1
Haladó NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 2. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM FİBB ELMÉLETEI
2
KERESKEDELMI ELMÉLETEK A TÉMA JELENTİSÉGE • A nemzetközi kereskedelem mozgatóerıi • A világgazd-ban és világkeresk-ben zajló változások magyarázata • Eszköz: modellek • Nemzetközi kereskedelem: szinte minden korban • Haszon – uralkodók, politikai vezetık részt akarnak belıle: beavatkozás
3
MIÉ MIÉRT KERESKEDÜ KERESKEDÜNK? – A KERESKEDELEM OKAI • A termelési tényezık egyenlıtlen eloszlása: nem lehet mindent termelni otthon (banán, kávé, narancs...) • Ízlésbeli és kulturális különbségek • Fejlettségbeli különbségek – eltérı technikaitechnológiai képességek és hatékonyság • Olcsó munkaerı • Skálahozadék, méretgazdaságosság Az egyes országok eltérı gazdaságpolitikájuk, pénzügyi rendszerük miatt eltérı szerepeket játszanak a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban
4
A KERESKEDELEMBİL SZÁRMAZÓ HASZON – FORRÁSA? •
Merkantilisták: kereskedelembıl, ennek révén arany, ezüst felhalmozása (17.szd.) – –
•
Fiziokraták: cél a minél több felhalmozható jószág, a természet javainak szaporítása; – –
•
•
Tapasztalat: nyitott gazdaság mellett nemcsak az exporttöbblettel rendelkezık gazdagodnak!
A. Smith (18. szd. második fele): az érték forrása a munka; – – –
•
prioritás a mezıgazdaság, ipar és kereskedelem nem növeli a gazdagságot; zárt gazdaság, külkereskedelem értelme az otthon nem termelhetı cikkek megszerzése és ellentételezése (18. szd.) (Quesnay, Turgot)
A 18. szd. dilemmája: nyitott vagy zárt gazdaság, azaz exportorientált vagy importhelyettesítı gazdaságpolitika? –
•
Tehát: export gazdagít, import szegényít ⇒ aktív kereskedelempolitika; a kereskedelem termelési elıfeltételeinek fontossága (18.szd.) (pl. Colbert, Franciaország, XIV. Lajos)
Adam Smith
hatékonyság alapján történı munkamegosztás; abszolút elıny szabadverseny és szabadkereskedelem. Oka: abszolút elınyök - Egy ország szakosodjon arra, amiben abszolút elınye van (amit olcsóbban termel, mint mások)
D. Ricardo: a munkatermelékenység relatív eltérései szerinti munkamegosztás, komparatív elıny Friedrich List: a szabadkereskedelem elleni érv: növendék iparágak
David Ricardo
5
• • • • • •
Ki mit termel?
USA, téli rózsát (februárban) Dél-Amerikából importál. Miért? Van kereslet az USA-ban rózsára februárban Tud-e az USA rózsát termelni februárban? Igen, de drágán 10 millió szál téli rózsa erıforrásigénye az USA-ban = 100 ezer számítógép erıforrásigényével (10 m téli rózsa alternatív költsége 100 ezer számítógép)
•
10 millió szál téli rózsa erıforrásigénye Dél-Amerikában = 30 ezer számítógép erıforrásigényével
termelés
Téli rózsa (millió szál)
Számítógép (ezer darab)
-10
+100
+10
-30
0
+70
USA Dél-Amerika Együtt
A nemzetközi munkamegosztás, szakosodás elınyei •Természeti feltételekben rejlő előnyök •Munkaráfordításban rejlő előnyök Példa: Eltérő ráfordítási költségek két ország azonos terméke esetében X termék (acél, t)
Y termék (textil, m2)
A ország (Kanada)
8
2
B ország (India)
5
15
1
óra alatt mennyiség
termelhetı
Abszolút elıny: amit olcsóbban (kisebb ráfordítással) tud elıállítani. Az ország arra szakosodik, amiben abszolút elınye van! Kanada acélra, India textilre szakosodik! Fogyasztási lehetıség szakosodás és csere nélkül ( 2 ó munkaóra esetén) Kanada: 8 acél + 2 textil, és India: 5 acél és 15 textil (A = 8X + 2Y és B = 5X + 15 Y) azaz Kanada és India összesen: 13 acél + 17 textil ( A+B együtt = 13 X + 17 Y) Ha Kanada acélra, India textilre szakosodik (2 munkaóra esetén): Kanada 16 acél, India 30 textil, összesen: 16 acél + 30 textil, a termékkészlet nıtt!!
6
Szakosodás után, cserével
7
Ha Kanada acélra, India textilre szakosodik (2 munkaóra esetén): • Kanada 16 acél, India 30 textil, • Összesen: 16 acél + 30 textil • Csere? • Kanada acélt ad el, textilt vesz (szükséges: 8 acél, 2 textil) • India textilt ad el, acélt vesz ( szükséges: 5 acél, 15 textil) • Milyen áron ? CSEREARÁNY =? (1 Acél = ? Textil??)
1 óra alatt termel-hetı mennyiség
X termék (acél, t)
Y termék (textil, m2)
1 Acél „értéke” textilben (m2) (alternatív ktg)
1 Textil „értéke” acélban (t) (alternatív ktg.)
A ország (Kanada)
8
2
2/8 =0,25
8/2 = 4
B ország (India)
5
15
3/1=3
1/3 = 0,33
•Kanadának megfelelı a 0,25 feletti cserearány (1 acélért min 0,25 textil) •Indiának megfelelı a 3 alatti cserearány(1 acélért max 3 textil) •Tényleges cserearány (pl). 2 (1 acélért 2 textil) • India elad 10 textilt 5 acélért, így lesz neki: 5 acél + 20 textil • Kanada elad 5 acélt 10 textilért, így lesz neki: 11 acél + 10 textil
Mindkettıjüknek elınyös !
Abszolút elınyök szerinti munkamegosztás – más példa
8
Alapfeltevés: Az egyetlen termelési tényezı a munkaerı, két ország két terméket termel
1 óra alatt termelhetı mennyiség A ország (Kanada)
8
Y termék (Banán, t) 2
B ország (Honduras)
1
3
Munkaóraigény 1 tonna termékre
X termék (Búza, t)
X termék (Búza, t)
Y termék (Banán, t)
1 t búza alternatív ktg-e banánban
A ország (Kanada)
1/8
1/2
1/4
B ország (Honduras)
1
1/3
3
Abszolút elıny: amit olcsóbban (kisebb ráfordítással) tud elıállítani a másik országnál. Kanada búzára, Honduras banánra szakosodik!
Abszolút elınyök szerinti munkamegosztás elınyei Munkaóraigény 1 tonna termékre
X termék (Búza, t)
Y termék (Banán, t)
1 t búza alternatív ktg-e banánban
1/8
1/2
1/4
1
1/3
3
A ország (Kanada) B ország (Honduras)
9
•Fogyasztási lehetıség szakosodás és csere nélkül ( 200 ó munkaóra esetén) •Kanada: 800 búza+ 200 banán és Honduras = 100 búza + 300 banán, •Együtt = 900 búza + 500 banán •Szakosodás után, cserével: (Fogyasztási igény változatlansága mellett) •Termelés: Kanada= 1600 búza és Honduras = 600 banán, • együtt: 1600 búza+ 600 banán •Cserearány: Kanadának 1 búza értéke = ¼ banán, Hondurasnak 1 búza értéke 3 banán •Mindkettıjük számára elfogadható: 1 búza = (½ banán, vagy = 1 banán, vagy ) = 2 banán (Kanada ennyiért elad, Honduras ennyiért vesz búzát) Kanada: 1600 búzából 800 búzát elfogyaszt, 800 búzát tud elcserélni (400 banánra) Honduras: 600 banánból 300 banánt elfogyaszt, 300 banánt tud elcserélni (150 búzára) •Honduras elad 200 banánt 100 búzáért, így marad: 400 banán + 100 búza (jobb, mint volt!) •Kanada elad 100 búzát 200 banánért, így marad: 1500 búza + 200 banán (jobb mint volt!) Az összkibocsátás nıtt, mindkét ország fogyasztási lehetıségei nıttek!
Komparatív elınyök elve: (D. Ricardo)
Alapja: Eltérı relatív ráfordítási költségek két ország azonos terméke esetében
Egy óra alatt elıállított termék
10
X (Számítógép)
Y (Sajt)
Termelékenység aránya (belsı cserearány, 1 sajt értéke szgépben)
A ország (USA)
8
6
8 /6 =1,3333
B ország (Franciao.)
2
3
2 / 3 = 0,6667
Országok közti termelékenységi.arány
4
2
Abszolút elıny: ha a termék egységére kevesebb erıforrást használ, mint a másik ország • Az USA 1 ó alatt több számítógépet (8) állít elı, mint Franciaország (2), és szintén több sajtot • Azaz: 1 számítógép elıállításához kevesebb erıforrást (1/8 óra) használ, mint Franciaország (1/2 óra), és ugyanez igaz a sajtra is: mindkét termékben abszolút elınye van. Komparatív elıny: • Franciaországban 1 sajt alternatív költsége 2/3 számítógép, USA-ban 8/6 számítógép. • Azaz a sajttermelés relatíve olcsóbb Franciaországban, mint az USA-ban, tehát:. Franciaországnak komparatív elınye van sajttermelésben • Másképpen: ugyanannyi termelési tényezıvel a számítógéphez viszonyítva relatíve több sajtot állít elı Franciaország (3/2), mint az USA (6/8). Egy országnak valamely termékben komparatív elınye van, ha: Az adott terméknek a másik termében kifejezett alternatív költsége (azaz belsı cserearánya) kisebb, mint a másik országokban
Abszolút hátrány esetén a másik országhoz képest ebben a termékben kisebb a lemaradása,mint más termékekben
11
A komparatív elınyök elvének hiányosságai: 1. Egy termelési tényezı, két ország, két termék 2. Tökéletes verseny és teljesen szabad csere 3. Teljes szuverenitást tételez fel 4. Technikai fejlıdést és méretgazdaságosságot nem nézi 5. Statikus, és lineáris transzformációs kapcsolatot tételez fel
12
A komparatív elınyök elvének következményei 1.téveszme: A szabadkereskedelem csak akkor hasznos egy ország számára, ha gazdasága elég erıs ahhoz, hogy helytálljon a külföldi versenyben. • Téves: A kereskedelem haszna a komparatív, és nem az abszolút elınyöktıl függ! 2. téveszme: A külföldi verseny tisztességtelen és más országokra ártalmas, ha alacsony béreken alapul (nyomormunka-érv) • Téves: A magasabb termelékenységő ország magasabb béreket tud fizetni – de a komparatív elınyök számára nem a bérszint, hanem a termelékenység a döntı! A kereskedelem pedig az alacsonyabb termelékenységő ország számára is elınyösebb, mint az önellátás. 3. téveszme: A külkereskedelem az alacsonyabb bérszíntő ország kizsákmányolásához és jólétének romlásához vezet. • Téves: Mi az alternatíva? Az alacsonyabb bérszintő ország rosszabbul jár, ha nem exportál.
13
A Heckscher – Ohlin elmélet két svéd közgazdász: Eli Heckscher és Bertil Ohlin modellje
• Két termelési tényezı szerinti ellátottságot vizsgál • A munka (szellemi tıke) és tıke (technológia – vagy természeti tényezık) ellátottságbeli eltérései, mint komparatív elıny, a külkereskedelem forrása • Szakosodás alapja: a munkaintenzív termékre a munkaerıvel jobban ellátott, a tıkeintenzív termékre a tıkével jobban ellátott ország szakosodik • Egyéb adottságok, technika és termelékenység azonos a két országban • A tényezıárak igazodnak a kereslet-kínálati viszonyokhoz, a tényezıt az az ágazat használja, amelyik többet hajlandó érte fizetni.
14
Példa a Heckscher-Ohlin elméletre: Tényezıellátottság
Tıke (K)
Munkaerı (L)
Relatív tényezıellátottság (K/L)
A ország
400
6
400/6=66,6
B ország
200
2
200/2=100
400/200=2
6/2=3
A/B
Az A ország viszonylag gazdag munkaerıben, B ország tıkében Eszerint az A országban a tıke lesz drágább, a B országban a munkaerı lesz drágább! A modell nem a tényezıigény, hanem a tényezı árak szerinti szakosodást ajánlja! Az A (munkaerıben gazdag) ország a munkaintenzív termékre, B (tıkében gazdag) ország a tıkeintenzív termékre szakosodjon.
Az ilyen szakosodás megnöveli: • Az A országban a munkaerı • A B országban a tıke iránti keresletet
Következmény: • Az A országban a munkaerı • A B országban a tıke drágulni fog
Leontieff-paradoxon: A jó tıkeellátottságú USA ipari exportja munkaigényesebb, mint ipari importja! (1940-es évek)
