Hajtómûházteam: tapasztalat és szakértelem

Cyan Magenta Yellow Black

1 oldal

A Rába Jármûipari Holding lapja

LX. évfolyam 6. szám 2008. június www.raba.hu

320 tonnát bír az új élhajlító 10–11. oldal

Új élhajlító gépet vásárolt nemrégiben a Jármû kft. A részletekrôl Takács Lászlót, a cég technológiai vezetôjét kérdeztük. A szakember elmondta, hogy a társaság két élhajlítóval rendelkezett, egy tízéves német Mengele és egy hatéves belga Haco típusúval. Ezek mûszaki terheltsége négy mûszak felett volt, ezért született döntés egy újabb vásárlásáról.

Leannel tennék hatékonyabbá a nyeregtalp gyártását 12–13. oldal

Hajtómûházteam: tapasztalat és szakértelem 6–7. oldal

A Jármû kft.-nél is elkezdôdtek azok a képzések, amelyek célja, hogy az oktatásban részt vevôk elsajátítsák a Lean gyártási filozófiát, megismerjék eszközeit. Ezen eszközök segítségével és a termelésbe való adaptálásukkal elérhetô a gyártási veszteségek minimalizálása, kiküszöbölése, illetve a termelékenység növelése.


2 oldal

2 Holding

Minôség a munka-

környezetünk színvonala kihat a munkateljesítményre is – ez a vagyongazdálkodási menedzsment mottója a látványos átalakításokkal, tisztítási munkálatokkal kapcsolatban. Összesen mintegy 50 millió forintot költött eddig a Rába az idei felújításokra.

kellett menniük a bejáraton. Ennek láthattuk kellemetlen következményét: sokan a füvön parkoltak. Hozzá kell tenni, hogy a megoldásban segített minket az az egybeesés, hogy az Audi hasonló problémával küszködött. A Rába ezért hát bérbe adta a szomszédos vállalatnak a 140 férôhelyes parkolót és saját dolgozói számára a Ahogy Szabó József a magazin kerékpártárolóból alakított ki új, munkatársának mondta: – Reméljük, hogy a Rába dolgozói észrevették azokat az átalakításokat és tisztítási munkálatokat, legyen szó a külsô, belsô parkolókról, az úthálózatról, a kovácsüzemrôl, a portáról vagy a 67.000-es csarnokról, amelyek a közelmúltban történtek. A rend, a tisztaság ugyanakkor együtt jár azzal az igénnyel, hogy azt tartani is szükséges volna, s ebben minden dolgozó partnerségére számít a menedzsment – hangsúlyozta Szabó József, a Rába Nyrt. stratégiai beszerzési, eszközgazdálkodási és vagyongazdálkodási igazgatója –, hiszen a cég elsô marketingese maga a telephely. De elôbb nézzük nagy vonalakban, mi történt az üzemek háza táján. A külsô út képe fogad elôször, itt a parkolók koncepcióját gondolta át a holding. Be kellett látni, hogy az autóval érkezôk számára kényelmetlen volt az eddigi megoldás, ami miatt 150 méterrel túl

A

200 helyes területet. „Ez már kényelmesebbé teszi a fôporta megközelítését, viszont ez azt is jelenti – hangsúlyozza Szabó József –, hogy nyomatékosan meg kell kérni az alkalmazottakat: ezentúl ne parkoljanak törvénytelen helyeken. Már csak azért se, mert ott, ahol a gyepet a kerekek százai naponta legyúrták, újrafüvesítették a talajt, s belül, a fôportától is mind a

két irányban megszépült a zöldövezet. S még mindig maradjunk egy percre itt, a bejárat körül, bizonyára mindenki észrevette a fôporta és az orvosi rendelô épületének új homlokzatát, mely Fodor Károly munkáját dicséri, belül az újraburkolt helyiséget s a kialakított, korszerû, információs sarkot. A hôszigetelés is új, a belsô hôterhelést szolárfóliákkal javítottuk, s


3 oldal

Holding 3

környezetben is

elképzelhetô, hogy ezt a megoldást más területekre is ki tudjuk terjeszteni” – tudatta a vagyongazdálkodási igazgató. Azok kedvéért, akik nem ismerôsek a gyár területén, információs térképet állítottunk ki, s különbözô színû nyilakkal és táblákkal segítjük a tájékozódást az egész gyáregyüttes területén. Az utak is javultak, a belsô hálózatra bizony már ráfért a felújítás. Ami viszont mindenki számára látványos változást jelenthetett, az a zöldön átkígyózó gyalogút, amely négyszáz négyzetméter új burkolatot kapott, míg a gyalogútról felszedett burkolatot a fôépület elôtti parkolóknál helyeztük el. S még két dologról tegyünk említést, mielôtt belépünk tényleges munkahelyünkre, az egyik, hogy letisztíttattuk, újrafestettük a gyárterületen álló mintegy 120 kandelábert, a másik pedig, hogy szemeteskosarakat helyeztünk el mindenütt. Ezzel viszont ugyanaz a helyzet, mint a parkolókkal, most már még kevésbé fogadja el a vezetôség a szemeteléssel kapcsolatos érveket: nem mondhatjuk, hogy nincs hová dobni a cigarettacsikket. Már bent vagyunk közvetlen munkakörnyezetünkben, elôször is a kovácsüzemben, mivel itt és a 67.000-esben történtek a leglátványosabb munkálatok Prédl Dezsô irányításával. Hofbauer Nándor, a vagyonkezelô környezetvédelmi vezetô munkatársa elmondta: a környezetvédelmi tisztítás az üzem teljes padozatát, úthálózatát, oszlopát érintette, nem beszélve a falakról, amelyekre már szintén igen ráfért a tisztítás. Érzékeltetésképpen: csak az oszlopok alatt 6400 négyzetméteres felületet kell érteni a kovács-

üzemben, ami most már a látogatók számára is egészen más képet mutat, de a legfontosabb, hogy a vezetés reményei szerint a dolgozók közérzetére is jótékony hatást gyakorol. A 67.000-es csarnokban a 3-as hajónál folytattuk a megkezdett munkát. Új képet öltött a megtisztított mennyezet, a padozat, az üzem fémszerkezete, akárcsak a 28.000-es padozat javításra szoruló része. Kijavítottuk a belsô úthálózatot is. Csak a 3-as hajóban 4200 négyzetmétert tesz ki a menynyezet és az oszlopok összfelülete – tudatta Hofbauer Nándor. A munkálatok egyébként nemcsak a közérzetre hatnak, de a munkateljesítményre is, mivel a tisztításnak köszönhetôen mindegyik üzem egyben jobb megvilágítást is kapott. A tervek szerint a munka hamarosan a 4-es hajóval folytatódik. Ami még hátravan a leltárból: a felújított irodák, de amirôl több szót is ejtünk, ez a mosdók sora. Nem kevesebb, mint 20 millió forintot emésztett fel a vécék helyrehozatala, amelyek egyébként már most nem olyan képet mutatnak, mint a munkálatok után. Több tízmillió forint költséget jelent évente, mivel rengeteg dolgozó láthatólag enyhén szólva nem úgy használja intimebb környezetét, mint otthon a sajátját. Beszélnek errôl a rendszeresen leszerelt csapok, az öszszetört mosdókagylók, de legalábbis a szanaszét dobált papírtörlôk. A vezetôség egyre kevésbé kívánja mindezt tolerálni, s reméli, hogy azért a nagy többség vele együtt örül a megszépült környezetnek és vigyáz rá, mintsem, hogy tönkre kívánja tenni.


4 oldal

4 Holding

Változó árfolyamok, erôs forint, gyenge dollár

– A változó árfolyamok, az erôs forint, illetve a gyenge dollár hogyan befolyásolja a vállalat hosszú és rövid távú versenyképességét? – kérdeztük Pintér István elnök-vezérigazgatót. – Az egyes üzletágakat eltérô módon befolyásolja. A futómûüzletágat mindkettô sújtja a magas exporthányad miatt. Az alkatrészüzletág esetében az erôs forint elsôsorban az euróelszámolású Suzuki-üzleteket és az európai exportot érinti. A jármûüzletág az egyetlen kismértékû kedvezményezett, hiszen jelentôs importtartalom mellett mûködik. – Hogyan tud védekezni a Rába? – Három szinten kezeljük a problémát. Hosszú távon a meghirdetett stratégiának megfelelôen elônyben részesítjük az euróelszámolású piacokat. Középtávon törekedünk arra, hogy elsôsorban a dollárelszámolású piacokon árfolyamkockázat-kezelô egyedi megállapodásokat kössünk. Rövid távon pedig árfolyam-fedezeti ügyleteket kötünk

”

NEM MONDOM, HOGY KÖNNYÛ A FELADAT, DE EMLÉKEZTETNÉK ARRA, HOGY A VÁLLALAT SZERKEZETÁTALAKÍTÁSA 2003BAN 227 HUF⁄USD ÁRFOLYAMON KEZDÔDÖTT. AZ ELMÚLT ÉVEK AKADÁLYAIT SIKERESEN VETTÜK, ÉS MA MÁR SOKKAL FELKÉSZÜLTEBBEK VAGYUNK, A VEVÔKÖRÜNK IS ÁTALAKULT ÉS TÖBB ERÔFORRÁST TUDUNK A MEGLÉVÔ TECHNOLÓGIÁK MODERNIZÁLÁSÁRA ÉS A HATÉKONYSÁG TOVÁBBI FOKOZÁSÁRA FORDÍTANI. PINTÉR ISTVÁN ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ

az éves üzleti terv védelme érdekében. – Mi történik, ha tartósan ezek az árfolyamok maradnak? – A fentieken túl a legfontosabb egy hosszú távon fenntartható egyedi versenypozíció elérése, melynek fôbb elemei az elôzôekben

említettek mellett a technológiai és élômunka-hatékonyság folyamatos javítása, a termékportfólió állandó elemzése, illetve a kis fedezetû termékek gyártásának megszüntetése és a kis értékû rendelések egyedi rendelésként történô kezelése.

– Milyen módszertan, mechanizmusok biztosítják ezek mindennapi alkalmazását? – Menedzsmentszinten folyik egy elôkészítô munka az ezzel kapcsolatos folyamatok és gyakorlat áttekintésére és megváltoztatására, amirôl az egyes alprojektek vezetôi, tagjai részletesen be fognak számolni a megfelelô fórumokon és a következô magazinban is. – Ez azt jelenti, hogy a vállalatnak vannak tervei a probléma kezelésére, megoldására? – Nem mondom, hogy könnyû a feladat, de emlékeztetnék arra, hogy a vállalat szerkezetátalakítása 2003-ban 227 HUF⁄USD árfolyamon kezdôdött. Az elmúlt évek akadályait sikeresen vettük, és ma már sokkal felkészültebbek vagyunk, a vevôkörünk is átalakult és több erôforrást tudunk a meglévô technológiák modernizálására és a hatékonyság további fokozására fordítani. Az igazgatóság által most elfogadott, 2011 végéig szóló stratégiai terv is errôl szól, amirôl a késôbbi számokban részletes tájékoztatást adunk.


5 oldal

Futómû Kft. 5

TÓTH ATTILA

OM-rendszer a szerszámüzemben övidesen megkezdôdik az OM termelésirányítási rendszer tesztelése a Rába Futómû Kft. Szerszámüzemében, s ha az annak alapján végrehajtott finomítások is megtörténnek, októbertôl a régi rendszerrôl az újra áll át az üzem.

R

A szerszámüzem üzemmenedzsere, Tóth Attila elmondta magazinunknak, amikor a Futómû kft.-ben

bevezették az OM-rendszert, kísérletet tettek arra, hogy ezt ôk is alkalmazzák. – Az a verzió egyedi gyártáshoz még nem volt megfelelôen alkalmas. Mert míg sorozatgyártásnál szinte ugyanaz a technológia, az induló alapanyag, addig a szerszámgyártás esetében a szabadságfok sokkal nagyobb. Ugyanahhoz a termékhez eljutni többféleképpen lehet, illetve több anyagtípus is megfelelô

lehet, figyelembe véve a határidôt, kapacitást, alapanyag-beszerzést. Azonban idén januárban a Futómû bevezette az OM új verzióját, s ez már alkalmas arra, hogy a szerszámüzemi folyamatokat is kezelni lehessen vele. Természetesen igazodni kell a rendszer sajátosságaihoz. Amit másképp csináltunk mint a Futómû-alkatrészgyártásban, annál az OM sajátosságait figyelembe kellett venni és hozzáigazítani a gyártási fo-

lyamatainkat – magyarázta Tóth Attila. Az új rendszer teljes körûen lefedi majd a szerszámüzemi gyártási folyamatokat. Bár volt, aminek a kezelése – beszerzés, készletezés, raktározás – jelenleg is OM-rendszerben folyt, ezentúl ez kibôvül. Ezzel egy pontosabb rendszer mûködik majd, s mindenki számára hozzáférhetô adatok állnak rendelkezésre. – A gyártásprogramozás, a rendelésütemezés sokkal könnyebb lesz, hozadékaként az új rendszer bevezetésének. A gépterheléseket látva, lehet figyelni a kapacitásokat, s azok alapján tudjuk a rendeléseket jobban ütemezni. Ezáltal a vevôk – kilencven százalékban a Futómûnek gyártunk szerszámokat – is látják, mi hol tart, milyen állapotban van. Ezzel párhuzamosan egy szerszámélettartam-nyilvántartás bevezetése szintén könynyíti az ütemezést – tudtuk meg Tóth Attilától. Az üzemmenedzser elmondta, az OM bevezetésének a harmadánál tartanak, az IQSYS fejlesztôivel és a futómûves modulgazdákkal felmérték a folyamataikat, most egy hónapos tesztelés következik, ezek alapján finomítják a rendszert. – Amennyiben mindez meglesz, a jelenlegi rendszerben lévô adatokat át kell tölteni az új rendszerbe, ami nem egyszerû. Tizenötezer szerszámféleség esetében a tételszám eléri a négyszázezret. Ennyi új cikkszámot és az azokhoz tartozó mûveleti sorrendet, anyagnormát kell felvenni, áttölteni a régi rendszerbôl. Október elsejétôl élesben indul a rendszer, a jelenlegi pedig leáll – mondta végül Tóth Attila.


6 oldal

6 Futómû Kft.

Hajtómûházteam: a tapasztalat kell hogy ejtsünk arról, a teamben négy saját nôi munkavállaló dolgozik. A team 2008-as céljai: a teljesítményben 107 százalék, selejtértékben pedig 81 forint⁄normaóra. Ez annyit jelent, hogy havi szinten legfeljebb 800–900 ezer forint lehet a munkaselejt és a próbadarabselejt együtt. Ez az érték az egyik legalacsonyabb az alkatrészmenedzser területén. Nagy a küzdelem, hogy az értéken belül maradjunk, mivel a túllépés már ösztönzôelvonással jár. A betegráta: éves szinten a kft. céljaihoz igazodva három százalék körül lehet, s azt büszkén mondhatjuk, hogy hosszú idô óta az értéken belül van a team. A végére még egy statisztikai adat: a szerszámfelhasználás 485,8 forint⁄normaóra. Ezek a mérhetô célok, de ezeken kívül az alkatrész üzemmenedzser-teamvezetôivel együtt az a célunk, hogy javuljunk a bázishoz képest a teamszinten nem mérhetô villamos energia, a sûrített levegô, a technológiai meleg víz, valamint a rezsianyag felhasználása terén is. A mérhetô teammutatók közül az elsô félévben a selejtértéket léptük túl áprilisban, de csak minimális értékkel. Ennek volt a következménye abban a hónapban a 20 százalékos ösztönzômegvonás. A teljesítményszázalék elérése – ha idônként nem is egyszerû –

GYÔZÔ MIKLÓS eambemutató sorozatunk ezúttal a „hajtómûházasokkal” folytatódik. Töreki Imre, aki ezúttal az „idegenvezetônk”, azt hangsúlyozza: „Azt szeretnénk, hogy a veszteségeink minimalizálásával (géphiba, szerszámtörés... stb. miatti termeléskiesés), a munkaidô legjobb kihasználásával a teljesítményünk stabil legyen.” Lássuk, kikkel és hogyan érhetô el ez a cél.

T

A teamben jelenleg hatvanegy kolléga dolgozik, ebbôl ötven saját, tizenegy pedig bérmunkás. A többség – összesen negyvenkét munkatárs – a megmunkálóközponton vagy valamilyen NC-berendezésen dolgozik. A meghatározó NC-berendezéseken az átlagéletkor 48,9 év, ami elsôre úgy tûnhet, nem éppen hízelgô, de az ezzel párosuló óriási tapasztalat és szakértelem a team erejét adja. Rövid statisztika következik: a saját dolgozóink közül legalább öt éve a Rába alkalmazottja 5 fô; 10 éve 9 fô; 15 éve 4 fô; 20 éve 3 fô; 25 éve 5 fô, 30 éve 11 fô; 35 éve 6 fô; 40 éve 7 fô. Külön szót

SÓLYOM ZSOLT

eddig nem okozott gondot. Azt szeretnénk, hogy a veszteségeink minimalizálásával (géphiba, szerszámtörés... stb. miatti termeléskiesés), a munkaidô legjobb kihasználásával a teljesítményünk stabil legyen. Röviden a team tevékenységérôl: különféle hajtott mellsô és hátsó futómûvekbe épülô hajtómûházak, hídházak, tengelycsuklók gyártása a feladatunk. Emellett több, más teamben készülô alkatrész lép be hozzánk egy-egy mûveletre is. A team egyik speciális jellemzôje, hogy a berendezéseinek nagy része valamilyen NC-gép. Ezen gépek között még mindig mûködik – igaz, felújított vezérlôvel ellátva – egykori csehszlovák marógép 1980-ból, de a mûködô megmunkálóközpontok között is van 20–25 éves, amelyekkel most is nagyon jó minôségû alkatrészeket lehet készíteni. Persze azért a legbüszkébbek az újabb berendezéseinkre, a Mandelli és Cincinnati megmunkálóközpontokra és a Puma NCesztergákra vagyunk. A régi gyártósori modell helyett ma már kizárólag cellákban dolgozunk, ugyanis ez a mód felel meg legjobban a jelenlegi gyártási struktúránknak, de a rugalmasságunk, valamint a vevôi igényekhez való alkalmazkodásunk miatt is elônyösebb a régi modellnél. Sok minden változott a tizenöthúsz évvel korábbi termelési szer-


7 oldal

Futómû Kft. 7

és a szakértelem az erôsségük

NAGY IMRE lenti napjainkban. Az eredményes mûködésünk másik meghatározója az utóbbi két-három évben történt több nagy értékû beruházás, amelyek révén megfiatalodott a gépparkunk. A termelési szerkezetünkben, a veszteségeink csökkentésében, a munkafegyelemben, a munkaidô-kihasználásban, s legfôképpen a gondolkodásban elért eredményeink engem személy szerint nagyon bizakodóvá tesznek a következô évre is.

kezethez, gyártási módhoz képest, de a legnagyobb és legszembetûnôbb változások – úgy gondolom – az elmúlt hat évben történtek. Ezek a változások a comói és bruggei cellák, és velük együtt a gyártási kultúra Gyôrbe érkezésével kezdôdtek. Ezek a cellák azóta egészen mást gyártanak, mint annak idején, de az általuk megszerzett ismeretek itt maradtak, a mieink lettek. A legeredményesebb változást kétségkívül a komplett futómûvel arányában bekövetkezett növekedés jeMAZALIN ZOLTÁN

TÓTH TAMÁS

HÓBOR ATTILA


8

8 oldal

Futómû Kft.

Teljes körû, hatékony karbantartás (TPM) az 5S-re építve A z elsô 5S eredményeire alapozva megkezdtük a Rába kiválóságházban definiált TPM (teljes körû hatékony karbantartás) módszer megismerését, illetve a TPM-mintaterületek kialakítását.

De miért is jó nekünk a TPM? A TPM elengedhetetlen alapja annak, hogy ember és gép viszonya fejlôdjön. Alapelve az öntevékeny karbantartás, azaz, hogy a gépkezelôket bevonja a karbantartási folyamatba, mely által napi gyakorlattá és feladattá válik a gép üzemszerû mûködéséhez szükséges beállítások és ellenôrzések elvégzése vizuál menedzsment eszközökkel. A TPM célja a hatékonyság és a munkakörnyezet biztonságának növelése, a gépek megújítása a váratlan meghibásodások okainak megszüntetésével. A gyakorlatorientált TPM azáltal segíti a dolgozók munkáját és növeli a termelékenységet, hogy a karbantartás és a dolgozó által végzett napi munkát kiegyenlíti, a gépkezelô tudását bevonja a napi fejlesztésbe.

A TPM-nek a Futómû Kft.-ben célja, hogy a gépkezelô egyre inkább a gép „gazdájává” váljon, ahol a gazda a minôséget, a gondoskodást, pozitív hozzáállást jelenti. Egy gépet lehet eszközként használni, de ez általában a gép kihasználását és elhasználását jelenti. A gazdaszemlélet ennél sokkal több, hiszen arra alapul, hogy ember és gép között egyfajta egymásrautaltság van. (Az ember csak jó géppel tud megfelelô mennyiségben és minôségben gyártani, a gép pedig igényel egy folyamatos, szakértôi odafigyelést és ápolást.) Az „ápolatlan” gép minden tekintetben kevesebbet tud nyújtani, ami hosszú távon értékvesztéshez vezet. Ez az az ördögi kör, ami azt eredményezi, hogy egyre kevesebbet tudunk a

gépekre fordítani, majd ezt a gépek egyre kevesebb produktummal „hálálják meg”. A gép-ember viszony nem magától értetôdô és erôsen a cég kultúrájától függ. Hosszú évek teltek el úgy, hogy ennek a viszonynak nem tulajdonítottak jelentôséget, melynek eredményei lehangoló gépállapotokban testesültek meg. Ennek a rossz állapotnak a kijavítására láthatóak azok a biztató

példák (TPM-mintaterületek), melyek során két-három napos akcióval a gépeket olyan állapotba lehet hozni, hogy a rendszeres ápolásuk napi rutinná tehetô. A TPM-nek ez a kezdeti fázisa feltételez egy azt megelôzô 5S-t, és azzal szervesen egymásra épül. Az 5S és TPM során lajstromba vett és fellistázott hibák szavatolják, hogy a feltárt problémák nem merülnek feledésbe és megoldásra kerülnek. A problémamegoldás gyakran nemcsak az eredeti állapot visszaállítása, hanem – és ez a kollégák ötletességét dicséri – az eredetinél jobb, fejlesztett állapot létrehozását jelenti, melyre számos példát találunk a már lezajlott programokban. Aki ennek a folyamatnak a fontosságát felismeri és tevékeny részese lesz, az egyrészt a saját tiszta, megbízható, üzembiztos munkakörnyezetét segít kialakítani, másrészt az egyedüli követendô út kijelölését biztosítja. HOFBAUER ÉVA


9 oldal

Futómû Kft., Alkatrészgyártó Kft. 9

Sikeres auditok Móron és Sárváron redményesen zajlottak le a minôségügyi és a környezetirányítási felügyeleti auditok a Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. móri és sárvári gyárában. A munka ezzel nem fejezôdött be, hiszen már készülnek is a következô tanúsító auditokra.

E

Az Alkatrészgyártó kft. minôség- és környezetirányítási vezetôje, Klein János elöljáróban elmondta magazinunknak: mindkét gyár munkatársai az elmúlt felügyeleti auditokra is pillanatképként tekintenek vissza, hisz hosszú évek munkája alapján kialakult egy munkakultúra, amelynek szoros részévé vált a minôség-, környezetszemlélet és az egészségvédelmi, biztonsági követelményekkel való együttélés. – Egy-egy vevô által tartott ellenôrzésre már nem külön készül a gyár, hanem egész éves folyamatos munka eredményeit, fejlôdését tudja bemutatni. Ehhez szükség volt a rendszer folyamatos fejlesztésére és most már olyan gondolatokkal kacérkodunk, hogy egy integrált rendszer megvalósításával ezek a követelmények együtt vizsgálha-

tók legyenek. A folyamatok ellenôrzésekor minden követelményre kitérve, hatékonyabban lehet a fejlesztéseket megvalósítani. Ezért Endrôdi Katalin és Svárda Norbert rendszergazdák folyamatosan részt vettek az EB-audit elôkészítésében, így sok párhuzamos feladat – például dokumentálás, auditálás – integrálására kerülhetett sor – magyarázta Klein János. A felügyeleti auditok szinte észrevétlenül zajlottak, nem zavarva a napi munkát és beépültek a folyamatos fejlesztési munkákba. Az auditorok észrevételei így azonnal egy-egy fejlesztési téma megfogalmazását generálták. – Ezekhez a sikerekhez hozzájárul a menedzsment hatékony támogatása. A heti vezetôi értekezleteken részt vevôk megtekintik a kontrollingszámokat, melyek lehetôvé teszik az idôben történô hatásos beavatkozásokat és nem csak hónap végén, utólag történik egy „rácsodálkozás” az eredményekre. Jó érzés, hogy jelenlegi és potenciális vevôinknek meg tudjuk mutatni, hogy a mûködésünk biztosíték egy megbízható kiszolgálásra – hangsúlyozta Klein János.

Természetesen amellett sem lehet elmenni, hogy egy-egy hiba becsúszhat. A hibák kezelésére is szükséges a megfelelô módszerek alkalmazása, így bizony elôtérbe kell helyezni azokat a sokszor nem olcsó mûszaki megoldásokat, melyek kizárják a dolgozói tévedéseket. – Ezek alkalmazásában is nagy fejlôdést tudtunk bemutatni. S ha már a módszereknél tartok, fontos megemlíteni, hogy nô a költséghatékony megelôzô intézkedések száma, nem is beszélve azokról az intézkedésekrôl, melyek csökkentik a környezeti terheléseket. Ezekre nagy hangsúlyt helyeztek értékeléseiken az auditorok. Az így elért eredményekhez nagyban hozzájárul dolgozóink folyamatos képzése és bevonása a napi gondok megoldásába – mondta el Klein János, majd hozzátette: – Kialakult egy olyan minôség-, környezet-, egészségvédelmi és biztonsági szemlélet, mely a céljaink megvalósításához megfelelô tôkét biztosít, biztosíthatja a további elôttünk álló auditok sikerét és vevôink megelégedettségét.

Jelentôs NAF-felfutás Sárváron Rába Alkatrészgyártó Kft. sárvári gyárának legnagyobb vevôje a tatásával. Nagyon nehéz NC-forgácsoló szakembereket találni, ezért NAF. Összesen 370-féle alkatrészt gyártanak Sárváron a német azzal próbálkozunk, hogy gépbeállító vagy gyakorlott mester felügyeli a gépsorokat, s mellettük kevésbé képzett munkatársak dolgoznak – futómûgyárnak, a két cég fontos partnere egymásnak.

A

– Nekünk ez a mennyiség és féleség nagy kihívás. Számukra pedig azért, mert kevés olyan gyártó van Európában, ahol ennyiféle terméket gyártathatnak. A NAF-nál úgy fogalmaznak: „A kapcsolat több mint szerzôdéses, inkább partneri.” Ezt mindig hangsúlyozzák, egymáshoz kötve, egymásból élünk – mondta elöljáróban Boldis Géza, a sárvári gyár igazgatója. A megrendeléseket figyelembe véve exponenciális, erôteljes felfutás figyelhetô meg az utóbbi négy évben. Ez nemcsak a tételek féleségébôl, hanem egyes tételek mennyiségi növekményébôl is látható. Legjellemzôbb a bolygómûházak szerelése, hiszen a kapcsolat kezdetekor évente 1500–2000 darabos programmal indult a gyártás, jelen pillanatban 34 ezer darabos kapacitása van Sárvárnak, amibôl 30 ezres nagyságot realizál a NAF. A program egy Okuma megmunkálóközponttal indult, ma már öt ilyen megmunkálóközponton folyik a gyártás a sárvári gyárban, ahol nemcsak a bolygómûházakat, hanem többféle NAF-alkatrészt is gyártanak. A szerelt egységek között a rugóerô-tárolók, gyûrûs-dugattyús fékhengerek is szerepelnek a gyártási palettán és jelentôs értéket képviselnek. – Nagyon fontos megjegyezni, hogy a felfutást beruházásokkal kellett finanszírozni. A Rába vezetése látta, hogy ez a beruházás meghozza gyümölcsét, s valamennyi prognózis szerinti rendelésünk realizálódott – magyarázta Boldis Géza. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a hatalmas árbevételi felfutás valamely módon megtorpanhat, nem lesz ilyen arányú és intenzív az emelkedés. Amit sok minden befolyásol, de a piacon megjelenô anyagárrobbanás visszafoghatja az iparág mûködését, óvatosabbak lesznek a megrendelôk a késôbbi financiális problémák miatt. – Ehhez a gyártási mennyiséghez a beruházások mellett a produktív szakember-utánpótlást is meg kell oldanunk. Egyrészt saját szakmunkásiskolánkból munkába álló fiatalokkal, másrészt környékbeli szakmunkásokkal, s ami még nemigen volt Sárváron, bérmunkások foglalkoz-

részletezte Boldis Géza. Jelzi a sárvári gyár erôsségét a minôség: jelentôs hibák nem voltak, reklamációk kis számban érkeztek a NAF-tól. Ennyi féleséget jó minôségben legyártani nem sok cégnek adatik meg. – A produktív létszám rendezése után a gyár szellemi dolgozói létszámának rendbetételét kell elvégeznünk. Ez egy nagyobb volumenfrissítést igényel. Jó úton vagyunk, hogy valamennyi területet – logisztikát, termelést, a mûszaki vonalat – erôsítsük jó és képzett, fiatal szakemberekkel – mondta végül Boldis Géza, s még hozzátette: – Olyan partneri kapcsolatot szeretnénk más cégekkel is kialakítani, mint a NAF-fal, mert egy ilyen kapcsolat az Európai Unión belüli vállalatok között példaértékû.

Négy-négy minôségpont a hibák kiszûréséért Ebben a hónapban két kollégát jutalmaztunk ajándékra beváltható minôségponttal. Csapó Géza a Volvo tengelytestnél észlelte a csomagoláskor, hogy a rugólap szélén idegenanyag-bekovácsolásból adódó felületi hiba van. Ezért pedig négy pontot kapott. Ugyanennyit ért Kiss Tibor figyelmessége is, aki a Marmon Futómûnél vette észre, hogy a fékkarütközô nem volt beszerelve.


10 oldal

10 Alkatrészgyártó Kft., Jármû Kft.

Sárvár egyik kulcsvevôje: a Rába Futómû Kft. A Rába Futómû Kft. és a Rába Alkatrészgyártó Kft. sárvári gyára közötti, azonos gondolkodásmódból eredô összhangnak köszönhetôen jó a kapcsolat. A sárvári cég szállítása három év alatt megduplázódott a Futómû felé. A sárvári gyár igazgatója, Boldis Géza tájékoztatása szerint 300-féle terméket gyártanak, s a felfutás a Futómû fejlôdésével arányosan következett be. – Az a törekvésünk, hogy a sárvári gyárban készüljön azoknak a termékeknek a nagy része, amelyeket a Futómû kft. kapacitás hiányában nem tud legyártani. Ezzel nem vesszük el másoktól a munkát, de a Rábának az az érdeke, hogy a csoporton belül készüljenek azok a termékek, amelyeket le tudunk gyártani. Az általunk gyártott alkatrészekkel jellemzô problémák nincsenek, s a kiszolgálás a kapcsolattartókon keresztül jól mûködik – magyarázta Boldis Géza. Az igazgató hozzátette: – Nem lehet elmenni amellett, hogy amikor az anyag késve érkezik a Futómûbôl, így visszafelé is késik a

szállítás. A „postamunkák” pedig magukban hordozzák a hibalehetôséget, s annak szükségességét, hogy túlórázni kell. De a problémákat meg kell oldani, s itt fontos megemlíteni azt a szellemiséget, megoldáskészséget, ami mindig jellemezte a Rábát, s jellemzi Sárvárt is. Boldis Géza hangsúlyozta, hogy a Rába-„gyökerek” köteleznek bennünket a pozitív gondolkodásra, a vevô maradéktalan kiszolgálására. S ezt próbálják a fiatal kollégákban is tudatosítani. – Ennek a filozófiának valamennyi vevô irányába ki kell domborodni. Azt várjuk, hogy a Futómû tovább fejlôdjön, hiszen azzal arányos a sárvári fejlôdés is. Kritikus pont, hogy külön elszámolási rendszerben vagyunk, ebbôl adódóan árvitáink is vannak. De ezek egészséges viták és mindig kedvezô kompromisszummal záródnak. Egy dolog a jó kapcsolat, a másik dolog a pénzügyek korrektsége. Ha ez megvan, jó a Futómûnek, jó Sárvárnak. Így tudunk közösen, fejlôdve haladni a megkezdett úton – mondta végül Boldis Géza.

320 tonnát bír az új élhajlító

j élhajlító gépet vásárolt nemrégiben a Jármû kft. A részletekrôl Takács Lászlót, a cég technológiai vezetôjét kérdeztük.

Ú

A szakember elmondta, hogy a társaság két élhajlítóval rendelkezett, egy tízéves német Mengele és

egy hatéves belga Haco típusúval. Ezek mûszaki terheltsége négy mûszak felett volt, ezért született döntés egy újabb vásárlásáról. „Hiába vettünk korábban új lézervágót, a hajlításnál rendre feltorlódtak az anyagok” – tette hozzá Takács László. A kft. a Mengele és a svájci

Bystronic cégtôl kért ajánlatot. A kiértékelés után az utóbbi mellett tették le a voksukat. Ez a gép tudja ma a legtöbbet a piacon. Hét tengelyt vezérel, emellett rendelkezik hidraulikus alsó és felsô szerszámrögzítéssel és hidraulikus bombírozóberendezéssel, amely garantálja, hogy a hosszú mun-

kadarabok végén és közepén lévô hajlítási szög állandó lesz. A berendezés érzékeli a lemezvastagságot és maga korrigál, ha szükséges. A gép 3 méter hosszban tud hajlítani, sajtolóereje pedig 320 tonna. A beruházás 64 millió forintba került. Az összeg tartalmazza azt a


11 oldal

Jármû Kft. 11

KIRÁLY ISTVÁN 10 millió forintot is, amelybôl a géphez szükséges szerszámokat – UKB-System C rendszerû élhajlító prizmákat, gyorsan cserélhetô UKB-System C RF-A rendszerû hajlítókéseket – vettek. Mindent úgy választottak ki, hogy alkalmasak legyenek a meglévô munkadarabok hajlítására, a szekcionált késekkel és prizmákkal pedig kisebb, dobozszerû alkatrészek hajlítása is elvégezhetô. A szerszámok szakszerû tárolásá-

hoz tárolószekrényeket is vásároltak. A gép mellé darut telepítettek, amivel könnyen megoldható a munkadarabok mozgatása. Emellett odavitték a számítógépes hálózatot is. Takács László szerint ennek az az elônye, hogy a dolgozó a helyszínen meg tudja nézni az éppen érvényes rajzot. A munkabiztonságot szolgálja az AKAS érzékelô, amely azonnal megállítja a gépet, ha a kezelô mûködés közben a munkatérbe nyúl.


12 oldal

12 Jármû Kft.

A legmodernebb elektronika van az új midibuszokban Ahogy azt legutóbbi két számunkban megírtuk, a korábbi E 91-es utódának szánt S 91 típusjelû midibusz alvázának gyártását kezdte meg a Jármû kft. A felépítmény terveit a Molitus Kft. készítette, míg a karosszálás a Webasto Hungária Kft.-t dicséri. A jármûvet CAN-kapcsolaton kommunikáló elektronikákkal szerelték fel, ami a legkorszerûbb technikát képviseli. Ennek részleteirôl Janni Gábort kérdeztük. A gyártmányfejlesztô elmondta, hogy több CAN adatforgalmi rendszert beépítettek a buszba. „Ennek elônye, hogy nem kell minden egyes fogyasztót, érzékelôt és egyéb berendezést közvetlenül öszszekábelezni egymással, valamint a mûködtetô elemekkel, biztosítékokkal kapcsolótáblán, reléken keresztül egészen a mûszerfalig. Ehelyett csak a legközelebbi önálló vezérlôegységhez kell bekábelezni” – mondta a szakember. Változást jelent az is, hogy a kft. korábban önjáró alvázat gyártott, amelyre a karosszáló önállóan szerelte rá a felépítményt, ami vonatkozott az elektronikus rendszerre is. A

mostaniban a két elektromos rendszer nem különíthetô el egymástól. A szerkezeti ábrán látható, hogy a mûszerfali egység talán a legfontosabb, ide kötötték be a mûszerfali kezelô és visszajelzô elemeket. (Érdemes megjegyezni, hogy a jár-

mûvel együtt a mûszerfal is megújult, és nem csak megjelenésében lett modernebb: a sofôrnek digitális LCD-s kijelzôk adnak információkat.) A busz elején található vezetôtéri egységhez csatlakoznak az elsô fényszórók, az ablaktörlôk, a légtartály, a

kürt, a üzemanyagtartály, a rámpaérzékelô. A tetôtéri egységekhez futnak be például az utastér-világítás, a fûtés, az ajtóvezérlés, a hátsó világítás, a szellôztetés és az utastájékoztató rendszer jelzései. Janni Gábor hozzátette: az Euro IV-es környezetvédelmi elôírásokat teljesítô motorhoz külön CAN-hálózat tartozik. A rendszert egy magyar fejlesztô cég, a Silex készítette, és a Jármû kft. a Webastóval közösen vásárolta meg. A gyôri szakembereknek természetesen komoly munkája volt vele, miután a teljes kábelezést át kellett dolgozniuk. „A CAN-rendszer elônye, hogy a digitális technikának köszönhetôen a vezérlôegységek programozhatók. Nem kellett például külön ablaktörlôintervallum-vezérlôegységet beépíteni, mert akár a vevô kívánságára beállítható, milyen sûrûn töröljenek a lapátok. Egyszerûbb az elektronikai rendszer bôvítése új elemekkel, és könnyebb a hibakeresés is, mivel számítógépen visszanézhetô, milyen egységgel van probléma” – fogalmazott Janni Gábor.

Leannel tennék hatékonyabbá a nyeregtalp gyártását Jármû kft.-nél is elkezdôdtek azok a képzések, amelyek célja, hogy az oktatásban részt vevôk elsajátítsák a Lean gyártási filozófiát, megismerjék eszközeit. Ezen eszközök segítségével és a termelésbe való adaptálásukkal elérhetô a gyártási veszteségek minimalizálása, kiküszöbölése, illetve a termelékenység növelése.

A

Szikra Eszter minôségügyi mérnök a Lean hatékonyságfejlesztési képzéssorozat keretében gyakorlati munkaként egyfajta miniprojektet vezet: az osztrák és magyar Schwarzmüller cégeknek gyártott nyeregtalp gyártásán akarnak javítani. „Azért erre esett a választás, mert egyrészt ez a feladat nem túl kicsi és nem túl nagy, másrészt fontos lenne a felmerülô problémák megoldása” – mondta a szakember. A nyeregtalp mûszaki szerepe a pótkocsi és a vontató jármû közötti kapcsolat biztosítása. A nye-

regtalp funkciójából adódóan a síklapúságra vonatkozó elôírások kiemelt fontosságúak. Ezt nem egyszerû biztosítani, mert a gyártás során egy alaplapot hajlítanak meg, „tányért” hegesztenek bele, egyengetik, majd bordákkal készre hegesztik. A hegesztés során a termék a magas hô hatására vetemedik. Mindez olyan nehéz, hogy korábban a Schwarzmüller több beszállítója is visszaadta a munkát, mert nem tudott megfelelni a vevôi követelményeknek. Annak érdekében, hogy a termék megfeleljen a vevô igényeinek, az elô-

SZIKRA ESZTER


13 oldal

Jármû Kft. 13

HORVÁTH BÉLA állítási folyamatba több egyengetô mûveletet építettek be. A Jármû kft. így megbirkózik a feladattal, az elmúlt évben csupán egy reklamáció érkezett ezzel kapcsolatban. A gond a gyártási mennyiséggel van: a megrendelés általában havi 300–360 között van, de ha ennél kicsivel is több, azt már csak nagyon nehezen, többhetes átfutási idôvel tudja teljesíteni a cég. Szikra Eszter szerint ezért fontos, hogy javítsanak a gyártási folyamatokon, fel-

TÓTH ÁRPÁD

leljék azokat a helyeket, ahol csökkenthetôk a veszteségek. „A Leannek rengeteg eszköze van, amivel hatékonyabbá tehetô a termelés. Mi ezek közül az értékfolyam-áramlás feltérképezését választottuk: munkánk során elkülönítjük az értékteremtô és nem értékteremtô folyamatokat. Az értékteremtô folyamatok azok, amikért »a vevô fizet«. A nyeregtalp esetében ilyenek a megmunkálási folyamatok, mint például a hegesztés, a hajlítás, de a

Schwarzmüller »nem fizet« mondjuk a minôség-ellenôrzésért, anyagmozgatásért, a raktározásért, készletekért. Azt szeretnénk elérni, ha az értékfolyamatban minél nagyobb szerepe lenne az értékteremtô tevékenységeknek úgy, hogy csökkentjük a veszteséget jelentô raktározást, felesleges anyagmozgatást, minôség-ellenôrzést” – magyarázta Szikra Eszter. A tréningsorozat zárására június 14-én került sor Balatonkenesén, ahol a résztvevôk prezentáció ke-

retében ismertették a saját vállalatuknál addig elvégzett workshoperedményeiket. A bírálók tagjai többek között az Audi Hungaria Motor Kft., illetve a BOS Kft. Mosonszolnok képviselôi voltak. A legeredményesebbnek a Rába Jármû Kft. munkáját ítélték. A jutalom és elismerés jeleként egy helyszíni, díjmentes, egész napos konzultációt ajánlott fel a trénercég. A pilotprojekt elért eredményeirôl és lebonyolításáról késôbb beszámolunk.


14 oldal

14 HR

Tóth János 1953–2008 „Az ember nem azért halhatatlan, mert valamennyi teremtmény közül egyedül neki van kimeríthetetlen hangja, hanem mert lelke van, szelleme, amely együtt érezni, áldozatot hozni, és tûrni tud.” (Faulkner) E pár sorral is szeretnénk megemlékezni munkatársunkról, Tóth Jánosról, aki az idén augusztus 23-án lett volna 55 éves. János élete nagy részét itt töltötte a Rábánál, a hosszú évek alatt nagyon sokan megismerhették, a széles körû munkája miatt rengeteg rábás dolgozóval került munkakapcsolatba. De egy kicsit menjünk vissza a kezdetekhez. János 1983-ban gépészmérnökként kezdett dolgozni a Rába gyárfejlesztési fôosztályán mint mûszaki fejlesztô, majd 1984-ben a szervezés-ellenôrzési fôosztályon üzemmunka-szervezôként, késôbb szervezési elôadóként tevékenykedett. Végül 1994-tôl a Rába Vagyonkezelô Csoport munkatársaként elôször vagyonkezelôi elôadói, késôbb kontrollingvezetôi beosztásban dolgozott több éven keresztül. Szerette a számok világát, hitte, hogy 2x2 négy, de nem hitt az elmúlásban. Súlyos betegen is, amikor csak ereje engedte bejárt dolgozni, igyekezett ellátni a munkáját. Terveket szôtt (munka, család, üdülés), csak a jövôt tervezte, nem az elmúlást. Szabadidejében szurkolója volt a Rába ETO futball- és kézilabdacsapatának, rendszeresen járt a mérkôzésekre. Kitartása, türelme és segítôkészsége példa számunkra. Személye mindannyiunknak hiányozni fog. BÚCSÚZÓ MUNKATÁRSAK

A Rába Fúvószenekari Egyesület koncertje Nagy sikerû tavaszi koncertet rendezett a Rába Fúvószenekari Egyesület 2008. április 18án a zsinagógában. A koncerten elôször a Liszt Ferenc Zeneiskola fúvószenekara szerepelt, majd a Rába-fúvószenekar lépett fel, végül az összevont zenekart a két karnagy felváltva vezényelte. A Rába-fúvószenekar az utóbbi idôben rendkívül sokat

fejlôdött, most már igazán bármilyen rendezvényen helyt tudnak állni, amit a szaporodó meghívások is igazolnak. A gyönyörûen restaurált épület önmagában is szép látványt nyújtott, de a kiváló együttesek muzsikájával az este igazán maradandó élményt jelentett a nagyszámú közönségnek. BÖJTÖS SÁNDOR

Rábás nyugdíjasok üzemlátogatása a Futómû kft.-nél Rába Munkavállalók Szakszervezetének nyugdíjascsoportja május 22-én üzemlátogatáson vett részt a Rába Futómû Kft.-nél.

A

Futómû kft. jelenlegi helyzetét, fôbb piaci partnereit. Beszámolt a termékszerkezet átalakításáról, a fejlesztések fôbb irányairól, va-

A program kora délelôtt vette kezdetét, a vendégeket Vissi Ferenc HR-igazgató köszöntötte, majd Alper László RMSZ-elnök adott tájékoztatást a programokról, valamint az augusztus 2-ra tervezett Rába családi nap elôkészületeirôl, melyre már most meghívást kaptak nyugdíjasaink. Farkas Ákos értékesítési igazgató prezentációjában rövid múltbeli kitekintés után bemutatta a Rába Jármûipari Holding Nyrt. jelenlegi szervezeti felépítését, az üzletágak legfontosabb gazdasági és pénzügyi adatait, jövôbeni üzleti lehetôségeit. Ezt követôen Kocsis Sándor operációs és minôségügyi igazgató részletesen ismertette a

lamint a foglalkoztatási, árbevételi adatokról, tervekrôl. Nyugdíjasaink már most meg-

hívást kaptak egy következô üzemlátogatásra is, ahol a mostani programból idôhiány miatt kimaradt egységeket is megtekinthetik (kovácsüzem, szerszámüzem). A tájékoztatók után az üzemlátogatáson Vígh László és Vass István termelési menedzserek a 67.000-esben gyakorlatban is bemutatták az elôadások során ismertetett fejlesztéseket, új gyártmányokat, termelôberendezéseket. A program befejezéseként a résztvevôk egy rövid idôre „viszszatértek” egykori munkahelyükre, kötetlen, jó hangulatú beszélgetést, emlékezést folytattak utódjaikkal. A szakszervezeti irodában tartott rögtönzött „értékelô megbeszélés” során többen elismerôen nyilatkoztak az „utódok” tevékenységérôl. A jól sikerült program után megállapodtak abban, hogy ôszszel élni fognak Kocsis Sándor meghívásával és újabb gyárlátogatáson vesznek részt. ALPER LÁSZLÓ


15 oldal

HR 15

Leg-díjasok: „A léc most magasabb szintre került” AZ IDEI RÁBA LEG-DÍJASOK BEMUTATÁSÁT EGY FUTÓMÛVES CSAPATTAL, ILLETVE EGY JÁRMÛVES MUNKATÁRSSAL FOLYTATJUK. AMI KÖZÖS BENNÜK, HOGY MUNKÁJUKKAL JELENTÔS ÁRBEVÉTELNÖVEKMÉNYT HOZTAK A CÉGNEK, HOZZÁÉRTÉSÜKKEL ÉS KITARTÁSUKKAL PEDIG PÉLDÁT MUTATTAK A TÖBBIEKNEK. FUTÓMÛ A díjat nem egy személy, hanem egy szervezet érdemelte ki, mint az elmúlt idôszak legnagyobb árbevétel-növekményét – a legalacsonyabb szintû vevôi kintlévôség és a legpontosabb havi árbevétel-elôrejelzés mellett – megvalósító csapat. A csapat pedig nem más, mint az értékesítés csapata. A díj szól Muzsai Katalinnak, Cseh Andrásnak, Tóth Imrének, Tóthné Horváth Zsuzsannának, Tibold Tamásnak, Kôvári Pálnak, Takács Jenônének, Asztalos Péternek, Pintér Csabának, Sipos Melindának, Halász Viktóriának, Kozma Balázsnak, Diós Etelkának, Jankó Piroskának, Takács Évának, Gulyás Ildikónak, Muzsai Katalinnak, Cseh Andrásnak és az igazgató úrnak, Farkas Ákosnak. – Mikor állt össze ez a sikeres csapat a Rábánál? – Munkatársaink többsége sok év óta rábás, a jelenlegi összetétel és struktúra 2005 augusztusában véglegesedett. – A csapat fô mozgatórugója mégiscsak a vezetô, az értékesítési igazgató. Önnek e tekintetben voltak⁄vannak-e példaképei? – Az értékelt teljesítménymutatók világszínvonalú autóipari cégeknél használt indikátorok. A Rába ezen cégek közé pozicionálja magát, így magam sem emelnék ki példaképeket. – „Az elmúlt idôszak legnagyobb árbevétel-növekményét a legalacsonyabb szintû vevôi kintlévôség és a legpontosabb havi árbevétel-elôrejelzés mellett megvalósító csapat” – így jellemezték önöket. Hogyan lehet mindezt egyszerre elérni? – Rábás oldalon szoros együttmûködéssel a vállalati üzletfejlesztéssel és természetesen a teljes vállalati kollektívával, piaci oldalon napi kapcsolattartással a vevôk megfelelô személyeivel. – A díj elnyerését mivel indokolja saját magának? – A munkatársak mindegyike körülhatárolt és jól mérhetô felelôsségi körrel bír, ezek koordinálása, irányítása, amit magaménak gondolok. – A díj mennyiben változtatja meg – már ha megváltoztatja – az ön, illetve a csapat hozzáállását a mindennapi munkához? – Az elismerés egyfajta nyugtázása annak, hogy jó úton járunk. – Tartozik-e, s ha igen, kinek köszönettel? – Igen: a közvetlen munkatársakon kívül a rábás közösségnek.

Jubilánsok

JÁRMÛ A díjat egy olyan munkatárs vehette át, aki magas színvonalú szakmai hozzáértésével, szorgalmával megalapozta a kft. 2009⁄2010-es katonai megrendeléseit. Szakmai irányításával elkészültek az új Euro 4-es katonai összkerékhajtású terepjáró jármûcsalád fôtervei és mûszaki ki15 év HÁJAS ANDRÁS fémfelület-elôkészítô, Rába Futómû Kft. TÓTH GYULA kovácssegítô, Rába Futómû Kft. 20 év BALÁZS CSABA kovács, Rába Futómû Kft. ERDÔS JÓZSEF cellavezetô, Rába Futómû Kft. HORVÁTH ZOLTÁN cellavezetô, Rába Futómû Kft. TURI KRISZTIÁN raktári kiadó, Rába Futómû Kft.

25 év HOHLER ATTILA üzemeltetô villanyszerelô, Rába Futómû Kft. CSÓKA JÁNOS mérnökségi csoportvezetô, Rába Alkatrész Kft. FODOR LAJOS ISTVÁN kiszállítási elôkészítô, Rába Alkatrész Kft. 30 év TAKÁCS GÁBORNÉ terméknyilvántartó, Rába Futómû Kft. 35 év HÉRICS TIBOR köszörûs, Rába Futómû Kft.

vitelük, melyeket a megrendelô elfogadott és ez a szállítási szerzôdések alapját képezi. A legeredményesebb konstruktôr díját Szabó János vehette át. – Mikor kezdte a pályáját a Rábánál? – A még nem Gyôrben mûködô KTMF elvégzése után, 1972. szeptember elsején kezdtem dolgozni a kísérletiben, abban az idôben, amikor állandóan legalább egy prototípus tehergépkocsi rótta a Dunántúl útjait. – Voltak⁄vannak-e példaképei? – Még volt szerencsém ismerni a vagongyár legendás vezetôi, mérnökei közül jó néhányat, egyesekkel együtt is dolgozhattam vagy meghallgathattam jó tanácsait. Voltak és vannak is olyan emberek, kollégák, akiknek szakmai tudása, mûveltsége, embersége vagy éppen szerénysége példaértékû számomra, akiknek pozitív tulajdonságai mértéket jelentenek számomra, ha nem is sikerül azt a szintet elérnem. – „Magas színvonalú szakmai hozzáértését és szorgalmát” emelték ki önnél. Az ön szakmájában valóban ezek a siker kulcsai? – Az a meggyôzôdésem, hogy minden szakmában ez lehet a siker kulcsa. Szorgalom nélkül semmit sem lehet elérni, az sem árt, ha ért hozzá, és szerintem az nagyon fontos, hogy jókedvvel dolgozzon az ember. A saját munkám vagy hozzáértésem színvonalát megítélni nem az én tisztem, de ha ilyennek találtatott, abban biztosan benne van az a szerencsés körülmény, hogy a pályaválasztásom tudatos volt, mindenáron a jármûgyártás közelébe próbáltam kerülni, örültem, hogy tervezôi munkára alkalmasnak találtak, a szakmám, a munkám a hobbim, így aztán nem esik nehezemre szakmai feladatokat megoldani. Na és ennyi idô alatt valami ragadhatott rám a szakmából. Ezenkívül a tervezômunkát nem lehet napi pontosan nyolc órára korlátozni, ugyan az ajtót be lehet csukni magunk mögött, de a gondolatokat magunkkal visszük és formálgatjuk. – A díj elnyerését mivel indokolja saját magának? – Talán annak köszönhetô a díj, hogy egy megalapozott elôkészítés után a HM-mel folytatott nyár végi-ôszi tárgyalási fordulóban kollégáimmal együtt sikerült a feladatokat feltûnôen gyorsan és a megrendelô igényeit kielégítô módon megoldani. Egy hónapon belül dolgoztuk ki négy új típuscsalád fôterveit és 13 változatának ajánlati dokumentációját. – A díj mennyiben változtatja meg – már ha megváltoztatja – hozzáállását a mindennapi munkához? – Nem hinném, hogy a díj megváltoztatja a hozzáállásomat, de büszke vagyok arra, hogy rám esett a választás. Természetesen a léc most magasabb szintre került, amit minden újabb munka esetén át kell ugorni! – Tartozik-e, s ha igen, kinek köszönettel? – Természetesen elsôsorban a kollégáimnak, hiszen az öreg Henry Ford volt talán az utolsó, aki egyedül csinált autót. Ez csapatmunka, eredményeink a megfelelôen jó, hozzáértô csapatmunkának köszönhetôk. Vezetôinknek, megköszönve, hogy észrevették igyekezetemet és kollégáim igyekezetét, és végül, de nem utolsósorban családomnak, akik eltûrik, hogy néha háttérbe szorulnak egy-egy szaftosabb feladat elvégzésének kedvéért. KÁLMÁN ISTVÁN NCforgácsoló, Rába Alkatrész Kft. KOVÁCS ISTVÁNNÉ HRmunkatárs, Rába Alkatrész Kft. 40 év CSÖRE JÁNOS anyagmosó, Rába Futómû Kft. SZILY ZOLTÁN minôségellenôr, Rába Futómû Kft. RUDAS JENÔ technológus, Rába Futómû Kft. HORVÁTH DEZSÔ gépjármûszerelô, Rába Jármû Kft.

Beharangozó A Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. idén is megrendezi a dolgozók és családtagjaik részére a Rába Családi Napot. Sárváron 2008. 07. 05-én a sárvári sporttelepen, 10 órától várjuk munkatársainkat. Tervezett programok: különbözô sorversenyek, játszóház, meglepetésfellépô, tombola, kézmûves-foglalkozás. A rendezvényeken a büféellátást a Rábakész Kft. biztosítja.


16 oldal

16 HR

Családi nap Rigópusztán A

Rába Gyôri Nyugdíjas Egyesület május 24-én rendezte meg családi napját.

A mintegy 10 hektáron elterülô Rigópuszta – betyáridôket idézô csárdája – és gyönyörû természetes környezete adta a rendezvény helyszínét. Ide érkeztek a délelôtti órákban autóbuszokkal és személykocsikkal az egyesület nyugdíjasai, akik ez alkalommal gyerekeiket, unokáikat is magukkal hozták. Meleg nyárias nap köszöntötte ezt az igazi generációs találkozót, melyen több formában is képviseltette magát a patronáló, a Rába-gyár is. Az autóbuszokból kiszálló, a vállalat ajándék sapkáit viselô résztvevôket a parkolóban egy H18-as katonai jármû várta a kicsik örömére, akik a pilóta segédletével hamarosan érdeklôdve „mûködtették” a monstrumot. Ezt követôen gyerekek és felnôttek, nyugdíjasok és aktív rábás vezetôk együtt hallgatták meg Balogh Béla pénzügyi igazgató kedves szavait, melynek kapcsán a gyár ígéretes helyzete mellett szó esett a múlt tiszteletérôl, a jövô biztató ígéretérôl, de a pénzügyi kérdések realitásáról is. Aztán a nádfedeles csárda levegôje lassan megtelt a marhapörkölt illatával, a jóízû falatozás mellett egy háromtagú cigányzenekar kellemesen halk muzsikával szórakoztatta a résztvevôket. Ebéd után a Rába Dalkör nyugdíjasai programon kívül nótázásra csábítottak ifjakat és korosabbakat, a klub numizmatikusai érmeiket mutatták be nagy sikerrel, miközben a szép mívû boltíves borospince tartalmának hatására a föld alól is egyre élénkebb nótázás szûrôdött elô. Többen kirándulni indultak. Számukra az ápolt szürkemarha-állomány mellett a tóparton legelészô tehenek, lovak, a gyerekek nagy örömére simogatható kiscsikók, rackajuhok szinte állatkerti séták emlékét idézték. Mindenfelé gyöngyözô homlokú, de jókedvû nagymamák, nagypapák és a körülöttük labdázó, fogócskázó jövô rábásai lepték el a határtalan zöld teret. Csak a „csikós” ostorpattogtatása, lovasbemutatója hozta egy csoportba a pihenôk zömét. Egy kisebb csapat azonban eközben is ádáz küzdelmet folytatott a tekepályán. A nap záróeseményeként jóízû csivitelés mellett a frissen sült szalonna illata lebegte körül a tábortüzeket és a körötte gyülekezôket. Mindenki jól érezte magát és még sokáig fogja emlegetni ezt a Rába nyugdíjas családi napot. AZ EGYESÜLET NEVÉBEN: HORVÁTH KÁLMÁN

RÁBA MAGAZIN – A RÁBA JÁRMÛIPARI HOLDING HAVONTA MEGJELENÔ LAPJA A MUNKATÁRSAK ÉS A PARTNEREK SZÁMÁRA. FELELÔS KIADÓ: MARTONICZ SZILVIA

A RÁBA NYRT. MEGBÍZÁSÁBÓL KIADJA A LAPCOM KFT. (9021 GYÔR, ÚJLAK U. 4⁄A) ÜGYVEZETÔ IGAZGATÓ: SZAMMER ISTVÁN FELELÔS SZERKESZTÔ: KOLOSZÁR TAMÁS TERVEZÔSZERKESZTÔ: SUDÁR ÉVA MUNKATÁRSAK: HANCZ GÁBOR, LACZÓ BALÁZS, SUDÁR ÁGNES, TÓTH GYULA FOTÓ: H. BARANYAI EDINA SZERKESZTÔSÉG: 9021 GYÔR, ÚJLAK U. 4⁄A TELEFON: 96⁄504-444, FAX: 96⁄504-414. E-MAIL: [email protected] NYOMÁS: PALATIA NYOMDA ÉS KIADÓ KFT., GYÔR A RÁBA NYRT. KOMMUNIKÁCIÓS SZERVEZETE: 9027 GYÔR, MARTIN U. 1. TELEFON: 96⁄624-370

Hajtómûházteam: tapasztalat és szakértelem

Recommend Documents