HAJMERESZTÔ. 10-bôl 4 elégtelen. A legjobb. vírusirtók. Méregerôs vagy erôs méreg? HITELkártya. Meddig szabad nyújtózkodni?

HAJMERESZTÔ 10-bôl 4 elégtelen

A legjobb

vírusirtók Méregerôs vagy erôs méreg?

paprikamustra HITELkártya

Meddig szabad nyújtózkodni?

Régi-új csapat tagjai mosolyognak ezen az oldalon Önökre. Régi, mert szinte mindenki az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és a kiadásában megjelent Kosár magazin munkatársa volt. Új, mert új taggal bôvült a szerkesztôség, és új azért is, mert a közös munka eredményeként Önök most egy vadonatúj lap elsô számát tartják a kezükben.

Jó ideje foglalkozom újságok, kiadványok készítésével. Ezúttal az új lap kialakításában, piacra segítésében is részt vállaltam. Bízom a Teszt Plusszban. Lapigazgatóként mindent megteszek azért, hogy minél többen megismerjék, megszeressék.

Hompola Krisztina Kovács Rózsa

Annak idején kitartóan kérleltem a szerkesztôimet, adjanak nekem egy állandó rovatot, hogy sokak számára fontos dolgokról beszélhessek. Akkor még nem tudtam, hogy mindez készülôdés, hogy próbálkozásaim egyetlen célt szolgálnak, azt, hogy egy szép napon megcsináljam az igazi, a szerintem legjobb fogyasztóvédelmi lapot.

ndrea

Pavlovics Ágota

Csop Vera

Tervezôgrafikusként az utóbbi években érdeklôdésem a festészet felé fordult. Gondolataim a formák és színek világában kavarognak. Nyitott vagyok, kíváncsian fogadok minden számomra izgalmas, új felkérést. Ilyen a Teszt Plussz magazin arculatának kialakítása is.

Szappanos T. A

Két évvel ezelôtt csöppentem bele a fogyasztóvédelembe, amikor mûszaki egyetemi diplomával a zsebemben és a gazdasági fôiskola végzôseként kerestem a helyemet. Úgy tûnik, törököt fogtam, s nem ereszt.

Amióta dolgozom, a közéleti kérdések foglalkoztatnak leginkább. Eleinte úgy fogalmaztam meg magamnak azt, ami vonzott, hogy szeretek a gyengébb mellé állni. Ma már tudom, hogy az érdeklôdésem szorosan kötôdik a civilek érdekvédelméhez. Úgy látom, jó ideig nem fogunk téma nélkül maradni.

Varga Imi

Nagyon szeretem a szakmámat, szerencsére az évek során sok érdekes megbízást kaptam. Kellemes találkozás volt a Kosár, egy ideje pedig túlzás nélkül Teszt Plussz lázban égek. Szépíteni, alakítgatni a lap oldalait, igazi kihívás, változatos feladat.

Fekete Edit

Hosszú évek óta a fogyasztóvédelem ügyét szolgálom. 2002-ig a Teszt magazin munkatársa voltam, indulásától pedig a Kosár magazinnál dolgoztam. Nyílt titok, hogy nap mint nap találkozunk olyan helyzetekkel, amelyekben tanácstalanok vagyunk. Reményeim szerint segítségünkkel egyre többen lesznek tisztában fogyasztói jogaikkal.

Geri Ádám

Meggyôzôdésem, hogy a fogyasztói kultúra szintjének emelése nagyon fontos annak érdekében, hogy tudatos fogyasztóként léphessünk fel a mindennapokban. Ezt a célt szolgálják a Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség programjai, oktatási tevékenysége, jogi tanácsai, valamint fogyasztóvédelmi magazinunk.

Dr. Baran Alexandra

k

Gippert Bea

B e m u t a t k oz u n

Ami szívemen, az a számon. Kevés dolog kerüli el a figyelmemet, szóvá teszek mindent, amirôl azt gondolom korrekcióra szorul. Mindig a jobbítás szándéka vezet. Most is az a célom, hogy friss és informatív anyagokkal segítsem a lap olvasóit a tudatos fogyasztóvá válás útján. Szeretek írogatni, zenélni, a szenvedélyem pedig a fotózás. Sok mindenben kipróbálhattam magam, amíg napi és hetilapoknak dolgoztam. Most viszont a Teszt Plussz olyan lehetôséget kínál, hogy az igényes tárgyfotótól a portrén át a képriportig sok mindent csinálhatok. Számomra az is fontos, hogy a lap készítésében aktívan részt vehetek.

EL ôSZÓ

Kedves Olvasó!

Tartalom Röviden & Velôsen

4

Teszt Paprikamustra Magyarországon

5

Tény & Való A szükségletektôl az élvezetekig

8

Eszem & Iszom Köretnek lángos, levesnek sárgadinnye 10 Itt & Ott Ausztria Gráciája

Interjú

12

Dr. Baran Alexandra

14

Mellette & Ellene Energiatakarékos izzók, fénycsövek

15

Jog & Szabály Tisztességtelen kereskedelem

16

Bank & Hitel Hitelkártya

17

Teszt Hajmeresztô samponok

20

Mellette & Ellene Aszpartám

23

Ne higgyen a szemének!

24

Teszt Hajsza a vírusok után

25

Röviden & Velôsen Csak víz és fény kell nekik?

28

Fabatka-díj Ki a virágot szereti…

29

Élet & Módi Tudni illik, hogy mi illik

30

Szemfüles Pocsék áruk fóruma

31

Szerintem Ingatlanosok kíméljenek

32

Olvasói levelek

34

Nagy fába vágtuk a fejszénket, amikor elhatároztuk, hogy a fogyasztóvédelemre fókuszáló lapot készítünk. Tudjuk, hogy a világgazdasági válság életmódváltozást generál, hogy a vég nélküli pazarlás ideje lejárt. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal is, hogy a lapok eladási statisztikái világszerte csökkenô tendenciát mutatnak, mert az emberek jelentôs része az újságra költött pénzzel is spórol. Hogy mégis elindítottuk ezt a lapot annak számos oka van. Itt van mindjárt az elsô, nevezetesen, hogy minden eddiginél fontosabb lett az ésszerû takarékoskodás. Sem idônk, sem pénzünk nincs annyi, hogy felesleges dolgokra fordítsuk. Nincs idônk arra, hogy megkeressük a legkedvezôbb csomagot a mobiltelefon-szolgáltatók ajánlatainak erdejében. Nincs idônk talpalni azért, hogy megtudjuk, melyik könyvesboltban tudjuk a legjobb áron beszerezni a csemeténknek elôírt kötelezô irodalmat. Nincs idônk arra, hogy hosszú pro és kontra érvrendszerekben bolyongjunk, végül döntsünk, melyik mellett tesszük le a voksunkat. Sokat dolgozunk, és szinte mindig rohanunk. Szerencsére nem is kell mindent magunknak felkutatnunk. A nagy múlttal rendelkezô európai fogyasztóvédelmi újságok olvasói már rég másként gondolkoznak. Megveszik, sôt elôfizetik a fogyasztóvédelmi magazint, és abból tájékozódnak. Belgiumban 300 ezer, Németországban 800 ezer, Angliában pedig 1 millió elôfizetô cselekszik így, és a számuk évrôl évre gyarapszik. Tudják, hogy jobban teszik, ha hiteles szakértôk véleményére hallgatnak, ha független laboratóriumok tesztjeit olvassák, ha elôfizetôként jelentôs összeget megspórolnak az éves díjból. Tudják, hogy a reklámok csábító világa mögé is be kell pillantaniuk. Tudatos fogyasztókként alaposan megnézik, hogy nehezen megkeresett pénzükért mit kapnak. Amit mi tehetünk, nem kevés. Segítünk abban, hogy olvasóink tudatos fogyasztókká váljanak. Persze egyedül nem megy. Jöjjenek, tartsanak velünk. Pavlovics Ágota fôszerkesztô

Fôszerkesztô: Pavlovics Ágota ● Olvasószerkesztô: Hompola Krisztina ● Fotó: Varga Imi ● Mûvészeti vezetô: Kovács Rózsa ● Tervezôszerkesztô: Fekete Edit ● Grafika: Barna Simon ● Fômunkatárs: Geri Ádám ● Munkatársak: Csop Veronika, Szappanos T. Andrea, Tarján Vera, Szedlmayer József ● Lapalapító tulajdonos a Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség ● Ügyvezetô elnök: Dr. Baran Alexandra ● Lapigazgató: Gippert Bea ● A kiadói tevékenységet a FÉBÉSZ megbízásából a GBT Press Kft. végzi ● Szerkesztôség: 1141 Budapest, Szugló utca 125/D ● Telefon/ Fax: (36-1) 610-1111 ● Mobil: (06-70) 631-4683 ● Postacím: 1576 Budapest, Pf. 35 ● E-mail: [email protected] ● Kiadó: 2112 Veresegyház, Sportföld u. 21/F ● Nyomás: Winter Nyomda Kft, 6792 Zsombó, Kodály Z. u. 47. ● Felelôs vezetô: Kármánné Puskás Noémi ● Elôfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletága (Budapest, Orczy tér 1., levélcím HELIR, Budapest 1900) ● Elôfizethetô valamennyi postahivatalban, és a kézbesítôknél ● Terjeszti a Lapker Zrt. A Teszt Plussz – A fogyasztók magazinja megjelenését a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatása teszi lehetôvé

A személyes adatok nyilvántartásba vétele és kezelése a személyes adatok védelmérôl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény és a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezelésérôl szóló 1995. évi CXIX. törvény alapján történik. A résztvevôk adataik kezelésérôl bármikor ingyenesen tájékoztatást kérhetnek, valamint kérhetik adataik helyesbítését vagy törlését



röviden & VEL ôSEN

Lehet görbe az uborka Jó ideig kavart komoly vitákat az Európai Unió egyik szabályozása, nevezetesen az, amely meghatározta több zöldségféle kívánatos mérete mellett még azt is, hogy milyen legyen a formája. Például az uborka nem lehetett görbe, a sárgarépa göcsörtös. Nos, a vita végére pont került, ugyanis az EU illetékes szakemberei beadták a derekukat. A Bizottság a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezésének reformjáról 2007-ben folytatott tárgyalások során vállalta, hogy több gyümölcs- és zöldségfélére vonatkozó forgalmazási minôségszabvány megszüntetésével csökkenti a bürokráciát. Ennek jegyében 2009. július elsejétôl 26 gyümölcs- és zöldségféle esetében hatályukat vesztették a minôségszabványok. A módosítás a következô 26 termékre vonatkozik: articsóka, avokádó, bab, bimbóskel, borsó, cikóriasaláta, cukkini, cseresznye, dinnye, fejes káposzta, fokhagyma, gomba (termesztett), görögdinnye, hagyma, halványító zeller, héjas dió, héjas mogyoró, kajszibarack, karfiol, padlizsán, paraj, póréhagyma, sárgarépa, spárga, szilva, uborka.

Ugyanakkor az alábbi – az uniós kereskedelem 75%-át jelentô – termékek esetében továbbra is érvényesek maradnak a minôségszabványok: alma, citrusfélék, kivi, körte, nektarin, ôszibarack, paprika, paradicsom, saláta, szamóca, szôlô. A tagállamok ezeket a termékeket is mentesíthetik a minôségszabványok alkalmazása alól, ha a boltok megfelelô címkével értékesítik azokat. Például a szabvány elôírásaitól eltérô körtét is lehet a boltokban árulni, ha címkéjén „feldolgozásra szánt termék”, vagy ezzel egyenértékû feliratot tüntetnek fel. Forrás: Európai Bizottság



Olcsóbb mobilozás, másodpercalapú számlázás Az EU új szabályokat vezetett be a külföldi mobilhasználatra, az ún. „barangolásra” vonatkozóan. A szabályok 2009. július elsején léptek hatályba és legalább 60%-os költségcsökkentést eredményeznek a fogyasztóknak. A kiváló idôzítéssel, azaz a nyári szezon elôtt elfogadott új szabályok értelmében a távközlési vállalatok kevesebbet számíthatnak fel a más európai tagországból kezdeményezett, illetve ott fogadott mobiltelefon-hívások után. Ez az elsô alkalom, hogy az EU korlátozza a szöveges üzenetek és az adatszolgáltatások díját. A szabályok értelmében ráadásul csökkennek a külföldrôl kezdeményezett mobiltelefon-hívások díjának már megállapított felsô határértékei is. Az európai uniós tagállamokból hazaküldött szöveges üzenetekért a szolgáltatók legfeljebb 11 eurócentet (vagy nemzeti valutában kifejezett ezzel egyenértékû összeget) számíthatnak fel a felhasználóknak. Ez kevesebb, mint fele az eddigi díjnak, amely átlagosan 29 centet tesz ki (azaz sokkal többet, mint a belföldi SMS-ek után fizetett összeg). Az Európai Unió más tagállamaiba utazó uniós polgárok továbbra is ingyenesen fogadhatnak majd szöveges üzeneteket mobiltelefonjaikon. A többi barangolási szolgáltatás – pl. az e-mail- és képküldés, illetve az internetes böngészés – után fizetendô díjak esetében a felsô határértékek meghatározására nagykereskedelmi szinten került sor. Ami azt jelenti, hogy a határértékek azokra a tarifákra vonatkoznak majd, amelyeket az egyik szolgáltató a másiknak felszámol. A viszonteladók számára a maximális díj letöltött megabájtonként 1 euró (szemben a jelenlegi megabájtonként 1,68 euró uniós átlagárral). Ez a viszonteladói díjplafon 2010-re 0,80 euróra, míg 2011-re 0,50 euróra csökken. A tarifák áfa nélkül értendôk. A fogyasztók ezentúl olyan biztonsági korlátot határozhatnak meg számlájukhoz, amely alapesetben 50 eurós – tetszôlegesen növelhetô – számlaösszeg elérésekor korlátozza a szolgáltatásokat. Így elkerülhetô lesz, hogy a fogyasztók kellemetlen meglepetésben részesüljenek a számla kézhezvételekor. Az új szabályok értelmében a mobilszolgáltatóknak a 30. másodperctôl kezdve másodpercalapon – nem pedig percalapon – kell számlázniuk a barangolási hívásokat. A várakozások szerint ez több mint 20%-kal fogja csökkenteni a telefonszámlák végösszegét. Forrás: Európai Bizottság

TESZT • • • • • •

Méregerôs vagy erôs méreg?

Paprikamustra

Magyarországon

A

Nyáron sok zöldséget, gyümölcsöt eszünk, abban a meggyôzôdésben, hogy egészséges élelmiszerekkel van dolgunk. Ugyanakkor egyre több szó esik arról, hogy a közkedvelt és nagy mennyiségben fogyasztott paprika, valamint a nyári gyümölcsök közül például a népszerû kajszibarack, az egészségünkre ártalmas mennyiségben tartalmaz növényvédôszermaradékokat. Így van-e, és ha igen, hogyan értelmezzük ezeket az állításokat? Az összetett kérdés kibontásában Darvas Béla professzor, a szakma elismert képviselôje volt segítségünkre.

Amikor elhatároztuk, hogy a lecsó- és a lekvárbefôzési szezon kellôs közepén ehhez a témához nyúlunk, még nem tudtuk, hogy a Levegô Munkacsoport 3 hazai áruházláncban paprikamintákat vett. A paprika vizsgálatát a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Karának akkreditált Analitikai Laboratóriuma végezte. A szermaradék-vizsgálat 300 különbözô hatóanyagra terjedt ki. A 16 paprikamintából 10-ben volt kimutatható szermaradék. Az egyik miskolci szupermarketben Marokkó-

Teszt Plussz: Professzor úr, hogyan értékeli a növényvédôszer-maradékokkal kapcsolatos állításokat? –  Az utóbbi két évben az európai szermaradék-listán a rizikós növények között a paprika a második helyezett (1. ábra), de ismert, hogy az ezredforduló tájékán igen sok probléma volt chili paprikával és készítményeivel is. A kajszi egyáltalán nem jelenik meg ezen a listán, sôt Magyarországon sem ismert, hogy súlyosan egészségkárosító mennyiségû szermaradékot találtak volna benne (2. ábra). Világosan el kell különítenünk három kategóriát, az egészségre nem veszélyes, de kimutatható szermaradék mennyiséget, az egészségre káros mennyiségû szermaradékot, és végül a nem engedélyezett, fekete technológia alkalmazása után talált szermaradékot. Ez utóbbi kettô elôfordulását tilalmazza a hazai és az európai jog. ■

Teszt Plussz: Mindez mit jelent bôvebben? –  A növényvédôszer-maradékok elôfordulása a frissen fogyasztott zöldség- (kitüntetetten üvegházi) és gyümölcsfélékben gyakorinak mondható. A hazai növényekben átlagosan minden harmadikban található szermaradék. Néhány rizikós gyümölcsfélében, bizonyos években ennél nagyobb is lehet a találati arány, pl. kajszibarackban és csemegeszôlôben megközelíti a 90%-ot. A szermaradék megjelenése azonban önmagában nem jelzi a fogyasztó veszélyeztetettségét. Sokszor csupán arról árulkodik, hogy a növénykultúrát intenzív vegyszeres védelemben részesítik, és a kimutatási módszerek fejlôdésével csekély mennyiségek is mérhetôvé váltak. Az egészségügyi szervezetek meg■

ból származó paprikában a dimethoate nevû rovarirtó szer koncentrációja közel hétszerese volt a megengedettnek. A dimethoate az EPA szerint C rákkeltô besorolású, azaz gyanúsítható azzal, hogy emberi rákkeltô anyag, továbbá ismert a szaporodási képességeket károsító hatása is. De lássuk, mit szól mindehhez a téma szakértôje.



TESZT • • • • • •

engedhetônek tartanak valamennyi maradékot, mégpedig annyit, amennyi szerintük az egészségre veszélyt nem jelent. Természetesen megkérdôjelezhetôk ezek a folytonosan változó értékek, de a korábbiakra jellemzô volt, hogy az ún. megengedhetô szermaradék (MLR) mennyiség folyamatosan kisebb lett, ahogyan a toxikológiai tudásunk bôvült. A veszélyt tehát a megengedett szermaradék-szintet meghaladó zöldség- és gyümölcsfélék és az engedély nélküli technológiákkal termesztett növények jelentik, amelyek nem kerülhetnének fogyasztásra. Ezen a területen az utolsó öt évben a fejes saláta és talán az uborka nevezhetô a legrosszabb reputációjú növényünknek. Viszont ha kultúrától függetlenül hatóanyagot kellene mondanom, akkor az utóbbi öt évbôl az ôsrégi, gombaölô szerként ismert, általános felhasználású ditiokarbamátokat és a rovarölô szerként alkalmazott dimethoate-ot emelném ki. A dimethoate almában, ôszibarackban, köszmétében, uborkában, paprikában és fejes salátában való kiemelkedô, esetenkénti elôfordulásáról van tudomásunk. A dimethoate megítélése nem olyan egyértelmû még, mint azt a Levegô Munkacsoport kommunikálja. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatalának (EPA) karci­ nogén listáján a C jelzetûek az esetleges



chili

szamóca

saláta

padlizsán

ôszibarack

uborka

szôlô

alma

paprika

körte

1. ábra: Az európai szermaradék-listán legtöbbször elôforduló növények 2008-2009 között

rákkeltôk (a B-be tartoznak a valószínûleg rákkeltôk), ahová gyanú esetén bármely hatóanyagot besorolnak. Ez még önmagában nem minôsítés, csupán azt jelenti, hogy vizsgálják. Az EPA besorolásánál a Világ Egészségügyi Szervezetének Rákkutatási Ügynöksége (WHO IARC) mérvadóbb. Ez a szervezet nem tartja nyilván a dimethoate esetleges rákkeltô hatását sem. Az EPA és IARC egyesített adatbázisa (GAP2000) sem tartalmaz terhelô adatot, sôt a dimethoate Gold és munkatársainak világszerte respektált állatkarcinogén-listáján sem jelenik meg. Fentieknek ellentmondóan a dimethoate széleskörûen mutagén, s mint tudjuk, ezek többségérôl derül ki késôbb, hogy egyidejûleg karcinogének is. Ezenkívül a dimethoate immunmoduláns hatása említhetô még.

tartalmazó zöldség- és gyümölcsfélék aránya 1-2% között változott. Nem gondolom, hogy ez valós ingadozás, azt viszont igen, hogy minden ötvenedik vásárlás során van esély arra, hogy fogyasztásra alkalmatlan terméket viszünk haza. Ha ehhez hozzáadjuk az 1-4% engedély nélkül alkalmazott technológiából származó szermaradékot – ami a termelôk fegyelmezetlenségérôl árulkodik – akkor ez a szám kedvezôtlenebb. Az utóbbi években, az Európai Unióban és így Magyarországon is jelentôs hatóanyag vis�szavonásra került sor. A mutagén hatóanyagok tekintélyes hányadát nagyon helyesen kitiltották a termelésbôl. Ez sokkal inkább javulási tendenciát kell, hogy jelentsen, mint romlást. Szóval kételkedem az említett hírforrások állításainak megalapozottságában.

Teszt Plussz: Az Európai Bizottság 2008 ôszén publikált eredményei szerint a 2006-ban vásárolt élelmiszerekben minden korábbinál nagyobb arányban voltak kimutathatók növényvédôszermaradékok. Más források szerint az elmúlt 5-6 évben közel 20%-kal emelkedett a szennyezett élelmiszerek aránya. – Én azt látom, hogy az élelmiszerbiztonság területére szinte mindenhol kevés ellenôrzésre fordítható állami pénz jut. Emiatt alacsony a vizsgált mintaszám, így az évenkénti ingadozásban sokkal inkább a mintavétel véletlen generálta hibája játszik velünk. A növényvédelmi hálózat kémikusainak vizsgálatai alapján, Magyarországon az utóbbi öt évben a határérték feletti szermaradékot

■

■

Teszt Plussz: Egyesek szerint az is baj, hogy egy termékben többféle hatóanyagot lehet egyidejûleg kimutatni és a hatások összeadódhatnak. – Ez valóban jogos aggály és nincs rá általános válasz. Köztudott azonban, hogy néhány, a detoxifikáló enzimek gátlási területén mûködô hatóanyag szinergizálja azoknak a hatóanyagoknak a hatását, amelyeket éppen ez az enzimrendszer bontana le. Ezen a területen jelentôs toxikológiai erôfeszítéseket kellene tenni. Teszt Plussz: 2008 szeptemberében az Európai Parlament és a Tanács megemelte a tolerálható vegyszermennyiségeket az élelmiszerekben. ■

TESZT • • • • • • 2. ábra: Maximális növényvédôszer-maradék 2004-2008 között a vizsgált hazai növényekben, a megengedett határérték szorzatában

Ami a zöldségek, és gyümölcsök biztonságát illeti szerencsénkre állandó és szakszerû ellenôrzést végez a hazai és nem hazai (uniós tagállamból, illetve harmadik országból) termények növényvédôszer-maradékát illetôen az Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságok laboratóriumi hálózata. Évente 3000-3600 mintából több tízezer analitikai vizsgálatot végeznek, ezek a vizsgálatok megfelelô információt nyújtanak arra, hogy milyen a fogyasztásra kerülô termények növényvédôszer-szennyezettsége, mekkora ezek tényleges fogyasztói kockázata. Kézenfekvô volt, hogy a hivatal tekintélyes adatbázisára támaszkodunk. Köszönjük a segítséget (a szerk.)

– Csak némely esetben. Úgynevezett harmonizációt hajtott végre és a hírek szerint a leggyöngébb diákok teljesítményéhez igazította az osztályra kiszabott követelményrendszert. Nos, ez a korábbi tendencia ellenkezôje, egyfajta visszalépés. Hozzátehetem azonban, hogy a megengedett szermaradékhatárértékek számításokkal születnek, tehát nem direkt vizsgálatok alapján. Még pontosabban sok vizsgálat alapján körvonalazódik egy bizonyos mennyiség, amihez elvégzik a különbözô kitettségû és érzékenységû csoportokra vonatkozó rizikóanalízist. A különbözô korcsoportok eltérô érzékenysége könnyen belátható. Ezen túlmenôen lényeges, hogy mi is van egy átlagos fogyasztó kosarában. Ez nemzeti karaktert is ad ennek az értéknek. Például a magyarok megkülönböztetett mennyiségû paprikát fogyasztanak, de például kevés articsókát és cikóriát. Én tehát nem tartom helyesnek az egységes európai szabályozást, mert annak azon a fogyasztói kosár tartalmán kell alapulnia, aminek tradíciói vannak egy nemzet ételeit tekintve. Teszt Plussz: Igaz, hogy a vegyszermaradékkal szennyezett minták aránya Magyarországon az uniós átlag felett van? – Ez rémhír. Véleményem szerint a magyar termékek meghatározó többsége a megbízhatóan jó színvonalú élelmiszerbiztonsági színvonalat képviseli. Messze nem vagyunk az elsô tíz problémás ország között. ■

Teszt Plussz: A Magyarországon árusított zöldségek és gyümölcsök fele nem ■

uborka

paradicsom

paprika

ôszibarack

fejes saláta

egres

alma

carbendazim dimethoat permethrin endosulfan chlorothalonil

tartalmaz kimutatható mennyiségben vegyszermaradékot, így sok esetben ezekkel is majdnem biominôségû élelmiszert fogyasztunk – állítják egyesek. – Tévesen. Mikor nincs kimutatható növényvédôszer-maradék, akkor csak az állítható, hogy a vizsgálataink szerkezete szerint (amely hatóanyagokra elvégeztük azokat) vagy a kimutatási határértékeink szerint nem találtunk maradékot. Az ökoló-

giai termesztésnél ettôl lényegesen többrôl van szó. Arról, hogy azon a területen, ahol termelnek már évek óta nem volt szintetikus növényvédô szerrel végzett kezelés. Ez tehát termelôi garancia, amit a tanúsító szervezet ellenôriz. Az ökológiai termesztésben egyre jellemzôbben mások a fajták és mûtrágyák helyett szerves trágyát használnak. Teszt Plussz: Leszögezhetjük, hogy a magyar termékek biztonságosabbak, mint az importtermékek? – A fejlôdô országokénál egyértelmûen, de én személy szerint török, olasz, spanyol, holland és belga zöldségek/gyümölcsök helyett is inkább magyart veszek, mert biztonságosabbak. ■

Teszt Plussz: Milyen tanácsokat ad a Teszt Plussz olvasóinak, akik tudatos fogyasztóként szeretnének vásárolni? – Étkezzenek változatosan. Ne tegyék ki magukat egyirányú terhelésnek. Nem a szermaradék egyszeri elfogyasztása az, ami egészségükre a leginkább veszélyes. Nagy mennyiségnél csak akut hatások jelentkeznek: émelygés, hányás és hasmenés. Ennél sokkal alattomosabbak a huzamos kitettség után jelentkezô krónikus betegségek. Javaslom, hogy a fejes salátát, az uborkát és a csemegeszôlôt vegyék ökopiacon, ha tehetik. Ott ellenôrizzék a tanúsító jelét. Ne elégedjenek meg azzal, hogy a termelô ökoterméknek adja el az áruját. Pavlovics Ágota ■



TÉNY & VALÓ

Kis fogyasztástörténelem A fogyasztás jó ideje a gazdaság mozgatórugója, nélküle összeomlana. Hogy ez mindig így legyen, új és még újabb ötletekkel édesítik meg a pénzkiadást a fogyasztók számára. Szupermarketek, internetes áruházak, intelligens háztartási gépek, és még hosszan sorolhatnánk a csábítások sorát. Persze nem mindig volt ez így…

A

A 18. századig nyugodt mederben folyt az élet, Európa lakossága szükségleteit heti-, és éves vásárokon szerezte be, azt és annyit, ami a mindennapi megélhetéshez kellett. Csak azt vásárolták meg, amit maguk nem tudtak megtermelni, vagy elôállítani. Finom fûszerekrôl, textilekrôl, ékszerekrôl még csak nem is álmodtak, ilyesféle luxustermékeket kizárólag az uralkodó osztály tagjai engedhettek meg maguknak. A nemesség a presztízsfogyasztás szokásának a „Mondd meg, hogy mit eszel, és én megmondom, ki vagy!” mottó szerint hódolt. A polgárság erôsödô emancipációja, és az ezzel összefüggô vásárlóerô-növekedés vezetett oda, hogy a presztízstárgyak már nem csak az arisztokrácia tagjai számára voltak elérhetôek. A tehetôs polgárok is szerették volna hangsúlyozni pozíciójukat, ami a magasabb minôséget képviselô élelmiszerek, italok fogyasztásában, az igényes berendezési tárgyak és ruházat megszerzésében öltött testet. Ettôl kezdve már nem a szükséglet határozta meg a fogyasztást, hanem az a kifejezett óhaj, hogy valamit birtokoljunk, és azt meg is mutassuk.



A szükségletektôl az élvezetekig Nagy-Britannia az élen. NagyBritanniában a 18. század elején indult a mai fogyasztói társadalom fejlôdése. A szigetország virágzó ipara sok munkahelyet teremtett, a városok rohamos növekedésnek indultak, új társadalmi rétegek alakultak ki. A munkásoknak, kézmûveseknek, mezôgazdasági üzemekben dolgozóknak több pénzük volt, mint korábban. A növekvô vásárlóerô gerjesztette az olyan tömegfogyasztási cikkek iránti igényt, mint a snapsz, a sör, a faggyú, a szappan és a nyomottmintás kelme. A teafogyasztás rendkívüli méreteket öltött, jóval több importra volt szükség, mint akár egy évtizeddel korábban. Ekkor jelent meg az elsô valódi tömegcikk, a pamutruházat, amit Indiában állítottak elô, és úgy tartották, hogy csinosabb, olcsóbb, ráadásul nem kell olyan hosszú ideig hordani, mint a jó minôségû angol gyapjúcérnából készült holmikat, az új termék ugyanis sokkal gyorsabban tönkrement. A divat egyre nagyobb szerepet játszott, gondosan ügyeltek arra, hogy a kollekciók évrôl évre – legalább a mintázatban – változzanak, és új modelleket tudjanak eladni. A fogyasztás tehát már ekkor tudatos irányítás alatt állt. Megjelentek a divatújságok, amelyek meghatározták a trendeket. Felbukkant a „kiment a divatból” fogalma, és persze senki nem akart ilyen bélyeget viselni. A DIVATÚJSÁGOK SZEREPE. A fogyasztás forradalma hamarosan végigsöpört Francia- és Németországon, Hollandián, majd a többi európai államon is. A szükségletek provokálásának kiváló eszközei a divatújságok voltak. Ebben Németország járt élen,

Weimarban 1786-ban jelent meg az elsô divatlap

1786-ban Weimarban jelent meg a „Journal des Luxus und der Moden” (A luxus és divat lapja), ami szélsebesen terjedt, így a tarka fogyasztói világ álmainak és vágyainak közvetítésében az egyik legsikeresebb kommunikációs eszközzé vált. Egyre több hasonló lap jelent meg, ám a francia újságok szerepe vitán felül a legerôteljesebb volt Európában. A reklám a 19. század közepére vált az eladás növelésének fontos eszközévé, és egyre több hirdetés és plakát jelent meg. 1855-ben Berlinben felállították az elsô hirdetôoszlopot, amely kis helyen sok felületet biztosított. Reklám és eladás. A hirdetések eleinte kevéssé látványosak, meglehetôsen szöveggazdagok voltak. Csak a 19. század végén kezdték magukat a termékeket, és azok felhasználási módjait is bemutatni. Ekkor született meg a reklámgrafika. A 20. század elejére a reklámüzenetek egyszerû szimbólumokká redukálódtak. A reklám fejlôdése nem csak az újságok és folyóiratok terén volt töretlen, mind fontosabbá vált a kirakatok vásárlásösztönzô kialakítása is. Az árukat egyre rafináltabb módon prezentálták, a nagyvárosok utcaképét meghatározta, birtokba vette a reklám. Ez idô tájt jelentek meg az elsô hirdetési szaklapok, új foglalkozás is született, a kirakatrendezôé. Ettôl az idôponttól a fogyasztás csábítása alól már nem vonhattuk ki magunkat. A fogyasztás elsô palotái. A 19. század végére Európa fô- és nagyvárosaiban megjelentek az elsô nagyáruházak (Harrod’s, Le Printemps, Karstadt). A vásárlás szabadidôs programmá lényegült, a „shopping” divattá lett. A korábban szokásos alku helyét fix árak vették át, az árut készpénzben kellett kifizetni. A vásárlók kívánságai együtt nôttek az egyre szélesebb kínálattal, ami erôsen próbára tette a pénztárcák tartalmát. Idôvel kialakult a kisebb hitelek piaca, elindult a lakosság eladósodása. A fogyasztói kedv fellendülése elôrevetítette a vásárlási mánia kialakulását, amely a kleptománia ugrásszerû növekedésében mutatkozott meg.

TÉNY & VALÓ Tömegfogyasztás. A 20-as évek végén kialakult gazdasági világválság, majd a második világháború után a fogyasztás olyanná változott, amilyennek ma ismerjük: eluralkodott a tömegfogyasztás. A jelszó: többet, szebbet, jobbat! A kényszerû lemondás hosszú évei után a fogyasztás az élet alapigényévé vált. A háború utáni újjászületés jegyében Európában (elsôsorban annak nyugati részén) beköszöntött a „gazdasági csoda”. Televízió, autó, tengerparti nyaralás – egyszerre mindenki úgy érezte, mindez jár neki. A nylon-perlon harisnya, és az elektromos hûtôszekrény már nem luxuscikk, hanem tömegáru volt. Nemzetközi márkák hódították meg a világpiacot. Vagyis a múlt század 50-es éveiben elkezdôdött a fogyasztás globalizálódása. A fogyasztás története ettôl fogva óriásléptekkel haladt. Az elektromos gépek piaca robbanásszerûen fejlôdött, a 60-as évek vége óta a háziasszonyok munkáját háztartási gépek sora segíti. Az értékes nyersanyagok és energiahordozók tömeges használata – úgy tûnt – nem jelent gondot. És ez a szemlélet még a 70-es években is uralkodott. A konténerekbôl kicsordult a rengeteg szemét, a „ha addig élünk is” jelszóval hódított a meggondolatlan, mértéktelen fogyasztás. A modern háztartásnak – így szuggerálta a reklám – egyre több termékre van szüksége. Eluralkodott a mûanyag, még a bútorok között is. Öko-mozgalom, kritikus vEVÔk. A múlt század 80-as évei még a luxusmánia jegyében teltek. „Most élünk, él-

vezzük a világot, ki tudja, mit hoz a holnap” volt a korszak jelmondata. A szépség és gazdagság volt a mindenki által vágyott cél. A márkás termékek egyre inkább kötelezô viseletté váltak. Ez volt a „yuppie” generáció idôszaka. Ugyanakkor ellenirányú mozgalom is indult. Az atomfegyverkezés és az amerikai rakéták Nyugat-Európába való telepítése sok emberben keltette fel a félelmet. Azóta sokan utcára vonulnak, demonstrálnak, emberláncokat alkotnak. Közülük számosan szállnak síkra környezetünk védelméért. Az öko-mozgalom egyre több hívet szerez magának, és a városokban bio-üzletek jelennek meg. A fogyasztók új csoportja alakul ki, ôk már kritikusak, környezetorientáltak, és el akarnak távolodni a tömegfogyasztástól.

A fogyasztás globalizálódása az internet elterjedésével valósult meg, tömegek számára vált egész estét betöltô szabadidôs szórakozássá.

Vásárlás a karosszékbôl. A 90-es évek végén a WorldWideWeb a fogyasztás új dimenzióit nyitotta meg. Segítségével látszólag szabadon, kötöttségek nélkül csillapíthatjuk a legújabb áruk iránti szomjunkat. Aki manapság például friss kanadai lazacra vágyik, az interneten közvetlenül is megrendelheti. A fogyasztás globalizálódása az internet elterjedésével valósult meg, tömegek számára vált egész estét betöltô szabadidôs szórakozássá. Sokan vannak, akik rendszeresen órákon át várják a világhálós aukciókon a „3, 2, 1 – elkelt” végszót. Új csábítás jelent meg, amely egyesíti a játék és a fogyasztás élvezetét. Vajon mi lesz a következô vevôcsalogató trükk? Sz. T. A.



ESZEM & ISZOM

Köretnek lángos, levesnek sárgadinnye Egyre több elegáns étterem kínál az À la carte-nál jóval kedvezôbb áron déli menüt, így növelve forgalmát az adott környék hivatalnokaival. Rovatindító elsô utunk az Andrássy úton található, három, a szakmát a vendéglátóipar fellegvárának tartott Vendéglátóipari Fôiskolán kitanult hölgy által üzemeltetett, manapság divatos Abszintba vezetett. Az Abszint helyválasztása önmagában félsiker, és ez még egy gyors ebédnél is nyom a latban. A sokadvirágzását élô impozáns Andrássy út remek kulissza – errôl magunk is meggyôzôdhetünk, cserébe egy kis zajért, ha a piciny teraszon foglalunk helyet. Beljebb kerülve a hangulat homoksivatagéra emlékeztet (a klíma a légkondicionálónak hála szerencsére nem), ám máris kifejezetten hangulatossá válik, amint a sok vendég kitakar az amúgy kissé elhatalmasodó, fakó háttérbôl. A maximális térkihasználás okán egymáshoz meglehetôsen közel elhelyezett asztalok miatt, a barátságos légkör bizonyos vendégszám felett már inkább bizalmaskodásba csaphat át, ekkor akarva-akaratlanul egy tálból „cseresznyézünk” szomszédunkkal. Úgyhogy az irodából partnerünket diszkrét ebédre ne ide vigyük. Amit meglátogattunk: Abszint – étterem és kávézó 1061 Budapest, Andrássy út 34. Telefon/Fax: (36-1) 332-4993 Mobil: (06-70) 421-5985 Web: www.abszint.hu E-mail: [email protected] Menü: munkanapokon 12-tôl amíg a készlet tart Amit fogyasztottunk: 2 x francia hagymaleves 2 x fûszeres karaj tejfölös lángossal 1 dl Takler Cuvée (száraz, vörös) 1 dl Konyári Chardonnay (száraz, fehér) = 2500 Ft

10

A kínálat minden nap egyetlen kétfogásos menü, ennek ellenére a biztos vevôcsalogató kombinációk mellett (húsleves, töltött csirkecomb petrezselymes burgonyával), olykor „veszélyesebb” vizekre evez a séf (köretnek lángos, levesnek sárgadinnye). Akinek nem való a fogára a menü, választhat délben is elérhetô szezonális és változatos, francia technikákra épülô, jól összeállított magyar borválasztékkal kiegészülô, de más árkategóriájú À la carteról. Nehezíti a dolgot, hogy a hétfô zsákbamacska, a honlapjukon, illetve az étteremben egyaránt csak közvetlenül az ebédeltetés megkezdése elôtt fedik fel az egész heti menüt. Az egy menü további hátránya, hogy szigorúan véges számú (aki tutira akar menni, állítólag jól teszi, ha fél kettôig megérkezik). Elônye, hogy a fogások a választható üdítôvel, ásványvízzel vagy a három fajta házi bor Amit gondolunk: Környezet, hangulat: 7/10 nagyot dob a helyen, ha vendégektôl zajos. Étel-ital: 7/10 apróbb hibáktól eltekintve jó, a visszafogott adagoknak köszönhetôen a menü viszonylagos „masszívsága” ellenére, egy forró nyári napon sem feküdte meg a gyomrunkat. Kiszolgálás: 9/10 pincérünk kifogástalanul, ráadásul végig megnyerô, ôszinte mosollyal az arcán mûködött. Ár/érték: 7/10 az árban érezni, hogy az ebédünket az Andrássy úton fogyaszthattuk.

(amelyek közül a vörös beazonosításával apróbb nehézségei támadtak a pincérnek, végül megegyezett magával a „magnum palackos cuvée”-ben) egyikével együtt futószalagszerûen érkeznek. A hús alaplébôl készült francia hagymaleves az egy darab obligát sajtos pirított baguette-tel (kenyeret pluszban nem tettek az asztalra) kicsit zsíros, mégis kellemes hatást keltett. A fôfogás karajon a fûszerezés intenzívnek, de nem túltengônek találtatott, a mellé felszolgált gazdagon tejfölözött lángos ellensúlyozta ugyan az elkészítésbôl fakadó szárazságot, a költséghatékonyságból a tálról teljesen elhagyott friss salátát, zöldséget ezzel együtt elbírtuk volna. Összességében kellemes benyomásokat szereztünk, a déli ebéd minôségében teljesen rendben volt. Ágodi Sári - Menyhárt Zalán

infó Az elegánsabb vendéglátóhelyeken nagyjából fele-fele arányban található meg a két legelterjedtebb déli ebédeltetési rendszer: a napi egy fix, illetve a hetente változó szûkített étlapról (fogásonként 2-3 ajánlat) egyénileg összeállítható, de szintén szabott áras menü.

TANÁCS & TIPP

Fûben, fában orvosság

Ápolt gyep Az ápolt gyep titka, hogy újra és újra utána kell nyírni, ha a fûszálak elérték a 6 cm-es magasságot. Ha az idô túl meleg és a gyep sok napot kap, naponta kell öntözni. Esdeklô kutyaszemek Ne engedjünk négylábú kedvencünk esdeklô pillantásának, amikor étkezéskor az asztalnál ülünk. Hogy miért? Az emberi fogyasztásra alkalmas ételek nem teljes értékûek kedvenceink számára. A fajtajellegû kész tápok mindent tartalmaznak, amire a kutyusok szervezetének szüksége van. Ne dobja ki a kávézaccot! A kávézacc kitûnô grilltisztító. Tegyük egy nedves szivacsra és súroljuk le vele a megszáradt zsír- és korommaradványokat. Nem kerül pénzbe, ráadásul teljesen környezetbarát megoldás. Illatos szekrény Elfogyott a kedvenc parfümje? Ki ne dobja az üres üveget. Csavarja le a kupakot és az üvegcsét helyezze kinyitva a ruhái közé. Még hetekig fogja árasztani magából a finom illatot. Nagyobb kiszerelés A mélyhûtött zöldségek nagyobb kiszerelésben jóval kedvezôbb áron kaphatók. Ha a nagyobb adagot egyedül nem tudja elhasználni, ossza meg azt szomszédjával, ismerôsével. Egyszerre ketten profitálhatnak az elônyösebb ajánlatból. Vásárlás készpénzzel Fogyasztási szokásokat kutató szakemberek vizsgálatai bizonyítják, hogy aki vásárlókörútja során nem kártyával, hanem készpénzzel fizet, sokkal jobban átlátja kiadásait. Így nem kerül a kontója mínuszba, és nem kell drágán megfizetnie ennek a kamatait. Gyümölcsszezon Itt a nyár, egyik gyümölcs követi a másikat. Ne legyünk kényelmesek. Vásároljunk friss gyümölcsöt, ne elégedjünk meg a gyümölcslével, bármilyen csábítóan kínálják is. Igaz, hogy a gyümölcslevek is tartalmaznak vitaminokat, ám ballasztanyagokat nem. Ezekhez csak friss gyümölcs fogyasztásakor jutunk. Ne mondjunk le róla.

A sárgadinnye segít fiatalon tartani a szemet, a bôrt, a hajat, védelmet nyújt a rák és a szívbetegségek ellen. Összetevôk. A C-vitamin és a béta-karotin támogatja az immunrendszert, és megakadályozza a sejtkárosodást. A kalcium erôsíti a fogakat és a csontokat, így támasz a csontritkulás megelôzésében. A kálium vízhajtó, vérnyomáscsökkentô hatású, segít a szívritmus szabályozásában. A magnézium megelôzi az izomgörcsöket és a fájdalmas izomfeszüléseket. A ballasztanyagok (növényi rostok) megelôzik a székrekedést, megkötik a bélrendszerben található méreganyagokat. A folsav segíti a sejtmegújulást és – a vassal együtt – a vörösvérsejtek képzôdését. A mangán fôleg a bôr, a haj és az idegrendszer javát szolgálja. Különlegesség. Kevesen tudják, hogy a cink is erôsíti a szervezet ellenálló képességét, így gátolhatja a fertôzô betegségek kialakulását. Egészség. A sárgadinnye zeaxantint és licopint is tartalmaz. Az évek múlásával látásunk fokozatosan romlik. Az ún. „öregszemûség” és a szürkehályog mellett a legnagyobb problémát a ma még gyógyíthatatlan idôskori makuladegeneráció okozza. Utóbbi szembetegség már negyven éves korban jelentkezhet és a 60 év fölöttieknél bekövetkezô látásromlás leggyakoribb oka. A zeaxantin szemünk hátsó részében halmozódik fel, és természetes napszemüvegként mûködik. Jelenléte különösen az idôskori makuladegeneráció kialakulásának megelôzése miatt fontos, illetve kezelése eleme lehet. Mivel az emberi szervezet nem állít elô licopint, a szükséges mennyiséget a táplálékból kell fedeznünk. A licopin az egyik elismerten legfontosabb rákellenes anyag. A szakértôk a napi 6 gramm licopinfogyasztást tanácsolják, ami már 150 gramm dinnyében megtalálható. Elkészítés. A vitaminok megôrzése érdekében a dinnyét egészben vásároljuk meg, és a felvágás után minél hamarabb fogyasszuk el. Puszta

A Langyos vizet a tartóra Bosszantó, ha a tojástartó kartonba beragadnak a tojások, és nem lehet ôket kiszedni. Mártsuk rövid ideig a tojástartót langyos vízbe, hamarosan minden tojást szépen ki tudunk venni belôle.

tanácsa

A sárgadinnye magas cukortartalma miatt nem ajánlható fogyókúrázóknak, a görögdinnyét viszont bátran fogyaszthatják.

11

IT T & OT T

G

Graz, Ausztria második legnagyobb egyetemi városa, 2003-ban Európa kulturális fôvárosa, a Világörökség része volt. Ha egy szóval kellene jellemezni a kétnapos ottlétünk alatt bennünk kialakult képet, akkor azt mondanánk: európai. A sokak által hangoztatott és néha aduászként használt jelzô ebben a színes, kulturálisan pezsgô városban méltán használható. A kettôszázötvenezres lélekszámú Graz meghálálta a hat éve elnyert címet, sikeresen élt a lehetôséggel. Kerékpárutakat épített, aminek köszönhetôen kevesebb autó közlekedik a bel-, és külvárosban. A fôutakon a megengedett sebesség 50 km/óra, a belvárosban pedig 30-cal roboghat az, aki mégis a négykerekûjét választja. Szerencsére ôk vannak kevesebben. Szinte mindenki kerékpárral jár, az öltönyös hivatalnok éppen úgy, mint a bolti eladó. A kulturált város képéhez hozzátartoznak a kulturált városlakók is. Meg is lepôdtünk, amikor az autók lassítottak, majd megálltak már akkor, amikor közelítettünk a zebra felé. Néhány nappal késôbb jó volt ezt felidézni, amikor Budapest utcáin kalandtúráztam, és engedtem át az elsôbbséget egy fekete terepjárónak a gyalogátkelôn. Természetesen a kerékpárutak mellett tárolók és külvárosi parkolók is vannak. A parkolás az itthoni árakhoz képest kicsit drágább, és maximum három órán keresztül vehetô igénybe. A tilosban parkolást vagy a

12

Nagyjából húsz éve jókora lendületet kapott a turizmus, Magyarország határai megnyíltak, a világ kitárult. Végeláthatatlan kocsisorok indultak meg nyugati szomszédjaink, a „sógorok” felé. Akkoriban és még évekig mindenki azzal tért haza, hogy már a határt átlépve minden megváltozik, gyönyörûek a házak, a muskátlik pazarul omlanak alá a párkányokról, az utcák tiszták és még hosszan sorolhatnánk. Közben eltelt két évtized. Elmeséljük, milyennek láttuk két kurta nap alatt Grazot, Ausztria második legnépesebb városát.

S tájer fizetés elmulasztását a közlekedésben is tapasztalható osztrák szigorral büntetik. A tömegközlekedés fôleg villamossal történik, de lehet fogni „biciklis taxit”, és vannak buszok is. Kedvencek városa. Az itthoni nagyvárosok egyik problémája a kutya, illetve ürüléke. Vagy nincs megfelelô hely, ahová sétálni vihetnénk hûséges barátunkat vagy nincs kedvünk összeszedni, amit odapiszkít. A Mura-parti kisvárosban igen sok park és játszótér van, amelyek egy része a kulturális fôvárosi cím elnyerésének alkalmából épült. Grazot gyakran nevezik Stájerország szívének, meglehet, ez az oka annak, hogy az itt élôk harmóniában élnek környezetükkel, és nagyon hálásak a természetnek azért, amit kaptak. És hogy nézne az ki, ha egy nagy, lüktetô szívet kutyapiszkok tarkítanának? Nincs is sehol kutyapiszok. Talán a kultúra része, talán az ember és kutyája közötti viszony az oka, vagy csupán az, hogy szeretnek itt élni az emberek, és ezért tisztán tartják parkjaikat, utcáikat. A város vezetésében a 2008as helyhatósági választások óta a zöldek is részt vehetnek.

IT T & OT T

o rs z ág gráciája Gasztronómiai sokszínûség. Ebédidôben a belváros egyetlen nagy étteremmé változik. Kínálatban nincs hiány, itt is megtalálható az amerikai gyorskaja, a kebabosok, de ha valaki két-háromfogásos olasz menüre vágyik, vagy orosz ételekre, az is talál magának éttermet. Az árak valamivel magasabbak, mint nálunk, egy menü 7-10 euró, a kebab, a gyros 2-4 euró között mozog. Vegakebabot három helyen teszteltünk, jellemzôen mindenhol frissen sült, kemencébôl kivett tésztában szolgálták fel salátával, sajttal, sültpadlizsánnal, sültpaprikával, sültcukkinivel, 2 euró 60 centért. Néhány nappal késôbb a Déli pályaudvaron a vegakebabnak nevezett ételért, amiben volt egy kis sajt, szósz, és némi saláta, 690 Ft-ot kértek. Sok kávézó és bár van a sikátorokkal teli történelmi belvárosban, melyek ötvözik a modern belsôépítészetet a város barokkos hangulatával. A kávék 1,80 és 2,10 euró között vannak, a capuccino és a caffe latte kicsit drágább, 2,50-be kerül. Az ár/érték arányt vizsgálva pozitív az összkép, amihez hozzájárul a sétálóutcák pezsgô hangulata, és a várost körülvevô hegyek, erdôk látványa, illetve a friss levegô. Nem mellékesen a kiszolgálás udvarias, és vendégbarát.

Ha valaki a ruhatárát szeretné bôvíteni, megteheti, de jó, ha tudja, hogy az árak európaiak, úgyhogy elég vastag pénztárcára lesz szüksége. Persze vannak olcsóbb konfekciótermékek és használtruha kereskedések is, akárcsak nálunk. Sôt, nagyon sok olyan dolog van, mint nálunk. Graz mégis attól európai, élhetô, szerethetô város, hogy lakói a magukénak érzik, vigyáznak rá, harmóniában élnek a környezetükkel, és tenni is hajlandóak érte, még akkor is, ha ezt legbelül kell megtenniük. Varga Imi

13

INTERJÚ • • • • • •

Kampány

a tudatos fogyasztókért A Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (FÉBÉSZ) az Észak- és Dél-Magyarországi Régióban fogyasztóvédelmi kampányt indít az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program nyertes pályázata keretében. A Teszt Plussz kérdéseire dr. Baran Alexandra ügyvezetô elnök válaszolt.

A hagyományosnak mondható jogi tanácsadáson kívül milyen programokkal várják az érdeklôdôket? – Régi vágyam valósult meg azzal, hogy a helyi civil szervezetek összefogásával a lakosság számára olyan elmaradott térségek városaiban tartunk fogyasztóvédelmi fórumokat, mint például Sarkad, Kétegyháza, Mezôkovácsháza, vagy Jászberény. Itt az elôre meghirdetett témákon kívül a fogyasztók bármely kérdésére választ ad szakértônk. A fórumok változó célcsoportnak – fogyatékosok, nagycsaládosok, hátrányos és halmozottan hátrányos lakosok – szólnak, de természetesen a fogyasztói tudatosság ■

Interaktív tábor „Fenntartható fejlôdés, környezettudatosság, fogyasztóvédelem” címmel fogyasztóvédelmi tábort szervezett a Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (FÉBÉSZ). A 2009. június 27-tôl tíz napon át tartott ingyenes programra budapesti és pest megyei általános iskolások jelentkezhettek. A FÉBÉSZ már a korábbi években is kiemelten kezelte a fiatalok oktatását, azonban eddig elsôsorban az óvodások játékos fogyasztóvédelmi nevelésével és a felsôoktatásban tanulók külföldön, a duinói World

14

növelése érdekében a teljes lakosság részvételére számítunk. Térségi, megyei és régiós programok esetén a helyi média hírvivô szerepe kimagasló. Milyen a kapcsolatuk a térség hírlapjaival, mûsorszolgáltatóival? – Programunk egy része kifejezetten a helyi médiára épít. A Csaba Tv közremûködésével fogyasztóvédelmi televíziós mûsort készítünk, a Jászkürt újságban és a BékésMegyei Hírlapban, valamint a diakszemmel. atw.hu honlapon fogyasztóvédelmi témájú cikkeket jelentetünk meg a hozzánk beérkezô panaszok alapján. ■

Adriatic College-ben (Olaszország) történô fogyasztóvédelmi oktatásával foglalkozott. A fogyasztóvédelmi tábor résztvevôi játékos eszközökkel ismerkedhettek a fogyasztó-, a környezet- és az egészségvédelemmel.

Egyesületük már a korábbiakban is kiemelt kérdésnek tekintette a fiatalok oktatását, több külföldi szervezettel is együttmûködtek ezen a téren. Milyen pluszt ad a Szövetség oktatási tevékenységéhez a TÁMOP-projekt? – A pályázat lehetôséget nyújt arra, hogy elindítsuk akkreditált fogyasztóvédelmi szakember-képzésünket. A FÉBÉSZ négy fogyasztóvédelmi tájékoztató füzetet készít a lakosság számára, ezeket a régiók köz- és felsôoktatási intézményeinek is elküldjük. Az oktatáspolitikai célnak megfelelôen a tájékoztató füzetek szerepet kapnak a fogyasztóvédelem közoktatásban való népszerûsítésében, vagyis a lakossági tájékoztatáson kívül az oktatásban is használjuk a kiadványokat. Csak néhány példát említve, a füzetek érintik a hulladékgazdálkodást, a fenntartható fejlôdést, de a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot is, amelynek sokan nap mint nap áldozataivá válhatnak. A Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Karán Jászberényben, és a Békés megyei Gazdasági Fôiskolai Karán fogyasztóvédelmi oktatást tartunk a hallgatóknak. Ennek támogatására fogyasztóvédelmi oktatási segédletet jelentetünk meg. Az elôzetes felmérés szerint a hallgatók várják, és érdeklôdnek az új ismeretek iránt.

■

Az akkreditált felnôttoktatási képzésen kívül milyen programokat terveznek a fogyasztóvédelmi szakma számára? – Az élethosszig tartó tanulás a fogyasztóvédelmi pályára is igaz. Ezt kívánjuk elôsegíteni két konferenciánkkal, és szakmai továbbképzô napjainkkal, amelyekkel a szakértôk fogyasztóvédelmi ismereteit frissítenénk, valamint tapasztalatcserét biztosítanánk számukra. A továbbképzés az akkreditált fogyasztóvédelmi ismeretek képzésünk tematikájára épül, a program elvégzésérôl tanúsítványt kapnak a hallgatók.

■

P. Á.

MELLET TE & ELLENE

A kompakt fénycsô (Compact Fluorescent Lamp, CFL) magyarul kompakt fluoreszcens izzó energiatakarékos fényforrás. Használata hamarosan kötelezô lesz az Európai Unióban.

Energiatakarékos izzók, fénycsövek Mellette

ELLENE

˛ S egít a széndioxid-kibocsátás csökkentésében. ˛ A klasszikus izzók által termelt energia kétszer több káros széndioxidot bocsát ki, mint egy átlagos autó. Egy energiatakarékos izzó általában a hasonló fénykibocsátású normál izzók 20%-át fogyasztja, tehát környezetvédelmi szempontból jobb. ˛M  egtérül az ára. ˛ A körték számától függôen egy átlagos háztartás az átállással (figyelembe véve az új égôk árát is) 25-50 eurót takaríthat meg évente.

Az Európai Bizottság 2008. decemberi ülésén a tagállamok jóváhagyták azt a javaslatot, amely szerint 2009–2012 között kivonják a hagyományos izzókat a forgalomból. A vásárlók a jövôben is dönthetnek a hosszú élettartamú kompakt fénycsövek mellett (amelyek 75 százalékkal kevesebb energiát igényelnek, mint a hagyományosak) vagy a hatékonyabb halogénlámpák mellett, amelyek fényminôségben tökéletesen megfelelnek az eddigi izzóknak, de 25–30 százalékkal kevesebb energiát használnak. Az 1980-as évek óta egyre szélesebb körben terjednek. Mûködési elvük azonos a rúd alakú fénycsövekével, csak az alakjuk más. A fénycsövek mûködtetéséhez szükséges egy áramkorlátozó elem (elôtét) és egy gyújtó. A normál izzó helyére beépíthetô kompakt fénycsövek tartalmazzák mindkét elemet. Változatos formában, méretben és színhômérsékletben kaphatóak. A kompakt fénycsô hosszú élettartamú (típustól függôen 8-10-15 000 óra), jó hatásfokú, hátránya a bemelegedési idô és az izzóénál gyengébb színvisszaadás. Formája szerint lehet csupasz, vagy burával ellátott, ezek mûködésükben is eltérnek egymástól. A csupasz lámpa külsô hômérséklettôl való függése erôsebb, felfutása gyorsabb. A burával ellátott lámpa nehezebben indul, de hôfokfüggése jobb és esztétikusabb is. A burával ellátott kompakt lámpák között vannak reflektor, gyertya, nagy gömb és természetesen normál izzóhoz hasonló formájúak. A külsô bura anyaga általában részben mûanyag, részben üveg. Létezik teljesen üvegbôl készült izzóméretû burájú lámpa, ez garantáltan nem lóg ki a hagyományos ernyôkbôl sem.

A világban megtermelt energia 20%-át világításra használjuk, ám ennek nagy része kárba veszik az elavult világítástechnika miatt. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai alapján, Magyarországon évente 78 milliárd, vagyis háztartásonként 26 168 Ft-ot takaríthatnánk meg környezetkímélô fényforrásokkal. A Környezetvédelmi Világnap (június 5.) alkalmából elkészített számításból az is kiderül, hogy ügyes tervezéssel egy irodahelyiség világítási költsége 90%-kal is csökkenhetô. Forrás: Népszabadság

Egészségügyi kockázatok. Szakértôk egy csoportja szerint az energiatakarékos izzók fejfájást vagy kiütést okozhatnak. Komoly az energiatakarékos égôk higanytartalmától való félelem is, hiszen a

higany súlyos idegméreg, károsíthatja a májat, vesét, izomzatot. A izzókban lévô higany a levegôbe kerülhet, ami veszélyes hulladéknak számít. P. Á.

˛ A legfôbb érv ellenük a magas ár, még akkor is, ha a befektetett összeg hosszú tá­von megtérül. Ugyanis az energiatakarékos égô élettartama jóval hosszabb a hagyományos társaiénál. ˛ Higanyt tartalmaznak ˛ Veszélyes hulladék

A

tanácsa

Az integrált kompakt fénycsôvel a háztartásban az izzók nagyrészt kiválthatók, csak a kis használati idejû, azonnali megvilágítást igénylô és gyakran kapcsolgatott helyiségeket (kamra, WC) érdemes továbbra is izzóval világítani, mert a kompakt fénycsô élettartamát csökkenti a gyakori kapcsolgatás, és a teljes fényerô eléréséhez 1-2 percre van szüksége. Pontos színvisszaadást megkövetelô munkánál, illetve helyszínnél (képzômûvészet, grafikai stúdió, varroda, stb.) érdemes figyelni a fénycsô színhômérsékletére is, ez ugyanis az izzólámpa fényétôl eltérô, és többféle lehet. Engedjünk minél több természetes fényt a szobába. Gondoljuk át jól a tapéta, festék színét: a világos falak a fény 78 százalékát visszaverik, tehát világosabb lesz az összhatás!

15

JOG & SZABÁLY

Ha hibás a termék

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint a fogyasztó elsôsorban a termék kijavítását vagy kicserélését kérheti, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a forgalmazónak a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne. Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a forgalmazó a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy ennek a kötelezettségének nem tud megfelelô határidôn belül, jelentôs kényelmetlenség okozása nélkül eleget tenni, a vevô megfelelô árleszállítást igényelhet, vagy elállhat a szerzôdéstôl. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

Javítható, ám a vásárló cserét szeretne

A Ptk. a csereigényt a kijavítással egy sorban teszi lehetôvé, azaz a cserének nem feltétele a termék javíthatatlansága. A kereskedô csak akkor tagadhatja meg a cserét, ha annak teljesítése nem lehetséges, vagy ha a csere a javításhoz képest aránytalan többletköltséget jelent.

Akciós árunál nincs reklamáció?

Akciós termékeknél is ugyanolyan jogok illetik meg a vásárlót, mintha teljes áron vette volna meg. Egy kivétel van: ha az áru azért olcsóbb, mert valamilyen hibája van. Fontos tudni, hogy a reklamáció lehetôsége csak azzal a hibával kapcsolatban korlátozott, amelyrôl a fogyasztó tájékoztatást kapott. Ha errôl nem tudott, vagy más jellegû hiba jelentkezik, az általános szavatossági szabályok érvényesek.

Az alfa és az omega

A kereskedô a vevô kifogásáról jegyzôkönyvet köteles felvenni, amit a 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet szabályoz, és amely szerint tartalmaznia kell: - a fogyasztó nevét és címét, - a hibás termék megnevezését és vételárát, - a vásárlás idôpontját, - a hiba bejelentésének idôpontját, - a hiba leírását, - a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt, - a kifogás rendezésének módját, amennyiben a kifogást a fogyasztó igényétôl eltérôen rendezi, ennek indokát is. A jegyzôkönyv felvételéhez tanácsos ragaszkodni, ha ezt a kereskedô nem teszi meg, közvetlenül forduljunk a területileg illetékes regionális fogyasztóvédelmi felügyelôséghez. 16

Tisztességtelen gyakorlat Magyarországon 2008 óta törvény rendelkezik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról. Mégis, több panaszos kifogásolja a biztosítók jogellenes eljárását. Lássunk néhány példát és okuljunk belôle! POGGYÁSZ. Tunéziai nyaralása során a légitársaság elveszítette panaszosunk pog�gyászát. Az érintett bejelentette kárigényét, választ azonban nem kapott. Bármikor próbálta telefonon elérni a biztosítótársaságot, öt percig várakoztatták, majd megszakadt a kapcsolat. A biztosított panaszlevelet írt a biztosítótársaságnak, ám egy hónap elteltével sem kapott választ. A BIZTOSÍTOTT HALÁLA. A fogyasztó, édesapja autóját szerette volna használni, aki egy hónappal korábban elhunyt. Bejelentette a kötelezô felelôsségbiztosítást kötô biztosítónál a halál tényét, bemutatta a halotti anyakönyvi kivonatot. Megfizette az esedékes biztosítási díjat. A biztosítónál arról tájékoztatták, hogy a biztosítás megszûnt a halál napjával, ezért tartózkodjon az autó használatától. Ismételt kérésére pedig azt mondták, hogy be kell mutatnia a hagyatéki eljárást lezáró jogerôs határozatot annak érdekében, hogy használhassa a gépjármûvet. Miben vétett a biztosító? A poggyásszal kapcsolatos kártalanítás esetében nem teljesítette szerzôdéses kötelezettségét, ráadásul válaszra sem méltatta a biztosítottat, ami tisztességtelen eljárás.

Az autó kötelezô felelôsségbiztosításával kapcsolatban az ügyintézô mindkét válasza helytelen volt, sôt jogszabályba ütközik! Lássuk sorjában. A gépjármû üzemben tartójának kötelezô felelôsségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Kormányrendelet értelmében, az üzemben tartó halála esetén a gépjármû abban az esetben vehet részt a forgalomban, ha annak birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerzôdést díjfizetéssel hatályban tartja. A szerzôdés díjfizetéssel legkésôbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerôre emelkedéséig tartható érvényben. Tehát a biztosított halála nem jelenti auto­ matikusan a szerzôdés megszûnését! Ráadásul adatvédelmi szabályba ütközik a hagyatéki határozat bekérése, hiszen annak tartalmát a biztosító csak azon részében ismerheti meg, amely igazolja, hogy ki a hagyaték részét képezô autó új tulajdonosa. Összességében tehát tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minôsíthetô a biztosítási kötvénnyel kapcsolatosan igényt érvényesíteni kívánó fogyasztótól olyan dokumentumok bemutatását követelni, amelyek az igény érvényességének megítélése szempontjából ésszerûen nem tekinthetôk szükségesnek. Szintén tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat az írásbeli megkeresésre a válaszadás rendszeres elmulasztása azzal a céllal, hogy ez a fogyasztót visszatartsa szerzôdéses jogainak gyakorlásától. Dr. Baran Alexandra

BANK & HITEL

Nehéz idôket élünk. Egyre többen veszítik el a munkájukat, és egyre többen félnek attól, hogy ez velük is megtörténhet. Miközben bevételeink nem nônek, vagy inkább csökkennek, kötelezô kiadásaink változatlanok. Rezsit fizetni, enni, a gyereknek cipôt venni éppúgy kell, mint eddig. Legföljebb annyit tehetünk, hogy ahol lehet, spórolunk. Ha soványabb a pénztárcánk, nem vásárolunk olyat, amire nincs feltétlenül szükségünk. Vagy mégis?

A hitelkártya színe és fonákja

B

Barátainktól, ismerôseinktôl, munkatársainktól általában ódzkodunk kölcsönkérni. A bankok ajánlatai viszont itt hevernek a lábaink elôtt. Ha nem hajolunk le értük, követnek minket addig, míg sokan már nem tudunk ellenállni. A hitelkártya segít megoldani napi gondjainkat. Csak át kell venni, és már mehetünk is pénzért az automatához, vagy megvehetjük azt, amire vágyunk, de nem telik rá. Persze mindnyájan tudjuk, hogy a kölcsönt nem kapjuk ingyen, sôt valamikor vissza is kell fizetnünk, de a most sokszor erôsebb. A kártya meg a keret. Hitelkártyával a kezünkben valóban úgy érezhetjük, hogy hirtelen sok pénz került a birtokunkba. A bank által meghatározott, általában néhány százezer forint körüli hitelkeretig ugyanis a kártyával vásárolhatunk, sôt egy bizonyos határig készpénzt is felvehetünk az ATM-bôl. Az elôbbi kamatmentes, ha meg-

adott határidôig – például negyven napon belül – a teljes összeget, valamint a járulékos költségeket visszafizetjük a banknak. Ez az a nagy „szabadság”, amivel a bankok csábítanak. Arról már ritkábban beszélnek, ezért sokan nem is tudják, hogy a készpénzfelvétel nemcsak nem ingyenes, hanem igencsak költséges. A minimális díj általában 1000 forint körül van. Így ha valaki naponta csupán ezer forintot szeretne kivenni az automatából, akkor minden egyes esetben ugyanennyi, tehát száz százalékos kezelési költséget kell kifizetnie. Maga a kártya sincs ingyen. A havi kezelési költségen felül a kártyahasználati éves díj

több ezer, egyes kártyatípusok esetén több mint tízezer forint. Ha túllépjük az idôkorlátot, akkor a vásárlási hitelt is igen drágán mérik: az úgynevezett THM, vagyis a teljes hiteldíj-mutató általában negyven százalék körül van, de bizonyos hitelkártyáknál jócskán meghaladja ezt a mértéket is, és inkább az ötven százalékhoz közelít. Ez pedig azt jelenti, hogy ha csak beugrunk valamelyik hipermarketbe, és ott hitelkártyával húszezer forintot fizetünk a pénztárban, akkor ez a kiruccanás – hacsak a kijelölt rövid határidôn belül vissza nem térítjük a teljes összeget, valamint a pluszköltségeket a banknak – harmincezer forintunkba kerül.

17

BANK & HITEL a határ. Így viszont „simán” megengedte magának, hogy százötvenezret költsön havonta.

Egyáltalán nem egyedi történet. Egy ismerôsöm története talán segít rávilágítani, mire is érdemes vigyázni akkor, ha a zsebünkben hitelkártya lapul. Kati harmincas éveinek végén járó intelligens és tájékozott fiatalasszony. Jó öt esztendeje lett hitelkártya tulajdonos, akkor, amikor még nyoma sem volt a válságnak. Egy mobiltelefon-társaság hûséges elôfizetôjeként vált „érdemessé” egy bank ajánlatára. Férjével és kicsi gyerekükkel nem sokkal elôbb költöztek be egy tágas, világos, jó helyen levô fôvárosi lakásba, amire némi kölcsönt is felvettek. Persze, hogy jól jött a „talált” pénz. Vállalkozóként van, mikor komoly összeghez jut egyszerre, máskor meg hiába vár a neki járó pénzre. Eleinte igyekezett körültekintôen használni hitelkártyáját. Azonnal vis�szafizette tartozását, mihelyt befolyt hozzá egy kis pénz. A bankkölcsönnel szemben a hitelkártyánál a bank nem határozza meg a törlesztôrészletek pontos összegét, hanem szabad kezet ad az ügyfeleknek. Késôbb egyre gyakrabban vett meg olyasmit, amit akár nélkülözni is tudott volna. A hitelkártya segítségével ment nyaralni a család a tengerpartra, aztán abból készült el a gardróbszekrény. Nemrégiben pedig egy jó márkájú hifitorony került a házhoz. Mint mondja: ha százezer forint körüli fix fizetése lenne, tudta volna, hol

18

Egy euró-alapú hitel meg egy válás. Talán nem is lett volna nagy baj ezekbôl a kihágásokból, ha – ahogy az lenni szokott – nem következik be az elôzetes számításokat felborító családi krízis. Van, ahol nem várt betegség vagy baleset borítja fel a költségvetést, Kati viszont válása miatt került nehéz helyzetbe. Két lehetôség adódott: eladják a közös otthont, és kisebbe költöznek, vagy anya és gyermeke marad a lakásban, Kati pedig kifizeti volt férjét. Az asszony számára a döntés egyértelmû volt: mindenáron marad álmai lakásában. Gyerekkorában a panelból éppen ilyen otthonra vágyakozott, és amikor itt volt gimnazista, a városnak pont ebbe a kerületébe képzelte magát felnôttként. Ha eladta volna a lakást, a rá jutó részbôl kitelt volna egy másfél szobás panel. De mint mondja, az igényeibôl nem akart engedni. Nem mindegy, milyen környéken nô fel azóta iskolássá cseperedett gyermeke. Keresett hát egy bankot, ahol 2008 decemberében tizenegymillió forintot vett fel a lakásra. Ragaszkodott az euró-alapú hitelhez, noha elôzôleg az egyik nagy bank ügyintézôje – ki tudja, mi okból – kifejezetten a jenalapú devizahitelre próbálta rábeszélni. Kati azonban a közügyek iránt érdeklôdô ember lévén nem hagyta magát, hiszen a PSZÁF honlapján olvasott ennek kockázatairól. Akárhogy is van, komoly terhet vállalt: nem kevesebb, mint húsz évig az árfolyamtól függôen nyolcvan és százezer forint közötti összeget kell havonta törlesztenie. De úgy gondolta, elô tudja teremteni ezt a pénzt. Egy elôre bekalkulált fizetés elmaradása azonban megint nehéz helyzetbe hozta. A hitelkártyáját kibocsátó bank évek óta rendszeresen bombázta telefonon: adja áldását, hogy ötszázezer forintos hitelkeretét felemeljék. Általában hétszázezres keretet ajánlottak fel, de kapott egy-, sôt másfélmilliós ajánlatot is. Az álmok meg a valóság. Azt mondja, ismeri magát, és pontosan tudja: hajlamos tovább nyújtózkodni, mint ameddig a takarója ér. Ezért következetesen visszautasította a próbálkozásokat. Ennek ellenére decemberben kérése és beleegyezése nélkül felemelték a keretét hétszázezer forintra. Ezt akkor nem is

bánta, sôt úgy döntött, hogy él a lehetôséggel, és maga kér további négy-ötszázezres emelést. Ekkor érte a meglepetés. A bank számítógépében ugyan nyoma van annak, hány ajánlatot utasított vissza, de ez mit sem számít. A baba fekvése ugyanis egészen más akkor, ha a bank akarja ránk tukmálni a „nagyobb szabadságot”, mint ha erre mi magunk tartunk igényt. Utóbbi ugyanis azt jelzi, hogy bajban vagyunk, és szükségét látjuk a pénznek, ami nyilvánvalóan nagyobb kockázat a pénzintézet számára. Vagyis ha nem kell a pénz, akkor kaphatsz, de ha megszorulsz, számunkra nemkívánatos leszel. Ennek megfelelôen a jövedelemigazolásoktól az adópapírokig ezerféle irat beadását szabta feltételül a bank, hogy megállapítsa Kati hitelképességét. A szimpatikus, segítôkésznek mutatkozó fiatal ügyintézô azonban áthidaló megoldásként egy újabb, négy-ötszázezer forintos hitelkártyát ajánlott fel neki. Érdekes módon ehhez nem kért semmiféle igazolást, csupán néhány papír kitöltését. Ezek után azt ígérte, hogy négy-öt napon belül postán megküldik az új hitelkártyát. Hetekig tartó idegölô várakozás. A várt küldemény azonban késett. A tizedik nap után Kati nem bírta tovább, és felhívta a bankot. Hosszas gombnyomogatás után végre eljutott a hitelkártyaosztály egyik munkatársához, akitôl megtudta: még nem is érkeztek meg hozzájuk a kártyaigénylési papírok. Javasolták neki, érdeklôdjön három nappal késôbb. Akkor is hasonló választ kapott, azzal a különbséggel, hogy ezúttal a banki ügyintézô ígért neki pénteki, de legkésôbb hétfôi visszahívást. Az ígéretét nem tartotta, így megint csak Katinak kellett akcióba lépnie. Ez a csiki-csuki játék még néhányszor megismétlôdött, míg végül körülbelül egy hónappal az igénylés benyújtását követôen kapott egy telefont. Közölték vele, hogy kérelmét elutasítják. A döntést persze elfogadja, csak azt nem érti, miért nem mondták neki, hogy minden bizonnyal hitelbírálatnak fogják alávetni, és hogy ez akár egy hónapig is eltarthat. Akkor megspórolta volna az idegölô várakozáson kívül az idô- és pénzpocsékoló telefonálgatást is. Valószínûleg Kati még jól is járt azzal, hogy nem sikerült újabb hitelt kapnia, ez azonban nem menti az ügyintézés hibáit. A hitelkártyáról letett, inkább megkereste az egyik, a tévében gyakran reklámozott gyorsköl-

BANK & HITEL

csön-vállalkozás honlapját, hátha sikerül interneten keresztül hitelt igényelnie. A dolog napokig nem mûködött, mire telefonon próbálkozott. Miután a kissé kioktató hangnemben beszélô úriember az adóazonosító számáig bezárólag minden személyes adatát kikérdezte, közölte hogy kétszázezer forintot tud felajánlani. Egyik hitelbôl a másikba? Eddig a történet, aminek persze még nincs vége, hiszen Katinak valahogy ki kell kecmeregnie az adósságokból. Azt mondja: több hitelt már nem kér, mert nem megoldás egyik hitelbôl törleszteni a másikat. Ô jót akart: igényes ember lévén ragaszkodik a számára kedves, színvonalas lakáshoz már csak azért is, hogy gyermekének megfelelô körülményeket biztosítson. Azt mondja, reméli, hogy egészséges marad, és a következô húsz évben tud majd annyit dolgozni és keresni, amennyi elegendô a jó életszínvonalhoz és emellett persze a részletek fizetéséhez. De még ezt sem bízza a véletlenre. Két életbiztosítást kötött: egyet magának, egyet gyermekének. Ez is havi majd’ harmincötezer forintjába kerül. Fizeti a kicsi különóráit, és ha teheti segíti nyugdíjas édesanyját is. Külföldre ugyan nem utaznak, a balatoni nyaralásról azonban nem mond le. Újabban igyekszik spórolni: ásványvíz helyett csap-

vízzel csillapítja szomját, és elôre megbeszéli a gyerekkel, mire és mennyit fognak aznap költeni. Ezen kívül nehéz helyzetébe eddig nem avatta be a kicsit, noha az egyre élénkebben érdeklôdik az anyagiak iránt. Kati szerint jó lenne, ha az iskolában tanítanák a pénz kezelését a felnövekvô nemzedéknek. Mint mondja, a nagymamája még egy kiló kenyeret sem vett volna meg hitelbe. Most már ô is óva intene mindenkit, hogy felelôtlenül költekezzen a hitelkártyával. Bár nehéz helyzete miatt néha feszült, és attól is tart, hogy az eddig a gyerekre szánt idô egy részét is munkával kell majd töltenie, a mai napig nem bánja, hogy ilyen nagy áron is ragaszkodott álmai lakásához. Csop Veronika

Kedves Olvasónk! Ön találkozott már a fent leírthoz hasonló esettel? Volt gondja, vagy ismerôseinek körében küszködött valaki bank- és hitelügyekkel? Ha igen, kérjük, írja meg nekünk. A történeteket összegyûjtjük, és szakember segítségével válaszolunk felmerült kérdéseikre.

Címünk: 1576 Budapest, Pf. 35 A borítékra írják rá: Bank & Hitel Történetüket elküldhetik e-mailben a [email protected] címre is.

19

TESZT • • • • • •

Egy, a német „Öko-Test” által nemrégiben elvégzett vizsgálat alapján úgy tûnik, a korpásodás elleni samponokkal kapcsolatban manapság nem az a legnagyobb kérdés, hogy a korpát eltüntetik-e, hanem hogy a korpáért felelôs Malassezia furfur élesztôgombán kívül nem tesznek-e kárt olyanban is, amiben egyáltalán nem kéne.

Hajmeresztô!

A korpa megy,

A

A felnôtt lakosság 60 százaléka életében legalább egyszer találkozik a korpásodás problémájával. Akár az elegáns, sötét kosztüm/öltöny vállrészén jelennek meg a fehér korpalemezkék, akár viszketés kínozza az embert, érthetôen kellemetlenül érzi magát. Ráadásul sokan visszataszítónak tartják a korpás hajat, mások pedig attól félnek, hogy megkopaszodnak. Pedig a korpásodás csupán ártalmatlan elváltozás, tulajdonképpen a fejbôr felsô hámrétegének felgyorsult leválása. Normális esetben a fejbôr háromhetenként újul meg, és a leváló bôrsejtek láthatatlanul kicsik. Korpásodás esetén az elhalt hámsejtek kétszer olyan gyorsan cserélôdnek, mint normális esetben, több fag�gyú is termelôdik, amitôl a leváló hámsejtek összetapadnak. Ettôl válnak láthatóvá.

Így mosták meg a gyártók fejét Automatikusan elégtelen járt, ha az illetô sampon formaldehidet, illetve annak származékát tartalmazta. Két egységnyi leminôsítés járt (pl.: jóról elégségesre), ha a) climbazole és/vagy cinkpyrithion van a samponban b) a halogénorganikus vegyületekért, ha a leminôsítés a climbazole és/vagy cinkpyrithion miatt még nem történt meg c) több mint 10 mg/kg koncentrátumban van jelen a mósusz Egy egységnyi leminôsítés járt (például kiválóról jóra) a) a PEG-ért és a PEG-származékokért, azaz az emulgeálószerekért b) ha 10 mg/kg-nál nagyobb a dietilftalát-koncentrátum c) a csomagoláson jelölni köteles, potenciálisan allergén illatanyagért (lyral), c) nátrium- és ammónium-lauriszulfátért A gyártó által ígért mosással kapcsolatos hatásokat nem vizsgálták.

20

TESZT • • • • • •

Aranyszabályok: Száraz bôrû embereknek, fôleg hidegebb évszakokban nem célszerû túl gyakran hajat mosniuk. ■ A fejbôr egészségét az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozással és a kíméletes hajápolószerekkel óvhatjuk. ■ Ha naponta mosunk hajat, erôsen higítsuk a sampont! ■ Öblítéshez soha ne használjunk túl forró vizet! ■ A nedves haj érzékeny, mosás után ne dörzsöljük erôsen törülközövel! ■ Lehetôleg ne használjunk túl szoros hajgumit, hajsütôt, hegyes fogú fésût! ■ Kényeztetni szabad: idônként tegyünk a hajunkra típusának megfelelô pakolást! ■

a baj jön? A korpásodás kialakulásának hátterében a bôrön egészséges körülmények között is megtalálható gomba, a Pityrosporum ovale áll. Ez a gomba mindenkinél megtalálható, mégsem mindenkinek korpásodik a haja. A korpásodás kialakulásának oka lehet egy szappan, vagy kozmetikum által okozott irritáció, a túl száraz levegô, vagy idôjárás, öröklött hajlam, stressz, táplálkozás, vagy csökkent ellenálló képesség. A korpásodás

alacsony hômérsékleten, vagy alacsony páratartalomnál fokozódik. A korpásodás elleni samponok tehát a Pityrosporum ovale gombával igyekeznek felvenni a küzdelmet. Mivel korpásodás esetén minden esetben a bôr mikroflóra egyensúlyának megbomlásáról van szó, hatáskörük magára a korpaképzôdés jelenségének megfékezésére terjed ki. A korpa elleni hatóanyagból többféle létezik. A drá-

Korpásodás elleni samponok Termék

Lavera búzavirág

Balea Ginko kivonattal

Nivea For Men Intensive Control

Yung Haircare

Eucerin

Schauma Classic

Dove Therapy

Garnier Fructis

Head & Shoulders Classic Clean

Pantene Pro-V

Gyártó/forgalmazó

Laverana

Drogerie Markt

Beiersdorf

Rossmann

Beiersdorf

Schwarzkopf & Henkel

Unilever

Garnier

Procter & Gamble

Procter & Gamble

ÖSSZÉRTÉKELÉS

★★★★★

★★★★✩

★★★★✩

★★★★✩

★★✩✩✩

★★✩✩✩

★✩✩✩✩

★✩✩✩✩

★✩✩✩✩

★✩✩✩✩

Parfümtôl mentes

igen

nem

nem

nem

igen

nem

nem

nem

nem

nem

Korpa elleni hatóanyag

Búzavirágés diókivonat

Pirocton olamin

Pirocton olamin

Pirocton olamin

Pirocton olamin, climbazole

Climbazole

Cinkpyrithion

Cinkpyrithion

Cinkpyrithion

Cinkpyrithion

Problematikus illatanyag

nincs

nincs

nincs

nincs

n.v.

nincs

nincs

van

van

van

Meggondolandó / vitatott hatású összetevô

nincs

van

van

van

van

van

van

van

van

van

1

1

1

1

1

1, 3, 4

1, 4, 5

1, 2, 3, 4, 5, 6

1, 2, 3, 4, 5, 6, 7

Megjegyzések Fogyasztói ár (Ft)

1693

329

695

269

2 400

379

559

499

675

599

Térfogat (ml)

250

300

250

400

200

250

250

250

200

250

1693,0

274,2

695,0

168,1

3000

379,0

559,0

499,0

843,8

599,0

Egységár (Ft/250ml)

n. v. = nem vizsgálták, mert a többi összetevô ezt fölöslegessé tette Az azonos értékelésû termékek abc sorrendben vannak feltüntetve. 1 = PEG/PEG-származék; 2 = Lyral; 3 = Halogénorganikus vegyületek; 4 = Formaldehid/ -származék; 5 = Policiklikus mósusz-vegyületek; 6 = Nátrium-/Ammóniumlaurilszulfát; 7 = dietilftalát ★★★★★ = 4,5-5,0 (kiváló) / ★★★★✩ = 3,5-4,4 (jó) / ★★★✩✩ = 2,5-3,4 (közepes) / ★★✩✩✩ = 1,5-2,4 (elégséges), ★✩✩✩✩ = 1,0-1,4 (elégtelen) Az értékelés szisztémájával kapcsolatban ld. a Így mosták meg a gyártók fejét? címû keretes írást

A leosztályozás okát lásd Egy kis kémiaóra címû keretes írásunkban.

21

TESZT • • • • • •

Egy kis kémiaóra Formaldehid és származékai: A formaldehid a legegyszerûbb aldehid. Vizes oldalata a legtöbb baktériumot és gombát elpuszítja. Erôs bôrszárítô hatása miatt szemölcsök kezelésére is alkalmas. A formaldehidet a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség 2004-ben az 1., vagyis az emberekre nézve rákkeltô csoportba sorolta. Már kis mennyiségben irritálja a nyálkahártyát, allergiát válthat ki, károsítja az örökítô sejteket, a bôr idô elôtti öregedését elôidézve. DietILFTALÁt: Felszívódik a bôrbe, és befolyásolja annak védelmi rendszerét. A ftalát károsítja a májat, a vesét és a szaporodási szerveket, mindemellett a szervezetre a hormonokhoz hasonló hatást gyakorol. Halogénorganikus vegyületek: A samponban konzerválószer-

gább természetes készítményeket leszámítva a piacon domináns gyártók túlnyomó többsége a climbazole, cink-pyrithion, pirocton olamin hármas valamelyikével (vagy mint például a feltételezhetôen marketinges megfontolásból patikában forgalmazott Eucerin: egyszerre többel) operál. Az elsô kettô valamivel agresszívebb, allergiás tüneteket okozhat, a pirocton olamin mai ismerteink szerint kevésbé veszi igénybe a fejbôrt. Megjegyzendô, hogy olykor felbukkan az illatszerboltok polcain szelén-szulfidos hatóanyagú sampon, amit egyébként inkább csak bôrgyógyász javaslatára, indokolt és súlyosabb esetben célszerû alkalmazni. A szelén-szulfidot fel is kell tüntetni a csomagoláson. A samponok fontos összetevôi a zsíroldó hatású, mosoaktív tenzidek is. Itt is két irányzat van. A túlnyomó többség által alkalmazott polietilénglikol (PEG) és annak származékai, illetve a bôrt jobban kímélô cukortenzid. Utóbbival a tesztelt – és Magyarországon kapható – termékek közül kizárólag a naturkozmetikumokat gyártó Lavera samponban lehet találkozni. Jó hír, hogy bár a korpásodás elleni küzdelemnek szerves részét éppenséggel nem

22

ként funkcionálnak nagy mennyiségben. Sok ilyen vegyület allergiás tüneteket válthat ki és súlyosan károsítja a nyálkahártyát. Nátrium - /AmmÓniuml au rilszulfát: Agresszív tenzid, és szárítja a bôrt. Policiklusos mósusz illatanyagok: Eredetileg a Tibetben és Szibériában élô hím prémszarvas mirigyébôl nyerték ki. Manapság többnyire szintetikusan állítják elô. Fény hatására bôrkárosítóak lehetnek. Nehezen bomlanak, az élô szervezetben fölgyülemlenek. Cinkpyrithion: Antimikrobiális hatóanyag. Nem veszélyezteti a normál bôrflórát, de a faggyúban feloldódva lényegesen csökkenti a korpásodásért felelôs gomba csíraszámát. A cinkpyri­

thion-kristályok vízben nem oldódóak, nagy részük így nem öblítôdik le, a fejbôrön maradva két hajmosás között is aktív. Ezért is különösen hátrányos, hogy a cinkpyrithionra a fejbôr viszketéssel, kiütéssel, gyulladással reagálhat. Lyral: Illatanyag, allergén. Polietilénglikol (PEG) és származékai: A bôr ellenálló képességét (az idegen anyagok ellen) csökkentik. Nedvességtartók. Az ös�szes PEG idegen anyagokat vihet a bôrbe (csúsztatóhatás). ClimbazolE: Korpa elleni hatásos antimikrobiális hatóanyag. Vízben jól oldódik, a hajmosáskor az öblítéssel teljes egészében távozik, ezért a két hajmosás között nem fejti ki hatását. Alkalmazása vitatott, allergiás tüneteket okozhat.

képezô parfümökrôl nem is mondanak le a gyártók, jó részük legalább allergológiai szempontból nem problematikus illatanyagokat alkalmaz. Jóval több a gond ezzel szemben a tartósítószerekkel, hiszen nem csak az allergénnek ismert halogénorganikus vegyületek fordulnak elô, de a 10 tesztelt termékbôl négyben még a hivatalosan rákkeltô anyagként nyilvántartott formaldehid, illetve annak származékai is megtalálhatóak. Az egészségügyi szempontok alaposan megrostálják a samponokat. Bár a teljes piac bevizsgálására nem volt lehetôség, mégiscsak negatívabb színezetû képet fest, hogy bár a tövényi elôírásnak mind megfelel, a 10 tesztelt samponból mindössze 4 kapott legalább jó minôsítést, 4 viszont a formaldehid miatt eleve elégtelenrôl indult, és összesen 9 tartalmazott valamiféle káros, vagy nem tisztázott hatású anyagot. Kiválóan az egy szem naturkozmetikum szerepelt, vagyis elmondható: bár ezek a készítmények drágák, megérik a pénzüket, cserébe mellékhatások nélküli korpásodás elleni szerhez jutunk. Geri Ádám Forrás: Öko-Test

MELLET TE & ELLENE

Rémhírek a világhálón, tények a szakértôtôl

Az aszpartám és más édesítôszerek Nemrég levelem jött az interneten. Egy „jóakaróm” küldte, rajtam kívül még több tucatnyi embernek. Egyetlen kattintással elintézte, hogy a címzettek másnap félve dobják kávéjukba az édesítôt: hátha egészségkárosító. Kételkedni persze szabad, ellenôrizetlen tartalmú levelekkel félelmet kelteni azonban felelôtlenség. A világhálón érkezett iromány – eredetét persze homály fedi – az egyik ismert édesítôszert, az aszpartámot szedi ízeire. Már a címe is sokkoló. „Az aszpartám édes mérgezés” – állítja. Majd a maga módján bizonyítani is igyekszik tételeit. Mi egy független szakértô segítségével próbáltunk meg utánajárni a kijelentések igazságtartalmának.

De elôbb lássuk, mire is jók valójában az édesítôszerek. Sok embernek nem adatik meg, hogy korlátlanul élvezhesse az „édes életet”. A diétázóknak, a hízásra hajlamosaknak és a fogyókúrázóknak csínján kell bánniuk a cukorral, meg a mézzel, a cukorbetegeknek pedig választási lehetôségük sincs: ôk kénytelenek a mesterséges édesítôkkel élni. Az édesítôszereket két nagy csoportra oszthatjuk. Vannak természetes eredetûek, és mesterségesen elôállítottak. A természetben elôforduló édes ízû anyagok, illetve vegyületek közül a legnagyobb édesítô ereje a méznek, a répacukornak, a szôlôcukornak és a gyümölcscukornak van. Ezek fontos tápanyagok és egyben tartósítószerek is. Ezzel szemben a mesterséges édesítôknek sem tápértékük, sem tartósító hatásuk nincs. A mesterséges édesítôk olyan, energiát nem tartalmazó, szintetikus úton elôállított szerves vegyületek, amelyek édes ízérzést keltenek. Nemcsak önállóan forgalmazzák ôket, hanem bizonyos élelmiszerek – például diétás készítmények, csökkentett energiatartalmú, illetve energiamentes, úgynevezett light üdítôk, valamint rágógumik – elôállítása során is használják a cukor helyettesítésére. A szacharin és társai. A legrégebben – 1879 óta – ismert, és a legnagyobb mennyiségben elôállított szintetikus anyag a szacharin. A cukornál több mint 500-szor édesebb, emiatt kevés is elegendô belôle. Az ugyancsak igen elterjedt ciklamát Magyarországon 40-50 éves múltra tekint vissza. Elônye, hogy nincs a szacharinhoz ha-

sonló kesernyés utóíze. Az emésztôcsatornán – a szacharinhoz hasonlóan – felszívódás nélkül halad át. Kellemesen édes ízû, de „csak” harmincszor édesebb a cukornál. A ciklamátot gyakran a szacharinnal elegyítve forgalmazzák – ez a keverék kedvezôbb ízhatású. Az aszpartám nevû édesítôszer két aminosavból áll, ezek természetes alapanyagúak, de nem ebben a formában. A kettô együtt 200-szor édesebb a cukornál. Elfogadott napi adagok. Idôrôl idôre felröppen a hír, hogy az intenzív édesítôk rákkeltôek. Noha sok országban végzett, alapos vizsgálatok is azt mutatják, hogy ezek az édesítôk biztonsággal fogyaszthatók, az Egészségügyi Világszervezet megállapított egy fogyasztási határértéket. Ez az úgynevezett – egyébként igen nagy ráhagyással – elfogadott napi adag az aszpartám esetében 40 mg/testtömegkilogramm. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos, 60 kilós ember naponta 2400 milligrammot, vagyis 133 darab, tisztán aszpartámalapú édesítôtablettát fogyaszthatna el egészségügyi kockázat nélkül. Mi igaz a súlyos állításokból? Sohár Pálné, a Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának tudományos tanácsadója szerint az ilyen lejárató kampányok azért veszélyesek, mert még igaz tételekbôl is hamis következtetésekre jutnak. De lássuk az ominózus levél néhány állítását. „Az aszpartám a vérbe kerülve lebomlik, és így képes bármilyen szövetbe lerakódni.” „…összetevôi, a fenilalanin és az aszparagin-

23

MELLET TE & ELLENE sav mérgezôek.” „Az aszpartám-ellenesek elnöke szerint az aszpartám az egyetlen olyan génmanipulált termék, amelyrôl tényleges bizonyítékaink vannak, …hogy tömegbetegségeket és halált okozhat.” Ezután felsorolják az aszpartám „néhány” mellékhatását. Pontosan megszámoltuk: negyvenegyet említenek. A háromoldalas levél végén pedig mindenkit felszólítanak: „… a dolgok súlya miatt minden ismerôsének küldje el körlevélként, hadd tudódjon ez ki.”

szetes szôlôlében majdnem kétszer, a paradicsomlében pedig több mint háromszor annyi metanol van, mint egy pohár aszpartámos diétás üdítôben. Az élelmiszerekbe kerülô aszpartám mennyiségét egyrészt szigorúan szabályozzák, másrészt rendkívül erôs édesítô hatása is biztosíték, mert az esetleges túladagolás elviselhetetlenül édessé tenné az élelmiszereket. A génmanipulációra való hivatkozás egyértelmûen minôsíti az internetes levél kitalálóját, hiszen nyilvánvaló

Egy adag tej nyolcszor több fenilalanint és tizenháromszor több aszparaginsavat tartalmaz, mint ugyanolyan mennyiségû száz százalékban aszpartámmal édesített üdítôital.

A szakértô ezzel szemben elmondta: az aszpartám nem kerül a vérbe. A gyomorban lebomlik, és részeire – aszparaginsavra, fenilalaninra és metanolra – esik. Az elsô kettô olyan aminosav, amely az élelmiszerekben természetes állapotban is megtalálható. Egy adag tej nyolcszor több fenilalanint és tizenháromszor több aszparaginsavat tartalmaz, mint ugyanolyan mennyiségû száz százalékban aszpartámmal édesített üdítôital. Az viszont igaz, hogy vannak emberek, akik egy bizonyos enzim hiánya miatt nem képesek a fenilalanin átalakítására, ezért nekik minden ilyen tartalmú élelmiszerrel vigyázniuk kell. A metanol nagy mennyiségben valóban mérgezô. De egy pohár termé-

24

hozzá nem értésrôl tesz tanúbizonyságot. Az aszpartám ugyanis vegyi anyag, amiben nincsenek, és nem is lehetnek gének. Kockázatok és mellékhatások. Ami pedig az esetleges mellékhatásokat illeti: a vizsgálatok nem mutattak ki összefüggést az aszpartám-tartalmú italok fogyasztása és a daganatok kialakulásának gyakorisága között. Az Európai Unió Élelmiszer-tudományi Bizottsága is biztonságosnak minôsítette az aszpartám mind élelmiszer-adalékanyagként, mind tablettában történô fogyasztását. Csop Veronika

Ne higgyen

a szemének!

Brit pszichológusok vizsgálataik alapján leszögezték: a rágózás javítja a memóriát. Állításuk alapjául azok a kutatások szolgáltak, amelyek eredményeként kiderült, a rágózók hosszú és rövid távú memóriája sokkal jobb, mint a rágózást nem kedvelô társaiké. Vagyis az iskolákban és egyetemeken az oktatók által üldözött rágózás éppen a diákok, hallgatók tanulását, memorizálását segíti. A University of Northumbria in Newcastle és a Cognitive Research Unit in Reading által publikált vizsgálatok szerint a rágózás 35 százalékkal növelheti a hosszú és rövid távú memória mûködését. A kutatás során azok, akik a teszt kitöltése közben rágóztak, jobb emlékezôképességrôl tettek tanúbizonyságot, a feladatok során több szót jegyeztek meg. A pszichológusok azzal magyarázzák a rágózás rendkívüli hatását, hogy rágózás közben folyamatos mozgással serkentjük az agyunk irányába történô véráramlást, és az így keletkezô extra oxigénnel fokozhatjuk éberségünket és koncentrációs képességünket. Vizsgálatok bizonyítják a rágózás stresszt csökkentô szerepét is. A száj rendszeres mozgása az agynak azt a részét stimulálja, amely a stressz csökkentéséért felelôs. A súlyfeleslegtôl való megszabadulás érdekében is érdemes a cukormentes rágógumit választanunk, amíg rágózunk, legalább nem nassolunk. Nem csupán gyanúsnak tartjuk a publikált eredményeket, hanem az a kérdés is felmerült bennünk, vajon hogy jutott a pszichológusok eszébe, hogy összefüggést keressenek a rágózás és a memória között? Elég csupán arra gondolni, hogy a kutatások jelentôs pénzügyi hátteret igényelnek, vagyis nem valószínû, hogy értelmetlen célokra fordítanak komoly anyagi eszközöket. Persze ki tudja, olykor a gyártók hajlandóak mélyen a zsebükbe nyúlni… Á. P.

Kedves Olvasónk! Ön mit gondol minderrôl? Kérjük, írja meg véleményét. Címünk: 1576 Budapest, Pf. 35 A borítékra írják rá: Ne higgyen a szemének! Véleményüket elküldhetik e-mailben a [email protected] címre is. A legérdekesebb három véleményt könyvjutalommal honoráljuk.

TESZT • • • • • •

Számítógépes védelmi szoftverek

HAJSZA a vírusok után Az internet korában fokozott veszélynek vannak kitéve az óvatlan, számítástechnikában kevésbé járatos felhasználók. Aki nem megfelelôen védekezik, nem csak számítógépe „épségét” kockáztatja, de kiszolgáltatottá válhat a személyes kódokra, adatokra (például webes vásárlás során használt bankkártyaszáma) „utazó” bûnözôkkel szemben is. 10 népszerû védelmi szoftverrôl igyekeztünk kideríteni, milyen biztonságot nyújtanak.

Aki védtelen számítógéppel csatlakozik az internetre, ki van szolgáltatva vírusok, férgek, trójai falovak stb. támadásának (ezekrôl bôvebben Kártevôszótár címû keretes írásunkban). Különösen kedvelt célpont a Windows, hiszen világszerte ezt használják legtöbben: naponta százával jönnek létre az erre az operációs rendszerre „szakosodott” újabb kártevôk. Kevésbé elterjedt rendszerek (Apple, Linux) nem annyira vonzóak a „kalózok” számára, mindazonáltal ezeknél is ébernek kell lenni. Hogyan mûködnek a biztonsági szoftverek? Az úgynevezett teljes körû internetes védelmi programok több fronton harcolnak. A számítógép elindításánál átvizsgálják a számítógép merevlemezét és memóriáját a tárolt víruslistájuk alapján (vagyis megnézik, az általuk ismert vírusok valamelyike jelen van-e a gépen), valamint a gép mûködése közben folyamatosan „átvilágítanak” minden beérkezô adatot, file-t, legyen szó CD, DVD, pendrive, memóriakártya, vagy egy belsô hálózat másik számítógépén megnyitott dokumentum beolvasásáról. Manapság persze a támadások fôleg a webes tartalmak, mindenekelôtt az is-

meretlenektôl érkezô, általában csatolt file-t is tartalmazó e-mailek, valamint az operációs rendszert és alkalmazásokat közvetlenül támadó férgek formájában érkeznek. Ezért a vírusirtás mellett kiemelt szerep jut a védelmi programok tûzfal funkciójának. A tûzfalról. A tûzfal kifejezetten a kívülrôl, másik számítógéprôl, illetve mindenekelôtt az internet felôl érkezô támadások elhárításában játszik szerepet. Egyrészt „láthatatlanná” teszi a gépet a hálózaton a betolakodók számára, másrészt felügyeli az adatforgalmat az internet és a gép között, szükség esetén akcióba lép: blokkolja a kártevôket. A gyakorlatban ebbôl a felhasználó annyit érzékel, hogy bizonyos internetes tartalmak megjelenítése elôtt a tûzfal figyelmeztetô üzenetet küld az esetleges veszélyrôl, egyúttal megerôsítést kér, folytatni kívánjuk-e a megkezdett mûveletet. A felhasználó dolga. Ha „legmagasabb” éberségi fokozat van bekapcsolva, a figyelmeztetô üzenetek túl gyakorivá, idegesítôvé válhatnak. Ez a böngészési komfortérzet rovására mehet, esetleg a tûzfal megunásához, kikapcsolásához vezethet.

25

TESZT • • • • • •

Kártevô-

szótár

Malware: a rosszindulatú számítógépes programok gyûjtôneve. Ide tartoznak a vírusok, férgek (worm), kémprogramok (spyware), agresszív reklámprogramok (adware), és a rendszer mûködését ellenôrzô rootkitek. Vírus: olyan, többnyire rosszindulatú program, amely az élôvilágban található vírusokhoz hasonlóan saját másolatait helyezi el más programokban vagy dokumentumokban, többnyire használhatatlanná, vagy tönkretéve azokat. Féreg: a számítógépes vírushoz hasonló önsokszorosító rosszindulatú program, amely a vírusokkal ellentétben nem kapcsolódik egyéb dokumentumhoz, önállóan fejti ki hatását. Rootkit: egy rendszerbe való betörés után az elkövetôk elôszeretettel hagynak maguk után olyan programot, vagyis rootkitet, amely megkönnyíti az adott rendszerbe való újbóli visszatérést. A rendszer váratlan, indokolatlan instabilitása, szokatlan hálózati forgalom, furcsán mûködô programok mind rootkit jelenlétére utalhatnak. Spam: a fogadó által nem kért, e-mailen keresztül tömegesen küldött hirdetés, felhívás, ami fölöslegesen terheli a tárhelyet. A spamek egy része ráadásul tudatos megtévesztésre, a fogadó kihasználására szolgál (pl. Ön nyert a sorsolásunkon! Küldje el bankkártyájának adatait, és mi rátesszük a nyereményét!). Trójai faló: magukat hasznos és így kívánatos programnak álcázó kártevôk. A gépbe kerülve rendellenességet okoznak (file-t törölnek, lassítják a rendszert, meghajtót formáznak, személyes kódokat változtatnak meg). Makrovírusok: sok manapság használatos program, mint pl. a Word, Excel úgynevezett makrókat tartalmazhatnak. A makrovírusok az ilyen dokumentumhoz kapcsolódnak, a Word és Excel fileok megnyitásakor aktiválódhatnak.

26

Ezért a programokat egyrészt tanulómodullal látják el, ami a felhasználó által rendszeresen látogatott oldalaknál már nem küld üzenetet, a beállítások menüben pedig szabályozható a tûzfal érzékenysége – átlagos használat mellett az alapbeállítás optimális. A védelmi szoftverek által nyújtott ilyen és ehhez hasonló nagyszámú beállítási lehetôség miatt mindenesetre érdemes a kevésbé gyakorlottaknak magyar nyelvû, magyar használati utasítással ellátott verziót beszerezni. Ez a legelterjedtebb szoftvereknél nem szokott problémát jelenteni, a tesztben szereplôk közül csak a BitDefenderbôl, McAfeebôl és a két rosszabbul teljesítô ingyenes szoftverbôl nincs magyarított változat. A testreszabás mellett további feladata lehet a felhasználónak az úgynevezett Boot, vagy helyreállító-CD létrehozása – ha nincs ilyen az alapcsomagban, viszont a szoftver rendelkezik ezzel a funkcióval. A Boot-CD kulcsfontosságú, mert bizonyos vírusok gyakorlatilag használhatatlanná tehetik a gépet. Ha azonban van Boot-CD, akkor segítségével eltakaríthatók ezek a vírusok, és helyreállítható a rendszer. Ezzel együtt praktikus, ha adatainkról, a számítógépre telepített szoftvereinkrôl biztonsági másolatot készítünk. Ez történhet CD vagy DVD lemezre, külsô merevlemezre, vagy akár pendrive-ra is. Frissítés. A naponta megjelenô új kártevô programok miatt rendszeres frissítésre van szükség. A legálisan vásárolt, licence-szel rendelkezô programok maguk mennek fel a fejlesztô cég honlapjára letölteni a legújabb vírus „körözési listát”. Hogy milyen gyakran tegyék mindezt, azt mi állítjuk be: rendszeres „szörfözôknek” óránként ajánlott. A frissítés maga (csatlakozás az internetre, letöltés, alkalmazás) a háttérben zajlik és 5-10

percet vesz igénybe. Mint Dolánszky György, az egyik legismertebb adatmentéssel és információbiztonsággal foglalkozó hazai cég, a Kürt Zrt. informatikai biztonsági szakértôje elmondta, gyakori hiba, hogy reggel a gép bekapcsolása után nem várjuk meg ezt az 5-10 percet, hanem rögtön az e-mailjeinkhez „rohanunk”. Így viszont elôfordulhat, hogy a gép még javában tölti az új vírusok listáját, amikor mi már be is nyeltünk egyet belôlük. A frissítésre általában 1 évig van mód, utána lejár a megvásárolt licence. Ha elégedettek voltunk a vírusirtóval, megszoktuk a kezelését, akkor nem kell újra megvenni a programot, elég hozzá frissítést (vagyis egy újabb 1 éves licence-t) vásárolni. Ez mindig lényegesen olcsóbb, mint az alapprogram és szerencsés esetben a vásárlás akár otthonról, azonnal elintézhetô (sok forgalmazó weboldaláról az alapprogram és a frissítés egyaránt letölthetô, a bankkártyával történô fizetés után e-mailben küldik hozzá a licence-t). Melyiket válasszam? A 10 tesztelt szoftverbôl a G Data bizonyult a legjobbnak, a „ráeresztett” vírusokat és egyéb kártevôket szinte kivétel nélkül kiszûrte, ára is kedvezô (egy csomag egy készülékre érvényes licence-szel 6990 Ft). A program egyetlen hibája, hogy nagy az erôforrásigénye. Telepítés után 280 Mb helyet foglal a merevlemezen, az újabb számítógépeket érezhetôen lassabbá teszi, a régebbi, kisebb teljesítményû készülékek képességeit pedig végképp meghaladhatja futtatása. Többek között az ilyen kérdések eldöntését szolgálhatja, ha vásárlás elôtt letöltjük az internetrôl az idôkorlátos (30 napra szóló), ingyenes próbaverziót – erre kivétel nélkül mindegyik fizetôs program esetében van mód. Bár manapság ez a 30 nap könnyûszerrel kitolható illegális, feltört verziók becserkészésével, Dolánszky György szerint ezek hatékonysága kétséges: gyakran nem mûködnek tökéletesen, például nem frissülnek. Aki tehát hosszú távon ingyenességre vágyik, inkább az internetrôl szabadon letölthetô, korlátlan ideig ingyenesen használható szoftverekkel próbálkozzon. Ezekrôl azonban tudni kell, hogy nem teljes értékûek, nem rendelkeznek tûzfallal és spam-szûrôvel – ezeknek elméletileg van az újabb Windowsokon belül alternatívájuk, de rosszabb minôségben és szûkebb beállítási lehetôségekkel –, illetve, mint a teszt is mutatja, teljesítményük sem kimagasló. Geri Ádám

TESZT • • • • • • Számítógépes védelmi szoftverek

ÖSSZÉRTÉKELÉS FUNKCIÓ

Teljeskörû internetes védelmi rendszerek G Data BitDefender F-Secure Kaspersky Symantec McAfee Panda Internet Internet Internet Internet Norton Internet Internet Security Internet Security 2009 Security 2009 Security 2009 Security 2009 Security 2009 Suite 2009 Security 2009 4,3 4,2 3,9 3,6 3,5 3,3 2,4 4,7 3,9 4,2 3,0 3,0 3,1 1,9

Ingyenes vírusirtók Alwil Software Avira AntiVir Avast! Antivirus Personal 4.8 Home Edition Free Antivirus 3,8 3,5 4,0 2,7

AVG Anti-Virus Free Edition 2,8 2,3

Vírusok és rootkitek

★★★★★

★★★★✩

★★★★★

★★★★★

★★★★✩

★★★★★

★★✩✩✩

★★★★★

★★★✩✩

★★★✩✩

Férgek

★★★★★

★★★★✩

★★★★✩

★★★✩✩

★★★★✩

★★★★✩

★★✩✩✩

★★★★✩

★★★✩✩

★★✩✩✩

Trójai falovak

★★★★✩

★★★✩✩

★★★✩✩

★★★✩✩

★★✩✩✩

★★✩✩✩

★✩✩✩✩

★★★✩✩

★★✩✩✩

★★✩✩✩

Tûzfal

★★★★★

★★★★★

★★★✩✩

★★★★★

★★★✩✩

★★★★✩

★★★★✩

nincs

nincs

nincs

4,3

4,3

3,7

4,3

3,8

3,3

3,6

3,5

4,0

3,7

Dokumentáció és a segítség

★★★★✩

★★★★✩

★★★✩✩

★★★★★

★★★★✩

★★★✩✩

★★★✩✩

★★★✩✩

★★★★✩

★★★✩✩

Telepítés és eltávolítás

★★★★✩

★★★★★

★★★★✩

★★★★✩

★★★★✩

★★★✩✩

★★★★✩

★★★★✩

★★★★✩

★★★★✩

Kezelés

★★★★★ 3,2

★★★★★ 4,6

★★★★✩ 3,7

★★★★★ 3,8

★★★★✩ 4,1

★★★★✩ 3,9

★★★★✩ 2,6

★★★✩✩ 3,9

★★★★✩ 4,7

★★★★✩ 3,6

XP/Vista igen igen/igen

XP/Vista igen igen/nem

2000/XP/Vista igen igen/nem

XP/Vista igen nem/igen

XP/Vista igen igen/nem

2000/XP/Vista igen nem/nem

XP/Vista igen igen/igen

igen

igen

igen

igen

igen

nem

igen

nem

nem

nem

igen 6 990 Ft

nem

nem

igen

nem

nem

nem

11 990 Ft

13 800 Ft

15 900 Ft

13 990 Ft

12 600 Ft

15 590 Ft

nem ingyenes

nem ingyenes

nem ingyenes

KEZELHETÔSÉG

ERÔFORRÁS IGÉNY TECHNIKAI PARAMÉTEREK Támogatott Windows-verziók Nyomtatott kézikönyv Boot CD csomagolva/elôállítható Gyermekzár (pl. erotikus tartalmakra) Pop-up blokkoló Ára 1 gépre érvényes licensszel

95/98/2000/XP/Vista 2000/XP/Vista 2000/XP/Vista nem nem nem nem/nem nem/nem nem/nem

★★★★★ = 4,5-5,0 (kiváló) / ★★★★✩ = 3,5-4,4 (jó) / ★★★✩✩ = 2,5-3,4 (közepes) / ★★✩✩✩ = 1,5-2,4 (elégséges), ★✩✩✩✩ = 1,0-1,4 (elégtelen)

Dolánszky György, a Kürt Zrt. informatikai biztonsági szakértôje tanácsai

1.

2. 3. 4. 5.

 asználjunk aktív védelmet biztosító H antivírus programot, amely az e-mailben és a böngészéssel érkezô vírusokat is kiszûri. A víruskeresô adatbázisát automatizáltan frissítsük naponta többször. Bekapcsolás után, de még az email-ek letöltése elôtt várjuk meg, míg frissül a víruskeresô adatbázisa. A z operációs rendszerhez és az alkalmazásokhoz kiadott biztonsági javítócsomagokat rendszeresen telepítsük! (pl. Microsoft update: http://update.microsoft.com/microsoftupdate/ ) Használjunk tûzfalat! Otthoni és kisvállalati környezetben: PC-re telepíthetô személyes tûzfalat, illetve olyan ADSL/ kábel routert, mely tartalmaz tûzfalat. Legyünk óvatosak! Az ismeretlen eredetû, gyanús leveleket nem szabad kinyitni az elônézô ablakban sem. A mellékletre sem szabad kattintani. Ha kicsit is gyanús, szokatlan küldeményünk jön, akkor telefonon tisztázzuk a levél küldôjével. Ha ilyen levelet mégis meg akarunk nyitni, várjunk egy napot! Ha a levél új vírust tartalmaz, azt a víruskeresô a következô frissítéssel már nagy valószínûséggel ismerni fogja.

6.

7.

8.

 e dôljünk be a HOAX-oknak, vagyis N az úgynevezett beugratós leveleknek, és jóindulatból ne küldjük el a figyelmeztetéseket minden ismerôsünknek. Az ilyen leveleket könnyû felismerni: nincs benne olyan hivatkozás, ami alapján ellenôrizni lehetne a hír valódiságát, és szinte mindig azzal fejezôdnek be, hogy „küldd el minden ismerôsödnek”. A mobiltelefonok – különösen az „okostelefonok” – és a kézi számítógépek (PDA-k) egyre inkább a kártékony programok célpontjaivá válnak. A fertôzés MMS, WAP push üzenettel, Bluetooth vagy infra kapcsolaton, internetes letöltéssel, illetve a telefonhoz csatlakoztatott memóriakártyán keresztül terjed. A fertôzéshez a felhasználó „közremûködése” is szükséges. Ezért nem szabad engednünk, hogy üzenet fogadását követôen program telepítse magát mobileszközünkre, fôleg, ha az telepítés elôtt jelzi, nem hitelesített az alkalmazás. Bluetooth, Wi-Fi, infra, stb. kapcsolatot csak a szükséges idôtartamra szabad engedélyeznünk, illetve úgy kell beállítanunk, hogy csak az arra jogosultak tudjanak csatlakozni a készülékhez (minimum jelszót kell, kérjen a rendszer).

A

GYÔZTESE A 10 tesztelt szoftverbôl a G Data bizonyult a legjobbnak, a „ráeresztett” vírusokat és egyéb kártevôket szinte kivétel nélkül kiszûrte, ráadásul az ára is kedvezô

27

RÖVIDEN & VELôSEN

Csak víz és fény kell nekik?

A

Ládás és dézsás növények ápolása

Az egynyári virágok (petúnia, tátika, begónia, verbéna) sok pénzbe kerülnek, hiszen ahogy a nevük is mutatja, csak egy nyáron át élnek. Vagyis a legkevesebb, hogy legalább ennyi ideig szeretnénk megôrizni ôket. Mégis sokszor elôfordul, hogy a kertészetben, boltban még pompás példányok pár nap alatt száradni kezdenek. Hogy miért? A méretükhöz képest kis cserépben kapható egynyári növények a kertészetekben, áruházakban olyan tápos tôzegben érik el a korai és dús virágzást, amely késôbb nem képes vizet felvenni. A hipermarketekben kapható növények azonban nem csak azért mennek tönkre, mert tôzeges földbe, és kis cserépbe ültetve árusítják ôket, hanem mert túl száraz a levegô, nincs elég fény, és hiányzik a szakszerû gondozás is. A növényeket raktárakba, majd az elárusító térbe viszik, és ott hagyják ôket, hiszen pár nap alatt úgyis elfogynak. Egyes áruházak eleve olyan szerzôdést kötnek beszállítóikkal, hogy visszaveszik a selejtet, így senkit nem érdekel, hogy a növény esetleg már három napja nem kapott vizet.

28

Napjainkban a növények többsége Hollandiából, Németországból érkezik hozzánk, meglehetôsen drágák, és általában semmilyen információ nincs feltüntetve rajtuk magyarul. Ráadásul a kereskedésekre sem jellemzô, hogy megfelelôen tájékoztatnának bennünket. És akkor még egy szót sem ejtettünk a megváltozott idôjárási viszonyokról. Se nem rózsa, se nem fa. Az egynyári növények mellett egyre népszerûbb nálunk is a rododendron, más néven azálea. Nevét Linné alkotta meg, aki a fát és a rózsát párosította, hogy a növényt leírja, majd maga is elégedetlen volt a kreációval, és így kapta az azálea nevet. A rododendron a Távol-Keletrôl származik, de napjainkban már közel ezer faja él az északi féltekén. Az európai körülményeket hamar megszokta, de csak azokon a helyeken telepedett meg, ahol a tél nem túl zord, a tavasz hûvös és nedves, a nyár pedig meleg, de párás. Nem véletlen, hogy a legszebb rododendron kertek Angliában és Írországban vannak. Vannak lombhullató, örökzöld és babérlevelû örökzöld fajai is; egyesek bokra 5 méternél is magasabbra nô. Pompás illatú virágainak szín- és formagazdagsága szinte hihetetlen. Ám a mostanában ránk köszöntô tikkasztó meleget, a tûzô napot nem bírja. A hazai meszes talajjal szemben savanyú kémhatású talajt, és bôséges öntözést igényel. Földjét hasznos egyformán nedvesen tartani, az öntözéshez lágy, vagy felforralt, majd lehû-

tött vizet érdemes használni, de a legjobb a természetes esôvíz és hólé. A hideg klóros csapvíz éppúgy végzetes lehet számára, mint a kiszáradás. Átültetni csak olyankor szabad, amikor nem virágzik. Ilyenkor viszont a teljesen kifejlett koros példányok is jól tûrik az átültetést, amihez savanyú virágföld, vagy rododendron föld a legjobb. késô nyártól késô ôszig. Valamikor temetôvirágnak nevezték, napjainkban pedig az egyik legnépszerûbb késô nyártól nyíló cserepes növény az apróvirágú krizantém. A többnyire gömbformára nyírt, virágok tömegeit bontó pompás példányok gyakran okoznak mégis bosszúságot. Ahogy az egynyári növényeknél, úgy esetükben is igaz, hogy nagy tôzegtartalmú földben vannak, és az ezzel együtt járó tápanyagszegénység miatt a virágzóan megvásárolt cserepes krizantémokat a bôséges öntözés mellett, folyamatosan kell tápoldatozni is. (Legjobb, ha az öntözôvízben feloldunk literenként egy-két gramm növénytápsót.) Ha mégis megindul a kiszáradás, legjobb

Ahogy a címe is mutatja, rovatunkban minden hónapban egy olyan terméket, szolgáltatást, történetet „tüntetünk ki”, amely szerintünk vagy olvasóink szerint nem ér egy fabatkát sem. Ön találkozott már olyan esettel, vásárolt olyan terméket, ami egy fabatkát sem ért? Ha igen, kérjük, írja meg nekünk. Címünk: 1576 Budapest, Pf. 35 A borítékra írják rá: Fabatka díj Történetüket elküldhetik e-mailben is a [email protected] címre is.

Ki a virágot szereti… kézmeleg vízzel töltött edénybe állítani a cserépbôl kiemelhetô gyökérlabdát, amíg teljesen átnyirkosodik, de még nem tocsog a vízben. A többi virágzó növényhez hasonlóan, a cserépben viruló krizantém esetében is tartósabb virágzásra számíthatunk, ha óvjuk a tûzô naptól. A meleg, száraz levegôjû szobában sokkal hamarabb elvirulnak, mintha hûvös helyen, még inkább teraszon, erkélyen, vagy tágas ablakközben vannak. Veszélyes napsugárzás. Sokszor hangzik el a kertészekhez intézett kérdés: mire van az adott növénynek szüksége. Ilyenkor a leggyakoribb válasz, hogy napra és vízre. Azonban a nap ma már nem úgy süt, mint akár egy évtizede is, így éppúgy, ahogy az emberre veszélyes lehet, a növényeknek sem tesz mindig jót. A szakértôk tapasztalata szerint a délelôtt 11 és délután 4 óra közötti napsugárzás kiégeti a növényeket, így bizony virágainkat is óvnák ettôl. H. K. Az írás elkészítéséhez nyújtott szakmai segítségért köszönet illeti Kovács Erikát.

tipp ✔ Lehetôleg kertészetben vásároljunk növényeket ✔ Bármilyen elfoglaltak az alkalmazottak, kérdezzük ki alaposan ôket arról, hogy mire van szüksége az általunk vásárolt példánynak ✔ Mielôtt vásárolni indulunk, tájékozódjunk a világhálón, vagy szakkönyvekbôl, folyóiratokból, hogy a növényeinkre fordított pénz, fáradtság és gondoskodás ne vesszen kárba.

Az ígéret szép szó… Elsô osztályos kislányom és társai verset tanultak, szüleikkel együtt azt eszelték ki, hogy pedagógusnap alkalmából reggel 8-kor kezükben egy-egy szál virággal, kórusban szavalva lepik meg tanítónôiket. Komolyan készültek, 7-8 évük teljes felelôsségének tudatában tanultak, sugdolóztak, és cinkosan mosolyogtak egymásra. A közeli virágbolt nyitvatartási tábláján azt jelezte, hogy reggel 7-kor nyit, de túl óvatos szülôként bementem az üzletbe. Az eladónôvel megegyeztünk abban, hogy szebb a reggel vásárolt friss virág, megrendeltem hát a két szál királyliliomot, és megbeszéltük, hogy kora reggel jövünk érte. Természetesen itt leszünk, és itt lesz a virág is! – mondta a virágárusnô. Kissé

szégyenkezve léptem ki a boltból, fontoskodásnak éreztem az elôzetes kontrollt. Másnap reggel 7.25-kor ott álltunk a virágboltnál. Az ünnep tiszteletére szép ruhába öltözött elsôs izgulva mormolta a verset, nehogy eltévessze majd, ott álltam mellette én is, a bezárt, ráccsal lelakatolt, sötét üzlet elôtt. Rövid gondolkodás után – hol találok nyitva virágboltot a közelben, hogyan érjek oda, majd 8-ra az osztályterembe? – futottunk az iskoláig, mert a 7 évest még nem lehet egyedül elengedni a forgalmas keresztezôdésnél. Kapkodós búcsú 7.35kor az iskolaudvar kapujában – Én leszek az egyetlen, akinél nem lesz virág? – hangzott a szipogással kísért kérdés – majd ôrült rohanás következett. Futva minimum 10-12 perc oda, vásárlás, 10-12 perc vissza, nem voltak túl jók az esélyeim. A másik boltban szebb és olcsóbb vágott virágok nagy választéka várt, az eladónô gyors volt és megértô. Virággal a kézben rohanás vissza az iskolába, udvaron át, lépcsôn fel, mindez kiskosztümben és magassarkúban, de sikerült! Nem voltam rest, miután lehiggadtam, megkérdeztem a cserbenhagyó virágárust, tragédia, baleset akadályozta-e, vagy mi történt. Zavart mosollyal az arcán lerobbant buszra hivatkozott, és más várakozó vevôket is említett, de elnézést nem kért. Így nem kellett megküzdenem a lelkiismeretemmel, hogy megbocsássak-e. Most már egészen biztos, hogy többé nem megyek be a XIV. Thököly út 104. alatti virágboltba. Hompola Krisztina

29

élet & módi

Tudni illik,hogy mi illik

”

Az udvariasság, a jó modor, a helyes viselkedés ismét komoly szerepet játszik mindennapi életünkben. Kár, hogy egy ideig nem volt így, ezért most újból megtanulhatjuk. Persze jobb késôn, mint soha.

Az udvariasság olyan tôke, amely azt gazdagítja, aki két kézzel szórja.

”

Perzsa közmondás

E

Egyre több cég specializálja magát arra, hogy nemcsak a külsô megjelenéshez ad tanácsokat, hanem a viselkedésformák elsajátításához is segítséget nyújt. A televíziós mûsorok nyomán napjainkra a tánciskolákban is felújították az illemtanoktatást. Minél több ember van tisztában a mindennapi és a hivatalos életben követendô helyes magatartással, annál kevésbé megengedhetô, hogy ne ismerjük ki magunkat a „szabad – nem szabad” dzsungelében.

Munkahelyi etikett A privát életben a hölgyek dönthetik el, hogy kinek nyújtanak kezet, és közben ülve maradhatnak. Hivatalos érintkezéskor viszont az a szokás, hogy a magasabb rangban levô személy dönt, kinek kínálja fel kézfogását – és a hölgyeknek ezenközben fel kell emelkedniük ülô pozícióból. Új munkahelyen nem a frissen érkezett munkatárs tiszte felajánlani a tegezôdést, és nem ô az, aki elôször nyújt kezet a munkatársaknak. Meg kell várni, míg a magasabb rangú kolléga, vagy a kollégák többsége elébe megy, és felkínálja a kézfogást. Egy másik irodába való belépés elôtt kötelezô a kopogás, akkor is, ha titkárságra megyünk, kivételt a nagylétszámú

30

egylégterû irodák képeznek. A másik kivétel: ha az adott helyiségben ülô kolléga kifejezett kívánsága, hogy ne kopogjunk belépéskor. A pontosság érdem, a pontatlanság extrém udvariatlanságnak számít. Ha mégis elôfordul, és nem kérünk bocsánatot, az már a súlyos bûn kategóriája. Korrekten, ne túl lezseren öltözködjünk. Új munkahelyünkön a már ott dolgozó kollegák stílusára legyünk tekintettel, lehetôség szerint igazodjunk ahhoz. Mindig az köszön, aki elôször pillantja meg a másikat. Belépéskor mindig a belépôn van a köszönés kötelezettsége. Amennyiben egy hölgy tegezi a neki kezet nyújtó férfit vagy nôt, korra való tekintet nélkül illik elfogadni a pertut.

Egyre többet számít a fellépés. A társaságbeli viselkedési egyik „bibliája” Adolf Freiherr von Kigge 1788ban kiadott és már a szerzô életében nagy sikert aratott mûve, amelynek eredeti célja inkább megfelelt eredeti címének: „Az emberekkel való bánásmódról”. Ugyanis nem tanácsadó olvasmány volt arról, hogy miként viselkedjünk a terített asztal mellett, hanem az udvariasság, elôzékenység, figyelmesség útmutatója, a különbözô vérmérsékletû, származású és lelki beállítottságú embertársainkkal való érintkezésben. (Szülôk, gyerekek, házaspárok, szerelmesek, szomszédok, hercegek, papok és még sokan mások.) Könyveit halála után a kiadók viselkedési szabályokkal toldották meg, amelyek részben idejétmúltakká váltak, részben a jelenhez igazították ôket. Következzen egy csokor azokból a legfontosabb szabályokból, melyek hozzásegítenek, hogy embertársaink kedveljenek bennünket, és abban is, hogy a karrierünk felfelé ívelhessen. Ugyanis egyre több az olyan cégvezetô, akinek a jelölt szakmai kvalifikációján túl a fellépése és szokásai is számítanak. Társasági érintkezés során változatlan alapszabály: hölgyek elônyben. Irodában elôször a fônököt köszöntsük, aztán a titkárnôt, de ha az Operában találkozunk velük, akkor ez fordítva dukál: elôször a hölgyet illeti a köszöntés, aztán az urat. A hölgyeké az elsôbbség. Ez soha nem ment ki a divatból, még ha az urak egy része úgy is gondolja, hogy a nôi nem emancipált, és erre sem tart igényt. Tehát a hölgyeké az elôny, kivéve, ha sokkal (legalább egy generációval) idôsebb ember, vagy egy igen tiszteletreméltó személy is van a társaságban. A liftbe való beszálláskor azok menjenek elôre, akik elöl álltak. Kiszálláskor azok lépjenek ki elôször, akik közelebb állnak az ajtóhoz. Sz. T. A.

SZEMFÜLES • • • • • •

A tetô, meg a tûz, a Rovatunkban azokra a jelenségekre, termékekre, szolgáltatásokra kívánjuk felhívni a figyelmet, amelyek borsot törnek nap mint nap az orrunk alá. Meggyôzôdésünk, hogy minél gyakrabban hívjuk fel ezekre a figyelmet, annál kevesebb lesz belôlük. Teszt Plussz és chilli Bizonyára sok kedves olvasónknak szöget ütött a fejében, hogy miért írjuk a nevüket két „sz”-szel. Nos, szerettük volna nyomatékosítani a nevünket. Hangsúlyozni akarjuk, hogy számos teszt mellett sok plusz információval is jelentkezünk majd minden hónapban. Nem tudjuk, ez motiválta-e a világhírû és roppant finom csokoládékat gyártó Lindt céget is, amikor chilis csokiját, Chilli-nek írta. Bevalljuk, mi azt hittük, hamisítvánnyal van dolgunk, ezért megnéztük több szupermarketben is, és azt láttuk, mindenhol azonos az íráskép, vagyis két „ll”-el írják a chilit. A gyártó döntése azért fura, mert a csokoládéjába kevert csípôs fûszerpaprika, vagyis a chili nevét, egy „l”-lel szokás írni. Öröm az ürömben, hogy a chilis csoki különösen finom.

Üveghez a tetôt A minap feltétlenül szükségem volt egy csavaros tetejû befôttes üvegre. Idôm nem volt sok, lehetôleg gyorsan kellett forró levest vinnem egy lábadozó betegnek. A Spar esett útba, ahol takaros rendben sorakoztak a befôttes üvegek a polcokon, mellettük egy nagy kosárban pedig a tetôk kínálták magukat. Minden üveg azonos méretû volt, és minden tetô is. Hogy ez miért baj? Nézzék csak! Az üveg teteje 2 centivel szélesebb, mint a szája. Bizonyára vannak olyan emberek, akiknek csak az üveg, míg másoknak csak a tetô kell. Nekem viszont szépen megszaporodtak az ôsz hajszálaim, amíg trolival eljuttattam a forró levest az étteremtôl 6 megállóra lakó betegnek. Ebben az üvegben.

Tisztelgés Déri János elôtt „Három év múlva már senki nem fog emlékezni rám” – mondta néhány nappal a halála elôtt Déri János, mi pedig még ma sem gondoljuk, hogy rovatcímként használhatjuk az általa kitalált Pocsék Áruk Fóruma nevet. Az országos hírû, rendkívül népszerû televíziós, aki az Ablak címû mûsorban hétrôl hétre segítette a kisembereket közügyeik intézésében, hivatalokkal folytatott harcaikban, kimagaslóan tehetséges, és rendkívül jó stílusú szakember volt. Tudta, amit ma már egyre kevesebben, hogy „az újságíró felelôssége nem az, amit mond, hanem az, ahogyan értik”. Közvetlensége, felkészültsége és tisztessége méltán tette rokonszenvessé. Nagyon kedvelt volt Nulladik típusú találkozások címû mûsora, a Pocsék Áruk Fórumával pedig egyenesen mûfajt teremtett. Fanyar humorát a Hócipôben megjelent publicisztikáiban és a Rádiókabaréban is rendszeresen megcsillogtatta. 1992-ben mindössze 41 éves volt, amikor hosszú és elszánt küzdelme ellenére legyôzte a tüdôrák.

Tüzes blúz A képen látható blúz anyagáról, kezelési útmutatójáról keveset tudunk. Ugyanis a gyártó a fekete anyagra elmosódott bolhabetûkkel nyomtatta rá az információkat. Az viszont már sokkal nagyobb betûmérettel került a címkére, hogy a ruhadarabot tartsuk távol a tûztôl. Így már minden világos. Távol fogjuk tartani. De hogyan mossuk, szárítsuk, vasaljuk? P. Á.

Kedves Olvasónk! Kérjük Önt is, segítse munkánkat. Küldje el levélben, vagy e-mailben, amit a Szemfülesbe illônek tart. Címünk: 1576 Budapest, Pf. 35. A borítékra írják rá: Szemfüles Javaslataikat elküldhetik e-mailben is a [email protected] címre is. A legjobbakat könyvjutalommal honoráljuk.

31

SZERINTEM

Közvetlenül, vagy közvetítôvel érdemes?

Ingatlanosok

kíméljenek

Amikor valaki körülményei megváltozása miatt lakásának vagy házának eladására szánja el magát, meg kell hoznia a döntést, hogy milyen értékesítési csatornát választ: megpróbálja-e maga értékesíteni, vagy ingatlanügynökségre bízza.

K

Kulturált országokban aligha hívja föl az ingatlanközvetítô egy ingatlanhirdetés feladóját. Miért is tenné? Nálunk azért teszi, hogy újabb ügyfeleket szerezzen, vagyis fölajánlja az eladónak, hogy ô majd segít. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy fölhívja az eladót, és határozottan közli vele, ügyfelei között többen is kifejezetten olyan ingatlanra ácsingóznak, mint amilyet az eladó kínál,

32

tehát, ha az eladó hajlandó szerzôdést kötni vele, akkor akár azonnal meg is mutathatja a – természetesen készpénzes – vevô(k)nek a lakását/házát. Mivel az ingatlanértékesítés a legtöbb ember életében meglehetôsen ritka és különleges alkalom – hogy magyarul beszéljünk, általában nem szokásunk übtre-füttyre megválni az otthonunktól –, ezért az eladó tele van kétséggel, szorongással, aggodalommal, és nem tudja rászánni magát, hogy elutasítsa a szinte azonnali megoldást ígérô ingatlanost. Aki ezek után boldogan érkezik, rezzenéstelen arccal megszemléli az ingatlant, kitölti a szerzôdést, lefényképezi a lakást, majd, mint aki jól végezte dolgát, távozik. Az esetek döntô többségében soha többé nem hallunk felôle. Vevôje ugyanis nincs, nem is volt, ez csak afféle csali szöveg, szégyellje magát az, aki – másodszorra is – komolyan veszi. Rendes helyeken ez ismeretlen, hiszen az emberek fodrászhoz mennek, ha hajat akarnak vágatni, villanyszerelôhöz, ha elmegy az áram, és ingatlanoshoz, ha ingatlant szeretnének adni-venni. Pénzbe kerül, sôt, talán nem is olcsó, de legalább tudja az ember, hogy szakértô kezekben van, nem fogják becsapni, és mindent elkövetnek, hogy a számára legjobb megoldást megtalálják. Mert ebbôl élnek. Miért? Talán a magyar ingatlanosok nem ebbôl élnek? Hááát, nem egészen. Inkább szerencsejátékosok, habár a szerencsejátékosok legalább tesznek valamit, például a tétet, vagyis az ingatlanosok inkább olyanok, akik tátott szájjal várják, hogy belérepüljön a sült galamb. És képzeljék, idônként bele is repül.

Ami kölcsönös, az a bizalmatlanság. A vevô egyáltalán nem bízik az ingatlanosban, fôképp, amikor megtudja, hogy mekkora összeget akar leakasztani róla sikeres értékesítés esetén. Minél nagyobb, ismertebb cégrôl van szó, annál többet. Hiszen ôk persze többet is ígérnek. Válogatott, elôszûrt vevôket, a lakás hirdetését mindenféle – többnyire ingyenes – fórumokon, és – kizárólagos, más néven exkluzív szerzôdés esetén – kiemelt mértékû invesztíciót. Vagyis akár néhány apróhirdetés föladását is megkockáztatják. A nagyoknak ráadásul még úgynevezett metódusuk, elôkelôbben know-how-juk is van, például olyasmi, hogy egy ingatlanra egyszerre csak egy vevôt „engednek rá”, és ha az mondjuk hetekig hezitál, és a madarak vonulásából igyekszik kiolvasni a helyes döntést, akkor ôk azt is szépen kivárják türelemmel, míg a többi potenciális vevô meg nem vesz valami mást. De a folyamatban lévô ügyletet nem szabad megzavarni, ez a lényeg. Nekik. Az eladni kívánókat pedig közben nyugodtan megütheti a guta. Meg is üti. Kedélyes helyi ingatlanosok. Helyi ingatlanosokkal üzletelni azért is jobb, mert ismernek minden lakást és házat, és persze a legtöbb lakót, teli vannak jobbnál jobb anekdotákkal a környékbeliekrôl, és általában lelkesebben is dolgoznak. Csakhogy éppen ôhozzájuk, nem lévén városszerte ezer irodájuk, sokkal kevesebben kopogtatnak be ingatlankeresôben.

SZERINTEM gyeznek mindent, amit tudniuk kell ahhoz, hogy megtalálják a számunkra tökéletes ingatlant. Ezek után azonnal kivisznek az elsô öt helyre, hadd tudjuk meg, mi a magyarok istene. Mert bizony végiglátogatni öt reménykedô családot, akiknek az otthona nyomokban sem emlékeztet arra, amilyet mi keresünk, se a szobaszám, se az elhelyezkedés, se a tájolás, se az emelet nem stimmel – nos, az bizony nyomasztó élmény. Az ember mindenhol kínosan feszeng, hiszen már a ház elôtt látta, hogy értelmetlen minden további lépés, de udvarias, nem akar senkit megbántani, egészen addig, míg este láb- és lélekfürdôt kell vennie, hogy valamiképpen helyreállítsa megtépázott személyiségét.

Ha mi vagyunk a vevô pozíciójában, akkor még nehezebb elkerülni az ingatlanos szakmát, hiszen az eladandó portéka jelentôs része nem is létezik máshol, mint az ô nyilvántartásaikban. Ahogy leereszkedô tónusban hangoztatni szokták: amit különféle hirdetésekben nap mint nap láthatunk a lapokban, az nem a kínálat, hanem csak az a rész, ami nem kelt el. Ami igazán jó, azt minek hirdetni? A kérés és ajánlat köszönô viszonyban sincsenek egymással. Amikor bemegyünk az ingatlanirodába, és pontosan, alaposan kifejtjük, mit szeretnénk, komolyabb helyen szakszerûen kikérdeznek, és persze fel is je-

Egy rettegô járókelô panaszai

De vajon miért teszik ezt velünk? Nos, ez igazán egyszerû, nincs benne semmi rosszindulat, pláne ördöngösség. Azért, mert nem a vevô kívánságait jöttek kielégíteni – azt nem is tudnák –, hanem a raktáron lévô árukészletet szeretnék ránk sózni. Mintha a ruhaboltban, ahol fehér sportzoknit keresünk, azt ajánlanák: próbáljunk fel egy sötétlila melltartót, hátha megtetszik. Összefoglalóan azt mondhatjuk: Magyarországon az ingatlanos szakma nem egyszerûen kialakulatlan, hanem valósággal reménytelen állapotban leledzik. Gyakorlatilag begyûjtenek minden föllelhetô ingatlant, legyen az bárhol és bármilyen, s noha sokkal jobban értenek hozzá és tapasztaltabbak, mégis vita nélkül elfogadják az irreális árat, amit a tulajdonos erôltet, mert nem akarják elveszíteni a lehetôséget. Azután viszont nem foglalkoznak többet az egésszel, hanem reménykednek és imádkoznak, hátha valaki éppen rajtuk keresztül akarja megvenni az ingatlant. És akkor mégiscsak leesik a jó kis (jó nagy) jutalék. És persze a nagy számok törvénye itt is mûködik, sôt. Velem elôfordult, hogy el akartam adni egy lakást ezért hirdettem egy újságban, amelynek másnapi számában az ingatlanos is meghirdette, természetesen kétmillióval többért, mert neki fel kellett számolnia a jutalékot is. És szegény vevô ôt találta meg. Pech. Mármint a vevônek. Ennyivel többe került neki a lakás. Vajon miféle szolgáltatást, milyen pluszt is kaptunk – eladók és vevôk – a kétmillióért cserébe? Legyen ez most (pénz)költôi kérdés!

Munkába jövet-menet kénytelen vagyok útba ejteni a Ferenciek terei aluljárót, ahol az év minden szakában elképzelhetetlen állapotok uralkodnak. Mivel más aluljárókban is rendszeresen megfordulok, a Nyugatitól kezdve az Örs vezér teréig, bátran állíthatom, a Ferenciek terei elhanyagoltságban, piszokban kenterbe veri valamennyit. Persze lehet, hogy csak a viszonylag kis térben tûnik fel az az irgalmatlan mocsok, ami az ott tanyázó hajléktalanokat veszi körül. Viszonylag fiatal, jó erôben lévô férfiak fekszenek télen-nyáron a papundeklin, matracokon, mellettük borosüveg, dolgukat a Kossuth Lajos utca felé vezetô lépcsô alján lévô, rácsos nyílásba végzik. Persze tudom, a hajléktalan-kérdés összetett ügy, de a város egyik legfrekventáltabb, külföldiek által sûrûn látogatott helyén talán lehetne megoldást találni arra, hogy az embernek ne egy levegôvétellel kelljen átérnie a túloldalra. És akkor még nem szóltam a számomra legkellemetlenebb jelenségrôl, ami miatt inkább gyalogolok száz métert a felszíni átkeléshez. A jelenség egy negyven körüli, ôsz, hosszú haját lófarokban viselô, rendkívül erôszakos férfi személyében jelentkezik, aki általában egyedül közlekedô nôket pécéz ki. Szorosan melléjük lépve kínálja a nejlonba csomagolt újságot, nem fogad el nemleges választ, mert akkor egy „szerencsehúszast” kér, és amikor azt sem kap, mindenféle szemét, ordas k…-nak hordja le az ijedten menekülô nôket. Férfival, fiatalokkal nem próbálkozik, pontosan tudja, ki a megfelelô áldozat. Én például tegnap halálra kívánt, szemét k…-ként hagytam el a Ferenciek terei aluljárót…. Dühösen, megalázva, értetlenül.

Dr. Bodansky György

Bodnár Jánosné

33

OLVASÓI LEVELEK • • • • • •

Tisztelt Szerkesztôség! Tudjuk, egészségtelen, sôt, káros, ráadásul nem is olcsó, de a napi rohanásban mégis olykor-olykor, bevallom, nem is ritkán, rákényszerülök, hogy valamelyik gyorsétteremlánc üzletében vásároljam meg a vacsorát. Belvárosi lakos lévén három gyorsétterem is van a közelemben, két McDonald’s és egy Burger King. Azon már nem is bosszankodom, hogy néha hosszú perceket állok sorba, ami ugye ellentmond a gyorsétterem fogalmának… Sokkal inkább azon háborodom fel, miközben a várakozás alatt van idôm szemügyre venni a konyhában sürgölôdô fiatalokat, akik egytôl egyig, mindegyik helyen nejlonkesztyû nélkül, puszta kézzel fogdosva meg minden egyes hozzávalót, készítik a szendvicseket. Elképzelhetetlennek tartom, hogy ne lenne egy multinacionális cégnél kötelezô a kesztyû viselete. A következô bosszúság akkor ér általában, amikor hazaviszem a menüt, és kiborítva látom, bizony a sült krumpli alig néhány szál, szemben az elôírt mennyiséggel. Legutóbb nem voltam rest lemérni, 3 dkg volt 5 dkg helyett. A jég nélkül kért, amúgy is hideg üdítôbe pedig biztosan jut jó pár darab jégkocka, háromnegyedig-félig kiszorítva az üdítôt. Ilyen esetekben a fiam mindig megjegyzi, érdekes, hogy neki mindig rendes adagot adnak, megfelelô mennyiségû sült krumplit és üdítôt, mintha az eladók direkt pikkelnének a korosabb vásárlókra… Legutóbb újabb bosszúság ért a Váci utcai Burger Kingben. Rendeltem, fizettem, miközben felmutattam a 15 százalék kedvezményre jogosító Euro Discount Club kártyámat. Az eladó közölte, nem találják a menedzserkártyájukat, amellyel „lehúzhatnák”, azaz érvényesíthetnék a kedvezményt, és már ütötte is be a teljes összeget. Mondtam, akkor a vezetôvel szeretnék beszélni, hiszen a kedvezmény jár, én már egyszer fizettem érte, amikor kiváltottam a kártyát. Az eladó hátrament, majd egy pillanat múlva visszajött, mondván, vezetô sem tartózkodik jelenleg az üzletben. Dühösen távoztam, megfogadva, hogy panaszommal másnap felhívom az étteremlánc központját. Persze másnap elsodort az élet, így hát helyette írtam ezt a levelet, bízva abban, hogy panaszaimnak nem is lehetne jobb helyük, mint egy újonnan indult fogyasztóvédelmi lapban… Salgó Györgyi

34

Ezúton kívánom felhívni a kenyeret forgalmazók, vásárlók és a hatóság figyelmét egy Magyarországon igen elterjedt, higiéniai okokból erôsen kifogásolható gyakorlatra, mely szerint a kenyereket csomagolás nélkül, bárki számára összefogdoshatóan teszik ki a nyílt gondolákra. Hiába van kitéve papír, nejlonzacskó, az általam vázolt problémát ez nem oldja meg. Elképesztônek tartom, hogy miután az illetékesek minden évben többször meghirdetik az ilyen-olyan ellenôrzési akciókat, amelyek állítólag a fogyasztók érdekében történnek, szemet hunynak a jelenség felett. Kérdem én milyen higiéniai szemléletet tükröz ez a helyzet? A madár- és sertésinfluenza járványszerû terjedése során sem merült fel egyetlen illetékesben, hogy ezt a gyakorlatot legalább most meg kellene szüntetni? Gusztustalan és veszélyes, hogy a szemmagasságban elhelyezett kenyerekre a náthás vásárló rátüsszenthet, ráköhöghet, a gyanútlan másik pedig jóízûen megeszi. Most, amikor a budapesti utcák tele vannak beteg hajléktalanokkal, akik között terjed a tbc, nem gondolkozik ezen el senki az ÁNTSZ felügyelôi közül? Régen, az úgynevezett átkosban a kenyeret és péksüteményt az üzleteken belül, külön pultban árulták, külön személyzet foglalkozott ezek kiadásával, a vásárló rámutatott, és a kisasszony papírba téve adta a kezébe, igény esetén ô elvágta, lemérte, kiadta. Nem tapogatta, nem nyomogatta a kedves vásárló, hiszen már az is degusztáló lehet egy másik vevô számára. Az is fölöttébb undorító, hogy cipômagasságban sorakoznak a csomagolatlan kenyerek ezeken a gondolákon, hadd kerüljön a cipôkrôl némi kutyapiszokból származó por, féregpete is a friss ropogós kenyerekre. Tisztelt Forgalmazók és Hatóságok! Önök szerint ez jól van így? Önök

szívesen veszik, eszik ezeket a kenyereket? Vagy ennyire nem tiszteljük egymást, hogy „ezeknek” már ez így is jó?! Jómagam a fenti okok miatt már régen csak nejlonzacskóban elôrecsomagolt kenyeret vásárolok, igaz ez nem olyan minôségû, mint a friss, de valamit valamiért! Van megoldás, több is. A Lajtán túl, a sok kis péküzlet mellett, a kisebb boltokban külön pult szolgál a kenyér és pékáru kiadására, úgy mint nálunk volt korábban, igaz ez némileg több élômunka­igénnyel jár. Ez a leghigiénikusabb megoldás, itt biztosan nincs nyomkodás, rátüs�szögés. A másik megoldás, hogy a papírzacskókba rakott kenyereket a falhoz állított gondolákra rakják úgy, hogy a zacskó alja van a vásárló felé fordítva, tehát nyomkodás ugyan elôfordulhat, de ráköhögés, tüsszentés ellen védett. Az utóbbi megoldást nagy örömmel tapasztaltam itthon is, igaz csak egyetlenegy helyen, a Szentendrei úti AUCHAN bevásárlóközpontban. Nem tudom, hogy ez az egész üzletláncra jellemzô, vagy csak erre az egységükre, mindenesetre kérem írják ki a a nevüket és a címüket, mert ott a higiéniát értô, felelôs emberek dolgoznak értünk, vásárlókért. Üdvözlettel: Dr. Herpay Laura állatorvos

Kedves Olvasónk! Ha van fogyasztóként olyan tanulságos története, amit szívesen megosztana velünk, írja meg. Címünk: 1576 Budapest, Pf. 35. A borítékra írják rá: Olvasói levél Levelüket elküldhetik e-mailben a [email protected] címre is.

Szeptemberi számunk tartalmából

Rejtvény

Elbánnak az (ôsz) hajjal

A rejtvény Ovidius egy gondolatát tartalmazza. Kérjük, a megfejtést 2009. augusztus 21-ig, nyílt levelezôlapon küldjék el címünkre: A helyes megfejtést beküldôk között, a Saxum Kiadó 5 értékes kötetét sorsoljuk ki.

A hajfestékek hatékonyságáról sok, esetleges egészségkárosító hatásukról kevés szó esik. A Teszt Plussz errôl az oldalról vizsgálódott, és félelmei beigazolódtak, mert a hajfestékek rengeteg vegyszert tartalmaznak – amelyek nem csak allergének, de a tudomány mai állása szerint rákkeltônek gondolják ôket.

Fogyatékosok vásárolnak A bevásárlást segítô szociális szolgáltató hálózat kialakításán dolgozik a Motiváció Alapítvány, melynek lényege, hogy a fogyatékosokat (mozgássérült, vak, hallássérült, stb.) személyi segítôk kísérik a vásárlásnál (pl. a vakoknak elolvassák a termék árát). Vajon, hogy boldogulnak azok a fogyatékkal élôk, akik nem kapnak ilyen segítséget? Utánajártunk.

Szintetikus vitaminok Azt ma már senki nem vitatja, hogy az egészséges élethez szükség van vitaminokra. Ám olyan hatalmas igény van a vitaminokra, ami természetes forrásból nem fedezhetô. A jelenleg forgalomban lévô készítmények zöme szintetikus vitaminokat tartalmaz. De jól tesszük, ha friss gyümölcs és zöldség helyett tablettákat szedünk?

Betegek és a jogaik

Csak most, csak Önnek… A válságot alaposan megérzik a vállalkozók is. Némelyik szakmában alig van megrendelés. Ezért ügynököket bíznak meg, hogy otthonukban gyôzzék meg az embereket: kár lenne elszalasztaniuk a kiváló lehetôséget. A soha vissza nem térô alkalomnak sokan bedôlnek. Szakértônk elmondja, mit tehetünk azért, hogy ne járjunk pórul.

✁

AKCIÓS ELÔFIZETÉS

Egy közelmúltban publikált kutatás szerint mi magyarok, nem vagyunk tisztában azzal, hogy mi jár nekünk betegként. Tízbôl csak minden negyedik ember tudja, hogy vannak betegként, illetve szociális ellátásra szorulóként jogai, ám amikor rákérdeznek, melyek ezek, egyet sem tudnak említeni. Segítünk eligazodni a sokakat érintô kérdéskörben.

Megrendelem a

magazint ….......…. példányban

Elôfizetés kedvezménnyel:

® egy évre: 3960 Ft

® fél évre: 1980 Ft

A csekket és az újságot az alábbi névre és címre kérem postázni: Név: ..................................................................................................................................................................... Cím: ..................................................................................................................................................................... Telefon: .......................................... E-mail cím: ........................................................................ A számlát az alábbi névre és címre kérem kiállítani és postázni: Név: ...................................................................................................................................................................... Cím: ...................................................................................................................................................................... Kérjük, hogy a megrendelôlapot nyomtatott betûvel kitöltve küldje vissza a következô címre: Teszt Plussz szerkesztôsége, 1576 Budapest, Pf. 35 A megrendelôlap beérkezése után a csekket postázzuk. A lapot az elôfizetés beérkezése után kézbesítjük. Átfutási idô 3-6 hét. A befizetésrôl számlát küldünk. Megrendelését telefonon, faxon és e-mailen is fogadjuk. Telefon/Fax: (36-1) 610-1111. E-mail címünk: tesztplussz@ fibermail.hu A személyes adatok nyilvántartásba vétele és kezelése a személyes adatok védelmérôl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény és a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezelésérôl szóló 1995. évi CXIX. törvény alapján történik. A résztvevôk adataik kezelésérôl bármikor ingyenesen tájékoztatást kérhetnek, valamint kérhetik adataik helyesbítését vagy törlését.

A mi szemünkkel...

...többet lát! Tesztelje Ön is a

-t és fizessen elô egy évre, kedvezménnyel! 4740 Ft helyett 3960 Ft-ért

Akciós elôfizetés: (06-70) 631-4683 • Telefon/fax: (06-1) 610-1111 E-mail: [email protected] • Postacím: 1576 Budapest, Pf. 35 Az elôfizetési szelvényért lapozzon az elôzô oldalra!