Hajfestés és színezés elmélete

Készítette: Szeles István

Hajfestés és színezés elmélete A HAJ FESTÉS TÖRTÉNETE A haj festés olyan régi, mint a szépségápolás. Az ókori Egyiptomban a gazdagabb nők festették a hajukat. Az 1874-ben Luxorban felfedezett 3500 éves Ebersféle papirusz részletesen foglalkozik a haj ápolásával, festésévei, az ősz hajszálak elfedésével. Egyiptomban a szépségápolás magas fokon volt. Körmüket a nők hennával vörösre festettéle Szemöldöküket és szempillájukat is megfestették, hogy szemük ragyogóbb legyen. Erre a célra fekete festéket használtak. A hajfestő szerek készítésének leírása is fennmaradt. Az ókorban a perzsák szerint a nő akkor a legszebb, ha fejét dús és fekete fürtök ékesítik. A hajuk festésére hennát és indigót használtak. Az ókori görögök és rómaiak a festett hajat a női szépség fontos kiegészítőjének tartották. A római eredetű hajfestékrecepteket megtaláljuk Plinius és Ovidius leveleiben. A római nők hajukat legtöbbször zöld dió héjának levévei vagy a veszélyes ecetsavas ólommal festettéle A germán törzsek a szőke haj divatját hozták a Római birodalomba, ezér~szőkítés különböző for mái terjedtek el. A haj szőkítésére és festésére növényi eredetű vagy fémsós festékeket használtak. A XIX. század közepétől a vegyipar fejlődésével új vegyületeket ismernek fel, amelyek alkalmaz hatóságát keresik. 1863-ban Hoffmann német vegyész fedezte fel a parafenilén-diamint, s azt is megállapították, hogy festőképességgel rendelkezik. 1883-ban Monnet használta először a haj festésére. Az 1878-ban megismert hidrogénperoxid alkalmazása jelentős változást jelentett a szőkítésben és a hajfestésben. Az oxidációs festékek (oxidáció útján ható festékek) felfedezése megindította a hajfestékek gyártását. A parafenilén-diamin mérgező és bőrizgató voltát ismerték, mégis 1890-től engedélyezték Németországban, hogy mint hajfestő szert alkalmazzálc 1907-től kezdve már alkalmas volt több szín festésére és mérgező hatását jelentősen csökkentették.

1

Készítette: Szeles István SZÍNTAN

Mi a szín?

A szín a fényből származik, azért érzékeljük mi a színeket, mert egy fényforrás. A természetes fény a napból ered és tiszta, fehér világosságként írható le; minden más fényforrás mesterséges. A fény valójában a nap elektromágneses rezgéseinek egyfajta sugárzása, hasonló a hangrezgésekhez, melyet a hi-fi hangrendszerek továbbítanak. Az emberi szem felfogja ezeket az energiahullámokat, és az agy színként érzékeli az információt. Csak korlátozott terjedelemben érzékeljük ezeket a rezgéseket, a látható fényspektrum a 400-700 nanométerig terjedő hullámhossz. Az ismert elektromágneses spektrum terjedelme az egyik oldalon 0,01 nm, vagy kevesebb (gamma sugarak), ami egészen 0,1 méterig, vagy tovább terjed a másik oldalon (rádióhullámok). Ha a fehér fény egy sugara áthalad egy prizmán, a különböző színek spektrumát láthatjuk előjönni, többek közt a vörös, narancs, sárga, zöld, kék, indigókék és lila Ez a látható fényspektrum; mindegyik színnek megvan a maga hullámhossza a 400-700 nm-es terjedelemben. A prizma megtöri a fényt, ezáltal lehetővé teszi, hogy a fehér fényt egyéni komponenseire bontsuk (Snell törvénye). Egy hasonló hatás látható a szivárványnál: mikor esik az eső, a vízcseppek a levegőben megtörik a napfény sugárzását; a föld görbülete okozza az ív hatást, ami már nem szokatlan számunkra.

Hogyan látjuk a színeket? 2


Hogyan látjuk a színeket? Az emberi látás azokra az érzékeny sejtekre támaszkodik, amelyek a szem retinájában találhatóak. Kétfajta szenzor létezik: pálcák és csapok. A pálcák képesek működni a sötétben, mert ezek nem tudják élesen felbontani a képet. A csapok képesek azonosítani sokkal több adatot és színt, így napközben és mesterséges fénynél aktívak. A csapoknak három típusa van. Mindegyik típus azonosítja a vörös, a zöld és a kék fényhullámot. Használva ezt az információt, az agy képes megalkotni a körülöttünk levő világ színeit és alakjait. A fény tehát egy szubjektív dolog, mindannyian különbözőképpen érzékeljük a színeket, ha azonban a szem egészséges marad, ezek a különbségek elhanyagolhatóak 1. A SZÍN ÁLTALÁNOS TULAJDONSÁGAI A szín a fény által a testek felszínén keletkezett jelenség, amely azok anyagára és felületük sajátosságaira enged következtetni. Fény nélkül nincs szín. A mi természetes és legjelentősebb fényforrásunk a Nap. A fény hullámtermészetű (380 nanométertől 760 nanométerig terjedő hullámhosszúságú a szín). A fény minősége a hullámok hosszúságától függ. A színképet Isaac NEWTON fedezte fel 1672-ben. Megállapította, hogy a fénynyaláb útjába helyezett háromoldalú üveghasáb (prizma) a vetítőernyőn színképet (spektrumot) hoz létre. A színes sugarak hullámtermészetüknek megfelelően különböző módon törnek. Az egyenes iránytól legkevésbé tér el a vörös, majd a narancs, sárga, zöld, kék következik. Végül az ibolya, amelynek útja a legnagyobb elhajlást mutatja. NEWTON felfedezése természettudományos jelentőségű. A FEHÉR FÉNY SZÓRÓDÁSA VÖRÖS, NARANCS, SÁRGA, ZÖLD, KÉK, IBOLYA

3


A TÁRGYAK SZÍNE TEHÁT NEM MÁS, MINT A FELÜLET ÁLTAL VISSZAVERT SZÍNES SUGARAK KEVERÉKE. Minden, amit színként érzékelünk kizárólag a fény sugárzásának következménye. A fény az elektromágneses hullámok csoportjába tartozik. A fény érzékelése a szem segítségével történik. Hajfestés és -színezés A spektrumszínek (színképző színek): piros, narancssárga, sárga, zöld, kék és ibolya. Minden egyes spektrumszínnek saját hullámhossza van, a szemlélő csak ezeket a hullámhosszú sugarakat érzékeli színesnek. Minden látható fénysugár összege fehér, ha hiányzik a fény, feketét érzékelünk. ELNYELÉS (ADSZORPCIÓ) ÉS VISSZAVERŐDÉS (REFLEXlÓ) Amikor egy tárgyra fény esik, a spektrum színes meghatározott részét elnyeli, más részét visszaveri. A fény elnyelt része határozza meg a tárgy színét, mert a szem által észlelt szín mindig a fény elnyelt részének komplementer (kiegészítő) színe. Ha pirosat látunk: a tárgy zöldet nyelt el. Ha narancssárgát látunk: a tárgy kéket nyelt el. Ha minden színt elnyel: feketét észlelünk. 4


A SZÍNEK FAJTÁI Információs lap 2

Az összetett szín A vörös, zöld és kék színek összetett elsődleges színek. Összeadva ennek a három színnek a kombinációját előállíthatjuk az összes színt a látható spektrumban. Nincs más színkombináció, mely előállíthatná a vörös, zöld, és kék színeket; kombinálva ezeket megkapjuk a fehér fényt, melyet mostantól 'összetett színként' definiálunk. Összetett másodlagos színeket alkot két elsődleges szín kombinációja; a vörös és kék bíborszínt alkot (lila), a kék és zöld ciánszínt (zöldeskék) alkot. Az alapszín A színelmélet szerint az alapszín alapja közvetett forrásból származó fény, például amelyik közvetlenül a televízióból, vagy a villanykörtéből származik, azonban a legtöbb szín, ami körülöttünk található azokból a tárgyaktól származik, amelyekkel kölcsönhatásba lépünk. Ahogy a fény ütközik a felülettel, néhány színspektrum elnyelődik a tárgy kémiai szerkezete miatt, a fény, amely végül visszatükröződik, az a szín, amit érzékelünk. Ezt a fény és a szín alapspektrumának nevezzük, melyet látunk a hajon példaként említve a modellre. Elnyelés és visszaverődés: Az alapszínek azáltal keletkeznek, hogy egyes színek megsemmisülnek, például egy darab sárga sajt csak nekünk tűnik sárgának, mert csak a sárga szín tükröződik vissza az emberi szembe; a sajt elnyel minden más színt a világos spektrumból. Ezt szelektív elnyelődésnek nevezzük, és a tárgyakban található pigmentek illetve a tárgyak felületének természete határozza meg. Mi történik a színnel, amikor elnyelődik? Az elnyelt szín energiává alakul, mely hő formájában jelenik meg. Ez figyelhető meg a forró napokon, mikor sötét vagy fekete ruhát viselünk. A fekete ruhák elnyelnek minden színt a naptól; ez hővé alakul, ráadásul még melegít a nap természetesen kisugárzott hője is. A fehér ruhák hűvösebb érzetet keltenek egy forró napon, mert a fény egész spektrumát visszaverik; így nincs plusz energia, mely átalakulna. A feketét színként érzékeljük, pedig az alapszínek elmélete alapján a fekete szín valójában az összes szín hiánya. Az elsődleges színek az alapszín modell szerint a cián (zöldeskék), a bíbor (lila) és sárga. Ezeket gyakran újból elnevezték, hétköznapi nevükön kék, piros és sárga. Lásd sárga - vörös és zöld visszatükröződik, kék elnyelődik Lásd bíbor - vörös és kék visszatükröződik, zöld elnyelődik Lásd cián - zöld és kék visszatükröződik, vörös elnyelődik 5

Készítette: Szeles István A hajszínt ideálisan a természetes fény mellett lehet elemezni, hogy pontos képet kapjunk az összes tónusról és árnyalatról. Ha a fényforrás nem valódi, például villanykörtéből származik, előfordul, hogy nem tartalmazza a teljes színspektrumot; így az a szín, amelyik hiányzik, nem tükröződik vissza a szembe. Fontos, hogy ennek tudatában legyünk, amikor a szalonban dolgozunk. A hajfestés pszichológiája

A fehér fény elnyelődik, vagy visszaverődik a tárgy kémiai összetevőitől függően, és a szemünk a visszaverődő hullámhosszt érzékeli Ezért a fizika világában a tárgyak, amiket látunk, nem azzal a színtulajdonsággal rendelkeznek, amit mi érzékelünk. Filozófiai megközelítésből ez a paradoxon rengeteg érv alapjává alakul. Azonban a pszichológiai megközelítésből tisztán látszik, hogy a színeknek hatalmas hatása van a mindennapi életvitelre. Két fő filozófiai gondolkodásmód létezik, melyek közül az egyik a színhatásokat az érzékeléssel kapcsolja össze, a másik pedig a tárgyakkal. Az előbbi elmélet gyökerei a folklórban és a miszticizmusban keresendőek, míg az utóbbi a tárgyakra hagyatkozik, és a fény fizikai tulajdonságait vizsgálja annak érdekében, hogy magyarázatot találjon, hogy hogyan hatnak a színek az emberi pszichére. Talán ennek a két véleménynek a keveréke visz közelebb minket az igazsághoz. Kromatikus színek: Vörös A vörös a pozitívum, energikusság, érzelemmel telítettség színe, serkenti a szívdobogást és az érzelmeket. A vörös a szerelem színe, de nem árt megjegyezni, hogy a nagy hatás érdekében kis adagban kell használni, alkalmazni! A hajban a vörös tónus a hűvös ibolyaszíntől a meleg rézvörösig terjed. Egy intenzív vörös szín valószínűleg egy magabiztos, kifelé forduló, extrovertált embert öltöztet.

6

Készítette: Szeles István Narancssárga Hagyományosan az ősz színe, a narancssárga egy meleg, vidám szín és a fodrászok népszerű árnyalata. A piroshoz hasonlóan, a túl sok narancssárga megfélemlítő lehet és izgatott, agresszív viselkedéshez vezethet. Sárga A tudás és a bölcsesség színe, gyakran az intelligenciával párosítják. A sárga egy vidám, pozitív, napos szín, úgy tartják, hogy serkenti az elmét, bár a túl sok sárga fárasztó lehet. A sárga árnyalat a hajon gyakran a feomelanin pigmentnek köszönhető. A szőke népszerű színválasztás a festés vagy színezés szempontjából a szalonokban, azonban a tónus megválasztása egyénhez kötött. Például, egy meleg bőrárnyalattal rendelkező embert általában öltöztet az aranyszőke, de nem áll jól neki a hamvas, vagy ezüst (cendre) szőke. Zöld A természet színének szimbóluma, a zöld máshol a nyugodtság, a pihenés színe. A zöld nem hideg és nem meleg szín, és ezáltal a harmónia és lelki béke kifejezője. A fodrászvilágban a zöld tónust az eltúlzott vörös tónus hűsítésére és mattítására használják. Kék A kék egy békés, zavartalan szín, az igazság és a lojalitás színe, de a szomorúságé és a magányé is. Az emberek általában eredményesebben dolgoznak kék szobában, azonban a túl sok kék hideg, depressziós atmoszférát alkot. Az igazi kék színezést a fodrászatban ritkán használják, de a kék tónust az eltúlzott narancssárga tónus hűsítésére és mattítására használják. Ibolya A királyok színe, az ibolyaszín egy kreatív, spirituális színnek tűnik. Az ibolya tónust gyakran használják a fodrászatban a túlzott sárga szín semlegesítésére. Akromatikus színek: Fekete Nem kifejezetten egy szín, a fekete az autoritás és a hatalom jelképe, de alázatosnak is látszódhat, például, a papok is feketét viselnek az Isten felé tanúsított alázatuk szimbólumaként. A divatban a fekete népszerű, mivel divatos és mindig időszerű, viszont általában csak a sötét hajú és világos arcbőrű embereket öltözteti a fekete. A hajnak nagy mennyiségben van szüksége pigmentekre, eumelaninra és feomelaninra, hogy feketévé váljon. Fehér Az ártatlanság és a tisztaság hagyományos színe, a fehér visszatükrözi a fényt és semleges. A divatban majdnem minden illik a fehérhez. Ami a hajszínt illeti, a fehéret általában kerülik, az öregséggel hozzák összefüggésbe, azonban a teljesen fehér fej, vagy főleg a fehér csík a sötét hajban vizuálisan szembetűnő lehet.

7

Készítette: Szeles István Barna Egy semleges tónus, és majdnem a leggyakoribb hajszín, a barna tónus szolidnak, megbízhatónak és anyagiasnak tűnik! A világosbarnáról hitelességet feltételezünk, míg a sötétebb árnyalatról a szomorúság és a bánat jut eszünkbe. Színpszichológia a divat világában A divat, a barátok, a média, vagy a tudatalatti 'hatodik érzék' hathat azokra a színekre, amiket viselünk a hajunkon, a ruházatunkon vagy a sminkünkön. Annak ismerete, hogy bizonyos színek hogyan hatnak az érzékeinkre és a körülöttünk levő világ érzékelésére felbecsülhetetlen lehet, amikor egy új színvilágot választunk a szalonunknak, új hajszínt javaslunk egy vendégnek, vagy kihelyezünk egy új termékcsaládot a szalon bemutató területére. Világosan látszik, hogy bizonyos színfajták jobban öltöztetnek egyes embereket, mint mások. Ez nagyban a bőrük, a szemük és a hajuk természetes színének köszönhető. Például a tiszta, világos színek, hűvös tónussal hangsúlyozva öltözetni fognak egy sötét hajú embert, világos arcbőrrel és szürke/kék szemekkel. Használva ezeket a megkülönböztetéseket négy fő színtípust azonosíthatunk. A négy évszakot gyakran használjuk ezek megnevezésére: nyár, tavasz, ősz, tél.

A színeket feloszthatjuk: a) SEMLEGES színekre: fehér, szürke, fekete b) TARKA színekre: vörös, sárga, kék, zöld aj A semleges színűek közül Fehér a szín akkor, ha a ráeső fényt színváltozás nélkül teljesen visszaveri. Fekete a szín akkor, ha a ráeső fényt teljesen elnyeli, tehát a ráeső fényből semmit sem ver vissza. Szürke a szín akkor, amikor a fehér és fekete váltakozó arányban keveredik. A tarka színek Meghatározott színjelleggel bírnak, de a színtartalom mellett a fehér és fekete tartalommal is rendelkeznek. A négy ŐS szín: 1. sárga 2. vörös 3. kék 4. zöld

A SZÍNEK KEVERÉSE A színkeverés módjai: 1. optikai színkeverés 2. fiziológiai színkeverés 8


1. OPTIKAI színkeverésről beszélünk, amikor a színképi színekből gyűjtő lencsével új színeket vagy fehér fényt állítunk elő. Azokat a színeket tehát, amelyek egymással egyesülve fehéret adnak, kiegészítő vagy komplementer színeknek nevezzük. Kiegészítők például: vörös és kékeszöld - sárgazöld és ibolya - sárga és ibolyakék zöld és bíborvörös. 2. A FIZIOLÓGIAI (élettani) színkeverés Lényege: két szín egyidejű behatása által szemünk recehártyáján új szín keletkezik (színérzés). A kiegészítő színeket gyors forgásba hozva a körlapon szürkét észlelünk. A valódi színekkel ugyanígy fehéret kapunk. 3. A FESTÉKEK KEVERÉSE Amíg az optikai és élettani keverésben a vörös és zöld szürkét ad, addig itt sötétbarnát mutat. Valamennyi szín között csak 3 szín létezik, amelyeket nem lehet előállítani más színekből: - SÁRGA (S) - VŐRŐS (V) - KÉK (K) Mivel minden szín három színre vezethető vissza: ez a kék, sárga és piros, ezeket alapszíneknek nevezzük. Ha két alapszínt összekeverünk: sárga + piros-> narancs sárga + kék-> zöld kék + piros-> ibolya (violett)

Ha a színkörben két egymással szemben álló színt összekeverünk, azok kölcsönösen semlegesítik egymást, és szürke szín jön létre. Ezt használjuk mattításnál. A fodrász színtan elnevezései Sárga-> arany Narancs-> réz Piros-> vörös Lila-> violett Kék/zöld-> matt Szürke/kék-> hamu

A szőkét és barnát nem találjuk a színkörben, mert a színkör csak tiszta színeket tartalmaz. A fekete, fehér keverékéből keletkező tónusok nem élénkek. 9

Készítette: Szeles István A szőke és barna színárnyalatok csak a színes és színtelen színek keverékéből jönnek létre. 1. A három alapszín egyenlő mértékű keverésekor: 5 + V + K = sötétszürke (5Z) vagy barna (B) jön létre. 2. Két alapszín egyenlő mértékű keverése adja a másodrendű színeket 5 + V = narancs (N) 5 + K = zöld (Z) V + K = ibolya (1) 3. Két másodrendű szín egyenlő mértékű keverése adja a harmadrendű színeket N + Z = citrin (c) N + 1 = russzet (R) Z + 1 = olív (O) tizian-arany sorozat vörös mahagóni MELEG ezüst-lila sorozat

4. Másodrendű szín + alapszín adja a félmásodrendű színt S + N = sárganarancs (SN) S + Z = sárgazöld (SZ) V + N = vörösnarancs (VN) K + Z = kékzöld (KZ) K + 1 = kékibolya Kl) 5. Ha két harmadrendű színt keverünk, eredményül félharmadrendű színt kapunk C + R = barna narancs C + O = barnazöld R + O = barnaibolya A következő színek semlegesítik egymást: - sárga és violett _ narancssárga és kék = szürke - zöld és piros. Ezenkívül elsőrendű mellékszínt is találhatunk: - sárga és piros narancssárgát, - sárga és kék zöld színt, - kék és piros viola színt ad. Az elnyelés (abszorpció) és a visszaívelés (reflexió) Matt és hamu árnyalatok tompítják a festés szempontjából megkülönbözte- színt. tünk hideg és meleg színeket. A meleg színek azok, amelyek sárgábbak vagy vörösebbek. A hideg színek a kékes árnyalatúak. Piroshoz közel található a vörös és a vöröses (mahagóni) színek. A kék színhez közeledve találjuk meg a sötétbarna, barna és kékesfekete színeket. A vörös és sárga színek határán az arany színt észleljük. A kék határvonalán található a ham10


A tárgyak, ha fény esik rájuk, a színképző színek egy részét elnyelik, másik részét visszaverik. A tárgyak színét a fény elnyelt része dönti el, mert a szem által érzékelt szín mindig a fény elnyelt részének a kiegészítő színe.

A hajszínek értelmezése Violett = ezüst Zöld = matt Hamu = kékesszürke Gyöngy = nagyobb része kék részesedést jelent Cendré = nagyobb rész violett részt jelent Arany = sárga árnyalatokat jelent.

ALAPFOGALMAK A FODRASZIPARI SZÍNKEZELÉSBEN

1. Színmélység: mutatja a haj világosságát, sötétségét. A pigmentek mennyisége, a szürke/barna részecskék, a melano-keratinok száma határozza meg. 2. Színtónus: a haj szín színkarakterét határozza meg

A színérzékelés szubjektív és emberenként változhat. A színek szimbolikája sem minden kultúrkörben jelenti ugyanazt. A színeknek nagy fokú befolyása van a hangulatunkra. KORRIGÁLÁS A sárga árnyalatot violettal fedhetjük le. A vörös árnyalat mattításához zöldet, orange árnyalat mattításához kéket használunk. A nem kívánatos színárnyalatokat ellenszínnel gyengíthetjük. Az ellentétes színek keveréséveI jön létre a szürke, azaz hamu árnyalat.

11

Készítette: Szeles István SZÍNTANI FOGALMAK Tiszta színek: a színkörben előforduló, tarka színek. Sötétebb színek: ezeket akkor kapjuk, ha a tiszta színekhez szürke (hamu) színt keverünk. Pasztell színek: a színekhez világos színt, illetve világosító színt adunk. Additív színkeverés, amely összeadja a vörös, sárga, kék színeket. Szubraktív színkeverésről akkor beszélünk, ha a rendelkezésre álló világosságból elveszünk. Ha ellentétes színű pigmenteket összekeverünk, szürkésbarna szint kapunk. Az ellenszínek egymást mattá teszik (mattítás). A festésnél, színezésnél időnként előfordulnak nem kívánatos sárga, illetve vörös színárnyalatok, ezeket az ellentétessel, violettal, illetve zölddel lehet elnyelni. A HAJ SZÍNE A színét a pigment adja, amely tulajdonképpen melaninszemcse (pigment szerkezetű melanin). A pigment megtalálható a rostos rétegben, illetve a kolloid állapotú "kitt" - ben, amely a keratinszálkötegeket tartja össze. A pigmentből eddig két fajtát tudtak elkülöníteni: 1. eumelanint - ez barnásfekete, kerek formájú, 2. feomelanint - ez sárgásvörös, csillag alakú. A haj színét a kétféle pigment aránya határozza meg. A pigment mennyisége adja a színmélységet. A természetes hajszín A pigmentek olyan szemcseformájú színanyagok, amelyeket a melanociták termelnek a hajmátrixban és a rostrétegben halmozódnak fel. Hogy milyen színt látunk a pigment jellege, mennyisége, keverési aránya határozza meg. A szín kialakításában a világos sárga, piros, narancs részecskék, a feomelaninok és a sötét szürke, barna testecskék, az eumelaninok vesznek részt. A természetes sárga, piros pigmentek stabilak, és a színkezelésnél nehezen változtathatók. A szürke, barna pigmentek lényegesen könnyebben építhetők be, ahol több van belőlük, a haj könnyebben szőkíthető. Az őszülés fontos tényező: Ha egy hajszál melanocita sejtjei nem termelnek pigmentet, a haj frissen nőtt része fehér lesz. A többi hajszál pigmentképződése folytatódhat. A természetes színű, illetve színtelen hajszálak keveréke "ősz" benyomást kelt. A kétféle hajszál keveredése határozza meg az őszülés fokát.

12

Készítette: Szeles István A hajszál fényét a kutikula állapota határozza meg. Amennyiben az sima és egészséges, a pigmentek akadálytalanul visszaverik a fényt. Ha érdes és igénybe vett, csökken a visszaverődés, a haj szín tompának és fény telen nek hat. Színmélység: szín világossági foka (tónusmagasság). Pl.: világosszőke. A pigmentek fokozatosan kémiai úton lebonthatók és ez színváltozással jár. Színirány (tónus): a kétféle pigment aránya határozza meg: eumelanint fekete és hamvas színek feomelanint szőke és sárgás színek Az ősz haj nem tartalmaz pigmentet. A melanociták nem termelnek pigmentet. A keratin saját színe és a fényvisszaverődési viszonyok befolyásolják a színhatást. A haj kutikulája színtelen és átlátszó, filmszerű (amorf keratin). A fényt viszszaveri, ezért a haj nak természetes fénye van. Ha a haj sérült, a kutikula roncsolt, a belső fényt diffúz módon veri vissza (70%), más részét (30%) abszorbeálja. A HAJ FELSZÍVÓKÉPESSÉGE A haj képes a levegőből (vízgőzt) vagy mosás, nedvesítés során vizet felvenni, ez a haj duzzadását eredményezi. A haj a kapilláris viszonyok megváltoztatásával is képes vizet felvenni.

HAJFESTÉS OXIDÁCIÓS FESTÉKKEL . A fodrászat egy végtelenül kreatív szakma. Itt a szakember nem csak saját magát valósíthatja meg, hanem vendégeinek álmait is. Játszhatunk a formákkal, a hosszúsággal, a színekkel is. Felsorolhatatlanul sok eszköz áll a rendelkezésünkre, szinte bármi megvalósítható. A hajszínváltoztatás motiválója sok minden lehet. Gondoljunk a divatra, az egyén ízlésvilágára, vagy a természetes őszülésre. A hajszínváltoztatás egy fontos kérdés, ezért a képzett fodrász részéről a tanácsadás kiemelt feladat. Itt nem kívánunk arra kitérni, hogy annak elvégzése milyen felkészültséget kíván, naprakész ismereteket technológiából és anyagismeretből. Gondoljunk csak arra, hogy hányszor találkozunk a "házi hajfestés" utáni állapotok szinte helyrehozhatatlan hibáival. Ezeket azért is fontos hangsúlyozni, mert a vendégkörrel be kell láttatni, hogy ez milyen felkészültséget igényel, és ez a valóságban így is van. Kémiai reakció útján ható festékek használata az egyik módja céljaink elérésének. Nem lemoshatók, a haj természetes fényét megőrzik. 13

Készítette: Szeles István A hajszínezés sokféle üzenetet küld a környezet számára. A láthatatlanságot kívánja feloldani, a társas érintkezésben ez sikert ad. A jól megválasztott hajszín több sikert tartogat viselőjének a társasági életben, az üzleti életben, a nemek közötti kapcsolatban is. A fodrásznak a jól megérdemelt elégedettségen kívül a gazdasági számításoknál sem szabad figyelmen kívül hagyni ezt. Az elégedett vendég visszatér, önbizalma megnövekszik. Ha a korábban leírt környezetétől pozitív visszajelzést kap, nem próbálja meg az otthoni hajfestést, amely a fodrászon kívül a gyártók érdeke is. A változtatásig azonban elég hosszú az út. A vendég, ha fiatal, ha idősebb, először csak ízlelgeti a gondolatot, nem biztos, hogy azonnal elvégezteti a tartós színváltoztatást. Az ilyen tétovázóknak "találták ki" az ideiglenes hajszínezőket. A hajszínváltoztatás és a haj állapota a társas- és magánszférában való érvényesülés alapja lehet. A hajfestés mindenképpen tudomány, ezt nagy odafigyeléssel szabad csak művelni. A hajszínváltoztatás a haj természetes biokémiai folyamatába való beavatkozás. Ez is mindenképpen intő jel, hogy ez szakértelmet igényel. OXIDÁCIÓS HAJFESTÉKEK ÖSSZETÉTELE ÉS HATÁSA

Az oxidáció Az oxidáció az a folyamat, ha egy laza atom elveszít egy elektront, ezáltal lehetővé A hajfestéssel kapcsolatban elmondható, hogy a hidrogén peroxid használatos oxidációs hatóanyagként. Amikor a hidrogén peroxidot összekeverjük egy para-festékkel, 'imin' szerkezetté fejlődik, új összetevőt hozva létre, melyet meta-festéknek nevezünk. Ebben a szakaszban a para-toluylendiamin (PTD) egy bézs színű sókristály, mely a festékkrémben oldódik fel. A lúg ebben az oldatban segít fellágyítani a hajat, felnyitni a kutikula réteget és lehetővé tenni a PTD színezőanyagnak, hogy behatoljon a kortexbe. A Para-festékek oxidálódnak és polimerizálódnak, a PTD para-festék kristályok elkezdik kialakítani a színeiket és egymással kombinálódva meta-festékekké fejlődnek, melyek az eredeti méretüknek több mint 300-szorosára duzzadhatnak. A felesleges oxigén reakcióba lép a már meglévő természetes hajpigmentekkel, hogy gyenge szőkítő hatást érjen el. Oxidáció jön létre, nagy pigment molekulák alakulnak ki, mely során a végső tartós pigmentek a kortexbe ágyazódnak be. Ezek felveszik a vörös, kék és sárga tónusokat, melyek kombinációja kialakítja a célárnyalatot.

14


1. Festékképző + intermedierek nincs jellemző színük, nem festőképesek (oxidálószer ----> festőképessé válna) parafenilén és paratoluilén-diamin erős allergiakeltők A festőképességet, a fedést és a szín mélységet befolyásolják. 2. Festékmódosító anyagok ----> Elősegítik a kívánt szín előállítását 3. Lúgosító anyagok ----> Festék lúgos kém hatását okozzák, Elősegítik a behatolást a hajba. Duzzasztják a hajat, pH 10-11 között van. 4. Nedvesítőszerek ----> Elősegítik az oldat behatolását a hajba. 5. Vivőanyagok ----> Emulziók (O/V vagy ritkán gél) 6. Egyéb anyagok ----> Védenek a felesleges oxidációtól, emulgeálnak, illatosítanak. 7. Ápoló anyagok ----> Rendszerint emulziók. A hajszálak védelmét szolgálják, valamint a zsírszerű anyagok pótlását. (A technológia során a festékanyagot az oxidálószerrel jól ki kell keverni.) Intermedier + H2O2 ----> H20 + "O" Lúgok ----> semlegesítik a stabilizáló anyagokat, gyorsítják az atomos oxigén képződését. A festék behatolását a nedvesítőszerek és a lúgok együttesen segítik elő.

A festékanyagok rátapadnak a természetes pigmentekre (előbontás után), ősz haj esetén fokozatosan kötődnek meg (ezért nehezen festhető az ősz haj).

15


A festés hatásmechanizmusa Duzzadás (Ammónia hatására)----> Szín-intermedierek + ,,0" behatolnak a hajba ----> Óriásmolekulák polimerizációja a hajban a festés kimoshatatlan lesz! Az oxidációval létrejött mesterséges pigmentek adják a színmélységet és felelősek a festék fedőképességéért. A világos árnyalatok ezért kevesebb, a sötét festékek több szín előterméket tartalmaznak. A hajfestékek csak a természetes pigmenteket világosítják. óriásmolekulák polimerizációja a hajban t a festék kimoshatatlan Az anyag áthatol a kutikulán, a kéregállományban rakódik le (kitt és rostok között), a folyamat befejezésekor a kutikula lezárja az anyagáramlást. A festék nem mosódik ki a hajból ("tartós"). A festés utáni színt több tényező határozza meg: egyik a haj eredeti pigmentjei, a másik tényező a bevitt festékanyagok.

A HAJFESTÉS KÉMIAI ALAPJAI

A hajfestés kémiája Hajfestéshez és hajszínárnyaláshoz avégett használunk különféle szereket, hogy szürkének, vagy teljesen fehérnek ható hajzatot (szakállt is) lehetőleg természetes, sőt akár az eredeti hajszínhez hasonló színére fessük, ha a haj elszíntelenedett, vagy annak a mindenkori divat (gyakran szubjektív) szempontjaira való figyelemmel különleges színhatásokat kölcsönözzünk. Ezen kívül a nők festik még a szemöldöküket és a szempillájukat is, minthogy az hozzátartozik a „kikészítéshez” (make-up-hoz). A színezékeknek (nem az árnyékolásoknak, amelyeket csak időszakos hatások elérésére használnak) ellenállóknak kell lenniük a dörzsöléssel, a (tenger-) vízzel, az izzadtsággal, fénnyel, levegővel, samponnal szemben, és ugyancsak ellenállóknak kell lenniük a tartós-alakítási szerekkel és más kozmetikai szerekkel szemben. A legrégibb idők óta gyakorolt vörösre festésre a hennát (növényi eredetű anyag) renggel (indigót adó növények, pl. az Indigóféra argenta számított leveleiből készített porával) kombinálva használták. Kelet sok részén még ma is alkalmazzák. Talán még rasztikot is találunk ezen a vidéken (ez henna- és gubacspornak vasreszelékkel, réz-szulfáttal, kobaltsókkal, vas-szulfiddal stb. kialakított keveréke). Egyébként a növényi részekből, vagy a teljes növényből készített kivonatok ma már csak történelmi érdekességűek. Manapság esetenként meg-megtaláljuk a piacon a hajszín-visszaállítót. Használata azonban igen hátrányos a hajra a további kezelés szempontjából (a tartós alakítást, illetve a szőkítést értve ezen). A készítmények ugyanis elemi fém leválásával, vagy fémvegyületek képződésével (ezek a legfinomabb eloszlásban rakódnak a hajra) katalitikusan hatnak a hidrogén-peroxid bomlására, miközben a keratin nagymértékben roncsolódik. A legrégebben ismert hajszín-visszaállító anyag ammónium-hidroxidos ezüst-nitrát oldatból áll. Ezt pirogallollal elegyítik, ekkor fémezüst rakódik le, 16

Készítette: Szeles István amely azután a cisztein kénjével lassan, vagy elemi kénnek, vagy nátrium-szulfidnak egyidejű adagolása esetén gyorsan, ezüst-szulfidot képez. Az adalékok a színezés előhívó anyagaiként hatnak. A haj, az ezüst-nitrát és az előhívó töménységtől függően szőkétől feketéig terjedő árnyalatokban színeződik el. Hasonló készítmények (fiziológiai szempontból gyakran megfontolás nélküli) adalékokkal: rézion, nitrogén-, kobalt-, vagy bizmut-sókkal ismertek. Egészségügyi megfontolások egyes államokban azt eredményezték, hogy az ilyen szereket (mindenekelőtt az ólomsótartalmú készítményeket) betiltották. Maradandó hajfestéshez manapság kizárólag oxidációs színezékeket használnak, amelyekkel egészen tág határok közé eső árnyalatskála érhető el. A legjobb használati alakzatúaknak a krémszerű készítmények bizonyultak, ezeket a gyakorlatban, 1950-ben vezették be. Az elv, hogy színes termékké oxidálható primer aromás anionokat kell felhasználni, már 1883 óta ismeretes. Akkoriban pfeniléndinamint javasoltak, 1888-ban p-toluilén-diamint és analóg aminokat, valamint különféle származékait. A színt adó vegyületek közé sorolhatjuk még az amino-fenolokat és a fenolokat is, amelyek között árnyalatváltoztató anyagok (modifikálók) is találhatók. A színezékek gyakran idő előtt már a termelés vagy a tárolás folyamán átalakulnak. Ezeket a nemkívánatos jelenségeket a termelés során a levegő kizárásával és antioxidánsok (pl. szulfitok, tioglikolát, aszkorbinsav) adagolásával lehet megelőzni. A krémszerű hajszínezékek a régebbiek mintájára ammónium-hidroxidos (kb. 10-es pH-jú) folyadékok. Felhasználáskor a fodrász a használati utasítás szerint a krémmasszát stabilizált hidrogénperoxid oldattal keveri össze, vagy por alakú karbamid-H2O2 tablettát tesz hozzá, és a masszát ecsettel viszik fel a hajra. Mintegy 30 perc elteltével alaposan leöblíti. Ez idő alatt a színt adó alkotórészek és a hidrogén-peroxid a haj kortexébe diffundálnak. Ezt az a duzzadás teszi lehetővé, amelyen a haj alkalikus közegben keresztülmegy. A diffúziósebesség függ még a színt adó vegyület töménységétől, molekulája nagyságától, a hőmérséklettől, a haj mindenkori állapotától, és a használt krémalap tulajdonságaitól. A színeződés pl. az 1,4-toluilén-diamin ammon-alkalikus vizes oldatában 2-metil1,4-kinon-diimiddá való oxidációja révén megy végbe, ez utóbbi az 1,3-diamino-, 1-amino-3-hidroxiés 1,3 dihidroxi-benzol (rezorcin) származékaival színezékké kapcsolódik össze. Az ilyen hajszínezékek sikeres kialakítása szempontjából különösen mértékadó a jobb nyersanyagok előállításán kívül mindenekelőtt a gyakorlott és tapasztalt szakember hozzáértése. Az árnyalószerekkel való időszakos hajfestéshez olyan anyagok alkalmasak, mint amilyen pl. a savasibolya, a metolibolya, a metilénkék, az azoszínezékek, a savas festékek vagy a nitro-benzolok (pl. a 4-nitro-2-amino-fenol). Ezek a szerek vizes–alkoholos oldatok. A színezékeket kombinálják még samponokkal és olyan haj-rögzítőszerekkel is, amelyekhez színezékeket kevertek hozzá, ha könnyed árnyalást, színbeli „felfrissítés”-t akarnak a hajon elérni. A lehúzószerek feladata a mesterséges hajszínezet eltávolítása redukciós, vagy oxidációs hatású szerekkel. A hajszőkítőszerek derítik a hajat, vagy elszíntelenítik azt többé, vagy kevésbé mennyiségi oxidatív roncsolással, a kortexbe ágyazott melaningranulum elbontásával. Különösen bevált erre a műveletre (1867-től) a hidrogén-peroxid. A szőkítési (fehérítési) folyamat során színárnyalatok alakulnak ki. Pigmentben dús sötét hajon leginkább vöröses-szőke, pigmentben szegény hajon szőke ez az árnyalat. A hosszabb ideig tartó használat vagy a hidrogén-peroxid-oldat nagyobb töménysége mindenkor fehéres-szőke árnyalatokhoz vezet, vagy teljesen fehérhez, ami a divatnak megfelelően gyakran lehet a cél. A folyadék jobb kezelhetősége végett és lefolyásának megakadályozására a szőkítőszert pép-, vagy krémalakban is fel lehet hordani, ilyenkor szervetlen nemoldódó vegyületeket adagolnak, pl. magnézium-karbonátot, magnézium-oxidot, szerves anyagokat, így poli-vinilpirrolidont, keményítőt, anilinszármazékokat stb. alkalmaznak vivőanyagként. Az oxidatív hatás révén a haj teljes anyaga kémiailag nagymértékben megváltozik.

17

Készítette: Szeles István Korábbi ismereteink szerint kétféle pigmentet ismerünk, amelyek a természetes hajszínt ad. Az ismertek az Eumelanin, amely barna-fekete és a feomelanin, amely vörös-sárga. Most azonban az újabb kutatások egy harmadik pigment jelenlétét is igazolják, a Trichocromen, amely violett színű. Ez utóbbi az irodalom szerint elsősorban a hamvas színű árnyalatokban van. A festékanyagokat a melanocyták termelik. Ezek formailag kerekek, csak számtalan elágazásokat tartalmaznak. A keratinocita sejtek száma jóval nagyobb (hámeredetűek), a melanociták (idegi eredetű) számánál. A munkáját optimális esetben a festékképző sejt úgy végzi el, hogyanyúlványainak segítségével a környezetébe "injektálja" az általa termelt festékanyagot. Ez diffúzió útján (fizikai anyagtranszport) eloszlik a hajban és adja a természetes színmélységet. A bediffundált festékanyag a kortexbe kívülről úgy hat, mint egy akvarell az üveg mögött, a szaruréteg hiánytalan épsége esetén. Ha ez nincs, akkor a már korábban leírtak miatt, matt lesz. A fénytelenségen kívül még egy gond lép fel a színváltoztatás ezen esetében, hogy a haj izoelektromos pontja sem esik egybe (a haj külső és belső töltéseloszlása eltér, a külső negatív töltéstöbbletet mutat). A haj festék felszívóképessége is emiatt megváltozik. Erre a technológiánál figyelni kell. Ezért is a hajvégre más oxidációs erősségű anyagot kell használni. A korábban felsorolt természetes pigmentszemek számától (egységnyi területen) függ a színmélység, ill. egymáshoz viszonyított arányától függ, a haj színárnyalata. A színmélység és a színirány egyértelműen használandó fogalmak. 1. A színmélység a fekete és a felfelé világosodó ún. natúr vagy természetes színek (egységnyi területen felhalmozódott természetes pigmentanyag száma). 2. A színirány az egyes szinthordozó természetes pigmentek egymáshoz viszonyított aránya (arany, vörös, lila, hamu, matt stb.). Ha tehát egy vörös tónusról beszél a vendég, akkor pontosítani kell, mit ért alatta? Ez sajnos gyakran értelemzavart okozhat, még a szakmát művelők között is, ezért fontos tudni a színskálán szereplő számok jelentését. A hajfestésnél fontos tudni a színkört, és az abban elhelyezkedő színeket.

Hajfestékek csoportosítása A festés módja szerint: fizikai, - kémiai. Tartósság szerint: ideiglenes, - féltartós és - tartós.

18

Készítette: Szeles István Festőhatás szerint: - hajszínezők (oldatok, habok, samponok, lakkok stb.), - festékek. Összetétel szerint: - növényi és oxidációs (fémsós, már nem használatos), - fizikai. NÖVÉNYI HAJSZÍNEZŐK A leggyakrabban használt festőszerek (henna, dióburok, kamilla, indigó stb.). Manapság ezek a felsorolt és fel nem sorolt növényi festékként reneszánszukat élik, mert a kemikáliák millióit felvonultató civilizációnkban többen mutatnak túlérzékenységet a relatíve olcsóbb oxidációs festékanyagokkal szemben. Mindenféle szín kikeverhető, de a színskála természetesen nem lehet olyan széles spektrumú. Az ősz hajat sajnos nem fedi. A növények termelése mesterséges körülmények között folyik. A talajnak nem szabad más ionokat tartalmaznia, mint amit kikísérleteztek. Hatásmechanizmusukban pedig egy egyszerű adszorpció szerepel. Ezt már Egyiptomban is ismerték.

OXIDÁCIÓS SZÍNMEGVÁLTOZTATÓ TERMÉKEK A festék nevében hordozza, hogy oxidálószer hatására válik színezővé, és ezt a színt tartósan meg is tartja. Az oxidációs festéket már korábban is használták, de annak először a felhordási technikája volt nehéz (vizes oldatban használták), másrészt a hatásmechanizmus során számtalan olyan "mellékhatás" jelentkezett, melyet igyekeztek kivédeni. Ilyen kellemetlen hiba, hogy a pH-t nem mindig sikerült stabilizálni, erősen lúgos lett. A hajat dehidratálta, zsírtalanította, a kívántnál jobban (károsodást okozott). Hamarabb oxidálódott, mint kellett volna (ettől a színskála már nem volt valós). Még számtalan hiba várt megoldásra A korszerű oxidációs festékei, összetétele az alábbi: Egy száraz krémet vesznek alapul. Ez valamilyen zsírsavnak, többnyire sztearinsavnak ammóniumhidroxiddal, illetve trietanolaminnal való elszappanosítása segítségével keletkezik. · sok víz, · glicerin, a víz megkötésére, · penészedésgátló , · kationaktív - fésülhetőségjavító, antisztatizáló, · lanolin, koleszterin a vízvesztés ellen, illetve a zsírveszteség ellen. A felsoroltakon kívül ún. pufferek, vagyis pH tartását biztosítók, valamint redukáló szerek a színskála bővítéséhez, illetve antioxidánsok (Tioglikolsav, Rezorcin, C-vitamin stb.). 19

Készítette: Szeles István A fenti anyagok a hordozóanyagok voltak. Ehhez keverik a tulajdonképpeni oxidációs INTERMEDIERT (átmeneti anyag). Ezek olyan szerves gyűrűs vegyületek, amelyek a benzolgyűrűn legalább két elektronleadó (amino, hidroxi) csoportot tartalmaznak. Legfontosabb képviselőjük a para-, orto, dihidroxi-benzol vagy ezeknek megfelelő diaminok. A legismertebb alapvegyület, amely 1-2%-ban használható a para-fenilén-diamin, ill. a paratoluilén-diamin. A festék-elővegyületek a vizes fázisban oldódnak, ezért is kell száraz krémet használni. Az előhívó a gyárak technológiai folyamataiban leírt %-ú hidrogén-peroxid. A festékek felhordása után mindig van egy betartandó ható idő, mely az oxidáció folyamat. A hatóidő alatt az elővegyületekből egy bonyolult kémiai folyamat eredményeként egy óriásmolekula keletkezik. Hogy is "működnek" a festékek? A haj kutikulájának nyitása mindig felületaktívanyagokkal lehetséges. A nyitást (az optimális 5-6 angströmről kb. 10 angströmre a) felületaktív anyagok, illetve a lúgosságot biztosító ammóniumhidroxid végzi el. Felnyílik a haj kutikula rétege lehetővé téve a kortexbe való bejutást. A felhordás előtt homogénné kevert krémfesték, a hidrogénperoxiddal bejut a kéregbe. Ott a hatóidő alatt egymással a már korábban leírtak szerint kémiai reakcióba lép, és olyan méretűvé válik, hogy a korábban felnyitott "résen" nem tud "kiesni': A színtelenből színes vegyület keletkezik. Ennek ideje legalább 30 perc. Hő hatására ez csökkenthető, mint minden kémiai folyamat. A hatóidő alatt a keletkezett festékmolekula adszorpcióval (fizikai kötődés) tapad a kész és jelenlévő természetes melaninra. Ha ez hiányzik, akkor kezdődik a nehézség, hisz nincs mihez tapadjon a festékmolekula. Ennek megoldása már "fodrásztrükköket'; illetve szakmai felkészültséget igényel. A hatóidő lejárta után a festéket alaposan le kell mosni, majd semlegesíteni a lúgmaradványoktól és keratinerősítővel ápolni. Ezeket a befejező műveleteket is nagy gonddal kell végezni, mert a haj csak akkor lesz jól kezelhető és tökéletes a frizurakészítésre, ha ezeket a lépéseket elvégezzük. A gyártók emellett még egyéb finistermékeket is ajánlanak, amellyel a hidro-lipid tartalmat lehet juttatni a hajba. Ez is kívánatos volna, mert a korábban leírtak szerint víz- és zsírvesztés lehetséges a hajban és a fejbőrben. A bőr és a haj természetes zsír- és savköpenyének a visszaállítása a hajnak szép fényt, kezelhetőséget, a bőrnek pedig védelmet biztosít a fellépő igénybevételek ellen.

20


A HAJFESTÉS TECHNOLÓGIÁJA I. ELÖMUNKÁK A fejbőr vizsgálata : Meg kell vizsgálni, található-e fejbőrön seb, szemölcs, bőrbetegség, gennyes gyulladás, psoriásis. Seborreás (zsíros), korpás-e a fejbőr? Száraz a fejbőr, száraz, korpás-e? Bőrpróba Az allergiás vendégek kiszűrésére szolgál. A bőrpróbát 24 órával a festés előtt végezzük (festék + oxidálószer). Felkenjük a keveréket a bőrre, a csukló belső felén vagy a fül mögött. - próba azt jelenti, hogy nem kell allergiával számolnunk, a festés elvégezhető. + próba, duzzadt, piros gyulladt felület. A haj nem festhető. A bőrpróbát az EM. 125/1951. (X.30) teszi kötelezővé. Festőkönyv: a vendég nevét, címét, a bőrpróba idejét, anyagát, eredményét, a vendég igazoló aláírását tartalmazza.

Bőrérzékenységi teszt A tesztet a könyökhajlat kb. 1x1 cm-es területén végezzük. Vigyünk fel vattapálcikával a kiválasztott területre vékonyan egy kevés festékkrémet. Lefedetlenül hagyjuk hatni 45 percen keresztül. Kerüljük a ruhával történő érintkezést. 45 perc elteltével alaposan mossuk le a festék-illetve oxidatív színezőkrémet langyos vízzel. Amennyiben a hatóidő alatt vagy az azt követő 48 órán belül bőrreakciók lépnek fel, azonnal öblítsük le a bőrfelületet és semmi esetre se használjuk a hajfestéket illetve oxidatív színezőkrémet. A teszt csupán egy óvintézkedés. A teszt tünetmentes lefolyása még nem biztosíték arra, hogy a hajfestés vagy oxidatív színezés során nem lépnek fel allergiás reakciók. Amennyiben használat közben vagy után váratlanul reakciók mutatkoznak (pl. viszketés, égés, kiütés), azonnal és alaposan öblítsük le a festékkrémet langyos vízzel és hagyjuk abba a haj festését. Mielőtt újra használnánk a festéket vagy oxidatív színezőt, keressünk fel egy orvost és a továbbiakban az ő utasításai szerint járjunk el.

Allergia Az allergia háttértudománya, azaz hogyan fejlődnek, miért alakulnak ki, hogyan vehetők észre, lehetővé teszi a szalonban dolgozók számára, hogy megelőzzenek bármilyen potenciálisan nehéz 21

Készítette: Szeles István helyzetet, és gyorsan reagáljanak a negatív hatások minimalizálása érdekében. Néhány esetben egy allergiás reakciót a termékek otthoni és nem szalonban történő használata vált ki. Olvassa el az alábbi információt annak érdekében, hogy a felmerülő kérdéseket tájékozottan tehesse fel! Kifejlődési folyamat 1. stádium Az allergia kialakulásának egyik okozója allergén anyag jelenlétével kapcsolatos, amely bármi lehet, amit szintetikus illatanyagok és háztartási cikkek tartalmaznak, vagy amelyek étellel kapcsolatos termékek. Az emberek többsége eltűri ezeket az anyagokat, bár néhány esetben a testfehérjék összekapcsolódnak az allergénnel, és ezt a kapcsolatot a test idegen anyagnak érzékeli. 2. stádium Mikor az idegen anyagokat felfedezi a test, közvetlenül ellenanyagot kezd termelni. Ezek bonyolult kémiai anyagok, amelyek megtámadják az ismeretlen sejteket és elpusztítják őket. Ez a folyamat érzékennyé teszi a kérdéses területet, viszketést, pirosodást és gyulladást okozva. 3. stádium Az ellenanyagok reakcióba lépnek az allergénekkel, ekkor histamin-nak nevezett anyag keletkezik. Ez egy természetes anyag és kis mennyiségben teljesen kitisztulna a szervezetből a nyirok- (limfatikus) rendszernek köszönhetően. Azok, akiknél fennállnak az allergiás feltételek, általában nem tudják elviselni a hisztamint és ennek megfelelően hisztamin elleni termékeket szereznek be. 4. stádium Az allergiás jelenség első látható jele a viszketés, fájdalmas pirosodás és gyulladás. A hajszínváltoztató termékek esetében a hatás azonnali lehet, vagy a használat után 12-14 órával következik be. Az allergiás reakciók arra irányulnak, hogy az az összekapcsolódás területére korlátozódjon, habár a histamin egy általános rosszullétet vált ki. Pl. ilyen a nyirokcsomó duzzanata a nyakon, amely általában egyértelműen megfigyelhető, amint a szervezet megpróbálja tisztítani magát. Az allergiás jelenség felismerése Használjuk a fent említett útmutatót, hogy felismerjük a jelenség első stádiumát. Ha bármely jelenség bekövetkezik, azonnal fejezzük be a használatot és öblítsük ki a terméket a hajból bő vízzel. Ha a tünetek nem múlnak el, irányítsuk a vendéget azonnal orvoshoz vagy bőrgyógyászhoz. Nagyon ritka esetekben az allergiás jelenségek elmúlhatnak, de általában akár ételek vagy csípés hatására a légút meg is duzzadhat és el is záródhat. Lehetőség van arra, hogy aki nagyon érzékeny, adrenalin injekciót hordjon magával, amely szükség esetén azonnali segítséget nyújt. Fontos, hogy minél hamarabb mentőt kell hívni. Az allergiás jelenség megelőzése Minden új vendégtől már az első beszélgetés közben kérdezzük meg, hogy tudatában van-e bárminek, amire allergiás, vagy volt-e már bármilyen ezzel kapcsolatos esete a múltban. Írjuk fel ezt a vendégkartonjára, és ha szükséges, kérjük meg a vendéget, hogy aláírásával hitelesítse, hogy már megkérdeztük. Mindig csináljunk bőrtesztet az új termék használata előtt. Ezt alkalmazhatjuk az új és a már meglévő vendégek esetében egyaránt, mert idővel is ki tud fejlődni az intolerancia egyes anyagokkal szemben. Ez kényelmetlenséget okozhat, azonban ha ezt megfelelően elmagyarázzuk, a legtöbb vendég megértéssel fogadja majd a gondoskodó és professzionális figyelmet, amit kap.

Hajvizsgálat a) természetes szín b) haj minősége c) őszülés d) a vendég kívánsága e) a festék kiválasztása f) előmunkák meghatározása a) Természetes szín 22

Készítette: Szeles István A színmélység: fekete, sötétbarna, közép barna, világosbarna, sötétszőke, világosszőke, fényszőke, pasztelszőke. Árnyalat: barnás fekete vagy sárgásvörös pigmentet tartalmazó. A színmélység és az árnyalat megállapítását segíti a színkártya (skála) A nemzetközi szinten elismert rendszer szerint 10 szintet különböztetünk meg 1-10-ig. Az 1-es a legsötétebb (nagyjából fekete), a 10-es pedig a legvilágosabb (azaz a szőke). A természetes hajszín vagy a lenövés minél pontosabb beazonosítása elengedhetetlen feltétele a tökéletes eredmény elérésének.

A színmélység: a haj szín világossági fokát jelöli. Elsősorban a pigmentek mennyisége az eumelanin, a szürke és barna feomelanin pigmentek száma határozza meg. Szín irány: a hajszín árnyalatát határozza meg, karakternek is nevezzük. Ennek jellegét a pigmentek egymáshoz viszonyított aránya, egységnyi területen határozza meg.. b) Haj minősége A hajvastagság megállapítása. Megállapíthatjuk tapintással vagy hajvastagságmérővel. Lehet: vékony, normál, vastag szálú haj. Vékony: 0,03-0,04 mm - sötétebb színt ad Normál: 0,06-0,07 mm Vastag: 0,08 felett - világosabb szín keletkezik, mert kisebb a takaróréteg A hajszál egészségi állapota Az egészséges haj rugalmas, fényes felületű, jól festhető. Kismértékben károsodott haj (festett, tartós hullámosított): változik a nedvszívó képesség - a festéket jól felszívja. Erősen károsodott haj (szőkített): a haj nem egyenletesen festődik felhordástechnikai hiba esetén, - a festék nem takarja az eredeti színt, nem alakul ki a kívánt szín, - megváltozhat a színirány. A károsodott hajaknál: - világosabb színt alkalmazunk, a hatóidőt pontosan meghatározzuk, korrekcióra és utókezelésre is lehet szükség, fokozottan ügyelni kell a hajszál védelmére, hatásos ápolást alkalmazunk. c) Őszülés Az ősz haj aránya fontos tényező. %ban határozzuk meg. 30% alatt nem vesszük figyelembe. 70-80% felett teljes ősznek sz ámít a haj. 40% felett már mindig szükség van natúr (természetes) színek alkalmazására, aránya 1/3 legyen a festékkeveréknek. 60% felett 2/3-ra növekszik az arány. 80% felett l/l-re növekszik az arány. 23

Készítette: Szeles István Foltokban őszülés esetén a foltok pigmentálására van szükség. A hatóidő betartásával, illetve a pontos felhordási technikával a foltképződés elkerülhető. d) A vendég kívánsága A hajszín kiválasztásánál a vendégnek tanácsot kell adni. Alapos hajvizsgálat előzze meg. A színskála pedig pontosítja az elképzelést. A színskála általában koordináta rendszer. Első szám a színmélységet jelöli (pont ill. kötőjel előtti szám) a második ill a harmadik szám pedig a színirányt, ahol az első a főszín, a második a mellékszín. A vendéggel mindig közölni kell lehetőségeket, elérhető-e a kívánt szín. A túl sötét vagy extra színeket csak kivételes esetben ajánljuk. A színárnyalat erősségét befolyásolhatjuk színkeveréssel, valamint további színezőtechnikákkal. A kiválasztott színnek alkalmazkodnia kell a vendég arcszínéhez, egyéniségéhez, szemszínéhez. Próbáljuk elképzelni az összbenyomást és erre a vendég figyelmét felhívni. e) A festék kiválasztása A haj hossza és színe meghatározza a festék mennyiségét. Összetételét az alapszín és a kívánt szín közötti különbség, az ősz haj %-os aránya határozza meg. A színárnyalatnak és a színmélységnek megfelelő festékekből állítsuk össze. Fontos feladat a színkiegyenlítés, tónuserősítés meghatározása. Meg kell állapítani a szükséges előkezeléseket: szőkítés, pigmentálás, kiegyenlítő festés. A színhatás A kék és zöld színek hatása hideg és megnyugtató, ezért hívjuk ezeket a színeket hideg és passzív színeknek. Ezzel szemben a vörös és narancs meleg vagy más besorolás szerint aktív színek. A meleg színek pozitív ingerként jelentkeznek. A színhatásnál a színnek a színmélysége fontos szerepet játszik. A világos színeket barátságosnak érzékeljük és könnyűnek. A sötét színeket barátságtalanabbnak, nyomasztónak, komolynak. A világos és a sötét színek hatása a felvitelre eltérő. A világos színek növelik a felületet és kiemelik. A sötét színek csökkentik, zárják a felületet, kicsinyítenek. A színek kombinációját a különböző árnyalatoknál figyelembe kell venni. A színkombinációban a világosabb színek dominánsak a sötétekkel szemben. Szimultán kontraszt: minden szín átvesz az alapjának ellentétéből vagy környezetéből. Felületi tulajdonságok: fontos tulajdonság, hogy mi egy felületet fényesnek vagy mattnak látunk. Egy nagyon sima felület a fénysugarat egy irányba reflektálja. Durva felületek a fénysugarat nem egy irányba tükrözik vissza, hanem szétszórják. Az ilyen durva felületeket mattnak, illetve fénytelennek mondjuk. 24

Készítette: Szeles István Csillogó felületek: világosabbnak tűnnek, ha a róluk visszaverődő fény a szemünkbe érkezik. Ezzel ellentétben a fény egy másik irányba szétszóródik, az ilyen felület sötétnek hat. Ha a haj kutikulája ép, olyan mint egy tükör, visszaveri a fényt, és fényes hatást mutat. Ha azonban a külső réteg megsérül, akkor a fény szóródik, adszorbeálódik, és éppen ezért a haj fénytelennek tűnik.. A fodrásznak nem csak a formában, de színben is tanáccsal kell szolgálni, ezért ismerni kell a színek hatását. A színtanácsadás célja a harmónia megteremtése: - a szemszín, - a bőrszín, - a hajszín, a smink, - a ruházat, - az egyéniség között. A különböző megvilágítások eltérő árnyalatokat állítnak elő. Minden szín előfordul a napfényben és a mesterséges fényben. Kékes fényben egy hajszín hamuszínt mutat. Ennek oka, hogy hiányzanak belőle a meleg vörös színek. f) Előmunkák meghatározása A haj diagnózisa meghatározza az előmunkákat is, pl. pigmentálást, előpigmentálást, kiegészítő festést. Célja a haj állagát kiegyenlíteni, a festékfelszívódást elősegíteni. Ha szükséges, a hajat egy megelőző fázisban szőkíteni, felvilágosítani kell. A foltokat eltüntetni, szakszerűen utókezelni.

25


A FESTÉKMENNYISÉG Első festésnél: 30 cm haj esetén 30 g anyagra van szükség, A hajmennyiség (sűrűsége) határozza meg a festék mennyiségét. Összesen: 1+1 = 30 g festék + 30 g oldat = 60 g Utánfestésnél: 15 g festék + 15 g oldat = 30 g Összesen: 20 g festék + 20 g oldat = 40 g (a lenövéstől függően). A festék és az oxidálószer keverési aránya 1:1 (30 g festék + 30 g oxidálószer). Ha a kezelési utasítás ettől eltér, csak akkor változtathatunk. Pontosan kell a mennyiségeket meghatározni és kimérni. Az emulziót és az oxidálószert jól ki kell keverni, a festékemulzióhoz folyamatos keverés közben adjuk hozzá az oxidálószert. Oxidációs érték: egyes recepteknél ezt használják. Az oxidációs értéket a kikevert festék H202 koncentrációja adja meg. Minél magasabb az oxidációs érték, annál nagyobb ereje van a hajfesték világosító hatásának. Az oxidációs érték befolyásolja a színeredményt. Az oxidációs értéket a mennyiség és a koncentráció határozza meg. Hajfestés és -színezés Képlete: H202 koncentráció x a H202 mennyiségével a festék össztömege 1:1 6%x60ml 120ml 1:1 9%x60ml: 120ml 1:1 9%x120ml 180ml 1:1 12%x60ml 120ml 1:1 12%x120ml 180ml

3% oxidációs érték 4,5% oxidációs érték 6% oxidációs érték 6% oxidációs érték 8% oxidációs érték

26

Készítette: Szeles István A HAJFESTÉS FŐMUNKÁI 1.Hajmosás A forgalomban lévő festékek útmutatása szerint a hajat festés előtt nem kell megmosni. Ha a haj erősen zsíros, szennyezett, egyszer elvégezhető a mosás. A hajat törülközővel jól fel kell itatni. 2.Kontúrkrémezés Akkor van rá szükség, ha a bőr érzékeny a vegyi hatásokra. A határvonal mentén bőrvédő krémmel kenjük be, ügyelve arra, hogy a tőre és a szálakra ne kerüljön. Elősegíti a krémezés a festékfoltok jobb eltávolítását is. 3.A festék felvitele A festéket tincsenként visszük fel ecsettel. Nem választhatunk le túl vastag tincseket, a túl vastag rétegben felvitt festék is felesleges. A felvitelt hátul, vagy oldalt kezdjük normál haj esetén, és a fejtetőn fejezzük be. Ősz haj esetén a legőszebb résznél. Roncsolt haj esetén a roncsolt részekre utoljára visszük fel a festéket. A kontúrokat utoljára kenjük be. Első festés esetén a festéket a tőtől2-3 cm-re a végekre kenjük, majd a tőre. Az eltérő hőmérsékleti viszonyok befolyásolják a színképződést. Klimazon, a hőhatás kiegyenlíti a hőmérsékletet, ezért a hajszál teljes hosszában elvégezhető a festék felvitele. Kényes színeknél (vörös, világos szőke) a felvitel két részletben történik. II. KEVERÉSI ARÁNYOK Natúr, extravörös, divatszínek esetén 2-11 színmélység között minden árnyalatnál a keverési arány 1 + 1, ill a gyártó által meghatározott arányban 1 rész festék+ 1 rész oxidálószer Oxidálószerek használata hajfestésnél 3%: -

ősz haj festéséhez, - szőkített haj festéséhez, - nem ősz haj sötétebbre festéséhez.

6% 27

Készítette: Szeles István -sötétebbre festéshez, illetve 1 árnyalatnyi világosításhoz

9%: - két árnyalatnyi világosításhoz 00 árnyalattal (erős natúr színek) esetén 12%: - 3 árnyalatnyi világosításhoz, - 4 árnyalatnyi világosításhoz (1:2 arányban). Szín a színben vagy sötétebbre festés esetén: A haj tövétől a haj teljes hosszában egészen a hajvégekig egyszerre hordjuk fel a festéket. Hatóidő: 15-25 perc hőkezeléssel 30-40 perc hőkezelés nélkül Vílágosítás esetén: Első lépésben a haj hosszára és a hajvégekre hordjuk fel, kb. 2 cm-es részt hagyunk szabadon. Befejezésül a haj tövére is hordja fel a festéket. Hatóidő: Natúr és divatszíneknél: 10 perc hőkezeléssel 20 perc hőkezelés nélkül További hatóidők: Natúr színek: 15-25 perc hőkezelés nélkül Divatszínek: 30-40 perc hőkezeléssel. A festő növelésére a haj hosszába és a hajvégeken egy fokkal erősebb oxidálószert használjunk, mint a haj tövénél. Hatóidő Normál haj esetén: 30 perc - hőhatás esetén 20 perc. Világosító festésnél: 30-50 perc A HAJ VILÁGOSABBRA FESTÉSE A haj kivilágosítása csak a természetes pigmentek leépítéséveI lehetséges. Ahhoz, hogy elérjük, magasabb koncentrációval kell dolgozni, vagy a festék és H más keverési arányát szükséges alkalmazni. A festési folyamat előrehaladását állandóan ellenőrizni kell. A hajtömeg lazítása, mozgatása a hő egyenletes eloszlatását teszi lehetővé, így a festési eredmény is egyenletesebb lesz. A nedves haj sötétebbnek látszik. Szőke színeknél növelni kell a hatóidőt. 28


A túl rövid hatóidő okozhat: - nem egyenletes festődést, - világosabb színt, - a színtartósság csökkenését. A túl hosszú hatóidő: - sötét foltok keletkezhetnek, - árnyalat eltérések keletkezhetnek. Hőhatással a hatóidő felére, 1/3-ára, 2/3-ára csökkenthető a normál értékeknek. A hatóidő a festék márkájától is függ. Direkt hő esetén a haj roncsolódhat.

III. UTÓMUNKÁK A festékkeveréket langyos vízzel el kell távolítani, leöblíteni, utána samponos haj mosást alkalmazunk. Ügyelni kell az alapos öblítésre. Savas utókezelők a szín tartósságát fokozzák. Ezek a lúgmaradványokat közömbösítik, megszüntetik a haj duzzadt állapotát. Az oxidálószer maradványait is közömbösíteni kell. A hajvédelmét és táplálását szolgálják a krémöblítők, pakolók, hajkrémek. A haj így visszanyeri rugalmasságát, teltségét. Festékfoltok eltávolítása: Lemosó emulziók, arcvizek, krémek, samponok elősegítik az eltávolítást. Festés közben ügyelni kell, hogy lehetőleg kevés festékfolt keletkezzen. Festékfolt eltávolítása nem végezhető tartósoldattal.

Utánfestés A lenőtt részek festése. Az első festésnél használt festékkeveréket mérjük ki a lenövés nagyságától függően, megfelelő mennyiségben. A jól kikevert festékkeveréket határvonal nélkül kenjük fel a lenőtt részekre, ha széles a lenövés, akkor két sávban végezzük.

Vigyázni kell, hogy festék a korábban festett részekre ne kerüljön. A felkenést normál haj esetén a fej hátsó részén kezdjük és a homlok-halánték vonalában fejezzük be. Ősz haj esetén itt is érvényes, hogy a legőszebb résznél kezdjük. Hatóidő: 30 perc vagy 15 perc klimazonnal. 29

Készítette: Szeles István A hatóidő letelte után, 5 percben színfelfrissítést végzünk, a maradék festéket hígítjuk (vízzel) és a tőtől kiindulva a végek felé a már korábban festett részekre húzzuk, 5 perc múlva a festéket eltávolítjuk. A színfelfrissítés ideje és módja a korábbi festéstől és a haj állapotától függ. Színezőanyagok, öblítők elősegítik az egyenletes hatás kialakulását. A festéket először oda hordja fel, ahol a legerősebb takarást szeretné elérni. A festék felhordását kezdjük a lenőtt részen, illetve ahol a haj ősz. Világosabbra festésnél hordjuk fel vastagabban a festéket, mint normál haj esetén. Emulgeálás Színkiegyenlítésnek vagy színfrissítésnek nevezzük. A hatóidő letelte után a hajat jól benedvesítjük, majd a festéket masszírozással a hajtőtől a haj teljes hosszában a hajvégekig eloszlatjuk. Hatóidő: 5-10 perc. Keverőszínek (mixtonok) használata A mixtonokat a színirány erősítésére vagy gyengítésére használjuk. Felhasználható: - színirány erősítésére (arany, réz, vörös, viola), - színirány gyengítésére (kék, ezüst, zöld), vörös vagy aranykomponensek, - a korábban világosra festett haj sötétebbre festésekor, divatirány erősítésére. Minél sötétebb az elérendő színeredmény, annál nagyobb arányban használhatjuk a mixtont a keverékben. Minél világosabb színeredményt szeretnénk, annál kisebb legyen a felhasznált mixton arány a keverékben. Minél sötétebb a szín, annál több mixtont használunk! Ha pontosan megállapítottuk az alapszínt és a festendő színárnyalatot, akkor alkalmazhatjuk. Felvihetjük utólag is a kívánt színre, használhatjuk korrigálásra, vagy a színfrissítésnél (utánfestésnél) erősíthetjük keverőszínekkel az árnyalatot.

Az ősz haj festése Az ősz haj a nehezen festhető haj kategóriájába tartozik. A szálak merevebbek, üregesek, nehéz a festék bejuttatása a hajba. A hajszál belsejéből részlegesen vagy teljesen hiányzik a pigment, így a megtapadás nehezebb, nagyobb a kimosódás veszélye, nehéz tökéletes és tartós takarást biztosít. 30

Készítette: Szeles István Meghatározó az ősz haj %-os aránya. 0-30%-ig nem szükséges a natúrszín hozzáadása, 30-50%-ig 1/3 rész natúrszínt keverünk a festékhez, 50-100% esetén 1/2 rész natúrszínt keverünk a festékhez, 30-50% esetén előpigmentálunk vagy 1/3 rész natúrszínt keverünk a festékhez. Az előpigmentálással bevitt festék lehetővé teszi, hogy az utána következő festésnél a pigment hasznosuljon, beépüljön. Előpigmentálás esetén egy árnyalattal világosabb festéket választunk 8-as színmagasságig. 70% felett választhatunk egy árnyalattal sötétebbet és meghosszabbíthatjuk a hatóidőt. Az ősz haj világosabbra festése nem könnyű feladat, ha sötétebb szálak még meghatározóak, hamvas vagy speciális szőkéket kell választani. Az ősz haj 70% felett mindig 1-2 árnyalattal világosabbat ad, ezért a festékkeveréket ennek figyelembevételével kell összeállítani. Ha arany árnyalatú színt vagy natúr színt festünk, hosszabb ható időt és előpigmentálást alkalmazunk. Előpigmentálást akkor alkalmazunk, ha 70-80%-nál nagyobb az ősz haj aránya vagy akkor, ha nagyon vastag és üveges szálú a haj. Előpigmentálás Ősz hajnál használjuk elsősorban. Előkészítő folyamat, melyben a természetes pigmentjeit elvesztett ősz hajat előkészítjük a festéshez. Sárga, illetve narancs pigmenteket juttatunk a hajba, melyekhez azután a később felkent festék pigmentjei tartósan magukhoz kapcsolják. Ha ősz hajra bármilyen festéket teszünk, a fehér alap miatt eggyel világosabb színt fogunk kapni. A szuperszőke színeket önmagukban nem használjuk az ősz hajra, mert ezeknek a festékeknek csak erős szívóhatásuk van, fedőhatásuk nincs.

Szőkített hajfestése Szőkítést csak abban az esetben végzünk, ha a kívánt szín világosító festéssel nem érhető el, négy árnyalat felett és zárt szerkezetű hajnál. Először inkább egy alacsonyabb százalékú oxidálószerrel dolgozzunk, aztán erősebben, mert így kevéssé vesszük igénybe a hajat. A szálak hosszirányban eltérő felszívó-képességűek, a tőtől a végek felé növekszik a felszívódás, így könnyen foltos, csíkos lehet a haj. Túlsötétedés esetén válasszunk mindig világosabb árnyalatú festéket. Elszürkülés vagy zöldes árnyalatok léphetnek fel, amelyet mixtonokkal, színezőkkel korrigálhatunk. Ha arany(sárgás) vöröses árnyalatot festünk, nem kell világosabb színt választani. Visszapigmentálás Akkor alkalmazzuk, ha a haj erősen megfakult, sokáig szőkített, melírozott hajat vissza szeretnénk festeni az eredeti alapszínre, vagy valamilyen sötétebb természetes színre.

31

Készítette: Szeles István Célunk, hogy a haj a tövétől a végéig egységes színű legyen. Ennek a műveletnek az a lényege, hogy arany, illetve narancs pigmenteket juttassunk be a hajba, ezáltal biztosítva a megfelelő alapot a tulajdonképpeni festéshez. A szőkített haj természetes pigmentjeit kifehérítettük. Amikor vissza akarjuk festeni, nem tapad meg a festék. A visszapigmentálás nem nehéz, csak munkaigényes feladat. A kívánt színnél egy árnyalattal világosabb festéket 3%-os hidrogénperoxiddal felkenjük a fehér részekre. 10-15 percig hagyjuk állni, persze alaposan bemasszírozzuk és folyamatosan ellenőrizzük, majd leöblítjük és megszárítjuk a hajat. Ezután visszük fel a kívánt hajszínnek megfelelő festéket. Festést megelőző szőkítés Ha a haj 3-4 árnyalattal sötétebb a kívánt színnél, vagy hosszú időn keresztül sötétebb színre festették, a haj színtelenítésére (szőkítésére) van szükség. A szőkítéssel elérhető a festett vagy szőkített hajnál jóval világosabb haj (szőkítőanyag + oxidálószer). A pigmentek lebontása oxidációval történik. Az anyag felvitelét a legsötétebb résznél kezdjük. A túl erős oldat porózussá, erősen roncsolttá teheti a hajat. A szőkítést haj festés vagy színezés követi. Szőkített hajfestésénél könnyen kapunk a kívántnál sötétebb színt. Legalább egy árnyalattal világosabb festéket választunk, az oxidálószer százalékát pedig csökkentjük (1,9% vagy 4% ). Abban az esetben csökkentjük, ha nem fekete hajat szőkítettünk. Hamvas árnyalatokat könnyebben kapunk. Erősen szőkített hajon a fedőhatás nem mindig kielégítő, nincs tapadási pont a haj belsejében. A keletkező színhibákon színezési technikákkal segíthetünk.

Fakult hajak festése Közepesen fakult haj esetén a lenövésre helyezzük a festéket, majd 20 perc eltelte után bemasszírozzuk a maradék festéket és a szokásos módon befejezzük a hajfestést. Nagyon fakult haj esetén a lenövésre helyezzük a festéket, a maradékot pár csepp vízzel hígítjuk, majd a hajhosszra és hajvégekre visszük. A ható idő: 35 perc. A hideg és meleg színek is befolyásolják a színkeverést: - Ha a kívánt szín hideg árnyalatú, az azonos színmélységen lévő alapszínt keverjük az árnyalathoz fele-fele arányban. - Ha a kívánt szín meleg árnyalatot tartalmaz, az azonos színmélységen lévő arany árnyalatot keverjük a választott árnyalathoz fele-fele arányban. Nehezen festődő haj esetén: - A ható időt 5 perccel meghosszabbítjuk. - Az oxidálószer mennyiségét 8-lO%-kal csökkentjük. - Előpigmentálunk. 32


Intenzív színek használata Ezek színsemlegesítő technológiát tartalmaznak, ezért a natúr haj esetén a természeteshez nagyon közeli színhatást érhetünk el vele. Más árnyalatokkal nem keverhetők, csak önmagukban használhatók. Sötétebb festett vagy inkompatibilis árnyalatot kaptunk. Az előző szer eltávolítása érdekében a műveletet radírozással kezdjük, majd világosító festékkeveréket viszünk fel a tövekre. 10 perc múlva 6%-os oxidálószerrel keverjük ki ugyanazt az anyagot, majd a hajhosszra és végekre vigyük fel. Hatóidő viszonylag hosszú: 45 perc. Végül emulgeálni kell és színrögzítő samponnal mosni.

A FESTÉSNÉL ELŐFORDULÓ HIBÁK ÉS KORRIGÁLÁSUK Túl gyenge a fedőképesség, az ősz haj átlátszik. OKA: Erősen üveges, vastag szálú a haj, zárt a kutikula. Nem megfelelő koncentrációjú oxidálószert használunk. Kevés festéket vittünk fel a hajra. Túl világos árnyalatot választottunk. Nem megfelelő a hatóidő. KORRIGÁLÁS: 00 erős natúr árnyalatot használunk 9%-os oxidálószerrel. Egy árnyalattal sötétebb színt választunk. Dolgozzunk keskeny leválasztás okkal. Használjunk elegendő mennyiségű festékkeveréket..

A szín matt és fénytelen lett. OKA: OO-jelű natúr festéket porózus hajon használtunk. Jelentős szerkezeti károsodással rendelkezik a haj. Nem végeztünk előpigmentálást. 33


KORRIGÁLÁS: OO-ás árnyalatokat divatszínekkel keverjük. Meleg színpigmenteket juttatunk a hajba. Túl élénk lett a szín. OKA: Radírozást végeztünk. A natúr szín túl sok sárga-vörös pigmentet tartalmaz. Oxidálószer és a festék kiválasztás nem megfelelő. KORRIGÁLÁS: Mixtont használunk, keverhetünk kevés 1-es magasságú festéket. Túl világos a színeredmény. OKA: Porózus volt a haj. Nem vettük figyelembe a haj vastagságát. Kevés anyagot használtunk. KORRIGÁLÁS: Előpigmentálást kell végezni, meleg színpigmentet beépíteni. Ha vékonyszálú a haj, válasszunk mindig egy árnyalattal világosabb színt.

Túl sötét a színeredmény: OKA: Nem vettük figyelembe a hajvastagságot. Előzőleg otthon festették a hajat vagy színezték. Vastagon kentük fel a festéket. KORRIGÁLÁS: Koktélt használunk (szőkítőmosást).

Túlságosan aranyszínű (sárga) lett a haj. OKA: A haj festett vagy színezett volt. Nem volt megfelelő diagnózis. Hatóidő túl hosszú volt. 34


KORRIGÁLÁS: Előszőkítés után mindig használjunk fekete színirányt. A hatóidőt 45 percre kell hosszabbítani.

HAJFESTÉS ÉS TARTÓSHULLÁMOSÍTÁS Két komoly vegyi átalakulás a hajban. Kerülni kell az egy napon végzett hajfestést és tartóshullámosítást. 1. Tartóshullámosítás +hajfestés A haj felszívóképessége nagyobb lesz. ---------- világosabb színt választunk A szálak megnyúlnak. ----------- vékony csavarók, szorosabb csavarás

2. Hajfestés + tartóshullámosítás A festési folyamat nem zárul le, könnyen kiesnek a festékpigmentek, a haj szín kivilágosodik, fakó lesz, a csavarás „gyenge”, vastagabb csavarók szükségesek. 1 oxidációs öblítés (fixáló) 1 fixálás (hatóidő növelés) a kötések lassabban rögzülnek Így végezhető csak el. Egy színmélységgel sötétebbre +1% H202 öblítésnél rögzíti a színt. Végül emulgeálni kell és színrögzítő samponnal mosni.

A FESTÉSNÉL ELŐFORDULÓ HIBÁK ÉS KORRIGÁLÁSUK Túl gyenge a fedőképesség, az ősz haj átlátszik. OKA: Erősen üveges, vastagszálú a haj, zárt a kutikula. Nem megfelelő koncentrációjú oxidáló szert használunk. Kevés festéket vittünk fel a hajra. Túl világos árnyalatot választottunk. Nem megfelelő a hatóidő. KORRIGÁLÁS: 00 erős natúr árnyalatot használunk 9%-os oxidálószerrel. 35

Készítette: Szeles István Egy árnyalattal sötétebb színt választunk. Dolgozzunk keskeny leválasztás okkal. Használjunk elegendő mennyiségű festékkeveréket.

A szín matt és fénytelen lett. OKA: Oa-jelű natúr festéket porózus hajon használtunk. Jelentős szerkezeti károsodással rendelkezik a haj. Nem végeztünk előpigmentálást. KORRIGÁLÁS: OO-ás árnyalatokat divatszínekkel keverjük. Meleg színpigmenteket juttatunk a hajba. Túl élénk lett a szín. OKA: Radírozást végeztünk. A natúr szín túl sok sárga-vörös pigmentet tartalmaz. Oxidálószer és a festék kiválasztás nem megfelelő. KORRIGÁLÁS: Mixtont használunk, keverhetünk kevés 1-es magasságú festéket. Túl világos a szín eredmény. OKA: Porózus volt a haj. Nem vettük figyelembe a haj vastagságát. Kevés anyagot használtunk. KORRIGÁLÁS: Előpigmentálást kell végezni, meleg színpigmentet beépíteni. Ha vékonyszálú a haj, válasszunk mindig egy árnyalattal világosabb színt.

Túl sötét a színeredmény: OKA: Nem vettük figyelembe a hajvastagságot. Előzőleg otthon festették a hajat vagy színezték. Vastagon kentük fel a festéket. 36


KORRIGÁLÁS: Koktélt használunk (szőkítőmosást). Túlságosan aranyszínű (sárga) lett a haj. OKA: A haj festett vagy színezett volt. Nem volt megfelelő diagnózis. Hatóidő túl hosszú volt. KORRIGÁLÁS: Előszőkítés után mindig használjunk fekete színirányt. A hatóidőt 45 percre kell hosszabbítani. A haj természetes színének árnyalatbeli változtatása, csillogóbbá tétele. Alkalmazhatók: a) természetes színek előállítására b) divatszínek előállítására c) színfelfrissítésre d) tónus erősítésre e) nem kívánt színhatás (tónus) elfedésére f) korrigálásra Ősz haj színezésére alkalmasak, de csak 50%-ban fed. Kezdetleges őszülés esetén elfedi az előcsillanó ősz hajakat. A színezők (féltartós színezők) nem változtatják meg a haj szerkezetét, rátelepednek a meglévő színre. A színezőket keverni nem lehet, mert kész pigment kompozíciót tartalmaznak. A fényvisszaverődés törvényei meghatározóak: A barna szín olyan pigmentekből áll, melyek visszaverik a piros, sárga és a kék színeket. Azok a molekulák, melyek visszaverik a kéket, nagyobbak és nehezebben tudnak behatolni a hajszerkezetbe. Ezért ezekben a kék pigment százalékának nagyobbnak kell lenni. A porózus haj több kék pigmentet köt meg. Ha sárgás színre tesszük ezeket a kék pigmenteket, bezöldül. Fehér haj esetén kék lesz Vörös szín esetén azok a molekulák, amelyek a vörös színt visszaverik, kisebbek és jobban tudnak behatolni, és tovább tartják a színt. A vörös pigmentek tovább maradnak a hajszálakban. Az oxidálószerek és lúgosító szerek is befolyásolják a szint, ezek a melanin gyors diffúzióját eredményezik, és vörös vagy narancs sárga reflexet adnak a hajnak. Természetes szín + mesterséges szín ---> sötétebb szít kapunk. 1. Ha nem szürke (hamvas) tónus, akkor két tónussal világosabb színt kell választani. 2. A fényt a szürkés árnyalatok nem tükrözik vissza, ezért a festékkeverékben is sötétebb lesz. 37

Készítette: Szeles István 3. A meleg színek ragyogóbbak a fényvisszaverődés miatt. A színezőknél a pigmentek kisebb méretűek, mint a tartós hajfestékeknél. A pH-érték 8. és 9. körül van, tehát lúgos. A lúgok kinyitják a kutikulát, puhítják, és így a színezék molekulái behatolnak a hajba, mikor a külső rétegek becsukónak itt marad a festék. Savas szerek segítik a kutikula zárását. Egyes sók hozzáadásával a tartósság fokozható. A szulfátok segítik, hogy több pigment kerüljön be a kortexbe. A szulfátok azonban gyengítik a haj struktúráját. Összetétel: Festékanyag (színezék)/vízben oldódik + Hordozóanyag / emulzió vagy gél

+ Segédanyag / Nedvesítőszer  elősegíti az anyag behatolását a hajba

A szímélységet befolyásolja: Savas öblítés a szín tartósságát fokozza. a) a színezőkrém árnyalatának megválasztása b) a haj meglévő színe, vagyis az alap szín c) ható idő (15-20 perc) Színezők rövid hatóidőre: a) öblítők (hamvasítók, ezüstözők), savas vagy lúgos hatásúak b) színezőkrém (a már meglévő szín megtartására) c) a világosító színezők oxidálószer hozzáadásával használhatók. A felvitel a) hajmosás után b) törülközővel megszikkasztott hajon c) közvetlenül a hajra adagolva d) festésszerű felkenéssei vagy csőrike segítségével felhordjuk az anyagot

SZÍN KIMOSHATÓ (ideiglenes) 8 hajmosás után kimosottnak tekinthető, nagy színváltozás nem lehetséges

TARTÓS minden 4. héten utánszínezés tartós színváltotozás történik teljes színskála 38


Intenzív színezők Hatása: · kiegyenlíti a hajszerkezetet, · csillogást ad, · kímélően színez, · 50% fedőképességgel rendelkezik ősz hajra is, · 1-1,5 árnyalat világosításra alkalmas, tartós színezést ad, · tartóshullám után is használható. Használhatók önállóan, hajszínváltoztatásra, intenzív árnyalatok kialakítására, egyedi színek kikeverésére, egyes tincsek és hajrészek kiemelésére. Alkalmazása 1 + t színező krém aktiváló emulzió A felhordást keverőtál és ecset vagy csőrike segítségével végezzük. A megmosott törülközőszáraz hajra egyenletesen hordja fel a színezőt a hajtövektől a hajvégekig. A hőkezeléssel a hatóidő 25-35 perc. Climazon nélkül 50-60 perc. Tőkezelésnél különösen, ha 50% ősz rész, először a haj tőre kenje fel a hajfestéket. A speciális szőke színek nem alkalmasak ősz haj fedésére. Hiába tesszük fel a tőre, át fog ütni az ősz haj. Blancholjuk a hajat és utána pasztellizáljunk, vagy ha nem akar nagyon világos szőkét, akkor a kívánt színhez natúr színt teszünk. Színkiegyenlítés Vízzel keverhetővé kell tenni a hajfestéket és a hajtőtől a haj teljes hosszában a hajvégekig el kell oszlatni (emulgálás). Ezt 5-10 percig a hajon hagyjuk. A hatóidő után utókezelést alkalmazunk. Melegvízzel lemossuk, majd samponos mosást alkalmazunk. A színstabilizálásra savas öblítést alkalmazunk. Ősz haj kezelésére is alkalmasak az intenzív színezők. A hamvas színárnyalat a nem kívánt sárgás árnyalatot elfedi. Pasztell árnyalatot adhat a szőkített és világosított hajnak. Az aktiváló emulzió különböző erősségű (1,9%-6%), pasztellizálásnál használjuk ezt a két oxidálószert. Világosító hatását erősebb aktiváló emulzióval érjük el. A színezőkrémekből több árnyalatot keverünk össze, akkor többféle árnyalatot érhetünk el. A színezőkrémet színintenzitáskor, színfrissítésnél használjuk. 39

Készítette: Szeles István Tonalizálás Átmenet a színezés és a festés között. 3%-os oxidálószerrel készül. Csak sötétebbre tudunk vele színez ni. Száraz és nedves hajon egyaránt használható. Széles, nagy ecsetvonásokkal kenjük el, alaposan bemasszírozzuk a hajba és 25-30 perc múlva lemossuk. A folyamat gyorsan zajlik le. Ha a haj roncsolt, inkább 6%-os oxidálószert használjunk, mert így az oxidáció lassabban megy végbe. Ezzel a módszerrel világosabbra színezni nem tudunk. A HAJ VÉDELME Elő- és utókezelések A fodrász munkák fontos célkitűzése: - megvédeni a haj szerkezetét, - rugalmasságot javítani, - fésülhetőséget fokozni, - a hullámok rugalmasságát biztosítani, - a szín tartósságát elősegíteni. Előkezelők Festett, szőkített, melírozott hajra, a hajstruktúra kiegyenlítésére használhatók, a tartóshullámosítás művelet előtt. Keratinerősítők, semlegesítik az alaki és peroxid maradványokat. A színezett haj ápolására Színstabilizátort használunk, amely közömbösíti a peroxid és alkáli maradványokat.

40

Hajfestés és színezés elmélete

Recommend Documents