HAJDÚSÁMSON VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-M KÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE
2009-2015.
- Hajdúsámson -
Tartalomjegyzék OLDAL
1. BEVEZETÉS ....................................................................................................... 2. 1.1. Adatlap ........................................................................................................................ 2. 1.2. Törvényi háttér ............................................................................................................ 2.
2. HELYZETELEMZÉS ........................................................................................... 4. 2.1. Hajdúsámson földrajzi, gazdasági helyzete ................................................................ 4. 2.2. Társadalmi helyzet – demográfia, iskolázottság, foglalkoztatottság, közszolgáltatások ......................................................................... 6. 2.3. Oktatási-nevelési feladatellátás áttekintése................................................................. 8. 2.3.1. Eszterlánc Óvoda ...........................................................................................................9. 2.3.2. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú M vészetoktatási Intézmény..........10. 2.3.3. Kölcsey Ferenc Gimnázium Hajdúsámsoni Tagintézménye .......................................13. 2.3.4. A közoktatási intézmények tárgyi és személyi feltételei .............................................14. 2.3.5. A közoktatási intézmények anyagi er forrásai, a helyi közoktatás finanszírozás, gazdálkodás jellemz i.....................................................16.
3. VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK................................................................................. 17. 4. CÉLMEGHATÁROZÁSOK A KÖZOKTATÁSI FELADATOKRA VONATKOZÓAN AZ ELKÖVETKEZ 6 ÉVRE .................................................... 18. 5. A KÖZOKTATÁSI CÉLOK 2009-2015. ÉVEK KÖZÖTTI ID 6. EGYÜTTM
KÖD
SZAKRA ................ 20.
PARTNEREK ....................................................................... 27.
7. A FEJLESZTÉSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK MEGHATÁROZÁSA ........................................ 27. 8. ESÉLYEGYENL
SÉGI TERV............................................................................. 28.
1. BEVEZETÉS 1
1.1. Adatlap Fenntartó Neve: Hajdúsámson Város Önkormányzata Székhelye: 4251 Hajdúsámson, Szabadság tér 5. Az intézkedési terv hatálya - térben: Hajdúsámson Város területe - id ben: 2009-2015. közötti id szak Intézmények: - Eszterlánc Óvoda Székhelye: 4251 Hajdúsámson, Kossuth u. 11-15. Telephelye: 4251 Hajdúsámson, Kossuth u. 11-15. -
II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú M vészetoktatási Intézmény Székhelye: 4251 Hajdúsámson, Kossuth u. 2-8. Telephelyei: - 4251 Hajdúsámson, Kossuth u. 2-8. - 4251 Hajdúsámson, Kossuth u. 16. - 4251 Hajdúsámson, Jókai u. 61. - 4251 Hajdúsámson, Szatmári u. 16. - 4251 Hajdúsámson-Sámsonkert, F u. 41. - 4251 Hajdúsámson-Martinka, Török u. 46.
Tervezett felülvizsgálat: Az önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja.
1.2. Törvényi háttér Közoktatás-történelmünkben a stratégiai célok lényegében törvények formájában fogalmazódtak meg. Mai közoktatási törvényünk maga a magyar közoktatás távlati fejlesztésének alapdokumentuma. A közoktatás rendszerének m ködtetése és fejlesztése állami feladat. Az állam e feladatát - jogszabályok kiadásával, - az ágazati irányítás egyéb eszközeivel, - a m ködtetés költségvetési támogatásával, - a fejlesztési irányok kijelölésével, - a fejlesztés szakmai és anyagi feltételeinek biztosításával látja el. Az állam a közoktatás szervezésér l az ellátási kötelezettség meghatározásával az önkormányzatok útján gondoskodik. Ugyanilyen megosztott felel sség jelentkezik a közoktatás-fejlesztés tekintetében is, melynek két legfontosabb eleme az infrastrukturális és a tartalmi fejlesztés. A tartalmi fejlesztés tekintetében a felel sség els dlegesen az iskoláé, a nevelési, oktatási intézményé.
2
A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi. LXXIX. törvény 85-87. §-a összhangban a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény elveivel konkrétan meghatározza a helyi önkormányzatok közoktatási feladatellátási kötelezettségét. Két fontos alapelv érvényesül: egyrészt a feladatellátási kötelezettség teljesíthet intézményfenntartással, vagy más intézményfenntartóval a feladatellátásra kötött megállapodással, illetve társulásban való részvétellel, másrészt bármely települési önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésr l, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésér l és általános iskolai nevelésér l, oktatásáról. E kötelezettség magában foglalja a többi gyermekkel együtt nevelhet , oktatható testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszéd- és más fogyatékos gyermekek, tanulók ellátását is. A feladatellátás kötelezettsége azt jelenti, hogy biztosítani kell a nevelés, oktatás feltételeit intézmények létesítésével, fenntartásával, társulásban való részvétellel, vagy más fenntartókkal kötött megállapodás alapján. Hajdúsámson Város Önkormányzata a település nagyságára tekintettel két közoktatási intézményt tart fenn önállóan. Önként vállalt feladata az alapfokú m vészeti oktatás biztosítása. A közoktatásról szóló, módosított 1993. évi LXXIX. törvény 85. § (4) bekezdése el írja, hogy a helyi önkormányzatok önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen kötelesek a közoktatási feladataik megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-el készítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-m ködtetési és -fejlesztési tervet (önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Hajdúsámson Város Önkormányzata Képvisel -testülete eleget tesz a törvényi kötelezettségének és középtávra (6 éves id szakra) megtervezi a közoktatási szolgáltatást, a fenntartó és intézményei együttm ködését, a feladatellátás megvalósítását. Az önkormányzati intézkedési terv célja: - a kötelez és nem kötelez feladatok áttekintése, behatárolása, rögzítése, - a közoktatási feladatok ellátási kereteinek, módjának meghatározása, - az intézményrendszer m ködtetésével, fenntartásával, fejlesztésével (esetleges átszervezéssel) összefügg kötelezettségek, igények és elvárások, módszerek és eszközök meghatározása, - az intézkedések meghatározása, ütemezése, hatásuk bemutatása. Az önkormányzati intézkedési terv figyelembe veszi: - az állam, illetve a kormányzat által deklarált közoktatási stratégiát, - a közoktatási törvény elvárásait, - a helyi nevelési, oktatási hagyományokat, - a hazai oktatási rendszer modernizációs folyamatait, eredményeit, - a helyi szükségleteket, igényeket, - a fenntartó adottságait. Az önkormányzati intézkedési tervnek összhangban kell állnia a megyei fejlesztési tervben foglaltakkal, melyre tekintettel elkészítésekor be kell szerezni a megyei önkormányzat szakvéleményét. Az intézkedési terv elkészítésében közrem ködtek a közoktatási intézmények vezet i és helyettesei, az intézmények munkaközösségei, a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat, valamint a Polgármesteri Hivatal. Az intézkedési terv a helyzetelemzésen, helyzetértékelésen, el rejelzéseken alapul.
3
2. HELYZETELEMZÉS 2.1. Hajdúsámson földrajzi, gazdasági helyzete Hajdúsámson Hajdú-Bihar megye középs részén, Debrecent l észak-keletre mintegy 13 kmre található, a Debrecen-Mátészalka 471. számú f közlekedési útvonal mentén. A város a Debrecen-Mátészalka vasútvonalon saját állomással rendelkezik. A település területe 69,47 km2, illet leg 6 947 hektár. A településhez két jelent s lakott külterület tartozik: Martinka és Sámsonkert. További külterületek: Alsószállás, Csukásd l , Dankótelep, Diósvárid l , Jánostavad l , Kicsered l , Ligetd l Melegoldal, Mikótelepd l , Tiszti lakótelep. A város a Dél-Nyírség középs részén helyezkedik el. A táj alapvet en közepes magasságú tagolt síkság. A terület jellemz formái a széles sávban húzódó szélbarázdák és kisebb deflációs mélyedések. A felszín közeli üledékek jelent s része 1-25 m vastagságban kifejl dött, würm végén képz dött futóhomok, amelyet dönt en homoktalajok borítanak. Ennek megfelel en a talaj igen alacsony term képesség (6-8 ak/ha). A város igazi természeti értéke, a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet egyik legnagyobb része – mely a Hortobágyi Nemzeti Park kezelésében m ködik –, a pusztagyepekkel és nedves homoki rétekkel tarkított martinkai legel és a hozzá kapcsolódó tölgyes, a külterületen található. Hajdúsámson település-földrajzi pozíciója igen kedvez . Jelenlegi helyzetét Debrecenhez való közelsége alapvet en meghatározza. Aligha véletlen, hogy népességszáma hosszú ideje folyamatosan, a rendszerváltást követ években pedig, f ként a nagyarányú beköltözések révén egyre dinamikusabb ütemben n . (A lakónépesség 1990-ben 7.734 f volt, mely a 2001. évi népszámlálásra 10.611 f re emelkedett, 2008. december 31. napján pedig 12.746 f .) A település két nagy lakott külterületén – Sámsonkert és Martinka településrészeken, Debrecen küls belterületébe ékel dve – szintén folyamatosan emelkedik a lakosság száma. Hajdúsámson a hazánkban kialakult népességszám alapján meghatározott településhierarchia alapján a kisvárosok közé sorolható, mivel lakossága 5 és 20 ezer f között található. A komplex várostípus meghatározás alapján Hajdúsámson az Agglomerációs településekkertvárosok közé sorolható – ezen belül is a lakóvárosok közé, melynek általános jellemz i: • ingázók száma nagy • olcsóbb telekár, lakbér • kellemesebb, tisztább lakókörnyezet • dinamikusan fejl d övezet. Hajdúsámson 2004. óta városi rangú település. A település a Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társulás tagja, kistérségi szerepe jelent s. A kistérségi rendszer kialakítása és folyamatos fejl dése segített abban, hogy a település olyan funkciókat is el tudjon látni, amelyeket egyedül nem vagy gazdaságtalanul lenne lehet ség biztosítani. Hajdúsámson a kistérségi szerepét tekintve is folyamatosan b vül feladatkörrel rendelkezik, a népesed lakosság igényeinek kiszolgálása érdekében. Hajdúsámson városban az országos folyamatokhoz hasonlóan az 1990-es évekt l dinamikusan növekedni kezdett a gazdasági szervezetek száma, és alapvet en megváltozott a tulajdonosi, gazdálkodási forma szerinti összetétel.
4
A regisztrált gazdálkodó szervezetek száma 2000-2008. között folyamatosan emelkedett, jelenleg 635 gazdálkodó szervezet tevékenykedik a településen. (1996-ban mindösszesen 312 regisztrált vállalkozás m ködött a településen, tehát az elmúlt 12 évben megduplázódott számuk.) A regisztrált vállalkozások közül 2008. évben 550 volt m köd vállalkozás. A gazdaság fejl désének fontos eleme a gazdaság ágazati szerkezete, illetve átrendez désének iránya. Az elmúlt két évtizedben megfigyelhet a tercierizálódás, amely különösen a kereskedelem, a gazdasági szolgáltatások területén tevékenyked vállalkozások számának növekedését eredményezte. A két gazdasági ág el retörése egyrészt a fogyasztási igények megváltozása, másrészt a megváltozott gazdasági igények miatt következett be. Ennek következtében rajzolódott ki a vállalkozások jelenlegi ágazati szerkezete. A m köd vállalkozások között meghatározó a kereskedelemben tevékenyked vállalkozások száma, az épít iparban és az ingatlanügyletekben, gazdasági szolgáltatásokban tevékenyked társaságok száma. Mindez alátámasztja a városias jelleg er södését, hiszen a harmadik szektor túlsúlya – ahogyan országosan is jellemz – megfigyelhet . A kereskedelmi egységek között a kiskereskedelmi üzletek vannak jellemz számban. 2000. és 2008. között folyamatosan emelkedett számuk: 84-r l 105 db-ra. Ebb l az élelmiszer jelleg üzletek számaránya kb. 30 %, 2008. évben a városban 34 db élelmiszerüzlet m ködik. A ruházati jelleg üzletek száma is jelent sen emelkedett, 2000. és 2008. között 7-r l 20 db-ra. Jellemz en a kiskereskedelemben egyéni vállalkozások üzemeltetik az üzletek kb. 50 %-át, mely arányszám mind az élelmiszer jelleg , mind pedig a ruházati üzletek esetén ugyanennyi. A településen a vendéglátóhelyek száma sajnálatos módon az elmúlt években csökken tendenciát mutatott, 2000-ben még 36, míg 2008-ban már 33 m köd vendéglátóhely volt a településen. Kereskedelmi szálláshely nincs a településen, az idegenforgalom nagyon kezdetleges formában van jelen. Kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató társaság nincs a településen. A településen az elmúlt években közel kétszeresére emelkedett az ipar zési adót fizet vállalkozások száma – 273-ról 543-ra 2000 és 2007. között -, hasonlóan ahogyan a foglalkoztatottak száma is jelent sen emelkedett a településen. 2000-ben még 710 f volt, míg 2007-re 1310 f re emelkedett. A településen a 10 legnagyobb adófizet társaság között kereskedelmi és mez gazdasági társaságokat találunk. A 10 legnagyobb ipar zési adót fizet vállalkozás 2007. évben: o Alaszka Kft. o HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet o Kerekes-96 Kft. o Aqua-Plastech Kft. o Sámson’s Gold Kft. o S + CS Kft. o Euro-Service Kft. o Toll-96 Kft. o Mont-Org Kft. o Szilágyi Tüzép Kft. Ezek közül a társaságok közül kett az Ipari park területén m ködik (Sámson’s Gold Kft. és a Mont-Org Kft.), míg a többi társaság a város egyéb területein. Az Alaszka Kft. élelmiszer kiskereskedelmi tevékenységet folytat, míg a Hajdú Takarék Takarékszövetkezet pénzügyi szolgáltatást nyújt. A Kerekes-96 Kft. élelmiszer kiskereskedelmi tevékenységgel foglalkozik, az Aqua-Plastech Kft. szódavizet gyárt, mely a cég mérnökei által tervezett és szabadalmaztatott licenc alapján elkészített flakonokba töltés után kerül forgalomba a teljes hazai piac számára. 5
A Sámson’s Gold Kft. zöldség- és gyümölcskonzerveket állít el szezonálisan, az S+CS Kft. terménytáp- és takarmány felvásárló, feldolgozó, és értékesít , valamint táp-takarmány kever üzemmel is rendelkezik. A Mont-org Kft. vas-fém-acél szerkezetek gyártásával és feldolgozásával foglalkozó ipari vállalat, mely a privatizálás során a régi önt de utódjaként jött létre.
2.2. Társadalmi helyzet – demográfia, iskolázottság, foglalkoztatottság, közszolgáltatások A társadalmi mutatók közül a népességszám alakulása, a népesség korösszetétele, végzettségi viszonyai, illetve foglalkoztatási jellemz i alapján közelíthet meg legjobban a város jelenlegi társadalmi fejlettségi helyzetképe. Lakónépesség számának alakulása f ben 14 000
- Állandó lakosság létszáma: 2004. december 31-én: 2005. december 31-én: 2006. december 31-én: 2007. december 31-én: 2008. december 31-én:
2007
2005
2003
2001
1999
1997
1995
1993
1991
1980
1960
1941
1920
1900
1880
1785
f
Hajdúsámson népességszáma – a II. 12 000 világháború id szakát leszámítva – 1785 óta folyamatosan n . 10 000 Ez az országos viszonyoknál kedvez bb 8 000 helyzetet mutat a népességszám alakulását tekintve, mivel a lakosság nemcsak a 6 000 természetes szaporodás miatt növeli 4 000 létszámát, hanem a vándorlási egyenleg 2 000 pozitívumával a város még ma is meg tudja tartani az évek óta növekv lakosságszámot. 0 Ezzel a folyamatos lakosságszám emelkedéssel együtt járó társadalmigazdasági igények kezelését az önkormányzat már szinte képtelen felvállalni, a megfelel infrastruktúrát a növekedés ütemének megfelel en biztosítani. 11.484 f 11.755 f 12.149 f 12.544 f 12.902 f
- Az állandó lakosság korosztály szerinti megoszlása: Korcsoportok 2007. évben 2008. évben 0 - 2 éves 499 f 534 f 3 - 6 éves 727 f 720 f 7 - 14 éves 1.494 f 1.519 f 15 - 18 éves 802 f 832 f 19 - 35 éves 3.473 f 3.585 f 36 - 59 éves 3.935 f 4.059 f 60 évt l 1.614 f 1.653 f Összesen: 12.544 f 12.902 f A lakónépességen belül a 0-14 éves korcsoportba tartozók száma (2007. évben: 2.720 f ; 2008. évben: 2.773 f ) jelent sen meghaladja a 60 év feletti korcsoportba tartozók (2007. évben: 1.614 f ; 2008. évben: 1.653 f ) számát. Ez is a település lakóváros funkcióját támasztja alá. - A születések száma: 6
Évek: Született gyermekek száma (f )
2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 159 139 174 161 163
A lakónépességen belül meghatározó a munkavállalási korú lakosság részaránya. Országos tendencia, hogy a lakosság általánosan öreged , tehát 1 fiatal lakosra több mint 1 id sebb jut. A 2008. évi adatok alapján a település öregségi indexe (tehát az 1 f 0-14 éves korosztályba tartozóra jutó 60 év feletti lakos) 0,6, mely az országos adatokhoz viszonyítva rendkívül kedvez . Városunk tehát nem elöreged település, nagyon magas a fiatal és a munkaképes korú népesség száma. Sajnos kevés az aktív, viszont sok az inaktív, a különböz szociális ellátási formákat igénybevev személy. A lakosság képzettségi szintjére vonatkozóan a 2001. évi népszámlálási adatok állnak rendelkezésre, mely adatok ismeretében az alábbi következtetések vonhatók le: A 7 évesnél id sebb lakosság körében jellemz en a legmagasabb iskolai végzettség a 8 általános iskola, kiemelked en magas azonban a középiskolát végzettek aránya is. Sajnálatos, hogy a magas iskolai végzettséggel rendelkez k részaránya alacsonyabb, mint a megyei átlag, viszont magasabb, mint a községek adata. Egyetemi, f iskolai oklevéllel 258 f rendelkezik. A Hajdúsámsonban él k 2,53 %-a tekinthet analfabétának, míg egyetemi illetve f iskolai oklevéllel a népesség 2,72 %-a rendelkezik. Mindkét arányszám magasabb az átlagosnál. Magas továbbá az érettségivel rendelkez k részaránya (11,28 %) is. A munkanélküliség alakulása a településen kedvez tlen tendenciát mutat. 2000-2008. között 11,28 és 15,36 % között mozgott, mely az országos átlag minimum kétszerese volt minden évben. Legnagyobb probléma a munkanélküliségen belül, hogy az alacsony iskolai végzettség ek aránya magas, mely nehezíti a munkaer -piacra történ visszakerülésüket. Jelenleg a településen rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik 1568 f (a korábbi évekhez viszonyítva jelent sen növekedett számuk). A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkez k és rendszeres munkajövedelemmel rendelkez k száma 720 f volt (szintén számottev növekedés volt megfigyelhet számukban). Folyamatosan emelkedik a településen azoknak a száma, akik nem rendelkeznek munkajövedelemmel, 2007. és 2008. között 62,3 %-os növekedés volt megfigyelhet . Közöttük általános iskolai végzettsége közel az 50 %-nak nem volt (2008-ban 45,9 %), számuk 20072008. között 62,12 %-kal emelkedett. A munkaer -piaci helyzeten javítana a településen további munkahelyek létesítése új vállalkozások beindulásával, közmunkaprogram, közhasznú foglalkoztatás és közcélú foglalkoztatás kiterjesztésével. A közszolgáltatások elérhet sége A településen a közszolgáltatások nagy része elérhet . Néhány közszolgáltatás a közeli Debrecenben biztosított. A gyógytestnevelés, a családi napközi, a házi gyermekfelügyelet jelenleg nem elérhet a településen. A gyógytestnevelést kistérségen belül lenne célszer megoldani. Közszolgáltatások
Helyben
Más településen, éspedig... (km)
A szolgáltatás ellátatlan
KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés X 7
Általános iskolai oktatás 1-4. X Általános iskolai oktatás 5-8. X Alapfokú m vészetoktatás X KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás Debrecen (13 km) Korai fejlesztés és gondozás Debrecen (13 km) Fejleszt felkészítés X Nevelési tanácsadás Debrecen (13 km) Logopédiai ellátás X Továbbtanulási, pályaválasztási X tanácsadás Gyógytestnevelés GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcs de X Családi napközi Iskolai napközi X Házi gyermekfelügyelet GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona
X
X X X
2.3. Oktatás-nevelési feladatellátás áttekintése Az önkormányzat hosszútávon saját fenntartású intézményekben látja el kötelez feladatait, - a 3-6 éves korúak óvodai nevelését, - a 6-16 éves korúak általános iskolai nevelését-oktatását. Az alábbi közoktatási intézményeket tartja fenn a városban: • Eszterlánc Óvoda • II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú M vészetoktatási Intézmény Önként vállalt feladata az alapfokú m vészeti oktatás biztosítása. A településen m ködik továbbá a SZILTOP KHT. által m ködtetett Gimnázium, amelyben feln ttoktatás folyik – Kölcsey Ferenc Gimnázium Hajdúsámsoni Tagintézménye néven. - Az intézmények m ködése stabil, a nevel -oktató munka magas színvonalú. Az óvodai ellátás a tanköteles kor el tti évben minden gyermek számára biztosítja az ellátást. - A közoktatási intézmények alapfeladatainak, illetve önként vállalt alap szakfeladatainak ellátását a fenntartó alapító okiratban határozta meg, m ködésükre jóváhagyta szervezeti és m ködési szabályzataikat. - Az óvodai épület állaga megfelel , karbantartása biztosított. - A közoktatás szakmai-tartalmi jellemz je a fenntartó által jóváhagyott és módosított óvodai nevelési program, valamint az iskolai pedagógiai program, melynek része a m vészeti iskola programja és a helyi tantervek is. - Mindkét intézményben 100 %-os a szakos ellátottság, a pedagógus továbbképzési programok megvalósításával, illetve természetes fluktuációval kedvez en alakultak a humán er források. 2.3.1. Eszterlánc Óvoda
8
Az Eszterlánc Óvoda fenntartója Hajdúsámson Város Önkormányzata. Az intézményben 43 f állású pedagógus végez nevel tevékenységet. Az 500 fér helyes óvodába a 2008/2009-es tanévre beiratkozottak száma 495 f , akik közül 274 f volt hátrányos, 164 f a szül i nyilatkozatok alapján halmozottan hátrányos helyzet . Az óvodában 20 óvodai csoport m ködik. Az új óvoda megépülésével valamennyi jelentkez számára biztosított az óvodai felvétel. Arra vonatkozóan nincs adatunk, hogy minden 3 éves HHH-s és HH-s gyermek beóvodázása megtörtént-e. Kimutatás az óvodai fér helyek és a gyermeklétszám alakulásáról Nevelési év Fér helyek Gyermeklétszám Gyermeklétszám Csoportok Óvón k száma okt. 01. május 31-én száma száma 2003/04. 360 402 413 18 39 2004/05. 360 409 417 18 39 2005/06. 360 413 423 18 39 2006/07. 360 397 412 18 39 2007/08. 500 448 496 20 43 2008/09. 500 456 20 43
10 9 8 7 8 7 6 7 7 10 9 7 7 11 8 8 6 7 11
1
4 6 8 7 7 6 4 3 8 6 6 7 6 3 5 7 3 4 6
1 1 1 1 1 1 2 1
2 3 2 1 1
3 vagy több gyermeket nevel
11 10 9 6 10 7 6 7 7 11 9 8 7 12 9 8 6 6 12
Egyedül nevel szül
19 15 12 10 15 13 14 14 16 13 13 16 11 16 13 13 12 9 18
Nevel szül
HHH
25 25 25 26 24 25 25 25 24 24 24 25 24 25 25 24 26 24 25
Egészségügyileg veszélyeztett
8 általánosnál nem nagyobb végzettség
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
Gyermeknevelés i támogatás (anyasági)
Csoport létszám (f )
Védelemben van
Csoport szám
Gyv. támogatás
Eszterlánc Óvoda csoportösszetételének alakulása a 2008/2009-es tanévben
1
6 1 4
1
3 3 2 5 3 5 4 4 2 7 7 2 1 5 1
9 10 11 10 12 10 13 8 12 11 10 10 11 11 12 12 13 10 18
2 1
1 2
3 1
1 1 1 1
9
20. Össz.
25 495
16 278
12 173
11 164
19
5 111
11
5
1 66
14 227
Az óvodai csoportok heterogén összetétel ek, az átlaglétszám 25 f , amely fölötte van a törvényi el írásnak, ugyanis eléri a maximálisan engedélyezett szintet. (átlaglétszám 20 f ). Az egy óvodapedagógusra es létszám 12,5 f , ami kedvez bb a megyei és országos átlagnál. Az óvodában 2 logopédiai foglalkoztató, egyéni fejleszt szoba és 2 tornaterem áll a gyermekek nevelésére rendelkezésre. A 2 logopédiai foglalkoztatóban közel 100 gyermek oktatása folyik. Az Eszterlánc Óvoda a tevékenységközpontú óvodai nevelési program szerint végzi nevel munkáját. A tevékenységközpontú óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesedését tekinti alapvet feladatának. A gyermeki személyiséget úgy definiálják, mint az egyedi megismételhetetlen, mással nem helyettesíthet individum és szociális lény aktivitását. A gyermek fejl d személyiség, fejl dését genetikai adottságok, a spontán és tervszer en alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az óvoda nevel intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. A tevékenységközpontú óvodai nevelés a 3-7 éves korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden kés bbi fejl dés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan az együttm ködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz kooperációra kívánja képessé tenni óvodáskorban a gyermekeket. Az óvoda a pedagógiailag segített, ösztönzött szocializáló minél teljesebb megvalósításra törekszik. A kisgyermeknek ahhoz, hogy boldoguljon, meg kell tanulnia beszélni, közlekedni, a környezet adta keretek között tevékenykedni, az eszközöket használni, a társakkal együttm ködni, el kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket, magatartásmintákat. Ez, komplex életfeladat, a szociális tanulás intenzív formája. Az óvoda feladata a szélesen értelmezett életfeladatokra való felkészítés. A kit zött nevelési célokat a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembevételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva lehetséges megvalósítani. 2.3.2. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú M vészetoktatási Intézmény A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú M vészetoktatási Intézmény fenntartója Hajdúsámson Város Önkormányzata. Székhelye a Kossuth u. 2-8. szám alatti iskolaépület (Központi iskola). Telephelyei: - 4251 Hajdúsámson, Kossuth u. 2-8. - 4251 Hajdúsámson, Kossuth u. 16. - 4251 Hajdúsámson, Jókai u. 61. - 4251 Hajdúsámson, Szatmári u. 16. - 4251 Hajdúsámson-Sámsonkert, F u. 41. - 4251 Hajdúsámson-Martinka, Török u. 46. Az iskolát 1938-ban alapították. Az intézmény többcélú nevelési - oktatási intézmény, összetett iskola, ahol általános iskolai nevelés-oktatás folyik 8 évfolyamon, valamint az 1999/2000-es tanévt l bekapcsolódtak a 12 évfolyamos alapfokú m vészeti oktatásba. 1963-tól lehet ség van az enyhe fokban értelmi sérülteket nevel -oktató tagozat m ködtetésére. Az általános iskolások elhelyezése Sámsonkert és Martinka településrészeken 2 épületben, Hajdúsámson Város területén 4 épületben történik. A folyamatosan növekv gyermeklétszám 10
miatt 1999 szén sor került az új iskola alapk letételére. 2001 szeptemberét l birtokolják a Kossuth utca 2-8. szám alatti központi épületben kialakított 49 tantermet, szép nagy tornacsarnokot és egy tornatermet. Az étkezést a 660 adagos modern felszereltség konyha biztosítja. Különböz programokkal és módszerekkel dolgoznak, mint például a NYIK-program, intenzív-variációs módszer, tanuló egyéni képességeihez igazodó módszerek. Idegen nyelvet (angol, német) 4. osztálytól tanulnak a gyerekek. A 2008/2009-es tanévt l els osztályban választható tantárgy az idegen nyelv. Az önálló tanulási képesség kialakítása és fejlesztése érdekében, valamint a szabadid s tevékenységek skáláját szélesítve az igényeknek megfelel en 23 szakkört m ködtetnek. Az Általános Iskola a törvény alapján 1998-ban készítette el Pedagógiai Programját, melyet 1999-ben módosítottak, az alapfokú m vészeti oktatás bevezetése miatt. Ez a program az iskola szakmai programja is egyben, amely meghatározza a nevelés, a tanítás-tanulás folyamatának helyi pedagógiai elveit, tanterveit, gyakorlatát, m ködésének feltételeit. Az Iskola nevel testülete által készített és elfogadott pedagógiai program a törvénynek megfelel en a kerettantervre építve, a helyi igények (fenntartó, szül k, mikrokörnyezet) és a tanulók szükségleteinek, érdekl désének figyelembevételével készült. Ez a program egy - a fenntartó által jóváhagyott - szakmai alapdokumentum, mely átfogja az iskola m ködésének minden területét és 1998. szeptemberét l meghatározza az iskolai munkát. Alapvet cél a korszer , tudományos alapokon nyugvó, továbbépíthet ismeretanyag közvetítése, a NAT és a kerettanterv által megfogalmazott célok, feladatok, követelmények teljesítése: • A tanuló személyiségének, képességeinek, készségeinek kibontakoztatása. • Egészséges életmód kialakítása. • Együttm köd , felel s és önálló személyiség formálása. • Felkészíteni tanulóinkat a társadalmi együttéléshez, önm veléshez, munkavégzéshez. • Tudjanak élni jogaikkal és teljesítsék kötelezettségeiket. • A tanulók megismerjék nemzeti értékeinket, hagyományainkat és más népek kultúráit. • A különleges képesség és eltér ütemben fejl d tanulók egyéni fejlesztése. • A sz k és tágabb környezet védelme, szeretete. Az osztályok kialakítása: A 2008/2009-es tanévt l az 1. és az 5. osztályban célirányos tehetséggondozó osztályok indultak. Ezekbe az osztályokba a szül k kérése alapján, illetve az óvoda ajánlásai alapján kerülhettek a tanulók. Az 5. osztályok kialakításánál figyelembe vettük a 4. év végi érdemjegyeket. A célirányos tehetséggondozást felmen rendszerben folytatjuk a következ években. Nyelvi csoport kialakítása: szül i igények felmérése igények - lehet ségek elemzése szükség esetén sorshúzás Fejleszt csoport: Fejleszt pedagógusok által év elején végzett felmérés alapján a Bels munkaközösség közösen alakítja ki a fejleszt csoportokat.
Gondozó
Három m vészeti ágban, azon belül tanszakokon, m helyekben bontakozhat ki a gyermekek önálló alkotói képessége egyénileg, illetve közösségben, el adói képessége egyéni és társas 11
produkciókban. A m vészeti oktatás csoportokban és egyéni képzés formájában történik, ahová a gyerekek szabad választásuk alapján mehetnek képességeiknek, érdekl désüknek megfelel en. Az itt folyó munkára ugyanazok az eljárások vonatkoznak, mint a tanítási órákra. A követelményeket a tantervi program az egyes m vészeti ágakban szervezett csoportok, m helyek elméleti és gyakorlati anyagának sajátosságait figyelembe véve tartalmazza. A település társadalmi rétegz dése, tanulóink magas létszáma, a gyerekek egy részénél a szociokulturális háttér hiányosságai, a tanulási, magatartási, beilleszkedési problémák számának növekedése miatt kiépítésre került a Bels Gondozói Rendszer (BGR), ahol a hátránnyal induló, folyamatosan nehézségekkel küzd gyermekek kerülnek fókuszpontba. A BGR kiépítésére, m ködtetésére munkaközösség alakult, Bels Gondozás - Fejlesztés néven. Tagjai: két f állású bels gondozó, három fejleszt pedagógus és egy logopédus. A BGR munkáját három pedagógus asszisztens segíti. Fontos feladatai: A problémák id beli felismerése, az okok feltárása. A tanulók iskolai teljesítményének, személyiségének fejl dését folyamatosan követni, elemezni. Az egyéni képességekhez igazodó, differenciált fejlesztés. Az átmenetek problémáinak megkönnyítése. A pedagógusok segítése a még hatékonyabb felzárkóztatás érdekében. Az intézményben 99 f állású pedagógus végez oktató-nevel tevékenységet, az iskolában 1182 gyermek tanul. Az intézményben 11 magántanuló van. Sajátos nevelési igény gyermek az intézménybe járók közül 61 f , HHH-s pedig 336 f . A 61 SNI-s gyermek közül 20 f t integráltan, míg 41 f t gyógypedagógiai tagozaton oktatnak. A gyógypedagógiai tagozaton oktatott 41 SNI-s gyermek közül 40 f enyhe fokban értelmi fogyatékos, 1 f pedig középsúlyos értelmi fogyatékos. A 20 gyermek közül 10 diszlexiás és egyéb részképesség zavarral küzd, 9 pedig súlyos magatartási és tanulási zavarral. Más településr l 37 gyermek jár be. Az alsó tagozatosok közül (623 gyermek) összesen 10 gyermek jár be, bejárásukat tömegközlekedéssel biztosítják, az 569 fels tagozatos között pedig 27 bejáró gyermek van (szintén tömegközlekedéssel oldja meg a bejárást). Az évfolyamismétlések aránya az intézményben az országos átlag alatt marad (a 2006/2007. tanévben közelítette meg legjobban – 2,07 % volt). Az iskola célja, hogy az évfolyamismétl k száma folyamatosan csökkenjen. A magántanulók aránya szintén az országos átlag alatt van. A 250 óránál többet hiányzók aránya az országos átlagot jóval meghaladja. Mindez nagyon radikális intézkedéseket kíván a pedagógusoktól, szorosan együttm ködve a különböz civil szervezetekkel, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal és a BGR-rel. Az intézmény továbbtanulási mutatói kedvez tlenebbek az országos átlagnál – a gimnáziumi továbbtanulást tekintve, hiszen: • gimnáziumban tanul tovább a tanulók 16,8 %-a (HHH-sok közül 6,5 %), míg az országos arány 36,6 % 12
szakközépiskolában (érettségit adó képzésben) 49 % (míg az országos arány 43,1 %) a szakiskolai képzésben jóval magasabb arányban vesznek részt – a gyermekek 30,7 %a – a HHH-sok 64,5 %-a • míg speciális szakiskolában a gyermekek 3,5 %-a – közöttük 3,2 % HHH-s. Tehát minden gyermek továbbtanul, viszont kisebb arányban gimnáziumban, nagyobb arányban szakközépiskolában. A HHH-sok legnagyobb arányban szakiskolában folytatják tanulmányaikat. Az intézményben összesen 58 tanulócsoportban, 6 helyszínen történik a gyermekek ellátása. • •
Az önkormányzat a nehéz pénzügyi helyzete ellenére azt a célt t zte ki maga elé, hogy mind a sámsonkerti, mind pedig a martinkai iskolát hosszú távon fenntartja és biztosítja az itt tanuló gyermekek számára a megfelel oktatás-nevelést. Jelenleg vizsgálják az iskolák fenntartásának hosszú távú lehet ségét, illetve azokat a szükséges fejlesztéseket (pl. Martinkán napközi kialakítása), amely figyelembe veszi a hosszú távú fenntarthatóságot és az iskola minél magasabb kihasználását. A Szatmári utcán 5 tanulócsoportban - külön tagozaton - történik az enyhe értelmi fogyatékos tanulók oktatása, nevelése. Az 1-2., 3-4. és 7-8. osztályok összevontan m ködnek (az 5. és 6. osztályban nincs összevonás). A Sajátos Nevelési Igény Tanulók Tagozatán (Szatmári u. 16.) 41 gyermek tanul, amelyb l mindannyian SNI-sek. Ezen a gyermekek szegregáltan oktathatók. 2.3.3. Kölcsey Ferenc Gimnázium Hajdúsámsoni Tagintézménye A Gimnáziumban, amely feln ttoktatással foglalkozik 2007. évben 78 f oktatását végezték, a gimnáziumi oktatást 3 tanteremben, 3 tanulócsoportban biztosítják (10., 11. és 12. évfolyamon). A Gimnázium a hajdúsámsoni II. Rákóczi Ferenc Általános és Alapfokú M vészeti Iskola épületében kapott helyet 2000. szeptembere óta, melyet a SZILTOP Kht. m ködtet. A közoktatáshoz kapcsolódó tevékenységi formák: A helyi m vel dési ház és könyvtár programja illeszkedik a gyermek és ifjúsági korosztály igényeihez. El adások, kiállítások, koncertek nyújtanak élményt a gyermekeknek és tanulóknak. A könyvtár könyvekkel, folyóiratokkal, írott és elektronikus ismerethordozókkal is segíti az önálló tanulást, az általános iskolák és bejáró középiskolások, egyetemi, f iskolai hallgatók tanulmányi felkészülését. A hátrányos helyzet és veszélyeztetett gyermekek miatt jelent s szerepe van a családsegít és gyermekjóléti szolgálatnak, az óvoda, az iskola szociális jelz rendszerének. A iskola-egészségügy sz r vizsgálatai évek óta zökken mentesek, az oktatási intézmények a prevenciós munkában kapnak jelent s segítséget.
2.3.4. A közoktatási intézmények tárgyi és személyi feltételei a) tárgyi feltételek:
13
Az óvoda jelenlegi kihasználtságának mutatója megközelíti a 100 %-ot, azonban a teljes 100 %-os kihasználtság elérése f törekvésünk. Az 500 fér helyen jelenleg 495 gyermek elhelyezését biztosítják. Hajdúsámson Város 2007. évben fejezte be az óvoda felújítását és 500 fér helyesre történ b vítését, melyhez jelent s címzett támogatást és megyei forrást kapott. Az új óvoda a meglév épületek közül kett t foglalt magába, az emeletes f épületet, a hozzá kapcsolódó 600 adag étel elkészítésére alkalmas konyhával és a hátrébb elhelyezked lapos tet s épületet. A telken található többi épület lebontásra került. Az óvoda minden épülete folyosókkal összekötött és ezeken bels közlekedéssel mindegyik megközelíthet . A f épületben megtörtént a válaszfalak áthelyezése, a tet fedések felújítása, a burkolatok és falfelületek megújítása, illetve a nyílások h szigetel faszerkezetre történ cseréje. A f épületet a konyhával összeköt folyosó kiszélesedett és fele részben lapos tet t, fele részben plusz szintet és egy új tet szerkezetet kapott. Itt kapcsolódott a f épület emeleti szintje és a konyha utca fel li új tet része, melynek tet tere is beépült. A konyha feletti tet szerkezet teljesen megújult, illetve az épület a hátsó kert felé egy teljes épületrésszel b vült, ide került a kazánház. A konyha és a mögötte található épületrész között indult az a lapos tet s folyosó, mely az óvoda összes épületét összefogja egy zárt lánccá. Itt déli irányba fordulva találhatóak meg a déli sor épületei. Az utca fel li épülettömb földszintjén található a mosodai rész ill. az egyik tornaterem. Ezek felett a tet tér beépítésben az óvón k öltöz jének egy része került kialakításra, míg a tornaterem légtere mellett galéria került kiépítésre. Ehhez az épülethez épült az egyik alapsejt, melynek egymással szembefordított párjai alkotják a déli sort. Itt kerültek kialakításra a foglalkoztatók - melyek jobb megvilágítása érdekében a tet téri falban is ablakokat helyeztek el - valamint a foglalkoztatók közötti el tér, öltöz és mosdó, melyeket lapos tet s folyosó köt össze. A másik alapsejt a déli sor végében került kialakításra, mely szintén földszintes épület. Erre mer legesen ugyanennek az alapsejtnek három összeépített tagja található. A két egymásra mer leges épülettömb találkozásánál a lapos tet s folyosókból kiemelkedve került kialakításra a többcélú terem. A déli sor felett található alapsejtek a konyha felett is megismétl dnek. Ezek a lapos tet vel kapcsolódnak a másik megmaradó épülethez és annak b vítményéhez. A régi lapos tet s épület elé épült a másik tornaterem. A régi épület végében, arra mer legesen szintén lapos tet s folyosókkal összekapcsolva a második alapsejtek három összeépített tagja található. A településen jelenleg tehát biztosítva van az óvodáskorú gyermekek elhelyezése, a gyerekek a város egész területér l és a három külterületi településrészr l: Sámsonkertb l, Martinkáról, illetve a Liget-tanyából érkeznek az óvodába. Jelent s szabad kapacitás nincs, a lakosságszám növekedés és az óvodai beiratkozási szabályok változásai miatt az intézményrendszer destabilizálódására nem lehet számítani. Az Általános Iskola infrastrukturális adottságai: Az intézmény összesen 3 számítástechnikai szaktanteremmel (melyb l egyet nyelvi laborként is használnak), 6 szükségtanteremmel (melyb l 5-öt használnak, a sámsonkerti tagintézményben kett t, a martinkaiban szintén kett t, míg a SNITT-en egy szükségtantermet), 2 tornateremmel és 6 egyéni fejleszt szobával rendelkezik. A modern (legalább P4-es) számítógépek száma 31, amelyek mindegyike rendelkezik internet hozzáféréssel. Az általános iskola taneszköz fejlesztéséhez nagymértékben hozzájárul az önkormányzat 2008. évben a TIOP támogatási rendszeréhez benyújtott, támogatásra érdemesnek ítélt pályázata. A sikeres pályázatnak köszönhet en – a támogatási szerz dés aláírása után – az általános iskola 70 db számítógéppel, 33 tantermi csomaggal, 5 szavazó csomaggal, 6 WIFI csomaggal, illetve 1 alkalmazás szerver csomaggal lesz gazdagabb. 14
A logopédiai fejleszt szobák, a nyelvi szobák, a számítástechnikai szaktantermek, a tornatermek és az étkez k (2 db) mindegyike a központi iskolában található. Az általános iskolában tanterem gondokkal küzdenek. 56 osztályteremben folyik az oktatás, ebb l 6 szükségtanterem. A szaktantermeket nem tudjuk rendeltetésszer en használni, mert nem megoldott a 22 fels tagozatos osztály teremr l-teremre vándoroltatása. A nyelvi és a számítástechnika órákon csoportbontásra van szükség, ehhez nincsenek tantermek. Egyre nagyobb igény mutatkozik egyéni és kiscsoportos foglalkozások megszervezésére, ehhez is plusz tantermekre lenne szükség. Megoldást jelentene az iskola tet terének beépítése, mely terveink között szerepel. A gyermeklétszámhoz képest az iskolaudvar mérete kicsi, ezért az iskola melletti területen szükség lenne nagyobb méret játszóhely kialakítására. b.) személyi feltételek: Eszterlánc Óvoda: Az új óvodaépület tehát 500 gyermek befogadására alkalmas. Ezzel a dolgozók létszáma 82 f re b vült. Személyi feltételek: óvodavezet 1f óvodapedagógus 40 f fejleszt pedagógus 1f logopédus 1f dajka 20 f adminisztratív dolgozók 2f élelmezésvezet 1f szakács 2f raktáros 1f konyhai kisegít 7f karbantartó 3f mosón 1f vasalón 1f takarítón 1f Összesen: 82 f A szakos ellátottság 100 %-os. Az óvodapedagógusok létszáma: 40 f . Egyéb dolgozók létszáma: 42 f . Az általános iskola humán er forrás adottságai: A szakos ellátottság 100 %-os. A pedagógusok létszáma: 99 f . Egyéb dolgozók létszáma: 33 f Az Általános Iskolának 4 f állású gyógypedagógus dolgozója van. Közülük 2 oligofrén pedagógus, 1 tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos és 1 logopédus. A tantestület 99 f állású pedagógusból áll, akiknek munkáját 33 f technikai dolgozó segíti. Tanórán kívüli programban rendkívül sok tanuló vesz részt: • napközis jelenleg 320 gyermek – közöttük 94 f HHH-s • valamilyen szakkörben vesz részt 612 gyermek – közöttük 113 HHH-s • iskolai nyári táborban 260 gyermek vesz részt • míg az alapfokú m vészet-oktatásban 245 f kap helyet (számuk az elmúlt években jelent sen csökkent), közöttük 17 gyermek HHH-s • 4 gyermek az Útravaló Programban vett részt, közöttük 1 gyermek HHH-s. 15
2.3.5. A közoktatási intézmények anyagi er forrásai, a helyi közoktatás finanszírozás, gazdálkodás jellemz i Jelent ségének, méretének és gazdasági súlyának megfelel en a település egyetlen önálló költségvetési intézménye a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú M vészetoktatási Intézmény. Az intézmény gazdálkodási jogköre: - gazdálkodása megszervezésének módjára tekintettel önállóan gazdálkodó, - az el irányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkez költségvetési szerv. Ellátja két részben önállóan gazdálkodó intézmény gazdálkodási feladatait is, az Eszterlánc Óvoda, valamint a Városi Könyvtár és Közm vel dési Intézmény vonatkozásában. Az óvoda részben önállóan gazdálkodó, az el irányzatok feletti jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkez költségvetési szerv. A helyi közoktatási intézmények feladataik ellátását alapvet en az alábbi forrásokból finanszírozzák: 1.) saját bevétel 2.) normatív állami hozzájárulás 3.) helyi önkormányzati támogatás 4.) átvett pénzeszközök 5.) pályázatokon elnyert támogatások Az arányok változása els dlegesen az éves központi költségvetésben meghatározottak szerint elrendeltetett. A helyi kiegészítés mértékét korlátozza a települési költségvetés lehet sége. Az önkormányzat éves gazdálkodásának súlyponti kérdése, hogy évente mennyivel kell hozzájárulni (a saját bevételek, illetve más területek támogatása rovására) a teljes egészében továbbított állami közoktatási normatívákhoz. Az állami normatívák ugyanis nem fedezik teljes egészében a m ködési kiadásokat. Ezt a kedvez tlen alaphelyzetet tovább fokozza az igénybevev k számának meredek emelkedése. A saját bevételek a fenntartói jogosítványok szerint megállapított befizetési mértékek alapján determináltak, de azok meghatározásánál tekintettel kell lenni a tényleges fizet képességre. Óvoda költségvetési f összegek alakulása 2005-2009. Év
Személyi juttatások
2009. (terv) 2008. 2007. 2006. 2005.
141 062 152 494 144 150 136 317 138 569 Óvoda m Év
2008. 2007. 2006. 2005.
Munkaadót Dologi Összesen terhel kiadások járulékok ezer Ft-ban 44 158 66 375 251 595 49 569 56 751 258 814 43 552 16 308 204 010 43 067 15 591 194 975 42 286 14 808 195 663 ködési bevételek alakulása 2005-2008. El irányzat Teljesítés ezer Ft 12 875 13 944 17 570 12 049 8 393 9 880 8 472 10 290 16
A költségvetés tervezése alapvet en bázis alapú, a szerkezetváltozásokat figyelembe véve készül. A kiadások tervezéséhez alapul szolgáló feladatmutató kialakítása várat magára, aminek els sorban az el írt gy jt szakfeladatok gyakori változása, valamint a mérvadó normatív támogatások elnevezésének és tartalmának változása az oka. A gazdálkodásban bekövetkez nem várt események hatására az intézményi költségvetések id r l-id re megváltoznak. Az önkormányzat anyagi lehet ségeinek mértékéig teljesíti a növekedést, de adott esetben korlátozhatja az intézményi lehet ségeket. Minden esetben biztosított viszont - el zetes egyeztetés után - a fenntartói támogatás a pályázati önrész vállalásokhoz, ezzel is ösztönözve az intézményeket a pótlólagos kiegészít források megszerzésére. Az általános iskola taneszköz fejlesztéséhez nagymértékben hozzájárul az önkormányzat 2008. évben a TIOP támogatási rendszeréhez benyújtott, támogatásra érdemesnek ítélt pályázata. A sikeres pályázatnak köszönhet en – a támogatási szerz dés aláírása után – az általános iskola 70 db számítógéppel, 33 tantermi csomaggal, 5 szavazó csomaggal, 6 WIFI csomaggal, illetve 1 alkalmazás szerver csomaggal lesz gazdagabb. A m vészeti oktatás normatív támogatásának csökkenése megnehezítheti a csoportok szervezését, de a források keretéig mindenképpen fenntartjuk a tehetségkutatás és fejlesztés fontos területét. Feladatként határozzuk meg az intézmény számára, hogy a m vészeti képzésben is érvényesüljenek az intézményi szinthez közeli arányok a hátrányos helyzet , és a halmozottan hátrányos helyzet tanulók esetében. Valójában az intézményfinanszírozás érvényesült ezideig, ami nem jelenti azt, hogy nem kell a normativitásra és a feladatfinanszírozás fokozatos bevezetésére törekedni. Összefoglalva a vezetés megfelel en él a forrásszabályozás által kínálkozó önállósággal és az abból következ felel sséget is következetesen felvállalja.
3. VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK Az elkövetkez években is számolni kell a munkanélküliséggel. A település infrastruktúrájának fejlesztésével a helyben megteleped munkahelyteremt vállalkozásokat kellene támogatni. A település mez gazdasági jellegéb l adódóan a mez gazdasági munkaer foglalkoztatása céljából igényes termesztési rendszerek elterjesztését kellene támogatni. Ezáltal növelhet a helyi foglalkoztatás, mely hozzájárulna a lakosság szociális helyzetének javulásához is. A foglalkoztatáshoz viszont a munkaer piacon szakképzett munkaer kínálatot kell teremteni. Ezt az általános iskolai végzettség megszerzésével, a feln tt képzéssel, illetve további szakmák megszerzésének biztosításával lehetséges elérni. A gyermeklétszám várható alakulása a közoktatási intézményekben (f ): Évek
2010.
2011.
2012.
2013.
2014.
2015.
Óvoda:
495
495
497
500
500
500
Iskola:
1210
1220
1230
1240
1250
1260 17
4. CÉLMEGHATÁROZÁSOK ELKÖVETKEZ 6 ÉVRE
A KÖZOKTATÁSI FELADATOKRA VONATKOZÓAN AZ
a.) az intézményfenntartásban a jelenlegi helyzetre és a várható létszámokra tekintettel: - óvodai csoportok b vítése, - iskolai osztályok b vítése. b.) az intézmények átszervezése tekintetében: Hajdúsámson Város Önkormányzata közép távon nem tervezi közoktatási intézményei átszervezését. c.) az intézmények tárgyi feltételeinek javítása érdekében: Óvodában: A tárgyi feltételek javítása a meglév óvodaépület felújításával, 500 fér helyessé történ b vítésével, pályázati pénzb l vásárolt eszközökkel megtörtént. A helyi óvoda korszer en megépített és berendezett. Cél lehet: - szükség szerint új berendezések, eszközök és felszerelések beszerzése Iskolában: - a címzett támogatással megvalósuló rekonstrukció és b vítés további folytatása, különösen a tet tér beépítés els dleges, a korszer sítésre, felújításra pályázati lehet ség keresése; - a sámsonkerti és martinkai tagiskolák felújítása, b vítése, tanterem, tornaterem építése az alsó tagozatosok törvény szerinti nevelése-oktatása feltételeinek biztosítása érdekében; - berendezések, eszközök és felszerelések beszerzése, - fontos feladat az udvari vizesblokkok kialakítása, - az iskola területének b vítése a sportpálya irányába, udvarrekonstrukció, - a Kossuth u. 16. sz. alatt épületb vítés, 6 els osztály számára fér hely biztosítása, - az aula tet téri árnyékolása. d.) az intézmények szakember ellátottságának biztosítása érdekében: - új szakemberek alkalmazása (a nyugdíjba vonulók helyére és munkaer -mozgás esetén) - a meglév szakemberek képzése, továbbképzése, átképzése, tekintettel a kerettantervi szükségletekre e.) a tartalmi fejlesztés irányai az önkormányzat és a lakosság elvárásai alapján: A földrajzi, gazdasági és szociokulturális körülményeket figyelembe véve segítenünk kell a versenyképes oktatási intézmények (óvoda, iskola) kialakítását. Versenyképességünk kritériuma: - az óvoda és az iskola kiállja az összemérés próbáját a hozzá hasonló feltételekkel m köd intézményekkel. - a gyerekek, tanulók jól érezzék magukat az intézményekben, komfortélményük (dologi és személyi összefüggésben is) jó legyen, - célirányos tehetséggondozás folytatása, - a szül k többségének megelégedésére folyjon a nevel -oktató munka az intézményekben, - az intézményeket jellemezze az igényes környezet- és magatartáskultúra, - a tehetséges, alkotásra képes gyerekek részére képességeik fejlesztéséhez a közoktatás keretében szükségletkielégít tevékenység szervezése (m vészeti oktatás),
18
- a szociálisan lemaradó gyermekek felzárkóztatása, - szakmai innovációs tevékenység b vítése. A tartalmi fejlesztés irányai: 1. Szociális kultúra megalapozása: - magyarságkép, nemzeti identitás (magyar és helyi tárgyi, szellemi néprajz, a természet helyi értékeinek megbecsülése, helytörténetírás) - környezetkultúra (a felfogható tárgy- és jelenségvilág ismerete, rendeltetésszer használata) - hátrányos helyzet családok gyermekeinek felzárkóztatása (hátránykompenzáló program, szociális tanulási program, mentálhigiénés program) - idegen nyelvoktatás támogatása - erkölcsi normák oktatása - m vészeti kultúra elsajátítása - informatikai ismeretek oktatása - a gyermekek egészségügyi státuszának felmérése, meg rzése 2. Munkakultúra és pályaorientáció fejlesztése - munkajelleg iskolai tevékenységek végzése - helyi szükségletek, igények, kereslet felmérése az egyes munkanemek iránt 3. Politikai kultúra fejlesztése - közéleti információk tanítása, értelmezése iskolai keretek között - az önkormányzat tárja fel m ködésének módját az iskolának, nyújtson információkat a helyi törekvésekr l (tanulóknak, tanároknak egyaránt) - rendezzen vitafórumot, versenyeket a tanulók között a helyi törekvések megoldásával kapcsolatban - diákönkormányzati tevékenység er sítése. 4. Speciális oktatás fejlesztése - az alapfeladatok mellett az etnikai kultúra ápolása 5. Az egésznapos nevelés fejlesztése - a napközi otthoni ellátás megtartása, illetve fejlesztése - iskolaotthonos oktatás bevezetése az alsó tagozatban - exta curriculum (szabadid s programok) biztosítása - a szakkörök számának b vítése, különösen a mindennapi élethez kapcsolódó tevékenységek megismertetése f.) Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók nevelésének-oktatásának sajátosságai A nevelési-oktatási intézményeinkben az óvodai nevelés, az iskolai életmódra való felkészítés, továbbá az általános iskola nevelés-oktatás folyamatában azonos ellátásban részesülnek, korosztályi összetételben együttesen vannak jelen a nemzeti és etnikai kisebbséghez (roma származású) tartozó gyermekek, tanulók is. Helyi szinten igény nem mutatkozott arra, hogy etnikai kisebbségi nevelés-oktatás valósuljon meg intézményeinkben. Így a nevelési és pedagógiai programokban megfogalmazottak szerint a többi gyermekhez hasonlóan biztosítják az intézmények a roma gyermekek szociálizációját, a hátrányos helyzetb l adódó lemaradások kompenzálását és a kiemelked képesség gyermekkel való sajátos tör dést. Szintén kiemelt feladat a kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók körében is az életre való felkészítés, a munkára nevelés, a pályaorientáció. A pedagógusok és valamennyi alkalmazott kell odafigyelést tanúsít, el segíti az egyéni adottságaiknak, fejl dési ütemüknek megfelel , személyre szabott felkészítést. Az óvodai csoportokban, iskolai osztályokban hátrányos megkülönböztetés nem éri ket, ugyanakkor több lehet séget biztosít - különösen az eltér tanterv tagozat, illetve a m vészeti oktatás - hogy a 19
gyermekek ápolják mozgáskultúrájukat.
hagyományaikat,
kifejlesszék
zenei,
5. A KÖZOKTATÁSI CÉLOK 2009-2015. ÉVEK KÖZÖTTI ID
m vészeti
tehetségüket
SZAKRA
Eszterlánc Óvoda: Az óvodai nevelés alapprogramja az óvodát „a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézmények tekinti, a családi nevelés kiegészít je, a gyermek 3. életévét l az iskolába lépésig, legfeljebb 7 éves korig”. Városunkban magas az óvodáskorú gyermekek száma, mely évr l évre növekv tendenciát mutat. Az önkormányzat feladata, hogy megteremtse a feltételeit annak, hogy a lakosság igénybe vehesse az óvodai szolgáltatásokat. Ennek módja lehet – igény esetén – a fér helyek további növelése. A 2008/2009. tanévben 495 gyermek óvodai elhelyezését biztosította az óvoda 500 fér helyen. Az óvodai felvételnél a munkaviszonnyal rendelkez szül k - akiknek gyermekei 3-4 éves korúak (kb. 10 %) - felvételi kérelmének tudnak helyt adni, illetve a tanköteles korú gyerekek beóvodázását biztosítják. Az eredményes iskolai életmódra történ felkészítés a 25-as maximált óvodai csoportlétszámmal és a 3 éves kortól történ óvodai ellátás biztosításával valósítható meg. Ezért mindenképpen törekedni kell a 25 f s csoportlétszám betartására. Ezáltal biztosítható a szakmai munka színvonalának emelése. Az óvodai felvételnél irányadó az óvodai szervezeti és m ködési szabályzat, amely a következ ket tartalmazza: Kötelez felvenni: - azt a gyermeket, aki a tanköteles életkort a következ tanévben eléri; - a állami gondozottat; - a veszélyeztetett helyzet gyerekeket; - akinek óvodai nevelésben való kötelez részvételét a gyámhatóság elrendelte. A felvételek elbírálásánál a következ sorrendet veszik figyelembe dolgozó szül k esetében: - egyedülálló szül gyermeke, - sorkatonai szolgálatot teljesít apa gyermeke. Az 500 fér helyessé b vült, korszer óvodaépület adottságai a modernkor követelményeinek is megfelelnek. A sz kös költségvetési kereten túl a színvonalasabb szakmai munkához f ként öner b l, szül i szponzori támogatással, alapítvánnyal, rendezvények szervezésével igyekeznek többletforrást el teremteni. A csoportszobák, az öltöz k, a folyosó és az el tér berendezésében, díszítésében természetes anyagokat használnak. Az óvoda udvarán játékeszközök, mozgásfejleszt játékok is megtalálhatók. Városunkban sajnálatos módon észlelhet a lakosság folyamatos elszegényedése, a munkahelyhiány. A gyerekek szókincsébe automatikusan vonul be a munkanélküliség. Ennek anyagi és erkölcsi rombolóereje mérhetetlen károkat okoz a nevelés feltételrendszerében. A nehéz életkörülmények nem kedveznek a kisgyermek harmonikus fejl dését, testi-lelki
20
egészségét biztosító családi nevelésnek. Romlott a feln tt minta min sége, felbomlott a családi értékrend. Az óvoda feladata, hogy felvállalja a család komplex segítését, amelynek fókuszában a gyermek áll, a gyermek védelme, jogainak biztosítása. Ezért rendszeresen, ha szükséges évente több alkalommal is meglátogatják az óvodásokat otthonukban. Igen magas a hátrányos helyzet és veszélyeztetett gyerekek száma, s ez speciális feladatokat ró a nevel testület tagjaira. Heti rendszerességgel szervezik meg a fejleszt felzárkóztató foglalkozásokat. A helyi óvodai nevelési program megvalósítása megkívánja a személyiséglapok vezetését. Ebben a gyermekek egyéni fejlettségi állapota, valamint a továbblépéshez szükséges feladatok és azok eredményei jelennek meg. Az eredményes munkavégzéshez nélkülözhetetlen a fénymásoló berendezés, valamint az információk, adatok tárolásához a számítógép beszerzése. A szabadid eltöltésére délutáni tevékenységeket biztosítanak a szül k igényei alapján, valamint az iskolában beinduló m vészeti képzéshez kapcsolódóan. Alapozó jelleggel a következ speciális tehetségfejlesztést biztosítják: - néptánc - zeneóvoda - népi kismesterségek (kézm vesség) Az óvoda részt vesz az intézmény min ségbiztosítási rendszerének kidolgozásához segítséget nyújtó tréningeken, képzéseken. Kit zött célok: (1) Az óvodáztatásban a hároméves kortól történ , teljes kör ellátást kell szorgalmazni és ezzel is elérni az eredményesebb felkészítést az iskolába lépéshez. Cél, hogy a településen él valamennyi 3 éves korú gyermek óvodai nevelésben részesüljön, kiemelten a HH-s és a HHH-s gyerekek tekintetében. Tudatosítani kell a szül kben, hogy a kisgyermek hároméves korának betöltésekor, illetve utána nevelési év közben is bármikor megkezdheti óvodai életét. Ez a jelenleg megnövekedett bölcs dei igények teljesítését is megkönnyíti. (2) Az óvodai nevelés az óvodai nevelés országos alapprogramja alapján elkészített saját nevelési program szerint folyik. Alapvet feladata, hogy eredményesen teljesítse óvó-véd , szociális és nevel , személyiségfejleszt és az iskolai életre el készít funkcióját. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzet gyermekekkel való foglalkozásokra és a roma etnikumú gyermekek beilleszkedésének segítésére. (3) Az intézmény folytassa és fejlessze az általános iskolákkal kialakított jó együttm ködését az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésére. Kit zött cél továbbá, hogy: - nevelésmunkájukban a gyermek természetes kíváncsiságára, érdekl désére, természetes érésére, fejl désére építsenek, mell zzék a kényszerítést, - tevékenységük középpontjában a játék szerepeljen, ne engedjék, hogy „kisiskolává” váljék az óvoda, - alakítsák ki és rizzék meg sajátos arculatukat, a sokoldalú nevelésre törekvés mellett határozzanak és valósítsanak meg az igények és lehet ségek függvényében kiemelt nevelési területet, - az óvodát és környezetét der s, esztétikus, vonzó módon alakítsák, 21
- a befogadó iskolával (iskolákkal) folyamatos szakmai-kollegális kapcsolatot építsenek ki. - a tanulási zavarok korai felismerése, az adekvát fejlesztés megvalósítása a másodlagos tünetként jelentkez magatartás és viselkedés zavarok leküzdése érdekében. - az integrált nevelés, ennek az id szaknak fontos feladata a feltételek folyamatos és színvonalas biztosítása. - az óvodában az intézményi min ségirányítási program alapján a min ségfejlesztési rendszer m ködtetése és felülvizsgálata. Fontos fejlesztési célkit zés, hogy az óvoda folyamatos mérésekkel, önértékelésekkel elérje a partnerközpontú m ködést, tehát partnereik elégedettek legyenek az óvoda által nyújtott szolgáltatásokkal. - fontos célkit zés, hogy az óvoda megkönnyítse a gyermekek iskolakezdését, kiemelt feladat e cél megvalósítása érdekében: 1.) Az iskola-el készít hatékonyságának növelése érdekében az óvoda kérje ki az els osztályt tanító pedagógusok véleményét az iskolába került gyermekek iskolaérettségér l. 2.) Az iskola-el készít re kötelezett gyermekek hiányzásának fokozott ellen rzése, és a törvényi el írások betartása az igazolatlan napok vonatkozásában. - Az önkormányzat fontosnak tartja, hogy a gyermekek egészséges, érzelemgazdag környezetben töltsék el óvodai életük mindennapjait. Önkormányzatunk feladatának tekinti, hogy a szül i igényeknek megfelel en biztosítsa az óvodai nevelést, a 3-6 éves korú gyermekek napközbeni ellátásával. Törekedni kell arra, hogy teljes kör legyen a fér hely kihasználtság. Az általános iskola sikeres befejezése érdekében nélkülözhetetlen, hogy az alacsonyan szocializált családokból kikerül egyébként átlagos képesség gyermekek minél el bb bekapcsolódjanak az óvodai ellátásba. Személyes meggy zéssel kell megpróbálni elérni minden hátrányos helyzet gyermek esetén, lehet leg már 3 éves kortól. Gondoskodni kell arról, hogy minden szükséges esetben, illetve ha más módon meg nem oldható: lehet leg teljes ingyenesség biztosításával segítsük el a foglalkozásokon való rendszeres részvételt. Az interkulturális óvodai nevelési személyi, tárgyi és módszertani feltételeinek fejlesztésével általánossá kell tenni a roma gyermekek rendszeres óvodába járását. A nevel testület elkötelezett a kompetenciaalapú nevelési rendszer iránt. Az óvoda- és egészségügy m ködése zavartalan, a sz r vizsgálatok folyamatosak, a szemészeti, a fogászati és a hallás vizsgálatra is kiterjednek. Változások az óvodai intézményrendszerben: Különböz kapcsolattartási formák a gyermekek optimális fejlesztése céljából: - nyílt és bizalomra épül kommunikációra, az információcserére törekvés, - a gyermek fejl désér l korrekt, hiteles tájékoztatás, - egymás kölcsönös tiszteletben tartása (a nevelési gyakorlat elfogadása), - az óvoda pedagógiai elveivel egyez szül i kérések, javaslatok figyelembevétele, megvalósítása, - a családi nevelés hiányosságaiból ered hátrány kötelességszer csökkentése. A hagyományosan jó kapcsolat a konkrét tevékenységeken keresztül mérhet leginkább. Évr l-évre megrendezésre kerül a szül k aktív közrem ködésével a karácsony, farsang, anyák napja, évzáró, gyermeknap. Hagyományosan megrendezésre kerül esemény az óvoda nevelési eredményeit bemutató nyílt hét, amely iránt évr l-évre nagy az érdekl dés. A szül k elismeréssel nyugtázzák az óvoda nevelési módszereit, eredményeit. Az óvoda-iskola kapcsolatában is jó az együttm ködés. A személyiséglapok vezetésével igyekeznek megkönnyíteni az óvoda - iskola átmenetet. Az átmenet folyamatossága érdekében
22
a kölcsönös nyitottságra, érdekl désre, egymás nevelési - pedagógiai programjának, tartalmi munkájának megismerésére, folytatására törekednek. Az együttm ködés formái: kölcsönös hospitálás, konzultáció, munkaközösségi foglalkozás, nagycsoportosok látogatása az els osztályosoknál. A tartalmi munkát tekintve kiemelt figyelem irányul - a kísérletileg kipróbált mér eszközök alkalmazására, - a rendszeres bels és küls továbbképzésre és önképzésre, - a küls kapcsolatok meger sítésére (a hasonló programot alkalmazó társintézményekkel történ kapcsolat felvétel), - a szakért k igénybevételére, - a további küls pénzforrások biztosítására, alapítványi és pályázati támogatásokkal. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú M vészetoktatási Intézmény: 1.) Az iskola tanulói létszáma a 2008/2009-es tanévben 1182 f volt. A 2009/2010. évi várható létszám a beiratkozások figyelembevételével 1210 f . 2.) A Sajátos Nevelési Igény (szegregáltan oktatott) gyermekek adatai: 2004/2005 tanévben: 60 f 2005/2006 tanévben: 52 f 2006/2007 tanévben: 47 f 2007/2008 tanévben: 43 f 2008/2009 tanévben: 41 f 3.) Beiskolázás: A 2008/2009-es tanévt l 3 célirányos tehetséggondozó osztályt indítottunk, melyet felmen rendszerben tovább folytatunk. Választhattak a szül k matematika-informatika, angol nyelv, magyar-történelem irányultságú osztályok közül. Amennyiben a szül nem kérte, hogy gyermekét ezen osztályokba tegyük, úgy általános osztályba került. Ett l a tanévt l 5. osztályban is indítottunk 2 célirányos tehetséggondozó osztályt (angolnémet, matematika-informatika). Szül i kérésre, illetve szakért i vélemény alapján normál tagozaton 10 f , eltér tanterv tagozaton 1 f magántanulóként teljesítette a követelményeket és osztályozó vizsgát tettek. A továbbtanulás alakulása: Év Gimnázium Szakközépiskola 2006/2007 18 59 2007/2008 23 52 Hatosztályos gimnáziumban 3-4 f folytatja tanulmányait.
Szakiskola 72 68
Az iskola minden esetben fogadja azokat a tanulókat, akik a városban telepednek le. A pedagógusok biztosítják a tanulóknak az átállás okozta nehézségek leküzdését, korrepetálások, egyéni foglalkozások keretében. 4.) Programok:
23
Anyanyelvi oktatás terén a NYIK-programmal, analitikus és szintetikus módszerrel, matematikából intenzív-variációs módszerrel, eltér tanterv tagozaton a tanulók képességeihez igazodó egyéni módszerekkel dolgoznak. Idegen nyelv /angol, német/ kötelez jelleggel a 4. évfolyamtól tanítanak. Szakköröket m ködtetnek az önálló tanulási képességek kialakítás és fejlesztése érdekében. Szemészeti gondozás, egészségügyi sz rés, logopédiai oktatás folyik az iskolában. Fejleszt pedagógusok segítik a tanulási zavarok okainak vizsgálatát, a differenciált fejlesztést, magatartászavarok oldását. Pedagógus asszisztensek segítik a lassabban haladó gyerekeket a tanulásban. Lehet séget kapnak a gyermekek a különböz m vészeti ágak megismerésére, az azokban való aktív tevékenységre, csoportos alkotásokra. Valamennyi érdekl d számára biztosított a versenyzés, a sportolás, a játék öröme, azok pozitív hatása. 5.) Alapfokú m vészeti oktatás Zenem vészeti ág: 99 f el képz : szolfézsból zongora, fuvola, gitár, heged , rézfúvós, citera tanszak m ködik Képz - és iparm vészeti ág: 85 f el képz : vizuális alapismeretekb l festészet tanszak m ködik Táncm vészeti ág: 68 f néptánc tanszak m ködik A következ évben az igények és lehet ségek alapján: - szeretnénk visszaállítani a kerámia- és t zzománc tanszakot 6.) Fejlesztésre váró feladatok - Az els osztályba érkez gyerekek közül sokat küldünk Nevelési Tanácsadóba, hogy kiderítsük, van-e valamilyen részképesség zavaruk, vagy egyéb tanulást akadályozó problémájuk. Ezeket a gyerekeket a bels gondozók figyelemmel kísérik és kidolgozzák a fejlesztés lehet ségeit. Fontos feladat, hogy minél hamarabb kiderüljön, ha beavatkozásra van szükség. - Speciális feladatok ellátása: logopédia: - 1 f állású logopédus, 1 pedagógus heti 2 órában látja el ezt a feladatot. - fontos lenne a kistérségi logopédiai szolgálatba való bekapcsolódás, hiszen az 1. osztályosok közül sokan segítségre szorulnak. - testnevelés alól felmentett 65 f , könnyített testnevelésben kell részesíteni 36 f t, nekik szükségük lenne gyógytestnevelés tartására. Ezt a feladatot a kistérségi társulásban kell megvalósítani. - A lakosság iskolázottságára vonatkozó táblázat mutatja, hogy igen sokan vannak, akik nem végzik el a 8. osztályt, illetve többen nem fejezik be a 8. évfolyamot. k általában hátrányos
24
helyzet ek is és kevesen vannak, akik bejárnak a dolgozók általános iskolájába Debrecenbe befejezni az iskolát. Megoldást jelentene a feln ttoktatás megszervezése. Távlati cél: - azokon való segítés, akik már nem tankötelesek, de szeretnének a feln ttoktatási formába bekapcsolódni, - továbbtanulók sorsának nyomon követése. 7.) Nevelési tanácsadás Fejlesztésének szükségességét alátámasztó adatok - veszélyeztetett: 67 f - hátrányos helyzet : 648 f Bukás: alsó tagozatban nincs buktatás. 1-3. évfolyamon felzárkóztatásra szorult: 115 f , évet ismételt: 23 f . A 4. 8. évfolyamon 57 tanuló bukott meg. Év közben több tanuló kerül be a nevelési tanácsadóba, ahol a vizsgálat eredményeként osztályozás alóli felmentésüket javasolják. /idegen nyelvb l, matematikából és magyar nyelvtanból/ A segítségre szorulóknak fejleszt foglalkozásokon kell részt venniük. Ez évben 132 gyermek vett részt egyéni képességeinek fejlesztésében. A feladatok ellátása érdekében városi szinten szükség lenne nevelési tanácsadó m ködtetésére. A feladatok ellátása érdekében több fejleszt pedagógus, pszichológus, mentálhigiénés szakember foglalkoztatására lenne szükség. Itt kell megjegyezni, hogy az önkormányzat akkor vállalhat további feladatokat, ha ezzel nem veszélyezteti kötelez feladatainak ellátását, a normatíván túl nyújtandó önkormányzati támogatás nem veszélyezteti az önkormányzat gazdálkodását. 8.) Értékelési rendszer: Rendszeres tanulói teljesítmény mérések, értékelések - a tanulói értékelés a pedagógiai programban meghatározottak szerint történik - tantárgyi mérések iskolai szinten - az országos mérésekbe kapcsolódik be az iskola, különösen fontos a kompetencia-mérés 4. 6. 8. évfolyamon Nevel k esetén: Az IMIP-ben megfogalmazottak szerint történik. 9.) Min ségirányítási rendszer Bels gondozói rendszer m ködtetése kiemelt feladat: - a szociális hátrányok leküzdésében - a tanulók problémáinak nyomon követésében - a hiányzásokból adódó problémák megoldásában - magatartási problémák, konfliktusok kezelésében - szül kkel való kapcsolattartásban. 10.) Humán er forrás - egyetemet végzett: 10 f - f iskolát " : 89 f - másoddiplomás: 18 f 25
- szakvizsgával rendelkezik: 5 f - szakmai továbbképzésen részt vett: 60 f - speciális tanfolyamot végzett: 48 f - szervezetfejleszt tréninget végzett: 62 f - min ségbiztosítási tanfolyamot végzett: 5 f Pedagógusok továbbképzése külön ütemterv szerint folyik. A kötelez továbbképzésnek mindenki eleget tesz.
7 évenkénti
Fejlesztés szükséges: - pszichológus - logopédus - gyógytestnevel - m vészeti oktatásban résztvev k - fejleszt pedagógus 11.) Idegen nyelvoktatás - a központi iskolában: német, angol - a tanyai iskolai egységekben csak egy nyelv tanulása lehetséges Megoldás: szakkörök m ködtetése, nyelvtanárok foglalkoztatása 12.) A gyermekek szociális helyzetét figyelembe véve 14 napközis csoport m ködik, illetve menza étkeztetés biztosított. Eddig az igényeket sikerült kielégíteni az eltér tagozaton is. 13.) Óvoda - iskola kapcsolata - jó az együttm ködés a gyermekek zökken mentes átadás-átvétele terén. - további fejlesztés szükséges 14.) Az intézmény szervezeti felépítése megfelel a feladatok ellátásának További fejlesztés szükséges /K.tv szerint/: - szabadid szervez - gyermek és ifjúságvédelmi felel s, vagy gyógypedagógiai asszisztens az eltér tagozaton, - hangszerkarbantartó
6. EGYÜTTM
KÖD
tanterv
PARTNEREK
A fejlesztési célok megvalósítása érdekében az alábbi szervezetek m ködnek együtt: 1. 2. 3. 4. 5.
Hajdúsámson Város Önkormányzatának Képvisel -testülete Oktatási, M vel dési és Sport bizottság Polgármesteri Hivatal Cigány Kisebbségi Önkormányzat Általános iskola igazgatója, helyettesei, munkaközösségei
26
6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
Óvoda vezet je, helyettesei, munkaközösségei Óvodaszék Óvodai szül i szervezet Iskolaszék Diákönkormányzat Iskolai szül i szervezet Városi Könyvtár és Közm vel dési Intézmény Helyi egyházak Helyi civil szervezetek Helyi vállalkozók Küls szakért k
7. A
FEJLESZTÉSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK MEGHATÁROZÁSA
A közoktatási törvény 85. § (4) bekezdése el írja a helyi önkormányzatok részére, hogy helyi közoktatási intézkedési tervüket kétévenként értékelniük kell, indokolt esetben pedig felül kell vizsgálniuk. Ugyancsak intézkedik a törvény arról, hogy az iskolafenntartó önkormányzatnak vizsgálnia kell, hogy az intézmények nevelési, illetve pedagógiai programja megfelel-e az intézkedési tervben foglaltaknak. Ezzel összefüggésben: 1.) Az óvodának és iskolának az önkormányzati intézkedési tervvel összhangban lév nevelési, illetve pedagógiai programmal kell rendelkeznie, melyre tekintettel a közoktatási intézmények jelen dokumentumai felülvizsgálandók, szükség esetén módosítandók. Felel s: - intézményvezet k Határid : 2009. december 31. 2.) A módosított nevelési, illetve pedagógiai programok képvisel -testületi jóváhagyásakor vizsgálni kell, hogy az intézmények által módosított programok megfelelnek-e a közoktatási intézkedési tervben foglaltaknak. Felel s: - jegyz - Oktatási, M vel dési és Sport Bizottság - intézményvezet k Határid : 2010. március 31. 3) Az intézkedési terv id arányos végrehajtásának értékelése Felel s: - jegyz - oktatási, m vel dési és sport bizottság - intézményvezet k Határid : 2011. július 31.
27
4.) A helyben nem biztosítható közoktatási szolgáltatások a kistérségi társulás keretén belül szükséges ellátni. A szakmaiság és hatékonyság növelése érdekében további folyamatos tárgyalás a kistérséggel. Felel s: - jegyz - Oktatási, M vel dési és Sport Bizottság - intézményvezet k Határid : folyamatos 5.) A fenntartó önkormányzat részér l fenntartói törvényességi, valamint fenntartói szakmai ellen rzési, értékelési ütemtervet kell kidolgozni. Felel s: - polgármester - Oktatási, M vel dési és Sport Bizottság - intézményvezet k Határid : folyamatos
8. ESÉLYEGYENL
SÉGI TERV
Az 1993. évi LXXIX. törvény 85. § (4) és a 2003. évi CXXV. törvény 27. és 35. §-ai alapján Hajdúsámson Város Közoktatási Esélyegyenl ségi Helyzetelemzése és Esélyegyenl ségi Intézkedési Terve elkészült, mely Hajdúsámson Város Önkormányzata Képvisel -testülete által, a 638/2008. (XI.29.) öh. számú határozattal a 2009. évre vonatkozóan elfogadásra került. Határid k: - a terv értékelésére vonatkozóan: 2009. december 31. - a 2010. évre szóló Közoktatási esélyegyenl ségi helyzetelemzés és program elfogadására vonatkozóan: 2010. január 31. Hajdúsámson Város Önkormányzata a Közoktatási és Esélyegyenl ségi Intézkedési Terv megalkotásával nem lezártnak tekinti, hanem elkezdettnek azt a folyamatot, amellyel a közoktatási intézményrendszer alkalmazkodni képessé válik a XXI. századi kihívásokhoz, mint távlati célokhoz. A feladatok megvalósításához kéri a Képvisel -testület minden közoktatási feladatok megvalósításában résztvev , cselekv en aktív tagjának támogatását.
28
