HAGYOMÁNYBAN ÉLVE
A Felsőpakonyi Herman Ottó Általános Iskola pedagógusai és diákjai által megvalósított Nemzeti Tehetség Program a honfoglalás koráról 2016. február 6. - május 27.
Előszó a kiadványhoz A Felsőpakonyi Herman Ottó Általános Iskola hét pedagógusával 2015-ben a Hagyományban élve című programunkkal nyertünk az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt pályázaton, amely hazánk nemzeti kulturális örökségének megőrzését tűzte ki célul. A projekt témájának a honfoglalás korát választottuk, ehhez a témakörhöz egy komplex foglalkozássorozatot állítottunk össze harmadikos, negyedikes és ötödikes gyerekek számára. Az ismeretszerzésen túl maradandó alkotásokkal is meg akartuk ajándékozni a gyerekeket, és emellett igyekeztünk átélhető élményeket is nyújtani számukra a kor szokásairól, hagyományairól, életmódjáról.
A 23 foglalkozásból álló programunkat 2016 februárjától májusáig valósítottuk meg. Erről olvashatnak ebben a kiadványban. Reméljük, hogy munkánk és fáradozásunk sok gyermek számára volt hasznos és maradandó!
Amit megtanultunk …
Álmos vezér A negyedik osztályosokkal Álmos vezér mondáját dolgoztuk fel csoportokban. Időszalagot és térképet készítettünk.
Családfát is rajzoltunk.
Solymászat gyerekszemmel A monda elolvasása és rövid megbeszélése után önállóan, fegyelmezetten és nagyon ügyesen dolgoztak az ötödikes gyerekek. Turulmadár a fészekben
Kerecsensólyom
Turul szobrok Magyarországon (piros pontokkal jelölve)
A Honfoglalás legendájának feldolgozása
Honfoglalás kori településnevek a mai Magyarország területén
A harmadikos gyerekekkel fegyvereket, ruhákat és zászlót terveztünk a Honfoglalás című film egyes részleteinek megtekintése után.
Mítoszok és legendák világában "A foglalkozás egyik témája az Emese álma című monda volt. Magdi néni bemutatta, majd beszélgettünk róla. Érdekes álma volt Álmos anyjának: gyerekeket szült, akiknek utódaiból királyok lettek. Végül lerajzoltuk azt a részt, ami a leginkább megfogott minket. Ezután egy másik rege - A fehér ló mondája - következett. El is játszottuk a történetet, én voltam az egyik követ. Én jól éreztem magam, ahogy a többi harmadikos is." (3. osztályos tanuló)
A rovásírás „Norbi bácsival megnéztünk egy filmet a rovásírásról. Ez volt a régi magyarok írása. Az az érdekes benne, hogy jobbról balra írjuk. Nagyon tetszett a rovás ABC, rengeteg szót írtunk, amit el is tudtunk olvasni, a végén a nevünket is le tudtuk írni.” (5. osztályos tanuló)
Kalandozások kora "A foglalkozáson sok mindent megtanultunk. Először Ica nénivel beszélgettünk az ősökről, és az életmódjukról. Tünde néni kiosztott egy lapot, amin feladatok voltak. Azután a nemezelésről és a jurtáról tudhattunk meg érdekes dolgokat. A végén egy nemezelt szőnyegre is ráülhettünk. Érdekes volt ez a foglalkozás." (4. osztályos tanulók)
Nemezszőnyegre ülni jó!
Tudod-e a választ? 1. Hány birkát kellett megnyírni egy nemezsátorhoz? 2.Mivel kezelték a sátor fából készült részeit? 3. Hány évig használtak egy sátort?
Válaszok: 1. Kétszázat két éven keresztül. 2. Ló vérével. 3. Kb. 50 évig
A méhészet mint ősi mesterség „Eljött hozzánk Karcsi bácsi, aki kas méhész. Elmesélte a méhek szaporodását, életközösségét. Beszélt arról, hogy milyen házat készítenek az emberek a méheknek. Sőt, meg is nézhettünk egy igazi kaptárt. Mikor elment, készítettünk mézgyertyát.”
Méz-kvíz 1. Melyik méz a legritkább? 2. Mennyi méh fér el egy kaptárban? 3. Mondj négyféle mézet! 4. Télen hány méh marad életben a kaptárban? 5. Kik alkotják a méhcsaládot?
(3. osztályos tanuló)
kaptár
Válaszok: 1. gyümölcsvirágméz 2. kb. 70000 3. akác, vegyes virág, repce, selyemfű 4. kb. 30000 5. királynő, dolgozók, herék
Múzeumban jártunk Április 21-én a Magyar Nemzeti Múzeumba vitt minket Bori néni. Múzeumi órán vettünk részt, Suba Eszter volt a vezetőnk. Először kérdéseket tett fel a honfoglalásról - kíváncsi volt, miket tanultunk, olvastunk róla az iskolában. Aztán megnéztünk egy sírt és honfoglalás kori leleteket. Ezekkel kapcsolatban feladatokat oldottunk meg. Láttunk egy érdekes animációt is a honfoglaló magyarok mindennapjairól. Beöltöztünk korabeli ruhákba, majd készítettünk olyan csavart fém karperecet, amilyenek a kiállításon is voltak. (3. osztályos tanuló)
Amit elkészítettünk …
Rongybaba készítése "Április 7-én egy népi iparművész, Rónai Ágnes jött el hozzánk a budapesti Fazekas Központból. Kicsit beszélgettünk a honfoglaló magyarok öltözködéséről és játékairól, aztán rongyból készítettünk lány, fiú és pólyás babákat. Ági néni és Bori néni segített nekünk. A babáknak hajat is fontunk fonalból. Szerintem nagyon jó foglalkozás volt." (4. osztályos tanuló)
Névtábla készítés „Megismerkedtünk a „dogatcser” szó jelentésével. Megtudtuk, hogy a honfoglalók a nemezsátor bejáratához tűzték az óvó-védő háromszöget. Mi is valami hasonlót készítettünk, de mi fából és fonalból. A háromszögbe rovásírással a nevünket véstük. Ez volt a legizgalmasabb, mert a véséshez és az égetéshez elektromos gépeket is használhattunk. Utána következett a bojtok elkészítése. Mi az eredeti lószőr helyett fonalat használtunk. A bojtkötés nem ment olyan könnyen, de aztán csak sikerült. Biztosan ki fogom tenni a szobám falára!” (5. osztályos tanuló)
Nemezelés „Tünde néni – aki nem csak tanár néni, hanem nemezkészítő is - mutatta be a nemezelés technikáját. Elmondta, hogy a gyapjúból, vízzel és szappannal süveget fogunk készíteni. Ekkor még nem sejtettük mi vár ránk! Reggel fél 9-kor kezdtük a munkát és délután fél 2-re lettünk készen. 5 órán keresztül keményen dolgoztunk! Nem adtuk fel, egymást biztattuk és segítettük. Sokáig kellet formázni, gyúrni, verni a gyapjút. Délutánra nagyon elfáradtunk, de amikor a süveget felvettük a fejünkre, az valami nagyszerű érzés volt! Nagyon örültünk, hogy ennyi órán át kitartottunk. " (5. osztályos tanuló)
Honfoglalás kori játékok "Ezen a foglalkozáson először a honfoglalás kori játékokról beszélgettünk. Érdekes volt hallani, hogy őseink milyen leleményesek voltak és kihasználták a természet adta lehetőségeket. Utána megbeszéltük, hogy a nemez malomtáblához bábukat fogunk készíteni. Összesen 18 bábut formáztunk meg, ezeket csontból faragtuk ki. Több eszközt is használtunk hozzá: vésőt, reszelőt, csiszolópapírt."
"Miután megtanultuk a játék szabályait, következhetett a bajnokság!" (3. osztályos tanuló)
Amulett zsírkőből "Először az amulettek jelentőségéről beszélgettünk. Megbeszéltük, hogy ne siessük el a munkát. Utána mindenki választott egy tetszőleges követ, amibe halványan belekarcolt egy formát, majd elkezdtünk dolgozni. Mindig csak fokozatosan véshettünk belőle." (4. osztályos tanulók)
"Végre elérkezett a várva várt nap! Vendégünk Németh Zsolt fazekas mester volt. Megismertette velünk az agyag tulajdonságait, bemutatta az eszközöket. Az ő segítségével mindenki készíthetett egy edényt."
Agyagozás
"A legklasszabb az volt, amikor odaülhettünk a korongozóhoz és megtapasztaltuk, hogy milyen nagyszerű dolog a korongozás. Fantasztikus érzés!" (4. osztályos tanuló)
Bőrtarsoly "Az utolsó kézműves foglalkozáson megismerkedtünk Dobos Krisztina bőrművessel, aki a Népművészet Ifjú Mestere. Az ő segítségével mindenki bivalybőrből készített egy tarsolyt. Csodálatos volt a mintadarab! Élveztük a lyukasztást a kalapáccsal, de a legjobb a szegecselés volt. A végén mi magunk végeztük a fűzést is. Két délután, több órán át tartott a munka, de nem bántuk, nagyon szép tarsolyokat készítettünk." (3. osztályos tanuló)
És íme: a sok fáradozás eredménye
Látványos honfoglalás "A mai foglalkozásunkon számítógépen dolgoztunk: kiadványt szerkesztettünk. Nagyon érdekes feladat volt, mert digitális könyvet készítettünk, ami nyomtatott könyv formájában is megjelenik majd. Az eddigi foglalkozásainkról állítottunk össze képes bemutató fájlokat: Csiki Pihenőkert Magyar Nemzeti Múzeum Névtábla készítés Rovásírás Táltos dobosok Álmos monda Rongybaba Nemezelés Ősi ételeink Agyagozás Méhészet Íjászat Lovaglás Bőrözés Mítoszok és legendák világa A honfoglalás legendája Álmos mondája (5. osztályos tanulók)
Amit megéltünk …
Táltos dobosok Február 24-én hívtuk meg a Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapatát. "Mindannyian nagyon vártuk már a találkozást a táltos dobosokkal, mivel fogalmunk sem volt, mit takar ez a név. Először egy énekes-dobos előadást láttunk, amelyben különböző dobokat szólaltattak meg az előadók. A csapat vezetője, Göncöl, egy olyan csengettyűs csizmában érkezett, ami magában egy hangszer volt. Ezután egy kis történelmi előadás következett. Végül mi magunk is kipróbálhattuk a sokféle speciális dobot. Nagyon érdekes nap volt, jól szórakoztunk!" (5. osztályos tanuló)
Ősi ételeink
Köles leves hozzávalók: kevés olaj, hagyma, fehérrépa, sárgarépa, borsó, köles, tárkony, lestyán, só Köles puding hozzávalók: tej, vaníliás cukor, méz, köles, keményítő (mazsola)
„A tehetséggondozó programunk egyik foglalkozása a főzés volt Erika néninél. Megtudtuk, hogy mi a zab, a köles, és mik a honfoglalás kori fűszernövények. Két csapatban főztünk. Az egyik csapat köles levest, a másik köles pudingot. Nagyon sokat dolgoztunk, miközben telefonon vagy táblagépen rákereshettünk az alapanyagokra. Miután minden kész lett, megterítettünk. Először levest ettünk. Bár kicsit sótlan volt, de finom. A köles pudingból kétfélét is főztünk. Mindenki választhatott, hogy a mazsolásat vagy a mazsola nélkülit kéri. Nagyon jó volt ez a nap! Remélem, a többieknek is tetszett!” (4. osztályos tanuló)
Honfoglalók voltunk a Csiki Pihenőkertben "Beöltöztünk honfoglaló magyaroknak, és ezeregyszáz évet utaztunk vissza az időben dr. Mester Edit vezetésével. Jurtában, nemeztakarókon ülve beszélgettünk a honfoglaló magyarok vándorlásairól, csatáiról, életmódjáról. Felelevenítettük a törzsek és a vezérek nevét. Kézbe vehettük honfoglalás kori ékszerek, fegyverek, edények és hangszerek másolatait. Később bementünk egy veremházba. Ezután nagyon élveztük az íjászatot is". (4. osztályos tanuló)
Íjászkodtunk "Alig vártam már az íjászatot! Norbi bácsi a fegyverekről beszélt, meg a magyar íjról és az íjászatról. Utána végre lőhettünk - közelebbről és távolabbról - két céltáblára. Nem volt könnyű célba találni, de nagyon jó volt." (4. osztályos tanuló)
Bátor és harcos ifjaink íjászat közben és fáradozásuk eredménye a céltáblán.
Lovagoltunk „Pesterzsébeten voltunk lovagolni és a lószerszámokkal meg a lótartással megismerkedni. Egy Dani nevű fiú tartott előadást, aki megmutatta a ló tisztítását, patájának pucolását és a nyergelést. Aztán lovagoltunk. Három ló volt: Bálvány, Herceg és Fáraó. Futószáron mentünk lépésben és ügetésben. Élveztük ezt a napot." (3. osztályos tanuló)
fazekasműhelyben
Kirándulás Nádudvarra
szövőműhelyben
nemezműhelyben
"Május 13-án a Nádudvari Népi Kézműves Szakiskolában tettünk látogatást, ahol Misi bácsi beszélt nekünk az iskola szokásairól, a tanulókról és sorban bemutatta a műhelyeket. Először a szövőműhelyt látogattuk meg, ahol megnézhettük, hogyan dolgoznak a nagy szövőszéken, majd a bőrös műhelyben szebbnél-szebb táskákat, öveket és tarsolyokat láttunk. A nemezes műhelyben a tanulók takarót készítettek. A fafaragó műhelyben csodálatos kézi faragásokat láttunk. A fazekasműhelyben mi is készítettünk egy pici, sípoló madárkát. Délután Fazekas Ferenc népi iparművész saját műhelyében mesélt a fekete kerámiáról. Nagyon jól éreztük magunkat." (3. osztályos tanuló)
Zárórendezvény Programunkat május 27-én tartottuk az iskola udvarán, ahol egy nemezsátorban helyeztük el a gyermekek által elkészített munkadarabokat, rajzokat. Lehetett íjászkodni, zsírkőből medált készíteni, rajzolni, miközben táltos zenét hallgattunk. Lehetőségünk volt megkóstolni a korabeli köles levest is. Néhány gondolat a vendégkönyvünkből:
"Hosszas kitartó munka eredménye, illetve befejező eseménye a mai sokoldalú, hangulatos záróesemény. Mosolygó gyerekek ismerkedhetnek a magyar hagyományokkal..."
"...sok szép és remek munkát láttam, s most is bebizonyosodott, hogy milyen ügyesek és tehetségesek a pakonyi gyermekek!"
"Amikor az asszonyok nemezt készítenek, beleraknak egy darabot, néhány gyapjúszálat egy régi, már megszolgált nemeztakaróból. A réginek benne kell lennie az újban. Kívánom, hogy őseink örökségét vigyék tovább, újítsák meg, adják tovább gyermekeiknek".
A programok szervezői és résztvevői A lelkes harmadikos, negyedikes és ötödikes diákjaink
A pályázat nyertes pedagógusai, akik a programokat szervezték (balról jobbra): Papp Norbert, Matiszné Gomba Zsuzsanna, Wacha Borbála, Rutterschmidné Balázs Mária, Egresi Magdolna, Nagyné Pál Tünde, Viziné Surányi Erika
Köszönetnyilvánítás Akik segítsége nélkül nem valósíthattuk volna meg a programjainkat: - iskolánk vezetői, Matisz Zsolt igazgató és Mósa Zsuzsanna igazgatóhelyettes, akik mindenben mellettünk álltak és támogattak bennünket; - iskolánk pedagógusai: Princzné Szilágyi Ilona, aki előadást tartott, Sebestyénné Fehérvári Márta, aki a kiadvány szerkesztésében közreműködött, és azok, akik szükség esetén helyettesítettek és segítettek bennünket; Tóthné Bakota Annamária iskolatitkárunk, iskolánk technikai dolgozói; - Csire Károly méhész; Dobos Krisztina népművész; Durkó Éva (plakáttervezés); Fazekas Ferenc fazekas; Fazekas Zsuzsanna (pályázatírás); Makai Dezső lovász; Dr. Mester Edit régész; Nádudvari Népi Kézműves Szakiskola dolgozói; Németh Zsolt fazekas; Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata; Rónai Ágnes népi iparművész; Suba Eszter múzeumpedagógus; Vetró Mihály nemezkészítő; - és sokan mások, akik önkéntes munkájukkal támogattak bennünket és a rendezvényeinket. Köszönjük!
Minden jog fenntartva! Nyomdai munka: Mátyus Nyomda Bt., Dabas 2016. június
