Hagyomány és korszerűség A M Ű C S A R N O K É S A Z E R N S T M Ú Z E U M 2 0 12 - B E N A kultúra a modern társadalom legfontosabb értékrendszere. A vizuális kultúra alapját adó képzőművészet sokrétű társadalmi hatása szinte minden korosztály értékválasztásaiban kimutatható.
A Műcsarnok nemzeti intézmény
A Műcsarnok a kortárs képzőművészet legfontosabb kiállítóhelye Magyarországon: nemzeti intézmény. Általa elérhető a magasan képzett polgárok célcsoportjának döntő többsége. Kiállításait, programjait kiemelkedően magas médiamegjelenések kísérik. 2011-ben az egyetlen olyan nagy kulturális intézmény volt hazánkban, amelyik a gazdasági válság ellenére jelentősen növelni tudta látogatottságát. A tervek szerint ez idén is folytatódik: 2012-ben további 50%-kal több néző várható a kiállításokra. A gazdagodó programhoz ettől az évtől egy új kiállítótér is társul, az épület alagsorában kialakított Mélycsarnok. A Műcsarnokkal szimbiózisban működő, idén százéves Ernst Múzeum a főváros egyik legpatinásabb művészeti központja. A májusban kezdődő centenáriumi programok kiemelkedő eseménye lesz az Arcok és álarcok című sztárkiállítás, amelyre több mint százezer látogatót várnak. A kiállítóhelyekkel való együttműködés révén lehetőség nyílik hosszú távú partneri kapcsolatok kialakítására. Számos magas presztízsű ellentételezésre van lehetőség az exkluzív tárlatvezetésektől a fogadási helyszín biztosításáig – ezekre természetesen egyéb kommunikáció is ráépülhet. A Műcsarnok és az Ernst Múzeum által széles spektrumon megjelenített legfontosabb társadalmi értékek: a hagyomány és a korszerűség. Olyan támogatókat és együttműködő partnereket várnak az egyes kiállításokhoz, akiknek kiemelkedően fontosak ezek az értékek, s a tárlatok nyújtotta nagy publicitással – amely gyakorlatilag teljes egészében eléri a hazai gazdasági és közéleti döntéshozókat – saját imidzsük megjelenítésében ezen értékek mentén szeretnének élni.
M Ű C S A R N O K 2 0 12 | 2 / 11
Kiállítások 2012-ben MŰCSARNOK [ KERESZTÜL-K A SUL – A HELY SZELLEME ] 2012-ben a Hősök terén álló patinás épület tizenkét teremből álló hatalmas kiállítócsarnokában a tárlatok mindegyike kapcsolódik valamilyen módon a tér gondolatköréhez. Geometriai térelemekhez, topológiai viszonyokhoz, s természetesen a művészet szerkezeti helyeihez, a virtuális és mentális terekhez. Egy város, amely kedves nekünk, az ország, amelyért rajongunk, a hazánk nem írható le pusztán fizikai jellemzőkkel – az emlékek, az érzelmek, az otthonosság szövedékei keresztül-kasul behálózzák a tereinket. Idén négy különböző kiállításon is lehetősége lesz a Műcsarnok látogatójának, hogy saját ízlése és érzékenysége szerint kibogozzon egy-egy ilyen hálót.
Nemzetközi sztárok Budapesten JANUÁR 26. – MÁRCIUS 25.
NEW YORK, VERSAILLES, BUDAPEST Bernar VENET K UR ÁT OR: A L E X A NDR E DE VA L S
A kortárs francia képzőművészet doyenje világszerte nagy hatást kiváltó szobrász, festő és teoretikus. A 2011-ben Versailles-ban rendezett szabadtéri kiállítását csaknem hatmillióan látták. 1999-ben egy csoportos tárlaton már találkozhatott a Műcsarnok közönsége Venet néhány alkotásával – a mostani bemutató a művész első magyarországi életmű-kiállítása.
M Ű C S A R N O K 2 0 12 | 3 / 11
Á P R I L I S 12 . – J Ú L I U S 1.
EURÓPAI UTASOK KOLOZ S VÁ R I K É P ZŐMŰ V É S Z E T A Z E Z R E DFOR DULÓ U TÁ N
BERSZÁN Zsolt, Mircea CANTOR, Adrian GHENIE, Victor MAN, Ciprian MUREŞAN, VERES Szabolcs és mások K UR ÁT OR: A N G EL J U D I T
A nemzetközi kortárs képzőművészet egyik legizgalmasabb központja Erdély fővárosa, Kolozsvár. Az elmúlt két évtizedben tucatnyinál is több olyan művész indult innen, akinek a kiállítása a legjelentősebb berlini, londoni, párizsi galériákban és kortárs művészeti múzeumokban világraszóló sikert aratott. A közel harminc művészt és tizenöt intézményt felvonultató tárlat ennek reprezentatív bemutatása. J Ú L I U S 1 7. – O K T Ó B E R 7.
Magyarország a kortárs képzőművészetben
MI A MAGYAR MOST? KOR TÁ R S VÁ L A S ZOK
EL-HASSAN Róza, EPERJESI Ágnes, FEHÉR László, GERBER Pál, KOVÁCS Péter, SZURCSIK József és mások K U R ÁT O R : G U LYÁ S G Á B O R
A nemzeti identitás a reformkor óta a hazai közgondolkodás meghatározó témája, amely a millennium idején, majd a trianoni országvesztés utáni évtizedekben a magyar értelmiség különösen nagy részét foglalkoztatta. Az 1990-ben visszanyert demokrácia, majd az Európai Unióhoz való csatlakozás új aktualitást adott a kérdésnek, amelyre a kiállítás a művészet árnyaltságával és dinamizmusával igyekszik sokak számára érvényes válaszokat adni.
M Ű C S A R N O K 2 0 12 | 4 / 11
O K T Ó B E R 2 7. – J A N U Á R 2 0 .
MÁSIK MAGYARORSZÁG BUKTA Imre K U R ÁT O R : G U LYÁ S G Á B O R
Az otthonosság terei
A többnyire hátrányos helyzetben lévő, nem ritkán megalázott, megnyomorított vidéki emberek világához kapcsolódik tematikusan az egyik legkarakteresebb magyar képzőművész első nagy budapesti kiállítása. Az életmű meghatározó darabjai mellett számos olyan új művel is találkozhat a közönség, amely a Műcsarnok terébe készült.
M Ű C S A R N O K 2 0 12 | 5 / 11
M É LY C S A R N O K [ MÁ SHONNÉT NÉZ VE ]
A Mélycsarnok új nézőpontot kínál
A tavalyi év végén egy új kiállítóhelyet alakítottak ki az épület alagsorában, ahol idén hat tárlatot rendeznek. Ezek közös jellemzője a szokványostól eltérő művészeti perspektíva alkalmazása. Bár világszerte ismert, mára sokak számára követendő példává lett alkotók munkái is megjelennek itt, mindegyikük valamiféle határterületről indult – ahogyan a két fiatal magyar művész is. Szemléletük radikális letisztultsága, formai maximalizmusuk, a személyes és társadalmi felelősségvállalás evidenciája mind-mind olyan érték, amelynek megóvása a Műcsarnok számára minden körülmények között kiemelten fontos feladat.
J A N U Á R 12 . – F E B R U Á R 12 .
LAZA OPTIMIZMUS SERES Szilvia K UR ÁT OR: K É S ZM A N J ÓZ SEF
Egy videóinstalláció, amely az egykori underground kultúra legendás képviselőivel készült interjúk és Rodolf Hervé filmes munkáinak megidézése révén a nyolcvanas évek budapesti alternatív művészetének újragondolására hív – olyan nagyszerű alkotók gondolatai mentén, mint Halász Péter, Najmányi László, Bárdos Deák Ágnes, Király Tamás és Várnagy Tibor.
FEBRUÁR 23. – ÁPRILIS 22.
AZ ÜRESSÉG NYOLC LECKÉJE Marina ABRAMOVIĆ K UR ÁT OR: B O R O S L IL I
Kiállítás a háborúról, az öldöklésről, a pusztulásról, a teljes sivárságról. A világhírű, szerb származású amerikai művész tárlatának kiindulópontja saját 2008-as laoszi élménye, amely a varázslatos természet, egy buddhista ünnep és a gyilkolás intézményesülésének egyidejű megtapasztalása volt. A magyar bemutató különlegessége, hogy az ötcsatornás videóinstalláció mellett a művész Laoszban készült rajzait is megtekintheti a közönség.
M Ű C S A R N O K 2 0 12 | 6 / 11
M Á J U S 1 0 . – J Ú N I U S 1 7.
LÁTHATATLAN RAJZOK MAGYARÓSI Éva K U R ÁT O R: I VÁ N Y I B R I G I T TA
A fiatal képzőművész kiállításán látható új művek közös nevezője az alkotás tünékenységének tapasztalata. A plexibe gravírozott rajzok mindössze egy-egy pillanatra villannak fel a tér homályában – egymás után, egy kicsit mindig másként. Izgalmas történetek rajzolódhatnak így ki, melyeket a néző pozíciója és a látogatás időpontja, időtartama is befolyásol.
JÚNIUS 28. – AUGUSZ TUS 26.
ÓRA (The Clock) Christian MARCLAY K UR ÁT OR: B O R O S L IL I
A tavalyi velencei képzőművészeti biennálé nagydíjas alkotása mintegy ezer filmből összevágott montázs, melyekben rendre órák bukkannak fel, s az időről diskurálnak a szereplők. A műbeli idő megegyezik a „valós” idővel, az esztétikailag megformált idő ilyen módon eggyé válik a néző életének idejével. A Műcsarnok két alkalommal lehetőséget kínál arra, hogy akár egy teljes napot is eltölthessenek a látogatók a film nézésével.
S Z E P T E M B E R 1 3 . – N O V E M B E R 11 .
ELMOZDULÁSOK FISCHLI / WEISS (K UR ÁT OR: A NGE L JUDI T )
Peter Fischli és David Weiss, az 1979 óta együttműködő, világhírű svájci művészpáros tevékenysége a mindennapok poétikájából táplálkozik. Budapesti kiállításuk munkásságuk egyik korai szakaszát idézi fel olyan, immár klasszikus műveken keresztül, mint A dolgok menete (1985-87) című film, a Virslisorozat (1979) és az Egyensúly (1984-85) fotóalkotásai.
M Ű C S A R N O K 2 0 12 | 7/ 11
NOVEMBER 22. – JANUÁR 20.
KIJÁRAT AZ AJÁNDÉKBOLTON ÁT BANKSY K UR ÁT OR: K É S ZM A N J ÓZ SEF
A feltehetően 1973-ban született, rejtőzködő, ám művei révén világhírű képzőművész és politikai aktivista szatirikus utcai művészete a fekete humort keveri a graffitivel, jellegzetes stencilezett technikája révén. A tárlat központi alkotása egy 2010-ben készült mű, „a világ első street art katasztrófafilmje”, amelyben Banksy elváltoztatott hangon, arctalanul beszél saját művészetéről.
ERNST MÚZEUM [ JELEN A MÚLTBAN – SZ Á ZÉVES A Z ERNST MÚZEUM ] Száz év művészet - újratervezés
2012 májusában lesz száz esztendeje annak, hogy megnyílt a magyar képzőművészet egyik legfontosabb helyszíne, az Ernst Múzeum. A jelenlegi gazdasági helyzetben nincs mód a leromlott állagú épület felújítására, ugyanakkor az intézmény szeretné minél szélesebb körben megvitatni a kortárs művészeti kiállítóhelyként működő Ernst jelenlegi és jövőbeni szerepét. Ennek érdekében konferenciát rendez s pályázatot hirdet képző- és iparművészek számára a patinás épület homlokzatának újratervezésére. A győztes mű egy épülethálóra kerül, amely májustól kezdődően fedi majd a homlokzatot – ilyen módon jelezve a megújulás igényét. A centenáriumi évben olyan tárlatokat láthat a közönség, amelyek valamilyen formában reagálnak a hagyomány és progresszió kapcsolatának témájára.
J A N U Á R 1 9. – M Á R C I U S 1 8 .
OPUS MAGNUM Natalia LL K U R ÁT O R: A D A M S O B O TA
A lengyel konceptuális művészet nagyasszonya, a főként erotikus művei révén ismert Natalia LL képeinek, fotóinak, installációinak visszatérő témája az emberi test. A meztelen nő egyszerre jelenik meg nála az igazság fennkölt metaforájaként és a szexuális vágy alantas tárgyaként, a művekben egyszerre van jelen a gátlástalan kitárulkozás és az intim meghittség. Ez az első magyarországi életmű-kiállítása.
M Ű C S A R N O K 2 0 12 | 8 / 11
ÁPRILIS 5. – ÁPRILIS 22.
ÚJRAGONDOLT HAGYOMÁNY A DE R KO V I T S-Ö S Z T ÖNDÍ J A S OK K I Á L L Í TÁ S A K UR ÁT OR: K É S ZM A N J ÓZ SEF
A Derkovits Gyuláról elnevezett alkotói ösztöndíj immár több mint fél évszázada – az egykori ideológiai teher ellenére – a fiatal művészgenerációk legfontosabb, a független alkotómunkát lehetővé tevő támogatása. A közel harminc kiállító stilárisan és műfajilag is sokszínű vizuális élményt nyújt a tárlat látogatóinak, átfogó képet adva a 35 év alatti alkotókat foglalkoztató művészeti kérdésekről és jelenségekről, az őket érő hatásokról.
M Á J U S 3 . – J Ú L I U S 1.
ÁTFESTETT IKONOK KELEMEN Károly K U R ÁT O R : G U LYÁ S G Á B O R
Kelemen Károly festészetében a művészeti hagyomány nem a lezárult múlt része, hanem állandó, aktuális téma, amely folyamatos újraértelmezésre sarkallja a sokat megélt művészt – a mindenkori jelen aspektusából. A képeken egy olyan világ látványa bontakozik ki, amely a múltba helyezi a jövőt, a jövőbe a múltat, s ezáltal egyfajta folyamatos jelen káprázatával varázsolja el a nézőt. A „történelem vége” utáni történelem, a „művészet vége” utáni művészet világa ez. A harmadik évezred világa.
J Ú L IU S 14 . – N O V E MBE R 2 5 .
ARCOK ÉS ÁLARCOK S Z Á Z É V N Y I T E K IN T E T (CE N T E N Á R IUMI MÚZ E UMI K I Á L L Í TÁ S)
Egon SCHIELE, Marc CHAGALL, Francis BACON, Arnulf RAINER, Cindy SHERMAN, Andres SERRANO és mások K U R ÁT O R : G U LYÁ S G Á B O R
A jó portré a személyiség feltárása, egyszersmind a hozzá tartozó világ leleplezése. A kiállításon különféle műfajokban, eltérő korszakokhoz és stílusirányzatokhoz tartozó portrékat láthat a közönség, amelyek a modern individuum átalakulása mellett megidézik az elmúlt száz év radikálisan változó világát is. Az 1912–2012 között született művek a nyugati képzőművészet kiemelkedő alkotásai.
M Ű C S A R N O K 2 0 12 | 9/ 11
DECEMBER 8. – FEBRUÁR 24.
ALTERNATÍV PERSPEKTÍVA Aj VEJ-VEJ K U R ÁT O R O K : U R S S TA H E L , K É S Z M A N J Ó Z S E F
A kínai Aj Vej-vej (1957) egyike a világ legismertebb kortárs képzőművészeinek. A sokoldalú művész és rendszerbíráló aktivista 1983 és 1993 között New Yorkban, a Parsons School of Design-on tanult. A tárlat anyagát főként az itt és hazatérése után készült fekete-fehér fotók, valamint számtalan későbbi, blogjában is közzétett fénykép és videó alkotja.
K Ü L S Ő H E LY S Z Í N E N M E G VA L Ó S U L Ó K I Á L L Í TÁ S A U G U S Z T U S 2 9. – N O V E M B E R 2 5 .
13. ÉPÍTÉSZETI BIENNÁLE – VELENCE (OLASZORSZÁG) K U R Á T O R : a nemzeti biztos pályázati úton választja ki február 15-ig
Rekordszámú, tizenkét pályamű érkezett arra a pályázatra, amelyet a világ legjelentősebb építészeti seregszemléjének magyar nemzeti biztosa, a Műcsarnok igazgatója írt ki a biennále magyar pavilonjában rendezendő kiállítás megvalósítására. A kétfordulós pályázat rendben lezajlott, a kiírás szerint a döntés legkésőbb február 15-ig megszületik – ezt követően a Műcsarnok szerződést köt a nyertes projekt kurátoraival és résztvevőivel.
M Ű C S A R N O K 2 0 12 | 10 / 11
TOVÁ BBI KIEMELT PROGR A MOK BUDAPEST BIENNÁLE A hazai képzőművészeti élet régi vágya teljesül a Budapest Biennále létrehozásával. A Műcsarnok koncepciója szerint ezen a központi kiállítás mellett a nemzetközi szcéna jelentős intézményei egy-egy önálló tematikus tárlattal vesznek részt. Az első seregszemle a tervek szerint 2014 tavaszán lesz. Annak érdekében, hogy az előkészületeket koordinálni tudja, a Biennále Iroda 2012-ben kibővült. KO N F E R E N C I Á K , E L Ő A D Á S O K 2012-ben két nagyobb és több kisebb konferenciát terveznek az intézmények. Az Ernst Múzeum centenáriumához kapcsolódó tanácskozás mellett nyilvános konferencián vitatják meg, hogy miképpen jelenik meg a magyar identitás a művészetben, de a Mi a magyar most? című kiállításhoz kapcsolódóan lesznek Mi a cseh most?, Mi a lengyel most? és Mi az osztrák most? címmel is előadások, neves meghívottak részvételével. Várhatóan Budapestre látogat – mások mellett – Pierre Lévy, Boris Groys, Marc Augé és Norbert Bolz is. Az év utolsó konferenciáját (2012 decemberében) Bukta Imre művészetéről tartják. KÖ N Y V K I A D Á S Folytatódik a nagysikerű Elmegyakorlat című elméleti sorozat köteteinek kiadása. Februárban megjelenik Pierre Lévy: Mi a virtuális?, Gilles Deleuze – Félix Guattari: Mi a filozófia? és Homi K. Bhabha: A kultúra helyei című könyve. Előkészületben van Marc Augé három könyve, a Bevezetés a szupermodernitás antropológiájába, az Egy etnológus a metróban és az Átkelés a Luxemburg parkon. A tervek szerint év végére megjelenhet Georges Didi-Huberman első magyar nyelvű könyve, a Csillagrepedés. Beszélgetés Hantaïval című kötet, amely már a Műcsarnok 2013-as Hantaï-kiállításához kapcsolódik. O K TATÁ S 2012 őszén – a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem Esztétika Tanszékével közösen – elkezdődik az akkreditált művészeti kritikus képzés. A Műcsarnok továbbra is együttműködik több hazai és határon túli művészeti egyetemmel – ennek keretében számos hallgató a budapesti intézményben teljesíti gyakornoki feladatait. TÁ R S M Ű V É S Z E T I P R O G R A M O K 2012-ben minden kiállításhoz külön irodalmi program kapcsolódik. Számos zenei, filmes és színházi produkció is lesz mindhárom kiállítótérben – jórészt a tárlatokhoz illeszkedve. Kiemelt figyelmet kapnak a múzeumpedagógiai foglalkozások: a tárlatokhoz kapcsolódó kreatív, képzőművészeti műhelyprogramok mellett jövőre is lesz nyári alkotóműhely, pedagógiai fórum, fordított nap és TÉR-KÉP címmel makettpályázat is iskoláknak.
M Ű C S A R N O K 2 0 12 | 11 / 11
A R C H I VÁ L Á S , P U B L I C I TÁ S Tavaly ősszel új archiválási rendszert vezetett be a Műcsarnok. Ennek megfelelően minden kiállításról olyan gömbpanoráma fotódokumentum készül, amely lehetővé teszi a tárlatok virtuális bejárását. Ez részben elérhető lesz a honlapon is, amely 2012 márciusától szintén átalakul. Folytatódik a könyvtár digitalizálási munkája is, amelynek eredménye elérhető lesz a nagyközönség számára.
t r A h s a Fl ETI ETŐ MŰV ÉSZ A VILÁ G VEZ
HUNGARIAN
UK-fia.indd
Az új hullám
MAG AZIN JA
EDITION
ISSN 0394-1493
The World’s
ional azine - Internat Leading Art Mag
N XLII • No. Edition - Vol.
arry a uary nu nu 264 • Jan
aryy 2009 uary u brrua eb Febr Fe -F
. SZÁM | 2012 ÉVFO LYAM , 1. I A DÁ S | I. | M AG YA R K
VÁR AKOV • KOL OZS RIC HTE R • KAB
€7.0 - US $8.00 •
0
ÁR | 695 FT JANU ÁR–F EBRU
FIA BACKSTRÖM -
LGDY
M • MAG YAR ÁDÁ NAI • BOR SOS I ISKOLA • VÁR
18-12-2008
13:40:27
Sec1:3
F L A S H A R T M A G YA R O R S Z Á G 2012. január végén jelent meg a Műcsarnok kiadásában a világ vezető művészeti lapja, a Flash Art Magyarország első száma. A kéthavonta jelentkező, reprezentatív művészeti folyóirat főszerkesztője Rieder Gábor, az Artmagazin és az Artportal korábbi szerkesztője. A jogtulajdonossal kötött megállapodás szerint a Műcsarnok szerkesztett anyagai ettől kezdve helyet kapnak az angol nyelvű, mintegy százezer példányban megjelenő nemzetközi kiadás számaiban is.
M Ű C S A R N O K | H -11 4 6 B U D A P E S T, D Ó Z S A G Y Ö R G Y Ú T 3 7. | T I T K Á R S Á G : + 3 6 1 4 6 0 7 0 1 2 T I T K A R S AG @ MUC S A RNOK .HU | W W W.MUC S A RNOK .HU
