ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa
LÉNÁRT SÁNDOR JÓZSEF mérnök őrnagy
HADITECHNIKAI ESZKÖZÖK ÉLETCIKLUSÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI VONATKOZÁSAI
című doktori (PhD) értekezésének szerzői ismertetése és hivatalos bírálatai
- 2003 -
1
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa
Lénárt Sándor József mérnök őrnagy
HADITECHNIKAI ESZKÖZÖK ÉLETCIKLUSÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI VONATKOZÁSAI
című doktori (PhD) értekezésének szerzői ismertetése és hivatalos bírálatai
Témavezető: Dr. Grósz Zoltán alezredes, PhD egyetemi docens
BUDAPEST, 2003
1
A tudományos probléma megfogalmazása A Magyar Honvédségben rendszerben tartott haditechnikai eszközök és alkalmazott hadianyagok, technológiai folyamatok környezetvédelmi problémák sorát vetik fel a rendszerben tartás során és a rendszerből történő kivonás után. Napjainkban e problémákat elmélyíti a kivonás után keletkező nagy mennyiségű – és jelenleg kényszertárolt – inkurrencia környezetvédelmének rendezetlensége is. A probléma gyökereinek feltárása érdekében a témát komplexen, elsősorban műszakitechnológiai, hulladékgazdálkodási és gazdaságossági oldalról tartottam szükségesnek megvizsgálni.
Célkitűzések 1. Vizsgálni és feltárni a haditechnikai eszközök rendszerben tartása (üzemeltetése) során és a rendszerből történő kivonás után jelentkező hulladékgazdálkodási problémákat, valamint az eredményeket egybevetni a nemzetközi és hazai szakirodalomban (jogszabályokban, szabványokban) fellehető környezetvédelmi követelményekkel. 2. Vizsgálni a fenntartási rendszer és a környezetvédelmi megfelelőség elvi összefüggéseit, a műszaki állapot és a korszerűség szintjének figyelembe vételével. Kidolgozni a környezetvédelmi megfelelőség lehetséges stratégiáit, összehasonlítani azok előnyeit és hátrányait. 3. Vizsgálni és értékelni a rendszerben tartás során és a rendszerből történő kivonás után jelentkező környezetvédelmi igények – beszerzést megelőző – korai megfogalmazásának előnyeit, valamint a haditechnikai eszköz rendszeresítése, illetve beszerzése folyamatában alkalmazható legfontosabb környezetvédelmi irányelveket. 4. Vizsgálni a haditechnikai eszközök életciklusának a Magyar Honvédségben elterjedt értelmezését.
Bizonyítani
a
környezetvédelmi
költségek
figyelembevételének
szükségességét az életciklus költségeknél. Kutatási módszerek Célkitűzéseimet a szakirodalomban számomra elérhető információk és adatok gyűjtésével és rendszerzésével, az összefüggéseknek az analízis és szintézis, az indukció és dedukció módszerének alkalmazásával történő feltárásával és bemutatásával kívántam elérni. A kitűzött
2
célok vázolt módszerekkel történő eléréséhez a következő részfeladatok elvégzését tartottam szükségesnek. Elvégzett vizsgálatok A választott téma kutatása során egy határterületet, a haditechnikai eszközök életciklusa és a környezetvédelem közötti összefüggéseket vizsgáltam. Külön vizsgáltam a téma három nagy területét: a haditechnika rendszeresítésének, rendszerben tartásának, valamint rendszerből történő kivonásának környezetvédelmi aspektusait. A rendszerben tartás, valamint a rendszerből történő kivonás környezetvédelmi megfelelőségét elemezve jutottam azokra a következtetésekre, amelyeket fel tudtam használni a rendszeresítésre, illetve a beszerzésre vonatkozó megállapításaimhoz. Ezért került ez utóbbi folyamat vizsgálata a dolgozat ötödik, egyben a jövő feladatait tárgyaló fejezetébe. Az első fejezetben vizsgáltam a honvédelem, környezetbiztonság és környezetvédelem hármas viszony-rendszerét, ennek alapján következtetéseket vontam le a haditechnikai eszközök (hadianyagok) környezeti problémáinak feltárásával, rendszerezésével és lehetséges megoldásával kapcsolatban. A második fejezetben vizsgáltam a NATO-követelmények, az EU környezetvédelmi irányelvek, a hazai – elsősorban hulladékgazdálkodási – jogszabályok magyar haderőn belüli érvényesülését, illetve érvényesítését. A harmadik fejezetben vizsgáltam a rendszerben tartás környezetvédelmi problémáit, a haditechnikai eszközpark műszaki állapotának környezeti hatásait, az üzemfenntartás és a környezetvédelmi megfelelőség elvi összefüggéseit. A környezetvédelmi megfelelőség lehetséges stratégiáit. A negyedik fejezetben vizsgáltam a haditechnikai eszközök, anyagi készletek rendszerből történő kivonása utáni időszakban a keletkező inkurrencia kezelésének környezetvédelmi, illetve hulladékgazdálkodási problémáit. Az ötödik fejezetben – a harmadik és a negyedik fejezetben feltárt összefüggések felhasználásával elemeztem a haditechnikai eszközök beszerzésének és rendszeresítésének folyamatában alkalmazható – a környezetvédelmi igények korai megfogalmazásán alapuló, és a környezetvédelmi problémák preventív kezelésére lehetőséget biztosító – legfontosabb irányelveket.
3
Összegzett következtetések 1. A hidegháború idején a környezetbiztonság és a környezetvédelem másodlagos szempont volt. Nem vették figyelembe a „bölcsőtől a sírig” elvet. Nem vizsgálták a rendszerben tartás során és a rendszerből történő kivonás után keletkező hulladék és inkurrencia kezelésének, illetve megsemmisítésének kérdését és költségvonzatát sem. 2. A haditechnikai eszközök környezetterhelésének mértéke függ a konstrukció és az üzemeltetési
technológia
korszerűségétől,
az
aktuális
műszaki
állapottól,
az
üzemfenntartás minőségétől. Az elavult és előírt üzemidején túl üzemeltetett haditechnika magában hordozza a környezetszennyezés és a környezetkárosítás fokozott kockázatát. A környezetvédelmi megfelelés alapvető feltételei: a.) A technológiai fegyelem betartása, a technikai kiszolgálások és javítások előírásszerű végrehajtása. b.) A környezetvédelmi szempontból is megfelelő utasítások, szabályzatok megléte és alkalmazása, szükség szerinti korszerűsítése. c.) A felhasznált anyagok és eszközök célszerű megválasztása. d.) A személyi állomány jó szakmai és környezetvédelmi felkészítése. 3. A preventív környezetvédelem elvének érvényesítése a felhasználói igények, és a környezetvédelmi követelmények közötti egyensúly költség-hatékony megteremtését jelenti. Ehhez szükség van az eszköz várható környezeti hatásainak ismeretére. 4. A haditechnikai eszközök, hadianyagok, alkalmazott technológiák környezeti hatásai elsősorban az életciklus egymással kapcsolatban lévő és szorosan összefüggő, de ugyanakkor logikailag elkülöníthető folyamatszakaszainak vizsgálatával tárhatók fel 5. Az életciklus elemzése során a bekerülési költség mellett figyelembe kell venni az üzembentartás, üzemfenntartás során keletkező hulladékokkal kapcsolatos, és a kivonást követő megsemmisítéssel, a hulladékok hasznosításával vagy ártalmatlanításával kapcsolatos költségeket. 6. A haditechnikai eszközök váltását az életciklusra vonatkozó költség-elemzésnek, környezetvédelmi szempontból életciklus-értékelés vizsgálatnak kell megelőznie. 7. A jövőben minden rendszeresítésre kerülő új haditechnika, hadianyag komplex megfelelőségi vizsgálata a környezeti hatások, és a környezetvédelmi megfelelés elemzését igényli. A Magyar Honvédségnek még legalább egy évtizedig kettős környezetvédelmi feladatrendszert kell kezelni: egyrészt a „régi” még rendszerben tartható
4
haditechnika és üzemeltetési technológiák környezetvédelmi modernizációjára van szükség, másrészt az „új” haditechnika rendszeresítése, beszerzése esetében meg kell fogalmazni a velük szemben támasztott környezetvédelmi elvárásokat. 8. A környezetvédelmi elvárásoknak történő megfelelés érdekében a rendszeresítés és a rendszerben tartás során különböző stratégiákat lehet alkalmazni. E stratégiák segítségével a környezetvédelmi ráfordítások nem megkerülhetőek, de alkalmazásukkal a kiadások mértéke és gyakorisága változtatható. Ugyanakkor az előre tervezhető felújításokkal, korszerűsítésekkel a rendszerben tartás során megvalósítható a költséghatékony környezetvédelmi megfelelőség. 9. A haditechnika és hadianyag környezetre gyakorolt negatív hatása a rendszerből történő kivonás után nem szűnik meg. A kivont haditechnika átalakítása, hatástalanítása – környezetvédelmi szempontból elfogadható szétszerelése vagy bontása – valamint a keletkező
hulladékok
hasznosítása
vagy
ártalmatlanítása
jelentős
munka-
és
költségráfordítást igényel. 10. A rendszerben tartás során, és a rendszerből történő kivonás után jelentkező környezetvédelmi problémák nagy része megelőzhető, ha a vonatkozó igényeket már a beszerzést megelőzően megfogalmazzuk és a későbbiekben érvényre juttatjuk. A beszerzés és rendszeresítés folyamatában az alábbi alapvető módszerek alkalmazását tartom szükségesnek: a.) Ösztönözni kell olyan „környezetbarát” hadfelszerelés kifejlesztését és gyártását, amely támogatja a rendszerből történő kivonás utáni hasznosítás előkészítését és végrehajtását. b.) Beszerzéseknél előnyben kell részesíteni az inkurrens haditechnikai eszközök, hadianyagok hasznosításában vagy ártalmatlanításában aktív szerepet vállaló pályázókat és beszállítókat. c.) Környezetvédelmi szempontból is indokoltnak tartom a modularitásra való törekvést. A moduláris felépítés lehetővé teszi az élettartam végén a hasznosítható és a veszélyes komponensek elválasztását. Ezzel csökken a magas költséggel ártalmatlanítható veszélyes
hulladékok
mennyisége,
és
megvalósulhat
a
nagyobb
mértékű
újrahasznosítás. Elősegíti a korszerűsítések rendszeres elvégzését is. 11. A preventív környezetvédelem megvalósulása érdekében szükségesnek tatom az élettartam szemlélet két irányba történő kiterjesztését egyrészt az igények korai
5
megfogalmazásának irányába, másrészt a kivonás utáni időszakra, vagyis a keletkező hulladékok hasznosításának, vagy megfelelő kezelésének időszakára. Ennek megfelelően a haditechnikai eszközök életciklusa az általam javasolt szélesebb értelmezésben 3 szakaszból áll: a.) A rendszerbe állítást megelőző időszakból – amikor meg kell fogalmazni a haditechnikai eszközökre vonatkozó környezetvédelmi igényeket. b.) A rendszerben tartás időszakából – amely magában foglalja az üzemeltetés során jelentkező emissziók csökkentésének igényét is. c.) A kivonás utáni időszakból – amely során meg kell valósulnia a hulladékok minél nagyobb arányú hasznosításának és jogszabályokban megkövetelt ártalmatlanításának. Ez utóbbi viszont nem valósulhat meg anélkül, hogy az ilyen irányú igények a folyamat kezdetén ne fogalmazódjanak meg.
Új tudományos eredmények 1. Kimutattam, hogy a haditechnikai eszközök alkalmasságának értékelése során a katonai, műszaki és gazdasági szempontok mellett szükség van a környezetvédelmi megfelelőség vizsgálatára is. Kidolgoztam a környezetvédelmi megfelelőség lehetséges stratégiáit. Megállapítottam, hogy a környezetvédelmi ráfordítások nem megkerülhetőek, de megfelelő környezetvédelmi stratéga alkalmazásával a kiadások mértéke és gyakorisága csökkenthető. 2. Bizonyítottam
a
Magyar
Honvédség
haditechnikai
eszközváltása
(fejlesztése-
korszerűsítése) során a környezetvédelemre fordított költségek életciklus költségekben való figyelembe vételének, és az ezt lehetővé tévő (megalapozó) életciklus-értékelés alkalmazásának szükségességét. Kimutattam, hogy a haditechnikai eszközök váltására vonatkozó döntést legalább két szempontból kell megalapozni: egyrészt a rendszerben tartás és a kivonás utáni időszak gazdaságosságát életciklus költség-elemzéssel, míg a rendszerben tartás során és a rendszerből történő kivonás után a környezetvédelmi követelmények teljesülését az életciklus-értékelés elvégzésével kell alátámasztani. 3. Megállapítottam, hogy a rendszerben tartás során és a rendszerből történő kivonás után egyaránt költségkímélő a környezetvédelmi igények – beszerzést megelőző – korai megfogalmazása
és
érvényesítése.
Meghatároztam
a
haditechnikai
eszközök
6
rendszeresítésének és beszerzésének folyamatában alkalmazható – a környezetvédelmi problémák kezelésére lehetőséget biztosító – legfontosabb irányelveket. 4. Kimutattam, hogy a haditechnikai eszközök környezetvédelmi megfelelőségének vizsgálata nem szűkíthető le a rendszerbe állítástól a rendszerből történő kivonásig terjedő időszakra. Napjainkban elkerülhetetlen az élettartam szemlélet környezetvédelmi szempontokra alapozott kiterjesztése az életciklusra. A tervezés és a gyártás, rendszeresítés, majd a rendszerben tartás időszakában is érvényesíteni kell a környezetvédelmi követelményeket, a rendszerből történő kivonás után pedig meg kell oldani a hulladékok jogszabályokban előírt kezelését. Megállapítottam, hogy két irányba kell kiterjeszteni a vizsgálandó időszakot: a haditechnikai eszközzel, anyaggal szembeni környezetvédelmi igények megfogalmazásának, és az életciklus végén keletkező hulladékok kezelésének irányába. Az értekezés ajánlásai Az értekezésben kidolgozott elemzések és következtetések egységes rendszert alkotnak. − Javaslom felhasználásukat kiképzési, oktatási anyagként a környezetvédelemmel kapcsolatba kerülő, haditechnikát üzembentartó, üzemfenntartó szakállomány részére. − Az anyagban szereplő elemzések és javaslatok a továbbiakban forrásanyaggá válhatnak egyes részterületek további tudományos kutatásához. − A dolgozat segítséget nyújt a haditechnikai eszközök rendszerben tartása folyamán fellépő környezetvédelmi problémák (környezeti hatások) feltárásában és megoldásában, valamint a
haditechnikai
fejlesztés-korszerűsítés
döntés-előkészítésének
környezetvédelmi
információ-tartalmának meghatározásában. Olyan háttéranyagként alkalmazható, amely a jövőben segíti a döntéshozókat a haditechnikai eszközök rendszerben tartása során fellépő környezetterhelő, környezetkárosító tényezők figyelembevételében az üzemeltetés, a fenntartás, a rendszerből történő kivonás és a korszerűsítés, valamint az új beszerzések folyamatában egyaránt. − A kutatási eredmények elméleti alapul szolgálhatnak a MH környezetvédelmi stratégiája egyes elemeinek, valamint hulladékgazdálkodási tervének megfogalmazásához.
7
Saját publikációk jegyzéke 1. Lénárt Sándor: Haditechnika és környezetvédelem. "Tavaszi Szél" Fiatal magyar tudományos kutatók és doktoranduszok IV. és V. világtalálkozója utókiadvány. Budapest, 2002. p. 52-53. 2. Lénárt Sándor, Molnár István: Magyar Honvédség haditechnikai szolgálatainál keletkező veszélyes hulladékok környezetvédelmi problémái. XXIV. OTDK Műszaki Tudományi Szekció Vízépítés és környezetvédelem tagozat III. helyezett pályamunka. Budapesti Politechnikum Budapesti Műszaki Főiskolák Szövetsége. Programfüzet és rezümé kötet. Budapest, 1999. április 7-9. p. 285-286. 3. Lénárt Sándor: NATO egységesítési egyezmények és Magyar Katonai Nemzeti Szabványok kapcsolata a nemzetgazdasággal. Szabványügyi Közlöny, a Magyar Szabványügyi Testület lapja. 52. évf. 12. szám. 2000. december 1. p. 170-172. 4. Lénárt Sándor: NATO egységesítési egyezmények és a magyar katonai nemzeti szabványok kapcsolata a nemzetgazdasággal. Magyar Minőség 10. évf. 2. szám, 2001. február. A Magyar Szabványügyi Közlöny 2000. decemberi számából másodközlésre átvett cikk. p. 36-38. 5. Lénárt Sándor: A haditechnika üzemeltetésében, üzemfenntartásában alkalmazott kőolajszármazékok és egyéb anyagok környezetvédelmi problémái. Katonai logisztika Anyagi-technikai Biztosítás, 7. évf. 2. szám, 1999. p. 92-111. 6. Lénárt Sándor: Kenőanyagok és egyéb anyagok alkalmazásának környezetvédelmi kérdései a haditechnika üzemeltetésben, üzembentartásában (The application of the lubricants and other materials in the environmental protection in aspect military technology
and
maintenance)
"Fiatal
kutatók
írják"
Internet
publikáció.
http://www.zmne.hu/tanszekek/vegyi/indexlogo.htm Budapest, 2000. 7. Lénárt Sándor, Andrejcsik Gyula, Szatter Gyula: A NATO csatlakozáshoz kapcsolódó szabvány, STANAG és AP nyilvántartó és feldolgozó számítógépes adatbázis rendszer. Szabványügyi Közlöny, a Magyar Szabványügyi Testület lapja. 53. évf. 2. szám. 2001. február 1. p. 31-33. 8. Lénárt Sándor, Andrejcsik Gyula, Szatter Gyula: NATO STANAG és AP nyilvántartás magyar számítógépes adatbázis rendszer. Haditechnika. 34. évf. 4. szám. 2000. október-december. p. 44-46.
8
9. Lénárt Sándor: A NATO egységesítés és a magyar katonai nemzeti szabványok. Új Honvédségi Szemle. A Magyar Honvédség Központi Folyóirata. 54. évf. 9. szám. 2000. szeptember. p. 35-42. 10. Lénárt
Sándor,
Fierpasz
Flórián:
NATO-szabványosítási
egyezmény
a
környezetvédelemről. Új Honvédségi Szemle. A Magyar Honvédség Központi Folyóirata 54. évf. 11. szám 2000. november. p. 49-59. 11. Lénárt Sándor, Dr. Halász László: A társadalom honvédelemmel szemben támasztott minőségi elvárása: a környezetvédelem. Magyar Minőség, 10. évf. 5. szám, 2001. május. p. 20-26. 12. Lénárt Sándor, Molnár István: Egyes haditechnikai eszközök üzemeltetési, üzemfenntartási technológiai folyamatai során fellépő környezetvédelmi problémák és megoldási lehetőségeik. Hallgatói Közlemények. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Tudományos Lapja. 5. évf. 1. szám. 2001. p. 57-85. 13. Lénárt Sándor, Dr. Grósz Zoltán, Sipőcz András: Környezetvédelmi oktatás-képzés a honvédelmi ágazatban. Új Honvédségi Szemle. A Magyar Honvédség Központi Folyóirata. 56. évf. 4. szám. 2002. április. p. 82-90. 14. Lénárt Sándor, Dr. Grósz Zoltán, Sipőcz András: Környezetvédelmi oktatás, képzés, továbbképzés rendszere a Magyar Honvédségben. ZMNE Doktoranduszi Konferencia kiadványa, Budapest, 2001. november. p. 248-260. 15. Lénárt Sándor: A Magyar Honvédség néhány aktuális környezetvédelmi problémája. A Természet és a Környezet Védelme Virtuális Világkonferencia. Rendező: Közép és Keleteurópai
Környezetfejlesztési
Intézet.
Budapest,
2002.
április.
17.
http://www.inventor.hu/ceco/eloadas/eloadas.htm. 16. Lénárt Sándor: Környezetbiztonság, Környezetvédelem, Honvédelem. Új Honvédségi Szemle. A Magyar Honvédség Központi Folyóirata. 56. évf. 8. szám. 2002. augusztus. p. 14-29. 17. Lénárt Sándor: Környezetvédelmi problémák a Magyar Honvédségnél. Kard és Toll. Válogatás a hadtudomány doktoranduszainak tanulmányaiból. HM Oktatási és Tudományszervező Főosztály. Budapest, 2002. 1. szám. p. 107-111. 18. Lénárt Sándor, Dr. Grósz Zoltán, Dr. Solymosi József: Haditechnikai eszközök életciklusának értékelése. Új Honvédségi Szemle. Elfogadva, folyamatban. 19. Lénárt Sándor: A mezőkeresztesi csata. (részlet a készülő tanulmányból) Magyar Honvéd 7. évf. 51-52. szám. 1996. december 20. p. 35-36.
9
20. Lénárt Sándor: A mezőkeresztesi csata. (1596. október 22-26.) Új Honvédségi Szemle. A Magyar Honvédség Központi Folyóirata. 51. évf. 6. szám 1997. június. p. 24-38. 21. Lénárt Sándor: Borsodi Mohács. TDK nyertes dolgozat szerkesztett változata. Hallgatói Közlemények. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Tudományos Lapja. 1998. hadtörténelmi különszám. p.151-187. 22. Lénárt
Sándor:
Mezőkeresztesi
csata
(1596.
október
26.)
XXIV.
OTDK
Hadtudományi Szekció Hadtörténelem tagozat. I helyezet pályamunka. BJKMF Rezümé füzet. Budapest, 1999. április 7-8. p. 45-46. 23. Lénárt Sándor: "Őszi ködben múló remények" Mezőkeresztes 1596. A Magyar Millennium évében kiadja a szerző a Mezőkeresztesi Nagyközségi Önkormányzat, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány "Diákok a tudományért" szakalapítvány támogatásával. ISBN 963 640 831 9 Budapest, 2000. 24. Lénárt Sándor: Hogyan lesz egy tudományos diákköri dolgozatból könyv? Diáktudós, az Országos Tudományos Diákköri Tanács időszaki kiadványa. Budapest, 2000. 14. évfolyam 2. szám. p. 121-124.
10
Szakmai-tudományos életrajz Személyes adatok: Név:
Lénárt Sándor József
Anyja neve:
Kévés Magdolna
Szül. hely, idő:
Miskolc, 1964. december 30.
Lakcím:
2000 Szentendre, Rózsaköz u. 1/2.
Telefon:
06-26 310-180; HM 29-439
E-mail:
[email protected]
Családi állapot:
nős, két gyermek (10 és 13 évesek)
Tanulmányok: 2002:
Environmental Protection of Military Forces Course, NATO (SHAPE) környezetvédelmi szaktanfolyam. Oberammergau, Németország
1999 – 2002:
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Doktori Iskola nappali PhD hallgatója.
1997 – 1999:
Zrínyi
Miklós
Nemzetvédelmi
Egyetem,
Vezetés
és
Szervezéstudományi Kar, haditechnikai menedzser szak, haditechnikai (műszaki) menedzser. 1992 – 1994:
Kossuth Lajos Katonai Főiskola, kollégiumi nevelőtanár szak, kollégiumi nevelőtanár.
1983 - 1987:
Zalka
Máté
Katonai
Műszaki
Főiskola,
általános
fegyverzeti
összfegyvernemi fegyverzettechnikai biztosító szak, műszer és szabályozástechnikai mérnök. 1979 – 1983:
Dobó István Gimnázium és Erdészeti Szakközépiskola, érettségi.
Eddigi munkakörök: 1987 – 1990:
Tápiószecső, (MN 7211) Fegyverzettechnikai Tiszthelyettes Kiképző bázis, kiképzőtiszt.
1990 – 1991:
Tápiószecső, Fegyverzettechnikai Katonai Szakközépiskola, szakmai ismereteket oktató tanár.
1991 – 1996:
Szentendre, Kossuth Lajos Katonai Főiskola Tüzér tanszék, üzemeltető szakcsoport, oktató.
11
1996 – 1997:
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Katonai Főiskolai Kar Tüzér tanszék, megbízott tanársegéd.
Tudományszervezői tevékenységek: 1999 – 2002:
Zrínyi
Miklós
Nemzetvédelmi
Egyetem
Vezetés-
és
Szervezéstudományi Kar Tudományos Diákköri Tanács Elnöke. 2000 – 2001:
Országos Tudományos Diákköri Tanács megbízásából a XXV. OTDK Hadtudományi Szekció szervezőbizottság hallgatói képviselője.
Tudományos elismerések, kitüntetések és ösztöndíjak: 1998:
ZMNE Tudományos Diákköri Konferencia I. helyezés
1998:
ZMNE Tudományos Diákköri Konferencia REKTORI különdíj
1999:
XXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (Budapest) Hadtudományi szekció I. helyezés
1999:
XXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (Budapest) Műszaki tudományok szekció III. helyezés
1999:
Fáy András Alapítvány díja
1999:
Pro Scientia Aranyérem
2000:
PRO RENOVANDA CULTURA HUNGARIAE ALAPÍTVÁNY, „Diákok a tudományért” szakalapítvány kutatási ösztöndíja
Nyelvtudás: 1983:
Orosz alapfokú állami nyelvvizsga
1998:
Német,
középfokú
katonai
szakanyaggal
bővített
„C”
nyelvvizsga 2002:
Angol alapfokú „C” típusú nyelvvizsga
Tagság társadalmi szakmai szervezetekben: 1999:
Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) tagja
2002:
MHTT Csata és Hadszíntér Kutató Szakosztályának alapító tagja
típusú
