2005. évi CIX. törvény a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezésérıl A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezése, továbbá egyes haditechnikai termékekhez kapcsolódóan Magyarország nemzetközi kötelezettségei teljesítése érdekében az Országgyőlés a következı törvényt alkotja: Értelmezı rendelkezések 1. § E törvény alkalmazásában: a) felelıs vezetı: a hadiipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet (gazdasági társaság, egyéni cég, külföldi székhelyő vállalkozás magyarországi fióktelepe, szövetkezet) vezetı tisztségviselıje vagy bármely vezetı állású munkavállalója, illetve az egyéni vállalkozó, aki a haditechnikai termék gyártását vagy a haditechnikai szolgáltatás nyújtását irányítja; b) hadiipari tevékenység: haditechnikai termék gyártása vagy haditechnikai szolgáltatás nyújtása; c) haditechnikai termék, szolgáltatás: a védelem terén alapvetı biztonsági érdekeket érintı, kifejezetten katonai, nemzetbiztonsági, rendvédelmi és rendészeti célokra alkalmas, az Európai Unió közös katonai listáján található, illetve nemzeti érdekbıl ide sorolt termék vagy szolgáltatás; d) haditechnikai termék gyártása: a haditechnikai termék elıállítására, átalakítására irányuló tevékenység; e) haditechnikai szolgáltatás nyújtása: a gyártási folyamattól esetenként elkülönült mőszaki és gyártástechnikai tervezés, a termék élettartamán belül annak készletezése, tárolása, belföldi forgalmazása, minıségi vizsgálata, üzembe helyezése, üzemben tartása, karbantartása, javítása, korszerősítése, szét- és összeszerelése, hatástalanítása, megsemmisítése, felkutatása, továbbá a haditechnikai termékkezelıi kiképzés, oktatás; f) hatástalanítás: olyan technológiai folyamat, melynek eredményeként a haditechnikai termék visszafordíthatatlanul elveszíti eredeti funkcióit, ezzel alkalmatlanná válik a rendeltetés szerinti használatra; a folyamat eredményeként egyéb célra alkalmas eszköz, anyag, alkatrész keletkezhet; g) megsemmisítés: olyan technológiai folyamat, melynek során a haditechnikai termék visszafordíthatatlanul elveszíti eredeti funkcióját; a folyamat eredményeként tovább-, illetve újrahasznosítható anyag vagy hulladék keletkezik; h) elhagyott haditechnikai termék: harci cselekményekbıl, a harci cselekményekkor vagy békeidıben történt hanyag anyagkezelésbıl az élı környezetben, a talaj felszínén, talajban, vagy víz alatt visszamaradt, robbanó töltetet tartalmazó haditechnikai termék; i) felkutatás: olyan folyamat, melynek során elhagyott haditechnikai termék felderítésre, feltárásra és azonosításra kerül. Az engedély 2. § (1) Magyarország területén hadiipari tevékenység végzéséhez engedély szükséges. Az engedély megadásával egyidejőleg a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartásba veszi az engedélyest. (1a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza a jogosult nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, adószámát, engedélye számát és az engedély hatályosságának megjelölését.
(1b) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1a) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében - a természetes személyazonosító, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével közhiteles hatósági nyilvántartásnak minısül. (2) Nem végezhetı olyan tevékenység, mely Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásába ütközik. (3) Nem kell külön engedélyt beszerezniük a Magyar Honvédség, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendvédelmi és rendészeti szervek - e törvény alkalmazásában ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt is - kutatással és fejlesztéssel, javítással és karbantartással foglalkozó, valamint hatástalanítást,és megsemmisítést, múzeumi tevékenységet végzı szervezeti egységeinek. Nem kell külön engedélyt beszerezniük az állam nevében eladóként eljáró, honvédelmi szempontból feleslegesnek nyilvánított haditechnikai termékek elidegenítését végzı szerveknek azonban az elidegenített haditechnikai termékek körérıl, illetve a vásárlók személyérıl kötelesek tájékoztatni a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeletet. (4) Az engedély kiadására a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet jogosult kormányrendeletben meghatározott szervek véleménye alapján. (5) A hadiipari tevékenység abban az esetben engedélyezhetı, ha a) a tevékenység nem ellentétes Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel, b) a kérelmezı, tulajdonosa vagy valamely felelıs vezetıje rendelkezik a termék gyártásához, vagy a szolgáltatás nyújtásához szükséges - jogszabályban megjelölt - szakirányú végzettséggel és gyakorlattal; c) a kérelmezı rendelkezik olyan székhellyel (telephellyel) és eszközökkel, melyek mőszakilag alkalmassá teszik a kérelmezett tevékenység végzésére, azok biztonságtechnikailag alkalmasak a haditechnikai termék biztonságos mozgatására, szállítására, tárolására és ırzésére, d) a kérelmezı felelıs vezetıje rendelkezik a külön jogszabály szerinti nemzetbiztonsági ellenırzéssel, e) a tervezett gyártáshoz vagy a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó munkakörben alkalmazottak megfelelnek az 5. §-ban meghatározott követelményeknek, f) a kérelmezı vállalja, hogy a külön jogszabályban elıírt termékekrıl nyilvántartást vezet, illetve arról adatot szolgáltat. (6) Ha a kérelmezett tevékenység akadályozza a rendvédelmi szervek jogszabályban meghatározott tevékenységének ellátását a hadiipari szolgáltatásfelügyelet az engedélyben mőszaki, vagy forgalmi korlátozó feltételeket szabhat meg. (7) Kérelem jogerıs elutasítását, vagy a kiadott engedély 4. § szerinti visszavonását követı 6 hónapon belül ugyanazon kérelmezı vagy engedélyes új kérelmet csak a visszautasított kérelemben, vagy visszavont engedélyben szereplı tevékenységi körtıl vagy köröktıl teljes mértékben különbözı tevékenységekre terjeszthet elı. (8) Jogszabály a felkutatási tevékenység tekintetében az (5) bekezdésben meghatározott feltételek mellett további feltételeket állapíthat meg. 2/A. § A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezı szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történı haditechnikai szolgáltatási tevékenységének a folytatásához a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet által kiadott engedély szükséges. Az engedély megadásával egyidejőleg a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartásba veszi a szolgáltatót. 2/B. § Magyarország területén haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelével, behozatalával, transzferjével és tranzitjával összefüggı kereskedelmi tevékenység, ideértve az ilyen tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló törvény szerinti határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történı folytatását is, - ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó, kötelezı jogi aktusa eltérıen nem rendelkezik - csak a Kormány rendeletében meghatározott külön engedéllyel folytatható. Az engedély kiadása, visszavonása 3. § (1) A 2. § szerinti engedély gazdasági társaság, egyéni cég, külföldi székhelyő vállalkozás magyarországi fióktelepe, szövetkezet, egyéni vállalkozó, valamint - a 2/A. § szerinti esetben - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti más EGT-államban letelepedett vállalkozás részére adható ki. (2) Engedély - a (3) bekezdésben szabályozott eset kivételével - csak annak a kérelmezınek adható, amelynek a) b) a kérelemben megjelölt tevékenység irányítására kijelölt felelıs vezetıje a külön jogszabályban megjelölt szakirányú végzettséggel és gyakorlattal rendelkezik; c) nyilvántartásba vett tevékenységi körei között a haditechnikai termék gyártása vagy a termékhez kapcsolódó szolgáltatás nyújtása szerepel. (3) A (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti feltételek fennállását a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet az érintett szerv nyilvántartásában ellenırzi. (4) A 2/A. § szerinti esetben a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet annak ad engedélyt, aki a) az engedélyezési eljárásban hitelt érdemlıen igazolja, hogy az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségrıl szóló megállapodásban részes valamely más államban gazdasági társaságként bejegyezték, és ott a jogszabályoknak megfelelıen mőködik; b) a bejegyzés helye szerinti országban hadiipari tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezik, vagy ilyen tevékenységet a bejegyzés helye szerinti országban és külföldön jogszerően végezhet; c) a kérelemben megjelölt tevékenység irányítására kijelölt felelıs vezetıje a külön jogszabályban megjelölt szakirányú végzettséggel és gyakorlattal rendelkezik; d) megfelel az e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek. (5) (6) Az engedélyezési eljárás ügyintézési határideje hatvan nap. 4. § (1) Az engedélykérelmet el kell utasítani, ha a) a nemzetbiztonsági szolgálatok írásos véleménye alapján a kérelmezı személye, tulajdonosa, felelıs vezetıje nemzetbiztonsági kockázatot jelent, b) a kérelmezett tevékenység a 2. § (4) bekezdése szerinti szervek írásos véleménye alapján nemzetbiztonsági kockázatot jelent, c) a kérelmezınek a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelettel szemben korábbi eljárásból származó, befizetetlen bírságtartozása van. (2) Az engedélyt vissza kell vonni, ha a) a kiadásának bármely feltétele megszőnt, b) az engedélyes a jogszabályban meghatározott, a tevékenységérıl idıszakonként igazolandó feltételek tanúsítását ismételten elmulasztja, c) az engedély kiadását követıen jut a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet tudomására olyan körülmény, amely alapján az engedély nem lett volna kiadható,
d) az engedélyes ellen a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárás során jogerıs marasztaló döntés született, e) az engedélyes az e törvényben, az e törvény alapján kiadott kormányrendeletben vagy az engedélyben meghatározott feltételeket ismételten megszegi, f) az engedélyes ellen irányuló csıdeljárás, felszámolás vagy végelszámolás során azt nemzetgazdasági vagy nemzetbiztonsági érdek indokolja, és g) a hadiipari tevékenység a 2. § (4) bekezdése szerinti szervek írásos véleménye alapján nemzetbiztonsági érdeket sért, nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Hadiipari bírság 4/A. § (1) Aki a hadiipari a) tájékoztatási kötelezettségét megszegi, vagy ismételten megszegi; b) adatszolgáltatási-, jelölési- és nyilvántartási kötelezettségét megszegi; c) elszámolási kötelezettségét megszegi; d) tevékenységi engedélyezési kérelemében valótlan adatot közöl; e) tevékenysége felfüggesztésére vonatkozó elıírást megsérti; f) tevékenységi engedélyében meghatározott feltételeket megszegi; vagy g) tevékenységet engedély nélkül végzi a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet bírsággal sújthatja. (2) A bírság mértékét a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet a jogsértés súlyára, idıtartamára, a jogsértınek való felróhatóságára, a jogsértı magatartás ismétlıdésére, a jogsértéssel elért elınyre tekintettel, az eset összes körülményét mérlegelve állapítja meg. (3) A bírság ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén, ismételten is kiszabható. Ugyanazon kötelezettség többszöri megszegésének egy eljárásban való elbírálása esetén a bírság felsı határa az alapérték kétszeresére emelkedik. Több különbözı kötelezettségnek ugyanabban az eljárásban való elbírálása esetén a legsúlyosabb kötelezettségszegésre megállapított bírság felsı határa a felével emelkedik. (4) A bírság kiszabásának elévülési határideje az elkövetés idıpontjától számított öt év. Ha a jogsértı magatartás folyamatos, a határidı a magatartás abbahagyásakor kezdıdik. Ha a jogsértı magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidı mindaddig nem kezdıdik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. (5) A bírság a központi költségvetés bevétele, beszedésérıl a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet gondoskodik. (6) A jogerısen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára kell behajtani. Személyi követelmények 5. § (1) A 2. § szerinti engedély akkor adható ki, ha a kérelmezı tulajdonosa, bármely vezetı tisztségviselıje, valamint a tervezett haditechnikai termék gyártásához vagy szolgáltatás nyújtásához közvetlenül kapcsolódó munkakörben az alkalmazottja olyan személy, aki a) kormányrendeletben meghatározott sima csövő fegyverek 20 mm-nél kisebb és nagyobb kaliberrel; más kézifegyverek és automata fegyverek 12,7 mm-nél kisebb és nagyobb kaliberrel és ezek tartozékai, valamint kifejezetten azokhoz tervezett részegységek; tőzvetık és tartozékok, valamint az azokhoz tervezett különleges részegységek; lıszerek és mechanikus gyújtószerkezetek, valamint az azokhoz tervezett különleges részegységek; bombák, torpedók,
nem irányított és irányított rakéták, más robbanó eszközök és töltetek, valamint a hozzájuk tartozó eszközök és részegységek, továbbá a kifejezetten azokhoz tervezett alkatrészek; energiahordozó anyagok és kapcsolódó összetevık, titkosszolgálati eszközökhöz kapcsolódó termék gyártása vagy azokhoz kapcsolódó szolgáltatás nyújtása esetén megfelel a munkakör betöltéséhez elıírt biztonsági követelményeknek, b) kormányrendeletben meghatározott egyéb tevékenységekhez kapcsolódó termékek gyártása vagy azokhoz kapcsolódó szolgáltatás nyújtása esetén büntetlen elıélető. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti haditechnikai termék gyártásához vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó munkakörben nem alkalmazható, aki a) büntetett elıélető; b) büntetlen elıélető, de akinek a büntetıjogi felelısségét a bíróság jogerısen megállapította ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntetı Törvénykönyvrıl szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) X. fejezetében meghatározott állam elleni bőncselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bőncselekmény, személy elleni bőncselekmény, emberölés, erıs felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közremőködés, 170. § (2)-(6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erıszak, egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási győlésen való részvétel jogának megsértése, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés, erıszakos közösülés, szemérem elleni erıszak, 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, XV. fejezet IV. címében meghatározott hivatali bőncselekmény, V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bőncselekmény, embercsempészés, 259. § (1)-(3) bekezdés szerinti közveszélyokozás, közérdekő üzem mőködésének megzavarása, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármő, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármő hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lıfegyverrel vagy lıszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetıleg kettıs felhasználású termékkel, bőnszervezetben részvétel, a visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nemzetközi szerzıdés által tiltott fegyverrel, tiltott állatviadal szervezése, állatkínzás, garázdaság, önbíráskodás, közokirat hamisítás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, visszaélés új pszichoaktív anyaggal, lopás, sikkasztás, csalás, hőtlen kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, rongálás, orgazdaság, jármő önkényes elvétele, 343. § (2) bekezdés a) pontja és (4) és (5) bekezdése szerinti szökés és a 355. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erıszak elkövetése miatt, bb) a Büntetı Törvénykönyvrıl szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bőncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bőncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §), erıs felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közremőködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elısegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), szexuális erıszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), közösség tagja elleni erıszak (Btk. 216. §), egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási győlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. §), magánlaksértés [Btk. 221. § (2)
bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], állatkínzás (Btk. 244. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 247. §), radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bőncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bőncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bőncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármő hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bőnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3) bekezdés], közérdekő üzem mőködésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lıfegyverrel vagy lıszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerzıdés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettıs felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), garázdaság (Btk. 339. §), közokirathamisítás (Btk. 342-343. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erıszakos bőncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet), lopás (Btk. 370. §), rongálás (Btk. 371. §), sikkasztás (Btk. 372. §), csalás (Btk. 373. §), hőtlen kezelés (Btk. 376. §), orgazdaság (Btk. 379. §), jármő önkényes elvétele (Btk. 380. §), a Btk. 434. § (2) bekezdés a) pontja vagy (3)-(4) bekezdése szerinti szökés vagy a Btk. 445. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erıszak elkövetése miatt vagy bc) olyan bőntett miatt, amelyet bőnszervezet keretében követett el, szándékos bőncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, szándékos bőncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érı végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, szándékos bőncselekmény miatt kiszabott közérdekő munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bőncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bőncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig, c) bőntett vagy háromévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel büntetendı vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetıeljárás alatt áll, a büntetıeljárás jogerıs befejezéséig, d) ellen a tervezett alkalmazását megelızı két évben ipari robbantóanyaggal és pirotechnikai termékekkel, lıfegyverrel, közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés, rendzavarás, számszeríj vagy szigonypuska jogellenes használata, veszélyes fenyegetés, jogosulatlan vadászat, természetvédelmi szabálysértés elkövetése miatt büntetést szabtak ki vagy intézkedést alkalmaztak. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személy azt a tényt, hogy büntetlen elıélető, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy azt a tényt, hogy a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti biztonsági feltételeknek megfelel, a 2. §-ban meghatározott engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejőleg vagy - ha a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére az engedély kiadását követıen kerül sor, a jogviszony létesítését megelızıen - hatósági bizonyítvánnyal igazolja. (4) A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet a hadiipari tevékenység folytatásának idıtartama alatt lefolytatott hatósági ellenırzés keretében ellenırzi azt is, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személy büntetlen elıélető, valamint, hogy az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti biztonsági feltételeknek megfelel. A hatósági ellenırzés céljából a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet adatot igényelhet a bőnügyi nyilvántartási rendszerbıl. Az adatigénylés kizárólag annak megállapítására irányulhat,
hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személy büntetlen elıélető-e, illetve, hogy az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti biztonsági feltételeknek megfelel-e. 5/A. § A haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezésérıl, valamint a vállalkozások tanúsításáról szóló 160/2011. (VIII. 18.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. fejezet a)-c) pontjában és III. fejezetében, valamint az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bőnözés elleni egyezményét kiegészítı, a tőzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lıszerek tiltott gyártásáról és kereskedelmérıl szóló jegyzıkönyve 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tőzfegyverek, tőzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lıszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról szóló 2012. március 14-ei 258/2012/EU parlamenti és tanácsi rendelet I. Mellékletében is felsorolt haditechnikai eszközök kivitelét végzı vállalkozás tulajdonosának és vezetı tisztségviselıjének meg kell felelnie az 5. §-ban meghatározott, ezen termékkörökre vonatkozó személyi követelményeknek. Adatkezelés 6. § (1) A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartja és kezeli a) az engedélyes adatait: nevét, székhelyét vagy lakcímét, levelezési címét, cégjegyzékszámát vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, statisztikai és adóazonosító számát, képviselıjének nevét, telefon- és telefaxszámát, e-mail címét, b) a felelıs vezetı személyes adatait: természetes személyazonosító adatait, lakcímét, telefon- és telefaxszámát, e-mail címét, szakirányú végzettségét, a végzettséget igazoló okirat sorszámát, c) az alkalmazottak 5. § (3) és (4) bekezdése alapján megismert személyes adatait. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatok kezelésének célja a benyújtott kérelem elbírálásának biztosítása, valamint a jogszabály által meghatározott és az engedélyezés alapjául szolgáló feltételrendszereknek való megfelelés folyamatos ellenırzése. (3) Eltérı törvényi rendelkezés hiányában a 2. § (4) bekezdésében meghatározott szervek jogosultak az e törvényben meghatározott eljárás lefolytatása céljából a hadiipari gyártás- és szolgáltatás felügyelet elıtt folyó eljárásban kezelt adatok megismerésére. (4) A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet a kérelem kézhezvételétıl a kérelem jogerıs elutasítását vagy az engedély visszavonását követı 6 hónapig jogosult az (1) bekezdés a) és b) pontjában szerinti adatok kezelésére. A kezelési idı lejárta után az adatokat meg kell semmisíteni. (5) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyes adatokat a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet a) a hadiipari tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerıs befejezéséig, b) a hadiipari tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenırzés idıtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerıs befejezéséig kezeli. 7. § (1) A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartást vezet a kiadott engedélyek érvényességi idejérıl, azonosító számáról. (2) A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartja a visszavont engedélyek (1) bekezdés szerinti adatait. 7/A. § (1) Ha törvény másképpen nem rendelkezik, a 6. § (1) bekezdésében meghatározott adatoknak a kérelmezı által az adattovábbítási kérelemben pontosan meghatározott köre, az adatátvétel pontos célját indokoló kérelemre az alábbi szervezeteknek továbbítható:
a) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóságok részére bőncselekmények megelızése, felderítése, büntetıeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából; b) a rendırségrıl szóló törvényben meghatározott belsı bőnmegelızési és bőnfelderítı feladatokat ellátó szervek, valamint a rendırség terrorizmust elhárító szerve részére a hatáskörébe tartozó bőncselekmények megelızése és felderítése céljából; c) a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belsı biztonsági és bőnmegelızési célból; vagy d) a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bőnüldözı szerv, a bőnügyi jogsegélyrıl szóló jogszabályokban, nemzetközi szerzıdésben vagy egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásban foglaltak szerint. (2) A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartásából a Nemzetközi Bőnügyi Együttmőködési Központ, a Magyarország nemzetközi szerzıdésben adattovábbításra feljogosított és megnevezett szerve az (1) bekezdés c) pontjában felsoroltak részére adatszolgáltatás teljesítése céljából az adatok átvételére és továbbítására jogosult. Záró rendelkezések 8. § Ez a törvény 2005. december 1-jén lép hatályba. 9. § (1) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezésérıl szóló 2005. évi CIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: 1. módosító törvény) hatálybalépésekor érvényes tevékenységi engedéllyel rendelkezıknek 2012. július 1-jétıl kell megfelelniük az 5. §-ban meghatározott személyi követelményeknek. (2) E törvénynek az 1. módosító törvénnyel megállapított rendelkezéseit az 1. módosító törvény hatálybalépését követıen indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. (3) A gyártó vagy a szolgáltatást nyújtó - amennyiben a rendelkezésre álló határidın belül nem nyújtott be a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelethez a tevékenység továbbfolytatása iránti engedély megszerzésére irányuló kérelmet - e törvény hatálybalépése elıtt megkötött, érvényes szerzıdése szerinti kötelezettségének eleget tehet. 10. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a) jelölje ki a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeletet vagy -felügyeleteket, b) szabályozza a hadiipari tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, az engedéllyel rendelkezıkrıl vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elıírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, c) szabályozza a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelével, behozatalával, transzferjével, tranzitjával összefüggı kereskedelmi tevékenységnek az engedélyezését, d) határozza meg az engedélyköteles haditechnikai termékek és szolgáltatások körét; az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetköröket, e) határozza meg a 4/A. § szerinti bírság mértékére, a bírságolási eljárásra vonatkozó szabályokat, f) jelölje ki a 2. § (4) bekezdése szerinti szerveket. (2) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelıs miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben szabályozza a haditechnikai termékek jelölését és nyilvántartását.
(3) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelıs miniszter, hogy a rendészetért felelıs miniszterrel egyetértésben szabályozza a felkutatási tevékenység folytatásának e törvény 2. § (5) bekezdésében meghatározottakon felüli feltételeit, a szakmai kivitelezés eljárási rendjét és szabályait, a kérelmezınek vagy valamely felelıs vezetıjének a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és technikai feltételeit. 11. § Ez a törvény a belsı piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. a) a belsı piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, b) az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bőnözés elleni egyezményét kiegészítı, a tőzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lıszerek tiltott gyártásáról és kereskedelmérıl szóló jegyzıkönyve 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tőzfegyverek, tőzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lıszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról szóló, 2012. március 14-ei 258/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletének való megfelelést szolgálja. Melléklet a 2005. évi CIX. törvényhez
