HADI-MUSZOTAR TEKINTETTEL A KATONAI SZAKISMERETEK MINDEN ÁGAZATÁRA. KIDOLGOZTA MATTYUS UZOR, NEMET-MAGrAE RÉSZ. MILITÄRISCHES KUNSTWÖRTERBUCH

r

r

HADI-MUSZOTAR TEKINTETTEL

A KATONAI SZAKISMERETEK MINDEN ÁGAZATÁRA. KIDOLGOZTA

MATTYUS UZOR, NEMET-MAGrAE RÉSZ.

MILITÄRISCHES

KUNSTWÖRTERBUCH ALLE ZWEIGE DER

MILITÄßISCHEN FACHKENNTNISSE UMFASSEND VON

IZIDOR MATTYUS, DEUTSCH-UNGARISCHER THEIL.

J t t A D J A

BUDAPEST, 1868. E M I C H GUSZTÁV,

2867 Rövidítések. Wbfiirjttttaeit 1. = lásd^fíetje. vsz,. = vezényszó, Sotmnaubowort. ott = bort.

Nyomatott Eniieh Gusztáv magy, akad. nyomdásznál 1868.

ELŐSZÓ A magyar irodalmi nyelv megalkotásának nagy müve befejezettnek tekinthető. Nyelvünk ez idö szerint a fejlettség oly fokán áll, hogy mind anyagi, mind alaki tekintetben nem­ csak kiállja a versenyt az úgynevezett modern európai nyel­ vekkel, de szerencsés szerkezeténél fogva, azokat szabatos­ ság, képezhetőség és gazdagság tekintetében felül is múlja. Ennek bizonysága azon körülmény, hogy nyelvünkben az idegen elemektöli tisztálást oly fokig valánk képesek vinni, mihöz hasonlót csak a keleti nyelvekben találunk, s hogy a classikai nyelvekből, habár gyakran igen barbár képzésmód­ dal a nyugat-európai nyelvekbe átment, úgynevezett tudomá­ nyos európai műnyelvet is eredeti kifejezésekkel birtuk he­ lyettesíteni annak minden ágazatában. Ami még hátra van, az csekélység, és majdnem kizáró­ lag a hadi-műnyelv körébe vág, melyben annál fogva, hogy eddig gyakorlati ápolásban nem részesült, hiányát erezhetni még a határozottan megállapított 'szaknyelvnek és mű­ szóknak. Nem létezvén magyar hadsereg, épen azon időktől fogva, midőn irodalmi nyelvünk fejledezésnek indult, a hadi-nyelv sem fejlődhetett ki, valaminthogy, a milyen olyan mai nap mégis létezik, az is azon harczias időknek tulajdonítható leg-

IV

inkább, melyekben a közelmúltban két ízben állott magyar haderő lábon. Elhanyagolása egykorú nemzeti hanyatlásunkkal. Ha II. Lajos király lova, midőn a mohácsi ütközetben üzöbe véve, a Csele pataknak neki rúgtatott, egy araszszal hosszabbat szökik, a király megmenekül, és azon súlyos idők, melyek elvesztenek következtében hazánkra nehezültek, és azóta nemzeti fejlődésünk minden mozzanatának utját állták, valószínűleg nem következnek be, — pedig ezen idők oka annak is, hogy magyar harczosok ajakán tökéletesen meg­ tisztult hadi-nyelvvel még nem birunk. A mohácsi ütközettel sírba szállt nemzeti létünk, sírba önállóságunk, sírba lassankint minden, mi Európának annyi századon át oly fennen hirdeté a magyar birodalom hatal­ mát és dicsőségét. Addig is voltak a nemzetnek nehéz napjai, nagy harczai, sőt dúlóbbak mint minők azután következtek; addig is szen­ vedett a nemzet vereségeket, de aléltságából felocsúdott mindannyiszor ismét, mert hadereje, a nemzeti önállóság leg­ főbb atributuma, nemzeti volt, melynek hátterében az egész nemzet állott azon lobogó körül, mely a nemzeti becsület és dicsőség jelképe vala. Mohács után megváltozott minden. Dicsőséges külharczok helyett a hazát gyászba borító belharczok veszik kezde­ tüket. A hatalom, mely ezentúl Bécsben székel, nem őre többé a nemzet jogainak, hanem elnyomója. A nemzeti had­ sereg nem a központi hatalom által istápolt összereje a nem­ zetnek többé, mi Attila alatt, és az Árpádoktól II. Lajosig volt, hanem menhely csupán azon hazafiak számára, kik a Bethlenek, Bocskayak, Tökölyiek, a Rákocziak és Kossuth alatt a kétségbeesés harczát vívják a Caraffák és Heisterek ellen,

V

De mindezen hősies küzdelmek daczára, kicsavarja ármány és árulás a nemzet kezéből az önvédelem fegyverét, és a szathmári béke után, hazánk nemzetközi jellege mindin­ kább elvész, mert nincs többé nemzeti hadserege, mely jo­ gait biztosítsa, és szavának hatalmi súlyt kölcsönözzön. Ezzel megszűnt a magyar hadi nyelv használata is. Vol­ tak ugyan ezentúl is még magyar hadcsapatok a magyar ki­ rály hadaiban, de ezek csak mostoha gyermekei már a biz­ tonságát ezentúl csak idegen zsoldos hadakban kereső nem­ zetietlen bécsi kormánynak. Magyarország hadereje csak ré­ szét képezi ezentúl a közös hatalom közös hadseregének. De ezen rész is csak egyes fegyvernemek mívelésére szorítkozik. Magyarokból csak gyalog és lovas ezredek ala­ kíttatnak, míg a tüzérség és müfegyvernemek szervezését és a vezérletet, a végrehajtó nemzetietlen hatalom magának tartja fen, miáltal leszorítja nemzetünket a hadászat maga­ sabb szakainak gyakorolhatása teréről. Azzá teszi öt a had­ viselés művészetében, mivé a gazdászatban az ipar a fóldmivelö népeket, napszámosaivá a szellemi miveltség magasabb fokán álló iparüzö nemzeteknek. így történt, hogy nemcsak a harczmüvészet magasabb teendőit hanyagolta el nemzetünk, de ezen ágazatok műnyel­ vének kifejlesztése is elmaradt, oly annyira, hogy ezen kor­ ból emlékek is alig maradtak fen, melyek hadi-nyelvünk és a hadtudomány akkori állapotáról tanúskodnának. A magyar nyelv csak a gyalogságnál és lovasságnál volt használatban ; a többi fegyvernemek német nyelven míveltettek, mig végre, a magyar katonaság, különféle ujjászervezési műtétek által, nemcsak különállásában szenved csonkulást, de nemzetiségi eredetiségéből is egészen kivetkőz­ tetik. E műtétek sorát a híres Lascy által föltalált vas töltő­ vessző kezdi meg, mely egyszerre alkalmaztatván, mind a

VI

német mind a magyar ezredeknél, az első közösügyet állapítja meg ezen, eddig egymástól egészen önálló csapatok között; később a gyalogság újra számoztatik, és az eddig még külön csapatokat képezett magyar ezredek, a többi császári ezre­ dekkel vegyest osztatnak be, a most már egészében császá­ rinak nevezett hadseregbe, melyben a vezényszó német levén, egyenlőség (!) tekintetéből a magyar ezredekben is ez emel­ tetik ezentúl szolgálati nyelvvé. A magyar hadi nyelv egé­ szen elhanyagoltatik tehát, és annyira elmarad azon színvo­ naltól, melyre a hadtudományok folytonos fejlődése azt ide­ gen nyelvekben emelte, hogy midőn 1848—49-iki függet­ lenségi harczunkban az ismét gyakorlati alkalmazásba jött, a legnagyobb nehézségekkel kelle annak képzésénél küz dení, miután nagyrészt még az anyag sem volt összehordva, melyből az azóta oly nagy terjedelmet nyert hadi-münyelvet oly rögtönözve kifejteni lehetett volna. Az egyetlen hadnyelvészeti mü, mely akkor létezett, K i s s K á r o l y m. a. tag „Hadi-műszótára," egyrészt igen szűk keretű volt, másrészt pedig, épen azon nehéz­ ségeknél fogva, melyekkel szerzőnek mint úttörőnek küzdenie kelle, nyelvészeti tekintetben sem nyújtott mindenben hasz­ nálható anyagot. Ezen körülmény, és azon erős hit, mondhatom elöérzés, hogy hazánk ügye előbb utóbb diadalra fog vergődni, és azzal létre jövend újra az önálló magyar nemzeti hadse­ reg, sarkalt engem is, a hadipályán töltött évek hosszú során át az e téreni működésre. Művem ezért nem rögtönzött mü, mely az ujabb idő­ ben keletkezett honvédmozgalmak következtében jött volna létre; annak kidolgozásán egy évtizednél tovább dolgozom, fokozatosan és különféle viszonyok között, mint osztrák tüzér és vezérkari tiszt, és mint tagja az Olaszországban lé-

VII

tezett magyar légiónak, hol mint az 1-sö üteg parancsnoká­ nak, a tüzéri szakismereteknek magyar nyelveni tanítása hi­ vatalos tisztem is volt. Müvemnek, kétségtelenül csak előnyére szolgál tehát, hogy annak nagyobb része már keresztül ment a gyakorlati életen, és itt mint magyar harczosok ajakán megtisztult mü jut a szakközönség elé. Hogy az lehető tökéletes, és minden fegyvernemre nézve kielégitő legyen, kiterjesztem azt a katonai szak­ ismeretek minden ágazatára, egész terjedelmükben karol­ ván föl : az egyes fegyvernemek, a gyalogság, a lovasság és tü­ zérség, a hidászat, a hadmérnök-, és vezérkar, a hadászat és harczászat, a sík- és állandó eröditészet, a várharcz, a földszintan, földszinrajz és térfelvétel, a had tengerészet (átalánosabb), a lovardászat, a vívás, és egyébb a katonai szakismeretekbe vágó tár­ gyak műszavait. A szók alkotásánál részemről, nem annyira az egyes műszók lefordítására törekedtem, mi különben is nem mindig lehetséges, mint inkább arra, hogy azok fogalmából sarjadz^ tassam ki a megfelelő eredeti fnagyar műszót. Sok helyütt az eddig használatban volt magyar szót ujjal helyettesi tettem, vagy azt, ha a szó magában véve jó volt, és csak helytelenül volt alkalmazva, másra alkalmaz­ tam, így p. o. a Sturm német szóból eredő ostrom szót, me­ lyet mint idegent és az eredetiben mást jelentő szót, egé­ szen kiküszöböltem, és helyette a tős gyökeres magyar ví-

V.II

v á s szót hoztam minden összeköttetéseivel következetesen alkalmazásba. A t e l e p szót, mely eddig legtöbbnyire a Batterie ki­ fejezésére használtatott, a Park szóra (lásd magyarázatát ott) tettem át, miután ez az utóbbinak, a Batterie szónak pedig a már meg volt üteg szó felel meg. így az eddig használt táborkar szó helyett, vezérkart, szekerészét helyett szállitászatot használtam, mint melyek, ezen szók fogalmának jobban megfelelnek, és különösen az utóbbi, nem oly közszerü, mint a szekerész szó, mely közel rokonságánál fogva a szekeres szóhoz, nem is alkalmas egy katonai testület megnevezésére. Sok helyütt, leginkább műszaki kifejezéseknél, hogy fogalmuknak megértését megkönnyitsem, amennyire e mü ke­ rete azt megengedé, rövid magyarázatokat is csatoltam az il­ lető szóhoz, miáltal, különösen saját uj szóim nyelvészeti szerkezetét is igazolni igyekeztem. Mennyiben voltam szerencsés azok alkotásánál, an­ nak megitélését a szakközönségre bizom, és e müvet részem­ ről csak olyannak tekintem, mint mely alkalmat szolgáltatand mindenkinek, nyelvészeknek úgy mint a katonai szakközön­ ségnek arra, hogy észrevételeiket és helyreigazításaikat meg­ tegyék, hogy igy xövid időn — már e mü második kiadásá­ nál — egy átalános megállapodásra fektetett tökéletes Hadimüszótárnak jussunk birtokába. Fölvettem továbbá az iltető szók közé, az azokkal öszszeköttetésben álló vezényszókat is, ugy amint azok az olasz­ országi magyar légióban használatban voltak, mely hadcsa­ pat nem élvén folytonos harczban, szaklagos kimívelésére is több időt fordíthatott, mint az 1848—49-iki honvédsereg, mely szünet nélkül a küzdtéren állván, alig hallott más ve­ zényszót, mint az „ágyudörejt", és „előre"!.

IX

Ma persze más vezényszók vannak napirenden; ma más korszakot élünk, silány, rendkívül kis időket . De majd jőnek még nagy napok is. mert Az nem lehet, hogy annyi szív Hiában onta vért S keservben annyi hü kebel Szakadt meg a honért, Még jöni kell és jó'ni fog Egy jobb kor, mely után Bu7gó imádság epodez Száz ezrek ajakán.

és ezen időkre készülődjünk, nehogy a világ tehetetlenségünk­ nek legyen ismét szemtanuja, mint már több izben volt —. A magyar-német rész, mely czéljánakugy is csak akkor felelhet meg, ha a jelen rész meg lett vitatva, és az összes műszókra nézve közmegállapodás jött létre, azonnal meg fog jelenni, mihelyt a jelen kötet kelendősége, annak kiadását le­ hetségessé teszi. Kelt Pesten, másodhó 10-kén 1868. Szerző.

HADI-MÜSZÓTÁR. NÉMET-MAGYAB KÉSZ.

tétele, jelentések beadása az ez­ red, dandár sat. irodákba.) Abandoniren, elhagyni, odahagy­ Abfeuern, ellőni, elsütni fegyvert, ágyút. ni ; — eine Stellung, — egy állást. Abbefehlen, ellenparancsot adni. Abfüttern, 1. Füttern. Abbeissen bic patroné, leharapni a Abgabe üon Sliateriole, äRunition, apyagszer-, lőszer-átadás. töltényt. Abberufen, visszahívni, visszapa­ I Abgang an ÍDJonni'rhaft, fogyatko\ z&s, csökkenés a legénység létrancsolni, "beparancsolni. Abbiegen bn§ $ferb, hajlitani a ló j számában. Abgraben, leásni. nyakát, jobbra, balra. Abhandlung, értekezés; frieggiüif' Abblasen, szlinőt fújni. | Abbrechen eine SMcfe —, fölszedni fcttfcbaftlicbe Slbfianblung, hadtudoa hidat; — i>a$ ©efechr, megszün­j mányi —. tetni az ütközetet j bo§ Sager { Abhang, lejtő ; — bei- ©ebirge, lej­ tőségek, a hegyek lejtői. —, tábort bontani , fölszed­ ni ; ba§ Seit —•, a sátort, sátor­ Abkochen, főzni, főzést végezni, Abkommen öon ber SBache, az őr. fát fölszedni. ségről felváltatni, lelépni. Abbrennen, 1. felgyújtani, föléget­ ni, felpörkölni (egy helyet); 2. Abladen, lerakni, lerakodni. Abliefern, átadni, beadni, beszolelsütni (a fegyvert). Abdrehen bct§ ©efc&in), a löve­ í gáltatni, get meg-, le-, simára eszter­ I Ablösen, felváltani; — bie ^(einf­ iel, £rulH)en , äßacben , — a csagálni, tekerni. tárokat, csapatokat, az őrt , őr Abdrücken bn§ ©emebv, elsütni, | séget. elcsattantani a fegyvert. ! Ablösung, felváltás, őrváltás. Abendrapport, estijelentés. ! Abmarsch, elmenetel, indulás, el­ Abfahrt, lejárat, csorga. indulás. Abfall, elpártolás, elszakadás. Abfallen, 1. elpártolni, elszakadni, Abmarschiren, elindulni, elmenni, elvonulni. 2. töredezni ; in SíeiEjen, in Sügc —, vsz. rendekbe, szaka­ Abmatten bie £ru^en- kifárasz tani a csapatokat. szokba töredezni. Abmessen, föl mérni, megmérni. AMassen, 1. Fassen. Abfertigen, rendelkezni, intézked­ Abmodeln, lemintázni, mintát készíteni valamiről. ni, végezni, parancsot kiadni. Abfertigung, í.kielégítmény (pénz A bordér, megközelíteni, neki men­ ni (az ellennek) 1. Entern. béli).. 2. rendelkezlet (parancsok, Abpacken, l. Packen. rendeletek kiadása, intézkedések 1 A.

2

ben geinb —, az ellmt —; bem Abpatroulliren, 1. Patroulliren. Setnbe ben áficfjug —, az el­ Abpflücken, kiczövekelni. lennek visszavonulási, hátrálási Abprallen, le , visszapattanni, viszútját —, öt visszavonulásában szaszökni. akadályozni, gátolni. Abprallen, le-, visszapattanás , visszaszökés (golyóé, valamely Abschnitt, (segment), szelet, metszlék, különitvény;— im Soűiuerfe, kemény tárgyról.) — az ordonyba n. Abprall Winkel, visszapattanási-, visszaszökési szög (ugráló lövé­ Abschüssig lejtős, meredek, si­ kamlós. seknél.) Abprotzen, leböröczölni vsz. bö- Absehen, iránylégy. Absentiren, eltávozni, elszökni, hi­ röczröl! ányozni. Abrechnen, leszámolni, leszámí­ Absetzen, letenni, levetni, leeresz­ tani, leszámítolni. teni ; bai ©emebr —, a fegyvert Abreiten ba§ ^(erb, meglovagolni leereszteni. a lovat; — eine Strecfe, — egy távolságot, (lovagolva megmér­ Absitzen, leszállni; vsz. szálj le! (a lóról.) ni ;) — bie Sront, az arczot meg­ lovagolni, végig lovagolni. Absperren, elzárni; — eine Se-ftung. 1. Blockiren. Abrichten, oktatni, tanítani, beta­ nítani, idomítani; — bi» Stefvu« Abstand, távolság, távköz. fen, az ujonczokat oktatni, béta Abstecken, kijelölni, kitűzni, kinitani, — bai ^ßferb, a lovat be­ czövekölni; — ein Lager, —• a tanítani, idomítani. tábortAbrichter, oktató, tanító, idomár. Abstrafen, megbüntetni, megfenyí­ teni, megfeddeni. Abrichtung bcr SÍetrutett, az ujonczok oktatása, betanítása; — ú° Absturz, meredekség, meredély. tieg spfevbeg ; a ló betanítása, ido­ Abtackeln, leszerelni, lecsarnakolni, leszedni a csarnakzatot; — mítása; —8 Reglement, oktatási-, ein @rf)iff, — a hajót. oktató szabályzat ; etngcín — , egyes oktatás; —§ fertőben , ok­ Abtackelung, leszerelés, lecsarnatatási időszakok. kolás; — etne§ ífuegáfdjtffeg, — e, — a egy hadihajónak, Abriss, rajz, vázlat, alaprajz. Abrücken, elindulni, elvonulni; bei? Abtheilen, beosztani; — bie Compagnie, — a századot; ba§ — —-, elindulás, elvonulás. Ser Sßac&en, az őröknek beosz­ Abschätzen, megbecsülni ; — bie tása. Entfernung, — a távolságot. Abschied, elbocsátvány, elbocsá­ Abtheilung, osztály, osztag,csapat. tási oklevél; — nehmen, elbo­ Abwartung, 1. Pferde Wartung. csátást venni; t>erabfá)ieben el- Abwehren, elhárítani, felfogni (a vágást). bocsájtani. Abschiessen, elsütni, ellőni, kilőni. Abweichen, eltérni, Abschlagen, szünőt verni; — einen Abweichung, eltérés, elhajlás; — ber Jíugel au8 ber ©djupnie, a Síngrtff, a rohamot visszaverni. golyónak éltetése a lővonalból, Abschneiden, elvágni, elmetszeni;

3

(hoszlövetnél, saját tengelye kö­ rüli forgása következtében); — ber lűíagnetnnbel, a delejtü el­ hajlása; Abzäumen, 1. Zäumen. Abziehen, elmenni, elvonulni; — auS cinev Öefhmg, a várból ki­ vonulni, a várat elhagyni; mit @acf uitb tyatf —, podgyászos tól csókmókostól; — Don bev SSaáje, az őrségről elvonulni, le­ lépni. Abzug, elmenetel, elvonulás; — 3 ©toben csapárok; — an @ebüí)< ren, illetményböli levonás. Acadenúe, miütarq'áje, hadtanoda, hadinövelde; Strtilíerte-, ©enie —, tüzéri-, mérnöki—. Achse, tengely; —nlinie,ürvonal, (a csőé.) Achsfutter, tengelybél. Action, cselekmény, fegyvertény, hadicselekmény, karcz, összeüt­ közés, ütközet. Activ, tevékeny, tényleges, cselek­ vőleges; — ©ienft, tényleges, cselekvőleges szolgálat; —itiit, cselekvőlegesség. Ad acta legen- cin ©ef^nftfftűcf, tudomásul venni, eltenni egy ügy­ iratot. Adjustiren, öltöztetni, felöltöztetni, egyenruházni. Adjustirung, öltözet, öltözék, egyenvuházat; —í> sSorfc^tift, —i előírás, szabályzat. Adjutant, segéd, hadsegéd, segéd­ tiszt ; regimenté', generale, flügeí— > ezred-, tábornoki-, szárny—. Administration, 1. kezelés, 2. kezelérség; miíitőv—, hadkezelérség;mobiíe —« cipjxwüe im tex­ tlichen SSerbanbe, mozgó —i in­ tézetek a harczászati kötelékben. Administriren, kezelni.

Admiral, tengerésznagy; -—ität, —i kar, hivatal; —«fdnff, —i hajó, vezérhajó; — g Ölctgge, —i, ve­ zér lobogó. Aequivalent, egyenérték. Aerar, kincstár, álladalom; ~-ial. —i, — mi. Aggregiren, beosztani, hozzácsa­ tolni. Agiren, cselekedni, működni, hatni, Alarm, riadó; — blajm, f'ájlagen, —t fújni, verni; — biéüofítion, riaintézkedés; — fanone, riaágyú; — pla|, riatér, riahely, gyülőhely; — rialövés; fchufs, — ftcutge, riafa; — seichen, riajel. Alarmiren, felriasztani, felverni. A la rue Stufnaljme, szemmérték utáni felvét. Alléé, fasor. Allianz, szövetség, Mgy. Allignement, irányzat, fedezés; — feite, fedezési-, irány oldal. Alligniren, kiigazodni, irányulni, fedezni. Allüren, szövetkezni, frigyre lépni. Alliirter, szövetséges. Allongement, nyulódás ; — ber Ürutipe, a csapat —a. Allure, járás, nyakszabás (lóé); baS sjjferb \)at eine fdböne —, szép —ú ló. Alimentation, élelmezés, táplálás. Aliment, élelem, tápszer. Alimentiren, élelmezni táplálni. Alluvialgebirge, áradvány hegy­ ség. Ambition, dicsszomj , dicsvágy, nagyravágyás. Ambulance, ápolda, tábori-, mozgó kóroda. Amnestie, közbocsánat. Amputation, tagcsonkitás, tagle vét. Anatomie, boncztan. 3*

Anbohren, megfúrni; — bteÄanone, Angussscheibe, feszitőtárcsa (a lö­ vegen). — az ágyút. Anbrechen, megtörni, megkezdeni; Anhalten, megállitani. ' — einen SRtenengang, — az ak- Anhöhe, magaslat; bic — befe^en, a —ot elfoglalni, megszállani. natornáczot. Anker, horgony; Boots —, naszád Anciennität, idősbség, korrang. Andringen, szorítani, neki menni, I — ; Bug — anya —; SBurf —, rámenni, megrohanni az ellent. I vet—; — &orje,—uszoly;— fafcfyi' ne, rözse —;—fugel, — golyó; — Anfall, roham, megrohanás, táma­ pla|, - ozóhely, kikötőhely; •— dás, rajtaütés. feil, — kötél; — legen, — t vetni; Anfangsgeschwindigkeit, kezdő­ — lidjten, a — t fölszedni. sebesség. Ankern, horgonyozni; beranfern, (bie Anfangspunkt, kezdőpont. gafdjine), a rőzsét meghorgo­ Anfeuern, 1. megyujtani, felgyúj­ nyozni. tani, tüzelni. 2. buzdítani. Anführen, vezetni, vezényelni, ve­ Anlage, öon geftungfwerfen, Brücfentöpfm, ©főnjén etc., várniüvek, zérelni. hídfők, harezgátak, elhelyezése, Angewandte Zati'ű, alkalmazott rakás», fekvése; 2. lejtalap (azon harczászat. távolság, melylyel egy lejt legma­ Angreifen, támadni, megtámadni. gasabb pontja beljebb fekszik Angreifer, támadó. mint töve. A lejt magassága és Angriff, támadás, megtámadás; mélysége közötti arány.) förmlicher —, rendes —; gemalt« Anlauf, nekiiramodás, lendület. famer —, erőszakos — ; gewöím« Anlegen, elhelyezni, rakni, építeni; liáier —, közönséges — ; regel= ©cfjonjen —, harezgátakat, rakni. tncifMger —, rendszeres —; febach/ Anlehnungspunkt, támpont; — brettförmiger —, koczkás— ; unfür bie §Iügel einer grontlinie, — geftümmer —, rohamos,heves —; az arczvonal szárnyaira nézve. falfcfjet—, ál —; jerftreuter —, szét­ Anmarsch, közeledés, neki menés, szórt — ;©d)warm —, raj—. im —e fein, közeledni, nekimenni, Angriffis-Batlerie támadó-üteg; — Annäherung, közeledés. Befeftigung, — , — lagos erődit- Auniüierungs-Qlr&eiten, közeledési mény ; —• Bewegung, — moz­ munkálatok; — §inberniffe, — dulat, mozgalom; — ©olonne, — akadályok; —linien, — vonalok. oszlop; —front, támadási arcz; Anordnung, intézkedés, elrende­ — trieg, — harcz; — Imién, zés ; — bet SDtíirfdje, a menetek támadási vonalok; — fmnft, tá­ elrendezése. madási pont; —ratjon, támadási Anreiten, 1. * megindulni (lóval térjem; moffe, — fegyver;— weife, miiít lovas). 2. —an bie Barriere, — modor; — weife auftreten, — an einen ©rabén, neki lovagolni, ólag fellépni; —meri, — mii, neki rúgtatni a korlátnak, az —lagos mti. ároknak. Angularsystem, szögrendszer (vár­ Anrücken, közeledni, nekimenni. Anschlagen, 1. bn§ ber ííugel im müveknél).

5 SHobre, a golyó csapkodása a cső­ ben. 2. — bn8 ©ewefyt, czélozni, czélba venni valamit, ráfogni a fegyvert valamire. Ansehlagswinfeel, csapkodási szög (a csőben). Anschliessen, csatlakozni; vsz.—! Ansetzen, a töltényt a csőbe nyom­ ni, a csőbe beleverni. Anwerben, toborzani; ftdf) — loffen, beállani, felcsapni katonának. Anzünden, meggyújtani. Apotheke, gyógyszertár; gelb —, hadi, tábori —; —n ©edfclroogcn, -i fedeles kocsi. Apparat, készülék; electro-magne« tifcber —, villanydelejes —. Appell, 1. gyülö (dob vagy kürt­ jel) ; — 6lafen, fchlagen, gyülőt fúj­ ni, verni; — p[a^,— hely; 2. toppantás, jel, (vívásnál); vsz. top­ pants ! jelezz! Approchen, közeledések, viárkok, kertiletek. Approchiren, közeledni, előnyo­ mulni a viárkokban. Approvisioniren, 1. Verproviantiren. Arbeit, munka, dolog. Arbeits-mannschaft, dolgozó, na pi munkára rendelt legénység; — compognie, dolgozószázad. Arbitrirungscommission, vizsgá­ ló, véleményező bizottmány. Achitectur, építészet; Stiegg —, hadi—. Archív, okmánytár; MtQ§ —, ha­ di —, hadikönyvtár, térképtár. Arm, kar; — [)ie6, kar vágás (ví­ vásban); in 9lvm, vsz. karba!, Armada, Hajóhad. Armatur, fegyverzet; — fíücfe, fegyverszerek, fegyver részek. Armblech, karvas, karvért. Armbolzen, csapszeg.

Armbrust, kézíj; —fc^ü^c, íjász. Armee, sereg, had, hadsereg: — rmftalten , — intézetek; — com= manbo, — parancsnokság; — biöifioti, hadosztály; —forpíS, had­ test, — organifatton, — szervezet, —-referöe, hadsereg tartalék. Armiren, fölfegyverezni; — bie Jruppe, bie üBnttetie, bie §eftung, — a csapatot, az üteget, a várat, (a csapatot fegyverrel, utóbbiakat lövegekkel ellátni, megrakni). Arquebuse, régi nehéz kanóczos főfegyver. Arquebusier, régenten egy nehéz lőfegyverrel (az arqnebnseY) föl­ fegyverzett katona. Arrest, fogda, börtön, tömlöcz, fog­ ság, einfacher —, egyszerű börtön ; öeífcfjarftet, ftnfterev, einfamer—; szi­ gorított-, sötét-, magány —; tyxofojjen—,porkolábi fogság, gimtwv, — szobabörtön; bi§lofation§ —, helyiségi —; — bei SSaffer utib SJrob, kenyér és viz melletti —; in .— fe|en, — ba, — be tenni. Arrestant, fogoly, bünöncz, fegyencz, rab. Arretiren, befogni, bebörtönözni,letartóztatni; - bili ^fítb, tartózgatni, járásában mérsékelni a lovat. Arriére-garde, utócsapat, utóhad. Arsenal, hadszertár, fegyvertár; marine —, tengerészeti —. Artillerie, tüzérség; Selb—, sik—; Seftungg —, vár —; S3elagerung§ —, ví — ; — tecbntfcbe, mti —; leiste, fcbroeere, fafirenbe, berittene —, könnyű, nehéz, hajt; lovagló —; —á) f, a— főnöke, tüzérfő­ nök; — afabemie, — tüzértanoda; — comité, — i mübizottmány ; — compagnie, tüzérszázad ; — bienft, —i szolgálat; — ®itef> tor, —i-, tüzérigazgató; ©enewl

6 —S)ireftor, a — főigazgatója; — dás, tartózkodás; — bet %xnp$e, a csapat —a. fujjrroerf, — i jármű, hajtmü; — gercttfie, - i szerek; —mannhaft, Auffahren, bontakozni, fejlődni, felhajtani (az üteggel), felülni, —i legénység; — majjftab, —i zátonyta jutni (a hajóval). mérték; —- matériái, —i anyag­ szer ; —tttufeum,—i mütár; — Auffahrt, feljárat. offner, tüzértiszt; — patt, tüzér­ Auffangen, felfogni; — Briefe, ben telep ; — uutüer, tüzérségi lö­ Söbelfneb,— leveleket, a kardvá­ gást. vegpor ; — fdntle, — tanoda; — ftab, — törzs; — train, —i szer­ Aufführen, fölállítani, fölvezetni; vonat ,• — unteticht, tüzértan; — — bie ©ájilbtoadjc, — az őrséget. roetfftütte, — műhelyek; — roetfAufführer, őrvezető. jeug, — eszközök , szerek ; — Aufgeben bie SkttljeibújUng, feladni roifíenfcbaft, —i tudomány. a védelmet, felhagyni a védelem­ mel. Artillerist, tüzér; bebienung« —, ke­ zelő — ; fatirenber —, hajt —; Aufgebot, fölkelés; mafíett —, tö­ meges, átalános népfölkelés. gemeiner —, köz —. Arzt, orvos; ^Regiments —, ez­ Aufhalten, megállítani, feltartóz­ tatni;— ben öeinb, az ellent —. red—. Assaniblé, gyüállás, egyenes állás Aufheben bie Belagerung einer Sc« ftung, a vár vívásával fölhagyni, (vívásnál, annak megkezdése és a vívást megszüntetni; —• einen bevégezésekor). ßourier, egy futárt elfogni; — ei= Assentiren, ujonczozni. nen Soften, egy őrt elfogni; — Assentirungscommission,ujonczobaé Saget, a sátort fölszedni. zási, hadfogadó bizottmány. Assaut, mérkőzés, vívás; — fejten, Aufhissen bie Saljne, felvonni a lobogót, fellobogózni az árboczot. mérkőzni (vívásban) vívni. Assistenz, katonai segély, karha­ Aufladen, felrakni, felrakodni. Auflauf, csoportulás, csődülés. talom. Astronomisch-trigonometrisches Auflodern, felporhanyozni (a gyucsö lisztlőporát.) Netz, csillagászati-háromszögtaAufloderung, felporhanyozás. ni-, háromszögelési háló. Attaque , roham; tttnjfen —, tö­ Auflösen, feloszlatni, felbontani;— ein §eer, egy sereget —; beu 3ug meges —; ícfparm — , raj —. in ^lánfíerfette —, a szakaszt csaAttaquiren, rohanni, megrohanni tárlánczba —. (az ellent); vsz. rohanyj !. Aufmarsch, fejlődés, felvonulás; Attila, attila, egyenruha. —linie, —i vonal. Auditor, hadbíró; —tat, —ság. Aufmarschiren, fejlődni, vsz. 9iechté Aue, liget. öormartéaufmarfcbiten!, jobbra elő­ Aufbrechen, indulni, elindulni, út­ re fejlődni! nak indulni. Aufbruch, bet einer ítuppe, a csa­ Aufnahme, 1. felavatás, (a katona felvétele, megesketése); 2.felvétel pat indulása, elindulása; jttm — (a földszinnek felvétele méreszblofcn laffett, indulót fúvatni. közökkel). Aufenthalt, megállás, megállapo­

7 Aufnahmsspital, ideiglenes, felvéti kóróda. Aufnahmsposten, őrfő. Aufnehmen, 1. felavatni (a katonát), 2. felvenni (a földszínt); — mit Siefsittfírumenten,— mérszerekkel, méreszközökkel ; — nctd) bem Slugenmafie, szemmérték után —, lerajzolni. Aufpacken, 1. Packen. Aufpflanzen ba§ äkjonet, feltűzni a szuronyt, szuronyt tűzni; Äcinonen —, lövegeket kiszegezni. Aufprotzen, felböröezölni. Aufräumen eine SBtefcfye, a rést egyengetni, járhatóvá tenni. Aufveiten, fíd^; feldörzsölni, fello­ vagolni, feltörni magát. Aufrollen ben öeittb, felgöngyölí­ teni, eltiporni az ellent. Aufruhr, lázadás, zendülés zene­ bona. Aufsatteln, nyergelni, felnyergelni, megnyergelni. Aufsatz, emelek (a hátulsó irány­ körre állított távlejtékkel ellá­ tott vékony rúd, a löveg irányzására emelt lövéseknél.) Aufschlag, 1. hajtóka (az egyenru­ hán); 2. — eineg ©efcfyoffeé, a lövet lecsapása. Aufschlagspunkt, lecsapási-, le­ csapódási pont;—roinfel,— szög. Aufschlagen, lecsapni,lecsapódni; bie tugel íjat aufgefdjlagen, a golyó lecsapott; Seit —, sátort ütni. Aufschnüren, felsinórozni. Aufschrauben, felcsavarni, rácsa­ varni. Aufschwenken, felkanyarodni. Aufsetzen baé ÜBranbel, a csúcsát föltenni, a gyulyukba beledugni; SSranbeí — ! vsz. csúcsát föl! Aufsitzen, felülni (lóra); 3unt —, fi|t auf, vsz. felüléshez, ülj fel!

Aufspannen baS Rapier auf's Dieij?« 6tett, felvonni, felfeszíteni a pa pirost a rajzdeszkára. Aufstand, lázadás, fölkelés. Aufstechen, felszúrni; — bie $pa« trone,a töltényt—;—baé Sünblod), — gyulyukat. Aufstecken, bie Satjne, kitűzni a lo­ bogót. Aufsteigen ber 9tafeten, fölszállása, fölemelkedése a röppentyűnek. Aufstellen, felállítani; — baé §eer, eine Gruppe, — a sereget, egy csa­ patot ; — ba§ $>ebejeug, — az eme­ lőgépet. Aufstellung, állás, felállás, felállí­ tás, elhelyezés; — einer Stuppe, a csapat — a; — ber SSebetten, SSorpoften, az őrszemek, előőrsök, felállítása, kiállítása; concentmie-, gefecfctó*, geöffnete-, gefcfjloífener —, ossz-, harcz-, nyílt-, zárt állás; Gruppen —, csapat —. Aufstellungslinie, felállási-, ala­ kulási vonal. Auftackeln, felcsarnakolni, felsze relni a hajót. Auftragen, jegyezni; — ein SRa|, —, feljegyezni egy méretet, múter —, tovább - . Auftritt, 1. Banqűet. Aufwerfen, üBefeftigungen, eine @c|an= je, erődítményeket, harczgátat fölhányni, emelni, rakni. Aufwurf, fölhányás; @rb—,föld—. Aufzäumen, fölkantározni. Aufziehen ber SBadje, felvonulása az őrségnek. Aufzug, ber eine§ öeftungéroerfti, egy vármü felvonása, emelkedése (a fögátony belső oromvonalának magassága a földszin fölött). Augenmass, szemmérték; militari' fáieg —, katonai —.

8

Augmentation Síortatt), pótkészlet. Ausarbeiten bctg $ferb, kidolgozni, betanítani, idomitani a lovat; — cinen $(an, — egy tervet, térképet. Ausbilden, kiképezni; — ben ©oí« baten, — a katonát. Ausbildung ber Gruppen, kiképezése a csapatoknak. Ausbohren, kifúrni; — ba£ ©efd)ü|roljr, — lövegcsőt. Ausbrechen bőéi 9loí)r, a csőt (a lö­ vegcső elejét) lenyomni ; bag spferb bricht au$, a ló félreügrik. Ausbrennen, kiégetni, kipölkölni; — bo§ Bünblocb, — a gyulyukat. Avisdehnung, kiterjedés ; — ber ^rontlinie, az arczvonal — e. Ausdehnungskraft, kiterjedési erő, feszerő. Ausdienen, kiszolgálni, a szolgá­ latot bevégezni. Auseinander, szélyel; vsz. oszolj! Auseinandernehmen, szétszedni; baé ©eroeíjr —, a fegyvert —. Ausfall, 1. kirontás, kirohanás, 2. rohanás, vágás, szúrás, előlépés (vívásnál); 6aI6cr —, fél—,vsz. szúrj ! vágj!. Ausfallen, 1. kirontani, kirohanni, 2. toppantani, szúrni, vágni. Ausfalls-Glolonne, kirohanó csapat, oszlop, —§ £í)or, kirohanó kapu. Ausfallswinkel, visszapattanási, visszaszökési, kiugró szög. Ausfechten, kivívni. Ausfeuern, kilőni, a tüzelést meg­ szüntetni; vsz. tüzelést szüntesd meg!. Ausflammen , kilángolni, kiper­ zselni ; — beté ©efd)üti}, — a lö­ veget. Ausführungszeichen, végrehajtá­ si-, kivitelijel (kürtjel),

Ausgang, kijárás, kijárat; — eine* @ngpaffe£, a szorulat — a, torkolata. Ausgeben, kiadni, kiosztani; — ben SBefeb,!, bie SRontour; kiadni a parancsot, kiosztani a ruhát. Ausgedienter ©olbat, kiszolgált katona. Ausgehend, kiálló ; —er SBinfel, — szög. Ansgeschossenes ©emeljr, elhasznált, kilőtt fegyver. Aushalten, kitartani, megállani; — baé Scitcr, visszatartani, meg­ szüntetni a tüzet. Ausheben bie Sdcfruten, njonezokat szedni; Gruppen —, csapatokat, sereget gyűjteni, szedni. Aushöhlung, kivájás; — bc£ 9to[)< reé, ber fftafete, a cső, a röppentyű kivájása (üre, furata). Auskundschaften, kikémlelni. Ausladen, kiüríteni; — bci$ ©erocíji-, ba# ®efd)ü(3, a fegyvert, a löve­ get—. Ausladezeug, kiüritőszer, golyóhúzó. Auslaufen, bn§ cineé @ci)ijft$, a hajó elmenetele elindulása, tengerre szállása, kelése; ba% — ber fuget, a golyó kifutása, megállása. Ausliefern, kiadni, kiszolgáltatni. Auslieferung, kiadás, átadás, ki­ szolgáltatás. Auslösen, kiváltani; — bie Kriegsgefangenen, — a hadifoglyokat. Ausmaass, szabat, szabmány; tnunitioné —.lőszer. — Ausmarsch, indulás, elindulás, el menetel. Ausmarschiren, indulni, elindulni, elmenni; bie itvuppe marfebirt au$, a csapat elmegy, hadba vonul. Ausmustern, kiválogatni.

{)

Ausmusterung ber ^ferbc, kiválo­ gatása a lovaknak. Ausräumen, kiüríteni; — beié jätittbíocb, felszúrni a gyulyukat. Ausrichten bie öront, kiigazítani az arezot, arczvonalat. Ausrücken, kiállani; — ^urn ©rcrgieren, — a gyakorlatra. Ausi'ückung, kiállás. Ausrüsten, fölszerelni; — bieíra^ pe mit triegggercitt), — a csapa­ tot hadiszerrelAusrüstung, fölszerelés, ellátás, fölszerelmény, szerelmény; — § ©egengftembe, felszerelési tárgyak. Ausschiessen, kilőni, a lövöldözést, megszüntetni; — bn§ ©cweíjr, — a fegyvert. Ausschiffen, kiszállani,partra száll­ ni, kirakodni a hajóról. Ausschiffung, kiszállás, kirakodás, partra szállás. Aussen-feld, kültér, a vármüvek előtti tér ; —linie, külső vonal; — mert, külmű, külső mű, küierőd; —roerfeeiner Seftung, a vár külmüveí. Äussere §ie6,kiilvágás, külső vágás. Aussetzen einer ©cfaíjr, veszélyez­ tetni, veszélynek kitenni valamit; — mit bem Scftiefien, —, a lövöl­ dözést megszüntetni, a lövöldözés­ sel felhagyni. Ausspannen, kifogni; — bie ^ferbe, — a lovakat; vsz. kifogni!. Ausspioniren, kikémlelni. Ausspringender ®infel , kiugró szög. Austtecken, kitűzni, kiczövekölni; — eine Sitiié, - egy vonalat. Astreten ciué bem ©ienft, kilépni a szolgálatból. Austrommeln, kidobolni. Auswechseln bie Ärieg&jefangenen, kicserélni a hadifoglyokat.

Ausweis, kimutatás, létszám kimuAuswerfen b,n Qínfcv, horgonyt vetni,a horgonyt leereszteni. Auszeichnung, kitüntetés; -- cv-- Ijedten, —t nyerni. Autorität, tekintély, hatalom, ha­ tóság, Militär, — katona —. Auxiliärtruppe, segélycsapat, se­ gélyhad. Avancement, előlépés, előléptetés. Avanciren, előlépni, előléptetni, elő­ haladni , előremenni, előnyomul­ ni ; vsz. (vívásban), nyomulj ! Avancir-haeken, vontatóhorog (az ágyútalpon); — ring, — karika —'feil, — kötél, uszály, 1. <2d)[eJ)p> feil. Avant garde, előcsapat, előhad; — ©efecht, —i harcz, ütközet. Avertissement, értesítés. Avisboot, naszád, hirnaszád. Avisoposten, hirőrs, Achsenpunkt, tengelypont, (a ten gely középvonalának külső pont jai.) B. Bach, patak; @turj —, (SSilb —•), rohanó —, zuhatag. Backenriemen , pofaszijj (a kan­ tárféken.) Bäckerei, sütöde; Selb —,tábori —•. Backbord, a hajó bal oldala. Backhaus, stttőház. Bagage, podgyász; — SSngen, — kocsi, szekér; — pfetb, — ló ; gelb —; tábori —. Bahn, 1. pálya; 2. lovagda, lovar­ da ; glug&oíjii, 1. ott. Bajonett, szurony; —angriff,— ro­ ham-, támadás ; — fechten, — ví­ vás ; — febei', —rugó; — fechten, • — vívás; — fefteibe, — tok; —

10 ©pitje, — hegy; — Unterricht, — oktatás; §ctu —, vágó —; Sőüt ba$ —, vsz. —t szegezz !; öerforgt ba8 —, vsz. —t rejts!; ^flanjt ba§ —, vsz. —t tűzz. Balance, süly, egyensúly; in bie —, vsz. súlyba!. Balben, gerenda. Ballistik, lövéstan, vettan, (a lö­ vet röppályája kiszámításának tana). Ballistischer Pendel, lövéstani, vettani inga. Balotade, nyújtott szökeny, (mtijárat a magas lovardászatban. A ló az oszlopok között helyben ug­ rik és kirúg). Bandouliére, hordszíj, (melyen a halváiról a jobb oldal felé a ka­ rabély lóg); en —, válról kereszt­ ben. Bank, 1. ©efcbüíjbanf; — botteric, lőpadüteg, (mely emelvényről lőve, a mellvéd fölött lö el). , Bankét, állka. Bann, felkelés; §eer -—, felkelösereg. Banner, zászló. Paracke, kunyhó, (deszkákból, gá­ lyákból készített tábori kunyhó). Barbette, 1. 93aní. Barren, korlát, (tornázószer). Barriere, sorompó, korlát, gát. Barrikade, torlasz; berbarifabiren, eltorlaszolni. Basis, alap; Operations — , mű­ ködési — ; — region, 1. Síegion. Bastei, várfal, védfal. Bastion, ordony; —irter Umrij?, — ózott kerülék, alakzat;—őr SSe= feftigung; — os erődítmény; irteS 2}efeftigung3ft)ftem, — ózott erődítési rendszer; — irte gront, — ozótt arcz; —irteé $ßoligon, ßi= niert, 9tebuten, — ózott sokszög, vonalak, erődök; —g-gacen; az

ordony, arczvonalai, —Sflanfen, az — oldalai; — oí)r, — fül; — « Sföinfel, — szög; —§ fünfte, — pontok; —g-Sui^e, az — hegye. Bataillon, zászlóalj; • -é^íbjutant, — segéd, —i segédtiszt; —éfeuer, — ttiz; — étatn&our, — dobos; — 8--®terecf, — négyszög; —8 ÜDÍaffa, — tömeg. Batardean, medve, vízfal, (mely az árokban keresztben fekszik és a viz benyomulásának gátot vet). Battement, ütés. megütése az ellen pengéjének (vívásban). Batterie, üteg 1. 6—8 lövegből összeállított, és a szükséges ke­ zelő személyzettel ellátott tüzércsapat. 2. Egy védmü, mely mö­ gött bizonyos számú lövegek, tá­ madó vagy védelmi czélból he­ lyeztetnek el, hogy ez ellenséges tüz ellen fedezve legyenek; — bau, — építés, építészet; — Rettung, padlat; — ÜSruftroeljt, — mellvéd — (Eommanbant, — parancsnok, — Seuev. — tüz; — ©efebüji, ví• löveg, nehéz löveg;—SOfagajin,— raktár, lőszerraktár; — Sííunitionéfarren, — lőszerkordély; — Schlägel, — sulyok; — SBagen, — kocsi; Selagerung« — , viüteg; bekannte—, befogott—, beftrcidjcnbe —, sodritó — ; leicbte —, kön­ nyű — ; fchraere —, nehéz — ; gufj —, gyalog —; ßaballerte —, lo­ vas — ; beritteue —, lovagló — ; SBrefd) —, réselő — ; Sanf —•, lőpad —; contre —, ellen — ; Demontir —, romboló —; eleftrifebe —, villanyos —, (aknák meg­ gyújtására) ; enfilier —, oldalozó —; gefenfte —, sülyesztett —; §aubi| —, taracz—; fyorijontal —, vízszintes — ; erl)öf)te —, emelt —; tüfteu —, part, — ;

11 äliörfer —, mozsár —; 3ta!e* ten — , röppentyű —; ^ofitionS — , állás-, helyi —, 8teberä —, hátmög —; Sftifocbet —, ugráló — ; ©garten —, réselt üteg; fcrjroitnntenbe —, úszó —, ágyú na­ szád ; (Steinmörfer — , kömozsár — ; íeroffen —, emeletes — ; er* ften — en, első ütegek (a vár vívá­ sánál. Bauchgurt, heveder, Bauchhieb, has vágás (vívásban). Bauhorizont, építészi földszín, szín­ tér, színvonal. Bauumriss, építési vázlat, alakzat, kéritek. Bedarf, szükséglet; SRunitionS —, lőszer —. Bedekt-er äßeg, fedett út;—,vsz. fe­ dezz !. Bedeckung, födözet, kiséret, 93attcrie —, üteg —. Bedeutung, jelentőség; taftifche — einer ^>ofítion, öon ©emäffer, ®öríer, SfBalber ; egy állás, vizek, falvak, erdők harczászati jelentősége. Bedienen bic ®efcp|e, kezelni a lö­ vegeket. Bedienung ber ©efcfaü^c, a lövegek kezelése; —$ SDíannfdjaft, kezelőlegénység, kezeiérek. Befehl, parancs; — ausgeben, — kiadás; — éljaber, —nok; —éptO' tofoll, —könyv; ajtarfch— , indu­ lási parancs. Befestigen, erősítni, megerősitni, eröditni, megerőditni; — ein Sä­ ger, megeröditni a tábort. Befestigung; erődítés, megerödités, erőditészet, (a mód, művészet, miképen kell helyeket, táborokat védelemre megerőditni) ; ciufjere —, külső-, kül —; beftänbige —, állandó —; bctfttonirte —, ordonyozott —; jirfular —, kör — ; Selb

—,sik —; innere, — belső-, bel —; fünftíicbe —, művészi — ; neuere —, ujdon — ; regelmäßige —, rend­ szeres — ; unregelmäßige —, sza­ bálytalan—; — öon érücfenpoften, Dörfer, ©emäffer, §öf)enfetten, ^äf­ fen, SSalbetJchidállások, falvak, vizek, hegylánczolatok, szorosok, erdők, sat. megerőditése; Befestigungs-art, erődítési mód, rendszer; — front, — arcz; — fünft, — művészet, eröditéstan, erőditészet; —roiffenfchaft,erő­ dítési tudomány,— Sßerfe, —mü­ vek. Befördern, előléptetni. Beförderung, előléptetés. Beförderungs System, előléptetési rendszer. Befreien,üom ÜDiilitörbienfte, megsza­ badítani, megszabadulni a katona szolgálattól. Befreiungstaxe, megszabadulási, felmentési díj. Begeben, fid) junt £eere, jum Regimenté, a sereghöz, az ezredhöz menni. Begnadigungsrecht, megkegyelmezési jog. Begraben mittrieg^erjren, eltemetni hadi tisztelettel. Begräbniss, miütarifcheé, katonai temetés. Behandlung, bánásmód; — ber ®e> fangenen, Slefruten, foglyokkali, ujonczokkali —•. Beherrschen, uralni;— bie *j}ofition, — az állást. Beherrschung, uralás. Behörde, hatóság; milítőr —, kato­ nai —. Beitrag, pótlék; SluSrüftung* - , felszerelési —. Bekleiden, ruházni, felruházni; — bie íruöue; — a csapatot; — bie

12 SSruftrocíitwanb mit äSürften,— a Bereiten, meglovagolni, betanítani, idomítani a lovat. mellvéd falát rözsehengerekkel. Bekleidung, felruházás; —3 mate­ Bereiter, idomár, lovar, lovász. Bereitschaft, készség, készültség; riül, — anyag. friegéi —, harcz —. Belagerer, vivo, várvivö. Bereitschafts-dienst, készültségi Belagern, vivni a várat. szolgálat; — ®vab,, — fokozat. Belagerte, a vívott, a védő. Belagerung, vivás, várvivás'; förm- Berennen emeSeffuttg, megiramlani a várat. licfjc", regelmäßige, geroaltfcime — , módszeres, rendszeres; erősza­ Berennung einer greftiing, megiramkos —. lása, első bekerítése a várnak, megszállása a vár környékének Belagerungs-arbeiten; ví-munkálatok; —Qimee,—sereg,—had; — Bericht, jelentés! — erftatten, —t ortillerie, — tüzérség; — bnttevien, tenni, jelenteni. —ütegek;— covp§, — had; — (§nt= Berg, hegy; — fette, — láncz, — wutf, — tervezet; — equipage, 1. lemb, hegyes ország; — ^Jíofií, — —fratn; — Qcfd&ü^, — löveg; — átmetszet; — rucfen, — gerincz, Journal — napló; — fünft, — mű­ — hát; — ftocf, — tömb; — ft) vészet;— íafferte, — talp, vár­ ftem, — rendszer; — jeidwung, talp ; — patt, — telep, (hol a ví— rajz. tüzérség letelepedik); — ttain, Beritten, lovas, lóval ellátott;—e ÜDtnnnfcíjnft, — legénység, un—e, — vonat, hadszervonat, anyag szervonat; —ftwí^euge,— eszkö­ ló nélküli legénység. zök, — juftnnb, — állapot, hadi­ Berme, párkány, állapot; eine ©tabt in — jufínnb er- Besatzung, helyőrség; — einer Seftung, várörség. flörcn, egy várost víállapotba (ha­ diállapotba) helyezni. Beschäftigen ben Seinb, foglalkoz­ tatni az ellent. Bemannen ©efehütje, ein Schiff, a lö­ vegeket kezelérekkel, egy hajót Beschäler, csödörész. Beschal-depavtement,csödövészet. legénységgel ellátni. Bemannung, hajólegénység, — bei Beschiessen, lőni, lődözni, ágyúz­ ©efebüfje, a lövegeket kezelő le­ ni; — eine öeftung, — a várat; — génység, kezeiérek, a lövegeknek einen ©egenftaub, egy tárgyat lő­ kezelő legénységgel ellátása. dözni. Beniasten, felárboczolni. Beschiessung, lödözés, ágyúzás; Beobachten, szemmeltartani, meg­ — einc§ 9ßla£e«, egy hely —e, —a. figyelni az ellent. Beobachtungscorps, figyelö-had, Besehirrung ber Sugpfevbe, a vonó-, a kocsilovak hámja , hámozata, — sereg- — poften, — őrs. szerszáma, szerszámzata. Bepanzern, bevértezni. Beschlag, patkolat, vasalat. Bequartiren, szállásolni, beszállá­ Beschläge, bn§ am ©eit>el)r, a fegysolni. ver vasazata, a vas foglatok; — Bequartirung, beszállásolás. an bet Saffette, pántozatok az Bereich, térjem ; 3d}Uß— , lő —, ágyutalpon. lőtávol; gcftungg —, vár --.

13 Beschlagen, patkolni, megpatkolni, Bestreichen, sodrítni (lapos ívű megvasalni a lovat. lövésekkel) ; — ein SBerf fct= ner Sänge nnd) mit @efd)ü^feuet Beschleunigen, gyorsítani; — ben (Sftifoájetiren), — egy miivet hoszSHatfd), ben @d)titt, — a menetet, szában lövegtüzzel (ugrálni). a lépést. Beschreibung euteeSßlcmeS, beirása, Bestreichungswinkel, sodritásiszög. feliratokkal ellátása a térképnek. Beschwerde, panasz; — Uoröringen Betstunde, imaóra; — 6íafeti, fc&tabúm Rapport, —t adni elő a jelen­ gcn, imajelt adni, fújni, vemi. tésnél. Bett, SSofferbet, folyamágy, meder. Besegeln, fölvitorlázni;— ein @d)tff, Betten-Magazin, ágynemű raktár. — a hajót. Bettung, padlat; gnnje—, egész — ; 1)0166—, fél — ; fd)tt)al6enícf)njeif —, Besetzen, megszállani, elfoglalni, fecskefark — ; —§• Síníjmen,— ke­ örsitni; — eine ^ofíticm, — egy ret. állást; — mit Gruppen, — csapa­ tokkal. Beurlauben, szabadságra bocsá­ tani. Besetzung einet ^Option, egy hadál­ lás megszállása. Beurlaubung, szabadságolás. Besichtigen, megszemlélni; — bie Beute, zsákmány; — mcidjen, — Gruppe, — a csapatot. ölni. Besichtigung,megszemlélés, szem Bewachen, őrizni. le. Bewaffnen, fegyverezni, fölfegy­ verezni. ßesiegen beit geinb, legyőzni az el­ lent. Bewaffnung ber Batterien, bon 8c» ften ^íá^en, felfegyverzése az üte­ Besitznahme, bie eineé feinblicfyen geknek, erődített helyeknek. ßanbftricf»e§, az ellenséges terüle­ tet elfoglalása. Bewaffnetes $oíf, fegyveres-, föl­ fegyverzett nép. Besolden bie ÜEruppen, fizetni a csa­ patokat. Bewegen bie Sruppen, mozgatni a Besoldung, fizetés, illetmény ; — csapatokat. ber Sruppcn, a csapatok —e. Beweglichkeit, mozgékonyság; — Bespannung, fogat; ein 4 fpänniger ber ©efcbü|e, ber Gruppe, a csapa­ — $3ug, négylovas fogat, né­ tok, a lövegek —a. gyes fogat; — 8=@«fflbron, szálli- Bewegung, mozgás, mozdulat, moz­ tár század;—enbet8elbge)"d)ü£c, a galom, 1. maneuvre; tücEgöngigc siklövegek — ai; ®efcr,üíj — ««< —, hátráló, visszavonulási —; — löveg — ok; — bev (5>efd)ü&e, a en einet ^tnppenabt^eilung, egy csa­ lövegeknek — okkal ellátása. pat — ai; — Sfunff, mozgalmi Bestand einer Gruppe, egy csapat mtivézet. állmánya, létszáma. Bezeichnung, meg-, elnevezés; — Beständige $efeftigung§funft, 1. 35e< ber 9lrtiűerie=®egenftiinbe, — a tü­ feftigungífunft. zérségi tárgyaknak. - Bestimmung ber XRciifájorbnung, a Beziehen ein Soger, táborba szál­ menetrend megállapítása, meglani. határozása. Bilden, 1. Formiren.

14 Bimsstein, tajtkö. — ber fftafete, a röppentyű — a; Binden ber SSiirfíe, rőzsekötés. gezogene —, vont, — ; glatte — , Bitte öor&ringen, kérést elő adui. sima —. Bivouak, hadtanya, tanya, szabad Bohrnngsdurchmesser, furatát­ ég alatti táborozás; — íren, ta­ mérő, a cső Űrének átmérője. nyázni ; We Stuppe — irt, a csa- Bollwerk, \. Bastion. csapat tanyázik. Bolzen, szög, väs nyelv; quer—, Blanke äBaffe, kézi fegyver, mezte­ csapszög. len fegyver. Bolzbüchse, szélpuska. Blasen, fújni; ab —, szünőt —; Bombardement, ágyúzás, lődözés Stuf—, h í v ó t - . einer Seftung, egy vár — a, — e. Blei, ólom, ón; — fugel, — golyó; Bombardiren, ágyúzni, lődözni ;— lőni, roncsázni. — matttel ber ©efcbojk, a lövetek ónburkonya. Bombe, roncsa; abjuftiren bic —n, felszerelni, elkészíteni, megtol Blende, vakla. teni a roncsákat. Blenden tue ©cbijifcbarte, vakítani a Bombenfest, roncsahatlan. lőrést, eltakarni vakiával. Bomben-hacken, roncsa-horog; — Blendlaterne, orvvilár, szarvvilár. íeffel, mozsár; — morf er, — mo­ Blessirte, 1. Sßetwunbete. zsár; — mtene, — akna; — öf)r, Blendwerk, vaklamü (Maschikuli). — fül; — räumet, — kotró; — Block, ducz; — fjaitó, gátlak; — wagen, — kocsi; — werfen, — rab — kerék; — roättbe, — ol­ vetés. datok, —faffette,— talp. Bonnet, süveg, fölemelt mellvéd. Blockade, vizár, zárlat; — einer Se* Bonnetirung, süvegölés, föleme­ ftumj, a vár vizárolása, vízár alá lése a mellvédnek oly magasság­ vétele, bekerítése, körülkerítése, ra, hogy a mü belseje uraló pon­ körülvevése. tok eUea fedve legyen. Blockiren, eine öeftung, vízárolni, Bonnetirte (Sparte, süvegölt lőrés. vizár alá venni, be-, körülkerí­ Boot, naszád; fanonen —, ágyú—. teni, körülvenni a várat. Bord, hajóperem, (a hajónak a viz Blosse, nyilas, fedetlenség; — ge6en, bői kiálló része). nyilast adni, nem fedezni a tes­ Borde, paszománt, @ta6$offijtet8 —, tet (vívásban). törzstiszti —. Bock, nngarifcber, magyar nyereg. Böschung, lejt; innere —, belső—; Bockbrücke, bakoshíd. Sufieve —-, külső—; —ámapftab, Boden, tér, talaj;— ftücf beé ©e— mérték; — groinfel, — szög. fdjü|$e$, be$ 50iörfer§, az ágyú, a Böschnngs-Anlage, lejtalap 1. An­ mozsár fenékrésze. lage ; —trnnfel, — szög. Bogen, ív, röpív; flauer, boí)er —, Bonssole, delejttí; tájoló. lapos, magas — ; — fdjiijj, ívlövés. Boyé, uszoly (a vizszinén libegő Bohrmaschine, fúrógép, (a tömören jel (hordó vagy gerenda). öntött lövegek kifúrására). Brachium, karhatalom. Bohrnng, furat; — ber ©efcfjüjje, a Branche, szak, hadiszak, szakma. lövegek — a, üre, kivájása, lelke; Brendel, gyucsa; ftiftíoné —, dörzs

15 —; percuffioué —, csap —; — Brigadier, dardárnok. Brigantine, terebetlen fürge, (hajó) tafcí)c, — táska. kútász. Brander, gyujtóhajó. Brand-geschoss, gyu-lövet, gyujtó- Brigg, terebes fürge, (két arboczos lövet; — cljlinber, — henger; — hajó). gtanate, — pattany; — fugel, — Brille, 1. Lunette. golyó, gyujtógolyó; — lodj, gyu- Bronze, broncz; ©efcpt)—, löveg lyuk; — rofete, gyuröppentytt; — (100 rész rézből és 10 rész ón­ — tö(|re, gyucső; — fa|, — anyag ból összeolvasztott fémkeverék). (liszt- és szemőcslőpor, salétrom, Brouillon, váz, vázlat. kén, vagdalt kócz, terpetin és fe­ Brod, kenyér ; — gebüßt, — illet­ kete szurokból álló keverék); — mény ; — portion, — adag, — fai, ftoppine, gyuszál. —tarisznya. Brandsatz, gyuanyag. Brücke, híd; fonton—, hajó — ; Brandschatzen, megsarczolni. 3oá) —, oszlop —. Brandschatzung , megsarczolás, Brücken-bespannung, híd-foga tok, — készlet; — gefed)t, — sarcz. harcz; — fopf, — fő; — maneuvBrandung, hullámtörés, a hullá­ re, — mozgalom ; — üarf, — te­ moknak a parthoz csapódása lep ; — pfciler, — oszlop; — fájtaBrechen, törni, megtörni; — bie Sroitt, — az arczvonalat; — ben gen, — verés; —raagen,— kocsi. äßnjfenftillftanb, — a fegyverszü­ Brüstung, mellvédfal, könyöklő. netet. Brustwehre, mellvéd; — biete, a— Brechstange, f'eszitörúd. vastagsága; — f)ölje, a — magas­ Bremse, ajzó, ajzóvas. sága ; — frone, a — tetőzete; — Bremsen bie Stciber, ajazni, megUhinbc, a — oldalai, falai. Büchsenkartätsche, szelenczekarajazni a kereket. tács Brennmaterial, gyuanyak, égőanyag; — punft, gyupont; — Bügel, kengyel; — am Säbelgriff, fpiegel, — gyutükör. kanyarvas. Breschbatterie, réselő üteg, Bugsiren, hajót vontatni. Bresche, rés; bie — gangímr tnadjen, Bundestruppen, szövetséges csa a — t járhatóvá, megmászhatóvá patok; — £)eer, — had; — geftung, tenni; — fliegen, — t lőni, ré­ —i vár. selni ; — miene, — akna. Burg, várlak; —roacbe,— (vár) Bretterbekleidung, deszkaruházat őrség. (a mellvéd hátsó falának befe­ Bürge, kezes. dése deszkákkal.) Bürgerkrieg, belháború, polgár­ Brevet, kinevezési okmány, kineháború ; — tttilij, —had; — rceíjr, vezmény. — őrség. Bricolschuss, ugrólövés. Briefordonanz, levélküldöncz. C. Brigade, dandár;— Batterie, —üteg; — 6efel)l, — parancs; — com- Cabel, huzal, tengeralatti távsod­ mando, — parancsnokság, rony.

16 St^vmg, a vái-aak feladása alku €aäet, hadapród. utján, alkudozás, hadalku. Cadetencorps, (6-abetenfc^uíc) hadapródi tanoda; — inftitut, — in­ Capituliren, alkudozni, alku utján í feladni magát. tézet. Cadre, keret; JrupV^« — csapat­ i Caponniére, útgát (1. Koffer). | Capsel, gyukúpak. keret. Caliher, ür; — bohret, - fúró; — ! Capriole, bakugrás, bakszökés. Icfive, ürelő, ürelő karika, — ka­ ! (Müjárat a magas lovag iskolá­ ban. A ló ágaskodás közben ki­ rika; — mäßig, — szerinti; — rúgva előre szökik. Korlátot ufta6, — vessző. gorva a levegőben kirúg.) Calibriren, ürelni, — bn§ ©efd)ük, Carabiner, 1. Karaüiner. bie ©efctjoííc, — a löveget, a löCaracoliren, forgolódni (lóval), a veteket. lovat forgatni, jobbra, balra vet­ Camasche, lábtyti. ni, harcz vagy lovagjáték köz­ Camerad, bajtárs. ben. Campagne, hadjárat, hadév; — Caroussel, lovagjáték. 0tetter, isKolázott parlagi lovas. Carré, négyszög; — í>ilben; — et Campiren, táborozni. képezni. 3n bog Carré, vsz. Négy­ Canal, csatorna. szögbe ! Canone, ágyü; —nGatíetie, -- üteg; — öebecfung, — fedezet; — nboot, Carriére, futtatás, sebes vágtatás, száguldás. — naszád; — bonner, — dörej, — f euer, —- tttz; — futter, — töl­ Cartouche, tölténytartó, tokla, töl­ telék ; — fugel, — golyó; — n-- tény is. roljr, — cső; — nfchufi, — lövés; Casematte, boltony, (boltozott, ívelt, roncsahatlan lőhely; — ge-— tt @d)Uf$roeite, — lőtávol; öer= \ájü§, — löveg; — nlaffette, — nageln bie —, beszegezni az —t. talp. Canonier, tüzér, (ki az ágyút ke­ Caseniattirte Batterie, boltonyozeli) ; — fdjalunne, ágyúladik. zott üteg. Canoniren, ágyúzni. Cantine, csapszék (a laktanyában). Casemattiren, boltonyozni, Caserne, laktanya; — bevumlter, Cantonnement, hadiszállás. — kezelő; — luadje, — őrség. Cantonniren, szállásolni, a csapa­ Casern-arrest, laktanya-börtön;— tokat szállásokban elhelyezni. irung, laktanyázás (a csapatok­ Cantonnímng, hadiszállás; in — nak állami épületekbeni elhelye­ gen liegen, elszállásolva lenni, zése) ; — otbnung, — rend. szállásokban lenni a körülfekvő Cassa, pénztár; Iriegé — , hadi — ; helységekben. anroeifung, — utalvány; — buá), Capellmeister, karnagy. — könyv; — conto, — számla ; Capitain, százados. Journal — napló; — reoiíton, — Capitallinie, fővonal (mely az orvizsgálat. donyt két egyenlő részre osztja.) Cassation, elcsapás, rangjátóli meg­ Capitulant, szegődő. fosztása a tisztnek. Capitulation, bie etneS <SoIbaten, a katona ujraszegődése; -- eirev Casserole, üst, főzőedény.

17 Cassiren, 1. elcsapni, rangjától megfosztani a tisztet; 2. meg­ semmisíteni, elvetni valami ócska tárgyat; ein —, bevenni, beszed­ ni, behajtani pénzt, váltót. Castell, váracs. Castramentation, tábortan, tábo­ rozási tudomány. Catapulte, kőhajitó, követőgép. Cateja, kopjaféle, hajitófegyver a gallok és teutonoknál. Cathegorie bev öíontur, az egyenruba hordideje. Cavalcade, kilovaglás. Cavalier, uralgát (emelt gát az ordonyban, mely annak kettős vé­ delmet ád, és magas helyzeténél fogva az előtért messze uralja). Cavallerie, lovasság; — attafe, lovasroham;—batterie, lovasüteg; lcid)te —, könnyű — ; fchrcecre, —, nehéz — ; — bititficm, lovasosz­ tály ; — cécnbrott, lovasszázad; — orbonnns, — küldöncz, futár; — poften, — i őrs ; — regiment, lovas ezred. Casus belli, hadok. Central, központi; — 6enjegung, — mozdulat; — fteűung, — állás; — werfe, — müvek. Centriren bn§ @cfc{)ü£, központolni a löveget, (ürtengelyét megkeresni, mely körül furatása közben forognia kell). Centrum be§ §>cere?, a sereg közepe, dereka, köge. Cerniren eine Öeftung, körülvenni, bekeríteni, vízárolni a várat. Chablonbrett, mintadeszka. Changer, váltani, átmenni egyik víhelyzetből a másikba (vívás­ nál.) Character, jellem, rang, tisztség. Charge, 1. tisztség; — n, — ek, HADI MŰSZÓTÁK.

altisztek; — npferb, szolgálati ló. 2. lovasroham. Chargiren, tüzelni, lovassággal megrohanni. Chargirt, vsz. rohanyj!. Charpie, tépés. Chasseur, vadász; — d' Afrique, afrikai — ;,— á cheval, lovas — ok. Chaussee, országút. Chef, főnök; ©eneralftabS —, vezér­ kari — ; Slrtillerie —, tüzér —. k Cheval (Stellung, közvevőleges ál­ lás, az utón keresztben felállás. Chevauxlegers, könnyű lovasság. Chifferschrift, jegyirás. Choc, lökem, lök erő, lovasság öszszecsapásánál. Circularyerordnung, körrendelet. Circuliren [offen, köröztetni, körö­ zendő. Circularbefestigung, körerödltée, körerödítmény. Circumvallation, körerődítmény; — élinie, —ési vonal. Cisterne, víztartó. Citadelle, fellegvár, külvár, emel­ kedett helyen fekvő erőd. Citation, megidézés. Collateralwerke, szomszéd, segély­ müvek, melyek várharezban a megtámadott arcz szomszédsá­ gában feküsznek, és annak vé­ delmére közreműködnek). Colonne, oszlop, hadoszlop; jug§ —, szakasz — ; biroifion —, osz­ tály-. Colonnen-angriff, oszloptámadás, roham oszlopképzödésben; — for« mirung, — alakulás, alakítás. Colonnen-linie, oszlop-vonal (oly hadállás, melynél egy zászlóalj osztályai tömegekben fejlődési tá­ volságra állanak egymástól); — tpijje, az — éle, oszlopéi; — Der« 2

18 » pflcgSmagajin, mozgó élelmi tár; Coucentriseh, központi, közpon­ tilag. —roege,csapatutak. Combattant, harczoló; nicht—, Concentriren, összevonni, össze­ gyűjteni ; — bieSruppen, — a csa­ nem harczoló. patokat. Combiniren, egybevetni, összelni; Concept, fogalmazvány. —te SKärfdje, összelt menetek, Conduct, halotti kiséret. Comisbrod, katonakenyér. Comité, bizottmány, mübizottmány. Conduite, viselet, magaviselet. Coinmandant, parancsnok; Som- Conduiíeliste, jellemzvény, a ma­ gaviseletet és képességet jellem­ pagm=, regimenté—, század-, ez­ ző okmány. red—. Commandement, bté corlieijenben Congedo, elbocsájtvány. ierratné, uralása az előfekvö tér­ Conisch, kúpos. nek, 1. éefjerrfcfjuna,. Conscription, összeírás. Commandiren parancsolni, pa­ ConscriMrte, összeirottak. rancsnokolni, vezényelni; — bet Conserve-Fleisch, póthus (bádog©eneral, parancsnokló tábornok. szelenczékben elrakott főtt hús). Comandirliste, vezénylési névsor, Consigniren, összevonni, együtt sorozat. tartani a csapatokat. Commandirung, vezénylet. Couspiration, összeesküvés. Commando, parancsnokság, ve­ Conspiriren, összeesküdni. zénylet ; übírge&en, ü&erneíjmctt ba6 Constabler, pattantyús, tüzér. —, átadni, átvenni a —ot;—mórt Construction, szerkezet, szerkézvezényszó ; auf — fciu, vezényel­ tés. ve, vezényleten, kiküldve lenni ; Contagiös, ragályos. Streif—portyázó had, csapat. Continent, szárazföld; —al §eer, — Commissär, biztos; átrieijá — , i hadsereg. had — . Contingent, hadjutalék; évenkénti Commission, bizottmány, bizott­ hadállomány. ság. Contravallationslinie, ellenerödiCommodore, tengerésznagy (az An­ tési vonal. goloknál). Coutreadmiral, altengerésznagy. Commode, vsz. pihenj! Contre-approchen, ellen-közeledé­ sek ; — barferie, — üteg; — eéCommunication, közlekedés; — carpe, külsölejt, elölejt; — ejicarp-§ünie, — i vonal. gnEetie, — lejttornácz, (az előCompagnie, század ; ftärfe ber —, a — ereje, létszáma ; — Äommcm= lejtben az árok védelmére ké­ bont. — parancsnok; — Sront, — szült, fedett réselt hely); — gal= lerie, — tornáez; — garbe, előgát arcz ; — meife, — ónként. (az ordony és vértgát előtt fekvő Compass, 1. Boussole. lövegvédelemre alkalmas mell­ CompM, teljes ; —íren, kiegészí­ véd);— marid), — menet; — teni; —er ctcmb,— létszám; in miniren, — aknázni; — orbre, •— —, nem teljes, hiányos. parancs. Complot, összeesküvés. Contribution, sarcz. Coucav, homor.

19 Controlle, ellenőrzés, ellenőrködés, varitása az ellen pengéjének a utánnézés, utánszámolás. felső fekvésből az alsóba, az al­ sóból a felsőbe (vívásban.) in Contumatiam oerurtíjeilcn, ma­ kacsság miatt, meg nem jelenés Croissez, vsz. csavarits! miatt, távollétben elitélni. Croquiren, vázolni (földszinrajzot.) Contumazanstalt, vesztegintézet. Croquis, vázrajz, földszinrajzi váz­ Convex, dombor. lat. Convoj, hadszervonat. Croupade, szökdeny, müjárat a ma­ Coordonner, összehangoztatni, öszgas iskolában ; a ló ágaskodva hangzásba hozni. szökdösik előre. Cordoü, zárvonal, őrvonal. Culturgege»stände, mívelési, földCorporal, tizedes. mivelési tárgyak. Corps, SlrmeecorpS, hadtest; fliegen« Cuyette, árokkatlan , vizárok g öeá —, repülő, száguldó had; — vármüvek főárkában. geift, 1. esprit de corps. Cürass, vért; — tr, — es. Corvette, ivamhajó. Cylinder, henger. Cotoyren, oldalozni. Cylindro-ogivale, gorm ber 2angge> Conp de main, hadicsel. íájoffe, a hoszlövetek hengerdedCoup d' oeil, pillantás, éles pillan­ kupos alakja. tás, éles felfogás. Cisterne, víztartó. Coapé, 1. Bügenfinte. Czapka, csapka. Coupirtes Terrain, 1. Terrain. Courbette, ágasgya, müjárat a ma­ D. gas iskolában, midőn a ló ágas kodva lépdel. Damaseener - klinge, damaskusi Courier, futár. paage. Courtine. kötgát, közgát, (a főgátonynak a két ordony közötti ré­ Damasciren, damaskolni. sze) ; — npunft, — pont; — roin< Dampf, 1. gőz ; 2. keh (ló betegség). Damm, töltés ; — weg, — út. fel, — szög. Couvre-face, fe !gát, (az ordony és Dampí'abzüge, gőzszellentyük, boltonyokban a füst kivonására. vértgát előtt fekvő, egyedül gya­ logsági védelemre alkalmas mell­ Dampf-geschütz, gőz-löveg;—mie> ne, — akna. véd.) Debandage, szétszóratás, szétvereCravate, nyakravaló. tés ; en —.szétszórva, szétverve. Creneanx, lőrések. Debloquer, 1. Entsetzen. Creneliren, löréselni. Crenelirte SJiauer, lőréseit, lőrések­ Deborder, túlszárnyalni. kel ellátott fal. Debouché, a szorulat torka, kijá­ Crepiren, az ürlövetek szétpatta­ rata. nása. Debonchiren, kibontakozni, elő Créte, orom; — nlienie, — vonal. törni a szorulatból. Crochet Stellung, horogállás, hor­ Decharge, sörtüz; ^ur ©enernl — gosállás. fertig, vsz. sortüzeléshez kész 1 Croissement, csavaritás, le-, felcsa- Decimiren, tizedelni. 2*

20 Deckbalken, fedőgerendák (gátla­ kokban). Deckblinde, fedöpaizs, hengerko­ sár, (az árkászok fedezésére szolgáló fedvények a viárkok ásásánál.) Deekel bei @reinmicnen, fenéklap kó'szóró aknáknál; — magcn, fe­ deles kocsi. Decken, fedezni; — bie Sínttfett, az oldalakat — ; vsz. fedezni! Deck-faschine fedő-rőzse; — mit­ tel, — eszközök; — rnfen, fedőkant, kanttégla.. Deckung, fedezés; — ber Stufen, a csapatok — e. Deckwerk, fedmű. Defensions-geschütz. védelmi löved ; — íciffette, — talp, vártalp ; — íinie, — vonal. Defensiv, védelmi, védelmileges; — felb, védelmitér. Defensive, védelmi, védelmileges bie — , védelmilegesség (midőn szigorúan csak a védelemre szo­ rítkozunk) ; offcnjtüe — , támadólagos védelmilegesség, támadólagos védelem; (midőn a védel­ met támadólagos visszacsapásokkal kötjük össze); ficb — üerl^nltett, védelmi, védelmileges maga­ tartást követni; in ber — üer6let= ben, — ségben maradni.Defensiv-Alianz, védszövetség; — flauten, védelmi oldalak; — [tel­ imig, — állás. Defensives Spalten, védelmi, vé­ delmileges magatartás. Defllé, szorulat; — gefedjt, — i harcz; harcz a — ban. Defllement, föllebbítés, színvonalozás, (egy színvonalba hozása a mellvédnek, és azon ennél maga­ sabban fekvő pontnak, honnan a mü belseje belátható.)

Defilementsebene , föllebbitési, színvonalozási (képzelt) sík. Defiliren, 1. föllebbíteni, szinvonalozni; 2. ellépni, elléptetni. Defllirung, elléptetés; jur —, vsz, elléptetéshez. Dégager, váltás, váltva szúrás (ví­ vásban.) Degen, egyenes kard; — gefSfj, kardmarkolat;— Eiinge,—penge; — Fuppelj — kötő; — fdjeibe, — hüvely; — fai^e,— hegy;—ftid), — szúrás. Degradiren, letenni, rangtól meg­ fosztani Degradirnng, letétel, rangtóli meg­ fosztás. Deichsel, rúd; — arme, — szár­ ak ; — pferb, — as ló; — trag= frricE, — hordókötél. Decoration, díszitmény, érdemjel. Deliquent, bűnös, vétkes, rab. Delogiren, kiszorítani, kiverni Delphinen, fülek a Iövegcsön (an-nak könnyebb kezelésére.) Demarcationslinie, határvonal. Demaskiren bie Lotterie,, leleplezni az üteget. Demi Cevcle,len-kin, aM-kivül (az alsó külső testrész felé irányzott fekvése a pengének; harmadik kézhelyzet, vívásban). Demission, lemondás; — emrechen, — t beadni. Demobilisiren, mozgositlanitni. Demoliren bie geftunggroerfe, lerom­ bolni a vármüveket. Demolirungsmine, romboló akna. Demonstration, tüntetés, hadtüntetés, áítámadás. Demontir-battérie, romboló üteg; — febufi, — lövés. Demontiren, rombolni, lerombolni. Demoralisiren bie Graupe, le-

21 hangolni, megfélemlíteni, elerkölcsteleniteni a csapatot. Deployiren, fejlődni, bontakozni; — loffen bie Sruppen, a csapato­ kat fejlődtetni, bontakoztatni. Depót, tár, raktár, szertár, álladék; — ©ataüíon, pótzászióalj ; — ©?• cabron, pótszázad. Depressions-laffette,homlító,homlítási talp; — roinfcl, homlítási szög. Deranger, megzavarni az ellent, ki­ csapni az ellen kardját a víhelyzetből (vívásban). Derivation, 1. Deviation. Deroute, felbomlás, szétveretés , tönkre veretes, megfuíamlás, ve­ reség. Desarmiren, lefegyverezni, kiütni a fegyvert az ellen kezéből (ví­ vásban). Désarmer, 1. Desarmiren. Descente, lejárat. Deserteur, szökevény. Desertion, szökés. Desertiren, megszökni. Detail, részlet;— aufnaíjme, — es fölvétel; — jeidjituttg, — rajz. Detailliren, részletezni. Detachement, különítmény, szakitmány, vezénylet; — fommanbant, a — parancsnoka. Detachiren, elkülöníteni, elszakí­ tani, elvezényelni. Detachirte Sruppe, különített, el­ szakított, vezényelt csapat. Detonnation, fellobbanása a lőpor­ nak. Developpement, fejlődés. Deviation, 1. Abweichung. Diagonalmarch, résuntmenet. Dicke ber SBtuftroeljr, a mellvéd vas­ tagsága. Dienen, szolgálni; — in ber Strntee, — a seregben.

Dienst, szolgálat; bcr innere —, bel­ ső — ; ber ciufiere —, külső — ; int —e fein, —ban lenni; ben — font« manbiven, a —ot vezényelni; — f*njlci, iroda (század, ezrediroda). Dienst-alter, szolgálati-idösbség; — 6ticf, — levél; — etb, — eskü; — cifer, — kézség; — e3-6om8« ponbenj, — levelezés; —e§ üor« fárift, — szabályok, előírások; —e§ Sulage, — pótlék;— färjig, szolgálatképes; — gang, a szol­ gálat menete; — frei, szolgálatment ; — gemalt, — hatalom; —• jaíjr, — év; — íetftung, szolgálat­ tétel ; — pferb, — ló ; — pflicfyt, •— kötelesség, kötelezettség; —• reg« lement, — szabályzatok; — tofter, vezénylési sorozat; — fairéiben , — irat, átirat; — ftanb bet- mannfdjaft, be§ Dlegimentg, a legénység, az ezred létszáma, állmánya; — ber&reájcn, — vétség, áthágás; — jeidjen, — jel; — geit, — idő. Dimension, mérv, méret. Diopter, irányzó ;— fevnroljr, irány­ távcső ; — freuj, iránykereszt; — lineal, irányvonasz j — quabrant, — negyedlő —. Dippel, csap, köldök. Direction, irány; —őlinie, — vo­ nal ; — éjmnft, — pont; — öerön« berung, — változtatás; bie — íjat bie erftc (Sompagnte; az —t az első század tartja; marfch —, menet—. Director, igazgató; avtillerie — ; tüzéri —, a tüzérség —ja; — ber ^ülioerműblen, unb ©alpetertctffinc« rien, a lőpormalmok, és salétromtisztáló intézet — ja. Disciplin, fegyelem. DIsciplinar-Compagnie, fegyelmi­ század ; — geraölt, — hatalom, büntetési jog; — ftrafe, —• bünte­ tés ; — örrgefen, —• vétség; — öer=

22 fahren, — eljárás; im — »ege cibftrafcn, — úton megbüntetni. Disciplinirte-truppe, fegyelmezett csapat; un —, fegyelmetlen csapat. Dislocation, helyiség; — bev £tup= ncn, a csapatok —e, elhelyezése; —§ Sírreft, —i börtön. Dislociren, bic Sruppen, elhelyezni a csapatokat. Dispensiren Sémimben r>om ©ienfíe, főimenteni valakit a szolgálattól. Disponibel, számfölötti, rendelke zés alatt álló. Disponiblitüt, számfölöttíség, ren­ delkezés alattiság ; —égcíjalt, ren­ delkezés alatti fizetés. Disponiren, intézkedni, rendelkez ni; — mit ben Sruppen, — a csa­ patokkal. Disposition, intézkedés; äJiarfd) —, menet —. Distanz, táv, távol, távolság; — be» urtljetlen, a távolságot megbecsül­ ni ; — nehmen, távolságot venni. Dístanz-beurtheilung, távbecsűlés; — melier, távmérő. Distlnction, kitüntetés; — s^eidjen, —i jelDivergirende Sinien, szétágazó vo­ nalok. Diversion hadtüntetés, megkerü­ lés, betörés. Division, osztály (két század), had­ osztály (két három dandár) ; ^íot= ten—, uszahad, tengeri hadosz­ tály. Divisionär, hadosztályparancsnok. Divisions-general, osztálytábor­ nok ; — Öeuet, osztálytüz; — part, hadosztály telep. Docke, gyártómedencze, mtirév (ha­ jó gyáraknál). Dollman, dolmány. Daminiren, 1. Beherschen.

Doppel-Batterie, kettős-üteg; — colounc, — oszlop; — fíinte, — fegyver; — t]e)'pam:, — fogat; — pofim, — ör ; — reiEje, — rend; — rotte, — tag: — fappe, — árka; — febritr, — lépés; — fdjujj, — lövés; mit— veiben redjté, um, vsz. kettős rendekkel jobbra, át! Dorf, falu, helység Dorfvertheidigung, faluvédelem. Dragoner, dragonyos; ber — am SBaffenrocf, csatlány, vállfity az egyenruhán. Drathlauf, sodronycső. Drall, csavarodás, a fegyver voná­ sainak csavarodása. Drängen, tmd) ber äftitte beint örommarfd), szorulni a közép felé arczrnenetnél; — naá) bem öeittbe, szo­ rítani, üldözni az ellent, nyomá­ ban lenni az ellennek. Dreh-bolzen, f>rgó-nyelv, (a gátony talp padlutkeretén); —punft, — pont, (az ágyúnál); — fíinte, — fegyver; — tíjor, — kapu. Dreideeker, három emeletes hajó. Dreieck, háromszög; ftrategtfcheé —, hadászati —. Dreimaster, három árboezos hajó. Dreipfünder, háromfontos (löveg). Dreischneidig, háromélü (szu­ rony). Dressiren, oktatni az ujonezokat, betanítani, idomítani a lovat. Dressur, oktatás, betanítás, ido mitás. Drillen, 1. Dressiren. Droll, 1. Drall. Druckkraft, nyomerö. Drüse, mirigy; ocrbädjtißc —, gya­ nús —. Duell, párbaj ; — ant, —t vivő. Dunkelarest, sötétbörtön. Durchbrechen, keresztültörni, át­ törni.

23 erőszakolni; —bie ©ájíodjtorbnung, — a harczrendet. Durchdrücken ben Sl&faíi, lenyom­ ni, keresztül nyomni a sarkot kengyel nélküli lovaglásnál. A test súlyát az egyensúly megtar­ tása végett a sarokba ereszteni. Durchfallen, bcr ©hingt, bátra­ esése a zablaszáraknak, bosszúra eresztett álladzó láncznál. Durchfechten, kivívni valamit, körösztül törni, magát kivágni. Durchgehen, megszökni; fein ^>fctb ging burd) mit iljm, lova elragadta. Durchlas», nyilas, áteresztő (bídon) zsilipen). DurchmarschberSruppcn, átmene­ te a csapatoknak. Durchmesser, átmérő ; — bcr ©cfdiütse, a lövegek —je. Durchschlagen, fid), keresztül­ vágni magát. Durchschnitt, átmetszet. Durchschnittenes Serrain, átszelt, beültetett tér. Durcüscűnitts-ftache, Sinie, $nnft, átmetszeti sík, vonal, pont. Durchstechen beié Bünblodj, átszúr­ ni a gyulukat. Durchstreifen bie ©egenb, beczirkáíni, beportyázni a vidéket. Durchwaten ben glujj, átgázolni a folyót. Durchziehen , átvonulni; — mit Srapfen bitrcí; ciné ©egenb, — csa­ patokkal egy vidéken. E Ebbe. apály, bie — tmb Öfutlj jur (Scbiffnljrt 6enüí3en, az ár-apályt a hajózásra felhasználni. Eben, sík, sík fold, sík terület, sík­ ság. Ebene, síkság, lapály, sík; fehiefe

—, ferde sik, lejtő; bebeefte —, fe­ dett, benőtt — ; burdt)fchnittenc —, átszelt — ; fumpfigc — , posvá­ nyos —. Ebnen, egyengetni, vizirányossá tenni egy tért. Echelon, lépcső; — artig, lépcső­ zetesen, lépcső alakban, 1. Staffel. Echiquier, koczkás tábla; en—, koczkázva, koczkázott állásban. Eclairer, bekalózolni, beczirkálni. Eclaireur, csatár; —eure , ezirká-i lók. ' Eeonomie, gazdálkodás, gazdászat, — bcr Gräfte, az erökkeli gazdál­ kodás , a csapaterőknek ügyes kezelése, felhasználása. Eggen, boronák, mint közeledési akadályok. Ehren-bezeigung,tiszteletadás,tisztelgés ; — geriebt, becsületbíróság; — itmáje, tiszteletörség; — jeic&en, kitüntetési jel. Ehrgefühl, becsületérzés; militari' fdje§ —, katonai—. Eid, eskü; — letfrcn, esküdni, meg­ esküdni, az —t letenni. Einberufen bie Urlauber, behívni, berendelni a szabadságosokat. Einberufung, behívás, berenbelés. Eindeckungen ber dkfdjü&e; löveg­ fedezetek, fedett lövegállások. Eindringen auf ben ©egner, rátörni az ellenre; — bcr ©efdjöffe, lenyomulása a löveteknek. Eindringungstiefe be$ ©efdjoffeS, benyomulási mélysége a lövetnek. Einfahren, behajtani, behúzódni, bevonulni a vonalba, (kellő távol­ ságra egy kocsi a másiktól). Einfahrt, bejárat. Einfall in g.inbeS őanb, benyomu­ lás, betrrés ellenséges földre. Einfallswinkel, lecsapást-, leesési-, szög.

24 gtnfitn, a S2ökések \abia kaptak, Einfassnng eine! ^kfcrö, egy hely — gyakoriak. keritéke, teste;— § Sftotten, be­ Einrichten beré ©efc&ü^ in bie ©djufr kerítő tagok. linie, beigazítani a löveget a lőEinfriedungen, tljre Verrichtung jur vonalba ; \ié\ emrtdjrert in bk gronf-Skrt&eitigung, falkerilések elké­ linte, beigazodni az arczvonalba. szítése védelemre. Einführen ba§ «pjojeftil in bie 93ol)= Einrücken, beállani, haza térni; — Ictffen bie truppén, beállttá ni, ha­ rung, beletenni a lövetet a furat­ za küldeni a csapatokat; — in bie ba ; — TSZ. (bie (Sememe), előre, Saferae iné Snger, betérni, bevo­ hátra tolni! (az ágyút). nulni a laktanyába, a táborba. Eingang, bejárat. Einrückung, beállás. Eingehender SSinfel, beeső szög. Eingreifen itt bie 8íőbet, megragad­ Einsattlung, horhos, hegynyak. ni p. kerekeket, vsz. előre tolni!; Einschiessen bci§ ©erceljr, belőni a fegyvert — in bn§ ©efecbt, harezra kelni. Einheit, egység; tart'vjcbe —,harczá- Einschiffung, hajóraszállás ; —»on SErupnen, csapatoknak — a. szati — ; (zászlóalj, lovas osztály, üteg) ; —ígefcfjojj, —es lövet ; — Einschliessen eine Seftung, bekerí­ teni, vizárolní a várat. gefdjüjj, —es löveg. Einlaufen [äffen, beleszalajtani (az Einschlieszung, 1. Blocade. ellent saját pengénkbe, vívásnál). Einschneiden ©djnrten in bie S5ruft= roeljre, bemetszeni lőréseketamellEinlegen ber Sdctfenjiegel, felrakása védbe; jich — in bie Söntre eScorpc, a hanttégláknak. bemetszeni magát a külső lejtbeji Einlothzange, méronvilla. vüdmävtS —, hátrametszeni, háta Einmündung, beszakadás (egy foátmetszeni, (fölvételnél). lyóé a másikba), torkolat (fo­ lyam beleömlése a tengerbe). Einschnitt, bevágás; — für bie SJlit Einnahme einer geftung, egy vár be­ telaátfe in ben Saffettenraänben, vétele. — a középtengely számára a Einnehmen, bevenni; —• eine Le­ talpban; — beá ©tacté, a sikam— itung bura) Seitererfteigung, hág­ a, (mély út) mely a gyülőhelyekcsókkal venni be a várat, mászni höz vezet. meg a falakat; — bie @ägel, be­ Einschwenken, bekanyarodni; — vonni a vitorlákat. eine ^onronbrücfe, bekanyaritani Einpacken bie ©eroefjre, berakni, el­ egy hajóhidat. rakni a fegyvereket. Einsetzen bie ©remetten in iim £öl= Einquartiren, beszállásolni. jerne «Sütegel, berakni, behelyezni Einquartirung, beszállásolás; — a pattanyt a fafenékbe (a régi ggelb, szálláspénz; —Jettel, szál­ hosszú taraczkoknál.) lásjegy. Einrangiren, sorakoztatni nagy­ Einstellen baá geuer, megszüntetni a tüzet; Seuer — , vsz, tüzelést ság szerint. szüntesd meg! Einreihen, beosztani, besorozni. Einreissen bie ^Batterien, lerontani Einhteilen bie ©ompagnie, beosztani a századot. az ütegeket; bie 2>efertion ifr ein«

25 Eintheilung eine« §eete«, egy sereg Elevations schusz, emelt lövés; — minfel, emelési szög (az irány-, beosztása; szervezete; — ber 6^ar= és ürvonal által képezett szög). gen, a tisztségek beosztása. Eintreten, belépni; — bcr Chargen Eleve, tanoncz. in bie Srottt, a tisztségek belépése Eíeviren ba$ ©efc^ü|, emelni a löve­ get, emeléket adni a lövegnek. a sorba. Eintritt in ben üDhíitőrbienft, belépés Elite-Truppe, diszcsapat. Ellipse, pete. a katona szolgálatba. Einüben, iia$ ber 3Wrutén, az ujon- Elliptisch, pete alakú. Embuscade, les. czok begyakorlása. Einverständnis» mit bem Seinbe, Empfangschein, nyugta,vevény. Empörung, lázadás, zendülés. egyetértés az ellennel. Einziehen bie ©djilbroadje, bevonni, Empörungsgeist, lázadási szellem leléptetni az őrt; — bie ©egei, be­ a csapatok között. vonni a vitorlákat; funbfájofteu Einceinte, kertilék, egy erődített hely főkeritési vonala, az azt be­ —, tudósításokat kapni, hírt kerítő főgátony. venni. Eisen, vas; ©uf] — , öntött — ; Ende bet Gruppe, a csapat vége. ©eíjmieb, — vert —; ©lüíj —, izzó En débandage, 1. Débandage. — ; — 0?#b , — éieg; — botira, Endgeschwindigkeit, ber -Sugel, végsebessége a golyónak. vas fúró ; — braíjt, — sodrony; — gerötet, — eszközök; — gie* Endprofil, végváz (a mellvédé). jieret, — öntöde; — muuition, — Enfilade, műsor, vármüsor, hosszú vármüvonal. lőszer; — platte, — lap; — roft, — rozsda; — jítaft, —bánt büu- Enflliren, oldalozni, oldalt lőni; — ir SBcítterie, oldalozó üteg. tetés. Eisenbahn, vasút, — farte, —i tér­ Engagement, 1. harczba kevere­ dés ; 2. érintése az ellen fegy­ kép. verének (vívásban), érintkezés, Eiterband, genyszalag. (kölcsönös a vífegyverekkel, Elasticit'át, rugonyosság. karddal vagy vítőrrel, a vívás­ Electricität, villanyosság. hoz kiállásnál);— Ejnnb !jauen,belElectrisiren, villanyozni, megvilső karvágás (vívásnál). lanyozní. Electrisirmaschine, villanygép. Engagiren, 1. harczba keveredni, megkezdeni a harczot; 2. érint­ Electromagnet, villanydelej; — kezni, érinteni az ellen fegyverét. trifdjer Telegraf, —es távíró. Electromagnetismus, villanydele- En gard, viállás, előállás, viváshozi kiállás. jesség. Elementartaktik, elemi harczászat. Engpass, szoros; beffen Síuégcmg, ki­ járata, torkolata. Elemente ber Xaltit, a harczászat Enroliren, besorozni. elemei. Elevation, emelés; — ber ©efdjüjje, Entern, felkapaszkodni az ellensé­ ges hajó fedélzetére saját ha­ a lövegek emelése, nagy távolsá­ jónkról; azt vethorgokkal saját gokra lövésnél.

26

hajónkhoz vonni, és személyze­ Enveloppe, burkonymü (az ordony tével megbirkózni. és vértgát előtt fekvő, öszszekapcsolt előgát és fedgát). Entfernen fich, Don ber Opetationélt« nie, eltávozni a működési vonal­ Epaulement, oldalvéd. tól. Epaulette, válbojt. Entfernung, táv, távol, távolság;— Equipage, hadszervonat, hídkész­ let. ett meffcn, —okát megmérni; fája» jjen, megbecsülni. Equipirung, egyenruházat; — $ dommifiion, —i bizottmány. Entladen ein ©crocíir, ein ©efcfjüjs; kiüriteni a fegyvert, a löveget, Equitation, lovagló iskola, lovar­ bci§ — jjat ficb entloben, a fegyver da, lovardászat, — 8 (üonr§, — i elsült. tanfolyam; — ift, lovardász, (ki lovardászati tanfolyamot vég­ Entlassen bie 2)íannfá)nít, elboesájzett). tani a legénységet. Entlassung, elbocsájtás; — §fcbein Erbauen ©cbanjen, építeni, rakni (— certificate, —jtvány. harezgátakat. Entmasten ba§ ©chiff, leárboczolni Erbeuten, zsákmányolni, martalé­ a hajót. kul ejteni. Entmuthigte Sruppe, bátortalan, Erd-aufschüttung, föld-felhányás; lehangolt, megfélemlített csapat, — feltöltés; — arbeiten, — mun­ had. kálatok; — auéfjebung, kiemelé­ se, kiásása, fölhányása a föld­ Entsatz, felmentősereg; — truppén, nek ; — oBerfíöcfje, földszín; — — had, — csapatok. bobén, föld ; — 6orjtcr, — fúró ; Entsetzen eine Sefíung, felmenteni a várat a vívás alól. — bamm, — töltés; — enge, — szoros; — förmerei, — mintázás ; Entwaffnen eine Sruppc, eine öeftung, Kriegsgefangene,lefegyverezni egy — facf, — zsák; — fíöfsel, —- su­ csapatot, várat, hadifoglyokat. lyok; — roall, — gát; — werfe, —müvek;—roinbe,cseplesz, vonEntwässern ben ©rabén, víztelení­ tatócsiga ; — tjügel, — hantok ; teni, lecsapolni az árkot. Entwässerungsgraben, csapárok. — junge, — nyelv. Entwerfen einen ^Icin, tervet készí­ Ergänzen, kiegészíteni;— bie 9íc*. gimenter, — az ezredeket. teni, tervelni. Entwickeln, fejlődni, bontakozni. Ergänzung beé §eere§, kiegészítése a seregnek. Entwickelung, fejlődés, bontakozás, — einer Solonne, egy hadosz­ Ergänzungs - bezirk, kiegészítő, lop fejlődése. hadkiegészítő, hadállitő kerület; Entwurf, tervezet, vázlat; — eine§ — mannfebaft, — pótlegénység; ^Icine?, egy terv vázlata; — be§ — pferbe, pótlovak. ÚmriffeS, a kerülék —; — über Ergeben fid), megadni magát; — ben éebarf an Seit, imb Ströeiter, auf ®nabe uttb Urtgrtabc, kegye­ az időben és munkásokbani szük­ lemre —. séglet kimutatása. Ergreifen, megragadni. Entzündung be§ ^ulöeré, a lőpor Ergreift bie patroné, vsz. töltényt végy; — bie dteqm\\tm, lövegszert meggyulása, föllobanása. -

27

ragadj!; — ben Säbel, kardot Ersatz, segély, segélyhad, póthad ránts!. — mann, helyettes;— mamtfdjoft, Erhöhen, fölemelni. pótlegénység. Erhöhte SSatterte, emelt üteg; — r Erschieszen [affért Semanbett, agyon Sdjuj», — lövés. lövetni, főbe lövetni valakit. Erhöhung, magaslat, magosbitás; Erschtííterungs-kreis, megrendülési, rengési-kör; — linie, — vo­ — ber SBruftroeljre, a mellvéd föl­ nal, (aknáknál). emelése, magosbítása (a süveg); — eincS 3Serfe§, 1. Aufzug; —-8« Erstechen, agyonszúrni. rainfeí, emelési szög. Ersteigen bie Sörefdjc, megmászni a rést. Erkenntniss, határozat; redjtltdjeé —, birói — , haditörvényszéki Ersteigung ber 25refche mit Scitern, a —, itélet vagy végzés, rés megmászása hágcsók segé­ lyével. Erkennungszeichen, megismerési jel. Erstürmen, rohammal bevenni. Erklären, nyilatkozni; bie Gruppen Erstürmung, rohammali bevétel. crflärtcn fid) für bie Uitabíjangigfeit, Ertheilungtion Sefefjlen, parancsok a csapatok a függetlenség mellett kiadása. nyilatkoztak. Ertrag eines ©eroefjreg, 1. Schuss­ Erlauhniss, engedély; — Jettel, — weite. lap. Erweiterung ber ©rhiefsf garten, megszélesbitése a lőréseknek ;—§boh» Erledigen ein ©cfdjőftSftücE, elintéz­ ver, nagyobbító fúró (a löveg űré­ ni egy ügyiratot. nek haladólagosnagyobbitására, Erleichtern, megkönyiteni; — ben kiváj ására). Jtuppen ben Uibetgnng über einen Öluj3, — a csapatoknak az átke­ Erz, érez, 1. Bronz. lést a folyón. Erzeugen, készíteni, gyártani, elő­ állítani. Erobern , elfoglalni, bevenni; — mit Sturm eine geftung, egy várat Erzeugung öcm SUnnition, Iőszerkészités. rohammal —. Erziehungshaus , növelő intézet, Eroberung, elfoglalás, bevétel, katona növelde. megvétel. Escadre, hajóraj (több, egy pa­ Eroberungskrieg, foglalási harcz. rancsnokság alatt álló hadihajó), Eröffnen ba§ Seuer, megkezdeni a Escadron, lovasszázad; — fdjef, tüzet, tüzelni kezdeni (a viütegekszázad parancsnok ; — Sinterballe, böl a várbarczban; az ütközet­ századköz. ben) ; — bie 2aufgrá6en, — a ví- Escarpe, lejt, belső lejt (a mellvéd árkokat. előtt fekvő ároké); — nmaucr,— fal; — gaHerie, — tornácz. Eröffnung* beé gelbjugeS, megkez­ Escarpiren, lejtezni, (a lejtet a dése a hadjáratnak. Errichten ein Regiment, felállítani i szeldelő ásóval simára metélni). egy ezredet. | Escorte, kiséret. Errichtung üon Sreiforü?, szabad- ' Esplanade, előtér, a vársikam előtt csapatok felállítása. ! elterülő sík tér.

28

Esprit de corps, testületi szellem. 2. kiadás, elküldés; — écorpí, kül­ dött had, kiküldött had. Ess, boppeíte« am SBtfdjer, kettős S Experiment, kísérlet; Artillerie a törlőn. — e, tüzéri — ek. Essschale, evőtál. Estandarte, lobogó, zászló (lovas­ Explodiren, fellobbaűni, szétpat­ tanni. ságé). Etappe, napiút, állomás; — npor- Explosion, fellobbanás, szétpatta­ nás. tion, uti adag, — nftatton, napiútállomás; — nftrcijk, élelmezési Exploration, portyázat, hadkuta­ út, — njulage, utipótlék. tás. F Evidenz, nyilvántartás; Urlauber, — Ijaltung, a szabadságosok —a. Face eineS SBajlionS, az ordony arczvonala. Evolution, mozgalom; — SgefcbmaFach im SftuuitionSfaften, fiók, re­ bev, — i hajóraj. Excentrisch, középküli; — e ©ra« kesz, a lőszerládában. ttaten, — pattanyok (melyeknél Faden, fonal (hoszmérték); — freut), hajszálkereszt (az iránya vas erőssége a gyulyuknál a távcsőben, 1. Diopter). leggyengébb, annak átellenében a legerősebb). Fahne, zászló, lobogó; — neib, — Execution, végrehajtás ; — be§ Ur> eskü; — gaffe, — utcza (a tá­ borban); — ii ©ffijier, — s tiszt; tEietfó, az ítélet — a. — nrotte, — tag; — nmerje, —őr­ Exerciren, gyakorolni ; — bie ség ; — ntröger, — tartó; — n= Gruppen, — a csapatokat; — mit roeifie, — szentelés; bie »eijje — ben ©efdjü^en, — a lövegekkel. ouéftecfen, kitűzni a fehér — t ; Exercir-gefdm|e, gyakorló lövegek; fid) jur — begeöen, a — alá gyü­ — montur, — öltöny ; — fünft, lekezni. gyakorlási művészet; — láger, gyakorló tábor; — meifter, gya­ Fähre, dereglye, komp, hidas. koriász, hadgyakoriász;— patro­ Fahrende 3lrtiűerie, hajttüzérség. né, — töltény; plaij, gyakorlótér; Fahren, hajtani, kocsizni, hajózni. Fahr-geleise, kerékvágás; —fano« — reglement, — szabályzat. tiier, hajttüzér; — fcíjuíe, hajtisExercitien, gyakorlatok. kola, hajtászat; — Übung, hajtExhibiten - Frotocoll, kivonatigyakorlat, (ágyúkkali kocsizás a kőnyv. lovardában); —-nmffer, hajózható Ex officio, hivatalból. viz, járt viz; — jeug, hajtmü, jár­ Expansion, feszülés, kifeszülés. mű, úszmü; — 3Ügeí, — gyeplü, Expansivgeschoss, feszlövet (ón—•szár. burkonynyal ellátott lövet, mely Fali, esés; — ber Söruftroeljrfrone, a a lövésnél a furat vonásaiba be­ mellvédtetőzet — e; — brücfe, leszorul, belefeszül, és a lövetet dobogó. forgásba hozza). Fällen bn§ Sajonet, szuronyt sze­ Expediren, elküldeni, kiadni. gezni ; Saut ba§ S3ajonet, vsz. szu­ ronyt szegezz! Expedition, 1. hadküldetés, had­ rándulás, hadvállalat, portyázat. Faschine, rözse, galyhenger; —

29 bem —e fdjlagen, az ellent nyiltténbanf, — pad; —nmeffer, — kés; ren megverni. — ÜBcfleibung, — felruházás; — Feld-abdachung, sikam -f — apotíje* Blenbe, — vakla. fe, tábori, mezei gyógyszertár; — Fassen, átvenni, kivenni; SSrob —, arcbiö, tábori okmánytár; — artil-Öourage —, — a kenyeret, a ta­ Ierie, sík tüzérség; — auérüftung, karmányt. tábori, hadifelszerelés; — böcferei, Fassung, átvétel, kivétel, kiosztása tábori sütöde; — bacf ofen, — sütőaz élelmi szereknek. kemencze; — Batterie, síküteg; — Fatiquen, fáradalmak. befeftigung, sikerödítmény;— Be= Fausse braye, algát, (az ordony és feftigungéfuft , — erődítészet; — közgát előtt fekvő, ezeknél alaBeitrag ; tábori pótlék; — Bett, tá­ csonyahb gátmü). bori ágy; — Binbe; tábori szalag ; Fechtart, harczmodor; gefdjloffene, — BrücEe, tábori híd;— Btücfen-—, zárt — ; jerftreute —, szétszórt Bau, — hidászat,— hídépitészet, — ; — fájulc, vivoda. — hídépítés; — bienft, tábori szol­ Fechten, vívni; — in gesoffener, gálat;— equipage, 1. train;— état in jevfrrcutev Sírt, zárt, szétszórt eine§ Éegimenté, hadilétszáma egy rendben harczolni. ezrednek; — ftafdje, tábori ku­ Fechter, vivő; rechte —, jobb —; lacs ; — flüchtig, szökevény; — ge= l'mU —, bal —. päd2, tábori podgyász; — geratíje, Fechthandschuh, víkesztyü, vívó­ — szerek;— gefdjrei, tábori jel, kesztyű. hadi jel; — gefd)ü|, sík löveg; — Feder, toll, rugó, rugony; — bufd), gewaltiger, törzsporkoláb; — got« toll, forgó; — fcfjraube, — csavar. teébtenft, tábori istenitisztelet; — Fehl-schuss, elhibázott lövés, hibgraben, mezeiárok; — tjerr, vezér, lövés; — ftofs, — szúrás. hadvezér; — fjervnfuft, hadvezér­ Feind, ellen, ellenség; — lictje Grup­ let, kadvezérletimüvészet, a had­ pen, — es csapatok; — c§ Ufer, vezérlet tana; — íjütte, tábori ellenpart, túlpart; — lieber Sin« kunyhó; — Jäger, futár,—vadász; griff, — támadás. — ingencur, tábori mér: ök; — fa» Feindseligkeiten, ellenségeskedé­ nőne, síkágyú;—inflruftion, táborisek; beginnen, einfteüen bie —, utasitás; — fanjlci, tábori iroda; megkezdeni, megszüntetni az — fafía, tábori pénzrár; — friegé-— et. commiffär , tábori hadbiztos ; — frieggjaljlmeifter, tábori íizetőtiszt; Feld, mező, hareztér; szántóföld; ha& — 6el)aupten, a hareztért meg­ — f üdje, tábori honyha; — (affette, síktalp; — larcr, tábor; — manö= tartani, annak ura maradni; iné öer, harczgyakorlat (midőn a csa­ — geíjen, háborúba menni; bci§ patok egymás ellenében fölállít­ — räumen, a hareztért föladni; va, színlelt ütközetet vívnak); — im offenem—e fid) Balten; nyilttématfd)al, tábornagy;— marfcW» ren^tartani magát; ím — fein, há­ Iteutenant, altábornagy; — meffe, borúban, hadjáratban, a hareztétáborimise;— mü£e, táborisüveg; ren lenni; ing — rüefen, háborúba, harezba menni; bem Seinb ciug — Operation, hadműködés; — ptu

30

tcr, tábori lelkész; — poft, tábori Festungs-arrest, vár-börtön; — ar= posta; — pteffe, tábori nyomda; tilíerie, — tüzérség; — botterie, — üteg; — Bnii, — épités; — bau* — pro$e, sikbörö'cz; — proöiontíuft, eröditészet, várépítészet; — Riefen, tábori élelmezérség; — re­ compagnte, — század; — gefdjüjj, giment, hadilábon álló ezred; — ruf, 1. — gefdjrei; — fchanje, harez- — löveg; — frieg, — harcz; — gát;— fcblad)t, szárazföldi ütkó" Icrffeííe, — talp; — ftjéfem, — rend­ zet;— fdnrueb, tábori kovácsmű­ szer; — mail, — gátony; — raerfe, hely ; — feffel, tábori szék; — fpt-— müvek. tal, táborikóroda; — fícd)er, táv­ Feuer, vsz. tüz !;—ber Sltttüette, tü­ cső; — fíűf, síklöveg; — fuperior, zérségi —; befiretdjenbeS —, sodritó tábori föleikész; — relegrapí;, tá­ —; einjel« —, egyes, egyenkénti bori távírda; — truppén, harczo —; pnnfirenbe§ —, oldalozó — ; ló csapatok; — ü6ung, harczgyagefenfteá — , homlitott — ; glicber korlat (egymás ellen felállított —, sor —; lebhaftes —, élénk — ; csapatokkal, az alkalmazott harfcfjnell —, gyors — ;fd)rage§—, ré­ czászat alapelvei szerint); — üer= sunt — ; ettoiebem ba§ — , viszo­ íiciltung—, harczutasitás, hadbani nozni a —et;— geben, tüzet adni, magatartás; — üetpf tegung, táb ori tüzelni; bem feinblidjen— ctuágc-élelmezés; — bicartat, tábori lel­ fetjt fein, tűzben állani, ez ellen tü­ készség ; — wad)t, táborör; — roc zének kitéve lenni; ba§ feinblidje bel, őrmester;— weg, mezei út; — $üm fá)ioeigen bringen, az ellen tüzét elnémítani. — tüetf, sikerőditmény, harczgát; — gcidjen, tábori jelvény; — jeug» Fener-ballen, világító golyó,—test (mozsárból lőtt, lassú tűzzel égő amt, hadszerészet; — jeugmeifter, világító test); - feft, tűzmentes, táborszernagy; — jug, hadjárat; tűzhatlan ; — gefecbí, tüzharcz (lö­ —Sug^plan, hadi terv;— julage, völdözésből álló harcz);— gctoeljr, hadipótlék. tűzifegyver;— lärm, tüzvészzaj; Felge, keréktalp. — leitnng,— vezetés;— iinie,— Felsensprengen, sziklarepesztés. vonal, (belső oromvonal a mell­ Fernrohr, távcső. véden). Fertig (jutn Seuern), vsz. tüzelni, Feuern, tüzelni; jum —, vsz. tüzel­ kész! ni ! tüzeléshez készülj ! (tüzérség­ Fessel, csüdjfdjomdj gefeffelteé Spfetb, nél); übet bie 3knf —, löpadgyenge csüdü ló. ról —, lőni; lageroeife —, ösztüzet Feste, erősség. adni, soronként —. Festland, szárazföld. Feuer-piquet, tüzőrség;— referüe, Festsetzen fid), magát befészkelni; — tartalék; — fdjiff, gyújtó hajó ; ber getttbfocitfid) fefígefejjt, az ellen — fdjíof?, fégyverszerszám; — befészkelte magát. fdjlunb, löveg; — fignctf, tüzjel. Festung, vár; — erffen etc. Síangeé, Fignr, alak; qtx^n — m, gya­ első sat. rendű vár; regelmäßige korló — ok. —, rendes, szabályos — ; unre« Finte, csel (vívásnál); eútfaáje —, gclmäfige —, szabálytalan —. egyes — ; boppelte —, kettős;

31 SSogcn —, ív — ; gd&Iag — , csap —. Fistel, sipoly; §orn —, pata —. Fixpunkt, állöpont (térfelvételnél). Fläche, lap, sík; Ober —, felület; — ninfjoít, térfogat, a terület nagysága; — mafj, térmérték. Flachland, lapály, Flagge, lobogó; — nfcfjiff, — shajó, rangjeleshajó, vezérhajó, (azon hajó, melyen a hajóhad (az usza) parancsnoka (a fővezér) tartóz­ kodik) ; —n capitata a vezérhajó parancsnoka. Flamme, láng; aufflammen, fellob­ banni ; — iiofen, — kemeneze. Flanke, 1. oldal, egy csapat jobb vagy baloldala, 2. az ordonynak oldala, oldalvonala; getabe, l)oí;-íe, fruwme — , egyenes, homor, görbe — ; .jurüfgejogene —, viszszavoüt — ; bem Seínbe in bie — fallen —, az ellennek — ába tör­ ni; gegen bc6 ÖeinbeS — operiren, mnnöüriren, az ellen —a ellen mű­ ködni, mozogni. Flanken-angriff, oldal - támadás; — batíexie, — üteg: — bemegung, — mozdulat, mozgalom; — be= cfung, — fedezet; — feuer, — tüz; — maneuüre, — mozgalom; — mavfd), — menet; — ftellung, — állás ; — üertljeitigung, — véde­ lem ; — ininfel, — szög (melyet a közgát és az oldalvonal képez) — roirfung, — hatás (melyet az oldalmozdulat előidéz). Flankiren, oldalozni. Flanqueurs, oldalozók, az oldalo­ kon portyázó csapatok, portyá­ zok. Flaschenzug, csigasor, emelő­ csiga. Flattermiene, lobakna (10-12 láb

mélységben fekvő a rohamcsapa­ tok felvetésére szolgáló akna). Fléche, szöggát (kis két oldalú erőd); einfache —, egyszerű — ; eíngefdmittene —, bemetszett — a sikamba; — mit bebetftcm ineg, — fedett úttal. Flechtwerk, fonadék; — befleibiutg, — ruházat. Flecken, helység. Fleiseh regié, vágószék, húskeze­ lés ; — bireeíion, húskezelérség. Flibustier, kalóz, harczkalandor. Fliegende Brücke, repülőhid. Fliegendes Corps, száguldó, repü­ lő had. Flinte, fegyver; 1. Gewehr. Floss, tutaj ; — brücfe, — hid. Flotte, hajóhad, hajóraj, uszahad. Flottille, uszaraj (kisebb hadi ha­ jókból álló hajóhad). Flötzgebirge, ülephegység, ülepkőzet, másodlagos hegységek. Flug ber §aubige, a taraczk vettyüje (előrésze). Flug=bahn, röp-pálya; —bet ©ejcho= fje, a lövetek —lyája; — bauer, — tartam; — traft, — erő; — linte, — vonal;— gett,— idő. Flügel, szárny; ber fchtuenfenbe — einer Irnppe, egy csapat kanyaro­ dó—a; ber ftetjeníte — , az álló szárny. Flügel-adjutant, szárny - segéd; — born, vadászkürt; — mann,— em­ ber; ben — üonteímten, előre venni a— at; jutüinelmien ben — , hát­ ravonni a —at; — rotte,— tag; — jug, — szakasz. Fluss, folyam; |"a)iffbnrer —, hajóz­ ható —. Flasz-arni, folyam - ág; — beit, — ágy, meder; — befeftigung, — erőditészet; — gebiet, — mellék; — gefecbt, — harcz; — frümmungen,

32

— kanyarodások; — net(, — há­ ló ; — fpetre, — zár; — ü6ergcmg, folyóni átkelés; — übergangämif» tel, átkelési eszközök; — öert^ei» bigung, — védelem. Fluth, ár, vízár, dagály. Forciren , erőszakolni ; — einen tnarfdj, — a menetet; forcitter mcujet), erőszakolt menet. Foreirung eineé ®éftlé$, erőszakolása egy szorulatnak. Form, alak, minta; ©up —, ont­ alak, öntő minta. Formation, alak, alakulás, alak­ zat, alakítás, képzés; gefedjtö—, harczalakzat. Formations-linie eíne§ Ságéra, ala­ kulási vonala a tábornak. Formen, 1. alakok, minták; taf> tifdje—, harczászati alakok; 2. mintázni; — bie ©efchütjroíire, — a lövegcsöveket. Förmer, mintázó, mintász;—ei,— aszat. Form-erde, minta - föld; — ffafebe, — cső, — tok; — f nfte, — láda; — fern, — szék, — bél (ürlöveteknél); — f rufte, — kéreg; — [e£)tn, — agyag; — fonb , — homok ; — fctjablone, — kapta; — füittbel,, — tengely; — tifcf), — asztal. Fort, erőd; bnétionirteg—, ordonyozott—. Fortiflcation, erődítéstan, erőditészet, várépitéstan; felb —, sík — ; beftőnbige —, állandó. Fortifications-bereich, erődítési térjem, — gyürtí; — rntjon, 1. — Béreid). Fourage, takarmány, lótáp ; — faffen, — kivét, átvétel; — ntogajin, — raktár; grüne —, zöld — ; trocfene •—, száraz —. Fourageur, takarmányozó.

Fouragiren, takarmányozni, — ei= ne ©egenb, bejárni egy vidéket takarmányszerzés végett. Fourier, számadó altiszt. Fregatte, csatárhajó. Fregatten-capitan, tengerészeti alezredes= Freibeuter, 1. Flibustier. Freicorps, szabadcsapat. Freihafen, szabadkikötő. Freilager, 1. Bivouak. Freireiter, szabados. Freiwilliger, önkénytes. Friction, dörzsölés. Frictionsbrandel. dörzsgyucsa. Friede, béke; — n fcfjliefen, — ét kötni. Friedens-abschluss, béke - kötés; — 6ebingungen, — föltételek; — fuf;, — láb, békelétszáma p. o. egy ezrednek; — üräliminarien, — előzmények; — fcfalufs, — kö­ tés; — unter.) anblung, — alkudo­ zás;— borfájlöge,— ajánlatok; — jeit, — idő. Frischen bci8 ©ifen, készelni, szinelni, finomítni a vasat. Frisischer Siciter, 1. Spanischer Reiter. Froissement, nekirontás a ellen­ nek, testéhöz szorulás, pengéjé­ nek leszorítása (vívásban). Front, arcz; — einer 5ítmee, a se­ reg — a; augbefjnen bie —, kiter­ jeszteni az — ot; — eine SBefefti» gung, erődítési — ; (két ordony közötti része az erődítmények­ nek, azoknak szögeitől, a fő­ vonaloktól számítva);—macfjen,— ot képezni; — beränbern, — ot változtatni; bie — brechen, az — ot megtörni; Sront, vsz. arcz! ;— üerfetjren, — vsz. arezot válts, át!; mit ber — marfdjiren, vsz. arezmenet, indulj!.

33

Frontal teuer, arczilagos tüz; — Funktionszulage, működési pót­ geftd)t, — harcz; — öertfytibigung, lék. —"védelem ; — Bewegung, — moz­ Fünfeck, ötszög; — ige <Stern> dulat. fehanje, — ü csillaggát. Front-linie, arcz-vonal; — marfdj, Funke, szikra; cleftrifcber —, vil­ menet; — beränberung, — változ­ lany —. tatás. Fürth, gázló; nnterfucbung bie —, Frührapport, reggeli jelentés. megvizsgálni a —- t. Fachlel, pallós, széles kard ; jur — Füsilier, fegyveres; — batatEon, greifen, kardhoz kapni; íjeiau? mit köunyü zászlóalj. ber —, ki a karddal!, hadd lás­ Füsiliren, agyon lőni, főbe lőni. suk, ki a legény a csárdában. Fuss, láb; — botterie, gyalog üteg; Fuchteln, hadimázni. — eines* ©ergeS, a hegy töve; — Fühlung, érzés, érintése a könyök­ bcá ©Incis, a sikam töve ; — iveg, kel, az irányoldalon, rendesen a gyalogút; 6eim —, vsz. láb-hoz !. jobb oldalon álló mellékember­ Fuss-angeln, láb-tövisek, (közele­ nek ; — ncíjmen, vsz. érzést ven­ dési akadályul szolgáló négyágú ni ! csatlakozni !. vastövisek, a harezgátak előtt); Fuhr, fuvar. — öefíeibung, lábbeli; — ererciren, gyalog gyakorlat ,• — fteig, gya­ Führen, vezetni; einen §ie6—, vág­ log út, ösvény; — üerfejsen, — ni, rá-, feléje vágni; et lueijj ben ®egen gut 311 —, jól tud a kard­ áttevés, — változtatás, (vívás­ nál) ; — üoíf, gyalogság. dal bánni. Führer, vezér, vezető; 3ug§ —, Futter, abrak, lótáp, takarmány ; szakaszvezető. — gebiUjr, — illetmény; — toruifter, — zacskó; grünes —, zöld Führung, vezetés; gute — einer takarmány ; troctenes — , szá­ Gruppe, egy csapat jó — e; leichte raz —. — jjnben, könnyen vezetni a lo­ vat, ügyes , csendes kézzel bírni Futteral, tok; üEfdjaío —, csákó a levezetésnél, a ló száját nem boríték. rángatni. Futter kanimer, abraktár ; — fa» ften, abrakláda; --- titulier, tám­ Fuhrwerk, hajtmü, jármű, kocsi, fal. szekér. Fuhrwesen, szállitár ; — covps, — Füttern, abrakolni. kar; szállítászat (azon hadcsa­ Futter-Stroh, takarmánj7-szalma (árpa vagy zabszalma) ; — torpat, mely a sereg hadiszereit, nifter, abraKzacskó; — febromge, podgyászát szállítja); — bibifion, fiikosár ; — jeit, abrakolási-, ete­ — osztály; — ^gemeiner, — köz­ tési idő. ember. Füllen, csikó; — jiibne, — fogak ; Fütterung, abrakolás, etetés. — bee £o[)[gcící)of)e, az ürlövetek G töltése, megtöltése. Füllloch, töltlyuk (ürgolyóknál). Fumade, gözgolyó (mtitüzszeré- Gabel, hoppelte, kettős rúd, a hegyi szeti). löveg vontatására, midőn nincs 3 HADI MŰSZÓTÁR. 1

34 az öszvér hátára fölrakva; — rie= gel, a két rudat összekötő kereszt göröb. Gage, havidíj. Galeere, gálya. Galeerensträfling, gálya - r a b ; — feegcl, — vitorla. Galgenmundstück, patkózabla. Gallaanzug, diszöltöny. Galle, pók, nedvpók, holyagok; ka* ^ferb ()at, —n a ló pókos; buvd)= geljenbe —n, kemény pók (a ló lá­ bain). Galle r i e , tornácz; contreeSfavn— küllejt — ; cafemnttirte — für Flein< geroebr, boltonyozott — fegyver ttiz számára. Galopp, vágta; falfdjev —, hamis —; futjcr — , rövid — ; gefhecfter — , nyújtott —, vágtatás; cin Sßfevb in — einfprengen, a lovat beugratni vágtába, elkezdeni vágtatni; in — einfallen,—tába átmenni; com Ölei meg in — einfprengen, helyből vágtatni kezdeni, beugratni. Galoppiren, vágtatni; falfd) — «ha­ misan— ; línf?, recf)t§—, balra, jobbra — ; über'S freuj —, kereszt ben —. Galvanischer-Apparat, Galvankészttlék. Galvanisiren, galvanizálni. G a l v a n o m e t e r , galvan - mérő; — nlaftif, — képlés. Gamasche, lábtyü. Gang, járás, menet, út; ein— im fechten, egy — a vívásban; einen — machen, egy — két vágásra és fedezésre kiállani a vívásban; — be£ $ferbe§, a ló járása; jiuei, brei ©cinge machen, két, három vágásra, szúrásra menni a vívásban ; fchnel= I er ~ / gyors menet. Gangart, jármod, menetmód

Garde, őrhad, testőrhad, testőrség; —regiment, testőrezred;—trnpuett, testörcsapatok. Gardist, testőr. Garnison, helyőrség. Garnisons- Artillerie, vártüzérség; — 6e|elji, helyőrségi parancs; — bienft, helyőrségi szolgálat; — fni tal, — kóroda, katonai kóroda. Garuisoniren, helyörségben lenni. Gas, légszesz; ^Julrjer —, lőpor—. Gasse, utcza; Satjnen—, zászló — (a táborban). Gassenlaufen, vesszőzés, vesszőztetés. G a t t e r t h o r , rácskapu (vármüvekben). Gebäude,ein befeftigte*, erődített épü­ let. Gebirge, hegység; SOutiial —, áradvány —; ölök —, ülep — ; §ocf) —, magas—; Zeittel—, közép — ; lír — , ős — ; SSuffanifcfjeS —, tüzképződményü —. Gebirgig, hegyes, völgyes. Gebirgs a r t e n , hegy - alakok, — nemek, — képződések; — arftUe». tic, —i tüzérség; — oft, — á g ; — baíterie, —i üteg; — gattungett, — nemek; — gefchüt), —i löveg; — {odj, — nyak, horhos; — famm, —taraj;— faneme, — i ágyú; — Parte, — i térkép;— fejfel,— kat­ lan ; — fette, — lánczolat; — fvieg, —i harcz; — laffette, —i talp • — pap, — szoros ; — rücfeti, — gerincz ; — fattel, — horhos; — fec, —i tó, tengerszem ; —meg, —i út. Gebiss, 1. fogazat, 2. zabla, zablarúd; ganjeg—, egész—;—gebroche* tu*—, tört — ; galgett—, patkó — ; — mit tcbroacheu ÜÜlunbftücf, gyenge rudú —. Gebläse, fuvómti, fúvógép, fnvó. GeMeadete Batterie, vakított üteg.

35 Gebühr, illetmény, d í j ; — en 316jug, —i levonás ; — eu 2lu§wei£, —i kimutatás ; — beftimmung, —ihatározat; —cn bcSaJtannfdjaftSftMibcí. legénységi —ek; —$titd,—iczim; — enbeSldjtung ermetfcn, — az illő tiszteletet megadni. Gebüsch, csalit, csere, bokor. Gedeckt, fedett; — fem, fedve len­ ni; —er weg, — út. Gedrehter lauf, sodrott cső. Gefälle beg SBafferi, a víz esése. Gefangene, elfogottak, foglyok. Gefangenschaft, fogság; in — getatrjen, —ba esni. Gefängniss, fogság, tömi öcz; — [trä­ fe, — büntetés. Gefängnisswärter, börtönész, por­ koláb, tömlöcztartó. Gef'äss citteS ©íibeíé, kardmarkolat. Gefecht, harcz, csata, ütközet; bo§ — einleiten, megkezdeni a harczot, az ütközetet; jetftreuteS—, szétszórt harcz,- artillevie — , tüzérségi harcz, ágyúzás; gum — aufmarfdjieren, harczra, ütközetre fejlődni. Gefechts-Art, harczmodor; — Inge, — helyzet, a — állása; — leljve, harcztan, harczászat; — orbnung, — rend; — Söerrjcilfniffe, — viszo­ nyok ; — unfől)ig, — képtelen; — weife, 1. — art. Geflechte eine? ©cbanjforbeéi, a gát­ kosár fonadéka. Gefreiter, őrvezető. Gegen-Angriff, ellen támadás ; — »Batterie, — üteg; — 93cfef)I, — parancs; — laufgríiben, — víárkok; — miene, — akna. Gegend, vidék; bnrdjfdjnitrene — , átszelt — ; offene —, nyílt —. Gegenpartei, ellen-párt; — quittung, — nyugta; — rerjolutiüii, —

forradalom; — fef>cin, 1. — Quit­ tung. Gegenwehr, ellentállás; fid) otjne — ergeben, — nélkül megadni magát; fid; jur — rüffcit, — ra készülni. Gegner, ellen. Gehölz, kis erdő, liget, fás. Gehorsamm, engedelmessség; mi' Ittärifdjcv —, katonai —, fegye­ lem. Geleis, kerékvágás; — breite, a — szélessége. Geld, pénz; — nu§gobe, — kiadás; — betrag, — összeg; — courfe, — árfolyam; — geboíjnwg, — kezelés; — gebühr, — illetmény; — redjnung, — számolás, száma­ dás; — fenbung, — küldemény. Geleit, kiséret; fidjere? —, I. Salva guardia. Geleitsbrief, biztonsági levél, szaszabad útlevél, védlevél. Gelenk, izület, csukló. Genieiner,közkatona, közharezos. Gemenge, im ©efecbt, keveredés a harezban ; keverék, elegy, egy­ veleg (lőporé). Gemetzel, mészárlás. Gendarme, csendőr, —- ríe, — ség. General, tábornok, vezér, vezérőr­ nagy ; (régenten e szónak a had­ nagy szó felelt meg. Az őseinket vezető vezérek hadnagyois vol­ tak. A tábornoknál minden eset­ re jobb és a fogalomnak megfe­ lelőbb szó. Most már annyira be­ vett szó azonban a Lieutenantra, hogy ujonnani átcserélése és al­ kalmazása a General szóra, csak egy magyar seregben és átalános megállapodás és rendelet folytán sikerülne); — en chef, fővezér. 3*

36 General-Adjiitant, tábornoki - se­ í Gerippe tineíS €>d)iffeé, a hajó váza> bordazata. géd —. Generalat, főhadparancsnokság. I Gesandschaft, követség ; militari« fd)cr 5lthicbé bei ber iinganídjen—, a General-auditOr, íábornok-hadbiró; — f)efef)í, — i parancs; — i katonai ügyek képviselője a ma­ gyar — nél. conunanbo,főhadparancsnokság; —besorge, dísztüz, sortüzelés ; — Geschäftsgang, ügymenet, —ftütfe, birectov Der 9ívtiüerie, a tüzérség ügyirat, ügy darabok. fő igazgatója; — gewaltiger, a se­ Geschirr, szerszám, hám, lószer­ reg főporkolábja ; — infuector, fö szám ; — fiimnier, — tár. felügyelő ; — intenbant, főeleimé- Geschlossene Slufftelliuig, zárt álzér; — intenbiuitur, föélelmezér- ! lás ; — (iotoitne, — oszlop ; — ség; — iffimuS, fővezér; — itiit, 1 Crbnung, — rend ; — Sd)nnje, — — i kar; — friegecommifííir, — harczgát, erőd. hadbiztos , — liniteinuit, altábor­ Geschmelzter Zeug, olvasztott anagy ; — major, vezérőrnagy; — nyag (miítíízszerek készítésére). quartierineijter, főszállásmester. 1. Geschoss, lövet (golyók, pattaGeneralstab ; — qunvticnneifter= nyok, ronesák, fénygolyók sat. amt, főszállásniesteri hivatal, t'ö- : gyüneve); $>ol)l —, Ur—; Untig elszállásolási hivatal. hosz — ; Suti) —, kap — ; s8o(l —, töm — ; bie Sluél)öf)liitia, ber Generalstab, vezérkar; — eoffijier, i —e, a — ek kivájása, üre; — vezérkari tiszt (ki egy parancs­ burdnnefjer, a — átmérője; — nokló tábornok mellé adva, mind­ effect, — hatás. azon teendőket végzi, melyek a sereg mozdulataira, annak élel­ Geschultevtes SSevf, oldalvédezett mezésére, az ellen kikémlelésére, várnái. a müküdési tervek kidolgozásá­ Geschütz, löveg (ágyúk, taraczra, szóval a sereg vezérletére vo­ kok, mozsarak gyüneve); äkttenatkoznak) ; — ádjef, — i főnök. vie —, üteg-, vár — ; felb —, sik -— ; tseftuiig? —, vár — ; gufj ei< Generalstnrni, átalános roham. jeniig —, öntött vas — ; tnetall Géniek beé ^fevbe?, nyakszirt: — —, fém — ; gezogene? — , vont rietnen, — szíj (a kantáron). Geniecorps, mérnökkar. — ; — tiott großen .ftcdi&er, nagy Genieofficier, mérnökkari tiszt. Urtt — ; í)intev[abii;igé —, hátul­ töltő, háttöltetíí löveg; leichteS —, Geöffnete ®efed)téauffteuung, nyílt könuytt — ; fdjiueve* —, nehéz— ; harczrend, harczállás. 2tní)l —, aezél — ; üorbetlnbungé Geographie, földleírás. —, elöltöltő — ; SSurf —, vet — Geometrie, mértan. (taraczkok, mozsarak) Gepäck . podgyász ; felb — , tábo­ ri —. Geschütz - Achse, löveg-tengely; Geraű'aus, vsz. egyenest! — oufttaijme, a — megvizsgálása; Gerätb, szer; Hrirg£ —, hadi —• — nu^riiííungígegetiítiitibe, — fel­ Sager —, tábori —. szerelési tárgyak; — bmtf, — Gerichtliche Untersuchung, törpad ; — bebietutttg, — kezelés; vényszéki vizsgálat, — béreid), — térjem; — 6oE)rma-

37

fcfjinc, — fúrógép; — bruftroef)r, Gestrüppe, 1. Gebüsch. — mellvéd; — commnnbant, — Gestüte, ménes. parancsnok ; — ercvcieren, — gya­ Gestüts brauche , ménes szak ; — korlat; — fetter, — tűz; — form, ícommnnbnnt, — parancsnok ; — éiDcfeti, — ügy. — alak; — fiUjicr, — vezető;— gieperet, — öntöde; — intcrtiaílc, Getümmel ber gleicht, a csata he­ ve, keveredés. — köz; — tnctnll, — fém; — mctaüttiifchung, — fémkeverék; — Gewalt, erő, hatalom ; —iger, por­ patroné, — töltény; — prot;e, — koláb. böröcz; — pttlper, — lőpor; — Gewaltsamer Eingriff, erőszakos tá­ rab,'— kerék ; — reibe, — sor; madás. — requifitcn, — szerek ; — roh/, Gewaltstreich , hadicsin; bie Seftung burch cinen — nehmen, a vá— eső; — falüc, — sorttíz ; — vat — nel bevenni; bie Seftung ítattb, — állásf— tormentircn, — gegen einen — fichern, a várat — kisérles, (a löveg erejének kipró­ ellen biztosítani. bálása igen nagy töltésekkel, víznyomással sat.); — ücrmtgcln, Gewalthat, erőszak, erőszakos tett. a — beszegezése; — öcvtljcíbi- Gewehr, fegyver; l)interlabttngsí —, gungáhöbc, a — védmagassága, 1. hátultöltő —, háttöltetü — ; fnp= Sockenhöhe; —roagett,—kocsi ;—• fel —, gyukupos — ; ftcinf<í)lofj —, roefen, — észét, tüzérség; — jttg, tűzkő —, kovás — ; tiorbeiíobungé —, elöttöltő — ; feiten—, oldal — szakasz; — jugchör, — sze­ rek. — ; gezogenes —, vont —-; unter — fteb/n, — alatt állani; — griffe, — Geschwader, hajóraj, usza, nszafogások; — heraus, vsz. fegyver­ had. be !; — e in ^nramiben ftcllen, a — Geschwindigkeit anfänglich/, kez­ eket gúlába rakni. dő sebesség; abnchmenbe —, fo­ gyó—; bcftíjlcuniQtc, —, gyorsí­ Gewehv-fabrik, fegyver - gyár; — tott, gyorsuló — ; — ber ©efehofsc, feuer, — tűz ; — fölben, — tus ;— a lövetek röpsebessége; — be? lauf, — cső ; — magajin, — rak­ Schalles, a hang — e; — ber tár ; — munition , — lőszer; — iruppcituctuegungctt, a csapatmoz­ patroné, — töltény; — pfropfen , galmak, sebessége; — beé SBnf-— dugasz ; — probe, — kisérles ; feré, a víz folyásának — ; pneh/ — ^tjiamibc, — gúla ; — pulber, ménbe —, növekedő —. — lőpor ; — ricmen , — szij; — fehaft, — agy ; — jchieffcbnrte, — Geschwindschritt, gyorslépés. lőrés : — fdjlojj, — szerszám; — Gesetz, törvény; militör —, hadi—. fchmicb, — kovács. Gesichtsfeld, lát-tér; —l)icb, arczvágás (vívásban); — littie, — vo­ Gewinde, füzér (a csavarfogak csa­ varodása) ; — bo()rer, — fúró; — nal, erősségek arezvonala, hom­ mutter, — anya. lokzata ; — punft, — pont, nézpont; —roinfel,— szög. Gewölbe unter bem §auptroaűe, bol­ tozat a főgátony alatt. Gespann, fogat; jtoei —,kettős —. Gestell, állvány; 9tafcten—, röp­ Gezogenes ©efebü^, vont löveg; — getueb/, — fegyver; — rotjr,— cső. pentyű —.

38 Gicht, száda, torok (az olvasztó kemencze felső nyilasa). Giessen, önteni (a lövegcsőveket). Giessen, öntés;—ber gortnen, a min­ ták —-e ; — ber ©efd)üferöt)i'e, a lö­ vegcső —e. Giesserei, öntöde; ®efd)üjj —, lö­ veg —. Giess-fbrni, öntő - minta ; - - feffcl' — üst; — töffc 1, — kanál;— ofcn— kályha; — rinne, — csatornya. Gitter, rács ; — tbür, — ajtó (a vármüvekben). Glacis, sikam (a vár-vagy harczgátárok előtt levő igen menete­ les lejti; — bö[)fcbung, — lejt; — créte, -- orom. Glattes Rohr, sima (furatú) cső. Gleichmässiger Schritt, egyenletes lépés. Gleichgewicht, egyensúly ; —ála> ge, —-- helyzet. Gleichschenkeliges ©reiecf, egyenzárú háromszög. Gleichung, egyenlet. Glied, sor; erfteé, jroeitcé —, első , második—; borbere?, bintereé—-, el­ ső hátulsó — ; in ein —, jroeiteé — linfö um, vsz. egy— ba második — balra át !. Glieder-feuer, sortűz, sortUzelés; — roeife, soronként; — öffnen , rücFiurirtä marfch, vsz. sort nyitni, hátrálj !. Gliederung, tagolás; taftifehe — ber £nt})«e, a csapat harczászati —-a. Glühende áíugel, izzó golyó, izzajtott golyó; befehiejjen mit — n — n, lődözni — k k a l ; — ofen, izzajtó kályha. Glühung ber fugel, izzajtása a go­ lyónak. Gnade, kegyelem; fid) auf — unb Ungnabe ergeben, kegyelemre meg­ adni magát.

Gnadenstoss, kegyelemdöfés. Göllcr, görge. Göllschuss, görgelövés (melynél a golyó ugrálva halad tovább); bie ÍUtgel gölt nuf, a golyó görgézik. Gouverneur, kormányzó; miittar —, hadi —. Graben, árok (az erődítmények előtt); nnffer —, vizi — ; trocfenev —, száraz —. Graben-böschung, árok - lejt; — berecbnung, az — kiszámítása ; — beftrcichung, — sodritás; — beroö-ffentng, az — vizzeli elboritása: — briiefe, — híd ; •— octmm, — töl­ tés ; —be?centr, az árokbai lejárat; — gnlkrie, — tornácz; - kitung, vizvezetés az ársokban ; —mauer, —fal; — raub, — szél; — fehére, alvéd (a kötgát előtt fekvő fegy­ ver védelemre készült ennél ala­ csonyabb védmü) ; — fohle, — ta­ lap ; — tiefe, — mélység; — über* gong, — átjárat; — öertljeibigung, — védelem; — meinbe, — oldalok. Grad, fok, rang; militfirifcher —, ka­ tonai rang, fokozat, rangfokozat; breiten—,szélességi fok; hängen —, hosszúsági fok ; —c cineS frei» fe§, a kör fokai; — bogen, fokív. Granate , pattany ; —n merfen, pattanyvetés. Granaten-spiegel, fenék (fafenék); —- fplitter, — darab, repeszdarab. Granat-hagel, pattany - zápor; — ir.pattanyos (gránátos); —irSJiü» |e, —os süveg;—ir Díegiment, grá­ nátos ezred (szállás, válogatott le­ gényekből álló ezred) — fetnone, — ágyú; — mobelí, — minta; rcifete, — röppentyű ; —- ftücf, — darab. Grenadier, 1. Granatir. Grenz- cordon, határvonal, örvonal.

39 Gernze, határ, határőrvidék, vég­ vidék; — r, határőrvidéki katona. Gienz-festung, végvár; — linic, határvonal; — regiment , ha­ tár ezred; —roncíje,határőr; — truppén, határőrvidéki csapatok. Grenzer, határőrvidéki katona. Grenzstreitigkeiten , határvillon gások. Griff beé <3>ci6cfó , kardmarkolat; — biigeS, kanyarvas; — nm £uf' ci[eit, köröm a patkón. Gros eiltetfrcevc«,nagyja, zöme a seregnek. Grösse be? Solbnten, a katona nagysága ; üorfdjriftStnäfiiqe —, elő­ irt Grnbe, gödör; SSBolfá —, farkas —; — niiunpe, akna-vilár; — npul» ticr, akna-lőpor. Grund, alap, fenék; — arbeiten, alapmunkálatok; — balfen , — gerenda; — buch, anyakönyv ;— fafdjine, alaprőzse; — pehe —, fenéklap; — Inge, — ; — linic,— vonal; —tttnucr,— fal; — fchicb/ te, —• réteg; — lutnfel, — szög; in — bohren, elsüiyeszteni, fe­ nékbe lőni egy hajót. Grundkeunung, vízisme, ismerése a víz fenekének, a medernek. Gruudriss, alaprajz. Grünspan, rézrozsda, rézzöld. Guerrillas, csatárok, harezosok, a kis harezot tizö spanyol had­ csapatok. Guerrillakrieg, kisharcz, csatárharcz, (kis, szétszórt, legfölebb néhány 100 emberből álló csapa­ tok által folytatott, többnyire hegyiharcz). Guiden, legtöbbnyire futár szolgá­ latra használt könnyű lovasság. Gurte, heveder. Gürtel, öv, gyiirüzet; — linic, az

öv-, a gyürüzet fővonala; SÖefefttgungá —, erődítési —. Guss, öntés, öntet; — ei|"en, öntött vas ; — ftníjl, öntött aczél; maffiOer —, tömör —, töm — ; fjobjer —, iir —

Gusseisen platte, öntöttvas-lap, — vért; — ícheibe. — tárcsa; — fcríníe, ontsalak. Guss-flasche, önt-palaczk, öntbél (iirgolyók öntésére); — ftufte,— kéreg: — (oá), — lyuk; — lőffel — őkanál; — fd)níe, - csésze; — japfen, — csap. Gutachten, vélemény. H. Haar, szőr, haj ; — freuj), hajszáikéreszt (az iránytávcsőben); — li­ nic, hajszálvonal; — pinfcl, szőr­ ecset, szörpemet; — ftridj, hajszál­ vonás, vékony vonás; —.jirfel, kis körző. Hafen, kikötő, rév; — amf, — i hi­ vatal ; — bcfeftigjing, —i erődítés; — cnnnl, — csatornya; — bamnt, révgát, révpart; — fcipitíitt, — pa­ rancsnok ; — 31'it, révidő ; frei —, szabad — ; fünftliebcr —., mester­ séges —•; natürlicher —, természe­ tes—; fd)(upf —, zugoly, búvórév, zugkikötő ; — joll, — vám. Hafer, zab ; — f'ifte, — rakasz ; — portion , — adag ; — tornifter, — zacskó. Hafte im ©emebiíchaft, fülek a fegy­ veragyban. Hagelgeschoss, szórlövet, záporlö­ vet (minden apró golyókkal meg­ töltött ürlövet, mely szétpattaná­ sa után töltsér alakban szórja azokat az ellenre). Hain, berek, liget. Hahn nm ®eroebtfd)lo£, fegyverkakas, fegyversárkány. Haken, horog; — bilben mit ber £vup-

40 befelé a lovardában) ; auf bie anpe, horgot képezni a csapattal, a bére — reiten, a másik kézre át- = csapatott megtört vonalban, — lovagolni (keresztben átlovagolni ban állítani fel; boppelter —, ket­ a lovardán). tős — ; — ftellung, —állás; — ber íaufgrciben, viárok -horog, a viár- Hand beil, székei cze; — foucrgerocljr, kézi - tuzífegyver, kézifegy­ kok szögzugainak horgos vége. ver ;—feuenoaffe, 1. Feuergewehr; Halb-ünfí '., Ijnlb recht? ! vsz. fél-bal!, fél jobb! ; — beigäbe, — dandár; — gelb, foglaló, kézpénz ; — ge> mein werben mit bem Stinb, — ma­ — caponniérc, — útgát, 1. Koffer; rokra, fegyvertusra verekedni az — paraiellc, — kerület; — c biftanj, ellennel; — gemeng •, keveredés — távolság; auf —c bifíortgöffnen, kéztusa ; — gvanntc, — pattany; ícbjtejkn ! vsz. — távolságra nyitódni, zárkózni!; —e weubung, — — griffe mit bem ©eiuefjr, mit bem fordulat; ~e§ boliiuecf, — ordony; 8cibel mndjen , kézfogásokat csi­ nálni a fegyverrel, karddal, fegy­ — inbalibe, — rokkant; —iten , verfogásokat gyakorolni; — fon» felezni; — irungíMinie, felezési vo­ be, fogantyú ; (jabuitg ber 35i$« nal ; — frctei, — kör; — fugel, — cipiin,ber míiitiíiífdieu Crtmung.a fe­ golyó, gömb ; — meffer, — mérő, gyelem, a katonai rend fenlartásugár; — tnonbeifen, — holdpat­ sa, kezelése;-- Ijabnng ber ©ekó ; — ritttges ^ferb, —ig idomí­ fd)übe, a lövegek kezelése ; — Irin* tott ló. ger, munkás; — Interne, -- vilár; Halfter, kötőfék; — ftrief, — kötél; — uiörfcv, — mozsár (Coehorn — rieuun , — szár ; — ring , — mozsár, kézi pattanyok vetésére); gyíirti;-- trenfe, csikófék. — pferb, vezeték ló ; —• fehlngeí, — Hals beg 3*ajonet§, a szurony nyaka; snlyok; — ftreid), 1. Gewaltstreich; — bei' Schraube, a csavar — ; — bitibe , nyakravaló ; — riemen , — inerfcr, katona munkás ; -nyakszij a kantáron!. mertjeiig, — műszer. Halt! vsz. állj !, — mer ba! vsz. állj Hänge, meredekek, lejtők. Hängebrücke; függő, lógó - híd ; ki vagy. — gurte, •— heveder (a lovak be Haltbar, tartható, megvethető ; — e és kiemelésére a hajóra- és part pofitioit, — állás. ra szállásoknál) ; — compap, akHalten, megállani; fdjritt —,lépést nadelejtü; - - matte, függő ágy. tartani; fid) — , tartani, védeni magát, ellentállani. Harccliren, csatangolni ide oda egy kis csapattal, zaklatni az Haltung ber Jruppe, a csapat maga­ ellent. tartása; gute— bee» 9tettere>, a lo­ vas jól tartja magát, szépen ül a Harnisch, pánczcl, vért, rnelyhöz lovon: tartozik, a vál, a kar, a ezomb vértek, a mellvért, a térdcsuklók, Hammer , kakas , (fegyveré); — fchrueif, — fark; — in bie fHülj, vsz. a kesztyűk, a czipők, a sisak és más részletek; tu üolíem—e, te­ —t nyugra. tőtől talpig pánczélban, teljes Hand, kéz; auf ber redeten, linfen — vértben. reiten, jobb, bal —en lovagolni, (amint a jobb vagy bal kéz van Harpago, vethorog (melyekkel az

41 ellenséges hajóba kapaszkodunk és azt magunkhoz vonjuk). H a r t , kemény, merev ; — c §nnb haben (beim Seiten), nehéz keztilovas (ki a ló szájába belefekszik, azt rángatja). Härte, keménység ; — be* (SifcnS, ber ^ulberförncr, be? Stábja, a vas, a löporszemek, az aezél —c. Härten, edzeni, keményíteni, megkeményíteni. Hartmäulig, keményszájú (ló, mely nem hajlik a zablarúd gyenge feszítésére). Hartnäckige Sertbeibigiing, makacs védelem. H ä r t u n g bei ©tabjes, edzése, Keményítése, megkeményítése az aezélnak ; -búid) Csintauchung bei glní)értben £tnl)lcí in faltod SSBaffev, — az izzó aczél bemártása által hideg vízbe. Hascnhacke, nyúltetem. Haspelkreutz am §ebe,}eugc, a motola az emelőgépen. Haúbajouet, vágószurony. Haubitz ürmei, taraczk-uj; —batterie, — üteg. Haubitze, taraezk, vetágyú. Haubitz teuer, taraezk ttíz; — gra° mite, — pattany (a roncsától annyi­ ban külö'noözik, hogy nincsenek fülei és kisebb űrrel bir); — lcif< fette, — talp; — patroné, — töl­ tény ; — febarte, — rés; 1. Bikoschetscharte. Haudegen, 1. széles vágókaid, 2. vasgyúró, edzett bátor katona, hadverő (Csaba Bendegúznak volt hadvei ő fia. Vörösmarty). Hauen unb ftecben, vágni és szúrni, (vívásban). Hau- unb (gtofmmffe, vágó és szúró, vág és szúrfegyver; — flinge, vá­ gópenge.

Haufen, rakás; Äuge! — , golyó — Berechnung bet titgel —kiszá­ mítása a golyó — nak (a benne foglalt golyók számának). Hauptangriff, fötámadás. Hauptanker, föhorgony, reményhorgony, veszély idejében kive­ tett horgony. Hauptarm eine« ölujie$, főága egy folyamnak. Haiipt-annee, fő - sereg; — balfen (bei cinem iMocfljaufc), — gerende (egy gátlaknál); — befeftigungiinterne, — erődítési rendszerek ; — coloniic, — oszlop; — corpé, -— had; — feftung, — vár, a legje­ lentékenyebb, hadászatilag leg­ fontosabb vár ; — fübrer — veze­ tője (a seregnek); — galerié, — t.ornácz, — aknaút. Hauptgestell, fejfék (a kantái­ nak a pofa-, a nyakszirt-, a hom­ lok-, a torok-, és az órrszíjból ál­ ló részre). Haupt-graben, fő - árok; — #ecr, — sereg ; — láger, - tábor, — hadiszállás ; — leute, 1. Haupt­ mann : — linic beí SíolIrocrfeS, az ordony fővonala, (az azt két egyenlő részre osztó vonal); — magnón bei Belagerungen, — rak­ tár várviv ásóknál. Hauptmann, százados, egy század parancsnoka, Hanptmieiiengaug, föaknaút. Hauptquartier, főhadiszállás. Hauptschlacht, fő-, döntő ütkö­ zet ; - - fturm, — roíiam ; — treffen, — harezhad, — harczvonal; — trupp,— h a d ; — rjerbanbplatj, — kötözöhely; — íoadhe, — őrség ; — Itmffe, — fegyvernem (bte 5lr= tiUetie ift bie — eineé SíríegSfjeereö, a tüzérség egy hadsereg — e) —

roaH, — gátony ; — werfe einer Seftunfl, egy vár főművei. Hausarrest, lakbörtön. Haushalt, militärifdjer, katonai ház­ tartás. Häuserbefestigung, épületek erő ditése, Hauwaffe, vágófegyver. Hebe-baum, emelö-rúd (a vilövegek kezelésére); — feil, — ék. Hebel, emeltyű; — éarm, — kar, szár. Hebe - maschine, emelő - gép; — fchrattbe, c s a v a r ; — Ú'iegel, fafenék, emelöfenék, (mely kövek szórásánál a köszórómozsárból,a lőportöltés és a kövek közé té­ tetik). Hebezeug, emelőgép, daru; ezen : a csigasor, a hordszárak, a hen­ ger, a motolák ; nnfftcllen, jcrleg.cn tm? —, felállítani, szétszedni az — et. Hebezügel, emelőszár (mely a liomlokszíjhoz erősített gyűrűn át vonva, a ló fejének felemelésére és magasan tartására szolgál). Heer, sereg, hadsereg ; — errichten,. — et felállítani, szervezni; ein — auf bic SSeinc bringen, egy — et lábra állítani; an ber Spitze beé— cá, a — élén; bn§ — in Semegung feíjen, a — et megmozdítani, el­ indítani, útnak indítani. Heerbann, fölkelés, tartaléksereg, 1. Landwehr. Heeres eintlieilung, sereg-beosz­ tás, a sereg beosztása csapatok és fegyvernemekre; —ergeinjung,— kiegészítés (a sereg kiegészítése ujonezokkal, uj csapatokkal) •— folge, hadvonat, a sereget követő hadszervonat. Heerführer, fővezér, hadvezér. Heer-gepäck, hadi-, sereg pod-

gyász; — geráth, hadiszer, had­ szervonat ; — häufen, — csapat; — Inger, — tábor; — faule, — oszlop , hadoszlop ; — fliehetcir, hadcsapat; — fehau, hadszemle: — ftrerpe, főút, országút, főmüködési út (vonal); — fehroenfung.. hadimozgalom, egy hadsereg ál­ tal végrehajtott kanyarodás; — öerroaltung, hadkezelés (a sereg ellátási ügyeinek vezetése); — öoif, hadi-, harczi-nép; — roagett, nehéz régi hadijármti ; — nicefen, hadügy; — jug , hadvonat, egy sereg vonulása. Heft, nyél, markolat, fogantyú, szár (végszár a fegyvercsőn melylyel az agyhoz erősíttetik). Heirathsbewilligung, nösülési en­ gedély. Hekatonarchie, alosztálya a gö­ rög phalanxnak, 1. ott. Held, hős dalia, levente; — en ®eift, hősies szellem, hősszellem; — en< tntití), hősies bátorság, vitézség ; — müthigc 3?cttl)eibigung, — ies védelem ; - thnr, — tett. Heldin, hősnő. Hellebard, alabárd, dárdabárd ; — — irer, — os. Helm, sisak; — bufeh, — forgó; — famm, — taréj; — üifir, — szem, arezvért Hemmkeil, támaszék (a magas gá­ tony talpak keretein , a túlsá­ gos visszaszökés megakadályozá­ sára). Hengst, csődör, ménló ; ©treit —, harczi mén. Henkel, 1. Delphin. Herabrollen bie ípnnbgrrtntiren in ben ©rabén, legördítni a kézipattanyokat az árokba. Herabschiessen, lelőni, lelövöl­ dözni.

43

Heransprengen, eléugratni, elörugtatni. Herantreten on bic ßomprtgnie, a századhoz-, a csapat elé lépni. Herausbrechen nu? bcr gront, elő­ retörni, kilépni az arczból. Herausfordern ben Seinb, kihívni, harczra hívni az ellent. Heraushauen fid), ani bem §ctnbge= menge, kivágni magát a kéztusá­ ból, keveredésből. Herausmaneuvriren ben Seinb am einer '»jJofttion, kihadarolni, moz­ galmakkal kiszoritaní az ellent állásából. Herausmarschfren, aus einem G'tigpnp, kijönni, kibontakozni egy szorosból. Herausnehmen bic patroné mis bem 9loí)rc, kivenni a töltényt a cső­ ből, — bné Sftoíir nu? feiner $orm, — a lövegcsőt a mintából, lehá­ mozni az agyagot, a mintaföldet a csőről. Herausrufen, kihívni, fegyverbe hívni az őrséget, csapatot. Herausschiessén au$ ber ©cfjactc, kilőni a lörésből. Herbstmaneuvres, őszi hadgya­ korlatok, hadmozgalmak. Herd einer Öelbfcbmiebe, a tábori ko­ vácsműhely tűzpadja; — ber 9)Tie« nen, akna tíízpad (azon üreg alsó része, melybe a felvető, a robban­ tó lőpor letétetik). Herfallen ü6cr ben geinb, rajta ütni az ellenen. Heroisch, hó'sileg. Herold, hírnök. Herrichtung ber ÜBefleibunaémateria-íien, ber SBruftioehrc, elkészítése a mellvéd - felruházási anyagsze­ reknek. Herstellen, helyreállítani; — bie geftunggroerfe, — a vármüveket;

— bie CLommunicationen, eine ge< fprengíe örücfc, — a közlekedése­ ket, egy felvetett hidat; — bie $tont, — az arezot; bic Sront —, fd)vt (Surf)! vsz. arezba visszakoz­ ni, át!. Herstellung bet 9lnnül)truncj$binbet« niffe, ber Srefcbe, helyreállítása a közeledési akadályoknak, a rés­ nek. Herumkreiizen, czirkálui (hajóval a tengeren). Herumlegen bie írnppcn in bie Sörrer, elszállásolni , szétszállásolni a csapatokat a körülfekvő faluk­ ba. Herumliegen, szállásokban lenni, 1. Cantonniren. Herumstreifen mit einer Iruppennö^ K)eilung, csapongni, csatangolni száguldozni egy hadesapattal. Herumtummeln, forgolódni a lo val, ide oda vetni, zavarni a lo­ vat. Hervorbrechen aus cinem pintéríjait, előtörni, előrontani a lesből. Hervorthnen fid;, kitüntetni ma­ gát. Hervortreten am bcr $ront, előlép­ ni, előrelépni, kilépni az arczból. Hetmann ber ÁofaFen, kozák ezre­ des. Heu, széna; — 6ung, — csomag; — portion, — adag; — borfdjlag, 1. Vorschlag. Hieb, vágás;— fechten, kardra vív­ ni, kardvívás, vágvívás ; einen — Derfrjjen, megvágni. Hierarchie , militörifche , katonai rangfokozat. Hilfe, segély. Hilfstruppeu, 1. Hülfstruppe. Himmelsgegenden, égtájak. Hindern, ben Übergang beé Setnbeé über einen Sluf?, akadályozni, meg-

44 akadályozni az ellen átkelését a mellvéd, a lövegpad,, a sikam egy folyón. magassága. Hindernisse, akadályok; nnnäljc» Höhen-karte, magassági térkép ; ruttfléi —, közeledési — ; fünjtliche — meffer, magasságmérő ; — fet­ —, művészi — ; natürliche —, ter­ te, magaslat lánczolat; — uairtHamészetes —. re, — látköz; — nunft, tetőpont. Hineinfahren berftugeljungen ben Hohl, üres, homor; — gefehofs, ttrlövet; — gitfs, Uröntet; — fc&Ie, öeinb, a golyó becsapása az ellen vájt párkány, horony (a löveg­ közé. en) ; — füngc, vájt penge; — fuHiiiter-gestell einte $ul)rvoeifeá, ei­ gel, ürgolyó; —_ fugclräumcr, — nes ^ferfccS, hátsórésze egy jármű golyökaparó ; — röhre, tircső; — nek, a lónak; — geunebt, hátsuly. fejjet, ürtömőcs; — fvicgcl, homor, Hi nterl adungs-ge w ehr, hátultöltő, vájt tükör; — trcuucrfe, üres ol­ háttöltetü fegyver; — gcíchüjj, dalvédek ; — meg, mély út; — — löveg. jirfcl, homor körző. Hinterhalt, les; bem Scinbc cinen — kgt«, —t vetni az ellenaek; im — Höhlung, inam btt §ol)t^í)á)0^, az liegen, —ben állani, lenni; in einem firlövetek belső kivájása, üre. Hohl-wcg, mélyút; — yrfel, 1. Tas­ — gcrcitfjcn, — be esni. terzirkel. Hinter-mauii, hátember, hátsóem­ ber (ki a második sorban mögöt­ Hölcnmaschine, pokolgép. tünk áll); —• t[)cií clncéíErtcgöfctjtffeé, Holz bekleidung, fa - felruházat; egy hadihajó hátsó része; — jeurj, — blocfhőufcr , — gátlakok ; — bátsószer, hátsószerszám (a nye­ bruftvocbrcn, — mellvédek; —©cttregszerszámon és hámon); — treff' tungcit, — nemek (a tüzéri anyag­ en, 1. Treffen. szer, a talpak, kerekek, kocsik sat. készítésére); — fofjlc, faszén. Hoch, magas ;bic£runyeij't$iüei3)tann [)0cb ningivt, a csapat két sorban Holz-mütze, 1. Lagermütze ; — weg, faút, erdőbe, vágáshoz vezető út. vau sorakozva; bic Sec fteigt —, a tenger —an jár ; — fteimmiger Horde, rendetlen, fegyelmezetlen SBalb, magas, szálfa erdő. rabló csapat. Hoch-ebene, fensik; — gebirge, ma­ Horizontal, vizirányos, vízszintes, gas, nagy hegység; — lanb, fenfekmentes; — ebene, — sík ; — e föld ; — ofen, olvasztó kemencze, ^rtrnlliue, — látköz; — c s^rojec= kohó ; — ftraffe, fő, ország út. tton, — vetület; — e ^rojectioní-Hof eines 3Bcrfe§, egy mü, vármíí ud­ ebenc, — vetületi sík; — er Schuß, vara, belseje. — lövés. Höhe, magaslat, magasság; abfoIn= Horn, 1. szarv, szaru, köröm, pa­ te—, valódi, egyátalábanilagos ta, 2. kürt, tárogató (hangszer); magassága egy magaslatnak , — fluft, pataiir, szaruür; — fighegynek (a tenger színétől szánal kürtjel; — fnrtlt, patanyilás. mitva) ; relatibe —, viszonlagos (a hegy tövétől, vagy egy bizonyos Hornist, kürtös. ponttól számított) —; — ber SBruft- Horn-Iaterne, szaru-vilár; — fohle, roefjre, ber ©efcbü^&anf, be? ©Ictcie, a pata, a lókőröm talpa; — [tini-

45 te, pata, köröm repedés; — itmttD, Hütte, kunyhó; — uíager, desz­ — körömfal. kákból, gályákból sat. készített Horawerk, szarvaid (egy ordonyo— ok, sátrak. zott arczból — két fél ordonyból Hntweide, legelő. és egy közgátból — álló vármtí). Hydrographie, vízrajz. Huf, pata, lóköröm; Sßlatt —, lapos Hydrographische f arte, vízrajzi — ; Slingel —, gyürtts — ; öerímí-- térkép. íer —-, rokkant —; 3100113—, sztík — ; — &efdj[ag, patkolás, I. vasalás ; — eifen, patkó ; — ei= fentafche, patkótarsoly; — nagel, Inactive , cselekvötleu , cselekvő patkószeg; — kblng, lódobogás; szolgálatot nem tevő ; — Offiziere, — tisztek. einfndjer, bomjelter — fchlag, egyes kettős uyom, (egyes, kettős nyo­ Iuactivitat, cselekvőtlenség. mon megy a ló, a mint hátsó lá­ Individnal Beschreibung, egyéni bával az elsőnek nyomába lép, leírás. mint a lépésnél és ligetesnél, índossiren, hátiratozni. vagy pedig hátulsó lábnyomai Ineinandergreifende ^Bewegungen, val az elsőnek vonalából oldalra egybevágó,, összevágó mozdu­ kitér, mint a rövid vágtánál és latok. oldalmenetekaél); — fíhinieb, pat­ Infam eassiren, csúfosan elcsapni (a tisztet). koló kovács. Hügel, domb, halom; — ianb, — Infanterie, gyalogság, gyalog harczoló katona; [eichte, — könnyű os vidék; — reibe, — sor. — ; — feiler, — i tüz ; — tjeit>el)r, Hülfen ijeben bem ^ferbe mit ben — i fegyver; — patroné, — i töl­ 8d)enfeln, lábszár segélyt adni a tény ; — főbeI, — i kard; - nm< lónak, akaratunk megérteté­ gen, — i kocsi. sére. Hülfs-Armee , segély-sereg; — Infanterist, gyalog katona, gya­ logos, baka. tiuppeti, — csapatok. Hülse, hüvely, tokiász; patronén Ingenieur, mérnök; miíifür ---, had­ mérnök. —, töltényhüvely. r Hurdé, cserény, fonadék, sövény; Ingenieiir-eorps, mérnökkar, mér­ nökcsapat. — nbefleibung, — felruházat. Hussar, huszár (minden húsz job­ Ingenieur kuust, mérnöki - művé­ szet, erődítészet; — nfa^emie, — i, bágytelek után adott lovas ka­ hadmérnöki tanoda; — offijier, tona ; huszármagyarázat szerint: mérnök tiszt; — toiffenfcbaft, — tu­ egy huszár húsz ellenségnek az domány. ára, az az, egy huszár húsz el­ lent vág le mielőtt ő reá kerül a Inhaber, tulajdonos; ^Regiments—, ezred — (elavult osztrák intéz­ sor); — enftreid), — csin; — ta mény). fcbe, tarsoly. Hut, kalap; ©enevalS —, tábor­ Initial-kraft, kezdő - erő; — gefchminbigfeit, — sebesség (azon senoki —.

46

besség, melylyel a kilőtt golyó a Invasions-Heer, berontó, betörő had, hadsereg. fegyver vagy löveg torkolatát el­ hagyja). Inventarium, leltár. Initiative ergreife», kezdeményezni. Irreguläre Graupen, nem rendes, szabad csapatok; — 3kfe|'tigung, Innerer §ieb, bel vágás, belső vá­ szabálytalan erődítés. gás (vívásban). Inpracticable, járhatlan; — @tra= Irritation bcr SDÍagttetnabel, a delejtű izgatottsága. fíe, - út. Isolirung einer Svuur.ctiabtfjeilung, el­ Inquisit, vallatott. különítése, elszakasztása egy csa­ Insel, sziget; — gru^e, — csoport; tjaI6 —, fél —. patosztálynak. Inspection, ügyelet; — éoffijier. — Isthmus, földszoros. i tiszt; — [jcilten, — et tartani; — Sbienft, —iszolgálat. J. Iuspector, felügyelő; ©encral — , fő - . Jacht, 1. Yacht. Inspiziren, megtekinteni, megvizs­ Jäger, vadász; — bntaillon, — zász­ gálni, felügyelni. lóalj ; — 311 ^fevb, lovas — (mi­ Instradiren bie SJtari'cbvoute, utalni nők a franczia Chasseur d' Afriaz útlevelet, kijelölni az utat. que - ok); — gemetjr, — fegyver; Instruction, utasítás; gelb—, tá­ — §orn, — kürt. bori —, hadi —. Janitschar, janicsár (hajdani török Instrument, műszer, eszköz ; SÜÍefj" gyalog katona). —, méreszköz. Joch,(®ebirgéíjoc&/), horhos; — bnicfe, Insubordination, fegyelmetlenség; oszlophíd, oszloposhíd; — pfní)l, — begeíjen, —et elkövetni. hídczölöp ; — weite, oszloptáv , Insurgent, fölkelő, szabadság bariveit hídnál az ív feszülete. czos ; —en covps, felkelő had. Judicium delegatum militare mixInsuvrection, fölkelés, egykori tö­ tun, kiküldött vegyes haditör­ meges fölkelése a nemességnek vényszék. Magyarországon. Jus gladii et aggratiandi, pallós és Intact, érintetlen; —e £vuu)«ii, — kegyelmezési jog. még tűzben nem volt csapatok. K. Intendant, élelmezér; — uv, —ség. Intervalle, köz, távköz, (a lövegek, csapatosztályok közötti távol­ Kabel, 1. Cabel. Kadett, 1. Cadet. ság) ; ©efecbté —11, harcz — ök. Kahn, csónak, ladik ; — btücfe, — Intervention, közbejövetel beavat­ híd. kozás ; militciriícöe —•, katonai —. Kaliber, 1. Caliber. Invalide, elaggott, rokkant; — Kalpag, kalpak. nbauei, — ak laktanyája. Kamasche, 1. Camasche. Invasion, betörés, berontás; — Kamei*ad, bajtárs, pajtás ; —fdjaft, Sfrieg, —i harcz, (ellenséges föl­ —ság ; —fd)oftüd)er ®ei|"t , —i dön folytatott háború). szellem.

47 Kamm, 1. Créte. Kammer, öböl (kis hengerdekvagy kupalakú üreg a taraczk és mo­ zsárcsők fenékrészében, a lőportöltés felvételére); — einer áftiene, az akna öble (a felvető, a vet lő­ por elhelyezésére) ; — beé ©attelé, az ágasok által képezett bojtja a magyar nyeregnek ; — biicbfe, öblös fegyver; — gefdjüp, öblös löveg; — tabuiig, töltés tele öböllel; — eine? ©efcbüferobreS, a lövegcső öble. Kampf, harcz, viadal; — auf Seben unb £ob , élet halál — ; jum — e íierauéfűibern, — ra hivni, kihív­ ni ; — begievbe, — vágy; — bereitíchaft, — készültség; ben — befteheu, a — ot megállani; — fcihjg, harczképes ; — unfähig, — képtelen. Kämpfen, harczolni. Kämpfer, harezos. Kampf-fertig, harcz-kész ; — ge­ führte, — bajtárs; — ovbnung, — rend ; — pln|, csatamező, kitzdtér, — tér ; — recht, — jog ; — lueife, — modor. Kampiren, 1. Campiren. Kanal, 1. Canal. Kanone, 1. Canone. Kanot, ladik. Kanten ber SMfirreife am ©efdjütj, az iránykörök éle a lövegen. Kantonnement, 1. Cantonnement. Kanzlei, iroda; Regimenté', ßotnpng* nie*, Batterie —, ezred-, század-, üteg —. Kaperschiff, kalóz-, martalóezhajó. Kapitän, 1. Capitain. Kapitulation, 1. Capitulation. Kappe am ^ebejeuge, az emelőgép süvege. Kappzaum, orfék (a lónak futószároni idomitására).

K a r a b i n e r , karabély (lovassági rövid lőfegyver). Karabiner-gehänge, 1. Bandouliér e ; — bacfen, karabély-horog. Karabinier, karabélya (karabélylyal fölfegyverzett katona; Olasz­ országban csendőr). Kardätsche, lókefe. Karniess, hajla (a löveg azon két­ szer hajlott része, mely az elő iránykört a cső szájával össze­ köti). Karonade, nehéz rövid ágyú, an­ gol találmány, használatban a tengerészeinél. Karpfenrückan, sarlóhát, (lóé). K a r r e n , kordély; SJtuttitionS —, lőszer — ; jruei räbriger —, ket kerekű —; (a lovas ütegeknél, melyek a löveg minden mozdu­ latait követik); — gäbet, a — ket­ tős rúdja. K a r t ä t s c h e , kartács, (egy 60— 114, 3 vagy 6 latos kis vasgo­ lyókkal .megtöltött bádogszelencze, melyet a fellobbant lőpor ereje még a csőben szétszaggat, és sőréteit töltsér alakban szórja az ellenre). K a r t ä t s c h e n büchse, kartács szelencze. Kartätschen-feuer , kartácstüz; — fuget, (§of)[fugcIf\irtcitfcbe,) Urgolyó — ; — patroné, — töltény ; — rafete, — röppentyű; — fehujj, — lövés; — fpicgel, a — fafeneke (hosszú taraczkoknál). Karte, abrosz, földabrosz, térkép ; geogranbifehe —, földrajzi térkép; .fataftral—-, telekabrosz; topogra-fifehe —, helyrajzi, helyirati — ; i)t)brografi|"che —, vízrajzi —. Kartographie, térképészet. Karthaune, kartány, (egykori 30 fontos nagy ágyú).

48 Kavtuschbeutel, lőporzacskó. Kartusche, töltény tarsoly (a lo­ vasság és tüzérségnél), 1. Cartouche. Kartusch - tovnister, töltény ta­ risznya. Kasamatte, 1. Casamatte. Kasernarrest, 1. Arrest. Kaserne, laktanya. Käsern inspection, laktanya - ügyelet; — umche, — őr ; — berrociltuug, — felügyelő; — íven, — ában helyezni el a csapatokat. Kassation, 1. Cassation. Kasse, 1. Casse. Kastell, vávacs, várlak, fellegvár. Katastrofe, döntő fordulat, válság, gyászos kimeneteli! harcz, Vi­ lágos. Katapulte, vetgép, melyet a régi­ ek kövek vetésére, (hányására) használtak. Kavallerie, 1. Cavallerie. Kegel, kup; augeftuíjter —, csonka — ; — ber>|, — hegy; -• förmig, —alakú, —os ; -fläche,—felület. Kehle, horony, torok; — iinte, — vonal (az ordonyt két egyenlő részre osztó vonal) — punft, — pont, (két kötgát hosszabitásának átmetszeti pontja, mely az ordony közepében a torok szö­ get képezi), — ciemen, torokszij (a kantáron); — nrinfel, — szög. Kehren, Sront tierfeftreu, fefivt @uct)! VSÍ. arezot válts át!. Keil, ék, — form, — alak (harczrend a görögöknél, melynél a csa­ patok egy zárt náromszöget ké­ peztek); Sticht —, irány — ; — iBobrung, — furat (a vontlővegeknek egy neme (az osztrákse­ regben) melyeknél a furat átmetszete olyképen van szerkesztve, hogy a lövet a töltésnél könnyen

megy be, a lövésnél pedig a fu­ ratba bele szorul, és a czikatért betöltve mint feszlövet futja a furatot át); — förmig, — alakú. Kern, bél, zömök ; ©ufj —, öntbél, (lirlövetek öntésénél, az öntmintába helyezett agyagos homok­ ból készült bél) ; 9tid)t —, irány­ zömök (a lövetekuél az első és hátsó iránykörök közötti különb­ séget jelső, a zömirányzatnál (de­ réklövésnél) használt fazömök); — biftnnj, zömtávolság, a derék lövés távolsága ; — form (mobell), bélminta ; — faften, bélminta lá­ da ; — vid)t«ng, zöHHványzat-, — fdiufj, deréklövés, 1. Ott; — trup­ pé, diszcsapat, javahad ; —• luiit-fel, zömszög. Kessel eine? SDlörferS, a mozsár fu­ rata, üre; — ©áttérte, mozsár üteg; — tieá s$ii|"tiouS, az ordony belső üres tere, udvara; — gr a« ben, csapárok (a várárokban a viz lecsapolására szolgáló kis árok). Kette, láucz; íJiabfcímf)—, alabor —•; Síorpoften —, előőrs — ; — nbrücfe, •—- híd ; —ngüeb, —szem ; — nfugel, - - golyó; — npanjer, — vért; "iproij —, böröcz - - . K i e l , hajóéi, hajótö, tögerenda (azon a hajó fenekén végig nyú­ ló, alapgerenda, melyből a hajó bordái szétágaznak. A tengeren csak ilyen, éllel ellátott, hasas hajók járhatnak, míg folyókon, hol csak kis mérvű hullámzás van, lapos fenéknek is hasz­ náltathatnak) ; — rooffer, hajó­ nyom. Kies, kavics, kova; — elerbe, kavi­ csos föld; — mebl, kovaliszt; — grunb, kavicsos tér. Kilogramm, ezer szemer.

49 Kilométre, ezer mért, 1. Métre. Kluft, tátvány, hasadék. Kinn be« «ßferbe«, a ló álla; — 6ít# Klumpen, csoport; — fovmiren, — en, állkapcza . ot, — okát alakítani, képezni. Kinn-kette, állláncz, állazó láncz ,• Knall, durranás, csattanás; — go§, durrlég; — pulber, durranó por; einlegen, ouéf)angen bie —, beakasz­ — qnecfplber, durrhigany; — filbet, tani, kiemelni az —ot; —ngrube, durrezüst — gödör; — labe, inhus. Kirchenparade, díszistentísztelet. Kuäul, gomoly. Kiste, rakasz; SftunitionS — , lő­ Knebel, keresztfa, peczek; eínfnebein baä ©efcijiüj, bepeczekelni a lö­ szer —. veget (a böröczlánczot a talp böKittel, zubbony, foszlány, vászon röczgyürüjóhez peczekelni) ; — köntös. trenfengebrp , peczekes csikófék, Klafter, öl. csikózabla. Klapp-thüre, csap - ajtó; — öentil, Knie, térd; — 6o(jier, löeslábú (ló); — szellentyü. — [)öí)t, — magasság, lövegma­ Klebattmiene, hármasakna. gasság (az allvéd, a mell­ Kleine Tour, vsz. kis kör (lovardái véd azon részének magassága, mozdulat). mely a földtől a rések kezdetéig Kleinen ber 2?eftanbt^eiíe be§ ^ulöeré, ér) ; — leber, — bör (dobosé); — a lőpor alkatrészeinek össze tö­ fcfpamm, iztapló. rése. Kleiner Krieg, kis harcz (kisebb, Kniet nieber jum ©ebet, vsz. imá­ hoz, térd-re » 2íuf üom ©ebet, vsz. könnyű hadesapatok által szét­ imá-tól fel! szórva folytatott összevágó had­ Knochenspat, csontpók. műveletek). Kleine Montur, a közönséges, na­ Knopf, gomb; — gabel, — villa (a gombok felfűzésére tisztításuk­ piszolgálatra való egyenruha, na­ nál). pi öltöny. Kleingewehr, kézi lőfegyver, lő­ Knoten, csomó ; feueviuerfg —, tüzér — ; einfcic&e, boppelte —, egyszerű, fegyver, fegyver; —- feuer, fegykettős — ; öerlöngcrang? —, hoszvertüz. szabbító —; berjctjlungener•—, át­ Klepper, poroszka, poroszkáló (ló). vont csomó. Klinge, penge; ©cibeí —, kard — ; bie 'Sdjnetbe, bie Slödje, ber SJIütfeti, Koch-geschirr, főző edény; Selb —, tábori — ; — feffel, — üst. bie §oí)lfe[)le ber — , a penge éle, lapja, háta, horonya; SBnjonet —, Koifer, útgát (fedett közlekedési szurony — ; bie ©rji|c ber —, a — út a vár elömüveivel). hegye ; breifcfjneibige —, három­ Köcher, tegez, puzdra, nyíltok. éin —; gerctbe, gebogene —, egye­ nes, görbe — ; ftaí)[ — , aczél — ; Kohle, szén; — nftaub. — por; (tűzszerészeti czélokra). ben Setnb über bie — fptingen lafíen, levágni, lekaszabolni az ellent. Köhornniörser, köhornmozsár (igen könnyű hollandi mozsár). Klippe, szirt. Kloben, karika, gyürti, szem (a Kokarde, taraj; National —, nem­ zeti —. zabián). 4

50 Kolben, tus, fegyvertus, tusa, du­ KÖröen ba$fyutúev,a lőpor szemögattyú, ramács; — bíe
51 körülct; — noniuS, — parány­ mérő. Krepiren ber ^tojectiíe, a lövetek szétpattanása. Kvéte, 1. Créte. Kreuz, kereszt; ge&ogeneé —, haj­ lott derék (lóé); — en am äfteere, ezirkálni a tengeren; — ett ber SSege, az utak átmetszése. Kreuzband, kereszt-kötés; — blofr íjaiig — gátiak, — feuer, — tüz; — reboute, — erőd; — riemen, derék szij ; — rMetimeljren, — hátvédek; — meg, — út. Krieg, háború, harcz, had; — er« Hären, hadat izenni; — führen, hadat viselni, hadakozni; — füí), renbe Stöchte, ^arffjeien, hadviselő hatalmak, felek; mit — überjiel)en, háborúval elborítani, ellepni; fleinet —, kis harcz; defensiver —, védelmi —; offener —, nyilt harcz ; offensiver —, támadó, tá madólagos —. Kriegen, háborúskodni, hadakozni, hadat viselni; Be —, — valaki ellen. Krieger, harezfi, harezos, vitéz; — ifd), harczias, harezos; — ífdfjcé S5o!f —, vitéz nép. Kriegführung, hadviselés, Sírt ber —, — i mód. Kriegs, had, hadi;— angelegen fjeit, — Ugy i — nnfoiD, — okmánytár; — artitel, — törvényezikkelyek, j — törvények, — czikkek; —auf' ftellung, — felállás; — baufunft, — építészet, erödítészet; — baumetfter, — építész, erődítesz ; — \ bebürfniffe, — szerek, — szükség- j letek; — beijebenbeit, — esemény; | — beteitfchnft, 1. Bereitschaft; — btütfe, — híd; — btücfenbau , — hídépitészet; -— ccunetab, — baj­ társ ; — eafíe, — pénztár; — co- ;

íonne, — oszlop; — commnnbo, — parancsnokság; — commiffeir, — biztos; — commiffaviat, — biztos­ ság;— btettft,— szolgálat; — efjre, — katonai tisztelet; — cib, — eskü; — entfcfjäbtgung, — kár­ pótlás ; — ettfnjurf, — terv; — ereignifi, — esemény; — erfafjvung, — tapasztalás; — etfiäruug, — izenet; — fad), — ügy, — szak­ ma, — osztály; — fali,— eset; — fntiqucii, — fáradalmak; — flotte, hajóhad, hajóraj; — f«£, — láb ; — gage, — dij; — gebrauche, — szokások ; — gebüljv , — illetmény ; — gefnbr, harezveszély, — veszedelem; — geführte, bajtárs; — gefangenen, — foglyok; — ge« fangenfebaft, — fogság; — geift, — szellem; — geuoff e, — 1. — gefaí)t> te;— geiőtb, — szer;— geriet, — törvényszék; — gefcbtchte, — történet, — történelem; — gefcbitf, — sors; — gefájtei, — jelszó, — zaj, harezzaj, csatazaj; — gefcbroa-ber, hajóhad, uszahad; — gefejj, — törvény;— getöfe, harczizaj; — getoötutt, hadedzett, harczedzett; — gíücf, — szerencse; — gotf, — isten , — úr (Mars); — göftin, — istennő (Bellona); — jíafen, — kikötő; — Ijaiibtöerí, — mesterség; — íjanfen, — csapat, — csoport; — beer, had, — se­ reg ; — &elb, hős; — beibin, hős nő, (amazon); — berolb, — hír­ nök;— foofpital,— kóroda; — bülfe, — segély ; — famerab, baj­ társ ; — fonaléi, — iroda; — f off e, — pénztár; — fnecbt, harezos , közhavezos; — f ofíen, —• költsé­ gek ; — ínttbig , — ismeretekkel bíró; — fünft, — művészet, harczmüvészet;—[ager, tábor,— tá­ bor ; — taft, — teher; — (e6en, — 4*

52 élet; — lieb, csatadal, harczidal; Kronenwerk, koronamű (két ordonyarczból álló vár-előmti). — lift, — csel; — macöt, — evő ; — macht ju Sanbe, szárazi, száraz­ Krumlineal, görbe vonasz. földi — erő; — macht ju SSafíer, Krümmung be§ 33(tjoncthnIfe§, be§ tengeri — eríi; — mannfcbaft, — ©eroefyrfolbené, a szuronynyak, a nép; — tnarittc, — tengerészet; fegyvertus görbülete;— § [jalö-meffer, görbületi félmérő;— beg — mafcfcine, — gép; gépezet; — öluffeg, a folyam görbülete, ka­ minifter, — Ugydr; — minifterium, nyarodása, a folyam tekervényes — ügyérség; — munttion, — lő­ szer ; — mufif, — zene; — notb, menete. — szükség; — Operation, — mű­ Krummzirkel, 1. Tasterzirkel. ködés;— orbnung,— rend, harcz- Kruppe beg ^ferbe§, a ló fara. rend; — Pflicht, — harczkötele- Kristall , jegecz ; — ifirung , —• zettség; — picin, — terv; — pul< esedés. Der, — lőpor; — rafete, — röppen­ Kubik, köb, köbös; — fuf?, — láb ; tyű ; — ratl), — tanács ; — recht, — infjnlt, — tartalom; — flnfler, — 3°S;— törvény,—- törvény­ — öl; — tnajj, — mérték. szék ; — recbtlicb, — törvényszé­ Kubus, köb. k i i g ; — rechts urtßeil, — törvény­ Kugel, golyó, gömb, teke, lövet; széki itélet; — tüjtung, — mez, SBIei —, ón golyó; eiferne —, vas — készülődés, — szervezkedés ; golyó; glüíjenbe —, izzó, izzajtott — fcbaben, — kár, háború okozta golyó; |ot)l—, Urgolyó; fteinevne kár; — fcbar, — sereg; — fchau-—, kőgolyó. pla|, harczszinhely; — fcbiff, — Kugel-anscnlag, a golyó csapkohajó ; — fcbule, — tanoda; —ftcmb, dása a ür belsejében; — abfdinvtt, — létszám, — állniány; — [teuer, gömb szelet; — nrbfe, - - tengely; — adó ; — tönten, — tettek; — — auSfc&nitt, gömb kiszelmény; Übung, — gyakorlat;—• ücrfoffuujj, — batjn, a — röppályája; — 6üch= — alkotmány, — szervezet; — fe, — fegyver; — burebmejfer, — tierfjöitníjj, — viszony ; — üorraf j), átmérő ; — főnger , — fogó ; — — készlet; — mefen, — ügy ; — form, — alak, — minta; — förmig, nniienfchaft, — tudomány; — jaljl' gömbölyű, golyódad, tekeded ; amt, —• pénztár; — geit, háború — giejjerei, — öntöde; — bnufen, ideje; — judjt, — fegyelem; — — rakás; — Inger, — hely (he­ jug, — járás, — járat;— gulage, lye a csőben), — ászok, megfe— pótlék; — juftcmb, — állapot. neklése a golyónak, (a sok lö­ Krippenbeisser, karórágó. véstől támadt gödrök, mélyedé­ Krokiren, 1. Croquiren. sek , hasítások a furat hosszá­ Krone ber SßrufttueEir, a mellvéd te­ ban);— let)re, ttrelő, Urkarika (a tőzete ; —nfall, a tetőzet esése. golyók kellő nagyságának meg­ Krönung be§ gebeerten 3Bege§, a fe­ mérésére);— Iöffel,— kanál (az dett út megtetözése, megkoroná­ izzó golyók hordására) ; — mo= zása, (midőn a vívó a fedett útig, bell, — minta; — patroné, — töl­ a sikam ormáig eljut, és ott üte­ tény ; — pftafter, fojtás ; — polirgeit a réslövésre felállítani kezdi). fajj, — csiszoló hordó; — preffe,

53 — vidék, tenger mellék; — möv< sajtó; — regen, — zápor; — fájuf, fer,—mozsár; — ííjuim, —torony; — lövés; — jange, —• fogó; — äiefjer, — húzó, körömvas. — ttmcöe, — ör; — nmebfebiff, — Kühleimer, hütőveder (a törlő beőrhajó. mártogatására gyors lövésnél). L. Kulminationspunkt, tetőpont, tetőzési pont. Kummet, iga, hámiga; — eiíen, — Laboratorium, vegymühely; 3lt= vas; — gefcbirr, — hám, igás hám; tiűerte —, tüzéri, tüzérségi —. — í)Q
54 — ; ßofematten —, boltony — ; Lager-dienst, tábori - szolgálat • — ®epreffion8 —, homlitó — ; 1. Ott; gaffe, — út; — gerőtb,, — szer; — gelb —, sik — ; ©cbirgS —, he­ leben, — élet; — tjütte, — i kuny­ gyi — ; 'f>nubi| —, taraczk — ; hó ; — fünft, 1. Castramentation; Mfteti —, part — ; Ääftcnmörfer — Hiiiíje, —i sapka. —, partmozsár — ; 9toH —, gor Lagern, táborozni;— unter freien §immel, szabad ég alatt táborozni. - ;.©cbjp —, hajó — ; ©ertljetbigungá —, védelmi — ; ä&aE —, Lager-ordnung , tábor - rend ; — plajj, — hely; — polijet, —i rend­ gátony — ; SBanb —, oldalas—; bic Gsrfdjüttemng ber — beim Slbfeu* őrség ; — raunt, — tér, térség, ern, a — megrengése, megrendü­ fektér; — loacbe, — őr. lése az elsütésnél; tragbare — Land, föld, ország, tartomány, tér; ber ©ebirgSartiüerie, a hegyi tüzér­ geft —, száraz föld; fladjeS —, la­ ség hordható — ai; cin ©tűi auf pos, sík vidék, mezőség. bie — bringen, egy löveget a — Landbevölkerung, a földnépe. ra emelni, a — ba helyezni. Landen, kikötni, szárazra, partra lépni, szállani. Laffetten-Beschlag, talp-pántozat; —• tjeiden, — horog; — íaften, — Land-armee, szárazföldi, szárazi láda; — morf er, — mozsár (kön­ sereg; — enge, föld - szoros, ten­ nyű kis mozsarak, melyek talpa­ gerköz ; — gebirge, szárazföldi, kon kezeltetnek) ; — nägel, — szárazi hegyek. szegek; — rab, — kerék; — rie Laudesbeschreibung , térleirás , gel, — göröb; — fdbtoanj, — csu­ (egy vidék ország leirása, kato­ sza ; —rcanb,— oldal. nai szempontból). Laffettirnng, talpazat;— ber ®c= Landesvertheidigungs-ausschuss, fcbüije,*—a a lövegnek. honvédelmi bizottmány (a hon­ Lage, fekvés, helyzet ;$nnb — beim védelmi ügyeket vezetett bizott­ Sectjten, kéz — a vívásnál; eine mány az 1848-49 iki magyar boEe — geben, sortüzet adni, az függetlenségi harezbau);— öerellenhajóra az egész ágyúsort el­ ratl), hazaárulás; —tierrcitíjer,— sütni ; — ebene, feksík (mely egy hazaáruló. erősség szinvonalozásánál jön te­ Land-feste, vár, szárazföldi - vár; kintetbe). Lager, tábor; — abbrechen, — t bon­ — ^eer, szárazi, szárazföldi had­ sereg ; — farte, földabrosz , tér­ tani, fölszedni; —- aufgeben, 1. ab­ brechen ; —- aueiftecfen, a — t kitűz­ kép ; — frieg, — háború, harcz; — macbt, — erő, — hatalom; — ni ; — in ber ©eete beé ®efcbü|e§, tneffer, földmérő; — mily, néphad; mélyedések a lövegcső Űrében (ászkok) 1. Kugel — ;— ber ©cbilb- — offijier, — tiszt; — nfciíer, part­ oszlop ; — rücfen, síkhát; — reiter, jetpen , a lövegcsapok számára lovas csendőr; — fpit}e, — ftvaffe, tett kivágások a talpban (a még országút; — ftreifer, maradozó; meg nem vasalt csapvápák); — — fturm, népfölkelés; — truppéit, febjagen, —t ütni; greiíager, 1. Bi— csapatok, — had. vouak ; öerfdjattitc« — , erődí­ tett—. induiig kikötés, partra szállás;

55 —8 Gruppen, kikötő, partra szál­ ló, partrohanó csapatok. Landwehr, fölkelés, fölkelő nép­ had (a rendes hadsereg támoga­ tására szolgáló, s a sorszolgálatot teljesített harczosokból álló tar­ talék had); — inftitution, —i, átalános hadkötelezettségi intéz­ mény ; — folbat, — lö harczos ; — rutnb, szárazföldi szél. Landzunge, földnyelv. Langbaum, nyújtó (a szekéren); — fehére, — ágas. Länge, hosz;— ber ÜJlefifette, a mérláncz — a. Längenabweichung, távkülönb­ ség (azon távolság, rnelylyel a golyó a czéluál messzebb vagy rövidebben megy) ; — Sínfi(f)t , hosz - nézet; — burcfjfdmttt, hosz metszet; — eittíjeit, — egység; — maß, — mérték; — meffung , — mérés; — ftreuttg, távszórás (a szétpattant ürlövetek és a kar­ tácsok szórtávja). Lang-risse, eintS ©emebrlaufeS, beS ($e\á)tyxol)xeé, j. Kugellager, Langtau, l. Schleppseil. Lanze, dzsida, kelevéz; — brechen mit Semonben, lándzát törni vala­ kivel;— einlegen, fällen, dzsidát ejteni, nekiszegezni. Lanzeu-fähnchen, dzsida - lobogó; — teiter, dzsidás; — rtemen, — szij; — )üi|e, — hegy; — fticb, — szúrás ; — ftange, — rúd; — tret ger, dzsidás, dzsida hordó. Lärm, zaj; — fchlagen, —t ütni; fal» feber —, hamis zaj. Last pferd, teher - ló, podgyász ló; — fehiff, — hajó; —rocigen, — kocsi. Laterne, vilár; §orn —, szarv —. Latrinen in einem Sager, árnyékszé­ kek, félrehelyek a táborban.

Latte, lécz; —n profil, — váz. Lauf, cső; ©eroehr —, fegyver — ; — eines gluffeS, a folyam, a víz folyása; fcbneUer —, gyors futás, futamat, szaladás. Lauf-brücke, gyalog - hid, palló hid, bürü; — feuer, futótűz; — graben, futó árok, viárok, kerü­ let (azon mélyút, melyben a ví­ vó, fedezve a vívott tüze ellen közeledik a vár fő kerülékéhez, gátonyzatához); — grabenwacbe, víárokőr; — latte, csúsztató lécz (a magas gátonytalpak padlatán); — ringe, fegyver karikák (a csőnek az agyhoz erősítésé­ re) ; — vinne, csorga (a fegyver­ agyon) ; — rolle, csúsztató csiga; — fdjritt, futó lépés;— fdjroeűe, -- talp ; — fdjtuelEenbo^eu, forgó vas nyelv, a gátony talpkeretén ; — Jettel, körözvény. Lauge, lúg; — nfaíj, — só, lugony (mely a salétrom megjegeczedése után felmarad). Läuterung be§ éafyeterg, tisztálása a salétromnak. Lavine, görgeteg; ©djnec —, hó —, Laviren, 1. labodázni, ide oda mo­ zogni a hajóval, 2. árnyékolni, mértani testeket fekenynyel. Lazareth, kóroda; Selb—•, tábori — ;— wagen, etc. l, Sanitätscorps. Lebensmittel, élelmiszerek ; mit —n &etfel)en, —kel ellátni, élel­ mezni; — magajin, élelmitár. Lebensstrafe, halálbüntetés.' Lebhaftes feuer, élénk tüz; — ©efecfot, — harcz. Leck, lyuk, nyílás a hajón. Leder-zeug, bőr - nemű, bőrrészek ; — ftffcn, — vánkos. Leeseite eine« (SdjiffcS, a hajó szél­ mentes, az az, azon oldala, mely nincs a szélnek kitéve.

56 Legen SStfajjung in einen Ort, hely­ Leiehte-Trnppen, könnyű csapa­ tok ; — Infanterie, SabaEcrie, Sirőrséget tenni valamely helyre; ttllerte —, gyalogság, lovasság, Setrnngen —, padlatokat rakni ; tüzérség. fid) cor eine geftung —, táborba szálni egy vár előtt; fid) üor 3ln= Leiter, hágcsó; — erfteigung, — vaíer —, horgonyt vetni. li megmászára a falaknak,- — íuajeu, társzekér. Legion, hadcsapat, kisebb nagyobb haderő, légió; ungcmfdje §ülfé — Leitfaden, vezérfonal. in Stauen, magyar légió, magyar Leit-féuei', futó - tüz (aknák és tű­ zijátékok meggyújtására); — segély hadsereg Olaszországban ftoppine, — gyuszál. (mely, Kossuth és az olasz kor­ mány között kötött szerződés Leitung, vezetés; — einer £tuf>pe, folytán, ott, mint magyar nem­ egy csapat —e. zeti honvédsereg 1860 -1867 ig Lenden, ágyékok (lóé). fenállott); preufifd) • ungortfdje — , Lenk-barkeit ber Saíjtjeuge, a hajtpohosa - magyar — (m%ly Poiosa-] «wfck Htöxgékw&yftága,, hajléországban állíttatott föl az 1866konysága;— feil, futószár. iki porosz - osztrák háború alatt). Leuchtkugel, fénygolyó, világító golyó; (az ellennek éjjeli megviLegiren, ötvözni, összeforrasztani lágosítására szolgáló tüzitest); két fémdarabot. — ne£, — háló, - fonadék ; — va> Lehmförmerei, agyag - mintázás; fete, világító röppentyű ; — tíjurm, — jiegel, vályog (mellvédek épí­ világító torony. tésére). Libelle, lejtmérő. Lehne, meneteles lejtő. Lehr-bataillon , oktatási - , pót­ Liehtel, stitöcs (hosszú papír tok­ iászokba vert, érves tűzzel égő zászlóalj. gyuanyag az ágyúnak esős időLehre, ür, üresség; (Solibr —, ürelö, ürkarika; itugel — , golyó . beni elsütésére). ürelö. Lichten ben Sínfer, fölvonni, fölszed­ ni a horgonyt. Lehre, öon b« 58a^n (Slugbahn) ge= roovfener körper, vetett (dobott) Lichtstrahl, fénysugár. tárgyak röpvonaláról szóló tan, Lieferant, szállító. vettan; Soliber —, 1. Lehre. Lieferung, szállítmány; —g fchein, Lehr escadron, oktatási, pótszázad. szállítási levél, nyugta. Leib, test; Semnnben an ben — ge= Liegen in SBefci^ung, helyőrségben í)en, valakinek neki menni; — lenni; im gelbe —, táborban —. gnrbe, — őrség. Liément, körülnyomás, körülnyo­ Leibes-montur, testi - öltöny; — mása az ellen pengéjének (ví­ ftrafe, — büntetés ; — übung , vásban). testgyakorlat. Leib-regiment, test - őrezred; — Lieutenant, hadnagy; £)ber—, fő —; Unter — ,al —. ttmdje, — őrség. Leiehen-conduct, katonai • teme­ Ligue, szövetség, államszövetség. tés, temetési - kiséret, gyászkí­ Limito-Raúchtabak , katonado­ séret;— yarabe, dísz —. hány.

57 Lineal, vonalozö, vonasz; ®topter Löffel, kanál (az izzógolyók tölté­ —, 1. Diopter. sére) ; — be? uttgcm|á)en ©attefó, a magyar nyereg kapája. Lineartaktik , vonalharczászat ; fejlődött vonalokbani mozgal­ Logement, vífészek, vigyülhely (a mak tana. vár tüze ellen védett hely, mely­ Linie, vonal, gernbe —, egyenes — ; be a támadó magát a sikamon trumtne —, görbe —; éd)laá)t —, befészkeli). harcz —, csatasor; fenfredE)te — , Logge, sebességmérő (a hajó sebes­ függélyes; öertkní — , függő­ ségének megmérésére szolgáló leges —. eszköz). Linien,fcefefftgte,einfache, bopneíte, Loggen, megmérni a hajó haladási aué Sietett, Őunetten, Siingm ju> sebességét. fammenge|"f|c, egyszerű , kettős Lohnnagel, végszög, tengelyszög. szöggátakból, oldalas gátakból, Löhnung,fizetés,napidija a legény­ és szögzetckböl összeállított erő­ ségnek; — auétfjetlen, kiosztania dített vonalok; jufcmimenljcmgenbe —t; —§ ytUtí, —i kimutatás. —, összefüggő —; — caballerie, — Longe, futószár; — arbeit, —oni sor lovasság (mely alatt a legtöbb lovaglás. seregben a nehéz lovasság érte­ Longiren, futószárolni, futószáron tik) ; — mfan.terie, sor gyalogság; a lovat körben járatni, hogy a — fcfjíff, sorhajó; — fcfoipcapttän, kezdő lovas biztos és erős ülést tengerészeti ezredes; — fd^iffőíieu= kapjon. tencmt, tengerészeti százados; — Lootse, kalauz, révkalauz (seké­ fteUung, sor állás, sorbani felál­ lyes vizeken a hajók vezetésé­ lás ; — truppé, sorhad; — jeid)* vel foglalkozó tengerész). nuno,, vonal rajzolás. Lösegeld, váltságdíj. Linke Sltuife, bal oldal; — r Sliigel, Losgehen, elsülni; — bcS ®ett>ef)ré, — szárny. a fegyver elsülése; — auf ben Links fcficiut vsz. balra nézz!; — Seinb, megrohanni az elh-nt, rá­ fdjmenfen, vsz. — kánya - rodj!; törni az ellenre. — um, vsz. — át!; — cmfmcit= Loskaufen Dorn SMitärbienft, kivál­ fájiren, marfdj, vsz. — fejlődni, in tani a katonai szolgálattól, a ka­ dúlj !; — bormőrts Slufmarfd)iten, tonai kötelezettség alól. ajitttfc^, vsz. — előre fejlődni, Losschiessen, bo§ ©eroeíjr, elsütni in - dúlj !. a fegyvert. Liste, névsor jegyzék, sorozati Losnng, jelszó, tábori —, hadi —, jegyzék: ßomanbir —, vezénylé­ hadige: — tuort, 1. Losung. si — ; SiangirungS — , sorakoLoth, mérőn, kutatóén (a víz mély­ zási —. ségének megmérésére); — leine, Lithographie, kőnyomat, kőnyom­ — madzag. da , felb —, tábori —. Lötheu, forrasztani, összeforrasz­ Litze, zsin, rangjel a hajtókán. tani bádog és érezdarabokat. Loch, lyuk; Siinb —, gyu —. Loderbeutel, lisztlőpor zacskó, por- Löth-kolhen, forrasztó; — rofit, banyozó zacskó. i — cső.

58 Lücke, nyilas, ajtó, a, hajó fedél zetén. Lücken im ©liebe , hézagok a sorban. Luft, lég, levegő ; — brucf ctneá a6* gejájofíenen ©ejdjoffea, az ellöt lö­ vet — nyomása; — floppe, — bil­ lentyű ; — pumpe , — szivattyú; — ftrötnung, — ö'mlés, — járat, — vonat. Lüften ber SJtunitton, a lőszer szel­ lőztetése. Lunette, oldalas szöggát. Lungenpfeifer, nyoszogó (ló). Lunte, kanócz (a lövegek elsütésé­ re);—« fälofibüdjie, — fegyver; — nftocf, — bot; — fajién, — lá­ da; — fdjlofí, — szerszám. Lupe, nagyitó lencse, — üveg. Lust-feucrwerk, tűzijáték; — tugel, fénygolyó; — fugcljünber , fénygolyó gyutacs M. Maceration, áztatás, pállasztás, (leáztatása a hasnak a csontról, csontvázak készítésénél). Macht, hatalom; bewaffnete —, fegy veres — ; $vicg3 —, haderő. Madrillbrett, a Iógdeszka (melyliöz a zúzár erősítve van, midőn kapuk szétrobbantására azokra függeszteűk). Magazin, raktár; SDÍonfuré —,ruha­ tár; SJhinitionS —, lőszer tár, —; *)>ult>er —, lőpor —. Magazine anlegen, raktárakat felál­ lítani. Magazins-Aufseher, raktár - felü­ gyelő ; — üevpftcgung, — élelme­ zés (a csapatoknak a hareztéren raktárokbóli élelmezése). Magistrallinie, fővonal, tűzvonal

(a, kerülők mellvédének belső oromvonala). Magnet, delej; — eifen, — vas; — nnbel, — tü. Magnetische Äraff, delejes erő. Major, őrnagy. Manifest, kiáltvány; Sriegé — , hadi —. Manipulation, kezelés. Manipuliren, kezelni; — bev $elb= roebel, 3Bad)tmeifter, geuerroetfer, kezelő, számadó, őrmester, tűz­ mester. Mann, ember, legény; — gegen —, ember ember ellen ,• jiuei, brei — l)0d), két, három sorban; ein, jioei — auS bem jroeiten ®Iieb iné erfie, vsz. egy, két ember a második sorból az elsőbe!. Mannschaft, legénység; — áfíanb, —i állmány, létszám; — Dom Seíbtuebeítt&ttmrté,a — őrmester­ től lefelé; auSeríefene—, kiváló —; junge —, fiatal —; mit ber ganjen— auf6tedjen, az egész—, gel elindulni. Mannschafts-gebühr, legénységi illetmény;—tierjetc&ttif!,—soro­ zat ; — jimtntr, — szoba. Mannszucht, fegyelem; l.Disciplin. Manenvi'e, mozgalom, hadmozga­ lom, hadarlás, hadarlat, hadarolás; Srűáen —, hidmozgalom ; gelb —, harcz gyakorlat, 1. ott; Sruppcn —, csapatmozgalom. Maueuvriren, mozogni, (csapatok­ kal) mozgadozni, hadarolní. Maneuvrir-kunst, mozgalmi, hadarlási művészet;— píafs, — tér; — reglement, — szabályzat; bie £rup= pen —ten gut, a csapatok jól hadaroltak, mozogtak, a mozgalmakat pontosan hajlottak végre; bie Sruppen —en Iciffcu, a csapatokat hadaroltatni, velők moz-

59 galraakat hajtatni végre ; bett Marode, beteg, beteges ; — flimmer, kórszoba. -. §eiub au§ einer ©teünng heraus — ren, az ellent egy állásból kiha- Marodenr, beteges, marodozó. darolni, ügyes, oldalait és hát- Marodiren, betegeskedni. mögét fenyegető mozdulatok, Mars, 1. hadisten, 2. tereb (az árbocz derekán levő deszka áll­ mozgalmak által állásából harcz vány). nélkül kiszorítani. Mantel, köpönyeg; ÜBlei — ber Sang« Marsch, menet; — vsz. in - dnlj! ; ben — antreten, elindulni; angc« gefdjoffe, a hosszlövetek ónburkoftrengter (forcirter) —, erőtetett, nya (azon ónfelület, melylyel a erőszakos —; —33emegung,—moz­ vaslövet bevonatik, hogy kilőve galom; — roum, — tér; öerftecfter tésekor a csőbe szorosan bele fe­ —, rejtett — ; ein &age — , egy szüljön, és a vonások csavaro­ napi — járás. dását követve, hosztengelye kö­ rül f )rgó mozgásba hozattassék); Marschal, (Feldmarschal) tábor­ nagy ; — ftfd), —i bot — riemen, köpenyszij (a köpeny, nek a nyereghöz való csatolásá­ Marsch-adjustirnng , menet - öl­ töny, — öltözék; — arten, — mo­ ra) ; — facf, batuzsák. do* ; — SBefebl, — parancs, indu­ Manuhalliste, dárdavetögép. lási parancs; — co tonne, — osz­ Manumotionen, kézforditás, kéz­ lop ; — btfpojition, — intézkedés; mozdulatok (a maroknak a csuk­ — fertig , — kész; — gefecbt, — lóban egyik vihelyzetből a má­ harcz, összeütközés. sikba forditása). Mappirung, térfelvétel, vezérkari Marschiren, menelni, menni; —be Sruppe, menelő csapat; au§ — , tisztek által végzett országos elindulni, elmenni; ein — , be­ felvétel, egy vidék mértani fel menni, bevonulni; — laffen, mevétele. neltetnl. Marine, tengeri haderő, tengeré­ szet ; — arfenal, —i hadszertár; Marsch-lager, menet - tábor; — li uie, — vonal; — orbnnng,— rend; — artillerie,—i tüzérség;— co* — quartier, — szállás; — nd)> manbo, —i parancsnokság; — főt' tung, — iráuy; — route, útlevél, bat, —í katona; — Gruppen, —i — ftraffe, — út, hadút; — tag, — csapatok ; Äriegg —, had —. nap ; — tempó, —időny, — gyor Marinem*, tengerész. saság; — ü6uug, gyakorlati — ; Marketender, csaplár, csapláros; —tieríjaltung, — szabályzat; — — ei, tábori csapszék ; — m, csap- jufage, — pótlék. lárnö; csaplárosnö ; — magéit, — Martingal, orrszegöszár. ugrószij. kocsi. Maschikuli, vaklamü, Maschikuli Markiren, jegyezni, jelölni, kijelöl­ (házak védelmére az ablakok­ ni;— beim ©cbei&enfchíejjeu , — a ból kiépített és lőrésekkel ellá> czéllövésnél. tott fedett erkély-féle müvek). Marmite, nagy roncsaféle lövet Maschine, gép; ábbreí) —, eszter­ gályozó — ; SSohr — , fúró — ; Francziaországban a 17 dik szá­ Sticht —, irány — ; Sticht — nbolzadban.

60

jen, irány szög; — 9lid)t — nfeil, irány — ék; ,$erfcí)raub —, becsavaró gép; [Rtdjt — riegel, irány — göröb. Masacre, mészárlás. Maske, áleza; §ie6 —, vág —; @tofj —, szúr — (a test védésére ví­ vásnál). Maskirte äktterie, eltakart, fe­ dett, leplezett üteg; — Stellung, — állás. Masse, tömeg; — naufftelíung, — állás ; — nbeiuegung, — mozdulat, —es mozdulat. 3n bte ajfaffe, vsz tömegbe!. Masselott, 1. SSerlorenev Äopf. Massiv, tömör; —e fugel, tömgolyó; — gefíjoffe, tömlövetek. Massregel, rendszabály. Massstab, mérték, mérv, mérszer; öerjüngter-—, kisebbített, kicsi­ nyített, fiók mévv •,titvgvö^tt«—, nagyobbított. Mast, árbocz ; Befan —, hátsó — ; Socf—, elö — i ber grofje —, főárbocz; — bnum, — fa; — forb, tereb, — kosár; — tvierf, —ozat, — szerkezet. Material, anyag, anyagszer; ÜBnu — , építő anyag; — bebarf, — szükséglet; Slrtiűerie — , tüzéri anyagszer; Kriege - , hadi —, hadiszer; — cm8weiS, anyagszer ki­ mutatás ; —ien ®e6al)turtg,— ke­ zelés ; — reduiung, — számadás ; — öovratlj, — készlet. Matrose , bajócz; — ncorpé , — csapat. Mauerbrecher, faltörögép. Mauerwerk, falazat, falmü. Mauke, csttdsömör. Maulthier. öszvér; ©ei'cbüíj •, Snffet« tett«, SJlunitionS —, löveg -, talp -, lőszer — (hegyi ütegnél).

Mausfalle, egérfogó (aknagyujtó készülék). Mechanismus, gépezet. Medaille, érem, emlékpénz. Meer, tenger; — bufen, — öböl; — enge, — szoros; —e§ becfen, — me­ der ; —e§ fläche, — szine; —eg ge= biet, — mellék, vidék; — Ijofe,— i forgatag; — farte, — abrosz. Mehl-pulver, liszt - lőpor; — fölvé­ tet,— salétrom. Meile, mérföld; —n jetger, — mu­ tató. Meldung, jelentés; Sriií), 5l6enb —, reggeli, esti —. Menage, étkezés; — buá), étkönyv; — gelb, étpénz; — meifter, ét rendező. Menagireu, étkezni. Mensur, vitáv, vivótávolság (mely­ re a vívófelek egymástól felállanak) •, — wtfymeu, —va állani. Meridian, déllö ; — ebette, déllő sík; — frei«, délkör; — linie, dél­ vonal. Merlon, hanta (a, mellvédnek két két rés között fekvő hant alakú része). Messaparat, mérőszer, mérőké­ szülék. Messen, mérni, fölmérni. Mess-kette, mér - láucz; — fünft, — tan; — \é)mx, — zsineg; — tutlje, — vessző ; — tifd), — asztal. Metall, fém; — bijmtij, — távolság (a fémlövés távolsága); — í)ülfe, — hüvely; — fugel, — golyó ; — ridjtung, — irányzat (az iránykö­ rök fölött); — fcbuf3, — lövés; — ftcirfe, a — (a lövés oldalainak) erőssége; ©efeí)it| —, löveg —; — fugel, — golyó. Métre, méret, mért (a délkör ne­ gyed részének tizmiliomod része). Metzelei, mészárlás.

61 Meuterei, lázadás, zendülés. rajz ; — tranfüortgfyaué , hadszálloda; — Derbredjen, — bűntény; Miethtruppen, zsoldos csapatok. — äkrfaffung, — alkotmány; — Militär, katona, katonai, katona­ üerbreájen, — vétség; — oerbienft= ság, had, hadi; irreguläres—, nem freuä, — érdemkereszt; — t>cr= rendes —; regulareg —, rendes—; pftegőbeamte, — élelmezérségi hi­ — opotfjefe, —i gyógyszertár; — vatalnok ; —roefen, — ügy; — cirar, — kincstár; — arjt, —i or­ geitfdjrift, — lap, folyóirat. vos ; — abminiftration, 1. Adminis­ tration ; —• apellationSgertcbt, — Miliz, néphad. fellebbezési törvényszék;— be Mine, akna; glatter —, lobak^a, 1. Qtnte, — hivatalnok; — brand)e, ott; futnád), ftarf gelabene —, gyen­ katona szakbeli, katonasághoz gén, erősen töltött—. tartozó; — cljaraeter, — jellem, Minen-ast, akna - ág; — bau, — czim; quittiren mit djaracter, — épités ; — brunnen, — kút; — czimmel kilépni; — commaubo , gang,— menet,— út;— £jau|>t-—i parancsnokság; — coufcrtyti« gang, — főút; — [>erb, — pad; — on, — összeírás; — bienft, —i, ha­ íjöljer, — fák; — gaEerie,— tordi szolgálat; — biftricft, — kerü­ nácz ; — fnmmet, — öböl ; — let;— biöifion, hadosztály; — frieg, — harcz; — ofen, 1. — tam©rgiehurtgSanftalt, — növelde; — mer; — fabung, — töltés; — ra= geograpb/ie, hadiföldleirás;— ge< tjon, — térjem; — fcbacht, 1. — ogrctpljiídjea Snftitut, hadföldleirási brunnen; — fprengung, — lobbanintézet;— gefefe, — i, hadi törvé­ tás; — füftem, — rendszer ; — nyek ; — gouöernement, — kor­ trister, — töltsér; — jünbung, — mányzóság ; — gefejjbucb, — hadi­ gyújtás. törvénykönyv ; — grenjcorbon, — határzárvonal; — grenje, határőr­ Mineur, aknász; — corpg, — kar. vidék;— gtimnoftif, — testgya­ Miniren, aknászni; unter —, alá —. Minirkorb, aknakosár. korlat. Mischung be§ ^SulDerfö^e, lőpor ke­ Militärisch, katonai, katonailag, verék , összekeverése a lőpor hadi, hadilag; — auftreten, — fel­ anyagoknak; (a lőport képező lépni ; —e Setbienftc, — érdemek; anyagok bizonyos aránybani ke­ —e Slufnfmte, — fölvétel (kato veréke, összekeverése)' nai szempontbóli felvétele a Mittelgebirge, 1. Gebirge. térnek). Militär-jahr, katonai, hadi - év, — Mittellinie ber (Scfjiefiíc&arte, a lőrés középvonala, az irányvonal. közigazgási év ; — juftij , — igazságszolgáltatás; — farte, — Mittel-punkt be§ SBoEiuerfeS, az ortérkép; — Sebranftalt, — tanoda; dony közép - pontja (a torok­ pont) ; — reitet, — lovas (hatos — literotur, — irodalom; — mu­ fogatnál a két középső lovat haj­ fti — zene; — poltet, hadrendőr­ tó kocsis); — riegel ber Saffette, a ség ; — quartir, katonaszállás; — talp — göröbe; — ftücf etneg ©efdjritt, — lépés; — fdjttle, — tano­ fd)ü|e§ , a löveg középrésze; — da;— fuital, — kóroda;— ftttl, treffen,—harczad; — ivaE, 1. Cour— irály; — topograníjie, — hely­

62 tine; — jui) , — fogat (hatos gyilok, tőr;— gefehofi, ölöfegyfogatnál). ver, lövet. Mitwirkung, közreműködés, össze- Morgen-rapport, reggeli -jelentés ; mtiködés. — fehup, — lövés; — roocbe, — MoDile-Colonne, mozgó-csapat, — őr; — íoinb, — szél, keleti szél. hadoszlop; — 9íntionaIgarbe, — Mörser, mozsár; ezen : \>a$ SJoben* nemzetőrség. ftüc? be§ —8, a — fenékrésze; ber §enfel, a fül; bie tammer, az öböl; Mohilisirung, mozgósítás, karcz\>a% Slíittelftücf, a középrész; bie képesé tétel. SBölímng, az ivellet; ber Slug, a Modell, minta; — 6rett, — deszka vettyü; — mit ctjlinbrifdjer, mit fe= (311m Sinfchlogen ber ©(^nnjforb» gelförmiger fnmmer , — henger-, ppcfe, a gátkosárkarók beverésékupalakú öböllel ; — in ber re; jum Sovnien ber ©efcbüjje, in fieljtn unb Sonb, a lövegalak el­ @tampfmii[)h\ — a kölyümalomban, a zúzdában. készítésébe agyagból és homok­ ból ; jum Sormcn beé $or)lfugel- Mörser-batterie, mozsár - üteg; — ferne?, az ürgolyóbél alakítá­ ocrruitg, — padlat; — rorjr , — cső ; — fatteüuagen , — nyeregsára sat). kocsi ; — fcblcife, — szán (a mo­ Molo, 1. Hafendamm. zsár ducztalpa). Moment, mozzanat, pillanat; étit* jdjeibenbcr — , eldöntő, elhatá* Moulinet, körvágás , lendelés; — fdjlagen, lendelni, körben hadarozó —. rászni; — Stocf, lendbot. Mond, hold; t)al& — förmige ©cfjatv Mousquete, régi kanóczczal elsü­ %t, fél — alakú harczgát. tött lőfegyver. Montiren ; ruházni , felruházni , egyenmliázni, öltönynyel ellátni. Mousquetier, kanóezos fegyverrel ellátott harezos. Montirung, ruházat, egyenruházat, Mousqueton , rövid lovassági hadi öltöny. fegyver. Montur, ruha, egyenruha, öltöny; fleine —, kis, mindennapi — ; ní>« Mücke, iránylégy a fegyveren. getragene —, elviselt, elnyűtt, ko­ Mulde, melencze. pott, ócska — ; fetffen, — át átveu Mundiren, tisztázni, letisztázni va­ lamely iratot. ni, kapni, kivenni. Monturs-anstalt, ruházati - intézet; Mund klotz, tajbász, ágyúdugasz; — loch, az ágyú szája, torkolata, — Branche, — szak; commiffiott, az Urlövet szája, nyilasa. — bizottság; — bepot, — maga szájnegyedlö jin) , ruhatár; — ftücfe, ruha da­ Mundquadrant , (mely a löveg furatába tétetik rabok. az irányfokok megadására, mi­ Moor, ingovány, láp; — torf, tő­ dőn az emeléket használni nem zeg, turfa; — grunb, —os tér. lehet). Moos, moha. Mundstück, zablarúd; gerobe«, gatMorast, mocsár, süppedek ; —iger gen —, egyenes, patkó — ; ge6ro(Srunb, —os tér. djeneé—, csukló—. Mordbrenner, gyújtogató; —eifeu, Mündung, torkolat, szakadás (fo-

63 Nachdrängen bem Seinbe, szorítani, sarkon követni az ellent. Nachhut, utó-csapat, utóbad ; — gefedjt, — harcz; — mann, utóember, pótember. Nachrücken, utána nyomulni, csat­ lakozni, zárakozni (az előttevaló csapatokra); — bem Öeinbe, utá­ na nyomulni az ellennek, üldözni áz ellent. Nachshuh, pótlat; — an Gruppen, csapat — ok, segély csapatok; — güerppegémagn^in, pótélelmi­ tár. Nachsetzen, 1. NachrückeuNacht-lager, éjeli tanya; — po­ fién,— őr; — tuadje, — őr, őrség. Nächtlicher llidevfall, éjeli meg­ rohanás. Nachtrah, utócsapat. Nachtrag, pót'ék. Nachtreffen, tartalék, utóharczad. Nacht-runde, éjeli keriugör; — ftgnol, - - jel. Nachzug einer Sírmee, a sereg utó­ lomja (élelmi, hadszer sat. vo­ nat.) Nachzügler, maradozó. Nadelrohr, tticsö (a gyutüszerszámban). Nase be§ ©duffeS, a hajó orra. Nasen-riemen, orrszij (a kantá­ ron); —ftücf amseimé, a sisak ka­ nyarodása, orra. Nationale, életleirás. National-fahne, nemzeti lobogó; — görbe, nemzetőrség; — gar= bift, nemzetőr. Natura, in Natura, természetben. Naturalien, természetiek, termesztmények; — Journal, termesztméN. nyi napló; — Verpflegung, — keli élelmezés. Nahe, agy, kerékagy. Nahen-hüchse, agy-börböncze; — Natural-quartier, szállás (való­ ságos). ring, — karika.

lyóé); — ber Cnnonc, az ágyú tor­ ka, torkolata, szája. Mündungs-fläche ber (Scittottc, az ágyú szájának, torkolatának elő­ lapja,- — weite, az agyú szá­ jának, torkolatának, a furatnak átmérője. Mundvorrath, tápkészlet, élelmi­ szerek, élelmiszerekbeni készlet. Munition, lőszer; bltnbe —, vak lő­ szer, golyó nélküli töltény; fcbarfe —, éles lőszer (golyóvali) töltény. Munitionär, lőszertárnok. Munitions- Ausmass, lőszer-szabat; — feinen, — kordély; — fnften, — láda; — parf, — telep; — tornifter, — tarisznya; — ücr= paefung, — elrakás; — üorbeveitung, — készítés-, —roagen,— kocsi-, — juttäget, — hordó. Másik, zene; Regimentéi —, ezred — ; — 6anba, — kar. Muskete, 1. mousquete. Muster, minta; — eifert, — vas, — patkó. Mustern, szemlélni, megszemlélni a csapatot; ciusi —, kiválogatni, kiszemelni. Musterung, szemle, hadiszemle; jaíjrítd^e —, évi — ; — halten, — ét tartani. Muthige Stuppe, bátor csapat. Mutter ber 9Ü^tfcí)rnube, az irány­ csavar tokja; — gemiube, anya­ csavar. Mütze, sapka süveg; Sager —, tá­ bori —.

64 Neben-flanke, mellék-oldal, a mel­ Niete, szegecs; ->- n, — élni; tier lékmüvek oldalai; — Pfiffe, — —, el — élni. folyók; — gong, — to> nácz, ak Niveau, színvonal, fekszín, vizszin ; naág; — mnnn, — ember; — — fd)td)te, vízszintes réteg; au — umcben, in einer Seftung, — őrsé­ feiu, egy —on lenni. gek egy várban. Nivelliren, szinvonalozní, lejtrnérelni, egy színvonalba hozni. Neigung, bcr üBruftrcel)rmanb, ber '•Schicjjfdjartenfotjle, a mellvédfal, a Nivelíir-diopter, szinelő, lejtmérő, lőréstalap esése; — 3 roinfel, irányzó, iránycső ; — inftrutnente, esésiszög. — szerek ; — fatte, — lécz ; — Netz, háló, hálózat; (Secunbör —, rangé, lejtmérö. másodlagos —; triangulirungg —, Nivellirung , lejtmérés , vizsziháromszögelési —. nelés. Neugeworbene Srupjje, újonnan to­ Nonius, paránymérő. Nord, éjszak; — pol, —i sarkborzott csapat. Neutral, semleges; fid) — Verhalten, Normal, szabályos, szabályszerű ; — nek maradni; — e ©teűuug — örüefe, — hid; — 6ruftroefire, eine§ öctnbeg, egy ország — állá­ — mellvéd; —- hőbe, — magas­ sa, magatartása. ság, rendes magassága a mell­ védnek ; — profil, — váz ; — Neutralisiren bie feinblidjen ©treit-©teŰuitjj, —, rendes állás.. fmfte, egyensúlyozni, megbéní tani az ellenséges haderőket, túl­ Normale, szabály, szabályzat. Noth-achse, tartalék, póttengely ; erővel lépni fel ellenükben. Neutralität, semlegesség; — fcr, — cmfer, — , vész horgony; — öettung, pótpadlat; — brüd'c, pót fiűrung, — i nyilatkozat; Deiuoff-hid ; — fdjrciuöe, — pótcsavar; — nete —, fegyveres —. fdmfs, vészlövés. Nicht combattant, nem harczoló Numeriren ber Sßnffen, megszámoz­ katona. ni a fegyvereket. Niedevland, alföld, alvidék. Nuss am äftefjtifdj, im ®eroc[)vjd)lop, Niederlage, vereség; — étiéiben, — dió, csukló a mérasztalon, a fegy­ et szenvedni; — ériéiben Inffen verszerszámban ; — feljle, — ho­ mit bem Seinbe, — et szenvedtetni rony ; — lodj, — lyuk ; — fchrau' az ellennel, megverni az ellent. 6e, — csavar; —- 3*pfen, — csap ; Nieder-lassen ben $ciím in bie öiufie, — jnpfenlod), — csaplyuk. leereszteni a sárkányt nyugra; Nuthe, horony, bevágás, mélyedés. — machen, lekonczolni, lemészá­ rolni ; — mezein, 1. — machen; 0. — fri6etn, összevagdalni; — fchie= pen, lelőnni; — ftect)en, leszúrni; Oase, gyepsziget, oly hely az afri­ — ftojjen, ledöfni; — finfen, alákai homoksivatagokban, hol te­ sülyedni. nyészet létezik. Niederschlag, csapadék. Oberärmel, 1. Haubitzärmel. Niederung, alvidék, lapály. Ober-befehI, főparancsnokság; ben Niederwall, 1. Faussebraye. — tiefet)! führen, a — vinni; —

65 6efef)I^a6er, főparancsnok ; — — §corp§, — i k a r ; — Wiener, commanbo , — parancsnokság ; # / — i szolga, legény. — erjiebunggfjaug, katonai főnö- Öffnen bie ©lieber, megnyitni a so­ velde; — felmert, — vezér; — rokat ; ©lieber —, tMrocitg SDtefcb! fíncEje be§ SSafferg, a viz szine; — vsz. sort nyitni, hár-rálj !; bie generál, — tábornok, — vezér; Saufgräben er —, a viárkokat —; — geioeíjr, felső fegyver ; — gurte, — bie @d)ie|fd)arten, kilőni a rést, felső heveder; — ingenienr, — Oehr, fül, gyürü; főmben —, ron­ mérnök; — jäger, — vadász; — csafül. lieutenant, — hadnagy; — offí* Onager, régi kövek vetésére (hají­ fier, — tiszt. tására) használt gépezet. Obere Hieb, felső vágás, (vívás­ Operation, működés, hadmüködés; ban). — ébafig, — i alap; — Scannet, — i iroda; — front, — i arcz; Oberster, ezredes Oberstabsarzt, főtö'rzsorvos. — álinie, — i vonal; — gprojecr, Oberst-lieutenant, alezredes; — — i tárgy; — Splan, — i terv; roacbtmeifter, őrnagy. — Sroinfel, — i szög; fecunbaire Ober-thierarzt, főlóorvos; — jeug* — § 93ap, Sinien, másodlagos, raavt, főszertárnok. esetleges — i alap, vonalok. Object, tárgy; Operations —, mű­ Operirende Slrotee, működő sereg, ködési —. hadsereg. Oblique Stellung, résunt állás. Opposition, nyomás, ellennyomás Obsevvationscorps, figyelőhadtest, az ellen pengéjére (vívásban). figyelőhad. Orden, rend; — gfreujj, — kereszt; Oekonomie, 1. Économie. — geidjen, — jel. Ofen, kályha; ©lüíj —, izzajtó— ; Ordinäre ©cfjritt, közönséges lépés. í>oif) — (Schmer —) olvasztó — ; Ordnung, rend; aufgelöste —, bon­ tott — ; geöffnete —, nyilt —; Éfticnen —, 1. Mienen-kammer. gefdiloffene —, zárt —; ©d)Iad;t Offene-©egenb, nyilt-tér, —vidék;— —, harcz —. Orbre, nyilt paranss; — 3 roerf,— Ordonanz, küldöncz; berittene —, erőd, — mü. lovas —; — bienft, — szolgálat; Offensive, támadó, támadólag; — — offtäier, — futár tiszt. auftreten (bie — ergreifen) támadó­ Ordre de Bataille, harezrend. lag fellépni; — SSemegung, — Organe, közegek; ämtlidje —, hi­ os mozdulat; — 3 SSerfyalteu, — vatalos — ; bermaltuugg —, keze­ os magatartás; bie —, a támadólési —. lagosság; befenfitie — , védelmi­ Organisation , szervezés, szerve­ leges támadólagosság. zet; Des—, felbomlása a csapat­ Offensiv-féld, támadólagos tér; — nak , szétugrasztása; szétvere.ftcilung, — állás. tése. Offizier, tiszt; Ober —, fő — ; Un* Organisiren, szervezni ; — eine Srupne, — egy csapatot. ter —, al —; fubalterner —, alan­ tas —; aggregirter —, beosztott Orientiren, tájékozni; — ben äftefä§ Charge, — ség, —i rang; tifet), — a mérasztalt. ÍZÓTÁK, 5

66 Orientirungs - pmikt, tájékozási gásnak és szúrásnak a vívásban) pont. 2. disz - kiállás, szemle; — cin* Origlon, gátonyftil (az ordony válljug,— öltözet; — niarfd), — in­ pontján, vagy elkülönítve az duló ; — pfcvb, — ló ; — [telimig, előtt emelt torony alakú mü). — állás ; — uniform, — kiállás ; Äivdjc -—, — istentisztelet. Orkan, szélvész. Orographie, hegyrajz; — fthe Sor­ Paradiren, díszelegni. te, — i térkép. Paralisiren bic ©tretífrafte, ellen­ Ort, hely ; — fchaft, helység ; — súlyozni a liarczeröket, meggyen­ Söertljribigung, — ek védelme. gíteni az ellen erejét. Osten, kelet. \ Paralell, párhuzam, párhuzamos. Ostwind, keleti szél. Paralelle, párhuzam, víárok, kerü­ let, kerületek (azon a megtáma­ Oxyd, éleg. dott várarcz előtt félkör alakban Oxydation, élenyités, élenyülés. vont mellvédéit árkok, melyek­ Oxydiren, élenyíteni; fid) —, éleben a támadó az ellenséges ttiz nyülni. ellen fedezve igyekezik a várár­ Oxydirtes ÉSifcn, élenyült, rozsdás kokig eljutni). vas. Paraphiren cin ßonjept, névjegyez­ P. ni, jóváhagyni eg}r fogalmazást. Pardon, kegyelem, bocsánat; — gc« Pack, batu, málha, podgyász ; mit &en, —et adni, megkegyelmezni. Sacf unb —, ezók óstul, mókostul, Pariren, fedezni, felfogni a vágást, podgyászostól; — fiffen, — ván­ szúrást, kitéreszteni az ellen pen­ kos ; — orbnurfg, rakolási rend ; géjét vágás vagy szúrás közben — pfetb, — ló; — ríemen, batuirányából; — ba$ ^Sferb, megállí­ szij ; — fncf, batuzsák; — jattéi; tani, összerántani a lovat; au3 — raknyereg; — fatrelrefteß, fanyeeinen §ie6, felfogni, kitéreszteni a reg , nyereg állvány; — fattel« vágást, fedezni magát a vágás gefchirr, — hám; — ffricf, rakköellen,- redjté, íinfé pavixt, vsz. jobb­ tél; — roagen, rakkoesi. ra, balra fe-dezz!. Packung, rakolás, rakodás. Park. telep (hol a víhad a vár löPallasch, pallós. vegtüzének terjemén kivül, víPallisade, czölöpzet, tinnye ; — készületeit végzendő, letelepe­ btuftroebr, réselt—. dik) ; Artillerie — , tüzér —; 3Se= Pallisadiren, czölöpözni, tinnyézlagenntgS—, vi— ; — befpanung,— ni; Oer —, el— (czölöpó'kkel el­ fogat; ©eníe — , mérnöki — ; keríteni egy,helyet). ©cbattjjeug —, gátszer — ;— ®irec« Pallisadirung, czölöpözés, elczölötor, — igazgató ,- — roagen , — pözés, czölöpzet, tinnyézet. kocsi. Panzer, vért; —fycmb,— ing; — Parlamentair, alkudozó. tleib, fegyverderék; — fdjiff, — Parole, 1. Losung. es hajó. Parteigänger, száguldozó, portyá­ Parabel, hajtalék. zó ; — cor|)§, — csapat; — bienft, Parade, 1. Fedezet (felfogása a vá­ -- szolgálat;— flieg, — harcz,

67 kis harcz (gyors mozgásokat te­ Pauschíil-óebühren, átalány illet­ mények ; — gelber, — pénzek* vő kisebb csapatok által folyta­ Pavillon, szárnyépület. tott másodlagos harcz). Pech-faschine, szurkos - rözse (hi­ Parteigeist, pártszellem. dak sat. felgyújtására);— franj, Partisane, 1* Parteigänger. — füzér. Pass, szoros. Peitsche, ostor; 9teitfdjul — , lo­ Passepoils, sujtás. Passganger, poroszka, poroszkáló varda —. ló 1. Klepper. Peloton, kis csapat, legtöbbnyíre Passirkugellehre, ürelö karika, egy szakasz; — feuer, szakasz melyen a golyónak át kel! esni. tííz; — führet, — vezető. Passirung eineá Süéftlée, cincé Sluf- Pelz beé #ufíareii, mente; — fehnurr, feg, átvonulás egy szorul a ton, át­ — kötő. kelés egy folyón. Pendel, inga, lógony; 6aIIiftifcr)er —, vettani —, 1. ott;— fdjroitt' Passives SSertjalteu ber Sruppe, a gung, inga lengés, lógony ingás, csapat szenvedőleges magatar­ hintálás. tása. Pension, nyugdíj ; —íren , nyugal­ Passivität, szenvédőlegesség. mazni ; —nirung, nyugalmazás. Passkugel, feszgolyó, (mely épen Pensionsbogen, nyugaltnazási ív ; olyan nagy mint a cső Ure). — gebüljr, nyugilletmény. Patentalge halt, rokkand - illet­ Percussion, csapás, lökés, ütés; mény. — «brcmbröíjre, csapgyucsö; — 8» Patrone, töltény; blinbe —, vak —; ererjir —, gyakorló — ; j'nlutir —, geroehr, csapfegyver; —- éfapfel, diszlövés — ; fájarfe —, -éles — ; csapgyukupak, csappantyú; —8 @d)up —, lő - ; Sföurf —, vet — ; traft, csaperő; — §fd)top\ csap­ szerszám; — Stiermögcn, benyo­ — in Sauf, vsz. —t csőbe!; et' mulás! képesség (a löveté) egy greift bic —, vsz. —t ragadj !. bizonyos tárgyba, a lövet rom­ Patronen-hülse, töltény hüvely, boló képessége, ereje; — §3Ün= tokiász ; — Inger, — hely (a cső bitng, csapgyujtás, csapás, ütés fenékrészében); — papier,— pa­ pír ; — facf, — zacskó; — torniftet, általi gyújtás. — tarisznya ; — magén, — kocsi; Perioden, szakok, időszakok; — be8 Slngriffeg, ber S5ertbeibigung, a — tflfcbe, — táska, tokmány ; — támadás, a védelem — kai. jieí)er, — húzó ; — 3ie^erftift, — Peripherie, körület, körzet, kör­ húzószeg. vonal. Patrouille, járőr, járörség;—n fü^rcr, — parancsnok, vezető; Permantente SBefeftigung, állandó erődítés, erődítészet; — SSefefti» — ngang, őrjárat, czirkálat. gunggfunft, — tészeti művészet. Patrouilliren, őrjárni, bejárni, beczirkálni járőrrel egy helyet, vi­ Personale, személyzet; ©ienft —, szolgálati, szolga —. déket, megvizsgálni az őröket. Pauschale, átalány ; ^Jferbe —, ló Personal-®ebühr, személyes-, sze­ mélyi illetmény; — ÜSerímberung, — ; Schreibmaterialien — , »'ószemély változás, személy válszer —. 5*

88 toztatás, változtatása a személy- J tet bei* §anb, a ló nem lép ki, nem vág ki elég bátran; ein — auf> zetnek. Räumen, a lovat fölkantározni ; Perspective, távlat; ÜSogel —, ma­ einem — e bie 3üge( febjejjen (ajien, dár —. a kantárt megereszteni, meg nem Petarde, zuzár (harangalaku mo­ feszilett szárakkal hagyni a lozsár, mely lőporral megtöltve, lat vágtatni; gut 3U — e fi^en, jól kapuk sat. bezúzására használ­ ülni a lovon, jól lovagolni. tatik) ; — nbvett, lógdeszka, zúPferde-arzt, ló-orvos; — befcbjag, zárdeszka. patkolás, vasalás; — berfe, — Pfad, ösvény; burd) ben SSalb ge= pokrócz; — gcfdjirr, — szerszám; [jauencr —, erdőn át vágott —. — gutt, heveder — Ijuf, pata; — Pfaffenmütze, püspöksüveg (egy farbätfdje, — vakaró; — paufdjale, oly két fogú — két kiugró szö­ get képező — harczgát, melynek — átalány; — puj^eug, — tisztí­ vonalai egymást kölcsönösen vé­ tószer ; — [toll, — ól; — ftcmb, dik). állás; —roadjí,ló őr; — toartung, — ápolás. Pfahl, karó, czölöp. Pfahl-forücke, czölöp-híd; — tuerf, Pflanzt bctó ÜBctjonet, vsz. szuronyt — zet, karózat. tűzz !. Pfanne, serpenyő; —nbecfeí, — fe­ Pflaster, fojtás ; — fugel, — olt, — sal körültekert golyó. dő ; — nfeber, — rugony; @d)ilb —, csapvápa; in bie — Ijanen, Pfosten, 1. apró golyók, 2. palló. lekonczolni, összevagdalni; *$ül>Pfropf, dugasz, fegyverdugasz, foj­ tier in bie —, vsz. lőport a serpe­ tás. nyőbe!. Pfünder, fontos; 6-, 12 —, 6-, 12 Pfeife, süvöltyü; — ber 2ab)"tocf= fontos. rinne, sejtlyuk (az agycsatornya Phalanx, zárt csapat, (régenten, kis fedett része a fegyveren). nehezen fegyverzett, 8—10 és Pfeil, nyil; — 6ogen, íj ; — fájtig több sorban egy zászló alatt haríjász — ftange, — vas. czoló hadcsapat, hadtömeg). Pferd, ló; geritteneé —, lovagolt, Piafí'e, helyüg (a lónak helyben betanított, idomított ló ; |d)u[gc-ügetése, tanoszlopok között). reá)t [telién ba§ —, rendszeresen Pickelhaube, vasföveg. állítani a lovat (a különféle me­ netekben); fdntltcrfrei madjen ba§ Pike, dzsida, kopja ; üon bet — ouf aöanciren, közemberből fölemel­ —, kidolgozni a lovat, hogy lá­ kedni ; — nir, dzsidás, kopjás. bait ügetésnél jól előre vesse; Piket, őrfö, őrtanya; — é (Pfähle) ftütigeé -—, csökönös — ; f)artmäu> irányczövekek (melyek ugráló ligeS —, keményszájú —; meid)möuligeé —, puhaszájú — ; einge» lövéseknél a lőrés emelkedő ta­ lapjába tűzetnek, hogy az irány­ fatjreneS —, behajtott, kocsiban zás azokon át történhessék). jó járó — ; jufammenneljmen baé —, összeszedni a lovat; ba§ — Pikiren, péczezni. legt fidj iné ©ebif, a ló a zatlába Pikirnagel, péczető. bele fekszik; ba§ ^>ferb bleibt Ijin- Pilaren, oszlopok, tanoszlopok (a

69 lovardában, a lónak helyügre ta­ Platz, tér, hely, erősség ; — com* nítására). manbant, térparancsnok;—$aupt> Pilot, 1. czölöp, 2. 1. Lootse. mann, térszázados; fefter —erős­ Pionier, utász; — eorpg, — kar; ség; offener—,nyilt, nem erősí­ tett hely; ben — behaupten, meg­ — fdjule, — kari tanoda; — védeni egy — et ; aufgeben einen bienft, — szolgálat; — jeugébepot, — szertár. — , feladni egy —et. Piphacken, könyökcsap (a ló há­ Platzen, pattanni, szétpattanni; — tulsó térdkalácsán). bet íoobjgefdjofie, az ürlövetek szét­ Pistole, pisztoly; — nljalfter, — pattanása, szétrepedése, szétrobtok. banása. Piston, gyukup (a fegyveren). Plündern, zákmányolni, fosztogat­ Place du moment, alkalmi, ideig­ ni, kifosztani, kirabolni. lenes erősség. Plünderung, zsákmányolás, fosz­ Pivot, sarkpont, mozdulatoknál, togatás, rablás; — einer ©tobt, melyek körül a kanyarodás tör­ egy város kirablása. ténik. Plünderungszug, zsákmányoló, Placirung ber ©efd)ü|e, a lövegek fosztogató, rabló hadvonat, porelhelyezése. tyázat, csatangolás. Plackwerk, vertföld (midőn a mell­ Point de vue, nézpont, szempont. véd lejtje minden ruházat nélkül Point d' honneur, becsület érzés; i keményen verve hagyatik). militőrifdjeg f-, katonai —• Plan, terv; ÜBefefttgungé —, erődí­ Pol, sark; (ürb —, föld — ; — ar= tési— rajz; gelbpgé—, hadjá­ freiS, — kör; — ftern, — csillag. rati —; friegä —, hadi — ; ©i» Poliren, csiszolni; — bie ©ifentrjct= tuationé —, földszínrajzi térkép ; le ber Lüftung, a szerelet vas ré­ cinén — aufarbeiten, egy — et ki­ szeinek csiszolása. dolgozni; — tnáfiig öotgehen, — Polizei, rendőrség; ikger —, tábo­ szerüleg előnyomulni. ri —Planiren, egyengetni, kiegyenget­ Polygon, sokszög; — albefeftigung, ni a tér egyenetlenségeit. — es erődítmény; —roinfel(inPlanirnng, egyengetés. never, äufjerer), — i belső (a to­ Plänkeln, csatározás, csatározni. rok), külső (az alak) szög. Plänkler, csatár; — feuer, — tüz ; Polytechnische @cb,u!e, mütanoda. — gefedjt, — harcz; — fette, — Pontou, hajó (két kisebb hajóból láncz. összeállított hídhajó); — btücfe, Planzeichnung, tervrajzolás, terv­ katonai — híd; — ter, hidász; rajz. — iercorp^, hidászkar; — fünft, Plastron, mellvért, bőrvért; panier hidászat; — tvatn, hidkészület, 1. —, test —. Brückenequipage; — tau, hidköPlateau, fensík. tél; — magén, — kocsi. Plateform, lövegemelmény, lőpad. Poi'tée, lőtávol, horderő, lőterjem.Platte, lap, lemez; eífen —, vas—; Port d' épée, kardbojt; Offtgiere— geídjmtebete —, kovácsolt, vert—; tiszti —. fupfer —, réz —. Portion, adag.

70

Präsentz&it, jeleulétidö (a tényle­ Pasaune, tárogató. ges szolgálat ideje). Position, állás, hadállás, állódás; Tnilitcmfcfje —, hadi — (egy oly Präses bont Kriegsgericht, haditörvényszóki elnök. hadászati vagy harczászati elő­ nyökkel biró tér, melyen egy had­ Präsidial, elnöki; — bureaii, — iroda. működéseket végző csapa fel­ állíttatik) ; — gbattctie, állódási Präsidium, elnökség. üteg; — gefdjüfc, — i löveg. Prällschuss, visszapattanó, ugrá­ ló lövés. Postamant be§ 9lufínf>e8, az emelek Premierlieutenant, főhadnagy. talapzata. Posten, ör, örs; — empören, felál- Prime, leg - fen, leg - felül, fejfe­ dezés leeresztett pengehegygyei litati, felvezetni, az őrt, őrsöket; (vívásnál). — ablőfen, fölváltani, az — t; cií* ter — veditg, WxiH um, vsz. régi őr Primaplana, altiszti rangban levő katonai hivatalnok. jobbra, balra át 1 SíufnabmS —, örfő; ©djnnít —, főőr; SSor —, Prise, kobozmány; —-n gelb , —i pénz. előőrs; öorgefá)obener —, előre­ tolt; —juritifgeíájobener—, vissza­ Pritsche, 1. fékpad az őrszobában ; vont — ; — fette, — láncz; — 2. lövegemelveny. öeríjaltung, az — ök magatartása, Probe, kísérlet;— tnörfer, — i mo­ őrségi szabályzat; — commnn-zsár ; — fcfyiejkn, —i lövöldözés, ímttt, — parancsqok; — gefegt, lökisérlet; —• fdjui, —i lövés. Probiren ber ®efá)üj$e, a lövegek — cgata, — harcz. megkísérlése, 1. Tormentiren. Postiren bie Srappen, elhelyezni a Proclamation, kiáltvány csapatokat. Postirungskette, elhelyezési láncz, Profile, váz, arczél; — fájlctgen, — at verni;—iren,—ölni;— jeidjőrláncz, őrsláncz. tiung, oldalrajz, vázrajz; Scingen Posto faífen, állást venni, — fog­ —, hoszmetszvény, hoszbeli át­ lalni. metszet rajza ; öuer •—, keresztPotence «Stellung, könyök állás, haránt metszvény, haránt átmet­ könyököt, szöget képező harczszet rajza. állás. Poterne, kirohanó kapu, ajtó (vár­ Profoss , porkoláb ; @tab3 — , müvekben). törzs —. Praktische SDtanipujation, baleseteknéli eljárás (a ttizéri anyag- Projectil, 1. Geschoss. Projection, vetület; [jorinjontnle —, szerrel). vízszintes -, fek — ; fenfredjte —, Präliminarien, előzmények; fric« függélyes — ; bevíicnlc —, függő­ bená —, béke—. leges — ; per|peetitie — , látaráPräsentiren, 1. bemutatni (valakit), nyos, távlatos —. 2. tisztelegni fa fegyverrel), á. Projections-Achse, vetületi - ten­ láttamozni (iratot). gely ; — ebene, — sík; borijontale Präsentirt, vsz. tisztelegj !. — ebene, vízszintes — sik; berri-Präsentirungs-Liste. bemutatási, cule — ebene, függőleges — sik; beállási, megjelenési -jegyzék.

71 — Scíjre, vetülettan; — 3eid)nuttg, — töltés; — magáin, — tár; — — rajz. tnühle, — malom; — probe, — kí­ projectireu, vetitni; — eine Iano= sérlet ; — pro6irmörfer, — kísér­ ne, — egy ágyút, vetületi rajzot leti mozsár, (kísérleti gép, íó'por készíteni egy ágyúról fokmérő); — rücffratib , — üle­ PropeHer, csavar gőzös. dék;—'fa^,— anyag;— febeu, Protzbaum, böröczrud. félénk, (ki a lőportól, tűztől, go­ Protze, böröcz; —ti, — ölni; ob= lyótól, harcztól fél) ; — ©tompf= pro|cn, vsz. böröcz - ről!; nufpro-ínüblc, 1. Stampfmühle; — tburm, |eti, böröcz-re;. — torony; — tranfuott, — szállít­ Protz-gestell, — állvány; — faften, mány;— mögen,— kocsi; — — láda; — fettc, —lánez ; — fno luutft, — kolbász (az aknák meg­ bel, — peczek; — Socb, — lyuk; gyújtására), — íoájbücíjíe (ctfcrtie), vas — lyuk Punkt, pont; TnilitSvifchev —, kato­ bó'rbö'ncze ; — nctgeí, — szeg ; — nai— (állás). riegel, — göröb; — ring, — gyű­ Putzen, tisztítani; spferbe — ( lórű ; — főttel, — nyereg; — febe* tisztítás. meí, — lábszék; — ffocf, — tus, Putz-stock, tisztító vessző ; — jeitg, Proviant, élelem, eleség, tápszer. — szer; — torniffer, — zacskó. Proviantiren, élelmezni, tápszer­ Pyramide, gúla; ©etvebr —, fegy­ rel ellátni. ver — ; in — cn fejjt on, vsz. fegy­ Proviant-Magazin, élelem - tár; — vert gúlába. •Offizier, élelmi tiszt; —rcagett,— jPyrotechnie, mtítüzszerészet. kocsi, — szekér ; — rcefen, élei- J mezési ügy, élelmezérség. Q Provisorische SJefefttgurtg, ideigle­ nes erődités. Quachargen, helyettes altisztek. Prozess, per; — foften, — költség; Quadrant , negyedlő (egy fából — machen einem íDffijier, —be fog­ vagy rézből készült műszer, ni egy tisztet. melynek segélyével a mozsár­ Prügelweg, dorongút. nak — ugralásnál a lövegnek is Publication, einer Strafe, kihirde­ — a kellő emelek megadatik) ; tése , végrehajtása a bünte­ äJhtnb —, száj — (ágyúk számá­ tésnek. ra); SJtőtftt—, mozsár—; SftifoPulver, por, lőpor; Schiefe — lő cbeí —, ugráló—. —, a többit, 1. Schiesspulver; — Quadrat, négyszög, négyzet; — nfannc, 1. Pfanne;— beimpf,— fuß, — láb ; — ne0, — háló (földfüst; — fabriP, — gyár; — f nf,, szinrajzok másolására). —hordó ; — gemänge, — vegyület, keverék , egyveleg; — fammer, Quarantaine, vesztegidő, veszteg­ lő, vesztegintézet, vesztegzár; — — tár, öböl (a lövegben); — bellten, vesztegintézetben lenni, f orrai, — kordély; — forn, — vesztegélni. szemőes;— föttvmafchine, — szemőcsölőgép; — laboratórium , — Quart, fenn - ben, felül - belül (a fel­ műhely, vegymtihely; — labnug, ső belső testrész felé irányzott

72

fekvése a pengének; első kézhelyzet vívásban). Quarré, négyszög;— btlben, —et képezni; in ba§ —, vsz. — be!. Quartier, szállás; — aequitmlettt, — egyenérték, — pé»z; — gelb, — pénz; — machen, —t csinálni; — meifíer, — csináló ; — mcifíer; ftab , 1. General — meisterstab ; — regulirenber Dffijier, — sza­ bályozó tiszt; — 3ettet, — lap; natural — , természetbeni szállás. Quartiren, (einqunrthen), szállásol­ ni, beszállásolni. Quecksilber, higany ; fnaH — , durr —. Quer schnitt , hárántmetszet; — Setbinbung, bárántos, oldal össze­ köttetés (két völgy között a hegy­ gerinczen át). Querwall, 1. Traverse. Queue, vég, a csapat vége. Quint, haöfedezés, leeresztett pengehegygyel (vívásnál). Quinconce-artigc ©teüung, X alakú állás, a csapatoknak egymástól, egyenlő párhuzamos vonalakbani felállása. Qnittiren, 1. nyugtatni, nyugtatványozni; 2. kilépni, lemondani (a tiszti rangról), beadni a le­ mondást;— mit patait«, rang­ gá], czimmel kilépni. Quittirung, kilépés, lemondás ;—§ reberé, —i kötelezvény. Quittung, nyugta, nyugtatvány. R. Raa, vitoriafa; —- feegeí, négyszög­ vitorla ; bie — en f entteájt fteüett, a — fákat függőlegesen állítani. Had, kerék ; — bücbfe, — börböncze ; — feige, — talp; — fette, — láncz; — nagel, — szeg; — reif,

sin;^- ípetdje, — küllő; — (d)uí), alabor. Radius, sugár, félátmérő. Kaolinié, kerékvonal. Rahmen, keret; — einet Stuppe, 1. Cadre; — gefíeíl, — állvány ; — Inffette, — talp. Raillirung, gyülekezés; — ber ítuppe, a csapat — e, összese­ reglése. Rakete, röppentyű; congrebifdje —, congréve-féle — ; itiegé —, ha­ di - . Raketten - Batterie, röppentyű-ü­ teg ; — 6ocf, — állvány; — burcb/ fctylag, — átverő, lyukverő; — gefteU, 1. — bock; — fjülfe, — hüvely, — tokiász; — fd)!űg, — tömés, verés; — ftab, — bot. Rampe, feljárat Rand, szél; — eineä SBcílbeé, az er­ dő széle. Rang, rang, fokozat; militätifdjet —, katonai —; — güfte, — i jegyzék; — orbnung, fokozatirend, rangsor. Rangiren, sorba állítani, sorakoz­ tatni. Rangirliste, sorjegyzék, sorakozási jegyzék. Rangirt, vsz. sorakozz!. Rappier, vítőr. Rapport, jelentós ; — 6uá) , — könyv; beim — erfcbemcn, a -— nél megjelenni. Rasen, gyep, hant, pázsit; — 6c* flettmng, gyep-, hantruházat; — (jeöer, — emelő; — nteffer, — vá­ gó ; — pflug, — eke; — fchneibe* tneffer, gyep vágókés ; — fpiegel, — fenék (mely tüzes golyók lö­ vésénél a lőportöltés és a golyó közé tétetik); — ftecbfebaufel, — ásó; — fcarpirfdjnufel, — szeldelő; — jjiegtl, — tégla.

73 Rasiren ein §au£, eine geftutig, lerombolni egy lakot, egy várat; — be SSettljeibipng, kaszáló, sodró védelem; — ber @dnijj, kaszáló, sodró lövés, 1. @d)Ufs. Rast, 1. nyűg, nyugvás, pihenés; 2. nyugvó, nyugasz, (a fegyverszerszámban); —bes ©üüjofcnií, az izzajtó kályha rácsozata; — bln)en, nyugvásra fújni, szünöt fújni. Rasten, nyugodni, pihenni. Rast-lager, nyug-tábor; — tag, — nap. Ratiflg^&dag, Srob - , kenyér —. Raul»*»el, füstgolyó (jeladásra). Raufdéfen, víkard, vítór. Raum, tér; 6cítvid)ener —, sodrított —; unkjtriá)ener —, sodritatlan —; — 3nnf
Realinvalide, rokkant, aggott, szol­ gálatban megbénult katona. Rebellion, lázadás. Rechnung, számadás; -- éucceffijr, számvevői járulnok ; — §füt)rer, . számvevő (tiszt) ; — §íanjíci, számvevőiroda; — íegen, számot adni; — gleger, számadó ; — ?Ie= gung, számadás; •— Sproce^, — i pör. Rechte glügeí, jobb szárny. Rechtliches Gsrfcnntnip, 1. Erkenntniss. Rechts-schaut, vsz. jobbra-nézz!. — fá)U)enft, vsz. — kanyarodj !; — unt, vsz. — át; — aufmarfct|i= réti, vsz. 1. Aufmarschiren. Recognosciren, fürkészni, kutatni, kémszemlézni. Recognoscirung, fürkészet, kuta­ tás, kémszemle; — gpatrouiEe, fürkéző, portyázó járőr, csapongőr; — áretpport, fürkészeti, kém­ szemlei jelentés. Reconvalescent, lábadozó. Rekrut, ujonez. Recruten-abrichtung, ujoncz-oktatás ; — contingent, — jutalék ; — fteílung, — állítás. Rekrutiren, ujonezozni. Recrutii'ungs-commission, ujonezozási bizottmány ; — ©ianbcé9íuélt)ci§, ujonczozási-létszámkimutatás; — füffem, — rendszer. Redan, 1. Fléhe. Redoppe, oldalvágta (oldalozás vágtatva, 45 fok alatt ;müjárat a magas lovagló iskolában). Redoute, erőd (négy, ötszögü zárt harezgát). Reduction, összevonás, átváltozta­ tás, leszállítás; Gruppen —, csapatleszállitás. Reduit, belgát, szög alakú gát; — im Stoeltn, — a vértgátban.

74

Reengagiren, ujrakötelezni. Reengagirter ©olbat, ujrakötelezett katona. Reengagirungssunime, ujra kötelezési összeg. Refusiren baé ©cfcd)t, el nem fo­ gadói az ütközetet, a harczot. Regelmässige Sßcfeftigung, rendsze­ res erődítés; — Belagerung, — vívás, vívása a várnak (viárkokbani közeledés a fó'árokhoz, melyen, a fögátony résbelövése után hatolnak át a rohamcsa­ patok). Regiekosten, kezelési költségek. Regiment, ezred; — errichten, — et fölállítani, szervezni; ©renj —, határ —; Linien Infanterie —, sor gyalog —. Regiments-adjutant, ezred-segéd; — ctrjr, — orvos; — aubitor, — hadbíró; — öefeíjí,— parancs; — caffa, — pénztár; — commnit' bo, — parancsnokság; —inlja= her, — tulajdonos; — faplcm, — lelkész; — ftcib, — törzs; — ftocf hnué<, — fogda; — tnmbour, — dobos; — unf offen, — költ­ ségek. Region, táj tájék; 3?op —, alap — ; SBolb —, erdő - ; flipen —, Havas — ; öelé —, szikla —. Register, sorozat, jegyzék. Registratur, irattár. Reglement, szabályzat, rendsza­ bály ; — möfsig, szabályszerű; — mibrig, — ellenes; Slbricbtungé—, oktató— ; (Sjetsir—, gyakorló --; SJícmcHtirir —, mozgalmi —. Reguläres SDTilitfir, rendes katona­ ság. Rehbein, őztetem. Reibung ber Sugel im Sfto^re, súr­ lódása, dörzsölődése a golyónak a csőben.

Reihfoalke*h, talpgerenda (melyen a vártalp nyugszik, és a lövés után hátra csúszik). Reihe, sor, rend. Reihen colonne, rendoszlop, marid), — menet; mit — recbtí, um, vsz. rendekkel jobbra, át!, mit Doppelreihen rechts, um!, ket­ tős rendekkel jobbra, át!. 3n einfache — fallt ab, vsz. rendekbe szakadozz !; 3tt 2)oppeírei6en tnarfehtrt auf, vsz. kettős rendekbe fejlődj!.' Reinigen ben SSalb öom gcinbe, ki­ tisztítani az erdőt az ellentől, ki­ űzni az ellent az erdőből, Reisig, 9icifigbünbel, galykéve (ciué S5fl!ibí»fibe, kötőföz; $>nfetaf)meibe, mogyoróvesszö; Síabciholj, tűle­ velű fa ; aSirfen, nyír; ©rlcn, egres fából); — beflcibnng —, rözseruházat. Reissbrett, r«jz-deszka, — tábla; — f éber, — toll; — fehienc, — vonasz; — jeug, -- szer. Reit-bahn , lovagda, lovarda ; — peitfebe, — ostor. Reiten, lovagolni; — ein sjjfctb, — egy lovat; im Schrift, 2rnb, ®alopp —, lépést, ügetve, vágtatva— ;— be Artillerie, lovagló tüzérség. Reiter, lovas; fpanifeher —, spanyol — ; — cí, lovasság, 1. Cavallerie; — cotps*, — csapat, — had; — íjnufen, — had, tömeg; ©tangcu —, rudas — ; bittel —, közép —; Sorbet —, elő —. Reit-unterricht, lovaglásbani ok­ tatás. Reitgerte, lovag- - vessző, suhogó ; — gurt, heveder; — fünft, lovag. lási művészet; — pferb, paripa, hátasló ; — fehulc, lovagda, lovar­ da ; — jelig, nyeregszerszám. Rekognosziren, 1. Recognosciren.

75 vasosztály ; — corpS, — had, had­ Rekonvaleszent, \. Reconvalestest ; — gefcpft, — löveg; — fieer, cent. Rekrut, 1. Recrut; — had; — infemteric, — gyalogRelais, előfogat, lóváltás, lóválság; — parf, — telep ; — pflicbt, táshely. — kötelezettség. Reservirtes SBetf, tartalék mii , Relation, jelentés, tudósítás. visszavont, különített, RimplerRelief, 1. Aufzug. féle vármtt. Reluiren, megváltani, (valamely tárgynak értékét pénzben fölven­ Reservist, tartalékos, a cselekvőni p o. a kenyérét). leges, a tényleges szolgálatot be­ végzett katona. Relutum , érték, megváltási díj ; Resort, szakkör. S^rob —, kenyér—. Respiciren, felügyelni, megszem­ Remise, fáskert. lélni, megvizsgálni. Remonte, ujonczló, csikó, betanitatlan, idomitatlan ló, pótló ; —n Respicirender - Kriegscommissär, 5l6ricE)tuug, ujonczlovak betaní­ felügyelő, vizsgát tartó hadbiz­ tása, idomítása;— affcnt őom= tos ; — ©tnbfoffijier, — törzstiszt. miffton, lovakat ujonczozó bizott­ Respicirungscommanclo, felügye­ mány. lő parancsnokság. Rempart, várfok, a fögátony mell­ Retardiren i>a$ SSorbringcu einer védé Stuppe, késleltetni egy csapat RencontrfÉEjsszekoeczanás, összeelönyomulását. títközés,/jKcz, összecsapás. Retirade, 1. Rückzug. Reperatur, javitás, kijavítás, tata­ Retiriren, vissavonulni, hátrálni. rozás ; — pciu)rbcii, —i átalány. Retirirhacken, hátrálóhorog. Repressalien, visszatorlás; — tieí)> Retrachement, erődítmény, harczwen. visszatorolni. gát, védmü, védvonalak. Reprise, ismételt, újított lökés, vá­ Reveille, 1. Tagreveille. gás (egy kitéresztett, felfogott Revers Batterie, hátmög üteg (a lökésnek ismétlése), ujalás. mellvéd tüzvonalának hosszabiRepublique, köztársaság, Solbntcn bitásától a lődözendő mü hátmöber—, — katonái. ge felé fölállított üteg, egy vár Requisiten, szerek, eszközök; ©c= rendszeres vívásánál.) fcf)ü£ —, lövegszerek; — rongen, Revue, szemle, hadszemle; ntiíitöszerkocsi. rifáje — , katonai —. Requisition, zsarlás, harácsolás. Rhede, rév. Requisitionssystem , zsarrend- Richten, iránynyozni; — ein ®c« szer. fdjüfe, — a löveget; 2lué — 1. ott ; Requiriren , zsarolni , harácsot linfg, red)t§ ricfjt ©ticE), vsz. balra, jobbra igazodj !; — mit bem 3luf> vé^ní. fa|e überS SWetnll, emelékkel a Resctfipt, leirat ,• friegáminifterial fém fölött —. —, hadügyérségi —. Reserve, tartalék; — cittilkm, — Richt-keil, irány-ék; — totn, — tüzérség; — cabaŰcrie, — lovas­ légy; — lotf), 1. Senkblei; — maság ; — ccitmllerie ©irotfion, — lo­ fdjine, — gép; — punft, — pont;

76 — riegel. — göröb; — fdjeibe, — tárcsa ; — fcfjraube, — csavar; — fájroubentnutter, — csavartok; — fpinbel, — orsó. Richtung, irányzás; — rechte, vsz. igazodás jobbra ! ; — groiufcl, irányszög. Ricoehet, ugrás, szökés (melyet egy a földre lecsapott golyó tesz); — batterte, ugráló üteg; — fctjorte, ugralórés (melynek talpa, miután abból csak emelt lövések történnek, hátulról előre felé emelkedik) ,• - fdjiefjen, ugró lövéseket tenni; — fdjufs, ugráló-, ugró lövés. Ricochetiren, ugrálni (egy vívott várművet olykép lődözni, hogy a lövegek annak oldalában állít­ tatván fel, a lőtt golyók a mell­ véd mögött azt egész hosszában sodritják). Ridean, domborlat, egy kis földgerincz (megfordított árok). Riegel, retesz, závár, göröb ; @tirtt, mittel, 5ßro£ — nn bcr Snffette, homlok, közép, böröczgöröb a talpon (a talp oldalait összekötő kereszt­ fák) ; — boíjctt, göröbnyelv. RiemMgel, s?ijkanyar. Riemen, szíj ; ÍBatfen —, etc. 1. ott; Snufriemett beé uugartfcíjen Sattelg, kerülő — a magyar nyergen. Ring, gyürü, karika; — bciti, csüdtetem; — í)uf, gyííríí-pata.- — mauer, körfal; 9ßro£ —, böröczgyürü. Rinne, csorga. Rinnsal, ér, érmeder. Ripost, viszlökés viszvágás, viszszalás, (az ellen felfogott, kitéresztett vágására viszonzott vágás). Rippe, borda; — ti an ber ÜSajonet-fíinge, a szuronypenge — ái; —

eine« geuetroerféíörpetS, egy világitótest — ái; — eineg ©djiffeé, egy hajó — ái. Riss, rajz, csapás, vízmosás; 1. Abríss. Risse im ©efdjütjroíjre, hasitások a lövegcsöben 1. Kugelrisse. Ritter, lovag, vitéz, levente; —famjjf, lovagharez; — licí), lovagi, lovagias; — fdjlag, lovagvágás, lovaggáavatás ; — fpont, — sarkantyú. Rittmeister, százados (a lovasságnál), lovas százados. Rock, nyújtó (tornázószer). Roheisen; nyers vas. Rohr, cső ; íkttonen — , ágyú — ; ®e|"d)ö| —, löveg — ; exogenes! —, vont —; gejogenesi ©eídujfs —, vont löveg — ; glatte? —, sima — ; —• gebifj, ürzabla; — Ía(i6er, — tir, a — Ure (nagysága); — fammer, a — öble (a töltény számára való szűkebb hely a cső fenekében, taraczkoknál és mozsaraknál). Roll-batterie, görge üteg (mely siktéren kis töltéssel alacson ug­ rásokat csináló sodritó, görge lő veséket tesz) ; — bombe, görroncsa (mely a mellvéd tetejéről az árokba hengeríttetik) ; — brütfe, görhid. Rolle, görfa, hengercsiga, csiga; — ti, görgézni, gurulni. Rollen ber ^attonenfyütfen, a töltény­ hüvelyek (tokiászok) tekerése. Roll-klotzrahmen , gör - tuskeret (kereken nyugvó keret, vártal­ pak fölemelésére és oldal Mnyzására); — forb, — kosára (gát­ kosár) ; — Snffette, — talp ; — tob, — kerék; — )'rf)up , görgelövés, görlövés. Romper, megszegni a vítávot, kö-

77 zelebb nyomulni az ellenhez a rendes vítávnál. Ronde, keringőr (tiszt által veze­ tett járőr, őrjárat). Rösche beé ©loci?, a sikam lejtje. Ross, ló, paripa; (Streit—, harczimén; — fdpeif, lófark. Rost bei Steinmienen, 1. Hebespiegel; — k§ ©Süí)OÍen&, az izzajtókályha rácsa;— tjerb, rácspad. Rotation, forgás; — ber Sugcl um iíjrett ©cbroerpunft, um itjre Sängen» • nd)|"e, a golyó — a súlypontja kö­ rül (a gömbölyű golyóé), hosztengelye körül (a kupgolyóé , hoszlöveté) ; — 3 acbje, forgóten­ gely, forgási tengely; — gefchttnn-bigfeit, forgó, forgási sebesség. Rotte, tag, (2.-3 egymás mögött álló ember). Rothglühhitze, vörös izzóhév. Rotz, takony (ló betegség). Rücken bet Sruppe, a csapat hátmöge; aué —, kiállani; cin — , beállani. Rottenweis, tagoqünt. Rücken-caponiére^Bpfontreescarpgallerié; — batteü^l. Revers —; — oertßeibigung, hátvédelem ; — mehren, hátvédek. Rückgängige üßeroegung, hátrálő, visszavonulási mozdulat. Rückhaltslinie einer taftifdjen ©teil« ung, egy harczászati állás hátmögi -, tartalék vonala, (a főál­ lás mögött, mely visszaszorittatás esetében szállatik meg). Rücklauf beg ©efcfjti^rö, a löveg visszaszöüése, visszaszaladása a lövés után. Rückmarsch, menet hátrafelé, viszmenet, hátra menet, hátra­ menés. Rückstand, hátralék, hátralevő fizetés, maradlat.

Rückstoss bes ®eweí)re§, a fegyver lökése, visszalökése. Rückwärts, hátra, hátrafelé; — einfdjneiben, — bemetszeni, —be­ metszés (térfelvételnél); — gront machen, arezczal — fordulni ; — Sront, vsz. hátra arcz !; — marid), vsz. hátrálj !. Rückzug, hátrálás, visszavonulás; — §linie, hátrálási vonal, vissza­ vonulási út; — éfteüung,. — i ál­ lás; parnleűer —, párhuzamos—; — blofen, hátrálót fújni. Ruf, hívó; — Weifen, — t fújni; íjalöer —, fél —; ganjer —, egész — (kürtjei). Ruhe, nyugvás, pihenés; — gön­ nen ben Gruppen, pihentetni a csa­ patokat. Ruhepunkt, nyugpont. Ruhestand, nj^ugállapot, nyuga­ lom ; in —tierfeijen,— ba he­ lyezni. Rühren bie Srommel, a dobot verni, dobolni. Ruh't, vsz. piheny !. Rumpf eineg SchiffeS, a hajó teste, árbocz, vitorla és csarnakzat nél­ kül; a bedeszkázott hajóbordá­ zat. Runde, 1. Ronde. Rüsten, szerelni, fid) — jum Stam­ pfe, készülődni a harezra; 5lu§— eine Gruppe, felszerelni egy csa­ patot. Rüstkammer, fegyvertár. Rüstung, 1. hadmez (alatt a kato­ na szerelvénye értetődik a fegy­ verzetet és ruházatot kivéve), 2. szereiét, szerelvény. Rüstwagen, társzekér. Rüstzeug, hadiszer, szerelvény, ha­ di szerelvény-.

78 S. .

Säbel, kard ; jitieii^ncibigci- —, két­ élű —; — gcfäp, — markolat; — gelange, — kötő ; — ^ieö, — vágás; — biebe ejevciren, beberift, vsz. — vágásokat gyakorolni fe­ dezz !; — Hinge, — penge ; — fiipel,—kötő; — tücfen, a — foka, háta; —• [ebeibe, — hüvely ; — fdmeibe, — él; — fpi(je, — hegy; — fíicft, — szürás ;"— fafdje, — tarsoly. Sack üiib fyad, czók-mók; mit —, — óstul. Sägeförüiiges SBerf, fűrész-alakú rnü-, harczgát. Sägewerk, fűrészmű. Salpeter, salétrom; — erbe, — föld; — grübe, — gödör; — law ge, — lúg; — fiiure, légsav; — ficba'ei, — főzés; — fub, —- fő­ zet ; — ronnb, — fal; — itmffer, — viz. Salutiren, üdvözölni, köszönteni. Salutirung, üdvözlés , köszöntés; üűrfd)rift§mcibige —, előirt, sza­ bályszerű —. Salutirschüsse, üdvözlő-, üdvlövé­ sek. Salva guardia, biztonsági őr, védőr. Salve, üdvlövés; — n geben, — eket tenni. Salvus condiictns, védlevél, menevédes levél. Sammeln, gyűjteni, összegyűjteni; — bie jevftreutcii Jruppen, — a szétszórt, szétvert csapatokat. Sammelplatz , gyülhely • — bc§ SSerbbcjirfé, hadfogadóhely. Sammlungspunkt, gyülhely, gyülpont. Sandbank, fővénytorlat, homok­ zátony ; — bobeu, homokos föld ;

— form, homok minta; — formerei, homok mintázás, homokkali mintázás; — gujj, homok önt­ vény, öntet, homokban készült öntvény; — jäcfe, homokzsákok, (mellvédek felruházására); — u[)v, fővényóra. Sanitäts - corps, ápolár - kar; — bienft, — szolgálat; — truppé, — csapat; —• wogen,— kocsi; — roefen, egészségügy. Sappe, árka, 1. azon munkálatok, melyeket a vívó a viárkokban végez, hogy magát a vívott fegyvertüze ellen fedezze. 2. azon ki­ sebb fajta gátkosár, meiyet az árkász ezen munkálatok végzé­ sénél saját fedezésére használ; einfache - , egyszerű —; einfach/ gettmnbte —, egyszerfordított — ; boppelte —, kettős — ; boppett ge= voanbte —, kétszeresen fordított —; uttgebeefte — , fedetlen — ; ftüctjtige (fíiegenbe) —, repülő — ; tinibe —, fél —; SSürfel - , koczka — ; (Schlangen —, kigyódzott — ; bebcefte —, fedett —. Sappenkorb, árkakosár. Sappeur, árkász; — forpé,— kar. Sappiren, árkázni. Sappirer, árkázó, az árkamunkála­ tokat végző árkász. Sappir-faschine, árka - rőzse ; — gerütbe, — szerek; — hrnfen , — horog; — njerfjeug, — eszközök. Sattel, nyereg; gefíitteíteé ^Jferb , nyergelt ló; ungefcittelteS *|$ferb, nyergeletlen ló ; ofjnc —, nyeregtelén, — nélkül; engiifeber —, an­ gol —; ungarifeber —, magyar — ; — töffel, — kápa; — blörter, — táblák ; — blecb, - - pánt; — bo* gen, — iv; — bcefe, — pakrócz, teritő, csótár; — brtuf, törés , a ló hátának a nyereg általi feltö-

79 retése; — geru\i|), — váz, fanyereg; — Ijöljcr, —- fák; — fnmtner, — tár; — fifién, — vánkos ; — fuopf, — gomb.; — főijeit, — pokrócz; fi'attj. — koszorú. Satteln, nyergelni; jum — blnfen, nyergeléshez, nyergelésre fújni. Sattel-pelz , nyereg - bunda ; — pfevb, nyerges ló; — tafche, — tar­ soly; — rangen, nyerges kocsi, alacsony, oldalok nélküli teher kocsi lövegek szállitására; — jeug, — szerszám. Sattler, nyerges; SBatterte, (Sfcab= ron§ —, üteg, század —. Satz, 1. anyag, üledék; 2. szökés, ugrás (lóé); ^nílüer— , lőpor anyag, liszt lőpor. Sätzer, töltörúd (a löveg töltésére). Sät'kőiben , tömöcs (a töltörúd azon vége, melylyel a töltény a csőbe nyomatik). Saug-pumpe, szivattyú; — üeníil, szívó szelep; — tuerf, szívómü. Saum etneS 3BaIbe§, az erdő széle. Sauvegarde, 1. Salva guardia. Scala, lejtek. Scalpiren, szeldelni; — bie ©rn= benböfdntng, — az ároklejtőt. Schaar, sereg, csoport, csapat; §cer —, hadsereg; — enmetfc, csoportonként, csapatonként. Schablone, mükapta; — jum bre« [jen bee ííugcl nnö ©ronoten, — a golyók és pattanyok letekerésér e ; — nbtett, — mintadeszka. Schabracke, csótár, nyeregtakaró; — mit @nttelpel$, nyeregbundás csótár. Schachbrettförmig, sakktábla alakn; — t Stellung, — állás. Schachförmig, sakkalakú. Schacht bet ÜDlienen, aknakút;— fut' ter, —deszkázat, —béllet; —Sftie*

uc, kútakna ; — ofon, aknaöböl; — íchicnen, — feszléczei. Schaft, agy; SBncfeu be» — es. pofadék ; 0)emeí)f — , fegyver — ; §inter —, hátsó — tus; SJtitteí —, közép; Sorber —, e l ő — ; § d é beá — cS, az —• nyaka, tus­ nyak. Schäften ein ©eiueljr, ágyazni egy fegyvert (annak vas részeit, a csőt, szerszámot sat. belerakni, ráerősíteni az agyra). Schaft-feder, ober Díingícber, karikarugony; — febevtiertiefung, — mélyedés; — &0I3, agyfa; — mobell, agyminta; — ringe, agy­ karikák. Schale, csésze, hüvely, tok. Schalen-form, jutn ©up bet 93olb unb §oí)lfugeí, csészeminta a töm­ és ürgolyók öntésére (a két fél­ gömb, melybe a vasfolyadék be­ leöntetik). Schaluppe, ladik. Schanzarbeit, gátmunka, vár­ munka. Schanze, gát, harezgát; einfache —, egyszerű— ; jufammemjefe^te —, öszszetett—; -mit StobinbungSÜ' nien, — összeköttetési vonalok­ kal ; offene —, nyilt. Schanzen bau,, gát-, harezgát-épitészet; — bauen, — akat épiteni, emelni, rakni. Schanzformen, gát, harezgát ala­ kok. Schanz-geräth, gát-szer; — forb, — kosár; — f ovbbattcric, — ko­ sárüteg ; — fovbbefíeibimg, — kosárrubázat; — forbbrücfe, — ko­ sárkád ; — forbppcf e, — kosár­ karók; — fünft, 1. Feldbefesti­ gungskunst ; — plctcirung. 1. Placirung; — jeug, —szer; — jeugwagen, — szerkocsi.

80

Scharfblick, élespillantás, éles fel­ fogás ; militärifcher —, katonai—. Scharfe-Execution, halálos ítélet végrehajtása;— patroné, élestöl­ tény (lőpor és golyó együtt­ véve). Scharf [abett, golyóra tölteni; — rid)ten, élesen irányozni; a czél karika tetejét venni iránypontul; — idjicfiett, golyóval lőnni; — fdjüíie, jó lövész, vadász. Scharmützel, esete - paté, csatá­ rozás. Scharmützeln, esete • patézni, csatározni. Schärpe, 1. Feldbinde. Scharte, 1. lőrés, 2. csorba, Scharten-Backen, rés - pofák, a rés- oldalai;— ""Batterie, réselt, lőréseit üteg; — Ménbe, I. Blen­ de ; — breite, a — szélessége; — [)öl)e, lőrés (térd) magasság; — íorb, lőrés kosár; — Öffnung, (ou= pere, innere), lőrés nyilas (külső, belső) ; —' fotjie, lőrés talp; — roanb, lőrés oldalak;— jcile, 1. Merlon. Schattiren, árnyazni (mértani testeket). Schauen, nézni; rcd)t§, linfé fdjaut, vsz. jobbra, balra nézz. Schaufel, 1. ásó ,• 2. lapát; — rnb, lapátkerék ; — ftiet, ásónyél. Scheibe, tárcsa. Scheiben pul ver, finom, czéllőpor; — fd)ic)ien, czéllövés, tárcsalövés. Scheide be§ Snbelé , kardhüvely ; — Inie, válaszvonal; — meg, vá. lasztit. Schein- angriff, ál támadás, szín­ leges - támadás ; — beroegung , — mozdulat, mozgalom ; — gefegt, — harcz. Scheitern, törést szenvedni (hajó­

vá^ parthoz vetve összeroncsol­ tatni). Schematismus, tiszti névtár. Schemel an ber ^ro|e, crm SBagen, lábszék a böröczőn, a kocsin; — bleí), — vas. Schenkel £ülfcn bem ^ferbe geben, czonib és lábszár segélyt adni a lónak, a különféle menetmódok megtétetésére ; — E>ieb , ezombvágás. Schere, 1* Grabenschere. Schichte, réteg; — «legen, — rakás, (hegyek felvéelénél). Schichtung ber £tugel, a golyók rétegbe rakása. Schiefe-Ebene, ferde sík, lejtő. Schiessbaumwollbatterie, lőgyapot üteg. Schiessbaumwolle, lögyapat. Schiessbedarf, lőszükséglet. Schiessen, lőni; — Ü6cr bie Sknf, pakról, emelvényről lőni, a mell­ véd fölött ellőni; bünb—, vak lövéseket tenni, golyó nélkül lő­ ni; mit Sletmtton —, emeléssel, emelt csővel lőni; be — einen ©c-genftanb, — lődözni egy tárgyat ; einem spferbe bie 3ügel — laffen, megereszteni a kantárszárat. Schiess-gewehr , lő - fegyver ; — graben, — árok ; — loch, —• lyuk; — pla|, — tér; — pulber, — por (Sdjetben •, ©eiueljr =, ©eíd)ü£ •, ©prengpulöer, czél- (finom), fegyver-, löveg-, repesz . lőpor) ; — pulöerfa^, — porüledék, — anyag; — febarte, — rés (gerabe«, fdjiefe, ricochet —, egyenes, fer­ de, ugráló — rés); — febeibe, czéltárcsa; @cbieü= uub 3Búrftabel= len, — és vettáblák; — iibung, gyakorlat. Schiff, hajó; ein — in ben ®runb bobjen, egy — t fenékbe lőni, el-

81 stilyeszteni; ba$ $orbeit!)eü, bie ©eite, bq§ §interH)eil eine? —, a — eleje, oldala, fara; Stiege —, hadi —. Schiffart, hajózás; — éfunbe, — tan. Schiffbar, hajózható; — Gräfe, hajóhíd; — gerötl), hajószer; — fonotté, hajóágyú; — mcmeutote, tengerészeti-, uszamozgalom 1. Maneuvre; — éinu^rüftung, a hajó fölszerelése; — Senkt, hajóapród; — g'fiapitiihi, hajó parancs­ nok (századosi ranggal); — geottttnanbant, hajóparancsnok; — §= fníjne, hajólobogó; — Sfiitjnricb, hajó-hadnagy; — ggerippe, hahajóváz, bordazata a hajónak ; — Sfrohrt, hajódaru; — gfaffette, hajótalp; — §mnnnfcbaft, hajóle­ génység; — gmobell, hajóminta; — Sfolbnt, 1. Marinesoldat; — 8= werfte, hajógyár. Schild, paizs. Schilderhaus, örbutyka, faköpönyeg. Schild-pfanne, csapvápa (melyek­ ben a cső csapjaival a talpban nyugszik); — pfanncitbecf el, csap­ vápa fedők; — luncfae, őr; — tun-che [teljen, őrt állani; — jnpfen, csapok (a lövegen); — 3apfen> Inger, a csapok (csapvápák) he­ lyei a talpban; — ja-pfeiifcbeiben, csaptárcsák; — äapfenpcf, 1. Mit­ telstück. Schilf, n á d , k á k a ; —- töljve ju ©rblagröbren, — cső csapcső­ vekre. Schirm, ellenző; Sfcbato —, csákó — ; — leber, — bőr; — bacb, védernyő. Schlacht, ütközet; — onbietbett, •— et ajánlani, kihívni — re az el­ lent; — annehmen, — elfogadni;

— gewinnen, — et nyerni; — lie­ fern ober fcftlogcn, — et vívni; — wagen, — et merni, merényelni; jut — auSrücfen, — re, harezra kelni; bleiben in ber —, az — ben elesni; jur — fommen, — re ke­ rül (a dolog) Schlacht-befehl, harcz-parancs; — bigpoíitiott, — intézkedés; — felb, — tér, csatatér; — getümmeí, ke­ veredés, a csata-, harcz-heve, za­ j a ; — Hnie, — vonal — ; orb­ nung, — rend ; in — orbnung auf= [teilen, — rendben felállítani; — pferb, —mén; —platt,—terv, csa­ taterv, ütközetterv; — tag, — nap, csatanap, ütközetnap; — toiei), vágómarha; — öieíjücrtljei-Iuui}8'®epot, vágómarha osztálladék; nuSgebeljnte, geöffnete, gefcblof-fene jerfrreute — orbnung, kiter­ jesztett, nyilt, zárt, szétszórt — rend. Schlafgeld, hálláspénz. Schlagbaum, sorompó, gém, gátla; einfacher, boppeltev, — egyszerű, kettős—. Schlägel, sulyok; Batterie —, üteg — ; §attb —, kéz — ; — (vasból), pőröly. Schlagen ber gofcbinenbanf, tion ^>ro' fiten, a rőzsepad, vázak verése; — ben Öeinb, megverni az ellent; ©turttt —, rohamot verni; fich —, verekedni; fchlngt an, vsz. czél!; ba$ ©ciüebr an —, czélozni, ráfog­ ni a fegyvert. Schlag-feder, csap - rugony, — ru­ gó ; — fertig, harczkész ; — tafete, — röppentyű; — fchei6e einer Stafete, a röppentyű — tárcsája; — tbür, — ajtó. Schlappe étiéiben, veszteni, veresé­ get szenvedni, kudarezot vallani. 6

82 Schlauch, tömlő; — brücfe, — hid. Scbleich-patrouille , lappangőr ; — treppe, lépcső (a vármüvekben); —roeg,ál út, csel út, tit­ kos üt. Schleifbaum, csúszfa. Schleife, szán; SWőrfer —, mozsár — (a mozsár talpa, azon faducz, melyben a lövésnél nyugszik). Schleifen bie geftungStuetfe, lerom­ bolni a vármiiveket. Schleifzügel, fejszegőszár (mely a homlokszij gyűrűjén van áthúz­ va és a lófej emelésére szolgál). Schlepp-baum, emelörúd; — fő« bel, lógókard; — feil, uszály, vontatókötél ; — feilfette, uszály láncz ; — feilring, uszály gyűrű ; — fchiff, vontató hajó; — tau, 1. — seil; — öerljau, vonzolt, ren­ dezett, vigya, fatorlasz. Schleuder, parittya; — mafchie.:e, 1. Catapulte; — fcf)Uf3, harács lö­ vés, görgéző lövés. Schleudern, harácsolni, szórni; ©ranaten—, pattanyharácsolás. Schleusse, zsilip. Schliess-docken, csapzömökök a talpon (a csap fedők lezárására); — feil, zarék. Schliessen, 1. a csapnyelvek a lö­ veg talpon (a csapfedők lezárá­ sára) ; 2. zárni, zárkózni!; — bie Seftuug, bezárni a várat; ©lieber — SJÍavfdt), vsz. sorokat zárni, in­ dulj !; an —•, csatlakozni. Schliessung einer Seftung, bezárása a várnak ; — einer Rechnung, — a számadásnak. Schloss, váracs, vár, lakat, szer­ szám ; ©emeljr — , fegyverszer­ szám ; Sunten — , kanócz szer­ szám ; ^JercuffionS — , csap — , csappantyús —; — gebet, — szer­

szám rugony; — blatt, szerszám lap; —platte, 1. — blatt; —fcbrau« be, szerszámcsavar. Schlucht, völgyzúg. Schlupfhafen, zugoly, buvórév, zugkikötő. Schlüssel, kulcs; taftifc&er — einer ©teEung, egy állás harczászati — a; — punft, — pont; Schrau­ ben —, csavar —. Schmelzen, olvasztani; — ba$ @e= jcbü|metali, — a lövegfémet. Schmelz-herd, olvasztó - pad ; — [jütte, kohó; — ofen, — kályha; — punft, olvadási pont; — geug, olvasztott anyag. Schmergel, csiszoló anyag, (pipa­ mocsokkal kevert bécsi mész). Schmiede, kovácsműhely; Batterie--, Qsfcabrou —, üteg-, század — (a lo­ vasságnál). Schmiedeisen, kovácsolt, vertvas. Schmier , kenőcs ; — bücfyfe, — börböncze. Schnabel bc§ ^rojjbaume«!, a böröcz rúd orrvasa; — cineS ©chiffeé , hajóorr. Schnallen am 0tiem$eugc, csatok a szijazaton; — borren, csatnyelv. Schnarrposten , fegyverőr , soromőr. Schneckenknoten, csigacsomó (fűz vesszőből készült, a rőzsék meg­ kötésére). Schneelinie, hóvonal (hol az örö­ kös hó kezdődik). Schneide eines 'Säbels, a kard éle. Schneideisen, 1. Raseűsehneide messer. Schneiden ber JJrafenjiegi'I, a gyep­ téglák, hanttéglák vágása. Schneidezähne beS <ßfer6c§, a ló harapófogai.

83 Schneller be« ®eiueljrid}lofíe8, ra­ vasz, pöcz a fegyvcrszerszáinon; '— ber S)cmmferte, a kerékkötöláncz nyelve, csappantyúja. Schnellkraft, rugerő. Schnellschritt, gyorslépés. Schnitzer, faragókés, (a ronesák felszerelésére). Schnüren, 1. befűzni, 2. kisujtásolni; bo§ — bet Seuerroerf«förpev, a tűzszerészeti testek, tűz- és világitógolyók — befűzése (besinórozása). Sehniir-leine, fiizö- zsineg; — rie« nten, — szíj ; — ring, — gytirü; — ftiefcl (ber ungarifchen Snfanterie) topány, bakancs (a magyar gya­ logságé). Schonung ber í'ruppe, a csapatok kímélése. Schraffiren, árnyalni egy hegyraj­ zot (apró, vékony és vastag egy­ más mellé húzott vonalkákkal). Schräge, ferde, rézsent;—• Stell* ung, — állás; — üBeifljeibtgung, — védelem. Schräger SKíirfd), ferde, rézsent me­ net ; — lí nie, — vonal; — (Stell­ ung ber Sruppe, a csapat — ál­ lása. Schraube, csavar ; — oEme Gittbe, végetlen-, végnélkuli —. Schrauben-bolzen , csavar-szeg; — förmig, —riad; — gong, — já­ rat ; — geroinbe, — füzér ; — b> fje, — magasság (egy járat, egy füzér magassága); — f opf, — fej; — linie, — vonal; — mutter, — tok; — fchlüffel, — k u l c s ! ~ min' be , — emelő — ; — jiefjer , — búzó. Schritt, lépés; geioöí)nliá)er —, kö­ zönséges — ; @dnicU — , gyors — ; tierfürjter —, rövidített — ;

uoller —, egész — ; üerfűrjtben —, —t rövidíts!; im tioHcn —, vsz. egészt lépj !; ineájfelt —, vsz. — t válts!. Schrott, serét, golócs ; — büdjfe, — szelencze; — íumje, lógón ydeszka, golyómérleg. Schuber, retesz, tolóká; — am Stuf» fat)e, tolóka az emeléken; — jur 23ífe)tipng be« ©eroeljre« im ©chaf= te, retesz, a fegyvernek az agyba erősítésére. Schubkarren, talicska. Schubsattel an ber tíaffetfe, tolóka, tolónyereg a talpon (melyben ne­ héz lövegeknél a csőnek a hátul­ só vápákba tételekor, annak fe­ nékrésze nyugszik). Schuh (ni« SRafj), láb ;— einer Satire, a dzsida végvasa; ))ínb —, 1. ott. Schule, iskola, tanoda; 'ä)lcum)c|)cift§ — , legénységi —; íOffi jicrS — , tiszti — ; f)o!)c —, magas —, műlovaglás. Schul-gerechtes spferb, iskolailag képzett ló,tanló, idomitott !ó ; — gered)ter Schritt, iskola lépés, tan­ lépés. Schulter üorneíjmeu ím ©liebe, a vállat előre venni a sorban ; —t, vsz. vállra;— freie« spferb, szabad vállú ló; — fteife« s}>f «b , feszes vállú ló ; — blntt, vállapoczka; — geljnng, vállszíj (kardszij a gyalogságnál); — punft,vállpont (az ordonynal, az arcz és oldal­ vonalok átmetszése által képe­ zett pont); — íüeljreu, vállvéd; — toittfel, — szög (vármüveknél). Schultrenze, tanfék, tanzabla. Schuss, lövés; Stuffatj — , eme­ lek — (midőn lövegnél a há­ tulsó iránykörre tett emeléken át irányozunk a czélra); 6ünbet —, vak — (lövés golyó nélkül) ; 6*

84

Änrtätfchen —, kartács —; SBvefd) Schwadron, lovas század; —^coitxmcinbant, — parancsnok. —, réselő— (várfalak lerombo­ lására, réskészitésre); ©emontir, Schwalbenschweif Rettung, fecske­ fark padlat. — romboló — (a lőrések szét­ rombolására) ; &ertt —, derék —, Schwanzriemen, farszij; — fd)tau= zöm — (lövés azon távolságra, be, farcsavar. melyre a golyó, a lövegcső víz- Schwärm, raj (csoport); — cttíaíe, irányos fekvésénél még a czélt — roham; fjcrunifdjreärmcn mit találja) ; fugel —, golyó — ; Sfte> finnen 9l6t[jeííungen, ide oda csa­ tnE — , fém — (midőn a löveg tangolni, száguldozni kis csapa­ iránykörei fölött irányozunk a tokkal. czélra); rafirenber —, sodritó — Schwefel, kén. (melynél a golyó oly alacson ug­ Schweif, fark, lófark; nufgeímnbe= rásokkal halad tovább, hogy a ner —, felkötött — ; — riemen, — csapatokat át nem ugorja); 9íif0' szíj. cf)ct —, ugráló — (vármüveket Schweisdecke , nyereg pokrócz , hoszukban sodritó ívlövések) ; izzteritő (angol nyereg alatt). ©ted) — ,bök— (melynél a go­ Schweissen, forrasztani, összefor­ lyó az első lecsapásnál megakad, rasztani. vagy igen magas ivbeu halad Schwellet', talp , kliszöbgerenda. tovább). Schwemme, úsztató; eiu Spferb in bie — retten , a lóval az — ra Schuss-arteu, lő - nemek (golyó , menni. kartács, ürgolyó sat. lövések); lő - módok (zöm, fém, emelek lö­ Schwengel, gém, kankar, sudarfa; vés) ; — Bercid), — térjem; — fer­ — einer Stuf jugbrücfe, egy dobogó, tig, — kész, kész a lövésre; — vonóhid —e, —a. frei, lövés ment, — ment; — feil Schwenken , kanyarodni; ab — , (an ber SJüdjrmnfchine), — ék (az el — ; — mit beweglichem, mit fte> iránymüvön); — linie, — vonal djenbem spiöot, — mozgó , álló (a lövegtől a czélhoz képzelt egye­ sarkkal; tedjtS, UnU —, vsz. jobb­ nes vonal) ; — probe, — kisérlet; ra, balra —. — tnfel, — tábla; — unb SBurfto- Schwenkender Slügel, kanyarodó fein, — és vettáblák ; — weite, — szárny. távol, horderő; — romibe, — seb ; Schwenkung, kanyarodás ; — um einen feften ®ret)punft, — egy álló — jierjer, csavarhúzó. sarkpont körül; — um einen be= Schutzbrief, 1. Salvus conductus. rocglidjen Srcbpunft, — egy moz­ Schütze, lövész; — n corpé, — csa­ gó sarkpont körül. pat ; —n fetter , — tüz szétszórt ttiz; — offijicr, — tiszt. Schwere, súly, nehézkedés; — ber Schutz unb Srirjjbünbnip, véd és ®cfd)ü^e, a lövegek —a. daezszövetség; —roctefje,védör; ' Schwer-kraft, nehézkedési - erő , nehézkedés; — punft, súlypont. — SBnffe, — fegyver; — rocbr, védmíí. Schwert, kard, pallós; — ftreid), Schwächen ben Seinb, gyengiteni kardcsapás; olme — ftreid), kardaz ellent. ! csapás nélkül.

85 Schwingung, 1. ingás, lengés, hintálás,- 2. ingázás, billegés; 3. rezgés; Sängen — , hoszrezgés; transbcrfiifc—, kereszt—. Schwingungs-bogen, ingási, len­ gési, rezgési ív. Schwimmende Stotterte, úszó üteg, ágyú naszád. Schwungrad, lend- kerék; — fd)au= fel, — lapát. Sechs pfünder,hat-fontos; — fpän= ncr, — fogatú. Seconde, len- kin, alul- kivül (az alsó külső testrész felé irányzott fekvése a pengének, negyedik kézhelyzet vívásban). Secondelieutenant, alhadnagy. Section, osztály, szakasz. Secundant, segéd, bajsegéd pár­ bajsegéd. Secundär, másodlagos; — nejj, —, szakaszháló, másodrendű rajzháló (térfelvételnél). See, tenger, tó; bie fjot)e —, a nyilt, sík — ; boHe —, (Slutfi), dagadt —, ár; bie— geht fiod), a— da­ gad ; tiefe —, apadt —, apály; Sanb —, tó. See- bett, tenger- ágy, — fenék; — boot, —i naszád; — gefecbt, —i harcz, —i ütközet; — gefcbüij, 1. Marine Geschütz; — baren , —i kikötő; — forte , — abrosz; — Äricg, —i harcz, — háború. Seele ber ®efá)ü|e, a lövegek üre, lelke; —nocbfe, ürtengely; —n länge, az ür hossza. Seellinie beő 9tohre8, a cső ttrvonala. See-macht, tengeri- erő, — hata­ lom ; — mann, tengerész; — mtu le, — mérföld; — offijiev, tenge­ részeti tiszt; — rauber, — rabló ; — recht, - jog; - jd)iff, - hajó;

— fchfacht, — csata, — ütközet; — jolbot, — katona; — jrrom, — árfolyam ; — truppén , 1. Marinetruppen;— ufetr, tengerpart. Segel, vitorla;) 33efaíjn —, hátsó , törzs — ; íörigg —, far — ; goct —, elötörzs —; — uuffpnnnen, ki­ feszíteni a — át;— aufjicben, felvonni a — át; mit üollen —n, dagadt —ákkal; unter — getjen , elvitorlázni; eittjieíjen ober ftreieben bie —, bevonni a — át; bie — iem SSinbe überlaffcn, a —át szélnek ereszteni. Segelfertig fein , vitorlakészen lenni. Segeln, vitorlázni; au$ bem |>afett —, ki — a kikötőből; lanbioärtö —, partnak — ; länge ber tüfte —, a part hosszában — ; mit bem SBinbe —, a széllel — ; gegen ben 38mb —, a szél ellen —. Segel-stange, vitorla rúd; — werf, vitorlázat. Sehnen-galle, in- duzz; — flapp , — csomó. Seh-strahl, lát- sugár; —roette,— táv; — mtnf el, — szög. Seil, kötél; — brücfe, — híd; — loerf, — mü, — zet. Seitenabweichung ber Äugel, ol­ daleltérése a golyónak (az irány­ vonaltól, a függőleges lősikból, a czéltól, jobbra, balra); — bál­ ién beg großen Díahmené ber Äüften-laffttte, a parttalp nagy kereté­ nek oldal gerendái; — beftret» cbuii;], — sodritás;— blatt bc§ ©attetó, a nyereg oldallapja ; — bruftmeíjr, — mellvéd ; — bcefung, — fedezet; — breiecf, — három­ szög (golyórakásé); — brttrf, — nyomás; — gangé , — menetek (lóval a lovardában); — gett>cl)r, — fegyver; — t)ieb, — vágás; —

86 pctttoutUe, — járőr; — vichtung, — irányzat; — bertfjcibigung, — vé­ delem ; — roärtbe b-r ßnffctfc, a talp oldalai; — mefir, — véd. Selbständiger gomtnctnbant, önál­ ló parancsnok. Senkblei, mérőn, lógony (a víz­ mélységének mérésére). Senkel, 1. Senkblei. Senken bog ©efdjiit), homlítani a lö­ veget, elejét lenyomni, leeresz­ teni. Senkfaschine, sülyesztö, kövekkel terhelt rőzse; — grübe, víztartó gödör. Senkrecht, függélyes; —e Sönttcric, — üteg; — fteüen ben iDtörfer, föl­ állítani , függőleges helyzetbe hozni a mozsarat. Senk-schuss, homlitott lövés; — ung , homlitás; — ungé roinfel, homlitásí szög. Sense, kasza. Seraskier, fővezér a török sereg­ ben. Sergeant, őrmester. Serpentine, kigyódzás , kanyar­ gás. Service, tüzelőszer, égőszer, szal­ ma ; — nufjmafj , — szabat ; — pcmfcbctl, — átalány. Setzen über eiuen Slufs, átkelni a folyón; übet eiuen ©vctben —, át­ ugratni egy árkot; Sruppen ané Sanb—, csapatokat partra szállitani. S e t z e r , töltőrúd — ; — ftnnge, 1. Setzer; — fölben, tömöcs a töltőrúdon. Setzlatte, feklécz. Setzt an, vsz. czél!; — ab, vsz. vissza- kőzz!. Sextant, hatadló, kőrhatod. Shrapuel, Shrapnel (a föltaláló ne­

ve) ürg%lyókartács (apró óngolyókkal megtöltött pattany). Sicherheit bei* Gruppe, a csapat biztonsága. Sicherheis-dienst, biztonsági szol­ gálat; — Sfínpugeln, — rend sza­ bály ; — rnft, biztonsági nyugasz (a fegyverszerszámban); — &rup= pett, —csapatok. Sieg, győzelen, diadal; — en, győz­ ni ; — er, győző; — e§ Seichen, győzelmijel, diadaljel; — teid), győzelmes. Signal,jel; $orn —, kiirt —; — fetter, — tüz. Signalisiren, jelezni, hírt adni. Signal-rakete, jelröppentytt; — ftattgc, — pózna. Simulation, tettetés, betegnek tet­ tetés a czélból, hogy magát a ka­ tona szolgálat alól elvonja. Simulant, tettető. Simuliren, tettetni magát. Situation, helyzet. Situatious-plan, hely-rajz, helyi térkép; — jetebnung, hely-rajz, földszinrajz, Sitz bc§ Steitcté, a lovas ülése. Sitzt-auf!, vsz. Ulj-fel! (lóra); — ab, szállj-le! (lóról). Sitzung, bc§ Kriegsgerichtes, a hadi­ törvényszék ülése. S k a r p i r e n , szeldelni, lejtezni, egyengetni a lejtet. Skarpirschaufel, gyepszeldelö. Skizze, vázlat, előrajz. Skizziren, vázolni. Socke ber SBruftroefjre, a mellvéd alvéde, lábazata, (a lőrésekig érő része). Sohle, talp; — beé ®ruben§, az árok — a ; — ber @chte^fá)arte, a lőrés — a. S~I'l, zsold, napidija a katonának.

87 Soldat, katona, harczos; auágebientei* —, kiszolgált katona; enüaf-fetter —, elbocsájtott —; reengngirier —, ujrakötelezett—. Soldaten-brod, 1. Commisbrod; — eib, katonai-eskü ; — l)nnbtüctí, — mesterség; — Íe6en, — élet; — ftanb, — állás, katonaság; — ttnrrfyfc&aft, — gazdálkodás; — jucht, — fegyelem. Soldateska, labacznép. Soldattninässig, katonaias. Söldner, zsoldos; — truppén, — csapatok. Sondiren, a víz mélységét kipuha­ tolni, megmérni, a mérónt lebocsájtani. Sondirstange, vízrnérőlécz, rúd. Sonne, nap; [tehénbe, laufenbe —, álló, futó — (mütüzszerészet). Sonnenuhr, napóra. Sortiren ba$ Huftier, válogatni a lőport, szétválogatni, osztályoz­ ni a különféle löpornemeket. Souterrain, alag, földalatti lak, üreg. Soutien, segély, segély csapat; — poften, segély őr. Spahi, török lovas katona. Spahis, algyéri lovasság, franczia szolgálatban. SpäbpatroniHe, 1. S chleichpatrouille. Spallir, sorfal; — macfjen, —at ké­ pezni. Spanische Leiter, spanyol lovas (egy gerendára fűzött keresztka­ rókból álló közeledési akadály). Spannen ba$ ©eWefir, felhúzni a fegyvert. Spann-kraft, fesz- erő ; — rafí, — nyugasz (a fegyverszerszámban) — riegel, — göröb ; — riemen, — szíj.

Spannung eineá Sogen?, egy ív, iveilet, boltozat, bolthajtás feszü­ lete (az ív szélessége) ; — einer Seber, a rugony —. Späth, csontpók. Speichen, küllők. Sperren einen $afen mit Rettm, mit tierfenftcn Schiffen, elzárni egy ki­ kötőt lánczczal, elsülyesztett ha, jókkal; — einen ©ttom, £fiore Straffen, Sugängc,— egy folyamot, kapukat, utczákat, bejáratokat. Sperr-feder, zár - rugony; — fiaién, — kapocs; — fette, — láncz, kerék kötő láncz ; — tatte, — lécz (aknáknál) ; — ftunbe , — óra. Spezifische ©croidjt, fajsúly. Spickpfähle, bökkarók (közeledé­ si akadályok harczgátok előtt). Spiegel, tükör ; §o6l —, homor — ; ©oben —, fafenék (a pattanyok fekvésének biztosítására hosszú taraczkokban, köszóró mozsarak számára sat). Spielen öon SDliencn, az aknák ját­ szása, fellobbanása; — bet $ano> uen, az ágyúk bömbölése, dö­ reje. Spielleute, zenészek; — einer 6om-{mgnie, a dobosok, kürtösök egy századnál. Spielraum, czikatér a lövet (a go­ lyó) és a cső Űrének átmérője közötti különbség, melyben a golyó kilövetése alkalmával ideoda czikázik). Spiessruthe, vessző; —n laufen , — t futni, megvesszőzni, meg­ vesszőztetni. Spindel, forgantyú (az iránymüvön). Spion, kém. Spioniren, kémlelni; auS —, ki —.

88 Spirale, (Spirallinie), csigavonal, Spreng^kuge), repesz -golyó; — la-bung , — töltés; — mafebinc, — pörge vonal, tekercs vonal. gép, pokolgép; — pnlocr, — lő­ Spiralzug, csigavonás, pörge vo­ por;— tonne,— uszoly; — vanás, a lövegnek csigavonal, pöríjon, repesz- , robbanási térjem gevonal alakbani vonása. (az akna hatásának terjeme) ; — Spiralfeder, csigarugony, tekercsftücf, repesz darab: — tudjtet, — rugony. tölcsér. Spiralförmig, csavardad , csigáSpringen, ugorni; bm geinb über dad; —e 3üflc, — vonások. bic Slingc — idfíen, kardra, szuSpital, koróda; — aufteilten, — in­ ronyra hányni, lekaszabolni az tézetek; gelb,— tábori—, Spitze, hegy, él, csúcs; — bcr %xup> ellent. pe, a csapat éle; — be* ®efd)ofíe$, Spródhuf, érdes, törékeny pata. a lövet hegye ; — cinég SSinfelS, Sprődigkeit beé ©efd)üísmctall$, a a szög csúcsa; bic — bieííjett , Jövegfém merevsége , törékeny­ szembe szállani. sége. Spitzgeschoss , hoszlövet, kup- Sprung, ugrás szökés;-— bein, csülök (lóé); — igeíenf, szököiz ; lövet. — bcr Äugcl, a golyó ugrása; — Sbitzgraben, csúcsárok , hegyes l)ö()c, az ugrás "magassága; — árok, talap nélküli árok. nemen, 1. Martingal; — weite, ug­ Spitzkugel, knpgolyó, kúpos go­ rási távolság, szöktáv; — rücf« lyó, hegyes golyó, 1. Langgelufira, vsz. — hátra!. schoss. Splitter einer ©rcinate, einet §ol)ífu- Spnr, nyom; — roeítc, kerékvágás, csapás, (a két keréknyom közöt­ gel pattany darab, a pattany, egy ti távolság). Urlövet repeszdarabj ai. Sporn, sarkantyú •, — bei ©d)citten, Stab, törzs; Regimentéi —, ezred —. — lőréseknél; — bei äBaffer&flU- Stabeisen, rúdvas. ten, — vizépitményeknél; einem Stabsarzt, törzs- orvos ; — íjorniff, spferbe bie — etujeijett, megsarkan­ — kürtös; — offi&ier, — tiszt; — tyúzni a lovat; — räbd)en , — pí\vít)eien, — béliek; — ober Skgi' taréj. meníéfdjuíc, — vagy ezred tano­ da; — Gruppen, — csapatok. Spornstreichs, nyargalva , vág­ tatva. Städte, városok; ttjre taftiicfie $e-beutung, SBefefttgumj, Eingriff unb Sprachrohr, szócső, messzeszóló. 33ectl)eibiguug, harczászatí jelen­ Sprengen, robbantatni, repeszteni, tőségük, megeröditésük , táma­ felvetni; log — nuf ben öeinb, az dásuk és védésük. ellennek neki menni, neki ron­ tani, rátörni; ben Setnb auSeinrm- Stadt commandant, tér- parancs­ ber—, az ellent szétugrasztani; nok ; — íjauptmann , — száza­ — ein %\)0X mit einet «jktarbe, szét­ dos ; -- mnuer, a város fala; — tíjor, a város kapuja. robbantani a kaput zúzzáral; — eine SKiene, eine SBrüdfe, felvetni, Stafette, gyors futár (ki a külde­ felvettetni, szétrobbantani egy ményt egyik futárörstöl a má­ aknát, egy hidat. sikig viszi).

\

89

Staffel, lépcső; — 6ntterie, —zött — felemelés ; — liften , — jegyzék. iiteg; — formte Stufftellung , — zött állás, felállás; —rocifeSSor» Stand-lager , állandó- tábor ; — riicfimg, — zött, — alakú előnyo­ ptmft, álláspont, (térfelvételnél); mulás ; mit Staffeln verht SSoriuärtS, — quartier, állandó szállás, el­ vsz. lépcsőkkel, jobbra előre !. szállásolás, 1. Cantonnement; — Stahl, aczél; gitfi —, öntött — ; gujj- ved)t, rögtönitélő bíróság ; — roljv, régi nehéz fegyver; — főnie, ólftäfylcwc Ännonc, öntött— ágyú; oszlop. — platte, — lap ; gefchmiebeter —, kovácsolt, vert —; gehärteter—, Stange, 1. rúd, 2. zabla, feszzabla ; rooran Ím8: — ngcOifj, — nmunb= keményített —. ftüí, zablarúd; bná finngglieb, a Stählen bic Hinge, megaczélositani hosszú íz ; ber . fmfen, a horog ; a pengét; — beit ÜÍRutt), megedzebie tinnfette, az álláncz; ber Ober ni a bátorságot. unb Untnbaum, a felső és alsó Stall, ól; — fiuterung, — tartás; szár; ba$ Öf)r nnb bie 8üa,elrinac, a — a,críitíjc, — szerek;— Ijolfter, kötőfék; — fittel, — újas, — zub­ fülek és a kantárszárgyürük. bony ; —• ftted)t, lovász; — tnci= Stangen-gesehirr, vezeték hám, a rudas ló hámja; — pferb, veze­ fter , mülovász; — orbming , — ték, rudas ló; — reiter, rudas lo­ rend ; — iimd)e, — őr. vas ; — fattelpferb, rudas, nyerges Stamm einc§ SBcítaittonS, 1. Cadre. ló; — jaum, rudas kantár; — Stampfen, zúzása, összetörése az jitfel, rud körző; — jng, rudas éreznek, lőporanyagoknak. fogat (a rúd mellé lógott 2 ló). Stampfer, kölyü, zúzó. Stampf-loch, zúzó-lyuk; — müljle, Stapel, rakhely; ein ©djiff üom — l.iffen , vgy hajót vizre eresz­ (^uíöeiftanií)fniül)Ie) , ziízómalom teni, (löporzúzómalom); — fdjulj , — Stärke einer Gruppe, egy csapat saru. ereje, száma; — bee £ragfralfen Stand einer (Eompagnie, cineé $egt= bei üBriiefen, a hordgerenda ereje ment?, létszáma, állmánya egy (hordereje) hidaknál. századnak, egy ezrednek; in — fetten, I. Ausrüsten; — ott, állás­ Stätiges $ferb, csökönös ló. Statik nyugtán. hely, állomás hely. Station, állomás ; —iren, —ózni. Standarte, zászló, lobogó (a lo­ Stations- Commanűant, állomás vasságnál). parancsnok. Standartenwache , 1. Fahnen­ Stativ be? SJlejjtiíebeS, a mérasztal wache. állvány». Standbaum in einen ^ferbeftafle, re- Stauhpulver, 1, Mehlpulver. keszrúd, lógórúd, válaszrúd (az Staudamm, árasztó, torlasztótöl­ ólban a lovak között)tés ; — hölje, áradási, torlási ma­ Ständenvand, gerendafal, crene* gasság. Iirte—, lőréseit—. Stechen, szúrni; auf— bieípatcotte, fel — a töltényt. Standes-ausweiS , létszám - , állmány- kimutatás ; — crhöljiing , Stechschnss, böklővés 1, — Schuss.

90 Steg, 1. ösvény, gyalogút, gyalog­ híd; 2. bürü (a fegyvers/.erszámón). Steig, 1, Steg. Steigbügel, kengyelvas; — riemen, — szij; — ícf)iiallct!, — csatok. Steigen beS JerrninS, a tér, földszin emelkedése; — beé ^Jferbcg, a ló ágaskodása. Steige- winkel, emelkedési szög. Stein, kő; — befleibung, — ruhá­ zat; — 6 uftroeíjre, — mellvéd ; — bobrer, — fúró; — fougaffe, 1. — Miene; — ©ntte, talpvérfolt (lónál); — gewicht, kőstily (melyszerint a taraezkok és mozsarak üre határoztatik meg, s mely el­ nevezés egy hasonnagyságú kögolyó súlyától származik) ; —fugel, — golyó ; — mienc, — szó­ ró akn* ; — tnörfer, — szórómo­ zsár ; — morfén Datierte, — mo­ zsár üteg; — fchlofjgetueljr, — szer­ számos , kovás szerszámos fegyver. Stellen bng ^ferb gernbe, egyene­ sen állítani a lovat; — baé ^Jferb jum ©infprengcn itt ®alop, - - a lo­ vat beugráshoz vágtába; — @ol= baten, katonát állítani; auf — bie Gruppe, felállítani a csapatot. Steller an ber ütichtmafebiene, závár az iránymttvön. Stell-iad, fogas- kerék; — ferjrau« be, zárcsavar. Stellung, állás, felállás, hadállás,elhelyezése egy hadcsapatnak katonai czélok teljesítésére, ka­ tona állítás ; — beg ^ferbe? bet ben Sutiftgcingen (beim ©alopp, bet ©eitengängen), a ló — a a mtimeneteknél (vágtánál, oldalmene­ teknél) ; fcfjörge —, ferde - ; mi« litörifche—, katonai állás;— in <M)Iachtorbnung,— harezrendben;

bie — Brljnuptcn, megtartani, meg­ védeni az állást; 5luf —, felállás; — a cheval közvevöleges — ; — einer Slrmce, egy hadsereg— a , felállítása ; ftrategifehe —, hadá­ szati — ; taftifebe — , harczászati —• Stellungs bezirk , hadállitó-keriilet; — commiffion, — bizottmány; — liften, hadállitási jegyzékek, kimutatások; — pflicbt, hadköte­ lezettség. Stellvertreter, helyettes. Stellvertretung , helyettesítés , képvíselés. Stelzfüssiges ^>ferb, mankó lábú, kecskelábú, egyenes csildü ló. Steppe, puszta, sivatag. Sternschanze, csillaggát. Steuer (Stuber) kormány ; — borb, jobb oldal (a hajón); — SJtann, —os ; — rab, — kerék. Steuern, kormányozni; — ein @d)iff, ~ egy hajót. Stich, szúrás, döfés; — bajonett, szurony ,• — blatt , szúrlap ; — roaffe, szúrófegyver. ' Stiel, nyel, szár ; mit Stumpf unb — ausrotten, tövestől, gyökeres­ től kiirtani. Stift, szögecs. Stilet, tőr, gyilok, dákos ; — ftocE, ős, —os bot. Stirn riegel ber Saffette, homlőkgöröb a talpon; — befehlag , a homlokrészek pántozata. Stockhaus , fogda ; — mache , — őrség. Stockwerks ©átférte , emeletes üteg. Stollbeale, könyökgumó. Stollen um gmfeifen , a patkó sarkai. Stopine, gyuszál; faule—, lassú — ; fcbnelíe —, gyors.

91 Stoss, döfés, lökés, lökem, szúrás ; — SJojonett, döfő-, döfszurony ; — halten , fargerenda; —- bobén beS 8lolm'é, bet Sattcitjche, fenéklap, zárlap a csöfuratában, a kartácsszelenczo fenéklapja, vasfeneke; — begcn, szúrókard;— fechten , szúrvivás , tőrvívás; — flingc , szúrpenge; — fpteijeí, fafenék, 1. Bodenspiegel; — traffe, szűr- , lök fegyver. Straf-arten, büntetés nemek ; — bcfugnip, —i jog;— eotnpognic, büntetési, fegyelmi század; — (.U'otocol, — könyv. Strafe, büntetés. Strafen, büntetni;— atijsmaj;, a büntetés kiszabása;— ertract , büntetési kivonat. Strafgesetzbuch, Tniíitövifd)e§, ka­ tonai büntető törvénykönyv. Sträfling, fegyencz. Srafurtheil, büntetési ítélet. Strahl, sugár; ©el)—, lát—; — fciule, nyirrothadás a ló körmé­ nek talpán; — fre&S, nyirrák ; — ratete, — röppentyű. Strand, part; — Batterie, — üteg; länajr bem —efyinfaljrctt,a — hoszszában hajózni. Stranden, zátonyra jutni, megfenekleni, partra vettetni. Strandrecht, hajótörés körüli jog­ viszonyok. Strandung, zátonyra jutás, megfeneklés, partra vettetés. Strapaze, fáradalom ; Sriegé —n, hadi —almák. Strasse, út; fianb — , ország — ; n6aufunjt, — épité^tan; — gra­ ben,— árok; — nfamff, utcza harcz; — nfnoten' — csomó; — nejj, — hálózat; — jug, — vonal.

Stratege, hadász, hadvezér.

Stratagem, hadászat, hadi csel, hadcselész et. Strategie, hadászat, hadtan, hadcselészet, hadcseltan, azon tan, mely tanítja, miképen kell — az ellent saját szándékunk iránt félrevezető hadicselek al­ kalmazása által — akként mű­ ködnünk, hogy az ellen erejének egyes részeivel, ott hol a dolog harczra kerül { túlerőt hozunk érintkezésbe. Atalános értelem­ ben a hadtan mindazt foglalja magában, a mi a hadsereg szerve­ zésére, annak betanítására, moz­ dulataira, élelmezésére, elhelye­ zésére sat., szóval vezérletére vonatkozik; Stratégiának azért a had szóból kisarjadzott hadá­ szat, szűkebb értelemben, hadcselészet szók felelnek meg. Strategisch, hadászati;—er 9tngvifí, —• támadás; —et ^unft, — pont;—c Stellung,— állás;—e ©ertljctbigung, —i védelem. Strebepfeiler, támoszlop a várfa­ lak erösbitésére. Streich-wehren, oldal védek (sodritótűz ellen); —roinfel,— szög. Streif-colonne, száguldó, portyá­ zó- csapat; — commanbo, — kül­ detés , vezénylet; — cotpí , — had ; — pattoniűe, — járőr, csapongőr; —rounbc,horzsolt seb ; — jug, portyázat, száguldozás, harczrándulás. Streitbare <8tanb , harczoló lét­ szám, harczolók, harczoló fegy­ vernemek ; nicfjt — 8tanb , nem — létszám. Sreiter, harczoló, harczolók (azon csapatosztályok, melyek a harczvonalban állást foglalnak). Streit-hengst, harczi mén; — föl­ ben , buzogány; — tröfte, harcz

92 erők, haderők ; — maci)!, haderő; fcblogen, —ra verni; —- pfaíjl, — karó ; — fehritt, — lépés. rojj, 1. — hengst; — fcnfc, vikasza; — tungcn, harczkocsi, ktizd- Stürmung, roham, rohanás; — ei> ncr geftittiQ , megrohanása, ro­ szekér. hammali vétele egy várnak. Strelitzen, Streliczek, Vasilievits által alakított és nagy Péter ál­ Sturzbach, zuhogj. tal eltörölt szabadcsapatok orosz- Stutzen, fegyver, vadász fegyver; Sugcl-—, golyó—. országban. Subalterner Offijicr, alantas tiszt. Streue, alomszalma. Streuungskegel, szórtölcsér (azon Subordination, alárendeltség; — g raibrtg , — ellenes (fegyelem tér, térjem, melyet a kartács és ellenes). a szétpattant ürlövetek, a bennök foglalt kis golyókkal el­ Sueeurs, 1. Hilfe. Süd, dél, délszak; — pol, déli sark; árasztanak). — oft, — kelet; — meft, — nyu­ Striegel, vakaró lóvakaró. gat. Stroh, szalma; — futter, — takar­ mány ; — fcuf, — zsák; — feil, — Sumpf, posvány. kötél; — üorfchlag, — fojtás; — Sumpfiges Serrain, posványos tér. Superarbilrirung, felülvizsgálat. \v\\á), — csutak. Strom, folyam, folyó, áram,- rief» Supei'numeraire számfölötti; — íDffijicrc, — tisztek. trifcher —, villanyfolyam; — brei­ te, a folyam szélessége; — gebiet, Supposition, föltételezés, föltevés (harczgyakorlatnál). folyammellék; — forte, — ab­ rosz ; — ftrid), — sodra, — zsin ; Surrogat, pótony, pótszer, pótélel­ miszer. — tljal, — völgy. Strömmung, folyás, áramlás. System, rendszer. Stück, löveg; ©preng —, repesz darab; — bobrer, — fúró; — bol)= T. terei, — furoda; — giefjerci, — ön­ töde ; — gut, — öntanyag; — mc-- Tact, ütem, a katonai menet gyor­ tnü, — fém; — uulber, — lőpor; sasága ; — Ijedten, —et tartani, — V0Í)V, — CSÖ. egyenlő gyorsan lépni; — meffer Stumpfer äßinfel, tompaszög. — mérő. Stuppine, 1. Stopine. Tactik, 1. Taktik. Sturm, roham; íen—abfchlagen, a Tafelgelder cine§ ©eneralg, asztal­ — ot visszaverni; — blafen, — ot pénzei egy tábornoknak. fújni;—laufen, rohanni,—mal ne­ Tag, nap;— Ijabcnber Sorporai,— ki menni; mit — einnehmen , —- os tizedes; Offizier toom —, — os mai bevenni; — Balten, — geren­ tiszt; ben — boltén, — ot tartani; da ; — bocf, faltörökos. —cg bienft, —i szolgálat. Stürmen, rohanni; — ciné geftung, Tage-buch, napló; — buch bei Sin* egy várat rohammal bevenni. griffe ober 3?elagerung§' arbeiten, Stürmer, rohanók. — támadó és vimunkálatoknál; Sturmleiter, roham hágcsó; — — tocrí eineg §lrbetterg bet SSattertc«

93 bauten, napi munkája egy mun­ Taschenbuch, kézi könyv; geíö kásnak ütegek épitésénél. —, tábori-, hadi —. Taglia, fogdij. Tasterzirkel, homor körző (fél­ Tagrevcille, ébresztő, reggeli j e l ; kör alakú szárakkal biró körző, — 6Iofen, —t fújni; — fdjlcicjeit, az Urlövetek vaserősségének —t verni. megmérésére). Tagsbefehl, napiparancs, beit — Tau, kötél, uszály. ausgeben, a —ot kiadni. Tauchen ber ©rcmciten, a pattanyok Takeln, 1. Ab-, auftakeln. buktatása , g/ucsős részüknek Takelwerk, csarnakzat, vitorlakészurokba mártása. szíilék , kötélzet; [aufcnbe? — , Taucher, búvár. mozgó — (mely a hajó vitorlái­ Tauglich, alkalmas; un —, — mat nak kezelésére szolgál) • tobtcS—, lan, nem katonának való. holt — (mely csak rendkívüli Tauwerk, kötélzet. esetekben használtatik). Technische Slrtilíerte, mütüzérség. Taktik, harczászat, harcztan, azon Technische-truppen, mü- csapa­ tok; — SBaffen, — fegyverne­ tan, mely a hadak begyakorlá­ mek. sán és kiképezésén kivül azt is tanítja, miképen kell sikerrel és Telegraph, távírda; Selb—, hadi — ; —enbeiimter, távírász ; —en> sok veszteség nélkül harczolni, braht, távíró, távirati sodrony; az az, miképen emelhetjük saját —ifd), táviratilag; — enlinie, táv­ haderőnket a harcztéren (a csata irati vonal. téren) magán túlnyomó érvényre. A taktika tehát a harczolás ta­ Telegramm, távirat. na, mig a stratégia a had nagy­ Tempiren, idönyitni, időnyités (a gyucsö égés tartamának megha­ bani vezetését tanítja; 1. ott. tározása ; annak egy oly szerke­ Taktische !öebeutuug eirte§ DrteS, zettel ellátása, melynek segítsé­ egy hely harczászati jelentősé­ gével az Urgolyók szétpattanása ge; — (Stellung, harczászati ál­ tetszés szerinti távolságban idéz­ lás; — § SBerpltnifj amiben ben tethetik elö). einzelnen üfikffengattungen, harczá­ Tempirbare SSranbröbrc, időnyitszati viszony az egyes fegyver­ hető gyucsö. nemek között; — g (gjcrairen, harczászati gyakorlat (egy min­ Tempirgabel, időnyitőkulcs. den fegyvernemből összeállított Tempirvorrichtung, idönyitő ké­ hadcsapat gyakorlata a gyakor­ szülék. ló szabályzat határozatai sze­ -Tempo, időny; äftavfdj—, menet — . rint) ; — § SDfancuüre, harczászati Tempostoss, összelökés, egyszerremozgalom. lökés (vívásban). Tambour, dobos; — irung, réselt Tenaille, fogómü, horogmü, fogzat, czölöpzct, tinnye. horogzat; — nbefcjnguitg, fogzaTanzmeister, hámfalábú (ló). tos, horogzatos erődítés; — n« fcíjenfel, fogzat, horogzat-oldal; Tapferkeit, vitézség; — § SJtcbml' —roinfel,— szög. le, — i érem.

94 Tenaülon, kis fogó-, horogmü. Terrain, tér, terű, földszin; Beberfte§ —, benőtt — (melyet erdők, kertek, sövények, cserjék sat. fed­ nek) ; coupitteéi —, hullámos — ; burá)f
lebbvalója irányában, tettleges fegyelem elleni vétség. Theer, kátrány; — büd)fe, — börböncze. Theilungspunkt, osztási-, elvállá­ si-, szétágazási pont. Theuerungsbeitrag, drágasági pótlék. Thierarzt, állat-, lóorvos ; Ober—, fő—, Thema, tárgyalap, alapeszme, föl­ adat; tattifcheéí —, harczászati—. Thierarzneiinstitut, állatgyógyintézet. Thon, agyag; — erbe, — os föld; —-"jfötmmi, — mintázat. Thor, kapu; geftungg —•, vár — ; — wciájc, — őrség. T h u n n , torony ; 6efeftigter —, erő­ dített —. Thürme,mnrimili(inifdje (öinjer S^iit--me), Miksa-féle sülyesztett, erő­ dített tornyok (linczi tornyok). Tiefe, mélység; — eines SBotaillonS, egy zászlóalj — e , tömörsége (az egymás mögött álló soroK összege);— einer ©efdjűíjbanf, ei­ ner (Stellung, egy lövegpad, egy hadállás — e (hossza előrül hát­ rafelé) ; — Stellung einnehmen , mély állást foglalni el. Tirailleur , csatár ; — fette , — láncz; — fnftein, — rendszer. Tirailliren, csatározni, szétszórt rendben harczolni. Todes-strafe, halálbüntetés; — ur-tljeil, —os ítélet. Todte ÜBinfel, holtszög (a lővonal és a föld szine áltai képezett szög, melyet a go'yó nem ér, mely sodritatlan marad) Toise, öl (régi franczia mérték). Tonne, uszoly, bodony, hajós kö­ böl ; —nbrücfe, — híd.

95 Top cineg äflaftel, az árbocz te­ teje. Topographie , helyrajz ; — p^fáje tarte , —i térkép; — pEjifdE)e 9ln= ftalt, —i intézet. Topsegel, felső vitorla. Torf, tőzeg. Tormentiren, lövegkisérlet (a lö veg erejének igen nagy töltésseli megkísérlése). Tornister, borjú (a katona batutarisznyája). Tour, 1. szolgálat; 2. mozdulat a lovardában ; grofse (tleine) —, vsz. nagy (kis) kör!. Trab, üg, a lépés és vágtatás kö­ zötti jármod ; fürjet —, rövid —-; fdjavfer —. erős — ; fpanifc&cr —, spangol—, emelt üteg; 3u—, vsz. ügetve!. Traben, ügetni. Traber, ügető; guter —, jó — (ló). Tracé, jelzet, szelzet, azon vonalok, melyek egy erődítési, vagy más terv kijelölésére a földön huzat­ nak, csákánynyal a földre karczoltatnak. Trachten am §ufc, a pata, a kö­ röm sarka, hátsó része; — ivein* be, a sarkfalak. Traciren jelezni, peczézni, kipeczézni, a földre karczolni egy tervrajzot. Traeirspaten , jelzőkapa , csá­ kány. Tragbalken , hord-gerenda ; — baum, nyújtó ; — ring, — karika ; — faítel, — nyereg (hegyi tüzér­ ségnél, melyre a löveg és a talp felrakatik); — vermögen, — ké­ pesség ; — weite bet defcbüjse, a lövegek — ereje, lőtávola (azon távolság, melyre a löveg a belő­ le kilőtt Jövetet elhajiija, ellöki).

Tragzeit, 1. Cathegoríe. Train, 1. vonat, hadszervonat; 2. szállitár csapat, szállitászat 1. Fuhrwesen; Artillerie —, tüzéri — ; äklagcrungS —, vi —; ©cnie —, mérnöki —; — eolonne, — vonatoszlop; — commanbo, — parancsnokság; — offijier, szál litártiszt; — folbat, szállitár (közharezos); — roagen, podgyászszekér. Trall, 1. Züge. Tranché, viárok; — arbeitet!, — munkálatok; — roacfye, — őr­ ség. Tränke, itató. Tränken, itatni. Tränkgebiss, itató zabla. Transferiren, áttenni (valakit egy osztály létszámából a másikéba). Transferirung, áttétel, áttevés (egy csapattól a másikhoz). Transport, szállítmány. Trausportirprotze, szállítóböröcz. Transportsschiff, szállító hajó. Transports-haus, hadszálloda; — mittet, szállítási eszközök. Traube, gömb, az ágya, (löveg)* fenékrészén. Traverse, 1. oldalvédek (oldaltüz ellen fedező földből, gátkosarak­ ból sat. készült emelvények) ; 2. oldalgás, oldalmenet a lóval a lovardában; ganjet (bal6er) -—, egész (fél) —•; Érb—, föld — ; ©djatíjforb —, gátkosár —. Traversiren, oldalogni, oldalt men­ ni a lóval (hogy lábaival kereszt­ ben lépjen); recbté — firt, vsz. jobbra oldalogj ! Treffen, 1. harczvonal, harczad; 2. harcz, összecsapás, ütközet; — abftonb, (SMftanj) harczad táv, (az egymás mögött álló harezvona-

96 lok egymástóli távolsága); ein — Troulmler, dobos. liefern, megütközni. Trompete, harsona; — njdjctU, — Treff-fáhigkeit, találó-, talaképeshang; — fignal, — jel; —nftop , ség ; — föbjgfeit ber ©efcfjütje, a hars. Lövegek — e; — ftchetljeit, — Trompeter, havsonász. biztosság ; —roaljrfctjeitilicbjett,— Trophee, diadaljel, az ellentől el­ (tálalási) valószínűség. vett haditárgyak. Treibspiegel, 1. Spiegel. Tross, hadvonat, tárvonat, podTrense, nyelvfék (gyenge tört zab­ gyászvonat; — pferb, podgyászla, mely a feszzablával együtt ló; — nmgen, poggyászkocsi. használtatik). Truppe, csapat, hadcsapat; —n Treten in'6 ©eroeírc, fegyverbe ál­ auffteEtcn, —okát felállítani; mo= lani. bilc —n, mozgó —ok. Triangel, háromszög. Truppen-abtheilung, csapat, had­ Trianguliren, háromszögelni. csapat, hadosztály; tedjnifdje—, Triangulirung, háromszögelés; a- mticsapatok ; — nuffteüung , — felállítás;— nuMjebuttg, — gyűj­ ftronomifc&e —, csillagászati—; tés, — állítás; — 6e|"íd)tigmig, — grafifcbe —, rajzi —. szemle;— beroegung,— mozdu­ Triebkraft, hajt-erö, lökerő: — lat, — mozgalom ; — ©itufionär, rab, — kerék ; — merf, — mű. •— osztálynok ; — gottung , — Trigonometrisches 9?el}; három­ nem; — förper, csapat, hadcsa­ szögelési háló; Síffronomífd)—neí}, pat, hadtest; — weife, —ónként; csillagászati — háló ; i)vnp()i)"d)e^, — mörfebe, — menetek. ober fecunbeir —, rajzi, vagy má­ Trutz-bündniss, dacz-szövesség ; sodlagos —. — luajfen, — fegyver, fegyverne­ Triumph, diadal, győzelem; — mek, támadó fegyvernemek. Dogen, diadaliv; — jug, diadal­ Tschaikisten, sajkászok. menet. Tschako, csákó; — überjttg, — bo­ Trockene Sourage, száraz takar­ ríték. mány. Trockenstube, szárító szoba (a lő­ Tummeln, íjerumtummeín mit bem ^ferbe, forogni, forgolódni lóval, por szárítására). keveredni. Troli, 1. Zug. Tummelplatz, bajvívóhely, játék­ Trommel, dob; turf if ebe —, nagy szín, lovagjátékszin, bajhely. — ; — feli, — bőr, — hártya; — Tumult, zendülés. gehöufc, — kas, — test; — reif, Turnen, tornázni. — abroncs ; — rühren, a dobot Turner, tornácz. pergetni, verni; — fnite, — húr; Turnier, lovagjáték. — fcfjlag, — verés; — fchlägel, — Turnkunst, tornászat, testgyakor­ verő; — fejembe, — csavar ; — lat; militcmfcbe —, katonai —. ftreicb, — jel; —roirbel,—perge- Tusch, 1. fekeny, 2. érintés, csa­ tés; — Rieben, — jel. pás, vágás, szúrás (vívásban).

97 V. Üben bte ©olbaten im SBaffengebraud). gyakorolni a katonákat a fegy­ verek használatában, a fegyver-# forgatásban. Über üöan! feuern, lőpadról lőni; a mellvéd fölött ellőni. Überbautes spferb, előredűlt ló (mi­ dőn fara marjánál magasabb ; n paripának alkalmatlan ló). Überbein, csonttetem; burcbgetjen#- beé —, átjáró •—. Überblick, militörtfcber, katonai át­ tekintés, átpillantás, pillantás, M éles felfogás. Überbriickung, áthidalás; — eineS n SIu)le§, — a egy folyónak. Übereinkunft, megegyezés; — jur Übergabe einer geftung, - a vár át<# adására, feladására Überfahrt, átjárás, átkelés, átme­ net; — über eine 23rücfe, — egy hidon; — über einen Slu(3, — egy _ folyón. Überfall, rajtaütés, meglepés, meglepetés, megrohanás; ttädji-lieber —, éji — ; eine ©eftung mit= telft — einnehmen, egy várat — által bevenni; — einer offenen ©tobt, rajtaütés egy nyilt vároM son, megrohanása egy városnak. Überflügeln, túlszárnyalni; — ben Seinb, — az ellent; — eine @tel> ^ íung, — egy hadállást. Übergabe, átadás; — einer gefíung, egy vár — ; jut — ouffotbem, megadásra felhívni; — eine8 ^Jo> ften«, az őr — a; — eiueé IftcgimentS, egy ezred — a; — eineé Sommcmbo«, egy parancsnokság, #> vezénylet átadása. Übergang, átmenet, átkelés; — über einen Seftungggraben, — a vár­ árkon ; — über einen öluji, — egy

folyón — «mittel, átkelési eszkö.. z o k Übergeben, átadni; — eine Seftung, — egy várat; — bie ©djlüffel etitec @tabt, — a város kulcsait. f> Übergehen, átmenni, átszökni; — n lüm Sein be, — ellenhez. Übergewicht, túlsúly. Übergurt, felső heveder; — fcb,lcu< ^ fe, — bujtató. Überhängriemen. hordszíj, a gyat# logság kard szíja. Überhöhen eine Stellung, uralni, magasabb helyzettel birni, ma­ gasabban feküdni egy állásnál, — bie geftungsroerfe, — a vármtiM veket. Überköthung, csüdcsuklás, ficza_ modás (lónál). Überladen, 1. túltörtem (egy aknát, fegyvert) ; 2. átrakni, átrakodni, ## — bie Sftunitiou, — a lőszert. Überladung ou6 einem Öaí^euge in'8 anbcre, átrakodás egy úszmtt_ bői a másikba. Überläufer, szökevény, átszöken vény (ki az ellenhöz átszökik). Überlegen fein, túlerővel birni, — M lenni. Übermacht, túlerő. Übermannen, legyőzni, leverni; übermannt werben, legyőzetni, le­ veretni. Übernahme, átvétel, átvevés; — bon SlrtiUerie ^orrátíjeu, tüzéri készletek — e. Überragen , felülemelkedni (va­ lamin). Überraschen , meglepni; — ben geinb, — az ellent, rajtaütni az ellenen. Überraschung rajtaütés. Überrumpeln ben geinb, megro­ hanni, rajtaütni az ellenen. 7

98 Überrumpelung, megrohanás, raj- ( korlótér ; — ülflís ber 9lrtiHerte, tíizéri gyakorlótér. M talités. Überschreiten bie ©tett-e, átlépni i Ufer, part; flncbeá — , lapos —; a határt. i ftetíeg —, meredek — ; — bau, — Überschwemmen, elárasztani, elépítés, — építmény; — lanb, — önteni, vizzel megtölteni; — bie vidék. n geftungágraben, — a. várárkokat. Uhlan, dzsidás; — enregiment, — ezred. Überschwung, 1. ÜberschwungUmfang , terjedelem , kéritek , ^ ríemen. körszél. Übersetzen, áttenni; — einen gtuj?, átkelni a folyón; — ü6cr einen Umfassung, kerítek; — einer Seft©m&en, átugratni egy árkon ; — ung , egy vár — e ; — émauet , öon einem Ufer ouf'á onbcre, átkelni — fal. egy partról a másikra; jurűiffe» Umgehen ben Seinb, megkerülni az £en über ben ÖIujs, visszakelni a ellent. folyón. Umgehungs-colonne , megkerülő csapat, oszlop; — maneuöre, — Übersetzung öon einer Slbtljeüung mozgalom. jur. anbern, áttétel, áttevés, áttétetés egy osztálytól a másik- Umlaufriemen, kerülőszij (a ma­ gyar nyergen). .. noz Übersteigung ber SBőlIc, megmá- Umriss, kerítek; bnftionivter —, ordonyozott —; — eineg 3SnIbe8, az gátonynak várfalaknak erdő—e, széle, alakja;— e,— hágcsókkal. ek, sáncz-, váralakok. Übertritt, átlépés;— öon einer SSaffengattuug jur anbern, — egy Umschanzung, körülgátolás. Umweg, kerülő. _ fegyvernemtől a másikhoz. Überwachung be6 ®ienfte§, a szol­ Umzingeln ben Seinb, bekeríteni, körülvenni az ellent. gálat feletti őrködés. Unangreifbar, megtámadhatlan , Überwinden ben Seinb, legyőzni az hozzáférhetlen ; —e ^ofttion , —ellent;— öon $inberniffen, aka­ állás. dályok legyőzése. Überzählig , számfeletti; — im Unbedeckt, fedetlen, nem fedett; — e 9luf|"teUnng ber ©efd)u|}e, — @tnnbe füíjren, mint —t vezetni a állása, felállítása a lövegeknek. létszámban ; — e ÜWonnfcboft, — Unberittene aftannfefjaft bei ber ßalegénység. öaUerie, ló nélküli legénység a Überziehen ein ßanb mit $ tteg, há­ lovasságnál. borúval, elborítani, ellepni egy Unbesoldet, zsold nélküli, fizetés országot. nélküli. Überzug beg $fd)afog , csákóboUnbestrichen, sodritatlan, lövés­ riték. ment, lövés ellen fedett, — er Übungs-lager, gyakorlótábor; — 0taum, — tér. monööre, gyakorlási mozgalom, hadarolás; — marja), gyakorlási, Unbewacht, őrizetlen. gyakorlómenet; — ölirk, gya­ Unbewaffnet, fegyvertelen, fel nem

99 fegyverzett, fegyver nélküli ; — e Gruppen, — csapatok. Unbrauchbar, használhatatlan,• — — e§ SJtateriale , — anyagszer; — tnaájen bie ®e|"d)ü£í (bind) 95a= nageln), — ná tenni a lövegeket (beszegezés által). Undisciplinirte Gruppen, fegyelmetlen csapatok. Undressirtes ^Jferb, idomitatlan, be nem tanított ló. Unebenheiten be§ Serront?, a tér egyenetlenségei, téregyenetlenségek. Unerschrockenheit, rettenthetetlenség. Ungehorsam, 1. Gehorsam. Ungerade Motten, páratlan tagok. Uniform, egyenruha ; —• trungácommtjíion, — házati bizottmány. Universal-trieg8'3al)tamt,fü-hadi-fizető hivatal. Unregelmässig , szabálytalan , nem rendes; —• e üöefeftigung, — erődítés. Unrittiges $ferb, idomitatlan, be nem tanított ló. Untauglich, 1. Tauglich. Unterabtheilung, alosztály; - - en eine? 9tegimentg, (Bataillone, (5om= papnten), az ezred — ai (zászló­ aljak, századok). Unterbalken eines SlocEfjaitfeS, egy gátlak algerendája. Unterbau, alapépités. Unterbauen, aláépiteni, aláak­ názni. Unterbaum be§ ©tangengebvH, a zabla alsó szára. Uaterfoefehlshaber, alparancsnok. Unterbringen bie Gruppen, elhelyezni, elszállásolni a csapato­ kat. Unterbringung üon £vuppen, csa-

patok elhelyezése , elszállásolása. Untere £ieb, alsó vágás (vívásnál). Untergebene, alattvaló. Untergewehr, alfegyver, kézifegyver. Untergraben, elásni, aláaknázni. Unterhalt ber £ruppe, a csapatok ellátása, tartása, élelmezése. Unterhandeln, alkudozni. Unterhändler, 1. Parlamentair. Unterhandlungen anfnüpfen mit bem Seinbe, alkudozásolíat kezdeni az ellennel. Unterkunft, hely, lakás, elhelyezés ; — bei* Stuppc, a csapat elhelyezése ; — é (Següí'ren, lakás, elhelyezési illetmények. Unterkanonier, 1. Canoníer. Uuterlags-balken, talp-gerenda ; — pfoften, —- palló. Unterlaufende 3läbcr, aláfutó kerekek, (melyek helybeni fordulást engednek meg). Unterlieutenant, alhadnagy; — gfteíle, — i állás. Unternehmen, vállalat; Stiege —, had-, harcz —. Unteroffizier, altiszt; —Soften. — i őrs ; —éfdjule, — i tanoda. Unterordnen, alárendelni. Unterordnung, 1. Subordination. Unterricht, tan, tanítás, oktatás ; Síefruten —, ujoncz oktatás; Ar­ tillerie —, tüzértan; — 6courg —, tanfolyam. Unterstützen, támogatni, segíteni, segélyezni. Unterstützung, támogatás, segít­ ség, segély; —§ l)eer, segély had; —Suofteti, segélyőrs. Untersuchung, vizsgálat; friegége« ridjtlidje —, haditörvényszéki — ; — bev ©efrf-iülrötjre, a lövegcsö7*

100 vek megvizsgálása; —-. bet 9Wuni= Verändern, változtatni, megvál­ toztatni ; -- bie gront , — az tton, a lőszer megvizsgálása. arczot. Unterwall, 1. Fausse-braie. Unterwerfen, meghódítani, alá­ Veränderung, változtatás; Sront —, arcz —. vetni. Unterwerfung beg 93efiegteu, a le­ Verankern, elhorgonyozni, meg­ horgonyozni ; — bie Safchine, eine győzött meghódolása , aláve­ 93rücfe, — a rőzsét, egy hidat. tése. Unübersteiglich, áthághatlan; — Verband, kötés; trocf ener —-, szá­ raz — ; — piai), kötözőhely. c§ funbetnifJ, — akadály. Unüberwindlich, legyőzhetetlen. Yarbarrikadiren, eltorlaszolni; — eine ©tröffe, — egy utczát. Unverletzt, sértetlen. Unvermutheter Singriff, váratlan Verbauung, 1. Logement. Verbindung , összeköttetés ; — S támadás. linie, --i, közlekedési vonal; bie Unzugänglich, hozzáférhetlek —e — rjerfteHen, az—t helyreállíta­ ©teEung, — állás. ni ; —g graben, összekötő, — i Urlaub, szabadság; — big jnr &in= árok; — gmienengang, összekötő berufung, — a beidézésig, behivatásig; —gpafs, —levél; — Sberoillt- — i aknatornácz ; — 3patrouiUe, — ijárőr;— gpoften,—i őr;—§• gung, — engedély. riegel, összekötő , kereszt-göröb ; Urtheil, italét; friegSrec^tíid^eá — , — éfcbroellen, keresztgerendák; haditörvényszeki ítélet; — fällen, —etueg , —i , közlekedési , ha­ —et hozni. ránt út. V. Verbluten, elvérezni. Verbohren bci§ ,3üublocb, 1. VerVacant, üres, ürült, megürült, meg­ schrauben. üresedett; eine—e ©teile befe|en, Verbolzen, göröbözés (megtámasz­ egy megürült, megüresedett ál­ tása ásásoknál függőlegesekre lást (helyet) betölteni. szelt falaknak). Verborgene Sattem, elrejtett Yedette, őrszem, végőr; —n au­ üteg. fteilen, — eket kiállítani; eingießen bie —, bevonni az —eket. Verbrechen, bűntény; ein — bege« l;en, —t elkövetni. Yegetationslinie , tenyészvonal (hol hegységeken a növényélet Verbvenlichkeit, eléghetőség. megszűnik). Verbrennung, elégés, megégés , Ventil, szelep, szellentyü. elégetés , megégetés ; — gprojefs Ventilátor, szelelő. be§ ^Julüeré, a lőpor elégési fo­ Venlilstöpsel, szelepdugasz. lyamata, elégése. Verabschieden , elbocsájtani; — Verbrüdei'ungs unb SntfagungS re= bie ciuggebienten Solbaten, — a ki­ öeré, testvérisülési és lemondási nyilatkozat. szolgált katonákat. Verabvolgung tion SRunifion , a lő­ Verbündete , szövetségesek; — szer kiszolgáltatása. ívuppen, szövetséges csapatok.

101 Verdammen bcr äJlienenfnmmcr. bemegnagyobbulása a löveg torkolatának. tömése az aknaöbölnek. Verdeck, födélzet (hajóé). Verhack, 1. Verhau. Verdecken, álczázni, eltakarni: —• Verhaft, fogság, őrizet; — befehl, bif Manonm, — az ágyúkat; öer- elfogatási parancs. bcit tmé ©cractjr, vsz. fegyvert Verhaften, elfogni; — íaffen, elfo­ fedezz!. gatni. Verdipplung, beeresztése, össze- Verhalten ber £rapj)en, a csapatok kapcsolása a gerendáknak (csamagatartása; — auf SJtárídjen , pokkal). menetekeni magatartás; — int Verdrängt werben nué einer *P"ofi©efecfjfe, harezbani —. tton, kiszorittattni egy állásból. Verhältniss, arány; — ber SeftcmbVereinigung , egyesülés; — üon tijeiíe beéí ^ulüeré, a lőpor alkat­ Sruppen, csapatok—e; —3punFr, részeinek — a; — ber einzelnen egyesülési pont. SSnffengattungen ju einanber, az Verfechten eine Sache, védelmezni egyes fegyvernemek egymáshozi —a. egy ügyet, harczolní, küzdeni egy ügy mellett. Verhaltungs SJtajjtegel, magatartá­ Verfertigung ber ®e[cbü£vöhre, elsi rendszabály. készítése a lövegcsöveknek. Verhau, rigya, fatorlasz ; natürli­ Verfeuern bie Munition, ellőni, föl­ cher — , természetes — (ha az használni a lőszert. helyben, a fa levágatásának he­ lyén használtatik); Schlepp —, Verfolgen ben geinb, üldözni, sar­ vonczolt, rendezett — (ha alkal­ kon követni az ellent, nyomában mazásának helye másutt van) ; lenni az ellennek. — Bruftraehren, — mellvéd. Verfolger, üldöző. Verfolgte, üldözött. , Verhaute ©cibelfünge, összevagdalt, ; kicsorbitott kardpenge. Verfolgung, üldözés. Verführen ?ur 'Sefetticm, szökésre Verheeren, elpusztítani, feldúlni; — mit Öeuer unb ©ebroeet eine ©ecsábitani. genb, tűzzel vassal pusztítani egy Vergatterung, gytt'ő; — fd)lagen, vidéket. blafen, — t verni, fújni. Vergehen, vétség; müitcirifcfjeS —, Verheerung, elpusztítás. katonai — : ein (guborbinattoná — Verhör, kínálgatás, vallatás. begehen, fegyelmi, fegyelem elle­ Verjüngter üíio^ftob, kicsinyített, ni — et elkövetni. kisebbre vett mérv, mérték. Vergeltung, visszatorlás. Verkehren, fordulni; —, rücCmörtó Vergeltungs-recht, visszatorlási ©ront, vsz. —, hátra arcz !; Stont jog; — majsregeln, — rendszabá­ —, arezot váltani, arczczal hát­ lyok. ra —, megfordítani az arezot. VergleJcbungs-ebene nucb 33aubovijont), egyenlösitési sík, épitési Verkleidung ber ©ruftmebr, a mell­ véd felruházása ; — mit Otafen, sík; —tftmft,— pont. hantokkali felruházás. Vergrösserung ber ®efcbü£münbung, Verkleidungs-arbeiten,felruházási

102

munkálatok; — ^materielle , — iYerlet*ung ber ©ienftpflicht, meg%ést<j%i, n<mte\je%\té%<j&, szolgá­ lati kötelességnek; — ber SSertjfll» Yerknallung, durranás, gyors elé­ tungébefefjle , — a magatartási gés, zajos fellobbanás. rendszabályoknak. Y^rkohlung, szenesülés, égés ál­ Verlorener Sopf ("SP. off előtte), sú­ tal szénné változás. lyom, l. Kopf;— pofién, elve­ Verkrüppeln, elnyomorodni, meg­ szett őrs, végőr. bénulni, megcsonkulni. Verlust, veszteség; — ériéiben on Yerkuptes Pulver, elromlot lőpor Gruppen, ©efchüjjen, —et szenved­ (mely salétrom tartalmát ned­ ni csapatokban, lövegekben. vesség következtében elveszte Vermessung be§ £errain8, felméréés porrá vált). se a térnek. Verkürzen bie Sögel, megrövidíte­ Vernageln \>ai ©efetjü^ beszegezní a löveget (aczél szeget verni a ni, rövidebre venni a szárakat; — ben Srctb, rövidíteni az Ugegyúlukba);— ein ^pferb, megnyitóst. íaM a \ovat a patko\ásnái (a szeget az élő húsba verni). Verkürzung ber Solonnenlcinn,e(burch Slufmnrfdjíeren in Doppelreihen ober Vernichtung ber ©treitfrfifte, meg­ Büge), rövidítése a oszlopboszsemmisítése , tönkre verése a nak (kettősrendekbe vagy sza­ — haderőknek. kaszokba fejlődés által). Vernieten, 1. Niete. Verlängern bie Srontlime, meghosz- Verordnung , rendelet; Sriea.8mi» szabbitani az arczvonalat; — bie nifterial —, hadiigyérségi - . SJiarfcbcolonne , — a menetosz­ Verpacken, elrakni; — in Äiften bie lopot. ©eroeljre,— rákászokban a fegyve­ reket ; — mit SBcrg bie SWunition, Verlängerung ber öacen eineé SSoD« werfe? pxx 5luffteliiinij ber fHifodjct-- — kócz közé a lőszert. üBatterien , megbosszabitása az Verpallisadiren cinen Drt, elczölöpölni, czölöppökkel, czölöperöordony arczvonalainak, az ugrá­ ditménynyel körülvenni egy he­ ló ütegek felállítására ; — einer lyet. Sinie, egy vonal —. Yerpfahlen, elkarózni (bökkarókVerlassen eine ^ofítion, elhagyni kal a gátárok előtti tért). egy állást; — bie Sabrte, — a zászlót, megszökni a zászló Verpflasterung ber ©rnnbröíjre, betapaszolása a gyúcsőneK (gyúlualól. kának beboritása szurkos tapaVerlaufen ber 6oIbaren, eltévedése, szos vászonnal). szétfutása, szétszóródása a kato­ Verpflegen, ellátni, élelmezni, 1. náknak vesztett ütközet után). Verprovíantiren. Verlesen be§ iu-feljícg, ber 9íö^mcnS= Verpflegs-amt, élelmezési hivatal, lifté, felolvasása a parancsnak, a élelmezérség; — beamte, élelme­ névsorozatnak. zel-;— infpeftor, élelmezési fel­ Verlesungsliste, felolvasási névügyelő ;—lifté, élelmezési-, élelmi . sorozat. jegyzék; —émagajin, élelemtár;

103

—JSitiifícl, élelmi-, tápszerek ; — Verschluss, zár, zároly; ctjlttiber, Offizier, élelmező tiszt, élelmezér— henger; — fölben, — agy; — ségi tiszt; — recfjming , élelmi nted)aniímu§, — gépezet. számadás; — Sffaiib , élelmezési Verschranben b —, összegyűlni, gyülekezni; — ciplinarcoiiipagnic, átétetése egy bie Gruppen, — a csapatokat. embernek a fegyelmi századhoz. Versammlungs - o r t , gyülőhely , Versorgen bie Svuppen mit Sebehé« gyülhely ; — p(a£ , — tér ; — mittel, ellátni a csapatokat élel­ punff, — pont. miszerekkel ; — ben @äbel, hü­ velybe dugni a kardot. Verschanzen , elgátolni; — eine Stellung, —, harczgátakkal meg- Versorgt bie (©efcpfjO Síequiftten, rakni egy állást. vsz. lövegszert rejts! - - bet ©íi< 6el, vsz. kardot rejts !. Verschanzte Sinien, elgátolt, erődí­ tett vonalok. Versorgung ber frtcgSuntauglidjen 9)cannfd)aft, a harczképtelen le­ Verschanztes fioger , erődített, génység ellátása. harczgátakkal körülvett tábor. Verschanzung, harezgát, gátozat, Versorgungs-Anstalten , ellátási erődítmény; — einer taftifcEjctt intézetek, hadi ápoldák. ©telimig, elgátolása, megerődíté- Versperren einen §nfen, elzárni a se egy karczászatí állásnak ; — kikötőt. be« ©efenfitK bc§ iOfcnfibfelbeS, -— Versprengen eine Gruppe, szétszór­ a védelmi, a támadólagos tér ni, szétugrasztani, szétverni egy nek ; füfreii — cn , part erődít­ csapatot; — geinb, — az ellent. mények. Verschiessen bie SJÍunitton, ellőni, Verständniss mit bem gémbe, egyet­ értés az ellennel. ellövöldözni a lőszert. Verstärken eine Sruppe, erősbiteni, Verschlag, rakasz; SRunitionä—, szaporítani egy csapatot. lőszer —.

104 Verstärkung, erősítés, megerösi- I remiébe) , — akna (ellenakna); — mittel, — eszközök; — ratb, tés, szaporítás, segítség; — be§ — tanács; — maffen, — fegyve­ ©efcbü^roljreg am SJobenftücfe, erösrek ; —roeife,— mód ; — roerf, bitése a lövegcsőnek a fenékré­ — mti; — juftanb, —- állapot. szén ; — eine? $eete$, erősítése, gyarapítása egy seregnek; —en, Verlheidigungslos , védelemnél­ küli. erősbitések, segély csapatok. Verstärkungs-blerh ber Ijoljen SSoE- Vertheiler, osztó. loffette, erősítő pánt a magas gá- Vertheilung ber ^unition, lőszerkiosztás, tonytalpon ; — émitíel erösbitési eszközök. Vertikal, függőleges;— feuer,— Versteck, rejthely, les; au§ cinen tüz , mozsár tüz, (magas iv —e bevtJOrbre^en, egy — bői elő­ alatt tett lövések , roncsave­ törni. tések). Verstopfung be« Sünblocbeé, b du­ Vertilgangskrieg, irtó háború. gulása a gyulyuknak. Vertrag, szerződés. Verstümmelung , megcsonkítás ; Vertreiben ben geinb au§ eiuer $o> fition, elűzni az ellent egy ál­ ©elbft —, öncsonkítás. lásból. Versuch kísérlet; Artillerie — e, tttzéri — ek ; @d)ieji —e, lö — ek ; Verwalten, kezelni. tompntotíoe — e , összehasonlitó Verwaltung, kezelés; —gbefjörbe, —i hatóság, kezelérség;—áor< —ek. gané, ~ i közegek; —grntí), keze­ Vertheidigen, védeni, védelmezni; lő tanács. — jeben Sufibrcitfinnbe?,— min­ den talpalattnyi földet; — eine Verweigerung be§ ©efjorfammé , megtagadása a fegyelemnek. ^Jofition, eine Seftung, — egy ál. lást , egy várat ; \\áj — , — Verweis, dorgálás, megdorgálás, megfeddés; — erttjetten, megdor­ magát. gálni, megfeddeni. Vertheidiger, védő. Vertheidigung, védelem;— bon Verwendung ber £rur>pen, alkalmazása , felhasználása a csapag-elbbefeftigungcn , sikerőditmétoka ak. nyek védelme; — offener <8täbfe, Verwunden, megsebesíteni. 5)örfer, S?Ioifcjnufcr, gefcbloffener Zäunte, nyílt városok, falvak, Verwundete, sebesültek. gátlakok, zárt helyiségek védel­ Verwundung, sebesülés, megsebe sülés, seb. me ; gémbe —, egyenes — ; fdjrő= ge —, ferde —. Verzahnung, fogazat; — eineé 8ta= Vertheidigungs-art, védelmi-mód, be§, a kerék —a, fogai. modor; — coloniie , — oszlop , Verzahntes 9lab, fogas kerék. csapat; — front, — arez ; — ge> fdjiitS, — löveg;— tjölje, — ma­ Verzeichniss , jegyzék ; — ber ©icnftbücbet, szolgálati könyvek gasság ; — frteg , — harcz; — jegyzéke; — ber bienftbnren SDÍannfünft, — művészet, eröditészet ; fdt)aft, — e a szolgálattevő legény­ — linie, — vonal; — miene (cont< ségnek.

105 Verzierung be« ®e|d)ü{jrol)rc8, a lö­ vegcső ezifrázata, a lövegcsőn levő czifraságok, ékítmények. Verzinken, meghorganyozni. "Verzinnen, megónozni. Verzögerimg, késedelem; — im f ompfe, — a harczban. Verzweifelter SBiberftomb, kétség­ beesett ellentállás. Veteran, badastyán, elaggott ka­ tona. Veterinär , állatorvos; — funbc , — tan. Vice, al, helyettes; — Slbmtrol, al­ tengernagy ; -- corpcraí, helyet­ tes tizedes. Victnalien, élelmiszerek, tápsze­ rek, főzeléknek valók. Vidiren, láttamozni. Vielek, 1. Polygon. Viereck, négyszög; — 6ilben, for­ mtreu, 1. Quarré; íjoíjíeá —, üres — ; fprengcn baS —, szétugrasz­ tani a—et; boÜVé—•, teli, tö­ mör—. Vierpfünder, négy fontos. Vierpfündiges ©ef^ü|, négy fon­ tos löveg. Vierspänniger Buci, négyes fogat. Viertelschwenkung, negyed ka­ nyarulat, kanyarulás. Visii", arczvért, sisakszem, irányszem, iránylap (a távolsági lej­ tékkel ellátott vas lapocska vagy keret a lőfegyveren); Map —, csap iránylap ; üunbrant—, körded — ; @tonb —, álló —. Visiren, irányozni. Visir-einschnitt, irány-szem (be­ vágás, átnéző az iránytolókán); — font, iránylégy; — linie, — vonal; — Ioc&, — lyuk (az eme­ lek számára); — puttft, — pont ; — reif, — kör; — fdjuber, — to-

lőka; — öorachtnng, — készülék, irányzó-, irányzási — készülék ; — roinfel, — szög. Visitireisen, vaskutasz. Visitiren, vizsgálni, megvizsgálni; — baé ©etoetjr, — a fegyvert; — bcr Offizier, vizsgáló tiszt. Visitir-hacken , kutaszhorog ; — patrouille, vizsgajárör; — rottbe, vizsga keringőr; — ftange, vizsgarúd a lövegcső űrének meg­ vizsgálására. Visitirung, vizsga, vizsgálat; jut — ber ©eroe[)r§ , vsz. Fegyvert vizsgához!. Vogelzunge, vasnyelv (a lövegkiüritöszer egy része). Völkerrecht, népjog. Volks-aufstand, népfölkelés ; gere« gelter —, rendezett — ;— betüaffnung, tömeges —, fölfegyverzése a népnek; — fouüerainität , népfelség. Voll-Uugell töm-golyó; — rafetc, — röppentyű. Vollzählig, teljes számú; bie 9lb> tfteiluug tft—, az osztály (csapat) — ; — e« 9iegimeut, — ezred. Volontair; 1. Freiwillige. Volte, fordulat, kanyarlat; — machen, kanyarodni, körtilkanyarodni, körben mozogni, lóval körben járni (a lovardában). Voltigeur, kanyargász, kanyargó, ugráló (lovon, lovon át). Voltigiren, fordulni, forogni, ug­ rálni, kanyarogni lovon, a nyer­ gen át forgolódás, forgás, ka­ nyargás. Voltigirkunst, kanyargászat, a kanyargás, a lovon (lovon át) ugrálás művészete. Vorarbeiten beim Scbanjenbau, elő^ munkálatok a harczgát ELY!

Bénél.

J^tfW *

\\

^

r u m k\i

106 Vorbeimarschiren, elmenni, elvo- Vormauer, előfal (Coehorn erődí­ tési rendszerénél, az ordony ol­ Dúlni (valami mellett); — 1. Dedalai előtti fal száraz árkok elő­ filiren. állítására). Vorbereitungs-arbeiten , előké­ születi munkálatok; — jum <8tuv Yormeister , irányzó , a löveget irányzó tüzér. tne, — a rohamra. Vorbohrer , elöfííró (a lövegek Yorpfahlnng, kiwövekölés. megfúrásánál használt első fúró). Vorposten , előőrs; — bienfl , —i szolgálat; — fette, — láncz; — Vorderachse, elő-tengely; — go üctbinbung, —i összeköttetés. fdjirr, — hám, (az elő lovak hám­ ja) ,• — gíifb, — sor, első sor; — Vorrath, készlet; SJíonturá—, ru­ ha —; SRunitionS —, lőszer — ; fntc, — térd (lóé);— lauf, — — írab, tartalékkerék. cső ; — feute , 1. — mann ; — mann, — ember; — niaft — ár- Vorreiten etn ^jJferb, előlovagolni egy lovat. bocz; — pferb, — ló; — taft, — nyug&sz •, — íd)ftft ,— tus •, — Yorveitev, előlovas. [djenfel, — czomb (lóé); — fd)icn= Vorrichtung, készülék. bein, — lábszár (lóé) ; — frife, — Vorrücken 1. előre menüi, előre oldal , homlokzat; — ttjeil , — ' hatolni, előnyomulni-, 2. előlépni rész; — treffen, — harczad, első (rangban). harczvonal; — 3013, — szerszám, Vorrückung, 1. előre menés, elő­ a nyeregszerszám előrésze ; — re hatolás, előnyomulás; 2. elő jratefel, — ágas (a magyar nyer­ lépés 1. Avanciren. gen). Vorrückungslinien, előnyomulási vonalok, utak. Vordringen , előnyomulni; tért nyerni; — jegeit ciné <8d)cuije, — Vorschieben bie ^oftcn, előre tolni, előbbre állítani a őrsöket; — egy harczgát ellen. bci§ ©cíd)ü| , előre tolni a lö­ Yorfehter, elöharczos; — bsr Stei= veget. cfjetr, a szabadság—a. Vorschlag, 1. előterjesztés, inditVorgebirge, előfok, előhegy. vány; 2. fojtás (a lőportöltésre Vorgeben ber Sruppcn, elömenése, vert nedves szénacsomó); Slimn« előnyomulása a csapatoknak. cementé —, előléptetési előterjesz­ Vorgeschobene- Batterie , előre­ tés ; — Jiffocf, lyukverö karó. tolt üteg; — őinicn, — vonalok ; —x pofién, — őrs. Vorschrift, előírás, rendszabály; ®ienffe§ — cn, szolgálati rendsza­ Vorgesetzte, fölíebvaló. bályok. Vor-glacis, elő-sikam;— gtakn, — árok; — Ijnnb eineg ^fcrbeéí, Yorschriftsmässig, szabályszerű, szabályszerűen ; — e Slbjufttntug , a ló előrésze. — egyenruházat, öltözék. Vorhand chu$ ^Jferb, a ló előrésze, Vorsicht, elővigyázat. eleje. Vorhut, előcsapat, előhad, 1. Avan- Vorspann, előfogat. Vorschpanns-comissär, előfogati ***H($fcgarde. biztos; — pferbe, — lovak. Vorkäiüpfer, elöharczos*

107 Vorsprengen, elöugvatni, előre rúg­ az őr; — fehiff, — hajó; — t)cr» tatni (lóval). bilimig,— utasítás;— Bimmer, Vorspringender äßinfcl, kiugró, — szoba. előre »yuló szög. Waffe, fegyver; öíanfe—, mezte­ Vorsprung abgewinnen bem Sciube len, kézifegyver;— ergreifen, —t megelőzni az ellent, elébe vágni fogni , ragadni , fegyverhöz az ellennek. nyúlni. Vorstellung, bemutatni; fid) —, — Waffen-depot, fegyver-tár; — fabmagi'it. vit — gyár; — fiiéig, — fogható; Vorstelluug, bemutatás, előállítás. — gattung, — nem; —• gefüllte, Vortheil , előny; milünrifd/fr — , bajtárs ; — geröiifd) , — zaj; — katonai —. lehre,— tan;— [oé,— telén; — Vortrab, előcsapat; 1. Avantgarde. t)(a|, — tér, gyülöhely (a vármiiVortreffen, előharczad, első harczvek között a kirohanok számá­ vonal. vá);ftitógeljenber,eingeí)enber — Vortruppen, elöcsapatok, 1. Vor­ plctjj, kiugró, beeső — tér; — te« trab. pnrntur, — javítás ; — rocf, had­ Vorwall, 1. Contre-garde. zeke;— ruf,— szó;— rüftung, Vorwärts, vsz. előre !; — Sront, — zet; — faal, — terem; — febau, vsz. előre — arcz !; — fc^t art, — szemle; — fdrmieb, — kovács, vsz. fegyvert támassz ! (fegyver— ész ; — fpiel, — játék, harczállványhoz a főörségen); — fe|t játék;— ftíllftanb, — szünet; — ein, vsz. — tolni; (vilövegetemetragen , — viselés ; — träger, — lőradak segitségével). viselő; — Übung, gyakorlat, — Vorwerk, elömü; —c einer öeftuug, gyakorlat. a vár —vei. Waffnen, fegyverezni, fölfegyve­ rezni, fegyverkezni; mit bewaffne* W. ter §anb, fegyveres kézzel Wage, mérleg; íkmanbett bie — E)at» Wach-ablösung, őrváltás; — a& ten , megmérkőzni valakivel , ttjeüwia,, őrcsapat • 9l&%\kn bn cgyensúlyoxiai. valamit. Srjadje, beosztása az őrségnek; Wagen, kocsi, szekér; SBngnge —, — cowmanbaiit, őrparancsnok ; podgyász szekér; mumrionS—, — bienft, ör-, őrségi szolgálat. lőszer kocsi; — burg, szekérvár; Wac^e, ör, őrség; nbfommenbe —, — flcdjtc, szekérkas; — leitet., felváltott, lelépő — ; auftfef)cnbi szekéroldal; — fcfjtmere, szekér—, felvonuló — ; 9tod)t —', éjeli kenőcs ; — fpur, kerékvágás; — — ; — ffeljen, őrt íillani; — auffüh­ ttrinbe , emelöcsiga; — jug , — ren, felállítani, felvezetni az őrt; vonat. — [)ctbenbet Offijitv, őrségen levő Wagerecht, 1. Horizontal. tiszt; 8d)ilb —, őr. Wacht-f euer, ör-tüz; — mannfebaft, Wagner, bognár, kerékgyártó; — arbeit, — munka. legénység , őrség , őrizet ; — meifter, őrmester (a lovasságnál) ; Wagschale, mérleg serpenyő. — patait, diszó'rváltás; — pofién, Wahlspruch, jelszó, jelige.

108 Wald, erdő;féicfjen—,tölgyes, cse­ lan; — fafebienen, 1. Senkfaschires ; Äiefer —, fenyves ; ©irfen, nen; — gebiet , — környék , — nyires;— blö^e, — nyílás, tisz­ mellék; — gefa^rainbigfeit , a — tás ; — gefedjt, — harcz ; — rattb, sebessége; — graben, — árok; — — szél; —rocij,erdei út. forte,— abrosz;— lettung, víz­ Waldungen, ifyx tctfttfdjet SBertb, unb vezeték ; — linie , — vonal; — tí)ve SBefcftigung, erdőségek, hartneffer,— mérő ; — pumpe, — szi­ czászati becsök és megerödi vattyú ; — probe ber Befdjüfce, — tésök. kísérlete a lövpgeknek (a fém Wall, gátony (azon legtöbbnyire tömörségének a cső űrébe nyo­ falazott magas földmű, melylyel mott viz általi megkísérlése); — egy hely körülvétetik , véde­ rip, — mosás; -~ fcíjcibe, — vá­ tik) ; §aupt —-, fő — ; — brud), 1. laszték ; — ípiegd , — szine; — Breche; — büdjfe, nehéz, régi lő­ ftanb, — állás; — jtoff, köneny; fegyver ; — gang,— út;— ge> — ftraffc, —i út; — fgítem, — fd)ü|, — löveg ; — fjaíen, — ho­ rendszer; — trenfe , itató zabla; rog ; — faftert, — lőszertár ; — — magé, lejtmérő, 1. Libelle; — böfje, — magasság; — laffette, — íueljr, — gát. talp; — proi^e, — böröcz. Weber, szitakötő (ló). Walze, henger, görfa. Wechseln, váltani (a lovardában Walzen, hengerelni, nyújtani; ge< egy kézről, egy oldalról a má­ rcaljtcé Sifen, nyújtott vas; ge> sikra ; jobbra vágtatásból át­ roaljte ^anjer, nyújtott vértek. menni Dalra vágtatásba); rcájtS Wandlaffette, oldaias talp (átalá(linfé) umfeljrt — , vsz. jobbra nos elnevezése a két keskeny (balra) át váltani!. oldalból álló siktalpaknak). Weg, út; guf3 —, gyalog — ; geWarte, őrtorony, észlelő torony. bcefter —, fedett — ; §ol)l —, mély Wartung, ápolás; ^pferbe —, ló —. — ; Síéit —, lovas —; einer Grup­ pe ben — abfdjneiben, egy csapat­ Warze , varacs ; 5BIei —c an ber nak —ját elvágni; — befdjretbung, ßberfläcije ber Öanggefdíoífe, ón — — leirás ; — recogno§cirung , — ok a hoszlövet felületén (melyek vizsgálat. a löveg csavardad vonásaiba belemerülvén a lövetet tengelye Wehr, véd; öanb —, honvédelem; körül forgásba hozzák). — jjaft, fegyverfogható;— loé, — étlen, fegyvertelen; — mann, Wasen, gyep; — Riegel, — tégla (a harezos (a porosz Landwehrmellvéd oldalainak befedése); ben); — ftanb , katonarend; — becf —, fedő, — tégla; $ opf —, fej — tégla. [tjftem, — rendszer. Wasser, viz; fliefienbeS —, folyó — ; Weide, 1. legelő, 2. füz; — ngebüfcb,, füzeserje; — njroeig, füzftefjenbeé —, álló — ; unter — fiel­ vessző. en, — alatt állani; — aber, — ér; — bau,— épités, — épitmény; Weigerung, (SSerraeigetung) beá ®c — baufunft, — építészet; — betjotfamg, megtagadása az enge­ {(älter, — tartó ; — bidjt, — hatdelmességnek.

109" az egyik ordony oldalai védik a Weiler, kis falu. másik ordony arczvonalait). Weissglühhitze , fehérizzási hő­ Werk-statt műhely; Slrtiűerie — ség. ftütte, tüzéri — ek; — jeug, mű­ Welle, 1. hullám, hab; 2. görgő, szer, szerszám. gerendély, forgófa; — einer SBitt' Westen, nyugat. be, az emelöcsiga gerendélye. r Wellen-förmiges Snnb, hullámos W estwind, nyugati szél. tér ; — länge , hullámhosz ; — Wetter, idő; — baá), eresz; — leud)ten, villámlás. fchlag, — vetés. Well-rad, görgő-, gerendély ke­ Widder, (9Jcnuet&reá)er), faltörő kos. rék ; — fnnb, futóhomok. Widerrist, mar (lóé); bo^er, ntebe« Wendeltreppe, kerenglépcső. rer —, magas, alacsony —. Wendung, fordulat; ganje, t)ol6e, tnertel —, egész, fél, negyed —. Wiederhalt-kette, — riemen, rúd­ tartó láncz, nyakló. Werb-bezirk, hadfogadó kerület; — commanbont, toborzó, hadfo­ Widersetzen fid), ellenszegülni, nem engedelmeskedni, engedet­ gadó parancsnok ; — offijter, — lenkedni ; — gegen bie 9?efe[)le ei­ tiszt. nes SSorgefe^ten, — a íöllebbvaló Werben, toborzani; — Gruppen, parancsainak. @o(batett, — csapatokat; kato­ Widerstand, ellentállás, ellensze­ nákat. gülés ; — íeiften, ellent állani, el­ Werbung, toborzás. lenszegülni. Wer da! vsz. 1. Halt wer da! Werfen, vetni, vetés ; ä}om6en<, Widerstandsfähigkeit, ellentállási képesség; — fefier körper, szilárd ©ranaten —, roncsa-, pattanyvetestek — e; — linie, — vonal. tés; ben Öeinb — (jurűi —), az ellent visszavetni; fid) — (§oIj) Wiede, 1. Weide; — n6anb, gúzs (legtöbbnyire füzvesszö); — nvetemleni (fának); beié SBrett f)at pftafjt, guzstekerő oszlop ; — fid) geroorfeu, a fa megvetemlett; fd)linge, guzshurok. fid) ouf ben öeinb —, az ellenre vetni magát. Wiedereintreten, 1. Reengagiren. Werfte, hajógyár. Wiedererobern, visszafoglalni; — Werg, csepü, kócz; — Ijctcfen —, eine üerlorene ^Option, — egy elve­ kanócz. szett állást. Wei-k, mü; Defeftigungé —, erődí- Wiese, rét, kaszáló; — ngrunb, — tészeti—, erősség; aufjen —, ktil talaj. — ; betad)irte6 —, különített — ; gefrönte« —, tetőzött — ; gefd)lof< Wildbach, záporpatak. fenéé —, zárt —; gefdjulterteé —, Wind, szél; ©egén —, ellenkező —; l)alber —, oldal — (mely válvédezett mü ; offeneé —, egy hajó oldalával derékszög nyilt —; §orn —, 1. ott; fronen alatt fú. Vitorlás hajókra a leg­ —, 1. ott; retirirteé —, visszavont előnyösebb, mert ennél minden — ; gegenfeiíige S5ertE>eib gung ber vitorláit kifeszítheti); ©djiefer—, geftungé - e, kölcsönös, viszonos résunt — ; ©ájraler —, szemközvédelme a vármüveknek (p. o.

110 tes —; ©to$ —, rehamos — ; Wischzaum, tanfék (a feszzabla (Sturm —, viharos — ; Sföirbel —, nélkül használt tört zabla). forgó —; — bücbfe, — fegyver, Wochehabender Cffijier, hetes — jciger, — mutató. tiszt. Winde, tekerő-csiga, vonócsiga; Wohnorte, ifjrc Befeffigung, lakhe­ <£rb — (Ijorijontale), fekcsiga. lyek, erődítésük. * Windhose, szél-forgatag; — floppe, Wolfsgruben, farkas gödrök (kö­ szellentyti; — tncffer, — mérő; zeledési akadályul szolgáló he­ — feite, — oldal (a hajó azon gyes gödrök a harczgátak árkai oldala, mely a szélnek ki van előtt); — jal)ti, — fog (a lóé). téve). Wrack, 1. Steitern. Windspiel, 1. Spielraum. Wundarzt, sebész. Windung beá Sluffeé, kanyarodása Wunde, seb; $neb —, vágásseb; a folyamnak. ©d)uf5 —, lőseb; ©tieft—, szurásWinkel, szög, szöglet, sarok, aug< seb (vágás, lövés, szúrás által qeljcnhn —, kiugró, előugró, ki­ okozott seb). nyúló —; eirtgebenber —, beeső Wurf, vetés; SBomben —, roncsa — ; rechter —, derék-, egész — ; —; — anfer, vethorgony; — 6ctt= fdjiefer —, ferde — ; fütfciger —, terie, vetüteg; (mozsár vagy tahegyes —; ftumpfer —, tompa raczk üteg, melyekből csak ma­ —; tobter (unbeftricbener) —, holt gas ívlövések történnek). (sodritatlan) — ; — tnop, — Würfel, koczka; — sappe. 1. mérő; — treppe, rejtett lépcső. Sappe. Winterquartier, téliszállás ; bic Wurf geschütz, vet-löveg (mozsár és taraczk) ; — freift, — erő ; — — e begießen, — okba vonulni. ma|d)iene, — őgép; — tafel, — Wirbel, 1. vizörvény; 2. dobper­ tábla; — fptcf}, — kopja; — toetgés. te, — táv, távolság. Wirkung, hatás; — ber geui'ritmffen, ber ©efcftüjjc, a tüzifegyverek, a Wurm, bőrféreg, (lóbetegség). lövegek — a; — Sfáfyigfeit ber Wurst, 1. Faschine; — banf, rőzse©etttetjre, a fegyverek, — ereje, pad; Sctffetten —, talp nyereg — képessége; — SfreiS einer 8c(az osztrák lovas ütegek tal­ jtunfj, a vár —köre, — térj eme; pain). — Slinie ber SJtienen, az aknák — iránya, — vonala; — Sfpäre ber Z. ©pretigpartiíel ber §o^Igcfdt)offe, az tirlövetek repeszdarabjainak ha- Zaghaft, félénk , elcsüggedett , tásterjeme. megfélemlitett; —e Gruppe, — csapat. Wirtschaftsgebähren ber Gruppen, a csapat gazdasági illetményei Zahlamt, fizetőhivatal, pénztár ; (takarmány, lakás, tüzelőszer, triegg, —, hadi —; — meifter, fi­ szállítási sat. illetmények). zetőtiszt. Wischer, törlő (a töltő rúdon); — Zahlungsanweisung, fizetési utal­ jknge, r~ rúd. vány.

111 Zähne eines ^ferbeéí, a ló fogai; — Zersetzung be§ spuluerS, a lőpor einc§ 9tabc§, a kerék fogai. felbomlása (elromlása). Zahnlehre, fogtan, löfogtan. Zerspringen, 1. Zerplatzen. Zange, szögzet, horogzat, erődité- Zerstören, összerombolni, elpuszszeti alak; —nroerf, horogzatos, titam, lerontani • — bk dt\tui}Q$» szögesmü, (két vagy több szög­ roerfe, — a vármüveket. gátból összeállított harczmü). Zerstörung ber SMcfen im triege, Zapfen, csap; @d)ilb —, 1. ott; — hidak összerombolása, elrontása, bobrer, — fúró; — bei el, 1. Schildfölszedése háború idején. zapfendeckel; — Inger, — ágy; — lod), — lyuk; — 'ftrad), taka­ Zerstörungssphäre, rombolási ter jem. rodó (dod és kürtjel); — ftreid) Zerstreuen fid), elszéledni, szét­ blafen, fcblngen, takarodót fnjni, szórni. verni; — ftücf eine? ©cfá»u^c8. lö­ vegderék, a löveg középrésze. Zerstreute Öecrjtait, szétszórt, szé­ Zaum, fék, kantár, kantárfék. ledt harczmodor ; — Stellung, -— Zäumen, kantározni, fel — ; auf állás. — baZ sjjferb, fel — a lovat. Zerstrenng szétszóródás; — ber Zäiimung, kantározás. Äartefcrjenfugeln, — a a kartács­ Zaun, sövény, kerítés; lebenbiger golyónak. —, eleven —. Zeug, szer; Selb — nmt, had — hi­ Zehe, patahegy;—ntrcter, —en já­ vatal, hadszerészet; gelb — meiró (ló). ftcr, tábor — nagy; — garten, te­ Zehrung bcr Stafere, a röppentyű lep, vitelep, a hadiszerek lerako­ emésztése , fölemoisztődése , el dási helye; — fjau§, — tár, had­ égése a gynany ágnak röp­ szertár ; — offijicr, hadszerészeti-, tében. mütüzérségi tiszt; — \á)m\!>t, — Zeichen, jel; Selb —, tábori —. tárnok ; — luagen, — kocsi; — Zeit, sátor;— abbrechen, — t bon­ wart, — tárnok ; — Sartillcrie, tani, fölszedni a — fát; — auf* mütüzérség, (mely a hadiszerek íctjlagen, —t ütni; — becfc, — fe­ előállításával foglalkozik). dél , vászon lepedő ; — bütte, Zickzacks ber Saufgräben, a víárkok kunyhó ; — pfabl , — karó ; — zegzugai. Vfíocf , — czövek ; — fchnur , — Ziehen, vonni; fid) —, húzódni vo­ kötél; — ftcmge, — fa. nulni ; ju gelbe —, táborba szál­ Zenith, tetőpont. lani, hadba vonulni; — ein ©eZerlegen bn§ ©eioebr, szétszedni a fchütj, vonni a löveget (furatát fegyvert. vonásokkal ellátni); 9lb — ber Zerplatzen, szétpattanni, szétrob­ ülruppe, elvonulása a csapat­ banni ; — ber ©rannten, a patnak. tanyok szétpattanása, szétrobbanása. Ziehung, rechts, linfS, vsz. jobbra, balra húzódni, fél jobb, fél bal! Zerreissen ber ^rojectüe, szétsza­ (helyből); jobbra, balra húzódj i kadása, szétpattanása, szétrob(menetközben). banása a töveteknek.

112 Ziel, czél; bctg —treffen, a czélt meg- I tése a lónak, a - ak kezelés­ módja; bie —
113 1. Stoppine; — fcbrunmm, tapló; fegyvert; — frojkn, — összecsap­ — fíoff, — anyag, gyujtany; — ni ; —• treffen, találkozás, össze­ murff, — henger. ütközés, kezdete a hareznak ; — Zunehmende ©efchroinbigfeit, gya­ 3te[)uitg bon üríippen, összevoná­ rapodó, gyorsuló sebesség. sa a csapatoknak. Züngel, billentyű, ravasz a fegy­ Zuschuh, pótlás, pótlat; — gtnagaverzáron. 3'tn, póttár; írunpen —übe, csapat Znngenfreiheit, nyelvszabadság, —ok, tartalék csapatok ; — an a patkós zablarúdnak hajlása Verpflegung, élelmi—ok, a sereg alatt. után szállított élelmi szerekZureiten ein ^ferb, lovagolni, be­ Zustand einer Srupjje, egy csapat tanítani, idomítani egy lovat. állapota ; Ariels — , hadi ál­ Zurückprallen bcr ftugel, vissza­ lapot. pattanása a golyónak ;. — treten, Zuwachs, szaporodás. vsz. hátralépni!; — treten laffen Zweige ber SRienen, ágazatai az ak­ öaé ^ferb, — léptetni, hátráltat­ náknak. ni a lovat; — jieljen bie Srupucn, Zweikampf, párbaj. — vonni a csapatokat; — jieljen Zwei spännig, kettős fogat ; — ber üruppen, — vonulása a csa­ mafter, kétárboezos. patoknak ; — gezogene Ölanfe , Zwieback, kétszersült. — vont oldal. Zusainmen-nehmen , beté sßfcib , Zwiesel beá ungarifehen «Sattele , ágas a magyar nyergen. összeszedni a lovat; — rottung, Zwinger, gátmög (az erődítmény csődülés, csoportosulás , zendii falai és a város között fekvő lés; — rüden, össze — állani, — tér) ; — mauer, gátfal. vonulni; — fehieffen, -összelőni; — |e|en ein ©eroe&r , — állítani a Zwölfpfünder, tizenkét fontos.