1
Ha vissza kíván lépni a honlapra, kattintson a képernyő BAL felső sarkában látható, BALRA mutató nyílra! indulási pont é: 730 Fót i.: 730 30 é: 730 Vác i.: 730 30 é: 730 Zebegény i.: 730 20 é: 730 Márianosztra (ebéd) i.: 730 35 é: 730 Kemence i.: 730 60 30 é: 7 Balassagyarmat i.: 730 10 30 é: 7 Mohora i.: 730 40 30 é: 7 Galgamácsa i.: 730 20 30 é: 7 Máriabesnyő i.: 730 befejezési pont ÖSSZESEN kb. 11 óra
./.
2
Fót, Ybl temploma, kastély, Fáy présház A fóti katolikus templomot Ybl Miklós tervezte. Különleges szépségét legjobban az alábbi hiteles, megtörtént eset világítja meg a legjobban. Egyszer egy Angliából érkező csoportot vittek ki a templom megtekintésére külön busszal. Amikor lejárt az erre szánt idő, szálltak vissza, de egy utas hiányzott. Az idegenvezető visszament a templomba, és ott meg is találta a belső szépségekben önfeledten gyönyörködő, a buszból hiányzó angol urat. Az úr természetesen elnézést kért, majd elmesélte, hogy ő építészmérnök. Az egyetemen, ahol egykor tanult, vizsgatétel volt a fóti templom. Ő – mit nekem egy magyar templom felkiáltással – ezt a tételt nem tanulta meg. A véletlen azonban úgy hozta, hogy éppen ezt húzta, természetesen elbuktatták, mehetett pótvizsgázni. - Most azonban itt állok, gyönyörködöm, és szégyenkezem. – mondta. Fót gazdag történelmi múlttal és kultúrtörténeti emlékekkel rendelkező város. A település első sorban a hatalmas Károlyibirtok átalakításával létrehozott gyermekvárosáról ismert, amely a későbbiekben átalakult a mai Károlyi István Gyermekközponttá. A kastélyt 1840-ben Ybl Miklós alakította a mai formájára. A 83 éves Károlyi László gróf 1995 óta él itt ismét feleségével és drótszőrű tacskójával. A kastély azonban nem a grófi családé – a lakást az államtól bérelik. A község fölött, a Somlyó-hegy oldalában van Fáy András egykori présháza. Sok kortárs író volt itt vendég hajdan. Itt írta és szavalta el Vörösmarty a Fóti dalt 1842-ben, a szellemi élet kiválóságaiból álló baráti társaságának. (Mikszáth Kálmán egyik Fáy Andrásról szóló írásában írta: ha nem Széchenyit illetné „a legnagyobb magyar” jelző, akkor ez Fáy Andrásnak járna ki, és ha nem Deák Ferenc volna a „haza
3
bölcse”, akkor Fáy Andrást illetné ez a cím; így csupán „a nemzet mindenese”.)
Vác: A Duna keleti partján kialakult települést már Szent István az általa szervezett egyik katolikus egyházmegye központjává tette, így valószínűleg népességében és gazdagságában messze kiemelkedhetett a környező helységek közül. Az első román stílusban felépített székesegyházat I. Géza és öccse László herceg adományából építették 1074-ben. I. Géza királyt 1077-ben ide temették el és itt választották királlyá Lászlót. Virágkorát a vár a XV. század második felében élte Mátyás király uralkodása alatt, amikor Báthory Miklós váci püspök utasítására itáliai mesterek a királyi udvarból szétsugárzó reneszánsz ízlésvilág jegyei szerint formálták át a várost és építették át a régi székesegyházat. A XVI. században mind a Habsburg hadvezetés, mind a török Porta kiemelkedő fontosságúnak tartotta, hogy hatalmában tarthassa a dunai közlekedés ellenőrzésére kiválóan alkalmas Vác várát. Bár olasz mérnökök tervei alapján alkották meg korszerű ágyúállásait, ennek ellenére mégsem számított nagyobb végvárnak. Az 1526-os mohácsi csata után támadták meg először a törökök, de nem tudták elfoglalni. Ezután többször cserélt gazdát a királyságért vetélkedő Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd között. 1544-ben a budai pasa szinte harc nélkül foglalta el, ekkorra már régen elmenekültek a magyar és német kereskedők, a katolikus papok és az egyházi szerzetesek, helyettük mohamedán és rác családok települtek le. Vác a katonai jelentősége mellett számottevő bevételt is jelentett a szultáni kincstárnak, mert az Alföldről a Dunántúlra itt hajtották és vámolták meg a szarvasmarhákat. 1603-ban a Habsburg seregek kiűzték a várból a törököt. 1604-ben a vár kapitánya harc nélkül megadta magát Bocskai István erdélyi fejedelemnek. 1606-ban újból a Habsburgoké, miután békét kötöttek Bocskaival. Megkezdődtek a helyreállítási
4
munkálatok. 1619-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem foglalta el. 1684 június 24.-én Lotharingiai Károly egyesült európai serege elűzte a törököket és elfoglalta Vácot, de Buda ostrománál vereséget szenvedett. Novemberben a törökök visszafoglalták Vácot, majd a következő évben a Habsburg támadástól tartva a várat és a várost kifosztották, lerombolták és felgyújtották. A támadás elmaradt, a törökök ismét visszatértek. A Habsburg sereg 1686-os Buda elleni hadjárata során végleg felszabadult Vác. A város és a vár ekkor már romokban állt. A városba csak lassan tért vissza az élet, messzi vidékről érkező betelepülőkkel együtt jöttek ferences-rendi szerzetesek is. A várost újjáépítették, de a várat már nem. A székesegyház és a püspöki palota fölé 1721 és 1760 között gróf Koháry István adományából a ferencesek templomot és kolostort építettek, amihez a vár köveit használták. Kezdjük Vác bemutatását azzal, ami már nem látható Vácott. Ilyen például ez az egykori, híres gyár: A Forte. Az igazság az, hogy az államosításig ez a Kodak gyára volt. Államosítás után is Kodak minőségben tudtak gyártani fekete-fehér fotóanyagokat. De amikor betört a színes fotózás, ott már nem tudtak labdába rúgni, és a gyár tönkre ment. A GANZ konzorciumhoz tartozó Váci Gépgyárból – az államosítás során - hajógyár lett. Itt gyártották a közkedvelt vízibuszokat. 1953-tól 1990-ig terjedő időszakban 77 darab Vácott készült vízibuszt adtak át a forgalomnak. Az európai belvizekre nem készült jobb hajó, mint amiket itt terveztek, és építettek alumíniumból. Az alumíniumból épített hajótesteket négy drótkötéllel, daru segítségével meg lehet emelni, ugyanezt az eljárást egy acél hajótest nem bírná ki, kettétörne az erőhatások alatt. Vácott akkoriban elkészült, és vízre is került Fecske névvel az első magyar szárnyashajó is, amely azonban a gyár „profiltisztításának” áldozata lett. Szárnyát szegték, és a hajótest azóta Nadap névvel a Velencei tavon szállítja az utasokat.
5
Az egykor híres, Csepelen gyártott Pannonia motor „Duna” oldalkocsija is ebben a váci gyárban készült. A váci székesegyház esetében, az eredeti tervekben késő barokk, kéttornyú templom szerepelt, és kicsiben hasonlított volna a római Szent Péter bazilikára. Később olcsóbb megoldást kerestek. De az alapok addigra már elkészültek. Erre épült az 1765. táján „forradalminak” mondott stílusban a mai templom, amely 1777.-ben lett készen. Vácnak van még egy nagy szenzációja, a múmiák. A Váci múmiák elnevezés a váci Fehérek (domonkosok) templomának 1994-es felújítása során megtalált 265 természetes úton mumifikálódott emberi maradványt illeti. Világszenzáció, hogy ennyi, természetesen mumifikálódott holttest maradt fent. A leletek vizsgálata elősegítheti különböző betegségek és azok kialakulásának kutatását. A HIV, a Kaposi-szarkóma valamint a TBC esetében a kutatások megkezdődtek.
Nagymaros Szent István és Gizella királyné szobra a nagymarosi plébánia mellett áll. Az itteni római katolikus templom tornya a Dunakanyar egyetlen ma is álló, középkorból megmaradt, egyházi műemléke. Nagymaros büszke arra is, hogy Kittenberger Kálmán, Afrika kutató és vadász élete utolsó évtizedeit itt élte le.
Zebegény: Kós Károly tervezte templom
Zebegény és térsége 1685 táján szabadult meg a töröktől. Az 1700-as évek első felében a lakosság pótlására németeket telepítettek le. Állítólag a sváb telepesek kiáltottak így föl, a Dunakanyar láttán: „See beginnt” (tenger kezdődik).
6
1846-ban kezdik építeni a Budapest-Pozsony vasútvonalat. A vasútvonal Pozsonyig történő meghosszabbításával a község nagyon gyorsan kezdett fejlődni. Ekkor épült meg a hétlyukú zebegényi vasúti völgyhíd, ami vasúti híd kategóriában Magyarország a második legnagyobb hídja. Római katolikus templom Zebegény életében nagy jelentőségű esemény volt az 1907-es esztendő, amikor a “Fiatalok csoportjá”-hoz tartozó friss építészdiplomás Kós Károly és Jánszky Béla kapott megbízást a falu templomának tervezésére. A berendezési tárgyak (oltár, szószék, padok, színes üvegablakok) is az építők elképzeléseit tükrözik. A tervezők, valamint a munkákba később bekapcsolódó Györgyi Dénes, és a gazdag belső díszítést készítő gödöllői iskola tanára, Kőrösfői-Kriesch Aladár és tanítványai együttesen, egy közös gondolat szellemében hozták létre a XX. századi magyar templomépítés egyedülálló alkotását. A templom homlokzatára azonban csak a templom fennállásának századik évfordulója tiszteletére, 2010-ben elvégzett felújítás során került fel az a díszítés, amit Kós Károly megtervezett, csak anyagiak hiányában az eredeti átadásra nem készült el. Zebegény nevezetessége a minden évben szeptemberben megrendezésre kerülő sárkány fesztivál. Ennek során bárki eljöhet maga készítette, vagy boltban vásárolt, repíthető sárkányával, és egyike lehet annak az ötvenhatvan személy egyikének, akiknek a papírsárkánya egy időben belepi Zebegény égboltját. Nagyszerű látvány.
7
Szob (Esetleges átszállás kisvasútra Márianosztráig) A transzbörzsönyi vasút ma Magyarország egyik leglátványosabb hegyi pályája, a vonala szűk patakmedrek partján, sűrű erdőkben kanyarog, irányfordítóval és hármas hurokkal győzi le a meredélyeket. Az országban egyedülállóan kanyargós és meredek pálya újjáépítéséhez, az 1,1 milliárd forintot meghaladó értékű fejlesztéshez az EU kiemelt pályázata 600 millió, a Földművelésügyi Minisztérium 300 millió forint összegű támogatást nyújtott, amit az erdőgazdaság a saját forrásaival egészített ki. A kisvonatok összehangolt menetrenddel járnak Szobtól Nagybörzsönyig. A három szakaszon (Szob-Márianosztra, Márianosztra-Nagyirtáspuszta, Nagyirtáspuszta-Nagybörzsöny) átszállással lehet közlekedni, de a le- és felszállások között kiváló alkalom nyílik a helyi értékek megtekintésére, hazánk különleges szegletét ismerhetik meg errefelé járva az aktív kikapcsolódás kedvelői. A menetidő mindhárom szakaszon kb. 40-45 perc (külön-külön!). Mi itt, most csak a Szob és Márianosztra közötti vonalat javasoljuk használni (a busz leteszi az utasokat Szobon, és átgördül Nosztrára), de egy külön túra keretében nagyon ajánlott az egész, 21 km hosszú vonal vegigutazása. Ez utóbbi esetben kétszer is át kell szállni, először Márianosztrán, majd Nagyirtáspusztán. A Börzsöny Kisvasút vonatai 2016.-ban március 12-től november 6-ig közlekedtek menetrend szerint a Börzsöny festői környezetében. A következő években is hasonló lesz az üzemidő, de a kezdő és a végző napokról érdeklődni érdemes a lentiek szerint. Említést érdemel még a szobi Velorex találkozó. A világ sok pontján, sőt hazánkban is rendszeresen tartanak összejövetelt, fesztivált különféle autók tulajdonosai. Van Volkswagen találkozó, Trabant seregszemle, Öreg autó felvonulása, hát Szob kitalálta, hogy a híres-hírhedt, lengyel csodának, a Velorex névre
8
hallgató, és rokkant kocsinak szánt háromkerekű csodáknak rendez találkozót.
Márianosztra kegyhely + ebéd A hely szépsége láttán Nagy Lajos király Mária tiszteletére 1352ben kedvelt pálosainak kolostort és kegytemplomot építtetett. A templom középkori kövein a nagy király szentté avatott leánya, Hedvig is járt. Emlékét a kegytemplomban oltár őrzi. A település neve eredetileg Nostre volt, mely egyesek szerint szláv eredetű személynév, míg mások szerint a latin in nostre (a sajátból) kifejezésből ered, Nagy Lajos király adománylevele alapján. A Mária előnevet pedig az 1759-ben az itteni kolostor templomában elhelyezett czestochowai Fekete Mária-kegykép után kapta. A környék Nagy Lajos király kedvenc vadászterülete volt, de Mátyás király is többször megfordult itt A török időkben, egy portyázó török sereg pusztításai miatt a település elnéptelenedett, majd szlovák, magyar, és német nemzetiségű lakossággal népesült újra. Hogyan lett a kolostorból börtön? Megtudhatjuk, hogyan kerültek ide a kedves nővérek? Hogyan vette át tőlük 1949-ben az irányítást és fenntartást az állam? Mi történt itt a két világháború alatt? Kik voltak azok a ma már ismert és elismert emberek, akik politikai fogolyként töltötték itt az idejüket? Ezekre a kérdésekre a múzeumban kapunk választ. Itt példát találunk a börtön szigorú rendje mellett megbúvó humorra és találunk könyvajánlásokat is. A képes leírásokat, dokumentumokat ügyes kezű fogvatartottak alkotásai díszítik Végül a bemutató zárkában megtapasztalhatja a látogató, milyen, ha becsukódik a vasajtó. Nem vérfagyasztó elrettentés a célunk. De aki figyelmesen megnézi a kiállítást, a végére mégis az fogalmazódik meg, erősödik fel benne, hogy nem szeretne a
9
rács mögé kerülni. És máris visszakerültünk a bibliai idézethez: „Szabadíts ki engemet a tőrből”, - a bűn, a bűnelkövetés csapdájából.
Kemence Kemence 1806-ig Hont vármegye székhelye volt. Az 1806-ban bekövetkezett tűzvészben azonban megsérült a megyeháza, ezért Hont vármegye székhelyét áthelyezték Balassagyarmatra. Itt került sor 1782. júliusában az akkoriban nagy port felkavaró ügyére, az emberevő cigányok perére. Ma kimondható, hogy középkori ostobasággal és kegyetlenséggel, ártatlanul végeztek itt ki 86 cigányt, köztük sok asszonyt is. Kemence egyetlen mai, a falu határain túl is jelentősnek mondható érdekessége a kisvasúti és erdészeti múzeum, valamint a hamvaiból önkéntesek összefogásával felélesztett muzeális kisvasút működése. A „Vasút az erdőben” című foglalkozásuk célja például az, hogy bemutassák a gyerekeknek az erdei vasútnak az erdőgazdálkodásban betöltött jelentőségét.
Balassagyarmat, a Legbátrabb Város A Balassagyarmat név utótagja a honfoglaló magyarok Gyarmat nevű törzsének megtelepedésére utal, a név előtagját pedig legfontosabb birtokosairól, a Balassa családról kapta a 15. században. Mikszáth Kálmán itt 1871 és 1873 között vármegyei hivatalnok volt. A település az első világháború és az azt követő forradalmak idején fontos szerepet játszott. A 16. gyalogezredbe besorozott balassagyarmati és környékbeli katonák elsősorban az orosz front-
10
ra kerültek, különösen a mai Lengyelország területén harcoltak sokat. Nekik állít emléket a 16-os honvéd szobra a Hősök terén. 1919-ben (január 29-én) a megszálló cseh helyőrséget bátor önkéntesekből álló fegyveresek visszaszorították az Ipoly túlpartjára. Ezt nevezi a helyi köznyelv csehkiverésnek. Az eseménynek emléktörvény állít emléket, mellyel a Civitas Fortissima (Legbátrabb Város) kitüntető elnevezést adományozták a városnak. Balassagyarmaton született Rózsavölgyi Márk, a csárdás megteremtője. Madách Imre itt volt vármegyei aljegyző 1842 és 1848 között. 1871 és 1873 között itt élt, és innen nősült Mikszáth Kálmán. A két világháború között a városban töltötte gyermekkorát Tildy Zoltán, és itt élt egy ideig Szabó Lőrinc. 1973-ban az egész országot megrázó túszdráma történt a városban. Két fiatalember, akik testvérek voltak, az egyik leánykollégium lakóiból 20 lányt fegyverrel túszul ejtve megpróbáltak külföldre jutni. A tortúra során az egyik fiatalember életét vesztette, miután mesterlövészek leterítették, a másikat pedig hosszú börtönbüntetésre ítélték. Az akkori hatóság és pártvezetés számára kényes volt az ügy, mert a két túszejtő apja magas rangú párttag volt. A Palóc Múzeum alapítása elsősorban Nagy Iván (1824– 1898) történész érdeme. Értékes gyűjteményeivel (régészeti, néprajzi, érem- és pénzgyűjtemények) alapozta meg a múzeum létét, és pénzadománnyal is támogatta azt. Az 1970 és 1973 közötti időszakban az egyes szakágakhoz tartozó gyűjteményeket Nógrád megye akkoriban alapított új múzeumai között szétosztották. Felmerült a múzeum teljes elköltöztetése, illetve bezárása is, mert a város nem tudta viselni a múzeum fenntartásának költségeit. A város felzúdult, mert a palóc emberek a magukénak érezték az intézményt. Végül 2012-ben kormány a Magyar Nemzeti Múze-
11
umra bízta az intézményt, megmentve ezzel a palócok életét bemutató, patinás múzeumot.
Pannónia Motor Múzeum Az érdeklődők ifj. Szakács László gépészmérnök magángyűjteményét látogathatják meg. Az állandó kiállításon restaurálatlan, eredeti állapotú motorkerékpárok, a márkához kapcsolódó prospektusok, kezelési utasítások, valamint a kor motoros életéhez kapcsolódó kiegészítők láthatók. A múzeum önvallomása: „Nincs karikás ostorom, nem vagyok pizzafutár és ritkán hordok bőrgatyát. A világ egyik legszebb és legnehezebb nyelvét beszélem, és rajtam kívül még több millióan értik, hogy mire gondolok, amikor azt mondom, keresztöblítéses kétütemű. A márkanevem megelőzi a mai vasakat és nem örülök, hogy ha a túristák összekeverik a P20-ast a Yamahával. Büszkén gondolok Vígh Endrére, a prototípusok megalkotójára, Kurucz Szeretem a nagyfékdobot, a Duna oldalkocsit és a kétütemű muzsikát.”
Drégely vára Drégelypalánktól mintegy 4-5 kilométerre található Drégely sziklavárát a Hunt nembeli Demeter építette az elpusztuló honti vár helyett, majd Albert király 1438-ban örök birtokként Palóczy György esztergomi érseknek adományozta. A vár egykori források szerint fényűzően berendezett vadászkastélyként szolgálta a vadban gazdag börzsönyi vidékeken vadászó főpapokat. Várady Pál érsek a mohácsi vész után ide menekül. Ő nevezte ki a vár kapitányává Szondi Györgyöt. Ali budai pasa 1552. július 6-án 10 000-12 000 főnyi seregével kezdte meg a vár ostromát. Szondi és 146 katonája a nagyerejű rohamnak megpróbált ellenállni, elszánt bátorsággal védekeztek a túlerő ellen. Közel 4 napos öldöklő harc után a vár végül elesik. 1989-ben a vár meg-
12
mentése céljából létrehozott „Drégelyvár Alapítvány” vállalta fel a vár állagmegóvó helyreállítását. A közel negyed évszázados áldozatos munkának köszönhetően eddig közel 1500 köbméter falat építettek vissza az eredeti állapotokat követve. A vár jelentős idegenforgalmi, turisztikai vonzerő, évente több tízezren látogatják meg. Drégelyvár a Nemzeti örökség része, 2012-től Történelmi Emlékhely. A Szondi várjátékokat több mint két évtizede rendezi meg Drégelypalánk Község Önkormányzata. A település közössége nemcsak büszkén emlékezik, hanem minden szállal ragaszkodik történelméhez és hős kapitányához, Szondi Györgyhöz. Drégelypalánk a Szondi-hagyomány ápolásával, az évente megrendezésre kerülő várjátékokkal adózik a végvári hősök emlékének.
Csesztve: Madách kúria 1844 decemberétől 1853 szeptemberéig Csesztvén élt Madách Imre. Itt születtek meg a gyermekei. Madách ebben az időszakban tevékeny részese volt Nógrád politikai életének, beleértve az 1848-as szabadságharcot is. 1862 augusztusában Madách itt fogadta az Ember tragédiája című műve felfedezőjét, Arany Jánost. A csesztvei emlékmúzeum a mai Magyarország egyetlen Madách-emlékhelye A 2012-ben felújított, állandó kiállítást kiegészítik az interaktív, modern technikai eszközök. A mini színpadon az adott kort idéző ruhába beöltözve eljátszható a drámából 1-1 szín, beletekinthetünk a mű különböző filmes és színpadi feldolgozásaiba. A felújítás az alsósztregovai Madách kastéllyal együtt EU-s pályázati támogatással valósult meg. A múzeum korhű dokumentumokkal idézi föl Madách Imre életét és munkásságát. Személyes bútorai közt itt van a bölcsője is. A kiállításon láthatjuk Az ember tragédiája kiadásait, illusztrációit. Az állandó kiállítás végigkíséri a Madách-család történetét,
13
felidézi a kort, átfogó képet nyújt Madách Imre életéről és művészetéről - középpontba állítva Az ember tragédiáját, annak világirodalmi és színpadi jelentőségét.
Mohora: Tolnai Klári szülőháza A Tolnay emlékházban, ahol a művésznő gyermekkorát töltötte, Klári első kiscipőjétől a legutolsó színpadi lábbelijén keresztül, 60 év feledhetetlen munkássága elevenedik meg a fényképeken. Kitüntetései között a két Kossuth-díj, érdemes és kiváló művész kitüntetés és a középkereszt is látható. A kiállított színpadi ruhák között szerepel a „Katyi ruha”, „Blanche pongyolája”, „Nóra” és „Maude” kosztümjei.
Galgamácsa: Vankóné Dudás Juli hagyatéka
A Galga felső szakasza mentén fekvő, római katolikus lakosságú település falumúzeumát Vankóné Dudás Juli kezdeményezésére hozták létre. A falu főutcáján álló, 1905-ben épült lakóházban található intézmény 1989-ben vette fel Vankó Imréné Dudás Juli nevét. A rendkívüli tehetségű népművész meghatározó szerepet vállalt abban, hogy a település népe nagy ragaszkodással őrizte tovább őseinek hagyományait, szokásait, dalait és táncait. Falum, Gal-
14
gamácsa című könyvében leírta, naív képein megfestette a mácsaiak hétköznapjait és ünnepeit. Minden évben kiosztják a Vankóné Dudás Juli-díjat is. Ezt minden évben olyan személyek, illetve csoportok nyerhetik el az alapítványtól, akik kiemelkedő kulturális és szervező munkájukkal igen sokat tesznek a népi hagyományok megőrzéséért. 2015-ban kétnapos rendezvénysorozattal ünnepelte meg Galgamácsa a község templomának századik születésnapját. - Egészen biztos, hogy senki nem ült itt a padokban azok közül, aki száz éve látták ennek a templomnak a fölszentelését. De az is látszik, hogy a mai generáció átvette ősei hagyományát, hitét, Istent kereső buzgóságát – kezdte az ünnepi szentmise homiliáját a váci megyés püspök, majd így folytatta: - Nem véletlen, hogy a pápánk Assisi Szent Ferenc nevét vette föl és az ő lelkiségét követi. Száz év az örökkévalósághoz képest nagyon kis idő – de a mi életünkben több generáció telik el ezalatt: szüleink, nagyszüleink már odaát vannak, s most velünk együtt imádkoznak a nekünk ígért Országért – mondotta többek között Beer Miklós megyéspüspök.
Máriabesnyő, kegytemplom Besnyő település a honfoglalás idején is lakott volt, népessége a 12. század elején gyarapodott. A váci püspök 1214-ben a leleszi premontrei prépostságnak adományozta a birtokot. A török hódoltság alatt a település elpusztult. Az oklevelek csak a 17. században említik újra, amikor is lakatlan pusztaként Gödöllőhöz tartozott. I. Lipót, annak érdekében, hogy a török hódoltság alól felszabadult területek birtokviszonyait rendezze, 1690-ben létrehozta Kollonich Lipót bíboros-érsek elnöklete alatt a Neoaquistica Commissiot (Újszerzeményi Bizottság). Ha a földesúr birtokjogát nem tudta hitelesen igazolni, a birtok a kincstár tulajdonába került.
15
Ennek a bizottságnak lett elnöke Grassalkovich I. Antal. A szegény sorból származó, kezdetben alacsony rangú hivatalnok nagy pályát futott be: budai kincstári ügyész, királyi jogügyi igazgató (1716-), személynök (1731-1748), kamaraelnök (1748). A köznek és az uralkodóháznak tett nagy szolgálataiért előbb bárói (1736), majd grófi (1743) rangot kapott Mária Teréziától. Az uralkodó koronaőrré, (1751), majd valóságos belső titkos tanácsossá és főlovászmesterré nevezte ki. Királyi adományozás révén Baja földesura, majd Nógrád megye főispánja lesz, megkapta a Szent István Rend nagykeresztjét is. Házasodásai és az uralkodói kegy folytán az ország egyik leggazdagabb birtokosává vált. Gödöllő 1737-ban került a birtokába. Első felesége Láng (Lang, Langh) Erzsébet a mai Vácegrest vitte a házasságba (1722). A gróf hét évi gyermektelen együttélést követően megözvegyült. Második felesége, a dúsgazdag Kapy Klára leánya, gróf Klobusiczky Krisztina hozományával, harminc faluval és tizenkét szekérderéknyi kelengyével gyarapodtak (1731). A hat gyermeket szült hitvese 1738-ban halt meg. Több évi özvegység után pápai felmentéssel vehette feleségül sógornőjét, özvegy gróf Forgáchné Klobusiczky Teréziát, házasságuk azonban utód nélküli maradt. A mélyen vallásos gróf 33 templomot építtetett, köztük a gödöllői kastélykápolnát és a besnyői kegytemplomot. A gróf és Klobusiczky Terézia elhatározta, hogy a besnyői volt premontrei templom romjainak helyén emeltet templomot Loretói Szűz Mária tiszteletére. A legenda szerint az egyik romeltakarító munkás, Fidler János álmában jelenést látott, amely szerint a romok helyén "valami szép tárgyat" fog találni. 1759. április 19-én ezt a tárgyat, egy csontdarabot, társával, Tóth Márton napszámossal meg is találta. A tárgy Szűz Máriát a gyermek Jézussal ábrázolja. A lelet megtalálásáról készült eredeti okmány máig létezik. A 11 cm magas, 4 cm széles szobrocska elefántcsontból, és valószínűleg a 12. században készült.
16
Grassalkovich a szoboralakok részére a családi ékszerekből koronát készíttetett, és 23 briliánsból font övvel látta el a szobrot, amelyet kristályüveg mögé, ezüstből készült házacskába zárt, amelynek hátlapjára a megtalálás körülményeit vésette. A csontszobrot csak nagy ünnepek alkalmával vitték át a templomba a kastélyból. Véglegesen 1763. december 7-én került a besnyői kegytemplomba, amikor átadták a lelkipásztori feladatokkal megbízott kapucinus atyáknak részére épített kolostort. A loretói kápolna mintájára épült besnyői kápolnát 1761. augusztus 15-én szentelték fel, és helyezték el benne a két stájer kapucinus szerzetes által gyalog hozott loretói kegyszobor cédrusfából készült mását. Az ugyancsak öltöztethető szobor az idők során megfeketedett. A szoboralakokat a Grassalkovich által készíttetett aranyozott ezüst koronákkal látták el. Az egyre több hívő számára a kápolna, amely a mostani felső templom szentélye, lassan szűknek bizonyult, ezért a gróf elhatározta bővítését. Máriabesnyő mára az ország második leglátogatottabb zarándokhelyévé vált Máriapócs után. A bazilika minor rangra emelt kegytemplomhoz az 1943-ban épített székely kapun át jutunk el, amit még Apor Vilmos, a boldoggá avatott, vértanú püspök szentelt föl.
