Tartalom
DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS IDŐSEK HÁZA DEBRECEN, PALLAGI U. 9.
I.
Az intézményi jogviszony keletkezése
II. Az intézményből való eltávozás és visszatérés rendje III. Az ellátásban részesülő személyek, egymás közötti valamint a hozzátartozóikkal való kapcsolat tartásának szabályait IV. Az intézménybe bevihető személyes használati tárgyak köre V. Az érték- és vagyontárgyak megőrzése, kezelése
HÁZIREND
VI. A ruházattal, textíliával, tisztálkodó szerekkel való ellátás, valamint a ruházat és textília tisztíttatásának és javításának rendje VII. Az intézményi jogviszony megszűnése VIII. Az egyéni és közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályok
Debrecen, 2011.
IX. Az alapfeladatok körét meghaladó szolgáltatások X. Az ellátott panaszainak intézése, érdekképviselete
Kmetty Béláné Kinevezett intézményvezető
XI. Eljárás rendkívüli események előfordulásakor
2
Ezen Házirend a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján készült.
gosító előadásokat szervez. Biztosítja a gyógytorna igénybevételének lehetőségét. Az időskorúak gondozóházaiban az egészségügyi ellátás, a fenntartó által jóváhagyott formában biztosított.
A házirend célja és hatálya: I. 1. A házirend célja, hogy meghatározza az intézmény belső rendjét és tájékoztasson az alapvető szabályokról. E szabályok ismerete és elfogadása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy nyugodt, otthonos légkörben élhessünk és dolgozhassunk. A Házirend mindannyiunk számára egyformán iránymutató, megköveteli a közösségi lét általános szabályainak megtartását, az intézeti vagyon védelmét, a lakók és a személyzet egymás iránti kölcsönös megbecsülését. A dolgozók szakmai munkájukat ennek szellemében kötelesek végezni. A Házirend hatálya kiterjed a DMJV Idősek Otthonában véglegesen, vagy ideiglenes jelleggel ellátást igénybe vevő valamennyi lakóra, az intézmény alkalmazottaira, az intézménynél munkát végző külső szervek dolgozóira, az intézményben tartózkodó látogatókra és az intézményben tartózkodó valamennyi idegen személyre. A DMJV Idősek Háza biztosítja, az ellátottak részére a szakszerű gondozást, ápolást, a lakhatást, étkeztetést (napi három alkalommal), szabadidős programokat, (sajtótermékek, könyvek, kártya- és társasjátékok, tömegkommunikációs eszközök biztosítását, rendezvények szervezését). Külön jogszabályban meghatározottak alapján az egészségügyi ellátást, szükség szerint ruházatot, textíliát. A mentálhigiénés ellátás keretében egyéni bánásmódot alkalmaz. A konfliktusok megelőzőse, kezelése érdekében egyéni és csoportos megbeszélésekre nyújt lehetőséget. A szabadidő kulturált eltöltése, a fizikai és szellemi aktivitást megőrzése céljából fizikai, szellemi és szórakoztató tevékenységeket szervez az ellátottal korának, egészségi állapotának, képességeinek és adottságainak figyelembevételével. Segítséget nyújt a hivatalos ügyek intézéséhez, a speciális önszerveződő csoportok működéséhez, szervezéséhez, a munkavégzés lehetőségének, az életvitelre és életvezetésre vonatkozó tanácsadás szervezéséhez. Az egészségügy körébe tartozó felvilá-
Az intézményi jogviszony keletkezése
Az intézményi jogviszony keletkezése: Intézményünk ellátási formái:
• •
idősek otthona (tartós bentlakásos intézmény) idősek gondozóháza (átmeneti ellátás )
a) Az idősek otthonában a 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. Az átmeneti elhelyezést biztosító Idősek Gondozóháza az Szt. 80.§ - 82.§ alapján, ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak. Az idősek gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni. Az idősek otthona és az idősek gondozóháza pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenvedő ellátottat nem fogad. Az idősek otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni azt a személyt, akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg.
Az idős otthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. Beutaló határozat esetében a vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi a határozat hozatalát megelőzően az intézményvezetőnél.
3
Az ellátottak távollétére vonatkozóan a megkezdés napját megelőzően 48 órán belüli bejelentés esetén a megkezdés napjától számítjuk a távollétet, amennyiben nincs előre bejelentve és aznap távozik az intézményből, abban az esetben a következő naptól számítandó.
Az intézményvezető a gondozási szükségletet jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét, továbbá a jogszabály szerinti körülmények fennállását.
Az otthon lakója visszatérését köteles bejelenteni az osztályvezető ápolónak vagy annak távolléte esetén a szolgálatban lévő ápolónak, aki a visszatérés tényét a nyilvántartásba felvezeti.
Idős otthoni ellátás napi 4 órát meghaladó vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható.
Amennyiben az intézmény lakója távolléte során a visszatérésben bármilyen módon gátolt, vagy távollétét bármilyen okból meg kívánja hosszabbítani, azt írásban, vagy indokolt esetben telekommunikációs eszközön köteles az intézmény igazgatójának, vagy az általa megbízott személynek (intézményvezető ápoló, osztályvezető ápoló, szolgálatban levő nővér) bejelenteni.
Ha az idős otthoni ellátást igénylő személy gondozási szükséglete fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát, és az idős otthoni elhelyezést a jogszabályban meghatározott egyéb körülmények sem indokolják, az intézményvezető tájékoztatást ad a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről. b) A férőhely elfoglalásakor az ellátott/törvényes képviselője tájékoztatást kap:
• • • • • • •
a szolgáltatások köréről, és feltételeiről, a vezetett nyilvántartásokról, a térítési díjról, és annak fizetéséről,
A két hónapot meg nem haladó távollét esetén a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 20%-át fizeti az ellátott. A távolléti napok naptári éves szinten összesíthetők. A két hónapot meghaladó távollét idejére egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamára a napi személyi térítési díj 40 %-át, egyéb esetben a személyi térítési díj 60 %-át fizeti.
a Házirendről, az Érdek képviseleti Fórum működéséről
III.
a családdal és hozzátartozókkal való kapcsolattartásról, az intézményi jogviszony megszüntetéséről.
II. Az intézményből való eltávozás és visszatérés rendje Az ellátottak az ápolónak történő előzetes bejelentés után napközben az intézményből eltávozhatnak. Az intézmény lakóinak nyugalma érdekében ajánlott, hogy a lakók este 20 óra után már ne hagyják el az intézményt. Kérjük, igazodjanak az étkezések rendjéhez! Az éjszakai távolmaradást, valamint a 24 órát meghaladó eltávozási szándékot (távollét) az osztályvezető ápoló engedélyezi. Az ellátott eltávozása csak akkor tagadható meg, ha kezelőorvosa az eltávozást nem javasolja. 24 órán túli eltávozási szándék esetén az osztályvezető ápoló, illetve a mindenkori helyettese gondoskodik a távollét nyilvántartásba vételéről.
Az ellátottak egymás közötti és hozzátartozóikkal való kapcsolattartásának szabályai
Ellátottainkat hozzátartozóik, ismerőseik reggel 800 és este 1900 óra között látogathatják, a látogatásokat az osztályon szolgálatot teljesítő ápolóknak jelezni kell. A látogatóknak tekintettel kell lenniük a szobatársak pihenésére, nyugalmára. A házirend alkoholra, illetve dohányzásra vonatkozó szabályozása a látogatókra is kiterjednek! A Házirend súlyos megsértésének minősülő cselekmények, egyaránt vonatkoznak a látogatókra és az ellátottakra. A Házirendet súlyosan megsértő látogatót, az intézmény vezetője, illetve az intézményvezető ápoló, vagy a szolgálatban lévő osztályvezető ápoló, illetve ápoló először szóban figyelmezteti a Házirendben foglaltak betartására. Amennyiben a látogató ennek ellenére továbbra is folytatja a Házirendet súlyosan megsértő cselekményét, vagy ismételt súlyos Házirendsértést követ el, az intézmény a
rendőrség segítségét kérheti a súlyosan Házirendet sértő látogató intézményünkből történő eltávolítása céljából.
IV. Az intézménybe bevihető személyes használati tárgyak köre Az intézménybe való beköltözéskor az ellátottak kizárólag személyes használati tárgyaikat (ruhanemű, hűtőszekrény, rádió, televízió, magnó, lemezjátszó, ékszerek, személyes emléktárgyak, kisebb edények, kávéfőző, festmények, kézimunkák stb.) hozhatják magukkal. Az intézménybe korlátozás nélkül behozható személyes használati tárgyak: · Személyes ruházat és lábbeli (lehetőleg: legalább 2 váltás szezonnak megfelelő felsőruházat, négy váltás fehérnemű, törülköző, pizsama, papucs, zárt cipő). A szükségesnél lényegesen nagyobb mennyiségű ruhanemű behozatala felesleges, megfelelő tárolása nem oldható meg. · Tisztálkodó szerek.
4
· valamint a háztartásban használt szokásos méretőnél nagyobb méretű szúró-és/vagy vágóeszközök. Amennyiben valaki tudomást szerez arról, hogy az intézmény bármely lakója az intézményben veszélyeztető tárgyat tart magánál, azonnal köteles azt jelenteni az intézmény vezetőjének. A behozott, személyes használatban tartott tárgyak, értékek megőrzésére, megóvására az intézmény vezetősége és személyzete fokozott figyelmet fordít, a lakókat is erre ösztönzi, de teljes felelősséget csak az értékmegőrzési szabályoknak megfelelően leadott tárgyakért, értékekért vállal. A személyes használatban lévő tárgyakért elsősorban tulajdonosuk felel! Az ellátott bekerülésekor az intézménybe általa behozott ingóságairól ingónyilvántartást vesz fel az osztályvezető ápoló. Az ebben bekövetkezett változásokról – későbbi esetleges félreértések miatt – lehetőség szerint kérjük, tájékoztassák az osztályvezető ápolót. A felsoroltak elhasználódásáért, meghibásodásáért az intézmény felelősséget vállalni nem tud. Javítását a tulajdonos kérésére és költségére az intézmény biztosítja.
· Személyes használatra szánt kisebb eszközök (pl. evőeszköz, pohár, tálca). · Személyi használati tárgyak (óra, villanyborotva, hajszárító, rádió, televízió, videó, fényképezőgép). · Cserepes virágok. · Lakószobák díszítésére szánt: falikép, festmény, fényképek, kisebb dísztárgyak).
Az intézménybe szükség szerint behozható: · Rokkant-kocsi, tolókocsi, járókeret, szoba WC, és egyéb gyógyászati segédeszköz, vagy ápolást-gondozást segítő eszköz.
Az intézménybe az intézményvezetővel egyeztetve behozható: · személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, bútor, nyugágy, kerti szerszám, szokásosnál nagyobb mennyiségű vagy értékű arany-ezüstékszer, egyéb …
Nem hozhatók be az intézménybe olyan tárgyak, amelyek veszélyt jelenthetnek az intézményben élők testi épségére. Ezen veszélyeztető tárgyak: · robbanóanyagok, robbanóelegyek, pirotechnikai eszközök, · fegyverek,
V. Az érték- és vagyontárgyak megőrzése, kezelése
Rendszeresen nem használt vagyon- és értéktárgyaikat az intézmény lakói letétbe helyezhetik.
A letétbe helyezésre került tárgyakat két tanú jelenlétében a letéti könyvelőnek kell átadni, aki tételes felsorolás alapján átvételi elismervényt ad az átvett értékekről. Ékszerek, és ékszerszerű tárgyak esetében (amennyiben a becsüs véleménye nem áll rendelkezésre) részletes, a tárgyat pontosan jellemző leírást kell mellékelni, melynek alapján a tárgy bármikor azonosítható. Az ellátott a letétbe helyezett tárgyat (tárgyakat) munkaidőben bármikor visszaveheti két tanú jelenlétében és átvételi elismervény ellenében. Ebben az esetben az átvételkor készített listát módosítani kell. Az ellátott készpénzvagyonát kezelésre és megőrzésre az intézménynek átadhatja. Írásban köteles nyilatkozni a pénzintézeti elhelyezés formájáról és módjáról, melynek alapján az intézmény négy munkanapon belül az ellátott által kívánt módon a készpénzt elhelyezi, gondoskodik a betétkönyv (egyéb értékpapír) biztonságos megőrzéséről. Az ellátott készpénzének kezelését írásbeli nyilatkozat alapján személyes nyilvántartási letét formájában is az intézményre bízhatja. A személyes letétben elhelyezett készpénz összeg nem haladhatja meg az 100.000,- Ft-ot. A készpénz kezeléséről, a kezelésre jogosult személyek, valamint a pénz felhasználásának és elszámolásának módjáról a pénzkezelési szabályzat rendelkezik Az intézmény csak a letétbe helyezett vagyontárgyakért, pénzösszegekért vállal felelősséget! A vagyon- és értéktárgyak, valamint készpénz eseteiben az ellátott (a gondnok), vagy az ellátott meghatalmazása esetén a hozzátartozó szabadon rendelkezik. Az intézményben elhunyt ellátott használatában volt vagyontárgyak, értékek, készpénz számbavételéről a halál beálltát követően azonnal intézkedni kell. A haláleset időpontjában a műszakot végző ápoló leltárt készít, melyet két tanúval aláírat és azt a vagyontárgyakkal együtt letétbe helyezi.
5
Megfelelő minőségű saját ruházatukat az ellátottak használhatják- ennek hiányában az intézmény látja el az évszaknak megfelelő alsó-, és felső ruházattal, valamint cipővel, melyek az intézmény tulajdonát képezik. A teljes körű ellátás részeként nyújtott ruházat: legalább három váltás fehérnemű és hálóruha, az évszaknak megfelelő legalább két váltás felső ruházat, és utcai cipő. Az indokoltságról az intézményvezető dönt. Mind az intézmény által biztosított, mind a saját ruházat mosatásáról, és javításáról az intézmény gondoskodik. Az intézmény a textíliával való ellátás keretében három váltás ágyneműt biztosít.
Az Idősek Háza napirendje: 1. Reggelihez való felkészülés, amely magába foglalja a beágyazást, szellőztetést, tisztálkodást, öltözködést, melynek javasolt időpontja 600tól- 730 óráig. Kérjük, hogy a korábban kelők ügyeljenek a lakótársak nyugalmára. 2. Étkezés: lakóink napi háromszori étkezésben részesülnek, egészségi állapotuknak megfelelően, diétás ételt biztosítunk. 3. Az egyes étkezések időpontjai:
• • •
reggeli: 730 tól– 830óráig ebéd: 1130- tól – 1300 óráig vacsora: 1630- tól-1730 óráig
4. Gyógyszerosztás: étkezésekkor, illetve az orvos utasítása szerint. 5. Lehetőséget biztosítunk a napközbeni csendes pihenésre: 1300 órától 1500 óráig. 6. Esti tisztálkodás: vacsora után, lehetőség szerint 2000 óráig.
VI. Ruházattal, textíliával, tisztálkodó szerekkel való ellátás, valamint a ruházat és textília tisztíttatásának és javításának rendje
7. Lefekvés ideje: fürdés, illetve vacsora után bármikor, a televíziót kívánság szerint, lehet nézni úgy, hogy az mások nyugalmát ne zavarja. 8. Az éjszakai pihenés:
• Ruházati ellátás:
az intézmény lakószobáiban kérjük a mennyezeti világítást ne használják 2200 óra után,
a lakószobákban az olvasólámpa, a televízió, a rádió, a magnó – a szobatársak megállapodása szerint – 2200 óra után is használható, a szomszéd lakószobákban élők zavarása nélkül.
•
a közös helyiségekben, a szórakoztató eszközöket (rádió, magnó, televízió) 2100 óra után csak csökkentett hangerővel szabad üzemeltetni.
9. Látogatási idő: 800 tól-1900 óráig. Kérjük a kedves hozzátartozókat lehetőség szerint ezen időintervallumra tervezzék látogatásaikat, szem előtt tartva ezzel azt is, hogy a lakók nyugalmát ne zavarják. 10. Minden kedves lakónk számára a célszerű, hasznos és szórakoztató időtöltésre sokféle program áll rendelkezésre amelyek, elsősorban az egyes étkezések közötti délelőtti és délutáni időszakokban vehetők igénybe. A programok és a foglalkozások a havi programtervben kerülnek meghirdetésre, melyet az intézményvezető hagy jóvá.
6
a. másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, b. a Házirendet súlyosan megsérti, c. intézményi elhelyezése nem indokolt. Ha a jogosult a megszüntetéssel nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. A Házirend súlyos megsértésének minősül:
• • •
VII. 1.
Az intézményi jogviszony megszűnése, megszüntetése
• •
1./ Az ellátott intézményi jogviszonya, ellátása megszűnik: a. az intézmény jogutód nélkül megszűnésével,
az intézmény mindennapos jogszerű működésének szándékos megzavarása (kiabálás, garázdaság, verekedés, rongálás, becsületsértés, rágalmazás, közveszély okozás stb.) másik ellátott, vagy az intézmény bármely dolgozója elleni bűncselekmény (élet-és testi épség veszélyeztetése, megsértése, vagyon elleni cselekmények, közveszély okozás, szándékos rongálás, stb. ) alkoholos állapotban elkövetett rendzavarás (kiabálás, verekedés, rongálás, becsületsértés, rágalmazás, közveszély okozás, stb.), rendszeres ittas állapot, az intézmény bármely dolgozójával kötött bármilyen jogügylet (pénzügyi tranzakció kölcsönügylet, adásvétel, tartás-gondozás, stb.) veszélyt jelentő tárgyak bevitele és használata (részletes kifejtés a VIII. fejezetben)
Tájékoztatás, értesítési kötelezettség: Az ellátás feltételeiről a kérelmezőt tájékoztatni kell. A kérelmező, illetve a kérelmező által megjelölt hozzátartozó az alábbi esetekben kap értesítést:
b. az ellátott halálával, c. határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha meghosszabbítható az időtartam, Az intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője írásban kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az intézményvezető a jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a Felek megegyezése szerinti időpontban, illetve a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.
2./ Az intézmény vezetője kezdeményezi az intézményi jogviszony megszüntetését a fenntartónál ha a jogosult:
• • • • • • • • • • • • •
intézménybe való felvételhez szükséges okiratra, személyes használati tárgyakra, hozzátartozói nyilatkozatokra vonatkozó szabályoknál, áthelyezés kérelmezésekor, kezdeményezésekor, díjhátralék mértékéről, következményeiről, állapot változásairól, egészségügyi intézménybe való beutalásról, az ellátás akadályoztatása, illetve ideiglenes szüneteltetésekor, az intézményben biztosított ellátás tartalmáról, feltételeiről, az intézmény által vezetett nyilvántartásokról, panaszjog gyakorlásának módjáról, intézményi jogviszony megszűnéséről, intézmény házirendjéről, fizetendő térítési díjról, jogosult érdekeit képviselő szervről,
•
7 az intézmény működési szabályának az ellátottat érintő változásairól. VIII. Térítési díj
A ellátásért térítési díjat (gondozási díjat) kell fizetni. Megfizetésre kötelezett: a) az ellátást igénybe vevő, b) a gondnokság alatt álló ellátott törvényes képviselője, c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni. · A jövedelemmel nem rendelkező ellátottak részére személyes szükségleteik fedezésére az intézmény költőpénzt biztosít. Költőpénzt kell biztosítani annak az ellátottnak is, aki helyett a térítési díjat jövedelem hiányában kizárólag a tartásra köteles és képes személy fizeti, illetve a térítési díjat vagyona terhére állapították meg. Ha vagyonnal rendelkező ellátottnak költőpénzt állapítanak meg, a költőpénz terhelését a térítési díjra vonatkozó szabályok szerint kell elrendelni.
e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy
· A költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-ánál, ha a térítési díjat úgy állapították meg, hogy az vagyont is terhel, 30%-ánál. Legalább a költőpénz összegére kell kiegészíteni az ellátottnak ezt az összeget el nem érő jövedelmét.
· A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik, és jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.
· A gondozási díjat úgy kell megállapítani, hogy az ellátott részére legalább a költőpénz visszamaradjon.
· A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (a továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete.
· Az ellátást igénybe vevő részére az egészségi állapot javításához vagy szinten tartásához szükséges alapgyógyszereket a bentlakásos intézmény - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - térítésmentesen biztosítja. Ezen túlmenően az egyéni gyógyszerigények költségét - a külön jogszabályban foglaltak szerint - az ellátott személy viseli.
d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
· Az ellátott által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja. · Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80%-át. · A személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, ha a jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét. · Ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni. · Ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg. · Jelentős pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egyévi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja. · Jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a
· Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személyírásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben nem kell elvégezni a jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg. · Ha a személyi térítési díjat fizetik meg, illetve ha a költőpénzt az intézmény biztosítja, a követelést tartós bentlakásos intézményi ellátás esetében a kötelezett ingatlanvagyonán fennálló jelzálogjog biztosítja. · A jelzálogjogot a külön jogszabály szerint nyilvántartott folyó évi hátralék erejéig lehet bejegyezni. A jelzálog bejegyzésének kezdeményezéséről a szociális hatóság a jogszabályi feltételek fennállása esetén - a fenntartó kérelme alapján - határozatot hoz. A határozatot az ingatlanügyi hatósággal közölni kell. · Az ellátásban részesülő személy írásbeli kezdeményezésére az intézménnyel e célból kötött szerződésben vállalhatja, hogy a jogszabályban előírt feltételeket meghaladó ellátotti igény kielégítésének költségeit viseli. A költségek megtérítésének teljes összege kizárólag a szerződésben meghatározott célokra fordítható. · Ha az intézményi jogviszony a szerződés megkötésétől számított öt éven belül - haláleset kivételével - megszűnik, a költségeknek a fennmaradó időre jutó arányos részét az intézmény köteles visszafizetni.
· Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű. · Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését legfeljebb három év időtartamra vállalhatja, amely időtartam meghosszabbítható. · Ha az ellátott gondnokság alatt áll, gondnoka - amennyiben az ellátott megfelelő jövedelemmel vagy készpénzvagyonnal rendelkezik - köteles - legalább az Szt. 117/A. §-a szerinti, a költőpénz összegével azonos összegű - készpénzt biztosítani a gondnokolt személyes szükségleteire. Amennyiben a gondnok e kötelességének nem tesz eleget, az intézményvezető erről - a szükséges intézkedés megtétele érdekében tájékoztatja a gondnokot kirendelő gyámhivatalt.
8
zakkal, amelyek jelen vannak az ellátottak életében. Az alapvető lelki igényeket igyekszik kielégíteni az egyházak által megjelölt időpontokban. Az istentiszteletek és misék megtartásához az intézmény helyet biztosít. A fekvőbetegek vallásgyakorlásának biztosításának érdekében az intézmény hozzájárul, hogy betegágyuknál kapják meg a vallásuknak megfelelő hitéleti ellátást. Kérjük, lakótársaik vallási hovatartozásának tiszteletben tartását, egymás méltóságteljes vallásgyakorlásának elősegítését!
· Az ellátott két hónapot meg nem haladó távollét idejére a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 20%-át kell fizetni. A távolléti napok naptári éves szinten összesíthetők. ·
Az ellátott két hónapot meghaladó távolléte idejére:
a) az egészségügyi intézményben történő kezelésének időtartama alatt, a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 40%-át, b) az a) pontban nem említett esetben a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 60%-át kell fizetni. · A térítési díjat az élelmezésre fordított költségekkel csökkenteni kell, ha az ellátott az intézményi étkezést nem veszi igénybe.
X. Az alapfeladat körét meghaladó szolgáltatások
· A térítési díjat az igénybevétel napjától havonként a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni az intézmény elszámolási számlájára. · Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. · A nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajtatlan hátralék törlése érdekében. Az intézményvezető a fenntartót - a jelzálogbejegyzés kezdeményezéséről való döntés érdekében - évente értesíti. ·
A bejegyzett jelzálog hagyatéki teherként érvényesíthető.
IX. Az egyéni és közösségi vallásgyakorlás
Az intézmény biztosítja minden ellátottjának a szabad vallásgyakorlást az intézményen belül, és kívül egyaránt. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart fent az egyhá-
Az intézmény szükség és igény esetén az alapfeladatok körébe nem tartozó szolgáltatások igénybevételét is biztosítja. Ilyenek különösen:
• • • •
kirándulás szervezése belföldre, színház, múzeumlátogatás stb., dauer, hajfestés, manikűr, pedikűr, üdülés.
Ezen szolgáltatásokért az ellátottak a tényleges költséget tartoznak megfizetni.
XI. Az ellátottak panaszainak intézése, érdekképviselete 1. Az ellátott (hozzátartozója) az együttéléssel, az intézményi ellátással kapcsolatos kisebb jelentőségű panasza esetén a gondozást végző osztályvezető ápolóhoz fordulhat a sérelem orvoslásáért.
2. Amennyiben az előzőekben leírtak alapján a panasz nem orvosolható, vagy jelentős érdeksérelem esetén az ellátott (hozzátartozója) panaszával az intézmény vezetőjéhez, annak távolléte esetén helyetteséhez, az intézményvezető ápolóhoz fordulhat. Előzőeken túl az ellátott (hozzátartozója) közvetlenül az Érdekképviseleti Fórumhoz fordulhat panaszával különösen:
• •
a személyiségi jogainak, kapcsolattartásának sérelme esetén,
9
c)munkáját a Szt. 94/K.§ szabályozza, d) szükség szerint, az intézmény működésének zavarása nélkül közvetlenül felkeresheti az ellátottakat a lakószobákban; e) felveszi a kapcsolatot az intézményben működő ellátotti önkormányzattal.
ha az intézmény dolgozói szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségeiket megszegték.
2. Ha az intézmény vezetője az Szt. 94/G. §-ban foglaltak alapján korlátozó intézkedés alkalmazásáról értesíti, az ellátott jogi képviselő tájékozódik az ügyben, megvizsgálja a korlátozás szükségességét és az eljárás jogszerűségét.
A panasz kivizsgálásával kapcsolatosan az intézményvezető 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban tájékoztatni a vizsgálat eredményéről. Amenynyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal.
Minden hónap első hétfőjén reggel 9 órától tart fogadóórát a földszint 12. számú irodában. Elérhetőségi címe és telefonszáma minden ellátó osztály faliújságján kifüggesztésre került. Az ellátottak érdekképviselete:
3. Az intézményben évente legalább két alkalommal lakógyűlést kell tartani. Kérjük, a lakókat, a hozzátartozókat, a törvényes képviselőket, hogy az esetlegesen felmerülő panaszaikat, problémáikat, észrevételeiket mindig a szolgálati út figyelembevételével tegyék meg.
Az Érdekképviseleti Fórum működése és megalakításának részletes szabályait a Házirend 1. számú melléklete tartalmazza.
Az ellátottjogi képviselő: Az Szt. 94/K. §-ának (7) bekezdésében foglaltak alapján: Az ellátott jogi képviselő esetében a szociális szolgáltatások szervezésében és nyújtásában, a szociális igazgatási területen, a szociális területen működő egyházi jogi személynél, társadalmi szervezetnél, alapítványnál, közalapítványnál, közhasznú társaságnál, egyéni vagy társas vállalkozásnál végzett munkát, tevékenységet, kell érteni. Az ellátott jogi képviselőre vonatkozó külön szabályok: 1. Az ellátottak jogérvényesítésének elősegítése érdekében az ellátott jogi képviselő a) évente legalább egy alkalommal részt vesz a szociális intézményben rendezett érdek- képviseleti fórum ülésén, ahol tájékoztatja az ellátottakat a jogaikról, azok érvényesítésének módjáról, az ellátott jogi képviselő elérhetőségéről és a segítő szervezetekről, továbbá válaszol az ellátottak kérdéseire; b) az ellátottak igényeihez igazodóan fogadóórát tart a 100 férőhelyesnél nagyobb bentlakásos szociális intézményben;
XII. Eljárás rendkívüli események előfordulásakor Az intézményben bekövetkezett rendkívüli eseteket az észlelő dolgozó azonnal köteles jelezni az intézmény vezetőségének, egyben köteles megtenni az adott helyzetben minden célszerű intézkedést az eseménnyel kapcsolatban (Rendőrség, Tűzoltóság, Mentőszolgálat, stb.). Amennyiben az ellátott cselekedetével veszélyezteti az intézmény közalkalmazottait, abban az esetben az érintett munkavállaló vagy a vele egy műszakban dolgozó köteles az illetékes hatóságokat és az intézmény vezetőjét értesíteni, valamint a történtekről feljegyzést készíteni! Az intézményvezető a rendkívüli eseményről - valamint a megtett intézkedésekről – a felügyeleti szervet haladéktalanul (max. 24 órán belül) tájékoztatni köteles! Rendkívüli esetben, az intézmény korlátozó intézkedést, intézkedéseket vezethet be.
A korlátozó és kényszerintézkedések hatályos protokollja, részletesen tartalmazza, a veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó kényszerintézkedést. A HÁZIREND betartása mind az ellátottak, és látogatóik, mind az intézmény dolgozói kötelessége!
10
Debrecen, 2011. július „ „ …............................................................ Kósa Lajos polgármester
Záró rendelkezések:
Ezen Házirendet a DMJV Idősek Háza Érdek képviseleti Fóruma a 2011.. ….......................hó ….... napján tartott ülésén véleményezte. Ezen Házirend a Szakmai Program 2. számú mellékletét képezi.
Debrecen, 2011. június 6. …..................................................... Kmetti Béláné
1. Intézményvezető
1. számú melléklet Záradék:
1./ A Házirendet a DMJV Önkormányzata Polgármestere a ……....../2011. (…...............) P.M. határozatával jóváhagyta. Ezzel egyidejűleg a Szociális Bizottság által 81/2008. (V. 6.) Sz. B. határozatával jóváhagyott Házirend hatályát veszíti. A házirend hatálybalépésének dátuma: az aláírást követő munkanap. Kihirdetéséért felelős: intézményvezető.
Az Érdekképviseleti Fórum Megalakításának és Működésének Szabályzata Az intézmény székhelyén és telephelyén a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 99. §-a alapján megválasztott Érdekképviseleti Fórum működik. A hatályos szabályzatot az intézményben ki kell hirdetni, alkalmazásáért az Érdekképviseleti Fórum elnöke és az intézmény vezetője a felelős. Az Érdekképviseleti Fórum 5 fő, határozatlan időre választott tagból áll, tagjainak összetétele az Szt. 99. § (2)-(3) bekezdése alapján: ·
az intézményi ellátásban részesítettek közül: 2 fő,
s z ám ú M el l
·
az intézmény dolgozói közül: 1 fő,
·
az ellátottak hozzátartozói, illetve törvényes képviselői közül: 1 fő,
·
az intézményt fenntartó önkormányzat kijelölt képviselője: 1 fő.
Az Érdekképviseleti Fórum tagjait tevékenységük miatt hátrány nem érheti. Az Érdekképviseleti Fórum bármely tagja megbízásának megszűnése esetén, 60 napon belül új tagot kell választani. Az Érdekképviseleti Fórum tagjának megbízatása megszűnik: ·
a tag halálával,
·
intézményi jogviszony megszűnésével,
·
lemondással,
·
visszavonással,
· a tag választását, illetve kijelölését megalapozó jogviszony (ellátotti, közalkalmazotti, képviselői, stb.) megszűnésével. Az Érdekképviseleti Fórum feladata: · Előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a házi rendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat. · Megtárgyalja az intézetben élők panaszait, - ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszűnésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat, és intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé. · Tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban. · Intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, valamint más, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok, szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel. Az ellátott (gondnoka) közvetlenül az Érdekképviseleti Fórumhoz fordulhat panaszával különösen: ·
személyiségi jogainak, kapcsolattartásának sérelme esetén.
· ha az intézmény dolgozói szakmai titoktartási vagy vagyonvédelmi kötelezettségeiket megszegték. A panaszt tevő vagy képviselője az intézmény fenntartójának hivatalos szervéhez, Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociális Osztályához fordulhat az alábbi esetekben:
11
·
Nem történt ügyében intézkedés.
·
Nem ért egyet az intézkedéssel.
Az ellátottak panaszaikkal, észrevételeikkel az Ellátottjogi Képviselőhöz is fordulhatnak. Az Ellátottjogi Képviselő személye, elérhetősége, intézményen belüli fogadóórája a hirdetőtáblán kerül közzétételre. Az Érdekképviseleti Fórum működésének részletes szabályai: A Fórum az első ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel saját tagjai közül elnököt és alelnököt választ. Az elnök feladata többek között, hogy az Érdekképviseleti Fórum ülését öszszehívja és vezesse. Az elnök akadályoztatása esetén feladatait az alelnök látja el. Az adminisztratív feladatok végzésére az elnök az Érdekképviseleti Fórum tagjai közül titkárt bíz meg. Az Érdekképviseleti Fórum akkor határozatképes, ha ülésén tagjai közül legalább 3 fő jelen van. A Fórum határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Érdekképviseleti Fórum tagja részt vesz a Fórum munkájában, az ügyben véleményt nyilváníthat, határozati javaslatot tehet. Jogosult a döntés kialakításának folyamatában eltérő álláspontjának kifejtésére. Javasolhatja napirendek felvételét. Az intézmény vezetősége csak azon panaszok kivizsgálásáért és megoldásáért tud felelősséget vállalni, amelyet az ellátott (gondnoka) az osztályon dolgozó osztályvezető ápolónak vagy az intézményvezető ápolónak, esetleg az intézmény vezetőjének jelez – szóban vagy írásban -, vagy pedig közvetlenül az Érdekképviseleti Fórumhoz fordul, és a Fórum a panaszt megtárgyalja. Az ellátott és/vagy hozzátartozója az együttéléssel, az intézményi ellátással kapcsolatos panasza esetén az intézmény vezetőjéhez fordulhat a sérelem orvoslásáért. Ha a panasz megnyugtató módon nem rendezhető, akkor az Érdekképviseleti Fórumhoz, az Ellátottjogi Képviselőhöz lehet fordulni. Amennyiben azonnali intézkedés a panasszal kapcsolatban nem lehetséges, a panasz kivizsgálására jogosult 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban tájékoztatni a vizsgálat eredményéről és az ügyben szükséges vagy megtett intézkedésről.
Ha a panasztevő az intézkedéssel nem ért egyet, vagy a panasz kivizsgálására jogosult határidőben nem intézkedik, panaszával az intézmény fenntartójához fordulhat. Az intézmény vezetője évente legalább 4 alkalommal lakógyűlést biztosít az ellátottak részére. Igény szerint és a közösen megoldandó feladatok érdekében ennél többször is biztosíthat tájékoztatást. Az Érdekképviseleti Fórum üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A Szabályzat kihirdetését követő napon lép hatályba. Debrecen, 2011. _____________________
12
Cél: Veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó kényszerintézkedés. I. Alkalmazási terület: DMJV Idősek Háza, minden gondozási egysége. II. Meghatározások Korlátozás: Olyan esetekben alkalmazható, amikor az ellátott állapotából kifolyólag képtelen kontrollálni viselkedését, nem képes felfogni objektíven a körülötte zajló történéseket, nem ura cselekedeteinek, saját maga helyzetét és egészségi állapotát tévesen ítéli meg. Az ellátott veszélyeztető, vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít. Veszélyeztető magatartás: az ellátott – pszichés állapotának zavara következtében – saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére jelentős veszélyt jelenthet, és a megbetegedés jellegére tekintettel a sürgős intézeti gyógykezelés nem indokolt. Közvetlen veszélyeztető magatartás: az ellátott – pszichés állapotának akut zavara következtében – saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére közvetlen és súlyos veszélyt jelent. Célkitűzés, vezérelv:
•
• •
Az ápoló – gondozó munka során a hangsúly a veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető állapotok prevenciójára, illetve a hirtelen fellépő esetekben a probléma megoldására és a kényszerítő intézkedések minimalizálására helyeződik. A szakemberek problémamegoldó stratégiájának bővítése. A korlátozás csak addig tartható, illetve olyan mértékű és jellegű lehet, amely a veszély elhárításához feltétlenül szükséges.
Kompetenciák, kötelezettségek:
2. számú melléklet KORLÁTOZÓ ÉS KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK PROTOKOLLJA
•
A veszélyeztető állapot felmérése az orvos feladata, a szakápoló, gondozó folyamatos jelzése által. A korlátozó módszerek vagy eljárások alkalmazását az ellátott orvosa írásban rendeli el, megjelölve annak indítékát, módját, alkalmazásának időtartamát.
•
Állandó orvosi felügyelet hiányában:
•
Ha az ápoló (legmagasabb szakképesítéssel bíró ápoló) rendeli el a korlátozást, haladéktalanul értesíteni kell az ellátott kezelőorvosát, aki a korlátozó intézkedést két órán belül jóváhagyja. A kezelőorvosnak utólag ezt írásban vagy szóban jóvá kell hagynia, és ezt utólag 16-24 órán belül dokumentálnia kell. A korlátozó intézkedés elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatni kell az intézet vezetőjét és vezető ápolóját.
13 Eszközrendszer, korlátozás lehetséges eszközei:
• • • • • •
6. 7.
Pszichés nyugtatás. Farmako terápia. Intézményen belüli elkülönítés (pl.: nővér szoba, beteg szoba, vagy a saját szobája, ha a többi lakótársat más helyen el tudjuk helyezni). Mozgásban való korlátozás (akadályozzuk meg, hogy elhagyja az intézetet, szükség esetén lakószoba bezárása vagy heveder alkalmazása). Vagy ezen eszközök komplex alkalmazása. Kórházi elhelyezés kérése, biztosítása.
Mindig az ellátott kezelőorvosa dönti el, mely korlátozást tartja szükségesnek, az ápoló az eszközrendszerek közül a következőket alkalmazhatja:
8. 9. 10. 11.
•
pszichés nyugtatás: szituációból kiemelni, beszélgetés,
12.
ventiláció biztosítása,
13. 14.
gondolat elterelése.
• • •
farmako terápia, ezen belül a szükség esetén járó gyógyszert, ami fel van tüntetve az egyéni gyógyszernyilvántartó lapon, intézményen belüli elkülönítés, mozgásban való korlátozás esetén csak az intézet területének az elhagyását korlátozhatja.
Az eljárás leírása: Kritikus, előre nem látható helyzetben a gondozó a következő intézkedéseket teheti, ha az ellátott önmagát vagy mások egészségét, testi épségét veszélyeztető magatartást tanúsít. Ez mindig egyénre szabott és szituációfüggő kell, hogy legyen. 1. 2. 3. 4.
5.
Segítséget kér munkatársaitól, azonnal megkezdi az intézkedési terv, folyamatszabályozás lépéseit, nyugodtan és határozottan viselkedik. Jelzi a veszélyeztető helyzetet az orvosnak. Az ellátottat tájékoztatja azokról az intézkedésekről, amelyek ebben a szituációban történni fognak vele. Az ellátottal kapcsolatos közvetlen intézkedések közül veszélyeztető állapot fellépése esetén az első, hogy az ellátott együttműködését megnyerjük és megtartsuk, meggyőzzük a szükségesnek ítélt terápiás változtatás elfogadására. Fontos az ellátott megnyugtatásához, hogy ismerjük azon eszközöket, tevékenységeket, melyek az ő számára hangsúlyosak, melyekben könnyebben együttműködik.
Ha az ellátott nem működik együtt, akkor lép fel a korlátozó intézkedés, mely a veszélyeztető állapot megszüntetését szolgálja, és az ellátott biztonságos helyzetének visszaállításáig áll csak fenn. Előzzük meg, hogy sérülést okozó tárgyhoz hozzájusson az ellátott, amennyiben mégis van veszélyt okozó eszköz a birtokában, azt a dolgozó elkérheti, annak átadására határozottan utasíthat, elvétele érdekében fizikai erőt alkalmazhat (az ellátottat lefoghatja, mozgásában átmenetileg akadályozhatja), szükség esetén (akár rendőri) segítséget kérhet. Megakadályozza az ellátott személynek az intézetből való eltávozását, ha az veszélyt jelent önmagára vagy másokra. Ha az agresszió megnyilvánulásának kezelése feszültséget jelent a környezetre, külön helyiségben kell folytatni a veszélyeztető helyzet elhárítását. A bentlakásos intézményben a személyzet elsődleges feladatai közé tartozik, hogy az ellátott és mások biztonságát megteremtse. Amennyiben az ellátásban részesülő részéről fizikai támadás veszélye áll fenn, a dolgozó mindent köteles megtenni ennek elkerülése érdekében. Tudatosítani kell a lakóban a cselekedete helytelenségét. Tájékoztatni kell azokról az intézkedésekről, amelyek veszélyhelyzet esetén történni fognak vele. Az ellátott megközelítése csak nyugodt, biztos modorban történhet. Orvos hiánya miatt a legmagasabb szakképesítéssel bíró ápoló – gondozó irányításával történik a korlátozó intézkedés végrehajtása. Ha az ellátott megfékezéséről döntés született, a személyzet egyik tagjának, legalább 3 másik csoporttag által támogatva meg kell őt közelíteni lassan és tapintatosan, miután eltávolították a többi ellátottat a területről. A páciensnek meg kell mondani, jól érthetően, hogy nem kontrollált viselkedése miatt elkülönítik és korlátozzák. Lehetővé kell tenni, hogy válaszolni tudjon. Ha nem reagál, a személyzet tagjainak meg kell őt ragadnia a végtagjánál fogva és végrehajtani az orvos által telefonon, szóban vagy írásban elrendelt utasításait. Ha a lakó továbbra sem jelzi együttműködési szándékát, illetve a veszélyhelyzet nem szűnik meg, ágyhoz történő rögzítéssel (maximum 16 óra) gondoskodik a személyzet a biztonságról (a rögzítésen – állapotától függően – maximum 2 óra múlva lazítani szükséges). Rögzítés esetén is biztosítanunk kell a lakó viszonylagos kényelmét, hogy a kritikus helyzetet megszüntessük. Veszélyeztető állapot esetén a korlátozó intézkedés mindig felügyelettel párosul. Az ellátott nem hagyható folyamatos felügyelet nélkül.
A fizikai korlátozás alkalmazásának módjai:
• • • • • • • •
14 8-10 cm széles, belül párnázott bőr vagy hevederövvel lehet lekötni az ellátottat, a rögzítés erőssége csak a szükséges mértékben lehetséges, a végtag megfelelő keringését biztosítva (minimalizáció elvének követése), csak a végtagot lehet lekötni, az izületek mozgását nem lehet akadályozni, kétóránként lazítani kell a kötést, rögzítés alatt folyamatos felügyeletet kell biztosítani, ahol az ellátott állapotváltozását figyelni, jelezni, dokumentálni kell, illetve a szükséges terápiás reakciókat, változásokat végre kell hajtani, fontos az ellátottal való folyamatos kommunikáció, az állandó tájékoztatás, lehetőleg más ellátott jelenléte nélkül történjen – lelki sérülést ne okozzon, pszichiátriai betegeknél 16 óráig lehet alkalmazni, majd ezt követően felül kell vizsgálni, az ellátottjogi képviselőt 72 óra lejártával tájékoztatni kell.
A kényszerintézkedés megszüntetését követő 5-10 napon belül. Felülvizsgáló team tagjai: intézetvezető ápoló, osztályvezető ápoló, korlátozásban, aktuálisan résztvevő személyzet.
Korlátozó intézkedések jogi szabályozottsága: Szt. 94/g.; 60/2004.r; (ICSSZEM) r.; Eü.tv. 9. 10. 11. §.; 1/2000. SZCSM r. 101/a Alapelv: Személyes szabadságában bármely módon csak a veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartású személy korlátozható. Cél: A kényszerintézkedések szabályozása védje az ellátott személy jogait és szabályozza a dolgozó tevékenységét.
Az ápoló személyzet további feladatai:
• • • • • • • •
Az ápoló személyzet igyekezzen veszélyhelyzetben is nyugodt maradni, ne keltsen pánikot. Szakszerűen kérjen segítséget, ezzel is segítve a gyors beavatkozást.
•
Folyadékpótlás. A fizikai és egészségügyi tevékenység közben is beszélgessünk az ellátottakkal. Az elrendelt gyógyszerek pontos adagolása.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottaknak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete, vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybe vételére.
A beteget még kis időre se hagyja magára. Pontos és egyértelmű dokumentáció.
A kényszerintézkedés a lakókban, személyzetben feszültséget, szorongást kelthet. Fontos ezeknek az utólagos megbeszélése, lakók esetében nagycsoporton, személyzet esetében esetmegbeszélő csoporton. Veszélyeztető állapot lezajlása után az ellátottal meg kell közösen beszélni a történteket. Együtt kell meghatározni a korai figyelmeztető tüneteket és a szükséges teendőket.
Hozzácsatolt dokumentációs rendszer meghatározása:
•
Az ellátottak jogai:
Végezzen pszichés megnyugtatást verbálisan.
Ellenőrzés során megfogalmazott további lépések leírása:
•
Az intézmény típusa: Időskorúakat ellátó intézmény demens csoporttal.
Adatlap az ellátás során történt kényszerintézkedés, korlátozás dokumentáláshoz.
Folyamatszabályozás felülvizsgálatának időpontja:
Az ellátottak általános jogai:
• • • • • • • •
az élethez és az emberi méltósághoz, a testi épséghez, a testi-lelki egészséghez való jog, a tulajdonhoz való jog, a kapcsolattartáshoz való jog, a fizikai vagy másfajta erőszak és megalázó bánásmód elleni védelem, a tájékoztatáshoz való jog, az önrendelkezéshez való jog.
Az ellátottak speciális jogai: Meghatározott ellátotti csoportokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak.
Csoportok:
• • •
pszichiátriai, demens betegek,
15
•
Érzelmileg sérülékeny egyének konfliktusos állapota
Pszichiátriai sürgősségi állapot:
szenvedélybetegek, fogyatékos személyek.
Korlátozó intézkedés alkalmazhatóságának körülményei: A pszichiátriai / demens betegek személyiségjogait az egészségügyi ellátás és az ápoló gondozó munka során helyzetére való tekintettel fokozott védelemben kell részesíteni. Akkor korlátozhatóak a betegjogok, amikor a kliens az állapotából kifolyólag képtelen kontrollálni viselkedését, nem képes felfogni objektíven a körülötte zajló történéseket, nem ura cselekedetének, saját maga helyzetét és egészségügyi állapotát tévesen ítéli meg. (A beteg veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít.)
• • • • •
zavartság agresszió negatívizmus stupor agitáltság
A megelőzés eszközei: Az emberi méltósághoz való jog azonban ezekben az esetekben sem korlátozható. A tájékoztatást ilyen esetben is meg kell kísérelni. Az ápoló – gondozó munka során a hangsúly a veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető állapotok prevenciójára illetve a hirtelen fellépő esetekben a problémamegoldásra és a kényszerítő intézkedések minimalizálására, dokumentálására helyeződik.
A jog határozza meg ezen állapotokat: Veszélyeztető állapot meghatározása:
1. 2.
Veszélyeztető magatartás: a beteg – pszichés állapotának zavara következtében – saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére jelentős veszélyt jelenthet, és a megbetegedés jellegére tekintettel sürgős intézeti gyógykezelés nem indokolt. Közvetlen veszélyeztető magatartás: a beteg – pszichés állapotának akut zavara következtében saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére közvetlen és súlyos veszélyt jelent.
A prevenció komplex megelőzés (bio-pszicho-szociális), amelynek sikeres működésének a része:
• •
Sürgősségi állapot:
• • • • • •
Pszichológiai Környezetet veszélyeztető állapot Önveszélyeztető állapot Gyógyszerek használata Pszicho-szomatikus krízisállapot Pszicho-szociális eredetű neurotikus állapotok
• • • • •
Egyéni gondozási terv. Szabadidős foglalkozás: segíti az ellátottak minőségi életvitelét, a tartalmas idő felhasználást, mely visszaszorítja az „üres napok” következményeként megjelenő gyakoribb konfliktushelyzeteket, feszültségeket. Profiltisztítás: diagnózis szerint elhatárolt részlegek kialakítása. Kényelmes, barátságos, egyénre szabott lakótér (élettér szélesítése, családi, baráti kapcsolatok megőrzése). Gyógyszerelés: korszerű, időnkénti felülvizsgálata. Személyzeti esetmegbeszélés: problémamegoldó stratégiák bővítése. A házirend betartása.
• • • • • •
16 Állandó, könnyen áttekinthető napirend. A változások észlelése. Az ellátott rendszeres / vagy szükségszerű tájékoztatása a körülötte folyó és őt érintő eseményekről. Az ellátott bizalmának megnyerése. Az ellátott rendszeres megnyugtatása. A személyzet tartsa tiszteletben az ellátott emberi és állampolgári jogait, legyen tekintettel személyes érzékenységére, viselkedésével kerülje az agreszszív reakciók kiváltását.
• • • • • • •
szorongás, sírás, bátortalanság, indokolatlan félelem, fel-alá járkálás, kéztördelés, haj a test vagy a ruházat húzogatása vagy dörzsölése, meglassult beszéd, érzelmi sivárság, társadalmi elszigetelődés, öngyilkossági gondolatok, érdeklődés elvesztése stb.
A megfigyelés szabályai:
A várható veszélyhelyzet korai felismerése:
• • • • • • •
Az ellátott állapotának folyamatos nyomon követése. Fáradtság vagy növekvő feszültség esetén csökkentsük az ellátottat ért ingereket. Adjunk pozitív visszajelzést, ha az egyén képes uralkodni önmagán. Kerüljük a vitákat. A személyzet viselkedésével kerülje a konfliktust, ne szolgáljon paranoid gondolkodás alapjául. Minden, az ellátottal kapcsolatos rendkívüli eseményt dokumentálni szükséges. Kóros tendenciák esetén orvosi ellátást és fokozott felügyeletet kell biztosítani. A váratlan veszélyhelyzetekre mindig legyünk felkészülve.
Az intézményben élők nyugalmát, kiegyensúlyozottságát csak úgy tudjuk biztosítani, ha a konfliktusokat, problémákat kellő határozottsággal, de következetesen, kellő tisztelettel és indulatok nélkül kezeljük.
A kényszerintézkedések a személyi szabadságot és az egyén méltóságát nagymértékben csorbítják, ezért azokat csak a legszükségesebb esetekben, a legrövidebb ideig lehet alkalmazni. A korlátozás csak addig tartható, illetőleg olyan mértékű és jellegű lehet, amely a veszély elhárításához feltétlenül szükséges. Ennek az első lépése, hogy felmérjük az erőszak veszélyének kockázatát:
• • • • • • • •
• •
Képtelenség a harag ellenőrzésére. Impulzív magatartás az anamnézisben. Paranoid képzetek vagy nyílt pszichózis. Utasító hallucinációk pszichotikus páciensnél. Kinyilvánított vágy, hogy megsebesítsen vagy megjelöljön másokat. Antiszociális személyiségzavar, Borderline személyiségzavar. Demencia, delírium vagy alkohol-, gyógyszerintoxikáció jelenléte.
Meg kell határozni az:
• • •
Ehhez szükséges:
Erőszakos cselekmények az anamnézisben.
Agresszív viselkedések gyakoriságát, természetét. Azokat a tényezőket, amelyek valószínűbbé, illetve kevésbé valószínűbbé teszik az agresszív viselkedést. Elfogadható és elfogadhatatlan viselkedés közötti határ meghúzása.
A korlátozó intézkedéseket csak akkor lehet alkalmazni, ha a hirtelen nyugtalanná váló ellátott önmagára, vagy környezetére közvetlen veszélyt jelent. Az ellátott korlátozása nem lehet büntető jellegű!
az intézményben dolgozó munkatársak szemléletváltására, probléma megoldási módok, stratégiák kialakítására. Az elrendelés szabályai:
Depresszió magatartási jeleinek megfigyelése:
A korlátozó módszerek vagy eljárások alkalmazását az ellátott kezelőorvosa írásban rendeli el, megjelölve azok indítékát és alkalmazásuk időtartamát. Ha szakápoló rendeli el a korlátozást, haladéktalanul értesíteni kell az orvost, akinek két órán belül azt jóvá kell hagynia. Állandó orvosi felügyelet hiányában, szakápoló által elrendelt korlátozás esetén is, haladéktalanul értesíteni kell a kezelőorvost, akinek azt tizenhat órán belül írásban jóvá kell hagynia. A korlátozás lehetséges eszközei:
• • • • • •
17
Az intézkedés általános lépései:
• • • •
Pszichés nyugtatás. Farmako terápia. Intézményen belüli elkülönítés (pl.: nővér szoba, beteg szoba vagy a saját szobája, ha a többi lakótársat más helyen el tudjuk helyezni). Mozgásban való korlátozás (akadályozzuk meg, hogy elhagyja az intézetet, szükség esetén lakószoba bezárása vagy heveder alkalmazása). Vagy ezen eszközök komplex alkalmazása. Kórházi elhelyezés kérése, biztosítása.
Az ellátottak ápolása során törekedjünk az erőszakos cselekedetek megelőzésére. Ennek az első lépése, hogy felmérjük az erőszak veszélyének kockázatát.
• •
Veszélyeztető állapot esetén korlátozó intézkedésre mindig csak felügyelet mellett (két fő) kerülhet sor. Tájékoztatási kötelezettség:
• •
Az első előgondozás előgondozás alakalmával az intézményi elhelyezésre várakozót szóban tájékoztatni kell a korlátozó intézkedés szabályairól, valamint a Házirenddel együtt át kell adni részére az írásos szabályokat. A korlátozó intézkedés folyamatszabályozását az ellátottak számára jól látható és elérhető helyen ki kell függeszteni.
A veszélyeztető állapot fellépése esetén az első, hogy az ellátott együttműködését megnyerjük és megtartsuk, meggyőzzük a szükségesnek ítélt terápiás változtatás elfogadására. Ha az ellátott nem működik együtt, akkor lép fel a korlátozó intézkedés, mely a veszélyeztető állapot megszüntetését szolgálja, s az ellátott biztonságos helyzetének visszaállításáig áll csak fenn. Veszélyeztető állapot esetén a korlátozó intézkedés mindig felügyelettel párosul. Az ellátott nem hagyható folyamatos felügyelet nélkül. Ha az agresszió megnyilvánulásának kezelése feszültséget jelent a környezetre, külön helyiségben kell folytatni a veszélyeztető helyzet elhárítását. Ebben az esetben szükséges két ápoló személy jelenléte az orvos irányítása alapján. Az orvos hiánya miatt az előzőleg leírt kompetenciahatárok megjelölésével készült kényszerintézkedésekről szóló folyamatszabályozást a legmagasabb szakképesítéssel bíró gondozó irányításával szükséges betartani, s a lehető leggyorsabban a kényszerintézkedésről az orvost értesíteni kell. A folyamatszabályozás lépéseit a gondozók tartózkodási helyén jól látható helyen ki kell függeszteni. Fontos az ellátott megnyugtatásához, hogy ismerjük azon eszközöket, tevékenységeket, melyek az ő számára hangsúlyosak, melyekben könnyebben együttműködik. A veszélyeztető állapot felmérése a szakorvos feladata, a szakápoló – gondozó folyamatos jelzése által. Ezen állapot fellépése esetén a szakorvos ad utasítást az ellátott további kezelésére, a feloldás módjára.
Értékelés: Ha a veszélyeztető állapot kezelése befejeződött, és az ellátott állapota stabilizálódott, a lezajlott eseményt meg kell beszélni:
• • •
•
Fontos, pontról pontra feldolgozni az eközben lezajlott tünetek, feszültségek, szorongások jellemzőit, erősségét. Szükséges egyéni probléma megoldási folyamatot kidolgozni az ellátottal együtt a veszélyeztető helyzetre való felkészültség érdekében. Értesíteni kell a megoldási folyamatot, illetve meg kell beszélni a később felmerülő hasonló esetek kezelése érdekében a megoldási utakat. Ezek az értékelések szakmai csoporton belül, illetve külső szakmai tanácsadóval is történhetnek. A lezajlott események után a közösségben a feszültséget oldani kell:
o
Nagycsoportokban a felmerülő kérdéseket meg kell beszélni, természetesen az ellátotti jogok figyelembevételével.
o
18 A munkacsoportban is szükséges értékelni a veszélyeztető állapot kezelését, a felmerülő kétségeket, beszélni kell az esetleges jobb megoldási utakról.
Jelentési kötelezettség az ellátottjogi képviselő felé: - A korlátozás alkalmazásáról az ellátottjogi képviselőt 48 órán belül tájékoztatni kell. - A korlátozó intézkedés dokumentációjának másolatát az ellátottjogi képviselőnek 72 óra lejártával át kell adni.
