H-4
'¿iO
ACTA UNIVERSITATIS DE ATTILA JÓZSEF
SZEGEDIENSIS NOMINATAE
SECTIO PAEDAGOGICA ET v
PSYCHOLOGICA
28.
i
9
?
7
JA* 3 Ö
S Z E G E D , 1986
A C T A U N I V E R S I T A T I S S Z E G E D I E N S I S DE A T T I L A J Ó Z S E F S E C T I O P A E D A G O G I G A ET
28.
Szeged, 1986
PSYCHOLOGICA
NOMINATAE
F ő s z e r k e s z t ő D r . Ágoston
György
S z e r k e s z t ő k D r . Duró L a j o s D r . Nagy
ISSN
József
0324-7260
F.k.: D r . Kunsági Engedélyszám: Példányszám:
Elemér Méret: B/5
300
3
Á g o s t o n György - D r i e a K á r o l y
A KÍSÉRLETI 5 ÉVFOLYAMÚ, ISKOLARENDSZERŰ T E C H N I K U S K É P Z É S ELÓZLIÉIÍYEI É3. T A P A S Z T A L A T A I
Előzmények
,
A Köznevelésben Pedagógiai Tanszéke
több a l k a l o m m a l is b e s z á m o l t u n k a J A T E által i r á n y i t o t t k ö z é p i s k o l a i
kísérletről,
a m e l y n e k l é n y e g e á k ö z é p i s k o l a két t i p u s á n a k e g y m á s h o z v a l ó k ö z e l i t e s e a k é p z é s e l s ő s z a k a s z á b a n / k ö z ö s alap/ é s a k ö z é p i s k o l a i s z a k k é p z é s s z e r k e z e t é n e k és t a r t a l m á n a k
korszcrüaité-
s e . E z a l k a l o m m a l a k í s é r l e t n e k egy f o n t o s , a k ö z v é l e m é n y t foglalkoztató részterületének, a kisérleti
szakközépiskolákban
h a r m a d i k éve f o l y ó t e c h n i k u s k é p z é s n e k a t a p a s z t a l a t a i t
tesszük
közzé. M i n d e n e k e l ő t t s z ü k s é g e s n e k véljük a k i s é r l e t i
technikus-
k é p z é s t ö r t é n e t é r e v o n a t k o z ó f o n t o s a b b m o z z a n - tok b e m u t a t á s á t . K i s é r l e t i t e r v ü n k e t , amely " K i s é r l e t i terv a g i m n á z i u m i és szakközépiskolai
képzés á t a l a k i t á 3 á r a e g y s é g e s
középiskolai
k é p z é s d i f f e r e n c i á l t á g a z a t a i v á " cimet v i 3 o l t e , 1 9 7 7
november
1 5 - é n t e r j e s z t e t t ü k fel j ó v á h a g y á s c é l j á b ó l az a k k o r i O k t a t á si M i n i s z t é r i u m b a . A terv s z e r i n t "az e g y s é g e s két k ö z é p i s k o l a i
évfolyamot
k ö v e t ő " s z a k k é p z ő h a r m a d i k és n e g y e d i k é v f o l y a m k é p z é s i
célja:
4
" é r e t t s é g i z e t t , e l m é l e t i l e g jól képzett s z a k m u n k á s o k az u n . e l m é l e t i g é n y e s s z a k m á k s z á m á r a / k i e l é g i t v e a népgazduságnak
természetesen
a m ű s z a k i a l k a l m a z o t t a k i r á n t i i g é n y é t i s / és
u g y a n a k k o r az a r r a r á t e r m e t t e k
előkészitése szakirányú
kú t a n u l m á n y o k r a vagy a t e c h n i k u s i k é p z e t t s é g
Ehhez kapcsolódóan a terv I I . fejezetének /"A
"Mint emiitettük, a szakközépiskolai
felsőfo-
megszerzésére".
terv k i i n d u l ó p o n t j a i " / 7 . p o n t j a a k ö v e t k e z ő k e t
folyamatos
nevelése
kisérleti
tartalmazza»
végzettség
továbbtanulásra is lehetőséget adna -
kétféle
kisérleti
tervünk s z e r i n t - az a r r a r á t e r m e t t e k n e k . E g y r é s z t
felvételt
nyerhetnének a szakközépiskolai képzettségüknek megfelelő temi v a g y f ő i s k o l a i technikusképző
egye-
t a n u l m á n y o k r a , m á s r é s z t egy é v i ^ t a r t ó
t a n u l m á n y o k r a k ö z v e t l e n ü l az é r e t t s é g i
után.
Sok t a p a s z t a l a t a l a p j á n m o n d h a t ó , h o g y a j e l e n l e g i m u n k a m e l lett szervezett technikusképző
t a n f o l y a m o k сзак r é s z b e n f e l e l -
nek m e g az e l v á r á s o k n a k : e l é g g é a l a c s o n y a. k é p e s i t é s t elméleti szinvonala. A népgazdaságnak
nyertek
szüksége van olyan
t e c h n i k u s o k r a , a k i k n e k e r ő s s é g ü k az a l a p o s a b b e l m é l e t i
fiatal
felké-
szültac.j;, és a k i k b i z o n y o s a d a p t á c i ó s i d ő s z a k u t á n a m u n k a h e lyen megszerzik a szükséges gyakorlati
tapasztalatokat
is.
Az ü z e m e k b e n , a v á l l a l a t o k n á l f ő k é p p k ö z é p s z i n t ű m ű s z a k i
veze-
tőkben van h i á n y ; ez is i n d o k o l j a a t e c h n i k u s k é p z é s s z e r v e s b e illesztését a középiskolai folyamatos szakképzés
rendszerébe.
I l y m ó d o n a s z a k k ö z é p i s k o l a i k é p z é s uj 2 + 2 + 1 - e s r e n d s z e r e
jönne
létre. A folyamatos technikusképzés szerves ráépitese a szakköz é p i s k o l a i k é p z é s é r e t t s é g i t és s z a k m u n k á s b i z o n y i t v á n y t
adó
s z a k a s z á r a l e g j o b b s z a k k ö z é p i s k o l á i n k e l ő t t u j , az o k t a t ó i mélyzetet lelkesitó
sze-
távlatokat nyitna meg."
A technikusképzés "szerves beillesztése a középiskolai fo- . l y a m a t o s s z a k k é p z é s r e n d s z e r é b e " a 4 é v e s k é p z é s r e é p ü l ő 5 . évfolyam /osztály/ b e v e z e t é s é v e l - mint látjuk - kezdettől
szer-
ves részét képezte kisérleti koncepciónknak. A tervnek e pontja i s , mint e g y é b p o n t j a i , a l a p o s e l ő k é s z í t ő m u n k á n a k , v i z s g á latnak a süritménye. Tanulmányoztuk a magyar középfokú zés t ö r t é n e k é t , t ö b b m á s o r s z á g k ö z é p f o k ú
szakképzési
szakképrendsze-
r é t , a n é p g a z d a s á g s z a k e m b e r s t r u k t u r á j á t és - s z ü k s é g l e t é t , i n - . terjut k é s z i t e t t ü n k s z a k k ö z é p i s k o l a i i g a z g a t ó k , t a n á r o k éa
»
5 g a z d u s á g i r á n y i t ó k , g y á r i g a z g a t ó k , f ő m é r n ö k ö k n é p e s c a o p o r t jáv a i . Igy j u t o t t u n k
tervünknek a technikusképzésre
vonatkozó
megállapi tásaihoz. • A z i s k o l a r e n d s z e r ű , a k o r á b b a n l é t e z e t t 4 éves
technikus-
k é p z é s n é l rnaga3abb s z í n v o n a l ú , a t t ó l tehát l é n y e g e s e n ző 5 é v f o l y a m ú t e c h n i k u s k é p z ő j
különbö-
kiaérleti engedélyezésére
. k ö z o k t á t á a p o l i t i k a i v e z e t é s akkor még nem v o l t
a
felkészülve.
K i a é r l e t i t e r v ü n k e t az O k t a t á s i M i n i s z t é r i u m 1 9 7 8 j u l i u s 1 5 - é n h a g y t a j ó v á , de a t e c h n i k u s k é p z ő 5 . é v f o l y a m e n g e d é l y e z é s e
nél-
k ü l . / " . . . i s k o l a i p e d a g ó g i a i kísérletet. - a z z a l a m e g s z o r í t á s s a l , h o g y a k i s é r l e t az 5 . o s z t á l y r a n e m
terjedhet k i , csak az
1 - 4 * o s z t á l y r a - e n g e d é l y e z e m " ./ Habár a kísérletre kijelölt szakközépiskolák
kísérletező
kedvét a fenti megszorítás jócskán csökkentette, 1979 szeptemb e r é t ő l a k i s é r l e t m e g k e z d ő d ö t t a z z a l a r e m é n n y e l , ,hogy i d ő k ö z b e n mttjd s i k e r ü l a t e c h n i k u s k é p z ő 5 . osztály l é t e s í t é s é r e is . e n g e d é l y t k a p n u n k u g y , hogy az elaő i n d u l ó k i s é r l e t i n e m m a r a d ki az i s k o l a r e n d s z e r ű
technikusképzés
évfolyam
lehetőségéből.
A kisérleti osztályokba való beiskolázást a következő m i n d e n e s e t r e n e h e z í t e t t e , hogy e n g e d é l y h i á n y á b a n
években
beiskolázási
p r o p a g a n d á n k b a n a t e c h n i k u s k é p e 3 i t é s h e z v a l ó e l j u t á s t nem h e - ' lyezhettük
kilátásba.
A 'technikusképző 5 . 0 3 z t á l y ' decemberében
e n g e d é l y e z é s e é r d e k é b e n 19B0
t e t t ü n k u j a b b l é p é s e k e t . I d é z ü n k akkori
felterjesz-
tésünkből: "A kísérletben közreműködő
szakemberek-vezetők
m ű e n k é r i k , hogy a t e l j e s s é g é r d e k é b e n a k í s é r l e t i ben megfogalmazott célkitűzéseknek megfelelően
egyértelhipotézisek-
lehetségessé
v á l j é k a b e f e j e z ő o k t a t á s : a t e c h n i k u s k é p z ő 5- osztály is a kisérlet keretén b e l ü l . Ez a b e f e j e z ő é v a z e r v e s részét képezi a kísérletnek, ugyanakkor az iskolarendszeren belüli g e k f e l o l d á s á n a k és az i p a r i i g é n y e k k i e l é g í t é s é n e k
feszültsélehetősé-
g e i t is b i z t o s í t a n á . M i n d e z e k f i g y e l e m b e v é t e l é v e l i s m é t e l t e n , k é r e m az ö t ö d i k - b e f e j e z ő tanév
engedélyezését."
K é r é s ü n k a z o n b a n m é g m i n d é g nem talált m e g é r t é s r e . I d ő k ö z b e n az 1 9 8 2 - e s o k t a t á s ü g y i p á r t h a t á r o z a t o t
előkészítő
azé-
6 leskörü vizagálatok szintén arra az eredményre jutottak, hogy a középfokú szakképzés
továbbfejle sitsüs során a
technikuskepiés
i s k o l a r e n d s z e r ű f o r m á j á t i s ú j b ó l l é t r e k e l l h o z n i . E z az o k t a tásügy f e j l e s z t é s é b e n o l y a n n y i r a h a n g s ú l y o s k é r d é s n e k hogy a M i n i s z t e r t a n á c s m é g a z o k t a t á s ü g y tési terv e l k é s z ü l t e e l ő t t h a t á r o z a t o t technikusképzés 1985 szeptemberétől
bizonyult,
egészét érintő fejlesz-
h o z o t t az
iskolarendszerű
történő b e v e z e t é s é r e
kozóan. Időtartamát a mi elképzelésünkkel
vonat-
megegyezően 5 évfolyam-
ban á l l a p i t o t t a m e g . B á r a k é p z é s s z e r k e z e t é r e v o n a t k o z ó a n
a
miénktől eltérő
kedve-,
tervek a l a k u l t a k k i , m é g i s a k ö r ü l m é n y e k e t
zőknelc Í t é l t ü k m e g u j a b b h u t á r o z p t t l é p é s e k m e g t é t e l é r e , h o g y sérleti 5 . osztályaink inditájára engedélyt kapjunk. Ugy t u k , hogy a m i k i u é r l e t i t e c h n i k u s k é p z é s ü n k
kí-
gondol-
tapasztalatait
jól
t u d j a majd h a s z n o s i t a n i az 1 9 8 5 - b e n o r s z á g o s a n b e v e z e t é s r e
kerü-
lő t e c h n i k u s k é p z é s a k k o r i3, h a a képzés m á s s z e r k e z e t b e n
/2+3/
valódul majd m e g . Ha a kisérleti technikusképző osztályok
1983
szeptemberében megkezdhetnék működésüket, részt vehetnének b e n n ü k e l s ő , 1 9 7 9 s z e p t e m b e r é b e n indult k i s é r l e t i
még
osztályaink
t a n u l ó i i s , és i l y m ó d o n 6 v é g z ő k i s é r l e t i é v f o l y a m
tapasatala-
tüit b o c s á k h a t n ó k az i l l e t é k e s e k r e n d e l k e z é s é r e 1 9 9 0 - i g ,
amikor,
az 19Q5-ben induló képzési rendszerben a tanulók először
tesz-
nek majd t e c h n i k u a k é p e s i t ő
v i z s g á t . Az e n g e d é l y
elnyerésétől
e g y é b k é n t - ugy é r e z t ü k - i s k o l a k í s é r l e t ü n k t o v á b b i s o r s a is nagy m é r t é k b e n f ü g j . K i s é r l e t i i s k o l á i n k v e z e t ő i b e n é3
tanárai-
ban a technikusképző osztályok inditáaának elutasitása ugyanis olyan v é l e m é n y t erőjifcett v o l n a , amely s z e r i n t a m a g y a r
oktatás-
ügy i r á n y i t ó s z e r v e i , a m e l y e k i d ő k ö z b e n á t r e n d e z ő d t e k , v e z e t ő i k kicserélődtek, kisérletünk
t a p a s z t a l a t a i t nem i g é n y l i k , k i s é r -
letünk tehát tulajdonképpen a közoktatásiéjlesztés lé került felesleges
fő á r a m a m e l -
erofeszités.
M i n t h o g y a M ű v e l ő d é s ü g y i és I p a r i M i n i s z t é r i u m
illetékesei-
v e l f o l y t a t o t t t:irgyalásaink - b i z o n y o s k o m p r ó m i s s z u m o k sul v é t e l é v e l - egy u j a b b e n g e d é l y k é r é s p o z i t i v
tudomá-
elbírálásának
esélyéről győzött meg b e n n ü n k e t , 1983 február 7 - é n ismételt terjesztést tettünk a technikusképző 5. osztályok
fel-
indításának
engedélyeztetése érdekében. Erre a felterjesztésünkre a válasz • k e d v e z ő v o l t , 1 9 8 3 . m á r c i u s 1 8 - á n - m é g tehát az első k i s é r l e t i
.
7 osztályok érettségi-képesítő vizsgája előtt - a Művelődési Min i s z t é r i u m az I p a r i M i n i s z t é r i u m h o z z á j á r u l á s á v a l " a k í s é r l e t b e n eddig r é s z t v e v ő és e r e d m é n y e s
engedélyezte
érettségi-képesi-
tő v i z s g á t tett t a n u l ó k s z á m á r a az V . év s z e r v e z é s é t 1 9 8 3 / 0 4 . tanévben a technikusminősitő vizsgára való tés
az felkészí-
céljából". Mielőtt ennek a kísérleti technikusképzésünket
meghatáro-
zó o k i r a t n a k a r é s z l e t e i r e r á t é r n é n k , f e l h í v j u k a f i g y e l m e t a b e l ő l e f e n t i d é z e t t r é s z l e t r e , amely s z e r i n t a t e c h n i k u s i m i nősítésre falkészitő kísérleti 5 . osztály szervezésére a z 1 9 8 3 / 8 4 - e s tanévre' k a p t u n k e n g e d é l y t . C s a k s z ó b e l i
csupán igéret
b i z t a t o t t bennü-.ket, h o g y • - a k í s é r l e t i t a p a s z t a l a t o k t ó l
füg-
g ő e n - az e n g e d é l y t t a n é v e n k é n t m e g f o g j á k h o s s z a b b í t a n i . B á r a d o l o g ú j d o n s á g a m i a t t m e g é r t e t t ü k ezt az ó v a t o s s á g o t , e l é g e d e t t e k m é g s e m l e h e t t ü n k . E g y r é s z t egy i l y e n h o r d e r e j ű k i s é r l e ti k é p z é s m e g í t é l é s é r e egy tanév t a n u l s á g a i n e m
elegendők,
másrészt a technikusi minőaitéa megszerzési lehetőségének b i z o n y t a l a n s á g a k e d v e z ő t l e n ü l h a t o t t m i n d az alsó tanulók tanulási, mind a tanárok tanítási
a
évfolyamú
tevékenységére.
Ezért - a kétségkivUl fennálló rizikó ellenére - olyan engedélyezés elérésére
t ö r e k e d t ü n k , amely a t e c h n i k u s k é p z ő
osztályok nyitásának lehetőségét a kísérlet egész
5.
időtartamára
b i z t o s í t j a . E z az e n g e d é l y e z é s 1984 j a n u á r j á b a n t ö r t é n t
meg.
T a r t a l m i l a g a z o n b a n t o v á b b r a is az e l s ő , az 1983-ias o k i r a t m a r a d t az
irányadó.
Az engedélyek - a számunkra kompromisszumokat
jelentő
t a r t a l m i k i k ö t é s e k e l l e n é r e - nagy ö r ö m e t v á l t o t t a k ki m i n d a kísérleti középiskolák tanárai, oktatói, mind a tanulói ben.
köré-
' Milyen kompromisszumokat
kellett t u d o m á s u l v e n n ü n k ? E r e -
d e t i k o n c e p c i ó n k t e r m é s z e t e s e n az 5 . é v f o l y a m o t / o s z t á l y t /
nem
az akkor é r v é n y b e n lévő " t e c h n i k u s i m i n ő s í t ő v i z s g á r a v a l ó felkészítésként"
tervezte m e g . A gyors tudományos-műszaki
fej-
l ő d é s i g é n y e l n é k k i v á n t ü k m e g f e l e l t e t n i a s z a k k é p z é s t és a képesítéseket is: mind a szakmunká»-, mind a
technikusképésitéet,.
E z e k e t az i g é n y e k e t ia t ö m ö r e n f e l v á z o l t a k í s é r l e t i
tervünk»
"Korunk tudományos-műszáki fejlődése megváltoztatja
az
8 ember szerepét a munkafolyamatban. Az erősen specializált kás tipusát felvát.ja az á l t a l á n o s a n m ü v e i t , egy e l m é l e t i a l a p j a i t is l3tnerő m u n k á s u.j t i p u s a .
mun-
szakmacsoport Ez a tendencia
m a g a s a b b s z i n t e n é r v é n y e s ü l a t e c h n i k u s s a l és a m é r n ö k k e l
szem-
ben i s . C s ö k k e n a m u n k a f o l y a m a t b a n a s p e c i á l i s f i z i k a i m u n k a végzés képességének, a kézügyességnek, a mechanikus
begyakor-
l o t t s á g n a k a s z e r e p e , u g y a n a k k o r e g y r e f o n t o s a b b á válik a z általános és az e l m é l e t i szakmai m ű v e l t s é g a l a p j á n
megszerezhető
áttekintő képesség, a műszaki-szervezési problémák nek és g y o r s nie, ;oldásának k é p e s s é g e , a termelést öüjziifüggések A gyora
felismerésészabályozó
ismerete. technikai v á l t o z á s o k a korábban m e g 3 z e r z e 1 1 isme-
retek egy r é s z é t e l a v u l t t a
tes::ik. A m u n k a v á l l a l ó k a t
r a kuli képes.;ú tenni, hogy rövid ido a l a t t más .tevékeavj^í;í
tehát ar-
tudjanak
átállni
körök e l l á t á s á r a . E n n e k f e l t é t e l e , hogy a kép-
zésben a h a n g s ú l y t az a l a p e l v e k e l s a j á t í t á s á r a és a z gések megértésére
összefüg-
helyezzük."
A fenti i g é n y e k n e k , terveknek m e g f e l e l ő e n t e r v e z t ü k m i n d az á l t a l á n o s a n m ű v e l ő , mind az e l m é l e t i és g y a k o r l a t i képző tárgyak t a n t e r v e i t éa a szakmunkás-
és
tés k ö v e t e l m é n y r e n d s z e r é t . Az e n g e d é l y e z é s r e / 1 9 7 7 - b e n / f e l t e r j e s z t e t t kísérleti
eredetileg
tervünk ó r a t e r v i m e l l é k l e -
tei a k ö v e t k e z ő t e c h n i k u s i k é p e s i t é s e k e t
tartalmaznák:
- a gépészeti szakon
- általános
- a villamosipari
-
szakon
szakmai
technikusképe3i-
gépéstechnikus
gyengeáramú technikus technikus
e r Ő 3 á r a m u
- a f i n o m m e c h a n i k a i és . m ű s z e r i p a r i szakon
- lüüszeripari
- a vegyipari szakon
- vegyipari
technikus
technikus
H a n e m is t a r t o t t u k a f e n t m e g n e v e z e t t e k e t h a t a t l a n iképeoitési k a t e g ó r i á k n a k , m i n d e n e s e t r e
megváltoztathatározottan
t ö r e k e d t ü n k a f e n n á l l ó , szűken s p e c i a l i z á l ó
technikusminpsité-
seknél szélesebb szakmai területre érvényes
technikusképesité-
seket t e r v e z n i azzal az e l g o n d o l á s s a l , h o g y a m i n d e n k o r szük-
'
3éges és a m u n k a é v e k alatt b i z o n y á r a t ö b b s z ö r változó s p e c i a l i z á - . l ó d á s t m u n k a h e l y i képzés / t o v á b b k é p z é s /
s e g i t i majd
elő.
9 E n g e d é l y ü n k a z o n b a n - m i n t a f e n t k ö z ö l t s z ö v e g r é s z b ő l is v i l á g o s a n k i t ű n i k - nein a r r a s z ó l t , h o g y az á l t a l u n k l e g t e r v e z e t t , k é p e s í t ő v i z s g á v a l z á r u l ó ö t é v e s , uj
eredetitartalmú
technikusképzést 2+2+1-ea szerkezetben megvalósíthatjuk, hanem a r r a , h o g y a z 5 . é v b e n az é r v é n y b e n lévő
technikusminősitő
v i z s g á k r a f e l k é s z í t h e s s ü k a t a n u l ó k a t . Az e n g e d é l y e z ő ezt h a t á r o z o t t a n k i k ö t i : " . . . az ö t ö d i k évet v é g z ő
okirat
tanulók
t e c h n i k u s s á m i n ő s í t é s e az 1 / 1 9 7 2 . K G M . é s az 5 / 1 9 7 2 . N I M . számú rendeletek alapján
történhet".
A z e n g e d é l y e z ő o k i r a t m é g a k ö v e t k e z ő k r e is f i g y e l m e z t e t i a
kisérletvezetőt: " F e l h i v o m Á g o s t o n e l v t á r s f i g y e l m é t , hogy a
technikusmi-
nőaitő vizsgára való felkészítésnek ezt.a módját olyan megoldásnak
t e k i n t j ü k , amely nem a z o n o s a t e r v e z e t t és 1 9 3 5 - b e n i n -
duló uj iskolarendszerű technikusképzéssel. Kérem ezért, hogy a kisérlettel kapcsolatom minden nemű publikáció ü g y e l j e n a r r a , hogy a k ü l ö n b s é g n y i l v á n v a l ó
kapcsán
legyen."
Ahogy k e l l ő e n nem nyert i n d o k l á s t k í s é r l e t i
technikuskép-
zésünk beszabályozása a fennálló technikusminősitési
követelmé-
n y e k k e l , ugyanugy máig érthetetlen számunkra a kísérlet m e r e v e l h a t á r o l á s a "az 1 9 3 5 - b e n i n d u l ó uj
eme
iskolarendszerű
technikusképzéstől". Mi attól nem elhatárolódni kívántunk, hanem a z t s z e r e t t ü k v o l n a é3 s z e r e t n é n k j e l e n l e g i s , hogy
kísér-
letünk eredeti funkcióját a technikusképzés vonatkozásában m i n é l j o b b a n b e t ö l t s e : "a távlati i s k o l a r e n d s z e r
is
szerkezetének
és t a r t a l m á n a k k i m u n k á l á s á h o z m e g b í z h a t ó t é n y a n y a g o t , f e l h a s z n á l h a t ó t a p a s z t a l a t o k a t éa m e g a l a p o z o t t j a v a s l a t o k a t
szolgál-
tasson". /A kísérlet funkciójának előbbi meghatározását lásd a kísérletet engedélyező 1978-as
okiratban./
A z e n g e d é l y e z ő k e l z á r k ó z t a k m i n d e n olyan
felvetésünktől,
amely arra irányult, hogy a kisérleti technikusképző 5 . évfolyam tanulói tanulmányi eredményeiktől függően
öaztöndijban
r é s z e s ü l j e n e k , aőt a v i z s g a d i j a k k ö t e l e z e t t s é g é t ő l sem m e n t e s ü l n e k . S z e r e n c s é r e az i s k o l á k sok tanuló s z á m á r a
kedvező
a n y a g i f e l t é t e l e k e t t u d t a k t e r e m t e n i a z á l t a l , h o g y a n e k i k el-" helyezkedés! lehetőséget felkínáló üzemekkel tanulmányi segélyt . bÍzto..,icó s z e r z ő d é s t
köthettek.
10 Az e n g e d é l y
e m i i t e t t k o r l á t o z ó kikötéuei e l l e n é r e
- mint e m l í t e t t ü k - m e g e l é g e d é s s e l
is
t ö l t ö t t e el a k í s é r l e t e z ő -
ket s mi valósíthattuk meg először a magyar közoktatás
törté-
n e t é b e n az ö t é v e s i s k o l a r e n d s z e r ű t e c h n i k u s k é p z é s t , a m i k í s é r leti osztályaink
tanulói juthattak folyamatos középfokú
mányaik befejezéseképpen
technikusi
A technikusialnósi tő v i z s g á r a f e l k é s z í t ő képzés tartalma,
tanul-
oklevélhez. kísérleti
vizsgakövetelményei
A techniku3miriősitő v i z s g á r a f e l k é s z í t ő 5 . é v f o l y a m
el-
v é g z é s é n e k f e l t é t e l é ü l az e n g e d é l y e z ő o k i r a t a n e g y e d i k év v é g é n tett s i k e r e s é r e t t s é g i - k é p e s í t ő
vizsgát szabta meg, a
t e c h n i k u a m i n ő s i t ő v i z s g a f e l t é t e l é ü l p e d i g " a z 5« év e l v é g z é s é t " , a m e l y r e " u s z a k k ö z é p i s k o l a i rendteu^táa é r t e l e m s z e r ű e n v o n a t k o z n a k " , tehát a t a n u l ó k
sikeres előírásai
szabályszerűen
f é l é v i é r t e s í t ő t és év v é g i b i z o n y í t v á n y t k a p n a k , a p ó t v i z s g á r a és é v i s m é t l é s r e v o n a t k o z ó a n ia a s z a k k ö z é p i s k o l a i
rendtar-
tás az i r á n y a d ó . Az e n g e d é l y e z e t t szakközépiskolák
technikusi szakok a kísérletbe
bevont
s z a k m u n k á s k é p z ő s z a k j a i n a k m e g f e l e l ő e n a kö-
vetkezők: a 303-1 gépi forgácsoló /esztergályos/ a 3.10 f o r g á c s o l ó t e c h n i k u s
tanulók
részére
szak,
a 3 1 3 - 3 g é p s z e r e l ő és - k a r b a n t a r t ó 'géplakatos t a n u l ó k r é s z é r e , a 4.10 g é p s z e r e l ő t e c h n i k u s
azak,
a 6 1 5 - 2 m e c h a n i k a i m ű s z e r é s z / m ű s z e r g y á r t ó és tanulók
-karbantartó/
részére
a 1 2 . 3 0 ' m e c h a n i k a i m ű s z e r g y á r t ó éa - k a r b a n t a r t ó
techni-
kus s z a k , a z 5 0 4 - 3 e l e k t r o l a k a t o s /villam.osgépszerelő/ t a n u l ó k a i p . 2 1 v i l l a m o s g é p ü z e m e l t e t ő és - k a r b a n t a r t ó
részére technikus
szak, a 601 elektronikai műszerész
tanulók
részére
a 1 2 . 4 0 e l e k t r o n i k a i m ű s z e r g y á r t ó és - k a r b a n t a r t ó technikusi
szak,
-
11 a 810 vegyianyaggyártó
tanulók r é s z é r e
az általános vegyésztechnikus
azak.
Az engedélyező okirat a technikusminősitő vizsga éa k ö v e t e l m é n y r e n d s z e r é t a n n y i b a n t e r m é s z e t e s e n
feltétel-
módosítja,
a m e n n y i b e n azt a k i s é r l e t i h e l y z e t o k v e t l e n ü l m e g k ö v e t e l i . így is l é n y e g e s m ó d o s i t á s o k e z e k , a m e l y e k a k i s é r l e t i k é p z é s n e k a régi minősítési kategóriákba szoritottan is lehetőséget t a r t a l m i k o r s z e r ű s í t é s r e , h a a k i s é r l e t i 1 - 4 . osztály tartalma, az érettségi-képesitő
v i z s g a és a n é m i l e g
technikusminőaitési követelményrendszer
adnak
képzési
módosított
közötti, nem
kevés
p r o b l é m á t o k o z ó a s z i n k r o n t n e m is t u d j á k f e l o l d a n i . Ezt a z a s z i n k r o n t az i s k o l á k j e l e n t é s e i k b e n a k ö v e t k e z ő k é p p e n "A m i n ő s í t ő v i z s g a s z a k m a i k é r d é s e i és az év k ö z b e n
jelzik:
tanultak
k ö z ö t t n i n c s m e g f e l e l ő k a p c s o l a t . így külön f e l k é s z í t ő
munka
u z U k a ó g é s . " / Z a l k a M á t é S z a k k ö z é p i s k o l a / - "A m i n ő s í t ő
vizsgán
a t a n u l ó k eg" t á r g y b ó l : s z a k m a i e l m é l e t b ő l v i z s g á z n a k , ami a z o n b a n a k é p z é s s o r á n több t á r g y b ó l t e v ő d i k ö s s z e . E z önmagádb a n n e m b a j , az a z o n b a n i g e n , h o g y a t a n t e r v e k és a v i z s g a k é r dese'í n i n c s e n e k ö s s z h a n g b a n . . . h o g y a n d o l g o z z é k a s z a k t a n á r : a tantervi anyagot tanitsa-e, vagy vizsgára ké3zitsen-e /Déri Miksa
fel?"
Szakközépiskola/
A kisérleti 5. évfolyam elvégzésé után letehető minősitő vizsga követelményrendszere 1 . Társadalompolitikai ismeretek
a
/szóbeli/
2 . V e z e t é s i és s z e r v e z é s i / g a z d a s á g i / i s m e r e t e k Mindkét vizsgatárgyban a technikusminősitésre irt teljes
technikus-
következő:
/szóbeli/ jelenleg elő-
tananyag
9
3 . Szakmai
ismeretek
3 . 1 . Szakmai elméleti ismeretek. /Írásbeli, szóbeli/ 3.2. Szakmai
gyakorlatok
•A t a n t á r g y a k t a r t a l m a m a x i m á l i s a n 20 # - k a l t é r h e t e l a technikusminőaitéare
jelenleg előirt
tananyagtól,
u g y , h o g y a s p e c i á l i s i s m e r e t e k r o v á s á r a az
általános
i s m e r e t e k a r á n y a n ö v e k s z i k . E z t a v á l t o z t a t á s t a tant e r v e k k é s z í t é s e s o r á n kell e g y e z t e t n i az I p a r i M i n i i z - . térium Oktatási
Osztályával
12 4 . Szakdolgozat A s z a k d o l g o z a t h e l y e t t a t a n u l ó k n a k záródol.v;ozafcot k e l l készíteniük
technológiai, illetőleg szakmai ismereti
tarta-
lommal. A technikusminősitő
v i z s g á n való r é s z v é t e l f e l t é t e l e a 4 . év
v é g é n tett s i k e r e s é r e t t s é g i - k é p e s i t ő v i z s g a , v a l a m i n t a z ö t ö d i k év s i k e r e s b e f e j e z é s e . Az I p a r i M i n i s z t é r i u m a 2 é v e s Upemi gyakorlat alól felmentést
ad.
A v i z s g á k m e g s z e r v e z é s e és l e b o n y o l i t á s a , a z o k
dokumentálá-
s a , a tanügyi n y o m t a t v á n y o k és b i z o n y í t v á n y o k k i á l l í t á s a az é r e t t s é g i - k é p e s i t ő . v i z s g á k o n a 1 0 8 / 1 9 8 2 . / M . K . 9./ M M miniszteri utasítással
kiadott "Szakközépiskolai
képesitő vizsgaszabályzat"
szerint, a
technikusminősitő
v i z s g á n az I p a r i M i n i s z t é r i u m á l t a l k i a d o t t " A n ő s i t é s s z e r v e z e t i és v i z s g a s z a b á l y z a t a " Jelentősnek
számú
érettségi-
technikusmi-
szerint
történik.
tartjuk a normál-vizsgakövetelményektől
20 56-os e l t é r é s l e h e t ő s é g é t a s z a k m a i v i z s g a t á r g y a k a t
való
illetően
m é g p e d i g "a s p e c i á l i s i s m e r e t e k r o v á s á r a és aa á l t a l á n o s
isme-
r e t e k j a v á r a " . E z volt az a k o m p r o m i s s z u m o s m e g o l d á s , a m e l y m ó d o t a d o t t a r r a , h o g y a f e n n á l l ó technikusrainősitési
rend-
s z e r b e n m a r a d v a m é g i s m e g k ö z e l í t s Ik e r e d e t i e l k é p z e l é s ü n k e t : k e v é s b é s p e c i a l i z á l ó , az e l m é l y ü l t e b b á l t a l á n o s és a
e l m é l e t i g é n y e s e b b , konvertállia^óbb s z a k m a i m ű v e l t s é g e t s í t ó s z a k e m b e r k é p z é s t . M e g t a r t h a t t u k , az 1 - 4 . o s z t á l y
bizto-
tantárgy-
r e n d s z e r é r e és t a n a n y a g á r a é p ü l ő e r e d e t i l e g t e r v e z e t t
tantárgy-
r e n d s z e r t és l é n y e g é b e n a t a n t e r v i a n y a g o t i s . A t e l j e s hangot azonban a vizsgakövetelmények
össz-
és az 5 . év t a n a n y a g a
zött - m i n t f e n t e b b j e l e z t ü k - n e m s i k e r ü l t
a
szélesebb,
kö-
megteremteni.
Ilyenkor természetesen mindig a vizsgakövetelmények
az e r ő s e b b
h a t a l m a k , amelyek, a t é n y l e g e s o k t a t á s i f o l y a m a t b a n a h o z z á j u k való alkalmazkodásra kényszerítik a tanulót. A kísérleti 5. évfolyam jelenlegi óratervei i M i n d e n szakon o k t a t o t t t a n t á r g y a k : heti 2 Idegen nyelv: orosz heti 2 I I . idegen nyelv heti 2 Testnevelés Osztályfőnöki
óra
a következők: , óra óra óra
heti 1 óra
13 Társadalompolitikai VeBetési és
ism.
heti 2 óra
v
szervezési
/gazdasági/ ismeretek
heti 2 óra
Szakmai gyakorlat*
heti 6 óra
Műszaki mérések*
h e t i 3 /3/ ó r a 20 óra
/
x
eltérő - a szaknak megfelelő - tartalommal/
Gépipari szak,/forgácsoló v . gépszerelő
technikus/
Automatika
heti 3
óra
Technológia
heti 3+2 xx
óra
Géptan
heti 3+2. x x
óra
JJ-óra Öaazeaen t F i n o m m e c h a n i k a i és m ü a z e r i p a r i
?3 ó r a
szak
/ m e c h a n i k a i m ű s z e r g y á r t ó és karbantartó teohnikus/ Ipari elektronika
heti 2 .
óra
Automatika
heti 1
óra
Műszeripari technológiák
h e t i 2+2
óra xx
Műszeripari szerkezetek és k é s z ü l é k e k
h e t i 3+2 ó r a x x U J r a összesen»
Villamoaipari
33 ó r a
szak
Erősáram /villamoagép üiemeltető és k a r b a n t a r t ó t e c h n i k u s / Számítógépek
heti
óra
Technológia
h e t i 3+2
óra xx
V i l l a m o s g é p e k 6a berendezések
h e t i 3+2
óra x x
öaazeaen: G y e n g e á r a m / e l e k t r o n i k a i műs z e r g y á r t ó és karbantartó technikus/
33 ó r a
14 Szórni tógépek
heti 2
óra
Technológia
heti 3+2
óra xx
Elektronikai áramkörök éj b e r e n d e z é s e k
heti 3+2 ó r a
xx
12 óra Összesen: Vegyipari
szak / á l t a l á n o s
Fizikai
kémia technológia
Vegyipari
müveletek
he ti 2
óra
heti 2
óra
heti 3 + 2 ó r a
xx
heti 2+2 óra' x x
Összesen /xx t a n t e r m i
óra
vegyésztechnikus/
A u t o m a t i ka Kémiai
33
13
óra
33
óra
gyakorlat/
N é h á n y m e g j e g y z é s k i v á n k o z i k az i s m e r t e t e t t r e n d s z e r h e z éa az
követelmény-
óratervekhez.
B i z o n y á r a m e g l e p e t é s t k e l t , hogy az 5 . é v b e n két nyelv
idegen
t a n u l á s á t várjuk el a technikusjel ö l t e k t ő i . Az i d e g e n
nyelvek
tanulásának kisérletünkben kezdettől nagy
jelentősé-
g e t t u l a j d o n í t o t t u n k . A m á s o d i k idegen nyelv t a n u l á s á t
nem-
csak a z é r t v e z e t t ü k be az 1 - 2 . o s z t á l y b a n k ö t e l e z ő e n / a vi u n . s z a b a d s á g o t f e l h a s z n á l v a c s a k n e m g i m n á z i u m i tanulási f e l t é t e l e k e t
tanter-
idegen nyelv
teremtve/, mert komolyan gondoltuk
a"kor-
r e k c i ó a i r á n y v á l t á s " l e h e t ő s é g é t k ü l ö n b ö z e t i v i z s g a n é l k ü l a má s o d i k osztály u t á n , h a n e m m e r t f o n t o s n a k t a r t o t t u k m e g a d n i
a*
o r o s z n y e l v m e l l e t t egy m á s i k v i l á g n y e l v b ő l is a s z ü k s é g e s
nyel
vi a l a p o k a t a k ö a é p f o k u s z a k k é p z é s b e n
részesülő
A nyelvi alapok elsajátitása a középiskolában f e l t é t e l e a n n a k , hogy a s z a k e m b e r e k n e k
tanulók
számára
elengedhetetlen
a m a i n á l sokkal
nagyobb
a r á n y a j u s s o n el a k ö z é p i s k o l a e l v é g z é s e u t á n s z o r g a l m a s lással, önképzéssel idegen nyelvek legalább pasaziv g e k m e g é r t é s e / , de - h a s z ü k s é g e s hoz i s . Tapasztalataink
számukra - a k t i v
szerint a szakközépiskolát
n u l ó k az e g y e t e m e n is n e h e z e n , kevés e r e d m é n n y e l
használatávégzect
ta-
tunulják a má-
sodik idegen nyelvet, mert a középiskola nyelvi alapozó k e n y s é g e i d ő s e b b korban csak olyan n e h é z s é g e k
tanu-
/szakszöve-
árán
tevé-
pótolható,
15 amelyek áthidalására kevesen
képesek.
A két évi k ö t e l e z ő t a n u l á s u t á n - m e g g y ő z ő d é s ü n k
ellenére,
de a sok f e n n á l l ó a k a d á l y t t u d o m á s u l v é v e - a 3 - 4 . o s z t á l y b a n a m á s o d i k i d e g e n n y e l v e t s z a b a d o n v á l a s z t h a t ó , de is é r t é k e l e n d ő
tárggyá
t e t t ü k . I s k o l á n k é n t nagy
osztályzattal
szóródással,
de á t l a g o s a n m é g i s a tanulok 5 %-a. a 3 - 4 . o s z t á l y b a n is
tanul-
j a a m á s o d i k i d e g e n n y e l v e t . Az 5 . é v f o l y a m o n - iiülön c s o p o r tot a l k o t v a b e l ő l ü k - a z o k n a k a t a n u l ó k n a k is l e h e t ő v é
tettük
a m á s o d i k i d e g e n n y e l v t a n u l á s á n a k f o l y t a t á j á t , akik azt a 2 . osztály után - különböző okokból - a b b a h a g y t á k . Ez
kétségtele-
nül vitatható e l j á r á s . Tapasztalataink szerint azonban vannak olyan
t a n u l ó k , akik a két é v i s z ü n e t u t á n a nyelv tanulás je-
l e n t ő s é g é t f e l i s m e r v e k e d v v e l és e r e d m é n n y e l f o l y t a t j á k n y e l v t a n u l á s t . A z i d e g e n n y e l v e k t a n á r a i n a k azt hogy már az 1 - 4 . osztály idegen nyelvi
a
javasoltuk,
tantervi a n y a g á b a ia ve-
g y e n e k f e l s z a k m a i s z ó k i n c s e t , k ö n n y e b b s z a k s z ö v e g e k e t . Az 5 . é v f o l y a m o n v i s z o n t a s ú l y p o n t a s z a k s z ö v e g o l v a s á s . E h h e z a kísérleti iskolák nyelvtanárai - főiskolai-egyetemi idegennyelvü népszerűsítő
jegyzetek,
tudományos irodalmi szövegek felhasz-
nálásával - szöveggyűjteményeket állítottak
össze.
Kisérleti szakközépiskoláinkban az idegen nyelvek oktatás a - többek k ö z ö t t a h a g y o m á n y o k , á l l a n d ó s t á t u s z b a n lévő
tan-
e r ő k h i á n y a m i a t t - n e m p r o b l é m á t l a n . De h á t r a l é v ő , n e h é z f e l a d a t rnég a s z a k k ö z é p i s k o l a i n y e l v o k t a t á s c é l j á n a k és az e c é l n a k és a r e n d e l k e z é s r e á l l ó i d ő k e r e t e k n e k m e g f e l e l ő vi anyag kidolgozása i s . Mindeme problémák ellenére hogy a magyar közoktatás történetében szakközépiskolád
e l ő s z ö r vált
tanter-
örülünk, lehetővé
tanulók s z á m á r a . k é t i d e g e n n y e l v a l a p j a i n a k
elsajátítása'tantervi
keretekben. Az iskolák jelentéseikben
következőképpen jellemzik az idegen nyelvoktatás
az a
jelenlegi
helyzetét: "A ¡L2-15 f ő s c s o p o r t o k b a n k é t - h á r o m o l y a n tanuló v a n , a k i t az p r o s z , i l l e t v e az a n g o l n y e l v k o m o l y a b b a n é r d e k e l m i n d
a
3 . , m i n d a 4 . o s z t á l y b a n . E z e k á l t a l á b a n a jobb t a n u l ó k . Á z 5 . é v f o l y a m o n több t a n u l ó n á l f o k o z ó d i k uz é r d e k l ő d é s , mert előtér-, be k e r ü l a s z a k s z ö v e g e k
f o r d í t á s a , a s z a k a z ó t á r o z á s , éa e n n e k
a s z a k d o l g o z a t k é s z í t é s e s o r á n is h a s z n á t v e h e t i k orosz vagy
16 angol nyelvű szakirodalom tanulmányozásával." /Petrik Lajos S z a k k ö z é p i s k o l a / - " M i g a t a n u l ó k az a n g o l n y e l v e t s z i v e s e n
ta-
n u l j á k , a z o r o s z t k e v e s b e / a t a n k ö n y v e is s z a r a z , u n a l m a s / » A z 1 9 8 4 - 8 5 - ö s t a n é v b e n s z á m s z e r ű e n is m e g n ő t t a 3 - 4 . o s z t á l y b a n az angol nyelvet tanulók s z á m a . S z e r e t n é n k , h a a jövőben
néhány
tanulónk orosz és/vagy angol nyelvből is érettségizne, illetve középfokú nyelvvizsgát
tenne." / K o l o s R . S z a k k ö z é p i s k o l a /
I d ő , de e g y é b f e l t é t e l e k h i á n y a m i a t t s e m á l l t m ó d u n k b a n tankönyveket vagy tankönyvpótló jegyzeteket készittetni az 5 . évfolyam s z á m á r a . M á r az 1 - 4 . évfolyam ellátása is ló anyagokkal hihetetlen erőfeszítést igényelt
tankönyvpót-
tőlünk. Ennek
ellenére a rendszeres tanítást akadályozó nagyobb nem léptek fel: egyrészt a technikusminősitésre
nehézségek
felkészitő
folyamok tankönyveiből, jegyeteiből, másrészt megjelent könyvekből, főiskolai jegyzetekből minden iskola
tan-
szak-
kielégítően
- h a n e m i s o p t i m á l i s a n - ö s s z e á l l í t o t t a a t a n í t a n d ó és
tanu-
l a n d ó t a n a n y a g o t . A 3-4.. é v f o l y a m á l t a l u n k k é s z í t t e t e t t
tan-
k ö n y v p ó t l ó j e g y z e t e i b e n is- v o l t a k o l y a n a n y a g r é s z e k , a m e l y e k a z 5 . é v f o l y a m t a n t e r v é b e n i s s z e r e p e l t e k . H a k i z á r ó l a g csak a technikuaminősités fennálló követelményrendszerét
tekintjük, a
k í s é r l e t i 3 - 4 . é v f o l y a m s z a k m a i t a n a n y a g a n e m kis a r á n y b a n , ki . is e l é g i t i e z e k e t a k ö v e t e l m é n y e k e t , m á s r é s z t egy o l y a n csős képzésben, amelynek első lépcsője
is b e f e j e z e t t
kétlép-
szakképe-
sítést /érettségizett szakmunkás/ ad, elkerülhetetlen
és s z ü k -
séges is bizonyos tananyagrészek újbóli megtárgyalása
magasabb
s z i n t e n , m á s ö s s z e f ü g g é s e k b e n . A n é l k ü l ö z h e t e t l e n és
szükséges
i s m é t l é s e k és az uj a n y a g a r á n y á t a z o n b a n a l a p o s v i z s g á l a t
tár-
gyává kell tennünk, mert egyes szakokon - p l . a mechanikai műs z e r g y á r t ó éf k a r b a n t a r t ó s z a k o n - a t a n u l ó k
észrevételezték,
hogy tul sok a z i s m é t l é s . E n n e k a z o n b a n a m á r e m i i t e t t
kénysze-
r ű d i l e m m a is o k a l e h e t : v i z s g á r a k é s z i t s e n - e f e l a t a n á r , v a g y pedig a tantervi anyag szerint h a l a d j o n . Ez a dilemma
nyilván
feloldható, ha a technikusminősitéa jelenlegi rendszeréről áttérhetünk az általánosabb technikusképesitési A társadalompolitikai leninizmus
rendszerre.
ismeretek tanításához a marxizmus-
esti k ö z é p i s k o l a , a v e z e t é s i ós s z e r v e z é s i
tek t a n i t á s á h o z a t e c h n i k u s m i n ő a i t é s r e f e l k é s z í t ő
ismere-
tanfolyam •
t a n k ö n y v é t h a s z n á l t á k a t a n u l ó k , de t a n á r a i k e s z k ö z ö l t e
számos
17 korazerüsitéaael, kiegészítéssel, rövidítéssel. A marxizmus-len i n i z m u s esti k ö z é p i s k o l a t a n a n y a g a h a a z n á l h a t ó n a k
bizonyult,
de az i s k o l á k m é g i s e g y r é s z t t u l m é r e t e z e t t s é g e m i a t t , m á s r é s z t m e r t n e m v e s z i / n e m is v e h e t i / t e k i n t e t b e a k ö z é p i s k o l á b a n
már
elsajátított történelmi-társadalmi-filozófiai ismereteket, a ó é i n a k j o b b a n m e g f e l e l ő t a n k ö n y v e t s ü r g e t n e k t á r s a d a l ompoliti-; kai i s m e r e t e k b ő l . M é g i n k á b b s z ü k s é g e s és s ü r g e t ő uj t a n k ö n y v a vezetési-szervezési ismeretekből, egyrészt mert a tanfolyami a n y a g teljesen, e l a v u l t , m á s r é s z t m e r t n e m v e a z i / n e m is v e h e t i / tekintetbe,; h o g y m u n k a - és é l e t t a p a s z t a l a t o k k a l még n e m kező t e c h n i k u s j e l ö l t e k r ő l v a n
rendel-
szó.
.Tanulságos, hogy a kisérleti iskolák sürgetik a jó, adekv á t t a n k ö n y v e k e t az 5 . é v f o l y a m s z á m á r a , de h e l y t e l e n n e k
vél-
n é k az egy t a n k ö n y v b ő l v a l ó t á n u l á s t . P o n t o s s z e r i n t ü k , h o g y a t a n u l ó k k i j e i ö l t és ö n á l l ó a n v á l a s z t o t t s z a k i r o d a l m a t i s mányozzanak, minél önállóbban tanuljanak. Az Egressy
tanul-
Szakközép-
iskola jelentésében a tanulásmódszertanra vonatkozóan a következő m e g s z í v l e l e n d ő s o r o k a t o l v a s h a t j u k : " R á k é n y s z e r i tettük tanulókát a r e n d s z e r e s , önálló j e g y z e t e l é s r e , e g y - e g y
a
nagyobb
anyagrész komplex áttekintésére. Bevezettük a témánkénti, mindenkire kiterjedq
s z á m o n k é r é s t és e g y - e g y
témából
kiselőadások
t a r t á s á t . " A Kolos. S z a k k ö z é p i s k o l a j e l e n t é s é b ő l ugy t ű n i k , h o g y e z e n a s z i n t e n a t a n k ö n y v n e k e l v i l e g is csak a " s e g é d a n y a g " s z e r e p é t s z á n j á k ; f o n t o s a b b i s m e r e t f o r r á s "az a j á n l o t t d a l o m " , amelynek jegyzékét a szakmai munkaközösségek ö s s z e , és évenként f e l f r i s s í t i k . K ü l ö n ö s e n a D é r i
szakiro-
állitják-
Szakközépis-
k o l a j e l e n t é s é b ő l é r t e s ü l ü n k a r r ó l , hogy. az i s k o l á k n a g y geket szántak friss szakirodalom beszerzésére. A l i t i k a i és á t v e z e t é s i - s z e r v e z é s i
össze-
társadalompo-
i s m e r e t e k t a n ó r á i köBÜl sok
a l a k u l át a t a n u l ó k ö n á l l ó f e l k é s z ü l é s é n a l a p u l ó
"szemináriumi
m e g b e s z é l é s s é " , sok ó r á n s z e r e p e l n e k k i s e l ő a d á s s a l , ö n á l l ó e g y é n i és k i s c s o p o r t o s
feldolgozásokkal.
A f e n t i e k e g y é r t e l m ű e n - még a t a n t e r v i a n y a g és a vizsgark ö v e t e l m é n y e k o p t i m á l i s ö s s z h a n g j a e s e t é n is - az 5 . é v f o l y a m sajátos oktatásmódazertanának
szükségességére utalnak, amely
t e k i n t e t b e v e s z i , hogy az 5 . é v f o l y a m tanulói m á r é r e t t s é g i t t e t t , m a g u k a t f e l n ő t t e b b n e k érző f i a t a l o k , a k i k t ő l n e m c s a k e l v á r n i l e h e t az ö n á l l ó b b t e v é k e n y s é g e t , h a n e m a z t ők m a g u k ia
•
18 igénylik. Az Egressy Szakközépiskola jelentésében
olvasható:
a t a n u l ó k " n a g y o n " k i f o g á s o l t á k , h o g y az 5 . é v f o l y a m o n
"sok
az i s m é t l é s " , " k e v é s u j a t " k a p n a k ; j a v a s o l t á k , " l e g y e n
több
m é r é s i g y a k o r l a t , i l l e t v e tantermi g y a k o r l a t , jobban
érvényesüljön
öntevékenységük".
M á r a t a n u l ó k f e n t i j a v a s l a t a is utal a r r a , hogy az ö n á l l ó , alkotó szakmai tevékenységre különösen sok lehetőség nyilik a g y a k o r l a t i j e l l e g ű f o g l a l k o z á s o k o n . A a ó r a t e r v a z a l k a l m a z ó - g y a k o r l a t i f o g l a l k o z á s o k egész r e n d s z e r é t
tartalmazza.
A tanév 3 hetes összefüggő termelő jellegű gyakorlattal
kezdő-
d i k a u g u s z t u s 2 2 - é n . A 30 h é t r e t e r v e z e t t t a n é v b e n h e t i 6 ó r a a szakmai gyakorlat. Ezt a gyakorlatot üzemekben, vállalatoknál célszerű megszervezni, iskolai•tanműhelyben
a k k o r , ha
komoly,
i n t e n z i v .gyakorlati k é p z é s r e a l k a l m a s ü z e m i - v á l l a l a t i
háttér
n e m áll r e n d e l k e z é s r e , vagy, o l y a n s p e c i á l i s g y á r t á s i ,
techno-
l ó g i a i f e l a d a t o k e s e t é b e n , a m e l y e k t e l j e s í t é s é h e z az a d o t t ü z e m i f e l t é t e l e k a l k a l m a t l a n o k . M i n d e n szak t a n t e r v e
tartalmaz
t o v á b b á h e t i 3 óra m ű s z a k i m é r é s t , továbbá - m i n t l á t t u k - az alapvető szaktárgyak elméleti anyagához szervesen
kapcsolódó
h e t i 2 - 2 ó r a / ö s s z e s e n 4 óra/ t a n t e r m i g y a k o r l a t o t . A g y a k o r l a t i k é p z é s n e k ezek az a l k a l m a i s o k , a t a n u l ó k m ű s z a k i
intelli-
g e n c i á j á t p r ó b á r a tevő ö n á l l ó m ű s z a k i f e l a d a t , p r o b l é m a dására adnak
megol-
lehetőséget.
A m i a z á r ó d o l g o z a t p r o b l é m a k ö r é t i l l e t i , e r r e a vizBgtapasztalatokról aaóló részben részletesen k i t é r ü n k . Itt
csak
a a t j e g y e z z ü k m e g , hogy a z á r ó d o l g o z a t k é s z i t é s i f o l y a m a t önálló alkotó munka legmagasabb formája lehet a
az
technikuskép-
sésben. 0 Felvétel aa 5. évfolyamra A z 1 9 8 3 / 8 4 . t a n é v b e n az iskolák
különösebb" s z ű r é s
v e t t é k f e l a tanulókat a z 5 . é v f o l y a m r a « k i t , a k i az é r e t t s é g i - k é p e s i t ő
tehát c s a k n e m
nélkül minden-
v i B S g a e r e d m é n y e s l e t é t e l e "után
j e l e n t k e z e t t , és t e r m é s z e t e s e n u t ó l a g a z o k a t a i a , akik sikertelenül próbálkoztak
jelentkezőket
felsőoktatási
intézménybe
b e j u t n i . E l v i l e g u g y a n as e r e d m é n y e s érutfeaégi-képesitő g á n k i v ü l , amely e l é g s é g e s á t l a g g a l is " e r e d m é n y e s " , m á s v é t e l i k r i t é r i u m o k m e g á l l a p í t á s á t is s z ü k s é g e s n e k
vizsfel-
tartottunk
19 v o l n a , de a s z i n t e a z u t o l s ó p i l l a n a t b a n é r k e z e t t e n g e d é l y
mi-
att a k t u á l i s a n m é l t á n y t a l a n n a k v é l t ü n k m i n d e n e g y é b f e l v é t e l i követelményt, mert azt jóval korábban kellett volna közölni a tanulókkal és szüleikkel. A z 1 9 8 4 / 8 5 . t a n é v b e n - az első 5 . é v f o l y a m u n k a l á b b i s m e r t e t e t t t a n u l s á g a i a l a p j á n i s - az i s k o l á k a z e r e d m é n y e s . érettségi-képeaitő vizsgán kivül máa felvételi
kritériumokat
ÍM m e g s z a b t a k . A b u d a p e s t i i s k o l á k a 4 . é v f o l y a m o n f é l é v k o r k ö z ö l t é k a t a n u l ó k k a l és s z ü l e i k k e l az á l t a l u k m e g h a t á r o z o t t f e l v é t e l i " k e r e t s z á m o k a t " é s a f e l v é t e l f e l t é t e l e i t : egy m a x i m á l i s a n 60 p o n t o s r e n d s z e r b e n e l f o g l a l t s o r r e n d , . t o v á b b á
az
osztályfőnök pozitiv javaslata és a KISZ pozitív véleménye
az
iskolaközösségben végzett tevékenységről. A pontszámokba 50-50 %-OB a r á n y b a n a n é g y év f o l y a m á n e l é r t t a n u l m á n y i m é n y e k és a z é r e t t s é g i - k é p e s i t ő v i z s g a e r e d m é n y e i
ered-
számítanak
b e . A D é r i M i k s a S z a k k ö z é p i s k o l a az é r e c t s é g i v i z s g a á t l a g eredményei alapján kialakított sorrend szerint vette fel á tanulókat, a határt a keretszámok
adták.
A t e c h n i k u s k é p z ő 5* é v f o l y a m l é t s z á m á n a k
meghatározását
a kísérletben még nem befolyásolják munkaerőgazdálkodási n y e z ő k . A kísérlet során képzett fiatal technikusoknak
té-
nincse-
n e k e l h e l y e z k e d é s i g o n d j a i k . V é l e m é n y ü n k s z e r i n t az i s k o l a r e n d szerű technikusképzés általánossá válásával azonban a felvételi létszám szabályozásának elsőrendű tényezőja a munkaerőszükeéglet, a t e c h n i k u s o k i r á n t i kereslet lesz. A kísérletben kia l a k u l ó f e l v é t e l i e l j á r á s o k a 4-í-l-es s z e r k e z e t b e n m ű k ö d ő
tech-
nikusképzésben jól felhasználhatók lesznek. A 2+3-as
szerke-
zetben működő technikusképzésben a munkaerőszükséglet
szem-
pontját nehezebb lesz figyelembe
venni.
A z e l m o n d o t t a k b ó l órthet'ő, h o g y az 1 9 8 4 / 8 5 - ö s
tanévben
a z 5 . é v f o l y a m b a f e l v e t t e k l é t s z á m a ő s ö k k é n t a z előző hez
képeit.
tanévé-
20
A felvettek
Iskola és szak Petrik Lajos
létszáma
1983/1984
1984/1985
Szk.
ált. vegyész Kolos Richárd
32
16
10
34
31
40
29
56
40
Szk.
elektronikai műszerg y á r t ó és k a r b a n t a r tó Egreasy Gábor
30
Szk.
elektronikai műszerg y á r t ó és k a r b a n t a r tó m e c h a n i k a i raüazerg y á r t ó és k a r b a n t a r tó £alka Máté
Szk.
forgácsoló
teohn.
gépszerelő
techn.
Déri Miksa S z k . forgácsoló
teohn.
gépszerelő
techn.
erősáramú gép- és készüléküzemeltető technikus ====================x=====; ============ A felvettek száma
összlét-
A z jérettségi-képesitő v i z s g á t tettek % - á b a n
= = = = = = = = = = :: = = =
176
142
56,77 %
37,97 *
21
A z ¡5. é v f o l y a m t a n u l ó l n a k b e i l l e s z k e d é s e az i s k o l a é l e t é b e A z 5» é v f o l y a m s a j á t o s n e v e l é s i és o k t a t á s i
problémákat
v e t f e l . A p r o b l é m á k s a j á t o s s á g á n a k a f o r r á s a j ó r é s z t az 5 . év f o l y a m s a j á t o s h e l y z e t e az i s k o l á b a n : o l y a n t a n u l ó k r ó l v a n ugyanis s z ó , akik már érettségi-képesitő
vizsgát
tettek.
E z a s a j á t o s h e l y z e t az 1 9 8 3 / 8 4 - e s tanévben f e l v e t t e l s ő 5 . é v f o l y a m u n k n á l k e z d e t b e n sok n e g a t í v u m b a n j u t o t t d é s r e . Csaknem minden kisérleti iskola jelzett
kifejező-
beilleszkedési
zavarokat. " T a n u l ó i n k ugy tértek v i s s z a é r e t t s é g i u t á n az 5 . é v f o l y a m r a , m i n t h a az n e m s z e r v e s r é s z é t k é p e z n é k ö z é p i s k o l a i
kép-
z é s ü k n e k . N e m a k a r t a k b e i l l e s z k e d n i az i s k o l a h a g y o m á n y o s r e n d j é b e . U g y k é p z e l t é k , h o g y k ü l ö n k a s z t o t a l k o t n a k a középi s k o l á s o k é s a f ő i s k o l á s o k k ö z ö t t . B t é v h i t e t sikerült e l t e r j e s z t e n i ü k a z i s k o l a többi t a n u l ó j a k ö z ö t t i s , akik i r i g y k e d v e n é z t é k 'nem k ö z é p i s k o l á s " t á r s a i k a t . E b b ő l a j e l e n s é g b ő l f a k a d t , h o g y m e g l a z u l t a t a n u l m á n y i fegyelem. A tanulók h i á n y zásokat engedtek meg maguknak, azt h i t t é k , elegendő be-bejönn i a z i s k o l á b a , ós ö l ü k b e p o t t y a n a t e c h n i k u s i o k l e v é l . E jel e n s é g e k e t t a p a s z t a l v a az i s k o l a v e z e t é s sürgős és h a t h a t ó s i n t é z k e d é s e k e t f o g a n a t o s í t o t t . R ö v i d i d ő h b e l ü l sikerült r e n det r a k n i a f e j e k b e n , igy k i s e b b - n a g y o b b z ö k k e n ő k k e l
ujbóí
m e g t a l á l t á k h e l y ü k e t . " / E g r e s s y G á b o r S z a k k ö z é p i s k o l a / - "Az. 5 . é v f o l y a m b e i n d u l á s a az i s k o l a é l e t é b e n ö r ö m t e l i , d e
egyben
sok g o n d o t o k o z ó esemény v o l t . . . t e r m é s z e t e s e n f e l k é s z ü l t n e v e l ő t e s t ü l e t ü n k az é v f o l y a m f o g a d á s á r a , az elmúlt év a z o n b a n m i n d e n k é p p e n a t a p a s z t a l a t s z e r z é s éve v o l t . . . a tanév e l e j é n igen laza volí a tanulmányi fegyelem. Nehezítették a helyzetet a z o k a t a n u l ó k , a k i k az előző négy é v b e n is csak a n n y i t
tanul-
t a k , h o g y m e g ne b u k j a n a k , s z o r g a l m u k , ö n á l l ó m u n k a v é g z ő a k a r a t u k c s e k é l y v o l t . . . a tanév s o r á n e g y é b f e g y e l m i p r o b l é m á k i s v o l t a k : a tanulók n e m t a l á l t á k , n e m é r e z t é k p o n t o s
helyüket
helyzetüket. Főiskolásoknak, egyetemistáknak hitték magukat, a z o n b a n ez i n k á b b s z a b a d o s a b b v i s e l k e d é s b e n , m i n t s e m
önállóbb,
intenzivebb tanulásban mutatkozott meg." /Déri Miksa Szakközép iskola/ - "Az 5 . osztályosok viselkedésével kapcsolatosan aláp
22 v e t ő g o n d j a i n k n e m v o l t a k . I g a z , év e l e j é n e g y - k é t t a n u l ó m e g p r ó b á l t b e r z e n k e d n i a m i a t t , hogy az i s k o l a h á z i r e n d j é t , a r e n d t a r t á s e l ő i r á s a i t n e k i k is be k e l l t a r t a n i u k . E z a s z e m b e n á l l á s a z o n b a n h a m a r m e g s z ű n t , és n a g y o n h a s z n o s közösségünknek." /Petrik Lajos
tagjai l e t t e k
iskolai
Szakközépiskola/
A fenti anomáliák részben kétségkivül abból
származtak,
hogy v á l o g a t á s n é l k ü l v e t t é k fel 5 . é v f o l y a m r a a t a n u l ó k a t , és igy o l y a n o k is k e r ü l t e k k ö z é j ü k , a k i k t a n u l m á n y i é s / v a g y m a g a t a r t á s i okok m i a t t - l e g a l á b b i s a k t u á l i s a n - n e m l e t t e k v o l n a valók technikusjelölteknek. Ezek a tanulók, amennyiben pozitiv v á l t o z á s t nem m u t a t t a k , a tanév s o r á n l e i s m o r z s o l ó d t a k . A z E g r e s s y S z a k k ö z é p i s k o l á b a n p l . 1 1 , a Déri M i k s a
Szakközépisko-
l á b a n 15 t a n u l ó e l é g t e l e n é r d e m j e g y e t k a p o t t f é l é v b e n , a z e l ő b b i i s k o l á b a n a 34 t a n u l ó b ó l 2 7 , az u t ó b b i b a n 5 6 - b ó l 49 tan u l ó kapott t e c h n i k u s i m i n ő s í t é s t . Ami a j e l z e t t
anomáliákból
az a l k a l m a t l a n t a n u l ó k f e l v é t e l é n e k t u l a j d o n i t h a t ó , a z t az iskolák a már emiitett felvételi korlátozásokkal nagyrészt
ki-
szűrték. Az i s k o l á k s z á m á r a a z o n b a n az is n y i l v á n v a l ó v á v á l t , h o g y érettségizett
technikusjelöltjeikhez való viszonyukban, a ve-
lük való bánásmódjukban más stilusnak kell érvényesülnie, mint a m i l y e t a még n e m ' é r e t t s é g i z e t t t a n u l ó k k a l s z e m b e n
megszoktak.
T u d o m á s u l k e l l v e n n i ü k , hogy e z e k a f i a t a l e m b e r e k n a g y o b b lóságra vágynak, mind tanulmányi ügyeikbe, mind
önál-
életvitelük
m á s k é r d é s e i b e n a g y o b b b e l e s z ó l á s t k i v á n n a k , de l e g a l á b b i s molyan igénylik a meghallgatás, a véleménynyilvánítás
ko-
jogát.
M i n d e n n e k t e r m é s z e t e s e n nem szabad a t a n u l m á n y i f e g y e l e m
rová-
sára m e n n i e .
r A z o k t a t á s v o n a t k o z á s á b a n már s z ó l t u n k az ö n á l l ó
tanulás-
r a , kisérletezésre, búvárkodásra, műszaki feladatok önálló mego l d á s á r a jobban ö s z t ö n z ő o k t a t á s m ó d s z e r t a n
szükségességéről.
E z t m o s t a s a j á t o s h e l y z e t ű 5 . é v f o l y a m n a k az i s k o l a i történő zavartalan beilleszkedése
életbe
szempontjából is hangsúlyoz-
ni s z e r e t n é n k . A a z i n v o n a l a s , e r e d m é n y e s i s k o l a r e n d s z e r ű
tech-
n i k u s k é p z é s n e m c s a k t a n t e r v i , tartalmi k é r d é s e k e n , h a n e m - kül ö n ö s e n az 5 . é v f o l y a m o n
az o k t a t á s m ó d s z e r t a n á n is m ú l i k . •
A t a n u l ó k m e g n ö v e k e d e t t ö n á l l ó s á g i g é n y é t az o k t a t á s o n k i v ü l is
23 értelmes társadalmi-közösségi feladatok adásával kell honorálni. Hogy k í s é r l e t i i s k o l á i n k n e m c s a k a f e l v é t e l m e g s z i g o r í t á s á v a l , h a n e m o k t a t á s i - n e v e l é s i m ó d s z e r e i k j a v í t á s á v a l is elős e g í t e t t é k az 5 . é v f o l y a m k e d v e z ő b b b e i l l e s z k e d é s é t , a z t jól m u t a t j á k a z 1 9 8 4 / 8 5 - ö s t a n é v r ő l k é s z í t e t t j e l e n t é s e i k , amel y e k b e n m á r e g y á l t a l á n n e m s z e r e p e l n e k az előző é v f o l y a m a n o m á l i á i . " A z ö t ö d é v e s e k k o m o l y s á g a jó h a t o s s a l v a n az a l a c s o nyabb évfolyamok tanulóira. Tanulmányi fegyelem
szempontjából
kedvező hatású v o l t , hogy nem minden jelentkezőt vettünk
fel.
A t a n á r - d i á k v i s z o n y e g é s z s é g e s e n a l a k u l t , a k a p c s o l a t az e g é s z tanév f o l y a m á n f e l n ő t t e m b e r e k h e z m é l t ó a n t a r t a l m a s v o l t " - olvasható a Zalka Máté Szakközépiskola jelentésében. A Kolos R i c h á r d S z a k k ö z é p i s k o l a j e l e n t é s e s z e r i n t " p é l d a m u t a t ó a n ill e s z k e d n e k be az i s k o l a k ö z ö s s é g é b e . S o k s e g i t s é g e t
nyújtanak
az i s k o l a i m u n k á h o z , s e g i t i k a K I S Z - a l a p s z e r v e z e t e k
tevékeny-
s é g é t , az a l s ó b b é v f o l y a m o k k ü l ö n b ö z ő r e n d e z v é n y e i t , a t e r m e l ő m u n k á t , az i s k o l a s z á m á r a k ü l ö n b ö z ő s z e m l é l t e t ő
eszközöket
k é s z í t e n e k . A pártszervezet a legjobbak tagfelvételévél is f o g l a l k o z i k . Az ötödikeseknek tekintélyük van az alsóbb
évfo-
l y a m o k e l ő t t " . A z 1 9 8 4 / 8 5 - ö s é v f o l y a m o k r ó l a t ö b b i i s k o l a is tyásonló
módon
nyilatkozik.
A t e c h n i k u s m i n ő s i t ő v i z s g á k e r e d m é n y e i és t a p a s z t a l a t a i Mind a kisérlet irányi tói, mind a kisérleti iskolák nagy " v á r a k o z á s s a l és i z g a l o m m a l n é z t e k az első két v é g z ő
évfolyam
v i z s g a e r e d m é n y e i e l é . P o n t o s volt s z á m u k r a a v i z s g a e l n ö k ö k , társelnökök, vizsgabizottsági
tagok m i n d e n é s z r e v é t e l e , m e g -
j e g y z é s e , é r t é k e l ő m e g á l l a p í t á s a . A n n á l is i n k á b b f o n t o s , m e r t nagy többségük a felnőtt dolgozók technikusminősitő
vizsgáin
rendszeresen résztvevő,.sok-sok tapasztalattal rendelkező
szak-
ember volt /a szakképzés minisztériumi irányi tói, a szakmai s z a k f e l ü g y e l e t s z a k e m b e r e i , g y á r i g a z g a t ó k , f ő m é r n ö k ö k / , aki m é r v a d ó a n m e g tudja Í t é l n i , v a j o n az i s k o l a r e n d s z e r b e n f e l k é s z í t e t t első í z b e n v i z s g á z ó t e c h n i k u s j e l ö l t e k
potenciálisan
megfelelnek-e, mennyiben felelnek meg a technikussal
szemben
támasztott követelményeknek. A vizsgabizottsági elnökök és t á r s e l n ö k ö k m a g u k i s é r d e k l ő d é s s e l és nagy f e l e l ő s s é g g e l v i z s =
24
gálták a fiatalok
felkészültségét.
M i n d e n e k e l ő t t l á s s u k a két é v f o l y a m t a n u l m á n y i dásának
előrehala-
statisztikáját: Petrik Lajos
Kolos Richárd
Egressy Gábor
Zalka Máté
Déri Miksa
83/84 84/85 83/84 84/85 83/84 84/85 83/84 84/85 83/84 84/85 felvételt nyert
30
32
16
10
34
31
40
29
56
40
2
-
1
2
3
2
15
3
évközben kimaradt félévben elégtelen
4
-
-
11
év v é gén elégtelen technikus minősítő vizsgát tett
2
29
32
16
10
-
27
2
31
-
31
'
.
27
-
49
A v i z s g á t tett t a n u l ó k a r á n y a az i n d u l ó létszámhoz . induló létszám minősítő vizsgát tanulók létszáma arány
viszonyítva
1983/84
1984/85
176
142
152
138
tett
. 86,36 %
.
97,18 %
38
25 A z a d a t o k b ó l e l ő s z ö r i s az á l l a p i t h a t ó m e g , h o g y - a m á r i s m e r t e t e t t f e l v é t e l i s z i g o r í t á s o k m i a t t is - az 1 9 8 4 / 8 5 . évi é v f o l y a m t e c h n i k u s i m i n ő s í t ő v i z s g á t tett t a n u l ó i n a k a r á n y a az i n d u l ó l é t s z á m h o z v i s z o n y í t v a é r z é k e l h e t ő e n f e l ü l m ú l j a az 1 9 8 3 b a n i n d u l t első é v f o l y a m á t . M e g á l l a p í t h a t ó .továbbá, h o g y 1 9 8 4 - e s é v f o l y a m v i z s g a e r e d m é n y e i j e l e n t ő s e n j o b b a k az é v f o l y a m é i n á l . A v i z s g á t tett t a n u l ó k ö s s z l é t s z á m á h o z nyítva a különböző szintű minősítési fokozatot elértek a
az
előző viszoaránya
következő:
A technikusminősltő vizsgák minősitéae
Petrik Lajos
Kolos Richárd
Egressy Gábor
Zalka Máté
Déri Miksa
Minősítés 83/84 84/85 83/84 84/85 83/84 84/85 83/84 84/85 83/84 84/85 1 3 . 4 1 5 1 4 4 jeles 4 15
18
10
8
19
16
12
10
17
23
közepes
7
8
2
1
3
10
5
13
19
10
elégséges
3
2
-
-
3
14
3
6
1
-
-
-
4
1
dó
elégtelen '
-
-
'
1
A vizsgák #-os
-
-
-
eredménye 1984/85
1983/84 jeles
.7,89
10,87
áó
48,03
54,35
közepes
23,68
30,43
elégséges
17,11
4,35
elégtelen
3,29
26 B á r m i n t l á t t u k , az 1 9 8 3 - b a n indult é v f o l y a m m a l a
tanév
k e z d e t é n számos p r o b l é m a v o l t , a m i n ő s i t ő v i z s g á n meg n e m fel e l t e k a r á n y a e l e n y é s z ő . E z a n n a k k ö s z ö n h e t ő , hogy
egyrészt
az a l k a l m a t l a n o k tanév k ö z b e n k i m a r a d t a k , m á s r é s z t , h o g y a megmaradóttakkal szemben támasztott határozottabb
követelmé-
n y e k h a t á s o s a k n a k b i z o n y u l t a k . Az 1 9 8 4 - b e n i n d u l t
évfolyam
tanulói valamennyien megfeleltek a minősitő vizsga
követelmé-
n y e i n e k , n e m h o g y e l é g t e l e n nem v o l t k ö z ö t t ü k , de az e l é g s é g e s minősítésűek aránya is
alacsony.
A számszerű eredményekkel
tehát e l é g e d e t t e k
lehetünk.
De n é z z ü k , m i v a n a s z á m s z e r ű e r e d m é n y e k m ö g ö t t , y e g y ü k ba azokat a megállapításokat, amelyeket a kisérleti
szám-
iskolák
i g a z g a t ó i n a k az 1 9 8 3 / 8 4 - e s é v f o l y a m v i z s g á i r ó l a v i z s g a j e g y z ő könyvek alapján készitett jelentéseiben
olvashatunk:
P e t r i k L a j o s S z a k k ö z é p i s k o l a : "Itt az
összehasonlítási
a l a p c s a k a t a n f o l y a m i u t o n v é g z e t t e k t a n u l m á n y i e r e d m é n y e leh e t . M e g á l l a p í t h a t ó , hogy t a n u l ó i n k e l ő a d á s m ó d j a , tárgyi retei összehasonlíthatatlanul
j o b b a k , mint a t a n f o l y a m i
ismeuton
v é g z e t t e k é . A technikusminőaitő vizagabizottság elnöke és jai ezt m i n d h á r o m v i z s g a t á r g y v o n a t k o z á s á b a n
E g r e s s y G á b o r S z a k k ö z é p i s k o l a : "Az e l n ö k n a g y sal t e k i n t e t t a k í s é r l e t e l s ő v é g z ő
tag-
megállapították." várakozás-
technikusévfolyamának
v i z s g á j a e l é . T u l a j d o n k é p p e n a v i z s g a fő k é r d é s e az v o l t , hogy ezek a tanulók képeaek-e megtanulni a jelenlegi
technikusminő-
sitő a n y a g á t . B e l e n é z v e a s z a k d o l g o z a t o k b a , m e g h a l l g a t v a a fel e l e t e k e t , m e g t e k i n t v e a g y a k o r l a t i m u n k á k a t e l m o n d h a t ó , hogy a tanulók megszerezték azokat a tudásbeli alapokat, ep;y m ü a z a k i e m b e r n e k a z ü k a é g e van.'
amelyekre
1
Koloa Richárd Szakközépiskola: "A jelöltek feleletei p e n f e l é p í t e t t e k v o l t a k , jó f e l e l e t v á z l a t o t
szé-
k é s z í t e t t e k , fo-
l y a m a t o s a n b e s z é l t e k . B i z t o s a n b á n t a k az e s z k ö z ö k k e l . . . Ö s s z e s ségében elmondható, hogy a jelöltek lényegesen d á s u k b ó l , m i n t a h o g y a n ez az é r e t t s é g i r e v a l ó
többet a d t a k tufelkészültségnél
t a p a s z t a l h a t ó . . . R e m é l h e t ő , h o g y ez a k é p z é s i f o r m a j ó l
szol-
g á l j a m a j d az i p a r s z a k e m b e r - és t e r m é k s z e r k e z e t v á l t á s i
gond-
j a i n a k m e g o l d á s á t . . . A v i z s g á z ó csoport i g a z o l t a , h o g y az ebben a technikusi képzési formában részesülők elméletileg
job-
27 b a k , mint a tanfolyami
vizsgázók."
Déri Miksa Szakközépiskola: "A vizsgákon
megfogalmazódott,
hogy bár üzemi tapasztalata nincs a jelölteknek, elméleti
tudá-
suk m a g a s a b b , m i n t a t a n f o l y a m i k é p z é s b e n r é s z t v e v ő k é . A v i z s g a b i z o t t s á g b a n j e l e n levő m é r n ö k ö k , v á l l a l a t i s z a k e m b e r e k nagy ö r ö m m e l ü d v ö z ö l t é k e z t a k é p z é s i formát és f e l t é t l e n sát
folytatá-
javasolták..." F i g y e l e m b e v é v e a kezdet n e h é z s é g e i t , i g a z á n
elégedettek
lehetünk a vizsgák fenti általános értékeléseivel. Különösen m e g n y u g t a t ó és ö r v e n d e t e s az é r t é k e l é s b e n az a s z t e r e o t i p m e g á l l a p í t á s , h o g y az a k k o r m é g á l t a l á n o s a n f e n n á l l ó
technikus-
minősítési rendszer eredményeit a fiatal technikusjelöltek
el-
méleti szakmai felkészültségben felülmúlják, kommunikációs
ké-
pességeik', e l ő a d á s m ó d j u k p e d i g , a m e l y e k a technikusi? t e v é k e n y s é g s z e m p o n t j á b ó l sem j e l e n t é k t e l e n e k , m a g a s a b b á l t a l á n o s m ű veltségűket
mutatja.
A záródolgozatok készítésével kapcsolatban
természetésön
s o k volt m é g a b i z o n y t a l a n s á g , s z á m o s , m é g m o s t s e m t e l j e s e n m e g o l d o t t k é r d é s m e r ü l t feli e l s ő s o r b a n á v á l a s z t a n d ó j e l l e g e , a témák n e h é z s é g i f o k a , a t é m a v á l a s z t á s
téma
időpontja,
a konzulens személyének kijelölése, a konzulens feladatai, a témavázlat elkészítésének időpontja, a záródolgozat
beadásá-
nak határideje, értékelésének m ó d j a i , s t b . A záródolgozati m á k nagy t ö b b s é g e k ö z v e t l e n ü l a z i s k o l á b a n t a n u l t a k h o z
té-
kapcso-
lódó feladat v o l t , az iskolák szaktanárai jelölték ki őket, ö n á l l ó s z a k i r o d a l m i t a n u l m á n y o z á s t , m ű s z a k i m é r é s t és m ű s z a k i r a j z k é s z i t é s t is i g é n y e l t e k . T ö b b s é g ü k r e p r o d u k c i ó s volt, nem eléggé "életszagú", nem a termelést
jellegű
közvetlenebbül
s e g í t ő m ű s z a k i - t e r v e z é s i f e l a d a t a l k o t ó m e g o l d á s a . A z o k az isk o l á k , a m e l y e k a s z a k m a i g y a k o r l a t o k s o r á n m e g f e l e l ő , a képz é s t . s e g i t ő ü z e m i h á t t é r r e l r e n d e l k e z n e k , f e l i s m e r t é k , hogy
a
záródolgozati tevékenység akkor a legértékesebb, ha a teohnikusjelölteknek valóságos termelési-műszaki feladatot, problémát kell megoldaniuk. A Petrik Szakközépiskola p l . a következő j a v a s l a t o t f o g a l m a z t a m e g , a m e l y e t a z u t á n már a k ö v e t k e z ő é v b e n m e g is v a l ó s i t o t t : " J a v a s o l j u k , h o g y a m e n n y i b e n
aikerül
az é r d e k e l t ü z e m e k k e l m e g á l l a p o d n i , a n e g y e d i k évet k ö v e t ő
28 szakmai g y a k o r l a t o n m á r az érintett ü z e m m ű s z a k i v e z e t é s é v e l lehessen szakdolgozati
témát t a l á l n i , a téma m ű s z a k i k ö r ü l m é -
n y e i v e l m e g i s m e r k e d n i , a s z a k d o l g o z a t konzulensét és a szakdolgozat k é s z í t é s é n e k e l ő m u n k á l a t a i h o z
kijelölni
hozzáfogni
/ i r o d a l m a z á s , szakmai tapasztalatok szerzése a m e g a d o t t
téma-
körben/." A P e t r i k S z a k k ö z é p i s k o l á r ó l tudjuk, h o g y m i l y e n kiv á l ó k a p c s o l a t o t é p i t e t t ki két nagy g y ó g y s z e r g y á r r a l . E z e k a náluk g y a k o r l a t o t v é g z ő t e c h n i k u s jel öltek többségével
társa-
dalmi ö s z t ö n d i j s z e r z ő d é s t k ö t ö t t e k , és igy m i n d a j e l ö l t e k , mind a g y á r a k é r d e k e l t e k a termelés e l ő k é s z í t é s é b e n és a term e l é s i folyamatban tényleges feladatot jelentő
szakdolgozati
témák k i j e l ö l é s é b e n és k i d o l g o z á s á b a n . N e m k é t s é g e s , h o g y a P e t r i k S z a k k ö z é p i s k o l a által javasolt m ó d - t e h e t i l e g i n k á b b é r t e l m e s s é , a l k o t ó v á , h a s z n o s s á a szakdolgozatkészitési
t e v é k e n y s é g e t . Nem is beszélve
arról,
hogy az érdekelt ü z e m i konzulensek milyen n a g y m u n k á t ó l m e n t e sitik az iskolák t a n á r a i t . A z o k az i s k o l á k , amelyek i s k o l á n k i v ü l i k o n z u l e n s e k e t nem vettek i g é n y b e , szóvá teszik a tanároknak a z á r ó d o l g o z a t v e z e t é s s e l járó nagy tanórán k i v ü l i elf o g l a l t s á g á t . " A tanárok m e g t e r h e l é s e n a g y ; az órán c s a k általános i r á n y e l v e k k e l
tudnak f o g l a l k o z n i , az egyéni p r o b l é m á k r a
kevés i d ő jut" - o l v a s s u k az Egressy S z a k k ö z é p i s k o l a
jelenté-
s é b e n . A Déri S z a k k ö z é p i s k o l á n a k a tanévi tapasztalatok ságait is m e g f o g a l m a z ó j e l e n t é s é b e n .a következőket j u k : "A z á r ó d o l g o z a t i f e l a d a t o k a t az iskola tanárai
tanul-
olvashatfogalmaz-
ták m e g , ők maguk l á t t á k el a k o n z u l e n s ! f e l a d a t o k a t i s , i g e n sok szabadidejüket á l d o z v a e r r e . A konzulensi u t m u t a t á s
alap-
ján a tanulók ö n á l l ó a n - a többség igen g o n d o s a n , s z a k é r t e l e m mel - d o l g o z t a k . E tanévtől /1984-85/ a s z a k d o l g o z a t o k
témái-
nak n a g y o b b i k r é s z é t az ü z e m i , gyári élet jobb m e g i s m e r é s é t is c é l o z v a v á l l a l a t i s z a k e m b e r e k k e l , illetve b e v o n á s u k k a l
kíván-
juk kiadni." A kezdet n e h é z s é g e i ellenére a v i z s g a b i z o t t s á g o k a íáród o l g o z a t i tevékenységet sikeresnek m i n ő s í t e t t é k ; miad
színvo-
n a l á t , m i n d p e d i g a benne l é v ő önálló munkát i l l e t ő e n
szintén
jóval m a g a s a b b r a é r t é k e l t é k , mint a tanfolyami
technikusje-
l ö l t e k é t . Ez talán e l l e n t m o n d á s n a k tűnik, az u t ó b b i a k
számára
adott l é v é n az ü z e m i h á t t é r . M u n k á j u k azonban kevésbé i r á n y i -
29 n y i t o t t és e l l e n ő r z ö t t , és e z é r t több l e h e t ő s é g ü k v a n a r r a , hogy - enyhén szólva - segitséget vegyenek
igénybe.
A fiatal technikusjelöltek a gyakorlati vizsgán is megáll ták a h e l y ü k e t ; a g y a k o r l a t i m u n k a f e l a d a t o k
"szinvonalas,
s z a k s z e r ű és s z o r g o s m u n k á t i g é n y e l t e k a j e l ö l t e k t ő l " . A k ö v e t k e z ő , az 1 9 8 4 - 8 5 — ö s t e c h n i k u s k é p z ő é v f o l y a m c s a k s z á m s z e r ű e n , h a n e m m i n ő s é g i l e g is jobb
nem-
vizsgaeredményeket
ért e l . E z n e m c s a k a f e l v é t e l i k o r l á t o z á s o k n a k k ö s z ö n h e t ő , han e m a t a n u l s á g o k l e v o n á s á n a k is az e l ő z ő év k e z d e t i b ő l . Az iskolák jelentései, a vizsgabizottságok
nehézségei-
jegyzőkönyvei
jól t ü k r ö z i k a v i z s g á k m i n ő s é g i s z í n v o n a l á n a k az e m e l k e d é s é t ; m é g a z előző é v i e k k e l m e g e g y e z ő p o z i t í v m e g á l l a p í t á s o k i s n a g y o b b nyomatékot
kapnak.
A Petrik Szakközépiskola beszámolója újból emliti, hogy "a kísérleti osztályokban végzett
hangsúlyosan technikusok vizs-
g á i n a k s z í n v o n a l á t , a tanulók l o g i k u s g o n d o l k o d á s m ó d j á t ,
előadó-
k é s z s é g é t . t á r g y i s m e r e t é t nem l e h e t h a s o n l í t a n i a t a n f o l y a m i ker e t e k k ö z ö t t f e l k é s z ü l ő t e c h n i k u s m i n ő s i t ő v i z s g á t tett
hallgató-
k é h o z " . F e l kell f i g y e l n ü n k a k ö v e t k e z ő , m á r az előző é v b e n is az 5 . é v f o l y a m ú tanulók egy c s o p o r t j á t j e l l e m z ő , de m o s t á l t a - " l á n o s a b b é r v é n n y e l m e g f o g a l m a z o t t t a p a s z t a l a t r a : "Az é r e t t s é g i vizsgához hasonlítva a technikusminősitő vizsgák
szinvonalán
l á t s z i k , h o g y s o k k a l é r e t t e b b e k , m ű v e l t e b b e k az 5 . é v f o l y a m végére a kísérleti képzésben résztvevő diákok." Ez a tapasztalat • o s a k m e g a l a p o z o t t a b b á t e s z i azt a m á r k o r á b b a n jelzett
igényt,
h o g y az 5 . é v f o l y a m o n a tanulók ö n á l l ó s á g á r a j o b b a n é p í t ő és azt jobban fejlesztő nevelési-oktatási módszerekkel kell dolg o z n i . A Petrik Szakközépiskola vizsgáin részt vettek az I p a r i Minisztérium munkatársai i s , akik a szakmai tárgyakban a jelöltek " j ó t á j é k o z o t t s á g á r ó l ós h e l y e s g o n d o l k o d á s m ó d j á r ó l "
meg-
győződve szintén magasabbra értékelték a fiatal jelöltek vizsg a t e l j e s i t m é n y e i t az é r v é n y b e n l é v ő t e c h n i k u s m i n ő s i t é s i szerben elérhető
rend-
színvonalnál.
Az Egressy Szakközépiskola beszámolója szerint is: a techn i k u s m i n ő s i t ő v i z s g á n a tanulók a l a p o s f e l k é s z ü l t s é g r ő l tanúbizonyságot. A vizsgabizottság voltak a vizsgaeredményekkel,,és
elnöke és t a g j a i
tettek
elégedettek
elismerésüket fejezték
ki.
30 A jelölteket logikus gondolkodás, jó átfogó képesség, kifejezőképesség jellemezte. Egy-egy
témát
fejlett
több o l d a l r ó l i s
k é p e s e k v o l t a k ö n á l l ó a n b o n c o l g a t n i . A n n a k e l l e n é r e , hogy elért eredmény n e m volt t é t , m é g i s a tőlük
az
telhető maximális
e r e d m é n y t k í v á n t á k e l é r n i . Igen m e g n y u g t a t ó , s ő t
örvendetes
egy v á l l a l a t i s z a k e m b e r n e k az E g r e s s y S z a k k ö z é p i s k o l á b a n
szer-,
zett v i z s g a t a p a s z t a l a t a i a l a p j á n k i a l a k u l t v é l e m é n y e a k é p z é s k o r s z e r ű s é g é r ő l : "Az e l k ö v e t k e z ő i d ő s z a k b a n i g e n
jelentős
f e l a d a t o t k e l l m e g o l d a n i az e l e k t r o n i k a , a m e c h a n i k a , a r o b o t technika területén. A jelenlegi viaaga méltó módon
kapcsolódik
ehhez a p r o g r a m h o z . E program keretében a tárca különös
gondot
f o r d i t az o k t a t á s f e j l e s z t é s é r e . A m a i v i z s g a a l k a l m á v a l az is k i t ű n t , h o g y e b b e n az i s k o l á b a n a t e c h n i k u s o k
kiválasztása
igen körültekintő módon történt. Bizonyod vagyok ez is h o z z á j á r u l t a j ó e r e d m é n y e k
benne,«hogy
eléréséhez."
Hasonlóan pozitív általános értékelést tartalmaznak a többi i s k o l á k b e s z á m o l ó i és v i z s g a j e g y z ő k ö n y v e i i s . A K o l o s Szakközépiskola vizsgabizottságának elnöke szerint "az iskola müveit technikusokat bocsát k i . A jelöltek
tananyagismerete
példás. A szakmai eredmények nagyon szépek, mind a vázlatok, m i n d a f e l e l e t e k a v á r t s z í n v o n a l a s t e c h n i k u s i szintet m u t a t t á k . Az e l m é l e t és g y a k o r l a t s z i n k r o n b a n v o l t . Ö s s z e s s é g é b e n n a g y o n k e d v e z ő kép alakult k i " . A t á r s e l n ö k / f ő m é r n ö k , az I p a r i M i n i s z t é r i u m m u n k a t á r s a / m e g á l l a p í t á s a s z e r i n t "jó k á d e r e ket kap az i p a r , ö r v e n d e t e s a t a n u l ó k t u d á s a , k o r s z e r ű s z á m i - . t á s t e c h n i k a i f e l k é s z ü l t s é g e , a j e l ö l t e k e l ő a d ó k é s z s é g e , szakmai kifejezőképességük
fejlettsége".
A Zalka Szakközépiskola vizsgabizottságának
e l n ö k e , szin-
tén az I p a r i M i n i s z t é r i u m m u n k a t á r s a k i f e j e z é s r e j u t t a t t a azt a nagy f i g y e l m e t , a m e l l y e l az I p a r i M i n i s z t é r i u m k i s é r i k í s é r leti k é p z é s ü n k v i z s g á i t . , A z M S Z M P K B i l l e t é k e s m i n t a v i z s g a b i z o t t s á g . t a g j a , Vnagy j e l e n t ő s é g ű
munkatársa, eseménynek".te-
k i n t e t t e á v i z s g á t . Az e l n ö k ö s s z e f o g l a l ó é r t é k e l é s e : " A v i z s g a m i n t a s z e r ű e n z a j l o t t , a d o k u m e n t u m o k és e s z k ö z ö k h i á n y t a l a nul r e n d e l k e z é s r e á l l t a k . Az e l m é l e t i éa g y a k o r l a t i
vizsgát
o p t i m á l i s n a k i t é l l . az é r t é k e l é s t r e á l i s n a k t a r t j a . K ü l ö n u t a l a jelöltek kulturált megjelenésére
és i n t e l l i g e n s v i s e l k e d é s é r e . •
A nappali tagozaton szilárdabb ismeretei vannak a h a l l g a t ó n a k .
31 A társadalompolitikai
tantárgy v i z s g á j á v a l k a p c s o l a t b a n k ü l ö n
d i c s é r i a j e l ö l t e k s z a b a d o s k i f e j e z é s m ó d j á t és
fogalomhaszná-
latát." A D é r i S z a k k ö z é p i s k o l a v i z s g a e l n ö k e i is h a s o n l ó m ó d o n s z ó l t a k a v i z s g á z ó k "jó s z a k m a i f e l k é s z ü l t s é g é r ő l , m ű s z a k i nyelvhasználatuk szabatosságáról, műveltségéről". Néhány á l l a p í t á s a g é p i p a r i terület ós a v i l l a m o s i p a r i bizottsági
terület
megvizsga-
tagjaitól: "A szóbeli feleletek alapján megállapít-
h a t ó , h o g y az i s k o l a az i p a r b a n jól a l k a l m a z h a t ó
technikusokat
k é p e z , a k i k a l a c s o n y a b b v e z e t ő i szintet b e t ö l t e n i l e s z n e k k é p e s e k . A z u j t e c h n i k u s k é p z é s i f o r m a a l k a l m a s a r r a , h o g y az i p a r megfelelő képzettségű technikusokat kapjon," - "Először részt nappali 5 . osztály technikusminősitő
vettem
államvizsgáján.
A s z ó b e l i , f e l e l e t e k azt m u t a t t á k , h o g y a t a n u l ó k t á r g y i
tudá-
sa m e g f e l e l ő . T e t s z e t t e k a v i z s g á n a f o l y a m a t o s m ű s z a k i
elő-
adások. Ilyet ritkán lehet hallani vizsgákon. Vol persze
gyen-
g é b b f e l e l e t i s , de ö s s z e s s é g é b e n ¿ó kép a l a k u l t ki bennem.'.' "A j e l ö l t e k jó f e l k é s z ü l t s é g r ő l
tettek tanúbizonyságot, ügy
n i k . hogy ez a z oktatási forma beváltotta a hozzá fűzött
tű-
remé-
nyeket." A vizsgabizottságokban
tagként vagy m e g f i g y e l ő k é n t s z á m o s "
üzemi v e z e t ő , főmérnök, mérnök vett részt. Nyilatkozataikat,
,
v é l e m é n y e i k e t külön g o n d o s a n t a n u l m á n y o z t u k a b b ó l a s z e m p o n t b ó l , hogyan értékelik a képzés szakmai tartalmának
korszerűségét.
Ö r ö m m e l v e t t ü k t u d o m á s u l , h o g y - m i n t a f e n t i d é z e t t és m é g i d é z h e t ő v é l e m é n y e i k t a n ú s í t j á k - a s z a k m a i k é p z é s t több v o n a t kozásban /számítástechnikai, elektronikai, robottechnikai r e t e k / e l ő r e m u t a t ó n a k , a jövő t e c h n i k a i k ö v e t e l m é n y e i
isme-
szempont-
j á b ó l is m e g f e l e l ő n e k m i n ő s i t i k . K í s é r l e t i i s k o l á i n k b a n n e m v o l t o l y a n v i z s g a b i z o t t s á g i e l n ö k és v i z s g a b i z o t t s á g i t a g , a k i a tanulók szakmai képzettségének korszerűségét kétségessé te v o l n a . M i n d e z t e r m é s z e t e s e n nem j e l e n t i a z t , h o g y a képzéssel' e l é g e d e t t e k l e h e t n é n k , h o g y s z á m o s f e l a d a t ne á l l n a m é g
tet~
szakmai
korszerűsítési
előttünk.
A t á r s a d a l o m p o l i t i k a i i s m e r e t e k b ő l és a v e z e t é a l - s z é r v e z é sl i s m e r e t e k b ő l is s z á m s z e r ű e n jó e r e d m é n y e k s z ü l e t t e k , és a v i z s g a j e g y z ő k ö n y v e k m é l t a t j á k is ő k e t . T a g a d h a t a t l a n a z i s ,
32 h o g y a t a n á r o k a l k o t ó m ó d o n egy év a l a t t m i n d t a r t a l m i l a g , m i n d o k t a t á s m ó d s z e r t a n i l a g j e l e n t ő s e n k o r s z e r ű s í t e t t é k e z e k e t a tárgyakat. A vezetési-szervezési /gazdasági/ ismeretek
anyagát
szinte t e l j e s e g é s z é b e n , de r é s z b e n a t á r s a d a l o m p o l i t i k a i
isme-
r e t e k a n y a g á t i s ők á l l í t o t t á k ö s s z e , a t a n u l ó k a z ó r a i j e g y z e t e k b ő l és m e g a d o t t s z a k i r o d a l o m b ó l k é s z ü l t e k f e l . A v i z s g t a p a s z t a l a t o k m é g i s j e l e z t é k , h o g y e z e k n e k a t á r g y a k n a k a tart a l m a m é g k i a l a k u l a t l a n , n i n c s s z e r v e s k a p c s o l a t b a n a m á r korábban tanultakkal /a társadalompolitikai ismeretek például
a
történelemmel, a bevezetés a filozófiába c . tárggyal/, nem veszik kellően tekintetbe a fiatal technikusjelöltek tapasztalatvilágát, és a tiszteletreméltó
tanári
életkorát,
erőfeszíté-
sek e l l e n é r e m é g n e m t a r t a l m a z z á k e l é g g é a m á i t á r s a d a l o m és g a z d a s a g uj
problémáit.
A z á r ó d o l g o z a t k é s z í t é s i t e v é k e n y s é g e t és a v e l e l a t o s e l j á r á s m ó d o k a t i l l e t ő e n az e l ő z ő tanévhez
kapcso-
viszonyítva
kevesebb volt már a bizonytalanság. Az iskolák a saját t a p a s z t a l a t a i b ó l l e v o n t k ö v e t k e z t e t é s e k e t és igyekeztek megvalósítani. így p l . a Petrik
maguk
javaslatokat
Szakközépiskola
t e c h n i k u s j e l ö l t j e i m á r a 4 . é v f o l y a m o t követő n y á r i
szakmai
gyakorlat során választottak záródolgozati témákat, amelyeket • az ü z e m e k j a v a s o l t a k s z á m u k r a , és k o n z u l e n s e k r ő l is
gondoskod-
t a k . "A t a n u l ó k n a k m á r e k k o r m ó d j u k v o l t a t é m á v a l n a g y o b b v o nalakban megismerkedniük, s az üzemi konzulenssel hogy a téma'elméleti anyagában elindulhassanak,
értekezniük,
szakirodalmát,
g y ü j t h e s s e n e k . A z első f é l é v b e n a téma i r o d a l m a z á s á t , a z e l m é 0
leti bevezető összeállítását
készitették e l . Februárban
minden tanulónak a záródolgozat vázlatát, tématervét
kellett
jóváhagyás
v é g e t t bemutatni.. E n n e k e l f o g a d á s a u t á n a m á s o d i k f é l é v b e n a z üzemben végzett szakmai gyakorlat ideje alatt készitették el a záródolgozatokat." Az iskola beszámol továbbá arról, hogy üzemek érdekltek a záródolgozat színvonalában,
"az
eredményességé-
b e n . U g y a n i s az 5 . é v f o l y a m t a n u l ó i v a l - c s a k n e m k i v é t e l n é l kül - a két ü z e m , a m e l y b e n g y a k o r l a t u k a t v é g e z t é k ,
társadalmi
ö s z t ö n d i j s z e r z ő d é s t k ö t ö t t , és ilyen k ö r ü l m é n y e k
között m á r
o l y a n z á r ó d o l g o z a t i t é m a j a v a s l a t o t k a p t a k , amely
eljövendő
m u n k á j u k k a l és m u n k a k ö r ü k k e l k a p c s o l a t o s , s igy az ü z e m s z á m á r a is h a s z n o s , a l k o t ó , k i s é r l e t e z ő
tevékenységet Igényel
tőlük.
33 A d o l g o z a t o k s z i n v o n a l a s a k v o l t a k /15 j e l e n , 11 j ó , 6 k ö z e p e « / A Déri Szakközépiskola
t a n u l ó i n a k egy r é s z e is v á l l a l a t o k
t ó i k a p o t t f e l a d a t o k a t d o l g o z o t t ki z á r ó d o l g o z a t á b a n
vállalati
/ ü z e m i / k o n z u l e n s e k s e g i t s é g é v e l . "Ezt i g e n h a s z n o s n a k
Ítéljük
m e g - i r j a az i s k p l a , m e r t i l y m ó d o n é l e t k ö z e l i t é m á k k a l nek kapcsolatba a tanulók. A konzulensek irányításával
kerülönálló-
an d o l g o z t a k , a s z a k i r o d a l m a t jól h a s z n á l t á k , sok ö n á l l ó
terve
z é s i , m é r e t e z é s i munkát v é g e z t e k . E g y e s m u n k á k b a n a z o n b a n m é g m i n d i g túlteng a s z a k k ö n y v e k b ő l k i m á s o l t , szó s z e r i n t i A z u t o l s ó m o n d a t á b a n m e g f o g a l m a z o t t v e s z é l y , az hiánya, a szakirodalom puszta reprodukálása a
idézet.
önállóság
záródolgozatban
o t t j e l e n t k e z i k , ahol - f ő k é p p m e g f e l e l ő ü z e m i h á t t é r , ü z e m i kapcsolat hiányában - a tanulóknak nem sikerül /önálló tervezést, mérést, problémamegoldást,
önállóságot kísérletezést/
i g é n y l ő f e l a d a t o t a d n i . E z persze n e m azt j e l e n t i , h o g y csak konkrét üzemi-termelési
feladat megoldása lehet a záródolgo-
zat t é m á j a . A z i s k o l a i e a d h a t a t a n u l t anyag v a l a m e l y i k f o h tos t é m a k ö r é b e v á g ó ö n á l l ó , az i s k o l á b a n m e g o l d h a t ó m é r é s i , t e r v e z é s i f e l a d a t o t v a g y o l y a n t é m á t , amely a s z a k i r o d a l o m
ön-
á l l ó k e z e l é s é v e l a t a n u l t a k e l m é l y í t é s é t , k i e g é s z í t é s é t , uj ö s s z e f ü g g é s r e n d s z e r b e h e l y e z é s é t , p r o b l é m a m e g o l d á s b a n v a l ó alk a l m a z á s á t k í v á n j a. m e g . H o g y a z á r ó d o l g o z a t i
tevékenységgel
k a p c s o l a t o s n e h é z s é g e k k e l m é g nem m i n d e g y i k k í s é r l e t i i s k o l á n k birkózott m e g , jelzi az Egressy Szakközépiskola
jelentése,
amely s z e r i n t a z 5 . é v f o l y a m o n a l e g t ö b b g o n d o t a z á r ó d o l g o z a tok t é m á i n a k k i j e l ö l é s e o k o z t a . A z i g a z g a t ó v é l e m é n y e
szerint
" g o n d o l k o d n i kellene e n n e k s z a b á l y o z á s á r ó l : m i k o r kell k i a d n i , k i n e k kell g o n d o s k o d n i r ó l a , ki b i r á l j a e l , v a j o n a v á l a s z t o t t t é m a megfelelr-e, s t b . A t é m a k i t ü z é s és a k i d o l g o z á s
mélysége
t e r é n a v á l l a l a t o k ia a l e g n a g y o b b t a n á c s t a l a n s á g o t
tanúsítot-
t á k " . R e m é l j ü k , h o g y e z e k a p r o b l é m á k az i s k o l á k ^közötti int e n z i v e b b t a p a s z t a l a t c s e r é v e l e n y h ü l n e k . De a v é l e m é n y h e z azt i s h o z z á ' k e l l f ü z n ü n k , h o g y a v á l l a l a t o k a t az i s k o l á n a k informálnia a záródolgozati
téma j e l l e g é t ós
kell
kidolgozásának
m é l y s é g é t i l l e t ő e n . A m i k o r a jó t a p a s z t a l a t o k a l a p j á n
azüze-
m e k , vállalatok fontos szerepét hangsúlyozzuk a záródolgozati t é m á k k i j e l ö l é s é b e n és a k o n z u l e n s i f e l a d a t o k v á l l a l á s á b a n , ez
34 e z n e m j e l e n t h e t i az i s k o l a m e n t e s ü l é s é t a t a n á c s a d ó , e l v i i r á nyító, ellenőrző-értékelő feladatok alól. Egyébként a
vizsga-
j e g y z ő k ö n y v s z e r i n t az E g r e s s y S z a k k ö z é p i s k o l á b a n - a z
emiitett
n e h é z s é g e k ellenére - több értékes és önálló záródolgozat
ké-
szült. Az egyik vizsgaelnök azt a kérdést vetette fel, "vajon jövő képzés szempontjából van-e létjogosultsága a
a
záródolgozat-
n a k , mivel ennek országos viszonylatban komoly anyagi
vetülete
van". A mi válaszunk erre a kérdésre az egyértelmű igen;
anyagi
m e g f o n t o l á s o k /konzulensek d í j a z á s a , eszköz- és
anyagigény,
k ö n y v b e s z e r z é s , stb./ n e m kérdőjelezhetik meg a
záródolgozati
tevékenység
szükségességét. Az önálló, alkotó
tevékenységnek'-
m i n t ahogy azt m á r részletesebben indokoltuk - az 5 . évfolyam képzésének egész folyamatában kiemelkedő
szerepe van; az
m e s f e l a d a t o k a t , p r o b l é m á k a t m e g o l d a t ó , egy elmélyedésre késztető záródolgozati
tevékenység az önálló, ¿1-
kotó munkának a fiatal technikusjelölthöz méltó és magas szintű
legalkalmasabb
formája.
A gyakorlati vizsgák eredményességéről is általában meréssel
értel-
szakmai.témában
szóltak e vizsgabizottságok
tagjai. A
elis-
technikusrainősi-
tő g y a k o r l a t i v i z s g á k k ö v e t e l m é n y e i - é p p e n u g y m i n t a z ére.ttségi-képesitő vizsgák gyakorlati feladatai -
elméletigényessé-
Kükkel t ű n n e k k i : o s a k i s m e g f e l e l ő e l m é l e t i f e l k é s z ü l t s é g , m ű szaki problémamegoldó
képesség, műszaki rajztudás
birtokában
o l d h a t ó k m e g . A v e g y é s z e t i g y a k o r l a t i v i z s g á k o n "a tanulók
váz-
l a t a i , r a j z a i , f o l y a m a t á b r á i és k é m i a i k é p l e t i s m e r e t e j ó f e l k é szülést mutat, olyat, amilyet eljövendő
technikusoktól
elvár-
nak" - olvassuk a vizsgajegyzőkönyvbén. Az elektrotechnikai s z e r g y á r t ó éa k a r b a n t a r t ó
technikusjelöltek gyakorlati
értékes elektronikus m ű s z e r e k k e l gyarapították az iskola
esz-
k ö z t á r á t ^ a gyakorlati munkákat kiállításon is meg lehetett kinteni. A vizsgajegyzőkönyv
s z e r i n t "a m u n k a d a r a b o k
mű-
munkái te-
önmagukért
b e s z é l n e k , és bizonyitják az elméleti tudás s z i n t j é t i s " . A forgácsoló és gépszerelő is az "optimális"
technikusjelöltek gyakorlati
vizsgái
jelzőt érdemelték k i . "A feladatokat az Ipari
Minisztérium által jóváhagyott
tételek közül k é s z í t e t t é k el
a
35 jelöltek a mérési feladatokkal együtt. A feladatok mindkét szakon kielégitétték a szakmai igényeket,
általában tartalmazták
a s z a k m a i e l m é l e t i i s m e r e t e k e t . A m é r é s i f e l a d a t o k i s a szak jellegének megfelelő méréstechnikai ismereteken
alapultak.
A j e l ö l t e k szakmai, g y a k o r l a t i f e l a d a t a i k a t j ó l ,
szakszerűen
oldották m e g . A műveleti sorrendeket, a technológiákat jól választották m e g . Megoldott mérési feladataikat
jegyzőkönyvileg
is megfelelő módon értékelték"- olvasható a Déri
Szakközépiskola
vizsgajegyzőkönyvében. x x x I g y e k e z t ü n k h i v e n v i s s z a a d n i a v i z s g a j e g y z ő k ö n y v e k és az i g a z g a t ó k j e l e n t é s e i a l a p j á n az i s k o l a r e n d s z e r ű
technikusképzés
első két m i n ő s í t ő v i z s g á j á n a k t a p a s z t a l a t a i t , a v i z s g a e l n ö k ö k , társelnökök, vizsgabizottsági
tagok - a l e g t ö b b e n
tapasztalt
szakképzési v e z e t ő k , vezető üzemi szakemberek - értékeléseit e b b e n az u j , k í s é r l e t i r e n d s z e r b e n képzett f i a t a l
az
technikusje-
l ö l t e k e l m é l e t i és g y a k o r l a t i f e l k é s z ü l t s é g é r ő l ; S e m m i
okunk
n i n c s f e l t é t e l e z n i , h o g y s z é p í t e t t é k v o l n a az e r e d m é n y e k e t . S ő t n a g y o n is t u d a t á b a n v o l t a k a n n a k , h o g y az i p a r
szempontjából
r e n d k í v ü l f o n t o s , a t e r m e l é s i f o l y a m a t t e r v e z é s é n e k és i r á n y í t á s á n a k közép- és a l s ó s z i n t ű p o s z t j a i r a f e l k é s z í t ő k é p z é s n e k
egy
f o r d u l a t o t j e l e n t ő , u j , k í s é r l e t i f o r m á j á r ó l kell f e l e l ő s e n n y i latkozniuk, Ítéletet mondaniuk. Ez az Ítélet kétségkívül pozitív még akkor is, ha felerősitve vesszük.figyelembe a meglévő lémákra, a képzés korrekciójának, korszerűsítésének
gére utaló m e g j e g y z é s e k e t . Teljesen tisztában vagyunk t e s e n a z z a l , hogy az uj r e n d s z e r b e n v é g z e t t f i a t a l
prob-
szükségessétermésze-
technikusok
b e v á l á s á r a v o n a t k o z ó a n n e m az o k l e v é l r e j o g o s i t ó v i z s g a a d h a t f e l e l e t e t , a v i z s g a jó e r e d m é n y e i l e g f e l j e b b o p t i m i s t a zisra jogosíthatnak fal.
prognó-
A b e v á l á s r a , tehát a leépzés és á.
t e c h n i k u s s a l s z e m b e n t á m a s z t o t t m a i ós távlati t é n y l e g e s
köve-
telmények! m e g f e l e l é s é r e c s a k i s a f i a t a l t e o h n i k u s o k n a k a m u n kában való helytállásából
következtethetünk majd. Ezzel
kapcso-
l a t b a n néhány - m á r az e l ő b b i e k f o l y a m á n i s * m e g á l l a p í t o t t tényre ú j b ó l é s n y o m a t é k k a l u t a l n u n k s z ü k s é g e s . K é t s é g t e l e n , hogy a m e g s z a k í t a t l a n , f o l y a m a t o s i s k o l a i k é p z é s s e l
technikusi
o k l e v é l h e z jutó f i a t a l e m b e r e k á l t a l á n o s m ű v e l t s é g b e n és
szakmai
36 elméleti tudósban, gondolkodási képességekben magasabb
szintre
juthatnak el, mint azok a felnőttek, akik a praxis mellett
tan
f o l y a m o n k é s z ü l n e k fel a t e c h n i k u s i m i n ő s í t ő v i z s g á r a . A z t • m o n d h a t j u k , hogy ezt a tényt a két k í s é r l e t i é v f o l y a m
vizsga-
eredményei máris igazolták. Néhány vonatkozásban azonban
uta-
l á s történt a r r a , hogy e z e k a fiatalemberek, kellő é l e t t a p a s z - . talattal, munkatapasztalattal, üzemismerettel nem
rendelkezhet
n e k , é s hogy ezt a tényt k é p z é s ü k b e n , k é p z é s ü k t a r t a l m á b a n f i g y e l e m b e kell v e n n i . De a kellő é l e t i 3 m e r e t és m u n k a t a p a s z t a l a t h i á n y á v a l az ő k e t f o g a d ó ü z e m e k n e k és v á l l a l a t o k n a k i s s z á molniuk kell. Nyilvánvaló, hogy bizonyos adaptációs idő, bizonyos ideig eltartó munkahelyi beillesztés feltétlenül
szüksé-
g e s l e s z , h o g y az i s k o l á b ó l k i k e r ü l t t e c h n i k u s i m u n k a k ö r ö k ö n á l l ó e l l á t á s á t r á j u k l e h e s s e n b i z n i . Dé t a l á n n e m
alaptalan
az a p r o g n ó z i s , h o g y ezek a z á l t a l á n o s a n m ű v e l t e b b , s z a k m a i elméletben magasabb szinvonalon f e l k é s z ü l t , a szűkebb munka-, köri f e l a d a t o k a t
tágabb ö s s z e f ü g g é s b e n is látni k é p e s
emberek a tapasztalatszerzésre
számukra biztosított
idő u t á n s z í n v o n a l a s a n és k r e a t í v a n l e s z n e k . k é p e s e k feladatkörüket
ellátni.
fiatal-
türelmi technikusi
37 Дьердь Агоштов - Карой Дриен: Предпосылки и опыт экспериментальной подготовки техников в течение 5 лет в ранках школьной оиотемы (претворяющейся в школьной оиотеме)
Кафедра Педагогики Университета им. Аттилы йояефа о 1979 года координирует эксперимент школьной реформы оредних учебных заведений, оуть которого заключается в сближении двух типов шкоды (гимназия - оредняя профессиональная школа) в первый период обучения (общая база), а такав - в усовершенствовании структуры и содержания специального обучения в средних школах. Данная статья подытоживает опыт подготовки техников, проходящей в экспериментальных средних профессиональных школдх третий год, который вывивает живой интерес оо стороны общест венности. В Венгрии уже деоятки лет не проводится подготовка техник (технических кадров) в ранках школьной системы обучения. Действующие ранее средние техникумы базировались на 8 клаооов школы-восьмилетки и давали 4-летнюю подготовку. Со времени их упразднения средние профессиональные школы о 4-летним образо- ванием готовят "профессиональных рабочих с аттеотатом зрелости Подготовка техников в последние десятилетия приходит на курсах для взрослых без отрыва от производства, но вта подготовка не отвечает народнохозяйственным требованиям ни в качественном, ни в количественном отношении. Экспериментом в сфере оредних школ Университет им. А. йоже введением 5-ого школьного года обучения; базирующегося на 4 класса средне^ профессиональной школы, впервые предпринимает попытку приобретения молодыми специалистами диплома о техническом образовании без отрыва от учебы' в стенах школы. Статья разрабатывает достигнутые до сих пор содержательные, своеобразные методические и организационные опыты новой формы обучения.
38 György Á g o s t o n - K á r o l y
Drien
V o r a u s s e t z u n g e n u n d E r f a h r u n g e n der
experimentellen
5 - j ä h r i g e n , im S c h u l s y s t e m r e a l i s i e r t e n
Techniker-
bildung D e r p ä d a g o g i s c h e L e h r s t u h l der J Ä T E l e i t e t seit 1 9 7 9 das E x p e r i m e n t , w e l c h e s s i c h die R e f o r m d e r ' M i t t e l s c h u l e zum Z i e l g e s e t z t h a t u n d d e s s e n w e s e n t l i c h e Z ü g e die A n n ä h e r u n g beiden Typen der Mittelschule
dér
/Gymnasium-und Fachschule/
der e r s t e n P h a s e d e r A u s b i l d u n g / g e m e i n s a m e G r u n d l a g e /
in
sowie
die M o d e r n i s i e r u n g der S t r u k t u r u n d . d e s I n h a l t e s der F a c h a u s b i l d u n g i n der M i t t e l s c h u l e
sind.
Das' h i e r v e r ö f f e n t l i c h t e E s s a y f a s s t die z u s a m m e n , w e l c h e w i r a u f einem w i c h t i g e n , die
Erfahrungen allgemeine
M e i n u n g b e s c h ä f t i g e n d e n T e i l g e b i e t de Experimentes- - der i n den e x p e r i m e n t e l l e n F a c h m i t t e l s c h u l e n erfolgenden Technikerbildung
seit d r e i J a h r e n
- gewonnen haben.
I n U n g a r n e r f o l g t seit J a h r z e h n t e n i m Rahmen- d e s . S c h u l systems keine Ausbildung von Technikern /technischen Mittelkadern/.. Die f r ü h e r v o r h a n d e n e n T e c h n i k u m e g a b e n , a u f b a u e n d auf die 8 K l a s s e n d e r Grundschule', eine 4 - j ä h r i g e S e i t d e r e n E i n s t e l l u n g w e r d e n a n den
Ausbildung.
4-jährigen•Fachmittel-
s c h u l e n " F a c h a r b e i t e r m i t A b i t u r " a U s b e g i l d e t . Die
Techniker-
b i l d u n g e r f o l g t e i n den l e t z t e n J a h r z e h n t e n i m R a h m e n
von
L e h r g ä n g e n für E r w a c h s e n e n e b e n d e r e n A r b e i t . W e d e r die Q u a l i t ä t noch die Q u o n t i t ä t d i e s e r A u s b i l d u n g e n t s p r i c h t I n t e r e s s e n der
den
Vokswirtschaft.
• Das Mittelschulexperiment M a l mit der E i n f ü h r u n g
der J A T E v e r s u c h t zum
ersten
der auf die 4 K l a s s e n d e r F a c h m i t t e i -
schule a u f b a u e n d e n 5 . K l a s s e d e n J u g e n d l i c h e n das E r l a n g e n des Technikerdiploms
zu e r m ö g l i c h e n ohne d e r e n
Schulausbil-
dung zu u n t e r b r e c h e n . D a s E s s a y a r b e i t e t die b i s h e r i g e n i n h a l t l i c h e n , s p e z i e l l e n m e t h o d o l o g i s c h e n u n d o r g a n i s a t o r i s c h e n E r f a h r u n g e n d i e s e r neue.n ausbildungaform
auf.
39
Koncz János
AZ O K T A T Á S Ü G Y É S A P E D A G Ó G U S K É P Z É S
SVÉDORSZÁGBAN
AZ 1 % 0 - A S É V E K V É G É I G
A svéd o k t a t á s és p e d a g ó g u s k é p z é s r ö v i d
,
történeti-
áttekintése • A mai oktatásügy hosszú történelmi fejlődés
eredménye.
Tanulmányunkban arra teszünk kísérletet, hogy e folyamatot vázlatosan bemutassuk a kezdetektől.az 1960-70-es évtized
for-
dulójáig, á jelenhez közeledve nagyobb részletességgel. Az utóbbi másfél évtized áttekintése tárgya
talán egy későbbi
tanulmány
lehet.
A tezisszerü áttekintés reméljük érzékelteti azokat a társadalmi-pedagógiai
törekvéseket, amelyek jelentős
anyagi
á l d o z a t o k k a l f e j l e t t o k t a t á s ü g y e t t e r e m t e t t e k az 1 9 7 0 - e s
évek
e l e j é r e S v é d o r s z á g b a n . A k é s ő b b i f e j l ő d é s e r e d m é n y e i és el- , l e n t m o n d á s a i n a g y m é r t é k b e n g y ö k e r e z n e k a z itt v á z o l t y i s z o i nyokba. A. s v é d k ö z é p k o r i o k t a t á s a r c u l a t a m e g f e l e l az e u r ó p a i k é p n e k az e g y h á z tölti be a m e g h a t á r o z ó s z e r e p e t . A f i a t a l o k kis része m a g a s a b b i s k o l á i t k ü l f ö l d ö n v é g e z t e . A svéd
•
oktatás
fejlődésében jelentős szerepet játszott a reformáció. A kolos-
40 t o r o k a t b e z á r t á k és az á l l a m - l é n y e g e s e n e l ő b b , m i n t
számos
e u r ó p a i o r s z á g b a n - f e l i s m e r t e az o k t a t á s j e l e n t ő s é g é t , és e s z e r i n t c s e l e k e d e t t . A z ú j k o r i 3véd o k t a t á s n a g y o n
differen-
ciáltan alakult. A X V I I I . században számos bizottságot é l e t r e a z z a l a f e l a d a t t a l , h o g y e g y s é g e s i t s é k a svéd
hivtak
oktatást.
A X I X . század fejlődése a klasszikus műveltség rovására egyre n a g y o b b t e r e t k ö v e t e l t a t e r m é s z e t t u d o m á n y o s és az élő i d e g é n n y e l v i i s m e r e t e k n e k . E z u t ó b b i t s z ü k s é g e s s é tette a svéd nyelvnek a miénkével azonos sajátossága - hogy ti. az országh a t á r o k o n tul n e m a l k a l m a s n y e l v i é r i n t k e z é s r e . 1 8 0 7 - b e n a köz é p i s k o l a i o k t a t á s b a n b e v e z e t i k a f r a n c i a és a n é m e t
nyelvet.
A p o l g á r s á g e r ő s ö d é s é v e l érdekei, n ö v e k v ő s z e r e p e t k a p t a k közoktatás korszerűsítésében. A svédek nemzetté válásának
a kul-
t u r á l i s f e l t é t e l e i k ö z ö t t .jelentős s z e r e p e t j á t s z o t t a k ö z o k tatás . Egy 1 8 2 0 - a s o k t a t á s ü g y i k ö r i r a t e g y . n é g y éves a l s ó és 5 é v e s f e l s ő i s k o l á r a o s z t o t t a az o k t a t á s t . M á r a m u l t
század
e l e j é n j e l e n t ő s ü t e m b e n c s ö k k e n t az e g y h á z i b e f o l y á s a svéd o k t a t á s r a . Az első t ö r v é n y , a m e l y k ö t e l e z ő v é tette a 'néhány évig'tartó iskoláztatást, 1842-ben látott n a p v i l á g o t . 1849-ben a k ö z é p f o k ú i s k o l á k g i m n á z i u m m á e g y e s ü l t e k és e z z e l a k l a s s z i k u s - h u m á n és a r e á l - k é p z é s e g y e n r a n g ú s á g á t e l i s m e r t é k . A z o k t a t á s f o l y a m a t o s a n f e j l ő d ö t t és a X X . s z á z a d első
évtizedei-
re k i é p ü l t egy 4 - 6 "évig tartó n a g y o n d i f f e r e n c i á l t és a b u r z s o á z i a k ö z é p - és f e l s ő o s z t á l y a i v a l m e g f e l e l ő
iskolarendszer.
A z i s k o l a i o k t a t á s e k k o r m á r 10 e s z t é n d e i g t a r t o t t , sen nem általánosan kötelező
természete-
érvénnyel.
A s v é d o k t a t á s k ö v e t k e z ő r e f o r m j a 1 9 2 7 - b e n történt,, a m e l y a z elerni i s k o l á k b ó l a k ö z é p i s k o l á k b a t ö r t é n ő . á t m e n e t
több é v t i -
z e d i g tartó p r o b l é m á j á t i g y e k e z e t t m e g o l d a n i . M á r 1 8 4 2 ó t a n a p i r e n d e n s z e r e p e l t az a j a v a s l a t , hogy a f e l s ő i s k o l á b a c s a k a z alsóiskola befejezése után lehessen m e n n i . 1894-hen azután előí r t á k az e l e m i i s k o l a 3 é v e s l á t o g a t á s á t a f e l s ő i s k o l á b a t é n ő b e i r a t k o z á s h o z . Áz 1 9 2 7 - e s d ö n t é s k o m p r o m i s s z u m o s
tör-
jellegű
v o l t : a 6 é v e s n é p i s k o l á r a 4 é v e s reál és k ö z é p i s k o l a , a 4 é v e s n é p i s k o l á r a 5 é v e s r e á l , közép és l e á n y i s k o l a é p ü l t . E z z e l a svéd o k t a t á s t o v á b b b o n y o l ó d o t t , de e g y i d e j ű l e g j e l e n t ő s tömeg • - k ö z t ü k v i d é k i e k és l á n y o k i s - s z á m á r a t e t t e l e h e t ő v é a tan u l á s t . 1 9 3 6 - b a n 1 4 éves korig t e r j e s z t e t t é k ki a
tankötelezett-
41
s é g e t , de - t e k i n t e t t e l az o r s z á g t e l e p ü l é s i v i s z o n y a i r a - országos végrehajtására 12 éves tankötelezettséget
határoztak
m e g . A h e l y i h a t ó s á g o k f e l h a t a l m a z á s t kaptak a r r a , h o g y l e h e t s é g e s , 1 5 - 1 6 é v e s korig t e r j e s s z é k ki a
ahol
tankötelezettsé-
get. Á. svéd pedagógusképzés intézményesítésére először
1830-ban
k e r ü l t s o r , a m i k o r S t o c k h o l m b a n életre h í v t á k az 1 - 3 s z e m e s z t e r e s n é p i s k o l a i p e d a g ó g u s k é p z ő intézetet.' Az 1 8 7 7 - e s
parlamenti
d ö n t é s a n é p i s k o l a i t a n í t ó k s z á m á r a 4 éves s z e m i n á r i u m i
képzést
i r t e l ő . A s z á z a d f o r d u l ó u t á n sok b í r á l a t érte a p e d a g ó g u s k é p zés s z í n v o n a l á t , e n n e k k ö v e t k e z t é b e n 1 9 3 6 - b a n e l ő í r t á k a szemin á r i u m i f e l t é t e l e k h e z a reál i s k o l a i vagy ennek m e g f e l e l ő
elő-
képzettséget. A H .
v i l á g h á b o r ú t k ö v e t ő e n a svéd k ö z o k t a t á s t n a g y
d á s o k é r t é k . K e v e s e l t é k az e l e m i i s k o l a n y ú j t o t t a
táma-
tudást,
helytelenítették a reál szakmai előképzés alacsony'szintjét, a k ö z é p - és f e l s ő f o k ú
technikai oktatás elmaradottságát. A parla-
ment ennek következtében 1946-48-ban T . F . Erlander v e z e t é s é v e l b i z o t t s á g o t n e v e z e t t ki az o k t a t á s
miniszter
felülv.izsgáláaá-
r a . E b i z o t t s á g j a v a s l a t a a l a p j á n jött lébre az 1 9 5 0 - e s
oktatá-
si t ö r v é n y , a m e l y n e k o r s z á g o s v é g r e h a j t á s á r a 20 e s z t e n d ő t pítottak
álla-
meg.
A s v é d k ö z o k t a t á s n é h á n y k é r d é s e az 1 9 5 0 - e s és 6 0 - a s években A z e u r ó p a i k ö z v é l e m é n y h a j l a m o s a r r a , h o g y a svéd t a t á s t e g y f a j t a c s o d a s z e r n e k t a r t s a az o k t a t á s nagy
közok-
kérdései-
n e k m e g o l d á s a s z e m p o n t j á b ó l . Ez t e r m é s z e t e s e n n e m f e l e l m e g a v a l ó s á g n a k több s z e m p o n t b ó l s e m . A . s v é d o k t a t á s nem
csodaszer,
hanem a vázolt történelmi fejlődés után-egy hosszas
kísérlet
a l a p j á n k i a l a k í t o t t r e n d s z e r , amely n e m m e n t e s a g o n d o k t ó l
és
nehézségektől sem. A svéd történelem másként alakult, mint aok európai' o r s z á g é . A n n a k p e d i g k ü l ö n ö s j e l e n t ő s é g e v o l t , h o g y a II.. v i l á g h á b o r ú e b b e n az o r s z á g b a n k o r á n t s e m o k o z o t t
olyan
pusztításokat, mint általában Európában. Svédországban
oktatá-.
si k i s é r l e t e k k e l . f o g l a l k o z t a k a k k o r , amikor a S z o v j e t u n i ó t ó l F r a n c i a o r s z á g i g a l e r o m b o l t t a n t e r m e k f e l é p í t é s e volt a főfe'ia-
42
dat é s ezzel e g y ü t t a b e l é p ő d e m o g r á f i a i h u l l á m
kialakításának
b i z t o s í t á s a . A svéd g a z d a s á g n a k v o l t ereje j e l e n t ő s
összegeket
fordítani az oktatásra. Ehhez nem utolsó sorban semleges tikája is hozzájárul, hiszen ezáltal jelentős katonai
poli-
kiadások-
tól m e n t e s ü l . A k é s ő b b i o k t a t á s a l a p j á t az 1 9 5 0 . évi t ö r v é n y u t á n évtizedig tartó kísérlet alapján folyamatosan vezették A svédek a permanens, nyitott reform mellett foglaltak s ugy
t ű n i k , e n n e k során- k i a l a k í t o t t a k egy o p t i m á l i s ,
egy
be. állást, dinami-
kus i s k o l a s z e r k e z e t e t és k ö z b e n egy s t a b i l , i l l e t v e egy r u g a l m a s a n m ó d o s í t h a t ó t a n a n y a g - r e n d s z e r t , amely l a s s a n
stabilizá-
l ó d o t t . G o n d o k t ó l t e r m é s z e t e s e n a svéd o k t a t á s sem v o l t
mentes.
I t t n e m c s a k a r r a - g o n d o l u n k , hogy az a l a p v e t ő t á r s a d a l m i
ellent-
mondás Svédországban nem jelentkezett olyan é l e s e n , m i n t
számos
tőkés o r s z á g b a n , de m e g s z ű n é s é r ő l n e m l e h e t e t t s z ó , h a n e m i s , hogy a társadalmi személyi feltételeik
kialakítása
f e l a d a t o t -tartogatott a z u t ó b b i é v t i z e d r e is az
arra
sok
oktatáspolitiku-
sok-számára. Eltérően számos nyugateurópai országtól pozitív
tényező
a z , h o g y S v é d o r s z á g b a n , az i s k o l á k túlnyomó t ö b b s é g e á l l a m i isk o l a , k e v é s az e g y h á z i és m a g á n i s k o l a . A l a k o s s á g n a g y
része
evangélikus, nem felekezeti hitoktatás folyik, hanem a "kereszténység alapjai" cimü tantárgyat o k t a t j á k . A szülőknek joguk • van gyermekeik vallásoktatása kérdésében Az iskolaügy
dönteni.
tervezése
E l e m e z v e a svéd o k t a t á s i r e n d s z e r f e j l ő d é s é t , a k ö v e t k e z ő tervezési
tényezőket látszik különösen fontosnak
hangsúlyozni.
A t e r v e z é s első t é n y e z ő j e a f e j l e s z t é s c é l j á n a k m e g h a t á r o z á s a , mely politikai jellegű döntés. A svéd parlament 1950-ben bevezette a 9 éves k ö t e l e z ő iskolát-, m e l y n e k b e l s ő
szervezetét,
m u n k á j á t , f o l y a m a t o s a n r e f o r m k e r e t é b e n kellett' k i d o l g o z n i . Hasonló jellegű parlamenti döntés született a a f e l n ő t t o k t a t á s r ó l , a t a n í t ó k é p z é s r ő l és az
gimnáziumokról, egyetemekről.
A . t e r v e z é s m á s o d i k fontos t é n y e z ő j e a g a z d a s á g i - a n y a g i f e l t é t e l e k b i z t o s í t á s a . A. s v é d p a r l a m e n t m i n d e n évben m e g t á r g y a l j a a k ö v e t k e z ő év p é n z ü g y i p r o g r a m j á t és e z z e l
egyidejűleg
43 h o s s z a b b i d ő r e s z ó l ó e l ő r e j e l z é s t is a d . 20 évbe k e r ü l t k i é p i t e n i a svéd k ö t e l e z ő i s k o l á t a 7 éves e l e m i i s k o l á b ó l egy 9 é v e s e g y s é g e s , á t f o g ó i s k o l a t í p u s s á . K e v e s e b b , m i n t 10 év alatt a g i m n á z i u m i s?,int á t a l a k u l t e g y s é g e s g i m n á z i u m i j e l l e g ű i s k o l á v á a m e l y 1 9 7 1 - b e n a 16 é v e s e k 90 s z á z a l é k á r a t e r j e d t
ki.
A t e r v e z é s h a r m a d i k t é n y e z ő j e az u n . e l s ő b b s é g i
lista.
Az oktatási szektor más szociális szolgáltatásokkal együtt a legmagasabb szintű elsőbbséget élvezte
az évenkénti büdzséből,
a k ö z a l a p o k b ó l f i z e t e t t s z e k t o r o k s o r á b a n . Az o k t a t á s b a n a z 5 0 - e s é v e k b e n és a 6 0 - a s é v e k n a g y r é s z é b e n a 9 o s z t á l y o s a l a p i s k o l a k a p o t t e l s ő b b s é g e t , ezt k ö v e t ő e n a g i m n á z i u m i
jellegű
i s k o l a és a f e l n ő t t o k t a t á s . E z t jól m u t a t j a az alsó és k ö z é p f o kú o k t a t á s 1 9 7 0 / 7 1 . évi k ö l t s é g v e t é s e is.. A k ö l t s é g v e t é s i
elő-
i r á n y z a t .65 s z á z a l é k á t az á l l a m , 35 s z á z a l é k á t a k ö z s é g e k . k ö l t s é g v e t é s e f e d e z t e . Az e l ő i r á n y z a t a b r u t t ó n e m z e t i
terme-
l é s é r t é k é n e k 5 és f é l s z á z a l é k a , m i g 1 9 6 8 / 6 9 - b e n csak' 5 s z á z a l é k a v o l t . A b r u t t ó n e m z e t i termelés é r t é k é b e n v a l ó
részesedés
1965,/66-ban ,100-nak v é v e 1 9 7 0 / 7 1 - b e n 1 1 8 . Á z á l l a m i tésből a fenti célokra fordított összeg százalékos
költségvemegoszlása:
k ö z p o n t i i g a z g a t á s 1,3 s z á z a l é k , p e d a g ó g i a i k u t a t á s 0 , 5 szá'zaléjc, k ö t e l e z ő a l s ó f o k u i s k o l á k 54,3 s z á z a l é k , g i m n á z i u m o k 23,5s z á z a l é k , b e r u h á z á s i h o z z á j á r u l á s 6,5 s z á z a l é k , p e d a g ó g u s k é p z é s 4 , 9 s z á z a l é k , s z a k o k t a t ó k é p z é s 1,0 s z á z a l é k , t o v á b b k é p z é s 0 , 8 s z á z a l é k , f e l n ő t t o k t a t á s 6 , 0 s z á z a l é k , i s m e r e t t e r j e s z t é s "1,2 s z á z a l é k . 1 9 6 8 - h o z v i s z o n y í t v a a l e g n a g y o b b 'emelkedés a fel- . nőttoktatásban mutatkozott /4,8 százalék/, a legnagyobb kentés pedig a kötelező alsófoku iskoláknál /2,8
csök-
százalék/.
A költségvetési előirányzatok felhasználásának alapvető célja változatlanul, a kedvezőbb iskolai'környezet kialakítása volt, e l s ő s o r b a n á t f o g ó r a c i o n a l i z á l á s s a l , v a l a m i n t a p e d a g ó g i a i kutatás
fejlesztésével. A negyedik tervezési
tényező a k u t a t á s és a f e j l e s z t é s .
Ez a n a g y á r á n y u átalakítás nem lett volna lehetséges
széleskö-
rű k u t a t á s és f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó k k i a l a k í t á s a ' n é l k ü l . B á r e téren jelentős fejlődés volt tapasztalható, a svéd
oktatá-
si s z a k i r o d a l o m g y a k r a n v i a s z a t é r ő p r o b l é m a k é n t j e l e z t e a z t , h o g y a k u t a t á s és a g y a k o r l a t i a l k a l m a z á s s z i n k r o n j á n a k meg--
44 teremtésében - különösen a neveléstudomány megoldandó probléma
területén - számos
jelentkezik.
A t e r v e z é s b e n n a g y j e l e n t ő s é g ű a k ö z p o n t i és a h e l y i tervezés egységének kialakítása. Az oktatásygyi
t a n á c s , az isko-
l á k k ö z p o n t i k o r m á n y z a t i s z e r v e felelős a b ő v í t é s
tervezéséért,
az i s k o l á k m e g s z ü n t e t é s é é r t és e l h e l y e z é s é é r t , az o k t a t á s fő f e j l ő d é s i t e n d e n c i á i é r t , a z egész o r s z á g b a n . A n e v e l é s i r e n d s z e r e g é s z e k ö z p o n t i tervezési
rendszer alapján m ű k ö d i k . Köz-
p o n t i tervezés h a t á r o z t a m e g a g i m n á z i u m i k e r ü l e t e k s z á m á t , a gimnáziumi jellegű iskolák engedélyezhető méretét. Típustervet d o l g o z t a k ki k ü l ö n b ö z ő f a j t a i s k o l a é p ü l e t e k r e ,
berendezésekre.
V a g y i s az á l l a m n a g y o n s z i g o r ú a n i r á n y í t o t t a a h e l y i és k ö r z e ti t e r v e z é s t , a n n a k b i z t o s í t á s a é r d e k é b e n , h o g y ne l é p j é k a központi szinten meghatározott kereteket. Ugyanakkor
tul
igyeke-
zett b i z t o s í t a n i a r e n d e l k e z é s r e á l l ó f o r r á s o k l e g j o b b h e l y i kihasználásának A körzeti
lehetőségét. tervezést a inégyi o k t a t á s i t a n á c s v é g e z t e , ' fő-
l e g , az a l a p i s k o l á k b ő v í t é s é v e l és s z e r v e z é s é v e l
kapcsolatosan
egy körzeten b e l ü l i f e l a d a t o k a t v é g e z , i r á n y í t j a a g i m n á z i u m i s z i n t ű éves t e r v e z é s t , g o n d o s k o d i k a k ü l ö n b ö z ő i s k o l a i gek közötti optimális együttműködés
egysé-
kialakításáról.
A helyi tervezés is távlati tervre é p ü l , melyet minden évben felülvizsgálnak. Figyelembe veszik a becsült változást, a télepülésfejlesztési
tervet é s m á s
A z e l m ú l t két é v t i z e d b e n s z á m o s h e l y i h a t ó s á g o t
népesség-
tényezőket. összevontak,
igy az 1 9 5 0 . évi 3 0 0 0 - r ő l f o k o z a t o s a n néhány s z á z r a tették a helyi hatóságok s z á m á t . A helyi hatóságok
csökkennagyfokú
koordinálási lehetőséget kaptak. Ennek keretében olyan progr a m o k k é s z ü l í e k , m e l y n e k a l a p j á n k o o r d i n á l t á k áz az a l a p i s k o l á v a l és ugy h e l y e z t é k el ő k e t , h o g y
előiskolát művelődési
központtal, sportpályával, községi könyvtárral• öregek
ottho-
n á v a l , b e v á s á r l á s i k ö z p o n t t a l e g y ü t t egy k ö z s é g i k ö z p o n t o t 1 is a l k o s s a n a k . A z i s k o l a e b é d l ő j e v e n d é g l ő ü l i s s z o l g á l h a t . A z i s k o l a i k o n y h a k i s z o l g á l j a az e l ő i s k o l á t és a z a g g o k o t t h o n á t 'is. A d i s z t e r e m e g y b e n s z í n h á z vagy m o z i , vagy t e r e m , vagy a h e l y i f e l o l v a s ó t e r e m , d i s z t e r e m r a . Az iskolai helyiségeket iskolaidő u t á n
hangverseny7
az iskola
számá-
felnőttoktatásra,
45 k l u b ö s s z e j ö v e t e l e k r e v e s z i k i g é n y b e . A z ü d ü l é s i k ö z p o n t az i s kolai gyermekek számára.nappali
szobául szolgál, ha nincs
j u k , v a g y a u t ó b u s z r a v á r n a k . V a g y i s a z i s k o l a több a község életének
órá-
szempontból
k ö z p o n t j a , s z e r v e s r é s z e . S é r t h e t ő e n , ez k é -
pezi a legnagyobb beruházási kiadási tételeket. Kisérletek folytak a körzeti iskolák épitésére
is.
Az iskolai férőhelyek kialakításánál' arra
törekedtek,
hogy az alsószint /1-? osztály/ tanulói gyalog tehessék meg u t a t az i s k o l á i g . K ü l ö n ö s e n o l y a n u t a k o n , a h o l n i n c s
az
számotte-
v ő f o r g a l o m . Egy a l s ó s z i n t ű iskola ezért nagyon kicsi
lehet,
e s e t l e g 3 - 4 t a n t e r e m b ő l á l l és n é h á n y m á s h e l y i s é g b ő l . A h o l l e h e t s é g e s v o l t , k o r d i n á l t á k a z a l s ó és a ' k ö z é p s ő / 4 - 6
osztály/
s z i n t e t , s ő t u j a b b a n az e l ő i s k o l á t i s . U g y a n a k k o r v á r o s i
terü-
l e t e n e g y - e g y a l s ó - és k ö z é p s z i n t ű i s k o l á n a k 25 ten'terme is l e h e t . Az egyedüli m e g h a t á r o z ó tényező a . n é p s ű r ű s é g és a környező, l a k ó t e r ü l e t e k s t r u k t u r á j a . A z uj i s k o l a - s z o k á s o s m é r e t e
12-14
t a n t e r e m és s p e c i á l i s l é t e s í t m é n y e k - f i z i k a i o k t a t á s , a tepct i l m u n k a , a f a - , f é m m u n k a s z á m á r a , k ö n y v t á r , t a n á r i s z o b a , étt e r e m , e g é s z s é g ü g y i r é s z l e g , z e n e t e r e m . A z iskolákat -általában egy e m e l e t e s k i v i t e l b e n é p i t i k . M i n d e n
tanteremnek saját
rata, ruhatára, mosdója v a n . A tantermet
és a
részint üvegből készült fal választja el, ugy, hogy a n a k jó á t t e k i n t é s e ' v a n az o s z t á l y
bejá-
csoporttermet tanító-
felett.
A felső szintet sok helyen a gimnáziummal k o m b i n á l t á k . De l e h e t a k ö z é p - és a l s ó s z i n t t e l e g y é p ü l e t b e n i s . A f e l s ő i s k o l á b a n á l t a l á b a n ninc3 a h a g y o m á n y o s é r t e l e m b e n v e t t r e m . Helyét a szakelőadó
termek váltják f e l . A gimnáziumi
szám 500-1500 fő között v á l t o z i k , a gimnáziumi jellegű létszámát 10Q0 főben m a x i m á l t á k . Tapasztálható olyan hogy a gimnáziumi
szintű tante-
jellegű iskolákat
lét-
iskolák
törekyés,
is p o l g á r i k ö z é l e t i
köz-
pontként használják. Kisérletek folytak a.fogyatékos
tanulók
b e k a p c s o l á s á r a a r e n d e s iskolai- o k t a t á s b a . S z á m u k r a
speciális
berendezéseket, /lift, m o s d ó , tolókocsi, hallási stb./ szereltek
fel.
segédeszköz,
46
Az
eloiskola
A svéd e l ő i s k o l á n a k két f a j t á j á t i s m e r j ü k : a j á t é k i s k o l á t és a n a p k ö z i o t t h o n t . A j á t é k i s k o l á b a 4-6 / e s e t l e g 3 - 7 / é v e s g y e r m e k e k j á r n a k d é l e l ő t t i és d é l u t á n i v á l t á s b a n . 1 9 5 0 - b e n 1 8 . 7 4 3 e l ő i s k o l a i f é r ő h e l y v o l t , e z e k száma 1 9 6 4 - r e 4 9 . 0 l 6 - r a . e m e l k e d e t t és 1 9 7 0 - b e n m á r 9 0 . 0 0 0 f é r ő h e l l y e l
számoltak.
A napközi otthonos óvodákban a dolgozó anyák gyermekeit vették fel, mérsékelt létszámban. Az 1950-es.9.708 férőhely
1964-re
csupán 11.088-ra növekedett, összességében 1964-ben minden hetedik gyermek járt az eloiskola valamilyen formájára. Az oktatásügyi kormányzat erőfeszitései arra irányultak, hogy és.mindenki számára hozzáférhető előiskolai rendszert
egységes épitsenek
, ki. Az
oktatásügy Az oktatásba bevont
korcsoportok
/százalékok/ Korcsoportok
i g 4 0
1 9 5 0
1 9 6 o
1 9 6 5
7-16
79
85
92
98
16-18
10
25
35
44
19-24
5
10
• 21
• 1 7
A z e g y e s i s k o l a f o r m á k tanulóiinak /az 1969/70-es iskolai Alapiskola
száma
évben/ 931.000
Szakmai előkészitő iskola Szakiskola
77,700 34.000
. Gimnázium Népi főiskola
1 9 7 0
107,900 '
1 5 . 3 0 0 ..
E g y e t e m és f ő i s k o l a
30,000
Egyéb
15.200
99 27
47
S z á m u n k r a k ü l ö n ö s e n az első m o n d s o k a t , h i s z e n azt j e l z i , h o g y az e g y e s k o r o s z t á l y o k o n b e l ü l k i e m e l k e d ő e n m a g a s az résztvevők
oktatásban
száma.
Alapiskola A. k ö t e l e z ő a l a p i s k o l a i k é p z é s 7-3-6 é v e s k o r i g t a r t . B e l s ő szerkezetét
.
tekintve 3x3.éves periódusra oszlik. Az 1-3 és 4-6 .
o s z t á l y o k b a n m i n d e n tanuló a z o n o s t a n t á r g y a k a t t a n u l . A 7 - 9 . osztályokban
t a l á l k o z u n k a k ö t e l e z ő és k ö t e l e z ő e n v á l a s z t h a t ó
ó r á k k a l . E n n e k a f o r m á n a k óriási j e l e n t ő s é g e v a n a z a d o t t s á g , t e h e t s é g h o s s z a b b i d e i g tartó és t u d a t o s k i b o n t a k o z t a t á s a pontjából .
szem-
. *
A h e t i ó r a s z á m és o s z t á l y l é t s z á m I , fokozat:
fokozatonként:
2 0 - 2 4 - 3 0 h e t i ó r a , .25 f ő s o s z t á l y
I I , fokozat:. 34-35-35 heti óra, III. fokozat:
35-35-35 heti óra,
30 .fős o s z t á l y ebből a V I I . osztály-
ban 5, a.VIII-ban 7 o . szabadonválasztha. t ó , a I X . o s z t á l y b a n p e d i g 9 l e h e t ő s é g kö--. zött v á l a s z t h a t n a k a s z ü l ő k és a g y e r m e k e k . A z o s z t á l y o k 1 - 9 é v b e n , a z o n o s ö s s z e t é t e l - .. ben
dolgoznak.
A z a l s ó f o k o z a t b a n k ö t e l e z ő t á r g y a k : a svéd', . a s z á m t a n , v a l l á s t a n , s z ü l ő f ö l d i s m e r e t , z e n e , . slöjd' es t o r n a . A kon folytatódik a szülőföldismeret, melyhez
középfo-
hozzájönnek:.á
p o l g á r i i s m e r e t e k , t ö r t é n e l e m , f ö l d r a j z és t e r m é s z e t r a j z . A z e l s ő i d e g e n n y e l v e t , - é s p e d i g az angolt' - a. 4 . , m a j d k é s ő b b a 3 . i s k o l a é v t ő l t a n i t o t t á k . A. h á z t a r t á s i ismeretek a 6 . o s z t á l y t ó l .kötelezőek. A. 7 . o s z t á l y i g az a n g o l k ö t e l e z ő t á r g y , a 8 . és 9 . é v b e n azonban felte teles. A 7 . iskolai évben második idegen nyelvk é n t a néjmet v a g y a f r a n c i a v á l a s z t h a t ó . A f e l s ő f o k o n b i z o n y o s t e r m é s z e t t u d o m á n y i t á r g y a k , f i z i k a és k é m i a i s h o z z á j ö n n e k m é g . E l m é l e t i s z a k m a i t a n á c s k o z á s k e z d ő d i k . a 7 . é v b e n és f o l y t a t ó d i k a 8 . - b a n i s . E h h e z jön m é g , h o g y m i n d e n t a n u l ó , a t t ó l f ü g g e t l e n ü l , hogy. a t o v á b b i a k b a n g y a k o r l a t i v a g y e l m é l e t i nulmányokat gondol végezni, gyakorlati szakmai tanácsadást
•
tar kap.
48
a 8 . iskolai évben összesen három héten
át.
A. v á l a s z t h a t ó t á r g y a k a k ö v e t k e z ő k : a 7 . o s z t á l y b a n 5 ó r a k e r e t é b e n a t a n u l ó k 1 v a g y több s z a k o t v á l a s z t h a t n a k v a g y g y a k o r l a t i tárgyak
elméleti
közül.
A 8 . osztályban heti 7 órás.keret kitöltésére a következő lehetősegek
vannak:
1 , n é m e t vagy f r a n c i a 4 ó r a , a n g o l 3 óra; . k
2 . n é m e t v a g y f r a n c i a 5 ó r a , a n g o l , 2 óra , 3» n é m e t v a g y f r a n c i a 2. ó r a , a n g o l 3 ó r a , g é p i r á s 2 ó r a ; 4 . m ű s z a k i g y a k o r l a t 4 ó r a , a n g o l 2. óra; 5 . k e r e s k e d e l m i g y a k o r l a t 4 ó r a , a n g o l , n é m e t , f r a n c i a 2 óra; 6 . h á z t a r t á s t a n v a g y zene és m ű v é s z e t 4 ó r a , a n g o l 3 ó r a ; 7 . k é z i m u n k a 2 ó r a , g é p i r á s 2 ó r a , angol. 3 ó r a ; 8 . kézimünka vagy háztartástan 2 óra, gépirás 2 óra, . angol 3 óra; 9 . m ű h e l y g y a k o r l a t vagy h á z t a r t á s t a n 7 ó r a . Az igazi választás a 9 . osztályban kezdődött: a szülők s z a b a d , az i s k o l a által n e m b e f o l y á s o l t , l e g f e l j e b b t a n á c s o l t . v á l a s z t á s a u t á n a tanulók a t e l j e s , tehát 35 ó r á t a k ö v e t e n d ő pálya szellemében 9 ajánlott lehetőség között oszthatták f e l . . A 9 . osztály választható tagozatai a következők: 1 . a gimnáziumra előkészitő 2. humán
tagozat;
tagozat;
3 . műszaki elméleti
tagozat;
4. kereskedelmi.elméleti
tagozat;
5 . szociálpolitikai elméleti 6. műszaki gyakorlati
7., k e r e s k e d e l m i g y a k o r l a t i 8 . háztartási 9. általános
tagozat;
tagozat; tagozat;
tagozat; tagozat.
A v á l a s z t á s a c s a l á d f ő i l l e t é k e s s é g e volt,, de e h h e z az i s k o l a a tanuló m e g f i g y e l é s é v e l , értelmi színvonalának.és
érdeklődésé-
n e k m e g á l l a p í t á s á v a l m i n d e n t á m o g a t á s t m e g a d o t t . A válás,ztás n a g y o b b f e l e l ő s s é g e t r ó t t a s z ü l ő r e , bár m e n e t k ö z b e n k o r r e k c i ó k m é g ;lehetségesek
bizonyos
voltak.
Az a l a p i s k o l a ' t a n u l ó i n a p o n k é n t e g y s z e r i n g y e n e s b e n .részesültek az i s k o l á b a n , v a l a m e n n y i e n i n g y e n e s
étkezés-
tankönyvet
49 ,-is t a n u l m á n y i anyagot
kaptak,
A 10 ezer lapp k ö z ü l k b . 2.700 h i v a t a l s z e r ü e n
rénszarvas
tenyésztéssel foglalkozott. Nekik lehetőségük volt gyermekeiket a 9 é v e s n o m á d i s k o l á b a a d n i , d e . j á r a t h a t t á k őket iskolába
állami
Az 1000 cigány közül k b . 250 a n a l f a b é t a a felnőtt
o k t a t á s b a n v e t t r é s z t . A k ü l f ö l d i v e n d é g m u n k á s o k is k ö t e l e s e k v o l t a k g y e r m e k e i k e t 9 évig
taníttatni.
Középiskola
'
•
M á r 19'70-ig is m e g n ő t t az é r d e k l ő d é s a s z e k u n d é r i r á n t i s . Ezt jól m u t a t j a az alábbi Iskolatípus
1950
Gimnázium
21.10.0
Szakiskola
-
iskolák
táblázat': -
l960 66.600 -
1969 107,900 34.000
Szakmai, e l ő k é s z í t ő iskola
12.900
49.400
Ö s a z ft rí e n :
33.000
116.000
77.700
1/
219.600
Magániskolcík n é l k ü l . A k o r á b b a n b o n y o l u l t k ö z é p i s k o l a i r e n d s z e r 196,6/67-ben c/l.y.a ze.rüai tett ék.. Ö s s z e v o n t á k az a d d i g p á r h u z a m o s a n m ű k ö d ő á l talános in.üszaki és k e r e s k e d e l m i g i m n á z i u m o k a t . A r e f o r m o k a az v o l t , hogy k o r á b b a n a m ű s z a k i és k e r e s k e d e l m i g i m n á z i u m o k
szá-
m ú nokkrtl k i s e b b v o l t , - m i n t az á l t a l á n o s g i m n á z i u m ó k é . Ezut.án v a l a m n r m y i uj g i m n á z i u m n l t a l á n o a és szakmai képzést a d o t t 5 tagozaton: társadalomtudományok, államtudományok, gazdasági
tu-
dományok, természettudományok, mérnöktudományok terén. A gimnáziumi t a n u l m á n y o k i d ő t a r t a m a á l t a l á b a n 3 é v , a m é r n ö k i
tagoza-
ton 4 é v . Az u j t i p u s u svéd g i m n á z i u m b a n uj v o n á s n é h á n y eddig m e l l ő zött tudómányszak. b e v e z e t é s e v o l t , m i n t p l . t e c h n o l ó g i a , ü z e m g a z d a s á g t a n , á l l a m i s m e r e t . P e d a g ó g i a i l a g az ö n á l l ó s á g r a n e v e l é s a c é l : a tanulók f o k o z a t o s a n h o s s z a b b , ö s s z e f ü g g ő f e l a d a t o k a t kapnak .önálló, f e l e l ő s s é g t e l j e s k i d o l g o z á s r a . A d e m o k r a t i z m u s r a törekvést j e l e n t i , h o g y a t a n u l ó k k é p v i s e l ő i k r é v é n résztvch'ot- ' nek o k t a t ó i k szakmai
megbeszélésein.
50 A g i m n á z i u m i f e l v é t e l h e z az á l t a l á n o s i s k o l a 9 . o s z t á l y á n a k egyik elméleti ágában szerzett végbizonyítvány
volt
szükséges.
A z uj tipusu g i m n á z i u m b a n a t a n u l m á n y o k a t n e m z á r t a l e é r e t t ségi b i z o n y í t v á n y . A g i m n á z i u m m e l l e t t 1 9 7 0 ó t a m i n d e n h e l y s é g b e n , a h o l g i m n á z i u m m ű k ö d i k , 2 éves s z a k i s k o l á k a t i s l é t e s í t e t t e k t á r s a d a l o m t u d o m á n y i , k ö z g a z d a s á g i és m ű s z a k i t a l . A t á r s a d a l o m t u d o m á n y i t a g o z a t további k é p z é s
tagozat-
megalapozá-
sát v é g e z t e , a k ö z g a z d a s á g i és a m ű s z a k i t a g o z a t a g a z d a s á g i é l e t p á l y á k r a k é s z í t e t t e l ő . I d e f e l v é t e l az á l t a l á n o s
iskola
9. osztályának bizonyítványa alapján esetleg kiegészítő
isme-
r e t e k a l a p j á n t ö r t é n t , s ide i d ő s e b b , már m u n k á b a n á l l ó
egyé-
n e k i s f e l v é t e l ü k e t k é r h e t t é k , sőt s z á m u k r a f e l v é t e l i h e l y e k 25 % - á t t a r t a l é k o l n i k e l l e t t . A m ű s z a k i t a g o z a t 2 . é v f o l y a m á -
,
ra a felvételhez 9 hónapos üzemi-gazdasági gyakorlat, szükség e s . A szakiskola nem adott érettségi
bizonyítványt.
A z 1 9 7 0 - b e n v é g r e h a j t o t t .iskolaügyi törvény a m i n i m á l i s a n 2 é v e s , l e g i n k á b b a z o n b á n 4 é v e s k e r e s k e d e l m i és
mezőgazdasági
tanuló / t a n o n c / o k t a t á s t is b e v o n t a a g i m n á z i u m i o k t a t á s ker e t é b e az u n . t ö m b o k t a t á s r é v é n . E z azt j e l e n t e t t e , h o g y
az
a l a p k é p z é s az 1 . é v b e n m i n d e n tanuló s z á m á r a a z o n o s v o l t , a f o k o z a t o s s p e c i a l i z á l ó d á s a 2 . o s z t á l y b a n k e z d ő d ö t t . Az o k t a tás v é g b e m e h e t e t t a/ t e l j e s e n az i s k o l á b a n , b/ teljesen a munkahelyen /üzemi
iskolákban/,
c/ f e l v á l t v a az i s k o l á b a n és a m u n k á h e l y e n . Az i p a r i tanuló / t a n o n c / i s k o l á b ó l m e g f e l e l ő v i z s g á k l e t é t e l e után bizonyos főiskolai
tanulmányokat folytathatott
m ű s z a k i és k ö z g a z d a s á g i j e l l e g ű e k e t / . A s z a k i s k o l a
/főként befejezése
u t á n a tanulónak módjában állt, hogy - ha szabad helyek * rendelkezésre - tanulmányait a gimnázium 2. osztályában t a s s á k . V i z s g á l t á k , ' m i k é n t l e h e t n e ebből a s z a k i s k o l á b ó l temi t a n u l m á n y o k a t
álltak folyegye-
folytatni.
Az 1 9 7 0 - e s a d a t o k s z e r i n t a f e l s ő o k t a t á s i i n t é z m é n y e k
felvéte-
li kapaci tása e g y - e g y év g i m n á z i u m i " t e r h e l é s é n e k " 85 %.-át tudta f e l v e n n i . - E b b ő l a t é t e l b ő l 30 s z á z a l é k a g i m n á z i u m b ó l , 20 s z á z a l é k a s z a k i s k o l á b ó l , 35 s z á z a l é k pedig a került
ki.
tanulóiskolákból,
51
. Felsőoktatás A tanulók á r a m l á s a a m a g a s a b b képzés felé n a g y o n
erősen
m e g n ö v e k e d e t t . A tanulók száma e z e n . a f o k o z a t o n 1 9 4 5 - b e n m é g k b . 14.300 v o l t , m i g 1955-re már 2 2 . 6 0 0 - r a n ö v e k e d e t t , m i g 1965 ő s z é n m á r k b . 6 8 . 7 0 0 - a t tett k i , m e l y m e g o s z l o t t U p p s a l a , L u n d , G ö t e b o r g és S t o c k h o l m e g y e t e m e és f ő i s k o l á i , valamint az újonn a n m e g n y i t o t t U m e a - i e g y e t e m k ö z ö t t . 1 9 6 8 - b a n ez a szám m á r 114.800-ra
emelkedett.
A z 1 9 2 0 . és 1 9 6 0 . év között az akadémiai képzettségű
emberek
száma m i n d e n h ú s z a d i k évben m e g k é t s z e r e z ő d ö t t . T e k i n t s ü n k . á t néhány j e l l e m z ő statisztikai adatot a svéd f e l s ő o k t a t á s r ó l . S v é d o r s z á g b a n 1 9 6 0 - b a n 37 e z e r , 1 % 7 - b e n 98 ezer v o l t a nappali t a g o z a t o s ' f ő i s k o l a i h a l l g a t ó k s z á m a , amely ; 2 6'5 s z á z a l é k o s n ö v e k e d é s t m u t a t o t t és S v é d o r s z á g E u r ó p á b a n a h a r m a d i k . h e l y e n á l l t . U g y a n c s a k a h a r m a d i k h e l y illette Svédországot a 100 ezer l a k o s r a jutó nappali tagozatos' h a l l g a t ó k 'létszámát tekintve i s , amely 1 . 2 5 0 . A z oktató-hallgató a r á n y t tekintve 1 oktatóra 1 9 6 0 - b a n 20 h a l l g a t ó jutott S v é d o r s z á g b a n . A 100 ezer l a k o s r a jutó v é g z ő s h a l l g a t ó k száma 1 9 6 0 - b a n 78 v o l t , 1 9 6 7 - r e 1 5 2 - r e e m e l k e d e t t . A n ő h a l l g a t ó k számát' tekintve 1960 éa 1967 között a m ű s z a k i á g a z a t b a n 4 s z á z a l é k r ó l 6 - r a , az agrár ágazatban 7 százalékról 18-ra emelkedett. A.természettudományi f a k u l t á s o k h a l l g a t ó i l é t s z á m á n á l az ,1960-as h e l y z e t e t 1 0 0 - n a k véve 1 9 6 7 - r e 285-re e m e l k e d e t t az a r á n y . U g y a n c s a k j e l e n t ő s a m ű s z a k i és agrár f e l s ő o k t a t á s b a n részesülők arány s z á m - n ö v e k e d é se i s . A tanulási igény m e s s z e m e g h a l a d j a a l e h e t ő s é g e k e t . E z é r t több f a k u l t á s o n f e l v é t e l i r e n d s z e r m ű k ö d ö t t . A k ö v e t k e z ő zat á t t e k i n t é s t ad az akadémiai szektor különböző
táblá-
szakterülete-
i n tanuló h a l l g a t ó k s z á m á r ó l . 1 9 7 0 - b e n t e o l ó g i a 1 . 3 5 0 , jog 6 9 1 0 , orvosi 6430. humán 27.000, társadalomtudomány 33.600, természettudomány . 17'.230, m ű s z a k i 1 1 . 0 5 0 , fogorvosi .1.560, n e m z e t g a z d a ságtan 4.030,. g y ó g y s z e r é s z e t i 7 1 0 , egyéb, 7 . 5 0 0 . A nagyarányú l é t s z á m f e l f u t á s k ö v e t k e z t é b e n egyes l a b o r a t ó r i u m o k a t kivánó t á r g y a k n á l 2 m ű s z a k o s rendszer b e v e z e t é s é v e l , foglalkoztak.
52 . S v é d o r s z á g b a n a t u d o m á n y o s k u t a t á s nagy r é s z e ' áz e g y e t e m e k re k o n c e n t r á l ó d o t t és e n n e k m e g f e l e l ő e n ide á r a m l o t t az á l l a m i eszközök legnagyobb része
is.
A pedagógusképzés A második világháború után a közoktatás átszervezését . szükségszerűen követte a pedagógusképzés
továbbfejlesztése. Az
á t á l l á s n e m történt g y o r s a n és k ö n n y e n . . A p e d a g ó g u s - h i á n y
Svéd-
o r s z á g b a n sem i s m e r e t l e n f o g a l o m , s ez n e m . r i t k á n b e f o l y á s o l t a a m i n ő s é g i s z i n t e t . A t a n á r k e r e s l e t és k i n á l a t a r á n y a n é h á n y i s k o l a t í p u s b a n a k ö v e t k e z ő k é p e t m u t a t t a . Á z alsó t a g o z a t i l l e t v e k e t t ő évét 3 é v r e e m e l t é k , ennek k ö v e t k e z t é b e n
egy,
1963-
ban összesen 13.000 tanitóra volt szükség, 1966/67-ben pedig . m á r l 6 . 0 0 0 - r e . , A k é p e s i t é s n é l k ü l i tanítók s z á m a 1 9 ^ 5 - b e n 1 . 3 0 0 v o l t , ugyanakkor 800 alsó tagozatos pedagógus felső
tagozaton
tanított. A középső tagozaton a betöltendő pedagógushelyek
szá-
ma 1960/6l-ben volt a legnagyobb, 21.500. Ez a szükséglet
ezu-
tán n é m i l e g c s ö k k e n t ; 1 9 6 5 / 6 6 - b a n 1 8 - 1 9 . 0 0 0 . A k é p e s í t é s
nélkü-
l i vagy a l a c s o n y a b b k é p e s í t é s ű tanárok a r á n y a m a g a s , az 1 9 6 0 - a s 1.000-rői 1965/66-ra 23.000-re nőtt, ebből 800 alsó tanár. Ezzel egyidejűleg 1.800.továbbképzett
tagozatos
középtagozatos
nár a felső t a g o z a t o n t a n í t o t t . M i n d e m e l l e t t k b . 2 . 0 0 0
ta-
tanári
h e l y v á r t b e t ö l t é s r e 1 9 6 5 / 6 6 - b a n az á l t a l á n o s - e l e m i - i s k o l á k felső
tagozatán. K ö z é p i s k o l á k . A teljes állású diplomás tanárhelyek
száma
1 9 5 3 és 1 9 6 3 k ö z ö t t 7 . 0 0 0 - r ő l 1 5 . 0 0 0 - r e n ő t t , az á l t a l á n o s
el-
•méleti s z a k t á r g y a k a t u g y a n i s csak e g y e t e m e t v é g z e t t
pedagógusok
oktathatják. Egyidejűleg emelkedett a nem megfelélő
képesítés-
sel r e n d e l k e z ő t a n e r ő k s z á m a . 196l-b'en 2 . 2 0 0 tanár r e n d e l k e z e t t g y a k o r l a t i p e d a g ó g i a i
egyetemet.végzett
képzettséggel.-
A hetvenes évek elejének tanárhiánya elsősorban a korábbi téves b e c s l é s e k k ö v e t k e z m é n y e v o l t . A k ü l ö n f é l e s z i n t e k e n kül ö n f é l e t é n y e z ő k o k o z t á k a téves k a l k u l á c i ó t . / A z e l e m i
iskolák-
b a n p l . n e m s z á m o l t a k az u j a b b " d e m o g r á f i a i h u l l á m m a l " ; a köz é p i s k o l á k b a n a r r a g o n d o l t a k , h ó g y az e l e m i i s k o l a i
pedagógusok
k ö z ü l többen k é p e z i k t o v á b b m a g u k a t ; n e m s z á m o l t a k kellő m é r t é k b e n az i p a r e l s z í v ó h a t á s á v a l , s t b . /
53 1968-tól gyorsütemü emelkedés volt tapasztalható a pedag ó g i a i f ő i s k o l a i h a l l g a t ó i l é t s z á m b a n . Az elemi i s k o l a i p e d a g ó g u s j e l ö l t e k s z á m á t 1 . 3 0 0 - r ó l 1 . 5 0 0 - r a e m e l t é k , az á l t a l á n o s k ö z é p i s k o l a i j e l ö l t e k é t 1 . 4 0 0 - r ó l 2 . 0 0 0 - r e , a s z a k o s i t o t t középiskolai tanárjelöltek száma változatlan m a r a d t . A tanárképzés összes k ö l t s é g e 1 7 1 m i l l i ó svéd k o r o n a k ö r ü l v o l t , ebből • 21 miílliót a 6 0 - a s évek v é g é n adott a kormány e c é l r a . H é t k o r s z e r ű e n f e l s z e r e l t tanárképző f ő i s k o l a s z e r v e z é s é t m e g az elmúlt é v t i z e d f o r d u l ó j á n .
kezdték
.
Óvónőképzés A-' tárgyalt i d ő s z a k b a n az ó v ó n ő k é p z é s S v é d o r s z á g b a n n e m v o l t a f e l s ő o k t a t á s r é s z e , b á r a t a n i t ó k é p z ő i n t é z e t e k b e n kép e z t é k ki az ó v ó n ő k e t i s . Á f e l v é t e l 1 9 - é v e s k o r t ó l v o l t l e h e t s é g e s - a f e l t é t e l a 9 osztály e l v é g z é s e és a n g o l n y e l v - i s m e r e t . A t a n u l á s t m e g e l ő z ő e n - 16 é v e s kor u t á n - 2 g y a k o r l a t o t kellett elvégezni: magánháznál 7 évesnél fiatalabb gyermek m e l l e t t k e l l e t t m i n i m u m 9 hetet e l t ö l t e n i , : majd 4 h ó n a p i g d á b a n v a g y más köznevelési, i n t é z e t b e n g y a k o r l a t o t
óvo-
folytatni.
A k é p z é s 2 évig tartott és 50-50 s z á z a l é k b a n o s z l o t t . m e g az elm é l e t és g y a k o r l a t k ö z ö t t . Az ó v ó n ő k t o v á b b i 3 é v e s
tanulás
u t á n g y ó g y p e d a g ó g u s o k l e h e t t e k . / 1 9 7 0 - b e n 530 ó v ó n ő h a g y t a el a f ő i s k o l á k a t , s u g y a n e k k o r 7 2 0 - a n k e z d t é k el
tanulmányaikat./
Az a l s ó t a g o z a t o k o n és n é h á n y h e l y e n a k ö z é p s ő
tagozaton
is o s z t á l y t a n á r o k t a n i t o t t a k ; a f e l s ő t a g o z a t o n és s z á m o s hel y e n a középső t a g o z a t o n is s z a k t a n á r o k o k t a t t a k . A z
1
osztály-
t a n i t ó k n a k . i s két c s o p o r t j a v o l t , az alsó- és k ö z é p f o k ú o s z tály t a n i t ó . Az alsó- es k ö z é p f o k ú o s z t á l y t a n i t ó k
képzése
A s p e c i a l i z á l t f ő i s k o l á k o n a tanulmányi idő' e g y s é g e s e n 5 s z e m e s z t e r . Az a l a p k u r z u s . v i z s g á v a l
z á r u l t , m a j d a jelölt 2
szakot v á l a s z t h a t o t t , s h a ezt is e r e d m é n y e s e n e l v é g e z t e , akkor k ö z é p f o k o n t a n i t h a t o t t . Az á l t a l á n o s i s k o l a alsó- és középső t a g o z a t a . r é s z é r e a tanitók k é p z é s e a 11 tanitóképző
intézet-
ben t ö r t é n t . A l e e n d ő t a n i t ó k az á l t a l á n o s i s k o l a felső
tagoza-
tának e l v é g z é s e u t á n j e l e n t k e z h e t t e k f e l v é t e l i v i z s g á r a . A z . á l -
54
talános i s k o l a a l s ó t a g o z a t á r a a k é p z é s i i d ő t a r t a m a 2 é v , a k ö z é p s ő t a g o z a t r a 4 é v , de h a a p á l y á z ó g i m n á z i u m i
érettségi-
vel j e l e n t k e z e t t , a k k o r csak 2 é v . G i m n á z i u m o t v é g z e t t k e z ő k az á l t a l á n o s i s k o l a f e l s ő t a g o z a t á b a n v a l ó
jelent-
tanitásra
szakképesitésüket a 3 svéd pedagógiai főiskola / S t o c k h o l , Göteb ö r g , L u n d , U p p s a l a / v a l a m e l y i k é b e n s z e r e z h e t t é k m e g 3 év alatt. Az á l t a l á n o s i s k o l a a l s ó t a g o z a t á b a n o s z t á l y t a n i t á s
folyt,
a k ö z é p s ő t a g o z a t o n a z o n b a n már s z a k o s i t o t t a z o k t a t á s . A z ált a l á n o s i s k o l a k ö z é p s ő t a g o z a t á n o k t a t ó t a n á r o k k é t s z a k o s .kép e s í t é s t k a p t a k . A s z a k p á r o s í t á s h á r o m nagy t u d o m á n y á g
terüle-
tén b e l ü l t ö r t é n h e t e t t m e g : a ' h u m á n t u d o m á n y o k / n y e l v e k , t ö r ténelem/, a természettudományok /földrajz, biológia/ és a matematikai
tudományok /matematika,
fizika/.
Az á l t a l á n o s a n képzrő k ö z é p i s k o l á k / g i m n á z i u m , s z a k i s k o l á k / l e e n d ő t a n á r a i az öt s v é d e g y e t e m / S t o c k h o l m , L u n d , U p p s a l a , G ö t e b o r g , U m e a / m e g f e l e l ő k a r a i t l á t o g a t t á k 3-4 é v e n á t , m a j d m i n t az e g y e t e m i l e g a l a c s o n y a b b f o k o z a t / f i l o s o f i e
kandidat/
t u l a j d o n o s a i t o v á b b i 2 é v e n át l á t o g a t t a k egy p e d a g ó g i a i f ő iskolát. Aki pedagógusi pályáján csak gimnáziumban
akart.tani-
tani , t o v á b b i 3-4 e g y e t e m i év é s á l l a m v i z s g a l e t é t e l e u t á n m e g szerezte a következő egyetemi fokozatot /filosofie
magister/.
M i n d k é t t i p u s e z e n f e l ü l k ö t e l e s v o l t fél é v e n át
középiskolá-
ban iskolai gyakorlatot folytatni.
'
c
Tekintettel a fenti képzés bonyolultságára, 1971-től kezdve a t a n á r k é p z é s t uj a l a p o k r a h e l y e z t é k . E z e k s z e r i n t
a
pedagógusképzés a fentebb emiitett 4 pedagógiai főiskolán
tör-
t é n t , m i n d e n e s e t r e b e l e kombinálva' az e g y e t e m i o k t a t á s t
is.
Ezek szerint a következő pedagógusképzés folyt a gimnázium elv é g z é s e u t á n : 1 . Az á l t a l á n o s i s k o l a alsó t a g o z a t á r a
/1-3.0./
o s z t á l y t a n í t ó k a t k é p e z t e k öt f é l é v alatt; 2 . a z á l t a l á n o s i s k o l a k ö z é p s ő t a g o z a t á r a / 4 - 6 . o./ o s z t á l y t a n í t ó k a t
k é p e z t e k 6 fé-
lév a l a t t /egy g y a k o r l a t i f é l é v v e l / . 3. A z á l t a l á n o s
iskola
f e l s ő t a g o z a t á r a /7-9.o.'/ s z a k o k t a t ó k a t képeztek, k i egy .vagy két s z a k r a . Ez a l e e n d ő p e d a g ó g u s a p e d a g ó g i a i f ő i s k o l á n öt félév alatt szakmai és pedagógiai képzést.kapott, majd valamel y i k e g y e t e m m e g f e l e l ő k a r á n t o v á b b i két f é l é v b e n s z a k m a i okta-
.
55 táaban
részesült.
Uj s z i n f o l t o t j e l e n t e t t a p e d a g ó g i a i f ő i s k o l á k o n a s z o c i á l i s g o n d o z ó k és a n e v e l ő k k é p z é s e . A z e l ő b b i e k f e l a d a t a , h o g y a közigazgatásban a szociálisan rászoruló gyermekeket sék az a n y a g i és e r k ö l c s i r o m l á s t ó l . A s z o c i á l i s
megment-
gondozókat
b e t ö l t ö t t 1 9 . é l e t é v u t á n v e t t é k az e l ő k é p z e t t s é g és az e g é s z s é g ü g y i á l l a p o t i g a z o l á s a u t á n és 3 éves k é p z é s t k a p t a k . A nev e l ő t a n á r i t a g o z a t o n a f e l t é t e l e k u g y a n a z o k , de életkori m e g kötöttség nem v o l t , kértek azonban bizonyos gyakorlatot
/tá-
b o r b a n , n a p k ö z i o t t h o n b a n , j á t s z ó t é r e n , k l u b b a n , gyermekkor^h á z b a n , f i a t a l k o r ú a k f o g h á z á b a n , s t b . / . I t t a k é p z é s 2 é v e n át folyik. A négy svéd p e d a g ó g i a i f ő i s k o l a f o l y a m a t o s a n a l a k i t o t t a ki t u d o m á n y o s p r o f i l j á t és k a p c s o l a t a i t az e g y e t e m e k k e l . É b b ő l a célból mindenütt pedagógiai kutató részlegeket
létesitettek,
a m e l y e k n e k v e z e t ő j e e g y e t e m i t a n á r . E g y e t e m i oktatók e z e n kiv ü l is v á K L a l t a k e l ő a d á s o k a t
•
főiskolákon.
A p e d a g ó g i a i f ő i s k o l a i s z a b á l y z a t b a n / 1 9 6 8 . juliua
2./
megjelölt funkciók a következők: 1 . az a l s ó - és k ö z é p f o k ú i s k o l á k b a n / b e l e é r t v e a g i m n á z i u m o k a t és s z a k k ö z é p i s k o l á k a t is/ t a n i t ó p e d a g ó g u s o k
képzése;
2 . a p e d a g ó g i a i k í s é r l e t e z é s és k u t a t á s . K ö z p o n t i f e l ü g y e l e t i h a t ó s á g u k az I s k o l a ü g y i
Főigazgatóság.
A f ő i s k o l á k élén i g a z g a t ó á l l t , m e l i e t t e i g a z g a t ó i t a n á c s , tan u l m á n y i tanács és o k t a t á s i b i z o t t s á g o k , v a l a m i n t k i j e l ö l t g y a ^ k o r l ó - és k i s é r l é t i i s k o l á k m ű k ö d t e k ,
továbbá.egyébfőleg
g y ó g y p e d a g ó g i a i - i n t é z m é n y e k . A. t a n é v 40 h é t , amely két f é l é v re o s z l o t t . T o v á b b k é p z ő t a n f o l y a m o k s z ü n i d ő b e n . i s
szervezhetők.
A s p e c i á l i s t a g o z a t o n k ü l ö n f é l e g y ó g y p e d a g ó g i a i s z a k t a n á r o k ta.n u l t a k . A t a n u l m á n y i i d ő az egyes t a g o z a t o k o n k ü l ö n b ö z ő . A szab á l y z a t az egyes t a g o z a t o k t a n u l m á n y i r e n d j é t r é s z l e t e s e n m e g h a t á r o z ^ . A. t a n u l m á n y o k a t á l l a m v i z s g a f e j e z t e b e . M i n d e n évb e n királyi' rendelet, á l l a p í t o t t a m e g a f e l v e h e t ő uj h a l l g a t ó k a z á m á t . A f o l y a m o d ó k n a k a a z ü k a é g e a e l ő k é p z e t t s é g e t és e g é s z s é gi á l l a p o t o t k e l l e t t i g a z o l n i u k . A. f e l v é t e l a f ő i g a z g a t ó s á g v a g y annak m e g b i z á s á b ó l az i g a z g a t ó h a t á s k ö r é b e
tartozott.
A z i g a z g a t ó i és a t a n u l m á n y i tanács e l l e n ő r z i az oktatást-
és
56 szükség esetén megfelelő javaslatokat tesz, az oktatási s á g o k p e d i g f i g y e l e m m e l k i s é r i k az e g y e s s z a k t á r g y a k
bizott-
tanitását
és a t a n u l m á n y i e r e d m é n y e k a l a k u l á s á t . M i n d h á r o m s z e r v a t a n á r i t e s t ü l e t és a h a l l g a t ó k k é p v i s e l ő i b ő l a l a k u l t . A f ő i s k o l á n p e - ' d a g ó g i a i , m e t o d i k a i és s z a k t á r g y i i n t é z e t e k m ű k ö d n e k . A. t a n s z e m é l y z e t r e n d e s é s r e n d k i v ü l i t a n á r o k b ó l , l e k t o r o k b ó l és a d j u n k t u s o k b ó l á l l . J o g a i k a t és k ö t e l e s s é g e i k e t a s z a b á l y z a t
részlete-
sen meghatározta. T e k i n t s ü k át az u p p s a l a i s p e c i a l i z á l t f ő i s k o l a zési ó r a t e r v é t
/1969/:
Tárgy
óraszám
Szaktárgy kötelező: svéd
orientáló
120
angol
77
matematika
30
szak: hittan
honismeret
45
/társadalomisme-
ret, történelem,
földrajz,
b i o l ó g i a , k é m i a , f i z i k a , környeze tisineret/
'
-; 160
k é p - és forrnamunka
120
zene
140
torna
140-
kötelezően választott svéd
Orientáló
kurzus 60
angol
60
matematika
50
szakok
hittan
10
társadalomismeret
10
történelem
10
f öldraj z
10
biológia
10
kémia
10
fizika
10
kép- é s f o r m a m u n k a
60
tanitókép-
57 zene
60
torna
. 6 0
•Pedagógia ;
.
p s z i c h o l ó g i a , á l t a l á n o s p e d a g ó g i a 125 iskolai higiénia
Metodika
.
• kötelező
.'
12
.
f
szakok
svéd
'100
angol
15
matematika
50
az o r i e n t á l ó szakok és a k ö z ö s oktatás roe.t.odikája
50
tecfonikai o k t a t á s i eszközök h a s z . n-ál&ta
' .
. 1 5
s>zé.pirás
20
Kötelezően választható své'd
kurzusok
"
20
®ngpl
20
matematika
10
orientáló szakok
.
Mindenki számára kötelező
1Q
.
1409.óra.
Gyakorlat gyakorlati periódus
Ca
g y a k o r l a t i s z e m i n á r i u m Ca P r a k t i k u m 10 h e t e s 2 hét a második
. .
320 ó r a 425 ó r a
szemináriumbari
4-4 h é t a 3 . és 5 . s z e m i n á r i u m b a n a gyakorlati szemeszter a 4 . szemináriumban
van.
58 Középfokú tanítóképzés
/1969/
6 s z e m e s z t e r b ő l á l l , a l a p - és v á l a s z t o t t k u r z u s o k Alapkurzus: svéd, angol, matematika, hittan,
vannak.
társadalomismere-
t e k , t ö r t é n e l e m , f ö l d r a j z , b i o l ó g i a , k é m i a , f i z i k a , k é p - és formamunka, zene, torna. A 3 kötelezően választott szakban a szakmai
elmélyedésre
a 4 . és 6 . s z e m e s z t e r b e n k e r ü l s o r . A v á l a s z t o t t k u r z u s o k m e g h a t á r o z o t t s z a k c s o p o r t o k b ó l á l l n a k . A zene és a t o r n a
kivételé-
v e l a többi s z a k k é p z é s a f e l s ő f o k o n történő o k t a t á s r a is f e l j o g o s í t . A k ö v e t k e z ő .szakkombinációk l é t e z n e k :
hittan-történe-
lem, svéd-angol, matematika-fizika, kémia-biológia,
társadalmi
ismeretek-földrajz, ha valaki a 4. szemeszterben a matematikát v á l a s z t j a , a 6 . s z e m e s z t e r b e n végzi a f i z i k a
szakot.
A z u p p s a l a i f ő i s k o l a a k ö v e t k e z ő t a n t e r v szerirít dol-gozik: szaktárgy kötelező
szakok
. svéd
220
angol
160
matematika orientáló
65
szakok
hittan
60
társadalmi ismeretek
25
történelem
25
földrajz
25
biológia
50
kémia
25
fizika
25
k é p - és formamunka-
120
zene
50
torna
50
0bliga 1 torische W a h l
kurse,
kötelezően választott szak hittan, svéd, matematika, kémia vagy dalmi ismeretek
társa140
59
történelem, angol, fizika, biológia, földrajz
140
zene, torna
150
Pedagógia p s z i c h o l ó g i a , általános pedagógia, általános metodika
175
iskola egészségtan
125
Metodika kötelező
szakok
svéd
50
angol
30
matematika
40
o r i e n t á l ó s z a k o k és az e g y ü t t e s tanitás metodikája
"
77
techn. eszközök
15
szépirás
16
Kötelezően választott
szakok
h i t t a n , svéd, matematika, fizika v a g y t á r s a d a l m i i s m e r e t e k
20
történelem, angol, fizika, biológia, földrajz
20
összesen
1785
Praxis_ gyakorlati periódus
Ca
gyakorlati szemeszter
320 ó r a Ca
•
425
óra
A p e d a g ó g u s k é p z é s u . a z m i n t az. a l s ó f o k u
oktatásnál
G y a k o r l a t i k é p z é s : 10 h é t h o s p i t á l á s és o k t a t á s - 1 hét a 2. szemeszterben • - 2 hét a 3 . s z e m e s z t e r b e n - 3 hét a 4. szemeszterben ,
- 4 hét a 6 . szemeszterben
A k i k k o r á b b a n v é g e z t e k a régi o k t a t á s i s z i s z t é m a , s z e r i n t , a z o k s z á m á r a külön t o v á b b k é p z é s t
szerveznek.
60 Szaktanárképzés A f e l s ő f o k o n o k t a t ó s z a k t a n á r o k t ö b b s é g e az e g y e t e m e n s z a k m a i f e l k é s z í t é s t . De t a n í t h a t t a k a f e l s ő f o k o n , a
kapott
középfokon
oktatásra jogosító végzettséggel i s . A pedagógusképzés a tanárképző főiskolákon történt Göteborgban, L i n k ö p i n g b e n , M a l m ő b e n , S t o c k h o l m b a n , U m e á b a n és U p p s a l á b a n . A s z a k t a n á r i á l l á s
elnyeré-'
s é h e z a . j e l ö l t e k n e k b i z o n y í t a n i kell a f e l k é s z ü l t s é g ü k e t
2-3
szakban. Szakcsoport: svéd -
3 . szak
kereszténységismeret
történelem vagy
földrajz
földraj z
svéd-történelem svéd-angol vagy német vagy francia
történélem vagy
angol-német
francia vagy
földrajz
társadalomismeret
v . történelem, vagy
földrajz
német v . u . a . f e n t e b b
angol-francia
• .
k e r e s z tény ségisrneret-történelem
társadalomismeret v . földrajz
társadalomismere t-történelem
kereszténységismeret v . föld-
biológia-kémia
matematika-fizika v . földrajz
matematika-fizika
kémia v . földrajz,
raj z
.
matematika-kémia
fizika-földrajz v . biológia
kémia-fizika
matematika v . földrajz
Ettől lehetett eltérés a gimnáziumi mérnökök, közgazdasági oktatók képzésében, akiket többnyire a szakpedagógiai
intézetek-
ben képeztek. Mindkét helyen szaktanárrá képezték őket az általános iskola felső tagozatára, vagy szakközépiskolába. A
képzé-
s ü k 2 s z e m e s z t e r b e n t ö r t é n i k , az e l s ő b e n s z a k m a i , a m á s o d i k b a n pedagógiai képzést
kaptak.
A s z a k t a n á r o k k i k é p z é s e s z a k m a i és p e d a g ó g i a i r é s z r e
oszlik.
A képzés a b ö l c s é s z k a r o n t ö r t é n t , a m e l y e n 1 9 6 9 ó t a u j , f e s z i tett oktatási rend l é t e z e t t . Akik pedagógusok akarnak l e n n i , m á r a szakmai képzés idején látogathatják a pedagógiai, didaktikai • kurzusokat. A szakmai képzettséget természetesen esti, levelező formában is meg lehet
szerezni.
61 A gyakorlati pedagógiai kiképzés.az egyetem befejezése u t á n k e z d ő d ö t t -a t a n á r k é p z ő f ő i s k o l á n . I d e további 3 é v e s s z a k m a i tanulmány u t á n f e l v é t e l i v i z s g á v a l l e h e t e t t b e j u t n i , A képzés a b ö l c s é s z k a r o k k a l s z o r o s e g y ü t t m ű k ö d é s b e n t ö r t é n t . I d e jöhettek
t a n u l n i á l t a l á n o s i s k o l a i tanárok i s k e t t ő
szemeszte-
res főiskolai tanulás u t á n , nem különben.a diplomás mérnökök-is m e g s z e r e z h e t t é k a p e d a g ó g u s k é p z e t t s é g e t . T e k i n t e t t e l az á l t a lában kétszeres túljelentkezésre, a bejutás felvételi
vizsgával
történt. A k é p z é s kettő s z e m e s z t e r e s , e n n e k k e r e t é b e n e l m é l e t i és gyakorlati képzés A- k é p z é s
folyt.
tárgyai:
Elméleti: - pedagógia, metodika /didaktika/ technikai használata, retorika nyelvi
segédeszközök
készség
- m e t o d i k a i / d i d a k t i k a i / k é p z é s .minden v á l a s z t o t t s z a k o n / 2 - 3 / á l t a l á n o s . i s k o l a i , g i m n á z i u m i és s z a k i s k o l a i
.
szin-
ten is .történik. Gyakorlati:
v
- hospitálás - tanitási
gyakorlat
- g y a k o r l ó fél év. / á l t a l á b a n
több
iskolatípusban/
Metodika /didaktika/
1 2 0 óra.
Pedagógia
75 ó r a
Technikai segédeszközök használata
15 ó r a
Gyakorlat: hospitálás
60 ó r a
oktatás
45-60
A z első s z e m e s z t e r 3 p e r i ó d u s b ó l
óra
állt:
első p e r i ó d u s
3 hét
második periódus
általános iskolai felső
szakvezetővel
harmadik periódus
gimnázium
A j e l ö l t m i n d e n p e r i ó d u s b a n n é h á n y órát
tagozat
tanitott.
A m á s o d i k s z e m e s z t e r e n , a. g y a k o r l ó s z e m e s z t e r b e n a j e l ö l t , m e g i s m e r t e a t a n u l ó i t , e k k o r m i n t e g y 14-16 h e t i órát
tanitott.
a s z a k v e z e t ő f e l ü g y e l e t é v e l . E m e l l e t t 30-50 ó r á t h o s p i t á l t
saját'
62 s z a k v e z e t ő j é n é l vagy m á s t a n á r n á l és e l k é s z í t e t t 1 - 2 s z e m e s z t e r m u n k á t , a m e l y e t a s z e m e s z t e r v é g é n b e m u t a t o t t . A j e l ö l t e t és a s z a k v e z e t ő t a g y a k o r l a t előtt a m u n k á r a k ö z ö s k o n f e r e n c i á n készítették. A jelölt értékelése a gyakorlati szemeszter
fel-
során
történt. 1 9 7 0 ó t a L i n k ö p i n g b e n á l t a l á n o s i s k o l a i t a n i t ó k s z á m á r a ia v a n két s z e m e s z t e r e s p e d a g ó g u s k é p z é s : az első s z e m e s z t e r
elméle-
ti / p e d a g ó g i a i , m e t o d i k a i , d i d a k t i k a i , n y e l v i / k é p z é s b ő l á l l , a m á a o d i k s z e m e s z t e r b e n a j e l ö l t e k h o s p i t á l n a k és
tanítanak.
A s p e c i á l i a s z a k o k "tanárainak k é p z é s e k ü l ö n r e n d s z e r
sze-
rint- t ö r t é n t , a m i azt j e l e n t i , h o g y 3 éves g y a k o r l a t i m u n k a u t á n 1 - 3 a z e m e a z t e r b e n f o l y t a k é p z é s ü k . Az uj
pedagógusképzésirend-
a z e r b e n az o s z t á l y t a n í t ó t , a s z a k t a n á r t és a s p e c i á l i s
tanárt
pedagógiából egyaránt a tanárképző főiskolán képezik. A kiképzés a azakpedagógiai intézetekben
történt.
A képzés előfeltétele általános iskolai végzettség v a g y
en-
n e k m e g f e l e l ő f e l k é a z ü l t a é g , 22 évea é l e t k o r é a - l e g a l á b b 7 évea g y a k o r l a t a v á l a s z t o t t s z a k b a n . A képzéa 33 h é t i g tart éa 3 r é s z ből áll: I . 15 h e t e s e l m é l e t i f e l k é s z í t é s / e l ő a d á s éa s z e m i n á r i u m • p s z i c h o l ó g i á b ó l , p e d a g ó g i á b ó l , á l t a l á n o s éa s p e c i á l i s m e t o d i k á b ó l és d i d a k t i k á b ó l , k u l t u r á l i s és t á r s a d a l m i o r i e n t á l á s t é m a k ö r é b ő l , i » iakolai egészségtanból, munkave'zetésből, a munkaerő piac helyzetéről, stb./ I I . 15 h é t i g " a a a z i a z t e n a t a n á r " . Ez idő alatt
hoapitál,
t a n u l éa m e g h a t á r o z o t t i d e i g m u n k a v e z e t é a t '
gez a.választott szakban azakvezető
vé-
felügyéle-
tével. I I I . A kurzua 3 hetes iamétléssel
zárul.
A tcVbbi a z a k o k t a t ó t / k e r e s k e d e l m i , g é p i r ó , e g é s z s é g ü g y i
se-
g é d e r ő , a a a z i a z t e n a o k t a t ó , atb./ a m e g f e l e l ő a z a k m a i éa ál.talán o s m ü v e l t a é g . b i z o n y i t á s a u t á n á l t a l á b a n 15 hetea p e d a g ó g i a i kurzuson képezik.
63
A gyakorlati szakok tanárainak
képzése i
A 6 0 - a s é v e k b e n k é p e z t é k a ra.jz, t o r n a , z e n e , fa- é.s m u n k a , t e x t i l , h á z t a r t á s , g y e r m e k g o n d o z á s , v a r r á s sz,aktaaámi't. A képzés i d ő t a r t a m a v á l t o z ó . A r a j z t a n á r o k a t p l . külön intéz e t b e n k é p e z i k 3 e s z t e n d e i g . F e l v é t e l 18-30 év k ö z ö t t i korba-tá^r és egy é v e s e l ő k é s z í t ő kurzus az e l ő f e l t é t e l . H a s o n l ó a h e l y z e t a t o r n a t a n á r o k n á l i s . N e k i k a tanári v i z s g a előtt
testnevelési
f ő i s k o l á t k e l l e t t v é g e z n i . A k é p z é s ü k f o n t o s a b b r é s z e i : anató-' m i a , f i z i o l ó g i a , p s z i c h o l ó g i a , p e d a g ó g i a , s z o c i o l ó g i a , egész-
.
ségügy i s m e r e t e k , a sport és t e s t n e v e l é s e l m é l e t e , meto-dikája és g y a k o r l a t i t a n i t á s . A nagy é r d e k l ő d é s t m u t a t j a , hogy 196@
jelentke&hetnek,
s f e l v é t e l i v i z s g á v a l j u t h a t n a k be az i n t é & e t b e . A fatr é,a yasip.ari s z a k o k t a t ó k a t k e t t ő . s z e m e s z t e r e s
kurzu-
son k é p e z t é k . A k é p z é s t á r g y a i : . s v é d , t á r s a d a l o m i s m e r e t e k , mat e m a t i k a , f i z i k a , k é m i a , p s z i c h o l ó g i a , p e d a g ó g i a , s-zakrajz, r a j a t e c h n i k a , m u n k a m e t o d i k a / d i d a k t i k a / , a n y a g a , s z e r s z á m - és g é p i s m e r e t , és t o r n a . E l ő f e l t é t e l a 20 é v e s k o r , á l t a l á n o s iskolai v é g z e t t s é g és v a s vagy a s z t a l o s s z a k m u n k á s k é p z ő
iskola
e r e d m é n y e s b e f e j e z é s e . A s z a k t a n á r i v i z s g á i g 5 éves a tanu,lási i d ő . E b b ő l 3 év s z a k k é p z é s k ö z p o n t i i s k o l á b a n , egy év kié'gészitő k é p z é s v a l a m e l y i k s z a k i s k o l á b a n , és 1. év a p e d a g ó g i a i képzés
időtartama.
A többi szaktanári k é p z é s n é l / t e x t i l , háztartási
ismere-
t e k , gyermekápolás,- v a r r ó , stb./ a f e l v é t e l e l ő f e l t é t e l e l á n o s i s k o l a i v é g z e t t s é g és a v á l a s z t o t t t e r ü l e t e n
álta-
szakkép-
zettség b i z o n y i t á s a . A képzés k ü l ö n b ö z ő : a h á z t a r t á s i isme.re,teket o k t a t ó k n á l az á l t a l á n o s i s k o l a , m i n i m u m 19 éves é l e t k o r , egy s z e m i n á r i u m a h á z i a s s z o n y o k i s k o l á j á b a n , 5 h ó n a p o s v i d é k i h á z t a r t á s i i s k o l a , 6 h ó n a p o s g y a k o r l a t k ó r h á z i .konyhán, 2 hónapos g y a k o r l a t n a g y ü z e m i k o n y h á n v a g y k a t o n a i , i l l e t v e m á s nagy k ö z é t k e z t e t é s i i n t é z m é n y b e n . A g y e r m e k g o n d o z ó és textiles oktatók'képzése 3 évig t a r t . A pedagógiai képzésük a szakpedagógiai intézetben
történik. Azoknak a pedagógusoknak a kéüzése.
64 a k i k - a s z a b a d idő k u l t u r á l t e l t ö l t é s é n e k s z e r v e z é s é v e l 'foglalk o z n a k , 1 9 h é t i g tart egy erre a c é l r a l é t r e h o z o t t
intézetben.
E z e n b e l ü l p e d a g ó g i ai képzést k a p n a k 12 h é t i g / e l ő a d á s é s szeminárium pszichológiából, pedagógiából, metodikából,
társadal-
mi orientálódás témaköréből, higiénia, b e s z é d t e c h n i k a ,
tanitá-
si g y a k o r l a t o k l á t o g a t á s a / ; e z u t á n 5 h e t e s h o s p i t á l á s o n és ta-nitási gyakorlaton vesznek részt szakvezető irányításával, majd 2 hetes időtartamú ismétlés következik. Emellett külön képezik a m e z ő g a z d a s á g i és k e r t é s z e t i
szakoktatókat.
Az a d a t f e l d o l g o z ó p e d a g ó g u s o k k é p z é s e . E z a k é p z é s i
forma
1 9 6 9 ó t a l é t e z i k . F e l v é t e l e l ő f e l t é t e l e s z a k v é g z e t t s é g , egy é - . v e s g y a k o r l a t vagy g i m n á z i u m i v é g z e t t s é g és " h o s s z ú A k é p z é s egy évig tart a k ö v e t k e z ő t a n t á r g y a k b ó l :
gyakorlat".
adminisztrá-
ció, információelmélet, számitógépek ismerete, általános
prog-
r a m o z á s , a p r o g r a m o z á s n y e l v e , r e n d s z e r m u n k a , angol- s z a k n y e l v , pszichológia, pedagógia, metodika /didaktika/, tanitási lat,
gyakor-
képzéstervezés.
Az o k t a t á s ü g y d o l g o z ó i n a k
továbbképzése
A t o v á b b k é p z é s s e l S v é d o r s z á g b a n az o k t a t á s ü g y i u m , a 24 m e g y é b e n m ű k ö d ő
minisztéri-
továbbképzési kabinet, illetve a peda-
gógiai főiskolák mellett szervezett szakosztályok
foglalkoznak.
Az 1 9 6 8 - a s é v b e n a k ö v e t k e z ő
indították:
tipusu t a n f o l y a m o k a t
1/ s z ü n i d e i t a n f o l y a m - á l t a l á b a n e g y h e t e s , . p e d a g ó g i a i , m ó d s z e r t a n i , e s e t e n k é n t s z a k t á r g y i k é r d é s e k k e l is f o g l a l k o z o t t . 2/ F o l y a m a t o s p o s t g r a d u á l i s sok továbbképzés
tanfolyam a beiratkozott
.
pedagógu-
céljából.
3/ K í s é r l e t i t a n f o l y a m o k , m e l y e k a t o v á b b k é p z é s s p e c i á l i s p r o b l é m á i v a l f o g l a l k o z t a k / p l . az o k t a t á s i s e g é d e s z k ö z ö k
vizsgála-
ta/. 4/ A l e g i g é n y e s e b b n e k a s z e m e s z t e r e n k é n t t a r t o t t 2-3 h e t e s folyamok
tan-
látszottak.
5/ E z e n k í v ü l esti t o v á b b k é p z ő
tanfolyamok
működtek.
6/ A n a g y o b b g y a k o r l a t t a l r e n d e l k e z ő p e d a g ó g u s o k
számára-az
egyes s z a k t á r g y a k b ó l 2-6 n a p o s t a n f o l y a m o k a t i n d í t o t t a k . E z e k e t évközben vagy nyári szünetben rendezték. Az újonnan kinevezett • i g a z g a t ó k és az i s k o l a többi a d m i n i s z t r á t o r a s z á m á r a 2 h e t e s , tanfolyamot
«1
tartanak a munkájukkal kapcsolatos alapvető
kérdé-
65
s e k r ő l . E z e n kivül t a r t a n a k a t a n á r j e l ö l t e k s z a k v e z e t ő i
számára
tanfolyamokat. Az á l t a l á n o s i s k o l a f e l s ő t a g o z a t u
tanárai és a m ű s z a k i
gyakat oktatók számára megyei, járási összevont
tár-
tanfolyamokat
r e n d e z t e k p e d a g ó g i a i és m ó d s z e r t a n i k é r d é s e k r ő l , i l l e t v e a szakt á r g y a k o k t a t á s á r ó l . A t a n f o l y a m i d e j é r e a tanév f o l y a m á n ra mentesíteni lehetett a tanítási kötelezettség alól. A lyamon többnyire külső előadok dolgoztak, a munka
5'naptanfo-
tanulókörökben
f o l y t , a m e l y e k e t a h e l y i i s k o l a t a n á c s k é p v i s e l ő j e vezetett;. A továbbképzés formája a tanácsadási /szakfelügyelői/
látogatás,
illetve a bemutató órák rendszere. A továbbképzés alapvető
köve-
t e l m é n y e i t az uj t a n t e r v e k b e v e z e t é s e i b ő l adódó f e l a d a t o k h a t á r o z t á k m e g , m e s s z e m e n ő e n f i g y e l e m b e v e s z i a .pedagógusok i g é n y é i t i s . A pedagógusok igényeit a tanácsadók, szakfelügyelők g y ű j t ö t t é k és e l j u t t a t t á k a t o v á b b k é p z é s i
össze-
központokba.
G y a k r a n v i s s z a t é r ő v i t a v o l t a svéd k ö z o k t a t á s b a n és a zés l e g j o b b f o r m á j á n a k m e g h a t á r o z á s a . E g y e s e k r ö v i d
szerepét hangsúlyozták, szerintük egyéb formák helyett n y i és i n f o r m á c i ó s a n y a g o k a t k e l l a p e d a g ó g u s o k
továbbkép-
tanfolyamok tanulmá-
rendelkezésére,
b o c s á j t a n i ö n k é p z é s ü k s e g í t é s e c é l j á b ó l . E z a n n á l is f o n t o s a b b , m e r t m i n d e n f a j t a t o v á b b k é p z é s á l t a l á b a n csak t é n y k ö z l é s b ő l , táj é k o z t a t á s b ó l á l l és a p e d a g ó g u s o k o n m ú l i k , hogy m e n n y i r e magukévá az ismertetett anyagokat. A továbbképzés
•
teszik
.
s z e r v e z e t i f e l é p í t é s é b e n S v é d o r s z á g o t 6 te-
r ü l e t r e o s z t o t t á k , m i n d e n t e r ü l e t n e k v a n egy p e d a g ó g i a i
fakultá-
s a és e z e n b e l ü l egy t o v á b b k é p z é s i r é s z l e g e : . S t o c k h o l m , L i n k ö p i n g , M a l m ö , G ö t e b o r g , U p p s a l a és U m e a . F o l y a m a t o s a n
elmélyült
a t e r ü l e t e n b e l ü l i e g y ü t t m ű k ö d é s a j á r á s o k , m e g y é k és a f a k u l tások
között.
'o
A t e r ü l e t e k e n b e l ü l i t o v á b b k é p z é s i ré'szleg l e g f ő b b
felada-
ta a t a n á c s a d ó k / s z a k f e l ü g y e l ő k / ' t o v á b b k é p z é s e . Az é v k ö z i
to-
v á b b k é p z é s t a r t a l m á é r t , m e g s z e r v e z é s é é r t a t e r ü l e t i j á r á s i okt a t á s ü g y i s z e r v e k f e l e l ő s e k . A 6 0 - a s é v e k b e n a helyi, s z e r v e k is e g y r e n a g y o b b f e l a d a t o k a t k a p t a k a p e d a g ó g u s o k
továbbképzé-
sének s z e r v e z é s é b e n - természe te.sen a k ü l ö n b ö z ő t e r ü l e t i
szer-
v e k k e l e g y ü t t m ű k ö d v e . A j á r á s i o k t a t á s i osztály s z e r v e z i az e s t i • továbbképzési tanfolyamokat is. Ezen
tanfolyamok
vezetőinek
66 egy-egy hetes központi tanfolyamot szerveznek. A
kifejezetten
pedagógus továbbképzéssel foglalkozó személyzet összetétele e g y h á z i a k o n kivül/ a z a l á b b i a k b ó l á l l : a z o k t a t á s ü g y i
/az
miniszté-
r i u m b a n l é v ő s z a k i g a z g a t ó b ó l , v a l a m i n t a m e l l e t t e d o l g o z ó kilenc munkatársából
t o v á b b á a p e d a g ó g i a i f a k u l t á s o k o n l é v ő hat
továbbképzési igazgatóból, a továbbképzési igazgató
helyettesé-
b ő l , v a l a m i n t a j á r á s i o k t a t á s i o s z t á l y o n d o l g o z ó 24 i g a z g a t ó b ó l / e z e k közül h é t t e l j e s e l f o g l a l t s á g g a l , . 1 7 p e d i g
részleges
elfoglaltsággal kötelező óraszámának háromnegyed részében
dolgo-
zik a h i v a t a l b a n / . I d e t a r t o z i k m é g 210 t a n á c s a d ó , a k i k a z á l t a lános iskolai tanárok továbbképzésével foglalkoznak, kötelező óraszámuk
felében.
A pedagógusképzésben gyakran használták a továbbképzés
so-
rán használt anyagot, ami.nagymértékben hozzájárult a jelöltek m e g f e l e l ő f e l k é s z i t é s é h e z . B á r az á l t a l á n o s i s k o l a f e l s ő t á r a és a k ö z é p i s k o l á k b a á l t a l á b a n az e g y e t e m . k é p e z e t t
tagoza-
tanárokat,
a tanárok t o v á b b k é p z é s e is a p e d a g ó g i a i f a k u l t á s o k o n t ö r t é n t a z egyetemekkel együttműködésben. A szakiskolai tanárok
továbbkép-
zése a p e d a g ó g i a i i n t é z e t e k és a s z e m i n á r i u m o k e g y ü t t e s zésében
szerve-
történt.
A továbbképzés méretei, terjedelme A t a n f o l y a m o k t e v é k e n y s é g é t az alábbi k i m u t a t á s
szemlél-
teti : Tanfolyamok
A t a n f o l y a m o n e l t ö l t ö t t napoks z á m a egy é v a l a t t - 1 9 6 8
Nyári tanfolyamokon
.37.000
Évközi tanfolyamokon
,
22.000
r
Kurzusok
'
•
Esti kurzusok
12.000
Idősebb pedagógusok
számára-
rendezett kurzusok
20.000
Igazgatók továbbképzése Tanulmányi vezetők
1.000
számába
tanfolyamok
5.000 Összesen:
100.000
67 . A szakirodalom önálló tanulmányozásában évente 3.000 pedag ó g u s v e t t r é s z t . Az erre f o r d i t o t t i d ő 30-400 órát tesz k i . Tanulmányi napok, tanfolyamok A h e l y i i g a z g a t á s i s z e r v e k nem m i n d e n e s e t b e n
engedélyezik
az ö s s z e s p e d a g ó g u s o k n a k a s z á m u k r a t ö r v é n y e s e n ' b i z t o s í t o t t
to-
v á b b t a n u l á s i n a p o k a t . B e c s l é s e k szerint S v é d o r s z á g b a n 80 e z e r p e d a g ó g u s b ó l á t l a g b a n 3 - 4 t a n u l m á n y i nap jut évente e g y - e g y p e d a g ó g u s r a , anii 300 e z e r t a n u l m á n y i n a p o t j e l e n t . .
. •
A továbbképzési tanácsadók munkája A t a n á c s a d ó k k ö t e l e z e t t s é g e h e t i h á r o m n a p . -Nehéz l e n n e m e g á l l a p í t a n i , h o g y e b b ő l m e n n y i jut a t a n á c s a d á s r a . A z á t l a g k b . h e t i két n a p b a n á l l a p i t h a t ó m e g az igko].ai év 40 h e t e aláitt Tekintett-el a r r a , hogy a t o v á b b k é p z é s i t a n á c s a d ó k s z á m a 2 0 0 , ez azt j e l e n t i , h o g y 19 e z e r m u n k a n a p o t s z e n t e l n e k a
tanácsadásnak
Maguknak a tanácsadóknak a továbbképzése, valamint
a.ter-
vező munkában való.részvételük idejük egyharmadát t ö l t i k i , ami k b . 9.500 munkanapot A továbbképzés
jelent.
költségei
A t o v á b b k é p z é s s e l k a p c s o l a t o s á l l a m i d o t á c i ó k b . 26 m i l l i ó svéd k o r o n á t tett ki az é v t i z e d f o r d u l ó j á n . A t a n f o l y a m o k
idejé
r e s z ó l ó h e l y e t t e s í t é s i b é r e k évente 20-30 m i l l i ó s v é d k o r o n á t j e l e n t e t t e k . A k ö z v e t l e n k o m m u n á l i s b e r u h á z á s o k 10 m i l l i ó koronára
svéd
becsülhetők.
A svéd o k t a t á s ü g y , p e d a g ó g u s k é p z é s és t o v á b b k é p z é s az iparr i l a g f e j l e t t tőkés o r s z á g o k s o r á b a n a z egyik a l e g i n k á b b
ta-
nulmányozásra m é l t ó k n a k . Számos elemét hasznosítani lehet - meg felelő adaptációval - nálunk
is.
68
r o d a 1 o m
A s v é d o r s z á g i a l s ó - , és k ö z é p f o k ú o k t a t á s 1 9 7 0 / 7 1 . é v i költségvetésének tervezete. Aktuellt fran
Skolöverstyrelsen,
1969. augusztusi különszáma 95. p . Az i s k o l a ü g y és a p e d a g ó g u s k é p z é s S v é d o r s z á g b a n . F e l s ő o k t a t á si P e d a g ó g i a i K u t a t ó k ö z p o n t , B p . 1 9 7 2 . UNESCO Statistical Yearbook,. 1 9 6 9 . A svéd p e d a g ó g i a i f ő i s k o l á k m ű k ö d é s i s z a b á l y z a t a . = A k t u e l l t fran Skolöverstyrelsen 1968/69. N o . 21. 1-37 .p. Az uppsalai
tanitóképző főiskola
•
óraterve.
L a r a r h ö g s h d e n i U p p s a l a . Eu i n f o r m a t i o n s s k r i f t f ö r
studérande
pa klasslararlingen, Uppsala 1969. 1 - 3 8 . p . A z O P K M n é h á n y e témájú
fordítása.
H o r s t H ö r n e r : D e m o k r a t i s i e r u n g der S c h u l e i n S c h w e d e n . V e r l a g Julius Beltz Weinheim - Berlin - Basel 1 9 7 0 . 414 p . + 6 2 . p . melléklet
Янош Конц:
69
Система образования и подготовка педагогических кадров в Швеции в период до конца 1960-х годов
В становлении шведской нации значительную роль играла куль тура, а в рамках ее - система образования. Роадающаяоя буржуа постоянно заботилась об обучении своих детей. Срок обязательно обучения постепенно возраотал до тех пор, пока в 1936 году н вышел закон об обязательном школьном образовании до 12-14- лет, который в 1950 году был модифицирован. По этому закону обяза тельное школьное обучение продолжается 9 лет. Данная отатья проолеживает систему образования до конца 1960-х годов. Большое значение придавали материальным предпосылкам (условиям), приоритетам развития, научным исследованиям, а в рамка этого - оочетаемости центрального и местного развития системы обучения. Школы стали пригодны и в культурных, коммунальных функциях. Поотепенно воздавались детокие оады (предворяющив.школы), которые в 1960-х годах посещало 15 % 4-6-летних детей. Обучение 7-16-летних детей к 1970-ому году достигло 99 В период 3 x 3 года обязательное количество уроков в неделю колеблется между 20-35 чаоами, в классах, где занимаются 25-30 человек, В старших клаооах о обязательным количеством часов поотепенно сформировывалась разветвленная факультация. В 1970 г. 62 % учащихоя 16-19-летнего возраста училоо в ореднях учебных заведениях; 27 % молодежи 19-24-летнего воэраота - в оиотеме выошего образования. Подготовка педагогических кадров являетоя задачей 24 облаотных кабинетов-, которые сотрудничают с 6-ю педагогичеокими факул тетами, а также - о местными органами оиотемы народного образ вания.
70
János Koncz D a s B i l d u n g s w e s e n und die L e h r e r b i l d u n g i n S c h w e d e n b i s zum E n d e der 1 9 6 0 - e r J a h r e Bei der Herausbildung der schwedischen Nation
spielte
die K u l t u r u n d i m m e r h a l b d i e s e r d a s Bildungsweseri eine bedeutende R o l l e . Das aufstrebende Bürgertum dehnte die S c h u l u n g seiner K i n d e r n a c h und. n a c h a u s . D i e D a u e r d e r Schulpflicht wurde immer mehr erhöht bis 1936 ein Gesetz über die S c h u l p f l i c h t b i s z u m A l t e r v o n 12-14 J a h r e n i n Kraft, t r a t , w e l c h e s i m G e s e t z v o n 1950 a u f eine 9 - j ä h r i g e S c h u l p f l i c h t
•
g e ä n d e r t w u r d e . Die S t u d i e f o l g t der E n t w i c k l u n g défs B i l d u n g s w e s e n s b i s zum E n d e d e r 1 9 6 0 - e r J a h r e . G r o s s e r W e r t w u r d e auf d i e m a t e r i e l l e n
Voraussetzungen,
die P r i o r i t ä t e n der E n t w i c k l u n g , die wissentschaftli.che F o r s c h u n g u n d i n n e r h a l b d i e s e r auf die H a r m o n i e v o n u n d l o k a l e n E n t w i c k l u n g e n g e l e g t . Die S c h u l e n w u r d e n
'
zentralen befähigt,
a u c h a n d e r e k u l t u r e l l e F u n k t i o n e n und D i e n s t l e i s t u n g e n
zu
erfüllen. Stufenweise wurden Kindergärten /Vorschulen/
gebaut,
in w e l c h e in den' 1 9 6 0 - e r J a h r e n e t w a 1 5 % d e r 4 - 6 - j ä h r i g e n
.
K i n d e r g i n g e n . Die A u s b i l d u n g der 7.-16-jährigen e r r e i c h t e 1 9 7 0 99 % . I n e i n e r 3x3 - j ä h r i g e n P e r i o d e s c h w a n k t die A n z a h l der obligatorischen'Stunden
z w i s c h e n 20 u n d 3 5 , d i e K l a s s e n -
stärke. z w i s c h e n 25 u n d 3 0 . I n der O b e r s t u f e hat s i c h h e b e n • •den o b l i g a t o r i s c h e n S t u n d e n s t u f e n w e i s e e i n u m f a s s e n d e r fakultativer»"Unterricht e n t w i c k e l t . . .1970 l e r n t e n &2% d e r 1 6 - 1 9 J ä h r i g e n in d e n E i n r i c h t u n g e n des M i t t e l s c h u l w e s e n s u n d •der 1 9 - 2 4 - J ä h r i g e n
27%
in denen des H o c h s c h u l w e s e n s .
D i e W e i t e r b i l d u n g der P ä d a g o g e n ist A u f g a b e der 24 B e z i r k s k a b i n e t t e , welche mit den 6 pädagogischen b z w . den lokalen Organen des Bildungswesens
Fakultäten
zusammenarbeiten.
71
Kékes Szabó Mihály
KÖZÉPISKOLAI TANULÓK ISKOLÁN KÍVÜLI KAPCSOLATAINAK
TÁRSAS
SZÍNTEREI
A tanulók személyiségfejlődésére ható iskolán kivüli n y e z ő k s z e r e p é n e k és j e l e n t ő s é g é n e k a kérdései az u t ó b b i
tékét
évtizedben kerültek a társadalmi érdeklődés előterébe. A problémakör tanulmányozásának fontosságát dokumentumok sora hangsúlyozta, illetve
hangsúlyozza.
M e g í t é l é s ü n k s z e r i n t r e n d k í v ü l ö s s z e t e t t e k , e s e t e n k é n t ped i g m é g r e g i o n á l i s a n is e l t é r ő e k a z o k az o k o k , a m e l y e k a
tanu-
l ó k i s k o l á n k i v ü l i m a g a t a r t á s á n a k és t e v é k e n y s é g é n e k a v i z s g á latára inspirálják napjaink kutatóit. /Pl.: a közművelődési intézmény hálózart e r e d m é n y e s e b b m ű k ö d é s e é r d e k é b e n a d a t o k g y ű j t é se a f i a t a l o k s z a b a d i d ő s s z o k á s a i r ó l ; a z i s k o l á n k i v ü l i n e v e l é si tényezők s z e r e p é n e k ós h a t á s á n a k a f e l t á r á s a ; a z i s k o l á n v ü l i k ö r n y e z e t és a t á r s a d a l m i b e i l l e s z k e d é s k ö z ö t t i gésrendszer. vizsgálata
ki-
összefüg-
stb./
Az i s k o l á n k i v ü l i t á r s a s - e g y ü t t m ű k ö d é s i
szinterek
sának jelentőségét Korotov V . M . megfogalmazásával a b b a n l á t j u k , hogy e t e v é k e n y s é g i s z i n t e r e k
kutatá-
egyetértve
személyiségformáló
hatásaival a nevelési folvamat során feltétlenül
számolnunk
72 k e l l , s b i z t o s í t a n i kell a n n a k a l e h e t ő s é g é t , h o g y a k e d v e z ő t len hatásokat csökkentsük, illetve kiküszöböljük, a kedvező h a tásokat pedig beépitsük a pedagógiai
eszközrendszerbe.
/Korotov, V: M . 1974./ tanulók iskolán kívüli tevékenységi
szinte
r e i n e k a k u t a t á s a k o r azt a célt tüztük m a g u n k e l é , h o g y
A középiskolai
feltár
j u k , bizonyos szempontok alapján jellemezzük azokat a társas tevékenységeket, szabadidő eltöltési kereteket, amelyekben a vizsgálatba bevont fiatalok számszerűen legjelentősebb jai
csoport
réaztvesznek. D o l g o z a t u n k b a n 24 C s o n g r á d m e g y e i k ö z é p i s k o l a a d a t a i alap
ján mutatjuk be az iskolán kivüli társas tevékenységi ket, s azok főbb
színtere
jellemzőit.
Felmérésünk volumene /adatgyűjtésünk 7225 tanulóra
ter-
jedt k i / , a vizsgálatba bevont tanulók aránya /mintánk a Csöng r á d m e g y e i g i m n á z i u m i és s z a k k ö z é p i s k o l a i t a n u l ó k 6 4 , 1 96—át. foglalta magába/ alapján ugy véljük, hogy adatfelvételünk - b i zonyos megszorításokkal - teljeskörünek nevezhető. Adatainkat . azonban a regionális sajátosságok miatt nem tekinthetjük
orszá
g o s é r v é n y ű n e k , a v i z s g á l t k ö z é p i s k o l a i k o r o s z t á l y r a m i n d e n vo. natkozasban
általánosithatónak.
A d a t a i n k s z e r i n t az i s k o l á n k i v ü l i szinterek alapvetően két csoportba
társas-együttmUködési
sorolhatóak.
Az egyik csoportot azok a tevékenységi szinterek amelyek valamely intézmény / p l . közművelődési, sport/ b e n b i z t o s í t j á k a s z a b a d i d ő f e l h a s z n á l á s á t . E z e k az
alkotják kereté-
általunk
i n t é z m é n y i , i l l e t v e i n t é z m é n y e s í t e t t k e r e t e k k ö z ö t t f o l y ó tevékenységek elnevezéssel megjelölt tevékenységek
lényegében
s z i n t é n két c s o p o r t r a b o n t h a t ó a k : m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t j ü k a t e v é k e n y s é g e k n e k egy o l y a n c s o p o r t j á t / p l . s z a k k ö r , m ű v é s z e t i
kör,
é n e k k a r , ( z e n e k a r , z e n e i s k o l a , i f j ú s á g i k l u b , h o b b y k ö r / , amelyekben a tevékenységet felnőtt, illetve választott irányítják. Másrészt - többnyire a közművelődési
vezetők
intézmények-
b e n és i f j ú s á g i k l u b o k b a n - v a n olyan t á r s a s t e v é k e n y s é g / d i s z k ó / , a m e l y e k b e n a f e l n ő t t e k j e l e n l é t e és s z e r e p e jebb a felügyeletre
szorítkozik.
is
legfel-
73 A t e v é k e n y s é g e k két j e l z e t t t i p u s á n a k b i z o n y o s f o k ú tárolását azért tartjuk indokoltnak, mert a pedagógiai
elha-
érte-,
l e m b e n v e t t s z e m é l y i s é g f o r m á l á s f e l t é t e l e i t c s a k az i n t é z m é n y i /intézraényesitett/
szabadidős tevékenységeknél
tartjuk
biztosítottnak. A szabadidős tevékenységi szinterek másik nagy
csoport-
j á t a s p o n t á n m ó d o n m e g s z e r v e z ő d ő l a k ó h e l y i b a r á t i k ö r ö k alkotják. A lakóhelyi baráti köröknél mérvadónak
tekintjük,
h o g y a f i a t a l o k r e n d s z e r e s vagy a l k a l m i t a l á l k o z á s a n i n c s intézményhez, illetve konkrét tevékenységhez
kötve.
/Ez azonban nem jelenti azt, hogy a lakóhelyi baráti
körök
t a g j a i e g y ü t t v a g y e g y é n e n k é n t n e m l á t o g a t j á k az e g y é b s z a badidős tevékenységi
szintereket./
Az iskolán kivüli tevékenységi szinterek jellemzése
előtt
- mintegy a korábban leirtak összegzéseként - megfogalmazzuk, hogy a vizsgált életkorú fiatalok személyisége alapvetően minőségileg különböző formában létező
két
társas-együttmüködési
k e r e t b e n f o r m á l ó d i k : e g y r é s z t a s z e r v e z e t t és vagy közvetve felnőttek által irányitott
közvetlenül
tevékenységekben,
másrészt pedig a spontán módon kialakuló, többé-kevésbé f ú z c s o p o r t o s k a p c s o l a t o k , b a r á t i körök
dif-
formájában.
/ K o n , I . S z . , 1 9 7 9 . 2 0 7 . 1./ 1 . Az iskolán kivüli társas tevékenység
intézményesített
formái A tanulói válaszok alapján nyolc olyan tevékenységi tér k ö r v o n a l a z ó d o t t , a m e l y b e n a t a n u l ó k j e l e n t ő s e b b vettek részt^ Természetesen
szín-
csoportjai
tevékenységi szinterenként
eltérő
v o l t a r é s z t v e v ő k a r á n y a és a k t i v i t á s u k f o k a . Ö s s z e s s é g é b e n a felmérésbe bevont
tanulók 8 0 - 8 5
j e l e z t e , h ^ g y e g y vagy
több i s k o l á n k i v ü l i t e v é k e n y s é g i körnek
tagja.
Az iskolán kivüli társas-együttmüködési
szinterek mind-
e g y i k é r e j e l l e m z ő v o l t , h o g y k ü l ö n b ö z ő é l e t k o r ú f i a t a l o k szabadidős tevékenységére adtak l e h e t ő s é g e t . További ségük, hogy polifunkcionálisaknak
jellegzetes-
t e k i n t h e t ő e k , a z a z fő i r á -
nyultságuk mellett az életkori igényekből fakadó egyéb
elvá-
74 r á a o k a t ia i g y e k e z t e k k i e l é g í t e n i . L é n y e g e s i s m é r v ü k m é g , h o g y a válaaztott tevékenyaégi forma, illetve azintér nem csupán a s z a b a d i d ő e l t ö l t é s é n e k m ó d j a és k e r e t e , h a n e m e g y b e n a ser.dül ő - , v a l a m i n t i f j ú k o r i s z e m é l y i a é g ö n k i f e j e z é a é n e k és az uj ' emberi kapcsolatok kialakításának az eszköze
is.
/ K o n , I . S z . , 1 9 7 9 . 2 1 6 . 1./ Adataink szerint a vizsgált tevékenységi szintereken á tanulók a k ö v e t k e z ő m e g o s z l á s b a n v e t t e k
részt.
l . a z . táblázat Az iskolán kívüli táraas tevékenységekben tanulók megoszlása a tevékenység
résztvevő
rendszeressége
alapján Tevékenységi azintér megnevezése
A tevékenységben v a l ó résztvétel jellege, aránya /%/ Alkalomltera v e s z Rendszeszerű részt res
Sportkör /egyesület/
22,8
15,1
62,1
Diszkó
13,4
41,3
45,3
B,4
22,9
68,7
Énekkar
5,5
3,1
91,4
Hobby
5,4
10,7
83,9
3,7
5,8
90,5
3,1
94,7
2,3
95,0
Ifjúsági
klub
kör
Művéazeti
kör
Zenekar
2,2
Zeneiskola
2,7
.
j
—
•
Az i s k o l á n k í v ü l i t e v é k e n y s é g i s z i n t e r e k e n v a l ó r é s z vétel rendszerességének
az a l a p v e t ő i s k o l a i b e s o r o l ó
zőktől való függését 2.sz. táblázatunkon tüntettük
ténye-
fel.
75
tel r e n d s z e r e s s é g é n e k f ü g g é s e az a l a p v e t ő Ii s k o l a i b e s o roló tényezőktől
22
/ X --próba/ -próba/ /X
T e v é k e n y s é g i szintér szintér megnevezése SS pp oo rr tt kk öö rr
A l a p v e t ő i s k o l a i b e s o r o l ó tényezők évfolyam t a n ,. e r e d m é n y ++
DD ii ss zz kk óó
--
ÉÉ nn ee kk kk aa rr
-
++
Zeneiskola
-
+
Ifjúsági
-
+
-
+
HH oo bb bb yy
••
++
kör kör
Művészeti
kör
Zenekar
klub
L a k ó h e l y i b a r á t i kör
A d a t a i n k j e l z i k , hogy m e g k ö z e l í t ő e n a t a n u l ó k
egynegyede
vett részt rendszeresen iskolán kivüli sportegyesületek munkáj á b a n . A r e g i o n á l i s s a j á t o s s á g o k / m e g y é n k b e n eléggé a l a c s o n y a s p o r t e g y e s ü l e t e k száma/ is s z e r e p e t j á t s z h a t t a k a b b a n , h o g y a' t a n u l ó k körében m a g a s a b b volt az i s k o l a i s p o r t k ö r ö k b e n r e n d s z e r e s e n t e v é k e n y k e d ő k n e k az a r á n y a , m i n t az i s k o l á n k i v ü l i s p o r t e g y e s ü l e t b e n . F i g y e l e m r e m é l t ó n a k t a r t j u k , h o g y az i s k o l a i s p o r t k ö r ö k a ' s p o r t e g y e s ü l e t e k n é l sokkal n y i t o t t a b b a k n a k tűnt e k . / E r r e u t a l t az i s , h o g y a l k a l o m s z e r ű e n az i s k o l a i sportkörök munkájában a fiatalok 27,3 % - a vett részt, a sportegyesületekben pedig csupán 15,1 %-uk./ i Az e g y e s t a n u l m á n y i k a t e g ó r i á k k ö z ö t t s z e m b e t ű n ő
eltéré-
s e k e t nem t a p a s z t a l u n k . A k ü l ö n b ö z ő t a n u l m á n y i e r e d m é n y ű tanulók m e g k ö z e l í t ő e n h a s o n l ó a n v e t t e k r é s z t r e n d s z e r e s e n , i l l e t v e , a l k a l o m s z e r ű e n az i s k o l á n k i v ü l i s p o r t e g y e s ü l e t e k
tevékenysé-
76 b e n . V i z s g á l a t u n k n a k e z e n eredményei r é s z b e n e l l e n t m o n d t a k a budapesti diákéletmódról készített felmérés adatainak. /A budapesti felmérésben a legjobb tanulók sportoltak l e g k e v é s b é . . G a z s ó - P a t a k i - V á r h e g y i , 1 9 7 1 . 1 8 1 . 1./ A z e l t é r é s
szerintünk
regionális sajátosságokkal magyarázható. Csongrád megyében budapestinél jóval behatároltabbak, s ebből adódóan
k ö n n y e b b e n á t t e k i n t h e t ő e k az i s k o l á n k i v ü l i s p o r t o l á s i s é g e k . A k ö z é p i s k o l á k C s o n g r á d m e g y é b e n , eléggé
a
sokkal lehető-
következetesen
élnek a z z a l a l e h e t ő s é g g e l , hogy az i s k o l á n k i v ü l i
sportkörök
látogatását meghatározott tanulmányi eredmény eléréséhez
kö-
t i k . E z e k k e l a t é n y e z ő k k e l m a g y a r á z h a t ó , h o g y a z i s k o l á n kív ü l i s p o r t k ö r ö k b e n a jó tanulók a r á n y a a l e g m a g a s a b b . K é t s é g telen a z o n b a n , hogy a nagyon gyenge tanulók is sziveaen eléggé magas arányban vesznek részt a sportegyesületek jában. Azt tapasztaltuk, hogy ezt a tanulói réteget
1
és munká-
ambicio-
n á l j a l e g i n k á b b az i s k o l á n k i v ü l i b i z o n y í t á s l e h e t ő s é g e , esetükben a s p o r t b é l i s i k e r i s k o l a i k u d a r c o k a t k o m p e n z á l ó
érték-
ké v á l h a t . / G a z s ó - r P a t a k i - V á r h e g y i , 1 9 7 1 . 1 8 1 . 1 . / Az i s k o l á k t o l e r a n o i á j á t és a s p o r t e g y e s ü l e t e k n e k az i s k o l á k k a l k i a l a k í t o t t jó k a p c s o l a t á t m u t a t j a , hogy a g y e n g e n u l ó k is t ö b b n y i r e l e g á l i s a n és r e n d s z e r e s e n
ta-
járhatnak a
sportegyesüle tekbe. A z iskolán kivüli sportköri munkát rendszeresen aránya évfolyamról-évfolyamra p.sz.
vállalók
csökken.
táblázat Az i s k o l á n k í v ü l i s p o r t e g y e s ü l e t i kénti
tagok
évfolyamon-
összetétele
Évfolyam megnevezése
A SDortegyeaületben folytatott tevékenység j e l l e g e és a r á a v a /%/ alkalomszerű rendszeres nem vesz részt 26,1
14,2
59,7
II . é v f o l y a m
24,4
15,0
60,6
I I I . évfolyam
20,3
16,0
63,7
I V . évfolyam
18,4
15,2
66,4
I . évfolyam 1
77 /A t-próba az iskolán kivüli sportkörben v a l ó
részvétel
r e n d s z e r e s s é g é b e n a z I . ó s I I . é v f o l y a m n a k a I I I . ós I V . évfolyamtól való szignifikáns különbségét
mutatta./
A d a t a i n k j e l e z t é k , h o g y i s k o l a t í p u s o n k é n t is e l t é r a s p o r t e g y e s ü l e t i t a g o k n a k a z a r á n y a . M i n d az i s k o l a i , m i n d p e d i g az i s k o l á n k i v ü l i s p o r t m u n k á b a n a g i m n a z i s t á k v o l t a k a l e g a k t í v a b b a k . / K ö z ü l ü k a z i s k o l a i s p o r t k ö r ö k e t 3 0 , 3 95-uk, a z iskolán kívülieket pedig 26,8 % - u k látogatta
rendszeresen.
A s z a k k ö z é p i s k o l á s o k k ö r é b e n e z a z arány 28,0
illetve 20,9 %
volt./ F e l m é r é s ü n k s z e r i n t az i f j ú s á g i k l u b o k a k e v é s b é
népszerű
szabadidős tevékenységek sorába, viszonylag kevés tanuló által említett szabadidős tevékenységi szintérként szerepeltek. Erre utalt az i s , hogy az iskolai klubokat a tanulók 5,1 i s k o l á n k í v ü l i e k e t p e d i g 8,4 % - a l á t o g a t t a
az
rendszeresen.
Meglepőnek találtuk, hogy a klubfoglalkozások
látogatói-
nak évfolyamonkénti megoszlásában számottevő eltéréseket tapasztaltunk. További vizsgálatokat igényelne annak
nem
részletes
elemzése, hogy a látogatottsági m u t a t ó k a különböző
életkorú
tanulók esetében miért stagnálnak. A b b a n bizonyosak
vagyunk,
h o g y a k l u b t a g s á g ó s a k l u b f o g l a l k o z á s o k n é p s z e r ű s é g e nem e g y f o r m a a k ü l ö n b ö z ő t a n u l ó i c s o p o r t o k k ö r é b e n . / P l . az i s k o l á n k i v ü l i k l u b r e n d e z v é n y e k l á t o g a t ó i n a k a s o r á b a n a g y e n g é b b tanulói rétegek "képviselete" a legnagyobb./ A z a r á n y b e l i e l t é r é s e k ós az é v f o l y a m s z i n t ü a k t i v i t á s t ző m u t a t ó k s t a g n á l á s a a l a p j á n ugy l á t j u k , h o g y v i s z o n y l a g
jelsta-
b i l és h o m o g é n az a t a n u l ó i r é t e g , a m e l y i k r e n d s z e r e s e n
láto-
g a t j a a k l u b o k a t . F e l t é t e l e z z ü k , hogy az i s k o l á n k i v ü l i
klub-
é l e t m e g i s m e r é s e c s a k r é s z b e n e s i k egybe a k ö z é p i s k o l a i é v e k - , k e l , s d ö n t ő e n nem az i s k o l a h a t á s á r a , az i s k o l a éa a k l u b rendezvényeket biztosító intézmény együttműködése
eredményeként
k ö v e t k e z i k b e . / E r r e u t a l az a tény i s , h o g y m á r az e l s ő s ö k között jelentős volt a klublátogatók
aránya./
A klubfoglalkozások látogatásának rendszerességére
vonat-
k o z ó a d a t a i n k a l a p j á n az i f j ú s á g i k l u b o k a t n y i t o t t , f ő l e g szabadidő alkalomszerű eltöltését biztosító szintereknek
a te-
78 leinthetjük. A k l u b o k a t l á t o g a t ó k a l a c s o n y a r á n y a j e l z i , h o g y a klubfoglalkozások
többnyire csak a középiskolás fiatalok
részének érdeklődését elégítik ki. Tapasztalataink szerint klubrendezvények
k ö z ü l az a l k a l m i j e l l e g ű , z e n é s és
egy a
táncos
r e n d e z v é n y e k a l e g k ö z k e d v e l t e b b e k , de e z e k - j e l l e g ü k b ő l
adó-
d ó a n - nem t e s z i k l e h e t ő v é és nem is i g é n y l i k a k l u b m u n k a egyéb területeinek a megismerését. Az iskolán kivüli énekkarokban s z á m a / 3 9 9 tó/
tevékenykedő
tanulók lét-
ós a r á n y a / 5 , 5 % / s z i n t é n m e g l e h e t ő s e n
ala-
osonynak m o n d h a t ó . Az énekkari munka valódi jelentőségét
ós
s ú l y á t az a d j a m e g , hogy a z i s k o l á n k í v ü l i t e v é k e n y s é g e k
lis-
t á j á n i g e n e l ő k e l ő h e l y e n s z e r e p e l , v a l a m i n t uz a t é n y , h o g y e t e v é k e n y s é g s o r á n a b a r á t i k ö t ő d é s e k és k a p c s o l a t o k
sajátos,
az iskolaitól eltérő típusai alakulhatnák k i . Az iskolán l i é n e k k a r o k t ö b b s é g e ü z e m i , i n t é z m é n y i és v á l l a l a t i
kivü-
bázison
s z e r v e z ő d i k m e g . A z é n e k k a r o k m u n k á j á b a n f i a t a l o k és i d ő s e b b e k , fizikai és szellemi dolgozók egyaránt r é s z t v e s z n e k . A z ^ énekkari
tagság v á l l a l á s a , a f o g l a l k o z á s o k l á t o g a t á s a , a f e l -
l é p é s e k e n való s z e r e p l é s a tanulók s z á m á r a ö n k é n t e s , n é l k ü l ö zi az I s k o l á b a n n y i l t vagy b u r k o l t f o r m á b a n é r v é n y e s ü l ő vetlen vagy közvetett "pedagógiai
köz-
ráhatásokat"-.
A z e l t é r ő é l e t k o r ú és v é g z e t t s é g ű , de a z o n o s c é l é r t m u n kálkodó emberek tevékenysége, a közös tevékenységgel
együtt-
járó kötöttségek vállalása nemcsak esztétikai élményt, hanem az iskolai diákkollektiyáktól eltérő közösségi tapasztalatok . m e g s z e r z é s é t is biztosit'ja a tanulók s z á m á r a . A z é n e k k a r o k m u n k á j á b a n r e n d s z e r e s e n r é s z t v e v ő t a n u l ó k t ö b b s é g e / 6 , 9 % - a / els ő s á s m á s o d i k o s . A h a r m a d i k o s o k és n e g y e d i k e s e k a r á n y a 5 , 4 , illetve 4,3
A g i m n a z i s t á k a r á n y a j ó v a l m a g a s a b b / 7 , 2 JS/,
mint a szakközépiskolásoké /4,8 % / . Az iskolatípusonkénti eltéréseket a
képzési.irányultság
k ü l ö n b ö z ő s é g é v e l , v a l a m i n t a g i m n á z i u m i t a n u l ó k n a k az értéke-, sebb szabadidő eltöltési formák iránti fokozottabb
fogékony-
s á g á v a l m a g y a r á z z u k . T e r m é s z e t e s e n e g y é n i t é n y e z ő k hatása i a é r v é n y e s ü l h e t az é n e k k a r i m u n k a v á l l a l á s a k o r . / P l . a g i m n á z i u m i tanulók t ö b b s é g e h e l y b e n l a k i k , i g y s z a b a d i d e j é t
oólszerüen
b e o s z t v a r é s z t v e h e t a d é l u t á n i és e s t i p r ó b á k o n . A g i m n a z i s t á k
-
79 k ö r é b e n m a g a s az é r t e l m i s é g i c s a l á d o k g y e r m e k e i n e k a s z á m a . A családi környezet n á l u k e l ő s e g í t h e t i , i n s p i r á l h a t j a a s z a b a d idő
tartalmas
eltöltését./
A d a t a i n k azt is j e l z i k , h o g y a tanulmányi m u n k a
színvona-
la e r ő t e l j e s e n b e f o l y á s o l j a az é n e k k a r i t a g s á g , az é n e k k a r i t e v é k e n y s é g r e n d s z e r e s v á l l a l á s á t . Az é n e k k a r o k b a n s z e r e p l ő jó tanulók 7 3 , 7 % - a , a k ö z e p e s tanulók 62,7 % - a , a g y e n g e
tanulók
53,1 % - a , a n a g y o n g y e n g e t a n u l ó k n a k p e d i g 50 % - a v e s z r é s z t r e n d s z e r e s e n az é n e k k a r o k m u n k á j á b a n . /A t - p r ó b a az i s k o l á n ki vüli énekkarban való résztvétel rendszerességében a jó tanulmá nyi eredraényüeknek a t ö b b i t ő l v a l ó s z i g n i f i k á n s k ü l ö n b s é g é t mu tatja./ A hobby és m ű v é s z e t i körökben a tanulók kisebb h á n y a d a / 5 , 4 % - a , illetve 3,7 % - a / t e v é k e n y k e d i k . A tanulmányi nyek ós a z a k t i v i t á s i m u t a t ó k k ö z ö t t e t e v é k e n y s é g i
eredmé-
szintere-
ken is k i m u t a t h a t ó b i z o n y o s - k i s m é r t é k ű - ö s s z e f ü g g é s . A v i z s g á l t t e v é k e n y s é g i s z i n t e r e k tanulói ö s s z e t é t e l é n e k
évfolyamon-
kénti a r á n y a i t e l e m e z v e azt t a p a s z t a l t u k , h o g y a h o b b y
körök-
ben évfolyamról-évfolyamra csökkent, a művészeti körökben pedig n ö v e k e d e t t a t a n u l ó k r é s z t v é t e l e . A z a r á n y o k
módosulása
- f e l t e v é s ü n k szerint - az i g é n y e s e b b és t a r t a l m a s a b b idős s z o k á s o k k i a l a k u l á s a f o l y a m a t á t
szabad-"
jelezte.
" A hobby körök t a g j a i n a k i s k o l a t í p u s o n k é n t i
megoszlásában
s z á m o t t e v ő e l t é r é s t nem t a p a s z t a l t u n k . A m ű v é s z e t i k ö r ö k m u n kájában a z o n b a n a g i m n a z i s t á k a r á n y a m e g h a l a d t a a s z a k k ö z é p i s k o l á s o k é t . / A g i m n a z i s t á k n a k 4,4 % - a , a s z a k k ö z é p i s k o l á s o k n a k p e d i g 3,3 % - a r e n d s z e r e s e n v e t t részt a m ű v é s z e t i körök
tevé-
kenységében./ A z e n e k a r ós a z e n e i s k o l a n a g y o n a l a c s o n y a r á n y b a n p e l t az i s k o l á n k i v ü l i t á r s a s - e g y U t t m ü k ö d ó s i s z i n t e r e k
szeresorában
A z e n e k a r i tagok döntő többsége / 6 9 % - a / a T ö m ö r k é n y I s t v á n Gimnáziuin és S z a k k ö z é p i s k o l a Z e n e m ű v é s z e t i T a g o z a t a v o l t . Az e g y é b i s k o l a t í p u s o k közül a f a k u l t a t í v járók a r á n y a /19,4 %/ v o l t
növendéke
osztályokba
számottevő.
T a p a s z t a l a t a i n k szerint a z e n e k a r o k n a k m i n t e g y felét a k o m o l y z e n e iránti é r d e k l ő d é s
tartja ö s s z e . A z e n e k a r o k m á s i k
80 osoportja a szórakoztató Jellegű együtteseknek a kategóriájába s o r o l h a t ó . T e r m é s z e t e s e n ezek az e g y ü t t e s e k ós e l i s m e r t s é g g e l m ű k ö d n e k . T ö b b s é g ü k n a g y o b b előtt n e m , v a g y csak elvétve
eltérő
szinten
nyilvánosság
szerepel.
S z á m u n k r a is m e g l e p ő n e k b i z o n y u l t , h o g y a z e n e k a r i
tagok
t ö b b s é g e a jó tanulók c s o p o r t j á b a t a r t o z o t t . / A g y e n g e é s n a gyon gyenge
tanulók ö s s z e s í t e t t a r á n y a 3 8 , 7 % v o l t . /
A z e n e i s k o l a k ü l ö n l e g e s h e l y e t f o g l a l el a t a n u l ó i
tevé-
k e n y s é g i s z i n t e r e k s o r á b a n . K ü l ö n l e g e s s é g é t az a d j a , h o g y tan u l ó i e g y s z e r r e két o k t a t á s i i n t é z m é n y n e k
/középiskolájuknak
és a z e n e i s k o l á n a k / a k o l l e k t í v á j á b a t a r t o z n a k b e l e . A k e t t ő s követelményeknek való megfelelés nehézségét mutatja, hogy a f e l s ő b b o s z t á l y o k t a n u l ó i k ö z ü l egyre k e v e s e b b e n v á l l a l j á k a zeneiskolai tanulmányok folytatását. /Adataink szerint
első-
s o r b a n a f e l s ő f o k ú v é g z e t t s é g ű c s a l á d o k g y e r m e k e i járnak
ze-
aeiskolába. A zeneiskolai elfoglaltságok ellenére e tanulók 4 8 , 2 % - a a jó t a n u l ó k c s o p o r t j á b a
tartozott./
A diozko a középiskolás fiatalok legnépszerűbb idős társastevékenységei
szabad-
közé t a r t o z i k . K e d v e l t s é g é t
jelzi,
hogy m i n d ö s s z e a t a n u l ó k 4 5 , 3 % - & v á l a s z o l t a a z t , h o g y
nem
jár d i s z k ó b a . A " d i s z k ó v a r á z s " o k a i n a k m é l y e b b e l e m z é s é r e e h e l y e n nem v á l l a l k o z u n k . N é p s z e r ű s é g é t a z o n b a n az is m a g y a r á z h a t j a , hogy h a z á n k b a n a z i f j ú s á g i s z u b k u l t u r a s a j á t o s
kompo-
n e n s e i / s a j á t o s i f j ú s á g i a r g ó , s a j á t s á g o s v o n z ó d á s o k ós i z l é a , az ö l t ö z k ö d é s és m e g j e l e n é s s p e c i f i k u s f o r m á i , a s z e x u á l i s m a g a t a r t á s és u d v a r l á s a d o t t é l e t k o r r a j e l l e m z ő f o r m á i legerőteljesebben
e szintéren nyilvánulhatnak
stb./
meg.
/Kon, I . S z . , 1 9 7 9 . 2 1 9 . 1./ A s e r d ü l ő k o r b ó l az i f j ú k o r b a v a l ó á t m e n e t e t , az u j t i p u s u s z ó r a k o z á s és társas e g y ü t t l é t i r á n t i f o k o z ó d ó
érdeklődést
j e l z i , h o g y a k ö z é p i s k o l a első éve után nő meg e r ő t e l j e s e n a diszkót rendszeresen látogatóknak a s z á m a .
81
4 » a z . táblázat A diszkó-látogatók évfolyanonként! megoszlásának Évfolyam megnevezése
arányai
A d i a z k ó - l á t o g a báa .jellege és a r á n y a /<%/ rendszeres alkalomszerű nem vesz részt
I . évfolyam
9,8
42,6
47,6
I I . évfolyam
15,1
41,3
43,6
I I I . évfolyam
15,9
43,4
40,7
13,2
37,1
49,7
mutatja./ A d a t a i n k azonba.n azt ia v a l ó a z i n ü s i t i k , h o g y a d i s z k ó - l á t o g a t ó k t á b o r á b a n az á l t a l á n o s i s k o l a u t o l a ó o s z t á l y a i b a j á r ó t a n u l ó k n a k az a r á n y a is számottevő
lehet.
A k ö z é p i s k o l a u t o l a ó o s z t á l y á b a n c s ö k k e n a diszkóba- j á r ó tanul ó k a r á n y a . E z b i z o n y á r a az é r e t t s é g i r e v a l ó
felkészüléssel,
valamint az egyéb, részben intimebb, részben pedig
tartalma-'
sabb szióraközási f o r m á k n a k az e l ő t é r b e k e r ü l é s é v e l
magyaráz-
ható . A diszkóba járók tanulmányi eredmények szerinti tele e l é g g é ft.az,
összeté-
sajátos.
táblázat A daiazko-iatop i s z k ó - l á t o g;ató a t ó ttanuli a n u l óik k t a n u l m aá n vy i eeredmeny r e d m é n y • sszzeerriinnttii megoszlása " metfoazláaa Tanulmányi ee rr eeddmméénnyy i mm ee gg nn ee vv ee zz éé ss ee
jó AÁ. •közép ea •közepes gyenge nnorrwnn a g y o n rr\r g y e nűrgiie-ro
.1elíec:e éa éa a r á n yv a /%./ A ddiazkó--látoeatáa i s z k ó - l á t o g a t á s jellege /%/ r e n d s z e r e s a l k a l o m s z e r ű n e m v e as z r é a z t 7.4 IXA 1 4 ,. 8
39.2 39,2 4 3 ,. 6
18,0 18.0 17 17 o~ •M. ' 1 '0t-J
42.0 1QSS 1QO1O-
53.4 ?3,4 , 4411.,66 40.0 40.0 4 3*JT.1s8 Q .w
82
. A t a n u l m á n y i e r e d m é n y és a d i s z k ó - l á t o g a t á s ge közötti kapcsolat táblázatunk adatai alapján
rendszeresséegyértelműnek
m o n d h a t ó . E l s ő s o r b a n a g y e n g e é3 a n a g y o n g y e n g e t a n u l ó k k o t j á k a d i s z k ó k t ö r z s k ö z ö n s é g é t . A jó tanulók a l a c s o n y vóteli arányát
alrészt-
több t é n y e z ő v e l is m a g y a r á z h a t j u k .
A jó tanulók általában kevésbé hajlamosak a kortársaik e l f o g a d o t t , de a f e l n ő t t e k á l t a l nem e g y é r t e l m ű e n
által
megitélt
szórakozási, magatartási ós viselkedési formáknak a gyakorlására. A jó t a n u l ó k i d e j é t és e n e r g i á j á t j o b b a n l e k ö t i k az tevékenységek /tanulmányi m u n k a , szakkör, ifjúsági a p o r t k ö r s t b . / , igy eleve s z ű k e b b a s z ó r a k o z á s r a
iskolai
mozgalom,
forditható
időkeretük. / A t a n u l m á n y i e r e d m é n y n e k az i s k o l á n kivüli
tevékenységekre
g y a k o r o l t h a t á s á t m u t a t j a , hogy a különböző t a n u l m á n y i nyű csoportok egymástól több vonatkozásban
eredmé-
szignifikáns
elté-
rést mutattak. A diszkó-látogatók csoportjában a t-próba a'jó tanulmányi eredményüeknek a többitől való szignifikáns s é g é t m u t a t t a , de u g y a n a k k o r a k ö z e p e s és a g y e n g e e r e d m é n y ü e k k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g is s z i g n i f i k á n s A z i s k o l a t i p u s o n k é n t i e l t é r é s e k csak egy
különb-
tanulmányi
volt./ vonatkozásban
t ű n t e k é r d e k e s n e k : a d i s z k ó b a járók .többsége / 8 3 % - & / z é p i s k o l á s t a n u l ó v o l t . U g y l á t j u k , hogy a
szakkö-
szakközépiskolai
oktatás jellege /az élettel való közvetlenebb kapcsolata/, a tanulmányi munka alacsonyabb szintje, a szakközépiskolások l a k ó h e l y s z e r i n t i m e g o s z l á s a - csupán 40;4 % - u k l a k o t t az o k tatási intézmény székhelyén - , szüleik iskolai végzettsége
kü-
lön-külön is, összességében pedig fokozottan^eredményezte, ill e t v e m a g y a r á z t a az i s k o l á n k i v ü l i s z a b a d i d ő megmutatkozó
felhasználásában
eltéréseket.
2 . A l a k ó h e l y i b a r á t i körök néhány
jellegzetessége
A z 'iskolán k i v ü l i t á r s a s - e g y ü t t m ü k ö d ó s i
szinterek
a lakóhelyi baráti körök szerepe a legjelentősebb. A e g y h a r m a d a / 3 3 , 1 % - & / r e n d s z e r e s e n , 23
pedig
v e t t részt a l a k ó h e l y é n k i a l a k u l t b a r á t i kör
közül
tanulók
alkalmanként
tevékenységében.
Adataink alapján megállapíthatjuk, hogy a vizsgálatba
bevont
83 C s o n g r á d megyei k ö z é p i s k o l á s o k i s k o l á n kiviili társas
kapcsola-
taiban m e g h a t á r o z ó j e l e n t ő s é g ű a l a k ó h e l y szerinti b a r á t v á l a s z tás. A lakóhelynek a baráti kapcsolatokra gyakorolt
hatását
j e l z i , hogy a v i z s g á l t korosztály v o n a t k o z á s á b a n a k ö z v e t l e n k ö r n y e z e t m e g i s m e r é s e n é l k ü l m e g l e h e t ő s e n n e h é z á l t a l á n o s érvényű megállapításokat
megfogalmazni.
D o l g o z a t u n k b a n c s u p á n a r r a v á l l a l k o z u n k , hogy a r e n d e l k e z é s ü n k r e álló a d a t o k ós a s z a k i r o d a l o m a l a p v e t ő
eredményeire
t á m a s z k o d v a k í s é r e l j ü k m e g a l a k ó h e l y i b a r á t i körök főbb j e l l e g zetességeinek a bemutatását. A l a k ó h e l y i b a r á t i körök j e l e n t ő s é g é t , a b a r á t i
köröknek
a középiskolás fiatalok életében betöltött szerepe módosulását s z á m o s v i z s g á l a t i a d a t u n k j e l z i . A d a t a i n k s z e r i n t az e l s ő s ö k k ö r é b e n a l e g m a g a s a b b a lakóhelyt b a r á t i körök
tevékenységében
r e n d s z e r e s e n r é s z t v e v ő k n e k az a r á n y a . A vizsgált é l e t k o r i s a j á t o s s á g a i v a l is ö s s z e f ü g g a s p o n t á n
korosztály együttműködés-
r e , az azonos vagy h a s o n l ó korú f i a t a l o k k a l t ö r t é n ő
társulásra
v a l ó f o k o z o t t i g é n y . A z e l s ő é v e s e k n é l m é g a z z a l is s z á m o l n u n k k e l l , hogy a l a k ó h e l y i b a r á t i körök e l l e n s ú l y o z ó , k i e g y e n l í t ő s z e r e p e t tölthetnek be az i s k o l a i b e i l l e s z k e d é s s e l rűen együttjáró feszültségek
szükségsze-
feloldásában.
A l a k ó h e l y , a lakóhely m i n t k ö z v e t l e n k ö r n y e z e t , v a l a m i n t a l a k ó h e l y i baráti kör a h o v a t a r t o z á s érzése
szempontjából
k e t t Ő 3 j e l e n t ő s é g g e l b i r . E g y r é s z t jelenti a s z ű k e b b , f ö l d r a j zi é r t e l e m b e n t ö b b é - k e v é s b é p o n t o s a n k ö r ü l h a t á r o l h a t ó
régió-
h o z t ö r t é n ő kötődést és k a p c s o l ó d á s t , m á s r é s z t t a r t a l m a z z a a szűkebb környezetben kialakult személyes,kötődések,
kapcsolatok
m e g ő r z é s é t és á p o l á s á t . A l a k ó h e l y és a l a k ó h e l y i b a r á t i kör emiitett, kettős értelemben vett szerepe a felsőbb m ó d o s u l , de a k ö z é p i s k o l a i képzés jesen
évfolyamokon
teljes i d ő s z a k a alatt
erőtel-
érvényesül. 1
Más m e g k ö z e l i t é s b e n azt is h a n g s ú l y o z h a t j u k , hogy a s e r d ü lő- és i f j ú k o r b a n a s p o n t á n m ó d o n szerveződő b a r á t i k ö r ö k k o m o l y szerepet j á t s z a n a k a n é z e t e k és ítéletek
formálódásában,
az ö n a z o n o s s á g , i l l e t v e az énkép k i a l a k u l á s á b a n . / V i k á r , 1980. 119. 1./
•
.
8* A lakóhelyi baráti
körök tevékenységében r é s z t v e v ő k
ará-
nya a felsőbb osztályokban csökken. Ennek ellenére a lakóhelyi baráti köröket a középiskolai
képzés
teljes i d ő s z a k a a l a t t a
legnépszerűbb, a legjelentősebb szabadidős térként k e l l
tevékenységi
szín-
számontartanunk.
A lakóhelyi baráti körökkel kapcsolatban joggal fel az a k é r d é s , hogy mennyiben
merülhet
tekinthetőek a szervezett
kö-
zösségek kiegészítéseinek, illetve ellenlábasainak. /Kon, I . S z . 1 9 7 9 . 2 2 3 . 1./ Tapasztalataink egyértelműen arra u t a l n a k , h o g y a l a k ó h e l y i b a r á t i c s o p o r t o s u l á s o k t ö b b s é g é t p o z i t í v a n k e l l értékelnünk. A legtöbb lakóhelyi baráti körre az együttes
tevé-
kenység, a vitatémák gazdagsága jellemző. Tevékenységük
nemcsak
az e g y ü t t e s s z ó r a k o z á s r a , h a n e m a v i l á g n é z e t i , e r k ö l c s i és p o litikai jellegű kérdések őszinte megbeszélésére is
kiterjed.
T e r m é s z e t e s e n a tagság ö s s z e t é t e l é t ő l , é l e t k o r á t ó l é s g o n dolkodásmódjától is függ, hogy tevékenységükben a közös k o z á s , j á t é k , vagy a z e g y é n i és k ö z ö s s é g i p r o b l é m á k áll e
szóra-
megvitatása
középpontban. Mindenképpen fontosnak
a baráti körben résztvevő
tartjuk annak h a n g s ú l y o z á s á t , hogy
t a n u l ó k ö s s z e t é t e l é b e n sem a
tanulmá-
nyi e r e d m é n y , sem az i s k o l a t í p u s , i l l e t v e a s z ü l ő k / a p a / v é g z e t t s é g e a l a p j á n n e m m u t a t h a t ó a k ki s z á m o t t e v ő
iskolai
különbségek.
E z t a z é r t h a n g s ú l y o z z u k , m e r t s z á m o s jel s z e r i n t az i s k o l á n vüli spontán csoportok antiszociális kompániává
kí-
történő átala-
kulásának a veszélye akkor a legnagyobb, ha a csoport
erősen
homogén összetételű / p l . többnyire bukott tanulókból, veszélyezt e t e t t c s a l á d o k b a n élő g y e r m e k e k b ő l
áll/.
/ A teljesség kedvéért azonban meg kell j e g y e z n ü n k , hogy a lakóh e l y i b a r á t i 'körök t a g j a i k ö z ö t t a jó t a n u l ó k r é s z t v é t e l e s z i g n i f i k á n s a n e l t é r t - k i s e b b volt - a m á s i k h á r o m t a n u l m á n y i c s o portra jellemző arányoktól. A jónál gyengébb tanulmányi kateg ó r i á k b a t a r t o z ó c s o p o r t o k k ö z ö t t n e m t a l á l u n k s z i g n i f i k á n s eli térést./ Az iskolán kívüli társas-együttműködési
szinterek léte, a
tevékenységükben résztvevő tanulók magas aránya jelzi, hogy a • személyiség közösségi nevelése során számításba kell vennünk társas kapcsolatok iskolán kivüli formáit, a
a
tevékenységvégzés
85 iskolán kivüli lehetőségeit és szintereit i s . Ugy v é l j ü k , hogy adataink alapján - elsősorban Csongrád megyére
vonatkoztatható-
an - k ö r v o n a l a z ó d t a k a z o k a z i s k o l á n k i v ü l i e g y ü t t m ű k ö d é s i m á k és s z i n t e r e k , a m e l y e k az i s k o l a i k ö z ö s s é g i n e v e l é s s e l huzamosan l é t e z n e k , a szándékosan vagy akaratlanul ják n e v e l é s i c é l j a i n k
forpár-
be.folyásr*!-
megvalósítását.
Dolgozatunkban nem tekintettük feladatunknakt vállalkoztunk ideálisnak
s n e m is
tünő i s k o l á n k i v ü l i t e v é k e n y s é g i m o -
dell felvázolására. /A helyi lehetőségek eltérő volta miatt irreálisnak
tünt e g y - e g y c é l s z e r ű n e k
ségnorma elterjesztésének
tünő s z a b a d i d ő s ' t e v é k e n y -
a szorgalmazása
is;/
A d a t a i n k a j e l e n l e g i h e l y z e t e t t ü k r ö z i k , s igy
elsősor-
b a n a k ö z é p i s k o l a i k o r o s z t á l y o k t a t á s á v a l és n e v e l é s é v e l v e t l e n ü l f o g l a l k o z ó s z e m é l y e k és i n t é z m é n y e k
köz-
számára vethet-
n e k f e l t o v á b b g o n d o l á s r a é r d e m e s k é r d é s e k e t . / P l . egy
adott
i s k o l á b a n m i l y e n k a p c s o l a t t a r t á s és e g y ü t t m ű k ö d é s v a n az i s k o l á n k i v ü l i i n t é z m é n y e s ü l t s z a b a d i d ő s t e v é k e n y s é g i s z i n t e r e k és az o k t a t á s i i n t é z m é n y
k ö z ö t t ; az i s k o l a i m u n k a
szempontjából
k u l c s s z e r e p e t b e t ö l t ő s z e m é l y e k a t a n u l ó k é l e t é b e n és m i n d e n napi tevékenységében betöltött jelentőségének megfelelően merik-e a tanulók szabadidős tevékenységi szintereit 3 . Az i s k o l á n k i v ü l i t á r s a s k a p c s o l a t o k p e d a g ó g i a i hatóságának néhány
is-
stb./
befolyásol-
kérdése
Az iskolán kivüli társas kapcsolatok kérdéskörének
tanul-
m á n y o z á s a k o r a r r a a k é r d é s r e i3 v á l a s z t k e r e s t ü n k , h o g y a tanulók iskolán kivüli társas kötődéseit, baráti
kapcsolatait
m i l y e n m é r t é k b e n i s m e r i k a p e d a g ó g u s o k . A k é r d é s t két
oldalról
k ö z e l i t e t t ü k m e g . E g y r é s z t f i g y e l e m b e v e t t ü k a t a n u l ó k e kérdésre adott v á l a s z a i t , másrészt /osztályfőnökök gáltuk e probléma pedagógiai-pedagógusi
körében/
vizs-
megitélését.
A tíársas k a p c s o l a t o k i s m e r t s é g é r e v o n a t k o z ó v á l a s z o k
tár-
g y a l á s a e l ő t t m e g j e g y e z z ü k , h o g y a d a t a i n k b ó l n e m a k a r u n k és n e m is s z a b a d m e s s z e m e n ő k ö v e t k e z t e t é s e k e t l e v o n n i . U g y a n a k k o r a s z u b j e k t i v / t é n y l e g e s e n nem e l l e n ő r i z h e t ő / v é l e m é n y e k
bizo-
n y o s p r o g n o s z t i k a i j e l e n t ő s é g g e l k é t s é g t e l e n ü l b i r n a k , s a belőlük nyilvánvaló módon adódó tanulságoknak a közlését
indo-
86 koltnak
tartottuk.
A tanulók válaszait
többféle m e g o s z l á s b a n is
feldolgoztuk.
/Pl.: i s k o l a t i p u s , 3zülők iskolai végzettsége, tanulmányi mény, évfolyam./ Dolgozatunkban a válaszokat csak
ered-
évfolyamon-
kénti, illetve tanulmányi eredmények szerinti bontásban
ismer-
t e t j ü k . A d a t a i n k ismertetése előtt m e g j e g y e z z ü k , hogy a
tanulók
r a n g s o r o l v a n e v e z t é k meg a z o k a t a s z e m é l y e k e t , a k i k i s k o l á n kívüli baráti kötődéseiket - megítélésük szerint - a legjobban i s m e r t é k . T á b l á z a t a i n k o n c s a k az e l s ő d l e g e s e n j e l z e t t
személyek-
re jutó szavazatok arányait ismertetjük. /Ezt annál inkább megt e h e t j ü k , m i v e l a l e g t ö b b t a n u l ó csak egy b a r á t i
kapcsola.tait
jól ismerő személyt nevezett m e g . A további választások
jelzésé-
v e l é s e l e m z é s é v e l p o n t o s i t h a t n á n k u g y a n a k é p e t , de a n n a k denciáját
ten-
t é n y l e g e s e n nem m ó d o s í t a n á n k . / .
6 . 8 z . táblázat A z iskolán kivülí társas kapcsolatok évfolyamonkénti A társas kapcsolatokat ismerő személy megnevezése Szülők :
A tanulói, v á l a s z o k é v f o l y a m o n k é n t i a r á n y a i évfolyamok megnevezése I . évf. 73.9 5.6 •
Barátok
ismertségének
arányai
II. évf.
III. évf.
/#/,
IV.éyf.
69.9
66.4
60.0
7.1
8.5
7.7
4.6
Barátnők
4.6
Testvér/-ek/
3.0
5.4 2.1
Én
2.0
2.3
3.1
3.2
Osztálytárs
1.5
2.5
.1*8
• 1.9
1.3
1.0
0.8
Osztályfőnök Kollégiumi nevelő
^
.
1.5-
5.5 1.7
0.7
0.5
0.2
0.3
0.6
Senki
0.3
0.4
0.8
0.6
Rokon
0.3
0.3
0.3
0.2
Szaktanár
0.1
0.4
Ö.3
0.7
Patronáló tanár
0,1
0,1
0,?
0,4
A z é v f o l y a m és az i s k o l á n k í v ü l i t á r s a s k a p c s o l a t o k a t
is-.
m e r ő s z e m é l y ö s s z e f ü g g é s e s z i g n i f i k á n s / 0 , 1 & - o s szinten/,' az összefüggés szorossága azonban igen gyenge.
87 T á b l á z a t u n k o n jól l á t h a t ó , hogy a tanulók többsége
iskolán
kivüli társas kapcsolatait legjobban ismerő személyként
szüleit
n e v e z t e m e g . A z i s k o l a i és az i s k o l á n k i v ü l i b a r á t i i s m e r t s é g é r e v o n a t k o z ó v á l a s z o k a r á n y a i n a k az
kapcsolatok
összehasonlítása
n y o m á n egyértelműen k i t ű n i k , hogy a tánulók szülei az iskoián k i v ü l i t á r s a s k ö t ő d é s e k nyoraonkövetését és m e g i s m e r é s é t az i s kolai kapcsolatok figyelemmel kisérésénél fontosabbnak
itélik.
A r r a i s fel k e l l a z o n b a n f i g y e l n ü n k , h o g y az i s k o l á n k i v ü l i
tár-
s a s k ö r n y e z e t r e v o n a t k o z ó i n f o r m á c i ó k a r á n y a - a tanulói v á l a szok szerint - évfolyamról-évfolyamra
csökken.
E l k é p z e l h e t ő n e k t a r t j u k , hogy a s e r d ü l ő k o r b ó l az i f j ú k o r b a történő átmenet időszakában, illetve azt követően a felelősségt e l j e s e b b és e g y b e n a t á r s a s k a p c s o l a t o k b a n n a g y o b b m e g e n g e d ő é s k ö v e t e l ő s z ü l ő i és t a n u l ó i m a g a t a r t á s
önállóságot eredménye-
ként szorul háttérbe a kapcsolatok iránti érdeklődés. /Részben erre utal a kortárscsoportok tagjainak - barátoknak, barátnőkn e k é s o s z t á l y t á r s a k n a k - a f o k o z ó d ó j e l e n t ő s é g e és
informált-
sága is./ A z t sem t a r t j u k a z o n b a n k i z á r t n a k , h o g y a f e l s ő b b
évfolya-
m o k o n t a n u l ó f i a t a l o k egy része s z á m á r a t e r m é s z e t e s s é v á l i k a s z ü l ő k e z i r á n y u é r d e k l ő d é s e és - a s e r d ü l ő k o r r a j e l l e m z ő lástól eltérően - kevésbé témával kapcsolatos
reagál
tekintik számonkérő jellegűnek az e
beszélgetéseket.
A z is v a l ó s z i n ü , h o g y az i s k o l á n k i v ü l i b a r á t i j e l e n t ő s r é s z e s t a b i l , s igy a t á r s a s k a p c s o l a t o k kisérése kevésbé feltűnő a tanulók
kötődések
figyelemmel'
számára.
A tanulói válaszok alapján aggasztóan alacsonynak
tűnik
azon pedagógusok / o s z t á l y f ő n ö k ö k , kollégiumi nevelők, szaktanárok és patronálók/ a r á n y a , akik tanulóik iskolán kivüli bar á t i k ö r é t j ó l i s m e r i k . A t a n u l ó i v é l e m é n y e k é s az o s z t á l y f ő nöki megitélés között éles ellentót nem tapasztalható, hiszen e g y e t l e n o s z t á l y f ő n ö k sem j e l e z t e , h o g y t a n u l ó i i s k o l á n
kivü-
l i b a r á t i körét n a g y o n jól i s m e r i . F e l t ű n ő n e k t a l á l t u k , h o g y a t a n u l ó k egy k i s e b b c s o p o r t j á n a k v é l e m é n y e s z e r i n t i s k o l á n kivüli társas kapcsolataikat senki nem i s m e r i . /Lényegében
ebbe
a válaszcsoportba sorolhatóak azok a vélemények is, amelyekben a tanulók önmagukat nevezték meg "bizalmi"
személyként./
88 A v á l a s z j e l l e g e m a r ö n m a g á b a n ia f i g y e l e m f e l h í v ó , a n o h a e l ő f o r d u l á s a ö s s z e s s é g é b e n nem n a g y , m é ^ i u b i z o n y o s
problémák
f e l v e t é s é r e k é s z t e t i a k u t a t ó t . A k é r d é j r e való r e a g á l á s dülőkorra jellemző
titkoltjzúst s e j t e t , h i s z e n az igy
l ó k az i n t i m szf.'rára v o n a t k o z ó k i t á r u l k o z á s t u t a s í t a n a k sza. A válasz tartalmi része ugyanakkor nevelési Í3
ser-
válaszovisz-
problémákat
takar: a t a n u l ó k egy r é s z e baráti k a p c s o l a t a i t nem
sziveaen
t á r j a f e l , n e m r e n d e l k e z i k olyan b i z a l m a s s z e m é l l y e l , kivel baráti kötődéseiről őszintén elbeszélgethet. /A problémakört azért emeltük ki, mert alacsony mintánkban
előfordulási aránya
ellenére
több m i n t k é t s z á z t a n u l ó n e m n e v e z e t t rneg s e n k i t ,
illetve önmagát jelölte meg baráti kötődéseit ismerő
személy-
ként./ I s k o l a t í p u s o n k é n t csak k i s m é r t é k b e n
tértek e l a
v á l a s z a i . A ¡szakközépiskolások és az o r s z á g o s
tanulók
beiskolázású
t a g o z a t o s o s z t á l y o k t a n u l ó i körében - a k i k n e k t ö b b s é g e g i s t a vagy b e j á r ó volt - a s z ü l ő k k i s e b b , az
kollé-
osztálytársak•és
a barátok pedig nagyobb százalékban szerepeltek bizalmas m é l y k é n t . N a g y r é s z t e n n é l a két c s o p o r t n á l h i á n y z o t t rabban a kapcsolatokat ismerő megnevezése
társ, illetve felnőtt
Az iskolán kivüli
társas k a p c s o l a t o k i s m e r t s é g é n e k a p r o b kategóriánként
vizsgáltuk.
A válaszok következő
személy
is.
lematikáját a tanulmányi eredmények szerinti k ü l ö n is
sze-
leggyak-
volt.
tanulmányi eredmények szerinti megoszlása a
89
.laiban A társas k a p c s o latokat ismerő személy m e g n e v e zese Szülők BBarátok arátok Barátnők Ba>r.átnő'k
A v á l a s z o k tanulmányi e r e d m é n y e n k é n t i m e g o s z l á s á n a k a r á n y a i /%/ nagyon jó közepes gyenge Ov «yeaft« KFEN-FIA 69.0 69.4 61.2 67.7 61.2 6?,4 6? o JLLI t
7.4 _L«i-
TestvérZ-ek/ Én'.
6.5 5,2
4.? -4*2. 1.9
2.2 2x2 2.6 2x1 1 .9 .ixi.
2.3
7.6
9.1
-4M=L4 2.2
3.7
1.A6
Oaztályfőnök
0O .J7.
K o l l . nevelőtanár
0 ,. 9 0 ., 22 0
Sftnki Itnki
00.4 ^4
Q0.6 A
* 00 J. 3_
0 ^. 2
O0 .A5 0.3 0x3
M0 . 1 0.9 0j9
00*4 .4 00j2 .2
0.3 -Otl 00v2 .2
Patronáló
tanár
.
4.0 _liO
2.7 2,7 2.0 2.0
a88tál ! vtár„s/-ak/ Q&ztály té-EsZ-ak/
BR o k áo n .Szaktanár •Szaktanár
5.1
^5
1.2 JL*2
2.9 .
.0*6 0.6 0.5 0.8 0.8 0 *. 3
A t a n u l m á n y i , erédmény és az i s k o l á n ki vilii t á r s a s kapc s o l a t o k a t ismerő s z e m é l y ö s s z e f ü g g é s e s z i g n i f i k á n s / 1 %-oé . s z i n t e n / , az ö s s z e f ü g g é s s z o r o s s á g a a z o n b a n igen g y e n g e . A z i s k o l á n k í v ü l i b a r á t i k a p c s o l a t o k n á l is azt
tapasz-
t a l t u k , h o g y a t a n u l m á n y i eredmény r o m l á s á v a l e g y ü t t c s ö k kent a szülők t á j é k o z o t t s á g a g y e r m e k e i k b a r á t i
kapcsolatai-
r ó l . E z a t e n d e n c i a l e g e r ő t e l j e s e b b e n a ^ - e n g e és a n a g y o n gyenge tanulóknál mutatható
ki.
A problémát pedagógiai szempontból értékelve
megállapíthat-
j u k , ho^y é p p e n az i s k o l a i o k t a t ó - és n e v e l ő m u n k á
számára
l e g p r o b l e m a t i k u s a b b t a n u l ó i c s o p o r t n á l tűnik l e g e r ő t l e n e b b nek a k ö z v e t l e n családi k ö r n y e z e t b a r á t i k a p c s o l a t o k a t r o l l á l ó és o r i e n t á l ó
kont-
funkciója.
A pedagógusok /osztályfőnökök, szaktanárok, kollégiumi
90 n e v e l ő t a n á r o k / n e m , v a g y csak e l v é t v e v á l l a l k o z n a k az
iskolán
kivtili társas k ö r n y e z e t a l a p o s a b b m e g i s m e r é s é r e . A kortárscsoportok
i
tagjai többnyire a g y e n g é b b
nál f o r d u l t a k elő m a g a s a b b a r á n y b a n b i z a l m a s
tanulók-
személyként.
E g y é b v i z s g á l a t i a d a t a i n k e g y e r t e l m ü e n j e l e z t é k , hogy a z isk o l a i a l a p k ö z ö s s é g e k b e i s a g y e n g e és a n a g y o n g y e n g e lók illeszkednek
tanu-
be l e g n e h e z e b b e n . U g y v é l j ü k , h o g y e n n e k a
folyamatnak természetes következménye az, hogy a
tanulmányi
m u n k á b a n k e v é s b é é l e n j á r ó t a n u l ó k egy része s z á m á r a az o s z t á l y o n és a K L S Z - a l a p s z e r v e z e t e n
kivüli kortárscsoportok
r e f e r e n c i a c s o p o r t t á , i l l e t v e az i n t i m s z f é r á v a l megnyilvánulások
válnak
kapcsolatos
szinterévé.
I r o d a l o m
GAZSÓ Ferenc-PATAKI Ferenc-VÁRHEGYI György: Diákéletmód
Buda-
pesten G o n d o l a t K i a d ó , B u d a p e s t , 1971.. K O N , I . Sz.: Az ifjúkor
pszichológiája
Tankönyvkiadó, Budapest, 1979. K0R0T0V, V . M.: Razvityie voszpitatyelnüh funkcij Pedagógika, Moszkva, 1974. VIKÁR György: Az ifjúkor
válságai
Gondoíat Kiadó, Budapest, 1980.
kollektíva
91 Нихай Кекеш Сабо: Сферы внешкольных коллективных контактов учащихся оредних учебных заведений
В нашей работе мы поставили цель - раскрыть оферы внешкольных коллективных контактов учащихся оредаей школы я показать характерные черты состава учащихоя. В качестве результата обора эмпирических данных и сравнительно полного эксперимента в пределах Чонградской области - поокольку мы вовлекли в наши исследования 7225 учащихся нашей области - вам удалооь уточнить те оферы коллективной деятельности учащихоя вне школы, которые могу* иметь определенное значение о точки зрения использования овободного времени (дооуга) молодежи* Соглаоно нашему опыту и подученным данным внешкольные оферы деятельности, в основном, могут быть распределены в две группы. Первую группу составляют оферы, которые обеопечквадо проведение овободного времени, действуя в рамках какого-либо учреждения (напр., опортивный клуб, художественный кружок, музыкальный хор, музыкальная школа, молодежный клуб и т.д.). Вторую большую внешкольную группу сферы деятельности в свободное время представляет круг друзей по месту жительства. В двух наиболее знач тельных сферах проведения досуга вне школы (т.е. спортивные клубы и круг друзей по месту жительства) является определяющей пропорция в младших классах средней школы. В сфере деятельности, представляющей более свободное проведение времени и различного рода развлечения (напр., дискотека, клуб) больше пропорция учашихся 3-х и 4-х классов средней школы. Мы установили, что дружеские контакты, сформировавшиеся вне школы, в наибольшей степени известены родителям учащихоя. Педагоги (классные руководители, спецпреподаватели, воспитатели в общежитиях, преподаватели-шефы), в ооновном, располагают информацией лишь о школьных коллективных контактах; о внешколь- . ных коллективных контактах им ничего или почти ничего неизвеотп
92 Mihály Kékes
Szabó
S c h a u p l ä t z e der g e s e l l s c h a f t l i c h e n B e z i e h u n g e n Mittelschülern ausserhalb der
yon.
Schulen
Z i e l u n s e r e r A r b e i t w a r e s , die S c h a u p l ä t z e d e r g e s e l l s c h a f t l i c h e n B e z i e h u n g e n von M i t t e l s c h ü l e r n a u s s e r h a l b M i t t e l s c h u l e a u f z u d e c k e n und die C h a r a k t e r i s t i k e n ' d e r
der Zusam-
mensetzung dieser Beziehungen aufzuzeigen. Im Ergebnis
unserer
empierischeri Datensammlun^; u n d - d e r in R e l a t i o n • des- Kortitats C s o n g r á d r e l a t i v v.oll-ständigen E r m e s s u n g - w i r h a b e n 7 2 2 5 ' S c h ü l e r a u s d e m K o m i tat C s o n g r á d in die E r m e s s u n g e i n b e z o g e n i s t . e s g e l u n g e n , die S c h a u p l ä t z e der
gesellschaftlichen
A k t i v i t ä t e n a u s s e r h a l b der S c h u l e zu p r ä z i s i e r e n , w e l c h e v o m G e s i c h t s p u n k t d e r Frei zei t i g e s t a l t u n g d e r J u g e n d l i c h e n ' aus a l s a u s s e r o r d e n t l i c h .wichtig b e t r a c h t e t w e r d e n
können.
E n t s p r e c h e n d u n s e r e n E r f a h r u n g e n u n d D a t e n k ö n n e n die Schauplätze der aussersehulischen Aktivitäten grundlegend
in
z w e i G r u p p e n e i n g e t e i l t w e r d e n . Die e i n e G r u p p e w i r d v o n d e n S c h a u p l ä t z e n g e b i l d e t , w e l c h e im R a h m e n
einer.Institutiori.
a r b e i t e n d , die F r e i z e i t g e s t a l t u n g s i c h e r n / z . B . :
Sportverein,'
K u n s t z i r k e l , Orchester,' M u s i k s c h u l e , J u g e n d k l u b , Disco usw./ • D i e zweite g r o s s e G r u p p e v o n S c h a u p l ä t z e n d e r
ausserschul-
.ischen F r e i z e i t a k t i v i t ä t e n w i r d ' v o n den F r e u n d e s k r e i s e n
am..
Wohnort gebildet.
.
-
•
A u f d e n b e i d e n w i c h t i g s t e n S c h a u p l ä t z e n der ausserschul-r' ischen•Freizeitgestaltung
/im Sportverein und im
Freundeskreis
am W o h n o r t / ist das V e r h ä l t n i s der u n t e r e n J a h r g ä n g e erend. Bei den weniger gebundenen Zeitvertreib
domini-
sichernden
A k t i v i t ä t e n ,/z.B.-; D i s c o , K l u b / i s t d a s V e r h ä l t n i s der S c h ü l e r der dritten- und v i e r t e n K l a s s e
höher.
W i r s t e l l t e n f e s t , dass die E l t e r n d e r S c h ü l e r arn b e s t e n deren ausserschulisöhe freundschaftliche Bindungen
kennen.
Die Pädagogen / K l a s s e n v o r a t a n d , F a c h l e h r e r , H o r t e r z i e h e r , patronierende Lehrer/ besitzen meistens nur Informationen innerschulische gesellschaftliche B e z i e h u n g e n , über
über
ausser-'
s c h u l i s c h e B i n d u n g e n w i s s e n sie n i c h t o d e r n u r sehr w e n i g .
93
Csirikné Czachesz
Erzsébet
ÖSSZETETT KIJELENTÉSEK NYELVI-LOGIKAI
ÉRTELMEZÉSÉNEK
E M P I R I K U S V I Z S G Á L A T A 1 0 - 1 7 ÉVÉI3 T A N U L Ó K N Á L
• K e v é 3 k é r d é s b e n o l y a n e g y b e h a n g z ó a p s z i c h o l ó g i a i és p e dagógiai kutatók véleménye, mint a logikus gondolkodás
proble-
m a t i k á j á b a n . Bárhonnan is közelitik meg a kérdést, abban egyeté r t e n e k , hogy, az e m b e r i g o n d o l k o d á s e l t é r a l o g i k a
szabályai-
tól / F a l m a g n e , 1 9 7 5 ; L é n á r d , 1 9 8 2 / . E z az a l a p t é t e l l e g a l á b b k é t f é l e é r t é k e l ő
magatartást
eredményezett. A kutatók kisebb hányada szükségtelennek ja a logikai müveletek fejlődésének
tart-
kutatását, mivel általa
nem ismerhető meg a teljes emberi g o n d o l k o d á s . A m á s i k
kutatói
magatartást ^zok a kognitív pszichológusok képviselik, akik. feltétlenül kutatni érdemes témának tartják a logikai műveletek f e j l ő d é s é t , m i v e l a g o n d o l k o d á s f i n o m s z e r k e z e t é n e k m e g ismerését remélik tőlük. Az utóbbi álláspont érvelésével értünk e g y e t , m e r t p e d a g ó g i a i s z e m p o n t b ó l i s k ü l ö n ö s e n f o n t o s a tanulók logikai műveleteinek
fejlettsége.
Egész iskolarendszerünk a verbális-intellektuális helyezi az e l ő t é r b e . Tankönyveink szövegeiben
nyelvi-logikai müvelettel összetett kijelentéseket Vajon hogyan érthetik a tanulók ezeket a
műveltséget
lépten-nyomon találunk.
kijelentéseket?
94 H a nem é r t i k , hc^ryan t a n u l j á k meg? M e l y e k a z o k a m ü v e l e t e k , amelyek problémát o k o z n a k , és fejlődnek-e spontán m ó d o n , direkt tanulás nélkül? T a n u l m á n y u n k b a n 10-17 é v e s tanulók n y e l v i - l o g i k a i
feladat-
megoldásainak kvantitatív jellemzőivel foglalkozunk. Beszámol ó n k egy n a g y o b b s z a b á s ú m u n k a r é s z e . T a n s z é k ü n k ö n évek ó t a f o l y i k egy k é p e s s é g f e l táró k u t a t á s , a m e l y n e k e g y i k t e r ü l e t e
a
10-14-17 éves tanulók nyelvben megnyilvánuló logikai műveleteit s z á n d é k o z i k f e l t á r n i . K u t a t á s i a l a p k o n c e p c i ó j a
értelmében
a z e m b e r tanult k é p e s s é g e i m ű v e l e t i k é p e s s é g e k k é n t
irhatok.le
/Nauy, 1980/. Három műveleti képességrendszer mérésére t e t t ü n k e s z k ö z ö k e t . A z a d a t f e l v é t e l és - f e l d o l g o z á s
készí-
szakasza
l e z á r u l t , a z első e m p i r i k u s e r e d m é n y e k e t , k o r á b b a n m á r p u b l i k á l tuk / C s a p ó , 1 9 8 3 ; C s i r i k n é , 1 9 8 3 / . T e r j e d e l m i o k o k b ó l az e l m é l e t i , s z a k i r o d a l m i h á t t é r n e k c s a k a témánk szempontjából legfontosabb elemeit foglaljuk Ezután bemutatjuk a nyelvi-logikai
össze.
képesség m é r é s é r e
készült
tesztrendszer struktúráját, végül a kijelentéslogikai megoldásában mutatkozó fejlődési tendenciákat 1 . Nyelvi-logikai képesség a
feladatok
elemezzük.
szakirodalomban
A nyelvben, a nyelv által működő logikai képesség közi szakirodalma
nemzet-
gazdag.
A logikai képességek fejlődésére vonatkozó kutatásokat
Piaget
n a g y h a t á s ú m u n k á s s á g a ó t a két f ő i r á n y z a t b a s z o k á s b e s o r o l n i . • A z e g y i k b e P i a g e t éa k ö v e t ő i n e k e r e d m é n y e i t a r t o z n a k , a m á s i k egyetlen kutató nevével n e m , inkább kutatási témákkal h e t ő . Ez utóbbi publikációk elsősorban a kognitiv
fémjelez-
pszichológiai
k u t a t á s o k r é s z t e r ü l e t e i k é n t , a d e d u k t í v gondolkodás., a p s z i c h o l i n g v i s z t i k a , u j a b b a n a m e m ó r i a k u t a t á s címszavai alatt
jelentek
meg. A P i a g e t - i s k o l a e r e d m é n y e i t nem i s m e r t e t j ü k , h i s z e n a z o k m a már nemcsak a szakmai közönség által, hanem szélesebb
körben
is i s m e r t e k / P i a g e t - I n h e l d e r , 1 9 6 7 ; P i a g e t , 1 9 7 0 / . H á r o m o l y a n tanulmányt mutatunk b e , amelyek szerzői nem tartoznak a Piagethagyomány követőihez. Elsősorban elvégzett méréseink
eszköz-
r e n d s z e r e k ü l ö n b ö z i k P i a g e t k í s é r l e t i t e c h n i k á j á t ó l . A z elsőtanulmány a gyermek deduktív gondolkodását, a második
követ-
95
k e z t e t é s i f o r m á t , a h a r m a d i k p e d i g logikai k ö t ő s z a v a i n a k f e j lettségét
vizagalja.
H e i m a r k - S l o t n i c k / 1 9 7 0 / s z e r z ő p á r o s amerikai v é g z e t t kisérlete során a n y e l v b e n l e g g y a k r a b b a n logikai müveletek megértését vizsgálta kétféle
gyermekkel előforduló
feladattípus-
b a n . E l ő s z ö r képek s e g í t s é g é v e l , m a j d v e r b á l i s a n
megfogalma-
zott á l l í t á s o k b a n . K é t kérdésre kerestek
választ:
1 . M e n n y i r e értik a 10-14 éves g y e r e k e k a l e g g y a k o r i b b l o g i k a i m ü v e l e t e k e t r e p r e z e n t á l ó "és" és "vagy" .kötőszavakat? 2 . Mikor könnyebb a megértés: ha szimbólumok /képek, rajzok/ s e g í t s é g é v e l t ö r t é n i k a m e g o l d á s , vagy h a a teszt és a v á l a s z a d á s i l e h e t ő s é g is csak s z a v a k b a n van m e g f o g a l m a z v a ? A képi / k é p e k s e g í t s é g é v e l m e g f o g a l m a z o t t /
feladatokban
az i g a z - h a m i s a l t e r n a t í v á t m a d a r a k a t és v i r á g o k a t
ábrázoló,
r a j z o k j e l k é p e z t é k , a m e l y e k "igaz" e s e t é n f e h é r e k , "hamis" tén
ese-
feketék. A másik.tesztszéria egyszerű, könnyen érthető mondatok
i g a z s á g é r t é k e i n e k m e g í t é l é s é t kérte a k í s é r l e t i
személyektől.'
M i n d e g y i k s o r o z a t b a n két v á l t o z ó s z e r e p e l t . E l ő s z ö r
konjunkció-
v a l , majd diszjunkcióval összekapcsolva, mindegyik állitó, r é s z l e g e s e n tagadó és tagadó f o r m á b a n . T e h á t a k ö v e t k e z ő
szer-
kezetű feladatokat fogalmazták meg először képi, majd verbális formában: . a
ahol
b,
a
b,
a
b,
a
b;
a v b , ^a
b,
a
b,
a
b;
a
= k o n j u n k c i ó , v => d i s z j u n k c i ó ,
a,b = szavak vagy
= negáció,
képek.
A d^szjunktiv feladatok verbális megfogalmazásaiban a "vagy" kötőszót a k ö v e t k e z ő s z a v a k k a l e g é s z í t e t t é k ki: í'egyik vagy m á s i k , de l e h e t m i n d k e t t ő i s " . E z t - a z é r t l á t t á k
szükséges-
n e k , m e r t k o r á b b i v i z s g á l a t o k / L . p l . : N i t t a - N a g a n o , 1 9 6 6 / egyé r t e l m ű e n b i z o n y í t o t t á k , hogy a "vagy" kötőszót a k í s é r l e t i személyek nagy többsége kizáró "vag.y"-ként ' é r t e l m e z i . K í s é r l e t i
96
s z e m é l y e i k 8 5 - 9 0 %-&. jól oldja meg a konjunktiv s z e r k e z e t ű flelad a t o k a t , a d i s z j u n k t i v a k a t csuk 15-20 % tudja h e l y e s e n inegoldán i . / W = 3 0 g y e r e k / . A "vagy" kötőszó szabályát m é g a k i e g é s z í t ő m a g y a r á z a t t a l együtt is C3ak kevés gyerek érti m e g . M á s o d i k kérdésükre kapott v á l a s z u k é r d e k e s e b b : m i n d e g y i k korban /10-11-12-13-14
évesek/ jobbak a v e r b á l i s
élet-
feladatmegol-
dások a képieknél. A szerzők azt a k ö v e t k e z t e t é s t vonják l e , hogy a konjun.kció m ű v e l e t e még a P i a g e t - s z j r i n t i
konkrét m ü v e l e t e k
szakaszá-
b a n k i a l a k u l , a diazjunlcció csak a formális m ü v e l e t e k
szakaszá-
b a n , v a l a m i n t a z t , hogy a m a n i p u l á c i ó l e h e t ő s é g e /a képi f e l a datok e s e t é b e n / nem k ö n n y i t i a f e l a d a t o t , i n k á b b n e h e z e b b é
te-
szi. Neiinurk-Slotnick a l o g i k a i m ű v e l e t e k v i z s g á l a t á v a l a deduktív gondolkodás fejlettségét kivánták
jellemezni.
S h a p i r o és O ' B r i e n /1970/ a g y e r m e k i következte térformákb ó l .vizsgált n é h á n y a t . C s a k v e r b á l i s teszteket k é s z í t e t t e k , a m e l y e k e t a z o n b a n k é t f é l e k é p p e n fogalmaztak, f e l a d a t t á . Az első e s e t b e n egy l e h e t s é g e s k o n k l ú z i ó t k é r d ő m o n d a t t á
fogalmaztak,
m a j d ennek az i g a z s á g é r t é k é t á l l a p í t o t t á k meg a k í s é r l e t i
sze—.
mélyek. N é z z ü n k egy p é l d á t ! H a ez itt a 9 . s z o b a , akkor e z a n e g y e d i k
emelet.
Ez a 9. szoba. Ez a n e g y e d i k a/ I g e n
emelet? b/ N e m
A m á a o d i k tipusu f e l a d a t o k b a n h a r m a d i k v á l a s z l e h e t ő s é g e t m e g a d t a k , amély így h a n g z o t t ; "Az i n f o r m á c i ó nem
is
elégséges."
Az egyenként 33 i t e m b ő l álló teszteket 6 - 8 és 13 é v e s g y e r e k e k c s o p o r t j a i v a l o l d a t t á k m é g . /48-48 fő/ M i n d e g y i k ban azt ¡tapasztalták, h o g y a k í s é r l e t i személyek nem
életkor-
érzékel-
nek különbséget a "ha ... akkor" és az "akkor é s csakis
akkor"
tipusu s z ó k a p c s o l a t o k k ö z ö t t . T e h á t implikáció h e l y e t t
ekviva-
l e n c i a k é n t kezelik az adott m ü v e l e t e t . P o r d i t v a is de r i t k á n . A két é l e t k o r c s o p o r t megoldási f i a t a l a b b a k javára van csekély
előfordul,
szintje között
k ü l ö n b s é g . Azt a h i p o t é z i s t
a fo-
97 g a l m a z z á k m e g öaazefo;;lulójulcban a s z e r z ő k , h o g y a g y e r m e k i gika átalakulása felnőtt logikává sekkel
teljesítménybeli
lo-
visszaesé-
járhat.
Greer /1978/ kísérleti eszközei hasonlóak a magyar
általános
iskolában használatos logikai készlethez. Tesztjeiben a változók a f o r m á k és a s z i n e k . E g y - e g y á b r a s o r o z a t b ó l
kell a m e g -
adott utasitásnak megfelelően jelölni a rajzokat. P l . : K a r i k á z z a d be a z o k a t az á b r á k a t , a m e l y e k k i c s i k éa f e h é r e k !
• .
G r e e r f e l t é t e l e z i , h o g y h a k í s é r l e t i s z e m é l y e i a z utasitásbari. foglalt
ll
és"-t", m e g é r t i k , akkor m e g t a l á l j á k a h e l y e s m e g o l d á s t .
Nem vizsgálja a kijelentés
telje3 i g a z s á g m á t r i x á n a k a m ű k ö d é -
s é t . H a a válasz, h e l y t e l e n , a k k o r ugy t e k i n t i , ho,gy az a d o t t kijelentés
teljes igazságruátrixára v o n a t k o z ó a n
az.
E r e d m é n y e i és k ö v e t k e z t e t é s e i h a s o n l ó a k a m á 3 i k ké't t a n u l m á n y bari m e g f o g a l m a z o t t a k h o z . U g y t a l á l t a , h o g y a diszjúnkciőt' r e p - . r e z e n t á l ó ."v$gy
,,
kötőszónak a helyes interpretálása okozza a
legtöbb nehézséget.
• •
i. 1
ö s a z ef •oglalya a z idé ze 11 s z e r ző k i r á a a i t m e g ál la.pl that juk, hogy a logikái képesség /gyakran logikai emlitve/ fejlettségét
performanciáként'
elsősőrban a konjunkció, diszjunkció
és
a negáció műveleteivel m é r i k . Shapiro- O'Brien /1970/ az impl i k á c i ó t és az e k v i v a l e n c i á t i s a z á m b a y e s z i . E m ű v e l e t e k é t
hal-
mazelméleti vagy nyelvi-logikai interpretációju feladatokká g a l m a z z á k . Mindkét feladattípusban közös az a vonás,'hogy
fo-
ver-
bális kifejezőeszköz /logikai kötőszó/ megértése a legfontosabb, fejlettséget befolyásoló tényező. . R
M i v e l mindegyik tanulmány angol anyanyelvű
gyermekekről
készült, felvetődik a kérdés, hogy v a j o n hogy jelentkezik ez a m a g y a l n y e l v b e n , m a g y a r gyerekejc l o g i k a i
feladatmegoldásaiban?
M i l y e n m ü v e l e t e k e t é r t e n e k , és m i l y e n e k e t n e m , a 1 0 - 1 7 gyerekek? Az életkor előrehaladtával milyen változás
éves
tapasztal-
ható? H o l s z ü k s é g e s f e j l e s z t é s ? I l y e n és e h h e z h a s o n l ó
kérdések-
re k e r e s i a, v á l a s z o k a t az a saját v i z s g á l a t u n k , a m e l y r ő l á be-vezetőben
irtunk.
2 . A tesztek
98
felépitéae
Ebben a részben röviden bemutatjuk a logikai képesség mérésére k é s z i t e t t t e s z t j e i n k s t r u k t ú r á j á t , v a l a m i n t két f e l a d a t o t eredeti
formájában.
A logikai müveletek
teljes rendszerét kívántuk v i z s g á l n i , ezért
az 1 . táblázatban megadott alapmüveletekből kiindulva négy
vál-
tozó és h á r o m m ű v e l e t s z e r e p e l t e t é s é i g a k o m b i n a t o r i k a i l a g
le-
h e t s é g e s Ó3 n y e l v i l e g is m e g f o g a l m a z h a t ó v á l t o z a t o k a t ható változatokat fogalmaztuk
fogalmaz-
feladattá.
M i v e l a l o g i k a i s z a k i r o d a l o m b a n , de k ü l ö n ö s e n a t a n k ö n y v e k b e n a m ű v e l e t e k e l n e v e z é s e m á s és m á 3 , s a j á t h a s z n á l a t r a és a t a n u l ó kat nem e l r i a s z t a n d ó n e v e z t ü k " á l l i t ó
kapcsolás"-nak a
konjunk-
ciót, "megfelel tetéa"-nek'az ekvivalenciát, stb. A müveletek tipusát a z o n b a n az 1 . t á b l á z a t b a n o l v a s h a t ó é r t é k t á b l á z a t értelműen
egy-
definiálja.
A k i j e l e n t é s k é p z é s f e l a d a t s o r a /2.' t á b l á z a t /
kijelentések
összekapcsolásának lehetőségeit vizsgálja. A feladatok
nyelvi
m e g f o g a l m a z á s a i g e n sok n e h é z s é g e t o k o z o t t , s z á m o s e s e t b e n n e m ia s i k e r ü l t , vagy u t ó l a g b i z o n y o s o d o t t b e , h o g y a
szövegezés
nem egyértelmű. Az értékelésből ezeket a feladatokat
kihagytuk.
A VIZSGÁLT LOGIKAI MŰVELETEK ÉRTÉKTÁBLÁZATA
p 4
A'llitó Tagadó kizáró Kapcsoló Összefér- Megfelel- Feltételehetetlen tetés zés kapcsolás kapcsolás választás választás választás PACI
pllq,
pvq,
pvq,
plq
—
+
—
+
+
+
+ +
+
—
+
—
—
—
—
+
—
—
+
•
+
i —
—
+=/gaz —= hamis
'
+
—
•
—
1. táblázat
+ +
+ —•
'
.
+
—
+
•
+
99 A következtetés-tesztek
kijelentéslogikai /egyedi
k e z t e t é s / és predikáturalogikai / á l t a l á n o s feladatokat
követ-
következtetés/
tartalmaznak / 3 . táblázat/.
B e s z á m o l ó n k b a n csak a k i j e l e n t é s k é p z é s f e l a d a t o k tív é r t é k e l é s é v e l
kvantita-
foglalkozunk.
A t e l j e s t e s z t s o r o z a t t a l 14 é v e s g y e r e k e k
reprezentatív
m i n t á j á n m é r t ü n k / k b . 600 t a n u l ó v a l / . A f e j l ő d é s m e n e t é t m e g i s m e r e n d ő két k i s e b b m i n t á n / 2 0 0 - 2 0 0 fő/ 1 1 és 1 7 éves korú t a n u l ó k k a l is e l v é g e z t ü k a v i z s g á l a t o t . 3. A kijelentésképzés
feladatok
M i v e l a tanulók n y e l v i - l o g i k a i m ü v e l e t r e n d s z e r é t feltárni., o l y a n f e l a d a t o k a t k é s z í t e t t ü n k , a m e l y e k
kívántuk
segítségével
n e m csupán a v á l a s z o k h e l y e s s é g é t vagy h i b á s voltát tudjuk reg i s z t r á l n i , h a n e m azt i s , hogy a n e m h i b á t l a n m e g o l d á s o k m e n y - ' , nyire vannak távol a hibátlanoktól. Ezért minden müvelet teljos igazságtáblázatát mondatok formájában leképeztük. Eljárásunkat a két- a l á b b i f e l a d a t o n m u t a t j u k b e . Az első egy
kétváltozós
f e l a d a t , / e g y s z e r ű f e l tétel k é p z é s : c,/ a m á s o d i k pedig egy h á rc o m v á l t o z ó s k i t e r j e s z t é s / á l l i t ó k a p c s o l á s : b , / . » G y u r i k i j e l e n t é s e : A K K O R , É S CSAKIS A K K O R F O G Y EL A P É N Z E M . HA MEGVESZEM A KERÉKPÁRT. Tények: A . Elfogyott a pénze, és nem kerékpárt B . E l f o g y o t t a p é n z é , és k e r é k p á r t
vett.
vett.
G . N e m f o g y o t t el a p é n z e , és k e r é k p á r t
vett,
D . N e m fogyott el a p é n z e , és k e r é k p á r t sem v e t t , R
b, Zsolt k i j e l e n t é s e : V E T T E M A B O L T B A N F Ü Z E T E T . TOLLAT M E G CERUZÁT. T é n y e k : 'A. .A b o l t b a n f ü z e t e t i s . tollat i s , és ceruzát i s v e t t . B . A b o l t b a n f ü z e t e t és tollat v e t t , de ceruzát
nem.
C . A b o l t b a n füzetet és c e r u z á t v e t t , de tollat n e m . . D . A b o l t b a n f ü z e t e t v e t t , de c e r u z á t és tollat n e m . E . A b o l t b a n ceruzát és tollat v e t t , de f ü z e t e t
nem;
F . A b o l t b a n tollat v e t t , de c e r u z á t ás f ü z e t e t nem*
100
A KIJELENTÉSKÉPZÉS FELADATAINAK MŰVELETRENDSZERE 2 . táblázat
KAPCSOLÓ VÁLASZTÁS ! KIZÁRÓ VÁLASZTÁS
TAGADÓ KAPCSOLÁS
ÁLLÍTÓ KAPCSOLÁS
Slubtesztek
Szubtesztek
Kapcsolatképzés a) b) c) d) e) 4) g) h) a) b) c) d) e) f) g) h) a) b) C) d) e) f) g) h)
p A q, p A QAP (pAq) ll r CpAq) A r Cp Aq) vr C p A q)! r (pAq)=>r CpA q)**r p II q Cpilq)Ar Cp IIq) IIr Cpllq) Vr Cp IIq) v r Cp llq) l r (pllq)=>r Cp llq)<=*r pvq Cp vq)A r Cp vq) ll r (pvq)vr (p?q)vr Cp vq) / r Cpvq)=*r Cp Vq)*=*r>
a) pvq b) Cp vq) A r c) (pvq) II r d) (pvq)vr e) (p vq)vr f) (pvq) 1 r g) Cpvq)=>r h) (p vqh^r a) pl q 3 b) (plq)Ar ti ÜVJ C) (plq) IIr
Feltételképzés
a) p=>q gte b) ip vq c) p*=*q g <0 uiNj NQ.UJ "i Q tói SS
a) p=>CqAr) b) p=>Cq/l r) C) p=>Cqvr) d) p=*(q,vr) e) p=>Cqlr) f) p=>Cq=>r) g) p*=>(q<*r)
<0 au >- a) ui b) ' S á C) •UtUJ-j Cet KI-? d) ^OC UJUJC u. V e) f a) l l b) Luca C) d) NUj e)
(pAq)=^CrAs) CpAq)=>Crlls) (pAq)=z(rvs) (p Aq)=>(rvs) Cp Aq)=>(r 1 s) (p llq) =*(rAS) (pllq) =>(rlls) (p llq) =*(rvs) (p llq) =>(rvs) (pllq) =>(r is)
-4
3 0 §
1 tt "Ö a
•co
a) (pvq) =>(rAS) b) (pvq)=>(rlls) c) (pvq) =>(rvs) K =>(rvs) Uj.O; d) (pvq) tsi e) (pvq)=*(rls) u! v Vj S á a) (p vq) =>C r As) b) (p vq)^(rlls) íj QÍ; c) (p vq)=s>(rvs) d) Cp vq)=>Crvs) <>4 S8F e) Cp vq)=*Cr 1 s) 31 «ÜL a; Cp l q) =>CrAs) b) Cpl q)=*Crlls) ==>(rvs) Ul <*N O Cplq) (plq)=>Crvs) Kig d) e) (plq) =>(rls) af
.3 s a
1 2
'SS 2 ö
101
A KÖVETKEZTETÉS FELADATAINAK MŰVELETRENDSZERE 3» táblázat Szubtesztek
Egyedi következtetés
KAPCSOLÓ KÖVETKEZTETÉS
a)
c)
e)
9)
a)
ta §
P=>q P 9. pva •7 P Q.
b)
FELTÉTELES KÖVETKEZTETÉS
e)
p&q. qA r r A p
h)
pv q P l q. PVq.
b)
a)
p<=t>q. p 1 q, P a a pvq, ip^r
c)
a)
Vx (8x=>iTx) Vx (Gx^Sx) Vx (Mx^Gx) Vx (0x**Bx) Vx (Mx=>Sx) Vx C0x=>iTx)
p vq, p II r
S
Ö
d Vx 0?x=>U1x) > Vx CDx^Áx) Vx C0x=»Rx) 3x(Fx A Dx) Vx (Ox=>iMx) 3x CFXAÁX)
L—i -U
qAir
d)
p=*q q II r ipAin P=*q. P.vq. 7 pACi p
3x ÍHXATEX)
p=*q q/ 1 r p =>7r
b) p=*qi q.=>r p =>r
a)
VxCEx=>Vx) b) Vx (Cx=>№) 3x CSx A Nx) Vx(LX^iVx) Vx(Tx-*iEx) 3x CSXA 7 Cx)
c)
Vx(Kx=>Jx) 3x ÍDXAIJX) SXCDXAJKX)
1
s
3 C3
i
pvq q. f)
e) Vx (Mx^iEx) 3x CHXAHX)
a)
§ Q
d)
c)
h-
p<=>r
3 c)
e)
t-n ±J U3 p =>r
b)
Vx(Dx^Kx) 3x (Dx^Üx) 3x (Üx A Kx)
3XÍÜXAIFX)
VxCÜx^Bx) 3X(BXAIFX)
1 5
ipA 7 q,
3X(ZXAFX)
VX (lx=*S)d 3x CSXAFX)
a)
pvq, p A %
1
\—.
p q.
'P
Általános következtetés
~ip
f)
> p 1 q.
p=>q.
d)
pvq. 1 P CL
c
Szubtesztek
vx(sx=>:x) b) Vx(Ex^iBx) Vx(Bx^iSx) Vx(Kx=*lYx) 3X(VXA
Dx)
3X(DXAIKX)
3X(EXATX)
Vx (Tx^Ox) 3x (OXA EX)
102
G . A b o l t b a n c e r u z á t v e t t , de füzetet és tollat
nem.
H . A b o l t b a n se f ü z e t e t , se tollat, se c e r u z á t nem
vett.
A példákhoz hasonlóan a kapcsolatképzés feladatrendszerének den f e l a d a t a
min-
tartalmaz ejy összetett k i j e l e n t é s t , f o r m a i l a g is
kiemelve. Ezután
tényeket s o r o l u n k f e l , a m e l y e k b e n
állitások
s z e r e p e i n e k . A tények a formailag kiemelt ö s s z e t e t t
kijelentés
i g a s s á g t á b l á z a t á b a n eg./-egy elemnek felelnek rae.^. A k é t v á l t o z ó s k i j e l e n t é s e k h e z n é g y , a h á r o m v á l t o z ó s a k h o z n y o l c tény
tartozik.
A f e l a d a t o k m e g o l d á s a során a tanulók m i n d e n e g y e 3 tényről kül ö n - k ü l ö n e l d ö n t ö t t é k , hogy a tény f e n n á l l á s a e s e t é n a k i e m e l t ö s s z e t e t t k i j e l e n t é s i g a z vagy h a m i s . H a i g a z n a k • t a l á l t á k , b e k a r i k á z t á k a tény e l ő t t i b e t ű j e l e t . E l l e n k e z ő e s e t b e n p e d i g á t h ú z t á k . Első mintafeladatunk összetett kijelentése a szimbolikus l o g i k a s z a b á l y a i s z e r i n t B és D tények f e n n á l l á s a
eseten
i g a z , A « 3 C tények e s e t é b e n h a m i s . M á s o d i k p é l d á n k p e d i g c s a k akkor igaz, ha egyszerre mindhárom egyszerű kijelentés igaz / A / . K é t v á l t o z ó s f e l a d a t o k h i b á t l a n m e g o l d á s a tehát n é g y , h á r o m v á l tozósaknál p e d i g nyolc p o n t o t l e h e t e t t 4 . A kijelentésképzés
teljesítményei
Feladatrendszerünkben
elérni.
feladatonként
a kijelentésképzésnek
szint két ö s s z e t e v ő b ő l á l l : k a p c s o l a t k é p z é s
nevezett
és f e l t é t e l k é p z é s .
A f é l t é t e l k é p z é s e r e d m é n y e i a n n y i r a g y e n g é k , hogy a k v a n t i t a t í v elernzé3 e s z k ö z e i v e l alig h o z z á f é r h e t ő k . Ezért csak a z első h á r o m f e l a d a t á v a l f o g l a l k o z u n k . A teljes teszt
alapstatisztikai
e r e d m é n y e i t a z o n b a n k ö z ö l j ü k / 4 . és 5 . t á b l á z a t / . A tanulói teljesítmények mennyiségi jellemzésére
többféle
m u t a t ó t h a s z n á l t u n k . E z e k e t m i n d e n f e l a d a t r a ós m i n d h á r o m kori m i n t á r a m e g a d j u k . Az első adat a jó v á l a s z o k
U g y a n e n n e k a v á l t o z ó n a k a szórását m á s o d i k k é n t , relatív sát pedig h a r m a d i k a d a t k é n t
élet-
útiaga. szórá-
találjuk me,i;. Az u t o l s ó adat a hi-
bátlan mo,;oldást n y ú j t ó tanulók a r á n y a % - b a n . A h á r o m
korosz-
tály e r e d m é n y e i t e g y m á s mellé h e l y e z t ü k , igy egy s o r b a n u g y a n a z o n f e l a d a t n a k az e r e d m é n y e i s z e r e p e l n e k . A f e l a d a t o k a t . a z 1 . táblázatban bevezetett jelölésrendszer segítségével
formali-
zált a l a k b a n i r t u k f e l . A most következő e l e m z é s b e n
tehát n t e l j e s
kapcsolatképzés
103
A KAPCSOLATKÉPZÉS FELADATAINAK EREDMÉNYEI 4 . táblázat FELADAT
10
14
évesek
X
évesek
S
17 évesek
Vx %
X
S
Vx
3,71 7,70 5,60 4,60 4,87 2,98 3,17 5,97
0.65 0,86 0,98 1,37 1,16 1,21 1,20 1,54
17,5 11,2 17,5 29$ 23,9 40,8 38,0 25,8
78,7 84,4 Ofi 0,0 0,8 0,0 0,0 26,9
3,86 7,69 5,78 4.94 4.95 2,91 2,61 5,63
0,48 0,97 0,70 1,32 1,18 1,55 1,13
26,8
0,2
23,9 53.2 43,0 28.3
a) pi/q .«o b\ (pilq)Ar Q 3 c) (pllq) II r Q g d) (pllq) Vr e) (pnq)vr 5 3 a f) (pllq)In g) (pi/q)=*r h) (pnq)*=>r
3,63 6,35 7,52 3,38 4,30 2,70 2,66 5,74
0,84 23,0 81,1 1,47 21,2 57,4 1,14 15,1 80.8 1,20 35.4 0,0 1,32 30,6 1,49 55,3 0,0 1,21 45,6 0,0 1,48 25,8 16,4
3.18 7.19 7,34 3,27
a) pvq, b) (pvq)Ar .Ol c) (pvq) n r d) (pvq)Vr e) (pvq) vr fi (pvq)lr (pvq)*=>r h) (pvq)*=*r
3,41 5,98 4,28 6,ÍZ 3,74 4, ÍZ 4,25 4,71
1,12 32,8 1,36 22,7 1,38 32,2 1£1 31,2 1,73 46,2 1,46 35,4 1.36 32,7 1,57 33,3
a) pvq, —i xr b) (pvq) Ar cj (pvq) ll r d) (pvq) vr e) (pvq)vr P (pvq)Ir 9) (pvq) =*r h) (pvq)<=>r
3.28 7,03 5,87 4,81 4.29 4,48 4,93 6,29 3,00 5,87 4,80 4,49 3.70 4,09 4,53 4.71
¿1) PAQ. b) (pAq)Ar .to C) (pAq)llr d) (pAq) vr ej (pAq)vr f) (pAq) Ir g) CpAq)=>r H) (PAQ)<=>R
ü
2
a)
p/q
Mi b) (plq)A r G.co c) (p/q,)// r
l g
« 2
dJ (plq) v r e) (p/q) v r f) (p/q) I r 9) Cp/ql-^r h) (p/q)*=$r
X S
Vx %
0,2 0,2 0.3 21,9
3.93 7.94 5,96 5.45 5,27 3.46 3,19 6,65
0,36 0,34 0,32 0,96 1,14 1,12 1,15 1,43
2,10 2,56 5,32
0,66 17,5 1.51 21,0 1,51 20,6 1,22 37,3 1,13 28,7 1,37 64,9 1,34 52,6 1,74 32.7
88,7 63,7 77,6 0,3 0,5 0,7 0.5 15.9
3,95 7,69 7.78 3.02 4,14 1,97 2,93 6.08
0,28 7,16 96,3 0,87 11,3 85,0 0,74 9,55 90,3 1,06 35,0 0,0 0,86 20,8 0,0 1,23 62.5 0.0 1,19 40.6 0,0 1.39 22,8 24,1
3,36 6,32 4,56 6,26J 3.96 3.97 3.73 4,99
1,13 33,7 68,7 1.76 27,9 32.6 1,47 32.3 0.5 2,03 33,3 45,0 1,74 43,9 0.2 1,82 45,8 0,2 1,44 38,5 0,0 1.77 35,6 0.9
3.87 7,08 5,13 7,42 4,98 4,83 4,54 5,92
0,54 1,09 1,04 1,16 1,62 1,51 1,11 1,23
0,34 22,1 60,6 1,13 16,1 50,0 1,75 29,8 23,0 1,93 40,0 15,1 2,38 55,4 22,2 1,71 38,2 5,7 1,38 28,0 0,0 1,29 20,5 22,2
3,22 6.74 6,67 5,12 4,07 4,46 4,87 5,87
1,05 32,7 60,0 1.58 23,4 47,3 1.59 23,8 45,9 2fi3 39,8 18,3 2,33 57,3 18,3 2,14 47,9 15,5 1,58 32,4 0,5 1,71 29,2 18,4
3,17 6,83 6,97 5,61 3,91 5.38 5,13 6.39
1,10 34,9 59,8 1.36 19,8 47,8 1,26 18,0 50,8 1,86 33,1 18,4 2, IS 57,4 16,0 1,92 35,6 22,3 1,61 31,4 0,6 1,45 22,8 30,1
1.41 46,9 59,2 1£1 27,4 22,4 1,51 31,4 4j0 1J8 35^3 0,0 1.42 38,4 0,0 1,10 26,9 0,0 1.53 ¿3,4 1,6 1.54 32.7 4.0
3,02 6P3 4,98 4,65 3,34 3,95 4,37 5,02
1,35 44,7 1,83 30,3 1,46 29,4 1,45 31,2 1,59 47,5 1,23 31,1 1,74 33J 1,86 36,9
3,16 6,39 4,86 5,06 3,38 4,36 4.77 5.78
1,26 39,9 1,70 26,6 1,29 26,7 130 25,8 1,56 46,1 1,01 23,2 1,74 36,5 1,65 28,6
71,3 15,3 0,0 44,6 0,0 0,0 0,0
3.9U
1,60
12,4 89,9 12,6 87,2 12,0 0,2
53,9 31,1 4,3 u.3 0,2 0,5 1,9 7,5
9,18 4,30 5,40 17,7 21.7 32.4 36,1 21,5
94.6 96,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 48,1
14.0 92,5 15.3 40,3 20.2 0,8 15,7 71,4 32.4 0,8 31,2 0,0 24,6 0,0 20.1 0.8
53,8 39£ 4,0 0J6 0,6 0,0 0,0 13£
A FELTETELKEPZES FELADATAINAK EREDMEMEI 5. táblázat Feladat
N asi
Si*
X
s i 0
aUj lJC5
X
S
Vx
'/o
X
S
Vx °/o
2,13 0,57 26.6 0,7 1,09 0,89 82,1 1,2 3,Ct 0,88 28,6 33,2
2.25 0,79 35,0 0.0 1,17 0,85 72,1 0,0 3.26 0,96 29,6 49,4
A)FI^(QAN)
4,66 0,31 19,5 4,91 1,28 26,0 3,55 1,33 37.5 3fiO 1,25 32,8 2,94 1,40 47.7 2,71 1,13 41.6 3,40 0.92 27,1
0,0
4,27 4,39 3.53 3.54 2,71 2,52 3,22
0,74 0.37 1,25 1,28 1,62 0,36 0,87
1,2 1,2 0,2 0,5 0,2 0,3 1,2.
4,49 4,86 4,16 3,86 3,08 2,92 3,44
0,78 1,11 1,19 1,18 1,54 1,09 1,17
17,3 0,0 22,9 3,5 28.5 1,8 30,7 0,6 50,1 0,0 37,3 0,0 33,9 Ofi
4,94 4,19 *3,20 3,80 3.18
0,56 1,18 1,21 1,03 1,22
11,3 28,2 37,7 27,1 333
24,81 Ofi 33,6 0,6 36,8 OJS 35,8 0,0 39¿ Ofi
TÍJI^CQVR) D)JI^(QVR)
e)ji=*(qlr)
FJFI^CQ^R)
0,0 OFL
0,0 0.0 0,0 0,0
17.4 22X 35J5 36,7 59,6 37,9 27,1
4,58 3,76 b)(fiAq)^(riis) c) (jiAq) *(rvs) 2,39 cO CfiAq) ^(rvs) 3,54 e) (p.Aq)+(rls) 2,50
1,04 1,08 1,10 1.15 1,15
22,7 28,8 36,9 32,4 45,9
0,0 0,0 0,0 0,0 OJO
4,56 3,42 2,84 3,16 2,71
1,40 30,7 0,0 1,03 30,1 0,0 1,14 40,1 Ofi 1,23 38,9 0,0 1,4Z 52¿ OJO
3¿5 a)(fiuq)'*(rAS) 4,15 b)(fiiiq)*>(rlls) c)(/illq) **(rvs) 3,47 d) (ftllq) •=* Crvs. 3,55 e)(fillq) Cris) 3,05
1,03 1,65 1,40 1,59 1,33
26,6 39,7 40,3 44,8 43,6
0,0 0,0 0,0 0,9 0,0
3,32 3,28 2,99 2,93 2,70
1,01 1,29 1.31 1.22 1,53
30,4 39,3 43,8 41,6 56.7
0,0 Ofi Ofi 0,0 0,0
3,73 3,92 3,58 3,56 3,29
0,33 1,32 1,32 1,28 1,23
3,56 3,55 3,53 3,42 3,22
1,10 1,02 1,30 1,42 1,25
30,8 28,8 36,9 41,5 38,1
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
3,24 3,29 3,26 2,93 2.88
1fi7 1,13 1,14 1,27 1.23
33,0 34,4 35,0 43,3 42,7
0,0 0,0 0,0 0,0 0.0
3,69 3,64 3,76 3,50 3,41
1,07 23.1 1fi& 29,6 0,96 25,6 1.46 41,8 1,24 36,3
0,0 Ofi 0,0 0,0 0,0
a) Cfivq) =*(rAS) 5,28 b)Cfivq)**Crlls) 5,93 O (jivq) **(rvs) 4,67 d) (fivq) *~(rvs) 4,06 eJCfivq)=*(rls) 3.&3
1,16 1,60 1,56 1,51 1,63
21,9 26,9 33,4 37,1 42,7
0,0 1,8 0,9 0,0 0,0
5,49 5,G7 5.15 4,48 3,93
1,36 1,54 1,53 1,78 1,94
24,8 27,2 29,7 39,7 49,4
Ofi 1,5 0,0 0,0 0,0
5,69 6,34 5,49 5,03 4,75
1¿5 1,64 1,38 1,76 1,71
22,1 25,8 25,1 35,0 36,1
Ofi 0,6 0,0 0,0 Ofi
5,22 4¿1 4,96 3,56 3,67
1,25 1,51 1,34 1,63 1,64
24fi 32,8 27,0 45,8 44,7
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
5,27 5,04 4,10 4,54 4,60
1,17 1,35 1,38 1,71 1,53
22,1 26,7 33,7 37,6 33,4
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
a)((ivq)**(rAs) bOCjtvq)^(rlls) Uj _ C/-) c)(p.vq) =*Crvs) p-Q.C/J d)(fivq) =*(rvs) •s) e)(jivq) Cris)
Cu ¿3
Vx *h
2,28 0.63 27,5 1,6 1,13 1,15 101,9 3,9 2,83 1,01 37,2 31,7
b) ifi vq
A)(TIAQ)+(RAS)
fe
S
17 évesek
a)j\=>q.
b)ri=>(q/lr)
|s
14 évesek
10 évesek
a) (filq)=>(rAs) 4,94 1,19 24,1 Ofi
S & ' í * b) Cfilq) ^(rils) 4,71 1.27 27,0 Ofi c)(filq)**(rvs)
4,15 1,38 33.3 Ofi
a-g-U Uj Uj 2 d) Cfilq) =>Crvs) 3,99 1,46 36,7 0,0 ,-u .5 2 e) (nía) =*(rls) 3,85 1,59 41,Z 0,0
Ofi 0,6 0,6 Ofi 0,0
105 és a f e l t é t e l k é p z é s t e s z t első s z u b t e s z t j é n e k e r e d m é n y e i r e m a s z k o d u n k . A kettőt együtt n e v e z z ü k .A k a p c s o l a t k é p z é s
tá-
kijelentésképzésnek.
teszt f e l a d a t a i közül - e l ő z e t e s v á r a -
kozásunknak megfelelően - a kétváltozós alapmüveletek a legf e j l e t t e b b e k . M i n d e n s z u b t e s z t élén e g y - e g y k é t v á l t o z ó s m ü v e l e t á l l . / E z e k . a z ,a
f
feladatok./
N e m m e g l e p ő , hogy a k é t f é l e k a p c s o l á s e r e d m é n y e i i g e n j ó k . Á konjunkciót
és a . s e m - s e m ' - m ü v e l e t e t már a 10 éves t a n u l ó k
d ö n t ő h á n y a d a /78,7 % és 8 1 , 1 % / j ó l m ű k ö d t e t i . A z
életkor
e l ő r e h a l a d t á v a l m i n d e g y i k m ü v e l e t t o v á b b f e j l ő d i k , igy a 17. ó~ i l l e t v e 96,3 %-a
ve3ek
t u d j a ezeket a m ü v e l e t e k e t .
A háromféle választás közül á legfejlettebb a kizáró vál a s z t á s . A , v a g y ' k ö t ő s z ó n a k a k ö z n y e l v b e n v a l ó s z í n ű l e g ez a l e g t e r m é s z e t e s e b b j e l e n t é s e . T á j é k o z ó d ó m é r é s e i n k során
kide-
r ü l t , hogy a f i a t a l o k d ö n t ő része e g y á l t a l á n n e m t u d j a , h o g y különböző
jvagy'-ok l é t e z n e k a n y e l v b e n . A z o k i s , akik é r z i k
a k ü l ö n b s é g e t és tudják c s i n á l n i , c s o d á l k o z v a hogy a szituációtól függően mindegyik szetett kijelentés más esetekben
konstatálják,
,vagy'-ot t a r t a l m a z ó ösz
igaz.
A .kizáró v á l a s z t á s m ű v e l e t e 10 éves k o r b a n a tanulók 71,3. l á ttál k i a l a k u l t . 14 éves korig az e r e d m é n y e k b e n n é m i v i s s z a e s é s t a p a s z t a l h a t ó , de a 17 é v e s e k s z i n t j e m e s s z e m e g h a l a d j a m e g i n t a 1 0 é v e s e k é t /92,5 % ! . A k a p c s o l ó v á l a s z t á s e r e d m é n y e i is m é g jónak m o n d h a t ó k , bár a z e l ő b b i v e l e l l e n t é t b e n ez a m ü v e l e t 10 éves kor
után'gyakorlati
lag n e m f e j l ő d i k , n é m i v i s s z a e s é s is t a p a s z t a l h a t ó / 6 0 , 6 % t .60,0 % és 5 9 , 8 % / . A z ö s s z e f é r h e t e t l e n v á l a s z t á s e r e d m é n y e i kissé e l m a r a d n a k a k a p c s o l ó v á l a s z t á s é i t ó l . I t t u g y a n ú g y v i s s z a e s é s l á t h a t ó 14 é v e s k o r b a n / 5 9 , 2 % , 5 3 , 9 % és 6 3 , 8 % / . A 17 évesek
eredménye
n é h á n y s z á z a l é k k a l m e g h a l a d j a a 10 é v e s e k é t . T e h á t a két u t ó b b i v á l a s z t á s az é l e t k o r e l ő r e h a l a d t á v a l l é n y e g é b e n nem f e j l ő - . dik.
' U t o l s ó két a l a p m ü v e i e t ü n k a f e l t é t e l e z é s és a m e g f e l e l t e -
tés. Tesztszerkezetileg a feltételképzéshez
tartoznak. Az imp-
likáció /feltételezés/ logikailag egyenértékű
átfogalmazásával
e g y ü t t a l k o t j á k a f e l t é t e l k é p z ő s első s z u b t e s z t j á t . E z e k b e n a
106
m ű v e l e t e k b e n közös az az e l e m , h o g y n y e l v i mindig valamilyen feltételt
inetjfogalinazásaik
turtalmaznak.
Az i m p l i k á c i ó és á t f o g a l m a z á s a / a , és b , f e l a d a t o k / n a g y o n g y e n ge e r e d m é n y t m u t a t . A m e n n y i s é g i e l e m z é s s e g í t s é g é v e l i t t c s a k a n n y i t t u d u n k m a g y a r á z a t u l e l m o n d a n i , hogy a k ö z n y e l v b e n ez a f o r m a / h a . . . a k k o r / m á s t j e l e n t , és igy n a g y o n n e h é z ez a m ű v e l e t . / L . erről bővebben Csapó-Csirikné-Vidákovich, A megfeleltetés /ekvivalencia/ művelete gyengébben
1986/.
fejlett,
mint a k a p c s o l á s o k ós a választások., de a t a n u l ó k 3 0 - 5 0 %-a
ér-
ti éa m e g tudja o l d a n i ; M á a i k k e d v e z ő t u n d e n c i a , h o g y a z e r e d m é n y e k 10 é v e s k o r t ó l 17 éves korig v i s s z a e s é s n é l k ü l /31,7
33,? %
és 49,4
javulnak
%/.
A kétváltozós müveleteket tartalmuzó feladatok
elemzését
ö s s z e f o g l a l v a e l m o n d h a t j u k , hogy k i a l a k u l t m ű v e l e t e k n e k a kapcsolásokat
t e k i n t h e t j ü k . A v á l a s z t á s o k a t az a d o t t
csak. életko-
rú n é p e s s é g f e l e - k é t h a r m a d a k é p e s m ű k ö d t e t n i , a m e g f e l e l t e t é s t 30-50 % - a . A f e l t é t e l e z é s m ű v e l e t e t e l j e s e n Nézzük a kétváltozós feladatok után a
kialakulatlan. kapcsolatképzés
teszt hároinváltozós k i t e r j e s z t é s e k e n a l a p u l ó
feladatait!
Amint a 2 . táblázatban látható, minden kétváltozós tet saját m a g á v a l , éa a hat m á s i k a l a p m ü v e l e t hároinvúltozóssá b ő v i t e t t ü n k . F e l é p í t é s ü k e t
t e k i n t v e , tehát a
s z u b t e a z t e k h á r o m f é l e f e l a d a t o t t a r t a l m a z n a k : egy s a t , egy h o m o g é n / a z o n o s m ü v e l e t e k e t t a r t a l m a z ó / m ű v e l e t e t és hat h e t e r o g é n h á r o m v á l t o z ó a
alapművele-
felhasználásával kétváltozóháromváltozóa
kiterjesztést.
F e l t é t e l e z t ü k , hogy a h o m o g é n f e l a d a t o k v á r h a t ó
megoldá-
sai j o b b a k l e s z n e k , m i n t a h e t e r o g é n e k é , h i s z e n két a z o n o s m ű v e l e t e t e g y m á s u t á n k ö n n y e b b v é g r e h a j t a n i , m i n t ké^ k ü l ö n b ö z ő t . E r e d m é n y e i n k s z e r i n t ez á l t a l á b a n igy is v a n , két f e l a d a t v é t e l é v e l . Az e l s ő , a k a p c s o l ó v á l a s z t á s b , f e l a d a t a . A z
kielső
m ű v e l e t d i a z j u n k c i ó , a m á s o d i k k o n j ú n k c i ó , m é g i s jobb az e r e d mér.ye, mint. a két d i 3 z j u n k c i ó t t a r t a l m a z ó e , f e l a d a t n a k . E n n e k V a l ó s z í n ű l e g a t a n u l ó k n a k az a s t r a t é g i á j a az o k a , hogy a m é g k i a l a k u l a t l a n m ű v e l e t e k e t k o n j u n k c i ó v a l h e l y e t t e s i t i k . Ezt a feltételezésünket
a kvalitatív elemzés adatai
erősítik /C^irikné,
1906/.
egyértelműen
meg-
107
A m á s o d i k k i v é t e l az ö s s z e f é r h e t e t l e n v á l a s z t á s f , f e l a d a t a , a h o l az e l ő b b i j e l e n s é g i s m é t l ő d i k , azzal a k ü l ö n b s é g g e l , hogy itt m á r csak 0 , 5 % a 14 é v e s e k jó m e g o l d á s a i n a k az a r á n y a . Ezek a j e l e n s é g e k a z t j e l z i k , hogy ez a k é t f é l e / k a p c s o l ó és ö s s z e f é r h e t e t l e n / s o k k a l k e v é s b é mint a k i z á r ó
választás
kialakultak,
választás.
A h e t e r o g é n s z e r k e z e t ű f e l a d a t o k m i n d e n ü t t akkor m u t a t nak l e g j o b b e r e d m é n y t , h a a m á s o d i k m ü v e l e t Ezután a fejlettségi
konjunkció.
sorrend ugyanaz, mint a kétváltozós
fela-
datok e s e t é b e n . Az implikációval, mint második művelettel irt feladatok eredményei is nagyon alacsony értékeket
képviselnek,
egy k i v é t e l é v e l . E z a k i z á r ó v á l a s z t á s g , f e l a d a t a . A 14
éves
tanulók 14
kö-
o l d o t t a m e g h i b á t l a n u l . A 10 és 17 é v e s e k
zül a z o n b a n s e n k i s e m . N e m t u d j u k , m i lehet a z oka e n n e k . ' Először
téves a d a t r a g o n d o l t u n k , de nem igy
van.
A z o k b a n a f e l a d a t o k b a n , a h o l az e k v i v a l e n c i a a m á s o d i k m ü v e l e t , Í3rnét j a v u l n a k az e r e d m é n y e k , de egy f e l a d a t
/kizáró
v á l a s z t á s , h,/ m e g i n t k i v é t e l . E n n e k nagy v a l ó s z í n ű s é g g e l a z az o k a , hogy a m ü v e l e t e k n y e l v i i n t e r p r e t á c i ó j a nem v o l t gé é r t h e t ő a tanulók
elég-
számára.
Az elemzett feladatok többségének relativ szórása elég a l a c s o n y , 1 0 - 3 0 % k ö z ö t t v a n . E z a tanulói t e l j e s í t m é n y e k
kö-
zötti kis p o l a r i z á l ó d á s t j e l e z . U g y a n í g y a z a l a p m ü v e l e t e k
re-
l a t i v s z ó r á s a i s a l a c s o n y , k i v é v e az ö s s z e f é r h e t e t l e n
válasz-,
t á s é t , amely 44,7 % . A feladatok eredményeinek
elemzését összefoglalva
megál-
l a p í t h a t j u k , hogy az i m p l i k á c i ó t k i v é v e a k é t v á l t o z ó s
müvele-
tek e r e d m é n y é i a l e g j o b b a k , b á r a k i a l a k u l á s n a k i g e n
különböző
stádiumaiban vannak. Az eredmények alapján teljesen
kialakult-
nak csak az állító és tagadó k a p c s o l á s t n e v e z h e t j ü k . A v á l a s z tásokat a gyerekek fele-kétharmada tudja, a megfeleltetést dig 3 0 - 5 0
A feltételezés /implikáció/ teljesen
lan. A háromváltozós kiterjesztések
közül e l s ő s o r b a n a h o m o g é n
s z e r k e z e t ű f e l a d a t o k b a n l á t h a t u n k jobb
eredményeket.
B á r m á r e d d i g is j e l e z t ü n k f e j l ő d é s i
t e n d e n c i á k a t , a kö-
vetkező részben elsősorban a fejlődési folyamatokra lunk.
pe-
kialakulat-
koncentrá-
108
5 . A kijelentésképzés feladatok fejlődési
folyamatai
A m e n n y i s é g i f e j l ő d é s t a h i b á t l a n m e g o l d á s o k %-oa
gyako-
riságainak a felhasználásával jellemezzük. /Az adatok a 4 . ós 5. táblázatban találhatóak./ A fejlődési görbéket
ozubteszten-
ként c s o p o r t o s í t o t t u k , e g y - e g y a l a p m ű v e l e t h e z t a r t o z ó
felada-
tokat g r a f i k o n o n á b r á z o l v a /2-7« á b r a / . A k é t v á l t o z ó s
alapműve-
l e t e k f e j l ő d é s é t egy g r a f i k o n o n k ü l ö n k i e m e l v e is
összefoglal-
tuk / 1 . á b r a / . Mindegyiken feltüntettük a feladatok
logikai,
szerkezetét i s . A szemléletesség kedvéért, az adott
szubtesz-»
tek h i b á t l a n m e g o l d á s a i n a k ö s s z e s í t e t t á t l a g á t is felrajzol-s t u k , mindegyik ábrán vastag vonallal
kiemelve.
A hót grafikont áttekintve a legszembetűnőbb jelenség
az,
h o g y a v i z s g á l t é l e t k o r i i n t e r v a l l u m b a n nem t a p a s z t a l u n k ¿Jel e n t ő s f e j l ő d é s t . A k é t v á l t o z ó s m ű v e l e t e k é a l i g h a l a d j a ffieg a 10 56-ot, a s z u b t e s z t e k m ű v e l e t e i n e k f e j l ő d é s e p e d i g 3»9 56-tól , / ö s s z e f é r h e t e t l e n v á l a s z t á s / 9,4 # - i g / k i z á r ó v á l a s z t á s /
vál-
tozik. A k é t v á l t o z ó s f e l a d a t o k közül a z o k , a m e l y e k k a p c s o l á s t
illet-
v e v á l a s z t á s t t a r t a l m a z n a k , m á r 1 0 é v e s k o r b a n .a n é p e s s é g át« • l a g o s a n 6 0 % - á b a n k i a l a k u l n a k . A k é s ő b b i f e j l ő d é s m inért á l é t ® k o r i i n t e r v a l l u m b a n k ü l ö n b ö z ő , de s e h o l sem j e l e n t ő s . A k á p c s ó l a t k é p z é s s z u b t e s z t e k m i n d e g y i k é r e a z j e l l e m z ő , hőgy a Jó m e g o l d á s o k á t l a g a k i s m é r t é k ű , de e m e l k e d ő t e n d e n ő i á t m u t a t . A jSBubteszték h e t e r o g é n s z e r k e z e t ű f e l a d a t a i n á l « a
konjunkciót
óa az a k v i v a l e n o i á t m á s o d i k m ü y e let ként t a r t a l m a z ó k a t k i v é v e nagyon gyenge eredményeket
tapasztalunk.
ö s s z e f o g l a l v a m e g á l l a p í t h a t j ük*. hógy a v i z s g á l t
életkori
i n t e r v a l l u m b a n j e l e n t ő s m é r t é k ű f e j l ő d é s t e g y e t l e n müv«l«t; e s e t é b e n sem
találtunk.
109
A KÉTVÁLTOZÓS MŰVELETEK FEJLŐDÉSE
<*p%p
1 . ábr»
50
o
10
0
fiAq,
14
4) nvq § №
§V fivq, h* 1
17 életkor (év)
M
AZ ALLITO KAPCSOLAS MŰVELETEINEK FEJLQOESE
100?hP
2, ábra
30-
c,d,a,f,g W
¡4
10 a =/Ma b « flAtyAr c • (h/\q,) II r
e * (hAQ.) vr f-tiiACf,)lr Q'(pAq.)=>r h'CpAty^r
17 életkor (év)'
110
A TAGADÓ KAPCSOLÁS MŰVELETEINEK FEJLŐDÉSE
too%P
3*
ábra
50
14 e - (nllci) vr f-aillQ)lr
a =• fillq, b ~ (fillq.) л n c-(pHci) Hr d- (р Щ) vr
d,e.f,g. 17 életkor (év)
h"(pflq,)
r
A K1ZARQ VÁLASZTAS MŰVELETEINEK FEJLODESE
WD°
4*
ábra
50
c,e.f,g,h
О L-^a.
10
a = fivq. b « (/17$) Л llrг с » d-(pvq,)vr
14 Е - ОгРф) VR f - (НЩ) Ir 9 -(fivq)^r h" (fivq,)<^n
c.e.f.g.h 17 életkoriért
111
A KAPCSOLÓ VÁLASZTÁS MŰVELETEINEK FEJLŐDÉSE
<*p
5. ábra
50
e - fh,vq)vn f* r%va)ir Ű- (nvd)=> n h = Chva)& r
b » $»vaJ A r C » CJLVCI) It r d°Cfivq)Vr
A2 6 . ábra
a - /t/a A »(ftiQ>) A r c --(M tlr d'CMVt
e = <>1/4) //• f " (V>ÍQ>) I r g'Cnlcúr h'Cnla)<=>r
'7 életkor (év)
112 %p
AZ EGYSZERŰ FELTÉTELKÉPZÉS MŰVELETEINEK FEJLŐDÉSE ~
100
7 . ábra
50
C
10
a.b 17 életkor {év)
a)
t>) 7 n v a
Következtetések Viz;j,'jólatunk aorán az öaüzetett kijelentések tanulói értelme z é a é r ő l , a tanulók g o n d o l k o d á s á n a k n y e l v i - l o g i k a i jellemzőiről tudtunk meg a d a t o k a t . Az irodalmi á t t e k i n t é s b e n idézett szerzőkhöz képest több m ű v e let f e j l ő d é s é t v i z s g á l t u k , de csak verbália k ö r n y e z e t b e n . E r e d m é n y e i n k szerint v a l ó b a n a konjunkció álakul ki a l e g k o r á b b a n , de a m a g y a r gyerekek 60 a már 10 évea Korban a diszjunkciót is^jól é r t e l m e z i , tehát - Piaget t e r m i n o l ó g i á j á v a l élve a diazjunkció is a konkrét m ű v e l e t i s z a k a s z b a n alakul k i . K ö z v e t l e n ü l nem h a s o n l í t h a t j u k . ö s s z e adatainkat t é t e l e i v e l , m i v e l a g o n d o l k o d á s nyelvi azintjét
Piaget
vizsgáltuk.
Azt a z o n b a n , hogy 14 éves korra a 16 k é t v á l t o z ó s müvelet a g y e r mekek g o n d o l k o d á s á b a n kialakul és e g y b e a z e r v e z ő d i k , a mi
adata-
113 ink nem valószínűsítik /Inhelder-Piaget, 1 9 6 7 / . H ó t k é t v á l t o z ó s a l a p m ű v e l e t ü n k 1 4 , majd 17 éves k o r r a k ü l ö n b ö z ő f e j l e t t s é g e t ér e l , de az i m p l i k á c i ó t e l j e s e n
ismeretlen
a tanulók s z á m á r a . A nyelvi-logikai müveletrendszer nem homog é n , egyes müveletek nagyon különböző fejlődési
stádiumban
vannak. Másik fontos következtetés a z , hogy a nyelvi-logikai müv e l e t r e n d s z e r 10-17 é v e s kor k ö z ö t t g y a k o r l a t i l a g n e m f e j l ő d i k . U g y t ű n i k , hogy az i s k o l a j e l e n l e g i e s z k ö z e i és m ó d s z e r e i 10 évea kor u t á n e b b e n a t e k i n t e t b e n n e m h a t é k o n y a k , direktebb fejlesztés
szükséges.
I r o d a l o m 1 . CSAPÓ B e n ő /1983/s A k o m b i n a t i v k é p e s s é g és m ű v e l e t e i n e k v i z s g á l a t a 14 é v e s t a n u l ó k n á l
.•".•" 1
Magyar Pedagógia 1 . 31-50. 2 . CSAPÓ B . - C S I R I K N É C z a c h e s z E r z s é b e t - V I D Á K O V I C H /1986/s A nyeívi-logikai müveletrendszer
.
T.
fejlettsé-
ge 14 é v e s k o r b a n /Megjelenés
alatt/
3 . CSIRIKNÉ Czachesz Erzsébet /1903/: A logikai fejlődésének mérési
képességek
lehetőségeiről
S z e g e d i Bölcsészraühely, 9 5 - 1 1 5 . JATE, Szeged
!
.
. ,
4 . CSIRIKNÉ Czachesz Erzsébet /1986/ s Gondolkodási
stratégiák
14 éves t a n u l ó k ny.elvlogik^i m ű v e l e t e i b e n Magyar Pedagógia, 1986/1. 5 . R . J . F A L M A G N E / 1 9 7 5 / í Reas,oningj represeritat.ion a n d p r o c e s s i n C h i l d r e n and A d u l t s »
'
• •. •,
6 . G R E E R , G . B . /1978/j C o m p r e h e n s i o n of L o g i c a l C o n n e c t i v e s 9 to 16 Y e a r O l d s J o ú r n a l of S t r u c t u r a l L e a r n i n g Vol. 6, 57-71.
in
114
7 . I N H E L D E R , B . - P I A G E T , J . / 1 9 6 7 / : A g y e r m e k l o g i k á j á t ó l ajz az ifjú
logikájáig
Akadémiai Kiadó, Budapest 8 . LÉNÁRD Ferenc /1983/: A gondolkodás Akadémiai Kiadó, Budapest 9 . NAGY József /1980/: Rendszerezési 1 8 . Szegedi Nyári Egyetem
hétköznapjai
képesség előadásai
Szeged, 197-218. 1 0 . N E I M A R K , E . D . - S L O T N I C K N . 3 . / 1 9 7 0 / : D e v e l o p m e n t of the u n d e r s t a n d i n g of l o g i c a l connectives- J o u r n a l of Educational Psychology Vol. 61. N o . 6, 451-460. 1 1 . NITTA, N.-NAGANO, S . /1966/: Basic logical a n d their v e r b a l
operations
expressions
R e s e a r c h B u l l e t i n of the N a t i o n a l I n s t i t u t e
for
Educational Research No.7. 12. PIAGET, J . /1970/: Válogatott tanulmányok Gondolat Kiadó, Budapest 1 3 . SHAPIRO, B.J.-O'BRIEN, T . C . /1970/: Logical thinking c h i l d r e n a g e s six t h r o u g h
thirtean
Child Development, 4 1 , 8 2 3 - 8 2 9 .
in
115 Чирикнэ Эржебет Цахес: Эмпирическое исследование логико-языкового толкования сложных высказываний среди учащихся 1 0 — 17-летнего возраста Автор на основе результатов репрезентативной модели учащихся 10—17-летнего возраста исследует степень развитости лоn
гико-языкового толкования сложных высказываний ( = 1000 чел.)* В статье проводитоя квантитативный аналиэ половины системы заданий. Эти задачи являются интерпретациями двухпеременных логических операций, а также языковыми интерпретациями
трехперемен-
ных распространений. Автор исследует механизм полной таблицы логических операций, это, в свою очередь, представляет возможность оценки качественных различий среди решений учащихся. В поле зрения работы отоит проблема развития двухпеременных операций. Автор устанавливает, что исследуемые двухпеременные операции даже у детей 17-летнего возраста не выстраиваются в однородную систему, а также развитие исоледуемого возраота протекает лишь в минимальной степени. Наиболее развиты опера-
ции конъюнкции, в противовес атому импликация совершенно не раз вита.
116
Erzsébet
Czachesz-Csirik
E m p i r i s c h e U n t e r s u c h u n g der
sprachlich-logischen
Auslegung zusammengesetzter Aussagen bei 10-17jährigen
Schülern.
Der. Autor untersucht den•Entwicklungsstand der
sprachlich-
l o g i s c h e n A u s l e g u n g z u s a m m e n g e s e t z t e r A u s s a g e n an H a n d
einer
repräsentativen Probe von 10-17-jährigen Schülern. /n=1000/. I m E s s a y f ü h r t er die q u a n t i t a t i v e U n t e r s u c h u n g der H ä l f t e . d e s Aufga.bensystems d u r c h . D i e s e A u f g a b e n sind s p r a c h l i c h e p r e t a t i o n e n der l o g i s c h e n O p e r a t i o n e n w z e i z e r
Inter-
Veränderlicher
b z w . d e r e n E r w e i t e r u n g e n auf drei V e r ä n d e r l i c h e . Er u n t e r s u c h t die P u n k t i o n der v o l l s t ä n d i g e n W a h r h e i t s t a b e l l e d e r logischen.. O p e r e t i o n e n , w a s die A u s w e r t u n g dér q u a l i t a t i v e n z w i s c h e n der L ö s u n g e n 'der S c h ü l e r
Unterschiede
ermöglicht.
I m Z e n t r u m d e s E s s a y s s t e h t die E n t w i c k l u n g der O p e r a tionane z w e i e r V e r ä n d e r l i c h e r . D e r Autor s t e l l t f e s t , d a s s d i e von i h m u n t e r s u c h t e n O p e r a t i o n e n z w e i e r
Veränderlicher
b i s zum A l t e r von 17 J a h r e n n o c h n i c h t zu e i n e m
homogänen
S y s t e m z u s a m m e n g e b a u t w e r d e n , und dass die E n t w i c k l u n g
im
u n t e r s u c h t e n ' A l t e r s i r i t e r v a l nur sehr g e r i n g i s t . Die am b e a t e n e n t w i c k e l t e O p e r a t i o n ist die K o n j u n k t i o n , die I m p l i k a t i o n hingegen wird überhaupt nicht
ausgeprägt.
117
Vidákovich
Tibor
AZ Í R Á S K É S Z S É G
VIZSGÁLATÁNAK
N É H Á N Y LIÉRÉSílETQDI KAI
PROBLÉMÁJA
Az Írásbeli kommunikáció - mind kézi, mind pedig gépi f o r m á j á b a n - a l a p v e t ő 3 ü o r e p e t j á t s z i k az e m b e r e k k ö z ö t t i e— r i n t k e z é s b e n . A tudás r ö g z í t é s é n e k , á t a d á s á n a k , az i n f o r m á c i ó c s e r é n e k egyik l e g r é g i b b és l e g g y a k r a b b a n a l k a l m a z o t t
formája
az i r á s . A sokáig egyeduralkodó
kézírás mellett ma már mechanikus
éa e l e k t r o n i k u s e s z k ö z ö k / Í r ó g é p e k és s z ö v e g s z e r k e s z t ő d e z é s e k / s e g í t i k az ember Í r á s b e l i m u n k á j á t . A gépek g é v e l g y o r s a b b a n , o l v a s h a t ó b b a n Í r h a t u n k , az zítés hatékonysága
beren-
segítsé-
információ-rög-
növekedhet.
A n n a k e l l e n é r e , hogy ezek az e s z k ö z ö k e g y r e
korszerűbbek,
e z z e l p á r h u z a m o s a n k e z e l é s ü k egy s ^ e r ü a ö d i k , á r u k p e d i g /rem é l h e t ő l e g / c s ö k k e n - tehát s z é l e s k ö r ű h a s z n á l a t u k e g y r e inkább l e h e t ő v é v á l i k - v a l ó a z i n ü , h o g y a k é z í r á s s z e r e p e , jel e n t ő s é g e m é g 3okáig v á l t o z a t l a n m a r a d . K u l c s f o n t o a s á g u hát a kézirá3 készségeinek minél hatékonyabb
te-
el3ajátit.ása,
mely é v s z á z a d o k óta az eluő i s k o l a i évek egyik fő f e l a d a t a . A g y e r m e k e k n e k m i n é l h a m a r a b b el kell j u t n i u k az o l v a s á s é3 az irás automatizált, eazközszerü használatának
f o k á r a - ez
118
a további
t a n u l á s , az i s k o l a i m u n k a a l a p v e t ő
feltétele.
A c é l tehát a d o t t : l e g y e n az irás az inf orrnáci ó - r ö g z i tés a kommunikáció automatizált, készségszinten működő
eszköze.
De m i k o r m o n d h a t j u k , ho^y a tanuló elérte e z t a szintet? M i lyen követelményeket támaszthatunk a "megfelelő Írással szemben? Milyen
fejlettségű"
tényezők b e f o l y á s o l j á k az Í r á s k é s z s é g
minőségét, melyek a leggyakoribb hibaforrások?
Vizsgálatunk-
b a n 551 n y o l c a d i k o s z t á l y o s tanuló Í r á s á n a k é r t é k e l é s é v e l k e r e s t ü n k v á l a s z t e z e k r e a k é r d é s e k r e . /Az a d a t o k a J A T E gógiai Tanszéke által szervezett kiskunfélegyházi f e l m é r é s m á s o l á s i , t o l l b a m o n d á s i é3 f o g a l m a z á s i
Peda-
anyanyelvi
feladataiból
származnak./ Ö s s z e g y ű j t ö t t ü k és r e n d s z e r e z t ü k az Í r á s k é s z s é g
értékeié
sére l e g g y a k r a b b a n h a s z n á l t j e l l e m z ő k e t és e z e k m é r é s é n e k s z e r e i t . E z u t á n szárnitógépes e l e m z é s s e l i g y e k e z t ü n k
ni azokat a v á l t o z ó k a t , a m e l y e k a n y o l c a d i k o s z t á l y o s o k kószэé¿;ének v i z s g á l a t á r a a l e g a l k a l m a s a b b n a k
mód
kiválogat irás-
t ű n n e k , ó s ki-
szűrni a z o k a t , a m e l y e k j e l e n t ő s é g e ebben a k o r c s o p o r t b a n
elha
n y a g o l h a t ó . K o r r e l á c i ó - és r e g r e s s z i ó a n a l i z i s s e l p e d i g a v á l tozók k ö z ö t t i k a p c s o l a t o k a t , s t a t i s z t i k a i ö s s z e f ü g g é s e k e t tuk f e l . V é g s ő c é l u n k az v o l t , hogy olyan
tár
szempontrendszert
alakítsunk ki, melynek segítségével viszonylag kevés munkával a lehető legjobban értékelhető a 14-15 évesek irás-készsége. 1 . Az Í r á s k é s z s é g
jellemzői
A k é z í r á s n a k m i n t az e m b e r e k közötti k o m m u n i k á c i ó l e g g y a k o r i b b f o r m á j á n a k , e g y é n i és t á r s a d a l m i
egyik
követelménye-
ket kell k i e l é g í t e n i e . Az egyén o l d a l á r ó l k ö z e l í t v e , a g y o r saság és a p o n t o s s á g k ö v e t e l m é n y é t e m e l j ü k ki: a z e g y é n i m u n k a i r á s n a k az o l v a s o t t vagy h a l l o t t i n f o r m á c i ó t m e g f e l e l ő p ó b a n , t o r z í t á s n é l k ü l és e g y é r t e l m ű e n r e p r o d u ^ á l h a t ó a n
temkell
kódolnia. A t á r s a d a l m i e l v á r á s o k között az o l v a s h a t ó s á g és az e g y s é g e s s é g s z e m p o n t j a i t e m l í t h e t j ü k /az
u t ó b b i alatt a nem
u n i f o r m i z á l t , de e g y ö n t e t ű s é g e t , r e n d e z e t t s é g e t m u t a t ó
betü-
k é p z é s t értve - K o v á c s , 1 9 7 2 / . A b e t ü k é p z é s e g y s é g e s s é g e ' mell e t t m e g kell k ö v e t e l n ü n k az i r o t t szöveg
rendezettségét,
f o r m a i s z é p s é g é t is / t e h á t a külalaknak b i z o n y o s
esztétikai
119 k ö v e t e l m é n y e k e t kell k i e l é g í t e n i e / . A s z e r k e s z t e t l e n ,
széteső
i r á s méíí s z a b á l y o s b e t ü k é p z é s esetén i s r o n t j a a z o l v a s h a t ó s á g o t , és e z á l t a l az i n f o r m á c i ó r e p r o d u k á l h a t ó s á g á t
is.
A h h o z , h o g y egy e l é n k kerlilő s z ö v e g r ő l e l d ö n t h e s s ü k »
meg-
felel-e a kritériumoknak, mindenekelőtt meg kell határoznunk, m i t is é r t ü n k k i a l a k u l t Í r á s k é s z s é g e n . A z Í r á s k é s z s é g
fejlődé-
si f o l y a m a t á b a n m e g f i g y e l h e t ő az irás a l a p k é s z s é g e i n e k
/az
egyes betűelemek, betűk, betükapcsolatok Írásának/, továbbá az ö s s z e t e t t Í r á s k é s z s é g e k n e k / a s o k s z o r irt s z ó t a g o k , s z a v a k , szókapcsolatok Írásának/ a fejlődése /Nagy-Kunatár, 1964/. Ebben a rendszerben a fejlettségi
szintet az jellemzi, hogy
a u t o m a t i k u s a n t ö r t é n i k ezek v é g r e h a j t á s a . A kialakult
mennyire Íráskész-
séggel szemben mindenképpen követelmény, hogy az
alapkészségek-
nek megfelelő mozgássorok inditása automatikusan
történjen.
A z ö s s z e t e t t k é s z s é g e k m o z g á s s o r a i t á l t a l á b a n a k a r a t l a g o s a n indítjuk.. A k i a l a k u l t Í r á s k é s z s é g v i z s g á l a t a k o r a z o n b a n nem
eléged-
h e t ü n k meg a b e t ü f o r m á l á s , a b e t ü k a p c s o l á s m i n ő s é g é n e k
elemzé-
s é v e l . A z e g y é n i irás k i a l a k u l á s a m á r a z á l t a l á n o s i s k o l a 3 - 4 . o s z t á l y á b a n m e g k e z d ő d i k , így a s z a b v á n y n a k , a t a n u l t a k n a k m e g f e l e l ő b e t ü k é p z é s és - k a p c s o l á s s z á m o n k é r é s e a n y o l c a d i k o s a - ' t á l y b a n már e g y é b k é n t «jem i n d o k o l t / K o v á c s , 1 9 7 2 / . K ö v e t e l ményként ehelyett a már korábban emiitett egységességet
fogad-
h a t j u k e l , and - h e l y t a d v a az e g y é n i s a j á t o s s á g o k n a k - c s u p á n az e g y ö n t e t ű s é g e t é s a b e t ü f o r m á k f ő b b megtartását
jellegzetességeinek
foglalja.magába.
S z ü k s é g e s v i s z o n t az í r á s / m i n t k o m m u n i k á c i ó s f o r m a / p o n tosságának, torzitásmentességének a vizsgálata. Az itt
előfor-
d u l ó h i b a j e l e n s é g e k / a z I r á s t e c h n i k a i és á t v i t e l i h i b á k / n e m tűnnek el áz irás a l a p - és ö s s z e t e t t k é s z s é g e i n e k
kialakulásá-
v a l , az irás p o n t o s s á g a , a t o r z í t a t l a n i n f o r m á c i ó r ö g z í t é s sége az irás e s z k ö z s z e r ü h a s z n á l a t á n a k f o n t o s m u t a t ó j a
kész-
/pl.
Romankovics, 1985, Zsolnai, 1982/. A h e l y e s í r á s f e j l e t t s é g é n e k e l e m z é s e nem t a r t o z i k a h a gyományos értelemben vett Íráskészség-vizsgálat
körébe.- N y í l - .
v á n v a l ó a z o n b a n , hogy a h e l y e s í r á s szintje b e f o l y á s o l j a a z i r o t t s z ö v e g r e p r o d u k á l h a t ó s á g á t , tehát az Í r á s b é l i
kommuniká-
120
ciós képességet jellemzi a helyesirás fejlettsége
is.
Az Írással szembeni társadalmi követelményeknek
megfele-
l ő e n , j e l e n t ő s s z e r e p e van az o l v a s h a t ó s á g és a k ü l a l a k m e g f e lelő minőségének. Mindkettő megítélése szubjektív, ugyanakkor az i r á s első m e g t e k i n t é s e k o r e két t é n y e z ő a l a p j á n
alkotunk
véleményt a munkáról. A kézírás információ-rögzítő
és - k ö z v e -
títő f u n k c i ó j á r a g o n d o l v a , az o l v a s h a t ó s á g n a k a r e p r o d u k á l h a tóságot befolyásoló szerepe nyilvánvaló. Nem
elhanyagolható
a z o n b a n a k ü l a l a k h a t á s a s e m - j ó l l e h e t ennek s o k a n csak tétikai jelentőséget
esz-
tulajdonítanak.
A z e d d i g l e í r t a k a l a p j á n az í r á s k é s z s é g
fejlettségének
m e g í t é l é s e k o r az a l á b b i s z e m p o n t o k a t c é l s z e r ű f i g y e l e m b e v e n ni: a/ az irástempó b/ az írás alapkészségeinek működése /betüformálás
és
-kapcsolás/ с/ az í r á s p o n t o s s á g a / m e n n y i b e n f e l e l m e g a l e i r t v e g az o l v a s o t t v a g y h a l l o t t d/ a h e l y e s i r á s f e j l e t t s é g i
szö-
információnak/
szintje
e/ az o l v a s h a t ó s á g m i n ő s é g e / m i l y e n m é r t é k b e n k á l h a t ó az i n f o r m á c i ó a l e i r t s z ö v e g f/ a külalak /a szöveg képi-esztétikai
jellemzői/.
A k ö v e t k e z ő k b e n a fenti, s z e m p o n t o k a l a p j á n tott, a klűérleti anyag elemzésekor használt v a l a m i n t az e g y e s v á l t o z ó k m é r é s é n e k m ó d j á t 2 . A z i r á s k é s z s é p é r t é k e l é s é n e k egy
reprodu-
alapján/
összeállí-
változórendszert, ismertetjük.
szempontrendszere
a/ Az irástempó mérése Az irás sebességének meghatározására
többféle m ó d s z e r is
i s m e r t , ezek k ö z ü l k e t t ő t m u t a t u n k b e . M i n d k e t t ő a m á s o l á s t h a s z n á l j a az i r á s t e m p ó
mérésére.
A z első m ó d s z e r a l k a l m a z á s a k o r a t a n u l ó k e g y s é g e s
szöve-
g e t k a p n a k , a d o t t jelre e g y s z e r r e k e z d i k a m u n k á t , és a k i e l k é s z ü l , a z o n n a l b e a d j a a l e i r t s z ö v e g e t . E b b e n az e s e t b e n , a z írás kezdete óta e l t e l t időt j e g y e z z ü k f e l , e n n e k
alapján
121 i
t u d j u k ö s s z e h a s o n l í t a n i a tanulók t e l j e s í t m é n y é t . A m á s i k m ó d s z e r s z e r i n t is u g y a n a z a m á s o l a n d ó s z ö v e g , de i t t a m u n k á r a f o r d í t h a t ó idő m a x i m á l v a v a n / l e h e t ő l e g u g y , h o g y a z a d o t t k o r o s z t á l y b ó l e n n é l r ö v i d e b b idő a l a t t senki se
készülhessen
e l a z Í r á s s a l , de - A 5 - ö s f ü z e t l a p o n - a l e g l a s s a b b a n i r ó k i s l e g a l á b b 8 - 1 0 sort le tudjanak i r n i / . A t a n u l ó k
teljesítményét
itt az egységes idő d a t t leirt szavak száma m u t a t j a . A
kétféle
m é r é s e r e d m é n y e i t ugy h a s o n l í t h a t j u k ö s s z e , h o g y m i n d k é t
eset-
ben az időegység alatt leirt szavak mennyiségét számítjuk A szükséges mutató
ki.
tehát:
I=a/t, ahol b a leirt szavak számát, t pedig a másolásra
fordított
időt jelenti p e r c b e n , p l . tizedperc /6 másodperc/
pontosság-
gal /Nagy - Kunstár, 1964/. b/ A z Í r á s a l a p k é s z s é g e i n e k
• működésé
A h o ^ a n az e l ő z ő e k b e n már e m i i t e t t ü k , a n y o l c a d i k o s o k , k o r o s z t á l y á b a n m á r n e m i n d o k o l t a s z a b v á n y o s b e t ü f o r m á k -és k a p c s o l á s i m ó d o k m e g k ö v e t e l é s e , e l e g e n d ő , h a az e g y ö n t e t ű és o l v a s h a t ó b e t ü i r á a t t ü z z ü k ki c é l u l . E z azt j e l e n t i , h o g y
csak
azokat a betűket tekintjük hibásnak, amelyek a tanuló Írásában e g y e d i j e l l e g g e l f o r d u l n a k elő / t e h á t á l t a l á b a n n e m igy Í r j a a b e t ű t / ¿8 a z o l v a s h a t ó s á g o t m e g n e h e z í t i k v a g y l e h e t e t l e n n é
te-
s z i k . A z igy s z á m b a v e t t "torz" b e t ű k s z á m á t e l o s z t j u k a tanul ó á l t a l l e i r t s z ö v e g b e n s z e r e p l ő s z a v a k s z á m á v a l és s z o r o z z u k 1 0 0 - z a l , e z á l t a l r e l a t i v m u t a t ó t n y e r ü n k a torz b e t ű k a r á n y á ra:' T-/torz betűk száma/ szavak száma/ x 1 0 0 , t e h á t T a 1 0 0jr s z ő r a e s ő torz b e t ű k s z á m á t c/ A z í r á s p o n t o s s á g á n a k
j» e l z i .
értékelése
Ha a kézírás pontossági jellemzőit másolási,
tollbamondá-
si és f o g a l m a z á s i f e l a d a t o k s e g í t s é g é v e l a k a r j u k v i z s g á l n i , két h i b a t i p u s t és h á r o m e l ő f o r d u l á s i s z i n t e t k e l l m e g k ü l ö n b ö z t e t n ü n k . A két fő p o n t o s s á g i h i b a c s o p o r t a z Í r á s t e c h n i k a ! é s a z á t v i t e l i .hibák c s o p o r t j a , a h á r o m e l ő f o r d u l á s i
szint p e d i g •
a s o r o k , a s z a v a k és a b e t ű k s z i n t j e . M i n t azt az a l á b b i a k b a n l á t n i f o g j u k , n e m m i n d e n h i b a t i p u s és e l ő f o r d u l á s i szint
ér-
v
122 telmezhető, illetve vizsgálható mindhárom feladatnál - a teljes r e n d s z e r v a l a m e n n y i eleme e g y ü t t csak a m á s o l á s i f e l a d a t b a n értékelhető. V e g y ü k s o r r a m o s t a h i b a t i p u s o k a t , és v i z s g á l j u k m e g , m i t j e l e n t e n e k , i l l e t v e h o g y a n é r t e l m e z h e t ő k ezek az e g y e s d u l á s i s z i n t e k e n és a k ü l ö n b ö z ő
előfor-
feladatokban!
A k é t tipus e l k ü l ö n í t é s é n e k a l a p j a a z , h o g y m i g a z i r á 3 technikai hibák esetén a hiba valószínűleg az olvasott vagy h a l l o t t /de h e l y e s e n f e l f o g o t t / i n f o r m á c i ó k ó d o l á s a s o r á n kel e t k e z i k , a d d i g az á t v i t e l i h i b á k m á r a z i n f o r m á c i ó
pontatlan
f e l f o g á s á t , vagy félreértelmezését j e l z i k . Az Írástechnika! h i b á k e r e d m é n y e i - a z e l k ö v e t é s i szint s z e r i n t - t ö b b n y i r e m e t l e n , vagy e g y m á s s a l ö s s z e n e m f ü g g ő s o r o k ,
értel-
szókapcsolatok,
i l l e t v e s z a v a k . E z z e l s z e m b e n az á t v i t e l i h i b á k / m e l y e k
csak
a z ó s z i n t e n f o r d u l n a k elő/ i s m é t é r t e l m e s , az e r e d e t i h e z
hason-
ló i r á o k é p ü v a g y h a n g a l a k ú szavakat e r e d m é n y e z n e k . E g y e s e s e tekben e l k é p z e l h e t ő , hogy a tanuló s z á m á r a é p p e n e z z e l a m ó d o sítással válik a szöveg értelmessé / p l . ritkán használt n á l , a m e l y e k e t n e m isinerve, h a s o n l ó , de i s m e r ő s s z ó v a l
szavakhelyet-
tesit/. Az irástechnikai hibák négy altípusa: a kihagyásos, az ism é t l é s e s , a c s e r é s éa az uj e l e m e t a l k a l m a z ó h i b á z á s . A z . e l n e v e z é s e k n e k m e g f e l e l ő e n , az első h á r o m e s e t b e n a k ó d o l a n d ó formáció elemeinek elhagyásáról, ismétléséről, illetve
in-
sorrend-
jének f e l c s e r é l é s é r ő l van szó,, az u t o l s ó e s e t b e n p e d i g a s z ö \ v e g b e n n e m s z e r e p l ő e l e m e k f e l h a s z n á l á s á r ó l /ez c.oak szó- és b e t ü s z i n t e n f o r d u l h a t
elő/.
A h i b á k ' t e l j e s r e n d s z e r e tehát a k ö v e t k e z ő : A . Irástechnikai 1 . sorszintü hibák: (
1.1
sorkihagyás
1.2
sorismétlés
1.3
sorcsere
1.4 á t l é p é s m á s i k s o r b a
nyilvánvalóan
123 2 . szószintü hibák: 2.1
szókihagyás
2.2
szóismétlés
2.3
szócsere
2.4 m á s szavak . 3 . betüszintü hibák: • 3.1 betükihagyás 3.2
betüismétlés
3.3 b e t ü c s e r e 3.4 m á s b e t ű k . B . Átviteli szószintü hiba: félreolvasás vagy
félrehallás
A r e n d s z e r t ugy á l l i t o t t u k ö s s z e , hogy a z a z Í r á s k é s z s é g mérésére használható mindhárom feladattípusra /a másolásra, a t o i l b a m o n d á s r a és a f o g a l m a z á s r a is/ a l k a l m a z h a t ó l e g y e n . F i gyelembe kell azonban venni, hogy p l . a tollbamondásnál nem értelmezhetjük a sorszintü hibákat, a fogalmazási
már
feladat
b a n p e d i g m á r a s z ó s z i n t ü h i b á k a t sem k ü l ö n í t h e t j ü k el a s z á n d é k o s /vagy f o g a l m a z á s t e c h n i k a i / h i á n y o k t ó l ,
sorrendcserék-
től. A z a l á b b i t á b l á z a t b a n ö s s z e f o g l a l j u k a m á s o l á s i , tollbam o n d á s i és f o g a l m a z á s i f e l a d a t o k b a n é r t e l m e z h e t ő ós é r t ó k e l h e tő v á l t o z ó k a t : másolás
tollbamondás
fogalmazás
k
i
c
u
k
i
c
u
__k
i
c__ü
aor
+
+
+
+
-
-
-
-
_
_
_
szó
+r +
+
+
+
+
+
+
-
-
-
^
betű
+
+
+
+
+
+
•
+
+
+
+
+
/ k = k i h a g y á s , i = i s m é t l é s , c '= c s e r e , u = uj e l e m , + = értelmezhető, - = nem
értelmezhető./
124
d/ A h e l y e s í r á s f e j l e t t s é g é n e k
értékelése
A helyesírási hibák regisztrálására,
csoportosítására
többféle rendszer is i s m e r e t e s . Ebben a tanulmányban l e g e s c o l u n k a z Í r á s k é s z s é g v i z s g á l a t a , igy e z e k
elsőd-
részletezé-
sével nem foglalkozunk, csupán megemlítjük, hogy mérési
ada-
taink elemzésére az O r o s z Sándor által j a v a s o l t , 16 h i b a t i puat elkülönitő rendszert használtuk /Orosz, 1 9 7 2 / . Ez a lehctacgca hibákat aazerint csoportosítja, hogy azok érvényű szabállyal leirhatók-e vagy Általános
érvényű szabállyal
leirhatók:
1 . hosszú helyett rövid
mássalhangzó
2 . rövid helyett hosszú
mássalhangzó
3 . mássalhangzó minőségi
általános
sem:
változása
4 . hO/S,Bzu h e l y e t t r ö v i d
magánhangzó
5 . rövid helyett hosszú
magánhangzó
6. kezdőbetű 7 . elválasztás 8. 3;Z'ó;eleme.k 9 . központozás 1 0 . rövidítés, betűszó 1 1 . számnév. Általános érvényű szabállyal nem Írhatók
le:
12. mássalhangzó 13. magánhangzó 1 4 . hagyományos név, idegen szó 1 5 . ly 1 6 . egyéb A z é r t é k e l é s m ó d j a v a l a m e n n y i p o n t o s s á g i és hiba esetén azonos lehet: az adott hibátipus gyakoriságát
helyesírási
előfordulási
elosztjuk a tanuld által leirt szavak
számával,
és s z o r o s u k 1 0 0 - z á l , t e h á t a h i b a m u t a t ó : H = /hibák száma/szavak azaz
H
száma/ x
100,
az adott h i b a száz szóra v o n a t k o z t a t o t t
gyakorisága
125 e/ Az o l v a s h a t ó s á g s z i n t j é n e k
minősítése
Az o l v a s h a t ó s á g e l e m z é s e az e l ő z ő e k n é l kicsit h i s z e n itt n e m találunk könnyen s z á m s z e r ű s í t h e t ő
nehezebb,
adatokat,
ö s s z e s z á m o l h a t ó , l e o l v a s h a t ó é r t é k e k e t . Az o l v a s h a t ó s á g m e g í t é l é s e e z é r t s z u b j e k t í v . Az í r á 3 s a l s z e m b e n támasztott
társa-
d a l m i k ö v e t e l m é n y e k b ő l k i i n d u l v a a z o n b a n f e l á l l í t h a t u n k e,gy olyan k ö v e t e l m é n y r e n d s z e r t , amely az é r t é k e l é s a l a p j á u l
szol-
g á l h a t . A k ö n n y e d é n o l v a s h a t ó í r á s t ó l az o l v a s h a t a t l a n i g t í p u s b a s o r o l j u k az
öt
Írásokat:
5 - könnyedén olvasható irás 4 - m i n d e n ü t t o l v a s h a t ó , de n é h á n y h e l y e n csak
nehezen
3 - n e h e z e n , de m a j d n e m m i n d e n ü t t o l v a s h a t ó í r á s 2 -. i g e n n e h e z e n o l v a s h a t ó , t ö b b h e l y e n
olvastattatlan
1 - o l v a s h a t a t l a n vagy n a g y r é s z t o l v a s h a t a t l a n
irás
f/ A k ü l a l a k mg^it é l é s e A k ü l a l a k é r t é k e l é s é n e k p r o b l é m á i h a s o n l ó a k az o l v a s h a t ó s á g n á l l e í r t a k h o z , de raig o t t a k ö v e t e l m é n y t e g y é r t e l m ű e n m e g tudjuk f o g a l m a z n i / m i n d e n ü t t o l v a s h a t ó i r á s / , itt már ennek k i jelölésével i
3
p r o b l é m a v a n . H o g y a n d ö n t h e t ő el a z , h o g y aa
irás külalakja, formája szép-e? Egyénenként eltérő lehet, h o g y kinek m i l y e n Í r á s k é p , f o r m á t u m s z e r k e á z t é s
tetszik. Néhány alap-
elv a z o n b a n m é g i s m e g f o g a l m a z h a t ó / e l s ő s o r b a n
kézirásszakértői
kézikönyvek alapján, p l . K Í 3 3 , 1 9 7 7 / . - az Í r á s k é p l e g y e n
tisata, rendezett
- tartson legalább baloldalt egyenes margót - a sortávolság legyen egyenletes - a sörök l e g y e n e k e g y e n e s e k , r e n d e z e t t e k - a szótávolságok legyenek
arányosak
- a betűnagyság legyen arányos, egyenletes L á t h a t ó , hogy az o l v a s h a t ó s á g és a k ü l a l a k
szempontrend-
szere k ö z ö t t sok k a p c s o l a t v a n , e z e k e t t e l j e s e n
ezétválaszta-
ni nem l e h e t . N e m lehet p é l d á u l jól o l v a s h a t ó az az í r á s , a m e l y b e n a b e t ű n a g y s á g e g y e n e t l e n vagy a sorok r e n d e z e t l e n e k . . T ö r e k e d n i k e l l azonban a r r a , h o g y az é r t é k e l é s n é l a két jellemzőt függetlenül
vizsgáljuk.
126
A k ü l a l a k é r t é k e l é s é r e s z i n t é n öt k a t e g ó r i á t
állithatunk
f e l , a s z e r i n t , hogy m e n n y i b e n f e l e l meg az irás a fenti
szem-
pontoknak: 5 - a kritériumoknak mindenben megfelelő
irás
4 - rendezett irás, kisebb hibákkal /a felsorolt riumoknak néhány helyen nem tesz
krité-
eleget/
3 - r e n d e z e t t , de n e m s z a b á l y o s Í r á s k é p - több h e l y e n e l t é r a k ö v e t e l m é n y e k t ő l , emiatt m á r "nem
szép"
2 - r e n d e z e t l e n i r á s , de a s z a b á l y o s s á g r a v a l ó még
törekvés
látható
1 - rendezetlen, széteső Íráskép, g o n d a t l a n é s
igényte-
len munka M i n d az o l v a s h a t ó s á g , m i n d a k ü l a l a k é r t é k e l é s i
rendsze-
r é t i g y e k e z t ü n k ugy ö s s z e á l l í t a n i , hogy az 5 - ö s és 4-ös k a t e gória legyen az elfogadható / o l v a s h a t ó , illetve
esztétikus/
i r á s j e l l e m z ő j e . A 3 - a s , 2 - e s és l - e s k a t e g ó r i á k m á r nem fel e l n e k meg a
követelményeknek.
3 • A z a n y a n y e l v i f e l m é r é s és é r t é k e l é s e A k i s k u n f é l e g y h á z i f e l m é r é s során 16 i s k o l a 29 o s z t á l y á b a n Ö s s z e s e n 551 n y o l c a d i k o s z t á l y o s t a n u l ó o l d o t t a m e g a z a n y a n y e l v i f e l a d a t o k a t . Ezek a k ö v e t k e z ő k
voltaks
- m á s o l á s / e g y s é g e s e n 120 szavas s z ö v e g , ennek
leírásá-
ra 5 percet kaptak a gyerekek/ - tollbamondás /szintén egységes, 111 szóból álló
szöveg/
- fogalmazás /"Legkedvesebb élményem" cimmel, a rendelkez é s r e á l l ó idő 45 p e r c v o l t / H a az előző r é s z b e n i s m e r t e t e t t teljes
változórendszert
h a s z n á l j u k , ez e g y - e g y t a n u l ó r ó l összesen 8 8 adat r ö g z í t é s é t jelentette volna. Felmérésünkben azonban /az anyag vizsgálata alapján/ célszerűnek
látszott b i z o n y o s
előzetes változócso-
p o r t o k a t 'összevonni. összevont mutatót képeztünk minden olyan esetben, amikor n e m v o l t u n k k í v á n c s i a k k ü l ö n - k ü l ö n az e g y e s v á l t o z ó k
értékére
/ p l . a h e l y e s í r á s i h i b á k a t igy v o n t u k ö s s z e f e l a d a t o n k é n t
egy
v á l t o z ó b a , e z á l t a l a 4 8 - a s h e l y e s í r á s i változószáinot 3 - r a c s ö k -
127 k e n t v e / . H a s o n l ó a n jár tank el a s o r s z i n t ü h i b á k esetén
is,
inert az e l ő z e t e s v i z a ^ á l u t azt m u t a t t a , hogy e z e k a hibák igen r i t k á n f o r d u l n a k e l ő . - K é s ő b b i e r e d m é n y e i n k az ö s s z e v o n á s gosságát
jo-
igazolták.
U j s z e m p o n t k é n t r e g i s z t r á l t u k a tanulók saját
javitásait
/ i d e s z á m i t o t t u n k m i n d e n á t h ú z á s t , á t f i r k á l á s t v a g y egyéb jav i t á s t / , és a v é g é n ezt az a d a t o t i s 100 s z ó r a s z á m í t o t t u k A redukált változórendszerben
át.
e z e k u t á n már csak 35 szem-
p o n t o t k e l l e t t f i g y e l n i . Részletesebben:" a m á s o l á s b a n az egy p e r c a l a t t l e i r t s z a v a k s z á m á t , a f o g a l m a z á s b a n a teljes szószámot jegyeztük f e l . Mindhárom feladatban számoltuk a torz b e t ű k e t , az é r t e l m e z h e t ő p o n t o s s á g i h i b á k a t / a . s o r szintű h i b á kat összevontan kezelve/, a helyesirási hibákat /szintén szevontari/, m e g á l l a p í t o t t u k az o l v a s h a t ó s á g , i l l e t v e a minősítés-ét és f e l i r t u k a j a v i t á s o k
ösz-
külalak
számát.
4 . A s,zárni t ó g é p e s e l e m z é s , a v á l t o z ó r e n d s z e r
vizsgálata
Az a d a t o k e l e m z é s e során c é l u n k e l s ő s o r b a n az v o l t , h o g y a z Í r á s k é s z s é g m é r é s é r e e g y s z e r ű b b és j o b b a n h a s z n á l h a t ó kelő s z e m p o n t r e n d s z e r t a l a k i t s u n k
érté-
ki.
Az e r e d m é n y e k s z á m i t ó g é p e s é r t é k e l é s é t h á r o m végeztük. Először meghatároztuk a mintára jellemző
szakaszban átlagérté-
k e k e t , az e g y e s v á l t o z ó k e l o s z l á s á n a k j e l l e g z e t e s s é g e i t , a különböző hibatipusok előfordulási gyakoriságát. Ezután
korrelá-
c i ó - e l e m z é s t v é g e z t ü n k , m e l y n e k c é l j a e g y r é s z t az v o l t , h o g y m e g v i z s g á l j u k a h á r o m f e l a d a t t í p u s / m á s o l á s , t o l l b a m o n d á s , fogalmazás/ azonos jellegű változói közötti összefüggéseket
/ha
ilyenek léteznek/, másrészt kíváncsiak voltunk arra i s , milyen összefüggéseit vannak az e g y e s f e l a d a t o k o n b e l ü l a k ü l ö n b ö z ő v á l t o z ó k / h i b á k / k ö z ö t t . V é g ü l r e g r e s s z i ó a n a l i z i s s e l a r r a ker e s t ü n k v á l a s z t , hogy m e l y t é n y e z ő k b e f o l y á s o l j á k
/magyarázzák/
l e g i n k á b b az Í r á s b e l i m u n k á k e l s ő d l e g e s j e l l e m z ő i t : az irásternpót, az o l v a s h a t ó s á g o t és a k ü l a l a k o t . A m i n t á k alapjellemzése, s o r á n kapott e r e d m é n y e k e t
/átla-
g o k a t / az 1 . t á b l á z a t f o g l a l j a ö s s z e . A t á b l á z a t b a n a 2 . r é s z - , b e n l e í r t a k n a k m e g f e l e l ő e n a h i b a a d a t o k a 1 0 0 s z ó r a eső h i b á k számát
jelentik.
128
változó neve szó/perc torz b e t ű
másolás
tollbamondús
13 ,81 2 ,77
5,,98
fogalmazás 214 ,28
x
5 ,84
a orki hagy á s - l síné tlés sorcsere
0 ,04
á t l é p é s uj
sorba
Bzókihagyás-ismétlés
0 ,26
1,,21
m á s szó
0,,04
0 ,,28
betükihagyáa-ismétlés
o,,24 0,,01
1,,11 0 ,,02 0 ,,71
szócsere
betücsere más betű átviteli
0,,25 hiba
helyesirási
0,,13 2,,00
hiba
olvashatóság
3,,79
külalak
3,,37 • 0, ,74.
javitás x = a fogalmazás teljes
0,,96 0 ,,02 0 ,,77,
0 ,,60 1 7 ,,65 ' 3,,47 . 2,,97 2,,06
' 1 4 ,,51 3,,31 • 2,,83 .1,,92
szószáma
1 . t á b l á z a t : Az a n y a n y e l v i f e l m é r é s s o r á n változók
vizsgált
átlagértékei
A táblázat a d a t a i b ó l m e g á l l a p í t h a t j u k , h o g y a z o l v a s h a tóság és a k ü l a l a k s z á m á r a k r i t é r i u m k é n t k i t ű z ö t t 4 - e s szintet / á t l a g b a n / e g y i k f e l a d a t n á l sem érik el a t a n u l ó k . L e g i n k á b b m e g k ö z e l í t i ezt a m á s o l á s o l v a s h a t ó s á g i eredménye,' l e g gyengébb a fogalmazási feladat külalak-minősitéseinek
átlaga.
N é z z ü k m e g , m i j e l l e m z i az irás a l a p k é s z s é g e i n e k
működé-
s é t , m i l y e n e k az i r á s p o n t o s s á g i és h e l y e s i r á s i
paraméterei!
A torz bptük i r á s a /100 s z ó r a s z á m i t v a / a m á s o l á s b a n a l e g g y a koribb, tollbamondásban a második leggyakoribb
hibatipus.
/ A h e l y e s i r á s i h i b á k száma a t o l l b a m o n d á s i f e l a d a t o k b a n m a g a san f e l ü l m ú l j a a torz b e t ű k é t . / E n n é l m e g l e p ő b b , hogy a h e l y e s í r á s i h i b á k s z á m a a m á s o l á s n á l is m a g a s , m a j d n e m e l é r i a. torz betűk számát! E z a j e l e n s é g - az á t v i t e l i h i b á k h o z h a s o n
129 lóan - talán a z z a l m a g y a r á z h a t ó , hoi^y a t a n u l ó k a s z a v a k a t t ö b b n y i r e n e m az i r ú s k é p ü k a l a p j á n , h a n e m e l o l v a s á s és m e g é r tés u t á n / t e h á t
tudati t r a n s z f o r m á c i ó v a l / i r j á k l e .
A pontossági hibák közül legmagasabb a kihagyásos-ismétl é s e s h i b á k ariínya, de m é g ez is m e s s z e e l m a r a d a torz b e t ű k és a h e l y e s í r á s i h i b á k a r á n y á t ó l . S o r r e n d b e n a k ö v e t k e z ő az uj elemet alkalmazó hibák csoportja, a cserés hibajelenségek ma pedig gyakorlatilag
hibatipus
szá-
elhanyagolható.
másolás
torz b e t ű
tollbamondás
fogalmazás
61
77
sorszintü hiba
3
-
szókihágyáu-iamétlés
8
39
-
szócsere
-
-
-
m á s szó
3
20
66
betükihagyás-ismétlés
90
11
43
betücsere
1
2
3
más betű
13
36
52
8
39
helyesírási hiba
átviteli hiba
52
100
100
javitás
35
79
84
2 . t á b l á z a t : Az egyes h i b a t i p u a o k a t e l k ö v e t ő százalékos
tanulók
aránya
A 2 . t á b l á z a t b a n azt tüntettük f e l , hogy a t a n u l ó k h á n y s z á z a l é k a k ö v e t el az e g y e s h i b a t i p u s o k b a t a r t o z ó
/pontossági
vagy h e l y e s í r á s i / h i b á t , i l l e t v e hány s z á z a l é k u k i r torz b e tűt és javit u d o l g o z a t á b a n .
^
A z e l k ö v e t é s i a r á n y o k a t m u t a t ó a d a t o k is m e g e r ő a i t i k , h o g y a s p r s z i n t ü h i b á k és az e l e m c a e r é s h i b a j e l e n s é g e k j e l l e m z ő k a 1 4 - 1 5 évesek k o r o s z t á l y á r a , i l y e n j e l l e g ű
nem téveszt
téa caak a t a n u l ó k néhány s z á z a l é k á n á l f o r d u l t e l ő . A z Í r á s k é s z s é g v i z s g á l a t a k o r e két h i b a t i p u s f i g y e l é s é t e l h a g y h a t j u k , • egy aziikebb r e n d s z e r b e n p o d i g a többi p o n t o s s á g i h i b á b ó l is összevont /differenciálatlan/ mutatót
számíthatunk.
130
F e l t ű n ő a h e l y e s í r á s i h i b á k igen m u g a a a r á n y a : a t o l l b a m o n d á s b a n és a f o g a l m a z á s b a n n é h á n y k i v é t e l l e l m i n d e n
tanuló
legalább egyszer vétett a helyesírási szabályok ellen. Érdekesen a l a k u l t a j a v í t á s o k s z á m a i s : míg a m á s o l á s b a n c s a k a tanulók 35 %-B, j a v í t o t t , a d d i g a t o l l b a m o n d á s b a n már 7 9 % - u k . M i n t k é s ő b b látni f o g j u k , a j a v í t á s o k - b á r szigorú
értelemben
v é v e n e m h i b á k - m é g i s b e f o l y á s o l j á k a k ü l a l a k és az
olvasható-
ság m i n ő s é g é t . M i t m u t a t n a k a korreláció-szárnitás e r e d m é n y e i ? A / 3 5 x 3 5 - 0 3 / k o r r e l á c i ó s m á t r i x k ö z l é s é t ő l és r é s z l e t e s
teljes elemzé-
s é t ő l t e r j e d e l m i o k o k m i a t t el kell tekintenünk,' itt c s a k a legérdekesebb eredményeket ragadjuk 1 másolás -
2
ki. 5
4
3
olvash.
1
1,00
másolás - külalak
2
0,76
1,00
t o l l b a m .- o l v a s h .
3
0,66
0,58
1,00
t o l l b a m .- k ü l a l a k
4
0,55
0,69
0,79
1,00
f ogalin.- o l v a s h .
5 6
0,54
0,45
0,45
0,59
0,49 0,38
0,39 0,52
f ogalm.-•külalak
3 . táblázat: A három anyanyelvi feladat áé k ü l a l a k - m i n ő s í t é s e i n e k
6
1,00 0,80
1,00
olvashatóságkorrelációs
mátrixa A h á r o m f e l a d a t azonoa
tipu3u v á l t o z ó i n a k
korrelációs
e g y ü t t h a t ó i t v i z s g á l v a , k i e m e l k e d i k az o l v a s h a t ó s á g és a külalak f e l a d a t o k o n b e l ü l és f e l a d a t o k között is e g y é r t e l m ű e n k i m u t a t h a t ó erős p o z i t i v k o r r e l á c i ó j a / 3 . t á b l á z a t / . E n n e k ján m e g á l l a p í t h a t ó , hogy az o l v a s h a t ó s á g és a k ü l a l a k
az á l t a l u n k a l k a l m a z o t t é r t é k e l é s i r e n d s z e r b e n e g y m á s s a l s z o r o s a n ö s s z e f ü g g , tehát f e l m e r ü l a két s z e m p o n t
alap-
minősége igen
összevonásá-
nak / k ö z ö s é r t é k e l é s é n e k / l e h e t ő s é g e . E m e l l e t t nagy a v a l ó s z í n ű s é g e , hogy e g y - e g y t a n u l ó í r á s á n a k m i n ő s í t é s e a
különböző
a n y a n y e l v i f e l a d a t o k b a n / l e g a l á b b i s az o l v a s h a t ó s á g és a küla l a k s z e m p o n t j á b ó l / h a s o n l ó leaz! ügy t ű n i k t e h á t , h o g y az o l v a s h a t ó s á g éa a külalak j e l l e m z é s é h e z elegendő egy /pl. a másolás/
la.
feladat
131 Ugyancsak határozott összefüggőj-rendszert
sejtet a pon-
t o s s á g i és a h e l y e s í r á s i h i b á k k ü l ö n - k ü l ö n ö s s z e s í t e t t
hiba-
p o n t s z á m a i n a k k o r r e l á c i ó s m á t r i x a is / 4 . t á b l á z a t / . E s z e r i n t k o r r e l á l a p o n t o s s á g i és a h e l y e s í r á s i h i b á k s z á m a , m é g p e d i g n e m csak e g y - e g y f e l a d a t o n b e l ü l , h a n e m a k ü l ö n b ö z ő
feladatok
között i s . Az egyes pontossági hibatipusok között viszont n i n c s s z i g n i f i k á n s k o r r e l á c i ó s kapcsolat sem a m á s o l á s b a n , sem a. t o l l b a m o n d á s b a n , sem a f o g a l m a z á s b a n . E z e k az e r e d m é n y e k
is-
m é t az ö s s z e v o n t p o n t o s s á g i h i b a m u t a t ó a l k a l m a z á s a m e l l e t t szólnak.
másolás - pontosság
1
1,00
másolás r helyesírás
2
0,39
1,00
t o l— l—b a m . - pro n t o s s á gD
3'
0—,>3 9"
0—,>3 2
1,00 —»
tollbam.-helyesírás
4
0,29
0,34
0,45
1,00
fogaim, -pontosság
5
0,48
0,31
0,49
0,21
1,00
fogaim, -helyesírás
6
0,35
0,52
0,41
0,49
0,35
4 . táblázat: A három anyanyelvi feladat pontossági
1,00 és
helyesírási hibáinak korrelációs mátrixa
F e l k e l l f i g y e l n ü n k a r r a i s , h o g y az o l v a s h a t ó s á g éa a k ü l a l a k / a 3 . táblázat s z e r i n t / e r ő s e b b e n k o r r e l á l
egymással
egy f e l a d a t o n b e l ü l , m i n t az azonos j e l l e g ű , de m á s i k feladat*b e l i m u t a t ó v a l . A p o n t o s s á g i és h e l y e s í r á s i h i b á k n á l
éppen
f o r d í t o t t a h e l y z e t , azaz a z e g y e s f e l a d a t o k p o n t o s s á g i v a g y helyesírási hibaértékeinek összefüggése határozottabb, mint egy-egy feladaton belül a kétféle hibatipusé. A pontossági h e l y e s í r á s i h i b á k s z á m á t tehát / a z o l v a s h a t ó s á g m i n ő s í t é s é v e l s z e m b e n / é r d e m e s külön
és
és a k ü l a l a k
kezelni.
V i z s g á l j u k m e g még. a torz b e t ű k és a j a v í t á s o k
előfordu-
l á s i a r á n y á n a k ö s s z e f ü g g é s é t az o l v a s h a t ó s á g , i l l e t v e a k ü l a l a k m i n ő s í t é s é v e l . M e g l e p ő , h o g y a j a v í t á s o k nem m u t a t n á k káns k o r r e l á c i ó t
szignifi-
sem az o l v a s h a t ó s á g g a l , sem p e d i g a k ü l a l a k k a l ,
E z z e l s z e m b e n a torz b e t ű k s z á m a / m i n t az v á r h a t ó is/
negatív
k o r r e l á c i ó b a n van az o l v a s h a t ó s á g g a l és a k ü l a l a k k a l is / 5 . táblázat/.
132
torz b e t ű k másolás
száma
tollbamondás
fogalmazás
olvashatóság
-0,50
-0,33
-0,28
külalak
-0,39
-0,34
-0,21
5 . t á b l á z a t : A torz b e t ű k s z á m á n a k ö s s z e f ü g g é s e az o l v a s hatóság-külalak minősítésekkel
/korrelációs
együtthatók/ A korreláció-vizsgálat befejezéseképpen érdemes még megjeg y e z n i , hogy / a m á s o l á s b a n / az i r á s t e m p ó és a k ü l a l a k
korrelá-
c i ó j a p o z i t í v / 0 , 4 1 / , azok a t a n u l ó k , a k i k g y o r s a b b a n
Írnak,
t ö b b n y i r e r e n d e z e t t e b b m u n k á t ia k é s z í t e n e k . A g y o r s a s á g n e m megy a m i n ő s é g r o v á s á r a , sőt é p p e n a z z a l p á r h u z a m o s a n
tehát fej-
l ő d i k . N i n c s ö s s z e f ü g g é s v i s z o n t az i r á s t e m p ó é,s a torz b.ét'ük • z á m a k ö z ö t t , ugy l á t s z i k , h o g y az irás a l a p k é s z s é g e i n e k
fej-
l e t t s é g e e b b e n az é l e t k o r b a n már n e m b e f o l y á s o l j a az irás sebességét. A s z á m í t ó g é p e s é r t é k e l é s t regreaa.z 1 ó-anallzls,sel
zárjuk.
Ennek segítségével kiszűrhetjük változórendszerünkből azokat a t é n y e z ő k e t , a m e l y e k az irás e l s ő d l e g e s , l e g g y a k r a b b a n jellemzőinek /irástempó, olvashatóság, külalak/ 1
értékelt
viselkedését
l e g i n k á b b b e f o l y á s o l j á k . Ö s s z e s e n nyolc e l e m z é s t v é g e z t ü n k : a ' két t e l j e s í t m é n y - v á l t o z ó r a és a h á r o m f e l a d a t o l v a s h a t ó s á g i
ós
k ü l a l a k - m u t a t ó i r a . A f ü g g e t l e n v á l t o z ó k c s o p o r t j á b a m i n d i g aa adott feladatbeli többi változó
került.
r
A h á r o m f e l a d a t közül csak a m á s o l á s r e g r e s s z i ó s
eredmé-
n y e i t i o m e r t e t j ü k , m i v e l a t o l l b a m o n d á s n á l és a f o g a l m a z á s n á l / a m á s o l á s h o z képest s z ű k í t e t t v á l t o z ó r e n d s z e r e k k e l / következtetésekre jutottunk.
'
hasonló
133
Többszörös
regresszióanalizis
Függő változós Szó/perc Független
vált.
N = 551 r
Külalak
r
t
szign
+ .411 + .228
+.5578
Olvashatóság'
-.0824
+.2294 -.0188
1.33
-
Sor&zintü hiba
+ .061
+.1157
+.0070
3.07
XX
S, zó,k i h a g y á s - i s
-.071
-.0317
+.0022
.83
-
+ .043
+.0270
+.0012
.73
-
-.036
+.0015
-.00.01
• .04
-.032
+.0103 + . 05*6 6
-.0003
.27
+.0045 +.0050
1.51
-
2.48
X
+.0183 +.0012
5.77 .46
XXX
+.0180
2.08
X
M á s s;zó Átviteli
hiba
Más betű B;e»tü\s-s,ere
+ .079 + .052
B'e t ü k i h á g y á s - I Torz betű J a v i tás
+ .072 - .067
Helye,sirási H l
-.193
Megmagyarázó11
variancia:
'+ .0'950 +.2521 -.0177 -.0930
9.40
XXX
-
-
26.8 %
6 . táblázat
A 6* t á b l á z a t a n n a k az e l e m z é s n e k az e r e d m é n y e i t kö'zli, a m e l y b e n a f ü g g ő v á l t o z ó az i r á s t e m p ó v o l t . L á t h a t ó , h o g y a f ü g g e t l e n v á l t o z ó k közül 99,9 %-OQ s z i n t e n s z i g n i f i k á n s a k ü l a l a k ó's a torz b e t ű k s z á m á n a k h a t á s a , 99 fi-oa s z i n t e n a sora z i n t ü h i b á k é és 95 %-oa
szinten a betükihagyási-ismétlési, il-
letve a helyesírási h i b á k é . A vizsgált tényezők együttesen a v a r i a n c i a 26 j8 %-át
magyarázzák meg.
A k ü l a l a k k a l és az o l v a s h a t ó s á g g a l mint f ü g g ő
változókkal
végzett elemzésekben a megmagyarázott variancia aránya jóval m a g a s a b b : 6 6 , 8 , i l l e t v e 64,5 % / 7 - 8 . t á b l á z a t / . E l é g g é e g y s é g e s képe); m u t a t a s z i g n i f i k á n s h a t á s ú v á l t o z ó k r e n d s z e r e is« a k ü l a l a k e s e t é b e n ezek az i r á s t e m p ó , az o l v a s h a t ó s á g , a javítások és a h e l y e s í r á s i h i b á k s z á m a , az o l v a s h a t ó s á g n á l p e d i g a k ü l a l a k , a torz b e t ű k , a j a v í t á s o k és a h e l y e s í r á s i h i b á k toznak ebbe a c s o p o r t b a .
tar-,
134
Többszörös
regresszióanulizis
Függő változó: Külalak Független
N * 551
r
változó
r
Szó/perc
+ .411
+ .2529
Olvashatóság
+ .764
+ .6299
Sorszintü
-
hiba
+ .1040 +.4811
t
szign.
9.40
XXX
19.89 1.81
XXX
.0462
-
.119 .060
-
Szókihagyá3-IS
-
.0015
M á s szó
-
.010
-
+ .0001
.29
Átviteli hiba
-
.078
-
.0073 .0128
+.0010
.49
-
.133
-
-
.003
-
+.0015 +.0000
.44
-
.0113 .0158
Be t ü k i h a g y á s - I
-
.145
-
+.0040
-
Torz betű
-
.389
-
.0274 .0466
.63 1.06
+.0181
Javítás
-
.0900
-
.169 .420
-
H e l y e s í r á s i Hl
-
.0889
Más betű Be tűcsere
Megmagyarázott variuncia:
+.0055 +.0001
.06
-
-
-
+.0152
1.54 3.52
XXX
+.0373
2.97
XX
-
66,8 %
7 . táblásat Többazörös
regreaszióanalizis
Függő változó: Olvashatóság Független
N = 551
r
vált.
r
szign.
Szó/perc
+ .228
1 .33
+ .764
-.0399 +.6726
-.0091
Külalak
+.5137
Sorszintü hiba
-
.108
-.0226
+.0024
1 9 .09 .86
Szókihagyás-JS
-
.028
M á s szó
-
Átviteli Máá
hiba
betű
+ .0303 +.0066
-.0009 +.0000
1 .14 .26
-
.007 .038
+.0428
-.0016
-
.111
+.0150
+ .005
-.0017 +.0001
1 .59 .56
Be tücseije Be t ü k i h a g y á a - I
-
.148
+.0273 -.0021
Torz betű
-
.505
-.2300
Javitás
-
.073
Hel.yesirási III Megmagyarázott
.397 variancia: -
+.0003 +.1161
1 .05 .08
+.0552
-.0040
7 .74 2 .07
-.0758
+.0301
2 .45
64-5 %
-
XXX -
-
-
XXX
X
X
135 A regresszió-analízissel
szerzett tapasztalatok
alapján
megerősíthetjük eddigi véleményünket: az Íráskészség
elsődle-
ges jellemzői /irástempó, olvashatóság, külalak/ mellett
szig-
n i f i k á n s s z e r e p e a t o r z b e t ű k , a h e l y e s í r á s i h i b á k éa a j a v í t á s o k s z á m á n a k v a n . Az i r á a t e m p ó v a r i a n c i á j á h o z k i 3 e b b m é r t é k ben hozzájárulnak a pontossági hibák /illetve azok bizonyos tipusai/ i s . 5 . összefoglalás D o l g o z a t u n k b a n a k é z í r á s s a l s z e m b e n támasztott e g y é n i és t á r s a d a l m i k ö v e t e l m é n y e k b ő l k i i n d u l v a m e g v i z s g á l t u k az Í r á s k é s z s é g é r t é k e l é s é n e k l e h e t s é g e s s z e m p o n t j a i t és f e l v á z o l t u k az é r t é k e l é s , m i n ő a i t é 3 egy v á l t o z ó r e n d s z e r é t . M e g a d t u k az e b b e n s z e r e p l ő e g y e s s z e m p o n t o k / v á l t o z ó k / m é r é s é n e k módját és - a h o l s z ü k s é g e s v o l t - az a d a t o k k i s z á m í t á s á n a k m e n e t é t
is.
Az i s m e r t e t e t t v á l t o z ó r e n d a z e r a l a p j á n p r ó b a é r t é k e l é s t g e z t ü n k az 1 9 8 5 - b e n K i s k u n f é l e g y h á z á n
lezajlott anyanyelvi
véfel-
m é r é s a d a t a i b ó l . A s z á m í t ó g é p e s e l e m z é s során m e g á l l a p í t o t t u k , h o g y a felvett v á l t o z ó k á l t a l r e p r e z e n t á l t h i b á k egy r é s z e
/a
p o n t o s s á g i h i b á k , és ezek k ö z ü l is e l s ő s o r b a n a s o r s z i n t ü és cserés hibajelenségek/ a nyolcadikosok körében igen ritkán forr d ú l n a k e l ő , igy ebben a k o r o s z t á l y b a n caak a l e g g y a k o r i b b a k
fi-
g y e l é a e vagy ö s s z e v o n t m u t a t ó h a s z n á l a t a i n d o k o l t . A l á t á m a s z t o t t á k ezt az e l k é p z e l é s t a k o r r e l á c i ó s z á m í t á s
adatai i s , az
e m l í t e t t v á l t o z ó k a teljes r e n d s z e r r e l l a z á n f ü g g e n e k /nem mutatnak szignifikáns korrelációt
össze
sem e g y m á s s a l , sem a töb-
b i v á l t o z ó v a l / . A torz betűk és a h e l y e s í r á s i h i b á k ezzel
szem-
b e n g y a k o r i h i b a t i p u s o k , szerepül: / a j a v í t á s o k k a l e g y ü t t /
jelen-
tős. A k o r r e l á c i ó - és r e g r e s s z i ó a n a l i z i s s z e r i n t az
irástempó,
az o l v a s h a t ó n á l és a k ü l a l a k az Í r á s k é s z s é g e g y m á s s a l B z o r o s ö s s z e f ü g g é s b e n l e v ő j e l l e m z ő i , m e l y e k r e / a z e l e m z é s e k egy réB z é b e n / k i m u t a t h a t ó volt a torz b e t ű k , a h e l y e s i r á a i h i b á k és a j a v i t á s o k s z á m á n a k h a t á s a . A z o l v a s h a t ó s á g és a k ü l a l a k m i n ő sége e g y m á s s a l f e l a d a t o k o n b e l ü l éa f e l a d a t o k között is s z o r o s a n k o r r e l á l , ezért c é l s z e r ű n e k tűnik a két v á l t o z ó ö s a z e v o n á - . aa, fejlettségük megállapításához pedig valószínűleg C3ak a z e g y i k a n y a n y e l v i f e l a d a t
i3.
elegendő
136
I r o d a l o m 1 . G L A D U R A L a j o s : Az Í r á s k é s z s é g f e j l e s z t é s e , í r á s h a s z n á l a t / A t a n í t ó , 1 9 0 1 / 2 , 4 - 6 . o./ 2 . G Ó N Y E I A n t a l : Az e g y é n i i r á s k i a l a k u l á s á n a k
kérdéséhez
/A tanitó m u n k á j a , 1 9 6 7 / 1 1 , 4 - 7 . o . / 3 . K I S S L a j o s : Az i g a z s á g ü g y i k é z i r á s s z a k é r t ó i v i z s g á l a t a l a p j a i / K ö z g a z d a s á g i és Jogi K ö n y v k i a d ó , 1 9 7 7 . / 4 . K O V Á C S J . S á n d o r : A d a t o k az i r á s v i z s g á l a t
kérdéseihez,
k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l az e g y é n i s a j á t o s s á g o k
je-
lentkezésére a grafikus ábrázolásban /In: Lénárd Ferenc szerk.: Pszichológiai tanulmányok
XIII.,
A k a d é m i a i K i a d ó , 1 9 7 2 . , 187-192*. o./ 5 . KOVÁCS J . Sándor - MAKSA Mihályné: Egyéni
sajátosságok
^az Í r á s b a n / A tanitó m u n k á j a , 1 9 6 7 / 1 1 , 1 9 - 2 1 1 6 . LIGETI Róbert: Az írástanulás pszichológiája
o./
/Tankönyv-
kiadó, 1982./ 7 . NAGY József - KUN5TÁR János: Az orosz íráskészség
kiala-
kításának néhány problémája I - I I . /Az Idegen nyelvek tanítása, 1964/4, 1 1 0 - 1 2 0 . o . , 1 9 6 4 / 5 , 1 2 9 - 1 3 4 . o./ 8 . OROSZ'Sándor: A helyesírás fejlődése 1974./
.
/Tankönyvkiadó, '
9 . ROMANKOVICS András: Az iráselsajátitás folyamata /In: .Végh E d i t s z e r k . : M a g y a r nyelv és i r o d a l o m I . , Tanítói kézikönyv, Tankönyvkiadó, 1985 . 5 0 - 5 8 . o./ 1 0 . ZSOLNAI József: Nyelvi-irodalmi-kommunikációs
nevelési
kísérlet I . / 0 0 K , Veszprém, 1 9 8 2 . , 139-264.o./
137 Тибор Видакович: Некоторые проблемы методики измерения при исследовании навыков письма Наиболее эффективное усвоение навыков письма в течение отолетий является одной из главных задач первых лет обучения. Цель состоит в том, чтобы письмо явилось автоматизированным средством фиксации (закрепления) информации, коммуникации, действующим на уровне навыков. Однако, когда мы вправе сказать, что учащийся уже достиг этого уровня? Какие требования могут предъявляться к "необходимой степени развитости"? Какие факторы влияют на качество навыков письма, каковы наиболее частые источники ошибок? В работе проводится обор и классификация характеристик, наиболее часто применяющихся при оценке навыков письма, а также - методы их измерений. Используя данные измерений в сфере . разного языка 551.учащегося, автор, с помощью анализа, проведенного на вычислительной машине, выбирает переменные, которые представляются наиболее пригодными в исследовании навыков письма у учашихоя 8-х классов, и отбрасывает те переменные, значением которых можно пренебречь в этом возрастном периоде. Цель работы - формирование такой системы аопектов, с помощью которой затратой довольно малого труда можно наиболее оптимально провести оценку навыков письма у детей 14—15-летнего возраста. ,
138 Tibor Vidakovich
E i n i g e m e s s m e t h o d o l o g i s c h e P r o b l e m e der U n t e r s u c h u n g der
Schreibfertigkeit
Die um so e f f e k t i v e r e A n e i g n u n g der S c h r e i b f e r t i g k e i t
ist
seit J a h r h u n d e r t e n eine der H a u p t a u f g a b e n in d e n e r s t e n S c h u l j a h r e n . Z i e l i s t , d a s s die S c h r i f t a u t o m a t i s i e r t e s M i t t e l der I n f o r m a t i o n s a u f Z e i c h n u n g u n d d e r K o m m u n i k a t i o n w i r d , d a s auf d e m N i v e a u der F e r t i g k e i t f u n k t i o n i e r t . W a n n k ö n n e n w i r a b e r nun s a g e n , dass der S c h ü l e r .dieses N i v e a u e r r e i c h t h a t ? Welche Anforderungen können wir gegenüber der "ausreichehd ' e n t w i c k e l t e n " S c h r i f t stellen? W e l c h e P a k t o r e n b e e i n f l u s s e n • die Q u a l i t ä t der S c h r e i b f e r t i g k e i t , w e l c h e s sind die sten
häaufig-
Fehlerquellen? Diese Arbeit sammelt und systematisiert.die
zur B e w e r t u n g
d e r Schre'ibfähigkeit am h ä u f i g s t e n v e r w e n d e t e n K e n n z i f f e r n 5
u n d die M e t h o d e n d e r e n M e s s u n g . Aus d e n Daten e i n e r s i c h 551 S c h ü l e r e r s t r e c k e n d e n E r m e s s u n g w e r d e n m i t H i l f e
• auf-
rechner-
.gestützter Analysen'diejenigen Variablen ausgewählt, welche. zur U n t e r s u c h u n g der S c h r e i b f e r t i g k e i t von S c h ü l e r n d e r a c h t e n K l a s s e am g e e i g n e t e s t e n s c h i n e n u n d d i e j e n i g e n
ausgeschlossen,
d e r e n B e d e u t u n g in d i e s e r A l t e r s g r u p p e v e r n a c h l ä s s i g t
-
werden '
k a n n a . Ziel ist die H e r a u s b i l d u n g e i n e s S y s t e m s v.on G e s i c h t s p u n k t e n , mit -dessen H i l f e es M ö g l i c h w i r d , die. S c h r e i b f e r t i g keit der 14->15-jährigen m i t relativ g e r i n g e n A u f w a n d möglichst
auszuwerten.
best-,
139
Duró Lajos
A FELSŐOKTATÁS KORSZERŰSÍTÉSÉNEK PSZICHOLÓGIAI
PROBLÉMÁI
• A társadalmi haladás, a tudományos-technikai fejlődés
szük-
s é g s z e r ű e n n a p i r e n d r e tűzte az o k t a t á s ü g y s e n n e k s z e r v e s r é s z e ként a f e l s ő f o k ú s z a k e m b e r k é p z é s á t f o g ó m e g r e f o r m á l á s á t . A szervezeti, tartalmi, módszertani változások eredményeként a felsőd oktatás egyre jelentősebb társadalomformáló erővé vélik világs z e r t e s igy h a z á n k b a n i s : " F e l s ő o k t a t á s u n k a l e e n d ő
értelmiség
n e v e l é s é v e l és k é p z é s é v e l , v a l a m i n t s z e r t e á g a z ó f u n k c i ó i n és k a p c s o l a t a i n k e r e s z t ü l f o n t o s szerepet j á t s z i k
társadalmunkbari"
/Javaslat a felsőoktatás fejlesztésére, 1983/. Ez a szerep elválaszthatatlanul
ö s s z e f ü g g az "emberi
ténye-
ző" /a m a g a s a b b s z í n v o n a l ú szaktudás-, a s z é l e s k ö r ű és s o k r é t ű m ű v e l t s é g , társadalmi tudatosság, a hatékony munkavégzés/ t ő s é g é n e k f o k o z ó d á s á v a l , az " i n t e n z i v m i n ő s é g i f e j l ő d é s " v e l s az e b b ő l a d ó d ó n ö v e k v ő k ö v e t e l m é n y e k k e l . E b b ő l
jelenigényé-
következően
j e l e n l e g és p e r s p e k t i v i k u s a n : "A f e l s ő o k t a t á s l e g f ő b b
feladata
a z , h o g y a h a l l g a t ó k az á l t a l á n o s s z a k k é p z é s f o l y a m a n m e g s z e r e z — , zék a k o r s z e r ű i s m e r e t e k e t és f e l k é s z ü l j e n e k h i v a t á s u k
alkotó
g y a k o r l á s á r a . . . N a p j a i n k és a jövő f e l s ő o k t a t á s á n a k az a f e l a d a r t a , h o g y ne e g y s z e r ű e n m u n k a e r ő t , s z a k e m b e r t k é p e z z e n , h a n e m ' s z o c i a l i s t a é r t e l m i s é g e t n e v e l j e n " /A k ö z o k t a t á s és a f e l s ő o k t a -
140 tűs f e j l e s z t é s i p r o g r a m j a , 1 9 8 5 / . A szocialista értelmiség nevelésének átfogó
feladatrendsze-
re csak a f e l s ő o k t a t á s m i n ő s é g i k ö v e t e l m é n y e k h e z i g a z o d ó matos korszerűsítésével valósitható m e g . E folyamat
folya-
meggyorsítá-
sa és k ö v e t k e z e t e s v é g i g v i t e l e s z á m o s o b j e k t í v és s z u b j e k t í v n y e z ő f ü g g v é n y e . A k o m p l e x jellegű
feladatrendszer olyan
té-
inter-
diszciplináris probléma /közgazdasági, szociológiai, jogi, pedag ó g i a i , pszichológiai, stb. irányultsággal/,. amely feltételezi korszerűsítésben közvetlenül érdekelt felsőoktatási
a
intézmények,-
á g a z a t o k , k é p z é s i i r á n y o k , s z a k o k é s t u d o m á n y á g a k h a t é k o n y .együttműködését. Ebben az összefüggésben a pszichológia különösen egyértelműnek
tűnik, mivel a felsőfokú
n e v e l é s s t r u k t u r á l i s , t a r t a l m i és m ó d s z e r t a n i
érdekeltsége képzés, oktatás,
korszerűsítése
szükségszerűen igényli a.legkülönbözőbb pszichológiai /általános pszichológia, személyiséglélektan,
szempontok
fejlődéslélektan,
p e d a g ó g i a i p s z i c h o l ó g i a , s z o c i á l p s z i c h o l ó g i a , p á l y a l é l e k t a n , stb./ figyelembe vételét, a hasznosítható lását .
tudományos eredmények
•
Szaktudományunk e funkciójának felsőoktatás korszerűsítésének
adaptá-
I teljesítésével hozzájárul
a
pszichológiai'megalapozásához.
E h h e z k a p c s o l ó d ó a n n e m kevésbé f o n t o s e k e r e t e k e n t u l m u t a t ó
sa-
játos felsőoktatási pszichológiai kutatások v é g z é s e , vizsgálódási i r á n y o k k i d o l g o z á s a , a tematikus r é s z e r e d m é n y e k ezen speciális alkalmazott pszichológiai ágazat célzatával. A pszichológia
integrálása
fejlesztésének
mindkét kiemelt funkciója
kapcsolódik a korszerűsítési munkálatok együttműködést igénylő hosszutávu
szervesen
interdiszciplináris
feladataihoz.
A fentiekből következően aktuálisnak
tartjuk annak
tát, hogyan érvényesül a pszichológia szerepe a
vizsgála-
korszerűsítés
megalapozásában s milyen problémakörök kutatásával
kapcsolódik
a fejlesztés irányaihoz. E kérdéskör hazai szakirodalmunkban a kevéssé
tanulmányozott
témák körébe t a r t o z i k . E z ú t t a l m i i s c s a k
arra vállalkozhatunk, hogy vázlatos problématörténeti
áttekinté-
s ü n k b e n /a h a t v a n a s - h e t v e n e s é v e k t ő l kezdve/ s z á m b a v e s s z ü k és értékeljük a főbb törekvéseket, fejlődési
tendenciákat s jelez-'
zük a p r o b l é m á k a t , a m e g o l d a n d ó f e l a d a t o k a t .
•.
141
C é l k i t ű z é s ű n k k e l k a p c s o l a t o s a n s z ü k s é g e s n e k v é l j ü k megjegyez, ni a z t , hogy a felsőoktatás korszerűsítése a mi társadalmi n y a i n k k ö z ö t t s z a k a s z o s és f o l y a m a t o s f e l a d a t k é n t van
viszo-
napirenden:
" A z o k t a t á s n a k ez a s z a k a s z o s é3 f o l y a m a t o s f e j l e s z t é s e , k o r s z e rűsítése egymást kiegészítő
t e v é k e n y s é g . S z a k a s z o s ,, u g r á s s z e r ű
átalakítást elsősorban a folyamatos kísérletezés
tapasztalataira
é p i t v e leh.et b i z t o n s á g o s a n v é g r e h a j t a n i " / K e l e m e n , 1 9 7 5 / . E b b ő l a s z e m p o n t b ó l a j e l z e t t p r o b l é m a t ö r t é n e t i á t t e k i n t é s k e z d e t é ü l megj e l ö l t h a t v a n a s - h e t v e n e s évek i d ő s z a k a nem- t e k i n t h e t ő az " u g r á s s z e r ű " v á l t o z á s o k p e r i ó d u s á n a k . S o k k a l i n k á b b egy o l y a n f o l y a m a t kibontakozásáról yan szó, amikor a felsőoktatással
szemben
tott m i n ő s é g i k ö v e t e l m é n y e k h a t á s á r a e g y r e i h a t á r ó z o t t a b b a n
támasz kerül
e l ő t é r b e a " p e d a g ó g i a i tudato3s.ág" / Z i b o l e n , 19;66, 197.1/ s z e m l é l e t é n e k és g y a k o r l a t á n a k é r v é n y e s í t é s e s ennek ere;dm>énye>ként' a nev e l ő m u n k a á t f o g ó m e g ú j í t á s á r a i r á n y u l ó t ö r e k v é s . E g y e t e m i és fői s k o l a i t a n s z é k e i n k e n k e z d t e k f e l l e n d ü l n i a f e l s ő f o k ú o-ktatás é'S n e v e l é s k é r d é s e i v e l f o g l a l k o z ó k u t a t á s o k /felméirések«,' em-pi+rikus vizsgálatok, részben kísérletek/. A Felsőoktatási Pedagógiai Kut a t ó k ö z p o n t l é t r e j ö t t é v e l / 1 9 6 7 / . i n t é z m é n y e s k e r e t e t kapott a h a zai ' f e l s ő o k t a t á s i p e d a g ó g i a i k u t a t á s , a h o l kezdetitől f o g v a több témakörben pszichológiai vizsgálódások.is folytak
/pályaalkalmas-
s á g , h a l l g a t ó i k é p e s s é g e k m e g i s m e r é s e és f e j l e s z t é s e , s-'tb,./. A k o r s z e r ű s í t é s t o v á b b v i t e l é b e n j e l e n t ő s s z e r e p e v o l t In- , tézményeink. o k t a t á s i - n e v e l é s i
t a p a s z t a l a t a i t az uj
feladatok
1
s z e m s z ö g é b ő l értékelő , össze,gező, r e n d s z e r e z ő és általános!,tó h á r o m O r s z á g o s F e l s ő o k t a t á s i N e v e l é s i K o n f e r e n c i á n a k /19&8», 1 9 6 9 , 1
.1971/. A v i t á k t a n u l s á g a i t sziritetizáló a l a p d o k u m e n t u m
/Szocia-
l i s t a f e l s ő o k t a t á s u n k n e v e l é s i i r á n y e l v e i , 1972/ e g y s é g e s
szemle-
l e t r e o r i e n t á l s a k o r s z e r ű e n é r t e l m e z e t t o k t a t á s éa n e y e l é s té
szerepét.
E b b e n a z i d ő s z a k b a n m e g j e l e n t f e l s ő o k t a t á s i p e d a g ó g i a i kézik ö n y v e k b e n / R o g e r , 1.969, Z i n o v j e v , 1 9 7 0 , ' O k o n , 1973,, K i é t l i n s k a , 1 9 7 4 , S a u b e r y , 1979/ j ó l n y o m o n k ö v e t h e t ő m e g h a t á r o z o t t
célzatú
p s z i c h o l ó g i a i o r i e n t á c i ó , k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l az e g y e t e m i
korosz-
tály á l t a l á n o s é l e t k o r i j e l l e m z ő i n e k , fejlődési, s a j á t o s s á g a i n a k , . i n d i v i d u á l i s s z e m é l y i s é g j e g y e i n e k , t á r s a s v i s z o n y a i n a k , tanulási- •
142 m o t i v á c i ó i n a k , i n t e l l e k t u á l i s és g y a k o r l a t i k é p e s s é g e i n e k , s t b . m e g i s m e r é s é r e , f i g y e l e m b e v é t e l é r e és f e j l e s z t é s é r e . M i n d e z szervesen kapcsolódik a felsőoktatás "hallgató-centrikus" l é l e t é n e k egyre á t f o g ó b b é r v é n y e s ü l é s é h e z , amely a
szem-
korszerűsíté-
si m u n k á l a t o k e g y i k j e l e n t ő s v o n á s a k é n t é r t é k e l h e t ő , m i v e l határozottabban előtérbe állitja a személyiségfejlesztés
egyre
komplex
feladatait. A l i g h a v i t a t h a t ó a z , h o g y a f e l s ő o k t a t á s csak a k k o r
tudja
eredményesen teljesíteni a korszerűsítés által meghatározott vetelményeket, ha a nevelési gatók személyiségének
kö-
tényezők e g é s z r e n d s z e r é v e l a h a l l -
sokoldalú fejlesztésén munkálkodik. Ennek
több e l ő f e l t é t e l e v a n , a m e l y e k közül k ü l ö n ö s e n f i g y e l m e t e g y r é s z t a h a l l g a t ó k é l e t k o r i és egyéni p s z i c h é s
érdemel,
jellemzőinek
m e g i s m e r é s e és f i g y e l e m b e v é t e l é n e k s z ü k s é g e s s é g e
az^oktató-neve-
lő m u n k á b a n , m á s r é s z t az e g y e t e m i - f ő i s k o l a i k o r o s z t á l y
pszicholó-
giájának fel tárására.irányuló tudományos kutatás teljesebb takoztatása a személyiségfejlesztési program gyakorlati
kibon-
segi'tése
c é l j á b ó l . E két f e l t é t e l s z e r v e s e n kapcsolódik, e g y m á s h o z . Az első kiemelt szempontunkkal kapcsolatban a z t , hogy a h a l l g a t ó k m e g i s m e r é s é n e k
megállapíthatjuk
szükségességét a legtöbb
s z e r z ő a p e d a g ó g i a i t u d a t o s s á g egyik i s m é r v é n e k
tekinti. Ezzel
kapcsolatbein i r j a Z i n o v j e v / 1 9 7 0 / a k ö v e t k e z ő k e t : " G y a k r a n a h a l l g a t ó k e l m é l y ü l t t a n u l m á n y o z á s a a d j a az o k t a t ó k e z é b e az o l y a n e g y é n i kérdések m e g o l d á s á n a k p s z i c h o l ó g i a i és p e d a g ó g i a i
kulcsát,
amelyek a hallgatók nevelésével, tudomány iránti érdeklődésük k o z á s á v a l és a t a n u l m á n y i m u n k a s z í n v o n a l á n a k e m e l é s é v e l
fo-
kapcso-
l a t o s a k . . . , e z é r t az o k t a t ó k n a k n e m c s a k az ó r á k r a v a l ó f e l k é s z ü l é s r e k e l l t ö r e k e d n i ü k , h a n e m ki k e l l a l a k i tani ok az i f j ú s á g n e velésének
'sajlát' m e g k ö z e l í t é s i m ó d j á t
is."
E z t e r m é s z e t e s e n n e m c s a k az e g y e s o k t a t ó k r a v o n a t k o z i k , h a nem átfogóbb értelemben érvényes.a felsőoktatás egész
területén
figyelembej v e e n d ő p s z i c h o l ó g i a i s a j á t o s s á g o k , k o r o s z t á l y i
jellem-
zők i s m e r e t é r e é3 a l k a l m a z á s á r a i s . E n n e k s z ü k s é g e s s é g é t .emeli ki K e l e m e n / 1 9 7 1 / a k o r s z e r ű s í t é s ö s s z e f ü g g é s é b e n : "Á f e l s ő o k t a tás k o r s z e r ű s í t é s é n e k
f e l t é t l e n ü l s z á m o l n i a , kell a z i f j a k
kori s a j á t o s s á g a i v a l , p s z i c h é s i g é n y e i v e l és
élet-,
teljesítőképességük
o p t i m á l i s h a t á r a i v a l . M i v e l az ifjú l é n y e g é b e n
'önszabályozó
143 r e n d s z e r k é n t ' t e v é k e n y k e d i k , tanul - i r á n y í t á s a csak a r e n d s z e r belső törvényeinek, sajátosságainak ismeretére épülhet fel." . Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy milyen mértékben adott a fentebb emiitett másik előfeltétel, azaz hogyan segítheti áz. /oktatókat a p s z i c h o l ó g i a a h a l l g a t ó i k o r o s z t á l y p s z i c h é s
jel-
l e g z e t e s s é g e i n e k m e g i s m e r é s é b e n és f e j l e s z t é s é b e n . E z a p r o b l é m a ö s s z e f ü g g az e g y e t e m i - f ő i s k o l a i
korosztály
p s z i c h o l ó g i á j á n a k j e l e n l e g i k i d o l g o z o t t s á g i szintjével', m e l y n e k ' b e h a t ó b b e l e m z é s e külön k u t a t ó m u n k á t i g é n y e l n e . S z e m b e ö t l ő
je-
l e n s é g a z , h o g y v i l á g s z e r t e n a g y é r d e k l ő d é s t a p a s z t a l h a t ó e koro s z t á l y l é l e k t a n a iránt s ez m e g m u t a t k o z i k a t u d o m á n y o s
közlemé-
nyek s z á m á n a k f o k o z ó d á s á b a n i s K E n n e k e l l e n é r é n a g y o n . s o k m é g ' a megoldatlan probléma: "Bár világszerte rohamosan nő...az érdekl ő d é s a m a i . f i a t a l o k i r á n t , m é g m i n d i g n e m .rendelkezünk az i f j ú k o r .tüzetesen k i d o l g o z o t t l é l e k t a n i j e l l e m z é s é v e l "
/Okon,
1973/.
. ..
T a n u l s á g o s e b b ő l a s z e m p o n t b ó l Choynowsk-i / 1 9 7 0 / véleménye., a k i áz U N E S C O m e g b í z á s á b ó l á t t e k i n t e t t e a n e m z e t k ö z i
szakirodal-
mat /1957-1962 közötti időszakra vonatkozóan/ s összegező munk á j a b e v e a e t ő j é b e n a k ö v e t k e z ő k e t í r j a : "Még s o s e m v o l t a k k o r a ^ érclekíődés' az i f j ú k o r / a d o l e s c e n t i a / p r o b l é m á j a i r á n t , m i n t
ma.
K ö n y v e k , . c i k k e k , egyéb k i a d v á n y o k j e l e n n e k m e g á l l a n d ó a n
ebben
a tárgyban: a legkülönbözőbb specialisták jelentetik meg
kuta-
t á s a i k e r e d m é n y e i t és a z o k a t a k ö v e t k e z t e t é s e k e t , a m e l y e k v i z s g á l ó d á s a i k b ó l . l e v o n n a k . M á r az i f j ú k o r n a k s z e n t e l t nagy száma is s e j t e t i a s z e m p o n t o k és v é l e m é n y e k
kiadványok'
változatossá-
g á t . E z é r t a,z i f j ú k o r képe i s , amint az a p s z i c h o l ó g i a i és szoc i o l ó g i a i t a n u l m á n y o k b ó l k i t ű n i k , .gazdag és v á l t o z a t o s , s z i n e s . és l e n y ű g ö z ő , ^ d e
tele v a n e l l e n t m o n d á s o k k a l és v a k m é r ő
n o s í t á s o k k a l , m i n t ahogy a f i a t a l o k is. tele v a n n a k A z i f j ú k o r f o g a l m á v a l j el ze-tt .'kategória tágabb
általá-
ilyenekkel." értelmezés-
b e n a k o r a i f e l n ő t t k o r t is j e l e n t i . S z e r z ő n k j e l e n e s e t b e n dom i n á l ó a n az így f e l f o g o t t e g y e t e m i - f ő i s k o l a i é l e t k o r i
szakasz-
ra vonatkoztatja megállapításait, amelyből kitűnik, hogy leg még nem rendelkezünk e korosztály
jelen-
egységesen értelmezhető
s k i d o l g o z o t t p s z i c h o l ó g i a i j e l l e m z é s é v e l . •. E problémák nyomonkövethetők a nemzetközi
szakirodalomból
•
144 v á l o g a t o t t g y ű j t e m é n y e s k ö t e t b o n /A f ő i s k o l a i i f j ú s á g , 1 9 7 0 / közölt t a n u l m á n y o k b a n , u m e l y e k a k ü l ö n b ö z ő e l m é l e t i , m e t o d o l ó g i a i és m ó d s z e r t a n i o r i e n t á l t s á g ú szerzők g y a k r a n e l l e n t m o n d ó
állás-
p o n t j a m i a t t , nem i l l e s z k e d n e k e g y s é g e s r e n d s z e r b e . E n n e k n é r e s z á m o s jó s z e m p o n t o t vetnek f e l , l é n y e g e s
elle-
részletkérdések-
re h i v j á k fel a figyelmet a g a z d a g e m p i r i k u s v i z s g á l a t i t a l , ténnyel i s m e r t e t i k m e g az o l v a s ó t . A k ö t e t e t
adat-
szerkesztő
G . Z a u n e r / 1 9 7 0 / b e v e z e t ő t a n u l m á n y a jól o r i e n t á l j a a h a z a i
szak-
e m b e r e k e t a téma k r i t i k a i s z e l l m ü m e g k ö z e l í t é s é b e n . F e l h í v j a a figyelmet a marxista szemléletű ifjúságkutatás főbb irányaira s a konkrét vizsgálatok teljesebb kibontakoztatásának
szükségessé-
gére . A további m u n k á l a t o k s z e m p o n t j á b ó l e g y e t é r t ü n k K e l e m e n / 1 9 7 5 / o k f e j t é s é v e l , hogy
k ü l ö n b s é g e t k e l l tenni az i f j ú s á g ál-
talános é l e t k o r i j e l l e m z ő i n e k és a s z e m é l y i s é g e g y e s p s z i c h i k u s szféráinak, sajátosságainak
kidolgozottsága
tekintetében. Amig
az első e s e t b e n m é g az e m p i r i k u s l e i r ó j e l l e g ű v i s z o n y l a g ' jól h a s z n o s i t h a t ó
információk-is
támpontokat a d n a k , a d d i g a m á s o d i k
e s e t b e n h i á n y o l j u k a z olyan é l e t k o r i s t a n d a r d o k a t , a m e l y e k el- • i g a z í t a n a k a b b a n , hogy a k ü l ö n b ö z ő m e g i s m e r é s i
szférákban./meg-
figyelés, emlékezés, gondolkodás, stb./.a képességek
milyen
.fejlettségére o r i e n t á l ó d j u n k az o k t a t á s - n e v e l é s t u d o m á n y o s i r á nyításában, a követelményrendszer kialakításában, a hallgatókkal v a l ó f e j l e s z t ő
foglalkozásban.
Ez a különbségtétel természetesen nem jelentheti egyazon • j e l e n s é g k ö r két o l d a l á n a k ' m e r e v s z é t v á l a s z t á s á t v a g y a k a r szembeállítását. Az egyetemi-főiskolai életkori szakasz
fejlődéslé-
lektani'lag r e n d k í v ü l s o k a r c ú , olykor e l l e n t m o n d á s o s
jelleget
m u t a t , a m e l y e t t á r s a d a l m i , g a z d a s á g i , k u l t u r á l i s , b i o l ó g i a i és pszichológiai
tényezők b o n y o l u l t r e n d s z e r e d e t e r m i n á l . E n n e k
h a t á s á r a / k ö z v e t l e n ü l és á t t é t e l e s e n / s o k k a l i n k á b b , m i n t b á r mely m e g e l ő z ő f e j l ő d é s i s z a k a s z b a n s z á m í t á s b a k e l l v e n n i az ált a l á n o s , a k ü l ö n ö s és az e g y é n i p s z i c h é s j e l l e g z e t e s s é g e k f e r e n c i á l t s á g á t éa
dif-
kölcsönhatását.
Ezzel ö s s z e f ü g g é s b e n j e l e n t k e z i k az " a k t u á l i s kép" e m p i r i k u s f e l v á z o l á s á n a k i g é n y e , a m e l y e t az
személyiség-
egyetemi-főis-
145 kolai
korosztállyal való nevelői foglalkozás pszichológiai
pedagógiai célirányossága 3 gyakorlati szükséglete
óa
motivál.
T ö b b u z e r s ő m e g k í s é r l i az e g y e t e m i h a l l g a t ó szumélyi rjógmodellj é n a k a f e l v á z o l á s á t . Ez a törekvés b i z o n y o s tapasztalati, m u tatók a l a p j á n m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő ú g y n e v e z e t t " h a l l g a t ó i típusok" főbb j e g y e i n e k l e í r á s á b a n é r z é k e l h e t ő
alap-
leginkább.
E z e k e t az a l a p t í p u s o k a t S z c z e p a n s k i / 1 9 6 9 / a k ö v e t k e z ő k é p p e n c s o p o r t o s í t j a : a/ " t u d ó s - h a l l g a t ó " , b/ "jövendő
szakmájára
a l a p o s a n f e l k é s z ü l ő t i p u s " , c/ " k u l t u r e m b e r " , d/
"társadalmi
Ó3 p o l i t i k a i f u n k c i o n á r i u s " . E "típusok" m e g h a t á r o z o t t v e k s z e r i n t i " h a l l g a t ó i e s z m é n y e k " megtestesítői.. A
ismér-
tipizálás-
nak v a n b i z o n y o s g y a k o r l a t i o r i e n t á c i ó s j e l e n t ő s é g e , de e csop o r t o k e l k ü l ö n í t é s e nem j e l e n t h e t m e r e v s t a n d a r d o k a t , m e r t mechanikus, sablonos sztereotípiák kialakulásához
vezetne.
H e l y e s e n m u t a t rá O k o n / 1 9 7 3 / , h o g y e " t i p u s o k a t " az á l l a n d ó változás f o l y a m a t á b a n d i f f e r e n c i á l n i kell s "az egyetem i h a l l g a t ó szernélyiséginodell jének á t a l a k u l á s á v a l j á r j o n együtt az á l l a n d ó t u l a j d o n s á g o k k a l v a l ó törődés i s , h i s z e n ezek n é l kül m i n d e n m o d e l l nern k í v á n a t o s n a k b i z o n y u l h a t " . M e s s z e m e n ő e n e g y e t é r t ü n k s z e r z ő n k k e l a b b a n i a , h o g y az egyetemi h a l l g a t ó személyiségrnodelljének
k é r d é s é b e n j e l e n l e g m é g csak
bizonyos
a l a p e l v e k e t v á z o l h a t u n k , "amelyek alapul s z o l g á l h a t n a k az e g y é ni s a j á t o s s á g o k t ó l és f ő k é p p a v á l a s z t o t t képzési i r á n y t ó l függő r é s z l e t e s j e l l e m z é s e k
kidolgozásához".
A s z a k i r o d a l o m b a n ez a v i z s g á l ó d á s i irány egyre s e b b é váló p r o b l é m a k é n t j e l e n t k e z i k . A "képzési
jelentő-
profilnak"
m e g f e l e l ő h a l l g a t ó i s z e m é l y i a é g m o d e l l k ö r v o n a l a i több s z a k m a t e r ü l e t é n k e z d e n e k k i b o n t a k o z n i : az o r v o s k é p z é s b e n
/Vörös,
1975/ a p e d a g ó g u s k é p z é s b e n / U n g á r n é , 1 9 7 9 / , a m é r n ö k k é p z é s b e n /Kóbor, 1974, Fekete, 1985/. E törekvések s z e r v e s e n k a p c s o l ó d n a k a h e t v e n e s évek elején m e g i n d u l t i n t é z m é n y i k o m p l e x n e v e l é s i p r o g r a m o k
/tervek/
k i d o l g o z á s á n a k m u n k á l a t a i h o z / L e n i n g r á d i Z s d a n o v ' E g y e t e m éa Herzén Pedagógiai Főiskola, Prágai Egyetem, Drezdai Egyetem, B u d a p e s t i M ű s z a k i E g y e t e m , V e s z p r é m i V e g y i p a r i E g y e t e m , JózsefA t t i l a T u d o m á n y e g y e t e m , T n á r k é p z ő és T a n í t ó k é p z ő Fo'i3kolák,. Óvónőképző Intézetek/. E dokumentumok mindegyikében
megfogalma-
146
zódnak a képzési, irány j e l l e g é h e z i g a z o d ó h a l l g a t ó i
személyi-
ségmodell főbb vonásaira utaló megfontolások, évfolyamokra l e b o n t o t t fejlesztési, f e l a d a t o k , konkrét ra és m ó d s z e r e k r e v o n a t k o z ó Az e g y e t e m i - f ő i s k o l a i
tevékenységi
formák-
ajánlások. korosztály p s z i c h o l ó g i a i
séhez sajátosan kapcsolódik s a korszerűsítés
jellemzé-
folyamatában
különösen fontossá váló problémaként jelentkezik a felsőfokú tanulmány okra v a l ó a l k a l m a s s á g
köve t e l m é n y r e n d s z e r é n e k
tovább-
ié jleszté.'je s a z elb:irálá3 o p t i m á l i s m ó d o z a t a i n a k
kidolgozása.
F e l v é t e l i k ö v e t e l m é n y r e n d s z e r ü n k négy k r i t ó r i u m r a
épül:
a/ s z a k m a i f e l k é s z ü l t s é g , b/ t e h e t s é g , c/ r á t e r m e t t s é g , d/ p o l i t i k a i és • erkölcsi m a g a t a r t á s . E követelrnények.. e g y ü t t e s
érvé-
n y e s ü l é s e ö s s z h a n g b a n van a k o r s z e r ű t u d o m á n y o s i g é n y e k k e l a demokratikus
társadalmi
törekvésekkel. E kritériumok
lagos m é r l e g e l é s é v e l f u n k c i o n á l ó k i v á l a s z t á s elfogadja ugyan a társadalmi
igazságosságát
közvélemény i s , ugyanakkor
g y e l h e t ő , hogy " . . . a f e l v é t e l i időszak m é g i s megismétlődő
és
tárgyimegfi-
rendszeresen
f e s z ü l t s é g e k k e l j á r . A f e s z ü l t s é g e k egy r é s z e a
felsőoktatásion és a f e l v é t e l i rendszeren k i v ü l t e r m e l ő d i k , m á s r é s z é t a z o n b a n az e g y e t e m i és főiskolai f e l v é t e l i e l j á r á s k e l l ő e n m é g m e g nem o l d o t t r é s z l e t k é r d é s e i
okozzák"
/Zibolen,
1977/. Egyik ilyen / l é n y e g e t érintő/íészletprobléina a z , h o g y a f e l v é t e l i a l a p e l v e i a g y a k o r l a t b a n sokszor
diszharmónikusan
funkcionálnak, mivel többnyire a szaktárgyi követelmények
lép-
nek e l ő t é r b e a a többi s z e m p o n t f i g y e l e m b e v é t e l e k e v é s s é
ér-
v é n y e s ü l . Ennek oka a b b a n k e r e s e n d ő , h o g y a t e h e t s é g , r á t e r m e t t s é g és a m a g a t a r t á s e l b i r á l á s a /az o b j e k t i v . m u t a t ó k gozatlansága következtében/ lényegesen
Ezért p e r m a n e n s f e l a d a t u n k az a l a p e l v e k m e g t a r t á s a lett a f e l v é t e l i r e n d s z e r
kidol-
nehezebb.' mel-
továbbfejlesztése. A kibontakozó
m u n k a l a t o k f ő ' i r á n y a a f e l v é t e l i z ő k többoldalú
és o b j e k t i v e b b
m e g i s m e r é s é n e k , e l b i r á l á s á n a k k i d o l g o z á s á t c é l o z t a . S z á m o s felsőoktatási intézményben /kellő előkészítés után/
kisérletelc
történfcok k ü l ö n b ö z ő a l k a l m a s s á g i v i z s g á l a t o k b e v e z e t é s é r e , a - " melyek, t a p a s z t a l a t a i t
t u d o m á n y o s koriferenci á k o n , t a n á c s k o z á s o -
kon é r t é k e l t ü k , az e r e d m é n y e k e t g y ű j t e m é n y e s k ö t e t b o n
publi-
147 kálták /képességvizsgálatok a felsőoktatási felvételi ban, 1973, A felvételi eljárás korszerűsítésének
eljárás-
problémája,
1977. Korszerű módszerek a felvételi eljárásban, 1979/. E m u n k á l a t o k h o z e l m é l e t i és m e t o d i k a i k i i n d u l ó p o n t o t
je-
l e n t e t t a több m i n t f é l é v s z á z a d a k i m u n k á l t ós e l l e n ő r z ö t t
pá-
lyaalkalmassági
diagnosztikai eszköztár. A probléma
tását jelzi az a k ö r ü l m é n y , hogy j e l e n l e g " . . . n e m hogy az e g y e t e m i t a n u l m á n y o k r a való a l k a l m a s s á g
komplexitisztázott,
egyértelműen
a z o n o s i t h a t ó - e a t é n y l e g e s p á l y a a l k a l m a s s á g g a l , .vagyis az egyetemeken tanultak a l k a l m a z á s á v a l a g y a k o r l a t i m u n k á b a n . A követ e l m é n y r e n d s z e r ilyen m ó d o n - l e g a l á b b i s e l m é l e t b e n - l é n y e g é b e n k e t t ő s i g é n y ű , ami v i s z o n t azt a g y a k o r l a t i
konzekvenciát
s u g a l l j a , h o g y külön k e l l v á l a s z t a n i az e g y e t e m i
tanulmányok-
ra való álkalmasságot a pályaalkalmasságtól" /Völgyesy, 1 9 7 3 / . E b b ő l k ö v e t k e z ő e n ugy t ű n i k , hogy el k e l l k ü l ö n í t e n i a kétféle k ö v e t e l m é n y r e n d s z e r t , m i v e l e l l e n k e z ő e s e t b e n - a b.on y o l u l t k ö v e t e l m é n y s t r u k t u r a miatt - a m e g f e l e l é s , a f e l v é t e li a l k a l m a s s á g e l ő r e j e l z é s e a legtöbb s z a k t e r ü l e t e n megoldhatatlan feladat lenne. A pályaalkalmasság
csaknem
nagyon
össze-
tett p r o b l é m a , amely f e l t é t e l e z i " . . . az e g é s z s z e m é l y i s é g és . adott m u n k a k ö r , i l l e t v e p á l y a e g é s z é n e k m e g f e l e l é s é t "
/Ungár-
n é , 1 9 7 8 / . Ezért a f e l v é t e l i r e n d s z e r k o r s z e r ű s í t é s é t
célzó
p s z i c h o l ó g i a i k u t a t á s o k e g y i k Í g é r e t e s i r á n y a a z , araikor a felvételi alkalmasság vizsgálata összekapcsolódik a választott s z a k m a i t e r ü l e t e n v a l ó b e v á l á s , a p á l y á r a . k é s z ü l é s , a szak-' emberre válás folyamatának módszeres tanulmányozásával g y i , 1962/, illetőleg kiterjed a fiatal értelmiségiek lyi b e i l l e s z k e d é s é n e k és m e g f e l e l é s é n e k e l e m z é s é r e
/Szilámunkahe-
/Váriné,.
1 9 8 1 / . I l y e n j e l l e g ű / e g y é b k é n t r e n d k í v ü l idő- és m u n k a i g é n y e s s t ö b b n y i r e csak t e a m b e n s z e r v e z e t t / p s z i c h o l ó g i a i
kuta-
t á s o k t ó l v á r h a t ó , hogy k ö z e l e b b . j u s s u n k . a s o k a t h a n g o z t a t o t t korszerű,"3zakember-modellek" / T a l i z i n a , 1986/
kidolgozásához.
Mindezen kérdések bonyolult szálakon kötődnek a felsőfokú s z a k e m b e r k é p z é s , o k t a t á s és n e v e l é s p s z i c h o l ó g i a i p r o b l é m á i h o z . . Kelemen /1975/ a pszichológia szerepét a korszerűsítési
folya-'
m a t o k b a n e l s ő s o r b a n az i n f o n n á l á s b a n , a m e g a l a p o z á s b a n v a l ó te- . vékeny közreműködésben látja. Egyetértünk álláspontjával, amely
^í-- -
148
s z e r i n t : " M a g á b ó l a p s z i c h o l ó g i á b ó l n e m v e z e t h e t ő k le sem a tan t e r v e k , sem az o k t a t á s i m ó d s z e r e k k ö z v e t l e n ü l . E z e k e t csak a s z ü k s é g e s t á r s a d a l m i , g a z d a s á g i és t u d o m á n y o s i g é n y e k e t - és több m á s a l a p t u d o m á n y e r e d m é n y e i t is - száinbavevő
neveléstudo-
mány alkothatja meg". Nehezitő körülményként emliti a z t , hogy "speciálisan a felsőfokú oktatás pszichológiájával még kevesen
viszonylag
foglalkoztak,".
E sajátos körülmények ellenére m e g á l l a p i t h a t ó , h o g y a p s z i c h o l ó g i a a maga e s z k ö z e i v e l r é s z t v e s z a k o r s z e r ű s í t é s i folyamat szemléletének alakításában s törekszik eddigi
eredmé-
n y e i n e k h a s z n o s í t á s á r a és a d a p t á l á s á r a e z e n a t e r ü l e t e n A f e l s ő o k t a t á s i p e d a g ó g i a és p s z i c h o l ó g i a közös p o n t j a a z , h o g y a h a l l g a t ó n e m csak t á r g y a , h a n e m
is.
kiinduló-
legfőképpen
a l a n y a a s z e r v e s e g y s é g e t a l k o t ó o k t a t á s i és n e v e l é s i
folya-
matnak mint hatásrendszernek. Pszichológiai szempontból rendkívül fontos tényező a z , h o g y a h a l l g a t ó egész
személyiségé-
v e l / b e á l l í t ó d á s , i n d í t é k o k és é r t é k o r i e n t á c i ó k r e n d s z e r e , ké-. pességatruktura, érzelmi, akarati, jellembeli
tulajdonságok,
stb./ a k t í v r é s z e s e a s z a k e m b e r k é p z é s f o l y a m a t á n a k . E z azt .jel e n t i , hogy a hallgató nem csak "befogadja", "elsajátítja"
a
t u d o m á n y o s i s m e r e t e k r e n d s z e r é t , h a n e m a l k o t ó a n r é s z t v e s z önm a g á n a k a f e j l e s z t é s é b e n . Az o k t a t á s i r á n y í t á s á n a k p e d i g
kie-
m e l t f e l a d a t a , hogy m i n d e n o l d a l u a n k i f e j l e s s z e a h a l l g a t ó k b a n az a l k o t ó " ö n k i b o n t a k o z á s "
képességét.
Ez a s z e m l é l e t e r ő t e l j e s e n é r v é n y e s ü l az o k t a t á s k o r s z e r ű s í t é s é r e i r á n y u l ó k u t a t á s o k b a n és g y a k o r l a t i
törekvésekben.
A f e l s ő f o k ú oktatási, f o l y a m a t p e d a g ó g i a i v o n a t k o z á s a i t uj m ó .don m e g k ö z e l í t ő
tanulmányában Nagy / 1 9 7 5 / -
az
elvi-fundamen-
tális, a tartalmi, a szervezeti problémák, a modern
technikai
e s z k ö z ö k , a v e r t i k á l i s és h o r i z o n t á l i s i n t e g r á c i ó a k t u á l i s d é s k ö r e i m e l l e t t - k i e m e l i azt,.hogy az o k t a t á s
kér-
korszerűsítésé-
b e n "igei? j e l e n t ő s e k m i n d a z o k a k u t a t á s o k , a m e l y e k az
oktatás
u n . s z u b j e k t í v t é n y e z ő i v e l f o g l a l k o z n a k , t e h á t a t a n á r és a tan í t v á n y s z e m é l y i s é g é v e l , az o k t a t á s i f o l y a m a t n a k a n e v e l ő k
ál-
tal l é n y e g e s e n b e f o l y á s o l h a t ó f a k t o r a i v a l , ezek s o r á b a n is
kü-.
l ö n ö s e n az a l k o t ó t a n u l á s h o z n é l k ü l ö z h e t e t l e n p e d a g ó g i a i l é g kör k é r d é s e i v e l
stb."
149 Az i d é z e t t g o n d o l a t o k b ó l e g y é r t e l m ű e n k i t ű n i k a z , hogy a f e l s ő f o k ú o k t a t á s i f o l y a m a t n a g y o n ö s s z e t e t t és
"soktényezős
r e n d s z e r " , a m e l y b e n m i n d e g y i k ö s s z e t e v ő n e k , . i g y az " u n . szubj e k t í v " f a k t o r n a k is m e g v a n a m a g a j e l e n t ő s é g e . I g e n
tanulsá-
g o s e b b e n az ö s s z e f ü g g é s b e n O k o n /1977/ á l l á s f o g l a l á s a . Az oktatástechnológia "emberi aspektusairól" irott
tanulmányában,
e l l e n t é t b e n az e g y o l d a l ú t e c h n i c i z m u s s a l , a d i d a k t i k a i zök f e j l e s z t ő f u n k c i ó i t á l l i t j a e l ő t é r b e a k é p z é s b e n : "Minél több f u n k c i ó t
eszkö-
rendszeré-
teljesítenek a didaktikai
eszközök
az o k t a t á s i f ő l y a m a t b a n , a n n á l n a g y o b b a j e l e n t ő s é g ü k az emberi s z e m é l y i s é g m i n d e n o l d a l ú
fejlesztésében."
A f e l s ő o k t a t á s d i d a k t i k á j á v a l és p s z i c h o l ó g i á j á v a l
fog-
l a l k o z ó s z a k e m b e r e k k ö z ü l s o k a n v a l l j á k .a " h a l l g a t ó - c e n t r i k u s " s z e m l é l e t f o n t o s s á g á t , mely s z e r i n t az o k t a t á s i f o l y a m a t
a.szó
m a i é r t e l m é b e n egyre i n k á b b a tanulás " i r á n y í t á s a " . E z a m e g k ö z e l í t é s uj m ó d o n é r t e l m e z i az o k t a t á s f u n k c i ó j á t s a t a n u l á s t - , tekinti kiinduló pontnak: "A'tanulás dinamikus, kölcsönös áktivi.tást i g é n y l ő f o l y a m a t , a m e l y b e n a h a l l g a t ó
s z e r e p e és ta-
p a s z t a l a t a l é n y e g e s ö s s z e t e v ő ; a h a l l g a t ó n a k e g y a r á n t k e l l adn i a és k a p n i a , é p p e n ugy t u d n i a k e l l , h o g y m i t ö r t é n i k , m i n t ahogy a t a n á r n a k . . . H a e g y s z e r e l f o g a d j u k , hogy a
tanulásból
és n e m a z o k t a t á s b ó l k e l l k i i n d u l n i , a k k o r e g é s z e n
másfajta
v i z s g á l ó d ó k é r d é s e k e t kell f e l t e n n i "
/McKenzie-Eraut-Jonse,
1975/.
,
H a szemügyre vesszük a szakirodalmat, akkor azt
tapasz-
taljuk, hogy a tanulás-irányitás terén s tágabb értelemben felsőoktatási tanulás pszichológiai kérdéseinek
a
kutatásában
még a kezdeti vizsgálódásoknál tartunk. E kutatások
elsősorban
/ i l l e t ő l e g a ' k ö z r e a d o t t r é s z e r e d m é n y e k / a h a l l g a t ó n a k az' o k t a tás f o l y a m a t á b a n b e t ö l t ö t t s z e r e p é v e l , a k t i v i t á s á v a l tos p s z i c h o l ó g i a i k é r d é s e k r e
Témánk összefüggésében mindenek előtt
interdisciplináris
s z e m l é l e t e m i a t t t a n u l s á g o s N y i z a m o v / 1 9 7 5 / az gató tanulmányi
kapcsola-
vonatkoznak.
egyetemi.hall-
tevékenysége aktivizálásának didaktikai
alap-
j a i r ó l irott m o n o g r á f i á j a . Ö n á l l ó f e j e z e t b e n t á r g y a l j a a h a l l - , gatói aktivitás problematikáját a jelenkori oktatáslélektan didaktika eredményei alapján. /Az aktivitás modern
és
pszicholó-
150
g i a i és p e d a g ó g i a i k o n c e p c i ó i , a h a l l g a t ó k a k t i v i t á s á n a k lényege és s a j á t o s s á g a i a z o k t a t á s i f o l y a m a t b a n , a h a l l g a t ó i
tanul-
mányi tevékenység aktivizálásának pszichológiai feltételei, a hallgatói alkotó
tevékenység
problémája./
A tanulás szempontjából fontos megismerő tivizálásának problémáit
tevékenység ak-
t á r g y a l j a N o s z k o v és T y i t k o v
/1974/
m u n k á j a , a m e l y e t m ó d s z e r t a n i u t m u t a t ó j e l l e g g e l a d t a k ki e g y e temi o k t a t ó k s z á m á r a . I g e n f o n t o s /s t e g y ü k h o z z á , h o g y
alig
tanulmányozott/ témával foglalkozik Pankratov /1971/ külöh füzetként megjelent dolgozata, amelyben az egyetemi érdeklődésének /szociális, szellemi, megismerő/
hallgatók
fejlesztését
vizsgálja az oktatás feltételei.között. Különösen
figyelmet
é r d e m e l az é r d e k l ő d é s s z e r e p é n e k f e l t á r á s a a h a l l g a t ó személyiség-tulajdonságainak
r e n d s z e r é b e n és a
fejlődő
társadalomtudo-
m á n y i d i s c i p l i n á k o k t a t á s á n a k /a h a l l g a t ó k é r d e k l ő d é s é r e entálódó/ "profilirozását" célzó Érdeklődésre
ori-
ajánlása.
t a r t h a t n a k s z á m o t a z o k a k ö z l e m é n y e k , ame-
lyek a h a l l g a t ó k k o g n i t i v t e v é k e n y s é g é n e k
különböző
s á g a i t és f e j l e s z t é s é n e k p s z i c h o l ó g i a i fel tételeit
sajátosvizsgálják.
K ü l ö n ö s e n i d ő s z e r ű p r o b l é m a az i n t e l l e k t u á l i s tel j e s i tmény ér.-, t é k e l é s e , a k o g n i t i v s t i l u s , az a l k o t ó g o n d o l k o d á s , a p r o b l é m a m e g o l d ó k é s z s é g s z e r e p é n e k elemzése a t u d á s m e g s z e r z é s é b e n , a gyakorlati nlkalmazás pszichológiai sajátosságainak t a , a v i z s g a f e s z ü l t s é g és az e g y e t e m i t e l j e s í t m é n y
vizsgálaösszefüggés
seinek komplex feltárására való törekvés / Á d á m , 1 9 7 2 , Barkóczi, 1972, Biczók, 1979, Kóbor, 1972/. A z i d é z e t t f o r r á s m u n k á k tárgykörei j e l z i k a z t , h o g y az ok tatási folyamatban megvalósuló személyiségfejlesztés ö s s z e f ü g g a n e v e l é s p s z i c h o l ó g i a i k é r d é s e i v e l . E z t az
szervesen egységet
és k ö l c s ö n h a t á s t nem s z á n d é k o z u n k m e g b o n t a n i , de t é m á n k s z e m pontjából mégis szükségesnek véljük a kitekintést a felsőoktatás n é h á n y n e v e l é s p s z i c h o l ó g i a i E kérdéseket
problémájára.
sem v á l a s z t h a t j u k el a f e l s ő o k t a t á s
korsze-
rűsítésének munkálataitól, mivel a korábban érvényesülő tás-centrikus"
"okta-
szemlélet következtében csak "fáziskéséssel"
r ü l t n a p i r e n d r e / n e m csak n á l u n k , h a n e m m á s u t t is/ a n e v e l é s
ke
151
intenzivebbé
tételének f e l a d a t a s e z z e l ö s s z e f ü g g é s b e n a felrne
r ü l ő p s z i c h o l ó g i a i p r o b l é m á k k a l v a l ó f o g l a l k o z á s . Ezt a f o l y a matot sürgették a felsőoktatási pedagógia neveléselméleti d é s f e l t e v é s e i , m i n d e n e k előtt a h a l l g a t ó i k ö z ö s s é g e k
kér-
kialakí-
t á s á n a k , f e j l e s z t é s é n e k és n e v e l é s é n e k m e g o l d á s á r a v á r ó g y a k o r lati problémái. Az egyetemi-főiskolai nevelőmunka pszichológiai
kérdései-
n e k v i z s g á l a t á t i n s p i r á l t a az a k ö r ü l m é n y i s , h o g y a l e n d ü l e t e sen fejlődő társadalomkutatás előtérbe helyezte a személyiség p r o b l é m á j á t , a s z o c i á l i s s t á t u s z és s z e r e p , társas m a g a t a r t á s és "bel3Ő v i l á g " , a k i s c s o p o r t o k és az i n t e r p e r s z o n á l i s l a t o k s t r u k t ú r á j á n a k és d i n a m i k á j á n a k A fellendülő szociálpszichológiai k é r d é s e k k e l , m e t o d o l ó g i a i és m e t o d i k a i
kapcso
kérdését. k u t a t á s o k uj
tartalmi
szempontokkal
gazdagí-
tották a z e g y e t e m i n e v e l ő m u n k a , k ü l ö n ö s e n a k ö z ö s s é g i n e v e l é s pszichológiai megalapozását. Ebből a szempontból jelentős munk a k é n t t a r t h a t j u k s z á m o n M a t l i n / 1 9 7 4 / m o n o g r á f i á j á t , amely a szocialista országok viszonylatában minden bizonnyal
elsőként
foglalja rendszerbe a hallgatók nevelésének fontosabb
pszicho-
l ó g i a i kérdéseit'. S a j n á l a t o s m ó d o n n e v e l é s p s z i c h o l ó g i a i m á n y , különösen rendszerező, szintetizáló kézikönyv munka alig található a nemzetközi
tanul-
jellegű
szakirodalomban.
Az egyetemi korosztállyal foglalkozó
szociálpszichológiai
inditásu tanulmányok a gyakorlati nevelőmunka
szempontjából
i d ő s z e r ű és k o r á b b a n e l h a n y a g o l t k é r d é s e k r e i r á n y i t j á k a f i g y e l m e t : az e g y e t e m i h a l l g a t ó i c s o p o r t m i n t a
szociálpszicho-
lógiai kutatás tárgya, vizsgálatának módszerei, a kölcsönös v i s z o n y o k p s z i c h o l ó g i a i s a j á t o s s á g a i K o l o m i n s z k i j , 197.3/, az i f j ú k o r i s z o c i a l i z á c i ó és s z e m é l y i s é g f e j l e s z t é s / V á r i n é , 1 9 7 6 / Külön kérdéscsoportot
a l k o t n a k a z o k a k u t a t á s o k , amelyek a
hallgatói közösségek pszichológiai sajátosságait,
struktúráját
és r é t e g z ő d é s é t , a c s o p o r t j e l e n s é g e k , a p r e s z t í z s , az értéko r i e n t á c i ó , a s z e m é l y k ö z i v i s z o n y r e n d s z e r kisérleti- tanulmányozásáról, a hallgatók szubjektív kapcsolatainak
elemzéséről
a d n a k számot / B á r s o n y , 1 9 7 3 , R i e s z , 1 9 7 3 , S z e d e r j e s i n é , 1 9 7 5 , Hankis-László, 1976/.
152
A felsőoktatási neveléspszichológiai
kutatások
alapvetően
t é n y f e l t á r ó j e l l e g ű e k , sok s z á l o n k a p c s o l ó d n a k az i n t é z m é n y e k gyakorlati
tevékenységéhez. Eredményeik,
következtetéseik,
m ó d s z e r t a n i a j á n l á s a i k r e n d s z e r i n t nern k ö z v e t l e n ü l , h a n e m
csak
a m e g f e l e l ő p e d a g ó g i a i á t t é t e l e k k ö z v e t i t é s é v e l é p ü l h e t n e k be a nevelőmunka mindennapos gyakorlatába. Ennek elősegitése
egyik
fontos feltétele a n n a k , hogy növelni tudjuk a hallgatók nevelésének, személyiaégformálásának
hatékonyságát.
Összegezésként hangsúlyozni szeretnénk, hogy a vizsgált időszakra vonatkozó problématörténeti áttekintésünk nem vállalk o z h a t o t t e s z e r t e á g a z ó és m e g l e h e t ő s e n ö s s z e t e t t k é r d é s k ö r á t f o g ó f e l d o l g o z á s á r a . T a n u l m á n y u n k a d o t t k e r e t e i c s u p á n azt tették l e h e t ő v é , h o g y néhány f o n t o s n a k itél't p r o b l é m a m e n t é n v i z s gáljuk a pszichológia szerepét, részvételét a felsőoktatás
kor-
szerűsítésében, a fejlesztés néhány kiemelt feladatának megoldásában .
. •
.
A feldolgozott szakirodalom alapján m e g á l l a p í t h a t ó , hogy á k o r s z e r ű s í t é s i m u n k á l a t o k , a t á r s a d a l m i i g é n y e k és a t á r s t u d o m á n y o k e l v á r á s a i , v a l a m i n t a p s z i c h o l ó g i a saját f e j l ő d é s i m o z g á s i r á n y a i i n s p i r á l t á k s z a k t u d o m á n y u n k m ű v e l ő i t e f o n t o s 'szakterülettel való intenzivebb foglalkozásra. Kétségtelenül
tapasz-
t a l h a t ó volt - a z e m i i t e t t k ö r ü l m é n y e k ö s z t ö n z ő h a t á s á n a k m é n y e k é n t - az é r d e k l ő d é s f o k o z ó d á s a , az e l m é l e t i ,
ered-
empirikus,
adaptiv s részben fejlesztő jellegű kísérleti m u n k á l a t o k fel-, lendülése. Mivel a felsőoktatás fejlesztése interdiszciplináris l é m a s a jövőben m é g i n k á b b a z z á v á l i k , e z é r t az
e l e n g e d h e t e t]Ten f e l t é t e l e a t u d o m á n y k ö z i ' e g y ü t t m ű k ö d é s tése. Ebben a vonatkozásban
természetesnek
prob-
előrehaladás erősí-
tűnik a z , h o g y a
v i z s g á l t i d ő s z a k b a n f ő k é n t az ö n á l l ó tudományo.) á g a z a t t á f e j lődő felsőoktatási pedagógia igényelte a pszichológia n y e i n e k h a s z n o s í t á s á t és ö s z t ö n ö z t e a v i z s g á l a t o k tését a k o r s z e r ű ü l t é s f o l y a m a t á b a n f e l m e r ü l t E b b e n az ö s s z e f ü g g é s b e n a m u n k á l a t o k j e l e n t ő s
eredmé-
kiterjesz-
problémakörökre. irányaként•érté-
kelendő a továbbfejlesztés pszichológiai megalapozásában eg.yű ttműködéü . K i e m e l e n d ő az e g y e t e m i - f ő i s k o l a i
való
korosztály
153 fejlődési, személyiségi, individuális pszichológiai n e k , s a j á t o s s á g a i n a k e l e m z é s e , a f e l v é t e l i és
jellemzői-
pályaalkalmasság
pszichológiai problémáinak kutatása, a szakirányú képzés láslélektani feltételeinek
és t ö r v é n y s z e r ű s é g e i n e k
tanu-
vizsgálata,
a s z e m é l y i s é g - és c s o p o r t f e j l e s z t é s n e v e l é s p s z i c h o l ó g i a i nizmusainak
mecha-
tanulmányozása.
A d o l g o z a t b a n k i e m e l t főbb t e n d e n c i á k j e l z i k a z t , h o g y a felsőoktatás fejlesztésének átfogó programjának
megvalósítása
i g é n y l i a p s z i c h o l ó g i a i n t e n z i v e b b k ö z r e m ű k ö d é s é t s ehhez a m e g a l a p o z á s s z e r e p k ö r é b ő l kilépve s z ü k s é g e s a f e j l e s z t ő
kutatá-
sok k i b o n t a k o z t a t á s a . F e l t é t l e n ü l i n d o k o l t a s z e r v e z e t t e b b
té-
makoncentráció /a preferenciák differenciálása/, a koordinális j a v i t á s a , a r é s z e r e d m é n y e k i n t e g r á l á s a , r e n d s z e r e z é s é , á gyakorlati alkalmazás módozatainak kidolgozása. Mindez elősegítheti azt, hogy a felsőoktatás pszichológiája önálló tudományos diszciplínává
fokozatosan
fejlődjék.
I r o d a l o m A K Ö Z O K T A T Á S és a f e l s ő o k t a t á s f e j l e s z t é s i
programja.
Művelődési Közlöny, 1985. 12.sz. A N A N Y E V B.G.:, K ps'zichofíziologii s z t u g y e n c s e s z k o g o Szovrernennüe p s z i c h o l o g o - p e d a g o g i c s e s z k ü e
vozraszta. problemmü
vüszsej skolü. I z d . L G U . 1974. 3 - 1 5 . p . ÁDÁM György: Az egyetemi praktikum pszichofiziológiai r ó l . A g y a k o r l a t s z e r e p e és v e z e t é s e a
alapjai-
felsőoktatásban.
FPK. B p . 1972. 45-58.p. B A R K Ó C Z I Iloría; A h a l l g a t ó k i n t e l l e k t u á l i s
teljesítményének
ér-
tékelése a vizsgán. Kutatási b e s z á m o l ó . FPK 1 9 7 2 . 4 8 . p . BÁRSONY Jenő: A nevelés közösségi felfogása.a
felsőoktatásban
éf a c s o p o r t p a t r o n á l á s f e l a d a t a i F P K . B p . 1 9 7 3 . 3 4 7 . p . BICZÓK Ferenc: A gyakorlat a felsőoktatásban. F P K . B p . 1 9 7 9 . 403. p. CHOYNOWSKI M . : Az ifjúkor l é l e k t a n a . A főiskolai
ifjúság.
Pszichológiai tanulmányok. /Szerk.: Gáspárné Zauner Éva/ • FPK., Bp., Í970. 177-168. p .
154 DJACSENKO M.M.-KANDÜBOVICS L.A.: Pszichológija
vüszsejskolü.
I z d . B G U . M i n s z k . 1 9 8 1 . 383 p . D U R Ó L a j o s : A. v é g z ő h a l l g a t ó k s z e m é l y i s é g é n e k Az e g y e t e m i o k t a t ó - n e v e l ő m u n k a
jellemzése.
t a p a s z t a l a t a i K a r u n k o n /V./
Szeged, 1980. 95-120. p. F E K E T E J ó z s e f : A m é r n ö k i s z e m é l y i s é g - a v a g y : ki a m é r n ö k ? Felsőoktatási Szemle. 1985. 9.sz. 513-520. p . G Á S P Á R N É Z a u n e r É v a : Az i f j ú s á g k u t a t á s p r o b l é m á i r ó l . A f ő i s k o lai ifjúság. Pszichológiai
tanulmányok. FPK., Bp., 1970.
5 - 2 5 . p. H A N K I S Á g n e s - L Á S Z L Ó J á n o s : R o k o n s z e n v i s t r u k t u r a és é r t é k o r i entáció összefüggésének vizsgálata egyetemi Szociálpszichológiai kutatások
csoportokban.
Magyarországon.«Akadémiai
Kiadó, Bp., 1976. 241-253. p . JAVASLAT.a felsőoktatás fejlesztésére. Művelődési
Minisztérium
Bp., 1983. 59. p. KELEMEN L á s z l ó : A felsőfokú oktatás korszerüsitégének
pszicho-
l ó g i a i a l a p j a i . B e v e z e t é s a f e l s ő o k t a t á s b a . /Szerk.:. Polovecz János/. FPK. Magyar Pedagógiai Társaság
Bp.,
1975. 115-145. p . K I E T L I N S K A Z.: A m ű s z a k i f e l s ő o k t a t á s p s z i c h o l ó g i á j a .
FPK.Bp.,
1974. 290. p. K Ó B O R E n i k ő : V i z s g a f e s z ü l t s é g és e g y e t e m i t e l j e s i t m é n y . Pszichológia a gyakorlatban. 19. Akadémiai Kiadó, Bp., 1 9 7 2 . 171
P
v
MATLIN E.K.:'Nykotorüe pszichologi seszküe voproszü voszpi.tanyija s z t u g y e n t o v . M i n s z k . 1 9 7 4 . 159 p . M c K E N Z I E N . - E R A U T M . - J O N E S H . : T a n i t á s és
tanulás.
U j m ó d s z e r e k és e s z k ö z ö k a f e l s ő o k t a t á s b a n . F P K . B p . 1 9 7 5 .
i
NAGY S á n d o r : U j a b b k u t a t á s o k a f e l s ő f o k ú ok.tatási f o l y a m a t p e dagógiai vonatkozásában. Bevezetés a felsőoktatásba. FPK. Bp., 1975. 85-114. p .
155
NYIZAMOV R.A.: Didakticseszkie gyejatyelnosztyi :
osznovü aktivizáci
ucsebnoj
aztugyentov.
K a z a n y 1 9 7 5 . 302 p .
O K O N W.s F e l s ő o k t a t á s i d i d a k t i k a . F P K . B p . , 1 9 7 3 . 548 p . RIESZ B é l a : Főiskolai hallgatócsoportok struktúrájának l a t a . S z e g e d i T a n á r k é p z ő F ő i s k o l a tudományos
vizsgáközlemé-
nyei. Szeged, 1973. 319-330.p. V . R O G E R G.s K ö z ö s s é g i n e v e l é s a f e l s ő o k t a t á s b a n . F P K . B p . , 1 9 6 9 .
266 p . ; SAUBERY WOLFHARD: Az orvosképzés didaktikája. FPK. B p . , 1979. 354 p . S Z E D E R J É É I Z s i g m o n d n é : Néhány''következtetés az e g y e t e m i h a l l gatók szubjektiv kapcsolatainak elemzésére
vonatkozó
vizsgálat anyagából. Bevezetés a felsőoktatásba. FPK. Bp., 1975. 153-171. p. SZILÁGYI Klára: Az orvossá válás folyamatának
pszichológiai
elemzése, különös tekintettel a pályaalkalmasság
szem
pontjaira. Kandidátusi értekezés tézisei B p . , 1 9 8 2 . 28 p . SZOCIALISTA, f e l s ő o k t a t á s u n k n e v e l é s i i r á n y e l v e i . A z O r s z á g o s . Felsőoktatási Nevelési Munkaközösség.tájékoztatója. /Szerk.: Szécsy É v a / . F P K . B p . , 1 9 7 2 . 295. p . TALIZINA N.F.: Tyeoretyicseszkie problemü razzabotki modeli szpecialiszta. Szovremennaja Vüszsaja Skola. 1986. 2.sz. 75-84. p . U N G Á R N É K o m o l y J u d i t : A, tani tó. s z e m é l y i s é g é n e k p e d a g ó g i a i pszichológiai vizsgálata. Akadémiai Kiadó, Bp., 1978. 182 p . VÁRINÉ Sailágyi Ibolya: A felnőttéválás és.az ifjúkori
szemé-
lyiségfejlesztés.. T á j é k o z t a t ó . O M . 1 9 7 6 . 5 . s z . • 134-146. p . V Á R I N É S z i l á g y i I b o l y a : F i a t a l é r t e l m i s é g i e k a p á l y á n . Akadérm i a i K i a d ó , B p . , 1 9 8 1 . 350 p .
'
t
156
VÖLGYESÍ Pál; A képességvizsgálatok alkalmazásának
általános
problémái a felsőoktatásban. Képességvizsgálatok
a
felvételi eljárásban. FPK. Bp., 1973. 9-31.p. VÖRÖS László: Diák a felsőoktatásban. Bevezetés a felsőoktatásba F P K . B p . , 1 9 7 5 . 73-85. p . Z N I V J E V S z . J . : A. f e l s ő f o k ú
képzés k o r s z e r ű f o r m á i és m ó d s z e -
r e i . I - I I . k ö t e t . P P K . B p . , 1 9 7 0 . 535 p .
157 Лайош Дуро: Роль психологии 9 усовершенствовании обучения в системе высшего
образования
Автор исходит из того, что усовершенствование обучения в системе высшего образования является междисциплинарной проблемой, которая предполагает творческое сотрудничество различных научных отраслей, но в особенности - сотрудничество психологии и педагогики. Статья, проводя исторический обзор проблемы, дает оценку специально-научным устремлениям, связанных о педагогическими исследованиями системы обучения в вузах в 60—70-х годах, и направленных на обоснование дела усовершенствования в ракурсе психологии. В работе детально рассматривается роль особенностей возрастной психологии студенческого возраста, психолого-логических требований пригодности абитуриентов на прием-
ных экзаменах, а также роль исследований, направленных на погвышение эффективности воспитания и усовершенствования обуче-
ния в сиотеме высшего образования. На основе анализа автор о
ращает внимание на важность и значение более совершенной коор динации исследований, интеграции частичных результатов и их классификации, а также - на необходимость научно-дисциплинарного развития психологии в системе высшего образования.
158
Lajos Duró
D i e R o l l e der P s y c h o l o g i e bei d e r M o d e r n i s i e r u n g des H o c h s c h u l w e s e n s
D e r A u t o r g e h t d a v o n a u s , dass die M o d e r n i s i e r u n g
des
H o c h s c h u l w e s e n s ein i n t e r d i s z c i p l i n a r e s P r o b l e m i s t , w e l c h e s die k r e a t i v e Z u s a m m e n a r b e i t d e r v e r s c h i e d e n e n
Wissenschafts-
z w e i g e , v o r allem a b e r der P s y c h o l o g i e und der P ä d a g o g i k v o r a u s s e t z t . Die S t u d i e w e r t e t m i t e i n e r
problemhistorischen
U b e r s i c h t die sich seit d e n 60-er J a h r e n im A u f s c h w u n g b e f i n d l i c h e n , an die p ä d a g o g i s c h e n F o r s c h u n g e n des H o c h s c h u l w e s e n s a n s c h l i e s s e n d e n und die p s y c h o l o g i s c h e der M o d e r n i s i e r u n g
Fundamentierung
zum Z i e l . h a b e n d e n B e s t r e b u n g e n der F a c h v
W i s s e n s c h a f t e n . Er e r ö r t e r t im D e t a i l die eritwicklungsp s y c h o l o g i s c h e n E i g e n h e i t e n der U n i v e r s i t ä t s - F a c h s c h u l A l t e r s g r u p p e , die p s y c h o l o g i s c h e n A n f o r d e r u n g e n an die A u f n a h m e e i g n u n g sowie die R o l l e der U n t e r s u c h u n g e n , w e l c h e
die
E f f e k t i v i t ä t der A u s b i l d u n g und E r z i e h u n g e r h ö h e n m ö c h t e n bei' der E n t w i c k l u n g des H o c h s c h u l w e s e n s . Auf G r u n d d i e s e r A n a l y s e m a c h t er a u f m e r k s a m auf die W i c h t i g k e i t der b e s s e r e n K o o r d i n i e r u n g der F o r s c h u n g e n , der T n t e g r i e r u n g der T e i l e r g e b n i s s e un<^ der S y s t e m a t i s i e r u n g
sowie auf die N o t w e n d i g k e i t d e r E n t -
w i c k l u n g der H o c h s c h u l p s y c h o l o g i e als eine wissenschaftliche
Disciplin.
selbständige
I
159
Zakar András - Helembai
Kornélia
Á KÖZÉPISKOLAI TANULÓK PÁLYAVÁLASZTÁSI ÉRZELMI
ELKÉPZELÉSEINEK
SAJÁTOSSÁGAI
A felnövekvő fiatalok társadalomba való beilleszkedési lyamatának jelentős összetevője
fo-
a. p á l y a v á l a s z t á s , a m e l y n e k leg-
lényegesebb mozzanata a pályaválasztási döntés. A pályaválasztó t a n u l ó k t e r m é s z e t e s e n igen k ü l ö n b ö z ő módon és e l t é r ő
intenzi-
tással é l i k át é r z e l m i l e g is egyéni é l e t u t j u k e f o n t o s e s e m é n y é t , m i v e l a p á l y a v á l a s z t á s t ö b b f é l e e l l e n t m o n d á s s a l és sok f e s z ü l t s é g g e l teli tett f o l y a m a t . A legújabb pályalélektani koncepciókban /Super, Holland, Rókusfalvy, Kosco, Ritoókné, Gurevics, Völgyesy, Seifert és a k ü l ö n b ö z ő p á l y a v á l a s z t á s i k ö z l e m é n y e k b e n az egész
stb./
életpá-
l y a f e j l ő d é s é n e k á t f o g ó szemlélete f i g y e l h e t ő m e g . Ennek m e g f e lelően a kutatások sora /Jaide, Klein, Schmidt, Schüttler, K i s s , H a l m i , G e r i c k e , H a r d a y , S z e n d e , D i e t z , X a n t u s / i g a z o l t a , hogy a tanulók munkarnagatartásának ö s s z e t e v ő i m e g l e h e t ő s e n f i a t a l ig nyulna'k v i s s z a . E területen s z á m o t t e v ő egyéni
kor-
különbségek
m é r a s e r d ü l ő k o r b a n / 1 2 - 1 4 . életév/ j e l e n t k e z n e k , a m e l y e k v é g telenül s o k f é l e okra v e z e t h e t ő k v i s s z a . Az e g y e s t é n y e z ő k
kö-
zött a g y e r m e k i s z e m é l y i s é g / k é p e s s é g , é r d e k l ő d é s , m o t i v á c i ó i k é p z e l e t , é r z e l m i ö s s z e t e v ő k stb./ n y i l v á n egyre n a g y o b b tosságú a pályafejlődés
fon-
s z e m p o n t j á b ó l i s . Ebből k ö v e t k e z ő e n a
160 személyiségfejlődés
általános törvényszerűségei
és a l a p v e t ő
mechanizmusai jelentősen befolyásolják a pályaválasztási
maga-
tartás a l a k u l á s á t . £ tekintetben e l s ő s o r b a n a m o d e l l k ö v e t é s rendkivíili j e l e n t ő s é g ű , m i v e l a f i a t a l o k é l m é n y e i k a l a p j á n pályaválasztással kapcsolatban különböző tartalmakat
a
alakíta-
nak ki s a j á t m a g u k s z á m á r a . E m b e r e k r ő l , p á l y á k r ó l , sőt t e v é k e n y s é g e k r ő l a m o d e l l k ö v e t ő t a n u l á s során jönnek
konkrét
létre
azok a tartós é l m é n y e k , a m e l y e k k é s ő b b i m u n k á h o z v a l ó
viszonyu-
lásukat, munkaszeretetüket, munkavégzésüket, s egész
magatartá-
sukat d ö n t ő e n m e g h a t á r o z z á k . E z é r t a p á l y a v á l a s z t á s i
elképzelé-
sek é r z e l m i s a j á t o s s á g a i n a k p o n t o s i s m e r e t e n é l k ü l ö z h e t e t l e n eredményes pályára
az
nevelésben.
1 . Af p á l y a v á l a s z t á s i A pályaválasztási
folyamat affektív
összetevői
tanácsadás elméleti k u t a t á s a m á r é v t i z e -
d e k k e l e z e l ő t t m e g k e z d ő d ö t t . U g y a n a k k o r az első ö n á l l ó l a s z t á s i k o n c e p c i ó csak az ö t v e n e s évek e l e j é n l á t o t t
pályavánapvilá-
g o t . E t t ő l k e z d v e m á r n a g y o n sok t a n u l m á n y t j e l e n t e t t e k m e g , amelyek a p á l y a v á l a s z t á s i
tanácsadás különböző területeinek
leti p r o b l é m á i t v i z s g á l t á k . E l ö l j á r ó b a n
továbbá
elmé-
megállapíthatjuk
azt i n , h o g y s z á z a d u n k m á s o d i k f e l é t ő l g y o r s a n e l t e r j e d t és sokoldalúan differenciált pályaválasztási koncepciók elméleti p o z i c i ó i i g e n s z é l e s sávon h e l y e z k e d n e k e l . A k e z d e t i
alap-
próbálko-
zások u t á n a s t a t i k u s p á l y a v á l a s z t á s i e l m é l e t e k / S e i f e r t , 1 9 7 7 / s o k s z í n ű e g y ü t t e s é t k ö v e t h e t j ü k n y o m o n a történeti
áttekintés
során. A legújabb elméleti megközelítések szintén nagyon tűek, a m e l y e k r e k i v é t e l n é l k ü l a d i f f e r e n c i á l t jellemző. A különböző pályaválasztási e l e m e az a f f e k t í v - é r z e l m i a pályaválasztók
teóriák e g y i k
játszik
meghatározásában.
A modern pályalélektan nyitányaként mány G i n z p e r g 1 9 5 1 - b e n m e g j e l e n t e t e t t mai pályaválasztási
központi
s z f é r a , arnely döntő s z e r e p e t
közérzetének
sokré-
elméletképzés
tartja s z á m o n a tudo-
tanulmányát, amelyben a
felfogás alapjait megvetette. Elméleti
r e n d s z e r é b e n az a f f e k t í v tényezők
jelentősek.
G i n z b e r g e l k é p z e l é s é t t e r m é s z e t e s e n h a m a r o s a n t ö b b e n túlhaladták. A klasszikus pályalélektani felosztás szerint p s z i c h o d i n a m i k u s f e l f o g á s o k kezdték a 3 o r t , majd a
a
pszichoana-
161 litikus koncepciók következtek. A különböző szükségletelméletek m a m á r s z i n t é n csak t u d o m á n y t ö r t é n e t i j e l e n t ő s é g ű e k , m i v e l k é p v i s e l ő i k ^egyoldalú f e l f o g á s u k a l a p j á n a pályafejlődé.a i g e n f o n t o s k o m p o n e n s e i t /igy többek k ö z ö t t az é r z e l m i s a j á t o s s á g o k a t is/ f i g y e l m e n k i v ü l h a g y t á k . A d ö n t é s e l m é l e t i cepciók pedig elsősorban motivációspszichológiai
kon-
interpretá-
ciókra épültek. A modellfelfogások szerzői főként a döntési folyamat alapfaktorainak feltárására irányították
figyelmü-
k e t . í g y e g é s z e n s p e c i á l i s e l m é l e t i m e g k ö z e l í t é s e k is s z ü l e t t e k , p l . az i g é n y s z i n t e l m é l e t e a l a p j á n
teljesitménymotivá-
ciós felfogások /Heckhausen, Rókusfalvy, Kleibeck, Herskovits/. A rendszerelméleten alapuló teóriák viszont
egyoldalúan
az anticipációt preferálják, amely a pályaválasztási
folyamat
v a l a m e n n y i f á z i s á b a n oly f o n t o s k ö z v e t l e n v i s s z a j e l z é s ségét is biztosítja. Ezen elméletek legújabb t e r m é s z e t e s e n az é r z e l m i k a p c s o l a t o k ugyancsak
lehető-
változataiban
multidimenzionálisah
összehasonlíthatók.
A s z o c i o l ó g i a i , s z o c i o ö k o n ó m i a i és indíttatású
szociálpszichológiai
elméletek v i s z o n y l a g o s k o m p l e x i t á s u k e l l e n é r e is
c s a k s t a t i k u s a n képesek m e g k ö z e l í t e n i a p á l y a v á l a s z t á s
.
lénye-
g é t . Ezen elképzelések szerint ugyanis a pályaválasztás
fo-
lyamata karakterisztikus fázisokra osztható, tartalma pedig a s z o c i á l i s i n t e r a k c i ó k b a n m a n i f e s z t á l ó d i k /ide s o r o l h a t ó a Daheim-féle pályakényszer elmélete, vagy a Lüscher-fóle szocializációs felfogás i s , amelyek jelentős szerepet n í t a n a k a z é r z e l m i ö s s z e t e v ő k n e k / . A. p á l y a v á l a s z t á s
pálya-
tulajdo-
szocioló-
giai, szociálpszichológiai megközelítésének legnagyobb hiányossága megítélésünk szerint a z , hogy képviselőik a személyes befolyásolásnak csupán mechanikus szerepet n a k , e z á l t a l t e r m é s z e t e s e n a l á b e c s ü l i k az e g y é n i tást és a k t i v i t á s t
tulajdonítaspontanei-
is.
A s t a t i k u s e l m é l e t e k tehát n e m k é p e s e k m e g g y ő z ő e n m a g y a r á z n i és k e l l ő e n b i z o n y í t a n i a p á l y a v á l a s z t á s f o l y a m a t á b a n a s o k o l d a l ú h a t á s r e n d s z e r é r v é n y e s ü l é s é t . így n e m c s a k az o b j e k - * tiv s z o c i á l i s f a k t o r o k , h a n e m a b e f o l y á s o l á s e g y é n i
érzékel6-
s e , m é g i n k á b b a n n a k é r t é k e l é s e is l é n y e g e s l e h e t . M i n d e z t
ki-
162
zárólag csak a komplex pályaválasztási
teóriák k é p e s e k
össze-
gezni. M á s ö s s z e f ü g g é s b e n p a d i g a r r a is fel k e l l h i v n i a f i g y e l m e t , hogy a pályaválasztás
e g y e t l e n e l m é l e t é t sem
tekinthetjük
a b s z o l ú t é r v é n y ű n e k . É p p e n ezért csak b i z o n y o s r e n d e z ő - ó s * r e n d s z e r e z ő elvek a l a p j á n t e k i n t h e t j ü k át a l e g ú j a b b
elméleti
felfogásokat, amelyek kivétel nélkül érintik a pályaválasztás érzelmi
összetevőit.
Elsősorban a fejlődés-elv érvényesítése sabbnak a p á l y a v á l a s z t á s i
tűnik l e g f o n t o -
t a n á c s a d á s b a n . M i n d e z t m i sem b i z o -
n y í t j a j o b b a n , h o g y a k u t a t á s o k egész s o r o z a t a f o g l a l k o z i k napjainkban is a pályaválasztás gebetikus
kérdéseivel.
Másodszor a személyiség-elvet tekintjük leginkább a pál y a v á l a s z t á s k ö z p o n t i p r o b l é m á j á n a k , a m e l y e k k ö z ö t t az é r z e l mi-affektiv komponensek megkülönböztetett helyet foglalnak A k ü l ö n b ö z ő e l m é l e t e k t e r m é s z e t e s e n más éa m á a f e l f o g á s
el.
alap-
ján a s z e m é l y i s é g e l t é r ő o l d a l a i t p r e f e r á l j á k a. p á l y a v á l a s z t á s , f o l y a m a t á b a n / p l . t i p o l ó g i a i jellegű m e g k ö z e l í t é s e k , a
szemé-
lyiség öntevékenységének előtérbe állitása, a dinamikus vések szerepének hangsúlyozása A pályaválasztási
törek-
stb./.
tanácsadás harmadik alapelvének
juk a t e v é k e n y s é g - e l v e t . A t e v é k e n y s é g r e g u l á c i ó s
tart-
személyiség-
m o d e l l p á l y a v á l a s z t á s b a n való a l k a l m a z á s i l e h e t ő s é g e i r e
Rókus-
fal vy m u t a t o t t r á e l 3 Ő k é n t . A k ö r n y e z e t - s z e m é l y i s é g - t e v é kenység dialektikus kölcsönhatása pedig nem jelent m á a t a pályaválasztás során, mint az önmegvalósítást, illetve az önmegvalósításra való
törekvést.
Ösazefoglaló, integrativ jellegű pályaválasztási
elmélet
kidolgozására még meglehetősen kevesen vállalkoztak. így
pl.
K o h l i i l y e n jellegű k i s é r l e t e ú t t ö r ő j e l e n t ő s é g ű , m i v e l k o m p l e x , k o r á b b a n r é s z l e t e i b e n sem i a m e r t m o d e l l
alapvonásait
dolgozta'ki. Nézetének lényege, hogy az életutnormákat a személyiség pályaválasztási magatartásában közvetlen
orientációs
és r e g u l á c i ó a f a k t o r o k k é n t f o g j a f e l . E n n e k e l l e n é r e az a v é l e m é n y ü n k , h o g y az i g a z é n k o m p l e x p á l y a v á l a s z t á s i e l m é l e t e k . k i a l a k í t á s a a tudomány k é s ő b b i f e l a d a t a . V i s z o n t m á r a m a i p r ó - • b á l k o z á s a i n k ia j e l z i k , h o g y a p á l y a v á l a s z t á s b o n y o l u l t é s
163 r e n d k í v ü l ö s s z e t e t t k é r d é s e i t csak t ö b b f é l e a l a p e l v a l k a l m a z á s á v a l lehet i g a z á n e r e d m é n y e s e n
együttes
megközelíteni,
a m e l y n e k során a z érzelrai-affektiv ö s s z e t e v ő k n e k k ü l ö n ö s jel e n t ő s é g e t kell
tulajdonítani.
Megítélésünk szerint a pályaválasztás személyiségben rejl ő f e l t é t e l r e n d s z e r é n b e l ü l az é r z e l m i - a f f e k t i v
összetevők
alapkategóriát k é p e z n e k . Ennek ellenére közismert, hogy a pályaorientáció érzelmi sajátosságainak vizsgálatával
ezldeig
r e l a t i v e k e v e s e n f o g l a l k o z t a k . U g y a n a k k o r az " é r z e l m e k a z életpálya minden szakaszában igen fontosak" /Csirszka, 1 9 6 6 / . E n n e k m e g f e l e l ő e n a p á l y a v á l a s z t á s is s a j á t o s enlócionális s z í n e z e t t e l és l é g k ö r r e l r e n d e l k e z i k , a m e l y k ü l ö n b ö z ő
szinten
és m é r t é k b e n t u d a t o s u l a s z e m é l y i s é g b e n • / C s i r s z k a , 1 9 6 6 , R ó k u s f a l vy', 1 9 6 7 / . Az érzelmek valójában elválaszthatatlanok
személyiségünk
e g é s z é t ő l , m i v e l v i s e l k e d é s ü n k és m a g a t a r t á s u n k
valamennyi,
területét é r i n t i k . Legáltalánosabb értelemben mindez az életpálya folyamatában a személyiség munkatevékenységében
nyilvá-
n u l m e g és e z á l t a l a t e v é k e n y s é g r e g u l á c i ó j á b a n i s f o n t o s
sze-
r e p e t j á t s z i k / R ó k u s f a l v y , .1982/. A z é r z e l e m és a t e v é k e n y s é g szoros ö s s z e f ü g g é s b e n
állnak
e g y m á s s a l , amely e g y b e n k ö l c s ö n ö s k a p c s o l a t o t is f e l t é t e l e z . A z ember tevékenysége ugyanis mindenkor érzelmeket vált
ki,
másrészt a meglévő affektív sajátosságok szintén visszahatnak a tevékenységre, annak lefolyására, intenzitására s t b . /Rók u s f a l v y , 1980/ R u b i n s t e i n / 1 9 6 4 / f o g a l m a z t a m e g , h o g y "az é r z e l m e k a s z e m é l y i s é g E g é s z é n e k a k t u á l i s vagy t a r t ó s v i s z o n y á t f e j e z i ki a környező világhoz". Mivel valamennyi pszichikus
folyamat
h á t t e r é b e n é r z e l m e k á l l n a k , ezért a p á l y a l é l e k t a n r é g ó t a m e g különböztetett figyelmet fordit a személyiség affektiv
össze-
tevőinek' v i z s g á l a t á r a , m i n t az é l e t p á l y á r a v a l ó s i k e r e s f e l k é szítés fontos pszichológiai tényezőjére. E tekintetben különösen l é n y e g e s n e k
tartjuk a választott, p á l y á v a l v a l ó
azonosulás érzelmi összetevőinek minél pontosabb Vizsgálataink során a hazai pályalélektani
előzetes
megismerését. gyakorlatban
164
széles körben elterjedt L ü s c h e r tesztet a l k a l m a z t u k , de más d i a g n o s z t i k a i eszközeink / P P T , C P I , PPI stb./ is szinte kivétel nélkül adatokat szolgáltatnak a személyiség é r z e l m i szférájáról . 2 . A k ö z é p i s k o l á s o k pályairán.yulásának
érzelmi-affektív
tényezői A p á l y á n való m e g f e l e l é s e g y i k igen l é n y e g e s ö s s z e t e v ő j e az érzelmi s z i n e z e t , amellyel a személyiség leendő f o g l a l k o z á sához k ö z e l e d i k . így a k ö z é p i s k o l a i tanulók p á l y a i r á n y u l á s á n a k érzelmi sajátosságai d i f f e r e n c i á l t a n jelzik a fiatalok p á l y a / v á l a s z t á s i / m a g a t a r t á s á n a k alapvető tendenciáit.' A kutatások során a különböző vizsgálati c s o p o r t o k affektív! t á 3 á n a k , l e g j e l l e m z ő b b j e g y e i n e k feltárása, m e g l e h e t ő s e n nehéz f e l a d a t . L é n y e g é b e n egyetlen v i z s g á l a t i m ó d s z e r
eredmé-
nyei alapján nem is lehetséges végleges k ö v e t k e z t e t é s e k
levo-
n á s a . Ezért a különböző h a g y o m á n y o s s z e m é l y i s é g v i z s g á l ó módszerekkel nyert eredmények é3 azok között m u t a t k o z ó
kapcsola-
tok fő tendenciáinak irányai szerint e l e m e z z ü k és ö s s z e g e z z ü k a p á l y a v á l a s z t ó fiatalok a f f e k t i v i t á s á t . K u t a t á s a i n k b a n az érzelmi s z f é r a v i z s g á l a t á r a e l s ő s o r b a n a L ü s c h e r - f é l e
szintesz-
tet a l k a l m a z t u k . A korábbi v i z s g á l a t o k v i s z o n y l a g kevés f i g y e l m e t fordi-< tottak a szürke táblák é r t e l m e z é s é r e . M u n k á n k b a n nagy jelentőséggel rendelkezik a szinteszt szürke á r n y a l a t a i n a k
differen--
ciált é r t é k e l é s e . F e l t é t e l e z é s ü n k szerint e módszerrel
nyert
eredmények igen h a s z n o s információkat n y ú j t a n a k a tanulók alap vető érzelmi b e á l l í t ó d á s á r ó l .
165
l . s z . t á b l á z a t : A L ü s c h e r - t e s z t adatai - s z ü r k e
szinek
első felvételbe!! átlagsora
1
2
G i m n . fiuk G i m n . leány
3
Szakm. fiu Szakm. leány
1
1 2
4
0
3 2
3
4
4 3.
2
4 0 1 4
5
2
3
2 •
0
1
A s z á m o k a s z ü r k e á r n y a l a t á t jelölik» 1 - s ö t é t s z ü r k e 2 - fekete 3 - világosszürke 4 - fehér 0 - középszürke Hókusfalvy-Povázsay-Slpos-Halmi
szerint:
1 7 - 1 8 é v e s k ö z é p i s k o l a i fiuk» 3 0 1 4
2
1 7 - 1 8 éves k ö z é p i s k o l a i lányok« 4 3 0 2 1.. Szakmunkástanuló fiuk;
2 3 4
10
Szakmunkástanuló leányoki 2 4 3
10
A középiskolai tanulókra jellemző gyakorisági rangsor a v á l a s z t á s b a n a k ö v e t k e z ő i + 3 + 1 - 2 . A z első h e l y e n v á l a s z t o t t 3 - a s á r n y a l a t o t v i z s g á l a t i s z e m é l y e i n k 41,6 %-a, p r e f e r á l t a , az 1 - e l j e l z e t t á r n y a l a t o t a f i a t a l o k 30 % - a v á l a s z t o t t á m á s o d i k h e l y e n és a 2 - e s á r n y a l a t o t a tanulók 28,4 fc-a u t a s í t o t t a e l . L ü s c h e r f e l f o g á s á b a n ée é r t é k e l é s é b e n ez a k o m b i n á c i ó
a
nyitottság szituációnak felel m ? g , továbbá tendenciájában megj e l e n i k v a l a m i f é l e b i z t o n s á g r a v a l ó t ö r e k v é s , amely az é r z e l m i stabilitás egyik fontos feltótelét
jelenti.
Ezzel párhuzamosan megmutatkozik a kiegyenlítési
tenden-
cia is,'amely lényegében a vizsgálati szituáolóban való egyenr a n g ú s á g r a v a l ó t ö r e k v é s t j e l z i . T o v á b b á a l e á n y o k e s e t é b e n ,. nagyobb a megnyugvás iránti igény, valamint az elutasított ár-
166
nyalat egyúttal bekapcsolja a "bizalmatlanságot" A szakmunkástanulók
is.
közül talán a fiuk a z o k , a k i k a l e g -
szélsőségesebbek érzelmi alaphangulatukban, a leánytanulók viszont fokozott függetlenségi törekvéssel
jellemezhetők.
M e g l e p ő , h o g y a k ö z e l azonos é l e t k o r ú f i a t a l o k
különböző
c s o p o r t j a i / a z a z k ü l ö n b ö z ő i s k o l a t í p u s o k / s z e r i n t az jelentősen eltérőek a hangulati beállítódásban. A
elvárások
várakozási
színezet szinte kivétel nélkül minden tanulóra érvényes, csak intenzitásában különbözik. A gimnáziumi fiatalok azok, akik elsődlegesen a feszültségmentes megoldásokra törekedve jes kiegyenlítődési tendenciát m u t a t n a k . A
erőtel-
szakmunkástanulók
/ f i u k és l e á n y o k e g y a r á n t / az egyéni ós saját m e g o l d á s i ségeiket helyezik
lehető-
előtérbe.
A második mérés alkalmával a hangulati beállítódás nem v á l t o z o t t l é n y e g e s m é r t é k b e n , talán a s z é l s ő s é g e k fokig mérséklődtek. Mindez a bizalmatlanság
bizonyos
csökkenését
jelen-
ti a. v i z s g á l a t i s z e m é l y e k t ö b b s é g é n é l , amely a k i e g y e n l í t ő d é s i t e n d e n c i a e g y i d e j ű m é r s é k l ő d é s é v e l járt
együtt.
A szürke árnyalatok értékei alapján összességében megáll a p í t h a t j u k , h o g y a g i m n a z i s t á k nyitottabbak',- t o v á b b á f o n t o s n a k é l i k át / f ő k é n t a l e á n y t a n u l ó k / a t e s t i és l e l k i súlyozottságot is. A szakmunkástanulók
többnyire
kiegyen-
indulatosak,
esetenként vállalva még a szembehlyezkedést i s . Az
elutasítás
ugyancsak e tendenciát erősiti meg, mert jelzi a változásra és a z ö n á l l ó s á g r a való t ö r e k v é s t , i l l e t v e az a k a d á l y o z t a t á s s a l szembeni
ellenszenvet.
A k ö z é p i s k o l a i tanulók érzelmi á l l a p o t á r a s a j á t o s a n
Jel-
l e m z ő a s z i n e k /8 P b / v á l a s z t á s a / 2 . s z . t á b l á z a t / , m i v e l f ő ként a z első és m á s o d i k h e l y e n v á l a s z t o t t s z i n e k t ü k r ö z i k egyén törekvéseinek alapvető tendenciáit. Vizsgálati
az
csopor-
t u n k b a n a l e g g y a k o r i b b v á l a s z t á s az 1 és 5 . A z 1 - e l Jelölt szin a kék / 4 3 , 3 % J , a m e l y az
egyensúly,
szeretet-igény /Mérei, 1970/, megelégedettség, kötődés, védetts é g - i g é n y és - é r z é s , é r z é k e n y s é g , az é r z e l m e k m é l y s é g é n e k , a kapcsolatkészségnek, összegezetten mintegy a
szociabilitásnak
11
167
2 . a z . táblázat: A LUsoher-teazt adatai - 8 Pb aulyoz o t t á t l a g a o r a első
2
1.
3
Gimn. fiuk 'L
1
Szakm. fiuk 5
4
4
6 0
5 3
2
6
0 2 6
3
3 5
Szakm. leányok
5
4
1 5
Gimn. leányok
felvételnél
4 2
1 6
3
0 1 7
Á számok a színeket jelölik:
7
8
7 2 4
7
70 6
1 - kók 2 - zöld 3 - vörös 4 - sárga 5 - lila 6 - barna
' _
7 - fekete 0 - szürke
Rókusfalvy-Povázsay-Sipos-Halmi
szerint»
1 7 - 1 8 éves k ö z é p i s k o l á s f i u k : 2 5 3 1 4
6 0 7
' 1 7 - 1 8 é v e s k ö z é p i s k o l á s leányok» 2 3 0 1 4 6 5 Szakmunkástanuló fiukí 5 3 4 2 1 6 Szakmunkástanuló leányoki
5 2 3 4 0
7 0 1 6 7
7
168
mutatja" /Mérei, 1970/. A középiskolások jelentős csoportja választotta még ezen kivill a 3 - a s s z i n t ; a v ö r ö s e t . amely a z i n t e n z i t á s t
jelenti.
Ez együtt járhat felfokozott ingerlékenységgel, továbbá rendszerint gyors reakcióképességgel párosul /Szilágyi, 1983/. A m a g a t a r t á s b a n ez t e r m é s z e t e s e n s o k f é l e k é p p e n
megnyilvánul-
h a t / p l . g y a k o r i az i r á n y i t á s , amely u g y a n u g y t á m a d á s i s l e het
stb./.
ji.sz. t á b l á z a t : A L ü s c h e r - teszt
a d a t a i -J,?ÍJ-0-P
P i u k Dimenziók
Átlag alatti 55,8 %
I D
85,2 %
0
100,0 %
P
73,5 %
L e
Átlagos 32,3 % 14,8 %
Átlag feletti
•
11,9 % -
-
26,5 %
-
á n y o k
Dimenziók
Átlag alatti
I
40,7 %
D
77,9 %
0
100,0 %
P
83,8 %
Átlagos
Átlag feletti
59,3 % 22,1 % -
• -
•
16,2 %
'
-
A m á s o d i k v á l a s z t á s n á l az 5 - ö s s z i n a l i l a / 4 3 , 4 # / , amely a z el nem k ö t e l e z e t t s é g e t j e l e n t i , v a l a m i n t a k a p c s o l a t - n é l k ü l i s é g e t és r e n d s z e r i n t az " i g a z i
kötődés-mentessé-
get" is mutatja /Mérei, 1 9 7 0 / . Rókusfalvy vizsgálatai alap-
169
ján és é r t e l m e z é s é b e n a p á l y a v á l a s z t ó k k ö r é b e n a l i l a i r r e a l i tást j e l e n t , de s e r d ü l ő k o r b a n még teljesen n o r m á l i s is l e h e t , f ő k é n t s z é l 3Ő é r t é k k e l . A d a t a i n k u g y a n e z t e r ő s i t i k m e g , m e r t az e c s o p o r t b a t a r t o z ó t a n u l ó k h á r o m n e g y e d é n e k m a g a s , v a g y t ú l z o t t a n alacsony
indokolatlanul
szintű a pályaválasztási
elkép-
zelése. A főként egyetemi továbbtanulásra készülő
középiskolások
második választása jórészt a 4-es szin. Á sárga valójában a v á r a k o z á s s z i n e , j e l e n t é s t a r t a m á b a n pedig a z é r d e k l ő d é s ós a k ö n n y e d s é g m u t a t h a t ó ki és az a k t i v i t á s f ő k é n t a v á l l a l k o z á si k e d v b e n n y i l v á n u l m e g . M é r e i a "4-es v á l a s z t á s t a "jó s z o c i a b l l i t á s jegyek" c s o p o r t j á b a s o r o l j a , amely a m á s o k r a l e n dületes hatást gyakorló magatartást jelenti. Vizsgálataink mindezt egyértelműen megerősítik, mivel elsősorban az orvosnak és a p e d a g ó g u s n a k k é s z ü l ő k t a r t o z n a k e c s o p o r t b a . A középiskolai tanulók érzelmi szféráját
iskolatípuson-
ként és a p á l y a v á l a s z t á s i e l k é p z e l é s e k s z e r i n t e l t é r ő i n t e n zitású t ö r e k v é s e k , k ü l ö n b ö z ő a k t i v i t á s és a f o k o z a t o s a n k i b o n t a k o z ó t e t t v á g y j e l l e m z i . A z e l s ő két h e l y e n
választott
s z i n k o n s t e l l á e i ó r é s z b e n h a s o n l ó s á g o t m u t a t m á s vizsgálatokkal-. A g i m n á z i s t a f i a t a l o k k ö r é b e n l e g e r ő s e b b az é l m é n y - és a s i k e r v á g y a . Az egyetemi továbbtanulásra készülők a leginkább
hatá-
r o z o t t a k és p á l y a s p e c i f i k u s s z e m é l y i s é g t u l a j d o n s á g a i k / p l , a z o r v o s i és a p e d a g ó g u s i p á l y a c s o p o r t n á l a s z o c i a b i l i t á s a t b . / a legjellemzőbbek. A z e l u t a s í t o t t szinek u g y a n u g y r e p r e z e n t á l j a k az é r z e l m i szférát, mint a v á l a s z t o t t a k . A középiskolai tanulók a 4-es és i a 7-e.s s z i n t ' U t a s í t o t t á k el /30 % , i l l e t v e 3 7 , 5 % / > A s á r g a 7 - 4 / é s a fe.k.ete / - 7 / s z i n e k e l u t a s í t á s a részben m e g e r ő s í t i a p o z i tív v á l a s z t á s e r e d m é n y e i t , amely v a l ó j á b a n a
kötöttségmentesség-
re v a l ó t ö r e k v é s t j e l e n t i , i l l e t ő l e g fokozott
élmény-igényként
értelmezhető. Az elutasított színek egyébként csak a fekete esetében egyeznek meg a korábbi vizsgálatok eredményeivel rei, 1970, Rókusfalvy-Povázsay-Sipos-Halmi,
/Mé-
1971/.
A sárga minu3z változatban Lüscher értelmezésében a viszs z a h u z ó d á s , b i z t o n s á g i g é n y és a kitérő v i s e l k e d é s . E n n é l m e g -
170
4.az. táblázat: Az FPI-teszt adatai
A
t a n u l
m á n y o k
kezdetén
F a k t o r X
s
végén X
s
1 . Idegesség
4,65.
2,62
5,85
2,78
2. Agresszivitás
3,53
1,94
4,80
2,49
3. Depresszió
5,82
3,16
6,70
3,67
4 . Izgathatóság
4,23
2,19
5,29
2,40
5 . Társ.készség
8,30
2-, 66
7,56
.2,86
6 . Oldottság
4,50
1,57
5,14
1,83
3,82
• 1,60
3,64
1,79
8 . Gátoltság
5,66
2,63
4,90
2,43
9.. N y i l t s á g
7,52
• 2,71
8,04
2,41
5,79
1,63
5,56
2,04
•7. Fölérendelőd.
E
Extraverzió
N
Eraóo., l a h .
5,23
2,49
5,97
2,75
M
Férfiasság
6,41
2,01
5,56
1,84
.
171 alapozottabbnak véljük Mérei interpretációját,-miszerint a megbízhatóságot gyek csoportjába
jelzi és ezáltal a k e d v e z ő
a -4
szociabilitásje-
tartozik.
A fekete /-7/ e változatban általában a kompromisszum-képt e l e n s é g j e l e , amely s e m m i f é l e k ö t ö t t s é g e t nem t ü r . U g y h o g y ez f ő k é n t e g y e s f i a t a l o k k ö z ö m b ö s s é g é t mészetesen korántsem
véljük,
t ü k r ö z i , amely' ter-
általános.
A variációs oszlopok / 3 . s z . táblázat/ ugyancsak
megerősí-
tik v i z s g á l a t i e r e d m é n y e i n k e t . így a k ö z é p i s k o l a i tanulók köt ő d é s i k é s z s é g e sok t e k i n t e t b e n n e m kellő m é r t é k ű , b á r a f i u k 1 1 , 9 % - n á l +1 é r t é k e t k a p t u n k . A - D m a g a s a r á n y a p e d i g a l a z a , f e l e l ő t l e n é l e t v i t e l t j e l z i és igen s z é l s ő s é g e s
/mindegyik
c s o p o r t n á l 1 0 0 %-OB/ s z o r o n g á s o s s z í n e z e t t e l / - 0 / . A P o s z l o p szintén szorongó, visszahúzódó magatartás túlsúlyát
mutatja.
A z é r z e l m i b e á l l í t ó d á s k e d v e z ő t l e n t e n d e n c i á i t j e l z ő adataink f e l t e h e t ő e n n e m á l t a l á n o s é r v é n y ű e k a k ö z é p i s k o l a i
kor-
osztály egészére, de határozottan érzékeltetik'az e területen jelentkező problémák
súlyát.
A középiskolai fiatalok pályaválasztási
elképzelései
a l a p j á n t e r m é s z e t e s e n sokkal d i f f e r e n c i á l t a b b képet k a p u n k a populáció érzelmi életéről. E keretek között csupán néhány p é l d á n k e r e s z t ü l u t a l h a t u n k az a f f e k t í v s z f é r a főbb
jellemzői-
r e . í g y p l . az o r v o s n a k k é s z ü l ő k ö z é p i s k o l á s o k é r z e l m i tosságai jelzik a legnagyobb intenzitású
sajá-
t ö r e k v é s e k e t . E te- '
kintetben a negativ csoportot a pedagógus pályára irányulók k é p e z i k . Az a k t i v i t á s - és k i b o n t a k o z á a - v á g y m é g e r ő t e l j e s az u n . egyéb, c s o p o r t n á l , m a j d c s ö k k e n ő t e n d e n c i á v a l az a g r á r és az i p a r i p á l y a c s o p o r t k ö v e t k e z i k . A z élmény ás a siker u t á n i vágyakozás intenzitásának mértéke szintén e sorrend szerint a l a k u l / o r v o s , e ^ y é b , a g r á r , i p a r i és p e d a g ó g u s / . A spinválasztás gyakorisága közötti kapcsolatok a középiskolai
alapján
tanulók két a l a p v e t ő c s o p o r t r a o s z t h a t ó k . Az
első a kék és z ö l d , a m á s o d i k a p i r o s a t és a sárgát v á l a s z t ó k k ö z ö t t k i m u t a t h a t ó ö s s z e f ü g g é s , azaz a k e t t ő s k o m b i n á c i ó a l e g g y a k o r i b b . L ü s c h e r e r e d e t i é r t e l m e z é s e s z e r i n t ez a z t jelenti, hogy a piros-sárgát választók heterooentrikus
autonóm,
172 vagy. h e t e r o a u t o n ó m s z e m é l y i s é g t u l a j d o n s á g o k k a l
jellemezhetők.
P o n t o s a b b a n f o g a l m a z v a a m á s i k személyt m e g h a t á r o z ó
tendencia
d o m i n á l é r z e l m i v i l á g u k b a n . Az a u t o c e n t r i k u s h e t e r o n ó m p o r t v i s z o n t h a t á r o z o t t f ü g g ő s é g b e n él / t e r m é s z e t e s e n g y o n sokféle l e h e t / , a m e l y e t nem fogad
csoez i s na-
el.
A színválasztások alapján kialakult csoportok adatai öszs z e h a s o n l i t h a t ó k más d i a g n o s z t i k a i e s z k ö z ö k k e l m é r t s z e m é l y i s é g d i i n e n z i ó k k a l . így p l . a z
z i ó , m i n t s z e m é l y i s é g j e g y n a g y f o n t o s s á g ú , vagy n á l i s l a b i l i t á s , CPI d o m i n a n c i a - i g é n y
/FPI, CPI, PFT/
extraverzió-intorveraz F P I
emocio-
stb. Összességében ugy
l á t j u k , h o g y e b b e n az é l e t k o r b a n az é r z e l m i s z f é r a u g y a n v á l t o z i k , de e g y b e n e r ő s ö d ő p o z i t i v t ö r e k v é s e k e t is j e l e z , a m e lyek az a k t i v i t á s b a n és a n a g y o n e r ő t e l j e s
kibontakozás-vágy-
ban / i s k o l a t í p u s o n k é n t , pályaválasztási' e l k é p z e l é s e n k é n t meszetesen igen eltero modon/
manifesztalódnak.
5.3Z. t á b l á z a t : A C P I - t e s z t a d a t a i
Faktor
X
8
1.
Do
2.
Cs
23,87 16,70
4,99 3,58
. 3 . sy 4. 5. 6.
20,37
5,83
Sp Sa
31,34' 18,2.6
5,37 4,48
Wb Re
31,67 31,30
7,62
7. 8.
So
36,10
9. 10.
Sc
30,70
4,95 8,10
To
'20,10
3,82
19,47 22,45
6,31 2,10
1 1 . Gi 1 2 . ' Cm
4,31
13.
Ac
'24,70
4,29
14.
Ai
15. 16.
Te
16,57 36,88
2,35 4,76
Py Fx
9,79 9,50
2,19 3,74
Fe
23,79 N = 120
3,40
17. 18.
ter-
173 A z e l u t a s í t o t t szín a f e k e t e és a s z ü r k e , m é g p e d i g kedő t e n d e n c i á v a l . Ez azt j e l e n t i , hogy az élmények
emel-
iránti
e g y é n i igény j e l e n t ő s e n n ö v e k s z i k , az élet e s e m é n y e i b e v a l ó aktív b e a v a t k o z á s i r á n t i s z ü k s é g l e t e r ő s ö d i k , amely
felfokozott
t ü r e l m e t l e n s é g r e utal a f ü g g ő s é g e l v i s e l é s é b e n / S z i l á g y i , 1 9 8 2 / . A középiskolai
tanulók érzelmi á l l a p o t á r a
következtethe-
tünk t ö b b f é l e s z e m é l y i s é g d i a g n o s z t i k a i v i z s g á l a t a d a t a i b ó l
is.
Az érzelrai-indulati élet k ü l ö n b ö z ő j e g y e i n e k j e l l e m z é s e a l a p ján iskolatípustól, továbbtanulási aspirációtól függetlenül alapvető csoportot különíthetünk e l . A felfokozott t ö l t é s s e l r e n d e l k e z ő k c s o p o r t j á r a j e l l e m z ő a z , hogy robbanékonyak, önérvényesítési
két
energiatöbbnyire
törekvéseiket minden áron meg
akarják valósítani, /pálya/elképzeléseikhez határozóttan rag a s z k o d n a k . E tanulók j e l e n t ő s h á n y a d a é r z e l m i l e g l a b i l i s / F P I emóo.lab./, interperszonális kapcsolataiban a kötődéseket r é s z l e g e s e n v á l l a l j a /PFT A vizsgált
csak
GCR/.
tanulók m á s i k c s o p o r t j a l é n y e g e s e n
kiegyensú-
l y o z o t t a b b . A k ü l v i l á g h o z v a l ó v i s z o n y u k b a n az é r d e k l ő d é s
és
az i n d u l a t többnyire e g y e n s ú l y t m u t a t . J e l l e m z ő e z e k r e a k ö z é p i s k o l á s o k r a , h o g y a k ü l ö n b ö z ő n o r m á k a t és s z a b á l y o k a t
"belül-
r ő l i s e l f o g a d j á k " . U g y a n a k k o r é r z e l m i l e g m é g i s ők a v á l t o z é konyabbak, mivel viselkedésükben
e s e t e n k é n t túlteng a h a n g u l a -
ti e l e m . Az e l l e n ő r z ö t t i n d u l a t o k v i s z o n t m i n d v é g i g
számottevő
affektiv energia-tartalékot jelentenek számukra, amelyet s é g ü k m a g a t a r t á s á b a n képes
mobilizálni.
6 . s z . táblázat: A PFT-teszt adatai
Faktorok
i
Átlag alatti
/N=120/
Átlagos
Átlag feletti
GCR
26,6%
61,8%
11,6%
0-D
8,3%
8,3%
E-D
36,6 %
83,4% 60,1%
N-P
1,6%
3,3% 20,1%
78,3% 68,4%
15,8%
19,2%
60,8%
20,0%
10,8%
86,6%
2,6%
E
15,8%
I Ei
több-
174
Összefoglalás összegzésként megállapíthatjuk azt, hogy a középiskolai tanulók p á l y a v á l a s z t á s i e l k é p z e l é s e i n e k é r z e l m i
sajátosságait
f o k o z o t t a k t i v i t á s és h a t á r o z o t t ö n m e g v a l ó s í t á s i
törekvés jel-
l e m z i . Adataink elemzéséből kitűnik, hogy a kötöttségeket ?
f ü g g ő s é g e k e t v á l t o z ó m ó d o n v i s e l i k e l. A v i z s g á l t m i n t a m i s z e m p o n t b ó l á l t a l á b a n nem a p á l y a a s p i r á c i ó s i r á n y o k
és
érzelszerint
differenciálódik, hanem egyes pályacsoportokon belül is
sajá-
tos é r z e l m i - a f f e k t i v
tanu-
tipusok jelenlétét tapasztaljuk. A
l ó k t ö b b s é g é t á r g y r a o r i e n t á l t . M é g a s z o c i á l i s .vonzatú p á l y á k e s e t é b e n i s túlteng e z a t e n d e n c i a . U g y a n a k k o r
megfigyelhető,
hogy n é h á n y p á l y á h o z v a l ó k ö t ő d é s b e n / p l . á p o l ó n ő , e l a d ó , f e l s z o l g á l ó / s z á m o t t e v ő a s z o c i á l i s é r z é k e n y s é g /Helerabai, 1985/ mutatója. A korai ifjukoruak érzelmi életének jellegzetes
vonása
a z , hogy bizonytalanságaikat, esetleges hiányosságaikat
hatá-
rozott sikerre való törekvéssel próbálják ellensúlyozni
/Szi-
l á g y i , 1 9 8 2 / . E z t a k i e g y e n l í t é s i t ö r e k v é s t e l s ő s o r b a n a tanulmányi sikerességhez, közvetve a választott pályán
elérendő
eredményességhez kapcsolják. Nagy energia-töltésük döntően fokozott önérvényesítési törekvéseikben
manifesztálódik.
A középiskolai tanulók érzelmi szférájának jellemzői l ö n b ö z ő m é r t é k b e n f e l e l n e k meg p á l y a v á l a s z t á s i
kü-
elképzeléseik-
n e k . Valamennyi pályacsoport esetében azok a tanulók mutatnak határozottabb identifikációs készséget leendő
életpályájukkal,
akik viszonylag kiegyensúlyozottabbak, energia-hátterük
eléggé
stabil s ugyanakkor képesek érzelmeiket szabályozni /főként indulataik fekezésével/. E fiatalok aktivan törekednek l ó s í t á s r a és e g y r e e r ő s ö d ő k o m p r o m i s s z u m - k é p e s s é g ü k d á s u k a t i s f e j l e s z t i . Az á l t a l u n k v i z s g á l t gyobb hányada viselkedésében határozott, d i n a m i k u s , amely f e l t é t e l e z i a z é r z e l m i
önmegva-
alkalmazko-
középiskolások
na-
önérvényesítésében kiegyensúlyozottság
megfelelő mértékét. A pályaorientáció adekvát emóoionáiis
kö-
vetelményeit természetesen meg kell tanulni a fiataloknak
pá-
l y a f e j l ő d é s ü k s o r á n , a m e l y n e k talán l e g f o n t o s a b b r é s z e a p á l y á v a l való e l ő z e t e s a z o n o s u l á s
szakasza.
175
I r o d a l o m 1 . CSIRSZKA János: Pályalélektan. Gondolat Kiadó, Budapest, 1966. 2 . CSIRSZKA János: A személyiség munkatévékenységének
pszicho-
lógiája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985. 3 . D A N C S I s t v á n : N e v e l ő i a t t i t ű d ós a t a n u l ó c s o p o r t
pályamoti-
vációja. Pályaválasztás, 1982. 2.az. 4 . DURÓ Lajos - ZAKAR András /szerk./: Vizsgálatok a pályaválasztási értékorientáció
körében.
Kecskemét, 1980. 5 . HELEMBAI Kornélia: Az egészségügyi szakiskolai tanulók ciális
szo-
érzékenysége.
Magyar Pszichológiai Társaság V I I . Országos
Tudo-
m á n y o s K o n f e r e n c i á j a / S z e r k . : P l é h C s a b a és N a g y János/. B u d a p e s t , 1 9 8 5 . I . kötet 7 7 . o l d a l 6. HERSKOVITS Mária: Az igónyszintvizsgálat pályaválasztási
felhasználása a
tanácsadásban.
Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976. 7 . MÉREI Ferenc: A LUscher-próba klinikai alkalmazása. -Vademecum s o r o z a t 1 4 . a z . 1 9 7 0 . 8 . JAKABNÉ SZILÁGYI Klára - VÖLGYESY Pál: Pályaválasztási t é s e l ő k é s z i t é s p s z i c h o l ó g i a i ós p e d a g ó g i a i
dön-
lehető-
ségei . FPK, Budapest, 1979. 9. RÓKUSFALVY Pál: Pályaválasztó fiatalok érzelmi
életének
visszatükröződése a pszichológiai vizsgálatok
ada-
taiban. Pszichológiai
tanulmányok V . , Akadémiai Kiadó, 1 9 6 3 .
176 1 0 . RÓKUSFALVY Pál: Pályaválasztás, pályaválasztási
érettség
. Tankönyvkiadó, Budapest, 1969. 11.. R Ó K U S F A L V Y P á l s A p á l y a v á l a s z t á s
személyiségvonatkozásai
OPI, Budapest, 1980. 1 2 . RÓKUSFALVY Pál - POVÁZSAY Éva - SÍPOS Kornél - HALMI György: A Lüscher-teszt alkalmazási és
lehetőségei
standardizálása.
Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 1 3 . RITOÓK Pálné: Személyiségfejlesztő és pályaválasztás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1986. 1 4 . SZILÁGYI Klára: Az orvossá válás folyamatának
psBicholó-
giai elemzése, különös tekintettel a pályaalkaí másság
szempontjaira.
Kandidátusi értekezés. Kézirat. Budapest, 1982. 1 5 . VÖLGYESY Páli A pályaválasztási
döntés
Tankönyvkiadó, Budapest, 1976. 1 6 . Z A K A R A n d r á s : A g i m n á z i u m i tanulók személyiségi
előkészítése. .
pályaorientációjának
tényezői.
Kandidátusi értekezés. Kézirat. Szeged, 1985.
177 Андраш Закар - Корнэлия Хелембаи: Эмоциональные особенности представлений профориентации у учащихся средних учебных заведений Статья разрабатывает и анализирует данные исследования, проведенного в кругу учащихся гимназий, средних профессиональных школ и профессионально-технических училищ (всего около 500 учащихся). Авторы детально анализируют аффективные компоненты процесса профориентации (т.е. выбора будущей профессии) в свете различных теорий профориентации. На основе опытного базиса, полученного применением разных методов исследования - теса? Люшера, СР1, ррт, РР1 - авторы раскрывают эмоционально-аффективные особенности идентификации с выбранной профессией. Полученные результаты исследования вносят вклад в дело психологического познания динамики и расчленении эмоций, связанных с профориентацией учащихся средних школ. Эти результаты способствуют также и психологическому познанию взаимосвязей с другими важными личностными факторами.
178
András Zakar - Kornélia Helembai
Die g e f ü h l m ä a a i g e n E i g e n h e i t e n der
Vorstellungen
von Mittelschülern über die Berufwahl
I n d e r S t u d i e w e r d e n die D a t e n d e r U n t e r s u c h u n g
von
annähernd fünfhundert Gymnaaiaten, Fachmittol3chüler
und
F a c h a r b e i t e r a c h ü l e r n a u f g e a r b e i t e t u n d i n t e r p r e t i e r t . Die A u t o r e n a n a l y a i e r e n i m D e t a i l die a f f e k t i v e n
Komponenten
d e s B e r u f a w a h l p r o z e a s e a i m S p i e g e l der v e r a c h i e d e n e n B e r u f s w a h l t h e o r i e n . A u f b a u e n d auf die m i t Unterauchungamethoden
/Lüacher-Test, C P I , P F T , FPI/
ne E r f a h r u n g a b a a i a d e c k e n - s i e die
. .
den.verachiedenen gewönne-•
gefühlsmässig-affektiven
E i g e n h e i t e n der I d e n t i f i z i e r u n g mit d e m g e w ä h l t e n B e r u f auf. Die g e w o n n e n e n F o r a c h u n g a e r g e b n i a a e
t r a g e n zum paycho-,
l o g i a c h e n E r k e n n e n der A u f g l i e d e r u n g d e r m i t der B e r u f a w a h l der''Mittelachüler z u s a m m e n h ä n g e n d e n G e f ü h l e , d e r D y n a m i k u n d der Z u s a m m e n h ä n g e m i t a n d e r e n p e r s ö n l i c h e n bei.
Faktoren
179
T a r t a l o m oldal Ágoston György-Drien Károly: A kísérleti 5 évfolyamú, iskolarendszerű kusképzés előzményei K o n c z J á n o s : kz
oktatásügy
techni-
és t a p a s z t a l a t a i és a p e d a g ó g u s -
képzés S v é d o r s z á g b a n az 1 9 6 0 - a s
évek.
végéig
30
Kékes Szabó Mihály: Középiskolai i s k o l á n k i v ü l i társas
3
tanulók
kapcsolatainak 71
szinterei Csirikné Czachesz Erzsébet: Összetett vi k i j e l e n t é s e k n y e l v i - l o g i k a i
nyel-
értel-
mezésének empirikus vizsgálata 10-17 93
éves t a n u l ó k n á l Vidákovich Tibor: Az Íráskészség
vizsgá-
latának néhány mérésmetodikai
prob117
lémája Duró Lajos: A felsőoktatás
korszerűsíté-
sének pszichológiai problémái Zakar András-Helembai Kornélia: A
139 közép-,
iskolai tanulók pályaválasztási
el-
k é p z e l é s e i n e k érzelmi sajátosaágai
159
180
AZ A C T A P A E D A G O G I C A ET P S Y C H O L O G I C A E D D I G M E G J E L E N T
SZÁMAI
1 . Gyüjteményes kötet, 1956. Tartalom: T e t t a m a n t i B é l a : M ű v e l ő d é s és n e v e l é s ü g y az ókori g ö r ö g v á r o s á l l a m o k v i r á g z á s á n a k és v á l s á g á n a k k o r á b a n K i r á l y J ó z s e f : Az i d e g r e n d s z e r p l a s z t i c i t á s a és a n e v e l hetőség K i r á l y J ó z s e f : Uj k é s z ü l é k r e a k c i ó i d ő •Király J ó z s e f : K e r e s z t ú r i
határozására
Ferenc
Muhy János: Schwarz Gyula kultúrpolitikai nézetei • 2 . K i r á l y J ó z s e f : A szirtes h a l l á s és a f e l t é t e l e s
reflex,
1957. 3 . Tettamanti Bélk-Geréb György: Vita Comenius világnézetér ő l és i s m e r e t e l m é l e t i , á l l á s f o g l a l á s á r ó l . 1 9 5 7 . 4 . Kunsági Elemér: A gimnáziumi biólógiagyakorlatok sének s z a k m ó d s z e r t a n i k é r d é s e i , 1 9 5 8 . 5. M a k a i L a j o s : A g i m n á z i u m i f i z i k a i g y a k o r l a t o k nek s z a k m ó d s z e r t a n i k é r d é s e i , 1 9 5 8 .
vezeté-
vezetésé-
6. Gyűjteményes kötet, 1962. Tartalom: r Dr.Ágoston György: A tudományos kutatómunkára nevelés lehetőségei a magyar felsőoktatási intézményekben Dr.Duró Lajos: A középiskolai kóllégiumi néhány k é r d é s e
nevelőtanárképzés
7 . Gyűjteményes kctet, 1963. Tartalom: D r .Ágoston G y ö r g y : E l ő s z ó Dr.Duró Lajos: A tanárjelöltek pszichológiai nevelő hatása
gyakorlatának
D r . N a g y J ó z s e f : A I I I . é v e s t a n á r s z a k o s egyetemi iskolai megfigyelésének tapasztalatai
hallgatók
181 D r . K u n s á g i E l e m é r : A v i d é k i iskolai g y a k o r l a t o k n é h á n y pasztalata
ta-
8 . Gyűjteményes kötet, 1964. A Szegedi József Attila Tudománye g y e t e m N e v e l é s t u d o m á n y i és L é l e k t a n i I n t é z e t é b e n készült disszertációk I . Tartalom: Orosz Sándor: Középiskolai fogalmazás tanitás /1962/ N a g y J ó z s e f : Az i d e g e n n y e l v i k é s z s é g e k és j á r t a s s á g o k alakításának néhány problémája /1963/
ki-
Nagy I s t v á n n é V a r g a M a r g i t : Ö n á l l ó m u n k a f ö l d r a j z ó r á n
/1964/
9. Gyűjteményes kötet, 1965. A Szegedi József Attila Tudománye g y e t e m N e v e l é s t u d o m á n y i és L é l e k t a n i I n t é z e t é b e n készült disszertációk I I . Tartalom: N é m e t h K á l m á n : A tanulói s z e m é l y i s é g p s z i c h o l ó g i a i m e g i s m e résének n é h á n y e l m é l e t i és g y a k o r l a t i p r o b l é m á j a / 1 9 6 5 / V e c z k ó J ó z s e f : A k ö r n y e z e t i á r t a l m a k és s z e m é l y i s é g z a v a r o k néhány pszichológiai problémája /1965/. Veszprémi László: A pszichofizikai regenerálódás hatása a tanulók munkateljesítményére /1964/ 1 0 . G y ű j t e m é n y e s k ö t e t , 1966.• T a r t á l o m : D r . Á g o s t o n G y ö r g y : Az o k t a t á s k o r s z e r ű s í t é s e m i n t szükséglet
társadalmi
Dr.Duró L a j o s : A szociometriai módszerek pedagógiai alkalmazásának metodológiai problémáiról D r . O r o s z S á n d o r : A. k ö z é p i s k o l a i t a n á r j e l ö l t e k n e v e l é s i g y a korlatáról 1 1 . Dr.Orosz Sándor: A tanulók fogalmazási egzakt mérési lehetőségéről
teljesítményének
Dr.Veczkó József: Adatok a tanulók iskolához való viszonyá-. nak. p s z i c h o l ó g i a i v i z s g á l a t á h o z Kerekesné Nagy Mária: A gimnáziumi személyiségalakitó hatásáról.
pszichológia-oktatás
1 2 . D r . Á g o s t o n G y ö r g y , K e r e k e s n é Nagy M á r i a , d r . K u n s á g i E l e m é r , N a g y n É d r . V a r g a M a r g i t , d r . N a g y J á n o s , d r . R ó z s a É v a és d r . O r o s z S á n d o r : A. I V . o s z t á l y o s g i m n á z i u m i t a n u l ó k , körében végzett, a hazafias nevelés eredményeit vizsgáló f e l m é r é s t a p a s z t a l a t a i ^ V Dr.Rózsa Éva: A pedagógiai szociológia a gyakorló gusok munkájában
pedagó-
Dr.Veczkó József: A tanulók iskolához való viszonyát kitó h a t á s o k p s z i c h o l ó g i a i v i z s g á l a t a
ala-
1 3 . Dr.Nagy János: A Tanácsköztársaság közoktatásügyi tapasztalatainak felhasználása szocialista közoktatásügyünk fejlesztésében a felszabadulás után
SJna^Bonpg,nft quB^ иэ э^пвипшшоэ эч :uoq.soSy jCSjoAo* J'CI *8I B^uepnq.g X0040S ^JBpuooag jo ßfBepi эщ jo uoxiвЯх^вэлих try : хЭвеття aauiaia виио,£. Bjnoтлвцэа вдэцовэ! дтэч! jo uoTtixdo sixdnj :о^зоэа joszop i e40Bjdsq.jT.Tt{0S Jap qjaMjg иэр ajy: uaSunzq-OBsneaoA иол эвоиЭвтрцпад j s u t b e ^ a d s y вцовтродч-ащ pun эцовхЭохорощэщ :j9nejg ^пшхэн
иох^вэпрд xo°4°S ^JBpuooag jo ajnq.on.i^s 944. uuojbubjj, oq. q.uaiuxjBdxg uy :zsojo JopuBg-uoq.so¿v
'¿I
чээчь з|лом
944. jo atiXBA oxq,OBpx(i рив q.daouoo эщ : £ï?bn-b9jba ^T^JBw
эрвдо pjBp-UB^g !A'3B{Í jas zçf Xooqog 04. Bxxdn¿ эад jo иох^вхэн эщ jo
Jfpn^g oxSoxoqo/ted oxáoSBpaj э щ uo в^ва :р^20эл jnezop эхпчовшХэцбэЭт?! jap их
sq.t(oxj:jaqun вар StanjaxBxujapoflï Jap ^хэ^чохх^ри îbrzoh
*дх
ma^BjÎB-BX0040S p9q.BjS9q.ui aqq. jo вэх^Т-ХТПЛ-Ь'вос! эщ oq. S u x m j o j u o o '.^гвЭипн ut эЭрэхмоин
jo хэлэ1 эцч- SuxjnsBavi J° uia^s^g JBxnoxq. jb¿[ :zbojo Jopuièg ujB^ufi их шпхрпр.вхпчовцоон pun 4Чот\ь;гэ:|/ипхпцоБХэ:14Хщ иэцовхмг иэЭипцэхгэд tuo^GoPy jCSjoád 1
'ix
uaz^XBaq ujaxïï40g r иэр йол uaxnqosjaqo P"n -punjQ-иэр их J9.J4a i axp BBXuq.uu33i Jap Sunj^jdjaq/} эчовхЭохочо^в^ :o3|zoaA jaBzof
jaaJBO u a s o q o Jxa4q. 4q.xM uoxrjBoxjxq.uapx рив sa^enpejS Эипод :х.£ЭхолЭвл sBjpuy
• • иэ9иш:цв jjg иэцовxSoSBpBd иэ^вЭхч-Цохм axp ptm ujbSua их Pumjaxzjg pun Эипрхтй эЭх^вдгивЭ Jap иэииод эхд :bbzoh влд aXBjSaqux ви^вшпц иохп-BuiJoj q.a ^jb,»! :/bmbzbjb/л/ :jbuFom buoji B
ÜUB
/8961 0Z-9Z ' / P 3 / O^uojoi enbx2o§Bpad ai}0Jat{09J вх J n s sqjadxa,p u o x u u a j BX Jnod XT^ABjq. эр q.usumoo(i/ e n b x 9 o 9 B p a d a ^ o j a q o a j эр aunuBjSojd un,p uóxq.BoxxddB t x Jnod'aq.xs JaAxun• -q.uauiaujno9 uxnq.Bjadooo эр saxnuijoj saa :ио^воЭу jÍ2j0A3
UBqBAx?^zso *д вхоз^ -вх воиехяцв zb BCuiBJSojd sobbzbSbxs'вв^хшвгв^хпв -PBJ'B ВЭ'-^ХПВ В 'uioXBSoj-ÁxnB'CBj угвоиег J9upxaA'¿(I XBmaxqojd xuBq. jazspoui 31BUB!}.bxb9bzxa XBXjqauioxoozs Ээвх^хэшэгв v :воСвт; ojna'jg ВЧ.ВХВ2Б2ХЛ H9uxadaíi
-.íuauizsa ^э:чэииэ.£§ у : jauiaxa 'хЭввипм*
381
jo^o uóq.soSy jq
'fcx
183 1
D r . É v a R ó z s a : F r e i z e i t in der T a g e s h e i m s c h u l e D r . J e n ő G e r g e l y : M o r a l i s c h e U r t e i l e v o n in der P u b e r t ä t Hörgeschädigten Schülern Dr.András.Zakar: Motive und Gestalltungsfaktoren B e r u f s w a h l in der P u b e r t ä t s z e i t
der
M . R a d t k e - D r . G . H a h n : M e t h o d o l o g i s c h e und I d e o l o g i s c h - T h e o r e t i s c h e G r u n d p o s i t i o n e n einer n e u e n M e t h o d e zur Ermittlung- w e s s e n t l i c h e r E r z i e h u n g s - e r g e b n i s s e 19.. D r . G y ö r g y Á g o s t o n : The 3 t r u c t u r e of e d u c a t i o n a l r e s e a r c h and i t s c o o r d i n a t i o n Dr.Irnre Csifzár: E x p e r i m e n t á l c a t h i n g a u p p r o c e s s i n fac.ultative s u b j e c t g r o u p s e c o n d a r y e d u c a t i o n Dr.Keményné, Erzsébet Gyimes: Uber Zusammenhange zwischen den i n t e r p e r s o n e l l e n B e z i e h u n g e n der W e r t o r i e n t a tion der P e r s ö n l i c h k e i t Dr.József Nagy: Themakonpensations
Unterricht
20. Dr.Máderné Kiss Márta: A Pedagógiai Tanszék oktatóinak szakirodalmi publikációi. Bibliográfia /1958-1978/ Á g o s t o n G y ö r g y : Kísérleti- terv a g i m n á z i u m i és s z a k k ö z é p i s k o l a i k é p z é s á t a l a k í t á s á r a e g y s é g e s k ö z é p i s k o l a i .'. képzés differenciált ágazataivá Nagy József: Kvantitatív pedagógiai értékelés . 2 1 . D r . D u r ó Lajos': A s z e m é l y k ö z i v i s z o n y o k f e j l ő d é s e a g i m n á zium e l s ő o s z t á l y á b a n . Dr.Gergely Jenő: A tantárgycsoport választásának entációs tényezői a gimnáziumi fakultativ kísérletben
.
értékoriképzési
Dr.Veczkó József:.Serdülőkorú tanulók tantárgykedveltségének p e d a g ó g i a i , p s z i c h o l ó g i a i v i z s g á l a t a Dr.Zakar András: Az első-osztályos középiskolai tanulók pál y a v á l a s z t á s i s z á n d é k á n a k é r t é k o r i e n t á c i ó s tényezői" 22. Dr.Ágoston György: A munkára nevelés Dr.Gergely Jenő: Gimnazisták értékorientációinak ta a z é l e t p á l y a v o n z ó i n d í t é k a i a l a p j á n Dr.Kunsági Elemér: 17-18 éves tanulók hazafias p e i és m u n k a i d e á l j a i
vizsgála-
eszményké-
D r . N a g y J ó z s e f : A tudás l é t e z é s i m ó d j a i . M e g j e l e n é s i f o r ' m á i és f u n k c i ó i Dr.Zakar András: A pályaválasztási értékorientáció pszichológiai vizsgálata harmadik osztályos középiskqlai tanulók k ö r é b e n 2 3 . Dr.Ágoston György: Nevelés a tanórán kivül
184
D r . G e r g e l y J e n ő : A z é r d e k l ő d é s s z e r e p e a p e d a g ó g i a i és i pszichológiai elméletekben Dr.Kékes Szabó Mihály: Középiskolai tanulók közösségi vékenységének vizsgálata
te-
Dr.Zakar András: Az érettségiző fiatalok pályaválasztási ident.i f i k á c i ó j á n a k p s z i c h o l ó g i a i v i z s g á l a t a D r . Á g o s t o n György-dr.N'agy J ó z s e f : T á j é k o z t a t ó j e l e n t é s e k a JATE Pedagógiai Tanszékén az elmúlt tervidőszakban /1977-80/ a 6-os kutatási főirány keretében végzett kutatásokról Dr.Duró Lajos-dr.Gergely Jenő-dr.Zakar András-dr.Veczkó József: Tájékoztató jelentések a JATE Pszichológiai T a n s z é k é n a z ^ e l m u l t t e r v i d ő s z a k b a n / 1 9 7 7 - 8 0 / a 6 - o s k u t a t á s i f ő i r á n y k e r e t é b e n végfcetj; k u t a t á sokról 24. Duró Lajos: Az értékorientáció pszichológiai
vizsgálata
2 5 . Á g o s t o n G y ö r g y : Az i s k o l a k í s é r l e t e k e g y e s k u t a t á s s z e r v e zési és kutatásmódszertani, k é r d é s e i K o m l Ó 3 s y Á k o s : Az. e g y s é g e s a l a p ú k ö z é p i s k o l a m o d e l l j e J a z i m i c z k y n é T a n á c s E r z s é b e t : Az o r i e n t á c i ó s z e r e p e az • egységes alapú középiskolai képzésben L a s z l a v i k É v a : Az i d e g e n n y e l v i k é p z é s h e l y z e t e a k í s é r l e t i e g y s é g e s alapú k é p z é s b e n Nagy József: A műveleti képességek
rendszere
C s a p ó B e n ő : A k o m b i n a t í v képesség b o n y o l u l t r e n d s z e r k é n t való leírásának stratégiája Hunya Péterné: Többváltozós matematikai statisztikai módszerek a pedagógiai kutatásban Kékes Szabó Mihály: Csongrád megyei középiskolák KISZ munkájának időszerű kérdései K u n s á g i E l e m é r : 1 7 - 1 8 éves f i a t a l o k e s z m é n y k i v á l a s z t á s á nak f o r r á s a i Duró Lajos: Középiskolai tanulók értékorientációjának s t r u k t u r á l i s és d i n a m i k a i j e l l e m z ő i . V e c z k ó J ó z s e f : A t a n u l ó k i s k o l a i v i s z o n y á n a k a l a k u l á s a egy longitudinális vizsgálat tükrében Gergely Jenő: Középiskolai tanulók életfelfogásának o r i e n t á c i ó s tényezői"
érték-
Keczor Tamás: Középiskolai osztályközösségek pszichiku szerkezetének összhasonlitó vizsgálatára fakultativ rendszerű oktatási kisérlet u t á n Zakar András: A pályakép vizsgálata középiskolai körében
tanülók
S e b ő n é , S zenes M a r t a : A d a t o k a k ö z é p i s k o l á s o k b a r á t i csolatainak többszempontú elemzéséhez
kap-
185
2 b . Á g o s t o n G y ö r g y : Az o s z t r á k i s k o l a ü g y /1962-1972/ '
alakulása
Hunya Péterné: Minimális elemszámú ekvivalens kiválasztása
tesztek
K é k e s S z a b ó M i h á l y : K ö z ö s s é g i n e v e l é s ü n k néhány i d ő s z e r ű kérdésének történeti előzményei G e r g e l y J e n ő : A f o g l a l k o z á s s a l k a p c s o l a t o s érté.korientá" ció m é r é s é n e k m ó d s z e r t a n i p r o b l é m á i Keményné Gyimes Erzsébet: Az óvodai, idegennyelvi nevelés szociálpszichológiai vonatkozásai Veczkó József: A tanulók iskolához való viszonyának pedagógiai pszichológiai kérdései 2 7 . C s a p ó B e n ő : A n o m i n a t i v k é p e s s é g f e j l ő d é s é t -befolyásoló tényezők C s i r i k n é C z a c h e s z E r z s é b e t : A l o g i k a i m ü v e l e t e k ég a k o g n i t i v f e j l ő d é s k a p c s o l a t a n a p j a i n k néhány f e j l ő déslélektani kutatásában H u n y a P é t e r n é : I n t e r a k t i v t e s z t e l es f e l a d a t r e n d s g g r e k m i — , nimalizálása AID módszerrel K é k e s Szabó M i h á l y : • K ö z ö s s é g i n e v e l é s ü n k n é h á n y i d ő s z e r ű kérdésének történeti előzményei 'Komlóssy Á k o s : A m u n k á r a n e v e l é s n é h á n y kérdése
neveiéaolméleti k•
,Koncz J á n o s : M ű v e l ő d é s p o l i t i k á n k n é h á n y
kérdene
D u r ó L a j o s - G e r g e l y J e n ő : Ó v o d á s o k és k o r r e k o i ó s b a járó g y e r m e k e k k o g n i t i v f e j l ő d é s e
osztály-
Gergely Jenő: G . W . Allport-P.E. Vernon-G.Lindzey; Értékbeállitódás teszt alkalmazásának tapasztalatai V e c z k ó J ó z s e f : A g y e r m e k v é d e l e m ' s z e r v e z e t i és t a r t a l m i reformja Zakar András: A pályával v a l ó azonosulás vizsgálata pedagógusnak készülő gimnáziumi tanulók körében Zakar András - Helembai Kornélia: A szakmunkástanulók érdeklődésstrukturájának vizsgálata
186
K é s z ü l t : a S z e g e d i M a g a s - és M é l y é p i t ő i p a r i Vállalat Sokszorosító Üzemében Felelős vezető: Mázán Jánosné
