ACTA UNIVERSITATIS SZEGEDIENSIS DE ATTILA JÓZSEF NOMINATAE ACTA JURIDICA ET POLITICA Tomus XV. Fasciculus 7.
JAM
¿^
VERES JÓZSEF
SZEGED 1968
ACTA UNVERSITATIS SZEGEDIENSIS DE ATTILA JÓZSEF NOMINATAE ACTA JURIDICA ET POLITICA Tomus XV. Fasciculus 7.
VERES JÓZSEF
A termelőszövetkezeti tagok munkaügyi jellegű jogvitái
SZEGED 1968
Redigunt G Y Ö R G Y A N T A L F F Y , Ö D Ö N B O T H , A N T A L FONYO, I S T V Á N K O V Á C S , JÁNOS MARTONYI, KÁROLY NAGY, ELEMÉR PÖLAY . Facultas
Scientiarum
Politicarum de Attila
Edit et Juridicarum Universitatis József nominatae
Szegediensis
Nota Acta
Jur.
et Pol.
Szeged
Szerkeszti A N T A L F F Y GYÖRGY, B O T H ÖDÖN, FONYÖ' A N T A L , K O V Á C S I S T V Á N , MARTONYI JÁNOS, NAGY KÁROLY, PÓLAY ELEMÉR Kiadja A Szegedi
József
Attila
Tudományegyetem Állam(Szeged, L e n i n k r t . 54.)
Kiadványunk rövidítése Acta Jur. et Pol. Szeged
és Jogtudományi
Kara
1. A t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t i t a g s á g i j o g v i t a s a j á t o s s á g a i \
A termelőszövetkezeti jogvitákkal foglalkozó szakirodalom a termelőszövetkezeti Tvr. hatályba lépése után bontakozott ki. A termelőszövetkezeti, ezen belül különösen a tagsági jogviták elméleti és gyakorlati kérdéseivel több jelentős értékű tanulmány foglalkozott. 1 A jogviák problematikáját tárgyaló szerzők szinte kizárólag a jogvitákat elbíráló szervek (fórumok) hatásköre szerint végezték el a szükséges és legkézenfekvőbb csoportosításokat. 2 , Első kérdésként annak tisztázása kínálkozik, vajon a termelőszövetkezeti jogvita fogalmának, természetének, sajátosságainak, osztályozásának csak az utóbbi időben történő kidolgozására irányuló kísérletek milyen okokra vezethetők vissza. A kérdésre — úgy gondoljuk — könnyű választ adni. A Tvr. megjelentését követően az egységes gyakorlat megteremtése érdekében a legalapvetőbb cél a termelőszövetkezeti jogviták eljárási problémáinak rendezése volt. Évek teltek el míg a szövetkezetek, de a külső vitafórumok is, valóban a Tvr. rendelkezései alapján és szellemében alakították ki a jogviák helyes elintézésének rendjét és módját. A termelőszövetkezeti jogviták tartalmi differenciá1 Szép G y ö f g y : Termelőszövetkezeti tag -.kártérítési felelősségének a jogalkotásb a n v á r h a t ó egye's^érdései. M a g y a r Jog 1959. >2. sz. 368—374. o. Bacsó J e n ő : A t e r melőszövetkezetek jogvitáinak eldöntése. M a g y a r Jog 1960. 4. sz. 126—131. o. Medve Zsigmond: A mezőgazdasági termelőszövetkezeti jogviták, intézéséről. Á l l a m és Igazgatás 1960. 6. sz. 431—438. o. Németi László: A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsági viszonyból eredő jogviták. J o g t u d o m á n y i Közlöny 1961. 5. sz. .249—258. o. Nagy László: Mezőgazdasági termelőszövetkezeti jog. (Egyetemi jegyzet.) 1962. Vida I s t v á n : Vitaülés a termelőszövetkezeti tagsági viszonyból eredő p e r e k h a t á s k ö r i k é r déseiről. M a g y a r Jog 1962. 1. sz. 42—43. o. Kovács Mihály: A termelőszövetkezeti tagsági viszonyból származó p e r e k h a t á s k ö r i kérdéseihez. Magyar Jog 1962. 4. sz. 169—174. o. Seres I m r e : Hozzászólás .a termelőszövetkezeti tagsági viszonyból szárm a z ó p e r e k h a t á s k ö r i kérdéseihez. M a g y a r Jog 1962. 5. sz. 222—224. o. Nagy László: A termelőszövetkezeti felelősségi viszonyok n é h á n y elhatárolási p r o b l é m á j a . J o g t u d o m á n y i Közlöny 1963. 2. sz. 79—90. o. M o l n á r I m r e : A termelőszövetkezeti tagok fegyelmi felelőssége. Közgazdasági és Jogi K ö n y v k i a d ó Budapest 1963. O r b á n S á n dor: A termelőszövetkezeti tagsági jogviszonyból eredő jogviták. J o g t u d o m á n y i Közlöny 1964. 2. sz. 89—94. o. Zétányi J á n o s : A termelőszövetkezeti tagsági viszony néh á n y kérdése. M a g y a r Jog 1964. 4. sz. 175—182. o. K e r é k L a j o s : A termelőszövetkezeti kártérítési jog jogorvoslati rendszere. Á l l á m és Igazgatás 1965. 1. sz. 41—46. o. G y a r m a t i S á n d o r : A termelőszövetkezeti tagsági viszony megszüntetéséből származó f ö l d h a s z n á l a t i jogviták. M a g y a r Jog 1965. 8. sz. 365—370. o. Németi László: T e r m e l ő szövetkezeti tagsági vitás ügyek a g y a k o r l a t b a n . Közgazdasági és Jogi K ö n y v k i a d ó B u d a p e s t 1965. Mezőgazdasági Jog Tankönyvkiadó, Bp. 1966. XVI. fejezet. (Dr. Nagy László: A termelőszövetkezeti jogvita) 445—452. o. Németi László: A tagsági jogv i t á k f ó r u m r e n d s z e r e a termelőszövetkezeti jogban. J o g t u d o m á n y i Közlöny 1966. 11. sz. 585—592. o. 2 Rövid időn belül köztudottá vált, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti t a g o k n a k tagsági jogviszonyból eredő .jogvitái elsőfokon a szövetkezet vezetősége, közgyűlése (küldöttgyűlése), kivételesen az illetékes járásbíróság; m á s o d f o k o n a közgyűlés (küldöttgyűlés), az illetékes járási t a n á c s v é g r e h a j t ó bizottsága, a bíróság h a t á s k ö r é b e tartoznak. *
3
lódását — nézetünk szerint — sokáig akadályozta az a szemlélet is. amely szerint a jogviták tartalma, még pontosabban kifejezve, a jogviták belső természete szerinti csoportosításnál jelentkező variációk a vitafórumok és eljárási szabályok felesleges ismétléséhez vezetnek; a jogvita súlyát kifejező vitafórum az elsődlegesen meghatározó tényező stb. Ezek a kifogások elsősorban didaktikai nézőpontból voltak elfogadhatók. Vitatható azonban, hogy az ilyen, főleg praktikusnak mondható szemlélet nem jelentett e hátrányt a tagsági jogviták tartalmi elemzésénél, hiszen az érdeklődők figyelmét elsősorban a szervezeti, eljárási kérdésekre irányította. Nézetünk szerint semmi esetre sem, de ú j követelményként jelentkezett a ermelőszövetkezeti jogviták tartalmi csoportosítása, összefoglalása is. Ezen a területen jelentős lépés a TszT. és végrehajtási rendeleteinek vitás ügyekre vonatkozó szabályai. Mielőtt a termelőszövetkezeti jogviták, de különösen a termelőszövetkezeti munkaügyi jellegű jogviták elemzésével részletesebben foglalkoznánk, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti jog szempontjából három kérdéscsoporttal kapcsolatosan állást kell foglalnunk, nevezetesen: a) a termelőszövetkezeti jogvita körének megállapításával; b) a termelőszövetkezeten belüli tagsági vita és jogvita közötti különbség kimutatásával, c) egyedi és a kollektív termelőszövetkezeti tagsági jogvita természetével. a) A mezőgazdasági jog keretében tárgyalt jogvitákat nem lehet egyetlen egységben tárgyalni. Bacsó a termelőszövetkezetek vonatkozásában számbaj öhető jogvitákat négy csoportra bontja. Ezek közül első helyen említi a termelőszövetkezet és tagja közötti jogvitákat, amelyeket ismét két részre oszt: tagsági viszonyból és nem tagsági viszonyból származókra. 3 A termelőszövetkezeti jogviták ilyen csoportosítását alapjában helyesnek kell minősítenünk. Megjegyezzük azonban, a tagsági jogviták kifejezéssel összefoglalt csoport köre szűknek bizonyul, mivel a jogviták kereíe nemcsak a tagsági jogviszony, hanem az adott jogág is lehet. Tehát egyéb, termelőszövetkezeti jog által szabályozott jogviszony alapján is jöhet létre jogvita. Gondolunk itt pl. a termelőszövetkezeti jog szabáyozási szférájába tartozó társadalombiztosítási jogviszonyból, vagy a felszámolási eljáráson belüli követelések érvényesítéséből eredő jogvitákra. Pontosabban fogalmazva, a szövetkezet és tagja közötti jogviták három részre oszthatók: a termelőszövetkezeti tagsági jogviszonyból adódókra, a termelőszövetkezeti jog által szabályozott jogviszonyokból származókra; más jogágba (pl. polgári jogba, államigazgatási jogba stb.) illeszkedő jogviszonyok alapján keletkezőkre. Miután a szövetkezet és tagjai közötti jogviták elsődlegesen -a. tagsági jogviszony alapján — és ezt kell hangsúlyoznunk — jönnek létre, továbbra is a tagsági jogvita kifejezést használjuk. Tesszük ezt annál is inkább, mert a TSZT. kifejezetten a tagsági viták kifejezést használja és ez3
Bacsó J e n ő felosztása szerint a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t t e l összefüggő j o g v i t á k : a) a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t és t a g j a közötti j o g v i t á k , a m e l y e k l e h e t n e k : aa) tagsági viszonyból származó, bb) n e m tagsági viszonyból s z á r m a z ó jogviták, b) a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k e g y m á s közötti jogvitái, c) a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t és m á s szocialista szervezet (nem t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t ) közötti jogviták, d) a termelőszövetkezet és n e m szocialista szervezet közötti j o g v i t á k ( a m e n y n y i b e n n e m t a r t o z n a k az a) p o n t alá). Meg k e l l jegyeznünk, hogy a szerző f i g y e l m e n k í v ü l h a g y o t t egy jelentős v i t a c s o p o r t o t : a m u n k a j o g á l t a l szabályozott m u n k a ü g y i v i á k c s o p o r t j á t . — Bacsó J e n ő : A t e r melőszövetkezeti j o g v i t á k n a k eldöntése. M a g y a r J o g 1960. 4. sz. 127. o.
4
alatt ,,a termelőszövetkezet és tagja között a tagsági viszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos vitát" érti. Tekintettel témakörünkre, érdeklődésünk középpontjába csakis a termelőszövetkezeti jogviták első csoportjának általunk szűkebb értelemben vett része kerülhet. Ezért, amikor termelőszövetkezeti jogvitákat említünk, alattuk kizárólag a termelőszövetkezet és tagja közötti tagsági, jogvitákat értjük. b) A TSZT. meghatározza mind a mezőgazdasági termelőszövetkezet, mind a tagok alapvető jogait és kötelezettségeit. A jogszabályok és az egyes alapszabályok által megállapított jogok és kötelezettségek szabálysértő gyakorlása, ill. a kötelezettségek megszegése veszélyezteti a termelőszövetkezet és á tagok érdekeinek összhangját. Ha a tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségeket akár a termelőszövetkezet, akár a tag sérti meg, bekövetkezik a tartalmi egyensúly megbomlása, amely az érdekek összhangjának megzavarásán túl az egyensúly visszaállítása végett történő és másutt hasznosítható munkát vesz igénybe. A tagsági jogviszony tartalmi egyensúlyának helyreállítását hatékonyan segíti elő a keletkező tagsági jogviták gyors, alapos és megnyugtató módon való elintézése. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében rendelkezésein keresztül komoly erőfeszítést tükröz a TSZT. A termelőszövetkezeti jogi szakirodalomban a termelőszövetkezeti jogvita fogalmára vonatkozóan szűkebb és tágabb megfogalmazás ismeretes. Az egyik szerint a termelőszövetkezeti jogvita kategóriájába tartoznak mindazok a jogviták, amelyek a tag és a termelőszövetkezet között a tagsági viszonyból eredő valamely kötelezettség megsértéséből erednek. 4 A másik meghatározás már nem utal kötelezettségszegésre. E szerint termelőszövetkezeti jogvita a tag és a termelőszövekezet között a szövetkezeti élet egya§ kérdéseiben támadt jogi természetű nézetelérések,' illetőleg a tagsági jogvita körébe a szövetkezet és tagja közötti tagsági viszonyból eredő viták tartoznak. 5 Ha e fogalommeghatározást összevetjük a munkajogban szabályozott mhnkaügyi vita fogalommeghatározásával, vagyis azzal, hogy munkaügyi vitának kell tekintenünk minden olyan jogvitát, amely a dolgozó és a vállalat között a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben merül fel, láthatjuk, hogy lényeges formai különbség a kettő között nincs. 6 Tartalmi különbséget a tagsági és a munkaviszony közötti differencia adja meg. Meg kell jegyeznünk, nagyon szerencsésnek tartjuk a „jogi természetű nézeteltérés" kifejezést, mivel nem kétséges, hogy az alanyi jog és kötelezettség megsértése mellett egyéb, a jog területén rendezendő nézeteltérés (pl. vélt sérelem) is tárgya lehet mind a munkajogi, mind a termelőszövetkezeti jogvitának. A termelőszövetkezeti jog is egyéni jogvitákat szabályoz zömében, vagyis olyan konkrét, a tagsági jogviszony alanyához kapcsolódó vitákat, amelyeknek alapja a jogszabályokban, alapszabályban, közgyűlési, sőt egyes esetekben vezetőségi határozatokban, üzemi vezetői döntésekben megfogalmazott alanyi jogosultságok és kötelezettségek, ugyanakkor a termelőszövetkezeti jogban is — 4 N a g y László: Mezőgazdasági termelőszövetkezeti jog. T a n k ö n y v k i a d ó B u d a p e s t 1962. 89. o. Mezőgazdasági Jog. T a n k ö n y v k i a d ó B u d a p e s t , 1966. X V I . f e j e z e t . A termelőszövetkezeti jogvita. 445. o. 5 N é m e t i László: T e r m e l ő s z ö v e t k e z e t i tagsági v i t á s ügyek a g y a k o r l a t b a n . K ö z gazdasági és Jogi K ö n y v k i a d ó B u d a p e s t 1965. 20. o. 6 A M u n k a T ö r v é n y k ö n y v e 63. § (1) bekezdése t a r t a l m a z z a a m u n k a ü g y i j o g vita fogalommeghatározását.
5
éppúgy mint a munkajogban — előbb-utóbb vizsgálni kell a tagsági jogviták körének terjedelmét is. Már most, részletesebb vizsgálatokat megelőzően, csak a szembetűnő jelenségekre támaszkodva arra az álláspontra lehet helyezkedni, hogy a termelőszövetkezeti jog területén sem esik egybe a tagsági jogviszonnyal kapcsolatos termelőszövetkezeti vita és a tagsági jogvita köré. Másszóval a termelőszövetkezeti sajátosságoknak megfelelően a termelőszövetkezeti jog keretében is foglalkozni kell a szövetkezeten belüli vita és jogvita közötti különbségekkel. A termelőszövetkezeten belüli vita, még akkor is, ha csak a tagsági viszony keretében szemléljük, lényeges eltéréseket mutat a tagsági jogvitához viszonyítva. A termelőszövetkezet, mint a tagok kollektívája és mint gazdasági egység feladatokat lát el a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés, árutermelés, szükségletek fokozottabb kielégítése, valamint a parasztság gazdasági és kulturális színvonalának emelése érdekében. E célok megvalósítása során a permanens fejlődés igénye egy kollektíván belül is vitát eredményezhet olyan vonatkozásban, hogy melyek azok a legmegfelelőbb intézkedési — és cselekvési módok — legyenek azok akár szervező, akár gazdasági jellegűek — amelyek a kitűzött feladatokat leghatékonyabban szolgálják. Az így keletkező viták egyrészt a termelőszövetkezet egészséges gazdasági és szervező tevékenységét elősegítő eredményes viták, amelyekben fellelhető, alapvetően ellentétes érdeknek nem minősülő, a fejlődést elősegítő nézetbeli eltérések feloldódnak a vezetőség, közgyűlés többsége által elfogadott, már egységes elvi álláspontot képviselő vezetőségi, közgyűlési határozatokban, másrészt a megfelelőbb vagy részletesebb jogszabályi, alapszabályi rendezést igénylő és vitát eredményező kollektív érdekek ugyan vita formájában, de az elavult, ^j?égi és a fejlődést biztosító ú j nézetek küzdelmeként jelentkeznek. A termelőszövetkezetek belső irányításának, vezetésének, igazgatásának, üzemszervezésének differenciálódása szemünk előtt zajlik. Mindezek elemzése csakis a szövetkezeti élet aspektusából, de a tagsági jogvita alapjának tekintendő szövetkezeti tagsági jogviszony területétől különválasztva történhet, annál is inkább, mivel a termelőszövetkezeten belüli gazdasági vezetéssel, irányítással, stb. kapcsolatos viták és a tagsági jogviták különválasztását e területék határozott körvonalazása nélkül megoldani nem lehet. Tovább bonyolódik azonban a kérdés, mivel a termelőszövetkezetek belső irányítása, szervezése, igazgatása, vezetése és ismét két területre oszlik. Mindezek ugyanis egyrészről a termelőszövetkezet mint személyi egyesülés, tömegszervezet, vagy ahogy Erdei Ferenc akadémikus kiemeli: a szövetkezeti társaság; másrészről a termelőszövetkezeti vállalat oldaláról történnek. Ezekben a vitákban az egész kollektíva (küldöttgyűlés, közgyűlés), a kollektíva egy része (részközgyűlés, vezetőség, bizottságok) vagy egyedi szervek vesznek részt. A kialakulási sorrendet tekintve a viták a határozatok meghozatala előtt s után jöhetnek létre. Az előbbiekről már szóltunk, hangsúlyozva azt, hogy a viták eredménye a többségi álláspontot képviselő határozatokban, állásfoglalásokban realizálódik. Az utóbbiak létrejöttének előfeltétele két irányú lehet: a vitatott h a t á r o l t jogszabályi, alapszabályi, közgyűlési rendelkezést sérthet, illetőleg kellő körültekintést nélkülözve, a reális körülményeket szem elől tévesztve, stb. születhetik meg. Termelőszövetkezeteink széleskörű önállósága következtében a szövetkezeteknek mint egységes kollektíváknak elgondolásaival, határozataival, azok 6
végrehajtásával, ellenőrzésével, az esetleges felelősségre vonásokkal stb. kapcsolatos és vitákat eredményező tevékenységei rendezését az objektív f e j lődés sürgeti.. Ennek érdekében csak jelezni kívántuk a termelőszövetkezetekben ténylegesen meglévő, de kellően nem tisztázott és rendezett vitacsoportot, a kollektív vezetés döntéseit megelőző kollektív viták csoportját, amelynek nagy szerepe lehet á termelőszövetkezeti tagsági jogviták létrejöttében, ugyanakkor azoktól mégis mind tartalmát, mind eljárási szabályozását tekintve teljesen különálló. A jelzett vitacsoporttal nem a termelőszövetkezeten belüli vita és jogvita közötti különbséget kívántuk illusztrálni, hanem bevezetőként csak rá akartunk mutatni arra, hogy a temelőszövetkezeti jogban most válik külön a szövetkezet belső irányításának (vezetésének, igazgatásának, szervezésének) jogszabályi, alapszabályi matériája a tag és a szövetkezet közötti egyedi kapcsolat jogszabályi, alapszabályi anyagától. Itt kell szólnunk arról is, hogy a Tvr. igazgatási vitákról is tett említést és azokat elsőfokon a vezetőség hatáskörébe utalta. Korábban, főleg a termelőszövetkezeti Tvr. módosításával foglalkozó első tervezet által javasolt megoldásokat tanulmányozva, olyan nézet kibontakozását figyelhettük meg, amely szerint a termelőszövetkezet belső igazgatása a szövetkezet és tagjának tagsági jogviszonyból eredő valamennyi kapcsolatára utal. 7 Ezek szerint nem szükséges tehát a • tagsági jogviszony egyes területeit felemlíteni, elegendő a belső igazgatás körében keletkező vitákat szabályozni. Nézetünk szerint — már az elmondottak alapján is — a belső igazgatási vita fogalma a tagsági jogvita fogalmához viszonyítva részben tágabb, részben szűkebb. Tagsági jogvita körében csak azok a^Jselső igazgatási jogviták-^artozhatnak, amelyek a szövetkezet testületi vagy' egyedi szervei és konkrét személyek (tagok) között jönnek létre, s amelyek megjelenési formájukat illetően mindig egyediek. Amenynyiben a belső igazgatási vita körét illetően bővebb lenne, akkor az vagy általunk csak érintett vitacsoportba, vagy a később tárgyalandó kollektívák vitája körébe tartozna attól függően, hogy a tagsági vita kritériumai milyen mértékben valósulnak meg a vizsgált vitával összefüggésben. Ezt az érvelést támasztja alá a TszR. is, amikor eljárási szempontból különálló vitacsoportként tünteti fel a termelőszövetkezet belső igazgatási körébe tartozó ügyekkel kapcsolatos jogvitákat. Helyes tehát az az álláspont, hogy az ún. belső igazgatási jogviták csoportja a tagsági jogviták kategóriáján belül helyezkedhet el. Annak az eljárási szabálynak a kimondása pedig, amely szerint a belső igazgatás hatáskörébe tartozó ügyekből származó jogviták fellebbezési fóruma a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály, a termelőszövetkezeti belső igazgatás és az állami felügyelet részeként jelentkező termelőszövetkezeti igazgatás szoros és ésszerű összefüggésének szükségességét bizonyítja. 8 Mindezek előrebocsátása után közelebbről kell megvizsgálnunk a termelőszövetkezeti tagsági vita és jogvita közötti különbségeket. A termelőszövetkezeti vita és jogvita, vagy másképpen kifejezve érdekvita és jogvita között látszólag nem lehet különbséget tenni. Ennek felszínen jelentkező cka a termelőszövetkezet belső életének valamennyi területén érvényesülő szövetkezeti 7
T e r m e l ő s z ö v e t k e z e t i T ö r v é n y t e r v e z e t e 101. §. (Sokszorosított anyag.) 132. o. A TszR. 139. §. (2) b e k e z d é s e s z e r i n t : „A j á r á s i m e z ő g a z d a s á g i és é l e l m e z é s ügyi osztályhoz az elsőfokú f e g y e l m i és a z ellen a h a t á r o z a t ellen l e h e t fellebbezni, a m e l y e t a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t belső igazgatása k ö r é b e t a r t o z ó ü g y b e n h o z t a k . " 8
7
demokratizmus, még közelebbről, a szövetkezeti tagnak az a joga, amely szerint a tagsági jogviszonyával kapcsolatos bármely kérdést, vitát a termelőszövetkezet vezetősége, közgyűlése elé vihet. A termelőszövetkezet testületi szerveinek kötelességük a vitát jogszabályi, alapszabályi rendelkezések szerint elintézni, az alapos és jogos követeléseknek helyt adni, a tagsági jogviszony egyensúlyát helyreállítani. Amíg tehát a munkajog tudománya alanyi jogosultság hiányában mint szükséges rosszat elismeri az érdekvitáknak — b á r szűk körben való — létezését, addig a termelőszövetkezeti jog a kollektíva vitafórumainak megteremtésével — úgy tűnik — teljes mértékben kiküszöbölte azokat. 9 Annak ellenére, hogy a tagsági jogviszonnyal kapcsolatos bármilyen természetű vita fórumot talál a termelőszövetkezet szervezeti keretén belül, mégsem lehet fetisizálni a szövetkezeten belüli vitafórumokat akkor, amikor t e r melőszövetkezeteink csak lépésről-lépésre dolgozzák ki a tagsági jogviszony alanyi jogosultságait és kötelezettségeit. Ez azt jelenti, tehát, hogy a vitafórumok biztosítása és szabályos működtetése nem homályosíthatja el a t e r melőszövetkezeten belüli és a tagsági jogviszonnyal összefüggő viták, valamint jogviták közötti lényeges tartalmi különbségeket. Attól eltekintve, hogy a Tvr. hol vitáról, hol jogvitáról tett említést, hogy a TszT. általában a tagsági vitát szabályozza, a kérdés eldöntése nem a szemantika tudományának felhasználásával, hanem a termelőszövetkezeten belüli viták természetének vizsgálatával, sajátosságaik meghatározásával történhet,, különös tekintettel a viták és jogviták közötti jogi értelemben vett lényegbevágó eltérésekre. A termelőszövetkezeti tag valóban a szövetkezet testületi szervei elé viheti a tagsági viszonyával összefüggő összes problémáit, s a szövetkezeti testületi szervek kötel
8
tíva egyes tagjai és a kollektíva közötti vitában éppúgy, mint ugyanezen alanyok közötti jogvitában is fellelhetők, s mind a csak etimológiai értelemben vett vitáknak, mind a jogvitáknak a tagsági viszony egyensúlyának megtartása, a keletkező érdekellentétek megszüntetése az elsődleges céljuk. 10 A tagsági vita tág lehetőségeire visszatérve, illetőleg arra, hogy az alanyi jogosultságok és kötelezettségek meglététől függetlenül is létezik vitalehetőség a szövetkezetben, az is szemünk elé tűnik, hogy sok esetben az ilyen, kollektíván belül megtett s vita formájában megjelenő észrevételek, javaslatok fektetik le a későbbi jogviták alapját. Ugyanis pl. ha nincs is a vitát provokáló termelőszövetkezeti tagnak alanyi joga valamilyen jogosultságra vonat.kozóaía, de vita során a termelőszövetkezet közgyűlése vagy vezetősége hozhat olyan határozatot, amelyben általában meghatározza a termelőszövetkezeti tagoknak járó juttatás, kedvezmény, stb. mértékét, feltételeit, módját. A közgyűlési, vezetőségi határozatban megfogalmazott alanyi jogosultság tehát egyrészről egy, a kollektíván belül keletkezett vita formájában (csak a formát hangsúlyozzuk) bontakozott ki, másrészről a már jogerős határozat a megállapított juttatás, kedvezmény, stb. igényére nézve a továbbiakban — éppen az alanyi jogosultságnak és kötelezettségnek előzetes vitában történő kidolgozása következtében — biztosítja az egyedi jogviták lehetőségét. A tagsági jogvita sajátosságainak felismerése területén így egy lépést tehetünk előre. Leszögezhetjük: ahhoz, hogy a tagsági jogviszonnyal való összefüggésben jogvitáról beszélhessünk tagsági, tehát az alapjogviszonyból eredő alanyi jogosultságok és kötelezettségek meglétét kell feltételeznünk, amely egyben bázisát képezi a jogi természetű nézeteltéréseknek. A termelőszövetkezeti tagsági jogvitákról még határozottabban külön kell választanunk a szövetkezeti irányítása során^iétrejövő, az egyes tagok, vagy a tagok egyes csoportja és á termelőszövetkezet mint a kollektíva összessége között keletkező vitáktól, amelyek természetükre, tartalmukra, formájukra, hatásukra tekintettel rendkívül összetettek, s amelyek — már hangsúlyoztuk — csak a szó etimológiai értelmében viták, de valóságban a kollektíva demokratikus működése biztosításának egyik megnyilvánulása. Ugyanakkor kibontakozásában szemlélhetjük a két terület közötti határeltolódásokat, de fejlődésükben láthatjuk azokat a követelményeket is, amelyek ezeket az eltolódásokat eredményezik. A tagsági jogviszony keretét kitöltő jogosultságok és kötelezettségek bővülése természetszerűleg csökkenti a termelőszövetkezeten belül keletkező egyéni vitákat, de más vonatkozásban a termelőszövetkezeti demokratizmus lényegéhez tartozó egészséges viták szervezeti keretének, alapszabályi biztosítékainak részletezése a termelőszövetkezeti jogra újabb feladatokat ró. A kívánalommal szemben nem soroljuk fel mindazokat a nehézségéket, amelyek főleg az alanyi jogosultságok és kötelezettségek konkrét kidolgozásával kapcsolatosak, csak utalni szeretnénk a munkajog területére, ahol összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között, differenciáltan, az újabb és ú j a b b körülményeknek megfelelően folyt és folyik ma is a szabályozás. A termelőszövet10 I. B. N o v i c k i j : Az é r d e k k ö z ö s s é g e k a S z o v j e t polgári j o g b a n c í m ű k ö n y v é b e n m e g á l l a p í t j a : „ a n n a k a k ö r ü l m é n y n e k a z o n b a n , hogy. a szocialista t á r s a d a l o m b a n n i n c s e n e k k i b é k í t h e t e t l e n ellentétek, n e m s z a b a d olyan é r t e l m e t a d n u n k , hogy t e l j e s e n m e g s z ű n t , hogy f e l t é t l e n ü l k i z á r t a szocialista t á r s a d a l o m b a n m i n d e n e l l e n t é t a z egyén és a közösség, a z egyéni és a t á r s a d a l m i é r d e k között." Jogi és Á l l a m i g a z gatási K ö n y v - és F o l y ó i r a t k i a d ó B u d a p e s t 1953. 6. o.
9
kezeti jog területén keretszabályozással, a továbbiakban pedig javaslat f o r m á j á b a n éppen a termelőszövetkezetek testületi szerveit lehetett, illetőleg lehet mentesíteni a kifejezetten közgazdasági és jogi szakképzettséget igénylő munkától, hiszen a közelmúltban lépten-nyomon tapasztalhattuk, hogy a t e r melőszövetkezetek nagyrésze elegendő támpont híján kénytelen volt a Munka Törvénykönyvének egyes rendelkezéseit,, sok esetben levegőben lógó módon átvenni és alkalmazni. c) A termelőszövetkezeti tagsági viszony alanyai jogosultságainak és kötelezettségeinek különválasztható csoportjai utalnak a tagnak és termelőszövetkezetnek, mint jogviszony-alanyoknak — eljárási szempontból történő — elkülöníthetőségére is. Ha ez így van, akkor kérdés, hogy a tagok egyes, alapszabály által, közgyűlési határozatok ú t j á n stb. létrehozott csoportjai (pl. brigádok, munkacsapatok) kollektív jellegű alanyi jogosultságainak és kötelezettségeinek megsértéséből eredő kollektív jellegű jogviták a termelőszövetkezeti jogviták csoportjában hogyan helyezhetők el, az egyéni és kollektív jogviták egymástól hogyan különíthetők el. A munkajog, a polgári jog, illetőleg a polgári eljárási jog elismeri a kollektív jellegű jogviták létjogosultságát, amíg azonban a munkajog csak közvetett úton, a szakszervezet szerveinek bevonásával — a munkaügyi viták elintézésének rendjéből kivéve — próbálja megoldani azokat, addig a polgári eljárásjog a kollektív jogvitákat a pertásaság kategóriájának felhasználásával szervesen beilleszti eljárási rendjébe. A TszT. egyik megoldási módot sem v á lasztotta. Ennek legfőbb oka a lényegre törő, a termelőszövetkezeti demokrácia érvényesülésének biztosítékrendszerét nyújtó szabályozására való törekvés volt. A TszT. „a tagsági viszonyból eredő jogokkál és kötelezettségekkel kapcsolatos" vitákat, szabályozza s nem rendezi a kollektíván belül kialakuló csoportok (szűkebb kollektívák) és a termelőszövetkezet mint a kollektíva egésze közötti kapcsolatokból eredő esetleges jogvitákat. A termelőszövetkezeten belüli kollektívák alanyi jogosultságai és kötelezettségei mégis könnyen bizonyíthatók. Pl. valamelyik brigád részére a többitől eltérő teljesítménykövetelményeket, sajátos jövedelemelosztási megoldást, munkavédelmi előírásokat stb. dolgoznak ki. Sőt a TszVhr. szerint a tagok egyes csoportjával munkamegállapodást is lehet kötni. (134. § [1] bek.) A termelőszövetkezeti tvr. szabályozása alapján kialakult gyakorlat szerint a kollektív jellegű jogviták elintézése legtöbb helyen ugyanúgy történt, mint az egyéni jogvitáké. A termelőszövetkezetek, de sok helyen az illetékes járási, városi tanácsok végrehajtó bizottságai sem tettek különbséget — szabálytalanul ugyan — a jogviták egyéni vagy kollektív jellege között. Ez a gyakorlat két alapvető okra enged következtetni; a termelőszövetkezeteinkben' — a szövetkezet természetéből következően — nem különül el, de nem is k ü u A M u n k a T ö r v é n y k ö n y v e csak egyéni j o g v i t á k elintézési r e n d j é t s z a b á l y o z z a . W e l t n e r p r o f e s s z o r szerint is a kollektív jellegű j o g v i t á k e l b í r á l á s á r a n e m a l k a l m a s a b í r ó s á g és döntőbizottság. V é l e m é n y e szerint a k o l l e k t í v jellegű jogvita e s e t é n a v á l l a l a t n e m k ö z v e t l e n ü l a z egyes dolgozók egyéni a l a n y i jogait, h a n e m a k o l l e k t í v a k o l l e k t í v jellegű j o g o s u l t s á g a i t s é r t i meg, t e h á t a k o l l e k t í v a , illetve a k o l l e k t í v a t ö r v é n y e s képviselője, a szakszervezeti bizottság r é s z é r e k e l l b i z t o s í t a n i a j o g é r v é n y e sítés lehetőségét. Ez a szakszervezeti szervek r é s z é r ő l f e l h í v á s b a n , igazgató, f e l ü g y e leti szerv m e g k e r e s é s é b e n , hatósági e l j á r á s m e g i n d í t á s á n a k k e z d e m é n y e z é s é b e n n y i l v á n u l meg. W e l t n e r A n d o r : i. m. 261. o. A p e r t á r s a s á g r a v o n a t k o z ó a n 1. a polgári p e r r e n d t a t á s 51—53. §-ait. A p o l g á r i p e r r e n d t a r t á s . Közgazdasági és Jogi K ö n y v k i a d ó B u d a p e s t . 1961. 46—47. o.
10
löníthető el a tagok kollektívája a termelőszövetkezet vezetésétől. Gazdasági és történelmi alap híján nem jött létre sem szövetkezeti, sem országos szinten a tagok — szakszervezethez hasonló — érdekvédelmi szerve. Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács és a megyei termelőszövetkezeti tanácsok az ilyen funkció betöltésére nem voltak alkalmasak. A termelőszövetkezetet mint a tagok kollektíváját nem lehet szembeállítani a „termelőszövetkezettel" mint a tőlük elidegenedett szervezeti és vezetési formával. A szocialista mezőgazdasági termelőszövetkezeti, jogba nem lehet a kollektív jellegű érdekviták elméletének „szocialista" változatát beleerőltetni, vagyis a munka-, személyi-, vagyonegyesülés egységes kollektívájának mint jogalanynak szervezeti keretén belül nincs „ellenfele", mivel a termelőszövetkezeti tagok kollektívája és az önálló jogalanyisággal rendelkező termelőszövetkezet között nem lehet alapvető különbséget tenni. A termelőszövetkezeten belül kialakuló szervezeti csoportok (szűkebb kollektívák) jogvitái viszont még akkor is követelik a gyors és alapos elintézést, ha arról jogszabály kifejezetten nem is rendelkezik. Nem gondoljuk, hogy példák tömegével szükséges bizonyítani a termelőszövetkezeten belüli kollektív jellegű jogvita létét. A munkajog területén sem a kollektív jellegű jogvita létezésének bizonyítása a problematikus, hanem az ilyen jellegű jogvita feltételeinek kialakulása, elintézésének módja stb. Az is kétségtelenül igaz, a kollektív jellegű jogvita előzménye az, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet nem közvetlenül az egyes termelőszövetkezeti tagok alanyi jogait, hanem a termelőszövetkezeten belül működő kollektíva kollektív jellegű jogosultságait sérti meg, de ez a tény a jogvita létezését még mindig nem zárja ki, csupán , újabb kérdést szül a termelőszövetkezeti jog tudománya területén is, nevezetesen azt, vajon az egyedi jogvitákat elbíráló szervek alkalmasak-e a kollektív jogvita elbírálására vagy sem. A tagsági jogviszony alapján kialakuló kollektív jellegű jogviták között különbséget kell tennünk aszerint, hogy azok: — kollektív módon előterjesztettek-e, vagy — a kollektíva kollektív jellegű jogainak sérelme következtében jöttek-e létre. A kollektív módon előterjesztett jogviták tartalmukra nézve egyedi jogviták, egyes tagok alanyi jogaival és kötelezettségeivel függnek össze és csupán. valamilyen oknál fogva, pl. mert az érdekelt szövetkezeti tagok egy m u n kacsapatban dolgoznak, az egyedi jogviták kollektív vita formájában jelennek meg. Bár a kollektív módon előterjesztett jogvita értékelését motiválhatja az a körülmény, hogy egy szövetkezeten belüli munkaszervezeti egység tagjainak nagyrésze vagy összessége jogvita-alanyként szerepel, de az egyes tagok alanyi jogosultságaiban bekövetkezett közvetlen sérelem miatt az egyedi jogviták tömege nem alkothat kollektív jogvitát. A termelőszövetkezeti kollektív jogvitának alapvető kritériuma, hogy létrejöttéhez a szövetkezeten belül szervezett és alapszabályilag (közgyűlési határozatilag) elismert kollektíva (elsősorban munkakollektíva) kollektív jellegű alanyi jogosultságai legyenek veszélyeztetve, illetőleg csak a szövetkezeten belüli szervezeti egységek kollektív jellegű alanyi jogosultságainak megléte biztosítja a kollektívának kollektív jogvitára való igényét. Az ilyen jogvitában a tagsági jogviszony csak közvetve alapjogviszony, mivel a jogvitát ki11
váltó vélt vagy valóságos jogsérelem a termelőszövetkezeten belül szervezett kollektíva és a szövetkezet közötti kapcsolat egyensúlyának felbomlása során, tehát nem közvetlenül tagsági, de azon felépülő egyéb szövetkezeti, pl. a kollektíva szövetkezeti munkaviszonyával kapcsolatos. Összefoglalva, egyedi és kollektív vitát eredményezhet: — a termelőszövetkezet és a szövetkezeti tagok, valamint a termelőszövetkezet és a szövetkezeten belül szervezett egységek (kollektívák) közötti helyes összhangot biztosító jogszabályok és alapszabály, valamint szövetkezeti testületi, vagy egyedi szervek rendelkezéseinek, a termelőszövetkezeti élet alapvető elveinek megszegése, vagy a rendelkezések, alapelvek rossz végrehajtása, helytelen alkalmazása, egyszóval a termelőszövetkezeti belső jogviszonnyal kapcsolatos jogsérelem bekövetkezése; — a vélt sérelem orvoslására benyújtott igény, melynek vizsgálata a jogviták formai keretében történik, s ezzél az illetékes szervet eljárásra készteti. Akkor, ha a termelőszövetkezeti (tagsági) jogvita ismérveit kívánjuk öszszefoglalni, azt kell mondanunk, hogy termelőszövetkezeti jogvitáról általában csak akkor beszélhetünk: — ha a szövetkezeti tagnak vagy kollektívának a termelőszövetkezeti belső jogviszonyból folyó alanyi, vagyis jogszabályban, alapszabályban, szövetkezeti testüléti vagy egyedi szervek hatáitféataiban biztosított joga van a reá nézve séreli&es intézkedést, határozatot termelőszövetkezeti önigazgatási szerv előtt megtámadni és jogorvoslattal vitafórumhoz fordulni; - h a a jogvita — jellegét tekintve — vagy egyedi vita, tehát még a kollektív módon megindított jogvita esetében is kitűnnek az egyedi jogosultságok és kötelezettségek, vagy — ha a vita a szövetkezeten belül szervezett, alanyi jogosultságokkal rendelkező kollektíva kollektív jellegű jogvitája; - h a a jogszabályok és az alapszabály a jogorvoslati elv figyelembevételével határozza meg a vitafórumokat; — végezetül, ha a jogvitákat jogerősen eldöntő szerv határozata jogszabályi, alapszabályi rendelkezésnél fogva kikényszeríthető. Különös tekintettel az egyedi és kollektív jogviták sorsára, mégegyszer vissza kell térnünk az igazgatási vitákra. Ismételve, de ha más összefüggésben hasonlítjuk össze a belső igazgatással kapcsolatos vitákat az egyedi és kollektív jogvitákkal, akkor azt kell tapasztalnunk, hogy a szövetkezeti élet irányításával, általános belső igazgatásával összefüggő vita végeredményben annyiban szélesebb körű az egyedi és kollektív jogvitákhoz képest, amennyiben annak keretében bármilyen, a termelőszövetkezet belső életét érintő ügyet a szövetkezet önigazgatási, vagyis testületi, egyedi szervei elé lehet vinni. Annyiban szűkebb viszont, amennyiben a jelzett, belső irányítással, igazgatással összefüggő viták szükségszerűen nem léphetik át a termelőszövetkezet szervezeti keretét, miután a szövetkezet legmagasabb testületi szerve a 12
közgyűlés (tulajdonképpen a tagok összessége) a kollektíva ügyeiben maga jogosult és köteles dönteni. 12 A termelőszövetkezeti kollektív jogviták tehát a belső igazgatás körébe tartozó viták nagyobb csoportjába tartoznak; abban különböznek az egyedi igazgatási jellegű jogvitáktól, hogy csak belső vitafórummal rendelkeznek. 2. A
termelőszövetkezeti
munkaügyi
jellegű
jogviták
kialakulása
A . magyar termelőszövetkezeti jogi szakirodalom a szövetkezeti (tagsági) munkaügyi jogviták kategóriáját nem régóta használja. Miután az eljárás jellege szerinti csoportosítás mellett az utóbbi időben mind nagyobb figyelmet kell szentelnünk a viták tartalmi osztályozására, a közös munka végzésével kapcsolatos viták elkülönítése is elkerülhetetlenné vált. A jogviták tartalmi csoportosításának gondolatát Németi László vetette fel. Nézete szerint a szervekkénti kategorizáláson túlmenően különbséget kell tenni személyi jellegű viták, vagyoni természetű viták és fegyelmi ügyekkel összefüggő viták (fegyelmi ügyek) között. 13 A termelőszövetkezeti jogi szakirodalom már a közös munka végzésével kapcsolatos vitákat önálló egységként kezeli. 14 a) Kétségtelenül igaz^ hogy á tagsági jogviták formáinak megteremtése, hatáskörük megállapítása ;és tudatosítása a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben jelentkező, sőt néhol torlódó tagsági jogviták rendezése, az egységes gyakorlat kialakítása, a további fejlődéshez szükséges alap megalkotása érdekében nélkülözhetetlen volt. A Tvr. és az. alapszabályminta megalkotása óta több mint hét év telt el. Kérdés, hogy ez az idő nem hozott-e változásokat mind a belső termelőszövetkezeti rész jogviszony ok alakulásában, mind az azokkal kapcsolatos jogviták egymáshoz viszonyított súlyában. Erre a kérdésre feltétlenül igennel kell válaszolnunk. A változások követelményei már az ú j Termelőszövetkezeti Törvényben realizálódnak. Az MSZMP. Központi Bizottsága 1964-ben a mezőgazdaság helyzetéről és fejlesztésének további feladatairól szóló határozatában leszögezte, hogy a magyar falu mélyreható változások korát éli.15 A Tvr. megjelenését követően tehát az alapviszonyok nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is változtak. A termelőszövetkezetek szervezésének, fejlesztésének időszakában az ú j életformával éppen csak ismerkedő, az egyéni kisparaszti gazdálkodást alighogy 12 Nagy László: Szövetkezeti elvek termelőszövetkezeti m o z g a l m u n k b a n című könyvében hangsúlyozza, hogy a szövetkezeti demokrácia belső összetevőit a b b a n a jogszabályi rendelkezésben kell keresnünk, amely szerint a szövetkezet közgyűlése a jogszabályok és az alapszabály rendelkezéseinek k e r e t é n belül a szövetkezetet é r i n t ő b á r m i l y e n k é r d é s b e n jogosult dönteni, illetőleg, hogy a szövetkezet ügyében m a g a a tagság dönt. A k a d é m i a K i a d ó Bp. 1965. 141. o. 13 Németi László: i. m. 22. o. 14 Nagy László a termelőszövetkezeti, jogvitákat t a r t a l m u k szerint a következőképpen csoportosítja: a) a tagsági viszony tényével, ezen belül a szövetkezeti tag szövetkezeten belüli s t á tusával összefüggő v i t á k ; b) a termelőszövetkezeti tag vagyoni eredetű jogait és kötelezettségeit érintő v i t á k ; c) a közös m u n k a végzésével kapcsolatos viták. Nagy László: A termelőszövetkezeti jogvita. Mezőgazdasági Jog, T a n k ö n y v k i a d ó Budapest. 1966. 447. o. 15 Népszabadság 1964. f e b r u á r hó 23-i (45.) száma 1—4. o.
érvényesítése, az első tétova lépéseknek szilárd törvényes alapot biztosított. Ezért is látszik a tagsági jogviszony keletkezésével és megszűnésével összefüggő vagyoni kérdések részletes szabályozásához viszonyítva a szövetkezeti tagok üzemen belüli tevékenységének jogszabályi, alapszabályi rendezése vázlatosnak. Ennek a képnek a kialakításához nagymértékben hozzájárult az az abbahagyó dolgozó parasztok számára a vagyonbiztonságot legteljesebb mértékben szolgáló rendelkezések hangsúlyozása, azok következetes betartása, álláspont is, amelyik a termelőszövetkezeti demokrácia élővé tétele és hatékonyságának növelése érdekében tagadja a szövetkezet belső életének részterületeire irányuló külső szabályozás szükségességét. Valóban, talán a termelőszövetkezetek tagsága igényelte legkevésbé a szövetkezeti élet főleg külső és aprólékos szabályozását, mégsem szabad egy, a termelőszövetkezeti tagsági jogvitákra vonatkozó jelenség mellett szemet hunyva elhaladni, amellyel lépten-nyomon találkoztunk a szövetkezeti élettel kaplsolatos vizsgálódásaink során. Ez pedig a tagsági jogviták belső rendezésének hiányossága volt. Mind az államigazgatási, mind a bírósági statisztikai adatok bizonyltot- ' ták, hogy „örvendetes" módon nőtt a bíróságok és államigazgatási szervek elé került termelőszövetkezeti jogvitás ügyek száma, ami elsősorban nem a viták számszerű gyarapodását, hanem a termelőszövetkezeten belüli ügyintézés javulását jelentette. Korábban, 1961—1962-ben keresni kellett a bíróság elé jutó kártérítési, vagy a járási tanács végrehajtó bizottsága elé kerülő súlyosabb fegyelmi ügyeket, de nem azért, mintha a szövetkezetekben ezen a területen minden a legnagyobb rendben ment volna, hanem azért, mert az ú j f a j t a eljárás alapját szolgáló közgyűlési határozatok nehezen születtek meg. A megszülető határozatok többsége formailag és tartalmilag fogyatékos volt. Abszolút számokban kifejezve növekedett a külső szervek elé. vitt jogviták száma, de mennyiségüket és sok esetben súlyukat tekintve a termelőszövetkezet szervezeti határán belül maradt s ott elintézett ügyek száma, az előbbiekhez képest relatív viszonylatban nőtt. Hozzátehetjük, hogy mennyiségüket tekintve abszolút számokban kifejezve is nagyobb volt mint a külső szervek előtti jogviták. száma, csakhogy a szövetkezetek szervezeti keretéri belül elintézett vitákat nemigen vették figyelembe. A szövetkezeten belüli jogviták számának a külső szervek elé kerülő viták számához viszonyított alakulása a szövetkezetekben lezajlott folyamat ; egyik mutatója is volt. A megerősödött mezőgazdasági termelőszövetkezetekben ugyanis a munkaegyesülésből eredő jogosultságok és kötelezettségek nyomultak előtérbe. Kérdés viszont, hogy ezt a folyamatot mennyiben segítette elő a Tvr-nek a termelőszövetkezeti jogvitákra vonatkozó rendelkezései. b) A termelőszövetkezeti jogvitákat korábban kizárólag az alapján választották külön, hogy melyek tartoznak a szövetkezeti szervek Kizárólagos hatáskörébe, s melyek lépi azokat át. Viszont éppen ennek az osztályozásnak az elemzése visz közelebb bennünket a jogviták tartalmi súlyából és csoportosításából eredő alapvető, kettős irányú probléma feltárásához. A termelőszövetkezetek testületi szerveinek kizárólagos hatáskörébe tartozó jogvitás ügyek mind körük terjedelme, mind fontosságuk szempontjából mindig jelentősek voltak. Nézzük meg először hogy a Tvr. alapján milyen jogviták tartoztak a termelőszövetkezet testületi szerveinek kizárólagos hatáskörébe. Elöljáróban mindjárt le is szögezhetjük, csak azok, amelyeket elsőfokon a termelőszövetkezet vezetősége bírált el. E generális sza^aiyt egy14
felől csak a termelőszövetkezeti demokrácia ereje törte át azzal, hogy a termelőszövetkezet legmagasabb testületi szerve a személyi-, vagyon, — és munkaegyesülés belső életére vonatkozó valamennyi ügyben — függetlenül az alacsonyabb szinten elhelyezkedő testületi szervek hatáskörére — dönthetett, másfelől kártérítés vonatkozásában — a károkozás folytán meginduló büntetőeljárásra figyelemmel — a magasabb társadalmi érdek. 16 A termelőszövetkezeti szervek kizárólagos hatáskörébe tartozó lényegesebb jogviták voltak: — a munkarend megtartásából, a munkabeosztásból, illetőleg a termelőszövetkezet belső igazgatásából származó jogviták; — munkaegységre, valamint a munkán alapuló jövedelemrészesedésre, vagy a szociális segélyre vonatkozó, illetőleg általában a tagsági viszonnyal kapcsolatban felmerülő jogviták, ha a követelés értéke a háromszáz forintot nem haladta meg, — a termelőszövetkezeti tag külső munkaviszonyának engedélyezésével, — a háztáji földek kijelölésével, — a háztáji földek kimérésével, — nem bűncselekményből eredő és egy éven belül háromszáz forintot meg nem haladó kártérítéssel kapcsolatos viták, — a fegyelmi eljárás lebonyolításával, a szóbeli feddést, írásbeli megrovást, munkaegységlevonást, egyéb kedvezmények megvonást, alacsonyabb, vagy más munkahelyre való beosztást kimondó fegyelmi határozatokkal, — a fegyelmi eljárás alá vont szövetkezeti tag munkakörének felfüggesztésével, — a fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztésével, — a fegyelemsértő családtag munkából való kirekesztésével összefüggő jogviták. Ma már — különösen a több éves gyakorlati tapasztalatok birtokában — könnyű a kritika bonckése alá venni a termelőszövetkezeti Tvr-nek a szövetkezeti testületi szervek kizárólagos hatáskörébe tartozó jogviták osztályozására, elintézési módjára, stb. vonatkozó rendelkezéseit. Ma már sommázva a tényeket, csak ismételni tudjuk Molnár Imrének a termelőszövetkezeti Tvr-t értékelő megjegyzését. Nézete szerint ugyanis a Tvr-el szemben számos kifogást lehet emelni szerkesztési és szövegezési szempontból, de tartalmánál fogva jogilag is egyik legkiemelkedőbb alkotása államunknak. 17 A termelőszövetkezeti tagok munkaügyi jellegű vitái zöménél a testületi szervek Tvr. szerinti kizárólagos hatáskörének megállapítását nyilvánvalóan nem okként, hanem okozatként kell szemlélnünk. Vagyis minden bizonnyal a jogalkotó először a jogviták körét állapította meg, majd azt követően határozta meg a jogvitákat elbíráló fórumok hatáskörét, hogy miért éppen a vagyoni természetű jogviták léptek ki elsőként a termelőszövetkezeti önigazgatási szervek hatásköréből, arra vonatkozóan már tettünk említést. A tagsági jogviták tartalmi csoportosítása követelményének csírája már a Tvr. megalkotásának időszakában megtalálható volt. Mégis ebben az idő16 Megjegyezzük, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a t a g f e l v é t e l l e l k a p c s o l a t o s panaszeljárást nem minősíthetjük jogvitának. 17 M o l n á r I m r e : A t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t i jogi k o d i f i k á c i ó . e g y e s k é r d é s e i . J o g t u d o m á n y i Közlöny 1963. 12. sz. 631. o.
15
szakban a termelőszövetkezet vagyon- és személy-egyesülés jellege sokkal erőteljesebben kihangsúlyozódott mint ma. Még pontosabban, ebben az időszakban a termelőszövetkezetet mint vagyon- és személy-egysülést, a szövetkezeti tagokat mint a magántulajdonban levő vagyontárgyaikat társadalmasító személyeket sokkal erőteljesebb védelemben kellett részesíteni, mint a munkaegyesülést jelentő termelőszövetkezetet, mint a munkát végző, vagyis dolgozói pozícióban levő termelőszövetkezeti tagokat. A jogviták osztályozását (belső és külső jog vitacsoportok) kategorikusan meghatározta a termelőszövetkezeti demokrácia egyik elemét .képező és a csoporttulajdonból fakadó tulajdonosi demokratizmus is, amelyik a belső igazgatás és irányítás területén nem engedte és ma sem engedi érvényesülni a külső, parancsoló jellegű beavatkozást. Témánkat illetően gondolva itt pl. a belső munkaszervezet kialakítására,, a munkaerő átcsoportosítására, egyes szövetkezeti tagok tevégenységi területének meghatározására, stb. Ügy tűnik tehát, hogy a vagyon és személyegyesülés és az azzal összefüggő szövetkezeti demokratizmus eltűri, míg a munkaegyesülés, a szövetkezeti munkademokrácia nem tűri el a jogviták külső fórum elé vitelét. Ez természetesen nem így van, mert ahogyan a szocialista demokratizmus nem, úgy a szövetkezeti de-, mokratizmus sem egyenlő a tiszta autonómiával. Csak szövetkezetre vetítve, a szövetkezeti demokratizmus elsősorban a tulaj d^iost, a munkást, a szocialista társadalomban élő embert megszemélyesítő szövetkezeti tag szövetkezeten belüli tulajdonosi, dolgozói, igazgatási, politikai tevékenységének módját, szövetkezeti alapelvet és intézményt, a szövetkezeti élet tartalmi meghatározóját jelenti, ami — nézetünk szerint — ugyancsak nem akadályozza meg — j o g v i ták körére vetítve — a szövetkezet és tagja közötti jelentős vitás kérdéseknek a demokratizmus elvének megfelelően felépült és működő, éppen a demokratizmus egyik követelményét, a tárgyilagosságot biztosító belső és külső szerv általi elbírálást, illetőlég az ilyen belső és külső szerveknek a szövetkezeti jogviták elbírálásában való bevonását. 18 Ezt a folyamatot a Tvr. indította meg, amikor megteremtette a külső vitafórumokat. A viták tartalmi súlya, valamint a belső és külső vitafórumok között az idő múlásával egyensúlybeli eltolódások keletkeztek. Ezek az eltolódások a termelőszövetkezetek megszilárdulásának és fejlődésének szükségszerű folyamányai voltak. Most tehát az első problémánk a termelőszövetkezeti jogviták tartalmi súlyának — fejlődésének megfelelő — megállapítása, a második: a tartalmilag súlyozott jogvitacsoportok részletes kidolgozása szükségességének bemutatása. c) Ami az első problémát, a termelőszövetkezeti jogviták újraértékelését illeti, azt nem lehetett megoldani a szövetkezet testületi szervei hatáskörének ú j követelményeket tükröző, körültekintő módon történő újraszabályozása nélkül. Ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti jogviták viszonylagosan jól körülhatárolt csoportjait meg lehessen határozni, meg kellett ismerni a szövetkezeti testületi és egyedi szervek pontosan rögzített hatáskörét. Ahhoz viszont, hogy meghatározó legyen a szövetkezeti testületi és egyedi szervek hatásköre, értékelni kellett az egész szövetkezeti mozgalom fejlettségi fokát, fejlődésének 18 S z a b ó I m r e a szocialista d e m o k r á c i a lényegét egy m o n d a t b a n így h a t á r o z z a m e g : „Á szocialista d e m o k r á c i a t á r s a d a l m i é l e t ü n k egyik a l a p v e t ő elve és e g y b e n á l l a m r e n d s z e r ü n k f ő i n t é z m é n y e ; á l l a n d ó f e j l e s z t é s e a szocializmus l é n y e g é b ő l f a k a d ó k ö v e t e l m é n y . " Szabó I m r e : A szocialista d e m o k r á c i a és a jog. V a l ó s á g 1966. 3. sz. 1. o.
16
perspektíváját, és nem utolsó sorban a szövetkezeti mozgalmat meghatározó társadalmi- termelési viszonyokat, az objektivitást tükröző irányító politikai, gazdasági és jogi nézeteket. Véleményünk szerint mindezek birtokában sem lehet ma még részletes, alapos és megnyugtató módon véleményt nyilvánítani a jogvitákat elbíráló szervek hatásköri változásaira, eltolódásaira, azokkal összefüggő gyakorlatra vonatkozóan, konkrét szövetkezeti felmérések nélkül. 19 Már mind az elmélet, mind a gyakorlat jelezte a szövetkezeti testületi szervek hatáskörében jelentkező változások szükségességének igényét, sok esetben a változások, szövetkezeten belüli törvénysértő megjelenését. Orbán Sándor pl. a vezetőség hatáskörének növelését, ugyanakkor ú j külső vitafórum (járási szinten működő mezőgazdasági szakigazgatási szerv) működtetését évekkel ezelőtt indokoltnak látta. 20 Kétségtelenül, kettős tendencia kibontakozását figyelhettük meg, amely egyrészről a vezetőség hatáskörének növelésére, másrészről a szövetkezeten belüli és szövetkezeten kívüli új, jogvitákat elbíráló fórumok létrehozására irányuló igényben nyilvánult meg. Ez az igény a gyorsaság, alaposság és szakszerűség hármas követelményén alapult és amely — szerintünk — a szövetkezeti demokratizmus talajon el is érhető. d) A második problémánál, nevezetesen az egyes vitacsoportok kialakításának és részletezésének kérdésénél vissza kell utalnunk a bevezetőben elmondottakra. Ott ugyanis' említettük, hogy a szakirodalomban már ismert a szövetkezeti jogviták tartalmi szempontból három csoportba való sorolása. Le kell szögeznünk: az első csoportosításnak nagy érdeme, hogy szakítva a viták eddigi osztályozásával, valóban lényegüknél fogva ragadta meg azokat. Mégis, e csoportosításra vonatkozóan egy észrevételt kell tennünk. Álláspontunk szerint ugyanis az nincs összhangban a termelőszövetkezet hármas jellegével, mivel a személy, vagyon és munkaegyesülés személyi, vagyoni és munkaügyi, s nem személyi vagyoni és fegyelmi viták alapja lehet. 21 Tény az, hogy' a fegyelmi ügyek jelentőségüknél fogva önálló csoportot is alkothatnak, mintahogy a Munka Törvénykönyve mind a fegyelmi felelősséget, mind az anyagi felelősséget a munkaügyi vitáktól elkülönítve önálló fejezet keretében szabályozza. Már csak azért is, mert sem a fegyelmi, sem az anyagi felelőség jogszabályi matériája nem szűkülhet le a fegyelmi, illetőleg anyagi felelősséggel kapcsolatos jogvitákra. Hangsúlyoznunk kell viszont, hogy amíg pl. a termelőszövetkezeti fegyelmi felelősség intézménye a termelőszövetkezeti jog önálló intézményeként helyezkedik el, addig a fegyelmi, de különösen a kártérítési ügyekkel kapcsolatos jogviták a tagsági jogvita intézményén belül — a termelőszövetkezet hármas jellege által meghatározott valamely jogvita csoportba beépülve, vagy legalábbis valamelyiktől motiválva — jelenik meg még akkor is, ha a fegyelmi és kártérítési ügyek különös eljárási szabá19 Szabó I m r e egyik t a n u l m á n y á b a n hangsúlyozza: a jogtudomány, amely a joga l k o t á s t u d o m á n y a is, n e m l e h e t m e g e l m é l y ü l t k o n k r é t t á r s a d a l m i v i z s g á l ó d á s o k n é l k ü l s n e m keresheti s p e k u l a t í v m ó d o n az ideális megoldást, a „tökéletes" jogot. S z a b ó I m r e : A z á l l a m p o l g á r i m a g a t a r t á s s z i n t j e . Á l l a m és I g a z g a t á s , 1964. 10. sz. 870. o. 20 Orbán Sándor megállapítása szerint a vagyoni természetű jogviták értékh a t á r a oly m ó d o n s z o r u l f e l ü l v i z s g á l a t r a , h o g y a z t i n d o k o l t l e n n e 300 F t - r ó l 1000 F t - r a felemelni. Elfogadhatónak tartja, hogy a vagyoni jogvitákkal kapcsolatos h a táskört a mezőgazdasági osztály k a p j a meg. O r b á n Sándor: A termelőszövetkezeti t a g s á g i v i s z o n y b ó l e r e d ő j o g v i t á k . J o g t u d o m á n y i K ö z l ö n y , 1964. 2. sz. 92—93. o. 21 N a g y L á s z l ó a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t i j o g v i t á k a t t a r t a l m u k és a j o g v i t á k k a l k a p csolatos e l j á r á s j e l l e g e s z e r i n t osztályozza. N a g y L á s z l ó : i. m . 447. o.
2 Veres József
17
lyai pl. nem minden vonatkozásban egyeznek meg a tagsági jogviták általános eljárási szabályaival. Mindezek után összefoglalva: a termelőszövetkezeti tagsági jogviták belső tartalmi csoportosításának a termelőszövetkezet hármas jellegét kell követnie, a szövetkezet munkaegyesülés jellege biztosítja a szövetkezeti munkaügyi viták létjogosultságát. Ez a következtetés mégis a formállogikai szabályra épül mindaddig, amíg nem mutatható ki a szövetkezeti munkaügyi vitáknak az egyéb tagsági vitákhoz viszonyított aránya. Csongrád megyében 1965-ben végzett reprezentatív felmérés során megállapítható volt, hogy a termelőszövetkezeti vitafórumok elé került munkaügyi jellegű viták a szövetkezeti testületi szervek által jogerősen lezárt viták több mint 50%-át tették ki. 2 A termelőszövetkezeten kívüli fórumok elé terjesztett munkaügyi jellegű jogviták százalékos aránya is magas volt. Tehát a statisztikai adatok bizonyító ereje alapján is joggal igényelhető a termelőszövetkezeti munkaügyi jellegű jogviták csoportjának — tagsági jogvitákon belüli kialakítása. Nem az öncélú kategorizálás, de a f e j lődés parancsoló követelménye alapján. el Végezetül, a szövetkezeti tagok termelőszövetkezeten belül végzett munkájával összefüggő jogviták körének terjedelmét kell vizsgálat tárgyává tenni, o a r sem jogszabály, sem szövetkezetek által összeállított munkarendek ezideig taxatíve, de példálózva sem sorolták fel a tagok munkaügyi jellegű jogvitáit. Idetartozónak véljük: — a termelőszövetkezeti tagsági munkaviszony keletkezésével, módosulásával, megszűnésével, — a munka díjazásával, elszámolásával, — a munka teljesítése helyének megjelölésével, — a munkakör kijelölésével, (beosztással), — a munkavégzés elrendelésével, — a munkaidővel, — a nők és fiatalkorú szövetkezeti tagok védelmével, — a pihenőidővel és szabadsággal, — a munkavégzéssel összefüggő szolgáltatásokkal, — a szakképzéssel, továbbképzéssel, — a külső munkaviszony létesítésének engedélyezésével, — az egészséges és biztonságos munkafeltételek biztosításával, — a munkarendi előírásokkal, — a munkafegyelem megsértésével, — a munkavégzés során okozott kár megtérítésével kapcsolatos jogvitákat. Igazat kell adnunk Németi Lászlónak abban, hogy a tagsági jogviták tartalmi csoportosításának gyakorlati jelentősége vitatható, de ugyanakkor azt is hozzá kell tennünk, csak addig, amíg a szövetkezeti jogvitáknak a szövetkezet lényegéből eredő csoportosítása, még pontosabban fogalmazva, a jogviták tartalmi súlya kevésbé volt hatással a jogvita-fórumok hatáskörének kialakítására. Nem győzzük eléggé hangoztatni, nem arról van szó, hogy a Tvr. és annak végrehajtási rendelete a jogviták fórumainak hatásköri szabályozásánál nem volt legmesszebbmenően figyelemmel a jogviták súlyára, hanem 22 A f e l m é r é s C s o n g r á d m e g y e h á r o m j á r á s á b a n 10—10 t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t b e n t ö r t é n t 1965. é v b e n jogerősen b e f e j e z e t t j o g v i t á k r a v o n a t k o z ó a n .
18
arról, hogy a szövetkezeti jogviták akkori sajátosságaira tekintettel, éppen azok személyi és anyagi jellegére került a fő hangsúly. A következőkben annak az állításunknak a realitását kell bizonyítanunk, hogy a termelőszövetkezeti jogvita-rendszer homogenitásának további megtartása, sőt áttekinthetőbbé tétele mellett meg lehet oldani a jogviták jellegük szerinti csoportosítását, azon belül a súlyozásukat. Nem utolsósorban rá kell mutatnunk arra, hogy a TszT. alapján mielőbb ki kell épülni az objektivitást biztosító és az ú j követelményeknek megfelelő vitafórumok ú j rendszerének.
3. A
termelőszövetkezeti
m u n k a ü g y i jellegű jogviták ú j megoldások
elintézésére
irányuló
A termelőszövetkezeti munkaügyi jellegű jogviták elintézésére irányuló megoldások tárgyalásánál a következő kérdéskörök vizsgálatára szorítkozunk: — a Tvr munkaügyi jellegű jogvitákra vonatkozó szabályozásának tékelésére, — az ú j megoldások fejlődésének irányára.
ér-
a) A termelőszövetkezeti tagok munkaügyi jellegű jogvitáinak sémája a következő volt: ha a szövetkezeti egyedi szerve, (pl. az elnök, főmezőgazdász, főmérnök, brigádvezető stb.) hozta meg a tagra nézve sérelmes döntést, vitafórum a vezetőség és a közgyűlés; ha a vezetőség határozata volt sérelmes a tagra nézve, vitafórum a közgyűlés, ha a közgyűlés döntése — magához vonás következtében — sértette a szövetkezeti tag munkaviszonyával kapcsolatos jogokat — közgyűlés kizárólagos hatáskörénél fogva — további jogorvoslati lehetőség nem volt. A sémából mint nem tipikusát — szándékosan kihagytuk a külső vitafórumokat,-bár a tagsági jogvita egységes jogorvoslati rendszere bizonyos esetekben, pl. Ft értékhatárra tekintettel, lehetővé tette a külső vitafórum igénybevételét is. A termelőszövetkezeti munkaügyi viták nagy többségénél indokolatlannak tűnt a külső vitafórum biztosítása elvének háttérbe szorítása. Nyilvánvaló és a Tvr. által rögzített tételes szabály az volt, hogy a jogorvoslat:érdekében a vezetőség első fokon meghozott határozata ellen a közgyűléshez, a közgyűlés első fokon meghozott határozata ellen az illetékes államigazgatási szervhez vagy bírósághoz lehetett jogorvoslati kérelemmel fordulni. Nem tagadható, sőt a termelőszövetkezeti demokrácia gyakorlásából eredő joga a közgyűlésnek, hogy bizonyos ügyekre vonatkozóan kizárólagos hatáskörét kitérj eszsze. A probléma mégis ott volt, hogy egyes esetekben a határozatot meghozó és a határozat végrehajtása során keletkező jogvitát elbíráló fórumok egybeestek. Azt, hogy a jogvitát kiváltó határozat és a jogvitát elbíráló fórum termelőszövetkezeteinkben milyen gyakran esett egybe, elegendő egyetlen példával illusztrálni. A termelőszövetkezet vezetősége — gazdasági érdekből — határozatával az egyik fogatost, aki a fogatos brigádban dolgozott, áthelyezte a tejfeldolgozó üzemrészbe szállítási munkák végzése érdekében. A kialakult gyakorlat és a Tvr. 53. § (3) bekezdésében foglalt szabályozás értelmezése szerint amennyiben sérelmes volt a fogatosra nézve a határozat, első fokon a sérelmes határozatot hozó vezetőséghez, majd a közgyűléshez (küldöttgyűléshez) fordulhatott jogorvoslati kérelmével. A termelőszövetkezet vezetősége — pél2*
19
ds szerint — a kollektív vezetés elvének megfelelően utasítás jellegű, döntési jogkörét gyakorolta. A jogvita eljárási sémája ezek után így alakult: a termelőszövetkezet vezetőségi határozata — a vezetőségi határozat mint a sérelmes határozatot elbíráló vitafórum határozata — a termelőszövetkezet közgyűlésének (küldöttgyűlésének) határozata. Ha ez nem így lett volna, akkor a fogatos reá nézve sérelmes vezetőségi határozatot első fokon a közgyűlés, másodfokon az illetékes járási tanács végrehajtó bizottsága előtt támadhatta volna meg. Kérdés, hogy módosulhatott-e a helyzet akkor, ha a szövetkezet vezetősége szintén gazdasági meggondolásból — a példánál maradva— a fogatos brigádból szükségesnek tartott egy, itt a határozatlan névelőn van a hangsúly, fogatost áthelyezni a tejfeldolgozó üzemrészhez a gyorsabb szállítás lebonyolítása érdekében, s a személy kiválasztását a főagronómusra bízta, aki A fogatost utasította az ú j tevékenységi körének ellátására. A főagronómus által utasított fogatos kérte a vezetőséget, hogy családi körülményeire és egészségi állapotára tekintettel ne őt, hanem B vagy C fogatost jelölje ki a szállítási munkára. Ismét választ kell keresni egy kérdésre, nevezetesen arra, hogy az adott termelőszövetkezetben hogyan alakították ki a főagronómus jogkörét. Tételezzük fel, hogy a termelőszövetkzeti munkarend szerint a főagronómus a szövetkezeti gazdálkodás tervszerű menetének biztosítása érdekében jogosult volt a szövetkezeti tagok munkakörének módosítására. A jogvitát első fokon nem vitásan a szövetkezet vezetőségének kellett elbírálni, figyelembe véve és mérlegelve az A fogatos családi körülményeit, egészségi állapotát stb. A vezetőség a főagronómus utasítását vagy megerősítette, vagy megváltoztatta. Ha megerősítette, az érdekelt tag még a közgyűléshez is fordulhat jogorvoslati kérelmével. A termelőszövetkezetek kikerülhették a jogvitáknál sokhelyen fennálló bizonytalanságot a következő legfontosabb szabályok betartásával: a terme-, lőszövetkezet közgyűlése, illetőleg küldöttgyűlése csak irányító tevékenységet folytat, másodfokon végzi a. szövetkezet belső "igazgatásából, irányításából eredő kollektív és egyedi viták eldöntését; a termelőszövetkezet vezetősége a belső igazgatási, irányítási tevékenységet határozatok meghozatalával, azok végrehajtásának ellenőrzésével gyakorolja; a szövetkezet vezetőségének határozatait a választott és megbízott vezetők utasításoknak minősülő rendelkezésekkel h a j t j á k végre, amelyek lényegükben vezetői utasításoknak, döntéseknek felelnek meg. Az említett megoldás az egyedi és kollektív vitákra nézve is eredményes választóként jelentkezik. Változatlanul a már említett példánál maradva, alapszabályszerű volt, hogy A fogatos jogorvoslati kérelemmel fordulhatott a vezetőséghez a főagranómus reá nézve sérelmes utasítása ellen, ezt a vezetőség mint egyedi vitát bírálta el. Ugyanakkor ha a fogatosbrigád mint kollektíva sérelmezte a vezetőség határozatát, akkor e vezetőségi határozat ellen a legközelebb összeülő közgyűlésen felszólalhattak a vezetőségi határozat ellen. A. közgyűlés vagy elfogadta a vezetőség korábbi határozatát, vagy azt megváltoztatta, illetőleg megsemmisítette. A vázoltak szerint nyilvánvalóan ma is minden esetben különbséget lehet tenni az egyedi és a szövetkezeten belül kialakult kollektíva vitája között. Kérdés, hogy az említett eljárási szabályozással minden követelményt, kielégítő módon megoldható lenne e a munkaügyi jellegű jogviták eredményesen és tárgyilagosan működő vitafórumainak helyes működtetése. Határozot20
tan állítjuk, hogy nem. Azért, mert a vezetőség mint a szövetkezet operatív vezetésének döntési jogosultsággal felruházott testületi szerve a közvetlenül vagy közvetve tett intézkedésében — különösen jogvita esetén — nem lehetett feltétlenül tárgyilagos vitafórum. Pontosabban: egy szerven belül sem képzelhető el a vezetői döntési jogosultság dinamizmusának békés együttélése a döntési jogosultság eredményeképpen létrejövő vélt vagy igaz sérelmek elbírálásához szükséges tárgyilagossággal. Annak a határozott igénynek a kihangsúlyozása mellett, hogy a döntési jogosultsággal felruházott operatív szövetkezeti vezető szervnek minden intézkedésében az összes objektív és szubjektív körülményt figyelembe vevőnek, tárgyilagosnak, megfontoltnak kell lennie, mégsem várható el. ugyanettől a szervtől a tárgyilagosság a már meghozott döntése revidiálása vonatkozásában, különösen nem akkor, ha kollektív és egyéni érdekek kerülnek összeütközésbe. A szocialista, ezen belül a termelőszövetkezeti demokrácia formális érvényesítése még nem gátolja meg a termelőszövetkezeti alapelvek vagy éppen a leglényegesebb közösségi elvek megsértését. Talán.olcsó, de hatásos érvelésnek tűnik az a kérdésfelvetés, hogy mi lenne akkor, ha a vállalati döntőbizottság elé csak az igazgató terjeszthetné a dolgozók munkaügyi vitáit. Nyilvánvaló, hogy legtárgyilagosabb vezető is igen sok esetben elfogult lenne az általa meghozott döntéssel kapcsolatban. A termelőszövetkezetekben a kialakult gyakorlat szerint a panaszokat, kérelmeket a vezetőség nevében az elnök terjesztette a közgyűlés vagy küldöttgyűlés elé. Az előterjesztés annak a vezetőségnek az állásfoglalását tükrözte, amelyik már korábban határozatával állást foglalt a kérelemmel, panasszal kapcsolatosan. Tisztán logikai következtetés alapján ugyanis, ha a vezetőség nem értett egyet a korábban meghozott határozatával, akkor saját hatáskörében azt — a jogvitát megelőzően — megváltoztathatta, visszavonhatta volna stb.; há egyetértett, akkor azt meg akarta védeni, tehát határozatának méggyőző érveit hangsúlyozta a közgyűlés előtt. A közgyűlésen (küldöttgyűlésen) az érdekelt szövetkezeti tagnak nehéz volt feltárnia védekezéséhez, állításához szükséges bizonyítékokat, bizonyítani állításának valódiságát stb. Ilyen értelemben is nagyon helytálló Molnár Imrérek fejtegetései a testületi vezetés és az egyszemélyi felelős vezetés kapcsolatáról. Nem kétséges, hogy a vezetőség a termelőszövetkezet általános hatáskörű szerve, s miután a termelőszövetkezetben a fő kérdésekben kollektív vezetésnek kell érvényesülnie, az operatív vezetést kollektív testület, a vezetőség végzi.23 Ez pedig az operatív vezetés szerveinek és a vitafórumoknak intézményes különválasztása gondolatához vezet, részben a már elmondottak alapján, részben Olyan meggondolásokra támaszkodva, hogy a szövetkezeti demokrácia elve a döntések helyességének ellenőrzését minden vonalon igényli, ehhez szervezeti formát is biztosít. A szövetkezeten belüli jogviták, különösen a munkaügyi jellegű jog.viták a hozott döntésekhez kapcsolódnak, így itt sem nélkülözhető a legmegfelelőbb forma megkeresése, kidolgozása, és a követelményeknek megfelelő tartalommal való kitöltése. b) A kiinduló pontunk, amely egyben az eddigi fejtegetéseinket is bizonyítja a TszT. indokolásának az a kitétele, amely szerint: „A tagsági jogviszony tartalmában alapvető és meghatározó jelentőségűek de mennyiségileg is 23 Molnár Imre: A 1966. 10. sz. 20—21. o.
termelőszövetkezetek
Szövetségeiről.
Társadalmi
Szemle,
21
döntőek a munkavégzéshez kapcsolódó jogok és kötelezettségek. Az ebből eredő ügyek szabják meg a jogviták szabályozását is."24 A Termelőszövetkezeti Törvény valóban kiemelten kezeli és körültekintően szabályozza a termelőszövetkezeti tagok munkaügyi vitáit. Felesleges az anyagi és eljárási szabályokat sorbavéve, azokat magyarázni. Mégis, az általános elvi követelmények szempontjából a gyakorlat kialakítása érdekében szükségesnek tartunk — a teljesség igénye nélkül — néhány észrevételt tenni. A szövetkezeti tagok munkaügyi jogvitájában jelentős szerepet tölt be az üzemi vezető. Dönt a munkabeosztással, a munkaidő kihasználásával, a szabadság kihasználásával, a szabadság igénybevételével, a munkateljesítmény nyilvántartásával, a munka elszámolásával, a szervezeti egységek által n y ú j tott segélyekkel és kedvezményekkel kapcsolatos ügyekben, valamint azokban az ügyekben, amelyekben bírósági vagy államigazgatási jogorvoslatnak nincs helye, és a vezetőség a hatáskörébe tartozó vitás ügyek intézését az üzemi vezetőre ruházza. Ezen a területen tehát ami a munkajogban különös, a t e r melőszövetkezeti jogban általános jellegű. Ezt a. különbséget még az a követelmény is mélyíti, hogy „a társadalmi munka végzésére vonatkozó normák alkalmazásánál, legyenek azok akár jogi, akár társadalmi normák, a társadalmi szerveknek egyre nagyobb szerepük legyen." 20 Az üzemi vezetőnek m u n kaügyi viták elbíráló döntése nem társadalmi jellegű, ellenben abban sok u t a sítási elemet vélünk felfedezni. Ebből két következtetést lehet levonni: — a termelőszövetkezetben még mindig nem különül el szervezetileg az operatív munkát végző, az irányítás területén utasításokat (döntéseket) hozó szerv a jogvita fórumaként jelentkező, a kollektíván belül m ű ködő sajátos társadalmi szervezettől; — az irányítás döntései a jogorvoslat döntéseivel keverednek. Az üzemi vezető az egyik helyzetben az utasítás, a másik helyzetben a jogvita elbírálásnak jogát gyakorolja, ami egyes esetekben (különösen m u n k a ügyi vitáknál) szükségszerűen a döntések konfliktusát okozza. Nézetünk szerint a konfliktusokat az üzemi vezető munkaügyi vitát elbíráló döntésének társadalmi motiváltsága szüntetné meg. A vezetőség bizottsága mint jogvita fórum a termelőszövetkezeten belül önálló döntőbizottság jellegű szerv.26 Sajátos szervezeti kereténél fogvá mégis valamit tisztáznunk kell, nevezetesen azt, hogy a vezetőség bizottsága a vezetőség vagy a közgyűlés által meghozott határozattal kapcsolatosan érdemben dönthet-e? Két példát említve: a termelőszövetkezet vezetősége a tagot a tagnyilvántartásból törli, a termelőszövetkezet közgyűlése a tag kilépési kérelmét határozatilag elutasítja. Kérdés, a szövetkezeti tag a reá nézve sérelmes határozatot hol tudja fellebbezéssel megtámadni: a vezetőség bizottságánál vagy a járási tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályánál? Álláspontunk szerint bármennyire is általános hatáskörű szerv a vezetőség bizottI n d o k o l á s a m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k r ő l szóló t ö r v é n y j a v a s l a t h o z . X I . f e j e z e t . V i t á s ü g y e k intézése. Igazságügyi Közlöny, 1967. 13. sz. 235. o. 25 T r ó c s á n y i László: A m u n k a ü g y i jogorvoslati e l j á r á s a l a p k é r d é s e i . Á l l a m és J o g t u d o m á n y , 1967. 1. sz. 97—134. o. 26 T r ó c s á n y i s z e r i n t „a m u n k a ü g y i d ö n t ő b i z o t t s á g o k — t e k i n t e t n é l k ü l a r r a , h o g y m i l y e n e l n e v e z é s ü k v a n — az esetek t ú l n y o m ó t ö b b s é g é b e n a n n a k a m u n k a s z e r v e z e t n e k a k e r e t é b e n h e l y e z k e d n e k el, a h o l a vita i n d u l . " T r ó c s á n y i László: A m u n k a ügyi d ö n t ő b i z o t t s á g o k jellege, szervezete és h a t á s k ö r e az e u r ó p a i szocialista o r s z á g o k b a n . Á l l a m és J o g t u d o m á n y , 1965. 4. sz. 534. o.
22
sága, arra nézve mégsem lehet hatásköre, hogy a vezetőség vagy a közgyűlés határozatát megváltoztassa vagy megsemmisítse, két okból: — a vezetőség bizottsága része a vezetőségnek. („Ez a bizottság tehermentesíti a vezetőséget mint testületet az egyedi viták intézése alól."); — a vezetőség határozata nem ronthatja a közgyűlés határozatát. Ezen túlmenően vajon mi értelme volna a következő sémát alkalmazni: vezetőség határozata — vezetőség bizottságának határozata — járási tanács szakigazgatási szervének határozata (illetékes bíróság ítélete), akkor, amikor a második lépcsőben elhelyezkedő szerv szervezetileg része az elsőnek. Ugyanez a helyzet a közgyűlési határozatnál is. A*tól függetlenül, hogy a vezetőség bizottság része a vezetőségnek, az öszszeférhetetlenség, elfogultság általános szabályozásán túl követelményként jelentkezik a tárgyilagos szemléletű bizottság összeállítása és annak korrekt működése is. összefoglalva: nemcsak a jogvita csoportok között, de jogvita csoporton belül is változás mutatkozik az egyes jogviták súlyára vonatkozóan. A jogvita csoporton belüli mozgásoknak két, nem mindig egy irányba ható vektora van. Az egyikét az operatív döntések gyorsasága, a másikét a testületi szervek határozatának „kimértsége" befolyásolja. A jogviták megoldásának irányuló törekvésekre is ez a kettősség jellemző. Az operatív munkaszervezési döntések hatékonysága megköveteli az esetlegesen felmerülő munkaügyi viták elintézésének gyorsaságát és a vitákat elbíráló szerveknek a döntést hozó szervhez való közelségét. A tárgyilagosság biztosítéka viszont a független testületi társadalmi szerv körültekintő munkája, amelynek kikényszeríhető az eredménye, vagyis a döntése. A termelőszövetkezetek fejlődése új követelményeinek megfelelően a szövetkezeti munka területén is — főleg a viták és fórumaik osztályozása végett — különbséget kell tenni: — a munka szervezésével, általában a szövetkezeti munkával kapcsolatos, a termelőszövetkezeti demokrácia biztosítékaként jelentkező viták, — a termelőszövetkezeti tagság tényéből adódó munkaügyi viták, — egyedi és kollektív tagsági munkaügyi viták között. (Ezek is.két csoportra oszlanak attól függően, hogy súlyuk szerint csak belső vagy külső vitafórum elé kerülhetnek.) Az új vitafórumok tárgyilagos, gyors, aJapos döntéseinek és körültekintő eljárásának részletes szabályozása termelőszövetkezetekre háruló feladat. Nézetünk szerint a vitafórumok további fejlődési irányára jellemző: az egyszemélyi vitafórumnak testületi (bizottsági) jellegű vitafórummá való fejlődése, a belső testületi vitafórumnak az operatív vezetőszervtől való teljes különválása. A fejlődés perspektívája viszont nem lehet gátja a jelenlegi kibontako7ásnak.
23
Д-Р Й О Ж Е Ф ВЕРЕШ
Ю Р И Д И Ч Е С К И Е СПОРЫ ТРУДОВОГО ХАРАКТЕРА Ч Л Е Н О В СЕЛЬСКОХОЗЯЙСТВЕННЫХ ПРОИЗВОДСТВЕННЫХ КООПЕРАТИВОВ (Резюме) 1. Юридические споры трудового характера членов сельскохозяйственных производственных кооперативов а) Юридические споры, обсуждаемые в рамках сельскохозяйственного права, нельея обсуждать в рамках одного единства. Учитывая обсуждаемую нами тему, то есть членские трудовые отношения членов сельскохозяйственных производственных кооперативов, м ы займемся одной группой юридических споров производственных кооперативов, юридическими спорами между кооперативом и его членами, возникшими на основе членских юридических отношений. б) Соответственно специфике производственных кооперативов в рамках права. сельско" хозяйственных производственных кооперативов необходимо рассмотреть разницу между спорами внутри кооператива и юридическими спорами. Споры внутри производственного кооператива показывают существенные отличия по сравнению с членскими юридическими спорами. Производственные споры с одной стороны являются успешными спорами, содействующими здоровой хозяйственной и организационной деятельности производственных кооперативов, в которых существующие расхождения в мнениях и во взглядах, которые в основе своей не м о г у т быть квалифицированы как противоречивые интересы и которые содействуют развитию, разрешаются в принятых ан правлением й большинством общего собрания решениях правления и общего собрания, представляющих уже единую принципиальную точку зрения. С другой стороны коллективные интересы, более соответствующего или более детального регулирования законоположений или устава и приводящие к спорам, появляются правда в форме споров, но в результате борьбы устарелых, старых взглядов с новыми взглядами, обеспечивающими им развитие. Между членскими спорами производственного кооператива и юридическим спором, иначе формулируя, между спором интересов и юридическим спором, на первый взгляд нельзя определить разницу. Причиной этого является проявляющаяся во всех областях внутренней жизни производственного кооператива кооперативная демократия. Если мы рассмотрим вопрос еще ближе, то это право члена кооператива, согласно которому он имеет право в связи со своим членским правовым отношением любой вопрос и любой спор доводить до правления или общего собрания производственного кооператива. Однако, обеспечение форумов диспутов и споров и их функция не могут завуалировать существенную разницу в содержании между спорами в рамках кооператива и связанными с членскими правовыми отношениями спорами и между юридическими спорами. Для того, чтобы в связи с членскими правовыми отношениями мы могли говорить о юридическом споре, надо предноложить существование членских, то есть происходящих из основных правовых отношений субъективных правомочий и обязанностей, что одновременно представляет основу расхождения во взглядах юридического характера. в) Вопрос заключается в том, как размещаются в группе производственно-кооперативных юридических споров коллективные по своему характеру юридические споры, происходящие от нарушения коллективных субъективных правомочий и обязанностей отдельных групп, созданных членами путем устава или решений правления и т. д. (например, единицы по организации труда), как могут быть отделены друг от друга индивидуальные и коллективные юридические споры. Между коллективными по характеру юридическими спорами, возникшими на основе членских правовых отношений, надо провести разницу соответственно тому: — представлены ли они коллективно, или = возникли ли они. вследствие нарушения коллективных по характеру прав коллектива. Юридические споры, представленные в коллективном порядке, являются по своему содержанию индивидуальными юридическими спорами, они связаны с субъективными правами и обязанностями отдельных членов и лишь по какой-либо причине, например, потому что заинтересованные члены кооператива работают в одной бригаде, индивидуальные юридические споры возникли в форме коллективных споров.
25
Основным критерием производственно-кооперативных коллективных юридических споров является то, чтобы находились в опасности коллективные по характеру субъективные правомочия организованного внутри кооператива и признанного уставом (решением общего собрания) коллектива (в первую очередь рабочего коллектива), вернее, наличие коллективных по характеру субъективных полномочий организационных единиц только в рамках кооператива обеспечивает потребность коллектива в коллективном юридическом споре. Производственно-кооперативные коллективные юридические споры относятся к большей группе споров, входящих в рамки внутренней администрации. Они отличаются от индивидуалъных, административных по своему характеру юридических споров тем, что располагают только внутренним форумом полемики. К коллективным и индивидуальным спорам могут привести: — нарушение законоположений и устава, обеспечивающих правильное согласование и координацию между производственным кооперативом и членами кооператива, а также между кооперативами и организованными внутри кооператива единицами (рабочими коллективами), нарушение распоряжений кооперативных коллективов или индивидуальных органов, основных принципов производственно-кооперативной жизни или неправильное выполнение или применение распоряжений и основных принципов, в общем, наличие ущемления права, связанного с внутренним правовым отношением производственного кооператива; — требование, предъявленное для исправления мнимой обиды или ущемления интересов, рассмотрение которого происходит в формальных рамках юридических споров и принуждает тем самым компетентные органы к проведению процедуры. О членском юридическом производственно-кооперативном споре м ы как правило можем говорить только: — если член кооператива или коллектив кооператива располагают вытекающими из внутренних правовых отношений кооператива субъективными правами, то есть правами, обеспеченными распоряжениями законоположений, устава, кооперативных коллективных или индивидуальных органов, выступить против ущемляющих их интересы мероприятий и распоряжений в производственно-кооперативном коллективном органе и обратиться за обжалованием к внешним форумам дискуссии и спора. — Если юридический спор по своему характеру является индивидуальным юридическим спором, таким образом даже в случае юридоческого спора, начатого коллективным путем, выделяются индивидуальные правомочия и обязанности, или — если спор является коллективным по характеру юридическим спором коллектива, организованного внутри коллектива и располагающего субъективными правомочиями; — если законоположения и устав определяют органы, разрешающие спорные вопросы, с учетом принципа юридического обжалования; — в заключение, если вступившее в законную силу решение органа, который разрешает юридические споры, может быть вырвано в принудительном порядке, исходя из распоряжений законоположений и устава.
2. Формирование юридических трубовых споров в производственных кооперативах а) Наряду с группировкой согласно характеру процедуры все больше внимания необходимо уделять классификации споров по содержанию. Становится неизбежным и обособление споров, связанных с выполнением коллективного труда. б) Зародыш потребности в группировке членских юридических споров по их содержанию.можно найти уже в период создания законоположений № 7 за 1959 год. Несмотря на это в этот период характер коллектива как объединения имущества и личностей подчеркивается гораздо более энергично, чем ныне. Еще точнее, в тот период приходилось оказывать гораздо более энергичную защиту производственному кооперативу как объединению имущества и личностей, и членами кооператива как лицам, обобществляющим предметы своего имущества, находящиеся в частной собственности, чем производственному кооперативу, означающему трудовое объединение или чем выполняющим свою работу, то есть находящимся на позиции трудящихся члены сельскохозяйственных производственных кооперативов. По истечении времени между значением содержания споров и внутренними и внешними форумами споров возникло смещение равновесия. Это смещение было естественным последствием укрепления и развития производственных кооперативов.
26
в) Переоценку производственно-кооперативных юридических споров нельзя было разрешить без осмотрительного нового регулирования компетенции кооперативных коллективных органов, отражающих новые требования. г) По нашему мнению внутренняя группировка по содержанию производственно-кооперативных членских правовых отношений должна следовать тройному характеру производственного кооператива. Характер кооператива как трудового объединения обеспечивает право на существование кооперативных трудовых споров. д) Определяя размеры юридических споров, связанных с работой членов кооператива внутри производственного кооператива, мы считаем относящимися к этому кругу юридические споры, связанные с: — возникновением, изменением и прекращением трудовых отношений членов производственных кооперативов, — оплатой и учётом труда, — определением места выполнения работы, — определением трудовой функции (должности) — приказанием к выполнению работы, — с рабочим временем, —. с защитой женщин и несовершеннолетних, являющихся членами производственного кооператива, — с временем для отдыха и отпусками,. —услугами, связанными с выполнением работы, — с профессиональной подготовкой, повышением квалификации, — с разрешением создания внешних трудовых отношений, — обеспечением здоровых и безопасных условий труда, — с предписаниями по распорядку труда, — нарушением трудовой дисциплины, — с возмещением убытков, возникших в ходе выполнения работы. Наряду с дальнейшим соблюдением гомогенизации производственно-кооперативной юридической системы, более того наряду с лучшей ее обзорностью можно разрешить и группировку юридических споров по их характерам. На основании Закона № III от 1967 года о сельскохозяйственных производственных кооперативах должна быть создана обеспечивающая объективность, соответствующая новым требованиям новая система органов по разбору и разрешению споров. 3. Новые способы, направленные на разрешение производственно-кооперативных юридических споров трудового характера. а) Развитие делает не обходимым критику взаимосвязей законоположений в отношении системы права вынесения решения и обжалования юридических споров. Для того, чтобы в производственно-кооперативных юридических спорах можно было решить вопрос с более ближней позиции, а в трудовых производственно-кооперативных юридических спорах на основе единых принципов, но все же дифференцировано, нельзя обойтись без схемы процедуры, оказывающей влияние на содержание, без которой становится затруднительным рассмотрение вопросов содержания, более того, в отдельных случаях это становится очень трудно обозримым. В области производственно-кооперативного права в отличие от трудового права при отсутствии такой схемы ничего нельзя сделать при определении объема круга юридических споров трудового характера. Основная причина этого кроется в том. что органы, занимающиеся разрешением юридических споров, входящих в сферу влияния производственно-кооперативного права, приноравливаясь к уровню коллективных или индивидуальных органов, выносящих ущемляющие интересы решения, слились с ними. Дело в том, что в рамках ни одного органа нельзя представить мирное сосуществование динамизма правомочия вынесения руководителем решения с объективностью, необходимой для оценки мнимого и действительного ущемления интересов, возникающих в результате права выносить решения. Правление как коллективный орган, уполномоченный выносить решения в области оперативного руководства кооперативом, в своих вынесенных прямо или косвенно решениях — особенно, в случае юридического спора — не может быть непременно объективным органом для рассмотрения споров. Заинтересованному члену кооператива трудно на общем собрании раскрыть доказательства, необходимые для своей защиты и своих установок, трудно доказывать подлонность своих установок. Разрешение ведет к идее разделения официальных органов оперативного руководства и органов, разбирающих споры.
27
Юридические споры в кооперативах, в особенности юридические споры трудового характера, подключаются к выносимым решениям, поэтому в этой области нельзя обойтись без поисков, разработки наиболее соответствующей формы и наполнения ее соответствующим требованию содержанием. б) В отношении веса и значение отдельных юридических споров проявляются изменения не только между группами юридических споров, но и внутри групп отдельных спорных вопросов. Движение внутри групп юридических споров имеет два вектора, влияющих не всегда в одном и том же направлении. На один влияет быстрота вынесения оперативных решений, а на второй „сдержанность" решений коллективных органов; Эта двойствешюсть характерна и для стремлений, направленных на разрешение юридических споров. Эффективность решений в области оперативной организации труда требует быстроты разрешения возможных возникающих трудовых споров и приближенность органов, разрешающих споры к органу, выносящему решение. Объективным залогом в то же время является осмотрительная работа независимого коллективного общественного органа, результаты, т.о есть решение которого могут быть вырваны принуждением. Соответственно новым требованиям, предъявляемым к развитию производственных кооперативов и в области кооперативной работы — главным образом в отношении классификации споров и органов, разрешающих споры — необходимо делать различие между: — спорами, возникающими в связи с организацией труда, и вообще в связи с кооперативной работой, появляющимися в качестве залога и обеспечения производственно-кооперативной демократии, — спорами, возникающими из факта членства производственного кооператива, — между индивидуальными и коллективными членскими трубовыми спорами. (Эти то же распределяются на две группы в зависимости от того, что по своему значению они могут попадать на рассмотрение внутренних или внутренних и внешних органов). Подробное регулирование объективного, быстрого и основательного вынесения решения и осмотрительной работы новых органов по разрешению споров является задачей, выпадающей на долю производственных кооперативов. П о нашему мнению для дальнейшего направления развития органов по рассмотрению споров характерно: развитие органа по разбору споров, состоящего из одного лица, в коллективный по своему характеру (комиссия) орган по разбору споров, полное отделение внутренних коллективных органов по рассмотрению споров от оперативного руководящего органа.
28
DR. JÓZSEF VERES R E C H T S S T R E I T E A U S DEM A R B E I T S V E R H Ä L T N I S DER MITGLIEDER DER PRODUKTIONSGENOSSENSCHAFTEN 1. Rechtsstreite schaften
aus dem
Arbeitsverhältnis
der Mitglieder
der
Produktionsgenossen-
a) Die i m R a h m e n des l a n d w i r t s c h a f t l i c h e n R e c h t e s b e h a n d e l t e n R e c h t s s t r e i t e k ö n n e n n i c h t in e i n e r E i n h e i t b e h a n d e l t w e r d e n . Mit H i n s i c h t a u f u n s e r e n T h e m e n kreis, also auf das A r b e i t s v e r h ä l t n i s d e r M i t g l i e d e r d e r P r o d u k t i o n s g e n o s s e n s c h a f t , b e f a s s e n w i r u n s m i t e i n e r G r u p p e d e r R e c h t s s t r e i t e bei d e n P r o d u k t i o n s g e n o s s e n s c h a f t e n , m i t jenen, die a u f g r u n d des z w i s c h e n der G e n o s s e n s c h a f t u n d i h r e m M i t glied b e s t e h e n d e n M i t g l i e d s v e r h ä l t n i s s e s e n t s t e h e n . b E n t s p r e c h e n d d e r b e s o n d e r e n . S t e l l u n g d e r P r o d u k t i o n s g e n o s s e n s c h a f t m ü s s e n im R a h m e n des G e n o s s e n s c h a f t s r e c h t e s die U n t e r s c h i e d e z w i s c h e n e i n e m S t r e i t i n n e r halb der Genossenschaft und dem Rechtsstreit untersucht werden. Der Streit innerhalb der Genossenschaft weist wesentliche Unterschiede von den M i t g l i e d s r e c h t s s t r e i t e n a u f . Die D i s k u s s i o n e n i n n e r h a l b d e r G e n o s s e n s c h a f t sind einerseits eine gesunde wirtschaftliche und organisatorische Tätigkeit der Produkt i o n s g e n o s s e n s c h a f t f ö r d e r n d e Diskussionen, w o b e i sich die k e i n e g r u n d l e g e n d geg e n s ä t z l i c h e n I n t e r e s s e n v e r t r e t e n d e n u n d die E n t w i c k l u n g f ö r d e r n d e n M e i n u n g s u n t e r s c h i e d e in d e n v o n d e r Leitung, v o n d e r G e n e r a l v e r s a m m l u n g g e b r a c h t e n , einen einheitlichen prinzipiellen S t a n d p u n k t vertretenden Beschlüssen auflösen. A n d e r e r s e i t s e r s c h e i n e n die k o l l e k t i v e n Interessen, die e i n e e n t s p r e c h e n d e r e o d e r e i n g e h e n d e r e r e c h t l i c h e oder S t a t u t s r e g e l u n g b e d ü r f e n u n d e i n e Diskussion z u r Folge h a b e n , z w a r in F o r m eines Streites, a b e r als K a m p f z w i s c h e n d e n v e r a l t e t e n u n d d e n n e u e n , die E n t w i c k l u n g f ö r d e r n d e n A n s c h a u u n g e n . Scheinbar k a n n zwischen dem Streit der Mitgliedschaft der Produktionsgenoss e n s c h a f t u n d d e m Rechtsstreit, oder a n d e r s a u g e d r ü c k t , z w i s c h e n I n t e r e s s e n s t r e i t u n d R e c h t s s t r e i t n i c h t u n t e r s c h i e d e n w e r d e n . Dessen o b e r f ä c h l i c h e r G r u n d ist d e r auf s ä m t l i c h e n G e b i e t e n des i n n e r e n L e b e n s d e r P r o d u k t i o n s g e n o s s e n s c h a f t z u r G e l t u n g k o m m e n d e g e n o s s e n s c h a f t l i c h e D e m o k r a t i s m u s , d. h. j e n e s R e c h t des Mitglieds, d a s s es a l l e F r a g e n u n d S t r e i t f ä l l e i m Z u s a m m e n h a n g m i t s e i n e m M i t g l i e d s v e r h ä l t n i s d e r L e i t u n g oder G e n e r a l v e r s a m m l u n g d e r P r o d u k t i o n s g e n o s s e n s c h a f t u n t e r b r e i t e n k a n n . Die S i c h e r u n g d e r Diskussionsstellen u n d i h r e r e g e l m ä s s i g e F u n k t i o n i e r u n g darf a b e r die w e s e n t l i c h e n i n h a l t l i c h e n U n t e r s c h i e d e z w i s c h e n d e n S t r e i t e n innerhalb der Produktionsgenossenschaft im Zusammenhang mit dem Mitgliedsverhältnis und den Rechtstreiten nicht verschleiern. U m im Z u s a m m e n h a n g mit d e m Mitgliedsverhältnis von einem Rechtsstreit r e d e n zu k ö n n e n , m u s s d a s B e s t e h e n v o n s u b j e k t i v e n R e c h t e n u n d P f l i c h t e n i n f o l g e des G r u n d r e c h t s v e r h ä l t n i s s e s a n g e n o m m e n w e r d e n , die zugleich die G r u n d l a g e d e r M e i n u n g s v e r s c h i e d e n h e i t e n r e c h t l i c h e n C h a r a k t e r s bilden. c) Es t a u c h t die F r a g e a,uf, w i e die R e c h t s s t r e i t e k o l l e k t i v e n C h a r a k t e r s , die i n f o l g e ver Verletzung der kollektiven subjektiven Rechte und Pflichten der verschiedenen, d u r c h d a s S t a t u t oder d u r c h G e n e r a l v e r s a m m l u n g s b e s c h l ü s s e u s w . e r r i c h t e t e n G r u p p e n d e r M i t g l i e d e r (z. B. a r b e i t s o r g a n i s a t i o r i s c h e n E i n h e i t e n ) e n t s t e h e n , in die G r u p p e d e r p r o d u k t i o n s g e n o s s e n s c h a f t l i c h e n R e c h t s s t r e i t e eingereiht, w i e die i n d i viduellen und kollektiven Rechtsstreite voneinander getrennt werden können. Es m u s s u n t e r de;n R e c h t s s t r e i t e n k o l l e k t i v e n C h a r a k t e r s a u f g r u n d des M i t g l i e d s v e r h ä l t n i s s e s u n t e r s c h i e d e n w e r d e n , ob sie — auf k o l l e k t i v e Weise u n t e r b r e i t e t w u r d e n , oder — i n f o l g e d e r V e r l e t z u n g d e r k o l l e k t i v e n R e c h t e d e r K o l l e k t i v e z u s t a n d e gek o m m e n sind. Die kollektiv u n t e r b r e i t e t e n R e c h t s s t r e i t e sind i h r e m I n h a l t n a c h i n d i v i d u e l l e Rechtsstreite, sie s t e h e n m i t d e n s u b j e k t i v e n R e c h t e n oder P f l i c h t e n e i n z e l n e r M i t g l i e d e r i m Z u s a m m e n h a n g , u n d sie e r s c h e i n e n bloss aus e i n e m speziellen G r u n d ,
29
z. B. w e i l d i e i n t e r e s s i e r t e n G e n o s s e n s c h a f t s m i t g l i e d e r in d e r s e l b e n A r b e i t s g r u p p e a r b e i t e n , i n F o r m eines k o l l e k t i v e n Rechtsstreites. Das grundlegende Kriterium der. kollektiven genossenschaftlichen Rechtsstreite b e s t e h t d a r i n , dass zu i h r e m Z u s t a n d e k o m m e n d i e k o l l e k t i v e n s u b j e k t i v e n R e c h t e einer innerhalb der Genossenschaft organisierten u n d durch das Statut (durch G e n e r a l v e r s a m m l u n g s b e s c h l u s s ) a n e r k a n n t e n K o l l e k t i v e (in e r s t e r R e i h e A r b e i t s k o l lektive) b e d r o h t sein m ü s s e n , d. h. n u r d a s B e s t e h e n d e r k o l l e k t i v e n s u b j e k t i v e n Rechte der Organisationseinheiten innerhalb der Genossenschaft sichert den Ansp r u c h d e r K o l l e k t i v e auf e i n e n k o l l e k t i v e n R e c h t s s t r e i t . D i e g e n o s s e n s c h a f t l i c h e n k o l l e k t i v e n R e c h t s s t r e i t e g e h ö r e n zu d e r g r ö s s e r e n G r u p p e d e r S t r e i t e i m R a h m e n d e r i n n e r e n V e r w a l t u n g , sie u n t e r s c h e i d e n sich v o n d e n i n d i v i d u e l l e n R e c h t s s t r e i t e n i m R a h m e n d e r V e r w a l t u n g d a d u r c h , d a s s f ü r sie n u r ein i n n e r e s F o r u m v o r h a n d e n ist. Individuelle und kollektive Streite können aus folgenden Gründen zustande kommen: — V e r l e t z u n g d e r R e c h t s r e g e l n u n d des S t a t u t s b e z ü g l i c h d e r S i c h e r u n g d e s r i c h t i gen Einklanges zwischen der Produktionsgenossenschaft und ihren Mitgliedern, s o w i e z w i s c h e n d e r P r o d u k t i o n s g e n o s s e n s c h a f t u n d d e n in i h r e m R a h m e n o r g a n i s i e r t e n E i n h e i t e n (Arbeitskollektiven), sowie V e r l e t z u n g d e r V e r o r d n u n g e n d e r kollektiven oder individuellen Organe der Produktionsgenossenschaft, der g r u n d l e g e n d e n P r i n z i p i e n des g e n o s s e n s c h a f t l i c h e n L e b e n s , o d e r s c h l e c h t e D u r c h f ü h r u n g dieser W e i s u n g e n u n d P r i n z i p i e n , i h r e u n r i c h t i g e A n w e n d u n g , kurz, d a s E i n t r e f f e n einer Rechtsverletzung im Zusammenhang mit dem inneren Rechtsverhältnis der Produktionsgenossenschaft; — A n s p r u c h auf W i e d e r g u t m a c h u n g d e r v e r m e i n t l i c h e n V e r l e t z u n g , d e r e n U n t e r s u c h u n g f o r m e l l als R e c h t s s t r e i t e r s c h e i n t u n d die z u s t ä n d i g e n O r g a n e d a d u r c h ein V e r f a h r e n einleiten müssen. • Es k a n n ü b e r e i n e m M i t g l i e d s r e c h t s s t r e i t i m R a h m e n d e r G e n o s s e n s c h a f t d a n n gesprochen werden, — w e n n d a s G e n o s s e n s c h a f t s m i t g l i e d oder K o l l e k t i v e ein s u b j e k t i v e s R e c h t b e s i t z t a u f g r u n d eines i n n e r e n g e n o s s e n s c h a f t l i c h e n R e c h t s v e r h ä l t n i s s e s , d. h. e i n d u r c h Rechtsregel, S t a t u t o d e r i n d i v i d u e l l e O r g a n e g e s i c h e r t e s R e c h t , die n a c h t e i l i g e M a s s n a h m e o d e r Beschluss vor e i n e m k o l l e k t i v e n O r g a n d e r G e n o s s e n s c h a f t a n z u f e c h t e n u n d sich d u r c h ein R e c h t s m i t t e l a n eine, ä u s s e r e I n s t a n z zu w e n d e n ; — w e n n d e r R e c h t s s t r e i t i h r e m C h a r a k t e r n a c h ein i n d i v i d u e l l e r S t r e i t ist, a l s o a u c h i m F a l l e eines kollektiv in die W e g e geleiteten R e c h t s s t r e i t e s die i n d i v i d u e l len R e c h t e u n d P f l i c h t e n in E r s c h e i n u n g t r e t e n ; — w e n n d e r R e c h t s s t r e i t ein k o l l e k t i v e r R e c h t s s t r e i t e i n e r i m R a h m e n d e r G e n o s s e n s c h a f t o r g a n i s i e r t e n , ü b e r s u b j e k t i v e R e c h t e v e r f ü g e n d e n K o l l e k t i v e ist; — w e n n die R e c h t s r e g e l n u n d das S t a t u t d i e I n s t a n z e n u n t e r B e a c h t u n g des P r i n z i p s der Rechtmittel bestimmen; — w e n n schliesslich d e r Beschluss des Organs, w e l c h e s die R e c h t s s t r e i t e m i t R e c h t s k r a f t entscheidet, d u r c h B e s t i m m u n g e i n e r R e c h t s r e g e l o d e r des S t a t u s m i t Z w a n g durchgeführt werden kann. 2. Ausbildung
der Arbeitsrechtsstreite
in den
Produktionsgenossenschaften
a) N e b e n d e r G r u p p i e r u n g n a c h d e m C h a r a k t e r des V e r f a h r e n s m u s s e i n e i m m e r grössere B e a c h t u n g der K l a s s i f i k a t i o n n a c h d e m I n h a l t d e r R e c h t s s t r e i t e g e w i d m e t w e r d e n . A u c h die A b s o n d e r u n g d e r R e c h t s s t r e i t e i m Z u s a m m e n h a n g m i t d e r V e r r i c h t u n g d e r g e m e i n s a m e n A r b e i t ist u n v e r m e i d l i c h g e w o r d e n . b) D e r K e i m d e r F o r d e r u n g d e r i n h a l t l i c h e n G r u p p i e r u n g d e r M i t g l i e d s r e c h t s s t r e i t e k o n n t e schon z u r Z e i t d e r S c h a f f u n g d e r G e s e t z e s v e r o r d n u n g Nr. 7/1959 b e o b a c h t e t w e r d e n . Zu dieser Zeit w a r a b e r d e r V e r m ö g e n s - u n d P e r s o n e n Vereinigungscharakt e r d e r P r o d u k t i o n s g e n o s s e n s c h a f t noch viel s t ä r k e r b e t o n t , als h e u t e . G e n a u e r g e sagt, m u s s t e zu dieser Zeit d e n P r o d u k t i o n s g e n o s s e n s c h a f t e n als V e r m ö g e n s - u n d P e r s o n v e r e i n i g u n g e n , d e n G e n o s s e n s c h a f t s m i t g l i e d e r n , als P e r s o n e n , die i h r e in P r i v a t e i g e n t u m b e f i n d l i c h e n V e r m ö g e n s o b j e k t e v e r g e s e l l s c h a f t l i c h e n , ein viel s t ä r k e r e r S c h u t z zuteil w e r d e n , als d e n G e n o s s e n s c h a f t e n , als A r b e i t s v e r e i n i g u n g e n u n d d e n G e n o s s e n s c h a f t s m i t g l i e d e r n , die eine A r b e i t v e r r i c h t e n also als W e r k t ä t i g e e r s c h e i nen.
30
I m Lauf d e r Z e i t e n t s t a n d e n G l e i c h g e w i c h t s v e r s c h i e b u n g e n in d e m i n h a l t l i c h e n G e w i c h t d e r R e c h t s s t r e i t e , sowie z w i s c h e n d e n i n n e r e n u n d ä u s s e r e n I n s t a n z e n . Diese V e r s c h i e b u n g e n w a r e n eine n o t w e n d i g e F o l g e d e r B e f e s t i g u n g u n d E n t w i c k l u n g der Produktionsgenossenschaften. c) Die N e u b e w e r t u n g d e r g e n o s s e n s c h a f t l i c h e n R e c h t s s t r e i t e k o n n t e o h n e e i n e u m sichtige N e u r e g e l u n g d e r Z u s t ä n d i g k e i t d e r k o l l e k t i v e n O r g a n e d e r G e n o s s e n s c h a f t n i c h t gelöst w e r d e n , w e l c h e die n e u e n F o r d e r u n g e n w i d e r s p i e g e l t . d) U n s e r e r A n s i c h t n a c h sollte die i n n e r e , i n h a l t l i c h e G r u p p i e r u n g d e r M i t g l i e d s rechtsstreite der Produktionsgenossenschaften dem dreifachen Charakter der Gen o s s e n s c h a f t folgen. Der A r b e i t s v e r e i n i g u n g s c h a r a k t e r d e r G e n o s s e n s c h a f t s i c h e r t die E x i s t e n z b e r e c h t i g u n g d e r A r b e i t s r e c h t s s t r e i t e d e r G e n o s s e n s c h a f t e n . e) W o l l e n w i r n u n d e n U m f a n g des K r e i s e s d e r R e c h t s s t r e i t e i m Z u s a m m e n h a n g mit der "Arbeit der Genossenschaftsmitglieder innerhalb der Produktionsgenossens c h a f t b e s t i m m e n , so g e h ö r e n u n s e r e r A n s i c h t n a c h f o l g e n d e R e c h t s s t r e i t e h i e r h e r : — R e c h t s s t r e i t e i m Z u s a m m e n h a n g m i t d e r E n t s t e h u n g , Ä n d e r u n g , E r l ö s c h e n des Mitgliedsarbeitsverhältnisses der Genossenschaften; — — — — — — — — — — — — — —
mit mit mit mit mit mit mit mit mit mit mit mit mit mit
der Entlohnung und Verrechnung der Arbeit; d e r B e s t i m m u n g des Ortes, d e r A r b e i t s v e r r i c h t u n g ; der Weisung der Arbeitsverrichtung; d e r B e s t i m m u n g des A r b e i t s k r e i s e s (Einteilung); der Arbeitszeit; dem Schutz der weiblichen und jugendlichen Genossenschaftsmitglieder; der Ruhezeit und dem Urlaub; den Dienstleistungen im Zusammenhang mit der Arbeitsverrichtung; der Fach- und Weiterbildung; d e r G e n e h m i g u n g des Abschlusses eines ä u s s e r e n A r b e i t s v e r h ä l t n i s s e s ; der Sicherung gesunder und sicherer Arbeitsbedingungen; den Vorschriften der Arbeitsordnung; der Verletzung der Arbeitsdisziplin; d e m Ei'satz des bei d e r A r b e i t s v e r r i c h t u n g v e r u r s a c h t e n S c h a d e n s .
Bei A u f r e c h t e r h a l t u n g , j a sogar b e s s e r e r Ü b e r s i c h t l i c h k e i t d e r H o m o g e n i t ä t des S y s t e m s d e r g e n o s s e n s c h a f t l i c h e n Rechtsstreite, k a n n i h r e G r u p p i e r u n g n a c h d e m C h a r a k t e r d i e s e r R e c h t s s t r e i t e gelöst w e r d e n . A u f g r u n d des Gesetzes ü b e r die P r o d u k t i o n s g e n o s s e n s c h a f t e n (Gesetz III. v o m J a h r 1967.) m u s s ein n e u e s S y s t e m d e r I n s t a n z e n a u s g e b a u t w e r d e n , w e l c h e s die O b j e k t i v i t ä t sichert u n d d e n n e u e n Forderungen entspricht. 3. Neue Lösungen senschaften
der Beilegung
der Arbeitsrechtsstreite
in den
Produktionsgenos-
a) Die E n t w i c k l u n g m a c h t die K r i t i k d e r Z u s a m m e n h ä n g e des R e c h t s m i t t e l s y s t e m s des E n t s c h e i d u n g s r e c h t e s u n d der R e c h t s s t r e i t e n a c h d e r g e l t e n d e n G e s e t z e s v e r o r d nung notwendig. D a m i t in d e n R e c h t s s t r e i t e n i m R a h m e n d e r P r o d u k t i o n s g e n o s s e n s c h a f t e n , insb e s o n d e r e in d e n A r b e i t s r e c h t s s t r e i t e n a u f g r u n d e i n h e i t l i c h e r P r i n z i p i e n u n d doch d i f f e r e n z i e r t d i e E n t s c h e i d u n g e n gefällt w e r d e n k ö n n e n , ist ein solches V e r f a h r e n s s c h e m a m i t i n h a l t l i c h e n A u s w i r k u n g e n u n e n t b e h r l i c h , o h n e dessen B e s t e h e n e b e n die U n t e r s u c h u n g d e r i n h a l t l i c h e n F r a g e n s c h w e r f ä l l i g , in gewissen F ä l l e n sogar unübersichtlich wird. Auf d e m G e b i e t des p r o d u k t i o n s g e n o s s e n s c h a f t l i c h e n Rechtes g e n ü g t — i m G e g e n s a t z z u m A r b e i t s r e c h t — m a n g e l s eines solchen Schemas, bloss die B e s t i m m u n g des Ü m f a n g s des Kreises d e r S t r e i t e a r b e i t s r e c h t l i c h e n C h a r a k t e r s ' nicht. D e r g r u n d l e g e n d e G r u n d liegt d a r i n , dass d i e I n s t a n z e n d e r R e c h t s s t r e i t e i m G e l t u n g s b e r e i c h des p r o d u k t i o n s g e n o s e n s c h a f t l i c h e n R e c h t e s e n t s p r e c h e n d d e m N i v e a u der k o l l e k t i v e n o d e r i n d i v i d u e l l e n Organe, w e l c h e d e n a n g e g r i f f e n e n Beschluss f ä l l t e n , m i t i h n e n v e r s c h m o l z e n sind. Es ist n ä m l i c h bei k e i n e m einzigen O r g a n v o r s t e l l b a r , dass die D y n a m i k des E n t s c h e i d u n g s r e c h t e s d e r L e i t u n g m i t d e r O b j e k t i v i t ä t f r e i d l i c h a u s k o m m e n könnte, die zur B e u r t e i l u n g j e u r v e r m e i n e l i c h e n oder t a t sächlichen V e r l e t z u n g e n u n b e d i n g t n o t w e n d i g ist, w e l c h e V e r l e t z u n g e n e b e n d a s E r g e b n i s des E n t s c h e i d u n g s r e c h t e s sind. Die Leitung, als ein m i t E n t s c h e i d u n g s r e c h t b e k l e i d e t e s ' kollektives O r g a n d e r o p e r a t i v e n L e i t u n g d e r G e n o s s e n s c h a f t
31
k o n n t e in i h r e n u n m i t t e l b a r e n o d e r m i t t e l b a r e n M a s s n a h m e n — b e s o n d e r s i m F a l l e eines R e c h t s s t r e i t e s — k e i n e s f a l l s e i n e u n b e d i n g t o b j e k t i v e I n s t a n z sein. I n d e r Generalversammlung konnte das interessierte Genossenschaftsmitglied schwer die zu seiner V e r t e i d i g u n g , z u r U n t e r s t ü t z u n g s e i n e r A u s s a g e n n o t w e n d i g e n B e w e i s e v o r b r i n g e n , die R i c h t i g k e i t s e i n e r B e h a u p t u n g e n b e w e i s e n . D e r G e d a n k e d e r i n s titutionellen Trennung der Instanzen von den Organen der operativen Leitung liegt n a h e u n d m u s s die L ö s u g b e d e u t e n . Die Rechtsstreite, i n s b e s o n d e r e j e n e m i t a r b e i t s r e c h t l i c h e m C h a r a k t e r i n n e r h a l b d e r G e n o s s e n s c h a f t sind m i t d e n g e b r a c h t e n E n t s c h e i d u n g e n v e r b u n d e n , d a h e r k a n n a u c h auf d i e s e m G e b i e t d a s A u f f i n d e n , die A u s a r b e i t u n g d e r e n t s p r e c h e n d s t e n F r o m u n d ihr A u f f ü l l e n m i t d e m e n t s p r e c h e n d e n I n h a l t n i c h t e n t b e h r t werden. b) Nicht n u r u n t e r d e n e i n z e l n e n G r u p p e n d e r R e c h t s s t r e i t e , s o n d e r n a u c h i n n e r h a l b d e r G r u p p e n h a t sich d a s G e w i c h t d e r e i n z e l n e n R e c h t s s t r e i t e g e ä n dert. Die B e w e g u n g e n i n n e r h a l b d e r R e c h t s s t r e i t g r u p p e n h a b e n zwei, n i c h t i m m e r in dieselbe R i c h t u n g w i r k e n d e V e k t o r e n . Der e i n e w i r d d u r c h die G e s c h w i n digkeit d e r o p e r a t i v e n E n t s c h e i d u n g e n , d e r a n d e r e d u r c h d i e u m s i c h t l i c h e „ B e m e s s u n g " d e r E n t s c h e i d u n g d e r k o l l e k t i v e n O r g a n e b e e i n f l u s s t . Diese D o p p e l h e i t ist a u c h f ü r die B e s t r e b u n g e n d e r L ö s u n g des P r o b l e m s d e r R e c h t s s t r e i t e c h a r a k teristisch. Die W i r k s a m k e i t d e r o p e r a t i v e n A r b e i t s o r g a n i s a t i o n s e n t s c h e i d u n g e n e r f o r d e r t die G e s c h w i n d i g k e i t d e r B e i l e g u n g d e r e v e n t u e l l v o r h a n d e n e n A r b e i t s r e c h t s s t r e i t e u n d die N ä h e d e r Organe, d i e die R e c h t s s t r e i t e b e u r t e i l e n , zu d e n O r g a n e n , d i e die E n t s c h e i d u n g e n f ä l l e n . Die O b j e k t i v i t ä t ist d a g e g e n d u r c h die u m s i c h t i g e A r beit eines u n a b h ä n g i g e n k o l l e g i a l e n g e s e l l s c h a f t l i c h e n O r g a n s g e w ä h r l e i s t e t , d e s sen Ergebnis, d. h. die E n t s c h e i d u n g , e r z w u n g e n w e r d e n k a n n . E n t s p r e c h e n d den n e u n e n F o r d e r u n g e n d e r E n t w i c k l u n g d e r P r o d u k t i o n s g e n o s s e n s c h a f t e n , m u s s a u c h auf d e m G e b i e t d e r g e n o s s e n s c h a f t l i c h e n A r b e i t — v o r allem wegen der Gruppierung der Rechtsstreite und ihrer Instanzen — n a c h folgenden Gesichtspunkten unterschieden, werden: — R e c h t s s t r e i t e i m Z u s a m m e n h a n g m i t d e r A r b e i t s o r g a n i s a t i o n , im a l l g e m e i n e n m i t der- g e n o s s e n s c h a f t l i c h e n Arbeit, als G a r a n t i e d e r p r o d u k t i o n s sgenossenschaftlichen Demokratie, — A r b e i t s r e c h t s s t r e i t e als Folge des F a k t u m s d e r M i t g l i e d s c h a f t in d e r P r o duktionsgenossenschaft, — i n d i v i d u e l l e u n d k o l l e k t i v e A r b e i t s r e c h t s s t r e i t e d e r Mitglieder. (Auch diese k ö n n e n in v w e i G r u p p e n geteilt w e r d e n , j e n a c h d e m sie n a c h i h r e m G e w i c h t n u r vor eine i n n e r e oder v o r eine i n n e r e u n d ä u s s e r e I n s t a n z gehören.) Die e i n g e h e n d e R e g e l u n g d e r o b j e k t i v e n , s c h n e l l e n , g u t b e g r ü n d e t e n E n t s c h e i d u n g e n u n d des u m s i c h t i g e n V e r f a h r e n s d e r n e u n e n I n s t a n z e n ist e i n e A u f gabe, die d e n P r o d u k t i o n s g e n o s s e n s c h a f t e n obliegt. U n s e r e r A n s i c h t n a c h ist f ü r die w e i t e r e E n t w i c k l u n g s r i c h t u n g d e r I n s t a n z e n die E n t w i c k l u n g d e r E i n z e l i n s t a n z zu einer kollegialen I n s t a n z , die v o l l k o m m e n e T r e n n u n g d e r i n n e r e n k o l l e g i a l e n Instanz vom operativen Leitungsorgan charakteristisch.
Felelős k i a d ó : Dr. Kovács I s t v á n M e g j e l e n t 400 p é l d á n y b a n 2,75 (A/5) ív t e r j e d e l e m b e n K é z i r a t a n y o m d á b a é r k e z e t t : 1968. j ú l i u s h ó K é s z ü l t : linó-szedéssel, íves magasnyomás'sal az M S Z 5601-59 és az MSZ 5603-55 s z a b v á n y o k szerint. 68-5997 — Szegedi N y o m d a
A SZEGEDI JÓZSEF ATTILA TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KARÁNAK E SOROZATBAN Ú J A B B A N MEGJELENT KIADVÁNYAI T o m u s X. Fasc. 1. Búza László: A nemzetközi jogi normák kialakulásának útja (A fejlődésnek az ENSZ alapokmányában meghatározott iránya a békés egymás mellett élés s a jószomszédi és baráti együttműködés szellemében) (Szeged, 1963.) 49 1. Fasc. 2. M a d a y P á l : Falusi tisztségviselők hivatali eskülje a gyulai uradalomban (Szeged, 1963.) 29 1. Fasc. 3. H o r v á t h R ó b e r t : Kossuth haladó gondolatai a londoni egyetemen tartott elméleti közgazdaságtani előadásaiban (Szeged, 1963.) 34 1. Fasc. 4. Nagy K á r o l y : A nemzetközi szerződések hiteles értelmezése (Szeged, 1963.) 34 1. Fasc. 5. Pólay E l e m é r : A stipulatio szerepe az erdélyi viaszostáblák okiratanyagában (Szeged, 1963.) 34 1. Fasc. 6. Bíró J á n o s : Kollégiumok a római Dáciában (Szeged, 1963.) 33 1. Fasc. 7. Both Ödön: A beszámítást kizáró és a büntetést megszüntető okok Szeged város reformkori büntetőjogában (Szeged, 1963.) 128 1. T o m u s XI. Fasc. 1. Господин Желев: Народное представительство в народной Республике ? Болгарии (Сегед, 1964.) стр. 52. Fasc. 2. Georges A n t a l f f y : Probemes nouveaux de la théorie du droit dans l'évolution de la démocratie socialiste (Szeged, 1964) 74 1. Fasc. 3. Besenyei L a j o s : Az építési szerződések néhány elvi és gyakorlati problémája (Szeged, 1964.) 35 1. Fasc. 4. P a p p Ignác: A szocialista demokrácia elemei mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkben (Szeged, 1968.) 28 1. Fasc. 5. Nagy K á r o l y : Az állam idő előtti elismerése és a beavatkozás a nemzetközi jogban (Szeged, 1964.) 32 1. Fasc 6. Tóth Á r p á d : A kivételes hatalomról szóló 1912. évi LXIII. tc. létrejöttének előzményei 1868-tól a századfordulóig (Szeged, 1964.) 32 1. Fasc. 7. H o r v á t h R ó b e r t : Berzeviczy Gergely közgazdasági és népességi tanai (Szeged, 1964.) 34 1. Fasc. 8. Bólya L a j o s : A biztosító és kényszerítő intézkedések rendszere a büntető eljárásban (Szeged, 1964.) 63 1. Fasc. 9. Pólay E l e m é r : Az eladói kellékszavatosság szabályozása a preklasszikus római jogban (Szeged, 1964.) 75 1. Tomus XII. Fasc. 1. Buza László: A nemzetközi jog fejlődése a felszabadulás óta — Szilb e r e k y J e n ő : A Magyar Népköztársaság jogrendszerének fejlődése (Szeged, 1965.) 48 1. Fasc. 2. H o r v á t h R ó b e r t : Kőnek Sándor professzor (1819—1884) elméleti statisztikai munkássága és a magyar polgári statisztikai elmélet alakulása (Szeged, 1965.) 66 1. Fasc. 3. György A n t a l f f y : L'État socialiste et la théorie marxiste de l'État et du droit (Szeged, 1965.) 94 1. Fasc. 4. Pólay E l e m é r : A censori régimén morum és az ún. házi bíráskodás (Szeged, 1965.) 43 1. Fasc. 5. Bárdosi I s t v á n : A perbeli egyezség és a perjogi alapelvek kapcsolata (Szeged, 1965.) 18 1. Fasc. 6. Bérezi I m r e : Az újítói jog néhány gazdasági és jogi problémája (Szeged, 1965.) 23 1.
T o m u s XIII. Fasc. 1. A n t a l f f y G y ö r g y : Az állam és társadalmi szervek viszonyának újabb állam- és jogelméleti problémáiról (Szeged, 1966.) 115 1. Fasc. 2. B á r d o s i I s t v á n : A polgári peres és nem peres eljárás viszonya, különös tekintettel a fizetési meghagyásos eljárásra (Szeged, 1966.) 20 1. Fasc. 3. B í r ó J á n o s : Kollégiumok Aquincumban (Szeged, 1966.) 20 1. Fasc. 4. H o r v á t h R ó b e r t : Sur quelques problèmes essentiels de la démographie contemporaine hongroise: L'interdépendance théorique de l'économie et de la démographie et la question de la planification de la main-d'oeuvre (Szeged, 1966.) 15 1. Fasc. 5. P e t ő I s t v á n : A terhelt jogi helyzete a magyar büntető eljárásban (Szeged. 1966.) 21 1. Fasc. 6. Ruszoly József: A Szegedi Nemzeti Bizottság részvétele a demokratikus államhatalom gyakorlásában (1944. december—1945. január) (Szeged. 1966.) 29 1. Fasc. 7. S z e n t p é t e r y I s t v á n : Altalános vezetéselméleti koncepciók (Szeged, 1966.) 38 1. Fasc. 8. T ó t h n é F á b i á n E s z t e r : A szállítási szerződések szankciós rendszere (Szeged, 1966.) 54 1. T o m u s XIV. Fasc. 1. George? A n t a l f f y : Chapitres choisis de l'histoire des idées politicojuridiques de l'Antiquité et du Moyen-Age (Szeged, 1967.) 60 1. Fasc. 2. Bíró J á n o s : Az „actio fiduciae" és alkalmazási köre a praeklasszikus jogban (Szeged, 1967.) 31 1. Fasc. 3. Dobó I s t v á n : A hűtlen és hanyag kezelés kérdései a termelőszövetkezetekben (Szeged, 1967.) 41 1. Fasc. 4. H o r v á t h R ó b e r t : A statisztika fejlődése Franciaországban és annak magyar tanulságai (Szeged, 1967.) 126 1. Fasc. 5. M a r t o n y i J á n o s : A diszkrecionális mérlegelés kérdései (Szeged, 1967.) 54 1. Fasc. 6. N a g y K á r o l y : Az állam elismerése a mai nemzetközi jogban (Szeged, 1367.) 128 1. Fasc. 7. E l e m é r P ó l a y : Die Sklavenehe und das römische Recht (Szeged, 1967.; 84 1. Fasc. 8. T ó t h Á r p á d : A kivételes állapot intézményének kialakulása néhány burzsoá állam jogrendszerében (Sezeged, 1967.) 19 1. T o m u s XV. Fasc. 1. J á n o s M a r t o n y i : La protection du citoyen dans les procédures administratives (Szeged, 1968.) 39 1. Fasc 2. B a l á z s József: A bűnügyi statisztika elméletének első felmerülése és kialakulása a statisztikai tudományban (Szeged, 1968.) 22 1. Fasc. 3. H o r v á t h R ó b e r t : Magda Pál (1770—1841) a statisztikus és társadalomtudós (Szeged, 1968.) 26 1. Fasc. 4. N a g y K á r o l y : A kormány elismerése a mai nemzetközi jogban (Szeged, 1968.) 91 1. Fasc. 5. P a p p I g n á c : A demokrácia elméleti és gyakorlati kérdései a termelőszervezetekben (Szeged, 1968.) 136 1. Fasc. 6. Ruszoly József: A választási bíráskodás Magyarországon a két nemzetgyűlés idején (1920—1926) (Szeged, 1968.) 48 1. Fasc. 7. Veres József A termelőszövetkezeti tagok munkaügyi jellegű jogvitái (Szeged, 1968.) 32 1. Fasc. 8. György A n t a l f f y : Le concept de la souveraineté dans la théorie générale de l'État et du droit (Szeged, 1968.) 27 1. Fasc. 9. I s t v á n S z e n t p é t e r i : The Development of Interprétation of Bureaucracy (Szeged, 1988.) 36 1. Fasc. 10. László N a g y : The employer's liability for damage caused within the scope of employment on the Hungárián Labour law (Szeged, 1968.) 144 1.
Felelős k i a d ó : Dr. K o v á c s I s t v á n M e g j e l e n t 400 p é l d á n y b a n 2,3 (A/5) ív t e r j e d e l e m b e n K é z i r a t a n y o m d á b a é r k e z e t t : 1968. j ú l i u s hó. K é s z ü l t : linószedéssel, íves m a g a s n y o m á s s a l az M S Z 5601-59 és az M S Z 5603-55 s z a b v á n y o k szerint. 68-5998 — Szegedi N y o m d a
A SZEGEDI JÓZSEF ATTILA TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KARÁNAK E SOROZATBAN U J A B B A N MEGJELENT KIADVÁNYAI T o m u s X. Fasc. 1. Búza László: A nemzetközi jogi normák kialakulásának útja (A fejlődésnek az ENSZ alapokmányában meghatározott iránya a békés egymás mellett élés s a jószomszédi és baráti együttműködés szellemében) (Szeged, 1963.) 49 1. Fasc. 2. M a d a y P á l : Falusi tisztségviselők hivatali eskülje a gyulai uradalomban (Szeged, 1963.) 29 1. Fasc. 3. H o r v á t h R ó b e r t : Kossuth haladó gondolatai a londoni egyetemen tartott elméleti közgazdaságtani előadásaiban (Szeged, 1963.) 34 1. Fasc. 4. Nagy K á r o l y : A nemzetközi szerződések hiteles értelmezése (Szeged, 1963.) 34 1. Fasc. 5. Pólay E l e m é r : A stipulatio szerepe az erdélyi viaszostáblák okiratanyagában (Szeged, 1963.) 34 1. Fasc. 6. Bíró J á n o s : Kollégiumok a római Dáciában (Szeged, 1963.) 33 1. Fasc. 7. Both Ö d ö n : A beszámítást kizáró és a büntetést megszüntető okok Szeged város reformkori büntetőjogában (Szeged, 1963.) 128 1. T o m u s XI. Fasc. 1. Господин Желев: Народное представительство в народной Республике Болгарии (Сегед, 1964.) стр. 52. Fasc. 2. Georges A n t a l f f y : Probemes nouveaux de la théorie du droit dans l'évolution de la démocratie socialiste (Szeged, 1964) 74 1. Fasc. 3. Besenyei L a j o s : Az építési szerződések néhány elvi és gyakorlati problémája (Szeged, 1964.) 35 1. Fasc. 4. P a p p Ignác: A szocialista demokrácia elemei mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkben (Szeged, 1968.) 28 1. Fasc. 5. Nagy K á r o l y : Az állam idő előtti elismerése és a beavatkozás a nemzetközi jogban (Szeged, 1964.) 32 1. . Fasc 6. Tóth Á r p á d : A kivételes hatalomról szóló 1912. évi LXIII. tc. létrejöttének előzményei 1868-tól a századfordulóig (Szeged, 1964.) 32 1. Fasc. 7. H o r v á t h R ó b e r t : Berzeviczy Gergely közgazdasági és népességi tanai (Szeged, 1964.) 34 1. Fasc. 8. Bólya L a j o s : A biztosító és kényszerítő intézkedések rendszere a büntető eljárásban (Szeged, 1964.) 63 1. Fasc. 9. Pólay E l e m é r : Az eladói kellékszavatosság szabályozása a preklasszikus római jogban (Szeged, 1964.) 75 1. T o m u s XII. Fasc. 1. Ruza László: A nemzetközi jog fejlődése a felszabadulás óta — Szilb e r e k v J e n ő : A Magyar Népköztársaság jogrendszerének fejlődése (Szeged, 1965.) 48 1. Fasc. 2. H o r v á t h R ó b e r t : Kőnek Sándor professzor (1819—1884) elméleti statisztikai munkássága és a magyar polgári statisztikai elmélet alakulása (Szeged, 1965.) 66 1. • Fasc. 3. György A n t a l f f y : L'État socialiste et la théorie marxiste de l'État et du droit (Szeged, 1965.) 94 1. Fasc. 4. Pólay E l e m é r : A censori régimén morum és az ún. házi bíráskodás (Szeged, 1965.) 43 1. Fasc. 5. Bárdosi I s t v á n : A perbeli egyezség és a perjogi alapelvek .kapcsolata (Szeged, 1965.) 18 1. Fasc. 6. Bérezi I m r e : Az újítói jog néhány gazdasági és jogi problémája (Szeged, 1965.) 23 1.
T o m u s XIII. Fasc. 1. A n t a l f f y G y ö r g y : Az állam és társadalmi szervek viszonyának újabb állam- és jogelméleti problémáiról (Szeged, 1966.) 115 1. Fasc. 2. Bárdosi I s t v á n : A polgári peres és nem peres eljárás viszonya, különös tekintettel a fizetési meghagyásos eljárásra (Szeged, 1966.) 20 1. Fasc. 3. Bíró J á n o s : Kollégiumok Aquincumban (Szeged, 1966.) 20 1. Fasc. 4. H o r v á t h R ó b e r t : Sur quelques problèmes essentiels de la démographie contemporaine hongroise: L'interdépendance théorique de l'économie et de la démographie et la question de la planification de la main-d'oeuvre (Szeged, 1966.) 15 1. Fasc. 5. P e t ő I s t v á n : A terhelt jogi helyzete a magyar büntető eljárásban (Szeged. 1966.) 21 1. Fasc. 6. Ruszoly J ó z s e f : A Szegedi Nemzeti Bizottság részvétele a demokratikus államhatalom gyakorlásában (1944. december—1945. január) (Szeged. 1966.) 29 1. Fasc. 7. S z e n t p é t e r y I s t v á n : Általános vezetéselméleti koncepciók (Szeged, 1966.) 38 1. Fasc. 8. T ó t h n é F á b i á n E s z t e r : A szállítási szerződések szankciós rendszere (Szeged, 1968.) 54 1. Tomus.XIV. Fasc. 1. George? A n t a l f f y : Chapitres choisis de l'histoire des idées politicojuridiques de l'Antiquité et du Moyen-Age (Szeged, 1967.) 60 1. Fasc. 2. Bíró J á n o s : Az „actio fiduciae" és alkalmazási köre a praeklasszikus jogban (Széged, 1967.) 31 1. Fasc. 3. Dobó I s t v á n : .A' hűtlen és hanyag kezelés kérdései a termelőszövetkezetekben (Szeged, 1967.) 41 1. . Fasc. 4. H o r v á t h R ó b e r t : A statisztika fejlődése Franciaországban és annak magyar tanulságai (Szeged, 1967.) 126 1. Fasc. 5 . " M a r t o n y i J á n o s : A diszkrecionális mérlegelés kérdései (Szeged, 1967.) 54 1. Fasc. 6.' N a g y K á r o l y : Az állam elismerése a mai nemzetközi jogban (Szeged, 1967.) 128 1. Fasc. 7. E l e m é r P ó l a y : Die Sklavenehe und das römische Recht (Szeged, 1967.; 84 1. Fasc. 8. T ó t h Á r p á d : A kivételes állapot intézményének kialakulása néhány burzsoá állam jogrendszerében (Sezeged, 1967.) 19 1. T o m u s XV. Fasc. 1. J á n o s M a r t o n y i : La protection du citoyen'dans les procédures administratives (Szeged, 1968.) 39 1. F a s c 2. Balázs József: A bűnügyi statisztika elméletének első felmerülése és kialakulása a statisztikai tudományban (Szeged, 1968.) 22 1. Fasc. 3. H o r v á t h R ó b e r t : Magda Pál (1770—1841) a statisztikus és társadalomtudós (Szeged, 1968.) 26 1. Fasc. 4. Nagy K á r o l y : A kormány elismerése a mai nemzetközi jogban (Szeged, 1968.) 91 1. Fasc. 5. P a p p I g n á c : A demokrácia elméleti és gyakorlati kérdései a termelőszervezetekben (Szeged, 1968.) 136 1. Fasc. 6. Ruszoly J ó z s e f : A választási bíráskodás Magyarországon a két nemzetgyűlés idején (1920—1926) (Szeged, 1968.) 48 1. Fasc. 7. Veres József A termelőszövetkezeti tagok munkaügyi jellegű jogvitái (Szeged, 1968.) 32 1. Fasc. 8. György A n t a l f f y : Le concept de la souveraineté dans la théorie générale de l'État et du droit (Szeged, 1968.) 27 1. Fasc. 9. I s t v á n S z e n t p é t e r i : The Development of Interprétation of Bureaucracy (Szeged, 1968.) 36 1. • Fasc. 10. László N a g y : The employer's liability for damage caused within the scope of employment on the Hungárián Labour lew (Szeged, 1968.) 144 1.
