ACTA UNIVERSITATIS SZEGEDIENSIS
A C T A
I U V E N U M
SectIo Historica Tomus III.
S Z E G E D Hungarla 1982
-
45
-
Sidonius A p o llin a ris levelezési kapcsolatai HORVÁTH ÁGNES
Caius Modestus Sollius Sidonius A p o llin a ris 433-ban szü le te tt Lyonban. M ár származása b iz to s íto tta számára a kapcsolatot a g a llo -ró m a i arisztok rácia tekin té lyes k ö re iv e l. Felesége a később császárrá le tt Eparchius A vitus leánya v o lt. Apósa császárrá választása után Sidonius h iv a ta li pá lyára lé p e tt. Előm enetelét nagymértékben m eghatározták a kor p o litik a i v iszo n ya i. A legmagasabb tisztséget 468-ban érte e l. Ekkor praefectus Urbi Romae és tis z te le tb e li
pa trícius le tt. 468 végén vagy 469 e lejé n elhagy
ta az á lla m i s z o lg á la to t. 470-ben Clermont püspökévé szen telték. Az egy ház szerepe a N yugat-R óm ai Birodalom válsága idején - különösen p o liti k a i tekin te tb en -
jelentősen növekedett. A püspökök bekapcsolódtak a po
lit ik a i é le t b e \ Sidonius sógorával, E cd ic;usszal szervezte meg Clermont védelm ét a betörő n yu g a ti-g ó to kka l szemben. M iu tá n Julius Nepos á t engedte a várost Eurichnak (475), Sidonius rövid id eig L ivia várában fo g o ly, majd egy da iab ig a gót udvarban é lt. Élete végén visszatért Clermontba. 482 körül h a lt meg. Sidoniust azonban nem a p o litik a i életben b e tö ltö tt szerepe teszi je lentőssé. A p á ly á t, am elyet v é g ig já rt, minden hasonló tehetséges és e lő k e ló' származású g a llo -ró m a i vé g ig já rh a tta . Sokkal fontosabb ennél irodalm i te vékenysége. M üveinek két gyűjtem énye maradt ránk. Ezek részben költem é nyek, részben le v e le k . Leveleinek k ile n c könyvét 455 és 489 közö tt irta . E redetileg missilis le v e le k , m elyeket később kie g é szítve , s tilis z tík a ila g meg
. 2
csiszolva tudatosan válogat össze és ad k i.
.
.
A gyűjtem ény ko rtö rté n e ti szem-
pontokból igen fontos dokumentumokat tartalm az.
3
V iz s g á lju k meg most részletesebben eze ket a le ve le ke t. A gyűjtem ény 147 le v e le t tartalm az. Ez azonban nem je le n ti a levelezés teljes terjedelm ét.
-
46
-
Sídonius többszőr e m lít!, hogy váloga tta a le v e le k e t. F eltehetőleg a fe n n maradtaknál jó val többet ir t . De ez a gyűjtem ény is jelentős mértékű leve lezést fe lté te le z Sidontus és kortársai k ö z ö tt. L e ve le it tizen eg y különböző he lyrő l h a rm inckilen c he lyre száztize nké t személyhez cím e zte . A cím zettek kö z ö tt - a tudatos szerkesztés m ia tt - kevés az olyan szem ély, a kihez egy nél több le vél szól. Akad azonban olyan cím ze tt is, akinek meglehetősen
4 sok le v e le t küld a válogatás szllkreszabott kere te i közö tt is.
A többiekhez két-há rom , de legtöbb esetben csak e g y-e g y le v e le t ír) , ille tv e v á lo g a t be gyűjtem ényébe. Azonban ez sem je le n ti fe lté tle n ü l a z t, hogy nem fo ly ta to tt velük rendszeres le vele zést.
5
A z o k , a k ik Sidonius-
nak Írta k , másokkal is le v e le z te k . B izo nyíték erre az Ep. II.
13.1.:
"M a rc e llin u s Ügyvéd, a tap asztalt ember, akinek sok barátja van, megmu ta tta nekem le v e le d e t. . ." M indezek a la p já n levelezési kapcsolatot fe lté te le z h e tü n k nem csupán Stdonius és b a ráti köre , hanem valószinUleg más g a llo -ró m a i arisztokraták körei kö zö tt is. Hogyan is tudták b izto síta n i eze ket a kapcsolatokat? Fenn tartásukat nagyon sok tényező n e h e zíte tte . A kor a Nyugat-R óm ai Biroda lom szétbomlásának korszaka. E korszakot a gyors hatalm i változások, a polgárháborús villong áso k és a parasztmegmozdulások je lle m e zté k. A p o li tik a i zűrza var m e lle tt a gazdasági életben is olyan tendenciák kerü ltek el<£térbe, am elyek a rendszeres kapcsolatok lazulását o k o z tá k . A z V . század ra a nagybirtok súlya megnő a k is - és közé pb irtokkal szemben. Ez a nagy b irto k már nem a rabszolgamunkára é p itő la tifu n d iu m , hanem a bérlőkkel d o lg o zta tó , kisp arcellákra osztott fö ld b irto k . A z árutermelés h a n y a tlik , fo kozatosan uralkodóvá v á lik a naturális gazdálkodás. Ez a belső' piac je lentőségének csökkenését és a kereskedelem visszaszorulását je le n ti. Eh hez az általánosan igaznak te k in th e tő tendenciához járul még a barbárok előrenyomulása és fokozatos betelepedésük a Birodalom te rü le té re . Ebben a
I
-
47
-
zavarosnak tűnő korszakban nem le h e te tt kis fe la d a t Sidonius számára ezt az egész G a lliá t átfogó levelezést fe n n ta rta n i. Elsőként a le ve le k továbbitásának lehetőségeit k e ll áttekin te nü nk. K ü ld h e tte a le v e le t saját h írn ö k e iv e l, le vél v iv ő iv e l. V itté k ügyes-bajos d o lg u ka t végző emberek, akikn e k Sidonius szívesen se g ite tt, egyházi sze m élyek, de még e lő k e lő k is .^ Ezeken túl k i k e lle tt használnia minden o lyan lehetőséget, am ely va la m ilye n módon kapcsolatot ta rto tt fenn a Biro dalom különböző részei, a p ro vin ciá k és diocoesisek k ö zö tt. Elsősorban az utazók kö z v e títe tté k a le vele ket: " Legalább aggodal maink ad ják kezedbe a to lla t, s el ne feledd le vele de t az utazókra b íz n i..."
(Ep. I II . 7 . 2 .) ^
Tekintsük hát á t, hogy m ilyen lehetőségei v o l
tak az utazni vágyóknak az V . századbon. A szárazföldi utazáshoz jó utakra van szükség. A Római Birodalom ban először hadászati és közigazgatási célból kezdték meg az úthálózat kié p íté sé t az i. e .
IV . században. Ez lassan közforgalm i
h á lóza ttá széle
sed ett. A római utak összekötötték az a kko r ismert v ilá g o t.
Kőlapokkal
fe d e tt (via strata) , tartós és sima utak vo lta k e ze k. A folyó kon hidak (pons) és vízve ze té ke k (aquae ductus) vezettek á t. Számos közülük ma is á ll, be épülvén a modern közforgalm i rendszerbe, d icsérik az ókor é p íté sze it. Ezeket az uta kat és hidaka t már Sidonius is m int az ősök építm ényeit e m líti: "A ha józh atatla n folyó kon is ta lá lta m ... biztosan járható h id a ka t, m elyeket őseink a h id lá b a któ l egészen a k ik ö v e z e tt úttestig feszülő b o lt-
Q
ivekre é p íte tte k " A z á lla m i közutak (viae p u b lic a e ) m e lle tt vo lta k magánutak is (vioe p riv a ta e ); Ezek á lta láb an nem vo lta k kikö ve zve . Ezeket a m ellékutakat (ve rtic u lu m ) és düló’utakat (trames) e m liti Sidonius az Ep. a két család nemcsak a
II.9 . 2 .-b e n "...
közutakat,hanem még a rövídebb utak kanyargós 9 csapásait és a pásztorok á lta l használt m elléku ta kat is m e g s z á llta ..."
-
48
-
A meglévó' utak állapota ekkor már nem vo lt olyan, mint a császár ság korábbi századaiban. Rendszeres karbantartás híján állapotuk jelentősen rom lott. Sidonius már a zivatarok vizétől meglazult vagy keményre fagyott utak fáradalmairól ir # és " a szikláktól egyenetlen földutak“ -a t e m l ít i, ^ Uj utakat nemigen építettek, sót megtörtént az is, ha valamely e ló keló' személy érkezését várfák vidéken, jöttének hírére rendbe ke lle tt szed ni az utakat; “ Euanthius már siet Clausentiába és munkásokat szervez és fo gad fe l, hogy tegyék rendbe az utat, ha esetleg a lehulló levél belepte. Ha van valami mélyedés, bizonyára maga egyengeti el kapkodva, odavitt földdel fe ltö ltve a gödröt, . . . " - írja a Tolosából visszatérő Seronatus érkézés e k o r.^ S ha valaki nem v o lt ilye n e ló 'ke ló ', vagy nem viselt ilyen magas ál lam? tisztséget, az vagy tűrte a rossz utak viszontagságait, vagy inkább el sem in dult, mint Trygetius, akiről így ír Sidonius: “ Vagy mivel a homokban 12 az utat a pireneusi szelek elmossák, hajótöréstói félsz a szárazföldön?" Ez a visszahúzódó álláspont azonban nem v o lt általános. “ Az utón 13 gyalogos és lovas, valamint a nyikorgó kocsik hajtói járnakH - olvashat juk az Ep. II. 1 0 .4 .-b e n . A vállalkozó szelleműek utaztak, hiszen az utak - eltekintve a “ mélye désektől", és a földutaktói k iá lló “ s z iklá któ l“ , járhatóak voltak. Utaztak gya log, lovon, s akinek pénze vo lt rá, kocsin. A hivatalos Ügyben utazóknak rendelkezésére á llt az állami posta (cursus publicus). Ennek rendszerét a perzsáktól vette át és építette kí Augustus. Az állami posta irányítása a praefectus praetorio
hatáskörébe tartozott. Huszonöt római mérföldenként pos
taállomásokat é p íte le k , ahol megpihenhettek és lovakat válthattak az utazók.
14
Ez az utazási mód azonban nem vo lt mindenki számára elérhetó'. Lo
vas futárok, hivatalos személyek utazhattak így. Ahhoz, hogy magánszemély is használhassa, a császár engedélye vo lt szükséges, Sidoníus hivatalos utján utazott a cursus publícusso l. “ Amikor Rhodanusiánk fa la it elhagytam, rendel kezésemre á llt az állami posta.
~
49
-
A szárazföldi utazásnál sakkal kényelmesebb volt a v iz iu t. A cursus publlcusnak is v o lt szárazföldi rendszere mellett egy v íz i hálózata is. ^ Az előkelek szívesen utaztak hajón. Jóval nagyobb kényelmet tudtak így biztosítani maguk és vendégeik számára, mint a szárazföldi utazásnál: MTe ággyal is felszerelt, mozgékony erós
kis gyorshajót küldtél nekem,
éspedig halakkal együtt. Ezen kívül egy nagyon tapasztalt kormányost meg izmos és gyors evezed legénységet. " - írja Sídoníus az Ep. II. 1 2 .1 .-b e n , amikor egy halászatra hívjá k.
)7
Mód és lehetőség n y ílt tehát az utazásra, s az utazók szívesen to vábbították a rájuk bízott leveleket. Gyakran megesett, hogy Sídoníus a levél továbbítóját * a kézbesítésért mintegy cserébe - egyik vagy másik ba rátja pártfogásába ajánlotta, A levelek továbbításának másik útja a kereskedőd á lta li további táj vo lt. Ezt nem zárhatjuk ki a levelek továbbításának módjai közül*
A Birodal
mon k ív ü li területekkel fo ly ta to tt kereskedelem teljes egészében, a provin ciák közti áruforgalom pedig nagyrészt luxuscikkekre szorítkozott. A natúr ról gazdálkodás uralkodóvá válása a diocoesisek és provinciák közti árufor galmat jelentéktelen méretűvé zsugorította. Sídoníus levelezése ís ezt mu tatja: lényegében G a llia területén belül levelez, itá lia i le ve le it részben ottani tartózkodásával
magyarázhatjuk, részben mint a szabályt erósító'
kivételeket tekinthetjük. Levelezése területi kíter jedésébó'l ped'g a G a llíá n b e lü li forgalom méreteire következtethetünk. (Id, a térképmellékleten) A levelezés ilyen mértékű kiterjedése alátámasztani látszik azt a tényt, miszerint a naturálgazdálkodás nem vá lik kizárólagossá, és terjedésével nem szűnik meg az áruforgalom. A szárazföldön római, germán, szír és zsidó kereskedólc közvetítették az áruk cseréjét. Ezek kapcsolatot tartottak fenn a római és germán területek, N yu g a t-G a llía és Nyugat-Brítannía között.
18
A tengeren folyta to tt
kereskedelem fontos központjai: Toulouse, M arseille, Itáliában Róma, s a
-
50
-
Sidonius le vele kbő l ennél fontosabbnak tűnő Ravenna. ’ M in th og y ez a kereskedelem részben luxuskereskedelem, fe lté te le z hetünk távo lab bi kapcsolatokat is. A C a pitolium lépcsó'in kin a i selym et, drágaköveket kín áln ak a kereskedők. A bibor a fö n íc ia i partokról é rke zik, a ká rp it C tesiphonból, a Szasszanida birodalom fővárosából és a N ipha tis hegység v id é ké rő l, Arm eniából é rk e z ik . A rá b ia i á ru cikk a balzsam és a töm jén. Egyiptomi a nárdus o la j. Sidonius e m lit még néhány olyan növényt, am ely szintén nem szárm azhatott Európából. Ilyen a d é lk e le t-á z s ió i fahéj és a fa g y a i.
Szintén tá v o li területekrő l k e rü lt a Birodalomba az e le fá n t
csont. Ezek az áru cikkek bekerülhettek közve tlen utón is G a lliá b a , de jöhettek itá lia i közvetítéssel is. Az itá lia i és más m editerrán vid ékkel való kapcsolatra is utal Sidonius le vél: az Ep. IX .
.
.
.
13. 5 . 5 9 .-b e n e m liti a
»
fa le rn u m i b o rt, s egy mediterrán vid ékről származó növényt, a babért.
20
Pompás kelm ék, egzotikus fűszerek, drágakövek, különös dísznövé n ye k, itá lia i bor,
illa tsze re k - mindezek a gazdag luxuskereskedők á ru i.
Kis mennyiségben is o ly nagy értéket ké p vise lte k, a haszon o ly nagy le h e te tt, hogy még a háborús és bizonyta lan időkben is megérte a kockázatot v á lla ln i. A nagybirtok luxusig én yeit k ie lé g ítő kereskedelem m e lle tt nagyon fon tos szerepet játszik az élelm iszerek, közfogyasztás! cikke k forgalm a. A nagybirtokos luxusigényeinek kielégitéséhez szükséges pénz egy részét még m indig árutermelésből terem ti e lő . Nagyon fontos szerepet játszott az é le l miszerek és kö zfo g ya szt& i c ik k e k forgalm a. Ezt nem csupán gazdasági, ha nem p o litik a i szempontok is szükségessé te tté k . A lakosság ellátása igen fon
,
tos a Birodalom számára. A gabonaellátás hiányossága a polgárok megmozdu lása it vonta maga után.
21
A gabonakereskedelembe a nagybirtok m e lle tt
az egyház is bekapcsolódott. Az egyház ekkor már számottevő' n a g yb irto kkai re n d e lke zik, melyeken bérlőkkel do lgo ztatna k.
22
-
51
-
A z élelm iszerek, még a hazaiak is, ha távolabbi vid ékről kerülnek a z a szta lra , ínyencségnek szám ítanak, de a g a llo -ró m a i ariszto krácia é le t módja m egkövetelte a változatosságot: "A z adouri hal legyőzi it t a G aronneban fo g o tt m árnát, a közönséges rákok tömege a lu l marad it t a Lampourdan23 ból ho zott langusztákkal szemben" - irja Sidonius. Ezt a kisebb méretű belső kereskedelmet a kiskereskedők végezték! "A r a f é r fi, a k i hozzád viszi ezt a le v e le t, m int kiskereskedő tengeti szegényes
24
é le té t" - m utatja be Am antiust Graecusnak. A z utóbbi id ézet b iz o n y ité k u l szolgál arra a feltevésre is, m iszerint a kiskereskedők k ö z v e títe tté k Sidonius le v e le it. A mór e m lite tt Amantiuson k ív ü l, a k i kereskedő v o lt, néhány alkalom m al zsidó fé r fit ajánl barátja ke g ye ib e . Ezek a zsidók minden bizonnyal kereskedők v o lto k , hiszen kapcso la tu ka t a h itü k k e l egyet nem é rtő keresztény püspökkel másként, m int gaz . . 25 dasági kapcsolatként, nehezen bizo n yíth a tn á n k. A kereskedelem b iz to s íto tta
forgalom tehát fontos szerepet játszott
a levelek továbbításában. A kereskedők könnyen bejárhatták a Birodalmat Tréves-t<íl N a rb o n n e -ig és N a n te s-tó l Rómáig. Ezek vo lta k tehát a le vele k továbbításának lehetőségei. N ézzük meg most a z t, k ik vo lta k Sidonius c im z e ttje i. Elsősorban természetesen ismerő seinek ir , de e lő fo rd u lt néha az is, hogy ismeretlenül fordul valakihez: "M á r régóta ismeretes előttem tiszte le tre m é ltó életm ódod, püspök uram, bár arco da t nem láttam m é g ."
26
Ez természetesen ritk á n fordul e lő .
C ím ze ttje in e k első csoportjába roko na it so ro lh a tju k.
Két nagybátyjának,
S im pliciiisnak és A p o llín a rísn a k a neve gyakran előford ul a levelekben.
Ir
unokaöccsének, sógorainak. Szól távolabbi rokonaihoz éj a szükebb család h o z .27 A második csoport c im z e ttje i: e lő k e lő emberek. Csak néhány név a sok közül: Phílom athius, a k i v ir illu stris
és v ir amplissimus;
Anthemius a la tt praefectus pra etorio G a llia ru m ;
Eutrophius, a ki
F e lix patrícius 28 a fö ld b irto ko s, akinek szőlői és o la jü lte tv é n y e i v o lta k .
vagy Pastor,
-
52
-
C ím ze ttje in e k ez o csoportja a legnépesebb. Ez - te kin tve Sidonius szár mazását - természetes is. Egy igen jelentős csoport: az egyházi szem élyeknek ir t levelek cso p o rtja . Ezek a le vele k jobbára püspökké szentelése után k e le tk e z te k . Cím z e ttje i kőzUl a legismertebbek: Lupus, Troyes püspöke, Patiens, Lyon é r seke, G raecus, M a rs e ille , Faustus Riez és P rincipius, Soissons püspöke. A negyedik csoportba b a rá ta it so ro lh a tju k. Ezek az emberek is "el<$keló'u-n e k számítanak Sidonius szemében. A műveltségük teszí azzá ólcet. A z igen sokoldalú irodalm i képzésben részesült clerm onti püspök szívesen ir ezeknek az em bereknek, különösen, ha azok érdeklődéssel fo rg a tjá k mü v e it. Barátai kö zö tt ta lá lu n k rhetorfc Hesperius és Sapaudus, o tt van az arlesi jogász: Petronius. Ir a p e rig u e u x -i szónoknak, Lupusnak, a clerm onti gram m atikai iskola tanárának, Dom itiusnak, a lyo n i költőnek: Secundinusnak, 28 só't egy g a llo -ró m a í tengerésztisztnek is: Nam atiusnak. Szinte k iv é te lk é n t ta lá lu n k barbár cím ze tte t is. Ilyen Chariobaudus,
.
.
,
.
vagy Riothamus, az Arem orikában éló' bretonok k irá ly a .
29
Lá thatjuk tehát, hogy Sidonius c ím z e ttje i e lő k e lő k , egyházi szem élyi ségek, vagy m üveit emberek. A risztokra ta lévén nem ta rto z ik baráti köré hez alacsonyabbrendü ember, s ha üg yét, m int cliensének, fe lk a ro lja is, vagy m int jó paphoz i l l i k , s e g iti, m indig valam i elnéző' kedvességgel , ta~ . . . 30 Ián egy kis lenézéssel is k e z e li az egyszerű embereket. Sidonius tehát sokakkal le ve le z. Ez a levelezési kapcsolat minden ne hézség e llen ére is éló' v o lt, s időleges megszakadásuk után m indig igyekez tek m eg újíta ni a z t. A levelezés a barbár támadások idején sem szűnt meg, csupán az ostromzár akasztja meg egy idó're a le vele k továbbítását. A m int kissé la z u lt a támadók gyű rűje , a levélhordók azonnal e lin d u lla k : "M ik o j megtudtam, hogy az a szerzó'dést szegő' nép visszatér sajót terü le té re , és nem á l lít már kelepcé t az utasoknak . . .
mát.
31
küldtem el hozzád levélh ordo zó-
-
53
-
A levelezés b iz to s íto tta az összeköttetést a részekre h u lló Birodalom különböző részeibe kerUló' g a llo -ró rn a i a riszto krá cia csoportjai k ö zö tt. Ez a levelezésen a la p u ló kapcsolattartás természetesen csak szellem i sikon b iz to síto tta az összetartás lá tsza tá t. A Birodalom p o litik a i szétbomlásának fo lyam atát ezek a kapcsolatok nem gá to lh a ttá k meg. Mindössze a n n yit értek e l, hogy a kortársak szemében a kapcsolatok folyamatosságának látszatát k e ltv e nem te tte érzékelhetővé a Birodalom bukását.
-
54
-
JEGYZETEK: 1. Különösen a béketárgyal ósokban van nagy szerepe a püspököknek. P l.: Leó, Róma püspöke tárgyal a városra támadó A ttilá v a lv Epiphanius, Pavia pUspöke O doacer h íve in e k kér amnesztiát Theodorichtól; Auvergne átadá sa Ügyében is hórom püspök tárgyal Eurichkal stb. 2. A tudatos szerkesztésre és válogatásra utal p l. a Constantiushoz ir t le vél (Ep. V I II .
1 6 .1 .): Spoponderam Petronio,
in lu stri v iro , praesens
opusculum paucis me epistulis e xp e d itu ru m ;" A z á ta la kítá st részben az in d o ko lja , hogy a m agánleveleket a nagy közönség elé szánja, részben pedig a z , hogy kortársait az irodalom á lta l k iv á n ja m egörökiteni az utókor számára: "Ibis e t tu in paginas nostras, a m ic itia e colum en, Fortunái is , . . .
neque enim tib i Familiaritas tam parva
_
e,
cum litte ris , ut per has ipsas de te a liq u id post te supiresse non deceat. V iv e t ilic e i,
v iv e t in posterum nominis tui g lo ria " ( E p .V III.5 . 1 .)
3. Sidonius le ve le in e k értékelésekor tó ló lkozh atun k e lle n té te s véleménnyel is: "A levélirásban is klasszikusok tudatos utánzója m aradt, m intái v o l tak: i f j .
Plinius, Symmachus. A levelek bőbeszédűek, ta rta lm ila g szegé
n ye se k." (Vanyó L .t A z ókeresztény egyház és irodalm a.
1980. Szent
István Társulat. Budapest, 8 9 4 .) Ezzel a m egállapitással nem érthetünk teljesen eg yet. V alóban bőbeszé dűek a le ve le k.
Ezt Sidonius is elism eri (Ep. I I I . / . 1 .) , de ez nem je len t
Üres, tartalom n é lk ü li szószaporitást. Épp ennek a bőbeszédűségnek kö szönhetjük Sidonius le ve le in e k nagyszert) je llem zé seit, részletes beszá m o ló it a szerzó't é rin tő fontos eseményekró'l. Sidonius mint keresztény iró valóban jelentéktelennek tUnhet. Püspök, de nem keresztény te o re ti kus. Azonban érdekes lehet m indaz, am it kora egyházáról, annak szer v e z e té rő l, a püspökökről és a pUspökválasztásokról irt. A történész szá mára pedig elsőrangú forrást jelentenek a 450-470-es évek mindennapi é le té t rö g z itő le v é lré s z le te i. 4 . P l.: A p o llin a ris (Sidonius nagv^átyja) E p . lV . 4 . ;
I V . 6}
IV . 12; V .3 .
-
55
-
Graecus (M a rse ille püspöke) E p .V I.8 ; V II. 2; V I I . 6; V II. 7; V II. 10; I X . 4. stb. 5. Mindössze kél Principiushoz irt le vele maradt fenn. Mégis ig y Ír hozzá: "u t sitim nostram frequenter litte ris litte ra tis , ambo germ ani, tu frequentius, in rig e tis " . Az id é z e tt felszó lítás o két le véln él jóval rendszeresebb kapcsolatra u ta l. Hasonlóan ujabb le vele k írására b u z d ít p l. : Ep. II. 10JIII. 7 .4 ; V . 4 , V .1 2 .2 ; V .2 1 .1 .
1;
is.
ó. Saját hirnök: Ep. V I . 1 . 1 . ;
ügyes-bajos d o lgá t végzó' ember: Ep. I I I . 9 . 2 . v
V I . 3 .1 . egyházi személy: Censorius diaconus Ep.V I . 1 0 .1 .; V indicius diaconus Ep. V . 1 . 2 . ; e ló líe lá : Leonfius és Paulus E p .V III. 12 .5 . 7. "C e rte vel metus noster materiam s tilo tuo fa c ia t, mementoque viatorum manus gravare c h a rtis ," 8. E p . l. 5 . 3 . : "F luviorum quoque, si qui non navigabiles, vada commoda, vel certe p e rv ii pontes, quos antiquitas a fundamentis ad usqe aggerem c a lc a b ili s ilic e crustatum cryp ticis arcubus fo r n ic a v it." 9 . Ep. 1 1 . 9 . 2 . : " . . . domus utraque non solum tramites aggerum publicorum verum etiam calles compendiis tortuosus atqe pastoria d e ve rticu la in s e d it." 10. Ep. I I I . 2. 3. 11. E p .V .1 3 .1 .: "la m Clausentiam p e rg it Euanthius iamqe contractas operas co g it eruderare, si quid forte de iectu caducae frondis agger insorduit. Corte si quid voraginosum est, ipse humo advecta scrobibus oppletis trepidus e x a e q u a t," Seionatus: V alószinüleg vicarius 5eptem Provinciarum . E lá rulja a rómaiak (Jgyét, a n y u g a ti-g ó to k oldalára á llt .
E losegitette,
hogy Furich (466-486) hatalmas te rü le te ke t fo g la ljo n el (3 § : im plet v illa s h o spita libu s", Loyen. D idoine A p o llin a ire II. X V III. Paris. "Bude" (Ezért le ta rtó zta ttá k és Rómában ha lálra Íté lté k (Ep. V I I . 7 .2 . ) Stroheker,
-
56
Der senatorische Adel im spdtantiken G a llie n .
1948. Tublngen.
N ° 3 5 2 .p . 215. 12. Ep. V I I I .
12. l . t "
...
quia solet Bigerricus turbo m obilium aggerum
in d ic ia confundere, quoddam vereris in itin e re terreno pedestre na ufrag ium ? " Trygetiust csak Sidoniustól ism erjük. 13. Ep. II. 1 0 .4 .2 3 -2 4 .: "h in c sese pedes atqe eques re fle c tit/s trid e n tu m et moderator p r o r ip ie n s ..." 14. 25 római mérföld ~ kb. 3 7 ,5 km. V ö . Ü rögdi, Róma kenye re, Róma aranya.
1969. Bp. G o n d o la t.
145.
15. Ep. L ,5 . 2 . ¡"Egresso m ihi Rhodanusiae nostrae moenibus publicus cunus usui f u it utpote sacris apicibus a c c ito ," 16. Ep. 1 .5 .3 .: " T icin i cursoriam (sic navigo nomen) escendi, qua in Eridcnum brevi delatus" 17. A z utazás kényelm éről még: E p .V III. 12 . 5 . s "H ic te a e d ific a tu s c u lc itis torus, hic tabula c a lc u lis , strata b ico lo rib u s, hic tessera frequent eboratis resultatura pyrgorum gradibus expectat^ h ic ne tib i pendulum pinguat v o lu b ilis vestigium , pandi carinarum ventres abiegnarum trabium textu p u lpita bu ntur} h ic superflexa crate paradarum sereni brumalis in fid a v ita b is .6. . . . Est praeterea tib i oopiosissima penus aggeratis opipare farta d e lic iis , modo sit eve ntila nd o par animus im p e n d io ." 1 8 . Szent Patrik és Szent Germanus é le tra jza szerint 429 és 447 közö tt sza bályos ha jójórato k vannak a két te rü le t k ö zö tt. Constantius Lugdunensis: V ito sancti G erm ani ed: Borius R. Paris 1965. : 429; Germanus el<Sször megy Britanniába 8 0 .p . ; 432: S. Patrie Britanniában 2 1 0 .p .v (V ita sancti P a tric ii 11 A A SS M a rt. niába 2 1 0 .p.
II. 5 3 3 .) 447t Germanus másodszor megy Britan
-
57
-
19. Toulouse fö ld k ö z i-te n g e ri kap csola tairó l!
Ep. IX .1 2 . M a rs e ille -t a
partm enti hajózás B ritanniával kapcsolta össze. Róma kereskedelmi szerepéró'li Ep. 1 .1 0 .2 .} Ravenna fontosságáról: "H ic cum peropportuna cuncta m erca tu i, tum praecipue quod esui com peteret, deferebatur; nisi quod, cum salsum portis pelagus im pingeret, hinc c lo a c a li pulte fossarum discursu lin triu m v e n tila ta ipse le n ta ti languidus lapsus umoris nauticis cuspidibus foram inato fun di g lu tin o s o rd id a re tu r," (Ep. 1 .5 .6 .) X I. K ín a i selyem , drágakői Bibor:
E p . l. 2 . ó . ;
Ep. 1 .7 .8 .
IX . 1 3 .5 .1 4 -1 7 : "R u tiliu m toreuma b ysso /ru tila sq e
ferte bla tta s, /recoquente quas aeno /M e lib o e a fuca t unda" Kárpit?
Ep. IX ; 1 3 .5 .2 0 -2 1 .: " peregrina det supellex/C tesiphontis ac
N ip h a tis " Balzsam: E p .lX .
1 3 .5 .4 2 -4 5 .: "Menus uncta suco am oni/dom et hispidos
c a p illo s / Arabumque messe pinguis /p e ta t a lta tecta fumus" Nárdus:
Ep. IX . 1 3 .5 .5 9 .; Fahéj:
Ceylonban term esztik. Fagyai:
Ep. IX . 1 3 .5 .38. Ma D K -Á zsiában és Ep. IX . 1 3 .5 . 38. Európában díszcserje,
felteh etőe n Sidonius korában sem v o lt honos. Elefántcsont:
E p .V III. 12.5
21. Ep. 1 .1 0 .2 .: "V e reo r autem ne famem p o pu li Romani theatralis cavae frago r insonet e t in fo rtu n io meo p u b lica deputetur esuriesJ' 22. A na gyb irtok termelésének adatai: Ep. 11.9.1. (olajterm elés, szőlőm üvelé ^ ;
E p .11 .9.14. (állattenyésztés)
Patiens püspök anyagi hatalm áról:
E p .I I . 1 0 .2 .; gabonaszállitm ányáről: E p . V I . 1 2 .5 . 23. Ep. V I II . 12. 7, "H ic A lcrricu s piscis G arum nicis mugilibus in su lte t; hic ad copias Lapurdensium lucustarum cedat v iliu m turba cancrorum ." 24. E p .V I.8 . I . :
"A picum o b la to r pauperem vitam sola mercandi actione
sustentat*, " Groecus M arse ille pUspöke. Amantius gyakran kö z v e títe tte k e tte jü k le v e le it. 25. Ep. I I I . 4 . 1 . : " G ozolas natione ludoeus, cliens culm inis tu i, cuius m ihi quoque esset persona c o rd i, si non esset secta despectui, defert
-
58
I í tteros m e a s ..." E p .V I. 11. l . i
-
“ ludaeum praesens charta commendat,
non quod m ihi placea t erro r. . . 2 . quia
secundum vel negotia vel
iu d ic ia terrena solent huiscemodi homines honestas habere causas. E p .V II1 .1 3 .3 .: "Commendo Promotum gerulum litte ra ru m ... Is r e a lite ... s a n g u in e ..." 26. E p .V III. 14.1 .s hm d iu nobis, papa ve n e ra b ilis, etsi necdum vester vultus aspectus, tamen actus inspectus e s t." P rincipiushoz, Soissons püspökéhez. 27. Sirnpliciusnak: E p . lll. 1 1 . ;
IV .4 .;
I V . 1 2 .; V I I . 4 . ; V I I I . 8}
A p o llin o rish o z (na gyb átyja) E p .1 1 .9 .; I I . 6 . ;
IV .4 .;
IV .6 .;
IV . 13;
A po llin a rish o z (unokaöccse) E p .V .1 6 .; A gricolá ho z (sógora) Ep. 11.1.; Ecdiciushoz (sógora) E p . li i. 3 . ; A v i tushoz (sógora) E p . l l l . l . ; Papianillához (felesége) E p .V . 1 2 .; (Ez az egyetlen le vél a gyűjtemény ben, am ely nó'höz szól); A p o llin a rish o z (fia ) Ep.111. 13. 28. PhÜornathiushozs E p .1 .3 .;
Eutropiushoz» E p .1 .6 .; F elixh ez! Ep. I I . 3 . ;
Eutropiushoz: E p .1 .6 .; F elixh ez: E p .1 1 .3 .; Pastorhoz: Ep. 11.14.; Lupuslioz: E p .V I. 1. Patienshez: E p .V I. 1 3 .; Graecushoz! E p .V I.8 . ; Faustushozi E p .IX .1 3 .; Principiushoz: E p .V III. 1 4 .;
Hesperius (clerm onti
rhetor) Ep. II. 1 0 .; Sapaudus (vie n n e i rhetor) E p .V . 1 0 .; Petronius Ep. I I . 5 . ; V . 1 .; Lupusi E p . V I I I . i l . ; Dom itius: Ep.11. 2; Secundinust E p .V .8 . ; Narnafius: E p .V II 1.6. 29. Chariobaudushozj E p .V II.1 6 .; Ri^thamushozs E p . lll.9 . 30. E p . l l l . 9 . 2 .: "G eru lus epistularum humilis obscurus dexpicabilisque etiam usqe ad damnum innocentis ig naviae " 31. E p .V I.6.
-
59
-
Megjegyzések»
1. Sidonius le ve le in e k magyar szövegét Bozsó Klára (I.k ö n y v ), Simon Erzsé bet ( I I . , V . könyv) Szobonya Éva ( I I I . kön yv). Bárt! M ária (V I. könyv), H orváth Ágnes (V II.k ö n y v ). Szabó Sára és Horváth G yu la (V III.k ö n y v ) szakdolgozatként ké szíte tt fordítá sai alap já n idéztem . A la tin szöveget Andersonj Sidonius A p o llin a ris , Poems and letters. "L o e b "} Sidonius A p o llin a ris Poems and letters.
II.
1.1936. London. 1965. London. "Loeb"
kiadása alap já n idézem. 2. Sidonius összesen 147 le vele közül 139 levél cím ze ttjé n é l tartózkodási he lyé t határoztam meg és vitte m térképre Anderson fen t e m líte tt szöveg kiadása, Loyen (1960, 1970^, 1970^) és Stroheker (1948) mUvei a lc p já n . ( Id .ll.
je g yze t). A z idevonatkozó jegyzetanyagot terjedelmessége m iatt
kénytelen voltam m e llő z n i, csupán egy térképet kö zlö k. 3 . A térképen az a lá h ú zo tt városnevek ( C lerm ont) a le v é líró tartózkodási h e ly é t, az aláhúzás né lkül kö z ö lt városnév (Bazas) a cím ze ttek tartóz kodási h e lyé t je le n ti. A városnevek e lő tti szám az adott helyről induló le vele k számát, a városnév utáni szóra az adott helyre érkezett leve lek számát je le n ti. A barbár területeken a kocká zott te rü le t a 454 kö rü li álla p o tra u ta l, a sávozott te rü le t a 476 kö rü li he lyze te t tü k rö z i.
-6 0 -
SIDONIUS
L E V E L E Z É S É B E
B E K A P C S O L T
H E L Y E K
