Gyulai Szakképzési Centrum Harruckern János Szakképző Iskolája és Kollégiuma. HÍD - II Szakmai tantárgyainak képzése

Ikt.sz:

9. számú melléklet

Gyulai Szakképzési Centrum Harruckern János Szakképző Iskolája és Kollégiuma Gyula Szent István út 38.

HÍD - II Szakmai tantárgyainak képzése 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet

Hatályos: 2016. év szeptember hó 01. napjától

1

Tartalom

21 543 01 ASZTALOSIPARI SZERELŐ 31 811 02 GYORSÉTTERMI ÉTELELADÓ 21 541 02 SÜTŐIPARI ÉS GYORSPÉKSÉGI MUNKÁS 31 215 02 VIRÁGKÖTŐ

2

SZAKMAI HELYI TANTERVI ADAPTÁCIÓ a 21 543 01 ASZTALOSIPARI SZERELŐ részszakképesítés HÍD II. programban történő 2 éves oktatásához

A 34 543 02 Asztalos szakképesítés kerettanterve alapján

I. A szakképzés jogi háttere

A szakmai tantervi adaptáció

– –

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint –

– –

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, a 21 543 01 Asztalosipari szerelő részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet rendelet,

–

a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendelet

3

alapján készült.

II. A részszakképesítés alapadatai

A részszakképesítés azonosító száma: 21 543 01

A részszakképesítés megnevezése: Asztalosipari szerelő

A szakmacsoport száma és megnevezése: 11. Faipar

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVIII. Faipar

Elméleti képzési idő aránya: 30 %

Gyakorlati képzési idő aránya: 70 %

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: hat általános iskolai évfolyam elvégzése

Betöltött 15. életév

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

V.

A szakképesítés óraterve 2 éves nappali rendszerű oktatásra

4

A képzés heti és éves szakmai óraszámai rövidebb képzési idejű részszakképesítés oktatásához: H/II/1

H/II/2

H/II/1

évfolyam

H/II/2

évfolyam

évfolyam

évfolyam éves óraszám

éves óraszám

heti óraszám

heti óraszám

(32 héttel)

(36 héttel) Szakmai elmélet és

8

gyakorlat együtt

288+105

15

480

A szakmai szabadsávból 0,5 óra került felhasználásra.

ASZTALOSIPARI SZERELŐ 1.évf.

2.évf.

Összes óraszám

Elmélet óraszám

36

32

0,5

1

50

50

Biztonságos munkavégzés gyakorlat

1

1

68

Faipari szakmai és gépismeret

1

3

132

2,5

6

282

Asztalosipari szerelési ismeretek

1

1

68

Asztalosipari szerelési gyakorlat

2

3

168

168

105

105

Tantárgy hetek száma

Biztonságos munkavégzés

Faipari szakmai gakorlat

Nyári gyakorlat Heti szakmai óraszám:

8

5

15

873

Gyakorlat óraszám

68 132 282 68

250

623

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül Heti óraszám Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

H/II/1

H/II/2

évfolyam

évfolyam

elméleti

gyakorlati

ögy

elméleti

gyakorlati

Biztonságos 10227-12 Biztonságos munkavégzés

munkavégzés

0,5

1

alapjai Biztonságos munkavégzés

1

1

gyakorlata Faipari szakmai és 10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás

10225-12 Asztalosipari szerelés

gépismeret

1

3 105 2,5

Faipari szakmai

6

gyakorlat Asztalosipari szerelési ismeretek

1

1

Asztalosipari

2

szerelési gyakorlat

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám

2,5

3

5,5

Összes heti/ögy óraszám

8

6

5 105

10 15

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Óraszám Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

H/II/1. évfolyam(36 hét) elméleti

Biztonságos munkavégzés alapjai Munka- és tűzvédelem

gyakorlati

18

ögy

H/II/2. évfolyam(32hét) elméleti

Összesen

gyakorlati

32

50

18

18

Környezetvédelmi- és technológiai szabályok

20

20

12

12

Faipari alapgépek, 10227-12 Biztonságos munkavégzés

szerszámok, eszközök biztonságtechnikája Biztonságos

36

munkavégzés gyakorlata

32

68

Faipari szerszámok, eszközök

24

24

biztonságtechnikája Faipari alapgépek

12

biztonságtechnikája Munkabiztonság Faipari szakmai és gépismeret 10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás

22

34

10

10

36

96

132

18

28

46

37

37

Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel Fűrészelés és keresztmetszetmegmunkálás gépei és

7

szerszámai Alkatrészek felületi 14

14

17

35

előkészítése, ellenőrzése Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és

18

105

gyártástechnológiái Faipari szakmai gyakorlat

90

192

282

45

26

71

56

56

20

20

90

135

Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel Fűrészelés és keresztmetszetmegmunkálás gépei és szerszámai Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése Alapszerkezetek kialakításának jellemző

45

típusai és gyártástechnológiái Asztalosipari szerelési ismeretek

36

32

68

Szerelési dokumentáció

10225-12 használata, alkatrészek

23

23

Asztalosipari szerelés

előszerelése Alapszerkezetek és asztalosipari szerkezetek

13

15

szerelése

8

28

Helyszíni szerelési

17

feladatok Asztalosipari szerelési

17

72

gyakorlat

96

168

Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek

36

36

előszerelése Alapszerkezetek és asztalosipari szerkezetek

36

45

81

51

51

320

768

szerelése Helyszíni szerelési feladatok Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám:

90

198 288

Összes éves/ögy óraszám:

160 105

480

Elméleti óraszámok/aránya

250/29%

Gyakorlati óraszámok/aránya

623/71%

9

873

A 10227-12 azonosító számú

Biztonságos munkavégzés megnevezésű

szakmai követelménymodul

tantárgyai, témakörei

10

A 10227-12 azonosító számú, Biztonságos munkavégzés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Biztonságos

Biztonságos

munkavégzés

Munkabiztonság

biztonságtechnikája

Faipari alapgépek

biztonságtechnikája

gyakorlata

Faipari szerszámok és eszközök

eszközök biztonságtechnikája

Faipari alapgépek, szerszámok,

Munka- és tűzvédelem

Biztonságos munkavégzés

szabályok

10227-12

Környezetvédelmi- és technológiai

munkavégzés alapjai

FELADATOK Betartja a munka- és balesetvédelmi előírásokat

x

x

Betartja a biztonságtechnikai előírásokat

x

x

Betartja a tűzvédelmi előírásokat

x

x

Betartja a környezetvédelmi előírásokat

x

Betartja a karbantartásra vonatkozó előírásokat

x

Betartja a gépek biztonságos használatára vonatkozó

x

x

előírásokat Kéziszerszámokat, kézi kisgépeket, munkaterületet

x

előkészít

x x

x

x

Gépeket, szerszámokat ellenőriz, beállít

x

x

Biztonságtechnikai eszközöket beállít

x

x

SZAKMAI ISMERETEK Munkabiztonsági szabályok, rendeletek

x

Munkavégzési környezeti és technológiai szabályok

x

Munkáltatók és munkavállalók jogai és kötelességei

x

11

x

Elsősegélynyújtás

x

x

Tűzvédelem

x

x

Tűzoltó berendezések és eszközök feladatai

x

x

Tűzkárbejelentés

x

x

Érintésvédelmi szabályok, előírások

x

x

Környezetvédelem

x

Faipari hulladék kezelésének előírásai

x

Faipari termékek készítésének általános

x

x

x

x

követelményei A faipari munkavégzés feltételei

x

Géptani alapfogalmak

x

Kéziszerszámok, kézi kisgépek

x

Faipari alapgépek felépítése, szerszámai és beállításai

x

x

x

x

x

x

Faipari alapgépek kezelésének szabályai és biztonságtechnikai előírásai Gépkönyv, kezelési, szerelési, karbantartási útmutatók

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Munkabiztonsági eszközök, felszerelések használata

x

x

x

Gépek, szerszámok biztonságos használata

x

x

x

Precizitás

x

x

Döntésképesség

x

x

Kézügyesség

x

Köznyelvi és szakmai szöveg hallás utáni megértése

x

x

x

Olvasott köznyelvi és szakmai szöveg megértése

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

TÁRSAS KOMPETENCIÁK

12

x

Kapcsolatteremtő készség

x

Közérthetőség

x

x

x

Kompromisszumkészség

x MÓDSZERKOMPETENCIÁK

Gyakorlatias feladatértelmezés

x

Problémaelemzés,-feltárás

x

x

x

Rendszerező képesség

x

x

x

x

1. Biztonságos munkavégzés alapjai tantárgy

x

50 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja A biztonságos munkavégzés alapjai elméleti oktatás célja, hogy a tanulókat felkészítse

a

munkaterületen

jelentkező

munkavédelmi,

tűzvédelmi

és

környezetvédelmi feladatok ellátására, a faipari alapgépekkel, szerszámokkal, eszközökkel történő körültekintő és elővigyázatos munkavégzés szabályainak elsajátítására. A tantárgy oktatása során felelős, környezettudatos magatartás alakuljon ki a tanulókban.

1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül.

1.3. Témakörök

1.3.1. Munka- és tűzvédelem A munkavédelem célja, feladata,

területei,

szervezete

jogszabályai. A munkáltató és munkavállaló jogai és kötelességei. A biztonságos munkavégzés tárgyi és személyi feltételei.

13

és

18 óra fontosabb

Az anyagmozgatás és anyagtárolás biztonságtechnikája. Baleset fogalma, csoportosítása, megelőzése. Balesetek kivizsgálása, nyilvántartása. Tennivalók baleset esetén. Az elsősegélynyújtás szabályai. Szakhatóságok jogai. Egészséges munkahelyek kialakítása, szervezeti intézkedések. Gépek, berendezések biztonságos üzemeltetése. Kéziszerszámok biztonságos használata. Munkabiztonsági felszerelések, eszközök, védőruhák használata. Egyéni

és

kollektív

védőfelszerelések

használata

a

biztonságos

munkavégzéshez. A foglalkozási ártalom fogalma, csoportosítása, okai, következményei, valamint megelőzésének lehetőségei. Foglalkozási betegségek. Foglalkozás-egészségügy

tárgykörei

(munkaélettan,

munkakörülményi tényezők, munkakultúra). Orvosi alkalmassági vizsgálatok. Személyi higiénia. Ergonómia. A tűzvédelem célja és feladatai. Az égés feltételei, fajtái. Tűzveszélyes anyagok, tűzveszélyességi osztályba sorolás. Tűzoltó anyagok és eszközök, kezelésük. Tennivalók tűz esetén, tűzoltási módok.

14

munkalélektan,

A villamosság biztonságtechnikája. Érintésvédelem.

1.3.2. Környezetvédelmi- és technológiai szabályok Ökológiai alapismeretek.

20 óra

A környezet- és természetvédelem fogalma, jelentősége. Környezetvédelem eszközei, módszerei. A víz, a levegő, a talaj, a környezet tisztaságának védelme. A

fa-

és

bútoriparban

keletkező

hulladékok

feldolgozása,

tárolása,

ártalmatlanítása. Beruházások környezetvédelmi előírásai. A faipari beruházás előkészítése, szakhatóságok előírásai és telephely engedélyezési eljárás. Szennyvíz- és hulladékkezelés. Veszélyes hulladékok kezelése, tárolása. Biztonsági adatlapok, R-S mondatok. Zajvédelem.

1.3.3. Faipari alapgépek, szerszámok, eszközök biztonságtechnikája Biztonságtechnika a faiparban. Ergonómiai előírások, gépek kezelhetősége. Faipari gépek üzemeltetésének környezeti szempontjai. Faipari alapgépek működtetéséhez, üzemeltetéséhez szükséges ismeretek. Alapvető kéziszerszámok, kézi kisgépek biztonságtechnikája. Elsősegély-nyújtási ismeretek.

15

12 óra

1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem

1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám

A tanulói tevékenység

Alkalmazandó eszközök

szervezeti kerete

és felszerelések (SZVK 6.

Alkalmazott oktatási

pont lebontása,

módszer neve

1.1

magyarázat

1.2.

megbeszélés

1.3.

szemléltetés

1.4.

házi feladat

1.5.2. A

egyéni

csoport

osztály

pontosítása)

x

-

x

x

-

x

tantárgy

-

elsajátítása

során

alkalmazható

tanulói

tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység szervezési kerete

1.

1.1.

1.2.

2.

eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,

keret

bontás Osztály-

Tanulói tevékenységforma

Egyéni

szám

(differenciálási módok)

Csoport-

Sor-

Alkalmazandó

pontosítása)

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feldolgozása

x

jegyzeteléssel Információk feladattal vezetett

-

x

rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

16

-

2.1. 3. 3.1. 4. 4.1. 5. 5.1.

Tesztfeladat megoldása

x

-

Képi információk körében Munkavédelemi táblák értelmezése

x

-

Komplex információk körében Esetleírás készítése

x

-

x

-

Csoportos munkaformák körében Csoportos versenyjáték

A tantárgyak értékelésének módja egységes, a következőképpen alakul: A szaktanár, pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: A

tanuló

tudásának

értékelésénél

érvényesülnek. 81-100%

jeles (5)

71-80%

jó (4)

61-70%

közepes (3)

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

17

és

minősítésénél

a

következők

2. Biztonságos munkavégzés gyakorlata tantárgy

68 óra

2.1. A tantárgy tanításának célja A biztonságos munkavégzés gyakorlata oktatás célja, hogy felkészítse a tanulókat a faipari alapgépek, szerszámok, eszközök biztonságos használatára. A tantárgy oktatása során elsajátított kompetenciák birtokában a tanulók képesek legyenek a faipari termelésben a kézi és gépi munkavégzés szabályainak maradéktalan betartására, a munkabiztonsági eszközök, felszerelések használatára, a gépek, szerszámok biztonságos használatára.


2.3. Témakörök

2.3.1. Faipari szerszámok, eszközök biztonságtechnikája Műhelyrend.

24 óra

Padszerszámok, közös szerszámok. Szerszámok tárolása. Szerszámok tárolása munka közben. Kéziszerszámok kezelése, fűrészek, gyaluk, vésők, fúrók, kalapácsok. Egyéb szerszámok biztonságos használata.

2.3.2. Faipari alapgépek biztonságtechnikája Faipari gépek rendeltetése, biztonságos beállítása. Védőberendezések, védőeszközök használata. Faipari gépek biztonságos üzemeltetése, karbantartása.

18

34 óra

A gépek üzemi körülményei, gépápolás. Gépi szerszámok kezelése, tárolása. Gépi szerszámok biztonságos szállítása és tárolása, szerszámok ellenőrzése. Gépi munkavégzés szabályai.

2.3.3. Munkabiztonság A munkahely rendje, anyagok rakatolása megmunkálás közben.

10óra

Magatartási szabályok a műhelyben, testtartás megmunkálás közben. Környezeti és technológiai szabályok munkavégzés közben. Veszélyes anyagok kezelése, tárolása. Elsősegélynyújtás. Tűzoltó berendezések és eszközök használata. Tűzkárbejelentés. Érintésvédelmi szabályok, előírások a műhelyben. Faipari por-forgács elszívása, faipari hulladék kezelése.

2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezet 2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

2.5.1. A tantárgy elsajátítása módszerek (ajánlás) Sorszám

Alkalmazott oktatási módszer neve

során alkalmazható

sajátos oktatási



szervezeti kerete

és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,

egyéni

csoport

19

osztály

pontosítása)

1.1

magyarázat

x

-

1.4.

megbeszélés

x

-

1.6.

szemléltetés

x

-

2.5.2. A

tantárgy

elsajátítása

során

alkalmazható

tanulói


1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 2.2. 2.3.

2.4.


keret

bontás Osztály-


Egyéni

szám


Csoport-

Sor-

Alkalmazandó

pontosítása)

Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása

x

Munkamegfigyelés adott szempontok

x

alapján Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott

x

szempontok alapján Feladattal vezetett szerkezetelemzés

x

Üzemelési hibák szimulálása és

x

megfigyelése Adatgyűjtés géprendszer

x

üzemeléséről

A tantárgyak értékelésének módja egységes, a következőképpen alakul: A szaktanár, pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen

20

értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: A

tanuló

tudásának

értékelésénél


jeles (5)

71-80%

jó (4)

61-70%

közepes (3)

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

21

és

minősítésénél

a

következők


Alapvető tömörfa megmunkálás megnevezésű



22

A 10224-12 azonosító számú, Alapvető tömörfa megmunkálás megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során

x

x

x

x

x

ellenőrzése Alapszerkezetek kialakításának

x

megmunkálás gépei és szerszámai Alkatrészek felületi előkészítése,

x

ellenőrzése Alapszerkezetek kialakításának

szerszámokkal, kisgépekkel Fűrészelés és keresztmetszet-

gyakorlat

jellemző típusai és gyártástechnológiái Tömörfa megmunkálás kézi

gépismeret

megmunkálás gépei és szerszámai Alkatrészek felületi előkészítése,

Alapvető tömörfa megmunkálás

Faipari szakmai

szerszámokkal, kisgépekkel Fűrészelés és keresztmetszet-

Tömörfa megmunkálás kézi

10224-12

Faipari szakmai és

jellemző típusai és gyártástechnológiái

fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK Kézi szerszámokat használ

x

Porelszívót ellenőriz, bekapcsol

x

Ellenőrzi az alapgépek paramétereit, működését

x x

x

x

x

Szabászati tevékenységet végez

x

x

x

x

Keresztmetszeti megmunkálást végez

x

x

x

x

Fúrási műveleteket végez

x

Csiszolási műveleteket végez

x

x

x

Szerkezeti kötéseket kialakít

x

x

Faipari alapszerkezeteket készít

x

x

Gyártásközi ellenőrzést végez

x

x

Lambéria, padló, parketta alapanyagot készít

x

x

x

x

Lépcsőlapok, lépcsőkorlátok gyártását végzi

x

x

x

x

Fahulladékot feldolgoz

x

23

x

SZAKMAI ISMERETEK Gyártási utasítások értelmezése

x

Faipari alapgépek kezelése, védőberendezések

x

használata

x

x

x x

x

Alkatrészek gyártása faipari alapgépeken

x

x

Fűrészelés

x

x

Gyalulás

x

x

Fúrás

x

x

x

Csiszolás

x

x

Csiszolóanyagok

x

x

Faipari alapgépeken alkalmazható szerszámok

x

jellemzői Szerszám-karbantartási feladatok

x

x

x

Minőségbiztosítási feladatok

x x

Forgácsolással kapcsolatos számítások

x

Anyaggazdálkodási feladatok Megmunkálási ráhagyások, anyagkihozatal számítás

x

Kéziszerszámok, kézi kisgépek használata

x

A faanyagok műszaki tulajdonságai

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Faipari rajz olvasása, értelmezése

x

Számolási készség, alapvető összefüggések ismerete

x


x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Precizitás

x

x

Önállóság

x

x

24

x

Kézügyesség

x

x

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Segítőkészség

x

x

Közérthetőség

x

x

x x

x

MÓDSZER KOMPETENCIÁK Körültekintés, elővigyázatosság

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

x

Problémamegoldás, hibaelhárítás

x

25

x

x

3. Faipari szakmai és gépismeret tantárgy

132 óra

3.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók számára olyan alapképzést nyújtson, mely alapja lehet a faipari szakmák

speciális

tananyagainak.

Megismertesse

a

tanulókkal

a

fa

megmunkálásának kézi technológiáit, a faipari alapgépek szerkezetét és működési elvét, tegye alkalmassá a tanulókat a szakelméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására.


3.3. Témakörök

3.3.1. Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel A forgácsolás elmélete.

46 óra

Faipari szerszámok és kézi kisgépek (fűrész-, maró- és csiszológépek, fúrógépek, oszlopos fúró). Forgácsoló szerszámok jellemzői egyenes és körpályán mozgó szerszámoknál. Jellemző szögek és hatásuk a felületi finomságra. Forgácsoláshoz szükséges mozgások (főmozgás, mellékmozgás). Forgácsoló sebesség, előtoló sebesség. Forgácsolás egyenes vonal mentén. Forgácsolás ív mentén. Forgácsolással összefüggő szakmai számítások (jellemző szögek, áttétel, fűrészszalag hossza, vastagsága, körfűrészek forgácsolási sebessége, előtoló sebessége, gyalugép forgácsolási sebessége, előtoló sebessége). Kézi szerszámok műhelyszintű használata.

26

Kézi szerszámok (fűrészek, gyaluk, vésők, fúrók) fajtái és alkalmazásuk. Kézi csiszolásnál használt anyagok és felhasználásuk. Darabolás, szélezés, szeletelés, hibakiejtés, sík és térgörbék vágása. Szelvény méretre alakítása kézi szerszámokkal, faipari kisgépekkel. Fűrészáru lap és él gyalulása derékszögben, méretre munkálás kézi szerszámokkal, faipari kisgépekkel. Faipari kézi gépek működtetése és biztonságtechnikája. Kézi fűrészgépek: körfűrészek, láncfűrészek, dekopír-fűrészek, rezgőfűrészek, szúrófűrészek működése, alkalmazása. Kézi gyalugépek működése, alkalmazása. Kézi fúrógépek működése, alkalmazása. Kézi marógépek (felsőmaró gép, laposcsap/lamelló marógép) működése, üzemeltetése, alkalmazása. Kézi

csiszológépek

(szalag,

korong,

rezgő)

működése,

üzemeltetése,

alkalmazása. Kézi gépeknél használt por- és forgácselszívók. Kézi gépek biztonságtechnikai előírásai, szabályai. Műhelyben betartandó általános biztonságtechnikai szabályok.

3.3.2. Fűrészelés és keresztmetszet-megmunkálás gépei és szerszámai 37 óra Megmunkáló gépek, szerszámok (szalag- és körfűrészgépek, gyalugépek). Szalagfűrészek működése és felhasználása, üzemeltetési szabályai. Körfűrészek működése és felhasználása, üzemeltetési szabályai. Egyengető gyalugépek működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai. Vastagsági gyalugépek működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai. Fűrész- és gyalugépeknél használt por- és forgácselszívók.

27

Kiegészítő berendezések, sablonok, munkadarabok ellenőrzése. Fűrész- és gyalugépek biztonságtechnikai előírásai. Gépteremben betartandó általános biztonságtechnikai szabályok. Darabolás, szélezés, szeletelés, hibakiejtés. Sík és térgörbék vágása. Szelvény méretre alakítása faipari fűrészgépekkel. Fűrészáru lap és él gyalulása derékszögben. Méretre munkálás faipari gyalugépeken.

3.3.3. Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzés Csiszolási műveletek végzése kézzel és kisgépekkel.

14 óra

Kézi és gépi csiszolóanyagok ismertetése. Kézi csiszológépeken (szalag, tárcsás, rezgő) végezhető technológiák. Sík, mart, profilozott felületek csiszolása. Sarkok, élek letörése.

3.3.4. Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai gyártástechnológiái Faipari alapszerkezetek (lap-, keret-, káva- és állványszerkezetek).

és 35 óra

Toldások, fakötések. Egyszerű szélesbítő toldások (egyenes élillesztéssel, idegencsappal, gépi toldással) szerkezeti kialakítása, felhasználási területei. Egyszerű hosszabbító toldások (rálapolással, gépi toldással) kialakítása és alkalmazásai. Alap keretkötések (ollós csapozás, vésett csapozás) kialakításai, felhasználási területei.

28

Alap kávakötések (egyenes és fecskefarkú fogazások) kialakítása és alkalmazásai.


3.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorsz ám



szervezeti kerete



pont lebontása,

módszer neve

1.1

magyarázat

1.2.

megbeszélés

1.3.

szemléltetés

1.4.

házi feladat

3.5.2. A

egyéni

csoport

osztály

pontosítása)

x

-

x

x

-

x

tantárgy

-

elsajátítása

során

alkalmazható

tanulói


1. 1.1.


keret

bontás Osztály-


Egyéni

szám


Csoport-

Sor-

Alkalmazandó

pontosítása)

Információ feldolgozó tevékenységek x

Olvasott szöveg feldolgozása

29

-

jegyzeteléssel 1.2. 1.3. 2.

2.1. 2.2.

Hallott szöveg feldolgozása

x

jegyzeteléssel

-

Információk önálló rendszerezése

x

-

x

-

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása

x

-


tanuló

tudásának

értékelésénél


jeles (5)

71-80%

jó (4)

61-70%

közepes (3)

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

30

és

minősítésénél

a

következők

4. Faipari szakmai gyakorlat tantárgy

282 óra

4.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék meg a faanyag tulajdonságait, megmunkálási lehetőségeit, tanulják meg használni a kéziszerszámokat és kezelni a faipari alapgépeket. A tanulók legyenek képesek felismerni a leggyakrabban használatos fafajokat és a felhasználásukat megnehezítő fahibákat, ismerkedjenek meg az asztalos szakma tevékenységi körével, lehetőségeivel, munkamódszereivel.


4.3. Témakörök

4.3.1. Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel 71 óra Természetes fából készülő alkatrészek szabása, darabolása, szeletelése, kézi szerszámokkal és kézi kisgépekkel (gépek, berendezések, szerszámok ellenőrzése, szerszámok beállítása, működtetése). Kézi fűrészek általános ismertetése (fűrészfog jellemzői, szögei, élezés menete, terpesztés-oldallapsúrlódás csökkentés). Fűrészelési gyakorlat (szükséges mérő- és rajzoló eszközök ismertetése, használata, anyagkiosztás). Fűrészelési

technológia

-

anyagbefogás,

rögzítési

módok,

ellenőrzés,

munkavédelem. Fűrészelési gyakorlatok. Kézi körfűrész gépek, dekopír-, szúró-, rezgőfűrészek bemutatása, használata. Gépi fűrészelési gyakorlatok.

31

Keresztmetszet megmunkáló kézi szerszámok és gépek, gépekhez tartozó szerszámok jellemzői, késcsere, gépbeállítás. Simító gyalu bemutatása, nagyolási gyakorlatok. Eresztő gyalu felépítése, forgácstörő szerepe, egyengetési gyakorlat, kézjegy szerepe. Derékszögű síkok képzése, méretre gyalulás, önellenőrzés. Gépi gyaluszerszámok, késcsere, késbeállítás, kiegyensúlyozás eszközei, használatuk. Méretre gyalulás, méretellenőrzés. Hosszú, rövid, görbe és csavarodott alkatrészek egyengetése. Biztonságtechnika, baleset-megelőzés. Kézi

marógépek,

marószerszámok,

szerszámcsere,

gépbeállítás,

biztonságtechnikai eszközök és berendezések alkalmazása, marási típusok. Felsőmarógép bemutatása, használata. Laposcsap (lamelló) marógép bemutatása, használata. Kézi és állványos fúrógépek, fúrószerszámok, szerszámcsere, gépállítás, fúrási típusok, technológiák.

4.3.2. Fűrészelés és keresztmetszet-megmunkálás gépei és szerszámai 56 óra Megmunkáló gépek, szerszámok (szalag- és körfűrészgépek, gyalugépek). Gépi fűrészszerszámok (fűrészszalagok, körfűrészlapok és azok típusainak bemutatása) felépítése, beállítása. Asztalos

szalagfűrészgép

felépítése,

beállítása,

szalagcsere,

fűrészelési

gyakorlat. Asztalos körfűrészgép felépítés, beállítása, az elővágó körfűrészlap szerepe. Fűrészelés gyakorlása, darabolás, szélezés, szeletelés, íves (sík és térgörbe) alkatrészek kialakítása.

32

Gépi gyaluszerszámok, késcsere, késbeállítás, kiegyensúlyozás eszközei, használata, gyalulási gyakorlat. Egyengetés, vastagolás, teljes keresztmetszetű megmunkálás gyakorlása, méretre gyalulás, méretellenőrzés. Hosszú, rövid, görbe és csavarodott alkatrészek egyengetése. Biztonságtechnika, baleset-megelőzés.

4.3.3. Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése Csiszolási típusok, kézzel, kisgépekkel.

20 óra

Csiszolóanyagok. Természetes fa csiszolási technológiái (színlőpenge használata), natúr, pácolt, mázolt, lazúr, lakkozott felület alá. Csiszolópapírok, kézi szalagcsiszoló gép, vibrációs és korongcsiszoló gépek használata, működése. Csiszolási gyakorlatok - tömörfa alkatrészek, kávák csiszolása. Méret- és minőség-ellenőrzés. A gyártásközi ellenőrzések meghatározása, a dokumentálás tartalmi és formai követelményei.

4.3.4. Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái 135 óra Faipari szélesbítő és hosszabbító toldások készítése kézi szerszámokkal, kisgépekkel. Szélesbítő toldás egyenes élillesztéssel. Szélesbítő toldás idegen csappal. Hosszabbító toldás rálapolással, egyenes vagy ferde élillesztéssel. Keret- és kávakötések kézi szerszámokkal, kézi és faipari gépekkel.

33

Sarokkötések lapolással, 90°-os illesztésű lapolással (alkalmazási terület, műveleti sorrend, összerajzolás menete, alkalmazott szerszámok), vállazás. Sarokkötés ollós csapozással, 90°-os illesztéssel, egy oldalon (összerajzolás, fűrészelés, vésés). Sarokkötés ollós csappal 1/3 aljazással, 2/3-os aljazással (összerajzolás, aljazott méretek, vállazási méretek összhangja). Sarokkötés fészkes szakállas vésett- csappal, átmenő szakállas vésett- csappal. „T” kötés átvésett csappal. Kávakötések kézi szerszámokkal és gépekkel. Hevederek és csap készítése kézi szerszámokkal és gépekkel. Egyenes fogazás, nyílt, félig takart fecskefarkú fogazás kézi szerszámokkal, gépekkel. Köldökcsaphely-fúrás, fúrógépek szerszámai, felépítésük, működésük. Idegen csap helyének marása, laposcsap/lamelló helyének marása. Egyszerű munkadarabok készítése. Alapszerkezetek gyakorlása kézi szerszámokkal és gépekkel.

4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezet






szervezeti kerete


egyéni

csoport

34

osztály

pontosítása)

1.1

magyarázat

x

-

1.2.

megbeszélés

x

-

1.3.

szemléltetés

x

-

4.5.2. A

tantárgy

elsajátítása

során

alkalmazható

tanulói


1. 1.1. 2. 2.1. 2.2.


keret

bontás Osztály-


Egyéni

szám


Csoport-

Sor-

Alkalmazandó

pontosítása)

Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással

x

-

x

-

x

-

Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján

A tantárgyak értékelésének módja egységes, a következőképpen alakul: A szaktanár, pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:

35

A

tanuló

tudásának

értékelésénél


jeles (5)

71-80%

jó (4)

61-70%

közepes (3)

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

36

és

minősítésénél

a

következők

37


Asztalosipari szerelés megnevezésű



38

A 10225-12 azonosító számú, Asztalosipari szerelés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Helyszíni szerelési feladatok

szerkezetek szerelése

Alapszerkezetek és asztalosipari

alkatrészek előszerelése

Szerelési dokumentáció használata,

Helyszíni szerelési feladatok


szerkezetek szerelése

szerelési gyakorlat

Alapszerkezetek és asztalosipari

szerelési ismeretek

alkatrészek előszerelése

Asztalosipari

Szerelési dokumentáció használata,

Asztalosipari

FELADATOK Szerelési dokumentációt értelmez

x

Előszerelési műveleteket végez

x

Asztalosipari alapszerkezeteket szerel Összeállítja a terméket a technológiai sorrend, illetve a szerelési utasítás szerint

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

Helyszíni szerelést végez

x

x

SZAKMAI ISMERETEK Kézi szerszámok, kézi kisgépek használata

x

x

Összeállítási feladatok megszervezése

x

x

Ragasztók felhasználása

x

x

Csiszolóanyagok felhasználása

x

x

Helyszíni szerelési műveletek

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Pneumatikus kézi kisgépek használata Kézi szorítóeszközök

x

Keretprések, korpuszprések

x

x

x

x

x

39

x

x

x

x

x

x

x

x

Termék gyártástechnológiai leírások értelmezése

x

Vasalatok, szerelvények, szerelés anyagai

x

x x

Rögzítés-technikai alapismeretek

x

x

x

x

x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Faipari rajz olvasása, értelmezése

x

x

Építőipari rajz olvasása, értelmezése

x

x

x

x

x x

Számolási készség, alapvető összefüggések ismerete

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság

x

Önállóság

x

Szervezőkészség

x

x x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság

x

Irányíthatóság

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

MÓDSZER KOMPETENCIÁK Gyakorlatias feladatértelmezés A környezet tisztántartása

x

Körültekintés, elővigyázatosság

x

x x

40

x

5. Asztalosipari szerelési ismeretek tantárgy

68 óra

5.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló ismerje meg az asztalosipari szereléshez, javításához szükséges technológiai folyamatokat. A szerelési dokumentáció alapján legyen képes elvégezni a különböző szerelési feladatokat kéziszerszámokkal, gépesített kéziszerszámokkal és gépekkel.


5.3. Témakörök

5.3.1. Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek előszerelése Szerelési dokumentációk, rajzok értelmezése, készítése.

23 óra

A minőségbiztosítás alapjai, az ISO rendszer elve, minőségbiztosítás esetei a szereléskor a bútor- és faiparban. Alkatrészek méret- és, minőségellenőrzése, dokumentációja. Szereléshez szükséges megmunkálások pozícionálása, jelölése, beállítások (pl.: fiókcsúszók korpuszban, vasalathely, idegencsap helye, fakötések előkészítése, mosogatótálcák helyének kivágása, stb.).

5.3.2. Alapszerkezetek és asztalosipari szerkezetek szerelése 28 óra Alapszerkezetek – idegencsapos szerkezetek – kialakításának alapjai, módszerei. Alapszerkezetek – szerkezeti ragasztások – kialakításának alapjai, módszerei. Alapszerkezetek – szerkezeti vasalással kialakított kötések – kialakításának alapjai, módszerei.

41

Alapszerkezetek – bontható „mechanikus”szerkezeti kötések – kialakításának alapjai, módszerei. Különböző, a termék összeállításához szükséges furatok, fészkek, nútok, stb. kialakításának alapjai, módszerei. Asztalosipari

alapszerkezetek

(korpusz,

káva,

keret,

állványszerkezet)

elkészítése, alkalmazható technológiák. Asztalosipari termék szerkezeti összeállítása, technológiai sorrend és szerelési dokumentáció alapján. Asztalosipari termék vasalatainak szerelése, termék összeállítása, beállítása. Kiegészítők, kellékek, díszítőelemek szerelése, hibajavítási lehetőségek.

5.3.3. Helyszíni szerelési feladatok Asztalosipari termék csomagolása,

előkészítése

szállításra,

17 óra helyszíni

szerelésre. Szerelési dokumentációk, rajzok értelmezése, készítése. Bútoripari termékek helyszíni szerelésének alapjai. Belsőépítészeti termékek helyszíni szerelésének alapjai. Kültéri asztalosipari termékek helyszíni szerelésének alapjai. Épületasztalos-ipari termékek helyszíni szerelésének alapjai.



42

5.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sor-


szám

módszer neve

1.1

magyarázat

1.2.

megbeszélés

1.3.

szemléltetés

1.4.

házi feladat

5.5.2. A



szervezeti kerete


egyéni

csoport

osztály

pontosítása)

x

-

x

x

-

x

tantárgy

-

elsajátítása

során

alkalmazható

tanulói


1.

1.1.

1.2. 1.3. 2.

2.1. 2.2.


keret

bontás Osztály-


Egyéni

szám


Csoport-

Sor-

Alkalmazandó

pontosítása)

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel

x

-

x

-


x

-

x

-

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása

x

43

-


tanuló

tudásának

értékelésénél


jeles (5)

71-80%

jó (4)

61-70%

közepes (3)

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

44

és

minősítésénél

a

következők

6. Asztalosipari szerelési gyakorlat tantárgy

168 óra

6.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló az elméletben elsajátított szerelési ismereteket a gyakorlatban képes legyen alkalmazni. A tanuló értelmezze a szerelési dokumentumokat, és az asztalosipari szerkezetek szerelését a műveletekhez szükséges szerszámok és gépek kiválasztásával és kezelésével el tudja végezni.


6.3. Témakörök

6.3.1. Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek előszerelése Szerelési dokumentációk, rajzok értelmezése.

36 óra

Alkatrészek méret- és minőségellenőrzése, dokumentálása. Szereléshez szükséges megmunkálások pozícionálása, jelölése, beállítása (fiókcsúszók

korpuszban,

vasalathely,

idegencsap

helye,

fakötések

előkészítése).

6.3.2. Alapszerkezetek és asztalosipari szerkezetek szerelése Alapszerkezetek – idegencsapos szerkezetek – kialakítása.

81 óra

Alapszerkezetek – szerkezeti ragasztások – kialakítása. Alapszerkezetek – szerkezeti vasalással kialakított kötések – kialakítása. Alapszerkezetek – bontható „mechanikus”szerkezeti kötések – kialakítása. Különböző, a termék összeállításához szükséges furatok, fészkek, nútok kialakítása, előkészítése.

45

Egyéb bútoralkatrészek beépítésének előkészítése (mosogató, kézmosó, tükör, üveg). Asztalosipari alapszerkezetek, korpusz, káva elkészítése. Asztalosipari alapszerkezetek szerelésének előkészítése. Asztalosipari

alapszerkezetek

(korpusz,

káva,

keret,

állványszerkezet)

elkészítése. Asztalosipari termék szerkezeti összeállítása technológiai sorrend és szerelési dokumentáció alapján. Asztalosipari termék vasalatainak szerelése, termék összeállítása, szerelése, beállítása. Kiegészítők, kellékek, díszítőelemek szerelése. Asztalosipari termék hibajavítása.

6.3.3. Helyszíni szerelési feladatok Asztalosipari termék csomagolása,

előkészítése

szállításra,

51 óra helyszíni

szerelésre. A helyszíni felmérés elvégzése. A helyszíni felmérés dokumentációjának elkészítése, vázlatrajz készítése. Helyszíni szerelés előkészítése szerelési dokumentációk, rajzok, szerelési utasítások alapján. A helyszíni szereléshez szükséges gépek, szerszámok, segédanyagok (ragasztóanyagok, rögzítőelemek, csavarok). Bútoripari termékek helyszíni szerelése. Belsőépítészeti termékek helyszíni szerelése. Épületasztalos-ipari termékek helyszíni szerelése.

6.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

46

Szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezet





szervezeti kerete



pont lebontása, egyéni

csoport

osztály

pontosítása)

1.1

magyarázat

x

-

1.2.

megbeszélés

x

-

1.3.

szemléltetés

x

-

6.5.2. A

tantárgy

elsajátítása

során

alkalmazható

tanulói


1. 1.1. 2. 2.1. 2.2.


keret

bontás Osztály-


Egyéni

szám


Csoport-

Sor-

Alkalmazandó

pontosítása)


x

-

x

-

x

-

Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján

47


tanuló

tudásának

értékelésénél


jeles (5)

71-80%

jó (4)

61-70%

közepes (3)

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

48

és

minősítésénél

a

következők

Összefüggő szakmai gyakorlat

Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak/Témakörök Faipari szakmai gyakorlat tantárgy

10224-12 Alapszerkezetek kialakításának jellemző

Alapvető tömörfa megmunkálás

típusai és gyártástechnológiái

Asztalosipari szerelési gyakorlat 10225-12

tantárgy

Asztalosipari szerelés

Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek előszerelése

10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás

Faipari szakmai gyakorlat tantárgy

Témakörök

Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái

49

Faipari szélesbítő és hosszabbító toldások készítése kézi szerszámokkal, kisgépekkel. Keret- és kávakötések kézi szerszámokkal, kézi és faipari gépekkel. Kávakötések kézi szerszámokkal és gépekkel. Hevederek és csap készítése kézi szerszámokkal és gépekkel. Egyenes fogazás, nyílt, félig takart fecskefarkú fogazás kézi szerszámokkal, gépekkel. Köldökcsaphely-fúrás, fúrógépek szerszámai, felépítésük, működésük. Idegen csap helyének marása, laposcsap/lamelló helyének marása. Egyszerű munkadarabok készítése. Alapszerkezetek gyakorlása kézi szerszámokkal és gépekkel.


Asztalosipari szerelési gyakorlat tantárgy

Témakörök

Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek előszerelése Szerelési dokumentációk, rajzok értelmezése. Alkatrészek méret- és minőségellenőrzése, dokumentálása. Szereléshez szükséges megmunkálások pozícionálása, jelölése, beállítása (fiókcsúszók

korpuszban,

vasalathely,

előkészítése).

50

idegencsap

helye,

fakötések

SZAKMAI HELYI TANTERVI ADAPTÁCIÓ a 31 811 02 GYORSÉTTERMI ÉTELELADÓ részszakképesítés HÍD II. programban történő 2 éves oktatásához

a 34 811 05 Vendéglátó eladó szakképesítés kerettanterve alapján



– –


valamint –

–

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,

51

–

a 31 811 02 Gyorséttermi ételeladó részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet,

– a szakképesítések kerettantervei tartalmazó NGM rendelet alapján készült.


A részszakképesítés azonosító száma: 31 811 02

A részszakképesítés megnevezése: Gyorséttermi ételeladó

A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátás – turisztika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVII. Vendéglátóipar-turisztika

Elméleti képzési idő aránya:30%

Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

52


Iskolai előképzettség: hat általános iskolai évfolyam elvégzése

Betöltött 15. életév


IV.

A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:

Tantárgy

Szakképesítés/Szakképzettség

-

-

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek

53

további részletei az alábbiak: nincs.

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs

VI.

A szakképesítés óraterve 2 éves (20 hónapos) nappali rendszerű oktatásra

A képzés heti és éves szakmai óraszámai rövidebb képzési idejű részszakképesítés oktatásához:

H/II/1 H/II/1 évfolyam évfolyam éves óraszám heti óraszám

H/II/2 H/II/2 évfolyam heti óraszám

(36 héttel) Szakmai elmélet és gyakorlat együtt

7,5

270+105

14,5

évfolyam éves óraszám (32 héttel)

464

8-10% szabad sáv 0,5

1,5

(szakmai rész) Mindösszesen 8

288+105

(teljes képzés ideje)

54

16

512

31 811 02 GYORSÉTTERMI ÉTELELADÓ Tantárgy

1. 2. évfolyam évfolyam hetek száma

Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem

36

Összes óraszám

Elmélet óraszám

18

18

Gyakorlat óraszám

32

0,5

Élelmiszerek csoportjai

1

1,5

84

84

Szakmai idegennyelv

1

1

68

68

1,5

1

86

86

1,5

48

48

4

272

272

7

224

224

105

105

Ételismeret Italismeret, kiszolgálás Termelési és eladói gyakorlatok

4

Termelési és eladói üzemi gyakorlatok Nyári gyakorlat Heti szakmai óraszám:

8

16

55

905

304

601

56


Tantárgyak

H/II/1

H/II/2

évfolyam

évfolyam

elméleti

gyakorlati

ögy

elméleti

gyakorlati

Általános élelmiszer10044-12 Élelmiszer,

ismeretek,

0,5

fogyasztóvédelem

fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai

1

1 +0,5

1

1

10046-12 Szakmai idegen Szakmai idegen

nyelv

nyelv Ételismeret

105

1+0,5

Italismeret,

1 1+0,5

kiszolgálás 10056-12 Gyorsétkeztetés, ételeladás

Termelési és eladói

4

gyakorlatok

3,5+0,5

Termelési és eladói üzemi

7

gyakorlatok Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám

4

4


8

57

5 105

11 16

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Óraszám Szakmai követelménymodul


H/II/1. évfolyam elméleti

gyakorlati

H/II/2. évfolyam ögy

elméleti

Összesen

gyakorlati

Általános élelmiszerismeretek,

18

18

10

10

4

4

fogyasztóvédelem 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem

Az élelmiszereket felépítő anyagok és tápértékük megőrzése Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei

58

Vendéglátó tevékenység folytatásának

2

2

Fogyasztóvédelem

2

2


36

követelményei

Növényi eredetű élelmiszerek Állati eredetű élelmiszerek

48

18

84 18

18

13

31

13

13

13

13

9

9

Édesítőszerek és édesipari termékek, koffeintartalmú élvezeti áruk Fűszerek, ízesítők, zamatosítók és állományjavítók Italok

10046-12 Szakmai idegen nyelv

Szakmai idegen nyelv

36

32

68

Szakmai kifejezések

20

10

30

Szakmai technológiák

10

10

20

Szakmai szituációk

6

12

18

Ételismeret

54

32

86

15

33

Hidegkonyhai és

10056-12 Gyorsétkeztetés,

gyorséttermi termékek

18

Reggeli és uzsonna ételek

18

5

23

Meleg ételek

18

12

30

Italismeret, kiszolgálás

48

48

Alkoholos italok

5

5

Alkoholmentes italok

9

9

Reggeli és uzsonna italok

10

10

Gyorséttermi eladás

24

24

ételeladás

59

Termelési és eladói gyakorlatok Reggeli és uzsonna ételek készítése, eladása Hidegkonyhai termékek készítése, eladása Meleg ételek készítése, eladása

144

128

272

36

40

76

54

40

94

54

48

102

224

224

70

70

70

70

84

84

352

905

Termelési és eladói üzemi gyakorlatok Reggeli és uzsonna ételek készítése, eladása Hidegkonyhai termékek készítése, eladása Meleg ételek készítése, eladása Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: Összes éves/ögy óraszám:

144

144 288

160 105

512


304/34 %


601/66 %

A 10044-12 azonosító számú 60

905

Élelmiszer, fogyasztóvédelem megnevezésű



61

A 10044-12 azonosító számú, Élelmiszer, fogyasztóvédelem megnevezésű szakmai követelménymodulhoz

tartozó

tantárgyak

és

a

témakörök

oktatása

során

fejlesztendő kompetenciák Általános élelmiszer-ismeretek,

Italok

állományjavítók

zamatosítók, és

élvezeti áruk Fűszerek, ízesítők,

koffeintartalmú

édesipari termékek,

Növényi eredetű

élelmiszerek

Állati eredetű

Fogyasztóvédelem

követelményei

folytatásának

tevékenység

feltételei Vendéglátó

kialakításának

tápértékük megőrzése Vendéglátó üzlet

felépítő anyagok és

Élelmiszer, fogyasztóvédelem

Az élelmiszereket

10044-12

élelmiszerek Édesítőszerek és


fogyasztóvédelem

FELADATOK Alkalmazza a korszerű táplálkozástudomány eredményeit Alkalmazza a korszerű életmódhoz kötődő sajátosságokat Alkalmazza az élelmiszerkutatások eredményeit Alkalmazza a diétás szabályokat

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Betartja és betartatja a HACCP előírásait Betartja és betartatja a higiéniai előírásokat Az előírásoknak megfelelően tárolja az élelmiszereket

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Alapanyagokat vizsgál és/vagy ellenőriz Ellenőrzi a fogyaszthatósági, illetve minőség-megőrzési időket és az áruk minőségét Az előírásoknak megfelelően alkalmazza a mintavételi szabályokat

x

Betartja és betartatja a környezetvédelmi előírásokat

62

Betartja a fogyasztóvédelmi

x

előírásokat Magas fokú személyi higiéniát tart

x

fenn az élelmiszer forgalmazás során

x

SZAKMAI ISMERETEK Táplálkozástudományi alapismeretek

x

Élelmiszerek tápértékének megőrzése

x

Mikroorganizmusok jellemzői

x

Élelmiszerek tartósítása

x

Malomipari termékek, sütőipari

x

termékek, tészták

Természetes édesítőszerek,

x

mesterséges édesítőszerek Zsiradékok

x

Tej, tejtermékek

x

Tojás

x

Hús, húsipari termékek, baromfifélék,

x

x

halak és hidegvérűek, vadak Zöldségek, gyümölcsök

x

Édesipari termékek, koffeintartalmú

x

élelmiszerek Alkoholtartalmú italok, alkoholmentes

x

italok Fűszerek, ízesítőanyagok,

x

adalékanyagok, kényelmi anyagok Élelmiszer vizsgálat

x

A HACCP élelmiszerbiztonsági

x

rendszer alapelvei Személyi higiénia

x

63

x

Nyersanyagok beszerzési, átvételi,

x

tárolási, előkészítési követelményei Vendéglátó termékkészítés, tárolás, szállítás, kiszolgálás kritikus

x

pontjainak meghatározása Vendéglátó műhely, konyha, eladótér

x

higiéniája, kritikus pontok ellenőrzése

x

Vendéglátó tevékenység

x

környezetvédelmi előírásai Hazai és EU-s fogyasztóvédelmi

x

szabályok

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság Felelősségtudat

x

x

x

x

x

x

x


x MÓDSZER KOMPETENCIÁK

Rendszerező képesség

x

x

x

x


x

x

x

x

64

7. Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem tantárgy

18 óra

7.1. A tantárgy tanításának célja Az élelmiszereket felépítő anyagok jellemző kémiai, fizikai tulajdonságainak megismertetése, a táplálkozásban betöltött szerepük megmutatása. A vendéglátó üzlet kialakításának és üzemeltetésének követelményei és a működéssel kapcsolatos

fogyasztóvédelmi

és

HACCP

szabályok

elméleti

hátterének

megismertetése, a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása. A feldolgozott élelmiszerek forgalomba hozatalának lehetőségei, feltételeinek elsajátítása.


7.3. Témakörök

7.3.1. Az élelmiszereket felépítő anyagok és tápértékük megőrzése Az élelmiszerek fogalma.

10 óra

Táplálkozás jelentősége. Az élelmiszereket felépítő anyagok: víz, fehérjék, zsiradékok és zsírszerű anyagok, szénhidrátok, vitaminok, ásványi anyagok, adalékanyagok. Táplálkozás feladata, a szervezet tápanyag és energiaszükséglete. Élelmiszerek tápértékének megőrzése. Az élelmiszerek feldolgozásának hatása a tápanyagokra. Az élelmiszerek feldolgozása folyamán bekövetkező változások. Mikroorganizmusok jellemzése, életfeltételei. Mikroorganizmusok hasznos és káros tevékenysége. Az élelmiszerek romlása. A tartósítás fogalma. 65

Az élelmiszer-tartósítás fizikai módszerei Az élelmiszer-tartósítás, fizika-kémiai módszerei Az élelmiszer-tartósítás kémiai módszerei. Az élelmiszer-tartósítás biológiai módszerei.

7.3.2. Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei Vendéglátó egységek telepítésének alapfeltételei. Környezetszennyezés

nélküli

építési

terület,

4 óra

ivóvíz,

szennyvízelvezetés

követelményei. A helyiségek egyirányú kapcsolódása, tiszta és szennyezett övezetek kereszteződésének tilalma. Bejáratok kialakításának követelményei. Raktárak kialakításának követelményei. Előkészítő helyiségek kialakításának követelményei. Konyhák, műhelyek kialakításának követelményei. Mosogatók kialakításának követelményei. Vendégtér, szociális helyiségek kialakításának követelményei. Személyi higiénia. Test, munkaruha higiéniai előírásai, egészségügyi kiskönyv, érvényes orvosi alkalmassági vizsgálat igazolása. Vendéglátó tevékenység, élelmiszer előállítás személyi feltételei. Képzési, egészségügyi, szakmai és erkölcsi feltételek.

7.3.3. Vendéglátó tevékenység folytatásának követelményei A témakör részletes kifejtése A HACCP minőségbiztosítási rendszer alapelvei.

66

2 óra

Nyersanyagok beszerzési, átvételi, tárolási, előkészítési követelményei. Üzemi, üzleti terméktárolás szabályai. Vendéglátó tevékenység környezetvédelmi előírásai.

7.3.4. Fogyasztóvédelem Fogyasztók egészségének és biztonságának védelme

2 óra

Fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme Fogyasztói jogokról való tájékoztatás és azok oktatása Jogorvoslathoz és kárigényhez, érvényesítéséhez való jog Jog a fogyasztóvédelmi érdekek képviseletéhez fogyasztói részvétellel Állami fogyasztóvédelmi intézményrendszerek Önkormányzati fogyasztóvédelmi szervek Társadalmi fogyasztóvédelmi érdekképviseleti szervezetek Vásárlók Könyve használatának és az abba történt bejegyzések elintézésének szabályai Szavatosság és jótállás helytállási kötelezettségei Szavatosság és jótállás helytállási kötelezettségének időtartama Szavatosság és jótállás helytállási bizonyítási kötelezettségei



67

1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység


szervezeti kerete


Alkalmazott oktatási Sorszám módszer neve


csoport

osztály

pontosítása)

x

-

1.1

magyarázat

1.2.

elbeszélés

1.3.

kiselőadás

1.4.

megbeszélés

x

-

1.5.

vita

x

-

1.6.

szemléltetés

1.7.

projekt

x

-

1.8.

kooperatív tanulás

x

-

1.9.

szimuláció

x

-

1.10.

szerepjáték

x

-

1.11.

házi feladat

x

-

x

x

-

x

-

1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység szervezési kerete

1. 1.1. 1.2.


keret

bontás Osztály-


Egyéni

szám


Csoport-

Sor-

Alkalmazandó

pontosítása)

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása

x

Olvasott szöveg feladattal vezetett

x

feldolgozása

68

-

1.3.

1.4.

1.5. 1.6. 1.7.

2.

Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése

x

-

x

-

x

-

x

-

Információk feladattal vezetett

x

rendszerezése

-

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

2.1.

Írásos elemzések készítése

x

-

2.2.

Leírás készítése

x

-

2.3. 2.4. 2.5.

2.6.

2.7. 3. 3.1.

3.2

Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással

3.3.

Csoportos helyzetgyakorlat

x

-

3.4.

Csoportos versenyjáték

x

-

A tantárgyak értékelésének módja egységes, a következőképpen alakul: A szaktanár, pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal 69

minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél a következők érvényesülnek. 81-100%

jeles (5)

71-80%

jó (4)

61-70%

közepes (3)

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

8. Élelmiszerek csoportjai tantárgy

84 óra

8.1. A tantárgy tanításának célja A vendéglátásban felhasználásra kerülő élelmiszerek tulajdonságainak, azok konyhatechnológiai szerepének és fontosságának megismerése a felhasználás lehetőségeinek az elsajátítása.

8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. Az Előkészítési és ételkészítési alapismeretek tantárgyban A technológiai alapismeretek témakör kapcsolódó tartalom.

8.3. Témakörök

8.3.1. Növényi eredetű élelmiszerek Növényi eredetű zsiradékok jellemzése és felhasználása. Zsírok, olajok fogalom-meghatározása. A növényi olajok, zsírok jellemzői, alapanyagai, előállításuk fő lépcsői. 70

18 óra

Az állati eredetű zsírok jellemzői, előállításuk. Zsírok-olajok minőségértékelésének szempontjai. A termékcsoport áruinak minőségmegőrzése. Zöldségek jellemzése és felhasználása. A gyümölcs- és zöldségáruk árurendszere. A gyümölcs- és zöldségáruk árutulajdonságai. Gyümölcsfajták jellemző árutulajdonságai. Zöldségfajták jellemző árutulajdonságai. Gyümölcs- és zöldségáruk minőségmegőrzése, forgalmazásuk szabályai. Gyümölcsök jellemzése és felhasználása Gabona-, malom-, sütő- és tésztaipari termékek jellemzése és felhasználása. A gabonafajták és alkalmazásuk az emberi táplálkozásban. Malomipari műveletek és termékeik. Száraztészták. A kenyér. Sütőipari fehértermékek.

8.3.2. Állati eredetű élelmiszerek 31 óra Állati eredetű zsiradékok (vaj, sertészsír, baromfizsír, háj, tepertő, állati eredetű olajak) jellemzése felhasználása. Tej, tejkészítmények, tejtermékek jellemzése, felhasználása, tárolása, eltarthatósága, vendéglátóipari felhasználása (tej, túró, joghurt, sajt, vaj, ízesített tejkészítmények, tejkonzervek, sűrített tej, stb.). Tojás felépítése, összetétele, minősítése, tárolása, tartósított termékei. A tojás tárolása, eltarthatósága vendéglátóipari felhasználása. Hús, húsipari termékek jellemzése, táplálkozástani jelentősége, felhasználása. 71

Tartós és nem tartós húsipari termékek, darabos áruk, vörös áruk, pácolt, főtt, füstölt, szárított készítmények. A húsipari termékek eltarthatósága, tárolása és vendéglátóipari felhasználása. A húsfeldolgozóipar termékeinek jellemzése és csoportosítása, minőségi követelményei. Baromfiipari termékek, vágott baromfik jellemzése, táplálkozástani jelentősége, felhasználása. A háziszárnyasok (tyúk, liba, kacsa, pulyka, stb.) feldolgozása. A baromfihúsból készült húsipari termékek, tárolása, eltarthatósága. Vadak jellemzése felhasználása. A vadhúsok táplálkozástani jelentősége. A vadhúsok kezelése, feldolgozása. A vadak csoportosítása. Halak és hidegvérűek jellemzése felhasználása.

8.3.3. Fűszerek, ízesítők, zamatosítók és állományjavítók Fűszerek jellemzése és felhasználása.

13 óra

Ízesítőanyagok, só és ecet jellemzése, felhasználása. Adalékanyagok jellemzése és felhasználása. Ételkészítési és cukrászati kényelmi anyagok jellemzése és felhasználása.

8.3.4. Édesítőszerek és édesipari termékek, koffeintartalmú élvezeti áruk 13 óra Természetes édesítőszerek jellemzése és felhasználása. Mesterséges édesítőszerek jellemzése és felhasználása. Kakaópor jellemzése és felhasználása. Csokoládétermékek és bevonómasszák jellemzése és felhasználása. Kávéfajták, kávé feldolgozása, pörkölési módok, kávé felhasználása. Teafajták, tea feldolgozása, összetétele, felhasználása.

72

8.3.5. Italok Italok csoportosítása.

9 óra

Alkoholtartalmú italok jellemzése és felhasználása. Alkoholmentes italok. Hazánk borvidékei. A borok fogalma, jellemzése, típusai, készítése, kezelése és gondozása, palackozása, tárolása. Pezsgő. Sörök fő típusa, forgalomba hozatala. Szeszipari készítmények (jellemzése, készítése, minőségi követelménye, kereskedelmi jelentősége).





szervezeti kerete




csoport

osztály

pontosítása)

x

-

1.1

magyarázat

1.2.

elbeszélés

1.3.

kiselőadás

1.4.

megbeszélés

x

-

1.5.

vita

x

-

x

x

73

-

1.6.

szemléltetés

x

-

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

1.9.

szimuláció

x

-

1.10.

szerepjáték

x

-

1.11.

házi feladat

x

-


1. 1.1. 1.2.

1.3.

1.4.

1.5. 1.6. 1.7.

2.


keret

bontás Osztály-


Egyéni

szám


Csoport-

Sor-

Alkalmazandó

pontosítása)


x


x

feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

74

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

2.1.


x

-

2.2.


x

-

2.3. 2.4. 2.5.

2.6.

2.7. 3.


x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

Csoportos munkaformák körében

3.1.

Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés

3.2

irányítással

3.3.


x

-

3.4.


x

-

A tantárgyak értékelésének módja egységes, a következőképpen alakul: A szaktanár, pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél a következők érvényesülnek. 81-100%

jeles (5)

71-80%

jó (4) 75

61-70%

közepes (3)

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

76


Szakmai idegen nyelv megnevezésű



77

A 10046-12azonosító számú, Szakmai idegen nyelv megnevezésű szakmai követelménymodulhoz

tartozó

tantárgyak

és

a

témakörök

oktatása



Szakmai szituációk

10046-12

Szakmai technológiák

Szakmai kifejezések


FELADATOK Idegen nyelven kommunikál a munkatársaival és

x

a vendégekkel Fejleszti az idegen nyelvű beszédkészségét

x

Idegen nyelven telefonál

x

Technológiai műveleteket, munkafolyamatokat

x

idegen nyelven mond el A gyakorlati munka során idegen nyelven

x

utasítást ad és fogad Az általános gasztronómia idegen nyelvű szókincsét alkalmazza A vendéglátás legfontosabb idegen nyelvű szókincsét alkalmazza

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK Általános idegen nyelvű kommunikáció, olvasás, fordítás Etikett, protokoll idegen nyelven

x

Illemtani formulák idegen nyelven

x

Idegen nyelvű szakmai kommunikáció a vendégekkel Idegen nyelvű szakmai kommunikáció a beszállítókkal, viszonteladókkal, munkatársakkal

78

x

x

x

x

során

Vevőpanaszok kezelése idegen nyelven Konyhai, cukrászati, éttermi félkész és késztermékek idegen nyelvű technológiája Italok és ételek neve, készítésük technológiájának leírása idegen nyelven

x

x

x

x

x

x

x

x

Konyhai, cukrászati és éttermi gépek, berendezések nevei és feliratainak ismerete idegen nyelven SZAKMAI KÉSZSÉGEK Idegen nyelvű beszédkészség

x

Idegen nyelvű hallott szakmai szöveg megértése Idegen nyelvű olvasott szakmai szöveg megértése Idegen nyelvű géphasználati feliratok értelmezése, megértése Elemi számolási készség idegen nyelven

x

x

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Szorgalom, igyekezet

x

x

x

Fejlődőképesség, önfejlesztés

x

x

x


x


x

MÓDSZER KOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás

x


x

79

x

9. Szakmai idegen nyelv tantárgy

68 óra

9.1. A tantárgy tanításának célja A vendéglátásban használt szakmai szókincs elsajátítása, alkalmazása. Különböző ételkészítési, cukrászati technológiák idegen nyelvű ismerete, alkalmazása. A vendéglátás termelésében, értékesítésében jellemző szituációk idegen nyelvű kezelése.

9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy tananyagtartalma a közismereti nyelvtanításban elsajátított ismeretekre épül és kapcsolódik a 11497-12 Foglalkoztatás I. modul és az alap-szakképesítések közös moduljaihoz, valamint saját szakmai modulok tartalmaihoz.

9.3. Témakörök

9.3.1. Szakmai kifejezések Gasztronómia nyersanyagai.

30 óra

Cukrászkészítmények megnevezései. Ételek megnevezései. Italok megnevezései. Vendéglátóipari egységek és helyiségeik. Vendéglátásban használatos eszközök, berendezések, gépek megnevezései. Beszerzési folyamatoknál, tevékenységeknél használt kifejezések. Termelési folyamatoknál, tevékenységeknél használt kifejezések. Értékesítési folyamatoknál, tevékenységeknél használt kifejezések. . 9.3.2. Szakmai technológiák Cukrászati technológiák.

20 óra

Ételkészítési technológiák. 80

Italok készítése, felszolgálás folyamatai.

9.3.3. Szakmai szituációk Kommunikáció a munkatársakkal.

18 óra

Etikett, protokoll alkalmazása. Kommunikáció a vendégekkel. Vendégek fogadása. Ajánlás idegen nyelven. Rendelésfelvétel idegen nyelven. Panaszkezelés.



3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Alkalmazott oktatási Sorszám módszer neve



szervezeti kerete


egyéni

csoport

osztály

pontosítása)

1.1

magyarázat

x

-

1.2.

elbeszélés

x

-

1.3.

kiselőadás

x

-

1.4.

megbeszélés

x

-

1.5.

vita

x

-

81

1.6.

szemléltetés

x

-

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

1.9.

szimuláció

x

-

1.10.

szerepjáték

x

-

1.11.

házi feladat

x

-


1. 1.1. 1.2.

1.3.

1.4.

1.5. 1.6. 1.7.

2.


keret

bontás Osztály-


Egyéni

szám


Csoport-

Sor-

Alkalmazandó

pontosítása)


x


x

feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése

-

x

-

x

-

x

-

x


x

rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

82

-

2.1.


x

-

2.2.


x

-

2.3. 2.4. 2.5.

2.6.

2.7. 3.


x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-


3.1.


3.2

irányítással

3.3.


x

-

3.4.


x

-


jeles (5)

71-80%

jó (4) 83

61-70%

közepes (3)

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

84

A 10056-12 azonosító számú Gyorsétkeztetés, ételeladás megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

85

A 10056-12 azonosító számú, Gyorsétkeztetés, ételeladásmegnevezésű szakmai követelménymodulhoz

tartozó

tantárgyak

és

a

témakörök

oktatása

során


et

kiszolgálás

gyakorlatok

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

kihelyez

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Tájékozódik a napi feladatokról

x

x

x

x

x

x

x

eladása Meleg ételek készítése, eladása

x

eladása Hidegkonyhai termékek készítése,

x

Alkoholos italok

x

Meleg ételek

x

Gyorsétkeztetés, ételeladás

Reggeli és uzsonnaételek

eladása Meleg ételek készítése, eladása

gyakorlatok

eladása Hidegkonyhai termékek készítése,

eladói

Reggeli és uzsonna ételek készítése,

eladói

Reggeli és uzsonna italok

Termelési és

Alkoholmentes italok

Termelési és

x

10056-12

Gyorséttermi eladás Reggeli és uzsonna ételek készítése,

Italismeret,

Hidegkonyhai és gyorséttermi termékek

Ételismer

FELADATOK Elvégzi az egyéni előkészületeket A munkaterületet, értékesítőteret, gépeket, eszközöket nyitásra előkészíti Árcímkéket, árlapot, ártáblát készít, rendez,

x

x

x

x

x

x

Konyhatechnológiai munkaműveleteket végez

x

x

x

x

x

x

Használja az új technológiákat és anyagokat

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Reggeli és uzsonna ételeket, italokat készít

x

x

Hidegkonyhai készítmények befejező műveleteit végzi

x

x

Gyorséttermi ételeket, salátákat készít

x

x

x

fogyasztásra vagy elvitelre

x

x

x

x

x

x

Gyorséttermi és büfé kiszolgálást végez

x

x

x

x

x

x

x

x x

Adagolja, tálalja és díszíti az ételeket helyben

86

Nyugtát, számlát készít, fizettet

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Szakszerűen kezeli a gépeket, sütő-főző berendezéseket

x

x

x

x

x

x

Betartja a higiéniai előírásokat, a HACCP szabályokat

x

x

x

Szükség szerint standol

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Üzemen kívül helyezi a gépeket

x

x

x

x

x

x

x

Elvégzi az üzleti zárási teendőket

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Betartja a munkaegészségügyi, védelmi és tűzvédelmi szabályokat

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK Ételkészítési műveletek és csoportosításuk

x

x

x

Raktári készletek

x

x

x

x

x

x

x

x

Reggeli-, löncs- és uzsonnaételek,- italok

x

x

x

x

x

x

x

x

szendvicsek

x

x

x

Csomagolás

x

x

x

Gyorséttermi ételek, készen tartás, tárolás

x

x

x

Gyorséttermi ételek, büféáruk

x

x

x

x x

x

Hidegkonyhai termékek, hideg és meleg

Palackos, kimért és gépi üdítők

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Gépek, berendezések használata

x

x

x

x

x

x

x

Üzleti nyitási és zárási teendők

x

x

x

x

x

x

x

Szelektív hulladékkezelés

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Standív

x

x

x

x

Pénztárgép, üzleti informatikai eszközök

x

x

x

x

x

x

x

Munka- és tűzvédelmi szabályok

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Olvasott szakmai szöveg megértése

x

x

87

x

x

x

Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Szakmai nyelvű beszédkészség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Állóképesség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Terhelhetőség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kompromisszumkészség

x

x

x

x

x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK A környezet tisztántartása

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

88

4. Ételismeret tantárgy

86 óra

4.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók készség szinten sajátítsák el a szakszerű, biztonságos munkavégzéshez szükséges technológiai ismereteket. Ismerjék meg a vendéglátó-eladó által készített, értékesített különböző termékek nyersanyagait, elkészítési módjukat. Sajátítsák el, hogyan kell tálalni, díszíteni, készen tartani, kiszolgálni és a vendég igényére becsomagolni a termékeket.

4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti tartalmak mellett kapcsolódik az 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyakhoz valamint a 10045-12 Gazdálkodás modul témaköreihez.

4.3. Témakörök

4.3.1. Hidegkonyhai és gyorséttermi termékek

33 óra

Ételkészítési alapfogalmak. Ételkészítési műveletek és csoportosításuk. Hideg ételek: szendvicsek, étvágyfalatok, sör és borkorcsolyák, aszpikos készítmények, hideg töltött főzelékek, tojásételek. Húsokból készülő hideg ételek. Felvágottak, vegyes ízelítők. Dísztálak. Saláták: nyers saláták, főtt, összetett saláták, és tartósított saláták. Salátaöntetek (dresszingek): ecetolajos öntetek, tejtermék alapú, majonéz alapú, hideg hollandi mártás alapú öntetek, gyümölcsöntetek. 89

Gyorséttermi ételek: meleg szendvicsek, hamburgerek, hot-dog, sült hurka, kolbász, pecsenyék, egyben sült, szeletben sült és grillezett húsok, bundázott ételek. A hidegkonyhai és gyorséttermi ételek készen tartása, tálalása, kiszolgálása és tárolása.

4.3.2. Reggeli és uzsonnaételek A korszerű reggeli- és uzsonna választék összeállítása.

23 óra

Reggeli-, löncs-, és uzsonnaételek. Tejes ételek és étel-kiegészítők. Müzlik felhasználása a reggelinél. Magyaros meleg reggeli ételek, tojásételek készítése. Felvágottak, sajtok, vaj, dzsem, méz ajánlása a reggelihez. Reggelihez és uzsonnához készülő pékáruk, francia pékáruk, teljes kiőrlésű és hagyományos technológiával készülő termékek.

4.3.3. Meleg ételek 30 óra Levesek: egyszerű híg levesek, sűrített levesek gyümölcslevesek, összetett levesek. Meleg előételek: zöldség- és főzelékféléből-, tésztákból-, sajtból-, tojásból-, húsokból és belsőségekből készíthető meleg előételek. Rizottók. Mártások, alaplevek. Köretek: burgonyából, gabonafélékből, tésztafélékből készíthető köretek. Vegyes és gyümölcs köretek. Sós tésztafélék készítése: olasz főtt tészták, magyaros sós tészta: főtt, sült, főttsült tészták, sós kelt-tészták, lángosok, palacsinták, pizzák, és egyéb speciális gyorséttermi tészták. Reform, vegetáriánus és diétás étkezési ismeretek 90

4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem, számítógépterem

4.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Alkalmazott oktatási Sorszám módszer neve



szervezeti kerete


egyéni

csoport

osztály

pontosítása)

1.1

magyarázat

x

-

1.2.

elbeszélés

x

-

1.3.

kiselőadás

x

-

1.4.

megbeszélés

x

-

1.5.

vita

x

-

1.6.

szemléltetés

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

1.9.

szimuláció

x

-

1.10.

szerepjáték

x

-

1.11.

házi feladat

x

-

x

91

-


1. 1.1. 1.2.

1.3.

1.4.

1.5. 1.6. 1.7.

2.


keret

bontás Osztály-


Egyéni

szám


Csoport-

Sor-

Alkalmazandó

pontosítása)


x


x


-

x

-

x

-

x

-

x

-


x

rendszerezése

-


2.1.


x

-

2.2.


x

-

2.3. 2.4. 2.5. 2.6.

Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése

92

x

-

x

-

x

-

x

-

szóban 2.7. 3.

Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

x

-

x

-

x

-


3.1.


3.2

irányítással

3.3.


x

-

3.4.


x

-


jeles (5)

71-80%

jó (4)

61-70%

közepes (3)

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

5. Italismeret, kiszolgálás tantárgy

48 óra

5.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók elsajátítják a szakszerű, biztonságos munkavégzéshez szükséges technológiai ismereteket. Megismerik a vendéglátó-eladó által értékesített, készített

93

különböző italokat, azok alapanyagait, gyártási technológiájukat. Megtanulják, hogyan kell szakszerűen kiszolgálni ezeket a termékeket.

5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti tartalmak mellett kapcsolódik az 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem megnevezésű szakmai

követelménymodul

Élelmiszerek

csoportjai

tantárgy

Italismeret

témaköréhez.

5.3. Témakörök

5.3.1. Alkoholos italok 5óra A szeszes italok csoportosítása, fajtái, alapanyagai, gyártási technológiája, élettani hatásai. A borok szerepe a vendéglátó értékesítésben. A borok felszolgálásához szükséges eszközök, a kiszolgálás munkafolyamatai. Alkoholos bio italok jellemzői, választéka. Szakszerű italajánlás szempontjai.

5.3.2. Alkoholmentes italok 9 óra Víz, palackozott ívó víz, szikvíz, ásványi anyaggal dúsított víz, ízesített vizek, ásványvizek, gyógyvizek jellemzői, szerepe. Üdítőital-ipari termékek, üdítőitalok. Gyümölcs és zöldséglevek, szörpök. Gyümölcstartalmú italok, gyümölcs ízű italok. Kimért és gépi üdítők. Energiaitalok. Diétás italok.

94

Turmix italok, gyümölcsturmixok, jégkása, frappé. Bio alkoholmentes italok.

5.3.3. Reggeli és uzsonna italok

10 óra

Reggeli és uzsonnaitalok készítése: hideg meleg tej, tejes kávé, karamellás tej, stb. Kávéfajták. Kávékülönlegességek. A kakaó felhasználása Kakaóital, csokoládéital. A tea története. A tea feldolgozása. Teafajták fekete, zöld tea, gyümölcstea, gyógytea készítése. Teaízesítők használata.

5.3.4. Gyorséttermi eladás

24 óra

A pulton át történő értékesítés jellemzői. Büfékiszolgálás. A gyorséttermi eladás jellegzetességei. A gyorséttermi eladóval szemben támasztott követelmények. Az

gyorséttermi

eladó

munka

tevékenységéhez

szükséges

berendezési tárgyak, gépek megismerése. Biztonságos eszközhasználat. Vendégkapcsolatok. Reggeli és uzsonnaételek, italok ajánlása a vendégeknek. Reggeli és uzsonnaételek, italok adagolása, tálalása és díszítése, A szakszerű csomagolás formái, lehetőségei, gyakorlása. 95

eszközök,

Alkoholmentes italok kiszolgálásának szakmai előírásai, munkafolyamata. Kávé, tea, uzsonnaitalok pulton át történő értékesítése. A hidegkonyhai és gyorséttermi ételek és italok bemutatása vitrinekben, ételfotókon és egyéb reklámeszközökön. Az értékesítés bizonylatolása. A fizettetéssel kapcsolatos ismeretek Zárás utáni teendők (zárókészlet megállapítás, a napi forgalom elszámolása, az értékesítőtér rendbe tétele, előkészítése a másnapi nyitásra, biztonság és vagyonvédelmi szabályok alkalmazása).

5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem, számítógépterem

5.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 5.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Alkalmazott oktatási Sorszám módszer neve



szervezeti kerete


egyéni

csoport

osztály

pontosítása)

1.1

magyarázat

x

-

1.2.

elbeszélés

x

-

1.3.

kiselőadás

x

-

1.4.

megbeszélés

x

-

1.5.

vita

x

-

1.6.

szemléltetés

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

1.9.

szimuláció

x

x

96

-

-

1.10.

szerepjáték

x

-

1.11.

házi feladat

x

-


1. 1.1. 1.2.

1.3.

1.4.

1.5. 1.6. 1.7.

2.


keret

bontás Osztály-


Egyéni

szám


Csoport-

Sor-

Alkalmazandó

pontosítása)


x


x


-

x

-

x

-

x

-

x


x

rendszerezése

-


2.1.


x

-

2.2.


x

-

2.3.

Válaszolás írásban mondatszintű

x

kérdésekre

97

-

2.4. 2.5.

2.6.

2.7. 3.

Tesztfeladat megoldása

x

Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-


3.1.


3.2

irányítással

3.3.


x

-

3.4.


x

-


jeles (5)

71-80%

jó (4)

61-70%

közepes (3)

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

98

6. Termelési és eladói gyakorlat tantárgy

272 óra

6.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók elsajátítják az uzsonna ételek és italok, hidegkonyhai termékek, egyszerű meleg ételek, hideg- meleg reggeli italok, elkészítésének gyakorlati ismereteit. Képesek lesznek a gyorséttermi és ételadói munkaterületen forgalmazott alkoholtartalmú és alkoholmentes italok, tea, kávé kiszolgálásának megoldására, a megszerzett szakmai ismeretek gyakorlati alkalmazására.

6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem tantárgy, az Élelmiszerek csoportjai tantárgy valamint a Vendéglátó gazdálkodás tantárgy, a z Ételismeret, a 10057-12 Vendéglátó eladói értékesítés modul valamint a Munkavédelmi alapismeretek tantárgy anyagához kapcsolódik.

6.3. Témakörök

6.3.1. Reggeli, uzsonna ételek készítése 76 óra Személyi higiénia, higiéniai előírások, szakmai követelmények betartása. Munkaruha használata. A HACCP feltételeinek biztosítás, a feladatból következő kötelezettségek betartása, ellenőrzése. Konyhatechnológiai munkaműveletek végzése. A vendéglátó eladó termelő tevékenysége. Péksütemények, reggeli sütemények. Felvágottak, szalámi, kolbászfélék felhasználásával hidegtálak, saláták egyéb hidegkonyhai, valamint reggeli, uzsonna készítmények elkészítése. Egyszerű meleg ételek készítése. Tejben rizs, tejben dara, madártej, pudingok készítése. Omlett, rántotta, tükörtojás, ham and eggs, bacon and eggs, főtt- és lágy tojás, 99

meleg szendvicsek, hot-dog, hamburger, grill húsok, sült kolbász, hurka-, egytálételek és egyéb egyszerű meleg ételek elkészítése, kiszolgálása. Befejező műveletek, csomagolás. Tálalás, díszítés, készen-tartás, melegen-tartás, kiszolgálás. Csomagolás különböző csomagolóeszközök felhasználásával: hidegkonyhai termékek,

cukrásztermékek

szendvicsek,

palackos

italok

szakszerű

csomagolása. Tea, kávé, kávékülönlegességek, meleg reggeli italok, alkoholmentes kevert italok készítése.

6.3.2. Hidegkonyhai termékek készítése, eladása A gyorsétkező helyek jellemző berendezéseinek működtetése.

94 óra

Sütő-főzőberendezések szakszerű kezelése. A gyorséttermi és ételeladó illetve a vendéglátó-eladó által elkészített és értékesítésre

kerülő,

vagy

tovább

értékesített

hidegkonyhai

termékek

elkészítése. Péksütemények, reggeli sütemények, felvágottak, szalámik, kolbászfélék, hidegtálak, saláták, egyéb hidegkonyhai reggeli, uzsonna készítmények felszolgálása, kiszolgálása. Nyitott és zárt szendvicsek, étvágyfalatok, sör és borkorcsolyák, aszpikos készítmények. Töltött tojásételek készítése. Felvágott-tál, vegyes ízelítők, dísztálak összeállítása. Saláták készítése: nyers saláták, főtt, összetett saláták, és tartósított saláták. Salátaöntetek (dresszingek) készítése: ecetolajos öntetek, tejtermék alapú, majonéz alapú, hideg hollandi mártás alapú öntetek, gyümölcsöntetek. A hidegkonyhai ételek készen tartása, tálalása és kiszolgálása.

100

6.3.3. Meleg ételek készítése, eladása 102 óra Gyorséttermi ételek készítése: meleg szendvicsek, hamburgerek, hot-dog, sült hurka, kolbász, pecsenyék, egyben sült, szeletben sült és grillezett húsok, bundázott ételek. Egyszerű híg levesek, sűrített levesek gyümölcslevesek, összetett levesek csoportjainak legjellemzőbb fajtái, a gyorsétkezésben is keresett levesek és levesbetétek készítése. Zöldség- és főzelékféléből-, tésztákból-, sajtból-, tojásból-, húsokból és belsőségekből készíthető meleg előételek előállítása. A gyorsétkezésben használatos mártások, alaplevek készítése. A

leggyakoribb

köretek

elkészítése

burgonyából,

gabonafélékből,

tésztafélékből. Vegyes és gyümölcs köretek készítése. Sós tésztafélék készítése: olasz főtt tészták, magyaros sós tészta: főtt, sült, főttsült tészták, sós kelt-tészták, lángosok, palacsinták, pizzák, és egyéb speciális gyors éttermi tészták. A meleg ételek készen tartása, tálalása és kiszolgálása.

6.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanműhely, iskolai gyakorlóhely, munkahelyi tanüzem





szervezeti kerete


egyéni

csoport

osztály

pontosítása)

1.1

magyarázat

x

-

1.2.

elbeszélés

x

-

101

1.3.

kiselőadás

x

-

1.4.

megbeszélés

x

-

1.5.

vita

x

-

1.6.

szemléltetés

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

1.9.

szimuláció

x

-

1.10.

szerepjáték

x

-

1.11.

házi feladat

x

-

x

-

6.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

1. 1.1. 1.2.

1.3.

1.4.

1.5. 1.6.


keret

bontás Osztály-

Egyéni

szám


Csoport-

Sor-

Alkalmazandó

pontosítása)


x


x


x

102

-

x

-

x

-

x

-

1.7.

2.


x

rendszerezése

-


2.1.


x

-

2.2.


x

-

2.3. 2.4. 2.5.

2.6.

2.7. 3. 3.1.

3.2


x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással

3.3.


x

-

3.4.


x

-

A tantárgyak értékelésének módja egységes, a következőképpen alakul: A szaktanár, pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. 103

Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél a következők érvényesülnek. 81-100%

jeles (5)

71-80%

jó (4)

61-70%

közepes (3)

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

7. Termelési és eladói üzemi gyakorlat tantárgy

224 óra

7.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók a vendéglátó üzleti munkafolyamatokban begyakorolják az uzsonna ételek és italok, hidegkonyhai termékek, egyszerű meleg ételek, hideg- meleg reggeli italok, elkészítését és kiszolgálását, a gyorséttermi ételadói munkaterületen forgalmazott alkoholtartalmú és alkoholmentes italok, tea, kávé kiszolgálását szakmai felügyelet mellett, önálló munkatevékenységgel.

7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem tantárgy, az Élelmiszerek csoportjai tantárgy valamint a Vendéglátó gazdálkodás tantárgy, a z Ételismeret, a 10057-12 Vendéglátó eladói értékesítés modul valamint a Munkavédelmi alapismeretek tantárgy anyagához kapcsolódik. Felhasználják a tanműhelyi, tanéttermi gyakorlatban megszerzett tapasztalatokat.

7.3. Témakörök

7.3.1. Reggeli, uzsonna ételek készítése, eladása 70 óra Személyi higiénia, higiéniai előírások, szakmai követelmények betartása. Munkaruha használata. A HACCP feltételeinek biztosítás, a feladatból következő kötelezettségek betartása, ellenőrzése.

104

Konyhatechnológiai munkaműveletek végzése. A vendéglátó eladó termelő tevékenysége. Péksütemények, reggeli sütemények. Felvágottak, szalámi, kolbászfélék felhasználásával hidegtálak, saláták egyéb hidegkonyhai, valamint reggeli, uzsonna készítmények elkészítése. Egyszerű meleg ételek készítése. Tejben rizs, tejben dara, madártej, pudingok készítése. Omlett, rántotta, tükörtojás, ham and eggs, bacon and eggs, főtt- és lágy tojás, meleg szendvicsek, hot-dog, hamburger, grill húsok, sült kolbász, hurka-, egytálételek és egyéb egyszerű meleg ételek elkészítése, kiszolgálása. Befejező műveletek, csomagolás. Tálalás, díszítés, készen-tartás, melegen-tartás, kiszolgálás. Csomagolás különböző csomagolóeszközök felhasználásával: hidegkonyhai termékek,

cukrásztermékek

szendvicsek,

palackos

italok

szakszerű


7.3.2. Hidegkonyhai termékek készítése, eladása A gyorsétkező helyek jellemző berendezéseinek működtetése.

70 óra

Sütő-főzőberendezések szakszerű kezelése. A gyorséttermi és ételeladó illetve a vendéglátó-eladó által elkészített és értékesítésre

kerülő,

vagy

tovább

értékesített

hidegkonyhai

termékek

elkészítése. Péksütemények, reggeli sütemények, felvágottak, szalámik, kolbászfélék, hidegtálak, saláták, egyéb hidegkonyhai reggeli, uzsonna készítmények felszolgálása, kiszolgálása. Nyitott és zárt szendvicsek, étvágyfalatok, sör és borkorcsolyák, aszpikos készítmények. 105

Töltött tojásételek készítése. Felvágott-tál, vegyes ízelítők, dísztálak összeállítása. Saláták készítése: nyers saláták, főtt, összetett saláták, és tartósított saláták. Salátaöntetek (dresszingek) készítése: ecetolajos öntetek, tejtermék alapú, majonéz alapú, hideg hollandi mártás alapú öntetek, gyümölcsöntetek. A hidegkonyhai ételek készen tartása, tálalása és kiszolgálása.

7.3.3. Meleg ételek készítése, eladása 84 óra Gyorséttermi ételek készítése: meleg szendvicsek, hamburgerek, hot-dog, sült hurka, kolbász, pecsenyék, egyben sült, szeletben sült és grillezett húsok, bundázott ételek. Egyszerű híg levesek, sűrített levesek gyümölcslevesek, összetett levesek csoportjainak legjellemzőbb fajtái, a gyorsétkezésben is keresett levesek és levesbetétek készítése. Zöldség- és főzelékféléből-, tésztákból-, sajtból-, tojásból-, húsokból és belsőségekből készíthető meleg előételek előállítása. A gyorsétkezésben használatos mártások, alaplevek készítése. A

leggyakoribb

köretek

elkészítése

burgonyából,

gabonafélékből,


7.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Gyakorlati képzőhely, munkahely, munkahelyi tanüzem

106





szervezeti kerete


egyéni

csoport

osztály

pontosítása)

x

-

1.1

magyarázat

1.2.

megbeszélés

x

-

1.3.

vita

x

-

1.4.

szemléltetés

1.5.

projekt

1.6.

szimuláció

x x

x

107

-

-


1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 2.2.

2.3.

2.4.


keret

bontás Osztály-


Egyéni

szám


Csoport-

Sor-

Alkalmazandó

pontosítása)


x


x

jegyzeteléssel Információk önálló rendszerezése

x

-

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Munkaműveletek megfigyelése Műveletek, mozdulatok begyakorolása

x

-

x

-

Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

x

-

x

-

2.5.

Termelő tevékenység gyakorlása

x

-

2.6.

Eladási tevékenység gyakorlása

x

-

3. 3.1.


x

-

3.2


x

-

3.3.


x

-

108


jeles (5)

71-80%

jó (4)

61-70%

közepes (3)

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

109


Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak/Témakörök Termelési és eladói gyakorlatok

10056-12 Gyorsétkeztetés, ételeladás

Reggeli és uzsonna ételek készítése, eladása Hidegkonyhai termékek készítése, eladása Meleg ételek készítése, eladása

A szakmai követelménymodul azonosító száma, megnevezése

10056-12 Gyorsétkeztetés, ételeladás

Termelési és eladói gyakorlat tantárgy

Témakörök

Reggeli, uzsonna ételek készítése, eladása Személyi higiénia, higiéniai előírások, szakmai követelmények betartása.

110

Munkaruha használata. A HACCP feltételeinek biztosítás, a feladatból következő kötelezettségek betartása, ellenőrzése. Konyhatechnológiai munkaműveletek végzése. A vendéglátó eladó termelő tevékenysége. Péksütemények, reggeli sütemények. Felvágottak, szalámi, kolbászfélék felhasználásával hidegtálak, saláták egyéb hidegkonyhai, valamint reggeli, uzsonna készítmények elkészítése. Egyszerű meleg ételek készítése. Tejben rizs, tejben dara, madártej, pudingok készítése. Omlett, rántotta, tükörtojás, ham and eggs, bacon and eggs, főtt- és lágy tojás, meleg szendvicsek, hot-dog, hamburger, grill húsok, sült kolbász, hurka-, egytálételek és egyéb egyszerű meleg ételek elkészítése, kiszolgálása. Befejező műveletek, csomagolás. Tálalás, díszítés, készen-tartás, melegen-tartás, kiszolgálás. Csomagolás különböző csomagolóeszközök felhasználásával: hidegkonyhai termékek,

cukrásztermékek

szendvicsek,

palackos

italok

szakszerű


Hidegkonyhai termékek készítése, eladása A gyorsétkező helyek jellemző berendezéseinek működtetése. Sütő-főzőberendezések szakszerű kezelése. A gyorséttermi és ételeladó illetve a vendéglátó-eladó által elkészített és értékesítésre

kerülő,

vagy

tovább

értékesített

hidegkonyhai

termékek

elkészítése. Péksütemények, reggeli sütemények, felvágottak, szalámik, kolbászfélék, 111

hidegtálak, saláták, egyéb hidegkonyhai reggeli, uzsonna készítmények felszolgálása, kiszolgálása. Nyitott és zárt szendvicsek, étvágyfalatok, sör és borkorcsolyák, aszpikos készítmények. Töltött tojásételek készítése. Felvágott-tál, vegyes ízelítők, dísztálak összeállítása. Saláták készítése: nyers saláták, főtt, összetett saláták, és tartósított saláták. Salátaöntetek (dresszingek) készítése: ecetolajos öntetek, tejtermék alapú, majonéz alapú, hideg hollandi mártás alapú öntetek, gyümölcsöntetek. A hidegkonyhai ételek készen tartása, tálalása és kiszolgálása.

Meleg ételek készítése, eladása Gyorséttermi ételek készítése: meleg szendvicsek, hamburgerek, hot-dog, sült hurka, kolbász, pecsenyék, egyben sült, szeletben sült és grillezett húsok, bundázott ételek. Egyszerű híg levesek, sűrített levesek gyümölcslevesek, összetett levesek csoportjainak legjellemzőbb fajtái, a gyorsétkezésben is keresett levesek és levesbetétek készítése. Zöldség- és főzelékféléből-, tésztákból-, sajtból-, tojásból-, húsokból és belsőségekből készíthető meleg előételek előállítása. A gyorsétkezésben használatos mártások, alaplevek készítése. A

leggyakoribb

köretek

elkészítése

burgonyából,

gabonafélékből,


112

SZAKMAI HELYI TANTERVI ADAPTÁCIÓ a 21 622 01 KERTI MUNKÁS RÉSZSZAKKÉPESÍTÉS HÍD II. PROGRAMBAN TÖRTÉNŐ 2 ÉVES OKTATÁSÁHOZ a 34 622 02 Kertész szakképesítés kerettanterve alapján

I. A szakképzés jogi háttere A szakmai tantervi adaptáció – –


valamint –

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 21 622 01 Kerti munkás részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet, – a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendelet alapján készült.

II. A részszakképesítés alapadatai A részszakképesítés azonosító száma: 21 622 01 A részszakképesítés megnevezése: Kerti munkás A szakmacsoport száma és megnevezése: 20. Mezőgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXIV. Kertészet és parképítés Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

113

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: hat általános iskolai évfolyam elvégzése Betöltött 15. életév Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

IV. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -

Szakképesítés/Szakképzettség -

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Kertészeti kéziszerszámok Erőgép Szállítóeszközök Mérlegek, egyéb mérőeszközök Területmérés eszközei Meteorológiai eszközök Termesztőberendezés Növényszaporítás eszközei Ültetés eszközei Talajművelés eszközei Tápanyagutánpótlás eszközei Öntözés eszközei Betakarítás eszközei Tárolók Elsősegélynyújtó felszerelések Egyéni védőfelszerelés 114

Munkabiztonsági berendezések Környezetvédelmi berendezések Személyes felszerelés: metszőolló, tűzdelőfa, ültetőkanál Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs.

VII.

A szakképesítés óraterve 2 éves (20 hónapos) nappali rendszerű oktatásra

A képzés heti és éves szakmai óraszámai rövidebb képzési idejű részszakképesítés oktatásához: H/II/1 H/II/2 H/II/1 H/II/2 évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam éves óraszám éves óraszám heti óraszám heti óraszám (36 héttel) (32 héttel) Szakmai elmélet és 7,5 270+105 14,5 464 gyakorlat együtt 8-10% szabad sáv 0,5 18 1,5 48 (szakmai rész) Mindösszesen 8 393 16 512

Kerti munkás Tantárgy

1. 2. évfolyam évfolyam hetek száma

Összes óraszám

Elmélet óraszám

68

Gyakorlat óraszám

36

32

1

1

68

1,5

5

214

Műszaki alapismeretek

1

1

68

Műszaki alapismeretek gyakorlat

1

3

132

0,5

1

50

50

Kerti munkák

1

1

68

68

Kerti munkák gyakorlat

2

4

200

200

105

105

Növénytani ismeretek Termesztési ismeretek gyakorlat

Munkavállalói ismeretek

Nyári gyakorlat Heti szakmai óraszám:

8

115

16

905

214 68 132

254

651


H/II/1 évfolyam

Tantárgyak elméleti

10961-12 Kertészeti alapismeretek

10962-12 Kertészeti munkavállalói ismeretek 11024-12 Kerti munkák

Növénytani ismeretek Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat

H/II/2 évfolyam

gyakorlati elméleti

1

elméleti 1

1,5

5

1

1 1

3 105


0,5

1

Kerti munkák

1

1

Kerti munkák gyakorlat


gyakorlati

2 3,5

4 4

4,5


8

105

12 16

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodul

Óraszám Tantárgyak/témakörök

H/II./1. évfolyam elméleti


gyakorlati

H/II./2. évfolyam ögy

elméleti

Összesen

gyakorlati

Növénytani ismeretek

36

32

68

A növény felépítése

12

10

22

A növények életjelenségei

12

11

23

Növény- és környezettan Termesztési ismeretek gyakorlat Termesztés tárgyi feltételei

12

11

23

105

Trágyázás, öntözés

116

54

160

214

18

53

71

18

53

71

Növényvédelem

10962-12 Kertészeti munkavállalói ismeretek

18

54

72


36

32

68

Anyagismeret Gépelemek, erőgépek, belső égésű motorok A termesztés gépei Műszaki alapismeretek gyakorlat Kéziszerszámok használata Gépelemek, erőgépek, belső égésű motorok működése A termesztés gépeinek működése Munkavállalói ismeretek

12

10

22

12

11

23

12

11

23

18

32

50

Munkavédelmi szabályok Tűz- és robbanásvédelem Környezetvédelem

6 6 6

10 11 11

16 17 17

36

32

68

12

11

23

12

11

23

12

10

Kerti munkák Gyümölcsös növények telepítése Zöldségnövények telepítése Szőlő telepítése 11024-12 Kerti munkák gyakorlat Kerti munkák Gyümölcsös növények telepítésének gyakorlata Zöldségnövények telepítésének gyakorlata Szőlő telepítésének gyakorlata Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: Összes éves/ögy óraszám:

126

36

96

132

12

32

44

12

32

44

12

32

44

72

128

22 200

24

43

67

24

43

67

24

42

66

384

800 905

162 288

128 105

512

Elméleti óraszámok/aránya 254 / 28 % Gyakorlati óraszámok/aránya 651 / 72% Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

117

meghatározott

A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

118

A 10961-12 azonosító számú Kertészeti alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

119

A 10961-12 azonosító számú, Kertészeti alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

A termesztés gépeinek működése

Műszaki alapismeretek gyakorlat

Kéziszerszámok használata Gépelemek, erőgépek, belső égésű motorok működése

A termesztés gépei

Gépelemek, erőgépek, belső égésű motorok


Anyagismeret

Növényvédelem

Trágyázás, öntözés

Termesztési ismeretek gyakorlat

A növények életjelenségei Növény- és környezettan Termesztés tárgyi feltételei


A növény felépítése

Növénytani ismeretek

FELADATOK Előkészíti a munkaterületet Kiválasztja, előkészíti a munkájához szükséges eszközöket, gépeket, anyagokat Talajmunkákat, gyomirtást, talajvédelmi munkát végez Tápanyag-utánpótlást végez Öntözést végez A fényviszonyokat szabályozza A hőmérsékleti viszonyokat szabályozza Növényvédelmi feladatot lát el A növényekkel mint élő anyaggal dolgozik Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseket Épületeket, berendezéseket, műtárgyakat, gépeket, szerszámokat karbantart

X X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X X X X X X

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X X

X X X

X X

X X

SZAKMAI ISMERETEK A növényi szervek külső alaktana (morfológia) A növényi szervek felépítése, működése (anatómia) A növények életjelenségei (fiziológia) A növénycsoportok jellemzői Növények felhasználási lehetőségei A növény és a környezet kapcsolata (ökológia) A Föld meteorológiai jellemzői Magyarország éghajlati viszonyai Meteorológiai műszerek A talaj alkotórészei, jellemzői Talajtípusok jellemzői Öntözés módjai Öntözés eszközei, gépei A talajművelés eljárásai A talajművelés eszközei, gépei A tápanyag-utánpótlás lehetőségei

X X X

X X

X X X X X X X X

X

X

X

X X

X X X

X

120

X

X

X

Trágyafélék jellemzői (szerves- és műtrágyák) A tápanyag-utánpótlás eszközei, gépei Védekezési eljárások a növényvédelemben A fontosabb kórokozók, kártevők, gyomok felismerése A növényvédelem eszközei, gépei Termesztő berendezések A kertészetben előforduló erő- és munkagépek

X X X X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség Elemi számolási készség

X

X

X

X

X X

X

X X X

X

X

X

X X

X


X

X

Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Testi erő

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság MÓDSZER KOMPETENCIÁK Ismeretek helyénvaló alkalmazása

X

X

X

X

X

Körültekintés, elővigyázatosság Gyakorlatias feladatértelmezés

X

121

X

X

X

1. Növénytani ismeretek tantárgy

68 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja A végzett szakemberek a mindennapi munkájuk során állandó kapcsolatba kerülnek az élő növénnyel, illetve annak valamilyen részével, ezért alapvető fontosságú, hogy tisztában legyenek a növények külső és belső tulajdonságaival, életfolyamataik működésével, a legfontosabb növénycsoportokkal és a növények és a környezete kapcsolatával. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Biológia, földrajz 1.3. Témakörök 1.3.1. A növény felépítése 22 óra Növények belső felépítése A növények sejtjei A növényi sejt általános jellemzői A növényi sejt alkotórészei (citoplazma, sejthártya, sejtmag, színtestek, sejtfüggelékek, sejtfal, sejtnedv, zárványok) A növények szövetei Osztódó szövet Állandósult szövet A növények szervei Gyökér – felépítés, működés, típusok, fejlődés Szár – felépítés, működés, típusok Levél – elhelyezkedés, felépítés, működés, típusok Virág - felépítés, működés, típusok Mag és termés - felépítés, működés, típusok A növények sejtjei A növényi sejt általános jellemzői Növényi sejt A növényi sejt alakja, mérete, típusai Aktív sejtalkotók (protoplazma, citoplazma, sejthártya, színtestek, sejtfüggelékek) Passzív sejtalkotók (plazmatermékek, sejtfal, sejtnedv, zárványok) A növényi sejt alkotó részei Citoplazma (alakja, felépítése, működése) Sejthártya (elhelyezkedése, felépítése, működése) Ozmózis Turgor Sejtmag (előfordulása, felépítése, működése) Színtestek (kloroplasztiszok, leukoplasztiszok) 122

Sejtfüggelékek (csilló, ostor Sejtfal (pektin, cellulóz, lignin, kősejt Sejtnedv (cukrok, szerves savak, antociánok, alkaloidák, cseranyagok, vitaminok) Vitaminok (A-vitamin, D-vitamin, E-vitamin, K-vitamin, B1-vitamin, B2vitamin, B12-vitamin, C-vitamin Zárványok Tartalék vagy raktározott anyagok (keményítő, zsír, olaj, nem állandó sejtalkotórészek.) Végtermékek (kristályok, illóolajok, gyanták) Növényi szövetek fajtái (osztódó szövet, bőrszövet, elsődleges bőrszövet rhizodermisz, másodlagos bőrszövet, szállítószövet, alapszövet, asszimiláló raktározó alapszövet, víztartó alapszövet, szellőztető szilárdító alapszövet, kiválasztó- és váladéktartó alapszövet) Növényi szövetek előfordulása Növényi szövetek felépítése Növényi szövetek működése Növények külső felépítése Hajtástengely (szártagok, szárcsomók, szállítónyalábok) Levelek (levéllemez, levélnyél) Virágok (nőivarú, hímivarú) Magok és termések (csíra, magfehérje) Gyökerek (hagyma, gumó, rizóma) Nyitva termő virágok felépítése Zárva termő virágok felépítése Kétszikűek felépítése Egyszikűek felépítése Fásszárú növények felépítése Lágyszárú növények felépítése 1.3.2. A növények életjelenségei 23 óra Növényi működések (felszívás, párologtatás, légzés, fotószintetizálás, anyagszállítás) Gyökér funkciói: rögzít, felszívás, szállítás Gyökér funkcióinak a folyamatai Legfontosabb anyagok: víz, ásványok, nitrogén fehérjék, nitrition, nitrátion, foszfor, kálium Növények gázcseréje: (anyagszállításig) A levél funkciói: Tápanyag készítés Fotoszintézis (zöld színtest) Párologtatás Légzés 123

A szár működése: Háncselem feladata Farész elemei: -vízszállító sejtek -vízszállító csövek Háncsrész elemei: -rostacsövek - kísérősejtek Vízszállítás mechanizmusa (tapadási erő: adhézió, kohézió) Növények önszabályozása: -Vezérlés -Szabályozás Auxin: -Etilén -Citokinin Növényi szövetek fajtái (osztódó szövet, bőrszövet, elsődleges bőrszövet, rhizodermisz, másodlagos bőrszövet, szállítószövet, alapszövet asszimiláló raktározó alapszövet, alapszövet, víztartó alapszövet szellőztető szilárdító alapszövet, alapszövet kiválasztó- és váladéktartó alapszövet) Növényi szövetek előfordulása Növényi szövetek felépítése Növényi szövetek működése Növények külső felépítése Növények szaporodása: Ivartalan növények szaporodása Ivaros növények szaporodása A növények sejtjei A növényi sejt általános jellemzői Növényi sejt A növényi sejt alakja, mérete, típusai Aktív sejtalkotók (protoplazma, citoplazma, sejthártya, színtestek, sejtfüggelékek) Passzív sejtalkotók (plazmatermékek, sejtfal, sejtnedv, zárványok) A növényi sejt alkotó részei Színanyagok A fotoszintézis általános folyamata A növények oxigéntermelő fotoszintézise A II. fotokémiai rendszer (PSII) Citokróm b6/f komplex Az I. fotokémiai rendszer ATP-szintézis a fotoszintézis fényszakaszában Katalízis A működés bizonyítékai 124

Szabályozás A növényi fotoszintézis sötét-szakaszának típusai Oxigént nem termelő bakteriális fotoszintézis Fotoszintézis jelentősége Vegetatív növények szaporodása (tőosztás, hagyma, sarj, gumó, szár, vessző, levél) Nyitvatermő virágok életjelenségei Zárvatermő virágok életjelenségei Egyszikű növények életjelenségei Kétszikű növények életjelenségei Ivarszerv virág Pollen, virágpor Növények egyedfejlődése: Kétszakaszos egyedfejlődés 1.3.4. Növény- és környezettan 23 óra A rendszerezés alapjai: mesterséges és természetes rendszer, rendszertani kategóriák, faj, fajta fogalma, kettős nevezéktan A kertészetben jelentős törzsek, osztályok, családok ismerete: mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők Fontosabb két- és egyszikű növénycsaládok A növény és környezete: élő környezeti tényezők (más növények, állatok, ember); élettelen környezeti tényezők (levegő, hőmérséklet, fény, víz, tápanyag, talaj) Környezetvédelem Növényeket érintő környezetszennyezések A peszticidek Az élelmiszerekben és takarmányokban található növényvédő szerek megengedett határértéke Műtrágyák Mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés Biocidok A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény A higany kivitele és tárolása Higanyra vonatkozó közösségi stratégia Az élelmiszerek előállítása során felhasznált extrakciós oldószerek Dioxinokra, furánokra és PCB-kre vonatkozó közösségi stratégia Állatokban és állati termékekben lévő hormonhatású és egyéb anyagok ellenőrzése A haszonállatok hormonnal (és egyéb anyagokkal) történő kezelésének tilalma Állatgyógyászati készítmények maradékanyagai az állati eredetű élelmiszerekben 125

Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokra és tárgyakra vonatkozó helyes gyártási gyakorlat Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak Műanyagok és műanyagból készült tárgyak Újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak Regenerált cellulózfilmből készült anyagok és tárgyak Aktív és intelligens anyagok és tárgyak Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagok összetevői kioldódásának vizsgálata Vinil-klorid-monomert tartalmazó anyagok és tárgyak N-nitrozaminok cumikból történő kibocsátása Epoxiszármazékok élelmiszer-csomagolásokban való felhasználásának korlátozása Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő kerámiatárgyak Környezeti hatások értékelése (Hatásregiszter példa) A vállalati környezeti politika Szennyezőanyag-kibocsátás Zaj- és rezgéskibocsátás, sugárzás Élőhelyek megszűntetése, felszabdalása Természeti erőforrások készletének változása Környezeti elemek létének megszűntetése Művi elemek létesítése Mozgó környezeti elemek áramlásának, terjedésének, mozgási lehetőségeinek megváltoztatása Területhasználat változás 1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat megbeszélés vita szemléltetés szerepjáték házi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések

1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák 126

(ajánlás)

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 4. 4.1. 4.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Csoportos versenyjáték

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

1.6. A tantárgyak értékelésének módja egységes, a következőképpen alakul: A szaktanár, pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél a következők érvényesülnek. 81-100% jeles (5) 71-80% jó (4) 127

61-70% 52-60% 0-51%

közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

2.Termesztési ismeretek gyakorlat tantárgy

214 óra

2.1. A tantárgy tanításának célja A végzett szakemberek a mindennapi munkájuk során állandó kapcsolatba kerülnek az élő növénnyel, illetve annak valamilyen részével, ezért alapvető fontosságú, hogy tisztában legyenek a növények külső és belső tulajdonságaival, életfolyamataik működésével, a legfontosabb növénycsoportokkal, valamint a növények és környezetük kapcsolatával. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Biológia, földrajz 2.3. Témakörök 2.3.1. Termesztés tárgyi feltételei 71óra A kertészeti termesztésben előforduló termesztőberendezések (üvegházak, növényágyak, fóliás berendezések), kiegészítő építmények (tárolók), termesztőedények (cserepek, szaporítóládák, -tálcák), kertészeti szerszámok (ásó, gereblye, kapa, metszőolló stb.) megismerése A meteorológiai mérőház A páratartalom meghatározására alkalmazható mérőeszközök (hajszálas nedvességmérő, száraz-nedves hőmérő, polyméter). A léghőmérséklet mérésének eszközei (állomási hőmérő, Fuess-féle maximum-minimum hőmérő) A csapadékmérés eszközei A talajhőmérséklet meghatározásának eszközei (felszíni, mélységi talajhőmérők) A szél irányának, erősségének, sebességének mérésére alkalmazható mérőeszközök (Wild-féle nyomólapos szélzászló, kézi kanalas szélsebességmérő) A talaj helyszíni vizsgálata (előzetes tájékozódás, bejárás) Talajmintavétel (szelvényminta, átlagminta) Talajminták előkészítése laboratóriumi vizsgálatra Egyszerű talajvizsgálatok (pH-érték, szerkezeti elemek, talajkötöttség, mésztartalom) 2.3.2. Trágyázás, öntözés 71 óra Szerves trágyák használata (istállótrágya, zöldtrágya, egyéb növényi eredetű szerves trágyák, komposzttrágyák) 128

Műtrágyák használata (egyszerű, összetett, kevert és mikroelem trágyák) Technológiailag kevert műtrágyák Iparilag kevert műtrágyák Összetett műtrágyák alkalmazása Összetett műtrágyák felhasználás: Agrokémiai Agronómiai szempontok Ökonómiai Növény specifikus igénye Technikai-műszaki adottságok Új típusú műtrágyák Folyékony halmazállapotú műtrágyák Folyékony műtrágyák alkalmazásának főbb szempontjai Alapvető trágyázási eljárások A trágya megválasztása A trágyamennyiség (-adag) meghatározása A trágya elosztásának módja, kiszórás és talajba juttatás módja Trágyázás időpontjának meghatározása Növény védőszerek alkalmazása 2.3.3. Növényvédelem 72 óra Legfontosabb kórokozók (vírusok, baktériumok, gombák) és állati kártevők kártételének felismerése (kór- és kárképek) Növényvédőszerek felismerése: – herbicidek: gyomirtó szerek – fungicidek: gombaölő szerek – inszekticidek: rovarirtó szerek – avicidek: madárirtó szerek – akaricidok vagy miticidek: atkaölő szerek – rodenticidek: rágcsáló irtók – vespacidek: darázsirtók – molluszkicidok: csigairtó szerek – baktericidek: baktériumok ellen használt vegyszerek – viricidek: vírusölők – nematicidek: fonalféreg ölő szerek Kertészeti kultúrák legfontosabb gyomnövényeinek felismerése Permetlé-összetétel számítása A permetlé készítésének szabályai, permetlevek bekeverése (gyakorlatilag nem mérgező szerekkel) Természetes növényvédőszerek használata 2.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tangazdaság, szakmaspecifikus képzőhely 129

2.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 2.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.


A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

magyarázat kiselőadás megbeszélés szemléltetés házi feladat

csoport

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -

osztály x x

x x

x x

x

2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében Kiviteli és engedélyezési tervdokumentáció értelmezése

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám


x

-

x

x

-

x

-

x

-

x

x

130


-

x

-

x

-

x

-

2.6. A tantárgyak értékelésének módja egységes, a következőképpen alakul: A szaktanár, pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél a következők érvényesülnek. 81-100% jeles (5) 71-80% jó (4) 61-70% közepes (3) 52-60% elégséges (2) 0-51% elégtelen (1)

.

3. Műszaki alapismeretek tantárgy

68 óra

3.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának feladata általános műszaki ismeretek nyújtása, valamint a kertészetben használt erő- és munkagépek, eszközök működési elvének, szerkezetének megismertetése. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Technika 3.3. Témakörök 3.3.1. Anyagismeret 22 óra A szerkezeti anyagok tulajdonságai, Szerkezeti anyagok jellemző felhasználás módjai Fémek: vas és ötvözetei, alumínium, réz, horgany, ólom, ón, nikkel, forraszanyagok Nem fémes anyagok: fa, gumi, üveg Műanyagok, tömítő- és szigetelőanyagok, a beton Tüzelő anyagok jellemzői Tüzelő anyagok tulajdonságai Tüzelő anyagok felhasználása Kenőanyagok jellemzői Kenőanyagok tulajdonságai 131

Kenőanyagok felhasználása A műhely kéziszerszámainak ismerete A gépek anyagainak ismerete, ezek megmunkálhatóságának technológiái Kötésmódok (oldható, nem oldható) Kertészeti eszközök használatának ismerete (gereblye, kapa, ásó, lapát, talicska) Kisgép alkatrészek használatának ismerete Magasnyomású kerti mosók használatának technológiái Öntözési eszközök használatának technológiái Víztechnikai eszközök használatának technológiái Tengelyek, csapágyak anyagainak tulajdonságai Tengelykapcsolók, a tengelykapcsolók típusainak tulajdonságai Növényvédőszerek ismerete Trágya anyagainak ismerete 3.3.2. Gépelemek, erőgépek, belső égésű motorok 23óra Gépelemek, kötőgépelemek fogalma Kötésmódok: oldhatatlan kötések, oldható kötések Tengelyek, csapágyak, a csapágyak feladata, fajtái, karbantartása Tengelykapcsolók, a tengelykapcsolók típusai, jellemzőik Nyomatékátvitel (szíjhajtás, lánchajtás, fogaskerékhajtás) Az áttétel Mozgást átalakító gépelemek, típusai, jellemzőik Szivattyúk: dugattyús, membrán-, centrifugál-, fogaskerék-szivattyú, centrifugálszivattyú, csavarlapátos szivattyú Hidraulikus munkahengerek A négyütemű Otto-motor szerkezete, működése A négyütemű Diesel-motor szerkezete, működése A kétütemű motorok Az Otto-motor üzemanyag-ellátó rendszerének működése, karbantartása Az elemi karburátor működése, a hidegindítás A Diesel-motor üzemanyag-ellátó rendszere, ennek karbantartása, a légtelenítés, a hidegindítás A motorok hűtése, a vízhűtő rendszer működése, karbantartása Az erőgépek fajtái, általános felépítésük, az erőátvitel egységei (motor, tengelykapcsoló, sebességváltó, kiegyenlítőmű, véglehajtás, járókerék) A teljesítményleadó-tengely, a függesztőszerkezet, a vonószerkezet A járószerkezet és a kormányzás A fékszerkezetek feladata, fajtái, működése, karbantartása A járművek elektromos berendezései Az akkumulátor működése, karbantartása Az indítómotor, a generátor, gyújtórendszer, világítóberendezések, ezek üzemeltetése, karbantartása

132

3.3.3. A termesztés gépei 23 óra A talajművelő gépek Az ekék feladata, fajtái, az ágyeke fő részei, működése, beállítása A boronák fajtái, működésük A tárcsák, kultivátorok felépítése, működése, beállítása A lazítók és a hengerek A talajmarók Az ásógép Magágykészítők Az istállótrágya-szórók felépítése, működése, szabályozása A hígtrágya kijuttatása A műtrágyaszórók felépítése, működése, szabályozása (szilárd és folyékony műtrágyák kijuttatása) A növényvédő gépek csoportosítása (permetezők, porozók, nagyüzemi és háti permetezők, légi növényvédelem), cseppképzési módok Hidraulikus porlasztású gépek, légporlasztásos gépek és szállítólevegős gépek fő részei, működése Szórószerkezetek, a ködpermetezés gépei A porozógépek, csávázók Háti permetezők (szivattyús, légszivattyús, légporlasztásos) A permetezőgépek automatikái Permetlé összetétel számítása, növényvédelmi gépek beállítása Az üzemeltetés, karbantartás, környezetvédelem feladatai A szállítás, rakodás gépei Biztonsági előírások a szállítás, rakodás gépeire Az öntözési módok (felületi, esőztető, mikroöntözés), az öntözőberendezések fő egységei stabil, félstabil öntözőtelep és eszközeik Tápanyag-utánpótlás öntözéssel, mikroöntözés 3.4.A képzés javasolt helyszíne Tanterem 3.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 3.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4.



csoport

magyarázat kiselőadás megbeszélés szemléltetés

osztály x x

x x

133


1.5.

házi feladat

x

x

x

-


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 5. 5.1. 5.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám



x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

x

-

Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Csoportos versenyjáték

134

x

-

x

x

x

-

x

-

x

-

3.6. A tantárgy értékelésének módja A tantárgyak értékelésének módja egységes, a következőképpen alakul: A szaktanár, pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél a következők érvényesülnek. 81-100% jeles (5) 71-80% jó (4) 61-70% közepes (3) 52-60% elégséges (2) 0-51% elégtelen (1)

4. Műszaki alapismeretek gyakorlat tantárgy

132 óra

4.1. A tantárgy tanításának célja A gyakorlatok során fel kell készíteni a tanulókat a kertészetben alkalmazott kéziszerszámok, eszközök készségszintű használatára, a gépek, berendezések szakszerű üzemeltetésére. Legyenek képesek elvégezni az egyszerűbb javításokat, az eszközök, berendezések, gépek karbantartását. Meg kell tanulniuk a munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi és higiéniai előírásoknak megfelelően, a veszélyeket elhárító módon dolgozni. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Technika 4.3. Témakörök 4.3.1. Kéziszerszámok használata A műhely kéziszerszámainak megismertetése, a használat gyakorlása A gépek anyagai, ezek megmunkálhatósága Kötésmódok (oldható, nem oldható) Kertészeti eszközök használata (gereblye, kapa, ásó, lapát, talicska) Kisgép alkatrészek használata Magasnyomású kerti mosók használata Öntözési-és víztechnikai eszközök használata 135

44 óra

Kertészeti szerszámok élezése, nyelezése, karbantartása 4.3.2. Gépelemek, erőgépek, belső égésű motorok működése 44 óra A legfontosabb gépépítő egységek megismertetése (tengelyek, csapágyak, tengelykapcsolók, szivattyúk, hidraulikus munkahengerek), működésük, karbantartásuk, jellegzetes meghibásodásuk Az Otto-motorok, Diesel-motorok szerkezete, működése Az üzemanyag-ellátó rendszerek, a kenési rendszer és a hűtési rendszer, valamint a levegőszűrő fő részei, működése Hidegindítások, indítások gyakorlása A kétütemű és a négyütemű motorok összehasonlítása Üzemanyagok, kenőanyagok Az erőgépek szerkezeti egységei, ezek megnevezése, funkciója, elhelyezkedése a járművön Az erőátvitel egységei A kormányzás, a járószerkezet, a fékek, a 3 pont felfüggesztés Az erőgép indításának, leállításának, vezetésének gyakorlása 4.3.3. A termesztés gépeinek működése 44 óra A talajművelő gépek szerkezetének, működésének áttekintése, a csatlakoztatások, beállítások, az üzemeltetés és a karbantartás gyakorlása a rendelkezésre álló eszközökkel (ágyeke, tárcsa, kultivátor, talajmaró, boronák, lazítók, hengerek, rotációs kapák) Az istállótrágya-szórók és műtrágyaszórók szerkezeti részei, csatlakoztatásuk az erőgéphez, beállításuk, üzemeltetésük, karbantartásuk gyakorlása A vontatott és háti permetezők szerkezetének, működésének bemutatása, üzemeltetése, szabályozása, karbantartása Vontatott gépeknél: hidraulikus porlasztású légporlasztásos és szállítólevegős permetezők Vontatott porozó Háti permetezőnél: szivattyús, légszivattyús, légporlasztásos motoros Szórófejek, cseppnagyság jelentősége Környezetvédelmi, karbantartási feladatok Permetlé összetétel számítás Permetezőgépek automatikái A traktoros pótkocsik felépítése, a csatlakoztatás, vontatás gyakorlása A billenthető pótkocsik üzemeltetése Traktoros és önjáró homlokrakodók Kerti traktor és pótkocsi összekapcsolása Karbantartási teendők, munkabiztonsági követelmények Elektromos és gázüzemű rakodók Az esőztető és csepegtető öntözés berendezéseinek főbb egységei (szivattyúk, vezetékek, szórófejek, csepegtető testek, zárószerkezetek) 136

Kézi áttelepítésű vagy mobil berendezés összeszerelése, szétszerelése, üzemeltetése, karbantartása Öntözési automatika A kertészetben leggyakrabban használatos kisgépek (fűnyírók, komposztálók, láncfűrészek stb.) üzemeltetése, karbantartása, kisebb javítása 4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tangazdaság, szakmaspecifikus gazdaság 4.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 4.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.



magyarázat kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt házi feladat

csoport


osztály x

x x x x x x


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett


x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

137

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám


2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 4.

rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

x

-

x

-

x

-

x

x

-

Komplex információk körében

4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 5. 5.1. 5.2.

Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Csoportos versenyjáték

x

-

x

x

x

-

x

-

x

-

4.6. A tantárgyak értékelésének módja egységes, a következőképpen alakul: A szaktanár, pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél a következők érvényesülnek. 81-100% jeles (5) 71-80% jó (4) 61-70% közepes (3) 52-60% elégséges (2) 0-51% elégtelen (1)

138

A 10962-12 azonosító számú Kertészeti munkavállalói ismeretek megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

139

A 10962-12 azonosító számú, Kertészeti munkavállalói ismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Környezetvédelem

Tűz- és robbanásvédelem

10962-12 Kertészeti munkavállalói ismeretek

Munkavédelmi szabályok


FELADATOK Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, higiéniai és minőségbiztosítási jogszabályokat, hatósági előírásokat betart, betartat Környezetvédelmi jogszabályokat, hatósági előírásokat betart, betartat Gondoskodik az áru- és vagyonvédelemről A munkaviszony megkezdésére, folytatására, megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó szabályokat, előírásokat betart, betartat

X

X X

X X

SZAKMAI ISMERETEK Baleset-, munka-, tűzvédelmi szabályok, higiéniai előírások Környezetvédelmi szabályok Természetvédelem (védett növények) Az áru- és vagyonvédelmi berendezések fajtái Az áru- és vagyonvédelmi berendezések használata Munkajogi fogalmak

X

X X X

X X X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség

X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Felelősségtudat

X

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság MÓDSZER KOMPETENCIÁK Ismeretek helyénvaló alkalmazása Körültekintés elővigyázatosság

X

140

X

5. Munkavállalói ismeretek tantárgy

50 óra

5.1. A tantárgy tanításának célja Olyan komplex ismeretanyag biztosítása, amely a kertészet bármely területén lehetővé teszi a munkavédelmi, tűzvédelmi, ergonómiai és környezetvédelmi szempontoknak megfelelő munkavégzést. Adjon megfelelő biztonságot a balesetek és betegségek megelőzésében; a balesetekkel kapcsolatos operatív és adminisztratív teendők végzésében, valamint tudatosítsa a tűzvédelmi teendőket. A tanulók ismerjék meg a legalapvetőbb munkajogi fogalmakat 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 5.3. Témakörök 5.3.1. Munkavédelmi szabályok 16 óra A munkavédelem fogalma és feladatai Munkakörülmények, veszély, veszélyeztetettség, alkalmasság, munkabiztonság, biztonsági eszközrendszer, védőeszközök, biztonságtechnika fogalma, feladata A munkavédelmi törvény, jogszabályok Biztonsági szabályzatok A munkavédelem helyi szabályai Gépkönyv, használati és kezelési utasítás Technológiai dokumentáció, leírás, utasítás Műveleti - munkahelyi utasítás Szabványok a munkavédelemben A szabvány fogalma, fajtái, formai és tartalmi követelményei Szabványok alkalmazása A munkavédelem szervezetei Irányítás, felügyelet (általános és szakfelügyeletek), társadalmi szervezetek, munkahelyi szervek A vezető, munkahelyi vezető, szervezeti egységek vezetőinek munkavédelmi feladatai A munkavállalók munkavédelmi feladatai Baleset, munkabaleset, foglalkozási betegség fogalma A balesetek bejelentése, kivizsgálása, dokumentálása A balesetek típusai, jellegzetes okai Megbetegedések bejelentése, kivizsgálása, dokumentálása Baleseti ellátás, rehabilitáció A munkaeszközökre vonatkozó általános követelmények Munkahelyi magatartás Biztonsági berendezések, védőburkolatok 141

Biztonsági szín- és alakjelek Rendszeres ellenőrzés, karbantartás Anyagmozgatás általános szabályai Anyagtárolás általános szabályai Tartályokban, aknákban, magasban végzett munkák általános szabályai Az elsősegélynyújtó alapvető feladatai, az első ellátás nyújtása, a veszélyes behatás megszakítása, a sérült biztonságba helyezése Sérülések csoportosítása, ellátásuk A légzés és vérkeringés fenntartása Gondoskodás az orvosi ellátásról Az elsősegélynyújtás eszközei A munkák csoportosítása Az ember energiaszükséglete A fizikai munka energiaszükséglete Alap, munka- és szabadidős tevékenységi energia A dinamikus és statikus munka jellemzése Az idegi és szellemi munka energiaszükséglete A szervezet alkalmazkodása a terheléshez A fáradás fizikai és pszichikai módjai A munka minőségét befolyásoló tényezők (a munkateljesítmény időbeni alakulása, életkor, monotonitás, a munka szervezettsége) Munkaidő-pihenőidő összhangja 5.3.2. Tűz-és robbanásvédelem Tűz- és robbanásvédelmi alapfogalmak Tűzveszélyességi osztályok Éghetőség, tűzállóság Tűzvédelmi jogszabályok, irányító szervek, tűzoltóságok Az üzemi tűzvédelmi feladatok, tűzvédelmi oktatás, tűzriadó-terv Gépek és létesítmények tűzbiztonsági szabályai Gépszínek, gépek (erő- és munkagépek) üzemeltetése Tűzoltó anyagok: oltóporok, víz, oltóhabok, oltógázok (szén-dioxid) Tűzoltó eszközök és készülékek Gázpalackok, gázkészülékek kezelésének biztonsági szabályai

17 óra

5.3.3. Környezetvédelem 17 óra A környezetvédelem fogalma és feladatai A környezetvédelem jogi szabályozása, szervezetek A különböző környezet- és természetvédelmi (a veszélyes hulladékokról, az erdőkről, a vadakról stb.) szóló törvények A minisztérium és a hatóságok Környezetvédelmi feladatok A talajvédelem: sík és dombvidéki 142

Talajerózió, defláció A talajok szennyeződése, az öntözés, műtrágyázás, vegyszeres növényvédelem hatása A víz védelme A víz szennyeződésének forrásai, megelőzés lehetőségei, víztisztítási lehetőségek Tisztított szennyvíz elhelyezése A levegő tisztaságának védelme A levegő szennyezettsége, a légszennyezés folyamata, a levegőtisztaság megóvásának lehetőségei Az erdők és a vadak védelme Hulladékok, a hulladék fogalma, csoportosításuk, a hulladékok ártalmatlanításának, újrahasznosításának eljárásai A veszélyes hulladékok és ártalmatlanításuk Környezetvédelmi károk és bírságolás A természetvédelem feladata, jelentősége, elvárások az Európai Unióban Védett növények fogalma, a legfontosabb védett növényfajok A kertész lehetőségei a környezetvédelem területén Talajvédelem jelentősége a kertészeti termesztés során Talajművelés, talajfertőtlenítés, speciális tápközegek használata 5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem a.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 5.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt házi feladat


csoport

osztály x

x x x x x x



143

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 5. 5.1. 5.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám



x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

x

-

Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Csoportos versenyjáték

x

-

x

x

x

-

x

-

x

-

5.6. A tantárgyak értékelésének módja egységes, a következőképpen alakul: A szaktanár, pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen 144

értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél a következők érvényesülnek. 81-100% jeles (5) 71-80% jó (4) 61-70% közepes (3) 52-60% elégséges (2) 0-51% elégtelen (1)

145

SZAKMAI HELYI TANTERVI ADAPTÁCIÓ a 21 541 02 SÜTŐIPARI ÉS GYORSPÉKSÉGI MUNKÁS RÉSZSZAKKÉPESÍTÉS HÍD II. PROGRAMBAN TÖRTÉNŐ 2 ÉVES OKTATÁSÁHOZ a 34 541 05 Pék szakképesítés kerettanterve alapján

I. A szakképzés jogi háttere A szakmai tantervi adaptáció – –


valamint –

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 21 541 02 Sütőipari és gyorspékségi munkás részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet, – a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendelet alapján készült.

II. A részszakképesítés alapadatai A részszakképesítés azonosító száma: 21 541 02 A részszakképesítés megnevezése: Sütőipari és gyorspékségi munkás A szakmacsoport száma és megnevezése: 21. Élelmiszeripar Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXVI. Élelmiszeripar Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

146

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: hat általános iskolai évfolyam elvégzése Betöltött 15. életév Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

IV. VIII. A szakképesítés óraterve 2 éves (20 hónapos) nappali rendszerű oktatásra A képzés heti és éves szakmai óraszámai hosszabb képzési idejű részszakképesítés oktatásához:

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt SZABAD SÁVVAL

H/II/1 évfolyam heti óraszám

H/II/1 évfolyam éves óraszám (36 héttel)

H/II/2 évfolyam heti óraszám

H/II/2 évfolyam éves óraszám (32 héttel)

16

576+105

24

768

147


H/II/1 évfolyam

Tantárgyak elméleti

10939-12 Tésztafeldolgozás 10940-12 Kelesztés, vetéselőkészítés 10941-12 Sütés

Tésztafeldolgozás és gépei

gyakorlati

gyakorlati

2

6

2

1 105

2 3

7 3

Szakmai gyakorlat


elméleti 1

Szakmai gyakorlat Sütés és berendezései

ögy

4

Szakmai gyakorlat Kelesztés és gépei

H/II/2 évfolyam

3 9

6 5

7 16


105

19 24

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodul

Óraszám Tantárgyak/témakörök

H/II/1. évfolyam elméleti

10939-12 Tésztafeldolgozás

Tésztafeldolgozás és gépei A sütőipari termékelőállítás feltételei A tésztafeldolgozás elméleti alapjai Kenyérfélék tésztafeldolgozása Péksütemények tésztafeldolgozása Finom pékáruk tésztafeldolgozása Egyéb sütőipari termékek tésztafeldolgozása Szakmai gyakorlat A sütőipari termékelőállítás feltételei

gyakorlati

H/II/2. évfolyam ögy

elméleti

Összesen

gyakorlati

144

32

176

69

7

76

5

15

5

15

20

5

15

20

5

15

20

72

192

264

12

32

44

12

148

20

5

15

Technológiai, termelési

20

32

44

számítások Kenyérfélék tésztafeldolgozása Péksütemények tésztafeldolgozása Finom pékáruk tésztafeldolgozása Egyéb sütőipari termékek tésztafeldolgozása Kelesztés és gépei A kelesztés elméleti alapjai Kenyérfélék kelesztése

10940-12 Kelesztés, vetés-előkészítés

12 12

32

12

32

12

32

44 44 44 44

72

32

104

18

6

24

20

8

28

Péksütemények kelesztése

18

6

24

Finom pékáruk kelesztése Egyéb sütőipari termékek kelesztése Szakmai gyakorlat

10

6

16

6

6

12

Kenyérfélék kelesztése Péksütemények kelesztése Finom pékáruk kelesztése

10941-12 Sütés

32

72

224

296

18 18

56

74

56

74

18

56

74

18

56

74

Egyéb sütőipari termékek kelesztése Sütés és berendezései

108

96

204

A sütés elméleti alapjai

32

30

62

Kenyérfélék sütése

24

21

45

Péksütemények sütése

24

20

44

Finom pékáruk sütése Egyéb sütőipari termékek sütése Szakmai gyakorlat

12

12

24

16

13

29

108

192

300


30

48

78


30

48

78

30

48

78

18

48

66

608

1449 1449

Finom pékáruk sütése Egyéb sütőipari termékek sütése Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: Összes éves/ögy óraszám:

324

252 576

Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

160 105 484 / 33% 965 / 67%

149

768

A 10939-12 azonosító számú, Tésztafeldolgozás megnevezésű

szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

150

A 10939-12 azonosító számú, Tésztafeldolgozás megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

x

x

x

x x

x x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x x

x x x x x

x x x x x

x

x

x

x

Egyéb sütőipari termékek tésztafeldolgozása

x

Finom-pékáruk tésztafeldolgozása

Péksütemények tésztafeldolgozása

x

A sütőipari termék-előállítás feltételei

Kenyérfélék tésztafeldolgozása

Technológiai, termelési számítások

Szakmai gyakorlat 1.

Egyéb sütőipari termékek tésztafeldolgozása

Finom-pékáruk tésztafeldolgozása

Péksütemények tésztafeldolgozása

Kenyérfélék tésztafeldolgozása

A tésztafeldolgozás elméleti alapjai


A sütőipari termék-előállítás feltételei

Tésztafeldolgozás és gépei

FELADATOK Felveszi a tevékenységéhez előírt munkaruhát, védőruhát és védőfelszerelést Átveszi a munkaterületet Megismeri az elvégzendő feladatot Felméri a szükséges anyagokat, eszközöket Betartja az élelmiszerbiztonsági-, munka-, tűz-, környezetvédelmi, higiéniai és a minőségbiztosítási előírásokat Elvégzi az előírt tisztítási és fertőtlenítési munkákat Felosztja a tésztát méretre, tömegre Formázza, alakítja a tésztát Tölti a tésztát Elrakja a tésztát Alkalmazza a tésztafeldolgozás gépeit

x

SZAKMAI ISMERETEK Munka- és védőruhával szembeni követelmények Védőeszközök, munkaterület jellemzői Munkavégzéshez szükséges alap-, segéd-, járulékos és adalékanyagok A biztonságos munka feltételei Jó higiéniai gyakorlat (GHP) Jó gyártási gyakorlat (GMP) Élelmiszerbiztonság (HACCP) és minőségbiztosítás Környezetvédelmi, tűzvédelmi szabályok Tisztító- és fertőtlenítőszerek Takarítási, tisztítási, fertőtlenítési módok A tésztafeldolgozás műveletei

x

x

x

x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x

151

x

x

x

x

Csészeürítő gépek Osztógépek Gömbölyítők Formázógépek Nyújtógépek Tésztapihentetés eszközei

x x x x x x

x x x

x x

x

x

x x

x x

x x x x

x x x

x

x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Információforrások kezelése Szakmai szöveg hallás utáni megértése Szakmai olvasott szöveg megértése Mennyiségérzék Kéziszerszámok, szeletelők, vágók, kiszúrók használata

x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Felelősségtudat

x

Szervezőkészség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Kézügyesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Irányíthatóság

x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

Határozottság

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Módszeres munkavégzés

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Áttekintő képesség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Rendszerekben való gondolkozás

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

152

10. Tésztafeldolgozás és gépei tantárgy

176óra

10.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék a sütőipari termékek feldolgozási műveleteit, a feladási tömegeket és késztermék tömegeket. Ismerjék és értsék meg a tésztafeldolgozás műveleteihez általánosan használt gépek, berendezések működési elvét, biztonságos üzemeltetésük lényeges szabályait, az alapvető gépápolási ismereteket, valamint az élelmiszerbiztonsági-, munka-, tűz-, környezetvédelmi, higiéniai és a minőségbiztosítási előírásokat. A megszerzett ismereteket alkalmazni tudják, gyakorlati munkavégzésük során. 10.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 10.3. Témakörök 10.3.1. A sütőipari termék-előállítás feltételei 76 óra Szakmai technológia Higiéniai követelmények Az élelmiszer-fertőzés, élelmiszer-mérgezés fogalma A fertőzéseket, mérgezéseket okozó, jelentősebb mikroorganizmusok csoportosítása, életfeltételeik, életjelenségeik A mikrobák szaporodásának gátlása, elpusztításuk lehetőségei Mikrobiológiai biztonság Élelmiszerbiztonság (HACCP) A HACCP fogalma, szerepe, (MÉ 2-1/1969 irányelv) Az élelmiszerek előállítására, forgalomba hozatalára vonatkozó és a termeléssel kapcsolatos higiéniai ismeretek Veszélyelemzés végzése Kritikus szabályozási pontok CCP meghatározása Kritikus határértékek megállapítása Igazolásra szolgáló eljárások megállapítása, dokumentációk létrehozása, nyilvántartás Minőségbiztosítás minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségszabályozás fogalma, szerepe az élelmiszeriparban A minőségbiztosítással kapcsolatos feladatok Jó higiéniai gyakorlat (GHP) Jó gyártási gyakorlat (GMP) Élelmiszeripari jogszabályok 153

Gyártmánylap A Magyar Élelmiszerkönyv I. II. III. kötetei Szakmai gépek Az élelmiszeripari higiénia személyi, gyártási és kereskedelmi jelentősége A higiénia fogalma, személyi és tárgyi feltételei A személyi higiénia előírásai, higiéniai ellenőrzés A személyi és környezeti higiénia követelményei Gépek berendezések higiéniai követelményei Tisztító és fertőtlenítőszerek Takarítási, tisztítási és fertőtlenítési módok Az élelmiszeriparban alkalmazott tisztító- és fertőtlenítőszerekkel szemben támasztott követelmények, hatásmechanizmusuk A fontosabb tisztító- és fertőtlenítőszerek jellemzése A tisztításhoz használt víz minőségi követelményei Tisztítási, fertőtlenítési eljárások jellemzése Kézi és gépi tisztítás Kémiai biztonság A tisztítás, fertőtlenítés hatásfokát befolyásoló tényezők A tisztítás, fertőtlenítés eredményességének mérésére szolgáló módszerek Környezetvédelmi, tűzvédelmi szabályok A környezetvédelem feladata, alapfogalmak Természetvédelem Védelem a szemét és hulladék ellen. A hulladék keletkezésének megelőzése és csökkentése Vízgazdálkodás, vízminőség védelem Az egészséges ivóvíz Szennyvizek elhelyezése, tisztítása Levegőtisztaság védelem Közlekedés, szmog Levegőszennyezés elleni védekezés Talajszennyezés elleni védelem Mezőgazdasági, élelmiszeripari hulladék ártalmatlanítása, visszaforgatása Bio élelmiszerek előállítása, jelentőségük 10.3.2. A tésztafeldolgozás elméleti alapjai Szakmai technológia

154

20 óra

A tésztafeldolgozás célja, műveletei Egyszerű és összetett osztás művelete A kézi és gépi osztás A térfogatos osztás Mérés: feladási tömeg fogalma, sülési, hűlési veszteség Egyszerű és összetett alakító műveletek A kézi és gépi alakítás A tészta pihentetésének célja, helye a feldolgozásban A tészta pihentetés feltételei A feldolgozó műveletek hatása a tészta szerkezetére A megformázott tészták fagyasztása, csomagolása, tárolása majd feldolgozása. 10.3.3. Kenyérfélék tésztafeldolgozása 20 óra Szakmai technológia Kenyértészta kézi és gépi osztása (mérése), alakító műveletei Kenyértészta alakító műveletei Szakmai gépek Csészeürítő és csészeemelő-billentő gépek feladata, működése, gép ápolása, biztonságos üzemeltetése Kenyértészta osztógépek szerkezete és működési elve, használata, gép ápolása, biztonságos üzemeltetése Kenyértészta gömbölyítő gépek szerkezete, működési elve, használata, gép ápolása, biztonságos üzemeltetése Kenyértészta hosszformázó gépek szerkezete és működési elve, használata, gép ápolása, biztonságos üzemeltetése Kenyértészta pihentető berendezések szerkezete, működési elve, használata, gép ápolása, biztonságos üzemeltetése Kenyértészta pihentetők működési elve, használata, gép ápolása, biztonságos üzemeltetése 10.3.4. Péksütemények tésztafeldolgozása 20 óra Szakmai technológia Vizes tésztából készíthető péksütemények kézi- és gépi osztása, mérése, alakítása Tejes tésztából készíthető péksütemények kézi- és gépi osztása, mérése, alakítása Dúsított tésztából készíthető péksütemények kézi- és gépi osztása, mérése, alakítása Szakmai gépek Süteménytészta osztógépek működési elve, szerkezete, használata, gép ápolása, biztonságos üzemeltetése 155

Formázógép működési elve, szerkezete, használata, gép ápolása, biztonságos üzemeltetése Kiflisodró gépek működési elve, szerkezete, használata, gép ápolása, biztonságos üzemeltetése Császárzsemle formázógép működési elve, szerkezete, használata gép ápolása, biztonságos üzemeltetése Süteménytészta pihentető berendezések szerkezete, működési elve, használata, gép ápolása, biztonságos üzemeltetése 10.3.5. Finom-pékáruk tésztafeldolgozása 20 óra Szakmai technológia Tojással dúsított tésztából készíthető finom pékáruk kézi- és gépi osztása, mérése, alakítása Omlós tésztából készíthető finom pékáruk kézi- és gépi osztása, mérése, alakítása Leveles tésztából készíthető finom pékáruk kézi- és gépi osztása, mérése, alakítása Töltelékkészítés, a tészta kézi- és gépi töltése és elrakása Szakmai gépek Nyújtógép működési elve, szerkezete, használata, gép ápolása, biztonságos üzemeltetése Finom-sütemény gyártó vonal 10.3.6. Egyéb sütőipari termékek tésztafeldolgozása 20 óra Szakmai technológia Fánk pihentetése és szaggatása Perecfélék tésztafeldolgozása, formázása Morzsa alapanyag (babajka), osztása, mérése Kétszersültek tésztájának osztása, mérése, alakítása Diétás termékek, osztása, mérése, alakítása Hagyományos sütőipari termékek osztása, mérése, alakítása Korszerű sütőipari termékek osztása, mérése, alakítása Szakmai gépek Tésztalapító-gép, működési elve, szerkezete, használata, gép ápolása, biztonságos üzemeltetése 10.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem és tanműhely. 10.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 156

10.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.



magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat

csoport


osztály x

x x x x x x x x x x


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám


x

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

157


x

-

x

-

2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.

Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-

A tantárgyak értékelésének módja egységes, a következőképpen alakul: A szaktanár, pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél a következők érvényesülnek. 81-100% jeles (5) 71-80% jó (4) 61-70% közepes (3) 52-60% elégséges (2) 0-51% elégtelen (1)

.

11. Szakmai gyakorlat 1. tantárgy

264 óra

11.1. A tantárgy tanításának célja A sütőipari termékek előállítása során alkalmazott munkafolyamatok, műveletek, munkamozdulatok elsajátítása és begyakorlása. A gyakorlati munka és az elméleti ismeretek összehangolása, olyan módon, hogy lehetővé tegye, a technológiai és műszaki változásokhoz való alkalmazkodást. A termelésszervezési feladatok begyakorlásával, biztosítani a gazdaságos munkavégzést, a vevők igényeinek megfelelő mennyiségű termékek legyártását, valamint biztosítani a késztermékek egyenletes és egyforma minőségét. 11.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 158

A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti tartalmakra és a Tésztafeldolgozás és gépei tantárgy összes témakörére épül. 11.3. Témakörök 11.3.1. A sütőipari termék-előállítás feltételei 44 óra A munka- és védőruhával szembeni követelmények Üzemi rendszabályok, munkarend, munkafegyelem Munkaterület jellemzői, baleseti veszélyforrások, védekezés, elhárítás A biztonságos munka feltételei, veszélyforrások felismerése Kézi szerszámok helyes használata Gépek, elektromos berendezések biztonságos üzemeltetésének feltételei Tennivalók baleset esetén, bejelentési kötelezettség Tűzvédelmi előírások Higiéniai követelmények, higiénia fontossága Személyi és üzemi higiénia Élelmiszerbiztonság (HACCP) A tanműhely HACCP dokumentációjának megismerése Napi ellenőrzés elvégzése, dokumentálása CCP ellenőrző lap kitöltése Problémakezelés dokumentálása Termékek visszavezetése az alapanyagig Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségszabályozás fogalma, szerepe az élelmiszeriparban A minőségbiztosítással kapcsolatos feladatok Jó higiéniai gyakorlat (GHP) Jó gyártási gyakorlat (GMP) 11.3.2. Technológiai, termelési számítások Péksütemények osztása 30 egyenlő részre Préstömeg kiszámítása, feladási tömeg számítása Tésztadarabok tömegének ellenőrzése méréssel Tésztarudak tömegének kiszámítása Felhasználandó töltelék mennyiségének kiszámítása

44 óra

11.3.3. Kenyérfélék tésztafeldolgozása A feldolgozó asztalok (táblák) anyaga, minőségi követelményei, tisztítása Kenyértészta osztása kézzel (csípés). Az osztott tésztadarabok mérése A feladási tömeg ellenőrzése méréssel Kenyértészta osztása osztógépen, osztási tömeg beállítása A kenyértészta formázása kézzel, alakítás

44 óra

159

Nagyobb tésztadarabok gömbölyítése kézzel, géppel Szalagos és kúpos gömbölyítőgépek beindítása, üzemeltetése, tisztítása Hosszformázás géppel vagy kézzel A hosszformázó üzemeltetése, beállítása, tisztítása A kenyértészta pihentetése A kenyértészta elhelyezése kelesztő eszközön A tábla munkával kapcsolatos adminisztráció elvégzése 11.3.4. Péksütemények tésztafeldolgozása 44 óra A feldolgozó asztalok (táblák) anyaga, minőségi követelményei, tisztítása Süteménytészta osztása kézzel, nagy tészta tömeg osztása, mérése Süteménytészta osztása kisüzemi tésztaosztó géppel és félautomata osztógömbölyítő géppel 30 egyenlő részre A tésztadarabok alakítása Nagyobb tésztadarabok gömbölyítése kézzel, géppel Kis tésztadarabok gömbölyítése kézzel vagy osztó- gömbölyítő géppel A gömbölyített tésztadarabok elhelyezése a munkaasztalon vagy a kelesztő eszközön Hosszformázás géppel vagy kézzel. A hosszformázó üzemeltetése, beállítása, tisztítása A tészta pihentetése Összetett alakítási műveletek Sodrás kézzel vagy géppel Kifli-sodrógép beállítása, üzemeltetése, tisztítása Hurkolás egy ágból Fonás 1,2,3 szálból, csavarás A kialakított tésztadarabok elhelyezése megfelelő kelesztő eszközön A tábla munkával kapcsolatos adminisztráció elvégzése 11.3.5. Finom pékáruk tésztafeldolgozása 44 óra Fonás 1,2,3,4,5,6 szálból, csavarás Nyújtás, töltelék elhelyezése, feltekerés, vágás Nyújtás, rovátkolás, kiszúrás Nyújtás, vágás, töltelék elhelyezés Leveles tészta készítése hagyományos módszerrel A margarintömb begyúrása, behajtogatása, hajtogatása Húzómargarin felhasználása Nyújtófa, kések, kaparók, kiszúrok használata Nyújtógép, használata, tisztítása, biztonságos üzemeltetése A kialakított tésztadarabok elhelyezése megfelelő kelesztő eszközön A tábla munkával kapcsolatos adminisztráció elvégzése

160

11.3.6. Egyéb sütőipari termékek tésztafeldolgozása 44óra Fánk pihentetése és szaggatása Perecek alakítása hurkolással Diétás termékek, osztása, mérése, alakítása Morzsa alapanyag (babajka), osztása, mérése Kétszersültek tésztájának osztása, mérése, alakítása Hagyományos (HIR) sütőipari termékek osztása, mérése, alakítása Korszerű sütőipari termékek osztása, mérése, alakítása A kialakított tésztadarabok elhelyezése megfelelő kelesztő eszközön A tábla munkával kapcsolatos adminisztráció elvégzése 11.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél. 11.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 2.5.1.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Alkalmazott oktatási módszer neve

Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.



csoport

osztály x

x x x x x x x x x x



1.

Információ feldolgozó

161

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám



3.3. 3.4.

tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

4.

Gyakorlati munkavégzés körében

1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2

4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 5.3.

x

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

Árutermelő szakmai munkatevékenység Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-

x

-

x

x

-

Szolgáltatási tevékenységek körében Szolgáltatási napló vezetése Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással

x

-

x

-

x

-

A tantárgyak értékelésének módja egységes, a következőképpen alakul: A szaktanár, pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal 162

minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél a következők érvényesülnek. 81-100% jeles (5) 71-80% jó (4) 61-70% közepes (3) 52-60% elégséges (2) 0-51% elégtelen (1)

163

A 10940-12 azonosító számú, Kelesztés, vetés-előkészítés megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

164

A 10940-12 azonosító számú, Kelesztés, vetés-előkészítés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Egyéb sütőipari termékek kelesztése

Finom pékáruk kelesztése

Kenyérfélék kelesztése



Egyéb sütőipari termékek kelesztése

Finom pékáruk kelesztése



Kenyérfélék kelesztése

A kelesztés elméleti alapjai

Kelesztés és gépei

FELADATOK A kelesztő paramétereit beállítja Elhelyezi a terméket a kelesztő eszközökön / berendezésekben Ellenőrzi a kelesztési folyamatot Vetés-előkészítő műveleteket végez Bemutatja a kelesztés és vetés előkészítés technikai megoldásait és eszközeit, berendezéseit, gépeit

x

x

x

x

x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x x

SZAKMAI ISMERETEK Mikrobiológiai folyamatok kelesztésnél A kelesztés folyamata, paraméterei A kelesztés különböző módszerei A kelesztés eszközei Kelesztő- és hűtő-kelesztő berendezések

x x x x x

x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése Szakmai szöveg hallás utáni megértése Köznyelvi olvasott szöveg megértése Szakmai olvasott szöveg megértése Szakmai gépek szerkezete, működési vázlata, rajzok olvasása, értelmezése

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Látás

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Önállóság

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Szervezőkészség

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kompromisszumkészség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Határozottság

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


165

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Problémamegoldás

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Hibaelhárítás

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Helyzetfelismerés

x

x

x

x

x

x

x

x

x

166

12. Kelesztés és gépei tantárgy

104 óra

12.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók megismerjék a sütőipari termékek kelesztésének módszereit, feltételeit, mikrobiológiai, enzimes és kolloid folyamatait. Szerezzenek ismereteket a különböző termékeken kelesztés közben végezhető műveletekről. Megértsék a kelesztés során alkalmazott eszközök, kelesztő kamrák és gépi kelesztők működési elvét. A megszerzett ismereteket alkalmazni tudják, gyakorlati munkavégzésük során. 12.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 12.3. Témakörök 12.3.1. A kelesztés elméleti alapjai Szakmai technológia A kelesztés célja A kelesztés feltételei A kelesztés paramétereit befolyásoló tényezők A kelesztés mikrobiológiai folyamatai Az alkoholos erjedés folyamata, jelentősége A tejsavas erjedés folyamata, jelentősége A kelesztés kolloid folyamatai A kelesztés enzimes folyamatai A tésztában jelenlévő enzimek jellemzése Az enzimes folyamatok jellemzése, jelentőségük Az enzimaktivitás meghatározása A kelesztés közben alkalmazott általános rendező elvek A megkeltség jelei Kelesztés során elkövethető hibák, azok megelőzése A késleltetett kelesztés célja, előnyei A késleltetett kelesztés megvalósítása A kelesztés-megszakítás célja, előnyei A kelesztés-megszakítás megvalósítása A termelés megszervezése Szakaszos és folyamatos kelesztés Vetést előkészítő műveletek A kelesztés nyomon követése és adminisztrálása 12.3.2. Kenyérfélék kelesztése

24 óra

28 óra 167

Szakmai technológia A búzakenyerek kelesztésének célja A búzakenyerek kelesztésének feltételei Kelesztés közben a búzakenyereken végzett műveletek A rozskenyerek kelesztésének célja A rozskenyerek kelesztésének feltételei Kelesztés közben a rozskenyereken végzett műveletek A megkeltség jelei A különféle fagyasztott tészták sütőipari felhasználása (felengedtetés, kelesztés) Szakmai gépek A búza- és rozskenyerek kelesztésének technikai megoldásai A szakajtók alkalmazási területei, jellemzői A formák alkalmazási területei, anyaguk, feladatuk, a formákkal szembeni követelmények A kelesztő kocsi, szerepe, jellemzői A kelesztő kamrák alkalmazási területei A kelesztő kamrák fajtái, az egyes fajták közötti különbségek A kelesztő kamrák mérete, kialakítása Egyszerű kelesztő kamrák Légkondicionált kelesztő kamra Hűtő- kelesztő berendezések A gépi kelesztők alkalmazásának feltételei, területei Szakaszos és folyamatos kenyértészta kelesztő berendezés 12.3.3. Péksütemények kelesztése 24 óra Szakmai technológia A vizes, tejes, dúsított tésztából készíthető termékek kelesztésének feltételei Kelesztés közben a vizes tésztából készíthető termékeken végzett műveletek Kelesztés közben a tejes tésztából készíthető termékeken végzett műveletek Kelesztés közben a dúsított tésztából készíthető termékeken végzett műveletek A kenyér jellegű péksütemények kelesztésének feltételei Kelesztés közben a kenyér jellegű péksüteményeken végzett műveletek Szakmai gépek A vizes, tejes, dúsított tésztából készíthető termékek kelesztésének technikai megoldásai A kenyér jellegű péksütemények kelesztésének technikai megoldásai A kelesztő-sütő lemezek jellemzői A formák alkalmazási területei, anyaguk, feladatuk, a formákkal szembeni követelmények A sütőlemezes kocsi szerepe, jellemzői 168

A zárt légterű vetőszerkezetes kocsi jellemzői. Szakaszos és folyamatos süteménytészta kelesztő berendezések 12.3.4. Finom pékáruk kelesztése 16 óra Szakmai technológia A tojással dúsított, omlós, leveles tésztából készíthető termékek kelesztésének feltételei Kelesztés közben a tojással dúsított tésztából készíthető termékeken végzett műveletek Kelesztés közben az omlós tésztából készíthető termékeken végzett műveletek Kelesztés közben a leveles tésztából készíthető termékeken végzett műveletek Szakmai gépek A tojással dúsított, omlós, leveles tésztából készíthető termékek kelesztésének technikai megoldásai 12.3.5. Egyéb sütőipari termékek kelesztése 12 óra Szakmai technológia Fánk kelesztése Perecek kelesztése és a kelesztés közben végzett műveletek Diétás termékek kelesztése és a kelesztés közben végzett műveletek Hagyományos (HIR) sütőipari termékek kelesztése és a kelesztés közben végzett műveletek Korszerű sütőipari termékek kelesztése és a kelesztés közben végzett műveletek 12.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem és tanműhely. 12.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 12.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés


csoport

osztály x

x x x x x

169


1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat

x x

-

x x x


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám


x

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

170


x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-


13. Szakmai gyakorlat 2. tantárgy

283 óra

13.1. A tantárgy tanításának célja A sütőipari termékek előállítása során alkalmazott munkafolyamatok, műveletek, munkamozdulatok elsajátítása és begyakorlása. A gyakorlati munka és az elméleti ismeretek összehangolása, olyan módon, hogy lehetővé tegye, a technológiai és műszaki változásokhoz való alkalmazkodást. A termelésszervezési feladatok begyakorlásával, biztosítani a gazdaságos munkavégzést, a vevők igényeinek megfelelő mennyiségű termékek legyártását, valamint biztosítani a késztermékek egyenletes és egyforma minőségét. 13.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti tartalmakra és a Kelesztés és gépei tantárgy összes témakörére épül. 13.3. Témakörök 13.3.1. Kenyérfélék kelesztése 71 óra A búza- és rozskenyerek kelesztési paramétereinek beállítása A búza és rozskenyereken kelesztés közben végezhető műveletek A kenyérfélék mosdatása, vágása, cimkézése A megkeltség megállapítása Kenyerek kelesztése szakajtóban, kelesztő ládában és formában Kelesztő kamrák paramétereinek beállítása és ellenőrzése 171

A kelesztés megfelelő dokumentálása 13.3.2. Péksütemények kelesztése 71 óra Vizes tésztából készült termékek kelesztési paramétereinek beállítása és ellenőrzése A vizes tésztából készült termékeken kelesztés közben végzett műveletek Tejes tésztából készült termékek kelesztési paramétereinek beállítása és ellenőrzése A tejes tésztából készült termékeken kelesztés közben végzett műveletek Dúsított tésztából készült termékek kelesztési paramétereinek beállítása és ellenőrzése A dúsított tésztából készíthető termékeken kelesztés közben végzett műveletek A kenyér jellegű péksütemények kelesztési paramétereinek beállítása és ellenőrzése A kenyér jellegű péksüteményeken kelesztés közben végzett műveletek 13.3.3. Finom pékáruk kelesztése 71 óra Tojással dúsított tésztából készíthető termékek kelesztési paramétereinek beállítása és ellenőrzése A tojással dúsított tésztából készíthető termékeken kelesztés közben végzett műveletek Omlós tésztából készíthető termékek kelesztési paramétereinek beállítása és ellenőrzése Az omlós tésztából készíthető termékeken kelesztés közben végzett műveletek Leveles tésztából készíthető termékek kelesztési paramétereinek beállítása és ellenőrzése A leveles tésztából készíthető termékeken kelesztés közben végzett műveletek 13.3.4. Egyéb sütőipari termékek kelesztése 70 óra Fánk kelesztése Perecek kelesztési paramétereinek beállítása és ellenőrzése A pereceken kelesztés közben végzett műveletek Diétás termékek kelesztési paramétereinek beállítása és ellenőrzése A diétás termékeken kelesztés közben végzett műveletek Hagyományos (HIR) sütőipari termékek kelesztése és a kelesztés közben végzett műveletek Korszerű sütőipari termékek kelesztése és a kelesztés közben végzett műveletek 13.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél.

172

13.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 13.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.




csoport


osztály x

x x x x x x x x x x


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám


x

x

x x

173


x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

-

3.3. 3.4.

Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

4.

Gyakorlati munkavégzés körében

2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2

4.1.

Árutermelő szakmai munkatevékenység

4.2.

Műveletek gyakorlása

4.3. 5. 5.1. 5.2. 5.3.

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-

x

-

x

Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Szolgáltatási tevékenységek körében Szolgáltatási napló vezetése Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással

x

x

-

x

-

x

-

x

-

13.6. A tantárgy értékelésének módja A tantárgyak értékelésének módja egységes, a következőképpen alakul: A szaktanár, pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél a következők érvényesülnek. 81-100% jeles (5) 71-80% jó (4) 61-70% közepes (3) 52-60% elégséges (2) 0-51% elégtelen (1) 174

A 10941-12 azonosító számú, Sütés megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

175

A 10941-12 azonosító számú, Sütés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Finom pékáruk sütése Egyéb sütőipari termékek sütése




Egyéb sütőipari termékek sütése

Finom pékáruk sütése


10941-12 Sütés


A sütés elméleti alapjai

Sütés és berendezései

FELADATOK Beállítja a sütési paramétereket és a megkelt félkészterméket kemencébe helyezi Ellenőrzi a sütés folyamatát Alkalmazza a sütési eljárásokat Bemutatja a sütés technikai megoldásait és eszközeit, berendezéseit, gépeit Készárukezelést végez

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK A sütés szakaszai, sütés során lejátszódó folyamatok A sütés paraméterei A sütés különböző módszerei Kemencék, vetőszerkezetek

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése Szakmai szöveg hallás utáni megértése Köznyelvi olvasott szöveg megértése Szakmai olvasott szöveg megértése Szakmai gépek szerkezete, működési vázlata, rajzok olvasása, értelmezése

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önállóság

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Felelősségtudat

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Szervezőkészség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kompromisszumkészség Határozottság

x


MÓDSZERKOMPETENCIÁK Problémamegoldás

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Hibaelhárítás

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Helyzetfelismerés

x

x

x

x

x

x

x

x

x

176

14. Sütés és berendezései tantárgy

204 óra

14.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók megismerjék a sütőipari termékek sütésének módszereit, feltételeit, szakaszait és a sütés közben végbemenő folyamatokat. Megértsék a sütés során alkalmazott eszközök és kemencék működési elvét. A megszerzett ismereteket alkalmazni tudják, gyakorlati munkavégzésük során. 14.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 14.3. Témakörök 14.3.1. A sütés elméleti alapjai

62 óra

Szakmai technológia A sütés célja, feltételei A sütés hő szükséglete, elméleti, gyakorlati Termikus hatásfok A bélzetben lejátszódó folyamatok A felületen lejátszódó folyamatok Sütési eljárások Különleges sütési eljárások és kombinációik (infravörös, nagyfrekvenciás, mikrohullámú) Az átsültség megállapítása Megszakított sütés (elősütés) Szakmai gépek A kemencék rendszerezése, csoportosítása A kemencék hőközlési rendszerei, közvetlen, közvetett fűtés Gőzcsöves fűtés, cikloterm fűtés, konvekciós fűtés Különleges fűtési módszerek és kombinációik (infravörös sugárzás, nagyfrekvenciás melegítés, a mikrohullámú melegítés) A sütőkemencék vetési rendszerei A kemencék sütéstechnikai jellemzői, harmatpont, jellemzők mérése, a mérés eszközei Olajégők, gázégők szerkezeti egységei, porlasztási módok, biztonsági automatikák A berendezések munkavédelmi előírásai Kis- és nagyüzemi fánksütők 14.3.2. Kenyérfélék sütése

45 óra 177

Szakmai technológia A kenyerek sütés előkészítő műveletei A kenyerek sütési feltételei, sütési eljárásai Késztermékek kezelése, hűtés, tárolás, szeletelés, csomagolás, szállítás A hűtés szakaszai, berendezései Késztermékek tárolása A kenyerek szeletelése, csomagolása, feliratozása, kenyér cimke, A sütőipari hűtés, fagyasztás célja Fagyasztás módszerei: hűtés, sokkolás Hűtve tárolás, kiolvasztása Hűtött termékek felhasználásának lehetőségei Hűtött termékek hűtési, tárolási, felolvasztási hibái Szakmai gépek Épített sütőkemencék, magyar kemence, gőzcsöves kemence felépítése, működési elve, biztonságos üzemeltetése Szerelt fémszerkezetű kemencék, több sütőteres kiskemence, szalagos kemencék, alagút kemencék felépítése, működési elve, biztonságos üzemeltetése Sokkoló és gyorslehűtő berendezések, működési elve Kiegészítő berendezések Kenyérszeletelő gép működési elve Késztermék tárolók Rekeszmosó berendezések Vízlágyítók 14.3.3. Péksütemények sütése 44 óra Szakmai technológia Vizes tésztából készült péksütemények, vetés előkészítő műveletei Vizes tésztából készült péksütemények, sütési paraméterei, sütési eljárások Tejes tésztából készült péksütemények, vetés előkészítő műveletei Tejes tésztából készült péksütemények, sütési paraméterei, sütési eljárások Dúsított tésztából készült péksütemények, vetés előkészítő műveletei Dúsított tésztából készült péksütemények, sütési paraméterei, sütési eljárások Késztermékek kezelése, hűtés, tárolás, szeletelés, csomagolás, szállítás

178

Szakmai gépek Forgóállványos kemencék felépítése, működési elve, biztonságos üzemeltetése Elektromos kemencék felépítése, működési elve, biztonságos üzemeltetése Lemeztisztító Zsemleszámláló berendezések működési elve 14.3.4. Finom pékáruk sütése 24 óra Szakmai technológia Tojással dúsított tésztából készült finom-pékáruk vetés előkészítő műveletei Tojással dúsított tésztából készült finom-pékáruk sütési paraméterei, sütési eljárások Omlós tésztából készült finom-pékáruk, vetés előkészítő műveletei Omlós tésztából készült finom-pékáruk, sütési paraméterei, sütési eljárások Leveles tésztából készült finom-pékáruk, vetés előkészítő műveletei Leveles tésztából készült finom-pékáruk, sütési paraméterei, sütési eljárások Késztermékek kezelése, hűtés, tárolás, szeletelés, csomagolás, szállítás 14.3.5. Egyéb sütőipari termékek sütése 29 óra Szakmai technológia Tartós sütőipari termékek vetés előkészítő műveletei, sütési paraméterei, sütési eljárások Kétszersültek sütése Fánk sütése zsírban Morzsa alapanyag sütése Diétás - és korszerű termékek vetés előkészítő műveletei, sütési paraméterei, sütési eljárások Hagyományos (HIR) termékek gyártása vetés előkészítő műveletei, sütési paraméterei, sütési eljárások 14.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem és tanműhely. 14.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 14.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) 179

Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.




csoport


osztály x

x x x x x x x x x x


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6.

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám




x

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

180

x

-

x

-

x

-

x

-

2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.

szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

x

-

x

-

x

-

x x

-


15. Szakmai gyakorlat tantárgy

300 óra

15.1. A tantárgy tanításának célja A sütőipari termékek előállítása során alkalmazott munkafolyamatok, műveletek, munkamozdulatok elsajátítása és begyakorlása. A gyakorlati munka és az elméleti ismeretek összehangolása, olyan módon, hogy lehetővé tegye, a technológiai és műszaki változásokhoz való alkalmazkodást. A termelésszervezési feladatok begyakorlásával, biztosítani a gazdaságos munkavégzést, a vevők igényeinek megfelelő mennyiségű termékek legyártását, valamint biztosítani a késztermékek egyenletes és egyforma minőségét. 15.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti tartalmakra és a Sütés és berendezései tantárgy összes témakörére épül. 15.3. Témakörök 181

15.3.1. Kenyérfélék sütése 78 óra A Kemencék felfűtése, paramétereinek beállítása és ellenőrzése A megkelt kenyerek elhelyezése vetőlapáton, vetőszerkezeten, mozgó sütőfelületen A megfelelő címke kiválasztása (jelölés helyességének ellenőrzése) A búza és rozskenyerek, felület kezelése, mosdatása, vágása Kenyerek vetése lapáttal vagy vetőszerkezettel A sütési sorrend megállapítása többféle termék sütése esetén Sülési idő, sütési hőmérséklet meghatározása Kemence gőzfejlesztése, páratartalom beállítása A kenyérfélék átsültségének megállapítása A kenyerek kisütése lapáttal, elszedés szalagról, kocsira rakás, A kisült kenyerek felületének mosdatása 15.3.2. Péksütemények sütése 78 óra A kemencék felfűtése, paramétereinek beállítása és ellenőrzése A megkelt péksütemények elhelyezése, vetőszerkezeten, lemezen A péksütemények felület kezelése, mosdatása, felületi szórása, vágása A sütési sorrend megállapítása többféle termék sütése esetén Sülési idő, sütési hőmérséklet meghatározása Kemence gőzfejlesztése, páratartalom beállítása A péksütemények átsültségének megállapítása Kisütés lemezen, kiszedés a kemencéből, kocsira rakás 15.3.3. Finom pékáruk sütése 78 óra A kemencék felfűtése, paramétereinek beállítása és ellenőrzése A megkelt finom-pékáruk elhelyezése, lemezen, formában A finom-pékáruk felület kezelése, tojásozása, márványozása, felületi szórása, vágása A sütési sorrend megállapítása többféle termék sütése esetén Sülési idő, sütési hőmérséklet meghatározása A megfelelő páraviszonyokkal rendelkező sütőtér biztosítása A finom-pékáruk átsültségének megállapítása Kisütés lemezen, formában kiszedés a kemencéből, kocsira rakás Finom-pékáruk hűtése polcon, lemezen, formában Kiborítás a formából A finom-pékáruk sütés utáni töltése és felületi dekorációs lehetőségei A finom-pékáruk érzékszervi minősítése, válogatás, tömegmérés Finom-pékáruk csomagolása, szakszerű jelölése Rekeszek tisztaságának megállapítása, rekesztisztítás Finom-pékáruk rekeszbe helyezése A finom-pékáruk szállítási dokumentumainak ellenőrzése, árukiadás 182

15.3.4. Egyéb sütőipari termékek sütése 66 óra A kemencék felfűtése, paramétereinek beállítása és ellenőrzése Kétszersültek sütése Perecek sütése Fánk sütése zsírban, a sütési hőmérséklet beállítása Morzsaalapanyag szárítása, őrlése, osztályozása, Korszerű termékek sütési paramétereinek beállítása, sütése és kemencéből való kiszedése Hagyományos (HIR) termékek, sütési paramétereinek beállítása, sütési eljárások, a kemencéből való kiszedése 15.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél. 15.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 15.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.




csoport

osztály x

x x x x x x x x x x



1.


183

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám



1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 5.3.

tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték Gyakorlati munkavégzés körében Árutermelő szakmai munkatevékenység Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Szolgáltatási tevékenységek körében Szolgáltatási napló vezetése Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással

x

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-

x

-

x

x

-

x

-

x

-

x

-

A tantárgyak értékelésének módja egységes, a következőképpen alakul: A szaktanár, pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen 184

értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél a következők érvényesülnek. 81-100% jeles (5) 71-80% jó (4) 61-70% közepes (3) 52-60% elégséges (2) 0-51% elégtelen (1)

Összefüggő szakmai gyakorlat Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében. Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak/Témakörök Szakmai gyakorlat 1. A sütőipari termék-előállítás feltételei


Technológiai, termelési számítások Kenyérfélék tésztafeldolgozása Péksütemények tésztafeldolgozása Finom pékáruk tésztafeldolgozása Egyéb sütőipari termékek tésztafeldolgozása Szakmai gyakorlat 2.


Kenyérfélék kelesztése Péksütemények kelesztése Finom pékáruk kelesztése Egyéb sütőipari termékek kelesztése Szakmai gyakorlat 3.

10941-12 Sütés

Kenyérfélék sütése Péksütemények sütése Finom pékáruk sütése Egyéb sütőipari termékek sütése

10939-12 Tésztafeldolgozás Szakmai gyakorlat 1. tantárgy 185

Témakörök A sütőipari termék-előállítás feltételei A munka- és védőruhával szembeni követelmények Üzemi rendszabályok, munkarend, munkafegyelem Munkaterület jellemzői, baleseti veszélyforrások, védekezés, elhárítás A biztonságos munka feltételei, veszélyforrások felismerése Kézi szerszámok helyes használata Gépek, elektromos berendezések biztonságos üzemeltetésének feltételei Tennivalók baleset esetén, bejelentési kötelezettség Tűzvédelmi előírások Élelmiszerbiztonság (HACCP) A tanműhely HACCP dokumentációjának megismerése Napi ellenőrzés elvégzése, dokumentálása CCP ellenőrző lap kitöltése Problémakezelés dokumentálása Termékek visszavezetése az alapanyagig Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségszabályozás fogalma, szerepe az élelmiszeriparban A minőségbiztosítással kapcsolatos feladatok Jó higiéniai gyakorlat (GHP) Jó gyártási gyakorlat (GMP) Technológiai, termelési számítások Péksütemények osztása 30 egyenlő részre Préstömeg kiszámítása, feladási tömeg számítása Tésztadarabok tömegének ellenőrzése méréssel Tészta rudak tömegének kiszámítása Felhasználandó töltelék mennyiségének kiszámítása Kenyérfélék tésztafeldolgozása A feldolgozó asztalok (táblák) anyaga, minőségi követelményei, tisztítása Kenyértészta osztása kézzel (csípés). Az osztott tésztadarabok mérése A feladási tömeg ellenőrzése méréssel Kenyértészta osztása osztógépen, osztási tömeg beállítása A kenyértészta formázása kézzel, alakítás Nagyobb tésztadarabok gömbölyítése kézzel, géppel Szalagos és kúpos gömbölyítőgépek beindítása, üzemeltetése, tisztítása Hosszformázás géppel vagy kézzel A hosszformázó üzemeltetése, beállítása, tisztítása 186

A kenyértészta pihentetése A kenyértészta elhelyezése kelesztő eszközön A tábla munkával kapcsolatos adminisztráció elvégzése Péksütemények tésztafeldolgozása A feldolgozó asztalok (táblák) anyaga, minőségi követelményei, tisztítása Süteménytészta osztása kézzel, nagy tészta tömeg osztása, mérése Süteménytészta osztása kisüzemi tésztaosztó géppel és félautomata osztógömbölyítő géppel 30 egyenlő részre A tésztadarabok alakítása Nagyobb tésztadarabok gömbölyítése kézzel, géppel Kis tésztadarabok gömbölyítése kézzel vagy osztó- gömbölyítő géppel A gömbölyített tésztadarabok elhelyezése a munkaasztalon vagy a kelesztő eszközön Hosszformázás géppel vagy kézzel A hosszformázó üzemeltetése, beállítása, tisztítása A tészta pihentetése Összetett alakítási műveletek Sodrás kézzel vagy géppel Kifli-sodrógép beállítása, üzemeltetése, tisztítása Hurkolás egy ágból Fonás 1,2,3 szálból, csavarás A kialakított tésztadarabok elhelyezése megfelelő kelesztő eszközön A tábla munkával kapcsolatos adminisztráció elvégzése Finom pékáruk tésztafeldolgozása Fonás 1,2,3,4,5,6 szálból, csavarás Nyújtás, töltelék elhelyezése, feltekerés, vágás Nyújtás, rovátkolás, kiszúrás Nyújtás, vágás, töltelék elhelyezés Leveles tészta készítése hagyományos módszerrel A margarintömb begyúrása, behajtogatása, hajtogatása Húzómargarin felhasználása Nyújtófa, kések, kaparók, kiszúrok használata Nyújtógép, használata, tisztítása, biztonságos üzemeltetése A kialakított tésztadarabok elhelyezése megfelelő kelesztő eszközön A tábla munkával kapcsolatos adminisztráció elvégzése Egyéb sütőipari termékek tésztafeldolgozása Fánk pihentetése és szaggatása Perecek alakítása hurkolással Diétás termékek, osztása, mérése, alakítása 187

Morzsa alapanyag (babajka), osztása, mérése Kétszersültek tésztájának osztása, mérése, alakítása Hagyományos (HIR) sütőipari termékek osztása, mérése, alakítása Korszerű sütőipari termékek osztása, mérése, alakítása A kialakított tésztadarabok elhelyezése megfelelő kelesztő eszközön A tábla munkával kapcsolatos adminisztráció elvégzése 10940-12 Kelesztés, vetés-előkészítés Szakmai gyakorlat 2. tantárgy Témakörök Kenyérfélék kelesztése A búza- és rozskenyerek kelesztési paramétereinek beállítása A búza- és rozskenyereken kelesztés közben végezhető műveletek A kenyérfélék mosdatása, vágása, cimkézése A megkeltség megállapítása Kenyerek kelesztése szakajtóban, kelesztő ládában és formában Kelesztő kamrák paramétereinek beállítása és ellenőrzése A kelesztés megfelelő dokumentálása Péksütemények kelesztése Vizes tésztából készült termékek kelesztési paramétereinek beállítása és ellenőrzése A vizes tésztából készült termékeken kelesztés közben végzett műveletek Tejes tésztából készült termékek kelesztési paramétereinek beállítása és ellenőrzése A tejes tésztából készült termékeken kelesztés közben végzett műveletek Dúsított tésztából készült termékek kelesztési paramétereinek beállítása és ellenőrzése A dúsított tésztából készíthető termékeken kelesztés közben végzett műveletek A kenyér jellegű péksütemények kelesztési paramétereinek beállítása és ellenőrzése A kenyér jellegű péksüteményeken kelesztés közben végzett műveletek Finom pékáruk kelesztése Tojással dúsított tésztából készíthető termékek kelesztési paramétereinek beállítása és ellenőrzése A tojással dúsított tésztából készíthető termékeken kelesztés közben végzett műveletek Omlós tésztából készíthető termékek kelesztési paramétereinek beállítása és 188

ellenőrzése Az omlós tésztából készíthető termékeken kelesztés közben végzett műveletek Leveles tésztából készíthető termékek kelesztési paramétereinek beállítása és ellenőrzése A leveles tésztából készíthető termékeken kelesztés közben végzett műveletek Egyéb sütőipari termékek kelesztése Fánk kelesztése Perecek kelesztési paramétereinek beállítása és ellenőrzése A pereceken kelesztés közben végzett műveletek Diétás termékek kelesztési paramétereinek beállítása és ellenőrzése A diétás termékeken kelesztés közben végzett műveletek Hagyományos (HIR) sütőipari termékek kelesztése és a kelesztés közben végzett műveletek Korszerű sütőipari termékek kelesztése és a kelesztés közben végzett műveletek 10941-12 Sütés Szakmai gyakorlat 3. tantárgy Témakörök Kenyérfélék sütése A kemencék felfűtése, paramétereinek beállítása és ellenőrzése A megkelt kenyerek elhelyezése vetőlapáton, vetőszerkezeten, mozgó sütőfelületen A megfelelő címke kiválasztása (jelölés helyességének ellenőrzése) A búza és rozskenyerek, felület kezelése, mosdatása, vágása Kenyerek vetése lapáttal vagy vetőszerkezettel A sütési sorrend megállapítása többféle termék sütése esetén Sülési idő, sütési hőmérséklet meghatározása Kemence gőzfejlesztése, páratartalom beállítása A kenyérfélék átsültségének megállapítása A kenyerek kisütése lapáttal, elszedés szalagról, kocsira rakás, A kisült kenyerek felületének mosdatása Péksütemények sütése A kemencék felfűtése, paramétereinek beállítása és ellenőrzése A megkelt péksütemények elhelyezése, vetőszerkezeten, lemezen A péksütemények felület kezelése, mosdatása, felületi szórása, vágása 189

A sütési sorrend megállapítása többféle termék sütése esetén Sülési idő, sütési hőmérséklet meghatározása Kemence gőzfejlesztése, páratartalom beállítása A péksütemények átsültségének megállapítása Kisütés lemezen, kiszedés a kemencéből, kocsira rakás Finom pékáruk sütése A kemencék felfűtése, paramétereinek beállítása és ellenőrzése A megkelt finom-pékáruk elhelyezése, lemezen, formában A finom-pékáruk felület kezelése, tojásozása, márványozása, felületi szórása, vágása A sütési sorrend megállapítása többféle termék sütése esetén Sülési idő, sütési hőmérséklet meghatározása A megfelelő páraviszonyokkal rendelkező sütőtér biztosítása A finom-pékáruk átsültségének megállapítása Kisütés lemezen, formában kiszedés a kemencéből, kocsira rakás Finom-pékáruk hűtése polcon, lemezen, formában Kiborítás a formából A finom-pékáruk sütés utáni töltése és felületi dekorációs lehetőségei A finom-pékáruk érzékszervi minősítése, válogatás, tömegmérés Finom-pékáruk csomagolása, szakszerű jelölése Rekeszek tisztaságának megállapítása, rekesztisztítás Finom-pékáruk rekeszbe helyezése A finom-pékáruk szállítási dokumentumainak ellenőrzése, árukiadás Egyéb sütőipari termékek sütése A kemencék felfűtése, paramétereinek beállítása és ellenőrzése Kétszersültek sütése Perecek sütése Fánk sütése zsírban, a sütési hőmérséklet beállítása Morzsaalapanyag szárítása, őrlése, osztályozása Korszerű termékek sütési paramétereinek beállítása, sütése és kemencéből való kiszedése Hagyományos (HIR) termékek, sütési paramétereinek beállítása, sütési eljárások, a kemencéből való kiszedése

SZAKMAI HELYI TANTERVI ADAPTÁCIÓ 190

a 31 215 02 VIRÁGKÖTŐ részszakképesítés Híd II. oktatáshoz 34 215 04 Virágkötő és virágkereskedő szakképesítés kerettanterve alapján



– –


valamint – – –

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, a 31 215 02 Virágkötő részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet

– a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendelet alapján készült.


A részszakképesítés azonosító száma: 31 215 02 191

A részszakképesítés megnevezése: Virágkötő

A szakmacsoport száma és megnevezése: 20. Mezőgazdaság

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVI. Kereskedelem

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2

Elméleti képzési idő aránya: 30%

Gyakorlati képzési idő aránya: 70%


Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában

Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 20. Mezőgazdasági szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában


Pályaalkalmassági követelmények: 192

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra

IV.

A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:

Tantárgy

Részszakképesítés /Szakképzettség

-

-

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs

193

IX.

A fogyatékossági típushoz kapcsolódó általános információk, javaslatok

A látássérülés meghatározása, felosztása és előfordulása

A látássérülés gyógypedagógiai meghatározásához a világ legtöbb országában, így hazánkban is az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) definícióját alkalmazzák. E szerint „Látássérültnek számít az a személy, akinek vízusa (látásélessége) a jobbik szemén maximális korrekcióval kevesebb mint 6/18 (0,33), vagy látótérszűkülete 20°, vagy szűkebb.” (WHO 1996)

Mivel a fogalom meghatározása orvosi, ennek megértéséhez néhány szemészeti szakkifejezés ismerete szükséges. A vízus, vagyis látásélesség a szem felbontóképességét jelölő törtszám. A nevezőben található szám az adott jel ép látással történő felismeréséhez szükséges távolság. A számlálóban pedig az a távolság szerepel, ahonnan a vizsgált személy ugyanazt a jelet felismeri. Ezek alapján a 18/18, vagy 20/20 1,0, ami az ép szem vízusa. (Magyarországon a 20/20 mérőszámot használjuk az ép látásélesség jelölésére). Ha a személy csak 2 méterről ismeri fel a 20 méterről is felismerhető jelet, akkor vízusa 0,1.

A meghatározásban szereplő jobbik szem azt jelenti, hogy a jobban látó szem látásélessége számít kritériumként. A gyakorlatban tehát, ha valakinek az egyik szemén a vízusa 0, de a másik szemén 0,33 feletti, akkor még nem számít látássérültnek. A maximális korrekció a szemüveggel történt látásélességre utal. Ezek alapján, ha egy rövidlátó személy látásélessége 0,3 alatti, de szemüveggel javítható, akkor szintén nem alkalmazható rá a látássérült kifejezés.

A gyógypedagógiai célú terápiában és a rehabilitációban nem lehet ilyen mereven kezelni a határértékeket. Gyakran olyan gyermekeknek vagy felnőtteknek is szüksége lehet speciális segítéségre, akik a fenti kategória szoros értelmezésébe nem tartoznak bele. Ezért látássérültnek számít az az egyén is, akinek a vízusa jobb, mint 0,33, de a látását veszélyeztető szembetegsége van — vagyis bizonyos fizikai megterhelés hatására romolhat az állapota —, vagy szembetegsége progrediáló. Az előző esetben a 194

gyógypedagógus feladata, hogy a hirtelen látásromlást megelőzze, az utóbbiban pedig az, hogy a személyt felkészítse az elkerülhetetlen látásromlás okozta eltérő érzékelési módokra, az érzékszervi áthangolódásra.

Ezek az adatok azonban csak a látásélességre vonatkoznak, vagyis arra, hogy mennyivel nagyobb az a jel, amit adott távolságról felismernek, mint, amit a teljes látással fel lehet ismerni. (Ez úgy is megfogalmazható, hogy mennyivel közelebb kell menniük a látnivalóhoz, hogy azt felismerjék.)

Az egyének látóképessége közötti különbségek másik forrása, hogy a különböző szembetegségek, öröklött, vagy szerzett elváltozások a bonyolult látószerv más-más részeit érinthetik. Ennek megfelelően más látási funkciók is sérülhetnek az látásélesség mellett, melyek a perifériás térlátás, a centrális látótér, a kontrasztérzékenység, a szemmozgások, a színlátás, a fényhez és sötéthez történő adaptáció területén jelenthetnek nagyfokú károsodást.

Perifériás látótérszűkületet sokféle szembetegség okozhat akár úgy is, hogy az éleslátás nem károsodik. Az ép perifériás látótér alul 70°, felül 50°, temporálisan (halánték felől) 90°, nazálisan (orrnyereg felől) 60°. Ha valakinek csak 20°-os a látótere, akkor azt csőlátásnak nevezik. Természetesen a körkörös látótérszűkület mellett egyéb látótérkárosodások is lehetnek, pl. foltszerű látótérszigetek, vagy a látótér egyik felét érintő látótérkiesés. A perifériás térlátás leginkább a közlekedés-tájékozódás képességére hat ki negatívan. Sok esetben ezek a fiatalok hosszú fehér bottal, vagy vakvezető kutyával közlekednek, miközben vizuális úton olvashatnak és írhatnak.

A centrális látótér károsodása általában azt jelenti, hogy az éleslátás helyén az illető homályosan lát, vagy egy fekete folt takarja el azt. Ezekben az esetekben az a hely, ahová a személy néz (fókuszál), nem látható, vagy nem jól látható számára, viszont ha az objektum mellé-, fölé-, vagy alánéz, akkor az inger, ha nem is túl élesen, de láthatóvá válik. Ilyenkor a pedagógus azt tapasztalja, hogy a tanuló nem az arcába, szemébe néz, hanem mellénéz. Ezt semmiképp sem szabad az udvariatlanság jelének tekinteni. Ugyanez a tanuló olvasásnál, írásnál és a közeli látást igénylő

195

tevékenységeknél is ugyanígy jár el, néha a fejét is elfordítja, tehát szokatlan pózban tartja.

A kontrasztérzékenység sérülése esetén a személy csak azokat a vizuális ingereket tudja felismerni, amelyek a hátterüktől nagymértékben eltérnek, tehát magas kontrasztúak. Legmagasabb kontrasztot a fehér alapon a fekete szín (vagy fordítva) ad. A kontrasztlátás akár úgy is sérülhet, hogy az illetőnek a vízusa (látásélessége) magasabb, mint a látássérülés felső határértéke. Ha valaki alacsony kontrasztú ingereket nem érzékel, akkor az arcfelismerés még egészen közelről sem lehetséges számára. Gyakran a nyomtatott szöveget azért nem tudja elolvasni, mert az írás újrahasznosított papírra készült, vagy a fénymásolat rossz minőségű. Ezekben az esetekben a nagyítás nem jelent segítséget, de a kontrasztfokozásra alkalmas elektronikus nagyítókészülékek már igen.

A szemmozgások sérülése leggyakrabban az önkéntelen szemtekerezgés (nystagmus) formájában jelentkezik, amely a fixálást nehezíti. A szemmozgást a személy nem tudja akaratlagosan szabályozni és stressz esetén a mozgás erősödhet. A színlátás sérülése különböző színekre, vagy az összes színre kiterjedő színvakságot jelent, amely gyakran nem jár együtt más látási funkciók sérülésével, tehát akár ép éleslátás mellett is fennállhat. Sok ember megtanulja a szürke árnyalatai alapján beazonosítani a színeket. Ha erre a tanuló nem képes, akkor más jelzésekkel (pl. a színek rövidítése) is elláthatjuk a tárgyakat.

A sötéthez való alkalmazkodás, vagy sötétadaptáció zavara esetén a fényes, jól megvilágított helyiségből egy alacsonyabb fényerősségű helyiségbe érve a tanuló percekig nem lát semmit, sőt olyan súlyos sérülés is előfordulhat, hogy már szürkületi viszonyok között is problémái lesznek. Ezt nevezzük szürkületi vakságnak, amely a környezet adaptációjával könnyen orvosolható: akár a helyiség megvilágításával, vagy egy zseblámpa használatával a probléma megszűnik.

A fényadaptációs zavar azt jelenti, hogy a személy számára már az átlagos fényesség is zavaró, mert káprázást okoz és nagymértékben rontja a láthatóságot. A túlzottan 196

fényérzékeny, fotofóbiás tanuló kezével eltakarja a fényt, hunyorog, vagy teljesen behunyja a szemét. Számára nagyon fontos, hogy az osztályteremben az ablaktól távol és háttal ülhessen, valamint az is, hogy fényvédő szemüveget viseljen.

A látássérülés kifejezés több, nevelési és rehabilitációs célból eltérő igényű csoportot takar. A látássérülés felosztása országonként igen eltérő. A hazai felosztás a látássérülés 3 csoportját különbözteti meg: 1.

Vakság esetén fényérzés nincs

2.

Aliglátás esetén a vízus kevesebb 0,1-nél, és három alcsoportot tartalmaz

2.1.

fényérzékelésnél a vízus nem mérhető: jellemzője a halló-tapintó típusú tanulás,

a közlekedésben-tájékozódásban a fényingerek támpontként való felhasználásával; 2.2.

nagytárgy-látás (vízus < 0,04): a felső határértéken lévők különleges optikai

és/vagy elektronikus eszközökkel képesek a síkírás olvasására, de a többségük Brailleolvasó; látásukat a mindennapi életben felhasználhatják, bár alapvetően a tapintásuk és a hallásuk segíti őket az információszerzésben; 2.3.

ujjolvasás (vízus: 0,04—0,1): látásuk elegendő a síkírás-olvasás optikai és/vagy

elektronikus segédeszközökkel történő elsajátításához, de mind az oktatásban, mind a rehabilitációban más érzékszerveikre is kell támaszkodniuk; 3.

Gyengénlátás: a vízus 0,1—0,3 közötti: a látás marad a vezető érzékelési

csatorna, az oktatásban és a rehabilitációban is a látás maximális kihasználására kell törekedni.

A látássérült tanulók sajátos nevelési igényei Vak tanulók A vakság alapvetően befolyásolja a mozgásállapotot, tájékozódási és közlekedési funkciókat, a mindennapos és a megismerő tevékenységeket. A vak tanulók nevelésének-oktatásának speciális feladata a mozgás és tájékozódás fejlesztése, a tapintásra és hallásra épített fogalomalkotás feltételeinek megteremtése, a sérülés másodlagos kihatásainak korrekciója, ill. megelőzése. Az oktatásban sokféle speciális eszközt és módszert alkalmazunk. A kultúrtechnika speciális eszköze a hat pontból álló tapintható Braille-rendszer. A két oszlopban lévő hat pont kombinációiból állíthatók elő az egyes betűk. A pontok helyi értékét számmal 197

jelöljük, bal oldalon találhatók felülről lefelé haladva az egyes, kettes és hármas pontok, jobb oldalon pedig a négyes, ötös és hatos. A magyar Braille-írás jellegzetessége,

hogy

a

nagyszámú

fonéma

jelölésére

sok

szimmetrikusan

elhelyezkedő pontkombinációt tartalmaz (ún. tükörképbetűk, pl. a-á, h-j, e-i, é-í, n-ny stb.) és hogy a kétjegyű betűket egy jellel ábrázolja.

A vak tanulók információszerzésében egyre inkább preferált eszköz a számítógép és a digitális tananyag. A számítógépet alapvetően kétféle módon használják a vak emberek: vagy a beszélő, más néven képernyőolvasó programmal, vagy a Braille kijelző készülékkel.

A tanuló tájékozódási képességének fejlesztését az erre a feladatra speciálisan kiképzett mozgás-tájékozódás trénerek végzik. Azonban minden vak embernek szüksége van bizonyos helyzetekben látó kísérőre. A segítségadás módja igen fontos, néhány alapvető technikát érdemes a látó személynek elsajátítania, hogy a balesetek még kísérés esetén is megelőzhetők legyenek: -

mielőtt a látó személy a tanulónak segítene, mondja meg a nevét, kérdezze meg, hogy valóban szüksége van-e segítségre, hova szeretne eljutni;

-

kérje meg a tanulót, hogy karoljon belé, vagy fogja meg könyökét

-

a kísérő egy lépéssel előbb haladjon a fiatal előtt, így mozdulataival is előre jelezheti az iránybeli változást, sose tolja maga előtt a vak személyt;

-

a kísérő szóban is jelezze a felmerülő akadályokat (lépcső, járdaszegély, küszöb, padok, székek, stb.), ezek előtt egy pillanatra álljon meg;

-

olyan akadály közeledtével, ahol egymás mellett nem férnének el, a kísérő könyökének hátramozgatásával irányítsa a tanulót a háta mögé;

-

ülőhelyre kísérés esetén a látó személy vezesse a vak tanuló kezét az ülés támlájára, ez elegendő segítség, ne nyomja le a személyt a székre;

A szakiskolába újonnan érkező vak diáknak időre és látó segítségre van ahhoz szüksége, hogy megismerje a teret. Érdemes megmutatni, hogy hol találhatóak a különböző szaktantermek, a mosdó, vagy az étkező, ezek megtalálásához egyrészt meg kell nevezni az irányokat és a távolságot (pl. „10 méter után kell balra fordulnod, 198

hogy a tanáriba eljuss”.). Másrészt támpontokat kell adni, melyek lehetnek akár a padló egyenetlenségei, vagy jellegzetes szagok (pl. étterem) és hangok (italautomata zúgása).

A vak tanulók számára is nagyon fontos a rendszeres testmozgás, a testnevelés órán való aktív részvétel és a különböző sportágak gyakorlása. Utóbbiak közül néhány példa, melyek kisebb módosítással vak diákok számára is végezhetőek: síkfutás (látó kísérővel, vagy hangirányítással); úszás; tandemkerékpározás; fitnesz; testépítés; túrázás.

A vizuális kultúra a vak tanulók számára nem hozzáférhető, a domborítás eljárását inkább a térképek, folyamatábrák, műszaki rajzok és algoritmusok tapinthatóvá tételében

célszerű

alkalmazni.

Többféle

domborító

készüléket

és

eljárást

alkalmazhatunk, akár a műanyagleszívásos, akár a habosító technikát.

Aliglátó és gyengénlátó tanulók Az aliglátó és gyengénlátó gyermekek csoportja igen heterogén. Ezt alapvetően az a tény magyarázza, hogy a különböző látási funkciók eltérő súlyosságú sérülése a fejlődést különböző mértékben befolyásolja. Ahhoz, hogy a valamennyi, de nem teljes látással rendelkező tanulók nevelési igényeit megértsük, szükséges a különböző látási funkciók tevékenységre irányuló hatásainak a tisztázása.

A gyengénlátás gyermekkori fejlődésre gyakorolt hatásai leginkább a mozgáskoordináció — ezen belül a szem-kéz koordináció, a nagymozgás-látás összerendezése — és a látásnevelés területén igényelnek speciális nevelési-oktatási feladatokat, módszereket és eszközöket. A gyengénlátás, aliglátás elsősorban a vizuális megismerő tevékenység alakulására hat.

A nevelésben-oktatásban használt segédeszközök

többsége abban segíti a tanulót, hogy a nem megfelelő látási ingert felerősítse vagy egyéb érzékelési módokkal kiegészítse. Leggyakrabban használt segédeszközök a szemüvegek, távcsőszemüvegek, filteres szemüvegek, nagyítók, távcsövek és az elektronikus olvasó készülékek. Utóbbi eszközök másik neve az olvasó TV, amely lehet telepített és hordozható. Mindkét típusnak előnye, hogy nem csak a szöveg, vagy

199

ábra mérete növelhető velük (akár 80-szorosra is), hanem állítható a kontraszt, a színválasztás és a fényerő is.

A gyengénlátó tanulók olvasási tempója lassabb az átlagosnál, amit az olvasandó szöveg minősége nagyban befolyásol. A szövegnek megfelelő betűtípussal, mérettel és kontraszttal kell rendelkeznie. Az átlagos megfelelő betűnagyság a 14-es, vagy 16os. Természetesen, ha a tanuló nagyítót, távcsőszemüveget, vagy elektronikus olvasókészüléket használ, akkor a méret lehet kisebb is. A legjobban olvasható betűtípus a Tahoma, vagy Arial (a talpas betűk és a dőlt betűk sokkal nehezebben olvashatóak).

A fényviszonyok nagyon fontosak minden közellátást igénylő

munkánál. A fényérzékeny (fotofóbiás) gyermekek kivételével kb. 1000 Luxra van szükségük az olvasáshoz, íráshoz. A fényforrás beállításánál fontos szempont, hogy ne okozzon csillogást, káprázást. Ugyanilyen fontos szempont a szöveg közelítése a szemhez és nem fordítva, amely túlzott gerincgörbülethez vezethet. A gerincoszlop egészségének

megtartására

szolgál

a

minden

gyengénlátó

tanuló

számára

elengedhetetlen emelhető tetejű asztal, amely lehetővé teszi a több fokozatba állítást a különböző tevékenységeknél.

Legtöbb gyengénlátó tanuló használ speciális, nagyobb vonalközű, erősebb vonalozású írófüzeteket, amit külön számukra gyártanak. Ezekhez határozott nyomot hagyó íróeszközök valók. Rajzoláshoz, szerkesztéshez is erőteljes nyomot hagyó ceruzák,puha grafitok alkalmasak. Ezek azonban nem különlegesek, mindenki számára beszerezhetők. Külön számukra tervezett, gyárilag előállított szemléltető eszközök hazánkban nincsenek. Az általános eszközöket ők is tudják használni, ha közelről megnézhetik de alkalmasabbá tehetők számukra némi átalakítással, színezéssel, kontúrozással.

Tanulásszervezési és számonkérési formák A látássérült tanuló számára nem a tanulásszervezési formák, hanem az azokban alkalmazott tevékenységek jelentik a nehézséget. Bármilyen forma keretében a beszélgetés, a verbális gondolkodási feladatok megoldása terén az ép látásúakkal teljesen egyforma esélyekkel rendelkezik. Minél több a látást, a pontos vizuális

200

megkülönböztetést, írást és olvasást igénylő tevékenység, annál több hátrányt okoz a látássérülés.

Ha ezekre a nehezített tevékenységekre szűkítjük le nézőpontunkat (a valóságban inkább a vegyes tevékenység a jellemző), kétségtelenül a frontális munka az, amelyben a látássérült diák legnehezebben tud egyenrangú félként részt venni. A szemléltetés tárgyát rosszabbul, vagy egyáltalán nem látja. A munkatempóját számos tényező fékezheti, a feladatvégzésében a technikai elemek lekötik energiáinak egy részét. Nem tud társai tempójával lépést tartani, kapkod, nem képes munkáját elég megfontoltan, ellenőrizve elvégezni. Ha a pedagógus arra törekszik, hogy ezeket elkerülje, differenciált feladatokat kell adni számára.

A csoportmunka annyival előnyösebb, hogy kisebb a kapcsolattartás tere és közelebb van a vizuális információkhoz. A kisebb térben sokkal könnyebben megnézheti közelről, vagy megtapogathatja a szemléltetési eszközt, vagy munkadarabot. A csoportmunka arra is kiváló alkalmat nyújt, hogy az egyes feladatokat a tanulók képességei alapján, differenciáltan ossza ki a pedagógus. Így a pontos látást igénylő feladatok helyett lehetőség van olyat választani, melyben a látássérült tanuló használhatja ép érzékszerveit. Az önálló munkavégzés nem okozhat gondot, hiszen a differenciált feladat végzés során van elég alkalma gyakorolni. A társak közötti együttműködéstlegfeljebb az akadályozhatja, hogy az arcmimikát, gesztusokat és a szemkontaktust a látássérült tanuló nem látja, ezért kénytelen a hangos beszéd útján kommunikálni. A látássérült tanuló számonkérésénél sok esetben a pedagógusok automatikusan a szóbeli feleletet preferálják, holott a látássérült tanuló is képes lehet az írásbeli dolgozat megírására, ha a megfelelő eszköz rendelkezésre áll (pontírógép, képernyőolvasó,

vagy

nagyítóprogrammal

ellátott

számítógép,

elektronikus

olvasóeszköz, stb.) és ha a teszt nem tartalmaz olyan feladatokat, melyek vizualitást igényelnek

(pl.

fogalmak

összekötése,

feladatok).

201

ábrázoláson,

képfelismerésen

alapuló

A látássérült tanulónak az írásbeli számonkérésnél többletidőre van szüksége, ami részben az eszközhasználatból fakad, részben a pontírásos, vagy nagyított szöveg olvasási sebességének növekedésével magyarázható. Az érintett tanuló megkérdezése nélkül nem célszerű az ellenőrzési módot meghatározni, hiszen lehetnek az illetőnek olyan egyéb szempontjai is, amit tekintetbe kell venni (pl. gyengébb beszédkészség, vagy nehezen olvasható kézírás). A látássérült tanulónak legyen meg a szabadsága, hogy a felkínált lehetőségek közül ő választhassa ki, milyen formában szeretne számot adni tudásáról.

X.

Speciális szakiskolai óraterv OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához

A részszakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai:

9. évfolyam heti óraszám Közismeret Szakmai elmélet és gyakorlat együtt Összesen

9. évfolyam

10. évfolyam 10. évfolyam

éves óraszám

éves óraszám heti óraszám

(36 héttel)

(32héttel)

10,5

378

11,5

402,5

21

756+70

21

672

31,5

1134+70

32,5

1137,5

A szakmai szabadsáv nem kerül felhasználásra.

202

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül Heti óraszám Szakmai követelmény-

Tantárgyak

9. évfolyam

10. évfolyam

modulok elméleti Növényismeret és 11074-12

kezelés

gyakorlati

ögy

3,5

elméleti

gyakorlati

3

Növényismeret és Növényismeret és -

kezelés

7,5

kezelés gyakorlat

5 70

3

Virágkötészet

4

11075-12 Virágkötészet

Virágkötészet

7

gyakorlat Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám

6,5


9

14,5

7

21

70

14 21

Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A kerettanterv-adaptáció szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott

tanulói

éves

kötelező

összes

óraszám

szakmai

elméleti

és

gyakorlatiképzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-át lefedi. 2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Óraszám Szakmai követelménymodul


9. évfolyam elméleti

11074-12 Növényismeret és-

Növényismeret és kezelés

126

203

gyakorlati

10. évfolyam ögy

elméleti 96

Összesen

gyakorlati 222

kezelés

Növénytani alapismeretek Dísznövény termesztési alapismeretek Egy- és kétnyári dísznövények

30

30

20

20

20

20

20

20

18

18

18

18

Évelő dísznövények

Lombhullató díszfák és díszcserjék Örökzöld díszfák és díszcserjék Növényházi levéldísznövények Növényházi virágos dísznövények Növényismeret és –

270

kezelés gyakorlat Dísznövény termesztési alapismeretek Cserepes és vágott növények kezelése Egy- és kétnyári dísznövények

50

50

46

46

160

430

55

55

40

40

40

40

45

45

50

50

40

40


Lombhullató díszfák és díszcserjék Örökzöld díszfák és díszcserjék Növényházi levéldísznövények Növényházi virágos

204

75

75

85

85

dísznövények Virágkötészet A virágkötészet fogalma,

Virágkötészet

128

236

5

5

Virágkezelések

10

10

Anyagok, eszközök

20

20

A virágkötészet törvényei

30

30

Virágkötészeti stílusok

10

10

Tűzött virágdíszek

15

15

Csokrok

18

18

története

11075-12

108

Koszorúk

22

22

Díszítő csomagolások

16

16

Haj- és ruhadíszek

16

16

Növény-összeültetések

18

18

18

18

38

38

Száraz és selyem virágdíszek Virágdíszek összerendezése Virágkötészet gyakorlat

252

Virágkezelések elvégzése

52

52

46

46

60

60

24

24

70

70

Anyagok, eszközök ismerete, használata Színek és formák gyakorlati alkalmazása Virágkötészeti stílusok alkalmazása Tűzött virágdíszek készítése Csokrok készítése

288

51

205

540

51

Koszorúk készítése Díszítő csomagolások készítése Haj- és ruhadíszek készítése Növény-összeültetések készítése Száraz és selyem virágdíszek készítése Virágdíszek összerendezése Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: Összes éves/ögy óraszám:

234

522 756

224 70


458/ 30,6%


1040/ 69,4%

51

51

20

20

31

31

35

35

45

45

55

55

448

1428

672

Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

206

1498


Növényismeret és –kezelés megnevezésű



207

A 11074-12 azonosító számú, Növényismeret és –kezelés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

X

X

X

Növényházi virágos dísznövények

X

Növényházi levéldísznövények

X

Örökzöld díszfák és díszcserjék

X

Lombhullató díszfák és díszcserjék

Cserepes és vágott növények kezelése

X


Dísznövény termesztési alapismeretek

X

Egy- és kétnyári dísznövények

Növényházi virágos dísznövények

Növényismeret és –kezelés gyakorlat

Növényházi levéldísznövények

Örökzöld díszfák és díszcserjék

Lombhullató díszfák és díszcserjék


Egy- és kétnyári dísznövények

Növényismeret és –kezelés

Dísznövény termesztési alapismeretek

11074-12

Növénytani alapismeretek

Növényismeret és-kezelés

X

X

X

X

FELADATOK Vágott virágok, zöldek kezelését végzi (visszavágás, lelevelezés, vízberakás, speciális kezelések)

X

X

Cserepes növényeket gondoz (öntözés, tápoldatozás, tisztítás) Előkészíti a virágokat, a növényeket, a növényi részeket és a kellékeket virágkötészeti felhasználásra

X

X

X

X

Szaktanácsot ad a virágdíszek kiválasztásával kapcsolatban

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Szaktanácsot ad a növény elhelyezésre, ápolásra vonatkozóan

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

208

SZAKMAI ISMERETEK Vágott virágok, vágott zöldek kezelési eljárásai

X

X

Cserepes növények gondozása Kellékek előkészítése virágkötészeti felhasználásra A növények morfológiai tulajdonságai

X

A növények fiziológiai tulajdonságai

X

Dísznövények felismerése A vágott virágok, vágott zöldek, növények és növényi részek felhasználási lehetőségei Élettani betegségek, kór- és kárképek felismerése, kezelése a virágüzleti körülményekhez képest

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése

X

X

X

X

X

X

X

X

Köznyelvi beszédkészség

X

X

X

X

X

X

X

X

Virágkötészeti kéziszerszámok, eszközök használata

X

X

X

X

X

X

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Precizitás Szorgalom, igyekezet

X

X

X

209

X

X

X

X

X

Kézügyesség

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

A környezet tisztán tartása

X

X

X

X

X

X

X

X

Körültekintés, elővigyázatosság

X

X


X

X

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Közérthetőség

X

X

X

X

X

X

X

X

Segítőkészség Hatékony kérdezés készsége

X

X

X

X

X

X

X

X

MÓDSZERKOMPETENCIÁK

210

1. Növényismeret és –kezelés tantárgy 222 óra 1.1.A tantárgy tanításának célja A virágkötő munkája során élő és tartósított növényekkel, növényi részekkel dolgozik, ezért ismernie kell a növényeket és legfontosabb tulajdonságaikat. A növénytani alapismeretek témakör a növények külső és belső tulajdonságaival, életfolyamataival foglalkozik. Az élő növény tulajdonságainak és az élettani folyamatoknak az ismerete az elkészített alkotások esztétikai értéke és a növények eltarthatósága miatt fontos. A dísznövény termesztési témakörök tartalmazzák a dísznövények termesztésével és felhasználásával

foglalkozó

ismereteket.

A

növények

tulajdonságainak

(név,

szaporítási mód, környezeti és kezelési igények, felhasználási lehetőségek) ismerete alapvető a virágkötészeti tevékenység szakszerű elvégzéséhez.

1.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A növénytani alapismeretek témakör kapcsolódik a biológiai tanulmányokhoz. A dísznövényeket a virágkötészet használja fel, így szoros kapcsolat van a két szakmai tantárgy között. A virágkezelések közös témakör, mindkét tantárgyban fontos témakör, csak más hangsúllyal és részletezésben.

1.3.Témakörök

1.3.1. Növénytani alapismeretek 30 óra 1.3.2. Növények külső és belső alaktan A növény fő részei: a gyökér, a szár, a levél, a virág, a termés, és felhasználásuk a virágkötészetben A növények alaktana (a levelek, virágok formája, színe, összetettsége, a termések típusa) A belső felépítés alapfogalmai (sejtek, szövetek, szervek) A növények életjelenségei A növények növekedése, fejlődése (mag, gyökér, szár, levél, virág, termés) A növények felépítő és lebontó folyamatai, szaporodás, mozgás

211

Kertészeti szaporítási módok Növényrendszertan A növénycsoportok (mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők) jellemzői A fontosabb dísznövénycsoportok jellemzői A növény és a környezet kapcsolata A növények kapcsolata más növényekkel, állatokkal és az emberrel A kapcsolatok pozitív és negatív hatásai A növények alkalmazkodása az élettelen környezeti tényezőkhöz A növények fontosabb kórokozói és kártevői A honos védett növények védettségének fontossága A védett növények felhasználásának korlátai

1.3.3. Dísznövény termesztési alapismeretek 20 óra 1.3.4. A dísznövénytermesztés környezeti tényezői A növények igényeinek megfelelő környezeti tényezők (hőmérséklet, fény, víz, tápanyag, talaj) biztosítása a dísznövénytermesztésben, figyelembe vétele az eladás, felhasználás során A dísznövény termesztés tárgyi feltételei A dísznövénytermesztéshez szükséges építészeti és műszaki berendezések (pl. növényház, öntözőberendezés), anyagok (pl. termesztő-edények, talajkeverékek) és eszközök (pl. kéziszerszámok, erő- és munkagépek) Növények szaporítása, nevelése, ápolása, kezelése A dísznövények termesztése: a növények ivaros vagy ivartalan szaporítása, a fejlődő növények nevelése és ápolása (pl. öntözés, tápoldatozás, növényvédelem). A cserepes növények gondozásának és a vágott virágok kezelésének szerepe a megtermelt dísznövények minél hosszabb ideig történő eladhatóságának, virágkötészeti célra történő felhasználhatóságának biztosításában

212

1.3.5. Egy- és kétnyári dísznövények 20 óra 1.3.6. Az egy- és kétnyári növények ismertetése (jellemzés, termesztés, ápolás, kezelés, felhasználás) A palánták kezelési szabályai

1.3.7. Évelő dísznövények

20 óra

Az évelő vágott virágok ismertetése (jellemzés, termesztés, ápolás, kezelés, felhasználás), előnyei, alkalmazásuk lehetőségei

1.3.8. Lombhullató díszfák és díszcserjék 18óra A lombhullató díszfákról, díszcserjékről származó növényanyag ismertetése (fás szárrészek, virágzó és terméses hajtások), felhasználási lehetőségei

1.3.9. Örökzöld díszfák és díszcserjék 18 óra A fenyő és örökzöld lomblevelű hajtások, termések, tobozok ismertetése, felhasználása a virágkötészetben, különösen a kegyeleti és a karácsonyi díszekben

1.3.10. Növényházi levéldísznövények 50 óra A változatos formájú, színes vagy tarka levelű dísznövények ismertetése, felhasználása a belső és külső terekben Virágtartókon, bútorokon, ablakpárkányon, télikertben történő elhelyezésük A szoliter méretű növények, pálmák, az ámpolnanövények, a broméliák díszítő szerepe a különböző terekben A levéldísznövények alkalmazása növény-összeültetésben

1.3.11. Növényházi virágos dísznövények 46 óra 1.3.12. A cserepes virágzó dísznövények ismertetése, felhasználása ajándékozási célra, lakásdíszként 213

Virágzás után többnyire elvesztik díszítő értéküket, ezért alkalmi díszeknek tekinthetők

1.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem, szaktanterem, laboratórium, demonstrációs terem

1.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)



szervezeti kerete




csoport

osztály

pontosítása)

x

-

1.1

magyarázat

1.2.

elbeszélés

1.3.

kiselőadás

1.4.

megbeszélés

x

-

1.5.

vita

x

-

1.6.

szemléltetés

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

1.9.

szimuláció

1.10.

kísérlet

1.11.

házi feladat

x

x

x

x x x

-

-

-


214

Tanulói tevékenység szervezési kerete

1. 1.1. 1.2.

1.3.

1.4.

1.5. 1.6. 1.7.

2.

Olvasott szöveg önálló feldolgozása

2.7.

keret

x


-

x

-

x

-

x

-

x

Információk feladattal vezetett rendszerezése

x

-

x

-



2.6.

x


2.2.

2.5.

pontosítása)

tevékenységek


2.4.

felszerelések (SZVK


2.1.

2.3.

eszközök és 6. pont lebontása,

bontás Osztály-


Egyéni

szám


Csoport-

Sor-

Alkalmazandó

x

-

Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni

x

felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése

215

x

-

x

-

x

-

x

-

szóban 3.


3.1.


3.2

irányítással

x

-

x

-

3.3.


x

-

3.4.

Csoportos verseny/játék

x

-

1.1. A tantárgy értékelésének módja


jeles (5)

71-80%

jó (4)

61-70%

közepes (3)

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

2. Növényismeret és –kezelés gyakorlat tantárgy 216

430 óra

2.1.A tantárgy tanításának célja A virágkötő munkája során élő és tartósított növényekkel, növényi részekkel dolgozik, ezért ismernie kell a növényeket és legfontosabb tulajdonságaikat. A biztos növényfelismerés alapvető elvárás egy virágkötővel szemben. A növényismeret elsajátítására a szakmai gyakorlatok a legalkalmasabbak.

2.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A dísznövényeket a virágkötészet használja fel, így szoros kapcsolat van a két szakmai tantárgy között. A virágkezelések közös témakör, mindkét tantárgyban fontos témakör, csak más hangsúllyal és részletezésben.

2.3.Témakörök

2.3.1. Dísznövény termesztési alapismeretek Dísznövények szaporítási, nevelési, ápolási munkái

55 óra

A virágkötőtől elvárt szaktanácsok adásához szükséges alapvető termesztési munkafolyamatok elvégzése

2.3.2. Cserepes és vágott növények kezelése 40 óra A virágüzletbe érkező cserepes növények, vágott virágok és zöldek frissen tartásának, eladhatóságuk megőrzésének módjai Átvétel, öntözés, növényvédelem, tisztítás, tárolás stb. módjai, anyagai, eszközei

2.3.3. Egy- és kétnyári dísznövények 40 óra 2.3.4. A növényismeret gyakorlása Az egy- és kétnyári palánták forgalmazásának jellemző időszakai, felhasználási céljai

2.3.5. Évelő dísznövények A növényismeret gyakorlása

45 óra

217

Az évelő vágott virágok választéka évszakonként

2.3.6. Lombhullató díszfák és díszcserjék A növényismeret gyakorlása

50 óra

A tavasszal virágzó cserjék virágzó hajtásainak felhasználása a tavaszi (Húsvéti) készítményekben, nyáron a szabadföldi rózsa felhasználása csokrok készítéséhez Ősszel a színes, húsos termések felhasználása a mindszenti koszorúkban, virágdíszekben A száraz termések felhasználása szárazkötészeti díszek anyagaiként

2.3.7. Örökzöld díszfák és díszcserjék 40 óra 2.3.8. A növényismeret gyakorlása Az örökzöld díszfákról, díszcserjékről származó növényanyag felhasználása a virágkötészetben, tartós díszek készítésére

2.3.9. Növényházi levéldísznövények 75 óra 2.3.10. A növényismeret gyakorlása A cserepes levéldísznövények szerepe a lakások, középületi helyiségek belső terének kialakításában A trópusi területekről származó levéldísznövények szaporításának és nevelésének helyszíne a növényház

2.3.11. Növényházi virágos dísznövények 85 óra 2.3.12. A növényismeret gyakorlása A cserepes virágzók alkalmi díszek, többségük napjainkban szinte egész évben kapható A jellegzetes tavaszi virágok (pl. tulipán, jácint, nárcisz) és az őszi-téli ünnepekhez kötődő virágok (krizantém, mikulásvirág, ciklámen)

2.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) 218

Szaktanterem, demonstrációs terem, gyakorlóterem, virágüzlet, tankert, külső helyszín, természeti környezet

2.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos oktatási módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység


szervezeti kerete




csoport

osztály

pontosítása)

x

-

1.1

magyarázat

1.2.

elbeszélés

1.3.

kiselőadás

1.4.

megbeszélés

x

-

1.5.

vita

x

-

1.6.

szemléltetés

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

1.9.

szimuláció

1.10.

kísérlet

1.11.

házi feladat

x

x

-

x

-

x

x

-

x

-


219


keret

bontás Osztály-


Csoport-

szám


Egyéni

Sor-

Alkalmazandó

pontosítása)

1. 1.1. 1.2.

1.3.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett

Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása

1.5.


2.

x

feldolgozása

1.4.

1.6.

x

x


-

x

-

x

-

x

-


2.1.


x

-

2.2.


x

-

2.3.

2.4.

2.5. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2. 4.3.

Szöveges előadás egyéni

x

felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében Növénykezelési szakmai munkatevékenység Műveletek gyakorlása

x


x

alapján

220

-

4.4.

4.5. 4.6.

Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Munkanapló vezetése

x

-

x

-

x

-

2.6.A tantárgy értékelésének módja

A tantárgyak értékelésének módja egységes, a következőképpen alakul: A szaktanár, pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban

is

készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél a következők érvényesülnek. 81-100%

jeles (5)

71-80%

jó (4)

61-70%

közepes (3)

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

221


Virágkötészet megnevezésű



222

11075-12

Virágkötészet

Virágdíszítési feladatokat végez

Különböző stílusú csokrokat készít X X X X X

Különböző stílusú tűzött virágdíszeket készít X X X X X

Különböző stílusú koszorúkat készít X X X X X

Alkalmi virágdíszeket készít X X X X X

X X X X

Virágkötészeti termék csomagolási feladatait végzi X X X

Növény-összeültetéseket végez X X X X

223

X X X X X

X X

X X X X X

X X X X X

X X X X X

X X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X

X X X X

X X

készítése Virágdíszek összerendezése

Száraz és selyem virágdíszek

Növény-összeültetések készítése

Haj- és ruhadíszek készítése

Díszítő csomagolások készítése

Koszorúk készítése

Csokrok készítése

Virágkötészet

alkalmazása Tűzött virágdíszek készítése

Virágdíszek összerendezése

alkalmazása Virágkötészeti stílusok

X

használata Színek és formák gyakorlati

X

Anyagok, eszközök ismerete,

FELADATOK

Virágkezelések elvégzése

X

Száraz és selyem virágdíszek

Növény-összeültetések

Haj- és ruhadíszek

Díszítő csomagolások

Koszorúk

Csokrok

Tűzött virágdíszek

Virágkötészeti stílusok

A virágkötészet törvényei

Anyagok, eszközök

Virágkezelések

Avirágkötészetfogalma, története

A 11075-12 azonosító számú, Virágkötészet megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök

oktatása során fejlesztendő kompetenciák Virágkötészet gyakorlat

X

X

X

X X

SZAKMAI ISMERETEK Különböző stílusú csokrok készítésének technikái, szabályai Különböző stílusú tűzött virágdíszek készítésének technikái, szabályai Különböző stílusú koszorúk készítésének technikái, szabályai Alkalmi virágdíszek készítésének technikái, szabályai

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

Virág és ajándék díszítések készítésének technikái, szabályai Csomagolási technikák

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Vonalak, formák, felületek

X

X

Formai törvények

X

X

Színtörvények

X

X

Biológiai törvények

X

X X

X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

X

X

X

szabályai, módjai

X

X

X

X

224

X

X

Növény-összeültetések készítésének technikái,

Virágkötészet stílusai, irányzatai

X

X

X

X

X

Olvasott szakmai szöveg megértése

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Mennyiségérzék

X

X

X

X

X

X

Kézírás

X

X

X

X

X

X

X

Virágkötészeti kéziszerszámok, eszközök használat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X


X

Kézügyesség

X

Térlátás

X

X

X

X

X

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Prezentációs készség

X

Határozottság

X

Irányíthatóság

X MÓDSZERKOMPETENCIÁK

Intenzív munkavégzés Gyakorlatias feladatértelmezés

X

A környezet tisztán tartása

X

225

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

3. Virágkötészet tantárgy

236 óra

A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanulásával a tanulók sajátítsák el a virágkötészeti munkák elkészítéséhez szükséges ismereteket, fejlődjön szín- és formaérzékük. A tantárgy célja a tanulók ízlésének formálása, esztétikai nevelése, kézügyességének fejlesztése mellett alkotó fantáziájának kibontakoztatása. Értsenek a tanulók a megtermelt növényanyag virágkötészeti felhasználásához, csokrok, virágtálak, koszorúk készítéséhez, termek, asztalok és ajándéktárgyak díszítéséhez, a virágok értékesítéséhez.

3.1.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy szorosan kapcsolódik a növények ismeretéhez, mert belőlük készíti a virágdíszeket. A formai és színtörvények megtanulását segíti a rajz alapismereteinek elsajátítása, valamint a fizikai színtan ismerete. A virágkötészet története témakör az egyetemes

világtörténelemhez

és

a

művészettörténethez

kapcsolódik.

A

virágkezelésekhez szükség van a növények élettanának megismerésére.

3.2.Témakörök 3.2.1. A virágkötészet fogalma, története

5 óra

3.2.2. A virágkötészet növényekből és segédanyagokból virágdíszeket állít elő Feladata az ünnepi események, belső és külső terek díszítése, hangulatossá tétele Kézműves és művészi szinten művelhető Ki lehet virágkötő mester? A virágkötészet hazai és nemzetközi szervezetei, érdekvédelmi képviseletei, kamarák és szakmai egyesület Nagykereskedések, virágpiacok Virágkötészeti szakmai sajtó, szakkönyvek, szakkiadók Virágkötészet hazánkban és a nagyvilágban (kiállítások, versenyek, weboldalak) A virágkötészet fejlődése az ókortól napjainkig, kiemelten a magyarországi 226

virágkötészeti kultúra utóbbi 120 éves időszakára

3.2.3. Virágkezelések

10 óra

3.2.4. Vágott virágok kezelése: átvétel, alsó levelek leszedése, szárak visszavágása, tartósítás, tárolás, speciális kezelések (drótozás, tüskék eltávolítása, fás szárak kezelése, fiolázás, szár bevágása, szárvégek lezárása, nyálka elfolyatása, szárvég eltávolítása, portokok kicsípése, gyökérrel szedés, lankadt virágok kezelése, kinyílasztás) Cserepes növények ápolása: elhelyezés, öntözés, tápanyag-utánpótlás, növényvédelem, levéltisztítás, átültetés

3.2.5. Anyagok, eszközök

20 óra

3.2.6. Az ipari alap- és segédanyagok segítik a virágdíszek technikai kivitelezését, a kellékek díszítő hatással is rendelkeznek Virágtartók (vázák, virágtálak, kosarak) és díszítőanyagok (szalagok, zsinórok, gyertyák, ünnepi díszítőanyagok) Csomagolóanyagok (selyempapír, celofán, kristályfólia, díszcsomagoló papír), rögzítő anyagok (tűzőhab és kellékei, mohagolyó, kenzántű, koszorúalapok), kötöző anyagok (kötöző szalagok, takarószalagok, drótok) Vegyi anyagok (festékek, lakkok, virágtartósítók), eszközök (kések, ollók, kéziszerszámok, ragasztópisztoly) gépek (koszorúkötő, szárpucoló, tobozdrótozó, stb.) jellemzői, felhasználási lehetőségeik a virágkötészetben Természetes alapanyagok, növényi részek felhasználása a virágkötészetben A természetből begyűjthető növényi részek (moha - engedéllyel, zuzmó, hajtások, termések, tobozok) kiegészítik a dísznövények választékát Jellemzésük, beszerzési lehetőségeik, tárolásuk, felhasználásuk A belőlük készült virágkötészeti alapok Természetvédelem alatt álló növények felhasználási korlátai

227

3.2.7. A virágkötészet törvényei

30 óra

3.2.8. Formai, szín- és biológiai törvények A virágkötészet törvényszerűségeinek alapos megismerése teszi lehetővé, hogy az elkészült virágdíszek esztétikusak legyenek, megfeleljenek a közízlés kívánalmainak Alapformák, karakterformák, mozgásformák, vonalak, felületek Arányosság

(aranymetszés),

szimmetria,

aszimmetria,

súlypont,

ritmus,

kontraszt, harmónia Alapszínek, színárnyalatok, tónusok, hideg-meleg színek, színharmóniák, színkontrasztok Színek jellemzése: optikai megjelenés, pszichológiai hatás Formai és szám szimbólumok Biológiai törvényszerűségek

3.2.9. Virágkötészeti stílusok

10 óra

3.2.10. A virágkötészeti stílusok jellemzői A

különböző

virágkötészeti stílusokban

készített

virágdíszek

jellegzetes

sajátosságokkal rendelkeznek Dekoratív (biedermeier, struktúra), vonalas-grafikus, vegetatív, paralel stílusok Új törekvések, irányzatok a virágkötészetben A japán virágkötészet jellemzői, hatása az európai modern virágkötészetre, a stílusok kialakulására

3.2.11. Tűzött virágdíszek

15 óra

3.2.12. Rögzítő anyag (tűzőhab) segítségével tűzött virágdíszek készítése vázákba, tálakba és kosarakba A tűzött virágdíszek alkalmazási lehetőségei, készítésének törvényszerűségei A tűzött virágdíszek csoportosítása virágtartó (vázadísz, virágtál, virágkosár), nézőpont (körkörös, egyoldalas), formai törvényszerűségek (szimmetrikus, aszimmetrikus), az elrendezés iránya (vízszintes, függőleges), stílus (dekoratív, 228

vonalas-grafikus, vegetatív, paralel) szerint A tűzött virágdíszek elkészítése: a virágtartó kiválasztása, előkészítése, a rögzítő anyag elhelyezése, a növényanyag betűzése, kellékezés

3.2.13. Csokrok

18 óra

3.2.14. A csokrok, mint a virágüzleti forgalom legnagyobb részét kitevő virágdíszek A különböző alkalmakra, különböző formákban és stílusokban készült csokrok jellegzetességei Történelmi csokrok, csokorformák (körkörös, egyoldalú), alkalmi csokrok (ajándék,

esküvői,

kegyeleti),

stíluscsokrok

(dekoratív,

vonalas-grafikus,

vegetatív, paralel), vázacsokrok Esküvői csokrok jellemzői, készítési technikái, jellegzetes növényanyagai és díszítő kellékei Kegyeleti csokrok jellemzői, készítési technikái, jellegzetes növényanyagai és díszítő kellékei

3.2.15. Koszorúk

22 óra

A koszorúk készítésének célja (kegyeleti és díszítési cél) A koszorú váza, a felhasznált növényanyag, a technika és az alkalom szerinti csoportosítás A koszorúk csoportosítása koszorúalap (vázas és tömör alapú), technika (kötött, tűzött, ragasztott, vegyes), felhasználás (kegyeleti, díszítő), stílus (dekoratív, vonalas-grafikus, vegetatív, paralel) szerint Kegyeleti (temetési,

mindenszenteki,

megemlékezési)

koszorúk

jellemzői,

növényanyagai és díszítő kellékei Díszkoszorúk, füzérek, girlandok, fesztonok jellemzői, növényanyagai és díszítő kellékei A koszorúkészítés törvényszerűségei: arányosság, egyéb formai törvények, színhatások

229

3.2.16. Díszítő csomagolások

16 óra

Csokrok csomagolása A csomagolás anyagai, díszcsomagolás készítésének törvényszerűségei Cserepes növények csomagolása A csomagolás anyagai, készítésének törvényszerűségei Ajándékdíszítések

jellemzői,

felhasználható

növény-

és

díszítőanyagai,

készítésének szempontjai

3.2.17. Haj- és ruhadíszek

16 óra

3.2.18. A különböző alkalmakra készült haj- és ruhadíszek, virágékszerek jellemzői, felhasználásuk, felhasználható növény- és díszítőanyagai

3.2.19. Növény-összeültetések

18óra

3.2.20. A növény-összeültetések tartós és alkalmi céllal készülnek földlabdás vagy cserepes növényekből A

növény-összeültetés

készítésének

törvényszerűségei,

felhasználható

növényanyaga A növénykiválasztás szempontjai Tartós és alkalmi növény-összeültetések jellemzői A virágtartó kiválasztása, előkészítése A növény-összeültetés menete Floráriumok, fatörzs beültetések A hidrokultúrás nevelés jellemzői, technika megoldásai, eszközei, módjai A növényfalak készítésének jellemzői

3.2.21. Száraz és selyem virágdíszek

18 óra

3.2.22. A száraz virágkötészeti növények, növényi részek felhasználása tartós díszek 230

(csokrok, virágtálak, kosarak, koszorúk, fali díszek, faliképek, térdíszek) készítésére Selyem virágdíszek készítése

3.2.23. Virágdíszek összerendezése 38 óra Az asztaldíszek, a színpaddíszek, a kiállítások, bálok virágdíszeinek készítési szempontjai Esküvő, temetés, az év ünnepeinek virágdíszei (húsvét, karácsony, Valentin-nap, halottak napja, ballagások) A virágdísz készítésének szempontjai, jellegzetes növény- és kellékanyagai Virágdíszek esztétikus elhelyezésének szempontjai a virágüzlet kirakatában

3.3. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem, szaktanterem, laboratórium, demonstrációs terem




szervezeti kerete




csoport

osztály

pontosítása)

x

-

1.1

magyarázat

1.2.

elbeszélés

1.3.

kiselőadás

1.4.

megbeszélés

x

-

1.5.

vita

x

-

1.6.

szemléltetés

x

x

x

231

-

-

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

1.9.

szimuláció

1.10.

kísérlet

1.11.

házi feladat

x

-

x

-

x

-


1. 1.1. 1.2.

1.3.

1.4.

1.5. 1.6. 1.7.

2.


keret

bontás Osztály-


Egyéni

szám


Csoport-

Sor-

Alkalmazandó

pontosítása)


x


x


x


-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-


2.1.


2.2.


x

232

-

2.3. 2.4. 2.5.

2.6.

2.7. 3.

Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni

x


x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-


3.1.

3.2

Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással

3.3.


x

-

3.4.

Csoportos verseny/játék

x

-


A tantárgyak értékelésének módja egységes, a következőképpen alakul: A szaktanár, pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:

233

A

tanuló

tudásának

értékelésénél

és

minősítésénél

a

következők


jeles (5)

71-80%

jó (4)

61-70%

közepes (3)

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

4. Virágkötészet gyakorlat tantárgy 540 óra 4.1. A tantárgy tanításának célja A szakmai gyakorlat oktatásának célja a virágkötészeti, virágkereskedelmi feladatok elvégzésére alkalmas szakemberek képzése, akik alkalmasak a mindennapi munka során előforduló feladatok szakszerű elvégzésére.

4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Fő kapcsolódó tantárgy a növényismeret- és kezelés.

4.3.

Témakörök

4.3.1. Virágkezelések elvégzése 52óra 4.3.2. Vágott virágok kezelésének gyakorlása: átvétel, alsó levelek leszedése, szárak visszavágása, tartósítás, tárolás, speciális kezelések (drótozás, tüskék eltávolítása, fás szárak kezelése, fiolázás, szár bevágása, szárvégek lezárása, nyálka elfolyatása, szárvég eltávolítása, portokok kicsípése, gyökérrel szedés, lankadt virágok kezelése, kinyílasztás) Cserepes növények ápolásának gyakorlása: elhelyezés, öntözés, tápanyagutánpótlás, növényvédelem, levéltisztítás, átültetés

4.3.3. Anyagok, eszközök ismerete, használata 46 óra Virágtartók (vázák, virágtálak, kosarak) és díszítőanyagok (szalagok, zsinórok, gyertyák, ünnepi díszítőanyagok) Csomagolóanyagok (selyempapír, celofán, kristályfólia, díszcsomagoló papír), rögzítő anyagok (tűzőhab és kellékei, mohagolyó, kenzántű, koszorúalapok), 234

kötöző anyagok (kötöző szalagok, takarószalagok, drótok) Vegyi anyagok (festékek, lakkok, virágtartósítók), eszközök (kések, ollók, kéziszerszámok, ragasztópisztoly) gépek (kárpitos tűzőgép, koszorúkötő gép, szártisztító gép, tobozdrótozó gép, stb.) ismerete, használatuk gyakorlása Az anyagok és eszközök tanulmányozása virág és kellék nagykereskedésekben, nagybani virágpiacokon

4.3.4. Színek és formák gyakorlati alkalmazása 60 óra 4.3.5. A színek és formák helyes alkalmazásához ízlésformálás, gyakorlati tapasztalat szükséges A formai és színharmónia megvalósítása a virágdíszekben Színhangulatok, színellentétek, stb. készítése színes felületek segítségével

4.3.6. Virágkötészeti stílusok alkalmazása 24 óra 4.3.7. A különböző virágkötészeti stílusú virágdíszek készítése Dekoratív (biedermeier, struktúra), vonalas-grafikus, vegetatív, paralel stílusok, új törekvések, irányzatok gyakorlati alkalmazása

4.3.8. Tűzött virágdíszek készítése 70 óra 4.3.9. Az asztaldísznek, térdekorációnak, alkalmi díszeknek használható, virágtartóban, rögzítő anyag segítségével készült vázadíszek, virágtálak és kosarak készítése Legelőször a legegyszerűbb, dekoratív stílusú tűzött virágdíszek készítése, majd az alkalmakra szóló (esküvő, kegyelet, ünnepek stb.) dekoratív (struktúra, biedermeier), bonyolultabb összeállítású tűzött virágdíszek készítése Végül a különböző stílusokban készített tűzött tálak, vázák, kosarak készítése

4.3.10. Csokrok készítése 51óra A csokrok készítésének különböző technikái, a csokrok formái, felhasználási lehetőségei Legelőször a körkörös és az egyoldalú dekoratív ajándékcsokrok, majd az esküvői és kegyeleti csokrok, végül a különböző stílus szerinti, és egyedi összeállítású 235

csokrok készítése

4.3.11. Koszorúk készítése 51 óra A növényanyag és a díszítő kellékek elhelyezése a koszorúalapra kötött, tűzött vagy ragasztásos technikával Legelőször az egyszerűbb megemlékezési, mindenszenteki koszorúk, füzérek, girlandok, fesztonok, majd a drótvázas kötött, vegyes technikájú, illetve a nagyobb tűzött temetési koszorúk, végül az elegáns, különleges kivitelű kegyeleti és díszkoszorúk készítése

4.3.12. Díszítő csomagolások készítése 20 óra 4.3.13. Ajándék-díszítések, díszcsomagolások készítésének változatos technikái, stílusai, módjai A precíz kidolgozás, az ötletgazdagság fontossága.

4.3.14. Haj- és ruhadíszek készítése 31 óra 4.3.15. A kitűzők, haj- és ruhadíszek, kalapdíszek, virágékszerek készítése különböző stílusban és technikával

4.3.16. Növény-összeültetések készítése A növény-összeültetések növényanyagának

35 óra összeválogatásánál figyelembe

veendő szempontok: a növények igényessége, mérete, növekedési üteme, színe és formája Az alkalmi, a tartós (talaj- és hidrokultúrás) növény-összeültetések, virágfalak különböző technikai megoldásai

4.3.17. Száraz és selyem virágdíszek készítése 45 óra A száraz és a selyem virágdíszek (fali dísz, falikép, csokor, tál, kosár, koszorú, térdísz) készítése Törékenységüknek

és

száraz

körülmények

követelményének figyelembe vétele

236

között

történő

tárolásuk

4.3.18. Virágdíszek összerendezése 55óra Asztaldíszek, színpaddíszek, kiállítások, bálok virágdíszeinek elkészítése, elhelyezése a helyszínen Esküvő, temetés, egyéb ünnepi (húsvéti, karácsonyi, Valentin-napi, halottak napi, ballagási) virágdíszek elkészítése Virágdíszek esztétikus elhelyezése a virágüzlet kirakatában

4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem, demonstrációs terem, gyakorlóterem, virágüzlet, tankert, külső helyszín, természeti környezet


237



szervezeti kerete




csoport

osztály

pontosítása)

x

-

1.1

magyarázat

1.2.

elbeszélés

1.3.

kiselőadás

1.4.

megbeszélés

x

-

1.5.

vita

x

-

1.6.

szemléltetés

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

1.9.

szimuláció

1.10.

kísérlet

1.11.

házi feladat

x

x

-

x

-

x

x

-

x

-


1. 1.1. 1.2.


keret

bontás Osztály-


Egyéni

szám


Csoport-

Sor-

Alkalmazandó

pontosítása)


x


x

feldolgozása

238

-

1.3.

Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel

1.4.


1.5.


1.6.

2.

x


x

-

x

-

x

-


2.1.


x

-

2.2.


x

-

2.3.

2.4.

2.5. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2. 4.3.

4.4.

4.5. 4.6.

Szöveges előadás egyéni

x


-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében Növénykezelési szakmai munkatevékenység Műveletek gyakorlása

x


x

alapján Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Munkanapló vezetése

239

-

x

-

x

-

x

-



tanuló

tudásának

értékelésénél


jeles (5)

71-80%

jó (4)

61-70%

közepes (3)

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

240

és

minősítésénél

a

következők


OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához 1/9. évfolyamot követően 70 óra

Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében. Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak/Témakörök Növényismeret és –kezelés gyakorlat Dísznövény termesztési alapismeretek Egy- és kétnyári dísznövények Évelő dísznövények

11074-12 Növényismeret és-kezelés Lombhullató díszfák és díszcserjék Örökzöld díszfák és díszcserjék Növényházi levéldísznövények Növényházi virágos dísznövények Virágkötészet gyakorlat Virágkezelések elvégzése Anyagok, eszközök ismerete, használata 11075-12 Virágkötészet Színek és formák gyakorlati alkalmazása Virágkötészeti stílusok alkalmazása Tűzött virágdíszek készítése

241

Csokrok készítése Koszorúk készítése Díszítő csomagolások készítése Haj- és ruhadíszek készítése Száraz és selyem virágdíszek készítése Növény-összeültetések készítése

242

11074-12 Növényismeret és –kezelés Növényismeret és –kezelés gyakorlat

Témakörök

Dísznövény termesztési alapismeretek Dísznövények szaporítási, nevelési, ápolási munkái A virágkötőtől elvárt szaktanácsok adásához szükséges alapvető termesztési munkafolyamatok elvégzése

Egy- és kétnyári dísznövények A növényismeret gyakorlása

Évelő dísznövények A növényismeret gyakorlása

Lombhullató díszfák és díszcserjék A növényismeret gyakorlása

Örökzöld díszfák és díszcserjék A növényismeret gyakorlása

Növényházi levéldísznövények A növényismeret gyakorlása

243

Növényházi virágos dísznövények A növényismeret gyakorlása

11075-12 Virágkötészet

Virágkötészet gyakorlat

Témakörök

Virágkezelések elvégzése Vágott virágok kezelése: átvétel, alsó levelek leszedése, szárak visszavágása, tartósítás, tárolás, speciális kezelések (drótozás, tüskék eltávolítása, fás szárak kezelése, fiolázás, szár bevágása, szárvégek lezárása, nyálka elfolyatása, szárvég eltávolítása, portokok kicsípése, gyökérrel szedés, lankadt virágok kezelése, kinyílasztás) Cserepes növények kezelése: elhelyezés, öntözés, tápanyag-utánpótlás, növényvédelem, levéltisztítás, átültetés

Anyagok, eszközök ismerete, használata Virágtartók (vázák, virágtálak, kosarak) és díszítőanyagok (szalagok, zsinórok, gyertyák, ünnepi díszítőanyagok) Csomagolóanyagok (selyempapír, celofán, kristályfólia, díszcsomagoló papír), rögzítő anyagok (tűzőhab és kellékei, mohagolyó, kenzántű, koszorúalapok), kötöző anyagok (kötöző szalagok, takarószalagok, drótok) Vegyi anyagok (festékek, lakkok, virágtartósítók), eszközök (kések, ollók, kéziszerszámok, ragasztópisztoly) gépek ismerete, használatuk gyakorlása Az

anyagok

és

eszközök 244

tanulmányozása

virág

és

kellék

nagykereskedésekben

Színek és formák gyakorlati alkalmazása A színek és formák helyes alkalmazásához ízlésformálás, gyakorlati tapasztalat szükséges A formai és színharmónia megvalósítása a virágdíszekben Színhangulatok, színellentétek, stb. készítése színes felületek segítségével

Virágkötészeti stílusok alkalmazása A különböző virágkötészeti stílusú virágdíszek készítése Dekoratív (biedermeier, struktúra), vonalas-grafikus, vegetatív, paralel stílusok, új törekvések, irányzatok gyakorlati alkalmazása

Tűzött virágdíszek készítése Az

asztaldísznek,

térdekorációnak,

alkalmi

díszeknek

használható,

virágtartóban, rögzítő anyag segítségével készült vázadíszek, virágtálak és kosarak készítése Egyszerűbb, dekoratív stílusú tűzött virágdíszek készítése

Csokrok készítése A csokrok készítésének különböző technikái, a csokrok formái, felhasználási lehetőségei Körkörös és egyoldalú dekoratív ajándékcsokrok, esküvői és kegyeleti csokrok készítése

Koszorúk készítése

245

A növényanyag és a díszítő kellékek elhelyezése a koszorúalapra kötött, tűzött vagy ragasztásos technikával Egyszerűbb megemlékezési, mindenszenteki koszorúk, füzérek, girlandok, fesztonok készítése

246

Gyulai Szakképzési Centrum Harruckern János Szakképző Iskolája és Kollégiuma. HÍD - II Szakmai tantárgyainak képzése

Recommend Documents