Gyulai Gaál Miklós Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
P EDA GÓGI AI PRO GRAM
2013.
2
TARTALOMJEGYZÉK Tantervi dichotómia 2013-2016. .............................................................................. 4. Iskolánkról – bevezető – ........................................................................................... 5. NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................ 6. Pedagógiai alapelveink – iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása – ....... 6. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..................................................................................................................... 9. Iskolai egészségfejlesztési program .......................................................................... 12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ......... 14. Iskolai környezeti nevelési program ......................................................................... 16. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................. 18. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ......................................................... 20. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ............................................... 21. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra ...................................................................................... 21. Az egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek ................................................................... 22.
A pedagógusok helyi intézményi feladatai ............................................................... 27. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai ............................... 31. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje................................................................................................................ 40. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok – a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ................................................................................................ 43. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai .......................... 48. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei ............................ 51. Alapfokú művészetoktatás: az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszere ........................................................................................................ 54. HELYI TANTERV – általános iskola ................................................................... 55. A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező és nem kötelező (választható) tantárgyak és óraszámaik (óraterv) ..................................................... 55. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ........................................ 62. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósításának részletes szabályai ....................................................................... 64.
3
A választható tantárgyak, foglalkozások, és ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai .............................................................................................................. 67. Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ............................ 68. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................ 69. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzése és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei......................................... 72. A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának minősítéséhez kapcsolódó elvek ............................................................................... 80. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ......... 83. Az emelt szintű ének-zene oktatásban résztvevők tanórán kívüli elfoglaltságai...... 84. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ........................................................ 86. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja .......................... 87. A tanulók fizikai állapotának mérése........................................................................ 88. Az egész napos iskola nevelési-oktatási programja.................................................. 99. HELYI TANTERV – művészetoktatás ................................................................. 101. PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ................................................................... 102.
A
A
PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK ....................................................................................... 104.
MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Alapfokú művészetoktatás 2. sz. melléklet: Az osztályozó és javítóvizsgák követelményei 3. sz. melléklet: A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása, a tanuló magasabb évfolyamra lépése feltételeinek meghatározása
4
TANTERVI DICHOTÓMIA A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE
TANÉV 20132014 20142015 20152016 20162017
ÉVFOLYAM 1.
2.
3.
4.
2013
5.
6.
7.
8.
2007
2007
2007
2013
2007
2007
2007
2013
2013
2007
2007
2013
2013
2007
2007
2013
2013
2013
2007
2013
2013
2013
2007
2013
2013
2013
2013
2013
2013
2013
2013
A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: • 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv. • 2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.
5
Mottó: "Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Szent-Györgyi Albert) ISKOLÁNKRÓL - bevezető Az abonyi Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola története a múlt század elejére nyúlik vissza. 1902-ben alapították elődeink Abonyi Magyar Királyi Állami Polgári Fiú- és Leányiskola néven. Gyulai Gaál Miklós honvédtábornok nevét 1953 óta viseli. 2013-ban 111. éve, hogy szolgálja az abonyi gyermekek oktatását. Nemzedékek váltották egymást, szereztek itt tudást, és vitték iskolánk hírét, értékeit tovább. Nagy múltú zenei tagozatunkat 1957-ben hozták létre, e mellett 1991-től iskolaotthonos, 2002-től művészeti képzést is kínálunk diákjainknak. Iskolánk neve kiegészült: Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, ami 2013-tól Gyulai Gaál Miklós Általános és Alapfokú Művészeti Iskolára módosult. Alapító Okiratunk tartalmazza feladatainkat: az általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása, a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása, a beilleszkedési, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítése, egész napos oktatás, emelt szintű ének-zene és idegen nyelv oktatása, könyvtári feladatok, valamint a művészetoktatás. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. Az iskola több mint egy évszázados története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkákban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felnövekedő abonyiaknak!
6
NEVELÉSI PROGRAM PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása -
A Gyulai Gaál Miklós Általános és Alapfokú Művészeti Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.
-
Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: • tanuló és tanuló, • tanuló és nevelő, • szülő és nevelő, • nevelő és nevelő között.
2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: - a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, - iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, - az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, - fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,
7
-
szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.
3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, - igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, - ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, - nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében - biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képességkibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. 5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, - művelt, - kötelességtudó, - érdeklődő, nyitott, - kreatív, alkotó, - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, - képes a problémák érzékelésére és megoldására, - gyakorlatias, - képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,
8
-
-
jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: • nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, • a természet, a környezet értékeit, • más népek értékeit, hagyományait, • az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.
Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
9
AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.
10
Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:
1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.
Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.
2. Magatartási modellek - Elbeszélés. bemutatása, közvetítése. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).
- Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.
Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: -
minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a
11
minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) -
rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,
-
ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedésés magatartásformákat,
-
határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
12
ISKOLAI EGÉSZSÉFEJLESZTÉSI PROGRAM 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: − a tanulók egészségi ismereteinek, műveltségének fejlesztése meglévő ismereteikre alapozva, − a pozitív, egészséges életfelfogás megalapozása, − a biztonság, és a veszélyhelyzetek felismerése a helyes döntés, − az egészséget megőrzendő értékként felfogó életszemlélet kialakítása, − az ember legfontosabb biológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai jellemzőinek megismertetése, − a harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel szemlélet kialakítása, − mentálhigiéné, önismeret, önkontroll, pozitív életszemlélet elsajátítása, − konfliktus és válságkezdés lehetséges megoldásainak elsajátítatása. 2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve tanórai, és tanórán kívüli foglalkozásának feladata Az egészségnevelés színterei
tanórai tantárgyi
osztályfőnöki
tanórán kívüli szakkör
isk. sportkör
akc. prog. projektek
Egészségnevelés a szaktárgyi órákon „Az egészség nem a betegség hiánya, az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota.” Sorszám Szaktárgyak Az egészségnevelés lehetőségei 1. Magyar Nyelvtan: egészség témájú szövegek, példamondatok elemzése. Irodalom: az egészséges életmódot bemutató irodalmi részletek. 2. Történelem Egészségkultúránk időrendi kialakulása. 3. Idegen nyelv Az egészséggel foglalkozó szövegrészletek fordítása. 4. Matematika Egészségügyi információt tartalmazó szöveges feladatok megoldása. 5. Fizika A fizikai jelenségek és az egészségünk összefüggései. 6. Ének A zenének az egészségre gyakorolt hatása.
13
7. 8. 9. 10. 11. 12.
Földrajz Kémia Testnevelés Rajz Technika
Az élőhelyek egészségre gyakorolt hatása. Savas, lúgos hatások az egészséges szervezetben. Tartásjavító gyakorlatok, az egészséges szervezetért. Egészséges táplálkozást bemutató képek. Az iskola környezetének rendezése, hatása az egészséges életmódra. Osztályfőnöki Az osztályfőnöki órák nem lebecsülendő lehetőséget kínálnak alapvető egészségvédelmi kérdések megbeszélésére, a szemléletmód formálására.
4. Az iskolai egészségnevelés tevékenységi formái a.) a mindennapi testedzés biztosítása - testnevelés órák - játékos testmozgás - egészségfejlesztő testmozgás - iskolai sportkörök - tömegsport foglalkozások - úszásoktatás b.) a helyi tantervben szereplő magyar, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika, kémia, földrajz, rajz, technika, biológia tantárgyak, c.) az osztályfőnöki órákon feldolgozott ismeretek 5-8. évfolyamokon d.) egészségvédelmi nap (alsó+felső tagozaton) táplálkozás, elsősegélynyújtás témákkal, e.) egészségnevelést szolgáló egyéb foglalkozások: - szakkörök (táplálkozási, elsősegély-nyújtási stb.) - osztálykeretben gyalog vagy kerékpártúra, - játékos vetélkedő az egészséges életmód témában, f.) iskolaorvos, védőnő, iskola egészségügyi szolgálat igénybe vétele, g.) 8. osztályokban felvilágosító óra megtartása, h.) a tanulók egészségügyi szűrővizsgálatának megszervezése (szemészet, fogászat, tisztasági vizsgálat, egészségügyi állapotfelmérés).
14
AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van egészségtan-, osztályfőnöki-, biológia-, órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók – ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; – ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; – ismerjék fel a vészhelyzeteket; – tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; – sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; – ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; – sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: – a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; – a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; – a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében:
15
− az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; − tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; − támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: – a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés Kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés Fizika - égési sérülések - forrázás testnevelés - magasból esés – az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: – szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó); – minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával; – évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.
16
ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, amelynek során a gyermekeket felkészítjük környezetünk megismerésére, tapasztalataink feldolgozására, valamint az élő és az élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre.”
1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: – a tanulókban a környezettudatos magatartás a környezetért felelős életvitel elősegítése, – a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása, – a környezet megóvásához szükséges képességek és készségek gyakoroltatása, – a tanulók életkoruknak megfelelő legfontosabb ismeretek: - a környezet fogalma - a földi rendszer egysége - a környezetszennyezés formái, hatásai - a környezetvédelem lehetőségei - lakóhelyünk természeti értékei - lakóhelyünk természet és környezetvédelmi feladatai. 2.A környezeti nevelés az iskola valamennyi pedagógusának feladata, tanórán és tanórán kívül is. 3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a helyi tantervben szereplő földrajz, biológia, rajz, kémia, magyar, történelem, ének, testnevelés tantárgyak tananyagai b) az 5-8. osztályokban az osztályfőnöki órákon feldolgozott tananyagok ismerete c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - gyalog, vagy kerékpártúra a környék környezeti értékeinek felfedezésére - környezetvédelmi vetélkedő évente egyszer - környezetvédelmi őrjárat évente egyszer lakóhelyünkön - folyamatos szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában - környezeti akciók (iskola környékének gondozása) - fotoriportok (védett állatokról és növényekről, pl.: kékvércsék) - térképkészítés lakóhelyünkről (rajzpályázat) - egyszerű környezeti megfigyelések (pl.: madárles) - rend- és tisztasági verseny évfolyamonként - természetvédelmi és fenntartási munkák (zöld napok, fák ültetése, madáretetők készítése stb. A környezeti nevelés lehetőségei szaktárgyi órákon
17
Sorszám Szaktárgyak A környezeti nevelés lehetőségei 1. Magyar A környezetünket megjelenítő irodalmi művek olvasása, elemzése. Szociális környezetünk. 2. Történelem A környezetvédelmi törvények ismertetése. 3. Idegen nyelv Környezetvédelemmel foglalkozó szövegek fordítása. 4. Matematika Környezetvédelemmel kapcsolatos számítások. 5. Fizika Környezetünk és jelenségei (pl.: fény). Ivóvizünk összetétele. 6. Ének A zeneművekben megjelenő élettelen környezeti tényezők. 7. Földrajz A talajjavító kémiai anyagok hatása. 8. Kémia A levegő O2 tartalma. Levegőszennyezettség. 9. Testnevelés A víz, mint a legegészségesebb testmozgás közege. 10. Rajz Környezetünk, élő- és élettelen tényezőinek megjelenítése, rajzokon, festményeken. 11. Technika Egészséges életvitel. 12. Osztályfőnöki Az osztályfőnöki órák nem lebecsülendő lehetőséget kínálnak alapvető környezeti kérdések megbeszélésére, a szemléletmód formálására.
18
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése.
19
Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.
20
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
21
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az egységes alapokra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni:
22
-
Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.
-
A tanulásszervezés kibontakoztatása.
-
Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.
-
Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.
-
Az iskolai tanítás - tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani.
-
A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.
-
A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.
meghatározó
szempontja
a
tanulók
aktivitásának
Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek • Fontos feladat az iskola névadójának, Gyulai Gaál Miklós emlékének ápolása, sírjának gondozása. • Évfordulós hagyományrendszerünk elemei: iskolatörténeti kiállítás, évkönyv kiadása, Gyulai-nap programokkal, koncerttel, jubileumi hangverseny rendezése, vetélkedősorozat. • Hagyományosan megrendezésre kerül az emelt szintű ének-zenei osztályok karácsonyi és év végi hangversenye. • Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: október 6-a, 1848. március 15-e évfordulóján, a Nemzeti Összetartozás Napján, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. • Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak október 23-án, a magyar kultúra napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, a Föld napján. • Tízévenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra. b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére
23
az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. c) Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat a települési önkormányzat által meghatározott módon kell befizetni. d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. • Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk. • A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk magyar nyelv és matematika tantárgyakból. • További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. • A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, - akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, - akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot. e) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkörrel kapcsolatos feladatokat a DSE látja el az iskolával kötött szerződés alapján. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. f) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató jóváhagyásával – olyan pedagógus is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
24
g) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Saját rendezésű versenyeink: alsós sorverseny, futóverseny, tornaverseny, házi bajnokságok; iskolai szintű tanulmányi versenyek; mesemondó- és szavaló verseny; népdaléneklési verseny, aszfaltrajz verseny, megyei rajzverseny. h) Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szervezhetnek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanításitanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, iskolánk névadójával, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg. i) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. j) Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. k) Erdei iskolák, táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi
25
téma feldolgozása történik, illetve az iskolai szünidőkben szervezett táborozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon és a táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. l) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. m) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. n) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. o) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. p) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. q) Június 4-éhez kapcsolódó TÉMANAP - Nemzeti összetartozás -Határtalanul!
26
Célunk, hogy iskolánk minden tanulója tisztában legyen azzal, milyen, városok, emberek kerültek a határon kívülre az I. világháború után. Ismerjék meg a diákok, milyen volt, és milyen ma a határon túl élő magyarok helyzete. Minden osztály egy plakáton bemutatja egy népcsoport kultúráját, életét, költőit, íróit, népviseletét. A csoportok előadják a különböző tájegységek énekeit, játékait, verseit. Büfé keretében megkóstolhatják a gyerekek a határon túl élők jellegzetes ételeit. A nap elején ünnepség keretében emlékezünk meg a Trianoni eseményekről. Iskolánkban van egy TRIANON-FAL,- egy több négyzetméteres falfestmény-, amely angyalokat, a szentkoronát és a trianoni Magyarországot ábrázolja. A nap végén az osztályok képviselőivel a TRIANON-FAL előtt megemlékezünk 1920. június 4-ről, a nemzeti összetartozásról. Elhelyezzük koszorúinkat, virágainkat. A nap eredményeként a diákokban tudatosul, hogy a mai államhatárokon kívül is élnek magyarok, akiknek sokkal nehezebb megőrizni magyarságukat, mint nekünk az anyaországban. A témanap lebonyolítása: Választható programok: – Filmvetítés, élménybeszámoló a külhoni túráról. – (Közben fotókiállítás az aulában a kirándulásról.) – Az eddig ismeretek alapján rövid feladatlap kitöltése osztályonként. – Plakátok bemutatása osztályonként. – Táncok, énekek, népi játékok előadása a színpadon. – Filmvetítés Trianonról a felsősöknek, rendhagyó történelem óra az alsósoknak. – Megemlékezés a Trianon –falnál. – Egész napos büfé a gyerekek számára a határon túl élők jellegzetes ételeiből. – Határon túlról származó abonyiak bevonása a programokba. Tanítási napok teljesítése egyéni órarend alapján A 2011. évi CXC. törvény 4.§ 30. értelmében tanítási nap: az egyes osztályokban a tanítási órák, továbbá az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelési program, a kulturális, sportrendezvény megtartására fordított nap, ha a foglalkozási órák száma eléri a hármat. A fent megjelölt esetekben egy tanítási napon minimum 3 tanítási óra megtartása szükséges, melyet a programot lebonyolító, illetve a kísérő pedagógusok tartanak meg. A megtartott órák esetén a tantárgy és a tananyag kapcsolódik az adott programhoz (sport, kulturális, stb.), illetve tájegységhez (pl. történelme, kultúrája, társadalmi-, természeti földrajza…).
27
A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI 1.
A pedagógusok alapvető feladatai - A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. - Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. - Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (nevelésseloktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. - Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. - A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. - Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. - Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. - A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. - A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. - Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. - A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.
2.
A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás - Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. - A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). - Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. - A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon - Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon - A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.
28
-
A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.
3.
A tehetséges tanulók gondozása - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. - Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. - Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. - A tehetséges tanulók felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. - A tehetséges tanulók felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.
4.
A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. - A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészülésének segítése javító vagy osztályozó vizsgára. - Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.
5.
A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). - Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.
29
-
A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.
6.
Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel - Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. - Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. - Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.
7.
Munkafegyelem, a munkához való viszony - A munkaköri kötelességek teljesítése. - Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. - Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. - Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
8.
Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében - Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. - Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. - Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. - Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.
9.
Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés - Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. - Továbbképzéseken való részvétel. - A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. - Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.
10. Az iskolai munka feltételeinek javítása - Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. - Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. - Az iskolai alapítvány működésének segítése. - Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).
30
-
Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.
11. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. 12. Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein. 13. Az iskola képviselete - A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. - Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. - A település rendezvényein, eseményein való részvétel. 14. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal - A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. - Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. - Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. - Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).
31
AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI 1. Az osztályfőnök feladatai -
-
-
Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen tájékoztatja a szülőket. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.
32
-
-
-
-
-
Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Tanév közben 2-3 havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét. 2. Az osztályfőnöki munka tervezése
Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját az alábbiak figyelembe vételével tervezi meg a) A tanév elején - Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.
33
-
Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. - Az osztály diákközösségének vezetői. - Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) A tanév folyamán - Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről. a. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról pl.: - Tanulók száma, ebből leány - Állami nevelt (gondozott) - Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló - Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló - Sajátos nevelési igényű tanuló - Az iskolában étkező, ebből támogatásban részesülő tanuló - Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul - Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) - Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók - Más településről bejáró tanuló - Nem magyar állampolgár - Évfolyamismétlő Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról pl.: - Tanulók száma - Osztályozott tanulók száma és aránya - Osztályozatlan tanulók száma és aránya - Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga - Az osztály tanulmányi átlaga - Kitűnő tanulók száma és aránya - Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén - Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén - Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén - Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya - A bukások száma tantárgyanként - A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei - Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői
34
A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika) Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya Továbbtanulás iskolatípusok szerint Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén - Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). - Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). - Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). - A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). - A szülői házzal való kapcsolat (a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). - Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? b. Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin - A házirend szabályainak megbeszélése. - Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. - Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. - Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. - Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. - Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése.
35
-
A kerékpáros közlekedés szabályai.
b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák - Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. - Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. - Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. - Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. - Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én. - Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. - Megemlékezés az iskola névadójáról. - Osztálykirándulás előkészítése. c) Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként: 5. évfolyam Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról. Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései. Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek).
36
Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait! 6. évfolyam Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában! Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit. Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit! 7. évfolyam Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról!
37
Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában! Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal! Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem. Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása. 8. évfolyam Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási
38
lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit! Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni!
d) Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően - A tanulást is tanulni kell - Tanulást segítő tevékenységek - Egészséges életrend - A helyes napirend kialakítása - A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége - Ünnep a családban - Az ünnepek szerepe az emberek életében - Ismerem-e önmagam? - Baráti kapcsolatok - Részvétel a házi munkában
39
-
A nyári szünidő tervezése A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság Igazmondás, hazugság A serdülők biológiai és higiéniai problémái Fejlesztő játékok tanulása Illemtan a gyakorlatban Pályaválasztásra készülünk Konfliktusok az osztályban A kulturált magatartás szabályai Viselkedés ünnepi alkalmakkor A család funkciói Konfliktus a családban A pénz szerepe életünkben Ápolt, divatos megjelenés A vendéglátás illemtana A határainkon túl élő magyarság Az étkezési kultúra Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában Törekvés a harmonikus életre Jövőnkre készülünk Ügyintézés a mindennapokban Barátság, szerelem, szexualitás Közlekedési szabályok, utazási illemtan Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények megbeszélése A sport szerepe az egészséges fejlődésben Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása) Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye A televízió műsorok, a videó-filmek helyes megválasztása Iskolai hagyományok megismerés Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink. Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink Helyünk Európában Az információszerzés lehetőségei Családi munkamegosztás, segítés otthon A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás, tánc, képzőművészet stb.) Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása
40
A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. 2. Munkánk során kiemelten kezeljük - a sajátos nevelési igényű; - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; - a kiemelten tehetséges; - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.
-
-
-
-
-
1. Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása, a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása, speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, képességfejlesztő játékok, eszközök, számítógépek fejlesztő programokkal. 2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;
41
-
-
-
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások). 4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);
42
-
a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
43
AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK – A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI 1. Az iskola közösségeinek együttműködése Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: - az igazgatóság ülései, - az iskolatanács ülései, - KAT megbeszélések, - a különböző értekezletek, - megbeszélések, - stb. 3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 4. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 5. Az iskolatanács tagjai kötelesek: - az iskolatanács ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolatanács felé. 6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaközösség vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskolatanáccsal. A szakmai munkaközösségek együttműködése 1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: - a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, - iskolán kívüli továbbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolatanács ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.
44
A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban, e-naplóban) tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); - tanulói ügyelet; - sportélet; - kulturális, szabadidős programok szervezése; - a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap). 5. Ezekben a kérdésekben - az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; - a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. 6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. 7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a házirend elfogadása előtt.
45
8. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. b) Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. c) Szülői értekezlet. Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása • az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, • az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, • a helyi tanterv követelményeiről, • az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, • saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, • a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, • az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, • a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. d) Fogadóóra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)
46
e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 3. A szülői értekezletek és fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 4. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. 6. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől kérhetnek tájékoztatást. 7. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 8. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egyegy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál; - az iskola könyvtárában; - az iskola igazgatójánál. 2. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai együttműködése iskolán kívüli intézményekkel 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - Az intézmény fenntartójával: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, 1051 Budapest, Nádor utca 32. - Az intézmény működtetőjével: Abokom Nonprofit Kft., 2740 Abony, Kossuth Lajos tér 1. - A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Abony Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal, 2740 Abony, Kossuth Lajos tér 1. - A helyi nevelési-oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel: Kinizsi Pál Gimnázium és Szakközépiskola, Somogyi Imre Általános Iskola, Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda És Egységes Gyógypedagóiai Módszertani Intézmény, Bihari János Alapfokú Művészeti Iskola, Gyöngyszemek Óvoda, Pingvines Óvoda, Szivárvány Óvoda.
47
-
A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Intézet és Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság 2000 Szentendre, Széchenyi tér 1. - Cegléd telephely Nevelési Tanácsadó 2700 Cegléd, Szabadság tér 2. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel: - Az iskolát támogató Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola alapítvány kuratóriumával. - Az alábbi közművelődési intézményekkel: Abonyi Lajos Művelődési Ház, Könyvtár és Múzeumi Kiállítóhely. - Az alábbi társadalmi egyesületekkel: Abonyi Fúvószenekari Egyesület. - Az alábbi szervezetekkel: Bihari Színkör, Nagyabonyi Színkör. - Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel: Református Egyház, Római Katolikus Egyházközség. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az Iskola-Egészségügyi Szolgálat és a Területi Védőnői Szolgálat illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 3. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn Gyermekjóléti Szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért a II. számú igazgatóhelyettes a felelős.
48
A TANULMÁNYOK ALATTI ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGÁK SZABÁLYAI 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga, - különbözeti vizsga - pótló vizsga, - javítóvizsga. 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 3. Különbözeti vizsgát tehet a tanuló a művészetoktatásban, ha magasabb évfolyamra sorolása különbözeti vizsgától függően lehetséges. 4. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 5. Javítóvizsgát tehet a tanuló, – ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, – illetve az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. 6.
A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.
7. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel közölni kell. 8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY Magyar nyelv
ÍRÁSBELI
SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI
GYAKORLATI
49
Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI SZÓBELI GYAKORLATI
Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI GYAKORLATI GYAKORLATI SZÓBELI GYAKORLATI
9. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben (2. sz. melléklet): a. 2013 augusztusára: Az első és az ötödik évfolyamon. b. 2014 augusztusára: A második és a hatodik évfolyamon. c. 2015 augusztusára: A harmadik és a hetedik évfolyamon. d. 2016 augusztusára: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon. A követelmények nevelőtestület dönt.
elfogadásáról
10. A vizsgaszabályzat hatálya
az
előbbi
ütemezésnek
megfelelően
a
50
Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: • osztályozó vizsgákra, • különbözeti vizsgákra, • javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: • aki osztályozó vizsgára jelentkezik, • akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, • akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá a művészetoktatás azon tanulóira, akiknek a magasabb évfolyamba sorolás különbözeti vizsga letétele esetén lehetséges. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
51
AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI 1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - a gyermek lakcímkártyáját; - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; - a gyermek egészségügyi könyvét; - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt. 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. 7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 8. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. 9. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a
52
vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. 10. Az iskola az elsősök beiskolázását a „Lépjetek be iskolánk kapuján” programmal segíti a szülők, érdeklődők minél teljesebb és szélesebb körben való tájékoztatása, az iskola bemutatása, az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében. A program elemei: • ovi angol, ovi német, ovi sport-játék foglalkozások tartása • szülők akadémiája - felkészülés az iskolára • sulinap – nyílt nap az óvodások és szüleik számára (énekzene alkalmassági, művészetoktatási felvételivel egybekötve) • plakátok, szórólapok, hirdetések a beiskolázásról • bemutató nyílt órák az érdeklődőknek • óvodás csoportok meglátogatása • első osztályosok köszöntése, megajándékozása az évnyitón. 11. Művészeti emelt szintű oktatás esetében az iskola pedagógiai programja szerint alkalmassági vizsga szervezhető általános iskolában is. Az iskola az emelt szintű ének-zene osztályba jelentkezők számára alkalmassági vizsgát szervez az alábbiak szerint: Az alkalmassági vizsgán legalább 3 ének-zene szakos tanár hallgatja meg a gyerekeket. Az alkalmassági vizsga 3 feladatból áll: - tetszés szerinti gyermekdal éneklése - ritmusvisszhang - dallamvisszhang. Az értékelés menete: egy-egy feladatra a maximálisan adható pontszám 10 pont, (tehát összesen 30 pont szerezhető). A gyermek által választott dal éneklésénél fő értékelési szempont a pontos ritmika és a tiszta intonáció (összesen 5-5 pont). Ritmusvisszhang: 1-1 4/4-es ütemből álló ritmussort hall a gyermek a tanár előadásában, melyet hibátlanul kell visszatapsolnia (5-5 pontot ér, tehát összesen 10 pontot, ha mindkét ütemet hibátlanul hangoztatja vissza). Dallamvisszhang: 1-1 4/4-es ütemből álló dallamsort hall lalázva a gyermek a tanár előadásában, melyet tiszta intonációval kell visszalaláznia (5-5 pontot ér, tehát összesen 10 pontot, ha mindkét ütemet hibátlanul hangoztatja vissza). Az alkalmassági vizsgán kiválóan megfelelt az a gyermek, aki a maximálisan szerezhető pontok 80%-át eléri és egy feladatot sem teljesített 70% alatt, megfelelt az a gyermek, aki a maximálisan szerezhető pontok 70%-át eléri és egy feladatot sem teljesített 60% alatt, és nem felelt meg az a gyermek, aki 70% alatt teljesített. 12. Az osztályba sorolás elvei: zenei osztályba sorolható az, aki az alkalmassági vizsgán megfelelt, egész napos osztályba sorolásnál előnyben kell részesíteni:
53
− ahol mindkét szülő dolgozik, − ahol egyedülálló, dolgozó szülő neveli a gyermeket, − ahol testvér, rokon révén korábban kapcsolat alakult ki a telephellyel, − aki ovi angol foglalkozásokon részt vett, néphagyományőrző osztályba (általános tantervű) kell besorolni, aki az egész napos formát nem tartja elfogadhatónak. Az osztályba sorolásról az érintett pedagógusok és a munkaközösség-vezetők véleményének kikérése után az iskolaigazgató dönt. 13. Az alapfokú művészetoktatásban felvételi vizsgát az iskola a megelőző tanév sulinapján szervezi meg. Szobrászat: tetszőleges technikával szabadon választott kompozíció készítése. Táncok: utánmozgás zenére.
54
ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS: AZ EGYES MŰVÉSZETI ÁGAK OKTATÁSÁNAK CÉL- ÉS FELADATRENDSZERE Az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszere a művészetoktatás helyi tantervével együtt az 1. sz. mellékletben szerepel.
55
HELYI
TANTERV
ÁLTALÁNOS ISKOLA
A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV) 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül:
által kiadott
A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, valamint 2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”. 2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel. 3. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson: Az egész napos osztályokban és a néphagyományőrző (általános tantervű) osztályokban: ÉVFOLYAM 1. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam
Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom
Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra
56
4. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam
Idegen nyelvek Informatika Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika
1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1,5 óra 1,5 óra 1 óra 2 óra
Emelt szintű ének-zenei osztályokban:
ÉVFOLYAM
1. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam
Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Informatika Magyar nyelv és irodalom Matematika Ének Magyar nyelv és irodalom Matematika Ének Magyar nyelv és irodalom Matematika Ének Magyar nyelv és irodalom Matematika Ének
Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 0,5 óra 1,5 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 1,5 óra 1 óra
Az emelt szintű ének-zene oktatásához szükséges heti négy óra a kötelező, a szabadon tervezhető és a szabadon választható órák, valamint egy énekkaron való részvétellel valósul meg az alábbiak szerint:
57
Évfolyam
Ének tantárgy minimális óraszáma
Szabadon tervezhető óra
A szabadon választható énekóra
Énekkar
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
2 2 2 2 1 1 1 1
0 0 0 0 1 1 1 1
2 1 1 1 1 1 1 1
0 1 1 1 1 1 1 1
Alsó tagozaton a zenei osztály tanulói számára a szabadon választható énekóra választása, valamint az énekkaron való részvétel kötelező. Felső tagozaton a zenei osztály tanulói a kötelező óraszámon belüli 2 ének órán vesznek részt, az emelt szintű ének-zenei oktatásban való részvétel, és az ehhez szükséges többlet órák választhatók. Az idegen nyelv oktatása az egész napos osztályokban két szabadon választható órával kezdődik 3. osztályban. Az emelt szinthez szükséges heti öt óra a kötelező és a szabadon választható órákon való részvétellel valósul meg az alábbiak szerint: Idegen nyelv Évfolyam tantárgy minimális óraszáma 3. 0 4. 2 5. 3 6. 3 7. 3 8. 3
Szabadon tervezhető óra 0 1
Szabadon választható óra 2 2 2 2 2 2
Az emelt szintű idegen nyelvi oktatást választhatják 4. évfolyamon az egész napos osztályok tanulói, 5. osztálytól valamennyi osztály tanulója. Ötödik osztálytól valamennyi osztály tanulója jelentkezhet szabadon választható informatika órára (heti 2 óra).
4. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. 5. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam
VÁLASZTOTT KERETTANTERV Ének-zene A változat Magyar nyelv és irodalom A változat Kémia B változat Biológia B változat Fizika B változat Ének-zene A változat
58
6. A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása, illetve a tanuló magasabb évfolyamra lépése feltételeinek meghatározása a nevelők szakmai munkaközösségeinek, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben (3. sz. melléklet): e. f. g. h.
2013 augusztusára: Az első és az ötödik évfolyamon. 2014 augusztusára: A második és a hatodik évfolyamon. 2015 augusztusára: A harmadik és a hetedik évfolyamon. 2016 augusztusára: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon.
A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. 7. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol és a német nyelvet tanulják. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1-4. osztályban Néphagyományőrző (általános tantervű osztály) Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Informatika Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Összes heti óra
1. 2. 3. 4. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 8
8
8
7
-
-
-
5 1 1 2 2 1 5 25
5 1 1 2 2 1 5 25
5 1 1 2 2 1 5 25
3 1 4 1 1 2 2 1 5 27
Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon Néphagyományőrző (általános tantervű osztály) Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom
5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 4,5
5
4,5
5
59
Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra
Összes heti óra Szabadon választható órák (informatika vagy idegen nyelv)
3 4,5 1
3 5 1
3 4,5 1
3 5 1
2
2
2
2
2 1 1 1 1
2 1 1 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1
1
1
1
-
5 1 28
5 1 28
5 1 31
5 1 31
2
2
2
2
Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1-4. osztályban Egész napos osztály Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Informatika Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Összes heti óra Szabadon választható órák (idegen nyelv)
1. 2. 3. 4. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 8
8
8
7
-
-
-
5 1 1 2 2 1 5 25
5 1 1 2 2 1 5 25
5 1 1 2 2 1 5 25
3 1 4 1 1 2 2 1 5 27
2
2
60
Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon Egész napos osztály Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra
Összes heti óra Szabadon választható órák (idegen nyelv vagy informatika)
5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 4,5
5
4,5
5
3 4,5 1
3 5 1
3 4,5 1
3 5 1
2
2
2
2
2 1 1 1 1
2 1 1 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1
1
1
1
-
5 1 28
5 1 28
5 1 31
5 1 31
2
2
2
2
Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. emelt szintű énekzenei osztályokban Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Informatika Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat
1. 2. 3. 4. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 8
8
8
7
-
-
-
5 1 1 2 2 1
5 1 1 2 2 1
5 1 1 2 2 1
3 1 4 1 1 2 2 1
61
Testnevelés és sport Összes heti óra Kötelezően választandó énekóra Énekkar
5 25
5 25
5 25
5 27
2
1
1
1
0
1
1
1
Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. emelt szintű énekzenei osztályokban Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra
Összes heti óra Énekkar Szabadon választható énekóra és/vagy idegen nyelv vagy informatika)
5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 4,5
4,5
4
4,5
3 4,5 1
3 4,5 1
3 4 1
3 4,5 1
2
2
2
2
2 2 1 1 -
2 2 1 1
1,5 1,5 1,5 1,5 2 1 1
1,5 1,5 1,5 1,5 2 1 1
1
1
1
-
5 1 28 1
5 1 28 1
5 1 31 1
5 1 31 1
1
1
1
1
2
2
2
2
62
A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. 2. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat. 3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 4. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: • A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. • Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. • A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 6. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. Alkalmazott tankönyvek, segédletek A kiválasztás alapelvei és szempontjai: − szakmai-tartalmi − módszertani − oktatásszervezési − anyagi. Szakmai-tartalmi szempont érvényesítése megkívánja, hogy minden pedagógus térjen át a rendelkezésre álló új modern tankönyvek, tankönyvcsaládok használatára.
63
Módszertani szempont: a különböző segédletek beszerzésénél érvényesüljön oly módon, hogy (legalább munkaközösségi szinten) gondolni kell az egységes pedagógiai és szakmódszertani eljárásmódok alkalmazására. (Felmérések típusai, időbeli szakaszai, előkészítő ill. önálló munkát követelő feladatlapok, felhasznált forrásmunkák.) Oktatásszervezési szempont: egy osztályon, egy évfolyamon belül érvényesüljön az egy tankönyvűség, a csoportbontások, átmeneti vagy tartós, tervszerű vagy kényszerű összevonásainak megkönnyítésére, a vizsgák, mérések egységes szervezésének biztosítására. Anyagi szempont elsősorban a szülő, másodsorban az iskola terhelésének könnyítése miatt. Az iskolai könyvtárt el kell látni az új bemutató tankönyvek tanulmányozhatósága miatt egy-egy példánnyal. A jó minőségű tartós tankönyvek bevezetése után kell megszervezni a használt tankönyvek begyűjtését és értékesítését vagy kölcsönzését.
64
A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. A kulcskompetenciák alapját adó képességek, készségek, játékos formában történő fejlesztése, kialakítása változatos pedagógiai módszerekkel. • fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe • személyiségüket formáljuk helyes magatartásformák megismertetésével, gyakoroltatásával • a drámapedagógia eszközeivel mélyítjük érzelmi, értelmi intelligenciájukat • a mozgásigény kielégítésével, megalapozzuk a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció fejlesztését • az alkotás örömével kreativitásukat fejlesztjük különböző tevékenységek útján, • ünnepeink, hagyományaink, tiszteletére neveljük őket megemlékezéseinkkel • a tanulók egészséges terhelésével, érési folyamatuk követésével, személyre szóló, fejlesztő értékelésükkel önismeretüket alakítjuk A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Alapvető fontosságú a tanuló érdeklődésének felkeltése, a tanultak rendszerezése, önálló információ keresésre szoktatás. Olyan tudás kialakítása szükséges, melyet a tanulók új helyzetben is képesek alkalmazni. A tanulás tanításának fontos része a tanulás eredményességének növelése. • fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatívinteraktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. • mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,
65
• törekszünk a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat kialakítására és a kommunikációs készségek fejlesztésére • a tanulók fokozatos terhelése, a teljesítmények növelése lehetőség szerint a készségek jártasság szintjére emelésével Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A kulcskompetenciákat adó képességek, készségek fejlesztése a tanulás direkt és indirekt formáiban történik. Egyre nagyobb szerepet kap a tudás alkalmazása, a munkára nevelés, a társas kapcsolatok ápolása az önálló tanulásformák megjelenése. •
további mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, figyelemmel kísérjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait • a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, • fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatívinteraktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. • az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.
66
• mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, • a mozgásigény kielégítésével, a tanulók jó fizikai és egészségi állapotának védelmére törekszünk • a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, jó mentális állapotuk megőrzéséhez nyújtunk segítséget • az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, • a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek alkalmazása, gyakorlatban történő hasznosítása • az önismeret alakításával, önértékelés képességének fejlesztésével a sikeres pályaválasztáshoz kívánjuk segíteni tanulóinkat
67
A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, ÉS EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI Kötelező tanórai foglalkozások közül az iskola által szervezett erkölcstan, illetve az egyházak által szervezett hittan valamelyike választandó. Iskolánkban szabadon választható órán az alábbi tantárgyakat tanulhatják a gyerekek: − angol, − német, − informatika, − ének-zene. A választható tantárgyak esetében: o ha a tanulót - kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig köteles azon részt venni, o a szabadon választott tanórai foglalkozást úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát, o az iskolának minden év május 20-ig fel kell mérni, hogy a tanuló milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá melyik egyház által szervezett hittanórán, vagy az iskola által szervezett erkölcstan órán kíván részt venni, o a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, foglalkozáson, továbbá, ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára, foglalkozásra. Iskolánkban pedagógusválasztásra nincs lehetőség.
68
CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet – angol és német nyelveket, lehetőség szerint az informatikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Emelt szintű idegen nyelvi csoportba való bejutás feltétele: − 3,5 feletti tanulmányi átlag a készségtárgyak kivételével előző félévkor, − az adott tantárgy előző félévi érdemjegye minimum 4-es. Emelt szintű ének-zenei képzésbe való bejutás feltétele: Zenei első osztályba alkalmassági vizsga után kerülnek be a tanulók. Fölső tagozatban normál tantervű csoportból az alábbiakban ismertetett eljárás szerint. A magasabb óraszámú informatika csoportba való bejutás feltétele: − legalább közepes érdemjegy matematikából és idegen nyelvből negyedik osztály félévkor. Idegen nyelv, ének-zene, informatika Normál tantervű csoportból emelt szintűbe/ emelt óraszámúba való bejutás menete: A tanuló a szülő kérésére sikeres különbözeti vizsga letétele esetén átkerülhet normál tantervű csoportból emelt szintűbe/óraszámúba. A kérvényt a szülő a szaktanárnak legkésőbb május 20-ig eljuttatja. A különbözeti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A bejutáshoz legalább 75 %-os összteljesítményt kell elérni. A vizsgára augusztusban, közvetlenül az új tanév megkezdése előtt kerül sor. Az emelt szintű/emelt óraszámú csoportból való kikerülés: Amennyiben a tanuló írásbeli és szóbeli teljesítménye rendszeresen 75 % alatt van, a következő tanévben a normál tantervű/óraszámú csoportban folytathatja tanulmányait. A szaktanár legkésőbb április 15-ig írásban értesíti a szülőt arról, hogy amennyiben gyermeke teljesítménye nem javul, nem folytathatja tanulmányait az emelt szintű/emelt óraszámú csoportban.
69
A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi programnak alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ezen belül alapvető, hogy az intézmény biztosítsa, a szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáférést, de helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálására. Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a beiratkozásnál, felvételnél, az oktató-nevelő munka során, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a tanulói előmenetelben, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a továbbtanulásban, pályaorientációban, a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlősséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt felettesének, illetve az illetékes munkatársának. Azonnali beavatkozást igénylő folyamatok: A. Minden olyan helyzet és eljárás, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelő B. Minden, az adatok vizsgálatát követően beazonosított szegregált nevelési és oktatásszervezői gyakorlat, mivel az alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikerességét.
C. Ha igazolódik, hogy az intézmény nyújtotta bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. emelt szintű oktatás, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb programok), vagy az intézményben biztosított oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást, vagy egyéni tanulást segítő egyéb eszközök, hiányos szakos ellátottság esetén szaktanár által tartott tanórák) nem biztosított egyenlő hozzáférés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére.
70
Helyzet-elemzés
Cél
Intézkedés
Felelős
M agántanulói kérvények elbírálása.
Egészségügyi okból magántanulók az adott tanévet eredményesen el tudják végezni.
Kérelem elbírálása, egyeztetés a Nev.Tan-nal. Órarend összeállítása.
SNI tanulók felmérése.
Pontos képet kapjon az iskola az SNI tanulók számáról.
Szakértői vélemények Igazgatóáttekintése, helyettesek, családlátogatások. osztályfőnökök. Új vizsgálatok kérése.
Hátrányos helyzetű tanulók felmérése.
Pontos képet kapjon az Határozatok iskola a tanulók áttekintése létszámáról.
HHH tanulók felmérése.
Pontos képet kapjon az iskola a HHH-s tanulók számáról.
Évfolyamismétlők fejlesztése.
Bukások számának csökkentése.
Fejlesztő foglalkozásra szoruló tanulók ellátása.
Továbbtanulás.
HHH-s tanulók szétosztása az osztályokban.
helyettesek
15.szept
Szept. 15. Folyamatos.
Indikátor rövidtávon
Indikátor középtávon
Indikátor hosszútávon
Szaktanár készítse el a Adott tanév tanulóra sikeres vonatkozó befejezése. haladási tervet.
A tanuló képes legyen visszailleszked ni a nappali rendszerű oktatásba.
Felzárkóztató programok eredményességének vizsgálata.
Nyomon követés.
Adott tanév sikeres befejezése.
Felzárkóztató programok eredményességének vizsgálata.
Adott tanév sikeres befejezése.
Jegyzői határozat Osztályfőnökök, alapján , éves gyermekvédelmi Szeptember intézkedési terv felelős. kidolgozása
Kérdőívek kitöltése.
HHH-s tanulók folyamatos nyomon követése.
Felzárkóztató programok indítása.
Igazgató, igazgatóhelyettes, Folyamatos. szaktanárok.
Egyéni fejlesztő Adott tanév programok sikeres kidolgozása. befejezése.
Nyomon követés.
Organikus, Tanulásban pszichés és egyéb akadályozottak részképességek eredményes feltárása, fejlesztése. fejlesztés.
Szaktanár, Szeptember 30. munkaközösség illetve vezetők fejlesztő folyamatos. pedagógusok.
Felzárkóztatást segítő programok kidolgozása.
Diagnosztikus mérések eredményeinek vizsgálata.
Kompetencia mérés eredményei.
Az érettségit adó középiskolákba való jelentkezések növelése.
Igazgató, igazgató helyettes, Tanév első osztályfőnökök, féléve. nevelőtestület.
Eddigi beiskolázási eredmények vizsgálata.
Egyre többen jelentkezzenek Nyomon érettségit adó követés. középiskolákba.
Hátrányos Hátrányos helyzet megkülönbözmegkülönböztetés tetése, megakadályomegakadályozása. zása.
Iskolai légkör javítása.
Igazgató-
Határidő
A gyerekek jól érezzék magukat az iskolában, a szülők elégedettek legyenek. Párhuzamos osztályokban egyenlő számban legyenek HHH tanulók.
Szülők széleskörű tájékoztatása. Oktatási színvonal emelése.
Igazgató, IgazgatóSzept. 15. helyettesek, Folyamatos. osztályfőnökök.
Nyomon követés.
Eredmények vizsgálata.
Osztályok szervezésénél a hátrányos Igazgatómegkülönböztetés helyettesek. nem érvényesülhet.
Aug. 30. Folyamatos.
Osztályok Osztályok összetételének összetételének vizsgálata. vizsgálata.
Szülők, tanulók széles körű tájékoztatása, változatos programok biztosítása.
2 évente irányított önértékelés.
Irányított önértékelés eredményének vizsgálata.
Éves munkatervben a Nyomon tanulói, szülői követés, igények fejlesztés. figyelembevétele.
30.aug
Az újonnan induló osztályokban az arányok betartása.
Esélyegyenlőség Eredmények biztosítása. vizsgálata.
Tanévvégi felmérés után a tanulók besorolása osztályokba.
Tantestület.
Igazgató helyettesek.
Osztályok összetételének vizsgálata.
71
Megvalósítás Az intézmény biztosítja a település közoktatási esélyegyenlőségi programjában szereplő, rá vonatkozó intézkedések megvalósítását. − Az intézmény különös figyelemmel kíséri a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében. − Az intézmény, vezetőjén keresztül, az érzékelt problémák alapján javaslatokat, ajánlásokat tesz a fenntartó, illetve a helyi döntéshozók részére a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítása céljából. − Az intézmény, vezetőjén keresztül, folyamatosan jelzi a fenntartó felé az intézmény elérését nehezítő esetleges körülményeket, különös tekintettel a közutak akadálymentességével és a helyi közlekedéssel kapcsolatos problémákra. − Az intézmény belső esélyegyenlőségi monitoring rendszert és szülői/gondviselői panasztételi mechanizmust működtet az intézményen belül. A belső monitoring rendszerben rögzíti a hátrányos helyzetű tanulók helyzetét érintő legfőbb változásokat, kiemelten vizsgálja a program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzetű tanulók vonatkozásában. − Az intézmény lehetőséget biztosít a szülők, illetve a gondviselők részére az iskolai esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panasztételre. Az intézmény minden szülői, gondviselői panaszt kivizsgál, a panaszt és a vizsgálat eredményét írásban rögzíti. − Az intézmény befogadó légkört biztosít a tanulók és dolgozók számára, éves munkahelyi esélyegyenlőségi tervet fogad el, amelyet rendszeresen vizsgál.
72
A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI, VALAMINT A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI A diákok teljesítményének mérése, regisztrálása és értékelése az oktató-nevelő munka állandó velejárója. Egyrészt a tanórákon és tanórán kívül nyújtott teljesítmények állandó elismerése és értékelése tartozik ide, másrészt az iskolai élet egy-egy szakaszának lezárását jelentő vizsgák. Az értékelés iskolánkban alkalmazott fajtái Diagnosztikus értékelés Célja: Előzetes helyzetfeltárás a tanuló tudásáról a tanulás hatékonyságának javítása érdekében. Rögzíti egy-egy tanítási – tanulási szakasz kezdetén a tanulók induló tudásállapotát. Alkalmazása: Kiinduló, kezdő szint megállapítása egy-egy tanítási ciklus megkezdésekor. Egy-egy új tantervi téma kezdetén. Egy-egy téma lezárása előtt. (Az értékelés nem fejeződik ki érdemjegyekben.) Formatív értékelés Célja: Folyamatos információgyűjtés, a tanítási – tanulási folyamat állandó kísérője. Segítő, formáló szándékú. Felhívja a figyelmet az egyéni haladás ütemére, eredményekre, hiányosságokra. A kapott mérési eredmények alapján fejlesztő hatású egyénre vonatkozó, megerősítő, vagy korrekciós nevelő – oktató munkát tervezünk. Alkalmazása: A tanítási – tanulási folyamat egészében megerősítésre, korrigálásra, a tanulók önellenőrző, önértékelő képességének fejlesztésére is alkalmas. Összegző – lezáró – minősítő értékelés Célja: A tanulók fejlődésének átfogó minősítése. Adott tanítási – tanulási szakasz lezárásakor az elért tudásállapot rögzítése, viszonyítás a követelmények tükrében az induló tudásállapothoz. Összegző minősítést ad arról, hogy valamely tanulmányi szakasz pl. tanév vagy iskola végén a diák hogyan tett eleget a tanulmányi követelményeknek. Alkalmazása: Nagyobb tanulási témák, időegységek végén (félév, tanév vége, vizsgák). A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének alapelvei
73
A tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése (az osztályozás) a pedagógus törvényben rögzített joga. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel, viszont az alapelvek, célok, funkciók tekintetében egyetértésnek, konszenzusnak kell lennie nevelőtestületen belül. Az értékelés fő alapelve a fejlesztő támogatás. Intézményünk értékelési normája, hogy a tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát tiszteletben tartva elfogulatlan és konkrét legyen, a minősítés, az érdemjegy/osztályzat hitelesen tükrözze a tanulói teljesítményt. A mérés- ellenőrzés célja: informálódni a tanuló tananyagban való előrehaladásáról, az értékelés funkciója pedig hiteles visszajelzést adni a tanuló számára a követelményteljesítmény megfeleléséről, de legátfogóbb célja a reális önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény kialakítása. Az értékelés/ minősítés alapformái, a minősítés körébe tartozó fogalmak Érdemjegy: a tanév folyamán a tanár a tanuló írásbeli és szóbeli teljesítményeit rendszeresen érdemjegyek adásával minősíti. Osztályzat: félévi és év végi osztályzat, mely a jelzett időszakok alatti tanulmányi eredményt minősíti. Az osztályozó vizsgán is osztályzatot szereznek a tanulók. A számszerű minősítés „mértékegységei” A hagyományos ötfokozatú skála alapján – az érdemjegyekre, és az osztályzatokra vonatkozóan: • a tantárgyak esetében − jeles (5) − jó (4) − közepes (3) − elégséges (2) − elégtelen (1) • a magatartás minősítésénél: − példás (5) − jó (4) − változó (3) − rossz (2) • a szorgalom minősítésénél: − példás (5) − jó (4) − változó (3) − hanyag (2) Érdemjegyet kaphat a tanuló - szóbeli feleletre, mely lehet részletes számadás és összefoglaló, tételszerű, - írásbeli munkára mely lehet röpdolgozat, házi dolgozat, témazáró dolgozat, - önálló kiselőadásra, - óraközi, tanórai munkára, - tantárgyi tanulmányi versenyen való eredményes részvételre.
74
A tanulói szóbeli feleletek/teljesítmények értékelése a teljesítéssel egyidejű, nyilvános és indokolandó. A tanuló kulturált ellenvéleménye „büntető” érdemjeggyel nem torolható meg. Az írásos tanulói teljesítmények, dolgozatok érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni, a szóbeli feleleteket pedig szóban kell értékelni. Nem kerülhet olyan érdemjegy az osztályozó naplóba, amiről a tanuló nem tud. Az írásos tanulói munkák javításának, értékelésének határideje: 10 munkanap. A tanulót a szorgalmi időszakban az osztályozó értekezletekig – félévi/ év végi megilleti az osztályzat javításának lehetősége. A javítási lehetőséget kikényszeríteni, követelni nem lehet, megadásáról a szaktanár pedagógiai szempontok alapján dönt. Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Ha a tanuló a dolgozatírás napján hiányzik, legkorábban a hiányzás megszűnését követő második órán pótló dolgozatot köteles írni. A dolgozat nehézségi foka azonos az osztály által megírt dolgozattal. Javító dolgozat íratása a szaktanár belátásától függ, ez csupán lehetőség a tanuló számára. A javító dolgozat megírásának időpontját, a tantárgyi követelményt, a szaktanár jelöli ki, amiről a dolgozat íróját tájékoztatni köteles. A tanuló joga, hogy a tanév első napjaiban megismerkedjék a tantárgyi követelményekkel, az értékelés alapelveivel, hiszen az ezeknek való megfelelés mértékét fejezik ki a minősítő félévi/év végi osztályzatok. A szaktanár maga dönti el, hogy a követelmények ismertetésnek milyen módját választja. Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem íratható. Osztályzatok A félév/tanév végén a fejlődési tendencia figyelembevételével értékeli a tantestület az osztályban tanító tanárok, az osztályozó konferencia - a tanuló teljesítményét. Az év végi osztályzat az egész évi teljesítményt értékeli. A bizonyítványban szereplő tantárgyi osztályzatok összefoglaló képet adnak a tanuló adott tanévben nyújtott összteljesítményéről, tájékoztatva a szülőket, pedagógusokat, tehát minősíti a tanulókat. A tantárgyi osztályzatokat a tanuló évközi - ellenőrzőbe és naplóba beírt - érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsga, javítóvizsga - eredményei alapján kell kialakítani a köznevelési törvényben leírtak szerint. A tanév végi osztályzat tanúsítja tehát, hogy - a tanuló az adott évfolyam követelményeit milyen mértékben teljesítette, - ismeretei elegendőek-e az elégséges minősítés megszerzéséhez, - tudása elegendő-e a következő évfolyam elvégzéséhez. A tanulók év végi osztályzatait a nevelőtestület áttekinti, dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Vitás esetekben - ha a tanuló év végi osztályzata jelentősen eltér az év közben tapasztalt előmeneteltől - a nevelőtestület felkéri az érdekelt pedagógust,
75
hogy adjon tájékoztatást döntésének okairól, indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, de a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az év végi osztályzatot az évközi eredmények alapján a tanuló javára módosíthatja. Vizsgán kapott osztályzatot a tantestület nem változtathatja meg. A félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba az osztályfőnök írja be az osztályzatokat. Szöveges értékelés Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A tanév során félévkor és a tanév végén írásos minősítést készítünk a tanulók teljesítményéről. A tanulók magatartását, szorgalmát példás, jó, változó, hanyag, valamint az egyes tantárgyakból elért teljesítményét kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített és felzárkóztatásra szorul minősítéssel értékeljük. Félévkor az osztálynaplóban lévő értékelőlapon aláhúzással jelöljük a tanulók előmenetelét jellemző kifejezéseket. A tanév végén az OM által kiadott mondatbankot használva (ha szükséges kiegészítve) részletesen kifejtjük, hogy a minősítő kifejezés mit takar. A szöveges értékelés kinyomtatható, ill. kézzel is leírható. Az értékelést csatoljuk a megfelelő dokumentumokhoz. Az elért teljesítmény (pontszám) minősítésre történő átváltása a következő arányok alapján történik: minősítés teljesítmény Kiválóan teljesített: 100-91% (jelesnek megfelelő) Jól teljesített: 90-75% (jónak megfelelő) Megfelelően teljesített: 74-51% (közepesnek megfelelő) Felzárkóztatásra szorul: 50-0% (elégségesnek megfelelő) A fenti minősítéseket alkalmazzuk az osztálynaplóban a havi teljesítmény értékelésére is. (A naplóban a magyar nyelv és irodalom tantárgy részenként is értékelhető.) A tanulók előmenetelét folyamatosan dokumentáljuk az osztálynaplóban és a tájékoztató füzetben. Első osztályban és a második osztály első félévében a felmérések, témazárók eredményeit százalékos formában rögzítjük. Második osztályban a második félévtől bevezetjük az osztályzatokat, de félévkor még szövegesen értékelünk. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt nem tudta teljesíteni. A tanuló az első évfolyamot előkészítő jelleggel is végezheti a jogszabályban megjelölt esetben. Munkáját osztályfőnöke az év végén szöveges formában értékeli a tanuló részére kiadott iskolalátogatási bizonyítványon.
76
A 2. évfolyam második félévében valamint a 3-8. évfolyamon a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben minden tantárgyból rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, 2. évfolyamon tanév végén, 3-8. évfolyamon félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az osztályzat, érdemjegy akkor: − jeles: ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes; − jó: ha a tanuló kevés hibával sajátította el a helyi tanterv követelményeit, kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását; − közepes: ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti, csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását; − elégséges: ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz nélkülözhetetlenül szükséges ismereteit sajátította el, kizárólag nevelői segítéséggel képes önálló feladatvégzésre; − elégtelen: ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes az önálló feladatvégzésre. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból félévente legalább 4 érdemjegye legyen lehetőség szerint időarányosan elosztva. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt, a tárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön keresztül. Az érdemjegyek beírása az Ellenőrző könyvbe, a tanuló kötelessége. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. Az E-napló bevezetése a szülő tájékoztatását megkönnyíti. A témazáró felmérések egységes értékelése érdekében az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők a 2. osztály második félévben és 3 – 8. évfolyamon: teljesítmény érdemjegy 100-90% jeles (5) 89-75% jó (4) 74-50% közepes (3) 49-30% elégséges (2) 29-0% elégtelen (1)
77
Alsó tagozaton informatikából, alsó és fölső tagozaton erkölcstan/hittan tantárgyakból a tanulók teljesítményét nem értékeljük. A félévi és év végi bizonyítványba a részt vett kifejezés kerül. A félévi osztályzatok kialakítása úgy történik, hogy a félév során szerzett érdemjegyekből átlagot számolunk. Az év végi osztályzatok kialakításakor a tanév során szerzett összes érdemjegy átlagát vesszük. A félévi és év végi osztályzatok kialakításakor, amennyiben az átlag öt tized és hét tized közé esik, a mérlegelés alapja a témazáró dolgozatok átlaga. Osztályozhatóság, osztályozás rendje: A tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásai nem haladhatják meg az évi 250 órát. Az osztályozás az adott tanév tantárgyi követelményeinek való megfelelés alapján, ill. eredményes tantárgyi osztályozó vizsga alapján történik. Indokolt huzamos hiányzás esetén - amennyiben a tanuló nem tud legalább elégséges szinten bekapcsolódni a folyamatos munkába, „felmérő” dolgozat írására, illetőleg osztályozó vizsgára kötelezhető. A tanuló, ha az egyes tantárgyak éves óraszámának 30%-át meghaladóan mulasztott, és a pedagógus az érdemjegyek alapján nem tudja lezárni, a nevelőtestület döntése értelmében osztályozó vizsga letételével folytathatja a tanulmányait. Az a tanuló, aki a tantervi követelményeket a tanév végéig egy, kettő vagy három tantárgyból nem teljesítette (elégtelen osztályzatot kapott), és a nevelőtestület javítóvizsgára utalta, legkésőbb a javítóvizsga előtt egy hónappal tájékoztatást kap a vizsga időpontjáról, helyéről, a tantárgyi követelményekről. A független vizsgabizottság előtti vizsgáztatás kérelmét a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül az igazgatóhoz kell benyújtani, ez időn túl a kérés nem teljesíthető. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: • • • • • • • •
a házirendet betartja, a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, kötelességtudó, feladatait teljesíti, önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, tisztelettudó, az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.
Jó (4) az a tanuló, aki: • •
a házirendet betartja, tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,
78
• • • •
feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, nincs írásbeli intője vagy megrovása.
Változó (3) az a tanuló, aki: • • • • • • •
az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, feladatait nem minden esetben teljesíti, előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, igazolatlanul mulasztott, osztályfőnöki intője van.
Rossz (2) az a tanuló, aki: • • • • • • •
a házirend előírásait sorozatosan megsérti, feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti, magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, több alkalommal igazolatlanul mulaszt, több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.
A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: • • • • • •
képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi, munkavégzése pontos, megbízható, a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza
Jó (4) az a tanuló, aki: • • • • •
képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, a tanórákon többnyire aktív, többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, taneszközei tiszták, rendezettek.
79
Változó (3) az a tanuló, akinek: • • • • •
tanulmányi eredménye elmarad képességeitől, tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.
Hanyag (2) az a tanuló, aki: • • • • • • •
képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait többnyire nem végzi el, felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
80
A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. A tanulók jutalmazásának elvei Jutalom különböző szempontok figyelembevételével adható. Kiemelt szempontok: - tanulmányi eredmény, - szorgalom, - magatartás, - sportteljesítmény, - kulturális tevékenység, - közösségi tevékenység. A tanulmányi eredménnyel kapcsolatban jutalmazható: - az osztályon, iskolán belül kiemelkedő tanulmányi eredmény, - a különböző szintű tanulmányi versenyen elért jó eredmény. A szorgalommal kapcsolatban jutalmazható az osztályon, iskolán belül kiemelkedő szorgalom. A magatartással kapcsolatban jutalmazható a követendő, helyes, példamutató közösségi magatartás. A sportteljesítménnyel kapcsolatban jutalmazható: - az iskolán belül kiemelkedő sporteredmény, illetve tevékenység, - a különböző szintű sportversenyeken elért jó eredmény. A kulturális tevékenységgel kapcsolatban jutalmazható az iskolán belül, illetve az iskolához kapcsolódóan, az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez hozzájáruló, példamutató, kiemelkedő, kulturális élet területén elért jó eredmény, illetve tevékenység. A közösségi tevékenységgel kapcsolatban jutalmazható: - az osztályon, iskolán belül kiemelkedő közösségi tevékenység, valamint - az iskolán kívül, de az iskola nevéhez kapcsolódóan annak jó hírnevét ápoló, növelő, kiemelkedő közösségi tevékenység. A jutalmazás történhet: - egyénileg, tanulónként, illetve - csoportosan, adott közösség, illetve osztály számára A tanulók jutalmazásának főbb formái: - szóbeli dicséret,
81
- írásbeli dicséret. A szóbeli dicséret valamely tanulói közösség előtt, nyilvánosan történik. Írásbeli dicséret: oklevél átadással és/vagy az iskolai tájékoztatóba, ellenőrzőbe, illetve bizonyítványba történő bejegyzéssel történik. A szóbeli és írásbeli dicséret ünnepélyes keretek között is adható, ha arról a jutalmazó úgy dönt. A jutalmazások fokozatai: - szaktanári szóbeli dicséret, szaktanári írásbeli dicséret, - osztályfőnöki szóbeli dicséret, osztályfőnöki írásbeli dicséret, - napköziotthon-vezetői szóbeli dicséret, napköziotthon-vezetői írásbeli dicséret, - nevelőtestületi szóbeli dicséret, nevelőtestületi írásbeli dicséret, - igazgatói szóbeli dicséret, igazgatói írásbeli dicséret. Az írásbeli dicséret mellé jutalom is adható. A jutalmazás formái: - egyén esetében: tárgyjutalom, elsősorban könyv, - közösség esetében: tárgyjutalom, illetve jutalomkirándulás, egyéb kulturális, sport stb. tevékenységhez kapcsolódó anyagi kedvezmény (pl. belépőjegy juttatás stb.) A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elve 1./ A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel – el lehet térni. Az ismételt fegyelmező intézkedés után a következő fokozatú intézkedést kell alkalmazni. 2./ A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható: - szóbeli figyelmeztetés - írásbeli szaktanári, napköziotthon-vezetői, ügyeletes tanári, osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetés, intés és megrovás. -
-
Szaktanári fegyelmező intézkedés lehet: a tantárgy követelményeinek nem teljesítése, felszereléshiány, házi feladat többszöri hiánya, valamint az órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt, ügyeletes tanári fegyelmező intézkedés lehet: a tanítás előtti és utáni időszakban vagy az óraközi szünetekben történt fegyelmezetlenség miatt, osztályfőnöki fegyelmező intézkedés lehet: a tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi, magatartásbeli kötelezettségszegése és a házirend megsértése, igazolatlan hiányzás miatt.
3./ Az igazgatói írásbeli figyelmeztetést – a körülmények mérlegelésével – az osztályfőnök kezdeményezi. 2. Vétkes és súlyos kötelességszegés Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárást kell lefolytatni. A fegyelmi eljárást követően írásbeli határozattal lehet fegyelmi büntetést kiszabni.
82
A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Tanköteles tanulóval szemben kiszabható fegyelmi büntetésekre vonatkozó szabályok Az így kiszabott fegyelmi büntetés formái: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén az alábbi fegyelmi büntetések alkalmazhatók: - eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, - kizárás az iskolából. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, az illetékes hatóság hét napon belül köteles másik iskolát kijelölni számára. Az áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló - választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt osztályozó vizsgát tegyen.
83
AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei - Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok mennyiségének és formájának meghatározása elsődlegesen a konkrét helyzetre és a pedagógiai folyamat egészére rálátással rendelkező tanár kompetenciája. - A pedagógus a feladatok meghatározásakor figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait. - A házi feladat szóbeli és írásbeli formája is adható az osztály (tanulócsoport) egészére érvényesen és differenciáltan, akár egyénre szabott formátumban is. - Az otthoni felkészüléshez adott feladatokat minden esetben az ellenőrzés valamilyen formája követi. - Az otthoni feladatok előírásakor a pedagógus – a lehetőségekhez mérten – figyelembe veszi a többi tantárgyra általában jellemző, illetve szokásos otthoni feladatok mennyiségét is. - A házi feladat meghatározásánál ugyancsak figyelembe vett tényező a két tanítási óra közötti időtartam. - A tanítási szünetekre adott – akár szorgalmi jellegű – otthoni felkészülést igénylő feladatok a tanulók elsődleges szüneti tevékenységéhez illeszkednek, így az írásbeliség helyett inkább megfigyelés, olvasás jellegűek. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása: - a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; - a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli többlet házi feladatot; - Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból; - a napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál; - a pedagógusok a kötelező házi feladatokon kívül adhatnak nem kötelező (szorgalmi) feladatokat, melyeknek célja a differenciálás és nem vonatkoznak rájuk a kötelező házi feladatokra megállapított megkötések. - A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. A házi feladat hiányára írásban hívjuk fel a szülő figyelmét, amennyiben ezt szükségesnek tartjuk.
84
AZ EMELT SZINTŰ ÉNEK-ZENE OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐK TANÓRÁN KÍVÜLI ELFOGLALTSÁGA Kötelező aktív részvételek a tanórán kívüli elfoglaltságokon az emelt szintű ének-zene oktatásban résztvevő tanulók számára a 20/2012.EMMI r. 7.§(6) belüli és kívüli időintervallumokban. 1. − A tanuló a kötelező tanórai foglalkozások keretében tanítási napokon nyolc és tizenhat óra között köteles aktívan, tudása legjavát adva részt venni művészeti próbákon és előadásokon. Továbbá köteles a művészeti előadásokon pedagógusa utasításainak megfelelő öltözék viselésére (általában fehér ing/blúz, sötét nadrág/szoknya, sötét cipő, hozzá illő kiegészítők, kulturált hajviselet.) − A pedagógus köteles a fent említett időintervallumban lévő rendkívüli művészeti próbák, vagy előadások időpontjáról a szülőt a próba, illetve előadás időpontja előtt 1 héttel írásban értesíteni a gyermek ellenőrző könyve, tájékoztató füzete, vagy külön értesítő lapon keresztül. − A tanuló köteles az ellenőrző könyvét, tájékoztató füzetét magával vinni az iskolába, és azt pedagógusa rendelkezésére bocsátani, ha ő kéri. A tanuló köteles mindennemű értesítésről az értesítés napján tájékoztatni szüleit. 2. − Az iskola a 20/2012.7 §(6) kívüli időintervallumban, rendkívüli esetben tanítási napokon kívüli napon/hétvégén, ünnepnapokon is kötelezően elrendelhet művészeti próbát, illetve előadáson való aktív részvételt. − A pedagógus köteles a rendkívüli próbák, illetve előadások időpontjáról a szülőt gyermeke ellenőrző könyve, tájékoztató füzete, vagy külön értesítő lapon keresztül írásban minél előbb, de legalább 2 héttel a szóban forgó időpont előtt értesíteni. − Lásd. 1./c. pontnak megfeleltek szerint. − A szülőnek rendkívül indokolt esetben, jogában áll gyermekét a kötelező tanórai foglalkozásokon kívüli „plusz” próbákról, vagy előadásról minél előbb, de legalább a szóban forgó esemény dátuma előtt 10 nappal gyermeke szakirányú pedagógusától írásban elkérni. − A szakirányú pedagógusnak jogában áll a szülő kérését mérlegelni, rendkívül indokolt esetben a tanuló osztályfőnökével és/vagy az iskola igazgatójával konzultálni a késésről, majd kötelessége a szülőt a szóban forgó esemény időpontja előtt minél előbb, de legalább 1 héttel írásban tájékoztatni. 3. − Az iskolának jogában áll tanulói számára az emelt szintű tárgyukhoz kapcsolódva művészeti előadásokat szervezni, melyen a tanulóknak jogukban áll hallgatóságként részt venni, és kötelességük azokon a rendezvényeken is az iskola házirendjének megfelelően viselkedni. − Ha a tanuló az iskola által szervezett programon csak anyagi ellenszolgáltatás ellenében vehet csak részt, az iskola kérése a szülők felé, hogy anyagi lehetőségeiket figyelembe véve biztosítsák gyermekük számára az adott programon való részvétel lehetőségét (pl. filharmónia előadás).
85
− A pedagógus köteles a szülőt a programról, annak minden fontos tudnivalójával együtt /pl.: időpont, anyagi feltételek stb.) minél előbb írásban tájékoztatni. − A szülő köteles a pedagógust megadott határidőig írásban tájékoztatni arról, hogy gyermekét a szóban forgó programra elengedi, vagy sem. Pozitív válasz esetén a pedagógust köteles biztosítani arról, hogy az anyagi feltételeket határidőig rendezi. − A szülő köteles a szóban forgó programnak anyagi feltételeit határidőig teljesíteni, mire előzetes felmérés alapján gyermekét már elengedte, és gyermeke pedagógusát biztosította annak anyagi feltételeinek teljesítéséről. 4. Az énekkari foglalkozásokon való aktív részvétel, azon tanulók számára akiket az ének-zene szaktanár alkalmasnak tart, kötelező.
86
EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK
1. Az egészségnevelés alapelvei: – a tanulók rendelkezzenek alapvető ismeretekkel az emberi szervezet, működéséről, a testi egészség, mentálhigiéné összefüggéseiről, – alakuljon ki és fejlődjön mozgáshoz, sportoláshoz való pozitív viszonyuk, szabadidő – kultúrájuk, – fejlődjön erkölcsi tudatuk, jellemük, ítélőképességük, – rendelkezzenek megfelelő önismerettel, énképpel és értsék meg a kulturális különbségeket, – ismerjék az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulását, azok megelőzését, alakuljon ki bennük a „nemet mondás” készsége, – a prevenció hassa át minden területen tevékenységüket, – ismerjék, és szükség esetén tudják alkalmazni, az alapvető elsősegélynyújtási ismereteket. 2. A környezeti nevelés alapelvei: – a környezettudatos magatartás és életvitel, – személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel, – a környezet értékei iránti felelős magatartás, – a természeti és épített környezet szeretete, védelme, – a tudományosan megalapozott globális összefüggések megértése, – az egészséges életmód igényének elsajátítása, – ökológiai szemlélet, gondolkodásmód.
87
A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA
1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján 14. az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterület oktatással, a következő tanórai vagy tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétellel, PL.: − tömegsport − sportági foglalkozások (úszás, labdarúgás, kosárlabda, fitnesz, …) − közösségi és más sportjátékok − csapatjátékok − mozgásos és ügyességi játékok − szabadtéri sportok − természetjárás − kirándulás − modern tánc − mazsorett − balett − néptánc − egyéb táncok iskolai sportkörben való sportolással, kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.
88
A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 1. Iskolánkban egyszerű vizsgálati módszerként a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek méréséhez a HUNGAROFIT módszert alkalmazzuk. Kifejlesztője: dr. F. Mérey Ildikó. Ez a tesztrendszer terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő objektív mérés. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal, ősszel és tavasszal (szeptember és május hónapban). 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az őszi és a tavaszi eredményeket összehasonlítják. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: Alapmérések a HUNGAROFIT módszer minősítéséhez: I. Aerob állóképesség mérése 1. Cooper-teszt, futással/kocogással II. Általános testi erő, erő-állóképesség mérése 1 . Helyből távolugrás (A láb dinamikus erejének mérésére.) 2. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérésére.) 3. Hanyattfekvésből felülés (A hasizmok erő-állóképességének mérésére.) 4. Hason-fekvésből törzsemelés (A hátizmok erő-állóképességének mérésére) Általános vizsgálati szempontok 1. A vizsgálat megkezdése előtt a próbázónak tisztában kell lenni a vizsgálat céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal. 2. A vizsgálati módszert, az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján kell elvégezni. 3. Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a táblázatok alapján történik. 4. A motorikus próbákat sportöltözetben, jól szellőző, nagy teremben, illetve szabadtéren célszerű végrehajtani. 5. Minden motorikus próba elvégzését általános és speciális bemelegítés előzze meg.
89
6. A kondicionális képességek mérésre alkalmazott motorikus próbák elvégzését az izomerőmérésére alkalmazott próbákkal kell elkezdeni. 7. A Cooper-teszt motorikus próba megkezdése előtt még egy-szer hívjuk fel a próbázó figyelmét: – a tőle telhető legnagyobb, – közel azonos – intenzitással fusson/ haladjon előre úgy, hogy futás közben ne alakuljon ki nagymértékű oxigénadósság. Ha ez mégis bekövetkezne, – ne álljon ki – egy rövid ideig sétáljon, vagy gyalogoljon tovább mindaddig, amíg az oxigénadóssága el nem múlik. 8. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére (Helyből távolugrás) alkalmazott próbák közül a dinamikus erő mérésére alkalmazott próbák közül több, (legalább három) kísérleti lehetőséget kell biztosítani, melyből a legjobb teljesítmény alapján kell a pontértékeket a táblázatban megkeresni és az adatlapra feljegyezni. 9. A fizikai fittség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék, azokat az alapvető élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a tudatos edzésvégzéshez, edzés-tervezéshez, a pillanatnyi fittségi állapot ellenőrzéséhez. Motorikus próbák az aerob állóképesség műszerek nélküli méréséhez Mire utal a jó állóképesség? – A szív és a vázizomzat jó hajszálérhálózatára – Gazdaságos szívműködésre – Jó rehabilitációs lehetőségre Cél: a táv lehető legrövidebb idő alatti teljesítése. – Cooper-teszt, futással/kocogással (Az aerob állóképesség műszerek nélküli mérésének világszerte ismert és elismert módszere.) Lényege: 12 percig folyamatos futás/gyaloglás. Cél: 12 perc alatt a lehető leghosszabb táv megtétele. A leggyakrabban előforduló hibák: − a tanuló fél a futástól, mert az előző mérések során rossz emléke van róla, − a tanuló a pillanatnyi állapotához képest túl gyorsan kezdi a futást (rövid idő alatt le kell állnia a futással, mert folyamatosan egyre növekvő oxigén adósság lép fel), − nem megfelelő intenzitással halad előre: túl gyorsan, vagy túl lassan, − futás közben gyakori az intenzitás-változtatás. Motorikus próbák az általános testi erő, erő-állóképesség méréséhez Az alsó végtag dinamikus erejének mérése Helyből távolugrás (m).
90
A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugró vonal (elugró deszka) mögött oldalterpeszbe áll (a lábfejek párhuzamosak és egymástól kb. 20-40 cm távolságra vannak) úgy, hogy a cipő orrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás (és ezzel egyidejű páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartás helyzetéig), – majd (páros karlendítéssel előre) – páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugró vonal közötti legrövidebb távolságot mérjük: 1 cm-es pontossággal. A bemelegítő ugrásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőség megadásával, a legnagyobb ugrás eredményét kell figyelembe venni a pontértékre történő átszámításkor. A leggyakrabban előforduló hibák: − a kiinduló helyzetet nem a leírtak értelmében veszi fel a próbázó, ezért az elrugaszkodás, elugrás nem páros lábról történik, − talajfogás nem két lábra történik, − az elrugaszkodás pillanatában a térdhajlítás és a karlendítés nincs összhangban. Nagyon komplex mozgás, szinte minden izom dolgozik. 1. fázis: elrugaszkodás 2. fázis: légmunka 3. fázis: talajfogás A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése Fekvőtámaszban karhajlítás és - nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db). (Maximális időtartam: nők 1.5 perc, férfiak 3 perc.)
91
A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól, – a kéz-támasz előrenéző ujjakkal történik – a törzs egyenes, – a fej a törzs meghosszabbításában van – a térd nyújtott, a láb zárt, a kar az alátámasztási felületre merőleges. Feladat: A vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs (és a fej) feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell követelni. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Az egységes végrehajtás elősegítése érdekében, a tanulók mellkasa alá, egy két literes vízzel, vagy homokkal töltött műanyag flakont tehetünk, melynek mellkassal történő megérintése, a kívánt testhelyzetet eredményezi. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat egyenletes, nem gyors tempóban végzendő. A leggyakrabban előforduló hibák: – a kiinduló helyzetet nem a leírtak értelmében veszi fel a próbázó, – a gyakorlat végrehajtása közben a törzs feszes egyenes tartása elmarad, – a karhajlítás során a felkar nem éri el a vízszintes helyzetet, – a gyakorlat végrehajtása túl gyors, a kar megfelelő kinyújtása elmarad, – a gyakorlat végrehajtása nem folyamatos. Vigyázat! Amint az ágyéki gerincszakasz (a törzs) egyenes feszes tartása megszűnik (= a has lesüllyed), a gyakorlatot azonnal abba kell hagyatni, mert ekkor az ágyéki gerincet károsító nyíró erők lépnek fel! A hátizmok erő-állóképességének mérése
92
Hason-fekvésből törzsemelés és - leengedés folyamatosan, kifáradásig (db). Maximális időtartam: 4 perc.
A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen, hasán fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti, és ezt a gyakorlat során végéig megtartja! A lábakat nem kell leszorítani! Feladat: 1. ütem: törzs - és tarkóra tett karemelés (hajlított karral), 2. ütem: karnyújtás és magas tartásban taps a fej fölött, 3. ütem: karhajlítással mindkét tenyerét visszateszi a tarkójára, 4. ütem: törzs- és karok leengedésével kiinduló helyzet. Hason-fekvés után újabb törzsemelés következik. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A leggyakrabban elő forduló hibák: – a kiinduló helyzetet nem a leírtak értelmében veszi fel a próbázó,
93
– a gyakorlat végrehajtása közben a has és a farizom egyidejű megfeszítésével a medence középhelyzetben való rögzítése elmarad, – a gyakorlat végrehajtása túl gyors, a törzsemeléssel egy időben a karok kiinduló helyzetét a próbázó nem tartja meg (a karokat a könyökök összeérintéséhez túl korán leengedi), – a törzs visszaengedése előtt a próbázó a karokat nem emeli vissza a kiinduló helyzetbe, – a próbázó a gyakorlat végrehajtása közben túlzottan megemeli a fejét és a törzsét, – a gyakorlat végrehajtása nem folyamatos. Vigyázat! A farizom és a hasizom egyidejű megfeszítése a gyakorlat során végig feltétlenül megtartandó, ellenkező esetben az ágyéki gerincet károsító erők ébrednek és működnek! A gyakorlat során a lábakat azért nem szabad leszorítani, mert a hosszú emelő kar miatt az ágyéki gerincszakaszon – izomgyengeség esetén pedig feljebb is – a gerincet károsító nyíró erők lépnek fel. A hasizmok erő-állóképességének mérése Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan, kifáradásig (db). (Maximális időtartam: 4 perc.)
A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen, a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra, vagy a tornazsámolyra, vagy a talajra. A vizsgált személy mindkét könyöke előre néz, kezeinek ujjai a fülkagyló mögött támaszkodnak. (A próbázó lábát külső erővel nem kell leszorítani.) Feladat: a vizsgált személy a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali (előrenéző) könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza. A fentiek szerint végre hajtott módon újabb felülés és hanyattfekvés következik folyamatosan. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik.
94
Leggyakrabban elő forduló hibák: − a kiinduló helyzetet nem a leírtak értelmében veszi fel a próbázó, − a gyakorlat végrehajtásakor a vizsgált személy – a nyaki gerincszakasz indításával – a gerincszakaszokat nem fokozatosan emeli fel, illetve visszaengedéskor nem a derék indításával engedi vissza (pl. lendületszerzéssel ül fel), − a gyakorlat végrehajtása nem folyamatos. − Vigyázat! Ha a gerincszakaszokat nem lassan, fokozatosan emeljük el és engedjük vissza, vagy ha a lábakat külsőerő szorítja le (pl. társ), akkor az ágyéki gerincet károsító erők ébrednek és működnek! Cooper-teszt, 12 percig futás/gyaloglás (m). Fiúk pontérték táblázata:1-77 pontig. (7-11 éves életkorú) (életkor/év). I-V. osztály Pontérték 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40
7 é ves 1180 1200 1220 1240 1260 1290 1310 1330 1350 1370 1390 1410 1430 1450 1470 1500 1520 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1870 1900 1920 1940 1960 1980 2000
8 é ves 1260 1280 1300 1320 1350 1370 1390 1410 1430 1450 1470 1490 1520 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1670 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1840 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2010 2030 2050 2070 2090
9 é ves 1400 1420 1440 1460 1480 1510 1530 1550 1570 1590 1610 1630 1650 1680 1700 1720 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1870 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2010 2040 2060 2080 2100 2120 2140 2160 2180 2210 2230
10 é ves 1450 1470 1490 1510 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2150 2170 2200 2220 2240 2260 2280
11 Pont- 7 é ves érték éve s 1530 41 2020 1550 42 2040 1570 43 2060 1590 44 2090 1620 45 2110 1640 46 2130 1660 47 2150 1680 48 2170 1700 49 2190 1720 50 2210 1740 51 2230 1760 52 2250 1790 53 2270 1810 54 2300 1830 55 2320 1850 56 2340 1870 57 2360 1890 58 2390 1910 59 2400 1940 60 2420 1960 61 2440 1980 62 2460 2000 63 2480 2020 64 2510 2040 65 2530 2060 66 2550 2080 67 2570 2110 68 2590 2130 69 2610 2150 70 2630 2170 71 2650 2190 72 2670 2210 73 2700 2230 74 2720 2250 75 2740 2280 76 2760 2300 77 2780 2320 2340 2360
8 éve s 2110 2130 2160 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2600 2620 2650 2670 2690 2710 2730 2750 2770 2790 2820 2840 2860 2880
9 éve s 2250 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2400 2420 2440 2460 2480 2500 2520 2540 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2880 2900 2930 2950 2970 2990 3010
10 éve s 2300 2320 2340 2360 2390 2410 2430 2450 2470 2490 2520 2540 2560 2580 2600 2620 2640 2670 2690 2710 2730 2750 2770 2790 2810 2840 2860 2880 2900 2920 2940 2960 2980 3010 3030 3050 3070
Cooper-teszt, 12 percig futás/gyaloglás (m). Fiúk pontérték táblázata:1-77 pontig. (11-15 éves életkorú) (életkor/év). V-IX. osztály
11 Pont- 11 éve s érték é ves 2380 1 1530 2400 2 1550 2430 3 1570 2450 4 1590 2470 5 1620 2490 6 1640 2510 7 1660 2530 8 1680 2550 9 1700 2570 10 1720 2600 11 1740 2620 12 1760 2640 13 1790 2660 14 1810 2680 15 1830 2700 16 1850 2720 17 1870 2750 18 1890 2770 19 1910 2790 20 1940 2810 21 1960 2830 22 1980 2850 23 2000 2870 24 2020 2890 25 2040 2920 26 2060 2940 27 2080 2960 28 2110 2980 29 2130 3000 30 2150 3020 31 2170 3040 32 2190 3060 33 2210 3090 34 2230 3110 35 2250 3130 36 2280 3150 37 2300 38 2320 39 2340 40 2360
12 éves 1610 1630 1650 1670 1700 1720 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1870 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2140 2160 2190 2210 2230 2250 2270 2290 2310 2330 2360 2380 2400 2420 2440
13 éves 1670 1690 1710 1730 1760 1780 1800 1820 1840 1860 1880 1900 1930 1950 1970 1990 2010 2030 2050 2080 2100 2120 2140 2160 2180 2200 2220 2250 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2420 2440 2460 2480 2500
14 éves 1740 1760 1780 1800 1830 1850 1870 1890 1910 1930 1950 1970 2000 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2290 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2460 2490 2510 2530 2550 2570
14 Pont- 11 12 13 14 14 éves érték éves éves é ves é ves é ves 1790 41 2380 2460 2520 2590 2640 1810 42 2400 2480 2540 2610 2660 1830 43 2430 2510 2570 2640 2680 1850 44 2450 2530 2590 2660 2700 1870 45 2470 2550 2610 2680 2720 1900 46 2490 2570 2630 2700 2740 1920 47 2510 2590 2650 2720 2760 1940 48 2530 2610 2670 2740 2790 1960 49 2550 2630 2690 2760 2810 1980 50 2570 2650 2710 2780 2830 2000 51 2600 2680 2740 2810 2850 2020 52 2620 2700 2760 2830 2870 2040 53 2640 2720 2780 2850 2890 2070 54 2660 2740 2800 2870 2910 2090 55 2680 2760 2820 2890 2930 2110 56 2700 2780 2840 2910 2960 2130 57 2720 2800 2860 2930 2980 2150 58 2750 2830 2890 2960 3000 2170 59 2770 2850 2910 2980 3020 2190 60 2790 2870 2930 3000 3040 2210 61 2810 2890 2950 3020 3060 2230 62 2830 2910 2970 3040 3080 2260 63 2850 2930 2990 3060 3100 2280 64 2870 2950 3010 3080 3120 2300 65 2890 2970 3030 3100 3150 2320 66 2920 3000 3060 3130 3170 2340 67 2940 3020 3080 3150 3190 2360 68 2960 3040 3100 3170 3210 2380 69 2980 3060 3120 3190 3230 2400 70 3000 3080 3140 3210 3250 2430 71 3020 3100 3160 3230 3270 2450 72 3040 3120 3180 3250 3290 2470 73 3060 3140 3200 3270 3320 2490 74 3090 3170 3230 3300 3340 2510 75 3110 3190 3250 3320 3360 2530 76 3130 3210 3270 3340 3380 2550 77 3150 3230 3290 3360 3400 2570 2600 2620
95
Cooper-teszt, 12 percig futás/gyaloglás (m). Lányok pontérték táblázata:1-77 pontig. I-V. osztály (7-11 éves életkorú) (életkor/év). Pontérték 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40
7 éves 1140 1160 1180 1200 1230 1250 1270 1290 1310 1330 1350 1380 1400 1420 1440 1460 1480 1500 1530 1550 1570 1590 1610 1630 1650 1680 1700 1720 1740 1760 1780 1800 1830 1850 1870 1890 1910 1930 1960 1980
8 éves 1180 1200 1220 1240 1270 1290 1310 1330 1350 1370 1390 1420 1440 1460 1480 1500 1520 1540 1570 1590 1610 1630 1650 1670 1690 1720 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1870 1890 1910 1930 1950 1970 2000 2020
9 éves 1210 1230 1250 1270 1300 1320 1340 1360 1380 1400 1420 1450 1470 1490 1510 1530 1550 1570 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1720 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1870 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050
10 éves 1280 1300 1320 1340 1370 1390 1410 1430 1450 1470 1490 1510 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2110
Cooper-teszt, 12 percig futás/gyaloglás (m). Lányok pontérték táblázata:1-77 pontig. I-V. osztály (11-15 éves életkorú) (életkor/év).
11 Pont- 7 8 9 10 11 Pont- 11 12 13 14 14 Pont- 11 12 13 14 14 éves érték éves éves éves éves éves érték éves éves éves éves éves érték éves éves éves éves éves 1300 41 2000 2040 2070 2130 2160 1 1300 1320 1330 1340 1350 41 2160 2180 2190 2200 2210 1320 42 2020 2060 2090 2150 2180 2 1320 1340 1350 1360 1370 42 2180 2200 2210 2220 2230 1340 43 2040 2080 2110 2180 2200 3 1340 1360 1370 1380 1390 43 2200 2220 2230 2240 2250 1360 44 2060 2100 2130 2200 2220 4 1360 1380 1390 1400 1410 44 2220 2240 2250 2260 2270 1390 45 2080 2120 2150 2220 2240 5 1390 1410 1420 1430 1440 45 2240 2260 2270 2280 2290 1410 46 2110 2150 2180 2240 2270 6 1410 1430 1440 1450 1460 46 2270 2290 2300 2310 2320 1430 47 2130 2170 2200 2260 2290 7 1430 1450 1460 1470 1480 47 2290 2310 2320 2330 2340 1450 48 2150 2190 2220 2280 2310 8 1450 1470 1480 1490 1500 48 2310 2330 2340 2350 2360 1470 49 2170 2210 2240 2300 2330 9 1470 1490 1500 1510 1520 49 2330 2350 2360 2370 2380 1490 50 2190 2230 2260 2320 2350 10 1490 1510 1520 1530 1540 50 2350 2370 2380 2390 2400 1510 51 2210 2250 2280 2350 2370 11 1510 1530 1540 1550 1560 51 2370 2390 2400 2410 2420 1540 52 2230 2270 2300 2370 2390 12 1540 1560 1570 1580 1590 52 2390 2410 2420 2430 2440 1560 53 2260 2300 2330 2390 2420 13 1560 1580 1590 1600 1610 53 2420 2440 2450 2460 2470 1580 54 2280 2320 2350 2410 2440 14 1580 1600 1610 1620 1630 54 2440 2460 2470 2480 2490 1600 55 2300 2340 2370 2430 2460 15 1600 1620 1630 1640 1650 55 2460 2480 2490 2500 2510 1620 56 2320 2360 2390 2450 2480 16 1620 1640 1650 1660 1670 56 2480 2500 2510 2520 2530 1640 57 2340 2380 2410 2470 2500 17 1640 1660 1670 1680 1690 57 2500 2520 2530 2540 2550 1660 58 2360 2400 2430 2500 2520 18 1660 1680 1690 1700 1710 58 2520 2540 2550 2560 2570 1690 59 2380 2420 2450 2520 2540 19 1690 1710 1720 1730 1740 59 2540 2560 2570 2580 2590 1710 60 2410 2450 2480 2540 2570 20 1710 1730 1740 1750 1760 60 2570 2590 2600 2610 2620 1730 61 2430 2470 2500 2560 2590 21 1730 1750 1760 1770 1780 61 2590 2610 2620 2630 2640 1750 62 2450 2490 2520 2580 2610 22 1750 1770 1780 1790 1800 62 2610 2630 2640 2650 2660 1770 63 2470 2510 2540 2600 2630 23 1770 1790 1800 1810 1820 63 2630 2650 2660 2670 2680 1790 64 2490 2530 2560 2620 2650 24 1790 1810 1820 1830 1840 64 2650 2670 2680 2690 2700 1810 65 2510 2550 2580 2640 2670 25 1810 1830 1840 1850 1860 65 2670 2690 2700 2710 2720 1840 66 2530 2570 2600 2670 2690 26 1840 1860 1870 1880 1890 66 2690 2710 2720 2730 2740 1860 67 2560 2600 2630 2690 2720 27 1860 1880 1890 1900 1910 67 2720 2740 2750 2760 2770 1880 68 2580 2620 2650 2710 2740 28 1880 1900 1910 1920 1930 68 2740 2760 2770 2780 2790 1900 69 2600 2640 2670 2730 2760 29 1900 1920 1930 1940 1950 69 2760 2780 2790 2800 2810 1920 70 2620 2660 2690 2750 2780 30 1920 1940 1950 1960 1970 70 2780 2800 2810 2820 2830 1940 71 2640 2680 2710 2770 2800 31 1940 1960 1970 1980 1990 71 2800 2820 2830 2840 2850 1960 72 2660 2700 2730 2790 2820 32 1960 1980 1990 2000 2010 72 2820 2840 2850 2860 2870 1990 73 2680 2720 2750 2810 2840 33 1990 2010 2020 2030 2040 73 2840 2860 2870 2880 2890 2010 74 2710 2750 2780 2840 2870 34 2010 2030 2040 2050 2060 74 2870 2890 2900 2910 2920 2030 75 2730 2770 2800 2860 2890 35 2030 2050 2060 2070 2080 75 2890 2910 2920 2930 2940 2050 76 2750 2790 2820 2880 2910 36 2050 2070 2080 2090 2100 76 2910 2930 2940 2950 2960 2070 77 2770 2810 2840 2900 2930 37 2070 2090 2100 2110 2120 77 2930 2950 2960 2970 2980 2090 38 2090 2110 2120 2130 2140 2120 39 2120 2140 2150 2160 2170 2140 40 2140 2160 2170 2180 2190
96
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
Hanyattfekvésbő Helyből l felülés távolugrás, páros térdérintéssel lábbal (m) (db)
Lány 0,97 1,00 1,03 1,06 1,09 1,12 1,15 1,18 1,21 1,24 1,27 1,30 1,33 1,36 1,39 1,42 1,45 1,48 1,51 1,54 1,57
Fiú Lány 1,00 20 1,03 25 1,06 30 1,09 35 1,12 40 1,15 45 1,18 50 1,21 55 60 1,24 1,27 65 1,30 70 1,33 75 1,36 80 1,39 85 1,42 1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,60
Fiú 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90
Karhajlítás és nyújtás
Lány
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Fiú 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 26 28
Pontérték-táblázat: II. osztály (8 évesek) számára 4 motorikus próbában
Hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db)
Lány 16 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68
Fiú 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72
Pontérték
Pontérték
Pontérték-táblázat: I. osztály (7 évesek) számára 4 motorikus próbában
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
Hanyattfekvésbő Helyből l felülés távolugrás, páros térdérintéssel lábbal (m) (db)
Lány 1,17 1,20 1,23 1,26 1,29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.69 1.73 1.77 1.81
Fiú Lány 1,23 26 1,26 31 1,29 36 1.32 41 1.35 46 1.38 51 1.41 56 1.44 61 66 1.47 1.50 71 1.53 76 1.56 81 1.59 86 1.62 91 1.65 1.68 1.71 1.75 1.79 1.83 1.87
Fiú 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96
Karhajlítás és nyújtás
Lány 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
Fiú 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32
Hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db)
Lány 21 25 29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73
Fiú 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76
Lány 1,08 1,11 1,14 1,17 1,20 1,23 1,26 1,29 1,32 1,35 1,38 1,41 1,44 1,47 1,50 1,53 1,56 1,60 1,64 1,68 1,72
Fiú Lány 1,10 23 1,13 28 1,16 33 1,19 38 1,22 43 1,25 48 1,28 53 1,31 58 63 1,34 1,37 68 1,40 73 1,43 78 1,46 83 1,49 88 1,52 1,55 1,58 1,62 1,66 1,70 1,74
Fiú 28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93
Karhajlítás és nyújtás
Lány 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
Fiú 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 26 28 30
Hason fekvésből törzseme lés és leengedés (db)
Lány 19 23 27 31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71
Fiú 22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74
Pontérték-táblázat: IV. osztály (10 évesek) számára 4 motorikus próbában Pontérték
Pontérték
Pontérték-táblázat: III. osztály (9 évesek) számára 4 motorikus próbában
Hanyattfekvésbő Helyből l felülés távolugrás, páros térdérintéssel lábbal (m) (db)
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
Hanyattfekvésbő Helyből l felülés távolugrás, páros térdérintéssel lábbal (m) (db)
Lány 1,24 1,27 1,30 1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.76 1.80 1.84 1.88
Fiú Lány 1.34 29 1.37 34 1.40 39 1.43 44 1.46 49 1.49 54 1.52 59 1.55 64 69 1.58 1.61 74 1.64 79 1.67 84 1.70 89 1.73 94 1.76 1.79 1.82 1.86 1.90 1.94 1.98
Fiú 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98
Karhajlítás és nyújtás
Lány 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
Fiú 8 10 12 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34
Hason fekvésből törzseme lés és leengedés (db)
Lány 22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74
Fiú 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78
97
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
Hanyattfekvésbő Helyből l felülés távolugrás, páros térdérintéssel lábbal (m) (db)
Lány 1,31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.76 1.80 1.84 1.88 1.92 1.96
Fiú Lány 1.45 31 1.48 36 1.51 41 1.54 46 1.57 51 1.60 56 1.63 61 1.66 66 71 1.69 1.72 76 1.75 81 1.78 86 1.81 91 1.84 96 1.87 1.90 1.93 1.97 2,01 2,05 2,09
Fiú 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100
Karhajlítás és nyújtás
Lány 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
Fiú 10 12 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36
Hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db)
Lány 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 74
Fiú 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80
Pontérték-táblázat: VI. osztály (12 évesek) számára 4 motorikus próbában Pontérték
Pontérték
Pontérték-táblázat: V. osztály (11 évesek) számára 4 motorikus próbában
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
Hanyattfekvésbő Helyből l felülés távolugrás, páros térdérintéssel lábbal (m) (db)
Lány 1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.91 1.95 1.99 2,03 2,07
Fiú Lány 1.64 35 1.67 40 1.70 45 1.73 50 1.76 55 1.79 60 1.82 65 1.85 70 75 1.88 1.91 80 1.94 85 1.97 90 2.00 95 2,03 100 2,06 2,09 2,12 2,16 2,20 2,24 2,28
Fiú 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94 99 104
Karhajlítás és nyújtás
Lány 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
Fiú 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40
Hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db)
Lány 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82
Fiú 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84
Lány 1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.83 1.86 1.90 1.94 1.98 2,02
Fiú Lány 1.55 33 1.58 38 1.61 43 1.64 48 1.67 53 1.70 58 1.73 63 1.76 68 73 1.79 1.82 78 1.85 83 1.88 88 1.91 93 1.94 98 1.97 2,00 2,03 2,07 2,11 2,15 2,19
Fiú 37 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102
Karhajlítás és nyújtás
Lány 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
Fiú 12 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38
Hason fekvésből törzseme lés és leengedés (db)
Lány 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80
Fiú 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82
Pontérték-táblázat: VIII. osztály (14 évesek) számára 4 motorikus próbában Pontérték
Pontérték
Pontérték-táblázat: VII. osztály (13 évesek) számára 4 motorikus próbában
Hanyattfekvésbő Helyből l felülés távolugrás, páros térdérintéssel lábbal (m) (db)
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
Hanyattfekvésbő Helyből l felülés távolugrás, páros térdérintéssel lábbal (m) (db)
Lány 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.83 1.86 1.89 1.92 1.95 1.99 2,03 2,07 2,11
Fiú Lány 1.72 37 1.75 42 1.78 47 1.81 52 1.84 57 1.87 62 1.90 67 1.93 72 77 1.96 1.99 82 2,02 87 2,05 92 2,08 97 2,11 102 2,14 2,17 2,20 2,24 2,28 2.32 2.36
Fiú 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96 101 106
Karhajlítás és nyújtás
Lány 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
Fiú 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 42
Hason fekvésből törzseme lés és leengedés (db)
Lány 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84
Fiú 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86
98
Hogyan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat? AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének IGEN GYENGE maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi 0-20. 5 pont megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének - átmeneti - javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják. Az egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira, hogy GYENGE nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére 21-40. 5 pont sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, KIFOGÁSOLHATÓ de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi. 41-60. 5 pont Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges KÖZEPES létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó 61-80. 5 pont közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében, legalább ezt a szintet megtartsa. Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen JÓ sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten 81-100. 5 pont rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni, legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez. Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy KIVÁLÓ speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány 10-120. 5 pont sportágban már akár élsportoló is lehet. Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai EXTRA teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag 121-140 pont kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban, olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy - nagyobb formaingadozás nélkül - nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el.
99
AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLA NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMJA A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 19. §-ában foglaltak szabályozzák az általános iskolában az egész napos iskolai oktatást, mint az alapfokú nevelés-oktatás új intézményét, melynek lényege, hogy a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva kell – a pedagógiai programban foglalt szabályozás szerint – megszervezni, működését, feltételrendszerét pedig az oktatásért felelős miniszter jogszabályban határozza meg. A vonatkozó miniszteri rendelet kiadása után kerül kidolgozásra az iskola részletes programja. Az egész napos iskolai nevelés-oktatás szabályai: Feltétel: Egész napos iskolai nevelés-oktatást akkor szervezhet az általános iskola, ha szükség esetén másik osztály indításával, ha pedig ez nem oldható meg, az érintett tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő egyetértésével a tanuló másik iskolába történő átvételével gondoskodnak annak a tanulónak az ellátásáról, aki – kiskorú tanuló esetén, akinek a gondviselője – nem kívánja ezt az ellátást igénybe venni. Egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni úgy, mint az iskolaotthon esetében [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 19. § (1)] Iskolafok: Az egész napos iskola az általános iskola mind alsó, mind felső tagozatán megvalósulhat, de csak az általános iskolában, és természetesen nem kötelező jelleggel, hanem az iskola által felvállalt feladatként [Nkt. 27. § (2)]. Célok, lehetőségek: Lehetővé tenni mind a felzárkóztatás, mind a tehetséggondozás sajátos tevékenységeinek folytatását az iskolában, így támogatva a képességfejlesztés hatékony pedagógiai eljárásait. A kötelező tanórákon túli foglalkozások teret adhatnak a művészeti nevelésnek, a testmozgásnak vagy más, az iskola arculatához illő szakköri és egyéb foglalkozásoknak, illetve az önálló tanulásnak [110/2012. (VI. 4.) Korm. rend. mell.]. Adminisztratív levezetés: Amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, pedagógiai programjának része valamely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és a miniszter által jóváhagyott nevelésioktatási program [Nkt. 26. § (3)]. Időkeret részei: Az egész napos iskolai nevelés-oktatást az adott évfolyamra meghatározott kötelező, nem kötelező tanórai foglalkozások és napközis foglalkozások időkeretében kell megszervezni, biztosítva az egyéni foglalkozások megtartását szolgáló időkeretet (e tekintetben teljes az egyezés az iskolaotthon normái vonatkozásában) [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 19. § (2)] Nevelés-oktatási tartalmak: Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében biztosítani kell a) a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez, b) a tananyag megértéshez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag-értelmezési problémájával küzdenek,
100
c) a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását. [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 19. § (3)] Tankönyvellátás és étkeztetés biztosítása: A fenntartónak az egész napos iskolai nevelés és oktatás megszervezése esetén is biztosítania kell az ingyenes tankönyvellátást és étkezést mindazon tanulók számára, akik a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelnek. A fenntartónak az intézményvezető közreműködésével meg kell teremtenie továbbá a feltételeket a tankönyvek, füzetek és más tanulói felszerelések biztonságos iskolai tárolásához. [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 19. § (4)] Felmentés az egész napos iskolában való részvétel nem kötelező tanórai foglalkozásai alól: Az iskolában – ha az intézmény az Nkt. rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként működik – az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól, de főszabály szerint csak ez alól, feltéve, hogy a tanuló iskolába járással teljesíti tankötelmét. [Nkt. 55. § (1)]
101
HELYI
TANTERV
MŰVÉSZETOKTATÁS
Az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszere a művészetoktatás helyi tantervével együtt az 1. sz. mellékletben szerepel.
102
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I.
A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.
II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - az intézményi tanács (amennyiben van); - az iskolaszék (amennyiben van); - a szülői munkaközösség; - az iskola fenntartója. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását az intézményi tanács vagy az iskolaszék diák-önkormányzati képviselői útján az intézményi tanácsnak, illetve az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az intézményi tanács, illetve az iskolaszék véleményét. 4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését.
103
5. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.gyulai-abony.sulinet.hu 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: − az iskola honlapján; − az iskola fenntartójánál; − az iskola könyvtárában; − az iskola igazgatójánál; − az iskola igazgatóhelyetteseinél.
104
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK A Gyulai Gaál Miklós Általános és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programját a szülői munkaközösség a 2013. év március hó 25. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. 2013. március 25. Véleményezte: SZM …….................................................. Szülői munkaközösség elnöke
A Gyulai Gaál Miklós Általános és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programját a diákönkormányzat a 2013. év március hó25. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. 2013. március 25. Véleményezte: DÖK
………….................................................... Diákönkormányzatot segítő pedagógus
A Gyulai Gaál Miklós Általános és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programját a nevelőtestület a 2013. év március hó 26. napján tartott ülésén elfogadta.
A Gyulai Gaál Miklós Általános és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam. Kelt: 2013. 03. 26. ................................................. igazgató
