GYULAI GAÁL MIKLÓS ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

GYULAI GAÁL MIKLÓS ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

Szervezeti és Működési Szabályzat

2013.

2

Tartalom I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb szabályozások ................. 6. o. 1. Az intézmény adatai ........................................................................................................... 6. o. 2. Az intézmény hivatalos neve .............................................................................................. 6. o. 3. Az intézmény feladatellátási helyei .................................................................................... 6. o. 4. Az alapító és fenntartó neve és székhelye .......................................................................... 6. o. 5. Az intézmény típusa ........................................................................................................... 6. o. 6. Az intézmény alapfeladatai és az oktatási funkciójával kapcsolatos előírások .................. 6. o.

6.1.

Köznevelési alapfeladatok

6.2.

Nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám

6.3.

Iskolatípusonként az évfolyamok száma

6.4.

Iskolai könyvtár ellátásának módja

6.5.

Különleges pedagógiai célok megvalósítása

6.6.

Speciális jellemzők

7. Rendszeresen ellátott vállalkozási feladatok ...................................................................... 8. o. 8. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga ........................ 8. o. 9. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje ............................................................. 8. o.

9.1.

Foglalkozási jogviszonyok

9.2.

A munkáltatói jogok

10. Az intézmény szervezeti felépítési és működési rendszere, ezen belül a

szervezeti egységek megnevezése ........................................................................... 9. o. 10.1. Szervezeti felépítés 10.2. A KLIK jogi személyiségű szervezeti egységként működő köznevelési intézmény szervezeti felépítése, struktúrája 10.3. Az intézmény működési rendszere 10.4. A szervezeti egységek közötti együttműködés, kapcsolattartás 11. Iratkezelés ................................................................................................................ 10. o. 12. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség ................................................................. 13. o. II. rész A nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó szabályok ................................. 14. o. 1. Működés rendje ....................................................................................................... 14. o. - a tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje,

3

-

az alkalmazottak és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje

2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje ......................................................... 15. o. 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel ......................................................................... 17. o. 4. Tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje .................................................................... 18. o. 5. Az intézményi helyettesítés rendje. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje. ............................. 18. o. 6. A vezetők és az iskolaszék, az intézmény tanács, valamint az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája ............................................. 19. o. 7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízottak beszámolására vonatkozó rendelkezések ................ 21. o. 8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás .................................................................. 23. o. 9. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok .................................................................................................... 27. o. 10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje .......................................... 28. o. 11. Az intézményi védő, óvó előírások ......................................................................... 30. o. 12. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ......................................... 34. o. 13. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel ..................................... 36. o. 14. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ..................................... 37. o. 15. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében ................................................ 44. o. 16. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága, a szülők tájékoztatása ................... 46. o. 17. A tanuló fegyelmi eljárása ....................................................................................... 48. o. 18. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje ........... 60. o.

4

19. Elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ....................................................................................................................... 61. o. 20. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták .................................................................................. 62. o. 21. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, melyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek ....................................... 63. o. 22. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdések ............................................................................................. 63. o. 22.1. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés 22.2. Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje 22.3. A tanuló által előállított dolgok értékesítése, hasznosítása során a tanulót megillető díjazás 22.4. A pedagógusok számára biztosított informatikai eszközök III. rész Az intézményre vonatkozó további szabályok ................................................. 66. o. 1. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei .................................. 66. o. 2. A felnőttoktatás formái ............................................................................................ 68 o. 3. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) ..................................................................................................... 68. o. 4. Azok az ügyek, melyekben a diákönkormányzatot a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel ...................................................... 69. o. 5. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje ....................................................................................................... 70. o. 6. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend ..................................................................................................... 70. o. 7. Iskolai könyvtár SZMSZ ......................................................................................... 72. o. Záró rendelkezések ........................................................................................................... 82. o. Záradékok .......................................................................................................................... 83. o. Mellékletek ......................................................................................................................... 84. o. 1. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat ................................................................ 84. o. Függelékek ......................................................................................................................... 118. o. 1. sz. függelék: Munkaközösségek 2012-2013. tanév ............................................ 118. o. 2. sz. függelék: A fegyelmi bizottság tagjai és elnöke – nyomtatvány minta ........ 120. o. 3. sz. függelék: Munkaköri leírás – minták ............................................................ 121. o.

5

Bevezető Az intézmény – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – az alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A köznevelésről szóló 2011 évi CXC. törvény 25. § (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A szabályzat elfogadására vonatkozó döntés meghozatalára a Nevelőtestület jogosult. A köznevelési intézmény SZMSZ-ét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, az iskolaszék, továbbá az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A jelen szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban vélemény-nyilvánítási jog gyakorlása biztosított volt: - mivel iskolaszék nem működik, az iskolai szülői szervezetnek, - a diákönkormányzatnak.

6

I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb szabályozások 1. Az intézmény adatai: OM azonosító: 037771 Intézményvezető: Simon Gáborné Telefon/fax: 06 53 360 032 E-mail: [email protected] Honlap: www.gyulai-abony.sulinet.hu

2. Az intézmény hivatalos neve: Gyulai Gaál Miklós Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Rövid neve:

Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola, AMI GYGMÁI, AMI

3. Az intézmény feladatellátási helyei: Székhelye: 2740 Abony, Kálvin János út 11. Telephelye: 2740 Abony, Kálvin János út 9. Telephelye: 2740 Abony, Szolnoki út 7. Telephelye: 2740 Abony, Kossuth tér 18.

4. Az alapító és fenntartó neve és székhelye: 5. Az intézmény típusa: Intézmény típusa: többcélú intézmény, összetett iskola.

6. Az intézmény alapfeladatai és az oktatási funkciójával kapcsolatos előírások 6.1.

Köznevelési alapfeladatok:

Feladatellátási hely: Kálvin út 11. (székhely) − általános iskolai nevelés-oktatás alsó tagozat felső tagozat − alapfokú művészetoktatás táncművészeti ág: − néptánc tanszak − társastánc tanszak − moderntánc tanszak szín- és bábművészeti ág: − színjáték tanszak − többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása /mozgásszervi, érzékszervi: nagyothalló, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő/ Feladatellátási hely: Kálvin út 9. (telephely) − általános iskolai nevelés-oktatás alsó tagozat felső tagozat

7

− alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti ág: − képzőművészeti tanszak (előképző 1-2. évfolyam + 1-3. alapfokú évfolyam) − szobrászat és kerámia tanszak (a 4. alapfokú évfolyamtól a továbbképző 10. évfolyamáig) − többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása /mozgásszervi, érzékszervi: nagyothalló, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő/ Feladatellátási hely: Szolnoki út 7. (telephely) − általános iskolai nevelés-oktatás alsó tagozat − többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása /mozgásszervi, érzékszervi: nagyothalló, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő/ − Feladatellátási hely: Kossuth tér 18. (telephely) − általános iskolai nevelés-oktatás alsó tagozat felső tagozat 6.2.

Nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: Székhely: 645 fő, művészetoktatás: 240 fő Kálvin János út 9. szám alatti telephely: 140 fő, művészetoktatás: 160 fő Szolnoki út 7. szám alatti telephely: 115 fő Kossuth tér 18. szám alatti telephely:

6.3.

Iskolatípusonként az évfolyamok száma

6.4.

közismereti és szakképzési bontásban általános iskola: 8 évfolyam művészetoktatás: előképző 2 évfolyam alapfok 6 évfolyam középfok 4 évfolyam Iskolai könyvtár ellátásának módja:

6.5.

− saját szervezeti egységgel Különleges pedagógiai célok megvalósítása:

6.6.

−

integrációs felkészítés

−

képesség-kibontakoztató felkészítés

Speciális jellemzők emelt szintű oktatás, tantárgy megnevezése: − idegen nyelv (angol nyelv, német nyelv) − ének-zene egyéb − egész napos oktatás

8

− általános iskolai napközi otthoni nevelés − általános iskolai tanulószobai nevelés

7. Rendszeresen ellátott vállalkozási feladatok: Az intézmény vállalkozói tevékenységet nem folytathat.

8. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: feladatellátási hely szerint pontos cím: 2740 Abony, Kálvin János út 11. helyrajzi szám: 3344 hasznos alapterület: 1529 nm jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Abony Város Önkormányzat pontos cím: 2740 Abony, Kálvin János út 9. helyrajzi szám: 3343 hasznos alapterület: 389 nm jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Abony Város Önkormányzat pontos cím: 2740 Abony, Szolnoki út 7. helyrajzi szám: 3260 hasznos alapterület: 345 nm jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Abony Város Önkormányzat pontos cím: 2740 Abony, Kossuth tér 18. helyrajzi szám: 5503 hasznos alapterület: 1288 nm + 800 nm műfüves pálya jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Abony Város Önkormányzat

9. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje 2013. január 1-től az állami köznevelési intézmény vezetőjét nevelési-oktatási intézmény esetében a nevelőtestület, a fenntartó, az intézmény székhelye szerint illetékes vagy az intézményt működtető települési önkormányzat véleményének kikérésével az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre. Az állami köznevelési intézmény vezetője megbízásának visszavonásáról a megbízási jogkör gyakorlója dönt. A vezető feletti egyéb munkáltatói jogok gyakorlása a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ SZMSZ-ben meghatározottak szerint történik. Önállóan működő köznevelési intézmény élén igazgató áll. A köznevelési intézményben az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat. (2012. évi CXC. tv. valamint végrehajtási rendeletei alapján.) 9.1. Foglalkozási jogviszonyok Foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszony (ok) megjelölése: Közalkalmazott, akik jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. Megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak, akik jogviszonyára a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi. IV. törvény az irányadó. 9.2. A munkáltatói jogok

9

A jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések megtételére az iskola igazgatója jogosult.

10. Az intézmény szervezeti felépítési és működési rendszere, ezen belül a szervezeti egységek megnevezése 10.1. Szervezeti felépítés: Központi intézmény (székhely) neve és címe

Gyulai Gaál Miklós Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2740 Abony, Kálvin út 11.

Engedélyezett tanulói létszámkeret

Szervezeti egységek neve

Általános Iskola 900 fő • 1-4. osztály évfolyamán tanító pedagógusok a II. sz. igh. vezetésével • 5-8. osztály évfolyamán tanító pedagógusok az I. sz. igh. vezetésével • napköziotthonban tanítók a II. sz. igh. vezetésével • iskolaotthonban tanítók a II. sz. igh. vezetésével • igazgatói titkárság az igazgató vezetésével (Kálvin út 11. és 9., Kossuth tér 18. és Szolnoki úti telephely) Alapfokú Művészeti Iskola 400 fő a művészetoktatásban tanítók az igazgató, az igazgatóhelyettesek vezetésével, a koordinátor közreműködésével

10.2. A KLIK jogi személyiségű szervezeti egységként működő köznevelési intézmény szervezeti felépítése, struktúrája:

1. Legfelsőbb vezetői szint

A szervezeti szintnek megfelelő vezető beosztások (2) Intézményvezető

2. Magasabb vezetői szint

Intézményvezető helyettesek

3. Középvezetői szint

Szakmai közösségek vezetői

Szervezeti szintek (1)

A konkrét vezetői beosztások megnevezése (3) Igazgató I. számú igazgatóhelyettes II. számú igazgatóhelyettes Munkaközösség-vezetők Művészetoktatási koordinátor

Szervezeti diagram: Igazgató II. számú igazgatóhelyettes Alsós és napközis munkaközösségvezetők Pedagógusok

Pedagógiai asszisztens Iskolatitkár

10.3. Az intézmény működési rendszere

I. számú igazgatóhelyettes Fölsős munkaközösségvezetők Pedagógusok

Művészetoktatási koordinátor

Pedagógiai asszisztens Pedagógusok

10

Az intézményt az intézményvezető irányítja, ő a legfelsőbb vezető. Az intézményen belül megtalálható: - az alá- és fölérendeltség, - illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség. Az intézményen belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: - vezetők, - illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. 10.4. A szervezeti egységek közötti együttműködés, kapcsolattartás A szervezeti egységek együttműködnek az intézményi feladatellátás megvalósítása érdekében. Az egységségek koordinált működését - az intézményvezető irányító tevékenysége, valamint - a magasabb vezetők és - a középszintű vezetők feladatellátása biztosítja. A szakmai együttműködést a vezetést segítő munka, a középvezetői, valamint az egyéb nevelői értekezletek is segítik. A szerv szervezeti felépítéséből, struktúrájából adódó alá- és fölérendeltségi viszony jelzi az egyes egységek közötti kölcsönös együttműködési kötelezettséget is. A dolgozók, középvezető, és magasabb vezető közötti szakmai együttműködésre vonatkozó előírásokat a munkaköri leírásnak kell tartalmaznia.

11. Iratkezelés /335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet 3. § (3) bekezdés/ Az iratkezelés rendjének helyi szabályai – a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése, 27. § c) pontja, 52. § (1) bekezdése, valamint a 63. § (1) bekezdés alapján – az alábbiak szerint kerülnek megállapításra: 11.1. Az iratkezelés szervezeti rendje A szervnél az iratkezelés – a szervezeti tagozódásnak, valamint az iratforgalomnak megfelelően központilag történik. Az iktatást: - az igazgatói titkárság szervezeti egység, illetve - az iskolatitkár munkakörű személy – munkaköri leírásban meghatározott feladatként – végzi. A központi iratkezelés során az intézményre vonatkozóan egy helyen, folyamatosan és egy iktatókönyvben történik. (Az iktatás történhet papír alapon és elektronikusan is.) 11.2. Az iratkezelés, és az iratkezeléssel összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök Az iratkezeléssel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök: Megnevezés Az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakítása és működtetése Az iratkezeléshez szükséges

Jogszabályi hivatkozás

Feladatellátó/jogosult

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 5. §

Intézményvezető

335/2005. (XII. 29.)

Intézményvezető

11

tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosítása, felügyelete Az iratkezelés jogszabályban meghatározott követelmények szerinti - megszervezése Iratkezelés felügyelete - az iratkezelés rendszeres ellenőrzése, - intézkedés az iratkezelés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetéséről, - gondoskodás, az iratkezelést végzők szakmai képzéséről, továbbképzéséről, - iratkezelési segédeszközök biztosítása (pl.: iktatókönyv, előadóív, előadói munkanapló)

Korm. rend. 5. §

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 6. §

Intézményvezető

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 7. §

Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető

Iratok és adatok védelmével kapcsolatos feladatok

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 8. § (2) bek.

Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető

Nyilvántartást vezet a kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről, érvényes aláírásbélyegzőkről és a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokról

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 54. §

Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető

Bizottság kijelölése az iratselejtezésre

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 64. § (1) bek.

Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető

Iratmegsemmisítés Nem selejtezhető iratok illetékes levéltárnak adása

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 64. § (4) bek. 1995. évi LXVI törvény 9. § (1) bek. g) pontja

Intézményvezető Intézményvezető

11.3. Az iratkezelés felügyeletét ellátó vezető Az iratkezelési felügyeletét az intézményvezető látja el. Az intézményvezető tartós – 14 naptári napot meghaladó – távolléte esetén az iratkezelés felügyeletének a 17.2. pontban meghatározott jogköreit az I. számú intézményvezető-helyettes gyakorolja. 11.4. Az Intézményhez érkezett küldemény felbontására jogosult személyek Az intézményhez érkezett küldeményeket – a minősített iratok kivételével – a következő személyek jogosultak felbontani: - a központi iratkezelést felügyelő intézményvezető által az iratfelbontásra külön felhatalmazott személy, - a központi iktatást végző személy, - névre érkező küldemény esetében a címzett.

12

11.5. Kiadmányozás Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. Az intézményben a következők szerint kerül szabályozásra a kiadmányozás rendje. Kiadmányozási joga az Intézményvezetőnek van, aki e jogát a következő területre és esetekre vonatkozóan adja át az intézmény további dolgozóinak: A kiadmányozás területe, esetei Intézményvezető teljes feladat-és hatáskörében eljárhat az intézményvezető tartós akadályoztatása, illetve egyéb távolléte esetében, ha a feladat ellátása nem tűr halasztást A tanulókkal és az iskola működésével kapcsolatos iratok esetében

A kiadmányozással érintett személy Intézményvezető-helyettes

Intézményvezető-helyettes

11.6. Iratkölcsönzés az irattárból Az intézmény dolgozói az irattárból hivatalos használatra kölcsönözhetnek iratokat. A kölcsönzési jogosultság a következő: - az intézmény dolgozói saját – munkaköri leírásukban meghatározott – feladat ellátásához kapcsolódva kölcsönözhetnek ki iratokat, - az intézmény dolgozói nem a saját – munkaköri leírásukban meghatározott – feladat ellátásához, feladatban való közreműködéshez az intézményvezető jóváhagyásával kölcsönözheti ki iratot, - az intézményvezető bármely iratot kikölcsönözheti. Az intézmény szakmai, illetve egyéb fenntartói ellenőrzésével kapcsolatban az ellenőrzők az intézményvezetőn keresztül kölcsönözhetnek ki iratot. 11/7. Az intézményi bélyegzők használatára

Az intézmény hivatalos (hagyományos vagy digitális) bélyegzőinek készítésére, használatára az igazgató adhat engedélyt. A tönkrement, elavult bélyegzőt az igazgató ellenőrzése mellett, meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A hivatalos bélyegző elvesztése esetén jegyzőkönyvet kell készíteni, és az elvesztést az igazgatónak közleményben közzé kell tennie. Az intézmény bélyegzőiről nyilvántartást kell vezetni. A bélyegzők nyilvántartásának a következőket kell tartalmaznia: • a bélyegző sorszámát; • a bélyegző lenyomatát; • a bélyegző használatára jogosult személy nevét, beosztását; a “Megjegyzés” rovatot a változások (visszaadás, elvesztés, megsemmisítés) feltüntetésére. A bélyegzők nyilvántartásáért az igazgató által kijelölt dolgozó a felelős. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, az iskolatitkár, a pedagógiai asszisztensek és az osztályfőnökök a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben.

13

12. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség /2007. CLII. törvény 4. § / Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4. §-ának figyelembe vételével az intézménynél közszolgálatban álló személyek vagyonnyilatkozattételi kötelezettsége a következő: A közszolgálatban álló személynek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége lehet az alábbi az okokból: - a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közbeszerzési eljárás során /3. § (1) b)/, - a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során /3. § (1) c)/ - költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá - önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás során, illetve - önkormányzati pénzügyi támogatások tekintetében, - a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult egyedi önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során /3. § (1) d)/, - a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámolás során /3. § (1) e)/ Vagyonnyilatkozat-tételére kötelezett munkakörök: igazgató, igazgatóhelyettes. A vagyonnyilatkozatot a hozzátartozóra (a házastárs, az élettárs, valamint a közös háztartásban élő szülő, gyermek, a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is) vonatkozóan is ki kell tölteni.

14

II. rész A nevelési oktatási intézményre vonatkozó szabályok 1. Működés rendje, ezen belül a tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, az alkalmazottak és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a gyermekek, tanulók, az alkalmazottak és a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendjét.

1. Általános szabályok A törvényes működés alapdokumentumai: − − − − − − − −

alapító okirat pedagógiai program szervezeti és működési szabályzat és melléklete házirend kollektív szerződés közalkalmazotti szabályzat egyéb dokumentumok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: • az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, • a szünetek időtartamát, • a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, így különösen az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak (február 25.), a holokauszt áldozatainak (április 16.), a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.), a március 15-ei és az október 23-ai nemzeti ünnepek, valamint az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját, • az iskolai élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontját, • az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját.

2. A tanulók fogadásának rendje (az intézmény nyitva tartása) Az intézmény szorgalmi időben – tanítási napokon reggel 7 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 17.00 óráig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. A nyitva tartás rendjét bővebben a Házirend tartalmazza.

3. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje

15

Az alkalmazottak az intézményben: - a munkaszerződésükben meghatározott és beosztott munkarend szerint, illetve - a munkakörük ellátásához szükséges feladatok elvégzése során, - az elrendelt túlmunka, valamint - az alkalmazottak számára is nyitva álló intézményi rendezvények időtartamára tartózkodhatnak benn az intézményben.

4. A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg: Hétfőtől péntekig 7.30 és 16.00 óra között az igazgató vagy helyettesei, kötelesek az intézményben tartózkodni, amelynek rendjét minden évben aktuálisan el kell elkészíteni és az éves munkatervben kell szerepeltetni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig, illetve a délután távozó vezető után, a szervezett foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működési rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a halaszthatatlan intézkedések megtételére. A telephelyen a telephely-felelős, vagy az általa megbízott személy az iskola nyitvatartási idejében tartózkodik az iskolában. Ezt megelőzően és ezt követően a foglalkozást tartó megbízott tanár felel a telephely rendjéért.

2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét.

1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása.

2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, - a szülői közösség, és a tanuló közösség (SZM, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe.

16

3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézmény vezetője, b) az intézményvezető helyettesei, művészetoktatási koordinátor c) a munkaközösség-vezetők, d) a munkaközösségi tagok külön megbízás szerint d) külső szakértő az igazgató felkérésére. A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest, illetve meghívják munkaközösségi értekezleteikre. Félévkor és év végén átfogó beszámolót készítenek. A folyamatba épített ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatóhelyettesek a heti megbeszélésen szóban adnak tájékoztatást. Évente legalább egyszer tájékoztató jellegű beszámolót készít a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a könyvtáros-tanár/tanító, a pályaválasztási felelős. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amellyel kapcsolatban az érintett pedagógus észrevételt tehet. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a (szakmai) munkaközösségek értékelik, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az intézmény vezetésénél. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait – a feladatok egyidejű meghatározásával – nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái, módszerei A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - óralátogatás (tanítási óra, nem kötelező, választható óra, egyéb, tanórán kívüli foglalkozások) - bemutatók, kiállítások, vizsgaelőadások, - felvételi, továbbtanulókkal kapcsolatos mutatók elemzése, - kompetencia felmérések eredményei, - verseny eredmények, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az ellenőrzés módszerei:

17

-

tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, írásos dokumentumok vizsgálata, tanulói munkák vizsgálata, a munkafolyamat és az eredmény vizsgálata.

Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készít. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az igazgató készíti el a szakmai munkaközösségek javaslata alapján. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség és a szülői szervezet (munkaközösség).

3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés c) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül, illetve - külön engedély és felügyelet mellett. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben - a szülő, gondviselő a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, - az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, iskolaszék stb.) tagjai a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a tanulót kísérő személy, - minden más személy. A külön engedélyt az intézmény valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják. A Szolnoki úti telephelyre, az iskolaotthon területére 8 óráig, illetve 16 óra után jöhetnek be a szülők. A főépületbe a szülők nem kísérhetik be a tanulókat. Amennyiben szükséges a nevelői szobában kereshetik fel a pedagógusokat, akiket a 8 órai órakezdés biztosítása érdekében legkésőbb 7.50-ig tarthatnak fel. A központi iskolában, a 8 óra és 11.35 óra közötti időszakban – a főkapu kivételével - a kapuk be vannak zárva, bejönni egyedül a főkapun lehet. Az igazgatói titkárság hétfőtől csütörtökig 7.30-tól 16.00 óráig, pénteken 14.00 óráig fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeket.

18

Az iskolába érkező külső személyeknek a portaszolgálatot ellátó ügyeletesnél jelezniük kell jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. A fenntartó képviselőit, a pedagógiai-szakmai szolgáltató és a pedagógiai szakszolgáltató szervektől érkezőket, illetve más hivatalos személyeket elsősorban az igazgató fogadja, abban az esetben is, ha a tárgyalást vagy a közös munkát a vezetői feladatmegosztás szerint más vezetővel kell elvégezni. A tanórák látogatására külső személyek részére az igazgató ad engedélyt. Óralátogatást tanítási óra közben megkezdeni vagy tanítási óra vége előtt befejezni, a tanítás menetét zavarni nem szabad. A telephelyen az iskolával jogviszonyban nem állók belépésére és benntartózkodására a székhelyen előírtak irányadók, azzal az eltéréssel, hogy az illetékes igazgatóhelyettes vagy a telephely vezető fogadja a hivatalos látogatókat.

4. Tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés d) pontja alapján, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 131.) Kormányrendelet 13. § (5) bekezdés figyelembevételével a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendjét. Mivel az intézmény jelenleg tagintézménnyel, intézményegységgel nem rendelkezik, ezért szabályozásra nem kerül - a tagintézményekkel, illetve - az intézményegységekkel való kapcsolattartás rendje.

5. Az intézményi helyettesítés rendje. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje 5.1. Az intézményi helyettesítés rendje A helyettesítés elrendeléséről, figyelemmel kíséréséről az I. számú igazgatóhelyettesnek, vezetői szinten lévő dolgozó esetében az intézményvezetőnek, illetve helyettesének kell gondoskodnia. Az intézmény folyamatos, zavartalan működése érdekében a szabadságok, betegségek idején gondoskodni kell a megfelelő helyettesítésről. A helyettes felelősséggel tartozik a munkaköri leírásnak megfelelő helyettesítés keretében végzett tevékenységéért. Felelőssége a helyettesített személy felelősségével megegyező. 5.2. A vezetők helyettesítésének rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés f) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 131.) Kormányrendelet 13. § (5) bekezdés figyelembevételével a szervezeti és működési szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére, valamint az ehhez kapcsolódó felelőségi szabályokra vonatkozó rendelkezéseket.

19

Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő, kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az I. számú általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén a halasztást nem tűrő ügyekben gyakorolja a kizárólagos jogkörébe fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az igazgató és az I. számú általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a II. általános igazgatóhelyettes feladata. Az igazgató, valamint az I. és II. számú általános igazgatóhelyettes egyidejű távolléte esetén – ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást, a kizárólagos hatáskörbe utalt ügyek kivételével – az igazgatót az intézmény munkatársai helyettesítik. Ennek rendjét minden évben aktuálisan el kell elkészíteni és az éves munkatervben kell szerepeltetni. Helyettesítési sorrend a 6. óra végéig: 1. osztályfőnöki munkaközösség-vezető, 2. alfabetikus sorrendben a munkaközösség-vezetők és a művészetoktatási koordinátor. Helyettesítési sorrend a 6. óra után: 1. napközis munkaközösség-vezető, 2. alfabetikus sorrendben a napközis és tanulószobás nevelők. Amennyiben 7.30 előtt vagy a napközis ügyelet után még esetlegesen van tanulókat érintő foglalkozás, a foglalkozás vezetője az intézkedésre jogosult felelős vezető. Az igazgató a vezetők egyidejű akadályoztatásakor esetenként másnak is adhat megbízást. A telephelyen működő telephely-vezető meghatározza a helyettesítése rendjét. Az igazgatóhelyettesek és az iskolatitkár öt napot meghaladó helyettesítéséről az igazgató gondoskodik. A helyettesítéshez kapcsolódó felelősségi szabályok: A helyettesek a helyettesített személlyel megegyező felelősséggel tartoznak a helyettesítés keretében végzett feladatukért, tevékenységükért.

6. A vezetők és az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés g) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és az iskolaszék, az intézményi tanács, valamint az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendjét. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje Az intézményvezető felelőssége, feladata Az intézményvezető felel a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért. Az intézményvezető feladata, hogy: - amennyiben a szülői szervezet kezdeményezi, összehívja a nevelőtestületet, - tájékoztassa a szülői szervezetet arról, hogy mikor lesz nevelő-testületi értekezlet, és a szülői szervezet véleményezési, javaslattevő jogával érintett ügyek tárgyalása esetén meghívja a szülői szervezet képviselőjét, hogy tanácskozási joggal vegyen részt az értekezleten, - a szülői szervezet számára jogszabályban, illetve más belső intézményi dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges, az intézményvezető számára

20

rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendő dokumentum rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása, - a szülői szervezet működésének segítése (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok), - a szülői szervezet működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (helyiség, eszközök). Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy a szülői szervezet számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat, így különösen, hogy a szülői szervezet élhessen: a) a vélemény-nyilvánítási jogával, b) a javaslattételi jogával. A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy: - a hatáskörébe utalt jogköreit – amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, - megadja a hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek. A kapcsolattartás formái A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási formái jellemzően a következők: - szóbeli személyes megbeszélés, jogi tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével, - közreműködés az előterjesztések, illetve jogkör-gyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében, - munkatervek egymás részére történő megküldése, - értekezletek, ülések, - szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre, - a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére, - írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkör-gyakorlásokhoz, - azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), - a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, - a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. A szülői szervezet (munkaközösség) intézményszintű képviselőjével az intézmény igazgatója tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek (munkaközösségnek) a szervezeti és működési szabályzat vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg. A szülői közösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Ha a szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésben tájékozódni kíván, a kérést az igazgatóhoz kell címezni. A tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban. A szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a tanulók nagyobb csoportját érintő ügyek nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál. A meghívásról az igazgatónak vagy az illetékes igazgatóhelyettesnek kell gondoskodnia. A tanulók nagyobb csoportja: a csoport (pl. nyelvi, napközis…).

21

Ha a szülői szervezet a tanulói jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az igazgató gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja. Az intézmény szülői szervezete (munkaközössége) részére az intézmény igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői közösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. Az alapfokú művészetoktatásban az egyes főtárgyak, illetve szaktárgyak tanáraihoz beosztott növendékek szüleinek közösségével a főtárgyat vagy szaktárgyat (kötelező tárgyat) tanító tanár tart kapcsolatot.

7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés h) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 117.§ (1) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket.

1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület dönt: a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben. Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben – a fenti h)–i) pontjába tartozó ügyek kivételével – nem rendelkezik szavazati joggal.

22

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: a) az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, b) a tantárgyfelosztás, feladatmegosztás elfogadása előtt, c) az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során, d) az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásnak visszavonása előtt, e) külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

2. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület a számára meghatározott hatásköröket a következőkben meghatározottak kivételével átruházhatja: A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - pedagógiai program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, - házirend elfogadása. A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a magasabb és középvezetőkből álló „iskolatanácsra” - a szakmai munkaközösségre, - a szülői munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. Jelen SZMSZ nem határoz meg a fentieken kívül olyan feladat- és hatáskört, melyet a nevelőtestület nem ruházhat át.

3. Az átruházott hatáskörök és a hatáskörök címzettjei A nevelőtestület a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság állandó tagjai: az érintett tanuló osztályfőnöke, az érintett igazgatóhelyettes, vagy művészetoktatási koordinátor, az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse.

4. Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek Átruházó joga és kötelezettsége Az átruházó joga, hogy - az átruházható jogaiból döntése szerint, a közoktatási intézmény hatékonyabb, partnereket jobban kiszolgáló, az igényekhez jobban igazodó működése céljából egyes jogait az iskolában működő szervezetekre ruházza, - megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a döntési határidőt, - az átruházott jogkör gyakorlásra vonatkozóan meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét, - az átruházott jogkört magához visszavonja. Az átruházó kötelezettsége, hogy - a hatáskör átruházáshoz a szükséges tájékoztatást, információt megfelelő időben rendelkezésre bocsássa.

23

Átruházott jogkörrel az átruházás alapján rendelkezni jogosult jogai és köztelezettségei: Az érintett szervezet joga, hogy - az átruházott jogkörrel éljen, - a hatáskör gyakorláshoz szükséges információt, tájékoztatást megkapja. Az érintett szervezet kötelessége, hogy - az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján, az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva gyakorolja, - a hatáskör gyakorlásáról az előre meghatározott módon beszámoljon a hatáskör átadója felé.

5. A beszámolásra vonatkozó szabályok Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A beszámolás módja jellemzően a következő lehet: - szóbeli tájékoztatás, - a döntésről szóló határozat kivonat megküldése, - határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás. A beszámoltatás idejeként meg lehet határozni - időközöket (heti, havi stb.), - pontos időpontokat (döntést követő .,.. nap), - naptári határnapokat (minden hónap ....-ig) stb. A fegyelmi bizottság állandó tagjai az aktuális tanulói fegyelmi ügyekről a nevelőtestületi értekezleteken adnak tájékoztatást. Tanév végén beszámolót készítenek az éves munkáról.

8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés i) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve - a pedagógiai szakszolgálatokkal, - a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, - a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint - az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, működtetővel, - más oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel; - egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel, b) a pedagógiai szakszolgálatokkal, c) a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, d) a gyermekjóléti szolgálattal; e) az egészségügyi szolgáltatóval;

24

f) egyéb közösségekkel: - az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, - a település egyéb lakosaival.

1. Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás Az iskolát a külső kapcsolatokban elsősorban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. 1. A fenntartóval, működtetővel való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó, illetve működtető kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény szakmai működtetése, - az intézmény működéséhez szükséges eszközök, feltételek megteremtése, - az intézmény nevének megállapítására, - a fenntartó által a köznevelési intézmény tantárgyfelosztásának, továbbképzési programjának jóváhagyására, - az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a tanulóbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket, valamint - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére, - a pedagógiai program, a házirend és az SZMSZ ellenőrzése. A fenntartóval, működtetővel való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás adás, - írásbeli beszámoló adása, - dokumentum átadás jóváhagyás céljából, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. A fenntartóval elsősorban az igazgató és feladatmegosztástól függően az igazgatóhelyettesek a kapcsolattartók, meghatározott esetben az iskolatitkár. 2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakít ki. A kapcsolatok lehetnek: - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - egymás kölcsönös tájékoztatása az oktatás színvonaláról, valamint az elvárásokról, - rendezvények, - versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. 3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény - anyagi helyzetéről, - támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről,

25

- az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. 4. Az egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart: - a Kormányhivatallal, - más az oktatás területén létrehozott hivatalos szervvel. A kapcsolat tartás módja a szervek működését meghatározó jogszabályok szerinti. A konkrét feladatokat az Intézményvezető, illetve az általa kijelölt személy látja el.

2. A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény a nevelési-oktatási feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálattal. A pedagógiai szakszolgálat és az intézmény a következő területen működik együtt: - a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, - a fejlesztő nevelés, - szakértői bizottsági tevékenység, - a nevelési tanácsadás, - a logopédiai ellátás, - a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, - a konduktív pedagógiai ellátás, - a gyógytestnevelés, - az iskolapszichológiai ellátás, - a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása. A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák. A II. számú igazgatóhelyettes a kapcsolattartó.

3. A pedagógia szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat nyújtó, az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézménytől. A pedagógiai szakmai szolgáltatás és az intézmény a következő területeken működik együtt: - a pedagógiai értékelés, - a szaktanácsadás, tantárgygondozás, - a pedagógiai tájékoztatás, - a tanügy-igazgatási szolgáltatás, - a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, - a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, - tanulótájékoztató, - tanácsadó szolgálat. A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák. Az országos hatáskörű és illetékességű, valamint a megyei pedagógiai-szakmai szolgáltató, továbbá a pedagógia-szakszolgáltató közoktatási intézmények vezetőivel az igazgató tart kapcsolatot, de munkatársi szinten kapcsolat van az igazgatóhelyettesek, a munkaközösségvezetők, és a pedagógusok között is.

26

4. A gyermekjóléti szolgálattal és egyéb gyermekvédelmi, családjogi szervezettel való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a tanulók súlyos veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: - gyermekjóléti szolgálattal, illetve - gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal. - hatóságokkal, - oktatásügyi közvetői szolgálattal, - az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattal. Az intézmény segítséget kér, ha a tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A segítséget az alábbi intézményektől, szervektől kéri: - a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálattól, - az oktatásügyi közvetítői szolgálattól, - az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Az intézmény a fenti szervekkel közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a szervek értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - a gyermekjóléti szolgálat közreműködésének kérése a tanuló igazolatlan mulasztása miatt, - esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. - az oktatásügyi közvetítő esetében a közvetítő fenntartó egyetértésével történő felkérése, és írásban történő megbízása, együttműködés az egyeztetési eljárásban A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az elsődleges kapcsolattartó, valamint az igazgató és a II. számú igazgatóhelyettes.

5. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a tanulók mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyelete az iskolai- egészségügyi feladatokat ellátó egészségügyi szolgáltató bevonásával történik. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét jelen SZMSZ külön pontja részletesen tárgyalja. Az iskola-egészségügyi szolgáltatóval való közvetlen kapcsolattartás a II. számú általános igazgatóhelyettes feladata, magasabb vezetői szintű tárgyalásokban az igazgató képviseli az iskolát.

27

6. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. Az iskolai könyvtár kapcsolatait a más iskolai könyvtárakkal és a települési nyilvános könyvtárral elsősorban a könyvtáros tanár gondozza, vezetői szinten a II. számú általános igazgatóhelyettes. Az intézmény igazgatója közvetlen kapcsolatban áll a település közművelődési intézményeivel. Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadási ügyekben a pályaválasztási felelős jár el, vezetői szinten a kapcsolattartás a II. számú általános igazgatóhelyettes feladata. Az intézmény külső sportkapcsolatait a testnevelő tanárok szervezik. A művészeti szakközépiskolákkal és más alapfokú művészetoktatási intézményekkel, szakmai szervezetekkel a művészetoktatási koordinátor szervezi az intézmény kapcsolattartását.

9. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés j) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat. Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az ünnepélyeken a nevelők és a tanulók az alkalomhoz illő öltözékben jelennek meg (fehér blúz, ing, sötét alj, nadrág, alkalmi fekete cipő). Az ünnepségek, megemlékezések megtartásának időpontja az ünnepet megelőző utolsó munkanap. Az ünnepség időpontját, illetve a szervezésért felelős személyt az intézményi munkaterv tartalmazza. Az ünnep, megemlékezés, rendezvény külsőségeiben is megjelenik (pl. dekoráció, plakátok, kiadványok…). 1.Iskolai ünnepélyek: • Ünnepélyes tanévnyitó az első osztályos tanulók köszöntésével, megajándékozásával • Megemlékezés az Aradi vértanúkról (október 6.) • Megemlékezés az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról (március 15.) • Ballagás • Tanévzáró ünnepély 2. Megemlékezések (iskolai, illetve osztályközösségi szintű): • • • • •

Zenei világnap (október 1.) Idősek világnapja (október 1.) Megemlékezés az 1956-os forradalomról és szabadságharcról (október 23.) A magyar kultúra napja (január 22.) A kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak (február 25.)

28

• • • • • •

A költészet napja (április 11.) A holokauszt áldozatainak (április 16.) A Föld napja (április 22.) Anyák napja (május első vasárnapja) Pedagógusnap (június első vasárnapja) A Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.)

3. Hagyományos rendezvényeink, tradícióink: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Márton-napi felvonulás Karácsonyi és év végi hangverseny Vásárok: karácsonyi, húsvéti, anyák napi Jó tanulók teadélutánja Kiállítások Farsang Diákönkormányzati rendezvények: „ki mit tud?”, tehetségkereső „Lépjetek be iskolánk kapuján” program óvodásoknak: ovi angol, német, sport-játék foglalkozások, sulinap – nyílt nap, plakátok, szórólapok, hirdetések, bemutató nyílt órák, óvodai csoportok meglátogatása, megajándékozása Énekkar, filharmónia, népdaléneklési verseny Színház és hangverseny-látogatás Kulturális rendezvények, kiállítások megtekintése Tanulmányi, sport és művészeti versenyek Fitnesz, labdarúgás, mazsorett Családi nap és vetélkedő az iskolaotthonban Népi kismesterségek - foglalkozások Művészetoktatási bemutatók, kiállítások, nyilvános vizsgák Nyári táborok Tanulmányi- és osztálykirándulások, erdei iskola Díjak, elismerések rendszere (oklevelek, jutalmak, kupák) Települési rendezvényeken történő fellépés az intézményvezetés szervezésében. Az iskola rendszeresen iskolaújságot jelentet meg és iskolarádiót működtet. A névadóhoz kapcsolódó évfordulós hagyományrendszer: Gyulais-nap programokkal, koncerttel, hely- és iskolatörténeti verseny, jubileumi hangverseny, kiadványok, vetélkedősorozat.

10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés l) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét. A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy a tanulók a tankötelezettség végéig évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt. Az intézmény gondoskodik a tanulók megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátásban való rendszeres részvételéről. Az intézmény iskola-egészségügyi ellátását főállású ifjúsági védőnő és részmunkaidőben házi gyermekorvos látja el. Az iskolaorvos évi egy alkalommal szűrővizsgálatot tart.

29

Az ifjúsági védőnő meghatározott időpontokban tart tanácsadást, fogadóórát és szűrővizsgálatokat. A védőnő az általánosítható tapasztalatokról tanévenként tájékoztatja az intézményvezetést. Az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslatait az intézmény lehetőségei függvényében megvalósítja. Az intézmény tanulói tanévenként egy alkalommal szervezett fogorvosi szűrővizsgálaton, vesznek részt a szakorvosi rendelőintézetben. A csoportos szűréshez az iskola kísérőt biztosít. Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM- rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ellenőrzi. Az iskolai védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket. Elvégzi a szűrővizsgálatokat, a vizsgálatot megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, stb.). - A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatójával és az osztályfőnökökkel. - Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. - Fogadóórát tart az iskola diákjai számára. - Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. - Munkaidejét munkáltatója határozza meg. - Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Családsegítő Szolgálat, stb.). Az iskolai-egészségügyi ellátás rendje a) iskolaorvosi szolgáltatatás Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege (teljes, részmunkaidő stb.) Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő Az ellátás nyújtásának helye (pontos címmel) Az ellátás nyújtása során annak a háziorvosnak (háziorvosi körzetnek) a megnevezése, akivel együttműködve történik a szolgáltatás nyújtás

Iskolaorvosi szolgáltatás Dr. Ördög György Részmunkaidő. Kedd: 11.00 – 13.00 Csütörtök: 9.00-12.00 2740 Abony, Kálvin út 11. Dr. Ördög György

b) védőnői szolgáltatás Az egészségügyi ellátás megnevezése

Védőnői szolgáltatás

Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege

Dr. Kostyán Andor Rendelőintézet Teljes

30

(teljes, részmunkaidő stb.) Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő

Hétfő: 8.00-11.00 Kedd: Szerda: 8.00-11.00 Csütörtök: 8.00-11.00 Péntek: 8.00-12.00

Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe)

2740 Abony, Kálvin út 11.

Az ellátás nyújtása során annak a védőnőnek (védőnői körzetnek) a megnevezése, akivel együttműködve történik a szolgáltatásnyújtás

Kengyelné Agócs Marianna

c) iskolafogászati ellátás Az iskolafogászati ellátást Dr. Szabó Levente és Dr. Szolga Ferenc fogorvosok biztosítják. Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és a veszélyeztetés okának megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az osztályfőnökök gyermekvédelmi feladataik ellátása során figyelemmel kísérik az egészségügyileg veszélyetetett gyermekeket, és fokozottan ügyelnek rendszeres orvosi ellenőrzésükre. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Az intézmény vezetője a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

11. Az intézményi védő, óvó előírások Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet: - 4. § (1) bekezdés m) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni az intézményi védő, óvó előírásokat., - a 168. § (1) bekezdés alapján az SZMSZ-ben kell rögzíteni a tanuló- és gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatokat.

1. Általános előírások A tanulókkal: - az iskolai tanítási év, valamint - szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - a tanulók egészsége és testi épsége védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. Az iskola védő, óvó előírásainak ismertetése

31

A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök, az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulóknak a csoportos foglalkozást tartó szaktanár tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. A jegyzőkönyveket minden esetben az I. számú igazgatóhelyettesnek le kell adni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, technika, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes teremhasználati rendet a házirend tartalmazza, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az iskola egyes helyiségeire vonatkozó speciális védő, óvó előírások az adott helyiségben kifüggesztésre kerülnek – különösen: sportlétesítmények, géptermek, számítógép termek esetében. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni, a jegyzőkönyvet leadni. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják.

2. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy: - olyan környezetet teremtsen, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására, - a tanórai és az egyéb foglalkozások során a nevelési-oktatási intézmény sajátosságaira figyelemmel kialakuljon a tanulókban a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készsége, - átadásra kerüljenek a baleset-megelőzési ismeretek. Az intézmény vezetőjének feladata, hogy felhívja a működtető figyelmét arra, - hogy az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett legyen; - hogy az iskolában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése (az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével) ne legyen, - hogy a tanulók elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen a hálózat megfelelő védelmével. Az intézmény vezetőjének feladata, hogy gondoskodjon arról - hogy a tanulók az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe nem juthassanak be, - hogy az intézményben a tanulók a következő gépeket, eszközöket ne használják, használhassák: villamos köszörűgép, barkácsgép faesztergálásra, faipari szalagfűrész, körfűrész, kombinált gyalugép, szalagfűrészlap-hegesztő készülék, valamint jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök;

32

- hogy az intézmény tízévesnél idősebb tanulói csak pedagógus felügyelete és irányítása mellett használhassák, használják a következő eszközöket, gépeket: villamos fúrógép, barkácsgép (a következő tartozékokkal: korong, és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong,), törpefeszültséggel működő forrasztópáka, 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű, ún. „pillanat”-forrasztópáka, villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédarálógép, robotgép, vasaló, varrógép stb.); segédmotoros kerékpár szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló); kerti gépek szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló); - hogy biztosítva legyen az, hogy számítógép csak pedagógus felügyelete mellett kerüljön használatra. A pedagógusok feladata, hogy: - a rábízott tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön. - az iskolán kívüli rendezvények előtt a tanulókat a kísérő tanár figyelmeztesse a veszélyforrásokra és az elvárható magatartási formákra, - haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős, - a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a tanulók ne férhessenek hozzá; - javaslatot tegyenek az iskola épületének és az osztálytermeinek és közösségi helyiségeinek még biztonságosabbá tételére. Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: - a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a tanulók biztonságára, testi épségére, - a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb. A krónikusan beteg, valamint a testi, és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése szintén az intézményvezető feladata. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be. Az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.

A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. A tanulói baleset veszélyének észlelésekor annak elhárítása érdekében mindenki köteles az azonnali intézkedéseket megtenni, ha erre nincs szükség, akkor a veszélyforrásra a munkavédelmi felelős figyelmét felhívni.

3. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: - megszervezi azt, hogy az intézmény nyitvatartási idejében biztosítva legyen a tanulók felügyelete, védelme, - kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja; - nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:

33

- intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, - a kivizsgálás során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat, - a balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel (elektronikusan vezetett jegyzőkönyvvezető rendszeren, illetve ha az nem lehetséges, papír alapon), - a jegyzőkönyvet továbbítani kell, - a jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek, - súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik arról, hogy a baleset az intézmény fenntartója felé azonnal jelentésre kerüljön, - gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. /Súlyos az a tanulóbaleset, amely a gyermek tanuló: - a halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette), - valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, - számára az orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodását, - súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), - tekintetében a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, bénulását, vagy agyi károsodását okozza./ - lehetővé teszi az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában; - intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógusok feladata: - az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése, - nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok esetében az intézményvezető utasítására: - közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, - e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, - jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, - súlyos balesetekkel kapcsolatban: - a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, - közreműködik a baleset kivizsgálásában, - közreműködés az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában, - intézkedési javaslat kidolgozása minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításainak végrehajtása.

34

Ha a tanulót baleset éri, a vele foglalkozást tartó tanár, illetve az ügyeletes nevelő kötelessége az elsősegélynyújtás, intézkedés és a baleset napján a baleseti jegyzőkönyv felvétele, melyet az iskolatitkárnak le kell adni. Amennyiben a balesetet az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja észleli, az elsősegélynyújtást és a szükséges intézkedéseket neki is azonnal meg kell tennie.

12. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés n) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni a bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket. A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt, illetve a mindenkori intézkedésre jogosult vezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően a) haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, - a fenntartót, - a szülőket; b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a tanulók, védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen: - a tűz, - az árvíz, - a földrengés, - bombariadó, - egyéb veszélyes helyzet, illetve az oktató munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény: - egész napos gázszünet, - az épület biztonságos használhatóságát veszélyeztető körülmény, - kánikula - szmog - az ellátottak és a dolgozók közlekedését nehezítő helyzet (hó), - járvány, melynek során az ellátottak 30 %-a nem tud megjelenni. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat /kifüggesztve a nevelőiben/ szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. A rendkívüli esemény során az intézményvezetőnek gondoskodnia kell: - amennyiben a tanulók intézményben történő elhelyezését meg kell szüntetni, a szülők mielőbbi értesítése, a tanulók hazajutásának, illetve más intézményben történő elhelyezésének megszervezése, - a következő napot, esetleg napokat érintő tanítási szünet elrendeléséről, s a szülők tájékoztatásáról, - olyan intézkedések meghozataláról, melyek biztosítják a tanulók maximális védelmét.

35

A rendkívüli események esetén teendő alapvető intézkedések Rendkívüli esemény megnevezése Tűz

Árvíz

Földrengés

Bombariadó

Egyéb veszélyes helyzet

Intézkedések A helyi tűzvédelmi szabályzat utasítása alapján: 1.1. Az épület kiürítése a tűzriadóterv szerint 1.2. A tűzoltóság értesítése 1.3. A tűzoltás megkezdése 1.4. Az egyes értékek mentése 1.5. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével) 1.6. A fenntartó értesítése 1.1. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével) 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Érték mentés 1.1. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével) 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Érték mentés 1.1. Az épület kiürítése a tűzriadóterv szerint 1.2. Az illetékes hatóságok értesítése 1.3. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével) 1.4. A fenntartó értesítése 1.1. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével) 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Indokolt esetben tanítási szünet elrendelése BOMBARIADÓ

A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a titkárság dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével, kolompolással történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve

36

kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

A kivonulási útvonal rajzát minden helyiségben ki kell függeszteni.

13. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés p) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni azokat az ügyeket, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) e szabályzat véleményezési joggal ruházza fel. A szülői szervezet véleményezési joga kiterjed: - az iskola pedagógiai programjára, házirendjére, munkatervére, az SZMSZ azon pontjaira, amelyek a szülőkkel, tanulókkal kapcsolatosak, - az adatkezelési szabályzat elkészítésére, módosítására. -

A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – véleménynyilvánítási joggal rendelkezik.

-

A következő (1)–(5) bekezdésben meghatározott kérdések SZMSZ-ben történő szabályozásánál az iskolaszéket, vagy ha az nem működik, az iskolai szülői szervezetet, közösséget véleményezési jog illeti meg: 20/2012. EMMI rendelet 82. § (1) Az iskola a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. (2) Az iskola vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. (3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. (4) A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell. (5) A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.

A szülői szervezetet a jogszabályokban meghatározott véleményezési jogokon túl a szervezeti és működési szabályzat a következő véleményezési joggal ruházza fel. A szülői szervezetet – ezen SZMSZ alapján – megillető további jogokat nem határoz meg.

37

14. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és képviselet szabálya, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés e) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni - a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás: - rendjét, - formáját, - a vezetők közötti feladatmegosztás rendjét, - a kiadmányozás és képviselet szabályait, - a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét.

1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás (A vezetőket, és a szervezeti egységeket az SZMSZ I. része tartalmazza, ezért itt újra szabályozásra nem kerül.)

A telephellyel való kapcsolattartás rendje Az intézmény igazgatója meghívott tagja a telephelyen tartott munkaértekezletnek, ezen túl ellenőrzési terve alapján – szükség szerint azon túl is – látogatja a telephelyet. Amennyiben a telephelyi értekezleten az igazgató nem tud részt venni, akkor azon az igazgatóhelyettes jelenik meg. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős szükség szerint, de legalább havi egy alkalommal a telephelyen végez munkát. A telephelyi pedagógusoknak és munkaközösség-vezetőnek szóló írásos információkat az iskolavezetés, de elsősorban az alsó tagozat munkáját irányító igazgatóhelyettes körlevélben, vagy email-ben is megküldi.

2. A vezetők közötti feladatmegosztás (A vezetőket a SZMSZ I. része tartalmazza, ezért itt újra szabályozásra nem kerül.)

Az intézmény vezetője, az igazgató Az intézmény élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét két igazgatóhelyettes közreműködésével látja el. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a köznevelési törvény állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat.

Az igazgató Az intézményvezető a és a szakmai követelményeknek megfelelően, a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt, felelős az oktatás-nevelési feladatok ellátásáért. Az intézmény vezetése körében az intézményvezető − szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését;

38

− döntésre előkészíti a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe; − előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; − jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti s szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet; − kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét; − gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; − tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről; − teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást; − szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. A köznevelési intézmény vezetője − a) felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, − b) gyakorolja az ráruházott munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett, − c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, − d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, − e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, − f) képviseli az intézményt. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel − a) a pedagógiai munkáért, − b) a nevelőtestület vezetéséért, − c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, − d) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, − f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, − g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, − h) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, − i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, − j) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, − k) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. Közvetlenül irányítja az igazgatóhelyetteseket és a művészetoktatási koordinátort, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst és az iskolatitkár munkáját. A diákönkormányzatot segítő tanár közvetlenül fordulhat hozzá.

I. számú általános igazgatóhelyettes a, Az igazgató akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben – el nem halasztható ügyek intézése, döntések meghozatala – ellátja az igazgató helyettesítését;

39

az igazgató tartós – kettő hetet meghaladó – távollététben teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti az igazgatót. Személyi ügyekben véleményt nyilvánít. Kapcsolatot tart a második igazgatóhelyettessel, valamint a fenntartóval és a működtetővel. Szakmai területen segíti az igazgató vezetői tevékenységét. b, Közvetlenül irányítja: az 5-8. évfolyamon az intézmény pedagógiai programjában meghatározott pedagógiai tevékenységet, az iskolai továbbtanulási, pályaválasztási tevékenységet, c, Képviseli az iskolát: esetenként, az igazgató felhatalmazása alapján a szülői szervezet, a diákönkormányzat ülésein, egyéb fórumokon. d, Felelős: − az 5-8. évfolyamon folyó pedagógiai, szakmai, igazgatási munkáért, − a második igazgatóhelyettessel együttműködve a szervezett napközi, tanulószobai foglalkozásokért, átruházott jogkörben: − a második igazgatóhelyettessel megosztva az intézmény (általános iskola, művészetoktatás) ügyintézésének és tanügyi nyilvántartásai, dokumentumai elkészítéséért, kezelésének szabályosságáért, és az intézmény adatszolgáltatásáért és az adattovábbítás rendjéért, − a rendkívüli események esetén tett intézkedésekért, − a második igazgatóhelyettessel és az alapfokú művészetoktatás koordinátorával együttműködve a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv jóváhagyásra történő elkészítéséért és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, − a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, − az iskolai információáramlásáért, − a tanulók étkezési nyilvántartás vezetésének ellenőrzéséért, − a telephellyel való együttműködésért a napi operatív tevékenységek ellátásában és a feladatellátáshoz, szervezéshez szükséges információáramlás biztosításában, − a nevelőtestületi, szülői és egyéb értekezletek előkészítéséért, szervezéséért, − a munkafegyelem és tanórafegyelem betartásáért. A felsoroltak egyben ellenőrzési kötelezettséget is jelentenek.

II. számú általános igazgatóhelyettes a, Helyettesíti az igazgatót az igazgató és az első igazgatóhelyettes egyidejű távollétében, közvetlen kapcsolatot tart az első igazgatóhelyettessel és az alapfokú művészetoktatás koordinátorával, valamint a fenntartóval és működtetővel, Szakmai területen segíti az igazgató vezetői tevékenységét. b, Közvetlenül irányítja: − az iskola 1-4. évfolyamán a munkát, − kapcsolatot tart a település óvodavezetőivel a beiskolázással összefüggő szakmai munkában, és erről tájékoztatja az igazgatót. − az iskolai könyvtár működését, − a diákigazolvánnyal kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatok ellátását, amelyekről az igazgatót rendszeresen tájékoztatja,

40

− az intézményi adatszolgáltatás tekintetében az iskolatitkárt, amelyről az igazgatót rendszeresen tájékoztatja. c, Felelős: − az 1-4. évfolyamon folyó pedagógiai, szakmai, igazgatási munkáért, − a közvetlen irányítása alá tartozó feladatok ellátásáért, átruházott jogkörben: − a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, az iskolaorvossal, a védőnővel való együttműködésért, − a tanulóbalesetek megelőzéséért, az óvó, védő intézkedések betartásáért, betartatásáért, − munkavédelemmel, tűzvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásáért, − az intézményi tankönyvellátás megszervezéséért, a tankönyvrendelés elkészítéséért, − az első igazgatóhelyettessel megosztva az intézmény (általános iskola, művészetoktatás) ügyintézésének és tanügyi nyilvántartásai, dokumentumai elkészítéséért, kezelésének szabályosságáért, az intézményi adatszolgáltatásért és az adattovábbítás rendjéért, − az első igazgatóhelyettessel együttműködve a napközi, tanulószobai foglalkozások megszervezéséért, − a tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó, különbözeti, javító, művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga) lebonyolításáért és rendjéért, − a nevelő- és oktatómunkához a következő tanévben szükséges tankönyvekre, tanulmányi segédletekre, taneszközökre, ruházati és más felszerelésekre vonatkozó szülői tájékoztatásért, − az első igazgatóhelyettessel és az alapfokú művészetoktatás koordinátorával együttműködve a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv jóváhagyásra történő elkészítéséért és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, − szertárfejlesztési és eszközbővítési, karbantartási, felújítási tervek elkészítéséért, − az intézményi hagyományok őrzésével összefüggő feladatok szervezéséért, koordinálásáért, − a nevelőtestületi, szülői és egyéb értekezletek előkészítéséért, szervezéséért, − az iskolai könyvtár működtetéséért, − leltározásért, − a munkafegyelem és tanórafegyelem betartásáért. A felsoroltak egyben ellenőrzési kötelezettséget is jelentenek. 5.A munkaközösség-vezetők Feladataikat az igazgatóhelyettesek irányítása mellett önállóan végzik. Személyüket a munkaközösség javaslatait figyelembe véve az igazgató bízza meg 5 éves időtartamra. A munkaközösség-vezetők feladatai általában: • munkaközösségi értekezletek megtartása tanévenként legalább 4 alkalommal az elfogadott munkaterv szerint, • ismerjék meg a nevelő-oktató munka dokumentumait és ezekkel ismertessék meg a munkaközösség tagjait, • dolgozzák ki a munkaközösség programját, és egyetértésben a tagokkal hajtsák végre, • tantárgyi versenyek szervezése, pályázatok írása, kiírása, értékelés, • javaslattétel szaktantermek, szertárak, könyvtári állomány fejlesztésére, • továbbképzések szervezése, • kölcsönös óralátogatások, bemutató órák szervezése, értékelése,

41

• javaslat a tantárgyfelosztásra, • részvétel a tantárgyi eredményességi vizsgálatokban, • elkészítik a munkaközösség féléves és éves beszámolóját, • javaslatot tesznek a tagok kitüntetésére, jutalmazására, • képviselik a munkaközösséget. 5.Művészetoktatási koordinátor Feladatait az igazgató és a helyettesek irányítása mellett végzi. A művészetoktatási koordinátor feladatai: • segíti az igazgató és a helyettesek által irányított alapfokú művészetoktatás pedagógiai, szakmai és igazgatási munkáját, • szakmai fórumokon képviseli az intézményt, • előkészíti elfogadásra az alapfokú művészetoktatás munkatervét, a félévi és év végi beszámolókat, • segíti a II. számú igazgatóhelyettes munkáját az alapfokú művészeti felvételi alkalmassági vizsgák (meghallgatások), a magasabb évfolyamra történő jelentkezésnél a különbözeti vizsgák, továbbá az osztályozó- és javítóvizsgák előkészítésében és megszervezésében • javaslatot tesz a II. számú igazgatóhelyettesnek a tanszakvezetők véleményének figyelembevételével az új tanulóknak az oktatást végző tanárokhoz való beosztására, valamint a kötelező tantárgyak tanulócsoportjainak kialakítására • javaslatot tesz az igazgató részére a felvételi és a tanév végi meghallgatás (vizsga) rendjének meghatározására, a vizsgabizottság összeállítására, a tanuló kérelmére egy vagy több tantárgy követelményeinek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt történő teljesítésének engedélyezésére, valamint egyes tantárgyak tanulása alóli felmentésre, a tanulói jogviszony megszüntetésére • közreműködik a művészeti alapvizsga és záróvizsga előkészítésében, valamint a vizsgáztatás lebonyolítása során jelentkező feladatokban, • közvetlen kapcsolatot tart az igazgatóhelyettesekkel az igazgatási feladatok végrehajtásában és a munkarendhez kapcsolódó feladatokban, • részt vesz az alapfokú művészetoktatás munkatervben meghatározott feladatainak végrehajtásában, • előkészíti az igazgatóhelyettesek számára az alapfokú művészetoktatással kapcsolatos beszámolókat, jelentéseket, adatszolgáltatásokat, • részt vesz a dokumentumok, tanügyi nyilvántartások, okiratok ellenőrzésében • közreműködik az alapfokú művészetoktatás taneszköz szükségletének biztosításában, a könyvtár- és szertárfejlesztési tervek elkészítésében, • megszervezi a versenyeket, bemutatókat, • részt vesz az általános és a második igazgatóhelyettessel együttműködve a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítésében, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásában, • kapcsolatot tart a szülőkkel, tanulókkal, pedagógusokkal. A vezetők közti kapcsolattartás, az iskolatanács Igazgatóság: az igazgató és az I. és II. számú általános igazgatóhelyettesek. Az operatív vezetési ügyekben az igazgató az igazgatóhelyettesekkel általában heti rendszerességgel, a hét első munkanapján megbeszélést tart. A megbeszéléseken a művészetoktatási koordinátor a napirendtől függően az igazgató megbízása alapján vesz részt.

42

Az igazgató pedagógiai, szakmai ügyekben döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete: az Iskolatanács. Tagjai: - az igazgató, az igazgatóhelyettesek, - a művészetoktatási koordinátor - a munkaközösség-vezetők, - a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus, - a szakszervezet és a KAT képviselője Az Iskolatanács aktuálisan adódó feladatok esetén ül össze, de legalább tanévenként két alkalommal ülésezik. Az Iskolatanácsot az igazgató hívja össze, de tagjai is kezdeményezhetik, ha a javasolt napirend megtárgyalása ezt indokolja. Amennyiben a tagok 50 %-a támogatja az összehívást, az igazgatónak össze kell hívnia a tanácsot. Az ülésre – napirendi ponttól függően – tanácskozási joggal meghívható a szülői munkaközösség vezetője és a fenntartó képviselője. A tanulói jogok érvényesülésének folyamatos figyelemmel kísérése, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka hatékonyságának rendszeres felmérése érdekében a nevelőtestületi döntések és az intézményvezetői döntések előkészítéséhez meghívást kaphat a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Meghívást kaphat a pályaválasztási felelős.

3. A kiadmányozás szabályai A kiadmányozás szabályai az SZMSZ I. rész 11.5. pontban került szabályozásra.

4. Az intézmény képviseletének szabályai 1. Az intézményvezető a kinevezésében szereplő időszakban jogosult az intézmény képviselőjeként eljárni. 2. A magasabb- és középvezetők a helyettesítési rend szerint járhatnak el az intézmény képviselőjeként. 3. A magasabb vezetők a fenntartó előtt a munkakörükbe tartozó ügyekben jogosultak külön felhatalmazás nélkül is képviselni az intézményt. 4. Az igazgató által felhatalmazott, bármely pedagógus képviselheti az intézményt. 4. A további felhatalmazás az intézmény képviselőjeként történő eljárásra: Vezető Igazgatóhelyettesek

Felhatalmazás az intézmény képviselőjeként való eljárásra Szülői szervezet ülésein képviseli az intézményt

Igazgatóhelyettesek

Diákönkormányzat ülésein képviseli az intézményt

Művészetoktatási koordinátor

Művészetoktatással kapcsolatos szakmai fórumokon képviseli az intézményt

5. Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás A nevelőtestület értekezletei:

43

Az intézmény pedagógiai szervezeti egységei közti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleteken, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. A nevelőtestületi értekezlet összehívásával, levezetésével kapcsolatos eljárási szabályok: A tanév során tervezett nevelőtestületi értekezletek időpontját az éves munkaterv tartalmazza. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: – alakuló értekezlet – tanévnyitó értekezlet – félévi és év végi osztályozó értekezlet - félévi értekezlet – tanév végi értekezlet Nevelőtestületi értekezletet kell tartani: • • • • • • • •

a pedagógiai program és módosításának elfogadására, a szervezeti és működési szabályzat elfogadására és módosítására, a tanévnyitás előkészítésére, éves munkaterv elfogadására, a féléves munka értékelésére, a tanév pedagógiai munkájának értékelésére, a házirend elfogadására, az intézményvezetői pályázathoz készített, vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására, valamennyi, a nevelőtestület döntési, véleményezési jogkörébe tartozó – át nem ruházott – ügyben.

A nevelőtestületi értekezlet összehívását az igazgató rendeli el, szervezéséért, levezetésért, a jegyzőkönyv vezetéséért az I. számú általános igazgatóhelyettes felel. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet: Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 50 %-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. A nevelőtestületi értekezlet határozatképessége: a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyek, valamint az intézményvezetői megbízással kapcsolatos értekezlet esetén a közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógusok 2/3-ának, véleményezési jogkörbe tartozó ügyek esetében 50%-ának jelenléte szükséges. Érvényes a nevelőtestület határozata akkor, ha azt a jelenlevők legalább 50%-a elfogadja. Szükség szerint azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az 1-4., az 5-8. évfolyamon, illetőleg az alapfokú művészetoktatás évfolyamain tanító pedagógusokat, tanulókat érintik, külön kell értekezleteket (nevelői) tartani. Nevelői értekezletek Az 5-8. évfolyamon tanító pedagógusok szakmai fóruma a felsős nevelői értekezlet. Vezetője a II. számú általános igazgatóhelyettes. Az 1-4. évfolyamon tanító pedagógusok szakmai fóruma az alsós nevelői értekezlet. Vezetője az I. számú általános igazgatóhelyettes. Az alapfokú művészetoktatást végző pedagógusok szakmai fóruma a művészetoktatási nevelői értekezlet. Vezetője az alapfokú művészetoktatás koordinátora. A nevelői értekezletek összehívásáról a vezető gondoskodik, aki tájékoztatja az igazgatót. Az igazgató tagja mindhárom nevelői értekezletnek.

44

Jellege munkaértekezlet, határoz és dönt azokban a kérdésekben, amelyek a folyamatos működéshez szükségesek, és nem érintenek az intézmény egészére vonatkozó vagy a közoktatási törvény és az SZMSZ szerint az intézményi nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyeket. Napirendtől függően a nevelői értekezleteken részt vesz meghívás alapján a könyvtáros tanár, a gyermek- ifjúságvédelmi felelős, a szülői szervezet képviselője és a diákönkormányzat képviselője.

15. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés k) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni: - a szakmai munkaközösségek együttműködését, - a szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának rendjét, - a szakmai munkaközösségek részvételét pedagógusok munkájának segítésében. A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség – az SZMSZ-ben meghatározottak szerint – gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről. A szakmai munkaközösség feladatainak ellátására a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. Az iskolában az azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. A szakmai munkaközösség dönt a) működési rendjéről és munkaprogramjáról, b) szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, c) az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. A szakmai munkaközösség – szakterületét érintően – véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésére. A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően – a) a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, b) az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához, c) a felvételi követelmények meghatározásához, d) a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához be kell szerezni. Az intézményben aktuálisan működő szakmai munkaközösségek listáját és a munkaközösségek vezetőit a függelék tartalmazza. (1. sz. függelék: Szakmai munkaközösségek 2012-2013. tanév) A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. A szakmai munkaközösségek a nevelőtestületi értekezleten (félévi-, év végi-,

45

rendkívüli értekezlet) hozzák nyilvánosságra véleményüket, s szintén e testület előtt számolnak be feladataik végrehajtásáról. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása az iskolavezetéssel A szakmai munkaközösségekkel illetve azok vezetőivel való kapcsolattartásért felelős az igazgató. A vezetők ennek megfelelően: - jóváhagyják a szakmai munkaközösségek által összeállított éves munkatervet; - jóváhagyják a munkaközösség-vezető által ellenőrzött tanmeneteket; - az éves belső ellenőrzési tervnek megfelelően ellátják a munkaközösség-vezetők és munkaközösségi tagok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat; - gondoskodnak arról, hogy a munkaközösség-vezetőkhöz eljusson minden olyan információ, amely a folyamatos munkavégzéshez szükséges. Ezeket az információkat a munkaközösség-vezetők adják át az érintett szaktanároknak. A munkaközösségek közötti kapcsolattartás Az éves munka tervezésében: a munkaközösség-vezetők tanév elején egyeztetik az éves munkatervek elkészítésének szempontrendszerét. A különböző iskolai szinteken (alsó és felső tagozaton) működő szakmai munkaközösségek részt vesznek azon az év eleji értekezleten, amelynek célja, a különböző szintek közötti átmenet megkönnyítése. A különböző szintű szakmai munkaközösségek tanév elején egyeztetik a tanév során az intézményben megrendezésre kerülő ünnepségek, megemlékezések megszervezését, lebonyolítását. A nevelési-oktatási feladatok elvégzésében: az intézményen belüli és az intézmények közötti folyamatos, operatív kapcsolattartásért a munkaközösség-vezetők felelnek (szakmai fórumok, tankönyv- és taneszköz bemutatók, tapasztalatcserék). Ennek érdekében a munkaközösség-vezetők félévente legalább egy megbeszélést tartanak, továbbá iskolatanácsi megbeszélésen vesznek részt, melyen közös álláspontot alakítanak ki a valamennyi munkaközösséget érintő, olyan oktatási, nevelési és módszertani kérdésekről, melyeknél célszerű egységességre törekedni iskolai szinten. (Például: a munkaközösségi munkatervek és beszámolók szempontrendszere, tartalmi elemei, az iskolai belső szabályzatok, helyi tantervek felépítése, a tankönyvrendelés, a tanulók beszámolási és értékelési rendszerének elvei, különös tekintettel a tanulmányok alatti vizsgák rendjére.) A féléves és az éves munka értékelésében: a félévi és a tanévzáró értekezleten a munkaközösség-vezetők a nevelőtestület előtt beszámolnak a munkaközösség által elvégzett munkáról, a feladatok teljesítéséről, ezáltal biztosítva a többi munkaközösség számára eredményeik (tanulmányi versenyek, sport, fejlesztő munka) megismerését. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Az alkalmi munkacsoportok vezetőit vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgató bízza meg, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. A munkacsoport tagjait a munkacsoport vezetője választja, szervezi. A szakmai munkaközösségek pedagógusok munkáját segítő tevékenysége kiterjed: - a közvetlen szakmai segítségnyújtásra, - a szakmai munkaközösség szakmai tevékenységébe való bekapcsolódás lehetőségére, - a szakmai tapasztalatcserére, - a jól bevált pedagógiai módszerek átadására,

46

- a rutinos, szakmai tevékenységüket kimagasló tanárok óráinak/foglalkozásainak látogatására, - a szakmai munkaközösséghez tartozó pedagógusok óráinak/foglalkozásainak látogatására, a fejlesztendő területekre történő rámutatására, a fejlődéshez közvetlen szakmai segítség nyújtására, - a szakmai segítségnyújtási tevékenység évenkénti értékelésére, valamint a tevékenység hatékonyságának vizsgálatára. A szakmai munkaközösség az adott tanévben ellátandó konkrét segítségnyújtási feladatait az éves munkatervében is meghatározhatja.

16. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága, a szülők tájékoztatása 1. A pedagógiai programról való tájékoztatás szabályai Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés o) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni. Az iskola figyelembe véve a hivatkozott EMMI rendelet 82. §-át az alábbiak szerint szabályozza a tájékoztatás szabályait: 1. A pedagógiai program nyilvánossága Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál; - az iskola könyvtárában; - az iskola igazgatójánál; - az iskola igazgatóhelyetteseinél. A pedagógia program helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatali módjai: - könyvtárban történő elhelyezés, - intézményi honlapon történő publikáció. 2. A pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás Az iskolaigazgató a mellékletben kijelölt pedagógust kötelezi arra, hogy a tanulók, illetve a szülők részére tájékoztatást adjon a pedagógiai programról. A tájékoztatás kérhető szóban és írásban. A tájékoztatást: - lehetőség szerint azonnal meg kell adni akkor, ha a kérdés jellege megengedi, - legkésőbb a feltett kérdéstől számított 14 napon belül meg kell adni akkor, ha a kérdés összetett. (Minél előbb tájékoztatást kell adni akkor, ha a kérdés valamely jogvesztő határidővel kapcsolatban érkezik, s a késedelmes tájékoztatás a tanuló, vagy a szülő jogát, jogos érdekét sértené.) A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. A tájékoztatást írásba kell adni akkor, ha az érintett ragaszkodik az írásbeliséghez. A nyilvánosságra hozatalért a pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás megadására az I. számú igazgatóhelyettes a felelős.

47

2. A házirenddel összefüggő tájékoztatás szabályai Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82 § (6) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a házirenddel kapcsolatos tájékoztatás rendjét. 1. A házirend nyilvánossága A házirend nyilvános. A házirendet az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni: - ki kell függeszteni: - a központi faliújságra, - a DÖK faliújságra, - rendelkezésre kell bocsátani a könyvtár számára is. A házirend egy-egy példányát át kell adni: - a szülői szervezet elnökének, - a diákönkormányzat képviselőjének, - a tanulónak, illetve a kiskorú tanuló esetén a szülőjének az iskolába történő beiratkozáskor. A házirend változásakor a házirendet ismételten nyilvánosságra kell hozni, a házirend egy-egy példányát ismét át kell adni az érintetteknek. A házirend helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatali módjai: - hirdetőtáblán történő elhelyezés, - könyvtárban történő elhelyezés, - intézményi honlapon történő publikáció. 2. A házirenddel összefüggő tájékoztatás Az osztályfőnökök tanév elején ismertetik a házirendet: - a tanulókkal, - szülői értekezleten a szülőkkel. A házirend érdemi változásáról a változást követő 30 napon belül a szülőt tájékoztatni kell azzal, hogy meghatározásra kerül az, hogy a házirend hatályos változata milyen módon érhető el (hol, hogyan került nyilvánosságra hozásra). A nyilvánosságra hozatalért a házirenddel összefüggő tájékoztatás megadására az I. számú igazgatóhelyettes a felelős.

3. A jelen SZMSZ nyilvánossága Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82 § (6) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a jelen SZMSZ-el összefüggő nyilvánosságra hozatali szabályokat A jelen SZMSZ nyilvánossága Az SZMSZ nyilvános. Az SZMSZ: a) papír alapú példányai közül:

48

- egy példánya az intézmény könyvtárában kerül elhelyezésre, b) elektronikus úton elérhető az intézmény honlapján. Az SZMSZ helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatali módjai: - könyvtárban történő elhelyezés, - intézményi honlapon történő publikáció. A nyilvánosságra hozatalért a pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás megadására az I. számú igazgatóhelyettes kijelölt a felelős.

4. A szülők tájékoztatása Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82 § (6) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a szülők tájékoztatásának egyes kérdéseit. Az iskola igazgatója köteles megszervezni azt a tájékoztatást, mely információt szolgáltat a szülőknek a megelőző tanév végén: a) azokról: - a tankönyvekről, - a tanulmányi segédletekről, - a taneszközökről, - a ruházati és más felszerelésekről amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, b) az iskolától kölcsönözhető - a könyvekről, - a taneszközökről, - a más felszerelésekről, c) arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. A tájékoztatás szülők részére történő kiadásának határideje: augusztus 31.

17. A tanuló fegyelmi eljárása Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés q) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az iskolában a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelemi eljárás, ezen belül az egyeztető eljárás részletes szabályait.

Fegyelmi eljárás szabályai A köznevelési intézmény a - figyelembe véve az intézmény Szervezeti és Működési szabályzatában foglaltakat - a fegyelmi eljárás szabályait a következők szerint állapítja meg A szabályzat célja, hogy részletszabályokkal segítse az intézményben folyó fegyelmi ügyek intézését. A szabályzat ennek érdekében tartalmazza a következő témaköröket: - a szabályzat hatálya, - a fegyelmi eljárás célja, - a fegyelmi jogkör gyakorlása, - a fegyelmi eljárás megindításának feltételei, - az egyeztető eljárás, - értesítés fegyelmi eljárás megindításáról, - az eljárás résztvevőinek tájékozódása, vélemény nyilvánítása, bizonyítási javaslata, - a fegyelmi eljárás során a tényállás tisztázása,

49

- a fegyelmi tárgyalás, - fegyelmi határozat, - jogorvoslat a fegyelmi határozat ellen, - fegyelmi eljárás megszüntetése, - fegyelmi büntetés végrehajtása, - egyéb eljárási szabályok, - károkozás az intézménynek. 1. A fegyelmi szabályzat hatálya A fegyelmi szabályzat: - személyi hatálya kiterjed: - a fegyelmi eljárásban a fegyelmi jogkor gyakorlójára, - a kötelezettségszegéssel érintett nagykorú tanulóra, a kiskorú tanuló szülőjére, - egyébként az eljárásba bevonandó személyekre, - területi hatálya kiterjed minden olyan helyre, melyre vonatkozóan az intézmény SZMSZ-e, házirendje, egyéb belső dokumentuma a tanuló részére kötelezettséget állapít meg. 2. A fegyelmi eljárás célja A nevelési-oktatási intézményben folytatott: - tanulói fegyelmi eljárás és - a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. A fegyelmi eljárás, valamint a fegyelmi tárgyaláson meghatározott büntetések segítik elő a tanulók szabálykövetését, a nem megfelelő magatartás kezelését. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 3. A fegyelmi jogkör gyakorlása A fegyelmi jogkör eredeti gyakorlója a nevelőtestület. A nevelőtestület a fegyelmi jogkör gyakorlására bizottságot hoz létre. A bizottság 3 tagú, melynek elnökét a bizottság maga választja meg a tagjai közül. A fegyelmi bizottságnak, mint a fegyelmi jogkör gyakorlójának feladata: - a fegyelmi eljárás megindítása feltételeinek vizsgálata, - az egyeztető eljárás sikeres lebonyolításának biztosítása, - a fegyelmi tárgyalás megtartására vonatkozó határidő betartása, - a fegyelmi eljárás megindítása érdekében az értesítések kiküldése, - a fegyelemi eljárás résztvevői számára: - a tájékozódás, - vélemény nyilvánítás, illetve - a bizonyítási javaslat adása lehetőségének biztosítása, - a fegyelmi eljárás során a tényállás tisztázása, ennek érdekében eljárási cselekmények lefolytatása, - a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, - közreműködés a fegyelmi büntetés végrehajtásában. 4. A fegyelmi eljárás megindításának feltételei A fegyelmi eljárás megindításánál vizsgálni kell, hogy: - a fegyelmi eljárás megindítására lehetőség van-e, azaz az ügy nem évült-e el,

50

- a fegyelmi eljárás megindítása kötelező-e. 4.1. Elévülés Nem indítható fegyelmi eljárás, ha: - a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt, - a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával). /Ez esetben az elévülési határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani./ 4.2. Az eljárás megindításának kötelezősége: A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha: - a nagykorú tanuló maga ellen, illetve - a kiskorú tanuló szülője a tanuló ellen kéri. 5. Az egyeztető eljárás A fegyelmi eljárás lefolytatását egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg. Az egyeztető eljárás részletes szabályait a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet kötelezése alapján a jelen SZMSZ határozza meg.

1. Az egyeztető eljárás célja Az egyeztető eljárás célja: - a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, - a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi ügy lefolytatása előtt vizsgálni kell, hogy az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetősége nyitva áll-e, azaz az egyeztető eljárással egyetért-e: a) a sérelmet elszenvedő fél: - a nagykorú sérelmet elszenvedő fél, - a kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, b) a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló: - a kötelességszegéssel gyanúsított nagykorú tanuló, és - a kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő.

2. Az egyeztető eljárás lefolytatásának kérése A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. Ebben az értesítésben kell már tájékoztatni az érintetteket az egyeztető eljárást vezető személyre vonatkozó javaslatról, valamint arról, hogy a felek más személyt is javasolhatnak e feladatra. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja.

3. Nincs helye egyeztető eljárásnak A fegyelmi eljárást le kell folytatni, ha: - az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha

51

- az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.

4. Feladat- és hatáskörök az egyezető eljárásban A fegyelmi jogkör gyakorlója: - felel az egyeztető eljárás lefolytatásáért, - az eljárás lefolytatása érdekében javaslatot tesz az egyeztető eljárást vezető személyre. Az intézmény igazgatója: - biztosítja az egyeztető eljárás lebonyolításához szükséges technikai feltételeket, ezen belül különösen: - rendelkezésre bocsátja az egyeztetési eljáráshoz szükséges helyiséget, termet, - felkéri az egyeztető eljárást vezető személyt, - az adminisztrációs feladatokat ellátó intézményi dolgozók közreműködésével segíti az egyeztető eljárás adminisztrációs feladatait.

5. Az egyeztető személye Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. E személyre a fegyelmi jogkör gyakorlója javaslatot tesz az érintetteknek, illetve kéri javaslatukat. Az egyeztető személyre vonatkozó javaslatot, illetve javaslattételi jogot a fegyelmi eljárásról szóló értesítésben már közölni kell az érintettekkel. A mindkét fél által elfogadott személyt az intézmény igazgatója, illetve az általa felhatalmazott személy kéri fel az egyeztető eljárás levezetésére. A felkérést az egyeztetési eljárás lefolytatása iránti kérelem beérkezését követő 5 napon belül meg kell tenni. Az egyeztető eljárást vezető személy írásban nyilatkozik arról, hogy a feladatot vállalja.

6. Az egyeztető eljárás lefolytatása Az egyeztető eljárás során az egyeztető eljárást vezető személy: - megvizsgálja, áttekinti a rendelkezésre álló iratokat, bizonyítékokat, - külön-külön meghallgathatja az érintett feleket, - tárgyalást tarthat az érintett felek részvételével, - szükség esetén szakértőt vehet igénybe. Az egyeztető eljárást vezető személy írásban értesíti: - a sérelmet szenvedő felet, valamint - a kötelezettségszegő felet arról, ha az eljárásban meghallgatást, illetve tárgyalást kíván tartani. Az értesítésben meg kell adni az eljárási cselekmény pontos időpontját, helyét, tartalmát. Az értesítést úgy kell megküldeni, hogy azt az érintettek a meghallgatás, tárgyalás előtt legalább 8 nappal előbb kézhez kapják. Az egyeztető eljárás során történő meghallgatásról, illetve tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni. Az egyeztető eljárás lefolytatására az egyeztető eljárást vezető személy kijelölésétől számított 15 nap áll rendelkezésre. Az egyeztető eljárást vezető személy: - az eljárás során megállapíthatja, hogy a felek megállapodtak, illetve - legkésőbb az eljárási határidő lejártakor megállapíthatja, hogy a felek az egyeztető állapodtak meg.

52

7. Megállapodás az eljárás során Ha a felek külön-külön a meghallgatásukon, illetve együtt a tárgyaláson megállapodnak a sérelem orvoslásáról, a megállapodást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet az érintettek és az egyeztető eljárást vezető személy aláírják. A fegyelmi eljárás felfüggesztése Megállapodás esetén bármelyik fél kezdeményezheti a fegyelmi eljárás felfüggesztését. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell: - az írásbeli megállapodást - mellékelve, - a kezdeményezést arra vonatkozóan, hogy a sérelem orvoslásához szükséges időre a fegyelmi eljárás felfüggesztésre kerüljön. - a kezdeményező által a sérelem orvoslásához szükségesnek tartott időtartamot. A fegyelmi eljárás vezetője a kezdeményezés alapján legfeljebb a sérelem orvoslásához szükséges időtartamra, de legfeljebb 3 hónapra felfüggeszti az eljárást Az eljárás felfüggesztéséről szóló döntését írásban megküldi az érintetteknek. A döntésben tájékoztatja az érintetteket arról, hogy ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. A fegyelmi eljárás folytatása A fegyelmi eljárást - ha a fegyelmi eljárás felfüggesztése alatt - a sérelmet elszenvedő fél kéri, folytatni kell. Az eljárás lefolytatására a fegyelmi eljárás általános szabályai szerint kerül sor. A fegyelmi eljárás megszüntetése A fegyelmi eljárást - ha a fegyelmi eljárás felfüggesztése alatt nem kérték, és a felfüggesztés időtartama lejárt - meg kell szüntetni. Az eljárás megszüntetésére a fegyelmi eljárás általános szabályai szerint kerül sor. A megállapodás nyilvánossága Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, - az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá - az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

8. Oktatásügyi közvetítő Az egyeztető eljárásban igénybe lehet venni az oktatásügyi közvetítőt. 6. Értesítés fegyelmi eljárás megindításáról 6.1. Általános szabályok A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti. Értesítés a fegyelmi eljárás megindításáról A fegyelmi eljárás megindításáról értesíteni kell: - a tanulót, - a kiskorú tanuló szülőjét. Az értesítésben fel kell tüntetni:

53

- a kötelezettségszegés tartalmát, - azt, hogy a kötelezettnek joga van a fegyelmi eljárásban tájékozódni, véleményt nyilvánítani, bizonyítási javaslatot tenni, - ha ismert a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, - az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve, ha a szülője ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az első értesítést, - ha az egyben a fegyelmi tárgyalásra vonatkozó értesítés is - oly módon kell kiküldeni, hogy: - azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja, - lehetőség legyen ismételt értesítés kiküldésére, ha az érintettek az első értesítésre nem jelennek meg. Második értesítést kell küldeni akkor, ha az érintettek az első értesítésre nem jelentek meg, ezért a tárgyalás megtartásra nem került. A második tárgyalásra vonatkozó értesítést is úgy kell kiküldeni, hogy azt az érintettek legalább a tárgyalás előtt nyolc nappal megkapják. 7. Az eljárás résztvevőinek tájékozódása, vélemény nyilvánítása, bizonyítási javaslata Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A tájékozódás során az érintett felek: - betekinthetnek a fegyelmi ügyben addig keletkezett iratokba, - a megszerzett információk, valamint saját ismereteik alapján véleményt nyilváníthatnak különösen a fegyelmi eljárás során addig megállapított kötelezettségszegés tartalmával, körülményeivel kapcsolatban, - bizonyítási indítványt nyújthatnak be, valamely olyan ténnyel, körülménnyel összefüggésben, mely jelentős hatást gyakorol a fegyelmi eljárás tárgyát képező kötelezettségszegés tartalmára. A tájékozódás kérés során az érintettek az adatkezelési szabályzat alapján jogosultak a meglévő adatokat megtekintetni, azokról kivonatot, illetve másolatot igényelni. A fegyelmi bizottság elnöke: - köteles írásbeli jegyzőkönyvet felvenni, ha az eljárásban érintett személy kéri, hogy véleményét, bizonyítási indítványát írásba foglalják, - írásbeli jegyzőkönyvet, illetve feljegyzést készíthet akkor, ha az eljárásban érintett személy nem ragaszkodik az írásbeliséghez, de az ügy tisztázása érdekében az írásos formát indokoltnak tartja. 8. A fegyelmi eljárás során a tényállás tisztázása A fegyelmi eljárás során a tényállás tisztázása érdekében a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. A tényállás tisztázásának, mint eljárási cselekménysorozatnak a célja, hogy: - a tényállást oly módon tisztázza, hogy ne kelljen fegyelmi tárgyalást lefolytatni, illetve - a fegyelmi tárgyalás lefolytatását előkészítse, segítse (ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy ha a tényállás tisztázása fegyelmi tárgyaláson azért kell, mert egyéb körülmény indokolja.)

54

A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. Ha a fegyelmi határozathoz szükséges tényállás nem egyértelmű, a tényállás tisztázása érdekében a fegyelmi jogkör gyakorlója: - kérelemre, vagy - hivatalból bizonyítási eljárást folytat le. A bizonyítási eljárás alkalmával sor kerülhet: - a tanuló és a szülő nyilatkozatának beszerzésére, - a tanuló meghallgatására, - az irat bekérésére, - egyéb tanú meghallgatására, - szemle lefolytatására, - szakértői vélemény beszerzésére. A tanuló és a szülő nyilatkozata A tanuló és a szülő nyilatkozatának beszerzése a nyilatkozattételre történő felhívással történik. A felhívásnak tartalmaznia kell azt, hogy milyen tárgyban van szükség a nyilatkozatra, s hogy a nyilatkozat adásnak milyen lehetséges (szóbeli, írásbeli) formái, módjai vannak, mi a nyilatkozat tétel határideje. Ha a tényállás tisztázásához elegendő az írásbeli nyilatkozat, akkor biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a tanuló és a szülő a nyilatkozatot írásban tegye meg, és azt papír alapon juttassa el a fegyelmi eljárást lefolytató részére. (A szóbeli nyilatkozat tételről jegyzőkönyvet kell felvenni.) Tanuló, tanú, szakértő meghallgatása Amennyiben a tényállás tisztázása érdekében szükség van a tanuló, a tanú, illetve a szakértő személyes jelenlétét igénylő közreműködésre, az érintettet írásban értesíteni kell úgy, hogy a személyes megjelenését igénylő eljárási cselekmény időpontja előtt 8 nappal megkapja az értesítést. Az értesítésben fel kell tüntetni azt, hogy a fegyelmi ügyben a tényállás tisztázása miatt szükséges a személyes jelenléte, mivel a fegyelmi eljárás alanyaként, illetve tanúként, szakértőként kerül meghallgatásra. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A tanuló meghallgatása során a tanulót nyilatkoztatni kell arról, hogy vitatja-e a terhére rótt kötelességszegést. Ha igen, akkor fegyelmi tárgyalást kell tartani. Irat megszerzése Az irat megszerzése az intézmény részéről az iratkezelési szabályzat követelményeinek megfelelően történik, melynek során az intézmény hivatalos úton kér meg valamely adatot, információt, dokumentumot. Szemle lefolytatása Szemle lefolytatása akkor lehet indokolt, ha a tényállás tisztázásához szükség van valamely helyszín, illetve nem a kötelezettségszegés miatt érintett tanuló birtokában lévő irat, mint szemletárgy megtekintésére.

55

A szemle lefolytatásáról értesíteni kell a szemletárgy birtokosát annak érdekében, hogy biztosítsa a szemle helyére történő bejutást. Az értesítésben meg kell adni a szemle lefolytatásának időpontját, okát. A szemléről jegyzőkönyvet kell felvenni. Eljárási helyzet vizsgálata Az eljárás ezen szakaszában vizsgálni kell, hogy az intézmény jogosult-e a fegyelmi büntetés megállapítására, mivel a tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. 9. A fegyelmi tárgyalás Fegyelmi tárgyalást akkor kell tartani, ha: - a fegyelmi eljárás tárgyalás előtti szakaszában a tanuló nem ismeri el a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy - a tényállást a fegyelmi eljárás során még nem sikerült megfelelő módon tisztázni. 9.1. Értesítés a fegyelmi tárgyalásról A fegyelmi tárgyalásról értesíteni kell még: - azokat, akiket a fegyelmi eljárás megindításáról értesíteni kellett, - a fegyelmi tárgyalás során meghallgatandó tanúkat, - a fegyelmi tárgyaláson meghallgatni kívánt szakértőt. 9.1.1. Általános szabályok A fegyelmi tárgyalásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A fegyelmi eljárás megindításáról értesíteni kell: - a tanulót, - a kiskorú tanuló szülőjét. Az értesítésben fel kell tüntetni: - a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, - az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve, ha a szülője ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az első értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy: - azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja, - lehetőség legyen ismételt értesítés kiküldésére, ha az érintettek az első értesítésre nem jelennek meg. Második értesítést kell küldeni akkor, ha az érintettek az első értesítésre nem jelentek meg, ezért a tárgyalás megtartásra nem került. A második tárgyalásra vonatkozó értesítést is úgy kell kiküldeni, hogy azt az érintettek legalább a tárgyalás előtt nyolc nappal megkapják. 9.2. A fegyelmi tárgyalás menete A fegyelmi tárgyalás menete: 1. Meg kell állapítani, hogy a fegyelmi tárgyalásra meghívottak a tárgyaláson megjelentek-e, el kell végezni a szükséges személyazonosítást 2. A tanulót figyelmeztetni kell jogaira, 3. Ismertetni kell a tanulóval a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat.

56

4. Le kell folytatni a tárgyalást, melynek során sor kerülhet: - a tanuló meghallgatására, - tanú meghallgatására, - szakértő bevonására a szakértő írásos véleményének ismertetésével, illetve a szakértő tárgyalás keretében történő meghallgatására, - a helyszíni szemle jegyzőkönyvének ismertetésére, - helyet kell adni a vélemények, javaslatok kifejtésére. 5. A tényállás meghatározására, annak alapján a fegyelmi határozat, illetve a fegyelmi eljárás megszüntetésére vonatkozó határozat meghozatalára. 6. Ha van ilyen kezdeményezés, a fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó döntés. 7. A tárgyalás bezárása. 9.3. Jegyzőkönyv a fegyelmi tárgyalásról A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi bizottság egyik tagja vezeti. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: - a tárgyalás helyét, - a tárgyalás idejét, - a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, - az elhangzott tájékoztatásokat, a nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri, - a fegyelmi határozatot, illetve a fegyelmi eljárás megszüntetésére vonatkozó döntést, - a jegyzőkönyv hitelesítési kellékeit. 10. A fegyelmi határozat 10.1. A kiszabható fegyelmi büntetések Tanköteles tanulóval szemben kiszabható fegyelmi büntetésekre vonatkozó szabályok A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben az alábbi fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható: - eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, - kizárás az iskolából. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, az illetékes hatóság hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. Az áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott.

57

A meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították.. Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló - választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt - osztályozó vizsgát tegyen. 10.2. A fegyelmi büntetések időbeli hatálya A fegyelmi bizottságnak meg kell határozni a fegyelmi döntéssel egyidejűleg a fegyelmi büntetés időbeli hatályát. Nincs időbeli hatálya: - a megrovásnak, - a szigorú megrovásnak, - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, - kizárásnak. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb: a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, b), eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetések esetén 24 hónapnál. 10.3. A fegyelmi büntetések megállapításánál figyelembe veendő szempontok A fegyelmi büntetés megállapításánál figyelembe kell venni: - a tanuló életkorát, - a tanuló értelmi fejlettségét, - az elkövetett cselekmény súlyát, - a cselekmény egyszeri, vagy ismétlődő jellegét. 10.4. A döntéshozó és véleményező szervek A fegyelmi büntetést a nevelőtestület nevében a fegyelmi bizottság hozza. A fegyelmi eljárás során be kell szerezni a diákönkormányzat véleményét. 10.5. A fegyelmi határozat tartalma A fegyelmi határozat részei: - rendelkező rész, - indoklás, - záró rész. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a következőket: - a határozatot hozó szerv megjelölését, - a határozat számát és tárgyát, - a tanuló személyi adatait, - a fegyelmi büntetést, - a büntetés időtartamát, - a büntetés felfüggesztését, - az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza:

58

- a kötelességszegés rövid leírását, - a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, - a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. A fegyelmi határozat záró része tartalmazza: - a határozat meghozatalának helyét és idejét, - a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. 10.6. A fegyelmi büntetés felfüggesztése A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti. 10.7. A fegyelmi határozat kihirdetése A fegyelmi határozatot: - általában a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását, - ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek: - tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek), - ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. 11. Jogorvoslat a fegyelmi határozat ellen Az elsőfokú határozat ellen fellebbezést nyújthat be: - a nagykorú tanuló, - kiskorú tanuló esetén pedig a szülő. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva 12. A fegyelmi eljárás megszüntetése A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha: a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy

59

e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. A fegyelmi eljárás megszüntetésére sor kerülhet a fegyelmi eljárás minden szakaszában. Az eljárás megszüntetéséről írásbeli határozatot kell hozni, és meg kell küldeni az érintett feleknek ,azaz azoknak akiknek az eljárás megindításáról szóló értesítést is meg kellett küldeni. 13. A fegyelmi büntetés végrehajtása Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A határozatok jogerőre emelkedését a fegyelmi bizottság kíséri figyelemmel, és gondoskodik arról, hogy a jogerős határozatok végrehajtásra kerüljenek. 14. Egyéb eljárási szabályok 14.1. A fegyelmi eljárás lefolytatására rendelkezésre álló idő A fegyelmi eljárást - a megindításától számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. A fegyelmi eljárás hatékony, eredményes lefolytatása érdekében a fegyelmi bizottság a fegyelmi ügyekről nyilvántartást vezet, melyben feltüntetni az ügyben végzett eljárási cselekményeket, ütemezi az ellátandó feladatokat. 14.2. Összeférhetetlenség A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt: - a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá - az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt: - a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, - az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett, - aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá - az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. A kizárási ok bejelentésére vonatkozó szabályok: - a kizárási ok bejelentésére köteles az, akivel szemben kizárási ok áll fenn, - a kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A kizárási okot meg kell vizsgálni. A kizárási ok fenntartásáról: - az iskola igazgatója (kollégium igazgatója) dönt nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén - a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója dönt egyéb személyek ellen bejelentett kizárási ok esetén. A kivizsgálás eredményeként megállapítható a kizárásra vonatkozó bejelentés - jogossága, - illetve alaptalansága. Amennyiben a kizárási bejelentés jogos, az eljárásba más személyt kell bevonni. 15. Károkozás az intézménynek 15.1. Károkozás intézménynek

60

Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles: - a károkozás körülményeit megvizsgálni, - az okozott kár nagyságát felmérni, és - lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg: a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – öt havi összegét. (2. sz. függelék: A fegyelmi bizottság tagjai és elnöke – nyomtatvány minta)

18. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés r) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendjét. A hitelesítés követelménye Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványokat: - ha azok folyamatosan kerülnek kinyomtatásra, folyamatosan, - ha időszakosan kerülnek kinyomtatásra, a kinyomtatást követően hitelesíteni kell. A hitelesítés módja Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatvány jellegétől függően el kell végezni: - az utolsó bejegyzést követő sorok áthúzással történő érvénytelenítését, - el kell helyezni a papír alapú dokumentumon a hitelesítési záradékot, mely tartalmazza: - a hitelesítés időpontját, - a hitelesítő aláírását, - az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát. A füzet jelleggel összetűzött, kapcsozott dokumentumok esetén a füzet külső lapján, vagy annak belső oldalán kell elhelyezni a hitelesítési záradékot, ahol fel kell tüntetni azt is, hogy a dokumentum hány lapból, illetve oldalból áll. Ez esetben a hitelesítés szövege: Hitelesítési záradék Ez a dokumentum ....... folyamatosan sorszámozott oldalból/lapból áll.

61

Kelt: ................................................ PH .......................................... hitelesítő

A hitelesítésre jogosultak A hitelesítésre feljogosított személyeket és a hitelesítési jogosítványuk tartalmát az iskolaigazgató határozza meg és függeszti ki a nevelőtestületi szoba hirdetőtáblájára. Az intézmény által alkalmazott elektronikus úton előállított nyomtatványok: − elektronikus napló (tanév végén kerül kinyomtatásra és beköttetésre), − pedagógus munkaidő nyilvántartás (elkészítése, összesítése a megvásárolt program segítségével történik).

19. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés s) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje.

1. Az elektronikus dokumentum Az intézmény használhat elektronikus iratokat, dokumentumokat. Elektronikus dokumentumnak minősül: az elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes. Az elektronikus dokumentumokon belül külön szabályok érvényesek: - az elektronikus okiratnak minősülő dokumentumokra, valamint - az egyéb elektronikus dokumentumokra. Az elektronikus okirat kezelési rendje Elektronikus okiratnak minősül az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított irat. Az ilyen iratot: - elektronikus aláírással kell ellátni, és - elektronikusan kell tárolni. Az egyéb elektronikus dokumentumok kezelési rendje Egyéb dokumentumnak minősül minden elektronikus úton létrehozott dokumentum, amely nem az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszerben keletkezett. Az ilyen iratokat: - amennyiben az intézményvezető elrendeli, elektronikus aláírással kell ellátni, - elektronikusan kell tárolni.

2. Az elektronikus aláírás Az elektronikus aláírásra jogosult az aláíró. Az aláíró az, - aki intézmény nevében az aláírás létrehozó eszközt birtokolja, és - az intézmény nevében, mint az intézményt képviselő természetes személy jár el, - aki jogosult az elektronikus aláírás elhelyezésére.

62

Elektronikus aláírásra csak megfelelő elektronikus aláírási terméket (szoftver, hardver, más elektronikus aláírás alkalmazáshoz kapcsolódó összetevőt) lehet használni. Az elektronikus aláíró köteles az elektronikus aláírást létrehozó eszközzel kapcsolatban minden adatvédelmi és biztonsági előírást megtartani. Az intézményvezető az elektronikus dokumentumok jellegéhez kapcsolódóan dönt arról, hogy milyen szintű elektronikus aláírási rendszert kell működtetni (fokozott biztonságú elektronikus aláírás, minősített elektronikus aláírás).

3. Az elektronikus dokumentumok tárolása Az elektronikusan tárolt adatok, iratok utólagos olvashatóságát, használhatóságát a selejtezési idő lejártáig, vagy levéltárba adásáig biztosítani kell. Ennek megfelelően olyan tárolórendszert kell alkalmazni, amely biztosítja a megőrzéshez szükséges feltételeket. Az elektronikus dokumentumok számítógépen kívüli elektronikus tárolásához szükséges tárgyi, technikai feltételeket az intézményvezető biztosítja. Ennek érdekében az elektronikus dokumentum kezelője számára rendelkezésre bocsátja a szükséges: - adathordozókat, - az adathordozók biztonságos elhelyezéséhez szükséges páncélszekrényt, illetve tűzbiztos lemezszekrényt. Adathordozók külső felületén, vagy az adathordozó külső borítóján egyértelműen meg kell jelölni az adathordozón tárolt adatokat. Az adatok tárolásakor be kell tartani az általános adatvédelmi szabályokat.

4. Az elektronikus dokumentumok selejtezése, megsemmisítése 4.1. Az elektronikus rendszerből való selejtezés, megsemmisítés Amennyiben az elektronikus adathordozón levő iratok iktatott iratok, selejtezésükre az iratkezelési szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az elektronikus dokumentumok nem iktatott iratok, a dokumentumot előállító rendszerben az érintett, megsemmisítendő iratot fizikailag nem szabad törölni, de a felhasználó számára a törölt dokumentum vonatkozásában csak a törlés ténye lehessen hozzáférhető. 4.2. Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése az adathordozótól függően történhet: törléssel, illetve az adathordozó fizikai megsemmisítésével.

20. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés t) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, valamint a munkaköri leírás-mintákat.

1. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető feladat- és hatásköreiből az igazgatóhelyetteseknek leadott feladat- és hatásköröket a korábbi 14. 2. pont: a vezetők közötti feladatmegosztás tartalmazza.

2. Az intézményben alkalmazandó munkakörök munkaköri leírás mintái

63

Az intézményben alkalmazandó munkakörök munkaköri leírás mintái - terjedelmi okokból a jelen SZMSZ-hez függelékként kerülnek csatolásra. (3. sz. függelék) A munkaköri leírás minták - a nemzeti köznevelési törvény 62. § (1) bekezdés m) pontja alapján - tartalmazzák a dolgozók pedagógiai és adminisztratív feladatait is.

21. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok melyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (4) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározhatja az intézmény biztonságos működését garantáló szabályokat, melyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók kötelesek betartani és elfogadni az intézmény következő szabályzatait: − a nemdohányzók védelme érdekében az intézmény területén és 5 m-es körzetén belül a dohányzás tilos, − tűzvédelmi szabályzat, − munkavédelmi szabályzat, melyek megtalálhatóak az intézmény igazgatóságán és a nevelői szoba hirdetőtábláján. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók által tilos az intézmény területére, épületébe, rendezvényére alkoholt, bódítószereket, veszélyes tárgyakat, eszközöket behozni, illetve maguknál tartani. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók kötelesek az intézményben az intézményhez méltó ruházatban, öltözetben, valamint állapotban tartozódni, illetve megjelenni. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók nem zavarhatják magatartásukkal, viselkedésükkel az intézményben folyó pedagógiai munkát, szabadidős foglalkozást, tanórán kívüli foglalkozást, valamint rendezvényét.

22. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdések Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés u) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdéseket.

1. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés.. A Közoktatási törvény 118. § (12) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén

64

nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó kereset- kiegészítés megállapítható – a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. A kereset- kiegészítésre való jogosultság legfeljebb egy nevelési évre, egy tanítási évre szólhat. A kereset-kiegészítést ugyanaz a személy több alkalommal is megkaphatja. A kereset-kiegészítésre való jogosultság megállapítása során előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben, tanítási évben keresetkiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt. A kereset kiegészítésben részesülő dolgozó személyéről és összegének mértékéről a munkacsoportokban végzett tevékenységekről leadott, illetve a munkaközösség-vezetők által leadott tevékenység-listák - KAT és a Szakszervezet képviselőinek bevonásával történő - elemzése után az iskola vezetője dönt. Legfőbb kritérium: a többletmunkával járó önként vállalt tevékenység a közösség érdekében: - feladatvállalás mértéke a munkacsoportokban - tanulók versenyeztetése, elért eredmények - iskolai, városi szintű rendezvények, megemlékezések lebonyolítása Egyéb kritériumok: - példamutató fegyelem a munka egész területén, - többségében hátrányos helyzetű gyermekekből álló csoportban végzett magas színvonalú nevelő munka - szakmai továbbképzéseken, önképzésben való aktív részvétel, - új módszerek, eszközök és eljárás rendek kimunkálásában, kipróbálásában történő közreműködés.

3. Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje jelen SZMSZ-ben - figyelembe véve a nemzeti köznevelésről szóló törvény 43. § (1) bekezdését -: szabályozásra kerül, mivel - iratkezelési szabályzat hiányában, illetve tartalma miatt adatkezelési szabályzatban kell rögzíteni az adatkezelési szabályokat. Az adatkezelési szabályokat az SZMSZ mellékleteként terjedelmi okokból csatolt adatkezelési szabályzat határozza meg.

65

4. A tanuló által előállított dolgok értékesítése, hasznosítása során a tanulót megillető díjazás A nemzeti köznevelésről szóló törvény 46. § (9) bekezdése alapján a tanulót az általa előállított és a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába kerülő dologért díjazás illeti meg akkor, ha az intézmény a dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Jelen szabályzathoz: nem kerül csatolásra a vonatkozó melléklet, mivel ilyen jellegű vagyonátruházás az intézmény vonatkozásában nem fordul elő.

5. A pedagógusok számára biztosított informatikai eszközök A nemzeti köznevelésről szóló törvény 63. § (1) bekezdése alapján meg kell határozni a pedagógusok részére biztosított informatikai eszközöket. A pedagógusok részére a következő informatikai eszközök kerülnek biztosításra: - számítógép, laptop több pedagógus által közös használattal, igény szerint személyre szólóan kiadva - számítógépes programok az iskola könyvtárában elhelyezve több pedagógus által közös használattal, igény szerint személyre szólóan kiadva - elektronikus adathordozók több pedagógus által közös használattal, igény szerint személyre szólóan kiadva - interaktív tábla, - projektor.

66

III. rész Az iskolára vonatkozó további szabályok 1. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit. Egyéb foglalkozás körébe tartozik a tanórán kívüli: - egyéni, vagy - csoportos pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja. Az intézményben igénybe vehető egyéb foglalkozások: • felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, • tehetséggondozó foglalkozás, • diákköri foglalkozás (szakkörök, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport) • iskolai sportköri foglalkozás, • napközis foglalkozás, • tanulószobai foglalkozás • felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások • további egyéb foglalkozás.

1. A felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az első négy évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára történnek. Az ötödik évfolyamtól a korrepetálás a szaktanárok javaslatára történik. A fejlesztendő tanulók részére, a szakvéleménynek megfelelően, az iskola külső szakemberek vagy a beszédfejlesztő pedagógus segítségét veszi igénybe. A továbbtanulásra előkészítő foglalkozások a szülői, tanulói igények függvényében a 7-8. évfolyam tanulói részére szervezhetők. A felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások: - a vezetőket az iskola igazgatója bízza meg, - a foglalkozások a tanulók tanulmányi előmenetelét szolgálják, - a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek, - a foglalkozásokról naplót kell vezetni, - 1-3 óra /hét/csoport v. egyén.

67

2. A tehetséggondozó foglalkozások A tehetséggondozó foglalkozások célja a tanulókban rejlő tehetség felfedezése, kibontakoztatása, a tanulók vállalása alapján különböző versenyekre, bemutatókra való felkészülés. A tehetséggondozó foglalkozások: - a vezetőket az iskola igazgatója bízza meg, - a foglalkozások a tanulók tehetségének kibontakoztatását szolgálják, - a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek, - a foglalkozásokról naplót kell vezetni, - 1-2 óra /hét/csoport.

3. Diákköri foglalkozások Ide tartoznak még: érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport. Diákkörök jellemzői: - a diákkörök közül a szakköröknek kiemelt jelentősége van, - a tanulók igényeinek, érdeklődési körének megfelelően szerveződnek, - a vezetőket az iskola igazgatója bízza meg, - a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek, - a foglalkozásokról naplót kell vezetni; - a szakkörökön kívüli egyéb diákkörök sajátosságai, hogy: - a tanulók javaslatára jönnek létre, - vezetését az iskola pedagógusa, vagy más külső szakember végzi az intézményvezető engedélyével, - 1-2 óra/hét/csoport.

4. Sportköri foglalkozások – tömegsport foglalkozások A sportfoglalkozások jellemzői: • az iskolai sportkör feladatait szerződés alapján DSE látja el, • a többi foglalkozástól elkülönül, • a tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre, • a tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt, • az iskolai sportkör foglalkozásait úgy kell megszervezni, hogy azok az iskolai órarendbe beiktatott testnevelés órákkal és tömegsport órákkal együtt lehetőséget biztosítsanak a tanulók mindennapos testedzésére. • 2 óra/hét/csoport.

5. Napközis foglalkozások A napközis foglalkozás célja: - az iskolai felkészítés, - a tanulók napközbeni ellátása. A napközis foglalkozás során az iskolai felkészítés időtartamát meghaladó időtartamot, szabadidőt hasznosan töltik el a tanulók, a szülők javaslatainak figyelembevételével. Minden évfolyamon működhet. Napközi szervezése elsősorban az 1 - 4. évfolyamon történik.

68

A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet. A tanulmányi munkáról elkért tanuló felkészüléséért a szülő vállalja a felelősséget. A csoport zavartalan tanulása érdekében az elkért gyermeket a tanulmányi munka megkezdése előtt, vagy a befejezése után lehet elvinni. Időkerete: 23 óra/hét/csoport.

6. Tanulószobai foglalkozások A tanulószoba szervezése az 5 - 8. évfolyamon történik. A jelentkezést a szülőnek aláírással írásban kell jelezni. A szülő a gyermeke tanulószobai felvételét év közben is kérheti. A tanulószobai foglalkozást tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában. Külön gondot kell fordítni a hiányos felkészültségű tanulókra. Tanulószobai foglalkozásról csak a szülő írásos engedélye, személyes kérése, vagy az igazgató, igazgatóhelyettes engedélye alapján lehetséges távozni. Az osztályfőnök szorgalmazza a tanulószoba év közbeni igénybevételét a gyengébb tanulmányi eredményű tanulók esetében, a hosszabb hiányzást követően, valamint akkor, ha azt gyermekvédelmi szempontok indokolják. Időkerete: 23 óra/hét/csoport.

5. További egyéb foglalkozások Ide tartoznak: - a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; - az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény.

2. A felnőttoktatás formái Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni a felnőttoktatás formáit. Az intézményben: felnőttoktatás nem folyik, ezért annak formái nem kerülnek szabályozásra.

3. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (2) bekezdés c) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni: - a diákönkormányzat, a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, - a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket.

69

1. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje A kapcsolattartás formái: - személyes megbeszélés, - tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, - írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során: - átadják a diákönkormányzat képviselőjének a diákönkormányzat joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat; - a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják; - megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre; - a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során. A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során: - gondoskodnak a jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról; - aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint; - gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjairól. Az iskolai vezetők és diákönkormányzat közötti kapcsolattartásban közreműködik a diákönkormányzatot segítő pedagógus.

2. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. Az intézmény a működés feltételeként biztosítja: - a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget, - a diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat, - a működéshez anyagi támogatást, - a diákönkormányzatot segítő pedagógust, akit az intézményvezető bíz meg a feladattal. A diákönkormányzat támogatása: - a diákönkormányzat az intézmény által a számára kijelölt helyiséget és berendezésit a működése erejéig térítés nélkül használhatja, - a diákönkormányzat kérésre, az intézményvezető beleegyezésével jogosult térítés nélkül használni az intézmény egyéb helyiségeit is.

4. Azok az ügyek, melyekben a diákönkormányzatot a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel

70

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 120. § (5) bekezdés g) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni azokat az ügyeket, melyekben a diákönkormányzatot e szabályzat véleményezési joggal ruházza fel. A diákönkormányzatot a jogszabályokban meghatározott véleményezési jogokon túl jelen szervezeti és működési szabályzat további véleményezési joggal nem ruházza fel.

5. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (2) bekezdés d) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét.

Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskolai sportkör feladatát ellátja: - az iskolával kötött megállapodás alapján az iskolában működő diáksport egyesület. A kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás adása, - írásbeli beszámoló adása, - dokumentum átadás, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - egyéb az intézmény által meghatározott speciális információszolgáltatás kérése. A DSE javaslatot tehet az intézmény vezetése számára: - a működésével, tevékenységével kapcsolatos kérdéskörökben. - a feladatok ellátáshoz szükséges eszközök, feltételek megteremtésére, javítására. A DSE-nek együtt kell működnie abban, hogy: - a mindennapi testedzés az intézményben biztosítható legyen, - megfelelően kerüljenek meghatározásra a foglalkozásokra szánt időkeretek, - betartásra kerüljenek a tagdíj és egyesületi díj szedésére vonatkozó szabályok. A kapcsolattartás fontos eleme, hogy a foglalkozásokról egyéb foglalkozási naplót kell vezetni, mely igazolja a szakmai tevékenységet.

6. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyezetek kezelésére irányuló eljárásrend Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (2) bekezdés f) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet.

71

1. Kockázatfelmérés, és védő, óvó előírások Az intézményben minden tanév megkezdése előtt sor kerül a munkavédelmi, tanulók egészségét veszélyeztető, egészségvédelmi helyszíni bejárásra, melynek során megtörténik az intézményi kockázatok felmérése, majd a kockázatok értékelése. A védő, óvó előírásokkal kapcsolatos szabályokat jelen SZMSZ külön pontja tartalmazza.

2. Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása A feladatok ellátása a következők szerint történik: - Az intézmény vezetője gondoskodik az intézményben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és a feladatok megfelelő ellátásáért. - A gyermek és ifjúságvédelmi felelős ellátja a tevékenységét. - A pedagógusok, alkalmazottak, valamint a tanulók eleget tesznek a veszélyeztető helyzetekkel kapcsolatos feladatuknak. Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy az intézményben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelős foglalkoztatásra kerüljön. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevét, elérhetőséget ki kell függeszteni az intézmény hirdetőtáblájára. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, továbbá valamennyi pedagógus, illetve intézményi alkalmazott feladata, hogy az intézményvezetőnek haladéktalanul szóban jelezze, ha valamely gyermek, tanuló egészségét veszélyeztető helyzetét: - alaposan felételezi, - tapasztalja. Az intézményvezető köteles a veszélyeztetés tényének kivizsgálása céljából megbeszélni a jelzést: - az észlelővel, - a gyermek, tanuló osztályfőnökével, - a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel. A veszélyeztetés tényállás tisztázása érdekében meghallgatható az érintett tanuló.

3. Intézkedések Ha a tanuló védelmében indokolt az intézményvezető, illetve utasítása alapján a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős megkeresi és segítséget kérhet: - a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálattól, - az ifjúságvédelem területén működő szervezetettől, hatóságtól, - az oktatásügyi közvetítői szolgálattól. Az oktatásügyi közvetítőt a fenntartó egyeztetésével az intézményvezető kéri fel és bízza meg a feladat ellátásával. Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók egészségügyi helyzetét, és amennyiben a tanuló nem megfelelő testtartását észleli, javasolja az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálatát annak érdekében, hogy a tanuló, amennyiben indokolt gyógytestnevelésben részesülhessen.

72

4. A veszélyeztetett gyermek helyzetének figyelemmel kísérése A gyermek és ifjúságvédelmi felelős, valamint az osztályfőnök kiemelt feladata, hogy a veszélyeztetett gyermek helyzetét folyamatosan figyelemmel kísérje, a helyzet javítása érdekében szükség szerint együttműködik a gyermek-és ifjúságvédelmi szervezetekkel, más hatóságokkal.

7. A könyvtár SZMSZ Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (2) bekezdés g) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni a Szervezeti és Működési Szabályzatában az iskolai könyvtár SZMSZ-ét. Az iskolai könyvtár működési szabályzata 1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SZMSZ-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük. Könyvtárunk törekszik a jogszabályban előírt alapkövetelmények megvalósítására: a) szükség lenne a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiségre, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) a hiányos könyvtári dokumentumok kiegészítésére, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása d) kerüljön kialakításra a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges rendszer. Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal és a Városi Könyvtárral. A könyvtáros-tanár/tanító nevelő-oktató tevékenységét a pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. 2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai továbbá: a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása,

73

b) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. 3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyvelhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján. 4. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása − az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni − a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni. A könyvtár szolgáltatásai a következők − szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban), − tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése, − információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár/tanító segítségével, − lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi − használata, − tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról − könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása − tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról. A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk „Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat” része tartalmazza. A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata térítésmentes. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Keresett könyvek esetében két hét. Kölcsönzési idő egy alkalommal meghosszabbítható. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje

74

Az iskolai könyvtár nyitvatartási és kölcsönzési idejét az éves munkaterv szabályozza. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett tanulói gépek forgalmazását ellenőrizzük. A tanári kézikönyvtár Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is, amelynek anyagai egy erre a célra kijelölt szekrényben vannak elhelyezve; s a vele kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat szintén az iskolai könyvtáros tanár látja el. Gyűjtőköri szabályzat 1. Az iskolai könyvtár feladata: „Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.” 16/1998. (IV.8) MKM rendelet. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg. Az állománybővítés fő szempontjai: Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre. Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg: A szaktanárok gondos választása ellenére is néha elengedhetetlenné válik, hogy a tanulók által nem használt tankönyvekből is szerezzünk be néhány könyvtári példányt - elsősorban tartós tankönyvekből -, mert azok olyan információkat tartalmazhatnak, amelyek különösen hasznosak lehetnek az egyes tantárgyakkal elmélyültebben foglalkozó diákok számára (pl. matematika, fizika, kémia feladatgyűjtemények). Az emelt szintű informatika oktatás bevezetésének köszönhetően folyamatosan növekszik a számítástechnikával középfokon ismerkedők számaránya is. Számukra igen nagy segítség, ha

75

az iskolai könyvtár rendelkezik az ő tanulásukat elősegítő szakkönyvekkel, tankönyvekkel és CD-ROM-okkal. 3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők 3.1. Könyvtárunk típusa: iskolánk alapfokú oktatási intézmény, könyvtárunk típusa szerint korlátozottan nyilvános, könyvtár (10 000 kötet alatti dokumentummal), mely az intézmény része. 3.2. Földrajzi elhelyezkedése: az iskola városunk központjában található, a Városi Könyvtártól elérhető távolságban. 3.3. Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, ahol biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok stb. használatát is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével a magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órák megtartásra kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár, mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák. 4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát. A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt. 4.1 Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Fő gyűjtőkör: A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg: − lírai, prózai, drámai antológiák − klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei − egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei − nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom) − tematikus antológiák − életrajzok, történelmi regények − ifjúsági regények − általános lexikonok − enciklopédiák − az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok − a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek − általános iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok − a megyére és városunkra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok − a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok − a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek − a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek − pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana − felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok − az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások

76

− − − − −

napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok, kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához, pl. mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek, az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei − az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei Mellék gyűjtőkör: − a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre − audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. 4.2. Tipológia / dokumentumtípusok: a) Írásos nyomtatott dokumentumok − könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv − periodikumok: folyóiratok térképek, atlaszok b) Audiovizuális ismerethordozók − képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta) − hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez) c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k Egyéb dokumentumok: − pedagógiai program pályázatok, oktatócsomagok 4.3 A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége: a teljesség igénye nélkül a Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva : − lírai, prózai és drámai antológiák − klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei − klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei − közép- és felsőszintű általános lexikonok − a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató - alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek − általános iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok − a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok − az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok − a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek − a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek − a felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok − az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások − családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei − az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei − a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei

77

b) Válogatva gyűjti magyar nyelven (az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve): − nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom) − tematikus antológiák − életrajzok, történelmi regények − ifjúsági regények − általános lexikonok − enciklopédiák − a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek − Pest megyére és Abonyra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok − az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások − pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana − napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok − kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához (mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek) − audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. c) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján abban az esetben, ha a könyvtáros részére rendelkezésre álló keretösszeget a beszerzés meghaladja. Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, a munkaközösség-vezetők szakmai tanácsait figyelembe véve, kikérve felettese véleményét. Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat 1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: A könyvtári tagság megújítása tanévenként szükséges. A beiratkozás olvasójegy kiadásával, számítógépes nyilvántartásba vétellel történik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri: − név (asszonyoknál születési név, tanulóknál évfolyam, osztály feltüntetése) − születési hely és idő, − anyja neve, − állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím. Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek.

78

2. A könyvtárhasználat módjai − helyben használat, − kölcsönzés, − csoportos használat 2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: − a kézikönyvtári állományrész, − a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok). A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokoltesetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár/tanító szakmai segítséget ad: − az információk közötti eligazodásban, − az információk kezelésében, − a szellemi munka technikájának alkalmazásában, − a technikai eszközök használatában. 2.2 Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros-tanár tudtával szabad kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. A kölcsönzési határidő lejárta után egy hét határidőt ad a könyvtár, amely után a dokumentumokat késve visszahozó tanulók a könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, ideje alatt nem kölcsönözhetnek. Az iskolából távozó, tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat a 4.sz. melléklet szabályozza. 2.3 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai − információ-szolgáltatás,

79

− − − − − −

szakirodalmi témafigyelés, irodalomkutatás, ajánló bibliográfiák készítése internet-használat zenehallgatás könyvtári rendezvények szervezése

Katalógusszerkesztési szabályzat 1. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: − raktári jelzet − bibliográfiai és besorolási adatokat − ETO szakjelzeteket − tárgyszavakat. 1.1 A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: − főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat − szerzőségi közlés − kiadás sorszáma, minősége − megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve − oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret − sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám − megjegyzések − kötés: ár − ISBN szám.

Tankönyvtári szabályzat I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: − a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény − 16/2013 (II. 28.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről.

80

Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. A rendelési felületre való belépést megelőzően a tankönyvjegyzék – tájékoztató jelleggel - elérhető az Oktatási Hivatal honlapján: http://www.oktatas.hu/kozneveles/tankonyv/jegyzek_es_rendeles/tankonyvjegyzek. II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. 3. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. 4. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév vége előtt 5 nappal, de legkésőbb június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. 5. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. III. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege: NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: Az iskolai könyvtárból a 20../...-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam. A tanév vége előtt 5 nappal, de legkésőbb 20... június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket. A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. Sorszám Aláírás Osztály A diákok tanév befejezése előtt 5 nappal, de legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

81

IV. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: − az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) − a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember) − összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október) − összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig) − listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november) listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról. V. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: − az első év végére legfeljebb 25 %-os − a második év végére legfeljebb 50 %-os − a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os − a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

82

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I.

A szervezeti és működési szabályzat érvényessége Jelen szervezeti és működési szabályzat a jóváhagyása után válik érvényessé.

II. A szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata Az SZMSZ-t évente egy alkalommal felül kell vizsgálni, és ha szükséges a módosításokat az eljárási szabályok szerint meg kell tenni. III. A szervezeti és működési szabályzat módosítása 1. A módosításra javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - az intézményi tanács (amennyiben van); - az iskolaszék (amennyiben van); - a szülői munkaközösség; - a tanulók a diákönkormányzatot segítő pedagóguson keresztül; - az iskola fenntartója. 2. A szervezeti és működési szabályzat módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása előtt ki kell kérni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet, továbbá az iskolai diákönkormányzat véleményét. 3. A szervezeti és működési szabályzat azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését.

83

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK A Gyulai Gaál Miklós Általános és Alapfokú Művészeti Iskola szervezeti és működési szabályzatát a szülői munkaközösség a 2013. év március hó 25. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. 2013. március 25. Véleményezte: SZM …….................................................. Szülői munkaközösség elnöke

A Gyulai Gaál Miklós Általános és Alapfokú Művészeti Iskola szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat a 2013. év március hó 25. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. 2013. március 25. Véleményezte: DÖK

………….................................................... Diákönkormányzatot segítő pedagógus

A Gyulai Gaál Miklós Általános és Alapfokú Művészeti Iskola szervezeti és működési szabályzatát a nevelőtestület a 2013. év március hó 26. napján tartott ülésén elfogadta. A Gyulai Gaál Miklós Általános és Alapfokú Művészeti Iskola szervezeti és működési szabályzatát a mai napon jóváhagytam. Kelt: 2013. 03.26. ................................................. igazgató

84

Mellékletek 1. számú melléklet Gyulai Gaál Miklós Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 037771

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT TARTALOMJEGYZÉK I.

A SZABÁLYZAT JOGI KÖRNYEZETE ........................................................... 98. O.

II.

A SZABÁLYOZÁS CÉLJA .................................................................................. 98. O.

III.

FOGALMAK, ÉRTELMEZÉSEK ...................................................................... 98. O.

IV.

ADATOK VÉDELMÉNEK ÉS KEZELÉSÉNEK ALAPELVEI ..................... 101. O.

V.

AZ INTÉZMÉNYBEN NYILVÁNTARTOTT, KEZELT SZEMÉLYES ADATOK ...................................................................................... 102. O.

VI.

ADATOK KEZELÉSÉVEL, VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS JOGOK, KÖTELEZETTSÉGEK ....................................................................... 104. O.

VII.

SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELELŐSSÉGI VISZONYOK SZABÁLYAI .................................................... 107. O.

VIII. AZ ADATKEZELÉS INTÉZMÉNYI RENDJE ................................................. 109. O. IX.

AZ INTÉZMÉNYI ADATKEZELÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK SZABÁLYAI.......................................................................................................... 115. O.

X.

AZ ADATKEZELÉS ÜGYVITELE, DOKUMENTUMAI ............................... 117. O.

XI.

KÖZÉRDEKŰ ADAT ........................................................................................... 121. O.

XII.

A KÖZOKTATÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZER (KIR) ............................... 123. O.

XIII. ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK ............... 125. O. XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................. 128. O.

85

Az intézmény nyilvántartásával, ügyvitelével összefüggő adatvédelemi, adatkezelési, adattovábbítási és nyilvánosságra hozatali követelményeket és eljárásrendet az alábbiakban szabályozom. I. A SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETE •

2011.évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

•

2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

•

229/2012. (VIII.28) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

•

20/2012(VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

•

362/2011(XII.30) Kormányrendelet az oktatási igazolványokról

•

A többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklete a közalkalmazotti alapnyilvántartásról II. A SZABÁLYOZÁS CÉLJA

Biztosítsa intézményünkben •

a munkavégzés során az alkotmányos jogok érvényesülését

•

a hagyományos, vagy az elektronikus formában nyilvántartott adatok kezelésének jogszerű, célhoz kötött felhasználását

•

az intézmény tanulóinak és dolgozóinak (közalkalmazottainak) tájékoztatására vonatkozó előírások megtartását

•

az intézményben dolgozók (közalkalmazottak) és tanulók személyes adatainak védelmét, szabály,- és jogszerű kezelését.

III. FOGALMAK, ÉRTELMEZÉSEK • érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személy • adat: a természetes, vagy előállított objektumok, folyamatok, állapotok, jellemzői, illetve azok részleteinek érzékelhető formában történő megjelenítése, tágabb értelemben szám, rajz, térképi részletek, vagy bármely más információ a megjelenésre való tekintet nélkül • személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kultu-

85

86

rális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés • különleges adat: a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, • az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat • közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat • közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli; közérdekű adat nyilvánosságra hozatala: közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat közzététele • nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele • adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége • adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely - ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot - az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi • adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából • adatrögzítés: a nyilvántartásban szereplő adatok számítástechnikai adathordozóra felvitele, az adatok érdemi mérlegelése nélkül • adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik • adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelővel kötött szerződése alapján beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskötést is - adatok feldolgozását végzi • adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonat86

87

kozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja • adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül, az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése • adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele • üzemeltetés: az adathordozó eszközök, programok működtetése • adathordozók: papíralapú, mágneses alapú, távadat-átviteli adattároló, továbbító eszközök • adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges • adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából • adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése • helyesbítés: a nyilvántartott téves adatoknak a tényszerű adatokra történő jogszerű megváltoztatása • adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett • adatszolgáltatás: egy személyre, vagy személyek meghatározott körére vonatkozóan a nyilvántartott adatokról vagy azok egy részéről harmadik személy részére adathordozón történő információ nyújtása (teljesítője a személyügyi feladatot ellátó személy) • adatvédelem: a nyilvántartott adatok illetéktelen személyekhez való hozzájutásának megakadályozása • másolat: a nyilvántartott adatoknak bármilyen adathordozón és terjedelemben történő sokszorozása (a részleges terjedelmű megsokszorozás: kivonat) • hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő - kezeléséhez;

87

88

• tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri • betekintés: egyszerre egy személy nyilvántartott adatainak részleges vagy teljes körű megnézése, az adathordozón, a személyügyi feladatot ellátó személy hivatali helyiségében • hozzáférés: a nyilvántartott adatok egy részéhez, vagy egészéhez való hozzájutás terjedelme • harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval. IV. AZ ADATOK VÉDELMÉNEK ÉS KEZELÉSÉNEK ALAPELVEI Intézményünk csak olyan személyes adathoz juthat hozzá, illetve vehet birtokába, amelyre a törvényi felhatalmazás lehetőséget ad, vagy pedig amihez az érintett közalkalmazott illetve, tanuló gondviselője hozzájárult. Az intézményben érvényesülni kell a célhoz kötöttség elvének, mely szerint csak olyan személyes adatot gyűjthető össze, tárolható, vehető birtokba, amely az elvégzendő feladatok ellátásához feltétlenül szükséges. Az adatok kezelése, továbbítása szigorúan meghatározott módon és körben történhet, de csak olyan mértékben, amely az adott cél elérése érdekében szükséges. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személlyel szemben titoktartási kötelezettség kötelezi. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek, tanulók adatainak meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Intézményünkben biztosítani kell az érintett közalkalmazottak és tanulók adatainak kezelésével kapcsolatos megismerési és tiltakozási jogát. Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és - ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges - naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani. Az adatfeldolgozó munkatárs az adatkezelést érintő érdemi döntést nem hozhat, a tudomására jutott személyes adatokat kizárólag az intézmény vezetője engedélyével illetve törvényi rendelkezések szerint dolgozhatja fel, saját céljára adatfeldolgozást nem végezhet, továbbá a személyes adatokat az adatkezelői rendelkezések szerint köteles tárolni és megőrizni. Adatfeldolgozással nem bízható meg olyan szervezet, amely a feldolgozandó személyes adatokat felhasználó üzleti tevékenységben érdekelt. A statisztikai célra felvett, átvett vagy feldolgozott személyes adatok - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak statisztikai célra kezelhetők. A személyes adatok statisztikai célra történő kezelésének részletes szabályait külön törvény határozza meg. 88

89

V. AZ INTÉZMÉNYBEN NYILVÁNTARTOTT, KEZELT SZEMÉLYES ADATOK

Intézményünk köteles a közalkalmazottainak és tanulóinak/gyermekeinek személyes és különleges adatait a módosított a 2011.évi CXC törvény rendelkezései szerint nyilvántartani, kezelni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint a statisztikai adatgyűjtési programnak megfelelő adatokat szolgáltatni. Személyes adat meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható minden adat, valamint az adatokból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés Iskolánk nyilvántartja az alkalmazottak személyes adatait, amelyek a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosak. Ezeket az adatokat biztonsági okokból, a törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése szerint, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezeli. Az intézményi közalkalmazottak adatainak nyilvántartását a Kjt. és a Köznevelési Törvény előírása szerint kell nyilvántartani és kezelni: • • • • • • • • •

név, születési hely és idő, állampolgárság anyja neve állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám, oktatási azonosítószáma pedagógusigazolvány száma munkáltatója neve, címe, OM azonosítója közalkalmazotti jogviszony kezdetének ideje, megszűnésének jogcíme, ideje vezetői beosztása munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen iskolai végzettség, szakképzettségre vonatkozó adatok - felsőoktatási intézmény neve - a diploma kelte, száma - végzettség, szakképzettség megszerzésének ideje - pedagógus szakvizsga megszerzésének ideje - PhD megszerzésének ideje munkában töltött idő időtartama közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok munkaidejének mértéke tartós távollétének indoka és időtartama alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja szabadság, kiadott szabadság alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei a többi adat az érintett hozzájárulásával.

89

90

• az intézmény igazgatójának fentiekben felsorolt adatait a fenntartó (a munkáltatói jog gyakorlója) kezeli. Az óraadó tanárok adatait a Köznevelési Törvény előírása szerint kell nyilvántartani és kezelni: • • • • • • • •

• • • • • • • •

név, születési hely és idő, állampolgárság anyja neve állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám, oktatási azonosítószáma pedagógusigazolvány száma munkáltatója neve, címe, OM azonosítója közalkalmazotti jogviszony kezdetének ideje, megszűnésének jogcíme, ideje végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatok, felsőoktatási intézmény neve a diploma kelte, száma végzettség, szakképzettség megszerzésének ideje pedagógus szakvizsga megszerzésének ideje PhD megszerzésének ideje oktatási azonosító száma besorolással kapcsolatos adatok munkavégzésének helye munkaidejének mértéke, munkaköre (az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését) részére történő kifizetések és azok jogcímei részére adott juttatások és azok jogcímei a többi adat az érintett hozzájárulásával

A gyermekek, tanulók adatait a Köznevelési Törvény szerint kell nyilvántartani, kezelni az alábbiak szerint • • • • • • • • • • •

a gyermek, tanuló neve, neme születési helye és ideje, állampolgársága, lakó,- és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén az ország területén való tartózkodás jogcíme és tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma társadalombiztosítási azonosító száma szülő(k) vagy törvényes képviselő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma nevelési-oktatási intézményének neve, címe, OM azonosítója nevelésének, oktatásának helye évfolyamának megnevezése a gyermek tanulói fejlődésével kapcsolatos adatok tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: felvételivel kapcsolatos adatok magántanulói jogállással kapcsolatos adatok tanköteles-e jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladat megnevezése 90

91

• • • • • • • • • • •

jogviszony keletkezésének, megszűnésének jogcíme és ideje esetleges szüneteltetésének oka, kezdete és befejezésének oka tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka tanulmányainak várható befejezésének időpontja a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozók adatok a tanuló diákigazolványának sorszáma a tanuló azonosító száma tankönyvellátással kapcsolatos adatok évfolyamismétlésre vonatkozó adatok országos mérés, - értékelés adatai a többi adat az érintett hozzájárulásával. VI. ADATOK KEZELÉSÉVEL, VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS JOGOK, KÖTELEZETTSÉGEK

A tanulók személyi adatainak védelme érdekében az adatok kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek: • • • •

az intézmény igazgatója igazgató által kijelölt igazgatóhelyettes az iskolatitkár az igazgató által kijelölt személy

A rendszergazda a számítógépes rendszerben nyilvántartott adatokhoz csak a munka végzéséhez szükséges mértékben férhet hozzá, esetileg engedélyezett hozzáférési jogosultsága betekintésre, feldolgozásra terjed ki. Az intézmény vezetőjének a munkavégzéséhez szükséges mértékű, teljes körű adat-kezelési, betekintési, adatrögzítési, másolatkészítési, jogosultsága és adatvédelmi kötelezettsége van az intézmény személyi állomány adataira vonatkozóan. Az intézmény igazgatója által kijelölt igazgatóhelyettes jogosult és köteles a tanulói, tanügyi és egyéb nyilvántartásokban szereplő adatok folyamatos jogszerűségi, - és szabályszerűségi dokumentált ellenőrzésére. Az intézményvezető, kijelölt helyettese jogosult az intézmény alkalmazottjának személyi nyilvántartásába teljes körűen betekinteni. A betekintés vagy adatszolgáltatás során tudomására jutott adatot csak rendeltetésének megfelelően használhatja fel, és csak arra feljogosított személynek hozhatja tudomására. Az iskolatitkárnak az intézményre vonatkozóan az adatfelvételt és megváltoztatást nem tartalmazó részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsága és adatvédelmi kötelezettsége van. 91

92

A közalkalmazott kizárólag saját nyilvántartott adatait illetően jogosult a nyilvántartásba történő betekintésre, helyesbítésre, adatainak megismerésére, másolat, kivonat kérésére és felelős azért, hogy az általa átadott adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. Az intézményi dolgozó személyes és különleges adatainak nyilvánosságra hozatala csak az érintett előzetes írásbeli hozzájárulása esetén történhet. Intézményünkben személyes és különleges adat akkor kezelhető, ha • ahhoz a dolgozó írásban hozzájárul, • ha azt törvényi vagy közérdeken alapuló célból elrendelik • az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, • az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll. Ha a dolgozó cselekvőképtelensége folytán vagy más elháríthatatlan okból nem képes hozzájárulását megadni, akkor - a saját vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelméhez, valamint a személyek életét, testi épségét vagy javait fenyegető közvetlen veszély elhárításához vagy megelőzéséhez - szükséges mértékben, a hozzájárulás akadályainak fennállása alatt az érintett dolgozó személyes adatai kezelhetőek. A 16. életévét betöltött kiskorú tanuló hozzájárulását tartalmazó jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges. Az adatkezeléshez szükséges hozzájárulást írásban kell rögzíteni. A megállapodásnak tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából az érintett dolgozónak ismernie kell, így különösen • • • • • •

a kezelendő adatok meghatározását, az adatkezelés időtartamát, a felhasználás célját, az adatok továbbításának tényét, címzettjeit, adatfeldolgozó igénybevételének tényét. az érintett aláírását, amellyel hozzájárul adatainak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.

Az adatkezelésben érintett személyek tájékozódási joga Az intézményben dolgozó közalkalmazott, vagy a tanuló gondviselőjének kérésére az intézmény vezetője köteles tájékoztatást adni - az illetőt érintő – az intézmény által kezelt, és hagyományos, vagy elektronikus módon feldolgozott adatokról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül köteles írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást. Ennek alapján a dolgozó tájékoztatást kaphat A dolgozó tájékoztatása meghatározott esetekben megtagadható, melyet írásban kell közölni az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelkezése alapján került sor, valamint tájékoztatni kell a bírósági, hatósági jogorvoslatok lehetőségeiről.

92

93

Az adatkezelésben érintett személyek tiltakozási joga Az intézményben dolgozó közalkalmazott, vagy tanuló gondviselője tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha • a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el, • a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvéleménykutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, • a tiltakozás jogának gyakorlását a törvény lehetővé teszi. Az intézmény igazgatója – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatait korábban továbbította. Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett közalkalmazott, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Adattörlés, adathelyesbítés, módosítás csak intézményvezetői engedéllyel történhet. Ha a dolgozóra vonatkozó személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat az intézmény rendelkezésére áll, a személyes adatot az adatkezelő munkatárs helyesbíti. Az adatkezelő munkatárs megjelöli az általa kezelt személyes adatot, ha az érintett dolgozó vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helytelensége vagy pontatlansága nem állapítható meg egyértelműen. A személyes adatot a dolgozó írásbeli kérelme alapján törölni kell, ha • • • • •

kezelése jogellenes; az érintett kéri; az hiányos vagy téves az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt; azt a bíróság vagy a hatóság elrendelte.

A törlési kötelezettség nem vonatkozik azon személyes adatra, amelynek adathordozóját a levéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári őrizetbe kell adni. Törlés helyett a személyes adatot zárolni kell, ha az érintett dolgozó ezt kéri, vagy ha a rendelkezésére álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárta.

93

94

A helyesbítésről, a zárolásról, a megjelölésről és a törlésről a dolgozót, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. A helyesbítésről, zárolásról, megjelölésről, és a törlésről szóló értesítés mellőzhető, ha az a dolgozó jogos érdekét nem sérti. Ha az iskola adatkezelője az érintett dolgozó, vagy tanuló (illetve annak törvényes képviselője) helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelmét nem teljesíti, a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül írásban köteles közölni a kérelem elutasításának ténybeli és jogi indokait, és tájékoztatni az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a hatóságokhoz fordulás lehetőségéről. Ha az adatok továbbítása elektronikus úton történik, akkor a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának legalább az alábbi védelmi intézkedéseket kell tennie: • • • • •

ellenőrzés, jelszavas védelem, mentés, adatok kinyomtatása adatok továbbítása után a hálózatról való törlés

Külső ellenőrzési jogosultság az adatvédelmi hatóság által megbízott személyeket illeti meg, akik felvilágosítást kérhetnek, betekinthetnek az adatok nyilvántartási rendszerébe, megismerhetik az adatkezelés intézményi gyakorlatát, beléphetnek az adatkezelő helyiségekbe. VII.

SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELELŐSSÉGI VISZONYOK SZABÁLYAI

A gyermekek, tanulók személyes adatai •

A gyermekek , tanulók személyes adatait csak pedagógiai, habilitációs, rehabilitációs feladatok ellátása, gyermek,- ifjúságvédelmi, iskola-egészségügyi, a köznevelési törvényben meghatározott nyilvántartás folyamatban lévő büntetőeljárási, szabálysértési eljárásban a büntethetőség, felelősségre vonás mértékének megállapítása céljából lehet kezelni a célnak megfelelő mértékben és kötött módon.

•

A pedagógus, az intézményi az oktató-nevelő munkát végző és segítő közalkalmazott, az intézmény vezetőjének útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek,a kiskorú tanuló más, vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet, vagy került. Ez esetben az adatok kezelésére, továbbítására –törvényi felhatalmazás alapján – a jogosult beleegyezése nem szükséges.

•

A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személlyel szemben titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt, 94

95

adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fenn marad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestület ülésén. A titoktartási kötelezettség alól kiskorú tanuló esetén a szülő írásban felmentést adhat. •

A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelésioktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.

•

Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az kijelölt vezető vagy más alkalmazott jogosult.

Az intézmény alkalmazottainak személyes adatai •

Az intézmény alkalmazottainak személyes adatait a foglalkoztatással kapcsolatosan a juttatások kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelességek teljesítésével nemzetbiztonsági okok alapján szabad a közoktatási törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából a célhoz kötötten felhasználni.

•

Az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért és célhoz kötött továbbításáért az intézményben: a vezető és kijelölt helyettese az érintett alkalmazott felettese, a munkaügyi feladatot ellátó vezető, a munkaügyi feladatot ellátó alkalmazott (ügyintéző) , ügykezelő az alkalmazott (a saját adatainak közlése tekintetében) tartozik felelősséggel.

•

Az alkalmazott, felelős azért, hogy az általa az intézmény részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek.

•

Az dolgozó felelősségi körén belül minden esetben köteles az adatlapon dokumentálni a jogosultság gyakorlásának jogalapját, valamint a megismerni kívánt adatok körét.

95

96

•

A minősítést végző dolgozó felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a minősítés folyamatába bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos minősítéshez szükséges adatokat ismerhesse meg.

•

A munkaügyi feladatot ellátó alkalmazott felelősségi körén belül köteles gondoskodni arról, hogy az általa kezelt - alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának, gondoskodni arról, hogy a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amely adatforráson alapul, az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését kezdeményezni a munkaügyi ügyekkel foglalkozó vezetőjénél, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat valóságnak már nem felel meg. VIII. AZ ADATKEZELÉS INTÉZMÉNYI RENDJE

Intézményünk adatkezelési tevékenysége magába foglalja a közalkalmazottak és a tanulók személyes adatainak felvételét, feldolgozását, jogszerű felhasználását, tárolását, továbbítását, előírásszerű védelmét. Adatkezelő: minden olyan vezető, ügyintéző, ügykezelő (adatrögzítő), aki(k) feladatuk végzése során célhoz kötötten adatnyilvántartással, személyi irattal összefüggő adatokat kezelnek Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, illetve módosításánál a közalkalmazotti tanácsot a szülői szervezetet, (közösséget) és az iskolai diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. Önkéntes adatszolgáltatás esetén • az alkalmazottat tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétele nem kötelező, • kiskorú tanulónál be kell szerezni a szülő engedélyét. Az oktatási azonosító szám igénylése, kiadása és a változás-bejelentés • Az adatvédelmi törvényben foglaltak megfelelése érdekében minden dolgozó és tanuló • részére – a KIR adatbázisból történő kigyűjtéssel – írásbeli igazolást kell kiadni a 11 jegyből álló azonosító számáról. • Ha az érintett dolgozó tájékoztatást kér az oktatási azonosító számáról és a KIR-ben róla nyilvántartott adatokról, az intézmény adatfelelőse a kérelem napján, térítésmentesen a KIR-ből nyomtatható tájékoztatást állít ki. • Ha az intézmény olyan gyermekkel, tanulóval, óraadóval vagy más alkalmazottal létesített jogviszonyt, aki rendelkezik oktatási azonosító számmal, a jogviszony létesítését követő öt napon belül köteles a jogviszony létrejöttét bejelenteni a KIR-en keresztül. A bejelentéskor az érintett részére nem lehet új oktatási azonosító számot kérni és kiadni. • Ha az oktatási azonosító számmal rendelkező személy jogviszonya megszűnik, a jogviszony megszűnését – a megszűnés időpontjától számított – öt napon belül jelenti be a KIR-en keresztül. 96

97

• Ha a gyermek, tanuló jogviszonya a nevelési-oktatási intézménnyel megszűnik, az intézmény statisztikai céllal közli a KIR-en keresztül, hogy a jogviszony milyen jogcím alapján szűnt meg, tanuló esetén közli, hogy az érintett az adott köznevelési alapfeladatban szerzett-e iskolai végzettséget, szakképesítést, valamint – iskolai végzettség hiányában – hány évfolyamot végzett el. (A tanulói jogviszonyon érteni kell a magántanulói, a vendégtanulói jogviszonyt is.) Az adatok továbbításának rendje • Az alkalmazottak, pedagógusok a kötelezően nyilvántartott adatai a törvényben meghatározott céloknak megfelelően a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával továbbíthatók finanszírozáshoz szükséges adatok tekintetében a fenntartónak, a törvényi felhatalmazás alapján, a társadalombiztosítással összefüggő jogviszonynyal összefüggő adatok tekintetésben az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, illetve a NAV-nak SZJA törvény felhatalmazása alapján az adózással összefüggő adatok esetében a NAV-nak a köznevelési törvény alapján meghatározott pedagógusi és közalkalmazotti nyilvános adatok tekintetében a KIR számára a pedagógusigazolvány kiadásához szükséges adatok tekintetében a pedagógusigazolvány kibocsátójának a közneveléssel összefüggőadatokat az igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak jogszabályi felhatalmazások alapján a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. • A gyermekek, tanulók kötelezően nyilvántartott adatai a törvényben meghatározott céloknak megfelelően továbbíthatók az alábbiak szerint: fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére o a neve, születési helye és ideje, o lakóhelye, tartózkodási helye, o szülője neve, törvényes képviselője neve, o szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, o jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, o magántanulói jogállása, o mulasztásainak száma o a tartózkodásának megállapítása céljából, o a jogviszonya fennállásával, o a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény részére az egészségi állapotának megállapítása céljából o a neve, születési helye és ideje, o lakóhelye, tartózkodási helye, o társadalombiztosítási azonosító jele,

97

98

o szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye tartózkodási helye és telefonszáma, o iskolai egészségügyi dokumentáció, o a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezet, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény részére a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából o a neve, születési helye és ideje, o lakóhelye, tartózkodási helye, o szülője, törvényes képviselője neve, o szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, o a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, o a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a fenntartó részére, az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a tankönyvforgalmazók részére a számla kiállításához szükséges adatai az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából. a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között, o a tanuló sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára vonatkozó adatai o tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a szülő, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, az iskola részére, az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülő, a vizsgabizottság, a gyakorlati képzés szervezője, a tanulószerződés alanyai, vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskola, iskolaváltás esetén az új iskola, a szakmai ellenőrzés végzője részére o magatartása, o szorgalma o tudása o értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a KIR adatkezelője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adata A tanuló fejlődésének nyomon követése Az iskola és vezetője, továbbá a tanuló és a pedagógus - jogszabályban meghatározottak szerint - köteles részt venni az országos mérés-értékelés feladatainak végrehajtásában. A méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény mérése és értékelése céljából az országos mérés-értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, s e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal részére. Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülők iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat visszaküldi az iskolának.

98

99

Az országos mérések, értékelések során az érintett tanulónál minden esetben azt a mérési azonosítót kell alkalmazni, amelyet az általa első ízben kitöltött dokumentumon alkalmaztak. Az adatokat a tanulói jogviszony megszűnését követő ötödik tanítási év végén törölni kell. Az iskola az önkéntes adatszolgáltatással gyűjtött adatokat a dokumentumoknak a köznevelési feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak történő megküldést követő három munkanapon belül törli. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára. Ha a tanuló átlépéssel iskolát vált, adatait - beleértve a mérési azonosítót is - a másik iskolának továbbítani kell. Az iskola értesíti a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalt arról, hogy a mérési azonosítót melyik iskolának küldte tovább. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat a honlapján az érintett tanuló és szülője részére hozzáférhetővé teszi. (Középiskola esetén): A középiskola és a szakiskola minden év október 31-éig értesíti az általános iskolát arról, hogy az ott végzett tanulók - a középiskola, illetve a szakiskola első két évfolyamán - a tanítási év végén milyen tanulmányi eredményt értek el. A középiskola és a szakiskola megküldi az általános iskolának a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, továbbá az elért tanulmányi eredményeket. Az általános iskola a megküldött adatokat feldolgozza, és személyazonosításra alkalmatlan módon az iskola honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. Az adatkezelésben résztvevők köre Adatkezelés felügyelete, irányítása • Igazgató elkészíti és kiadja az intézmény adatvédelmi,- adatkezelési szabályzatát; teljes körű adatkezelési, betekintési, adattovábbítási jogokkal. rendelkezik. titoktartási és adatvédelmi kötelezettsége van az intézmény személyi állomány adataira vonatkozóan ellenőrzi, hogy a személyes és különleges adatok kezelése megfelel-e a törvényi előírásoknak biztosítja az adatkezeléshez és védelemhez szükséges személyi, szakmai, tárgyi feltételeket. kijelöli az adatkezeléssel foglalkozók körét, feladatait; rendszeresen ellenőrzi a közoktatási törvény alapján nyilvántartott tanulói és alkalmazotti adatok nyilvántartásának kezelésének, továbbításának szabályosságát, jogszerűségét, intézményváltás esetén gondoskodik a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos tanulói adatok megfelelő továbbításáról gondoskodik az indokolt mértékben és módon meghatározott adatok kezelésének rendjéről, s amennyiben szükséges az érintettek hozzájárulásának beszerzéséről. 99

100

számítógépes adatkezelés esetén jogosult a számítógépes rendszerben tárolt összes alkalmazotti, tanulói és tanügyi adatok olvasási, valamint a tantárgyi érdemjegyek téves bejegyzéseinek javításának írásos hozzáférésére. Esetileg engedélyezi a számítástechnikai rendszer üzemeltetését biztosító rendszergazda írási, olvasási jogosultságát. Meghatározza az intézmény számítástechnikai rendszerében tárolt adatok hozzáférésének jogosultsági körét és a hozzáférés mértékét, az adatkezelés felügyeletére, ellenőrzésére vonatkozó feladatait és jogait az igazgatóhelyettesre átruházhatja. • Igazgatóhelyettes ellenőrzi, hogy az intézményben az adatkezelés a vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi és kezelési szabályzat előírásai szerint történjen; haladéktalanul intézkedik az esetleges szabálytalanságok esetén azok megszüntetésére, figyelemmel kíséri az adatkezelésre vonatkozó jogszabályokat, és annak változásait. Szükség esetén konkrét javaslatot tesz az igazgató részére adatkezelési szabályzat módosítása érdekében mint az intézményvezető által kijelölt helyettes, jogosult az intézmény alkalmazottainak, tanulóinak személyi nyilvántartásába teljes körűen betekinteni. A betekintés vagy adatszolgáltatás során tudomására jutott adatot csak rendeltetésének megfelelően használhatja fel, és csak arra feljogosított személynek hozhatja tudomására. a munkaköri leírásában meghatározott felosztás szerint felügyeli a közoktatási törvény alapján nyilvántartott tanulói és alkalmazotti adatainak kezelését, továbbítását rendszeresen ellenőrzi az iskolatitkár adatkezelésével és védelmével kapcsolatos munkáját A számítástechnikai rendszerben tárolt összes tanulói, tanügyi adathoz olvasási jogosultsággal hozzáférhet Az adatkezelési operatív feladatai • Iskolatitkár a munkaügyi feladatokhoz nélkülözhetetlen adatok tekintetében teljes adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsága és adatvédelmi kötelezettsége van. köteles munkáját az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi,- és kezelési szabályzat előírásai alapján végezni; feladatainak ellátása során titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a közalkalmazottak adatainak azon körére, amelyeket nyilvántartási, illetve adatszolgáltatási célból feldolgoz és továbbít. számítógépes adatkezelés esetén jogosult a számítógépes adatokhoz való hozzáférésre. nyilvántartja a pedagógusok és alkalmazottak adatait a közoktatási törvény kötelező előírása szerint. kezeli a pedagógusok és alkalmazottak személyi anyagát és vezeti a szükséges nyilvántartásokat

100

101

A számítástechnikai rendszerben tárolt összes alkalmazotti adathoz írási és olvasási jogosultsággal hozzáférhet feladatainak ellátása során titoktartási kötelezettség terheli A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a tanulók adatainak azon körére, amelyeket vezetői utasítás alapján nyilvántartási, illetve adatszolgáltatási célból feldolgoz és továbbít. az intézmény tanulóira vonatkozóan az adatfelvételt és megváltoztatást nem tartalmazó részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsággal rendelkezik. nyilvántartja a tanulók adatait a közoktatási törvény kötelező előírása szerint. a pedagógusok és alkalmazottak adatainak a kiadott utasítás szerinti továbbítása A számítástechnikai rendszerben tárolt összes tanulói, tanügyi adathoz korlátozott (írási) jogosultsággal hozzáférhet • Pedagógusok, osztályfőnök köteles munkáját az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi,- és kezelési szabályzat rá vonatkozó előírásai alapján végezni; köteles a tudomására jutott hivatali, és a tanulók, gyermekek felügyelete során birtokába jutott titkot megőrizni; az érintett osztályon és a nevelőtestületen belül, a tanulók magatartására, szorgalmára a tudásuk értékelésére vonatkozóan részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsággal rendelkezik. az intézmény vezetőjének útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló más, vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet, vagy került. Ez esetben az adatok kezelésére, továbbítására –törvényi felhatalmazás alapján – a jogosult beleegyezése nem szükséges. a tanulókkal kapcsolatos munkavégzése során az alábbi adatokat kezelheti o a tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodási jogcíme és tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma o szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma o tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen - felvételivel kapcsolatos adatok - a tanulómagatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok - a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok számítógépes adatkezelés esetén jogosult a számítógépes rendszerben tárolt összes tanulóra olvasási, valamint az általa oktatott tantárgyi érdemjegyek és a hiányzások írásos hozzáférésére. • Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős köteles munkáját az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi,- és kezelési szabályzat rá vonatkozó előírásai alapján végezni; köteles a tudomására jutott hivatali, és a tanulók, gyermekek felügyelete során birtokába jutott titkot megőrizni; 101

102

feladatára vonatkozóan részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsággal rendelkezik. a tanuló, gyermek osztályfőnökével, nevelőjével együttműködve, konzultálva, az intézmény vezetőjének útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló más, vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet, vagy került. Ez esetben az adatok kezelésére, továbbítására –törvényi felhatalmazás alapján – a jogosult beleegyezése nem szükséges. munkavégzése során az alábbi adatokat kezelheti o a tanuló neve, születési helye, ideje, állampolgársága o lakcíme, telefonszáma o szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma o a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozók adatok o a tanuló diákigazolványának sorszáma o a tanuló azonosító száma (diákigazolványban szerepel) munkavégzése során továbbíthatja az előzőekben részletezett adatokat: o az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek (iskolaorvos, fogorvos), a tanuló egészségügyi állapotának megállapítás céljából o a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából (gyermekjóléti szolgálat, illetékes jegyző) • Számítástechnikai munkatárs, rendszergazda köteles munkáját az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi,- és kezelési szabályzat rá vonatkozó előírásai alapján végezni; köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; felel a számítástechnikai rendszer adatbiztonsági követelményeinek betartásáért, a zökkenőmentes üzemeltetésért gondoskodik a rendszer folyamatos karbantartásáról kizárólagossal biztosítja az adatkezelésben résztvevő számára biztosított hozzáférési jogosultságot biztosítja, hogy az intézményben minden adatkezelő csak egyéni azonosítás után léphessen be az elektronikus rendszerbe gondoskodik arról, hogy az adatok bevitelének adatmódosításának tényét időpontját, az adatkezelő azonosító adatait a rendszer automatikusan naplózza biztosítja, hogy az adatokról naponta biztonsági mentés készüljön biztosítja, hogy a számítógépes hálózatban az adatok „feltörése” ne legyen lehetséges Igazgató eseti engedélye alapján jogosult a számítógépes rendszer adatainak olvasási és írásos hozzáféréséhez. IX. AZ INTÉZMÉNYI ADATKEZELÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK SZABÁLYAI A személyi adatok forrása Az intézményi dolgozók és tanulók esetében azok az adatok, amelyek az intézmény nyilvántartási, adatszolgáltatási, továbbítási feladataihoz, kötelezettségeihez kapcsolódnak, s amelyekhez kezeléséhez az érintettek is hozzájárultak A személyes adatok felvételének formája 102

103

Az adatok felvétele minden esetben írásbeli formában történik, Szóbeli tájékoztatás alapján az adatbázisba semmilyen adat nem kerülhet be. A személyes adatok felvételének módja A felvett adatok nem térhetnek el az azok forrásául szolgáló iratban szereplő adatoktól. Ha a forrás-irat valamilyen okból értelmezhetetlen, olvashatatlan, ellentmondásos, vagy hiányos, akkor az adat szolgáltatótól írásbeli módon történt kijavítást, kiegészítést kell kérni. A változtatást – mint kiegészítési, módosítási, javítási kérelem- csak akkor végezhető el, ha azt a dolgozó, vagy a tanuló gondviselője dátummal ellátva sajátkezű aláírásával hitelesíti A személyi adatokhoz történő hozzáférés A hagyományos nyilvántartásban és a számítógépes naplóban szereplő adatok hozzáféréséhez az adatkezelő, felhasználó csak a szükséges mértékben, ideig és a feladatának elvégzéséhez kötött módon férhet hozzá. A számítógépes adatkezelés esetén a rendszer felhasználói egyes adatfajtákhoz olvasási, vagy írás és olvasási jogosultsággal férhetnek hozzá. A megismert adatokat a hozzáférési jogosultsággal rendelkező dolgozó kimásolhatja, illetve kinyomtathatja, azzal a kötelezettséggel, hogy az ily módon nyert adatokat csak feladataihoz kötötten használhatja fel, s gondoskodik arról, hogy az ne kerüljön illetéktelenek birtokába. Számítógépes adatkezelés esetén a hozzáférési jogosultság a rendszergazda által kiadott személyes kód és jelszó alkalmazásával nyílik meg. A személyi adatok felhasználása az intézményi nyilvántartásokban. a.) Az intézményben dolgozó közalkalmazottak adatai az alkalmazotti nyilvántartásokban találhatók. Az alkalmazotti nyilvántartások előállítása alapjául szolgáló adatok bevitelére az iskolatitkár jogosult. b.) A kötelezően előállítandó és használandó nyilvántartásokban a tanulók, gyermekek személyi adatait osztályonként, vagy csoportonként kell feldolgozni. Az iskola által kötelezően használt nyilvántartás • • • • • • • • • • • • • • •

a bizonyítvány, a nemzetiségi bizonyítvány, az érettségi bizonyítvány, az érettségi tanúsítvány, a szakmai vizsga letételét tanúsító bizonyítvány, a törzslap külíve, belíve, a nemzetiségi törzslap külíve, belíve, a törzslap külíve, belíve érettségi vizsgához, az érettségi törzslap kivonata, a törzslap külíve, belíve szakmai vizsgához, az értesítő (ellenőrző), az osztálynapló, a csoportnapló, az egyéb foglalkozási napló, a jegyzőkönyv a tanulmányok alatti vizsgához, az osztályozóív tanulmányok alatti vizsgához, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott nyomtatványok, 103

104

• • • • • • • • •

az órarend, a tantárgyfelosztás, a továbbtanulók nyilvántartása, az egyéni és csoportos foglalkozási napló az alapfokú művészeti iskolában, az egyéni és csoportos foglalkozási napló a zeneművészeti szakközépiskolában, az étkeztetési nyilvántartás, a közösségi szolgálati jelentkezési lap, a tanulói jogviszony igazoló lapja, a tanúsítvány a Hídprogram elvégzéséről.

Az alapfokú művészetoktatási intézmény által használt kötelező nyilvántartás (az iskoláknál felsoroltakon túl) • a bizonyítvány (az alapfokú művészeti iskola művészeti ágai – zeneművészet, táncművészet, képző és iparművészet, szín- és bábművészet – szerint), • a törzslap külív, belív (az alapfokú művészeti iskola művészeti ágai – zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, szín- és bábművészet – szerint), • az összesítő kimutatás a térítési díj és a tandíjbefizetéséről, • az eszköz- és hangszerkölcsönzési kötelezvény, • az eszköz- és hangszernyilvántartó lap, • a szülői nyilatkozat az alapfokú művészeti iskolában folytatott tanulmányokhoz. Az intézményünkben kezelt adatokat nyomtatott formában vagy elektronikus módon tartjuk nyilván. A továbbításra szolgáló adatközlő lapokat ugyancsak hagyományos nyomtatott formában vagy elektronikus módon vezetjük Az intézmény minden dolgozójának és tanulójának személyes adatainak összegyűjtéséről, karbantartásáról, biztonságos kezeléséről, ellenőrzéséről az igazgató által kijelölt munkaügyi feladatokat ellátó dolgozó, vagy vezető gondoskodik. X. AZ ADATKEZELÉS ÜGYVITELE, DOKUMENTUMAI A személyi iratok Az intézményben személyi irat minden - bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett adathordozó, amely a munka - és a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor illetve azt követően keletkezik és az alkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. Személyi iratok csoportosítása

• • • • •

a közalkalmazott személyi anyaga a közalkalmazott tájékoztatásáról szóló irat a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok a közalkalmazott saját kérelmére kiállított, vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok tanulói iratok

Az intézményi dolgozók személyi anyagának adattartalma

104

105

Az intézmény alkalmazottjait érintő személyes adatokat dolgozónként minden esetben együttesen kell tárolni, és személyi anyagként kell kezelni és nyilvántartani. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. Személyes alapadatok iratai • • • • • • • • • •

az alapnyilvántartás adatnyilvántartó lapja, az önéletrajz, az erkölcsi bizonyítvány, a kinevezés, a besorolásról, illetve az áthelyezésről rendelkező iratok, a minősítés, az alkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat, a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat, közalkalmazotti igazolás másolat. hatályos fegyelmi ügyek

Közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok: juttatásokkal kapcsolatos iratok (kitüntetés, jubileumi jutalom, külön juttatás, céljutalom, eseti jutalom, munkáltatói kölcsön, képzésre kötelezés, tanulmányi szerződés, tanulmányi igazolás, tanulmányi juttatás, elhelyezés, egyéb jóléti ügyek), közalkalmazotti jogviszonyt érintő egyéb iratok (pályázat, alkalmasság igazolások, nyilatkozat, szolgálati igazolvány, munkavédelmi oktatás, kártérítés, összeférhetetlenség, helyettesítés elrendelés, fizetés nélküli szabadság, (GYES, GYED, GYES, saját lakásépítés, hozzátartozó ápolás, házastárssal külföldre utazás, egyéb) szabadidő, eltérő munkarend megállapítás, Közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő más jogviszonyok iratai • • •

katonai szolgálat, felkérések, további jogviszony létesítés engedélyezése, ill. elutasítása),

Közalkalmazott kérelmére kiállított, vagy önként átadott iratok • • • • • • • • • •

szociális támogatás, egyéni kérelmek, munkaképesség csökkenés, munkavégzés alóli mentesség igazolása, közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő adatok alapját képező iratok, nyilvántartott adatok változásainak bejelentése, iskolai végzettség, szakképzettség, tudományos fokozat, nyelvvizsga, közigazgatási alap- és szakvizsga, ügykezelői vizsga, 105

106

• • •

egyéb képzettség, szakértői okiratok másolatai, betekintési kérelem,

Illetménnyel és ezzel összefüggő, más jogviszonyokkal kapcsolatos iratok •

személyi jövedelemadó, társadalombiztosítás, fizetés - letiltás, melyek a b.) pont szerinti iratcsoport részei, elkülönítésük azonban a központi bérszámfejtéshez kapcsolódik.

A személyi anyag része a közalkalmazotti alapnyilvántartás, mely e szabályzat 1. sz mellékletét képezi. A közalkalmazotti alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben:

• • • •

a közalkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítésekor a közalkalmazott áthelyezésekor a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor ha a közalkalmazott adatai lényeges mértékben megváltoztak

A személyi iratokba történő betekintés A személyi anyagba való betekintésre jogosultak.: • • • • • • • •

saját adataiba az alkalmazott, az alkalmazott felettese, a minősítést végző vezető a törvényességi ellenőrzést végző testület, vagy személy a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy munkaügyi per kapcsán a bíróság feladatkörükben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, nemzetbiztonsági szolgálat a személyzeti, munkaügyi és illetmény- számfejtési, munkaügyi feladatokat ellátó munkatárs feladatkörén belül.

A személyi iratok kezelésének feladatai Az alkalmazotti nyilvántartásban, a személyi anyagban, a személyi iratokban nyilvántartott adatokkal kapcsolatban minden ezen szabályzat szerint információhoz jutó személyt adatvédelmi kötelezettség terhel, felelős a tudomására jutott adat rendeltetésének megfelelő felhasználásáért, valamint azért, hogy az ezen szabályzat szerint illetéktelen személy birtokába ne juthasson. A személyügyi/munkaügyi feladatokért felelős vezető köteles gondoskodni arról, hogy a személyes adat a megfelelő személyi iratra, adathordozóra a keletkezésétől, változásától, helyesbítésétől számított 15 munkanapon belül rávezetésre kerüljön, illetve kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál az általa kiadott írásbeli rendelkezés szükség szerinti helyesbítését. A személyügyi/munkaügyi feladatot ellátó alkalmazott az általa kezelt - a (köz)alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő - személyi iratra adatot, megállapítást csak közokirat, az alkalma106

107

zott írásbeli nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés alapján tehet . Köteles kezdeményezni vezetőjénél a megítélése szerint valóságnak már meg nem felelő adat helyesbítését, törlését. Az alkalmazotti nyilvántartás adatlapját csak ezen szabályzat szerint teljes körű adatkezelési jogkörrel rendelkező személyügy/munkaügyi feladatot ellátó alkalmazott vezetheti, akit az adatnyilvántartás minden szakaszában és a tárolás során terhel az adatvédelmi kötelezettség. A személyi iratok iktatása, tárolása Az intézmény alkalmazottjait érintő személyes adatokat dolgozónként minden esetben együttesen kell tárolni, és személyi anyagként kell kezelni és nyilvántartani. A személyzeti iratokból az iktatóba másolati példányt nem kell lerakni. Az irattározás az alkalmazotti jogviszony fennállásáig történik. A számítógépes iktatási rendszert úgy kell kialakítani, hogy a személyügyi tárgykódon nyilvántartott iratok adataihoz, csak a hozzáférési jogosultsággal rendelkező munkatársak férhessenek hozzá. Személyi iratot tárolni csak a személyügyi feladatot ellátó vezető, vagy alkalmazott helyiségében, a munkavégzést követően biztonsági zárral ellátott irattárolóban (páncél- vagy lemezszekrényben) elzártan lehet. Az intézmény személyügyi feladatot ellátó helyisége a titkárság és a vezetői irodák. A személyügyi feladatot ellátó dolgozó helyiségét - ha az ott dolgozók közül senki nem tartózkodik bent - zárva kell tartani. Az alkalmazotti jogviszony megszűnését követően az alkalmazott személyi iratait a központi irattárban kell elhelyezni. Az irattárban elhelyezésre kerülő "régi anyag" elnevezésű személyi iratokat úgy kell tárolni, hogy ahhoz csak az intézményvezető, kijelölt helyettese és a személyügyi feladat/munkaügyi feladatot ellátó vezető férhessen hozzá. A személyi anyagot az alkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. Személyi iratok nyilvántartása Az iratokat, tartalmuknak megfelelően, a megjelölt csoportosításban, személyi iratgyűjtőben kell tárolni és őrizni. Az iratgyűjtőben az iratokat az iratcsoport elnevezésével ellátott kemény kartonlappal kell elhatárolni az áttekinthető kezelhetőség érdekében. Az iratgyűjtő és a benne elhelyezett iratok kezelése az intézmény személyügyekkel foglalkozó ügyintézőjének feladata. A személyi jövedelemadó, társadalombiztosítás, fizetésletiltás, családi pótlék stb. iratok, központi bérszámfejtéshez kapcsolódnak. Az iratok tárolása, őrzése a központi bérszámfejtő hely feladata.

107

108

Személyi adatokban történő változások kezelése Minden alkalmazott az alábbi adataiban bekövetkező változást köteles 5 napon belül írásban bejelenteni és okirattal (vagy annak másolatával) igazolni a személyügyi/munkaügyi feladatot ellátó munkatársnak: • név, • családi állapot, • eltartott gyermek (név, születési idő, eltartás kezdete), • lakcíme, ideiglenes tartózkodási hely címe, • iskolai végzettség, • szakképzettség, • tudományos fokozat, • állami nyelvvizsga, • iskolai végzettség, szakvizsga, A bejelentett adatváltozást az alkalmazott személyi iratait kezelő személyügyi munkatárs a bejelentéstől számított 15 munkanapon belül köteles a megfelelő személyi iratra rávezetni. A kinevezési okiratok, illetve a besorolási és kinevezési okiratok módosításának rendelkező részében - a besorolási fokozathoz tartozó fizetési fokozat meghatározása mellett - zárójelben fel kell tüntetni ezen okiratok fejrészében a munkakör FEOR számát. Az áthelyezés elfogadása esetén a két fél egyetértő nyilatkozatát tartalmazó okiratban kell megállapodni az áthelyezés részletes feltételeiről (áthelyezéshez hozzájárulás, időpont, munkakör, illetmény, illetve az elért pályagyorsító intézkedések elfogadása, szabadság, fennálló kötelezés, kölcsöntartozás, egyéb megállapodások, valamint annak rögzítése, hogy az áthelyezési megállapodásban nem szereplő kérdésekben a fogadó szervezetnek nincs jogfolytonos teljesítési kötelezettsége). XI. KÖZÉRDEKŰ ADAT Közérdekű adat: állami, vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat. Az intézmény közérdekű adatai nyilvánosak, kívülállók számára hozzáférhetők, megtekinthetők. Az intézmény kötelessége a feladatkörébe tartozó közérdekű ügyekben a szülők, tanulók gyors pontos tájékoztatása az alábbi közérdekűnek minősíthető adatairól: • • • • • • • • • • •

alapadatai (az alapító okirat szerint) feladatai, hatásköre szervezeti felépítése működésének rendje, ezzel kapcsolatos dokumentumok nevelési programja pedagógiai programja házirendje feladatok, követelmények a felvételi lehetőségről szóló tájékoztató a beiratkozásra meghatározott idő, 108

109

• a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok számát, • köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcíme és mértéke, • tanévenként, nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéke, • a fenntartó által adható kedvezmények, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is, • a fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításai és ideje, • a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések felsorolása, ideje, • a külső szervek által végzett ellenőrzések nyilvános megállapításai, • a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával, • a nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendje éves munkaterv alapján a nevelési évben, • tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjai Az intézmény Különös közzétételi listában ad tájékoztatást a tevékenységéhez kapcsolódó jogszabályilag meghatározott (személyes adatokat nem sértő) adatokról, információkról az alábbiak szerint: Iskolák esetében: • a felvételi lehetőségrõl szóló tájékoztatót, • a beiratkozásra meghatározott időt, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok számát, • a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség jogcímét és mértékét, • tanévenként az egy főre megállapított díjak mértéket, • a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is, • a fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításait és idejét, • a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét, • egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait, • az intézmény nyitva tartásának rendjét, • éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait, • a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával, • a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot, • a betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettségét és szakképzettségét, • a betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató munkát segítők számát, iskolai végzettségét és szakképzettségét, • az országos mérés-értékelés évenkénti eredményeit, • a tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatokat, • középiskolákban – évenként feltüntetve – az érettségi vizsgák átlageredményeit, 109

110

• a tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetőségét, • a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályait, • az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, • az iskolai osztályok számát és az egyes osztályokban a tanulók létszámát, • szakkörök igénybevételének lehetőségeit. • mindennapos testedzés lehetőségeit • hétvégi házi feladat szabályait, • iskolai dolgozatok szabályait. Alapfokú művészeti iskolák esetében: Az alapfokú művészeti iskolai közzétételi lista tartalmazza • a betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettségét és szakképzettségét, • a betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató munkát segítők számát, iskolai végzettségét és szakképzettségét, • az első minősítés évéhez viszonyítva az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamok számát, • az országos, nemzetközi és egyéb szakmai bemutatókon, rendezvényeken, versenyeken, fesztiválokon, kiállításokon való részvételt, • a megyei, területi szakmai bemutatókon, versenyeken elért eredményeket, • az alapfokú művészeti iskola rendezvényeit, hagyományait, • a helyi kulturális életben történő szerepvállalást, • művészeti áganként a csoportok számát és a csoportok tanulói létszámát. Az intézmény tájékoztató rendszere az október 1-jei állapotnak megfelelően közzéteszi Az előzőekben felsorolt adatokat és dokumentumokat. A közzétételi lista tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, tanévenként egyszer, az OSAP- jelentés megküldését követő tizenöt napon belül felül kell vizsgálni. XII. A KÖZNEVELÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERE (KIR) A közoktatás információs rendszere – központi nyilvántartás keretében – a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza. A közoktatás információs rendszeréből személyes adat csak az érdekelt kérése, illetve hozzájárulása esetén, illetve az érdekelt egyidejű értesítése mellett, meghatározott esetben adhatunk ki. Intézményünk, mint köznevelési feladatokat ellátó adatszolgáltató (intézménytörzs) törvényileg előírt módon és tartalommal adatot szolgáltat a KIR honlapján keresztül fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy postai úton a KIR által biztosított adatlapon (amennyiben az elektronikus hitelesítés az intézményben nem megoldott) , mely tartalmazza az alapító és a fenntartó nevét és székhelyét, az intézmény - külön jogszabályban meghatározott - hivatalos nevét, az intézmény típusát, az intézmény feladat ellátási helyét, az intézmény székhelyét, OM azonosítóját tagintézmény nevét telephelyét, alapfeladatának, szakfeladatának jogszabály szerinti megnevezését, nevelési, oktatási feladatot ellátó feladat ellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot, iskolatípusonként az évfolyamok számát, (alapfokú 110

111

művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését, szakképzés esetén a szakmacsoportokat és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezését és azonosító számát, szakközépiskola esetén az ágazatokat,) a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat. A nyilvántartásban szereplő adatok közhitelesek. A nyilvántartás fennálló és törölt adatai, továbbá az alapító okirat nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, valamint elektronikus úton is hozzáférhetők. Az intézmény jogszabályi előírás szerint a bejegyzett adatokban bekövetkezett változásokat nyolc napon belül bejelenti, és meghatározott adatszolgáltatással adatokat, és ezzel egyidejűleg közérdekű információkat szolgáltat a Közoktatási Információs Iroda részére: A változásjelentéshez csatolandó az intézmény alapító okirata, megszűnés esetén, pedig megszüntető határozat, és a törzskönyvi nyilvántartásból való törlés igazolása. A nyilvántartás fennálló és törölt adatai, továbbá az alapító okirat nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, valamint elektronikus úton is hozzáférhetők. A Közoktatási Információs Iroda intézményünk adatszolgáltatása alapján a azonosító számot ad ki annak, aki tanulói jogviszonyban áll, akit pedagógus-munkakörben, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak, illetve akit óraadóként foglalkoztatnak. Pedagógus igazolvány Az Iskola a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, és pedagógiai felügyelő munkakörökben foglalkoztatottak részére - kérelemre - pedagógusigazolvány kiadását kezdeményezi, Annak részére, akit pedagógus-munkakörből helyeztek nyugállományba, az utolsó munkáltató kezdeményezi a pedagógusigazolvány kiadását. A pedagógusigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány. A pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban az intézmény, elektronikus úton terjeszti elő a pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és szolgáltat adatot. Az intézmény az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszerrel elektronikus úton tart kapcsolatot a KIR működtetőjével. A pedagógusigazolvány tartalmazza a jogosult fényképét, a jogosult családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, 14. életévét betöltött jogosult esetében az aláírását, az igazolvány kiállításának napját és az érvényesíthetőség évét, érvényességre vonatkozó adatot, az igazolvány egyedi azonosítóját (igazolványszám, adatchip azonosító), azon intézmény(ek) nevét és székhelyét, amellyel a pedagógus közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban áll. Intézményünk vezeti azoknak a pedagógusoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az elektronikus igénylésről kinyomtatott és a pedagógussal aláíratott ellenőrző adatlapot, az igénylés elküldésének tényét és idejét, az oktatási igazolvány egyedi azonosítóját, az érvényesítő matricák megrendelésének tényét és idejét, a megrendelt érvényesítő matricák megérkezésének tényét és idejét, a pedagógus igazolvány érvényesítésének tényét és idejét, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, a pedagógus igazolvány bevoná-

111

112

sának okát, tényét és idejét, az igazolvány egyedi adatchip azonosítóját, a megfizetett hatósági díjakat A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. Diákigazolvány Az iskola a tanuló kérelmére elektronikus úton diákigazolvány kiadását kezdeményezi a hatályos jogszabályok szerinti módon és tartalommal. A diákigazolvány közokirat. A diákigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány. A diákigazolvány tartalmazza a diákigazolvány számát, a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és a 14. életévét betöltött tanuló esetében az aláírását, a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét, a diákigazolvány lejáratának napját, az igazolvány érvényességére vonatkozó adatot és az igazolvány típusát. Az Intézmény a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a köznevelési intézmény adatait, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. Az intézmény a diákigazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatot a diákigazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelhetik. Tanulói nyilvántartás A KIR tartalmazza a tanulói nyilvántartásban a tanuló teljes nevét (ha pl két keresztnév van), nemét születési helyét és idejét, társadalombiztosítási azonosító jelét oktatási azonosító számát, anyja teljes nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, diákigazolványának számát, magántanuló-e, tanköteles-e, tanulói jogviszony kezdetét, megszűnésekor a kijelentkezés adatait valamint az érintett nevelési-oktatási intézmény adatait, a jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, nevelésének, oktatásának helyét, évfolyamát, tanulmányai várható befejezésének idejét A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. XIII. ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK

112

113

13.1. Az intézményben biztosítania kell •

Az adatkezelésre használt számítástechnikai és manuális eszközökhöz történő illetéktelen fizikai hozzáférés megakadályozását,

•

Az adathordozók tartalma illetéktelen megismerésének, lemásolásának, megváltoztatásának vagy az adathordozó eltávolításának a megelőzését,

•

Annak megakadályozását, hogy az adatkezelésre használt számítástechnikai és manuális eszköztárba illetéktelen bevitelt hajtsanak végre vagy a tár tartalmát illetéktelenül megismerjék, töröljék, vagy bármilyen módon megváltoztassák,

•

Annak megakadályozását, hogy adatkezelésre használt táv-adatátviteli vonalon az adatokhoz illetéktelenül hozzáférjenek

•

A hozzáférési jogosultság betartását,

•

Azoknak az azonosítását, akiknek az adatkezelésből adatokat továbbítanak,

•

Annak azonosítását, hogy a számítástechnikai, valamint manuálisan vezetett eszköztárba milyen adatokat, mikor és ki rögzíti, illetve intézkedett a rögzítésről,

•

Annak megakadályozását, hogy az adatok továbbítása alkalmával az adatokat illetéktelenül megismerjék, lemásolják, töröljék, vagy bármilyen módon megváltoztassák.

13.2. A számítógéppel vezetett alapszabályai •

az adathordozó eszközök elhelyezésére szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy elegendő biztonságot nyújtsanak illetéktelen vagy erőszakos behatolás, tűz vagy természeti csapás ellen,

•

azokba a helyiségekbe, ahol adatkezelés folyik, a személyek belépését a hivatalos feladataikkal összhangban megállapított felhatalmazás alapján kell szabályozni, ellenőrizni,

•

számítástechnikai eszközzel olvasható és manuális adathordozók tárolását, felhasználását és a hozzáférést ellenőrizni kell,

•

az adathordozókról, azok mozgásáról, tartalmáról és felhasználásukról nyilvántartást kell vezetni

•

a nyilvántartásban szerepelnie kell o

a nyilvántartási számnak,

o

a használatba vétel időpontjának,

o

a kezelésre átvevő aláírásának,

o

számítástechnikai nyilvántartás esetén nevének.

113

114

•

meg kell határozni azoknak a személyeknek a körét, akik az adathordozó eszközöket üzemeltethetik;

•

a számítástechnikai eszközök hozzáférési kulcsát szolgálati titokként kell kezelni;

•

gondoskodni kell arról, hogy a számítástechnikai eszközök biztonsági megoldásainak dokumentációjához csak az arra felhatalmazott személyek férjenek hozzá.

•

A számítástechnikai optikai adathordozókat, amelyeken személyügyi programok és adatok vannak, felhasználásuk megkezdésekor egyedi azonosító számmal, nyilvántartásba kell venni, azt az optikai adathordozókon fel kell tüntetni.

•

A személyügyi feladatot ellátó vezetőfelelős az általa vezetett nyilvántartásban dokumentáltan átvett optikai adathordozó biztonságos elzárásáért, illetéktelen személyek hozzáférésének megakadályozásáért

•

A számítástechnikai eszközökhöz (számítógépek)való hozzáférési jogosultság biztosítását azonosító jelszóval kell lehetővé tenni.

•

A jelszót úgy kell kialakítani, hogy saját jelszavát az adatkezelőn kívül csak a vezetője ismerhesse meg.

•

A személyügyi adatkezelést ellátó számítástechnikai munkahelyet csak a számítógép kikapcsolt állapotában hagyhatja el kezelője.

•

Személyügyi feladatot ellátó számítógépes nyilvántartási rendszerhez más feladatot ellátó számítógépes rendszer nem férhet hozzá.

13.3. Az üzemeltetés biztonsági szabályai • a számítástechnikai eszközök használatára felhatalmazott személyek névsora jelen szabályzat elfogadásának időpontjában: Simon Gáborné igazgató –a mindenkori igazgató Fehérné Cseh Zsuzsanna igazgatóhelyettes –a mindenkori I. igazgatóhelyettes Reich Anikó igazgatóhelyettes –a mindenkori II. igazgatóhelyettes Mészáros Istvánné iskolatitkár – a mindenkori iskolatitkár Berecz Mihályné pedagógiai asszisztens – a személyi és tanulói gazdasági ügyekkel foglalkozó ügyintéző rendszergazda – a mindenkori rendszergazda • a személyügyi nyilvántartáshoz alkalmazott számítástechnikai eszközök használatára felhatalmazott személyek feladatai: adatbevitel, adatmódosítás, adatmentés, archiválás. Adattörlés csak az eredeti dokumentum megtartásával történhet. 114

115

• a számítástechnikai rendszert - ideértve a programokat is - dokumentálni kell. • a számítástechnikai rendszer vagy bármely eleme csak a személy/munkaügyért felelős vezető felhatalmazásával változtatható meg. • A számítógépben kezelt, tárolt alkalmazotti nyilvántartási adatokhoz - saját jelszavuk felhasználásával - kizárólag a személyügyi feladatot ellátó vezető, valamint az általa meghatározott munkatársak férhetnek hozzá. • A hozzáférés jelszavait időközönként, de az üzemeltető személyének megváltozásakor azzal egyidejűleg meg kell változtatni. Jelszót ismételten nem lehet kiadni, • a rendszerbe kerülő adatokat tartalmazó (hagyományos vagy számítástechnikai eszközzel olvasható) dokumentumokat úgy kell kezelni, hogy elvesztésük, elcserélésük vagy meghibásodásuk elkerülhető, kiküszöbölhető legyen, • olyan tervet kell kidolgozni, amely a számítástechnikai eszközök előre nem látható üzemzavarának hatását ellensúlyozni képes intézkedéseket tartalmaz. • Az alkalmazotti nyilvántartás programját úgy kell kialakítani, hogy automatikus módon nyilvántartsa az üzemeltetést az üzemeltetés időpontját, a kezelést végző személyeket, a kezelt. adatokat - valamint az üzemzavarok hatásainak elhárítása érdekében legalább napi kétszeri mentést kell biztosítania. • Az alkalmazotti nyilvántartásban kezelt adatokat legalább havonta egyszer optikai adathordozóra (vagy külső háttértárra) is ki kell vinni, mindig a legutolsó adatállomány megőrzésével, - az adatállományok változását naplózni kell. • Annak érdekében, hogy munkavállaló megismerhesse azt, hogy az alapnyilvántartásban szereplőadatokból róla kinek, milyen célból és milyen terjedelemben szolgáltattak adatot (adattovábbítás), az adatszolgáltatásra jogosultsággal ezen szabályzatban felhatalmazottak részére történő adatszolgáltatásról - a megjelölt adatokkal - a személyügyi feladatokkal foglalkozó dolgozónak nyilvántartást kell vezetnie, melyet öt évig meg kell őriznie. 13.4. A technikai biztonság szabályai • az adatok és programok véletlen vagy szándékos megrongálását számítástechnikai módszerekkel is meg kell akadályozni, • az adatállományok kezelését úgy kell megszervezni, hogy részleges vagy teljes megsemmisülésük esetén tartalmuk rekonstruálható legyen, • az adatállományok tartalmát képező adattételek számát folyamatosan ellenőrizni kell. 115

116

• a hozzáférést jelszavakkal kell ellenőrizni, • az adatok és az adatállományok változását naplózni kell, • az adatbevitel során a bevitt adatok helyességét ellenőrizni kell, • on-line adatmozgás kezdeményezésének jogosultságát ellenőrizni kell, • programfejlesztés vagy próba céljára valódi adatok felhasználását - ha a próbát külső szerv vagy személy végzi - el kell kerülni.

116

117

XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen szabályzat hatálya kiterjed • az intézmény valamennyi dolgozójára, aki személyes valamint közérdekű adatok kezelésével, tárolásával, szolgáltatásával kapcsolatos tevékenységet lát el, illetőleg ilyen adatokat tartalmazó dokumentumokat (jelentések, tájékoztatók, stb.) készít. • bármely azonosított, vagy azonosítatlan személyre, vonatkozó információra • valamennyi az intézmény székhelyén és telephelyein vezetett nyilvántartások, adatbázisok, valamennyi egyedileg kezelt adatokra, dokumentumokra. Az adatkezelési szabályzat rendelkezéseinek megtartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára kötelező. Adatkezelési szabályzat előírásait a jóváhagyást követő dátummal létesített közalkalmazotti jogviszony esetén is köteles a dolgozó tudomásul venni. Az igazgató által kijelölt felelős vezetőnek folyamatosan gondoskodni kell jelen szabályzat karbantartásáról, aktualizálásáról. Az intézményvezető felel jelen szabályzat kiadásáért, a szabályzatban foglaltak zökkenőmentes megvalósításáért és az adatvédelmi követelmények közzétételéért. Az adatkezelési szabályzat a jóváhagyás időpontjával lép hatályba. A szabályzat elfogadásakor véleményezési jogát gyakorolta az iskola szülői szervezete a diákönkormányzata és az intézmény közalkalmazotti tanácsa, amelyet a zárófejezetben aláírásukkal igazolnak. Jelen adatkezelési szabályzat melléklete az iskola szervezeti és működési szabályzatának. Kelt: Abony,............ év............................... hónap ............. nap ……………………………….. Igazgató Az Adatvédelmi, - és kezelési Szabályzatban foglaltakat véleményezési jogunk gyakorlása alapján elfogadjuk ………………………………… a közalkalmazotti tanács elnöke .............................................. a szülői szervezet elnöke

.............................................. a diákönkormányzat vezetője

117

118

Függelékek a II. részhez 1. sz. függelék Szakmai munkaközösségek 2012-2013. tanév 1. számú szakmai munkaközösség A munkaközösség neve: Magyar Vezetője: Zelei Emőke Tagjainak száma: 5 fő. Tagjai: Zelei Emőke, Selmeczi Ildikó, Török Istvánné, Szabóné Németh Ilona, Virág Annamária 2. számú szakmai munkaközösség A munkaközösség neve: Történelem-Ének-Rajz Vezetője: Szabóné Németh Ilona Tagjainak száma: 10 fő. Tagjai: Szabóné Németh Ilona, Zelei Emőke, Dudás Lászlóné, Dudásné Balgóczki Gyöngyi, Korbély Krisztina, Reich Anikó, Sári Zoltán, Megyeriné Mucsi Magdolna, Debreczeni László, Debreczeniné Hegedűs Ágnes 3. számú szakmai munkaközösség A munkaközösség neve: Idegen nyelvi Vezetője: Gulykáné Gál Erzsébet Tagjainak száma: 7 fő. Tagjai: Gulykáné Gál Erzsébet, Selmeczi Ildikó, Szabóné Magyar Éva, Süveges Bernadett, Molnár Petronella, Bartúcz Lászlóné, Miskolcziné Sipos Tünde 4. számú szakmai munkaközösség A munkaközösség neve: Matematika-Fizika-Kémia-Informatika Vezetője: Mészáros Krisztina Tagjainak száma: 7 fő. Tagjai: Mészáros Krisztina, Csomorné Nagy Zsuzsanna, Dudinszkyné Szűcs Katalin, Miskolczi Mihályné, Kovács Gáborné, Fehérné Cseh Zsuzsanna, Magyari Judit 5. számú szakmai munkaközösség A munkaközösség neve: Osztályfőnöki Vezetője: Csomorné Nagy Zsuzsanna Tagjainak száma: 15 fő. Tagjai: Csomorné Nagy Zsuzsanna, Dudásné Balgóczki Gyöngyi, Dudás Lászlóné, Tóth György, Virág Annamária, Gulykáné Gál Erzsébet, Selmeczi Ildikó, Dudinszkyné Szűcs Katalin, Zelei Emőke, Mészáros Krisztina, Kovács Gáborné, Szabóné Németh Ilona, Török Istvánné, Zsenyuk Iván, Bartúcz Lászlóné 6. számú szakmai munkaközösség A munkaközösség neve: Biológia-Földrajz-Testnevelés-Természetismeret-Technika Vezetője: Horváth Zsuzsánna Tagjainak száma: 8 fő. Tagjai: Horváth Zsuszánna, Tóth György, Zsenyuk Iván, Csomorné Nagy Zsuzsanna, Bartúcz Lászlóné, Simon Gáborné, Dudás Lászlóné, Dudinszkyné Szűcs Katalin 7. számú szakmai munkaközösség A munkaközösség neve: Iskolaotthonos Vezetője: Pintér Jánosné Tagjainak száma: 8 fő. Tagjai: Pintér Jánosné, Retkesné Törőcsik Katalin, Kovácsné Prágai Ilona, Márkus Adrienn, Gönczöl Józsefné, Szűcs Ágnes, Nagy Ilona, Csáti Gáborné 8. számú szakmai munkaközösség A munkaközösség neve: Alsós Vezetője: Debreczeniné Hegedűs Ágnes Tagjainak száma: 14 fő. Tagjai: Debreczeniné Hegedűs Ágnes, Csibrányné Kovács Mária, Koltainé Urbán Mariann, Mucsi Ágnes, Skultéti Ilona, Megyeriné Mucsi Magdolna, Bakó Zsuzsanna, Magyari Judit, 118

119

Egediné Sefcsik Ágota, Szabó Sándorné, Táboriné Tamasi Erzsébet, Gyurkó Éva, Bartáné Hegedűs Krisztina, Komáromi Katalin 9. számú szakmai munkaközösség A munkaközösség neve: Napközis Vezetője: Debreczeni László Tagjainak száma: 6 fő. Tagjai: Debreczeni László, Hess Mónika, Komáromi Katalin, Korbély Krisztina, Miskolcziné Sipos Tünde, Szabó Sándorné

119

120

2. sz. függelék A fegyelmi bizottság tagjai és elnöke (nyomtatvány minta) A fegyelmi bizottság tagjai a nevelőtestület döntése alapján: 1. ..................................................................................................................................... 2. ..................................................................................................................................... 3. ..................................................................................................................................... Összeférhetetlenség esetén a további póttagok: 1. ..................................................................................................................................... 2. ..................................................................................................................................... 3. .....................................................................................................................................

A fegyelmi bizottság elnöke a bizottsági tagok döntése alapján: ...............................................

Kelt.: ............................................... P.H. .................................................. intézményvezető

120

121

3. számú függelék Az egyes munkaköri feladatok (minták) I. számú általános igazgatóhelyettes II. számú általános igazgatóhelyettes Szaktárgyi pedagógus Tanító Könyvtári órákat ellátó pedagógus Osztályfőnök Ügyeletes nevelő Tanterem- és szertárfelelős DÖK segítő pedagógus Gyermekvédelmi felelős Napközis nevelő Szakmai munkaközösség-vezető Művészetoktatási koordinátor Iskolatitkár Pedagógiai asszisztens

Munkaköri leírás A munkakör neve:

Iskolaigazgató-helyettes

A munkakört betöltő neve: Közvetlen felettes beosztás megnevezése:

Intézményvezető/igazgató

Munkáltatói jogkör gyakorlója:

Intézményvezető/igazgató

Bérezési forma:

Havi bér

Fizetési besorolás:

Kinevezési okmány szerint

Munkakörhöz kapcsolódó legmagasabb iskolai végzettség: A vezető beosztás ellátásával megbízott I. számú általános igazgatóhelyettes vezetői tevékenységét általában a 2011. évi CXC. törvény és kapcsolódó rendeletei, illetve az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint látja el az igazgató irányítása mellett, a másik igazgatóhelyettessel együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban. Tagja az Igazgatótanácsnak. l. A pedagógiai program és az éves munkaterv végrehajtása során adódó feladatai, tevékenységei: - az oktatási dokumentumok, határozatok, jogi szabályok ismerete, betartatása a beosztott kollégákkal - ellátja a pedagógiai tárgykörű ügyintézés és iratkezelés ellenőrzését, - haladási és szakköri naplók, bizonyítványok folyamatos szabályszerű vezettetése - irányítja az iskola 5-8. évfolyamán a munkát - ellenőrzi az intézményi nyilvántartásokat, a statisztikák összegzését, a pontos adminisztrációt, - nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartatása, - naplók megnyitása, a haladási rész ellenőrzése, lezárása - a pedagógusok túlóráinak nyilvántartása - elkészíti a tantárgyfelosztást és az órarendet - óralátogatásokon vesz részt - gondoskodik a hiányzó pedagógusok helyettesítéséről - vezeti a távollétre vonatkozó dokumentumokat, helyettesítési naplót, nyilvántartja a betegállományokat, rendkívüli szabadságokat - normatíva igénylés elkészítése, karbantartása, és az ehhez kapcsolódó adatok beszerzése - személyi anyagok kezelése 121

122

-

tanórákon kívüli tevékenység megszervezése, - adott esetben a diákönkormányzatot segítő pedagógussal, könyvtárossal, munkaközösség-vezetőkkel közösen - koordinálása, (szakkörök, korrepetálások, kirándulások stb.), - szülői értekezletek rendjének meghatározása, azok megszervezése, biztosítása, fogadóóra idején az épületben tartózkodás, felső tagozaton - a pályaválasztási munka irányítása - tantárgyfelosztás, órarend- és tanterembeosztás elkészítése; figyelembe véve a csoportbontásokat és a helyettesítési rendet; a tanterembeosztást a tanítási év első hetében a tantermekre kifüggeszti vagy kifüggeszteti, - munkafegyelem, tanóravédelem betartatása, - az oktatást segítő eszközök, felszerelések, a szertárak, laboratóriumok rendeltetésszerű használatának figyelemmel kísérése, - a helyettesítés beosztása, és a túlóra, helyettesítés elszámolása; az ezekkel kapcsolatos adminisztrációs teendőkről az iskolatitkárnál intézkedik, - kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatal különböző Ügyosztályaival és Bizottságaival, az intézmény iskolatitkárával, vezető társával, - a baleseteknél intézkedik, - az iskolai információáramlás megszervezése, biztosítása - előkészíti és vezeti a felsős osztályozó értekezleteket, munkaértekezleteket feladattól függően, - javaslatot tesz továbbképzésre, elkészíti a beiskolázási tervet, továbbképzési programot - személyi ügyekben véleményt nyilvánít, A felsoroltak egyben ellenőrzési kötelezettséget is jelentenek. 2. Egyéb, a munkakörből adódó feladatok, tevékenységek: - szoros együttműködés vezető társával, illetve félévente írásbeli beszámolási kötelezettség az igazgatónak, - a felső tagozaton tanító tanárok munkájának összefogása, ellenőrzi a tanmeneteket. - iskolai, városi, területi rendezvények szervezése, a felelősök kijelölése együttműködve az iskolavezetés más tagjaival, - patronálja, segíti a pályakezdő kollégák munkáját, - az iskolai programok irányításában és megszervezésében aktívan közreműködik - kapcsolatot tart az iskolai rendszergazdával - kitüntetésekre javaslatot tesz, összeállítja az anyagát 3. Az általános igazgatóhelyettes ellenőrzési kötelezettsége különösen kiterjed: - az intézményvezető akadályoztatása esetén minden olyan esetre, amely az intézményvezető hatáskörébe tartozik, intézkedéseiről az intézményvezetőt 3 munkanapon belül tájékoztatja, - az intézményvezető akadályoztatása esetén képviseli az iskolát, - a pedagógiai tevékenységgel összefüggő ellenőrzési feladatokra, az oktatási dokumentumokban, a határozatokban, a jogi szabályozásban foglaltak betartására, - az intézményi nyilvántartások, statisztikák, összegzések, értékelések, az adminisztráció pontos vezetésére, - a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartására, - a tantárgyak tanóráira (észrevételeit az ellenőrzési tervben foglaltak szerint rögzíti) a tanórák eredményességére, - a tanórán kívüli tevékenységekre (pl.: szakkörök, tanfolyamok működésére), - a munkafegyelemre, az intézményi tulajdont károsító eseményekre. 4. A teljesítményértékelés módszere: Félévente, illetve az intézményvezető kérésére írásos beszámoló a pedagógiai program, éves munkaterv végrehajtásáról az igazgatónak, tantestületnek. A beszámoló tartalmazza a tanévben végzett tantárgyi és nevelési eredményvizsgálatok, a tanulmányi versenyek, a szakmai munka folyamatos fejlesztési lehetőségeit, az intézmény munkafegyelmének, szervezeti fejlettségének mutatóit. Esetenként tematikus beszámolót készít az igazgató által megadott szempontok alapján. 122

123

5. Az igazgatóhelyettes munka-, helyettesítési - és szabadságolási rendje: Heti munkaideje: beosztás szerint 40 óra, ebből 8 óra a kötelező órája a hatályos tantárgyfelosztás és órarend alapján. Helyettesítési rendje: Tanóráit a rendes helyettesítési rend szerint kell megoldani. Vezetői feladatainak ellátásában akadályoztatása esetén vezetőtársa helyettesíti. Szabadságolási rendje: A többi pedagógus közalkalmazottól annyiban tér el, hogy a szünetekben ügyeleti feladatokat köteles ellátni. 6. Egyéb előírások: Feladat ellátási helye: GYULAI GAÁL MIKLÓS ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA (2740 Abony, Kálvin út 11.), illetve esetenként a feladat jellegétől függően más helyszínek az igazgató szóbeli vagy írásbeli megbízása alapján. Egyéb, eseti feladatai: A közvetlen munkáltatói jogkör gyakorlója ad megbízást. Köteles az eredményes munkavégzés érdekében munkatársaival jól együttműködni, Munkáját mindenkor a hivatali titokra, személyiségi jogokra és az adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseknek és a hatályos jogszabályoknak megfelelően végezni. Jelen munkaköri leírás a hatályos tantárgyfelosztással és órarenddel, a kinevezési és aktuális átsorolási okmánynyal együtt érvényes, amely tartalmazza az intézményi adatok mellett a dolgozó személyi adatait, végzettségét, képzettségét, Kjt. szerinti besorolását, juttatásait, feladatkörét. Érvényességi időtartam, felülvizsgálati határidő. A munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Felülvizsgálata minden év szeptember 15-ig történik meg a tantárgyfelosztás ismeretében. Abony, 2013. .................................................................. igazgató A fentieket tudomásul vettem, magamra nézve kötelezőnek elismerem, és maradéktalanul teljesítem. .................................................................. igazgatóhelyettes

123

124

Munkaköri leírás A munkakör neve:

Iskolaigazgató-helyettes

A munkakört betöltő neve: Közvetlen felettes beosztás megnevezése:

Intézményvezető/igazgató

Munkáltatói jogkör gyakorlója:

Intézményvezető/igazgató

Bérezési forma:

Havi bér

Fizetési besorolás:

Kinevezési okmány szerint

Munkakörhöz kapcsolódó legmagasabb iskolai végzettség: A vezető beosztás ellátásával megbízott II. számú általános igazgatóhelyettes vezetői tevékenységét általában a 2011. évi CXC. törvény és kapcsolódó rendeletei, illetve az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint látja el az igazgató irányítása mellett, a másik igazgatóhelyettessel együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban. Tagja az Igazgatótanácsnak.

l. A pedagógiai program és az éves munkaterv végrehajtása során adódó feladatai, tevékenységei: -

az oktatási dokumentumok, határozatok, jogi szabályok ismerete, betartatása a beosztott kollégákkal ellátja a pedagógiai tárgykörű ügyintézés és iratkezelés ellenőrzését, értékelő naplók, törzskönyvek, bizonyítványok folyamatos szabályszerű vezettetése irányítja az iskola 1-4. évfolyamán a munkát ellenőrzi az intézményi nyilvántartásokat, a statisztikák összegzését, a pontos adminisztrációt, nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartatása, naplók megnyitása, a tanulói rész ellenőrzése, lezárása óralátogatásokon vesz részt tanórákon kívüli tevékenység megszervezése, - adott esetben a diákönkormányzatot segítő pedagógussal, könyvtárossal, munkaközösség-vezetőkkel közösen - koordinálása, (szakkörök, korrepetálások, kirándulások stb.), - szülői értekezletek rendjének meghatározása, azok megszervezése, biztosítása, fogadóóra idején az épületben tartózkodás, alsó tagozaton - kapcsolattartás az óvodákkal, a beiskolázás ügyében, - tanterembeosztás, tanári ügyelet elkészítése - munkafegyelem, tanóravédelem betartatása, - az oktatást segítő eszközök, felszerelések, a szertárak, laboratóriumok rendeltetésszerű használatának figyelemmel kísérése, - kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatal különböző Ügyosztályaival és Bizottságaival, az intézmény iskolatitkárával, vezető társával, - a baleseteknél intézkedik, - az iskolai információáramlás megszervezése, biztosítása - előkészíti és vezeti az alsós osztályozó értekezleteket, munkaértekezleteket feladattól függően, - koordinálja, szervezi, szorgalmazza az iskolát érintő pályázatok megírását, - személyi ügyekben véleményt nyilvánít, A felsoroltak egyben ellenőrzési kötelezettséget is jelentenek. 2. Egyéb, a munkakörből adódó feladatok, tevékenységek: - szoros együttműködés vezető társával, illetve félévente írásbeli beszámolási kötelezettség az igazgatónak, - az alsó tagozaton tanító tanárok munkájának összefogása, ellenőrzi a tanmeneteket. - SNI-s, Nev. tan-os, 3H-s tanulók nyilvántartása - osztályozóvizsgák, pótvizsgák megszervezése - tanulók jutalmazása, oklevelek igénylése, kiosztása, „Jó tanulók teadélutánjának” szervezése - „Akikre büszkék vagyunk” faliújság frissítése félévenként 124

125

-

útravaló program lebonyolítása karbantartás, anyagbeszerzés ellenőrzése biztosítási eseményekkel kapcsolatos ügyek intézése iskolai, városi, területi rendezvények szervezése, a felelősök kijelölése együttműködve az iskolavezetés más tagjaival, patronálja, segíti a pályakezdő kollégák munkáját, az iskolai programok irányításában és megszervezésében aktívan közreműködik megszervezi együttműködve az alsós munkaközösség-vezetőkkel az első osztályosok beíratását kitüntetésekre javaslatot tesz, összeállítja az anyagát ellátja a közvetlen munkahelyi vezető munkavédelmi és tűzvédelmi feladatait.

3. Az általános igazgatóhelyettes ellenőrzési kötelezettsége különösen kiterjed: - az intézményvezető akadályoztatása esetén minden olyan esetre, amely az intézményvezető hatáskörébe tartozik, intézkedéseiről az intézményvezetőt 3 munkanapon belül tájékoztatja, - az intézményvezető akadályoztatása esetén képviseli az iskolát, - a pedagógiai tevékenységgel összefüggő ellenőrzési feladatokra, az oktatási dokumentumokban, a határozatokban, a jogi szabályozásban foglaltak betartására, - az intézményi nyilvántartások, statisztikák, összegzések, értékelések, az adminisztráció pontos vezetésére, - a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartására, - a tantárgyak tanóráira (észrevételeit az ellenőrzési tervben foglaltak szerint rögzíti) a tanórák eredményességére, - a tanórán kívüli tevékenységekre (pl.: szakkörök, tanfolyamok működésére), - OKÉV mérés lebonyolításának ellenőrzése - a munkafegyelemre, az intézményi tulajdont károsító eseményekre - takarítók, karbantartók munkájának ellenőrzése - tankönyvfelelős munkájának ellenőrzése - IPR-es naplók ellenőrzése - tanulói ügyelet figyelemmel kísérése 4. A teljesítményértékelés módszere: Félévente, illetve az intézményvezető kérésére írásos beszámoló a pedagógiai program, éves munkaterv végrehajtásáról az igazgatónak, tantestületnek. A beszámoló tartalmazza a tanévben végzett tantárgyi és nevelési eredményvizsgálatok, a tanulmányi versenyek, a szakmai munka folyamatos fejlesztési lehetőségeit, az intézmény munkafegyelmének, szervezeti fejlettségének mutatóit. Esetenként tematikus beszámolót készít az igazgató által megadott szempontok alapján. 5. Az igazgatóhelyettes munka-, helyettesítési - és szabadságolási rendje: Heti munkaideje: beosztás szerint 40 óra, ebből 8 óra a kötelező órája a hatályos tantárgyfelosztás és órarend alapján. Tanóráit a rendes helyettesítési rend szerint kell megoldani. Vezetői feladatainak ellátásában akadályoztatása esetén vezetőtársa helyettesíti. Szabadságolási rendje: A többi pedagógus közalkalmazottól annyiban tér el, hogy a szünetekben ügyeleti feladatokat köteles ellátni. 6. Egyéb előírások: Feladat ellátási helye: GYULAI GAÁL MIKLÓS ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA (2740 Abony, Kálvin út 11.), illetve esetenként a feladat jellegétől függően más helyszínek az igazgató szóbeli vagy írásbeli megbízása alapján. Egyéb, eseti feladatai: A közvetlen munkáltatói jogkör gyakorlója ad megbízást. Köteles az eredményes munkavégzés érdekében munkatársaival jól együttműködni, Munkáját mindenkor a hivatali titokra, személyiségi jogokra és az adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseknek és a hatályos jogszabályoknak megfelelően végezni.

125

126

Jelen munkaköri leírás a hatályos tantárgyfelosztással és órarenddel, a kinevezési és aktuális átsorolási okmánynyal együtt érvényes, amely tartalmazza az intézményi adatok mellett a dolgozó személyi adatait, végzettségét, képzettségét, Kjt. szerinti besorolását, juttatásait, feladatkörét. Érvényességi időtartam, felülvizsgálati határidő: A munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Felülvizsgálata minden év szeptember 15-ig történik meg a tantárgyfelosztás ismeretében. Abony, 2013. .................................................................. igazgató A fentieket tudomásul vettem, magamra nézve kötelezőnek elismerem, és maradéktalanul teljesítem.

.................................................................. igazgatóhelyettes

126

127

Munkaköri leírás A munkakör neve:

Szaktárgyi pedagógus

A munkakört betöltő neve: Közvetlen felettes beosztás megnevezése:

Munkaközösség-vezető v. igazgatóhelyettes

Munkáltatói jogkör gyakorlója:

Intézményvezető/igazgató

Bérezési forma:

Havi bér

Fizetési besorolás:

Kinevezési okmány szerint

Munkakörhöz kapcsolódó legmagasabb iskolai végzettség: Munkaközösségi tag: Megbízatásai: A munkakör célja: A szaktárgyakat tanító pedagógus az iskola szakmai fejlesztési irányelvei alapján, a tanulók tempójához igazítva végzi a tantárgyi tanulás irányítását. A tanórán és a tanórán kívüli programokon egyaránt figyelemmel van a nevelési szempontokra is. A tantárgy tanítására az intézményvezetőtől kapja a megbízást egy tanévre. A tanév során indokolt esetben változtatás lehetséges. Közalkalmazotti munkaviszonyából és pedagógus beosztásából adódó általános elvárások: -

Példamutató magatartásával és megjelenésével segíti az iskola oktatási és nevelési céljainak megvalósulását. - Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. - A munkarendet pontosan betartja. Munkavégzésre az előírt helyen, a munka kezdete előtt legalább 15 perccel, tanításra, munkavégzésre alkalmas állapotban jelenik meg. Az előírt orvosi vizsgálatokon részt vesz. - Szaktárgyától függetlenül kötelessége az emberi tisztességre, becsületességre, hivatástudatra, valamint a helyes és szép magyar beszédre és írásra nevelés. - A tanóra védelme, a munkafegyelem megtartása alapvető kötelessége. Ennek érdekében a tanulót óráról kihívni, illetve kiengedni csak kivételes, indokolt esetben lehet. - Ha a tanuló az órán nem dolgozik, társai tanuláshoz való jogát viselkedésével korlátozza, az igazgatóhoz kell küldeni. - A hiányzásokat az óra elején regisztrálni kell, a hiányzások adminisztrációja alapvető elvárás. - Munkavégzését érintő minden felmerülő kérdésben közvetlen feletteséhez, illetve az igazgatóhoz fordulhat. A munkakör betöltőjének feladatai: -

-

-

Tanórai és tanórán kívüli oktató, nevelő munkáját a központi oktatási szabályozásban (törvények, rendeletek), valamint az iskolai alapdokumentumokban (Pedagógia Program, SZMSZ, Házirend) leírtak szerint kell végeznie. Az elméleti órákhoz, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői tevékenységekhez kapcsolódó dokumentumokat határidőre elkészíti, illetve az éves munkatervekhez, munkaközösségi tervekhez kapcsolódó javaslattételi kötelezettségének eleget tesz. Szaktárgya körében közre kell működnie a teljesítménymérésben. Év elején a követelményeket, a mérések eredményét figyelembe vevő, képességek fejlesztését célzó tanmenetet készít, és ez alapján halad szaktárgyainak tanításában. A hátrányos helyzetű, a lassú tempóban tanuló gyerekek számára kompenzáló program kimunkálásában közreműködhet.

127

128

-

Fel kell ismernie a szaktárgyában kimagasló teljesítményt és eredetiséget mutató tanulókat. Szaktárgya körében közreműködhet a tehetségnevelésben, amelyet a teljesítményorientáltság és az alkotásra késztetés jellemez. - Az igazgatóhelyettes kérésre közreműködik a szaktárgyával kapcsolatos szabadidős programokban, versenyek lebonyolításában, a tanulók versenyeztetésében. - Szervezi a tantárgyával kapcsolatos közművelődési tevékenységeket. - A szaktárgyi tanulás irányítása mellett valamennyi pedagógusnak minden lehetséges helyzetben kötelessége: • A kulturált, illemtudó viselkedésre szoktatás. • Az iskolai és az iskolán kívüli környezet tisztaságának megőrzése és védelme. • A szakszerű ügyeletellátás az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint. - A félévi és év végi osztályzatok kialakítását az iskola alapdokumentumaiban foglaltak szerint végzi. Humánus, megalapozott értékelést alkalmaz. - A tanulók felméréseit, dolgozatait egy évig megőrzi. Adminisztrációs munkája (naplóbeírás!) naprakész. - Gondoskodik arról, hogy a tanulóknak megfelelő számú érdemjegye legyen. Kérés esetén tájékoztatja a szülőket a tanulók haladásáról. - Kérdező tanárként és ellenőrző tanárként részt vesz az iskola által szervezett javító és osztályozó vizsgákon. - Tanulmányi versenyeken, felügyelettel, dolgozatok javításával bízható meg. - A tanáriban lévő faliújságon és az e-naplóban figyelemmel kíséri az aktuális híreket, különösen a helyettesítés kiírását. A helyettesítést, ügyeletet az iskolavezetés lehetőség szerint előző nap megszervezi, de indokolt esetben a helyettesítés azonnal is elrendelhető. - Az érdemjegyek beírása a naplóba a szaktárgyat tanító pedagógus kötelessége. - A szaktárgyat tanító pedagógusnak jelen kell lennie a közös fogadóórákon, minden iskolai szintű eseményen. - Aktívan részt vesz az iskola életével, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos értekezleteken, munkaközösségének munkájában; a meghatározott feladatokat a rögzített határidőre elvégzi. - Az iskolai tradíciókhoz tartozó, a tanév munkarendjében tervezett iskolai ünnepélyeken, tanulmányi, kulturális, sport- vagy egyéb iskolai rendezvényeken részt vesz, illetve meghatározott feladatokat vagy tanuló-felügyeletet lát el. - Részt vesz az önképzésben, továbbképzésben, a szerzett tudást és tapasztalatot megosztja kollégáival, munkaközösségével, az új ismereteket iskolai munkájában alkalmazza. Megbízás alapján végzendő többletmunkák: -

A megbízáson alapuló feladatokat minden esetben az iskola igazgatója adja ki. A megbízások az alapdokumentumokban foglaltakkal összhangban történhetnek. - A díjazás a mindenkori törvényi szabályozás és az iskola anyagi lehetőségei alapján történik. - Óraszámmal kifejezhető megbízások: szakkör, korrepetálás, helyettesítés, felzárkóztatás, tehetséggondozás. - Tanulók kísérése jogszabályban meghatározott esetekben, tanulmányi kirándulások vezetése az SZMSZ és a Házirend maradéktalan betartásával. - Osztályfőnöki teendők ellátása, versenyre felkészítés, a tanulók sportolásának, szabadidejének szervezése. - Diákönkormányzat segítése, gyermekvédelmi teendők ellátása, értekezletek jegyzőkönyveinek vezetése. Munkabeosztás, távolmaradás a munkából -

A pedagógus munkaideje heti 40 óra. (Részfoglalkozásúaknál a munkaszerződésben foglaltak az irányadók.) Az adott tanévre szóló munkabeosztást az órarend határozza meg. A szorgalmi időszak előkészítése – a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten meghatározott módon – augusztus 21-31. között történik. Ekkor kell megszervezni a javító-, különbözeti vizsgákat, a tanév technikai elindítását.

128

129

-

A személyi adatokban (lakcím, telefon, elérhetőség stb.) történt változásokat haladéktalanul az igazgatónak be kell jelenteni. Indokolt esetben elrendelhető a folyamatos nyári elérhetőség biztosítása. A munkából történő távolmaradást, annak okát lehetőleg annak keletkezésekor, de legkésőbb a munka megkezdése előtt 30 perccel az iskolavezetésnél vagy az iskola titkárságán be kell jelenteni. A távolmaradás igazolására csak táppénzes, illetve jogszabályban meghatározott hivatalos távollétet tanúsító igazolás fogadható el.

A pedagógus munkarendjével kapcsolatos előírások: -

A pedagógus köteles a tanítási órákat pontosan kezdeni és befejezni. Óra- vagy tanteremcsere esetén értesíti az általános igazgatóhelyettest. Iskolán kívüli – tanítási időben tartott – foglalkozásokat köteles előre bejelenteni. A tantermeket óra után köteles bezárni, diákokat felügyelet nélkül hagyni tilos. A tantermek elhagyott kulcsainak pótlásáért a pedagógus anyagi felelősséggel tartozik. - Az órák befejezésével minden pedagógus köteles a tantermet rendben hagyni, illetve a tanulókkal a padokból és a földről a szemetet eltávolíttatni. - Köteles figyelmeztetni a tanulókat a Házirend betartására, az iskolai környezet tisztántartására. - Az iskola területén dohányozni NEM lehet. - Köteles a tanáriban lévő asztaláról a takarítás megkönnyítése érdekében elpakolni a nyári szabadság megkezdése előtti utolsó munkanapig, illetve külön utasításra. - A szakköri foglalkozások megtartására és adminisztrációjára a tanórák megtartására vonatkozó szabályok érvényesek. A pedagógust munkakörénél fogva az alábbi jogok illetik meg: -

Nevelőtestületi értekezleten, hivatalos összejöveteleken az iskola működési dokumentumaival, munkaterveivel, a nevelőtestületnek jóváhagyásra ajánlott eljárásokkal, a nevelő-oktató munka tartalmi, szervezeti, szervezési és módszertani kérdéseivel kapcsolatban javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat. Különvéleményét jegyzőkönyvbe foglalhatja, az iskola életével kapcsolatban bármilyen ügyben bírálatot gyakorolhat, külön jogszabályokban rögzített esetekben szavazhat. - Tanmenetén év közben – az osztály előre nem látható sajátosságaira való tekintettel – sorrendi és órakeretbeli változtatásokat tehet. - Módszertani eljárásait – a tantárgyi követelményekkel és az adott tanulóközösség fejlettségi szintjével összhangban – egyéniségének megfelelően választhatja meg. - Az igazgató előzetes hozzájárulásával új nevelési-oktatási módszereket, eljárásokat próbálhat ki, felméréseket, kutatásokat végezhet. - A Pedagógiai Program figyelembevételével, a munkaközösség egyetértésével megválaszthatja a tankönyvrendelés időszakában a használni kívánt tankönyveket. - A tanulók érdemjegyeit – az osztályozásra vonatkozó általános szabályok szem előtt tartásával – önállóan állapítja meg. A munkaköri leírásban foglaltak végrehajtásának ellenőrzését az iskola vezetése a tanévre vonatkozó ellenőrzési tervben foglaltak szerint végzi. Jelen munkaköri leírás a hatályos tantárgyfelosztással és órarenddel, a kinevezési és aktuális átsorolási okmánynyal együtt érvényes, amely tartalmazza az intézményi adatok mellett a dolgozó személyi adatait, végzettségét, képzettségét, KJT. szerinti besorolását, juttatásait, feladatkörét. Érvényességi időtartam, felülvizsgálati határidő: A munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Felülvizsgálata minden év szeptember 15-ig történik meg a tantárgyfelosztás ismeretében. Abony, 2013. .................................................................. igazgató A fentieket tudomásul vettem, magamra nézve kötelezőnek elismerem, és maradéktalanul teljesítem. .................................................................. pedagógus 129

130

Munkaköri leírás A munkakör neve:

Tanító

A munkakört betöltő neve: Közvetlen felettes beosztás megnevezése:

Munkaközösség-vezető v. igazgatóhelyettes

Munkáltatói jogkör gyakorlója:

Intézményvezető/igazgató

Bérezési forma:

Havi bér

Fizetési besorolás:

Kinevezési okmány szerint

Munkakörhöz kapcsolódó legmagasabb iskolai végzettség: Munkaközösségi tag: Megbízatásai: A munkakör célja: Az iskoláztatás kezdő szakaszában a gyerekek iskolai életre szocializálása, kötelességtudatuk, alapkészségek fejlesztése. Az egészséges életmódnak megfelelő szokások, követelmények megismertetése, gyakoroltatása a gyerekekkel. A tanulók – az életkornak megfelelő – fejlesztő foglalkoztatása az iskola pedagógiai programjának szellemében. A tanórán és a tanórán kívüli programokon egyaránt figyelemmel van a nevelési szempontokra is. A tantárgyak tanítására az intézményvezetőtől kapja a megbízást egy tanévre. A tanév során indokolt esetben változtatás lehetséges. Közalkalmazotti munkaviszonyából és pedagógus beosztásából adódó általános elvárások: - Példamutató magatartásával és megjelenésével segíti az iskola oktatási és nevelési céljainak megvalósulását. - Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. - A munkarendet pontosan betartja. Munkavégzésre az előírt helyen, a munka kezdete előtt legalább 15 perccel, tanításra, munkavégzésre alkalmas állapotban jelenik meg. Az előírt orvosi vizsgálatokon részt vesz. - Szaktárgyától függetlenül kötelessége az emberi tisztességre, becsületességre, hivatástudatra, valamint a helyes és szép magyar beszédre és írásra nevelés. - A tanóra védelme, a munkafegyelem megtartása alapvető kötelessége. Ennek érdekében a tanulót óráról kihívni, illetve kiengedni csak kivételes, indokolt esetben lehet. - Ha a tanuló az órán nem dolgozik, társai tanuláshoz való jogát viselkedésével korlátozza, az igazgatóhoz kell küldeni. - A hiányzásokat az óra elején regisztrálni kell, a hiányzások adminisztrációja alapvető elvárás. - Munkavégzését érintő minden felmerülő kérdésben közvetlen feletteséhez, illetve az igazgatóhoz fordulhat. A munkakör betöltőjének feladatai: - Tanórai és tanórán kívüli oktató, nevelő munkáját a központi oktatási szabályozásban (törvények, rendeletek), valamint az iskolai alapdokumentumokban (Pedagógia Program, SZMSZ, Házirend) leírtak szerint kell végeznie. - Az elméleti órákhoz, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői tevékenységekhez kapcsolódó dokumentumokat határidőre elkészíti, illetve az éves munkatervekhez, munkaközösségi tervekhez kapcsolódó javaslattételi kötelezettségének eleget tesz. - Tanított tárgyainál közre kell működnie a teljesítménymérésben. - Év elején a követelményeket, a mérések eredményét figyelembe vevő, képességek fejlesztését célzó tanmenetet készít, és ez alapján halad tantárgyainak tanításában. - A hátrányos helyzetű, a lassú tempóban tanuló gyerekek számára kompenzáló program kimunkálásában közreműködhet.

130

131

-

Fel kell ismernie a szaktárgyában kimagasló teljesítményt és eredetiséget mutató tanulókat. Közreműködik a tehetségnevelésben, amelyet a teljesítményorientáltság és az alkotásra késztetés jellemez. - Az igazgatóhelyettes kérésre közreműködik a tanított tárgyával kapcsolatos szabadidős programokban, versenyek lebonyolításában, a tanulók versenyeztetésében. - Szervezi a tantárgyával kapcsolatos közművelődési tevékenységeket. - A tanulás irányítása mellett valamennyi pedagógusnak minden lehetséges helyzetben kötelessége: • A kulturált, illemtudó viselkedésre szoktatás. • Az iskolai és az iskolán kívüli környezet tisztaságának megőrzése és védelme. • A szakszerű ügyeletellátás az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint. - A félévi és év végi osztályzatok kialakítását az iskola alapdokumentumaiban foglaltak szerint végzi. Humánus, megalapozott értékelést alkalmaz. - A tanulók felméréseit, dolgozatait egy évig megőrzi. Adminisztrációs munkája naprakész. - Gondoskodik arról, hogy a tanulóknak megfelelő számú érdemjegye legyen (második osztálytól). Kérés esetén tájékoztatja a szülőket a tanulók haladásáról. - Kérdező tanárként és ellenőrző tanárként részt vesz az iskola által szervezett javító és osztályozó vizsgákon. - Tanulmányi versenyeken, felügyelettel, dolgozatok javításával bízható meg. - A tanáriban lévő faliújságon és az e-naplóban figyelemmel kíséri az aktuális híreket, különösen a helyettesítés kiírását. A helyettesítést, ügyeletet az iskolavezetés lehetőség szerint előző nap megszervezi, de indokolt esetben a helyettesítés azonnal is elrendelhető. - Aktívan részt vesz az iskola életével, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos értekezleteken, munkaközösségének munkájában; a meghatározott feladatokat a rögzített határidőre elvégzi. - Az iskolai tradíciókhoz tartozó, a tanév munkarendjében tervezett iskolai ünnepélyeken, tanulmányi, kulturális, sport- vagy egyéb iskolai rendezvényeken részt vesz, illetve meghatározott feladatokat vagy tanuló-felügyeletet lát el. - Részt vesz az önképzésben, továbbképzésben, a szerzett tudást és tapasztalatot megosztja kollégáival, munkaközösségével, az új ismereteket iskolai munkájában alkalmazza. Megbízás alapján végzendő többletmunkák: - A megbízáson alapuló feladatokat minden esetben az iskola igazgatója adja ki. A megbízások az alapdokumentumokban foglaltakkal összhangban történhetnek. - A díjazás a mindenkori törvényi szabályozás és az iskola anyagi lehetőségei alapján - történik. - Óraszámmal kifejezhető megbízások: szakkör, korrepetálás, helyettesítés, felzárkóztatás, tehetséggondozás. - Tanulók kísérése jogszabályban meghatározott esetekben, tanulmányi kirándulások vezetése az SZMSZ és a Házirend maradéktalan betartásával. - Osztályfőnöki teendők ellátása, versenyre felkészítés, a tanulók sportolásának, szabadidejének szervezése. - Diákönkormányzat segítése, gyermekvédelmi teendők ellátása, értekezletek jegyzőkönyveinek vezetése. Munkabeosztás, távolmaradás a munkából - A pedagógus munkaideje heti 40 óra. (Részfoglalkozásúaknál a munkaszerződésben foglaltak az irányadók.) - Az adott tanévre szóló munkabeosztást az órarend határozza meg. - A szorgalmi időszak előkészítése – a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten meghatározott módon – augusztus 21-31. között történik. Ekkor kell megszervezni a javító-, különbözeti vizsgákat, a tanév technikai elindítását. - A személyi adatokban (lakcím, telefon, elérhetőség stb.) történt változásokat haladéktalanul az igazgatónak be kell jelenteni. Indokolt esetben elrendelhető a folyamatos nyári elérhetőség biztosítása. - A munkából történő távolmaradást, annak okát lehetőleg annak keletkezésekor, de - legkésőbb a munka megkezdése előtt 30 perccel az iskolavezetésnél vagy az iskola titkárságán be kell jelenteni. - A távolmaradás igazolására csak táppénzes, illetve jogszabályban meghatározott hivatalos távollétet tanúsító igazolás fogadható el. 131

132

A pedagógus munkarendjével kapcsolatos előírások: - A pedagógus köteles a tanítási órákat pontosan kezdeni és befejezni. - Óra- vagy tanteremcsere esetén értesíti az általános igazgatóhelyettest. - Iskolán kívüli – tanítási időben tartott – foglalkozásokat köteles előre bejelenteni. - A tantermekben a diákokat felügyelet nélkül hagyni tilos. - Az utolsó óra végén minden pedagógus köteles a tantermet rendben hagyni, illetve a tanulókkal a padokból és a földről a szemetet eltávolíttatni. Ezután a tantermet be kell zárni. A tantermek elhagyott kulcsainak pótlásáért a pedagógus anyagi felelősséggel tartozik. - Köteles figyelmeztetni a tanulókat a Házirend betartására, az iskolai környezet tisztántartására. - Az iskola területén dohányozni NEM lehet. - Köteles a tanáriban lévő asztaláról a takarítás megkönnyítése érdekében elpakolni a nyári szabadság megkezdése előtti utolsó munkanapig, illetve külön utasításra. - A szakköri foglalkozások megtartására és adminisztrációjára a tanórák megtartására vonatkozó szabályok érvényesek. A pedagógust munkakörénél fogva az alábbi jogok illetik meg: -

Nevelőtestületi értekezleten, hivatalos összejöveteleken az iskola működési dokumentumaival, munkaterveivel, a nevelőtestületnek jóváhagyásra ajánlott eljárásokkal, a nevelő-oktató munka tartalmi, szervezeti, szervezési és módszertani kérdéseivel kapcsolatban javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat. Különvéleményét jegyzőkönyvbe foglalhatja, az iskola életével kapcsolatban bármilyen ügyben bírálatot gyakorolhat, külön jogszabályokban rögzített esetekben szavazhat. - Tanmenetén év közben – az osztály előre nem látható sajátosságaira való tekintettel – sorrendi és órakeretbeli változtatásokat tehet. - Módszertani eljárásait – a tantárgyi követelményekkel és az adott tanulóközösség fejlettségi szintjével összhangban – egyéniségének megfelelően választhatja meg. - Az igazgató előzetes hozzájárulásával új nevelési-oktatási módszereket, eljárásokat próbálhat ki, felméréseket, kutatásokat végezhet. - A Pedagógiai Program figyelembevételével, a munkaközösség egyetértésével megválaszthatja a tankönyvrendelés időszakában a használni kívánt tankönyveket. - A tanulók érdemjegyeit – az osztályozásra vonatkozó általános szabályok szem előtt tartásával – önállóan állapítja meg. A munkaköri leírásban foglaltak végrehajtásának ellenőrzését az iskola vezetése a tanévre vonatkozó ellenőrzési tervben foglaltak szerint végzi. Jelen munkaköri leírás a hatályos tantárgyfelosztással és órarenddel, a kinevezési és aktuális átsorolási okmánynyal együtt érvényes, amely tartalmazza az intézményi adatok mellett a dolgozó személyi adatait, végzettségét, képzettségét, KJT. szerinti besorolását, juttatásait, feladatkörét. Záradék: Érvényességi időtartam, felülvizsgálati határidő: A munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Felülvizsgálata minden év szeptember 15-ig történik meg a tantárgyfelosztás ismeretében. Abony, 2013.

.................................................................. igazgató A fentieket tudomásul vettem, magamra nézve kötelezőnek elismerem, és maradéktalanul teljesítem. .................................................................. pedagógus

132

133

Munkaköri leírás A munkakör neve:

Könyvtári feladatokat ellátó pedagógus

A munkakört betöltő neve: Közvetlen felettes beosztás megnevezése:

igazgató v. igazgatóhelyettes

Munkáltatói jogkör gyakorlója:

Intézményvezető igazgató

Ez a munkaköri leírás kiegészítése a „Szaktárgyat tanító pedagógus” munkaköri leírásának. A munkakör célja: Az iskolai könyvtáros feladata az intézmény pedagógiai programjához kapcsolódó hagyományos és elektronikus hordozókon megjelentetett szakirodalom, a kötelező iskolai irodalom gyűjtése, feldolgozása, a felhasználóknak a rendelkezésére bocsátása. A munkakör betöltőjének feladatai: -

Fokozottan ügyel az intézmény pedagógiai programjához illeszkedő kiadványok gyűjtésére. Figyelembe veszi a munkaközösség-vezetők, illetve szaktanárok javaslatait. A helyi adottságokat figyelembe véve megtervezi és megszervezi a nyitva tartást, a kölcsönzési időt. Felelős az évi költségvetésben biztosított keret hatékony felhasználásáért. A beszerzett dokumentumokat bevételezi, az intézmény pecsétjével ellátja. Rendszeres tájékoztatást ad a könyvtár új szerzeményeiről. Feladata a kölcsönzés, tájékoztatás, könyvbemutató, a raktári rendezés. Feladata - az irodalomkutatás, az állomány gondozása, az állomány gyarapítása, a beszerzett művek állományba vétele, az állomány selejtezése védelme, - a könyv-, és könyvtárhasználat biztosítása a nevelőknek és tanulóknak, a nevelők folyamatos tájékoztatása a beszerzett könyvekről, szakfolyóiratokról és cikkekről, - az iskolai könyvtár, a tanári segédanyagok és egyéb rendelések nyilvántartása, - kölcsönzés, - könyvtári statisztika vezetése, - jól használható kézikönyvtár összeállítása, - a letéti állomány kezelése, fejlesztése,

Specifikus munkaköri felelősségek, kötelességek: -

Felelős a könyvtár rendeltetésszerű használatáért. Fokozott figyelmet kell fordítani a balesetmentes környezet megteremtésére. A könyvtár leltári állományáért felelősséget visel a Munka Törvénykönyve és a Kjt. által meghatározott mértékben.

Hatáskör és jogkör: Jogosult a kilépő munkatársak könyvtartozásának értékét az igazgatóval közölni annak megtérülése érdekében. A munkaköri leírásban foglaltak végrehajtásának ellenőrzését az iskola vezetése a tanévre vonatkozó ellenőrzési tervben foglaltak szerint végzi. Jelen munkaköri leírás a hatályos tantárgyfelosztással és órarenddel, a kinevezési és aktuális átsorolási okmánynyal együtt érvényes, amely tartalmazza az intézményi adatok mellett a dolgozó személyi adatait, végzettségét, képzettségét, KJT. szerinti besorolását, juttatásait, feladatkörét. Záradék: Érvényességi időtartam, felülvizsgálati határidő: 133

134

A munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Felülvizsgálata minden év szeptember 15-ig történik meg a tantárgyfelosztás ismeretében. Dátum: .................................................................. igazgató A fentieket tudomásul vettem, magamra nézve kötelezőnek elismerem, és maradéktalanul teljesítem. .................................................................. pedagógus

134

135

Munkaköri leírás Munkakör megnevezése:

osztályfőnök

A munkakört betöltő neve: Közvetlen felettes beosztás megnevezése:

Munkaközösség-vezető v. igazgatóhelyettes

Munkáltatói jogkör gyakorlója:

Intézményvezető igazgató

Ez a munkaköri leírás kiegészítése a „Szaktárgyat tanító pedagógus”/”Tanító” munkaköri leírásának. Az osztályfőnököt az Igazgató jelöli ki az osztályfőnöki munkaközösség javaslata alapján. Főbb felelősségek és tevékenységek: - Osztályfőnöke a tantárgyfelosztásban megjelölt osztálynak - Szeptemberben megnyitja az osztálynaplót, az anyakönyvet, a tanulók ellenőrzőit - Ismerteti a házirendet - Szülői értekezletet tart, megszervezi a szülői szervezet vezetőjének megválasztását - Elkészíti az októberi statisztikát - Ellenőrzi a tanuláshoz szükséges tankönyvek átvételét - Elvégzi az év közbeni kötelező adminisztrációt - Munkáját az iskola dokumentumokban meghatározott iránymutatások alapján végzi - Az osztálya közösségének felelős vezetője A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túl hatásköre és feladatai a következőkkel egészülnek ki: -

-

-

Alaposan megismernie kell tanítványai személyiségét, ennek, valamint az iskola pedagógiai elveinek figyelembe vételével neveli őket. Minden tudásával elősegíti az osztályközösség kialakulását. Összehangolja és segíti az osztályában tanító nevelők munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit, a felmerülő problémákat az érintett nevelőkkel megbeszéli. Az éves ütemtervben meghatározottak szerint fogadóórát, osztályszülői értekezletet tart. Indokolt esetben családlátogatást végez. Az ellenőrző útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Osztályfőnöki nevelőmunkáját tanmenetben megtervezi, és az abban foglaltakat be is tartja. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, észrevételeivel, javaslataival, valamint a részére kijelölt feladatok teljesítésével elősegíti a közösség tevékenységét. Együttműködik a közösség kialakítása és fejlesztése érdekében a diákönkormányzattal, szülőkkel, szülői választmánnyal, segíti őket feladataik végrehajtásában. Figyelemmel kíséri tanulói tanulmányi eredményeit, osztálya fegyelmi helyzetének alakulását. Minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát, ezekkel összefüggő észrevételeit, javaslatait kollégái elé terjeszti. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, szorosan együttműködik az gyermekvédelmi felelőssel. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat, ideértve a tanügyi dokumentumok naprakész vezetését (törzskönyv, osztálynapló), valamint a továbbtanulással (ha az osztályát érinti), gyermekvédelemmel, statisztikák készítésével járó adminisztrációt. Az ütemtervnek megfelelően értesíti a bukásra álló tanulók szüleit. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, fegyelmezésére, kitüntetésére. Szükség esetén kéri ezekhez az osztályközösség véleményét. Segíti (ha az osztályát érinti) a tanulók továbbtanulását, igyekszik ezeket megalapozottá, a realitásokkal összhangban levővé tenni. Figyelemmel kíséri a tanulók tankönyvellátottságát, segít a felmerülő gondok megoldásában. Ügyel a rábízott tanulók biztonságára, baleset, megbetegedés esetén értesíti a szülőket.

135

136

-

Kéthavonta ellenőriz minden osztályzatot, az osztálynaplókat, a személyi adatok pontosságát, a napló bejegyzéseinek naprakész vezetését. - Hiányzások vezetése, szükség szerint intézkedés. - A szülők tájékoztatása az iskolai feladatokról. - Segíti a tanulók iskolai élettel kapcsolatos pénzügyi kötelezettségeinek teljesítését, az életkori adottságokra tekintettel folyamatosan követi és ellenőrzi azokat. - Törekszik az indokolatlan mulasztások, késések megelőzésére, visszaszorítására, ennek érdekében él az alapdokumentumokban lefektetett eszközökkel. - Részt vesz tanulóival az iskolai rendezvényeken, felkészíti őket ezekre, majd ügyel részvételükre, kulturált viselkedésükre. A munkaköri leírásban foglaltak végrehajtásának ellenőrzését az iskola vezetése a tanévre vonatkozó ellenőrzési tervben foglaltak szerint végzi. Jelen munkaköri leírás a hatályos tantárgyfelosztással és órarenddel, a kinevezési és aktuális átsorolási okmánynyal együtt érvényes, amely tartalmazza az intézményi adatok mellett a dolgozó személyi adatait, végzettségét, képzettségét, KJT. szerinti besorolását, juttatásait, feladatkörét. Záradék: Érvényességi időtartam, felülvizsgálati határidő: A munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Felülvizsgálata minden év szeptember 15-ig történik meg a tantárgyfelosztás ismeretében. Abony, 2013. .................................................................. igazgató A fentieket tudomásul vettem, magamra nézve kötelezőnek elismerem, és maradéktalanul teljesítem. .................................................................. pedagógus

136

137

Munkaköri leírás Munkakör megnevezése:

ügyeletes nevelő

A munkakört betöltő neve: Közvetlen felettes beosztás megnevezése:

igazgató v. igazgatóhelyettes

Munkáltatói jogkör gyakorlója:

Intézményvezető igazgató

Megbízatásának alapja az intézményi órarenden alapuló ügyeleti beosztás. Az ügyeletes nevelő feladatai: -

Az ügyeleti beosztásban meghatározott időszakban az ügyeleti területén tartózkodik. Ügyel a tanulók kulturált magatartására, betartatja az SZMSZ-ből, Házirendből adódó elvárásokat. Megóvja területén a tisztaságot. Jó idő esetén a tanulókat az udvarra irányítja, és ügyeletesi teendőinek ott tesz eleget. Megakadályozza a rongálásokat, az esetlegesen mégis megtörtént károkozás esetén igyekszik kideríteni a károkozókat, a történtekről tájékoztatja az iskolavezetést. Megakadályozza a baleseteket, az esetlegesen mégis megtörtént baleset esetén intézkedik, a történtekről tájékoztatja az iskolavezetést. Az ügyelet 7.30-kor kezdődik, a szünetek idején a 6. óra előtti szünet végéig tart az ügyeleti beosztásban foglaltak szerint.

A munkaköri leírásban foglaltak végrehajtásának ellenőrzését az iskola vezetése a tanévre vonatkozó ellenőrzési tervben foglaltak szerint végzi. Jelen munkaköri leírás a hatályos tantárgyfelosztással és órarenddel, a kinevezési és aktuális átsorolási okmánynyal együtt érvényes, amely tartalmazza az intézményi adatok mellett a dolgozó személyi adatait, végzettségét, képzettségét, KJT. szerinti besorolását, juttatásait, feladatkörét. Záradék: Érvényességi időtartam, felülvizsgálati határidő: A munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Felülvizsgálata minden év szeptember 15-ig történik meg a tantárgyfelosztás ismeretében. Abony, 2013. .................................................................. igazgató A fentieket tudomásul vettem, magamra nézve kötelezőnek elismerem, és maradéktalanul teljesítem. .................................................................. pedagógus

137

138

Munkaköri leírás Munkakör megnevezése:

tanterem- és szertárfelelős

A munkakört betöltő neve: Közvetlen felettes beosztás megnevezése:

igazgató v. igazgatóhelyettes

Munkáltatói jogkör gyakorlója:

Intézményvezető igazgató

Megbízását az igazgatóhelyettes javaslata alapján az igazgatótól kapja. Munkáját az iskolavezetés útmutatása szerint látja el. A tanterem- és szertárfelelős: -

Leltár alapján felelős a tanterem és szertár berendezési tárgyaiért. A tanterem, a szertár és berendezési tárgyaik épségét és tisztaságát figyelemmel kíséri és ezt elvárja a kollégáitól is, amennyiben problémát észlel, jelezi közvetlen felettesének. A berendezési tárgyak esetleges meghibásodása esetén gondoskodik a megfelelő javításukról, ill. cseréjükről. Gondoskodik a terem esztétikussá tételéről, díszítéséről. Az újonnan megjelenő tájékoztatók alapján javaslatot tesz a szaktanterem fejlesztésére. Gondozza és bővíti a tanteremben lévő szemléltető eszközöket.

A munkaköri leírásban foglaltak végrehajtásának ellenőrzését az iskola vezetése a tanévre vonatkozó ellenőrzési tervben foglaltak szerint végzi. Jelen munkaköri leírás a hatályos tantárgyfelosztással és órarenddel, a kinevezési és aktuális átsorolási okmánynyal együtt érvényes, amely tartalmazza az intézményi adatok mellett a dolgozó személyi adatait, végzettségét, képzettségét, KJT. szerinti besorolását, juttatásait, feladatkörét. Záradék: Érvényességi időtartam, felülvizsgálati határidő: A munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Felülvizsgálata minden év szeptember 15-ig történik meg a tantárgyfelosztás ismeretében. Abony, .................................................................. igazgató A fentieket tudomásul vettem, magamra nézve kötelezőnek elismerem, és maradéktalanul teljesítem. .................................................................. pedagógus

138

139

Munkaköri leírás Munkakör megnevezése:

DÖK segítő pedagógus

A munkakört betöltő neve: Közvetlen felettes beosztás megnevezése:

igazgató v. igazgatóhelyettes

Munkáltatói jogkör gyakorlója:

Intézményvezető igazgató

Megbízását az igazgatótól kapja. Munkáját az iskolavezetés útmutatása szerint látja el. A munkakör célja: A diákönkormányzatot segítő pedagógus feladata az iskolai diákönkormányzat működtetése, a demokratikus iskolai közélet szervezeti feltételeinek, a gyermek- és diákjogok iskolán belüli érvényesítésének biztosítása, a nevelőtestület és a diákközösség szándékainak, elképzeléseinek összehangolása. A segítő pedagógus kiemelt feladata, hogy: - A diákönkormányzat a jogszabályokban és az iskolai alapdokumentumokban biztosított hatáskörében önállóan és célszerűen működjön. - A DÖK segítő pedagógus a diáktanács ülésein mindig részt vesz, segíti annak tevékenységét. - A tanulók igénye, a nevelőtestület céljai és saját szakmai tapasztalatai alapján szakmai segítséget nyújt a programok tervezéséhez, megszervezéséhez, értékeléséhez. - Biztosítja a diákönkormányzat hatáskörébe utalt döntések alapos előkészítését, elősegíti a közvetlen és a képviseleti demokrácia érvényesülését. - Részt vesz az iskolai fórumok, iskolagyűlések, iskolai rendezvények szervezésében, lebonyolításában. - Gondoskodik a diákönkormányzat munkaprogramjának elkészítéséről, az abban foglaltak végrehajtásáról. - Tanévenként két alkalommal hulladékgyűjtést szervez. - Személyesen és a kollegák, szülők bevonásával biztosítja a felügyeletet a diákönkormányzat rendezvényein, felelős ezeken a Házirend betartásáért. - Szervezi, irányítja a diákönkormányzati választásokat, összehívja és a diáktanács elnökének megválasztásáig levezeti a diáktanács ülését. Ismerteti a tanács tagjaival a diákönkormányzat jogait és hatáskörét. - Képviseli a diákönkormányzatot ott, ahol ezt a diákvezető adott esetben nem teheti - meg (fenntartó, szakbizottság). - Szoros munkakapcsolatot tart fenn eredményes tevékenysége érdekében az igazgatóval, iskolavezetéssel, az osztályfőnökökkel és a szülők képviselőivel. A munkaköri leírásban foglaltak végrehajtásának ellenőrzését az iskola vezetése a tanévre vonatkozó ellenőrzési tervben foglaltak szerint végzi. Jelen munkaköri leírás a hatályos tantárgyfelosztással és órarenddel, a kinevezési és aktuális átsorolási okmánynyal együtt érvényes, amely tartalmazza az intézményi adatok mellett a dolgozó személyi adatait, végzettségét, képzettségét, KJT. szerinti besorolását, juttatásait, feladatkörét. Záradék: Érvényességi időtartam, felülvizsgálati határidő: A munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Felülvizsgálata minden év szeptember 15-ig történik meg a tantárgyfelosztás ismeretében. Abony, 2013. .................................................................. igazgató A fentieket tudomásul vettem, magamra nézve kötelezőnek elismerem, és maradéktalanul teljesítem. .................................................................. pedagógus

139

140

Munkaköri leírás Munkakör megnevezése:

gyermekvédelmi felelős

A munkakört betöltő neve: Közvetlen felettes beosztás megnevezése:

igazgatóhelyettes

Munkáltatói jogkör gyakorlója:

Intézményvezető igazgató

Megbízását az igazgatótól kapja. Munkáját az iskolavezetés útmutatása szerint látja el. A gyermekvédelmi felelős kiemelt feladatai: -

-

-

-

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. A pedagógusok a szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a CTKT Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálatát. A CTKT Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszélésen. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását6 kezdeményezi a lakó- illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (CTKT Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát. Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

A munkaköri leírásban foglaltak végrehajtásának ellenőrzését az iskola vezetése a tanévre vonatkozó ellenőrzési tervben foglaltak szerint végzi. Jelen munkaköri leírás a hatályos tantárgyfelosztással és órarenddel, a kinevezési és aktuális átsorolási okmánynyal együtt érvényes, amely tartalmazza az intézményi adatok mellett a dolgozó személyi adatait, végzettségét, képzettségét, KJT. szerinti besorolását, juttatásait, feladatkörét. Záradék: Érvényességi időtartam, felülvizsgálati határidő: A munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Felülvizsgálata minden év szeptember 15-ig történik meg a tantárgyfelosztás ismeretében. Abony, 2013. .................................................................. igazgató A fentieket tudomásul vettem, magamra nézve kötelezőnek elismerem, és maradéktalanul teljesítem. .................................................................. pedagógus

140

141

Munkaköri leírás Munkakör megnevezése:

napközis nevelő

A munkakört betöltő neve: Közvetlen felettes beosztás megnevezése:

igazgatóhelyettes

Munkáltatói jogkör gyakorlója:

Intézményvezető igazgató

Bérezési forma:

Havi bér

Fizetési besorolás:

Kinevezési okmány szerint

Munkakörhöz kapcsolódó legmagasabb iskolai végzettség: A munkakör célja: A napközis csoportba tartozó tanulók tanórák után iskolában töltött idejének célszerű, hasznos, intenzív fejlesztő foglalkozásokkal való kitöltése. Az egészséges életmódnak megfelelő szokások, követelmények megismertetése, gyakoroltatása a gyerekekkel. Főbb felelősségek és tevékenységek: -

-

-

-

Nevelőmunkáját a foglalkoztatási tervben rögzített módon tudatosan tervezi, nagy gondot fordít a tanulók változatos foglalkoztatására. Foglalkozásait a napközis munkaközösség által készített napközis házirend szerint szervezi. Legfontosabb feladata a tanulók másnapi felkészülésének biztosítása; az önálló tanulás feltételeinek megteremtése, módszereinek tanítása és szükség szerint segítségnyújtás. Gondoskodik arról, hogy a gyerekek a tanulmányi foglalkozásokon elmélyülten tanuljanak, írásbeli házi feladataikat maradéktalanul elkészítsék. A kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal együtt értékeli. A memoritereket lehetőség szerint kikérdezi. A rászoruló tanulókat a megadott időkeretek között korrepetálja; vagy segítésüket tanulócsoportok szervezésével biztosítja. Együttműködik a csoportját tanító nevelőkkel. A napi aktuális problémákat, feladatokat megbeszélik, a tanítókkal állandó kapcsolatot tartanak. A napközis nevelő a csoportjába tartozó gyermekek fejlesztésére az osztálytanítóval együttműködve programot dolgoz ki, melyet tudatosan alkalmaz differenciálásra stb. A napközis munka fontos része a szabadidő fejlesztő hatású tevékenységekkel kitöltése. Az adott időkeret szabta lehetőségek szerint csoportja számára legalább heti 1 alkalommal kultúr-, sport-, játék-, és munkafoglalkozásokat szervez. Séta alkalmával az utcán rendezett csoportban, kulturáltan közlekedjenek a tanulók a nevelő vezetésével. A napközis nevelő az osztálytanítótól az utolsó óra után átveszi a napközis gyermekeket. Csoportját a tanítási órák befejezése után az ebédlőbe kíséri, ott gondoskodik a kulturált étkezés feltételeiről, a személyi higiénia szabályainak betartásáról és a tanulók fegyelmezett viselkedéséről. A nevelőnek különös figyelmet kell fordítania arra, hogy a gyermekekkel megszoktassa, hogy igényesek legyenek személyes tisztaságukra. Az ebédlőbe a napközis nevelővel együtt mennek a tanulók. Csak kivételes esetekben ebédelhet a napközis gyermek „tálcán” egyedül. Az ebédeltetés a mindenkori megállapított rend szerint történik. Erről a napközis nevelő tájékoztatja a gyermeket és betartásáról is gondoskodik. Az ebédlő rendjéért az ott tartózkodó napközis nevelők a felelősek, mindenki elsősorban a saját csoportjáért, de a más csoportokba tartozó gyermekeket is figyelmeztetnie kell a helyes viselkedésre, ha a csoport nevelője nem látja, akadályoztatva van a rendbontás észlelésében. A napközis nevelő tanítsa meg a gyermekekkel a kulturált étkezés szabályait. A kisebb gyermekeket segítse (mutassa meg hogyan kell a kést, villát használni, a húst felvágni stb.). 141

142

-

-

Az ebédlőt a gyermekek csak a nevelővel együtt hagyhatják el. Aki előbb befejezi az étkezést az asztalnál csendben várja meg a társait. A tanulás megkezdéséig biztosítani kell a gyermeknek a szellemi pihenést, kikapcsolódást. Az időjárástól függően, lehetőség szerint tartózkodjanak sokat szabadban a friss levegőn, eközben személyesen felügyel rájuk. A tanulási idő 14.00 órától 15.00 óráig terjedő 60 perc. A napközis nevelő és az osztálytanító a napi személyes megbeszélésen kívül üzenő füzetet használ a házi feladatok pontos megjelölésére. Gondoskodik a csoportja számára kiadott játékok, munka- és szemléltető eszközök gondos tárolásáról, állaguk megőrzéséről. Aktívan részt vesz a napközis munkaközösség munkájában. Részt vesz a csoportjába tartozó tanulók szülői és osztályozó értekezletein, fogadóórákon. A napközis nevelő az év eleji, októberi, félévi, év végi beszámolókhoz statisztikai adatokat szolgáltat az osztálytanítónak, igazgatónak. Minden hónap végén összesíti és lezárja az étkezési íveket. A szülőket értesítik a befizetés napjáról. A hiányzó tanulók étkezését, ha a szülő előzetesen időben bejelenti, lemondja a bejelentést követő napra. A napközis nevelők szükség esetén az osztálytanítóval együtt családlátogatáson vesznek részt, hogy a gyermek családi környezetét, körülményeit megismerhessék. Állandó kapcsolatot tartanak a szülőkkel, felhívják az osztálytanító, ifjúságvédelmi felelős figyelmét a problémás családokra. A napközis tanító, mint a nevelőtestület tagja, részt vesz a nevelőtestület döntéseinek meghozatalában, kötelessége az értekezleteken, közös iskolai rendezvényeken való részvétel. Naponta 10 perccel a napközi megkezdése előtt köteles munkahelyén megjelenni.

A napközis csoport-vezető vezeti az alábbi nyomtatványokat: -

Napközi otthon munkanaplója Étkezési ívek /Az ívek alapján a térítési díjat kiszámolják/ Nyugtatömb Kimutatást készít a nagycsaládos és szociális kedvezményekről Nagycsaládos és gyermekvédelmi kedvezményekről nyilatkozatokat bekéri

A munkaköri leírásban foglaltak végrehajtásának ellenőrzését az iskola vezetése a tanévre vonatkozó ellenőrzési tervben foglaltak szerint végzi. Jelen munkaköri leírás a hatályos tantárgyfelosztással és órarenddel, a kinevezési és aktuális átsorolási okmánynyal együtt érvényes, amely tartalmazza az intézményi adatok mellett a dolgozó személyi adatait, végzettségét, képzettségét, KJT. szerinti besorolását, juttatásait, feladatkörét. Záradék: Érvényességi időtartam, felülvizsgálati határidő: A munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Felülvizsgálata minden év szeptember 15-ig történik meg a tantárgyfelosztás ismeretében. Abony, 2013. .................................................................. igazgató A fentieket tudomásul vettem, magamra nézve kötelezőnek elismerem, és maradéktalanul teljesítem. .................................................................. pedagógus

142

143

Munkaköri leírás Munkakör megnevezése:

szakmai munkaközösség-vezető

A munkakört betöltő neve: Közvetlen felettes beosztás megnevezése:

igazgató/igazgatóhelyettes

Munkáltatói jogkör gyakorlója:

Intézményvezető igazgató

Ez a munkaköri leírás kiegészítése a „Szaktárgyat tanító pedagógus”/”Tanító” munkaköri leírásának. A munkaközösség-vezetőt – a munkaközösség tagjainak javaslata alapján – az igazgató bízza meg. Munkáját az iskola alapdokumentumainak és az iskolavezetés iránymutatásainak megfelelően végzi. A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túl feladatai a következőkkel egészülnek ki: - Felelős a munkaközösség iskolai szintű szakszerű működéséért, a munkaközösségi feladatok koordinálásáért. - Megszervezi a munkaközösségi foglalkozásokat. - Összeállítja – az iskola pedagógiai programja és éves munkaterve alapján, a munkaközösség tagjainak bevonásával – a munkaközösség éves programját. - A munkaprogram végrehajtása során irányítja a munkaközösség szakmai munkáját, fejlődését, összehangolja tagjainak ez irányú tevékenységét. - Ellenőrzi a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját és munkafegyelmét, a területükhöz tartozó tanulók tanulmányait. - Az igazgató által átadott területeken szakmai szempontú ellenőrzést végez, annak eredményeiről beszámol az igazgatónak. - Részt vesz a munkaközösség és tagjai értékelésében. - Felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért. - Ellenőrzi és összehangolja – az igazgatónak történő benyújtás előtt – a munkaközösség tanmeneteit. Segíti ezek elkészítését, ügyelve a tantervi követelmények megvalósítására, a követelmények, ütemezések megtartására. - A félévi és tanévzáró nevelőtestületi értekezletekre – az igazgató által meghatározott szempontok alapján – beszámolót, értékelést, adott esetben elemzést készít a nevelő-testület számára munkaközösségének tevékenységéről, a munkaterv végrehajtásáról. - Segíti a pedagógusok szakmai továbbképzését, javaslatot tesz ennek ütemezésére, részt vesz a helyi szakmai-pedagógiai továbbképzések tartalmi kimunkálásában. - Szervezi területe szakmai, tanulmányi versenyeit, segíti a tehetséges tanulók kiválasztását, felkészítését. - Részt vesz a munkaközösség tantárgyfelosztásának tervezésében. - Irányítja az időszakonkénti eredményességi vizsgálatokat, szükség esetén részt vesz elemzésükben, értékelésükben, az ezekből következő feladat-meghatározásban. - Javaslatot tesz az intézményi működési feladatokhoz, az oktató-nevelő munkához kapcsolódó intézményi szabályzatok változtatására, az intézményben folyó szakmai tevékenység korszerűsítésére, a nevelési értekezletek témáinak megválasztására.

A munkaköri leírásban foglaltak végrehajtásának ellenőrzését az iskola vezetése a tanévre vonatkozó ellenőrzési tervben foglaltak szerint végzi. Jelen munkaköri leírás a hatályos tantárgyfelosztással és órarenddel, a kinevezési és aktuális átsorolási okmánynyal együtt érvényes, amely tartalmazza az intézményi adatok mellett a dolgozó személyi adatait, végzettségét, képzettségét, KJT. szerinti besorolását, juttatásait, feladatkörét. Záradék: Érvényességi időtartam, felülvizsgálati határidő: A munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Felülvizsgálata minden év szeptember 15-ig történik meg a tantárgyfelosztás ismeretében. 143

144

Abony, 2013. .................................................................. igazgató A fentieket tudomásul vettem, magamra nézve kötelezőnek elismerem, és maradéktalanul teljesítem. .................................................................. pedagógus

144

145

Munkaköri leírás Munkakör megnevezése:

művészetoktatási koordinátor

A munkakört betöltő neve: Közvetlen felettes beosztás megnevezése:

igazgató/igazgatóhelyettes

Munkáltatói jogkör gyakorlója:

Intézményvezető igazgató

A művészetoktatási koordinátort az igazgató bízza meg. Munkáját az iskola alapdokumentumainak és az iskolavezetés iránymutatásainak megfelelően végzi. A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túl feladatai a következőkkel egészülnek ki: • segíti az igazgató és a helyettesek által irányított alapfokú művészetoktatás pedagógiai, szakmai és igazgatási munkáját, • szakmai fórumokon képviseli az intézményt, • előkészíti elfogadásra az alapfokú művészetoktatás munkatervét, a félévi és év végi beszámolókat, • segíti a II. számú igazgatóhelyettes munkáját az alapfokú művészeti felvételi alkalmassági vizsgák (meghallgatások), a magasabb évfolyamra történő jelentkezésnél a különbözeti vizsgák, továbbá az osztályozóés javítóvizsgák előkészítésében és megszervezésében • javaslatot tesz a II. számú igazgatóhelyettesnek a tanszakvezetők véleményének figyelembevételével az új tanulóknak az oktatást végző tanárokhoz való beosztására, valamint a kötelező tantárgyak tanulócsoportjainak kialakítására • javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra • javaslatot tesz az igazgató részére a felvételi és a tanév végi meghallgatás (vizsga) rendjének meghatározására, a vizsgabizottság összeállítására, a tanuló kérelmére egy vagy több tantárgy követelményeinek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt történő teljesítésének engedélyezésére, valamint egyes tantárgyak tanulása alóli felmentésre, a tanulói jogviszony megszüntetésére a Kt. 75. §-a alapján, • közreműködik a művészeti alapvizsga és záróvizsga előkészítésében, valamint a vizsgáztatás lebonyolítása során jelentkező feladatokban, • közvetlen kapcsolatot tart az igazgatóhelyettesekkel az igazgatási feladatok végrehajtásában és a munkarendhez kapcsolódó feladatokban, • együttműködik az alapfokú művészetoktatás költségvetési tervezési feladataiban, • részt vesz az alapfokú művészetoktatás munkatervben meghatározott feladatainak végrehajtásában, • előkészíti az igazgatóhelyettesek számára az alapfokú művészetoktatással kapcsolatos beszámolókat, jelentéseket, adatszolgáltatásokat, • részt vesz a dokumentumok, tanügyi nyilvántartások, okiratok ellenőrzésében • közreműködik az alapfokú művészetoktatás taneszköz szükségletének biztosításában, a könyvtár- és szertárfejlesztési tervek elkészítésében, • megszervezi a versenyeket, bemutatókat, • részt vesz az általános és a második igazgatóhelyettessel együttműködve a középtávú pedagógustovábbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítésében, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásában, • kapcsolatot tart a szülőkkel, tanulókkal, pedagógusokkal.

Munkaidején belül elvégzi mindazokat a tevékenységeket, melyekkel a felettese megbízza. A munkaköri leírásban foglaltak végrehajtásának ellenőrzését az iskola vezetése a tanévre vonatkozó ellenőrzési tervben foglaltak szerint végzi. Jelen munkaköri leírás a hatályos tantárgyfelosztással és órarenddel, a kinevezési és aktuális átsorolási okmánynyal együtt érvényes, amely tartalmazza az intézményi adatok mellett a dolgozó személyi adatait, végzettségét, képzettségét, KJT. szerinti besorolását, juttatásait, feladatkörét. Záradék: Érvényességi időtartam, felülvizsgálati határidő: A munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Felülvizsgálata minden év szeptember 15-ig történik meg a tantárgyfelosztás ismeretében. Abony, 2013. 145

146

.................................................................. igazgató A fentieket tudomásul vettem, magamra nézve kötelezőnek elismerem, és maradéktalanul teljesítem. .................................................................. pedagógus

146

147

Munkaköri leírás A munkakör neve:

Iskolatitkár

A munkakört betöltő neve: Közvetlen felettes beosztás megnevezése:

Igazgató v. igazgatóhelyettes

Munkáltatói jogkör gyakorlója:

Intézményvezető/igazgató

Bérezési forma:

Havi bér

Fizetési besorolás:

Kinevezési okmány szerint

Munkakörhöz kapcsolódó legmagasabb iskolai végzettség: Munkaideje:

heti 40 óra

Feladata: - figyelemmel kíséri az ügyiratok bonyolítási rendjét és a határidők betartását, - végzi a munkaszerződésekkel, kinevezésekkel, átsorolásokkal kapcsolatos feladatokat, kapcsolatot tart a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztályával, - biztosítja a személyi anyagok rendezettségét, - gondoskodik arról, hogy a hatáskörébe utalt dokumentumok rendezett és bármikor ellenőrizhető állapotban legyenek, az ügyviteli rendnek megfeleljenek, - iktatja a bejövő és kimenő leveleket, - nyilvántartja a belépő és kilépő dolgozókat, - elkészíti a tanulók baleseti jegyzőkönyvét és vezeti a nyilvántartást, - megrendeli a tanulók diákigazolványát és vezeti a nyilvántartást, - megrendeli és nyilvántartja a pedagógusok pedagógus igazolványát, - intézi és nyilvántartja a dolgozók kötelező orvosi vizsgálatát, valamint begyűjti az erről szóló orvosi igazolást, - az elküldött ajánlott, elsőbbségi és sima leveleket bevezeti a díjhiteles postakönyvbe, - vezeti a bérnyilvántartást és év végén elkészíti a 3. sz. kimutatáson a jelentést, - nyilvántartja a GYES-en, GYED-en és szülési szabadságon lévő dolgozókat, - a költségvetés tervezethez elkészíti a bérrel kapcsolatos kimutatásokat, - a Magyar Államkincstár részére elküldi a havi távolmaradásról készült jelentést, (orvosi igazolásokat) - intézi a dolgozók bérrel kapcsolatos mindennemű ügyeit, (pl: munkáltatói igazolások, adójóváírás, gyermekkedvezmény igénylés, szülési szabadság, GYED stb.) - a munkáltatói adó-megállapítást kérőknek intézi az adóbevallás elkészíttetését, begyűjti a hozzákapcsolódó igazolásokat, (MÁK felé) - kérelem alapján kiállítja a volt tanulók bizonyítvány másodlatait, - segít az igazgatóhelyettesnek a munkaidő nyilvántartás kiosztásában és beszedésében, - értekezletek alkalmával vezeti a jegyzőkönyvet, - megrendeli és kiosztja a dolgozóknak az étkezési utalványt, - igény esetén fénymásol, - minden egyéb munkakörébe tartozó feladat, amivel az igazgatóság megbízza. Abony, 2013.

igazgató

iskolatitkár

147

148

Munkaköri leírás A munkakör neve:

Pedagógiai asszisztens

A munkakört betöltő neve: Közvetlen felettes beosztás megnevezése:

Igazgató v. igazgatóhelyettes

Munkáltatói jogkör gyakorlója:

Intézményvezető/igazgató

Bérezési forma:

Havi bér

Fizetési besorolás:

Kinevezési okmány szerint

Munkakörhöz kapcsolódó legmagasabb iskolai végzettség: Munkaideje:

heti 40 óra

A munkakör jellemzői: Munkáját a vonatkozó jogszabályok, ill. az intézmény szabályzatai szerint az igazgatóval együttműködve látja el. Tevékenységével segíti a pedagógusok munkáját, gondozási feladatok ellátásával a kisiskolások mindennapi életben való boldogulását könnyíti meg. A különböző ünnepi és szabadidős programok szervezése során pedig a nagyobb diákokkal, felsőbb évesekkel kerül kapcsolatba. Feladata: − Ellátja a pedagógus által megjelölt adminisztratív és ügyintézéssel kapcsolatos feladatokat. −

Figyelemmel kíséri a tanulók szociális ügyeit, segélykérelmeit, kapcsolatot tart a gyámhatósággal.

−

Szükség esetén elkíséri a tanulót, tanulókat orvosi, fogorvosi vizsgálatokra.

−

A pedagógussal elkíséri az osztályokat kirándulásokra, közreműködik szabadidős tevékenység szervezésében, lebonyolításában, felügyelet biztosításában.

−

A tanulókat – igazgatói engedéllyel – versenyekre kíséri.

−

Iskolai ünnepségek, kulturális események esetén feldíszíti a termet, részt vesz a gyerekek szereplésre való felkészítésében.

−

Igazgatói, vagy helyettesi utasításra, pedagógus hiányzása esetén, tanórán tanulói felügyeletet lát el.

−

A tanulóknak kiosztja a tízórait, tejtermékeket.

−

Szükség esetén felügyel és segít az étkeztetésben.

−

Segíti a pedagógust alkalmi jellegű feladatok ellátásában.

−

Közreműködik – igény szerint – a gyermekvédelmi feladatokat ellátó pedagógus munkájában.

−

Napköziben, tanulószobán – utasítás szerint – felügyeli a tanulást, segít a feladatok megoldásában, ellenőrzi a leckét.

−

Külön utasítás során egyéb feladatokat végez, amely segíti a pedagógus munkáját.

Abony, 2013. igazgató

pedagógiai asszisztens

148

149

149