GYŐRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

GYŐRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA

Készítette Pannon Projekt Kft Lektorálta Dr. Palancsa Attila, PhD. – Nyugat-Magyarországi Egyetem

2008 1

TARTALOMJEGYZÉK

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................ 6 I. HELYZETELEMZÉS .......................................................................................................... 7 1. SZAKMAI TARTALOM ........................................................................................................... 7 1.1. Célok meghatározása .................................................................................................. 7 1. ábra - A turizmus rendszere, kapcsolata a környezetével .................................. 9 1.2. A terv elkészítését meghatározó tényezők.................................................................. 10 1.3. A jelenlegi magyarországi turizmuspolitika fejlesztési mozgástér kínálata.............. 11 1.4. A tervezés folyamata, módszerei ............................................................................... 14 2. ábra - A kutatás és stratégia-készítés logikai menete ....................................... 14 2. AZ IDEGENFORGALOM TÁRSADALMI KÖRNYEZETE, A TURIZMUS HUMÁN FELTÉTELEI ....... 19 2.1. Általános demográfiai jellemzők (lakosságszám mutatók) és ennek turisztikai vonatkozásai ..................................................................................................................... 19 2.2. Idegenforgalmi vállalkozások, idegenforgalmi vállalkozások szerepe ..................... 30 2.3. A lakosság idegenforgalmi szakmai tudása, nyelvtudás ........................................... 32 2.4. Foglalkoztatás, munkanélküliség .............................................................................. 34 2.5. A lakosság vendégszeretete, turizmushoz való hozzáállás ........................................ 35 3. GYŐRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS ÁLTALÁNOS IDEGENFORGALMI JELLEMZŐI ÉS KÖRNYEZETE ......................................................................................................................... 36

3.1. A társulás bemutatása ............................................................................................... 36 3.2. A társulás tevékenysége ............................................................................................. 38 3.3. Turisztikai térbeli elhelyezkedés, elérhetőség ........................................................... 39 3.4. A turizmus trendjei, nemzetközi és hazai fejlődési irányok ....................................... 40 3.5. Törvényi szabályozás, magasabb szintű tervek ......................................................... 44 3.6. Győri Többcélú Kistérségi Társulás történelmi áttekintése ...................................... 46 3.7. A térség természeti, környezeti adottságai, általános gazdasági jellemzői............... 47 3.8. Idegenforgalom, turisztikai kereslet jellemzői .......................................................... 51 3.9. Jelenlegi helyzet ........................................................................................................ 81 3.9.1. Az idegenforgalom környezeti, közlekedési, infrastrukturális, humán és gazdasági feltételei ....................................................................................................... 81 3.9.2. A gazdaság meghatározó tényezői az idegenforgalommal kapcsolatban .......... 84 2

3.9.3. Turisztikai adottságok és vonzerők .................................................................... 87 3.9.3.1. Lakossági szolgáltatások az egyes településeken ........................................ 87 3.9.3.2. Az egyes települések turisztikai vonzerői ................................................... 93 1. táblázat - A Győri kistérség településeinek turisztikai termékei ...................... 93 3.9.3.3. Szálláshelyek ............................................................................................... 95 3.9.3.4. Vendéglátás ................................................................................................. 99 3.9.3.5. Kultúrtörténeti értékek, múzeumok, gyűjtemények a turizmusban .......... 101 2. táblázat - A Győri kistérség eseménynaptára ................................................. 102 3. táblázat - Múzeumok, kiállítások a Győri kistérség településein ................... 108 3.9.3.6. Az épített és kulturális értékek bekapcsolásának lehetőségei a Győri kistérség turizmusában ........................................................................................... 109 4. táblázat - A Győri kistérség településeinek épített örökségei ........................ 110 3.9.3.7. A téma általános megközelítése ................................................................ 113 3.9.3.8. A települések története és értékeinek megjelenítése ................................. 113 3.9.3.9. A hagyományos gazdálkodás megjelenítése ............................................. 115 3.9.3.10. Ökoturizmus – a természeti értékek bevonása a turizmusba ................... 117 3.9.3.11. A természet értékei, mint turisztikai vonzerők........................................ 118 3.9.3.12. A Győri kistérség morfológiája és turisztikai értéke ............................... 119 3.9.3.13. Az élővilág .............................................................................................. 121 3.9.3.13.1. Az élővilág a turizmusban ................................................................ 123 5. táblázat - Természeti értékek a Győri kistérség településein ......................... 124 3.9.3.13.2. Az élővilág megjelenítése ................................................................ 125 3.10. Turisztikai kínálat jellemzők, célcsoport meghatározás, szegmensek rangsorolása motiváció, jövedelem, tartózkodási idő alapján ............................................................. 125 3.11. Turisztikai infrastruktúra ...................................................................................... 128 3.12. Turisztikai marketing, kiadványok, idegenforgalmi promóció, célcsoportokra lebontott ajánlat ............................................................................................................. 129 6. táblázat - Az egyes települések marketingtevékenysége a kistérségben ........ 131 3.13. A kistérségen belüli településközi, turisztikai kapcsolatok.................................... 134 7. táblázat - A települések kistérségen belüli jelenlegi és jövőbeni együttműködő partnerei .............................................................................................................. 136 3.14. A kistérség településeinek külső (térségen túlmutató) turisztikai kapcsolatai ...... 137 8. táblázat - A települések külső turisztikai kapcsolatai, testvértelepülései ....... 137 3

3.15. A Győri Többcélú Kistérségi Társulás idegenforgalmi versenyképessége, a fejlődés eddigi irányai, turisztikai termékek, célcsoportok ......................................................... 138 3.16. Versenytársak elemzése, együttműködési kapcsolatok .......................................... 140 4. TURISZTIKAI TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA, TÉRSÉGI FEJLESZTÉS KÉRDÉSEI................. 143 4.1. Az idegenforgalmi fejlesztés eszköz- és intézményrendszere ................................... 143 4.2. Győri Többcélú Kistérségi Társulás fogadókészsége és aktivitása a turisztikai beruházások tekintetében ............................................................................................... 145 4.3. Az egyéni vállalkozók, vállalkozások fogadókészsége és aktivitása a turisztikai beruházások tekintetében ............................................................................................... 150 4.4. Megoldandó feladatok köre – pályázatok felkutatása, tervek készítése, megvalósítandó feladatok pontos meghatározása.......................................................... 150 5. SWOT ANALÍZIS ............................................................................................................. 161 3. ábra - SWOT-analízis ......................................................................................... 161 4. ábra - 3x3-as SWOT-analízis ............................................................................. 162 II. GYŐRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TURIZMUSFEJLESZTÉSÉNEK STRATÉGIÁJA ................................................................................................................... 163 STRATÉGIA .......................................................................................................................... 164 6.1. Hosszú távú stratégiai célok .................................................................................... 165 6.2. Középtávú célok....................................................................................................... 169 6.3. Rövid távú lehetőségek ............................................................................................ 184 6.4. A turizmusfejlesztés alapkoncepciója, stratégiák .................................................... 191 6.4.1. A megcélzott vendégkör ................................................................................... 204 6.4.2. A turizmusfejlesztés időintervalluma ............................................................... 208 6.4.3. Megvalósítás feltétele ....................................................................................... 218 6.4.4. Megvalósítás szereplői ..................................................................................... 221 6.4.5. A turizmus térségi szervezeti rendszerének kialakítása, működtetése / Az idegenforgalomhoz kapcsolódó szervezeti-intézményi rendszer kialakítása ............. 224 6.4.6. Megvalósítás menete ........................................................................................ 228 6.4.7. Finanszírozás rendszere.................................................................................... 229 6.4.8. Befektetés-ösztönzési program kidolgozása, lebonyolítása ............................. 259 6.4.9. Térségmarketing dinamizálása, promóciós munka fellendítése a turizmus alkalmazásával ........................................................................................................... 261 4

7. EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA ........................................................................................... 267 7.1. Elérhető eredmények rövid-, közép- és hosszútávon ............................................... 268 7.2. Célcsoportok, szegmensek rangsorolása az eredményekhez, motiváció, jövedelem, tartózkodási idő alapján ................................................................................................. 271 8. LEHETSÉGES FEJLŐDÉSI ALTERNATÍVÁK.......................................................................... 277 8.1. Forgatókönyvek bemutatása ................................................................................... 277 8.2. Csomagajánlat, termékajánlat ................................................................................ 280 8.3. Marketing eszközök hozzárendelése az egyes forgatókönyvekhez, csomagokhoz, illetve termékekhez szegmensenkénti bontásban ............................................................ 289 III. GYŐRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS IDEGENFORGALMI JÖVŐKÉPE .......................................................................................................................... 291 9. JÖVŐKÉP VÁZOLÁSA, LEHETŐSÉGEK BEMUTATÁSA ......................................................... 292 9.1. A turizmus alapfeltételeinek kialakítása .................................................................. 293 9.2. Idegenforgalmi vonzerők és termékek fejlesztése, vonzerő leltár, alternatív attrakciók bemutatása ..................................................................................................................... 294 9.3. Fogadókészség javítása, a humán- és vállalkozói infrastruktúra fejlesztése .......... 296 9.4 Idegenforgalmi intézményrendszer kialakítása ........................................................ 297 9.5. Térségmarketing dinamizálása, promóciós munka fellendítése a turizmus alkalmazásával ............................................................................................................... 298 9.6. Kulturális-, öko-, vízi-, lovas-, kerékpáros turizmus fejlesztése .............................. 299 9.7 .Befektetési-ösztönzési program ............................................................................... 300 ÁBRÁK JEGYZÉKE ........................................................................................................... 301 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE ............................................................................................. 302 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE .......................................................................................... 303 MELLÉKLETEK................................................................................................................. 307 FELHASZNÁLT IRODALOM .......................................................................................... 371

5

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Győri Kistérség idegenforgalmi koncepciójának és marketing tervének elkészítését a Győri Többcélú Kistérségi Társulás kezdeményezte, elkészítésével a Pannon Projekt Korlátolt Felelősségű Társaságot bízta meg. A koncepció keretében a Kistérség idegenforgalmi helyzetelemzése, turizmusfejlesztési stratégiája, valamint a Társulás idegenforgalmi jövőképe került meghatározásra. A helyzetelemzés átfogó képet ad a Kistérséget alkotó 27 település aktuális idegenforgalmi helyzetéről és megfelelő alapot biztosít a stratégia kidolgozásához. A stratégia feltárja a Kistérség lehetséges fejlesztési alternatíváit, kidolgozza a fejlesztésben szerepet játszó főbb funkciókat és meghatározza a megvalósítás feltételrendszerét. Elkészítésének elsődleges célja a Győri Kistérség táji-, természeti adottságainak kiaknázása, a turizmusban rejlő lehetőségek feltárása, a társulást alkotó települések – ezáltal a Kistérség – turisztikai kínálatának bővítése, színvonalának emelése, valamint a mindenkori keresletnek megfelelő idegenforgalmi attrakciók kialakítása. A

stratégiában

Megvalósításának

a

partnerség

egyik

a

kistérségi

összefogás

lehetséges

változata

a

kiemelt

kistérségi

szerepet

Turisztikai

játszik.

Desztináció

Menedzsment Szervezet kialakítása. A megfelelő intézményrendszer létrehozása mellett azonban fontos feladat, mind a kistérségi, mind pedig a környező térségek turisztikai szereplőinek összefogása, a meglévő kapcsolatok erősítése és új kapcsolatok kialakítása. A stratégiában a megvalósításhoz szükséges forráslehetőségek is kidolgozásra kerültek, melyek iránymutatásul szolgálnak a fejlesztési alternatívák további alakulásához. A koncepció illeszkedik az országos-, regionális- és megyei fejlesztési koncepciókhoz, integrálható azok feltételrendszerébe. A javasolt stratégiai fejlesztési irányvonalak eredményesen mozdítják előre a térség turisztikai desztinációként való kiemelkedését a hazai kulturális- és aktív turizmus keretein belül.

6

I. HELYZETELEMZÉS

1. SZAKMAI TARTALOM 1.1. Célok meghatározása A 27 település alkotta Győri kistérség rendkívül heterogén szerkezetű. Mindez értendő a települések

földrajzi,

közlekedés-földrajzi

elhelyezkedésére,

természeti-környezeti

adottságaira, infrastrukturális és technikai jellegű felszereltségére, szolgáltatásokkal történt ellátottságára, ugyanakkor méretére, lakosságszámára, a lakosság összetételére, az egyes települések gazdaságának szerkezetére vagy gazdasági teljesítőképességére stb. is. A kistérségi turizmus fejlesztésébe szintén eltérő módon kapcsolódnak/kapcsolódhatnak be ezen települések. Adottságaik, potenciális vonzerőt jelentő természeti értékeik, épített örökségük, gazdag hagyományaik, helyi sajátosságaik, rendezvényeik, program- és szálláskínálatuk, éttermeik révén egyesek gazdaságában jelentős szerepet tölt, illetve tölthet be a turizmus, míg mások esetében ezen ágazat jelentősége elhanyagolható. A Győri kistérség turizmusának fejlesztése pozitív hozadékkal járhat valamennyi település számára. A turizmus lehetőséget ad a helyi gazdaság diverzifikálására; a potenciális helyi attrakciók és turizmushoz köthető lehetőségek kihasználása segítségével jövedelemszerzési lehetőséget jelent nem csak a vállalkozók, de a foglalkoztatottság növelésén keresztül a lakosság szélesebb rétegei számára is. Mindez – részben a helyi adókon keresztül – többletbevételt jelent az önkormányzatok számára, illetve csökkenti a transzfer jellegű kifizetéseik (pl. segélyek) nagyságát. A gazdasági élénkítő hatás a megnövekedett helyi jövedelmek, illetve a térségbe látogató turisták számának növekedése hatására további keresletet jelent, mely nem kizárólag a turizmushoz köthető termékek és szolgáltatások (pl. rendezvényeken részvétel, éttermi étkezés) iránt jelenik meg. Az úgynevezett multiplikatív hatás érinti a közszolgáltatások, az élelmiszer- és egyéb kiskereskedelem, az ajándéktárgyak, a közlekedés, az építőipar stb. terén érdekelt vállalkozásokat is. A gazdasági előnyökön keresztül elérhető a térség (és az egyes települések) népességmegtartó erejének javulása, mely a társadalom kiegyensúlyozottabb szerkezetét, a 7

helyi munkaerőpiac egyensúlyát, a helyi értékek megismerésén keresztül erőteljesebb lokális identitást, hosszabb távon – a gazdasági mellett – társadalmilag is fenntartható fejlődést eredményez. A turizmus segítségével gazdaságilag is hasznosítható értékké alakíthatók a természeti környezet egyes elemei (pl. sajátos flóra és fauna, tájkép, természeti attrakciók, vagy éppenséggel a nyugodt környezet), valamint a társadalom által létrehozott adottságok (pl. népszokások, hagyományok, kézműves mesterségek, tájjellegű gasztronómia, épített örökség, illetve az ezekhez kapcsolódó rendezvények). Ezáltal összegyűjtésre és megmentésre kerülnek – a számos esetben már a 24. órában járó – a helyi értékek, melyek a gazdasági eredményeken túlmenően jelentős szerepet játszanak a helyi identitás erősítésében, a közösségek formálásban, az egyes települések és a kistérség egészének imázsában. A turizmus azonban egy komplex rendszer, mely számos szereplő együttműködését igényli. A keretfeltételek kialakításában aktív szerepet kell vállalnia az államnak, a helyi önkormányzatoknak, illetve a két szint között helyet foglaló, a helyi feladatok koordinálását végző kistérségnek. Ezen keretfeltételek főként olyan területeket érintenek, melyek nagyságrendje – feladat vagy költségek tekintetében – meghaladja az egyes helyi szereplők teljesítőképességét, illetőleg olyan feladatokat, melyekben – az alacsony megtérülés következtében – nem várható el a vállalkozói tőke részvétele. E feladatok közé tartoznak az infrastruktúra-rendszerek kialakítása, a közterek fejlesztése, a közszolgáltatások nyújtása, részben a turisztikai szuprastruktúra1 kialakítása, továbbá a komplex turisztikai termékek kialakításához, értékesítéséhez és közösségi marketingjéhez kapcsolódó koordináló tevékenység. A közös fellépés kölcsönös előnyökkel jár a kistérség és valamennyi, a turizmusban közvetlenül vagy akár csak közvetetten érintett helyi szereplő, illetve a kistérség egésze számára mind gazdasági, mind környezeti, társadalmi vagy kulturális téren egyaránt. Ehhez azonban hosszú távú tudatos tervezésre, illetve annak következetes megvalósítására van szükség, mely kistérségi szinten a következő feladatokat jelenti:

1

Azon infrastrukturális elemek (és azok kialakításához kapcsolódó beruházások), melyeket kizárólag a turizmus, illetve a turisták szükségletei kielégítése érdekében hoztak létre.

8



intézményrendszer2 kialakítása és működtetése



közgazdasági és jogi szabályozás



fejlett infrastruktúra kialakítása



a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, szakképzett munkaerő biztosítása



turisztikai létesítmények megteremtése, működtetése



hatékony kistérségi és vállalati szintű marketing



lakosság, vállalatok és intézmények kölcsönös együttműködése



közbiztonság és megfelelő egészségügyi körülmények

A turizmus összetett rendszer, melynek elemei, szereplői kölcsönösen egymásra utaltak. Szükséges a keretfeltételekhez való igazodás, ugyanakkor a helyi turizmus is hatással van a feltételrendszer alakulására. A kistérségi menedzsment legfőbb feladata a kedvező feltételrendszer ki-, illetve – a fenntartható turizmus igényeinek megfelelő – átalakítása, valamint a helyi szereplők kölcsönös együttműködésének megszervezése biztosítása. 1. ábra - A turizmus rendszere, kapcsolata a környezetével A turizmus rendszere Gazdaság

Társadalom Kínálat

Kereslet A turista

A termék Utazás

 motiváció  szabadidő  szabadon elkölthető jövedelem

PIAC Környezet

DM szervezet Marketing

 vonzerő  szállás, étkezés  közlekedés  programok, szolgáltatások  biztonság, higiéné  vendégszeretet, nyelvtudás  együttműködés  információ  ár

DESZTINÁCIÓ

Kultúra

Forrás: Lengyel M.3 (2004)4 alapján saját szerkesztés 2

A szolgáltatókhoz és a turistákhoz legközelebb álló szinten, a turisztikai vonzerők megfelelő gondozása, megismertetése, illetve kihasználása érdekében szükséges önkéntes alapon szerveződő helyi desztináció menedzsment szervezet kialakítása. E szervezet ösztönzi és felkarolja az alulról jövő kezdeményezéseket, koordinálja az elszigetelt szereplők együttműködését, közös fejlesztéseit, részben az informális kapcsolatok formálissá tételével lehetőséget biztosít a kétirányú kommunikációra. A térség egészére vonatkozóan pedig kialakítja a kistérség sajátos turisztikai profilját, gondoskodik annak helyi szintű promóciójáról, ezzel hozzájárul a térség idegenforgalomban érdekelt vállalkozásainak versenyképességéhez.

9

A turizmusfejlesztés célja, hogy a rendelkezésre álló természeti és kulturális erőforrásokat kihasználva a fenntartható fejlődés célkitűzéseit figyelembe véve a gazdasági élénkítés eszköze legyen, ezáltal: 

teremtsen jövedelemszerzési lehetőséget a térség lakosságának, javítsa a helyi életkörülményeket, védje a természeti és az épített környezet értékeit



járuljon hozzá a regionális egyenlőtlenségek felszámolásához, segítse az elmaradott térségek felzárkózását

Ehhez azonban szükséges az állam központi, regionális és helyi szervei, valamint a non profit szféra és a vállalkozások felelősségének, kompetenciájának és eszközrendszerének, illetve az együttműködésük játékszabályainak világos meghatározása! 1.2. A terv elkészítését meghatározó tényezők A Győri Többcélú Kistérségi Társulás 2007 novemberében pályázatot írt ki a kistérségi turizmusfejlesztési koncepció és marketingstratégia kidolgozására. A december 15-én tartott döntés során a Társulás a Pannon Projekt Kft-t bízta meg a feladat elvégzésével. A Győri kistérség fejlesztésével kapcsolatban az elmúlt években több fejlesztési stratégia és koncepció is készült, mind Győr Megyei Jogú Város részéről, mind a megyei Önkormányzat megrendelésében, mind pedig a Győri Többcélú Kistérségi Társulás területén található kistérségi társulások (Alsó-szigetközi, Rábcatorok, Bakonyér, stb.) részéről. Átfogó, a győri kistérségi települések fejlesztését egységesített formában kezelő dokumentum idáig még nem készült el. Időszerűvé vált a győri kistérség idegenforgalmi koncepciójának elkészítése, mely felszínre hozza a következő problémákat, illetve igényeket:

3

Lengyel Márton – nemzetközileg elismert turisztikai szakember, közgazdász, a közgazdaságtudomány kandidátusa (1992) Kutatási területe a turizmus általános elmélete, a turisztikai desztinációs menedzsment. Nevéhez köthető a turizmus ma érvényes nemzetközileg elfogadott definíciója, Magyarországon pedig a turizmus rendszerszemléletű kezelése, és oktatásának bevezetése. Több mint 100 publikáció, konferencia-előadás, jegyzet és tankönyv szerzője. A magyar turizmus fejlődését szolgáló számos kutatás vezetője, illetve turizmusfejlesztési stratégia megalkotója. 4

Lengyel M. (2004): A turizmus általános elmélete. Heller Farkas Főiskola, Budapest

10



fontos a már meglévő koncepciók, programok és stratégiák egymással való összehangolása



a korábban készült anyagok aktualizálását el kell végezni



a legtöbb anyag még csak stratégiai szintű, a programozásuk, illetve a végrehajtásuk még csak részben kezdődött el



célszerű lenne egységes szerkezet és terjedelem kialakítása



vannak még fehér foltok, amelyek lefedése időszerű, annak ellenére, hogy ezekre a területekre még nem készült fejlesztési koncepció

A fenti kérdésekre adandó válaszok 

egyrészt tényként figyelembe venni

a már korábban meghozott társulati,

önkormányzati testületi döntéseket, mivel ezek a tanulmányok széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetés után kerültek elfogadásra 

másrészt az elkészült anyagok időhorizontját ki kell terjeszteni a területfejlesztési koncepcióknál használt 10-15 éves időtávra, ami sok esetben a korábbi anyagok kiegészítését jelenti



harmadrészt az eddig nem kezelt témákban és ágazatokban a fehér foltokat meg kell szüntetni, és ezekre a területekre vonatkozóan is meg kell határozni a hosszú távú fejlesztési irányokat

Az idegenforgalmi koncepció többek között az ezen követelményeknek való megfelelés jegyében készült. 1.3. A jelenlegi magyarországi turizmuspolitika fejlesztési mozgástér kínálata A nemzetgazdaságban betöltött szerepe ellenére a turizmus háttérbe szorul a kormányzati és politikai véleményformálók körében. Az ágazat alkupozíciója gyenge, a döntések során a turizmus szakmai érvei, a fejlesztési igények nem kellő súllyal jelennek meg. Az EU 20072013-as pénzügyi ciklusához kapcsolódóan – részben a fejlesztési célzatú források lehívása érdekében – a tervezési folyamat során kialakításra került az ún. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, mely egyrészt megteremti a kapcsolatot az általános, a további ágazati és az egyes

11

területi stratégiák között, másrészt meghatározza a hazai turizmus fejlesztési lehetőségeit és a prioritások az említett időszakra. Az EU szabályozása értelmében támogatandó 

a természeti értékek népszerűsítése, mint a fenntartható idegenforgalom fejlesztésének lehetősége



a természeti örökség védelme és hangsúlyozása a társadalmi-gazdasági fejlődés támogatása érdekében



a kulturális örökség védelme, népszerűsítése és megőrzése



a társadalmi-gazdasági fejlődést, a fenntartható idegenforgalmat és a régiók vonzerejének javítását szolgáló kulturális infrastruktúra fejlesztése



a nagyobb hozzáadott értéket képviselő idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése a természeti és kulturális értékek terén, mely az idegenforgalom új, fenntartható fejlesztése során mintaként szolgálhat



a vállalkozói szellem ösztönzése, különösen a KKV-k, az idegenforgalom, a kultúra és a határokon átnyúló kereskedelem fejlesztése terén

Az EU irányelveinek, valamint a turizmus szakmai érveinek figyelembevételével a hazai turizmuspolitika az attrakciófejlesztést, a turisztikai fogadóképesség javítását, valamint a szervezetfejlesztést kiemelt célként fogalmazza meg. A regionális operatív programok a pályázati rendszeren keresztül a turisztikai termékek és attrakciók fejlesztésére, kereskedelmi szálláshelyek mennyiségi és minőségi fejlesztésére, valamint a térségi desztináció menedzsment szervezeti hátterének megteremtésére és fejlesztésére, marketing tevékenységre, valamint a turisztikai szektor szereplői közötti együttműködés erősítésére nyújtanak támogatást. Az elkövetkezendő időszakban a Regionális Operatív Programok, a Győri kistérség esetében a Nyugat-Dunántúli Régió Operatív Programja jelenti a turisztikai fejlesztések legjelentősebb forrását. A Nyugat-Dunántúl összesen 135,3 Mrd Ft fejlesztési forrással rendelkezik, melyből 32 Mrd Ft, azaz a teljes keretösszeg 23,6%-a fordítható turisztikai jellegű fejlesztésekre. A turisztikai termék-, illetve attrakciófejlesztésen belül a hazai turisztikai központi elemei – egészségturizmus, kulturális- és örökségturizmus, öko- és aktív turizmus – kiemelt területnek számítanak. 12

A turisztikai fogadóképesség javításának keretén belül elsősorban meglévő kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik minőségi és/vagy mennyiségi fejlesztése támogatható, ugyanakkor egyes régiókban lehetőség nyílik új három- és négycsillagos szállodák építésére is a kiemelt desztinációk területén. Ezen konstrukció keretében támogatható a konferencia és kongresszusi helyszínek infrastruktúrájának fejlesztése is. A turisztikai desztináció menedzsment témakörben támogatható többek között a szervezetfejlesztés, a turisztikai termékfejlesztési programok és projektek koordinálása, az elektronikus foglalási és turisztikai vonzerőket, szolgáltatásokat bemutató tájékoztatási célzatú informatikai hálózati rendszerek létrehozása, valamint a turisztikai vállalkozások teljes körű információellátása és a regionális turisztikai marketingtevékenységek támogatása is. A pályázati rendszer mellett a stratégiai fontosságú, nagyobb beruházást igénylő turisztikai fejlesztések kiemelt projektek formájában kerülnek megvalósításra.

13

1.4. A tervezés folyamata, módszerei5 A tervezés során a helyzetelemzés (1), stratégia meghatározása (2), operatív tervezés (3) hármasának összhangjára törekedtünk. A következő ábrán bemutatásra kerülő logikai kapcsolat biztosította, hogy a célként kitűzött turisztikai fejlesztési koncepcióhoz szükséges releváns információkat gyűjtsük össze, a valós helyzet feltárását követően megvalósítható, valóban fejlődést szolgáló stratégiát dolgozhassunk ki, melyet az operatív tervezés során konkrét, a jövőben megvalósítandó hatékony feladatokra bontottunk le. 2. ábra - A kutatás és stratégia-készítés logikai menete Kereslet-elemzés - vendégforgalom (szezon, szegmens) - imázs

Stratégiai irányvonalak

Dokumentum -elemzés - jövőkép - kapcsolódó koncepciók - jogi környezet - versenytársak - országos, régiós prioritások - forrástérkép

Kínálat-elemzés

- fizikai tényezők - szervezés - kommunikáció

Operatív tervezés

Megvalósítás

- turisztikai feltételrendszer - komplex termékek

- attrakció - elérhetőség - belső közlekedés - infrastruktúra - programkínálat - vendéglátás - szálláshelyek - humán erőforrás - lakossági attitűd - eü. viszonyok - közbiztonság - turisztikai szervezetek - együttműködés - marketing és információ - árszínvonal

Forrás: saját szerkesztés

5

A tervezés során az adatok kiértékelése és a stratégiai irányvonalak kialakítása során számos módszert alkalmaztunk. Ezek egy része (pl. probléma-fa, cél-fa) azonban eltér a tanulmány megbízó által megadott tematikájától, így azokat írásban nem jelenítettük meg, csak mint háttéranyagot használtuk.

14

A logikus kapcsolódás mellett – a feladatnak megfelelően – a turizmus szakmai követelményeinek megfelelően történt mind a kutatási módszerek kiválasztása, mind a koncepció kidolgozásához szükséges információk körének meghatározása. A kutatás során áttekintettük a kapcsolódó dokumentumokat, kiemelten a Győri Többcélú Kistérségi Társulás szervezetére és működésére, a kistérség településeire, illetve a kistérség egészére vonatkozó elfogadott fejlesztési dokumentumokat, összegyűjtöttük a kistérségben a közelmúltban elkészült, illetve tervezett projekteket. A kapcsolódó nagyobb területi egységek, a Győr-Moson-Sopron megye, a Nyugat-Dunántúli Régió, valamint a nemzeti általános és ágazati

(turizmus)

fejlesztési

dokumentumokat.

Ezen

dokumentumok

segítségével

megvizsgáltuk az ajánlatos fejlesztési irányvonalakat, a támogatások terén meghatározott prioritásokat, illetve a potenciálisan bevonható pályázati források körét. A hasonló adottságú térségek, nagyvárosi vonzáskörzetek turizmusának teljesítményét, illetve tervezett fejlesztési irányvonalaikat tanulmányozva megismertük a Győri kistérség lehetséges versenytársait a turizmus terén. A kistérség turisztikai fejlesztésének alapját jelentő belső adottságokat Lengyel Márton modelljének logikáját követve tártuk fel. Ennek feltérképezése a korábbi fejlesztési dokumentumok, az egyes települések kínálata és a szekunder adatok elemzése, valamint a helyi polgármesterekkel folytatott rugalmas interjú és a turizmusban érintett helyi szereplőkkel folytatott fókusz-csoportos beszélgetések segítségével történt. A Győri Többcélú Kistérségi Társulás szervezetének, működésének és tevékenységének részletes elemzésén túl az információgyűjtés és - elemzés során megvizsgáltuk a kistérség: 

potenciális turisztikai attrakcióit /épített örökség, kultúra, rendezvények, természeti attrakció, szabadidő eltöltési, aktív- és sportturizmusban hasznosítható lehetőségek, bor- és gasztronómia, konferencia, egészségturizmus-wellness, stb./



a kistérség közlekedés-földrajzi helyzetét, megközelíthetőségét, illetve a belső közlekedési lehetőségeket; az infrastrukturális rendszerek – úthálózat, kerékpárúthálózat – kiépítettségét és a tömegközlekedést



a kistérség infrastruktúra és a szolgáltatási ellátottság feltérképezésén belül kiemelten vizsgáltuk az ún. turisztikai szuprastruktúra elemeit /attrakciókhoz kapcsolódó, turisták igényeinek kielégítését célzó fejlesztések és szolgáltatások/ 15



az attrakciók mellett összegyűjtöttük a kistérség településeinek turisztikai jellegű, illetve a helyi közösséget célzó rendezvénykínálatát, valamint a kapcsolód programlehetőségeket



összegyűjtöttük és elemeztük a kistérség vendéglátó és szálláshelyet nyújtó egységeit



a lakosság összetételének vizsgálata során a vendégfogadó/vendégszerető közeg, valamint a turizmusban hasznosítható potenciális humán erőforrás megismerése volt a cél; a turistákkal kapcsolatos attitűd mellett a helyiek nyelvtudását is vizsgáltuk



külön kitértünk a településkép, a higiénés viszonyok, valamint a közbiztonság helyzetének meghatározására



az interjú-alanyok segítségével meghatároztuk a turizmusban érdekelt szervezeteket, illetve a turisztikai fejlesztésekben potenciálisan résztvevők körét, elemezve korábbi és lehetséges jövőbeni együttműködéseiket



megvizsgáltuk a kistérség, az egyes önkormányzatok és turisztikai szervezetek korábbi marketing-tevékenységét, a kistérség feltételezett turisztikai imázsát

A kistérség iránti turisztikai keresletet a helyi szereplőkkel folytatott fókuszcsoportos beszélgetések, valamint a korábbi vendégforgalomra, annak összetételének és nagyságának változására, illetve a turisztikai szervezetek számára és összetételére vonatkozó szekunder adatsorok segítségével határoztuk meg. Megvizsgáltuk a különböző vendéglátó egységek számának változását, az eltérő színvonalú szálláshelyek vendégforgalmának nagyságát, összetételét, és annak változását, a vendégéjszakákra és a tartózkodási időre vonatkozó adatokat. Valamennyi esetben meghatároztuk a kistérségen belüli egyenlőtlen eloszlást is. A kistérség vendégfogadó imázsáról – a szezonalitás következtében – csak közvetett módon nyerhettünk információkat. A helyzetelemzésből nyert információkat 2x2-es és 3x3-as SWOT-analízis6 és turizmus SWOT-profil formájában foglaltuk össze. A követendő releváns stratégiai alternatívák kiválasztásához meghatároztuk a Győri kistérség turizmusát leginkább akadályozó tényezőket, melyek logikai kapcsolódásait probléma-fa formájában ábrázoltuk. A problémák 6

A tanulmányok és fejlesztési stratégiák túlnyomó többségénél alkalmazzák az ún. SWOT-analízist, annak azonban csak a 2x2-es mátrix változatát. Ez a módszer főként statikus elemzésekre szolgál, illetve a jelen helyzet feltárását rögzíti. Stratégiai szemléletű változata a 3x3-as mátrix, mely az előző módszer információin túlmenően, a jelen adottságaira épülő jövőorientált stratégiai alternatívákat is megfogalmaz. E változat azonban – hasznosabb volta ellenére – kevésbé ismert és alkalmazott.

16

feloldására vonatkozóan meghatároztuk a követendő célrendszert, mely a kistérség turizmus stratégiájának alapját jelenti. Ezek alapján kijelöltük a kiemelt és fejlesztendő területeket, a fejlesztések kívánatos irányait mind a fizikai és humán tényezők, mind a szervezetfejlesztés és helyi koordináció, mind a kistérségi turizmusmarketing vonatkozásában. A fizikai és humán tényezők alatt a kistérség turisztikai üzleti környezetét értettük; azon tényezőket vázoltuk, melyek részt vesznek a komplex termék megvalósításában, így az attrakciók,

szálláshelyek,

vendéglátó

egységek,

rendezvények,

kísérő

programok,

infrastruktúra, elérhetőség és helyi közlekedés, valamint a potenciális helyi munkaerő, a vendégszerető helyi közeg, a turizmus helyi társadalmi és mentális környezetének elemeinek fejlesztésére vonatkozóan tettünk javaslatokat. A szervezetfejlesztés, szervezés kapcsán a Győri Többcélú Kistérségi Társulás, mint egyfajta desztináció menedzsment felépítésére, működésére, valamint a helyi turizmusban betöltendő szerepére, feladataira (helyi értékek, turizmusban hasznosítható tényezők felkutatása, helyi szereplők bevonása, koordináció, tervezés, ösztönzés, tanácsadás és finanszírozás, kétirányú információs-rendszer működtetése, a helyi turizmus keretfeltételeinek kialakítása, kistérségi közös marketing, kapcsolattartás és lobby a magasabb szintű egységeknél) dolgoztunk ki fejlesztési lehetőségeket. A kistérségi kommunikációs stratégiára vonatkozó javaslatainkat kiemelten, részletesebben is kifejtettük. Ez részben jelenti a kistérségen belüli, a turizmusban érdekelt személyekkel és szervezetekkel történő kapcsolattartást, az információs rendszer formáját és működtetését. Másrészt a kistérségi marketing alatt a turisták releváns szegmenseit, valamint az esetükben alkalmazandó célcsoport-specifikus kommunikációt (üzenet, kommunikációs csatornák és eszközök) határoztuk meg. A kialakított stratégia vonatkozó elemeit hosszú, közép és rövid távú célok formájában is megfogalmaztuk, illetve kidolgoztuk a (rész)célok eléréséhez szükséges konkrét, operatív teendőket. Valamennyi esetben meghatároztuk a konkrét tevékenységek mellett a potenciális megvalósítók, lehetséges partnerek körét, a bevonható forrásokat, az egyes fejlesztésekhez kapcsolódó célcsoportokat, valamint a várható eredményeket is. Az operatív tervezés során is elkülönítettük a turisztikai üzleti környezet formálásával, a komplex termék kialakításával, a 17

szervezet és működés fejlesztésével, valamint a kistérségi marketinggel kapcsolatos tevékenységeket, feladatokat.

18

2. AZ IDEGENFORGALOM TÁRSADALMI KÖRNYEZETE, A TURIZMUS HUMÁN FELTÉTELEI 2.1. Általános demográfiai jellemzők (lakosságszám mutatók) és ennek turisztikai vonatkozásai A Győri kistérséget alkotó 27 település a társadalmi környezet, népesedési viszonyok tekintetében is nagy változatosságot mutat. A kistérség területe 743 km2, lakosságának száma 176.269 fő volt 2006-ban.7 A népsűrűség átlagosan ezen adatok alapján 237,24 fő/km2. A 27 település átlagos területe 27,52 km2, míg az átlagos lakosságszám 6.528 fő. A népességi alapadatok tekintetében azonban jelentős eltérések tapasztalhatóak. A legnagyobb lakosságszámú Győrben (126.322 fő) több mint 760-szor annyian élnek, mint az e tényező alapján legkisebbnek tekinthető Véneken (166 fő). A települések területében is jelentősek az eltérések, mely azonban nem követi a lakosságszám aránytalanságait. A 175 km2 alapterületű Győr mellett Vének és Győrújfalu mindössze 7 km2-en terül el. A legsűrűbben lakott Győr (721,84 fő/km2) ellentétét Mezőörs jelenti, melynek népsűrűsége mindössze 20,19 fő/km2. A kistérség központja – és egyben Győr-Moson-Sopron megye székhelye – Győr, mely a lakosság 71,66%-ának lakhelye. Az egyetlen város régiós és országos viszonylatban is jelentős település, melyhez agglomerációként kapcsolódik a kistérséget alkotó további 26 község. Győr vonzásrendszere foglalkoztatottság, munkaerő-piac, valamint a közigazgatás és a közszolgáltatások tekintetében is túlmutat a kistérség határain. Ugyanakkor megfigyelhető a környező településekre történő kiköltözés a nyugalom, pihenés céljából, így Győr közvetlen közelében ún. „alvótelepülések” alakulnak/alakultak ki. Győr mellett (ugyan a nagyságrend tekintetében messze lemaradva) – kistérségi szinten mérve – további jelentős népességű települések alakultak ki a főútvonalak mentén: 10. sz. főútvonal esetében Gönyű (3187 fő), Abda (3121 fő), Öttevény (2856 fő); a 82. sz. főútvonalnál Győrújbarát (5480 fő), Nyúl (3985 fő). Kisebb lakosságszámmal a 85. sz. főútvonal mellett Ikrény (1837 fő), Rábapatona (2522 fő), valamint 81. sz. főútvonal mentén Töltéstava (2107 fő) és Pér (2438 fő). További szervező-erőt jelentettek a múltban a folyók, illetve a jövőre vonatkozva az autópálya hálózat. A közlekedési és – részben ezért – gazdasági tekintetben fejletlenebb, valamint a periférián található települések népességszáma alacsonyabb: Dunaszentpál (699 fő), Kisbajcs (809 fő), Mezőörs (969 fő), Nagybajcs (937 fő), Rétalap (572 fő), Vének (166 fő). Különösen jellemző 7

Hivatkozás: 1. számú melléklet

19

mindez az országhatár felé (külső periféria), a megyehatár felé (belső periféria), valamint egyéb irányokban Győrtől távolodva. Az egyes települések területe – Győr (175 km2) kiugró értékétől eltekintve – nincs összefüggésben a lakóövezettel, illetve közvetlenül a lakosság számával, inkább a külterületek nagysága befolyásolja e téren a kialakult „rangsort” (mely állítást a népsűrűség vizsgálata szintén alátámasztja). A legjelentősebb területű települések Bőny (50 km2), Mezőörs (48 km2), Rábapatona (40 km2), Győrújbarát (34 km2). A legkisebbekre azonban jellemző az átlaghoz viszonyított alacsonyabb népességszám: Vének (7 km2), Győrújfalu (7 km2), Nagybajcs (8 km2), Győrladamér (9 km2), Kisbajcs (9 km2), illetve Dunaszentpál (10 km2). A földrajzi elhelyezkedés kevésbé, míg az egyes települések múltja, a korábbi uradalmi birtokszerkezet, illetve a gazdasági struktúra, különösen a mezőgazdaság jelentősége befolyásolja települések területét. Győr kiemelkedően magas népsűrűsége (721,84 fő/km2) mellett meglehetősen sűrűn lakott települések találhatóak a központ közvetlen közelében a fő közlekedési tengelyekre települve. Többségében a jó közlekedés-földrajzi helyzet, valamint a nagyváros közvetlen vonzásában az átlagot meghaladó gazdasági fejlettség alakult ki, mely – a település területének nagyságától függetlenül – népességkoncentrációt okozott. Ezek átlagos területű, a – Győr kivételével tekintett – kistérségi átlagot meghaladó népességű települések: Abda (164,26 fő/km2), Győrújbarát (161,18 fő/km2) és Nyúl (159,4 fő/km2). Győrújfaluban kialakult jelentős népsűrűség (179,29 fő/km2) oka pedig inkább speciális helyzetéből fakad, miszerint Győr közvetlen közelében nyugodt közeget képes nyújtani, így fokozatosan ún. alvótelepülés kategóriát jelent. Legalacsonyabb népsűrűség főként a kis lélekszámú településeken mutatható ki: Vének (23,71 fő/km2), Rétalap (44 fő/km2), illetve Mezőörs (20,19 fő/km2). Ráadásul, míg az előbbiek esetében az alacsony népességszám átlagos, vagy nagyon kicsi területű településen él, addig – a szintén kis népességű – Mezőörs az egyik legnagyobb külterülettel rendelkezik a kistérségben. Az átlagos népességűnek számító Bőny esetében szintén a jelentős településméret okozza az alacsony népsűrűséget (44,32 fő/km2).

20

A népesedési (halálozás, élveszületés) és népmozgalmi (oda-, illetve elköltözés) folyamatok a 2007-es évre csekély mértékű változást jelentettek a kistérség egészét nézve: 0,5%-kal nőtt a kistérség lakossága.8 E népesség eloszlása továbbra is erősen aránytalan maradt Győr, mint centrum vonzásában. A korábban már említett erővonalak mentén, valamint a város közelében helyezkednek el továbbra is a népesebb települések (Abdán 3.101 fő, Gönyűn 3.172 fő, Győrújbaráton 5.602 fő, Nyúlon 4.046 fő élt 2007-ben). Népességszámát kis mértékben növelte Győr is, azonban a közvetlen agglomerációját jelentő egyes települések lakosságszáma 10%-ot meghaladó mértékben emelkedett (Győrladamér, Győrzámoly). Jelentős népességcsökkenés a kistérség egy településén sem tapasztalható. Területszerzési folyamatok nem játszódtak le a kistérségben; valamennyi település és a kistérség egészének területe is változatlan, változatlanul aránytalan eloszlású maradt. Győr város kiugróan magas népsűrűségű, km2-enként átlagosan 723 fő lakik. Magas népsűrűség tapasztalható továbbá a kistérség népesebb településein, így Abdán (163,21 fő/km2), Győrladaméren (163,22 fő/km2), Győrújbaráton (164,76 fő/km2), Győrújfaluban (182,71 fő/km2), illetve Nyúlon (161,84 fő/km2). Legalacsonyabb népsűrűség az alacsony lakosságszámú és átlagos vagy nagy területtel rendelkező települések esetében mérhető (pl. Vének 25,86 fő/km2, Mezőörs 20,79 fő/km2). A népesség jelen helyzetének elemzéséhez hasznos kiegészítést nyújt a népesség, népesedettség dinamikájának vizsgálata. E szempont alapján megvizsgáltuk a kistérséget alkotó 27 település népességszámában az utóbbi években bekövetkezett változásokat, mind abszolút, mind pedig százalékos értékben.9 2004. óta a kistérség lakossága 1718 fővel gyarapodott, mely 0,98%-os növekedést jelent. Településenként átlagosan 63,6 fő gyarapodás mutatható ki. 20 településen nőtt, 6 településen csökken, Rétalapon pedig változatlan maradt a lakosság száma. A változás abszolút értékben nagy szórást mutat. Kiugróan magas számban nőtt Győr (380 fő) és Győrújbarát (356 fő) lakosságának száma, illetve jelentős gyarapodás figyelhető meg 8

Hivatkozás: 1A számú melléklet

9


21

Győrzámoly (174 fő) esetében is. Az okok részletesebb elemzése (népmozgalmi és népesedési események vizsgálata) előtt vélhetően ez a pozitív változás a vándorlás egyenlegéből adódik. Amíg azonban Győr esetében ennek forrása a megyén, illetve régión kívül helyezkedik el, addig a községek lakosságtöbblete főként Győrből származik. A változatlan lakosságú Rétalap mellett 6 település esetében a népességszám csökkenése mutatható ki a TeIR adatai alapján. Jelentős a csökkenés Bőny (38 fő) és Rábapatona (36 fő) esetében. Az abszolút számoknál pontosabb képet kaptunk a változás jelentőségéről a lakosságszám arányában történt elemzéskor. A növekedés a 2004-es lakosságszámhoz viszonyítva többnyire az 5-6%-os értéken belül maradt. Ettől eltérés csupán 5 település esetében mutatható ki: Börcsön

(10,54%-os)

és

Győrzámolyban

(9,33%-os)

kiemelkedő

növekedés,

míg

Győrújbaráton (6,95%), Töltéstaván (6,31%) és Győrladaméron (6,13%) mérsékeltebb, de jelentős növekedés figyelhető meg. A legjelentősebb mértékben az alacsony népességű Vének lakossága csökkent, 8 fővel, mely a 4,6%-os csökkenést jelentett. 1%-ot meghaladó csökkenés tapasztalható Bőny (1,69%), Rábapatona (1,41%) és Mezőörs (1,12%) esetében is. 2004 évről 2007-re a Győri kistérség népességszáma 2.529 fővel, 177.080 főre emelkedett, mely 1,45%-os növekedést jelent.10 A vizsgált időszakban folyamatos, kis mértékű emelkedés tapasztalható. A népességnövekedés abszolút számát tekintve Győrben (627 fő), Győrújbaráton (478 fő) és Győrzámolyon (273 fő) legjelentősebb az emelkedés. Csupán 5 település –Abda, Bőny, Enese, Pér és Rábapatona – lakosságszáma csökkent. A népességszám változása arányaiban többnyire állandónak tekinthető. Kiemelkedő, 10%-ot meghaladó növekedést Győrladamér (112,48%) és Győrzámoly (114,64%) ért el. Jelentős a lakosságszám emelkedése még Győrújbaráton (109,33%) és Töltéstaván (108,07%) is. Ugyanakkor Rábapatona népessége 34 fővel, a 2004-es adat 98,67%-ára csökkent. A lakosságszám abszolút értékénél, illetve az ehhez kapcsolódó népsűrűségi adatoknál pontosabban jelzi egy település várható jövőjét, jövőbeni fejlődési lehetőségeit az adott lakosság korcsoportok szerinti megoszlása. A kistérség egésze és az egyes települések esetében is megvizsgáltuk a lakosság demográfiai helyzetét a 2004-es, 2005-ös és 2006-os években. 10


22

A Győri kistérség állandó népessége 2004-ben 174.551 fő volt.11 A lakosság 18,44%-a, 32.179 fő 18 évnél fiatalabb, közel kétharmada (61,82%), 107.916 fő 18-59 év közötti, míg népesség közel ötöde (19,74%), pontosan 34.456 fő 60 év feletti. A korszerkezet ezen megoszlása a jelenlegi és jövőbeni gazdasági eltartó-képesség demográfiai alapjáról ad tájékoztatás. A kistérség korszerkezete nagyjából kiegyensúlyozott, településenként azonban jelentős eltérések tapasztalhatóak. A települések között, lakosságszámukat tekintve kiugróak a különbségek, ezért az elemzés során a továbbiakban elsődlegesen a demográfiai arányokkal foglalkozunk. (Az abszolút számoknak főként a közszolgáltatások, a települések által ellátandó feladatok szervezése terén a hatékonyság és méretgazdaságosság kérdését tekintve van jelentőségük.) Átlagot meghaladó mértékű a fiatalok (18 év alattiak) jelenléte, így a legfiatalosabb települések kivétel nélkül a kisebb lakosságszámú települések körül kerültek ki: a lakosságon belül a települések jövőjét jelentő korcsoport Kisbajcson 23,36%-ot, Rétalapon 25,35%-ot, Vámosszabadiban pedig 23,72%-ot képvisel. Legnegatívabb e tekintetben a kép Győrött (17,51%), valamint a rendkívül alacsony népességű és népsűrűségű Mezőörsön (17,86%) és Véneken (15,52%). Utóbbi esetében ez a kistérségben legalacsonyabb érték mindössze 27 főt jelent. A jelen gazdasági bázisát jelentő munkaképes korú, 18-60 éves lakosság a kistérségi átlagot tekintve a lakosság közel 62%-a. Ettől jelentős pozitív eltérés (magas aktivitási ráta) mutatható ki a kedvező elhelyezkedésű és magasabb lakosságszámú Enesén (64,2%), Ikrényben (63,27%) és Abdán (63,19%), illetve a népességszám tekintetében legkisebbek közé tartozó településeken, Véneken (63,22%) és Dunaszegen (63,3%). A vizsgált korosztály tekintetében legkedvezőtlenebb helyzetben a 60%-nyi részarány alatti munkaképes korú lakossággal Kunsziget (58,67%), Nagybajcs (56,67%) és Rétalap (55,59%) található. Az időskorú – 60 év feletti – lakosság a kistérség össznépességének 19,74%-át tette ki 2004-ben, mely 34.456 főt jelentett. A korszerkezet alapján kiegyensúlyozott demográfiájú települések közé tartozik Dunaszeg, Enese, Győrzámoly, Ikrény, Kisbajcs és Vámosszabadi. Esetükben a legalacsonyabb az időskorúak lakosságon belüli aránya, illetve a fiatalok lélekszáma (és aránya) messze meghaladja az időskorú eltartottak arányát. Az említett 11


23

településeken ezen arányok rendre: Dunaszegen 21,23% fiatal és 15,47% idős, Enesén 20,28% fiatal és 15,51% idős, Győrzámolyban 22,57% fiatal és 15,12% idős, Ikrényen 22,96% fiatal és 13,78% idős, Kisbajcson 23,36% fiatal és 14,14% idős, Vámosszabadiban pedig 23,72% fiatal és 13,88% idős korú lakik. Közös ismérv nem mutatható ki ezen települések között. Az időskorúak részarányát tekintve legkedvezőtlenebb helyzetben azon települések vannak, melyek esetében ezen réteg a lakosság több, mint ötödét kiteszi. Ezek közé tartozik Börcs (21,07%), Győr (20,46%), Mezőörs (21,53%), Nagybajcs (23,63%), Pér (20,7%), Rábapatona (21,77%) és Vének (21,26%). A 2005-ös évre vonatkozó adatok nagyban hasonlítanak az előző táblázatban bemutatott, illetve elemzett 2004-es adatokhoz. Jelentősebb eltérések csupán a kis lélekszámú településeken mutathatóak ki, ahol egy-egy születés, halálozás, esetleg betelepülés vagy elköltözés arányait tekintve nagyobb súllyal jelenik meg.12 A kistérség egészét tekintve 1,2%-kal, 175.658 főre nőtt a népességszám. A korcsoportok szerinti megoszlás nagyságrendjét tekintve nem változott: a 18 éven aluli fiatalság részaránya a korábbi 18,44%-ról minimálisan, 18,37%-ra csökkent, mely abszolút számokban mérve 85 főnyi többletet jelent. Ez mondható el a munkaképes korú, 18-60 év közötti rétegről is, mely arányaiban 61,82%-ról 61,65%-ra csökkent, ugyanakkor lélekszámát tekintve 374 fővel növekedett. A kistérségi szinten mért lakossági többlet főként az idős, 60 év feletti korosztályt érinti. Népességen belüli részarányuk 19,74%-ról 19,98%-ra nőtt, mely 648 fővel több idős korút jelent. Az egyes településeket tekintve jelentős változás nem tapasztalható. Valamennyi korosztály esetében a legkedvezőbb, illetve legkedvezőtlenebb helyzetű települések sora nagyjából azonos. Kizárólag a demográfiai arányokat tekintve legkedvezőbb képet Ikrény (22,89% fiatal, 63,51% munkaképes korú és 13,6% idős), Kisbajcs (23,62% fiatal, 62,36% munkaképes korú és 14,02% idős) és Vámosszabadi (23,72% fiatal, 62,54% munkaképes korú és 13,73% idős), legkedvezőtlenebbet pedig Győr (17,42% fiatal, 61,76% munkaképes korú és 20,82% idős), Mezőörs (17,66% fiatal, 61,15% munkaképes korú és 21,19% idős) és Vének (16,09% fiatal, 61,49% munkaképes korú és 22,41% idős) mutat.

12


24

A legfrissebb elérhető, 2006-os TeIR adatok alapján a Győri kistérség lakossága 176.269 fő. A népesség korosztályok szerinti megoszlása a korábban elemzettekhez hasonló képet mutat, ugyanakkor a már vázolt tendenciák folytatódtak.13 A 18 éven aluliak részaránya tovább csökkent, 2006-ban már csak 18,28%-ot tett ki (32.218 fő). Ez jellemzi a 108.432 főt számláló munkaképes korúak rétegét is, mely 61,52%-ot képvisel az összlakosságon belül. Az időskorúak részaránya pedig 20,21%-ot tesz ki, melyet 35.619 fő alkot. A 18 év alatti népesség legjelentősebb arányban Győrladamér (23,38%), Győrzámoly (23,98%), Kisbajcs (23,36%), Rétalap (23,95%) és Vámosszabadi (24,26%) településeken található. A lakosság közel negyedét alkotják, mely egyrészt keresletet jelent a helyi közszolgáltatások iránt, másrészt – lakhelyükhöz kötődésük erősítése révén – a települések jövőjében is meghatározó jelentőségük lehet. Turisztikai és településmarketing szempontból kedvező a fiatalos településkép, illetve a belső kereslet alapját jelenti e réteg a turisztikai jellegű szolgáltatások esetében. Megfelelő orientálásukkal településük hirdetői, vagy a turizmusban dolgozó, településüket fejlesztő szakemberek lehetnek. Alapvető jelentőségű a helyi közösségbe integrálásuk, illetve térségi kötődésük erősítése, mely az identitás, illetve a megfelelő

életkörülmények,

jövőbeni

lehetőségek

kialakításával

lehetséges.

Ennek

segítségével kiáramlásuk veszélye, a környező települések elszívó hatása csökkenthető. A fiatalság részarányát tekintve Győr (17,26%), Mezőörs (17,54%) és Vének (16,27%) helyzete a

legkedvezőtlenebb.

Győr

speciális

helyzetéből

adódóan

–

gazdasági,

oktatási,

felnőttoktatási, kulturális és sportközpont – e probléma kisebb jelentőségű. A munkaképes korú, 18-60 év közötti lakosság jelenti azt a réteget, mely megteremti a jelen életkörülmények, illetve a jövőorientált településfejlesztés gazdasági alapját. Mindez részben a megfelelő színvonalú és képzettségű helyi munkaerő biztosítása, illetve a helyi vállalkozói réteg forrása, másrészt az előállított jövedelmeken keresztül önkormányzati bevételek formájában jelenik meg. Az önkormányzatok feladata e téren a megfelelő élet- és munkakörülmények biztosítása, a kvalifikált, közösség fejlesztésében aktívan résztvevő réteg megtartása, illetve településre vonzása, továbbá a minél magasabb hozzáadott értéket előállító helyi gazdasági közeg kialakítása. E téren erősíteni szükséges a szolgáltatási szektort, azon belül pedig – a helyi adottságok és lehetőségek függvényében – a turizmust, mely más térségben előállított jövedelmet vonz az adott településre. A munkaképes réteg legjelentősebb 13


25

arányban Abdán (63,03%), Enesén (64,74%) és Ikrényben (63,64%) fordul elő, míg Börcsön (58,86%), Nagybajcson (58,06%) és Rétalapon (57,87%) a legalacsonyabb a részarányuk. Az időskorú, 60 év feletti népesség jelentősége a turizmusban a hagyományos értékek ismeretében nyilvánul meg leginkább. Főként ez a réteg ismeri a helyi legendákat, a sajátos kézműves eljárásokat, a tájjellegű ételek készítését, és ők a helyi kultúra legfőbb ápolói. A – számos esetben – huszonnegyedik órában járó helyi szellemi értékek és tárgyi emlékek megőrzésében, idegenforgalmi hasznosításában e réteg jelentősége kimagasló. A települési társadalmi kohézió segítségével az idősebb korú lakosság képes átadni ezen ismereteket a fiatalság számára, mely számos település esetében az idegenforgalom legfőbb, sokszor egyetlen forrása. Az idős korú népesség legmagasabb arányban Győrött (21,23%), Mezőörsön (20,54%), Nagybajcson (22,41%), Péren (20,75%), Rábapatonán (21,41%) és Véneken (21,69%) van jelen. Dunaszegen (15,51%), Enesén (15,31%), Győrladaméron (15,58%), Győrzámolyban (14,08%), Ikrényen (13,39%), Kisbajcson (15,08%) és Vámosszabadiban (14,31%) alkotják a lakosság legkisebb arányát. 2007-ben a Győri kistérség állandó népessége a TeIR adatai alapján 177.080 fő volt, mely 18,14%-a (összesen 32.125 fő) tartozott a 18 év alatti, 61,32%-a (összesen 108.587 fő) a 1859 éves, míg 20,54%-a (összesen 36.368 fő) a 60 év feletti népességhez.14 A 18 éven aluli lakosság legjelentősebb arányban Győrladaméren (a lakosság 23,62%-a), Győrzámolyon (a lakosság 23,57%-a), Rétalapon (a lakosság 23,87%-a) és Vámosszabadiban (a lakosság 24,66%-a) van jelen. Az ifjúságnak szervezett programokhoz, a település közösségi életébe történő szerves bekapcsolódásukhoz azonban szükséges nagy számú jelenlétük is, mely elsődlegesen Győrben (összesen 21.695 fő), illetve Győrújbaráton (összesen 1.243 fő), Gönyűn (összesen 662 fő) és Nyúlon (összesen 807 fő) tapasztalható. A lakosságszámhoz viszonyítva Véneken (az összlakosság 17,13%-a) és Győrben (az összlakosság 17,14%-a) képviselteti magát legalacsonyabb arányban ez a korosztály. Ezen adat különösen az alacsony lélekszámú Vének esetében érdemel külön figyelmet. A munkaképes korú, 18 és 60 év közötti lakosság képezi a kistérség valamennyi településén a lakosság döntő többségét, átlagosan 61,32%-át. Abszolút számát tekintve Győrben 14


26

(összesen 77.482 fő), Győrújbaráton (összesen 3.375 fő) és Nyúlon (összesen 2.510 fő) található legnagyobb tömegben ez a korosztály. Enesén a lakosság 64,63%-át teszik ki. Ez az érték továbbá Győrzámolyon (a lakosság 63,00%-a), Ikrényben (a lakosság 63,83%-a) és Koroncón (a lakosság 63,01%-a) a legkedvezőbb a kistérség települései közül. A TeIR adatai alapján a legalacsonyabb érték Kunszigeten (a lakosság 58,89%), Nagybajcson (a lakosság 58,60%-a) és Rétalapon (a lakosság 58,54%-a) mutatható ki. Ezen legalacsonyabb értékek ugyanakkor továbbra is kedvezőn korszerkezetet takarnak. Az idős, 60 év feletti réteg a lakosság közel ötödét teszi ki a kistérségben. Számuk Győrben (27.392 fő), Mezőörsön (197 fő), Nagybajcson (218 fő), Péren (493 fő), Rábapatonán (523 fő) és Véneken (43 fő) meghaladja a fiatalkorúak lélekszámát. Ennek hátterében többnyire a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, így a kényelmesebb életkörülmények, illetve az adott településen tapasztalható népességfogyás, a fiatalság elköltözése, a születések alacsony száma áll. A kistérség egésze, illetve az egyes települések tekintetében megvizsgáltuk a népesség változását. A bemutatott dinamika mögött népesedési és népmozgalmi folyamatok állnak. A születések és halálozások, illetve az oda- és elköltözések adatsorainak elemzésével magyarázatot kerestünk a változások okaira is. A Győri kistérség lakossága 1.718 fővel nőtt 2004 és 2006 között.15 A népesedési folyamatok azonban nem ezt az irányt mutatják. A kistérség egészét tekintve valamennyi vizsgált évben a halálozások száma – ugyan csökkenő mértékben, de – meghaladta az élveszületések számát. 2004-ben 382 fővel, 2005-ben 154 fővel, 2006-ban pedig 113 fővel csökkent a kistérség lakosságának száma a születéseket meghaladó halálozások száma következtében. Ezen években az élve-születések száma növekedést mutatott: 2004-ben 1.713, majd 1.903, végül 2006-ban 1.918 fő. A halálozások ugyan csökkentek, azonban még így is meghaladták az élve-születések számát: 2004-ben 2.095, 2005-ben 2.057, 2006-ban pedig 2,031 fő hunyt el. 2006-ban településenként átlagosan 71,04 fő született, míg a halálozások száma 75,22 fő volt.

15


27

A Győri kistérség települései közül 2004-ben 16 helyen csökkent a lakosság száma a születések és halálozások egyenlegeként. Legjelentősebb számban Győr lakossága, 263 fővel. Jelentős csökkenést mutatnak még az adatok Győrújbarát (24 fő), Nyúl (22 fő) és Töltéstava (36 fő) esetében is. A népesség növekedése 11 településen mutatható ki, melyek közül legnagyobb számban Győrzámoly (10 fő) és Ikrény (14 fő) lakosságszáma nőtt. 2005-ben az előző évihez képest mérsékeltebbé vált a kistérségi szintű negatív egyenleg, ugyanakkor 5-re csökkent a pozitív egyenlegű települések száma, a 20 negatív és két konstans település mellett. Legjelentősebb számban, Győrött (57 fő), Töltéstaván (34 fő), valamint Bőnyben és Rábapatonán (20-20 fő) haladta meg a halálozások száma az élve-születésekét. 10 főt meghaladó pozitív egyenleget csupán Győrzámoly és Nyúl tudott felmutatni, mindkét esetben 16-16 fő volt a népesedés általi népességszám növekedés. Abdán és Kisbajcson a születések és halálozások száma megegyezett. Kistérségi szinten 2006-ban tovább csökkent a népesedési folyamatok deficitje a lakosságszám tekintetében. 15 településen haladta meg a halálozások száma az élveszületésekét, melyek közül legjelentősebb Győr (110 fő) és Koroncó (21 fő) adatai. Börcsön e folyamatok nem hatottak a lakosságszámra, míg 11 település esetében pozitívan járultak hozzá a növekedéshez. Ez a változás Dunaszegen és Győrzámolyban 14-14 főt, Ikrényben 11 főt, Vámosszabadiban pedig 10 főt jelentett. A népesedési események hatására – elméletileg – csökkenő tendenciát kellene mutatnia a kistérség lakosságának. Abszolút értékben azonban növekedett a lakosságszám a vizsgált évek viszonylatában. Ennek oka a népmozgalmi eseményekben, az oda- és elköltözések számának pozitív egyenlegében keresendő. Részletesebben is megvizsgáltuk kistérségi szinten, illetve az egyes települések esetében is költözéseket. A vizsgált évek mindegyikében pozitív egyenleget mutatnak a népmozgalmi események. 2004-ben 644 fő, 2005-ben 919 fő, 2006-ban pedig 727 fő többlet lakosságot jelentett a kistérség települései számára.16 Az oda-, illetve elvándorlások számának változása nagyjából együtt mozgott: a 2004-es év után némi csökkenés, majd jelentős növekedés következett be mindkét mutató estében. A kistérség településeire 2004-ben 8.367 fő, 2005-ben 8.349 fő, 16


28

2006-ban pedig 9.651 fő költözött. Az elvándorlás mértéke 2004-ben 7.723 fő, 2005-ben 7.430 fő, 2006-ban pedig 8.924 fő volt. Az említett népmozgalmak a kistérség települései szintjén mért adatok aggregálásával keletkeztek, azaz a kistérségen belüli költözések is megjelennek a táblázatban, illetve az elemzés során. 2004-ben a kistérség 4 településén csökkentette a népesség számát a vándorlások egyenlege. Győr amellett, hogy gazdasági és kulturális centrumként vonzó település, 187 fővel meghaladta az elköltözők száma a beköltözőkét. Rétalapon 18 fő, Kunszigeten 10 fő, Győrújfalun pedig 2 fő volt a vándorlási deficit. Három településen a beköltözők száma megegyezett az elköltözőkével. A további 20 településen a népmozgalmi események pozitívan járultak hozzá a lakosságszám emelkedéséhez. Legjelentősebb mértékben Győrújbarát (202 fő), Győrzámoly (119 fő), Töltéstava (81 fő), Nyúl (76 fő) és Ikrény (53 fő) lakossága nőt e tényező hatására. Néhány kivételtől eltekintve (pl. Bőny, Gönyű, Öttevény) a változások azonos irányba mutatnak az egyes településeken, mint a korábbi évben. Győr a legjelentősebb kibocsátóból, a legjelentősebb befogadó település lett; a vándorlási egyenlege 2005-ben 262 fő többletet mutat. Jelentősnek nevezhető pozitív egyenleggel zárt még Győrújbarát (225 fő), Győrzámoly (77 fő) és Töltéstava (70 fő) is. Mindössze 5 település lakosságszámát csökkentette a vándorlások miatti veszteség, ezek Bőny (2 fő), Gönyű (20 fő), Öttevény (17 fő), Rábapatona (4 fő) és Vének (1 fő). 2006-ban a kistérségi szinten mért, a korábbi évekhez viszonyítva jelentős vándorlási többlet ellenére tovább nőtt a népmozgalmi folyamatokat veszteséggel záró települések száma. A hét település között található a kedvező közlekedés-földrajzi helyzetű Abda (11 fő) és Enese (4 fő), a korszerkezet tekintetében is hátrányos helyzetű Mezőörs (22 fő). E csoportba tartozik továbbá Kisbajcs (5 fő), Kunsziget (3 fő), Rábapatona (5 fő) és Rétalap (13 fő) is. 2006-ban a népmozgalmak alapján a legjelentősebb többletlakosságot – a korábbi évekhez hasonlóan – Győrújbarát (195 fő), Győrzámoly (81 fő) és Töltéstava (89 fő) érte el, míg a korábbi erőteljes ingadozás után Győr (51 fő), valamint Börcs (53 fő) és Dunaszentpál (55 fő) településeken is az átlagot meghaladó mértékben alakult a vándorlási egyenleg.

29

Valamennyi vizsgált évet tekintve jelentős lakosságtöbbletet csupán Győrújbarát (összesen 622 fő), Győrzámoly (összesen 277 fő) és Töltéstava (összesen 240 fő) tudott felmutatni. E települések tekinthetők a legvonzóbb községeknek. Elköltözés tekintetében azonban nem mutatható ki egyértelműen vesztes település. Egy-egy év elemzése azonban nem elégséges e témakörben tendenciák feltárásához, hiszen váratlan események a trendektől jelentős eltéréseket produkálhatnak (illetve ezt mutatja számos település esetén az adatok rendkívül jelentős ingadozása). A népesedési és népmozgalmi folyamatok lényegesen hosszabb távon értékelhetőek, illetve a szükséges beavatkozások is ilyen vizsgálatok eredményeként határozhatóak meg. A tanulmány célja azonban nem teszi lehetővé hosszas demográfiai idősorok részletes elemzését. 2.2. Idegenforgalmi vállalkozások, idegenforgalmi vállalkozások szerepe A Győri kistérség településeire az országos adatokat meghaladó vállalkozói aktivitás jellemző. 2006-ban a kistérségben 25.773 db vállalkozás működött, a településszerkezet sajátosságainak megfelelően, döntően Győrben koncentrálódott a gazdasági tevékenység (a regisztrált vállalkozások 81,7%-a Győrben került bejegyzésre). Az idegenforgalom terén e vállalkozásoknak részben az önfoglalkoztatás és a munkahelyteremtésben betöltött szerepe jelentős. Ennek következtében egységesebb társadalmi szerkezet alakul ki a településen, mely stabilabb és magasabb szintű keresletet jelent a helyi szolgáltatások iránt, illetve az identitás és kohézió kialakításában is fontos szerepet játszik. Másrészt közvetett hatásként említhető a transzferkifizetések alacsonyabb szintje miatt az önkormányzat, a magasabb jövedelmeken keresztül pedig a lakosság azon tevékenysége, mely a településkép, a természeti és települési környezet fejlesztésére irányul. A gazdasági aktivitás növelésével az önkormányzatok lehetősége megnövekszik a közösségi, közösségfejlesztési célzatú és a helyi gazdasági támogatások terén, mely a település idegenforgalmának alapját jelentheti. A közvetett hatásokon túlmenően a vendéglátás és idegenforgalom terén érdekelt, helyi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások közvetlenül is részt vesznek a helyi turizmus fellendítésében, a települési/térségi komplex turisztikai termékhez való hozzájárulásuk révén. A Győri kistérségben működő 25.773 db regisztrált

vállalkozás 3,67%-a, 947 db

vállalkozás a szálláshely-szolgáltatást jelölte meg fő tevékenységeként, míg 8,24%-uk, 2.123 30

db vállalkozás a vendéglátás területén tevékenykedik.17 Összességében 3.070 db vállalkozás, a kistérség regisztrált vállalkozásainak 11,91%-a közvetlenül részt vesz a turisztikai termék előállításában, a turistáknak nyújtott szolgáltatások nyújtása révén. A kistérségi adatok azonban települési szinten jelentős eltéréseket mutatnak. Az idegenforgalmi vállalkozások esetében a szálláshelyek 72,97%-a Győrben (691 db) található, mely a város vállalkozásainak csupán 3,28%-át teszi ki. Az egyes települések gazdasági szerkezetét a vállalkozások tevékenysége alapján vizsgálva Enese aktivitása kiemelkedő, ahol a szálláshely-szolgáltatók 18,79%-nyi részarányt képviselnek. Ennek túlnyomó többsége azonban időszakos magán-szállásadás, mely főként az év egyetlen valóban turisztikai jelentőségű programjához kötődik, így ez a kimagasló érték a bevételek tekintetében már nem jelenik meg. Magas a szálláshely-szolgáltatók aránya Öttevény (8,56%), Nagybajcs (9,9%), Győrladamér (9,09%), valamint Pér (7,87%) és Dunaszentpál (7,5%) esetében is. Enese példájához hasonlóan azonban kérdés, hogy a magánszállásadók nagy aránya következtében mindez mennyiben jelenik meg a gazdasági mutatókban. A vállalkozások számának arányát tekintve elenyésző e szektor szerepe Bőny (3,82%), Győrújbarát (2,72%), Ikrény (2,91%), Kisbajcs (3,7%), Nyúl (3,69%) és Rábapatona (3,45%) esetében. E települések közül több is viszonylag jól hasznosítható adottságokkal, programokkal rendelkezik, a szállásadás terén azonban alacsony a helyiek aktivitása. Az egyes települések szállás- és férőhelykínálatának, valamint a vendégforgalmának elemzése azonban pontosabb képet ad minderről. A kistérség regisztrált vállalkozásainak 8,24%-a, 3.070 db vállalkozás fő tevékenysége kapcsolódik a vendéglátáshoz. Az előzőekhez hasonlóan, abszolút értékben a vendéglátósok is Győrben fordulnak elő leginkább, a kistérségi vendéglátó vállalkozások 8,08%-a, összesen 1.700 db vállalkozás a kistérség központjában található. A város gazdasági szerkezetét tekintve mindez arányaiban azonban közepes aktivitás mutat. A kistérség települései közül Véneken (20%), Vámosszabadiban (15,58%), Péren (16,85%), Öttevényben (19,07%) és Dunaszentpálon (17,5%) a legjelentősebb a vendéglátó vállalkozások aránya. Legkevésbé Nyúlon (5,42%), Győrújfaluban (6,67%) és Győrújbaráton (5,44%) fordulnak elő, arányait tekintve. A kistérség egészére egyértelmű szignifikáns kapcsolat nem mutatható ki a 17


31

szálláshelyek és a vendéglátó vállalkozások között, főként a magán-szállásadás és fizetővendéglátás, másrészt az idegenforgalom terén minimális jelentőséget képviselő vendéglátó vállalkozások viszonylag magas aránya miatt. Egyes esetekben azonban észlelhető a kapcsolat, pl. Öttevény, Pér és Dunaszentpál esetében a magas, míg Nyúl és Győrújbarát esetében az alacsony jelentőség. A Győri kistérségben a turizmus alapvető szolgáltató hátterének (szállás és étkezés) biztosításában hivatalosan 3.070 db vállalkozás vesz részt, mely a kistérség regisztrált vállalkozásainak 11,91%-a. A vállalkozások arányát tekintve e szektor jelentősége Dunaszentpálon (25%), Enesén (27,88%), Öttevényben (27,63%) és Véneken (26,67%) az átlagot meghaladó, míg Nyúlon (9,11%) és Győrújbaráton (8,16%) található a legkevesebb idegenforgalomhoz kapcsolódó vállalkozás, arányait tekintve. E számadatok értékelésekor azonban szükséges az említett fenntartásokkal élni. 2007-ben a TeIR adatai szerint 26.396 regisztrált vállalkozás volt a Győri kistérségben. 18 A regisztrált vállalkozások 3,52%-a, összesen 930 vállalkozás jelölt meg vendéglátó, illetve idegenforgalmi tevékenységet. A gazdasági- és népességkoncentráció, valamint a turisztikai centrum szerepkörből fakadóan ezen vállalkozások túlnyomó többsége (682 vállalkozás) Győrben tevékenykedik. A kistérség jelentősebb turistafogadó településein szintén jelentős(ebb) a számuk; pl. Abdán 18, Öttevényen 26 ilyen vállalkozást regisztráltak. Gazdasági jelentőségük a kistérség kisebb településein meghaladja a kistérségi átlagot, melyet a több ágazatban is jól prosperáló Győr adatai jelentősen torzítanak. Kiemelendő ugyanakkor, hogy 2 településen, Rétalapon és Véneken nem működik vendéglátó-idegenforgalmi vállalkozás. 2.3. A lakosság idegenforgalmi szakmai tudása, nyelvtudás A turista állandó környezetéből ideiglenesen a térségben tartózkodva – szükségletei kielégítésén túl – élményt keres. Szállásáról, étkeztetéséről és tájékoztatásáról a turisztikai szektornak kell gondoskodnia, de az élmény nyújtása és az azzal kapcsolatos szükségleteinek kielégítése már az egész desztináció feladata. Ebben részt kell, hogy vegyen a természeti környezet, a kulturális szféra, a közlekedés, a kereskedelem, a polgármesteri hivatal, a helyi 18


32

egészségügyi szolgálat, a rendőrség és a lakosság is. Egy-egy település vagy létesítmény mindezt együtt rendszerint képtelen önmagában biztosítani, a turista szükségleteinek teljességével számoló komplex turisztikai termék tehát csak desztinációs szinten létezik. A helyi lakosok, vállalkozók, turisztikai intézmények és létesítmények dolgozói mind tudatában kell, hogy legyenek annak, milyen sok múlik hozzáállásukon, viselkedésükön. A turizmusban rejlő lehetőséget kiaknázandó, az idegenforgalomnak nagy hangsúlyt kell kapnia az oktatásban is azért, hogy sok turisztikai szempontból értékes, hozzáértő és szülőföldjét behatóan ismerő szakember nevelődjön ki a környéken. A középiskolákban főként angol és német nyelvoktatás folyik, de lehetőség van további nyelvek (francia, olasz, spanyol stb.) elsajátítására is, akár iskolai keretek között, távoktatási formában, magántanárnál vagy autodidakta módon. A turizmusképzésben évről-évre bővülnek az oktatási és képzési lehetőségek, ugyanakkor egyes szakágak tekintetében továbbra is hiány tapasztalható. A kistérségben a szakmai képzések terén említést érdemel a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kara, ahol 6+1 félév képzési idővel turizmus-vendéglátás képzés folyik nappali és levelező szakokon is. A hallgatóknak lehetőségük van „idegenforgalom és szálloda” vagy „vendéglátás és szálloda” szakirányokon folytatni tanulmányaikat. A Kar infrastruktúrájának használatával, illetve az oktató gárda szakmai felügyelete mellett felsőfokú, illetve OKJ-s képzéseket is nyújtanak a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport terén (vendéglátó szakmenedzser, idegenforgalmi szakmenedzser, idegenvezető). Megemlítendő még, hogy az Apáczai Csere János Karon jelenleg akkreditáció előtt áll a lovas-turizmus szakirány és az üzleti szakoktatói szak is. Középfokú képzést a Krúdy Gyula Középiskola, valamint a Vocational Academy nyújt, melyek oktatási létesítményei – az egyetemhez hasonlóan – szintén Győrben találhatóak. Előbbi

lehetőséget

biztosít

két

tanítási

nyelvű

(német-magyar)

idegenforgalmi

szakközépiskolai, egy tannyelvű (német vagy angol) vendéglátó-ipari szakközépiskolai, továbbá vendéglátó-ipari szakiskolai képzésekre, valamint vendéglátó technikus képzésre is. Jelenleg a felsőoktatásban túlképzés van, a középfokú, illetve a szakképzés pedig nem a keresletnek megfelelő felkészültségű szakembereket bocsát ki. Az oktatási rendszer nem képes a kívánt mértékű gyorsasággal reagálni a változó kereslet igényeire, nem kielégítő egyes részterületek speciális ismereteinek oktatása.

33

A

turisztikai

ágazat

fejlesztésének

elengedhetetlen

tényezője

a

professzionális,

vendégorientált megközelítés. Jelenleg azonban mind a készségszintek, mind az ügyfélkezelés terén hiányosságok tapasztalhatók. A turizmus komoly igényeket támaszt a munkaerővel szemben, ugyanakkor a jelenlegi körülmények között az ágazat nem minden területen kínál biztonságos megélhetést. A

térség

turizmusának

fellendítéséhez

elengedhetetlen,

hogy

a

turizmusban

foglalkoztatottak megfelelő tudással és képességekkel rendelkezzenek ahhoz, hogy a velük kapcsolatban kerülő vendégek számára professzionális szolgáltatással, az elvárásokhoz igazodó élményt tudjanak nyújtani. A helyi lakosság pedig – mint a turizmussal és vendégekkel

spontán

módon

kapcsolatba

kerülő

közeg

–

tájékozottságával,

lokálpatriotizmusával, vendégszeretetével és információnyújtásával segítse a szektor munkáját. Mindehhez szükséges: 

az oktatási rendszer munkaerő-piaci igényeknek megfelelő átalakítása



az iskolarendszerű képzés erősítése



a szakirányú továbbképzés korszerűsítése



stabil és kiszámítható foglalkoztatási környezet biztosítása az ágazatban;



szemléletformálás: a turizmus általános megítélésének és elfogadottságának javítása;



a lakosság és a turizmusban dolgozók nyelvismeretének szélesítése, nyelvtudásának mélyítése

2.4. Foglalkoztatás, munkanélküliség A Győri kistérség foglalkoztatottsági adatai lényegesen kedvezőbbek az országos, de még a régiós adatoknál is. Köszönhető mindez a jelentős gazdasági potenciált jelentő Győrnek, az átlagot meghaladóan magas vállalkozói aktivitásnak, összességében a térség sikeres gazdaságának. Megyénk az ország második-harmadik19 legfejlettebb megyéje, ami a gazdasági eredményekben, a keletkező jövedelmek mértékében, a foglalkoztatás magas szintjében, valamint ezek következtében a magas fajlagos jövedelemben és a lakosság magyar átlagot meghaladó életszínvonalában jelenik meg. A Győri kistérség adatai a megyén belüli további kistérségek hasonló adatainál is jóval kedvezőbbek. 19

A helyezés az alkalmazott mutató, illetve mutatórendszer, azon belül az egyes mutatók súlyozásának, illetve a kutatás szemléletének függvénye.

34

A KSH 2005-ös elemzései alapján a regisztrált munkanélküliek aránya a munkaképes korú lakosságon belül 3,2% volt a kistérségben, ezen belül 1,3% tartozott a tartósan munkanélküliek közé, mely az összes munkanélküli 39,8%-át érintette. A lakosság képzettségi szerkezetét is jelzi, hogy a munkanélküliek 30,8%-a vallotta magát szellemi foglalkozásúnak, míg 6%-uk korábban nem rendelkezett munkahellyel. 2006-ban a kistérségben a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú lakossághoz viszonyítva mindössze már csak 2,9%. A 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők aránya ugyanezen viszonylatban 1,1%, azaz a nyilvántartott álláskeresők 37,7%-a tartósan munka nélkül marad. A pályakezdők esetében kissé magasabb a nyilvántartott álláskeresők aránya, 5,7%, mely azonban így is kedvezőbb az adott év megyei átlagnál, illetve a kistérség korábbi adatánál. A foglalkoztatás és munkanélküliség terén a fő adatok tekintetében az eredetileg is kedvező helyzet terén további pozitív irányú változás figyelhető meg. 2.5. A lakosság vendégszeretete, turizmushoz való hozzáállás A lakosság turizmushoz való kedvező hozzáállása megteremti a település, illetve a térség kellemes vendégfogadó imázsát, mely bizalmi termék lévén alapvető jelentőségű, így a térségi marketingen keresztül hozzájárul a turizmus fejlődéséhez. Ehhez részben szükséges a vendéglátó és idegenforgalmi vállalkozások alkalmazottainak hozzáállása, szakmailag és morálisan kifogástalan magatartása. Ugyanakkor a helyi lakosság, mint a turizmus helyi társadalmi környezete is aktívan részt vesz – gyakran nem is tudatosan – e kép formálásában. A települések sajátos atmoszférája, a lakosság közvetlensége, kedvessége, illetve a vendégek informálása és segítése, a településen töltött idő otthonosabbá tétele stb. hozzájárul ehhez. A településeken folytatott interjúk és fókusz-csoportos beszélgetések során kiderült, hogy e téren a helyi lakosság magatartása, hozzáállása megfelelő. A helyiek egy része közvetlenül is érdekelt a turizmusban, mint vállalkozó vagy ezen ágazatban dolgozó alkalmazott. A vendégszeretet erősítése a közvetlen/ebb érdekeltség megteremtésén túl a helyi közösség formálásán, a településükre büszke, a helyi értékeket jól ismerő lakosságon, illetve nyelvtudásuk fejlesztésén keresztül érhető el.

35

3. GYŐRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS ÁLTALÁNOS IDEGENFORGALMI JELLEMZŐI ÉS KÖRNYEZETE

3.1. A társulás bemutatása A Győri Többcélú Kistérségi Társulás megalakulására 2005 májusában került sor. A Társulás tagtelepülései (27 önkormányzat) akkor vállalták, hogy több közszolgáltatás terén együttműködnek. A kistérségi társulások legfőbb szerve a Tanács, melynek tagjai a társult tagtelepülések polgármesterei. A Tanács tagjai sorából választja meg az Elnökséget. A Győri Többcélú Kistérségi Társulás esetében az elnökséget az alábbi 5 polgármester alkotja: Társulás elnöke

Borkai Zsolt, Győr MJV polgármestere

Általános elnök-helyettes

Gergó András, Ikrény község polgármestere

Elnök-helyettesek

Huszár Imre, Nagybajcs Község polgármestere Juhászné

Árpási

Irma,

Győrújbarát

Község

polgármestere Király Péter, Öttevény község polgármestere A Tanács és az Elnökség feladatellátásában a munkaszervezet veszi ki részét aktívan. A kistérségi társulások döntés hozó szerve a tagtelepülések polgármestereiből álló Tanács. Az önálló jogi személyként működő Győri Többcélú Kistérségi Társulás (továbbiakban: Társulás) tagja 27 önkormányzat. A Győri kistérségben - részben a kormányzat pénzügyi kényszerének hatására20 – három önkéntes területfejlesztési társulás jött létre, melyek működése azonban mára többnyire formálissá vált. 

Alsó-Szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása



Bakonyér Térségi Önkormányzati Társulás

20

"A 65/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet a megalakuló többcélú kistérségi társulásoknak 20-120 millió Ft közötti támogatást irányzott elő, a differenciálás azonban tükrözte az állami szándékot: 1.) 80-120 millió Ft-ot kaphattak azon társulások, melyek az adott kistérség valamennyi települése részvételével, 3 éven át legalább 3 közszolgáltatás és a területfejlesztési feladatok közös ellátására vállalkoztak; 2.) 20-50 millió Ft támogatásban részesülhettek azon társulások, ahol a kistérség településeinek legalább 60%-át és lakosságának legalább 50%-át, vagy településeinek legalább 50%-át és lakosságának legalább 60%-át érinti a 3 évre vállalt legalább két közszolgáltatás és a területfejlesztés feladatainak közös ellátása; 3.) 9-20 millió Ft támogatásra számíthattak azon térségek, ahol nem alakult meg többcélú kistérség társulás, csak területfejlesztési társulás." - Egyed K. (2007): A kistérségek kialakulása, kialakítása hazánkban (NUTS4). Doktori szigorlati dolgozat, Sopron (17. o.)

36



Az

Rábcatorok Területfejlesztési Társulás Alsó-Szigetközi

Önkormányzatok

Térségfejlesztési

Társulásának

települései

Magyarország gazdaságilag egyik legdinamikusabb megyéjében, Győr-Moson-Sopron megyében találhatók, a megyeszékhely, Győr agglomerációs zónájában. Az 1999-ben megalakult társulás tizenegy települést foglal magába. A társult települések összterülete 13200 ha, népessége több mint tízezer fő. A társult települések a következők: Dunaszeg, Dunaszentpál, Győrladamér, Győrújfalu, Győrzámoly, Kisbajcs, Kunsziget, Mecsér, (mely nem a Győri Kistérség települése) Nagybajcs, Vámosszabadi, Vének. A 11 település az Alsó-Szigetközt képviseli, érdekeit egyeztetve működnek együtt, egyes feladatok könnyebb, hatékonyabb és zökkenőmentesebb végrehajtása érdekében. A 2000-2002-ben elkészített programokban Agyagosszergény is csatlakozott a Társuláshoz, mely a Kapuvári statisztikai térség része. A

Bakonyér

Térségi

Önkormányzati

Társulás

tagjai:

Gönyű

(gesztortelepülés),

Győrszentiván, Bőny, Rétalap, Mezőörs, Pér, Nagyszentjános. A Társulás célul tűzte ki a vidéki lakosság életkörülményeinek javítását, a gazdasági termelés hatékonyságának fejlesztését, a vidéki települések hátrányának csökkentését. Nagy figyelmet fordítanak a környezetvédelemre, a környezetterhelés csökkentésére, megfelelő termelési szerkezet kialakítására. A Rábcatorok Regionális Fejlesztési Társulást 1994 szeptemberében hét község - Abda, Börcs, Enese, Ikrény (székhely), Kunsziget,21 Öttevény és Rábapatona hozta létre. 1998-tól Kóny, 1999-től Győrsövényháza, 2000-től Lébény és Mosonszentmiklós is tagja a Társulásnak. A Társulás Győr agglomerációs körébe tartozik, azaz országos viszonylatban nem elmaradott térség, viszont befektetési szempontból a vonzó nagyváros mellett kell megküzdenie a forrásokért. A Társulás célja tagtelepüléseinek társadalmi, gazdasági és tájikörnyezeti helyzetének, adottságainak ismeretében a térség jövedelemtermelő képességének növelése. A győri kistérség területén 4 mikro-térséget különböztethetünk meg, amelyek az AlsóSzigetköz, Bakonyér térsége, Sokoróalja és Rábcatorok. 21

Kunszigetet a Társulás inkább az alsó-szigetközi települések közé sorolja.

37

A kistérség központja: Győr A kistérség települései: Abda, Bőny, Börcs, Dunaszeg, Dunaszentpál, Enese, Gönyű, Győrladamér, Győrújbarát, Győrújfalu, Győrzámoly, Ikrény, Kisbajcs, Koroncó, Kunsziget, Mezőörs, Nagybajcs, Nagyszentjános, Nyúl, Öttevény, Pér, Rábapatona, Rétalap, Töltéstava, Vámosszabadi, Vének Pannontáj-Sokoró Natúrpark LEADER Akciócsoport 29 településéből 5 a Győri kistérséghez tartozik: Győrújbarát, Nyúl, Koroncó, Pér, Töltéstava. Rábcatorok településeinek LEADER Fejlesztési Társulása mely jelenleg 7 községet tömörít: Abda, Börcs, Enese Ikrény, Öttevény, Rábapatona, illetve a Csornai kistérségből Kóny. A fent említett két LEADER program a végéhez közelít, és már bejegyzésre kerül a Pannónia Kincse LEADER Egyesület, amely az új programidőszakért felelős. A Pannónia Kincse LEADER Egyesület az idén január 25-én alakult meg. Az egyesület 5 kistérségből 64 települést foglal magába: Győr környéke 17, Tét 19, Csorna 8, Pannonhalma 17, Pápa 3 település, a közösség lakosságszáma pedig összességében meghaladja a 82 ezret. Az Egyesület arra törekszik, hogy a helyi közösség, a közszféra, a vállalkozói és civil szféra képviselői a közös célokért együtt munkálkodjanak. A helyi partnerségek megerősítésén keresztül arra ösztönöz, hogy a térség fejlődési potenciálja erősödjön, és a vidéken élők maguk határozhassák meg térségük hosszú távú fejlesztési prioritásait, azokat megvalósítva pedig javítsák a vidéki életminőséget. 3.2. A társulás tevékenysége A társulás egy olyan tervezési-fejlesztési területi egység, ahol elsősorban a vidéki lakosság mindennapi szükségletei kielégítésével kapcsolatos gazdasági, piaci, infrastrukturális, közigazgatási és társadalmi kapcsolatok játszódnak le. A Győri Többcélú Kistérségi Társulás feladatai 

területfejlesztés



közoktatási

intézményi

és

pedagógiai

szakszolgálati

feladatok

szervező

tevékenységgel történő előmozdítása, ellátása 38



gyermekjóléti szolgáltatás integrált formában történő megvalósítása



egészségügyi

alapellátás

körében:

központi

ügyelet;

házi

jelzőrendszeres

segítségnyújtás 

belső ellenőrzés



kistérségi ügyintézés korszerűsítése



útkezelői feladatok körében: útkezelői nyilvántartások létrehozása és vezetése

A Társulás szervei 

Társulási Tanács



Társulás elnöksége, elnöke, elnökhelyettesei



Pénzügyi Bizottság



Társulás munkaszervezete

A Társulás Munkaszervezete A Munkaszervezet – mely önálló szervezetként működik - feladata a Társulási Tanács üléseinek, döntéseinek előkészítése, a gazdasági és társadalmi szervezeteknek a fejlesztési programokkal, projektekkel kapcsolatos elképzeléseit összegyűjtése és előkészítése, kapcsolat tartása a Megyei Területfejlesztési Tanács Munkaszervezetével, a Regionális Fejlesztési Ügynökséggel, a kistérségi megbízottal, a kistérségben működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel. A fenti feladatok ellátásában két fő vidékfejlesztési menedzser is aktívan közreműködik. 3.3. Turisztikai térbeli elhelyezkedés, elérhetőség A Győri kistérség Magyarország északnyugati részén, Győr-Moson-Sopron megyében található. A kistérség társadalmi, gazdasági és kulturális életében a csaknem 130 ezer lakosú Győr jelenléte egyértelműen meghatározó, a további települések e nagyváros agglomerációját képezik. Közlekedés-földrajzi szempontból a kistérség Budapest és Bécs között félúton, valójában három főváros (Budapest, Bécs, Pozsony) vonzásában található. Elérhetőségét egyértelműen 39

meghatározza a hármas határ menti fekvés, valamint az országos (és közép-európai) nagy közlekedési tengelyekhez való csatlakozása, részben az M1 autópálya, a nemzetközi vasútvonal, valamint a Duna, mint nemzetközi vízi-út kapcsán. Az M1 autópálya mellett a kistérség magyarországi közúti közlekedési kapcsolatai közül kiemelkedik a Mosonmagyaróvár és Hegyeshalom érintésével Ausztriába vezető 10. sz. főútvonal, a Csornán és Sopronon keresztül szintén Ausztriába vezető 85. sz. főútvonal. Déli irányú kapcsolataiban meghatározó a Pápán keresztül haladó 83. sz. és a Pannonhalmán át vezető 82. sz. főútvonal Veszprém irányába, valamint a Kisbéren át Székesfehérvárra tartó 81. sz. főútvonal. Keleti irányú közlekedési vonala a Komárom érintésével Budapest irányába haladó 10. sz. főútvonal. A forgalmas közúti rendszer mellett Győr, így a kistérség is vasúti csomópont funkciót tölt be. A kistérségben találkoznak a MÁV, illetve a GySEV kezelésében álló vonalak. Mindez intenzív kapcsolatot biztosít Komáromon át Budapest, Pápán és Csornán át Szombathely, Celldömölk, illetve (közvetlenül is) Veszprém, valamint Sopronon vagy Hegyeshalmon keresztül Ausztria irányába. A szlovákiai összeköttetés – közvetett módon – ausztriai vagy komáromi átszállással biztosítható. A vízi közlekedésben jelentős szerepet játszik Gönyű, illetve a kiemelt projektként támogatott nemzetközi kikötő kiépítése. Emellett több kisebb kikötő is található a Duna-menti településeken, a szlovákiai összeköttetés pedig rév útján valósul meg. A kistérség a nemzetközi légi-forgalomba is bekapcsolódott. A péri repülőtér jelenleg főként a gazdasági/üzleti élethez kapcsolódó forgalmat bonyolít le, azonban a reptér fejlesztésével nemzetközi turisztikai elérhetőségben is fontos szerepet tölthet be. 3.4. A turizmus trendjei, nemzetközi és hazai fejlődési irányok Az ENSZ Turisztikai Világszervezete, az UNWTO (United Nations World Tourism Organization) adatai szerint 2006-ban 842 millió nemzetközi turistaérkezést regisztráltak. A vendégforgalom ilyen nagysága túlszárnyal minden korábbi eredményt, az ágazat 2005. évi teljesítményéhez képest világviszonylatban 4,5%-os, abszolút értékben 36 millió főnyi bővülés jellemzi e piacot. A turisztikai bevételek terén is hasonló nagyságú fejlődést mutatnak 40

az adatok. A régiók szerinti megoszlásban Afrika a legdinamikusabban fejlődő térség (10%os növekedés), melyet Ázsia és a Csendes-óceáni térség (7%), valamint Közép-Kelet (7%) követ, majd Amerika (6%) és Európa következik (+4%). Az egyes ágazatokat tekintve a szabadidős turizmus nagyobb mértékben nőtt, mint az üzleti turizmus, ám az utóbbi esetében is megállapítható, hogy több régióban is jelentősen nőtt iránta a kereslet. Különösen igaz ez a úgynevezett MICE-szektorra.22 A legfontosabb trendek között, melyek meghatározzák Európa turizmusát, említést érdemelnek a demográfiai tényezők. Jelentősen nő az idősebb emberek aránya a lakosságon belül,

akik

egészségesebbek

és

magasabb

szabadon

felhasználható

jövedelemmel

rendelkeznek, mint korábban. Ennek hatása a turizmusra 

a minőség, kényelem és biztonság



az egyszerűbb és kényelmesebb közlekedési eszközök



az „egyszemélyes” termékek iránti növekvő igény formájában jelentkezik. A marketingeszközök tekintetében kevesebb súllyal kell, hogy megjelenjen az életkor, inkább a kényelem hangsúlyozása szükséges.

Tovább csökken az egy háztartásban élők száma, mely magasabb összegű szabadon felhasználható jövedelmet és nagyobb vásárlóerőt jelent. A turizmusban így növekszik az igény: 

a luxus és a különleges termékek



a rövidebb városlátogatások, illetve



a téli napos desztinációk iránt

Az egészségtudatosság továbbra is egyre jellemzőbbé válik, mely a turizmusban: 

a kevésbé egészségesnek tartott desztinációk iránti kereslet csökkenését

22

A hivatásturizmus elemeinek angol kezdőbetűiből képzett mozaikszó (Meeting, Incentive, Conference, Exhibition). Jelentőségük abban áll, hogy – a szabadidő turizmustól eltérően – e formákban az utazás nem a turista szabadidejének és jövedelmének terhére valósul meg. Ezáltal fajlagosan magasabb költési szint jellemezi az ágazatot. További közvetett, illetve hosszabb távon jelentkező kedvező hatásai is vannak az adott térség turizmusára (pl. a tartózkodás megnyújtása, későbbi visszatérés, ún. szájpropaganda stb.).

41



a csak sun & beach desztinációk iránti kereslet csökkenését okozza, ugyanakkor



kedveltebbé válnak az aktív üdülések



nő a kereslet a „wellness” termékek, beleértve a gyógy- és termálfürdők és a fitnesscentrumok iránt

A környezettudatosság növekedésével pedig nő a kereslet a fenntartható desztinációk iránt is, melyben a természet és az emberek fontos szerepet játszanak. A lakosság – potenciális turisták – körében nő a képzettség átlagos szintje, így az üdülések esetében is nő a kereslet a művészet, kultúra és a történelem iránt, így különleges termékek jelennek meg 

mind a csomagajánlatok, mind az egyénileg szervezett utak esetében több művészeti, kulturális és történelmi elem jelenik meg



nagyobb igény jelentkezik a jobb és kreatívabb információáramlásra



nő a kereslet Közép- és Kelet-Európa új desztinációi iránt

A modern társadalom egyre nagyobb nyomást gyakorol a mindennapi életre, ezáltal élénkíti a szabadidő és a pihenés iránti igényt, ami ellentétes hatással bír a szabadon felhasználható jövedelmekre. Ennek következtében a turizmusban növekszik az igény 

a kiegészítő olcsóbb termékek iránt



a pihenés iránt



a főszabadság ideje lerövidül, inkább több, rövidebb üdülés válik jellemzővé

Az utazási tapasztalatok növekedésével a turisták kritikusabbá válnak. Érzékenyebbé válnak a minőség iránt, egyre fontosabbá válik a szubjektív ár/érték-arány, melynek hatására 

az üdüléssel, nyaralással versenybe kerülnek a pénzköltés és a szabadidő eltöltésének alternatív módjai



a desztináció iránti hűség csökken, ugyanakkor jellemzőbbé válik az, hogy azt a desztinációt, mellyel elégedett volt a turista, újra felkeresi



nő az igény a mesterségessel szemben az eredeti, autentikus iránt 42



nő a kereslet a bérelhető közlekedési eszközök iránt



azon régiók válnak preferálttá, amelyek teljes, változatos, kiegyensúlyozott koncepciót kínálnak a turistáknak

A nyugati társadalom megváltozott életstílusa a turizmusban 

csökkenti az igényt a „Bed & Breakfast” szolgáltatás iránt, mert azt olcsónak tartják



növekvő igényt jelent az új termékek, szolgáltatások iránt, melyek hozzáadott értékük révén kitűnnek a többi termék közül



a kínálat specializálódását okozza: a különleges hobbi, érdeklődés fontosabbá válik



a második lakás iránti igényt erősíti; jellemzően azon régiókban, melyek kisebb regionális repterek közelében helyezkednek el



a „vissza a természethez”-trend egyszerűbb üdülési formákat eredményez: hotel helyett inkább bungalow-t, lakókocsi helyett inkább sátrat választanak a turisták

Az információs technológia fejlődésének hatására az Internet egyre elterjedtebb lesz. A turizmusban mindez 

növeli azon turisták arányát, akik az Interneten szerzett információik alapján saját maguk szervezik meg üdülésüket



az utazási irodák szerepét csökkenti, míg az e-marketing szerepe nő



a desztináció-marketing szerepe egyre fontosabbá válik



az Internetes vásárlás lehetősége későbbi foglalásokat eredményez, valamint



nő az igény a biztonságos online foglalási rendszerek iránt

A közlekedés infrastrukturális és technológiai fejlődésének, valamint a közlekedési rendszerek szervezési változásainak hatására az utazás fajlagosan relatív olcsóbb, egyre gyorsabb és kényelmesebb lett. A nagysebességű vonatok és fapados repülők iránt erősen növekszik a kereslet. A biztonság és védelem tekintetében szükséges megemlíteni a terrorcselekményeket, helyi háborúkat és egyéb krízishelyzeteket, melyek mára sajnos a mindennapi élet részeivé váltak,

43

így a biztonság és védelem iránti igényt egyre erőteljesebben jelentkezik a turizmus terén is. A turisták kerülik azon desztinációkat, melyeket nem éreznek biztonságosnak. 3.5. Törvényi szabályozás, magasabb szintű tervek A turizmus komplex rendszer, ezért egy turizmustörvényben valamennyi, az ágazatra vonatkozó szabályozást közzétenni nem lehetséges. A törvény célja, hogy elősegítse 

a turisztikai vállalkozások piacra jutását, a turizmusban működő vállalkozások versenyképességének javítását, ideértve az elmaradott térségek felzárkózását is



a turisztikai értékek feltárását, megismertetését, üzletszerű hasznosítását, a turizmus szempontjából jelentős természeti és ember alkotta értékek – turisztikai hasznosításán keresztül megvalósuló – megóvását, fenntartását



a Magyarországról megjelenő pozitív kép alakítását



a környezet- és vendégbarát, fogyasztóközpontú, marketing-szemléletű turizmus megteremtését és fenntartható fejlesztését



a turisztikai szakemberek képzését és továbbképzését



a turizmus területén meglévő feketegazdaság felszámolását



a turizmus keretében megvalósuló nemzetközi kapcsolatok fejlődését



a turizmus fejlesztésében érdekeltek szervezeti együttműködését

Mindehhez rögzíti a turizmust érintő fontosabb fogalmakat, meghatározza a rendszer működésében és fejlesztésében részt vevő szervezeteket, azok feladatait, kapcsolódási pontjaikat, valamint a közöttük megvalósuló koordinációt. Rendelkezik az állami, regionális és önkormányzati feladatokról, valamint a turizmusfejlesztés támogatási és ösztönzési rendszeréről. Pontosan rögzítésre kerültek a turizmust érintő jogalkotási felhatalmazások. A rendelkezések értelmében kívánatos a Társulás számára 

az infrastruktúra – beleértve a turisztikai infrastruktúrát is – fejlesztése



a turisztikai vállalkozások létrejöttének támogatása és turisztikai befektetések ösztönzése, a helyi turisztikai szerveződések ösztönzése

44



a helyi desztináció menedzsment szervezet létrehozásának és működtetésének elősegítése terén vállaljon feladatokat a kistérség turizmusának fellendítése érdekében

További jogforrások is befolyással vannak a turizmus üzleti környezetére, melyek főként a fogyasztóvédelemmel,

a

szálláshelyek

és

vendéglátó

egységek

kialakításával,

az

infrastruktúra fejlesztésével és működtetésével, valamint a gazdasági tevékenységek általános szabályozásával kapcsolatban kerültek meghatározásra (pl. egészségvédelem, higiénés előírások, a fogyasztók tájékoztatása, érdekképviselet, működési feltételek és engedélyek, élelmiszerbiztonság, utaztató, idegenvezető tevékenységek szabályai, építési engedélyek, helyi rendezési tervek, építési szabályzat stb.). Jogszabályok rögzítik a turizmusra, illetve annak fejlesztésére vonatkozó tervezési folyamatot, az abban résztvevő szereplők körét, valamint a tervek fajtáit is. Ez utóbbiak közül, mint aktuális dokumentumok, említést érdemel az Új Magyarország Fejlesztési Terv, az ágazat középtávú fejlesztési programját meghatározó Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, a hazai

fejlesztéspolitika

horizontális-

és

területi

célrendszerét

rögzítő

Országos

Fejlesztéspolitikai Koncepció, illetve az Országos Területfejlesztési Koncepció. Az említettek mellett a kistérség turizmusfejlesztési és marketing koncepciójának kidolgozásakor és megvalósításakor a kapcsolódó területi egységek általános, illetve turisztikai ágazati tervezési dokumentumait is ajánlott figyelembe venni 

regionális szintű tervek / Nyugat-Dunántúl Turisztikai Régió turizmusfejlesztési stratégiája 2007-2013, A Nyugat-Dunántúli régió területfejlesztési programja 20002006, A Nyugat-Dunántúli régió területfejlesztési programja 2007-2013



Győr-Moson-Sopron megye fejlesztési dokumentumai / Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési koncepciója és programja 2001



a Győri kistérség korábbi fejlesztési koncepciói 2005



az érintett önkormányzati társulások fejlesztési dokumentumai / Pannonhalma-Sokoró kistérség komplex térségfejlesztési koncepciója 2005, A térségfejlesztés komplex feltételei az Alsó-Szigetköz településeiben 2000, Szigetközi térség és a Mosoni-Duna területfejlesztési koncepciójának aktualizálása 2003, A térségfejlesztés társadalmigazdasági feltételei a Rábca-torok településeiben 1995, Idegenforgalmi koncepcióterv Szigetközi Idegenforgalmi Rendszer 2008 45



a Győri kistérség településeinek rendezési tervei és fejlesztési koncepciói, kiemelten Győr MJV fejlesztési tervdokumentumai / Győr Megyei Jogú Város területfejlesztési koncepció

és

stratégiai

program

2006-2010,

Győr

Megyei

Jogú

Város

településrendezési eszközeinek felülvizsgálata 2003-2005 

egyéb dokumentumok / pl. Rába-Európa Terv

3.6. Győri Többcélú Kistérségi Társulás történelmi áttekintése A Győri Többcélú Kistérségi Társulás története 2004-re tekint vissza. A győri kistérség 27 tagtelepülése 2004 júliusában alakította meg a Győr és Kistérsége Területfejlesztési Társulást. A többcélúvá válásának kérdése azonban már akkor napirenden volt a Tanács életében. Erre végül 2005. május 9-én került sor. Vállalt feladatok

Újabb feladatok



területfejlesztés



alapfokú egészségügyi ellátás – orvosi ügyelet



alapfokú közoktatás – intézményi és pedagógiai szakszolgálati



kistérségi ügyintézés korszerűsítése



belső ellenőrzés



közös közútkezelői feladatok



gyermekjóléti szolgálat



szociális alapellátás (jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, értelemi fogyatékosok nappali otthonos ellátása, támogató szolgálat, házi segítésnyújtás)

Az alakulás óta



mozgókönyvtári ellátás



várhatóan: 2009-től: családsegítés



közszolgáltatások jogszabályok szerinti közös megszervezése – cél: hatékonyság, teljes lefedettség

46

3.7. A térség természeti, környezeti adottságai, általános gazdasági jellemzői A kistérség változatos, sok helyütt közel érintetlen természeti környezetben, a Rábca, a Rába, a Mosoni- és a Nagy-Duna összefolyásánál fekszik. A Győri kistérség keletről a Komáromi, délkeletről a Kisbéri, délről a Pannonhalmi és Téti, nyugatról a Csornai, északnyugatról a Mosonmagyaróvári kistérséggel, északról pedig Szlovákiával határos. Természetföldrajzi tájbeosztást vizsgálva, hazánk nagytájai közül a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység (illetve az ide tartozó Pannonhalmi-dombság) egy része alkotja a kistérséget. A Kisalföld központja Győr, amely több kistáj érintkezési pontjánál jött létre. Ezek a Szigetköz, a Mosoni-síkság, a Rábaköz, a Marcal-medence, a Pannonhalmi-dombság, az Igmánd–Kisbéri-medence és a Győr–Tatai-teraszvidék. Mint a tájnevekből is kiderül, általában folyóvizek vagy kisebb vízgyűjtők választják el őket egymástól, amelyek a térségben érik el torkolatukat, illetve a Dunát. A kistérség települései eltérő földrajzi kistájak peremén helyezkednek el, eltérő gazdasági arculatot alakítottak ki a századok során. Hajósok, kereskedők, szőlőművelők, kertészek mellett a nagyüzemi agrárgazdaságok, s természetesen az ipar is hagyományos ágazatoknak tekinthetők itt. A térség egyik legismertebb kistája a Szigetköz. A kistáj voltaképpen a több ágra szakadó Duna két nagy karja, a Mosoni-Duna és az Öreg-Duna által körbeölelt sziget, amelyet további szövevényes, kisebb Duna ágak, szigetek tarkítanak. Lényegében Magyarország legnagyobb szigete, amely 375 km2 kiterjedésű. Nagy része védett terület, ahol megkísérlik megóvni ezt a páratlan vízi világot, az ártéri erdőket, az időszakosan vagy folyamatosan víz alatt lévő területeket. A különleges élőhely igényt tart a nemzeti parki státuszra, aminek odaítélését több tényező is nehezíti. Egyrészt a bősi erőműrendszer üzembe helyezése nagymértékben károsította a térség élővilágát, másrészt a Duna bal (szlovákiai) oldalán a Csallóköz térségében folytatódik a Szigetköz világa, s jó lenne őket egy közös nemzeti parkban megvédeni az utókor számára. A természeti értékek mellett a tájegység jellegzetességeihez idomult a társadalom is, s a lakók foglalkozását is a víz, a vízzel elöntött területek határozták meg a hagyományos 47

mezőgazdaság mellett, így a halászat, erdőgazdálkodás mellett a korábbi évszázadokban fontos, mára kiveszett mesterség volt itt az aranyászat (aranymosás) is, amelynek során a Duna hordalékában szállított nemesfémet nyerték ki. A Szigetközön belül az ún. Alsó-Szigetköz települései tartoznak a Győri kistérségbe: Dunaszentpál, Dunaszeg, Győrladamér, Győrzámoly, Győrújfalu, Vámosszabadi, Kisbajcs, Nagybajcs és Vének. A Mosoni-síkság a Duna fiatalabb hordalékkúpjának része. A Mosoni-Duna és a Fertő– Hanság-medence között elhelyezkedő kistáj nyugaton a Parndorfi-fennsíkig húzódik. Áradásos sík vidék jellemzi a Mosoni-síkság Győrhöz közeli részét. A Győri kistérség települései közül itt található Börcs, Abda, Öttevény és Kunsziget. E települések jellegét elsősorban a nagy közlekedési folyosó, a Budapest–Bécs közúti és vasúti összeköttetés határozza meg. Ennek köszönhető a főútra eső települések nagy forgalma, valamint a gazdasági fejlődés. A Rába és Rábca között elhelyezkedő Rábaköz Győrhöz közel fekvő keleti részét, amely valamikor Győr vármegyéhez tartozott, Tóköznek is nevezik. Ez a terület már magasabban helyezkedik el, mint a Mosoni-síkság és a Szigetköz, s kevésbé sík, kisebb kiemelkedések tagolják. Ide tartozik a települések közül: Ikrény, Enese és Rábapatona. A Marcal-medence a Győri-medencétől a Marcal mentén dél felé a Kemeneshát és a Bakony közé messze benyúló félmedence. A Marcal folyó medencéjének északi részébe tartozik Koroncó. A térségen belül jelentősen eltér a többitől a Pannonhalmi-dombság, a Sokoró térsége. Itt a tájképet a hosszan elhúzódó, északnyugat-délkeleti irányú három dombvonulat uralja. E dombok lábainál helyezkedik el a ma már Győr közigazgatási területéhez tartozó Ménfőcsanak, valamint Győrújbarát, Nyúl és kissé távolabb Töltéstava. Az alacsony dombok a síksági jellegű térségben szinte hegyeknek látszanak. A dombvonulatoktól keletre találjuk az Igmánd–Kisbéri-medencét, amelynek nyugati része tartozik a kistérségbe, mely a Pannonhalmi-dombság és a Cuhai–Bakony-ér közé esik. 48

Alacsony dombok tagolják a tájat. A települések közül ide tartozik Pér, Mezőörs, Bőny és Rétalap. A Dunával párhuzamosan keskeny sávként húzódik a Győr–Tatai-teraszvidék, melyet a Duna egykori teraszai, s feltöltött régi mellékágak alkotnak. Itt helyezkedik el Gönyű és Nagyszentjános. A térség éghajlatára nagy hatással van a földrajzi elhelyezkedése. Hazánk északnyugati részén található, s az Atlanti-óceán felől érkező nyugatias áramlatok itt érik el az ország területét. Ezért éghajlata némileg különbözik az ország többi részétől. Az erősebb óceáni befolyás miatt az éves hő-ingás, a napsütéses órák száma kisebb, míg a borultság és a csapadék mennyisége több mint a hasonló felszínű Alföldön. A térségben hagyományosan a mezőgazdaság és a kereskedelem játszották a meghatározó szerepet, a ma is jellemző iparosodás a XIX. század második felében indult meg. A Budapest és Bécs között félúton található kistérség a rendszerváltás után Budapest és Székesfehérvár mellett a legjobb gazdasági teljesítményt nyújtotta, különösen a gépipar és az autóipar tekintetében. A fejlődés hamarosan túllépett Győr határain, és különösen a sugárirányú főutak, kiemelten az M1 autópálya környezetében érezteti hatását. A Győri kistérség a foglalkoztatottság szempontjából igen kedvező helyzetben van, a munkanélküliek aránya országos és regionális viszonylatban is a legalacsonyabbak között van, mindössze 2,9%; néhány területen pedig szakemberhiány jelentkezik. A kistérség településein a helyi foglalkoztatás – néhány kivételtől eltekintve – alacsony szintűnek mondható, az aktív népesség fele-kétharmada Győrben, illetve más környező városokban (pl. Csorna) talál megélhetést. 1000 lakosra közel 500 adófizető jut, mely érték az utóbbi években növekvő tendenciát mutat. Az adófizetők átlagos jövedelme 2006-ban 1.691.103 Ft volt (ez havi 140.925 Ft-os átlagkeresetnek felel meg), melyből átlagosan 386.303 Ft adót fizettek. (Viszonyításként az adatok tekintetében az ország egyik legfejlettebb megyéjét jelentő GyőrMoson-Sopron megyében az átlagjövedelem 1.503.484 Ft, azaz 125.290 Ft havi átlagjövedelem, melyből 304.234 Ft adót fizettek a lakók.) Győr és térsége gazdasági sikereit ipari és kereskedelmi hagyományainak és kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönheti. Az M1 autópálya mentén, Közép-Európa két fontos 49

fővárosa között, egyik legelső haszonélvezője volt a rendszerváltás utáni időszak gazdasági fellendülésének. A betelepülő vállalkozásokat több ipari park, logisztikai bázisok és komplex szolgáltatások várják, ezek azonban elsősorban Győr városára koncentrálódnak.23 A Győri kistérségben 2006-ban 25.773 db regisztrált vállalkozás volt jelen. Az 1000 lakosra jutó 146,21 db vállalkozás országos viszonylatban is jelentős vállalkozói kedvet jelent, melyhez alapot a már említett gazdasági légkör, illetve a kereslet átlagot meghaladó magas színvonala nyújtott. Erőteljes koncentráció figyelhető meg; a regisztrált vállalkozások túlnyomó többsége, 81,68%-a Győrben került bejegyzésre. A lakosságszámhoz viszonyítva jelentős vállalkozássűrűség mutatható ki Győrben és közvetlen vonzásában, Győrújfaluban, Győrújbaráton és Abdán, mely településeken 166,65 db, 143,43 db, 140,88 db, illetve 125,28 db regisztrált vállalkozás jut 1000 lakosra. A vállalkozói aktivitás főként az agglomeráció távolabbi, ezért, illetve hiányos közlekedési kapcsolati következtében nehezebben elérhető településein – Rétalap (29,72 db/1000 lakos), Nagyszentjános (47,45 db/1000 lakos), Dunaszentpál (57,22 db/1000 lakos), Mezőörs (72,24 db/10000 lakos) – a legalacsonyabb. A vállalkozásokat segítő közlekedési infrastruktúra az elmúlt években tovább fejlődött, kiépítésre került a Gönyűi kikötő, valamint a Péri repülőtér, melyek további fejlesztése fontos feladat a gazdasági, szolgáltatási szerepkör további erősítéséhez. 2007-re a gazdaság jelentősen nem változott a 2006-os adatokhoz képest.24 A kistérségben regisztrált 26.396 vállalkozás eloszlása meglehetősen aránytalan. 1.000 lakosra jutó számuk azonban jóval kiegyenlítettebb képet mutat. Átlagosan 149,06 vállalkozás jut egy lakosra, mely adat tekintetében Győrt (169,67 vállalkozás 1.000 lakosra) csupán kis lemaradással követi a közvetlen vonzáskörzetet jelentő Győrújbarát (1.000 lakosra 147,45 vállalkozás jut) és Győrújfalu (1.000 lakosra 146,99 vállalkozás jut). További 8 településen (Abda, Dunaszeg, Győrzámoly, Ikrény, Kunsziget, Nagybajcs, Nyúl és Vámosszabadi) haladja meg számuk a 100-at. A lakosságszámhoz viszonyítva Rétalapon (29,62 vállalkozás jut 1.000 lakosra), illetve Nagyszentjánoson (44,90 vállalkozás 1.000 lakosra), Dunaszentpálon (58,99 vállalkozás 1.000 lakosra), Börcsön (61,06 vállalkozás 1.000 lakosra) és Bőnyben (59,59 vállalkozás 1.000 lakosra) a legalacsonyabb a vállalkozói aktivitás.

23


24


50

3.8. Idegenforgalom, turisztikai kereslet jellemzői A turizmusban a keresletet alapvetően a potenciális turisták szabadideje, a rendelkezésükre álló szabadon elkölthető, úgynevezett diszkrecionális jövedelem, valamint utazási motivációik határozzák meg. Hivatásturizmus esetén a szabadidő hiányában is létrejöhet az utazás, ami részben igaz a diszkrecionális jövedelemre is, hisz ekkor az utazás munkaidőben, és többségében a munkaadó költségére történik. A motiváció alapvetően az utazási cél és forma kiválasztásában játszik szerepet. A potenciális turista igényei határozzák meg, hogy milyen típusú (vagy konkrétan melyik) attrakciót kíván felkeresni, mely desztinációt látogatja meg, azt hogy közelíti meg, milyen szállást, vendéglátást és kísérő programokat stb. igényel. A turizmusban a desztináció által kínált attrakció (és kibővítve a komplex turisztikai termék), valamint a turista motivációjának összhangja teremti meg a – fogadóhely szempontjából gazdaságilag is realizálódó – kapcsolatot. Az erőteljes szezonális ingadozás következtében a kutatás során nem állt módunkban motiváció-kutatást végezni a kistérségbe érkező turisták körében. Ezt a hiányosságot a korábbi évek vendégforgalmi adatainak25 részletes elemzésével, illetve az interjúk és fókuszcsoportos kutatás során a motivációk és turista-típusok meghatározásával igyekeztünk feltérképezni. A szálláshelyek adatszolgáltatása alapján a KSH közlésében 2004-ben összesen 106.094 turista érkezését regisztrálták a Győri kistérség településein. 26 A vendégek megoszlása mind a szálláshely kategóriája, mind a meglátogatott települések esetében jelentős egyenlőtlenséget mutat. A vendégek 77,11%-át, 81.818 főt szállodákban, 19,37%-ukat, 20.549 főt pedig panziókban regisztrálták. Ezen szálláshelyek dominanciája részben a szálláshely-kapacitásuk nagyságával, másrészt a bejelentési fegyelem magasabb fokával magyarázható. További 1.416 fő éjszakázott kempingben, 1.802 fő falusi szállásadóknál, 509 fő pedig a fizetővendéglátásban. 25

A kutatás során felhasznált szekunder adatok a KSH és TeIR adatbázisokból származnak. Az elemzések pontosításához szükséges megemlíteni, hogy települési szinten a legfrissebb elérhető adatok a 2006-os évre, illetve az adatok egy részének esetében a 2007-es évre vonatkoznak, így az azóta nyílt egységek sem a kapacitás, sem pedig a vendégforgalom terén nem jelennek meg. Az említett adatbázisok megbízhatóságát befolyásolja az egyes szereplők adatszolgáltatási kötelezettsége, valamint annak betartása. 26


51

A települések tekintetében még jelentősebb a koncentráció Győr javára, mely a szálláshelykapacitás mellett az attrakciók és kísérőprogramok bővebb választékával, illetve az erőteljesebb ismertséggel és településmarketinggel magyarázható. A vendégek 90,75%-a, 96.283 fő szállt meg a városban. Jelentős forgalmat bonyolított le még Öttevény (2.617 fő) a kastélyszállóra építve, Töltéstava (1.766 fő), valamint Gönyű (1.671 fő), mely főként a nagy infrastrukturális beruházásokon dolgozók elszállásolásával érte el a kimagasló eredményt. 11 településen (Bőny, Börcs, Győrújfalu, Ikrény, Kisbajcs, Nagybajcs, Nagyszentjános, Rábapatona, Rétalap, Vámosszabadi, Vének) nem regisztráltak vendégérkezést, mely a szálláshelyek hiányát, illetve a magán szállásadás ellenőrizhetetlenségének következménye. Az egyes szálláshely kategóriákat települési viszonylatban vizsgálva a koncentráció legfőbb oka a szálláshelyek egyenetlen eloszlása: szálloda csupán öt településen (Abda, Gönyű, Győr, Öttevény, Töltéstava), de panzió is csak hat településen (Gönyű, Győr, Győrújbarát, Mezőörs, Nyúl, Pér) üzemelt 2004-ben. 2005-re, a regisztrált vendégek számának kismértékű csökkenése mellett, a korábbi megállapítások érvényesek.27 A szállodai vendégérkezés adja az összes vendégforgalom döntő hányadát (76,42%), illetve jelentős még a panziók vendégforgalma, a kistérségbe történő vendégérkezések 20,26%-ával. Változatlanul domináns szereplő Győr, ahol a vendégérkezések 90,3%-át, 91.563 turistát regisztráltak 2005-ben. A kistérség további településein egy-egy nagyobb szálláshely-szolgáltatóra, programra, illetve természetközeli attrakcióra építve érhető el – a községek szintjén – jelentősebb vendégforgalom. A kisebb települések közül kiemelkednek Abda (1.324 fő), Gönyű (1.276 fő), Öttevény (3.160 fő) és Töltéstava (1.114 fő) vendégforgalmi adatai. 11 településről továbbra sem jelentettek be vendégérkezést. A szállodák továbbra is az említett öt településen koncentrálódnak, panziók pedig – Abdával kiegészülve – hét településről szolgáltattak adatokat.

27


52

2006-ra szintén nem mutatkoznak szignifikáns különbségek. Az eltérések mögött többségében nem húzódik jelentősebb változás, az eltérés sok esetben a bejelentés hibahatárán belül található.28 2006-ban összesen 104.773 vendég érkezését regisztrálták a kistérség szálláshelyein. Ebből 75.939 fő (a vendégek 72,48%-a) szállodában, 26.104 fő (a vendégek 24,91%-a) panzióban, 108 vendég (az összforgalom 0,1%-a) kempingben, 1997 fő (a vendégek 1,91%-a) valamely falusi szállásadónál, míg 625 fő (0,6%) a fizetővendéglátásban foglalt szállást. Ez évben négy településen (Gönyű, Győr, Öttevény, Töltéstava) működött szálloda, hat településen (Abda, Gönyű, Győr, Győrújbarát, Nyúl, Pér) pedig panzió. Továbbra sem regisztráltak vendégérkezést a kistérség 11 településén, az érkező vendégek pedig rendkívül aránytalanul oszlottak meg a szálláshellyel rendelkező települések között. Győrbe érkezett a vendégek 91,05%-a (összesen 95.398 fő), jelentős érkezést mondhat még magáénak Abda (1.048 fő, az összes vendég 1%-a), Gönyű (1.424 fő, az összes vendég 1,36%-a), Nyúl (1.054 fő, az összes vendég 1,01%-a), Öttevény (2.555 fő, az összes vendég 2,44%-a) és Töltéstava (1.226 fő, az összes vendég 1,17%-a). A győri vendégek 75,5%-a szállodákban, míg panzióban 23,73%-uk szállt meg. A férőhelyek számához viszonyítva jelentős számban (625 fő) érkeztek a magán szálláskiadókhoz is. Abdán a vendégek közel kétharmada (708 fő) panzióban, egyharmaduk (340 fő) pedig falusi szállásadóknál szállt meg. Gönyűn a vendégforgalom tekintetében a szálloda (847 fő) és a panziók (507 fő) dominálnak, a falusi szállásadás jelentősége csekélyebb. Győrújbaráton (606 vendég) és Nyúlon (1.054 vendég) kizárólag panzióban, míg Töltéstaván (1.226 vendég) kizárólag szállodában regisztráltak vendégérkezést. A falusi szállásadás mellett Öttevényben (710 fő, illetve 1.845 fő) a kastélyszállóba érkeztek vendégek, Péren (173 fő, illetve 585 fő) pedig panziókat kerestek fel. Dunaszegen (191 vendég), Dunaszentpálon (6 vendég), Enesén (123 vendég), Győrladaméren (44 vendég), Győrzámolyban (84 vendég), Koroncón (23 vendég), Kunszigeten (164 vendég) és Mezőörsön (69 vendég) kizárólag falusi szállásadókhoz érkeztek vendégek. 11 településen (Bőny, Börcs, Győrújfalu, Ikrény, Kisbajcs, Nagybajcs, Nagyszentjános, Rábapatona, Rétalap, Vámosszabadi és Vének) pedig – az adatok szerint – nem működik szálláshely-szolgáltatás, legalábbis nem regisztráltak vendégérkezést.

28


53

A 2007-es adatok kizárólag a szállodák és a panziók vendégforgalmára vonatkozóan állnak rendelkezésre. Az adatok alapján 102.016 vendég érkezett 2007-ben a kistérségbe.29 A vendégek 73,19%-át szállodákban, míg 26,81%-át panziókban regisztrálták. Négy településen – Gönyűn, Győrben, Öttevényen és Töltéstaván – működött szálloda, ahol összesen 74.670 vendég éjszakázott (673, 70.459, 1.961, illetve 1.577 vendég). Panzióval Abda, Gönyű, Győr, Győrújbarát, Nyúl és Pér rendelkezett. E szálláskategóriába 27.346 vendég érkezett 2007-ben. A férőhely-kapacitásnak, az attrakcióknak, illetve a település vonzerejének köszönhetően a vendégek túlnyomó többsége (a vendégek 92,63%-a), összesen 94.497 vendég választotta Győrt. 19 településről nem származnak adatok, melynek hátterében a szálláshelyek hiánya, illetve a bejelentési kötelezettség elmulasztása állhat. Az adott évek adatsorainak elemzését kiegészítettük ezen adatok 2004 és 2006 közötti dinamikus elemzésével is.30 Szignifikáns változás, mely mögött komolyabb szálláshelyfejlesztés, turisztikai termékfejlesztés vagy a turisztikai marketing intenzívebbé válása állna, többségében nem jellemző az elmúlt időszakra. A turizmus terén, főként a kisebb egységek esetében tapasztalható „szürke” szolgáltatói tevékenységek, illetve a bejelentési fegyelem alakulása következtében ezen adatok fenntartással kezelendők. A TeIR adatai alapján a Győri kistérségben a turistaérkezések száma a 2004-es 106.094 vendég érkezéséhez képest – 1.321 fővel csökkenve – 98,75%-ra esett vissza a 2006. évre. (Pozitív, hogy a 2005. év hasonló adatához viszonyítva mindez 3,33%-os növekedést jelent.) 7 település esetében javult e mutató, melyek közül kiemelkedik Pér, ahol 168,79%-kal (476 vendég), Nyúl, ahol 136,32%-kal (608 vendég) és Dunaszeg, ahol 101,05%-kal (96 vendég) nőtt a vendégérkezések száma. Jelentős növekedés mutatható ki Koroncó (155,56%) és Kunsziget (331,58%) esetében is, itt azonban abszolút értékét tekintve kicsi – 14, illetve 126 fő – a változás, így nem tekinthető szignifikánsnak. A kistérség kilenc településén csökkent a regisztrált vendégérkezések száma. Ezek közül mértékét tekintve legjelentősebb a változás Mezőörsön, ahol 8,37%-ra, valamint Dunaszentpálon és Enesén, ahol 15,79%-ra, illetve 44,89%-ra esett vissza a vendégforgalom. Abszolút értéken Győr 885 fős (bár arányait tekintve ez rendkívül elenyésző), Mezőörs 755 fős, Töltéstava 540 fős és Gönyű 247 fős vendég-vesztesége a leginkább szembetűnők. 29


30


54

2004-hez képest 2007-ben 7 településről nem jelentek meg hivatalos adatok a vendégérkezésre vonatkozóan. A vizsgálható nyolc (!) településen szinte kivétel nélkül a vendégszám csökkenése tapasztalható.31 Az adatok alapján 106.094-ről 102.016-ra, 3,84%-kal csökkent a regisztrált vendégérkezések száma a kistérség településein. Legjelentősebb csökkenés Abdán (889 vendég helyett 341, a korábbi adat 38,36%-a) tapasztalható. Ugyanakkor csökkenést mutatnak a gönyűi (a korábbi adat 81,03%-a), győri (a korábbi adat 98,15%-a), győrújbaráti (a korábbi adat 88,22%-a), öttevényi (a korábbi adat 74,93%-a) és töltéstavai (a korábbi adat 89,30%-a) adatok is. Jelentősen bővült, 119,73%-kal bővült Nyúl (446-ról 980 vendég), illetve 134,75%-kal Pér (282-ről 662 vendég) vendégforgalma. A térség turizmusának alapját a belföldi kereslet, a kapcsolódó szolgáltatások (vendéglátás, rendezvények) kihasználtságához pedig a helyi kereslet elengedhetetlen. A regisztrált vendégérkezések között ezért kiemelten megvizsgáltuk a belföldi vendégérkezéseket.32 2004-ben a TeIR adatai alapján 40.710 belföldi vendég érkezett a kistérségbe. Többségük a szállodák és a panziók szálláshelyeit vette igénybe. 26.766 vendég (az összes vendég 65,75%a) szállt meg szállodában, míg 12.661 fő (a vendégek 31,1%-a) panzióban éjszakázott. Magánszállásadóknál összesen 1.186 vendégérkezést regisztráltak, ebből 693 főt a falusi szállásadás, 493 főt pedig a fizetővendéglátásban. A belföldi vendégek 86,35%-át (összesen 35.152 fő) Győrben regisztrálták. Jelentősebb számban érkeztek belföldi vendégek Gönyűre (1.267 fő) – a már említett okok miatt, illetve Öttevényre (1.184 fő), valamint kisebb számban Győrújbarátra (666 fő), Töltéstava szállodájába (569 fő) és Mezőörsre (546 fő). Az előző táblázatban bemutatott valamennyi szálláshelyen regisztráltak belföldi vendéget. 2005-re némiképp csökkent a belföldi regisztrált vendégek száma, összesen 39.572 fő érkezett ez évben a kistérség szállásadóihoz.33 Az öt település (Abda, Gönyű, Győr, Öttevény, Töltéstava) szállodáiban 26.671 vendég (az összes belföldi vendég 67,4%-a), míg a panziókban 11.450 fő (a belföldi vendégek 28,93%-a) szállt meg. A belföldi turisták viszonylag nagyobb arányban választják a magánszállásadók szolgáltatásait, 2005-ben 922

31


32


33


55

főt, a belföldi vendégek 2,33%-át regisztrálták a falusi szállásadók, a fizetővendéglátást pedig közel 1%-uk, 373 fő vette igénybe. A belföldi vendégek, ugyan csökkenő számban, de Győrt választották úti-célként. 2005-ben Győrben 34.371 belföldi vendégérkezést regisztráltak, mely a kistérségbe érkező összes belföldi vendég 86,68%-át teszi ki. Öttevényen számuk nőtt (1.651 fő, 4,17%), míg Gönyű esetében szintén csökkenés (828 fő) tapasztalható. 500 főt meghaladó létszámban Abdán (537 fő), Győrújbaráton (635 fő) és Péren (526 fő) regisztráltak belföldi vendégeket. 2006-ra jelentős – a 2005. évit is meghaladó – növekedés mérhető a belföldi regisztrált vendégek számát tekintve. Ez évben összesen 46.935 belföldi vendégnek nyújtottak szállást a kistérségben.34 Kis mértékben nőtt a szállodákban szállást igénybevevő száma (28.169 fő, a belföldi vendégek 60,02%-a), míg a panziókban erőteljesen növekedett (17.009 fő), így jelentősen javult e szállástípus részesedése a belföldi vendégek terén (36,24%). A falusi turizmus pozíciói is nagymértékben javultak. E szálláskategória 1.250 vendéggel a regisztrált belföldi vendégek 2,66%-ának nyújtott szállást. A 2006-ban a kistérségbe érkezett belföldi vendégek közül 41.528 fő (88,48%) Győrben szállt meg. A korábbi évekhez hasonlóan magas belföldi vendégérkezést regisztráltak Gönyűn (1.082 fő, a belföldi vendégek 2,31%-a), Öttevényen (1.521 fő, a belföldi vendégek 3,24%-a), valamint Nyúl (577 fő belföldi vendég), Pér (634 fő belföldi vendég) és Győrújbarát (578 fő) belföldi vendégforgalma is jelentős volt ez évben. Győrben – a szálláshely-struktúrának, illetve az adott kategóriák sajátosságának megfelelően – a szállodák és panziók bonyolították a legjelentősebb belföldi vendégforgalmat. A győri szállodákban 2006-ban 26.293 fő belföldi vendég, a városba érkező belföldiek 63,31%-a, míg a panziókban 14.728 fő belföldi vendég, Győr magyar vendégeinek 31,38%-a vett igénybe szálláshelyet. Gönyűn közel azonos számú vendég lakott a szállodában, illetve a panziókban (505, illetve 507 fő), emellett azonban 70 fő magánszálláshelyet vett igénybe. Öttevényen a kastélyszálló oldotta meg a településre érkező belföldiek 74,75%-ának (1.137 fő) szállásigényét, míg a fennmaradó, 384 fős magyar vendég falusi szálláshelyen éjszakázott. Nyúlon és Győrújbaráton a hazai vendégek kivétel nélkül panziót vettek igénybe, Péren pedig megoszlott a belföldi vendégforgalom a panziók (461 fő,

34


56

a belföldi vendégek 72,71%-a) és a falusi szálláshely-szolgáltatók (173 fő, a belföldi vendégek 27,29%-a) között. 2007-ben a TeIR adatai szerint 42.839 belföldi vendég érkezett a kistérségbe. 35 A vendégek 62%-a, összesen 26.559 fő szállodai szolgáltatást, míg 38%-uk, összesen 16.280 fő panziót választott. A vendégek 90,88%-a, 38.930 vendég Győrbe érkezett. További hét településen regisztráltak vendégérkezést; Abdára 67, Gönyűre 979, Győrújbarátra 597, Nyúlra 693, Öttevényre 852, Pérre 395, Töltéstavára pedig 326 vendég érkezett. A

külföldi

vendégek

tekintetében

a

küldő

országra

vonatkozóan

nem

álltak

rendelkezésünkre megbízható adatok, így területenként, országonként nem tudtuk tipizálni a vendégérkezéseket. 2004-ben a TeIR adatok alapján a kistérség településeire 65.384 külföldi vendég érkezett.36 Közülük 55.052 fő (84,2%-uk) szállodai szálláshelyet vett igénybe, 7.888 fő (12,06%-uk) pedig panzióban éjszakázott. Falusi turizmusban 1.109 fő vett részt, azonban a fizetővendéglátás szálláshelyein elenyésző számban töltöttek el vendégéjszakát. A települések közül főként Győrbe érkeztek a külföldi turisták is, 93,5%-uk, 61.131 külföldi vendég szállt meg a városban. A külföldi vendégek jellemzően a magasabb színvonalú szállásokat, illetve a közszolgáltatásokkal, kényelmi szolgáltatásokkal inkább ellátott központi településen vesznek igénybe szálláshelyet. A környező településekre napos kirándulások, esetleg programokon való részvétel céljából látogatnak ki. Ennek megfelelően a szállodai szálláshellyel rendelkező Töltéstaván (1.197 fő) és Öttevényen (1.433 fő) jelentek meg nagyobb számban külföldi vendégek a 2004-es évben. Utóbbi esetében – a közlekedésföldrajzi helyzetének köszönhetően – a falusi szállásadók is nagy számú külföldi vendéget (469 fő) regisztráltak. A kistérség 13 településén nem vettek igénybe szálláshelyet a külföldi vendégek, illetve gyakran fel sem keresték ezen településeket. 2005-re a külföldi vendégek számában jelentős csökkenés (3.555 fő) következett be.37 A csökkenés leginkább a szállodák és kempingek vendégforgalmát érintette. Utóbbi vendégforgalma közel felére esett vissza, a szállodákban 4.228-cal kevesebben, 50.824 fő 35


36


37


57

szállt meg, mely az összes külföldi vendégérkezés 82,2%-a. A külföldi vendégszám csökkenése ellenére a panziók és a falusi szállásadók növelték külföldi vendégeik számát, így részesedésüket is a szálláshely kategóriákon belül. A panziókban 9.095 fő, a külföldi vendégek 14,71%-a szállt meg. A falusi szállásadók részesedése pedig 1,98%-ra nőtt, mely 1.225 külföldi vendég érkezését jelentette 2005-ben. A külföldi vendégek közül 57.192 fő (92,5%) Győrben foglalt szállást, főként a város szállodáiban (48.591 fő, a győri külföldi vendégek 84,96%-a), illetve panzióiban (7.916 fő, a győri külföldi vendégek 13,84%-a). Az előző évekhez hasonlóan, 2005-ben is az Öttevényen (összesen 1.509 külföldi vendég, a kistérségbe érkező külföldi vendégek 2,44%-a) a kastélyszálló (951 fő, az Öttevényre érkező külföldiek 63,02%-a) és a helyi falusi szálláshelyek (558 fő, a településen éjszakázó külföldiek 37%-a), valamint Töltéstava szállodája (879 fő, a kistérségbe érkező külföldiek 1,42%-a) regisztrálták a legnagyobb számú külföldi vendéget a községek tekintetében. Az abdai panziók és falusi szálláshelyek forgalma (összesen 787 külföldi vendég) közelítette még meg ezt az értéket. 2006-ra tovább csökkent a kistérségbe érkező külföldiek száma. Ebben az évben már csak 57.838 külföldi vendéget regisztráltak a kistérség szállásadói.38 A szállodák vendégforgalma ismét kevesebb lett, 47.770 főre, az előző évi 93,99%-ára csökkent, a panziók azonban megőrizték a korábbi évben elért külföldi vendégszámot (9.095 fő), ezzel tovább erősítették pozíciójukat a szálláshely kategóriák külföldi vendégeinek számát tekintve (a szállodákban már csak a külföldi vendégek 82,59%-a, míg a panziókban 15,72%-uk száll meg). Jelentősen csökkent a kempingekbe és a falusi turizmusba érkező külföldiek száma (557 fővel 97 főre, illetve 478 fővel 747 főre), ugyanakkor a fizetővendéglátás több mint négyszeresére növelte külföldi vendégforgalmát. A kistérségbe érkező külföldi vendégek 93,14%-a, 53.870 fő Győrben foglal szállást. Többségük, 45.728 fő (a győri külföldi vendégek 84,89%-a) szállodában, illetve 7.916 fő (a győri külföldi vendégek 14,69%-a) panzióban vesz igénybe szállást. 2006-ban is jelentős volt Öttevény külföldi vendégforgalma (1.034 fő, a kistérség külföldi vendégeinek 1,79%-a), mely részben a kastélyszállóban (708 külföldi vendég, az öttevényi adat 68,47%-a), másrészt a falusi vendéglátók szállásain (326 vendég, az öttevényi adat 31,53%-a) jelent meg. 38


58

Nagyszámú külföldi vendéget regisztrált Töltéstava szállodája (992 fő, a kistérség külföldi vendégeinek 1,72%-a), illetve az abdai panziók és falusi vendéglátók (összesen 791 külföldi vendég, a kistérség egészére vonatkozó adat 1,37%-a). 2007-ben a TeIR adatai szerint 59.177 külföldi vendég érkezett a kistérségbe.39 A vendégek 81,30%-a, összesen 48.111 fő szállodai szolgáltatást, míg 18,70%-uk, összesen 11.066 fő panziót választott. A vendégek 93,90%-a, 55.567 vendég Győrbe érkezett. További hét településen regisztráltak vendégérkezést; Abdára 274, Gönyűre 375, Győrújbarátra 47, Nyúlra 287, Öttevényre 1.109, Pérre 267, Töltéstavára pedig 1.251 külföldi vendég érkezett. Az adatsorok szemléletesebb összehasonlíthatósága céljából a vendégek számának az előzőekben bemutatott változásait – településenként, szálláshely kategóriánként, összegezve, illetve külföldi-belföldi bontásban – egy összefoglaló táblázatban is bemutatjuk és elemezzük. A kistérségbe érkező, szálláshelyeken regisztrált vendégek száma ingadozást mutat a vizsgált években. A kezdeti (106.094 vendég) szintet a növekedést követően sem érte el a kistérség vendégforgalma. Ebben leginkább a külföldi vendégek számának erőteljes csökkenése (a 2004-es 65.384 főről 2006-ra 57.838 főre, azaz 88,46%-ára esett vissza) játszott szerepet. A belföldi vendégek száma azonban összességében erőteljes növekedést (a 2006-ban regisztrált 46.935 fő a 2004-es hasonló adat 115,29%-a) mutat. Így a vizsgált időszak végére a kistérség turistáinak már közel felét (44,8%-át) tették ki a hazai turisták. Települési szinten vizsgálva a vendégforgalmat, illetve annak megoszlását, még változatosabb képet, jelentősebb ingadozásokat tapasztaltunk.40 Mindez főként az olyan településekre igaz, ahol esetlegesnek tekinthető a vendégforgalom; viszonylag alacsony számú vendégforgalmat regisztrálnak, illetve nem működik a településen meghatározó szállásadó, jól azonosított célcsoporttal (pl. Győrzámoly, Koroncó). Az alacsony vendégforgalmú településeken arányait tekintve jelentős ingadozások lehetségesek, ez azonban kis hatással van a kistérségi szintű adatokra, illetve a helyi turizmusnak a település gazdaságában betöltött szerepére (mivel gyakran ez pár tíz főt jelent 39


40


59

csupán). A komolyabb szálláskapacitással, ezáltal jelentősebb vendégforgalommal rendelkező településeken szintén kimutatható ingadozás. Ezek közül csupán a Pérre és Nyúlra érkező vendégek száma mutat folyamatos emelkedést (Péren 282 főről 758 főre, 268,79%-ára, Nyúlon pedig 446 főről 1.054 főre, 236,32%-ára emelkedett a vizsgált évek során). Némi visszaesést követően, összességében növekvő értékeket tapasztaltunk az abdai (889 főről 1.048 főre, 117,88%-ára emelkedett) adatok tekintetében, Győr vendégforgalma pedig – szintén visszaesést követően – nagyjából stagnált (96.283 főről 95.398 főre változott). Némi ingadozással összességében csökkenést mutatnak a TeIR adatok Gönyű (1.671 főről 1.424 fő), Öttevény (2.617 főről 2.555 fő) és Töltéstava (1.766 főről 1.226 fő) esetében. Ezek közül a legjelentősebb visszaesés (a 2004-es adatok csupán 69,42%-a) Töltéstaván tapasztalható. Győrújbaráton fokozatos csökkenés figyelhető meg a településen éjszakázó vendégek tekintetében; 730 főről 606 főre, azaz 83,01%-ára esett vissza a vendégforgalom. A vendégkör nemzetiségét illetően az előzőekhez hasonló megállapítást tehetünk; az alacsony vendégforgalommal rendelkező településeken többnyire magasabb az ingadozás mértéke is. A belföldi-külföldi megoszlást vizsgálva Gönyűn, Győrben, Győrújbaráton, Öttevényen, Péren és Töltéstaván volt a legstabilabb a vendégkör összetétele a vizsgált években. Győrújbaráton (2006-ban 95,38%-ban) további növelő tendenciát mutatva, Gönyűn némi ingadozásokkal (75,82%, majd 64,89% és 75,98%), Péren pedig csökkenő arányban (95,39%-ról 83,64%) döntően hazai vendégek vesznek igénybe szállást. Nagyjából kiegyensúlyozott a külföldi és belföldi turisták aránya Győrben, ahol emelkedő tendenciát követően 2006-ban a vendégek 43,53%-a volt belföldi. Töltéstavára pedig – egyre növekvő arányban – főként külföldről érkeznek szállóvendégek. 2006-ban már csupán csak 19,09%ban érkeztek hazai vendégek. A 2006-os TeIR adatok alapján döntően külföldi vendégeket regisztráltak a már említett Töltéstava (80,91%) mellett Abdán (1.048 vendég 75,48%-a külföldi), Dunaszentpálon (a 6 turista mindegyike külföldi) és Koroncón (23 vendég 65,22%-a külföldi). Utóbbiak esetében azonban az alacsony összvendégszám következtében messzemenő következtetések ezen adatokból nem vonhatóak le. A vendégkört nagyjából hazai turisták alkotják Pér (758 vendég 83,64%-a) és Győrújbarát (606 vendég 95,38%-a), valamint Mezőörs (69 vendég mindegyike), Kunsziget (164 vendég 96,95%-a) és Győrladamér (44 vendég 81,82%-a) esetében. Utóbbiaknál ismét rendkívül alacsony a vendégérkezések száma, azonban a 60

település induló/fejlődő vendégfogadó ágazatának megfelelően stabil alapját jelentheti a belföldi, esetleg kistérségen belüli kereslet. A jelentősebb vendégforgalmat lebonyolító települések közül Győrben (növekvő arányban a vendégek 43,53%-a belföldi), Nyúlon (a vendégek 54,74%-a belföldi) és Öttevényen (növekvő arányban a vendégek 59,53%-a) nagyjából kiegyensúlyozottnak tekinthető a külföldi és belföldi vendégek aránya. A TeIR adatai szerint 2007-ben a Győri kistérségbe 102.016 vendég érkezett, döntő többségük Győrbe.41 Ezen kívül kizárólag hét további település vett részt a vendégek elszállásolásában. A belföldi vendégek aránya 41,99% volt, 42.839 vendégérkezéssel. Az 59.177 külföldi vendég a vendégforgalom 58,01%-át jelentette. Nagyjából ilyen megoszlásban érkeztek a győri vendégek (41,20% belföldi, illetve 58,80% külföldi vendég). Ezen arányok azonban jelentős eltéréseket mutatnak a további településeket vizsgálva. Meghatározó a külföldi vendégek jelenléte Abdán (a vendégek 80,35%-a, összesen 274 vendég), Öttevényen (a vendégek 56,55%-a, összesen 1.109 vendég) és Töltéstaván (a vendégek 79,33%-a, összesen 1.251 vendég). A belföldi vendégek vannak többségben Gönyűn (a vendégek 72,30%-a, összesen 979 vendég), Győrújbaráton (a vendégek 92,70%-a, összesen 597 vendég), Nyúlon (a vendégek 70,71%-a, összesen 693 vendég) és Péren (a vendégek 59,67%-a, összesen 395 vendég). A vendégérkezések számán túl megvizsgáltuk a kistérség szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák számát is. Az eltöltött vendégéjszakák egyrészt közvetlen turisztikai bevételt jelentenek a szálláshely-szolgáltatáson keresztül, másrészt közvetett módon is hozzájárulnak a kistérség turizmusának aktívumához. A jelentősebb tartózkodási idő további termékek vásárlását, szolgáltatások igénybevételét jelenti a kistérségben, mely többnyire az idegenforgalommal kapcsolatos vállalkozásoknál csapódik le, de további ágazatokban – pl. élelmiszer-kiskereskedelem, ajándék-kereskedelem, közlekedés stb. – is keresletet generál. A TeIR adatai szerint 2004-ben a regisztrált vendégek 272.523 vendégéjszakát töltöttek el a kistérségben.42 A szálláshelyek közül egyértelmű a szállodák dominanciája e téren, mely részben a férőhelyek számának hasonlóan aránytalan eloszlásának, másrészt pedig a bejelentési fegyelemnek a következménye. A szállodákban eltöltött 210.267 vendégéjszaka a 41


42


61

kistérség regisztrált vendégéjszakáinak több mint háromnegyedét (77,16%-a) teszi ki. Jelentős a panziók forgalma is az előzőekhez hasonló okok következtében. Az e kategóriánál regisztrált 50.375 vendégéjszaka a kistérségben töltött vendégéjszakák közel ötöde (18,48%a). A férőhelyek számához mérten jelentős forgalmat (6.812 vendégéjszaka) bonyolítottak le a falusi szállásadók is. Az egyes szálláshely-kategóriákhoz hasonlóan a települések között is jelentősek az eltérések. A szálláshelyek és férőhelyek döntő többségével rendelkező Győrben regisztrálták a legtöbb vendégéjszakát, szám szerint 251.168-at, mely a kistérség összes vendégéjszakájának 92,16%-a. Jelentős a vendégforgalom a községek közül Abdán (1.136 vendégéjszaka), Enesén (2.077 vendégéjszaka), Gönyűn (4.451 vendégéjszaka), Győrújbaráton (1.378 vendégéjszaka), Mezőörsön (1.520 vendégéjszaka), Nyúlon (1.702 vendégéjszaka), Öttevényen (3.744 vendégéjszaka), Péren (998 vendégéjszaka) és Töltéstaván (2.950 vendégéjszaka). Ezen települések többnyire Győr közvetlen közelében helyezkednek el, illetve rendelkeznek magasabb osztályú kereskedelmi szálláshellyel (szálloda vagy panzió). A vendégforgalom eredetét tekintve azonban tipizálhatóak az említett települések (főként a településen található szállástípushoz kötődően). Töltéstava és Öttevény esetében döntően a szállodai vendégforgalomból származik a vendégéjszakák magas száma. Előbbi esetében egyéb szálláskategória meg sem jelenik, míg Öttevényen a 2.751 szállodai éjszaka (a településen

töltött

vendégéjszakával

vendégéjszakák (a

vendégéjszakák

73,48%-a) 26,52%-a)

mellett járultak

a

falusi hozzá

szállásadók a

helyi

993

turizmus

teljesítményéhez. Abda és Gönyű esetében enyhe dominanciát mutat a falusi szállásadás. Abdán az 501 (a vendégéjszakák 44,1%-a) szállodai mellett 635 (a vendégéjszakák 55,9%-a) falusi vendégéjszakát, Gönyűn pedig 1.566 (a vendégéjszakák 35,18%-a) szállodai mellett 2.818 (a vendégéjszakák 63,31%-a) falusi vendégéjszakát regisztráltak. Győrújbaráton, Mezőörsön és Péren a vendégforgalom jelentős része a magasabb kategóriájú (panzió) egységben realizálódik. Előbbi esetében valamennyi vendégéjszaka a település panziójában, utóbbiak esetében azonban a falusi szállásadás is hozzájárul – eltérő arányban – a kedvező mutatóhoz. Péren a vendégéjszakák közel kétharmada (63,43%-a, 62

összesen 633 vendégéjszaka) panziókban, míg a fennmaradó harmada (36,57%-a, összesen 365 vendégéjszaka) a falusi szállásadóknál került regisztrálásra. Mezőörs esetében jelentősebb a panzió kategória dominanciája; az 1.520 vendégéjszakának 92,3%-át (összesen 1.403 vendégéjszaka) panzióban, míg a fennmaradó 7,7%-át (összesen 117 vendégéjszaka) a fizetővendéglátásban töltötték a vendégek 2004-ben. Enesén – kereskedelmi szálláshelyek hiányában – az önkormányzat közvetítésével magánszállásadóknál jelenik meg a nyári zenei programra érkező vendégek mindegyike. Nyúlon pedig a működő panzió (543 vendégéjszaka, az összes 31,9%-a) mellett a falusi turizmusban, és az ehhez köthető szállásadóknál (1.159 vendégéjszaka, az összes 68,1%-a) jelentik meg a vendégéjszakák többsége. Az elemzett adatok alapján 2005-re a vendégéjszakák száma a kistérségben az előző évi adat 88,66%-ára esett vissza; a települések szállásadóinál összesen 241.609 vendégéjszakát regisztráltak.43 A csökkenés valamennyi szálláskategóriára – ugyan eltérő mértékben – jellemző volt. A szállodáknál az előző évi szám 87,54%-ára, a panzióknál 93,9%-ára, a kempingben 67,4%-ára, a falusi szállásadás esetében 90,71%-ára, a fizetővendéglátás esetében pedig 90,5%-ára. A jelentős csökkenés ellenére továbbra is a szállodákban töltötték a legtöbb vendégéjszakát (184.070 vendégéjszaka, az összes 76,19%-a), ugyanakkor a panziók részesedése a viszonylag stabilabb vendégforgalomnak köszönhetően erősödött (47.301 vendégéjszaka, az összes 19,58%-a). A szállodák részesedésének relatív csökkenésével Győr részesedése is csökkent a települések között. 2006-ban 220.503 vendégéjszakát regisztráltak a városban, ami az összes vendégéjszaka 91,26%-a. A város vendégforgalmának összetétele – az igénybevett szálláshely kategóriája alapján – azonban nem változott jelentősen; a vendégéjszakák 80,48%-át (177.466 vendégéjszaka) szállodákban, 17,68%-át (38.978 vendégéjszaka) pedig panziókban töltötték el. Ez közel azonos az előző évi aránnyal (szállodákban 80,62%-a, panziókban pedig 17,36%a). Az előző táblázatnál kiemelt települések bonyolították le a legjelentősebb vendégforgalmat 2005-ben is, kivétel Mezőörs, ahol jelentősen lecsökkent (99 vendégéjszaka!) a regisztrált 43


63

vendégéjszakák száma. Töltéstaván továbbra is a szálloda adja a vendégforgalom egészét, összesen 1.497 vendégéjszakát, ami azonban az előző évi adatnak csupán 50,75%-a. Döntően szállodában igényelnek szállást az Öttevényre érkezők is. A településen szállodában 3.604 vendégéjszakát (az összes 76,99%-a), a falusi szállásadásban pedig 1.077 23,01%-a) vendégéjszakát töltöttek. Itt azonban több mint negyedével (25,03%-kal) nőtt a vendégéjszakák száma, 2005-ben összesen 4.681 éjszakát vettek igénybe a vendégek. Jelentős Gönyű esetében is a helyi szálloda, amely a település vendégéjszakáinak (összesen 1.987) csupán a felét adja (1.499 vendégéjszaka, az összes 50,08%-a). A településen a panziók 1.086 vendégéjszakával (az összes 36,32%-a), a falusi szállásadók pedig 408 vendégéjszakával (az összes 13,63%-a) járulnak hozzá a vendégforgalomhoz. Töltéstavához hasonlóan Gönyűn is jelentősen visszaesett (67,24%-ára) a vendégforgalom az adatok alapján. Győrújbarát és Nyúl növekvő vendégéjszakáinak számát teljes egészében a panziók adják. Győrújbaráton az előző évihez képest 2,47%-kal, 1.412-re nőtt a vendégéjszakák száma. Nyúlon korábban a falusi szállásadás mellett kiegészítő jellegű panziók nyújtották a vendégforgalom egészét 2005-ben, mely az előző évinél 41,25%-kal több, 2.404 vendégéjszakát jelentett. Péren döntően, Abdán pedig többségében a panziókban vesznek igénybe szállást a vendégek, a falusi szállásadás kisebb jelentőségű ezen települések turizmusában. Péren jelentősen nőtt a vendégforgalom (142,99%-kal növekedve összesen 2.425 vendégéjszaka 2005-ben), aminek többsége a panziókban (2.162 vendégéjszaka, az összes 89,15%-a), kisebb részt a falusi szállásadóknál (263 vendégéjszaka, az összes 10,85%-a) realizálódott. Abdán 74,91%-kal, 1.987-re nőtt a vendégéjszakák száma. A megjelenő szállodai kategória (4 vendégéjszaka!)

mellett,

valójában

kiegyensúlyozott

arányban

a

panziók

(1.252

vendégéjszaka, az összes 63,01%-a) és a falusi szállásadók (731 vendégéjszaka, az összes 36,79%-a) vesznek részt a vendégek elszállásolásában. A Győri kistérségben 2006-ra tovább csökkent a vendégéjszakák száma, már csak 227.982 vendégéjszakát (az előző évi 94,36%-a) töltöttek a települések szálláshelyein a vendégek.44 Tovább csökkent a szállodai szolgáltatások iránti kereslet is; a regisztrált 163.320 vendégéjszaka az előző évi 88,73%-a, ezzel együtt e kategória részesedése is alacsonyabb az 44


64

összforgalomból (71,64%). A panziókban regisztrált vendégéjszakák száma ezzel szemben emelkedett, 18,31%-kal 55.962 éjszakára, ami a 2004-es év hasonló adatánál is kedvezőbb. Ezzel jelentősen javítva részesedésén, az összvendégéjszakák 24,55%-át panziókban töltötték el a vendégek. A szállodákhoz hasonlóan a falusi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma (az előző évi 83,3%-ára, összesen 5.147 vendégéjszaka), illetve részesedése is csökkent. A Győrött regisztrált vendégéjszakák aránya tovább csökkent a kistérség településeinek viszonylatában. 2006-ban 207.360 vendégéjszakát regisztráltak Győrben (az előző évi 94,04%-a), mely a kistérségi forgalom 90,95%-a. E vendégforgalom 75,59%-ban a szállodai vendégforgalomból származik, mely összesen 156.734 vendégéjszakát jelent (a kistérségi szinten regisztrált szállodai vendégéjszakák 95,97%-a). A panziók részesedése a győri forgalomból 47.073 vendégéjszakával 22,7%. A panziók vendégéjszakáinak 84,12%-át Győrben regisztrálták. A községek közül ismét az Abda (1.475 vendégéjszaka), Enese (997 vendégéjszaka), Gönyű (4.177 vendégéjszaka), Győrújbarát (1.196 vendégéjszaka), Nyúl (2.403 vendégéjszaka), Öttevény

(4.021

vendégéjszaka),

Pér

(2.456

vendégéjszaka),

Töltéstava

(1.910

vendégéjszaka) nyolcas ért el jelentős vendégforgalmat. Töltéstava szállodája tovább növelte vendégéjszakáinak számát, 27,59%-kal, mely 1.910 vendégéjszakát jelent. Öttevény vendégforgalma szintén nagyrészt a szállodai vendégek keresletéből adódik. Az előző évhez képest kicsit kevesebb, 2.864 vendégéjszakát töltöttek az öttevényi szállodában (az öttevényi adatok 71,23%-a), a falusi szálláshelyeken pedig némi növekedés volt tapasztalható (1.157 vendégéjszaka, mely a településen regisztrált vendégéjszakák 28,77%-a). Gönyűn a szálloda növekvő vendégéjszakáinak száma (1.812 vendégéjszaka, az előző évi 120,88%-a) mellett a panziók adják a vendégforgalom nagyobb hányadát. 2.111 regisztrált vendégéjszakát töltöttek el a vendégek a gönyűi panziókban, mely a gönyűi forgalom 50,54%-a. Nyúlon és Győrújbaráton a panziók adják a teljes vendégforgalmat. A 2006-os regisztrált adat (2.403 vendégéjszaka) szinte teljesen megegyezik az előző évben mérttel Nyúlon. Győrújbarát

esetében

azonban

némi

visszaesés

tapasztalható,

84,7%-ára,

1.196

vendégéjszakára csökkent a regisztrált forgalom. Péren szintén a panziók vendégforgalma jelenti a település vendégéjszakáinak döntő hányadát. 2.283 vendégéjszakát (az összforgalom 92,96%-a) regisztráltak a panziókban, míg a falusi szállásadók 173-at (az összforgalom 65

7,04%-a) jelentettek be. E településen is közel azonos az adat a 2005-ben mérttel (némi növekedés mérhető), azonban átrendeződés történt a panziók javára. Annyiban kedvező ez a változás, hogy a magasabb kategóriájú egységben szélesebb a szolgáltatások választéka, magasabb a hozzáadott érték, így az elérhető bevétel is. Abdán a csökkenő vendégforgalom (74,23%-ára, 1.475 vendégéjszakára esett vissza a forgalom) az előző évihez hasonlóan oszlik meg a panziók és a falusi szállásadók között. A panziókban 896 vendégéjszakát (az összforgalom 60,75%-a), a falusi szálláshelyeken pedig 579 vendégéjszakát (az összforgalom 39,25%-a) regisztráltak. 2007-ben a TeIR adatai szerint a vendégek 219.383 vendégéjszakát töltöttek el a kistérség szálláshelyein.45 A vendégéjszakák 72,96%-át, összesen 160.071 vendégéjszakát a települések szállodái, míg 27,04%-át, összesen 59.312 vendégéjszakát a panziókban regisztráltak. A vendégek 92,90%-ban (összesen 203.804 vendégéjszaka) Győrben éjszakáztak. További hét településen regisztráltak vendégéjszakákat; Abdán 384, Gönyűn 4.386, Győrújbaráton 1.374, Nyúlon 2.040, Öttevényen 3.111, Péren 2.167, Töltéstaván pedig 2.117 vendégéjszakát jelentettek be a szállásadók. Az egyes településeken regisztrált vendégéjszakákat az elemzett három évre – 2004, 2005 és 2006 – vonatkozóan egy összefoglaló táblázatban is feltüntettük.46 Az adatsort az egyszerűbb áttekinthetőség kedvéért nem bontottuk a különböző szálláskategóriák alapján. 2004 és 2006 között a Győri kistérség egészét tekintve folyamatosan csökkent a vendégéjszakák száma. A kezdeti 272.523 kistérségben töltött éjszakát követően 2006-ban már csak ennek 83,66%-a, összesen 227.982 vendégéjszaka került regisztrálásra. Az egyes településeken azonban a változás iránya és mértéke az aggregált adatokétól eltérő képet is mutathat. A Győri kistérség 11 településén (Bőny, Börcs, Győrújfalu, Ikrény, Kisbajcs, Nagybajcs, Nagyszentjános, Rábapatona, Rétalap, Vámosszabadi, Vének) egyik vizsgált évben sem regisztráltak vendégérkezést, főként a szálláshelyek hiánya miatt. A szálláshellyel rendelkező települések többségében – a kistérségre vonatkozó tendenciának megfelelően – a vendégéjszakák csökkenését mutatják az adatok. Különösen jelentős visszaesés tapasztalható 45


46


66

Dunaszentpál (3,8%-ára esett vissza) és Mezőörs (4,54%-ára esett vissza) esetében. A szállodai szolgáltatásokat nyújtó, a községek viszonylatában jelentős forgalmat mutató Töltéstaván pedig közel kétharmadára esett vissza a vendégéjszakák száma. A két évvel korábbi forgalmát nagyjából megtartotta Gönyű (93,84%) és Győrzámoly (92,2%), Öttevény pedig kissé növelni is tudta (107,4%). Jelentős forgalomnövekedés tapasztalható – a vendégéjszakák tekintetében – Dunaszegen (315,94%), Péren (246,09%) és Győrladaméron (185,25%). A vendégéjszakák többségét bonyolító települések közül nagyjából azonos számban tapasztalható növekedés, illetve csökkenés. A kistérségi összadatok romlását elsődlegesen a Győrben tapasztalt jelentős visszaesés (82,56%-ára esett vissza a regisztrált vendégéjszakák száma), kiemelten a szállodai vendégéjszakák terén mért visszaesés befolyásolta. A nagyarányú forgalomnövekedés pedig főként – még a községek viszonylatában is – alacsony vendégforgalmú településeken következett be. 2004-hez képest 2007-ben – a vendégérkezések számához hasonlóan – 7 településről nem jelentek meg hivatalos adatok a vendégérkezésre vonatkozóan. A vizsgálható nyolc (!) településen szinte kivétel nélkül a vendégéjszakák számának csökkenése tapasztalható.47 Az adatok alapján 272.523-ról 219.383-ra, 19,50%-kal csökkent a regisztrált vendégéjszakák száma a kistérség településein. Legjelentősebb csökkenés Abdán (1.136 vendégéjszaka helyett 384, a korábbi adat 33,80%-a) tapasztalható. Ugyanakkor csökkenést mutatnak a gönyűi (a korábbi adat 98,54%-a), győri (a korábbi adat 81,14%-a), győrújbaráti (a korábbi adat 99,71%-a), öttevényi (a korábbi adat 83,09%-a) és töltéstavai (a korábbi adat 71,76%-a) adatok is. Jelentősen bővült, 119,86%-kal bővült Nyúl (1.702-ről 2.040 vendégéjszaka), illetve 117,13%-kal Pér (998-ról 2.167 vendégéjszaka) vendégforgalma. A vendégéjszakák számában bekövetkezett változások pontosabb megismeréséhez külön elemeztük a belföldi, illetve a külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák számát. A korábbi logikát követve, az elemzést elvégeztük mindhárom vizsgált évre, településenkénti és szálláshely-kategóriák szerinti bontásban. 2004-ben a TeIR adatai alapján 136.478 vendégéjszakát töltöttek belföldi turisták a kistérség településein.48 A magasabb kategóriájú szálláshelyek részesedése – a már vázolt 47


48


67

okok következtében – lényegesen meghaladja a további szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák arányát. A szállodákban regisztrált 104.406 vendégéjszaka az összes 76,5%a, a panziók részesedése pedig 19,29% az ott eltöltött 26.324 vendégéjszakával. A férőhelyek számához viszonyítva jelentős még a falusi szállásadás (2.951 vendégéjszaka) és a fizetővendéglátás (2.610 vendégéjszaka) is. A kistérségben töltött összes vendégéjszaka közel azonos arányban oszlik meg a hazai és külföldi vendégek között. Az egyes kategóriák közül a szállodák és a panziók esetében figyelhető meg hasonló arány. Előbbi kategóriánál 49,65%, utóbbinál pedig 52,26% a hazai utazók részesedése. Nagyjából kiegyensúlyozott a falusi szálláshelyek vendégköre is, itt a magyar vendégek a vendégéjszakák 43,32%-át töltötték. Ugyanakkor jelentős belföldi dominancia figyelhető meg a fizetővendéglátás terén (93,88% a hazai turisták részesedése), a kempingeket pedig túlnyomó többségében a külföldi vendégek keresik fel (a hazaiak részesedése csupán 8,17%). A belföldi vendégéjszakák tekintetében is – természetes módon – Győr dominanciája figyelhető meg; a vendégéjszakák 91,11%-a (124.339 vendégéjszaka) a városhoz köthető. A szállodák esetében mindez jelentősebb (96,67%), míg a több „vidéki” panziónak köszönhetően ebben a kategóriában Győr részesedése „csak” 77,94%. A városon belül – a kistérség egészéhez hasonlóan – a szállodai vendégéjszakák száma a meghatározó. Az éjszakák 81,25%-át (összesen 101.025 vendégéjszaka) szállodákban, míg 16,5%-át (összesen 20.517 vendégéjszaka) panziókban töltik a belföldi vendégek Győrben. A további települések közül Gönyűn (3.531 vendégéjszaka), Győrújbaráton (1.174 vendégéjszaka), Mezőörsön (1.005 vendégéjszaka), Öttevényen (1.835 vendégéjszaka), Péren (913 vendégéjszaka) és Töltéstaván (884 vendégéjszaka) volt jelentős a belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 2004-ben. A vendégéjszakák összetétele azonban – részben a rendelkezésre álló szálláshely függvényében – meglehetősen eltérő ezeken a településeken. Töltéstaván kizárólag szállodai vendégéjszakákat, szám szerint 884-et regisztráltak, míg Győrújbarát esetében panziók adták a forgalom egészét, 1.174 vendégéjszakát. Öttevényen a szállodai éjszakák száma (1.481 vendégéjszaka, az összes 80,71%-a) jelentősen meghaladta a falusi szálláshelyek forgalmát (354 vendégéjszaka, az összes 19,29%-a). Gyönyűn pedig a szálloda csak kiegészítette a panziókban regisztrált belföldi vendégforgalmat. Itt a panziókban

68

töltött 2.818 vendégéjszakát (az összes 79,81%-a) kiegészítette a 661 (az összes 18,72%-a) szállodában regisztrált éjszaka. A további jelentős forgalmat bonyolító településen is a panziók túlsúlya jellemző, eltérő arányban, a falusi szállásadás jelenléte mellett. Mezőörsön 88,36% (összesen 888 vendégéjszaka) a panziók részesedése, a falusi szállásadók pedig 117 belföldi vendégéjszakát (az összes 11,64%-a) regisztráltak. Péren kiegyensúlyozottabb a megoszlás e két szálláskategória teljesítménye között. A panziókban 563 (az összes forgalom 61,66%-a), a falusi szálláshelyeken pedig 350 vendégéjszakát (az összes 38,34%-a) töltöttek a hazai turisták. Az összforgalommal együtt 2005-re a belföldi vendégéjszakák száma is visszaesett, 115.653 belföldi vendégéjszakát regisztráltak, mely az előző évi adat 84,74%-a.49 Ez évben is a szállodákban regisztrálták a legtöbb vendégéjszakát, szám szerint 85.033-at (az összes belföldi forgalom 73,52%-a). Ez azonban az átlagot meghaladó mértékű csökkenést jelent e kategóriát tekintve (81,44%-ára esett vissza a forgalom), így a szállodai vendégéjszakák terén némiképp csökkent a belföldi vendégek jelentősége (a szállodai vendégforgalom 46,2%-a). 2005-ben a panziók adták a belföldi vendégéjszakák 21,58%-át, mely összesen 24.959 vendégéjszakát jelent. A 2004-es adathoz képest ez mérsékeltebb, 5,19%-os csökkenés, így a panziók forgalmán belül kissé nőtt a belföldi vendégek aránya, 2005-ben a vendégéjszakák 52,77%-a hazai turistákhoz kötődött. A falusi szállásadás tekintetében kisebb (6,51%-os), a fizetővendéglátás esetében némiképp nagyobb (10,11%-os), de az átlagnál kedvezőbb csökkenés figyelhető meg. A falusi szállásadás tekintetében erősödött a belföldi turizmus (a falusi vendégéjszakák 44,65%-a), a fizetővendéglátás esetében pedig nagyjából stagnált (a fizetővendéglátás éjszakáinak 93,24%-a) az egyes csoportok részesedése. A kistérség idegenforgalmában alacsony részesedést képviselő győri kemping belföldi vendégéjszakáinak száma jelentősen, 197,33%-kal emelkedett. Valamennyi szálláskategóriát tekintve kizárólag a szállodák vendégforgalma csökkent az átlagot meghaladó mértékben, ez azonban – domináns részesedése folytán – jelentős csökkenést idézett elő a kistérség szállásai iránti belföldi keresletben.

49


69

A szállodák részesedésének relatív visszaesésével Győr részesedése is csökkent a belföldi vendégéjszakákból; 105.095 vendégéjszakát (az összes 90,87%-a) töltöttek a hazai vendégek a város szálláshelyein. Mindebből a szállodák részesedése 77,85% (összesen 81.816 vendégéjszaka), a panzióké pedig 19,39% (összesen 20.377 vendégéjszaka) volt. A szálloda kategóriában kis mértékben romlott (a belföldi szállodai vendégéjszakák 96,22%-a), a panziók tekintetében pedig jelentősen erősödött (a panziókban igénybevett belföldi vendégéjszakák 81,64%-a) Győr relatív pozíciója. Töltéstava szállodájának belföldi forgalma jelentősen lecsökkent; 2005-ben az előző évi belföldi vendégéjszakáknak csak harmadát (300 belföldi vendégéjszakával a 2004-es adat 33,94%-át) érték el. Ugyanakkor továbbra is meghatározó – nem csak saját településén, de a kistérség községeit tekintve is – Öttevény és Gönyű szállodájának teljesítménye a hazai vendégéjszakák tekintetében. Az öttevényi 2.334 belföldi vendégéjszaka az előző évi 157,6%a, mely 2005-ben kiegészült a falusi turizmus részről további 412 vendégéjszakával, így a település jelentősen, 49,65%-kal növelte belföldi vendégéjszakáinak számát. Gönyűn összesen 1.598 éjszakát töltöttek a hazai turisták 2005-ben, mely az előző évi 45,26%-a. A szállodai vendégéjszakák (579 vendégéjszaka, az előző évi 87,59%-a) számát tekintve kisebb, míg a panziók esetében (1008 vendégéjszaka, az előző évi 35,77%-a) jelentős visszaesés volt tapasztalható. Ezek alapján 2005-ben a szálloda 36,23%-ra növelte részesedését, míg a panziók részesedése 63,08%-ra esett a belföldi vendégéjszakák tekintetében. Győrújbaráton kissé növekedett a belföldi vendégéjszakák száma (1.210 vendégéjszaka, az előző évinél 3,07%-kal több), melyet továbbra is kizárólag panzióban töltenek a településre érkezők. Hasonló a Nyúli vendégforgalomhoz, ahol a 2004-es adatokkal ellentétben falusi szállásadóknál hazai turisták nem éjszakáztak. A 908 belföldi vendégéjszaka 96,11%-os növekedést jelent a település egésze, illetve 149,45%-os növekedést jelent a panziók belföldi kereslete tekintetében. Péren továbbra is vettek igénybe falusi szállást a hazai vendégek, bár itt is csökkenő számban (263 vendégéjszaka, az előző évi 75,14%-a), a panzióban töltött növekvő számú vendégéjszaka (1.273 vendégéjszaka, az előző évi 226,11%-a) mellett így részesedése csökkent.

70

A regisztrált belföldi vendégéjszakák száma 2006-ra tovább csökkent; az előző évi 92,96%ára (107.515 vendégéjszaka).50 A szállodák esetében ez a csökkenés 19,3%-os, így 2006-ban csupán 68.624 éjszakát töltöttek el hazai turisták a kistérség szállodáiban. Jelentős a csökkenés (16,71%-os) a fizetővendéglátás esetében is. A falusi szállásadóknál és a panziókban azonban közel hasonló mértékű növekedés volt tapasztalható. A belföldi vendégéjszakák száma falusi turizmusban 33,38%-kal 3.680-ra, a panziók esetében pedig 33,11%-kal 33.222-re emelkedett. Ennek megfelelően a belföldi vendégéjszakákból való részesedés terén is erősödött a panziók szerepe; 2006-ban a hazai turisták 63,83%-ban szállodában, 30,9%-ban pedig panziókban éjszakáztak. A szállodák iránti belföldi kereslet csökkenését jelzi, hogy a szállodai forgalomban csak 42,02%-ban jelennek meg a hazai vendégek. Ugyanezen adat a panziók esetében 59,37%, a fizetővendéglátás terén 60,95%, a falusi szállásadóknál pedig 71,5%, azaz többségében hazai vendégek töltik ezen kategóriájú szálláshelyeken a vendégéjszakákat. A belföldi forgalom tekintetében tovább csökkent Győr részesedése; a városban töltött 94.535 belföldi vendégéjszaka a kistérségi összes hazai forgalom 87,93%-a. Győr turizmusában ugyan továbbra is a szállodák dominálnak (65.486 belföldi vendégéjszaka), azonban arányaiban jelentőségük csökkent (a belföldi vendégéjszakáknak már csak 69,27%-át regisztrálták). Az eltolódás a panziók irányába történt, ahol a regisztrált 27.060 belföldi vendégéjszaka a városi adatok 28,62%-a. A kistérség belföldi forgalmát vizsgálva megállapítható, hogy a győri szállodák részesedése némiképp csökkent (95,43%), a panziók esetében pedig közel azonos az előző években mért arányokhoz (81,45%). Jelentős és növekvő számú belföldi vendégéjszakát Gönyűn (3.448 vendégéjszaka, az előző évi 215,77%-a), Nyúlon (1.042 vendégéjszaka, az előző évi 114,76%-a) és Péren (1.758 vendégéjszaka, az előző évi 114,45%-a) regisztráltak. Győrújbaráton (1.136 vendégéjszaka, az előző évi 93,88%-a) és Öttevényen (2.499 vendégéjszaka, az előző évi 91,01%-a) a vendégéjszakák magas száma ellenére csökkenés mutatható ki. Töltéstaván a regisztrált belföldi vendégéjszakák száma továbbra is messze elmarad a 2004-es szinttől. 2007-ben a TeIR adatai szerint a belföldi vendégek 93.876 vendégéjszakát töltöttek el a kistérség szálláshelyein.51 A belföldi vendégéjszakák 63,53%-át, 50


51


összesen 59.641

71

vendégéjszakát a települések szállodái, míg 36,47%-át, összesen 34.235 vendégéjszakát a panziókban regisztráltak. A vendégek 90,47%-ban (összesen 84.934 belföldi vendégéjszaka) Győrben éjszakáztak. További hét településen regisztráltak hazai vendégek által eltöltött vendégéjszakákat; Abdán 95, Gönyűn 3.242, Győrújbaráton 1.094, Nyúlon 1.368, Öttevényen 1.461, Péren 1.209, Töltéstaván pedig 473 belföldi vendégéjszakát jelentettek be a szállásadók. Az említett települések vendégforgalmának összetétele a szálláshely-kategóriák tekintetében azonos az előzőekben leírtakkal, csupán az arányok módosultak többé-kevésbé. Öttevényen a szálloda adta a belföldi forgalom jelentős hányadát (1.737 vendégéjszaka, a településen mért adat 69,51%-a), a fennmaradó 762 vendégéjszakát a falusi szállásadóknál töltötték a hazai turisták. Gyönyűn a szállodai vendégforgalom (1.083 vendégéjszaka, a településen mért adat 31,41%-a) mellett a helyi panziók jelentősege (2.111 vendégéjszaka, a gönyűi belföldi vendégéjszakák 61,22%-a) nagyobb, míg a falusi szálláshelyek forgalma (254 vendégéjszaka) kiegészítő jellegű e tekintetben. Győrújbaráton és Nyúlon valamennyi magyar vendégek által eltöltött vendégéjszaka panziókban realizálódik. Pér esetében szintén döntő a panziók szerepe (1.585 vendégéjszaka, a település belföldi vendégéjszakáinak 90,16%-a), de megjelenik a falusi szállásadás is (173 vendégéjszaka). A belföldi vendégéjszakákhoz hasonlóan a kistérség szálláshelyein a külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakákat is elemeztük a szálláshely-kategóriák és az egyes települések vonatkozásában. 2004-ben 136.045 külföldi vendégéjszakát regisztráltak a kistérség szálláshelyein. Ez az összes vendégéjszaka közel fele (49,92%-a).52 Túlnyomó többségében a kereskedelmi szálláshelyeken éjszakáztak a külföldi vendégek. 105.861 éjszakát töltöttek szállodákban (az összes külföldi 77,81%-a), panziókban pedig 24.051-et (az összes külföldi 17,68%-a). A külföldi

és

belföldi

vendégek

közötti

megoszlás

a

vendégéjszakák

tekintetében

kiegyensúlyozott a szállodákban (50,35%-ban külföldi), nagyjából kiegyensúlyozott enyhe hazai többlettel a panziókban (47,74%-a külföldi), míg enyhe külföldi többlettel a falusi szálláshelyeken (56,68%-a külföldi).

52


72

A települések között az átlagot kissé meghaladó mértékben Győr dominál a külföldi vendégéjszakák tekintetében. A városban külföldiek által eltöltött 126.829 vendégéjszaka az összes 93,23%-a. A győri külföldi vendégéjszakák 80%-ban szállodákban (101.474 vendégéjszaka) kerülnek regisztrálásra, 18,2%-ban (23.083 vendégéjszaka) pedig panziókban. A kistérség külföldi vendégforgalmából mind a szállodák, mind a panziók 95%-ot meghaladó mértékben részesülnek. Jelentősnek tekinthető a város kempingjének a forgalma is, ahol 2006-ban 2.102 éjszakát töltöttek el külföldi vendégek. A kistérség további települései közül Enesén (1.547 vendégéjszaka), Gönyűn (920 vendégéjszaka), Nyúlon (1.239 vendégéjszaka), Öttevényen (1.909 vendégéjszaka) és Töltéstaván (2.066 vendégéjszaka) töltöttek el nagyobb számú vendégéjszakát külföldiek. Töltéstaván valamennyi éjszakát a település szállodájában regisztrálták. Jelentős a szállodák részesedése Öttevény és Gönyű esetében is. Előbbinél 1.270 vendégéjszakát (a településen mért összes külföldi 66,53%-a) szállodában, míg a fennmaradó 639-et falusi szállásadóknál. Gönyűn is e két szálláshely-kategória jelenik meg, azonban döntően a szállodába érkeztek külföldi vendégek (905 vendégéjszaka, az összes 98,37%-a). Nyúlon inkább a falusi szálláshelyek dominanciája figyelhető meg. Az 1.239, külföldiek által regisztrált vendégéjszaka 85,55%-át (1.060 vendégéjszaka) falusi szállásadóknál, míg a fennmaradó 179 vendégéjszakát panzióban töltötték a vendégek. A kistérségben 2005-re 92,58%-ára esett vissza a külföldi vendégéjszakák száma, ez összesen 125.956 vendégéjszakát jelentett.53 Ez főként a kereskedelmi szálláshelyek forgalmából adódik össze; a szállodákban 99.037 vendégéjszakát (az összes 78,63%-a), a panziókban pedig 22.342 vendégéjszakát (az összes 17,74%-a) töltöttek külföldiek. Az előző évi adatokhoz képest szinte valamennyi – csupán a fizetővendéglátás érte el a 2004-es szintet – szálláshely-kategória esetén csökkent a külföldi vendégéjszakák száma. Legjelentősebb csökkenés a kemping kategóriánál történt, ahol kevesebb, mint felére (46,96%) esett vissza a külföldi vendégéjszakák száma. A falusi szálláshelyeken a 2004-es adatok 88,58%-át érték el a 3.420 regisztrált vendégéjszakával. A szállodák és panziók esetében ugyan abszolút értékben jelentős a mutató romlása, azonban a kistérségi átlagnál (7,42%-os csökkenés) kedvezőbb volt a helyzet; a panziók külföldi vendégéjszakáinak száma 7,11%-kal, a szállodáké pedig 6,45%-kal csökkent. Az egyes kategóriák esetén közel kiegyenlített a 53


73

külföldi és belföldi vendégek aránya a vendégéjszakák tekintetében. A panziók esetében enyhe belföldi túlsúly tapasztalható (a külföldiek aránya 47,23%), míg a további fontosabb kategóriában a külföldi vendégek tartózkodása jellemzőbb; szállodákban 53,8%, a falusi szálláshelyeken pedig 55,35% a külföldi vendégéjszakák aránya. A külföldi vendégéjszakák 91,63%-át, összesen 115.408 vendégéjszakát Győrben regisztráltak. Ezek közül meghatározó a szállodák (95.650 vendégéjszaka, az összes 82,88%a) és a panziók (18.601 vendégéjszaka, az összes 16,12%-a) vendégforgalma. A szállodai külföldi vendégéjszakák tekintetében Győr pozíciója kissé erősödött (2005-ben 96,58%-ban Győrben regisztrálták a külföldi vendégéjszakákat), a „vidéki” panziók forgalmának növekedésével a panziók terén pedig visszaszorult a város részesedése (2005-ben 83,26%). A további települések közül jelentős forgalmat bonyolít le főként a panziók révén Abda (1.407 külföldi vendégéjszaka, az előző évi 252,6%-a), Nyúl (1.496 külföldi vendégéjszaka, az előző évi 120,74%-a) és Pér (889 külföldi vendégéjszaka, az előző évi közel 10 és félszerese). Utóbbi településeken a külföldiek kizárólag panzióban vesznek igénybe szállást az

adatok

szerint.

Abdán

1.074

vendégéjszakával

76,33%-ban

a

panziók,

333

vendégéjszakával 23,67%-ban a falusi szállásadók részesülnek a külföldi vendégforgalomból. Töltéstaván az 1.197 külföldi vendégéjszaka (az előző évi 57,94%-a) mindegyikét a település szállodájában regisztrálták. Döntően a szálloda adja Öttevény (1.935 külföldi vendégéjszaka, az előző évi 101,36%-a) és Gönyű (1.395 külföldi vendégéjszaka, az előző évi 151,63%-a) külföldi vendégforgalmának nagy részét. Öttevényen 1.270 vendégéjszakát (az összes 65,63%-a) szállodában, a fennmaradó 665 vendégéjszakát (az összes 34,37%-a) falusi szálláshelyen töltötték a külföldi vendégek. Gönyűn is hasonló arányok figyelhetőek meg. A szálloda részesedése 65,95% (920 vendégéjszaka), a falusi szálláshelyeké pedig 28,46% (397 vendégéjszaka), a panziókban töltött 78 külföldi vendégéjszaka mellett. Enese külföldi vendégforgalmát teljes egészében falusi szállásadók regisztrálták, túlnyomó többségében a nyár zenei fesztiválhoz kapcsolódóan, az önkormányzat közvetítésével.

74

2006-ra tovább csökkent a kistérség szálláshelyein regisztrált külföldi vendégéjszakák száma. Az ez évben mért 120.467 vendégéjszaka az előző évi adat 95,64%-a.54 A szállodák részesedése

94.696

vendégéjszakával

nagyjából

változatlan

maradt

(a

külföldi

vendégéjszakák 78,61%), a panziók részesedése azonban növekedett (22.740 vendégéjszaka, az összes külföldi vendégéjszaka 18,88%-a). A panziók relatív erősödésének oka, hogy – a fizetővendéglátás mellett – csupán e kategóriában emelkedett a külföldiek által eltöltött éjszakák száma (az előző évi 101,78%-a). A szállodák esetében 4,38%-os, a falusi szállásadók esetében pedig 57,11%-os visszaesést mutatnak az adatok. A korábban kiegyensúlyozott külföldi-belföldi megoszlás 2006-ra jelentősen eltolódott az egyes szálláshely-kategóriák esetében. A szállodai vendégéjszakák 57,98%-a külföldiekhez köthető, a panziók esetében azonban már csak 40,63% a külföldi vendégek részesedése. Összességében a vendégforgalom kissé több mint felét (52,84%-át) a külföldiek által eltöltött éjszakák képezik. Ugyan a Győrben regisztrált 112.825 külföldi vendégéjszaka (az összes külföldi vendégéjszaka 93,66%-a) arányaiban erősödést mutat az előző évhez képest, azonban a kereskedelmi szálláshelyek szerepe relatív csökkent a további szállásokkal szemben. A szállodákban

a

győri

külföldi

vendégéjszakák

80,88%-át

(91.248

vendégéjszaka)

regisztrálták, a panziókban ezen értékek 17,74%, illetve 20.013 vendégéjszaka. A szállodai külföldi vendégforgalom 96,36%-át, a panziókban töltött külföldi vendégéjszakáknak pedig 88,01%-át Győrben regisztrálták. Ez a szállodák esetében némi visszaesést, a panziók között viszont erősödést mutat. Enese és Gönyű külföldi vendégforgalma jelentősen visszaesett, mely főként a falusi szálláshelyeken tapasztalható gyengébb teljesítmény következménye. Utóbbi esetében 47,75%-kal esett vissza a külföldi vendégéjszakák száma. Pér teljesítménye is alulmúlja az előző évekét e tekintetben, itt azonban a panzióban eltöltött vendégéjszakák számának csökkenése (az előző évi 78,52%-a) okozta a visszaesést. Abda (1.054 külföldi vendégéjszaka, az előző évi 74,91%-a), Nyúl (1.361 külföldi vendégéjszaka, az előző évi 90,98%-a), Öttevény (1.522 külföldi vendégéjszaka, az előző évi 78,66%-a) és Töltéstava (1.592 külföldi vendégéjszaka, az előző évi 133%-a) ért el jelentős számú külföldi vendégéjszakát a 2006-os évben. Utóbbi esetében a vendégforgalom egészét 54


75

továbbra is a településen található szálloda adja, míg Nyúlon kizárólag panziókban töltötték el az említett vendégéjszakákat. Az öttevényi csökkenő számú külföldi vendégéjszakák tekintetében a szálloda nagyjából tudta tartani az előző évi nagyságrendet, a falusi szállásadóknál azonban jelentősen visszaesett a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma. 2006-ban 1.127 vendégéjszakát (az összes külföldi 74,05%-a) töltöttek szállodában, 395-öt (az összes külföldi 25,95%-a) pedig falusi szálláshelyen a külföldi turisták Öttevényen. Ezzel szemben Abdán erősödött a falusi szálláshelyeken töltött külföldi vendégéjszakák száma (446 vendégéjszaka), illetve részesedésük is a település egészét tekintve (42,31%). A panziók külföldi forgalma csaknem a felére esett vissza (608 külföldi vendégéjszaka), így jelentőségük is (57,69%) a település külföldi vendégforgalmát tekintve. 2007-ben a TeIR adatai szerint 125.507 vendégéjszakát töltöttek el a kistérség szálláshelyein a külföldi vendégek.55 A külföldi vendégéjszakák 80,02%-át, összesen 100.430 vendégéjszakát a települések szállodái, míg 19,98%-át, összesen 25.077 vendégéjszakát a panziókban regisztráltak. A vendégek 94,71%-ban (összesen 118.870 külföldi vendégéjszaka) Győrben éjszakáztak. További hét településen regisztráltak külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakákat; Abdán 289, Gönyűn 1.144, Győrújbaráton 280, Nyúlon 672, Öttevényen 1.650, Péren 958, Töltéstaván pedig 1.644 külföldi vendégéjszakát jelentettek be a szállásadók. Évekre és szálláshely-kategóriákra lebontva elemeztük a hazai és külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák számának alakulását a Győri kistérség településein. Az áttekinthetőség kedvéért egy táblázatban is ábrázoltuk ezen adatokat, illetve elemeztük az egyes csoportok tartózkodásának alakulását. A vendégéjszakák száma fokozatosan csökkent az elemzett évek során; a 2006-ban regisztrált 227.982 vendégéjszaka már csak a 83,66%-a a 2004. év hasonló adatának.56 Bár a külföldi és belföldi vendégek esetében is csökkent a térségben töltött éjszakák száma, a csökkenés eltérő ütemű és mértékű volt. A külföldi vendégek esetében 88,55%-ára (136.045 vendégéjszakáról 120.467-re) esett vissza a forgalom, addig a belföldi vendégek esetében nagyobb mértékű a mutató romlása; 78,78%-ára esett vissza (136.478 vendégéjszakáról 55


56


76

107.515-re). Ezzel együtt a kistérségben regisztrált vendégéjszakákból az egyes csoportok részesedése is változott. A kezdeti minimális belföldi túlsúlyt követően (ekkor a vendégéjszakák 50,08%-át belföldi, 49,92%-át pedig külföldi vendégek vették igénybe) fokozatosan tolódott a hangsúly a külföldi vendégek irányába. 2005-ben 47,87%, illetve 52,13% volt az arány, 2006-ra pedig 47,16% és 52,84%, azaz a külföldi vendégek által eltöltött

vendégéjszakák

száma

kis

mértékben

meghaladta

a

belföldi

vendégek

vendégéjszakáinak számát a kistérségben. Az egyes települések vendégforgalmának megoszlása azonban eltér a kistérségi átlagos adatoktól. A vendégek számának megoszlásánál tapasztalt erőteljes ingadozás a vendégéjszakák esetében még a kisebb vendégforgalommal rendelkező települések esetében sem jellemző. Kivételt jelent ez alól Dunaszentpál, ahol az egyes vizsgált években kizárólag belföldiek vagy kizárólag külföldiek éjszakázását regisztrálták. Továbbá ide sorolható még Enese, ahol a kezdeti külföldi túlsúly egyre inkább eltolódott a belföldi vendégéjszakák felé; a belföldiek 2004-es 25,52%-os részesedése után 2006-ban már a vendégéjszakák 61,38%-át jegyezték. A legerőteljesebb ingadozás Győrzámoly esetében figyelhető meg. A településen töltött vendégéjszakák túlnyomó többségét hazai, majd külföldi, illetve ismét hazai vendégek töltötték el az egyes években; a hazai vendégek részesedése 2004-ben 93,4%, 2005-ben csupán 34,76%, majd 2006-ban ismét kiugróan magas, 90,67%. Ennél csekélyebb mértékű, de jelentős ingadozás tapasztalható Gönyűn is. Itt a változó mértékben, de a belföldi turizmus dominál a vendégéjszakák tekintetében; 2004-ben 79,33%-os, 2005-ben 53,39%-os, majd 2006-ban 82,55%-os részesedéssel. Hasonló tendenciát mutatnak az adatok az erőteljes növekedést produkáló Pér esetében is; 91,48%, 63,34%, 2006-ban pedig 71,58% a belföldi turisták részesedése a településen töltött vendégéjszakákból. Töltéstaván és Abdán jellemzően külföldi vendégéjszakákat regisztrálnak, melyek aránya egyre növekedett a vizsgált évek során. Előbbi településen a vendégéjszakáknak 2004-ben még csak 70,03%-át vették igénybe külföldiek, addigra részesedésük 2006-ban 83,35%-ra emelkedett. Abdán a közel kiegyensúlyozott megoszlás (külföldiek részesedése 49,03%) után tolódott el jelentősen a településen töltött vendégéjszakák aránya a külföldi vendégek javára (2006-ban a vendégéjszakák 71,46%-a). Nyúlon szintén a külföldiek dominanciája érződik, a tendenciák azonban a hazai vendégforgalom erősödését jelzik. A 2004-es 27,2%-os 77

részesedést követően 2006-ra már – fokozatos emelkedéssel – a vendégéjszakák 43,36%-át belföldi vendégek foglalták. Nagyjából kiegyenlített a vendégéjszakák megoszlása valamennyi vizsgált évben Győr és Öttevény esetében. Azonban míg Győrben lassú elmozdulás figyelhető meg a külföldi vendégek irányába, addig Öttevényen a belföldi turizmus erősödése tapasztalható. Györben a kezdeti 49,5%-os hazai részesedés fokozatosan csökkent 45,59%-ra, Öttevényen pedig az enyhe külföldi többletet (50,99%) követően a hazai turizmus aránya 62,15%-ra emelkedett a településen regisztrált vendégéjszakák tekintetében. A belföldi turisták erőteljes dominanciája figyelhető meg a Győrújbarát, Mezőörs és Kunsziget esetében. E településeken a hazai turisták részesedése – szinte – folyamatosan 8590% feletti. Míg azonban Győrújbarát vendégforgalma (2006-ban 1.196 vendégéjszaka) a kistérség községei közül jelentős, illetve Kunszigeten is növekedés (2006-ra 630 vendégéjszakára emelkedett) tapasztalható, addig a Mezőörsön regisztrált vendégéjszakák száma jelentősen lecsökkent (2006-ban már csak 69 vendégéjszakát regisztráltak) a vizsgált években. Említést érdemel még Dunaszeg, ahol az egyre növekvő vendégforgalmi adatok (215,94%-os folyamatos növekedés 2004 és 2006 között) a belföldi turizmus erősödésével jártak együtt. A településen eltöltött vendégéjszakák 77,98%-a hazai turistákhoz köthető 2006-ban. A TeIR adatai szerint 2007-ben a Győri kistérségbe érkező vendégek összesen 219.383 vendégéjszakát töltöttek el a szálláshelyeken, döntő többségüket Győrben. 57 Ezen kívül kizárólag hét további település vett részt a vendégek elszállásolásában. A belföldi vendégek aránya 42,79% volt, 93.876 vendégéjszakával. A 125.507, külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszaka a forgalom 57,21%-át jelentette. Nagyjából ilyen megoszlásban érkeztek a győri vendégek (41,67% belföldi, illetve 58,33% külföldi vendég). Ezen arányok azonban jelentős eltéréseket mutatnak a további településeket vizsgálva. Meghatározó a külföldi vendégek jelenléte Abdán (a vendégéjszakák 75,26%-a, összesen 289 vendégéjszaka), Töltéstaván (a vendégéjszakák 77,66%-a, összesen 1.644 vendég). Öttevényen (a vendégéjszakák

53,04%-a,

összesen

1.650

külföldi

vendégéjszaka)

és

Péren

(a

vendégéjszakák 55,79%-a, összesen 1.209 belföldi vendégéjszaka) arányuk közel 57


78

kiegyenlített. A belföldi vendégéjszakák vannak többségben Gönyűn (a vendégéjszakák 73,92%-a, összesen 3.242 vendégéjszaka), Győrújbaráton (a vendégéjszakák 79,62%-a, összesen 1.094 vendégéjszaka), Nyúlon (a vendégéjszakák 67,06%-a, összesen 1.368 vendégéjszaka). A vendégéjszakák és a vendégek számának viszonylatában elemeztük az átlagos tartózkodási időt, településenként, illetve kitérve az egyes szálláshely-típusok közötti különbségekre. Általában az alacsonyabb kategóriájú, a pihenést, nyugalmat, tájjellegű élményeket nyújtó szálláshelyeken hosszabb a tartózkodási idő (pl. falusi turizmus, kiránduló turizmus szállásai), illetve a komplex szolgáltatást nyújtó (pl. gyógy- és egészségturizmus szállásai) vagy hosszabb rendezvényhez kapcsolódó szállások (pl. fesztiválok, tudományos kongresszusok alkalmával) esetében is igaz ezen megállapítás. A turizmusra általában jellemző, hogy egy-egy újabb turista térségbe csábítása nehezebb (és költségesebb) feladat, mint az ott lévő vendég tartózkodási idejének növelése, esetleg visszatérésének elérése. Az átlagos tartózkodási idő hosszának jelentősége az elérhető jövedelmek nagyságában mutatható ki. A komplex programcsomagot nyújtó, a turista tartózkodása során változatos élményeket nyújtani képes desztinációkban hosszabb az átlagos tartózkodási idő. Ennek hatására a további vendégéjszakák, illetve további termékek és szolgáltatások igénybevétele következtében nő a fajlagos költés nagysága, és ezzel együtt az adott időszak alatt realizálódott turisztikai bevételek nagysága is. A Győri kistérségben 2004-ben az átlagos tartózkodási idő 2004-ben 2,57 nap volt.58 Jellemzően az átlagot meghaladó tartózkodás volt kimutatható a falusi szállásadás (3,78 nap) és a fizetővendéglátás (5,46 nap) esetében. A szállodák és panziók átlagosan teljesítettek e tekintetben. Az egyes településeken mért átlagos tartózkodási idő nagyban függ az ott található szálláshelyek típusától. Ahol a férőhelyek között a falusi szállásadás dominál, az átlagot jóval meghaladó tartózkodási időt mutatnak az adatok. E körből kiemelkedik Kunsziget (11,05 nap), Enese (7,58 nap) és Győrladamér (7,32 nap). A vendégérkezések és vendégéjszakák adatsoraival összevetve mindez azonban nem jelent komoly idegenforgalmi bevételt a település, illetve az egyes érdekelt vállalkozók számára. Az átlagot többségében a szállodai 58


79

férőhelyekkel is rendelkező kisebb települések rontják, így Abdán (1,28 nap), Öttevényen (1,43 nap) és Töltéstaván (1,67 nap) a legalacsonyabb az átlagos tartózkodási idő. Rendkívül alacsony a mutató értéke Abda (1,64 nap), Dunaszeg (1,45 nap), Gönyű (2,09 nap), Mezőörs (2,09 nap) és Öttevény (1,6 nap) falusi szállásadóinál. Vélhetően ezen szálláshelyeket nem a klasszikus falusi turizmus céljából keresték fel, inkább jellemző az alacsonyabb árfekvésű szálláshelyet kereső turisták jelenléte. Az amúgy is alacsony értéket mutató tartózkodási idő 2005-re tovább csökkent a TeIR adatai szerint.59 Ebben az évben a kistérségbe érkező turisták átlagosan már csak 2,38 napot töltöttek el. A kempingek és a fizetővendéglátás kivételével ez valamennyi szálláskategória esetében a mutató romlását jelentette. Ezzel az átlag körüli szintre (2,88 nap) esett vissza a tartózkodási idő a falusi turizmusban is. A szállodákra és panziókra továbbra is 2-3 napos tartózkodás volt jellemző. A fizetővendéglátás terén azonban jelentősen, 6,23 napra nőtt a turisták által átlagosan eltöltött idő. A 2004-es adatokhoz hasonlóan magas átlagos tartózkodási időt értek el a kunszigeti (7,75 nap), a győrladaméri (7,32 nap) és az enesei (7,69 nap) falusi szállásadók. Koroncó rendkívül magas értéke (12,57 nap) az előző, vendégérkezés nélküli évhez képest kiemelendő. Továbbra is a szállodával rendelkező kisebb települések, Abda, Öttevény és Töltéstava (valamennyien 1,5 nap körüli átlagos tartózkodási idővel) értéke el a legalacsonyabb értékeket, illetve a falusi turizmus terén mért rövid átlagos tartózkodás következtében a már említett Dunaszeg (1,6 nap) és Mezőörs (1,36 nap). 2006-ra tovább tartott a kistérség valamennyi szálláshelyére átlagosan mért tartózkodási idő. Ekkor a turisták csak közel két napot (2,18 nap) töltöttek a kistérségben.60 A

kempingek

kivételével

mindegyik

kategóriában

csökkenés

tapasztalható,

a

fizetővendéglátásban mért tartózkodás is a 2004. évi szint alá esett. A szállodák (2,15 nap) és panziók (2,14 nap) nagyjából kiegyensúlyozottan teljesítettek az elmúlt évek viszonylatában, azonban a falusi szálláshelyeken mért 2,58 nap átlagos tartózkodási idő rendkívül alacsony érték.

59


60


80

Az egyes kategóriákra a tartózkodás idő tekintetében jellemző sajátosságok ellenére, csupán az Enesén (8,11 nap), Győrladaméren (7,7 nap) és Győrzámolyban (5,49 nap) mért adatok elfogadhatóak. A szállodai férőhelyek jelentős súlya miatt megfelelő, bár fejlesztésre szoruló értéket értek el a győri szálláshelyek (2,17 nap) is. A vendégforgalommal rendelkező települések közül hat esetében az átlagos tartózkodási idő nem érte el a két napot: Abdán 1,41 napot, Dunaszentpálon 1 napot, Győrújbaráton 1,97 napot, Mezőörsön 1 napot, Öttevényen 1,57 napot, Töltéstaván pedig 1,56 napot töltöttek átlagosan a turisták. A rendkívül alacsony értékekben a falusi turizmus gyenge teljesítménye játszotta a legjelentősebb szerepet. Ennek javításához szükséges a valódi falusi turisták megcélzása, az ágazatra jellemző szolgáltatáskínálattal, illetve az adott településre múltjához és jelenéhez kapcsolódó programlehetőségek széles választékával. A 2007-es adatok kizárólag a szállodák és a panziók esetében közölnek értékelhető információkat, melyből számítható a Győri kistérségein mért átlagos tartózkodási idő. Ezen adat a vonatkozó évre 2,15 nap.61 A szállodák és a panziók esetében közel azonos, rendkívül alacsony, 2,14, illetve 2,17 nap. Az egyes településeket vizsgálva a szállodai átlagos tartózkodás 1,34 és 2,35 nap között, míg a panziók azonos adata 1,13 és 4,12 nap között változik. A településekre vonatkoztatott átlagos tartózkodás kiegyensúlyozottabb. A legkedvezőbb Gönyűn (3,24 nap) és Péren (3,27 nap), míg az abdai panzió (1,13 nap), valamint az öttevényi (1,59 nap) és a töltéstavai szálloda (1,34 nap) adatai a leggyengébbek.

3.9. Jelenlegi helyzet 3.9.1. Az idegenforgalom környezeti, közlekedési, infrastrukturális, humán és gazdasági feltételei Általános jelenségnek mondható egész Magyarországon, hogy a fő-és mellékutak minősége egyaránt rossz. Így van ez a kistérség útjain is, nem is beszélve a települések belterületi útjairól. Az általános önkormányzati és állami pénzhiány, vagy esetleges érdektelenség csak nehezíti ezt a helyzetet, holott a turizmusfejlesztés egyik alapvető feltétele a megfelelő infrastruktúra kialakítása lenne. A jövőbeni fejlesztések egyik fontos tényezője az utak felújítása, vagy éppen kiépítése kellene, hogy legyen, hiszen a települések 90%-ában ez 61


81

problémát jelent. A tömegközlekedés színvonala közepesnek mondható, mivel azok a falvak, amelyek beleesnek egy-egy távolsági autóbusz útvonalába, mondhatni jól megközelíthetőek (pl. Győrújbarát, Nyúl, Győrújfalu), míg a Vámosszabadi, Vének felé vezető autóbuszvonalak járatai kifejezetten ritkák, napi négy-öt busz közlekedik. A térségen halad át az országba érkező nemzetközi vonatok jelentős hányada, így jól megközelíthető a szomszédos országokból vasúton is. Győr az első nagyváros a határ átlépése után. Problémát jelent ugyanakkor, hogy a győri vasútállomás állapota rossz (melyen a jelenleg is folyó fejlesztések jelentősen javítanak), s gyakran nem lehet idegen nyelven (angolul) felvilágosításhoz jutni (feliratok, információ, jegykiadás stb.). A térség kapujába tömegközlekedéssel érkező turista már a leszállás után komoly nehézségekbe ütközik. Kedvező a helyzet viszont a kerékpáros turizmus kedvelői számára, hiszen a kerékpárutak minősége és mennyisége jónak mondható. Bár vannak hiányos területek, a kistérségi hálózat folyamatosan bővül, fejlődik. A szigetközi kerékpárút eddig is vonzotta az idelátogató kerékpárosokat, ennek bővítése, összekapcsolása más kerékpárutakkal nemcsak konkrétan a két keréken érkező vendégeket vonzaná, de más turisztikai ágazatokat is bekapcsolhatna a helyi turizmus vérkeringésébe, anélkül, hogy nagyobb költségvetésű, gépjárműforgalomra is alkalmas utakat kellene építeni. Például a borturizmust, vagy az egyéb szabadidős lehetőségeket (vadászat, horgászat, vízi sportok), hiszen együttesen változatosabb palettát kínálnának azoknak, akik hosszabb, de aktív pihenésre vágynak. Emellett kiemelkedő jelentőségű a péri reptér szerepe, különösen a nemzetközi turizmus szempontjából. A repülőtér már egészen Horvátországig szállít utasokat. A vízi közlekedés részben megoldott, a kisebb csónak kikötők a vízi sportok szerelmesei számára fontosak, akik eddigi tapasztalatok alapján megtalálják számításaikat a Mosoni-Duna vizén, mégis lenne igény ezen a területen is fejlesztésre; új kikötők, mellettük kempingek létrehozására. Jacht-kikötő a kistérségben egyenlőre nincsen, építését tervezik. A kishajós közlekedést akadályozza a Mosoni-Duna feltöltődése. Másik fontos akadály, hogy a dunacsúnyi tározó megépítése óta lényegesen kevesebb vizet kapnak a Duna természetes ágai, mint korábban, így, különösen száraz időszakban a hajózás nem lehetséges. Szintén a dunacsúnyi gát által okozott probléma, hogy a Mosoni-Duna irányába nem lehet zsilipen át közlekedni, tehát a kishajók számára a Mosoni-Duna jelenleg „zsákutca”. A vízszint rendezése érdekében a Mosoni- és Öreg-Duna összefolyásának rendezését tervezik, 82

fenékküszöb kialakítását, a torkolat áthelyezését, mely lehetővé tenné a vízi közlekedést egészen a megyeszékhelyig. A víziturizmus számára fontos lenne, hogy a Rába, illetve a Marcal partján is rendezett kikötési

lehetőségek

álljanak

rendelkezésre.

Ezen

folyók

mentén

elhelyezkedő

önkormányzatok bevonásával folyik a Rába-és Marcal-völgy fejlesztési projekt, amelyet a Vízügyi Igazgatóság koordinál, s egyezteti az önkormányzatok fejlesztési elképzeléseit a vízügyi és a természetvédelmi lehetőségekkel. Kereskedelmi kikötő Gönyűn található, kisebb csónak kikötők a Mosoni-Duna partján találhatóak (pl. Győrzámoly, Dunaszeg, Vének). Mindez a vízi sportok kedvelői számára előnyös is lehetne, de problémát okoz, hogy a kikötők mellett hiányoznak az olyan alapvető kiszolgáló egységek, melyek étkezésre, vagy pihenésre alkalmasak lennének. Megfelelő szervezettség mellett, más jellegű programokkal is össze lehetne kötni a vízi sportokat, melyek ugyancsak növelnék a látogatók számát. Kevés azonban a térségben a kajak és kenubérlési lehetőség. Kisebb hajókat már sétahajózásra igénybe lehetne venni, de ezen a téren még nagy hiányosságok vannak. Kiépült kerékpárútjaira a kistérség nagyon büszke, hiszen a vonzerők sorában ez az egyik olyan lehetőség, melyet mindenképpen ki kell használni a jövőbeni fejlesztésekkel kapcsolatban. A térség részese az egyik nemzetközi kerékpáros útvonalnak is, az EUROVELO-nak. A 6os jelű útvonal Magyarországon Győr – Esztergom – Budapest – Csepelsziget - Baja városokon halad át. A Szigetközben, Mosonmagyaróvár és Győr közötti szakasz épült meg. A szigetközi kerékpárút a több országon áthaladó dunai útvonal része, amely így számos külföldi turistát hoz a térségbe. Megemlítendő, hogy a kerékpárút Magyarországon nem halad a Duna mellett, csak a Mosoni-Dunát keresztezi. A kerékpárutak problémája, hogy hiányoznak összekötő elemek. A szlovák oldalon, a gátakon haladó burkolt kerékpárutakat sok külföldi turista használja, akik közül szintén sokan térségünk felé vennék az irányt, ha a szigetközi út össze lenne kötve a határátkelőhellyel. Jelenleg azonban a 14. sz. út kerékpározásra alkalmatlan, a kijelölt kerékpár útvonal viszont komplikált. A gátakon vezető kijelölt kerékpár útvonalak nem jó minőségűek, mivel a gátak 83

kaviccsal, sóderrel fedettek, ezeken a kerékpározás nehézkes. Mindenképpen érdemes elgondolkodni, hogy a gépjármű-, különösen a kamion forgalom növekedése miatt sok, korábban kerékpározásra alkalmasnak nyilvánított és kijelölt útvonal ma már veszélyes lehet. Ezeken keresztül kerékpárral elérhetőek a következő települések: Koroncó a sokorópátkai útvonalon, Győrújfalu – Győrzámoly – Győrladamér - Dunaszeg a szigetközi kerékpárúton. A Mosoni-Duna menti töltésen végig folyóparton, zöld környezetben haladva Abdára és Kunszigetre is eljuthatunk. Kerékpározásra ajánlott túraútvonal indul Győrből Bácsa irányába, Vámosszabadi – Nagybajcs - Kisbajcson át Vénekig, és onnan vissza a megyeszékhelyre. A pannonhalmi útvonal Bőny, Rétalap, Pér és Mezőörs községeket keresztezi, míg a Rába part mentén haladó kavicsos töltésen Ikrényre, Rábapatonára juthatunk. A Lébény felé vezető kerékpározásra ajánlott túraútvonal szintén érinti Győrújfalu, Győrzámoly, Győrladamér, Dunaszeg, Öttevény, Kunsziget településeket, sőt Öttevényről Börcsre és Abdára is eljuthatunk kerékpáron. Végül a rábaközi körtúra Enese község érintésével halad. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a kistérségben fekvő települések túlnyomó többsége elérhető kerékpárral, de azt is meg kell említenünk, hogy az útviszonyok, illetve a nagy forgalom miatt némelyik nehezen járható, kerékpárúttal csak az EUROVELO által érintett települések /Dunaszeg, Győrladamér, Győrzámoly, Győrújfalu/ rendelkeznek. A kistérség bővelkedik természeti kincsekben, gyönyörű tájakon lehetne tekerni, ha a kerékpározásra alkalmas utak, töltések minőségét sikerülne javítani, illetve hiányukat pótolni. 3.9.2. A gazdaság meghatározó tényezői az idegenforgalommal kapcsolatban A turizmus kialakulásához alapvetően szükséges feltételek maradéktalanul rendelkezésre állnak, illetve kialakultak/kialakíthatóak a Győri kistérségben. A politikai és gazdasági viszonyok rendezettek, a turizmus gazdasági alapját jelentő helyi kereslet fejlett a fizetőképesség és fogyasztási szokások adatai alapján. A kereslet minősége azonban, a térségi értékek, a helyi sajátosságok iránti igény tekintetében nem megfelelő. Bemutatásuk, népszerűsítésük és programmá vagy termékké alakításuk által fejleszteni szükséges e területet. Ugyan nem a turizmus a domináns szektor a térség életében, azonban az országos átlagot meghaladó jövedelmi viszonyok következtében a szolgáltatási ágazat magasan fejlett. A lakosság kényelmi igényeit kielégítő szolgáltatásokon túl megtalálható a turisták sajátos keresletére irányuló választék is (bár a kistérségen belül ezek eloszlása rendkívül egyenlőtlen). Változatos a térség szálláshely-kínálata; a kempingtől és a magán-szállásadás 84

vendégszobáitól a 4x-os szállodáig, különböző stílusokban, a régebbi építésűtől az egészen újig. A vendéglátás különböző egységei szintén eltérő színvonalon kínálják a nemzetközi, a hazai, illetve a tájegységre jellemző ételeket. Problémát jelent azonban az erőteljes győri koncentráció. A kistérség fekvése jó; az ország gazdaságilag fejlettebb részén, közel a nyugati – fizetőképesebb – piacokhoz terül el. Megközelíthetősége a határátkelő, illetve a térségen áthaladó nagy európai közlekedési rendszerek (Duna vízi út, vasút, autópálya, EUROVELO) következtében kiváló. A térségen belüli közlekedés azonban fejlesztésre szorul; a tömegközlekedés járatsűrűségének és minőségének javítása, a közút- és kerékpárút-hálózat esetén pedig a minőség mellett a kiépítettség fejlesztése is szükséges. Az infrastruktúra további elemei, melyek a közüzemi és a közszolgáltatások biztosításához szükségesek, szintén az országos átlagot meghaladóan, a kistérség minden pontján elérhetőek. A turisztikai szuprastruktúra elemei a keresletnek megfelelőek. Esetükben szükséges a területi egyenlőtlenség részleges felszámolása, illetve a színvonal emelésével, esetleg egyes új elemek megjelenésével növelhető a turizmus hozzáadott értéke a kistérségben vagy újabb szegmensek célozhatóak meg. A lakosság – a kereslete mellett – megjelenik a szektor humán erőforrásaként, illetve a helyi társadalmi közeg részeként is. A turizmusban jelentős számban (a foglalkoztatottak közel 6%a) helyezkedtek el a lakosok, végzettségüket, képzettségüket, illetve képességüket és hozzáállásukat tekintve azonban jelentős különbségek tapasztalhatóak. Az oktatás mennyiségét tekintve megoldott, azonban a rendszer korszerűsítése, az átadott elméleti és gyakorlati ismereteknek a munkaerőpiac igényeihez történő igazítása szükséges. A workshopok információi alapján a lakosság turizmushoz és turistákhoz való hozzáállása többnyire pozitív. Vendégszerető a kistérség, azonban a helyi tudás bővítése – mely részben egyfajta lokálpatriotizmus erősítésével érhető el – és a jelenleg hiányos nyelvtudás fejlesztése még megoldásra vár. A Tourinform, valamint a tudatos közösségi és egyéni marketing mellett a lakosság információ- és segítségnyújtása elengedhetetlen a turizmusban. A higiénés viszonyok és a közbiztonság megoldott, több településen polgárőrség is működik. A turizmus által közvetített negatív társadalmi hatások (deviancia, közbiztonság romlása, helyi értékek devalválódása stb.) jórészt még nem tetten érhetők, csupán a társadalmi és gazdasági (jövedelmi) különbségek tekintetében. 85

A turizmus terméke komplex; a turista sokrétű szükségletéhez igazodva számos terméket és szolgáltatást tartalmaz, melyek tulajdonosa, előállítója, közvetítője eltérő. Részben gazdasági szereplők (szálláshely, étkezés, egyes programok, közlekedés stb.), részben a kormányzati és önkormányzati

szféra

(nagy

infrastruktúra-rendszerek

kiépítése,

közüzemi

és

közszolgáltatások stb.), részben pedig civilek nyújtják szervezett (térségi marketing, hagyományőrző programok stb.), illetve nem szervezett (kellemes helyi társadalmi közeg, „az utca embere” stb.) formában. A turista számára okozott élmény csak e változatos termékek és szolgáltatások összehangolásával, a szereplők közti koordináció megvalósításával érhető el. A Győri kistérség esetében e területen tapasztaltuk a legjelentősebb hiányosságokat. Többnyire hiányzik 

a turizmusban hasznosítható helyi értékek, termékek, programlehetőségek és szereplők összegyűjtése



egységes,

valamennyi

érdekelt

(turisztikai

vállalkozások

és

szolgáltatók,

önkormányzatok, turisták) számára elérhető adatbázis 

az egyes szereplők közötti együttműködés, illetve annak koordinálása (illetve az informális kapcsolatok ösztönzése)



az előzőek alapján komplex termékek kialakítsa és kiajánlása, a térségi szintű tudatos marketing

Győr város a turisztikai, gazdasági és infrastrukturális adottságaival önálló területet képvisel e tekintetben a kistérségen belül. A települések további lehetősége a turizmus fejlesztésére – a közeli nemzetközileg is jegyzett attrakciók (győri barokk belváros, Pannonhalma) kísérőprogramja mellett – önálló, sajátos tájjellegű (a természeti környezethez és a hagyományos életmódhoz kapcsolódó) turisztikai termékek kialakítása.

86

3.9.3. Turisztikai adottságok és vonzerők 3.9.3.1. Lakossági szolgáltatások az egyes településeken A Győri kistérségben 2006. év végén 71.698 lakást regisztrált a KSH. 100 lakosra ez összesen 249 lakást jelent. Az év folyamán 695 új lakást építettek, mely közel 1%-os növekedésnek felel meg az előző évi lakásállományhoz képest. Az év folyamán épített lakások 56,1%-a 4 vagy több szobás, átlagos alapterületük pedig 105,2 m2. A magánszemélyek mellett a gazdasági szféra, az ingatlanfejlesztők is aktívan részt vesznek a lakásállomány bővítésében. 2006-ban az épített lakások 23,6%-át vállalkozások építették. A lakásállomány bővülése az országos tendenciákat követi, azonban az ezredfordulót követően azt jelentősen meghaladó mértékben. Mindez főként az adott évben épített és átadott lakások arányánál kiemelkedő. Az országos átlagot meghaladó bővülés a Győrben elindult lakóingatlan-fejlesztéseknek, valamint a szuburbán településeken (pl. Vámosszabadi, Győrújbarát) tapasztalható építkezési kedv növekedésének következménye. A városkörnyéki települések azonban nem egyformán vonzók a – főként a középosztály magasabb jövedelmű rétegeiből kikerülő – kiköltözők számára. A térségben a lakásállomány az országos átlagot tekintve újnak mondható (a lakásállomány 9,5%-a 2000 és 2006 között épült), száma gyorsan növekszik, minősége javul.62 A kisebb alapterületű lakások inkább Győrben dominálnak, ami főként a magasabb ingatlanárakkal, illetve a sajátos városi területhasználattal magyarázható. A lakosságszámhoz hasonlóan a lakásállomány döntő többsége, 75,9%-a (összesen 54.419 lakás) is Győrben található. A további települések közül jelentős Abda (1.082 lakás), Gönyű (1.124 lakás), Győrújbarát (2.006 lakás), Nyúl (1.476 lakás) és Öttevény (1.009 lakás) lakásállománya. A legalacsonyabb lakosságszámú Véneken pedig mindössze 79 a lakásállomány. Arányaiban a legtöbb lakás 2006-ban a vidéki átlag (664 lakás) körüli lakásállománnyal rendelkező településeken épült, jellemzően Győr város Szigetközbe nyúló szuburbán 62


87

térségében; Dunaszeg (23 új lakás, 3,54%-os bővülés), Dunaszentpál (8 új lakás, 3,23%-os bővülés), Győrladamér (17 új lakás, 3,77%-os bővülés), Győrújfalu (14 új lakás, 3,15%-os bővülés), Győrzámoly (24 új lakás, 3,56%-os bővülés). A lakásállomány dinamikus emelkedése jellemzi e településeken kívül még Töltéstavát is, ahol 2006-ban 21 új lakást építettek, ezzel 3,76%-kal bővült a település lakásállománya. A legalacsonyabb növekedés a jó gazdasági helyzetben lévő, a vidéki átlagot magasan meghaladó lakásállománnyal rendelkező Abdát (4 új lakással mindössze 0,37%-os bővülés), Enesét (2 új lakással mindössze 0,34%-os bővülés) és Gönyűt (3 lakással mindössze 0,27%-os bővülés) jellemzi. Ugyanakkor 2006-ban egy lakást sem építettek a sajátos földrajzi, közlekedés-földrajzi helyzetű Véneken. Az újonnan épített lakások csaknem mindegyike közművekkel ellátott; a vízvezetékkel történt ellátottság 98,13%-os, a közcsatornához kapcsolódás pedig 96,83%-os.63 Vízvezetékkel 2006-ban a Gönyűn épült lakások kétharmadát, a Koroncón és Nagybajcson építetteknek pedig közel felét, illetve felét nem látták el. A közcsatorna-hálózatba a Gönyűn 2006-ban épített lakások egyikét sem, Nagyszentjánoson is csak egyharmadát kötötték be. Az ivóvíz-ellátás megoldott a kistérségben, mind mennyiségét, mind minőségét tekintve. Az ivóvíz biztosítását és a szennyvíz-csatorna szolgáltatást a Pannon-Víz Zrt. nyújtja, melynek tevékenysége Győr-Moson-Sopron megye egész területére kiterjed, és a lakosság közel 70%át érinti. Fő feladata a működési területén a lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátása, valamint a szennyvíz elvezetésének és tisztításának biztosítása. A csatornázás a legtöbb településen megoldódott a ’90-es években. Az évtized elején csökkent, majd az életszínvonal emelkedésével jelentősen nőtt az ivóvíz felhasználás, és ezzel párhuzamosan a szennyvíz mennyisége is. Az életszínvonal további emelkedésével ezek az értékek tovább növekednének (ehhez hozzájárulnak az új építkezések, a személyautók, illetve a háztartási gépek számának jelentős növekedése), ugyanakkor a költségek emelkedése miatt az utóbbi években a fogyasztás csökkenése figyelhető meg. A szolgáltatások kiépítettségének növekedésével a szolgáltatott és elvezetett víz mennyisége közötti különbség fokozatosan csökkent, azaz a térségben záródott a közműolló. A szennyvíz tisztítása jelenleg több telephely alkalmazásával megoldott, a tendenciák figyelembevételével azonban szükséges a kapacitás bővítése.

63

Hivatkozás: 36-38. számú melléklet

88

A szemétszállítást a Győri Kommunális Szolgáltató végzi. A településekről két hulladéklerakóba (Győr és Pannonhalma) kerül a szemét. A kihelyezett szeméttároló edények teljes kapacitásának kihasználása esetén közel 2,5 millió liter szemét kerülhet ezen lerakókba. A kommunális szolgáltató által rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya a kistérségben 99,03%. A Győri kistérség területén a KSH adatai szerint 2006-ban 86.513 háztartási energiát fogyasztó állomás volt, ez 4,12%-os növekedés a két évvel korábbi adatokhoz képest. A fogyasztott villamos energia azonban csupán 3,28%-kal nőtt a vizsgált évek során. 2006-ban a háztartások összesen 183.161 MWh villamos energiát fogyasztottak, mely háztartásonként 2,12 MWh-nak felel meg. A háztartások fogyasztása csökkenő tendenciát mutat. 63.096 lakás (a lakásállomány 88,1%-a) fogyaszt vezetékes háztartási gázt, 5,43%-kal többen, mint két évvel korábban, a háztartásoknak értékesített vezetékes gáz fogyasztása azonban – az emelkedő energiaárak hatására – 2,47%-kal, 74.721.000 m3-re csökkent. A háztartások fajlagos vezetékes gáz fogyasztása (a 2004.évi 1.280,1 m3-ről) 1.184,2 m3-re csökkent (7,5%-os csökkenés). A kistérségben 2006-ra kiépített 795 km hosszúságú közüzemi vízvezeték-hálózathoz 71.242 lakás csatlakozott, mely a kistérség lakásállományának 99,36%-a. 2004. óta 10,5%-kal nőtt a hálózatba bekapcsolt lakások száma, mely részben az újonnan épített lakások csatlakozásának, másrészt a hálózat bővítésének következménye. Ezek alapján szinte teljesen kiépítettnek tekinthető a közüzemi vízvezeték-hálózat. A lakosságnak 2006-ban összesen 5.893.000 m3 vizet szolgáltattak, így a fogyasztás 4,75%-kal nőtt a két évvel korábbi adathoz képest. Lakásonként a fajlagos fogyasztás 82,72 m3, mely csökkenő tendenciát mutat a 2004. év óta (2004-ben 87,26 m3 volt a fajlagos vízfogyasztás). Az egy lakosra jutó évi vízfogyasztás 33,1 m3 volt a kistérségben. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza 2006-ban 732 km volt, 136 km-rel hosszabb, mint két évvel korábban, mely jelentős, 22,82%-os bővülést jelent. A szennyvíz-hálózatba 2006-ra a lakások 90,28%-át (összesen 64.729 lakás) bekapcsolták. Ugyan az utóbbi két évben 18,53%-kal nőtt a szolgáltatásból részesülő lakások száma, a hálózat további fejlesztésre szorul (bár az országos átlagot így is meghaladó mértékű a kiépítettség). 89

A bemutatott fejlesztések hatására a közműolló is jelentősen csökkent, a 2004-es 1,31 szintről 1,09-re, azaz míg 2004-ben a vízvezeték-hálózat hossza 31,38%-kal haladta meg a szennyvízcsatorna-hálózat hosszát, addig ez az érték 2006-ra 8,61%-ra csökkent, miközben folyamatosan fejlődött mindkét rendszer. A kistérség települései alapvető intézményekkel jól ellátottak, melyek nyújtják az alapfokú közszolgáltatásokat a helyi lakosság számára.64 A kedvezőtlen demográfiai folyamatok, valamint az önkormányzatokat érintő pénzügyi és adminisztratív kényszer következtében azonban egyes intézmények összevonásra kerültek. Bölcsődei ellátás egyedül Győrben áll rendelkezésre, illetve a kihasználtság romlása miatt további gyermekintézményeket is körzetesítettek. A települési adatokból látható, hogy a szuburbanizáció várt pozitív hatása számos esetben elmaradt, vagy csak csekély mértékben és időlegesen érvényesült. A kiköltöző családok jelentős része kevés gyermeket vállal, illetve a városi oktatási, nevelési intézményekbe járatja gyermekét. Ennek oka egyrészt a napi rutinhoz való igazodás (a szülők is a városban dolgoznak), másrészt egyfajta negatív asszociáció, miszerint a kisebb települések intézményeit rosszabbnak feltételezik. Az iskolabusz-rendszer kiépítettlensége (a menetrend szerinti tömegközlekedés nem igazodik az órarendhez, nem megfelelő a járatsűrűség, nem biztonságos a gyermekek számára stb.) következtében gyakran fizikailag sem megoldható. A gyermeklétszám csökkenése, illetve a jelentős fenntartási költségek azonban kikényszerítik/kikényszerítették az intézmények koncentrációját, főként az óvodák és az általános iskola felső tagozata, de gyakran mind a nyolc osztály esetén. A KSH vonatkozó statisztikai adatsora csak 2006-ig állt rendelkezésünkre, így a következő táblázatok elemzéséből még nem derül ki az intézményi koncentráció. A Győri kistérség oktatási, kulturális fejlettséget jelző adatai, főként Győrnek – mint gazdasági, kulturális és oktatási központ, magas népesség-koncentrációval – köszönhetően, jóval meghaladják az országos átlagot, de a megyében is többnyire a legkedvezőbbek. A KSH adatai alapján 2006-ban egy óvodás csoportba 22 gyermek járt. Az oktatási intézmények kihasználtsága is magas volt. A kistérségben 1.000 lakosra 77,4 általános iskolai, 29,9 gimnáziumi, 38 szakközépiskolai és 18,4 szakiskolai tanuló jut. Előbbiek főként a helyi demográfiai folyamatokkal vannak kapcsolatban, míg utóbbiak esetében az oktatási központ jelleg is meghatározó. Győr egyetemi város szerepének köszönhetően a felsőoktatási 64


90

hallgatók 1.000 lakosra vetített aránya is magas, 90,4, melynek 53,1%-a, 48 hallgató nappali tagozatos. Ezen adatok alapján a kistérségben átlagosan elvégzett osztályszám szintén jóval meghaladja az országos és megyei átlagot; a lakosság átlagosan 10,15 évfolyamot végzett el az oktatási rendszerben. Ezzel párhuzamosan a könyvtárak működése, a lakosság ez irányú aktivitása is megfigyelhető; évente átlagosan 19 könyvtári egységet kölcsönöz egy olvasó, mely érték csak Sopron-Fertődi és Pannonhalmai kistérség esetében magasabb. A fent említett adatok többsége javuló tendenciát mutat, ugyanakkor erőteljes győri dominancia figyelhető meg mind az oktatás, mind a kulturális szolgáltatások terén. Kiemelten igaz mindez a középfokú és a felsőfokú oktatási intézményekre. A turizmushoz kapcsolódó szakmai vonatkozások miatt említést érdemel a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kara, ahol turizmus-vendéglátás képzés folyik nappali és levelező szakokon is. A Karon felsőfokú illetve OKJ-s végzettséget is szerezhetnek a hallgatók. Középfokú képzést a győri Krúdy Gyula Középiskola (idegenforgalmi szakközépiskolai, vendéglátó-ipari szakközépiskolai, vendéglátó-ipari szakiskolai, valamint vendéglátó technikus képzések), valamint a Vocational Academy nyújt. A KSH adatai alapján 2006-ban a Győri kistérség településein 6.692 óvodai férőhely volt, mely 8,01%-os bővülést jelent a 2004. évihez képest. Az óvodás gyermekek számának növekedése azonban elmaradt ettől (5,05%-os növekedést követően 2006-ban 5.840 óvodás gyermek volt a kistérségben), így a kapacitás-kihasználtság 89,72%-ról lecsökkent 87,27%-ra. Vének kivételével valamennyi településen működött óvoda. Az óvodások 1.000 lakosra vetített száma a kistérség egészét tekintve 33,13 fő volt. E mutató értéke az egyes települések esetében jelentős összefüggésben áll a demográfiai folyamatokkal, illetve a helyben és a környéken élő családok napi ritmusával. A véneki adat mellet az átlagostól messze elmaradó értékeket mutat az elemzés Nagybajcson (1.000 lakosra 23,48 óvodás gyermek), Töltéstaván (1.000 lakosra 26,58 óvodás gyermek) és Börcsön (1.000 lakosra 26,76 óvodás gyermek). Kedvezőtlen a helyzet továbbá Abda (27,88), Gönyű (29,81), Koroncó (29,4), Kunsziget (28,48), Nyúl (28,61) és Öttevény (28,36) esetében is. Ugyan az óvodás gyermekek 73,66%-a győri intézménybe jár, a legkedvezőbb képet az adatok mégsem ezen a településen, hanem Enesén (1.000 lakosra 37,14 óvodás gyermek), Győrzámolyban (1.000 lakosra 38,25 óvodás gyermek), Kisbajcson (1.000 lakosra 40,79 óvodás gyermek), Mezőörsön (1.000 lakosra 39,22 óvodás gyermek) és Rábapatonán (1.000 lakosra 35,69 óvodás gyermek) mutatják. A 91

viszonyítási alapként alkalmazott lakosságszám jelentős eltérései némiképp torzítanak az értékeken. A „kritikus tömeg” eléréséről további információt szolgáltat az általános iskolásokra elvégzett hasonló elemzés. Az óvodásokkal ellentétben az általános iskolás gyermekek száma csökkent, 2006-ban már csak 13.828 általános iskolás diák tanult a kistérség településein (mindez 6,04%-os csökkenést jelent). Az osztálytermek számában értelmezett kapacitás azonban fokozatosan emelkedett, 674 teremre. Egy teremre így átlagosan 20,52 tanuló jutott 2006-ban (2004-ben még 22 tanuló). A kistérség egészét tekintve 1.000 lakosra 78,45 általános iskolás jutott, mely településenként erős szórást mutat. Az adatok szerint három településen – Nagybajcs, Rétalap és Vének – már 2006-ban sem működött önálló általános iskola. Továbbá rendkívül alacsony a lakosságszámhoz viszonyítva az általános iskolások száma Börcsön (1.000 lakosra 33,44 általános iskolás tanuló), Dunaszentpálon (1.000 lakosra 38,63 általános iskolás tanuló), valamint Győrújfalu (1.000 lakosra 22,31 általános iskolás tanuló) és Vámosszabadi (1.000 lakosra 20,34 általános iskolás tanuló) esetében. Az általános iskolások terén szintén magas a győri koncentráció (az általános iskolások 75,27%-a Győrben tanul), a lakossághoz viszonyítva azonban szintén csak átlagosnak mondható ez az érték. A koncentráció azonban növekedett az óvodai ellátáshoz képest. Az adatok az általános iskolák kihasználtságának kiugróan magas – akár a kistérségi átlag háromszorosát is megközelítő – értékeket mutatnak Kisbajcs (1.000 lakosra 196,54 általános iskolás tanuló), Mezőörs (1.000 lakosra 173,37 általános iskolás tanuló) és Enese (1.000 lakosra 110,29 általános iskolás tanuló) tekintetében. Jellemzően az általános iskolás tanulók magas aránya együtt jár az óvodások magas arányával, ugyanakkor az óvodai szolgáltatást nyújtó települések közül néhány esetben már gondot jelent az általános iskola hatékony működtetése. Ennek oka részben a demográfiai hullám alakulásával, illetve az általános iskolások nagyobb önállóságával, ehhez kapcsolódóan a pályaorientációval magyarázható. Kérdés, hogy – egyes esetekben – az alacsony lakosságszámhoz viszonyított, kistérségi átlagot messze meghaladó érték az egyes települések esetében valójában elégséges-e gazdaságilag hatékony intézmény-fenntartáshoz. A következő évek intézménykoncentrációi – mind az óvodák, mind az általános iskolák terén – erre a kérdésre adtak választ.

92

Bölcsődei ellátás kizárólag Győrben található. Az igényeknek megfelelően némi kapacitásbővítésre lenne szükség, hisz a beírt gyermekek száma közel másfélszerese a férőhelyek számának. Az egészségügyi szolgáltatások terén szintén meghatározó Győr szerepe.65 A városban található kórház, melynek működő ágyszáma 1.566 volt 2006-ban. A kistérségben 80 háziorvos (közel háromnegyedük Győrben) praktizál, körzetekre osztva a 27 települést. A háziorvosokra és házi gyermekorvosokra átlagosan 1.623 beteg jut, illetve 12.134 beteglátogatást regisztráltak az elemzett évben. 3.9.3.2. Az egyes települések turisztikai vonzerői A kistérség települései elsősorban az aktív- és falusi turizmus területein mutat eredményeket. A Mosoni-Duna és a Rába kedvelt vízi turisztikai célpontok, a Duna-menti kerékpárút a nemzetközi kerékpárturizmus fontos útvonala. A Nagy- és Mosoni-Duna térsége Szigetközi Tájvédelmi Körzet keretében védelem alatt áll, természeti kincsei az ökoturizmusnak teremtenek lehetőségeket. A vizekben gazdag térségben a horgászturizmus és a vadászturizmus is kedvező feltételekkel bír. A vízi és kerékpáros turizmus mellett a természetjárást kedvelők is számos lehetőség közül válogathatnak Győr környékén. Kiemelendő a Pannontáj-Sokoró Natúrpark és a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet. 1. táblázat - A Győri kistérség településeinek turisztikai termékei Helyszín Győr

Abda Bőny

65

Termék Fesztiválturizmus Kulturális turizmus Üzleti turizmus Gyógy-és termálturizmus Sportturizmus Víziturizmus Kerékpáros turizmus Szakrális turizmus Horgászat Lovas turizmus (Fogathajtás) Természetjárás Lovas turizmus Sportturizmus (Bőny-Bábolna Maraton) Természetvédelmi területek (Természetjárás) Vadászat (Rókavadászat szeptemberben)


93

Helyszín Börcs

Dunaszeg

Dunaszentpál Enese Gönyű Győrladamér

Győrújbarát Győrújfalu Győrzámoly

Ikrény

Kisbajcs Koroncó

Kunsziget

Mezőörs Nagybajcs Nagyszentjános Nyúl

Termék Víziturizmus (Kenu és kerékpár-kölcsönzési lehetőség) Horgászat Természetjárás (Tanösvény) Horgászat Kerékpározás Lovas turizmus Víziturizmus (Kikötési lehetőség, szabadstrand) Kulturális turizmus Víziturizmus (Táborozási lehetőség, csónakázás) Horgászat Zenei turizmus Fesztivál (Zenei nyár) Horgászat Horgászat Víziturizmus Lovas turizmus Kerékpározás Víziturizmus Lovas turizmus Horgászat Lovas turizmus Bortúrák Természetjárás (Tanösvény) Kerékpározás Víziturizmus Lovas turizmus Sportturizmus Horgászat Vadászat Lovas turizmus Sportturizmus (vízisí pálya, lövészkupa) Víziturizmus Horgászat Kerékpározás Horgászat / Vadászat Sportturizmus (edzőtáborok) Lovas turizmus Horgászat Vadászat Víziturizmus Vallási turizmus Lovas turizmus Horgászat Vadászat Oktatás (Népfőiskola) Víziturizmus Horgászat Lovas turizmus (díjugratás, fogathajtás) Vadászat Bortúrák Falusi turizmus Természetjárás

94

Helyszín Öttevény

Pér Rábapatona

Rétalap Töltéstava Vámosszabadi Vének

Termék Kerékpározás Vadászat Horgászat Hőlégballonos repülés Reptér (sétarepülés) Horgászat Agárversenyek Fesztivál (Bilibáncs) Víziturizmus (Kenukölcsönzési lehetőség) Horgászat Vadászat Természetjárás Kerékpározás Sportturizmus (teniszpálya) Horgászat Vadászat Természetjárás (Tanösvény) Víziturizmus (Sétahajózás) Horgászat Forrás: workshopok és vonzerőleltár alapján saját szerkesztés

3.9.3.3. Szálláshelyek A turisztikai termék, illetve a turizmus által nyújtott élmény szubjektív megítélésének egyik legfőbb összetevője a szálláshely. Megfelelő mennyiségű- és minőségű szálláshelyek változatos megléte elengedhetetlen a nagyobb arányú turizmus kialakításához. A vendégek igényeihez igazodó szálláshelyek segítségével a többletbevétel helyben tartható, illetve növelhető a tartózkodási idő. Ezáltal további programok és szolgáltatások nyújtható a vendég részére, melynek segítségével növelhető a turizmus hozzáadott értéke, illetve a fajlagos költés nagysága. A TeIR adatok részletesebb elemzése előtt, a terepmunka tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a kistérség számos településén – nem csak a kis településeket tekintve – a nagyobb arányú, ezzel együtt nagyobb gazdasági jelentőségű turizmus kialakulásának legfőbb akadálya a megfelelő szálláskínálat hiánya. Az adatsorok elemzése szintén igazolja az interjúk és beszélgetések során kapott információkat. A 2006-os adatok alapján a Győri kistérségben 947 szálláshely-szolgáltató vállalkozás működött.66 Ezek jelentős területi koncentrációban helyezkednek el: a 691 győri egység a kistérség szálláshelyeinek 72,97%-át jelenti. Nagyobb számban találhatóak ilyen szolgáltatást 66


95

nyújtó vállalkozások Enesén (31, az összes 3,27%-a), Öttevényben (22, az összes 2,32%-a), Győrújbaráton (21, az összes 2,22%-a) és Abdán (20, az összes 2,11%-a). Enesén ezen magas érték gazdasági jelentőségéhez képest meglehetősen túlértékelt. A szállásadók többnyire a nyári zenei fesztivál kapcsán külföldi vendéget fogadó családok, akik az év további napjain jellemzően nem folytatnak ilyen tevékenységet. Öttevényben és Abdán a települések közlekedés-földrajzi helyzete kedvezett a szálláshely-szolgáltatásnak. A Bécs irányába vezető főútvonal jelentős tranzitforgalmat bonyolított le, melyből részesedtek a helyi szállásadók. Az autópálya megépülésével azonban felgyorsult a forgalom, illetve az útvonal sem halad közvetlenül a településeken keresztül, így a jövőben a „tranzit-turisták” számának további csökkenésével kell számolni, melyet pótolhat a munkavégzés céljából Győr környékén huzamosabb időt eltöltők szálláshely-igénye. Öttevény esetében a turisták számának csökkenését részben kompenzálhatja a kastélyszálló vendégforgalma, illetve a kastély

rendezvényeihez

kapcsolódó

vendégérkezések.

Győrújbarát

pedig

egyfajta

pihenőövezetet képez Győr közvetlen közelében. A Győrből rövidebb időre kiszabadulni vágyók, valamint a nagyváros zajától távolabb eső szállást kereső „valódi” turisták keresik fel a település nagyszámú panzióját. A szálláshelyek hiánya főként a kisebb és Győrtől távolabb eső településeken jelentheti a turizmus kialakulásának, a turisztikai bevételek növelésének akadályát. Véneken és Rétalapon csupán 1-1, Mezőörsön, Kisbajcson és Dunaszentpálon pedig 3-3 szálláshely-szolgáltató található. A szálláshelyek abszolút számánál pontosabb információt nyújt azok típusonkénti megoszlása. A kistérség 174 kereskedelmi és magánszálláshelyét ezért kategóriánként is elemeztük.67 26 szálloda található a kistérségben, melyek túlnyomó többsége, 23 db Győrben üzemel. 1-1 egység található még Gönyűn, Öttevényben, illetve Töltéstaván. A 34 panzió képezi a kistérség szálláshelyeinek 19,54%-át. Hasonló koncentráció figyelhető meg, mint a szállodák esetében. A panziók 76,47%-a (26 egység) Győrben található. Főként a város vonzásában, illetve a közlekedési tengelyek mentén helyezkedik el a többi panzió: 3 Nyúlon, 2 Abdán, 1-1 Győrújbaráton, a vízi közlekedésben meghatározó Gönyűn, illetve Győr légikikötőjét jelentő Péren. A fizetővendéglátás 42 egysége Győrben található, a 71 falusi szálláshely pedig a kistérség további településein. Ugyan e két kategória egységei vannak 67


96

jelen legnagyobb számban a kistérségben (a szálláshelyek 24,14%-a, illetve 40,8%-a), az általuk előállított jövedelem azonban csupán kiegészítő jellegű a szállásadók többsége életében. Mindez magyarázható az adott szállástípus sajátosságaival: kevés számú szoba, illetve alacsonyabb színvonal, kevesebb és egyszerűbb szolgáltatási választék, melyek hatására kevesebb hozzáadott érték realizálható. Másrészt gazdasági jelentőségüket erőteljesen szezonális kihasználtságuk, számos esetben pedig meghirdetésük ad-hoc jellege is korlátozza. A hiányosságok ellenére fontosak a kisebb települések turizmusának fellendítésében. Ezen szállások jobban igazodnak a tájjellegű sajátosságokhoz, illetve a turisták egy jelentős csoportja kifejezetten e szállástípust keresi – az alacsonyabb árfekvése, a közvetlen, családias légkör, a nyugodt közeg, illetve a tájjellegű gasztronómia, a helyi kultúra és sajátos tevékenységek megismerése miatt. A szálláshelyek túlnyomó többsége, 92 egység, a kistérségi szálláshelyek 52,87%-a Győrben található, melyek közel felét a fizetővendéglátás, negyedét-negyedét pedig a szállodák és panziók teszik ki. Az adatok jelentős szálláshely-szolgáltatást jeleznek Enesén is, mely az említett okok miatt valójában gazdaságilag nem realizálódik. Viszonylag több egység üzemel Abdán (8 egység), Dunaszegen (6 egység), Öttevényen (6 egység) és Győrzámolyban (5 egység), viszont a kistérség 11 településén (Bőny, Börcs, Győrújfalu, Ikrény, Kisbajcs, Nagybajcs, Nagyszentjános, Rábapatona, Rétalap, Vámosszabadi és Vének) nem található szálláshely. A TeIR 2007-es adatai szerint – kizárólag a szállodákra és panziókra vonatkozóan – összesen 58 szálláshely üzemelt a Győri kistérségben.68 Közel azonos arányban találhatóak szállodák (az egységek 44,83%-a, összesen 26 egység) és panziók (az egységek 55,17%-a, összesen 32 egység). Területi eloszlásuk azonban rendkívül aránytalan. Győrben található az 58 egység 82,67%-a, összesen 23 szálloda és 25 panzió. A koncentráltság a szállodák tekintetében még kiugróbb. A városon kívül Gönyűn, Öttevényen és Töltéstaván üzemelt szálloda a TeIR adatai szerint. Panzió Abdán, Gönyűn, Győrújbaráton, Nyúlon és Péren található. A szálláshelyek azonban kategóriájukat tekintve nagy különbségeket mutatnak. Az egységek számán túl elemezni szükséges a kapacitás nagyságát is; férőhelyek száma 68


97

alapvetően befolyásolja a kistérségbe, illetve az adott településre érkező turisták számát, az elérhető jövedelmek nagyságát. A kistérség 174 egységében összesen 3.296 férőhely áll a turisták rendelkezésére (a TeIR 2006-os adatai alapján), ez átlagosan közel 20 ágyat jelent egységenként.69 A szállodákban található a legtöbb férőhely, 1.546, mely az összes férőhely 46,91%-a. A szállodák átlagosan közel 60 ággyal rendelkeznek. Panziókban található a kistérség férőhelyeinek 32,68%-a, összesen 1.077 ágy. A panziók átlagos mérete 32 ágy. A nagyszámú falusi szálláshelyet nyújtó egység, illetve a fizető vendéglátás csupán 351 (átlagosan 4,9 ágy), illetve 172 (átlagosan 4,09 ágy) férőhelyet nyújt a turisták részére. A férőhelyek 74,79%-a, összesen 2.465 Győrben található. A férőhelyek több mint felét (56,79%-át) a 23 szálloda, közel harmadát (30,14%-át) a 26 panzió nyújtja. A győri kemping 150 fő elszállásolására alkalmas, míg a fizetővendéglátás 42 egységében 172 férőhely áll a turisták rendelkezésére. Jelentős, ugyanakkor – a már említett okok következtében – fenntartásokkal kezelendő a 38 enesei egység által nyújtott 129 férőhely. A győrújbaráti panziókban 113, a nyúliban pedig 114 férőhelyet nyújtanak. Töltéstaván 74 szállodai férőhelyet kínálnak, míg Öttevényen a 47 szállodai ágy mellett a falusi szállásadók további 32 férőhelyet nyújtanak. Kiemelendő még Abda férőhelykínálata, mely a 2 panzió 37 ágyát, illetve a 6 falusi szállás 49 férőhelyét jelenti. A TeIR 2007-es adatai szerint – kizárólag a szállodákra és panziókra vonatkozóan – a Győri kistérségben üzemelő 58 szálláshely összes férőhely-kapacitása 102.016 ágy.70 Döntő többségben szállodák képezik a kínálatot (a férőhelyek 73,19%-a, összesen 74.670 ágy), míg panziók férőhelye az összes 26,81%-át teszik ki, összesen 27.346 ágy. Területi eloszlásuk szintén rendkívül aránytalan. Győrben található a férőhelyek 92,63%-a, összesen 94.497 ágy (szállodákban 70.459 ágy és panziókban 24.038 ágy). A koncentráltság a szállodák tekintetében még kiugróbb. A városon kívül Gönyűn, Öttevényen és Töltéstaván üzemelt szálloda a TeIR adatai szerint, összesen 4.211 ággyal. Az Abdán, Gönyűn, Győrújbaráton, Nyúlon és Péren található panziók összes férőhelye 3.308 ágy. A kistérségi turizmus fejlesztése érdekében a szállásegységek számát és a kapacitásuk nagyságát tekintve további beruházások, illetve átalakítások szükségesek. Komolyabb 69


70


98

problémát jelent az erőteljes területi koncentráció, mely Győr és a közlekedési tengelyek mentén Győr közvetlen szomszédságában lévő településeket érinti. A szálláshelyek típusát tekintve nagyfokú változatosság figyelhető meg. Számos település esetében a hiányzó szálláskapacitás megteremtése során törekedni szükséges a tájjal harmonizáló, a falusias légkört preferáló megoldásokra. 3.9.3.4. Vendéglátás A turizmusban az attrakció teremti meg az igényt az adott desztináció meglátogatására, a szálláshelyek, illetve a vendéglátó egységek pedig – az élmény nyújtásán túl – biztosítják a fiziológiai szükségletek kielégítését. A vendéglátás ezen felül magasabb szintű szükségletek kielégítésében is szerepet játszhat. A természetföldrajzi helyzet, a múltbeli gazdasági tevékenységek,

a

mezőgazdaság

lehetőségei,

a

megtermelhető

és

megszerezhető

élelmiszerféleségek, a speciális ételkészítési eljárások és alkalmazott technológiák, a helyiek ízlésvilága sajátos tájjellegű gasztronómiai kínálatot alakított ki. A helyi kultúra szerves részét képező gasztro-kínálat megismerése, az ételek élvezetén túl azok készítésében való részvétel részben attrakcióként is szolgálhat. A kiegészítő jellegű kínálati elemből így a fiziológiai szükségletek puszta biztosításán túlmenően a megismerés és önmegvalósítás szellemi igényének kielégítésében is részt vevő, sajátos attrakciót vagy programlehetőséget nyújtó elemként magasabb hozzáadott érték érhető el a vendéglátásban. A TeIR adatai alapján 2006-ban a Győri kistérség településein 2.123 vendéglátó vállalkozás működött.71 Ez az összes regisztrált vállalkozás 8,24%-a a kistérségben. Átlagosan 78,63 egység működik településenként. A vendéglátó vállalkozások területi eloszlása rendkívül egyenlőtlen, illetve a kategóriák szerinti megoszlás vizsgálata alapján az egységek jelentős része nem vesz részt a turisztikai kínálat alakításában. A vendéglátás aktívan hozzájárul a turizmus teljesítményéhez, a turista élményéhez, azonban kialakulásában és fenntartásában elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű helyi kereslet. Méretéből, lakosságszámából, illetve gazdasági erejéből következően Győrben működik a kistérség vendéglátó vállalkozásainak többsége (1.700 egység). A városban koncentrálódik a vendéglátás iránt megnyilvánuló igényes fizetőképes kereslet. Jellemző a városi lakosság hétvégi kirándulásai kapcsán a környékbeli települések vendéglátó 71


99

egységeinek felkeresése is, mely terület további fejlesztést igényel. A vidéki átlagot meghaladó számban találhatóak vendéglátó egységek a főbb közlekedési tranzit/vonalak mentén, illetve a jelentősebb és magasabb minőségű szálláshellyel rendelkező településeken, így Abdán 28, Gönyűn 27, Győrújbaráton 42, Öttevényen 49, Péren pedig 30 egység üzemel. Legalacsonyabb számban a közlekedési vonalaktól és Győr vonzásától távolabb fekvő, többnyire kis lakosságszámú településeken, mint Vének (3 egység), Rétalap (2 egység), Mezőörs (5 egység), illetve Börcs és Dunaszentpál (7-7 egység). Az utóbbi településeken az egységek alacsony száma mellett azok struktúrája is akadályozza a jelentősebb turisztikai bevételek keletkezését. A különböző kategóriák esetében részben eltérőek a jogszabályi előírások az egység kialakítására és működtetésére vonatkozóan, ezen vendéglátó egységekben részben eltérő a termék- és szolgáltatáskínálat, így az elérhető hozzáadott érték és a keletkező bevételek nagysága is. Az említett 2.123 vendéglátóhely csak részben szolgálja a turisták igényeinek kielégítését.72 Az elmúlt évekhez viszonyítva kismértékű emelkedés, illetve stagnálás jellemzi a vendéglátó egységek számát a kistérségben, az összetételét tekintve is nagyjából hasonlóak az arányok. 2006-ban 2.123 egység között 1.133 (az összes egység 53,37%-a) vendéglátóhely, 727 (az egységek 34,24%-a) étterem és cukrászda, illetve 263 (az egységek 12,39%-a) bár és borozó üzemelt. Számuk az elmúlt évek viszonylatában közel változatlan. Arányait tekintve a települések közötti megoszlásuk is azonos maradt. Jelentősebb változás nem következett be a vendéglátó egységek számát tekintve az egyes településeket vizsgálva sem. Valamennyi elemzett évben a – már említett – a főbb közlekedési tengelyek mentén, Győr közvetlen vonzásában elhelyezkedő településeken (Abda, Gönyű, Győrújbarát, Öttevény, Pér) legnagyobb a számuk. E településeken legjelentősebb a Győrből kiáramló vendégek száma (turisták és a megyeszékhely lakosai), a város közvetlen közelében a helyi kereslet fizetőképessége és minősége is meghaladja a kistérség vidéki átlagát. A megnyilvánuló vendégszámot pedig szervesen kiegészíti az átutazó forgalom generálta többletkereslet.

72


100

A távolabbi, és közlekedési rendszerekhez hiányosan kapcsolódó településeken a vendéglátás is csak részlegesen alakult ki, illetve igazodik a helyi kereslet igényeihez. A turisták érdeklődését felkeltő speciálisabb formák – cukrászdák, igényesebb borozók – nem jelennek meg, mivel a kereslet nem éri el a gazdaságos kritikus tömeget. A turizmusba így csak részben kapcsolódnak be e települések vendéglátó egységei. Hiányoznak esetükben az ott éjszakázó vendégek, illetve a turisták is csak kisebb számban, rövidebb tartózkodási idővel keresik fel ezen településeket, étkezésüket máshol vagy más formában oldják meg. E települések vendéglátós forgalma növelhető a tartózkodási időt javító egész- vagy akár több napos programok szervezésével, a kitelepülések és catering szolgáltatások népszerűsítésével, igényes étkezőhelyek kialakításával. 3.9.3.5. Kultúrtörténeti értékek, múzeumok, gyűjtemények a turizmusban A térségben tarka, színes kulturális kínálat létezik. Nemzetközi jelentőségű fesztivál, program kevés van. Nagyobb számú turistát vonzó esemény jelenleg nincs, de van néhány olyan rendezvény, amely megfelelő fejlesztések révén nagyobb tömegek vonzására is alkalmas lehet. A falusi települések nagy része a búcsút és a falunapot megrendezi, és nagy népszerűségnek örvendenek a különböző névre hallgató falusi futballtornák is. Egyes települések saját hagyományaikon alapuló rendezvényeket is rendeznek, vagy próbálkoznak visszahozni a régi szokásokat és arra alapozva rendezvényt kialakítani. Nagy jelentőségű vallási

rendezvényt

ritkán

tartanak

a

térségben.

Nemzetközi

jelentőségű

vallási

rendezvénynek csak az 1996-os pápalátogatás volt nevezhető. A vallási turizmus egyedül a települések búcsúiban figyelhető meg.

101

2. táblázat - A Győri kistérség eseménynaptára Január Győr

Sportbál Média-bál Lokálpatrióta Bál

Február III. Operett bál Nyugdíjasok farsangi bálja

Abda

Mesevetélkedők

Bőny

Börcs

Dunaszeg

Március II. Győri Alter-Pop Fesztivál Kisfaludy Napok 2008. 12. Győri Tavaszi Fesztivál Lovas Bál

Farsangi Bál az erdei iskolában Farsangi lakodalmas, jelmezes felvonulás Kiszebáb-égetés

Április Mediawave 2008 Nemzetközi Filmfesztivál Költészet napja Országos Mesevetélkedő Megyei Döntője Petőfi Kupa labdarúgó torna Szent István Nap

Május Mediawave 2008 Nemzetközi Filmfesztivál Szívárvány Óvoda tízéves névadási ünnepsége gyermeknapi rendezvények a Szívárvány óvodában Börcsi Lovas Vígasságok anyák napi köszöntés gyermeknapi rendezvény játékos feladatok a környezetünk megismerése jegyében okosító tornabemutató évzáró ünnepség az óvodában

Bábszínház Ping-pong verseny Március 15-i ünnepség

bolond bál véradás falutakarítás bábszínház májusfa díszítés

megemlékezés az 1948/49-es szabadságharcról

Szent György napi csikóherélés

falunap és gyereknap

tavaszköszöntő

majális, Enese kupa pünkösdi búcsú virágmajális hősök napi megemlékezés

Június Napóleon Emléknap VI. Magyar Táncfesztivál

Erdei Óvoda Györgyháza Falunap és Tojásfesztivál Szent Iván éji tűzugrás

10 éves a Börcsi Teleház és Ifjúsági Központ 10 éves az Ifjúsági Szövetség a Kisalföldi Régióért kistérségi nyugdíjas találkozó; nyárköszöntő buli a sportpályán

László napi amatőr lovastalálkozó

Dunaszentpál

Enese

Március 15.

Enesei Zenei Nyár

102

Január

Gönyű

Hajós bál

Szülői munkaközösség bálja Iskolabál Tanya Kupa Nemzetközi Teremlabdarúgó Torna

Nyugdíjasklub farsangja az óvodában Sportbál az óvodában

Győrladamér

Győrújbarát

Február

Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett ünnepség

Bábszínház

Március

Közösségi megemlékezés a Faluháznál március 15 Kupa

Április

Évadnyitó Íjász Verseny

Május Majális a sportpályán és amatőr horgászverseny Pünkösdi Teátrum szabadtéren Csónakos verseny I. fordulója Gyermeknapi játék és ruhabörze, GönyűNagyszentjános horgászverseny

megemlékezés az 1848/49-es forradalomról 1848-as forradalom és szabadságharc emlékünnepe

jótékonysági est

Június év végi iskolai zárókoncert Duna Kupa Női Kézilabda Torna a sportpályán, Duna Kupa Gyermek Labdarúgó Torna, Duna Kupa Nemzetközi Labdarúgó Torna Gyermeknap Csónakos verseny II. forduló Szentivánéji felnőtt mulatságok Magyar Professzionális horgászverseny

falunap, gyereknap

Gyermeknapi rendezvény Sportgála

Majális falunap tűzoltó verseny

Győrújfalu Győrzámoly Ikrény

Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezőörs Nagybajcs

falunap megemlékezés az 1848/49-es forradalomról Rákóczi nap

horgász Egyesületi verseny Wakeboard Országos Bajnokság kerékpáros emlékverseny falunap

Krisztuskeresés

búcsú

búcsú

falunap

103

Január

Február

Március

Április

Nagyszentjános megemlékezés az 1848/49-es forradalomról

Nyúl

Öttevény

Június

Farsangi bál

Nyúli húsvét

megemlékezés az 1848/49-es forradalomról

Pér Horgászbál Szülői munkaközösség farsangi bálja Sportbál Vadászbál

Rábapatona

Polgárőr bál Rábapatonai SE 60. évfordulója március 15-i ünnepély húsvéti játszóház

költészet hete

Rétalap Töltéstava Vámosszabadi

Vének

Május majális búcsú

Magyar Kultúra Napja

Műsoros est a Magyar Kultúra Napja alkalmából

ünnepi műsor március 15-e emlékére horgászidény kezdete horgászversennyel húsvét előtti kézműves készülődés

a vers ünnepe címmel területi szavalóverseny generációk találkozása anyák napi köszöntő

Majális Falunap Gyermeknap Hősök napi megemlékezés Anyák napi megemlékezés Repülős majális majális a spotpályán halászléfőző verseny nyugdíja sportnap Nemzetközi Agárbajnokság búcsú

Búcsú

gyereknap

falunap Madarak és Fák Napja Trianoni emlékműsor Hősök Napi Zene Ünnepe megemlékezés kézműves tábor Falu és gyereknap nemzetközi Halászlé főző horgászverseny verseny Forrás: workshopok alapján saját szerkesztés

104

Július Győr

Ír fesztivál Arrabona Nyári Fesztivál

Augusztus Toborzás Győr város utcáin Győri Borhét Borlovag és Gasztronómiai Fesztivál Győri Gyerkőcfesztivál Barokk Esküvő-Történelmi Ünnepi Játékok

Szeptember Lekvárfőző és Pálinka Fesztivál Öt Templom Fesztivál

Október Barokk Nosztalgiák Művészeti Fesztivál

November

Téli Fesztivál

December

Téli Fesztivál

Abda Bécs – Pozsony Budapest szupermaraton betétszámaként "mini B-B futóverseny" hősök és halottak napi megemlékezés

Bőny

erdei iskola nyitott napja Szüreti felvonulás és Bál Véradás nyárbúcsúztató az erdei iskolában szőlőszüret

háziorvosok alapellátási szabadegyeteme

szőlőszüret kukoricatörés gyermekgyógyászati előadás bábelőadás sportnap idősek napja

"Házhoz jön a Mikulás" akció Falukarácsony a Teleház előtti téren

Betlehemszentelés Falukarácsony Adventi hangverseny

Börcs

Rábcakupa a sportpályán ifjúsági tábor

vízi napi kenutúra

Dunaszeg

Szigetközi Mulatós Fesztivál

Búcsúvásár

megemlékezés az 1956-os szabadságharcról

Enesei Zenei Nyár Rábcatorok Rockfesztivál

Enesei Zenei Nyár falunap

emlékezés a 1956-os forradalomra

Dunaszentpál

Enese

idősek napja

adventi programok

105

Július

Gönyű

Tagtoborzó nyílt nap (Gönyű Horgász Egyesület) Országos Kocsiút rendezvény a Postakocsi épületében Duna nap

Augusztus

Csónakos verseny III. forduló Kenyérszentelés Vezetők horgászverseny

búcsúvásár

Győrladamér

Győrújbarát

Baráti Összefogás Napja Nemzetközi Néptáncfesztivál

falunap és ÖKO-nap

Október

idősek napja megemlékezés az Aradi Vértanúkról Évadzáró íjászverseny nemzeti ünnep megemlékezés évadzáró labdarúgó torna

megemlékezés az 1956-os forradalomról ünnepi műsor az 1956-os forradalom emlékére

November

Szent Márton legendájának felelevenítése adventi virágkötészet

Idősek napja

December

Mikulásház Mikulás Kupa Amatőr Labdarúgó Torna a Sportcsarnokban adventi készülődés Karácsonyi koncert a római katolikus templomban Betlehemes játék szilveszteri tűzijáték

iskolai karácsonyi ünnepség Betlehemezés

Idősek napi találkozó

Adventi hagyományőrző Karácsonyi koncert

Nyugdíjas nap (Idősek napja)

Mikulás Ünnepség Karácsonyi Ünnepi műsor

búcsú

Győrújfalu Győrzámoly Ikrény

búcsú

Kisbajcs

falunap

Koroncó

Koroncói Búcsú Hivatalos derby verseny, Cavaletti

Kunsziget Mezőörs Nagybajcs

Szeptember Csónakos verseny IV. forduló Duna Kupa Ifjúsági horgászverseny 3D-2D Tradicionális íjászverseny gyermek és ifjúsági horgászverseny Felnőtt házi horgászverseny, csónakos verseny zárófordulója

amatőr díjugrató verseny, Cavaletti

búcsú Pákozdi csata emlékére Honvédelmi nap Cavaletti évadzáró háziverseny

búcsú Kapros Galuska Fesztivál

pörköltfőző verseny

106

Július Nagyszentjános

falunap

Nyúl

Nemzetközi gyermekfoci bajnokság

Augusztus Szent Donát Kápolna búcsúja Szent István – Államalapítás ünnepe

Szeptember nyárbúcsúztató Falunap

Alkotmányunk ünnepe

Öttevény Pér

repülőnap

Rábapatona

Bilibáncs tábor az ártéri ligetben pávás megemlékezés a rábapatonai köztemetőben bilibáncs tábor és fesztivál az ártéri ligetben holdfény derby az agárpályán családi nap a sportpályán Bilibáncs tábor III.

Október

November

megemlékezés az 56-os forradalomról

Márton napi lúd- és borünnep Pilinszky-napok

Megemlékezés az 56-os forradalomról

Idősek napja

December Karácsonyi iskolai ünnepség Idősek napja Karácsonyi kis Jézus várás Ádventi koncert

besenyő kupa a sportpályán

gyermekek világnapja kistérségi nyugdíjas rendezvény

Rába Labdarúgó Bajnokság az Agárpályán Nagyszülő-szülőunoka vetélkedő

Rétalap Töltéstava Vámosszabadi

Öregek napja A község karácsonyfájának felállítása és díszítése Adventi készülődés, gyertyagyújtás

Karácsonyi játszóház a Advent III. vasárnapja és a nyugdíjasok kulturális műsora Advent IV. vasárnapja kulturális műsor

búcsú

Vének Tánctábor Anyatejes világnap

sportnap és futball kupa nemzetközi kórustalálkozó

iskolások köszöntése

zeleni világnap koncert egészségnap emlékezzünk 1956ra Tiszteletbeli Polgár, Díszpolgár cím átadása

Legkedvesebb verseink irodalmi est Idősek napja

Mikulásünnepély Karácsonyi kiállítás és várás Karácsonyi koncert

Forrás: workshopok alapján saját szerkesztés

107

Az ide látogató külföldiek véleménye alapján az egyik keresett turisztikai vonzerő a térség kultúrája, a kulturális rendezvények, műemlékek, népszokások, ezért különösen fontos, hogy a kistérség milyen, a kulturális és örökség turizmushoz tartozó vonzerőket tud felsorakoztatni. Mindenképp

megemlítendők

az

egyes

településeken

található

faluházak/tájházak,

helytörténeti kiállítások, melyek megtekintésével átfogóbb képet kaphatunk a térségről. 3. táblázat - Múzeumok, kiállítások a Győri kistérség településein

Győr

Múzeumok

Kiállítótermek-galériák

Városi Művészeti Múzeum (Városi Képtár, Váczy Péter gyűjtemény, Borsos Miklós Állandó Kiállítás és Archívum, Kovács Margit Állandó Kiállítás) Xantus János Múzeum Patkó Imre Gyűjtemény Várkazamata-Kőtár “L” fehér Szalon Állandó Baba Kiállítás Egyházmegyei Kincstár, Könyvtár és Kőtár Apor Kiállítás Széchenyi Patikamúzeum Jedlik Ányos Emlékkiállítás

Petőfi Galéria Rómer Terem Galgóczy Erzsébet Városi Könyvtár Galériája Richter János Archívum Hét szabad művészet szentélye és orvostörténeti emlékszobra Rába Rt. Gyártörténeti Kiállítása Mariann Galéria Malasits Galéria Vénusz Galéria Kis Galéria Bt. Patinás Galéria Bt. Bezerédj Kastély-Galgóczi Erzsébet Emlékszobra

Helytörténeti gyűjtemények

Abda Bőny Börcs falumúzeum stabilmotor-kiállítás

helytörténeti gyűjtemény

Enese

babamúzeum (magángyűjtemény)

helytörténeti állandó kiállítás

Gönyű Győrladamér

hajósmúzeum

Dunaszeg Dunaszentpál


Győrújbarát Győrújfalu Győrzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó

tájház


Kunsziget Mezőörs Nagybajcs Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér Rábapatona

néprajzi kiállítás

108

Múzeumok Rétalap Töltéstava Vámosszabadi Vének

Kiállítótermek-galériák

Helytörténeti gyűjtemények

falumúzeum, halászati eszközök Forrás: workshopok alapján saját szerkesztés

3.9.3.6. Az épített és kulturális értékek bekapcsolásának lehetőségei a Győri kistérség turizmusában A turizmus szempontjából az egyik legfontosabb vonzerő az épített örökség. Bár a látványos, monumentális épületek mindenkit lenyűgöznek, az épített örökség kisebb objektumai megértéséhez, élvezéséhez bizonyos műveltség, képzettség kell. A NyugatDunántúl nagy része elkerülte a tartós török uralmat, így viszonylag sok az épen maradt, a magyarság korai időszakából származó emlék. Továbbá a terület a római Pannónia provincia része volt, ezért nagy számban találhatunk e korból is emlékeket. Kiemelkedő vonzerővel rendelkezik a Pannonhalmi apátság épülete, melyet az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított és bár nem a kistérség része, de az apátságot látogatók Győrben és környékén is megfordulnak.

109

4. táblázat - A Győri kistérség településeinek épített örökségei

Szakrális emlékek

Várak, kastélyok, kúriák

Egyéb épített vonzerők

Győr

Bazilika Szent László herma Boldog Apor Vilmos püspök síremléke Könnyező Szűzanya-kép Püspökvár és püspöki palota Győri Egyházmegyei Kincstár, Könyvtár és Kőtár Loyolai Szent Ignác bencés templom Karmelita templom Görög katolikus (rác) templom Evangélikus Öregtemplom Református templom Zsinagóga Mária-oszlop Frigyszekrény-szobor Kálvária

Abda

Római katolikus templom Nepomuki Szent János-szobor Emlékkápolna

Abdai vár

Börcs

Római katolikus templom Református templom Evangelikus templom Római katolikus templom

A település környékén több régi kastély és kúria (Mihályffy-Kautz-kastély) Bothmer-kúria (polgármesteri hivatal) A hajdani intéző lakás, a “kastély”

Dunaszeg

Római katolikus templom

Dunaszentpál


Enese


Bőny

Gasztronómia és borturizmus (borpincék)

Győri vár Zichy-palota Esterházy-palota Bezerédj-kastély

Három XIX. századi nemesi (Kesserű-Tschurl-kastély)

Radnóti Miklós emlékműve Radnóti Miklós szobra Rákóczi-emlékmű 1848-as abdai csata emlékműve Pálffy Károly honvédhuszár-főhadnagy síremléke 1764-ben épült nádtetős parasztház Vörös-kereszt (keresztfa) Műemlék jellegű parasztház Homokgödri Kiskép Kegyeleti park Kőkép

kúria

110

Szakrális emlékek

Volt Esterházy-majorság Római kori fogadó Parasztházak

Gönyű Győrladamér Győrújbarát

Győrújfalu Győrzámoly


Római katolikus templom Krisztus-kereszt Kisbaráti római katolikus templom Nagybaráti római katolikus templom Evangélikus templom Kőkereszt Római katolikus templom Evangélikus templom Római katolikus templom

Mezőörs Nagybajcs Nagyszentjános Nyúl

Öttevény

Műemlék jellegű látványosság, Mária Terézia idejéből való postakocsi-fogadó I-II. világháborús emlékmű '56-os emlékmű Népi lakóházak Kilátó és Francia-kő

Pincesor

Egykori Fő tér régi paraszt-házakkal

A Táborhelynek nevezett falurészben ágyúsáncokat építettek

Kisbajcs

Kunsziget


Merán-kastély és magtára és az azt körülvevő 7000 m2-es park

Ikrény

Koroncó


Római katolikus templom Nepomuki Szent János-szobor Temetőkápolna Szent Lőrinc Római Katolikus Templom, paplak Szent Antal fogadalmi kápolna Római katolikus templom Feszület Református templom Római katolikus templomban lévő Pieta-szobor Római katolikus templom Római katolikus templom Mária-oszlop Szent Donát-kápolna Római katolikus templom Mária szobor Evangélikus templom

Rákóczi emlékhely Kunszigeti toronyvár

II. Világháborús emlékmű

Esterházy-kastély Népi lakóház Sárkánylyuk vízmosás

Földváry-kastélyszálló

Pincesor

II. Világháborús hősi emlékmű Harangláb

111

Szakrális emlékek Pér

Rábapatona Rétalap Töltéstava Vámosszabadi

Vének


Római katolikus templom Kálvária-kápolna Református templom Mindszentpusztai római katolikus templom Római katolikus templom Temetőkápolna XIX. századi sírkövek a temetőben Mária-oszlop Római katolikus templom



Erzsébet kő Hősi emlékmű Népi lakóház I. Világháborús emlékmű Táplánypusztán Lévay-kastély

A római katolikus templomot ismeretlen olasz mester képei és freskói díszítik Katolikus templom Bangha Béla páter felszentelt nagyszülői háza Forrás: workshopok és vonzerőleltár alapján saját szerkesztés

112

3.9.3.7. A téma általános megközelítése Örvendetes jelenségként megfigyelhető, hogy a kulturális értékek mind a kínálati, mind a keresleti oldalról egyre nagyobb szerepet játszanak a turizmusban. Az egymás után megjelenő útikönyvek sora, a témával foglalkozó konferenciák, a körutak, és a városnéző programok iránti kereslet mutatja az irántuk megnyilvánuló érdeklődés – tehát a kereslet - erősödését. Az épített értékek gondozása és felújítása, ezek turisztikai funkciójának megtalálása, a marketing eszközökben betöltött szerepének a növekedése pedig a kínálati oldalról mutatja a múlt felértékelődését. Ezt egy-egy aktuális esemény - akár nagyobb területre, akár csak egy településre vonatkozóan - mint a millennium, vagy az illető település története egy-egy fontos epizódjának évfordulója, vagy egy általánosan elinduló áramlat, mint például az identitáskeresés, vagy a helyi értékek felmutatásának az igénye a globalizáció ellen, tovább erősíti. Bármi is legyen ezt az érdeklődést kiváltó ok, illetve erősítő tényező, ezekkel a települések turizmusával foglalkozó munkában, illetve a települések turisztikai marketingjével foglalkozó programban számolni kell. 3.9.3.8. A települések története és értékeinek megjelenítése Egy ilyen, földrajzi tengelyek találkozásánál fekvő térség történelme is változatos. A kedvező fekvés a kőkorszak emberét is letelepedésre késztette, a csiszolt kőkorszak, a réz- és bronzkor emlékeit megtaláljuk a régészeti leletek között. Az i.e. 5–6. században megtelepedett keltákat az időszámításunk kezdetén rómaiak váltották fel, s hoztak létre védelmi központokat. A Duna fontos védelmi vonal volt a barbárok támadásai ellen. Erősségeik nyomait Győrben (Arrabona), valamint Gönyűn is feltárták. A népvándorlás korában Győr az avarok védelmi rendszerének egyik fontos pontjává vált. A város a magyarok honfoglalása után is fontos szerepet játszott. Győrt és környékét a fejedelmi törzs és Huba vezér népe szállta meg. A központi szerepkörre utal a püspökség megalakítása, a Káptalandombon feltárt 10–11. századi templom romjai is. A Győr köré szerveződő királyi megye egyik legrégebben ismert vármegyénk, nagyobb területet fogott ugyan át, mint a mai kistérség, de viszonylag kis területű megyének volt tekinthető. A magyar középkorban számos csata zajlott a térségben. Az észak és nyugat felől érkező seregek gyakran ütköztek meg a magyar védőkkel a Győr környéki síkságon. (leghíresebbek. III. Henrik 1044, tatárjárás 1241–42, II. Ottokár cseh király 1271). A csatározások során elszenvedett népességveszteség pótlására megindult a 113

német ajkú telepesek beáramlása a területre. A hadakozások során tanúsított helytállásáért a város 1271-ben elnyerte a királyi város rangot. Ezzel korai városaink közé számíthatjuk Győrt. A török hódítás sem kímélte a térséget. 1529-ben a török hadak Bécs felé vonulásuk során sok Győr környéki falut elpusztítottak. A század során a török elleni védekezés érdekében megerősítették a győri várat, valamint több környékbeli településen a templomokat, vagy kis erősségeket építettek (pl. Rábapatonán). Győr vára és a térség így Bécs külső védelmi vonalává vált. A török 1594-ben elfoglalta a várat, s négy évig tartotta uralma alatt. Fontosságára jellemző, hogy 1598-ban nemzetközi hadak foglalták vissza a töröktől. Fontos esemény, hogy a 17. század elején a délvidékről rácok menekültek a térségbe, s telepedtek meg itt. A század folyamán a török kiújuló támadásai, majd a török kiűzésére indított hadjáratok, illetve a Rákóczi-szabadságharc során ismét több település is megsemmisült a térségben. A 18. század a háborúk utáni építkezés, a fejlődés százada volt, amíg a 19. század ismét egy jelentős csatával kezdődött. 1809-ben a napóleoni hadjárat elérte Magyarországot, s a magyar nemesi had Győr mellett (Kismegyeren) próbálta megállítani a francia sereget gyakorlatilag esély nélkül. Az 1848-as forradalom híre Pozsony után elsőként érhetett Győrbe, azonban a város csak rövid ideig lehetett a forradalom bástyája, mivel 1848 decemberében elfoglalták a császári csapatok, s csak kis időre került vissza a magyarok kezére. A 19. század a gazdasági fellendülés időszaka is volt. Győr a dunai gabonakereskedelem fő központjává vált egy időre, majd a század második felében kialakult jellegzetes iparvárosi arculata. Az első világháború után az új államhatárok érzékenyen érintették a térséget is. Győr vármegye egy része Csehszlovákiához került, s további károkat okozott, hogy a Monarchia piacára kiépült ipar talaját vesztette. A második világháború során a várost több súlyos bombatámadás is érte, a legsúlyosabb 1944. április 13-án. A szocializmus évtizedei alatt a térség települései elnyerték mai képüket: kialakult az ingázó, kétlaki életmód, a város és környékének lélekszáma nőtt. Az ipari központ jelleg tovább erősödött. Ezekben az évtizedekben több, korábban önálló települést is a városhoz csatoltak, amelyek közül a korábban, vagyis az 1950-ben, illetve 1966-ban „érkezettek” mára 114

a város szerves részévé váltak (pl. Kisbácsa, Bácsa), míg Ménfőcsanak Győrszentiván, Gyirmót, amelyeket 1971-ben csatoltak a városhoz, területileg is elkülönülnek. Az agglomerációs térségen kívül a tipikus kisalföldi falvak következnek. Ezek lakosságszáma meghaladja az országos átlagot, a települések többségére jellemző, hogy népesebbek 1000 főnél, vagy megközelítik ezt a nagyságot. Csupán egy olyan település van, Vének, melyet aprófalunak nevezhetünk, mivel lélekszáma nem haladja meg az 500 főt. A térség több településén a mezőgazdasági hagyományok miatt jelentős a külterületi népesség aránya. Bizonyos falvak (pl. Bőny) a korábbi századok során közép- és kisbirtokos népesség települései voltak viszonylag nagy határral, így a településszerkezet ezek esetében szétszórtabb, több különálló településrészük van. Előfordul, hogy a különálló településrészek vagy a lakott külterületek akár 6–7 kilométerre helyezkednek el a központi belterülettől. A déli területek egyházi nagybirtokok voltak, amelyeken számos majorság, „puszta” létezett. Ezek egy része valamely település külterületeként él tovább. Természetesen olyan térségben, ahol a történelem számos ma is látható értéket halmozott fel, vagy ott, ahol a kultúrák egymásra épülése tanulmányozható, esetleg ott, ahol számos egyedi, sajátos emlék hagyományozódott, könnyű megtalálni a turizmusba történő bekapcsolás lehetőségét. Általában a városok építik turisztikai programjaikat a kultúrtörténeti értékek köré, és adnak helyet a belső reneszánsz udvarok és barokk templomok a turisztikai szempontból is tömegeket vonzó rendezvényeknek. 3.9.3.9. A hagyományos gazdálkodás megjelenítése A települések lehetősége a turizmus fejlesztésére önálló, sajátos tájjellegű, hagyományos életmódhoz kapcsolódó turisztikai termékek kialakítása. Az alábbiakban a régmúlt jellegzetes gazdálkodási módjait említjük meg. A Szigetközi kistájon a Dunától függő régi gazdálkodás volt az aranymosás. A Duna hurcolta magával az Alpok kőzetét, ami a hosszú út során elmorzsolódik és “kiszabadul belőle az arany”. Ahol a folyónak már nincs ereje továbblebegtetni az iszapszemcsék milliárdjait – benne az arany szemeket –lerakja. Az arany szemcsékben dús homokot „szérkébe” – egy kisebb csónak alakú faedénybe, – amelyet himbálva és vízzel állandóan locsolva 115

elválasztották a még megmaradt könnyebb homokot – ami a vízzel együtt kifolyt és a szérke alján visszamaradt az arany szemekben „aranyporzónak” nevezett dús föveny. Ez egy hasas cserépcsuporba gyűjtötték. A feldúsult üledékből aprólékos munkával kellett az aranyat otthon kivonni. Egy lapos tálba mért aranyporzóra higanyt vittek, és azzal kis golyókba jól összegyúrták, melynek során a higany magába fogadta az aranyat, míg a szennyező homok kívül maradt. Ezt követően szét választották a higanyt és az aranyat. A kistáj másik jellemző foglalkozása a hajósmolnárság volt. Amíg nem is ismerték a gőz erejét, a természet energiáit használták a molnárok is. A víz mellett élők természetesen a víz erejét. Abban az esetben, ha a folyó viszonylag állandó part között folyt, partra épített malmokat építettek, ott, ahol a folyó állandóan szaggatta a partját, új és új medret alakított magának, és nagyon ingadozó volt a vízjárás, ott a folyóra épített a parthoz kötött hajókon elhelyezett malmokban őröltek. Természetesen ezt a mesterséget űzők is maguk szabályozta rend szerint dolgoztak, majd céhekbe tömörültek. A városokhoz közel előbb megalakultak a céhek, hiszen nagyobb is volt a piac és a konkurencia, a falvak hajósmolnárai később tömörültek. A régi gazdálkodási formák közül érdeklődésre tarthat számot a dunai hajósok munkájának, és a Szigetekre jellemző szilaj és félszilaj állattartásnak a bemutatása. A Pannonhalmi dombság területén főleg gyep volt található és relatív magasnak mondható a kistáj erdősültsége is. Jellemző volt itt a mezőgazdaság és az állattenyésztés. A Sokorói kistájon a borászat, borgazdaság jellemző még ma is. A hagyományok ápolása és a borkészítés fortélyai régi múltra tekintenek vissza. A jó minőségű borok bizonyítják a kiváló termőhelyi adottságokat. A kulturális örökség jellegénél fogva önállóan nem él meg, ezért célszerű természeti érékek bemutatásához kapcsolni.

116

3.9.3.10. Ökoturizmus – a természeti értékek bevonása a turizmusba A kistérség települései elsősorban az aktív- és falusi turizmus területein mutatnak eredményeket. A Mosoni-Duna és a Rába kedvelt vízi turisztikai célpontok, a Duna-menti kerékpárút a nemzetközi kerékpárturizmus fontos útvonala. A Nagy- és Mosoni-Duna térsége Szigetközi Tájvédelmi Körzet keretében védelem alatt áll, természeti kincsei az ökoturizmusnak teremtenek lehetőségeket. A vizekben gazdag térségben a horgászturizmus és a vadászturizmus is kedvező feltételekkel bír. Győr városa már felismerte az ökoturizmusban rejlő lehetőségeket, illetve a fenntartható fejlesztés jelentőségét, amely nagymértékben hozzájárulhat az élhető város megteremtéséhez. Ebből kiindulva 2006 novemberében megkezdődött az Ökocity program megvalósítása, melynek fő céljai a következők 

a város környezeti állapotának folyamatos javítása;



a lakosság életminőségének emelése (környezet, táplálkozás);



természeti értékek megőrzése, ökológiai rendszerek revitalizációja;



a lakosság környezettudatának fejlesztése;



Győr fenntartható turizmus gazdaságának megalapozása, gazdagítása;



Győr város kistérségi integráció szerepének növelése (Sokoró Pannontáj Natúrpark)

Az Ökocity program alapvető eleme a kistérségekkel való együttműködés, tervezett tevékenységei közé tartozik a megújuló energiaforrások kihasználása, zöldterületi parkok, közösségi terek kialakítása, ökológiai környezettechnológiák megvalósítása. Fontos feladat a környezeti nevelés, a lakossági tudatformálás, az egészséges táplálkozással kapcsolatos programok, bio-piacok létesítése. Az Ökocity programmal kapcsolatban megemlítendő az EU Mobilitási Hét és Autómentes nap, amely idén 09.16-22 között került megrendezésre. A rendezvény keretében KözlekedésOktatási program indult a győri és kistérségi iskolákban, melyben 10 iskola vett részt, ami közel 300 gyerek részvételét jelentette. A Mobilitási Hét rendezvény jelentősége mára már jóval túlmutat a korábban megrendezésre kerülő fesztivál hangulatú kerékpáros felvonuláson,

117

célja, hogy felhívja a települések lakóinak és döntéshozóinak figyelmét a közlekedésből adódó problémák jelentőségére. A turizmusfejlesztéssel kapcsolatban kiemelendő a vízpartok rehabilitációja, a gyógyturizmus és a tanösvény-hálózat, bemutatóhelyek kiépítése. Mindezekhez fontos a kistérségi integráció, a páratlan környezet (Szigetköz, Sokorói Dombvidék, Kisalföldi meszes homokpuszta) hasznosítása, valamint Szlovákia és Ausztria közelségének kihasználása. Fontos ugyanakkor azt is kiemelni, hogy a város lakosságának körében a program részletes bemutatására és népszerűsítésére nagy figyelmet szükséges fordítani. Az ökoturizmus potenciális helyszínei természetesen Győr környékén találhatóak, a Kistérségi integráció kapcsán már említett térségekben. Közülük is kiemelendő a Sokoró Natúrpark területe, tekintettel arra, hogy ott már évek óta sikeres fejlesztések zajlanak az ökoturizmus területén. Győrújbarát térségében az ifjúsági szálláshely, erdei iskola mellett több kijelölt túraútvonal, tanösvény várja az érdeklődőket. A fenntartó alapítvány további tervei között szerepel egy látogatóközpont, egy lovas bázis és szálláshely kialakítása is. A tervezett épületek fenntartható és környezettudatos fejlesztés követelményeit figyelembe véve készülnek el. A lovas turisztikai szolgáltatás keretében lovastúra-útvonalak is kialakításra kerülnek, amelyek egészen a Bakonyig erdőn keresztül vezetnek. A térség már meglévő és tervezett fejlesztései várhatóan alkalmassá teszik a helyszínt az UNESCO Bioszféra rezervátum címének elnyerésére, ami további lehetőséget jelent a sikeres kezdeményezések szélesítésére és az Ökocity program eredményes megvalósítására. A program az élhető város megteremtését kizárólag a térségi együttműködés támogatásával valósíthatja meg: ezért céljai között szerepel a Sokoróalja, a Szigetköz és a Rábaköz integrálása. A térségi együttműködés keretében kiemelt figyelmet kap a helyi termékek értékesítése. 3.9.3.11. A természet értékei, mint turisztikai vonzerők A helyzetelemzés során meg kell vizsgálnunk a kistérség morfológiáját, élővilágát és természeti értékeit. A kistérség változatos, sok helyütt közel érintetlen természeti környezetben, a Rábca, a Rába, a Mosoni- és a Nagy-Duna összefolyásánál fekszik. Ezek az értékek kora tavasztól késő őszig „élnek”, így szinte az egész évben lehet számítani rájuk.

118

Az ökoturizmus, a térség fontos ágazata, ezért a természeti értékek bemutatásának nagy szerepe van. A természeti értéket a múltbéli értékkel együtt kell "áruvá" tenni, feltárni és bemutatni, és a kerékpáros és víziturizmus fejlesztésével kell összekapcsolni. 3.9.3.12. A Győri kistérség morfológiája és turisztikai értéke A kistérség települései eltérő földrajzi kistájak peremén helyezkednek el, eltérő gazdasági arculatot alakítottak ki a századok során. A térség egyik legismertebb kistája a Szigetköz, ezen belül az Alsó-Szigetköz települései tartoznak a kistérségbe: Dunaszentpál, Dunaszeg, Győrladamér, Győrzámoly, Győrújfalu, Vámosszabadi, Kisbajcs, Nagybajcs és Vének. Az Alsó-Szigetköz a Mosoni-Duna és a Nagy-Duna által közrefogott szigetnek az alsó, Ásványrárótól a Duna ágak összefolyásáig terjedő része. A Duna áradásai szabályozták az életet és határozták meg a falvak képét. A földtörténeti negyedkor elején a Dunántúliközéphegység erős bazaltvulkánosság hatására és azzal párhuzamosan kiemelkedett, a Kisalföld centruma viszont süllyedni kezdett, ami ide vonzotta a folyókat és folyamatos folyami feltöltést eredményezett. A Dévényi-kapun a Kisalföldre lépő Duna munkavégző képessége csökken és nincs ereje tovább görgetni a hordalékot (évente 400-600.000 m3), és lebegtetni az iszapszemcsék milliárdjait (7-11 millió tonnát évente) és ezért azt zátonyokat, szigeteket építve felhalmozza. Ezek a zátonyok azután útját állják a víz folyásának, ezért az új irányt keresve új medret alakít ki magának. Ennek eredményeként az 1.800-2.400 méter vastagságú tengeri – Pannon-tengeri – rétegekre tekintélyes vastagságú kavicsréteg rakódott. A talaj attól függ, hogy a kavicsréteg milyen mélyen van és attól, hogy a kavicson milyen réteg terült szét. A löszös homokon jó minőségű feketeföld, a csernozjom a jellemző, másutt alacsony vízháztartású kavicsos váztalaj, a mélyebb részeken réti talaj alakult ki, a folyók mentén öntéstalaj sáv húzódik. A mélyebben lévő kavicsréteg a kavicsbányászatot élteti, és teremtette meg a térségben a horgásztavakat. A Mosoni-síkság a Mosoni-Duna és a Fertő-Hanság-medence között helyezkedik el. A Győri kistérség települései közül itt található Börcs, Abda, Öttevény és Kunsziget. A Rába és

119

Rábca között elhelyezkedő Rábaköz Győrhöz közel fekvő keleti részét Tóköznek is nevezik. Ide tartozik a települések közül: Ikrény, Enese és Rábapatona. Ennek a rábcatoroki tájnak a kialakulása a történelmi eseményekkel, a mindenkori gazdasági helyezettel, a folyók hasznosításával, rendezésével szorosan összefüggött. Az első tájrendezési, városépítési mérnöki tevékenység nyomai a római hadmérnökök munkáját dicsérik. Az Aquincum és Carnuntum provincia székhelyek közötti hadi út mentén a mai infrastruktúra folyosó halad. Kunsziget határában őrtorony maradványt tártak fel. A honfoglaláskori tájszerkezetre Kogutowicz73 térképe (1930) alapján következtethetünk. A Dunántúl ősi növényi takarója címmel készített térképén látható, hogy a vízfolyások mentén ártér volt, a 18. század előtt elpusztult erdők aránya kicsi, továbbá erdők csak a hullámtérben voltak és nem kísérték folyamatosan a folyókat. Őstelepek Kogutowicz térképén csak a mai Győr, Abda és Barátpuszta (római Quadrata) helyén kerültek jelölésre. A honfoglaló magyarság a vizek-járta térséget védelmi jelleggel használta. A természeti adottságokban rejlő gyepű előnyeit, ahol lehetséges volt, az Árpád-korban kihasználták. A „hiteles” és valamennyi településre egyaránt alkalmazható tájalakulás-történeti változásokat a 19. század második felétől tudjuk nyomon követni. A folyók hazai szakaszainak szabályozását követően a művelési ágak fokozatosan állandósultak. Az első, egységes, művelési ágankénti és településenkénti nyilvántartások 1895-től ismeretesek. A tájalakulás-történet ezért térképileg és számszerűen is kifejezhetően az utóbbi évszázadban követhető. Természetvédelmi, tájképi, tájszerkezeti szempontból a rét és a legelő szerinti elkülönítésnél lényegesebb az állandó gyepborítás. A Marcal-medence a Győri-medencétől a Marcal mentén dél felé, a Kemeneshát és a Bakony közé messze benyúló félmedence. A Marcal folyó medencéjének északi részébe tartozik Koroncó. A térségen belül jelentősen eltér a többitől a Pannonhalmi-dombság, a Sokoró térsége. Itt a tájképet a hosszan elhúzódó, északnyugat-délkeleti irányú három dombvonulat uralja. E dombok lábainál helyezkedik el a ma már Győr közigazgatási területéhez tartozó Ménfőcsanak, valamint Győrújbarát, Nyúl és kissé távolabb Töltéstava. 73

Kogutowicz Károly (1886–1948) geográfus, egyetemi tanár, foglalkozott tájkutatással, népesség- és településföldrajzzal, falu- és tanyakutatással. Több térkép és atlasz szerkesztése is fűződik a nevéhez.

120

A Dunával párhuzamosan keskeny sávként húzódik a Győr–Tatai-teraszvidék, amelyet a Duna egykori teraszai, s feltöltött régi mellékágak alkotnak. Északról a Duna határolja nemcsak a kistérséget, hanem az országot is. Fontos csatlakozási pont nemcsak földrajzilag, hanem társadalmilag is, a kistérség nyugati határán található megyejogú város Győr. A terület folyói a Duna és a Mosoni-Duna, valamint a Cuhai Bakony-ér. Győr és Komárom között a Duna jobb partját keskeny ártéri szintek kísérik, amelyek jórészt a mellékágak feltöltődésével jöttek létre. A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzethez tartozik a Pannonhalmidombság jelentős része, a Gönyű és Győrszentiván térségében lévő meszes homokpuszták és az Erebe-szigetek, valamint a Holt-Rába környéke. A kistérség egyes településeinek adottságaiban viszonylag nagy különbségek mutatkoznak, annak ellenére, hogy valamennyi település Győr közelében fekszik. Az itt található települések: Gönyű, Bőny, Rétalap, Mezőörs, Pér és Nagyszentjános. A kistérség jellegzetes talajtípusa a csernozjom talaj, mellyel fedett területen századok óta a – kor színvonalának megfelelően – a legintenzívebb mezőgazdasági művelés folyik, ami a természeti képet jelentősen megváltoztatta. A ma látható képet is a mezőgazdasági művelés határozza meg. Összességében a kistérségről elmondható, hogy a talajadottságai kiválóak a mezőgazdasági műveléshez. 3.9.3.13. Az élővilág Az Alsó-Szigetköz tökéletes síkság, ugyanakkor a flóra és fauna szempontjából nem egyhangú térség, hiszen alig pár méteres szintkülönbség is alapvetően más életkörülményeket jelent, eltérő növénytársulásokkal. A Duna-ágak közrefogta szigeteken fűz-nyár ligeterdőket találunk, ahol hajdan az állandóan vizesen lévő területeken egerek is éltek. A hullámtérben a természetes fűz-nyár ligeterdőt telepített nyárfák váltják fel. A szárazabb területeken keményfa ligeterdőkkel találkozunk. Jellemző fái a kocsányos tölgyek, magas kőris és szil. A cserjeszinten mogyorót, húsos somot, bodzát és borbolyát találunk. Gyepszintjében az odvas keltike, ibolya, ligeti szellőrózsa virágzik. Közvetlenül a folyót kísérő alacsony ártéri szinten tárul fel a Szigetköz a maga szépségében és gazdagságában. A 12-13.000 hektárnyi területen 67 növénytársulást írtak le. Jellemző 121

tájképi eleme ennek a szintnek az élő vizeket kísérő holtágak és morotvák sora. A meder nyílása feltöltődik, így fokozatosan elzárul és a hajdani erőtől duzzadó Duna-ág holtággá változik. A még nyíltvizű részeken hínártársulások találhatóak, melyek jellemző fajai a védett tündérfátyol és vízilófark. Az időnként vízzel borított részeken uralkodó növényzet a nád, a széles- és a keskenylevelű gyékény. A 90-es évek végén megtalálták itt a védett tőzegpáfrányt és lápi csalánt. A morotvatavat rekettyefűz bokrok és fehér füzek szegélyezik. A hullámtér a kubikgödrök és a botlófüzesek térsége. Mindkettő az emberi beavatkozás eredménye. A kubikgödrökből termelték ki a földet a töltésekhez, amelyek az áradások során megtelnek vízzel. A botlófüzesek is emberi kéznek köszönhetik formájukat pl. ebből fontak sövényt. Ezen az ország területének alig 0,4%-át kitevő területen megtalálható a hazai halfajok 80%a. A Szigetköz otthont ad számos különösen ritka állatfajnak, amelyek hazánkban másutt nem fordulnak elő. A kistérségben az 1992-ben létesült Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet három védett területe helyezkedik el. A legnagyobb területet Gönyű, Nagyszentjános és Győrszentiván között találjuk, ahol a Gönyűi Erdő és az abba ékelődő, illetve az erdő által körülvett gyepfoltok állnak védelem alatt. Szintén a Tájvédelmi Körzet részét képezik a Nagyszentjános közigazgatási területén található Erebe-szigetek, valamint a Bőny határában található Szőlőhegyi Erdő. A kisalföldi meszes homokpuszták területe Győrtől egészen a tatai-árokig húzódik, a Duna árterével párhuzamosan. Aljzata felső pleisztocén korú kavicstakaró, melynek teraszfelszíneit homok, futóhomok és lösz takarja. A homokpuszta-gyepek legszebb képviselői

a

Komárom-

Győr-Kisbér

által

bezárt

háromszögben

találhatóak.

A

homokpusztákon tavasszal elsőnek tavaszi hérics és törpe nőszirom nyílik. Védett ritkaságok a homoki nőszirom és a szártalan csüdfű. Sajnos napjainkra a térség gyepterületei erőteljesen fragmentálódtak, amelyeken a vegetáció fokozatos degradációja is megfigyelhető. Jelentős, nem védett gyepterület a péri repülőtér. A védelem alatt nem álló területek közül említést érdemel még a Gönyű határában található, mintegy 500 hektár területen fekvő vizes élőhely a Duna árterén, valamint a szintén Gönyű határában fekvő 150 hektáros mocsárrét, a Posta-rét. Az állatvilág is értékes: a több kétéltű- és gyíkfaj jelenléte mellett majd' száz madárfaj fészkelését sikerült kimutatni.

122

A Hanság teknőjétől délre a Répce és a Rába között a Rábaköz síkja terül el. A Kisalföld süllyedékének délre kiöblösödő folytatása ez, amelyben a Rába kavicsos lerakódását 8-10 m vastag jelenkori öntésiszap és homok borítja. A Rábaköz növényvilága a hosszú idő óta civilizált, mezőgazdasági művelés alá vont területek jellegzetességeit mutatja. A vidéket természetes állapotában eredetileg erdőség borította, a hajdani mocsári és tölgyes erdőket azonban régen kiirtották. A terület vadállományából az őz, a nyúl és a fácán a számottevő. 3.9.3.13.1. Az élővilág a turizmusban Az élővilág a turizmusba történő bekapcsolás lehetőségeit vizsgálva fontos, a településeket összefűző szál, hiszen egy-egy a turizmus számára ajánlható érték nem egy, hanem összefüggően két-három falu határában található. Győrhöz, mint egy sajátos több vonzerővel is rendelkező városhoz közel helyezkednek el, és így a városban megforduló turisták között kiegészítő programként lehet számításba venni.

123

5. táblázat - Természeti értékek a Győri kistérség településein

Győr Abda Bőny Börcs Dunaszeg Dunaszentpál Enese Gönyű Győrladamér Győrújbarát Győrújfalu Győrzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezőörs Nagybajcs Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér Rábapatona Rétalap Töltéstava Vámosszabadi Vének

Természeti értékek Mosoni-Duna Holt-Rábca, Dobsa Ősdiófás, erdő, Natura 2000 területek Rábca, tanösvény Dunaszegi-tó, Morotva tó, Somos erdő, Mosoni-Duna, Kúszó zeller Duna-part Nincs, de a közelben van Lébény Hajókikötő, ártéri rét Somos erdő, Nádas-tó, Mosoni-Duna part, Bányató Környékbeli erdő, Lila-hegy, Francia-kő, Rákóczi-fa, Várkő Lajma (nádas), Bokrosi lapos, Dunalapos-ér, Nyiszter-csatorna, Sólinka-csatorna Duna-part, Tölöspuszta ligeterdő, Örömkőlaposi csatorna vízinövény-társulása Rábca, Fülöp erdő Szavai csatorna két oldalán húzódó nádas horgásztavak Mosoni-Duna, Natura 2000 területek Nincs, de az Ölbői tavak közel vannak Szőgyei-Csápolnok- és a Szavai- Duna-ág nevű nádrétes területe Horgásztó Erdő, Bakonyér, Erebe szigetek Löszfalba vájt pincesor, Szurdik Bányató, Horgásztó Halastavak, Kisalföldi homokpuszta Rába, valamint egyedülálló holtág-rendszere, melynek jelentős része a falu belterületén található ártéri erdő és rét Nincs, de Ölbői tavak, Bábolna tó a közelben Bakonyér Duna-part, Horgásztavak, Vörösrét, Körtvélyesi lapos Aranykert – 12 darab tölgyfa; Mosoni- és az Öreg Duna, Somos erdő, tanösvény Forrás: workshopok alapján saját szerkesztés

124

3.9.3.13.2. Az élővilág megjelenítése A kulturális (vallási) turizmus mellett a másik fő vonzerő a térségben a természet. A vízi és kerékpáros turizmus mellett a természetjárást kedvelők is számos lehetőség közül válogathatnak. Több bemutató útvonal és tanösvény (a Holt-Rába mentén, Győrújbarát mellett) került kialakításra. Az ökoturizmus területén kiemelendő a Pannontáj-Sokoró Natúrpark, amely 2006 áprilisában jött létre 29 Győr környéki település mintegy 60 hektáros területén. A natúrpark kialakításában és gondozásában nagy szerepet vállal a Sokoró Ökológiai Park Alapítvány. Az 1993 óta működő szervezet jelentős turisztikai fejlesztéseket hajtott végre az utóbbi években, döntően pályázati támogatások felhasználásával. A natúrpark területén lovarda, tanösvény és erdei iskola működik. A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzetet 2 km hosszú tanösvényen is fel lehet fedezni. Az 1992-ben, összesen 7042 hektáron létrehozott Tájvédelmi Körzet főbb részei: az Erebe szigetek és a Dunával határos egyéb, kiemelkedő természeti értékkel bíró területek (Gönyű és Komárom között); a Kisalföldi meszes homokpuszták (Győr – Komárom - Kisbér háromszögben); a Pannonhalmi-dombság Pannonhalmi-, Csanaki-, és Szemerei vonulatai. A körzeten belül, családos, csoportos és szükség esetén egyéni érdeklődők számára szakvezetővel ellátott túrák lebonyolítására is lehetőség van. Három kiépített és kijelölt kerékpárút vezet a térségben, aminek a kitáblázása is megtörtént. 3.10. Turisztikai kínálat-jellemzők, célcsoport meghatározás, szegmensek rangsorolása motiváció, jövedelem, tartózkodási idő alapján A Kistérség kiemelt turisztikai termékei: az kulturális-, az egészség-, és az aktív turizmus. A természeti védelem alatt álló területek kiváló lehetőséget nyújtanak az ökoturizmus számára. A Kistérség turisztikai fejlesztése elképzelhetetlen a térség által kínált vonzerők és szolgáltatások egységben kezelése nélkül. A térség számos olyan attrakciót kínál, ami komplex turisztikai termékké alakítva jelentősen megnövelheti a vendégforgalmat és ezáltal a turizmusból származó bevételeket. A közelmúltban már történtek kezdeményezések a térség szereplőinek összefogására, az együttműködés azonban sokkal szorosabbá és eredményesebbé tehető. A tervezett Ökocity 125

program megvalósítása szintén elképzelhetetlen a környező települések nélkül, a projekt által mind Győr városa, mind a résztvevő további települések számára jelentős eredmények prognosztizálhatóak. A komplex turisztikai termékek kialakítása során az egyes elemek összekapcsolása történhet bizonyos tematika (pl. vallás), vagy az infrastruktúra (pl. kerékpárút) alapján, illetve ezek kombinációjával, amire az Ökocity szolgál jó példával. A turisztikai csomagok leggyakrabban szinergikus – egymáshoz hasonló – turisztikai termékekre épülnek. A térségi kínálatból kialakított termékcsomagnál azonban ajánlott egy újszerű megoldás: a komplementer termékkínálat alkalmazása, ami egymáshoz szorosan nem kapcsolódó, nem megszokott termékeket kapcsol össze. Így például a konferenciaturizmus résztvevőinek az általános wellness programok helyett szerepelhet kerékpártúra a csomagajánlatban. Lényeges, hogy a térségben rendelkezésre álló vonzerők minél sokszínűbben jelenjenek meg a turisztikai kínálatban. Az aktív turizmus a Kistérségben jó adottságokkal rendelkezik, különösen a kerékpáros, a vízi, és a lovas turizmus tekintetében. A vízi turizmus a Dunán, a Rábán és a Szigetközbe vonzza a vendégeket. A horgászat és vadászat kedvelői is számos lehetőség közül választhatnak. A falusi turizmus elsősorban a Szigetköz falvaiban, a Rábaközben, Sokoró-Pannonhalma területein található meg. Ezek a települések kiválóan alkalmasak a falusi turizmus kiépítésére, ezen szolgáltatások iránt folyamatosan nő az igény. Ehhez kapcsolódóan a városlakók számára különleges élményt nyújthat a falusi gazdálkodás megismerése. A látogató segíthet tehenet fejni vagy csirkét etetni. A programok színesebbé tehetőek pl. a borút végigjárásával. Hagyományos bortermő vidék Nyúl és környéke, ebben a térségben a bor kínálat jónak mondható. A Kistérség turisztikai kínálatában az eseményeknek az eddigieknél nagyobb súlyt kell adni. Elsősorban a garantált programok kialakítása a cél, mert ezek segítik a térség pozicionálását. Az események térbeli és időbeli koordinációja, az idegen-nyelvű programok megjelenése, állandó rendezvényhelyszínek kijelölése, a rendezvény-infrastruktúra biztosítása teszi lehetővé, hogy már a tárgyévet megelőző évben hirdethetővé váljanak a rendezvények.

126

A Kistérséget felkereső turisták jelenleg az alábbi célcsoportokból kerülnek ki: kerékpározók, kulturális turizmus iránt érdeklődők, diákcsoportok, illetve a Győrbe látogatók. A fentiek mellett potenciális vendégek lehetnek a gyermekes családok, az aktív turisták és a senior korosztály. A gyerekek és fiatalok számára szervezett utak (túrák, táborok) ma már az idegenforgalomnak külön területét képezik. Ezek közös jellemzője, hogy a résztvevők komforttal és kényelemmel szembeni elvárásaik általában kisebbek, viszont lényegesen nagyobb aktivitást és színesebb programot kívánnak meg, amelyek rendszerint nem az egyszerűbb kikapcsolódást szolgálják, hanem különleges tapasztalatokat és ismereteket is nyújtanak. A családbarát helyek iránt folyamatosan nő a piaci igény. Az egyre nagyobb piaci erőt képviselő gyermekes családok olyan helyet választanak pihenésre, üdülésre, ahol nem jelent problémát a kisebb gyermek vagy felnőtt kamasz jelenléte, ugyanakkor megoldott a jó minőségű ellátás, szórakozás, szórakoztatás. A családbarát desztináció egyrészt a család egészére gondolva hat a szülőre, ugyanakkor a gyereknek nyújtott szolgáltatások, programok által könnyíti meg a szülő választását. A senior célcsoport az egyetlen olyan turisztikai vendégkör, akik viszonylag szabadon rendelkeznek szabadidejükkel, kevésbé szezonális a jelenlétük az idegenforgalomban. A speciális nyugdíjasoknak szóló programokkal elősegíthető

a

szezon

meghosszabbítása,

avagy

az

elő-

és

utószezon

kapacitáskihasználtságának növelése. Mivel a győri kistérség területén meghatározó szerepe van a vizeknek, mind a mesterségesen kialakított tavaknak, termálfürdőknek, mind pedig a folyóinak, ezért elsősorban az aktív turizmus népszerűsítése és kihasználása érdekében jó lehetőség a vizes adottságokra építeni. A termék nem igényel magasabb diszkrecionális jövedelmet. A kerékpáros turizmus, mint termék először magasabb diszkrecionális jövedelmet igényel a kerékpár és a szükséges kiegészítők (védőfelszerelés, csomagtartó, egyéb eszközök) megvásárlása miatt, azonban a későbbiekben a nyaralás során felmerülő költségek kevesebbé terhelik meg a látogatókat. Kerékpár vásárlása kerékpáros kölcsönző helyek létrehozásával kiküszöbölhető, helyettesíthető. A térség rendelkezik azokkal az adottságokkal, amelyekkel ezek a célcsoportok ide csábíthatóak, ugyanakkor a megfelelő szálláshely-kapacitás és az adott piaci szegmens 127

igényeit kiszolgáló egyéb szolgáltatás (pl. speciális csomagajánlatok) területén jelentős fejlesztésekre van szükség. Az erőteljes szezonális ingadozás következtében a kutatás során nem kerülhetett sor a turisták megkérdezésére, így az egyes célcsoportokra vonatkozó átlagos tartózkodási időt a felkeresett település, illetve az igénybe vett szállás kategóriája alapján határoztuk meg. A kistérség egészére összességében alacsony átlagos tartózkodási idő jellemző, mindössze 2,18 nap.74 A magasabb kategóriájú egységeket felkereső vendégeket a kistérségi átlag alatti tartózkodás jellemzi. A szállodák (2,15 nap átlagos tartózkodási idő) és panziók (2,14 nap átlagos tartózkodási idő) esetében főként a hivatásturizmus, a programokhoz és rendezvényekhez kapcsolódó vendégérkezés, illetve a „hétvégi-turizmus” fordul elő. A Győr környéki panziók vendégkörének jelentős részét a városból hétvégére kiszabadulni vágyók alkotják. A falusi szállásadás terén rendkívül alacsony a kistérségi átlagos tartózkodási idő (2,58 nap). E turizmusforma vendégkörét a nyugodt természeti környezet, a helyi sajátosságok, a hagyományos életmód, a kézműves mesterségek, valamint a tájjellegű gasztronómia megismerése és kipróbálása motiválja. Jellemzően közel egy hetet töltenek a meglátogatott helyen. A Győri kistérség esetében azonban – a kiváló tájjellegű adottságok ellenére – nem klasszikusan falusi turisták veszik igénybe ezen szálláshelyeket. A vendégkört gyakran munkavégzéshez kapcsolódó vagy egy hétvégi tartózkodás jellemzi, a szállás tekintetében árérzékenyek. A fizetővendéglátás adatait a Győr városában található magán szobakiadók vendégforgalma adja. A vendégkör motivációja hasonló, mint az előző kategóriáknál, kiemelten a városi panziók vendégkörére, fizetőképességük azonban jóval alacsonyabb. 3.11. Turisztikai infrastruktúra A turisztikai infrastruktúra fontos eleme az adott desztinációba érkező vendégek megfelelő tájékoztatása. Ennek leggyakrabban használt eszközei az információs iroda, kiadványok, prospektusok, térképek, tájékoztató táblák. A sikeres működés feltétele egy folyamatosan 74


128

frissített adatbázis a látnivalókról, programokról, rendezvényekről, szálláshelyekről, vendéglátóhelyekről, kulturális és szabadidős létesítményekről, egyszóval minden olyan szolgáltatásról, ami a vendégek számára fontos lehet. A nemzetközi és hazai trendeket figyelembe véve kijelenthető, hogy a turisták egyre nagyobb arányban tájékozódnak utazás előtt az Interneten.

Győr városa felismerte ennek jelentőségét és egy jól áttekinthető,

informatív, folyamatosan aktualizált honlapot indított, amelyen külön jelölésre kerültek a turistáknak szánt információk. A városba megérkező vendég további tájékoztatása elsősorban egy központi információs iroda segítségével valósítható meg, ezt a szerepet tölti be az országos Tourinform hálózat, melynek Győrben is működik irodája. Az önkormányzat rövid távú tervei között szerepel a Tourinform központi helyen történő elhelyezése, továbbá digitális térképek és tájékoztató rendszerek üzembe helyezése a város több pontján. Ezen túl különösen indokolt a városon kívüli és belüli információs táblarendszer áttekintése, megújítása és egységesítése. A városon belül a főbb csomópontokban térképek kihelyezése célszerű, továbbá a látnivalóknál egységes, többnyelvű tájékoztató táblák kihelyezése. A belvárosban egységes útbaigazító táblák jelöljék a főbb látnivalókat, intézményeket. Amennyiben a központi információs iroda a Bécsi kapu téren, vagy más, alkalmas belvárosi helyszínen megvalósul, tevékenységi körébe indokolt az ajándéktárgyak árusítását is bevonni. Jelenleg Győrben nincs olyan ajándéküzlet, ahol a vendégek a városra, a környékre jellemző ajándéktárgyakat vásárolhatnak. A kereslet biztosított, hiszen minden turista szívesen visz magával színvonalas, jellegzetes szuvenírt látogatása helyszínéről, ugyanakkor a városban és a környező településeken tevékenykedő kézművesek, termelők számára biztos piacot. Győrön kívül a kistérség további települései, illetve a Kistérségi Társulás is folyamatosan fejleszt ezen a területen, mely a következő pontban kerül részletesebb kifejtésre. 3.12. Turisztikai marketing, kiadványok, idegenforgalmi promóció, célcsoportokra lebontott ajánlat A Magyar Turizmus Rt. 2000. január óta működteti a Regionális Marketing Igazgatóságát soproni székhellyel. Az igazgatóságot marketingfeladatok elvégzésére hozták létre, de a szervezet a marketing-mix elemeiből csak a promóció, termékfejlesztés, értékesítés feladatainak egyes részeit végzi. A marketingszervezet jó munkájának alapfeltétele a világos kompetencia, szervezeti háttér, és finanszírozás. Ma mindegyik feltétel csak többé-kevésbé teljesül. 129

A Magyar Turizmus Rt. a régiókat még nem tudta szervesen a szervezetbe integrálni, ugyanakkor egy újabb átszervezés is elindult már. Az alapkérdés, hogy a régiós marketing egy nemzeti szervezet regionális egysége legyen vagy egy regionális szervezet idegenforgalmi egysége. A legfontosabb, hogy a régiós szervezet hosszútávon találja meg helyét, mert a kiszámíthatóság tud csak valós eredményeket elérni. A regionális szervezetek majd mindegyike végez valamilyen régiós marketinget. Ezért kívánatos lenne a szervezetek, a teljesség nélkül, AMC, Fejlesztési Ügynökség, ITDH, Fejlesztési Rt., RMI tevékenységének összehangolása. Bár a szervezetek közti együttműködés fontosságát a marketing terén sokan felismerik, ennek szervezeti háttere, kapcsolati rendszere még kialakulatlan, sok esetben teljesen hiányzik. A marketing kapcsán is az egyik fő problémaként jelenik meg, hogy bár sok esetben jól ismerik a turizmus általános trendjeit, a helyi és regionális valóság vagy a piac működésének területi jellegű vonatkozásai - mint pl. térben megjelenő együttműködési lehetőségek, vagy térbeli pozíció által befolyásolt konkurencia viszonyok, a regionális identifikáció nem ismert számukra. Alapvető hiányosság, hogy a szereplők nem ismerik a régió, illetve megye turizmusmarketingjét, a marketingtevékenységek összhangja és regionális koncepcióba illeszkedése hiányzik. A régióban folyó marketingtevékenység nagyon vegyes képet mutat. Egyes szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok megfelelő marketingtevékenységet végeznek ugyan, de általában elmondható, hogy hiányzik a marketingtevékenység összhangja és regionális beágyazottsága. Más szervezetek - habár végeznek marketingtevékenységet - az jellemzően csak a promócióra korlátozódik. Nagyon sok szervezet pedig egyáltalán nem folytat marketingtevékenységet és nem is tartja fontosnak. Marketingtevékenységet a települési önkormányzatok nagy részén nem végeznek. Azokon a településeken, ahol folytatnak marketingmunkát, ott sem határozzák meg a célcsoportot pontosan, illetve általában végeznek ilyen jellegű tevékenységet. A települési marketing nem tudatos, tervezett tevékenység. A marketingtevékenységen kiadványokat, útikönyveket, honlapot, kiállításokat, táblákat értenek.

130

A térség turisztikai potenciáljának egyik legnagyobb gyengesége a megfelelő információs és marketing hálózat hiánya. Információs pont a kistérségben (Tourinform Iroda) egyedül Győrben létezik, de az iroda tevékenysége nagyrészt a megyeszékhelyre korlátozódik, emellett található Pannonhalmán is, mely azonban az Apátságot övező turisztikai programokra épít. Kistérségre vonatkozó kiadványok 

“Három ország három borvidéke” című színes kiadvány, amely az osztrák, szlovák és magyar borosgazdák bemutatkozása mellett a jellegzetes borokat és tájjellegű ételeket mutatja be. A kiadvány terjesztése kizárólag szakmai körökben történik.



„Határok nélkül” című kiadvány, amely a Szlovákia, Ausztria, és Magyarország találkozási pontjának térségéről készült.



A BKL kiadó által kiadott könyvek: Szigetköz és a Mosoni-síkság, Rába és a Rábamente



Szigetközi hullámtéri mellékágrendszer vízitúra lehetőségei (Nyugati Kapu)

6. táblázat - Az egyes települések marketingtevékenysége a kistérségben

Település

Célcsoport

Konkrét marketingtevékenységek (zárójelekben a ráfordított forintösszeg, ha van róla adat) Kiállítás, vásár (1.400.000), kiadványok utánnyomása, új kiadványok készítése (3.300.000), hirdetések (246.000) Fogathajtós eseménynaptár Zsebkalauz magyar, német és angol nyelven, Bakony-ér mentén füzet Színes prospektusok terjesztése iskolákban, ifjúsági szervezetek között (350.000) Dunaszeg a Szigetköz gyöngyszeme, Rendezvénynaptár, Prospektus, Zsebkiadvány Zsebkiadvány

Győr

városi polgárok

Abda

turisták, térség lakossága

Bőny


Börcs

iskolás korosztály

Dunaszeg


Dunaszentpál


Győrladamér

falu lakossága, turisták

Győrújfalu

turisták, térség lakossága Zsebkiadvány térség lakossága, falu Időszakos kiadványok, Zsebkiadvány rokonsága, turisták falu lakossága, turisták Zsebkiadvány Község projekt megjelentetése, média bevonása, térség lakossága, falu kábeltelevízió helyi stúdiója, képeslap árusítás, rokonsága, turisták Zsebkiadvány

Győrzámoly Kisbajcs Kunsziget

Kábeltv, kiadványok, képeslapok készítése (kb.80.000 Ft), Zsebkiadvány

131

Konkrét marketingtevékenységek (zárójelekben a ráfordított forintösszeg, ha van róla adat) turisták, térség lakossága Zsebkalauz magyar, német és angol nyelven Mezőörs horgászok, vállalatok, Turisztikai kiadványok készítése (70.000), Nagybajcs turisták, térség lakossága Zsebkiadvány Zsebkalauz magyar, német és angol nyelven Nagyszentjános turisták, térség lakossága turisták, térség lakossága Zsebkalauz magyar, német és angol nyelven Nyúl Település

Öttevény

Célcsoport

falu lakossága, turisták

Rábapatona


Vámosszabadi Vének

turisták, térség lakossága turisták, térség lakossága

Információs füzet, kábeltelevíziós stúdió, képújság, „ Öttevényi Hírek „ Zsebkalauz magyar, német és angol nyelven, Kenuval a Rábán füzet, Bilibáncs rendezvénnyel kapcsolatos kiadványok, Rendezvénynaptár, Agárverseny-naptár Zsebkiadvány Zsebkiadvány

Forrás: Gy-M-S megye turizmusfejlesztési koncepciója és programja és a workshopok alapján saját szerkesztés

A legtöbb település helyi rendezvényei a Kisalföldben és a helyi újságban (havi, negyedéves kiadványok) meghirdetésre kerülnek. A nyomtatott sajtón kívül még on-line információt lehet szerezni a települések nagy részéről, mivel azok saját honlappal rendelkeznek. Eseménynaptár kevés helyen van, viszont a térség kitáblázottságának növelésére történtek törekvések. Sok helyen találhatunk eligazító táblákat, településtérképeket jelmagyarázattal, látványosságok leírásával. A kistérségre vonatkozó honlapok, és az egyes, weboldallal rendelkező települések címei a következők:

http://www.gyorikisterseg.hu

http://www.gyorujfalu.hu

http://www.nydregio.hu

http://www.gyorzamoly.hu

http://www.also-szigetkoz.hu

http://www.gonyu.hu

http://szigetkoznet.extra.hu

http://www.ikreny.hu

http://www.sokoro.hu

http://www.kisbajcs.hu

http://www.rabcatorok.hu

http://www.koronco.hu

http://www.pkle.hu

http://www.kunsziget.hu

http://www.szigetkoz.com

http://www.nagybajcs.hu

http://www.gyor.hu

http://www.nyul.hu

http://www.abda.hu

http://www.otteveny.hu

http://www.bony.hu

http://www.per.hu

http://www.borcs.hu

http://www.rabapatona.hu

http://www.dunaszeg.hu

http://www.retalap.hu 132

http://www.enese.hu

http://www.vamosszabadi.hu

http://www.gyorladamer.hu

http://www.venek.hu

http://www.gyorujbarat.hu A Győri Többcélú Kistérségi Társulás jelentősebb turisztikai marketing tevékenysége a 2007. év folyamán indult el. A Társulás egyik legfőbb fejlesztési iránynak a turizmust jelölte meg, amely szükségessé tette egy egységes arculat kézikönyv kialakítását. A kistérségi marketing eszközök elsősorban egy fiatalos, lendületes vonalat képviselnek, amelyek színvilága harmonizál a táj színeivel, a szabadban végezhető tevékenységek hangulatával. A Győri kistérség arculatával kapcsolatosan a grafikai tervező a következő gondolatokat fogalmazta meg: „a formai jegy, ami az embléma legfontosabb eleme szimbolikusan fejezi ki a társulás célját, - az összefogás, az összetartozás és az ebben rejlő fejlődés lehetőségét. A képi megjelenést erősíti a társulás szlogenje: a gyümölcsöző kapcsolat… Az emblémát kísérő arculati elemek, kép, szín és szöveg is fontos részei az egységes megjelenésnek.”. 2007. év második felében a Társulás „A Nyugat-dunántúli régió ismertségét növelő turisztikai marketingkiadványok támogatása „ c. pályázati felhíváson közel 500 ezer Ft-ot nyert, amelyet ugyanekkora önerővel kiegészítve lehetősége volt rá, hogy egy 9.000 példányban megjelenő, 4 nyelvű (magyar – angol – német - szlovák), a mikro-térségeit bemutató, vendégcsalogató 16 oldalas kiadványt jelentessen meg. A kistérség marketing eszközei közé tartozik a társulás honlapja, amelyen az aktuális és közérdekű információkon kívül turisztikai ízelítőt, kedvcsinálót, vendégcsalogató oldalakat hoztak létre, amelyeket a jövőben fejleszteni kívánnak. Ezen kívül a Társulás önerőből készíti el azokat az egységes pihenőhelyeket, amelyek minden tagtelepülésen elhelyezésre kerülnek. A pihenőhelyeket 2 pad, egy szemetes kosár, valamint egy 3 oldalú információs tábla alkotja. Az információs tábla összhangban van a 2007-TU-NYD-3 pályázaton nyert kiadvány ismertetőivel, amelynek 1. oldalán bemutatásra kerül a település 3 nyelven (magyar – angol német), 2. oldalán egy piktogramos térkép található, 3. oldala pedig a közeli települések, mikro-térségek turisztikai attrakcióit ajánlja szintén 3 nyelven. A 2007. év folyamán elkészült kistérségi arculati kézikönyv segítségével a marketingeszközeik egységes arculati formát követnek. 133

A marketingkiadványok célcsoportjára korosztályi megkötés felállítása szükségtelen, célcsoportként nevezhetők meg a jelenlegi és a potenciális/ jövőbeni küldő területek, így a szomszédos kistérségek, régiók, Szlovákia, Ausztria, Budapest és környéke. 

arculati kézikönyv



Győri Többcélú Kistérségi Társulás turisztikai kiadványa



kiállításokon való megjelenéshez szükséges molinók készíttetése magyar és német nyelven



egységes pihenőhelyek kialakítása a tagtelepüléseken



Győri Többcélú Kistérségi Társulás honlapjának turisztikai tartalommal való megtöltése



Győri kistérség önálló standdal jelent meg a győri utazás-kiállításon



Győrrel való közös megjelenés a németországi Sindelfingen városának utcafesztiválján

Tervezett tevékenységek 

tematikus kiadvány megjelenítése,



térséget bemutató egyéb kiadványok, marketingeszközök megjelenítése



aktív turizmus elősegítése



turisztikai kiállításokon való szereplés önállóan és Győrrel együttműködve is

3.13. A kistérségen belüli településközi, turisztikai kapcsolatok Hosszú távú turisztikai célok eléréséhez minden önkormányzat számára feltétlenül szükséges együttműködések kialakítása a településen belüli érintett szereplőkkel és a településen túlmutatóan térségi, regionális szereplőkkel egyaránt. Ennek figyelembevételével, a régió turisztikai potenciáljának megítélése szempontjából fontos információkkal szolgál a települési önkormányzatok együttműködési készségének, az együttműködések területének, a potenciális partnerek, a térségi turisztikában jelentős fejlesztési szereplőknek ismerete. Az alulról szerveződő kistérségi önkormányzati társulások száma az utóbbi évtizedben nagymértékben megnőtt. A kistérségi társulások megalakulásával nagy lehetőség kínálkozott az eddig jórészt elszigetelt települési politikát folytató önkormányzatok számára, hogy közös 134

tervezési stratégiai folyamatokban vegyenek részt, együttműködést valósítsanak meg. A kistérségi stratégiák szinte mindegyike fő prioritásként tartalmazza a turizmus fejlesztését. Három fő partneri csoportot említhetünk: más települések (főleg szomszédos települések vagy térségi társulási tagok), vállalkozói réteg (beleértve az utazási, Tourinform irodákat) és civil szervezetek. Az együttműködések célját, tartalmát illetően jellemző, hogy turizmus szempontjából a termék-, szolgáltatásfejlesztés, kínálatbővítés jelenik meg dominánsan együttműködési területként, s csak kevés önkormányzat hangsúlyozza a közös marketing, promóció elemek fontosságát. Más települések önkormányzataival történő együttműködésben elsősorban közös fejlesztési beruházások (kerékpárút, infrastruktúra) kaptak szerepet, amely mellett megjelenik a közös rendezvényszervezés, általános szinten a falusi turizmus fejlesztésének lehetősége. Kevés azon önkormányzatok száma, akik felismerték a közös arculattervezés, marketing fontosságát. A kistérségből kiemelkedik annak központja Győr, mely együttműködve segíti a társulás településeit. Vállalkozásokkal többnyire a turisztikai szolgáltatás kínálatának bővítése és fejlesztése területén

működnének

együtt.

A

civil

szervezetekkel

programok

kidolgozásában,

rendezésében látnak közös fellépési lehetőséget. A turizmusfejlesztés szempontjából az önkormányzatok által legfontosabbnak tartott szereplők: magánszemélyek, vállalkozások, turisztikai cégek, irodák, térség és vidékfejlesztési társulások, intézmények (múzeum, művelődési ház, teleház, stb.). Turisztikai fejlesztés szempontjából legfontosabb szereplőknek tartják az önkormányzatok a vállalkozásokat, mivel valószínűleg sok településen a turizmus gyakorlatilag abból áll, hogy van egy vagy két ezzel foglalkozó vállalkozás a településen. Ennek további oka az is, hogy a fejlesztés szó sokak számára fizikai beruházást jelent és a promóciós, marketing, értékesítési, szervezési területekre csak kevesebben gondolnak, márpedig ezeken a fejlesztési területeken van a helyi közszférának kulcsfontosságú szerepe. Következő két kategória a civil szervezetek (többnyire falusi turizmushoz, vendéglátáshoz kapcsolódó egyesületek, valamint helyi turisztikai klubok - vadász, lovas, agár, stb., esetleg helyi hagyományőrző egyesületek, alapítványok) és a térségi-, vidékfejlesztési társulások, közhasznú társaságok. Végül a turisztikai iroda, cég, valamint helyi intézmények. 135

7. táblázat - A települések kistérségen belüli jelenlegi és jövőbeni együttműködő partnerei

Győr

Abda Bőny Börcs Dunaszeg Dunaszentpál Enese Gönyű Győrladamér Győrújbarát Győrújfalu Győrzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezőörs Nagybajcs Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér Rábapatona Rétalap Töltéstava Vámosszabadi Vének

Jelenlegi és jövőbeni együttműködő partnerek Rába Szövetség, Győr 2000 Idegenforgalmi Közalapítvány, Városmarketing Iroda, Tourinform, Győri Fesztivál és Rendezvényszervező Iroda, Gyermekek Háza, Városi Művészeti Múzeum, Győri Vásár Kft., Győri Vendégvárók Egyesülete, Keret Egyesület, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, Családi Intézet, Lippentő Kulturális Egyesület, Karzat Kulturközpont Alapítvány, Vaskakas Bábszínház, Győri Balett, Mediawave Nemzetközi Vizuális Művészeti Alapítvány, Széchenyi István Egyetem, Stadex Reklám Bt., Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, NYME AK Rábcatorok Területfejlesztési Társulás, Börcs, Öttevény, Kunsziget, Civil szervezetek Bakonyér Térségi Önkormányzati Társulás, Bőnyi Egyesület, Civil szervezetek Rábcatorok Területfejlesztési Társulás, Abda, Börcs Faluvédő és Művelődő Egyesület, Börcsi Teleház és Ifjúsági Központ, Kézművesek (erdei iskola) Alsó-Szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása, Civil szervezetek Alsó-Szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása Rábcatorok Területfejlesztési Társulás, Civil szervezetek Bakonyér Térségi Önkormányzati Társulás, Gönyűért Egyesület, Vöröskereszt, Fogadó Kft., E.On Alsó-Szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása, Civil szervezetek Pannonhalma-Sokoró Térségfejlesztési Önkormányzati Társulás, Nyúl, Borosgazdák, Hegyközség, Civil szervezetek, Helyi vendéglátósok, Népművelők Alsó-Szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása, Civil szervezetek Alsó-Szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása, Civil szervezetek Rábcatorok, Rába Szövetség, Rábcatorok Területfejlesztési Társulás, Civil szervezetek Alsó-Szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása, Vének, Civil szervezetek Pannonhalma-Sokoró Térségfejlesztési Önkormányzati Társulás, Rábapatona, Civil szervezetek, CAVALETTI Lovas Club Alsó-Szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása, Civil szervezetek Bakonyér Térségi Önkormányzati Társulás, Pannonhalma-Sokoró Térségfejlesztési Önkormányzati Társulás, Töltéstava, Pér, Civil szervezetek Alsó-Szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása, Nyugdíjas klub, Civil szervezetek Bakonyér Térségi Önkormányzati Társulás, Bőny, Gönyű, Mezőörs, Rétalap Pannonhalma-Sokoró Térségfejlesztési Önkormányzati Társulás, Győrújbarát, Civil szervezetek Rábcatorok Területfejlesztési Társulás, Civil szervezetek Bakonyér Térségi Önkormányzati Társulás, Pannonhalma-Sokoró Térségfejlesztési Önkormányzati Társulás, Töltéstava, Mezőörs, Civil szervezetek Rába Szövetség, Rábcatorok Területfejlesztési Társulás, Alsó-Rábamenti Faluszövetség, Koroncó, Civil szervezetek Bakonyér Térségi Önkormányzati Társulás Pannonhalma-Sokoró Térségfejlesztési Önkormányzati Társulás, Mezőörs, Pér Alsó-Szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása, Civil szervezetek Alsó-Szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása, Kisbajcs Forrás: workshopok alapján saját szerkesztés

136

3.14. A kistérség településeinek külső (térségen túlmutató) turisztikai kapcsolatai A legtöbb település fenntartja kapcsolatát a tesvértelepülésével, kihasználva ezzel bemutatásukat egy újabb réteg felé. A kölcsönös látogatások, barátságok kialakulása elősegítheti egy folyamatos vendégkör megjelenését, illetve az adott település és térsége ismertségének növekedését. E folyamatok közvetett hatása lehet a családostól, barátokkal visszatérő vendégek, illetve azok számának emelkedése. Azok a települések, akiknek nincs tesvértelepülésük, próbálnak keresni, vagy a régiekkel felvenni a kapcsolatot. Mindenképpen meg kell említeni a kistérségen túlmutató kapcsolatoknál a térségen kívüli attrakcióhoz való kapcsolódást. (pl. Szigetköz, Pannonhalma, Komáromi Erődrendszer, egyes településeknél Csallóközi kapcsolatok) 8. táblázat - A települések külső turisztikai kapcsolatai, testvértelepülései

Győr

Abda Bőny Börcs Dunaszeg Dunaszentpál Enese Gönyű Győrladamér Győrújbarát Győrújfalu Győrzámoly Ikrény

Külső turisztikai kapcsolatok, testvértelepülések WHO/EURO/KOPPENHÁGA Európai Regionális Iroda, CENTROPE iroda felállítása, Megyei Jogú Városok Szövetsége, Magyar Urbanisztikai Társaság, Pannon Termál Klaszter Egyesület, Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, Szigetköz Felső Duna mente Fejlesztési Tanács, Duna Menti Városok Szövetsége Erfurt – Németország; Kuopio – Finnország; Sindelfingen – Németország; Colmar – Franciaország; Brassó – Románia; Nazareth-Illit – Izrael; Wuhan – Kína; Poznań – Lengyelország Rábcatorok településeinek LEADER Fejlesztési Társulása Kocs, Bábolna, Tata Rábcatorok településeinek LEADER Fejlesztési Társulása, Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége, Kapcsolat Lengyelországban Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége, Mecsér Nádszeg - Szlovákia Rábcatorok településeinek LEADER Fejlesztési Társulása, Müncheni szakiskola (minden 2. évben zenetábor) Bős – Szlovákia; Csíkszentmihály – Románia; St. Stefan (Leoben) - Ausztria Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége Szigetköz Felső-Duna mente Fejlesztési Tanács, Leader Közösség, Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége Pannontáj-Sokoró Natúrpark LEADER Akciócsoport Neulingen - Németország; Thoringé-Fouillard – Franciaország; Rubiera – Olaszország; Nemesócsa – Szlovákia Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége Rábcatorok településeinek LEADER Fejlesztési Társulása

137

Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezőörs Nagybajcs

Külső turisztikai kapcsolatok, testvértelepülések Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége Csicsó – Szlovákia Pannontáj-Sokoró Natúrpark LEADER Akciócsoport, Gyirmót, Ménfőcsanak, Győrszemere, Pannonhalma Ivó – Románia; Csenke – Szlovákia Nádasd – Szlovákia Romániában (Erdélyben) testvértelepülés Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége, Pannonhalma, Nyalka, Komárom, Bábolna Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége Bajcs - Nyitrai kerület, Szlovákia

Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér Rábapatona Rétalap Töltéstava Vámosszabadi Vének

Pannontáj-Sokoró Natúrpark LEADER Akciócsoport, Écs Ekecs - Szlovákia Rábcatorok településeinek LEADER Fejlesztési Társulása, Önkormányzatok Szövetsége Szlovák kapcsolat Pannontáj-Sokoró Natúrpark LEADER Akciócsoport Rábcatorok településeinek LEADER Fejlesztési Társulása Egyházkarcsa – Szlovákia

Szigetközi

Pannontáj-Sokoró Natúrpark LEADER Akciócsoport, Győrság Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége Csicsó, Füs, Kolozsnéma határon átnyúló közös programok a Csallóközzel (Szlovákia) Forrás: workshopok alapján saját szerkesztés

3.15. A Győri Többcélú Kistérségi Társulás idegenforgalmi versenyképessége, a fejlődés eddigi irányai, turisztikai termékek, célcsoportok A Győri Többcélú Kistérségi Társulás kiemelt figyelmet szentel a területfejlesztésnek, azonban a 2007. évben e témakörön belül legfontosabb fejlesztési célnak a turizmust jelölte meg. A győri kistérség területén 4 mikro-térséget különböztethetünk meg, amelyek természeti adottságaiban eltérőek, így a területfejlesztési célok is más-más lehetőséget mutatnak adott tájegységeken. Mikro-térségek az Alsó-Szigetköz, Bakonyér térsége, Sokoróalja és Rábcatorok. A turizmusfejlesztéssel összefüggésben már korábban is megfogalmazta a Társulás, hogy kiemelkedő fontosságúnak tartja a helyi turisztikai potenciálok fejlesztését, kiaknázását. Szinte minden település rendelkezik olyan fejlesztési elképzelésekkel, projektötletekkel, melyek turisztikai jellegűek. A kistérség leginkább az aktív és rurális turizmus nyújtotta 138

lehetőségeket szeretné jobban kihasználni, szemben a megyeszékhely kulturális attrakcióival. Előnyként és lehetőségként lehet építeni a kerékpáros turizmus egyre nagyobb térnyerésére, vízi turizmussal való összekapcsolására, falusi életmód bemutatására, borturizmusra valamint a lovas turizmusra. Olyan elemek ezek melyek nem csak önmagukban jelenthetnek vonzerőt, hanem összekapcsolva, csomagba rendezve a turizmus jól eladható termékei. Mivel a győri kistérség területén meghatározó szerepe van a vizeknek, mind a mesterségesen kialakított tavaknak, termálfürdőknek, mind pedig a folyóinak, ezért elsősorban az aktív turizmus népszerűsítése és kihasználása érdekében jó lehetőség a vizes adottságokra építeni. A településeken célszerű a vízi turizmushoz kapcsolódóan pihenőhelyek kialakítása, partrendezés, szabad strandok kialakítása, funkcióval való ellátása. A strandok, pihenőhelyek kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak a környékről ide érkezőknek, helyi lakosoknak, valamit az adott település turisztikai kínálata kibővül, új termékkel gazdagodik. A vízi turizmus összekapcsolható a kerékpáros turizmussal is. A projekt célcsoportja a vízi turizmus gazdag kínálatának köszönhető szinte minden korosztály az aktív turizmus által érdeklődők köre, elsősorban fiatalok, fiatal szülők gyermekkel, sportos idősebbek, iskolai csoportok. A kerékpáros turizmus célcsoportja elsősorban szintén az aktív turizmus iránt érdeklődők, főképp fiatalok, fiatal szülők gyermekkel, valamint sportkedvelő idősebbek, iskolai csoportok, egyéb kerékpáros nemzetek (osztrák lakosság, holland vendégek). A Győrt és környékét felkereső turisták között jelenleg is nagy arányban találunk diákcsoportokat, akik főként iskolai kirándulás keretében érkeznek ide. A tavaszi és őszi hónapokban akár 400-500 diák is megfordul Győrben naponta. Ez a célcsoport azonban nem jelenik meg a vendégéjszakák statisztikáiban, ugyanis Győrben nem áll rendelkezésre egész évben nyitva tartó ifjúsági szálláshely. A nyári időszakban a közép- és felsőfokú oktatási intézmények kollégiumai igénybe vehetőek, de a tanév folyamán ezek a létesítmények nem tudnak vendégeket fogadni. Javasolt ezért Győr városában, illetve a környező településeken ifjúsági szálláshelyek létesítése.

139

3.16. Versenytársak elemzése, együttműködési kapcsolatok A települések nagy része nem érez versenytársat. Ez egyrészt abból is fakad, hogy eddig nem összpontosítottak a turizmus tudatos fejlesztésére. A legtöbb kistelepülés, amely versenytársat jelölt meg, nem a hasonló adottságú települést tartja versenytársának, hanem egy másik kategóriába eső települést. Előfordul, hogy csak egy vonzerő alapján mérik össze magukat egy másik településsel, nem pedig több ismérv alapján ismerik fel a versenytársat. A kistérség helyzete és szerepe a régióban, kapcsolata a környező kistérségekkel A győri kistérség, mint települések közössége együttesen egyelőre nem bír meghatározó jelleggel a régión belül. A dominanciát, erőt inkább egy-egy település sajátjának lehet nevezni, semmint térséginek. Ennek oka abban keresendő, hogy a Társulás aktív együttműködést a közszolgáltatások közös megszervezésével valósította meg. A gazdasági jellegű, vagy a gazdaságra hatással bíró közös projektet egyenlőre nem tud felmutatni. A Győri Többcélú Kistérségi Társulás tanácsa 2007 tavaszán jelölte meg turizmust, mint a térségi fejlesztés közösen kezelhető pontját. A kistérségen belül azonban határozott eltérés mutatkozik Győr Megyei Jogú Városa, és az azt övező települések között. A város épített környezetével, kulturális kínálatával, míg a települések földrajzi adottságaikkal, rurális, (népi) hagyományokra épít a turisták térségbe csábítása terén. Győr vonzereje nem csak a kistérség vonatkozásában mondható el, hiszen a térségbe látogató turisták előszeretettel kötik össze Győr és Pannonhalma felkeresését. A kistérség turizmus szempontjából nem egységes. Győr attrakciói, illetve „felszereltsége” a kistérség további településeitől markánsan eltérő jelleget mutatnak. Ennek következtében eltérő termékek alakíthatóak ki, eltérő célcsoport számára. A kisebb települések között tapasztalható eltérések ellenére közös fellépésük jelentheti a kistérség turizmusának fejlődését. Jelenleg azonban – a valódi turisztikai vonzással rendelkező attrakciók, illetve az infrastruktúra és a fogadókapacitás hiányosságai miatt – nem beszélhetünk komplex turisztikai termékek meglétéről a Győri kistérségben. A települések nem rendelkeznek önálló turisztikai arculattal. (E jelenségek hazánk szinte valamennyi vidéki térségére jellemzőek.) Ezek alapján – a valódi termék és célcsoport hiányában – az esetleges turista-forgalom 140

esetében nem értelmezhető a versenytárs fogalma. Illetve valamennyi olyan térség versenytársként jelenhet meg, mely hasonló közeget biztosít a turisták számára. Mindezt azonban lényegesen kiépítettebben, tudatosabban összeállított termékkel, hatékony célcsoportspecifikus kommunikációval, és az ezek alapját jelentő koordinált együttműködésekkel. A Győri Többcélú Kistérségi Társulás és a megyebeli társulások közötti kapcsolat kifejezetten jónak mondható. A társulások elnökei ismerik egymást, és gyakran együtt is működnek (Felső- és Alsó-Szigetköz települései hasonló problémákkal küzdenek, de két társuláshoz tartoznak). A társulások munkaszervezetei pedig rendszeresen tartják a kapcsolatot. Negyedévente találkozókat szerveznek, melyek alkalmával megvitatják a működésük során felmerült problémákat, és nem egyszer volt rá példa, hogy azok rendezése érdekében közösen léptek fel. Mivel a kistérségi lehatárolás felülről jött kezdeményezés volt, így többcélú társulások esetében meglehetősen gyakran kell kistérségi határokat átlépő együttműködésről beszélni, legyen szó közszolgáltatásokról, vagy akár területfejlesztésről. Több területfejlesztési célú projektelképzelés született, ami a szomszédos kistérségekkel együttműködésben valósult volna meg – ezek a nagyberuházások: kerékpárút építése, nagytérségi hulladék, vagy szennyvíztisztító telep létesítése. A kistérség kapcsolódása a LEADER programhoz A Győri Többcélú Kistérségi Társulás több tagtelepülése is érintett a LEADER programban. 2005-2007-es

programozási

időszakban

a

Rábcatorok

települések,

2007-2013-as

programozási időszakban az egész győri kistérség érintett, de a szomszédos kistérségek települései is ide tartoznak majd – bár az Alsó – Szigetköz települései a Mosonmagyaróvári LEADER közösség részei. A LEADER program külön irányító hatósággal, munkaszervezettel működik, de célja, a helyi közösségek fejlesztése, a rurális vidék életben tartása sok tekintetben egybe vág a Győri Többcélú Kistérségi Társulás fejlesztési elképzeléseivel. A két szervezet ismeri egymás munkáját, együtt dolgoznak.

141

A 2007-2013-as programozási időszak LEADER pályázati keretei a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium koordinálása alatt álló Új Magyarország Vidékfejlesztési Program által determináltak. A LEADER közösségek kialakításában a Helyi Vidékfejlesztési Irodák munkatársai, és a LEADER+ programban dolgozók segédkeznek. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban megfogalmazottak értelmében minden kistérség köteles Helyi Vidékfejlesztési Irodát létrehozni, melynek feladata az alulról jövő, valós igényeken alapuló kezdeményezések programba foglalása, hogy a későbbiek során az abban szereplő elképzések megvalósítása érdekében pályázati pénzeket lehessen rendelni, szerezni. A fejlesztések irányvonalát meghatározó program kidolgozásában a Győri Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezete is részt vett – folyamatosan figyelemmel kísérte a Helyi Vidékfejlesztési Közösség alakulását, programjának formálódását. A 2007-2013-as LEADER program jelenleg még nem indult el, a Helyi Vidékfejlesztési Közösségek megalakultak, fejlesztési elképzelésüket megfogalmazták, ami a LEADER közösségek kiválasztásának alapját képező dokumentumcsomag szerves része.

142

4. TURISZTIKAI TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA, TÉRSÉGI FEJLESZTÉS KÉRDÉSEI 4.1. Az idegenforgalmi fejlesztés eszköz- és intézményrendszere Területfejlesztéssel összefüggő feladatok tekintetében a társulás kistérségi fejlesztési tanácsként jár el. A kistérség területén a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztése érdekében a régió fejlesztési terveivel összhangban összehangolja a helyi önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai és a kistérség területén működő gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Ennek keretében feladata 

a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetének, adottságainak vizsgálata



a kistérség területfejlesztési koncepciójának, illetve ennek figyelembevételével készített területfejlesztési programjának kidolgozása, elfogadása és a megvalósítás ellenőrzése



a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében pénzügyi terv készítése



a

kistérségi

területfejlesztési

program

figyelembe

vételével

előzetes

véleménynyilvánítás a meghirdetett központi és regionális pályázatokra az illetékességi területéről benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban, feltéve, ha ez a jogkör a pályázati felhívásban is szerepel 

megállapodás kötése a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzati társulásokkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programok finanszírozására és megvalósítására



a megyei, illetve regionális fejlesztési koncepciókról, programokról vélemény nyilvánítása, különösen azoknak a kistérség területét érintő intézkedéseit illetően;



a kistérségben kialakult társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében való közreműködés



források

gyűjtése

a

tanács

működtetéséhez

és

a

fejlesztési

programok

megvalósításához 

a kistérség képviselete területfejlesztési ügyekben



a kistérségben működő társulások és más - a területfejlesztésben érdekelt - szervezetek együttműködésének koordinálása, együttműködés az állami és civil szervezetekkel



pályázatok benyújtása a kistérség fejlesztéséhez kapcsolódó források igényléséhez

143



költségvetésének megállapítása, gondoskodás annak végrehajtásáról, valamint a fejlesztési források hatékony, a települések szoros együttműködését erősítő felhasználásának figyelemmel kísérése és elősegítése



vélemény nyilvánítása a kistérségi megbízott kiválasztásával kapcsolatban



együttműködés a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzatok területfejlesztési társulásaival, a kistérségben működő állami szervekkel, az érdekelt társadalmi és szakmai szervezetekkel, a gazdasági szervezetekkel

Győr megyei jogú város önkormányzatának 2006-2010 közötti időszakra szóló gazdasági programja szintén kiemeli a turizmus fejlesztését. A város vezetése a Győr és környékén található épített és természeti környezet értékeinek, adottságainak célirányos fejlesztésével a térség turisztikai vonzerejének erősítését célozza meg. A Gazdasági Programban nevesített turizmusfejlesztési célok az alábbiak: 

a város és a térség idegenforgalmi termékeinek összehangolásával a Győrbe érkező vendégek számának, és az itt eltöltött vendégéjszakák számának növelése, ehhez minőségi szálláshelyek (4*, 5*) létesítésének ösztönzése



a pályázati források hatékony elérése érdekében szükséges egy átfogó turisztikai stratégia és program elkészítése, mely illeszkedik a fő fejlesztési dokumentumokhoz



a város és környéke turisztikai vállalkozói és szolgáltatói részére folyamatos tájékoztatás nyújtása az országos turizmus politikai történésekről, szakmai irányelvekről, pályázati lehetőségekről



folyamatos idegenforgalmi képviselet megvalósítása a kistérségi (társulások), megyei, regionális (Regionális Idegenforgalmi Bizottság, Regionális Marketing Igazgatóság), régiók közötti, és határ menti (EURÉGIÓ West/Nyugat Pannónia, CENTROPE) kooperációkban



az idegenforgalmi és városmarketing jelentős fejlesztése, szükséges a marketing hatékonyságának fokozása, a beutaztatás ösztönzése és az invitáció fejlesztése



kiemelt feladat: egy új, frekventált helyen fekvő Tourinform Iroda létesítése, és az ehhez szükséges feltételek megteremtése.

144

4.2. Győri Többcélú Kistérségi Társulás fogadókészsége és aktivitása a turisztikai beruházások tekintetében A pályázati lehetőségeiket tekintve a kistérségre jelentős hatással van Győr szerencsés gazdasági helyzete, mutatói. Mivel a győri kistérség nem hátrányos helyzetben lévő, se nem átmenetileg kedvezményezett kistérség, ezért számos pályázati felhíváson nem állt módjában részt venni. Továbbá sok esetben pályázatokon való részvételt akadályozza, hogy a Társulás nem rendelkezik azokkal a koncepciókkal, tanulmányokkal, amelyek a felhíváson való részvétel alapját képezik. Győri Többcélú Kistérségi Társulás pályázati aktivitása a turisztikai beruházások tekintetében Beadott pályázatok

2006 

Erdei iskolaprogram a győri kistérségben – INTERREG IIIA alap – nem támogatott

2007 

Győri Többcélú Kistérségi Társulás idegenforgalmi kiadványa – támogatásban részesített



Helyi Vidékfejlesztési Iroda cím elnyerése – nem támogatott

2008 

Szeniorsport – aktív életmód, egészségfejlesztő program – nem támogatott



Kistérségi komplex szabadidősport programok – támogatásban részesített



Tematikus kistérségi táboroztatási program – támogatásban részesített



Győri kistérség tematikus turisztikai kiadványa – beadva, elbírálás alatt



Győri kistérség aktív turisztikai projektje, kerékpárút építése Győr – Vámosszabadi útirányon – lehetséges támogatási keret túllépése miatt nem került beadásra

145

Korábbi projektötletek 

aktív turizmussal a Győri Kistérségben

Megvalósító: Győri Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezete Partnerek: Győri kistérség tagtelepülései Tervezett teljes költség: 500 millió Ft Támogatási forrás: NYDOP Projekt rövid bemutatása: Győr turisztikai helyzetéből kiindulva, ezen új lehetőségek kihasználásával a környező települések is bekapcsolódhatnak a turizmus körforgásába. Az elképzelés központi eleme a víz és a természeti táj. A kistérségben számos olyan település található, amely közvetlen vízparton helyezkedik el, vagy fekvéséből adódóan az könnyen elérhető. Ahhoz hogy ezen községek a turizmusban résztvevők számára érdekes desztinációvá váljanak, szükséges a vízparti pihenőhelyek szisztematikus kiépítése, funkcióval való ellátása, partok rendezése, szabad strandok kialakítása, valamint olyan programok kialakítása, amely a természeti adottságokon túl azokat felhasználva plusz élményeket nyújtanak. Ennél a pontnál bekapcsolódhatnak azon települések, melyek vízpart hiányában egyéb szolgáltatásokat tudnak nyújtani, így pl. lovas turizmus, falusi vendéglátás, kerékpározás, túravezetés, natúrpark bemutatása. Elképzelhetővé válna egy olyan turisztikai megoldás, mely során nem kell eltérő desztinációt választani annak függvényében, hogy kerékpárral szeretnék felkutatni a tájat, vagy éppen lovas-túrát tenni egy borvidéken, esetleg egy csónakban ülve pecázni. Ezek a szabadidős programok mind-mind elérhetőek és összekapcsolhatóak lesznek egy térségen belül. 

turisztikai marketing eszközök

Megvalósító: Győri Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezete Partnerek: Győri kistérség tagtelepülései Tervezett teljes költség: 2-3 millió Ft Támogatási forrás: ÖTM Nyugat-Dunántúli Régió turisztikai fejlesztése

146

Projekt rövid bemutatása: Egy egyedi arculattal rendelkező kiadvány készítése, melyben bemutatásra kerülnek a győri kistérség települései, a tájegységein található turisztikai természeti és kulturális attrakciók. A kiadványhoz továbbá szükséges egy honlap készítése, bővítése, turisztikai információkkal való feltöltése. A kiadványban szerepelne egy kistérségi térkép is, kiemelve az egyes települések által javasolt látványosságokat, továbbá jelölve rajta a turisztikai információs pontokat, túraútvonalakat. A kiadványban a turisztikai attrakciók mikro térségekre lebontva kerülnének bemutatásra, kiemelve azok természeti attrakcióit, aktív pihenésre kínált termékeit. (A projekt részben megvalósult egy 4 nyelvű (magyar – angol – német - szlovák) kistérségi kiadvány 9000 pld. számban való megjelenésével.) 

kerékpározás a kistérségben

Megvalósító: adott települési önkormányzatok Partnerek: Győri kistérség tagtelepülései, munkaszervezet Tervezett teljes költség: nincs adat Támogatási forrás: NYDOP, GKM kiírások Projekt rövid bemutatása: Kerékpárutak kialakítása turisztikai és közlekedés biztonsági céllal. Meglévő kerékpárutak újabb szakasszal való bővítése, kiszolgáló infrastruktúra kialakítása, kerékpáros tárolók, pihenőhelyek létesítése. Kerékpárutak létesítésével turisztikai termékek kialakítása, más termékekkel összekapcsolása. A kerékpáros turizmus a kerékpáros útszakaszok kiépítését követően összekapcsolható a vízi turisztikai termékekkel és így bővíthető a kistérség aktív turisztikai kínálata. 

vízi turisztikai lehetőségek bővítése

Megvalósító: adott települési önkormányzatok Partnerek: győri kistérség tagtelepülései, munkaszervezet Tervezett teljes költség: nincs adat Támogatási forrás: NYDOP Projekt rövid bemutatása: A projekt eleme az Aktív turizmussal a győri kistérségben elnevezésű kiemelt projektnek, azonban a fejlesztési elképzelések önállóan is turisztikai 147

vonzerőt képeznek. A kistérségben vízparti települések Győr, Győrzámoly, Győrladamér, Dunaszeg, Dunaszentpál, Nagybajcs, Vének, Gönyű, Rábapatona és Vámosszabadi, továbbá számos település található vízparthoz elérhető közelségben. Ezen településeken célszerű a vízi turizmushoz

kapcsolódóan pihenőhelyek kialakítása, partrendezés,

szabad strandok

kialakítása, funkcióval való ellátása. 

egyéb turisztikai fejlesztések

Megvalósító: adott települési önkormányzatok Partnerek: győri kistérség tagtelepülései, munkaszervezet Tervezett teljes költség: nincs adat Támogatási forrás: NYDOP, KEOP, FVM kiírásai, ÚMVT Fejlesztési turisztikai elképzelések  kulcsos házak kialakítása  lovas pályák, lovas turizmus fejlesztése  falumúzeumok kialakítása, kulturális attrakciók bővítése  történelmi emlékeknél pihenőhelyek kialakítása (pl. kunszigeti római Őrtoronynál)  rendezvények támogatása, regionális szintűvé alakítása, új rendezvénytípusok megvalósítása, települések rendezvény céljából való összekapcsolása 

a vállalkozói kultúra fejlesztése és támogatása

Megvalósító: Győri Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezete Partnerek: Kis- és középvállalkozások Tervezett teljes költség: 900 millió Ft Támogatási forrás: GVOP Projekt rövid bemutatása: A lehetőségek adottak, az ismeretek azonban csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Ezért szükséges olyan programok megvalósítása, mely a lehetséges vállalkozói kört célozzák meg, és olyan ismereteket, információkat adnak, melyeket közvetlenül tudnak hasznosítani. A vállalkozói kultúrát fejlesztő információk átadása érinti 148

egyrészt a vállalkozások fejlődését segítő belföldi és uniós pénzügyi források feltérképezését, a közelmúlt legnagyobb hatású eseményeként, a csatlakozás révén bekövetkező, várható gazdasági vonatkozású információk átadását, stratégiák készítésében, üzleti tervek készítésében való segítségnyújtást, piac- és versenyhelyzet elemzést, marketing tanácsadást, termékfejlesztési tanácsadást, piackutatási tanácsadást, üzleti megvalósíthatósági tanulmányok készítésében való tanácsadást, stb. Az elmúlt 3-4 év legjelentősebb – a kistérség turisztikai fejlődését meghatározó – fejlesztései, eseményei és döntései a Győri Kistérség, Kistérségi Integrált Projektcsomag 2007-2013, az Alsó-Szigetköz gazdaságfejlesztési koncepciója, 2004 és a Rábcatorok fejlesztési koncepció, 2004 szerint 

Győri Többcélú Kistérségi Társulás 

Győrben a volt zsinagóga átalakítása kulturális központtá



Győr többfunkciós kulturális és közművelődési központjának kialakítása



Stadionrekonstrukció Győr városában



Művelődési Otthon és Faluház létesítése új építéssel Győrújbaráton



Ikrényben a "Rábcatorok" Kulturális és Sportközpont építése



„Rábcatoroki” kistérségben a LEADER + program keretében eszköz és gépbeszerzés programja, valamint a civil szervezetek részére civil házak létrehozása





Alsó-Szigetközi Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás 

Alsó-Szigetközi információs hálózat kiéptítése



Turisztikai koncepció és marketingprogram



Tematikus elvű tájékoztatótábla rendszer kialakítása



Térségi Iroda létrehozása



Kultúrával a Nyugat Kapujában rendezvénysorozat

Rábcatoroki Társulás 

Ikrényi vízterületen nemzetközi szintű sport-és szabadidő központ kialakítása



Csatornázás, szennyvízelvezetés, kerékpárút, börcsi híd

149

4.3. Az egyéni vállalkozók, vállalkozások fogadókészsége és aktivitása a turisztikai beruházások tekintetében Győr városában és térségében több száz olyan vállalkozás, intézmény, szolgáltató működik, aki közvetlenül a turizmus, illetve annak bármely ága – szállásadás, vendéglátás, rendezvényszervezés, utazásszervezés, marketing stb. – területén fejti ki tevékenységét. Az ebben a körben összegyűlt többéves szakmai tapasztalat hasznosítása elemi érdek, továbbá egy adott turisztikai desztináció kizárólag akkor lehet versenyképes a hazai és nemzetközi piacokon, amennyiben a turizmus szereplői képesek és készek egy csapattá szerveződni és kínálatukat komplex termékké szervezni. Nyilvánvaló, hogy a természetes rivalizálás és a saját piac védelme akadályozhatja az együttműködést. Győrben azonban az érintettek már felismerték az egymás kölcsönös támogatásában rejlő lehetőségeket. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a városi önkormányzat kezdeményezésére 2007 májusában összehívott Turisztikai fórum, ahol a résztvevők szívesen osztották meg egymással a turizmus fejlesztésével kapcsolatos véleményüket, javaslataikat. Ezt a sikeres kezdeményezést javasolt a továbbiakban is folytatni, illetve továbbfejleszteni. Célszerű pl. egy egyesület létrehozása, amelyben az érdekeltek tagként folytatják tevékenységüket, rendszeresen konzultálnak, és javaslataikat eljuttatják az illetékes szervezeteknek. A vállalkozói aktivitást jelzi az idegenforgalomhoz kötődő vállalkozások nagy száma, melyeket korábban már bemutattunk. A workshopok alkalmával folytatott beszélgetésen pedig számos fejlesztési elképzelés hangzott el részben az önkormányzatok, a civil szféra, de jelentős számban a vállalkozók részéről is. Több, szálláshely kialakítására, kapacitásbővítésre, illetve az idegenforgalomhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésre irányuló beruházás folyamatban van. 4.4.

Megoldandó

feladatok

köre

–

pályázatok

felkutatása,

tervek

készítése,

megvalósítandó feladatok pontos meghatározása A kistérségében, a Győr város környéki településeken jelenleg is több helyszínen van lehetőség falusi szálláshelyek és szolgáltatások, valamint a lovas turisztikai szolgáltatások igénybe vételére. Ezek színvonalának emelése, illetve további szolgáltatók megjelenése a piacon tovább bővítheti a Győr környéki turisztikai kínálatot. Támogatandó, hogy mind a 150

lovas, mind a falusi turizmus esetében a minősítési rendszernek megfelelő szolgáltatók álljanak a vendégek rendelkezésére. Amennyiben az Ökocity program megvalósul, sikerességét a résztvevő települések, turisztikai infrastruktúrájuk és termelőik egyaránt befolyásolhatják. Győr városának ezért a környező településekkel való szorosabb együttműködésre kell törekednie. Tekintettel arra, hogy a kistérségen három folyó is keresztülhalad, ezeket az adottságokat a turizmus területén is hasznosítani kellene. Ehhez azonban elsősorban a folyók szabályozása, kotrása, teljes rendbetétele szükséges, hiszen így lehetséges a hajózhatóság feltételeinek biztosítása. A Mosoni-Duna és Lajta rehabilitációs programja, valamint a Győr-Gönyű Országos Közforgalmi Kikötő fejlesztése projektek szerepelnek a Győr Megyei Jogú Város Gazdasági Programjában (2006-2010). Előreláthatólag az ÚMFT Környezeti és Energia Operatív Program és a Regionális operatív programok keretében – a tervezett eljárásrendben meghatározott kritériumok teljesítése esetén – a 2007-2013-as költségvetési időszakban várhatóan megvalósulhatnak. Amennyiben a Mosoni-Duna rehabilitációja kivitelezésre kerül, a vízszint állandó biztosítása megoldottá válik, a vízi turizmus számos ága indulhat fejlődésnek. Ezen terület iránt a kereslet folyamatosan növekszik, és befektetői érdeklődés is mutatkozik a vízi, illetve vízparti infrastruktúra és szolgáltatások kiépítésére, üzemeltetésére. A hajózhatóság feltételeinek megteremtésével kialakítható a folyón a csónakázás, a vízi taxi, vízi bicikli útvonalak rendszere, az eszközök kölcsönzése, de akár kalandtúrák is a Szigetköz irányába. A folyóparti sétányok, gondozott parkok, játszóterek kellemes környezetet teremtenek a kikapcsolódást keresők számára. A nyári időszakban vízi színpad installálásával rendezvények, előadások, koncertek helyszíne is lehet. A sajátos atmoszféra kiválóan alkalmas új városi programok, pl. vízi fesztivál, lampionos karnevál megrendezésére, a művészeti intézmények vezetői több hasonló ötletet dolgoztak már ki. Emellett a horgászat jelentheti a vízparti programok másik irányát. A horgászturizmus országosan és nemzetközileg is nagy vendégforgalmat generál, hiszen a hobbi szerelmeseit általában a családtagjaik elkísérik ezekre a túrákra. A statisztikák azt mutatják, hogy a horgászturista költése – a szükséges eszközök, felszerelések okán – magasabb az átlagos költésnél, és hosszabb tartózkodási idő is jellemzi. A kísérő családtagok számára a város kulturális programjai, a fürdő, illetve egyéb rendezvények jelenthetik a vonzerőt. A horgászathoz kapcsolódó, versenyek, gasztronómiai és egyéb rendezvények szintén sok 151

érdeklődőt vonzzanak. A Mosoni-Dunán kívül a Rába és Rábca, valamint holtágaik hasonló fejlesztési irányok helyszínei lehetnek a jövőben. A fentieken túl érdemes megvizsgálni Közép-Európában elsőként a csatornai hajózás bevezetésének lehetőségét. A térség részese az egyik nemzetközi kerékpáros útvonalnak, az EUROVELO-nak. A 6-os jelű útvonal az Atlanti-óceán pártjától a Fekete-tengerig vezet, közel 5.000 km hosszan. Áthalad Franciaországon, a Loire-völgyén (Orleans), Svájcon (Bázel), és Németország déli részén (Bajorország, München), majd a Duna partját követve Ausztriában (Passau-Bécs), Szlovákiában (Pozsony-Komárno), illetve Magyarországon (Győr- Esztergom- BudapestCsepelsziget- Baja), Szerbiában (Belgrád), Bulgáriában (Rusze), illetve Romániában (Turnu Magurel) vezet Konstanca kikötőjéig. Ebből Magyarországon 450-km vezet át, amiből már több, hosszabb szakasz is megépült: pl. a Szigetközben, Mosonmagyaróvár és Győr között, Esztergomnál, Leányfalu és a Csepel-sziget között (Budapesten át), illetve a Duna bal partján is: Zebegény és Dunakeszi között, továbbá Ósükösd és Baja között. Az EUROVELO hiányzó szakaszainak kiépítése a térségében különösen indokolt, hiszen a Duna szlovák oldalán az utóbbi években végrehajtott jelentős fejlesztések eredményeként sokkal magasabb színvonalú az ilyen jellegű kínálat. Több szakaszon lebetonozott gátak – külön görkorcsolya- és kerékpársávval – állnak a vendégek rendelkezésére, mindez pedig jól értelmezhető, egységes információs rendszerrel egészül ki. A kerékpárutak mentén a kapcsolódó infrastruktúra, a kerékpárbarát szolgáltatások fejlesztése hasonló jelentőségű. Fontos, hogy a kerékpárosok megfelelő helyen tudják járműveiket tárolni, karbantartani, esetlegesen javítani. Több pihenőhelyre, étteremre, büfére, mosdóra, szálláshelyre, információs pontra van szükség az útvonalak mentén. A Nyugat-dunántúli régió kerékpáros-turisztikai marketing stratégiája 2003-ban készült el. A régió nagy figyelmet szentel az aktív turizmus, azon belül is a kerékpáros turizmus fejlesztésének. A stratégiában meghatározott kerékpár-turisztikai kisrégiók közül kettő érinti a térséget: a Szigetköz-Dunamente, valamint a Pannonhalma-Sokoró. A dokumentum kiemeli annak jelentőségét, hogy az új kerékpárút-nyomvonalak a forgalmasabb turisztikai helyszínekre szerveződjenek. A Szigetköz-Dunamente kisrégió esetleges központjaként Győrt jelöli meg. 152

A város turisztikai fejlesztésének elengedhetetlen része a turistákat kiszolgáló, megfelelő színvonalú infrastruktúra kialakítása. Ennek fő elemei a szálláshelyek, a közlekedési infrastruktúra, valamint a turisztikai információs rendszer. A turisztikai attrakciók, látnivalók, programok mellett elsősorban ezek a szolgáltatások szükségesek ahhoz, hogy a vendég számára a desztináció vonzóvá váljon. A tervezett fejlesztések finanszírozásához lehetőséget nyújt a Nyugat-Dunántúli régió regionális operatív programja alábbi prioritásai és intézkedései 

a régió nemzetközi jelentőségű kulturális és világörökségi helyszíneinek fenntartható turisztikai célú hasznosítása (2. prioritás 2.1.1/B intézkedés)



kiemelt projektek előkészítésének támogatása (2. prioritás 2.1.1/C intézkedés)



meglévő gyógy- és termálfürdők minőségi fejlesztése 2. prioritás 2.2.1/A intézkedés)



a régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása (2. prioritás 2.2.1/B intézkedés)



tájegységi, öko- és aktív turisztikai programcsomagok fejlesztése (2. prioritás 2.2.1/C intézkedés)



magas komfortfokozatú kereskedelmi szálláshelyek minőségi fejlesztése (2. prioritás 2.3.1/A intézkedés)



kapacitásnövelés és szolgáltatásfejlesztés az alacsony kategóriájú szállásehelyeken (2. prioritás 2.3.1/B intézkedés)



helyi, térségi desztináció menedzsment szervezet létrehozása, fejlesztése (2. prioritás 2.4.1/A intézkedés)



városközpontok funkcióbővítő megújítása a megyei jogú városokban (3. prioritás 3.1.1/B intézkedés)



kerékpárút-hálózat fejlesztése forgalmas útszakaszok mentén (4. prioritás 4.3.1/B intézkedés)

Projektjavaslatok a 2007-2013. közötti időszakra, idegenforgalommal kapcsolatban a Győri Kistérség, Kistérségi Integrált Projektcsomag 2007-2013 alapján 

Győri Többcélú Kistérségi Társulás 

Kistérségi kommunikációs hálózat kiépítése 153







Győr-Gönyű kikötő-autópálya kapcsolata (út + vasút)



Duna és Mosoni-Duna folyók rendezése



Turizmus számára szálláshelyek bővítése

Alsó-szigetközi Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás 

kistérségi úthálózat javítása



Duna és a Mosoni-Duna rendezése



helyi kis- és középvállalkozások támogatása és lehetőségeik bővítése



jellemző falusi- és ökoturizmus fejlesztése



épített és természeti környezet megőrzése és megújítása

2002-es projektötletek 

Alsó-Szigetköz turizmusfejlesztése (Mosoni- Dunához kapcsolva, vízmennyiség kontrollja, közös koncepció készítése, turizmus feltételeinek megteremtése, szálláshelyek bővítése)



Szigetközi úthálózat kialakítása, kerékpárút Győr-Vámosszabadi között ill. Csilizköz felé



Mosoni-Duna

„rekonstrukció”

(parti

szakasz

fejlesztése,

csónakkikötők

létrehozása 

Alsó-Szigetköz vízrendezése (csatornaépítés)



horgász és lovas-turizmus fejlesztése



Szlovákiával való együttműködés



agglomerációs együttműködés - Győr és a környező települések együttműködése (közös projektek turizmus, közlekedés, környezetvédelem, hulladékgazdálkodás területén)



Győr Megyei Jogú Város Stratégiai Programja, 2003-2005 alapján megvalósítani kívánt projektek (ütemezés nélkül) 

ifjúsági amatőr és tömegsport programok megvalósítása



komplex szabadidőközpontok építése



regionális vízi-turisztikai központ



regionális kerékpáros központ létrehozása



multifunkcionális sportcsarnok építése 154



versenyuszoda építése



kajak-kenu és evezőspálya kialakítása



jachtkikötő építése



Győr-Szentiváni kulturális-szabadidő centrum felépítése



Ady-városi „Generációk Háza” kialakítása közösségi és médiacentrum funkcióval



Győr „Vásár- és Fesztiválváros” jellegét erősítendő többfunkciós kiállítási és rendezvény csarnok létrehozása



multikulturális „Műcsarnok” létrehozása



ipartörténeti és innovációs centrum kialakítása



Zsinagóga rekonstrukciója, a műemléképület újrahasznosítása többfunkciós, kulturális célra



szórakozó negyed létrehozása



kerékpárutak kialakítása



parkerdők felújítása, kibővítése



szabadidőközpontok kialakítása



turisztikai csomagok kialakítása



touch-info, invitatív- és tájékoztató táblák, Internet



közös termékkínálat és termékfejlesztés



gyógyhellyé nyilvánítás



egyházi attrakciók együttműködése



Győri „Barokk város image” erősítése



világörökségi együttműködés



turisztikai képzési teljes vertikumának kialakítása



Győri Termálfürdőhöz kapcsolódó egészség- és rekreációs célú fejlesztések: szálláshelyek, szolgáltatások bővítése



kerékpárutak Vének- Gyirmót



műemlékfejlesztés Püspökvár



Holt-Marcal mederkotrás – Csónakázótó



Mosoni-Duna hajózhatóvá tétele a vízi-turizmus számára



Széchenyi tér és környékének rekonstrukciója



Győri Vásár továbbfejlesztése



Győri Tavaszi Fesztivál 155



Mediawawe Fesztivál



Győri Nyár továbbfejlesztése



Barokk Fesztivál



gasztronómiai rendezvények



Péri repülőtér fejlesztése II. ütem (fogadóépület)



Győr – Kunszigeti út



Győr térségének közlekedési hálózati felülvizsgálata



regionális főközlekedési rendszerek kiépítésének, felújításának megvalósítása és lobby-ja



kerékpáros közlekedés létesítményeinek létrehozása



vízi-közlekedés javítása



tömegközlekedés fejlesztése



a kerékpáros és a tömegközlekedés marketingje



a Győri Kistérség szervezetrendszerének kiépítése



testvérvárosi kapcsolatok ápolása



Bécs és Pozsony viszonylatában komplex kapcsolatrendszerek kialakítása



háromszög konferenciák, előadások fesztiválok kialakítása



marketingstratégia kialakítása



parkok, ligetek megújítása, épített környezet védelme, közterületi rendezése



folyópartokon rekreációs ligetek kialakítása



Mosoni-Duna és Szigetközi térség rehabilitációja



vízpartok és az azon található építmények, közterületi objektumok, vízi létesítmények komplex és egységes felújítása



belváros rehabilitációjának folytatása – Győri világörökség program, Széchenyi tér és környékének rekonstrukciója



Rábcatorok – térségfejlesztési koncepció alapján megvalósítani kívánt projektek (ütemezés nélkül) 

Abda: szabadidőközpont létesítése - sportlétesítmények (teniszpályák, tekepálya, minigolfpálya, stb.), vízi-sportok - belföldi, külföldi turizmus, Győr lakossága számára szabadidő, hétvégék eltöltése; termálkút hasznosítása - termálfürdő, termálturizmus / hosszú távon 156



Börcs: Rábca híd megépítése - Ószhelypuszta kerékpáros turizmus elindítása, a kerékpáros útvonal kijelölése, kerékpáros túrák szervezése: Szigetköz - Kunsziget - Öttevény - Börcs - Enese - Tóköz - Fertő tó körüli kerékpárút (már létezik); szabadidő központ fejlesztése: fogathajtó versenyek lebonyolítására alkalmas pálya kihasználása



Öttevény: turisztikai fejlesztés: Kunsziget-Öttevény közötti területen közös üdülési terület kialakítása, kavicsbánya-tavak rekultivációja



Kunsziget: turizmus fejlesztés: víziturizmus, sporthorgászat; kemping, kajak-kenu kikötő létesítése; termálvízkincs hasznosítása - termálturizmus - külföldi tőke bevonása



Ikrény: rekreációs zóna, illetve szabadidőpark kialakítása 40 hektár területen



Rábapatona: turizmus továbbfejlesztése: 9 hektáron szabadidő központ kialakítása; agárpálya befejezése; lovas rendezvényekre alkalmas pálya építése - Abdával, Ikrénnyel, Börccsel közös programok; szállásférőhely építése: faházak, panzió



Enese: kerékpáros turizmushoz csatlakozni; zenei turizmus további szélesítése térségen belül a záróhangversenyek megszervezése



Az Alsó-Szigetköz gazdaságfejlesztési koncepciója, 2004 alapján megvalósítani kívánt projektek / fejlesztési elképzelések (ütemezés nélkül) 

kulturális programok szervezése, kulturális menedzser alkalmazása



jelenlegi rendezvények megtartása, újabbak elindítása



A Mosoni-Duna középső szakaszának (18+000 – 65+000 fkm) rendezése



térségi települést térségen kívüli településekkel összekötő utak



térségen belüli útfejlesztések



aktív turisztikai fejlesztések és a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése: vízi-, horgász-, kerékpáros- és öko-turisztikai fejlesztések



térségmarketing

A Győri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója – Egyeztetési változat, 2005. szeptember alapján megvalósítani kívánt projektek / fejlesztési elképzelések

157

A településeken jelentkező feladatok 

Bőny: belterületi utak felújítása; témapark (szabadidőpark) építése; jelenlegi épületek, kúriák felújítása, falu arculatának kialakítása



Börcs: „Peryche Rekreációs Park létrehozása, Nyugdíjasház összekapcsolva az Erdei Iskolával, bővítés és háttérlétesítmények; településközpont rendezése falukép megújítás – Római katolikus templom tetőszerkezet felújítás – csere; Rábca – holtág rehabilitáció – sportolási, szórakozási, szabadidő eltöltési lehetőségek kialakításával



Dunaszeg: Mosoni-Duna partrendezés; községközpont kialakítása; útfelújítás



Dunaszentpál: település belterületi útjainak felújítása; falu központjában lévő régi anyagnyerő helyből, többcélú, sportolásra, pihenésre alkalmas park kialakítása



Enese: sportcsarnok építése; úthálózat fejlesztése; ifjúsági klub, civil ház; faluszépítés



Gönyű: öbölkikötő



Győrladamér: tornacsarnok építése; utak folyamatos karbantartása; kavicsbánya rehabilitációja (szabadidő központ létesítése)



Győrújbarát: saját járda-és kerékpárút – hálózat kialakítása; uszoda építése; kerékpárút építés



Győrújfalu: műfüves futballpálya, teniszpálya kialakítása; Dunalapos-ér rekreációja, pihenőpark kialakítása; fásítás, parkosítás, a falusias jelleg megőrzése; falumúzeum kialakítása



Ikrény: önkormányzati tulajdonú utak felújítása



Kisbajcs: útfelújítás, járdaépítés, felújítás



Koroncó: belterületi úthálózat, hidak felújítása



Kunsziget: „Kunsziget termálfalu” projekt; úthálózat felújítása; Római Őrtorony kutatása; Natúrpark kialakítása



Nyúl: a községben ifjúsági klub és könyvtár létrehozása



Öttevény: utak, járdák felújítása, építése; közösségi tér (művelődési ház vagy közösségi ház, könyvtár) építése; kerékpárút Öttevény – Kunsziget között; faluszépítés, világosítás; idegenforgalom fellendítése; Öttevény kavics bányató rekultivációja; zöldövezet növelése, parkok, erdőtelepítés



Pér: reptérfejlesztés; utak

158



Rábapatona: utak, járdák építése, felújítása; információs táblarendszer kialakítása; autóbusz megállóhelyek kialakítása; sportcentrum létesítése; egységes arculatú faluközpont kialakítása; szabadidő park létrehozása



Vámosszabadi: belterületi utak teljes felújítása

Térségi jelentőségű feladatok 

marketing tevékenységek összhangja



turisztikai iroda kialakítása



Győr – Vámosszabadi – Medve kerékpárút építés



Bolgányi híd felújítása



Mosoni-Duna rehabilitációja



úthálózat fejlesztése, aszfaltozás mindenütt



kerékpárúthoz tartozó pihenő helyek kialakítása



kerékpárút építése (Ménfőcsanak - Pannonhalma)



Kunsziget – Győr kerékpárút és lassúforgalmi út megépítése



Római Őrtorony kutatása



Nyúl – Écs községeket elkerülő út, 82. sz főút, valamint az ehhez kapcsolódó kerékpárút megépítése



Kunsziget – Öttevény kerékpárút megvalósítása



idegenforgalmi fejlesztések, közösségi programok összehangolása a településeken



infrastruktúra fejlesztése



tömegközlekedés biztosítása a térség települései között

További felmerült projektjavaslatok 

Ikrény – meglévő kavicsbánya-tó turisztikai-rekreációs hasznosítása



internetes elérhetőség javítása, e-közigazgatás fejlesztése



szabadidős és közösségi létesítmények kiépítése



Gönyű – Pér – (Győr) – Győrújbarát – Pannonhalma kerékpárút kiépítése



Dunaszeg 

Tourinform Iroda létesítése



kultúrcsoportok bevonása a turisztikai szolgáltatásokba 159





víziturizmus fejlesztése /vízimalom/



sport és szabadidőközpont kialakítása a Fenyősön

Rábapatona 



Koroncó 



a holtág-rendszer rehabilitálása horgászturizmus és folklór turizmus céljából szálláshely fejlesztés

Kunsziget 

Mosoni-Duna rehabilitációja (majd csónakkikötő, strand, camping,

naturpark és

tanösvény létrehozása) 

Falumúzeum kialakítása



Zarándok udvar a kunszigeti plébánia mellett



épített örökség felújítása: Római Katolikus Templom, Plébánia



Római

őrtorony

megközelítése,

infrastrukturális

feltétel

megteremtése,

információs tábla, marketing





Esélyek Háza – egészséges és fogyatékkal élők tevékenysége



„Tündérvár” 3 foglalkoztatós óvoda építése tálalókonyhával



szabadidősport fejlesztése

Abda 

tréning golfpálya kialakítása, melyhez néhány faházas komplexum kapcsolódna, oktató teremmel, szállással



Öttevény 

prospektusok készítése

160

5. SWOT ANALÍZIS75 3. ábra - SWOT-analízis Erősségek  határközeli fekvés  jelentős tranzitforgalom  változatos táj, vonzó természetföldrajzi adottságok  építészeti és kulturális értékek gazdagsága  kiváló lehetőségek az aktív kikapcsolódásra  hagyományos magyar vendégszeretet  változatos turisztikai kínálat  bővülő kereskedelmi és magánszálláshely-kapacitás, javuló szolgáltatási színvonal  megfelelő szervezeti háttér  befektetési lehetőségek vállalkozók számára  szakképzett munkaerő – az iskolázottsági szint magas  kedvező ár-érték arány Lehetőségek  kulturális és szórakoztató programok szélesítése, települések összefogásával  egyedi komplex termékek kialakítása  a kereslet eltolódása az aktív pihenés irányába  a természeti környezet minősége, az érintetlen természet vonzereje növekszik  erősödik a gasztronómiai és borturizmus népszerűsége  hatékonyabb és egységesebb marketing munka  állami támogatások, pályázatok  turisztikai szervezetek összefogása ezáltal hatékonyabb munkája  falusi turizmus feltételeinek, hátterének megteremtése  növekvő vendégforgalom  erősödő határon átnyúló együttműködések

Gyengeségek a

tranzitforgalom megállítására nincs a térség megfelelően felkészülve hiányosságai  erőteljes győri koncentráció az attrakciók, az infrastruktúra, a turisztikai szuprastruktúra, illetve a vendégforgalom tekintetében  egyes elöregedő falvak, csökkenő népességszámmal  tájjellegű kulturális értékek a 24. óra felé közelednek  gondatlanság, a természeti környezet veszélyeztetése  hiányos turizmus marketing tevékenység  egységes programfüzet hiánya  turisztikai termékcsomag hiánya  korlátozott fejlesztési források az egyes települések esetében  infrastruktúra

Veszélyek  környezeti

terhelés növekedése nemzetközi tranzitfolyosókon haladva nem állnak meg az utazók  erősödő verseny  a térség, mint turisztikai desztináció vonzereje csökken  ár- szolgáltatás- minőség viszonyának romlása  a külföldi turisták megerősödésével az árak emelkedése  romló közbiztonság  tömegturizmus káros hatásai, hatása a

Forrás: saját szerkesztés 75

A Győri kistérség turizmusának múltbeli teljesítményére vonatkozó kutatás során feltárt információkat, illetve azon adottságokat, képességeket és lehetőségeket, melyek irányt adhatnak a kistérség turisztikai fejlesztéseihez, a helyzetelemzés előző fejezeteiben hosszasan taglaltuk. A követendő stratégia meghatározásához – brainstorming módszerrel – ezen észrevételeinket SWOT-analízis formában táblázatba foglaltuk, melyet a potenciális stratégiai alternatívák feltárásának szemléltetéséhez 3x3-as mátrixszal is kiegészítettük.

161

4. ábra - 3x3-as SWOT-analízis

Erősség  határközeli fekvés  jelentős tranzitforgalom  változatos táj, vonzó természetföldrajzi adottságok  építészeti és kulturális értékek gazdagsága  kiváló lehetőségek az aktív kikapcsolódásra  hagyományos magyar vendégszeretet  változatos turisztikai kínálat  bővülő kereskedelmi és magánszálláshely-kapacitás, javuló szolgáltatási színvonal  megfelelő szervezeti háttér  befektetési lehetőségek vállalkozók számára  szakképzett munkaerő – az iskolázottsági szint magas  kedvező ár-érték arány Gyengeség  a tranzitforgalom megállítására nincs a térség megfelelően felkészülve  infrastruktúra hiányosságai  erőteljes győri koncentráció az attrakciók, az infrastruktúra, a turisztikai szuprastruktúra, illetve a vendégforgalom tekintetében  egyes elöregedő falvak, csökkenő népességszámmal  tájjellegű kulturális értékek a 24. óra felé közelednek  gondatlanság, a természeti környezet veszélyeztetése  hiányos turizmus marketing tevékenység  egységes programfüzet hiánya  turisztikai termékcsomag hiánya  korlátozott fejlesztési források az egyes települések esetében

Forrás: saját szerkesztés Lehetőség  kulturális és szórakoztató programok szélesítése, települések összefogásával  egyedi komplex termékek kialakítása  a kereslet eltolódása az aktív pihenés irányába  a természeti környezet minősége, az érintetlen természet vonzereje növekszik  erősödik a gasztronómiai és borturizmus népszerűsége  hatékonyabb és egységesebb marketing munka  állami támogatások, pályázatok  turisztikai szervezetek összefogása ezáltal hatékonyabb munkája  falusi turizmus feltételeinek, hátterének megteremtése  növekvő vendégforgalom  erősödő határon átnyúló együttműködések Erősség – Lehetőség  kulturális értékekre alapozott programkínálat bővítése  változatos tájképre és természeti környezetre alapozott aktív turizmus fejlesztése  szabadidős/sport kínálat bővítése  rekreációs célú tartózkodás erősítése  a meglévő szervezettség további erősítése (közös tervezés, közös programok, komplex termékek kialakítása, térségi szintű marketing)  gasztro-, agro- és borral kapcsolatos programkínálat bővítése  desztináció bővítése a határon túli kapcsolatokkal  a megvalósítás finanszírozása pályázati források bevonásával

Gyengeség – Lehetőség  turizmus hálózatosodásának erősítése, valódi együttműködések kialakítása az egyedi akcióktól a közös tervezési és közös programcsomagok kialakításáig  helyi értékek fenntartható turisztikai hasznosítása  tudatos közösségi marketing  turizmusban is hasznosítható programok szervezése a kisebb településeken is (hasznosítható értékek feltárása)  vendégforgalom kistérségi szintű irányítása; koordináció az attrakciók, a programok, a szálláshelyek fejlesztése terén  térségi szintű gondolkodás erősítése  kistérségi szintű önerő-alap létrehozása  átfogó kistérségi projektek pályázati finanszírozása

Veszély  környezeti terhelés növekedése  a nemzetközi tranzitfolyosókon haladva nem állnak meg az utazók  erősödő verseny  a térség, mint turisztikai desztináció vonzereje csökken  ár- szolgáltatás- minőség viszonyának romlása  a külföldi turisták megerősödésével az árak emelkedése  romló közbiztonság  tömegturizmus káros hatásai, hatása

Erősség – Veszély  a természet értékeinek tudatosítása a helyiek gondolkodásában; környezeti nevelés  attrakciók és programok fejlesztése, kommunikálása a tranzitforgalom megállítása érdekében  egységes turisztikai minősítési rendszer kidolgozása, kapcsolódó ellenőrzések  komplex termékek kialakítása, hatékonyabb kommunikáció  Győr terhelésének/túlsúlyának csökkentése  a turizmus környezeti terhelhetőségének vizsgálata  a Győr – kistérség dualista turizmusszerkezet mérséklése; a környező települések és azok kínálatának bekapcsolása Győr turizmusába Gyengeség – Veszély  a térség turisztikai megújítása; tudatosság a turizmusfejlesztés terén  egységes, arányosan fejlett és terhelt desztináció kialakítása  elsődlegesen a helyi értékekre (kultúra, természet) alapozott, célcsoport-specifikus termékek kialakítása és kapcsolódó kommunikáció  ár/érték arány javítása a turizmusban  az általános infrastruktúra és a turisztikai szuprastruktúra arányos fejlesztése

162

II. GYŐRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TURIZMUSFEJLESZTÉSÉNEK STRATÉGIÁJA A Győri Többcélú Kistérségi Társulást 27 település – Abda, Bőny, Börcs, Dunaszeg, Dunaszentpál, Enese, Gönyű, Győrladamér, Győrújbarát, Győrújfalu, Győrzámoly, Ikrény, Kisbajcs, Koroncó, Kunsziget, Mezőörs, Nagybajcs, Nagyszentjános, Nyúl, Öttevény, Pér, Rábapatona, Rétalap, Töltéstava, Vámosszabadi, Vének – alkotja, központja Győr. A Turizmusfejlesztési Stratégia a Társulás településinek bevonásával, a rendelkezésre álló dokumentumok felhasználásával került kialakításra. Fontos szempont volt, hogy a tervezett fejlesztési tevékenységek és funkciók maximálisan illeszkedjenek a különböző hazai- és Európai Uniós fejlesztési koncepciókhoz. A Stratégia készítésekor nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a felvázolt alternatívák ne csak elméleti alapokon nyugvó fejlesztési elképzelésként kerüljenek meghatározásra, hanem azok gyakorlati alkalmazhatósága is biztosított legyen. Célunk egy olyan turizmusfejlesztési koncepció kidolgozása volt, mely nemcsak megvalósításra alkalmas, de kellő alap lehet a különböző hazai- és európai uniós források megszerzésére és felhasználására is. A koncepcióban olyan fejlesztési lehetőségek, termék- és programcsomagok kidolgozására törekedtünk,

melyek

korszerű

infrastruktúra-

és

eszközrendszere,

21.

századi

követelményeknek megfelelő szolgáltatási színvonala maximális mértékben lehetővé teszi az aktív kikapcsolódást, a kistérségi turizmus fellendülését, a turisztikai attrakciók megjelenését.

Az alkalmazott módszertan középpontjában egyrészt a térségi települések részéről felmerülő igények és szükségletek komplex vizsgálata, elemzése, összevetése, kistérségi szintű turisztikai attrakcióvá formálása, másrészt a rövidtávon megvalósítandó elképzelések, illetve a közép- és hosszú távú fejlesztési célkitűzések közötti összhang megteremtése áll.

163

STRATÉGIA A Stratégia elkészítésének legfontosabb feladata egyrészt a kistérségi turizmusfejlesztés alapfeltételeinek és lehetőségeinek feltárása, a rövid-, közép- és hosszútávon elérhető eredmények

bemutatása,

a

fejlesztési

elképzelések

megalapozottságának

és

fenntarthatóságának vizsgálata, másrészt a települések kistérségi turisztikába történő bekapcsolása, kistérségi szerepük erősítése, valamint vonzó turisztikai kínálatuk kialakítása volt. A térség értékeinek hatékony, környezetvédelmi- és turisztikai célú fejlesztése, a természetiés táji értékek elérésének és fenntartásának biztosítása, a szállás- és vendéglátó létesítmények működésének modernizálása, a jövőbeli üzemeltetési hatékonyság és fenntarthatóság javítása, valamint a fejlesztések eredményeinek kultúrába és turizmusba történő hatékonyabb beillesztése kivétel nélkül jelentős szerepet játszott a fejlesztési javaslatok kialakításában.

Alkalmazott módszertan 

személyes interjúk és megbeszélések a Győri Többcélú Kistérségi Társulás településinek képviselőivel



Nyugat-dunántúli Régió, Győr-Moson-Sopron megye és a Győri Kistérség turizmushoz

és

gazdaságfejlesztéshez

kapcsolódó

programjainak,

fejlesztési

elképzeléseinek áttekintése 

Győri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciójának áttekintése



Alsó-Szigetköz

turizmusfejlesztési

koncepciójának

és

marketingprogramjának

áttekintése 

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013 áttekintése



statisztikai adatok összegyűjtése, elemzések elkészítése meglévő adatbázisok alapján



pályázati források, pályázati lehetőségek feltérképezése

A hosszú-, közép- és rövidtáv időkerete több megközelítésben is meghatározható, jelen stratégiában hosszú távként a 6-10 évig terjedő, középtávként az 1-5 évig terjedő, rövidtávként pedig az 1 éven belüli időszakot vizsgáljuk. 164

6.1. Hosszú távú stratégiai célok A hosszú távú célok kijelölésénél a Magyar Turisztikai Hivatal és a Magyar Turizmus ZRt. által elkészített Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában /2005-2013/ megfogalmazott prioritások jelentették a kiindulási alapot. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 5 célállapotot határoz meg, melyek alapmotívumai jelen

stratégia

hosszú

távú

céljaiként

is

megfogalmazhatók.

Mivel

a

Nemzeti

Turizmusfejlesztési Stratégia országos szintű célokat határoz meg, ezen javaslatok kistérségi szintű lebontása szükséges. 1. Emberközpontú és hosszútávon jövedelmező fejlődés A turisztikai szektort – annak ellenére, hogy egyre több minőségorientált szolgáltató jelenik meg a piacon – árverseny jellemzi. A kiélezett verseny, a minél költséghatékonyabb működésre való törekvés hosszú távon a minőség rovására mehet. A Turizmusfejlesztési Stratégia egy olyan országos minőségbiztosítási és védjegyrendszer kialakítását határozta meg, mely a szakma és a turisták körében is elismert védjegy és döntési tényező. Alkalmazása hozzájárul a belföldi turizmus fellendüléséhez, ezáltal az életminőség javulásához. Annak érdekében, hogy a Győri Kistérség bekapcsolódhasson a 2013-ig kidolgozásra kerülő országos minőségbiztosítási és védjegyrendszerbe olyan minőségi szolgáltatásokkal kell megjelennie a piacon, melyek hozzájárulnak a hazai turizmus versenyképességének növeléséhez, a turizmusból származó bevételek növekedéséhez, a turisztikai vonzerők fejlesztéséhez, valamint a turisztikai potenciál erősítéséhez. A hazai turizmus versenyképességének növelését, a turisztikai vonzerők fejlesztését, a turisztikai potenciál erősítését és a turizmusból származó bevételek növekedését biztosító lehetőségek a közép- és rövid távú célok megvalósításán keresztül határozhatók meg.

165

2. Attrakciófejlesztés A Kistérségben jelenleg megtalálható turisztikai vonzerők fenntartása, új turisztikai attrakciók megjelenítése, illetve komplex termékkínálat kialakítása nemcsak hosszú távon megoldandó feladat. A térség földrajzi- és természeti adottságainak megóvása, a kulturális-, öko-, vízi-, lovas- és kerékpáros turizmus fejlesztése hosszú távon hozzájárul a turizmusból származó bevételek növekedéséhez, a turisták számának és költési hajlandóságának emelkedéséhez. A kistérségi „attrakciófejlesztés”, mint hosszú távú célkitűzés az aktív turizmus helyi és térségi fejlesztése, valamint új programlehetőségek kialakítása keretében valósítható meg. Az új attrakciók meghatározásánál kiemelt figyelmet kell fordítani az ökoszisztéma megőrzésére, a környezeti tudatformálás, a környezeti szemléletváltás elősegítésére, a kistérség természetvédelmi jelentőségének fenntartására, a Duna, Mosoni-Duna, Rába, Rábca nyújtotta természeti adottságok kiaknázására, a jelenleg kihasználatlan területek turisztikai kínálatának növelésére, a környezettudatosság és fenntarthatóság érvényesülésére. A fejlesztések során olyan innovatív termék- és programcsomagok kialakítása szükséges, melyek által a kialakított termékek és szolgáltatások eladhatóvá és keresetté válnak. Az aktív pihenést és feltöltődést elősegítő szolgáltatások – természetjárás, lovaglás, kerékpárutak, vadászat, horgászat, sportrepülés – jelenleg is megtalálhatók a kistérségben, azonban ezek továbbfejlesztése mindenképpen indokolt. A fejlesztések nélkülözhetetlen eleme egy olyan széleskörű partnerség kialakítása, amelynek jelentősége nemcsak kistérségi szinten számottevő. A térségi szereplők összefogása76 mellett kiemelt hangsúlyt kell fektetni a kistérségi társulásokkal kialakított kapcsolatok fenntartására, ápolására, valamint a vállalkozói- és a non-profit szféra összefogására is.

76

A stratégia sikeres megvalósítása érdekében célszerű bevonni a kistérségben és vonzáskörzetében, illetve a régióban működő, turisztikai tevékenységet folytató, szakmailag ismert és elismert szervezeteket. Szakmai ismereteik és tapasztalataik átadása, esetlegesen megvalósított projektjeik megismerése nagymértékben hozzájárulhat a térség turizmusfejlesztésének sikeréhez. / Hivatkozás: 6.4.4. fejezet – megvalósítás szereplői

166

3. Turistafogadás feltételeinek javítása A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában megfogalmazott célkitűzések maximális mértékben beintegrálhatók a Győri Kistérség Turizmusfejlesztési Stratégiájába. A bel- és külföldi turisták-, illetve a visszatérő vendégek számának növekedése, a kistérségi turistafogadás feltételeinek javítása az alábbiakban részletezett hosszú távú stratégiai célok megvalósításával érhető el: 

közúthálózat korszerűsítése a környezeti szempontok figyelembevételével



Győr-Pér Airport továbbfejlesztése, bővítése és bekapcsolása a magas minőségi színvonalú turizmusba



Duna, Mosoni-Duna, Rába, Rábca nyújtotta természeti lehetőségek kiaknázása, víziturizmus, kishajós turizmus fellendítése



kulturális-, öko-, lovas- és kerékpáros turizmus fejlesztése



megfelelő minőségű, számú és színvonalú szállás- és vendéglátóegység biztosítása a kistérségi településeken



az épített környezet minőségi megjelenésének fejlesztése, a környezet állapotának javítása



szabadban történő aktív időtöltés és élményszerzés feltételeinek megteremtése



az aktív turizmus helyi és térségi fejlesztése, a hiányzó infrastruktúra megteremtése



komplex turisztikai kínálat létrehozása



megfelelő – speciális igényeket kielégítő – szolgáltatási háttér, turistabarát környezet kialakítása



turista információs rendszer kialakítása



erőteljes marketing tevékenység A turistafogadás feltételeinek tekintetében egyre intenzívebb verseny alakul ki a

különböző turisztikai szereplők között. A vendégek megnyerése érdekében komoly minőségi és újszerű fejlesztések válnak szükségessé.

167

4. Emberi erőforrás fejlesztés Az emberi erőforrás fejlesztés, a képzési és oktatási rendszer korszerűsítése a szolgáltatási szektor minden területén kiemelkedő fontosságú feladat. Szerepe és hatása a turizmusban is jelentős. A színvonalas képzésben részesülő, megfelelő képesítéssel rendelkező turisztikai dolgozók és foglalkoztatottak nemcsak a vendégek igényeinek megfelelő szolgáltatást biztosítanak, de nagymértékben hozzájárulnak a jólét növeléséhez, a térségi turisztikai attrakciók iránti kereslet-, valamint a kistérség és ezáltal az ország bevételeinek növekedéséhez is. Az emberi erőforrás fejlesztés során kiemelt figyelmet kell fordítani a környezeti nevelésre, valamint a speciális igényű célcsoportok számára nyújtott szolgáltatásfejlesztésre is. 5. Hatékony működési rendszer kialakítása A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 5. prioritása a hatékony működési rendszer kialakítása. Az intézményrendszer megteremti a szakmai összefogás, a partnerség lehetőségét, hozzájárul a turizmus elismertségének és szerepének javulásához. Legfontosabb feladata, hogy összefogja a kistérség településeinek turizmusát, és részt vegyen a komplex programcsomagok kialakításában. A Győri Kistérségi turizmus szempontjából ezt a prioritást elsősorban rövid- /TDM Szervezet kialakításának előkészítése/, illetve középtávon /TDM Szervezet kialakítása és működtetése/ javasoljuk megvalósítani. A

kialakításra

kerülő,

működőképes

és

megfelelő

erőforrással

rendelkező

intézményrendszer hosszú távon biztosítja a turisztikai szektorban működő vállalkozások és szakmai szervezetek együttműködését, a működés megfelelő kereteinek létrejöttét.

168

6.2. Középtávú célok A kistérség közép- és rövid távú stratégiai céljait a Társulást alkotó 27 település stratégiai céljainak bemutatásán keresztül kívánjuk feltárni. A települési célok feltérképezésére workshopok keretében került sor. A települési és egyben a kistérségi turizmus jelenlétének erősítése elsősorban a szálláshelyek bővítésén, a falusi turizmus beindításán, a vízi-, vadász-, horgász-, kerékpárosés lovas turizmus feltételeinek megteremtésén és fejlesztésén keresztül valósítható meg. Általános célkitűzések 

középtávon megvalósítható és fenntartható, települési és kistérségi szinten alkalmazható stratégia kialakítása



a stratégiában megfogalmazott fejlesztési elképzelések forrásszükségletének és finanszírozhatóságának biztosítása



települési és kistérségi szinten is rentábilis turisztikai programkínálat összeállítása



kistérségbe látogató turisták számának növelése



régión belül és országosan is egyedülálló turisztikai attrakciók kialakítása



az ország teljes lakosságát lefedő programcsomagok kialakítása



munkahelyteremtés, helyben megtermelt jövedelmek térségben tartása



turisztikai intézményrendszer kialakítása



térségi kiadványok készítése

A fejlesztési célok egyik alapvető feladata, hogy megélhetési lehetőséget teremtsenek a kistérség területén élők számára, lehetővé tegyék, hogy a potenciális munkavállalók végzettségüknek megfelelő munkakörökben helyezkedjenek el és ösztönözzék arra az embereket, hogy a kistérségben telepedjenek le. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a kistérségi szolgáltatások mennyiségi- és minőségi szintjének fejlesztése. A vállalkozások és önkormányzatok közötti kistérségi szintű partnerség feltételeinek kialakítása, az együttműködési hajlandóság erősítése, az érdekek egyeztetése közép- illetve rövidtávon is megvalósítandó feladat. Bármilyen fejlesztési elképzelésről legyen is szó,

169

hatékonysága megsokszorozódik a szereplők közötti összhang megteremtése, az elképzelések összehangolása, az érdekek feltérképezése által. A hatékony működés alapja egy olyan intézményrendszer, melyben egyértelműen kijelölésre kerülnek a különböző feladatok, tevékenységek és felelősségek. Kialakításának egyik lehetséges módja a térségi és helyi szintű Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) szervezetek létrehozása. A TDM szervezetek célja, olyan fenntartható és versenyképes turisztikai attrakciók kialakítása, melyek látogatókat, bel- és külföldi turistákat vonzanak a térségbe és hosszabb távú maradásra, illetve pénzköltésre ösztönzik őket, ezáltal biztosítva kedvező hatást a helyi közösség és a turisztikai szektor számára. A Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezeti felépítése 

szakmailag felkészült szervezet kialakítása, professzionalizmus



széleskörű partnerség kialakítása



működéshez szükséges erőforrások rendelkezésre állása



turisztikai ágazat törvényszerűségeinek ismerete



fogyasztók preferenciarendszerének ismerete

Település szintű célkitűzések A település szintű célkitűzések egyrészt a workshopok alkalmával feltérképezésre kerülő fejlesztési alternatívákat, másrészt a stratégia és a turizmusfejlesztés szempontjából releváns fejlesztési irányokat határozzák meg. Ennek megfelelően a célkitűzések mind a települések elképzeléseit, mind pedig a konkrét szakértői javaslatokat magukban foglalják. Annak meghatározása, hogy az egyes településeken milyen volumenű fejlesztések valósuljanak meg számos tényező függvénye. Az adottságok, rendelkezésre álló források, finanszírozási lehetőségek, meglévő kapacitások elemzése mellett meghatározó tényező lehet a térségi települések együttműködési szándéka, motivációja is. A kistérségi fejlődés során fontos szempont, hogy a települések egymást ne versenytársnak tekintsék, hanem egységként, partnerként próbálják megvalósítani az elképzeléseket. A javasolt fejlesztési alternatívák mind a kerékpáros-, mind a vízi-, mind pedig az ökoturizmus fejlesztése tekintetében ezt az irányvonalat követik. 170

A kerékpáros turizmus fejlesztése a legtöbb településen indokolt. Az EuroVelo magyarországi szakasza számos kistérségi települést érint. A kerékpárúttal nem rendelkező települések bekapcsolása a kerékpáros turizmusba különböző – kistérségi településeket érintő - kerékpáros körutak szervezését tenné lehetővé, mind a belföldi, mind pedig a külföldi turisták számára. Az idegenforgalom - számottevő mértékű - fellendüléséhez azonban csak összefüggő kerékpárút hálózat képes hozzájárulni, a kerékpárutak egy-egy települést érintő, szakaszos kialakítása nem javasolt. A kerékpáros turizmus fejlesztése során kiemelt figyelmet kell fordítani a tájékoztatási rendszer megfelelőségére és egyértelműségére. A fejlesztési javaslatok során nem kerültek meghatározásra konkrét kerékpárkölcsönző- és szerviz helyek, mivel kialakításuk többféle szempontrendszer alapján történhet: 

Győrtől távolabb fekvő településeken



egymástól távolabb fekvő településeken



kerékpáros- és vízi turizmust összekapcsoló fejlesztések megvalósítása esetén / elsősorban kerékpárkölcsönzők – hálózatos rendszerben77



körutak, kerékpáros útszakaszok útvonalterve alapján kijelölt kerékpárkölcsönző- és szervizhelyek

A víziturizmus fejlesztésére irányuló fejlesztési alternatívák tekintetében elsősorban a több települést átfogó vízi sportok, vadvízi túraútvonalak, sportversenyek fejlesztésére helyeződött a hangsúly. A vízi útvonalak kialakítása nemcsak a vízi sportok szerelmesei, hanem a természet kedvelői – vízi tanösvények kialakítása - számára is aktív kikapcsolódást és turisztikai élményt biztosítanak. Az útvonalak kialakítása mellett figyelmet kell fordítani az infrastrukturális feltételek – tájékoztató táblák, kikötőhelyek, pihenőhelyek - megteremtésére is. A kistérségben több település is jelezte termál- és wellness központ létesítési szándékát. Figyelembe véve azonban Győr közelségét és Kunsziget „Termálfalu projektjét” jelen gazdasági körülmények között újabb wellness-központok létesítése nem javasolt. A horgászturizmus fejlesztése, mint lehetséges alternatíva nem került külön feltüntetésre, mivel a releváns településeken ennek lehetősége és - bizonyos szintű - feltételrendszere már

77

Az egyik településen kikölcsönzött kerékpár leadható egy másik település kerékpárkölcsönzőjében is.

171

biztosított. Az idegenforgalomból származó bevételek növekedéséhez a horgászturizmus kétféleképpen járulhat hozzá: 1. több települést érintő, egy vagy többnapos horgászverseny-sorozatok szervezése 2. horgászkomplexum kialakítása – maximum egy településen / színvonalas horgászati lehetőség; szállás; kapcsolódó szolgáltatások Az öko-turizmus fejlesztése, a túraútvonalak, tanösvények kialakítása során szintén az összefüggő, több települést érintő útrendszer kialakítása biztosítaná az idegenforgalom nagyobb mértékű fellendülését. A természetjárás, az oktató és ökoturisztikai jellegű kínálat bár önmagában is jelentős vonzerővel bír, a kistérségnek versenyeznie kell más térségek, régiók ökoturisztikai szolgáltatásaival. A turisták térségbe vonzása érdekében különböző tematikus, ökoturisztikai jellegű programok kialakítása / környezetvédelmi komplexum létesítése, erdei kötélpálya, éjszakai természetjárás, vízi tanösvény, vízi- és szárazföldi tanösvények és túraútvonalak összekapcsolása, stb./ is célszerű lenne. A lovas turizmus idegenforgalom-növekedésben játszott szerepe egyre nagyobb mértékben érvényesül. A fejlesztési alternatívák során a lovas turizmus fejlesztése konkrét településhez nem került hozzárendelésre. A turizmus fellendítésében elsősorban a nagyobb volumenű lovas komplexumok kialakítása játszhat szerepet, melyek mind férőhely-kapacitás, mind pedig a speciális igények kielégítése tekintetében színvonalas szolgáltatásokat biztosítanak. A helymeghatározás és kialakítás szempontrendszere: 

lovas komplexum - férőhely-kapacitás és szolgáltatások függvényében - egy, maximum kettő településen kerüljön kialakításra / alkalmas legyen a speciális igények kielégítésére; biztosítson gyógy-terápiás lovaglási lehetőséget



kisebb lovas iskolák több – egymástól távolabb fekvő – településen is kialakításra kerülhetnek

A rendezvény- és konferenciaturizmus fejlesztése – Győr központi szerepét figyelembe véve – nem, vagy legfeljebb egy település tekintetében javasolható.

172

Kistérségi programsorozatok, térségi rendezvények, kulturális programok több települést átfogó szervezése egyrészt a települések kulturális értékeinek, helyi specialitásainak megismeréséhez, másrészt a turizmus növekedéséhez járulhat hozzá. A tematikus, több települést

érintő

programsorozatok

–

gasztronómiai-

és

borfesztivál,

kulturális

programcsomagok78 - iránt nagyobb érdeklődés mutatkozhat, mint a külön-külön szervezett programok iránt. A térségi rendezvényeken, programsorozatokon való részvétel, a kulturális program-csomagok kialakítása minden település számára javasolható.79 A Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet felállítása, illetve a Tourinform irodák fenntartása

és

hatékonyabb

bekapcsolása

a

marketingtevékenységbe

a

turizmus

fellendítéséhez szintén nélkülözhetetlen feladat. A TDM Szervezetek felállítása által a turizmus alakulását a fejlesztéssel érintett kistérségi települések, illetve a kialakított partnerkapcsolatok és kistérségi összefogások határozzák majd meg. Az összehangolt marketing- és turisztikai tevékenység hatására az adottságként rendelkezésre álló vonzerők és a kialakításra kerülő turisztikai attrakciók kölcsönösen erősítik, kiegészítik egymást, ezáltal a térség kínálata keresettebbé, eladhatóbbá válik. Tourinform-, illetve információs irodák kialakítását a kistérségi településeken – Győr kivételével – a javasolt fejlesztési alternatívák megvalósítását követően tartanánk indokoltnak és szükségesnek. Helyszínük meghatározására a megvalósított fejlesztések, illetve az általuk generált többletbevételek elemzésével kerülhet sor. A kialakításra kerülő információs pontok segítségével a kistérségbe látogató vendégek nemcsak kiadványok, tájékoztató füzetek és prospektusok, hanem internetes adatbázis formájában is megismerkedhetnek a térség által nyújtott turisztikai attrakciók széles körével. Annak ellenére, hogy egyelőre nem javasoljuk Tourinform- és információs irodák kialakítását az irodák és a térségi szereplők közötti együttműködés kiemelkedő fontossággal bír.

78

Hivatkozás: 6.4. – a turizmusfejlesztés alapkoncepciója, stratégiák

79

A történelmi- és kulturális értékek megóvása, a településkép folyamatos fejlesztése minden település számára fontos feladat.

173

Település szintű célkitűzések

Szakértői javaslat

Abda  kerékpár utak kialakítása / Győr-Abda; Abda – Börcs –     

Öttevény – Kunsziget lovas-turizmus fejlesztése horgászturizmus fejlesztése strandfürdő- és vendégház kialakítása tréningközpont kialakítása, előadótermek létesítése tréning golfpálya- és szálláshely (faházak, oktató terem, 6-8 fő számára szállás) kialakítása

1. alternatíva: kerékpáros turizmus fejlesztése / Győr-Abda; Abda – Börcs – Öttevény – Kunsziget 2. alternatíva: tréning golfpálya- és szálláshely kialakítása  kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

Bőny  kerékpáros turizmus fejlesztése / Rétalap, Mezőörs, illetve     

Győrszentiván irányába lovas-turizmus fejlesztése Mátyás király korabeli postakocsi útvonal felélesztése, mészárosok útja – hétvégi programok szervezése önkormányzati szálláshelyfejlesztés faluközpont tájjellegű épületéből étterem falusi, agroturizmus fejlesztése

0. alternatíva: vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés80 1. alternatíva: kerékpáros turizmus fejlesztése / Bőny – Rétalap – Mezőörs – Pér; Bőny – Nagyszentjános – Gönyű; Bőny - Győrszentiván  kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

Börcs  kerékpáros turizmus és víziturizmus fejlesztése illetve

összekapcsolása  helyi termék, termékcsoport kialakítása

0. alternatíva: vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés 1. alternatíva: kerékpáros turizmus fejlesztése / Börcs – Abda; Börcs – Öttevény – Kunsziget 2. alternatíva: víziturizmus fejlesztése81  kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

80

Az idegenforgalom fellendítésében a megfelelő komfortfokozatú és árszínvonalú vendég- és szálláshelyek megléte fontos szerepet játszik. A településeken meg kell teremteni a színvonalas vendégfogadás feltételrendszerét, kialakításuknál azonban fontos szempont, hogy az egyes településeken különböző kategóriájú és komfortfokozatú szálláshelyek kerüljenek kialakításra, ezáltal biztosítva a turisták szükségleteinek minél szélesebb körben történő kielégítését. A vendég- és szálláshelyek fejlesztéséhez szükséges pénzügyi feltételek pályázati forrásból finanszírozhatók. Hivatkozás: 6.4.7. – finanszírozás rendszere 81

A víziturizmus fejlesztése során kiemelt figyelmet kell fordítani a vízi-sportlehetőségek feltételrendszerének kialakítására. A vadvízi túrák turisztikai attrakcióként való kialakítása érdekében fontos szempont a települések közötti „átjárhatóság” biztosítása.

174



Dunaszeg  kerékpár útvonal fejlesztése  kerékpár szerviz és kölcsönző létesítése  erdei tornapálya, madárles, kitáblázott túraútvonalak    

kialakítása minőségi vendéglátás, szálláshely kialakítása Tourinform Iroda létesítése víziturizmus fejlesztése / vízimalom sport- és szabadidőközpont kialakítása a Fenyősön

0. alternatíva: vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés 1. alternatíva: kerékpáros turizmus fejlesztése82 2. alternatíva: vízi turizmus fejlesztése 3. alternatíva: sport- és szabadidőközpont kialakítása / kötélpálya 4. alternatíva: zöld- és ökoturizmus fejlesztése83  kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

Dunaszentpál  lovas-turizmus fejlesztése  víziturizmus fejlesztése

0. alternatíva: vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés 1. alternatíva: vízi turizmus fejlesztése  kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

Enese    

kerékpáros turizmus fejlesztése Európa-tér kialakítása zenei-turizmus fejlesztése 85-ös főút elkerülő szakaszának megépítése

0. alternatíva: vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés 1. alternatíva: kerékpáros turizmus fejlesztése / Enese – Rábacsécsény; Enese - Lébény84 2. alternatíva: zenei turizmus fejlesztése / programsorozatok  kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

Gönyű  kerékpárutak fejlesztése és kapcsolódó szolgáltatások

kialakítása (szerviz, frissítő helyek)  víziturizmus fejlesztése (hosszabb evezős utak kialakítása,

programokhoz köthető hajójáratok)  szálláshely-lehetőségek fejlesztése

0. alternatíva: vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés 1. alternatíva: víziturizmus fejlesztése / hajókirándulások szervezése 2. alternatíva: kerékpáros turizmus fejlesztése / Győr – Gönyű; Gönyű – Bőny  kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

82

EuroVelo kerékpáros útvonal magyarországi szakasza

83

Összefüggő, több települést átfogó, kitáblázott túraútvonalak kialakítása szükséges. Lehetséges túraútvonal: Győr – Győrújfalu – Győrzámoly – Győrladamér - Dunaszeg

84

A Rábacsécsénytől és Lébénytől kialakított kerékpárutakon haladva elérhető az EuroVelo kerékpáros útvonal, így akár több napos kerékpáros körutak is szervezhetők.

175



 Káptalan-domb projekt – történelmi központ 85  CENTROPE – külföldi marketing  TDM szervezetek kialakításában és szervezésében való

 TDM szervezetek kialakításában és szervezésében való

Győr

részvétel  kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények szervezésében való részvétel  kistérségi marketingtevékenység erősítése

részvétel  kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

szervezésében való részvétel  kistérségi marketingtevékenység erősítése

Győrladamér      

kerékpáros turizmus fejlesztése lovas-turizmus fejlesztése víziturizmus fejlesztése tanösvény kialakítása Erdei iskola építése szabadidőközpont kialakítása (szabadstrand, csónakkikötő, kemping)

0. alternatíva: vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés 1. alternatíva: kerékpáros turizmus fejlesztése86 2. alternatíva: víziturizmus fejlesztése 3. alternatíva: Erdei iskola építése, zöld- és ökoturizmus fejlesztése  kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

Győrújbarát  Tájház felújítása  kulturális, hagyományőrző rendezvények, programok

szervezése, kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések

0. alternatíva: vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés 1. alternatíva: borturizmus fejlesztése / borutak szervezése  kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

Győrújfalu  kerékpáros turizmus fejlesztése  víziturizmus fejlesztése  kerékpáros és víziturizmus összekapcsolása

0. alternatíva: vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés 1. alternatíva: kerékpáros turizmus fejlesztése87

85

2002-ben, a Kittsee-i Nyilatkozat aláírását követően kezdődött meg a cseh, magyar, osztrák és szlovák határmenti együttműködés a CENTROPE Közép-Európa Régió létrehozása érdekében, melynek célja – Európai Uniós források felhasználásával – az önkormányzati, területfejlesztési, oktatási és kulturális kapcsolatok élénkítése. A nemzetközi partnerségi kapcsolatok felhasználásával a város és a kistérség marketing tevékenysége kiterjeszthető a partnerrégiókra és városokra, ezáltal biztosítva még nagyobb publicitást mind a város, mind pedig a kistérség számára. A turisztikai szervezetek kölcsönös együttműködésének eredményeként a kistérség jelentős előnyre tenne szert a régió más térségeivel szemben. 86


176



Győrújfalu  víz-rehabilitációs program  zöld-, ökoturizmus fejlesztése

tanösvény kialakítása

2. alternatíva: vízi turizmus fejlesztése 3. alternatíva: zöld- és ökoturizmus fejlesztése  kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

Győrzámoly  Tölösi Keményfa Ligeterdő látogathatóvá tétele, feltáró út

kiépítése, tanösvények, madárles kialakítása  csónakkikötő építés, jacht kikötő építés  strand, parti sétány, tanösvény kialakítása  teniszpálya kialakítása

0. alternatíva: vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés 1. alternatíva: kerékpáros turizmus fejlesztése88 2. alternatíva: vízi turizmus fejlesztése 3. alternatíva: zöld- és ökoturizmus fejlesztése  kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

Ikrény  Duna menti kerékpárút fejlesztés, kitáblázás  lovas-turizmus fellendítése  víziturizmus fejlesztése, Holt-Rábca élővé tétele – kotrás –

horgászat  Rába Szövetség – víziturizmus fejlesztése – Árpásig  vízisípálya melletti terület fejlesztése – táborozás és kerékpárszerviz  kastély és magtár felújítása – vendéglátóegység, esetleg képzési funkció kialakítása

0. alternatíva: vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés 1. alternatíva: kerékpáros turizmus fejlesztése / Győr – Ikrény; Ikrény – Rábacsécsény; Ikrény - Lébény89 2. alternatíva: vízi turizmus fejlesztése / vízisípálya melletti terület fejlesztése  kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

Kisbajcs     

kerékpáros turizmus fejlesztése lovasiskola kialakítása horgász-vadász turizmus fejlesztése jet-ski és kajakpálya kialakítása a Kis-Dunán tanösvény kialakítása

0. alternatíva: vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés 1. alternatíva: kerékpáros turizmus fejlesztése / Győr – Kisbajcs 2. alternatíva: vízi turizmus fejlesztése / jet-ski és kajakpálya kialakítása

87


88


89


177



Kisbajcs 3. alternatíva: zöld- és ökoturizmus fejlesztése  Natura 2000 területek fenntartása  kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

Koroncó      

kerékpáros turizmus fejlesztése lovas turizmus fejlesztése víziturizmus fejlesztése golfpálya kialakítása, fejlesztése komolyzenei találkozók továbbfejlesztése szálláshelyfejlesztés

0. alternatíva: vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés 1. alternatíva: kerékpáros turizmus fejlesztése / Koroncó – Rábaszentmihály90 2. alternatíva: vízi turizmus fejlesztése / jet-ski és kajakpálya kialakítása 3. alternatíva: zenei turizmus fejlesztése  kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

Kunsziget             

kerékpáros turizmus fejlesztése lovas-turizmus fejlesztése / lovardák kiépítése víziturizmus fejlesztése, partszakasz rendbetétele horgász-vadász turizmus fejlesztése „Kunsziget termálfalu projekt” – termálturizmus kialakítása, fejlesztése Natur Park tanösvény kialakítása falumúzeum kialakítása őshonos állatfajok bemutatása vízimalom / úszómalom bemutatása vízminőség javítása Mosoni-Duna rehabilitációját követően csónakkikötő, strand, camping létesítése, naturpark, tanösvény kialakítása épített örökség felújítása / Római Katolikus Templom, Plébánia zarándok udvar kialakítása a kunszigeti plébánia mellett

0. alternatíva: vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés / „Kunsziget termálfalu projekt” 1. alternatíva: kerékpáros turizmus fejlesztése / Győr –

Kunsziget; Kunsziget - Mecsér91 2. alternatíva: víziturizmus fejlesztése / csónakkikötő, strand, camping létesítése 3. alternatíva: zöld- és ökoturizmus fejlesztése  kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

90

A Rábaszentmihálytól kialakított kerékpárúton haladva elérhető az EuroVelo kerékpáros útvonal, így akár több napos kerékpáros körutak is szervezhetők.

91

A Lébény és Mecsér között kialakított kerékpárúon haladva elérhető az EuroVelo kerékpáros útvonal, így akár több napos kerékpáros körutak is szervezhetők.

178



Kunsziget  Római őrtorony megközelítése, infrastrukturális feltételek

megteremtése, információs tábla kihelyezése  „Tündérvár” 3 foglalkoztatós óvoda építése tálalókonyhával  szabadidősport fejlesztése

Mezőörs  kerékpáros út kiépítése / kerékpáros pihenő kialakítása

kempinggel, szervizzel  konferenciaközpont kialakítása  környezetvédelmi komplexum létrehozása

0. alternatíva: vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés 1. alternatíva: kerékpáros turizmus fejlesztése / Mezőőrs – Bőny; Mezőőrs - Pannonhalma92 2. alternatíva: környezetvédelmi komplexum létrehozása  kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

Nagybajcs  kerékpáros út kialakítása  vízimalom újjáépítése

0. alternatíva: vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés 1. alternatíva: kerékpáros turizmus fejlesztése / Győr – Nagybajcs  kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

Nagyszentjános

 kerékpáros út kialakítása  állatlátogató (tehenészet) kialakítása  erdő rendbetétele

0. alternatíva: vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés 1. alternatíva: kerékpáros turizmus fejlesztése / Győr – Nagyszentjános 2. alternatíva: állatlátogató (tehenészet) kialakítása  kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

92

A Pannonhalmától kialakított kerékpárúton haladva elérhető az EuroVelo kerékpáros útvonal. Bőny felé jelenleg nincs kiépített kerékpáros útvonal.

179



Nyúl       

kerékpáros turizmus fejlesztése / Győr – Ravazd lovas-turizmus fejlesztése minősített borút kialakítása pihenők kialakítása a borúton (Szurdikban) hirdetőtáblák, turistajelzések alkalmazása GPS vendéglátó pontok felvétele – INTERREG pályázat sípálya felújítása – meleg tea, forralt bor-árusítás

0. alternatíva: vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés 1. alternatíva: kerékpáros turizmus fejlesztése / Győr – Ravazd 2. alternatíva: borturizmus fejlesztése / borutak szervezése 3. alternatíva: sípálya felújítása  kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

Öttevény  kerékpárútrendszer fejlesztése – Hanság – Szigetköz  

  

összeköttetés kerékpáros-, aktív-, természetközeli turizmus fejlesztése térségi-, közösségi kulturális központ kialakítása – helyi kultúra, gasztronómia, művészetek, kézművesség – kulturális rendezvénysorozat szervezése wellness turizmus kialakítása – kastély fejlesztése üdülőpark kialakítása országon belüli „csereüdültetés” lehetőségének megteremtése – eltérő vidékek, eltérő kultúrák kölcsönös megismerése

0. alternatíva: vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés / üdülőpark kialakítása 1. alternatíva: kerékpáros turizmus fejlesztése / Hanság – Szigetköz összeköttetés 2. alternatíva: víziturizmus fejlesztése 3. alternatíva: országon belüli „csereüdültetés” lehetőségének megteremtése 4. alternatíva: zöld- és ökoturizmus fejlesztése  kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

Pér  kerékpárút fejlesztés / Pannonhalma – Mindszentpuszta –       

Reptér reptér fejlesztése logisztikai park kialakítása falumúzeum kialakítása emlékhely kialakítása / Erzsébet-kő Kápolna, Kálvária felújítása szálláshelyfejlesztés rendezvényközpont kialakítása

0. alternatíva: vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés 1. alternatíva: reptérfejlesztés 2. alternatíva: kerékpáros turizmus fejlesztése / Pannonhalma – Mindszentpuszta – Reptér  kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

180



Rábapatona  kerékpárút-hálózat fejlesztése, kerékpáros útjelző táblák

alkalmazása

0. alternatíva: vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés

 agárnevelő, -tréning központ létrehozása, agárpálya

infrastrukturális fejlesztése  agárversenyek és turizmus összekapcsolása, agár fogadási

rendszer kialakítása (jogszabályi korlátok betartása)  kapcsolódás a Rába-túrához, túrakenu kölcsönzés

1. alternatíva: agárnevelő, tréningközpont létrehozása, agárpálya infrastrukturális fejlesztése, agárversenyek és turizmus összekapcsolása, agár fogadási rendszer kialakítása (jogszabályi korlátok betartása)

lehetőségének megteremtése  színházi rendezvények szervezése / mobil színpad – tutaj –        

a Rábán, fix rendezvénysátor építése úszó malom – turista központ kialakítása, szállásfejlesztés múzeumszálló kialakítása / helyi néprajzi gyűjtemény bemutatása és szálláshely biztosítása túrajáratok kialakítása tánctábor szervezése helyi sajátosságok bemutatása vendégforgalom irányítása, helyben tartása önálló kiadvány, kiállítás, virtuális animációs honlap, agársport honlap kialakítása, fejlesztése helyi adatbázis kialakítása a potenciálisan bevonható partnerekről, szolgáltatókról, termelőkről

2. alternatíva: kerékpáros turizmus fejlesztése / Győr – Rábapatona; Rábapatona – Rábacsécsény; Rábapatona Lébény93 3. alternatíva: borturizmus fejlesztése / borutak szervezése 4. alternatíva: víziturizmus fejlesztése 5. alternatíva: színházi rendezvények szervezése / mobil színpad – tutaj – a Rábán  kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

Rétalap  kerékpáros pihenő, és szálláshely létesítése  útfejlesztés  Rába, mint kulturális folyosó által nyújtott lehetőségek

kiaknázása  rendezvénysorozatok szervezése

0. alternatíva: vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés 1. alternatíva: kerékpáros turizmus fejlesztése / Rétalap – Bőny; Rétalap – Pannonhalma94  kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

93


94

A Pannonhalmától kialakított kerékpárúton haladva elérhető az EuroVelo kerékpáros útvonal.

181



Töltéstava

 wellness és szabadidőközpont építése

0. alternatíva: vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés 1. alternatíva: kerékpáros turizmus fejlesztése / Győr – Töltsétava 2. alternatíva: wellness és szabadidőközpont építése  kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

Vámosszabadi                

kerékpáros turizmus fejlesztése lovas-turizmus fejlesztése útfejlesztések tanösvény, madárles kialakítása gyermek-horgásztó és tűzrakó-hellyel ellátott pihenő kialakítása aszfaltburkolatú sportpálya kialakítása víziturizmus fejlesztése / kajak-, kenu-, csónakkikötő strand kialakítása szálláshely kialakítás útburkolat felújítás / Temető utca tájékoztató táblák alkalmazása falumúzeum létrehozása, Plébánia épület felújítása közterületek karbantartása, tervszerű fásítás és virágosítás tájba illő gyaloghíd kiépítése új játszótér kialakítás elektronikus ügyintézés feltételének megteremtése, iktatóprogram vásárlás

0. alternatíva: vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés 1. alternatíva: kerékpáros turizmus fejlesztése / Győr – Vámosszabadi 2. alternatíva: zöld- és ökoturizmus fejlesztése  kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

Vének     

Alsó-szigetközi kerékpárút fejlesztése evezős túrák szervezése, kapcsolódó kemping kialakítása Szigetköz szabadtéri makett kialakítása határon átnyúló közös programok szervezése a Csallóközzel élőhely revitalizálása, vízhozam stabilitás, medermélyítés

0. alternatíva: vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés 1. alternatíva: víziturizmus fejlesztése 2. alternatíva: kerékpáros turizmus fejlesztése / Győr – Vének 3. alternatíva: határon átnyúló közös programok szervezése a Csallóközzel 4. alternatíva: zöld- és ökoturizmus fejlesztése  kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

182

Kistérségi szintű célkitűzések 

a kistérség turisztikai intézményrendszerének kialakítása, fejlesztése / TDM szervezetek felállítása, turisztikai szakember alkalmazása



koordináció, együttműködés feltételeinek megteremtése / kistérségi szinten a turisztikai koordináció lehetőségének megteremtése



látogatóbarát menedzsment rendszerek fejlesztése / infopont hálózat, GPS navigáció kialakítása



kistérségi kapcsolatok erősítése



települési és kistérségi fejlesztések közös átgondolása, érdekek egyeztetése



infrastrukturális fejlesztések összehangolása



a turisztikai kínálat célcsoport-orientált minőségi fejlesztése



új, egyedi arculatú turisztikai fejlesztések



települési és kistérségi rendezvények, programok összehangolása,

kistérségi

programfüzet létrehozása, kistérségi rendezvénynaptár összeállítása 

egységes marketingtevékenység, térségi kiadványok készítése



összehangolt programok, programsorozatok, komplex turisztikai attrakciók kialakítása



kistérség természeti adottságainak kiaknázása, idegenforgalmi értékesítése



ökoturizmus fejlesztése



gasztronómiai- és borturizmus népszerűsítése



aktív turizmus fejlesztése



konferencia- és kongresszusi turizmus kialakítása, fejlesztése



örökség turizmus fejlesztése



beruházások ösztönzése, turisztikai vállalatok bevonása a fejlesztésekbe



a térség kiemelt turisztikai beruházásainak, termékeinek és desztinációinak integrált turisztikai fejlesztési programjainak támogatása, települési pályázatok összefogása



kistérség közlekedési infrastruktúrájának javítása

A javasolt fejlesztési alternatívák megvalósítása során kiemelt figyelmet kell fordítani az esélyegyenlőség érvényesítésére.

183

6.3. Rövid távú lehetőségek A kistérségi turizmusban rejlő rövid távú lehetőségek megvalósításának alapvető eszköze a komplex marketingtevékenység, a települések turisztikai attrakcióinak összehangolása, illetve egy megfelelő humán- és anyagi háttérrel rendelkező turisztikai intézményrendszer kialakításának előkészítése. A workshopok alkalmával felkeresett települések többsége egyetért a kistérségi koordináció fontosságával, a települések turisztikai lehetőségeit, programjait átfogó marketingtevékenység nélkülözhetetlenségével. Az együttműködés a kistérségen belül sokat javult az elmúlt években, de még nem megfelelő. Sokkal szorosabb lehetne, jobban ki kellene használni a kistérségi társulások adta lehetőségeket. Fel kell ismerni, hogy előrelépés – különösen az Európai Unió tagjaként – csak

Kistérségi Társulás által nyújtott lehetőségek

a partnerségen keresztül lehetséges. helyi önkormányzatok, területfejlesztési társulások és gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseinek összehangolása társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében való közreműködés források gyűjtése a fejlesztési programok megvalósításához együttműködések koordinálása fejlesztési források hatékony, a települések szoros együttműködését erősítő felhasználásának elősegítése

A középtávon megvalósítandó turisztikai intézményrendszer kialakításának előkészítését célszerű már rövidtávon megkezdeni. Ebben az időszakban kerülhet sor a lehetséges partnerek felkutatására, a fogyasztói igények-, valamint a turisztikai ágazat törvényszerűségeinek megismerésére. Ugyancsak rövidtávon érdemes elkezdeni az intézményrendszer sikeres működéséhez szükséges humán- és anyagi erőforrások feltérképezését is.

184



Abda  eseménynaptár, prospektusok készítése  idegenvezető alkalmazása  új turisztikai attrakciók kialakítása / Radnóti menet az

emlékműhez; Hídfőcsata helyszínén lévő emlékműnél történelmi játékok, kuruc-labanc számháború

0. alternatíva: eseménynaptár, prospektusok készítése 1. alternatíva: új turisztikai attrakciók kialakítása 2. alternatíva: kistérségi rendezvényeken való részvétel

Bőny  eseménynaptár, prospektusok készítése  önkormányzati szálláshelyfejlesztés  kulturális programok szervezése

0. alternatíva: eseménynaptár, prospektusok készítése, kulturális programok szervezése 1. alternatíva: új turisztikai attrakciók kialakítása 2. alternatíva: kistérségi rendezvényeken való részvétel

Börcs  eseménynaptár, prospektusok készítése, marketingeszközök

fejlesztése

0. alternatíva: eseménynaptár, prospektusok készítése, marketingeszközök fejlesztése 1. alternatíva: új turisztikai attrakciók kialakítása 2. alternatíva: kistérségi rendezvényeken való részvétel

Dunaszeg eseménynaptár, prospektusok készítése rendezvényszervezés fejlesztése idegenforgalmi szakember bevonása marketing eszközök fejlesztése / képeslap, honlap, helyi újság, kitűző, prospektusok  kultúrcsoportok bevonása a turisztikai szolgáltatásokba    


Dunaszentpál  eseménynaptár, prospektusok készítése, marketingeszközök

fejlesztése

0. alternatíva: eseménynaptár, prospektusok készítése, marketingeszközök fejlesztése 1. alternatíva: új turisztikai attrakciók kialakítása 2. alternatíva: kistérségi rendezvényeken való részvétel

Enese  eseménynaptár, prospektusok készítése  kulturális programok fejlesztése  marketing eszközök fejlesztése / képeslap, honlap, helyi

újság, kitűző, prospektusok


185



Gönyű  eseménynaptár, prospektusok készítése  kulturális programok fejlesztése


Győr    

eseménynaptár, prospektusok készítése 4 évszak fesztivál sorozat marketingjének erősítése aktív turizmus fejlesztése TourInform Iroda felújítása, szolgáltatásainak bővítése


Győrladamér  eseménynaptár, prospektusok készítése


Győrújbarát  eseménynaptár, prospektusok készítése  programajánló készítése, kiadvány, információs szolgálat

működtetése


Győrújfalu  eseménynaptár, prospektusok készítése


 eseménynaptár, prospektusok készítése






Győrzámoly

Ikrény

Kisbajcs

186



Koroncó  eseménynaptár, prospektusok készítése  helyi esemény kifejlesztése  edzőtáborok szervezése






 eseménynaptár, prospektusok készítése  helyi étel készítése




 eseménynaptár, prospektusok készítése  programkialakítások, rendezvények  szüret – termelői borkimérés


 eseménynaptár, prospektusok készítése  kapcsolódás a térségi attrakciókhoz (Győr,


Kunsziget

Mezőörs

Nagybajcs

Nagyszentjános

Nyúl

Öttevény Mosonmagyaróvár, Pannonhalma, Lipót fürdő) Pér  eseménynaptár, prospektusok készítése  új rendezvény kitalálása


187



Rábapatona  egyes programok, rendezvények összekapcsolása  helyi kultúra, eszközök összegyűjtése, bemutatása  kapcsolódás a győri programokhoz, a pannonhalmi

borúthoz, gasztronómiai út  aktív turizmus (vízi, agár, ló, golf stb.) kistérségi koordinációja  eseménynaptár, prospektusok készítése


Rétalap  eseménynaptár, prospektusok készítése


 eseménynaptár, prospektusok készítése  programszervező alkalmazása


eseménynaptár, prospektusok készítése közbiztonság javítása polgárőrség megalakítása szelektív hulladékgyűjtés bevezetése közösségi tér növelésére akadály-mentesítésre pályázatok / akadálymentesítés, kerékpárút fejlesztés, kiépítés  parlagfű és más gyomnövények irtása A bel-és külterületeken


Töltéstava

Vámosszabadi     

Vének       

eseménynaptár, prospektusok készítése településmarketing civil aktivitás erősítése hajókirándulások szervezése szigetközi népzene fesztivál települési kapcsolatok, rendezvénysorozat halászléfőző verseny


188

Kistérségi szintű célkitűzések 

turisztikai koordináció lehetőségének megteremtése kistérségi szinten, turisztikai szakember, kistérségi programszervező alkalmazása



Turisztikai Desztináció Menedzsment Iroda felállításának és működtetésének előkészítése



egységes marketingtevékenység / eseménynaptár, prospektusok készítése



kistérségi települések rendezvényeinek összefűzése, közös, kistérségi programfüzet létrehozása



több térséget is érintő programok, programsorozatok kialakítása



kistérségi rendezvénynaptár összeállítása



térségi programajánlatok kialakítása / környékbeli szállodák vendégeinek



térségi kiadványok készítése / terjesztése külföldön és az Európai Unióban



rendezvények és infrastrukturális fejlesztések kistérségi összehangolása



naprakész internetes tájékoztatás kistérségi szinten



győri rendezvények kitelepítése a kistérség további településeire

A javasolt alternatívák gyakorlati megvalósítása, a kistérségi szintű marketingakciók biztosítása, a kialakításra kerülő termék- és programcsomagok, illetve a kínált szolgáltatások és attrakciók települési- és kistérségi szintű összehangolása – mindaddig, amíg nem kerül sor Turisztikai Desztináció Menedzsment Iroda felállítására – a Győri Többcélú Kistérségi Társulás és a partner önkormányzatok által kijelölt turisztikai szakemberek, kistérségi programszervezők feladata lesz. A turisztikai szakemberek munkásságának legfontosabb része, hogy a fejlesztések sikerét biztosító tevékenységek, marketingakciók a kistérség minden települését érintsék. A

marketingtevékenység

sikeressége

nagymértékben

függ

a

marketingakciók

megtervezettségétől, az átadni kívánt üzenetek értelmezhetőségétől és figyelemfelkeltő hatásától, illetve a megfelelő promóciós csatornák kiválasztásától. A kistérségi szinten megfogalmazott üzenetek a települések kulturális, történelmi, természeti és turisztikai ismertetésén túl kiterjedhetnek a helyi gazdaság és a kistérségi szereplők ismertetésére is.

189

A kistérségi image – arculati elemek, szlogen és logó – nemcsak a turizmus fejlődésének nélkülözhetetlen eleme, hanem a lakossági identitástudat erősítésének és a belső kohézió megteremtésének eszköze is. A Győri Többcélú Kistérségi Társulás által kialakított egységes arculati kézikönyvben megfogalmazásra kerülő irányvonalak maximális mértékben hozzájárulnak a turizmus fejlődéséhez. Ezek alkalmazása a rövidtávon kialakításra kerülő – minden települést érintő – kiadványok, programfüzetek esetében is fontos részét képezik az egységes megjelenésnek. A Társulás által, 2007-ben – pályázati forrás és önerő felhasználásával – kialakított 16 oldalas, négynyelvű kiadvány, valamint a 2007-TU-NYD-3 pályázat keretében elkészített kiadvány aktualizálása és továbbfejlesztése – amennyiben releváns –, illetve külföldön történő terjesztése rövidtávon megvalósítandó feladat. Szintén rövidtávon, az arculati elemek felhasználásával kerülhet sor a térségi eseménynaptár összeállítására, mely nemcsak a turizmus fellendítéséhez járul hozzá, hanem a kistérségi kínálat kereshetővé tételéhez is. Kialakításának célja, hogy minél többen tudomást szerezzenek a kistérségben megrendezésre kerülő rendezvényekről, a kistérség által nyújtott termék- és programkínálatról, ezáltal növelve azok sikerét és látogatottságát, a térség versenyképességét, valamint a térségbe látogató turisták számát. Az eseménynaptár összeállítását követően kerülhet sor annak népszerűsítésére, mely a turisztikai szervezetekkel és egyesületekkel, a szomszédos kistérségi társulásokkal kialakított partnerség keretében valósítható meg. Figyelembe véve azt a tényt, hogy rövidtávon – 1 éven belül – elsősorban az egységes marketingtevékenység megvalósítására, a partnerség kialakítására és megerősítésére, annak szervezeti keretinek megalapozására, valamint az operatív feladatok előkészítésére van lehetőség, a turisztikai koordináció feltételrendszerének megteremtése és kistérségi turisztikai szakember kijelölése mellett, az eseménynaptár, kistérségi programfüzet, a naprakész internetes

tájékoztatás,

a

rendezvények

és

infrastrukturális

fejlesztések

kistérségi

összehangolása a legfontosabb feladat. Emellett prioritást élvez a térségi termék- és programkínálat vonzóbbá alakítása.

190

6.4. A turizmusfejlesztés alapkoncepciója, stratégiák Az idegenforgalom fontos gazdasági szerepet tölt be a Nyugat-dunántúli Régióban. Turisztikai vonzerejét elsősorban természeti- és kulturális adottságainak köszönheti. A Nyugat-dunántúli Régión belül a Győri Kistérségi Társulás települései is változatos turisztikai vonzerőkkel, attrakciókkal rendelkeznek, ezek egységes turisztikai kínálatként való megjelenítése azonban még megoldásra váró feladat. A települési- és kistérségi szintű célkitűzéseket elemezve, rangsorolva megállapítható, hogy a

Győri

Kistérség

számára

a

legfontosabb

turizmusfejlesztési

alternatívákat

az

örökségturizmus és az aktív turizmus jelenti. Örökség turizmus 

falusi turizmus / népi hagyományok,

Aktív turizmus 

kerékpáros turizmus

népi kézműves mesterségek 

természeti értékekre épülő turizmus



lovas-turizmus



kulturális értékekre épülő turizmus



természetjárás, öko-turizmus



gasztronómia- és borturizmus



vízi turizmus



rendezvényturizmus

Falusi turizmus / népi hagyományok, népi mesterségek felelevenítése A falusi/vidéki turizmus által nyújtott kikapcsolódási lehetőségek, a békés, nyugodt környezet, a változatos vidék a turisták egyre szélesebb körét vonzza. Az aktív turizmusnak számos olyan ágazata létezik, melyek annak ellenére, hogy a városokban is fellelhetők, vidéki, falusi környezetben sokkal jobban élvezhetők. A kistérségi települések természeti-, kulturális értékek tekintetében is kivétel nélkül vonzó lehetőségeket tudnak kínálni a turisták számára, ez azonban még nem elegendő a turizmus fellendítéséhez. 191

A turisztikai fejlesztésekkel párhuzamosan a szálláshelyek kialakításának és bővítésének, az összehangolt programlehetőségek és programcsomagok összeállításának is meg kell történnie. A szálláshelyek komfortfokozata és árszínvonala tekintetében is széles választék kialakítása szükséges. A marketingtevékenység szerepe nemcsak kistérségi, de települési szinten is kiemelkedő jelentőségű. Öko-turizmus / természetjárás A globális és európai környezeti politika egyik legfontosabb alapelve a táji- és természeti értékek megőrzésére, védelmére és helyreállítására irányul. Az élő környezet megóvása, helyreállítása és fenntartása az élethez szükséges feltételek megtartása

mellett

jelentős

gazdasági

hatással

is

bír.

Természeti

erőforrásaink

felbecsülhetetlen mértékű táplálék-, energia- és nyersanyagforrást biztosítanak. A természetjárás, mint kikapcsolódási lehetőség egyre nagyobb teret hódít. Lehetőséget teremt arra, hogy az emberek természetes környezetben töltsék szabadidejüket. Leggyakoribb formái a gyalogos túrázás, a kerékpáros turizmus, a lovas turizmus, a vízi turizmus és természetesen a természetvédelmi turizmus. A stratégiában olyan fejlesztések meghatározására törekedtünk, melyek nemcsak a közvetlen környezetre, a települések és a kistérség összképére, a turizmus fellendítésére lesznek kedvező hatással, hanem szerepük környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontból is jelentős. Ennek megvalósíthatósága érdekében olyan specifikus szempontok megadását tartottuk szem előtt, melyek minden település, illetve a kistérség számára is kiemelkedő fontosságúak lehetnek. 

a turisztikai attrakciók turisztikai „eltartó képességének” szem előtt tartása



környezeti attrakciók minőségének védelme



alternatív, környezetbarát megoldások alkalmazása



anyag- és energiafelhasználás minimalizálása, hatékonysága



természetes anyagok használata 192



hulladékok keletkezésének minimalizálása



külső társadalmi költségek minimalizálása



társadalmi költségek minimalizálása



környezeti kockázatok elkerülése

A megnövekedő turistaforgalomból származó környezeti károk elkerülése, a környezet védelme érdekében olyan szervezett, környezetbarát szemléletet tükröző programok, programfüzetek kialakítását javasoljuk, melyekkel a turisták „irányíthatóbbá” válnak. A programajánlók részét képezhetné egy pár soros oktató jellegű, környezeti célú felhívás, mely egyrészt felhívja a figyelmet a környezetvédelem fontosságára, másrészt bemutatja hogyan őrizhető meg a természetes állapot, hogy kerülhető el annak megzavarása. Győr városa a fenntartható fejlődés érdekében 2006 novemberében elindította öko-city programját, mely elsősorban a város – és természetesen a kistérség – környezeti állapotának javítását, természeti- és táji értékeinek megőrzését, fenntarthatóságát, az ökológiai rendszerek revitalizációját, a lakosság környezettudatosságának formálását és a kistérségi integráció szerepének erősítését tűzte ki célul. Turizmusfejlesztésben játszott szerepe elsősorban a vízpartok rehabilitációja, tanösvények, erdei iskolák és bemutatóhelyek kiépítése tekintetében kiemelkedő jelentőségű.95 Kulturális turizmus A kulturális – és épített örökség értékei komoly vonzerőt képviselnek, kiemelkedő szerepet játszanak a turizmusban, ezért különösen fontos, hogy az egyes települések és a kistérség milyen kulturális- és örökségturizmushoz tartozó vonzerőket tud felsorakoztatni. Mivel ezen vonzerők túlnyomó részét adottságként kezelhetjük, a kulturális turizmus fejlesztését elsősorban a marketingtevékenység fejlesztésével és összehangolásával tudnánk elképzelni. Az összehangolt marketingtevékenységnek természetesen magában kell foglalnia a települések kulturális attrakcióinak programcsomagba integrálását annak érdekében, hogy a belföldi lakosság és a külföldi célcsoport sokkal céltudatosabban választhassa ki az úticéljait.

95

http://www.gyor.hu/index.php?hlid=1436

193

A kulturális turizmus fellendítéséhez a különböző kulturális szolgáltatásokkal kiegészített – múzeumi belépő, koncertjegy, stb. –, kedvezményt tartalmazó csomagajánlatok, illetve tematikus, több települést átfogó rendezvénysorozatok szintén hozzájárulhatnak. Gasztronómia- és borturizmus A gasztronómia- és borturizmus elsősorban olyan útvonalak kialakítására irányul, melyen végighaladva az érdeklődők felkereshetik a borvidék legjelentősebb településit. A Győri Kistérség települései közül Győrújbarát és Nyúl tartozik a Pannonhalma-Sokoróalja borvidék tagjai közé. A workshopok alkalmával megkérdezett települések közül Rábapatona jelezte a pannonhalmi borúthoz való kapcsolódási szándékát. A gasztronómia- és borturizmus fellendítése a borutak kialakítása mellett gasztronómiai- és borfesztiválok szervezésével is erősíthető. A fesztivál nemcsak a turisták számára teremt lehetőséget a borok és helyi specialitások megismerésére, a különböző gasztronómiai versenyeken való részvételre, hanem a szőlővel és borral foglalkozó helyi- és szomszédos települések, vállalkozások és termelők számára is alkalmat biztosít termékeik, szolgáltatásaik bemutatására, értékesítésére. A gasztronómiai- és borfesztivál programjai különböző kulturális programcsomagokkal is kiegészíthetők, melyek során a résztvevők nemcsak borokkal és gasztronómiával, hanem a fesztiválnak helyet biztosító település96 kulturális értékeivel és hagyományaival is megismerkedhetnek. Rendezvény- és konferencia turizmus A kistérség vonzerejének növelése, a fizetőképes vendégek vonzása érdekében elengedhetetlenül fontos a programok, rendezvények, fesztiválok színes, összehangolt és mégis egyedi kínálatának kialakítása. A rendezvény- és konferencia turizmus azonban ennél átfogóbb szervezési és nem utolsósorban infrastrukturális feladatok elvégzését is igényli. 96

A fesztiválok helyszínét minden évben más-más kistérségi településnek kellene biztosítani.

194

A települések infrastrukturális feltételei, illetve Győr konferencia turizmusban játszott erős szerepe miatt véleményünk szerint a rendezvény- és konferencia turizmus fejlesztése jelen stratégiában nem releváns. Kerékpáros turizmus Napjainkban egyre nagyobb teret hódít az aktív turizmus, azon belül is a kerékpáros turizmus. Az országban és a kistérségben kiépített kerékpárutak egyre növekvő száma, valamint a kerékpárosoknak nyújtott szolgáltatások és vendéglátóhelyek iránti kereslet növekedése is ezt támasztja alá. A kistérség rendelkezik a kerékpáros turizmus ideális feltételeivel, hiszen a kerékpárosok számára a legfontosabb vonzerőt a táji- és természeti értékekben gazdag környezet jelenti. Fontos szempont számukra, hogy túráikat ne zsúfolt, forgalmas és benzingőzös városokon keresztül áthaladva, sík, látnivalóktól mentes területeken kelljen megtenniük. Annak ellenére, hogy az országban egyre több kerékpárút épül, a hosszabb hálózatot alkotó utak száma alacsony. Kivételt képez ez alól a Balaton- és a Fertő-tó mellett Szigetköz térsége is, mely az egyik legkedveltebb magyarországi célpont a kerékpárosok körében. A kerékpáros turizmus fejlesztésével párhuzamosan infrastrukturális fejlesztések is szükségesek. A kerékpáros turisták más elvárásokat támasztanak az egyes szállás- és vendéglátóhelyekkel kapcsolatban, mint a gépkocsival közlekedők. Számukra olyan szolgáltatások jelenléte fontos, amelyek a „kerékpáros” igények kielégítésére szolgálnak, mint például a kerékpárok biztonságos tárolási feltételeinek megléte, szervizlehetőség megléte, kerékpárkölcsönzés- és szállítás feltételeinek lehetősége. Kerékpárutakkal szembeni elvárások 

összefüggő, jó minőségű kerékpárút rendszer



tájékozódást megkönnyítő, egyértelmű jelzőtáblák



kerékpárbarát infrastrukturális feltételek

195

A kistérségen keresztül vezet át az egyik nemzetközi – EUROVELO – kerékpáros útvonal, mely egy része a Szigetközben halad. Az útvonal hiányzó szakaszainak kiépítése a kistérségben különösen indokolt, mely a kerékpár sáv mellett akár görkorcsolya sávval is kiegészülhetne.

Lovas-turizmus A kerékpáros turizmushoz hasonlóan a lovas-turizmus is a kedvelt kikapcsolódási lehetőségek közé tartozik. A lovas-turizmus, vagy annak kezdetleges formája a kistérségi települések többségénél is meghatározó jelentőségű, fejlesztése azonban minden településnél megvalósításra váró feladat. A lovaglási lehetőség infrastrukturális- és állományi feltételeinek megteremtése mellett olyan turisztikai attrakciók kialakítása is szükséges, melyek ellenállhatatlan vonzerővel bírnak a lovas célcsoport tekintetében. A turisztikai kínálatot különböző típusú lovas létesítmények, speciális szolgáltatások színesíthetik. A szolgáltatások között a lovas oktatás szerepe kiemelkedő jelentőségű. A lovagolni nem, vagy kevésbé tudó turisták számára kezdő- és haladó csoportok kialakítása szükséges. A térség természeti- és táji értékeinek megismerése szervezett, egyéni- és csoportos lovastúra keretében valósulhat meg. A lovasok számára speciális programfüzetek, túraútvonalak és térképek segíthetik a tájékozódást. Új turisztikai kínálatként meg kell teremteni a gyógy-lovaglás lehetőségét, mely nagymértékben segítheti a lelkileg, szellemileg vagy testileg sérült emberek gyógyítását. A lovas-táborok infrastrukturális feltételeinek kialakítása szintén fontos szerepet játszhatna a turizmus fellendítésében. A gyógy-lovaglás és lovas-táborok iránt jelentős kereslet mutatkozhat. A lovaglás mellett különböző lovas programok, lovasbemutatók tehetik változatossá a kikapcsolódni vágyó turisták térségben eltöltött szabadidejét. 196

A településeken, illetve a kistérségben a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség által minősített lovas komplexumok kialakítását javasolnánk. A minősítés megszerzését követően az adott település bekerülhet a Szövetség adatbázisába, mely jelentős reklámlehetőséget jelentene mind a település, mind pedig a kistérség számára. Főbb minősítési szempontok97 







környezeti szempontok 

természeti adottságok



parkosítás, a környezet rendje



az épületek stílusossága, állapota



a lovas szolgáltatásra használt terület alkalmassága, rendje



higiéniás feltételek biztosítása

lovak tartásával, alkalmasságával kapcsolatos szempontok 

tartástechnológiai körülmények



a lovak kiképzettségi foka



kezelhetőség, kapcsolatteremtési készség



a szolgáltatásnak megfelelő alkalmasság



kondicionális állapot



egészségügyi állapot

lovas szolgáltatásokkal kapcsolatos szempontok 

lovas szolgáltatások köre



lovas szolgáltatások színvonala



szerszámok állapota, megfelelő száma, tisztasága, biztonsága, kényelme



hely marketingje (kiadvány, információs médiák használata stb.)



szolgáltatások ár-érték aránya

személyi tényezők 

97

a lovas szakember (vezető) alkalmassága

http://www.equinfo.hu/

197





a szolgáltatást végző személyzet alkalmassága



nyelvtudás



baleset megelőzés, védelem, biztonság

egyéb programok, lehetőségek 

helyben lévő lehetőségek



telepen kívül lévő lehetőségek



garantált állandó rendezvények, programok



étkeztetés minősége (helyben vagy közelben)



szállás minősége (helyben vagy közelben)

Minősítési kategóriák 5 patkó: 22 pont 4 patkó: 19 pont 3 patkó: 17 pont

2 patkó: 15 pont 1 patkó: 12 pont

A minősítési besorolás objektív paraméterei

5 patkós 4 patkós 3 patkós 2 patkós 1 patkós

5 fő szempont átlagpontszáma egyenként >4 >3.8 >3.4 >3 >2.4

Szolgáltatásban Szolgáltatásrésztvevő lovak típusok száma száma >12 >3 >10 >3 >8 >2 >6 >2 >5 >1

Kötelező idegen nyelvtudás + +

Pontszám 22-25 19-21 17-18 15-16 12-14

198

Vízi-, horgász- és wellness turizmus Magyarországon és a kistérségben is egyre nagyobb teret hódít a vízi-turizmus, egyre többen választják az aktív kikapcsolódásnak ezt a változatát. A kistérség természeti adottságai, a táj és a folyók szépsége ideális helyszínt biztosítanak a vízi-turizmus és a horgászat kedvelőinek. A kistérségi települések által kínált turisztikai kínálat bővítése, új elemekkel való gazdagítása, a folyók által kínált turisztikai lehetőségek aktívabb kihasználása a vízi-turizmus tekintetében is fontos feladat. A fejlesztések alapvető feltétele azonban a szükséges infrastruktúra megteremtése, illetve kibővítése. A vízi-turizmus keretében kínált szolgáltatások minőségi és mennyiségi javítása szintén megoldásra váró feladat. A települési strandok kialakítása mellett kiemelkedő jelentősége van a folyami hajózás és evezés feltételeinek megteremtésének is. A vízi-turizmus kedvelőinek kistérségbe vonzása érdekében változatos túraútvonalak és programcsomagok kialakítása szükséges. Programokhoz köthető hajójáratok indítása vonzó turisztikai kínálat lehet a turisták számára. A vízi-turizmus fejlesztését célul kitűző települések mindegyikén meg kell teremteni a különböző vízi járművek – kajak, kenu, csónak, vízi sporteszközök – bérelhetőségének feltételeit is. A nyári időszakban vízi színpad felállításával, vízparti rendezvények, koncertek szervezésével lehet a kínálatot bővíteni. A térségben található vízi- és horgászlehetőségek nagymértékben hozzájárulnak a térség fejlődéséhez. A horgászat kedvelői számára olyan programok kialakítása szükséges, melyek nem zavarják meg a horgászat élményét, mégis színesebbé, élménygazdagabbá teszik azt. 199

A

horgászati

lehetőséget

nyújtó

településeken,

úgynevezett

„horgászverseny”

rendezvénysorozat elindítását javasolnánk, mely a kikapcsolódási lehetőségek biztosítása mellett a települések népszerűsítéséhez is hozzájárulna. A

horgászturizmus

fejlesztésével

párhuzamosan

infrastrukturális

fejlesztések

is

szükségesek. Az egészség megőrzését szolgáló wellness turizmus egyre nagyobb térhódítása figyelhető meg. A kistérség települései közül Töltsétava és Öttevény kíván wellness- és szabadidő központot létesíteni, illetve Kunsziget „Termálfalu projektje” jelenthet előrelépést. A vízi turizmus fellendítése érdekében tervezett tevékenységek kialakításához a folyók szabályozása, kotrása, teljes rendbetétele szükséges.

200

Győri Többcélú Kistérségi Társulás fejlesztési célpiramisa

Jövőkép Regionális-, országos- és nemzetközi szinten vezető örökség- és aktív turisztikai úti céllá válni, a magán és közszféra közötti együttműködés megteremtésével Misszió Idegenforgalom fejlesztése – térségi versenyképesség erősítése -, mely nemcsak a turisták, hanem a térségi lakosság kikapcsolódását, az életminőség javulását is szolgálja Stratégiai fejlesztési irányok 1. Turisztikai potenciál fejlesztése, erősítése

2. Térségben élők életminőségének javítása

Stratégiai fejlesztési programok 2.1. Életkörülmények javítása 1.1 Térségi turizmus feltételrendszerének fejlesztése 2.2. Kistérségi kapcsolatrendszer fejlesztése 1.2. Térségi turizmus versenyképességének fejlesztése 2.3. Környezetvédelem

201

Operatív programok 1.1.1. Infrastruktúra fejlesztése 1.2.1. Idegenforgalom fejlesztése 1.2.2. Szolgáltatások fejlesztése 1.2.3. Munkahelyteremtés

2.1.1. Településrendezés 2.1.2. Népességmegtartás 2.1.3. Oktatás, képzés fejlesztése 2.1.4. Hagyományőrzés 2.2.1. Együttműködés fejlesztése 2.3.1. Természetvédelem, tájfenntartás

Operatív alprogramok – integrált projektek 1.1.1.1. Közutak fejlesztése, közlekedés javítása / jó megközelíthetőség 1.1.1.2. Reptér fejlesztése 1.1.1.3. Kerékpárutak kialakítása, fejlesztése 1.1.1.4. Vízi utak fejlesztése, vízi közlekedés feltételrendszerének kialakítása 1.1.1.5. Szállás- és vendéglátóegységek infrastrukturális fejlesztése 1.1.1.6. Egyéb infrastrukturális fejlesztések

2.1.1.1. Építési telkek kialakítása 2.1.1.2. Parkosítási program 2.1.1.3. Műemlékek felújítása, megóvása 2.1.1.4. Játszóterek kialakítása, felújítása 2.1.1.5. Sportolási lehetőségek bővítése 2.1.2.1. Letelepedés támogatása

1.2.1.1. Falusi turizmus fejlesztése 1.2.1.1.1. Szálláshely kialakítás 1.2.1.1.2. Falumúzeum kialakítása 1.2.1.1.3. Kulcsos házak kialakítása 1.2.1.1.4. Helyi érdekességek, látnivalók bemutatása 1.2.1.1.5. Agárversenyek szervezése 1.2.1.2. Öko-turizmus fejlesztése 1.2.1.2.1. Erdei tornapálya kialakítása 1.2.1.2.2. Madárles kialakítása 1.2.1.2.3. Kitáblázott túraútvonalak kijelölése 1.2.1.2.4. Erdei iskola létesítése 1.2.1.2.5. Tanösvény kialakítása 1.2.1.2.6. Natura 2000 területek kijelölése 1.2.1.2.7. Környezetvédelmi komplexum kialakítása 1.2.1.3. Kulturális turizmus fejlesztése

2.1.3.1. Iskolarendszeren kívüli képzés 2.1.3.2. Szakképzés 2.1.3.3. Idegen nyelvű képzés 2.1.4.1. Népszokások felelevenítése 2.1.4.2. Helytörténeti állandó kiállítások 2.1.4.3. Történelmi emlékhelyek kialakítása 2.2.1.1. Együttműködés fejlesztése 2.3.1.1. Tájvédelem 2.3.1.2. Természetvédelmi területek kialakítása

202

1.2.1.3.1. Zenei turizmus fejlesztése, komolyzenei rendezvények 1.2.1.3.2. Történelmi központ kialakítása – Káptalan domb 1.2.1.3.3. Kulturális, hagyományőrző rendezvények szervezése 1.2.1.3.4. Vízparti rendezvények, koncertek, fesztiválok szervezése 1.2.1.4. Gasztronómia- és borturizmus fejlesztése 1.2.1.4.1. Minősített borút kialakítása 1.2.1.4.2. Helyi ételek, specialitások bemutatása 1.2.1.5. Rendezvény- és konferencia turizmus fejlesztése 1.2.1.5.1. Tréningközpont kialakítása 1.2.1.5.2. Konferenciaközpont kialakítása 1.2.1.5.3. Wellness-konferencia központ létrehozása 1.2.1.5.4. Előadótermek létesítése 1.2.1.6. Kerékpáros turizmus fejlesztése 1.2.1.7. Lovas-turizmus fejlesztés 1.2.1.8. Vízi-, horgász- és wellness turizmus fejlesztése 1.2.1.8.1. Strandfürdő- és szálláshely kialakítása 1.2.1.8.2. Túraútvonalak kijelölése 1.2.1.8.3. Hajójáratok indítása 1.2.1.9. Vállalkozói tőke bevonása, betelepedés támogatása 1.2.1.10. Marketing – kommunikáció 1.2.1.10.1. Turistajelzések, táblarendszer alkalmazása 1.2.1.10.2. GPS pontok felvétele 1.2.1.10.3. Kistérségi kiadványok készítése 1.2.1.10.4. Kistérségi adatbázis kialakítása 1.2.2.1. Szállás- és vendéglátóegységek által nyújtott szolgáltatások fejlesztése 1.2.2.2. Kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése 1.2.2.3. Termékfejlesztés 1.2.2.4. Programkínálat fejlesztése 1.2.3.1. Vállalkozások betelepítésének segítése 1.2.3.2. Munkahelyteremtés 1.2.3.3. Fiatalok térségben tartása

203

6.4.1. A megcélzott vendégkör A stratégia, a fejlesztési elképzelések által megcélzott vendégkör lefedi hazánk teljes lakosságát, valamint az országba, kistérségbe látogató külföldi turistákat is. 

ifjúság és a családosok

A turizmusban egyre nagyobb teret hódítanak a gyermekek- és fiatalok számára szervezett utak, túrák, táborok. Az iskolai kirándulások, az ifjúsági turizmust igénybevevők számának növekedése is ezt a tendenciát támasztja alá. A családbarát helyek iránti kereslet szintén növekvő tendenciát mutat. A gyermekes családok olyan helyet választanak a kikapcsolódásra, ahol a minőségi ellátás mellett, gyermekeik – kisebb gyermekek és kamaszok – számára is biztosított a pihenés, szórakozás lehetősége. A „családos turisták” egyre nagyobb piaci vonzerővel bírnak, ezért olyan szolgáltatások, programok

kialakítása

szükséges,

melyek

a

család

egészére

gondolva

kerülnek

meghatározásra. Az idegenforgalom fellendítésében a fiatalok kiemelkedő szerepet játszanak, hiszen nemcsak a jövő turistái ők, hanem azok is, akik véleményükkel befolyásolhatják szüleik döntéseit. A fiatalok sok esetben nyaralással lepik meg szüleiket, nagyszüleiket. Célcsoport számára választható lehetőségek: falusi turizmus, öko-turizmus, természetjárás kulturális turizmus, rendezvény turizmus, kerékpáros turizmus, lovas-turizmus, vízi-, horgászés wellness turizmus 

szenior népesség- és nyugdíjasok

Hazánk egyre öregedő népessége miatt a szenior- és nyugdíjas turizmus is fellendülőben van. Az idegenforgalomban egyre többen alakítják szolgáltatásaikat, programkínálatukat e vendégkör igényei szerint. 204

A nyugdíjas turisták jelenléte a turizmusban kevésbé szezonális jellegű, hiszen idejükkel szabadon rendelkeznek. A számukra kialakított specifikus programokkal akár az elő- és utószezon kapacitáskihasználtsága is növelhető. Célcsoport számára választható lehetőségek: falusi turizmus, öko-turizmus, természetjárás kulturális turizmus, gasztronómia- és borturizmus, rendezvény turizmus, kerékpáros turizmus, lovas-turizmus, vízi-, horgász- és wellness turizmus 

aktív kikapcsolódást kedvelő turisták

Az aktív turizmus kedvelői a testi- és lelki feltöltődés minden lehetséges változatát fellelhetik a kistérségben. Az aktív kikapcsolódást szolgáló speciális szolgáltatások és programajánlatok még vonzóbbá varázsolhatják a térséget. Az öko-turizmus és természetjárás kedvelői számára a színes- és változatos természeti adottságok jelenthetnek felüdülést. A túraútvonalak kialakítása, táblarendszerrel való ellátása megoldásra váró feladat. A természetjáró helyeken különböző honos növényekről- és élőlényekről készült táblarendszer is kihelyezhető. A turisták élményszerzési lehetőségeit erdei tornapálya, madárles kialakításával lehetne növelni. A kerékpáros turizmus kedvelői számára vonzerőt elsősorban a természetben haladó, kiépített és karbantartott kerékpárutak biztosítanak. Fontos, hogy a kerékpárutakon egyértelmű táblarendszer segítse a tájékozódást. A kerékpár szervizeket a kerékpár utak közelében célszerű kialakítani, melyek pontos helyét út-menti táblákon és a kistérségi kiadványokban is jelezni szükséges. A lovas-turizmust előnyben részesítő célcsoport számára olyan kínálat kialakítása szükséges, mely nemcsak a gyakorlott lovasoknak szól. A lovas turizmust előnyben részesítő települések mindegyikén meg kell teremteni a lovas oktatás feltételrendszerét. 205

A gyakorlott lovasok számára olyan szervezett túraútvonalak kialakítása javasolt, melyek lehetőséget teremtenek a kistérség jobb megismerésére. A vízi- és horgászturizmus kedvelői számára a kistérség számos lehetőséget rejt. A Duna, Mosoni-Duna, Rába és Rábca által kínált adottságok maximális kiaknázása mindenképpen megvalósítandó feladat. A megcélzott vendégkör tagjai közé sorolhatjuk az evezős – és vízi sportok-, valamint a horgászat szerelmeseit. A vízi sportot kedvelők számára kialakított programlehetőségek tekintetében célszerű megkülönböztetni a fiatalabb és az idősebb korosztályt. Célcsoport számára választható lehetőségek: öko-turizmus, természetjárás kulturális turizmus, kerékpáros turizmus, lovas-turizmus, vízi-, és horgász turizmus 

rendezvények, konferenciák vendégköre98

A fejlesztési alternatívák között különböző konferenciaközpontok és rendezvénytermek kialakítása iránti igény is felmerült, így a megcélzott vendégkör közé tartoznak a vállalatok és a különféle üzleti körök is. E célcsoport számára a komfort és kényelem iránti igény az „átlagos” turista által támasztott elvárásnál jóval magasabb. Számukra olyan programok kialakítása javasolt, mely nemcsak kikapcsolódási lehetőséget, hanem ismereteket, különleges tapasztalatokat is nyújtanak. Célcsoport számára választható lehetőségek: gasztronómia- és borturizmus, rendezvény- és konferencia turizmus

98

Annak ellenére, hogy jelen stratégiában a rendezvény- és konferenciaturizmus fejlesztése nem kistérségi jelentőségű lépés, mégis fontosnak tartottuk ennek a vendégkörnek a feltüntetését is, hiszen néhány település rendezvény- és konferenciaközpont kialakítását is célul tűzte ki.

206



külföldiek

A külföldi turisták tekintetében az ifjúság és a családosok, illetve az aktív kikapcsolódást kedvelő turisták mellett elsősorban az idősebb korosztály igényeinek kielégítésére érdemes figyelmet fordítani. A vendégek túlnyomó része Ausztriából és Németországból érkezik, üdülési céllal, szervezett utazások keretében. Átlagos tartózkodási idejük meghaladja a hat napot. Célcsoport számára választható lehetőségek: falusi turizmus, öko-turizmus, természetjárás kulturális turizmus, gasztronómia- és borturizmus, rendezvény turizmus, kerékpáros turizmus, lovas-turizmus, vízi-, és wellness turizmus

207

6.4.2. A turizmusfejlesztés időintervalluma A turizmusfejlesztés időintervallumának meghatározásához egyrészt figyelembe kell venni a rövid-, közép- és hosszútávon99 megvalósítandó fejlesztési elképzeléseket, másrészt keretet kell biztosítani a rövidtávra tervezett fejlesztési alternatívák számára.100 Rövidtáv / 1 éven belül I. félév II. félév

2. év

Középtáv / 1-5 év 3. év 4. év

5. év

6. év

Hosszú táv / 5-10 év 7. év 8. év 9. év

10. év

Abda eseménynaptár, prospektus tréning golfpálya- és szálláshely kialakítása készítése kerékpáros turizmus fejlesztése új turisztikai attrakciók lovas turizmus fejlesztése kialakítása kistérségi rendezvényeken való részvétel

kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

emberközpontú és hosszútávon jövedelmező fejlesztés attrakciófejlesztés turistafogadás feltételeinek javítása emberi erőforrás fejlesztés hatékony működési rendszer kialakítása

Bőny eseménynaptár, prospektus vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés készítése új turisztikai attrakciók kerékpáros turizmus fejlesztése kialakítása lovas turizmus fejlesztése kistérségi rendezvényeken való részvétel kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények


99

A hosszú távú fejlesztési elképzelések a közép- és rövidtávú célok megvalósításán keresztül határozhatóak meg, melyek az egyes településeknél külön-külön, illetve térségi szinten is kifejtésre kerültek. Hivatkozás: 6.1. – hosszú távú stratégiai célok; 6.2. – középtávú célok; 6.3. rövid távú lehetőségek 100

A táblázat a település szintű célkitűzéseket és a szakértői javaslatokat egyaránt tartalmazza.

208

Rövidtáv / 1 éven belül I. félév II. félév

2. év


5. év

6. év


10. év

Börcs eseménynaptár, készítése új turisztikai kialakítása

prospektus attrakciók

vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés

emberközpontú és hosszútávon jövedelmező fejlesztés

kerékpáros turizmus fejlesztése

attrakciófejlesztés

vízi-turizmus fejlesztése kistérségi rendezvényeken való részvétel kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

turistafogadás feltételeinek javítása emberi erőforrás fejlesztés hatékony működési rendszer kialakítása

eseménynaptár, készítése új turisztikai kialakítása





Dunaszeg prospektus attrakciók

víziturizmus kistérségi rendezvényeken sport- és szabadidőközpont kialakítása való részvétel zöld- és ökoturizmus fejlesztése kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

turistafogadás feltételeinek javítása emberi erőforrás fejlesztés

eseménynaptár, prospektus vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés készítése lovas turizmus fejlesztése új turisztikai attrakciók kialakítása vízi-turizmus fejlesztése kistérségi rendezvényeken való részvétel







hatékony működési rendszer kialakítása

Dunaszentpál

Enese prospektus attrakciók

zenei turizmus fejlesztése kistérségi rendezvényeken való részvétel kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények


209


2. év


5. év

6. év


10. év

Gönyű eseménynaptár, készítése új turisztikai kialakítása

prospektus


attrakciók vízi-turizmus fejlesztése

emberközpontú és hosszútávon jövedelmező fejlesztés attrakciófejlesztés

kerékpáros turizmus fejlesztése kistérségi rendezvényeken való részvétel kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények


4 évszak fesztivál sorozat kulturális turizmus fejlesztése / Káptalan-domb projekt marketingjének erősítése aktív turizmus fejlesztése Tourinform iroda felújítása, szolgáltatásainak bővítése CENTROPE – külföldi marketing eseménynaptár, prospektusok készítése

emberközpontú és hosszútávon jövedelmező fejlesztés attrakciófejlesztés

eseménynaptár, prospektusok vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés készítése új turisztikai attrakciók kerékpáros turizmus fejlesztése kialakítása vízi-turizmus fejlesztése erdei iskola építése, öko-turizmus fejlesztése lovas turizmus fejlesztése


Győr


Győrladamér

kistérségi rendezvényeken való részvétel kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

attrakciófejlesztés turistafogadás feltételeinek javítása emberi erőforrás fejlesztés


210


2. év


5. év

6. év


10. év

Győrújbarát eseménynaptár, prospektusok vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés készítése új turisztikai attrakciók borturizmus fejlesztése / borutak szervezése kialakítása


kistérségi rendezvényeken kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények való részvétel

attrakciófejlesztés turistafogadás feltételeinek javítása emberi erőforrás fejlesztés hatékony működési rendszer kialakítása



Győrújfalu prospektus attrakciók

vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés kerékpáros turizmus fejlesztése

vízi-turizmus fejlesztése kistérségi rendezvényeken zöld- és ökoturizmus fejlesztése való részvétel kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények







Győrzámoly prospektus attrakciók

vízi-turizmus fejlesztése kistérségi rendezvényeken zöld- és ökoturizmus fejlesztése való részvétel kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények


eseménynaptár, készítése

prospektus



új turisztikai kialakítása

attrakciók



Ikrény

211


2. év


5. év

6. év


10. év

Ikrény vízi-turizmus fejlesztése kistérségi rendezvényeken lovas turizmus fejlesztése való részvétel kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények







Kisbajcs prospektus attrakciók

vízi-turizmus fejlesztése kistérségi rendezvényeken zöld- és ökoturizmus fejlesztése való részvétel lovas turizmus fejlesztése / lovasiskola kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények








Koroncó prospektus attrakciók

vízi-turizmus fejlesztése kistérségi rendezvényeken zenei turizmus fejlesztése való részvétel lovas turizmus fejlesztése kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények








Kunsziget prospektus attrakciók

vízi-turizmus fejlesztése kistérségi rendezvényeken zöld- és ökoturizmus fejlesztése lovas turizmus fejlesztése való részvétel kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények


212


2. év


5. év

6. év


10. év

Mezőörs eseménynaptár, prospektusok vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés készítése új turisztikai attrakciók kerékpáros turizmus fejlesztése kialakítása környezetvédelmi komplexum létrehozása kistérségi rendezvényeken való részvétel kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények


eseménynaptár, prospektusok vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés készítése új turisztikai attrakciók kerékpáros turizmus fejlesztése kialakítása



Nagybajcs

kistérségi rendezvényeken kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények való részvétel


Nagyszentjános eseménynaptár, prospektusok vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés készítése új turisztikai attrakciók kerékpáros turizmus fejlesztése kialakítása állatlátogató (tehenészet) kialakítása kistérségi rendezvényeken való részvétel kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények


eseménynaptár, prospektusok vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés készítése új turisztikai attrakciók kerékpáros turizmus fejlesztése kialakítása borturizmus fejlesztése / borutak szervezése kistérségi rendezvényeken sípálya felújítása való részvétel lovas turizmus fejlesztése



Nyúl


213


2. év


5. év

6. év


10. év

Nyúl kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények Öttevény eseménynaptár, prospektusok vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés készítése új turisztikai attrakciók kerékpáros turizmus fejlesztése kialakítása vízi-turizmus fejlesztése kistérségi rendezvényeken országon belüli „csereüdültetés” való részvétel zöld- és ökoturizmus fejlesztése kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények


eseménynaptár, prospektusok vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés készítése új turisztikai attrakciók reptérfejlesztés kialakítása kerékpáros turizmus fejlesztése kistérségi rendezvényeken való részvétel kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények


eseménynaptár, prospektusok vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés készítése új turisztikai attrakciók agárnevelő tréningközpont létrehozása, agárpálya kialakítása infrastrukturális fejlesztése, agárversenyek szervezése kerékpáros turizmus fejlesztése borturizmus fejlesztése / borutak szervezése vízi-turizmus fejlesztése kistérségi rendezvényeken színházi rendezvények szervezése való részvétel



Pér


Rábapatona

attrakciófejlesztés turistafogadás feltételeinek javítása emberi erőforrás fejlesztés


kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények

214


2. év


5. év

6. év


10. év

Rétalap eseménynaptár, prospektusok vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés készítése új turisztikai attrakciók kerékpáros turizmus fejlesztése kialakítása kistérségi rendezvényeken kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények való részvétel


Töltsétava eseménynaptár, prospektusok vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés készítése új turisztikai attrakciók kerékpáros turizmus fejlesztése kialakítása wellness- és szabadidőközpont létesítése kistérségi rendezvényeken való részvétel kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények


eseménynaptár, prospektusok vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés készítése új turisztikai attrakciók kerékpáros turizmus fejlesztése kialakítása zöld- és ökoturizmus fejlesztése kistérségi rendezvényeken való részvétel kistérségi programsorozatok, kistérségi rendezvények


eseménynaptár, prospektusok vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés készítése új turisztikai attrakciók kerékpáros turizmus fejlesztése kialakítása vízi turizmus fejlesztése kistérségi rendezvényeken határon átnyúló közös programok szervezése való részvétel zöld- és ökoturizmus fejlesztése



Vámosszabadi


Vének


215

A turizmusfejlesztés időintervalluma – Kistérségi szintű célkitűzések Rövid táv I. II.

Középtáv / 1-5 év 2. év I. II.

3. év I. II.

4. év I. II.

5. év I. II.

Hosszú táv / 5-10 év

turisztikai koordináció lehetőségének megteremtése kistérségi szinten, turisztikai szakember, kistérségi programszervező alkalmazása Turisztikai Desztináció Menedzsment Iroda felállításának és működtetésének előkészítése egységes marketingtevékenység / eseménynaptár, prospektusok készítése kistérségi települések rendezvényeinek összefűzése, közös, kistérségi programfüzet létrehozása több térséget is érintő programok, programsorozatok kialakítása kistérségi rendezvénynaptár összeállítása térségi programajánlatok kialakítása / környékbeli szállodák vendégeinek térségi kiadványok készítése rendezvények és infrastrukturális fejlesztések kistérségi összehangolása naprakész internetes tájékoztatás kistérségi szinten Győri rendezvények kitelepítése a kistérség további településeire a kistérség turisztikai intézményrendszerének kialakítása, fejlesztése / TDM szervezetek felállítása, turisztikai szakember alkalmazása koordináció, együttműködés feltételeinek megteremtése látogatóbarát menedzsment rendszerek fejlesztése / infopont hálózat, GPS navigáció kialakítása kistérségi kapcsolatok erősítése települési és kistérségi fejlesztések közös átgondolása, érdekek egyeztetése infrastrukturális fejlesztések összehangolása a turisztikai kínálat célcsoport-orientált minőségi fejlesztése ökoturizmus fejlesztése aktív turizmus fejlesztése örökség turizmus fejlesztése a térség kiemelt turisztikai beruházásainak, termékeinek és desztinációinak integrált turisztikai fejlesztési programjainak támogatása, települési pályázatok összefogása

216

Rövid táv I. II.

Középtáv / 1-5 év 2. év I. II.

3. év I. II.

4. év I. II.

5. év I. II.

Hosszú táv / 5-10 év

beruházások ösztönzése, turisztikai vállalatok bevonása a fejlesztésekbe kistérség közlekedési infrastruktúrájának javítása gasztronómiai- és borturizmus népszerűsítése konferencia- és kongresszusi turizmus kialakítása, fejlesztése emberközpontú és hosszútávon jövedelmező fejlődés attrakciófejlesztés turistafogadás feltételeinek javítása emberi erőforrás fejlesztés hatékony működési rendszer kialakítása

217

6.4.3. Megvalósítás feltétele A rövid-, közép- és hosszú távon megfogalmazott stratégiák megvalósításának feltételrendszere négy fő szempont – pénzügyi feltételek, intézményi keretek, partnerség és érdekegyeztetés - alapján került meghatározásra. 

pénzügyi feltételek, finanszírozhatóság

A megvalósítás egyik legfontosabb feltétele a pénzügyi finanszírozhatóság, mely egyrészt hazai- és európai uniós forrásokból, egyéb támogatásokból, szponzorálásokból, másrészt a kistérségi önkormányzatok, vállalkozások pénzügyi hozzájárulásából biztosítható.101 

intézményi keretek biztosítása

A stratégiák megvalósításának ugyancsak fontos feltétele a szükséges intézményi keretek biztosítása, melyeknek legfontosabb feladata az összefogás segítése, a kistérségi együttműködés feltételeinek megteremtése. Jelen koncepcióban Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet felállítását tartanánk fontosnak,

annak

érdekében,

hogy

maximálisan

megvalósításra

kerülhessenek

a

turizmusfejlesztés érdekében megfogalmazott célkitűzések.102 

kistérségi együttműködés, partnerség

A turizmusfejlesztés kistérségi, még inkább regionális keretek között lehet csak sikeres, ezért nagyon fontos a települések közötti együttműködés feltételrendszerének kialakítása, a folyamatos kommunikáció biztosítása, illetve a turisztikai ismeretekkel és tapasztalattal rendelkező partnerek bevonása.103

101

A pénzügyi feltételek a „finanszírozás rendszere” című fejezetben kerülnek kifejtésre.

102

A Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet a „turizmus térségi szervezeti rendszerének kialakítása, működtetése”, illetve az „idegenforgalomhoz kapcsolódó szervezeti-intézményi rendszer kialakítása” című fejezetekben kerülnek kifejtésre. 103

A stratégia megvalósításába bevonható partnerek a „megvalósítás szereplői” című fejezetben kerülnek kifejtésre.

218

A megvalósítás során a kitűzött stratégiai célok elérése mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a kialakított kapcsolatok fenntartására, illetve új kapcsolatok kialakítására. A kistérségi együttműködés alakításában egy turisztikai menedzsment szervezet jelentős szerepet játszhat, hiszen amellett, hogy a kistérség településit összefogó szervezetként jelenik meg, minden tag érdekeit külön kezeli és veszi figyelembe. Az együttműködés fontos feltétele, hogy egyik település se érezze magát kirekesztettnek, mert az a partnerség, ezáltal a stratégia gyengüléséhez vezethet. 

érdekegyeztetés

Az érdekegyeztetési folyamat szintén nem elhanyagolható szempont a turizmusfejlesztés során. Célja az érdekeltek minél szélesebb körének bevonása, valamint az érintettek minél szélesebb körének érdekeltté tétele a turizmusfejlesztésben. Annak érdekében, hogy az érdekegyeztetés sikeres legyen, meg

kell teremteni az

együttműködés intézményi, pénzügyi kereteit és biztosítani kell mind az érdekeltek, mind pedig az érintettek számára a visszacsatolás lehetőségét.104 Az érdekegyeztetéseken résztvevő szereplők minél szélesebb körének bevonása érdekében mindenképpen szükséges bemutatni a turizmus fejlesztése által generált előnyöket, melyek hatására az érintettek is érdekeltté válhatnak, a turizmust nem konfliktusforrásként kezelik majd, hanem a kulturális- és gazdasági fejlődés lehetőségeként. Az érdekegyeztetések alkalmával fel kell hívni a figyelmet a turizmusból származó bevételek térségben tartásának fontosságára, melyek hatására nemcsak a térség turizmusban játszott szerepe erősödik, hanem az életszínvonal is javul. Az érdekek meghatározásánál kiemelt fontosságú szempontként kell kezelni az érintettek piaci- és szakmai felkészítését, a fejlesztési programokba történő bevonásukat. 104

Az érdekeltek és érintettek, mint szereplők a „megvalósítás szereplői” című fejezetben kerülnek kifejtésre.

219

Az érintettek bevonására lakossági fórumok vagy civil szervezetekkel folytatott tárgyalások keretében van lehetőség. Az érdekeltek és érintettek tájékoztatása szintén fontos feladat, mely elsősorban a kistérségi honlapon keresztül valósulhat meg.

220

6.4.4. Megvalósítás szereplői A turizmusfejlesztés elengedhetetlen része – mint ahogy az már a „megvalósítás feltétele” című fejezetben is kifejtésre került – az együttműködés és partnerség feltételrendszerének megteremtése. A megvalósításban résztvevők mind főszereplőként, mind kevésbé hangsúlyos szereplőként egyaránt hozzájárulnak a stratégiai fejezetben felsorolt rövid-, közép-, illetve hosszú távú célok megvalósításához. 

Győri Többcélú Kistérségi Társulás

A Társulás legfontosabb feladata a kistérség turisztikai intézményrendszerének kialakítása. Amennyiben kialakításra kerül egy Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet a Társulás feladatai jelentős mértékben csökkenthetők. A települések közötti együttműködés erősítésében és koordinálásában, a kistérségi kapcsolatok erősítésében, a kistérségi-, közösségi kohézió megteremtésében, a települési és kistérségi fejlesztések összehangolásában játszott szerepe azonban továbbra is jelentős marad. 

Turisztikai Desztináció Menedzsment Iroda

A Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet legfontosabb feladata a turizmus szereplőinek összefogása és irányítása, a szereplők közötti információcsere és érdekegyeztetés javítása, a kistérség versenyképesebbé tétele, a vendégforgalom-, ezáltal a turizmusból származó bevételek növelése. Feladatai közé tartozik továbbá a termékfejlesztés, a szemléletformálás és oktatás, a turizmus fejlesztését szolgáló tervek elkészítése és menedzselése, befektetők felkutatása és térségbe vonzása, a turisztikai információs rendszer működtetése, illetve a kistérséget népszerűsítő marketing tevékenység folyamatának biztosítása. Amennyiben nem kerül kialakításra Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet a felsorolt feladatok megvalósítását a Társulásnak kell biztosítani, szoros együttműködésben a kistérségi szereplőkkel. 221



települések, önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek

A konkrét, település szintű célkitűzések megvalósításában elsősorban a települési önkormányzatok és intézményeik, a turisztikai vállalkozások, illetve a helyi civil szervezetek részvételére lehet számítani. Kiemelt szerepet játszanak a fejlesztési elképzelések meghatározásában, az elképzelésekkel szemben támasztott követelmények és peremfeltételek, illetve a végrehajtásuk iránti igény megfogalmazásában, a megvalósításhoz szükséges erőforrások egy részének vagy egészének biztosításában. Az általuk és a helyi lakosok által kínált turisztikai attrakciók és szolgáltatások teremtik meg a turizmusfejlesztés lehetőségét. 

partnerek, együttműködő szervezetek

A stratégia sikeres megvalósítása érdekében célszerű bevonni a kistérségben és vonzáskörzetében, illetve a régióban működő, turisztikai tevékenységet folytató, szakmailag ismert és elismert szervezeteket. Szakmai ismereteik és tapasztalataik átadása, esetlegesen megvalósított projektjeik megismerése nagymértékben hozzájárulhat a Győri Kistérség turizmusfejlesztésének sikeréhez. A partnerek közé sorolhatók a települési önkormányzatok és intézményeik, a turisztikai vállalkozók – szálláshely és vendéglátóegységek működtetői -, turisztikai egyesületek és civil szervezetek, non-profit szervezetek, turisztikai hivatalok, kistérségi társulások, valamint a tourinform irodák. A partnerek a tanácsadói tevékenység mellett kiemelt szerepet játszhatnak a kistérségi turisztikai kínálat népszerűsítésében, a régió értékeinek közvetítésében.

222



érdekeltek és érintettek

A turizmus fejlesztésében érdekeltek azok az egyének és szervezetek, melyeknek megélhetése közvetlenül, vagy közvetve a turizmusból származik. Tagjai közé sorolhatjuk a turisztikai vállalkozásokat és non-profit szervezeteket, valamint az idegenforgalmi adót kivető önkormányzatokat. Az érintettek közé tartoznak a helyi lakosok, turisták, illetve a turizmusban nem érdekelt szervezetek, amelyeknek közvetlen hasznuk nem származik a turizmus fejlesztéséből. 

megvalósításba bevont szakértők

A konkrét fejlesztési elképzelések – elsősorban a középtávú, településszintű fejlesztési elképzelések - megvalósításához, technikai tervezéséhez és műszaki kivitelezéséhez szakértők bevonására is szükség lesz. Szakértőként bevonásra kerülhet vállalkozó, tervező, mérnök, auditor, beszállító, stb. Feladatuk elsősorban építés, szerelés, üzembe helyezés, minősítés, műszaki előkészítés, ellenőrzés, a kivitelezések alapjául szolgáló tervek készítése, a fejlesztésekhez szükséges anyagok, gépek, berendezések, szellemi termékek előállítása/gyártása és szállítása.

223

6.4.5. A turizmus térségi szervezeti rendszerének kialakítása, működtetése / Az idegenforgalomhoz kapcsolódó szervezeti-intézményi rendszer kialakítása A turizmus térségi szervezeti rendszerének kialakítására többféle lehetőség adódik, ezek közül azonban a leghatékonyabb és legcélratörőbb megoldást a Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet (TDM) kialakítása jelenti. A hazai és Európai Uniós források által nyújtott forráslehetőségek hatására, a fejlesztési elképzelések megvalósításával, a turisztikai attrakciók és a szolgáltatások számának növelésével, illetve egy koordináló szervezet létrehozásával a térség idegenforgalmi teljesítménye 2013-ig akár 35-40%-kal is emelkedhet. A TDM szervezet kialakításának szükségszerűsége az Új Magyarország Fejlesztési Tervben is megfogalmazásra került, ezáltal létrehozására pályázati források is rendelkezésre állnak. Kialakítása nemcsak komplex feladatellátást jelent, hanem a térségi foglalkoztatottság növeléséhez is hozzájárul. Legfontosabb feladatai közé tartozik a marketing- és információs tevékenység, a termék- és szolgáltatásfejlesztés, a turisztikai fejlesztési tervek elkészítése és menedzselése, a tervek megvalósításához szükséges források előteremtése, befektetők vonzása a térségbe, valamint a partnerség és együttműködés feltételrendszerének kialakítása. A szervezet kiemelkedő jelentőségű szerepet játszik a térségi települések adottságaiból és kínálatából származó termékek- és szolgáltatások alakításában, azok desztinációba ágyazott piacra juttatásában és értékesítésében. Legfontosabb jellemzője, hogy a településeket nemcsak önálló egységként, hanem szervezett egészként kezeli, nincs hátrányos megkülönböztetés, egyik települést sem helyezi előtérbe a másikkal szemben. A turizmus szereplőinek összefogásával, egységes marketingprogram kidolgozásával a térség jelentős idegenforgalmi központtá válhat. A szervezet tagja lehet minden idegenforgalmi tevékenységet végző-, turisztikai szolgáltatást nyújtó vállalkozás, önkormányzat, non-profit- és civil szervezet.

224

A fenntartásához és működéséhez szükséges források a tagdíjakból, önkormányzati és állami támogatásokból, adományokból, pályázatokból, a termékek és szolgáltatások értékesítéséből adódhatnak. Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet kialakításának lépései 1. már működő szervezetek megismerése, tanulmányozása / gyors és hatékony kialakítás és működtetés érdekében 2. területi lehatárolás / Győri Többcélú Kistérségi Társulás települései 3. lehetséges együttműködési területek lehatárolása / szomszédos kistérségi társulások, turisztikai egyesületek, térségi turisztikai szövetségek, tourinform irodák 4. a működés kritériumrendszerének meghatározása / szervezeti forma, működés keretei, személyi- és tárgyi feltételek, szakemberképzés, informatikai rendszer, finanszírozás módja, jogszabályi előírások 5. menedzsment szervezet kiválasztása, feladatainak meghatározása 6. tagok és feladataik meghatározása 7. a szervezet kiterjesztése regionális- és országos szintre Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet kialakításának előnyei 

az idegenforgalom fejlesztése érdekében szükséges célok, feladatok a szervezeti tagok közötti együttműködés keretében kerülnek meghatározásra



a szervezet diszkriminációmentesen, maximális mértékben képviseli a tagok, ezáltal a települések és a közösség érdekeit



a fejlesztési elképzelések, a turisztikai fejlesztési tervek a tagok bevonásával kerülnek kidolgozásra és elfogadásra



közös marketing megjelenés, mely egyrészt a településekre jutó marketing költségek csökkenését, másrészt a települések vonzóbb arculatának kialakítását biztosítja



a szervezeti rendszer lehetőséget teremet azon települések számára, ahol nem megoldható, nem gazdaságos egy külön idegenforgalmi szervezet létrehozása és működtetése



a tagok által kínált termékek és szolgáltatások közös információs adatbázisban kerülnek feltüntetésre



komplex szolgáltatások kerülnek értékesítésre 225



szakmailag felkészült menedzsmentszervezet biztosítja a szervezet hatékony és eredményes működését



javul a turisztikai szolgáltatók támogatottsága



növekszik a turisztikai szolgáltatók bevétele



lehetőség új tagok belépésére

Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet felépítése, feladatai, finanszírozása

Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet

Döntéshozó testület

Tagok

Finanszírozás

tagok érdekeit képviselők

közszféra

Térségi Turisztikai Menedzser

magánszféra

tagdíj, állami és önkormányzati támogatás, adományok, pályázatok, idegenforgalmi adó visszaforgatása, termékek- és szolgáltatások értékesítése

Feladatok termék- és szolgáltatásfejlesztés, turisztikai információs rendszer működtetése, szemléletformálás/oktatás, folyamatos kapcsolattartás/ együttműködés, marketingtevékenység, monitoring, forrásszerzés, turisztikai fejlesztések menedzselése és összefogása, befektetők felkutatása

226

Döntéshozatali módszerek A turisztikai intézményrendszer felállításának és működtetésének célja a térség turisztikai potenciáljának, versenyképességének erősítése a térségi turisztikai szereplők bevonása által. Ennek fontos eszköze a visszacsatolás mindazon szereplők számára, akik valamilyen formában kapcsolódnak a szervezethez. Feladata, hogy fenntartsa és megerősítse a pozitív folyamatokat és kiküszöbölje a kockázati tényezőket.

Fejlesztési elképzelés, célkitűzés

Akció

Visszacsatolás

Eredmény

227

6.4.6. Megvalósítás menete A koncepcióban megfogalmazott célkitűzések elfogadása / elvetése

Döntés a Turisztikai

Megvalósításért felelős

Desztináció

személyek kijelölése

Menedzsment Szervezet létrehozásáról

Tagok és döntéshozó

Térségi turisztikai

testület kijelölése

menedzser kijelölése

Megvalósításért felelős

Költség-haszon elemzés

személyek feladatainak

készítése

Ütemterv készítése, a

Kistérségi koordináció,

feladatok megvalósítási

kistérségi együttműködés

határidejének kijelölése

meghatározása

Döntés a kijelölt célok megvalósításáról – költséghaszon elemzés

A fejlesztések finanszírozhatóságának biztosítása – finanszírozási terv

Döntés a kijelölt célok megvalósításáról – finanszírozhatóság

Üzleti terv készítése

Marketing terv készítése

Célkitűzések megvalósítása

228

6.4.7. Finanszírozás rendszere A tervezett fejlesztések finanszírozhatóságának biztosítása a turizmusfejlesztési stratégia alapvető fontosságú eleme. Források nélkül a célkitűzések nem valósíthatók meg. A stratégiában kidolgozott finanszírozási rendszer négy forráslehetőséget – saját forrás, hazai források, európai uniós források, külső befektetők - vesz figyelembe. Kialakításánál elsősorban a hazai- és európai uniós pályázati kiírások, pályázati források által nyújtott lehetőségek feltérképezésére törekedtünk, emellett azonban fontos szerepet kapott a saját forrás és a külső befektetők által kínált források felkutatása is. A megfogalmazott alternatívák megvalósítása a különböző források felhasználásával, azok kombinálásával történhet. 

saját forrás

Az önkormányzatok által biztosítandó saját forrás egyrészt a helyi adókból – idegenforgalmi adó, építményadó, iparűzési adó -, másrészt az állami céltámogatásokból és egyéb támogatásokból származhat. Gyakran előfordul azonban, hogy a saját forrás a támogatások és a helyi bevételek ellenére sem elegendő nagyobb volumenű fejlesztések megvalósításához, sőt az sem ritka eset, hogy a pályázati források kiegészítéséhez szükséges saját forrás rész sem áll rendelkezésre. A rendelkezésre álló saját forrás kiegészítése történhet állami- és európai uniós források, illetve külső befektetők bevonásával. A hazai- és európai uniós források esetében a 100%-os, illetve a minimális önerő nyújtását igénylő támogatások felkutatására törekedtünk. 

hazai források

A saját forrás kiegészítése érdekében gyakran van szükség hazai- és európai uniós források bevonására. 229

A hazai források lehetnek állami támogatások, kedvezményes bankhitelek – start hitel, kedvezményes hitelkonstrukciók - illetve befektetéseket és vállalkozókat ösztönző támogatások. Az állami támogatások körébe tartozik többek között a turisztikai-, a gazdaságfejlesztési, a vidékfejlesztési célelőirányzat, valamint a regionális kerékpárutak építésének támogatása is. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplő Regionális Fejlesztési Operatív Programokra meghatározott előirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályozását a 19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet tartalmazza.105 Az előirányzatok felhasználásának általános céljai106 

regionális versenyképesség javítása, ipar modernizációjának gyorsítása, magas hozzáadott értékű beruházások ösztönzése, környezeti terhelés csökkentése



elmaradott területek felzárkóztatása, térségek gazdasági szerkezetének, szakmai infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése korszerű telephelyek kialakításával, vállalkozások koncentrált letelepedésének elősegítése



természeti és épített környezet megóvása



a turizmus jövedelemtermelő képességének javítása



a kis- és középvállalkozói szektor megerősítése



innovatív és versenyképes gazdasági környezet kialakítása



térségi vállalkozói igényekre alapozott tanácsadás, hálózatosodás és gazdasági infrastruktúra fejlesztése



gyógy- és egészségmegőrző szolgáltatásokra, örökséghasznosításra alapozott turizmus tematikus elvű fejlesztése

105

Forrás: www.nfu.hu/download/2102/19_2007_MeHVM_rend.pdf

106

Forrás: 19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplő Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott előirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól

230



nagy növekedési potenciállal rendelkező, fejlődőképes vállalkozások piaci pozícióinak megerősítése,

termelékenységük

növelése,

illetve

versenyképességük

javítása

technológiai korszerűsítésük révén 

vállalatközi együttműködés javítása, megtelepedett vállalatok regionális gazdaságba történő erőteljesebb integrálása, a vállalati versenyképesség növelése érdekében a beszállítói együttműködés különböző formáinak támogatása



vállalkozások beindításához és fejlődéséhez szükséges vállalatvezetési, üzleti ismeretek elsajátítása - főként a kis- és középvállalkozások számára -, hatékonyságuk növelése, túlélési, növekedési esélyeiknek javítása érdekében



minőségtudatos vállalatirányítás megvalósítása, minőségi menedzsment kialakítása, minőségi és környezetközpontú szemlélet erősítése és ezzel a vállalkozások versenyképességének javítása



termelés, működés hatékonyságát és biztonságát javító, az információk feldolgozását és elérését támogató rendszerek alkalmazása



információs-, tudás-bázisokhoz való interaktív hozzáférés biztosítása, információs és kommunikációs infrastruktúra elérhetőségének, a hálózati kapcsolódásnak biztosítása, hálózatbiztonság növelése



vállalati fejlesztések hatékony megvalósításához szükséges, azokat közvetlenül vagy közvetetten befolyásoló ismeretek, kompetenciák megszerzése és bővítése



komplex minőségi szolgáltatásokat lehetővé tevő ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztések támogatása az ipari növekedés dinamizmusának fenntartása érdekében



az üzleti környezet fejlesztésének részeként logisztikai központok fejlesztése, minőségi logisztikai szolgáltatások nyújtásával a vállalati hálózatok kialakulásának és működésének elősegítése



a vállalatok közötti elektronikus kapcsolatok, illetve a vállalkozások belső informatizáltságának, valamint az IKT szektor termelékenységének fejlesztése



mikro- és kisvállalkozás fejlődését gátló piaci elégtelenségek közül a piaci hitel-, tőkeés garanciaforrásokhoz való hozzáférés elősegítése

231

A támogatások előirányzatok szerinti jogcímei107 

régészeti lelőhelyek, értékek feltárása, műemléki létesítmények, kastélyok, várak, múzeumok helyreállítása, értékőrző megújítása, látogatóbarát fejlesztése



örökségvédelem, történelmi és kulturális örökség fenntartható hasznosítása



kulturális létesítmények kialakítása, fejlesztése, fenntartható munkahelyek létesítése



szabadidő- és sportlétesítmények kialakítása, fejlesztése, fenntartható munkahelyek létesítése



távfűtő rendszerek kialakítása és korszerűsítése



biomassza megújuló energiaforrásként való felhasználását célzó beruházások



növényi és állati eredetű, valamint szilárd és folyékony hulladék alapú biogáz hasznosításának fejlesztése



turizmus

fogadási

feltételeinek

javítása,

szálláshelyfejlesztés,

kapcsolódó

szolgáltatások kialakítása, fejlesztése, szervezeti és működési feltételek javítása 

turisztikai célú vasúti mellékvonalak (kisvasutak, erdei vasutak) felújítása, fejlesztése



turisztikai hálózatok, klaszterek, együttműködések alapításának-, szervezésének-, általuk megvalósított beruházásoknak támogatása



hazai geotermikus potenciál kihasználására épülő hőenergia ellátás fejlesztése, hőszivattyús rendszerek és passzív épületek fejlesztése



fejlesztések

működtetéséhez

szükséges

munkaerő

képzése,

vállalkozások

humánerőforrás fejlesztése 

kulturális,

vallási,

művészeti,

gasztronómiai

rendezvények,

fesztiválok

infrastrukturális fejlesztése, lebonyolítása 

sportrendezvények infrastrukturális fejlesztése, lebonyolítása



konferenciáknak helyt adó létesítmények, konferenciaközpontok kialakítása, meglévők infrastrukturális és technológiai fejlesztése



tematikus turisztikai termékek - elsősorban egészség-, vízi-, öko-, aktív-turizmus feltételrendszerének, illetve a kapcsolódó szolgáltatásoknak fejlesztése



napenergiát hasznosító rendszerek telepítése



vállalkozások

versenyképességének

növelése,

vállalati

beruházások,

munkahelyteremtő beruházások támogatása 107


232



szélenergiával történő villamosenergia-termelés fejlesztése



vállalkozások betelepítésére alkalmas - ipari parki címmel nem rendelkező - ipari területek fejlesztése



beruházásokhoz,

fejlesztésekhez

kapcsolódó

tájékoztatási,

információs

és

marketingtevékenység támogatása 

megvalósíthatósághoz kötődő dokumentáció elkészítése, beruházás előkészítése, hatásvizsgálatok készítése



munkaerő-piaci újra/beilleszkedést segítő képzési, oktatási programok



gazdasági

tevékenység

funkciójú

intézmények,

létesítmények

utólagos

akadálymentesítése 

települési szilárd hulladék, illetve annak egyes összetevői, állati eredetű, valamint építési-bontási hulladékok kezelése



5 MW teljesítmény alatti vízerőművek korszerűsítése, illetve létesítése



KKV-k adott kiállításon, vásáron való első megjelenésének támogatása



KKV-k részére nyújtott tanácsadás



nagyvállalatok részére tanácsadás, információnyújtás, projekt-tervezés és projektmenedzsment



gazdasági tevékenység funkciójú épületek energiaellátási rendszerének megújítása, különös tekintettel a megújuló energiaforrások felhasználására



gazdasági

tevékenység

funkciójú

intézmények,

létesítmények

használatához

közvetlenül kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések 

klaszterek, hídképző intézmények támogatása



vállalati szervezetfejlesztés, folyamatmenedzsment támogatása



KKV-k részére kockázati tőkebefektetés nyújtása

A támogatásban részesíthetők köre108 

Magyarországon székhellyel, illetve lakóhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személy, jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó és természetes személy, valamint önkormányzatok, önkormányzatok társulásai,

108


233

szövetkezetek, kereskedelmi-szakmai szervezetek, szövetségek és kamarák, nonprofit szervezetek, közhasznú adatbázisokat kezelő intézmények, közgyűjtemények és közszolgáltatók A támogatások formái109 

működési támogatásának nem minősülő visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás / vissza nem térítendő támogatás



garanciadíj támogatás



visszatérítendő támogatás



kamattámogatás, kedvezményes hitel



kockázati tőkebefektetés



kedvezményes lízing

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplő Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott előirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól szóló 19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet módosításáról a 21/2008. (IV. 8.) ÖTM rendelet rendelkezik.110 A módosítás jelen stratégia esetében nem releváns.

109

Forrás: 19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplő Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott előirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól 110

A módosítás értelmében az Új Magyarországi Fejlesztési Tervben szereplő Regionális Fejlesztési Operatív Programokra meghatározott előirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól szóló 19/2007. (Vii. 30.) MeHVM rendelet 15. § e) pontja - a 8. § (3) bekezdésében foglaltakat kivéve, a támogatási programot kezelő hatóság által a 8. § (2) bekezdése alapján kiadott írásos megerősítést tartalmazó okirat kelte előtt felmerült költség, valamint ráfordítás - hatályát veszti. Forrás: Magyar Közlöny, Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplő Regionális Fejlesztési Operatív Programokra meghatározott előirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól szóló 19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet módosításáról, Budapest, 2008/58. szám 3012, Bajnai Gordon s. k.; önkormányzati és területfejlesztési miniszter; http://www.magyarkozlony.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk08058.pdf

234

Turisztikai Célelőirányzat A Turisztikai Célelőirányzat keretében nyújtható támogatások felhasználásának és kezelésének részletes szabályozását a 14/2002. (XI. 16.) MeHVM rendelet és a 2/2007. (I. 31.) ÖTM rendelet tartalmazza.111 Az előirányzat általános céljai112 

idegenforgalmi gazdaságfejlődési modell továbbfejlesztése a szakképzett munkaerő, az innováció és a tőkebevonás tekintetében



az idegenforgalmi vállalkozások humán erőforrásainak, információs kultúrájának fejlesztése, az informatikai eszközök és infrastruktúra felhasználásának javítása, az azokhoz való hozzáférés elősegítése



a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének, esélyegyenlőségének, valamint az információs gazdaságba való bekapcsolódásának elősegítése



az idegenforgalmi ágazat hatékonyságának és bevételeinek növelése a belföldi turizmus

fejlesztésével,

nemzetközileg is

versenyképes

turisztikai

termékek

fejlesztésével, az ország természeti környezetének és kulturális örökségének megőrzésével, továbbá az idegenforgalmi szolgáltatások színvonalának emelésével 

az idegenforgalmi régiók belső gazdasági kohéziójának megerősítése a közvetlen hálózatépítő programok támogatásával



új munkahelyek megteremtése, meglévő munkahelyek megőrzése



a vidékfejlesztés, továbbá a vidéki infrastruktúra, illetve a falusi lakosság munkalehetőségeinek és életkörülményeinek javítása



az európai uniós tagság nemzetgazdasági feltételeinek kiteljesítése, a piaci, a gazdasági és az intézményi harmonizáció megerősítése

111

Forrás: https://www.mfb.hu/repository/10215-cac6; http://www.otm.gov.hu/web/jog_terv.nsf/0/ECF00B9F112E3750C12572480042F9B5/$FILE/2_2007_OTMrend .pdf 112

Forrás: 14/2002. (XI. 16.) MeHVM rendelet a Turisztikai Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól; 2/2007. (I. 31.) ÖTM rendelet a Turisztikai Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM rendelet módosításáról

235

A támogatások jogcímei113 

fejlesztést megalapozó megvalósíthatósági tanulmányok és rendezési tervek, koncepciók, projektek kidolgozása



turisztikai terület- és termékfejlesztés támogatása;



idegenforgalmi, illetőleg az idegenforgalom szempontjából jelentős beruházások, infrastrukturális fejlesztések és szolgáltatások támogatása



turisztikai szakemberképzés támogatása, bármely államilag elismert vagy akkreditált idegenforgalmi képzést szervező és folytató szervezetnek a képzés érdekében szükséges oktatási anyagok, segédanyagok finanszírozása, a gyakorlati képzés támogatása



szállodák és vendéglátóhelyek, valamint más turisztikai szolgáltatók környezetvédelmi és minőségbiztosítási programjainak támogatása



az Európai Unió forrásaiból meghirdetett programokban és nemzetközi szervezetekben való részvétel támogatása



turisztikai termékfejlesztési beruházásokhoz igénybe vett hitel kamatterhének támogatása



a turizmussal összefüggő marketing és promóciós tevékenység, az ehhez kapcsolódó személyi és tárgyi kiadások finanszírozása bel- és külföldön



az országos és nemzetközi szempontból jelentős rendezvények, illetve az azokon történő részvétel támogatása



regionális feladatokhoz kapcsolódó információs rendszer működtetése és fejlesztése;



a Magyar Turizmus Zrt., a Vállalkozói Támogatásközvetítő Zrt., az Országos Idegenforgalmi Bizottság működési költségeinek, valamint a pályázatkezelő és ellenőrző szervezetek szerződésben meghatározott költségeinek fedezése



más jogszabályban vagy a Kormány által meghatározott egyéb turizmusfejlesztési célok végrehajtása



képzési célú támogatás



beruházások támogatása



kulturális értékek megóvásának támogatása

113

Forrás: 14/2002. (XI. 16.) MeHVM rendelet a Turisztikai Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól; 2/2007. (I. 31.) ÖTM rendelet a Turisztikai Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM rendelet módosításáról

236

A támogatásban részesíthetők köre114 

Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon telephellyel rendelkező jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó, továbbá magyar állampolgárságú vagy az EGT tagállama állampolgárának minősülő természetes személy

A támogatások formái115 

működési támogatásnak nem minősülő, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás / vissza nem térítendő támogatás



fejlesztési hitelekhez kapcsolódó, időben változatlan vagy változó mértékű, a mindenkori jegybanki

alapkamat mértékéhez igazodó vissza nem térítendő

kamattámogatás 

nem végleges juttatás / visszatérítendő támogatás - amennyiben a projekt vagy a program szokásos fedezettel rendelkezik és nem jár rendkívüli kockázattal, ennélfogva nem minősül állami garanciaelemet tartalmazó-, illetve

működési és egyben

beruházási támogatásnak 

európai uniós források

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben megfogalmazott állami és uniós fejlesztések legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat specifikus terület került kijelölésre: gazdaság, közlekedés, társadalmi megújulás, környezet és energetika, területfejlesztés, államreform.116 Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben országos- és regionális szintű operatív programok kerültek megfogalmazásra. 114

Forrás: 14/2002. (XI. 16.) MeHVM rendelet a Turisztikai Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól 115

Forrás: 14/2002. (XI. 16.) MeHVM rendelet a Turisztikai Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól; 2/2007. (I. 31.) ÖTM rendelet a Turisztikai Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM rendelet módosításáról 116

Forrás: Új Magyarország Fejlesztési http://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2

Terv,

Nemzeti

Fejlesztési

Ügynökség,

237

A Győri Kistérség helyzetéből adódóan jelen koncepcióban csak regionális szintű, azon belül is csak a Nyugat-dunántúli régióra vonatkozó finanszírozási lehetőségek bemutatását tartottuk fontosnak. A Nyugat-dunántúli Operatív Programban megfogalmazott, környezetileg tudatosan tervezett fejlesztések /2007-2013/ átfogó célja - hozzájárulva az Új Magyarország Fejlesztési Tervben megfogalmazott célok /növekedés és foglalkoztatás elősegítése/ eléréséhez -, a regionális adottságokhoz illeszkedő gazdasági és közszolgáltatási infrastruktúra kialakítása. Az Operatív Program öt specifikus célt jelölt ki az átfogó célok megvalósíthatósága érdekében: helyi innovatív erőforrásokra és vállalati hálózatokra épülő gazdaság, magas minőségű szolgáltatásokra és örökséghasznosításra alapozott turizmus, térségközponti funkciókat hatékonyan ellátó, élhető városok alkotta városhálózat, jó környezeti állapot és a térségi központok, alközpontok biztonságos elérhetősége, helyi sajátosságokra épülő közszolgáltatásokat támogató infrastruktúra. Az Operatív Program keretében az öt specifikus cél megvalósítására 545,6 millió euró /folyó áron, 15% nemzeti hozzájárulással/ áll rendelkezésre.117 Prioritás 1. Regionális gazdaságfejlesztés 1.1. A regionális klaszterekhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése és a vállalkozói tanácsadási tevékenység igénybevételének támogatása 1.2. A befektetői környezet fejlesztése 2. Turizmusfejlesztés – Pannon Örökség megújítása 2.1. Pannon-termál program kiszélesítése 2.2. Pannon Kulturális Út 2.3. Tájegységi öko-turisztikai programok fejlesztése 2.4. Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások fejlesztése 2.5. Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek, turisztikai klaszterek létrehozása, fejlesztése

Prioritás kerete

Százalékos megoszlás

83 888 788 euró

15,38%

128 909 981 euró

23,63%

117

Forrás: Nyugat-dunántúli Operatív Program 2007-2013, Hivatkozási (CCI) szám: 2007HU161PO003, http://www.nfu.hu/umft_operativ_programok

238

Prioritás 3. Városfejlesztés 3.1. Városközpontok érték-őrző megújítása 3.2. Integrált város rehabilitációs tevékenységek leromlott városi lakóterületeken vagy leromlással fenyegetett lakótelepeken 4. Környezetvédelemi és közlekedési infrastruktúra 4.1. Kistelepülések szennyvízkezelése 4.2. Települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja 4.3. Felszíni vizek minőségének javítása és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése 4.4. Környezet megóvásához kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, fejlesztése 4.5. Térségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése 5. Helyi és térségi közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése 5.1. Egészségügyi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése 5.2. Szociális infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése 5.3. Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése 5.4. A regionális információs társadalom kiteljesítése TARTALÉK ALAP Összesen

Prioritás kerete

Százalékos megoszlás

103 874 832 euró

19,04%

109 481 443 euró

20,07%

99 793 472 euró

18,29%

19 643 123 euró 545 591 639 euró

3,60% 100%

Forrás: Nyugat-dunántúli Operatív Program 2007-2013, Hivatkozási (CCI) szám: 2007HU161PO003

Turizmusfejlesztés – Pannon Örökség megújítása / 2. specifikus cél A Nyugat-dunántúli Operatív Program /2007-2013/ második prioritása a turizmusfejlesztés, melynek célja a magas minőségű szolgáltatásokra és az örökséghasznosításra alapozott turizmus. Az Operatív Program a gyógy- és wellness turizmus mellett az öko-, kerékpáros-, kulturálisés örökségturizmus fejlesztését is kiemelt fontossággal kezeli. A Győri Kistérség turizmusfejlesztési koncepciójában megfogalmazott célkitűzések maximális mértékben illeszkednek az Operatív Programban megfogalmazott célkitűzésekhez.

239

A prioritás céljai118 

a régió sajátos természeti, történelmi és kulturális örökségének értéktudatos és komplex megőrzése és védelme, vonzerőinek klaszter jellegű együttműködésben megvalósuló új, egyedi arculatú, magas minőségű fejlesztése 

termálvízkincsre

alapozott

egészségturisztikai

és

rekreációs,

szabadidős

fejlesztések 

történelmi emlékek és kulturális értékek egymásra épülő, egymást kiegészítő integrált fejlesztése



tájegységekre jellemző öko-turisztikai, kistérségi alapon szervezett tematikus programok, szolgáltatások támogatása



régió turisztikai intézményrendszerének megújítása / Desztinációs Menedzsment Szervezetek felállítása

A prioritás beavatkozási területei / jogcímei119 

Pannon-termál program kiszélesítése 

termál- és gyógyfürdők egyedi, specializált szolgáltatásainak – gyógyászati, rekreációs és szabadidős – és infrastruktúrájának fejlesztése



termál- és gyógyfürdők energiaellátási rendszerének megújítása - energiahatékony technológiák,

a

termálvíz

hulladék-hő

hasznosítási

lehetőségeinek

figyelembevételével 

támogatott

turisztikai

vonzerők

használatához

közvetlenül

kapcsolódó

infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztések 

turisztikai vonzerők fejlesztéséhez szükséges projekt-előkészítési tevékenység támogatása



Pannon Kulturális Út 

kastélyok, kúriák és várak, egyházi létesítmények turisztikai funkciókkal való bővítése, ami elősegíti a kulturális turizmusba való bekapcsolódásukat (az

118

Forrás: Nyugat-dunántúli Operatív Program 2007-2013, Hivatkozási (CCI) szám: 2007HU161PO003, http://www.nfu.hu/umft_operativ_programok 119

Forrás: Nyugat-dunántúli Operatív Program 2007-2013, Hivatkozási (CCI) szám: 2007HU161PO003, http://www.nfu.hu/umft_operativ_programok

240

épületek, a kastélykert, illetve a várakhoz tartozó parkok felújítása, kolostorok és kolostorkertek) és hozzájárul új munkahelyek teremtéséhez 

muzeális intézmények és régészeti lelőhelyek, romemlékek látogatóbarát szolgáltatásainak fejlesztése és szükség esetén felújítása, illetve bővítése annak érdekében, hogy a múzeumok látogatottsága és szolgáltatási színvonala növekedjen, illetve foglalkoztatási bővítő szerepe erősödjön



nemzetközi és országos jelentőségű és turisztikai szempontból meghatározó településen kulturális fesztiválok helyszíneinek infrastrukturális fejlesztése annak érdekében, hogy növekedjen a látogatók száma és új, fenntartható munkahelyek keletkezzenek



turisták tájékozódását és a vonzerők látogathatóságát megkönnyítő helyi információs rendszerek /például tábla/ kialakítása, amelyek magukban foglalják a vonzerők „on-line” elérhetőségét biztosító, internet alapú alkalmazások és színvonalas digitális és nyomtatott tájékoztató anyagok készítését is, a kulturális örökség digitalizálását,

marketing és

rendezvényszerzési

munkákat

/

a

látogathatóság fejlesztéséhez szükség van az akadálymentesítéshez és speciális bemutatási módszerek biztosításához kapcsolódó fejlesztésekre is 

támogatott

turisztikai

infrastrukturális

és

vonzerők

használatához

szolgáltatásfejlesztések

/

közvetlenül bekötőutak,

kapcsolódó kerékpárutak,

kerékpársávok, közterületek, parkok javításához és a biztonság megerősítéséhez kapcsolódó beruházások 




tájegységi öko-turisztikai / aktív programok fejlesztése 

nemzeti parkok, natúrparkok és egyéb védett természeti területek (tájvédelmi körzetek) turisztikai célú fejlesztése / látogatóközpontok kiépítése, oktató bázisok és tanösvények fejlesztése, bemutatóhelyek és rendezvények szervezésére alkalmas területek kialakítása, turista útvonalak kiépítése



természethez és helyi kulturális örökséghez kapcsolódó és az aktív turizmus ösztönzését jelentő szolgáltatások és infrastruktúrák fejlesztése - az országos és regionális turisztikai célú kerékpárutak és kiszolgáló szolgáltatásai /kölcsönzők, kerékpáros központok, standard felszerelések/, turisztikai célú kisvasutak, vízi turizmushoz,

folyóparti

aktív

turisztikához

kapcsolódó

infrastrukturális 241

fejlesztések, valamint az ökoturizmushoz kötődő tematikus és élményparkok kiépítése, a bemutatásra kerülő természeti értékek, partszakaszok megújítása, fenntartása 

turisták tájékozódását és a vonzerők látogathatóságát megkönnyítő helyi információs rendszerek /például tábla/ kialakítása, amelyek magukban foglalják a vonzerők „on-line” elérhetőségét biztosító internet alapú alkalmazások és színvonalas digitális és nyomtatott tájékoztató anyagok készítését is, marketing és rendezvényszerzési munkákat / a látogathatóság fejlesztéséhez szükség van az akadálymentesítéshez

és

speciális

bemutatási

módszerek

biztosításához

kapcsolódó fejlesztésekre is 

támogatott

turisztikai

infrastrukturális

és

vonzerők

használatához

szolgáltatásfejlesztések

/

közvetlenül bekötőutak,

kapcsolódó közterületek,

kerékpárutak, kerékpársávok, parkok javításához és a biztonság megerősítéséhez kapcsolódó beruházások 




kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások fejlesztése 

kereskedelmi szálláshelyek kapacitásainak bővítése a turisztikai vonzerők fejlesztése révén növekvő igények kielégítésére / szállásférőhelyek számának növelése a magas minőségű szolgáltatásokat nyújtó szálláshelyeken, / alacsony komfortfokozatú szálláshelyek kapacitásnövelése a térségi öko- és aktív turisztikai kínálathoz kapcsolva, / új, magas minőségű szolgáltatásokat nyújtó szálláshelyek létesítése



kereskedelmi szálláshelyek minőségi fejlesztése, magasabb fokozatúvá válás ösztönzése / a szálláshelyek infrastrukturális fejlesztése a „szezonnyújtás”, valamint a magasabb komfortfokozat érdekében, / szálláshelyekhez kapcsolódó szolgáltatások bővítése



helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek, turisztikai klaszterek létrehozása, fejlesztése 

turisztikai célú projektek fejlesztése és a tevékenységek koordinációja, környezeti hatásainak vizsgálata



a desztináció piacra vitelét, marketingjét, a humán erőforrás fejlesztését segítő stratégiák elkészítése 242



érintett

területek

turisztikai

célú

marketing

tevékenysége,

a

turisztikai

szolgáltatások értékesítése 

az UNESCO világörökségi listára felkerült és a várományosi listán szereplő helyszínek védelmét és fenntartható fejlesztését előmozdító, szakmai, tudományos és szervezeti keretek létrehozása és fejlesztése, a világörökségi helyszínek közös kulturális és turisztikai kínálatának összehangolása és fejlesztése

Végső kedvezményezettek / a támogatásban részesíthetők köre120 

önkormányzatok és intézményeik



központi költségvetési szervek és intézményeik



önkormányzatok és közhasznú jellegű tevékenységet végző, nem profitorientált gazdasági társaságok /amelyekben az önkormányzat többségi tulajdonnal rendelkezik/ konzorciumai



gazdasági társaságok



non-profit szervezetek, alapítványok, egyesületek, valamint egyéb jogi személyiségű nonprofit szervezetek, egyházak



non-profit szervezetek és önkormányzatok konzorciumai

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program /2007-2013/ A turisztikai tevékenységek ösztönzését az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program /2007 – 2013/ harmadik /3.1.3./ prioritásként fogalmazta meg. Az intézkedés céljai121 

a települések vendéglátó-kapacitásának növelése a helyi idegenforgalommal kapcsolatos szolgáltatások bővítése, illetve minőségük javítása révén



az agrártermelés és a helyi értékesítés összekapcsolása a falvak idegenforgalmi kínálatával

120

Forrás: Nyugat-dunántúli Operatív Program 2007-2013, Hivatkozási (CCI) szám: 2007HU161PO003, http://www.nfu.hu/umft_operativ_programok 121 Forrás: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program / 2007-2013, Budapest, 2007. szeptember, http://www.fvm.hu/doc/upload/200804/umvp_20080402.pdf

243



vidéki értékek megőrzése és kiaknázása, a természeti értékek bemutatása, valamint az aktív időtöltés lehetőségeinek megteremtése



magas színvonalú szolgáltatást nyújtó szálláshelyek létrehozása, a meglévő szálláshelyek és szolgáltatásaik felújítása, korszerűsítése és továbbfejlesztése, piacra lépésük támogatása



idegenforgalmi potenciállal bíró, jelenleg nem vagy nem hatékonyan kihasznált vidéki ingatlanok innovatív, környezetbarát és fenntarthatóan elvégzett korszerűsítése és átalakítása



foglalkoztatottság javítása a vidéki területeken



munkahelyek megőrzése és létrehozása



régió idegenforgalomhoz kapcsolódó vállalkozásainak támogatása



szolgáltatók összehangolása



informatikai fejlesztések és minőségbiztosítási szabványok bevezetésének ösztönzése

Az intézkedés alintézkedései / jogcímei 

a vidéki területeken olyan munkahelyek létrehozása, illetve megtartása, amelyek a turizmus vidéki formái közül a fenntartható falusi és agroturizmus, valamint az ökoturizmus infrastruktúráját és marketingszolgáltatásait fejlesztik 

falusi turizmushoz kötődő nem kereskedelmi célú minőségi magánszálláshelyek és az

azokhoz

kapcsolódó

szolgáltatások

kialakítása,

bővítése,

a

működő

szálláshelyek korszerűsítése és kapcsolódó szolgáltatásaik fejlesztése 

ifjúsági turizmushoz kötődő színvonalas vidéki szálláshelyek, gyermek- és ifjúsági táborok, állandó táborhelyek, turistaszállók létrehozása /melyek a magyar jog értelmezésében nem üzleti célú szálláshelyek/, működő egységek bővítése és korszerűsítése, kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése



szálláshelyhez nem kapcsolódó, magas színvonalú, komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások indítása és fejlesztése, melyek a természeti erőforrások, a mezőgazdaság, erdészet, halászat és a vízi sportok jellemzőire, illetve a közösség kulturális és gasztronómiai örökségére, mint látványosságra épülnek / szezonális és agroturisztikai szolgáltatások, / lovas szolgáltatások, / természeti és erdei turizmus szolgáltatásai, / horgászturizmus, / borturizmushoz kapcsolódó fejlesztések

244

Végső kedvezményezettek köre122 

természetes személyek



bejegyzett mikro-, kis- és középvállalkozások, melyek Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókirodával rendelkeznek



helyi önkormányzatok



helyi önkormányzatok társulásai



non-profit szervezetek



fentiek társulásai

A támogatások formái123 

vissza nem térítendő támogatás

Maximálisan adható regionális támogatások alakulása / az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében támogatásra jogosult régiók

Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl

2007.01.01.–2010.12.31. 50% 50% 50% 50% 40% 30%

2011.01.01.–2013.12.31. 50% 50% 50% 50% 40% 30%

Forrás: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program / 2007-2013, Budapest, 2007. szeptember

122

Forrás: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program / 2007-2013, Budapest, 2007. szeptember, http://www.fvm.hu/doc/upload/200804/umvp_20080402.pdf 123 Forrás: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program / 2007-2013, Budapest, 2007. szeptember, http://www.fvm.hu/doc/upload/200804/umvp_20080402.pdf

245

137/2008. (X. 18.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A támogatás célja124 

vidéki munkahelyek létrehozása vagy megőrzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi, agro- és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek, marketingjének támogatása

A támogatás tárgya125 

falusi

turizmushoz

kapcsolódó

minőségi

magánszálláshelyek

és

kapcsolódó

szolgáltatások kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése126 

vidéki térségekben az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő egységek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése és szolgáltatásainak fejlesztése



szálláshelyhez nem feltétlenül kötött - a vidéki települések természeti erőforrásaira, mezőgazdasági, erdő-, vad- és halgazdálkodási adottságaira, közösségi-kulturális és gasztronómiai örökségére, nemzeti tájházakra, skanzenekre, borpincékre, mint vonzerőre épülő - minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése és marketingje, foglalkoztatást előmozdító fejlesztése 

alkalmi falusi, agroturisztikai szolgáltatások



ökoturisztikai szolgáltatások



lovas turisztikai szolgáltatások



vadászati turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások

124

Forrás: 137/2008. (X. 18.) FVM rendelet / Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, 2008 http://fvm.hu/main.php?folderID=2346&articleID=13252&ctag=articlelist&iid=1 125


Kivéve a kereskedelmi és a fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről szóló 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet 1. számú melléklete alapján működő kereskedelmi szálláshelyeket

246



erdei turizmushoz és természetjáráshoz kapcsolódó szolgáltatások



horgász turisztikai szolgáltatások



borturisztikai szolgáltatások



kerékpáros turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások



vízi turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások

Végső kedvezményezettek köre127 

természetese személy



mikro-, kis- és középvállalkozás



települési önkormányzat



kisebbségi önkormányzat



önkormányzati társulás



nonprofit szervezet



egyházi jogi személy

A támogatás igénybevételeinek feltételeiről bővebb tájékoztatást a 137/2008. (X. 18.) FVM rendelet /http://fvm.hu/ nyújt. A támogatás formái128 

de minimis támogatás

A támogatási kérelem benyújtása129 

2008. október 19 – 2008. november 30.



évente május 1. és május 31., illetve október 1. és október 31. között

127



Forrás: 137/2008. (X. 18.) FVM rendelet / Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, 2008 http://fvm.hu/main.php?folderID=2346&articleID=13252&ctag=articlelist&iid=1

247



külső befektetők által kínált források

Általános tendencia, hogy a fejlesztési elképzelések saját forrás hiányában nem valósíthatók meg, ezért külső forrás – külső befektetők, hazai- és európai uniós források - bevonása szükséges. A külső befektetők megnyerése érdekében egyrészt pénzügyi-, másrészt adózási-, harmadrészt pedig, egyéb ösztönző tényezőket kell felajánlani a befektetők számára. Pénzügyi szempontból a befektetők számára különböző támogatásokat, kedvezményeket – kedvezményes telekárak - lehet felajánlani. Az adózási ösztönzők közé elsősorban az adókedvezmények és az adómentesség sorolható. Egyéb ösztönző tényező lehet például a szakmai képzések támogatása, a vonzerők fejlesztése.130

130

A befektetői forrásokat ösztönző program a „befektetés-ösztönzési program kidolgozása, lebonyolítása” című pontban kerül kifejtésre

248

Turizmusfejlesztés alapkoncepciója, finanszírozás rendszere – összefoglaló táblázat131

Falusi turizmus

Öko-turizmus, természetjárás

Kulturális turizmus

Gasztronómiaés borturizmus

Rendezvény- és konferencia turizmus

Kerékpáros turizmus132

Lovasturizmus

Vízi-, horgász- és wellness turizmus

Források

Abda eseménynaptár prospektusok készítése tréning golfpálya- és szálláshely kialakítása

kistérségi programsorozatok kistérségi rendezvények

gasztronómiaiés borfesztiválok


pályázati forrásszerzés, vállalkozói tőke bevonása, civil szervezetek, non-profit szféra támogatása, önkormányzati források



Bőny eseménynaptár prospektusok készítése




131 132

A kerékpáros turizmus keretében fejlesztendő, kialakítandó kerékpárutak irányvonala a 6.2. – középtávú célok című fejezetben kerültek meghatározásra.

249

Falusi turizmus





Kerékpáros turizmus

Lovasturizmus


Források

víziturizmus fejlesztése






Börcs eseménynaptár prospektusok készítése kerékpáros turizmus fejlesztése

vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés Dunaszeg eseménynaptár prospektusok készítése vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés

zöld- és ökoturizmus fejlesztése sport- és szabadidő központ kialakítása




Dunaszentpál eseménynaptár prospektusok készítése vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés

250

Falusi turizmus






Lovasturizmus


Források

Enese eseménynaptár prospektusok készítése vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés





zenei turizmus fejlesztése kistérségi programsorozatok kistérségi rendezvények


Gönyű eseménynaptár prospektusok készítése vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés




Győr eseménynaptár prospektusok készítése TDM szervezet kialakításában, szervezésében való részvétel vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés

Káptalandomb projekt történelmi központ kialakítása kistérségi programsorozatok kistérségi rendezvények

4 évszak fesztivál sorozat népszerűsítése


pályázati forrásszerzés, vállalkozói tőke, civil- és nonprofit szféra bevonása, önkormányzati források

251

Falusi turizmus


eseménynaptár prospektusok készítése

erdei iskola építése





Lovasturizmus


Források



Győrladamér


zöld- és ökoturizmus fejlesztése




Győrújbarát eseménynaptár prospektusok készítése




gasztronómiaiés borfesztiválok borutak szervezése

Győrújfalu eseménynaptár prospektusok készítése






vízi turizmus fejlesztése


252

Falusi turizmus






Lovasturizmus


Források



Győrzámoly eseménynaptár prospektusok készítése vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés





Ikrény eseménynaptár prospektusok készítése






horgászturizmus


Kisbajcs eseménynaptár prospektusok készítése

vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés vadászturizmus fejlesztése





horgászturizmus



253

Falusi turizmus






Lovasturizmus


Források



Koroncó eseménynaptár prospektusok készítése

zenei turizmus fejlesztése





Kunsziget eseménynaptár prospektusok készítése vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés termálfalu projekt vadászturizmus






horgászturizmus


Mezőörs eseménynaptár prospektusok készítése vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés

környezetvédelmi komplexum létrehozása





254

Falusi turizmus






Lovasturizmus


Források

Nagybajcs eseménynaptár prospektusok készítése vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés









Nagyszentjános eseménynaptár prospektusok készítése vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés látogatható tehenészetet kialakítása



Nyúl eseménynaptár prospektusok készítése vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés

sípálya felújítása



255

Falusi turizmus






Lovasturizmus


Források



Öttevény eseménynaptár prospektusok készítése vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés csereüdültetés lehetőségének megteremtése





Pér eseménynaptár prospektusok készítése vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés




pályázati forrásszerzés, vállalkozói tőke bevonása, civil szervezetek non-profit szféra támogatása, önkormányzati források



reptérfejlesztés Rábapatona eseménynaptár prospektusok készítése vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés agárpálya, agárnevelő tréning központ, agárversenyek



színházi rendezvények szervezése


256

Falusi turizmus






Lovasturizmus


Források

Rétalap eseménynaptár prospektusok készítése






Töltéstava eseménynaptár prospektusok készítése



wellness- és szabadidős központ építése



Vámosszabadi eseménynaptár prospektusok készítése







257

Falusi turizmus






Lovasturizmus


Források



Vének eseménynaptár prospektusok készítése vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés


kistérségi programsorozatok kistérségi rendezvények szigetközi népzene fesztivál népszerűsítése


határon átnyúló közös programok szervezése a Csallóközzel


258

6.4.8. Befektetés-ösztönzési program kidolgozása, lebonyolítása A turizmusfejlesztés keretében megfogalmazott célkitűzések külső források bevonása nélkül nem vagy csak részben kerülhetnek megvalósításra. A befektetés-ösztönzési program kidolgozásának célja egyrészt, hogy segítse a külföldi- és magyar vállalatok letelepedését - ezáltal hozzájárulva a térségi munkanélküliség csökkenéséhez, másrészt biztosítsa a turizmus fejlesztéséhez szükséges személyi-, anyagi- és tárgyi feltételeket. A befektetés-ösztönzési program kidolgozásának első lépése a potenciális befektetői csoportok kijelölése. 

külföldi befektetők



térségben működő hazai kis- és középvállalkozások, szervezetek



betelepülni kívánó kis- és középvállalkozások, szervezetek



civil szervezetek



magánszféra

A

befektetői

kör

kijelölését

követően

kerülhet

sor

a

beruházók

döntési

szempontrendszerének meghatározására. A döntésbefolyásoló tényezők együttesen, illetve külön-külön is közrejátszhatnak a pozitív/negatív döntés meghozatalában. A kistérség elsősorban olyan befektetők támogatására számíthat, akik pozitív lehetőségeket látnak a térségben való letelepedés, új vállalkozás indítása, vagy a meglévő vállalkozás tevékenységének térségbe való kiterjesztése tekintetében. 

infrastrukturális ellátottság / autópálya, közúthálózat, repülőtér



adózási rendszer, adózási kedvezmények, támogatások, adómentesség



önkormányzat és térségi ügynökségek befektető barát hozzáállása



állami támogatások, vonzó ingatlanárak / kedvezményes bérleti lehetőségek



életszínvonal, életkörülmények



szolgáltatási infrastruktúra megléte



oktatási, képzési lehetőségek 259

Befektetés-ösztönzési program Befektetést ösztönző tevékenységek adózási rendszer, adózási kedvezmények, adómentesség

Tevékenység rövid bemutatása

Felhasználható források

iparűzési adó-mentesség iparűzési adó-fizetési kedvezmények

gazdaságfejlesztési pályázatok hitelek befektetői források önkormányzati források gazdaságfejlesztési pályázatok foglalkoztatási támogatások hitelek befektetői források önkormányzati források gazdaságfejlesztési pályázatok foglalkoztatási támogatások munkahelyteremtést szolgáló pályázati források hitelek befektetői források önkormányzati források pályázatok hitelek befektetői források önkormányzati források

hosszú távú, kiszámítható adópolitika

foglalkoztatottsági támogatás

kedvezményes ingatlanvásárlási és bérleti feltételek, amennyiben a vállalat több éves foglalkoztatási kötelezettséget vállal

munkahelyteremtő támogatás

kedvezményes ingatlanvásárlási és bérleti feltételek, amennyiben a vállalat kistérségben élők foglalkoztatására vállal kötelezettséget

együttműködés feltételrendszerének biztosítása

önkormányzat és befektetők együttműködése fontos, hogy az önkormányzat a befektetőket prioritásként kezelje

marketing tevékenység

figyelemfelkeltő, egységes szempontrendszer alapján kialakított marketingtevékenység, befektetési lehetőségek bemutatása - internet, befektetési kalauz, befektetések összehasonlíthatóságának biztosítása

bemutatkozás hazai- és nemzetközi befektetési konferenciákon

figyelemfelkeltő, egységes szempontrendszer alapján kialakított marketingtevékenység, befektetési lehetőségek bemutatása

szakmai képzések támogatása

foglalkoztatottak szakmai továbbképzése

pályázatok hitelek befektetői források önkormányzati források pályázatok hitelek befektetői források önkormányzati források pályázatok, befektetői források, munkaügyi központ támogatása

Végrehajtásért felelős- és közreműködő szervezetek önkormányzatok befektetők fejlesztési ügynökségek önkormányzatok befektetők munkaügyi központ

önkormányzatok befektetők munkaügyi központ

önkormányzatok befektetők önkormányzatok befektetők Győri Többcélú Kistérségi Társulás turisztikai szervezetek, egyesületek, tourinform irodák önkormányzatok befektetők Győri Többcélú Kistérségi Társulás turisztikai szervezetek, egyesületek önkormányzatok, befektetők, munkaügyi központ

260

6.4.9. Térségmarketing dinamizálása, promóciós munka fellendítése a turizmus alkalmazásával A térségmarketing elsődleges célja egy kisebb léptékű, rövidtávon- és döntően saját forrásból megvalósítható népszerűsítési folyamat elindítása a térségi turisztikai szereplők közreműködése által. A jelenlegi arculati eszközöket – elnevezés, logó, szlogen – úgy kell alakítani, hogy azok a térség turisztikai kínálatát eladható termékké és keresett szolgáltatássá alakítsák. A térségmarketing dinamizálása- és a turizmus fejlesztése érdekében a következő tevékenységek megvalósítását javasolnánk. 

egységes turisztikai adatbázis összeállítása, működtetése, továbbfejlesztése

A kialakításra és továbbfejlesztésre kerülő turisztikai adatbázisnak egységes formában, egységes struktúrában kell bemutatnia a térségi települések vonzerőit, táji- és természeti értékeit, vendég- és szálláshelyeit, termék- és programkínálatát. A települések bemutatása mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a turizmus különböző ágazatit kedvelők igényeinek kielégítésére is. Az örökség- és aktív turizmus kedvelői számára célszerű külön menüpontokat kialakítani, melyek kizárólag a számukra releváns információkat tartalmazzák. Célcsoport /ajánlott menüpont/

ifjúság

családosok

szenior népesség és nyugdíjasok

Menüpont ajánlott tartalma ifjúsági szállásajánlatok közlekedési lehetőségek, menetrendek célcsoport számára releváns szórakozási lehetőségek / szórakozóhelyek, strandok, sportolási lehetőségek célcsoport számára releváns látnivalók, érdekességek célcsoport számára releváns program- és csomagajánlatok családbarát szállásajánlatok és kapcsolódó szolgáltatások közlekedési lehetőségek, menetrendek célcsoport számára releváns szórakozási lehetőségek / szórakozóhelyek, strandok, sportolási lehetőségek célcsoport számára releváns látnivalók, érdekességek célcsoport számára releváns program- és csomagajánlatok szállásajánlatok közlekedési lehetőségek, menetrendek célcsoport számára releváns kikapcsolódási lehetőségek látnivalók, érdekességek célcsoport számára releváns program- és csomagajánlatok

261

Célcsoport /ajánlott menüpont/

öko-turizmus kedvelői

kerékpáros turizmus kedvelői

lovas-turizmus kedvelői

vízi turizmus kedvelői

horgászturizmus kedvelői

rendezvények- és konferenciák vendégköre

külföldiek

Menüpont ajánlott tartalma szállásajánlatok közlekedési lehetőségek, menetrendek térségi idegenvezetők listája, elérhetősége túraútvonalak és a túraútvonalak mentén fellelhető élővilág bemutatása növény- és állatvilág bemutatása természeti és táji látnivalók, érdekességek célcsoport számára releváns program- és csomagajánlatok / szervezett- és egyéni programok célcsoport számára releváns szállásajánlatok és kapcsolódó szolgáltatások közlekedési lehetőségek, menetrendek térségi túravezetők listája, elérhetősége célcsoport számára nyújtott speciális szolgáltatások túraútvonalak és kerékpáros térképek természeti és táji látnivalók, érdekességek célcsoport számára releváns program- és csomagajánlatok / szervezett- és egyéni programok kerékpárkölcsönzés kerékpáros szervezetek, egyesületek célcsoport számára releváns szállásajánlatok és kapcsolódó szolgáltatások közlekedési lehetőségek, menetrendek térségi túravezetők listája, elérhetősége célcsoport számára nyújtott speciális szolgáltatások célcsoport számára releváns program- és csomagajánlatok / lovas-oktatási lehetőségek; szervezett- és egyéni lovas-útvonalak, lovas-túrák célcsoport számára releváns szállásajánlatok és kapcsolódó szolgáltatások / kikötők közlekedési lehetőségek, menetrendek térségi túravezetők listája, elérhetősége célcsoport számára releváns kikapcsolódási lehetőségek célcsoport számára nyújtott speciális szolgáltatások / kajak-, kenu-, csónak és jachtkölcsönző célcsoport számára releváns program- és csomagajánlatok / vízi túraútvonalak, hajókirándulások túravezetők kajak-, kenu-, jacht klubok, szervezetek célcsoport számára releváns szállásajánlatok és kapcsolódó szolgáltatások közlekedési lehetőségek, menetrendek célcsoport számára nyújtott speciális szolgáltatások horgászati lehetőségek és engedélyek fogható halfajták bemutatása horgászhelyekhez rendelve célcsoport számára releváns program- és csomagajánlatok / horgászversenyek célcsoport számára releváns szállásajánlatok és kapcsolódó szolgáltatások közlekedési lehetőségek, menetrendek célcsoport számára nyújtott speciális szolgáltatások célcsoport számára releváns program- és csomagajánlatok szállásajánlatok közlekedési lehetőségek, menetrendek célcsoport számára releváns kikapcsolódási-, szórakozási lehetőségek látnivalók, érdekességek célcsoport számára releváns program- és csomagajánlatok

262

A turisták számára releváns és fontos információkat – tourinform irodák és hivatalok elérhetősége, nyitva tartása, gyakorlati információk, gyakran felmerülő kérdések és válaszok – szintén célszerű feltüntetni. Az adatbázis kialakításának - adatok összegyűjtése és egységes struktúrába rendszerezése, célcsoportok számára kialakított menüpontok adatokkal való feltöltése - és működtetésének feladatait - adatok folyamatos aktualizálása, kiegészítése, karbantartás, felülvizsgálat - a Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet látja el, szoros együttműködésben a partnerönkormányzatokkal, turisztikai szereplőkkel és szervezeti tagokkal. A kialakításához és működtetéséhez külső szakértő bevonása is szükséges lehet. Az adatbázis kialakításához szükséges önerő pályázati forrásokkal is kiegészíthető. A jelenleg működő honlapok – annak ellenére, hogy kistérségi szinten tartalmaznak turisztikai jellegű információkat - nem turizmusfejlesztési céllal készültek. Idegenforgalmi vonatkozásban sokkal strukturáltabb és összefogottabb adatbázis kialakítása szükséges annak érdekében, hogy az érdeklődők minden releváns információt egy weboldalon találjanak meg, illetve a települések által kínált termék-, program- és szolgáltatáscsomagok összehasonlíthatóak legyenek, ezáltal megkönnyítve a tervezést és utazást. 

kistérségi turisztikai kiadványok összeállítása, továbbfejlesztése

A turisztikai kiadványoknak és programfüzeteknek strukturált formában kell tartalmazniuk a kistérséget alkotó településeket, azok vonzerejét, termék- és programkínálatát. Annak érdekében, hogy minél több turista és érdeklődő vegyen részt a térségi programokon célszerű a kínálatot egyrészt a tartózkodási idő, másrészt a helyszín és érdeklődési kör függvényében kialakítani. A kiadványokban érdemes feltüntetni a tourinform irodák elérhetőségeit és nyitva tartási idejét, a közszolgáltatások közül az orvosi rendelők, gyógyszertárak és rendőrségek elérhetőségeit, a települések vonatkozásában a legfontosabb szállás- és vendéglátóhelyeket. Az örökség- és aktív turizmus kedvelői számára különböző programcsomagok és speciális szolgáltatások összeállításával lehetne a térséget még vonzóbbá varázsolni. 263

A kiadványok tartalmi elemeinek összeállítása, egységes struktúrába rendezése – amennyiben nem kerül sor Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet létrehozására – a Kistérségi Társulás és a partner önkormányzatok által kijelölt felelősök feladatát képezi. A települések közötti együttműködés megvalósulásának biztosítása a Társulás / kijelölt kistérségi idegenforgalmi szakember feladata. A kiadványok népszerűsíthetők a tourinform irodákban, szállás- és vendéglátóhelyeken, turisztikai célú rendezvényeken, konferenciákon. A minél hatékonyabb terjesztés érdekében kiemelkedő jelentőséggel bír a hazai és nemzetközi turisztikai szervezetekkel és utazási irodákkal kialakított partnerség. Mivel a kiadványok tartalmát bizonyos időközönként – félévente / évente - frissíteni szükséges első körben 2.000 – 3.000 darab elkészítését tartanánk ideálisnak, melyek a későbbiekben igény szerint frissíthetők. A kiadványok részeként megszerkesztésre kerülhetne egy kistérségi térkép is, mely a települések által javasolt helyi látványosságokat, turisztikai információs pontokat és túraútvonalakat is bemutatná. A Győri Többcélú Kistérségi Társulás 2007-ben pályázati forrás és önerő felhasználásával 9.000 példányszámban, négy nyelven, 16 oldalas kiadványt jelentetett meg. A 2007-TU-NYD-3 pályázat keretében elkészült kiadvány három nyelven mutatja be a térséget, valamint a közeli települések, mikro térségek turisztikai attrakcióit. A kiadvány részét képezi egy piktogramos térkép is. 2007-ben készült el a kistérségi arculati kézikönyv is, melynek köszönhetően a marketingcélú, promóciós anyagok egységes arculati formát követhetnek. 

megszervezésre kerülő rendezvényeken a kistérség népszerűsítése, marketing-célú rendezvények szervezése

264

A térség idegenforgalmi jelentősége egyrészt marketing célú rendezvények, vásárok, kiállítások- és képzések, másrészt a tervezett és megrendezésre kerülő programokon való népszerűsítés keretében növelhető. A rendezvények célja nemcsak a turisták térségbe vonzása, hanem a kistérséget alkotó települések kínálatának bemutatása, a turisztikai szereplők érdeklődésének felkeltése. A nem kifejezetten marketing-célú rendezvények szintén alkalmasak a kistérség turisztikai kínálatának népszerűsítésére. Az elkészítésre kerülő kiadványok egy része az ilyen típusú rendezvényeken is szétosztásra kerülhet. A rendezvények lebonyolításának menetét a Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet és együttműködő tagjai, illetve az általuk javasolt szakértők határozzák meg. A vásárok és kiállítások lebonyolítása a pályázati források mellett részvételi díj keretében is finanszírozható. 

termék- és programcsomagok fejlesztése

A termék- és programcsomagok fejlesztése, a kínálat növelése már önmagában is jelentős marketing szereppel bír. Az innovatív termék- és programcsomagok, az újonnan kialakításra kerülő szolgáltatások nagymértékben növelik a térség népszerűségét, mely bizonyos marketingeszközök – kiadványok, reklámhirdetések, internetes honlap, programfüzetek bevonásával még tovább erősíthető. 

kistérségi brainstorming szervezése

A brainstorming akciók nagymértékben hozzájárulnak a térség kínálatának fejlesztéséhez az idegenforgalom fejlődéséhez, ezáltal a versenyképesség növeléséhez. A résztvevők ötleteikkel, véleményükkel formálhatják a kistérségi turizmus alakulását. A TDM Szervezet és tagjai a felmerülő javaslatok figyelembevételével dönthet a fejlesztési elképzelések aktualizálásáról, átértékeléséről, valamint új alternatívák kidolgozásáról.

265

A brainstorming akciók számát – minimum évi 3 alkalom javasolt - a Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet határozza meg a partner önkormányzatok és a Kistérségi Társulás közös döntéseként. 

marketing tevékenységet végző regionális szervezetekkel kialakított partnerség, együttműködés

A legmegfelelőbb módon kialakított marketingtevékenység is csak akkor lehet sikeres, ha biztosított a térbeli és időbeli koordináció, a marketing nemcsak kistérségi szinten érvényesül, hanem regionális, sőt országos és nemzetközi szinten is. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a megfelelő partnerszervezetek bevonása, együttműködés kialakítása. Nemzetközi szinten a CENTROPE jelenthet kiugrási lehetőséget a kistérség számára, míg regionális szinten az AMC, Fejlesztési Ügynökségek, ITDH, Fejlesztési Zrt. és RMI tevékenységének összehangolása biztosítaná a fejlődést. A marketingtevékenységek eredményessége elsősorban a térségbe látogató turisták és vendégek száma, másrészt a keletkező bevételek nagysága alapján határozható meg.

266

7. EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA A fejlesztési javaslatok elsősorban a kistérségi kínálat színvonalának emelésére, a térséget látogató turisták számának és elégedettségének növelésére irányulnak. Minél elégedettebbek a turisták a kistérség által kínált szolgáltatásokkal és programokkal, annál több időt töltenek, ezáltal több pénzt költenek a térségben. A fejlesztések kedvező gazdasági hatása, a fellendülő turizmus – térségben eltöltött vendégéjszakák számának növekedése, a kapcsolódó szolgáltatásokból származó bevételek nagysága

-,

újabb

turisztikai

beruházásokat

indukál

majd,

melyek

egyrészt

az

idegenforgalomból származó bevételek növekedéséhez, másrészt a turisták számának emelkedéséhez járulnak hozzá. A felvázolt alternatíváknak minden szempontból hozzá kell járulniuk a környezet megóvásához

és

fenntarthatóságához

és

nem

utolsó

sorban

a

társadalom

környezettudatosságának alakításához. A turizmusfejlesztés hatására nemcsak a térség jövedelemtermelő képessége nő, de a keletkező bevételek a természeti- és kulturális értékek fenntartásához, a meglévő funkciók megerősítéséhez és új funkciók kialakításához is hozzájárulhatnak.

267

7.1. Elérhető eredmények rövid-, közép- és hosszútávon Elérhető eredmények rövidtávon 1 éven belül megteremtődnek a Turisztikai Desztináció fellendül a belföldi turizmus fellendül az örökség- és az aktív turizmus Menedzsment Iroda felállításának feltételei javul az életminőség, az fellendül a falusi turizmus és a hozzá kapcsolódó javul a kistérségi életszínvonal szolgáltatások színvonala koordináció minőségi szolgáltatások jelennek fellendül az öko-turizmus és a hozzá kapcsolódó javul a kistérségi meg szolgáltatások színvonala összefogás fellendül a kerékpáros turizmus és a hozzá kapcsolódó javul a térségi szereplők nő a kistérség versenyképessége szolgáltatások színvonala összefogása fellendül a lovas turizmus és a hozzá kapcsolódó új turisztikai vonzerők jelennek meg egységes marketing szolgáltatások színvonala több térséget érintő a meglévő turisztikai vonzerők fellendül a vízi turizmus és a hozzá kapcsolódó programok, Kistérségi szint megerősödnek szolgáltatások színvonala programsorozatok kerülnek kialakításra minőségi szállásés vendéglátóhelyek állnak a turisztikai potenciál erősödik rendelkezésre a kistérségben a turizmusból származó bevételek javulnak a kistérségi turistafogadás feltételei növekednek környezeti tudatformálás, környezeti javulnak az épített örökség fenntarthatóságának feltételei szemléletváltás jelentősége erősödik Elérhető eredmények hosszútávon 5-10 év

javul a kistérség természetvédelmi fenntarthatósága

Elérhető eredmények középtávon 1-5 év

javul a kistérség természetvédelmi fenntarthatósága 268

Elérhető eredmények hosszútávon 5-10 év


Elérhető eredmények rövidtávon 1 éven belül

a kulturális és hagyományőrző rendezvények által innovatív termék –és felelevenednek a hagyományok, a népi kultúra, a táji szolgáltatáscsomagok jelennek meg jellegzetességek javul a térségi szereplők összefogása új turisztikai vonzerők jelennek meg nő a bel- és külföldi vendégek száma a meglévő turisztikai vonzerők megerősödnek javulnak a kistérségi turistafogadás innovatív termék –és szolgáltatáscsomagok jelennek meg feltételei megfelelő minőségű, számú- és színvonalú szállásés nő a kínált szolgáltatások mennyisége vendéglátóegység áll a turisták és vendégek rendelkezésére javul az épített környezet minőségi javul a kínált szolgáltatások minősége megjelenése szakképzett humánerőforrás minőségi, célcsoport-orientált turisztikai kínálat alakul ki Kistérségi szint új, egyedi arculatú fejlesztések valósulnak meg javul a kistérség közlekedési infrastruktúrája összehangolt infrastrukturális fejlesztések valósulnak meg GPS pontok, info-pontok kerülnek kialakításra településeket összefogó intézményrendszer alakul ki megvalósul a kistérségi szintű turisztikai koordináció javul a kistérségi összefogás hatékony működési rendszer javul a térségi szereplők összefogása a települési és kistérségi fejlesztések közösen kerülnek megvalósításra / érdekegyeztetés megvalósul a települési pályázatok összefogása a turisztikai potenciál erősödik nő a kistérség versenyképessége 269

Elérhető eredmények hosszútávon 5-10 év

Kistérségi szint


Elérhető eredmények rövidtávon 1 éven belül

nő a kistérség által nyújtott idegenforgalmi vonzerők iránti kereslet nő a bel- és külföldi vendégek száma a turizmusból származó bevételek növekednek egységes marketingtevékenység összehangolt programok, programsorozatok környezeti tudatformálás, környezeti szemléletváltás jelentősége erősödik

270

7.2. Célcsoportok, szegmensek rangsorolása az eredményekhez, motiváció, jövedelem, tartózkodási idő alapján Célcsoportok, szegmensek

Motiváció

Jövedelem

Tartózkodási idő

ifjúság

szórakozás, kikapcsolódás, vízi sportok, kerékpározás, ifjúsági rendezvények, túrák, táborok, iskolai kirándulások

átlagos vagy átlag alatti jövedelem

1 - 5 nap

családosok

minőségi ellátás, kikapcsolódási lehetőség a gyermekek- és felnőttek számára egyaránt, kulturális programok, természetjárás, vízi sportok, kerékpározás, lovaglás, kulturális, családi rendezvények

átlagos vagy átlag feletti jövedelem

1 - 8 nap

Rangsorolás az eredményekhez fellendül az aktív turizmus új turisztikai vonzerők jelennek meg innovatív termék- és szolgáltatáscsomagok jelennek meg nő a kínált szolgáltatások mennyisége a turisztikai potenciál erősödik nő a kistérség versenyképessége a kulturális és hagyományőrző rendezvények által felelevenednek a hagyományok, a népi kultúra, a táji jellegzetességek új turisztikai vonzerők jelennek meg innovatív termék- és szolgáltatáscsomagok jelennek meg nő a kínált szolgáltatások mennyisége javul a kínált szolgáltatások minősége minőségi, célcsoport-orientált turisztikai kínálat alakul ki új, egyedi arculatú fejlesztések valósulnak meg a turisztikai potenciál erősödik nő a kistérség versenyképessége a turizmusból származó bevételek növekednek

minőségi szolgáltatások jelennek meg

271

Célcsoportok, szegmensek

szenior népesség nyugdíjasok

Motiváció

Jövedelem

Tartózkodási idő

kulturális programok, specifikus programok, helyi építészeti értékek megismerése, helyi hagyományok és kultúra, megismerése, helyi ételek megismerése, borutakon való részvétel, kerékpározás, wellness turizmus

átlag feletti jövedelem

3 – 8 nap

természetjárás, táji- és természeti értékek megismerése, táblarendszerrel ellátott túraútvonalak megismerése, madárles

átlagos jövedelem

1 – 3 nap

öko-turizmus kedvelői

Rangsorolás az eredményekhez fellendül az örökség turizmus fellendül a falusi turizmus és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások színvonala a kulturális és hagyományőrző rendezvények által felelevenednek a hagyományok, a népi kultúra, a táji jellegzetességek új turisztikai vonzerők jelennek meg innovatív termék- és szolgáltatáscsomagok jelennek meg nő a kínált szolgáltatások mennyisége javul a kínált szolgáltatások minősége minőségi, célcsoport-orientált turisztikai kínálat alakul ki új, egyedi arculatú fejlesztések valósulnak meg a turisztikai potenciál erősödik nő a kistérség versenyképessége a turizmusból származó bevételek növekednek minőségi szolgáltatások jelennek meg fellendül az öko-turizmus és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások színvonala új turisztikai vonzerők jelennek meg innovatív termék- és szolgáltatáscsomagok jelennek meg javul a kínált szolgáltatások minősége minőségi, célcsoport-orientált turisztikai kínálat alakul ki, nő a kínált szolgáltatások mennyisége GPS pontok, info-pontok kerülnek kialakításra a turisztikai potenciál erősödik, nő a kistérség versenyképessége 272


kerékpáros kedvelői

Motiváció

természetben haladó, turizmus kiépített és karbantartott kerékpárutak, kapcsolódó szolgáltatások megléte

speciális kínálat, speciális szolgáltatások, lovas lovas-turizmus kedvelői oktatás feltételrendszerének megléte, túraútvonalak megléte

Jövedelem

Tartózkodási idő

átlagos jövedelem, átlag feletti jövedelem

1 – 7 nap


1 – 7 nap

Rangsorolás az eredményekhez fellendül az aktív turizmus fellendül a kerékpáros turizmus és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások színvonala új turisztikai vonzerők jelennek meg innovatív termék- és szolgáltatáscsomagok jelennek meg nő a kínált szolgáltatások mennyisége javul a kínált szolgáltatások minősége minőségi, célcsoport-orientált turisztikai kínálat alakul ki új, egyedi arculatú fejlesztések valósulnak meg GPS pontok, info-pontok kerülnek kialakításra a turisztikai potenciál erősödik nő a kistérség versenyképessége a turizmusból származó bevételek növekednek minőségi szolgáltatások jelennek meg fellendül az aktív turizmus fellendül a falusi turizmus és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások színvonala fellendül a lovas turizmus és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások színvonala új turisztikai vonzerők jelennek meg innovatív termék- és szolgáltatáscsomagok jelennek meg nő a kínált szolgáltatások mennyisége

273


Motiváció

speciális kínálat, speciális szolgáltatások, lovas lovas-turizmus kedvelői oktatás feltételrendszerének megléte, túraútvonalak megléte

vízi turizmus kedvelői

evezős- és vízi sportok iránti szenvedély

Jövedelem

Tartózkodási idő

Rangsorolás az eredményekhez javul a kínált szolgáltatások minősége minőségi, célcsoport-orientált turisztikai kínálat alakul ki új, egyedi arculatú fejlesztések valósulnak meg


1 – 7 nap


1 – 7 nap

a turisztikai potenciál erősödik nő a kistérség versenyképessége a turizmusból származó bevételek növekednek minőségi szolgáltatások jelennek meg fellendül az aktív turizmus fellendül a vízi turizmus és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások színvonala új turisztikai vonzerők jelennek meg innovatív termék- és szolgáltatáscsomagok jelennek meg nő a kínált szolgáltatások mennyisége javul a kínált szolgáltatások minősége minőségi, célcsoport-orientált turisztikai kínálat alakul ki új, egyedi arculatú fejlesztések valósulnak meg a turisztikai potenciál erősödik nő a kistérség versenyképessége a turizmusból származó bevételek növekednek

minőségi szolgáltatások jelennek meg

274


horgászturizmus kedvelői

rendezvényekkonferenciák vendégköre

Motiváció

kikapcsolódás, nyugodt környezet, kapcsolódó szolgáltatások színvonala, megfelelő horgászati lehetőségek

nívós konferenciákon való részvétel, kiegészítő programok, komfort és és kényelem, információszerzés, tapasztalatszerzés, ismeretek szerzése, borutakon való részvétel

Jövedelem

átlagos jövedelem

jövedelem nem releváns

Tartózkodási idő

1 nap

1 – 2 nap

Rangsorolás az eredményekhez fellendül az aktív turizmus új turisztikai vonzerők jelennek meg innovatív termék- és szolgáltatáscsomagok jelennek meg nő a kínált szolgáltatások mennyisége javul a kínált szolgáltatások minősége minőségi, célcsoport-orientált turisztikai kínálat alakul ki nő a kistérség versenyképessége új turisztikai vonzerők jelennek meg innovatív termék- és szolgáltatáscsomagok jelennek meg nő a kínált szolgáltatások mennyisége javul a kínált szolgáltatások minősége minőségi, célcsoport-orientált turisztikai kínálat alakul ki új, egyedi arculatú fejlesztések valósulnak meg a turisztikai potenciál erősödik nő a kistérség versenyképessége a turizmusból származó bevételek növekednek minőségi szolgáltatások jelennek meg

külföldiek

kulturális programok, specifikus programok, helyi építészeti értékek megismerése, helyi ételek megismerése, borutakon való részvétel, természetjárás


3 – 10 nap

fellendül az örökség- és az aktív turizmus

275


Motiváció

Jövedelem

Tartózkodási idő

Rangsorolás az eredményekhez fellendül a falusi turizmus és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások színvonala a kulturális és hagyományőrző rendezvények által felelevenednek a hagyományok, a népi kultúra, a táji jellegzetességek

külföldiek

kerékpározás, víziwellness turizmus

és

új turisztikai vonzerők jelennek meg innovatív termék- és szolgáltatáscsomagok jelennek meg nő a kínált szolgáltatások mennyisége javul a kínált szolgáltatások minősége minőségi, célcsoport-orientált turisztikai kínálat alakul ki új, egyedi arculatú fejlesztések valósulnak meg GPS pontok, info-pontok kerülnek kialakításra a turisztikai potenciál erősödik nő a kistérség versenyképessége a turizmusból származó bevételek növekednek minőségi szolgáltatások jelennek meg

276

8. LEHETSÉGES FEJLŐDÉSI ALTERNATÍVÁK A turisztikai szektor fejlődésével, a kereslet által támasztott követelmények növekedésével párhuzamosan a kistérségi kínálat fejlesztése is alapvető fontosságú tényező. A kistérség számára a legfontosabb fejlődési alternatívát a települések hosszútávon történő összefogása, kistérségi szintű koordinációja jelenti. Emellett fontos szerepe van a szolgáltatások és programok folyamatos fejlesztésének, a célcsoport és a kereslet által támasztott feltételek szerinti megújításának, a kistérségi marketingnek. 

új, egyedi arculatú turisztikai fejlesztések



települési és kistérségi rendezvények, programok összehangolása,

kistérségi

programfüzet létrehozása, kistérségi rendezvénynaptár összeállítása 8.1. Forgatókönyvek bemutatása Az előzőekben bemutatott célok elérése különböző finanszírozási, szervezési lehetőségek függvénye. A lehetőségek reális eseteire az alábbi forgatókönyvek kerültek megfogalmazásra. 1. számú forgatókönyv A fejlesztések nem tervezettek, összehangoltak, hanem egyéniek. A finanszírozást a pályázati lehetőségek, és a saját erő megléte határozza meg. A térségben lassú fejlődés figyelhető meg, mivel a tervezett fejlesztési célok nem mindegyike valósul meg, így a további igények kielégítésére nincs lehetőség. A fejlesztések koordinálatlansága miatt nem a kistérség érdekeit szem előtt tartott alternatívák valósulnak meg, így egységes kistérségi arculat kialakítására sincs lehetőség. A közös érdekek nem kerülnek meghatározásra, ezért előfordulhat, hogy a célok halmozottan kerülnek megvalósításra. 277

A kistérséget alkotó települések között versenyhelyzet alakul ki, mely hátrányosan hat a kistérség idegenforgalmi helyzetére és versenyképességére. A települések nem segítik, hanem egymást gátolják a fejlődésben. Marketingprogramjuk csak az adott település idegenforgalmi jelentőségére terjed ki, kistérségi szinten nem hasznosítható, ezáltal a marketingköltségek is jóval magasabbak, mint egy egységes tájékoztató füzet, programfüzet, eseménynaptár esetében. Előfordulhat, hogy a települések által kínált termékek- és szolgáltatások egyénileg nem ugyanolyan vonzerővel bírnak, mintha egyszerre több település kínálatával ismerkedhetne meg az érdeklődő. A partnerségi együttműködés hiányában a tervezett fejlesztések jelentős része forráshiány miatt nem kerülhet megvalósításra. A TDM szervezet létrehozása megtörténik, de jelentős mértékben nem változtat a térség turisztikai helyzetén, nem alakul ki a települések közötti tartós, hosszú távú partnerség. Az infrastrukturális, turisztikai fejlesztések előnyösen hatnak a helyi gazdaság fejlődésére, viszont csak egy-egy részterületet érintenek, így nem valósul meg a térségi multiplikátor hatás. 2. számú forgatókönyv A fejlesztések megvalósításában kulcsszerepet kap az együttműködés, a hosszú távú kistérségi gondolkodás. A kistérségi szinten szervezett és koordinált fejlesztési elképzelések, a település szintű célkitűzések összehangolása hozzájárul az egységes kistérségi arculat „tényleges” és nemzetközi szinten is elismert kialakításához. Az érdekegyeztetések hatására olyan fejlesztések kerülnek megvalósításra, melyek nemcsak települési-, hanem kistérségi szinten is hozzájárulnak a turizmus fejlődéséhez.

278

A kistérséget alkotó települések közötti együttműködés jótékonyan hat mind a kistérség, mind a települések idegenforgalmi helyzetére és versenyképességére. A turizmusból származó bevételek hozzájárulnak az életszínvonal emelkedéséhez, a társadalmi jólét növekedéséhez. Az életkörülmények javulásának hatására változik a helyi lakosság szemléletmódja. A települések egyéni fejlődése – mintegy láncreakciót elindítva - elősegíti a szomszédos települések fejlődését is. A települések bevonásával, egységes kistérségi marketingprogram kerül kialakításra. A települések által kínált termék- és szolgáltatáscsomagok kombinációja a bel- és külföldi turisták nagy számát vonzza a térségbe. A vendégek számának növekedése hozzájárul a térség versenyképességének és bevételeinek növekedéséhez. A fejlesztési lehetőségek megvalósítása még mindig függ a pályázati forrásoktól és a saját erő meglététől, ezért a Kistérség nem tudja az adott helyi, táji környezetre építhető fejlesztési célok mindegyikét megvalósítani. A célkitűzések összehangolásával azonban elkerülhető ugyanazon fejlesztési elképzelések többszöri megvalósítása, így azok kistérségi szinten költséghatékonyabb módon kerülhetnek kivitelezésre. A térségben gyors fejlődés figyelhető meg, mivel a tervezett fejlesztési célok többsége megvalósul, így a térség további igények kielégítésére is alkalmassá válik.. A TDM szervezet létrehozásával megvalósul a települések turisztikai fejlesztéseinek összehangolása, egymásra építése. A kistérség településeinek eredményes hosszú távú együttműködése meghatározó fontosságú tényezője a fejlődésnek. Az infrastrukturális, turisztikai fejlesztések előnyösen hatnak a helyi gazdaság fejlődésére. Annak ellenére, hogy csak egy-egy részterületet érintenek jelentős befektetői tőkét vonzanak a térségbe.

279

8.2. Csomagajánlat, termékajánlat Kistérségi szempontból több jelentős tevékenységet, eseményt, programot összekapcsolva, egymásra építve alakíthatunk ki turisztikai csomagokat, amelyek idegenforgalmi szempontból nagyobb hatással, vonzerővel bírnak. A kistérségi települések legjellemzőbb adottságait és az egyes turisztikai attrakciók iránt mutatkozó keresletet alapul véve öt konkrét csomagajánlat-, illetve azok kombinációjának kialakítását javasolnánk. 

kerékpáros turizmus csomag



kulturális örökség, természetjáró csomag



lovas-turizmus csomag



víziturizmus csomag



horgászturizmus csomag



program csomag / több esemény összekapcsolása / komplementer termékkínálat kialakítása

Kerékpáros turizmus csomag 

Tekerj a Győri Kistérségben - 1 napos körtúra túravezetővel

A csomag tartalma  30 – 40 km távú túra a Győri Kistérségben, túravezetővel  kerékpáros térkép  kerékpárkölcsönzés – 250,- Ft/nap/fő  kerékpárjavítás és szerviz  kerékpárhasználat – gyakorlati tanácsok Túraútvonalak  Győr – Kisbajcs – Nagybajcs – Vámosszabadi – Győr / 30 km  Győr – Kisbajcs – Vének – Kisbajcs – Győr / 30 km  Győr – Győrújbarát – Nyúl – Töltéstava – Győr / 40 km 280

A csomag ára  6.500,- Ft / fő 

Tekerj a Győri Kistérségben - 2 napos körtúra túravezetővel

A csomag tartalma  50 – 100 km távú túra a Győri Kistérségben, túravezetővel  szállás (1 éjszaka) kerékpárosbarát panzióban vagy minőségi magán-szálláshelyen  félpanziós ellátás: büfévacsora és reggeli  kerékpáros térkép  kerékpárkölcsönzés – 250,- Ft/nap/fő  kerékpárjavítás és szerviz  kerékpárhasználat – gyakorlati tanácsok Túraútvonalak  Győr – Gönyű – Bőny – Győr / 50 km  Győr – Bőny – Nagyszentjános – Gönyű – Győr / 50 km  Győr – Dunaszeg – Kunsziget – Öttevény – Abda – Győr / 52 km  Győr – Rábapatona – Koroncó – Győr / 60 km  Győr – Győrújfalu – Győrzámoly – Győrladamér - Dunaszeg – Kunsziget – Öttevény – Börcs – Abda – Győr / 65 km  Győr – Bőny – Rétalap – Mezőörs – Pér – Győr / 80 km  Győr – Abda - Öttevény – Enese – Rábapatona – Koroncó – Ikrény – Győr / 100 km A csomag ára  14.500,- Ft / fő

281

Kulturális örökség, természetjáró csomag 

Kultúra, hagyományok, értékek a Győri Kistérségben – hosszú hétvége idegenvezetővel

A csomag tartalma  szállás (3 nap, 2 éjszaka) panzióban vagy minőségi magán-szálláshelyen  félpanziós ellátás  térkép és rövid ismertető a látnivalókról  személyenként 1 db ingyenes belépő  külön buszjárat a résztvevők számára  szervezett-

/építészeti

értékek

bemutatása,

népi

foglalkozások

bemutatása,

hagyományok felelevenítése, helyi ételek bemutatása, borutak szervezése/ és egyéni programok  idegenvezetés /magyar, angol és német nyelven/ A csomag ára  15.000,- Ft / fő 

Egy nap a természetben – 1 napos természetjáró túra túravezetővel

A csomag tartalma  tájékoztató füzet a látnivalókról, a növény- és állatvilágról  általános tájékoztatás a természetvédelemről  választható túraútvonalak / 20 - 30 km  túravezetés és a természeti látnivalók bemutatása  madárles  kiegészítő szolgáltatás: gyermekek számára erdei iskola A csomag ára  3.500,- Ft / fő

282



Éjszakai természetjárás túravezetővel

A csomag tartalma  tájékoztató füzet a látnivalókról, a növény- és állatvilágról  általános tájékoztatás a természetvédelemről  választható túraútvonalak / 10 - 15 km  túravezetés és az éjjel aktív növény- és állatvilág bemutatása  égitestek megfigyelése / távcsövek, teleszkópok bérbeadása  túrafelszerelés kölcsönzés  ingyenes biztonsági mellény a túra időtartama alatt A csomag ára  3.500,- Ft / fő 

Erdei kötél- és sportpálya

A csomag tartalma  erdőben kiépített kötélpálya, mely lehetőséget teremt a mászásra, csúszásra és egyensúlyozásra  több nehézségi fokozat  pályatérkép  biztonsági felszerelés A csomag ára  800,- Ft / fő

Lovas-turizmus csomag 

A lovaglás gyógyító ereje

A csomag tartalma  gyógy-terápiás lovaglás  igény szerint lovas-oktatás 283

 szakképzett ellátás  állapotfelmérés  szükséges felszerelések bérbeadása  szállás kérhető A csomag ára  2.500,- Ft / fő / alkalom  2.000,- Ft / fő / alkalom – 10 alkalmas bérlet vásárlása esetén 

Fogathajtó verseny

A csomag tartalma - versenyzők számára  nevezési díj  szükséges felszerelések bérbeadása  lovak egészségi állapotának felmérése A csomag ára  2.000,- Ft / fő A csomag tartalma - résztvevők számára  belépési díj  a verseny keretében szervezett rendezvényeken való ingyenes részvétel  versenylovak megtekintése A csomag ára  800,- Ft / fő 

Komplex lovas-program csomag

A csomag tartalma  lovas bemutató a vendégek aktív közreműködésével / 30 perc  sétakocsikázás / 30 perc  lovas-túra vagy lovas-oktatás / 60 perc 284

A csomag ára  4.500,- Ft / fő Vízi turizmus csomag 

Vadvízi evezés

A csomag tartalma  ingyenes kenu használat  választható vízi túraútvonalak  túra időtartama: 1,5 – 2 óra  szabályozott partszakasz  biztonsági mentőmellény  rövid oktatás A csomag ára  3.800,- Ft / fő 

Kikapcsolódási lehetőségek a vízi sportok kedvelői számára

A csomag tartalma  ingyenes kajak, kenu, csónak és vízi-bicikli használat igény szerint / 60 perc  szabályozott partszakasz  biztonsági mentőmellény  rövid oktatás igény szerint A csomag ára  1.000 – 2.500,- Ft / fő

A csomag tartalma  hajókiránduláson való részvétel  idegenvezető és látnivalók bemutatása  hajókirándulás időtartama: 60 perc 285

A csomag ára  1.500,- Ft / fő 

„Fogj és nyerj” - 10 napos horgászverseny maraton

A csomag tartalma  nevezési díj  időtartam: 5 hétvége – szombat, vasárnap  helyszín: Kistérség különböző horgászhelyei  korosztályonkénti versenyeztetés / gyermek, ifjúsági és felnőtt  színvonalas infrastruktúrával ellátott horgászhelyszínek  családbarát horgászat lehetősége / játszóterek, strand a közelben  kedvezményes szálláslehetőségek  nyeremény: 15 alkalmas bérlet vagy éves horgászengedély a Kistérség különböző horgászhelyein, tanúsítvány  felszerelés kölcsönzés  szakmai tanácsadás A csomag ára  1.500,- Ft / fő, gyermekek számára 12 éves kor alatt ingyenes 

„Fogj és vidd” – 24 órás horgászverseny

A csomag tartalma  nevezési díj  időtartam: szombat 800-tól vasárnap 800-ig / időjárás függvénye  helyszín: Kistérség különböző horgászhelyei  korosztályonkénti versenyeztetés / gyermek, ifjúsági és felnőtt  színvonalas infrastruktúrával ellátott horgászhelyszínek  családbarát horgászat lehetősége / játszóterek, strand a közelben  kedvezményes szálláslehetőségek  nyeremény: a kifogott hal 5 kg-ig hazavihető  felszerelés kölcsönzés 286

 szakmai tanácsadás A csomag ára  1.000,- Ft / fő, gyermekek számára 12 éves kor alatt ingyenes 

aktív vízi sportok és a természet

Kerékpáros- és víziturizmus csomag 

Triatlon verseny

A csomag tartalma  nevezési díj  orvosi vizsgálat  kerékpárkölcsönzés  személyenként 2dl ingyenes üdítő és szőlőcukor A csomag ára  1.500,- Ft / fő Kultúra- és víziturizmus csomag 

Szentivánéj a vízparton

A csomag tartalma  Szentivánéji tűzgyújtás 

vízparti térzene és színház

 csillagtúra  tűzijáték A csomag ára  ingyenes

287

Kiemelt turisztikai attrakciók A Kistérséget alkotó települések némelyikén olyan turisztikai attrakciók is megtalálhatók, melyek önmagukban is jelentős turisztikai vonzerővel bírnak. Kistérségi összefogással, megfelelő marketingtevékenységgel ezen vonzerők turizmusra gyakorolt pozitív hatása még erőteljesebben érvényesülhet, amely nagymértékben növeli a kistérségi turizmus regionális-, országos- és nemzetközi szerepét. Jelen koncepcióban két fő – kistérségi szinten is jelentős – turisztikai attrakciót emelnénk ki, melyek továbbfejlesztése és kialakítása – a megfogalmazott stratégiai célok megvalósításával párhuzamosan mindenképpen indokolt lenne. 

agárversenyek

Magyarországon jelenleg három agárpálya áll – Rábapatona, Isaszeg, Csepel - a sport kedvelőinek rendelkezésére. A Rábapatonán működő agárpálya és agárnevelő központ kialakítása, működése és továbbfejlesztése olyan turisztikai vonzerőt jelent a térség számára, melynek kiaknázása nem elhanyagolható feladat. Az agárverseny és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások akár önálló turisztikai attrakcióként, akár komplex kínálatként jelennek meg, a térségi idegenforgalom fejlesztésének kihagyhatatlan részét kell, hogy képezzék. 

dunai vízisport-élet fejlesztése - Gönyű

A kistérség idegenforgalmának fellendítéséhez a 2007-ben beadott /NYDOP-2007-2.2.1./ gönyűi pályázat is nagymértékben hozzájárulhat, melynek célja egy komplex, aktív turisztikai programcsomag létrehozása Gönyű központtal a dunai vízisport élet fejlesztése és a folyók kínálta turisztikai lehetőségek intenzívebb kihasználása, a rendelkezésre álló infrastruktúra bővítése, fejlesztése által. A hozzávetőlegesen 350 milliós fejlesztés keretében Gönyűn kajakkenu kikötési pont, kishajó kikötő, vízisport centrum létesül, amely megteremti a Duna, Mosoni-Duna és Rába vízi túraútvonalai közötti összeköttetést, 14 település bevonásával, mintegy 280 kilométeren. A vízifejlesztés kapcsolódik az EUROVELO kerékpárúthoz. A kétfordulós pályázat sikeresen vette az első akadályokat.

288

8.3. Marketing eszközök hozzárendelése az egyes forgatókönyvekhez, csomagokhoz, illetve termékekhez szegmensenkénti bontásban Marketing eszközök ifjúság és családosok


aktív kikapcsolódást kedvelők

1. számú forgatókönyv

önálló, település szintű internetes honlapok, kiadványok



rendezvények, konferenciák vendégköre önálló, település szintű internetes honlapok, kiadványok

2. számú forgatókönyv

kistérségi adatbázis, turisztikai kiadványok, marketing-célú rendezvények

kistérségi adatbázis, turisztikai kiadványok, marketing célú rendezvények



kerékpáros turizmus csomag

kulturális örökség, természetjáró csomag

kistérségi adatbázis, turisztikai kiadványok




kistérségi adatbázis, turisztikai kiadványok, kerékpáros turizmust népszerűsítő speciális marketingeszközök: kerékpáros térképek, túraútvonalak, kerékpárszervizek elérhetősége kistérségi adatbázis, turisztikai kiadványok, kulturális örökség- és öko turizmust népszerűsítő speciális marketingeszközök: túraútvonalak, térképek, élővilág és természeti értékeket bemutató tájékoztató füzetek

külföldiek önálló, idegen nyelvű internetes honlapok, kiadványok idegen nyelvű kistérségi adatbázis, turisztikai kiadványok, nemzetközi rendezvényeken való részvétel


idegen nyelvű kistérségi adatbázis, turisztikai kiadványok, nemzetközi rendezvényeken való részvétel



289

Marketing eszközök ifjúság és családosok

lovas-turizmus csomag

vízi turizmus csomag






aktív kikapcsolódást kedvelők kistérségi adatbázis, turisztikai kiadványok, lovas-turizmust népszerűsítő speciális marketingeszközök: lovas-túraútvonalak kistérségi adatbázis, turisztikai kiadványok, vízi turizmust népszerűsítő speciális marketingeszközök: vízi túraútvonalak, vízparti kikötők, kölcsönzési lehetőségek

rendezvények, konferenciák vendégköre

külföldiek





290

III. GYŐRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS IDEGENFORGALMI JÖVŐKÉPE A kistérség elsősorban földrajzi adottságaira, azok értékké alakítására és megőrzésére, valamint az endogén erőforrásokra támaszkodhat. Fel kell készülnie azonban arra a helyzetre, amikor az országhatár túloldalán lévő térségek gazdasági aktivitása felgyorsul és a térségi kapcsolatok intenzitásának lehetősége is erőteljesebben érvényesül. A térség népessége számára biztosítani kell az emberi, társadalmi jólét feltételeit, amely szorosan összekapcsolódik a helyi gazdaság működőképességének javításával, a meglévő környezeti terhelések mérséklésével, valamint a meglévő értékek bölcs és fenntartható hasznosításával. A jövőkép elérésének lehetséges alternatívái 

a térség egyes településeinek erősödő kül- és belföldi ismertsége az egész térség számára előnyöket jelenthet



a kistérségi kapcsolatok erősítése érdekében javítható a települési önkormányzatok együttműködése



a külső vállalkozói tőke érdeklődésének fokozása, a magántőke fokozatos bekapcsolása a fejlesztésekbe



a helyi sajátos termékek, gasztronómiai specialitások piacképes kínálatot képezhetnek a gasztronómiai trendek alapján



egyensúlyra kell törekedni a munkaerőpiacon, a kereslet és a kínálat tekintetében a szakmai struktúrában



az iparban nagy súllyal jelenlévő külföldi tőke bekapcsolása a fejlesztésekbe

291

9. JÖVŐKÉP VÁZOLÁSA, LEHETŐSÉGEK BEMUTATÁSA A hazai- és európai uniós pályázati lehetőségek, a Fejlesztési Tervekben megfogalmazásra kerülő célkitűzések hatására Magyarország elindult a gazdasági- és társadalmi fejlődés útján. A gazdaságfejlesztési projektek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntartható fejlődés, az életen át tartó tanulás fogalma. A profitmaximalizáló verseny mellett egyre jobban előtérbe kerül a minőség iránti igényesség. A tudásalapú társadalom szerepe nemcsak a gazdasági fejlődés, a gazdasági-technológiai növekedés szempontjából kiemelkedő jelentőségű, kialakulása a termelési-fogyasztási szerkezet új minőségét is feltételezi. A stratégiában megfogalmazott célkitűzések megvalósításával, a fogadó-kapacitás keresztmetszetének bővülésével a Győri Kistérség a Nyugat-dunántúli Régió egyik legnagyobb turisztikai szolgáltatója lesz. A turisztikai attrakciók területi eloszlásának és kihasználtságának egyenetlensége megszűnik. A térség sajátos kulturális örökségeire és természeti értékeire épített turisztikai vonzerők, termékek

és

szolgáltatások,

valamint

a

vonzerőkhöz

kapcsolódó

koncentrált

marketingtevékenység hatására a Kistérség nemzetközi szinten is versenyképes lesz. Jellemzővé válik a kistérségi idegenforgalmi vonzerők összehangolt fejlesztése és egységes piaci megjelenése. Többféle szolgáltatás összehangolt fejlesztéseként folyamatosan új turisztikai termék- és programcsomagok jelennek meg. A szezonális jelleg dominanciája megszűnik. A

Kistérséget

alkotó

települések

nem

versenytársakként,

hanem

együttműködő

partnerekként jelennek meg a piacon. A jövőkép nem más, mint a jövőre vonatkozó elképzelések és célkitűzések összessége, ezáltal a stratégiában megfogalmazott rövid-, közép- és hosszú távú célok is a jövőre irányulnak.

292

9.1. A turizmus alapfeltételeinek kialakítása A

turizmus

fejlődéséhez

szükséges

alapfeltételek

kialakítása

jelen

stratégia

megvalósításával elkezdődik. Annak érdekében, hogy a kistérségi turizmus közép- és hosszú távon fejlődőképes legyen a minimális alapfeltételek – jó megközelíthetőség, színvonalas szolgáltatási háttér, változatos programkínálat - teljeskörű kialakítása szükséges. A közlekedés, a jó megközelíthetőség a turizmus egyik legfontosabb alappillére. A közlekedési hálózat fejlesztésének hatására nő a térségbe látogató turisták száma, ezáltal a térség és a települések bevételei és versenyképessége. A péri repülőtér nemzetközi forgalmat bonyolít le. A speciális szolgáltatások, a színvonalas szolgáltatási háttér iránt egyre nagyobb igény mutatkozik. Kialakításával és fejlesztésével a térség jelentős forgalom- és bevétel növekedésre számíthat. A változatos programkínálat-, a turisztikai termék- és programcsomagok kínálatának bővítésével a térség regionális, országos és nemzetközi hírnévre tesz szert. Alkalmassá válik a kulturális-, öko- és aktívturizmus területén jelentkező keresletnövekedés mindenkori és azonnali kielégítésére. A fejlesztések hatására fellendül a belföldi turizmus, javul az életminőség, az életszínvonal. A térség versenyképességének erősödésével új és újabb turisztikai vonzerők, innovatív termék- és szolgáltatáscsomagok jelennek meg. A kistérségi turistafogadás feltételeinek javulása által nő a bel- és külföldi vendégek száma, a turizmusból származó bevételek nagysága. Általános tendenciává válik a környezeti tudatformálás fontossága, a humánerőforrás képzés jelentősége.

293

9.2. Idegenforgalmi vonzerők és termékek fejlesztése, vonzerő leltár, alternatív attrakciók bemutatása A Kistérség a belső adottságokra és a vendégkör igényeire épülő turisztikai attrakciókkal, termékekkel- és szolgáltatásokkal jelenik meg a piacon. Arra törekszik, hogy az innovatív- és fenntartható megoldások térségévé váljon. Természeti- és kulturális adottságainak hatékony hasznosításával versenyképessége és idegenforgalmi jelentősége – mind regionális, mind országos, mind nemzetközi szinten - folyamatosan nő. A térség egyik legjelentősebb idegenforgalmi vonzereje és legfontosabb turisztikai terméke - Duna, Mosoni-Duna, Rába, Rábca - természeti adottságaiból adódik. A táji elemek, a folyók által kínált lehetőségek a falusi-, a kulturális-, az öko-, a vízi-, a sport- és az aktív turizmusban egyaránt kiaknázhatók. A vízparti üdülések, a kulturális az öko-, a kerékpáros-, a lovas-, a vízi-, a horgászturizmus és a kapcsolódó szolgáltatások tekintetében a térség az országos bázis kiemelkedő jelentőségű területe. A Duna, Mosoni-Duna, Rába, Rábca a térség nemzetközi vonzerővel bíró öko- és aktív turisztikai kirándulóhelye, mely az országos kínálat bővítése mellett a bel- és külföldi kereslet bázisprogramja is. A falusi turizmus fellendüléséhez a gasztronómiai élmények, a borutak nagymértékben hozzájárulnak. A táji és természeti adottságok kiváló helyszínként funkcionálnak a kulturális-, öko-, kerékpáros-, lovas- és vízi turizmus kedvelői számára egyaránt. A kulturális és építészeti értékek, a nívós rendezvények, fesztiválok és programsorozatok nemzetközi ismertségnek örvendenek. A kistérség a kultúra, a rendezvények, a fesztiválok és hagyományok, az aktív turizmus és a színvonalas szállás- és vendéglátóhelyek központja.

294

Lehetőségek - idegenforgalmi vonzerők és termékek fejlesztése, vonzerő leltár, alternatív attrakciók bemutatása idegenforgalmi vonzerők és termékek fejlesztése országosan egyedülálló jelentőségű programok, programsorozatok szervezése országos- és nemzetközi jelentőségű kiállítások, vásárok szervezése

vonzerő leltár nemzetközi szintű rendezvények kiállítások, vásárok és kapcsolódó szolgáltatások

alternatív attrakciók nemzetközi kórustalálkozó nemzetközi zenei fesztivál árverés

országosan egyedülálló jelentőségű termékek, szolgáltatások nyújtása turizmus új ágazatának kialakítása bio-turizmus speciális öko- és aquapark speciális igényeket kielégítő lovas komplexumok agárversenyek

lehetőségek

öko- és bio vendéglátóegységek minőségi, multifunkcionális (többféle igény kielégítését szolgáló) szállás- és vendéglátóhelyek kitáblázott, aszfaltozott kerékpárutak kerékpárutak összeköttetése, folytonossága speciális és országosan egyedülálló táborok szervezése

speciális öko- bio- és sporttáborok

meglévő építészeti és természeti értékek megóvása és fenntartása táji elemek, növény- és állatpopuláció bemutatása új növény- és állatfajok felfedezése a térségben átfogó és erőteljes marketingtevékenység

kultúra, hagyományok egyedülálló táji- és természeti értékek

élmény- és kalandpark speciális túraútvonalak fogadási rendszer lehetősége / a jogszabályi keretek betartásával speciális ételkülönlegességek

élmény- és kalandpark a természetben bio konyha, bio szakácsművészet természetjárás vízisport és lovassport táborok kulturális rendezvények tanösvények, madárles, állat simogató

295

9.3. Fogadókészség javítása, a humán- és vállalkozói infrastruktúra fejlesztése Az idegenforgalom fejlődése és fellendülése által generált előnyök hatására a turizmus egyre vonzóbb perspektíva a kis- és középvállalkozások számára, egyre inkább nő a humánés vállalkozói infrastruktúra fejlesztése iránti igény, egyre több új vállalkozás kezdi meg működését a térségben. A fogadókészség javulása nemcsak a térség idegenforgalmi vonzerejének növekedéséhez, hanem a települések, a kistérség, valamint a humán- és vállalkozói szféra bevételeinek és versenyképességének növekedéséhez is hozzájárul. A hosszú távú profitérdekeltség mellett a minőség-központú szemlélet is elterjed és alkalmazásra kerül. A vállalkozások kistérségbe koncentrálódása a térség népszerűsítése mellett nagymértékben hozzájárul a foglalkoztatottság növeléséhez, az életszínvonal javulásához, a lakossági identitástudat erősödéséhez is. A minőségi szolgáltatást nyújtó szállás- és vendéglátóhelyek – a speciális igényekre is felkészülve - teljes mértékben megfelelnek a megcélzott vendégkör igényeinek. A humán erőforrás megszerzett szakmai kompetenciája, idegen nyelv ismerete és folyamatos továbbképzése biztosítja a turisták kellemes időtöltését és növeli a térségbe, településre való többszöri visszatérés esélyét. A helyi lakosság turistákkal szemben támasztott negatív előítéletei a lakossági fórumok és szemléletformálási akciók hatására megszűnnek, javul a térség és a települések fogadókészsége. A lakosok kedvesen fogadják a térségbe özönlő turistákat, hiszen a

lehetőségek

turizmusból származó előnyök – ha nem is közvetlenül - számukra is érezhetők. lakossági fórumok, szemléletformálási akciók lakossági, térségi identitástudat erősítését szolgáló akciók szakmai továbbképzések K+F tevékenység ösztönzése és továbbfejlesztése vállalkozások betelepülését ösztönző akciók / kedvezményes lehetőségek humán- és vállalkozói infrastruktúra fejlesztését ösztönző akciók / támogatások repülőtér és közlekedési infrastruktúra fejlesztése vízi utak rendbetétele 296

9.4 Idegenforgalmi intézményrendszer kialakítása A Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet, illetve az idegenforgalmi szakreferensek munkájának és koordinációjának, a szervezetfejlesztésnek, az önkormányzatok és a vállalkozások együttműködésének, a szervezet működéséhez szükséges személyi- és infrastrukturális feltételek meglétének köszönhetően a kistérség regionális-, országos- és nemzetközi szinten is kiemelkedő jelentőségű szerepet játszik a turizmusban. A turisztikai hálózatok és szervezetek folyamatos fejlesztése szintén a térség központi szerepének erősödését biztosítja. Az együttműködés, a turizmus szereplőinek összefogása és koordinálása lehetőséget teremt a kereslet változásaira reagáló, folyamatosan megújuló innovatív termék- és programcsomag kombinációk kialakítására. A szervezet informatikai rendszere a szakmai programok megvalósításában, a programtervezésben illetve a rendezvények koordinációjában nyújt segítséget. Az idegenforgalmi intézményrendszer egyik legfontosabb feladataként biztosítja a fejlesztésekhez szükséges források előteremtését, a befektetés-ösztönzési programok megvalósítását. Munkájának köszönhetően egyre több befektető választja befektetéseinek színhelyévé a térséget. Az intézményrendszer működésének köszönhetően napról-napra nő a képzett munkaerő-, a

lehetőségek

kistérségbe látogató turisták száma, illetve a térség versenyképessége. humán erőforrások továbbfejlesztése a régió specifikus igényei alapján szakirányú-, szakmai továbbképzések idegen nyelv-oktatás turisztikai információs és telekommunikációs rendszerek továbbfejlesztése értékesítési- és foglalási rendszer továbbfejlesztése turisztikai szervezetek továbbfejlesztése, újabb tagok megnyerése határos régiókkal való kapcsolatok fenntartása marketingkommunikációs tevékenység fejlesztése újabb befektetők vonzása a térségbe újabb magánbefektetők megnyerése közszféra megnyerése szervezeti és működési feltételek javítása 297

9.5. Térségmarketing dinamizálása, promóciós munka fellendítése a turizmus alkalmazásával A marketingtevékenységnek köszönhetően a térség versenyképessége és turizmusból származó bevételei jelentős mértékben növekednek. Az egységes struktúrában kialakított, naprakész információkkal feltöltött adatbázis alkalmazásával a települések kínálata iránt egyre nagyobb kereslet mutatkozik, mely a látogatottsági mutatók alapján is realizálható. A célcsoportok igényei szerint kialakított menüpontok és kínált speciális szolgáltatások hatására a térség egyre népszerűbbé válik az örökség- és aktív turizmus kedvelői körében. A kistérségi turisztikai kiadványok, a marketing-célú rendezvények nemcsak a potenciális turisták, hanem más turisztikai tevékenységgel foglalkozó szervezetek figyelmét is felkeltik. A tájékoztató anyagok aktualitása még vonzóbb célponttá teszi a kistérséget a turisták és a befektetők számára. A promóciós anyagok terjesztése során kialakított hazai- és nemzetközi kapcsolatok fenntartásával a kistérségnek lehetősége adódik hazai- és külföldi turisztikai konferenciákon és egyéb rendezvényeken való közös megjelenésre. Az ötletbörzéknek köszönhetően olyan fejlesztések valósulnak meg, melyek nemcsak a Desztináció Menedzsment Szervezet és partnerei döntése tekintetében, hanem az

lehetőségek

ötletbörzéken résztvevők véleménye alapján is a térség fejlődését szolgálják. adatbázis strukturális és minőségi továbbfejlesztése a megcélzott célcsoport igényei, visszajelzései alapján a kiadványok még színesebbé, még változatosabbá tétele még több marketing-célú rendezvény még több brainstorming akció idegen nyelvű promóció továbbfejlesztése szakemberek továbbképzése megjelenés hazai- és külföldi konferenciákon térségi kapcsolatok kiaknázása hazai- és nemzetközi kapcsolatok kialakítása, fenntartása

298

9.6. Kulturális-, öko-, vízi-, lovas-, kerékpáros turizmus fejlesztése A kulturális- és aktív turizmus fejlődését célzó elképzelések megvalósításával a térség turisztikai potenciálja jelentős mértékben erősödik. A folyamatos fejlesztések hatására nemcsak új termék-, program- és szolgáltatáscsomagok jelennek meg, a térség infrastrukturális fejlődése is megindul. Az aktív turizmus különböző típusainak összekapcsolásával új turisztikai kínálat alakul ki. A fejlesztések kedvező hatása környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontból is jelentős. A környezetbarát programok hatására egyre inkább elterjed a környezetbarát szemléletmód. A kerékpáros turizmus fellendülésével folyamatosan nő a kiépített kerékpárutak-, a hosszabb hálózatot alkotó utak száma és a kapcsolódó szolgáltatások színvonala. A Szigetköz térsége továbbra is az egyik legkedveltebb magyarországi célpont a kerékpáros turizmus kedvelői körében. A különböző típusú lovas létesítmények és speciális szolgáltatások, a lovas-oktatás, a szervezett-, egyéni- és csoportos lovas túrák, a gyógy-lovaglás feltételeinek megteremtése tovább színesítik a turisztikai kínálatot. A

kistérség természeti

adottságai

megfelelő

helyszínt

biztosítanak

a

vízi-

és

horgászturizmus kedvelői számára. A változatos túraútvonalak és programcsomagok, a szolgáltatások minőségi- és mennyiségi javulása, az infrastrukturális feltételek megteremtése

lehetőségek

vonzó turisztikai kínálat a turisták számára. új termék-, program- és szolgáltatáscsomagok kialakítása a célcsoportok igényeinek megfelelően infrastrukturális fejlesztések információs jelzőrendszerek továbbfejlesztése útvonalak minőségi fejlesztése, fenntartása túravezetők továbbképzése, idegen nyelvű képzése természeti vonzerők folyamatos aktualizálása kulturális látnivalók aktualizálása

299

9.7 .Befektetési-ösztönzési program A befektetés-ösztönzési program kidolgozásának és megvalósításának köszönhetően egyre több befektető választja a kistérséget beruházásainak színhelyévé. A külső források segítségével megvalósított fejlesztési elképzelések hatására fellendülő kistérségi turizmus regionális-, országos- és nemzetközi elismertsége újabb és újabb befektetőket vonz a térségbe. Az induló - turisztikai tevékenységet folytató – vállalkozások a kedvezményes feltételeknek és támogatásoknak köszönhetően egyre nagyobb számban választják a térséget működésük színhelyévé. A befektetések ösztönzése érdekében kidolgozott programok hatására folyamatosan javul a foglalkoztatottsági helyzet, nő a kistérségi foglalkoztatottak száma, javul az életminőség. A befektetési kalauzok, a hazai- és nemzetközi befektetési konferenciákon való részvétel lehetővé teszi a térségi befektetési lehetőségek megismerését, más befektetési lehetőségekkel való összehasonlíthatóságát. Az önkormányzatok – a későbbiekben a TDM szervezetek – gyors és rugalmas

lehetőségek

közreműködése ugyancsak pozitív irányba befolyásolja a befektetési készséget. további adózási kedvezmények támogatások további kedvezményes ingatlanárak és bérleti feltételek befektetési kalauzok készítése befektetés-ösztönzéssel foglalkozó szakemberek továbbképzése erőteljes marketingtevékenység kistérségi turizmus népszerűsítése, versenyképességének hirdetése

300

ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. ábra – A turizmus rendszere, kapcsolata a környezetével ..................................................... 9 2. ábra – A kutatás és stratégia-készítés logikai menete ......................................................... 14 3. ábra – SWOT-analízis ....................................................................................................... 161 4. ábra - 3x3-as SWOT-analízis ........................................................................................... 162

301

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat – A Győri Kistérség településeinek turisztikai termékei ....................................... 93 2. táblázat – A Győri kistérség eseménynaptára ................................................................... 102 3. táblázat – Múzeumok, kiállítások a Győri kistérség településein ..................................... 108 4. táblázat – A Győri kistérség településeinek épített örökségei ........................................... 110 5. táblázat – Természeti értékek a Győri kistérség településein ............................................ 124 6. táblázat – Az egyes települések marketingtevékenysége a kistérségben .......................... 131 7. táblázat – A települések kistérségen belüli jelenlegi és jövőbeni együttműködő partnerei 136 8. táblázat – A települések külső turisztikai kapcsolatai, testvértelepülései ......................... 137

302

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. számú melléklet - A Győri kistérség településeinek népessége 2006-ban ......................... 306 1A. számú melléklet - A Győri kistérség településeinek népessége 2007-ben ...................... 307 2. számú melléklet - A Győri kistérség településeinek népességszámában bekövetkezett változás 2004 és 2006 között ................................................................................................. 308 2A. számú melléklet - A Győri kistérség településeinek népességszámában bekövetkezett változás 2004 és 2007 között ................................................................................................. 309 3. számú melléklet - A népesség korosztályok szerinti megoszlása a Győri kistérség településein 2004-ben ............................................................................................................. 310 4. számú melléklet - A népesség korosztályok szerinti megoszlása a Győri kistérség településein 2005-ben ............................................................................................................. 311 5. számú melléklet - A népesség korosztályok szerinti megoszlása a Győri kistérség településein 2006-ban ............................................................................................................. 312 5A. számú melléklet - A népesség korosztályok szerinti megoszlása a Győri kistérség településein 2007-ben ............................................................................................................. 313 6. számú melléklet - Népesedési folyamatok a Győri kistérség településein ......................... 314 7. számú melléklet - Népmozgalmi események a Győri kistérség településein ..................... 315 8. számú melléklet - A vendéglátó-idegenforgalmi vállalkozások jelenléte a Győri kistérség településein 2006-ban ............................................................................................................. 316 8A. számú melléklet - A vendéglátó-idegenforgalmi vállalkozások jelenléte a Győri kistérség településein 2007-ben ............................................................................................................. 317 9. számú melléklet - Regisztrált vállalkozások a Győri kistérség településein 2006-ban ...... 318 9A. számú melléklet - Regisztrált vállalkozások a Győri kistérség településein 2007-ben ... 319 10. számú melléklet - Vendégek száma kategóriánként a Győri kistérség egyes településein 2004-ben ................................................................................................................................. 320 11. számú melléklet - Vendégek száma kategóriánként a Győri kistérség egyes településein 2005-ben ................................................................................................................................. 321 12. sz. Melléklet - Vendégek száma kategóriánként a Győri kistérség egyes településein 2006-ban ................................................................................................................................. 322 12A. számú melléklet - Vendégek száma kategóriánként a Győri kistérség egyes településein 2007-ben ................................................................................................................................. 323 13. számú melléklet - Vendégek számának változása 2004 és 2006 között .......................... 324 303

13A. számú melléklet - Vendégek számának változása 2004 és 2007 között ....................... 325 14. számú melléklet - Belföldi vendégek száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2004-ben ................................................................................................................................. 326 15. számú melléklet - Belföldi vendégek száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2005-ben ................................................................................................................................. 327 16. számú melléklet - Belföldi vendégek száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2006-ban ................................................................................................................................. 328 16A. számú melléklet - Belföldi vendégek száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2007-ben

................................... 329

17. számú melléklet - Külföldi vendégek száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2004-ben ............................................................................................................. 330 18. számú melléklet - Külföldi vendégek száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2005-ben ............................................................................................................. 331 19. számú melléklet - Külföldi vendégek száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2006-ban

................................... 332

19A. számú melléklet - Külföldi vendégek száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2007-ben

................................... 333

20. számú melléklet - Vendégek számának és azok megoszlásának változása 2004 és 2006 között ...................................................................................................................................... 334 20A. számú melléklet - Vendégek száma és azok megoszlása 2007-ben .............................. 335 21. számú melléklet - Vendégéjszakák száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2004-ben ................................................................................................................................. 336 22. számú melléklet - Vendégéjszakák száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2005-ben ................................................................................................................................. 337 23. számú melléklet - Vendégéjszakák száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2006-ban ................................................................................................................................. 338 23A. számú melléklet - Vendégéjszakák száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2007-ben ................................................................................................................................. 339 24. számú melléklet - Vendégéjszakák változása 2004 és 2006 között ................................. 340 24A. számú melléklet - Vendégéjszakák változása 2004 és 2007 között .............................. 341 25. számú melléklet - Belföldi vendégéjszakák száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2004-ben ............................................................................................................. 342 26. számú melléklet - Belföldi vendégéjszakák száma kategóriánként a Győri kistérség 304

településein 2005-ben ............................................................................................................. 343 27. számú melléklet - Belföldi vendégéjszakák száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2006-ban ............................................................................................................. 344 27A. számú melléklet - Belföldi vendégéjszakák száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2007-ben ............................................................................................................. 345 28. számú melléklet - Külföldi vendégéjszakák száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2004-ben ............................................................................................................. 346 29. számú melléklet - Külföldi vendégéjszakák száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2005-ben ............................................................................................................. 347 30. számú melléklet - Külföldi vendégéjszakák száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2006-ban ............................................................................................................. 348 30A. számú melléklet - Külföldi vendégéjszakák száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2007-ben ............................................................................................................. 349 31. számú melléklet - Vendégéjszakák számának és azok összetételének változása 2004 és 2006 között ............................................................................................................................. 350 31A. számú melléklet - Vendégéjszakák száma és azok összetétele 2007-ben ..................... 351 32. számú melléklet - Átlagos tartózkodási idő 2004-ben a kistérség településeinek szálláshelyein ......................................................................................................................... 352 33. számú melléklet - Átlagos tartózkodási idő 2005-ben a kistérség településeinek szálláshelyein ......................................................................................................................... 353 34. számú melléklet - Átlagos tartózkodási idő 2006-ban a kistérség településeinek szálláshelyein ......................................................................................................................... 354 34A. számú melléklet - Átlagos tartózkodási idő 2007-ben a kistérség településeinek szálláshelyein ......................................................................................................................... 355 35. számú melléklet - Lakásállomány a Győri kistérség településein .................................... 356 36. számú melléklet - Közüzemi szolgáltatásokkal való ellátottság a Győri kistérség településein 2004-ben ............................................................................................................. 357 37. számú melléklet - Közüzemi szolgáltatásokkal való ellátottság a Győri kistérség településein 2005-ben ............................................................................................................. 358 38. számú melléklet - Közüzemi szolgáltatásokkal való ellátottság a Győri kistérség településein 2006-ban ............................................................................................................. 359 39. számú melléklet - Alapfokú oktatás, nevelés a Győri kistérség településein ................... 360 40. számú melléklet - Egészségügyi szolgáltatások a Győri kistérség településein .............. 361 305

41. számú melléklet - Szálláshely-szolgáltató vállalkozások száma a Győri kistérség településein ............................................................................................................................. 362 42. számú melléklet - Szálláshelyek száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2006-ban ................................................................................................................................. 363 42A. számú melléklet - Szálláshelyek száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2007-ben ................................................................................................................................. 364 43. számú melléklet - Szállásférőhelyek száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2006-ban ................................................................................................................................. 365 43A. számú melléklet - Szállásférőhelyek száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2007-ben ............................................................................................................. 366 44. számú melléklet - Vendéglátóhelyek a Győri kistérség településein 2006-ban ............... 367 45. számú melléklet - Vendéglátó egységek száma kategóriánként a Győri kistérség településein ............................................................................................................................. 368 46. számú melléklet - Átlagos tartózkodási idő 2006-ban ..................................................... 369

306

MELLÉKLETEK 1. számú melléklet - A Győri kistérség településeinek népessége 2006-ban

Népességszám (fő, 2006)

Terület (km2)

Népsűrűség (fő/km2)

Abda

3 121

19

164,26

Bőny

2 216

50

44,32

Börcs

1 196

13

92,00

Dunaszeg

1 909

17

112,29

699

10

69,90

Enese

1 750

20

87,50

Gönyű

3 187

22

144,86

126 322

175

721,84

Győrladamér

1 386

9

154,00

Győrújbarát

5 480

34

161,18

Győrújfalu

1 255

7

179,29

Győrzámoly

2 039

26

78,42

Ikrény

1 837

16

114,81

Kisbajcs

809

9

89,89

Koroncó

1 973

27

73,07

Kunsziget

1 194

18

66,33

Mezőörs

969

48

20,19

Nagybajcs

937

8

117,13

Nagyszentjános

1 918

30

63,93

Nyúl

3 985

25

159,40

Öttevény

2 856

24

119,00

Pér

2 438

31

78,65

Rábapatona

2 522

40

63,05

572

13

44,00

Töltéstava

2 107

23

91,61

Vámosszabadi

1 426

22

64,82

166

7

23,71

176 269

743

237,24

Dunaszentpál

Győr

Rétalap

Vének Győri kistérség

Forrás: TeIR adatok alapján saját szerkesztés

307

1A. számú melléklet - A Győri kistérség településeinek népessége 2007-ben

Népességszám (fő, 2007)

Terület (km2)

Népsűrűség (fő/km2)

Abda

3 101

19

163,21

Bőny

2 232

50

44,64

Börcs

1 212

13

93,23

Dunaszeg

1 937

17

113,94

712

10

71,20

Enese

1 753

20

87,65

Gönyű

3 172

22

144,18

126 569

175

723,25

Győrladamér

1 469

9

163,22

Győrújbarát

5 602

34

164,76

Győrújfalu

1 279

7

182,71

Győrzámoly

2 138

26

82,23

Ikrény

1 847

16

115,44

Kisbajcs

822

9

91,33

Koroncó

1 998

27

74,00

Kunsziget

1 209

18

67,17

Mezőörs

998

48

20,79

Nagybajcs

942

8

117,75

Nagyszentjános

1 893

30

63,10

Nyúl

4 046

25

161,84

Öttevény

2 863

24

119,29

Pér

2 405

31

77,58

Rábapatona

2 524

40

63,10

574

13

44,15

Töltéstava

2 142

23

93,13

Vámosszabadi

1 460

22

66,36

181

7

25,86

177 080

743

238,33

Dunaszentpál

Győr

Rétalap



308

2. számú melléklet - A Győri kistérség településeinek népességszámában bekövetkezett változás 2004 és 2006 között

2004

2005

2006

Népességszám

Népességszám

változása

változása

2004-2006 (fő)

2004-2006 (%)

Abda

3 113

3 127

3 121

8

100,26

Bőny

2 254

2 215

2 216

-38

98,31

Börcs

1 082

1 146

1 196

114

110,54

Dunaszeg

1 804

1 836

1 909

105

105,82

686

696

699

13

101,90

Enese

1 760

1 760

1 750

-10

99,43

Gönyű

3 135

3 134

3 187

52

101,66

125 942

126 448

126 322

380

100,30

Győrladamér

1 306

1 334

1 386

80

106,13

Győrújbarát

5 124

5 310

5 480

356

106,95

Győrújfalu

1 192

1 215

1 255

63

105,29

Győrzámoly

1 865

1 952

2 039

174

109,33

Ikrény

1 764

1 787

1 837

73

104,14

Kisbajcs

792

813

809

17

102,15

Koroncó

1 942

1 955

1 973

31

101,60

Kunsziget

1 200

1 191

1 194

-6

99,50

Mezőörs

980

991

969

-11

98,88

Nagybajcs

914

928

937

23

102,52

Nagyszentjános

1 890

1 916

1 918

28

101,48

Nyúl

3 914

3 963

3 985

71

101,81

Öttevény

2 819

2 827

2 856

37

101,31

Pér

2 425

2 422

2 438

13

100,54

Rábapatona

2 558

2 526

2 522

-36

98,59

572

576

572

0

100,00

Töltéstava

1 982

2 025

2 107

125

106,31

Vámosszabadi

1 362

1 391

1 426

64

104,70

174

174

166

-8

95,40

174 551

175 658

176 269

1718

100,98

Dunaszentpál

Győr

Rétalap



309

2A. számú melléklet - A Győri kistérség településeinek népességszámában bekövetkezett változás 2004 és 2007 között

2004

2005

2006

Népességszám

Népességszám

változása

változása

2004-2006 (fő)

2004-2006 (%)

Abda

3 113

3 127

3 121

8

100,26

Bőny

2 254

2 215

2 216

-38

98,31

Börcs

1 082

1 146

1 196

114

110,54

Dunaszeg

1 804

1 836

1 909

105

105,82

686

696

699

13

101,90

Enese

1 760

1 760

1 750

-10

99,43

Gönyű

3 135

3 134

3 187

52

101,66

125 942

126 448

126 322

380

100,30

Győrladamér

1 306

1 334

1 386

80

106,13

Győrújbarát

5 124

5 310

5 480

356

106,95

Győrújfalu

1 192

1 215

1 255

63

105,29

Győrzámoly

1 865

1 952

2 039

174

109,33

Ikrény

1 764

1 787

1 837

73

104,14

Kisbajcs

792

813

809

17

102,15

Koroncó

1 942

1 955

1 973

31

101,60

Kunsziget

1 200

1 191

1 194

-6

99,50

Mezőörs

980

991

969

-11

98,88

Nagybajcs

914

928

937

23

102,52

Nagyszentjános

1 890

1 916

1 918

28

101,48

Nyúl

3 914

3 963

3 985

71

101,81

Öttevény

2 819

2 827

2 856

37

101,31

Pér

2 425

2 422

2 438

13

100,54

Rábapatona

2 558

2 526

2 522

-36

98,59

572

576

572

0

100,00

Töltéstava

1 982

2 025

2 107

125

106,31

Vámosszabadi

1 362

1 391

1 426

64

104,70

174

174

166

-8

95,40

174 551

175 658

176 269

1718

100,98

Dunaszentpál

Győr

Rétalap



310

3. számú melléklet - A népesség korosztályok szerinti megoszlása a Győri kistérség településein 2004-ben 0-17 éves népesség 2004

részarány

fő

(%)

18-59 éves népesség fő

részarány (%)

60-x éves népesség

Állandó

részarány

népesség

(%)

(fő, 2004)

fő

Abda

633

20,33

1 967

63,19

513

16,48

3 113

Bőny

474

21,03

1 369

60,74

411

18,23

2 254

Börcs

229

21,16

625

57,76

228

21,07

1 082

Dunaszeg

383

21,23

1 142

63,30

279

15,47

1 804

Dunaszentpál

149

21,72

406

59,18

131

19,10

686

Enese

357

20,28

1 130

64,20

273

15,51

1 760

Gönyű

659

21,02

1 970

62,84

506

16,14

3 135

22 056

17,51

78 114

62,02 25 772

20,46

125 942

292

22,36

805

61,64

209

16,00

1 306

1 137

22,19

3 076

60,03

911

17,78

5 124

Győrújfalu

231

19,38

741

62,16

220

18,46

1 192

Győrzámoly

421

22,57

1 162

62,31

282

15,12

1 865

Ikrény

405

22,96

1 116

63,27

243

13,78

1 764

Kisbajcs

185

23,36

495

62,50

112

14,14

792

Koroncó

386

19,88

1 200

61,79

356

18,33

1 942

Kunsziget

264

22,00

704

58,67

232

19,33

1 200

Mezőörs

175

17,86

594

60,61

211

21,53

980

Nagybajcs

180

19,69

518

56,67

216

23,63

914

Nagyszentjános

384

20,32

1 172

62,01

334

17,67

1 890

Nyúl

794

20,29

2 415

61,70

705

18,01

3 914

Öttevény

559

19,83

1 714

60,80

546

19,37

2 819

Pér

465

19,18

1 458

60,12

502

20,70

2 425

Rábapatona

480

18,76

1 521

59,46

557

21,77

2 558

Rétalap

145

25,35

318

55,59

109

19,06

572

Töltéstava

386

19,48

1 224

61,76

372

18,77

1 982

Vámosszabadi

323

23,72

850

62,41

189

13,88

1 362

27

15,52

110

63,22

37

21,26

174

61,82 34 456

19,74

174 551

Győr Győrladamér Győrújbarát


32 179

18,44 107 916


311

4. számú melléklet - A népesség korosztályok szerinti megoszlása a Győri kistérség településein 2005-ben 0-17 éves népesség 2005

részarány

fő

(%)


részarány (%)

60-x éves népesség

Állandó

részarány

népesség

(%)

(fő, 2005)

fő

Abda

619

19,80

1 963

62,78

545

17,43

3 127

Bőny

450

20,32

1 372

61,94

393

17,74

2 215

Börcs

254

22,16

670

58,46

222

19,37

1 146

Dunaszeg

396

21,57

1 148

62,53

292

15,90

1 836

Dunaszentpál

148

21,26

420

60,34

128

18,39

696

Enese

353

20,06

1 137

64,60

270

15,34

1 760

Gönyű

677

21,60

1 950

62,22

507

16,18

3 134

22 022

17,42

78 095

61,76 26 331

20,82

126 448

309

23,16

812

60,87

213

15,97

1 334

1 180

22,22

3 184

59,96

946

17,82

5 310

Győrújfalu

237

19,51

757

62,30

221

18,19

1 215

Győrzámoly

449

23,00

1 213

62,14

290

14,86

1 952

Ikrény

409

22,89

1 135

63,51

243

13,60

1 787

Kisbajcs

192

23,62

507

62,36

114

14,02

813

Koroncó

386

19,74

1 205

61,64

364

18,62

1 955

Kunsziget

256

21,49

702

58,94

233

19,56

1 191

Mezőörs

175

17,66

606

61,15

210

21,19

991

Nagybajcs

183

19,72

532

57,33

213

22,95

928

Nagyszentjános

389

20,30

1 187

61,95

340

17,75

1 916

Nyúl

801

20,21

2 451

61,85

711

17,94

3 963

Öttevény

556

19,67

1 724

60,98

547

19,35

2 827

Pér

459

18,95

1 461

60,32

502

20,73

2 422

Rábapatona

467

18,49

1 508

59,70

551

21,81

2 526

Rétalap

145

25,17

328

56,94

103

17,88

576

Töltéstava

394

19,46

1 246

61,53

385

19,01

2 025

Vámosszabadi

330

23,72

870

62,54

191

13,73

1 391

28

16,09

107

61,49

39

22,41

174

61,65 35 104

19,98

175 658



32 264

18,37 108 290


312

5. számú melléklet - A népesség korosztályok szerinti megoszlása a Győri kistérség településein 2006-ban 0-17 éves népesség 2006

részarány

fő

(%)


részarány (%)

60-x éves népesség fő

Állandó

részarány

népesség

(%)

(fő, 2006)

Abda

605

19,38

1 967

63,02

549

17,59

3 121

Bőny

450

20,31

1 379

62,23

387

17,46

2 216

Börcs

270

22,58

704

58,86

222

18,56

1 196

Dunaszeg

414

21,69

1 199

62,81

296

15,51

1 909

Dunaszentpál

154

22,03

419

59,94

126

18,03

699

Enese

349

19,94

1 133

64,74

268

15,31

1 750

Gönyű

683

21,43

1 969

61,78

535

16,79

3 187

21 806

17,26

77 694

61,50

26 822

21,23

126 322

324

23,38

846

61,04

216

15,58

1 386

1 220

22,26

3 294

60,11

966

17,63

5 480

Győrújfalu

259

20,64

767

61,12

229

18,25

1 255

Győrzámoly

489

23,98

1 263

61,94

287

14,08

2 039

Ikrény

422

22,97

1 169

63,64

246

13,39

1 837

Kisbajcs

189

23,36

498

61,56

122

15,08

809

Koroncó

391

19,82

1 232

62,44

350

17,74

1 973

Kunsziget

256

21,44

705

59,05

233

19,51

1 194

Mezőörs

170

17,54

600

61,92

199

20,54

969

Nagybajcs

183

19,53

544

58,06

210

22,41

937

Nagyszentjános

380

19,81

1 197

62,41

341

17,78

1 918

Nyúl

792

19,87

2 488

62,43

705

17,69

3 985

Öttevény

562

19,68

1 754

61,41

540

18,91

2 856

Pér

456

18,70

1 476

60,54

506

20,75

2 438

Rábapatona

470

18,64

1 512

59,95

540

21,41

2 522

Rétalap

137

23,95

331

57,87

104

18,18

572

Töltéstava

414

19,65

1 313

62,32

380

18,04

2 107

Vámosszabadi

346

24,26

876

61,43

204

14,31

1 426

27

16,27

103

62,05

36

21,69

166

32 218

18,28

108 432

61,52

35 619

20,21

176 269




313

5A. számú melléklet - A népesség korosztályok szerinti megoszlása a Győri kistérség településein 2007-ben 0-17 éves népesség 2007

részarány

fő

(%)


részarány (%)

60-x éves népesség fő

Állandó

részarány

népesség

(%)

(fő, 2007)

Abda

582

18,77

1 937

62,46

582

18,77

3 101

Bőny

450

20,16

1 382

61,92

400

17,92

2 232

Börcs

264

21,78

727

59,98

221

18,23

1 212

Dunaszeg

408

21,06

1 218

62,88

311

16,06

1 937

Dunaszentpál

153

21,49

433

60,81

126

17,70

712

Enese

339

19,34

1 133

64,63

281

16,03

1 753

Gönyű

662

20,87

1 956

61,66

554

17,47

3 172

21 695

17,14

77 482

61,22

27 392

21,64

126 569

347

23,62

895

60,93

227

15,45

1 469

1 243

22,19

3 375

60,25

984

17,57

5 602

Győrújfalu

273

21,34

773

60,44

233

18,22

1 279

Győrzámoly

504

23,57

1 347

63,00

287

13,42

2 138

Ikrény

418

22,63

1 179

63,83

250

13,54

1 847

Kisbajcs

185

22,51

507

61,68

130

15,82

822

Koroncó

383

19,17

1 259

63,01

356

17,82

1 998

Kunsziget

261

21,59

712

58,89

236

19,52

1 209

Mezőörs

183

18,34

618

61,92

197

19,74

998

Nagybajcs

172

18,26

552

58,60

218

23,14

942

Nagyszentjános

373

19,70

1 169

61,75

351

18,54

1 893

Nyúl

807

19,95

2 510

62,04

729

18,02

4 046

Öttevény

560

19,56

1 759

61,44

544

19,00

2 863

Pér

437

18,17

1 475

61,33

493

20,50

2 405

Rábapatona

472

18,70

1 529

60,58

523

20,72

2 524

Rétalap

137

23,87

336

58,54

101

17,60

574

Töltéstava

426

19,89

1 321

61,67

395

18,44

2 142

Vámosszabadi

360

24,66

896

61,37

204

13,97

1 460

31

17,13

107

59,12

43

23,76

181

32 125

18,14

108 587

61,32

36 368

20,54

177 080




314

6. számú melléklet - Népesedési folyamatok a Győri kistérség településein 2004 Élveszületés (fő) Abda Bőny Börcs Dunaszeg Dunaszentpál Enese Gönyű Győr Győrladamér Győrújbarát Győrújfalu Győrzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezőörs Nagybajcs Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér Rábapatona Rétalap Töltéstava Vámosszabadi Vének Győri kistérség

2005

Halálozás (fő)

Egyenleg

Élveszületés (fő)

2006

Halálozás (fő)

Egyenleg

27 19 10 21 7 12 34 1 255 11 43 13 22 22 8 17 18 10 9 18 35 27 19 22 8 9 15 2

41 26 18 15 5 23 28 1 518 16 67 11 12 8 11 14 21 5 14 22 57 37 35 29 4 45 13 0

-14 -7 -8 6 2 -11 6 -263 -5 -24 2 10 14 -3 3 -3 5 -5 -4 -22 -10 -16 -7 4 -36 2 2

30 18 15 17 9 12 41 1 381 22 65 7 33 19 9 16 6 8 7 17 63 32 23 20 5 12 16 0

30 38 21 11 8 23 42 1 438 25 68 16 17 21 9 20 14 11 9 12 47 34 30 40 7 46 18 2

0 -20 -6 6 1 -11 -1 -57 -3 -3 -9 16 -2 0 -4 -8 -3 -2 5 16 -2 -7 -20 -2 -34 -2 -2

1 713

2 095

-382

1 903

2 057

-154

Élveszületés (fő) 24 22 15 28 6 20 35 1 370 18 61 21 37 25 4 11 17 9 8 15 38 31 22 29 9 25 18 0

Halálozás (fő)

Egyenleg

31 20 15 14 7 23 26 1 480 12 68 14 23 14 7 32 14 10 10 21 46 28 27 37 3 36 8 5

-7 2 0 14 -1 -3 9 -110 6 -7 7 14 11 -3 -21 3 -1 -1 -6 -8 3 -5 -8 6 -11 10 -5

1 918 2 031 -113 Forrás: TeIR adatok alapján saját szerkesztés

315

7. számú melléklet - Népmozgalmi események a Győri kistérség településein Forrás: TeIR adatok alapján saját szerkesztés 2004

Abda Bőny Börcs Dunaszeg Dunaszentpál Enese Gönyű Győr Győrladamér Győrújbarát Győrújfalu Győrzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezőörs Nagybajcs Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér Rábapatona Rétalap Töltéstava Vámosszabadi Vének Győri kistérség

2005

Odavándorlás Elvándorlás (fő) (fő) 166 139 94 82 85 50 77 50 41 29 88 63 147 135 5 672 5 859 83 45 414 212 49 51 183 64 100 47 59 44 80 70 43 53 25 25 45 23 63 63 222 146 121 93 102 61 78 72 20 38 145 64 154 134 11 11 8 367

7 723

Egyenleg 27 12 35 27 12 25 12 -187 38 202 -2 119 53 15 10 -10 0 22 0 76 28 41 6 -18 81 20 0 644

Odavándorlás Odavándorlás Elvándorlás (fő) Egyenleg (fő) (fő) 153 131 22 143 108 110 -2 111 91 42 49 100 109 81 28 137 35 30 5 42 97 81 16 93 126 146 -20 156 5 718 5 456 262 6 614 85 55 30 105 423 198 225 485 90 46 44 104 135 58 77 170 80 79 1 108 52 31 21 44 86 79 7 112 37 31 6 49 40 33 7 23 47 30 17 46 95 79 16 84 224 199 25 256 76 93 -17 139 83 82 1 115 82 86 -4 80 37 29 8 40 134 64 70 174 96 70 26 112 10 11 -1 9 8 349

7 430

919

9 651

2006 Elvándorlás (fő) 154 108 47 82 37 97 130 6 563 79 290 57 89 69 49 98 52 45 36 76 209 102 113 85 53 85 111 8

Egyenleg -11 3 53 55 5 -4 26 51 26 195 47 81 39 -5 14 -3 -22 10 8 47 37 2 -5 -13 89 1 1

8 924

727

316

8. számú melléklet - A vendéglátó-idegenforgalmi vállalkozások jelenléte a Győri kistérség településein 2006-ban

Szálláshelyszolgáltató vállalkozások

Abda Bőny Börcs Dunaszeg Dunaszentpál Enese Gönyű Győr Győrladamér Győrújbarát Győrújfalu Győrzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezőörs Nagybajcs Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér Rábapatona Rétalap Töltéstava Vámosszabadi Vének Győri kistérség

száma (db) 20 5 3 10 3 31 12 691 11 21 8 11 5 3 8 6 3 10 5 15 22 14 8 1 11 9 1 947

Vendéglátó vállalkozások

aránya száma aránya (%) (db) (%) 5,12 28 7,16 3,82 12 9,16 4,00 7 9,33 5,03 15 7,54 7,50 7 17,50 18,79 15 9,09 5,48 27 12,33 3,28 1 700 8,08 9,09 15 12,40 2,72 42 5,44 4,44 12 6,67 4,78 17 7,39 2,91 15 8,72 3,70 10 12,35 5,56 14 9,72 5,08 12 10,17 4,29 5 7,14 9,90 10 9,90 5,49 9 9,89 3,69 22 5,42 8,56 49 19,07 7,87 30 16,85 3,45 21 9,05 5,88 2 11,76 6,79 14 8,64 5,84 24 15,58 6,67 3 20,00 3,67

2 123

8,24

Vendéglátóidegenforgalmi Regisztrált vállalkozások vállalkozások összesen száma száma aránya (db) (%) 48 12,28 391 17 12,98 131 10 13,33 75 25 12,56 199 10 25,00 40 46 27,88 165 39 17,81 219 2 391 11,36 21 052 26 21,49 121 63 8,16 772 20 11,11 180 28 12,17 230 20 11,63 172 13 16,05 81 22 15,28 144 18 15,25 118 8 11,43 70 20 19,80 101 14 15,38 91 37 9,11 406 71 27,63 257 44 24,72 178 29 12,50 232 3 17,65 17 25 15,43 162 33 21,43 154 4 26,67 15 3 070

11,91

25 773


317

8A. számú melléklet - A vendéglátó-idegenforgalmi vállalkozások jelenléte a Győri kistérség településein 2007-ben Vendéglátó-idegenforgalmi vállalkozások összesen száma (db)

Regisztrált vállalkozások száma

aránya (%)

Abda

18

4,65

387

Bőny

5

3,76

133

Börcs

3

4,05

74

10

4,98

201

3

7,14

42

Enese

29

18,24

159

Gönyű

12

5,48

219

682

3,18

21 475

Győrladamér

10

8,00

125

Győrújbarát

23

2,78

826

Győrújfalu

8

4,26

188

Győrzámoly

9

3,63

248

Ikrény

4

2,15

186

Kisbajcs

2

2,67

75

Koroncó

7

4,83

145

Kunsziget

6

4,84

124

Mezőörs

2

2,70

74

Nagybajcs

9

8,82

102

Nagyszentjános

5

5,88

85

Nyúl

14

3,20

437

Öttevény

26

9,29

280

Pér

14

7,57

185

Rábapatona

9

3,69

244

Rétalap

0

0,00

17

Töltéstava

10

5,49

182

Vámosszabadi

10

5,92

169

0

0,00

14

930

3,52

26 396


Győr



318

9. számú melléklet - Regisztrált vállalkozások a Győri kistérség településein 2006-ban


1000 lakosra jutó vállalkozások száma

Abda

391

125,28

Bőny

131

59,12

Börcs

75

62,71

199

104,24

40

57,22

Enese

165

94,29

Gönyű

219

68,72

21 052

166,65

Győrladamér

121

87,30

Győrújbarát

772

140,88

Győrújfalu

180

143,43

Győrzámoly

230

112,80

Ikrény

172

93,63

Kisbajcs

81

100,12

Koroncó

144

72,99

Kunsziget

118

98,83

70

72,24

101

107,79

91

47,45

Nyúl

406

101,88

Öttevény

257

89,99

Pér

178

73,01

Rábapatona

232

91,99

17

29,72

Töltéstava

162

76,89

Vámosszabadi

154

107,99

15

90,36

25 773

146,21


Győr

Mezőörs Nagybajcs Nagyszentjános

Rétalap



319

9A. számú melléklet - Regisztrált vállalkozások a Győri kistérség településein 2007-ben


1000 lakosra jutó vállalkozások száma

Abda

387

124,80

Bőny

133

59,59

Börcs

74

61,06

201

103,77

42

58,99

Enese

159

90,70

Gönyű

219

69,04

21 475

169,67

Győrladamér

125

85,09

Győrújbarát

826

147,45

Győrújfalu

188

146,99

Győrzámoly

248

116,00

Ikrény

186

100,70

Kisbajcs

75

91,24

Koroncó

145

72,57

Kunsziget

124

102,56

74

74,15

102

108,28

85

44,90

Nyúl

437

108,01

Öttevény

280

97,80

Pér

185

76,92

Rábapatona

244

96,67

17

29,62

Töltéstava

182

84,97

Vámosszabadi

169

115,75

14

77,35

26 396

149,06


Győr


Rétalap



320

10. számú melléklet - Vendégek száma kategóriánként a Győri kistérség egyes településein 2004-ben Vendégek száma kategóriánként (2004) Szálloda

Panzió

Kemping

Falusi szállásadás

Fizetővendéglátás

Összesen

Abda

501

0

0

388

0

889

Bőny

0

0

0

0

0

0

Börcs

0

0

0

0

0

0

Dunaszeg

0

0

0

95

0

95

Dunaszentpál

0

0

0

38

0

38

Enese

0

0

0

274

0

274

768

871

0

32

0

1 671

76 786

17 572

1 416

0

509

96 283

Győrladamér

0

0

0

25

0

25

Győrújbarát

0

730

0

0

0

730

Győrújfalu

0

0

0

0

0

0

Győrzámoly

0

0

0

107

0

107

Ikrény

0

0

0

0

0

0

Kisbajcs

0

0

0

0

0

0

Koroncó

0

0

0

9

0

9

Kunsziget

0

0

0

38

0

38

Mezőörs

0

768

0

56

0

824

Nagybajcs

0

0

0

0

0

0

Nagyszentjános

0

0

0

0

0

0

Nyúl

0

371

0

75

0

446

1 997

0

0

620

0

2 617

Pér

0

237

0

45

0

282

Rábapatona

0

0

0

0

0

0

Rétalap

0

0

0

0

0

0

1 766

0

0

0

0

1 766

Vámosszabadi

0

0

0

0

0

0

Vének

0

0

0

0

0

0

81 818

20 549

1 416

1 802

509

106 094

Gönyű Győr

Öttevény

Töltéstava

Győri kistérség


321

11. számú melléklet - Vendégek száma kategóriánként a Győri kistérség egyes településein 2005-ben Vendégek száma kategóriánként (2005) Szálloda

Panzió

Kemping


Fizetővendéglátás Összesen

Abda

4

870

0

450

0

1324

Bőny

0

0

0

0

0

0

Börcs

0

0

0

0

0

0

Dunaszeg

0

0

0

142

0

142

Dunaszentpál

0

0

0

20

0

20

Enese

0

0

0

259

0

259

788

436

0

52

0

1 276

73 209

17 140

810

0

404

91 563

Győrladamér

0

0

0

76

0

76

Győrújbarát

0

663

0

0

0

663

Győrújfalu

0

0

0

0

0

0

Győrzámoly

0

0

0

76

0

76

Ikrény

0

0

0

0

0

0

Kisbajcs

0

0

0

0

0

0

Koroncó

0

0

0

14

0

14

Kunsziget

0

0

0

28

0

28

Mezőörs

0

7

0

66

0

73

Nagybajcs

0

0

0

0

0

0

Nagyszentjános

0

0

0

0

0

0

Nyúl

0

963

0

0

0

963

2 380

0

0

780

0

3 160

Pér

0

466

0

184

0

650

Rábapatona

0

0

0

0

0

0

Rétalap

0

0

0

0

0

0

1 114

0

0

0

0

1 114

Vámosszabadi

0

0

0

0

0

0

Vének

0

0

0

0

0

0

77 495

20 545

810

2 147

404

101 401

Gönyű Győr

Öttevény

Töltéstava

Győri kistérség


322

12. sz. Melléklet - Vendégek száma kategóriánként a Győri kistérség egyes településein 2006-ban Vendégek száma kategóriánként (2006) Szálloda Panzió Kemping

Falusi

Fizető-

szállásadás

vedéglátás

Összesen

Megoszlás (%)

Abda

0

708

0

340

0

1 048

1,00

Bőny

0

0

0

0

0

0

0,00

Börcs

0

0

0

0

0

0

0,00

Dunaszeg

0

0

0

191

0

191

0,18

Dunaszentpál

0

0

0

6

0

6

0,01

Enese

0

0

0

123

0

123

0,12

847

507

0

70

0

1 424

1,36

72 021 22 644

108

0

625

95 398

91,05

Gönyű Győr Győrladamér

0

0

0

44

0

44

0,04

Győrújbarát

0

606

0

0

0

606

0,58

Győrújfalu

0

0

0

0

0

0

0,00

Győrzámoly

0

0

0

84

0

84

0,08

Ikrény

0

0

0

0

0

0

0,00

Kisbajcs

0

0

0

0

0

0

0,00

Koroncó

0

0

0

23

0

23

0,02

Kunsziget

0

0

0

164

0

164

0,16

Mezőörs

0

0

0

69

0

69

0,07

Nagybajcs

0

0

0

0

0

0

0,00

Nagyszentjános

0

0

0

0

0

0

0,00

Nyúl

0

1 054

0

0

0

1 054

1,01

1 845

0

0

710

0

2 555

2,44

Pér

0

585

0

173

0

758

0,72

Rábapatona

0

0

0

0

0

0

0,00

Rétalap

0

0

0

0

0

0

0,00

1 226

0

0

0

0

1 226

1,17

Vámosszabadi

0

0

0

0

0

0

0,00

Vének

0

0

0

0

0

0

0,00

75 939 26 104

108

1 997

625

104 773

100,00

0,10

1,91

0,60

100,00

Öttevény

Töltéstava

Győri kistérség Megoszlás (%)

72,48

24,91


323

12A. számú melléklet - Vendégek száma kategóriánként a Győri kistérség egyes településein 2007-ben Vendégek száma kategóriánként (2007) Szálloda

Panzió

Megoszlás

Összesen

(%)

Abda

0

341

341

0,33

Bőny

0

0

0

0,00

Börcs

0

0

0

0,00

Dunaszeg

0

0

0

0,00

Dunaszentpál

0

0

0

0,00

Enese

0

0

0

0,00

673

681

1354

1,33

70 459

24 038

94 497

92,63

Győrladamér

0

0

0

0,00

Győrújbarát

0

644

644

0,63

Győrújfalu

0

0

0

0,00

Győrzámoly

0

0

0

0,00

Ikrény

0

0

0

0,00

Kisbajcs

0

0

0

0,00

Koroncó

0

0

0

0,00

Kunsziget

0

0

0

0,00

Mezőörs

0

0

0

0,00

Nagybajcs

0

0

0

0,00

Nagyszentjános

0

0

0

0,00

Nyúl

0

980

980

0,96

1 961

0

1 961

1,92

Pér

0

662

662

0,65

Rábapatona

0

0

0

0,00

Rétalap

0

0

0

0,00

1 577

0

1 577

1,55

Vámosszabadi

0

0

0

0,00

Vének

0

0

0

0,00

Győri kistérség

74 670

27 346

102 016

100,00

Megoszlás (%)

73,19

26,81

100,00

Gönyű Győr

Öttevény

Töltéstava


324

13. számú melléklet - Vendégek számának változása 2004 és 2006 között Vendégforgalom változása Vendégek

Vendégek

Vendégek

száma 2004

száma 2005

száma 2006

Változás 2004-2006 (%)

Abda

889

1 324

1 048

Bőny

0

0

0

Börcs

0

0

0

Dunaszeg

95

142

191

201,05

Dunaszentpál

38

20

6

15,79

274

259

123

44,89

1 671

1 276

1 424

85,22

96 283

91 563

95 398

99,08

Győrladamér

25

76

44

176,00

Győrújbarát

730

663

606

83,01

0

0

0

107

76

84

Ikrény

0

0

0

Kisbajcs

0

0

0

Koroncó

9

14

23

255,56

Kunsziget

38

28

164

431,58

824

73

69

8,37

Nagybajcs

0

0

0

Nagyszentjános

0

0

0

446

963

1 054

236,32

2 617

3 160

2 555

97,63

282

650

758

268,79

Rábapatona

0

0

0

Rétalap

0

0

0

1 766

1 114

1 226

Vámosszabadi

0

0

0

Vének

0

0

0

106 094

101 401

104 773

Enese Gönyű Győr


Mezőörs

Nyúl Öttevény Pér

Töltéstava

Győri kistérség

117,89

78,50

69,42

98,75


325

13A. számú melléklet - Vendégek számának változása 2004 és 2007 között Vendégforgalom változása Vendégek

Vendégek

száma 2004

száma 2007

Változás 2004-2007 (%)

Abda

889

341

Bőny

0

0

Börcs

0

0

Dunaszeg

95

0

0,00

Dunaszentpál

38

0

0,00

274

0

0,00

1 671

1 354

81,03

96 283

94 497

98,15

Győrladamér

25

0

0,00

Győrújbarát

730

644

88,22

0

0

107

0

Ikrény

0

0

Kisbajcs

0

0

Koroncó

9

0

0,00

Kunsziget

38

0

0,00

824

0

0,00

Nagybajcs

0

0

Nagyszentjános

0

0

446

980

219,73

2 617

1 961

74,93

282

662

234,75

Rábapatona

0

0

Rétalap

0

0

1 766

1 577

Vámosszabadi

0

0

Vének

0

0

106 094

102 016

Enese Gönyű Győr


Mezőörs


Töltéstava

Győri kistérség

38,36

0,00

89,30

96,16


326

14. számú melléklet - Belföldi vendégek száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2004-ben Belföldi vendégek száma kategóriánként (2004) Szálloda Panzió Kemping



Összesen

Abda

355

0

0

110

0

465

Bőny

0

0

0

0

0

0

Börcs

0

0

0

0

0

0

Dunaszeg

0

0

0

44

0

44

Dunaszentpál

0

0

0

38

0

38

Enese

0

0

0

53

0

53

369

871

0

27

0

1 267

24 440 10 122

97

0

493

35 152


0

0

0

22

0

22

Győrújbarát

0

666

0

0

0

666

Győrújfalu

0

0

0

0

0

0

Győrzámoly

0

0

0

101

0

101

Ikrény

0

0

0

0

0

0

Kisbajcs

0

0

0

0

0

0

Koroncó

0

0

0

9

0

9

Kunsziget

0

0

0

31

0

31

Mezőörs

0

490

0

56

0

546

Nagybajcs

0

0

0

0

0

0

Nagyszentjános

0

0

0

0

0

0

Nyúl

0

283

0

11

0

294

1 033

0

0

151

0

1 184

Pér

0

229

0

40

0

269

Rábapatona

0

0

0

0

0

0

Rétalap

0

0

0

0

0

0

569

0

0

0

0

569

Vámosszabadi

0

0

0

0

0

0

Vének

0

0

0

0

0

0

26 766 12 661

97

693

493

40 710

Öttevény

Töltéstava

Győri kistérség


327

15. számú melléklet - Belföldi vendégek száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2005-ben Belföldi vendégek száma kategóriánként (2005) Szálloda Panzió Kemping



Összesen

Abda

4

320

0

213

0

537

Bőny

0

0

0

0

0

0

Börcs

0

0

0

0

0

0

Dunaszeg

0

0

0

52

0

52

Dunaszentpál

0

0

0

20

0

20

Enese

0

0

0

60

0

60

385

436

0

7

0

828

24 618

9 224

156

0

373

34 371

Győrladamér

0

0

0

58

0

58

Győrújbarát

0

635

0

0

0

635

Győrújfalu

0

0

0

0

0

0

Győrzámoly

0

0

0

14

0

14

Ikrény

0

0

0

0

0

0

Kisbajcs

0

0

0

0

0

0

Koroncó

0

0

0

0

0

0

Kunsziget

0

0

0

26

0

26

Mezőörs

0

7

0

66

0

73

Nagybajcs

0

0

0

0

0

0

Nagyszentjános

0

0

0

0

0

0

Nyúl

0

486

0

0

0

486

1 429

0

0

222

0

1 651

Pér

0

342

0

184

0

526

Rábapatona

0

0

0

0

0

0

Rétalap

0

0

0

0

0

0

235

0

0

0

0

235

Vámosszabadi

0

0

0

0

0

0

Vének

0

0

0

0

0

0

26 671 11 450

156

922

373

39 572

Gönyű Győr

Öttevény

Töltéstava

Győri kistérség


328

16. számú melléklet - Belföldi vendégek száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2006-ban Belföldi vendégek száma kategóriánként (2006) Szálloda Panzió Kemping



Összesen

Abda

0

158

0

99

0

257

Bőny

0

0

0

0

0

0

Börcs

0

0

0

0

0

0

Dunaszeg

0

0

0

121

0

121

Dunaszentpál

0

0

0

0

0

0

Enese

0

0

0

68

0

68

505

507

0

70

0

1 082

26 293 14 728

11

0

496

41 528


0

0

0

36

0

36

Győrújbarát

0

578

0

0

0

578

Győrújfalu

0

0

0

0

0

0

Győrzámoly

0

0

0

63

0

63

Ikrény

0

0

0

0

0

0

Kisbajcs

0

0

0

0

0

0

Koroncó

0

0

0

8

0

8

Kunsziget

0

0

0

159

0

159

Mezőörs

0

0

0

69

0

69

Nagybajcs

0

0

0

0

0

0

Nagyszentjános

0

0

0

0

0

0

Nyúl

0

577

0

0

0

577

1 137

0

0

384

0

1 521

Pér

0

461

0

173

0

634

Rábapatona

0

0

0

0

0

0

Rétalap

0

0

0

0

0

0

234

0

0

0

0

234

Vámosszabadi

0

0

0

0

0

0

Vének

0

0

0

0

0

0

28 169 17 009

11

1 250

496

46 935

Öttevény

Töltéstava

Győri kistérség


329

16A. számú melléklet - Belföldi vendégek száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2007-ben Belföldi vendégek száma kategóriánként (2007) Szálloda

Panzió

Összesen

Megoszlás (%)

0

67

67

0,16

320

659

979

2,29

25 061

13 869

38 930

90,88

0

597

597

1,39

0

693

693

1,62

852

0

852

1,99

0

395

395

0,92

326

0

326

0,76

Győri kistérség

26 559

16 280

42 839

100,00

Megoszlás (%)

62,00

38,00

100,00

Abda Bőny Börcs Dunaszeg Dunaszentpál Enese Gönyű Győr Győrladamér Győrújbarát Győrújfalu Győrzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezőörs Nagybajcs Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér Rábapatona Rétalap Töltéstava Vámosszabadi Vének


330

17. számú melléklet - Külföldi vendégek száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2004-ben Külföldi vendégek száma kategóriánként (2004) Szálloda Panzió Kemping



Abda

146

0

0

278

0

424

Bőny

0

0

0

0

0

0

Börcs

0

0

0

0

0

0

Dunaszeg

0

0

0

51

0

51

Dunaszentpál

0

0

0

0

0

0

Enese

0

0

0

221

0

221

399

0

0

5

0

404

52 346

7 450

1 319

0

16

61 131

Győrladamér

0

0

0

3

0

3

Győrújbarát

0

64

0

0

0

64

Győrújfalu

0

0

0

0

0

0

Győrzámoly

0

0

0

6

0

6

Ikrény

0

0

0

0

0

0

Kisbajcs

0

0

0

0

0

0

Koroncó

0

0

0

0

0

0

Kunsziget

0

0

0

7

0

7

Mezőörs

0

278

0

0

0

278

Nagybajcs

0

0

0

0

0

0

Nagyszentjános

0

0

0

0

0

0

Nyúl

0

88

0

64

0

152

964

0

0

469

0

1 433

Pér

0

8

0

5

0

13

Rábapatona

0

0

0

0

0

0

Rétalap

0

0

0

0

0

0

1 197

0

0

0

0

1 197

Vámosszabadi

0

0

0

0

0

0

Vének

0

0

0

0

0

0

55 052

7 888

1 319

1 109

16

65 384

Gönyű Győr

Öttevény

Töltéstava

Győri kistérség


331

18. számú melléklet - Külföldi vendégek száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2005-ben Külföldi vendégek száma kategóriánként (2005) Szálloda

Panzió

Kemping

Falusi


szállásadás

Összesen

Abda

0

550

0

237

0

787

Bőny

0

0

0

0

0

0

Börcs

0

0

0

0

0

0

Dunaszeg

0

0

0

90

0

90

Dunaszentpál

0

0

0

0

0

0

Enese

0

0

0

199

0

199

403

0

0

45

0

448

48 591

7 916

654

0

31

57 192

Győrladamér

0

0

0

18

0

18

Győrújbarát

0

28

0

0

0

28

Győrújfalu

0

0

0

0

0

0

Győrzámoly

0

0

0

62

0

62

Ikrény

0

0

0

0

0

0

Kisbajcs

0

0

0

0

0

0

Koroncó

0

0

0

14

0

14

Kunsziget

0

0

0

2

0

2

Mezőörs

0

0

0

0

0

0

Nagybajcs

0

0

0

0

0

0

Nagyszentjános

0

0

0

0

0

0

Nyúl

0

477

0

0

0

477

951

0

0

558

0

1 509

Pér

0

124

0

0

0

124

Rábapatona

0

0

0

0

0

0

Rétalap

0

0

0

0

0

0

879

0

0

0

0

879

Vámosszabadi

0

0

0

0

0

0

Vének

0

0

0

0

0

0

50 824

9 095

654

1 225

31

61 829

Gönyű Győr

Öttevény

Töltéstava

Győri kistérség


332

19. számú melléklet - Külföldi vendégek száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2006-ban Külföldi vendégek száma kategóriánként (2006) Szálloda Panzió Kemping

Fizető-

Falusi

szállásadás vendéglátás

Összesen

Megoszlás (%)

Abda

0

550

0

241

0

791

1,37

Bőny

0

0

0

0

0

0

0,00

Börcs

0

0

0

0

0

0

0,00

Dunaszeg

0

0

0

70

0

70

0,12

Dunaszentpál

0

0

0

6

0

6

0,01

Enese

0

0

0

55

0

55

0,10

342

0

0

0

0

342

0,59

45 728

7 916

97

0

129

53 870

93,14

Győrladamér

0

0

0

8

0

8

0,01

Győrújbarát

0

28

0

0

0

28

0,05

Győrújfalu

0

0

0

0

0

0

0,00

Győrzámoly

0

0

0

21

0

21

0,04

Ikrény

0

0

0

0

0

0

0,00

Kisbajcs

0

0

0

0

0

0

0,00

Koroncó

0

0

0

15

0

15

0,03

Kunsziget

0

0

0

5

0

5

0,01

Mezőörs

0

0

0

0

0

0

0,00

Nagybajcs

0

0

0

0

0

0

0,00

Nagyszentjános

0

0

0

0

0

0

0,00

Nyúl

0

477

0

0

0

477

0,82

708

0

0

326

0

1 034

1,79

Pér

0

124

0

0

0

124

0,21

Rábapatona

0

0

0

0

0

0

0,00

Rétalap

0

0

0

0

0

0

0,00

992

0

0

0

0

992

1,72

Vámosszabadi

0

0

0

0

0

0

0,00

Vének

0

0

0

0

0

0

0,00

Győri kistérség

47 770

9 095

97

747

129

57 838

100,00

Megoszlás (%)

82,59

15,72

0,17

1,29

0,22

100,00

Gönyű Győr

Öttevény

Töltéstava


333

19A. számú melléklet - Külföldi vendégek száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2007-ben Külföldi vendégek száma kategóriánként (2007) Szálloda

Panzió

Összesen

Megoszlás (%)

0

274

274

0,46

353

22

375

0,63

45 398

10 169

55 567

93,90

0

47

47

0,08

0

287

287

0,48

1 109

0

1 109

1,87

0

267

267

0,45

1 251

0

1 251

2,11

Győri kistérség

48 111

11 066

59 177

100,00

Megoszlás (%)

81,30

18,70

100,00



334

20. számú melléklet - Vendégek számának és azok megoszlásának változása 2004 és 2006 között vendégek száma Abda Bőny Börcs Dunaszeg Dunaszentpál Enese Gönyű Győr Győrladamér Győrújbarát Győrújfalu Győrzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezőörs Nagybajcs Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér Rábapatona Rétalap Töltéstava Vámosszabadi Vének

889 0 0 95 38 274 1 671 96 283 25 730 0 107 0 0 9 38 824 0 0 446 2 617 282 0 0 1 766 0 0

Győri kistérség

106 094


2004 2005 2006 belföldi külföldi belföldi külföldi belföldi külföldi részarány részarány vendégek részarány részarány vendégek részarány részarány vendégek vendégek vendégek vendégek vendégek vendégek (%) (%) száma (%) (%) száma (%) (%) száma száma száma száma száma száma 465 52,31 424 47,69 1324 537 40,56 787 59,44 1 048 257 24,52 791 75,48 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 44 46,32 51 53,68 142 52 36,62 90 63,38 191 121 63,35 70 36,65 38 100,00 0 0,00 20 20 100,00 0 0,00 6 0 0,00 6 100,00 53 19,34 221 80,66 259 60 23,17 199 76,83 123 68 55,28 55 44,72 1 267 75,82 404 24,18 1 276 828 64,89 448 35,11 1 424 1 082 75,98 342 24,02 35 152 36,51 61 131 63,49 91 563 34 371 37,54 57 192 62,46 95 398 41 528 43,53 53 870 56,47 22 88,00 3 12,00 76 58 76,32 18 23,68 44 36 81,82 8 18,18 666 91,23 64 8,77 663 635 95,78 28 4,22 606 578 95,38 28 4,62 0 0 0 0 0 0 0 0 101 94,39 6 5,61 76 14 18,42 62 81,58 84 63 75,00 21 25,00 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 9 100,00 0 0,00 14 0 0,00 14 100,00 23 8 34,78 15 65,22 31 81,58 7 18,42 28 26 92,86 2 7,14 164 159 96,95 5 3,05 546 66,26 278 33,74 73 73 100,00 0 0,00 69 69 100,00 0 0,00 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 294 65,92 152 34,08 963 486 50,47 477 49,53 1 054 577 54,74 477 45,26 1 184 45,24 1 433 54,76 3 160 1 651 52,25 1 509 47,75 2 555 1 521 59,53 1 034 40,47 269 95,39 13 4,61 650 526 80,92 124 19,08 758 634 83,64 124 16,36 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 569 32,22 1 197 67,78 1 114 235 21,10 879 78,90 1 226 234 19,09 992 80,91 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 40 710

38,37

65 384

61,63

101 401

39 572

39,03

61 829

60,97

104 773

46 935

44,80

57 838

335

55,20

20A. számú melléklet - Vendégek száma és azok megoszlása 2007-ben

2007 vendégek vendégek száma

száma

vendégek száma

külföldi

részarány

(%)

vendégek száma

(%)

341

Bőny

0

0

Börcs

0

0

Dunaszeg

0

0

Dunaszentpál

0

0

Enese

0

0


19,65

részarány

Abda

Gönyű

67

belföldi

274

80,35

341

1 354

979

72,30

375

27,70

1 354

94 497

38 930

41,20

55 567

58,80

94 497

0 644

0 597

92,70

47

7,30

644

Győrújfalu

0

0

Győrzámoly

0

0

Ikrény

0

0

Kisbajcs

0

0

Koroncó

0

0

Kunsziget

0

0

Mezőörs

0

0

Nagybajcs

0

0

Nagyszentjános

0

0


980

693

70,71

287

29,29

980

1 961

852

43,45

1 109

56,55

1 961

662

395

59,67

267

40,33

662

Rábapatona

0

0

Rétalap

0

0

Töltéstava

1 577

326

20,67

1 251

79,33

1 577

Vámosszabadi

0

0

Vének

0

0

Győri kistérség

102 016

42 839

41,99

59 177

58,01

102 016


336

21. számú melléklet - Vendégéjszakák száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2004-ben Vendégéjszakák száma kategóriánként (2004) Szálloda

Panzió

Kemping



Összesen

Abda

501

0

0

635

0

1 136

Bőny

0

0

0

0

0

0

Börcs

0

0

0

0

0

0

Dunaszeg

0

0

0

138

0

138

Dunaszentpál

0

0

0

158

0

158

Enese

0

0

0

2 077

0

2 077

1 566

2 818

0

67

0

4 451

202 499

43 600

2 289

0

2 780

251 168

Győrladamér

0

0

0

183

0

183

Győrújbarát

0

1 378

0

0

0

1 378

Győrújfalu

0

0

0

0

0

0

Győrzámoly

0

0

0

500

0

500

Ikrény

0

0

0

0

0

0

Kisbajcs

0

0

0

0

0

0

Koroncó

0

0

0

0

0

0

Kunsziget

0

0

0

420

0

420

Mezőörs

0

1 403

0

117

0

1 520

Nagybajcs

0

0

0

0

0

0

Nagyszentjános

0

0

0

0

0

0

Nyúl

0

543

0

1 159

0

1 702

2 751

0

0

993

0

3 744

Pér

0

633

0

365

0

998

Rábapatona

0

0

0

0

0

0

Rétalap

0

0

0

0

0

0

2 950

0

0

0

0

2 950

Vámosszabadi

0

0

0

0

0

0

Vének

0

0

0

0

0

0

210 267

50 375

2 289

6 812

2 780

272 523

Gönyű Győr

Öttevény

Töltéstava

Győri kistérség


337

22. számú melléklet - Vendégéjszakák száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2005-ben Vendégéjszakák száma kategóriánként (2005) Szálloda

Panzió

Kemping



Összesen

Abda

4

1 252

0

731

0

1 987

Bőny

0

0

0

0

0

0

Börcs

0

0

0

0

0

0

Dunaszeg

0

0

0

227

0

227

Dunaszentpál

0

0

0

42

0

42

Enese

0

0

0

1 993

0

1 993

1 499

1 086

0

408

0

2 993

177 466

38 978

1 543

0

2 516

220 503

Győrladamér

0

0

0

556

0

556

Győrújbarát

0

1 412

0

0

0

1 412

Győrújfalu

0

0

0

0

0

0

Győrzámoly

0

0

0

397

0

397

Ikrény

0

0

0

0

0

0

Kisbajcs

0

0

0

0

0

0

Koroncó

0

0

0

176

0

176

Kunsziget

0

0

0

217

0

217

Mezőörs

0

7

0

92

0

99

Nagybajcs

0

0

0

0

0

0

Nagyszentjános

0

0

0

0

0

0

Nyúl

0

2 404

0

0

0

2 404

3 604

0

0

1 077

0

4 681

Pér

0

2 162

0

263

0

2 425

Rábapatona

0

0

0

0

0

0

Rétalap

0

0

0

0

0

0

1 497

0

0

0

0

1 497

Vámosszabadi

0

0

0

0

0

0

Vének

0

0

0

0

0

0

184 070

47 301

1 543

6 179

2 516

241 609

Gönyű Győr

Öttevény

Töltéstava

Győri kistérség


338

23. számú melléklet - Vendégéjszakák száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2006-ban Vendégéjszakák száma kategóriánként (2006) Szálloda Panzió Kemping

Fizető-

Falusi

szállásadás vendéglátás

Összesen

Megoszlás (%)

Abda

0

896

0

579

0

1 475

0,65

Bőny

0

0

0

0

0

0

0,00

Börcs

0

0

0

0

0

0

0,00

Dunaszeg

0

0

0

436

0

436

0,19

Dunaszentpál

0

0

0

6

0

6

0,00

Enese

0

0

0

997

0

997

0,44

1 812

2 111

0

254

0

4 177

1,83

156 734 47 073

347

0

3 206

207 360

90,95


0

0

0

339

0

339

0,15

Győrújbarát

0

1 196

0

0

0

1 196

0,52

Győrújfalu

0

0

0

0

0

0

0,00

Győrzámoly

0

0

0

461

0

461

0,20

Ikrény

0

0

0

0

0

0

0,00

Kisbajcs

0

0

0

0

0

0

0,00

Koroncó

0

0

0

46

0

46

0,02

Kunsziget

0

0

0

630

0

630

0,28

Mezőörs

0

0

0

69

0

69

0,03

Nagybajcs

0

0

0

0

0

0

0,00

Nagyszentjános

0

0

0

0

0

0

0,00

Nyúl

0

2 403

0

0

0

2 403

1,05

2 864

0

0

1 157

0

4 021

1,76

Pér

0

2 283

0

173

0

2 456

1,08

Rábapatona

0

0

0

0

0

0

0,00

Rétalap

0

0

0

0

0

0

0,00

1 910

0

0

0

0

1 910

0,84

Vámosszabadi

0

0

0

0

0

0

0,00

Vének

0

0

0

0

0

0

0,00

163 320 55 962

347

5 147

3 206

227 982

100,00

0,15

2,26

1,41

100,00

Öttevény

Töltéstava

Győri kistérség Megoszlás (%)

71,64

24,55


339

23A. számú melléklet - Vendégéjszakák száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2007-ben Vendégéjszakák száma kategóriánként (2007) Szálloda

Panzió

Összesen

Megoszlás (%)

0

384

384

0,18

1 579

2 807

4 386

2,00

153 264

50 540

203 804

92,90

0

1 374

1 374

0,63

0

2 040

2 040

0,93

3 111

0

3 111

1,42

0

2 167

2 167

0,99

2 117

0

2 117

0,96

Győri kistérség

160 071

59 312

219 383

100,00

Megoszlás (%)

72,96

27,04

100,00



340

24. számú melléklet - Vendégéjszakák változása 2004 és 2006 között Vendégforgalom változása Vendégéjszakák

Vendégéjszakák

Vendégéjszakák

Változás

száma 2004

száma 2005

száma 2006

2004-2006 (%)

Abda

1 136

1 987

1 475

Bőny

0

0

0

Börcs

0

0

0

Dunaszeg

138

227

436

315,94

Dunaszentpál

158

42

6

3,80

Enese

2 077

1 993

997

48,00

Gönyű

4 451

2 993

4 177

93,84

251 168

220 503

207 360

82,56

183

556

339

185,25

1 378

1 412

1 196

86,79

0

0

0

500

397

461

Ikrény

0

0

0

Kisbajcs

0

0

0

Koroncó

0

176

46

420

217

630

150,00

1 520

99

69

4,54

Nagybajcs

0

0

0

Nagyszentjános

0

0

0

Nyúl

1 702

2 404

2 403

141,19

Öttevény

3 744

4 681

4 021

107,40

998

2 425

2 456

246,09

Rábapatona

0

0

0

Rétalap

0

0

0

2 950

1 497

1 910

Vámosszabadi

0

0

0

Vének

0

0

0

272 523

241 609

227 982

Győr Győrladamér Győrújbarát Győrújfalu Győrzámoly

Kunsziget Mezőörs

Pér

Töltéstava

Győri kistérség

129,84

92,20

64,75

83,66


341

24A. számú melléklet - Vendégéjszakák változása 2004 és 2007 között Vendégforgalom változása Vendégéjszakák száma

Vendégéjszakák

Változás

2004

száma 2007

2004-2007 (%)

Abda

1 136

Bőny

0

Börcs

0

384

33,80

Dunaszeg

138

0,00

Dunaszentpál

158

0,00

Enese

2 077

0,00

Gönyű

4 451

4 386

98,54

251 168

203 804

81,14


183 1 378

500 0

Kisbajcs

0

Koroncó

0

Mezőörs

1 374

99,71

0

Ikrény

Kunsziget

0,00

0,00

420

0,00

1 520

0,00

Nagybajcs

0

Nagyszentjános

0

Nyúl

1 702

2 040

119,86

Öttevény

3 744

3 111

83,09

998

2 167

217,13

2 117

71,76

219 383

80,50

Pér Rábapatona

0

Rétalap

0

Töltéstava

2 950

Vámosszabadi

0

Vének

0

Győri kistérség

272 523


342

25. számú melléklet - Belföldi vendégéjszakák száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2004-ben Belföldi vendégéjszakák száma kategóriánként (2004) Szálloda

Panzió

Kemping



Összesen

Abda

355

0

0

224

0

579

Bőny

0

0

0

0

0

0

Börcs

0

0

0

0

0

0

Dunaszeg

0

0

0

73

0

73

Dunaszentpál

0

0

0

158

0

158

Enese

0

0

0

530

0

530

661

2 818

0

52

0

3 531

101 025

20 517

187

0

2 610

124 339

Győrladamér

0

0

0

142

0

142

Győrújbarát

0

1 174

0

0

0

1174

Győrújfalu

0

0

0

0

0

0

Győrzámoly

0

0

0

467

0

467

Ikrény

0

0

0

0

0

0

Kisbajcs

0

0

0

0

0

0

Koroncó

0

0

0

0

0

0

Kunsziget

0

0

0

385

0

385

Mezőörs

0

888

0

117

0

1 005

Nagybajcs

0

0

0

0

0

0

Nagyszentjános

0

0

0

0

0

0

Nyúl

0

364

0

99

0

463

1 481

0

0

354

0

1 835

Pér

0

563

0

350

0

913

Rábapatona

0

0

0

0

0

0

Rétalap

0

0

0

0

0

0

884

0

0

0

0

884

Vámosszabadi

0

0

0

0

0

0

Vének

0

0

0

0

0

0

104 406

26 324

187

2 951

2 610

136 478

Gönyű Győr

Öttevény

Töltéstava

Győri kistérség


343

26. számú melléklet - Belföldi vendégéjszakák száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2005-ben Belföldi vendégéjszakák száma kategóriánként (2005) Szálloda

Panzió

Kemping



Összesen

Abda

4

178

0

398

0

580

Bőny

0

0

0

0

0

0

Börcs

0

0

0

0

0

0

Dunaszeg

0

0

0

118

0

118

Dunaszentpál

0

0

0

42

0

42

Enese

0

0

0

600

0

600

579

1 008

0

11

0

1 598

81 816

20 377

556

0

2 346

105 095

Győrladamér

0

0

0

476

0

476

Győrújbarát

0

1 210

0

0

0

1 210

Győrújfalu

0

0

0

0

0

0

Győrzámoly

0

0

0

138

0

138

Ikrény

0

0

0

0

0

0

Kisbajcs

0

0

0

0

0

0

Koroncó

0

0

0

0

0

0

Kunsziget

0

0

0

209

0

209

Mezőörs

0

5

0

92

0

97

Nagybajcs

0

0

0

0

0

0

Nagyszentjános

0

0

0

0

0

0

Nyúl

0

908

0

0

0

908

2 334

0

0

412

0

2 746

Pér

0

1 273

0

263

0

1 536

Rábapatona

0

0

0

0

0

0

Rétalap

0

0

0

0

0

0

300

0

0

0

0

300

Vámosszabadi

0

0

0

0

0

0

Vének

0

0

0

0

0

0

85 033

24 959

556

2 759

2 346

115 653

Gönyű Győr

Öttevény

Töltéstava

Győri kistérség


344

27. számú melléklet - Belföldi vendégéjszakák száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2006-ban Belföldi vendégéjszakák száma kategóriánként (2006) Szálloda

Panzió

Kemping



Összesen

Abda

0

288

0

133

0

421

Bőny

0

0

0

0

0

0

Börcs

0

0

0

0

0

0

Dunaszeg

0

0

0

340

0

340

Dunaszentpál

0

0

0

0

0

0

Enese

0

0

0

612

0

612

1083

2111

0

254

0

3448

65486

27060

35

0

1954

94535

Győrladamér

0

0

0

287

0

287

Győrújbarát

0

1136

0

0

0

1136

Győrújfalu

0

0

0

0

0

0

Győrzámoly

0

0

0

418

0

418

Ikrény

0

0

0

0

0

0

Kisbajcs

0

0

0

0

0

0

Koroncó

0

0

0

8

0

8

Kunsziget

0

0

0

624

0

624

Mezőörs

0

0

0

69

0

69

Nagybajcs

0

0

0

0

0

0

Nagyszentjános

0

0

0

0

0

0

Nyúl

0

1042

0

0

0

1042

1737

0

0

762

0

2499

Pér

0

1585

0

173

0

1758

Rábapatona

0

0

0

0

0

0

Rétalap

0

0

0

0

0

0

318

0

0

0

0

318

Vámosszabadi

0

0

0

0

0

0

Vének

0

0

0

0

0

0

68624

33222

35

3680

1954

107515

Gönyű Győr

Öttevény

Töltéstava

Győri kistérség


345

27A. számú melléklet - Belföldi vendégéjszakák száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2007-ben Külföldi vendégéjszakák száma kategóriánként (2007) Szálloda

Panzió

Összesen

Megoszlás (%)

0

95

95

0,10

479

2 763

3 242

3,45

57 228

27 706

84 934

90,47

0

1 094

1 094

1,17

0

1 368

1 368

1,46

1 461

0

1 461

1,56

0

1 209

1 209

1,29

473

0

473

0,50

Győri kistérség

59 641

34 235

93 876

100,00

Megoszlás (%)

63,53

36,47

100,00



346

28. számú melléklet - Külföldi vendégéjszakák száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2004-ben Külföldi vendégéjszakák száma kategóriánként (2004) Szálloda

Panzió

Kemping



Összesen

Abda

146

0

0

411

0

557

Bőny

0

0

0

0

0

0

Börcs

0

0

0

0

0

0

Dunaszeg

0

0

0

65

0

65

Dunaszentpál

0

0

0

0

0

0

Enese

0

0

0

1 547

0

1 547

905

0

0

15

0

920

101 474

23 083

2 102

0

170

126 829

Győrladamér

0

0

0

41

0

41

Győrújbarát

0

204

0

0

0

204

Győrújfalu

0

0

0

0

0

0

Győrzámoly

0

0

0

33

0

33

Ikrény

0

0

0

0

0

0

Kisbajcs

0

0

0

0

0

0

Koroncó

0

0

0

0

0

0

Kunsziget

0

0

0

35

0

35

Mezőörs

0

515

0

0

0

515

Nagybajcs

0

0

0

0

0

0

Nagyszentjános

0

0

0

0

0

0

Nyúl

0

179

0

1 060

0

1 239

1 270

0

0

639

0

1 909

Pér

0

70

0

15

0

85

Rábapatona

0

0

0

0

0

0

Rétalap

0

0

0

0

0

0

2 066

0

0

0

0

2 066

Vámosszabadi

0

0

0

0

0

0

Vének

0

0

0

0

0

0

105 861

24 051

2 102

3 861

170

136 045

Gönyű Győr

Öttevény

Töltéstava

Győri kistérség


347

29. számú melléklet - Külföldi vendégéjszakák száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2005-ben Külföldi vendégéjszakák száma kategóriánként (2005) Szálloda

Panzió

Kemping



Összesen

Abda

0

1 074

0

333

0

1407

Bőny

0

0

0

0

0

0

Börcs

0

0

0

0

0

0

Dunaszeg

0

0

0

109

0

109

Dunaszentpál

0

0

0

0

0

0

Enese

0

0

0

1 393

0

1 393

920

78

0

397

0

1 395

95 650

18 601

987

0

170

115 408

Győrladamér

0

0

0

80

0

80

Győrújbarát

0

202

0

0

0

202

Győrújfalu

0

0

0

0

0

0

Győrzámoly

0

0

0

259

0

259

Ikrény

0

0

0

0

0

0

Kisbajcs

0

0

0

0

0

0

Koroncó

0

0

0

176

0

176

Kunsziget

0

0

0

8

0

8

Mezőörs

0

2

0

0

0

2

Nagybajcs

0

0

0

0

0

0

Nagyszentjános

0

0

0

0

0

0

Nyúl

0

1 496

0

0

0

1 496

1 270

0

0

665

0

1 935

Pér

0

889

0

0

0

889

Rábapatona

0

0

0

0

0

0

Rétalap

0

0

0

0

0

0

1 197

0

0

0

0

1 197

Vámosszabadi

0

0

0

0

0

0

Vének

0

0

0

0

0

0

99 037

22 342

987

3 420

170

125 956

Gönyű Győr

Öttevény

Töltéstava

Győri kistérség


348

30. számú melléklet - Külföldi vendégéjszakák száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2006-ban /Forrás: TeIR adatok alapján saját szerkesztés Külföldi vendégéjszakák száma kategóriánként (2006) Szálloda

Panzió


Kemping

Fizető-vendéglátás

Összesen

Megoszlás (%)


0 0 0 0 0 0 729 91 248 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 127 0 0 0 1 592 0 0

608 0 0 0 0 0 0 20 013 0 60 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 361 0 698 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 312 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

446 0 0 96 6 385 0 0 52 0 0 43 0 0 38 6 0 0 0 0 395 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 1 252 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 054 0 0 96 6 385 729 112 825 52 60 0 43 0 0 38 6 0 0 0 1 361 1 522 698 0 0 1 592 0 0

0,87 0,00 0,00 0,08 0,00 0,32 0,61 93,66 0,04 0,05 0,00 0,04 0,00 0,00 0,03 0,00 0,00 0,00 0,00 1,13 1,26 0,58 0,00 0,00 1,32 0,00 0,00

Győri kistérség

94 696

22 740

312

1 467

1 252

120 467

100,00

Megoszlás (%)

78,61

18,88

0,26

1,22

1,04

100,00

349

30A. számú melléklet - Külföldi vendégéjszakák száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2007-ben Külföldi vendégéjszakák száma kategóriánként (2007) Szálloda

Panzió

Összesen

Megoszlás (%)

0

289

289

0,23

1 100

44

1 144

0,91

96 036

22 834

118 870

94,71

0

280

280

0,22

0

672

672

0,54

1 650

0

1 650

1,31

0

958

958

0,76

1 644

0

1 644

1,31

Győri kistérség

100 430

25 077

125 507

100,00

Megoszlás (%)

80,02

19,98

100,00



350

31. számú melléklet - Vendégéjszakák számának és azok összetételének változása 2004 és 2006 között 2004 belföldi vendégéjszakák száma

vendégéjszakák száma 1 136

579

Bőny

0

0

Börcs

2005

részarány (%)

Abda

/ Forrás: TeIR adatok alapján saját szerkesztés

50,97

külföldi vendégéjszakák száma

részarány (%)

557

49,03

0

vendégéjszakák száma

2006

részarány (%)

1 987

580

0

0

29,19


részarány (%)

1 407

70,81

0

vendégéjszakák száma

részarány (%)

1 475

421

0

0

28,54


részarány (%)

1 054

71,46

0

0

0

0

0

0

0

138

73

52,90

65

47,10

227

118

51,98

109

48,02

436

340

77,98

96

22,02

Dunaszentpál

158

158

100,00

0

0,00

42

42

100,00

0

0,00

6

0

0,00

6

100,00

2 077

530

25,52

1 547

74,48

1 993

600

30,11

1 393

69,89

997

612

61,38

385

38,62

Gönyű

0

belföldi vendégéjszakák száma

Dunaszeg

Enese

0

belföldi vendégéjszakák száma

0

4 451

3 531

79,33

920

20,67

2 993

1 598

53,39

1 395

46,61

4 177

3 448

82,55

729

17,45

251 168

124 339

49,50

126 829

50,50

220 503

105 095

47,66

115 408

52,34

207 360

94 535

45,59

112 825

54,41

183

142

77,60

41

22,40

556

476

85,61

80

14,39

339

287

84,66

52

15,34

1 378

1 174

85,20

204

14,80

1 412

1 210

85,69

202

14,31

1 196

1 136

94,98

60

5,02

0

0

0

0

0

0

500

467

397

138

461

418

Ikrény

0

0

0

0

0

0

0

0

Kisbajcs

0

0

0

0

0

0

0

0

Koroncó

0

0

0

176

0

0,00

176

100,00

46

8


Kunsziget Mezőörs Nagybajcs Nagyszentjános

0 93,40

33

6,60

0 34,76

259

65,24

0 90,67

43

9,33

0 0 17,39

38

82,61

420

385

91,67

35

8,33

217

209

96,31

8

3,69

630

624

99,05

6

0,95

1 520

1 005

66,12

515

33,88

99

97

97,98

2

2,02

69

69

100,00

0

0,00

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1 702

463

27,20

1 239

72,80

2 404

908

37,77

1 496

62,23

2 403

1 042

43,36

1 361

56,64

Öttevény

3 744

1 835

49,01

1 909

50,99

4 681

2 746

58,66

1 935

41,34

4 021

2 499

62,15

1 522

37,85

998

913

91,48

85

8,52

2 425

1 536

63,34

889

36,66

2 456

1 758

71,58

698

28,42

Rábapatona

0

0

0

0

0

0

0

0

Rétalap

0

0

0

0

0

0

0

0

2 950

884

1 497

300

1 910

318

Vámosszabadi

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Vének

0

0

0

0

0

0

0

0

0

272 523

136 478

241 609

115 653

227 982

107 515

Töltéstava

Győri kistérség

29,97

50,08

2 066

136 045

70,03

49,92

0

0

Nyúl Pér

0

0

20,04

47,87

1 197

125 956

79,96

52,13

0

0 0 16,65

47,16

1 592

120 467

83,35

52,84

351

31A. számú melléklet - Vendégéjszakák száma és azok összetétele 2007-ben 2007 vendégéjszakák száma

belföldi

külföldi

vendég-

rész-arány

vendég-

rész-arány

éjszakák

(%)

éjszakák

(%)

száma

száma

384

95

24,74

289

75,26

4 386

3 242

73,92

1 144

26,08

203 804

84 934

41,67

118 870

58,33

1 374

1 094

79,62

280

20,38

Nyúl

2 040

1 368

67,06

672

32,94

Öttevény

3 111

1 461

46,96

1 650

53,04

Pér

2 167

1 209

55,79

958

44,21

2 117

473

22,34

1 644

77,66

219 383

93 876

42,79

125 507

57,21

Abda Bőny Börcs Dunaszeg Dunaszentpál Enese Gönyű Győr Győrladamér Győrújbarát Győrújfalu Győrzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezőörs Nagybajcs Nagyszentjános

Rábapatona Rétalap Töltéstava Vámosszabadi Vének Győri kistérség


352

32. számú melléklet - Átlagos tartózkodási idő 2004-ben a kistérség településeinek szálláshelyein Átlagos tartózkodási idő (2004) Szálloda Panzió Kemping

szállásadás


Összesen

1,64

1,28

Dunaszeg

1,45

1,45

Dunaszentpál

4,16

4,16

Enese

7,58

7,58

2,09

2,66

Abda

1,00

Falusi

Bőny Börcs

Gönyű

2,04

3,24

Győr

2,64

2,48

1,62

Győrladamér

5,46 7,32

Győrújbarát

2,61 7,32

1,89

1,89


4,67

4,67

11,05

11,05

1,83

2,09

1,84

1,46

15,45

3,82

1,60

1,43

8,11

3,54

Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezőörs Nagybajcs Nagyszentjános Nyúl Öttevény

1,38

Pér

2,67

Rábapatona Rétalap Töltéstava

1,67

1,67

Vámosszabadi Vének Győri kistérség

2,57

2,45

1,62

3,78

5,46

2,57


353

33. számú melléklet - Átlagos tartózkodási idő 2005-ben a kistérség településeinek szálláshelyein Átlagos tartózkodási idő (2005) Szálloda Panzió Kemping 1,44

szállásadás


Összesen

1,62

1,50

Dunaszeg

1,60

1,60

Dunaszentpál

2,10

2,10

Enese

7,69

7,69

7,85

2,35

Abda

1,00

Falusi

Bőny Börcs

Gönyű

1,90

2,49

Győr

2,42

2,27

1,90

Győrladamér

6,23 7,32

Győrújbarát

2,41 7,32

2,13

2,13


5,22

5,22

Koroncó

12,57

12,57

Kunsziget

7,75

7,75

1,39

1,36

Ikrény Kisbajcs

Mezőörs

1,00

Nagybajcs Nagyszentjános Nyúl Öttevény

2,50

2,50

1,51

Pér

4,64

1,38

1,48

1,43

3,73


1,34

1,34


2,38

2,30

1,90

2,88

6,23

2,38


354

34. számú melléklet - Átlagos tartózkodási idő 2006-ban a kistérség településeinek szálláshelyein Átlagos tartózkodási idő (2006) Szálloda Panzió Kemping 1,27



Összesen

1,70

1,41

Dunaszeg

2,28

2,28

Dunaszentpál

1,00

1,00

Enese

8,11

8,11

3,63

2,93

Abda Bőny Börcs

Gönyű

2,14

4,16

Győr

2,18

2,08

3,21

Győrladamér

5,13 7,70

Győrújbarát

2,17 7,70

1,97

1,97


5,49

5,49

Koroncó

2,00

2,00

Kunsziget

3,84

3,84

Mezőörs

1,00

1,00

Ikrény Kisbajcs


2,28

2,28

1,55

Pér

3,90

1,63

1,57

1,00

3,24


1,56

1,56


2,15

2,14

3,21

2,58

5,13

2,18


355

34A. számú melléklet - Átlagos tartózkodási idő 2007-ben a kistérség településeinek szálláshelyein Átlagos tartózkodási idő (2007) Szálloda

Panzió

Abda

Összesen 1,13

1,13

Bőny Börcs Dunaszeg Dunaszentpál Enese Gönyű

2,35

4,12

3,24

Győr

2,18

2,10

2,16

2,13

2,13

2,08

2,08

Győrladamér Győrújbarát Győrújfalu Győrzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezőörs Nagybajcs Nagyszentjános Nyúl Öttevény

1,59

Pér

1,59 3,27

3,27


1,34

1,34


2,14

2,17

2,15


356

35. számú melléklet - Lakásállomány a Győri kistérség településein Lakásállomány 2004. év végén Összesen

Épített lakások

Közüzemi vízvezetékkel

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés Lakásállomány 2005. év végén

Közcsatornával

Összesen

Épített lakások


Lakásállomány 2006. év végén Közcsatornával

Összesen

Épített lakások


Közcsatornával

Győr

53 541

819

819

819

54 045

537

535

535

54 419

405

403

403

Abda

1 070

18

18

18

1 081

12

12

12

1 082

4

4

4

Bőny

747

7

7

7

752

5

5

5

759

7

7

7

Börcs

367

13

13

13

379

13

13

13

380

2

2

2

Dunaszeg

608

28

28

28

627

19

19

19

650

23

23

23

Dunaszentpál

237

11

11

11

240

5

5

5

248

8

8

8 2

Enese Gönyű Győrladamér Győrújbarát

582

3

3

3

589

7

7

7

591

2

2

1 111

19

19

19

1 121

10

10

0

1 124

3

1

0

418

11

11

11

434

16

16

16

451

17

17

17

1 900

94

94

93

1 959

65

65

65

2 006

49

49

49

Győrújfalu

417

14

14

14

432

15

15

15

445

14

14

14

Győrzámoly

622

52

52

52

651

29

29

29

675

24

24

24

Ikrény

521

11

11

11

533

12

12

12

542

9

9

9

Kisbajcs

261

11

11

11

266

5

2

5

271

5

5

5

Koroncó

642

10

10

10

647

5

5

5

658

11

4

4

Kunsziget

412

5

5

5

417

5

5

5

421

4

4

4

Mezőörs

322

4

4

4

324

2

2

2

326

2

2

2

Nagybajcs

356

9

9

9

357

1

0

1

359

2

1

1

Nagyszentjános

588

4

4

0

601

14

14

3

607

6

6

2

1 421

40

40

40

1 450

31

4

29

1 476

30

29

26

Öttevény

980

23

23

23

991

12

12

12

1 009

19

19

19

Pér

924

12

12

12

935

14

14

14

942

7

7

7

Rábapatona

900

22

22

22

909

12

12

12

913

8

8

8

Rétalap

219

1

1

1

220

1

1

1

221

1

1

1

Töltéstava

515

22

22

1

537

22

20

7

558

21

21

20

Vámosszabadi

456

38

38

37

474

18

17

17

486

12

12

12

79

3

3

3

79

0

0

0

79

0

0

0

70 216

1 304

1 304

1 277

71 050

887

851

846

71 698

695

682

673

Nyúl


357

36. számú melléklet - Közüzemi szolgáltatásokkal való ellátottság a Győri kistérség településein 2004-ben 2004

Háztartási villamos energia fogyasztók

Háztartások részére szolgáltatott villamos energia, MWh

Vezetékes háztartási gázt fogyasztók

Háztartásoknak értékesített vezetékes gáz, 1000 m3

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás

Közüzemi vízvezetékhálózat, km

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

Lakosságnak szolgáltatott víz, 1000 m3

Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat, km

Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás

Győr

64 040

119 636

49 671

52 320

370

48 493

3 649

239,3

44 497

Abda

1 110

3 868

729

1 769

22

995

111

22,6

728

Bőny

881

2 496

432

945

22

747

68

13,0

512

Börcs

379

1 245

220

444

7

364

33

10,5

257

Dunaszeg

633

2 159

375

892

14

608

62

13,9

514

Dunaszentpál

256

741

133

239

7

233

20

6,0

167

Enese

601

2 097

341

771

14

569

55

9,6

449

1 281

3 706

663

1 416

24

1 048

120

0,0

0

410

1 321

275

639

9

418

43

9,1

339

2 799

6 785

1 567

3 555

45

1 693

233

44,6

939

Győrújfalu

496

1 484

319

764

8

417

46

7,6

305

Győrzámoly

662

2 015

445

1 030

10

606

65

11,0

496

Ikrény

555

1 937

314

725

12

521

57

4,9

484

Kisbajcs

249

807

186

356

6

255

31

6,7

220

Koroncó

646

2 382

334

664

17

635

52

18,7

433

Kunsziget

416

1 418

295

667

9

412

40

16,0

304

Mezőörs

481

1 559

214

446

7

319

26

8,3

196

Nagybajcs

364

1 141

240

520

12

353

35

8,8

265

Nagyszentjános

576

2 078

324

780

11

537

55

0,0

0

1 966

5 134

138

2 044

59

1 293

460

40,4

865

Öttevény

968

3 489

572

1 383

17

924

91

19,0

734

Pér

835

2 523

660

1 351

20

922

64

24,0

471

Rábapatona

901

3 077

478

938

18

896

85

23,0

888

Rétalap

228

517

92

169

14

219

16

8,2

93

Töltéstava

682

2 012

460

1 021

14

495

46

0,0

0

Vámosszabadi

518

1 389

371

766

12

424

55

21,3

408

Vének

156

332

0

0

2

79

8

9,0

44

83 089

177 348

59 848

76 614

783

64 475

5 626

596

54 608


Nyúl

Győri kistérség

358

37. számú melléklet - Közüzemi szolgáltatásokkal való ellátottság a Győri kistérség településein 2005-ben 2005











Győr

65 403

121 872

50 225

50 228

376,9

54 045

3 654

244,3

51 758

Abda

1 129

3 768

756

1 809

21,5

1 058

115

22,6

902

Bőny

931

2 483

444

910

21,9

752

65

13,0

543

Börcs

427

1 237

231

461

7,3

379

36

10,5

295

Dunaszeg

674

2 204

403

885

13,9

627

65

13,9

568

Dunaszentpál

286

789

139

257

7,0

240

21

6,0

194

Enese

615

2 128

354

801

14,0

573

59

9,6

473

Gönyű

1 301

3 695

683

1 465

24,4

1 091

119

0,0

0

Győrladamér

457

1 447

296

629

9,3

434

44

9,1

387

Győrújbarát

522

7 352

1 630

3 699

45,3

1 797

258

44,7

1 203

Győrújfalu

729

1 498

339

776

8,1

432

46

7,6

365

1 154

2 154

464

1 072

10,3

651

71

11,0

578

Ikrény

601

2 010

331

833

12,1

533

59

4,9

462

Kisbajcs

274

861

191

381

6,1

266

32

6,7

243

Koroncó

689

2 381

353

665

17,4

647

61

18,7

493

Kunsziget

501

1 373

299

626

9,3

417

40

16,0

346

Mezőörs

495

1 599

221

438

6,6

324

26

8,3

239

Nagybajcs

374

1 069

244

482

12,2

357

36

8,8

307

Nagyszentjános

597

2 084

335

753

10,6

551

60

0,0

0

Nyúl

2 036

5 232

1 076

2 143

59,3

1 310

491

40,4

983

Öttevény

Győrzámoly

1 022

3 652

582

1 310

16,8

935

96

19,0

835

Pér

851

2 547

674

1 434

20,4

934

69

24,0

556

Rábapatona

941

3 010

504

1 050

18,4

909

85

23,0

824

Rétalap

229

549

94

161

13,6

218

16

8,2

117

Töltéstava

704

2 228

475

1 014

13,6

537

75

0,0

0

Vámosszabadi

535

1 535

385

799

12,6

474

56

21,5

462

Vének

158

349

0

0

2,0

79

7

9,0

52

83 635

181 106

61 728

75 081

791

70 570

5 762

601

63 185

Győri kistérség

359

38. számú melléklet - Közüzemi szolgáltatásokkal való ellátottság a Győri kistérség településein 2006-ban 2006











Győr

66 205

124 497

50 885

49 045

384,7

54 419

3 690

358,9

52 489

Abda

1 128

3 691

792

2 101

21,5

1 060

116

22,6

913

Bőny

938

2 455

472

1 037

21,9

759

73

13,0

574

Börcs

436

1 285

253

458

7,3

380

36

10,5

309

Dunaszeg

685

2 258

444

930

13,9

650

70

13,9

589

Dunaszentpál

291

801

152

259

7,0

248

22

6,2

202

Enese

626

2 094

382

821

14,0

581

62

9,6

484

1 302

3 613

711

1 469

24,4

1 103

118

0,0

0

478

1 521

318

670

9,3

451

51

9,1

407

2 920

7 252

1 707

3 691

45,3

1 855

264

44,7

1 282

Győrújfalu

537

1 585

364

763

10,2

445

49

12,2

378

Győrzámoly

752

2 236

518

1 064

10,3

675

74

11,0

599

Ikrény

612

1 963

358

867

12,1

542

61

8,4

481

Kisbajcs

275

883

197

361

6,1

267

32

6,7

237

Koroncó

702

2 356

380

685

17,4

658

62

18,7

503

Kunsziget

632

1 311

316

628

9,3

417

42

16,0

353

Mezőörs

495

1 462

228

478

6,6

326

26

8,3

246

Nagybajcs

378

1 079

258

468

12,2

359

37

8,8

310

Nagyszentjános

608

2 042

366

815

10,6

560

62

0,0

0

Nyúl

2 040

5 041

1 132

2 250

59,3

1 345

533

40,4

1 029

Öttevény


1 032

3 655

631

1 391

16,8

959

101

19,0

861

Pér

847

2 543

693

1 385

20,0

936

70

24,0

584

Rábapatona

944

2 807

525

1 136

18,4

913

86

23,0

836

Rétalap

229

540

105

177

13,6

217

12

8,2

122

Töltéstava

711

2 189

504

1 064

8,2

552

78

8,6

419

Vámosszabadi

551

1 662

405

708

12,6

486

58

21,5

471

Vének

159

340

0

0

2,0

79

8

9,0

51

86 513

183 161

63 096

74 721

795

71 242

5 893

732

64 729

Győri kistérség

360

39. számú melléklet - Alapfokú oktatás, nevelés a Győri kistérség településein Alapfokú oktatás, nevelés 2004-ben Óvoda Férőhely

Általános iskola

Óvodás gyermekek

Osztályterem


Alapfokú oktatás, nevelés 2005-ben Óvoda

Tanulók

Általános iskola

Óvodás gyermekek

Férőhely

Alapfokú oktatás, nevelés 2006-ban

Osztályterem

Óvoda

Tanulók

Férőhely

Általános iskola

Óvodás gyermekek

Osztályterem

Tanulók

Győr

4 454

4 101

471

11 307

4 411

4 208

469

10 912

4 883

4 302

465

10 408

Abda

100

87

12

208

100

88

12

214

100

87

12

210

Bőny

75

75

12

190

75

68

10

200

75

67

10

194

Börcs

50

30

4

50

30

32

4

45

30

32

4

40

Dunaszeg

75

53

8

60

75

59

8

163

75

62

8

159

Dunaszentpál

25

19

2

32

25

17

2

30

25

21

2

27

Enese

75

60

4

222

75

56

4

206

75

65

4

193

Gönyű

125

98

13

223

125

102

13

225

125

95

13

230

Győrladamér

50

44

8

118

50

44

8

116

50

48

8

117

Győrújbarát

346

174

176

12

331

184

192

12

338

195

180

13

Győrújfalu

41

32

4

29

41

39

4

25

41

42

4

28

Győrzámoly

75

69

8

142

75

70

8

124

100

78

8

120

Ikrény

60

57

9

118

60

58

9

116

60

56

9

111

Kisbajcs

32

29

9

175

48

33

9

165

48

33

9

159

Koroncó

75

65

9

147

75

56

9

131

75

58

8

123

Kunsziget

50

45

9

115

50

34

11

117

50

34

11

106

Mezőörs

60

35

12

135

60

30

14

153

60

38

17

168

Nagybajcs

25

16

0

0

25

17

0

0

25

22

0

0

Nagyszentjános

60

45

10

157

60

51

10

157

60

60

10

153

Nyúl

100

100

10

276

125

106

10

237

125

114

10

237

Öttevény

100

84

9

167

100

79

9

168

100

81

9

166

75

52

10

169

75

50

10

169

75

55

10

157 166

Pér Rábapatona

100

74

11

192

100

73

11

184

100

90

11

Rétalap

25

15

2

16

25

20

2

9

25

20

0

0

Töltéstava

65

53

9

114

65

57

10

99

65

56

17

181

Vámosszabadi

50

45

2

24

50

50

2

29

50

44

2

29

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

6 196

5 559

669

14 717

6 184

5 689

670

14 332

6 692

5 840

674

13 828


361

40. számú melléklet - Egészségügyi szolgáltatások a Győri kistérség településein Egészségügyi szolgáltatások (2006) Gyógyszertárak száma

Háziorvosok száma

Abda

0

2

Bőny

0

1

Börcs

0

0

Dunaszeg

1

1

Dunaszentpál

0

0

Enese

1

1

Gönyű

1

1

25

59

Győrladamér

0

0

Győrújbarát

1

2

Győrújfalu

0

0

Győrzámoly

0

1

Ikrény

0

1

Kisbajcs

0

1

Koroncó

0

1

Kunsziget

0

1

Mezőörs

1

1

Nagybajcs

0

0

Nagyszentjános

0

1

Nyúl

1

2

Öttevény

1

1

Pér

0

1

Rábapatona

1

1

Rétalap

0

0

Töltéstava

0

1

Vámosszabadi

0

0

Vének

0

0

33

80

Győr

Győri kistérség


362

41. számú melléklet - Szálláshely-szolgáltató vállalkozások száma a Győri kistérség településein Szálláshely-szolgáltató vállalkozások 2006

száma (db)

részaránya (%)

Abda

20

2,15

Bőny

5

0,54

Börcs

3

0,32

10

1,07

3

0,32

Enese

31

3,33

Gönyű

12

1,29

691

74,22

Győrladamér

11

1,18

Győrújbarát

21

2,26

Győrújfalu

8

0,86

Győrzámoly

11

1,18

Ikrény

5

0,54

Kisbajcs

3

0,32

Koroncó

8

0,86

Kunsziget

6

0,64

Mezőörs

3

0,32

10

1,07

5

0,54

15

1,61

6

0,64

14

1,50

Rábapatona

8

0,86

Rétalap

1

0,11

11

1,18

Vámosszabadi

9

0,97

Vének

1

0,11

931

100,00


Győr

Nagybajcs Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér

Töltéstava

Győri kistérség

Forrás: TeIR adatok alapján saját szerkesztés 133

133

A statisztikai adatok nem mindig tükrözik a valóságot. A 41., 42., 42A, 43., 43A és 44. táblázat esetében az adatok a helyi polgármesterek észrevételei alapján módosításra kerültek.

363

42. számú melléklet - Szálláshelyek száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2006-ban


Szálláshelyek száma kategóriánként (2006) Szálloda

Panzió


Kemping

Fizető-vendéglátás

Összesen

Megoszlás (%)

Abda

0

2

0

6

0

8

4,60

Bőny

0

0

0

0

0

0

0,00

Börcs

0

0

0

0

0

0

0,00

Dunaszeg

0

0

0

6

0

6

3,45

Dunaszentpál

0

0

0

1

0

1

0,57

Enese

0

0

0

38

0

38

21,84

Gönyű

1

1

0

1

0

3

1,72

Győr

23

26

1

0

42

92

52,87

Győrladamér

0

1

0

4

0

4

2,30

Győrújbarát

0

1

0

0

0

1

0,57

Győrújfalu

0

0

0

0

0

0

0,00

Győrzámoly

0

0

0

5

0

5

2,87

Ikrény

0

0

0

0

0

0

0,00

Kisbajcs

0

0

0

0

0

0

0,00

Koroncó

0

0

0

1

0

1

0,57

Kunsziget

0

0

0

2

0

2

1,15

Mezőörs

0

0

0

1

0

1

0,57

Nagybajcs

0

0

0

0

0

0

0,00

Nagyszentjános

0

0

0

0

0

0

0,00

Nyúl

0

3

0

0

0

3

1,72

Öttevény

1

0

0

5

0

6

3,45

Pér

0

1

0

1

0

2

1,15

Rábapatona

0

0

0

0

0

0

0,00

Rétalap

0

0

0

0

0

0

0,00

Töltéstava

1

0

0

0

0

1

0,57

Vámosszabadi

0

0

0

0

0

0

0,00

Vének

0

0

0

0

0

0

0,00

Győri kistérség

26

34

1

71

42

174

100,00

Megoszlás (%)

14,94

19,54

0,57

40,80

24,14

100,00

364

42A. számú melléklet - Szálláshelyek száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2007-ben Szálláshelyek száma kategóriánként (2007) Szálloda

Panzió

Összesen

Megoszlás (%)

0

1

1

1,72

1

1

2

3,45

23

25

48

82,76

0

1

1

1,72

Nyúl

0

3

3

5,17

Öttevény

1

0

1

1,72

Pér

0

1

1

1,72

1

0

1

1,72

Győri kistérség

26

32

58

100,00

Megoszlás (%)

44,83

55,17

100,00

Abda Bőny Börcs Dunaszeg Dunaszentpál Enese Gönyű Győr Győrladamér Győrújbarát Győrújfalu Győrzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezőörs Nagybajcs Nagyszentjános

Rábapatona Rétalap Töltéstava Vámosszabadi Vének


365

43. számú melléklet - Szállásférőhelyek száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2006-ban Szálloda

Panzió

Kemping

Szállásférőhelyek száma kategóriánként (2006) Falusi szállásadás Fizető-vendéglátás 0 49 0 0 0 0 0 0 0 0 35 0 0 8 0 0 129 0 0 5 0 150 0 172 0 30 0 0 0 0 0 0 0 0 29 0 0 0 0 0 0 0 0 8 0 0 18 0 0 4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 32 0 0 4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

86 0 0 35 8 129 60 2 465 30 113 0 29 0 0 8 18 4 0 0 114 79 44 0 0 74 0

Megoszlás (%) 2,61 0,00 0,00 1,06 0,24 3,91 1,82 74,79 0,91 3,43 0,00 0,88 0,00 0,00 0,24 0,55 0,12 0,00 0,00 3,46 2,40 1,33 0,00 0,00 2,25 0,00

0

0

0,00

351

172

3 296

100,00

10,65

5,22

100,00

0 0 0 0 0 0 25 1 400 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 47 0 0 0 74 0

37 0 0 0 0 0 30 743 12 113 0 0 0 0 0 0 0 0 0 114 0 40 0 0 0 0

0

0

0

0

Győri kistérség

1 546

1 077

150

Megoszlás (%)

46,91

32,68

4,55



Összesen

366

43A. számú melléklet - Szállásférőhelyek száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2007-ben

Szálloda Abda Bőny Börcs Dunaszeg Dunaszentpál Enese Gönyű Győr Győrladamér Győrújbarát Győrújfalu Győrzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezőörs Nagybajcs Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér Rábapatona Rétalap Töltéstava Vámosszabadi Vének Győri kistérség Megoszlás (%)

Szállásférőhelyek száma kategóriánként (2007) Panzió Összesen Megoszlás (%) 0 341 341 0,33

673 70 459

681 24 038

1 354 94 497

1,33 92,63

0

644

644

0,63

0 1 961 0

980 0 662

980 1 961 662

0,96 1,92 0,65

1 577

0

1 577

1,55

74 670 73,19

27 346 26,81

102 016 100,00

100,00


367

44. számú melléklet - Vendéglátóhelyek a Győri kistérség településein 2006-ban Vendéglátó vállalkozások száma (db)

részaránya (%)

Abda

28

1,34

Bőny

12

0,57

Börcs

7

0,34

15

0,72

7

0,34

Enese

15

0,72

Gönyű

27

1,29

1 700

81,42

Győrladamér

15

0,72

Győrújbarát

42

2,01

Győrújfalu

12

0,57

Győrzámoly

17

0,81

Ikrény

15

0,72

Kisbajcs

10

0,48

Koroncó

14

0,67

Kunsziget

12

0,57

5

0,24

10

0,48

9

0,43

Nyúl

22

1,05

Öttevény

14

0,67

Pér

30

1,44

Rábapatona

21

1,01

2

0,10

Töltéstava

14

0,67

Vámosszabadi

24

1,15

3

0,14

2 088

100,00


Győr


Rétalap



368

45. számú melléklet - Vendéglátó egységek száma kategóriánként a Győri kistérség településein 2004 Éttermek, cukrászdák száma

Vendéglátóhelyek száma


2005 Bárok, borozók száma

Vendéglátás összesen

Éttermek, cukrászdák száma


2006 Bárok, borozók száma


Éttermek, cukrászdák száma


Bárok, borozók száma


Abda

14

9

5

28

13

7

6

26

14

8

6

28

Bőny

6

3

3

12

6

3

3

12

6

3

3

12

Börcs

4

2

1

7

4

2

1

7

4

2

1

7

Dunaszeg

8

4

3

15

8

4

3

15

8

4

3

15

Dunaszentpál

4

2

1

7

4

2

1

7

4

2

1

7

Enese

7

7

0

14

7

7

0

14

8

6

1

15

Gönyű

12

6

6

24

14

8

6

28

14

8

5

27

861

583

188

1 632

918

592

194

1 704

920

594

186

1 700

Győr Győrladamér

8

7

0

15

8

7

0

15

8

7

0

15

Győrújbarát

26

16

8

50

26

15

8

49

22

13

7

42

Győrújfalu

5

4

1

10

5

4

1

10

6

4

2

12

Győrzámoly

9

5

3

17

10

6

3

19

9

5

3

17

Ikrény

9

6

2

17

9

6

2

17

8

6

1

15

Kisbajcs

5

2

3

10

5

2

3

10

5

2

3

10

Koroncó

7

5

2

14

8

6

2

16

7

5

2

14

Kunsziget

6

3

3

12

6

3

3

12

6

3

3

12

Mezőörs

2

1

1

4

2

1

1

4

3

1

1

5

Nagybajcs

5

4

1

10

5

4

1

10

5

4

1

10

Nagyszentjános

5

1

3

9

5

1

3

9

5

1

3

9

Nyúl

17

7

9

33

15

6

7

28

12

4

6

22

Öttevény

23

13

10

46

23

12

10

45

25

14

10

49

Pér

14

9

5

28

15

9

6

30

15

9

6

30

Rábapatona

11

8

2

21

10

7

2

19

11

6

4

21

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

2

Rétalap Töltéstava Vámosszabadi Vének Győri kistérség

7

6

1

14

7

6

1

14

7

6

1

14

11

10

1

22

12

10

2

24

12

10

2

24

2

0

1

3

2

0

1

3

2

0

1

3

1 074

723

263

2 060

1 134

730

270

2 134

1 133

727

263

2 123

369

46. számú melléklet - Átlagos tartózkodási idő 2006-ban Átlagos tartózkodási idő (2006) Szálloda

Panzió

Kemping

1,27



1,70

1,41

Dunaszeg

2,28

2,28

Dunaszentpál

1,00

1,00

Enese

8,11

8,11

3,63

2,93

Abda Bőny Börcs

Gönyű

2,14

4,16

Győr

2,18

2,08

3,21

Győrladamér

5,13 7,70

Győrújbarát

2,17 7,70

1,97

1,97


5,49

5,49

Koroncó

2,00

2,00

Kunsziget

3,84

3,84

Mezőörs

1,00

1,00

Ikrény Kisbajcs


2,28

2,28

1,55

Pér

3,90

1,63

1,57

1,00

3,24


1,56

1,56


2,15

2,14

3,21

2,58

5,13

2,18


370

FELHASZNÁLT IRODALOM Helyzetelemzés - szakirodalom 1. Egyed K. (2004): Turisztikai projektek tervezése. I. Soproni Nemzetközi Turizmusmarketing Konferencia, Sopron, 2004. november 11-12. 2. Egyed K. (2005): A turizmus szerepe a területfejlesztésben. „Az együttműködés fejlesztése a képzés, a szakképzés és a kutatás területén” PHARE CBC projekt 3. Egyed K. (2007): Kistérségek kialakulása, kialakítása hazánkban. Doktori szigorlati dolgozat. Sopron 4. Egyed K. (2008): Áramlások és hatások a nemzetközi turizmusban. In: Letenyei L. (szerk.): Településkutatás. Rácio Kiadó, Budapest 5. Kogutowicz K. (1930): Térkép a honfoglaláskori tájszerkezetről. 6. Lengyel M. (2004): A turizmus általános elmélete. Heller Farkas Főiskola, Budapest 7. Letenyei L. (2005): Településkutatás. Ráció Kiadó, Budapest 8. Letenyei L. (2005): Településkutatás – szöveggyűjtemény. Ráció Kiadó, Budapest 9. Puczkó L. – Rátz T. (2002): A turizmus hatásai. Aula Kiadó, Budapest 10. Puczkó L. – Rátz T. (2005): Az attrakciótól az élményig. Geomédia Kiadó, Budapest Helyzetelemzés - Fejlesztési dokumentumok 1. A Győri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója, 2005 2. Alsó-Szigetköz gazdaságfejlesztési koncepciója, 2004 3. A térségfejlesztés komplex feltételei az Alsó-Szigetköz településeiben, 2000 4. A térségfejlesztés társadalmi-gazdasági feltételei a Rábca-torok településeiben, 1995Az Alsó-Szigetköz turizmusfejlesztési koncepciója és marketingprogramja, 2001 5. Bakonyér

Önkormányzatainak

Térségfejlesztési

Társulása,

Környezetvédelmi

Program, 2002 6. Bakony-ér Térségi Önkormányzati Társulás Térségfejlesztési Koncepciója 7. Győr Agglomeráció és Győr Megyei Jogú Város Integrált Fejlesztési Programja, 2006 8. Győr és térsége turizmusfejlesztési stratégiája, 2007 9. Győri Kistérség, Kistérségi Integrált Projektcsomag, 2007-2013 10. Győri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója 371

11. Győr Megyei Jogú Város Gazdasági Programja, 2006-2010 12. Győr Megyei Jogú Város Stratégiai Programja, 2003-2005 13. Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata, 2003-2005 14. Győr Megyei Jogú Város területfejlesztési koncepció és stratégiai program, 2006-1010 15. Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési koncepciója és programja 16. Idegenforgalmi koncepcióterv Szigetközi Idegenforgalmi Rendszer, 2008 17. Modern Turisztikai Gondolkodás Megvalósítása Rábcatorokban – Falusi Turizmus, 2007 18. Nyugat-Dunántúli régió területfejlesztési programja, 2000-2006 19. Nyugat-Dunántúli régió területfejlesztési programja, 2007-2013 20. Nyugat-Dunántúl Turisztikai Régió turizmusfejlesztési stratégiája 2007-2013 21. Pannonhalma-Sokoró kistérség komplex térségfejlesztési koncepciója, 2005 22. Rába-Európa Terv 23. Rábcatorok fejlesztési koncepció, 2004 24. Szigetközi térség és a Mosoni-Duna területfejlesztési koncepciójának aktualizálása, 2003 Helyzetelemzés - Statisztikai kiadványok 1. A Kistérségek társadalmi, gazdasági helyzete, Nyugat-Dunántúl. Központi Statisztikai Hivatal, 2006 2. Turizmus, idegenforgalom, a magyar régiókban - Nyugat-Dunántúl. KSH, GyőrMoson-Sopron, Vas ás Zala megyei igazgatóságai, 2002

372

Helyzetelemzés - Személyes közlés / a településeken folytatott workshopok alkalmával Település

Időpont

Győr

05.28.

Abda

04.21.

Bőny

04.21.

Börcs

04.23.

Dunaszeg

04.22.

Dunaszentpál

04.29.

Enese

04.14.

Gönyű

04.28.

Győrladamér

04.23.

Győrújbarát

04.21.

Győrújfalu

04.14.

Győrzámoly

04.23.

Ikrény

04.29.

Kisbajcs

04.14.

Koroncó

04.15.

Kunsziget

05.26.

Mezőörs

04.22.

Nagybajcs

04.22.

Nagyszentjános

04.16.

Nyúl

05.15.

Öttevény

04.17.

Pér

04.23.

Rábapatona

04.17.

Rétalap

04.24.

Töltéstava

05.08.

Vámosszabadi

04.22.

Vének

04.21.

373

Helyzetelemzés - Internet / a régió, a kistérség, a kistérség területén található társulások, illetve települések honlapjai

http://www.gyorikisterseg.hu

http://www.gyorujfalu.hu

http://www.nydregio.hu

http://www.gyorzamoly.hu

http://www.also-szigetkoz.hu

http://www.gonyu.hu

http://szigetkoznet.extra.hu

http://www.ikreny.hu

http://www.sokoro.hu

http://www.kisbajcs.hu

http://www.rabcatorok.hu

http://www.koronco.hu

http://www.pkle.hu

http://www.kunsziget.hu

http://www.szigetkoz.com

http://www.nagybajcs.hu

http://www.gyor.hu

http://www.nyul.hu

http://www.abda.hu

http://www.otteveny.hu

http://www.bony.hu

http://www.per.hu

http://www.borcs.hu

http://www.rabapatona.hu

http://www.dunaszeg.hu

http://www.retalap.hu

http://www.enese.hu

http://www.vamosszabadi.hu

http://www.gyorladamer.hu

http://www.venek.hu

http://www.gyorujbarat.hu

374

Stratégia 1. Alsó-Szigetköz turizmusfejlesztési koncepciója és marketingprogramja 2. Győri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója 3. Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési koncepciója és programja 4. Magyar Közlöny, Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplő Regionális Fejlesztési Operatív Programokra meghatározott előirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól szóló 19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet módosításáról, Budapest, 2008/58. szám 3012, Bajnai Gordon s. k.; önkormányzati és területfejlesztési miniszter http://www.magyarkozlony.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk08058.pdf 5. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, 2005-2013 6. Nyugat-Dunántúli régió területfejlesztési programja 2007-2013 7. Nyugat-dunántúli

Operatív

Program

2007-2013,

Hivatkozási

(CCI)

szám:

2007HU161PO003, http://www.nfu.hu/umft_operativ_programok 8. Új

Magyarország

Fejlesztési

Terv,

Nemzeti

Fejlesztési

Ügynökség,

http://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2 9. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program / 2007-2013, Budapest, 2007. szeptember, http://www.fvm.hu/doc/upload/200804/umvp_20080402.pdf 10. VÁTI Területi Tervezési és Értékelési Iroda - Horkay Nándor: Turisztikai intézményés szervezetfejlesztés 2007-2013 - A TDM szervezeti rendszer kiépítése és kérdései, Országos Kistérségi Konferencia, Budapest, 2008. 11. 14/2002. (XI. 16.) MeHVM rendelet a Turisztikai Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól 12. 2/2007. (I. 31.) ÖTM rendelet a Turisztikai Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM rendelet módosításáról 13. 19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplő Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott előirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól 14. www.nfu.hu/download/2102/19_2007_MeHVM_rend.pdfhttps://www.mfb.hu/reposit ory/10215-cac6;

375

http://www.otm.gov.hu/web/jog_terv.nsf/0/ECF00B9F112E3750C12572480042F9B5/ $FILE/2_2007_OTMrend.pdf 15. http://www.gyor.hu/index.php?hlid=1436 16. http://www.equinfo.hu/ 17. személyes megkérdezés – worshopok

376

GYŐRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

Recommend Documents