Győri Péter Mózer Péter "Tékozló koldus ruháját szaggatja" április-május

Győri Péter – Mózer Péter

"Tékozló koldus ruháját szaggatja"

2006. április-május

MELLÉKLETEK

Melléklet: a normatívák összegéről 2006-ban Melléklet: az ápolási díj jelenlegi szabályozásáról Melléklet: a normatív állami hozzájárulás összegének alakulásáról 2000-2005. között Melléklet: az intézményi bevételek és kiadások belső megoszlásáról Melléklet: Budapest Főváros Önkormányzata költségvetési intézményei 2006. évi tervezett előirányzatairól (millió Ft/év) Melléklet: a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő – testületének pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló rendelethez Melléklet: Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének rendelete a szociális szolgáltatásokról Melléklet: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi és szociális ellátásokról Melléklet: A közoktatási irányítás egyes szintjei Melléklet: a területi egységek statisztikai rendszere (NUTS) és a nemzeti közigazgatási egységek közötti kapcsolatról Melléklet: Régiók az Európai Ünióban Melléklet: Svédország önkormányzatiságának múltja, jelene és jövõje Melléklet: Kedves Kollégák




Melléklet a normatívák összegéről 2006-ban Ellátás típusa 11. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai a) Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladatai

A normatíva fajlagos összege

Vetítési alap

500 forint/fõ lakosság száma (L/5 000) x 3 950 000 Ft lakosság száma L = a település lakosságszáma (L/6 000) x 3 950 000 Ft. lakosság száma

b) Gyermekjóléti központ c) Szociális étkeztetés d) Házi segítségnyújtás e) Jelzõ rendszeres házi segítségnyújtás

(L/7 000) x 3 950 000 Ft lakosság száma 2 340 000 forint/központ szolgálat száma 70 800 forint/fõ ellátottak száma 104 800 forint/fõ ellátottak száma 50 000 forint/fõ ellátottak száma

Település típusa 1-2000 fős települési önkormányzat - 70 000 fős települési önkormányzat 70 001-110 000 fős települési önkormányzat 110 000 fős települési önkormányzat 40 000 - fős települési önkormányzat

10 000 - fős települési önkormányzat (bentlakásos elhelyezést nyújtó intézményben is)

f) Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás g) Támogató szolgálat

2 100 000 forint/szolgálat szolgálat száma

h) Közösségi ellátások


10 000 - fős települési önkormányzat (amely 2006-ban mûködtet új támogató szolgálatot) 10 000 - fős települési önkormányzat

i) Utcai szociális munka


50 000 - fős települési önkormányzat

j) Idõskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok nappali intézményi ellátása k) Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása 12. Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés a) Fokozott ápolást, gondozást igényl õ ellátás aa) Gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás ab) Demens betegek, fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményi ellátása b) Átlagos ápolást, gondozást igénylõ ellátás ba) Otthont nyújtó ellátás bb) Utógondozói ellátás bc) Átlagos szintû ápolást, gondozást nyújtó ellátás bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményekben c) Emelt színvonalú bentlakásos ellátás

13. Hajléktalanok átmeneti intézményei 14. Gyermekek napközbeni ellátása a) Bölcsõdei ellátás b) Családi napközi ellátás c) Ingyenes intézményi étkeztetés


197 000 forint/fõ éves átlaglétszám

465 100 forint/fõ ellátottak száma

900 000 forint/fõ ellátottak száma 815 000 forint/fõ ellátottak száma

785 500 forint/fõ ellátottak száma 730 000 forint/fõ ellátottak száma 730 000 forint/fõ ellátottak száma

640 000 forint/fõ ellátottak száma ha a személyi térítési díjak éves átlaga - 400 000 Ft, akkor 120 % 400 001-500 000 Ft, akkor 110 % 501 000-700 000 Ft, akkor100 % 701 000-800 000 Ft, akkor 90 % 801 000-900 000 Ft, akkor 80 % 900 000 - Ft, akkor 70 % 548 000 forint/férõhely férőhely 460 000 forint/fõ ellátottak száma 152 000 forint/fõ ellátottak száma 50 000 forint/fõ ellátottak száma

(A hajléktalanok naponként nem lehet több a mûködési engedélyben szerepl õ fér õ helyszám háromszorosánál.)




Melléklet az ápolási díj jelenlegi szabályozásáról

Ápolási díj 1. Az ápolási díj olyan anyagi hozzájárulás, amelyet a tartósan gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozók vehetnek igénybe. Az ápolási díj három jogcímen vehető igénybe:  állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személy ápolása ,  a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozása, ápolása ,  a 18. évét betöltött tartósan beteg személy ápolása, gondozása esetén Tartósan betegnek az tekinthető, aki előreláthatólag 3 hónapnál hosszabb ideig tartó állandó ápolást, gondozást igényel. Ekkor az ápolási díj összege: Önym 100 %-a (25 800 forint) 2. Ezen felül a települési önkormányzatok rendeletben, további meghatározott feltételek alapján is megállapíthatnak ápolási díjat, olyan hozzátartozók részére, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személyek gondozását, ápolását végzik. Az önkormányzat képviselő-testületének azonban ilyen esetekben a jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályoznia, hogy az a nem egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél - azaz 25 800 forintnál -, egyedülálló esetén pedig annak 150 %-ánál - azaz 37 700 forintnál - nem lehet alacsonyabb . Ekkor az ápolási díj összege: Önym 80 %-a (20 640 forint) 3. Az, aki fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi, szintén igényelhet ápolási díjat a települési önkormányzat képviselő testületétől. Fokozott ápolást igénylő személynek minősül az, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes étkezni, vagy tisztálkodni, vagy öltözködni, vagy illemhelyet használni, vagy lakáson belül segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni. Ezen feltételek fennállásának igazolására a megyei, fővárosi szociális módszertani intézmény szakvéleményét kell kérni. A szakvéleményt az önkormányzat szerzi be, és a szakértői díjat is az önkormányzat fizeti meg . Ekkor az ápolási díj összege: Önym 130 %-a (33 540 forint) 1. Milyen módon lehet az ápolási díjat igényelni? Az ápolási díj iránti igényt az ápolást végző hozzátartozó lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat által rendeletben meghatározott önkormányzati szervhez kell benyújtani . Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos  igazolását, arról, hogy az ápolt személy súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg és  szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt személy önmaga ellátására képtelen, ezért állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul . A háziorvos a fenti igazolást  az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságának szakvéleménye vagy  a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, illetőleg  a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy  a területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állítja ki . Abban az esetben, ha az ápoló személy más rendszeres pénzellátásban is részesül, az ápolási díj és a rendszeres pénzellátás havi összegének különbözete kerül megállapításra ápolási díj címén. Érdemes tudni, hogy az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időnek számít és az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék és ha a jogosult magán-nyugdíjpénztári tag, akkor magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére is kötelezett. A társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulékát pedig az ápolási díjat folyósító települési önkormányzatnak kell megfizetnie .




Melléklet a normatív állami hozzájárulás összegének alakulásáról 2000-2005. között (Ft) Megnevezés

2000

2001

2002

Idős Fogyatékos és pszichiátriai Nappali ellátás Utcai

388.000 472.700 96.500

455.700 539.200 537.900 606.380 118.300 143.300

2003

2004

2005

725.000 770.000 176.000

737.000 780.000 177.300

769.200 820.600 200.000 6.300.000

Melléklet az intézményi bevételek és kiadások belső megoszlásáról (Fővárosi Önkormányzat, 2004.)

kiadások bevételek

9,3

100% 80%

100%

9,1 2,8

60%

18,8

80%

3 8,8

33,2

60%

40% 20%

5,8 1,3

36,1

40%

64,7

0%

20%

normatív hj pályázatok

önk.támogatás egyéb

0%

bérköltségek ingfenntartás

élelmezés közüzemi

gyógyszer egyéb




Dolgozói létszámkeret (fő) Ellátottak száma (fő) Fajlagos bérköltség (ezer Ft/fő/év) Fajlagos bérköltség (ezer Ft/fő/hónap) Fajlagos dologi költség (ezer Ft/fő/év) Fajlagos dologi költség (ezer Ft/fő/hónap) Fajlagos intézeti bevételek (ezer Ft/fő/hónap) Fajlagos támogatás (ezer Ft/fő/hónap)

Gödöllő

Gyula

Polgárdi-Ipartelepek

Szombathely

Vámosmikola

Bucsuszentlászló

Csákánydoroszló

Darvastó

Kéthely

Tordas

Tompa

Zalaapáti

BMSZKI

180

540

237

477

199

231

327

173

129

147

99

131

292

309

241

328

344

177

639

167

171

792

54 0 92 315 327

63 165 1 1 81 335 326 1 042 342 1 101

75 0 118 431 472

158 1 285 922 940

68 1 99 367 381

77 1 135 445 591

109 2 191 630 654

61 0 82 317 320

44 0 57 231 234

49 1 81 280 297

34 1 53 189 191

46 0 48 227 230

104 1 109 506 533

99 5 146 560 572

85 0 95 422 423

113 0 164 607 608

122 2 119 588 616

57 1 78 314 340

212 4 309 1 165 1 267

52 3 92 316 320

61 251 1 0 83 366 319 1 410 325 1 709

68 280

117 318

81 376

72 264

128 199

82 260

417 683

168 304

282 657

128 252

136 455

180 473

65 255

57 176

75 221

42 149

45 184

95 428

130 436

82 340

130 478

117 493

62 277

346 921

76 243

72 95 252 1 439

348

435

458

336

327

342 1 101

472

940

381

591

654

320

234

297

191

230

533

572

423

608

616

340

1 267

320

325 1 709

Szentgotthárd

Kútvölgyi út

168

56 0 84 317 336

Ráday G. utca

Kamaraerdei út

175

76 1 112 419 458

Zsira

Halom utca

229

0 1 129 426 435

Visegrád

Gergely utca

222

64 1 65 323 348

Virág Benedek utca

Rózsa utca

192

Pesti út

Dózsa György út

Munkaadókat terhelő járulékok Ellátottak pénzbeli juttatásai Dologi kiadások (ÁFA-val) Működési kiadások összesen Kiadások összesen BEVÉTELEK Intézményi működési bevételek Önk. költs. tám., felügy.szervtől kapott tám. Bevételek összesen

Baross utca

KIADÁSOK Személyi juttatások

Pszichiátriai betegek

Értelmi fogyatékosok

Mártonhegyi út

Idősek otthonai

Hajléktalanok

Melléklet Budapest Főváros Önkormányzata költségvetési intézményei 2006. évi tervezett előirányzatairól (millió Ft/év)

96

131

128

104

83

104

285

123

246

110

140

200

91

80

89

54

79

174

170

143

177

196

97

362

104

105

428

155

223

215

171

160

173

646

210

544

188

244

425

165

140

150

95

100

255

279

330

308

280

140

720

182

172

1460

1 652

996

1 167

1 420

1 262

988

1 432

1 203

1 349

714

137

82

118

112

115

117

90

123

97

118

105

85

118

102

108

116

147

129

121

82

119

138

139

98

100

112

59

419

578

521

491

575

468

519

562

524

527

553

449

497

407

540

558

480

427

523

288

532

425

557

429

505

483

251

34

48

43

40

47

39

43

46

43

43

46

37

41

33

45

46

40

35

43

23

44

35

46

35

42

40

20

36

43

31

35

66

39

53

66

43

56

46

35

32

33

41

36

37

31

38

20

35

34

36

40

34

34

5

150

118

145

128

103

125

88

120

100

111

155

92

128

104

122

130

153

139

130

85

129

146

164

106

111

122

82

1 419 1 351 1 388 1 405 1 091 1 486

1 026 1 418 1 236 1 307 1 400

1 770 1 553 1 462

1 664 1 671 1 182

5




Melléklet a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő – testületének pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló rendelethez Szociális étkezés, szállítás és házi gondozás térítési díjai Besorolási Kategória 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Havi jövedelem

- 37 050 37 051 - 39 650 39 651 - 42 250 42 251 - 44 850 44 851 - 47 450 47 451 - 50 050 50 051 - 52 650 52 651 - 55 250 55 251 - 57 850 57 851 - 60 450 60 451 - 63 050 63 051 - 65 650 65 651 - 68 250 68 251 - 70 850 70 851 - 73 450 73 451 - 76 050 76 051 - 78 650 78 651 - 81 250 81 251 - 83 850 83 851 - 86 450 86 451 -

Étkezés (Ft/adag) bruttó

Szállítás (Ft/adag) bruttó

Gondozás (Ft/óra) bruttó

0 16 32 48 64 80 96 112 126 186 204 222 240 258 276 294 312 330 348 366 379

0 10 16 21 27 35 40 46 51 55 64 70 76 82 88 96 102 108 114 120 131

0 26 52 78 104 130 156 182 208 234 260 286 312 338 364 390 416 442 468 494 523

Gyógytornáért fizetendő térítési díjak Besorolási kategória

Havi jövedelem

Ft/óra

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

- 37 050 37 051 – 43 250 43 251 – 49 450 49 451 – 55 650 55 651 – 61 850 61 851 – 68 050 68 051 – 74 100 74 101 -

0 137 274 411 548 685 822 960

Házi gyermekfelügyeletért fizetendő térítési díjak Besorolási kategória

Havi jövedelem

Ft/óra

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

- 37 050 37 051 – 43 250 43 251 – 49 450 49 451 – 55 650 55 651 – 61 850 61 851 – 68 050 68 051 – 74 100 74 101 -

0 100 200 300 400 500 600 700

6




INDOKOLÁS 1. §-hoz A 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdésének megfelelően a gondozóházban a napi maximális térítési díj az eddigi 4 187 Ft-ról a szakellátást végző intézménynek a 2005. évi finanszírozási növekedésével megegyező arányban 4 190 Ft-ra módosul. 2.- 3. - 4. §-hoz A gondozásért fizetendő térítési díj a 2004. évi 467 Ft-ról 523 Ft-ra módosul, az ellátást végző intézmények 2005. évi finanszírozási növekedésével megegyező arányban. A Budapest Főváros II. ker. Önkormányzat III. sz. Gondozási Központja az arra rászorulók részére gyógytorna lehetőséget biztosít 2001. január 01.-től. A szolgáltatásért fizetendő térítési díj az intézmény 2005. évi finanszírozása egy munkaórára jutó része, 960 Ft. A Szolgálat a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a 348/2002. (IX. 19.) határozata által elfogadott szakmai program keretében gyermekjóléti szolgáltatásként házi gyermekfelügyelet működtet. A szolgáltatás térítési díj köteles, melyet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 149. §-a, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet 12. §-a szabályoz. A házi gyermekfelügyelet keretében biztosított személyes szolgáltatás intézményi térítési díja az ellátásra tervezett költségek alapján megállapított óradíj. Az óradíj összege nem haladhatja meg az adott évben a házi gyermekfelügyeletre az intézmény költségvetésében szereplő éves kiadásoknak egy munkaórára és egy gondozóra jutó összegét. Ennek alapján kerületünkben a házi gyermekfelügyeletért fizetendő teljes összegű térítési díj 700 Ft/óra.

7




Meléklet: Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének rendelete a szociális szolgáltatásokról (Egységes szerkezet) 2. sz. melléklet Intézményi térítési díjak 2006. Egyesített Szociális Intézményben az intézményi díjak: Platán Gondozási Központ napi: 1 500 Ft havi: 45 000 Ft De a térítési díj nem haladhatja meg az ellátott jövedelmének 60%-át, tartós bentlakás esetén az ellátott jövedelmének 80%-át. Támasz Otthon napi: 1 520 Ft havi: 45 600 Ft De a térítési díj nem haladhatja meg az ellátott jövedelmének 60%-át. „Arany-sziget” Idősek Otthona napi: 1 430 Ft havi: általános részleg 42 900 Ft napi: hotel szárny 1 630 Ft havi: 48 900 Ft napi: demens részleg 1 430 Ft havi: 42 900 Ft De a térítési díj nem haladhatja meg az ellátott rendszeres havi jövedelmének 80%-át. „Hotel” részlegben az emelt szintű ellátást (4 férőhelyen, 2 nő, 2 férfi) biztosító elhelyezés esetén az igénybevételkor egyszeri hozzájárulást kell fizetni, melynek összege a bentlakásos intézményi ellátás jogcímén egy ellátott után járó tárgyévi normatív támogatás, amely 2006. évben 730.200 Ft + 200.000 Ft/fő. Idősek Klubja: a szolgáltatásért fizetendő térítési díj napi összege: 680 Ft/fő/nap De a személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott rendszeres havi jövedelmének 30%át. Szociális étkeztetés: napi intézményi térítési díja (ÁFÁ-val) 320 Ft/fő/nap De a személyi térítési díj nem haladhatja meg a jogosult jövedelmének 25 %-át. Házi segítségnyújtás: tiszteletdíjas gondozóval 340 Ft/óra hivatásos gondozóval 520 Ft/óra De a személyi térítési díj nem haladhatja meg a jogosult jövedelmének 20 %-át. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: 1.200 Ft/év (100 Ft/hó) Ha az ellátott a házi segítségnyújtást és a szociális étkeztetést együtt veszi igénybe, a személyes térítési díj együttes összege nem haladhatja meg az ellátott rendszeres havi jövedelmének 30%-át.

8




Amennyiben az ellátott a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást szociális étkeztetés nélkül veszi igénybe, az ellátás díja: 5.160.-Ft/év (430.Ft/hó) Kapaszkodó Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ által működtetett támogató szolgáltatás és szociális taxi szolgáltatás intézményi térítési díjai: Szállító szolgálatért:  Minden megkezdett km-re számítva 50 Ft/km Rendszeres igénybevétel esetén – minimum 15 nap/hó – a térítési díjból 50% kedvezmény adható. Személyi segítésért:  A gondozási díj 350 Ft/óra. Felszámítandó minimális gondozási idő: 30 perc. A személyi térítési díj nem haladhatja meg a gondozott jövedelmének 20%-át.

9




Melléklet Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi és szociális ellátásokról Egységesítve 2006. március 1-én. Hatályos 2006. március 1-től. Szociális ellátások 9. §. Az önkormányzat az alábbi ellátási formákat biztosítja: (1) Szociális alapszolgáltatások: a.) szociális információs szolgáltatás, b.) étkeztetés, c.) házi segítségnyújtás, d.) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, e) családsegítés, f.) közösségi pszichiátriai ellátás, g.) szenvedélybetegek közösségi ellátása, h.) támogató szolgáltatás, i.) utcai szociális munka, j.) nappali ellátások: ja.) idősek klubja, jb.) nappali melegedő, jc.) fogyatékosok nappali intézménye. (2) Szakosított ellátások: a.) ápolást-gondozást nyújtó ellátás, aa.) idősek otthona, ezen belül ab.) demens részleg, b.) átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások: ba.) hajléktalanok átmeneti szállása, bb.) éjjeli menedékhely. 10. §. (1) A szociális ellátások közül az önkormányzat: a.) az étkeztetést, házi segítségnyújtást, idősek klubját, a közösségi pszichiátriai ellátást a Szociális Gondozási Központ, b.) a szociális információs szolgáltatást, a családsegítést, az utcai szociális munkát, a szenvedélybetegek közösségi ellátását, a nappali melegedőt, az átmeneti szállást, és éjjeli menedékhelyet a Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Családsegítő Központ, c.) az ápolást-gondozást nyújtó ellátást, idősek klubját a Liget Időskorúak Otthona, d.) a fogyatékosok nappali ellátását a Gyöngyfa Napközi Otthon működtetésével, e.) a támogató szolgáltatást a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete fenntartásában működő Napsugár Támogató Szolgálat és Önálló Élet Segítő Szolgálat intézményei által, feladat-ellátási szerződés keretében látja el. (2) A gyermekvédelmi és szociális intézmények nevét és címét a 7. számú melléklet tartalmazza. 10/A §

10




(1) A szociális étkeztetés kapcsán rászorultnak tekinthető az, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 300 %-át, egyedül élő esetén 450 %-át nem haladja meg. (2) Különös méltánylást érdemlő esetben a Polgármester az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatár fölött is engedélyezheti a szociális étkeztetés igénybevételét. Az ápolást-gondozást nyújtó ellátás igénybevétele 11. §. (1) Az időskorúak otthona tekintetében Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteréhez (továbbiakban: polgármester) lehet benyújtani az Szt-ben meghatározott mellékletekkel együtt. (2) Az időskorúak otthonában nyújtott ellátás igénybevételét a polgármester határozata, az egyéb ellátások igénybevételét az intézményvezető intézkedése alapozza meg. (3) A tartózkodási engedéllyel rendelkező, külön jogszabályban meghatározott jogosultak a bentlakásos szociális intézménybe a tartózkodási engedély érvényességének időtartamára, határozott időre helyezhetők el. (4) Az intézményvezető a jogosult azonnali ellátásáról gondoskodik, ha annak helyzete a soron kívüli ellátást indokolja. Amennyiben a soron kívüli ellátás nem indokolt az intézményvezető a kérelmet nyilvántartásba veszi. (5) Az időskorúak otthonába a soron kívüli elhelyezést igénylő személy elhelyezésére vonatkozóan a külön jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni. A soron kívüli elhelyezésről döntő bizottságban a fenntartót a Népjóléti Bizottság tanácsnoka képviseli. A bizottság döntésének végrehajtásához a jegyző ellenjegyzését követően a polgármester egyetértő nyilatkozata szükséges. 12. §. (1) Amennyiben az intézményvezető az ellátásról nem intézkedik a kérelmet haladéktalanul köteles megküldeni a polgármesternek. A polgármester elutasító határozata ellen fellebbezni a közgyűléshez lehet. Az intézményi jogviszony megszűnése 13. §. A Szt 100.§ (1) bekezdésében foglaltakon túl a törvényben előírt eljárási rend betartásával –az időskorúak otthona kivételével- megszűntethető az intézményi ellátás a házirend ismételt és súlyos megsértése esetén. 13/A. §. A jogosultak érdekvédelme A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi intézmény az intézményi jogviszonyban állók, és az ellátásra jogosultak érdekeinek védelmére Érdekképviseleti Fórumot hoz létre. Az Érdekképviseleti Fórum megalakításának és működésének részletes szabályait a külön jogszabályban foglaltak alapján a Házirend tartalmazza.

11




13/B. §. (1) A Közgyűlés a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre (a továbbiakban: Kerekasztal). (2) A Kerekasztal feladata, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulását, végrehajtását. (3) A Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart. (4) A Kerekasztal tagjai Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának, valamint Sántos Önkormányzatának képviselőjén kívül: -a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete, -a Magyar Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezete, -a Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Családsegítő Központ, -a Somogy Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, -a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesülete, -a Borostyánvirág Alapítvány, -a Nagycsaládosok Kaposvári Egyesülete, -a Református Egyház, -a Pannon Mentő Kht., -a Magyar Kolping Szövetség Kaposvár és Kistérsége Támogató Szolgálata, -a Népjóléti Bizottság, -a Népjóléti Igazgatóság, -a Szociális és Gyámügyi Iroda, -az Egészségügyi és Népjóléti Iroda képviselője. Térítési díjak 14. §. (1) A szociális intézményekben nyújtott egyes ellátásokért – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - térítési díjat kell fizetni. (2) Térítésmentes a szociális információs szolgáltatás, a népkonyha, a nappali melegedő, az éjjeli menedékhely, a családsegítés, az utcai szociális munka, a szenvedélybetegek közösségi ellátása és a pszichiátriai betegek közösségi ellátásának igénybevétele. (3) A személyi térítési díj csökkentésére vonatkozó kérelmet, azaz ellátott nyújthat be, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg. (4) A személyi térítési díj csökkentésének mértéke abban az esetben ha: a.) a család egy főre jutó havi nettó jövedelme a nyugdíjminimum 100 %-át nem haladja meg a térítési díj 20 %-a, b.) a család egy főre jutó havi nettó jövedelme a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg a térítési díj 10 %-a lehet. (5) A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért, és átmeneti gondozásáért térítési díjat kell fizetni. (6) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni. (7) A feladatellátás keretében biztosított szolgáltatások esetében – támogató szolgáltatás és családok átmeneti otthona – térítési díjat a fenntartó szervezet állapítja meg. (8) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás díja: 430 Ft/hó. Az ellátást térítésmentesen kell biztosítani annak a személynek, akinek rendszeres havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb havi összegének 550 %-át nem haladja meg.

12




14/A. §. Különös méltánylást érdemlő esetben a polgármester a 14.§. (3)-(4) bekezdésében foglalt feltételektől az ügyfél javára eltérhet. 15. §. (1) A gyermekintézmény térítési díját e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (2) Az intézményi térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A gyermekétkeztetés nyersanyagnormáit e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. (3) A szociális intézményi térítési díjakat e rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. (4) A szociális étkeztetés nyersanyagnormáit e rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza. (5) A személyi térítési díjat az adott intézmény vezetője állapítja meg az önkormányzat által megállapított intézményi térítési díj, az igénybevett étkezések száma, továbbá a normatív kedvezmények figyelembevételével, valamint e rendelet 5. sz. melléklete alapján. (6) A szociális intézmények térítési díjait e rendelet 6. számú melléklete alapján az intézményvezető állapítja meg.

13




3. sz. melléklet a 13/2000. (III. 17.) önkormányzati rendelethez Szociális intézményi térítési díjak (ÁFA-t nem tartalmazza) Megnevezés

Ft/Nap

Ft/Hó

Ft/Óra

1./ étkeztetés (ebéd) 2./ házi segítségnyújtás - hivatásos gondozó - tiszteletdíjas gondozó 3./ Idősek Klubja háromszori étkezés

326

-

-

-

-

200 150

579

-

-

Liget Időskorúak Otthona

1.613

48.400

-

Gyöngyfa Napközi Otthon (háromszori étkezés)

568

-

-

térítésmentes térítésmentes térítésmentes 901

27 030

-

Gondozási Központ

Családsegítő Központ 1./ Népkonyhai étkeztetés 2./ Nappali melegedő 3./ Éjjeli menedékhely 4./ Hajléktalanok átmeneti szállása

14




5. sz. melléklet a 13/2000. (III. 17.) önkormányzati rendelethez Szociális és gyermekjóléti intézmények személyi térítési díj mértéke (Az ÁFA- t tartalmazza) Megnevezés

a térítési díj mértéke %

I. Szociális Gondozási Központ a. Étkezés (ebéd) jövedelem az öregségi nyugdíjminimum feletti jövedelem az öregségi nyugdíjminimum alatti b. Idősek Klubja (háromszori étkezés) rendszeres havi jövedelem c. Házi segítségnyújtás rendszeres havi jövedelem

20 5 27 14

II. Liget Időskorúak Otthona rendszeres havi jövedelem

80

III. Gyöngyfa Napközi Otthon Étkeztetés (háromszori étkezés) rendszeres havi jövedelem

23

IV. Regionális Családsegítő Központ (hajléktalanok átmeneti szállása) Kötelezett jövedelme Ft/hó 0 – 6000 6001 – 8000 8001 – 14000 14001 – 18000 18001V. Helyettes szülői ellátás ( átmeneti gondozás)

Személyi térítési díj Ft/nap Ft/hó térítésmentes 55 1650 85 2550 125 3750 175 5250

Ha a család egy főre jutó havi nettó jövedelme

Személyi térítési díj Ft/nap

az öregségi nyugdíj legkisebb összege alatti,

térítésmentes

Ft/hó térítésmentes

az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél maga- 116 sabb, de a minimálbér összegét nem éri el,

3480

a minimálbérnél magasabb.

6960

232

VI. Időszakos gyermekfelügyelet Ft/óra gyermekfelügyelet díja

300

15




6. számú melléklet a 13/2000. (III. 17.) önkormányzati rendelethez Személyi térítési díj mértéke A teljes összegű térítési díj mértéke megegyezik az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott gyermekintézményi térítési díj mértékével. I. Ha a kötelezett egy főre jutó havi jövedelmének összege meghaladja a mindenköri öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegét (továbbiakban: nyugdíjminimum) 100 %-át, de nem éri el a nyugdíjminimum 120 %-át: a teljes összegű személyi térítési díj 80 %-a II. Ha a kötelezett egy főre jutó havi jövedelmének összege meghaladja a nyugdíjminimum 80 %-át, de nem éri el a nyugdíjminimum 100 %-át: a teljes összegű személyi térítési díj 60 %-a III. Ha a kötelezett egy főre jutó havi jövedelmének összege meghaladja a nyugdíjminimum 50 %-át, de nem éri el a nyugdíjminimum 80 %-át: a teljes összegű személyi térítési díj 50 %-a IV. Ha a kötelezett egy főre jutó havi jövedelmének összege nem haladja meg a nyugdíjminimum 50 %-át, a teljes összegű személyi térítési díj 40 %-a feletti részre adható támogatás.

16

Győri Péter – Mózer Péter 1. stat. színt CY LU MT EE SI LT IE

0,8 m fő 0,4 m fő 0,4 m fő 1,4 m fő 2,0 m fő 2,4 m fő 3,4 m fő

-

Melléklet a területi egységek statisztikai rendszere (NUTS) és a nemzeti közigazgatási egységek közötti kapcsolatról (2003) 2. stat. színt 3. stat. színt 1. közig. egység Eparchies 1 1 1 6 Cantons 1 1 1 13 Gzejjer Distretti 1 1 2 6 Groups of Maakond Maakond 1 1 5 15 Statistične regije 1 1 12 Upravne enote 58 Apskritys 1 1 10 Savivaldybės 60 Regional Authority Counties/County Boroughs 1 Regions 2 8 34 Regions Reģioni Rajoni, republikas pilsētas 1 1 6 33 Amter 1 1 15 Kraje Okresy 1 Oblasti 4 8 79 Maakunnat Landskap Ekonomiska 82 2 Suuralueet Storområden 5 20 Seutukunnat regioner

SE PT

Manner-Suomi, Ahvenanmaa/ Fasta Finland, Åland von 8,0 m fő Gruppen Bundesländern 8,9 m fő 10,0 m fő Continente

HU

10,1 m fő

BE

10,2 m fő Gewesten/Régions

3

Provincies/Provinces

11

CZ GR

1 4

Oblasti Periferies

8 13

NL PL

10,3 m fő Území 10,5 m fő Groups of development regions 15, 8 m fő Landsdelen 38,7 m fő Regiony

Arrondissementen/ Arrondissements Kraje Nomoi

4 6

Provincies Województwa

12 16

COROP regio's Podregiony

40 45

ES

39,4 m fő

Agrupación de comunidades autónomas

7

Comunidades autónomas

ciudades

19

Provincias + Ceuta y Melilla

52

IT FR UK

57,6 m fő Gruppi di regioni 59,0 m fő Z.E.A.T + DOM 59,2 m fő Government Regions; Country

5 Regioni 9 Régions + DOM Office 12 Counties (some grouped); Inner and Outer London; Groups of unitary authorities

21 26 37

Provincie Départements + DOM Upper tier authorities or groups of lower tier authorities (unitary authorities or districts) Kreise

103 100 133

LV DK SK FI

AT

3,7 m fő 5,3 m fő 5,4 m fő 5,6 m fő

3

Bundesländer

9

1 3

Riksområden Comissões de coordenação regional + Regiões autónomas

8 7

Statisztikai nagyré- 3 Tervezési-statisztikai giók régiók

DE 82,0 m fő Länder EU-15 EU-25



16 Regierungsbezirke 72 89

y

Gruppen von Politischen Bezirken Län Grupos de Concelhos

35

-

21 30

Concelhos

7

Megyék + Budapest

20

Statisztikai kistérségek

43

-

14 51

Okresy Dimoi/Koinotites Powiaty i powiatu -

41 213 254

Municípios

308

2. közig. egység Dimoi, koinotites Communes Kunsilli Vald, Inn Občine Seniūnijos DEDs/Wards

614 118 68 241 193 515 3 440

Pilsētas, novadi, pagasti Kommuner Obce Kunnat Kommuner

536 271 2 928 446

Gemeinden

2 381

Kommuner Freguesias

290 4 257

168 Települések Gemeenten/Communes

miasta

na

77 Obce diamerisma/ 1034 Demotiko Koinotiko diamerisma Gemeenten prawach 379 Gminy

Lower tier authorities (districts) or individual unitary authorities; Individual unitary authorities or LECs (or parts thereof); Districts

439 Verwaltungs-gemeinschaften 1091 1214

443

3 145 589 6 249 6 130 489 2 478

Municipios

8 108

Comuni Communes Wards (or parts thereof)

8 100 36 678 10 679

539 Gemeinden 2453 3334

13 176 95 152 112 119

Nomenclature of Territorial Units for Statistics (NUTS) is defined and developed according to a number of basic principles which are explained here http://europa.eu.int/comm/eurostat/ramon/nuts/home_regions_en.html

17




Melléklet: RÉGIÓK AZ EURÓPAI UNIÓBAN (…) A keynesiánius gazdaságpolitikát folytató államokban, ahol a jóléti konszenzus alkurendszerében a helyi szolgáltatások megszervezésének kitüntetett szerepe volt, a helyi önkormányzatok döntési kompetenciáinak széles körű bővítését a helyi igazgatás területi koncentrációjával kapcsolták össze. A 60-as évtized településirányítási változásai az önkormányzatok számának jelentős mérséklődését eredményezték (Svédországban a tizedére, Dániában, Belgiumban a negyedére, az NSZK-ban a harmadára, Norvégiában a felére csökkent a települési önkormányzatok száma), ezzel párhuzamosan lényegesen megnőtt az önkormányzatok mérete, valamint a hozzá tartozó népességszám is. (…) A középszintű igazgatás széles körű reformjára a 70-es évtizedben került sor Európában. E változásokban - a helyi igazgatási reformokhoz hasonlóan - nem kis szerepet játszottak gazdaságpolitikai - ezen belül regionális politikai - megfontolások. (…) A föderalizált államokban a középszint (az NSZK-ban és Ausztriában a Land) az önálló államiság számtalan jegyével rendelkezik (törvényhozási jogkör, tartományi parlament, kormány). Rögtön meg kell azonban jegyezni, hogy e két országban sokan vitatják a tartományok valódi államiságát, és formailag állami struktúrával rendelkező területi önkormányzatoknak tekintik őket. Különösképpen Ausztria alkotmányában vannak centralista, unitárius elemek, ezért az osztrák szövetségi államot "sui generis" föderációnak említik. A regionalizált állam alkotmányban rögzített, széles körű autonómiával, törvényhozói hatáskörrel rendelkező középszintű egységekből áll; az autonómia azonban nem teljességében érvényesül, hiányoznak az együttműködés, a szabályozott konfliktusmegoldás, a részvétel intézményei. E csoportba sorolható Belgium, Olaszország és Spanyolország. A decentralizált államban az alkotmány választott testületek által irányított regionális középszintről rendelkezik, feladataikat - alkotmányvédelem alatt - önállóan oldják meg. Az előbbi típushoz hasonlóan tevékenységüket részben önfinanszírozással látják el. Ehhez a típushoz tartozik Franciaország és Portugália. Az unitárius állam jellemzője, hogy a középszintek jogi szabályozása nem alkotmánnyal, hanem törvénnyel történik, funkcióikat szoros állami ellenőrzés alatt látják el, működésüket a központi költségvetés finanszírozza. Ide sorolható Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Görögország, Hollandia, Írország és Svédország. A csoportosítás fő jellemzőit tekintve rendszerezésünk jól tükrözi az egyes országok középszintjei közti különbségeket, ám a besoroláshoz néhány megjegyzést kell fűznünk. Az első kategóriánál említett viszonylagosságot a többi csoport esetében is meg kell említenünk. 1. A regionalizált államok sorában szereplő Olaszország - bár látványos decentralizálási programot valósított meg az elmúlt két évtizedben - közigazgatási régiói kompetenciájukat tekintve nem homogének, másrészt lényegesen szűkebbek, mint a másik két ország középszintű egységeié. Ugyanakkor Belgiumot már akár a föderalizált országok sorában is lehetne említeni a regionális autonómia foka és az intézményrendszer kiépültsége miatt. 2. A decentralizált államtípus - amely átmenetinek tekinthető - két országa merőben eltérő formájú és tartalmú középszinttel rendelkezik. A francia regionális köztestületeket az alkotmány 72. cikkének értelmében egy 1982. évi törvény állította fel, azt követően azonban 20 törvény és 180 rendelet szabályozta a központi kormány, a régiók és a helyi önkormányzatok közti hatalommegosztást. Portugália 1976. évi új alkotmányának IV. fejezete választott szerv által irányított igazgatási régiókról szól, ez ideig azonban csak dekoncentrált funkciókat látnak el, a regionális gyűlések megválasztására nem került sor.

18




3. Az unitárius államok közül az Egyesült Királyság és Hollandia intézményrendszere számtalan olyan elemet tartalmaz, amelyek alapján a decentralizált szisztéma kialakulása prognosztizálható. Hollandiában a megyék külön törvényben rögzített markáns funkciókkal és saját bevételekkel rendelkeznek, átlagos népességszámuk meghaladja az egymilliót. Az Egyesült Királyságban a viszonylag nagyméretű megyék (grófságok) helyébe lépő (és már többször tervbe is vett, az etnoregionális mozgalmak hatására újra napirendre kerülő) majdani területi közigazgatás akár a regionalizált vagy a föderatív megoldás irányába is mutathat. 4. Az unitárius államok közül a skandináv országok többségében - Finnország kivételével működik önkormányzati középszint, bár funkciójuk - a magyar megyékhez hasonlóan - belesimul az általános önkormányzati feladatrendszerbe. Görögország diszperz egyfokozatú közigazgatásában 1986-ban kezdődtek változások. A prefektusokról szóló törvény új dekoncentrált közigazgatási egységeket hozott létre, előirányozta testületi irányításukat, választásokat azonban csak 1995-ben tartottak. 1987-ben egy elnöki rendelet 13 regionális igazgatási-tervezési körzetet alkotott, ezek azonban nem jogi személyek. Írország széttagolt középső közigazgatási szintje lényegében a századforduló óta változatlan. A vizsgált 15 ország több mint felében a középszintek jogi szabályozásának újrafogalmazására a 70-80-as évtizedben került sor, két ország esetében a 60-as évek alapdokumentumai vannak érvényben, az olasz és a német szabályozás a második világháborút követő évekből való, három ország a múlt század utolsó és a XX. század első évtizedeinek törvényei alapján szervezi középszintű igazgatását (természetesen ezekben azóta fontos módosításokat hajtottak végre). Ma az Európai Unió lakosságának 24%-a föderalizált, 29%-a regionalizált, 18%-a decentralizált és 29%-a unitárius államban él. Ha figyelembe vesszük az unitárius államcsoportról korábban leírtakat, akkor azt mondhatjuk, hogy ma a tipikus unitárius államszervezet a térség népességének csupán egytizedére jellemző. 1956 és 1995 között a középszintű egységek száma egyharmadával csökkent (miközben új közigazgatási szintek szerveződtek), átlagos népességszámuk pedig megduplázódott. Az uniós tagállamokban jelenleg 320 középszintű közigazgatási egység működik. Átlagos méretük mind a népességszám, mind pedig a terület alapján a mai magyar megyék kétszerese. (…) Várható tehát, hogy a nagyvárosi települések agglomeratív tényezőinek tőkevonzó szerepe mellett az új európai gazdasági erőtér kialakulásában a decentralizált közigazgatási struktúra új minőségével, a regionalizmus méretgazdasági szempontjaival is számolni kell. 2. A középszint jogállása és funkciói (…) A régiók funkcióinak legbővebb felsorolását is a spanyol alkotmányban találhatjuk. - önkormányzati intézmények megszervezése, - szociális és egészségügyi ellátás, Belgiumban - a regionális foglalkoztatáspolitikát, - a lakáspolitikát, Olaszországban - közjólét, kórházi és egészségügyi ellátás, francia A regionális kormányhivatal mellett a települések képviselőiből álló tanácsadó bizottság (feladata a régió költségvetésének, fejlesztési programjainak véleményezése, a beruházási prioritások mérlegelése) és koordinációs tanács (feladata a regionális támogatások elosztása, az integrált fejlesztési programok végrehajtásának koordinálása) működik.

19




az eltérő földrajzi határok között működő dekoncentrált szervek tevékenységének koordinálására 20 programrégiót szerveztek. A kinevezett prefektus irányításával a regionális közigazgatási konferencia feladata a nemzeti terv regionális fejezeteinek megvalósítása volt. 1965ben a regionális gazdaságfejlesztési bizottságok szerveződtek a helyi választott szervek és különböző társadalmi szervezetek képviselőiből. 1972-ben a régiók köztestületekké alakultak, jogosítványaik azonban a területi közösségekéinél sokkal szűkebbek voltak, a tanács tagjait közvetett eljárással választották, a főszerepet a kormány által kinevezett prefektus játszotta. 1984 óta a régiókat közvetlenül választott tanácsok irányítják, élükön a tanács elnökével. A régió köztársasági meghatalmazottjának funkciói jelentősen leszűkültek, szinte kizárólag törvényességi felügyeletet látnak el. tervszerződéseket kötnek a központi állammal, Az unitárius berendezkedésű EU-tagállamokban a középszintű egységek jogállásának és funkcióinak néhány általános és több speciális elemével találkozhatunk. Lényeges közös vonás, hogy a középszintű egységek csak közigazgatási funkciókkal rendelkeznek, pénzügyi forrásaik nagy része a központi költségvetéstől függ. A dán és az ír középszinteket már választott testületek irányítják, közigazgatási tárgyköreik azonban a klasszikus kommunális feladatokra (lakáspolitika, egészségügy, vízellátás, oktatásügy, közlekedés) szorítkoznak. Regionális fejlesztési feladatokat a központi szervek regionális dekoncentrált szervei látnak el. A regionális fejlesztésben mindkét országban fontos szerepet játszanak a központilag irányított fejlesztési ügynökségek. A brit és a holland középszintek funkcióiban is inkább a különbségek dominálnak, annak ellenére, hogy a megyék mindkét országban az előbbi unitárius államokhoz képest kiterjedtebb hatáskörökkel rendelkeznek. Utaltunk már arra, hogy a holland megyéket alkotmányerejű törvényben hozták létre, teljes közigazgatási autonómiával ugyan nem rendelkeznek, de az önkormányzó testületek felügyelik a községi önkormányzatokat, az együttkormányzás elve alapján az állam bizonyos feladatokat rájuk átruházott (végrehajtásukat a királyi biztos ellenőrzi). E funkciók mellett kompetenciájuk az alábbi feladatok ellátására terjed ki: - szolgáltatási hatáskörök (egészségügy, szociális ellátás, oktatás, energiaszolgáltatás); (…) Az Európai Unió tagállamai területi középszintjeinek jogállását és funkcióit vizsgálva összegzésképpen azt állapíthatjuk meg, hogy a 80-as évtizedben a legtöbb unitárius és mindkét decentralizált államban a középszintek javára hatáskör-áttolódás játszódott le. A regionalizált államokban a régiók és a központi állam közti kompetenciamegosztás formai rendezettsége ellenére a regionális hatalomgyakorlás a központ extenzív "beavatkozásának" korlátai között érvényesül. Az összes nem regionalizált országban a központi államnak törvényes lehetőségei vannak arra, hogy "regionális" szintek megszervezésével vagy ezek megszüntetésével a hatáskörmegosztást befolyásolja. (…) Nyugat-Európa régióinak fejlesztési modelljei számtalan egyedi vonást, de sok közös sajátosságot is mutatnak. Az új regionális politika, amelyet nevezhetünk innovációorientált vagy helyi regionális kezdeményezésű fejlesztési modellnek, homlokterében a piacképes termékek, ipari folyamatok, szolgáltatások kialakítása, majd rendszeres, programszerű megújítása áll. (…) Egyre inkább polgárjogot nyer - a francia modell alapján - a központi kormány és a regionális testület közti feladatokat és finanszírozást szabályozó tervszerződés intézménye, valamint az ágazati tervek regionális komponenseinek aprólékos egyeztetése az érdekelt regionális szervekkel. (…)

20




A területi közigazgatás generális feladata Nyugat-Európában az együttműködés eszméjének képviselete és védelme a központi kormányzati szervek előtt. II. A magyar regionális politika és a régiók A középszintű közigazgatás továbbfejlesztését, újragondolását az alábbi tényezők indokolják Kelet-Közép-Európában: a) Az önkormányzati szférában tapasztalható dezintegrációs jelenségek arra utalnak, hogy a rendszer jogi és érdekeltségi kapcsolódási pontjai hiányoznak, a kizárólag alulról és önkéntesen építkező modell eszménye tévesnek, irreálisnak bizonyult. b) A lényegében egyszintű önkormányzati rendszer miatt a regionális fejlesztési feladatok gazdátlanul maradtak, ezt az űrt az állam dekoncentrált szervei igyekeznek betölteni. A középszintű önkormányzati vákuumba behatoló dekoncentrált államigazgatás egy része szervezetidegen feladatokat lát el, ágazatilag tagolt struktúrája koordinációs és információs, valamint érdekegyeztetési problémákat okozott. c) Az önkormányzati rendszer dezintegráltsága, a dekoncentrált közigazgatás diszfunkciói felerősítették a kormányzati centralizációs törekvéseket, s a területi közigazgatási egységekben egymással rivalizáló állami és önkormányzati modell körvonalai bontakoznak ki. d) A középszint államosításának tendenciája ellentétben áll az európai integrációs folyamatokkal, ez a visszásság csak az önkormányzati középszint létrehozásával számolható fel. e) A területi közigazgatás fontos feladata lehetne a jövőben az interregionális együttműködés eszméjének képviselete és védelme a központi kormányzati szervek előtt. Gondolni kell arra, hogy a "Régiók Európája" - mint az európai integráció egyik vezérfonala - csak viszonylag hasonló kompetenciájú és komplexitású területi egységek együttműködése esetén képzelhető el. (…) A hazai partnerségi szervezetekben többnyire az önkormányzatok vannak túlsúlyban, regionális szinten a partnerségi szervezetek nem működnek, ezért szilárd regionális integrációjukra vagy szövetségükre feltétlenül szükség lenne. A partnerség követelményét egyébként nemcsak a speciális partnerszervezetek felállítása teljesíti, hanem e szervezetek erőteljesen kooperatív, illetve a társadalmi nyilvánosságot bekapcsoló működési mechanizmusa is. Ez egyelőre a mi partnerségi intézményrendszerünkre nem jellemző. A területfejlesztés irányításával szembeni fontos követelmény a koordináció, amelynek jelenlegi szabályozása, illetve intézményesítése nem megnyugtató. (…) Magyarország EU-csatlakozásának, illetve a Strukturális Alapokból történő támogatások igénybevételének előfeltétele olyan nagyrégiók (NUTS 2 egységek) kialakítása, amelyekre fejlesztési koncepciók és azok megvalósítását szolgáló programok dolgozhatók ki. Az EU tagállamaiban kialakított 206 NUTS 2 régió - mint láthattuk - közjogi-közigazgatási helyzet, területi mérete, népességszáma alapján rendkívül eltérő, lényegét tekintve nemzeti meghatározottságú egységekről van szó. Ugyanakkor minden ország NUTS 2 rendszere megfelel az egységes követelményeknek, annak, hogy statisztikai (számbavételi, elemzési), tervezési (programozási, koordinációs) és területfejlesztési (támogatáspolitikai, decentralizálási) egység. Forrás: Európai Tükör, 1998. III. évfolyam 4. szám, augusztus

21




Melléklet: A közoktatási irányítás egyes szintjei 4.2.1. Központi irányítás A közoktatásért való központi ágazati felelősséget a kormányon belül a művelődési és közoktatási miniszter gyakorolja. (…) A közoktatás központi irányításának fontos jellemzője, hogy minisztériumi szinten viszonylag kevés közvetlen igazgatási feladat jelenik meg, ugyanakkor a szabályozási és fejlesztési feladatok aránya igen magas. A magyar közoktatási rendszer decentralizáltságát mutatja, hogy a központi irányítás közvetlenül szinte egyáltalán nem tud beavatkozni a helyi és intézményi szintű folyamatokba. Ágazati felelősségét a miniszter kizárólag közvetett eszközökkel és csak a közoktatási rendszer egésze, nem pedig az egyes intézmények tekintetében gyakorolhatja. A közvetett eszközök között meghatározó jelentősége van a fejlesztési folyamatok serkentésének és az intézményi működést meghatározó általános szabályok megalkotásának. (…) Sajátos magyarországi jelenség a belügyi és a művelődésügyi minisztériumok intenzív együttműködése a közoktatás területén. Mivel a közoktatás igazgatása integrálódott az önkormányzati közigazgatás rendszerébe, illetve a közoktatás állami finanszírozása beleépült az önkormányzatok általános támogatási rendszerébe, a közoktatás irányításában közvetett módon elkerülhetetlenül fontos szerepet játszik az önkormányzati rendszert és a közigazgatást felügyelő belügyi tárca. (…) A közoktatás irányításában növekvő jelentősége van a művelődési és a pénzügyi tárca együttműködésének is. Mivel a finanszírozási eszközök alkalmazásának egyre nagyobb jelentősége van a helyi és az intézményi szintű közoktatási folyamatok befolyásolásában, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak közvetlenül és aktívan részt kell vennie a közoktatást érintő pénzügyi szabályozók kidolgozásában. Példa volt erre az 1996-os közoktatásitörvénymódosítás során azoknak az intézményi működést meghatározó szabályoknak a kidolgozása és törvénybe iktatása, amelyeknek helyi és intézményi szinten közvetlen finanszírozási konzekvenciái vannak (pl. a csoportbontás szabályainak, a pedagógusok kötelező óraszámának vagy a tanulócsoportok létszámának meghatározása). (…) A közoktatás országos szintű irányítása különböző országos fejlesztő, szolgáltató és kutató intézményekre támaszkodik. A művelődési tárca ellenőrzése alatt működik az Oktatáskutató Intézet (OI), az Országos Közoktatási Intézet (OKI) és az Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda (OKSZI). 4.2.2. Helyi-területi irányítás A közoktatással kapcsolatos döntések legnagyobb részét Magyarországon a helyi önkormányzatok hozzák. E döntések meghatározó módon befolyásolják a közoktatás minőségét, vagyis azt, hogy az óvodák, iskolák és kollégiumok milyen feltételek között működhetnek, s hogy az állampolgárok milyen színvonalú oktatási szolgáltatáshoz jutnak hozzá. Növekvő jelentősége van ugyanakkor a területi, azaz megyei közoktatási irányításnak is. 1997-ben Magyarországon 3168 helyi önkormányzat működött, amelyek közül 2400 tartott fenn valamilyen közoktatási intézményt, 1810-en ezek közül legalább nyolc évfolyammal rendelkező általános iskolát. Az elmúlt két évben némileg csökkent azoknak az önkormányzatoknak az aránya, amelyek oktatási intézményeket tartanak fenn (lásd 4.3. táblázat). Az intézményfenntartó önkormányzatok 74%-a, a legalább nyolcosztályos általános iskolát fenntartó önkormányzatoknak pedig 55%-a 2000-nél kisebb lélekszámú település (lásd Függelék 102. táblázat). Az 1995-ös közoktatási "átvilágítás" adatai szerint csaknem minden negyedik nyolcadik évfolyamos tanulócsoport 2500-nál kisebb lélekszámú település iskolájában volt

22




található (Közoktatási intézményhálózat..., 1995). Nagyon magas tehát azoknak a kis önkormányzatoknak a száma, amelyek olyan intézményeket tartanak fenn, amelyeknek a nyolcadik évfolyamot végző 13-14 éves gyerekek számára kell oktatást biztosítaniuk. 4.3. táblázat A különböző szintű közoktatási feladatokat ellátó önkormányzatok száma, 1994/95 és 1996/97 1994/95 1996/97 Összes helyi önkormányzat Nem tart fenn oktatási intézményt Csak tagiskolának ad helyet Oktatási-nevelési intézményt fenntartó önkormányzatok száma Csak óvodát fenntartó önkormányzatok Csak általános iskolát fenntartó önkormányzatok Általános iskolát és óvodát is fenntartó önkormányzatok Legalább nyolc évfolyammal működő iskolát fenntartó önkormányzatok Középiskolát is fenntartó önkormányzatok

3 147 704 n. a. 2 443 177 n. a. 2 149 1 822 223

3 168 768 65 2 400 221 56 2 120 1 810 202

Forrás: MKM Közoktatás-tervezési Főosztály Ez az igen nagy szám Európában egyedülálló. Összehasonlítva néhány más, ugyancsak önkormányzati iskolatulajdonra épülő decentralizált rendszerrel: az iskolafenntartásra jogosult helyi önkormányzatok száma Svédországban 286, Norvégiában 439, Finnországban 440, Dániában 277. Az ugyancsak decentralizált oktatási rendszerű Egyesült Királyságban a megyei és nagyvárosi kerületi önkormányzatok a helyi oktatásirányító hatóságok, amelyek száma 116 (Structures of..., 1995). A magyar helyi közoktatási irányítás tehát rendkívül elaprózott: az irányító hatóságok átlagos mérete nagyon kicsi, a számuk pedig nagyon nagy. A számosság és a kis méretek miatt az önkormányzatok jelentős részében nem vagy csak nehezen alakítható ki a helyi közoktatás-irányítási feladatok ellátásához szükséges szakmai hozzáértés. Az önkormányzatok döntő részénél az általános törvényességi és igazgatási feladatokat ellátó jegyző az egyetlen garantáltan diplomás hivatalnok. Olyan önálló szervezeti egység, amely a közoktatás kérdéseivel foglalkozna, a városi önkormányzatokon belül sem mindig működik. A döntések meghatározó részét közvetlenül a választott testületek hozzák (Jelentés..., 1996). Az irányításnak ezek a sajátosságai megfelelnek a helyi demokrácia igényeinek, ugyanakkor elkerülhetetlenül hozzájárulnak a települések közötti egyenlőtlenségek felerősödéséhez (lásd még az egyenlőtlenségekről és speciális igényekről szóló 9. fejezetet). Mindezek miatt érthetően különösen nagy figyelem terelődik a települések közötti együttműködés, a társulások kérdésére. A társulást az országos politika az elmúlt időszakban különböző eszközökkel próbálta ösztönözni. 1996-ban az együttműködésre hajlandó települések iskolabuszra kaphattak támogatást a központi költségvetéstől. Az intézményfenntartó társulások ugyanebben az évben céltámogatást is kaphattak. A közoktatási feladatellátásra társuló községek a központi költségvetésből normatív támogatást is kapnak, amelynek összege 1997-ben tanulónként 10 800 Ft volt. Emellett azok a települések, amelyek óvodáikban vagy általános iskoláikban más településről jövő tanulókat fogadnak, ugyancsak külön támogatást (9000 Ft/tanuló) igényelhettek. E politika következetlenségét jelzi azonban, hogy ugyanakkor jelentősebb összegű normatív támogatást (3000 lakos alatt 20 000 Ft/tanuló) kapott minden kistelepülés, amely iskolát tartott fenn, függetlenül attól, hogy a társulásnak megvoltak-e vagy sem a feltételei. E támogatást az iskola legmagasabb évfolyamaira is megkapták. Ez már a társulásra egyébként hajlandó településeket is arra ösztönözte, hogy önállóan szervezzék meg az

23




oktatást az általános alapképzés legmagasabb évfolyamain is, még akkor is, ha egyébként társulni tudtak volna. A társulási hajlam a magyarországi települések körében igen gyenge, amit a rendelkezésünkre álló viszonylag kevés adat is jól tükröz. Egy 1994-ben végzett felmérés adatai szerint (Közoktatási intézményhálózat..., 1995) 8056 intézményből mindössze 1028 (12%) látott el kistérségi feladatokat, ebből mindössze 373 (4%) társulási megállapodás keretei között. (…) A társulás a legtöbb esetben csupán a feladatellátás alapvető nehézségeit oldja meg, a helyi irányítás szakmai tartalmában és szakszerűségében nem feltétlenül hoz jelentős változást. (…) A decentralizált irányítás feltételei között a helyi döntéshozatal alapvetően befolyásolja a közoktatási rendszer hatékonyságát, hiszen a rendelkezésre álló források felhasználása döntő mértékben a helyi döntésektől függ. Az a tény, hogy az elmúlt években a helyi döntési felelősség nem szűkült, hanem folyamatosan növekedett, azzal járt együtt, hogy a kilencvenes évek első felében a magyar közoktatás hatékonysági problémáinak kezelésében is a helyi döntéseknek lett meghatározó szerepük. (…) 4.2.3. Intézményi szintű irányítás Az intézményi szintű felelősség jogi kereteiben az elmúlt években nem történt az alapvető viszonyokat érintő változás. Az intézményi szintű önállóság továbbra is meghatározó eleme a magyar közoktatási rendszer irányításának. (…) A legnagyobb kihívást az iskolák számára is kétségtelenül a Nemzeti alaptantervhez illeszkedő intézményi szintű pedagógiai programok megalkotása és az ezzel kapcsolatos belső és külső egyeztetések lefolytatása jelenti. (…) A helyi pedagógiai program és tanterv elfogadtatása alapvetően megváltoztathatja az iskolák és környezetük kapcsolatát is. Az önkormányzati elfogadtatás során az intézménynek kell megvédenie a korábban megszerzett óraszámokat, neki kell indokolnia és elfogadtatnia a kötelezőn túl vállalt feladatok fontosságát. Az iskolák vesztesek is lehetnek ebben az új helyzetben, de új pozícióba is kerülhetnek az önkormányzati testületekkel szemben. A helyi tantervek keretfeltételeinek meghatározása ugyanis tartós kötelezettségvállalást jelent az önkormányzatok részéről. A testületi döntés középtávú garanciákat is hordoz, (…) 102. táblázat A különböző szintű közoktatási feladatokat ellátó önkormányzatok száma a település nagysága szerint, 1996/97 A lakosság létszáma A települési Önkormányzatok 1996. 01. 01. fő önkormány- száma, amelyek zatok száma nem tartanak fenn közoktatási intézményt

500 fő alatt 500–999 1 000–1 999 2 000–4 999 5 000–9 999 10 000–19 999 20 000–49 999 50 000–99 999 100 000–199 999 200 000 fő fölött Összesen

992 697 668 514 135 76 45 28 12 1 3168

707 61 – – – – – – – – 768

TagintézKevesebb A legalább Középfokú ménynek mint nyolc nyolc osz- oktatási inhelyet adó osztállyal tállyal mű- tézményt** önkorműködő álta- ködő áltamányzatok lános iskolát lános iskoszáma (is)* lát fenntartó önkormányzatok száma 41 139 31 19 24 234 344 3 – 31 629 6 – 13 510 24 – 32 134 49 – 48 76 65 – 38 45 41 – 26 28 28 – 12 12 12 – 1 1 1 65 574 1810 248

Forrás: BM, Közoktatási statisztika

24




* A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok is a nyolcosztályosnál kisebb általános iskolák között szerepelnek. ** A gimnáziumok, szakközépiskolát, szakiskolát, szakmunkásképző iskolát fenntartó önkormányzatok. 104. táblázat A települési önkormányzatok együttműködésének jellemző adatai, 1996 december Települések száma Körjegyzőség 494 Intézményirányító társulás 489 Hatósági igazgatási társulás 198 Kistérségi területfejlesztési társulás 138 Intézményfenntartó társulásra központosított céltámogatást kapó önkormány132 zatok száma (1996. szeptember) egy önkormányzatra jutó átlagos támogatás (E Ft) 4892 Támogatással vett iskolabuszok száma (1996. szeptember) 148 ebből az érintett intézmények száma 300 ebből az érintett önkormányzatok száma* 304 Forrás: BM Önkormányzati Főosztály; MKM Közoktatás-tervezési Főosztály * A normatív támogatást igénylő társulások száma, MKM. Megjegyzés: A legtöbb igénylést beadó megyék: Borsod-Abaúj-Zemplén (61), SzabolcsSzatmár-Bereg (60), Somogy (36), Baranya (29), Győr-Moson-Sopron (27). Forrás: Balázs, 1997 Országos Közoktatási Intézet

25




Melléklet: Svédország önkormányzatiságának múltja, jelene és jövõje Kerékgyártó Gyöngyi ELTE-ÁJK Az Európai Unióban kétfajta önkormányzati modellt különböztethetünk meg: 1., észak-európai vagy skandináv modell (Nagy-Britannia, Skandinávia, Németország északi része), melynek jellemz õ je, hogy az 1960-70-es években végbement egy erõteljes koncentráció. A skandináv területeken 6-10 települést összevontak egy önkormányzat alá. Így az átlagnépesség Svédországban például 30000 fõ. A feladatok és hatáskörök rendszere igen széles körû . 2., dél-európai modell (Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Görögország): Elaprózott önkormányzati rendszer jellemzi. Például Franciaországban 37000 település alkot egy önkormányzatot. Az átlagnépesség kb. 1600 fõ. A kis települések alig látnak el meghatározó közszolgáltatási feladatokat. Jelenleg így Svédországban az önkormányzati testületeknek két típusa található meg: heyli egységek: az un. kommun-ok, és a regionális egységek, az un. County council/landstig/régiók. Az önkormányzatok száma, melyek egész Svédország területét lefedik 289. 18 megyei tanács, 2 régió és Gotland önkormányzata. A jelenlegi helyi önkormányzati törvény, amely 1992-ben lépett hatályba, meghatározza az önkormányzatok szerepét minden szinten. A svéd önkormányzatok feladatai Az helyi és megyei önkormányzatok feladata A helyi önkormányzatok feladata két részre bontható: az önkormányzati törvényen alapuló általános hatáskörben ellátott feladatok és szaktörvényeken alapuló hatáskörök. A munkamegosztás eddig azon az elven nyugodott, hogy a megyei tanácsnak kell ellátnia azon jelleg û feladatokat, amelyek nagyobb népességet érintenek, mint például az egészségügy. Az önkormányzati törvény szerint az önkormányzatok az illetékességi területükön látják el az általános jelleg û feladatokat, és mindent ellátnak, ami nem tartozik más testület feladatkörébe. A legfontosabbak: úthálózat, lakásépítés, tömegközlekedés, vízellátás, szemétszállítás, energiaellátás, kulturális ügyek, tömegtájékoztatás, szabadid õ s tevékenység szervezése. Napjainkban egyre növekv õ számú menekültet látnak el speciális állami támogatás segítségével. A külön szabályozott feladatok között találjuk az iskolák fenntartását, szociális ellátást, id õ sek gondozását, mozgássérültek és szellemi fogyatékosok ápolását, meghatározott környezetvédelmi feladatokat, területrendezést, építési engedély kiadását, ment õ szolgálatot. A megyei önkormányzatok esetében ilyen az egészségügy és a közfogászati ellátás. A legfontosabb feladatok röviden Az iskolarendszer az egyik legnagyobb és legfontosabb rendszer, amit m û ködtetniük kell. 2000/2001 tanévben ez 1 787 600 tanulót érintett. Minden egyetemi szint alatti oktatás az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, az állam által elismert magániskolák nyújtanak még oktatást ezeken a szinteken. 443 magániskola m û ködik, melyek önkormányzat i juttatást kapnak. A bölcsödei, óvodai ellátás jelent õ s mértékben fejl õ dött az elmúlt 40 évben. A mai önkormányzatok kötelesek 1 éves kortól gondoskodni a gyerekekr õ l amennyiben speciális ellátásra szorulnak, vagy szüleik dolgoznak, tanulnak. Az ellátásnak különböz õ típusai vannak: pl. napközi jelleg û otthonok, szabadid õ központok, iskola el õ készít õ k. A szociális ellátás bárki számára elérhet õ , akinek szüksége van rá. A szociális ellátást szabályozó törvény szerint az ott meghatározott feladatokat kell ellátni. A szociálisan érzékeny

26




csoportok számára nyújtanak: anyagi segítséget, végeznek megel õ z õ tevékenységet, egyéni probléma megoldásban segítenek, m û ködtetnek családi tanácsadó szolgálatokat. Az id õ sek ellátása során cél, hogy képesek legyenek biztonságos körülmények között ellátni önmagukat, ezt különféle szociális szolgáltatásokkal érik el: otthonsegít õ szolgáltatás, id õ sek otthona stb. Az önkormányzatok szervezeti struktúrája Helyi önkormányzatok határai Svédország 1862-es helyi önkormányzati rendeletek alapján történ õ területi beosztásának alapja a régi egyházközségek határai alapján történt: kb. 2500 várost és vidéki önkormányzati kerületet hoztak létre. Ezt az 1952-es határ reform 1037-re csökkentette. 1962-74 között további átalakításokra került sor. Ennek legf õ bb indoka a vidéki lakosság városba áramlása volt. 1999-re 289 önkormányzat maradt Svédországban. 4 kísérleti programot indítottak egy új regionális felosztás kialakítása érdekében, melynek keretében az egy megyénél többet magában foglaló régiók bizonyos feladatokat átvállaltak az államtól. Az önkormányzatok gazdálkodása A helyi önkormányzatok gazdasági helyzete 1999-ben a svéd önkormányzatok kiadásai a GDP 22,7 %-át tették ki. Az 1960-70-es években meger õ södött ez a szektor, majd a növekedés felére csökkent a 80-as években a 70-es évekhez képest. 2000-2003 között fogyasztása 0,7-1,2 között n õ tt. A legnagyobb tétel az oktatás 29%-al, valamint a fogyatékosok ellátása 28%-al. A f õ város költségvetése folyamatosan csökken. Az összes önkormányzati kiadások 5,6%-át teszi ki. A közvetlen helyi jövedelemadók képezik az önkormányzatok f õ jövedelem bevételét, melynek alapja: a jövedelem és a nyugdíj. Az önkormányzatok maguk állapítják meg az adó mértékét. Az államnak jelent õ s érdeke, hogy ellen õ rzése alatt tartsa az összes adókivetést Svédországban. Például 1991-94 között befagyasztotta az adókat az akkori szinten. 2000 óta ezen a területen nem történt semmilyen szigorítás. 1996-ban Svédország bevezetett egy új "egyenl õ ségi rendszert" az önkormányzatok számára. A rendszer célja, hogy hozzásegítse az önkormányzatokat ahhoz, hogy "azonos színvonalat biztosítsanak azonos áron" a lakosok számára szolgáltatásaik során. Az eltér õ színvonalú szolgáltatásokért eltér õ díjakat kell szedni. Mindez azt jelenti, hogy azon önkormányzatok, ahol a jövedelemadó az országos átlag alatt van, támogatást kapnak, míg, ahol magasabb ott díjat kell fizetniük. Az állam egyéb támogatást is nyújt, melynek két f õ része van: a népességhez köt õ d õ és korhoz köt õ d õ . Az el õ bbi minden ember után ugyanannyi összeget jelent, míg az utóbbi attól függ, melyik korosztályba tartozik a lakos. A támogatás mérete eltér helyi és megyei szinten.

27




Melléklet ----- Original Message ----- From: "Peter Gyori" [email protected]> To: <[email protected]> Sent: Friday, April 14, 2006 9:06 AM Subject: [szocszakma] ismétlés Volt egy kérdésem, 0 válasz érkezett, megismétlem: Kedves Kollégák, látván, hogy ismét milyen komoly kapacitások mozdultak meg az 1/2000-es véleményezésével kapcsolatban, szeretném megkérdezni a szakerto kollegakat, hogy: /1/ Europában, vagy azon kivul ismer-e valaki olyan államkozpontu normativ finanszirozasi rendszert a szolgaltatasok teren, mint amilyen nalunk kialakult /2/ Europában, vagy azon kivul ismer-e valaki olyan államkozpontu, kotelezo ervenyu, reszletes jogi szabalyozasi rendszert a szolgaltatasok teren, mint amilyen nalunk kialakult A kerdest most nem ironikusnak szantam, hanem valodi, ha barki ismer ilyet, nagyon kerem, hogy kuldje el a [email protected] cimre. Bevallom, en egyetlen hasonlot sem ismerek, maskeppen fogalmazva: lehet, hogy egyedulallo /tév-?/uton jarunk...minden modositassal egyutt. Szoval kivancsian varom a megvilagosito link-kuldemenyeket. udvozlettel gyoripeter

Kedves Zsuzsa! Meg tudod válaszolni Gyori Péter kérdését? Köszönöm. NL

----- Original Message ----From: "Zsuzsa Ferge" To: "Németh László" <[email protected]> Sent: Friday, April 14, 2006 11:13 AM Subject: Re: Fw: [szocszakma] ismétlés NEm ismerek én sem ilyet - de nem eléggé ismerem a külföldet ebből a szempontból. Azt hiszem, jobban kellene törekedni tapasztalatok gyüjtésére - csak soha semmire nem érünk rá. Bocsánat, szia Zsuzsa

28

Győri Péter Mózer Péter "Tékozló koldus ruháját szaggatja" április-május

Recommend Documents