György-telep fenntartható lakhatását támogató módszertan. Pécs Megyei Jogú Város. Pécs György-telep rehabilitáció, lakókörülmények javítása

György-telep fenntartható lakhatását támogató módszertan

Pécs Megyei Jogú Város

Pécs György-telep rehabilitáció, lakókörülmények javítása TIOP 3.2.3.A-13/1

Tartalomjegyzék Előszó ................................................................................................................................................ 4 1. A lakásfenntartási támogatást, valamint az adósságkezelési szolgáltatást szabályozó törvények ........................................................................................................................................................... 5 1.1. Nemzetközi háttér .................................................................................................................... 5 1.1.1. Szociális Karta .................................................................................................................. 5 1.1.2. Az Európai Szociális Alap ................................................................................................. 5 1.2. Hazai jogszabály környezet ..................................................................................................... 6 1.2.1. 1993. évi III. törvény ......................................................................................................... 6 1.2.1.1. Lakásfenntartási támogatás ............................................................................................. 6 1.2.1.2. Adósságkezelési szolgáltatás........................................................................................... 7 1.2.2. 63/2006. kormányrendelet ................................................................................................. 8 1.3. Piaci alapú hitelek behajtását szabályozó törvény bemutatása ................................................... 9 1.3.1. 1994. évi LIII. törvény összefoglalása ............................................................................. 10 1.3.1.1. A munkabérből történő levonás..................................................................................... 10 1.3.1.2. Ingóvégrehajtás ............................................................................................................ 11 1.3.1.3. Lefoglalható ingóságok................................................................................................. 12 1.3.1.4. Végrehajtás alól mentes vagyontárgyak ........................................................................ 12 2. A modellértékű hazai és nemzetközi programok ismertetése .................................................... 14 2.1. Röviden a SIMS projektről ..................................................................................................... 14 2.2. CAF módszer (Comunidades Autofinanciadas) ....................................................................... 15 2.3. IDA (Individual Developement Account) ............................................................................... 15 2.4. Esélykassza ........................................................................................................................... 17 2.5. Az Ifjúságért Egyesület által megvalósított Lakáskísérési programról ..................................... 19 3. A György-telepen lakók lakhatását és adósságrendezését támogató módszerek, javaslatok .... 20 3.1. György-telep bemutatása ........................................................................................................ 20 3.1.1. György-telep általános jellemzése .................................................................................... 20 3.1.2. A területen élő népesség demográfiai összetétele ............................................................. 21 3.1.3. Lakhatás, lakókörnyezet .................................................................................................. 22 3.1.4. A családok gazdálkodása ................................................................................................. 23 3.1.5. Munkaerő-piaci helyzet ................................................................................................... 23 3.2. A háztartások jelenlegi és várható gazdasági helyzete ............................................................. 23 3.2.1. Bevételek ........................................................................................................................ 23 3.2.2. A háztartásokat sújtó hitelek, hátralékok típusai ............................................................... 24 3.2.2.1. A közszolgáltatók és a lakáskezelő felé keletkezett hátralékok ...................................... 24 3.2.2.2. Egyéb tartozások, hátralékok ........................................................................................ 28 3.3. A telepen alkalmazható módszerek bemutatása a hátralékok kezelésére és a fenntartható lakhatás támogatásának elősegítésére ............................................................................................ 29 3.3.1. A fenntartható háztartásmodell – A telepi-módszerek....................................................... 29 3.3.1.1. A modellben alkalmazott tevékenységük és ütemezésük ............................................... 29 3.3.1.2. A jelenlegi hátralékok kezelésére alkalmazható módszerek ........................................... 31 3.3.1.2.1. Pécs Város Adósságkezelési Programja ...................................................................... 32 3.3.1.2.2. Egyéni esetek kezelése ............................................................................................... 34 3.3.1.3. Utánkövetés .................................................................................................................. 37 2. Javaslatok és kockázatok ............................................................................................................ 38

2

ELŐSZÓ

Jelen dokumentum a TIOP-3.2.3.A-13/1 azonosító számú (továbbiakban: infrastrukturális fejlesztési projekt) pályázat előkészítése során fenntartható lakhatást segítő adósságrendezési módszertan kidolgozását mutatja be, amely a pályázat során felújított lakások fenntartását hivatott megoldani. A módszertan kapcsolódik az ezzel a pályázattal szorosan együttműködő TÁMOP-5.3.6.-11/1 azonosító számú (továbbiakban: humánkapacitás fejlesztésre irányuló projekt) szakmai elemeihez. Jelen dokumentum elsőként a hátralék-kezelést szabályozó, nemzetközi- és hazai törvényi előírásokat ismerteti, majd a modell-értékű kezdeményezések közül mutat be néhány jó gyakorlatot, köztük egy pécsi kezdeményezést is. A módszertan másik nagy fejezete kifejezetten Pécs keleti városrészében található kiemelt szegregátumra, György-telepre koncentrál, és a rendelkezésekre álló adatok (melyek a közüzemi és a lakbér-tartozásokat tartalmazzák) alapján megoldási javaslatokat tesz a felhalmozott tartozások rendezésére, valamint a hosszú távon fenntartható lakhatást támogató célokat és tevékenységeket összegzi, mely az ott élő családok eladósodásának elkerülését, illetve az eladósodottság újratermelődésének megakadályozását segíti.

3

1. A lakásfenntartási támogatást, valamint az adósságkezelési szolgáltatást szabályozó törvények 1.1. Nemzetközi háttér: 1.1.1. Szociális Karta Az 1996-ban Strasbourgban elfogadott Módosított Szociális Karta alapvetően a szociális jogok, munkavállalói jogok köré szerveződik. Konkrétan a mélyszegénységben élők adósság/hátralékkezeléséről nem szól egyetlen ajánlás sem, de több pont kapcsolható hozzá. A 14. cikk értelmében a karta aláírói a szociális jóléti szolgáltatásokhoz való hozzáférést azzal segítik, hogy a szociális munka módszereit alkalmazva a közösség tagjait támogatják a jólét és a társadalmi fejlődés elérésében. A 16. cikk kimondja, hogy a családok szociális védelme érdekében szükségesek a szociális és családi juttatások, a megfelelő adózási megoldások, a családok lakáshoz juttatása és minden olyan intézkedés, mely előmozdítja a családok e jogának érvényesülését. A 31. cikk a lakhatáshoz való jog érvényesülésének elősegítését taglalja. A felsorolt pontok közvetve hozzájárulhatnak olyan, a szociális munka módszereivel alátámasztott adósságrendezési programok, módszerek kidolgozásához, melyeknek célja a hátralékok ledolgozásával a családok védelme, lakhatásuk további biztosítása, valamint az egyének, családok, közösségek elindulásának segítése a társadalmi jobb lét felé. 1.1.2. Az Európai Szociális Alap Az Európai Parlament és a Tanács 1081/2006/EK sz. rendelete (2006. július 5.) az Európai Szociális Alap (továbbiakban ESZA) 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó feladatainak és hatályának meghatározásához az ESZA által finanszírozható tevékenységtípusokra vonatkozó különleges rendelkezéseket írja elő. Ezek alapján az ESZA a társadalmi kohézió erősítésének, a termelékenység és a versenyképesség növelésének, valamint a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés ösztönzésének szükségességével kapcsolatos közösségi prioritásokat támogatja. E téren az ESZA célja, hogy a foglalkoztatás és a foglalkoztatási lehetőségek javítása révén hozzájáruljon a gazdasági és a társadalmi kohézió erősítéséhez. Az ESZA konkrét célkitűzései között szerepel többek között a társadalmi befogadás előmozdítása, valamint a hátrányos helyzetű személyek munkavállalásának javítása. A főbb célkitűzések keretében tehát az ESZA támogatja az egyes tagállamok tevékenységi körébe mindazon prioritásokat, amelyek a hátrányos helyzetű személyek társadalmi befogadásának erősítését, valamint a foglalkoztatásban való fenntartható integrációjukat célozza meg. Szintén támogatja a munkaerő-piaci megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelmet.

4

Mindezen célok elérése érdekében az ESZA a tagállamokban ösztönzi a felelősségteljes kormányzást és a partnerségeket. Támogatását a megfelelő területi szinten kell megtervezni és végrehajtani, a nemzeti, a regionális és a helyi szint figyelembevételével, az egyes tagállamok intézményrendszerének és felépítésének megfelelően. A tagállamoknak az ESZA-támogatás előkészítése, végrehajtása és monitorozása során biztosítaniuk kell a megfelelő területi szinten a szociális partnerek bevonását, valamint más érdekelt felek részvételét és az azokkal való kellő mértékű konzultációt.

1.2. Hazai jogszabályi környezet 1.2.1. 1993. évi III. törvény A fejezet a jelenleg hatályos jogszabályok tematikus kivonatát tartalmazza. Elsőként a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény releváns fejezetei és rendelkezései kerülnek összefoglaló bemutatása. 1.2.1.1. Lakásfenntartási támogatás A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Lakásfenntartási támogatás nyújtható a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez. A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Fontos azonban megjegyezni, hogy a törvény alapján különbséget kell tenni a normatív lakásfenntartási támogatás, illetve a lakásfenntartási támogatás között. A törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően normatív lakásfenntartásra az a személy jogosult, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem1 nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. A normatív lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét - az energiaárak várható alakulására figyelemmel - az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. Emellett a törvény előírja a támogatható lakásnagyságokat, attól függően, hogy hány személy él az adott háztartásban. Lakásfenntartási támogatásban az adósságkezelésben résztvevő személyek részesülhetnek, melynek tekintetében a fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma az irányadó. A lakásfenntartási támogatásra adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt jogosult. A 1

Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

5

támogatás összegének kiszámítására a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át. Amennyiben a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem ezt az összeget meghaladja, a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének szorzata az irányadó, azonban nem lehet kevesebb, mint 2500 forint. A települési önkormányzat rendeletében a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse - ház és az udvara, a kert, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítása. A döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet, valamint a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül benyújtott kérelem esetén a normatív lakásfenntartási támogatás kizárólag természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható. A 63/2006. (III. 27.) Kormány Rendelet, Egyes Ellátásokra Vonatkozó Részletes Szabályokat tartalmazó II. Fejezetében rendelkezik a Lakásfenntartási Támogatás megállapításához szükséges kérelem benyújtásának módjáról, a szükséges nyilatkozatok és igazolások köréről. Szintén fontos kitétel, hogy a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot megállapító határozatban rendelkezni kell - ha a települési önkormányzat erről az Szt. 38. § (9) bekezdése alapján rendelkezett - a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettségekről. A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakásfenntartási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadás(ok)hoz nyújtják. 1.2.1.2. Adósságkezelési szolgáltatás Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. Adósságkezelési szolgáltatásban részesülhetnek azok a családok vagy személyek, akinek az adóssága meghaladja az 50 ezer forintot, vagy az adósságnak minősülő lakhatási költségek körébe sorolható tartozása legalább hat havi, vagy a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták. Szintén szolgáltatásban részesülhet az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint aki a településen elismert lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. Az adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozik a közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több

6

lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás), valamint a közösköltség-hátralék, az épület- és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék, a lakbérhátralék, a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék. Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legfeljebb 18 hónap lehet, amely indokolt esetben egy alkalommal 6 hónappal meghosszabbítható. Az adósságkezelési szolgáltatás során a jogosult adósságkezelési tanácsadásban, és adósságcsökkentési támogatásban részesül. Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át, és összege legfeljebb háromszázezer forint. A támogatás egy összegben vagy havi részletekben nyújtható az adós vállalásától függően. Az adósságcsökkentés címén nyújtott támogatás vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősül. Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy az általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti, illetőleg az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget. Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától számított 24 hónapon belül nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban. Az önkormányzat rendeletében szabályozza az adósságkezelési szolgáltatás részletes szabályait, így különösen a helyben elismerhető lakásnagyságot és minőséget, a törvényben meghatározottak közül az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósságtípusok körét és összegük felső határát, valamint az adósságcsökkentési támogatás folyósításának módját, az adósságkezelési szolgáltatásra vonatkozó jövedelmi és vagyoni jogosultsági feltételeket. Szintén az önkormányzat szabályozza a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének megállapítási módját, az eljárási szabályokat, az adósságkezelési tanácsadást végző intézmény által ellátandó feladatokat, az adósságkezelési tanácsadáson való részvétel módját. Jelen tanulmány 3.1.1.2.1. fejezetében erről részletesen szólunk. 1.2.2. 63/2006. kormányrendelet A jelen tanulmány szempontjából szintén releváns a már fentebb említett 63/2006. (III. 27.) Korm. Rendelet. A rendelet részét képező Általános Eljárási Szabályok és a Lakásfenntartási támogatás azon szakaszait és bekezdéseit mutatjuk be, melyek ismerete a vállalt adósságkezelési módszer kidolgozásához feltétlenül szükséges. A jelenleg hatályos a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. Rendelet, I. Fejezetében az Általános Eljárási Szabályok alapján a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmek elbírálását a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási hivatalának, valamint a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalának hatáskörébe utalja. Míg az aktív korú, szociálisan rászorulók ellátása a kérelmezőt álláskeresőként nyilvántartó járási hivatal munkaügyi kirendeltségének hatáskörébe tartozik. A törvényben meghatározott módon a szociális ellátás iránti kérelmeket ennek megfelelően az illetékes járási hivataloknál, illetve azok munkaügyi kirendeltségeinél kell benyújtani.

7

Ha az ellátást megállapító szerv az Szt. 10. §-ának (6) bekezdésében foglalt jogkörében a jövedelmet vélelmezi, akkor az egy főre jutó együttes havi fenntartási költség számításánál csak a saját jövedelemmel rendelkezőt lehet figyelembe venni azzal a kitétellel, hogy a családi pótlékot, árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget is jövedelemként kell figyelembe venni. A szociális ellátás megállapításakor szintén figyelembe kell venni, hogy a havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének háromszorosát. Fenntartási költségnek minősülnek a közüzemi díjak, a lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés. Minden esetben azt az ingatlant kell a személy által lakottnak tekinteni, amelyben a személy lakóhelyként vagy tartózkodási helyként életvitelszerűen tartózkodik. A vagyoni helyzet vizsgálatakor egy ingatlant lehet lakottként figyelembe venni. A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg, míg az adósságcsökkentési támogatás, valamint - az Szt. 38. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti - lakásfenntartási támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani. A nem havi rendszerességgel adott lakásfenntartási támogatást és adósságcsökkentési támogatást a jogosultnak a lakásfenntartási kiadásokkal, illetve az adósságtörlesztéssel kapcsolatos fizetési kötelezettsége felmerülésének időpontjában kell folyósítani. 1.3. Piaci alapú hitelek behajtását szabályozó törvény bemutatása A következő alfejezet a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. Törvény rövid bemutatására vállalkozik. Az adósságkezelési módszer kidolgozásának szempontjából ugyanis feltétlenül szükséges, hogy szem előtt tartsuk, hogy a György-telepen élő családoknak nemcsak a lakhatással kapcsolatos adósságai jelentősek, de a helyi uzsora és a fogyasztói szokások következményeként a különböző hitelintézetektől felvett kölcsönök tekintetében is jelentősek az elmaradások, valamint a felhalmozott adósságok. A legtöbb esetben a helyiek az átmeneti pénzzavar, vagy az uzsorázás következtében keletkezett tartozások miatt kénytelenek személyi alapú hitelt felvenni. Szintén jellemzőek az áruhitelek, melyekhez rendszeres, nem munkából származó jövedelmek igazolásával is könnyen hozzájuthatnak, ugyanakkor a részleteket nem tudják fizetni. Ezekből adódón komoly adósságcsapdába kerülhetnek a sok esetben létminimum alatt élő családok is. Az adósságrendezés esetében mindenképp számolni kell tehát az ilyen adósságokkal, azok jogkövetkezményeivel – mellyel a György-telepiek a legtöbb esetben a hitel felvételekor nincsenek tisztában -, valamint azzal is, hogy ha a jelenleg futó program segítségével sokan sikeresen munkához is jutnak az elsődleges munkaerő-piacon, a rendszeres havi jövedelemből levonható majd az adósság. Így a fennmaradó közüzemi, vagy lakbér tartozások rendezésére nem marad olyan mennyiségű összeg, melynek elvonása ne veszélyeztetné a szegénységben élők létfenntartásához feltétlenül szükséges kiadásokat.

8

1.3.1. 1994. évi LIII. törvény összefoglalása A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetőleg az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből (a továbbiakban együtt: munkabéréből) kell behajtani. Ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. A lefoglalt ingatlant azonban csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki. E törvény keretei között minden esetben a végrehajtást kérő rendelkezésétől függ, hogy az adós milyen jellegű vagyontárgyából kívánja követelésének végrehajtását, azonban a bíróság a végrehajtási kényszer arányos, illetőleg fokozatos alkalmazása céljából a végrehajtást kérő rendelkezésétől az adós érdekében eltérhet. A végrehajtás csak az alábbi esetekben szüneteltethető: - az adós személyazonossága a szükséges adatok hiányában nem állapítható meg, - az adós meghalt - a végrehajtást kérő az eljárásban való közreműködését megtagadta - az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, illetőleg a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt, - az adós a teljesítésre halasztást kapott, vagy a részletekben való teljesítést engedélyezték, illetve állapította meg számára a végrehajtó 1.3.1.1. A munkabérből történő levonás Ha az adós a végrehajtó helyszíni eljárása alkalmával, illetőleg a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizette meg a tartozását, a végrehajtó az adós munkabérét letiltja, és ilyen módon lefoglalja. A letiltásban a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját, hogy az adós munkabéréből a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és — a felhívásnak megfelelően — fizesse ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalja át a végrehajtói letéti vagy más számlára. A munkabérre vezetett végrehajtás hatálya újabb letiltás nélkül kiterjed arra a munkabérre is, amelyet az adós — a munkáltató megváltozása esetén — az új munkáltatótól kap. A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. A fennmaradó összegből a törvényben foglalt részletes szabályok szerint — általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni. A levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. (Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség (a továbbiakban: gyermektartásdíj) végrehajtása esetén.)

9

A levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét. Munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadó-előlegfizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél, de többek közt munkabérnek számít bármely személynek a munkájából eredő olyan díjazása, juttatása, követelése, amelyet valamely szervtől vagy személytől rendszeresen, időszakonként visszatérően kap. Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából, korhatár előtti ellátásából, szolgálati járandóságából, átmeneti bányászjáradékából (a továbbiakban együtt: nyugellátás) legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiból legfeljebb 33%-ot lehet levonni. A letiltás alól az alábbi juttatások mentesek: - a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék, - az átmeneti segély, ideértve a meghatározott célra kapott segélyt is, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj, - anyasági támogatás, - a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka, - az egészségkárosodásra tekintettel járó kereset-kiegészítés, az átmeneti kereset-kiegészítés, a jövedelem-kiegészítés, az átmeneti jövedelem-kiegészítés, a bányászok egészségkárosodási járadéka, - a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások, - a nevelőszülő részére a gondozásába ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, utógondozói ellátásban lévő fiatal felnőtt ellátását szolgáló nevelési díj, külön ellátmány és családi pótlék. 1.3.1.2. Ingóvégrehajtás Ha az adós a végrehajtható okiratban feltüntetett kötelezettségét önként nem teljesítette, a végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvben összeírja, és ilyen módon lefoglalja. Az ingófoglalásra a végrehajtási költség megelőlegezésének időpontjától számított 30 napon belül kerül sor. Ha a végrehajtó az adósnak a végrehajtható okiratot személyesen adta át, az önkéntes teljesítés elmaradása esetén köteles az ingófoglalást haladéktalanul elvégezni. Ha a végrehajtható okiratot postán kézbesítették, a kézbesítéstől számított 45 napon belül kell az ingófoglalást elvégezni. A foglalást lehetőleg az adósnak, illetőleg képviselőjének, távollétükben pedig az adóssal együtt lakó nagykorú családtagnak a jelenlétében kell elvégezni.

10

1.3.1.3. Lefoglalható ingóságok Lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő vagy más olyan ingóságot lehet, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van. Nem lehet lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő ingóságot, ha a rajta levő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az ingóság nincs az adós tulajdonában. A végrehajtó a foglalást addig folytatja, amíg a követelés — járulékaival együtt, ideértve az eljárás befejezéséig előreláthatóan felmerülő végrehajtási költséget — nincs teljesen fedezve. 1.3.1.4. Végrehajtás alól mentes vagyontárgyak Nem lehet lefoglalni — még az adós beleegyezésével sem — azokat a vagyontárgyakat, amelyeket a törvény a végrehajtás alól mentesít. Ha a törvény a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak körét vagylagosan állapítja meg, a mentesség a foglalásnál jelen levő adós által kijelölt vagyontárgyra terjed ki. Mentesek a végrehajtás alól a következő ingóságok: - az olyan eszköz, amely nélkül az adós foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása lehetetlenné válik, így különösen a nélkülözhetetlen szerszám, műszer, technikai, katonai és egyéb felszerelési tárgy, egyenruha, önvédelmi fegyver, szállítóeszköz, ide nem értve a gépjárművet, - a rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszköz, így különösen a tankönyv, tanszer, hangszer, - a szükséges ruházati cikk, felsőruházatból 3 felsőruha, 1 télikabát, 1 felöltő, 3 pár lábbeli, - a szükséges ágynemű: személyenként 1 készlet a hozzávaló 2 huzattal, - az adós háztartásához tartozók számának megfelelően szükséges bútor, legfeljebb 3 asztal és 3 szekrény vagy azonos célt szolgáló más bútor, személyenként 1 ágy vagy más fekvőhely és 1 szék vagy más ülőbútor, - a szükséges fűtő- és világító eszköz, - az adós háztartásához nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelés, továbbá 1 hűtőgép vagy fagyasztószekrény és 1 mosógép, - az adós háztartásához tartozó kiskorú gyermek által használt — jellegénél fogva gyermekek részére szolgáló — tárgy, - az adós és a háztartásához tartozók részére 1 hónapra szükséges élelmiszer és 3 hónapra szükséges tüzelőanyag, Nem mentes azonban végrehajtás alól az fentebbi felsorolásban szereplő olyan vagyontárgy, amely nemesfémből vagy egyébként nemes anyagból készült, és a szokásos használati cikkektől eltérően különösen nagy értékű. Az arany, platina, ezüst, továbbá fizetőeszköz lefoglalásakor a végrehajtó az értéket magához veszi, a lefoglalt külföldi pénzt a foglalást követő munkanapon a végrehajtói letéti számlára befizeti. Ugyanígy kell eljárni, ha az adós külföldi pénznemben fizeti meg a végrehajtónak a tartozást. Készpénz lefoglalásakor a végrehajtó a lefoglalt készpénzt magához veszi, és a foglalást követő munkanapon befizeti a végrehajtói letéti számlára. Gépjármű lefoglalása esetén a végrehajtó köteles a forgalmi engedélyt és a gépjármű törzskönyvét is lefoglalni. Ha ez bármilyen okból nem lehetséges, a forgalmi engedély, illetve

11

a törzskönyv lefoglalásának meghiúsulását és ennek okát a foglalási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Ha a lefoglalt gépjármű becsértéke nem éri el az igazságügyért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében foglalt összeget, a gépjármű mentes a végrehajtás alól.

12

2. A modellértékű hazai és nemzetközi programok ismertetése Tanulmányunkban az Autonómia Alapítvány több adósságkezelési projektjét mutatjuk be, valamint az Ifjúságért Egyesület lakáskísérési módszerébe ágyazott hátralékkezelést a már hatályon kívül lévő Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 40/2005. (11.29.) sz. rendelete a Lakáskísérési programról alapján. Ismereteket szereztünk Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése által jóváhagyott Lakáshatási jogviszonyok rendezésére irányuló programról is (Pécs, Keleti városrész, György-telep). Elsőként az Autonómia Alapítvány, úgynevezett SIMS projekt keretein belül megvalósított három különböző pénzügyi, oktatási és fejlesztési módszerei kerülnek bemutatásra. A három kipróbált és összehasonlított módszer közül nagyobb hangsúlyt kap az úgynevezett Esélykassza program, tekintve, hogy jelen tanulmányunkban György-telepre sikeresen alkalmazható modelleket keresünk, és leginkább ez a program segíthetne a megfelelő partnerek és a helyi intézmények támogatása esetén a mélyszegénységben élők helyzetén.

2.1. Röviden a SIMS projektről A projekt célja négy Európai Uniós tagországban olyan társadalmi innovációk kifejlesztése és értékelése, melyek hatékonyan küzdenek a társadalmi- és szociális kirekesztettség ellen. Ennek érdekében a megvalósítók olyan programok kidolgozására vállalkoztak, amelyek a kitűzött célt kis összegű megtakarítások népszerűsítése és gyakorlatban való alkalmazása útján valósítják meg. Előre kell azonban bocsátani – tekintve, hogy a legfőbb célcsoport a mélyszegénységben élő családok köre –, nem számíthatunk olyan összegű megtakarításokra, amelyek jelentősen csökkentenék a háztartások adósságállományát, a program leghasznosabb elemének a pénzügyi képzés, a pénzügyi tudatosság növelése, valamint a lehetséges résztvevő kulcsszereplők (állami szervek, helyi önkormányzati szereplők, civil szervezetek, pénzügyi szolgáltatók) közötti együttműködés erősítése bizonyult. Emellett a program megvalósítói fontos lépéseket tettek annak érdekében, hogy érzékenyítsék a döntéshozókat a téma iránt, valamint olyan információkhoz juttassák a politikai döntéshozókat, amelyek ismeretében nagyobb hangsúlyt fektetnek majd a pénzügyi tudatosság előmozdítására, amely a társadalmi integráció egyik fontos eszköze lehet. Mindezen célokat és lehetőségeket szem előtt tartva a 12 hónapos időtartamú kísérleti projektek minden esetben az adott tagország gazdasági és társadalmi kontextusába illeszkedve, valamint a helyi résztvevő intézmények és szolgáltatók együttműködési hajlandóságának figyelembe vételével kerültek kidolgozásra. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy bármely program sikeressége nemcsak a célcsoport motiválhatóságától, de a helyi kulcsszereplők részvételétől és kondicionálhatóságától is erőteljesen függ. Magyarországon ennek megfelelően az Autonómia Alapítvány a SIMS projekten belül három különböző pénzügyi, oktatási és fejlesztési módszert tesztelt és hasonlított össze.

13

2.2. CAF Módszer (Comunidades Autofinanciadas)2 A résztvevők csoportot alakítanak, amely egy mentor koordinálásával és segítségével kel életre. A mentorok olyan helyi, elismert, és a közösség tagjai által is megbecsült emberek, akik tagként is részt vesznek a csoport működésében. A csoporttagok egy zárt pénzügyi közösséget alakítanak, melyben megtakarításaikkal közös tőkét halmoznak fel, és a saját alapszabályuknak megfelelő módon közös hitelkeretet hoznak létre. A csoport működése során ebből az összegből kis összegű kölcsönöket vehet fel, melyet kizárólag beruházási célokra fordíthat. A kölcsönügyletek nem folyósíthatóak a csoporthoz nem tartózók számára. Mivel a csoporttagok egymásra vannak utalva a pénzügyi sikeresség tekintetében, a CAF módszer erős közösségi összetartást alakít ki a csoporttagok körében. Emellett a programot kísérő pénzügyi képzés elméleti alapjait az alapszabály rögzítése és betartása következtében a résztvevők gyakorlatba is átültetik, így elsajátítják a pénzügyi tervezés és gazdálkodás módszereit, tudatosabbá válik a tagok háztartásának kiadási és bevételi oldala is, fogyasztói döntéseik. Fontos leszögezni, hogy a CAF modell nem segíthet abban, hogy egy tag sikeres vállalkozást indítson, vagy pénzügyi helyzetében radikális változás álljon be. A hangsúly sokkal inkább az önszerveződő közösségen, és a kiegyensúlyozottabb anyagi helyzet megteremtésén van, és azon, hogy az emberek megtapasztalják egy közösség segítő erejét. Ez azért fontos, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyes szegregátumokban - a közvéleménnyel ellentétben nagy a széthúzás, sok a konfliktus, az emberek nem segítik egymást. Ha a többségi társadalom mai helyzetét nézzük, a gazdasági válság, az adósságcsapdák, a munkanélküliség ugyanakkora veszélyt jelent az alacsony jövedelmű, kevésbé szakképzett emberek körében, azonban az összefogás, a kapcsolati tőke, és a közös érdekérvényesítés lehetősége sok esetben segítheti a bajba jutott családokat. Az alacsony jövedelmű – többségében cigány/roma – háztartások területi koncentrációja, a szegregáció és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiánya egyértelműen indokolják ennek a módszernek a kipróbálását. A módszer segíthet abban, hogy az egy területen, azonos életkörülmények közt élő, egymást ismerő emberek olyan meghatározott céllal alakuló közösségeket formáljanak, melynek közös szabályrendszerét kötelező erejűnek érzik magukra nézve. Emellett létrehozhatnak egy olyan zárt rendszert, melynek nem az anyagi haszonszerzés a célja, és nem teszi lehetővé a pénz kiés beáramlását, ugyanakkor szabályokban rögzített módon segíthet az átmeneti pénzzavarban, és a megbízható közösség megtapasztalása által is elkerülhető lesz az uzsora, melyek a kamatok következtében nagy terhet jelent az adósságcsapdába került emberek számára. 2.3. IDA (Individual Developement Account)3 Az IDA egy négy éves (2008-2012), kiegészítő támogatással egybekötött megtakarítási program. A program célja, hogy segítse a programban résztvevőket egyéni gazdasági céljaik elérésében, valamint fejleszti pénzügyi ismereteiket és készségeiket. A program hozzásegítette a korlátozott pénzügyi eszközökkel rendelkező alacsony jövedelmű embereket a pénzügyi tudatosság kialakításához, olyan készségek elsajátításával, mint az egyénileg kitűzött célok elérése, a rendszeres megtakarítás megvalósítása, valamint a vagyoni 2 3

Önfinanszírozó Közösségek Egyéni Megtakarítási Számla

14

kiegészítés. Az IDA program mindezen célok elérése érdekében pénzügyi tudatosság fejlesztésével, egyéni esetkezeléssel, építési szaktanácsadással segítette az ügyfeleket. A résztvevők a program ideje alatt a saját bankszámlájukon havi rendszerességgel előtakarékoskodnak. A megfelelő partnerszervezetek bevonásával (Mikrohitel Zrt., Levi Strauss Foundation, Soros Economic Develpoement Fund) a megtakarításnak megfelelő összegű támogatásban részesültek mindazok a kliensek, akik végigcsinálták a programot. Az egyéni és a kiegészítő támogatás összege kizárólag lakhatási, illetve olyan célokra fordítható, amely segít stabilizálni a háztartást. A módszer legfőbb célja tehát, hogy az alacsony jövedelmű háztartások körében javuljanak a gyenge lakhatási körülmények és ezen keresztül a háztartások életkörülményei is. Ezen kívül ez a program is pénzügyi tréningekkel egészül ki, amelyről a tapasztalatok alapján elmondható, hogy sokszor olyanok is jelentkeznek és hasznosnak minősítik, akik egyébként nem kívánnak az előtakarékossági programban részt venni. A képzés fontos eleme az energiahatékonyság növelése, olyan tudással és eszközökkel, amelyek reálisan alkalmazhatóak a célcsoport körében is. A program legfőbb szakaszai: 1. Előkészítő szakasz – a partner szervezetek és helyi önkormányzatok felkutatása és a szükséges együttműködési szerződések megkötése. 2. A helyi tanácsadók felkészítése. 3. A jelentkezők összegyűjtése, kliens-profilok elkészítése. 4. A házak állapotának felmérése. 5. A program résztvevőinek kiválasztása a rendelkezésre álló adatok és a partnerszervezetek döntései alapján. 6. Pénzügyi terv elkészítése minden résztvevő számára. 7. Maximum 6 hónap alatt a saját bankszámlán történő előtakarékosság megkezdése. 8. Pénzügyi képzések – pénzügyi tervezés a felújításhoz, általános szociális helyzet és elérhető szociális szolgáltatások, adósságcsapda kikerülése. 9. Energiahatékonysági képzés. 10. Mentorálás. 11. A kiegészítő támogatás vagy hitel utalása a résztvevő bankszámlájára – a programot sikeresen befejezők adott esetben nemcsak a megtakarításnak megfelelő támogatásra, hanem a támogatással kiegészített összeg kétszeresének megfelelő hitel felvételére is jogosultak. 12. Felújítási szakasz. 13. Hitelek visszafizetése. 14. Programértékelés. A program egyik legfőbb tapasztalata, hogy csak olyan településeken lehet sikeres, ahol a helyi vezetőkkel együttműködve valósul meg. Szintén kihívást jelentett a résztvevők toborzása, és a helyi önkormányzatok fenntartásai. Mivel a célcsoport tagjainak jövedelme rendkívül változékony, a programban is flexibilis megtakarítási gyakorlatot kell kidolgozni. A programba elsősorban olyan alacsony iskolai végzettségű nők léptek be, akik háztartásában legalább a családfő rendelkezett rendszeres, vagy alkalmi munkákból származó jövedelemmel. Tekintve, hogy a pénzügyi képzéssel kapcsolatos érdeklődés rendkívül magas volt, nemcsak a programban résztvevők, hanem a területen élők körében is, a trénerek több ponton is kiegészítették a képzést, és annak részévé tették az egyéni esetkezelést, illetve az egyéni adósságkezelési konzultációt. Míg a képzés nem segítette hozzá az embereket a bevételek

15

növekedéséhez, a háztartási költség-szerkezetben, kiadásaik eloszlásában jelentős segítséget jelentett.

2.4. Esélykassza Az Esélykassza program György-telep szempontjából is fontos és alkalmazható elemeket tartalmaz, mert egy olyan alternatív – más országokban már működő –, mikrofinanszírozási módszer modellértékűvé emelésére, és annak magyarországi viszonyoknak megfelelő átalakítására tesz kísérletet, amelynek célcsoportjába azok a mélyszegénységben élő nagycsaládosok tartoznak, akik a társadalom peremén, abból kiszorítva próbálnak boldogulni. A program olyan családoknak kíván segítséget nyújtani, akiknek alacsony a jövedelme, és a szociális transzferek ellenére sem érik el a létminimum szintjét a családon belüli egy főre eső bevétel tekintetében. Ennek legfőbb oka, hogy az ide sorolható, túlnyomórészt cigány/roma háztartások aktív korú tagjai nem rendelkeznek rendszeres, nem segélyekből származó jövedelemmel, mert alacsony iskolai végzettségük és így szakképzetlenségük miatt kiszorulnak az elsődleges munkaerőpiacról. Az alkalmi munkavállalások, és a hosszabbrövidebb munkaviszonyok nem eredményezik jövedelmi viszonyaik ugrásszerű javulását. Ezért továbbra is szociális transzferekből – elsősorban családi pótlékból –, valamint a helyi önkormányzatok által biztosított juttatásokból fedezik mindennapi szükségleteiket. Fontos megemlíteni, hogy az ilyen háztartások esetében a kiadások legnagyobb részét élelmiszerre fordítják, míg a kiadások következő csoportja a lakásfenntartási költségeket foglalja magában, ahol azonban épp az alacsony jövedelmek következtében, mind a lakbér, mind a rezsiköltségek tekintetében jelentős az elmaradás, és a felhalmozott adósság, elsősorban a helyi szolgáltatók és az önkormányzati bérlakást biztosító helyi önkormányzatok felé. Ezért az önkormányzatok számára is indokolt és szükségszerű egy olyan komplex adósságkezelő program kidolgozása, amelyet az érintett területek lakóival és a háztartások tagjaival együtt valósít meg. Fontos megjegyezni, hogy mivel az érintett hátrányos helyzetű családok jövedelme a mindennapi megélhetésre sem elégséges, egy megtakarítási programtól is csak korlátozott sikerek várhatóak. A cél sokkal inkább az, hogy hosszútávon elősegítsük a gazdasági életbe való integrálódást, és javítsuk a makrogazdasági egyensúlyt. Rövidtávon pedig olyan fogyasztói kultúra, és alapszintű pénzügyi iskolázottság magjait szórhatjuk el, amelyek egy életképesebb, nem segélyeken felnövő generáció számára példaértékűek lehetnek. Pragmatikusabb cél pedig, hogy az eddig sikeresnek mondható minimális megtakarításokkal csökkenhet az uzsorától való függőség, és nő az esélye az adósságcsapdából való kikerülésnek. Az Esélykassza modell 1. csoportalakítás: A cél, olyan 5-12 fős csoportok kialakítása, amelynek tagjai alkalmasak és hajlandóak egy hosszú távú együttműködés keretein belül, egy helyi, általuk választott csoportvezető irányításával minimális megtakarítás felhalmozására, és annak egy letéti számlára történő elhelyezésére. A csoportok alakításánál fontos lépés a jelentkezők szavazása. Ily módon csak az lehet tag, aki megkapja a szavazók kétharmadának megfelelő szavazatot – a szavazás névtelenül történik. Ez garantálja, hogy a csoportba olyan tagok kerüljenek be, akik már ismerik egymást, így az egymás iránti bizalom kialakítása is egyszerűbb, valamint az esetleges

16

lemorzsolódás esélye is kisebb. Azonban fontos kitétel, hogy a csoportokba nem léphetnek be közös háztartásban élő személyek. Ezt követően szintén alapvető fontosságú, hogy a csoport egy erős, és a program iránt elkötelezett, közöttük élő, és elfogadott vezetőt válasszon. 2. Kötelező megtakarítás: A hitelhez jutás feltétele a meghatározott (5-6 hónap közötti) idejű előtakarékosság. A tapasztalatok az mutatják, hogy a legtöbb csoport havi ötezer forintos összeget határozott meg. A csoportok vezetői készpénzben gyűjtik össze a havi megtakarításokat, és egy letéti számlára helyezik. A megtakarítások után kamatot fizetünk, ennek összegét minden hónapban ki kell számítani, és közölni az ügyféllel, jóváírásra azonban csak abban az esetben kerül sor, ha az ügyfél kilép a programból. Azoknak, akik azért lépnek ki a programból, mert nem teljesítették a megtakarítást, vagy a csoport oszlik fel, kamatot nem lehet jóváírni. A félrerakott hiteltőkét az Autonómia Alapítvány minden esetben kiegészítette. Az így felhalmozott megtakarításból a csoport eldöntheti, hogy mely tagok számára hitelez. Így az esetlegesen felmerülő, előre nem látott költségek, vagy más vészhelyzet esetén a csoport tagjai egymáshoz, és nem uzsoráshoz fordulnak majd. Természetesen a kapott hitelt a meghatározott feltételeknek megfelelően vissza kell fizetni. 3. Pénzügyi képzés: A program másik fontos eleme a mentorok által végzett pénzügyi képzés. Ennek célja, hogy alapszintű pénzügyi ismeretek hiányát orvosolják, és motiválják a csapatokat, segítsék őket a célmeghatározásban és a szerzett ismeretek rendszerezésében. Fontos, hogy ezáltal a háztartások gazdálkodása is tudatosabbá válik, a kiadásokon belüli értékhierarchia módosulhat. Az Esélykassza program önmagában nem nyújthat megoldást egyetlen elmaradott terület és háztartás adósság-problémájára sem. A helyi intézmények, szolgáltatók és szervezetek adósságcsökkentő programjaival kiegészítve, és beépítve a hatékonyság egyik legfőbb záloga lehet. Bár az így keletkezett megtakarítások nem jelentősek, arra alkalmasak, hogy nem várt kiadások esetén ne kelljen az uzsorások szolgáltatását igénybe venni. Szintén alkalmas lehet egy adott épület energiahatékonyságának növelése érdekében elvégzett kisebb munkálatok finanszírozására. A fentebb is leírt hossztávú célok, a program közösség- és szemléletformáló hatása, a csoport tagjainak fegyelmezettebbé és tudatosabbá válása, valamint a pozitív példamutatás miatt, kitűnő eleme lehetne egy komplex, a helyi önkormányzatok által kezdeményezett és támogatott adósságcsökkentő projektnek. Szintén fontos megemlíteni, hogy azon támogatások és programok, amelyek a cigány/roma közösségek lakhatási körülményeit és életszínvonalát hívatottak jobbá tenni, nem szabad, hogy egyoldalú, kizárólag rövidtávon működő segítségnyújtásban merüljenek ki. A cigány/roma közösségek erősítését, az egészséges énkép és identitástudat, valamint a társadalmi szerepvállalás kialakulását is egy olyan modell megvalósítása segítheti elő, mely a mélyszegénységben élőket partnerként kezeli, és a kapott segítség fejében a lehetőségeikhez mérten elvár, a kölcsönösség elvére és a saját sorsért való tevékeny életvezetésre tanít. Mindez még kihívásnak tekinthető a mostani aktív korú roma lakosság tekintetében, de a részeredmények és a minimális fejlődések is példaértékűek, ezért hosszútávon a felnövekvő generációk érdekeit szolgálja. Éppen ezért a lakás-program esetében is indokolt volna, hogy ezt az elvet erősítve, ha csak minimális megtakarítással is, de valamiképp hozzájárulnának a jobb életkörülmények megteremtéséhez.

17

2.5. Az Ifjúságért Egyesület által megvalósított Lakáskísérési programról Az Ifjúságért Egyesület hátralékkezelési programjának hátterét Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 40/2005. (11.29.)sz. rendelete a Lakáskísérési programról adta. A program rendkívül nagy előnye volt, hogy a lakáskísérési program pénzügyi fedezetét az önkormányzat éves költségvetésében biztosította. Mindemellett azoknak is lehetősége volt bekerülni, akik a családsegítő szolgálatban működtetett adósságkezelési programba valamilyen kritérium miatt nem tudtak bekapcsolódni pl. magasabb volt a tartozásuk mértéke, mint a programba belépési küszöb felső határa. A program az önkormányzat tulajdonában lévő szociális bérlakások szociálisan rászoruló bérlőjére, használójára, és a vele jogszerűen együttlakó nagykorú személyekre terjedt ki. A lakáskísérési program időtartama maximum 3 év. A program bekerülési feltétele az egyéni lakáskísérési szerződés megkötése és az abban vállaltak rendszeres betartása volt. A szerződés önhibából való megszegése (pl. három alkalommal megszegi azt, vagy az önrészt illetve a havi lakásfenntartási költségeket három alkalommal nem fizeti vagy elköltözik az önkormányzati bérleményből) a programból való kizárást vonta maga után. A program sikerességének alapja a szoros családkísérés a szociális munka eszközeinek használatával, az életvezetési, háztartástani és adósságkezelésre vonatkozó tanácsadások gyakorisága, valamint az önsegítő csoportok szervezése és a lakhatással összefüggő egyéb civil kezdeményezések elősegítése, támogatása. Az adósságcsökkentéshez a program is hozzájárult havi hátralékcsökkentési pénzbeli támogatás nyújtásával, melyet nem az adós kapott meg, hanem az adósságkövetelés jogosultjai számára utalt az önkormányzat. A program sikeressége érdekében minden érintett fél együttműködése szükséges és feltétlen volt, így nemcsak a program megvalósítója valamint az adóssággal rendelkezők működtek együtt, hanem a közszolgáltatók és az önkormányzat is.

18

3. A György-telepen lakók lakhatását és adósságrendezését támogató módszerek, javaslatok 3.1. György-telep bemutatása4 Pécs város szegregátumai az Integrált Városfejlesztési Stratégiához (IVS) 2008-ban elkészült Antiszegregációs Tervben kerültek kijelölésre. A területek lehatárolása a 2001. évi KSH Népszámlálás adatai, valamint az antiszegregációs szakértők és a városvezetés véleményei alapján történt meg a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott módszertan és szegregációs mutató segítségével. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot, továbbá a terület népességszáma magasabb, mint 50 fő. Szegregálódó területnek minősül az a lakóövezet, ahol a szegregációs mutató értéke 40 és 50% közötti, és/vagy a terület népességszáma nem éri el az 50 főt. A felülvizsgált pécsi IVS alapján a városban öt szegregátum (és további három szegregálódó terület) került lehatárolásra, amelyek egyike Szabolcsi (Hősök tere és környéke) szegregátum: Komlói út a Gorkíj utcáig – Tűzoltó utca – Kolónia utca – Baltika utca – Török I. utca – Bánya utca mindkét oldala - Belterülethatár – György-akna térsége. Jelen dokumentum vizsgált területe a város északkeleti részén elhelyezkedő, a völgyben meghúzódó Györgytelep. 3.1.1. György-telep általános jellemzése A György-telepi bányászkolóniába a 70-es évektől kezdődően kezdték betelepíteni azokat a romákat, akik a Mecseken az erdei cigánytelepeken éltek. Abban az időben ezek voltak a városi lakásállomány legrosszabb lakásai, ez volt a város legalacsonyabb presztízsű negyede. Bizonyos településszerkezeti egységeken a mai napig nem végeztek komolyabb felújítási, karbantartási munkálatokat, így György-telepen erőteljes slumosodási folyamat kezdődött el. Ez magával vonzotta a Meszesi lakótelep leértékelődését is, a lakosság elszegényedése miatt belső migrációs folyamatok indultak a városon belül, a magasabb presztízsű lakosság a város frekventáltabb részére költözött, és egyúttal megindult az elszegényedett lakosság kiköltözése a keleti városrészbe. 3.1.2. A területen élő népesség demográfiai összetétele György-telepen jelenlegi adataink alapján 32 család lakik. Ebből a felmérésben résztvevő lakosság száma: 104 fő, a háztartások száma: 32. Összesen 57 fő 18 év feletti lakossal készítettek részletes vizsgálatot, elsősorban egészségügyi és motivációs kérdésekben. A telepen a lakosság átlagéletkora: 25,27 év. Jellemzően fiatal felnőttek által lakott terület, ahol sok gyermek él. A nemek megoszlását tekintve 52 nő és 50 férfi lakik az érintett területen. A válaszadó családok 52%-a vallotta roma származásúnak magát. 4

A terület bemutatásához az elmúlt időszakban több anyag is készült. 2012 márciusában a TÁMOP 5.3.6. pályázathoz kérdőíves vizsgálat zajlott György-telepen (eredményei a Közösségi Beavatkozás terv 3. fejezetében olvashatók / Szükségletfelmérés) a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület vezetésével, az ENSZ Fejlesztési Programjának keretében pedig kérdőíves vizsgálat és stratégia-alkotás folyt („Pécs a befogadó város – küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen” címmel) 2012 novemberétől. E két hivatkozott dokumentum eredményeit használjuk fel a fejezet elkészítése kapcsán.

19

A 0-2 év közötti gyermekek száma viszonylag magas, 16 fő. A gyermekeket rendszeresen látja a védőnő. Az óvodáskorúak száma 7 fő, a szülők elmondása szerint a gyermekek rendszeresen járnak óvodába. A Hősök terei óvodába 5 gyermek jár, a Frankel Leó utcába 2 fő. A szülők 62%-a szerint nagyon jó a kapcsolatuk az óvónőkkel. Általános iskolába 11 gyermek jár, a szülők (egy kivétellel) állították, hogy a gyermek rendszeresen jár iskolába. Öt fő a Török István utcai iskolába, hat fő a Budai-Városkapu Iskolába. Az Éltes Mátyás speciális iskolába két gyermek jár. A 15-18 éves korosztályból egy fő jár a Kodály Zoltán Gimnáziumba, egy fiatal jár Szentlőrincre és egy pedig a pécsváradi szakközépiskolába.

8 általánosnál kevesebb 12 fő 18,5% 8 általános/9-10 osztály 37 fő 56,9% OKJ-s szakképzés 1 fő 1,5% szakmunkásképző 12 fő 18,5% szakközépiskola 2 fő 3,1% felsőfokú szakképesítés 1 fő 1,5% összesen 65 fő 100% 1. táblázat: 15 és 59 év közötti lakosság iskolai végzettsége (N=65) Nagyon magas a legfeljebb nyolc osztályt végzettek aránya (75,4%), mely utal a telepen lévő munkanélküliség nagyságára is. Csupán egy főnek van felsőfokú szakképesítése. 3.1.3. Lakhatás, lakókörnyezet

1. kép: Lépcsősor a Hősök teréről György-telepre

2. kép: Lakóháztömb

A Hősök teréről gyalogosan egy hosszú lépcsősoron lehet lejutni a György-telepi kolóniába. A telepet a túlsó oldalon már a mecseki övezet határolja. A telepet a házak és járdák kivételével sűrű aljnövényzet takarja. Utoljára 2011-ben történt komolyabb bozótirtás, a növényzet azóta ismét benőtte a telepet.

20

György-telepen a komfort nélküli lakások aránya jelentős, a 31 háztartásból 6 háztartás rendelkezik vezetékes vízzel, csatorna sehol nincs a lakásokban. A vizet a közkútról hozzák, a vízöblítés nélküli WC pedig elkülönülve áll a háztömbök között. Egy-egy háztömbben 4-5 lakás van, alapból mindegyik egyszobásnak készült, de vannak olyan lakások, melyeket az idő folyamán egybenyitottak, így alakult ki, hogy jelenleg a lakások 71%-a egy szobás, 19%-a két szobás és 10%-a három szobából áll. A 31 háztartásból 21 rendelkezik legális szerződéssel az áramszolgáltatónál, illegálisan használják az áramot 5 háztartásban, és 5 háztartásban egyáltalán nincs áram. Mindegyik lakás önkormányzati tulajdonú. Egy korábbi programnak köszönhetően mára a lakók 90%-a rendelkezik hivatalos bérleti szerződéssel (a telepen adódó mobilitás miatt jelenleg ismét van három önkényes beköltöző). A legalacsonyabb lakbér 1.100 Ft/hó, a legmagasabb összege havonta 4.500 Ft. A lakások többsége rossz, elhanyagolt állapotban van. A „Riegli”-t – egykori György-telep 1868-ban kezdték el építeni, akkoriban a kolóniás lakóépületekben 268 ember élt5. Az elmúlt évtizedekben nem történt komolyabb felújítás, inkább csak a lakók által végzett belső falfestések, tetőjavítgatások jellemzőek. Megkérdeztük a lakókat, hogy mennyire elégedettek saját lakásukkal és környezetükkel. A családok 60%-a nagyobb lakást szeretne, 57%-uk a lakások állapotával elégedetlen. Többen mondták, hogy abban kérnek segítséget, hogy a lakásokat fel tudják újítani, az udvart és környékét rendbe tenni. Szeretnék, ha a völgyből az egyetlen gyalogos feljáró ki lenne javítva, mert télen ez sokszor életveszélyes. A környék tisztaságát a családok 70%-a kifogásolta. György-telepen jelentősebb a környezet elhanyagoltsága, mint a környező városrészekben. A lakókörnyék megítélése egyértelműen utal az helyiek életmódjára is. Tény viszont, hogy a György-telepi völgybe nehéz lejutni nagyobb gépjárművel, így főleg télen akadozó a hulladékszállítás, illetve ritka a folyékony hulladék elszállítása a külső illemhelyekből. Újra és újra képződnek az illegális szemétlerakók, általános a patkány és egyéb kártevők jelenléte, amely miatt a területen többször hirdettek járványveszélyt. A lakók többségének pozitív hozzáállását mutatja viszont, hogy sokan részt vettek az évente többször megszervezett szemétszedő akcióban. Több család említette, hogy ha több konténer lenne a telepen, akkor tisztább lenne a környék is. A lakosság többnyire tűzifával fűt, de gyakori, hogy tüzelőanyag helyett kommunális szeméttel, bútorokkal, textilekkel fűtenek, melynek komolyabb légszennyezési következményei is vannak. A lakók 73 %-a említette a közbiztonság nagyon rossz helyzetét, a sorozatos betöréseket, lopásokat. A telepen hiányos a közvilágítás. A kereskedelmi ellátottsággal és a közlekedéssel a lakók többsége viszont elégedett volt. A helyi autóbusz közlekedés megfelelő, 5 járat is érinti a Hősök tere – György Telep környékét. Összességében a családok 87%-a szeretne elköltözni a telepről. 3.1.4. A családok gazdálkodása A családok bevallása alapján 16%-uk él 30.000 Ft/hó alatti nettó jövedelemből, 45%-uk 30.000-60.000 Ft-ból, 22% állította, hogy 60.000 és 90.000 Ft között van a havi bevétele, és csak 16%, akik 90.000 Ft feletti nettó bevételből élnek. Míg a Pécs keleti városrészének háztartásaiban gyűjtött adatok6 azt jelzik, hogy a háztartások 63%-a él 100.000 Ft feletti havi 5

Pörös Béla: Lakás-és életkörülmények változásai egy pécsi bányászkolónián, György Telepen és környékén 6 INTERREG IIIC „Városok a társadalmi kirekesztődés ellen” Háttéranyag a Pécsi Tudományegyetem

21

jövedelemből, a György-telepi háztartások aránya ennél a jövedelemkategóriánál a 16%-nál is alacsonyabb. Jellemző a György-telepi családokra a létfenntartó fogyasztás. Megkérdeztük, hogy mit vennének meg szívesen, ha több lenne a havi bevételük. A családok többsége említette, hogy bútort venne, és felújítaná a lakást, de sokan írták, hogy élelmiszert és ruhaneműt vennének – főként a gyermekeknek. A családok 80%-a mondta, hogy nem kap természetbeni támogatást. A Területi Szociális Központ adatai alapján a családok 42%-a kap lakásfenntartási támogatást, 22,5% jut rendszeres szociális segélyhez, illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatáshoz, és 29%-nak jár a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. A családok 19%-a rokonoktól kap pénzbeli támogatást (kölcsönt), a szomszédoktól csak 3% várhat segítségre. A telepen viszonylag magas az egymással rokoni kapcsolatban élők száma. A családok 68%-a mondta, hogy élnek rokonaik a telepen, ebből 74%-uk állítja, hogy a rokonok segítik egymást. Közüzemi tartozása a háztartások 35%-nak van, egyéb tartozása 33%-nak. A kérdőívben egyértelműen nem derült ki a kamatos kölcsön jelenléte, csak az „egyéb tartozás”-ból sejthetjük, illetve a telepen dolgozó kollégák biztosan állítják, hogy működik az uzsora. Adósságkezelési szolgáltatásra 2011-ben 7 család jelentkezett a Családsegítő Központban, de a megszabott feltételek miatt csak 2 család került a programba. A most megkérdezett családok 40%-a mondta, hogy részt venne adósságkezelési tanácsadásban. A lakások előtti kis udvar jelenleg nem alkalmas haszonállat tartására, de a lakhatási beruházásokra vonatkozó pályázat keretében cél konyhakertek és közösségi kert kialakítása. A tervek szerint a közösségi kert, gyümölcsös mellett olyan épület kerül kialakításra, ahol a kerti szerszámok, gépek tárolásán túl akár gyümölcsök aszalására, gomba termesztésére, gyógynövények és gombák szárítására is lehetőség lesz. A telep jelen gazdálkodására vonatkozó adatait részletesen tárgyalja a következő fejezet. 3.1.5. Munkaerő-piaci helyzet A kérdőíves felmérésünkben az aktív korú (15-59 év közötti) korosztály válaszadói közül mindössze 4 fő jelezte, hogy alkalmazotti viszonyban áll. A telepre jellemző az alacsony gazdasági aktivitás - 30 fő (46,2%) volt a munkanélküliek száma (sokuk nincs is beregisztrálva a munkaügyi központban), közülük 10 fő alkalmi munkákból él. A munka jellege többnyire közmunka, segédmunka, illetve építkezéseken vállalnak alkalmi munkát. Magas az inaktív keresők aránya is (29,3%). Sokan a gyermekek után járó támogatásokból és szociális ellátásokból szereznek jövedelmet: 13 fő kap valamilyen anyasági támogatást (GYES, GYED), 4 fő kap rokkant ellátást. 10 fő nappali tagozatos tanuló. 28 fő jelezte, hogy részt venne valamilyen szakképzésen, 34 fő munkaerő-piaci tanácsadáson, és 39 fő szívesen venné, ha segítenénk munkához jutni. A nők többnyire takarítónői, konyhalány, illetve eladói munkakörben helyezkednének el. A férfiak többsége bármilyen munkát elvállalna, de elsősorban valamilyen építőipari, erdészeti munkát helyeztek előtérbe. 3.2. A háztartások jelenlegi és várható gazdasági helyzete 3.2.1. Bevételek

Szociológia és Urbanisztika Tanszékének helyi partnerség építő workshopjához. Pécs, 2007

22

Az egy főre jutó havi jövedelem meghatározása az adósságrendezési program egyénre/háztartásra adaptálása szempontjából rendkívül fontos, hiszen a törlesztő részletek mértékének meghatározását alapjaiban befolyásolja.

1. ábra Egy főre jutó havi jövedelem A rendelkezésünkre álló adatok feldolgozása alapján a György-telepi háztartásokban az egy főre jutó havi bevételek az alábbiak szerint alakulnak: a háztartások több mint felénél (56%) az egy főre jutó havi jövedelem 21-30 ezer forint közé esik. A háztartások 42%-a mondhatja el magáról hogy több az egy főre jutó havi jövedelme, mint a helyi lakosság többségének, melyből 13%-uk 31-40 ezer forinttal tud tervezni, míg 19%-uk 40 ezer feletti jövedelemmel/fő. A családok 9% százaléka pedig a legalacsonyabb, 10-20 ezer forint közé eső jövedelemmel/fő tud csak kalkulálni. 3.2.2. A háztartásokat sújtó hitelek, hátralékok típusai 3.2.2.1. A közszolgáltatók és a lakáskezelő felé keletkezett hátralékok A György-telepen élők háztartásait, mint a mélyszegénységben élőkét általában a rövidtávú tervezés, a kiszámíthatatlanság jellemzi. A közszolgáltatóktól és a lakáskezelőtől kapott adatok alapján készítettük el a hátralékok nagyságát szemléltető kördiagramunkat. A hátralékok nem tartalmazzák a piaci alapú hitelek, valamint az uzsoratartozások mértékét.

23

2. ábra A hátralékok nagysága A háztartások negyedének adósságállománya 20 ezer forint alatti, 22%-ának 51-100 ezer forint, 16%-ának 101-200 ezer forint. A rendelkezésre álló adatok alapján a háztartások 13%ának nincs közmű és/vagy lakbér hátraléka. A háztartások 9%-a 21-50 ezer forint közötti tartozást halmozott fel, 6%-a több mint 400 ezer forintnyit, míg 3%-a 201-400 ezer forint közötti összeget. A programban kezelni kívánt lakásfenntartási költségekhez kapcsolódó hátralékok a következőképp oszlanak meg a területen. A TÁMOP 5.3.6-11/1-2012-0001 programmal együttműködő 32 család mindegyike önkormányzati tulajdonú ingatlanban él. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 44/2012. (IX.24.) önkormányzati rendelete a lakbér összegének megállapításakor figyelembe veszi a bérlő jövedelmi helyzetét, és a lakás jellemzőit (pl.: területi elhelyezkedés, méret, komfortfokozat, állapot). A György-telepen élők szociális lakbért fizetnek, melynek összege a családonként változó, havi 1 300 és 4 800 Ft között. Az adósságok közül a lakbértartozás a legnagyobb számban előforduló adósságtípus: 26 háztartásban, azaz a családok több mint 80 %-ának van lakbértartozása. A jelenlegi lakbérárak legfeljebb a TIOP pályázat megvalósítási időszakában – 2015 márciusáig – tarthatóak úgy, hogy a komfortfokozat növekedését nem követi jelentős lakbéremelkedés (maximum az infláció mértékével megegyező). A pályázat megvalósítása után a lakások bérlőit a felújítás, a magasabb komfortfokozat és esetenként a szobaszámok növekedése miatt magasabb lakbér fogja terhelni.

24

3. ábra Lakbér tartozások mértéke A György-telepi 32 háztartás lakbérhátralékának mértéke az alábbiak szerint alakul: 6 háztartásnak nincs tartozása, szintén 6 háztartás 5 ezer forint alatti tartozással bír, 5 háztartás 5-10 ezer forinttal tartozik, 7-7 háztartás 10-50 ezer illetve 50-100 ezer forint lakbérhátralékot halmozott fel. Információink szerint egy háztartás rendelkezik 100 ezer forint feletti hátralékkal. György-telepen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület ingatlanján kívül egy lakóházban, azaz 4 háztartásban működik vezetékes vízszolgáltatás. A Tettye Forrásház Zrt kintlévősége a területen mintegy 200 ezer Ft, ami a szolgáltatást igénybe vevők 50%-át, összesen 2 családot terhel. A 32 háztartásból 17 háztartás áll szerződésben az áramszolgáltatóval, több mint 50%-uknak van tartozásuk a szolgáltató felé. A 2007. évi LXXXVI. villamos energia törvény értelmében az aktív korúak ellátásában, rendszeres szociális segélyben, gyermekvédelmi támogatásban vagy lakásfenntartási támogatásban részesülők jogosultak védendői fogyasztói státuszra. A György-telepi háztartások legtöbbje élhet ezzel a lehetőséggel, de 17 háztartás közül jelenleg 3-4 védett fogyasztó van. Számszerűen az E.ON Kft kintlévősége a legjelentősebb a területen, de nagyságrendileg nincs jelentős különbség a lakbérhez képest.

25

4. ábra Áram tartozások mértéke A 17 háztartás közül 7-nek információink szerint nincs tartozása, egy-egy háztartásnak 1000 forintot meg nem haladó illetve 50-100 ezer forint közötti, 5-nek 10-50 ezer forint közötti, 3 háztartás pedig 100 ezer forintot meghaladó hátralékot halmozott fel. A háztartási hulladék gyűjtése György-telepen egy kihelyezett, közös konténerben történik, melyet a telepen élők közül mindenki használ.

26

3. kép A telepi hulladékgyűjtő A hulladékkezelő BIOKOM Kft. 5 háztartás számára számláz szolgáltatásáról, a lakások többinél magasabb komfortfokozata alapján. A számlázott negyedéves szolgáltatásdíjak összege 4000 és 8000 Ft közötti. A fizetésre kötelezett háztartások jogtalannak tartották a követelést, jogi úton is próbálták érdekeiket érvényesíteni, sikertelenül. A keletkezett hátralék adók módjára behajtható, akinél volt figyelembe vehető rendszeres jövedelem, attól korábban behajtásra került, és van, akitől jelenleg vonják (1 fő esetében, akinek 150 ezer fölötti a tartozása). Az egyik adós fennálló tartozása állítása szerint a lakás korábbi lakójáé. A fennálló 3 tartozás összege 20 000 és 150 ezer Ft közötti, összesen közel 300 ezer Ft. 3.2.2.2. Egyéb tartozások, hátralékok A közműszolgáltatók és az Önkormányzat felé fennálló, összesen közel 3 000 000 Ft tartozás mellett több háztartás vett fel banki hitelt, pénzintézettől személyi kölcsönt vagy áruhitelt. Ezek összegéről nem rendelkezünk pontos kimutatásokkal, az ilyen típusú adósságról nyilatkozó háztartások 300 ezer Ft körüli hitelt igényeltek, havi törlesztő részletük 9 ezer – 20 ezer Ft között mozog. Pontos adatokkal nem tudunk szolgálni, de nagy bizonyossággal jelen van az uzsora a területen. A háztartások nem rendelkeznek felhalmozott, százezres nagyságrendű kölcsönökkel, párezer forintos kölcsönökért folyamodnak, melyeket hónap elején rendeznek, 27

akár 100%-os kamattal, így uzsora-csapdába kerülnek, hiszen havi kiadásaik sokszor néhány ezer forinttal haladják meg bevételeiket. Többeknek áll fenn tartozásuk mobiltelefon-szolgáltatókkal szemben. A mélyszegénységben élők között országosan megjelent az a rövidtávon megoldást jelentő pénzkereseti lehetőség, hogy a mobilszolgáltatók által, reklámokban 0 Ft-ért kínált telefonkészülékre és szolgáltatásra kötöttek szerződést, majd a készüléket, piaci értéke alatt továbbértékesítettek. A mobilszolgáltatókkal kötött szerződésben a telefont valóban 0 Ft ért vehette át a szerződő fél, de vállalta a készülék árának részletekben történő fizetését, illetve meghatározott időtartamra (általában 12 vagy 24 hónap) havidíj fizetését. A szerződésben nem teljesítés esetén az ügyfél kötbér fizetését vállalja, aminek összege a vásárolt készülék típusától függően legkevesebb 30 ezer Ft. A korábbi protokolltól eltérően a szolgáltatóknak már lehetőségük van követelésüket akár a jövedelemből történő levonással végrehajtani.

3.3. A telepen alkalmazható módszerek bemutatása a hátralékok kezelésére és a fenntartható lakhatás támogatásának elősegítésére. 3.3.1. A fenntartható háztartás modell – A telep-módszer Kidolgozott és bemutatásra kerülő fenntartható háztartás modellünk célja a családok, egyének eladósodottságának csökkentése, a fennálló hátralékok rendezése mellett szemléletformálás, a fogyasztói normák realizálása valamint a tudatos életvezetés. Hosszú távú célként a lakások gazdaságos, elmaradások nélküli fenntartását tűzzük ki, melyhez jelen modell adaptálásával juthatunk el. A modell működéséhez a felek együttműködése – az adós, a szociális munkás, a szolgáltató - feltétlenül szükséges és elengedhetetlen. 3.3.1.1. A modellben alkalmazott tevékenységek és ütemezésük A telepen 2012 decemberében indult útjára a TÁMOP 5.3.6-11/1 konstrukció keretében a komplex teleprehabilitáció, mely elsősorban humán kapacitásfejlesztésre irányul. A projekt sikeres megvalósítását biztosítja a jelenleg pályázati szakaszban lévő infrastrukturális fejlesztésre irányuló program. Cél, hogy a két program egymást erősítve, költséghatékonyan adjon válaszokat a telepi problémákra. Jelen adósságkezelési módszer alapvetően a TÁMOP projekt megvalósítóinak munkájára épít, elsősorban azokra a szociális szakemberekre (esetmenedzser), akik a projekt kezdete óta szorosan együttműködnek a telepi lakókkal, így a bizalom kiépítésére nem kell időt fordítani a modell működésének időtartama alatt. A módszert célszerű minél hamarabb elindítani (2013. október - november) a bevezető szakasszal, melyben a résztvevők felkészítése történik. Elsőként az adósságkezeléssel foglalkozó szakember7 felkészíti a programban dolgozó szociális munkásokat. A képzést követően az esetmenedzserek tájékoztatják a helyi lakosokat a program indulásáról és megkezdődik a közös munka a tartozások és a jövedelmi viszonyok naprakész feltérképezésével. Az állapotfelmérés a szociális munkással és a háztartás minden 7

Az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és a humánkapacitás fejlesztésre irányuló program megvalósítói között szorosabb szakmai együttműködésre van szükség a szakember biztosítása érdekében.

28

tagjával közösen történik, mert fontos, hogy a család minden tagja – kisgyermektől az idősekig – lehetőségeihez mérten tenni tudjon a hátralékok törlesztéséért, valamint a tudatos életvezetés kialakításáért. Az állapotfelmérés keretében nem csak a háztartást, hanem a lakást terhelő tartozások feltérképezése is megtörténik. A szálak felgöngyölítése érdekében a szolgáltatókkal is felveszi a kapcsolatot az esetmenedzser segítségével a fogyasztó. Mivel a területen szociális bérlakások vannak, így az egyedi esetek megoldása érdekében a városi vagyonkezelő együttműködése is szükséges. Ezzel párhuzamosan kirajzolódik egy olyan együttműködési megállapodás keretrendszere, mely rugalmasan alkalmazkodik a család fizetési kondícióihoz, és amely minden együttműködő fél számára elfogadható és teljesíthető. A modell a szociális munka eszközeit alkalmazva, szoros családkísérés mellett valósulhat meg. A szoros családkísérés rendszeres találkozást és együttműködést vár el mindkét fél részéről. A bevont háztartás számára a háztartási napló napi szintű vezetése kötelező. A naplóban a bevételek és a napi szintű kiadások jelennek meg, emellett a hó elején a rezsiköltségek tervezése segítséget nyújt a fennmaradó bevételek tudatosabb, hatékonyabb beosztására is. A háztartási napló vezetésében a családkísérő segítséget nyújt, valamint a háztartás tagjai vállalják, hogy naplójukba betekintést biztosítanak és együttműködnek a családkísérővel. Az adósságok, hátralékok kezelése mellett a modell másik alapja a szemléletformálás (2013. december – 2014. december), a fogyasztói normák realizálása, melyet klubfoglalkozások illetve lakossági akciók keretében kell biztosítani. A tudatos életvezetésre való nevelést már a kisiskolások körében érdemes elkezdeni, de a fiatal felnőttek, és a családdal rendelkezők számára is hasznos, a tudatosabb pénzkezelést előmozdító klub hasznosak lehetnek. A modell az életkori sajátosságoknak megfelelően klubok működtetését javasolja. Az általános iskolás korosztály számára játékos formában történhet a tudatosabb pénzkezelés, fogyasztás lehetőségeinek átadása, valamint az újra-használat és újrahasznosítás megismertetése. A munkával keresett pénz és értékének realizálására olyan, iskolaszövetkezet jellegűen működtetett konyhakertek kialakítását javasoljuk, melyeket a programba bevont háztartásokban élő gyerekek művelnek meg, gondoznak, majd a terményeket hasznosíthatják és/vagy értékesíthetik. A kamaszok, fiatal felnőttek és felnőttek számára életvezetési, élettervezési klub működtetése szükséges. A foglalkozások keretében ismereteket szereznek a gazdálkodással kapcsolatos összefüggésekről, az energiatakarékosság szükségességéről, a háztartási megtakarítások lehetőségeiről, az újra-használat és újrahasznosítás mikéntjéről. A klubok célja a hosszútávon fennmaradó szemléletváltozás, a tervezhetőség kialakítása, a fogyasztói normák realizálása, újragondolása. „Takarékos klub” létrehozása, melyben kisebb, 5 fős csoportokban szociális munkás vezetésével a háztartások gazdálkodásának optimalizálása a cél. A foglalkozások során a háztartási naplókból készített diagramok segítségével név nélkül prezentációra kerülnek a foglalkozáson részt vevő családok havi kiadásai. A kiadások típusokba rendezve kerülnek rögzítésre: pl. lakásfenntartási, élelmiszer, kozmetikumok és vegyszerek, élvezeti cikkek,

29

gyógyszerköltség, gyermekek iskoláztatása, stb. A költségkategóriák háztartásonként kerülnek megállapításra, szemléletesen mutatják be a kiadásokat, a csoport közösen tesz javaslatokat a következő hónaptól szükséges változtatásokra. Hol lehet spórolni, takarékoskodni, melyik kiadás jelent túl nagy terhet a háztartásban. A csoportok összeállításakor fontos, hogy a résztvevők hasonló életkörülményekkel bírjanak, pl. kisgyermekes családok, gyermeküket egyedül nevelő anyák, egyedülálló férfiak külön csoportot képeznek. A klub havonta két alkalommal találkozik: a havi gazdálkodás tapasztalatai, nehézségei és a következő hónap tervezése során lehetőség nyílik ötletek, tanácsok megbeszélésére. A kéthavonta megrendezésre kerülő lakossági akciók (2013. december – 2014. december) keretében többféle szemléletformáló tevékenység áll a program megvalósítóinak rendelkezésére. A környezettudatosabb életszemlélet kialakítása elősegíthető olyan családi kirándulásokkal, illetve üzemlátogatásokkal, ahol megismerkedhetnek a hulladékkezeléssel, a szennyvíztisztító üzemek működésével, a közeli erdő mindenféle szennyezésre, pusztításra (illegális hulladéklerakás, fakivágás, stb.) érzékeny állat- és növényvilágával. A lakossági akció keretében olyan dokumentumfilmek vetítése is ajánlott, ahol a fenntarthatóságról, a környezettudatosabb életről tudhatnak meg információkat (ökofalu, önellátó települések, stb.). A 200 Ft-os program nyit a befogadó város lakossága felé, így a nyilvánosságot is segítségül szükséges hívni megvalósítása kapcsán. Az elgondolás lényege, hogy a telepi lakók minden befizetett csekk után tegyenek félre kétszáz forintot, ami mellé a patronáló család ugyanennyi összeget tesz. Reálisan havi 1000-1200 Forintnál nem szükséges több külső forrás egy család esetében, mégis, a megtakarítás során éves szinten 20-30 ezer forint megtakarítható. A patronáló családdal közös programok is szervezhetők, így hosszabb távú kapcsolat és intenzívebb támogatási struktúrák is kialakulhatnak a résztvevők között. Az újrahasznosítás szemléletét és fontosságát szem előtt tartva közösségi re-nap megtartása is szükséges lehet, ahol szakemberek segítségével (újrahasznosítással foglalkozó civilek bevonásával pl. Kulturális Labor Szociális Szövetkezet RE-Art Műhely, Retextil Alapítvány) a háztartási hulladékból hasznos használati tárgyakat, gyermekjátékokat tud készíteni a lakosság apraja-nagyja. Az újrahasználat jegyében csere-bere piac szervezése is ajánlott, ahol a lakosok megunt tárgyaikat, kinőtt ruháikat egymás között elcserélhetik. 3.3.1.2. A jelenlegi hátralékok kezelésére alkalmazható módszerek A györgy-telepi háztartások 31%-ának 50 ezer forint alatti az összhátraléka a közszolgáltatók és a városi vagyonkezelő felé (tehát a továbbiakban csak ezekkel a típusú elmaradásokkal dolgozunk!), így ők még nem vonhatók be a családsegítő szolgálatnál igénybe vehető adósságkezelési programba, tehát esetükben a telepi módszer alkalmazása ajánlott. A több mint 400 ezer forintnyi tartozással rendelkezők a tartozásuk egy részével – 400 ezer forintig – jelentkezhetnek a családsegítő szolgálat adósságkezelési programjába, a fennmaradó összeget a telepi módszerrel próbáljuk meg rendezni.

30

5. ábra A hátralékok kezelésére irányuló módszerek

A fennálló tartozások, a havi bevételek, valamint a telepen dolgozó segítő szakemberek tapasztalataira alapozva csoportokra bontottuk a háztartásokat az alapján, milyen módszer alkalmazásával lehetne a leghatékonyabban segíteni a hátralékok törlesztését és a fenntartható lakhatás elősegítését. Az előzetes becslések szerint a háztartások 28%-a igénybe veheti a családsegítő szolgálat adósságkezelő programját. 25% a telepi módszer, 6% pedig az összetett módszer (családsegítő+telepi) segítségével próbálhat meg tenni hátralékainak leküzdéséért. A háztartások negyedének megítélésünk és a rendelkezésünkre bocsátott lakhatási viszonyok rendezése alapján nincs szüksége az adósságkezelési módszer használatára, mert vagy nincs tartozása, vagy olyan alacsony mértékű, hogy a háztartás havi (a telepi átlaghoz képest magas) bevételeiből könnyedén törleszthető. Természetesen a szemléletformáló klubok és közösségi akciók számukra is elérhetők. Adósságaik rendezésében a modellben egyéni esetkezeléssel szükséges segíteni. A György-telepi háztartások 9%-ról úgy véljük, hogy nem együttműködő.

3.3.1.2.1. Pécs Város Adósságkezelési Programja A Családsegítő Szolgálat adósságkezelési programjába - melynek működését a fentebb bemutatott 1993. évi III. törvény mellett Pécs Megyei Jogú Város helyi rendeletei is szabályozzák – jelenlegi adataink szerint 9 család a teljes adósságával, két család pedig a hátralékok egy részével kerülhet be a közeljövőben.

31

Pécs Megyei Jogú Város területén az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ négy területi intézményében biztosít szociális és gyermekjóléti alapellátásokat, 2003. december 1-jétől szolgáltatásai közé tartozik az adósságkezelés. A már bemutatásra került 1993. évi III. törvény önkormányzati hatáskörébe tartozó vonatkozásait Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 9/2010. (III.19.) önkormányzati rendelete az adósságkezelési szolgáltatásról szabályozza. Az adósságok következő típusait tudják rendezni az adósságkezelés során: - vezetékes gázdíj-tartozás, - áramszolgáltatás díjtartozás, - víz- és csatornahasználati díjtartozás, - távhő- és melegvíz szolgáltatási díjtartozás, - önkormányzati lakás lakbér-tartozás, - szemétszállítási díjtartozás. Ezen adósságtípusokból 50 ezer és 400ezer Ft közötti adósság rendezhető az adósságkezelési szolgáltatásban. 400 ezer Ft feletti tartozás esetén az adósnak vállalnia kell az 400 ezer Ft feletti összeg befizetését, ez feltétele a bekerülésnek. Az szolgáltatásba való bekerülés feltételei a következők: - 50 ezer Ft-ot meghaladó adósság, - a meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, valamint az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt, - akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén 220%-át, (Ez több fős háztartásesetén havi 57 ezer Ft/fő, egyedül élő esetében 62 700 Ft.) - aki a településen elismert, a háztartás létszámához igazított szobaszámot meg nem haladó lakásban lakik. E rendelet alkalmazása szempontjából Pécs város közigazgatási területén elismert lakásnagyság a következők szerint számítandó: - 1-3 fős háztartás esetén maximum 2 szoba, - 4-6 fős háztartás esetén maximum 3 szoba, - további együttlakó személy esetén személyenként félszoba. A rendelet nem jelöl meg alsó jövedelemhatárt a bekerülési feltételek között. Az adósságcsökkentési támogatás mértéke 75%, azaz maximum 300 000 Ft. Az adósság 25%-a önrész, melynek rendezésére egy összegben vagy az adósságkezelés időtartama alatt részletekben fizetve van lehetőség. Az adósságkezelés időtartama a programba való részvételkor megkötött szerződésben rögzítésre kerül, ideje az adós vállalásától függően az egy összegben történő rendezéstől 18 hónapig tarthat.

32

A programba való bevonás folyamata a jelentkezéstől, az előgondozáson és az adósságkezelésen át tart az utógondozásig. Az előgondozási időszak során háztartási napló vezetésével, a családi gazdálkodás optimalizálásával, az aktuális számlák rendezésével foglalkoznak a programban. A szerződéskötést követően kezdődik a törlesztés időszaka: a programban részt vevő megállapodás szerint, de legalább havonta egy alkalommal jelentkezik a Családsegítő Központban, ahol igazolja az aktuális közüzemi számlák és az önrész befizetését, közben lehetősége van a felmerülő problémák megbeszélésére. Az adósságcsökkentési támogatást közvetlenül a szolgáltatók felé utalják, kizárólag azután, hogy az ügyfél teljesítette aktuális havi kötelezettségét. A tartozás rendezése után, az utógondozás időszakában a családsegítő munkatársa segít a háztartás költségvetésének elkészítésében, hogy a következőkben elkerülhető legyen a tartozás felhalmozása. Az adósságkezelő program sikeres zárását követően legkorábban 24 hónap múlva igényelhető újra a szolgáltatás. Amennyiben az ügyfél nem teljesíti a szerződésben vállaltakat (3 hónap elmulasztott befizetés), visszafizetési kötelezettség terheli, és 48 hónapig nem jelentkezhet újra a programba. A program nem tudja tartósan kezelni a mélyszegénységben élők problémáját, akik sok esetben be sem kerülhetnek a programba, hiszen nem rendelkeznek rendszeres jövedelemmel, nem tudják vállalni a számlák rendszeres fizetését. Visszakötési díj, kamat és kezelési költség címen keletkezett tartozások sem vonhatók be az adósságkezelésbe, amely tartozások azonban gyakoriak a György-telepiek között. Ezért sok esetben indokolt lenne felülbírálni, hogy az adósságkezelés mely adósságok körét érinti, hiszen az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy elsősorban a szolgáltatóknál, a gazdasági szervezeteknél keletkezett adósságok kerülnek kezelésre. Szintén fontos szem előtt tartani, hogy a hátralék problémakör négyszereplős, a fogyasztók, a szolgáltatók, az önkormányzatok, és az állam egyformán érintettek, csak az érdekeltségük, a megoldást elősegítő eszközök, és lehetőségeik tekintetében különböznek egymástól. A szoros együttműködés hiányában sem megoldás, sem jó gyakorlat nem születhet. Mindezek figyelembe vételével tehát, olyan beavatkozásra volna szükség, amely alapvetően támogató jellegű. A bajba jutott háztartásnak azt kell éreznie, hogy nincs egyedül a bajban. Ezért alternatívákat kellene mutatni, amelyek közül ők választhatnak. A létrejött megállapodás viszont már kényszerítő jellegű kell, hogy legyen, amelyek szigorúan csak a feltételek változása esetén módosíthatók. Ezért az adósságkezelési szolgáltatás tekintetében sok esetben indokolt volna a meghatározott önrész helyett, a család terhelhetőségét mérvadónak venni. Szintén fontos volna, hogy lehetőség nyíljon egy olyan kamatmentes kölcsön törlesztésre, amely a lakbérhátralék rendezésére is lehetőséget nyújt, és abban az esetben, ha az adós nem halmoz fel újabb adósságokat, és folyamatosan kapcsolatot tart az adósságkezelővel, a kapott kölcsön, akár vissza nem térítendő támogatássá alakulhat át. 3.3.1.2.2. Egyéni esetek kezelése A telepi családok közül 7+2 háztartást érint a közszolgáltatók által nyújtott egyéni hátralékkezelési lehetőség.

33

Hulladék-kezelés: A BIOKOM Kft. elsősorban a Rücker-aknai program tapasztalatait osztotta meg. A szolgáltató nincs jó véleménnyel a hátralékkezelés szociális megközelítéséről, mert tapasztalataik azt mutatták, hogy minden lehetőséget megragadnak a tartozók, hogy továbbra se fizessék se a hátralékot, se a havi díjat. Az illegális szemétlerakást sem sikerült felszámolni. A hulladékkezelés nehézségét az adja, hogy nem kell szerződéses viszonyban állni a szolgáltatóval ahhoz, hogy maga a közszolgáltatási jogviszony létrejöjjön, az ugyanis létrejön magával a teljesítéssel. Ennek értelmében azonban kötelezőnek tekinthető a hulladék elszállíttatásába való bekapcsolódás. A BIOKOM Kft. véleménye (és rücker-aknai tapasztalatai) szerint a szerződéskötésre kötelezés azonban nem javítja a díjfizetési morált. A BIOKOM Kft. adatai szerint a keleti városrészen élők hulladékkezelési hátraléka több millió forintra tehető, amelyen belül a György-telepi háztartások adóssága is eléri a pár százezer forintot. A területen dolgozó Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét Programjának munkatársai nem értik hogyan lehetséges a hátralék, hiszen a BIOKOM Kft. munkatársai és a kukásautó sem megy le a területre, hogy elszállítsa a szemetet. Ennek tényét maga a szolgáltató sem tagadja: „A higiénés és közbiztonsági helyzet miatt területi képviselőink mentesítve vannak a terület rendszeres felülvizsgálata alól, így a folyamatos kontroll sem lenne biztosított a BIOKOM Kft. részéről.” A BIOKOM Kft. javaslata a terület hulladékkezelési rendjének átalakítására: az önkormányzat településtisztasági feladatok keretében oldja meg a szegregátumok helyzetét konténeres gyűjtőedénnyel, gyűjtőpontos megoldással (vagyis az önkormányzat finanszírozza a hulladék elszállítását). A BIOKOM Kft-nél fennálló hátralékok kezelésére, illetve díjtámogatásra nyújt segítséget Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 43/1999. (XI.01.) önkormányzati rendelete a lakossági hulladékszállítási díjhátralékkal rendelkező, vagy díjtámogatást kérő szociálisan hátrányos helyzetű fogyasztók támogatásáról. A rendelet értelmében a szolgáltató felé keletkezett tartozás maximum 50%-os mértékű csökkentését, vagy egy év időtartamig 50%-os díjmérséklést kérhet az az állandó pécsi lakos, aki megfelel a rendeletben rögzített feltételeknek. A területi szociális központban történő jelentkezéshez szükséges feltételek:  akinek a családjában az egy főre eső havi átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 200%-át, egyedül élő esetében 220%-át,  aki adósságkezelési szolgáltatásban részesül,  aki a lakáskísérési programban részt vesz. Részletfizetési megállapodást az ügyfélszolgálaton tudnak kötni a tartozó ügyfelek. Kintlévőség-kezelési csoporttal egyeztetni kell minden egyes esetben a feltételekről, fontos tényező a tartozás nagysága. Általánosságban elmondható, hogy a tartozás törlesztésének időtartama maximum 1 év lehet, az első részlet összege a minimum az összhátralék 10%-a. A behajtásra átadott díjtartozásra nem kötnek részletfizetési megállapodást.

34

A BIOKOM Kft a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program keretében 2013. szeptember 30-tól szelektív hulladékgyűjtő edényzetet létesít György-telep közvetlen környezetében, a Hősök terén. A területen élők életvezetési tanácsadások és szemléletformáló klub keretében tapasztalatokat szerezhetnének a szelektív hulladékgyűjtésben illetve komposztálásban, továbbá újrahasznosításban (egyszerű használati tárgyak, gyermekjátékok készítése, stb.) rejlő eddig kiaknázatlan lehetőségekről. Cél, hogy a ténylegesen kidobásra kerülő hulladék mértéke csökkenjen, és környezettudatosabb szemlélet alakuljon ki a területen élők között. A hulladék arra alkalmas részét a házak fűtésére hasznosítsák. Víz- és csatornaszolgáltatás: A Tettye Forrásház Zrt. hátralékot többkörös felszólítás és tájékoztatás során próbálják begyűjteni, elég időt hagyva így a fogyasztónak a hátralék kezelésére. Csak végső esetben fordulnak a behajtás eszközéhez. Aki szociálisan rászorul – és erről igazolást kér az önkormányzattól –, attól nem tagadhatják meg a részletfizetési kérelmet. A kérvényt az önkormányzat bírálja el. Legfeljebb hat havi részlet kérhető. Az első részletet a kérelem jóváhagyását követően azonnal be kell fizetni. A hátralék részletei mellett párhuzamosan a havi esedékes számlák fizetését is vállalni kell. A kártyás mérőórák beszerelése kedvezőbb feltételeket nyújt azoknak a fogyasztóknak, akik nehezebb körülmények között élnek, vagy hátralékkal rendelkeznek. A feltöltött összeg max. 25%-át a szolgáltató hátraléktörlesztésre fordítja. A kártyás órák beszereltetése nagyon költséges egy család számára, de célszerű lenne az óra és beszerelésének költségét beépíteni a pályázatba. (A szolgáltató is támogatja az egyéni megkeresések helyett a csoportos megrendeléseket.) Az ún. talajterhelési díj további nehézséget jelent a háztartások számára. Minden olyan lakás kötelezett a díj megfizetésére, amely a kiépített lehetőség ellenére sem csatlakozott rá a csatornahálózatra. Az infrastrukturális fejlesztési projekt keretében minden lakás komfortos lesz, így a háztartások számára elérhetővé válik a csatornaelvezetési szolgáltatás, tehát a továbbiakban a talajterhelési díjjal nem kell számolniuk. Azonban mint fennálló tartozás továbbra is kezelendő adósságként megjelenik. Áramszolgáltatás: Az E.ON Kft. több éve együttműködik Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával a gáz- és áramtartozások rendezése érdekében. Az együttműködésre helyi rendelet kötelezi. A klasszikus, családsegítőkön keresztüli hátralékkezelés módszertanát ismerik, együttműködnek az ilyen jellegű megkeresésekben. György-telepen az áramszolgáltatás érhető el, így annak hátralékkezelési protokollját mutatjuk be. A szolgáltatót kötelezték a védendő fogyasztó konstrukció alkalmazására, amely azonban eddigi tapasztalataik szerint nem hatékony, hiszen nem javítja, serkenti a hátralékfizetési morált. Ennek okát abban látják, hogy aki védendő fogyasztó, nem lehet kikapcsolni a villanyszolgáltatást, azonban így maga a fogyasztó sem érdekelt a hátralék fizetésében. Több hónapnak kell eltelnie, hogy az órák leszerelésre kerüljenek és helyette kártyás mérőóra felszerelését kezdeményezzék. Addigra azonban tetemes adósság felhalmozása sem ritka. A kártyás mérőóra Nyugat-Európában bevett gyakorlat, több évtizede alkalmazzák sikerrel: lényege, amennyi egységet előre megvásárol a fogyasztó, annyit tud fogyasztani. Aki védendő fogyasztó státusszal rendelkezik, annak a kártyás mérőóra ingyenes. Az óra beszerelésének költségét azonban a fogyasztónak kell állnia, ami tetemes összeg is lehet (több tízezer forint).

35

Az óra felszereléséhez azonban a fogyasztónak igazolnia kell, hogy jogosult az adott ingatlanban való lakhatásra! A kártyás mérőóra felszerelésével egy időben a fogyasztó és a szolgáltató megállapodást köt arra vonatkozóan, hogy a fogyasztó milyen részletfizetési ütemben tudja vállalni felgyülemlett hátralékának törlesztését. A részletfizetési idő – összegtől függően – legfeljebb két év lehet. Van lehetőség egyedi méltányosságra is, de ebben az esetben nem a fogyasztónak kell felkeresnie a szolgáltatót, hanem a fogyasztó helyzetét ismerő, őt segítő szervezet vezetőjének (György-telep esetében Magyar Máltai Szeretetszolgálat illetékese). Az egyedi méltányosság elbírálása vezetői szinten dől el. A kártyás mérőóra használata és az adósságrendezés párhuzamosan működik a fogyasztó esetében. Amennyiben a fogyasztó nem teljesíti a havi törlesztő részletek fizetését, úgy a szolgáltató – a hátralék összegétől függően – a mérőóra feltöltésekből vonhat le hátralékkezelésre. Áramszolgáltatás esetén a 75 ezer forintot meghaladó tartozások esetén a feltöltés 50%-át, azt meg nem haladó tartozások esetén a feltöltés 25%-át a szolgáltató hátralékkezelésre fordítja. Az E.ON Kft. már 2010-ben felvette a kapcsolatot Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának illetékesével a hátralékkezelés hatékonyabb rendezésével kapcsolatban. Akkor azt javasolták az önkormányzatnak, hogy az önkormányzati bérlakásokba kezdeményezzék a kártyás mérőórák felszerelését, hiszen a díjfizetési morált javítja a folyamatos hátralékokkal küzdő családoknál az egységek előre töltése (ezáltal az előre tervezés). Az önkormányzat nem élt az ajánlattal, javaslattal. A kártyás mérőórák felszerelését javasoljuk György-telep lakásaiban is. A szolgáltatásért történő előre fizetés a családok havi költségvetésének tervezését is megkönnyítené, sőt a környezettudatosabb szemlélet kialakítását is segítené (takarékoskodnának az áramfogyasztással). Az E.ON Kft. szerződött villanyszerelő szakemberi közül néhányan jogosultak arra is, hogy úgy szereljék be adott lakásba a kártyás mérőórákat, hogy az áramlopás bárminemű lehetőségét kizárják (a fő áramvezető oszlopokat esetében is). Ezzel egyrészt a balesetveszély is elkerülnék a terület lakosai, másrészt nem a rendesen fizető ügyfelek számlájára terhelődik a lopás mértéke. Mivel a mérőórák beszerelése védett és szociálisan rászorult ügyfelek számára ingyenes, így a pályázat keretében a villanyszerelési díj beépítését javasoljuk. 3.3.1.3. Utánkövetés Az utánkövetési szakaszban a György-telepen élők és az infrastrukturális fejlesztési program keretében onnan elköltözött családok is részt vesznek. Az utánkövetés időtartama minimum egy év (2014. december – 2015. december). Ez idő alatt a családkísérést továbbra is biztosítani szükséges, de a családlátogatások gyakorisága ritkább (havonta egy-két alkalom az egyéni igényeknek megfelelően). A humánkapacitás fejlesztésre irányuló program támogatott foglalkoztatása az utánkövetési szakaszban már nem biztosított. A családok nyílt munkaerőpiacon való sikeres részvételének függvényében alakulnak a háztartások további bevételei, ezért a többszörösen megváltozott élethelyzetekben szükség van a rendszeres személyes külső támogatásra.

36

4. Javaslatok és kockázatok  Az eddig ismertetett hátralékokon felül egyes háztartásoknál vannak ún. „öröklött tartozások” melyek feltételezés szerint a lakás korábbi használóihoz kötődnek. A háztartások adósságállományának pontos felmérésekor ezen adósságtípusok számbavétele is szükséges, de feldolgozásuk túlmutat jelen projekt keretein. A telepi módszer lényege ugyanis a szemléletformálás, a fizetési morál javítása; a helyi lakosokat jogtalanul sújtó hátralékok megfizetése ezért a program sikerességét veszélyeztetheti. Hosszabb távon javasoljuk, hogy az önkormányzat már a tulajdonok bérbeadásakor (esetlegesen önkényes lakásfoglaló esetén a beköltözést rögzítő jegyzőkönyv felvételekor) rögzítse, hogy a bérleményhez milyen korábbi hátralék kapcsolható, és hogy annak kiegyenlítése kinek vagy kiknek a feladata, kötelessége.  A modell kialakításakor a közvetlen lakásfenntartási költségek hátralékainak rendezésére irányul, az előkészítő szakaszban azonban várhatóan olyan tartozások (piaci alapú hitelek, uzsora) is napvilágra kerülnek, amelyek rendezése veszélyezteti a fent tárgyalt közvetlen lakásfenntartási költségek megfizetését. Amennyiben a célcsoport tagjai kilépnek az elsődleges munkaerőpiacra, úgy a végrehajtási szakaszban lévő tartozások miatt a fizetések max. 33%-a levonásra kerül, amely a fenntartható háztartás-gazdálkodást is veszélyezteti. A fentiek miatt szükséges egy olyan átmeneti segélyalap létrehozása (maximum 500 ezer Ft), amely a váratlanul felmerülő kiadások megfizetéséhez azonnali, kamatmentes segítséget ad. Ennek lehetőségét vizsgálni szükséges Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata részéről, s szükség szerint pénzintézeti segítséget is célszerű igénybe venni. Mindenestre a telepi bevett gyakorlaton („gyors segítség”, amely azonnali duplatartozást és/vagy hátralékot termel, esetleg bűncselekményhez vagy szabálysértési eljárásokhoz vezet) változtatni szükséges! Az alap létrehozásával, a résztvevők demokratikusan létrehozott szabályrendszere alapján elérhető, hogy kisösszegű kölcsönöket vehessenek fel a hirtelen felmerült költségekre, melyek visszafizetése 3-4 hónap alatt megtörténhet, így a „szükség” nem szül újabb adósságot.  Ahhoz, hogy a lakások fenntartása hosszú távon mindenki számára megoldható legyen, a foglalkoztatottság növelése mellett a területen való szociális segítést, szolgáltatásokat hosszabb időtartamra szükséges biztosítani, hiszen a megnövekedett komfortfokozatú lakások fenntartási költségei nőnek, a foglalkoztatottság emelkedése azonban automatikusan nem biztosított mindenki számára, így könnyen fennáll az újra eladósodás, hátralék-felhalmozás veszélye. A fent ismertetett modell szűken számolva egy évet biztosít arra, hogy a hátralékok kezelése és a szemléletformálás megvalósuljon, ám ezt nem gondoljuk elegendőnek ahhoz, hogy hosszabb távon fenntartható eredményeket hozzon. A TÁMOP projektzárást követően még minimum 6 hónap szükséges a szoros családsegítéselemből, hiszen a lakók nagy része csak 2015. elején veheti birtokába a felújított lakást. Az új körülményekhez (közművek bevezetése!), a kártyás mérőórákhoz való alkalmazkodás (6 hónap) után következhet az utánkövetés időszaka, amire szintén legalább fél évet szükséges szánni. E fontos kockázati tényezőt a tervezés folyamán szükséges figyelembe venni. A területen megvalósuló projektek egyik legnagyobb 37

veszélye az, hogy a programok zárásakor a megvalósítók magára hagyják a területen élőket. Ezt a pályázó Önkormányzat minden körülmények között el kívánja kerülni és a rendelkezésére álló humán intézményrendszerrel a folyamatosságot biztosítani kívánja.  A György-telepi szegregátum közelében szükséges kialakítani egy olyan szolgáltatóházat, ahol állandó segítséghez juthatnak a György-telepiek mellett a tágabb környezetet jelentő, ugyancsak súlyos helyzetben lévő lakosok is (Hősök tere). A szolgáltató házban adósságkezelő szakember fogadja az ügyfeleket, emellett elérhető a kártyás mérőórák feltöltése is. A célterülethez „közeli segítség” a tartozások újratermelődését segít megakadályozni, emellett a területi szociális központok általános túlterheltségén is tud könnyíteni.  A fenntarthatóság érdekében mérlegelendő, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlési határozatban rögzítse a György-telepi új lakások lakbérének befagyasztását a TIOP projekt időszakában megállapított áron. A lakbérek befagyasztása legalább a projekt zárását követő 2 évben indokolt.  A humánkapacitás fejlesztési programot az infrastrukturális programmal összhangba szükséges hozni annak érdekében, hogy az esetmenedzserek a jelenlegi feladataik ellátása mellett is maradéktalanul el tudják végezni a fenntartható lakhatást segítő adósságkezelési modellben vállalt prioritásokat. A program sikeressége és koordinálása érdekében továbbá indokolt olyan intézmények, civil szervezetek bevonása is, amelyek az érintett területen látnak el szociális tevékenységet, éppen ezért szükséges az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálattal való szorosabb együttműködés kialakítása is. Összegzés A György-telep lakóinak adóssághelyzete és a lakásokra irányuló fenntartó képesség a fenti modellel kezelhető. Ugyanakkor a modell eredményessége rendkívül erős szemléletformálást és a szereplők – adósok, követelők, közreműködő önkormányzati és civil szervezetek – közötti szoros együttműködést igényel. A modell alkalmazásának pozitív és negatív tapasztalatai ugyanakkor felhasználhatóak Pécs város és más települések szegregációs problémáinak és adósságcsapdáinak oldására is.

38