Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Ápolás és Betegellátás Szak Gyógytornász Szakirány
Gyógytornászok személyiségtípusának vizsgálata MyersBriggs Típus Indikátor kérdőív segítségével
Kató Csaba
Dévai Daniella
konzulens
2014
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ............................................................................................................. 3 2. Szakirodalmi rész ................................................................................................. 5 2.1.
A betegek tájékoztatása ................................................................................. 5
2.2.
Az ápoláslélektan fogalma ............................................................................ 5
2.3.
„A Myers-Briggs Típus Indikátor (MBTI) Magyarországon”...................... 7
2.4.
MBTI szerinti csoportbeosztás...................................................................... 8
2.4.1.
Racionalisták(Rationals). ....................................................................... 8
2.4.1.1.
Mérnökök (Engineers) ..................................................................... 9
2.4.1.1.1. Építészek (Architects). .................................................................. 9 2.4.1.1.2. Feltalálók (Inventors) .................................................................... 9 2.4.1.2.
Koordinátorok (Coordinators) ......................................................... 9
2.4.1.2.1. Lángelmék (Masterminds). ........................................................... 9 2.4.1.2.2. Hadvezérek (Fieldmarshals) ......................................................... 9 2.4.2.
Idealisták (Idealists) ............................................................................. 10
2.4.2.1.
Támogatók (Advocates) ................................................................ 10
2.4.2.1.1. Gyógyítók (Healers).................................................................... 10 2.4.2.1.2. Bajnokok (Champions) ............................................................... 10 2.4.2.2.
Mentorok (Mentors) ...................................................................... 10
2.4.2.2.1. Tanácsadók (Counselors) ............................................................ 10 2.4.2.2.2. Tanítók (Teachers). ..................................................................... 10 2.4.3.
Életművészek (Artisans) ...................................................................... 11
2.4.3.1.
Szórakoztatók (Entertainers) ......................................................... 11
2.4.3.1.1. Alkotók(Composers). .................................................................. 11 2.4.3.1.2. Előadók (Performers) .................................................................. 11 1
2.4.3.2.
Kezelők (Operators) ...................................................................... 11
2.4.3.2.1. Kézművesek (Crafters). .............................................................. 11 2.4.3.2.2. Vállalkozók (Promoters) ............................................................. 11 2.4.4.
Gondviselők (Guardians) ..................................................................... 12
2.4.4.1.
Ügyintézők (Administrators) ......................................................... 12
2.4.4.1.1. Felügyelők (Inspectors) .............................................................. 12 2.4.4.1.2. Ellenőrök (Supervisors). ............................................................. 13 2.4.4.2.
Fenntartók (Conservators) ............................................................. 14
2.4.4.2.1. Oltalmazók (Protectors) .............................................................. 14 2.4.4.2.2. Gondoskodók (Providers) ........................................................... 14 3. Anyag és módszer .............................................................................................. 16 3.1.
A vizsgált alanyok bemutatása .................................................................... 16
3.2.
A kutatás módszere ..................................................................................... 16
3.3.
A kutatás menete ......................................................................................... 16
3.4.
A feldolgozás módszere .............................................................................. 17
4. Eredmények ....................................................................................................... 18 4.1.
Általános jellemzők..................................................................................... 18
4.2.
Gyógytornászok csoportbeosztása .............................................................. 18
4.3.
Gyógytornászok válaszainak elemzése ....................................................... 19
5. Megbeszélés ....................................................................................................... 29 6. Összefoglalás ..................................................................................................... 32 7. Felhasznált szakirodalmi jegyzék ...................................................................... 33 8. Mellékletek…………………………………………………………………….34
2
1. Bevezetés
Napjainkban egyre inkább kezd előtérbe kerülni a gyógyító és gyógyított személyiségének
és
kapcsolatának
fontossága.
Én
is
ezt
választottam
szakdolgozatom témájának, azt szeretném kideríteni, hogy többségében milyen személyiséggel rendelkeznek a magyarországi gyógytornászok és ez mennyire tér el az általam ideálisnak tartott típustól. Mindig is érdekelt, hogy vajon munkája sikerességében mennyire játszik szerepet a gyógytornász személyisége? Bár eddigi tapasztalataim szerint a betegek többsége úgy gondolja, hogy az a jó gyógytornász, aki nem készteti őket nagyobb erőfeszítésekre, hanem inkább meghallgatja őket. Az én elképzeléseim viszont teljesen másak. Úgy gondolom, hogy a gyógytornásznak feszegetnie kell egy bizonyos határt a terápia során, észrevenni mire van szüksége a betegnek és rávenni, hogy saját maga érdekében elvégezze a tőle kért feladatokat. Véleményem szerint nagyon fontos az elméleti tudás mellett a türelem, problémamegoldó képesség, határozottság és nem utolsó sorban a betegek iránti tisztelet. El kell nyerni a betegek bizalmát a jó kapcsolatot kialakítása érdekében. Ám ez nem minden esetben könnyű, hiszen az életük egy olyan időszakában találkoznak velük, amikor a betegségük miatt elkeseredettek, reményvesztettek, búskomorak és csalódottak lehetnek. Célom,
hogy
kérdőívem
kitöltése
segítségével
átfogó
képet
kapjak
a
gyógytornászok személyiségéről. Keresem azokat a tulajdonságokat, amik a szakmában
dolgozók
többségében
megtalálható.
Vizsgálom,
hogy
a
szakirodalmakban talált gyógytornász szakmához szükséges tulajdonságok közül az általam vizsgált személyek esetében mennyi lelhető fel. Célom minél nagyobb szakterületről, minél szélesebb korosztályt magába foglaló csoporttal kitöltetni a kérdőívet. Témám a pszichológia egy speciális területét öleli át, épp ezért nem tudtam és nem is volt célom jobban elmélyedni benne. 3
A témámmal kapcsolatos kérdésfeltevések: Azt feltételezem, hogy a gyógytornászok többsége az általam használt MBTI kérdőív alapján a Gondoskodó típusba sorolhatók be. Azt gondolom, hogy az egészségügyben dolgozók szívesen segítenek másokon feltétel nélkül. Feltételezem, hogy a kérdőívet kitöltő személyek társaságba nehézségek nélkül be tudnak illeszkedni, könnyen megtalálják a közös hangot másokkal, munkájukból adódóan közvetlenek. Feltételezem, hogy a megkérdezettek többsége munkája során inkább hagyatkozik a logikus észrevételekre, mint az érzéseikre. Feltételezem, hogy a kérdőívet kitöltők a szakmai tapasztalatokra fektetnek nagyobb hangsúlyt, mint az elméleti tudásra. Feltételezem, hogy a gyógytornászok korrekt tájékoztatást többre tartják, mint a kegyes hazugságot. Feltételezem, hogy a megkérdezettek a bevált módszereket használják a kísérletezgetések helyett, kreatív megoldásokkal kiegészítve. Azt gondolom, hogy a 0-5 éve a szakmában dolgozó gyógytornászok jobban szeretik az aktív, gyors tempójú munkát, mint az 5-nél több éve ott dolgozók esetében.
4
2. Szakirodalmi rész
2.1. A betegek tájékoztatása
A betegek irányításának fontosságáról a legrégebbi orvosok irományaiban is olvashatunk, ahol kiemelik a tanítás, oktatás, felvilágosítás jelentőségét. Viszont a technikájára, módjára nem tértek ki, az egészségügyi dolgozók empátiájára, ítélőképességére bízták. Napjainkban ez már két ok miatt sem így van. Az egyik oldal, hogy a rutineljárások, gépek előtérbe kerülése stb. miatt a gyógyítás személytelenebbé vált, így az egészségügyi dolgozók és a betegek között is lazább kapcsolat alakul ki, emiatt csak felszínesen ismerik a betegek panaszait, problémáit. Mégis a betegségek többsége (pl. magas vérnyomás) teljesen nem gyógyítható, inkább csak szinten tartható, emiatt állandó jelleggel az egészségügy valamely szintjéhez köti a betegeket. Másik szempont pedig az, hogy a betegek részéről nagyobb a tájékoztatás iránti igény, emellett műveltségi szintjük emelkedett, több kérdésük merült fel és ezeket fel is teszik. Ezek miatt a betegek felvilágosítása is nehezebb művelet. Fontos, hogy a gyógyító közösség minden tagja együtt tudjon működni egymással, hisz a betegek gyógyításában nem csak az orvosok vesznek részt, hanem a beteggel kapcsolatba lépő minden egészségügyi dolgozó.
2.2. Az ápoláslélektan fogalma
Itt szeretném kiemelni az ápoláslélektan fogalmát: „Az a gyakorlati (részben alkalmazott) tudományág, amely a betegség és a gyógyítói, ápolási tevékenység, valamint az eközben adódó számos helyzet betegre gyakorolt hatásának,
5
magatartási problémáinak vonatkozásaival foglalkozik; középpontjában a gyógyító környezet és a beteg kapcsolata áll.” 1 A pszichés tényezőket mindenhol figyelembe kell vennünk, különösen a gyógyításban. Viszont több tényező van, ami a pszichológia jelenségek ellen beszél: Az egészségügyi képzés elsősorban a kórtani, fizikokémiai és anatómiai ismeretekre alapul. A végzett egészségügyi dolgozók épp ezért munkájuk során ezeket a szomatikus ismeretanyagokat alkalmazzák, mintsem a pszichológiait. A látott, hallott, megfogható, érzékelhető ismeretekben bízunk. Ott vannak példának okáért a képalkotói eljárások, amelyeken a csontok, szervek alakja, elváltozásai, objektív paramétereik egyértelműen látszanak. Sokak úgy gondolkoznak, hogy csak akkor mennek el orvoshoz vagy kérnek segítséget az egészségügy más területén, amikor már látható, megfogható fizikai panaszaik vannak. Fizikai problémákról könnyebben beszélünk, mint például az érzésekről, mert azok tárgyiasabbak, személytelenebbek. „Korunk a technikai fejlődés kora.” 2 A gépek szerepe folyamatosan nő a kórházakban, rendelőkben, intézetekben, ezzel lecserélve a személyes kontaktust. Egyik legfontosabb tényező az időhiány és a túlterheltség, ami akadályt képez a megfelelő gondoskodásban. A személyiség kérdése. Lelki sérülések, megrázkódtatások, konfliktusok lelki torziót okozva a nem megértés forrásává válhatnak. Például egy szorongó orvos nem feltétlenül érti meg a beteg szorongásának okát. A gyógyulás egyik befolyásoló tényezője a személyiség. Probléma esetén másképp reagál egy érettebb ember, mint egy gyermeki, éretlen, másképp az erős jellemű, határozott, magabiztos, mint a bizonytalanabb, befolyásolható, gyengébb jellemű. 1
Dr. HÁRDI István (1998) Pszichológia a betegágynál, Orvos, Nővér és a beteg. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 17.p. ISBN 963 242 495 6 2 Dr. HÁRDI István (1998) Pszichológia a betegágynál, Orvos, Nővér és a beteg. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 16.p. ISBN 963 242 495 6
6
Másképp viseli el az ágyhoz kötöttséget egy amúgy is keveset mozgó, lustább ember, mint az aktív, lendületes, tevékeny ember. Fontos kérdés még, hogy: mit jelent a beteg számára a betegsége?
Általában fenyegetettséget, félelmet az
ismeretlentől és a károsodástól. Sokan veszteségként élik meg. A beteg ember általában gyermeki módon viselkedik, azaz regrediál. Ilyenkor a gyógytornászbeteg kapcsolata a szülő- gyermek kapcsolatához hasonlít. Tehát a beteg gyermeki módon viselkedik, míg az egészségügyi dolgozó a szülő szerepét veszi át. Ezt alapul véve a kapcsolatuknak három változatát írják le, de ezeknek többféle változata is ismert (Hollender, Ford): 1. Kapcsolatukat az aktivitás- passzivitás jellemzi, tehát a gyógytornász az aktív, a domináns, a beteg pedig a passzív, aki függ segítőjétől. 2. A beteg vezetése és engedelmes együttműködése szintén a szülő-gyermek modell alapjául szolgál: a gyógytornász „utasít”, a beteg mindent szót fogadva végrehajt. Ebben a tekintetben a „jó” beteg, aki engedelmesen együttműködik és „rossz” beteg, aki nem. 3. A kölcsönös partneri kapcsolat fontosságát alátámasztja azt a tény, hogy a felnőtt, érett emberek akkor tudnak a legjobban együtt működni, ha egymást egyenjogú félnek tekintik és közösen hoznak döntéseket.
2.3. „A Myers-Briggs Típus Indikátor (MBTI) Magyarországon”3
A rendszert egy amerikai asszony, Isabel Briggs Myers dolgozta ki az 1940-es években, Carl Gustav Jung személyiségtípus-felfogása alapján. Széles körű kutatást folytatott és a jungi álláspontra építve készített egy mindenki számára érthető kérdőívet. Felfogását, rendszerének bevezetését a „Gifts differing” (Eltérő adottságok) című könyvében írja le. Kérdőívét ma már körülbelül húsz nyelvre lefordítottak, ezáltal több millió ember számára elérhetővé vált. Az MBTI-modellt 3
ERŐS I., JOBBÁGY M. (2001) A Myers-Briggs Típus Indikátor (MBTI) Magyarországon. Alkalmazott Pszichológia
7
elsősorban
munkalélektani
területeken
használják.
„Az
MBTI
egy
kényszerválasztáson alapuló mérőeszköz, a szerző szerint: indikátor, azaz csak technikai részleteiben teszt, filozófiájában inkább segítő eszköz.” 4 Az elmélet az emberek információfeldolgozásában és döntéshozásában négy dimenziót tart fontosnak, így ez a négy jellemző tulajdonság szerint csoportosítja a tesztet kitöltő egyéneket, „preferencia-párok segítségével” 5: 1. hová fókuszálják a figyelmüket: saját maguk felé (introvertált) - a külvilág felé (extrovertált) 2. információszerzés, észlelés: lépésről- lépésre, az 5 érzékszervvel tapasztalt információkat hasznosítják (érzékelő/sensing)- ösztönös megérzésen alapul, sugallatszerűen (intuitív) 3. döntéshozataluk: logikusan,
érzéseikre
objektíven,
hagyatkozva, ok-okozati
ösztönösen
(érző/feeling)-
összefüggéseket
keresve
(gondolkodó/thinking) 4. viszonyulásuk a külvilág felé: spontán és rugalmasan (észlelő/perceiving)megszervezetten, rendezetten (megítélő/judging) Ezek kombinációiból különít el ez a modell 16 típust, melyeket 4 kategóriába csoportosítja.
2.4. MBTI szerinti csoportbeosztás
2.4.1. Racionalisták(Rationals) : Általánosságban igaz rájuk, hogy gyakorlatiasak, hitetlenkedőek, szellemesek, függetlenek, elszántak, megbirkóznak mindenféle problémával, viszont a „cél szentesíti az
4
MIRNICS Zsuzsanna(2006) A személyiség építőkövei- Típus-, vonás- és biológiai elméletei. Bölcsész Konzorcium HEFOP Iroda, Budapest, 131.p. ISBN 963 9704 17 2 5 Béres Ilona, Magyar Tímea, Turcsányi- Szabó Márta. (2009). KÉPKE- Tanulási stíluson alapuló vegyes tanulási környezet az egyetemi oktatásban. Oktatás- Informatika c.folyóirat, I.évfolyam 2009/2., 26-33. oldal
8
eszközt” értelmében viszik ezt véghez, néha túl igyekvőnek, törtetőknek tűnetnek.
2.4.1.1. Mérnökök (Engineers) 2.4.1.1.1.
Építészek
(Architects):
többnyire
szűkszavúak
és
tartózkodóak. Problémákat logikusan, elemzés útján próbálják megoldani. Főként a tudomány érdekli őket, a társasági élet, csevegések már kevésbé. A tudást mindennél többre becsülik. Mindenben azt látják, hogy mit lehetne fejleszteni rajta, vagy hogyan lehetne átalakítani. Nem szeretnek embereket irányítani, vezetni, másokkal toleránsak, alkalmazkodóak.
2.4.1.1.2.
Feltalálók (Inventors): Gyorsak, találékonyak, szókimondók,
éberek és gyors észjárásúak. Sokszor szítják a feszültséget, csak hogy az erejüket fitogtassák egy-egy konfliktusban. A rutinfeladatokat elhanyagolják, inkább az új, kihívó problémák megoldására fordítják erejüket. Extrovertált személyiségek, az életüket a külvilág felé fordulva élik, onnan gyűjtik az információkat, az érzéseikre, ösztöneikre hagyatkozva. Stresszhelyzetben mániákusan az apró részletekre fókuszálnak.
2.4.1.2. Koordinátorok (Coordinators) 2.4.1.2.1.
Lángelmék (Masterminds): Szkeptikusak, bizalmatlanok,
kritikusak, önállóak, elszántak. Hosszú távú terveik vannak, jó előre megterveznek mindent. Magas elvárásuk van mások és maguk irányába is. Érzéseiket nehezen közvetítik a külvilág felé, szeretik a rendezettséget.
Jó
vezetők,
mert
képesek
objektívan
átlátni
rendszereket, megérteni ok-okozati összefüggéseket, bár egy ideig háttérben maradnak és mikor szükségességét érzik, hogy átvegyék az irányítást, akkor cselekszenek.
2.4.1.2.2.
Hadvezérek (Fieldmarshals): Az érvelés, intelligens beszéd
területén jeleskednek (pl. nyilvános előadások). Jobban értékelik a hozzáértést, mint a pozíciót. Jól tájékozottak, őszinték, határozottak, vezető egyéniségek. Vágynak arra, hogy irányítsanak, minden 9
megpróbáltatásban azt látják, hogy mindenképp le kell küzdeniük. Gyorsan átlátják a bonyolult rendszerek halmazát, gyors észjárásúak és határozottan hoznak döntéseket. Nehezükre esik mások látásmódját megérteni.
2.4.2. Idealisták (Idealists) 2.4.2.1. Támogatók (Advocates) 2.4.2.1.1.
Gyógyítók (Healers): Érdeklődőek, csendesen szemlélődnek,
idealisták, hűségesek. Alkalmazkodóak, rugalmasak és elfogadók mindaddig, amíg belső értékeik nem sérülnek. Arra törekszenek, hogy a világot élhetőbbé
tegyék
mások
számára.
Nagymértékben
befolyásolják őket az érzéseik. Figyelmesek, tapintatosak emiatt nyugtató hatással vannak más emberek számára.
2.4.2.1.2.
Bajnokok (Champions): Szorgalmasak, kedélyesek, gazdag
képzelőerejűek,
leleményesek.
Többnyire
rögtönzőképességükre
hagyatkoznak, spontának, nem terveznek előre. Szívesen segítenek másokon, szeretik, ha minél többen csodálják, kedvelik őket. Szeretnek vicceket mesélni, a társaság vidám részesei.
2.4.2.2. Mentorok (Mentors) 2.4.2.2.1.
Tanácsadók (Counselors): Kitartóak, munkájukban minden
erejüket
belefektetik,
erős
akaratúak,
törődnek
másokkal,
tisztességesek. Sok erőfeszítést tesznek azért, hogy a körülöttük levő világ rendezett legyen. Nevelő, odaadó, és védelmező személyek. Ez a legritkább típus mind közül, az emberiség csupán 1%-a tartozik ide.
2.4.2.2.2.
Tanítók (Teachers): Tiszteletben tartják mások igényeit,
érzéseit. Könnyen tanulnak, barátkozóak, megfogadják a kritikákat és dicséreteket, felelősségvállalóak, jó vezetők. Extrovertált személyek, a külvilág felé fordulva élik életüket, az emberekre fókuszálnak. Az összes többi típus közül ők értenek a legjobban az emberekhez, mindig elérik, hogy a másik fél azt csinálja, amit ők akarnak. Különleges érzékük van ahhoz, hogy hogyan hozzák ki más emberekből a legjobbat. Szeretnek szeretetet, támogatást, megértést 10
nyújtani másoknak. Fontos számukra, hogy néha félre vonuljanak és egyedül töltsenek egy kis időt. Hajlamosak mások érdekeit magukénál előbbre valónak tartani, így elmulasztva saját igényeiknek eleget tenni. Felelősségvállalóak, tapintatosak. Előfordul, hogy magukkal szemben túl kritikusak, látásmódjuk néha túl merevvé válhat.
2.4.3. Életművészek (Artisans) 2.4.3.1. Szórakoztatók (Entertainers) 2.4.3.1.1.
Alkotók(Composers): Csendesek, visszafogottak, ezért nehéz
őket kiismerni. Barátságosak, konfliktuskerülők, szerények és érzékenyek. Saját véleményüket nem erőltetik rá környezetükre, elfogadják mások akaratát. A jelennek élnek. Vonzódnak a művészethez, az esztétika szépségekhez. Jó megfigyelők. Őszintén törődnek más emberekkel, figyelmesek az irányukba.
2.4.3.1.2.
Előadók (Performers): Barátságosak, elfogadóak, nyíltak,
mindenben meglátják a jót, az apró dolgoknak is tudnak őszintén örülni. Nem szeretik a tétlenkedést. Kíváncsiak, szeretnek új dolgokkal megismerkedni. Szeretnek emberek között lenni, könnyen ki is ismerik őket. Általában együtt érzőek, megérintik mások problémai.
Spontán,
vidám személyek,
szeretnek
szórakozni,
hajlamosak élvhajhásszá válni. Szeretnek másokat szórakoztatni, a figyelem középpontjában lenni.
2.4.3.2. Kezelők (Operators) 2.4.3.2.1.
Kézművesek (Crafters): Hallgatagok és higgadt megfigyelők.
Mindenben az ok-okozati összefüggéseket keresik, valamint a tényeket logikai elvek alapján rendszerezik. Rugalmasak, toleránsak, kalandvágyó személyek. Mindent meg akarnak érteni, látni kívánják a dolgok közti összefüggéseket. Szeretnek egyedül lenni, mert ilyenkor tudják rendezni gondolataikat. Nagylelkűek, bizakodók, hűségesek.
2.4.3.2.2.
Vállalkozók (Promoters): Spontának, jók a hirtelen jött
problémák megoldásában. Igyekeznek életüket aktívan élni, nem tűrik a tétlenkedést. Toleránsak, alkalmazkodóak, nem szeretik a hosszú 11
magyarázatokat. Nem az érzéseikre hallgatva hozzák meg döntéseiket, hanem megvizsgálják a kész tényeket és azokra támaszkodnak, ezért is képesek a gyors, határozott döntéshozatalra. Szükségük van a pörgésre, szeretik az újdonságokat, kedvtelenné válnak, ha rutinszerű munkát kell végezniük. Jó megfigyelők. Szakdolgozatomban azt feltételezem, hogy az általam megkérdezett gyógytornászok többsége a Gondviselők csoportjába tartozik, ezért azt részletesebben fejtem ki.
2.4.4. Gondviselők (Guardians) Általánosságban igaz rájuk, hogy lojális partnerek, felelősségteljes szülők és stabilizálásra törekvő vezetők. Segítőkészek, keményen dolgoznak. Óvatosság, felelősség, szerénység, hagyományőrzés jellemzi őket, szeretik a megszokott rendszert, az új felé kétségekkel fordulnak. Biztonságot keresik, értékelik a hálát, szívesen csatlakoznak csoportokhoz. Észlelés során az érzékelést helyezik előtérbe, a kézzel fogható tapasztalatokra támaszkodnak, az érzékszervekkel megragadható információk számukra a valóságosak. Mások számára gyakran merevnek, eltökéltnek tűnnek, mert terveznek és követik tervüket.
2.4.4.1. Ügyintézők (Administrators) 2.4.4.1.1.
Felügyelők
(introvertált),
(Inspectors):
csendes
visszafogott,
személyek,
szeretik
befelé a
forduló
biztonságot,
rendszeretőek, nyugalmas életre törekszenek. Tisztában vannak kötelességeikkel,
melyet
igyekeznek
minél
tökéletesebben
véghezvinni. Gondolkodásukat a logika, megfontoltság, tervezettség jellemzi, emiatt stressz helyzetben többet hezitálhatnak döntéshozatal előtt. Nagy hangsúlyt fordítanak az őszinteségre, megbízhatóak, hűségesek, a tisztességtelen viselkedést megvetik. Nem szívesen térnek el a szabályoktól, törvénnyel csak kivételes esetben fordulnak szembe. Nem ígérnek olyat, amit nem tudnak betartani. Nehezükre esik
nemet
mondani,
épp
12
ezért
mások
esetleg
akaratlanul
kihasználhatják őket. Munkájukba sok energiát fektetnek, hogy elérjék céljukat, viszont a számukra értelmetlennek tűnő dolgokra nem fecsérlik az idejüket. Szívesebben, hatékonyabban ténykednek egyedül, de ha úgy hozza a helyzet, képesek csapatban is dolgozni. Fontosnak tartják a tényeket, és hogy azt reálisan közvetítsék a betegek felé. Saját és mások erőfeszítéseit hajlamosak természetesnek venni és ezért ritkán jutalmazzák dicsérettel környezetüket, magukra sem tekintenek elismerően. Csendesek, érzelmeiket nehezen mutatják ki, ennek ellenére minden helyzetben látják, hogy mit kéne tenniük, felülkerekednek visszafogottságukon és támogató, törődő magatartást fejeznek ki tetteikkel. Népesség 8,5%-át teszi ki ez a típus, férfiak körében gyakoribb.
2.4.4.1.2.
Ellenőrök
(Supervisors):
magabiztosak,
külvilág
felé
fókuszálva élik éleükett (extrovertált) , ügyesen alakítanak ki rendszereket, terveznek meg lépéseket, hogy véghez tudják vinni céljaikat, olykor makacsok. Vezetésre termett személyek, de hajlamosak túlzott elvárásokkal fordulni mások irányában. Ha ezt a másik fél nem képes teljesíteni, a „felügyelők” kíméletlenül kifejezik nemtetszésüket, hisz ami a szívükön, az a szájukon. Fenn áll a veszélye, hogy túl merevvé válnak, túlságosan a részletekre koncentrálnak, mások véleményét figyelmen kívül hagyják, vagy meg sem hallgatják. Könnyen megbánthatják a környezetükben élők érzéseit, mivel az empátia helyett ők a logikát és az ész érveket választják. Annak ellenére, hogy őszinte, verbális személyiségek, stressz helyzetben nehézséget okoz érzéseik, véleményük szavakba öntése, tömören érvelnek. Általában a közösség tám pillérei, társaságban önfeledten mulatnak, vidámak. Mindennél többre értékelik
a
biztonságot,
lelkiismeretesek,
megbízhatóak,
kötelességtudóak. Népesség 13%-a tartozik ebbe a csoportba, férfiak nagyobb számban. 13
2.4.4.2.
Fenntartók (Conservators)
2.4.4.2.1. Oltalmazók (Protectors): barátságos, csendes, megbízható, felelősségteljes, kötelességtudó és öntudatos személyek, munkájukat alaposan végzik. Precízek, olykor kötekedőnek tűnnek, pedig csak a rendre törekednek, stabilitást nyújtanak mások számára. Jóindulatúak, melegszívűek, hisznek az emberek jóságában, empatikusak, érzékenyen érintik mások problémái. Mások becsülik a tulajdonságukat, miszerint mindenkiből ki tudják hozni a legjobbat azáltal, hogy erősen hinni akarnak az emberi jóságban. Odafigyelnek a részletekre, alaposak, érdekli őket, hogy mások mit gondolnak róluk.
Nagyon jó a
memóriájuk, mások reakcióit, mimikáját évekkel később is képes visszaidézni, amennyiben azok hatással voltak rájuk. Határozott elképzelésük van arról, hogy a dolgoknak milyennek kell lenniük és igyekeznek ezeket meg is valósítani. Szeretik a biztonságot és a megszokott
dolgokat,
melyektől
nehéz
eltántorítani
őket.
Lehetőségeikhez mérten igyekszenek kerülni a konfliktusokat, éppen ezért hajlamosak mások szükségleteit a sajátjuk elé helyezni. Gyakorlati alkalmazást jobban megjegyzik, mint az elméleti tudást. Stressz helyzetben rendkívül gondoskodóak, mások igényeit a sajátjuk elé helyezik és a rossz dolgokért magukat okolják. A népesség 7%-a tartozik ehhez a típushoz, női dominanciával.
2.4.4.2.2. Gondoskodók lelkiismeretesek,
(Providers):
hűségesek,
igyekszenek
jólelkűek,
beszédesek,
harmóniában
élni.
A
biztonságot és állandóságot szeretik. Könnyen együtt tudnak működni munkatársaikkal, a határidőket betartják. Szeretnek társaságban lenni, odafigyelnek mások érzéseire, igényeire. Együtt érzőek, önzetlenek, igyekszenek a környezetükben élőket felvidítani, gondjaikban segíteni, elvárják viszont, hogy értékeljék próbálkozásaikat, sikerességük esetén pedig a dicsérő szavakat. Szeretnek gondoskodni az emberekről, így az olyan munkalehetőségeket kedvelik, ahol emberekkel foglalkozhatnak 14
(gyakran dolgoznak az egészségügyben). Jó emberismerők és hamar megfejtik ki, mit és miért csinál, viszont akik közel állnak hozzájuk, azokkal túlságosan elfogultak, naivak. Azok, akik nem megfelelő környezetben nevelkedtek, gyakran nagyon bizonytalanná válnak és ezt a
mások
igényeinek
kielégítésével
próbálják
kompenzálni,
túlérzékennyé válnak és ott is rosszat feltételeznek, ahol nincs is. Stressz helyzetben sebezhetőnek, értéktelennek érezhetik magukat, hajlamosak lemondóvá válni. dominanciával.
15
A lakosság 12%-át képezik, női
3. Anyag és módszer
3.1. A vizsgált alanyok bemutatása
Kutatásomat
a
magyarországi
gyógytornászok
körében
végzem
kérdőív
segítségével, amit a vizsgált személyek egy részével interneten keresztül, másik részével személyesen töltetek ki. Az anonim kérdőív 72 kérdésből áll, kitöltéséhez körülbelül 15-20 percre van szükség. 79 gyógytornász töltötte ki az interneten, így az ország több megyéjében is eljutott, de személyesen is vittem be 25 kérdőívet a miskolci Szent Ferenc Kórházba, valamint a Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház több osztályára.
3.2. A kutatás módszere Egyetlen kérdés kivételével (ami arra kérdez rá, hogy jelenleg milyen osztályon dolgoznak) egy zárt kérdőívről van szó, tehát a válaszadóknak csak igennel vagy nemmel kellett válaszolniuk.
3.3. A kutatás menete
Szakdolgozatomhoz segítségként a Myers-Briggs Típus Indikátor (MBTI) kérdőívet használtam fel, amiről bővebben a szakirodalmi részben írok. Két változtatást végeztem rajta, az egyik, hogy az eredeti kérdőív tegezve teszi fel a kérdéseket, én ezt átírtam hivatalosabb formába, a másik pedig a kérdések sorrendjét érinti. Interneten 2014. január 10-én küldtem ki és a válaszok egy héten belül be is érkeztek, míg személyesen 2014. február 10-étől vittem el és 2014. 16
február 17-én szedtem össze. Célom, hogy a kérdőívet 100 gyógytornásszal kitöltessem és a válaszok összesítésével tudjam előrébb vinni kutatómunkámat. Több osztályon vegyesen osztom szét (pl.: reumatológiai, traumatológiai, neurológiai és mozgásszervi rehabilitációs osztályon), igyekeztem a fiatalabb és az idősebb korosztályt is bevonni, nőket és férfiakat is egyaránt, figyelembe véve, hogy ki hány éve dolgozik a szakmában. Kérdőívem elején általános kérdések találhatóak, amik a nemre, munkavégzés időtartamára és helyére kérdez rá. Tartalmilag a kérdéseket csoportokba sorolom. Az első csoporttal a határidők betartását kívántam felmérni, hogy mennyire érkeznek pontosan egy megbeszélt időpontra és mennyire fontos számukra a feladatuk időre történő elvégzése. Második csoportba azokat a kérdéseket írtam, amik arra keresik a választ, hogy mivel töltik szabadidejüket, mit csinálnak szívesen, milyen pihenési módokat választanak. A harmadik csoport kérdései azt vizsgálják, hogy racionális vagy érzelmi döntéseket hoznak-e. Negyedik csoportból azt tudhatjuk meg, hogy számukra a megoldás keresése a fontos, vagy maga a megoldás. Ötödik csoport arra mutat rá, hogy mennyire tervezik meg cselekedeteiket, hogy az elméleti vagy a gyakorlati tudást helyezik-e előtérbe. Inkább a jól bevált módszereket alkalmazzáke, vagy szívesen kísérleteznek. A további fennmaradó kérdéseket külön, egyesével elemzem. A kérdőívem elején informáltam mindenkit, hogy a teszt kérdései a munkájukra vonatkoznak, szóval kitöltés közben erre koncentráljanak, hogy egy munkanap előtt/közben/után melyik lehetőség igaz rájuk.
3.4. A feldolgozás módszere A kérdőívem kitöltése során kapott adatokat Excel tábla segítségével kiértékeltem, összesítettem,
átlagoltam.
A
kapott
eredményeket
százalékos
formában
diagramokon vagy táblázatban szemléltetem. Kérdőívem elkészítéséhez a www.ripet.hu internetes kérdőív szerkesztő oldalt használtam.
17
4. Eredmények
4.1. Általános jellemzők Kérdőívemet 104 gyógytornász töltötte ki, nemi eloszlás szerint 102 nő és 2 férfi volt. 4 kérdőívet nem tudtam kiértékelni, mert nem kaptam minden kérdésre választ, így azokat érvénytelennek tekintettem. Több területen is kitöltettem: Ambulancián, Korai fejlesztőközpontban, Belgyógyászati-, Csecsemő-és Gyermekgyógyászati-, Traumatológiai-, Reumatológiai-,
Kardiológiai rehabilitációs-,
Mozgásszervi
rehabilitációs-, Neurológiai-, Ortopédiai-, Onkológiai-osztályokon, de Idősek otthonába, Általános iskolába, magán egészségügyi rendelőbe és gyógyfürdőkbe is eljutott kérdőívem. A kutatásom során szerzett adatokat több szempontból elemzem. Egyik szempont, hogy az általam kitöltetett MBTI kérdőív alapján a 16 csoportból a gyógytornászok általánosan melyikbe sorolhatók be és a teszt kiértékelésével összeszedem
azokat
a tulajdonságokat, amik
a
leginkább
meghatározza
személyiségüket. Második szempont, hogy a kérdésekre adott válaszokat egyesével kiértékelem, százalékolom, hogy mennyien vélekednek az állításaim mellett vagy ellen. Harmadik szempont pedig, hogy összehasonlítom, hogy milyen a hozzáállásuk, felfogásuk, viselkedésük azoknak a gyógytornászoknak, akik kevesebb, mint 5 illetve több mint 5 éve dolgoznak a szakmában.
4.2. Gyógytornászok csoportbeosztása A kapott válaszok alapján kiértékeltem, hogy a 16 lehetőségből az Idealisták csoporton belül a Mentorok és azon belül is Tanítók típusba sorolhatók a gyógytornászok 52%-a, míg az általam feltételezett Gondviselők csoport bármely 4 típusába ( Felügyelők, Ellenőrök, Oltalmazók, Gondoskodók) csupán 31%. 17%-uk tartozik az egyéb kategóriába, azaz a maradék 11 csoport valamelyikébe. Ezek jellemzőit a szakirodalmi részbe írtam.
18
Csoporteloszlás Tanítók
17%
Felügyelők Ellenőrök
10%
Oltalmazók
52%
7%
Gondoskodók Egyéb
8%
6%
1. ábra- Általam megkérdezett gyógytornászok csoportbeosztása az MBTI kérdőív személyiségtípusa alapján
4.3. Gyógytornászok válaszainak elemzése A 100 kitöltött, értékelhető kérdőív kiértékelése után a következő tájékoztató jellegű adatokat kaptam: A megkérdezett gyógytornászok 98%-a nő, 2%-a férfi. Ennek a 100 gyógytornásznak 69%-a kevesebb, mint 5 éve, 16% 5-10 év között, 8% 1015év között és 7% több, mint 15 éve dolgozik a szakmában.
Szakmában betöltött évek eloszlása 7% 8% 0-5 év-69% 5-10 év-16%
16%
10-15 év-8%
15 év felett-7%
69%
2.
ábra-
Szakmában
betöltött
évek
eloszlásának
19
vizsgálata
a
kérdőívem
alapján
Az első csoportba feltett kérdéseimre, tehát hogy mennyire tartják tiszteletben a határidőket, azt a választ a kaptam, hogy a megkérdezettek 86%-a mindent megtesz, hogy időre elvégezze feladatait, 14%-uk nem veszi ennyire komolyan. A válaszok alapján többnyire pontosan érnek oda a megbeszélt időpontra, 80%-uk ritkán késik el találkozóiról, 20%-uk gyakrabban. Mindezt úgy, hogy csak 8%-uk állítja azt, hogy előfordul, hogy sietve csapják össze munkájukat, 92%-uk ha késésben vannak, azt nem a munka rovására próbálják behozni. 100%
92% 86%
90%
80% 80% 70%
60% 50%
Igen
40%
Nem
30% 20% 20%
14% 8%
10% 0% Mindent megtesz, hogy Ritkán késik találkozóiról időben befejezze munkáját 3.
ábra-
Megkérdezett
gyógytornászok
Sietve csapja össze munkáját határidő
betartásának
szokásai
Második csoportban feltett kérdések a szabadidejük eltöltését és a közösségbeli magatartásukat tárgyalja. 47%-uk tölti előszeretettel aktív társasági élettel szabadidejét, a maradék 53% gyakran szívesebben olvas könyvet, minthogy szórakozni menjen, de 64%-uk inkább tölti nyugodt családi légkörben vagy egyedül a pihenésre szánt időt, 36% minden egyébbel. Új munkahelyen 77% gyorsan bekerül az ottani társasági életbe, 23% -nak erre hosszabb időre van szüksége. Társas összejöveteleken 58%-uk rendszerint sok emberrel beszélget, akár idegenekkel is, 42%-uk pedig ilyen szituációkban inkább visszahúzódó. Sok emberrel érintkeznek nap, mint nap és ezt 92%-uk élvezi is. 76%-uk szükségesnek
20
érzi, hogy hosszabb társasági élet után elvonuljon és magába legyen, 24%-uknál ez elhanyagolható. 17%-uk állítja
magáról, hogy magának
való ember,
a
kommunikációban távolságtartó, 83%-uk ennek ellentéte, tehát kommunikatívak, társas személyek, könnyen megtalálják másokkal a közös hangot. Úgy gondolom, hogy ezen tulajdonságok, azaz hogy élvezik, hogy sok emberrel érintkeznek, kommunikatívak, szeretnek az emberekkel beszélgetni, mind nagyon fontosak egy gyógytornász munkájában. Arra a kérdésre, hogy általában elfogulatlanok, még ha az veszélyezteti is az emberekkel való kapcsolatukat, a válaszok egyenlően oszlanak meg. Egyik felük inkább kimondja a véleményét, még ha azzal kockáztatja is az adott személyhez fűződő viszonyát, másik felük a kapcsolatot félti jobban. Lévén, hogy egy segítő szakmáról van szó, így a másoknak történő önzetlen segítségnyújtás tekintetében a válaszok alapján jelentős többségben vannak (92%) azok, akiknek ez teljesen természetes és csupán 8%-uknak nem magától értetődő, ők elvárnak némi viszonzást.
100%
8%
8%
92%
92%
23%
90% 80%
53%
70% 60% 50%
NEM
77%
40% 30%
IGEN
47%
20% 10%
0% Szabadidejét aktív társasági élettel tölti
4.
ábra-
Új munkahelyen Élvezi, hogy sok gyorsan emberrel beilleszkedik találkozik
Gyógytornászok
társasági
21
Szeret másokon feltétel nélkül segíteni életére
vonatkozó
kérdések
Továbbá annak a 8%-nak megvizsgáltam a feleleteit, akik nem szeretnek feltétel nélkül segíteni másokon. Közülük mindannyian azt válaszolták, hogy sűrűn elkésnek találkozóikról és gyakran előfordul, hogy munkájukat sietve csapják össze. A harmadik kérdéscsoport azt vizsgálja, hogy mi befolyásolja döntésüket, mások problémáival
mennyire
tudnak
azonosulni.
A
gyógytornász
munkájában
mindenképp nagyon fontos az empátia, együttérzés és leginkább, hogy ezeket tudja is kezelni, megfelelőképpen kimutatni. A megkérdezettek 30%-a hallgat az érzéseire, 70% pedig a logikus észrevételekre. 42%-uk bízik az érzéseiben, 58% nem. Ez a két kérdés nagyon hasonlít egymásra, mégsem teljesen egyeznek, ezért is lett a válaszok aránya eltérő. Az első kérdésben azt állítják, hogy 30%-uk hallgat az érzéseire, tehát ez magába foglalja azt is, hogy bízik bennük. A második kérdésben 42%-uk azt válaszolta, hogy bízik az érzéseiben, de ez nem jelenti azt, hogy hallgatnak is rájuk. Ezekből az adatokból látszik, hogy próbálják kizárni munkájukból az érzelmeket, feltételezésem szerint a saját maguk védelme érdekében. 67%-uk könnyen ki tudja fejezni érzelmeit, a maradék 33%-uknak ez nehézséget jelent. Más emberek problémáival 90%-uk könnyen azonosul és 70%ukat mélyen meg is érinti, ha ezekről a problémákról tudomást szerez.
Úgy
gondolom, ebben közrejátszik az is, hogy a kérdőívemet kitöltők 98%-a nő. 78%-uk önként vesz részt olyasmikben, amik kivívják az együttérzését, 22%-uk kerülik az ilyesfajta helyzeteket.
22
Hallgat az érzéseire
30%
Bízik érzéseiben
70%
42%
Könnyen kifejezi érzelmeit
58% 67%
33% IGEN
Más problémmáival könnyen azonosul
90%
Mélyen megérinti más problémája
70%
Önként vesz részt olyasmikben, amik kivívják együttérzését
ábra-
20%
Érzelmekre
40%
NEM
30%
78% 0%
5.
10%
22% 60%
80%
vonatkozó
100% kérdések
Negyedik csoport kérdéseire adott válaszok alapján a megkérdezettek 40%-a gondolja úgy, hogy a megoldás keresése fontosabb, mint maga a megoldás, viszont 60%-uk fordítva gondolja ezt. Ugyanakkor 30%-ukat jobban érdekli az ötlet maga, mint a kivitelezésének részletei. Ötödik csoportban az olyan jellegű kérdéseket tettem fel, amik azt hivatottak kideríteni, hogy az előírt szabályokat mennyire tartják be, gyakran improvizálnak-e vagy előre megtervezik, hogy mit és hogyan fognak csinálni. 34%-uk gondolja úgy, hogy az elfogadott szabályok szigorú követése ritkán vezet jó eredményre, míg 66%-uk szerint az előírások követése a célravezetőbb. A bevett módszerek követése helyett 48%-uk inkább hajlik a kísérletezésre. 95%-uk gondolkozik gyakran azon, hogy hogyan lehetne még jobbá tenni a munkájukat. 70%-uk szerint nem a tudományos megközelítés a
legjobb. Ugyancsak 70%-uk
tapasztalatokra és csak 30% választja tisztán az elméleti megoldást.
23
támaszkodik a
100%
5%
90%
30%
80% 52%
70%
66%
60% 50%
95%
40%
NEM
70%
30%
IGEN
48%
20%
34%
10%
0% Az elfogadott A bevett módszerek Gyakran Nem a tudományos szabályok szigorú követése helyett gondolkozik, hogy megközelítés a követése ritkán kísérletezget. hogyan lehetne legjobb. vezet jó eredményre munkáját jobbá tenni 6.
ábra-A
megkérdezett
gyógytornászok
munkájukról
alkotott
kérdései
93%-uk tartja lényegesnek, hogy saját kezével próbálja ki a dolgokat, saját bőrén tapasztalja meg, míg 7%-uk mások tapasztalataiból tanulnak inkább. Véleményem szerint jobb saját maguk megtapasztalni, gyakorolni a terápiás módszereket, így nehezebben felejtik el, ha esetleg valami újjal találkoznak. 77%-uk nagyobb biztonságban érzi magát, ha a megszokott utakhoz/módszerekhez ragaszkodik, 23%-uknak nem jelent gondot eltérni ezektől. Szintén 77%-uk konzekvensen követik a szokásaikat. Csupán 31%-uk döntéseit határozza meg a pillanatnyi érzelmei, mintsem a gondos tervezés. A jelen történései a megkérdezettek 43%-át jobban érdekli, mint a jövőbeli tervei, 57%-uk viszont előre tervez. 33%-ukat az elméleti dolgok kevéssé foglalkoztatják, míg nagyobb százalékukat (67%-ukat) a gyakorlati tudás érdekel jobban. 26%-uk az elméleti könyvek olvasását unalmasnak tartja, 74%-uk előszeretettel veszi elő őket.
24
93%
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
77%
69%
33%
31% 23%
IGEN
7%
NEM
Lényeges, hogy saját kezével próbáljon ki dolgokat
7.
67%
ábra-
A
Nagyobb biztonságban érzimagát, ha a megszokott módszereket alkalmazza
megkérdezett
Döntéseit pillanatnyi Az elméleti dolgok érzelmei határozzák kevésbé meg. foglalkoztatják
gyógytornászok
munkájukról
alkotott
kérdései
A végén szeretném részletezni azokat a kérdéseket, amit nem soroltam semmilyen csoportba. A válaszadók 90%-a szereti az aktív és gyors tempójú munkát. 97%uknak természetes a felelősség vállalása, ami a mindennapi munkájuk állandó része. A fejlődésük érdekében 83%-uk úgy gondolja, hogy az objektív kritika mindig hasznos, minden tevékenységben. Ugyanennyi százalékuk nem próbálja elkerülni a kötelezettségeket. 82%-uk véleménye szerint könnyen felfogja az elméleti szabályokat. 36%-uk egy adott helyzetben inkább az adott tényekre koncentrál, mint a lehetséges következményekre. 69%-uk tartja többre az igazságosságot, mint a kegyes hazugságot. Ez alatt arra gondolok, hogy mikor új beteg érkezik, vagy a hozzátartozók érdeklődnek, hogy mire számítsanak a gyógyulást illetően, inkább elmondják az igazságot, mint hogy olyat ígérjenek, amit nem tudnak teljesíteni. Innentől a válaszokat a szakmában betöltött évek szerint vázolom. Összehasonlítom, hogy
mennyire
vélekednek
másképp
ugyanazon
kérdésekről
azok
a
gyógytornászok, akik kevesebb, mint 5 éve és akik több, mint 5 éve dolgoznak a szakmában. Nem sorolok fel minden kérdést, csak amiben nagy különbséget vélek felfedezni, vagy ami a számomra meglepő. A megkérdezett személyek közül 69 fő nem dolgozik még 5 éve gyógytornászként, a maradék 31 fő pedig igen. Pontos
25
érkezést tekintve teljesen megegyezik a két csoport, hisz mindkettőben a válaszadók 81%-a késik ritkán találkozóiról.
1.
KÉRDÉS
IGEN NEM
Szereti az aktív, gyors tempójú munkát
90%
10%
Számára természetes a felelősségvállalás
97%
3%
Objektív kritika mindig hasznos
83%
17%
Kerüli a kötelezettségeket
83%
17%
Könnyen felfogja az elméleti szabályokat
82%
18%
Inkább a tényre koncentrál, mint a következményekre
36%
64%
Többre tartják az igazságot, mint a kegyes hazugságot 69%
31%
Egy helységben a falakhoz áll közelebb
35%
táblázat-
Kérdések
a
megkérdezett
gyógytornászok
65% személyiségével
kapcsolatban
Arra vonatkozóan, hogy szeretik-e a gyors tempójú munkát igen meglepő választ kapta. Százalékos értékben a régebb óta szakmában dolgozók 93%-a válaszolta azt, hogy igen, míg a „friss szakmabelieknek” csak 87%-a. Ugyancsak meglepett, hogy az 5 évnél régebb óta gyógytornászként dolgozók 100%-a élvezi, hogy sok ismerősre tesz szert, míg a fiatalabbaknak csak 90%-a. Döntéshozatalkor minkét csoport ritkán hallgat az érzéseire.
26
120%
100% 81% 81%
87%
93%
100% 90%
80%
60% Kevesebb, mint 5 éve 40%
31%
Több, mint 5 éve
13%
20% 0%
Pontosan érkezik Szereti a gyors Élvezi, hogy sok Döntéshozatalkor találkozóira. tempójú munkát. ismerősre tesz az érzéseire szert munkája hallgat. során. 8. ábra- Összehasonlítás a kevesebb, mint 5 éve és a több mint 5 éve a szakmában dolgozók között
Viszont ami szerintem teljesen természetes, hogy a 0-5 éve dolgozók csak 47%-a támaszkodik a tapasztalataira, a többiek az elméletre, míg az 5 évnél régebben dolgozók 90%-a tapasztalataira. Ennek a nagy különbségnek az oka az lehet, hogy akik kevesebb ideje dolgoznak nem is láttak olyan sok beteget, nem végeztek még annyi sikeres terápiát, így nem mernek eltérni a tankönyvekben tanultakról. Épp ezért is történhet meg az, hogy kevesebbet improvizálnak, csupán 28%-uk. A több mint 5 éve a szakmában dolgozók 58%-a a bevett módszerek helyett inkább kísérletezget, míg a kevesebb ideje dolgozóknak 42%-a. A régebb óta a szakmában dolgozók 100%-a szeret feltétel és viszonzás nélkül segíteni, míg a kevesebb ideje dolgozók sajnos csak 94%-a gondolja így.
27
120% 100%
100% 94%
93%
80% 58%
60%
45% 40%
43%
Kevesebb, mint 5 éve
42%
Több, mint 5 éve
28%
20% 0% Tapasztalatokra Tervezés helyett Kísérletezget. Szeret viszonzás támaszkodik. inkább nélkül segíteni. improvizál. 9. ábra- Összehasonlítás a kevesebb, mint 5 éve és a több mint 5 éve a szakmában dolgozók között
Kérdéseim elemzése alapján az is feltűnt a számomra, hogy vannak kérdések, amik lényegében ugyanarra kérdeznek rá, de mégsem ugyanazokat a válaszokat kaptam rá. Például a kérdőívben a 9. kérdés: Jobban érdekli az ötlet maga, mint a kivitelezésének részletei és a 39. kérdés: Jobban érdekli a kivitelezés, mint maga az ötlet. Az első kérdésre a megkérdezettek 30%-a válaszolt igennel és 70%-a nemmel, míg a második kérdésre 58% válaszolt igennel és 42% nemmel. Tehát az első kérdésnél 30%-uk állítja azt, hogy maga az ötlet jobban érdekli, míg a második kérdésnél már 42% -uk. Több kérdésnél is észrevettem, hogy a válaszaik ellentmondanak egymásnak.
28
5. Megbeszélés
Hipotéziseim között első helyen szerepelt, hogy a gyógytornászok többsége az általam használt MBTI kérdőív alapján a Gondoskodó típusba sorolhatók be. Ez a feltevésem nem igazolódott be, mert a kitöltött kérdőívek elemzése alapján 63%-uk a Tanítók csoportba tartozik és csupán 31%-uk csoportosítható a Gondoskodók típus valamelyikébe. Tehát általánosságban kijelenthető személyiségükről, hogy ügyesen bánnak az emberekkel, figyelembe veszik mások érzéseit, igényeit, személyes kapcsolatot könnyen építik ki betegeikkel és azok hozzátartozóival, mivel fejlettek az empatikus képességeik. Jó a kommunikációs készségük, általában jó vezetők, kötelezettségeiket komolyan veszik, a felelősségvállalás természetes a számukra. Szeretnek támogatni másokat és előfordul, hogy önzetlenségük miatt más emberek igényeit a maguké elé helyezik. Extrovertált személyek, a külvilág felé fordulva élik életüket, az emberekre fókuszálnak, tapintatosak. Az összes többi típus közül ők értenek a legjobban az emberekhez, mindig elérik, hogy a másik fél azt csinálja, amit ők akarnak. Különleges érzékük van ahhoz, hogy hogyan hozzák ki más emberekből a legjobbat. Szeretnek szeretetet, támogatást, megértést nyújtani másoknak. Ezzel is magyarázható második kérdésem eredménye, hogy szívesen segítenek feltétel nélkül másokon. Ezt alátámasztja a kérdőívem összegzésekor kapott eredmény, melynek értéke 92%. Úgy gondolom, hogy ez mindenképp előnyös, mert ha csak azt tartanák szem előtt, hogy melyik cselekedetükért milyen jutalom jár, nem a betegek állapotának javítására fordítanák erejüket. Továbbá megnéztem annak a 8%-nak az eredményeit, akik elvárnak némi viszonzást segítségükért, a többi kérdésnél is olyan jellegű választ adtak, amiből kijelenthető, hogy ők nem az emberek iránti segítés végett dolgoznak a gyógytornász szakmában. Harmadik kérdésemben feltételeztem, hogy társaságba könnyen be tudnak illeszkedni, nehézség nélkül megtalálják a közös hangot másokkal, munkájukból adódóan közvetlenek. Ez is beigazolódott. Nap, mint nap új emberekkel érintkeznek, akikkel meg kell értetniük magukat, hogy mit miért csinálnak.
29
Negyedik kérdésem az volt, hogy a megkérdezettek többsége inkább hagyatkozik munkája során a logikus észrevételekre, mint az érzéseikre. 70%-uk a válaszadóknak ezt így gondolja, így feltevésem beigazolódott. Ha a beteg pillanatnyilag depressziót mutat, akkor sem hagyja, hogy elengedje magát, tornáztatja akkor is ha jelenleg rosszabbul is van, mert ez szükséges ahhoz, hogy a terápia eredményes legyen és ne akadályozza a gyógyulási folyamatot. Ötödik feltevésem, hogy a gyógytornászok a tapasztalatokra fektetnek nagyobb hangsúlyt, mint az elméleti tudásra. Ez a feltevésem beigazolódott, hisz 77%-ban azt a választ kaptam, hogy ezzel egyetértenek. Ez azzal magyarázható, hogy az egyetemi gyógytornászoktatás csak alapszintű képzés, elvégzése után lehetőségük nyílik tanfolyamok, posztgraduális képzések keretében tovább képezni magukat, tudásukat elmélyíteni. A későbbiekben ezeket az elsajátított technikákat alkalmazzák, egyre nagyobb gyakorlatra tesznek szert, bővül a terápiás repertoárjuk. Minél több időt töltenek a szakmában a gyógytornászok, annál több hasonló
esettel találkoznak,
melynek
kezelése
egyénenként
változik.
A
tankönyvekben leírt általános gyógymódokat kell a gyógytornásznak egyénre szabni. De mindig egy bevált úton indulnak el a terápia alkalmazásában, amit a visszajelzések eredményének tükrében folytatnak, vagy változtatnak rajta. Hatodik feltételezésem, ami be is bizonyosodott, hogy a korrekt tájékoztatást többre tartják, mint a kegyes hazugságot. A gyógytornász feladata a tények közlése és a várható javulási lehetőségek felvázolása. Ez egyfajta óvatos jóslás, amit csak a tapasztalatokból szerzett tudás támaszt alá. Két lehetőség van: 1. Beteg tájékoztatása: Ha a beteg térben és időben orientált, szellemi képességeinek teljes tudatában van, olyankor elég csak a pácienssel tudatni a gyógyítása kimenetelét. Tehát a beteg állapota teszi függővé, hogy szükség van-e a hozzátartozók felvilágosítására. 2. Hozzátartozók tájékoztatására akkor van szükség, ha idős, vagy demens, szellemileg leépült személyről van szó.
30
Fontos a helyes felvilágosítás, hisz hatására a beteg személyiségétől, lelki állapotától függően vagy együttműködést, pozitív hozzáállást, vagy elutasítást mutat, ami jelentősen befolyásolja a terápia kimenetelét és sikerességét. Hetedik feltevésem, hogy a bevált módszereket használják a kísérletezgetések helyett, kreatív megoldásokkal kiegészítve. Itt a kapott eredmények közel fele-fele arányban oszlanak el, 52%-uk a bevált módszereket használja, marad a jól bevált módszereknél, míg 48%-uk inkább a kísérletezgetések híve, előtérbe helyezik a kreativitást. Egyértelmű választ erre a kérdésre nem kaptam. Nyolcadik kérdésem, hogy a 0-5 éve a szakmában dolgozók jobban szeretik az aktív, gyors tempójú munkát, mint az 5-nél több éve ott dolgozók esetében. Ez a feltevésem nem igazolódott be. Ennek oka az lehet, hogy rutin hiányában lassabban, átgondoltabban végzik munkájukat, több időre van szükségük egy személyre szabott terápia felállítására, vagy bármilyen más feladat ellátására.
31
6. Összefoglalás
Kutatásomat Magyarország több megyéjében dolgozó gyógytornászok körében végeztem. Egy anonim, zárt kérdőívet használtam fel, amit interneten keresztül és személyesen is eljuttattam hozzájuk a MISEK Szent Ferenc Kórházba, valamint a Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház több osztályára is. Kutatási célom az volt, hogy átfogó képet kapjak arról, hogy mely tulajdonságok jellemzik a gyógytornászokat leginkább. Milyen a munkájukhoz való hozzáállásuk, hogyan cselekszenek bizonyos helyzetekben. A szakdolgozatomban feltett kérdéseim közül nem mind igazolódott be, de az kijelenthető, hogy önzetlenül segítenek másokon, könnyen alakítanak ki kapcsolatot idegen emberekkel, szeretik a gyors tempójú munkát és fontosnak tartják a helyes tájékoztatást. Kutatási eredményeimből kiindulva leendő munkám során jobban oda fogok figyelni az elméleti és gyakorlati tudás mellett a betegekkel való korrekt bánásmódra.
32
7. Felhasznált szakirodalmi jegyzék
[1] Béres Ilona, Magyar Tímea, Turcsányi- Szabó Márta: KÉPKE- Tanulási stíluson alapuló vegyes tanulási környezet az egyetemi oktatásban. Oktatás- Informatika c.folyóirat, I.évfolyam 2. szám, 2009. [2] Erős Ilona, Jobbágy Mária: Alkalmazott pszichológia; 2001. [3] Ford, C. V.: The Somatizing Disorders. Elsevier, Amstredam, 1983. [4] Dr. Hárdi István: Lélektani szempontok az ápolásban. Orvostovábbképző Intézet, Budapest, 1960. [5] Dr. Hárdi István: Pszichológia a betegágynál- Orvos, nővér és a beteg; Medicina Könyvkiadó. Budapest, 1998. [6] Dr. Katona László: A betegek egészségnevelése, Medicina Könyvkiadó. Budapest, 1981. [7] Klapp, B. F., Freyberger, H.: Psychosomatik der Intensiv- Medicin. Dtsch. med. Wschr. 1981. [8] Mirnics Zsuzsanna:A személyiség építőkövei- Típus-, vonás- és biológiai elméletei. Bölcsész Konzorcium HEFOP Iroda, Budapest, 2006. [9] Richard Bents PhD – Dr. Erős Ilona: Személyiségünk és a stressz, Raabe Kiadó, 2005. [10] Vértes O. A.: Érzelmi világunk és a nyelv történeti hatásainak kölcsönhatása. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1987. [11] http://lelektanitipusok.net [12] http://www.myersbriggs.org/
33
8. Mellékletek
1. számú melléklet: Kérdőív
A Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának IV. éves gyógytornász hallgatója vagyok. Szakdolgozatom témája a gyógytornász- beteg kapcsolata. Kérem Önöket, hogy az alábbi kérdőív kitöltésével segítsék szakdolgozatom elkészítését. A feltett kérdések a munkájukkal kapcsolatos, ezért kérem arra vonatkozóan töltsék ki! Fontos, hogy minden kérdésre egyértelmű választ adjanak! A felmérés név nélkül történik! 1. 2. 3. 4.
Neme: Férfi Nő Mióta dolgozik a szakmában? Melyik osztályon dolgozik? Ritkán késik el találkozóiról.
Igen Nem 5. Szereti az aktív és gyors tempójú munkát. Igen Nem 6. Élvezi/élvezné, hogy sok ismerőse van. Igen Nem 7. Döntéshozatalkor szívesebben hagyatkozik érzelmekre, mint logikus észrevételekre. Igen Nem 8. Egy váratlan eseményre (telefoncsörgés, váratlan kérdés) általában Ön reagál elsőként. Igen Nem 9. Jobban érdekli az ötlet maga, mint a kivitelezésének részletei. Igen Nem 10. Általában elfogulatlan, még ha ez veszélyezteti is az emberekkel való jó kapcsolatát. Igen Nem 11. Az elfogadott szabályok szigorú követése ritkán vezet jó végeredményre. Igen Nem 12. Nehéz izgalomba hozni. Igen Nem 13. Az Ön számára természetes a felelősség vállalása. Igen Nem 14. Gyakran gondolkozik az emberiségen és annak sorsán. Igen Nem 15. Hite szerint az a legjobb döntés, amit könnyen meg lehet változtatni. Igen Nem 16. Az objektív kritika mindig hasznos minden tevékenységben. Igen
Nem
17. Inkább a tapasztalataira támaszkodik, mintsem elméleti alternatívákra. Igen Nem 18. Az elméleti dolgok kevéssé foglalkoztatják. Igen Nem 19. Inkább az eszében bízik, mint az érzéseiben. Igen Nem 20. A gondos tervezés helyett inkább az improvizációra támaszkodik. Igen Nem 21. A szabadidejét legszívesebben aktív társasági élettel tölti (pl. bulik, vásárlás) Igen Nem 22. Általában előre megtervezi a cselekedeteit. Igen Nem 23. Cselekedeteit gyakran befolyásolják az érzelmek. Igen Nem 24. Mondhatjuk, hogy magának való ember, a kommunikációban távolságtartó. Igen Nem 25. Tudja, hogyan töltse el hasznosan minden percét. Igen Nem 26. Élvezi, ha olyan események középpontjában lehet, aminek más emberek is közvetlen részesei. Igen Nem 27. Szeret segíteni az embereknek, viszonzás nélkül is. Igen Nem 28. Gyakran mereng az élet bonyolultságán. Igen Nem 29. Hosszabb társasági élet után szükségét érzi, hogy elvonuljon és magában legyen. Igen Nem 30. Gyakran sietve csapja össze a munkáját. Igen Nem 31. Könnyedén észreveszi az egyedi jelenségek mögött megbúvó általános szabályt/szabályosságot. Igen Nem 32. Gyakran és könnyen ki tudja fejezni az érzelmeit. Igen Nem 33. Nehezére esik hangosan beszélni. Igen Nem 34. Az elméleti könyvek olvasását unalmasnak találja. Igen Nem 35. Másokkal könnyen szimpatizál. Igen
Nem
36. Az igazságosságot többre tartja, mint a könyörületet. Igen Nem 37. Egy új munkahelyen gyorsan bekerül az ottani társasági életbe. Igen Nem 38. Minél több emberrel beszél, annál jobban érzi magát. Igen Nem 39. Jobban érdekli a kivitelezés, mint maga az ötlet Igen Nem 40. Szereti figyelemmel követni a dolgok alakulását. Igen Nem 41. Más emberek problémáival könnyen azonosul. Igen Nem 42. Gyakran szívesebben olvas könyveket, minthogy szórakozni menne. Igen Nem 43. A kötelezettségeket próbálja elkerülni. Igen Nem 44. Mélyen megérinti, ha más emberek bajairól hall. Igen Nem 45. A bevett módszerek követése helyett inkább hajlik a kísérletezésre. Igen Nem 46. A határidők az Ön számára inkább tűnnek relatívnak, mint abszolút fontosságúaknak. Igen Nem 47. A jelen történései általában jobban foglalkoztatják, mint a jövőbeli tervei. Igen Nem 48. Szereti kizárni a külvilág zajait. Igen Nem 49. Lényeges, hogy saját kezével próbálja ki a dolgokat. Igen Nem 50. Úgy gondolja, hogy mindent lehet elemezni. Igen Nem 51. Mindent megtesz, hogy időre elvégezze a feladatait. Igen Nem 52. Szereti a dolgokat elrendezni, rendbe rakni. Igen Nem 53. Társas összejöveteleken rendszerint sok emberrel beszélget, akár idegenekkel is. Igen Nem 54. Féken tudja tartani a vágyait és a kísértéseit. Igen
Nem
55. Könnyedén felfog új elméleti szabályokat. Igen Nem 56. Egy helyiségben inkább a falakhoz áll közelebb, mint a helyiség közepéhez. Igen Nem 57. Megpróbálja határozottan követni az elveit. Igen Nem 58. A kalandvágy közel áll a szívéhez. Igen Nem 59. Inkább kisebb csoportokban érzi jól magát, mint sok ember között. Igen Nem 60. A megoldás keresése fontosabb, mint maga a megoldás. Igen Nem 61. Nehezére esik az érzelmeiről beszélni. Igen Nem 62. Egy helyzetben inkább az adott tényekre koncentrál, mint a lehetséges következményekre. Igen Nem 63. Ön szerint a tudományos megközelítés a legjobb. Igen Nem 64. Gyakran gondolkozik azon, hogyan lehetne még jobbá tenni a dolgokat. Igen Nem 65. Problémamegoldásban inkább követi a megszokott módszert, minthogy új megközelítést keresne. Igen Nem 66. Szabadidejét inkább egyedül pihenve, esetleg nyugodt családi légkörben szereti eltölteni. Igen Nem 67. Nagyobb biztonságban érzi magát, ha a megszokott utakhoz/módszerekhez ragaszkodik. Igen Nem 68. Könnyen befolyásolják az erős érzelmek. Igen Nem 69. Mindig keresi a lehetőségeket. Igen Nem 70. Szereti a magányos sétákat. Igen Nem 71. Társasági helyzetben könnyen kommunikál. Igen Nem 72. Következetesen követi a szokásait. Igen
Nem
73. Önként vesz részt olyasmikben, amik kivívják az együttérzését. Igen Nem 74. Könnyen meglátja egy-egy esemény számos lehetséges kimenetelét. Igen Nem 75. Döntéseit inkább a pillanatnyi érzelmei, mintsem a gondos tervezés határozzák meg. Igen
Nem
