Gyógyszertári akkreditáció: Kell, lehet? Dr. Csóka Ildikó (Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar, Gyógyszerfelügyeleti Intézet) Bevezetés KAZAY ENDRE:GYÓGYSZERÉSZETI LEXICON 1900 A receptálás igen fontos szerepe a gyógyszerésznek, s eme szerepében okvetetlen a következő kellékekkel kell bírnia: y Érzékszerveinek teljesen épeknek, képzettségének pedig olyannak kell lennie, hogy megjelenése s öntudatos munkája által a közönség bizalmát megnyerje. y Modorában legyen udvarias és komoly, de ezekben ne váljék szolgaiassá vagy komorrá. y A jó receptarius munkájában higgadt, kezefogása biztos és gyors anélkül, hogy kapkodóvá válna, a recept elkészítésében pedans pontosságú, tiszta és rendes. y Munkája közben nem fecseg, nem kérdezősködik… y Biztos kézzel nyúlunk minden szer után s nem nézegetünk be mindjárt-mindjárt a receptbe; a már nem szükséges edényeket azonnal helyrevisszük. y A készítés minden zaj nélkül, a mozsár csörögtetése, a spatulák, edények csapkodása mellőztetésével történjék, mint azt a helyzet komolysága is megkívánja. I. A GYÓGYSZERTÁR, MINT EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓ Az 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről megfogalmazása szerint: • egészségügyi szolgáltatás:
1
– az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély birtokában …a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyászati ellátásokkal kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevékenységet, • egészségügyi szolgáltató: – a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet; • Gyógyszerellátás – Az egészségügyi ellátás része a gyógyszerellátás… • Az egészségügyi szolgáltatás megkezdésének és gyakorlásának feltételei – működési engedély (tárgyi és személyi feltételrendszer) • Az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása – belső: minőségügyi rsz.: • az egészségügyi szolgáltató minőségfejlesztési és ellenőrzési rendszere – külső minőségügyi rsz. • a hatósági szakfelügyeletet ellátó szerv, • a szakmai munka minőségértékelését végző szerv, • az egészségügyi szolgáltatások akkreditációja és • a megfelelőség-tanúsítás A belső minőségügyi rendszer • a szolgáltatások minőségének folyamatos fejlesztése, – a szolgáltatás folyamatainak megismerése és részletes tervezése, ideértve a lehetséges hibák megelőzésének tervezését is,
2
– a szolgáltatás során felmerülő hiányosságok időben történő felismerése, – a megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtétele és ezek ellenőrzése, – a hiányosságok okainak feltárása, az azokból fakadó költségek, károk csökkentése, • szakmai és működési követelményeknek való megfelelés • saját követelményrendszer fejlesztése, • betegek jogainak, igényeinek és véleményének figyelembe vétele • hatékony és biztonságos munkavégzést támogató környezet biztosítása Külső minőségügyi rendszer: Egészségügyi Államigazgatási Szerv • működési engedélyezési rend, hatósági szakfelügyelet – egészségügyi ágazati jogszabályok érvényesülésének ellenőrzése. • szakmai minőségértékelés – a betegellátás összevetése - javaslattétel a minőségfejlesztés irányára: • szabályokkal, • érvényben levő szakmai irányelvekkel, eljárásrendekkel, ajánlásokkal, • nemzetközi legjobb gyakorlattal • egészségügyi szolgáltatók akkreditációja – adott ellátási formára specifikus standardok szerinti működés elismerése • tanúsítás – az egészségügyi szolgáltató nemzetközi vagy magyar egészségügyi ellátási standardok szerinti minőségirányítási rendszerének nemzetközi szabvány alapján történő felülvizsgálata és elismerése 3
4
A szabályozott és a szabványosított terület „együttélése Belső minőségbiztosítási rendszer o mindkét területen! o folyamatos fejlesztés, versenyképesség, o a minőség humán aspektusa Külső minőségbiztosítási rendszer o eü. szolgáltatók/gyógyszertárak létesítésének és működésének feltételei = szabályozott területen a „piacralépés” előfeltétele, „input” feltételek o szakmai minőségértékelés = „információs aszimmetria” területeken/magas műszaki tartalom „good”/„best practice” „benchmarking” output paraméterek és folyamatközpontúság megjelenése o akkreditáció tevékenység és értékelési szempont specifikus tartalom! o tanúsítás Összehasonlíthatóság, „rendszer” MSZ EN 15224 o önértékelésen alapuló szervezeti kiválóság Változó gyógyszerészet y Változó szabályozási környezet y Változó tulajdonosi viszonyok a gyógyszerész pozíciója, autonómiája, viszonya a managementhez szakmai szempontok vs. költséghatékony működés y Paradigmaváltás a gyógyításban Paternalisztikus/fogyasztói modell vs. betegközpontú 5
„shift in care” - alepellátás szerepe! öngyógyszerezés y Kiterjedtebb partnerkapcsolatokban működés Együttműködés egyéb szolgáltatókkal és bevonásuk pl. ápolónők, dietetikusok, szociális gondozók, pszichológusok stb. y Új szolgáltatások/technikák megjelenése pl. online, házhoz szállítás stb. II. A GYÓGYSZERTÁR BELSŐ ÉS KÜLSŐ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE; ÉRDEKELTEK ÉS ELVÁRÁSAIK BEÉPÍTÉSE A GYÓGYSZERTÁR MŰKÖDÉSÉBE
6
7
ÖSSZEFOGLALÁS ¾ Diszfunkció/betegség észlelése esetén a beteg egyre gyakrabban először gyógyszertárba megy y gyógyszerész – „gate –keeper” funkció megjelenése ¾ A gyógyszertár, mint egészségügyi szolgáltató szervesen kapcsolódik az ellátórendszer többi tagjához – ez még szorosabbá fűzhető a betegellátás minőségének fejlesztése érdekében y gyógyszerész – kognitív funkciók és szolgáltatások előtérben | szűrés, tanácsadás, | gyógyszeres terápia megválasztása és monitorozása y gyógyszerész – koordinátor/betegirányító szerepkörben – beteg ellátása az állapotához legmegfelelőbb helyen ¾ Ehhez a gyógyszertár működéséhez szükséges minimumfeltételek mellett szükséges a szakmai minőség minél magasabb szintű biztosítása, y élve az Eü. Tv. által meghatározott további lehetőségekkel; ill. y a különböző minőségirányítási rendszermodellek által nyújtott – főleg az érdekeltek elégedettségével összefüggő TQM filozófián alapuló modellek segítségével!
8