Gyógyszertár. Előkészületben a GYOK (2. és 31. oldal) MAGÁNGYÓGYSZERÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Alapítva: XIII. évf. 6. szám 2014

Gyógyszertár XIII. évf. 7-8. szám

2014. július-augusztus

PHARMA PRAXIS Aktualitások a biohasonló gyógyszerekkel kapcsolatban

9

BEMUTATJUK Interjú Lukácsné dr. Fodor Enikővel, a MOSZ Budapesti Szervezete elnökével

13

AKTUÁLIS Tudósítás az online kasszák kapcsán zajló összecsapásról

15

Beszélgetés Bogsch Erikkel, a Magyosz elnökével

17

A szúnyogok és böglyök által terjesztett betegségekről

20

HÍREK Tudósítás a MOSZ Gyógyszeres Terápia Menedzsment konferenciájáról

24

Előkészületben a GYOK 2014.

Regatta 2014.

26

(2. és 31. oldal)

TOVÁBBKÉPZÉS Gyógyszertári Menedzsment

MAGÁNGYÓGYSZERÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE XIII. évf. 6. szám

2014. június

Alapítva: 1991

29

TARTALOM

GYOK 2014. A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE, AZ ŐSZI GYÓGYSZERÉSZ KONGRESSZUSOK 1991. ÉVI ALAPÍTÓJA MEGHIRDETI A GYÓGYSZERÉSZEK ORSZÁGOS KONGRESSZUSA 2014. ÉVI RENDEZVÉNYEIT

Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Kiadványa Alapítva: 2002. január

PHARMA PRAXIS Az obesitas gyógyszeres kezelésének lehetőségei

4

Aktualitások a biohasonló gyógyszerekkel kapcsolatban 1. rész 9 Tisztelt Kolléganők és Kolléga Urak! Az elmúlt időszakban - folyamatos társadalmi és kormányzati figyelem által övezve - sikeresen fenntartottuk a gyógyszerbiztonságot Magyarországon. A gyógyszerészi hivatás új célkitűzései egyértelműen megfogalmazásra kerültek. Ma már szinte köznyelvi evidencia a gyógyszerészi gondozás fogalma, amelyet az egészségpolitika és - felmérések tanúsága által is megerősítve - a teljes ellátórendszer fontosnak tart és támogat. A gyógyszertár-működtetés forrásoldalát részben javító intézkedések hatásait a banki költségek emelkedése és az online kassza kötelezettségei egyaránt csökkentették. A szakmai programok gyógyszertári modellezése megkezdődött.

Vannak még továbbra is feladataink bőségesen. •

Fel kell újra építeni a bizalmi légkört és a harmóniát a gyógyszerpiac szereplői között.

•

Ki kell alakítani az etikus ellátási modellhez illeszkedő szakmai-, szolgáltatási- és gazdasági marketingmódszereket, a hivatás és vállalkozás helyes arányait.

•

Tovább kell stabilizálni a gyógyszertár-működtetés forrásrendszerét.

•

Meg kell tartani a fiatalokat a szakmában.

•

A szolidaritási környezetet fenntartása mellett fel kell készülnünk a magánerőforrások becsatornázására, a kiegészítő biztosítási technikák bevezetésére.

•

Fel kell készülnünk az állami-, az önkormányzati-, és a magán-egészségügyi szolgáltatók közötti arány várható változásaira.

Biztosak lehetünk abban, hogy mindegyik kérdés érinti a gyógyszerészi hivatás fejlesztését, működési területünket, a közvetlen lakossági gyógyszerellátást. Minden gyógyszerész kollégát és érdeklődőt várunk a Gyógyszerészek Országos Kongresszusa 2014. évi októberi rendezvényein és kiállításain!

A RENDEZVÉNY PROGRAMELŐZETESÉT A 31. OLDALON TEKINTHETIK MEG! Tisztelettel: Dr. Mikola Bálint a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöke

BEMUTATJUK Zombor Gábor váltotta Szócska Miklóst

12

Interjú Lukácsné dr. Fodor Enikővel, a MOSZ Budapesti Szervezete elnökével

13

Felelős kiadó és főszerkesztő: Dr. Mikola Bálint Felelős szerkesztő: Tóth Tamás Szerkesztőbizottság:

AKTUÁLIS Tudósítás az online kasszák kapcsán zajló összecsapásról

15

Beszélgetés Bogsch Erikkel, a Magyosz elnökével

17

A szúnyogok és a böglyök által terjesztett betegségekről

20

A kullancsveszélytől a gumibiztonságig - 2. rész

22

HÍREK Tudósítás a MOSZ Gyógyszeres Terápia Menedzsment konferenciájáról 24

Balázs László Barabás Éva Dr. Lovas Imre Dr. Mikola Bálint Dr. Nagy Balázs Dr. Samu Antal Dr. Simon Kis Gábor Dr. Szrogh Vivien Szakmai Tanácsadó Testület: felkérés alatt Nyomdai előkészítés: Balázs Ádám Nyomdai kivitelezés: Innova 2000 - Innovariant Nyomda

Regatta 2014. 26

A KOZMETIKUS TANÁCSOLJA A napozás aranyszabályai 28

TOVÁBBKÉPZÉS Gyógyszertári Menedzsment 29

REJTVÉNY A fröccs 30

Hirdetésfelvétel: [email protected]

A MOSZ címe: 1135 Budapest, Kerekes u. 9. V. em 6. telefon/fax: 361 236 09 74 [email protected] ISSN 1588-8231

Minden jog fenntartva. A lapban megjelent valamennyi írásos és képi anyag közlési joga a Szerkesztőséget illeti. A megjelent anyagoknak – vagy azok egy részének – bármilyen formában történő másolásához, felhasználásához, ismételt megjelenéséhez a Szerkesztőség írásbeli hozzájárulása szükséges. A lapban megjelent hirdetések tartalmáért a Szerkesztőség felelősséget nem vállal.

XIII. évf. szám július-augusztus XIII. évf. 6. 7-8. szám 2014.2014. június

GYÓGYSZERTÁR

3

PHARMA PRAXIS

PHARMA PRAXIS

Az obesitas gyógyszeres kezelésének lehetőségei A nagy kockázati tényezők, betegségek közül az obesitas az egyik legnehezebben kezelhető. Ennek legalább két – egymással is összefüggő – oka van. Az elhízás kezelésének egyik alapvető pillére a diéta, amely körül 20 éve viták folynak. Még akkor is, ha az utolsó évtizedben előtérbe került az energiabevitel csökkentésén belül a tápanyag-összetételben a zsírszegény étrendnél hatékonyabb low-carb (low glykaemic index), high-protein diéta, amit a Nemzetközi Elhízás Társaság (IASO) és a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) ajánlása is előnyben részesít (1, 2). Ezzel fél éven belül 3-4 kilogrammal többet lehet fogyni, mint a low-fat diétával. A gyorsan felszívódó, nagy glikémiás indexű szénhidrátok ugyanis gyors vércukor-emelkedést, inzulinelválasztást, majd glükóz-zsírsav átalakulást, zsírdepókat okoznak. Sajnos azonban az a probléma, hogy a betegek fél év után ezt a diétát – például a fehér kenyér, a rizs, a krumpli, a tészták korlátozását – már nehezen tudják tartani. Romlik az együttműködés (compliance és adherencia), az étvágyuk kielégítetlen marad. Ezen segítenének az étvágycsökkentő gyógyszerek, amelyek azonban már öt éve teljesen hiányoznak.

Csaknem 100 éve, az efedrin felfedezése óta próbálkoznak az obesitas gyógyszeres kezelésével. Hosszú évtizedeken át amfetaminszármazékokat, noradrenalin- és dopaminfelszabadulást elősegítő és gátló szereket alkalmaztak. Azonban legtöbbjüket központi idegrendszeri, cardiovascularis és sympathicotoniás mellékhatásuk miatt sorban ki kellett vonni a forgalomból. A 90-es években belépő dexfenfluraminnak (Isolipan) nem voltak ilyen mellékhatásai, viszont kiderült, hogy jobbszívfél-vitiumot okozhat. Majd jött a sibutramin (Reductil), amit 2010-ben hipertenzív és cardiovascularis mellékhatások miatt kellett visszavonni. Mindezek után étvágycsökkentő gyógyszer nélkül maradtunk. A zsírfelszívódást gátló orlistattal (Xenical 120, Alli 60 mg) csak a táplálék zsírjának 30 százalékát lehet eltávolítani, de gastrointestinalis mellékhatásokkal. A világszerte folyó kutatások és vizsgálatok új eredménye, hogy az FDA 2012-ben engedélyezte forgalomba hozni az Amerikai Egyesült Államokban a szelektív 5-HT2/c szerotonin-agonista, a telítettségérzést fokozó lorcaserint (Belviq). Sajnos Európában az EMEA 2013-ban ideiglenesen, bizonyos mellékhatások kizárásáig elhalasztotta azt. Cukorbetegek részére injekciós formában rendelkezésre áll a GLP-1-agonista exenatid és -analóg liraglutid, amelyek a testsúlyt is csökkenthetik.

4

GYÓGYSZERTÁR

Ugyanakkor a gyógyszerek jelentős segítséget nyújtanak az egyéb nagy kockázati tényezők kezelésében. Elsősorban a hypercholesterinaemia kezelésében hoztak forradalmat a statinok – ha a célérték eléréséhez szükséges, ezetimibbel kombinálva (3) –, amelyekkel 30-40 százalékkal is lehet csökkenteni a koleszterin- (Ch) és az LDL-Ch-szintet, míg diétával csak 5, maximum 10 százalékkal, ami nem elég a célérték eléréséhez. A gyógyszeres kezelés története. Hazai forgalomba került szerek és azok kritikája Az obesitas gyógyszeres kezelésével már csaknem 100 éve próbálkoznak. A sort az efedrin 1924-es felfedezése nyitotta meg, ami az amfetaminszármazékokkal folytatódott, amelyek a kábítószerpiacon forgalmazott egyes szerekkel is közeli rokonságban vannak. Vagyis doppingszerű a hatásuk, ami ugyan csökkenti az étvágyat, de a központi idegrendszert izgató, sympathicotoniás, cardiovascularis (CV) terhelést, függőséget okozó mellékhatásaik miatt egymás után váltak ki a terápiás fegyvertárból (lásd a táblázatot). Hazánkban ezek közül sokáig a fenmetrazin-készítmény (Preludin) volt a felkapott, ami itthon Gracidin néven vált elterjedtté. Csökkentette az étvágyat, de központi idegrendszeri és cardiovascularis mellékhatásai miatt ki kellett vonni a forgalomból. Közben az Amerikai Egyesült Államokban és Nyugat-Európában a fentermin terjedt el, legismertebb formájában Adipex néven. Nálunk nem engedélyezték, a még súlyosabb mellékhatások miatt.

Korábbi gyógyszerek az elhízás kezelésében • • • • • • • • • • • • •

Efedrin (kínai növényizolátum), 1924 Amfetaminszármazékok 1938-tól Fenmetrazin (Gracidin, Preludin) Fentermin (Duromine, Mirapront, Adipex) Klórfentermin (Desopimon) Dietil-propion (Tenuate, Regenon) Fenilpropranolamin (Recatol) Mazindol (Teronac) Noradrenalin, dopaminrelease, sympathicotoniás hatás, központi idegrendszeri stimuláció, hozzászokás lehetősége Jelenleg a dietil-propion, néhol a fentermin engedélyezett Fenfluramin (Ponderal) Dexfenfluramin (Isolipan) Szerotoninerg hatásúak – mellékhatás: jobbszívfélvitium

Hazánkban egy ideig, a 70-es, 80-as években egy gyengébb klórfentermin-verzió, a Desopimon volt kapható, majd ez is kikerült az obesitas gyógyszerei közül. Ezek sportszempontból doppinglistán is szerepeltek. Elég tartósan forgalomban volt hazánkban a mazindol (Teronac), amelynek körülbelül a dietil-propionhoz hasonló étvágycsökkentő hatása volt, ám kevesebb mellékhatással. Miután egyedül maradt hozzáférhető a fenti gyógyszerek közül, még a századfordulón is használták (4). Ilyen mellékhatásoktól nagyrészt mentes volt a szerotoninvisszavétel-gátló, release-t stimuláló, a nassolást jól csökkentő, 5-HT2-receptorokra ható dexfenfluramin (Isolipan) (5), amit a 90-es években alkalmaztak. A szerotonin (5-hidroxi-triptamin, 5-HT) monoamin neurotranszmitter, amit főleg gastrointestinalis enterokrommaffin sejtek vagy a központi idegrendszer szerotoninerg neuronjai állítanak elő, és főleg a hypothalamusban és a thrombocytákban tárolódik. Sokféle szerepet játszik a szervezetben, többek között az étvágyra is kihatással van. A fent említett sejtek receptorainak aktiválása szerotoninnöveléssel és étvágycsökkentéssel is jár. Emellett a szénhidrátéhséget is csökkenti. Gyógyszeres úton ezeket a hatásokat használták ki, és amikor a fenfluramin-készítmények nagy reményeket keltve elterjedtek, magunk is nagyon kedvező tapasztalatokat szereztünk velük. Váratlanul viszont előbb primer pulmonalis hypertonia esetek, majd a Mayo Klinikán 20 nőbetegnél jobbszívfél-vitiumok derültek ki, elsősorban dexfenfluramin-fentermin kombinációban, de az előbbi monoterápiája mellett is. Miután a gyártó cég kivonta a forgalomból, azt követően sem hagyták abba a mellékhatások keresését és a kutatást. Aminek napjainkban lett pozitív következménye.

XIII. évf. 7-8. szám


Sikertelen fejlesztések Olyan készítményeket is ide sorolunk, amelyek ugyan forgalomba kerültek, de közben kiderült súlyos mellékhatásuk miatt idővel kikerültek a forgalomból; valamint olyanokat is, amelyeknek még nincs gyakorlati jelentőségük, mert csupán elméletileg van megalapozottságuk, és fejlesztésük még nem ért el olyan szintet, ahol a gyakorlati eredmény már kiszámítható. A következő lépés 1999-ben a sibutramin (Reductil) megjelenése volt, amely olyan szerotonin- és noradrenalinreceptor-gátló, sympathicotoniás és szerotoninerg gyógyszer (6), amely – ellentétben a korábbiakkal – a release-t nem fokozta, és klinikailag telítettségérzést okozott. Mellékhatásai viszont hypertoniát, tachycardiát okoztak. Miután szívbetegségben, hypertoniában eredetileg ellenjavallt volt, sok elhízott nem kaphatta. A gyártó cég által szervezett SCOUT vizsgálatban szívbetegek részvételét erőltették, de megnőtt a cardiovascularis mortalitás, így nemcsak a vizsgálatot fejezték be, hanem a gyógyszer forgalmazását is. Egy másik próbálkozás 2005-től a táplálékfelvételt fokozó endocannabinoid receptor blokkolása volt rimonabanttal (7) (Acomplia). A szert a gyártó cég az elhízáson kívül a metabolikus szindróma univerzális gyógyszerének is szánta. Azonban az FDA, majd 2008-ban az EMEA is felfüggesztette a forgalmát, a hasonló taranabanttal együtt, mivel suicid hajlamot, mintegy 40 százalékban depressziót okoztak. Így rövid életűek voltak, az Acomplia is csupán három évig volt forgalomban. Így hosszú évekre étvágycsökkentő gyógyszer nélkül maradtunk. Nagy jelentőségűnek látszott Friedman és munkatársai 1998-ban a Nature folyóiratban közölt felfedezése a leptinről. Hagyományosan kövér, illetve sovány egerek vérkeringését összekötve a kövérek lefogytak. A 6-os kromoszómán el tudták különíteni az Ob gént, ami a normális súlyú egerekben a leptin nevű hormont termeli, amely jelzést ad az agyba, és szükség esetén csökkenti az étvágyat. A kövérebb egerekben a mutáns Ob gén volt az elhízás oka, ami nem termelt leptint. Ezután azonban, a leptin humán gyógyszeres bevezetésére várva kiderült, hogy az elhízottak vérében nemhogy kevés, de túl sok leptin van, valószínűleg leptinrezisztencia következtében, az agyban levő receptorok átjárhatatlansága miatt. Így a fejlesztés megtorpant, de a kutatás tovább folyik. Csak felsorolásszerűen utalunk néhány olyan anyagra, amelyek állatkísérletekben ígéretesek voltak, de humán kifejlesztésük még bizonytalan. Ilyenek a β3-adrenerg-receptor-modulátorok (KRP-204), a gastrointestinalis ágens inhibitorok, a lipidmetabolikus modulátorok (cetilostat), a hisztaminerg szisztéma modulátorok (OVE 101), a hormonanalógok (obineptid, PYY) és a neuropeptidreceptor-modulátorok, amelyekről Shin (8) táblázatában is olvashatunk. És még mások-

GYÓGYSZERTÁR

5

PHARMA PRAXIS

PHARMA PRAXIS ról is Simonyi és munkatársai (9) cikkében és összefoglaló táblázatában, valamint Dietrich és Horváth 2012-es időszerű munkájában és táblázatában (Nature Reviews/Drug Discovery) (10). Az antidepresszívumok (mint például a mirtazapin, a paroxetin vagy az amitriptylin) egy része sajnos hizlal. Ugyanakkor a bupropion, amit a dohányzás ellen is alkalmaznak, csökkentheti a súlyt, kivédheti a dohányzás elhagyásakor bekövetkező elhízást. Ígéretes testsúlycsökkentő eredmények mutatkoztak a fluoxetinnel is, azonban kiderült, hogy ez átmeneti jelenség volt. Sikeres fejlesztések, és azok kipróbálása a gyakorlatban Itt részben az elsődlegesen diabetesben, nem célirányosan az elhízás kezelésére kifejlesztett és alkalmazott gyógyszereket lehet megemlíteni, amelyek az antidiabetikus tabletták és főleg az inzulin testsúlynövelő hatásától eltérően, kedvezően hathatnak a testsúlyra. A régóta ismert, és ma is a 2-es típusú diabetes alapgyógyszerének tekintett metformin (11) többek között késlelteti a glükózfelszívódást, az étvágyat is mérsékli, és vizsgálatban átlagosan 2,5 százalékkal csökkentette a testtömeget. Az akarbóznál az utóbbit vizsgálatban nem tudták kimutatni. Az utóbbi időben forgalomba került inkretinalapú GLP-1-analógok és –agonisták subcutan injekciós alkalmazásával a vércukorszint mellett a testsúlyt is csökkentették. A DLP-1-analóg, a diabetes kezelésére törzskönyvezett liraglutid- (Victosa) (12) injekció négy különböző dózisával nem diabeteses elhízott (BMI: 30–40 kg/m2) betegek körében is végeztek vizsgálatot. A hatóanyagot – azonos diéta mellett – 3×120 mg orlistattal és placebóval hasonlították össze. Naponta adott subcutan injekciókkal a legkisebb dózissal (1,2 mg) is többet, 4,8 kg-ot fogytak, mint orlistattal (4,2 kg). A fogyás dózisfüggő volt, napi 3,0 mg liraglutiddal 7,2 kg-ot fogytak. Bizonyos óvatosságra intenek a kísérő hasnyálmirigy-betegségről beszámoló esetek. Másrészt több országban már kezdeményezték az alkalmazását diabetes nélküli elhízásban. A GLP-1-agonista exenatid (Byetta) (13) diéta mellett csökkentette a cukorbetegek testsúlyát napi 2×5 vagy 2×10 mg subcutan injekció adása mellett. Ezt is vizsgálták nem diabeteses elhízottak esetében is, ahol diéta mellett szintén csökkent a testsúly (–5,1 kg) a placebóval szemben. Már egy évtizede felfigyeltek arra, hogy az epilepsziás betegeknek adott antikonvulzív topiramat testsúlycsökkentést okoz. Egy ilyen monoterápiás vizsgálatban magunk is részt vettünk, de az a nagy dózisok mellékhatásai miatt abbamaradt. 2012-ben az Amerikai Egyesült Államokban a topiramatot kisebb dózisban (23 mg), a hypothalamusra ható amfetaminszármazék fenterminnel (3,75 mg) kombinálva, majd a dózisokat kéthetenként emelve az FDA elé terjesztették

6

GYÓGYSZERTÁR

jóváhagyásra (Qsymia) (14). A második komponenst, a fentermint már a legtöbb európai országban kivonták a forgalomból masszív idegrendszeri, centrális mellékhatások miatt, de Adipex néven hazánkban helyenként illegálisan terjesztik. Meglepetésre az FDA második nekifutásra, 2012 júliusában jóváhagyta a Qsymia extended release formáját. Miután a fentermin sok mellékhatást okoz, az Amerikai Egyesült Államokban Contrave néven a bupropiont naltrexonnal kombinálták, ami III. fázisú vizsgálatban eredményes volt, major mellékhatások nélkül (10). A vizsgálat 2014-ben fejeződik be.

európai hatósághoz, az EMEA-hoz is beadta az engedélyezési kérelmet, de annak jóváhagyását egyelőre elhalasztották, ugyanis kiegészítő adatokat várnak a lehetséges mellékhatásokról a depresszió és – csak állatkísérletekben, patkányokban észlelt – malignitás vonatkozásában. A szert Európában már a 2011-es isztambuli Európai Obesitas Kongresszuson is bemutatták, az Amerikai Egyesült Államokban pedig a 2013-as év legjobb gyógyszere címre is felterjesztették (Prix Gallien USA Award). Az indikáció szerint a készítmény 30 kg/ m2 feletti testtömegindex (body mass index, BMI), vagy több kockázati tényező jelenléte esetén már 27 kg/m2 BMI felett is javasolt.

Legközelebb a jó megoldáshoz: a lorcaserin

Hazánkban rendelkezésre álló gyógyszerek

Néhány év kényszerű szünet után előállították a lorcaserin hatóanyagot tartalmazó gyógyszert, ami végre szép reményekre jogosít. Ennek kutatása a már említett dexfenfluraminhoz vezethető vissza, amelynek karrierjét a váratlan, jobbszívfél-vitiumot okozó mellékhatás szakította félbe. A mellékhatás okát eleinte nem találták, de a kutatások tovább folytak, és felismerték, hogy a 14 szerotoninerg receptorból a korábban kiválasztott 5-HT2-receptorra ható agonista dexfenfluramin nem szelektív, mert nemcsak az éhségérzést, az étvágyat, az 5-HT2/c-receptort befolyásolta, hanem az 5-HT2/b és 5-HT2/c-re gyakorolt hatást is magával hordozta, amelyek viszont kedvezőtlen hatásúak a szív és a tüdő sejtjeire. Ennek következtében fordult elő a korábban izgató mellékhatásoktól mentes – étvágycsökkentő, telítettség érzését növelő – gyógyszerrel primer pulmonalis hypertonia és jobbszívfél-vitium.

Magyarországon 1998 óta csupán az orlistat, e zsírfelszívódás gátló, de az étvágyra nem ható szer maradt forgalomban (17), de ezt zsíros táplálék fogyasztása esetén fellépő robbanásszerű gastrointestinalis hatásai miatt sokan nem tolerálják. A 120 mg-os Xenical felezett 60 mg-os dózisban (alli) vény nélkül is kapható, ám ennek nemcsak a mellékhatásai, hanem a hatása is csökkentett mértékű.

A kutatás során végül sikerült szelektív 5-HT2/c-receptor-agonistát, a lorcaserin hidrokloridot előállítani, amelynek 15-ször, illetve 100-szor nagyobb az affinitása az 5-HT2/c-, mint az 5-HT2/a- vagy az 5-HT2/b-receptorhoz. A lorcaserin (adagja 10–20 mg) a központi idegrendszerben, főleg a plexus choriodeusban, a limbicus rendszerben fejti ki szelektív étvágycsökkentő hatását (15).

Miben reménykedjünk?

Vizsgálatok lorcaserinnel Három III. fázisú tanulmányban, a BLOOM (n=3182), a BLOSSOM (n=4008) és a BLOOM-DM (n=604) vizsgálatokban 7794 beteg körében végeztek vizsgálatokat. Ezek metaanalízise (16) szerint az azonos diéta mellett alkalmazott 2×10 mgmal 46,3 százalékban, egyszeri 10 mg-mal 40,6 százalékban értek el 5 százalékos testsúlycsökkentést egy év alatt, míg a placebocsoportban csak 22,1 százalékban értek el hasonló eredményt. Még nagyobb, 10 százalékos testsúlycsökkentést 22, 17,3, illetve 8,3 százalékban sikerült kimutatni. A metaanalízisben a kevesebb betegből álló (n=604) diabeteses betegcsoport is szerepel. A lorcaserin adása mellett vizsgált tényezők, a metabolikus paraméterek – köztük a pulzusszám és a vérnyomás is – szignifikánsan javultak. A gyógyszer szedése mellett mellékhatásként csak a fejfájás volt „nagyon gyakori” (10-ből valamivel több, mint egy alkalommal, 17 százalékban), illetve a kezelt cukorbetegek esetében a hypoglykaemia (27%). Az előzményekre és a kutatásokra való tekintettel 3, 6, 12, illetve 24 hónap múlva ös�szesen mintegy 20 ezer echokardiográfiát is végeztek, amely vizsgálatokban a placebocsoporthoz hasonlóan egy év után 2,4–2,0 százalékban regisztráltak valvulopathiát, s csupán a kis létszámú diabeteses csoportban volt – nem szignifikáns – különbség. Az eredmények ismeretében az FDA ismételt vizsgálatokat végzett, és 13 év szünet után, 2012 júliusában jóváhagyta a Belviq forgalmazási engedélyét. A gyógyszer az Amerikai Egyesült Államokban jelenleg is forgalomban van: amerikai orvosok, amerikai receptre, amerikai állampolgároknak írhatják fel a havi dózist mintegy 220 dollárért. A gyártó cég az



Reménykedjünk egy olyan gyógyszer feltalálásában, amely mellékhatások nélkül csökkenti az étvágyat, és mellékhatások nélkül fokozza az energialeadást. A diéta tápanyag-összetételével kapcsolatban is lehetnének indirekt megoldások, például a kedvelt szénhidrátok hizlaló hatásának a gyógyszeres befolyásolása már a szervezeten belüli glükóz-zsírsav átalakítással. 2009-es hír, hogy a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatói megtalálták azt a DNA-PK gént, amely a májban a glükóz zsírsavakká történő átalakítását végzi (18), amiből aztán jórészt zsírlerakódás keletkezik. Egérkísérletekben nagy mennyiségű szénhidrátbevitel után a DNA-PK génhiányos, mutációs alakkal rendelkező állatok semmit nem híztak, míg a kontrollegerek normális Ob génnel 40 százalékot. Remélik, hogy ez a DNA-PK gén olyan potenciális farmakológiai célpont lehet, amely az elhízás egyik fő okát, a szénhidrát-zsír átalakítást blokkolná. Az elhízás kezelésében nagy jelentősége lehet az ilyen gyógyszereknek, ha széles körben elterjednek és hozzáférhetővé válnak. A segítségükkel jobban betartható lenne a diéta, sikerülne a fogyás és csökkennének az elhízást kísérő kockázati tényezők és betegségek. Pados Gyula, Simonyi Gábor, Bedros J. Róbert Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Anyagcsere Központ Irodalom 1.

Larsen TM, Dalskov SM, van Baak M, et al. Diets with high or low protein content and glycemic index for weight-loss maintenance. N Engl J Med 2010;5(363):22.

2.

Pados Gy, Simonyi G, Bedros JR. A MOMOT diétás irányelvei. Az új trend, a low-calorie – low-carb – high-protein diéta helye az ajánlásunkban. MOMOT VIII. Kongresszusa 2012. március 23–24. Budapest. Cardiometabolica Hungarica 2012/1.

GYÓGYSZERTÁR

7

PHARMA PRAXIS

PHARMA PRAXIS

3.

Paragh György, Pados Gyula, Karádi István, et al. Össztűzben a koleszterinszint-csökkentés. Célértékek elérése a CÉL-programban. Metabolizmus 2008;suppl:10-3.

4.

Pados Gy. A túlsúly és elhízás korszerű kezelése. Zafír Press Kiadó; 2010.

5.

Connolly HM, Crary JL, McGoon MD, et al. Valvular heart disease associated with fenfluramine-phentermine. N Engl J Med 1997;337:581-8.

6.

James WP, Caterson ID, Coutinho W, et al. SCOUT Investigators. Effect of sibutramine on cardiovascular outcomes in overweight and obese subjects. N Engl J Med 2010;363:905-17.

7.

Després JP, Golay A, Sjöström L; for the Rimonabant in Obesity-Lipids Study Group. Effects of rimonabant on metabolic risk factors in overweight patients with dyslipidemia. N Engl J Med 2005;353:2121-34.

8.

Shin J.Obesity Drug Discioverics: What the future holds? 2007 August www.espicom.com

9.

Simonyi G, Medvegy M. Új lehetőségek az elhízás gyógyszeres kezelésére. Metabolizmus 2012;10/2:77-81.

10. Dietrich OM, Horvath TL. Limitations in anti-obesity drug development: the critical role of hunger-promoting neurons. Nature Reviews Drug Discovery/AOP published online 3 August 2012; doi: 10. 1038/nrd3739 11. Yanovski JA, Krakoff J, Salaita C. Effects of metformin on body weight and body composition in obese insulin-resistant children: a randomized clinical trial. Diabetes 2011;60(2):477-85.

Aktualitások a biohasonló gyógyszerekkel kapcsolatban - 1. rész

12. Astrup A, Rössner S, Van Gaal L, et al. NN8022-1807 Study-Group. Effects of liraglutide in the treatment of obesity a randomised, double-blind, placebo-controlled study. Lancet 2009;374 (9701):1606-16. 13. Rosenstock J, Klaff LI, Schwartz S, et al. Effects of exenatide and lifestyle modification on body weight and glucose tolerance in obese subjects with and without prediabetes. Diabetes Care 2010, 33:1173-5. 14. Gadde KM, Allison DB, Ryan DH, et al. Effects of low-dose, controlled-release, phentermine plus topiramate combination on weight and associated comorbidites in overweight and obese adults (CONQUER): a randomised, placebo-controlled, phase 3 trial. Lancet 2011;377(9774): 1341-52. 15. Smith SR, Prosser WA, Donahue DJ, et al. Lorcaserin (APD356) a selective 5-HT2C agonist, reduces body weight in obese men and women. Obesity 2009;17(3): 494-503. 16. Chan EW, He Y, Chui CS. Efficacy and safety of lorcaserin in obese adults: a meta-analysis of 1-year randomized controlled trials (RCTs) and narrative review on short-term RCTs. Obes Rev 2013;14(5):38392. 17. Davidson MH, Hauptman J, DiGirolamo M, et al. Weight control and risk factor reduction in obese subjects treated for 2 years with orlistat: a randomized controlled trial. JAMA 1999;281;(3):235-42. 18. Wong RHF, Chang I, Hudak CSS, et al. A role of DNA-PK for the metabolic gene regulation in response to insulin. Cell 2009;136(6):105672. Forrás: LAM 2013;23(12):605–609.

A biológiai, és azon belül is a biohasonló gyógyszerek a gyógyszeres terápia viszonylag új szereplői, amelyekkel ugyanakkor a mindennapi gyakorlatban már jó ideje találkozhatunk. Kétrészes cikkünkben elsőként a biologikumok jellemzőivel és felhasználási területeivel ismerkedünk meg. Az eligazodásban dr. Dank Magdolna, a Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinika Onkológiai Részlegének vezetője lesz segítségünkre. Ma még a legtöbb, általunk alkalmazott gyógyszer kémiai eredetű. Vegyészek állítják össze például a vérnyomáscsökkentőket, az antibiotikumokat, a fájdalomcsillapítókat, amelyek közös jellemzője, hogy kis molekulatömegűek, pontosan definiálható kémiai képlettel rendelkeznek, stabilak és viszonylag egyszerű gyártási folyamattal előállíthatók. Gyártásuk során mindig ugyanazt a „receptet” kell követni, és mindig ugyanaz a termék születik. Ezzel szemben a biológiai gyógyszerek általában nagyméretű fehérjemolekulák (egy rituximabmolekula például tömegét tekintve körülbelül 805-ször nagyobb, mint az aszpirin) vagy nukleinsavak, amelyeket élő, genetikailag módosított szervezetek (sejtkultúrák) felhasználásával, jellemzően rekombináns géntechnológiával állítanak elő. A biologikumok gyártása során a kívánt fehérjét előállító genetikai programot viszik be élő organizmusokba. Az Escherichia coli baktérium például citokinek termelésére alkalmas, a kínai hörcsög petefészek-sejtvonalát pedig monoklonáris antitestek előállítására használják. A folyamat eredményeképpen nagyméretű fehérjeelegyek képződnek, amiket külön kell választani, tisztítani, majd ezt követően kerülhet sor a formulálásra, ampullázásra.

www.hungaropharma.hu

k információ Naprakész harmától! a Hungarop

8

Az Én patikám további értékes információkat tartogat az Ön számára. Látogasson el a honlapunkra: www.hungaropharma.hu

GYÓGYSZERTÁR

A biológiai gyógyszerek közé tartoznak többek között • • • • • • • • •

a monoklonális antitestek („mab”-ok); a citokinek (interferonok, interleukinek); a hormonok (inzulin, növekedési hormon); az erythropoetinek (EPO/ESA); a kolóniastimuláló faktorok (CSF); a terápiás célú enzimek, illetve enzimpótló készítmények; a rekombináns vérkészítmények, plazminogén-aktivátorok (TPA); a véralvadási faktorok; a vakcinák.

A biológiai gyógyszerek kapcsán jelenleg is folynak klinikai kutatások a gyomorrák, illetve a hasnyálmirigyrák területén. Előbbi kezelésére pillanatnyilag egyetlen monoklonáris antitest-terápia létezik. Olyan betegcsoportok is vannak (veserák), ahol mab nem, csupán targetált terápia áll a hazai gyógyítók rendelkezésére. Ugyanakkor sejthető, hogy azokon a területeken, ahol a jelenlegi kémiai gyógyszerekkel is elérhető a kívánt gyógyulás, nem fognak teret hódítani a biológiai terápiák. Az „–ab”-ra végződő hatóanyagnevek monoklonáris antitestet jelentenek („antibody”). Az „–ib”-re végződőek tirozin-kináz-inhibitort.

Az Én pAtikámAt Önre szAbtuk! kövesse rendeléseit, kérdezzen le készletinformációkat, rendeljen akcióinkból, figyelje hitelkeretét, számláit!

apró változása is az előzőektől teljesen eltérő terméket eredményezhet, aminek a hatásmechanizmusa is eltér a korábbi molekuláétól.

Biohasonló készítmények

A biológiai készítmények injekciós vagy infúziós kiszerelésben készülnek. Ennek oka, hogy e fehérjemolekulák csak úgy tudják megőrizni szerkezetüket, s így hatásukat, ha közvetlenül élettani közegükben (például emberi testnedvekben) oldódhatnak. Esetükben a végtermék nem írható le egyetlen kémiai képlettel. Mivel egy utánozhatatlan molekuláris elegyről van szó, a biológiai gyógyszerekről lehetetlen pontos másolatot készíteni: ezen élő organizmusokból álló rendszer egészen



A biohasonló készítmények olyan gyógyszerek, amelyek az originális biológiai gyógyszer szabadalmi védettségének lejáratát követően bővíthetik a terápiás palettát. Első képviselőjük 2006-ban jelent meg az Európai Unióban, és az elkövetkező években is számos újabb biohasonló gyógyszerre számíthatunk. Egyik legjellegzetesebb képviselőjük a monoklonáris antitest. E gyógyszerek nagymértékben hasonlítanak az innovatív referenciakészítményhez, de – a fent említett okok miatt – sem azzal, sem egymással nem azonosak (az originátor biológiai termék két gyártási tétele is eltér egymástól!). Éppen ezért esetükben semmiképpen nem beszélhetünk „biogenerikumok”-ról.

GYÓGYSZERTÁR

9

PHARMA PRAXIS

PHARMA PRAXIS

A „biohasonló” egy hatósági kifejezés, amit az EMA (Európai Gyógyszerügynökség) vezetett be. E definíció szerint „a biohasonlók azok a termékek, amelyeknél minőség, biztonságosság és hatékonyság tekintetében igen magas fokú („kifejezett”) a hasonlóság a referencia biológiai készítménnyel”. Ez ad lehetőséget például arra, hogy a terápiát ne originátor, hanem biohasonló készítménnyel kezdjék meg. Az OEP „jóvoltából” a klinikusoknak is meglehetősen gyorsan sikerült megismerniük a biohasonló készítményeket. A citokinek esetében például egy tollvonással álltak át a biohasonló gyógyszerekre, és ezen a területen originátor készítményt már nem is alkalmaznak. A biohasonló készítmény aminosav-szekvenciája megegyezik az originátoréval. Az alkalmazott expressziós rendszerben történt, véletlenül vagy szándékosan alkalmazott eltérés miatt azonban változhat a végleges konformáció; emellett a különböző poszttranszlációs módosítások befolyásolják a harmadlagos, negyedleges térszerkezetet, illetve a gyógyszer szennyeződésprofilját s így magát a tényleges fehérjefunkciót. A lényeg azonban, hogy az eredeti és a biohasonló készítménynek is ugyanazt a hatást kell elérnie. Attól függően, hogy a különböző szénhidrátok hogyan kapcsolódnak a fehérjeszerkezethez, dől el, hogy milyen lesz a termék hatásmechanizmusa, hogy a molekula hogyan rögzül a sejt membránjának receptorához, és hogyan modulálja annak működését. Az oxigén-glikolizáció például a jelátvitelt módosítja, a nitrogén-glikolizáció megnövekedett aktivitást vagy fél-életidőt eredményez, a különböző lipidkötések a kihelyeződést, a membránlokalizációt befolyásolják, a hasadás aktivációval, a foszforiláció pedig ugyancsak aktivációval vagy gátlással jár. A biohasonló készítmények törzskönyvezése Míg egy új biologikum törzskönyvezését klinikai és nem-klinikai minőség-ellenőrzési vizsgálatok előzik meg, a biohasonló készítmény rövidített klinikai, non-klinikai útvonalon jut el ugyaneddig, miközben preklinikai és klinikai szinten, széles körűen összehasonlítják a referenciakészítménnyel. E folyamat során hitelt érdemlően kell bizonyítani a már említett nagyfokú hasonlóságot minőség, hatásosság, illetve gyógyszerbiztonság tekintetében. Az indikáció extrapolációja Az Európai Gyógyszerügynökség – a referenciagyógyszer egy adott indikációban elvégzett klinikai vizsgálatai alapján – egyéb indikációkra is engedélyezheti a biológiai készítmény alkalmazását. A klinikai hatásossági és biztonságossági adatok abban az esetben terjeszthetők ki (extrapolálhatók) más indikációkra is, ha a gyártó az összehasonlító vizsgálatok során egyértelműen és teljes körűen bizonyította a komparabilitást („nagyfokú hasonlóság”). Természetesen mindez nem automatikusan történik, az extrapolációt a gyártónak kell kérnie. Az indikáció extrapolációja során a vizsgálatokat mindig a

10

GYÓGYSZERTÁR

legszenzitívebb betegcsoporton kell elvégezni. Mit jelent ez? Egyazon daganat korai és előrehaladott (áttétes) formáinak biológiai gyógyszerrel történő kezelése során minőségében és gyakoriságában is eltérő immunreakciókkal találkozhatunk. A korai esetekben a betegek immunrendszere még többnyire érintetlen és érzékenyebb, míg az előrehaladott stádiumú, már többféle kezelésen átesett betegek esetén az immunrendszer reakciókészsége is jelentősen csökken. A vizsgálatokat ezért a korai eseteken kell elvégezni; az így nyert hatásossági és biztonságossági adatok az áttétes betegcsoportokra is kiterjeszthetők, ám ugyanez fordítva nem lehetséges. Egy másik példának vegyük a monoklonáris antitestet, amelynek eredeti indikációja reumatoid artritiszre, pszoriázisra és Crohn-betegségre szól. Amikor megjelenik a biohasonló készítmény, a gyártója reumatoid artritiszeseken fogja elvégezni a klinikai vizsgálatokat. Arra az indikációra kapja meg a törzskönyvet, majd a hatóság a többi indikációra is kiterjeszti az engedélyt. „Mit tehet ezek után a gasztroenterológus, a dermatológus és az immunológus? – teszi fel a költői kérdést dr. Dank Magdolna. – Éberek lesznek, és kommunikálnak egymással.” Indikációk szintjén: rheumatoid arthritis

Crohn-betegség

psoriasis

Betegpopuláció szintjén: methotrexát naív betegek

methotrexátra rezisztens csoport

egyéb biológiai terápiára elégtelenül reagáló betegek

Hogyan alakul az indikáció extrapolációja emlőrák kezelése esetén? Melyik lesz az a szenzitív betegcsoport, amelyiken elvégzik a klinikai vizsgálatokat? Ennek eldöntéséhez tudni kell, hogy egyazon daganat korai és előrehaladott (áttétes) formáinak biológiai gyógyszerrel történő kezelése során minőségük és gyakoriságuk tekintetében eltérő immunreakciókkal találkozhatunk. Korai stádiumban a betegek immunrendszere még többnyire érintetlen és érzékenyebb, míg az előrehaladott stádiumú, már többféle kezelésen átesett betegek esetén az immunrendszer reakciókészsége is jelentősen csökken. Így a korai esetek kapcsán nyert klinikai adatok kiterjeszthetők az áttétes betegcsoportokra, fordítva viszont ez nem lehetséges. • áttétes emlőrák

• adjuváns

• nem előkezelt

• előkezelt

• nem előkezelt

• rövid ideig tartó trastuzumab kezelés

• sérült immunrendszer

• egyéves trastuzumab kezelés

• megkímélt immunrendszer

• megkímélt immunrendszer

Felcserélhetőség, helyettesíthetőség Mi a különbség a kémiai és a biológiai gyógyszerek között felcserélhetőség, illetve helyettesíthetőség tekintetében? Felcserélhetőségre az egészségügyi hatóságok adnak lehetőséget, abban az esetben, ha a követő gyógyszer alkalmazásával is ugyanaz a klinikai eredmény érhető el, mint a referenciatermék esetében. Illetve, ha az originátorról generikumra/ biohasonló készítményre történő váltás hatékonyság tekintetében nem jár nagyobb rizikóval, mint a kezelés folytatása az eredeti készítménnyel. A beteggel történt konzultációt követően a kezelőorvos határozza meg azt, hogy klinikailag indokolt-e a váltás az eredeti és a követő termék között. A felcserélhetőség kémiai gyógyszerek kapcsán megszokott dolog, biologikumok esetében viszont nem ajánlott. Legalábbis, a gyakori cserét a biztonságosság érdekében mindenképpen indokolt elkerülni. A betegek kezelése eredeti és biohasonló készítménnyel egyaránt elkezdhető, azonban a terápiát azzal a készítménnyel javasolt végigvinni, amelyikkel a kezelést elindították. A váltás indoka a szervezet csökkent vagy váratlan válaszreakciója lehet. A gyógyszer-helyettesítés a patikában történik. Kizárólag a GYEMSZI-OGYI által egyenértékűnek minősített, azonos hatóanyagú, hatáserősségű és gyógyszerformájú készítmények – vagyis a kémiai eredetű gyógyszerek – helyettesíthetők egymással. Ilyenkor, ha az orvos nem zárja ki a helyettesíthetőséget, a gyógyszerész köteles a kedvezőbb térítési díjú készítményt felajánlani a betegnek. Magyarországon a GYEMSZI-OGYI helyettesíthetőségi listáján nem szerepel biológiai terápia, így egy eredeti biológiai gyógyszer és annak biohasonló megfelelői gyógyszerész által egymással nem helyettesíthetők. Összegzés A betegségek elleni harcban a biotechnológia jelenti a legnagyobb esélyt, mivel az ilyen gyógyszerekkel folytatott terápia a tünetek helyett a betegségek okát veszi célba. A biológiai készítmények célzott és személyre szabott terápiás és diagnosztikai megoldásokat kínálnak bizonyos betegségekre. A páciensek számára jobban tolerálhatók, mint a hagyományos gyógyszeres kezelések, egyes irreverzibilis károsodásokat (például a kardiotoxicitást) pedig visszafordíthatóvá tehetnek. Emellett potenciálisan biztonságosabb és nagyobb klinikai hatékonysággal rendelkező készítményekre tehetünk szert általuk. Nem véletlen, hogy napjainkban a gyógyszerfejlesztéseknek már több mint a fele biológiai gyógyszerek előállítására irányul. Tóth Tamás (folytatjuk)



GYÓGYSZERTÁR

11

BEMUTATJUK

BEMUTATJUK

Zombor Gábor váltotta Szócska Miklóst

„A cél a közös gondolkodás”

Dr. Zombor Gábort, Kecskemét polgármesterét nevezték ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) új egészségügyért felelős államtitkárának.

Lukácsné dr. Fodor Enikő szerint a beteg a megfelelően magas színvonalú egészségügyi szolgáltatást csupán egy gazdaságilag stabilan működő gyógyszertárban tudja megkapni. Kérdésünkre azt is elárulta, miket tart a gyógyszerészek előtt álló legfontosabb feladatoknak. A MOSZ Budapesti Szervezete elnöke a továbblépés kulcsát a folyamatos, kétirányú kommunikációban látja.

A szaktárcát ez év június 16-ától vezető Zombor 1964ben született Kecskeméten. Általános orvosi diplomáját 1989-ben szerezte meg a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen. Ezt követően a kiskunfélegyházi Városi Kórházban helyezkedett el, majd öt éven át Kunbaján volt körzeti orvos. Pályája következő állomása egy nagy amerikai gyógyszercég magyar leányvállalata, az MSD Kft. volt, ahol tudományos munkatársként dolgozott, majd 1996-tól 1999-ig a bajai Polgármesteri Hivatal egészségügyi referensi pozícióját töltötte be. 1999-től a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatói teendőit látta el, majd 2000 és 2006 között a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatójaként tevékenykedett Kecskeméten. 2006 óta országgyűlési képviselő, és ugyanabban az évben választották meg a „hírös város” polgármesterének is. Balog Zoltán miniszter az új államtitkárok bemutatásakor elmondta: az, hogy a tárca változatlan formában folytatja működését, azt bizonyítja, hogy sikeres volt a létrehozására irányuló kísérlet, és a jövőben is érdemes együtt tartani azokat a társadalompolitikai ágazatokat, amelyek közvetlenül érintik az emberek életét. A kormányzatnak továbbra is stratégiai célja Magyarország polgárai, közösségei testi-lelki egészségének erősítése. A miniszter Zombor Gábortól azt várja, hogy csökkentse az orvosok elvándorlását, folytassa és felügyelje a fejlesztéseket, valamint álljon őrt az egészségügy forrásai felett. Balog Zoltán hozzátette: az elkövetkező évek legfontosabb feladata az alapellátás megerősítésének irányítása, illetve a népegészségügyi programok továbbvitele. Az új államtitkár azóta több rendezvényen is ismertette célkitűzéseit, amelyek közül kiemelten fontosnak nevezte a kórházi adósságrendezést, a hálapénz rendszerének megszüntetését, valamint az egészségügyi humánerőforrás-krízis felszámolását. A Figyelő egészségügyi konferenciáján például úgy fogalmazott: a politika ingerküszöbét is elérte az egészségügyet fe-

12

GYÓGYSZERTÁR

szítő problématömeg, neki pedig az a feladata, hogy egy stabilan fenntartható, kiszámíthatóan működő ellátórendszerre tegyen javaslatot úgy, hogy az a többség által támogatható legyen. „Amíg fennáll annak a gyanúja, hogy pazarló a rendszer, addig nehéz meggyőzni a kassza fölött diszponálókat, hogy pluszforrást biztosítsanak az egészségügy számára” – jelentette ki Zombor Gábor, hozzátéve: szükség van adósságkonszolidációra, de az annak mértékére vonatkozó pontos elemzéseket is el kell végezni.

Gy.: Úgy tűnik, a szakmai tudás mellé előbb-utóbb mindenki megszerzi a gazdasági ismereteket is. Hogyan lehet a kettőt, a hivatást és az üzleti szemléletet összhangba hozni? L. F. E.: Az első mindenekelőtt a beteg érdeke. Ám ahhoz, hogy megkapja az elvárt színvonalú szolgáltatást, hogy ne kelljen messzebbre mennie a gyógyszeréért, vagy ha azért jár hozzánk, mert a mi személyünkhöz ragaszkodik, úgy kell tudnunk vezetni a gyógyszertárat, hogy az hosszú távon nyitva álljon előtte, azaz gazdaságilag működőképes legyen.

A szaktárca új vezetőjének szándékai szerint a közeljövőben jelentősen csökkenni fog az egészségügyi szolgáltatók munkáját feleslegesen terhelő bürokrácia és adminisztráció, ugyanis luxus, hogy miközben az egészségügy komoly szakemberhiánnyal küzd, az orvosok és a nővérek a betegellátás helyett ezzel töltsék az idejüket.

Gy.: Említette, hogy az édesanyja is gyógyszerész, sőt, úgy tudom, együtt irányítják a patikájukat. Hogyan osztják meg egymás között a feladatokat? L. F. E.: Édesanyám a gyógyszertár vezetője, aki, bár nagyon szeret a betegekkel foglalkozni, egyre kevesebb időt tölt az officinában, inkább az irodában dolgozik. Már felmerült benne a visszavonulás gondolata, de ez egy hosszú folyamat. A papírmunka java része rám hárul, a speciális gazdasági feladatokat viszont még mindig ő oldja meg. Én előkészítek, ő pedig befejez. Két kézen megy át minden, így kevesebb a hibalehetőség.

A kórházigazgatók visszakapják a pozíciójukhoz szükséges döntési jogköröket, az állami egészségügyet pedig egyetlen professzionális szervezet irányítja majd. Zombor Gábor elmondta, a kormány elkötelezett a társadalombiztosítási rendszer fenntartása mellett, de „működőképes kiegészítő alternatívák” becsatornázását is elképzelhetőnek tartja. Szintén fontos lépés lesz az egészségügyi életpályamodell kidolgozása, amelynek az orvosokra vonatkozó részéhez az államtitkár szerint jó alapot jelent a Magyar Rezidens Szövetség erre vonatkozó javaslata. Az ugyancsak a rezidensek által szorgalmazott hálapénzmentes Magyarország kezdeményezéssel kapcsolatban pedig Zombor Gábor közölte: ő akár sarkalatos törvénybe is iktatná a hálapénz adásának megtiltását. Zombor Gábor a népegészségügyi programokkal kapcsolatban is kifejtette elképzeléseit. Ezek szerint a foglalkozás-egészségügyi orvosok bevonásával az eddiginél lényegesen szélesebb körre terjesztenék ki ezeket a programokat. Sőt, szerinte a közfoglalkoztatottakra külön népegészségügyi programot lehetne építeni, ami még csak pluszforrást sem igényelne. Az államtitkár úgy látja, általában a potenciálisan legkomolyabb egészségi problémákkal küzdők vállalnak közmunkát, mégsem vonják be őket a szűrésekbe, a megelőző programokba. Zombor Gábor hitvallása, hogy „a betegnek mindig igaza van”, aminek szellemében olyan szolgáltatást kíván megvalósítani, amelynek köszönhetően a páciensek biztonságban érezhetik magukat az egészségügyi ellátórendszeren belül. Ehhez, mint fogalmazott, néha elegendő „a józan paraszti ész irányába” elmozdulni, és egyszerűsíteni, hatékonyabban megszervezni, amit lehet. MOSZinfó

Gy.: A Magángyógyszerészek Országos Szövetségével való kapcsolatának kezdete mikorra datálható?

Gyógyszertár: Kérem, idézze fel nekünk röviden eddigi szakmai pályafutását! Lukácsné dr. Fodor Enikő: Sokan nem tudják rólam, hogy másoddiplomás gyógyszerész vagyok. Eredetileg biológia-kémia szakos középiskolai tanári diplomát szereztem. Gyógyszerész édesanyám indíttatására iratkoztam be a Semmelweis Egyetemre, ahol 2007-ben végeztem. Ezt követően egyből jelentkeztem szakgyógyszerésznek, mivel fontosnak gondoltam e képesítés megszerzését – furcsa módon talán éppen azért, mert akkoriban úgy éreztem, elértéktelenedett, kiüresedett ezt a titulus. Központi rezidens lettem, azaz a képzésemet az egyetem támogatta. Már akkor láttam, hogy egy patikai vállalkozás sikeres vezetéséhez nem elég csak gyógyszerésznek lenni, ezért beiratkoztam a Nyugat-magyarországi Egyetem által meghirdetett gyógyszerész-közgazdász képzésre. Az itt szerzett ismeretek rendkívüli módon szélesítették a látókörömet, nemcsak a nagyon szorosan vett szakma, hanem az egészségügyi szolgáltatók, az egészségpolitikai irányelvek és az egészségpiac működése kapcsán is.



L. F. E.: Nagyon tisztelem és szeretem dr. Potocsny Marikát, a MOSZ volt budapesti elnökét, máig megbízom az ő szakmai tudásában, éleslátásában. Rajta keresztül ismertem meg a MOSZ-t, és miután ő a Magyar Gyógyszerészi Kamarában vállalt tisztséget, váltam 2012 tavaszán a szervezet budapesti vezetőjévé. A legutóbbi tisztújítást követően, amikor ismét bizalmat szavazott nekem a tagság, nagyon komolyan átgondoltam, hogy mit végeztem addig, és mit akarok megvalósítani. Konkrét terv van a fejemben azzal kapcsolatban, hogy honnan hová szeretnék eljutni. Ezt a hároméves ciklust úgy szeretném kitölteni, hogy a végén elmondhassam, tettem olyat, amivel előremozdítottam a szakmát, az érdekképviseletet. Gy.: Beszéljünk akkor a terveiről! L. F. E.: Fontosnak tartom, hogy az elnökség és a tagság között rendszeresebb és kétirányú legyen az információáramlás. A MOSZ megyei szervezetei közül a budapesti a legnagyobb, tagsága változatos összetételű. Sokan csak látásból ismerik egymást, sajnos én sem ismerek mindenkit annyira, mint szeretném. Jó lenne a kollégákat egy kicsit közelebb hozni egymáshoz. Nemcsak a saját gondolataimat szeretném eljuttatni hozzájuk, hanem az ő véleményüket, elképzeléseiket is a többiekhez. A cél a közös gondolkodás lenne.

GYÓGYSZERTÁR

13

AKTUÁLIS

BEMUTATJUK Sokat töprengtem azon, hogyan lehetne ezt megvalósítani. Így született meg az a találkozósorozat, aminek most június 24-én zajlott le a második eseménye. A FoNo VIII. szerkesztése, valamint a magisztrális készítmények ellenőrzése kapcsán hallgattuk meg az OGYI illetékeseit, és osztottuk meg egymással a gondolatainkat. (A rendezvényről lapunk következő számában írunk részletesen – a szerk.) További elképzeléseim között szerepel egy közgazdász hölgy meghívása, aki a Közgazdaságtudományi Egyetemen kis- és középvállalkozások fejlesztésével foglalkozik. Az év folyamán több hasonló, kerekasztal-beszélgetés jellegű találkozót szeretnék még szervezni. A cél, hogy olyan információkkal lássuk el a gyógyszerészeket, amelyek mind szakmai, mind gazdasági oldalról a vállalkozásuk működtetésében segítenek nekik. Pár felmerülő kérdés: hogyan növeljük árréstömegünket? Milyen irányelveket kövessünk a könyvelésben? Hogyan racionalizáljuk a különböző folyamatokat? Hogyan működtessük hatékonyan minőségbiztosítási rendszerünket? Hogyan mérjük és díjazzuk az alkalmazottaink teljesítményét? Hogyan kezeljük a reklamációkat? Hogyan oldjuk meg az egészségpénztári elszámolást? Azt gondolom, együtt könnyebben megtaláljuk a válaszokat. Akinek van kedve, motivációja, jöjjön el, és ossza meg velünk a gondolatait, mert csak így ismerjük meg a problémákat, és tudunk továbblépni. Gy.: Hogyan látja, a MOSZ-on belül mennyire hangsúlyos a 110 fős budapesti szervezet jelenléte? L. F. E.: A megyei szervezetek teljes mértékben egyenrangúak egymással. Ami különbség, hogy egészen más problémákkal küzdenek. Vidéken a távolság jelent gondot, Budapesten a patikák egymáshoz való közelsége, és az ebből adódó árverseny. Ami viszont mindannyiunk számára fejfájást okoz, az a patikák gazdasági helyzete, rentabilitása. Egyre többen ismerik fel, hogy a gyógyszertáraknak még inkább betegközpontúvá kell válniuk; ugyanis minden azon áll vagy bukik, hogy a törzsvevőkörünket mennyire tudjuk kiépíteni és megtartani. Márpedig ehhez azt is meg kell tudnunk kérdezni, hogy „hogy tetszik lenni?”. A nagyobb patikákban, ahol folyamatosan áll a sor, erre valószínűleg kevesebb lehetőség van. Gy.: Személyes példát is említett, éppen ezért kérdezem: milyen megoldást lát az egyre kevésbé elodázható generációváltásra? L. F. E.: Mindezt nem problémának, hanem feladatnak gondolom. A visszavonulás gondolatával foglalkozó korosztály háta mögött az elmúlt húsz év tapasztalata áll. A fiatalok ugyancsak komoly szakmai tudással rendelkeznek, ugyanakkor tele vannak energiával, ötletekkel, másképp viszonyulnak bizonyos problémákhoz (számukra a számítástechnika olyan, mint az írás-olvasás). A kétféle tudás ötvözésére van szükség. Apáczai Csere Jánosnál szebben nem tudom elmondani: „Nem könnyen véti el az utat, aki jó kalauzoknak vezérlése után indul, és az óriás vállain ülő gyermek többet lát az óriásnál.” Egy szakmai életút lezárása nem könnyű feladat: méltósággal, elégedetten átadni a helyünket, abban a tudatban, hogy

14

GYÓGYSZERTÁR

megtaláltuk a megfelelő utódunkat, akár a saját családunkban, akár másmilyen módon. Aki látja, hogy az általa korábban évtizedeken át vezetett patika továbbra is szépen működik, elégedett lehet, és nyugodtan töltheti a megérdemelt pihenőidejét. A generációváltás kapcsán azt szeretném elérni, hogy a budapesti tagság erősödjön, mégpedig olyan módon, hogy az idősebb gyógyszerész a fiatalabb kollégáját, a majdani utódját is bevonja a közösségi tevékenységbe.

Csak a gólok számítanak

Tudósítás az online kasszák kapcsán zajló összecsapásról Nem vagyok nagy focirajongó, annyit azonban értek hozzá, hogy a végeredmény a lényeg. Lehet ugyan elemezni a gólpas�szok, a szögletek, a kapura lövések számát, a labdabirtoklási arányt, ám ha a végeredmény 1-0, az nyert, aki azt az egy gólt rúgta. Ennyire egyszerű a képlet – jelen cikkem témája, az online kasszák kapcsán is. Száz szónak is egy a vége, a patikák már az online kasszák „fogantatásának” pillanatában is rendelkeztek az adóhatóság által elvárt adóügyi bizonylatok elektronikus nyilvántartásával, és azok szabadon használható formában rendelkezésre is álltak. Akkoriban még azt rebesgették: egyáltalán nem biztos, hogy az előírás a gyógyszertárakra is kötelező lesz, hiszen azokban minden forgalmi adat elektronikusan dokumentált és archivált, az adóügyi memóriákban pedig – akár szakmai, akár adóhatósági ellenőrzés céljából – reprodukálható formában rendelkezésre áll.

Gy.: A generációváltás tehát egyfajta szemléletváltást is jelent. L. F. E.: Igen. Ennek az egyik megnyilvánulási formája, hogy felismerjük és kihasználjuk a rendelkezésünkre álló lehetőségeket. Például, ha az ablakot lefóliázzuk, abból pluszbevétele származik a patikánknak. Léteznek olyan marketingeszközök, amelyekkel úgy lehet bevételt növelni, hogy közben nem kerülnek semmibe. Érdemes élni ezekkel a lehetőségekkel. Sajnos nem vagyok biztos abban, hogy mindenkinek van terve, elképzelése arra nézve, hogy az elkövetkező öt évben mit akar kihozni a vállalkozásából. Ehhez figyelni kell a környezetünket, az aktuális folyamatokat, azt, hogy milyen trendek észlelhetők a gyógyszerpiacon.

És ekkor jött a fordulat: kiderült, hogy olyan rendszert kell működtetnünk, amely – valamilyen hírközlő hálózati technológia segítségével – nemcsak offline, hanem online adatszolgáltatási kötelezettségnek is eleget tud tenni. Azaz mégiscsak szükség lesz online kasszákra. Gól, 1-0 oda.

Gy.: Milyen feladatokat lát a gyógyszerészek előtt az elkövetkező időszakban? L. F. E.: Mindenekelőtt a gyógyszerészi gondozás, a betegkommunikáció terén kell fejlődnünk, jómagam abban látom a legnagyobb lehetőséget. Hangsúlyos a geriátria, illetve a modern sebkezelések területe is. Az itt felmerülő kérdések szorosan összefüggenek egymással. További nagy csoport azon vásárlók köre, akik egészségesek, és azok is akarnak maradni, illetve a babás-kisgyermekes családok. Három kisiskolás anyukájaként magam is megtapasztaltam, hogy az egészség a legfontosabb. A mai szülők egyre tudatosabbak, és rendkívül nyitottak az alternatívák iránt, legyenek azok gyógynövények vagy homeopátiás szerek. Ezeknek az igényeknek a kielégítésében, a betegoktatásban még sok feladatunk van. Mindemellett, mivel egyre jobban terjed a gyógyszerhamisítás, nagyon fontos lenne megértetni a betegekkel, hogy gyógyszert, gyógyhatású készítményt azért a patikából vásároljanak, és ne a világhálón tevékenykedő, ismeretlen cégektől, mert ez az a hely, ahol szakmai szempontból abszolút megbízható terápiával tudunk szolgálni, és minden doboz útja követhető a gyártótól a betegig. Ezt a szemléletet már gyermekkorban ki kell alakítani, hiszen a legfiatalabb generáció az internettel kel és fekszik. Amilyen szokások a gyerekek fejében rögzülnek, amilyen gyógyszeralkalmazást a szüleiktől látnak, azok lesznek jellemzők rájuk felnőttkorukban is.

Tóth Tamás

Az elmaradt támogatás

Az elmúlt bő egy esztendőben sokat hallhattunk az online kasszák ügyéről, ami – mondhatni – színt vitt „unalmasnak tűnő, egyhangú” hétköznapjainkba. Ennek kapcsán mindenki nyilatkozott, jogszabályok születtek és módosultak (a rájuk vonatkozó határidőkkel együtt). Levelek sorát kaptuk a kamarától, a rendszergazdától: „még nem biztos, hogy a patikákra is vonatkozik az előírás” (aztán mégis), „most küldd a rendelést, nehogy kifuss az időből”, „itt írd alá”, „a telepítés ekkor és ekkor lesz”, „az állami támogatás nem kérdés” – és még folytathatnám a tárgyban bennünket ért információs áradatot. Mi pedig csak kapkodtuk a fejünket. Eddig is működött Az egész mérkőzés valamikor 2012 őszén kezdődött, amikor is döntés született a pénztárgépek állami adóhatósággal történő összeköttetésének megvalósításáról, majd egy 2013. februári kormányrendelet szentesítette is azt. Ne feledjük, Magyarország valamennyi patikája már hosszú évek óta pénztárgéphasználatra kötelezett, elektronikus naplóval rendelkező adózó! Azaz már a döntés megszületésének pillanatában is kasszánként önállóan elkülönített, zárt, elektronikus adattárolóval ellátott, számunkra hozzá nem férhető, biztonságos pénztárgépeket használtunk gyógyszerkiadási tevékenységünk során. Azt pedig már mondani sem kell, hogy az éves forgalomról elektronikus adathordozón rögzített adatforgalmi naplót vezettünk, amit minden évben archiváltunk, és ha kellett, az illetékes ellenőrző hatóságnak be tudtuk mutatni, át tudtuk adni.



Sebaj, még nincs veszve semmi, innen még könnyű felállni, gondolhattuk. Akkoriban a csapból is az folyt, hogy az állam kasszánként 50 ezer forint támogatást ad a vállalkozásoknak, csak tartsuk be a megrendelés kapcsán előírt határidőt. Betartottuk, nyilatkoztunk, számoltunk, és akkor derült ki, hogy bizony ez sem lesz olcsó mulatság (emlékezzünk csak az officinában kötelező jelleggel működtetendő betegtájékoztató informatikai rendszerre: patikánként ott is kirepült pár százezer forint az ablakon). Kasszánként 120-150 ezer forinttal kalkuláltunk, ugyanakkor a támogatás mikéntjét meglehetős homály övezte. Ki kapja meg az összeget: a patikákat működtető vállalkozások vagy a rendszergazdák? Utóbbiaktól sorra érkeztek a levelek: „ennyibe kerül támogatással, ennyibe támogatás nélkül”, „ha postafordultával visszaküldöd a megrendelést, akkor csak most, csak neked”, „a lehető legkedvezőbb konstrukcióban jutsz hozzá, és még a támogatást is megkapod”, „a rendszergazda megigényli, és rögtön jóvá is írja neked a támogatást”… Persze én is mindent kitöltöttem, nyilatkoztam, megrendeltem és vártam. És vártam. És vártam. Az irodában pedig minden dokumentumot (a megigényelt regisztrációs kódokat és a megrendelőt is) a lehető legfeltűnőbb helyre tettem ki, hogy ha bármikor belép az adóhatóság képviselője, rögtön tudjam mutatni, mondván: „én, kérem szépen, jó kisfiú voltam, nehogy a sarokba tessék állítani”. Eljött 2014. február 28., az eredetileg kiírt határidő – és nem történt semmi. Előtte néhány nappal felhívtam a rendszer-

GYÓGYSZERTÁR

15

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

gazdát, hogy mindjárt lejár a határidő, telepíteni kell, különben bukjuk a támogatást. „Nyugi – válaszolták – tesztelünk, nem megy ez csak úgy, hogy belevágunk, aztán meglátjuk, hogy működik-e a rendszer vagy sem.” (Ezzel a hozzáállással egyébként teljes mértékben azonosulni tudok, hiszen a gyógyszerellátásban egyáltalán nem könnyű egy ilyen rendszer koaptálása.)

Mindenesetre én azt az információt kaptam, hogy amint a rendszergazdák megkapják az államilag beígért támogatást, ők azt nyomban át is utalják nekünk. Így aztán ne lepődjünk meg, kedves kollégák, ha valamelyik csodálatos, napsütötte nyári napon hirtelen megjelenik a számlánkon a kasszánkénti 50 ezer forint! Ha megígérték, akkor biztos úgy is lesz – ám addig is, fizessük ki a teljes összeget!

Mindenki lázasan dolgozott, mi a patikában, a rendszergazdák teszteltek, akiknek pedig levelezniük kellett, azok tovább leveleztek egymással. (Ők biztosan tudják, hogy miről.) Végül, az érvényben lévő határidőnek megfelelően, 2014. április 30-ig a legtöbb gyógyszertárban telepítették az online kasszákat. „Hurrá, működik a rendszer, végre mehet a munka!” – gondoltuk. Miután átvettük a kasszákat és leigazoltuk a telepítő munkát, vártuk a számlát, ami meg is érkezett. Nem kis meglepetésünkre a beígért támogatás nélküli, magasabb áron. Újabb találat, 2-0 oda.

A mérkőzés folyik tovább, mindenki küzd – a szabályok betartását szem előtt tartva – a saját sikeréért. Menet közben derült ki, hogy az online adatszolgáltatásért kasszánként és havonta 2500 forint + áfa adatszolgáltatási díjat kell fizetnünk. Egy háromtárás patikában ennek az éves összege 90 ezer forint + áfa. Hogy is van ez, kérem szépen? Mi fizetünk azért, mert adatot szolgáltatunk? Nem annak kellene fizetnie, aki erre a szolgáltatásra igényt tart? Ha bemegyek egy boltba, nem az eladó ad nekem pénzt azért, mert vásárolok tőle, nekem kell kifizetnem az áru ellenértékét. Mindenesetre újra a mi hálónk rezeg, 3-0 oda.

„Az fizessen, aki szolgáltat!”

Esélylatolgatás

Ilyen hátrányban már egy igen jó csapatra is komoly mentális teher nehezedik. Ekkor azonban ismét jött a levél, hogy már eddig is mindenki a legnagyobb erőfeszítést tette, és teszi továbbra is annak érdekében, hogy megkapjuk a beígért támogatást. Érdekképviseletünk szóbeli ígéretet is kapott a kormányzattól, mindenki beszélt mindenkivel ez ügyben, úgyhogy ismét csak háromszoros hurrá az ügyünkben eljáróknak. Persze verba volant, scripta manent, azaz a szó elszáll, az írás megmarad, mondták az antik rómaiak, amely mondás igazságát annak több mint kétezer éves fennmaradása is igazolta…

Mint azt a bevezetőben is írtam, a végeredmény az, ami igazán számít. Jelen pillanatban a helyzet a következő: kötelező az online kassza, eddig egyetlen fillér támogatást sem kaptunk, ellenben fizethetjük az adatszolgáltatási havidíjat. Hivatkozhatunk levelekre, szóbeli ígéretekre, ám a tények attól még tények maradnak, minden más csak körítés. Hogy milyen szép cseleket, látványos passzokat, bravúros labdatechnikát láttunk? A mérkőzés pillanatnyi állása 3-0 oda, és a meccs többé-kevésbé lefutottnak tűnik. Lehet ugyan még egy-két perc hosszabbítás, de úgy érzem, kevés az esélyünk a szépítésre. Dr. Mike László szakgyógyszerész-jogász

„Mi fizetünk azért, mert adatot szolgáltatunk? Nem annak kellene fizetni, aki erre a szolgáltatásra igényt tart?”

„A gyógyszerészek szerepe fel fog értékelődni” Beszélgetés Bogsch Erikkel, a Magyosz elnökével Mindenekelőtt a támogatási rendszer racionalizálására lenne szükség ahhoz, hogy a gyógyszeripar kiszámíthatóbb gazdasági környezetben működhessen – állítja a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke. A jelenlegi helyzetben Bogsch Erik a befektetésben, a beruházásban, a több lábon állásban látja a túlélés kulcsát. Interjúalanyunk az elmúlt időszak örvendetes fejleményei és a megoldásra váró feladatok mellett a gyógyszerészek szerepéről is beszélt. Gy.: A túlélés egyik zálogaként említette a beruházásokat. Ezen a téren látható-e már valamilyen trendforduló? B. E.: E tekintetben jelenleg stagnálás tapasztalható, ami az ön által is említett megszorítások következménye. Az invesztíció értéke – a hazai vállalatok esetében – 2011-ben és 2012ben is körülbelül 80-80 milliárd forint volt, ami természetesen még mindig jelentős összeg, a nemzetgazdasági átlag nyolcszorosa. De a korábbi ívelés megállt. Meg kell jegyezni azonban, hogy már az is igen jelentős erőfeszítésnek tekinthető, hogy a jelenlegi helyzetben a cégek ezt a beruházási szintet fenntartják. Gy.: Hogyan alakultak a magyar gyógyszerpiac, azon belül is a hazai cégek eredményei? Mely területeken estek vissza, és melyeken javultak a mutatók?

Gyógyszertár: A Gyógyszer-gazdaságossági törvény és a Széll Kálmán Terv megszorításai után, az elmúlt időszakban konszolidálódott-e a hazai gyógyszerpiac helyzete? Fellélegezhetnek-e a cégek, vagy továbbra is kivárnak, és költségeik racionalizálása törekednek? Bogsch Erik: A gyártók még mindig várakozó állásponton vannak, ugyanakkor a jelentősebb vállalatok és a kisebb cégek közül is sokan gondolják úgy, hogy a fennmaradás kulcsa az előre menekülés: a beruházás, a befektetés, a kutatás-fejlesztés. Bár továbbra is a költségek racionalizálása, a munkafolyamatok átgondolása, belső átrendeződés zajlik, leépítésről a kutatás-fejlesztésben foglalkoztatottak, a marketing és a látogatói hálózat kapcsán beszélhetünk. Ehhez nagyban hozzájárult a Sanofi kutatóbázisának megszüntetése, ami 160 munkahely megszűnését jelentette. A foglalkoztatottság azonban összességében minimális mértékben nő, legros�szabb esetben is stagnál. A nemzetközi vállalatok költségracionalizálásának egyik módja, hogy a helyi képviseleteiket egyre kevésbé működtetik önálló entitásként. Ehelyett régiós szinten osztják meg a feladatokat: nincs külön magyar vagy szlovák general manager, vagy ha van is, nem az a funkciója, mint régen, hogy összefogja az adott országban működő leányvállalat működését. Regionális menedzserek vannak, akik egy részének nálunk van a székhelye, a többieknek más országokban.

16

GYÓGYSZERTÁR



B. E.: Mivel pillanatnyilag csupán 2012-es adatok állnak a rendelkezésünkre, a tavalyi évről nem tudok pontos képet adni. Ami nagyon megrázó volt számunkra, hogy 2012-ben a támogatott készítményekből származó bevételeink – forintban számolva – 15 százalékkal csökkentek 2011-hez képest. Ennek két, egymástól el nem választható oka van: az egyik a vaklicit, a másik a gyógyszerkassza csökkenése, ami abban az évben 61 milliárd forinttal kevesebb támogatást jelentett. Ami a belföldi forgalom hanyatlását kompenzálni tudta, az a töretlenül bővülő exporttevékenység – természetesen csak azoknál a vállalatoknál, amelyek a külkereskedelemben is érdekeltek. Gy.: E cégek számára ad-e okot bármiféle optimizmusra az erőteljes külpiaci jelenlét, a magas exportarány? B. E.: A hazai veszteségeket az export és az OTC-portfólióból származó bevételek növelése tudja pótolni. Ugyanakkor a közelmúlt történései is igazolták, hogy nem elég kizárólag egy irányba nyitni. Egy váratlanul instabillá váló politikai-gazdasági környezetben beruházások kerülnek veszélybe, másrészt az árfolyam-ingadozások hatása is kivédhetetlen. Az ukrán–orosz válság hatásait még nem látjuk, ám szinte biztosra vehető, hogy rontani fog az üzleti eredményeinken. Ebben a régióban az export is nehezítetté vált, a Richter például az idei évre 30 százalékos csökkenést jelzett az ukrán piacra. Éppen ezért több lábon kell állni, amire nem csak a Richter tesz törekvéseket; az Egis, mint tudjuk, egy dél-koreai céggel együttműködve fejlesztette ki biohasonló készítményét, de más gyártók is folytatnak ilyen jellegű tárgyalásokat.

GYÓGYSZERTÁR

17

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS Értékteremtés: Az export értékesítés 4 év alatt 61,4%-kal nőtt! A belföldi értékesítés 4 év alatt 7,1%-kal csökkent!

milliárd forint

1000

∑ 924,8 ∑ 885,8

800 ∑ 632,4

794,8

737,7 614,8

600

548,3

492,5

400

∑ 754,7

∑ 693,7

200 0

139,9 [ 111,2

145,4

[ 113,4

2008

139,9

2009

[ 107,7 2010

148,0

[ 111,9

130,0 [ 94,3

2011

2012

Társadalombiztosítási támogatásban nem részesülő gyógyszerkészítmények Társadalombiztosítási támogatásban részesülő gyógyszerkészítmények

Gy.: Milyen gyártói válaszok jöhetnek szóba a kierőszakolt árcsökkentés, azaz a vaklicit kapcsán? B. E.: Muszáj felvennünk a kesztyűt, hiszen ha nem tesszük, kiesünk a támogatásból. Egy tanulási folyamat közepén járunk: a cégek minden licit után megvizsgálják a saját portfóliójukat, és a versenytársak által adott engedményeket, ezt követően teszik meg újabb ajánlatukat. Fontosnak tartom azonban megjegyezni, hogy a hazai cégek – exportpiacaik védelme érdekében – egy-egy termék esetében sokszor inkább a Magyarországról történő kivonulást választják, ezzel ugyanis egy jóval nagyobb árbevételű piacukat tarthatják meg. Gy.: Az elmúlt két-három évben több mint ezer készítmény került ki a támogatott körből. Mi lesz ezeknek a gyógyszereknek a sorsa? B. E.: Minden egyes termék elengedése szomorú esemény. Mivel továbbra is vényköteles készítmények maradnak, OTCként nem tudnak viselkedni. Magyarországon sajnos nem igazán van átjárás a receptköteles és a vény nélkül kapható termékek között. Az OTC-készítménnyé minősítés elméletileg egy 21 napos közigazgatási eljárás keretében történik, de ez nálunk valamiért nem működik. Nem látjuk az ismérveket, és erre vonatkozó biztonsági előírások sem léteznek. Jó lenne ezen a téren előrelépni: a hatóságnak kellene lefektetni a paramétereket, megfogalmazni az elvárásokat.

18

GYÓGYSZERTÁR

A gyógyszerdobozok biztonsági elemekkel történő ellátása is komoly kiadási tétel lesz számunkra. Ez év végéig születik meg a szabályozás, és az a lista is, amiből kiderül, hogy mely gyógyszerek dobozán kell biztonsági elemeket elhelyezni. Ez kivétel nélkül minden gyártónál egy eddig soha nem látott mértékű költséget fog generálni. A rendszert 2017 végéig kell elindítanunk. Gy.: Hogyan fog ez működni?

Export értékesítés

Ami pedig a másik utat, az OTC-portfólió átvizsgálását, fejlesztését illeti, az elmúlt években ebben is nagyon sok vállalat látott lehetőséget.

gyógyszerek fenntartásához szükséges költségek évről évre emelkednek. Az európai szabályozó a gyógyszerbiztonság égisze alatt minden évben előáll valamilyen újdonággal, ami összességében nagyon sokba kerül a gyártóknak. Ezeket a költségeket mind számításba kell vennünk, amikor arról döntünk, hogy egy adott készítmény maradjon-e a támogatott körben vagy sem. Az OEP sajnos csak a támogatással kapcsolatos költségeket látja, így nincs tisztában azzal, hogy valójában milyen terhek hárulnak ránk.

Gy.: A jelenlegi piaci szabályozás milyen kihívások elé állítja a gyártókat? B. E.: Talán a legnagyobb probléma, hogy nagyon bonyolult és túlszabályozott a támogatási rendszer. Emiatt egy elég kiszámíthatatlan piacon vagyunk kénytelenek működni. Amikor egy biohasonló készítményt – amiről azt gondolhatnánk, hogy lélegzethez juttatja a piacot, mivel jóval kevesebbe kerül, mint az alapvetően drága biológiai terápiák – be akarunk hozni, nem látjuk előre, hogy milyen támogatási technikával, milyen áron és hová fog kerülni. Ez egyáltalán nem tesz jót a tervezésnek. A különadókkal a cégek megtanultak együtt élni. A vakliciten történtek finomhangolások, aminek nagyon örülünk, azonban még mindig túlszabályozott a rendszer. A problémát ennek kapcsán az jelenti, hogy amit kivontunk, azzal már nem tudunk mit kezdeni. A veszteségeinket nem kompenzálja, hogy a vaklicit kevésbé intenzív, mint eddig volt. Ami jó hír, hogy folyamatossá vált a K+F beruházások összegének leírhatósága. Ez ad egy bizonyos stabilitást, úgyhogy optimista vagyok: érdemes a kutatás-fejlesztésbe invesztálni. Gy.: Hasznos, ám némileg felesleges egybeesés, hogy miközben a szabályozó tágította a korlátokat, a cégek árcsökkentési kedve is csillapodott. Így hatványozottan csökken az esélye a támogatásból való kikerülésnek. B. E.: A támogatásukat vesztett készítményeknek csupán egy része esett ki a liciteljárás során. A másik részük a portfóliók átvizsgálása után került ki ebből a körből. Tudni kell, hogy a

B. E.: Minden gyógyszeresdoboz, amikor legördül a gyártósorról, a rajta található kóddal bejelentkezik egy központi adattárba. A rendszer a gyógyszer útját a nagykereskedőn és a patikán keresztül egészen a fogyasztóig nyomon fogja követni. Mindez egy naprakész forgalmi adatbázist eredményez. A szisztéma kitalálói nagyon nagyot álmodtak: az unióban éves szinten 17 milliárd doboz vényköteles gyógyszerről, 4600 különböző gyártó- és 177 ezer expediálóhelyről beszélünk. Nincs olyan informatikai rendszer, ami ezt az adatmennyiséget elbírja. Ha valami nem működik, a gyártósor leáll, a nagykereskedői

NÉVJEGY Bogsch Erik vegyészmérnöki, mérnök-közgazdászi diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte 1970-ben. Karrierjét a Richternél kezdte, ahol 1970 és 1977 között a kutatás-fejlesztés területén töltött be különböző pozíciókat. A következő másfél évtizedben széles körű vezetői tapasztalatokat szerzett: a Medimpex Gyógyszerkülkereskedelmi Vállalat mexikói irodáját vezette (1977– 1983), majd a Richter budapesti központjában dolgozott fejlesztési igazgatóként (1983–1988), ezután a Medimpex UK Ltd. londoni irodáját igazgatta (1988–1992). 1992 óta a Richter Gedeon Nyrt., a magyarországi központú, innovációra épülő, nőgyógyászatra fókuszáló európai gyógyszercég vezérigazgatója, 2006 óta pedig a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke. Jelentős szerepe volt a Richter új stratégiai irányvonalának, valamint multinacionális karakterének kialakításában. Irányítása alatt a cég sikeresen integrálódott a piacgazdaságba, és veszteséges nagyvállalatból hazai viszonylatban kiemelkedő, sőt nemzetközi vonatkozásban is figyelemre méltó teljesítményt elérő, nyereséges társasággá fejlődött.



munka megtorpan, a beteg nem fogja megkapni a gyógyszerét, mert nem lehet neki kiadni. Mi azt javasoljuk, hogy kevés gyógyszerrel indítsák el a rendszert, hogy ha fel is lép valamilyen hiba, az ne bénítsa meg egész Európában a gyógyszerkiadás rendszerét. Gy.: Milyen egyéb trendeket tapasztal a nemzetközi és a hazai gyógyszerpiacon? B. E.: Globális szinten a gyógyszerkutatás egyik új iránya a blockbusterek (milliárdos bevételt hozó készítmények) helyett a niche-gyógyszerek (egy speciális, szűk betegcsoport igényeit kielégítő medicinák) fejlesztése. Legalább ilyen hangsúlyos a biológiai és a biológiailag hasonló gyógyszerek térnyerése. Utóbbiak Magyarországon sajnos elég nehézkesen jutnak el a betegekhez, úgyhogy a támogatási rendszer ezen a téren is felülvizsgálatra szorul. A hazai gyógyszer-finanszírozás kapcsán pozitív fejlemény, hogy négy év után végre kikerült az egészségbiztosító honlapjára az a táblázat, amiből kiderül, hogy milyen támogatásvolumen-szerződések léteznek, azokat kivel és mennyi időre kötötte az OEP. Ez a transzparencia is egyfajta kívánatos irány. Ugyanakkor az is sejthető, hogy a jövőben mind hangsúlyosabbá válnak ezek az eredményességalapú, egyedi megállapodások, ami viszont egyértelműen az átláthatóság ellen hat. Gy.: Tapasztalható-e bármiféle változás a gyógyszermarketing és a gyógyszer-kommunikáció területén? B. E.: Továbbra is nagyon hangsúlyos a tévéreklám, az online marketing és a megyei lapokban való megjelenés. Ami érezhető változás, hogy azokról a reklámokról, amelyek megpróbáltak valamit eladni, eltolódott a hangsúly abba az irányba, hogy igyekszünk odafigyelni a beteg problémájára, és arra megoldást kínálni. Azaz, egyre inkább gondoskodó típusú kommunikációról beszélhetünk. A patikai promóció kapcsán el kell mondani, hogy a gyógyszerész és a gyártó is egyre szűkebb keretek között kommunikálhat a páciensek felé. Vitatkozhatunk arról, hogy ez jó vagy rossz, mindenesetre tény. A cégek ezért más irányba nyitnak. Ugyanakkor hiszem, hogy a gyógyszerészek szerepe fel fog értékelődni, hiszen ők állnak közvetlen kapcsolatban a betegekkel. Ők azok az abszolút bizalmi helyzetben lévő szakemberek, akiktől a betegek mernek kérdezni, és akiknek hisznek. Ezért minden szempontból fontos célcsoportja lehetnének a gyártók etikus kommunikációjának. Amit ezzel kapcsolatban a legnagyobb problémának látok, hogy a piaci szereplők egymástól elszigetelten tesznek erőfeszítéseket a beteg-együttműködés hatékonyságának növelésére. Az elhivatott gyógyszerész a különböző szervezetek által kiadott útmutatók alapján, a gyártók az etikus kommunikáció keretében végeznek betegedukációt. Emellett pedig létezik egyfajta lakossági igény: miközben a patikában vércukrot, vérzsírszintet mérnek, a páciensek 99 százaléka arra keres választ az interneten, hogy hogyan lehet lúgosítani. A keresletet és a kínálatot kellene közelebb hozni egymáshoz.

GYÓGYSZERTÁR

19

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS Gy.: Milyen jövőt lát a hazai gyógyszeripar előtt? B. E.: Ha optimista akarnék lenni, azt prognosztizálnám, hogy a gyógyszerkassza jövőre is a mostanival azonos szinten marad, és bele fogunk férni. Nagyon fontos számunkra, hogy ne legyen sávos fizetés, mert az senkinek nem lenne jó. Mint említettem, a túlélés kulcsa a kutatás-fejlesztésbe történő invesztálás, a beruházás. A másik a külpiacokon, a feltörekvő országokban való terjeszkedés. Amire mindehhez szükségünk lenne, az a nyugodt környezet, aminek előfeltétele a gyógyszer-támogatási rendszer racio-

„A mai napig nem tudjuk pontosan, hogy hány fertőzött beteg van Magyarországon. Úgy sejtjük, néhány tíz – árulja el dr. Budai József. – Hazánkban az első megbetegedést éppen a mi osztályunkon diagnosztizáltuk, 2003-ban, egy légiutas-kísérő hölgynél, aki Bukarestben kaphatta meg a fertőzést. A munkatársaim ennek kapcsán vették elő a víruslaborban a régi anyagokat, és találtak nyugat-nílusi lázon korábban átesett betegeket.”

nalizálása, kiszámíthatóbbá tétele. Rendre felmerül a kérdés: fenn lehet-e tartani Magyarországon a jelenlegi finanszírozási szisztémát? A betegek a tradíciókból kiindulva úgy gondolják, hogy nekik minden jár, ami a jogi háttér miatt így is van. A realitás viszont az, hogy a páciensek nem kapják meg azt az ellátást, amire szükségük lenne. Nem tudom, honnan lehet további pénzeket szerezni az egészségügy finanszírozására. Szinte biztos, hogy nem csupán állami forrásból. Ez egy megoldásra váró feladat, amiről minél előbb beszélni kell. Szerencsére az elmúlt években igazán partnerivé vált a kapcsolat a kormányzat és a piaci szereplők között.

„A fertőzést kiváltó kórokozók rezervoárjai (köztes gazdái) az Afrikában telelő mérsékelt övi madarak, amelyek vándorlásaik során hurcolják át a vírust egyik kontinensről a másikra, és adják át az őket sanyargató szúnyogok közvetítésével az embernek – magyarázza dr. Ócsai Lajos. – A betegség sajnos Európában is egyre inkább terjed. Az első nagy járvány az 1990-es évek elején ütött ki a Duna deltájában. Bár a szakembereknek már akkor is a rendelkezésére állt a viszonylag fejlett labortechnológia, a WHO munkatársai így is több mint egy hónapot töltöttek a kórokozó beazonosításával. Több haláleset is történt, elsősorban az idősebbek körében. Gyermek szerencsére nem volt az áldozatok között.”

Tóth Tamás

Szúrópróba - 2. rész A szúnyogok és böglyök által terjesztett betegségekről A kullancsoktól félünk a leginkább, holott a szúnyogoktól kellene. A kontinensek közötti turizmus azzal a veszéllyel jár, hogy a trópusi megbetegedések Magyarországon is felütik a fejüket. Járványügyi szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ahol a kórokozók köztesgazdái megjelennek, ott előbb-utóbb fertőzött példányokkal is találkozni fogunk. Az encephalitisvírus és a Lyme-baktérium esetében a kullancs természetes rezervoárként működik. „Ez azt jelenti, hogy a kórokozók a gazdaállat szervezetében is képesek szaporodni, és hos�szabb ideig életben maradni – magyarázza dr. Ócsai Lajos, az ÁNTSZ Járványügyi Főosztályának vezetője. – Sőt a vérszívó petéibe is bekerülnek, az utódállatok ezreit fertőzve így meg. Ezzel szemben más mikroorganizmusoknál a kullancs csupán mechanikai átvivőként működik. Csak akkor lenne képes megfertőzni velük a melegvérű állatokat és az embert, ha két csípés között rövid idő telne el, hiszen a vérszívóban szaporodni képtelen kórokozók körülbelül egy hét után elpusztulnak. Tekintettel arra, hogy a kullancs általában ritkán jut élelemhez, minimális az esélye annak, hogy ilyen mikroorganizmusokkal, például a benne is előforduló, tularémiát (nyúlpestist) okozó baktériummal az embert is megfertőzze. Így e nyolclábú mechanikai átvivő szerepe elhanyagolható.” Kritikus tömeg Egész más a helyzet a vérszívó rovarok esetében. A szúnyogok, böglyök, bagócslegyek naponta többször is szúrnak, így elméletileg megvan rá az esély, hogy a kórokozókat átvigyék egyik áldozatukról a másikra, ezért járványügyi szempontból jóval veszélyesebb köztesgazdának számítanak. „A fertőzés kialakulásának másik feltétele a szervezetbe be-

20

GYÓGYSZERTÁR

kon keresztül az ember érrendszerébe. „A nyúlpestis-fertőzéses esetek száma évente 70-140 körüli. Ezek több mint a felénél derül ki, hogy a fertőzött személyt előtte bögöly csípte” – mondja dr. Ócsai Lajos.

kerülő, megfelelő számú vírus. Egyes betegségek esetében minimális mennyiség is elégséges a fertőzéshez vagy a krónikus állapot kiváltásához. Így például a hepatitis-B vírus egyik emberről a másikra történő átviteléhez, mivel a kórokozó nagyon fertőzőképes, nagyon alacsony vírusszám is elegendő. A HIV-vírus ilyen úton történő átvitele kapcsán azonban komoly kételyek merülnek fel, mert a kórokozó csak nagyobb mennyiségben fertőz, a szúnyog szívókájában maradt vér, és az ebben található kisszámú mikroorganizmus viszont feltehetően kevés ehhez” – tudjuk meg az ÁNTSZ szakemberétől.

Malária

Nyúlpestis (tularémia)

„Ezért rendkívül fontos, hogy ha valaki külföldre, maláriával fertőzött területre utazik, a megfelelő profilaktikumot használja, mivel sajnos a plazmódiumok is kezdenek rezisztenssé válni az egyszerűbb maláriaellenes szerekkel szemben – tanácsolja az ÁNTSZ Járványügyi Főosztályának vezetője. – Hogy az egyes területeken melyik készítmény a hatásos, a gyógyszerészek szerencsére jól tudják. Az erre vonatkozó információk a WHO honlapján és kiadványaiban is megtalálhatók.”

Milyen betegségeket visznek át állatokról vagy emberről emberre a vérszívó rovarok? Például a már említett tularémiát (nyúlpestist), ami egy krónikus, lázzal, nyirokcsomó-megnagyobbodással, súlyosabb esetben tüdőérintettséggel járó megbetegedés. „A tularémia a köztudatban a nyúlhoz kötődik, holott a régi orvosi könyvek cséplési járványnak vagy vízi járványnak nevezték, mivel az emberek aratáskor, árvíz idején vagy víz közelében dolgozva kaphatták el” – meséli dr. Budai József, az ESZSZK II. számú Infektológiai Osztályának vezető főorvosa. Tény, az ezt kiváltó baktérium (Francisella tularensis) a természetben elsősorban a vadnyulat, a hörcsögöt és egyéb kisrágcsálókat betegíti meg. A szúró legyek – elsősorban a böglyök – ezen állatok fertőzött vérét juttathatják be szúrcsatornáju-

A malária évente csaknem másfél millió ember halálát okozza világszerte. A betegség terjedéséért elsősorban a kórokozót az ember szervezetébe juttató szúnyogok a felelősek. Ha egy honfitársunk külföldön fertőződik, majd hazajön – mivel ebben az esetben is nagyon kis mennyiségű mikroorganizmus szükséges a betegség kialakulásához –, minden feltétel adott ahhoz, hogy egy itteni, közönséges szúnyog átvihesse a kórokozót a fertőzött személyről egy egészséges emberre.

Nyugat-nílusi láz Viszonylag új betegség Magyarországon a vírusfertőzés következtében fellépő nyugat-nílusi láz. Ezt is a közönséges szúnyog terjeszti. A kórkép gyakorlatilag ugyanolyan tünetekkel jár, mint a kullancs-encephalitis: kezdetben hőemelkedés, fej- és torokfájás jelentkezik, majd miután ezek elmúltak, néhány nap múlva agyvelő- és agyhártyagyulladás, súlyosabb esetben gerincvelői idegburok-gyulladás alakulhat ki. Persze a fertőzés elsősorban az idősebb, leromlott egészségi állapotú betegeknél okoz súlyos szövődményt.



Magyarországon tavaly 36 ilyen megbetegedést regisztráltak, kétszer annyit, mint az azt megelőző évben. Történt mindez annak ellenére, hogy 2013 alapvetően száraz év volt, holott a szúnyogok szaporodásához nedves környezetre van szükség. A járványügyi szakembertől az esetszám növekedésének okát is megtudjuk: „kontinensünkön folyamatosan emelkedik az átlaghőmérséklet, és a csapadék eloszlása is egyre rapszodikusabbá válik. Ha egyszerre nagyobb vízmennyiség zúdul alá, az sokkal hosszabb idő alatt tud elpárologni, a pangó vizek pedig ideális táptalajt jelentenek a szúnyoglárvák számára.” Dr. Ócsai Lajos az állam, azon belül a közegészség- és járványügyi szakemberek felelősségére is felhívja a figyelmet. „A Dunán tavaly is levonult egy komoly árhullám, szerencsére azt követően a folyó magyarországi szakaszán szisztematikusan, több hullámban irtották a szúnyogokat. Ennek eredményeként hazánk területén nagyjából homogén módon oszlott el a fertőzött esetek száma, és a nyugatnílusi láz ’csupán’ egyetlen halálos áldozatot követelt. Belgrád környékén viszont, ahol sejthetően nem tették meg ugyanezeket az óvintézkedéseket, több mint húszat.” Dengue-láz Egy másik, a közönséges szúnyog által terjesztett súlyos betegség a dengue-láz, amit a trópusi égöv országaiba látogatók kaphatnak el. A fertőzés lappangási ideje 4–7 nap, tünetei a hirtelen kialakuló, magas láz, heves fejfájás, erős izom-, ízületi és csontfájdalom (mely utóbbi okán a betegséget csonttöréses láznak is hívják). A lázas állapot harmadik-negyedik napján bőrkiütések jelennek meg, az esetek körülbelül 10 százalékában pedig, elsősorban gyermekeknél vérzések alakulnak ki. Utóbbi betegeknek körülbelül a fele sajnos meg is hal. Védőoltás egyelőre nincs a dengue-láz ellen, csupán tüneti kezelés lehetséges, illetve a szúnyogcsípés elleni védekezéssel kerülhető el a fertőzés.

GYÓGYSZERTÁR

21

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

Chikungunya-láz A chikungunya-láz ugyancsak a trópusi vidékeken elterjedt betegség. Tünetei a fertőzött szúnyog csípését követő egy héten belül jelentkeznek. A beteg belázasodik, majd miután e tünet néhány nap alatt megszűnik, körülbelül 3 nap múlva a testhőmérséklet ismét emelkedni kezd. Ekkor hidegrázás, fejfájás, hányás, erős ízületi és izomfájdalom, a testen pedig kiütések jelentkezhetnek. A legtöbb esetben a panaszok 3–6 nap alatt maguktól megszűnnek. Időseknél, csecsemőknél és terhes nőknél azonban a betegség elhúzódhat, és esetenként halálos kimenetelű is lehet. „A fertőzött esetek számának ugrásszerű növekedéséből komoly járvány alakulhat ki – fest baljós jövőképet az ÁNTSZ szakembere. – A Dominikai Köztársaságban például, ahol jelenleg is tombol egy ilyen, már 3500 betegnél tartanak. A chikungunya-lázat okozó vírust az Ázsiában őshonos tigrisszúnyog terjeszti, ami már Magyarországon is megjelent. Sőt, itthon éppen a napokban regisztráltuk az első chikungunya-lázban megbetegedett személyt, aki Indonéziában fertőződött, és Miskolcon jelentkezett a szakorvosnál.” Leischmaniasis A tigrisszúnyog nappal is támad, és igen kisméretű, ezért nehéz észrevenni. A lepkeszúnyog viszont repülés közben nem ad zümmögő hangot, így nem halljuk, ha támad. Utóbbi faj a

Ezekből a gumiabroncsokból maláriával fertőzött szúnyogok is kikelhetnek, mint ahogy az az Egyesült Államokban is történt, ahová maláj importból származó gumikkal hurcolták be a kórokozót, és okoztak ezzel komoly járványt. Ne feledjük, hazánk ugyan az 1950-es évek végére maláriamentes övezetté vált, ám Magyarországon jelenleg is élnek maláriát közvetíteni tudó szúnyogfajok. Elég egyetlen beteg ember vagy fertőzött vérszívó, hogy a betegség ismét tartósan felüsse a fejét.

leischmaniasist, egy ostoros egysejtű által okozott bőrfekélyesedést terjeszti, ami kezeletlenül rendkívül rosszindulatú kórképpé alakulhat át, a beteg akár az orrát is elveszítheti miatta. E mikroorganizmus bölcsője a mediterrán régió, s bár a hazai járványügyi szakemberek már évekkel ezelőtt is találkoztak behurcolt esettel, a Magyarországon élő szúnyogok szerencsére még nem fertőződtek vele. Tapasztalat híján…

A fenyegető szúnyoginvázió és a potenciális maláriaveszély miatt a hatóságoknak össze kell fogniuk, és a problémát a lehető leghamarabb megszüntetniük. A településekről a használt gumiabrocsokat minél előbb be kell gyűjteni és meg kell semmisíteni. A Polgár településen működő gumiégető sajnos véges kapacitású, ott csupán évi 22 ezer abroncsot tudnának elégetni, ami már így is komoly lég- és talajszen�nyezéssel jár. Addig is, amíg ez az akadály el nem hárul, javaslatom a következő:

Dr. Ócsai Lajos szerint a fenti betegségekkel kapcsolatban a legnagyobb probléma, hogy az orvosoknak egyáltalán nincs rutinjuk azok diagnosztizálásában. Mivel nem találkoztak még nyugat-nílusi-, dengue- vagy chikungunya-lázzal, nehezen vagy egyáltalán nem ismerik fel a betegséget. Ebben lehet a segítségükre a budapesti Szent László kórház, ahol szerológiai vizsgálattal, az így kapott eredmény és a korábbi, regisztrált adatok összevetésével derülhet ki a fertőzés oka. „A nem megfelelően diagnosztizált, s így nem kezelt esetek azzal a következménnyel járnak, hogy a fertőzés forrása továbbra is szabadon mozog közöttünk – figyelmeztet az ÁNTSZ főosztályvezetője. – Mivel a terjedéshez minden körülmény adott, ebből akár egy nagyobb járvány is lehet.” Tóth Tamás

•

a gumisműhelyek kizárólag bekötött szájú műanyag zsákban tárolhassák a felesleges abroncsokat, amiknek innen a lehető legrövidebb időn belül egy begyűjtőhelyre kell kerülniük;

•

azokon a telepeken (például a már említett csepelin), ahol az abroncsokat nagy mennyiségben tárolják és locsolják, minél előbb technológiát kell váltani. Ha a gumikat egészen a megsemmisítésig nagy, zárható fedelű tartályokban, vízbe merítve tárolnák, azzal nemcsak az öngyulladás veszélyét iktatnák ki, hanem a szúnyogok szaporodást is megakadályoznák;

•

a bőr- és szívférgesség elleni védekezésként a kutyákat és a macskákat rendszeresen, kötelező és megelőző jelleggel, állatorvos által igazoltan, tablettával kezeljék.

A kullancsveszélytől a gumibiztonságig – 2. rész Mint az a Magyar Kullancsszövetség legutóbbi sajtótájékoztatóján is elhangzott, hazánkban bármikor újra felbukkanhat a malária, ráadásul az ugyancsak szúnyogok által terjesztett bőrféreg és szívféreg is megérkezett hozzánk. Éppen ezért, a szervezet idén is minél több médiamegjelenéssel kívánja ráirányítani a lakosság és a gyógyítók figyelmét a problémára. A szúnyogok a kullancsoknál sajnos jóval hatékonyabban terjesztik a különböző megbetegedéseket. Míg egy fertőzött nyolclábú hetek, hónapok távlatában is legfeljebb egyetlen ember szervezetébe juttatja be a kórokozókat, egy fertőzött szúnyog naponta akár 10 embernek is átadhatja a nemkívánt

22

GYÓGYSZERTÁR

mikrooganizmusokat, ami három hónap alatt csaknem ezer kétlábú áldozatot jelent. A természetben – az élővizes területek permetezésével – ugyan jól irthatók a szúnyogok, de mi a helyzet az urbanizált magyar vidékeken? A településeken és környékükön, koncentráltan pedig az autógumi-szervizek udvarán tömegével tárolnak selejtes kerékabroncsokat, amelyekben rendre ös�szegyűlik az esővíz. A gumi fekete színe magába vonzza a nap melegét, felmelegítve ezzel a benne rekedt csapadékot, ami ideális környezetet jelent a vízben tenyésző szúnyoglárvák számára. Egy hazai állatorvosokból álló munkacsoport a Velencei-tó körül végzett felmérést, a gumiabroncsokban tenyésző szúnyogok – állatokban és emberben is bőr- és szívférgességet okozó – Dirofilaria-fertőzöttségét vizsgálva. A kutatók a vérszívók igen jelentős hányadában találtak kórokozókat.

Szövetségünkhöz szerte az országból érkeznek hírek az állatorvos kollégáktól, akik elmondták, praxisukban az utóbbi időszakban számos dirofilariosisos esettel találkoztak. Megkértem őket, szisztematikusan kutassák át településükön a potenciális szúnyogbúvóhelyeket. Szinte mindegyikük jelezte, hogy az eldobott, illetve a gumiszerelő műhelyek mellett talált használt kerékabroncsokban nagy létszámú szúnyogtenyészetekre leltek. A déli szomszédainktól importált használt abroncsok a csepeli szabadkikötőben is gúlában állnak, de a hazai gumigyárak számára is nehézséget jelent a selejtes abroncsok tárolása. Hogy a nyári kánikulában ne történjen öngyulladás, naponta locsolják a gumihegyet, amivel akaratuk ellenére kiváló szúnyoginkubátort hoznak létre.



Az elmúlt húsz évben jelzett aggodalmaim beigazolódni látszanak, és sajnos újra féltenem kell társadalmunk két- és négylábú tagjait. Legutóbbi sajtótájékoztatónkon is bemutattam azokat a pátyi rendelőmben, dirofiláriás páciensemről készült fotókat, amelyek alapján egyértelműen levonható a következtetés: egy zoonotikus járvány az első négylábú beteggel indít, és az utolsó kétlábú halottal zárul. Éppen ezért vigyázzunk magunkra, valamint két- és négylábú családtagjainkra! Dr. Kapiller Zoltán, a Magyar Kullancsszövetség Közhasznú Egyesület elnöke (Kelt 2014. április 25-én – ami 2007 óta a malária elleni küzdelem világnapja.)

GYÓGYSZERTÁR

23

HÍREK

Beszámolók hangzottak el a különböző rendezvényekről, programokról, részletesen tárgyalták – mások mellett – az egészségpénztárakkal való gyógyszertári kapcsolatrendszert, a NAV online pénztárgépek bekötésével összefüggő helyzetet, valamint az OEP- és az ÁNTSZ-ellenőrzések tapasztalatait. A gyógyszerészi gondozási tevékenység kapcsán – kitérve a GYGSZB munkájára – elemezték a továbbképzéssel, a protokollok telepítésével kapcsolatos véleményeket.

Az ülésen a szövetség éves szakmai, oktatási és médiaprogramját is áttekintették, illetve jóváhagyták. A fórum nem utolsósorban a gyógyszertár-működtetés gazdasági kérdéseivel, az őszi GYOK előkészítésével és a MOSZ nemzetközi kapcsolatrendszerének bővítésével is foglalkozott.

MOSZinfo

„Debrecenbe kéne menni...” Tudósítás a MOSZ Gyógyszeres Terápia Menedzsment konferenciájáról Innen indult, és idén ismét Debrecenbe tért vissza a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége által 2007-ben kezdeményezett, és immáron nyolcadik alkalommal megrendezett Gyógyszeres Terápia Menedzsment országos továbbképző konferencia. Ma már mindenki számára evidencia, hogy a gyógyszeres terápia menedzsmentje a gyógyszerészi hivatásfejlesztés fő iránya. E kezdeményezés – a szélesedő gyógyszerpalettát, az alapellátás fejlesztésének és a gyógyszerészi szerepvállalás erősítésének lehetőségeit elemezve – kezdetben a mortalitási struktúrát vezető kórokok alaposabb megismerését állította fókuszába. A nemzeti terápiamenedzsment program elindításában meghatározó szerep jutott azoknak a nemzetközi és hazai felméréseknek, amelyek a helyes és hatékony gyógyszeralkalmazás jelentőségét hangsúlyozzák. A különböző gyógyszeres terápiák kapcsán szakmai és gazdasági megfontolások is szükségessé teszik a gyógyszerészi szerepvállalás fokozását és a beteg-együttműködés fejlesztését. Az alapellátás részét képező gyógyszerellátásban évi 60 millió találkozást jegyeznek, ami mintegy ötszöröse a háziorvosi rendelésen részt vevők számának. Az orvos-páciens kontaktust 62 százalékban gyógyszeres terápia követi. A 65 év felettiek többsége 3 különböző orvoshoz jár rendszeresen, és legalább 4–6 féle gyógyszert alkalmaz egyidejűleg. Időskorúaknál a magasabb szintű ellátás igénybevétele az esetek 40 százalékában a gyógyszeres terápia mellékhatásai miatt következik be. Az elmúlt nyolc év során jócskán bővült az eredeti gondolat. Egyrészt felépítettük a metabolikus szindróma programot. Másrészt, a társadalmi és népegészségügyi folyamatok a lakosság idősödését, és ezzel egyidejűleg az egészségben eltöltött életévek számának csökkenését eredményezték, aminek okán a MOSZ két évvel ezelőtt kezdeményezte a geriátriai stúdiumok beindítását. Összességében, a kezdetekkor meghatározott fő irány maradt, csupán a súlypontok változtak. A gyógyszerészi szerepkör felértékelődését az orvostársadalom igazolt elismerése is jelzi a gyógyszerészi gondozás területén.

24

GYÓGYSZERTÁR

Ilyen előzmények után került sor ez év május 23–25. között az 50 kreditpontos, kötelező szinten tartó, Gyógyszeres Terápia Menedzsment VIII. továbbképzésre. A Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara által szervezett program résztvevői a geriátria, a hypertonia és a daganatterápia szakterületein bővíthették ismereteiket. A téma iránti fokozott érdeklődést a zsúfolásig megtelt előadó, az ország minden részéből érkezett, kétszáznál is több kolléga részvétele jelezte. A három napon a Debreceni Egyetem és a budapesti Semmelweis Egyetem tanárai mellett a hypertoniai és geriátriai társaságok professzorai tartották fenn az élénk szakmai figyelmet. A szakmai ismeretek bővítése mellett kikapcsolódásra is maradt idő. Szerencsére, hiszen Debrecen a térség kulturális központja. A Munkácsy-trilógia megtekintése, az orgonahangverseny és a városban a konferenciával azonos időben tartott Református Zsinat nemzetközi forgataga bőségesen nyújtott élményt a gyógyszerészközösségnek. A visszajelzések arról tanúskodnak, hogy a résztvevői limit miatt sokan nem fértek hozzá a meghirdetett szakmai munícióhoz. A megfogalmazódott igény okán kezdeményeztük a továbbképzés 2015 januárjában történő ismételt megrendezését! Ülésezett a MOSZ Országos Választmánya Ez év május 23-án, a Gyógyszeres Terápia Menedzsment VIII. konferencia keretein belül, a debreceni Déri Múzeum kutatótermében tartotta meg ülését a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Választmánya. A szervezet elnöksége a megyei szervezetek elnökeivel és a munkabizottságok tagjaival közösen tekintette át a tisztújítást követő eseményeket, a megfogalmazott feladatok és referenciák időarányos teljesítését.



GYÓGYSZERTÁR

25

HÍREK

HÍREK

Regatta 2014. Kellemes, mondhatni ideális időjárási körülmények között került megrendezésre ez év június 14-én a balatonkenesei Kenese Marina-Port kikötőből induló II. Pharma Kupa – Doktor Regatta. Az orvosok és gyógyszerészek számára kiírt vitorlásverseny az eddigi legnagyobb létszámmal rajtolhatott el. Idén első alkalommal csatlakozott a rendezvényhez a fogorvosok Dental Regattája, így velük együtt csaknem ötven hajó várta a hangjelzést és figyelte a „V” lobogót, hogy vitorláit nekifeszíthesse a balatoni szélnek. Három óra felé járt az idő, amikor az első hajók befutottak a kikötőbe. A partra szállókban még ott lüktetett a verseny izgalma, ahogy egymásnak mesélték, mi és hogyan is történt ott kint, a vízen. Arcuk kipirult, de nem csak az átéltektől – a napsütés és a szél is megtette hatását. Mire valamennyi hajó megérkezett, a Yacht Club terasza megtelt a helyezésüket latolgató, kissé fáradt, ám annál vidámabb emberekkel. A versenynap zárásaként, az esti program a díjkiosztóval kezdődött. Hét kategóriában hirdettek eredményt, megannyi szép serleg és érem talált gazdára. Szinte senki nem maradt díjazatlanul. Utolsóként a regatta abszolút győztes csapata állhatott a dobogóra, vehette át a serleget és a vele járó érmeket. A díjkiosztó után a közös vacsora következett. A hosszú asztalon zavarba ejtő kínálat fogadta az ekkorra már igencsak éhes vendégeket. Az este hátralévő részében először Bornai Tibor művész úr adott műsort dalaiból, végül pedig diszkó zárta a rendezvényt. Nem csupán öncélú verseny… A Pharma Kupa – Doktor Regatta nem csak egy öncélú verseny vagy egy hétvégi szórakoztató program. A résztvevők és mi, a szervezők munkánk folytán és egyénileg is elkötelezettek vagyunk, hogy a saját eszközeinkkel és lehetőségeinkkel hozzájáruljunk a beteg emberek gyógyulásához, egészségük megtartásához. Különösen igaz ez, ha gyermekekről van szó, segíteni pedig többféle módon is lehet. A kiírás szerint a nevezési lapokat reggel kilenc órától lehetett a helyszínen leadni, de már nyolc óra előtt is többen várakoztak a rendezvénysátor környékén, és be-belesve figyelték, ahogy a hostessek rendezkednek a regisztrációs asztalok körül. A nyitás után percek alatt megtelt a sátor. A nevezést követően a kormányosoknak Litkey Farkas megtartotta az ilyenkor szokásos eligazítást, ismertette velük a bójákkal kitűzött pályát, a betartandó szabályokat és a verseny indításának procedúráját. A résztvevők hajóikkal lassan elhagyták a kikötőt, és a partközel hamarosan megtelt megannyi, sok színben pompázó vitorlával. A félszáz hajó kis köröket leírva várta a jelet az indulásra. Dél volt, amikor „ellőtték” a regattát. A hajók irányba fordultak, és orrukkal tajtékot csapva, dagadó vitorlákkal távolodtak a parttól a nyílt víz felé. A parton maradók még egy darabig nézték, ahogy a vitorlások színüket vesztve eltűnnek a horizonton.

26

GYÓGYSZERTÁR

Idén immár második alkalommal, versenyünkkel párhuzamosan rendeztünk gyermekeknek vitorlásversenyt. A Mini Doktor Regattán harminc olyan kisgyermek vett részt, akik súlyos betegségen estek át, és kezelésükhöz különösen sok vért kaptak. A gyerekek autóbusszal érkeztek a balatonkenesei kikötőbe. A hosszú kórházi kezelés után sokan most először jöhettek ki a vízpartra. A programot a Ments Életet Alapítvány szervezte. Az alapítvány elsődleges célja a véradás népszerűsítése, a véradásnak a gyógyászatban, illetve életmentésben betöltött szerepével kapcsolatos ismeretterjesztés, elsősorban a fiatalság körében, de a szélesebb társadalmi rétegekben is. Megkeresésünkre azonnal felajánlották segítségüket. A gyerekeknek egy hallatlanul izgalmas, tartalmas napot szerveztek, amelyen – fáradtságot nem ismerve – tevőlegesen is részt vettek. A program a CBA, Litkey Farkas és a GMRT támogatásával valósulhatott meg.

A kezdetekről Hét éve indult útjára – kezdetben Doktor Regatta néven –, és azóta évente megrendezik a vitorlázást kedvelő gyógyszerészek és orvosok tavaszi/nyári regattáját. A rendezvény mögé egyből odaállt a szakma, elsőként a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége, karöltve a Magánorvosok Országos Szövetségével. A korábban Siófokon rendezett verseny három éve új helyszínt választott, nevezetesen a balatonkenesei Kenese Marina-Portot. A verseny szakmai irányítója nem kisebb személyiség lett, mint Litkey Farkas olimpikon, tizenegyszeres Kék Szalag-győztes vitorlázó, a sportág egyik legsikeresebb hazai képviselője. A regatta történetében nagy változást hozott a tavalyi év, amikor is a dr. Nyári István professzor és dr. Nyulasi Tibor alapította Pharma Kupával fuzionálva, már Pharma Kupa – Doktor Regatta néven indítottuk versenyünket. Nemcsak létszámban növekedtünk, a Regatta programjában, megjelenésében is látványos változások következtek be. Elérkeztünk az idei versenyhez, és azt láttuk, hogy a programunk iránti érdeklődés és a résztvevők száma is tovább nőtt 2014-ben.

A Mini Regatta után (amin mindenki nyert érmet!) arcfestés, trambulin és egy „pinata” nevű játék is színesítette a programot. A gyerekek személyesen találkozhattak a televízióból jól ismert „Pongrácz doktorral”, azaz Gazdag Tibor színművésszel, aki mindannyiuk örömére együtt vitorlázott és játszott velük. Szórakoztatásuk mellett az alapítvány célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, mondta Mikola József, a Ments Életet Alapítvány kuratóriumának elnöke, aki így folytatta: „A társadalom számára nem feltétlenül az a legjobb motiváció, ha felhívjuk a figyelmüket arra, hogy tegyék ezt vagy tegyék azt, hogy segítsenek és adjanak vért. Sokkal hatásosabb, ha megmutatjuk a gyógyult embereket, a gyógyult gyerekeket.” Valóban, látva ezeket a kis lurkókat, akik eljöttek Kenesére, az önfeledt örömet és a boldogságot az arcukon, az mindennél többet mond. Reméljük, jövőre is találkozhatunk velük. Ha kedvet kapott, Kedves Olvasó, jövőre Önt is várjuk Balatonkenesén! - bala -



GYÓGYSZERTÁR

27

FELHÍVÁS

A KOZMETIKUS TANÁCSOLJA

A napozás aranyszabályai Június 14-én lelkes nézője voltam a Pharma Kupa Doktor Regatta vitorlásversenynek Balatonkenesén. A Balaton kegyeibe fogadta a versenyzőket, ugyanis sütött a nap és vitorlát dagasztó szél fújt, minden adott volt egy kellemes versenyhez. Nap, szél, víz – ez a három csodálatos elem, ha nem tudunk bánni velük, az ellenségeinkké is válhatnak. Kozmetikai szempontból elsősorban a nap hatásaira gondolok, amelyekkel az utóbbi években nagyon sok cikk foglalkozik. Többektől azt hallom – ők az összeesküvés-elméletben hívők –, hogy nincs semmi baj a nappal, csupán el kell adni valamivel azt a sok naptejet. Mások a naptejek összetevőit vizsgálják, és a márkákat keresik. Egyszóval, ahogy az élet más területein, a napozószerek körül sincs nagy egyetértés. Egy biztos, a bőrgyógyászok elszomorító adatokkal, a frissen regisztrált bőrrákosok riasztóan megemelkedett számával támasztják alá a napozás bőrre gyakorolt káros hatásait. Még mindig nem vesszük komolyan, hogy a túlzásba vitt napozásnak, a leégésnek a későbbiekben káros következményei lehetnek, mert a bőr nem felejt. És hogy ez mennyire így van, a Doktor Regatta résztvevői közül többen is pecsenyére sült arccal érkeztek vissza a négyórás kalandból, pedig mint a verseny nevéből is sejthető, zömmel orvosok ültek a hajókban.

Az UV-sugarak hatására a bőrben lévő melanociták védő pigmentet, melanint állítanak elő. Ez a természetes „napernyő” viszont hamar „elfárad”, így a bőrnek támogatásra, fényvédő szer használatára van szüksége. De milyen fényvédőt használjunk? Az a jó napozószer, amely hatóanyagai – a titán-dioxid, cink-oxid – segítségével elnyeli vagy visszaveri a nap káros sugarait. A kémiai fényvédők feketelistára kerültek, így elsősorban a fent említett, poranyagot tartalmazó fizikai fényszűrőket ajánljuk. A naptejek védőfaktora azt jelzi, hogy az adott fényvédő használata mellett hányszor hosszabb besugárzási idő szükséges a napfény okozta bőrpír kialakulásához, mint nélküle. Tehát ha védelem nélkül 15 percet tölthetünk el a napon bőrünk kipirosodása nélkül, akkor egy 10 faktoros naptejjel 10x15, azaz 150 percet napozhatunk a leégés veszélye nélkül. A jó naptej UVA- és UVB-fényvédelemmel rendelkezik, vízálló, nem tartalmaz allergizáló komponenseket, a védelmen túl hidratál, könnyű állagú és nem ragad. A naptejek helyes használata is nagyon fontos: •

kenjük be magunkat, mielőtt kimegyünk a szabadba, ugyanis húsz perc szükséges a védelem kialakulásához;

•

naponta többször, ha pedig vízbe megyünk, kétóránként ismételjük meg a naptej használatát;

•

ne feledkezzünk meg a kiálló testrészek (orr, fül, ajkak, kézfej, térd, lábfej) fokozott védelméről.

Sok vitát vált ki, hogy vajon jobbak-e a drágább naptejek. A szakértők szerint nincs olyan elfogadott nézet, hogy az olcsóbb krém ne lehetne ugyanolyan jó, mint a drágább. „A legfontosabb kérdés a bizalom – mondja dr. Nyirkos Péter bőrgyógyász. – Egyfelől nem hozható forgalomba olyan készítmény, amellyel nincs kellő tapasztalat. Másrészt viszont a hatóságok sem győznek minden egyes krémet bevizsgálni. Így elsősorban abban lehet bízni, hogy a nagyobb gyártók mindent megtesznek a mellékhatások megelőzése érdekében, hiszen nekik is az az érdekük, hogy hosszú távon jelen legyenek a piacon. Éppen ezért, ha nem ismeretlen márkákról van szó, azok valószínűleg hasonló védelmet nyújtanak, árkategóriától függetlenül.” Minden kedves Olvasónak leégéstől mentes, vidám nyarat kívánok! Barabás Éva kozmetikusmester

28

GYÓGYSZERTÁR

HELYSZÍNEK: Szombathely szeptember 20–21. (szombat-vasárnap) Budapest II. szeptember 27–28. (szombat-vasárnap) Szolnok október 4–5. (szombat-vasárnap) Veszprém november 8–9. (szombat-vasárnap) Budapest III. november 22–23. (szombat-vasárnap)

GYÓGYSZERTÁRI MENEDZSMENT Továbbképző tanfolyam 2014

A továbbképző tanfolyam - az akkreditációs bizottság döntése alapján - részvétel esetén15 kreditpont értékű, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 KREDITPONT ÉRTÉKŰ. A képzés bonyolításával a Simon Patika Kft. (Nyilvántartási szám: 01-0434-04) foglalkozik. (1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158.) Részvételi díj: 9.750,- Ft tanfolyamdíj + az egyetemi pontelszámolási díj: 500,- Ft.

A válság hatására le kell számolnunk az illúzióinkkal mind országos szinten, mind a gyógyszerellátás területén! Ennek tudatában szerveztük a „Gyógyszertári menedzsment” című, kreditpontos továbbképzésünk 2014. évi főbb témaköreit:

A továbbképzés pontos helyszínéről, kezdési időpontjáról a továbbképzés előtt 8 nappal adunk tájékoztatást. A számlát a tanfolyam végén kapják meg a hallgatók. Információ: Bihari Erzsébet tel/fax: 06-1/252-49-48, 06/30/662-8102; illetve Takács Gézáné dr. tel: 06/30/9558-125.

Változásmenedzsment (rendszerelméletileg) (előadó: dr. Simon Kis Gábor):

Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát.

A rendszerelmélet szerint minden mindennel összefügg, pláne egy ágazaton belül. Elég csak a vaklicitre gondolnunk, ami a gyárakra lett kitalálva, de negatív kihatását a patikák is érzékelik. Még ilyen vonatkozásban is a változásmenedzsmentet a túlélés szolgálatába kell állítani. Az események elé kell mennünk, nem utólag magyarázgatni a megmagyarázhatatlant.

Budapest, 2014. január 02.

Politika – Gazdaságpolitika – Egészségpolitika – Gyógyszerpolitika (előadó: dr. Mikola Bálint): A politika primátusa vitathatatlan. De ez hogyan hat ki az egyes ágazati politikákra - pl. a frontvonalban található gyógyszerpolitikára - az már a szakmai hozzáértésen és a politika tudatos befolyásolásán is múlik. Ugyanakkor az ágazati politikák közötti összefüggések felismerése és tudatos kiaknázása jövőnk egyik záloga.

Sikeres menedzser és a motiváció (előadó: Prof. Dr. Vincze Zoltán; Takács Gézáné dr.): A pénz a legjobb motiváló erő a közfelfogás szerint. De ez egyáltalán nem biztos! A motiválás más módjai hatásosabbnak bizonyulhatnak a pénznél. Ezeket (is) kell alkalmazni a mindennapi gyógyszertárvezetésnél, különösen ilyen pénzszűke időszakban.

Kognitív gyógyszerészet – lehetséges kitörési pontok (előadó: dr. Samu Antal) A gyógyszerészet jövőjét tudatosan kell kialakítani! A lehetséges kitörési pontokat kritikusan fel kell mérni és rangsorba állítva kiépítésüket sürgősen el kell kezdeni! A köldöknéző, múltba révedő nosztalgiázás ideje lejárt! A gyógyszerészet jövője érdekében tudás alapú megközelítés szükséges.

Gyógyszerészet – Jogszabályváltozások (előadó: dr. Sándor István) A jogszabályváltozások ismertetése a naprakész felkészültséget szolgálja a gyógyszertárvezetők számára. Ránk nézve is igaz, a jogszabályismeret hiánya nem mentesít a felelősség alól. Ezért folyamatos jogszabályfigyelés és a gyógyszerészetre történő adaptálás szükséges.



Tisztelettel: Dr. Simon Kis Gábor s.k. egyetemi docens

JELENTKEZÉSI LAP

Gyógyszertári menedzsment - 2014. év A továbbképzés választott helyszíne: Jelentkező neve: Előző név: Működési nyilvántartási száma: Levelezési cím: Címzés: Irányítószám/ Város/ utca: Telefon: Email: Számlázási adatok Számla címzés: Irányítószám/ Város/ utca: Fizetési mód:

Átutalás

Készpénz

A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezőnek tartom, a tandíj határidőre való befizetéséről gondoskodom. Hozzájárulok, hogy a fentiekben közölt adataimat tanfolyamszervezéssel és kreditpont-nyilvántartással kapcsolatos teendők ügyében felhasználják. Kelt: 2014 Beküldési cím: Simon Patika Kft. 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158. tel/fax: 061 252 4948

aláírás

GYÓGYSZERTÁR

29

PROGRAMELŐZETES - GYOK 2014.

REJTVÉNY

Siófok, Hotel Azúr - 2014. október 9-12. 1

MŰVÉSZET ÉS GASZTRONÓMIA

A fröccs Egy mondás szerint aki a borba vizet tölt, az egyéb galádságokra is képes. Ennek ellenére kis hazánkban komoly hagyománya van a fröccsözésnek. Dédszüleink a nyári hőség idején még vermelt jéggel hűtött spriccert ittak. A millenniumot követően, az előző századfordulón kezdődött a divatja a fröccsnek – ivásban és a vendéglátóhelyi kínálatban egyaránt. A köznyelv és az irodalmi művek is hamar megkedvelték a „fröccs”, „fröccsözni” szót, ami Krúdy Gyula, Molnár Ferenc, Bródy Sándor és Hunyady Sándor számtalan művében gyakorta fordul elő. Fokozatosan szokta meg a szót és az italt a nagyközönség. A németből átvett „spritzer”, illetve a „fröccs” szódavízzel hígított bor. Vannak azonban másfajta fröccsök is. A máig népszerű Gundel vendéglő most is látható épülete teljes szépségében több mint száz éve készült el, de már a tizenkilencedik század hetvenes éveitől működött a helyén egy híres vendéglő, amelyet Wampeticsnek hívtak. Divat volt betérni oda. Az irodalmi, politikai és művészvilágból jeles asztaltársaságok tartották benne rendszeres találkozóikat. Az egyik törzsasztalnál Rippl-Rónai József, Móricz Zsigmond, a híres konferanszié – akinek neve a vízszintes 1. sorban olvasható – és barátaik társaságában született meg Újházy Ede nevezetes és máig kínált levese, amely eredetileg kakasból készült. Ugyanennél az asztalnál ittak először úgynevezett „Újházy fröccsöt”. A híres színész szódavíz helyett a népszerű vendéglő kitűnő savanyúságának levével – ennek neve a függőleges 15. sorban olvasható – hígította a bort. Tisztelői, utánzói gyorsan elterjesztették fővárosszerte. A szakemberek véleménye szerint jóval nagyobb mennyiségű bort lehetett így meginni következmények nélkül, mint a szódavízzel kevertből. A múlt század elején a szegedi művész-asztaltársaságok hozták divatba, és máig fogyasztjuk a vörösbort pezsgővel, más néven a Kass- vagy Tisza-fröccsöt. Előbbi annak a neves szegedi vendéglátósnak a családnevét őrzi, akinek Tisza szállójában lett népszerű a nevezetes ital. Tersánszky Józsi Jenő írja könyvében, amelynek címe a függőleges 16. sorban olvasható, hogy Debrecenben Tóth Árpáddal a Bonbonier nevű éjszakai szórakozóhelyen „pezsgős fröccsöt” ittak. Egy másik fajta fröccsöt ugyancsak a századfordulón kínáltak először. Mindmáig ismert, de sokféle neve van. Bálóné Ráday utcai vendéglőjében hétfőnként találkozott az úgynevezett „kagál asztaltársaság”. A Borsszem Jankó vicclap szerkesztői és barátaik vacsoráztak akkor. Egyikük a savanyú alföldi borból készült fröccsöt jó evőkanálnyi, a függőleges 23. sorban írt sűrítménnyel javította föl. A vendéglátás megszámlálhatatlanul sok tréfás nevű fröccsöt kínál azóta is. A „fordított”, másként „hosszúlépés” például 2 dl szóda és 1 dl bor keveréke. A „fütty” volt a kisfröccs vagy „rövidlépés”: 1 dl bor 1 dl szóda – mert egy füttyre ihatta meg a szomjazó. A nagyfröccs 2 dl bor és 1 dl szóda, tréfás neve „hajtás” vagy „húzós” – egy hajtásra, húzásra lehetett ugyanis a gallér mögé küldeni. A „mafla” fél liter bor és ugyanannyi szódavíz keveréke. A „házmester” 3 dl borból és 2 dl szódavízből áll. Fordítottja a „viceházmester”. A „háziúr” vagy „bivalykorty” 4 dl bor és 1 dl szóda, amit néhány helyen „nagy házmesternek” hívtak. A „lakófröccs” avagy „kis házmester” esetében pedig 1 dl borhoz 4 dl szódát adtak. Érdekesség a „Krúdy fröccs”, a nagy író kedvence. Aránya szokatlan: 9 dl borhoz 1 dl szódavizet kell önteni. Az író szerint ilyen arányban a víz megnevetteti a bort. „Csattos” volt a kristályvizes üvegnyi, 1 liter bor és fél liter szódavíz keveréke, „lámpás” pedig a másfél liter borba öntött fél liter szóda. Egészségünkre! (Forrás: torzsasztal.com)

30

GYÓGYSZERTÁR

2

3

4

5

6

7

8

9

12

13 17

16 21

22

25

18

26 30 33

37

38

41

42

48

31 34

35

36

39

40

45 49

50

51

52

60

58 61

„Beteg-, és gyógyszerbiztonság, egészségügyi szolgáltatás” „Társadalombiztosítás és magánerőforrás – arányok, tendenciák” „Kognitív szolgáltatások helyzete” „Generációváltás” „Hivatás és vállalkozás”

2014. október 9. (csütörtök)

46

55 57

FÓKUSZBAN:

KONGRESSZUSI ELŐPROGRAM

43

54

56

15 20

28

44

53

14 19

27

32

11

24

23

29

47

10

14.00 – 18.00 Geriátria gyógyszerész szemmel - Toscana I. terem akkreditált szakmai továbbképzés

59 62

GYOK 2014.

63 64

Vízszintes 1. Megfejtés 9. Helyrag, a -ből párja 12. Álarcot viselő 14. Világtalan 17. Arra a helyre 18. Borókapálinka 20. Tanulmányi osztály 21. Délelőtt Londonban! 24. Mar 25. Szerb férfinév 27. Nem megy el 28. Idős férfi 29. Gyál betűi keverve! 31. … Sabanci, Szépművészeti Múzeum Isztambulban 32. Szerződéses bérlő neve a régi birtokokon 35. Gléda 36. Kettős betű 37. Rénium vegyjele 38. Híres úttörőtábor volt a régi Szovjetunióban 40. Nemzetközi Szabványügyi Szervezet angolul 41. Azonos betűk 42. Hegymászókat segítő teherhordók 43. A föld alá tesz 44. A rendőr neve a szlengben névelővel 46. Duplázva a frizura része 47. Orosz repülőgéptípus 49. Veszprémtől 15 km-re található község 50. Újság 52. Vércsoport 53. Kőbányai utca neve, itt található a Spartacus sporttelepe 55. Észak-magyarországi nemzetiségi népcsoport tagja 56. …-Rónai József, híres magyar festőművész 58. Kerti szerszám 59. Üres tár! 60. A műtő angol rövidítése 62. Tartó, tároló 63. Állatok hím egyede 64. Protaktínium vegyjele Függőleges 2. Annyi, mint! 3. Tréfa angol szóval 4. Yves Saint-Laurent 5. … TV, elsősorban az ezotériával foglalkozó tévéállomás 6. Donna Karan New York 7. Az „élve vagy halva” angol rövidítése, ami egyben egy vancouveri hardcore punkbanda neve is 8. Üres rés! 10. Véd 11. Régi súlymérték 13. Kiteszem 15. Megfejtés 16. Megfejtés 18. Aprópénz volt 19. Csillagászati kifejezés, jelentése: zenittel átellenes pont az éggömbön 22. Egy budvai (Montenegró) szálloda és egyben a helyi focicsapat neve is 23. Megfejtés 24. Pocak 26. RÁE 30. Tüzelőt egymásra helyező (két szó) 33. Úszó- vagy fürdőruha idegen szóval 34. Cirokból is készíthető takarítóeszköz 36. Szövetes növények korlátlan növekedésű hajtástengelye 39. KU, kiejtve 40. …-Petrov, szovjet-orosz írók közös művésznevének első fele 45. Közös munka 48. Ilyen napozó is van 50. Nincs rajta kiemelkedés 51. Tartalék (pl. alkatrész) 54. Képi betűi keverve 55. Lóláb vég 57. Mauna …, Hawaii szigetének déli felén álló pajzsvulkán, a sziget második legmagasabb vulkáni kúpja 59. Portugál légitársaság 61. Például! A helyes megfejtést beküldők között könyvajándékot sorsolunk ki. Beküldési cím: MOSZ, 1135 Budapest, Kerekes u. 9. Az előző havi keresztrejtvényünk nyertese: Dr. Szabó Anna, Betánia Gyógyszertár – 5300 Karcag, Szabó József u. 14.

2014. október 10. (péntek) 09.00 – 13.00 Ünnepélyes Megnyitó - Toscana I. terem Elismerések átadása Pályázatok eredményhirdetése Plenáris szakmai előadások 09.00- 13.00

MOSZ magyar és nemzetközi Ifjúsági Fórum I. - Toscana II. terem

14.00- 16.00

MOSZ magyar és nemzetközi Ifjúsági Fórum II. - Toscana I. terem

16.30

Kiállítók délutánja- Megnyitó - Pavilon főtér

21.00-

Ifjúsági Klub Disco

2014. október 11. (szombat) Szakmapolitikai Nap - Toscana I. terem 09.00 – 18.00 Hivatás, egészségpolitika, gyógyszerpolitika Szakma, minőségbiztosítás, gazdaság, finanszírozás Gyógyszerpiaci helyzetkép, gyakorló gyógyszerészet Előadások és Fórum 20.00 –

Fogadás a Kongresszus résztvevői számára

2014. október 12. (vasárnap) 09.00 – 11.00

Túlélési program - Toscana I. terem A gyógyszerellátás jogi, gazdasági, pénzügyi és adókörnyezete Szakértői előadások és Fórum

11.00 –

A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Közgyűlése

A kiállítások és bemutatók a rendezvény teljes időtartama alatt várják az érdeklődőket a szálloda halljában, a Prémium szárny előadóiban és a felépített pavilonban! Tisztelettel és megbecsüléssel várunk minden gyógyszerész kollégánkat!

Dr. Kovács Rita a MOSZ alelnöke

a GYOK 2014. Rendező Bizottsága

Dr. Samu Antal a MOSZ alelnöke

Dr. Szrogh Vivien a MOSZ főtitkára

?

kérdezze!

orvosát , gyógyszerészét ...

Most jelentős kedvezménnyel rendelheti meg! Az Ön betegei már olvassák?

www.kerdezze.com I [email protected]

Gyógyszertár. Előkészületben a GYOK (2. és 31. oldal) MAGÁNGYÓGYSZERÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Alapítva: XIII. évf. 6. szám 2014

Recommend Documents