Gyógyszertár. Elérhető közelben. Pharma Praxis 4. Aktuális

Gyógyszertár XIII. évf. 2. szám

2014. március

Pharma Praxis Pharma Praxis

4

Aktuális OECD Health at Glance II. rész

10

Az öngyógyítási piac világszerte növekszik

13

Az év gyógyszerésze

15

Hírek Feloldott korlátok

19

Kampány a hazai gyógyszer mellett

20

Nyitott szemmel

Elérhető közelben

Márciustól több tízezer forinttal emelkedik a praxispénz

25

Eljött a magán egészségbiztosítók bevonásának ideje

26

TOVÁBBKÉPZÉS Gyógyszertári Menedzsment 4

MAGÁNGYÓGYSZERÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE XIII. évf. 2. szám

2014. március

Alapítva: 1991

30

á t r e z s y óg szám

f. 2. III. év

X

rcius á m . 2014

tartalom

Pharma praxis Pharma Praxis

A megújuló gyógyszertárrAXIs

A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége – szakmai olvasottsági listán előkelő pozícióját tartósan őrző - népszerű kiadványa megjelenésében a mai igényeknek megfelelő korszerű arculatot öltött. Új technikai elemekkel, új esztétikai formátumban, az olvasás vizuális élményszerző funkcióját előtérbe állítva mutatjuk be mondanivalónkat.

Akt

4

I. rész

Eredményesen lezajlottak a MOSZ megyei választások Feloldódott korlátok Kampány a hazai gyógyszer mellett A gyógyszerbefogadásról

18 19 20 21

IN MEMORIAM Dr. Stenszky Ernő

19

írek

H

rlátok o k t t o Felold zai a h a ány Kamp zer mellett s gyógy

10 13

ronjával, megfelelő mélységű disztingválásával harmóniát teremtsünk a szakma számára készülő „Gyógyszertár” és a lakossági információk közvetítését szolgáló „Kérdezze” magazinunk között. Ma már egyértelműen tetten érhető a gyógyszerellátás szakmai és szolgáltatások terén való szélesítése, megújulása, a gyógyszerpaletta, a terápiás lehetőségek bővülése, a korrekt gyógyszeralkalmazás feltételeinek és eszközrendszerének változása és a megalapozottan növekvő igények között fennálló információs asszimetria. A gyógyszerellátást, a gyógyszerészi szolgáltatást igénybe vevők körében megfogalmazódik a jogos elvárás egyfajta ismeretbővítés, egyfajta sajátos, korrekt szakmai marketing irányában. Szerkesztő csapatunk ebben kíván rendet teremteni egyben új minőségi színvonalat meghatározva, amikor a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége offline, és online média-, valamint szakkönyvkiadási programját egységbe szervezi.

10 13 15 17

Hírek

ce I n a l G t

a ealth H D OEC i piac s á t í Tartalmában - megőrizve a korábbi, az egészségpolitikai-, szakmapolitikai-, gazdasáy gyóg gondozás, n gi környezetet bemutató tematikus fókuszt - kiegészülza gyógyszerészi ö ekaszik v ö A n Pharma Praxis aktualitásaival, és új, kulturális, szabadidő blokkal z erte a gyakran s színesítjük súlyos mondanivalót. Törekvéseink egyben arra is irányulnak, a tartalom szinkvilághogy

OECD Health at Glance 2013. II. rész Az öngyógyítási piac világszerte növekszik Gyógyszertári ügyelet - Nőnek az indulatok Az év gyógyszerésze

20

el

24

NYitott szemmel A kivándorlást tervező orvosok száma csökkent, de több ápoló, gyógyszerész, fogorvos menne Márciustól több tízezer forinttal emelkedik a praispénz Eljött a magán-egészségbiztosítók bevonásának ideje Egyre kevesebb a járulékfizető és több a nyugdíjas Keressük a legjobb háziorvost határon innen és határon túl!

n e b l e ető köz

h r é l E

2. szám2014. 2014. március XIII.XIII. évf.évf. 2. szám március

Felelős kiadó: Dr. Mikola Bálint Szerkeszti a szerkesztő bizottság: Mátyásné Dr. Simon Zsuzsanna Dr. Mikola Bálint Dr. Samu Antal Dr. Sándor Árpád Dr. Schlégelné Dr, Békefi Csilla Dr. Simon Kis Gábor Dr. Varga Imre Nyomdai előkészítés: Balázs Ádám

25 26 26 27 27

mm t sze

l tanácsolja A megváltozott média programhoz új kiadói struktúra, új szerkesztőbizottság rintta A2kozmetikus otés új o t f 5 I r y e N tisztújítás után a Szürke tél technikai formáció is szükséges. Ezeket a soron következő szervezeti tízez b b ö Szövetség megválasztott vezetése fogja vezényelni. t z iustól praxispén c r á MDr. MIkola Bálint to- rejtvény a z i k i b d g e é 26 szs é emelk g e Művészet és gasztronómia - Életképek a régi Budapestről e gán j a e d m i k a Eljött vonásána e Továbbképzés sítók b Gyógyszertári Menedzsment 4 s É 30 ÉPz k 4 B t n B e á dzsm toV e n e rtári M e z s y Gyóg

Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa

Aktuális

mA P r A H Amint kézbe veszi P kedves olvasó a „Gyógyszertár” XIII. s évfolyama márciusi számát, első pillantásra hogy axilátható, r P a megújult a magazin. A változás a lap több aspektusában is m r Pha tetten érhető. s uálI

4

Nyomdai kivitelezés: Innova 2000 - Innovariant Nyomda Hirdetésfelvétel: [email protected] Ára: 1.200 Ft + 5% ÁFA

28

29

A MOSZ címe: 1135 Budapest, Kerekes u. 9. V. em 6. telefon/fax: 361 236 09 74 [email protected] ISSN 1588-8231

30

Gyógyszertár

3

pharma praxis

Pharma praxis

Pharma Praxis

irányelvek kialakítása jelenti. Ily módon a választási lehetőségek száma azon alternatívákra korlátozódik, amelyek várhatóan a lehető legjobb eredményeket adják, különösen a korlátozott erőforrásokkal rendelkező környezetekben.

Az orvoslás, a gyógyszerészet és a gyógyszeres terápia olyan nagyon dinamikus területek, ahol állandóan új eljárások, új termékek, és a régi termékekkel kapcsolatban újabb információk jelennek meg. Minden egészségügyi szakember állandóan szembesül az új információk jelentette kihívásokkal, hiszen az információkat a napi gyakorlat fejlesztése, javítása érdekében meg kell „szűrni”, be kell fogadni és alkalmazni kell. Miközben a gyógyszeres terápia talán az egyik leginkább költséghatékony módszer az összes terápiás beavatkozás között, az ezen a területen elért valódi javulás behatárolása és meghatározása nagyon nehéz. Éppen ezért az orvosok és gyógyszerészek számára lényeges, hogy megértsék és képesek legyenek használni a „kritikus értékelés” és a „költséghatékonysági elemzés” eszközeit, mivel folyamatosan vizsgálják a hozzájuk eljutó óriási mennyiségű információt. Az alkalmazott eljárások beépültek a bizonyítékokon alapuló orvoslás, gyógyszerészet / gyógyszeres terápia és gyógyszergazdaságtan nevű tudományágakba. a megbízható kísérleti és/vagy klinikai adatokon alapuló tudományos terápiás elvektől. Az ilyen ésszerűtlen, kockázatokkal járó és semmilyen objektív előnyt nem nyújtó gyógyszeres terápiák káros klinikai következményekkel és óriási többletköltséggel járnak, nem is szólva a betegek folyamatos veszélyeztetéséről, szenvedéséről. A nem megfelelő gyógyszerhasználat csökkenti a farmakoterápia eredményességét, minőségét és az erőforrások pazarlásához vezet. Az ésszerűtlen gyógyszerhasználat általános egészségügyi és gyógyszerellátási probléma, amelynek következményei mind az egyént, mind pedig a társadalmat a felesleges kockázatok veszélyein keresztül hátrányosan érintik. Társadalmi szinten a gyógyszerész fontos szerepet vállal a betegek gyógyszerhasználattal kapcsolatos tájékoztatásában, nevelésében. A racionális gyógyszerhasználat hirdetése, támogatása jelenti a gyógyszerész fő tevékenységét és felelősségét. A gyógyszerészektől többféle problémával kapcsolatban kérnek egészségügyi tanácsot. A gyógyszerek tekintetében a gyógyszerészek és a gyógyszerkiadó szakasszisztensek képviselik sok esetben az utolsó láncszemet a gyógyszer és a beteg között. Ennek megfelelően a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző gyógyszertárak mindig is az egészségügyi gondozás fő helyszínét jelentették az egész világon. A legalapvetőbb szinten egy ország gyógyszerfogyasztási szokásai, formái, kisebb-nagyobb mértékben tükrözni fogják az adott ország tudományos és technikai erőforrásait, illetve társadalmi-demográfiai állapotát, hagyományait és kultúráját. Az egészségügyi szolgáltatások teljesítménye és minősége mindenhol kritikus mértékben függ a gyógyszerek rendelkezésre állásától és megfelelő használatától. Egy hatékonyan funkcionáló gyógyszerellátó rendszer létrehozására fordított minden erőfeszítés hiábavalónak és kárba veszettnek bizonyulhat, ha nem párosul a gyógyszerek racionális használatával, vagyis az ésszerű gyógyszerfelírással, kiadással és alkalmazással. A gyógyszerfelhasználásnak ez az utolsó lépése lényeges, amennyiben a beteg, mint a farmakoterápiát igénybe vevő fél, optimális kezelést szeretne kapni. A gyógyszerek tényleges alkalmazása gyakran meglepően távol esik

4

Gyógyszertár

A hatékony gyógyszerhasználati intervenció kulcsfontosságú kritériumai a részvételen alapuló interaktív megközelítési mód, az összpontosított, konkrét problémára irányuló folyamatos oktatás, a stratégiák kombinálása, a támogató felügyelettel történő nyomon követés, és az egyszerű mutatók alapján történő önellenőrzés. Sok esetben azonban a gyakorló egészségügyi szakemberek nem jutnak hozzá a „legjobb bizonyítékokhoz” azon körülmények között, amelyek közepette praktizálnak. Ilyen esetekben a gyakran alkalmazott megoldást a specifikus receptírási

Ezeknél az alkalmazásoknál az alapelv az, hogy a választás és az azt követő tevékenység a bizonyítékok alapján, az egészségügyi ellátást nyújtó fél és a beteg szempontjából történjék. A feltételezés az, hogy a döntéshozó teljes mértékben tájékozott minden egyes választás klinikai és pénzügyi következményei terén. A cél a legalkalmasabb és egyben a leginkább költséghatékony gyógyszer kiválasztását is jelenti egy adott helyzetben. A fentiek figyelembevételével a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége - a farmakoterápia menedzsment illetőleg gyógyszerészi gondozás napi gyakorlatát érintő már bekövetkezett és folyamatban lévő változásait - a „Gyógyszertár” című lapja keretein belül „Pharma-Praxis” címmel új rovatot indít. Célunk a mindennapi, elsősorban farmakoterápiás/ gyógyszerészi gondozási gyakorlatot érintő szakmai munka elősegítése. Gyógyszerészi gondozás – farmakoterápia menedzsment Bevezető Az elmúlt évtizedek során a közvetlen lakossági gyógyszerellátás területén dolgozó gyógyszerészek tradicionális gyógyszerkészítő szerepe egyre inkább csökkent, mert a gyógyszerek előállítását fokozatosan a gyógyszeripar vette át és a terápiás szerek választásának ajánlása is fokozatosan az orvosok kezébe került. Ezen eseményeknek köszönhetően egy „kis ideig” úgy tűnt, hogy a gyógyszerészek profes�szionális szerepe jelentősen beszűkül a minőségbiztosított logisztika irányába. Természetesen nem lebecsülve ezen területek jelentőségét sajnálatos lett volna ha az egyetemi tanulmányaik során „gyógyszerszakértőkké” képzett gyógyszerészek kiszorulnak az önálló döntések meghozatalát jelentő, a gyógyító orvosnak, ill. a beteg embernek szóló farmakoterápiás tanácsadásból. Az 1950-es és az 1960-as évek között felbukkant klinikai gyógyszerészet, valamint a betegekről való farmakoterápiás gondoskodás irányába való elmozdulást jelentő „gyógyszerészi gondozás” (pharmaceutical care) feladatai jelentős mértékben írták ill. írják át a kórházi és a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek egészségügyi ellátó rendszerben betölthető szerepvállalását. A feladatok annak biztosítására irányulnak, hogy a betegek gyógyszeres terápiája hatékony, biztonságos, és a költséghatékonyság figyelembevételével is a legeredményesebb legyen. Farmakoterápia menedzselésének nemzetközi tendenciái Tekintettel arra, hogy még gyógyszerészi körökben is eléggé ellentmondásos elképzelések fogalmazódnak meg a gyógyszerészi gondozás mindennapi gyakorlatával kapcsolatosan,

XIII. évf. 2. szám

2014. március

ezért a teljesség igénye nélkül azokat a tendenciákat kívánjuk összefoglalni, amelyek jelentős elfogadottsággal rendelkeznek és iránymutatóak a jövő nemzetközi gyógyszerészi gyakorlatának fejlesztése során. Természetesen a „gyógyszerészi gondozás – farmakoterápia menedzselése” hazai elméleti és gyakorlati megvalósítása során figyelembe kell vennünk a magyarországi szakmai, gazdasági, társadalmi és politikai változtatást befolyásoló pozitív és negatív lehetőségeket, realitásokat is. Az orvos által indikált vagy öngyógyítás során kivitelezésre kerülő gyógyszeres terápiáknál a gyógyszerésznek meg kell állapítania a betegek farmakoterápiás igényeit. Ezen igények meghatározása lehetővé teszi a gyógyszerkiválasztás és használat menedzselésének folyamatát, megfelelő javallathoz, hatásos és biztonságos gyógyszerekhez vezet és egyben elősegíti a beteg terápia hűségét. A beteg szintjén, a gyógyszerésznek döntenie kell a gyógyszerészi gondozással és a fontossági sorrend megállapításával, vagyis a gondozási igények rangsorolásával kapcsolatos kérdésekben is. A farmakoterápia menedzselésének, végrehajtásának szisztematikus megközelítési módja a következő négy lépésből áll: 1. lépés: A beteg gyógyszeres terápiás igényeinek felmérése, a tényleges és potenciális gyógyszerterápiás problémák meghatározása. 2. lépés: Farmakoterápiás terv készítése a gyógyszerterápiás problémák feloldása és/vagy megelőzése céljából. 3. lépés: A farmakoterápiás terv megvalósítása. 4. lépés: A farmakoterápiás terv kiértékelése és áttekintése. Az Egyesült Államok gyógyszerészeti szövetségeinek konszenzus dokumentuma 2006-ban a gyógyszeres terápia menedzselésének elemeit, a betegek gyógyszerterápiás problémáinak megoldásához szükséges gyógyszerészi szolgáltatásokat a következőkben foglalta össze: A farmakoterápia menedzsment elemei • • • • • • • • •

a beteg egészség-státuszának felmérése, a gyógyszeres kezelés tervének elkészítése, a gyógyszeres terápia kiválasztása, javaslata, módosítása, a beteg terápiára való reagálásának monitorozása és kiértékelése, a biztonság és a hatékonyság kritériumait is vizsgálva, széles körű felmérés készítése, amely meghatározza a gyógyszerelési problémákat, mellékhatásokat, a nyújtott szolgáltatás dokumentálása más egészségügyi ellátók részére, a beteg szóbeli felvilágosítása, a terápia megértéséhez és helyes használatához, a terápia hűség (adherencia) érdekében, további információ(k) és szolgáltatások nyújtása a farmakoterápiás szolgáltatás koordinálása és integrálása az egészségügyi teamen belül.

Gyógyszertár

5

pharma praxis

MEDICATION THERAPY MANAGEMENT (MTM) / USA ‒ Consensus document 2006./ (A dokumentumban megfogalmazott feladatok ellátása során az Egyesült Államok gyógyszerészei jelentős mértékben támaszkodhatnak a graduális és egyéb képzések során megszerzett klinikai ismereteikre!) A gyógyszerész minden beteg számára - annak közreműködésével - egyéni gondozási tervet állít fel. A betegek a sikeres eredményekhez azzal járulhatnak hozzá, hogy részt vállalnak a saját gondozásukért való felelősségből (önmenedzselés), és nem támaszkodnak egyedül és kizárólag a gondozást nyújtó szakemberekre, úgy ahogy a múltra jellemző régi paternalista rendszerben tették. A gyógyszerészi gondozás további célja a gyógyszerekkel összefüggő nem kívánatos esemény megakadályozása, a potenciális és tényleges gyógyszer vonatkozású problémák felderítése, megoldása révén, az optimális gyógyszeres terápia biztosítása. A gyógyszeres terápia menedzselése irányába történő érdemi elmozdulás csak akkor következhet be, ha pontosan dokumentálva van, hogy a gyógyszerészek ténylegesen mit tesznek a betegek farmakoterápiájának javítása, illetve a prevenciós célkitűzések elérése érdekében, valamint ha a társadalom és a finanszírozók egyetértenek abban, hogy amit a gyógyszerészek végeznek, annak egészségügyi és gazdasági értéke, nyeresége van. Az információs technológia fejlődése, a pozitív eredményekkel kapcsolatos információk mennyiségének növekedése elősegítik a változásokat. Az adatbázis folyamatos építésével, bővítésével a gyógyszerészek hozzájárulnak a betegekkel kapcsolatos sikeres és dokumentált farmakoterápiás, klinikai, prevenciós, gazdasági eredmények eléréséhez. A gyógyszerészi gondozás gyakorlata világossá, egyértelművé teszi a gyógyszerész beteg iránti felelősségét a gyógyszerrel összefüggő betegség terápiájában. E gondoskodás keretében a gyógyszerész kiértékeli a beteg gyógyszerigényeit, majd meghatározza, hogy egy vagy több gyógyszerterápiás probléma áll-e fenn; amennyiben ez a helyzet, együttműködik a beteggel és más egészségügyi szakemberekkel egy gondozási terv összeállítása, megvalósítása és ellenőrzése érdekében. Ez a terv arra irányul, hogy feloldja a tényleges gyógyszerterápiás problémákat, és megakadályozza, hogy a potenciális gyógyszerterápiás problémák valósággá váljanak. A gyógyszerész társadalmi és népegészségügyi szerepe A WHO nem kis ideje sürgeti már a gyógyszerészeknek az általános egészségügyi- és különösen a gyógyszeres terápia menedzselése rendszerében való nagyobb mérvű szerepvállalását, az egyetemi, akadémiai hátterük szélesebb körű kihasználását. Tekintettel arra, hogy a gyógyszerészeknek közösség közeli pozíciójuk folytán a lakosság széles rétegeiben van lehetőségük az életvitellel kapcsolatos információszerzésre, véletlenszerű és célzott rizikók felismerésére, szűrővizsgálatok elvégzésére és az egészségfejlesztést, prevenciót célzó befolyásolásra. Így a gyógyszerészek gondozói munkája a gyógy-

6

Gyógyszertár

pharma praxis

szeres terápia menedzselésén kívül kiegészül – elsősorban a jelentős betegpopulációt érintő területeken (diabetes, hypertonia, dyslipidaemia, metabolikus szindróma, asthma, COPD, osteoporosis stb.) – a népegészségügyi, egészségnevelési, betegoktatási és az egészségtudatos életvitelt elősegítő felvilágosítás feladataival. A gyógyszerészeknek a jövőben egyfajta új köztes szerepet kell betöltenie az egészség támogatása, a betegségek megelőzése és az ésszerű gyógyszerhasználat elősegítése révén. A gyógyszerészek végső célja a terápiás eredmények és a betegek életminőségének javítása a rendelkezésre álló erőforrásokon belül. A gyógyszerész új jövőképe, víziója az, hogy hatékony beteg-központú gyógyszeres kezelést nyújtson. A hatékony gyógyszerészi gondozás, az ésszerű gyógyszerhasználat és népegészségügyi beavatkozások, valamint az eredményes gyógyszerellátás irányítása, nélkülözhetetlen eszközei egy olyan elérhető, fenntartható, megfizethető és méltányos egészségügyi rendszernek, amely hatásos, biztonságos és jó minőségű gyógyszereket kínál. Gyógyszerészi (kognitív) szolgáltatások Strand és munkatársai (1992) használták a „gyógyszerészeti szolgáltatások” kifejezést mindazon szolgáltatások megjelölésére, amelyekre a gyógyszerészeknek szükségük van egy beteg gyógyszerterápiás problémáinak a megoldásához. Ezek a szolgáltatások magukba foglalják a gyógyszerekre vonatkozó információkat és a gyógyszerek forgalmazását. Egyértelmű, hogy azok a gyógyszerészek, akik átfogó és időszerű információkat nyújtanak a gyógyszerekről, támogatják a gyógyszerészi gondozás végrehajtását még akkor is, ha nem ők maguk végzik a gondozást. Ehhez hasonlóan, a megfelelő időben történő és pontos gyógyszerforgalmazásra is szükség van a gyógyszerészi gondozás végrehajtásának biztosításához.

Holisztikus szemléletű megközelítés esetén – ezt támasztja alá a nemzetközi gyakorlat is – a munka kiegészül az egészségnevelés, betegoktatás, egészségtudatos életvitelre történő edukáció feladataival. A bizonyítékokon alapuló „gyógyszerészi gondozói” gyakorlatból származó előnyök

Gyógyszerészi gondozás Magyarországon A magyarországi gyógyszerészi gondozási koncepció – a nemzetközi tendenciák, de a hazai realitások figyelembevételével - egy több éves egymásra épülő folyamat eredménye. A megvalósítás során jól elkülönül egymástól az általános – (minden gyógyszertárban végezhető) és a betegség specifikus (engedélyhez-, protokollhoz-, megfelelő tárgyi és személyi feltételek teljesüléséhez kötött) gyógyszerészi gondozási gyakorlat. A program(ok) kialakítása során figyelembe vettük, hogy a gyógyszerészeknek a jövőt illetően – az egészségügyi ellátó rendszer más tagjaival együttműködve – egyre inkább aktív szerepet kell vállalniuk az „egyénre szabott”, dokumentált és minőségbiztosított gyógyszeres terápia menedzsmentjében, valamint a népegészségügyi feladatok ellátásában. A hazai gyógyszerészi gondozás rengeteg feladatot foglal ill. foglalhat magába. Pl. : a felírt gyógyszerek hatásának, alkalmazási részleteinek ismertetése, mellékhatásokra figyelem felhívása, félelmek eloszlatása esetleges teendő megnevezése, mikor menjen vissza orvosához, az oki terápiát jelentő gyógyszer mellett milyen tüneti szert szedhet. Ha a beteg említi panaszait (pl.: tüdőgyulladásnál a felírt antibiotikum mellet lázcsillapító, köptető, stb.), több gyógyszer szedésénél felmerülő problémák, interakciók, öngyógyszerelésnél, a panaszra melyik vény nélküli szert ajánljuk, mikor keresse fel házi- vagy szakorvosát, stb. Mindemellett általános egészségi, életmódbeli vagy az adott gyógyszer illetve a beteg elmondása alapján megismert betegségre, állapotra vonatkozó tanácsadás, szűrések (vércukor, vérnyomás, stb.), rövid pszichoterápia, adherencia, önmenedzselés erősítése, stb. A hazai törvényi megfogalmazás szerint: „Gyógyszerészi gondozás: a gyógyszerész által önként vállalt, felelősen végzett, dokumentált tevékenység, amelynek célja – az orvossal együttműködésben – a hatásos, biztonságos és költség-hatékony gyógyszeres terápia elősegítése, a beteg egészségtudatos életvitele kialakításának elősegítése, a megfelelő gyógyszerhasználatának szakmai segítése, együttműködő készségének növelése, életminőségének javítása minőségileg kontrollált körülmények között.” (2006. évi XCVIII. tv. 3§ y pont).

XIII. évf. 2. szám

2014. március

A gyógyszerészi gondozás irányába való haladás és magának a gondozásnak, a racionális farmakoterápiának a tökéletesítése során a gyógyszerészeknek mindig az elérhető legfrissebb és legpontosabb információkra kell alapozniuk tevékenységeiket. Csak így érhető ugyanis el, hogy a bizonyítékokon alapuló gyakorlat a legnagyobb mértékben járuljon hozzá az egészségügyi gondoskodáshoz. A legjobb bizonyítékok felhasználása, a saját közreműködésük és az elért eredmények dokumentálása révén a gyógyszerészek egyedülálló módon járulnak hozzá a fejlődéshez, akármilyen területen tevékenykednek is. A gyógyszerészi gondozás végrehajtása az egyes betegek szintjén történik. Ennek első meghatározása a következőképpen szólt: „Egy adott beteg által igényelt és kapott gondoskodás, amely biztonságos és ésszerű gyógyszerhasználatot biztosít.” (Mikeal et al., 1975) 1975 óta ezt a definíciót sokszor megváltoztatták, de az, amely a gyógyszerészi gondozás alapjául szolgál, Heplernek és Strandnak tulajdonítható. A gyógyszerészi gondozás a gyógyszeres terápia felelősségteljes biztosítása olyan határozott eredmények elérése céljából, amelyek javítják a beteg életminőségét.” (Hepler és Strand, 1990) 1998-ban a Nemzetközi Gyógyszerészeti Szövetség (International Pharmaceutical Federation) ezt a meghatározást fogadta el egy lényeges változtatással, nevezetesen, azzal, hogy a meghatározás befejező részét a következők szerint módosította: „javítják vagy fenntartják a beteg életminőségét”. Ez a megfogalmazás valószínűleg reálisabb célt tükröz, különösen az olyan krónikus betegségeknél, mint a diabétesz, amelynek esetében az életminőség fenntartása, megőrzése jelentős eredménynek számíthat. A gyógyszerészi gondozás gyakorlata újnak számít ahhoz képest, amit a gyógyszerészek évekig végeztek. A kulcsszavak a „felelősségteljes biztosítás” és a „határozott eredmények”. Függetlenül attól, hogy éppen egy receptet tekintünk át, vagy egy beteg gyógyszerezési nyilvántartását tanulmányozzuk, vagy egy beteggel beszélünk, vagy éppen a tüneteire reagálunk, automatikusan mindig az igényeit értékeljük ki, rangsort állítunk fel, és tervet készítünk az adott igények kielégítésére. Amit azonban gyakran elmulasztunk megtenni, az a nyújtott gondozás megfelelő dokumentálása, figyelemmel kísérése („monitorozása”) és felülvizsgálata. Ezek az utóbbi lépések pedig elengedhetetlen, lényeges elemei a gyógyszerészi gondozásnak.

Gyógyszertár

7

PHARMA praxis

A GYÓGYSZERÉSZEK LEHETŐSÉGE ÉS FELELŐSSÉGE A PREVENCIÓBAN

Irta: Dr. Lakatos Péter, egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika

A gyógyszerterápiás probléma (nemkívánatos esemény) meghatározása a következő: „A beteg által tapasztalt nemkívánatos esemény, amely ös�szefügg, vagy gyaníthatóan összefügg, a gyógyszeres terápiával, és amely ténylegesen vagy potenciálisan hátrányosan befolyásolja a betegnél elérni kívánt eredményt.” (Cipolle et al, 1998.) Ideális körülmények között a gyógyszerészi gondozásban részesíteni kell minden olyan beteget, aki gyógyszerészeti szolgáltatásokat kap. A gyakorlatban azonban a korlátozott erőforrások, a „tömeges” expedíció, a betegek türelmetlensége miatt ez nem lehetséges. Ezért ilyen helyzetekben a gyógyszerészeknek bizonyos betegek esetében fontossági sorrendet kell felállítaniuk. Az egyéni beteg szintjén a gyógyszerészet népegészségügyi szerepe esetenként konfliktusba kerülhet a gyógyszerészi gondozási szerepkörrel. Népegészségügyi kontextusban ugyanis arra törekszünk, hogy maximálisan jó ellátást nyújtsunk a lehető legtöbb embernek, ami hátrányosan érintheti az egyén iránti gondoskodást a korlátozott erőforrásokkal rendelkező környezetekben.

Összefoglalás A gyógyszerészi gondozás egy, a jövőben - az orvosokkal és más egészségügyi dolgozókkal történő együttműködés során - létrejövő olyan (a beteg aktív részvételével létrejövő) beteg-központú gyakorlat, amely a farmakoterápiás problémák megakadályozására, behatárolására, és megoldására összpontosít. Ezt a célt egy négy lépésből álló beteggondozási folyamat segítségével lehet elérni. A négy lépés: a beteg gyógyszerterápiás igényeinek felmérése; gondozási terv kidolgozása az igények kielégítésére; a gondozási terv végrehajtása; és a gondozási terv kiértékelése és felülvizsgálata. A gyógyszerészeknek magas szintű tudásra és készségekre van szükségük a gyógyszerészi gondozás végrehajtásához, valamint egy olyan szervezeti struktúrára, amely megkönnyíti a végrehajtást. Ennek a struktúrának gondoskodnia kell az egy adott gondozási szinten már nem kezelhető betegeknek a következő ellátási szintre való irányításáról, ahol további gyógyszerészi gondozás nyújtható. Ahogy a betegek előnyét látják a megfelelő gyógyszeres terápiáknak, ugyanígy előnyét élvezik családjaik és azok a közösségek is, amelyekben élnek és dolgoznak. Dr. Samu Antal

Gyakorló orvosként gyakran találkozom olyan szomorú esetekkel, amikor a betegnél a tumoros elváltozás előrehaladott állapotát tudjuk csak regisztrálni és a gyógyulási esélyek minimálisak. Bárcsak időben észrevette volna valaki a tüneteket és a segítség nem lenne kései! A páciensek többsége akkor fordul orvoshoz, amikor már kifejezett panaszai vannak, viszont a patikákba betérnek a magukat egészségesnek gondoló emberek is akár egy étrendkiegészítőért, vitaminért, lázmérőért. Évente közel 60 millió! gyógyszerész-beteg találkozó (KSH adat, 2011) kiváló lehetőséget teremt arra, hogy felhívjuk a lakosság azon részének figyelmét a szűrővizsgálatok fontosságára, akik nem jutnak el orvoshoz. Ráadásul az árulkodó jelek gyakran ott vannak előttünk, csak a napi intenzív munka közben elkerüli a figyelmünket egy panasz vagy akár egy látható jel. Amikor egy középkorú férfi prosztata panaszok enyhítésére vásárol a gyógyszertárban készítményt, lehetőségünk és egyben felelősségünk is van abban, hogy rákérdezzünk járt-e orvosnál a panaszaival és tanácsoljuk számára a szűrést. A prosztatarák a férfiak negyedik leggyakrabban előforduló rosszindulatú elváltozása hazánkban, évente átlagban 2400 új beteget diagnosztizálnak, és 1400-an halnak meg ebben a betegségben. A nők esetében vezető halálozási okok között szerepel az emlő rosszindulatú daganata, évente mintegy 7500 új megbetegedést és 2800 beteg halálát okozva. Minden 8. nőt érintve élete során. Az ilyen esetekben a páciens életkilátásait az időfaktor befolyásolja. Régebben az orvostudomány empirikusan állapította meg, hogy az öröklődésnek sok betegségnél van szerepe, ma már ez bizonyított. Olyan vizsgálómódszerek állnak rendelkezésre, melyek a panaszok megjelenése előtt jelzik a veszélyt. Különös jelentőséggel bír a genetikai diagnosztika a prevencióban. A probléma az, hogy sokan nem tudnak róla. Még kevesebben arról, hogy ez elérhető a páciensek részére is. A modern egészségügyben a gyógyszerészek szerepvállalásának túl kell mutatnia a gyógyszerterápiás menedzsmenten. Nem véletlenül hallhatunk egyre többet e gyógyszerészi gondozás jelentőségéről. Az infokommunikációs lehetőségek (telemedicina, internet) pedig elősegítik, hogy a páciens érdekében szakmai konzultáció történhessen illetve a diagnózis időben megtörténjen. Nem lehet presztízskérdés a gyógyszerészek és orvosok között a beteg érdekében végzett prevenció! A gyógyszerészek felelősen éljenek a lehetőséggel és az orvosok fogadják ezt partnerséggel! Nem kétséges, hogy a gyógyszerészek prevencióban történő intenzívebb szerepvállalása a társadalom morbiditási és mortalitási mutatóinak javulását eredményezi. Egy gyógyszertár hitelességét, szakmaiságát erősítheti az a gyógyszerészi, tanácsadói tevékenység, amely a gyógyszer kiadásán túlmenően segíti az egészségtudatos életmódot és egészségmegőrzést.

SEGÍTSE ELŐ PÁCIENSE EGÉSZSÉGMEGŐRZÉSÉT! Az Egészségkártya Kft. új szolgáltatása, a Pharmalab Laborvizsgálati Előjegyző- és Tanácsadó Rendszer a gyógyszerészi gondozás új dimenzióját teremti meg. A szolgáltatást igénybe vevő, jogosultsággal rendelkező gyógyszerész egy zárt portálrendszerben tud kommunikálni a laborszolgáltatóval. A hagyományos rutin laborokon kívül lehetőség nyílik olyan egyedülálló vizsgálatokra történő tanácsadásra és előjegyzésre, ami Magyarországon, alkalmanként Európában is különleges (korai vastagbélrák diagnosztika vérből, prosztatarák vizsgálat, családi halmozódású örökletes emlő- és petefészekrák vizsgálat stb.) A gyógyszerészek teljes körű, szakmai támogatást kapnak a portálrendszeren keresztül, mely szükség esetén telefonos segítséggel is támogatott. A vizsgálatok nem érintik a TB támogatásban részesülő diagnosztikát, hiszen az orvosi beutaláshoz kötött. Minden esetben térítéses szolgáltatásról van szó. A gyógyszerész a páciens vizsgálattal kapcsolatos felvilágosítása és vizsgálatra történt előjegyzése esetén gyógyszerészi gondozás keretében tanácsadást végez, melyért díjat kérhet a tanácsadásban részesülttől. További részletekért keresse képviselőinket: Borsodi Blanka | [email protected] | Mobil: +36-70-488-9603 Cserpes Ákos | [email protected] | Mobil: +36-70-488-9604

8

Gyógyszertár

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

OECD Health at Glance 2013 (amit az egészségügyről tudni kell) II. rész

nosztikai és sebészeti eljárások alkalmazási rátáinak tekintetében, melyek azonban nem magyarázhatók a klinikai szükségességben tapasztalható eltérésekkel. 2011-ben például Mexikóban és Törökországban az összes szülés több mint 45 százalékát császármetszéssel végezték, ami háromszorosa az Izlandon vagy Hollandiában végzett császármetszések arányának, és túlzott alkalmazásra utal.

Az OECD-országok többségében az orvosok száma 2000 óta növekedett, mind abszolút értelemben, mind lakosságszámra vetítve. 2011-ben az orvosok 1000 főre vetített száma az OECD-országokban átlagosan 3,2, a legmagasabb Görögországban (6,1), Európában a legalacsonyabb Lengyelországban (2,2). 2011-ben az OECD-országokban átlagosan kétszer annyi volt a szakorvosok száma, mint az általános orvosoké. Az általános orvosok számának lassú növekedése, esetenként csökkenése aggodalomra ad okot az alapellátáshoz való hozzáférés tekintetében. A nővérek száma 1000 lakosra vetítve az OECD-országokban átlagosan 8,8 volt 2011-ben. A nyugat-európai országokban általában ennél magasabb (legmagasabb Svájcban: 16,6), a kelet-közép-európai országokban alacsonyabb (Lengyelország: 5,2, Magyarország: 6,2). Az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele: a kórházi tartózkodás rövidebb időtartama és a generikumok növekvő alkalmazása elősegíti a kiadások csökkentését, viszont az orvosi gyakorlatban megfigyelhető, jelentős különbségek esetenként a túlzott használatra utalnak. 2011-ben az egy főre jutó orvosi konzultációk száma az OECD-országokban évente átlagosan kb. 7, de az országok között nagy eltérések vannak: pl. Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában 11 fölött, Svédországban 3 alatt. A CT és MRI készülékekhez való hozzáférés az elmúlt két évtizedben jelentősen növekedett a legtöbb OECD-országban. Az MRI és CT készülékek lakosságszámra vetített aránya Japánban messze a legmagasabb, (ezt követően az Egyesült Államokban és Ausztráliában), a legalacsonyabb pedig Mexikóban, Magyarországon és Izraelben. (Magyarországon csak azokat a készülékeket vették figyelembe, amelyek a közfinanszírozás keretében működnek.) Jelentős különbségek figyelhetők meg a különböző diag-

10

Gyógyszertár

A kórházi tartózkodás időtartama jelentősen csökkent, 2000ben 9,2 napról 2011-ben 8 napra. Az elmúlt évtizedekben az egynapos ellátás keretében végzett sebészeti eljárások száma jelentősen növekedett a legtöbb OECD-országban. A szürkehályog műtétek 90 százalékát ma már a legtöbb OECD-országban egynapos ellátásban végzik. Lengyelországban, Szlovákiában és Magyarországon viszont továbbra is meglehetősen alacsony az egynapos ellátások aránya. A csípőízületi műtétek száma majdnem 30 százalékkal nőtt, a térdízületi műtétek száma pedig közel megkétszereződött az elmúlt évtizedben, ami jelentősen hozzájárult az egészségügyi kiadások növekedéséhez, lévén költséges beavatkozások. Az egészségügyi szolgáltatások minősége: az aktív ellátás és az alapellátás minősége sokat fejlődött a legtöbb országban, de további fejlesztésre lenne szükség. Az alapellátás minősége sokat fejlődött az elmúlt években, amint azt a krónikus megbetegedések (pl. asztma, diabétesz) elkerülhető kórházi felvételeinek csökkenése is mutatja. Ugyanakkor van még mit fejleszteni ezen a téren, mivel az elkerülhető kórházi felvételek rátáiban hatalmas különbségek vannak az OECD-országok között. Például 2011-ben a krónikus obstruktív tüdőbetegség kórházi felvételi rátája Magyarországon volt a legmagasabb, Japánban a legalacsonyabb, és a kettő között 16-szoros különbség volt tapasztalható. A diabétesz kórházi felvételi rátája is Magyarországon volt a legmagasabb 2011-ben: az OECD-átlag duplája és nyolcszorosa a legalacsonyabb értéknek (Olaszország). Az alapellátásban felírt antibiotikumok aránya nagy változatosságot mutat az OECD-országokban: Görögországban, Luxemburgban és Belgiumban az OECD-átlag másfélszerese, Észtországban és Hollandiában pedig a legalacsonyabb az európai országok közül. Az olyan életveszélyes problémák, mint pl. a szívinfarktus, a stroke és a daganatos betegségek kezelésében tapasztalható javulás magasabb túlélési rátákhoz vezetett a legtöbb

OECD-országban. A szívinfarktus miatti kórházi felvételek halálozási rátái átlagosan 30 százalékkal csökkentek 2001 és 2011 között, a stroke esetében pedig 25 százalékkal. Az egyes országok között viszont továbbra is nagyok az eltérések. Az európai országok közül az akut miokardiális infarktus 30 napon belüli halálozási rátája terén Magyarország teljesít a legrosszabbul. Az átlag 10,8 százalék, Norvégiában a legalacsonyabb, 8,2 százalék, Magyarországon a legmagasabb, 18,8 százalék. Az OECD-országokban az iszkémiás stroke miatti kórházi felvételek 30 napon belüli halálozási rátája 2011-ben átlagosan 8,5 százalék. Mexikóban ennek majdnem a duplája (19,6 százalék), Szlovéniában 12,8 százalék, Törökországban 11,8 százalék. Ez az arányszám Japánban, Koreában, Dániában és az USA-ban volt a legalacsonyabb, 5 százalék alatti. 2001 és 2011 között 19 OECD-országban 25 százalékkal csökkent a stroke miatti kórházi felvételek 30 napon belüli halálozási aránya, legnagyobb mértékben (40 százalékkal) Csehországban, Hollandiában és Norvégiában. A túlélési ráta a daganatok számos típusa esetében is javult, beleértve a méhnyakrákot, a mellrákot és a vastagbélrákot. Ez a szűrések hatékonyságának, valamint az ellátás minőségének fejlődésére, valamint az új esetek számának csökkenésére utal. A mellrák ötéves túlélési aránya Lengyelországot kivéve minden OECD országban 80 százalék fölötti. A kelet-közép-európai országokban is jelentős javulás volt megfigyelhető a mellrák halálozási rátái terén, ami azért számottevő, mert ezekben az országokban e ráta tradicionálisan magas volt. A méhnyakrák ötéves túlélési rátája számos országban javult 2001 és 2011 között, legnagyobb mértékben Izlandon (16 százalékkal). A méhnyakrák ötéves túlélési rátái 52,7 százaléktól (Lengyelország) 76,8 százalékig (Korea) terjednek. A vastagbélrák halálozási rátái csökkentek a legtöbb országban, a kelet-közép-európai országokban is, de ez a ráta továbbra is Magyarországon és Szlovákiában a legmagasabb. A daganatos betegségek szűrési arányai az egyes országokban nagyon eltérőek. Az OECD-országok mintegy fele végez lakossági alapon szervezett méhnyakrák szűrési programokat, de a szűrőprogramok gyakorisága és célcsoportja változó. A méhnyakrák szűrési rátái 15,5 százaléktól (Törökország) 85 százalékig (USA) terjedtek 2011-ben. Ausztriában, Németországban, Svédországban, Norvégiában és Új-Zélandon szintén 75 százalék fölötti volt a szűrési arány. Az OECD-országok többsége szervez lakossági alapú mellrákszűrési programokat, de ezek gyakorisága és célcsoportja is változó. A mellrák szűrési rátái is jelentősen eltérnek országonként: Finnországban, Hollandiában, USA-ban és Ausztriában 80 százalék fölötti, Szlovákiában 20 százalék alatti. Vastagbélrákra vonatkozóan egyre több ország vezet be ingyenes lakossági alapú szűrőprogramokat, a leginkább veszélyeztetett, 50-60 év körüli korosztályt megcélozva. A műtéti komplikációk - műtét utáni tüdőembólia, mélyvénás trombózis - gyakorisága terén az OECD-országok között több mint tízszeres különbségek tapasztalhatók (minden sebészeti eljárást figyelembe véve). A ráták Belgiumban, Portugáliá-

XIII. évf. 2. szám

2014. március

ban és Spanyolországban a legalacsonyabbak, Szlovéniában és Ausztráliában pedig a legmagasabbak (az OECD-átlag majdnem kétszerese). A műtét utáni szepszis esetében az országok közötti különbségek mintegy 20-szorosak. Az alhasi műtét (magas kockázatú beavatkozás) esetében a ráták különösen magasnak bizonyultak minden országban, és az egyes országok között akár 10-szeres eltérések tapasztalhatók. Belgiumban, Dániában és Izraelben a legalacsonyabbak, Svájcban, Új-Zélandon és Ausztráliában a legmagasabbak. Az műszeres vaginális szülést követő szülészeti trauma gyakorisága jelentős változatosságot mutat az egyes országokban. Lengyelországban, Izraelben, Olaszországban, Szlovéniában és Portugáliában ez az esetek kevesebb, mint 2 százalékában fordult elő, Kanadában és Dániában viszont 15 százalékban. A normál vaginális szülés esetében a szülési trauma jóval kisebb mértékben fordult elő, de az egyes országok között nagyok az eltérések: Lengyelországban, Izraelben, Olaszországban és Szlovéniában 0,5 százalék alatti az arány, Kanadában, Dániában, Svédországban és Svájcban 3 százalék fölötti. A mentális megbetegedések kórházi újrafelvételei rátái között is nagy különbségek vannak az egyes országok között. A skizofréniával történő 30 napon belüli kórházi újrafelvétel rátája 2011-ben Izraelben, Koreában, Ausztráliában, Dániában és Svédországban volt a legmagasabb, 15 százalék fölötti, Mexikóban, Portugáliában és Svájcban a legalacsonyabb, 5 százalék alatti. A bipoláris zavar kórházi újrafelvételi rátái Izrael, Svédország, Írország, Ausztrália esetében voltak a legmagasabbak, Portugáliában, Magyarországon és Svájcban pedig a legalacsonyabbak. A DTP és a kanyaró elleni védőoltások minden OECD-országban részei az országos védőoltási programnak, és ezen oltások esetében az oltottsági arány meglehetősen magas. Az OECD országokban átlagosan a gyermekek 96 százaléka kapja meg az ajánlott DTP vakcinát, 94 százalék a kanyaró elleni vakcinát. Ezen védőoltások esetében az oltottsági arány a következő országok esetében nem éri el a 90 százalékot: Ausztriában, Dániában, Franciaországban, Dél-Afrikában, Indiában és Indonéziában. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés: majdnem minden ország elérte az általános egészségügyi lefedettséget, de a lefedettség terjedelme és foka nagy változatosságot mutat. Mexikó és az Egyesült Államok kivételével minden OECD-ország általános (vagy majdnem általános) hozzáférést biztosít számos egészségügyi szolgáltatáshoz. A 2004-es mexikói reformokat követően a lefedettség gyors ütemben növekedett, és elérte a 90 százalékot. Az USA-ban, ahol 2011-ben a lakosság 15 százaléka továbbra sem rendelkezett egészségbiztosítással, az Affordable Care Act (Megfizethető Ellátás Törvény) az egészségbiztosítás lefedettségének további kiterjesztését írta elő 2014. januártól. Az out-of-pocket kiadások (a háztartások által fizetett készpénzkiadások) terhe gátolja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést számos országban, különösen az alacsony jövedelmű társadalmi csoportok esetében. Az OECD-országokban az egészségügyi ki-

Gyógyszertár

11

aktuális

aktuális A legnagyobb visszaesés Európában, azon belül is a válság által leginkább érintett országokban volt érzékelhető: Görögországban 11,1 százalékkal, Írországban 6,6 százalékkal csökkentek az egészségügyi kiadások. Ezek a fejlemények még sürgetőbbé teszik az egészségügyi rendszerek hatékonyságának fejlesztését és fenntarthatóságának megteremtését.

adások átlagosan 20 százalékát közvetlenül a betegek fizetik. Az egyes országok között jelentős eltérések tapasztalhatók: Hollandiában és Franciaországban ez az arány kevesebb, mint 10 százalék, miközben Chilében, Koreában és Mexikóban 35 százalék fölötti. A legtöbb OECD-országban a gyógyító ellátásokra (beleértve a fekvőbeteg és járóbeteg ellátást egyaránt) és a gyógyszerekre fordított kiadások képezik a háztartások által fizetett készpénzkiadások (out-of-pocket kiadások) fő tételeit. Ez a két tétel összesen a háztartások egészségügyi kiadásainak mintegy 70 százalékát alkotja. Belgiumban, Svájcban, Új-Zélandon és Koreában a háztartások fekvőbeteg és járóbeteg ellátásra fordított kiadásai a háztartások egészségügyi készpénzkiadásainak több mint felét alkotják. Lengyelországban, Észtországban és Csehországban viszont a háztartási készpénzkiadásainak több mint felét a gyógyszerkiadások teszik ki. Ezekben az országokban a receptköteles gyógyszerek önrésze mellett az öngyógyításra használatos, vénynélküli gyógyszerekre fordított kiadások is hagyományosan magasak. 2011-ben a fogászati ellátásra fordított kiadások a háztartások által fizetett készpénzkiadások kb. egyötödét tették ki, további 12 százalékot pedig a különböző terápiás eszközökért fizetett készpénzkiadások. A hosszú várólisták továbbra is fontos egészségpolitikai kérdésként szerepelnek számos OECD-országban. A korábbi években tapasztalható fejlődés ellenére 2009-től ismét növekedtek a várólisták egyes műtétek (pl. szürkehályog, csípőprotézis) esetében Portugáliában, Spanyolországban, Angliában és Írországban. Egészségügyi kiadások: a válság hatására az OECD-országok egyharmadában csökkentek az állami egészségügyi kiadások, ami a háztartások magánkiadásainak növekedésével párhuzamosan negatívan befolyásolja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. A gazdasági válság begyűrűzését követően 2009 és 2011 között a tagállamok egyharmadában (33 ország közül 11ben) csökkentek az egy főre jutó egészségügyi kiadások, ami jelentős visszaesés a 2000-2009 között tapasztalható növekedéshez képest. A válságot megelőzően az OECD-országokban az egy főre egészségügyi kiadások reálértelemben évente átlagosan 4,1 százalékkal növekedtek, 2009- 2011 között azonban már csak 0,2 százalékkal.

12

Gyógyszertár

Az Európán kívüli országokban kedvezőbb tendenciák figyelhetők meg ezen a téren: Kanadában és az Egyesült Államokban az egészségügyi kiadások továbbra is növekedtek, habár a növekedés üteme lassult. 2009-et követően csak Izraelben és Japánban volt tapasztalható az egészségügyi kiadások gyorsabb ütemben történő növekedése a válságot megelőző évtizedhez viszonyítva. Koreában 2009 után továbbra is évente több mint 6 százalékkal növekedtek az egészségügyi kiadások. 2011-ben az USA-ban volt a legmagasabb az egy főre jutó egészségügyi kiadások mértéke (az OECD-átlag kétszerese), melyet Norvégia és Svájc követett. Az egészségügyi kiadások GDP-n belüli aránya 2011-ben az OECD-országokban átlagosan 9,3 százalék volt. Legmagasabb az USA-ban (17,7 százalék), ezt követte Hollandia, Franciaország, Németország, Kanada és Svájc (11,9-11 százalék). Mexikóban, Törökországban és Észtországban a legalacsonyabb, 6 százalék körüli. A kormányzatok elsősorban az egészségügyi termékek (különösen a gyógyszerek) árainak, a kórházak költségvetésének, valamint az egészségügyi dolgozók kereseteinek csökkentése révén igyekeztek lefaragni a kiadásokat. Az OECD-országok több mint háromnegyede arról is beszámolt, hogy csökkentette a prevenciós programokra szánt, reálértelemben vett kiadásokat 2010 és 2011 között, és a tagországok fele kevesebbet fordított erre a célra, mint 2008-ban. Az elhízás, túlzott alkoholfogyasztás és dohányzás megelőzésére irányuló, költséghatékony prevenciós programokra fordított kiadások csökkentése hosszú távon negatív hatással bír a lakosság egészségi állapotára, ami az egészségügyi kiadások növelését teszi szükségessé a jövőben. 2011-ben az egészségügyi kiadások legfőbb tételeit továbbra is a fekvőbeteg és járóbeteg ellátás tette ki (a kettő együttesen az egészségügyi kiadások 62 százalékát alkotta). A harmadik legnagyobb tételt a gyógyszerkiadások jelentették: az OECD-országokban átlagosan a GDP 1,5 százalékát tették ki (a gyógyszerkiadásokat átlagosan a GDP 0,8 százalékának megfelelő mértékben finanszírozzák állami forrásokból). Az egyes országok között jelentős eltérések mutatkoznak: Luxemburgban, Norvégiában, Dániában 1 százalék alatti a gyógyszerkiadások GDP-n belüli aránya, miközben Magyarországon és Görögországban 2,5 százalék fölötti. 2000 és 2009 között az egy főre jutó éves gyógyszerkiadások növekedése volt tapasztalható, reálértelemben átlagosan mintegy 3,5 százalékkal, 2009-2011 között viszont 0,9 százalékos csökkenés mutatkozott. Hosszú távú ápolás: a lakosság elöregedése következtében nő a hosszú távú ápolás iránti igény, ami nyomást gyakorol az állami egészségügyi kiadások növelésére.

A 65 éves korban várható átlagos élettartam 1960 óta folyamatosan növekedett az OECD-országokban a nők esetében átlagosan 6, a férfiak esetében 4,8 évvel; 2011-ben a nők esetében közel 21 év, a férfiak esetében 18 év volt. A várható élettartamban tapasztalható növekedés egyes kelet-középeurópai országokban (pl. Szlovákia, Magyarország) mérsékeltebbnek bizonyult. 2010-ben a 80 év fölöttiek a lakosság 4 százalékát alkották, ez az arány 2050-re várhatóan 10 százalékra fog növekedni. Az Európai Unióban különösen gyors a lakosság elöregedésének üteme: Spanyolországban és Németországban várhatóan 15 százalékra fog növekedni 2050re a 80 év fölöttiek lakosságon belüli aránya. Az Európán kívüli, nagy fejlődő országokban (Brazília, Chile, India, Indonézia, Dél-Afrika) az elöregedés üteme lassabban zajlik: 2010-ben a lakosság mindössze 1 százalékát alkották a 80 éven felüliek, ami 2050-re várhatóan eléri az 5 százalékot.

A 65 éves korban várható egészséges életévek száma Svédországban és Norvégiában volt a legmagasabb.

A meghosszabbodott életévek azonban többnyire krónikus problémákkal terhelten telnek: a 85 év fölöttiek több mint negyede demenciában szenved.

Forrás: Health at a Glance 2013. OECD Indicators. OECD, 2013. Major brake in health spending growth as governments cut budgets in the crisis, says OECD.

2011-ben az OECD-országokban átlagosan a 65 év fölötti lakosság 12 százaléka részesült hosszú távú ápolásban otthonában, vagy valamely intézményben. Legmagasabb volt ez az arány Svájcban, ill. Izraelben (a 65 év fölöttiek több mint egyötöde). Az OECD-országokban az 50 év fölöttiek mintegy 15 százaléka nyújt ellátást egy gondozásra szoruló rokonnak vagy barátnak, és az informális gondozók átlagosan 60 százaléka nő (Magyarországon 71 százalék). A hosszú távú ápolásra fordított állami kiadások 2005 és 2011 között évente 4,8 százalékkal növekedtek, azaz az egészségügyi kiadásoknál nagyobb mértékben.

MOSZinfo

Az öngyógyítási piac világszerte növekszik Az OTC piac világszerte nézve az utóbbi 4 évben gyorsabban nő (a DAZ elemzése szerint), mint a receptköteles gyógyszerek forgalma. Mindenekelőtt olyan országokban növekszik erősen, mint Brazília, India és az ázsiai országok. Ezzel szemben az öngyógyítás piacán a növekedés stagnál Európában, de Észak-Amerikában és Japánban is. Erre a fejlődésre hívták fel a figyelmet a gyógyszermenedzserek és tanácsadók az európai gyógyszer-előállítók (AESGP) közgyűlésén Nizzában. A jelenleg erősen fejlődő régiókban is, mint Latin-Amerika és Délkelet-Ázsia, ugyancsak növekedést mértek. Összességében a globális OTC piac a hagyományos gyógyszerpiacnál jóval gyorsabban, nagyobb arányban, több mint 100 milliárd dollárral nőtt a vizsgált időszakban. hoz. Mivel egyre nehezebb új gyógyszereket forgalomba hozni, igyekeznek gyógyszereket kiengedni a felírási kötelezettségből. Bár Közép- és Kelet-Európában növekszik ugyan a piac, de a fogyasztók kritikusnak mutatkoznak abban, hogy pénzt adjanak ki az OTC készítményekre. A receptköteles és az OTC készítmények forgalmi arányai Magyarországon a gyógyszertárakban Több öngyógyítás – kevesebb orvosi költség Az európai piacon az OTC piac inkább tartózkodóan nő. Növekedés látszik elsősorban a kelet-európai országokban (Lengyelország, Oroszország, Bulgária), míg Németországban, Angliában, Spanyolországban és Svédországban ez alig mérhető. Az indikációs területek első helyén állnak a meghűlés elleni készítmények és a fájdalomcsillapítók. Itt a vezető cégek közé tartoznak a Novartis, Sanofi, Bayer, Johnson&Johnson, GSK, és a Teva. Ahhoz, hogy az OTC szereket Európában vonzóbbá tegyék, az ipar azon gondolkozik, hogy az azokat könnyebben és egyszerűbben juttathassák a felhasználók-

XIII. évf. 2. szám

2014. március

Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a betegpénztárak költségeit csökkentsék. Egy amerikai tanulmány azt mutatta, hogy minden dollárral amit OTC-re adnak ki, az egészségügyi rendszerben 6-7 dollárt takarítanak meg. Egy németországi tanulmány szerint, pedig ha egy polgár nem azonnal megy orvoshoz kisebb panaszokkal, hanem öngyógyítással kezeli magát, az orvos ezzel átlagosan 2 órát nyer, ami rendelkezésére áll komolyabb betegségek kezelésére. A betegpénztárak számára így lehetőség nyílik költségeket megtakarítani, ha bizonyos mértékben gyógyszereket finanszíroz öngyógyítás céljára.

Gyógyszertár

13

Aktuális

Aktuális

Egy pillantás az európai országokra azt mutatja, hogy a kormányoknak érdeke az öngyógyítás erősítése. Anglia, polgárait képessé akarja tenni, hogy aktív öngyógyítást folytassanak. Már az iskolában közvetítenek ilyen ismereteket és egészségügyi heteket rendeznek, amelyeken felhívják a figyelmet az öngyógyítási lehetőségekre. Olaszországban hirdetési kampányok vannak. Kínában Self-Care Day napokat rendeznek és felhívják a figyelmet az öngyógyításra, ami javítja a polgárok egészségét, segít csökkenteni az egészségügyi költségeket, hatékonyságot hoz az egészségügyi szakmák időgazdálkodásában és erősíti az öngyógyítási ipart. A nemzetközi szakirodalom megegyezik abban, hogy az egészségmegtartás, egészségtámogatás lehetne a leghatékonyabb formája az egészségügyi ellátásnak. Ennek ellenére, nem tudják megvalósítani sehol sem. Hangzatos szólamok, nagy nekigyürkőzések és egy-egy rövid életű kampányon kívül nem történik jóformán semmi, annak ellenére, hogy a WHO már 1986-ban e kérdésben állást foglalt és megalkotta az egészségtámogatás Ottawai Nyilatkozatát. A Nyilatkozat szerint az egészségtámogatás egy folyamat, mely képessé teszi az embereket arra, hogy növeljék és javítsák saját egészségük feletti kontrollt. Ezáltal a közegészségügy integráns részeként is felfogható, amely nemcsak az egészség megtartására, hanem annak támogatására is irányul. A WHO 1998-as közgyűlése is szorgalmazta, hogy a tagállamok tegyék magukévá az egészségtámogatás „bizonyíték alapú” megközelítését. Alapvető okot a szemléletmódban kell keresnünk. Az egyetemi képzés során az orvostanhallgatókat betegségekre szocializálják, azok felismerésére (diagnózis) és kezelésére (terápia). Így jönnek létre a specifikumok és subspecifikumok. Hol van már pl. a klasszikus belgyógyászat? Helyébe lépett a kardiológia, gasztroenteorológia, diabetológia stb., de ide sorolhatjuk pl. a gerontológiát és az addiktológiát is, miközben e két utóbbi téma kifejezetten társadalmi probléma és mégis

betegségként kezeltetik. Az egészségügyi ellátórendszer legfejlettebb formája a kórház betegségcentrumként működik, ahol új és újabb subspecifikumok jelennek meg pl. sebészet területén is. Az így kialakult ellátó-hálózat egész egyszerűen nem tud mit kezdeni az egészséges emberekkel annak ellenére sem, hogy a legutóbbi gasteini European Health Fórumon is kifejtették: fordulatra van szükség az egészségpolitikában a kórképre vonatkozó politikától a prevencióig, a betegvezetésig és egy Health-in-all-Policy kezdeményezésig. Megérett a helyzet arra, hogy profilbővítést hajtson végre az etikus gyógyszertári hálózat az egészségtámogatás feladatának tudatos felvállalásával. A magyar gyógyszertárakban naponta több mint félmillió ember fordul meg és ezeknek az embereknek nem mindegyike beteg. Széles skálán mozog a betérő emberek egészségi állapota; első megközelítésben két nagy csoportba sorolhatjuk őket: betegek és nem betegek csoportjába. Az egészségtámogató gyógyszertár fő célkitűzése: az egészség, mint érték megőrzése a gyógyszertárak és a páciensek közössége közötti kapcsolat minőségi javítása révén. Ennek érdekében alapvetően új szemléletmódot és menedzselési technikát kell kialakítani az etikus közforgalmú gyógyszertárakban, amelynek feltételeit meg kell teremteni! Utóbbi években az etikus gyógyszertári környezetben olyan változások következtek be (elég csak az Európai Bíróság etikus gyógyszerészetet védő ítéleteire gondolnunk), amelyek kedvezően hathatnak a gyógyszertári egészségtámogatási fejlesztésekre. Azonban a health promoting pharmacy magyarországi általános és az egész etikus gyógyszertári szervezetet érintő megközelítéséhez, kivitelezéséhez további kutatómunka és tudatos erőfeszítések szükségesek. (Kivonat Dr. Simon Kis Gábor “Paradigmaváltás a közforgalmú gyógyszerellátásban” c. tanulmányából Gyógyszertár IX. évf. 9. szám 2010. szeptember) MOSZinfo

Gyógyszertári ügyelet - nőnek az indulatok mottó: „a hír szent, a vélemény szabad” A „Hír” maga az Ő függetlenségében „Nem tudtak gyógyszert adni egy beteg kislánynak az ügyeletes patikában a Dunántúlon. A gyógyszertárban azt mondták, már délelőtt elfogyott az antibiotikum és lázkúp, írassanak fel másikat, ami készletben van. A kislánynak 40 fokos láza volt, ennek ellenére vissza kellett menniük az orvoshoz, újra kivárták a sorukat és új receptet kértek. Az ügyeletre közben sorra mentek vissza a szülők, hasonló problémával. Végül 30 kilométerrel arrébb váltották ki a recepteket”- adja közre a hírtolmácsoló. A reflektáló gyógyszerészek hangja első Mindannyian tudjuk, valódi rémálom egy több napos ünnepi ügyelet, mert kiszámíthatatlan a készletezés, nincs gyógyszerszállítás, van viszont ISMERETLEN ügyeletes orvos, ISMERETLEN gyógyszerkincs-tudással, és BIZTOS, hogy olyan gyógyszert ír fel, ami nálunk 10 évente 1 db fogy! Ámde: mindketten - orvos és gyógyszerész - a Hippokratesz-i eskünkben a BETEG szolgálatára tettünk esküt, ennek fényében kellene összedolgozni az ügyeletben is. Az orvosi ügyeleteket több helyen adják-veszik, míg a gyógyszertárak ügyeleti rendjének kiírását az ÁNTSZ szigorúan ellenőrzi, bünteti, vagyis: ha az aktuális orvos megkezdvén ügyeletét, tájékozódásként és tájékoztatásként felhívná a patikát gyógyszer-készlet egyeztetés céljából, máris megoldódna egy neuralgikus pont- a BETEG érdekében. Az orvosi ügyeletnek MIT is kell kötelezően az „orvosi táskában” tartani?? Pl. Algopyrin injekciót....? És igen, ragozhatnám tovább, hogy milyen anyagi vonzata van egy ünnepi készletezésnek: utána selejtezés, kidobás, stb. második A cikkben vázolt problémával szinte minden ügyelet során szembesültem. Egy patikának képtelenség tökéletesen felkészülnie esetenként akár 100 000 ember ügyeleti ellátására, hiszen nem ez a feladata. Az adott patika gyógyszerkészlete az állandó betegellátást garantálja, nem tud felkészülni váratlan helyzetekre, bármennyire is igyekszik a gyógyszertár vezetője, hiszen kiszámíthatatlan, hogy 10 lázcsillapító kúp kell, vagy 250. Az antibiotikumból melyik lesz a sláger, és abból mennyi? Hasmenés lesz, vagy torokgyulladás? Volt olyan ügyeletem, hogy egész nap minden betegnek mandulagyulladása volt, majd este 7 óra után (akkor volt a váltás) hasmenése ugyanazon populációnak. Mindezen érvek mellett átérzem a szülő jogos felháborodását is, hiszen a beteg gyermekről volt szó, nem hanyag szülőről (ügyeleti tápszer-

XIII. évf. 2. szám

2014. március

gondok). A jelenlegi szűkös gazdasági helyzetben nincs pénz nagy ügyeleti készlet kialakítására. A megoldás körzetenként (városonként, kerületenként) egy állandó ügyeletes patika kijelölése lenne, aki kiszámíthatóan tud készletezni. Az én városomban is ez hozta a végső megoldást. harmadik Az említett eset sajnos a legtöbb ügyeletes patikával előfordulhat, megelőzni, hatását tompítani az ügyeletes gyógyszertár és az ügyeletes orvos közötti kölcsönösen segítőkész kapcsolattal lehet. Ez a kölcsönösen segítőkész kapcsolat pedig könnyen csorbát szenvedhet, elég, ha egyik oldalról nincs meg a fogadókészség. Az év végén esedékes rekord hosszú, 24-től 29-ig tartó hat napos munkaszüneti időszakban előre kódolva van a hasonló fennakadás. Vidéken, ahol szombati szállítás nem elérhető,

Gyógyszertár

15

AKTUÁLIS

a 23-án megrendelt gyógyszert egy hét elteltével, 30-án tudjuk expediálni. Az eset talán figyelemfelhívó az ügyeleti helyzet problémáira. Nem csak megyénként, városonként is eltérő a rendszer. Tudom, hogy az elmúlt évek alatt sokféle terv született az ügyeleti rendszer átalakítására, melyek forráshiány miatt nem valósultak meg. Pl.: Ügyelet 22 óráig, az orvosi ügyelethez legközelebb eső gyógyszertárban, mindig egy helyen, nem váltakozva. Finanszírozás közösen: OEP, az ügyeleti területhez tartozó önkormányzatok és gyógyszertárak részvételével... Visszatérve a realitásokhoz, nem tartom valószínűnek, hogy a mostani helyzetben akár a minisztérium, akár az OEP, akár az ANTSZ, akár a gyógyszerész szervezetek felvállalnák a rendszer átalakítását. Így marad a régi összevissza rendszer, időről-időre témát szolgáltatva a hírre éhes médiának. negyedik Egy váratlan járványra hétvégén nem lehet felkészülni. A gyakori árváltozások sem támogatják a nagy készletek tartását, és a sok generikus sem. Sok mindent át lehet hidalni a helyi ügyeletek szoros kommunikációjával, szaktudással és kellő diplomáciai érzékkel. A beteg felé való empatikus megnyilvánulással talán lehet csillapítani a konfliktust. Rendkívül fontos a megfelelő kommunikáció a patika és az orvosi ügyelet között. Ez az egyik alapja a gyógyszerészi gondozásnak, ami – igaz az állandó heti nyitva tartás alatt és a jórészt megszokott pacientúrával – biztosítja az összhangot a beteg - patika - orvos kapcsolatban. ötödik Végignézve a videót illetve a híreket, sok kérdés felmerül az esettel kapcsolatban. Alkalmazott vagy helyettesítő gyógyszerész volt-e a tára mögött, a rendelés idején? Mikor tudta meg, hogy ő lesz az ügyeletes (volt e változás az ügyeleti rendben)? A vényt felíró orvos a helyi orvos-e vagy egy ügyeletet ellátó szolgálat alkalmazottja (akihez nem lehet alkalmazkodni a rendelésnél)? Az anyuka miért nem vállalta fel a nevét, az arcát a felvételen? Esetleg nem is úgy volt, ahogy a hírekben leadták? hatodik Véleményem szerint mindenképpen meg kell hallgatni a másik felet is. Az esettel kapcsolatban furcsa, hogy egy névtelen bejelentésre ilyen mértékű a reakció. Amíg a bejelentő személye nem azonosítható, nem kellene foglalkozni az üg�gyel, viszont a kamara feladata lenne kiállni a gyógyszerész mellett, mindaddig, amíg kétséget kizáróan be nem bizonyosodik, hogy a gyógyszerész hibázott. Jelen esetben ez nem valószínű, mert a kötelezően készletben tartandó cikkek között nincs lázcsillapító, és a törvény 24 órán belül írja elő a gyógyszer beszerzését. Az, hogy mekkora készlettel dolgozik

16

Gyógyszertár

valaki, az évek során kialakul, de mindig lesz olyan, amikor az orvos olyat ír fel, ami éppen nincs. Saját tapasztalatomból kiindulva ilyenkor nem a beteget küldöm vissza az orvoshoz, hanem telefonon egyeztetem az orvossal a változtatást és a receptet pedig javíttatom. Ez egy kisvárosban nagyon jól tud működni. A neten az esettel kapcsolatban egyre többször merül fel az a kérdés, hogy kell-e egyáltalán az ügyelet. Véleményem szerint a jelenlegi helyzetben nem a megszüntetésen kell gondolkodni, hanem azon, hogy milyen módon lehetne gazdasági szempontból nyereségessé tenni az ügyeletet. Az ügyelet megszüntetése mindenképpen rossz fényt vetítene az amúgy sem rózsás helyzetű gyógyszerészekre és a szakmára. (nevek és címek a szerkesztőségben) A gyógyszertári ügyeleti és készenléti szolgálati rend szakmailag helyes, biztonságos, korrekt és költséghatékony szervezésével a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége –a társszervezetekkel egyeztetve- másfél évtizede tette le első javaslatát a döntéshozó asztalára. Mennyi szakmai kérdés jutott az óta (jogszabályi szinten) nyugvópontra! Köztük sok olyan, amit nem is akartunk. A jelenlegi, a gyógyszertár-működtetés szakmai-, személy-, tárgyi előírásait és követelményeit „fejlesztő”, forrásfeltételeit viszont meglehetősen csökkentő időszakban, a szélesedő gyógyszerpaletta mellett, miközben az orvosok adják-veszik a rendelési időn kívüli szolgálatot, egyre nehezebb megfelelni az ügyeleti/készenléti kötelezettségeknek és az elvárásoknak. Ja, és a Munka Törvénykönyve nem vonatkozik a vállalkozás tulajdonosára, aki ugye jobb helyeken a személyi jogos gyógyszerész. Nincs időkorlát. „Kedvére”, akármennyit dolgozhat. Viszont nem is honorálja senki, egyszerűen csak kötelező. Felkent érdekképviseletünk sem vállal ütközést döntéshozóval évek óta a kérdésben. Feltehetően nem mindenki érzi át a felelősség, az etikai érzék, a beteg iránti elkötelezettség, a csillapíthatatlan kimerültség, a krónikus forráshiány és tehetetlenség által okozott permanens frusztrációt. Természetesen az ügyben több vizsgálat folyt. Az ügyeletet aktuálisan ellátó gyógyszerész „vallomásában” nem is tudott a betegek médiában tolmácsolt elégedetlenségéről, nem tapasztalta a ribilliót. Többen személyesen ismerjük a fenti szituációt megért gyógyszertárat működtető személyi jogos kollégát. Jól felkészült, fiatal, felelősségteljes, ambiciózus, körültekintő gyógyszerész, nem utolsósorban többgyermekes családapa, komoly ember. Mellesleg az ellenőrzések tanúsága szerint a patika gyógyszerkészlete az átlagosnál jóval magasabb volt, az ügyelet előtti napon való rendelés érteke dokumentáltan több mint milliós nagyságrendű. A közelmúlt napokban vontak vád alá – ismereteim szerint ebben a helyzetben először egy orvost, aki nem megfelelő medicinával kezelte a betegét. Minket mikor ér ez tömegesen utol? Meg kell ezt várnunk? (szerk.)

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége koordinálásával a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és a Magyar Gyógyszerészi Kamara - a Roche Magyarország Kft. támogatásával - célkitűzéseiknek megfelelően immár negyedik alkalommal pályázati felhívást tettek közzé az „Év Gyógyszerésze” cím elnyerésére.

A pályázat célja

A pályázat témakörei

Az „Év Gyógyszerésze” díjat és kitüntető címet elnyert gyógyszerésznek országos nyilvánosságot és kiemelkedő szakmai rangot adni munkájához, elismerve annak követésre méltó minőségét. A kiírók olyan gyógyszerészt kívánnak elismerésben részesíteni, aki példát mutat kiemelkedő szakmai teljesítményével, hatékony megoldások alkalmazásával és betegközpontú szemléletével a gyógyszerészi gondozásban, a gyógyszerellátásban, a gyógyszerfejlesztésben egyaránt.

• A generikus helyettesítés gyógyszerész szemmel

A pályázat menete

• Környezettudatos patikai munka, zöld patika kialakítására tett kísérletek, bevett gyakorlatok

• Ezúton szeretnénk felkérni, hogy a www.evgyogyszeresze.hu oldalon szavazatával jelölje meg azt a gyógyszerészt, vagy gyógyszerészeket, akik véleménye szerint méltóak lehetnek az Év Gyógyszerésze megtisztelő cím elnyerésére. Szavazatait postai úton a következő címen adhatja le: Nero Solution Kft. 1027 Budapest, Kapás u. 26-44. A épület • A szervező a szavazatok alapján rangsort állít fel. A 10 legtöbb szavazatot kapott gyógyszerész névre szóló felkérést kap a pályázaton való részvétel további részleteivel. További 10 gyógyszerészt a betegek szavazatai alapján rangsorol a szervező, akik szintén felkérést kapnak a pályázaton való részvételre. • A kiválasztott gyógyszerészeket ezután személyesen keresi fel a szervező, előre egyeztetett időpontban, ahol személyes beszélgetés keretében munkásságuk egészéről tudnak teljes képet adni. • A szavazáson megjelölt gyógyszerészektől a szervezők egy rövid publikációt várnak el, előre meghatározott témakörökben, mely megtalálható a www.evgyogyszeresze.hu oldalon.

MOSZinfo

• A gyógyszerek között fellépő, és a gyógyszer / étrend kiegészítő, valamint a gyógyszer / táplálék kölcsönhatás jelentősége az expedíció és a terápia menedzsment során • Életviteli tanácsadás gyógyszerészi szakértelemmel • A dohányzás elleni küzdelem a gyógyszerészek segítségével, eredmények, példák

• Labortechnikai eszközök és lehetőségek a gyógyszertárakban • Etikus gyógyszertári marketing tevékenységben rejlő példák, lehetőségek, elfogadott gyakorlatok A szavazatok beérkezésének határideje: 2014. április 30. A pályamunkák leadásának határideje: 2014. augusztus 30. A pályázat nyílt, részt vehet minden aktív gyógyszerész. A pályázatokat anonim módon bírálják el a szakmai zsűri tagjai.

Pályázati díjazás A 2014-es év Év Gyógyszerészének választott jelentkező a páratlan szakmai elismerésen túl idén is értékes, szakmailag is hasznos ajándékban részesül. A díjátadásra a Gyógyszerészek XXIV. Országos Kongresszusán, Siófokon kerül sor. További részleteket a www.evgyogyszeresze.hu weboldalon kaphatnak.

Főtámogató

XIII. évf. 2. szám

2014. március

Főszervező

hírek

hírek

Eredményesen lezajlottak a MOSZ megyei választások

Feloldódott korlátok tozást hozott az év a koraszülött ellátásban is. A perinatális intenzív centrumokban (PIC) kezelt, 1500 gramm súly alatti csecsemők ellátását sem szorítja a tvk a jövőben. Mentesülnek az eddigi korlátozások alól a szív transzplantációkat megelőző kivizsgálások is.

Tájékozatjuk valamennyi, a közvetlen lakossági gyógyszerellátás területén dolgozó gyógyszerészt, hogy a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége területi szervezeteinek tisztújítása lezajlott. A Szövetség Alapszabálya és a Választási Szabályzat alapján szervezett közgyűléseken a következő kollegáink kaptak - három éves időtartamra – bizalmat, szervezetük vezetésére (idősorrendben). Kérjük, problémáikkal keressék őket bizalommal! MOSZ Pest megyei Szervezete 2013. november 19. (kedd) 15.00 óra Megyei elnök: Dr. Tóth Edit Alelnök: Dr. Zelenka Nóra

MOSZ Heves megyei Szervezete 2013. december 9. (hétfő) 17.30 óra Megyei elnök: Kénosiné dr. Szabó Ildikó Alelnök: Dr. Máté György

MOSZ Komárom-Esztergom megyei Szervezete 2013. november 20. (szerda) 18.00 óra Megyei elnök: Dr. Nagy Balázs

MOSZ Budapesti Szervezete 2013. december 10. (kedd) 15.00 óra Megyei elnök: Lukácsné dr. Fodor Enikő Alelnök: Dr. Gyetvai László

MOSZ Csongrád megyei Szervezete 2013. november 21. (csütörtök) 17.00 óra Megyei elnök: Dr. Kopasz Ágnes MOSZ Tolna megyei Szervezete 2013. november 28. (csütörtök) 18.00 óra Megyei elnök: Dr. Illés Tamás MOSZ Veszprémi Szervezete 2013. november 29. (péntek) 18.30 óra Megyei elnök: Dr. György Péter Alelnök: Dr. Alfási Tünde MOSZ Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szervezete 2013. december 3. (kedd) 17.00 óra Megyei elnök: Dr. Sándorné dr. Raisz Ildikó Alelnök: Dr. Argay Márton MOSZ Zala megyei Szervezete 2013. december 3. (kedd) 19.30 óra Megyei elnök: Dr. Czigány Attila MOSZ Hajdú-Bihar megyei Szervezete 2013. december 5. (csütörtök) 18.00 óra Megyei elnök: Dr. Lovas Imre Alelnök: Dr. Szrogh Vivien MOSZ Somogy megyei Szervezete 2013. december 5. (csütörtök) 18.00 óra Megyei elnök: Dr. Árva-Lóky Zsófia Alelnök: Dr. Hanyecz Réka MOSZ Bács-Kiskun megyei Szervezete 2013. december 9. (hétfő) 14.00 óra Megyei elnök: Dr. Rixer Mária

18

Gyógyszertár

A kórházak eddig házon belüli átcsoportosításokkal igyekeztek megoldani a súlyos betegek ellátását, ez első sorban ott jelentett problémát, ahonnan már nem tudták „továbbpas�szolni” a pácienst. A progresszivitási szintek meghatározásának, tvk-t érintő mostani intézkedéscsomagnak, a források átcsoportosításának köszönhetően – hiszen az ellátásokra szánt büdzsé gyakorlatilag nem bővült – a szakállamtitkárság szerint újabb lépés történt a feladatarányos finanszírozás megvalósítása felé, azaz egyre inkább megfelelnek a szakma elvárásának abban, hogy a finanszírozás kövesse a beteget. Címkézetlen többlet is van

MOSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szervezete 2013. december 12. (csütörtök) 14.00 óra Megyei elnök: Dr. Szondi Róbert Alelnök: Dr. Gere Sándor MOSZ Jász-Nagykun-Szolnok megyei Szervezete 2013. december 12. (csütörtök) 15.00 óra Megyei elnök: Mátyásné dr. Simon Zsuzsanna MOSZ Békés megyei Szervezete 2014. január 20. (kedd) 16.00 óra Megyei elnök: Dr. Herczegfalvi Lászlóné dr. Alelnök: Dr. Mike László MOSZ Győr-Moson-Sopron megyei Szervezete 2014. január 22. (szerda) 18.00 óra Megyei elnök: Dr. Kovács Rita Alelnök: Dr. Horváth Csaba MOSZ Fejér megyei Szervezete 2014. január 23. (csütörtök) 18.00 óra Megyei elnök: Dr. Szilágyi Rita Alelnök: Dr. Szilágyiné dr. Halász Éva MOSZ Baranya megyei Szervezete 2014. február 4. (kedd) 18.00 óra Megyei elnök: Dr. Deák Magdolna MOSZ Vas megyei Szervezete 2014. február 4. (kedd) 18.00 óra Megyei elnök: Dr. Dudus Balázs

MOSZinfo

A tavaly év végi egészségügyi tárgyú törvény- és rendeletmódosítások köre idén január egytől számos, a szakma által is igényelt intézkedést juttatott célba, amelyek többlet tvk-t és külön keretet biztosítottak egyes súlyos, életveszélyes kezelések esetén, illetve mentesítették a terápiákat a volumenkorlát alól. Emelkedhettek a sürgősségi fixdíjak, és 2,4 milliárd forint többlet jut kódkarbantartásra és a speciális finanszírozású kezelésekre. Az alapellátás tíz milliárd forintos többletre számíthat idén, az összeg elosztásáról azonban csak később döntenek-írja az eLitMed.hu. A fekvőbeteg ellátás tehermentesítése érdekében kerültek visszaállításra idén január 1-től a degressziós sávok a 2012es évnek megfelelően a járóbeteg-ellátásban. A döntést első sorban az indokolta, hogy az ambuláns ellátás fajlagos költségei a szolgáltató számára alacsonyabbak. A degresszió túllépés fedezetére 1,6 milliárd forint áll rendelkezésre 2014ben. A végállapotú stádiumok elkerülésének érdekében tvk-mentessé tették a vérzéses agyi aneurizmák invazív ellátásának körét. Ugyancsak mentesült a volumenkorlát alól az évente 200-300, súlyos testfelszíni égés (és fagyás) miatt kórházba kerülő beteg gyógyítása. Többeket érint a vérpótlást igénylő, súlyos gyomor- bél- és nyelőcsővérzés, őket szintén korlátozás nélkül láthatják el a jövőben az intézmények. Pozitív vál-

XIII. évf. 2. szám

2014. március

A Bécsben végzett tüdő transzplantációk esetében a jövőben a társadalombiztosítás terhére végezhetőek el az osztrák standard szerint az operáció feltételeként szabott PET-CT vizsgálatok. Kidolgozásra került egyébként a hazai szív-tüdő transzplantáció HBCS-je is, így most már finanszírozási akadálya sincs, hogy az egészségügyért felelős államtitkárság korábban már jelzett tervei szerint itthon végezzék el ezeket a beavatkozásokat. Az évente 30-40 átültetés elvégzésére a szakmai háttér, rendelkezésre áll, egyes számítások szerint egyébként a hazai műtét esetenként mintegy hatmillió forintos megtakarítást jelentene a kassza számára. A szakmával közösen kidolgozásra kerültek a progresszivitási szintek a pszichiátriában, ahol januártól új krónikus szorzók is megjelentek, így a jövőben biztosítják a pszichoterápiás kezelések – mint a legtöbb időt és szakembert igénylő ellátások – terápiás költségeit. A rehabilitációt, a természeti gyógytényezők –gyógyvíz, klíma-, vagy barlangterápia– felhasználásával végzett ellátások körét érinti az a változás, amely biztosítja ezek többletforrás-igényét. A szolgáltatók pályázati úton juthatnak az új szorzóval érvényesíthető bevételhez, amelyről az OEP Többletkapacitás-befogadási Bizottsága dönt.  A szervezett szűrések esetében régóta fennálló hiányosság, hogy az itt kiszűrt betegek további diagnosztizálására, gyógyítására már nem biztosítottak keretet. Idén ez is változik, legalábbis a jelenleg három megyében, pilotprogramként futó vastagbélszűrésen felfedezett betegek további kezelésére 132 millió forintot különítettek el. Az idei évben ötmilliárd forint áll rendelkezésre az uniós beruházások generálta többletkapacitás igények kielégítésére, s több pénz jut a védőnői hálózaton keresztül a koragyermekkori szűrésekre. MOSZinfo

Gyógyszertár

19

hírek

hírek

Kampány a hazai gyógyszer mellett nagyságú városnyi embernek biztosítottak munkalehetőséget 2012-ben. Ugyanebben az évben ezek a gyártók a nemzetgazdasági átlag nyolcszorosát, nominálisan 62 milliárdot fordítottak kutatás-fejlesztésre, ezen felül még 80 milliárdot költöttek beruházásokra. Az általuk befizetett adók, járulékok összege, mely tartalmazta a munkavállalóktól levont adót és járulékot is, 68 milliárd volt. Ezek után nem csodálkozunk már azon, hogy a Századvég Intézet 2013 végén megjelent átfogó gazdasági elemzése kimutatta, hogy a nagy hazai gyógyszergyártók adják a nemzeti hozzáadott érték 5 százalékát.

Több mint száztíz éve ismerjük, generációk óta használjuk gyógyításra a Magyar Gyógyszert. Mégsem tudatosult bennünk, és a betegekben sem tudatosítottuk eddig, hogy a Magyar Gyógyszer, mint brand (márka, védjegy), létezik. A hazánkban gyártási kapacitással rendelkező 12 MAGYOSZ tagvállalat közösen indított kampányt annak érdekében, hogy a Magyar Gyógyszer, mint fogalom széles körben ismert legyen. Ezek a vállalatok egy-egy terápiás területen egymás konkurenciái, most mégis együtt kampányolnak, közösen, együtt viszik majd az orvosoknak, gyógyszerészeknek a saját üzenetük mellett a Magyar Gyógyszer brandet. A vállalatok közös célja az, hogy amikor a beteg, az orvos, a patikus gyógyszert választ, akkor szempontként gondoljon arra, hogy milyen előnyökkel járhat, ha Magyar Gyógyszert alkalmaz. Ez a tudatos gondolkodás pedig később alakuljon át egyféle ösztönné, amikor már nem kell ezen gondolkodni, hanem természetes a választási szabadságnak ez a megélése. A tudatos termékválasztás ösztönzése nem új keletű. Sokat tanultunk a különböző magyar termék reklámokból. A legfontosabb, amit megláttunk az az, hogy kialakult egyféle tudatos vásárlási szokás. Sokan vagyunk olyanok, akik a magyar szőlőt, magyar epret, magyar dinnyét vesszük meg, ha van olyan a polcon. Ráadásul a Magyar Gyógyszer olyan megfizethető ellenértékű termék, aminek a minőségét régóta, magas szinten követeli meg az Országos Gyógyszerészei Intézet. Az ellátási biztonság, a gyógyszerhiány megelőzésére tett erőfeszítések is kifejezetten az előtérbe kerültek az elmúlt időszakban, s mely termék jelenthet ebből a szempontból nagyobb biztonságot, mint amit itthon gyártunk? Ugyanakkor még ennél is több van a Magyar Gyógyszer mögött, hiszen a magyar gyógyszer választásával nem csak saját és szeretteink egészségéhez járulunk hozzá! A hazai gyógyszergyártók több mint 14 ezer főt foglalkoztatnak. A beszállítók körében további állások létrejöttéhez és megtartásához járulnak hozzá, így egy Dunakeszinek megfelelő

20

Gyógyszertár

A fentiek olyan számok, amelyekre nagyon büszkék vagyunk. Ugyanakkor oka van annak, hogy elindítottuk a kampányt: bár az exportból származó árbevételünk - mely egyre nagyobb arányt képvisel - 2012-ben már meghaladta az ös�szárbevétel 82 százalékát, azaz 821 milliárd forintot, addig a magyarországi értékesítés csupán 175 milliárd forintot tett ki, amely mélyen alulmúlja a 2005-ös hazai árbevételi csúcsot. A Magyar Gyógyszert gyártó cégek tehát fejlődésüket kizárólag az exportnak köszönhetik ma Magyarországon. A másik aggodalomra okot adó mutatószám a beruházásaink megtorpanása: a 2012-ig töretlen fejlődési ívet mutató beruházási értékünk megtorpant: 2012-ben ugyanannyi volt, mint 2011-ben, 80 milliárd forint. Azaz bár a nagy múltra visszatekintő magyar gyógyszeripar egyesíti magában az évszázados gyártási tradíciókat, az értékes szaktudást a modern technológiai csúcsminőséggel, elmondhatjuk, hogy vállalataink az ország legjelentősebb beruházói, foglalkoztatói között vannak, és számos hazai vállalatnak, vállalkozásnak adnak folyamatos munkát, mégis tudatosítanunk kell, hogy egyetlen pirula mögött mennyi tradíció, tudás, értékteremtés és értéktermelés van. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a Magyar Gyógyszer generációk óta egyet jelent a minőséggel, megbízhatósággal, hatékonysággal. Hogy a gyógyszert választó beteg, orvos, gyógyszerész tudatos Magyar Gyógyszert választó lehessen. S bár ezek a betegek, orvosok, gyógyszerészek régóta ismerik és elismerik a Magyar Gyógyszereket, legyen az elismerés és választás tudatos azért, hogy aztán ez az értékválasztás már ösztönösen működhessen.

Dr. Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója Tények a magyar gyógyszerről: • • • • •

ma Magyarországon az alapellátásban minden második beteg magyar gyógyszerrel gyógyul; a magyar gyógyszert a világ mintegy 100 országában ismerik el, ennyi országban gyógyítanak velük; a szív és érrendszeri betegek közül minden második beteg gyógyul magyar gyógyszerrel; a vérképzőszervek gyógyszerei közül minden negyedik doboz magyar gyógyszer hazánkban; a tápcsatorna- és anyagcsere-betegségben szenvedők közül minden harmadik beteg szed magyar gyógyszert.

A gyógyszerbefogadásról Nehéz pontosan megmondani, mióta várnak egyes terápiák befogadásra, ugyanis az OEP honlapján található várakozási listán már sok esetben az ismételt beadás kezdete áll a várakozási idő kezdetének dátumaként. Az OEP honlapján jelenleg mindenesetre 560 nap volt a legmagasabb várakozási időintervallum – derül ki abból a közös interjúból, amelyben dr. Jakab Zoltán, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke és Némethi Erika, az egyesület ügyvezető igazgatója beszél az innovatív terápiák befogadásáról a Kórház szaklap decemberi számában. a gyógyszerek elérhetőségéről van szó, hanem arról is, hogy a betegek milyen széles körének biztosított az adott kezelés. – A különböző orvosszakmák prominensei esetenként úgy fogalmaznak egyes terápiákkal kapcsolatban, hogy azokra nincs is szükség a betegségek korai stádiumaiban, mert olyankor még régebbi gyógyszerekkel, kevésbé súlyos mellékhatások árán is el lehet érni a kívánt eredményeket.

– Milyen terápiás területeken és pontosan mennyi innovatív készítmény vár befogadásra? Dr. Jakab Zoltán (J. Z.): Az OEP honlapja szerint 35 új hatóanyag várakozik, ezen túl 17, már támogatást élvező hatóanyag vár további indikációs köreinek befogadására. – Összesen hány beteg vár arra Magyarországon, hogy hozzájusson ezekhez a terápiákhoz? J. Z.: Mivel Magyarországon jellemző módon a befogadás általában egy-egy betegségcsoporton belül a betegek egy kisebb hányadára vonatkozik, ezért csak becsülni lehet ezt a számot. Valószínűleg az első évben tízezres nagyságrendű lehet azon páciensek száma, akiket az új terápiával eredményesebben lehetne kezelni. – Hazai sajátosság az, hogy a különböző betegségben szenvedő emberek csoportján belül az érintetteknek csupán egy kisebb hányada kapja meg a támogatást az innovatív gyógyszerekre? J. Z.: A szűkös forrásokból gazdálkodó országokban a finanszírozó limitálja az indikációs körökön belül is azoknak a betegeknek a körét, akiknél egy gyógyszert alkalmazni lehet. Nálunk meglehetősen sok területen jellemző, hogy a terápiában fokozatosságot írnak elő és az újabb és költségesebb szereket általában a betegség későbbi fázisaiban alkalmazhatják az orvosok. Ez egyrészről financiális szempontból racionális, másrészt azonban azzal is együtt jár, hogy ezekben az esetekben már kevésbé látványos eredményeket lehet elérni a terápiákkal. Mikor arról beszélünk, hogy mennyit költ az ország a gyógyszerek finanszírozására, akkor nem egyszerűen

XIII. évf. 2. szám

2014. március

J. Z.: Természetes alapelv, hogy az orvosok a legbiztonságosabb, legkevesebb mellékhatással járó, de mégis hatékony terápiát alkalmazzák a betegségek kezelésében. Jó, ha valakit már ismert és kisebb költséggel járó gyógyszerrel is meg lehet gyógyítani. Azt azonban ki lehet jelenteni, hogy részben azért is behatárolt a modern gyógyszerek alkalmazása Magyarországon, mert teljesíteni kellett a gyógyszerkiadások csökkentésére vonatkozó költségvetési elvárásokat. A lakosság elöregedését tekintve nyomós érveket találhatunk arra vonatkozóan, hogy az egészségügyi kiadásoknak, és ezen belül a gyógyszerekre fordított költségeknek is növekedniük kellene ahhoz, hogy fent lehessen tartani a korábbi színvonalat. – Vajon mikor és miként válhat látványossá az Magyarországon, ha ez nem így történik? J. Z.: Az eredmények, a helyzetünk már most „látványos”, persze negatív értelemben. Elég csak ránéznünk az európai országok várható élethossz- és halandóság adatait bemutató ábráira, és máris kijelenthetjük, hogy sürgős cselekvésre van szükség. Hogy minek köszönhető az, hogy jóval több a beteg ember, valamint nagyobb a munkaképtelen, táppénzre szoruló páciensek száma hazánkban, mint más országokban, összetett kérdés, de az, hogy egyes daganattípusok halálozási aránya nálunk gyakorlatilag kétszerese a Nyugat-Európában tapasztaltaknak, tény. Azt gondolom, hogy az egészségügyi rendszert és a finanszírozást is igazítani kellene ezekhez a szomorú sajátosságokhoz. – Történnek-e kutatások arra vonatkozóan, hogy az innovatív készítmények mennyiben hatásosak a betegségek korai stádiumaiban? J. Z.: Természetesen a törzskönyvezés során a szerek hatékonyságát a betegségek különböző stádiumaiban vizsgálják, és az eredmények a törzskönyvezési eljáráshoz benyújtott dokumentáció részét képezik. Az új gyógyszerek legnagyobb része európai törzskönyvvel rendelkezik, melyek a legtöbb esetben középsúlyos és súlyos állapotú betegek számára

Gyógyszertár

21

hírek

hírek ajánlják az adott készítményt. Magyarországon ezzel szemben sok esetben az előrehaladott stádiumú betegségben szenvedő emberek számára teszik csupán lehetővé ezen készítmények igénybevételét. Néhány héttel ezelőtt zajlott a parlamentben egy meghallgatás, melyen a Hepatitis C elleni kezelések is szóba kerültek. Elhangzott, hogy míg a vizsgálatok alapján a legmodernebb terápiák 70%-os gyógyulást eredményeznek, a magyar adatok ugyanezeknél a gyógyszereknél csupán 55%-os eredményességet mutattak. Ez nem azért van, mert a gyógyszer a Kárpát-medencében kevésbé jó, hanem azért, mert az országunkban működő finanszírozási protokoll szerint kizárólag a legrosszabb állapotban lévő páciensek kapják meg az adott gyógyszert. Ebben az alcsoportban nyilvánvalóan már nem olyan eredményes a korszerű terápia, mint abban a Hepatitis C fertőzött csoportban, amely bevonásával a vizsgálatok lezajlottak. – Melyik az a készítmény Magyarországon, amelyik legrégebben vár befogadásra és mióta? J. Z.: Nincsenek arra vonatkozó pontos adataink, hogy a számos készítmény közül pontosan melyik várakozik a legrégebben, de az biztos, hogy számos készítmény áll több mint két éve befogadás előtt. Az ilyen adatok birtokában a tagvállalataink vannak saját készítményeikre vonatkozóan. A legtöbb gyógyszer mindenesetre egy és két év között tart a várakozási időben. Némethi Erika (N. E.): Nehéz pontos adatot mondani ebben a kérdésben, mert az OEP honlapján található várakozási listán már sok esetben az ismételt beadás kezdete áll a várakozási idő kezdetének dátumaként. Az OEP honlapján jelenleg mindenesetre 560 nap volt a legmagasabb várakozási időintervallum. – Ezek milyen betegségek ellen kifejlesztett készítmények? N. E.: Bizonyos véralvadásgátló készítmények – a szájon át szedhető antikoagulánsok – pl. több mint két éve várnak befogadásra, pedig szinte minden európai országban már támogatottan férhetnek hozzá a betegek az innovatív terápiákhoz. Ezen a terápiás területen egyébként a jelenleg még széles körben orálisan alkalmazott két hatóanyag közel 60 évvel ezelőtti fejlesztés, és már valamennyi terápiás protokoll javasolja az új szerek használatát. - Régiós összehasonlításban hogy áll Magyarország az új, innovatív terápiák befogadásának területén? Miben különbözik egy beteg korszerű terápiához jutási esélye például Romániában, vagy Szlovákiában? J. Z.: Szlovákiában jobb a helyzet, Romániánál ugyan még jobban állunk, azonban sajnos van egy olyan trend, mely szerint, míg korábban Magyarország a régión belül az első hullám végéhez tartozott, ma már csúszunk a „lassabb országok” – Románia és Lengyelország – szintjére. N. E.: Magyarország napjainkban Romániával, Lengyelországgal, Litvániával van azonos kategóriában. Szlovákia, Szlovénia

22

Gyógyszertár

egyértelműen a nyugat-európai állapotokhoz közelít, Csehország még inkább. - Mennyi a valószínűsége annak, hogy ezen a helyzeten kommunikációval változtatni lehet akár az önök, akár az orvosszakmai vezetők részéről, és mennyire vannak elképzeléseik más megoldásokra – plusz források teremtésére vagy bármi egyéb ötletre, pl. betegegyesületekkel való együttműködésre vonatkozóan? J. Z.: Amit a magyar egészségügy ennyi pénzből produkál, csodának tekinthető. Ehhez valamennyi résztvevő áldozatvállalása szükséges – hogy az egészségügy munkavállalói ilyen körülmények között dolgoznak, és hogy a szállítók is mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezek a készítmények a magyar betegek számára is hozzáférhetőek legyenek. Azonban azt gondoljuk, hogy hosszútávon ez így nem fenntartható. Arra lenne szükség, hogy a társadalom és a gazdaságpolitikusok számára az egészségügy szereplői – az innovatív gyártók és a többi szereplő egyaránt – hatékonyabban tudják bemutatni, hogy előrébb tartunk, mint 10–20 évvel ezelőtt, és amíg az egészségügyi finanszírozás ilyen alacsony szinten áll, addig nehéz egészséges társadalmat, egészséges munkavállalókat elképzelni. N. E.: Egyesületünk részéről egy nemrég lezajlott konferencián elmondtuk, hogy milyen fontos a páciensek részéről is az egészségtudatosság. Hihetetlen jelentőséggel bír a lakosság egészségi állapota érdekében, hogy az emberek vigyázzanak magukra, ha gondjuk adódik, már a korai tünetekkel forduljanak orvoshoz, és amennyiben terápiában részesülnek, tartsák be a kezelési javaslatokat, nem csak a gyógyszerszedésre, de szükség esetén az életmódot érintő szabályokra vonatkozóan is. Mindez jelentősen befolyásolja a terápia hatékonyságának kimenetelét. A következő három-négy évben meg fog nőni azon emberek száma, akik koruknál és/vagy egészségi állapotuknál fogva az egészségügyi ellátó rendszerbe kerülnek. Fontos, hogy ezek az emberek ne a tb forrásait felhasználva éljék túl az elkövetkező 20–30 évüket, hanem maguk is aktívak maradjanak.

ségre elköltött pénz mértékében számoljuk, akkor azt láthatjuk, hogy jelentős összegről van szó. Az egészségügyön kívül az emberek sokkal több pénzt költenek az egészségükre, mint az egészségügyön belül, ezért lenne fontos, hogy a bizonyítékokon alapuló orvostudomány szolgáltatásait vonzóvá tegyük a lakosság szemében. Sok helyen hiányzik azonban a szolgáltatás megfelelő színvonala és az az attitűd, ami alapján az emberek hisznek abban, hogy itt kaphatják a legtöbbet egészségük visszaszerzése érdekében. Az alternatív terápiákhoz, különböző képesítés nélküli gyógyítókhoz fordulás arányából azt láthatjuk, hogy nem az egészségtudatosság hiánya a legnagyobb gond, hanem az, hogy a lakosság nem tudja, hová érdemes fordulnia a gyógyulás érdekében. Lenne mire építeni. Az egészségügynek is változnia kell, figyelembe kell venni a mai életstílust. N. E.: Ki kell törnünk abból a szemléletből, mely szerint az egészségügyet betegségügyként kezeljük. A betegségre fókuszálunk, ahelyett, hogy egészségünk helyreállításának szerves részeként értékelnénk az ágazat egészét. Fontos lenne, hogy az orvosok munkája az egészség megőrzésének többi formájához is kapcsolódhasson, így megvalósítva a gyógyítás holisztikus szemléletét. Az elmúlt évek népegészségügyi programjainak biztosan lesz pozitív hozadéka, amely bizonyára a megnyert egészséges életévekben is kimutatható majd. Minél több szereplő fog össze és minél jobban tud a döntéshozói oldal a szolgáltatói oldallal együttműködni annak érdekében, hogy a megelőzés és a terápiák jól kiegészítsék egymást, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a közeljövőben jobb eredményeket is tapasztalhatunk a lakosság egészségi állapotában. Mert minél több az egészséges ember, annál több pénz marad a betegek kezelésére. Új szereket támogatnak

– Ehhez egészen más állami, társadalmi, munkáltatói hozzáállás lenne szükséges, mint ami – az európai trenddel szemben – hazánkban ma megvalósul. N. E.: A tényeket nehéz figyelmen kívül hagyni. Nem kizárólag az idősödő emberek, de a társadalom és a nemzetgazdaság érdeke is, hogy ezek az emberek aktívan hozzájárulhassanak az ország teljesítményéhez. Ez nem is lehetetlen, hiszen megváltoztak az életkörülmények és a lakosság átlagéletkora nőtt. A gond az, hogy az egészségben eltöltött évek száma kevésbé növekszik, pedig a cél, hogy egy hatvan éves ember ne egy megfáradt, pihenni vágyó egyén-, hanem a társadalomban egyaránt fontos szerep betöltésére képes ember legyen. J. Z.: Hajlamosak vagyunk általánosítva azt mondani, hogy a magyar embereknek rendkívül rossz az egészségtudatossága. Ám az elmúlt években ez a kép árnyalttá vált. Több dologra gondolok. Amennyiben az egészségtudatosságot az egész-

Hosszú idő óta először döntött új, innovatív terápiát jelentő gyógyszerek támogatásáról az egészségbiztosító. A Széll Kál-

XIII. évf. 2. szám

2014. március

mán-terv 2011-es elfogadása óta, vagyis az utóbbi két évben nem volt példa arra, hogy egyszerre tíz új, korszerű orvosság kapjon támogatást a biztosítótól. Ez egyelőre továbbra sem tény, csak lehetőség: a jogszabálytervezet még decemberben jelent meg a kormány honlapján azzal a javaslattal, hogy a gyógyszerek január 1-jétől kerüljenek be a támogatásba – írja a Világgazdaság – online. A tíz készítmény közül három a vesedaganat kezelésére szolgál. A Magyar Rákregiszter adatai alapján 2002-ről 2006-ra 1875-ről 2025-re emelkedett a veserákkal kezelt betegek száma. Szakorvosi becslések szerint a három készítmény évente 500–850 beteg kezelésében nyújthat előrelépést. A szívritmuszavarban, pitvarfibrillációban szenvedő betegek olyan véralvadásgátlókhoz juthatnak, amelyekkel jelentősen – négy esetből háromban – megelőzhető lesz a szélütés (stroke). A szakorvosok szerint ezek az új gyógyszerek éves szinten 5–15 ezer beteg életesélyeit és életminőségét javíthatják érdemben. Új esélyhez jutnak a mostani befogadások nyomán szklerózis multiplexben, szívelégtelenségben, krónikus obstruktív tüdőbetegségben, időskori makula degenerációban, krónikus köszvényben, illetve egy gyakori emlőrák-típusban szenvedők is. A portál úgy értesült - azóta tartanak az egyeztetések az érintett cégek és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár között arról, hogy mikor és hányan jutnak hozzá az új hatékony, bizonyított és jellemzően nem helyettesíthető, alternatíva nélküli terápiákhoz, melyek súlyos, életet veszélyeztető állapotok és betegségek kezelésére szolgálnak. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületénél remélik, hogy az egyeztetések legkésőbb január végéig lezárulnak, és az érintett betegek februártól már hozzájutnak az új terápiás lehetőségekhez. Ezzel ugyan egy jelentős előrelépés történik, de így is marad még legalább negyven olyan készítmény a várólistán, amelyekhez a nyugat-európai – sőt a szlovén, szlovák és cseh – betegek már régóta hozzájutnak. A sorban álló készítmények között van onkológiai, haematológiai, kardiológiai, neurológiai, reumatológiai és urológia szer is. Az új terápiák befogadását azok költségessége akadályozza, a gazdasági válság miatt, a rövid távú kiadások megugrásától tartva ugyanis sok helyen inkább nemet mondanak az új készítményekre, bármennyire is meggyőzőek a szakmai érvek. A kormányoknak azt kell megérteniük, hogy egy dollár tízmilliókból kifejlesztett készítmény bizony drága lesz. Ugyanakkor, ha azért cserébe a jelenleginél sokkal tovább munka- vagy legalábbis önellátóképesek maradnak az Alzheimer-kórban szenvedők, nagyon sokat meg lehet spórolni más kiadásoknál – emelte ki nemrégiben a Világgazdaságnak adott interjújában Richard Bergström, az Európai Gyógyszeripari Egyesületek Szövetségének (EFPIA) elnöke. – jegyzi meg a portál. MOSZinfo

Gyógyszertár

23

nyitott szemmel

emlékezés

In memoriam

A kivándorlást tervező orvosok száma csökkent, de több ápoló, gyógyszerész, fogorvos menne

Dr. Stenszky Ernő

Az egy évvel korábbihoz képest 111 fővel kevesebb, összesen 1950-en egészségügyi dolgozó kért hatósági bizonyítványt a külföldi munkavállaláshoz tavaly. Ebből az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) legfrissebb, a 2013as adatokat összegző statisztikája szerint az orvosok száma jelentősen csökkent, viszont nőtt a kivándorolni szándékozó fogorvosok, gyógyszerészek és egészségügyi szakdolgozók száma. Tehát a bérkiegészítések ellenére tovább nőtt azoknak az egészségügyi szakdolgozóknak a száma, akik inkább külföldön folytatnák a hivatásukat.

A mai hatvanasok egyik ikonja volt Dr. Stenszky Ernő nyugalmazott főgyógyszerész, aki életének 88. évében 2014. január 2.-án váratlanul elhunyt. A Makó melletti kis faluban, Püspöklelén, gyógyszerész édesapja mellett szerezte elkötelezettségét a hivatás iránt. Velük élt apai nagyanyja Vörösmarty Ida, a nagy költő nővére.

1973-ban gyógyszer-hatástanból és toxikológiából, 1975ben gyógyszerügyi szervezésből szerzett szakképesítést. Fiatal gyógyszerészként korán felismerte a gyógyszerész- orvos-beteg együttműködés fontosságát. Ennek szellemében lett alapító tagja az Országos Gyógyszerészeti Intézet több mint 50 éve működő gyógyszerismertető hálózatának. Szervezője és előadója volt az országos gyógyszerész továbbképzéseknek, tagja volt az Országos Szakképesítő Bizottságnak. Az egészségügyi miniszter megbízása alapján 20 éven át a SZOTE Gyógyszerésztudományi Karán az államvizsgák elnöki tisztét látta el, a SZOTE címzetes egyetemi docense volt. Sokat tett a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának létrejöttéért. A Debreceni Akadémiai Bizottság munkájában a megalapítás óta vett részt, mint a Farmakológiai és Gyógyszerészeti Munkabizottság társelnöke. Aktív részt vállalt a Magyar Gyógyszerészeti Társaság munkájában, 1972-től a vezetőség alelnöke, 1978-1986-ig a főtitkára volt. Külföldi és hazai kongresszusokon több mint 50 előadást tartott, közleményeinek száma 60.

1950-ben szerzett diplomát. a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerész Karán. Fiatal gyógyszerészként először közforgalmú gyógyszertárban, majd 1950-1957-ig a Debreceni Orvostudományi Egyetem Gyógyszertárában dolgozott. Részt vett az egyetem Gyógyszertani Intézetének munkájában, ahol a morfinszármazékokat kutatta. Ebben a témakörben készítette el - „summa cum laude” eredménnyel - doktori disszertációját. 1957-ben lett a Hajdu-Bihar Megyei Kórház Gyógyszertárának főgyógyszerésze, 1964-től a Hajdu-Bihar megyei Gyógyszertári Központ főgyógyszerésze, majd 1974ben igazgató főgyógyszerésze lett. A Gyógyszertári Központ éléről 1994-ben vonult nyugdíjba. Ezt követően még 18 évig dolgozott a debreceni Kazay Sámuel patikában.

24

Gyógyszertár

A gyógyszerészet területén elért kiemelkedő szakmai tevékenysége és a hivatása iránti elkötelezettsége elismeréseként számos kitüntetésben részesült: a Munka Érdemrend arany fokozata, a Magyar Népköztársaság Csillagrendje, Kiváló Gyógyszerész, Pro Sanitate, Pro Homine Nobile Pharmaciae, Az év gyógyszerésze 2003, a Kazay Endre Emlékérem, a Küttel Dezső Emlékérem kitüntetettje, a Német Gyógyszerészeti Társaság tiszteletbeli tagja. A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Dékánja és Tanácsa több évtizedes kiemelkedő szakmai munkájáért 2010-ben a Kar Aranyérmét és Gyémántoklevelét, a „Szegedi Gyógyszerészképzés Fejlesztéséért” életműdíjat adományozta számára. Azon gyógyszerészek közé tartozott, akik munkájukkal és szakmai tudásukkal nagyban elősegítették a magyar gyógyszerészet folyamatos fejlődését és nemzetközi elismerését. Dr. Stenszky Ernő személyében egy kivételes műveltségű, mélységesen humánus kollegát vesztettünk el. Halála a magyar gyógyszerésztársadalom jelentős vesztesége. Emlékét kegyelettel őrizzük! MOSZinfo

Az EEKH adatai szerint a külföldi munkavállalást kezdeményezők közül tavaly 955 volt az orvos, ami 153-mal kevesebb, mint 2012-ben, és ez az előző két évnél is alacsonyabb szám, de még mindig magasabb, mint 2009-ben (887) és a korábbi években. Nem fordult meg viszont a tendencia a fogorvosoknál és a gyógyszerészeknél. 2012-höz képest tavaly ismét nőtt a kérelmező fogorvosok száma, összesen 263 kért bizonyítványt, és összesen 77 gyógyszerész fordult a hatósághoz, ami 20 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az elmúlt két év többlépcsős bérkiegészítése ellenére tovább nőtt a külföldre távozó ápolók száma is: 536-an kértek hatósági bizonyítványt az EEKH-től, szemben a korábbi év 518 és a két évvel korábbi 314 kérelmével. Az orvosoknál a szakképesítés szerinti megoszlás adataiból kiderül, hogy 2013-ban csaknem 120-szal kevesebb szakorvos volt a kérelmezők között, de arányaiban is több volt a hivatalhoz fordulók között a csak általános orvosdoktori diplomával rendelkezők száma. A szakvizsgával rendelkező, igazolást kérő orvos között a legtöbb háziorvos (71), belgyógyász (68), aneszteziológus (56), sebész (48), csecsemő-gyermekgyógyász (35), szülész-nőgyógyász (33), kardiológus (23), szemész (21), és radiológus (20) volt. Ha az egyéb kategóriában felsorolt, a gyermekekkel, ifjúságvédelemmel kapcsolatos szakmákat is beszámítjuk (+13 orvos), a korábbi évekhez képest jelentősen nőtt az elvándorló gyermekorvosok aránya. De az egyéb kategóriában szereplő többi specializálódott szakorvos – például két neuroradiológus - is alig pótolható, hiszen az egész országban csak néhány tucat hasonló magasan kvalifikált szakember dolgozik. A külföldön munkát kereső egészségügyi dolgozók között tavaly már egyértelműen a legfelkapottabb célország Németország volt, szemben a korábbi évekkel, amikor is sokáig Anglia szinte versenytárs nélkül vezette a listát. Egyedül az elvándorló fogorvosok többsége választja még mindig Nagy-Britanniát, az orvosok, gyógyszerészek, szakdolgozók zöme már Németországban képzeli el a jövőjét. A második helyen azért továbbra is Anglia áll az orvosoknál, a harmadik legnépszerűbb célország pedig Svédország. A szakdolgozók ezzel szemben, ha nem Németországba akarnak menni, akkor második helyen a szomszédos Ausztriát választják. Az életkor szerinti megoszlás szerint a korábbi évekhez hasonlóan tavaly a legtöbb jelentkező fiatal, 25-29 éves volt.

XIII. évf. 2. szám

2014. március

Ez volt a jellemző az orvosokra: az igazolást kérők csaknem egyharmada ebbe a korosztályba tartozik. Érdekesség, hogy hat 65 év feletti orvos is jelentkezett a hivatalnál, ráadásul egyikük már 70 is elmúlt. A kérelmező fogorvosok, gyógyszerészek, sőt szülésznők többsége is 25-29 éves, csak az ápolók átlagéletkora magasabb, a legtöbb kérelmező 35-40 év közötti. 2012 után 2013-ban is folytatódott a tendencia: több nő akar külföldön munkát vállalni. Az összes, 1950 kérelmező közül 1213 volt a nő, és 737 a férfi. Egyedül az orvosoknál jelentkezik még mindig több férfi (504-451 a férfi-nő arány), de a fogorvosok, gyógyszerészek zöme már nő volt, sőt az egészségügyi szakdolgozók között nyolcszor több nő kért hatósági bizonyítványt, mint férfi (57-479). Az EEKH adatai szerint az összes 1950 kérelmező 22 százaléka, 439 fő külföldi állampolgár volt, tehát feltételezhetően a statisztikákban a Magyarországon orvosnak tanuló határon túliak is szerepelnek. Igaz, az állampolgárság megoszlását bemutató adatoknál nem szerepel, hogy a külföldi kérelmezők közül mennyi az orvos, fogorvos, gyógyszerész illetve ápoló. A korábbi évek összesített adatai alapján azért meg lehet figyelni tendenciákat. Például az orvos-elvándorlási statisztikák egyértelműen megmutatták a korábbi folyamatos elvándorlást, majd a két évvel ezelőtti trendfordulót. 2008-ban 728 orvos kért okleveleiről hatósági igazolást, ez a szám 2009-ben 887, 2010-ben 1111, és 2011-ben 1200 volt. 2012-ben fordulat következett be, csaknem 100-zal csökkent a kérelmezők száma (1108) és ez a tendencia folytatódott 2013-ban a 955 hivatását külföldön folytatni kívánó orvossal. Forrás: EEKH

Gyógyszertár

25

nyitott szemmel

nyitott szemmel

Márciustól több tízezer forinttal emelkedik a praxispénz

Egyre kevesebb a járulékfizető, és több a nyugdíjas

Megszületett a kormánydöntés az alapellátás számára félretett tízmilliárd forint elosztásáról. Az összeget a háziorvosok, házi gyermekorvosok, a körzetekben dolgozó szakdolgozók, a védőnők és az alapellátó fogorvosok között osztják szét. A tízmilliárdból 2,8 milliárdot az alapellátás minőségének javítására szánnak. Ebből 500 millióra olyan orvosok pályázhatnak, akik a tartósan betöltetlen körzetekben vállalnak munkát. A sikeres pályázóknak a szabadon fölhasználható egy-hárommilliós összegért legalább négy évig az adott helyen kell majd gyógyítaniuk. A többi háziorvosnak márciustól 12-13 forinttal emelkedik az úgynevezett kártyapénze, melyet a kormány az elmúlt másfél évben két alkalommal is emelt. Így annak összege az Orbán-kormány négy éve alatt 164 forintról 200 forintra emelkedett. Most erre jön márciusban további 12-13 forint, ami havonta 36 ezer forinttal növeli az átlagos praxisok bevételét.

15 éven belül 2 millió 147 ezren mennek nyugdíjba, új járulékfizető csak 1,3 millióan lesznek. Magyarországon egyre kevesebb aktív korú munkavállaló befizetett járulékából kell egyre több nyugdíjas járandóságát kifizetni, a következő 15 évben ugyanis várhatóan 514 ezerrel csökken a járulékfizetők száma. Ezek a demográfiai adatok azonban nem tartalmazzák a külföldön dolgozókat, illetve azokat, akik nem fizetnek nyugdíjjárulékot, így a ténylegesen hiányzó fizetők számát 800 ezerre is becsülhető.

Címkézve, „szinte névre szólóan” juttatja el a tervek szerint a kormányzat körzetekben dolgozó orvos-írnokoknak, ápolóknak szánt béremelést. Ők attól függően, hogy ki hány órát dolgozik hetente, 5500 és 11000 forint közötti emelésre számíthatnak havonta. További és differenciált bevételhez juthatnak a több orvost vagy egyéb szakdolgozót alkalmazó praxisok. Ez 19 ezer forinttal jelenthet a mostaninál nagyobb összeget. A védőnőknek 30 ezerrel, az iskolai védőnőknek 37 ezer forinttal emelik márciustól a jövedelmüket. A hátrányos helyzetű településeken működő fogorvosi praxisok OEP-bevétele százezer forinttal emelkedik, ez kiegészülhet további 30 ezer forinttal, ha a fogorvosok elvégzik a szájüregi daganatok szűrését. Forrás: Nol.hu

Ma két aktív kereső teremti elő egy nyugdíjas korú személy nyugdíját, ez az arány azonban folyamatosan romlik, miután a születések és a halálozások száma között évente 40 ezer a különbség. A járulékteher pedig nem növelhető. Miután az állami nyugdíj ma az egyetlen pillére az öregkori – kötelező – ellátásnak, nem lehet kihagyni a kalkulációból az öngondoskodást. Forrás: MTI

Eljött a magán egészségbiztosítók bevonásának ideje Az egészségügyre, ezen belül is a gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre és orvostechnikai eszközökre fordítható állam források növelését, illetve a magánforrások bevonását sürgették meghatározó egészségipari érdekképviseletek szakértői a „Marketing, public relations és reklám az egészségügyben”c. XVII. Országos Konferencián. Hornyák László, az Orvostechnikai Szövetség elnöke arról beszélt, hogy Magyarországon GDP-arányosan és abszolút értékben is nagyon keveset költ egészségügyre, akár csak az európai átlaghoz képest is, miközben több gazdasági elemzés is egyértelműen kimutatta, hogy a ráfordítások jelentős része adók és járulékok formájában rövid időn belül visszafolyik a költségvetésbe, másik része pedig hosszabb távon, a lakosság egészségi állapotának javulásával könnyít azon. Az állami források elapadásával párhuzamosan jelentősen emelkednek a magánkiadások. A gyógyszertámogatás vis�szavágása miatt például annak ellenére emelkednek a be-

26

Gyógyszertár

Keressük a legjobb háziorvost határon innen és határon túl!

tegterhek, hogy a gyógyszergyártók évek óta árcsökkentésre kényszerülnek – emlékeztetett az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületétől Szlávik Péter. Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke szerint elengedhetetlen a magánforrások becsatornázása, különösen egyes, jól behatárolható egészségügyi problémák esetén, amilyen a lakosság mind nagyobb hányadát érintő demencia.

Szebbnél szebb, emberségesnél emberségesebb történetek érkeztek eddig az „Az év praxisa a Kárpát medencében” portáljára. Az Országos Alapellátási Intézet által immáron negyedszer meghirdetett mozgalom valóban a hétköznapi hősöket fedezi fel. Nem lesz könnyű dolga a zsűrinek. Reméljük, a hálás páciensek újabb és újabb történeteikkel még inkább megnehezítik. Böngésszenek „Az év orvosa a Kárpát medencében” ajánló oldalának történetei között, és ne feledjék, március 10-ig még támogathatják háziorvosukat egy-egy történettel, egy életre szóló ajándékot nyújtva át neki.

Az Egészségügyi Technológiai Egyesület elnöke, Csató András szerint a köz- és a magánfinanszírozás egyensúlyát úgy kell helyreállítani, hogy a tb továbbra is nyújtson egyfajta alapcsomagot, de azok, akik képesek a nagyobb mértékű öngondoskodásra, azok legális úton, a magánbiztosítókon keresztül kapjanak erre lehetőséget. Hiszen ma már mindenki számára nyilvánvaló, hogy aki meg tudja fizetni, az– legyen szó gyógyszerről, speciális gyógyeszközről vagy csípőprotézis-beültetésről, már most sem ugyanazt az egészségügyi szolgáltatást veszi igénybe, mint a többség.

Forrás: Weborvos

Forrás: Világgazdaság

XIII. évf. 2. szám

2014. március

Gyógyszertár

27

a kozmetikus tanácsolja

rejtvény MŰVÉSZET ÉS GASZTRONÓMIA – ÉLETKÉPEK A RÉGI BUDAPESTRŐL

Szürke tél Mi magyarok mindenből viccet tudunk csinálni, így az idei, késő őszies télből is! Az idén a tél szerdára esett, mondják. Valóban, nagyon szürkére, szomorkásra sikerült az idei hómentes tél és csak reménykedni tudunk, hogy a Húsvéti nyuszi, nem szánkót hoz ajándékba a lurkóknak, nekünk felnőtteknek, pedig hólapátot! A kozmetikákban azonban, ez az időszak a legideálisabb a fiatalító kúrákra. Nagyon sokszor leírtam már, hogy men�nyire fontos a bőr megújulásához az alapos arctisztítás és a különböző savas arckezelések. Amikor a gyümölcssavas, azaz AHA-s kezelések diadalútja elindult, egyedülállóak voltak. Manapság azonban számtalan új lehetőség van a bőr savval történő fiatalítására. Az innovációknak köszönhetően, a modern savak már nem irritálják annyira a bőrt és sokkal eredményesebben alkalmazhatóak. Vannak olyan bőrtípusok, melyek régen kiszorultak a savas kezelésekből, mint az érzékeny, gyulladásra hajlamos, rozáceás bőrök. Ennek a kirekesztettségnek vége. Elkészültek a rozáceás bőrre is alkalmazható bőrfiatalító savas kozmetikumok.

Az innovációknak köszönhetően, a rozáceás bőrökre is alkalmazható termékek hatóanyagai szinergikusan erősítik egymás hatását, így akadályozzák meg az érzékeny bőr károsodását. A termékekben az ismert savak – alma-, szőlő-, citrom- és glicolsav – mellett, olyan sav és algák vannak, melyek a rozáceára hajlamos bőrökre ideálisak. Gyulladásgátló hatásúak, gátolják az aknét okozó baktériumok növekedését, halványítanak, rugalmasítanak, hidratálnak, hűsítenek, fiatalítanak. Teszik mindezt úgy, hogy ezeket a fantasztikus hatóanyagokat a bőr ne csak bekebelezze, hanem bent is tudja tartani! A kezeléseket kúraszerűen célszerű elvégezni, a bőr igényeinek megfelelően 4-6 héten át, heti 1 alkalommal.

Mi is a rozácea? A rozácea fokozatosan alakul ki. A legtöbben nem is tudják, hogy rozáceában szenvednek, azt gondolják, hogy a tüneteik, az arc elpirulása, a felnőttkori akné, a napra vagy szélre való érzékenység, bőrük természetes öregedési folyamatának része. A korai diagnózis és kezelés alapvető fontosságú, mert a kezeletlen rozácea visszafordíthatatlan elváltozásokat okozhat. A rozácea általában az orcákon, orron, állon és homlokon jelenik meg, férfiaknál pedig az orron okozhat elváltozást. Négy stádiuma ismeretes. Az első lépcsőben a bőr gyakran elpirul. Ez akár már gyermekkorban elkezdődhet, de jellemzően a 30-60 év körülieket érinti. A második stádiumban már érelváltozásokat is láthatunk. Ideiglenesen megmaradó pirosságot az arc középső részein vagy pedig enyhe pókhálószerű, vékony, megpattant hajszálereket látunk. A következő fokozatban az erek még inkább kitágulnak, a vörösség állandósul, pattanásszerű elváltozások jelennek meg. A negyedik stádiumban már a szemek is érintettek.

28

A kúrákat otthoni ápolással egészítsük ki! Az otthoni ápolásra szánt kozmetikumok is tartalmazzák a szalonkezeléshez használt termékek hatóanyagait. Minden Kedves Olvasónak színes tavaszvárást és szépülést kívánok! Barabás Éva kozmetikusmester

A Pesti Vigadó Hogy miképpen is kerül sorozatunkba a Pesti Vigadó? Nos, az épület története során számtalanszor adott helyt irodalmi, zenei produkcióknak, a nyájas publikum pedig mindeközben kedvére áldozhatott a gasztronómia oltárán. Megérdemli tehát ez a hazai kultúra és gasztronómia egyik oly fontos fellegvára, hogy – megújulása tiszteletére – története rejtvényünk főszereplője legyen.

2

3

A Vigadó története Az 1800-as évek elején született egy olyan elhatározás, hogy építeni kell egy színházat és egy vigadót Pesten. Ám ekkor még csak a Német Színházra volt elegendő keret, és ezért csak ez utóbbi épült fel 1812-re. Eleinte egy udvari építészt, a vízszintes 1. sorban található urat bíztak meg a munkával, aki később kilépett, és végül Pollack Mihály irányította az építkezést. A Pesti Vigadó elődje, a függőleges 42. sorban található nevű épület szintén azon a helyen állt, ahol a mostani vigadó épülete. Pollack Mihály tervei alapján épült, és 1832-ben adták át az akkor még klasszicista épületet. Fellépett itt id. Johann Strauss, Richard Wagner, Johannes Brahms, Richard Strauss, Bartók Béla, Kodály Zoltán, és a függőleges 15. sorban található művész. A politikai élet sem állt távol az épülettől, mivel 1848 júliusában itt tartották a népképviseleti országgyűlést, és Kossuth ekkor tartotta felkelésre buzdító beszédét. Valószínűleg ezért lövette rommá az épületet 1849-ben Hentzi osztrák generális a Budai várból. Az újjáépítés megtervezésével először 1854-ben Hild Józsefet bízták meg, ám ezeket a terveket később elvetették, és Hild tanítványának, Feszl Frigyesnek terveit fogadták el. Így kezdődhetett meg az építkezés 1859-től 1865-ig. Az épület jellemzően romantikus stílusú lett, és a nemzeti tudat is előtérbe helyeződött az építésekor. Több neves hazai művészünk is dolgozott az épületen, mint például Alexy Károly, és Marschalkó Károly, vagy Lotz Károly és Than Mór, akik a beltérben lévő freskókat készítették. Annak idején sok kritika érte, például a nagy terem magassága miatt, vagy a homlokzati főpárkány hiánya miatt. Manapság viszont a romantikus építészet egyik hazai csodájának számít. 1944-ben, a második világháborúban megsérült az új épület is. Méghozzá annyira kiégett, hogy sokáig az is kérdéses volt felújítsák-e egyáltalán. Szerencsére 1967-ben megbízták Tiry Györgyöt a tervezéssel, és Kulcsár Sándort a helyreállítási munkák vezetésével. A fővárosban járó jelentős személyiségek sorra felléptek a Pesti Vigadó Hangversenytermében. Kiemeljük közülük Liszt Ferencet, akinek több műve itt került bemutatásra, s aki mint karmester és zongoraművész is egyaránt többször fellépett. Ezek közül - csak jelzésként említjük --, hogy 1875 márciusában Liszt Richard Wagnerrel adott közös hangversenyt a függőleges 16. sorban található épület javára. Zenetörténeti érdekesség, hogy a legrégebbi magyar zenekar, a Filharmóniai Társaság együttese a Pesti Vigadó elkészülte után ezt az épületet tekintette otthonának, s kezdetben többször vezényelte itt a zenekart a nagy magyar zeneszerző, Erkel Ferenc. Ragaszkodott ehhez az épülethez Kodály Zoltán, Bartók Béla és Dohnányi Ernő is. Bartók fellépéseinek emlékét idézi az épületen elhelyezett emléktábla.

4

5

6

12

17

16

21

22

27

7

19

23

24

28

35

40

20

25

26

30

33

36

37

41

44

48

45

49

50

53

54

55

58

59

62

38

42

43

52

11

15

32

47

10

29

34

51

9

14

18

31

46

8

13

39

A múlt század pesti szórakoztató központja 1865 februárjában nyílt meg a közönség előtt, egy ünnepi bál keretében. A Feszl Frigyes által megálmodott épület Budapest legfontosabb kulturális és művelődési intézménye lett. A Pesti Vigadó Feszl Frigyes építész főműve, ami 1859-től 1865-ig épült. Romantikus stílusú építmény, amely tartalmaz szecessziós, nemzeti és keleties elemeket is. Nevéhez fűződik még többek között a Dohány utcai zsinagóga és a Dreher sörgyár is.

(Forrás: inaplo.hu – nembulvar.hu – kulturinfo.hu)

Gyógyszertár

1

63

56

57

60

64

61

65

66

67

68

Vízszintes 1. Megfejtés 12. Halász munkaeszköze 13. Régi biztosítónk 14. Megpróbál észrevétlennek maradni 17. Gonosztevő „bibliai” szóval 20. Ilyen baba bugyi is van 21. Rangjelző 23. Fürdőszobai berendezés 24. Ragadozó madár 26. Jellegzetes vízparti növény 27. Angol helyeslés 29. Ázsiai rizses hús 30. Üres tíz! 31. Gyakori ló név 32. Kutyafélék családjába tartozó dögevő 34. Electric Light Orchestra 36. Bírósági eljárás 37. Edith …, világhírű, francia sanzonénekes volt 39. UL 40. Kopasz 42. Ebből a növényből olaj is készül 43. Szép szál legény 44. A szobába 45. Győr-Sopron megyei község 46. Feltételezve 48. … Paolo, dél-amerikai város 49. Tengerparti strandfürdő 50. A pincébe 51. Becézett női név 53. A Bánk bán című darab ismert parasztfigurája 54. Életerős 55. Rádium vegyjele 56. Francia utca visszafelé! 57. Római kétszázas 58. ETÉ 59. Az Oszmán Birodalom fő katonai-közigazgatási vezetőit illető méltóság magyarosan 61. Régi római pénz 62. Ízületeknél található kötőszöveti képződmény 64. Részvénytársaság 66. Szellemi játék 68. Nem ezt! Függőleges 2. Költői felkiáltás 3. Alszik régiesen 4. Forma 5. Dalokat kedvelő 6. Erőd 7. Olimpiai Bizottság 8. Rangjelző 9. Ezt teszi a sav 10. Komponista egyik műve 11. Csokoládéfajta 15. Megfejtés 16. Megfejtés 18. OD 19. Bírói viselet 22. A motor nem működik tovább 24. Elismerés, hírnév 25. Nyakmelegítő 28. Kft. Szlovákiában 29. Egyházi ember 33. …-ropp 35. Fejfedő 37. Polietilén rövidítése 38. A vas legfontosabb ötvözője 40. A hét vezér egyike 41. Folyó spanyolul 42. Megfejtés 44. A zárvatermők virágában a termőtáj legfelül elhelyezkedő része 47. Vél, gondol régiesen 49. Római ötvenegy 52. Michelangelo világhírű szobra a Szent Péter Bazilikában visszafelé! 53. TAS 55. Fidel Castro testvérének keresztneve 57. Pintyféle madár 60. Menyasszony 61. … Gardner, amerikai színésznő, kora egyik legnagyobb hollywoodi sztárja 63. Mutató szócska 65. Orosz repülőgép típus rövidítése 67. ZT A helyes megfejtők között a Gyógyszertészek Országos Kongresszusa 2014. rendezvényre 1 fő regisztrációt sorsolunk ki! Beküldési cím: MOSZ Iroda, 1135 Budapest, Kerekes u. 9. Előző havi keresztrejtvényünk nyertese: dr. Szalay László, Tiszafüred, Ady E. u. 13-15., Pátria Patika

továbbképzés

GYÓGYSZERTÁRI MENEDZSMENT Továbbképző tanfolyam - 2014 A válság hatására le kell számolnunk az illúzióinkkal mind országos szinten, mind a gyógyszerellátás területén! Ennek tudatában szerveztük a „Gyógyszertári menedzsment” című, kreditpontos továbbképzésünk 2014 évi főbb témaköreit: Változásmenedzsment (rendszerelméletileg) (előadó: dr. Simon Kis Gábor): Rendszerelmélet szerint minden mindennel összefügg, pláne egy ágazaton belül. Elég csak a vaklicitre gondolnunk, ami a gyárakra lett kitalálva, de negatív kihatását a patikák is érzékelik. Még ilyen vonatkozásban is a változásmenedzsmentet a túlélés szolgálatába kell állítani. Az események elé kell mennünk, nem utólag magyarázgatni a megmagyarázhatatlant. Politika – Gazdaságpolitika – Egészségpolitika – Gyógyszerpolitika (előadó: dr. Mikola Bálint): A politika primátusa vitathatatlan. De ez hogyan hat ki az egyes ágazati politikákra - pl. a frontvonalban található gyógyszerpolitikára - az már a szakmai hozzáértésen és a politika tudatos befolyásolásán is múlik. Ugyanakkor az ágazati politikák közötti összefüggések felismerése és tudatos kiaknázása jövőnk egyik záloga. Sikeres menedzser és a motiváció (előadó: Prof. Dr. Vincze Zoltán; Takács Gézáné dr.): A pénz a legjobb motiváló erő a közfelfogás szerint. De ez egyáltalán nem biztos! A motiválás más módjai hatásosabbnak bizonyulhatnak a pénznél. Ezeket (is) kell alkalmazni a mindennapi gyógyszertárvezetésnél, különösen ilyen pénzszűke időszakban. Kognitív gyógyszerészet – lehetséges kitörési pontok (előadó: dr. Samu Antal) Gyógyszerészet jövőjét tudatosan kell kialakítani! A lehetséges kitörési pontokat kritikusan fel kell mérni és rangsorba állítva kiépítésüket sürgősen el kell kezdeni! Köldöknéző, múltba révedő nosztalgiázás ideje lejárt! Gyógyszerészet jövője érdekében tudás alapú megközelítés szükséges. Gyógyszerészet – Jogszabályváltozások (előadó. dr. Sándor István) Jogszabályváltozások ismertetése a naprakész felkészültséget szolgálja a gyógyszertárvezetők számára. Ránk nézve is igaz, a jogszabályismeret hiánya nem mentesít a felelősség alól. Ezért folyamatos jogszabály figyelés és a gyógyszerészetre történő adaptálás szükséges.

30

Gyógyszertár

Helyszínek: Miskolc Békéscsaba Szeged Pécs Budapest I. Szombathely Budapest II. Szolnok Veszprém Budapest III.

március 22 – 23. (szombat-vasárnap) március 29 – 30. (szombat-vasárnap) április 26 – 27. (szombat-vasárnap) május 17 – 18. (szombat-vasárnap) május 31 – június 1. (szombat-vasárnap) szeptember 20 – 21. (szombat-vasárnap) szeptember 27 – 28. (szombat-vasárnap) október 4 – 5. (szombat-vasárnap) november 8 – 9. (szombat-vasárnap) november 22 – 23. (szombat-vasárnap)

A továbbképző tanfolyam - az akkreditációs bizottság döntése alapján részvétel esetén15 kreditpont értékű, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékű. A képzés bonyolításával a Simon Patika Kft. (Nyilvántartási szám: 01-043404) foglalkozik. (1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158.) Részvételi díj: 9.750,- Ft tanfolyamdíj + az egyetemi pontelszámolási díj: 500,- Ft. A továbbképzés pontos helyszínéről, kezdési időpontjáról a továbbképzés előtt 8 nappal adunk tájékoztatást. A számlát a tanfolyam végén kapják meg a hallgatók. Információ: Bihari Erzsébet tel/fax: 06-1/252-49-48, 06/30/662-8102; illetve Takács Gézáné dr. tel: 06/30/9558-125. Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát. Budapest, 2014. január 02. Tisztelettel: Dr. Simon Kis Gábor s.k. egyetemi docens

JELENTKEZÉSI LAP Gyógyszertári menedzsment - 2014. év A továbbképzés választott helyszíne: Jelentkező neve: Előző név: Működési nyilvántartási száma: Levelezési cím Címzés: Irányítószám/ Város/ utca: Telefon: Email: Számlázási adatok Számla címzés: Irányítószám/ Város/ utca: Fizetési mód:

Átutalás

Készpénz

A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezőnek tartom, a tandíj határidőre való befizetéséről gondoskodom. Hozzájárulok, hogy a fentiekben közölt adataimat tanfolyamszervezéssel és kreditpont nyilvántartással kapcsolatos teendők ügyében felhasználják. Kelt: 2014 aláírás Beküldési cím: Simon Patika Kft. 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158. tel/fax: 061 252 4948

Kérdezne még? Forduljon szakértőinkhez! Érdeklik a betegségek, az új gyógymódok? Szeretne többet megtudni A hazai egészségügy híreiről? Keresse fel a a Kérdezze! magazin

megújult weboldalát

? kérdezze! m o c . www.kerdezze