Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet november

Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet

PPrrooggrraam m jjaavvaassllaatt aa SSvváájjccii––M Maaggyyaarr EEggyyüüttttm műűkkööddééssii PPrrooggrraam m 88.. pprriioorriittáássaa „„H Huum máánneerrőőffoorrrrááss-- ééss ttáárrssaaddaalloom mffeejjlleesszzttééss//EEggéésszzssééggüüggyy”” kkeerreettéébbeenn

N Néép peeg géésszzsséég gü üg gyyii ffó ókku usszzú ú aallaap peellllááttááss--sszzeerrvveezzééssii m mo od deellllp prro og grraam m

M MEEG GV VA ALLÓ ÓS SÍÍTTH HA ATTÓ ÓS SÁ ÁG GII TTA AN NU ULLM MÁ ÁN NY Y

2011. november


TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .................................................................................................................................... 1 1.1 A program háttere ........................................................................................................................................ 1 1.2 A program célrendszere ................................................................................................................................ 1 1.2.1 A program hatása ................................................................................................................................... 1 1.2.2 A program közvetlen célja ...................................................................................................................... 1 1.3 A program kapcsolódása az egészségpolitikai prioritásokhoz ...................................................................... 2 1.4 Háttér-információ, a helyzet bemutatása ..................................................................................................... 3 1.4.1 A népesség egészségi állapota Magyarországon ................................................................................... 3 1.4.2 Az alapellátás összefoglaló értékelése ................................................................................................... 4 1.5 A javasolt program tartalma ......................................................................................................................... 5 1.6 Kockázatok .................................................................................................................................................. 11 1.7 Fenntarthatóság.......................................................................................................................................... 12 1.8 Összefoglalás............................................................................................................................................... 12 2. FŐBB PROGRAM ADATOK: ............................................................................................................................... 13 3. AZ ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN BEMUTATÁSA ............................................................................................. 15 3.1 A megvalósíthatósági tanulmány célja ....................................................................................................... 15 4. HÁTTÉR, KÖRNYEZET ELEMZÉSE ....................................................................................................................... 16 4.1 Gazdasági- társadalmi helyzet .................................................................................................................... 16 4.1.1 Országos gazdasági-társadalmi helyzet ................................................................................................ 16 4.1.2 Hátrányos helyzetű régiók gazdasági- társadalmi helyzete ................................................................. 17 4.2 Demográfiai, népmozgalmi jellemzők ........................................................................................................ 19 4.2.1 Az Észak-magyarországi és Észak-alföldi régió népmozgalmi eseményei ............................................ 19 4.3 A magyar lakosság egészségi állapota ........................................................................................................ 20 4.3.1 A hátrányos helyzetű régiók lakosságának egészségi állapota ............................................................ 25 4.4 A magyar lakosság egészségmagatartása ................................................................................................... 26 4.4.1 Dohányzási szokások ............................................................................................................................ 26 4.4.2 Alkoholfogyasztási szokások ................................................................................................................ 26 4.4.3 Testtömeg ............................................................................................................................................ 26 4.4.4 Testmozgás .......................................................................................................................................... 27 4.4.5 A hátrányos helyzetű régiók lakosainak egészségmagatartása ........................................................... 27 4.5 A projekt megvalósítása szempontjából kiemelt célcsoportokról .............................................................. 28 4.5.1 Gyermekek ........................................................................................................................................... 28 4.5.2 Roma kisebbség ................................................................................................................................... 30 4.5.3 Időskorúak............................................................................................................................................ 33 4.6 Az egészségügyi alapellátás működésének jellemzői Magyarországon ...................................................... 33 4.6.1 Az alapellátás elemzése ....................................................................................................................... 34 4.6.2 A háziorvosi ellátás............................................................................................................................... 36 4.6.3 A háziorvosi ügyelet ............................................................................................................................. 44 4.6.4 Védőnői ellátás..................................................................................................................................... 44 4.6.5 Házi szakápolás, otthoni hospice ellátás .............................................................................................. 46 4.6.6 Fogorvosi alapellátás ............................................................................................................................ 48 4.6.7 Iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátás.................................................................................................. 49 4.6.8 Foglalkozás-egészségügyi ellátás ......................................................................................................... 50 4.6.9 Képzés .................................................................................................................................................. 51 4.7 Népegészségügy, egészségfejlesztés .......................................................................................................... 51 4.7.1 Népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok .................................................................................. 52 4.7.2 Országos szűrési modellprogramok ..................................................................................................... 53 4.7.3 Népegészségügyi programok ............................................................................................................... 53 4.8 Az alapellátás preventív tevékenysége ....................................................................................................... 56 4.8.1 Összegzés ............................................................................................................................................. 58 5. SZÜKSÉGLET ELEMZÉSE, LEHETSÉGES ALTERNATÍVÁK ..................................................................................... 59 5.1 A fejlesztési probléma, szükséglet bemutatása .......................................................................................... 59 5.2 A fejlesztés elmaradásának hatása ............................................................................................................. 60 5.2.1 Praxisközösségi modell ........................................................................................................................ 60

(i)


5.2.2 Informatikai fejlesztés .......................................................................................................................... 61 5.3 A probléma kezelését célzó lehetséges alternatívák, stratégiák bemutatása, elemzése, összehasonlítása ......................................................................................................................................... 61 5.3.1 Praxisközösségi modell ........................................................................................................................ 61 5.3.2 Az informatikai alternatívák bemutatása ............................................................................................. 62 6. A PROGRAM BEMUTATÁSA .............................................................................................................................. 63 6.1 Érintettek .................................................................................................................................................... 63 6.1.1 Svájci kormány ..................................................................................................................................... 63 6.1.2 Magyar kormány – egészségügyi államtitkárság .................................................................................. 64 6.1.3 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) .................................................................................................. 64 6.1.4 Konzorciumi tagok ............................................................................................................................... 64 6.1.5 Települési önkormányzatok ................................................................................................................. 64 6.1.6 Kisebbségi önkormányzatok ................................................................................................................ 65 6.1.7 Háziorvosok .......................................................................................................................................... 65 6.1.8 Egyéb leendő praxisközösségi tagok .................................................................................................... 65 6.1.9 Lakosság, különböző civilszervezetek .................................................................................................. 66 6.1.10 Szakmai szervezetek............................................................................................................................. 66 6.1.11 Beszállítók, partnerek .......................................................................................................................... 67 6.2 A program célrendszere .............................................................................................................................. 67 6.2.1 A program hatása ................................................................................................................................. 67 6.2.2 A program közvetlen célja .................................................................................................................... 67 6.3 A program kapcsolódása az egészségpolitikai prioritásokhoz .................................................................... 68 6.4 A kiválasztott megoldás ismertetése .......................................................................................................... 69 6.4.1 A megvalósítás helyszíne ..................................................................................................................... 70 6.4.2 Praxisközösségek működési modellje .................................................................................................. 70 6.4.3 Informatikai fejlesztés .......................................................................................................................... 74 6.4.4 Roma közösségek speciális programjai ................................................................................................ 76 6.5 Indikátorok .................................................................................................................................................. 77 7. PÉNZÜGYI ELEMZÉS .......................................................................................................................................... 79 7.1 A költségek tervezése ................................................................................................................................. 79 7.2 A pénzforgalom vizsgálata .......................................................................................................................... 82 7.3 Finanszírozási források meghatározása ...................................................................................................... 84 8. A PROGRAM HATÁSAI, FENNTARTHATÓSÁGI VIZSGÁLATA.............................................................................. 84 8.1 Gazdasági-társadalmi hatások vizsgálata .................................................................................................... 84 8.2 Környezeti fenntarthatóság ........................................................................................................................ 85 8.3 Az eredmények fenntarthatósága .............................................................................................................. 85 8.4 Szinergikus hatások ..................................................................................................................................... 86 9. CSELEKVÉSI TERV A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁRA........................................................................................ 87 9.1 Cselekvési terv ............................................................................................................................................ 87 9.1.1 WP-01. Programmenedzsment ............................................................................................................ 88 9.1.2 WP-02. Szakmai előkészítés, módszertani fejlesztés és monitorozás .................................................. 90 9.1.3 WP-03. Informatikai fejlesztés ............................................................................................................. 93 9.1.4 WP-04. Képzések .................................................................................................................................. 97 9.1.5 WP-05. Praxis közösségek tevékenysége és annak koordinálása ......................................................100 9.1.6 WP-06. Roma közösségek speciális programjai .................................................................................103 9.1.7 WP-07. Kutatási programok ...............................................................................................................106 9.1.8 WP-08. Egészségpolitikai elemzések és ajánlások .............................................................................108 9.1.9 WP-09. Külső kommunikáció .............................................................................................................110 9.2 Kockázatelemzés .......................................................................................................................................112 10. ÖSSZEGZÉS: A PROGRAM MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA .......................................................................................117 MELLÉKLETEK .......................................................................................................................................................118 1. melléklet: LOGIKAI KERETMÁTRIX ................................................................................................................119 2. melléklet: RÉSZLETES PÉNZÜGYI ÉS ÜTEMTERV ...........................................................................................122 3. melléklet: A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁS VÁLTOZATAINAK VIZSGÁLATA ......................................................123 4. melléklet: AZ INFORMATIKAI FEJLESZTÉS RÉSZLETES BEMUTATÁSA ............................................................127

(ii)


1.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

1.1

A program háttere

A Svájci Hozzájárulás vissza nem térítendő pénzügyi támogatást nyújt a Magyar Köztársaság részére, amelynek célja, hogy hozzájáruljon a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez. Svájc vállalta, hogy 130 millió svájci frankkal támogatja Magyarországot, amelyhez öt év kötelezettségvállalási és tíz év kifizetési időszak áll rendelkezésre, a Hozzájárulás Svájci Parlamentben történő elfogadásának dátumával, 2007. június 14-vel kezdődően. Az együttműködés egyik kulcsfontosságú területét az egészségügynek szenteli, melyhez a rendelkezésre álló pénzügyi keret legfeljebb 13 millió svájci frank. A kétoldalú Keret-megállapodás 1.számú mellékletében határozza meg az objektív és a támogatható projektek körét.

1.2

A program célrendszere

1.2.1

A program hatása

A háziorvosi alapellátás prevenciós fókuszú és a hozzáférés esélyegyenlőségét javító közösségi reorientációja révén a lakosság egészségi állapotának javítása.

1.2.2

A program közvetlen célja

A megelőzésre és a krónikus betegségben szenvedők gondozására összpontosító, közösségi orientációjú, a helyi közösségeket – különösen a roma lakosságot – bevonó egészségügyi alapellátási modell kidolgozása és tesztelése a helyi és kisebbségi önkormányzatokkal, helyi egészségügyi és szociális szolgálatokkal és orvosi karokkal való szoros együttműködésben, továbbá a tapasztalatok alapján ajánlások kidolgozása az országos egészségpolitika számára. A program közvetlen céljának megvalósítása az alábbi prioritások teljesülését segíti elő: ▪ A minőség, a hatékonyság és az eredményesség javítása az alapellátásban, különös tekintettel a megelőzésre; ▪ Az alapellátáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségének és minőségének javítása, különös tekintettel a roma populációra; ▪ A szolgáltatások bővítése a háziorvosi körzet keretei között tevékenykedő praxis team fejlesztésének támogatásával; ▪ A krónikus betegségek szövődményei kialakulásának valószínűségét csökkentő háziorvosi gondozás javítása; ▪ Az alapellátási jelentések adatszolgáltatási és feldolgozási IT alkalmazásainak fejlesztése; ▪ Az epidemiológiai kutatások és elemzések fejlesztése; ▪ Az alapellátási, családorvosi képzés, továbbképzés erősítése. A program logikai keretmátrixát az 1. melléklet tartalmazza, amely bemutatja a program célrendszerét, indikátorait és azok információ-forrását, valamint a külső tényezőket.

1


1.3

A program kapcsolódása az egészségpolitikai prioritásokhoz

Az „Újraélesztett egészségügy, Gyógyuló Magyarország – Semmelweis - terv az egészségügy megmentésére” című szakmapolitikai koncepció keretében az egészségügyért felelős kormányzat kulcsfontosságú stratégiákat és akcióterveket dolgozott ki az egészségügy megmentésére. A kormány a Semmelweis-tervet 2011. május végén fogadta el. A Semmelweis terv az alapellátást az ellátórendszer kulcselemének tekinti, ezért prioritásként kell kezelni. A szubszidiaritás elvét követve az alapellátás képezi a megelőző, gyógyító és ápolói tevékenységek leghatékonyabb szintjét, lakosság közeli és költség-hatékony módon. Az alapellátás Semmelweis-tervben megállapított prioritás területei az alábbiak: (a) a háziorvos és házi-gyermekorvos képességének és érdekeltségének növelése az ellátás bővítésében és aktív részvétel a megelőzésben és az egészségnevelésben (b) szakmai és az adminisztratív feladatok közötti egyensúly megteremtése, adminisztratív terhek csökkentése, jelentéstételi követelmények ésszerűsítése (c) praxisok méretének felülvizsgálata (d) orvostechnikai eszközállomány javítása (e) epidemiológiai adatokon és teljesítménymutatókon épülő pénzügyi előirányzatok (f) szolgáltatásokhoz való hozzáférés kapcsán sürgősen orvosolni szükséges a humán erőforrás (képzés, életpálya modell) problémákat, az intenzív területi elvándorlás megakadályozása érdekében (g) helyi-és szakmai modell együttműködés az alapellátást szolgáltatókkal támogatva: szolgáltató csoportokat, kistérségi alapellátási központok fejlesztése, szorosabb együttműködés a védőnőkkel, iskolai védőnőkkel, iskolaorvosokkal, iskola fogorvosokkal, otthoni ápolási szolgáltatókkal, más egészségügyi szakemberekkel (dietetikus, gyógytornász, stb.), helyi szociális ellátás szolgáltatóival. (h) a kapuőri funkciót meg kell erősíteni a háziorvosok esetében, támogatni kell egy egységes informatikai jelentéstételre alkalmas rendszerrel, mely lehetővé teszi a járóbeteg-és fekvőbeteg intézmények összekapcsolódását (i) iskola-egészségügyi szolgáltatások fejlesztése (j) engedélyek és szerződések keretében az alapellátás újbóli meghatározása A javasolt program közvetlenül célja a (g) prioritáshoz modellkísérlet megvalósítása, emellett szorosan kapcsolódik az (a), (b), (d), (e) és (h) prioritásokhoz, illetve közvetve az (f) prioritáshoz. Az alapellátás e-Health koncepciójában – mint a Semmelweis-terv ágazati végrehajtási koncepciója – szereplő, informatikát elsődlegesen érintő prioritás területek az alábbiak: (a) informatikai rendszerek kialakítása az elszámolási tranzakciók küldéséhez és fogadásához a szolgáltató intézményeknél és a központi elszámoló intézményeknél (b) az intézményi rendszerekhez való csatlakozást lehetővé tevő szabványos szoftverek, interfészek fejlesztése (c) az országos e-Recept- és háziorvosi rendszer illesztése az elszámoló rendszerhez (d) a transzparens elszámolást szolgáló elektronikus azonosító kártya kezeléséhez szükséges rendszerek biztosítása az intézmények számára

2


(e) az egészségügyi ellátórendszer intézményei számára transzparens elszámoláshoz szükséges országosan egységes komponenseket támogató szoftverek internetalapú szolgáltatásként nyújtása egy professzionális, magas biztonságú és adatvédelem szempontjából magas színvonalú ASP / SaaS központból (f) regionálisan integrált intézményközi kórházi információs rendszer fejlesztése (g) az integrálandó tartalmak és technológiai protokollok meghatározása, kifejlesztése (h) országosan egységes központi szoftverkomponensek fejlesztése (i) előzetes ellenőrzésen átment adatok felvétele az ágazati jelentési rendszerbe, az adatfeldolgozók ellenőrzési feladatait megkönnyítve és hatékonyabbá téve (j) a minőség, a hatékonyság és az eredményesség javítása az alapellátásban, különös tekintettel a megelőzésre (k) az alapellátáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségének és minőségének javítása (l) a szolgáltatások bővítése a háziorvosi körzet keretei között tevékenykedő praxis team fejlesztésének támogatásával (m) az alapellátási jelentések adatszolgáltatási és feldolgozási IT alkalmazásainak fejlesztése A program informatikai komponense valamennyi fenti informatikai prioritást támogatja, amelyek egy része eleve feltételezi a kiválasztott informatikai megoldás megvalósítását.

1.4

Háttér-információ, a helyzet bemutatása

1.4.1

A népesség egészségi állapota Magyarországon

Magyarországon folyamatosan csökken a lakosság száma. A születéskor várható élettartam elmarad az európai átlagtól. 2008-ban a születéskor várható átlagos élettartam a férfiak esetében 70,02 (EU:76,25), a nők esetében pedig 78,32 (EU:82,3) volt. A magyar lakosság egészségi állapota rossz a társadalmi-gazdasági fejlettségéhez képest. A halálesetek döntő többségéért a keringési rendszer megbetegedései és a daganatos megbetegedések tehetők felelőssé, aggasztóan magas a korai halálozás (pl. tüdőrákban meghaltak aránya). A mentális megbetegedések, magatartási zavarok (magas depresszió és öngyilkossági arány) súlyos problémát jelentenek Magyarországon. Az egészségtelen életmód, különös tekintettel a dohányzásra és a túlzott alkoholfogyasztásra, az egészségtelen táplálkozásra és a mozgásszegény életmódra (ebben közrejátszik a szükséges ismeretek és a változtatáshoz kellő motiváció hiánya) indukálják a figyelmeztető statisztikát. A roma lakosság egészségi állapotára vonatkozó felmérések azt igazolták, hogy a jelentősebb nemfertőző megbetegedések esetében betegebbek, mint a magyar lakosok, és a betegségek megjelenésére hatással voltak a jövedelmi viszonyok, a lakhatási körülmények, a munkanélküliség. Ugyanakkor az egészségkárosító életmódbeli tényezők is dominánsan megjelennek náluk. A társadalmi-gazdasági státusz erős meghatározó tényező a roma telepeken élő emberek egészségét illetően. Teljes mértékben megmagyarázza a rosszabb egészségi állapotot, de csak részben ad magyarázatot a kevésbé egészségtudatos viselkedésre. A romák egészségi állapotának javítására irányuló egészségügyi erőfeszítéseknek a társadalmi-gazdasági helyzetre kell összpontosítania, de fontos megjegyezni, hogy a kulturális különbségeket is figyelembe kell venni a népegészségügyi beavatkozások fejlesztésénél.

3


1.4.2

Az alapellátás összefoglaló értékelése

A közfinanszírozott egészségügyi ellátás Magyarországon az alapellátást alkotó egységből kiindulva épül fel. Ezek az egységek: ▪ háziorvosi ellátás ▪ házi gyermekorvosi ellátás ▪ háziorvosi-házi gyermekorvosi ügyeleti rendszer ▪ védőnői hálózat – anya és gyermek egészségügyi ellátása ▪ fogászati alapellátás ▪ iskolaorvosi ellátás ▪ foglalkozás-egészségügyi ellátás Jelenleg a háziorvosi szolgáltatások száma eléri a 6725-öt, amelyből a házi gyermekorvosi ellátás 1691-re tehető. Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön a praktizáló háziorvosok száma 1800, melyből 761 a felnőtt háziorvos. A magyar lakosság részére nyújtott alapellátás nagyrészt ellentmondásos és méltánytalanul heterogén. A hozzáférés és az ellátás minősége régionként és praxisonként eltérő. A tartósan betöltetlen praxisok egyedi és kistérségi problémákat vetnek fel. Számuk jelenleg 175, de ez a szám sajnos folyamatosan növekszik. A betöltetlen praxisok közül 81 Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldi régióban található. Ami a hozzáférést illeti, a legnagyobb különbséget a praxisok kártyaszáma mutatja. Míg egyes praxisok 800-900 főt látnak el, máshol 3000 fő feletti betegszám is előfordul. (A hagyományos egy orvosegy asszisztens felállás esetén a kielégítő módon ellátott betegek száma 1400-1800 közé tehető; az 1500 fős praxisok kialakítása távlati célként kitűzhető.) A jelenleg tevékeny praxisok több, mint 90 %-a úgynevezett privatizált praxis, a maradékot közalkalmazottként dolgozó orvosok látják el. Védőnői hálózat A felsőfokú végzetséggel rendelkező területi védőnő/védőnők a következő feladatokat látják el: nővédelem, beleértve a családtervezéssel kapcsolatos tanácsadást és az anyaságra való felkészítés segítését; lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésében való részvétel; a külön jogszabályban foglaltak alapján a várandós anyák gondozása; a gyermekágyi időszakban az egészségi állapottal, életmóddal, szoptatással, illetve a családtervezéssel kapcsolatos segítségnyújtás és tanácsadás; a gyermekek gondozása újszülött kortól egészen a tanulói jogviszony megkezdéséig. A várandós gondozás fő színtere az alapellátás, ahol a koordináló szakterület a védőnői ellátás a háziorvossal és a szülész-nőgyógyásszal együttműködve. Iskola-egészségügy A jelenlegi iskola-egészségügyi ellátás elavult és nem hatékony, különösen azért, mert sok a részfoglalkozásban dolgozó iskolaorvos és iskolai védőnő. Így nincs idejük a mentalitás prevencióra, egészségnevelésre és nem rendelkeznek korszerű szakmai ismeretekkel. Munkakapcsolatuk a pedagógusokkal gyenge. A finanszírozás jelképes, ennek megfelelően az elvégzett munka mennyisége és minősége sem megfelelő.

4


Humán erőforrás Jelenleg az alapellátás legnagyobb problémájának a növekvő szakemberhiány tekinthető. A korátlag a háziorvosokat tekintve 60 év körül mozog, de 70 éven felül is sokan praktizálnak. Az egyre növekvő orvoshiány miatt fokozottabban szükség lenne képzett, az alapellátásban járatos szakápolói személyzetre. Finanszírozás Az 1990-es évek elején bevezetésre került a fejkvóta alapú finanszírozás. Ezt váltotta fel a teljesítmény alapú finanszírozás, ami 2011 áprilisában került bevezetésre. Az OEP finanszírozás jelentős mértékben veszített értékéből, ennek megfelelően a praxisok komoly forráshiánnyal küzdenek. A finanszírozási rendszerek felülvizsgálata szükséges a jobb teljesítményt elismerő elemek hozzáadásával. Adminisztráció Több közigazgatási szervtől függően, mint az ÁNTSZ-működési engedélyek kibocsátása az egészségügyi szolgáltatók részére, OEP- finanszírozza a működésüket, helyi önkormányzatok felelős az alapellátás biztosításáért szerződő felelős szolgáltatókkal. A háromirányú függés nehezíti a zökkenőmentes működést, az ezzel kapcsolatos terhek pedig a gyógyító munkától vesznek el energiát. Az OEP felé történő jelentéstételi kötelezettségeket racionalizálni kell. Informatikai támogatás Jelenleg több háziorvosi rendszer áll a praxisok rendelkezésére, melyek közül a négy legnagyobb lefedi a praxisok (kb. 6000 db.) mintegy 80%-át. A rendszerek a praxisokban lokálisan, PC-ken futnak és tárolnak adatokat. A praxisoknak többféle (kb. 30) jelentést kell adniuk az egészségügy különböző irányító intézményei, szereplői felé, melyek előállításához a rendszerek részben adnak támogatást és a jelentéstétel részben történik informatikailag integráltan (ún. elektronikus úton, pl. OEP felé). Az adatáramlás jellemzően egyirányú. Bár van példa a rendszerek egyéb egészségügyi ellátók rendszereivel való integráltságára (pl. más praxis, kórház, IKIR mint az eddigi legátfogóbb kezdeményezés), de ezek szigetszerűen működnek, sem regionálisan, sem országosan nem jellemzőek. Vannak olyan (nem háziorvosi) rendszerek, melyekben a kétirányú adatáramlás a szereplők között megvalósulhat, de ezek funkcionalitása általában csak egy-egy szakterületre korlátozódik (pl. területi radiológiai integrációs rendszer: a radiológiai adatok, leletek elérhetőek a csatlakozott háziorvos, járóbeteg szakrendelő, kistérségi szakrendelő, városi korház, megyei kórház számára).

1.5

A javasolt program tartalma

A program keretében kidolgozunk egy olyan alapellátási működési modellt, amelyben az alapellátás alapvetően kuratív tevékenysége mellett több szintű preventív szolgáltatások jelennek meg, amelyeket egészségügyi szakdolgozók nyújtanak (mentálhigiénikus, gyógytornász fizioterapeuta, dietetikus, addiktológiai konzultáns, egészségőr). A praxisok praxisközösségekbe tömörülnek, ami révén megosztható és hatékonyabban kihasználható az egészségügyi szakdolgozók kapacitása, valamint a több szintű preventív szolgáltatások szervezése, logisztikája is optimalizálható. A modell megközelítése közösségi jellegű, bevonja a közösség képviselőit és becsatornázza a közösség erőforrásait. 24 praxisból kialakított közösségek – megfelelő felkészítés után – 42 hónap időtartamban valós körülmények között tesztelik a megelőzésre és a krónikus betegségben szenvedők gondozására összpontosító, közösségi orientációjú, helyi közösségeket – különösen a roma lakosságot – bevonó egészségügyi alapellátási modellt.

5


A 24 praxis kiválasztására és a modell tesztelésére az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi régió társadalmilag és gazdaságilag hátrányos helyzetű településein kerül sor, ahol magas a roma lakosság aránya és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés is elmarad az országos átlagtól. A programban sor kerül továbbá egy informatikai rendszer fejlesztésére, mely ellátja a praxisok adminisztratív (pl. jelentéstétel, esetmenedzsment, betegút elemzés) funkcióit, kiváltja a jelenleg használatos háziorvosi, védőnői, foglalkoztatás egészségügyi, és a praxisokban alkalmazandó egyéb rendszereket. Rendelkezik egy központi adatbázissal, amely, ha szükséges, kétirányú adatkapcsolatban áll az országos releváns rendszerekkel. Az adatokon adatbányászat, elemzés, statisztika készítés végezhető. A praxis team tagjai mobil eszközökről is elérhetik a betegeikhez tartozó adatokat. A javasolt program a következő tevékenységeket valósítja meg 9 munkacsomagba (WP – work package) csoportosítva – feltüntetve a program céljainak teljesítéséhez való hozzájárulást, a tervezett tevékenység-csoportokat, a költségvetést és a megvalósítás időbeli ütemezését:

WP-01. Programmenedzsment A programmenedzsment azzal járul hozzá a program céljainak teljesítéséhez, hogy biztosítja a megvalósítandó tevékenységekhez az inputokat, szervezi, koordinálja a az egyes munkacsomagokban előirányzott tevékenységek megvalósítását, és ezzel gondoskodik a program eredményeinek előállításáról. Emellett működteti a program operatív és stratégiai döntési szerveit (PIB, FB), koordinálja a konzorcium működését, és szervezi a svájci partnerséget. Sor-

F e l a d a t o k

szám

1.

Programmenedzsment

1.1

Konzorcium szakmai irányítása és koordinálása

1.2

Programmenedzsment

1.3

KÖLTSÉG

KÖLTSÉG

[Ft]

[ezer CHF]

340,586,028

1,422.665

49,688,448

207.554

166,804,672

696.761

Svájci-magyar partnerség

30,924,000

129.173

1.4

Program Felügyelő Bizottság működésének támogatása

12,466,180

52.073

1.5

Program Irányító Bizottság működtetése

812,800

3.395

1.6

Általános és előre nem látható költségek

79,889,928

333.709

WP-02. Szakmai előkészítés, módszertani fejlesztés és monitorozás Ebben a munkacsomagban kerülnek kifejlesztésre azok a módszertanok és protokollok, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a praxisok képesek legyenek praxisközösségben működni és a praxisközösség tagjai többlet szolgáltatásokat tudjanak nyújtani az ellátottak részére. Ezek a kidolgozandó anyagok tartalmazzák többek között a praxisközösségen belüli feladat-megosztást, a programban megjelenő új munkakörökkel szembeni végzettségre, képzettségre vonatkozó ajánlásokat, a praxisközösség működésével kapcsolatos dokumentálási szabályokat, a betegutak leírását, a különböző célcsoportokhoz (pl. életkor szerinti, roma, szociálisan hátrányos helyzetű) illesztett speciális programokat, valamint a lakosság bevonását segítő technikákat.

6


Sor-

F e l a d a t o k

szám

KÖLTSÉG

KÖLTSÉG

[Ft]

[ezer CHF]

2.

Szakmai előkészítés, módszertani fejlesztés és monitorozás

169,186,630

706.711

2.1

Munkacsomag szakmai vezetése, irányítása

34,407,376

143.723

2.2

Módszertan kidolgozása a praxisközösség működésének és működtetésének fejlesztésére

13,211,500

55.186

2.3

Módszertan kidolgozása az egészségfejlesztési/prevenciós tevékenységek fejlesztésére és integrálásához

74,345,750

310.550

2.4

Orvos-páciens kommunikáció fejlesztése (anyagok összeállítása, szóróanyagok elkészítése, kommunikációt fejlesztő képzés kidolgozása)

15,363,875

64.177

2.5

E-Health otthoni távfelügyeleti eszközök alapellátásban való alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata és szolgáltatási protokollok kidolgozása

15,139,000

63.237

2.6

Praxisközösségek monitorozása és szakmai ellenőrzése, javaslattétel

16,719,129

69.838

WP-03. Informatikai fejlesztés A program keretén belül megvalósuló informatikai fejlesztés biztosítja a következőket: ▪ A praxis közösségek operatív és adminisztrációs funkcióinak támogatását, ezek hatékonyságának növelését. ▪ Strukturált, valid adatgyűjtést. ▪ Központi adatbázis létrehozása, mely biztosítja a kutatást, pontos statisztikák készítését, a praxisok egymással való összehasonlítását. ▪ A kialakítandó rendszer integrálható az ágazati rendszerekhez. ▪ A hatékony esetmenedzsmentet, betegút elemzést. ▪ Mobil eszközökről történő adatelérést. Sor-

F e l a d a t o k

szám

3.

Informatikai fejlesztés

3.1


KÖLTSÉG

KÖLTSÉG

[Ft]

[ezer CHF]

655,161,879

2,736.683

24,019,200

100.331

3.2

Alapellátási szoftver fejlesztése és továbbfejlesztése, használatának támogatása a hatékony gondozás, megelőzés, jelentés és kutatási-elemzés támogatására 203,770,875

851.173

3.3

A távfelügyeleti eszközök alkalmazásához kapcsolódó alkalmazásfejlesztés és továbbfejlesztés

3.4

Az alapellátási és távfelügyeleti informatikai eszközök beszerzése, rendszerintegrációja, működtetése és karbantartása

13,509,550

56.431

413,862,254

1,728.748

WP-04. Képzések A tananyag fejlesztések és a képzések a célok teljesítéséhez a logikai keretmátrix hierarchiájában egyrészt az eredmények (outputs) szintjén járulnak hozzá azzal, hogy a praxis közösségek eredményes működésének tudás és ismeretbeli feltételét teremtik meg, másrészt a program hosszú távú hatásához, oly módon, hogy a képzési anyagok a későbbiekben jól hasznosíthatóak az orvos, szakorvos és szakdolgozói képzésekben. A képzések során a praxisközösségek tagjai elsajátítják a működés előírt

7


módját, megtanulják a szakmai és egyéb szolgáltatások protokolljainak alkalmazását, segítséget és támogatást kapnak készségfejlesztés és hálózat-építés terén. Az érintettek képviselői (önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek) felkészítésben és tréningben részesülnek a praxisközösségek által folytatott újszerű működés és szolgáltatások, valamint a velük való együttműködés terén. A kialakított képzési anyagok és a szerzett tapasztalatok alapján javaslat készül az alap- és szakképzésben való hasznosíthatóságra. A programon kívül mutató elem, hogy a fenntarthatóság érdekében a praxisközösségeken kívüli orvosok és egészségügyi szakdolgozók számára lehetővé teszi a tananyagok megismerését és a képzéseken való részvételt (természetesen nem a program költségvetésének terhére). Sor-

F e l a d a t o k

szám

KÖLTSÉG

KÖLTSÉG

[Ft]

[ezer CHF]

4.

Képzések

83,154,208

347.344

4.1


27,791,176

116.087

4.2

Tananyagfejlesztés és képzés a praxisközösség működésére vonatkozóan a praxisközösség tagjai számára (praxisközösségben való együttműködés)

13,570,789

56.687

4.3

Tananyagfejlesztés és szakmai továbbképzés a háziorvos, házi-gyermekorvos, szakdolgozók, egészségőr számára (5 különböző képzés)

19,419,461

81.117

4.4

Szupervízió (segítés, támogatás), készségfejlesztés, hálózat-építés a praxisközösség tagjai számára

13,313,935

55.614

4.5

Felkészítés/tréning a stakeholderek képviselői (pl.: önkormányzat, a civil szervezetek) számára

3,918,848

16.369

4.6

Javaslat a program tapasztalatainak az alap- és szakképzésbe történő beépítésére

5,140,000

21.470

4.7

A fenntarthatóság érdekében a praxisközösségeken kívüli orvosok és egészségügyi szakdolgozók számára lehetővé teszi a tananyagok megismerését és a képzéseken való részvételt (credit pont)

WP-05. Praxis közösségek tevékenysége és annak koordinálása A praxisközösségek működése a program központi eleme – a 24 praxisból kialakított közösségek 42 hónap időtartamban valós körülmények között tesztelik a megelőzésre és a krónikus betegségben szenvedők gondozására összpontosító, közösségi orientációjú, helyi közösségeket – különösen a roma lakosságot – bevonó egészségügyi alapellátási modellt és ezzel a logikai keretmátrix hierarchiájában a közvetlen cél teljesüléséhez járulnak hozzá. Sor-

F e l a d a t o k

szám

5.

Praxis közösségek tevékenysége és annak koordinálása

5.1


5.2

24 mintapraxis kiválasztása

5.3

Praxisközösségek működése

5.4

Praxisközösségek működéséhez szakmai, módszertani és távfelügyeleti help desk működtetése

5.5

Adatszolgáltatás minőségbiztosítása

8

KÖLTSÉG

KÖLTSÉG

[Ft]

[ezer CHF]

1,484,256,242

6,199.901

56,008,952

233.956

1,383,182,340

5,777.704

21,588,000

90.175

23,476,950

98.066


WP-06. Roma közösségek speciális programjai A program hangsúlyozott célkitűzése az alapellátás olyan irányú fejlesztése, amely közösségi orientációjú, bevonja a helyi közösségeket – különösen a roma lakosságot és hangsúlyt helyez a prevencióra. A roma közösségek speciális programjai a fenti célok teljesüléséhez járulnak hozzá. A logikai keretmátrix célrendszerében a munkacsomag a közvetlen célok teljesítésének része. Sor-

F e l a d a t o k

szám

KÖLTSÉG

KÖLTSÉG

[Ft]

[ezer CHF]

6.

Roma közösségek speciális programjai

6.1


20,865,494

87.157

6.2

Roma anya-gyermek egészség program

90,532,432

378.164

6.3

A roma lakosságot megszólító prevenciós tevékenységek szakmai támogatása (helpdesk, workshop)

16,686,640

69.702

6.4

Roma segéd egészségőrök képzése

12,281,145

51.300

6.5

Roma egészségfelelős képzés

21,357,819

89.214

161,723,531

675.537

WP-07. Kutatási programok A kutatási programok szolgáltatnak adatot és információt a modellkísérlet kiértékeléséhez és ezzel megalapozzák azokat a szakmapolitikai ajánlásokat, amelyek a logikai keretmátrixban a program közvetlen céljának teljesítéséhez kapcsolódnak, illetőleg hozzájárulnak a hatások teljesüléséhez. Sor-

F e l a d a t o k

szám

KÖLTSÉG

KÖLTSÉG

[Ft]

[ezer CHF]

7.

Kutatási programok

7.1


7.2

Bevont közösségek egészségi állapotának surveillance-sza, epidemiológiai kutatások

7.3

Alapellátási adatszolgáltatásból származó adatok integrálása (szükséges adattartalom, elemzési és jelentési módszerek kidolgozása) az egészségstatisztikai 135,624,000 rendszerbe

566.516

7.4

Ellátás igénybevételének elemzése

32,532,750

135.893

7.5

A praxisközösségek többletszolgáltatásaival és azok eredményességével kapcsolatos alap- és végfelmérés

43,390,000

181.245

587,292,862

2,453.187

19,298,112

80.610

356,448,000

1,488.922

WP-08. Egészségpolitikai elemzések és ajánlások A kutatási programok adatai és információi alapján készülő egészségpolitikai elemzések és ajánlások teljesítik a logikai keretmátrixban a program közvetlen céljának egy részét, illetőleg hozzájárulnak a hatások teljesüléséhez. A program célkitűzése, hogy az egészségpolitikai programalkotásban a kormány hasznosítani tudja a kapott eredményeket. Erre alapvető garanciát az adhat, ha a program megvalósításában a folyama-

9


tos egészségpolitikai elemzés és értékelés hangsúlyos szerepet kap, ami által nem csak a háziorvosok és az alapellátás napi működése kerül felülírásra a jelenlegi keretrendszereket illetően, de az orvosképzésben is meghozza a szükséges váltást valamint az egészségügyi és szociális ellátórendszer ma még fájóan hiányzó kapcsolódására rávilágítva, alkalmat nyújt új modellek kidolgozásra. Sor-

F e l a d a t o k

szám

KÖLTSÉG

KÖLTSÉG

[Ft]

[ezer CHF]

8.

Egészségpolitikai elemzések és ajánlások

8.1


12,735,945

53.199

8.2

Praxisok működésének, működtetésének értékelése

38,206,250

159.592

8.3

Egészségfejlesztési tevékenység értékelése

45,595,000

190.455

8.4

Szakmapolitikai javaslat a háziorvosi alapellátás fejlesztésére a program eredményei, tapasztalatai alapján

24,392,500

101.890

120,929,695

505.137

WP-09. Külső kommunikáció A kommunikáció azzal járul hozzá a program céljainak teljesítéséhez, hogy folyamatosan tájékoztatja a nagyközönséget, a szakmát és a helyi közösségeket, célzottan tájékoztatja, mozgósítja és bevonja a helyi résztvevőket, illetve a szakma és a nagyközönség felé továbbítja a program eredményeit. Ezzel a logikai keretmátrix eredmények (outputs) szintjén hozzájárul az indikátorok teljesítéséhez, illetve elősegíti a közvetlen célok (outcomes) teljesülését. Sor-

F e l a d a t o k

szám

KÖLTSÉG

KÖLTSÉG

[Ft]

[ezer CHF]

9.

Külső kommunikáció

59,120,689

246.954

9.1


15,274,512

63.803

9.2

Általános tájékoztatás a projektről a döntéshozók, a szakemberek és lakosság felé

22,351,800

93.366

9.3

Célzott kommunikáció a bevont térségekben a döntéshozók, a szakemberek és lakosság felé a projekt sikeres végrehajtása és hatása érdekében

15,240,000

63.659

9.4

Szakmai és társadalmi egyeztetés lefolytatása

6,254,377

26.125

10


A program megvalósításának összesített költségei az alábbiak: Sor-

F e l a d a t o k

szám

KÖLTSÉG

KÖLTSÉG

[Ft]

[ezer CHF]

1.

Programmenedzsment

340,586,028

1,422.665

2.


169,186,630

706.711

3.


655,161,879

2,736.683

4.

Képzések

83,154,208

347.344

5.


1,484,256,242

6,199.901

6.


161,723,531

675.537

7.

Kutatási programok

587,292,862

2,453.187

8.


120,929,695

505.137

9.


59,120,689

246.954

3,661,411,764

15,294.118

Ö S S ZES EN

A program finanszírozásában a 15% önrészt a központi költségvetés biztosítja, amit az NFÜ saját költségvetésébe betervezte, így a szükséges önerő rendelkezésre áll. A pályázat befogadása esetén a 85%-ot a Svájci Hozzájárulás biztosítja.

1.6

Kockázatok

A program megvalósításával kapcsolatos kockázatok elemzése szerint a programot fenyegető 22 kockázatból 18 (82%) legalább közepes bekövetkezési valószínűségű és/vagy közepes káros hatású. Ezek közül 15 (68%) legalább közepes bekövetkezési valószínűségű és közepes káros hatású, igaz csak egynek (5%) magas a bekövetkezési valószínűsége és a káros hatása is. A kockázatok kezelésére ezért nagy hangsúlyt kívánunk fektetni. A Program Irányító Bizottság (PIB) rendszeresen – negyedévente – értékelni fogja a minőségbiztosítási menedzser előterjesztése alapján a kockázatok, illetve kezelésük alakulását. A PIB utasításokat adhat az alsóbb operatív szinteknek (munkacsomag vezetőknek), amennyiben a kockázat ezt indokolja. A PIB szükség szerint javaslatokat is megfogalmaz a felsőbb stratégiai szint, a Felügyelő Bizottság (FB) részére. A PIB javaslataiban, illetve a program éves jelentéseiben az FB elé tárt stratégiai jellegű beavatkozási igényeket ily módon a konzorciumi tagok, a svájci és a magyar hatóságok, valamint az érintett szervezetek intézményesített formában és gyorsan megismerhetik, és dönthetnek a program esetleges módosításáról és/vagy az egyéb szükséges intézkedésekről. Ugyanezt a célt szolgálja a programban javasolt félidei felülvizsgálat, ami a 2. évi éves jelentést egészítené ki a szélesebb spektrumú áttekintésnek köszönhetően. Ezek a kockázatkezelési intézkedések egyben biztosítják azt a flexibilitást is, ami a program pilot természetéből fakadóan szükséges ahhoz, hogy gyorsan és tágabb határok között tudjunk intézkedéseket hozni a program szükséges kiigazítására a változó körülményeknek és kihívásoknak megfelelően.

11


1.7

Fenntarthatóság

A kormányzat vállalta, hogy a program eredményeit az előírt időtartamban fenntartja, azaz a 24 praxis számára biztosítja a forrásokat a praxisközösségi modell szerinti működésre és szolgáltatásnyújtásra.

1.8

Összefoglalás

A javasolt program összhangban van a svájci hozzájárulás prioritásaival, teljes mértékben illeszkedik a Semmelweis Terv vonatkozó prioritásaihoz, ezek közül kiemelten az alapellátásra vonatkozóakhoz. A megközelítés Magyarországon újszerű modellkísérlettel kívánja igazolni a széleskörű bevezetés érdekében a háziorvosi alapellátás prevenciós fókuszú és a hozzáférés esélyegyenlőségét javító közösségi reorientációjú átalakításának előnyeit. A program előirányzott intézkedései megfelelően szolgálják az elérendő célt, a költségek becslése realisztikus. A program az átlagoshoz képest fokozott kockázatok megnyugtató kezelését azzal is biztosítja, hogy a változó körülményekhez való rugalmas igazodást és beavatkozást lehetővé tevő módon alakította ki a program stratégiai döntési szintjeit. Az eredmények előírt ideig való fenntarthatóságát a magyar kormányzat biztosítja.

12


2.

FŐBB PROGRAM ADATOK:

Program címe:

Népegészségügyi fókuszú alapellátás-szervezési modellprogram

Megvalósulás helye:

Észak-Magyarország és Észak-Alföld 24 alapellátási praxisa Budapest (GYEMSZI, OEP, OALI, MÁOTE, MAVE), Budapest, Debrecen, Szeged és Pécs orvosi egyetemei (kutatások)

Program gazda adatai:


Program céljai:

A program átfogó célja az egészségügyi és a szociális szolgáltatások erősítése, hangsúlyozva az egészségügyileg rászoruló csoportokat, mint például a gyermekek, idősek és a társadalmilag marginalizált csoportok, főként a földrajzi prioritási területeken élőket. Konkrét célok: ▪ A minőség, a hatékonyság és az eredményesség javítása az alapellátásban, különös tekintettel a megelőzésre; ▪ Az alapellátáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségének és minőségének javítása, különös tekintettel a roma populációra; ▪ A szolgáltatások bővítése a háziorvosi körzet keretei között tevékenykedő praxis team fejlesztésének támogatásával; ▪ A krónikus betegségek szövődményei kialakulásának valószínűségét csökkentő háziorvosi gondozás javítása; ▪ Az alapellátási jelentések adatszolgáltatási és feldolgozási IT alkalmazásainak fejlesztése; ▪ Az epidemiológiai kutatások és elemzések fejlesztése; ▪ Az alapellátási, családorvosi képzés, továbbképzés erősítése.

Tevékenységek:

▪ A konzorcium szakmai irányítása és koordinációja, a programtevékenységek irányítása, a svájci partnerség szervezése; ▪ A praxisközösségben való működés módszertanának és protokolljainak kidolgozása; ▪ A praxisközösségek által nyújtandó szolgáltatások és tevékenységek szélesebb körének kialakítására és integrációjára vonatkozó módszertan kidolgozása, amelybe beletartozik az egészségfejlesztés, másodlagos megelőzés és krónikus betegségben szenvedők gondozása, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra, beleértve a roma lakosságot is; ▪ E-Health otthoni távfelügyeleti eszközök alapellátásban való alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata és tesztelése, szolgáltatási protokollok kidolgozása; ▪ Informatikai rendszerek fejlesztése, üzembe állítása, működtetése és karbantartása, valamint kapcsolódó képzések szervezése a gondozás, megelőzés, jelentés, kutatás és elemzés támogatására; ▪ A praxiskoordinációs, háziorvosi és házi-gyermekorvosi, roma egészségőr, távfelügyeleti, védőnői és egészségőr protokollok alkalmazására vo-

13


natkozó tananyagok fejlesztése és képzés lefolytatása; ▪ Érzékenyítő tréning a helyi önkormányzatok, roma kisebbségi önkormányzatok és az egyéb érintettek (stakeholderek) képviselői számára; ▪ 24 olyan praxis kiválasztása, amelyekben együttesen a roma lakosság aránya legalább 20%, a praxisokkal való szerződéskötés, és a praxisközösségekben történő működés támogatása; ▪ Betegklubok és közösségi egészségfejlesztési tevékenységek szervezése; ▪ A roma lakosságot megszólító prevenciós tevékenységek szakmai támogatása (helpdesk, workshop); ▪ Roma anya-gyermek egészségprogram; ▪ Kutatási tevékenységek; ▪ Praxisközösségek működtetésének értékelése és egészségfejlesztési tevékenységek; ▪ Ajánlások megfogalmazása az egészségpolitikai döntéshozók számára; ▪ Általános tájékoztatás a programról, célzott kommunikáció a bevont praxisokban; ▪ Széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés lefolytatása. Outputok, eredmények:

▪ A gazdaságilag elmaradott és jelentős roma népességgel rendelkező kistérségekben kiválasztott praxisokban javult az alapellátások szolgáltatási köre és minősége, valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok kihasználtsága; ▪ A részt vevő szakdolgozók és az érintettek (stakeholderek) képviselői megfelelő képzésben részesülnek a közösségi orientációjú háziorvosi alapellátási modellel összhangban álló munkavégzés és fellépés terén; ▪ Megtörténik az új alapellátási, adatkezelési és jelentési rendszer kidolgozása, és ezt alkalmazzák a döntéshozatal minden szintjén; ▪ Elvégezik a kapcsolódó kutatási és értékelési tevékenységeket, és ezek képezik az egészségpolitikai ajánlások alapját.

Költségvetés:

15 294 118 CHF

Finanszírozás:

A Svájci Hozzájárulás (SH) összege 13 000 000 svájci frank Az igényelt önerő összege 2 294 118 CHF, amit a magyar központi költségvetés biztosít.

Időbeli ütemezés:

A program megvalósítása 48 hónapot vesz igénybe, várható kezdési időpontja 2012. júliusa (ld. az alábbi Gantt diagramot, amely munkacsomagok és azon belül feladatok ütemezését mutatja be).

14

Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Sor-

1.

Megvalósítás 1. éve

F e l a d a t o k

szám

I.

II.

III.

IV.

Megvalósítás 2. éve I.

II.

III.

IV.


II.

III.

IV.


II.

III.

IV.

Programmenedzsment

1.1


1.2

Programmenedzsment

1.3


1.4


1.5


1.6


2.


2.1


2.2


2.3


2.4

. Orvos-páciens kommunikáció fejlesztése (anyagok összeállítása, szóróanyagok elkészítése, kommunikációt fejlesztő képzés kidolgozása)

2.5

. protokollok kidolgozása E-Health otthoni távfelügyeleti eszközök alapellátásban való alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata és szolgáltatási

.

2.6


3.


3.1


3.2

. jelentés és kutatási-elemzés támogatására Alapellátási szoftver fejlesztése és továbbfejlesztése, használatának támogatása a hatékony gondozás, megelőzés,

3.3


3.4

. Az alapellátási és távfelügyeleti informatikai eszközök beszerzése, rendszerintegrációja, működtetése és karbantartása

4.

Képzések

4.1


4.2

. Tananyagfejlesztés és képzés a praxisközösség működésére vonatkozóan a praxisközösség tagjai számára (praxisközösségben való együttműködés)

4.3

. (5 különböző képzés) Tananyagfejlesztés és szakmai továbbképzés a háziorvos, házi-gyermekorvos, szakdolgozók, egészségőr számára

4.4


.

4.5


.

4.6


4.7

. A fenntarthatóság érdekében a praxisközösségeken kívüli orvosok és egészségügyi szakdolgozók számára lehetővé teszi a tananyagok megismerését és a képzéseken való részvételt (credit pont)

5.


5.1


5.2


5.3


5.4


5.5


6.


6.1


6.2


6.3


6.4


.

6.5


7.

Kutatási programok

7.1


7.2


7.3

. Alapellátási adatszolgáltatásból származó adatok integrálása (szükséges adattartalom, elemzési és jelentési módszerek kidolgozása) az egészségstatisztikai rendszerbe

7.4


7.5


8.


8.1


8.2


8.3


.

8.4


9.


9.1


9.2


9.3

. Célzott kommunikáció a bevont térségekben a döntéshozók, a szakemberek és lakosság felé a projekt sikeres végrehajtása és hatása érdekében

9.4


.

3.

AZ ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN BEMUTATÁSA

3.1

A megvalósíthatósági tanulmány célja

A megvalósíthatósági tanulmány célja az, hogy döntés-előkészítő anyagként alátámassza a támogató befogadási és finanszírozási döntését. Ennek érdekében ▪ bemutatja az alapellátás helyzetét Magyarországon (feladatok, ellátásuk szervezeti és működési keretei, humán erőforrás helyzet, finanszírozás módja, kapcsolatrendszere);

15


▪ vizsgálja a feladatok ellátásánál tapasztalt problémákat (szervezeti, szervezési, humán erőforrásbeli, hozzáférési, ellátási, finanszírozási) ▪ vizsgálja a szükségleteket ▪ intervenciós stratégiát alakít ki a szükségletek kielégítésére és a problémák megoldására, amelyben alternatív megoldásokat viszonyít egymáshoz és kiválasztja a legmegfelelőbbet ▪ pénzügyi és cselekvési tervet dolgoz ki ▪ elemzi a megvalósítás kockázatait. A tanulmány elkészítésénél külső és belső adatforrásokra, irodalomkutatásra, elérhető adatbázisokra, a résztvevő intézmények saját adataira támaszkodtunk. A tervezés alapja a projekt ciklus módszertan részét képező logikai keretmátrix módszer képezte. Értékelemző szakemberek segítségét vettük igénybe a szükségletek és a kielégítésüket célzó funkciók meghatározásánál, valamint funkciók megvalósításának optimalizálásánál. Az általános és az informatika fejlesztésen kívüli kockázatokat egyszerű kockázatértékelési módszerrel elemeztük és határoztuk meg a kezelésükhöz szükséges intézkedéseket. A kockázatokat a felmerülésük területe szerint csoportosítva vizsgáltuk és így megkülönböztettünk jogi, politikai, társadalmi, szakmai, gazdasági, pénzügyi, fenntarthatósági, illetve megvalósítással összefüggő kockázatokat. Az előirányzott informatikai fejlesztés esetében a kockázatértékelést a különböző megvalósítási alternatívák értékeléséhez használtuk fel, és ennek érdekében a informatika területén a Basel-II módszertant alkalmaztuk.

4.

HÁTTÉR, KÖRNYEZET ELEMZÉSE

4.1

Gazdasági- társadalmi helyzet

4.1.1

Országos gazdasági-társadalmi helyzet

Az elmúlt két évben az 1930-as évek óta tapasztalt legsúlyosabb világszintű gazdasági válsággal kellett szembenéznünk. A válság jelentősen visszavetette a 2000 óta elért eredményeket. Jelenleg túlzott eladósodással, lassú strukturális növekedéssel és magas munkanélküliséggel kell szembenéznünk. A bruttó hazai termék (GDP) és területi különbségei Az egy főre jutó bruttó hazai termék régiónként

régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

Egy főre jutó GDP ezer Ft

Az országos átlagtól való eltérés %

2006

2007

2006

2007

3 911 2 141 2 369 1 598 1 512 1 491 1 564

4 162 2 357 2 487 1 730 1 627 1 596 1 692

65,7 -9,3 0,4 -32,3 -36,0 -36,8 -33,7

64,3 -7 -1,9 -31,7 -35,8 -37,0 -33,2

16


ország összesen

2 361

2 534

−

−

Forrás: KSH Az egy főre jutó bruttó hazai termék értéke 2007-ben országosan 2 millió 534 ezer Ft volt, 7,3%-kal több, mint egy évvel korábban. Az ország hét régióját tekintve a fajlagos mutató alapján mért területi különbségek kissé mérséklődtek, a régiók rangsora nem változott az előző évhez képest. Továbbra is első helyen áll a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország, amit Nyugat-Dunántúl, a harmadik helyen pedig Közép-Dunántúl követ. Közülük az egy főre jutó GDP nagysága Közép-Magyarországon az országos átlagnál magasabb, Nyugat-Dunántúlon 1,9%-kal, Közép-Dunántúlon pedig már 7%-kal alacsonyabb volt. Az ország legfejlettebb térsége Közép-Magyarország és a rangsor utolsó helyén álló Észak-Alföld egy főre jutó GDP-je között változatlanul 2,6-szeres a különbség. A gazdasági válság hatására Magyarországon 2009-ben a foglalkoztatottak létszáma sokkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A KSH adatai szerint, míg a 15-64 éves korosztály átlagosan 64,8%-a dolgozik az Európai Unióban, hazánkban csupán 55,4%-uk. Az uniós viszonylatban igen kedvezőtlen magyar foglalkoztatási ráta egyik oka az alapfokú iskolai végzettségűek rendkívül alacsony munkaerő-piaci jelenléte. A munkanélküliség súlyos hatásai a szegény és a sérülékeny társadalmi csoportokban a legerőteljesebbek. A válság egyaránt veszélyezteti a lakosság fizikai és lelki állapotát, valamint az egészségügyi rendszer működését. A munkanélküliség közvetlenül és áttételesen is az egészséget leginkább veszélyeztető tényezők közé sorolható, főként a gazdasági válságok idején. Mivel az egészség, a jólét és a gazdaság szorosan összefüggő, egymást kiegészítő fogalmak, ezért a humán erőforrás egészségi állapotának gazdaságra gyakorolt kulcsfontosságú szerepe vitathatatlan.

4.1.2

Hátrányos helyzetű régiók gazdasági- társadalmi helyzete

Számos gazdasági-társadalmi folyamatot tapasztalunk, amelyek kedvezőtlenül érintik a leghátrányosabb helyzetű térségeket illetve társadalmi csoportokat. Nemzetközi összehasonlításban kifejezetten alacsony a foglalkoztatás, nem versenyképes az oktatás, veszélyesen nő a lakosság eladósodása. Ezek a folyamatok halmozottan érintik a roma lakosságot, ami szegregációs, diszkriminációs jelenségekhez is vezet. Az előnytelen helyzettől való elmozdulás érdekében a régiókon belül hátrányos helyzetű kistérségek támogatásának hatékonysága érdekében a kormány 2007. őszén – konkrét mutatók alapján – meghatározta a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérséget, és döntött ezek komplex programmal történő fejlesztésének szükségességéről. A 33 kistérségben él az ország lakosságának tizede. A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élők aránya régiónként: Észak-Magyarországon 28%, Észak-Alföldön 21%, Dél-Dunántúlon 18%, DélAlföldön 9%. Jellemzően vidéki térségekről van szó, a kistérségek kétharmadában nincs 10 ezer főnél népesebb település. A 33 kistérség között találhatók a legmagasabb munkanélküliséggel sújtott térségek. A 33 kistérségben él a roma lakosság közel harmada. A 33 kistérség között, és az egyes kistérségeken belül is jelentős egyenlőtlenségek vannak. (A jogszabály szerint a területfejlesztési-statisztikai kistérség (a továbbiakban: kistérség) földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat. A kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét, és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz.)

17


A leghátrányosabb helyzetű kistérségek aránya a gazdasági-társadalmi jellemzők és azok hatásai tekintetében egyértelműen meghatározzák az adott régió jellemzőit is. Jelen anyagunkban nem elemezzük önállóan a régiókat alkotó kistérségek helyzetét, esetenként utalunk a kistérségek közötti eltérésekre. A projektjavaslatban az országos helyzet felvázolása mellett a két leghátrányosabb régió, az Észak-magyarországi és Észak-alföldi régió adataival külön is foglalkozunk. 4.1.2.1

Az Észak-magyarországi és Észak-alföldi régió gazdasági-társadalmi jellegzetességei

A régiókban alacsony a városi népesség aránya. A kisvárosokban fejletlen a vállalkozói infrastruktúra, alacsony színvonalúak a vállalkozásösztönző szolgáltatások. Mindezek akadályai a munkahelyteremtésnek és a helyi vállalkozások fejlődésének. A régiókra, megyénként, kistérségenként eltérő módon, de jellemző az aprófalvas településszerkezet Ezt jelzi, hogy a régióban az 500 főnél kevesebb lakosú aprófalvak aránya pl. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 29% a települések közül, és az itt élők aránya (3,6%) meghaladja az országos átlagot. Egyes kistérségekben a települések több mint felén 500 főnél alacsonyabb a lélekszám. A régiók perifériájára szorult aprófalvas térségek kistelepülésein a - sokszor nagyrészt roma - lakosság jellemzően alacsony iskolázottságú, szociális helyzete rendkívül kedvezőtlen. A tömegközlekedés nehézkes, a zsákfalvas jellegből adódóan az alapellátást biztosító (oktatási és szociális) intézményrendszer szolgáltatásai nem megfelelőek. A települések vonzerejét rontja a megfelelő infrastruktúra hiánya és a közösségi célú épületek leromlott állapota. A gazdasági rendszerváltás magával hozta a munkanélküliség ugrásszerű növekedését: a munkanélküliségi ráta magasabb az országos átlagnál. Ezzel párhuzamosan a régiókban élőknek az országos átlaghoz mérten jóval kedvezőtlenebb az átlagos jövedelmi helyzete. 2008-ban az Észak-magyarországi régióban volt a legmagasabb a munkanélküliség. Az 50,4%-os aktivitási arányhoz képest, 13,3 %-os a munkanélküliségi ráta, amely csaknem duplája az országosnak. Az aktív korú munkavállalók mintegy 26,6%-a alkalmazotti munkaviszonyban dolgozik. 2008-ban az itt élők bruttó és nettó átlagkeresete magasabb volt ugyan, mint a két másik, alföldi régióban, ugyanakkor messze elmaradt az országos átlagtól A nagyszámú szabad munkaerő nem megfelelő képzettséggel rendelkezik, ezért munkaerőpiaci esélyeik folyamatosan romlanak. A hátrányos helyzetű régiókon belül az egyes kistérségek több, egymást erősítő társadalmi-gazdasági problémával küzdenek. Ezen jellemzők különösen ▪ a népességszám csökkenése, ugyanakkor a 14 évnél fiatalabb népességnek az országos átlagot meghaladó aránya, ▪ hiányzó közszolgáltatások (szociális, egészségügyi, közoktatási, közművelődési), illetőleg a meglévő közszolgáltatások országos átlagtól jelentősen elmaradó színvonala, ▪ a szociálisan hátrányos helyzetű, kiemelten a roma népesség az országos átlagot jelentősen meghaladó aránya súlyos foglalkoztathatósági, egészségügyi, lakhatási és ezzel együtt ▪ szociális problémák, és ▪ rendkívül alacsony foglalkoztatási szint, alacsony vállalkozás-sűrűség, magas munkanélküliség.

18


4.2

Demográfiai, népmozgalmi jellemzők

Magyarország népessége 2010 augusztusában 9 999 000 fő volt (KSH), amely csökkenő tendenciát mutat. A létszámcsökkenés a rendszerváltás óta hozzávetőlegesen folyamatos és egyenletes volt: 1990 és 2001 között 175 ezer fővel, 2001-től 2009-ig 170 ezer fővel, összesen 340–350 ezer fővel lett kevesebb az ország lakossága. A lakónépesség területi megoszlása hosszabb ideje stabilnak mondható. Kismértékben emelkedik azon régiók lakónépességének aránya, amelyek fejlődést mutattak az elmúlt 20 évben (KözépMagyarország, Közép- és Nyugat-Dunántúl), és csökken azok súlya, amelyek súlyosabb válságot éltek át (Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl és különösen Észak-Magyarország). Az élveszületések száma a rendszerváltozást követő évtizedben – elsősorban a szülőképes korban lévő fiatalok termékenységének csökkenése miatt – jelentősen visszaesett. 1990 évben még 126 ezer újszülött látta meg a napvilágot, 1998 óta azonban 100 ezer fő alatt alakul az évenkénti élveszületések száma. Ez egyben a születések történelmi mélypontja. Ráadásul a következő 20 évben további csökkenést okoz, hogy egyre kisebbek lesznek a szülőképes női korosztályok. A halálozások száma igen magas, évente 140 ezer felett volt az 1990-es évek nagy részében. 1990 és 2008 között összesen 660 ezer fővel többen haltak meg, mint ahányan születtek. Magyarországon a lakosság természetes fogyása 1981-ben kezdődött és napjainkban is folytatódik. A belátható jövőben nem lehet arra számítani, hogy a népesség utánpótlásához elegendő gyermek születik és a populáció öregedése miatt a halálozások száma sem fog nagymértékben csökkeni, jó esetben csak a természetes fogyás mérséklődését lehet elérni. A hazai demográfiai folyamatok legáltalánosabb sajátossága az öregedés. 2009-es adatok alapján a 60 év feletti lakosok száma az ország népességének 22,17%-a. A 65 év felettiek 16,35%-os arányt mutatnak. Jellemző emellett a férfiak csökkenő száma.

4.2.1

Az Észak-magyarországi és Észak-alföldi régió népmozgalmi eseményei

Észak-magyarországi régió Észak-Magyarország népsűrűsége 2009-ben 91 fő/km2 volt, így az ország harmadik legsűrűbben lakott térsége.1 A felmérés évében a városok száma 41, a községeké 569. Észak-Magyarországon az országos átlaghoz viszonyítva több gyermek született az elmúlt évtized során, ugyanakkor a haladóság is jelentősen meghaladta az országos szintet. Halálozás tekintetében a térség az országban és az Európai Unión belül is a legkedvezőtlenebbek közé tartozik. A halálozási mutató - kisebb ingadozásoktól eltekintve - viszonylag állandó, így az itt élő népességre jellemző negatív szaporulat vagy természetes fogyás az évek során gyakorlatilag nem, vagy alig változott. A csecsemőhalandóság még mindig nagyon magas, jóval az országos szint2 felett van Az Észak-Magyarországon élőkre is jellemző, hogy az aktív korú férfiak és nők - jobb megélhetés reményében - a nyugati országrészbe, a fővárosba, vagy külföldre költöznek. 2008-ra kialakult egy jelentős népességcsökkenés, ami egyértelműen a belföldi és a nemzetközi vándorlásnak tudható be.

1 2

2

Magyarország népsűrűsége 2009-ben 108 fő/km Magyarországon 2008-ban a csecsemőhalálozás ezer élveszülöttre 5,6 volt.

19


A korábbi években Észak-Magyarországon köztudottan magasabb volt a születési arány, bár 2007-től ez egyre kevésbé jellemző. A régió lakosságának halandósági mutatói itt is jelentősen eltérnek a két nem között, de alapvetően követik az országos trendet. A férfiak és nők halálozási gyakorisága jelentősen meghaladja az országos szintet, a férfiaké erőteljesebben. A születéskor várható átlagos élettartam alapján az Észak-Magyarországon élő férfiak egy évvel, a nők fél évvel rövidebb életkorra számíthatnak, mint az országban átlagosan. A tíz évvel korábbihoz képest a régióban élő férfi lakosság átlag életkora három, a nőké négy évvel lett magasabb. Észak-alföldi régió Észak-alföld népsűrűsége 2009-ben 85 fő/km2 volt, ezzel a régiók között az ötödik helyen áll3. Vizsgálatunk évében a városok száma 37, a községeké 618. Észak-alföldön él az ország lakosságának 15,2 százaléka, 2009-ben összesen 1 546 667 fő. Az elmúlt tíz év során az itt élő népesség száma folyamatosan csökkent, 2009-ben összesen 45 927 fővel (3%) kevesebb lakosa van a térségnek, mint 1999-ben volt. Az Észak-alföldön élő lakosságra is jellemző, hogy létszámában fogyó, összetételében öregedő népesség, amelyre az életkor előrehaladtával a nők számának fokozatos emelkedése jellemző. Az elmúlt tíz év alatt a férfi lakosság száma 3,2%-kal, a nőké 2,7%-kal csökkent. Jelenleg 51 966 tizennégy év alatti gyermekkel kevesebb él a régióban, mint 1999-ben. A produktív korú lakosság száma viszonylag állandó, hiszen az elmúlt tíz év során mindössze 0,5%-kal lett kevesebb. A régiók közül itt a legkevésbé jelentős a 15-64 évesek számának csökkenése. Az idős lakosság aránya is kisebb mértékben emelkedett, más területekhez képest. Itt ma 1,1%-kal több 65 éven felüli férfi, és 7,8%-kal több ilyen korú nő él, mint tíz évvel korábban. Az élveszületési gyakoriság kisebb ingadozásoktól eltekintve viszonylag állandó, de valamennyi vizsgált évben elmaradt az országostól. A halálozási mutató is viszonylag stabil, így az itt élő népességre jellemző negatív szaporulat vagy természetes fogyás gyakorlatilag nem, vagy alig változott. A csecsemőhalálozás viszont 3%-kal csökkent, és 1%-kal az országos szint alá került. Az Észak-alföldiekre különösen jellemző a jobb megélhetés reményében történő lakóhely elhagyás, így 2008-ra kialakult egy jelentős népesség csökkenés. A régiók közül itt a legkevésbé jelentős a 15-64 évesek számának csökkenése. Az idős lakosság aránya is kisebb mértékben emelkedett, más területekhez képest.

4.3

A magyar lakosság egészségi állapota

A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, és jelentősen elmarad attól, amit társadalmi-gazdasági fejlettségünk általános szintje lehetővé tenne. Egyes megbetegedések, halálokok tekintetében hazánk vezető helyet foglal el a nemzetközi statisztikákban. Adatok és elemzések az „Egészségjelentés 2010” tanulmányból4:

2

3

Magyarország népsűrűsége 2009-ben 108 fő/km

4

Összeállította: EgészségMonitor Kutató és Tanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft. 2010

20


Magyarország halandósági adatainak áttekintése és azoknak a két országcsoport (Európai Unió 2004 előtti tagországai (röviden: EU15), másrészt a hasonló fejlődési pályán haladó Visegrádi országok (röviden: V3), vagyis a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Szlovákia) átlagaival való összevetése alapján megállapítható: bár az eltelt két évtizedben a magyar mutatók javultak, a magyarok életkilátásai szinte valamennyi összehasonlításban rosszabbak, mint átlagosan az EU15 vagy a V3 lakosaié. Az eltelt húsz év során Magyarországon a halandóság nem javult folyamatosan, sőt, a ’90-es évek elején még romlott is. Ez az időszakos növekedés a halandóságban leginkább a munkaképes korúakat érintette, kiemelkedően a 30-44 éveseket. Ha a magyar korcsoportos halandóságot az EU15 megfelelő átlagával hasonlítjuk össze, megállapítható, hogy 1987 óta a 45-74 éves korosztály relatív helyzete a nők körében csekélyebb, a férfiak körében jelentősebb mértékben romlott. Az idősebbek helyzete lényegében változatlan maradt, a többi korosztályban a magyar halandóság kisebb-nagyobb mértékben közelebb került az EU15 átlagához. A halálozások felét okozó keringési és a negyedét okozó daganatos betegségekben megfigyelhető jelentős és növekvő leszakadás okolható elsősorban a magyarok jóval rövidebb várható élettartamáért. 1. táblázat: A halandósági adatok összehasonlítása 1

1

Az adatok kerekítettek, a pontos értékek a jelentés „Halandóság” c. fejezetében találhatók meg. Ahol másképp nem jelezzük, az adatok 2007-re vonatkoznak. A korra standardizált halandósági értékeket 100 ezer, 65 év alatti személyre vonatkoztatva (korai halálozás) adtuk meg. Ettől eltér az alkoholfogyasztáshoz és a dohányzáshoz köthető halandóság, ahol a korra standardizált értékek a teljes lakosságra vonatkoznak. Pirossal jelöltük, ha a magyar érték kedvezőtlenebb, zölddel, ha kedvezőbb, és sárgával, ha legfeljebb 10%-kal tér el az országcsoportok átlagától. Az értékek 1987-hez viszonyított javulását ’J’, romlását ’R’, változatlanságát ’-’ jelzi. 2 A többlethalálozást az EU15 átlag helyett Ausztria illetve a V3 átlag helyett Szlovákia halandóságával számoltuk.

A többi európai országhoz viszonyított magasabb halandósággal összhangban a betegségek előfordulását tekintve is nagy az elmaradásunk. A 2. táblázat adatai azt mutatják, hogy az asztmát leszámítva mindegyik vizsgált betegség esetén rosszabb a helyzet Magyarországon, mint a referencia országokban. A keringési betegségek kiemelkedő jelentősége itt is megfigyelhető, hiszen a többi országhoz képest jóval gyakoribbak az agyérbetegségek, valamint a magasvérnyomás. A mozgásszervi betegségek magas arányú előfordulása is figyelemre méltó. A daganatos betegségeknek az EU15 országokhoz képest átlagosan alacsonyabb gyakorisága és egyidejűleg magasabb halandósága feltehetően azt jel-

21


zi, hogy Magyarországon kevesebben élnek ilyen betegséggel, azaz a daganatos betegek – nyugati társaikkal összevetve – rövidebb ideig élnek. 2. táblázat: Az egészségi állapot és a betegségek gyakoriságának összehasonlítása 3

3

Az adatok kerekítettek, a pontos értékek a jelentés „Egészségi állapot” c. fejezetében találhatók meg. Az adatok egy 2006-ban, 1000 véletlenül kiválasztott, 15 éves vagy annál idősebb személy bevonásával készült kérdőíves felmérésből származnak. Pirossal jelöltük, ha a magyar érték kedvezőtlenebb, zölddel, ha kedvezőbb, és sárgával, ha legfeljebb 10%-kal tér el az országcsoportok átlagától.

A 3. táblázat eredményei alapján megállapítható, hogy hazánk egyetlen betegségben sincs kedvezőbb helyzetben az EU15 országokhoz képest, továbbá a V3 átlagaihoz viszonyítva a magyar értékek a táblázat 24 összehasonlításából csupán egyetlen esetben kedvezőbbek. A referencia országokkal öszszevetve a magyar nők némileg jobb helyzetben vannak, mint a magyar férfiak. Az összehasonlításból kiderül, hogy a keringési betegségek mellett – összhangban a magas alkoholfogyasztáshoz köthető halálozással – az emésztőrendszeri betegségekben is nagy a lemaradásunk.

22


3. táblázat: A korai halálozás miatt elvesztett és a betegségekben eltöltött évek (DALY) alapján történő összehasonlítás 4

4

Az adatok kerekítettek, a pontos értékek a jelentés „Betegségteher” c. fejezetében, a számítások részletei az „Adatok, módszerek” c. fejezetben találhatók. Az Egészségügyi Világszervezet számításainak eredményei 2004-re vonatkoznak. DALY: Disability-Adjusted Life Years (korlátozottsággal korrigált, elvesztett életévek). Pirossal jelöltük, ha a magyar érték kedvezőtlenebb, zölddel, ha kedvezőbb, és sárgával, ha legfeljebb 10%-kal tér el az országcsoportok átlagától.

A társadalom különböző csoportjainak egészségi állapota közötti eltéréseket — leszámítva az életkori és nemi különbségeket — a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek okozzák. Ezek kiegyenlítése nemcsak a társadalmi igazságosságot növeli, hanem a lakosság egészségének javulását is eredményezi, sőt hatékonyabbá teszi a társadalmi erőforrások felhasználását. Az egészség-egyenlőtlenség egyik jellemzője a nők és a férfiak születéskor várható élettartamának különbsége, melynek egy része ki nem küszöbölhető biológiai eltérésekkel magyarázható. Ugyanakkor minél nagyobb a várható élethossz nemek közti különbsége, annál inkább kapcsolható ez az egyenlőtlenség a nők és a férfiak társadalmi szerepének különbözőségéhez, és eltérő szellemi, fizikai és társadalmi megterheléséhez. Magyarországon 2007-ben az újszülött fiúk 8,5 évvel rövidebb életre számíthattak, mint leány társaik. A magyar nők és férfiak várható élettartamának különbsége az EU15-re jellemző átlagérték (5,6 év) 280%a, ráadásul az eltelt húsz év alatt lemaradásunk megduplázódott. Függetlenül azonban az egyén örökölt tulajdonságaitól, képességeitől, készségeitől és egészségmagatartásától, lakóhelye is komolyan befolyásolja egészségi állapotát. A lakóhelye közelében lévő egészségügyi ellátás hozzáférhetősége és színvonala természetesen megszabja, hogy egy betegség fellépése milyen következményekkel járhat. 2008-ban az orvosi szempontból indokolt és elvárható beavatkozások időben történő alkalmazásával elkerülhető lett volna a 75 éves kor előtt bekövetkezett halálozások 30%-a, összesen 18 183 haláleset. Hazánk az elkerülhető halálozás tekintetében a nők esetében utolsó előtti, a férfiak esetében az utolsó helyen állt. Az elkerülhető halálozás azonban igen egyenlőtlenül oszlik el az országban, amint az 1. ábra térképeiről megállapítható. Az elkerülhető halálozás kistérségi egyenlőtlensége szoros összefüggést mutat a kistérségek társadalmi-gazdasági helyzetével, deprivációjával. A leginkább deprivált kistérségekben a nők elkerülhető halálozása 40%-kal, a férfiak esetében 60%-kal haladta meg a legjobb helyzetű kis-

23


térségben élőkét. 2001 óta az elkerülhető halálozás a nők körében több mint 20%-kal, a férfiak körében ennél kisebb mértékben csökkent Magyarországon. 1. ábra: Az elkerülhető halálozás kistérségi egyenlőtlenségei Magyarországon, 2006-2008

Abban az esetben, amikor az egyén úgy érzi, egészségi problémája miatt szükséges lenne felkeresni egy orvost, különböző akadályok miatt nem mindig jön létre az orvos-beteg találkozás. Az orvoshoz fordulás akadályainak egy része összefüggést mutat az egyének anyagi helyzetével: az alsó jövedelem-ötödbe tartozók gyakrabban halasztják el az ellátás igénybevételét, mint a felső ötödbe soroltak. Magyarország e tekintetben a középmezőnyben helyezkedik el. Míg Magyarországon – hasonlóan a legtöbb EU15 országhoz – a háziorvoshoz fordulásban nem tapasztalható egyenlőtlenség, addig a szakorvoshoz nagyobb valószínűséggel és gyakorisággal fordulnak a tehetősebbek, mint a rosszabb anyagi helyzetben élők. A kimagaslóan magas halandóság, valamint a vizsgált országoknál alacsonyabb születésszám következményeként Magyarország a referencia országokhoz képest kiemelkedően fogyó népességű ország, azaz a halálozások és a születések 1000 lakosra vetített különbsége hazánkban a legnagyobb az EU15 és a V3 országok közül. A közhiedelemmel ellentétben a magyar népesség a többi országhoz viszonyítva nem tekinthető elöregedettnek kor szerinti összetétele alapján, hiszen sem a 15 év alattiak, sem a 65 év felettiek aránya nem tér el lényegesen a vizsgált országok átlagától. A kirívóan rossz hazai egészségi állapot társadalmi költségei hatalmasak, de az erre vonatkozó pontos számítások még nem készültek el. Egy-egy kutatás során végzett becslésekből azonban következtethetünk annak mértékére. A neuropszichiátriai betegségek következtében fellépő becsült közvetlen és közvetett költségek 2004-ben 1200 milliárd forintot5, a keringési betegségek költségei 2003-ban közel 140 milliárd forintot6 tettek ki. A cukorbetegek egészségügyi ellátásának költségei 2008-ban 174 milliárd forintra rúgtak Magyarországon7. A nemzetközi és a hazai kutatások eredményei alapján feltételezhető, hogy a magyar lakosság kirívóan rossz egészségi állapotáért különböző tényezők lehetnek felelősek: 

Elsőként az egészséget közvetlenül befolyásoló egészségkárosító életmód a többi országhoz képest jelentős hazai elterjedtsége hibáztatható. Szerepét a túlzott alkoholfogyasztáshoz és a dohányzáshoz köthető, a referencia országokéhoz viszonyított magas halandóság meggyőzően bizonyítja. A keringési betegségek kiugróan magas halandóságához – ezeken túl – az egészségtelen táplálkozás, és a testmozgás hiánya is hozzájárulhat.

5

Costs of Disorders of the Brain in Europe. EUR J NEUROLOGY. 2005. Vol. 12. Supp. 1. Petersen S., Peto V., Rayner M., Leal J., Luengo-Fernandez R. and Gray A.: European cardiovascular disease statistics. 2005. BHF: London. 7 Vokó Z., Nagyjánosi L., Kaló Z.: A cukorbetegség közvetlen egészségügyi költségei Magyarországon. LAM 2009. 19(12):775–780. 6

24




A helytelen egészségmagatartás hátterében jórészt az egészségnevelés és egészségfejlesztés modern és eredményes módszerei elterjedtségének hiányosságai, az e célokra fordított összegek elégtelensége valamint az egészséges életmódhoz szükséges információkhoz, termékekhez, szolgáltatásokhoz, sportolási lehetőségekhez való korlátozott hozzáférés állnak. Az egészséges választások további akadálya a helyes döntéshez szükséges ismeretek és a kellő motiváció hiánya.



A kisebb és nagyobb közösségekben az egyént érő stressz, az általános érték- és bizalomhiány, a támogató közösségek, az emberi szolidaritás gyakori hiánya, a kapcsolatokat sokszor romboló kommunikációs "kultúra", az asszertív konfliktuskezelés nehézsége, a negatív gondolkodás, az emberek közti ellentéteket szító közhangulat, a széles körű stigma és diszkrimináció egyaránt hozzájárul a lelki és testi egészségünk megromlásához. A fokozott stressz ugyanis nem csak lelki betegségekhez vezet. A depresszió és a stressz közvetlenül járul hozzá testi betegségek kiváltásához és rosszabbodásához. A környezeti streszszek hatásai pedig a gén-környezet kölcsönhatás révén a következő generációknak is átadódnak.



Az egészséget ily módon károsító pszichoszociális környezet kialakulásában a magyar társadalom szerkezete, politikai és jogi intézményrendszere, az ország gazdasága, gazdagsági teljesítménye, foglalkoztatási és jövedelmi viszonyai, de még a közlekedési és információs infrastruktúra is szerepet játszik. Ezek együttesen határozzák meg továbbá az egyéneknek a hatalomhoz, az erőforrásokhoz, és ezáltal az egészséges életmód feltételeihez való hozzáférést is. Sőt, a társadalmi-gazdasági környezet felsorolt elemei az egészségügyi és szociális rendszerek nem megfelelő működtetésén keresztül közvetlenül is okolhatók a magyar lakosság Európától leszakadó egészségéért.



4.3.1

A hátrányos helyzetű régiók lakosságának egészségi állapota

A két régió lakossága egészségi állapotának jellemzőiből emelünk ki néhányat a 2009. évi Európai Lakossági Egészségfelmérés (ELEF) előzetes összesítése alapján : Észak-magyarországi régió ▪ Súlyos korlátozottsággal él a fiatal felnőttek 9%-a, középkorúak átlagosan 25%-a, és a 65 éven felüliek 60%-a. ▪ Az önellátási funkcionalitás csökkenés gyakorisága 11%-ban tér el a nemek között, és a nők azok, akik nagyobb arányban érintettek. ▪ Az Észak-magyarországi régióban funkcionalitás-csökkenést is jelentő lelki egészségprobléma a férfiak 41%-ra, és a nők 47%-ra jellemző. ▪ A régióban élő férfiak 36%-a, a nők 42%-a hypertoniás, ugyanakkor a kérdezés időpontjától számított két héten belül a férfiak mindössze 31%-át, a nők 35%-át kezelték emiatt gyógyszeresen. ▪ A nemek között jelentős, mintegy 12%-os különbség van az ízületi panaszok gyakoriságát tekintve. Például a fejletlen kistérségekben élő férfiak harmada, a nők közel fele szenved ízületi bántalmaktól. Az Észak-alföldi régió ▪ Az összes válaszadó több mint egyharmada funkcionalitás tekintetében egészségesnek vallotta magát, de 24% súlyos fizikai korlátozottsággal kényszerül együtt élni. ▪ Fáradtság, gyakori idegesség, feszültség 35 év felett, a fejletlen kistérségek lakóira jellemző leginkább, ott is elsősorban az időskorúakra.

25


▪ A fejletlen kistérségekben minden negyedik, közepesen fejlettekben minden ötödik, és a fejlett településeken minden hetedik ember szenved szív és érrendszeri betegségben. ▪ A régióban élő férfiak 38%-a, a nők 31%-a hypertoniás, de jelentős hányaduk nem kezelteti betegségét. ▪ Minden tizenharmadik férfi és minden tizedik nő cukorbeteg, és kétszer akkora a betegség gyakorisága a fejletlen kistérségekben, mint a fejlettben. ▪ Az asztma előfordulási gyakorisága magasabb, mint az országos átlag. ▪ Az összes válaszadó több, mint háromnegyede kisebb, vagy nagyobb mértékű pszichikai stressznek van kitéve foglalkozása körében, és minden ötödik igen jelentős stressz mellett végzi napi munkáját.

4.4

A magyar lakosság egészségmagatartása

A krónikus nem fertőző betegségek okozta betegségteher jelentős részéért életmódbeli tényezők (dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, kedvezőtlen táplálkozási szokások, fizikai inaktivitás) tehetők felelőssé. Az okok között szerepel továbbá a környezetszennyezés, a gazdasági fejlettség hiányosságai és a társadalmi egyenlőtlenség is. A kedvezőtlen életmód hátterében meghatározó módon pszicho-szociális tényezők állnak.

4.4.1

Dohányzási szokások

A dohányzás a legjelentősebb megelőzhető életmódbeli kockázati tényező a fejlett országokban, így Magyarországon is. Az Eurobarometer 2009-es jelentése alapján sajnos hazánk a dohányzási szokásokat tekintve az EU27 országok közül 25. a listában, a lakosság 38%-a dohányzik, 15%-a korábban dohányzott, de már leszokott és csupán 47%-a, aki sohasem dohányzott élete során. A 2009-ben kiadott „A dohányzás leszokás támogatásának szakmai irányelve” is feltünteti, hogy Magyarország világelső a tüdőrák halálozást tekintve, s ennek a betegségnek a 90 százaléka a dohányzás okozta egészségkárosító hatásnak tulajdonítható.

4.4.2

Alkoholfogyasztási szokások

Magyarországon az alkoholfogyasztás okozta halálozás a teljes lakosságban és mindkét nem körében is közelítőleg kétszerese az EU - átlagnak. A 100000 lakosra jutó alkoholos eredetű halálozás Magyarországon 129,47 volt 2005-ben, ugyanez a szám Csehországban 80,96, Szlovákiában 90,55 és 89,47 Lengyelországban, az Európai Unió 25 átlagában pedig 65. (WHO-EURO HFA). Előző felmérések alapján kimutatható volt a kapcsolat a dohányzás és az iskolai végzettség valamint a dohányzás és az anyagi helyzet között.

4.4.3

Testtömeg

A 15 év feletti lakosság több mint felének (53,7%) a kívánatosnál magasabb a testsúlya, minden ötödik felnőtt pedig egyenesen elhízott. Az életkor kapcsolata a testtömeggel a nőknél markánsabb volt, mint a férfiak körében.

26


4.4.4

Testmozgás

A fizikai inaktivitás a magyar lakosság körében jelentős gyakoriságú. A felnőtt magyar lakosság fele (49,7%) egyáltalán nem végez intenzív testmozgást, harmada (33,4%) még mérsékelten intenzív testmozgást sem, ötöde (21%) pedig nem is gyalogol még napi tíz percet sem.

4.4.5

A hátrányos helyzetű régiók lakosainak egészségmagatartása

Az Észak-magyarországi régió lakosainak vonatkozásában a következő megállapítások szerepelnek az ELEF 2009 összefoglalójában: ▪ A régióban élők átlagosan 37%-a (férfiak 34%-a, a nők 40%-a) tekinthető normális testsúlyúnak, ezzel szemben a teljes lakosság egyharmada (29,7%) túlsúlyos vagy elhízott. ▪ A megkérdezettek közel negyede soha nem fogyaszt nyers zöldségfélét, salátát, és ebben a tekintetben a fejletlen kistérségiek körében a legrosszabb az arány. ▪ Rendkívül népszerűek a főtt zöldségfélék, főzelékek, elsősorban a burgonya fogyasztása. A válaszadók 96%-a rendszeresen szerepelteti étrendjében, így a hús mellett ezek jelentik a fő táplálékforrást. ▪ A férfiak alapvetően többet mozognak, mint a nők, és úgy tűnik gyakrabban is. A mindennapos intenzív testmozgás a fejletlen kistérségi férfiak körében a legnagyobb arányú. ▪ A mértékletes alkoholfogyasztás elsősorban a fejlett kistérségiekre jellemző. ▪ Felmérésünk adatai szerint a régió felnőtt lakosságának több mint egyharmada dohányzik, a férfiak 37%-a, a nők 27%-a, és nagy többségük napi rendszerességgel. ▪ A férfiak átlagosan 44%-a, a nők 39%-a jónak vagy nagyon jónak tartja egészségi állapotát, de ezek az arányszámok az országos átlag értékek alatt vannak nyolc, illetve négy százalékkal. ▪ Leggyakrabban az idősek, közülük is elsősorban a nők járnak orvoshoz, például a megkérdezést megelőző elmúlt négy hétben a 65 éven felüliek 34%-a volt szakrendelésen, és 73% kereste fel háziorvosát. ▪ A 18-34 éves, fejletlen kistérségben élő nők vették igénybe leggyakrabban az egy napos kórházi ellátást, a hosszabb ápolási idejű kórházi tartózkodás inkább az idős nőkre jellemző. ▪ A válaszadók 64%-a háziorvosával, 53%-a a szakorvosokkal elégedett, vagy nagyon elégedett. ▪ Az Észak-magyarországi lakosság nagy része rendszeresen ellenőrizteti vérnyomását, vércukor, és koleszterinszintjét, és ezeken, a rutin szűrővizsgálatokon való részvételi arány, meghaladja az országos átlagot. ▪ A fiatal felnőttek elhanyagolják koleszterin szintjük kontrollálását, hiszen minden harmadik soha nem volt még ilyen vizsgálaton. ▪ Az elmúlt 12 hónapban az Észak-Magyarországon élő nők 45%-a járt nőgyógyásznál cytologiai kenetvizsgálaton, a részvételi arány itt országos átlag feletti. Az Észak-alföldi régióban a témában a következő megállapításokat tették (ELEF 2009): ▪ A régióban élő férfiak mindössze 32%-a, a nők 41%-a tekinthető normális testsúlyúnak. Ezzel szemben a teljes lakosság több, mint fele (56%) túlsúlyos vagy elhízott. ▪ A válaszadók 36%-nak étrendjében minden nap szerepel friss gyümölcs, és 18% fogyaszt napi rendszerességgel nyers zöldségeket, salátát. Ezzel szemben 16% egyáltalán nem eszik sem zöldséget, sem salátát, 2,5% pedig friss gyümölcsöt.

27


▪ A megkérdezettek 65%-a fogyaszt sós ropogtatnivalókat, kekszet, 91% édességet, csokoládét, és 66% cukrozott üdítőitalokat. ▪ A fiatal és középkorú férfiak valamint a 18-34 éves nők azok, akikre leginkább jellemző a gyakori intenzív testmozgás. ▪ Életkorok és nemek szerint elmondható, hogy minden hetedik fiatal, minden ötödik középkorú, és minden negyedik 65 éven felüli férfi nagyivónak tartja magát. ▪ A régió felnőtt lakosságának 34%-a dohányzik, a férfiak 39%-a, a nők 28%-a, és nagy többségük napi rendszerességgel. ▪ Erős dohányosnak tekinthető, azaz a naponta több mint 20 szál cigarettát elszívó férfiak és nők többsége a fejletlen kistérségekben él. ▪ A megkérdezett férfiak 56%-a, a nők 39%-a van kitéve folyamatosan a passzív dohányzás ártalmainak. ▪ Az Észak-alföldi régióban minden hatodik válaszadó rossz, vagy nagyon rossz egészségről számolt be.

4.5

A projekt megvalósítása szempontjából kiemelt célcsoportokról

4.5.1

Gyermekek

A 0-18 évesek aránya a teljes hazai népességnek csupán 1/5-e, azonban ennek a korosztálynak az egészségi állapota különösen nagy jelentőségű, mivel a felnőtt népesség egészségi állapota (fizikai és lelki teherbíró képessége) nagyrészt ebben az életkorban alapozódik meg. Magyarországon egyre kevesebb gyermek születik, de ők nagy valószínűséggel hosszabb életre számíthatnak. Az agy és a szervezet fejlődése az élet korai szakaszában meghatározza a különböző betegségekre való érzékenységet az élet későbbi szakaszaiban. A gyermek fejlődésének minden egyes szakasza előkészíti, megalapozza a következőt. Ezért nagyon fontos akkor kezelni az egészségi rizikókat, amikor azok nagy valószínűséggel fellépnek, vagyis korai és jól célzott beavatkozásokra kell fókuszálni, melyek költséghatékonyabbak is a későbbi támogatásnál. A kisgyermekkori fejlődés problémái szorosan összefüggenek a felnőttkori nem-fertőző betegségekkel. Az újszülöttek több mint 90%-a 2500 gramm feletti súllyal születik, és döntő többségük fejlődése később is problémamentes. Az elmúlt években 8-9% között volt azoknak az aránya, akik korán (a 37. terhességi hét előtt, 2500 gr alatt), vagy ezen belül nagyon kis súllyal (1000 gr alatt), esetleg méhen belüli sorvadás következményeképpen születtek. Az utóbbi évek kutatásai bebizonyították, hogy az alacsony születési súly és egyes, a felnőttkori, népegészségügyi szempontból fontos krónikus betegségek (szívérrendszeri betegségek, cukorbetegség) között is összefüggés mutatható ki. A koraszülés azonban csak részben vezethető vissza egészségi okokra, nagyobb szerepe van az anya alacsony iskolázottságának, rossz életkörülményeinek, egészségtelen életmódjának (táplálkozás, dohányzás, kedvezőtlen személyi/szexuális higiéné), és a megelőző művi vetéléseknek. Mintegy 10-15 ezer 0-4 éves korú kisgyermek szorul korai fejlesztésre, terápiára valamilyen elváltozás miatt, holott a szakirodalom és a nemzetközi összehasonlító adatok szerint ennek a számnak majdnem kétszerese lenne a fejlesztésre szorulók száma hazánkban, tehát a problémák beazonosítása, szűrése, majd diagnosztizálása még elmarad a kívánatostól. Ezzel együtt az előbbi létszám fele, csak kb. 6 ezer gyermek kerül ellátásba, tehát a rászorulók akár 30-50 %-a ellátatlan, nem jut időben az ellátáshoz.

28


A legnagyobb ellátási gondokat az észak-magyarországi régió mutatja, amelynek megyéi szinte minden mutatóban alatta vannak az országos átlagnak. Ha ezen létszám nagyságrendje nem csökken a jövőben, akkor a társadalomban tartósan jelen lesznek azok a gyermekek, akik hosszabb távon egészségügyi/szociális ellátásra szorulnak, csak segítséggel vagy egyáltalán nem végzik el az iskolai tanulmányaikat, nem szereznek szakmát, vagy a gyenge képességekkel nehezen vagy esetleg egyáltalán nem fognak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A gyermekek hosszabb ideig szorulnak a szülők segítségére, a közösség és a társadalom támogatására. Nem fertőző betegségek a gyermekek körében: Az utóbbi 25 évben gyakorlatilag megháromszorozódott az 1-es típusú cukorbetegség incidenciája (új esetek előfordulási gyakorisága) évente. A 2-es, felnőtt típusú cukorbetegség és glukóz intolerancia emelkedik az elhízás gyakoriságával. A túlsúly és az elhízás a gyermekek mind nagyobb arányát érinti, prevalenciáját (összes esetszám) életkortól és nemtől függően 5-15% közé becsülik. Iskolaorvosi jelentések alapján az elhízás mellett ismét jelentős a mennyiségileg és minőségileg alultáplált gyermekek aránya is. A családok szűkös anyagi helyzete, tudatlansága vagy gondatlansága egyaránt vezethet a gyermekek minőségi alultápláltság miatti elhízásához. A rosszindulatú daganatos betegségek aránya növekvő tendenciát mutat. Ez az emelkedés a leukémiákra (incidencia növekedés 1,2%/év), a központi idegrendszeri daganatokra (incidencia növekedés 4,2% /év) és a szolid tumorokra egyaránt jellemző. A gyermekkori asthma bronchiale előfordulását a gyermekek körében 4-6%-ra becsülik és emelkedő tendencia tapasztalható a többi allergiás betegséghez hasonlóan. Jelentős arányú és az életkorral nő a rossz testtartású és lábstatikai problémákkal rendelkező gyermekek aránya, mely elváltozások korrekció nélkül a későbbi életkorban a mozgásszervek degeneratív folyamataihoz vezethetnek. Hazai pszichiátriai epidemiológiai vizsgálatok szerint a gyermekek 1/5- ének van valamilyen érzelmi és viselkedési problémája vagy gyakori pszichoszomatikus panasza (leggyakrabban fejfájás, has- és gyomorfájás), közel 1/5-ük gyakran fáradt és szorong, 18-28% volt jellemezhető agresszív, és 16% deviáns magatartással. A serdülők életmódjában rejlő kockázati tényezők (rizikómagatartások) következményei a dohányzás, a rendszeres vagy időnként nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás, a drogokkal való visszaélés és a túl korai életkorban elkezdett szexuális élet.” (Forrás: Közös kincsünk a gyermek: Nemzeti Csecsemő és Gyermekegészségügyi Program) A gyermekek megalapozott és egészséges életkezdetét elsősorban az alábbiak befolyásolják: a szülők ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪

társadalmi helyzete, szocio-ökonómiai környezete, iskolázottsága, életmódja, egészségi állapota és elsősorban a várandós anyát érő környezeti hatások, gyermek gondozásában, nevelésében, ápolásában való jártassága, ismerete, tudatossága együttműködő képessége a szakemberekkel, stb.

az anyát és gyermekét ellátó rendszerek, intézmények ▪ elérhetősége, esély egyenlő hozzáférhetősége, ▪ szolgáltatásainak minősége.

29


4.5.1.1

Szülők:

A magzatot/csecsemőt/kisgyermeket érő hatások tekintetében kiemelt szerepe van a szülőknek, mivel közreműködhetnek a problémának előidézésében, illetve a csökkentésében is, hiszen a szülői magatartás (beleértve életmódot, szemléletet, tudást stb.) egyrészt előidézője lehet egy-egy hátrányos állapotnak, másrészt a szakember(ek) által kiszűrt és diagnosztizál állapot visszaszorításában vagy megszüntetésében a szülői együttműködés és támogatás vagy éppen annak hiánya döntő jelentőségű lehet. 4.5.1.2

Ellátórendszer:

A gyermek fejlődésének nyomon követésében, a fejlődést befolyásoló tényezők felderítésében, illetve az ezen tényezők által okozott elakadások, elváltozások, sérülések kiküszöbölésében és csökkentésében számos szakma képviselője, több szféra ellátórendszere, intézménye vesz részt már a családtervezéstől kezdve a gyermek iskolába kerüléséig, majd később elkísérve őt egészen a felnőttkorig. Ezek a résztvevők –többek között- az alábbiak: védőnő, szülész-nőgyógyász, szülésznő, neonatológus, gyermeket ellátó háziorvos, bölcsődei-óvodai és egyéb gondozók, korai fejlesztést végző szakemberek, szakértői bizottságok, a területi szociális szféra képviselői stb. A szereplők tevékenysége – bár az „alanyuk” ugyanaz – különböző szempontú és kimenetelű. A fentiek alapján látható, hogy a hátránnyal született vagy kora gyermekkorban fejlődési elakadással küzdő kisgyermekekkel kapcsolatos probléma megoldása nem egyszerű feladat. A gyermekek életkilátásainak javítása szempontjából alapvető cél a gyermekekkel kapcsolatba kerülő szakemberek támogatása, mivel az alapellátás szakemberei ▪ folyamatosan kapcsolatban vannak a gyermekekkel és szüleikkel, a leggyakrabban találkoznak velük, ▪ a legtöbb lehetőségük van arra, hogy hassanak a szülőkre, ▪ a társszakemberekkel is kapcsolatot tartanak, ▪ így döntő szerepet játszanak a betegségek és az elváltozások időben történő kiszűrésében.

4.5.2

Roma kisebbség

4.5.2.1

Demográfiai mutatók

Az KSH reprezentatív adatfelvétele alapján 1993-ban 394 000 fő, az MTA Szociológia Kutatóintézete 1993-1994 évi reprezentatív adatfelvétele alapján 482 000 fő volt roma Magyarországon. „A demográfiai adatok azt mutatják, hogy a roma népesség a demográfiai fejlődés más szakaszán áll, mint a nem roma népesség. A magas születési, a viszonylag magas halálozási arányszámok, a fiatal korösszetétel és a többségi társadalomhoz képest alacsonyabb átlagos várható élettartam arra utal, hogy a cigányság átlépett az ún. demográfiai átmenet szakaszába, ami a lélekszám további növekedését vetíti előre. A roma kisebbség az országosnál magasabbnak mutatkozó termékenysége a népesség magas természetes szaporodását okozza, sőt a bővített reprodukció eredményeképpen a roma népesség koröszszetétele is elüt az ország népességének korösszetételétől. A cigány kisebbség jellegzetes fiatal korösszetétele elsősorban a magas termékenységből adódik. A gyermekkorúak (14 év alattiak) aránya az 1990-es népszámlálás adatai szerint a romáknál 30-40% (KSH adatok szerint 30,1%), míg ez az arány a nem cigány népességnél csak 20,5% (KSH: 19,1%). A roma népesség regionális megoszlásában észrevehető bizonyos arányeltolódás. Községekben lakik a cigányság 58–64 százaléka, szemben az országos 38 százalékkal. Megfigyelhető a községből a vá-

30


rosba tartó migráció is. Az 1990-es népszámlálás adatai azt mutatják, hogy a roma népességnek majdnem a fele az ország észak-keleti régiójában él, elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén megye (22%) és Szabolcs- Szatmár-Bereg megye (18%) kistelepülésein. Elmondható tehát, hogy a cigányság az ország elmaradott régióiban koncentrálódik. Jellemző a keletről nyugatra, azaz a fejletlen régiókból a fejlettekbe való vándorlás.” 4.5.2.2

Egészségi állapot

A cigányság egészségi állapotára vonatkozó felmérések ritkák, az egyik kutatás egy, a Borsod-AbaújZemplén Megyében a megye roma népessége felzárkóztatási programját előkészítő projekt keretében zajlott 2002 tavaszán. A minta 1500 háztartásból állt, közel 6%-os arányban reprezentálta a megye roma háztartásait. A mintavétel alapjául a megye egyes települései roma népességszámára vonatkozó becslés szolgált. A kutatás célcsoportja a 19-34 év közötti roma népesség volt. A kutatás tartalmazott egy, a megye háziorvosainak reprezentatív mintáján lefolytatott véleményvizsgálatot is. A kutatás során igazoltnak látták, hogy a 19-34 éves korú roma népesség számtalan betegségcsoport esetében a teljes népességhez képest igen magas arányban beteg. A betegségcsoportok együttes és magas előfordulási gyakorisága orvosi szempontból indokolhatja e népesség rövidebb átlagos életkorát. A betegségek előfordulási gyakoriságainak ingadozásai tehát kizárólag a romák korával, nemével, gazdasági aktivitásával és lakókörülményeivel függnek össze, azaz a nem és kor kivételével a romák szegénysége indokolja egyes betegségcsoportok magasabb előfordulását körükben. Tehát elsősorban a roma népesség abszolút értelemben vett deprivált körülményei tehetők felelőssé a magasabb arányban előforduló betegségekért; azaz a betegségek gyakoriságának csökkentése elsősorban és mindenekelőtt gazdasági és szociális feladat. Az ischaemiás szívbetegségek megelőzése érdekében a romák körében elsősorban a diabetes, a magas vérnyomás szűrését és kezelését, dohányzás ellenes és egészséges életmódot oktató programok indítása szükséges. 8 A hátrányos helyzetű közösségek egészséggel kapcsolatos problémái speciálisak, ezért a hátrányos helyzetű populációk közösségeinek fejlesztését a csoport tagjai egymástól eltérő feltételeinek és szükségleteinek ismeretére, a vulnerábilis populációkhoz tartozó csoportok és egyének növekvő részvételére kell építeni. E populációk egészségmagatartását, egészségi állapotát és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférését akkor is javítani kell, ha általános társadalmi-gazdasági helyzetük rövid távon érdemben nem változik meg. Az egészségi esélyegyenlőség és a társadalmi esélyegyenlőség egymásra szorosan ható tényezők. Az egészségi esélyegyenlőség javítása nem kizárólagosan az anyagi viszonyok módosítását jelenti, hanem a konfliktusmegoldó képesség és a kommunikáció fejlesztését, a tanulás kiemelt kezelését, a függőség és kiszolgáltatottság (a krónikus stressz állapot és a tehetetlenség) csökkentését, a különböző társadalmi rétegződésekben lévő személyek és életfeltételeik tiszteletét. Fentiek miatt prioritást kell adni a rétegspecifikus, kisközösségi, csoportos egészségfejlesztő programoknak a preventív egészség-magatartás komplex kialakításához. A hátrányos helyzet egyik legjelentősebb védőfaktora (éppen úgy, mint bármely más populációban) a társas támogatás lehet, ezért a célzott egészségfejlesztő programoknak ennek erősítésére kell törekedniük. Fentieket támasztják alá roma lakosoknak szervezett Egészségklubok működtetésével kapcsolatos alábbi tapasztalatok összegzése:

8

Babusik Ferenc- Dr. Papp Géza: A cigányság egészségi állapota –szociális, gazdasági és egészségügyi helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2002

31


„Megállapíthatjuk, hogy a hátrányos helyzetű csoportokban az egészségfejlesztési programok egészségnyeresége nagyobb lehet, mint az átlagpopulációban, ha a csoportok kulturális sajátosságait mindvégig szem előtt tartjuk. Tanulság, hogy a társadalmi kirekesztés és/vagy kirekesztődés érintettjeinek hosszabb, több éven át tartó programok szervezése lenne a leghasznosabb. A magas részvételhez konkrét, a célcsoport számára könnyen értelmezhető motivációra van szükség. A program első fázisában végzett állapot- és igényfelmérés eredményei megerősítették az irodalmi adatokat, melyek szerint a romák egészségi állapotának meghatározásában a szív-érrendszeri, daganatos valamint a mozgásszervi betegségek illetőleg ezek kockázati tényezői a legfontosabbak. A betegeket ellátó háziorvosok többsége a projekt során fokozottabb figyelemmel fordult roma betegei felé. Az egészségklub program formális és informális értékelése, valamint a résztvevők visszajelzései alapján megállapítható volt, hogy a közösség szükségleteit és igényeit figyelembe vevő egészségnevelés pozitívan befolyásolja az egészségtudatos magatartást. Mindez a betegek és az egészségügyi ellátó rendszer kapcsolatát javító tevékenységgel együtt hozzájárulhat a roma népesség egészségi állapotának javításához. Az egészségtudatos magatartást tájékoztatással, ismeretközléssel lehet befolyásolni amennyiben az saját élményű kiscsoportos interakciókhoz, jól motivált helyzetekhez kapcsolódik. Az idősebb romák hiteles továbbadói lehetnek a családokon belül az egészségtudatos szemléletmódnak. Az egészségügyi alapellátásban dolgozók és a roma közösségek kapcsolatát lehet javítani, amennyiben azt helyi szinten, tehát nem mesterségesen általánosítva, hanem kis területi egységben, személyes interakciókban értelmezzük. Úgyszintén lehetséges a diszkriminációs elemeket, a sokszor tévesnek tartható sztereotípiákat személyes találkozók során kedvezően befolyásolni, különösen akkor, ha mindkét félnél van motiváció a kooperációra. A személyes találkozások a sztereotípiákat jelentősen gyengítik, és az általános toleranciát erősítik. Mindemellett a program jelentős segítséget nyújtott egyes szociális és jogi problémák megoldásában. Kedvezőek voltak a tapasztalatok a nem-kormányzati és a kormányzati szervezetek, valamint a helyi közösségek és a kisebbségi önkormányzatok együttműködését illetően. Az egészség-klubok jelentős közösségfejlesztési hatását bizonyítja, hogy a program fenntartására az eredeti helyszíneken mind a szervezők, mind a lebonyolításban részt vevők, mind a célpopuláció körében jelentős az igény. A program értékelésének eredményei arra utalnak, hogy az egészségklub-hálózat megfelelően felkészített, korábban területi tapasztalatokat szerzett, szervező és végrehajtó munkacsoport vezetésével, roma vezetők és csoportok bevonásával, kisebb költségvetéssel több helyszínen is megismételhető. Kívánatos lenne a program kiterjesztése más megyék településein lakó idős és fiatalabb romák számára. Ez a rendelkezésre álló anyagi erőforrások függvénye. Általános tanulság, hogy a prevenciós és az egészségügyi ellátás hatékonyságának növelését, beleértve a romák és az egészségügyi ellátórendszer kapcsolatának javítását epidemiológiai alapokon nyugvó, szociokulturálisan adaptált, a szociológia és a kulturális antropológia módszertanát használó programok bevezetése segítheti a legjobban. Ilyen programok bevezetésére a hivatalos egészségügyi és szociális ellátórendszer keretei között az emberi és anyagi erőforrások hiánya miatt sokszor nincs, vagy csak korlátozottan van lehetőség, ezért is fontos a nem kormányzati szervezetek szerepe. A magyarországi roma populáció egészségi állapotának javítása érdekében új egészségfejlesztési módszerek bevezetése is szükséges.” 9

9

Hátrányos helyzetű csoportok egészségfelmérése és egészségfejlesztése különös tekintettel a roma populációra. Doktori értekezés, Dr. Csépe Péter Semmelweis Egyetem Budapest,2009

32


4.5.3

Időskorúak

A demográfiai adatokból egyértelműen látható, hogy hazai népességünk egy időben fogyó és öregedő. A családok fogyása is tendenciózus, így az öregedési tendencia párhuzamos az egyszemélyes háztartások számának növekedésével is, amelyben az idősebb, özvegy nők jelentős arányt képviselnek. Magyarországon ma az időskorba kerülőkre jellemző, hogy: ▪ egyre kevesebb gyermeke és ▪ egyre kevesebb unokája van, ▪ ők maguk is alacsonyabb gyermekszámú családokból származnak, ▪ kevesebb hozzájuk hasonló korú testvérük, unokatestvérük van, ▪ a kiterjedt családi támogató rendszer egyre kevesebb személyre korlátozódik, ▪ a megnövekedett mobilitás pedig még ezt a kisebb létszámú családot is megosztja földrajzilag, ▪ a kapcsolatrendszer szűkülése a szubjektív, informális, érzelmi alapon nyújtott támasz visszaszorulásával jár, amely anyagi eszközökkel nem helyettesíthető. Kifejezetten veszélyeztetettek: ▪ a 80 év felettiek ▪ az egyedül élők ▪ akit családi gyász ért vagy depressziós ▪ akik szellemileg károsodottak ▪ akik az elmúlt időszak eseményeivel nem tudnak jól, sikeresen megbirkózni. A növekvő számú idősödő lakosság új helyzet elé állítja az egészségügyi és szociális ellátást biztosító intézményeket. Egyrészt a korral párhuzamosan növekedik az orvosnál történő megjelenések száma az idült megbetegedések jelenléte miatt, másrészt a család nélkül maradó, önmagukat ellátni már nem tudó, rossz anyagi körülmények között élő, humán és anyagi támogatásra szorulók száma is növekszik. A helyzet súlyosabb az elmaradott régiók településein, az egészségügyi, szociális és egyéb közösségi ellátások elégtelensége miatt. Emellett a speciális ismereteket igénylő geriátriai gondozás szakmaisága sem igazán megoldott. A problémát nemcsak az idősek egyre növekvő száma jelenti, hanem a csökkenő lakosságszám is. Azokban a hátrányos helyzetű régiókban, ahol az aprófalvas települések aránya magas, az önkormányzatoknak a lakosságszámmal összefüggő szociális kötelezettségei esetenként a csökkenő lakosságszám miatt meg is szűnhetnek. Mivel az idősödésben szerepet játszó demográfiai tendenciák nem tűnnek átmenetinek és nem is esetlegesek, ezért a növekvő számú időskorú ellátása, gyógyítása, mentális és egyéb irányú támogatása hosszú távú megoldásokat kíván. Ez az alapellátásban is jelentkező többletfeladat úgy tűnik csak további szereplőkkel (dietetikus, gyógytornász, esetleg logopédus) oldható meg, hiszen az életminőség javítása mindenképpen cél. Számos nemzetközi felmérés és tanulmány is utal az otthoni idősellátás és gondozás intézményes megszervezésének növekvő igényére.

4.6

Az egészségügyi alapellátás működésének jellemzői Magyarországon

Magyarországon az egészségügy a közellátás része. Az Alkotmány az egészségügyi ellátást állami feladatként jelöli meg. A parlament ezt a társadalombiztosítás keretében biztosítja, elkülönített egészségbiztosítási pénzalappal (E.Alap), az Országos Egészségpénztár (OEP) és igazgatási szervei által. Magyarországon az állami, közfinanszírozott egészségügyi alapellátások működésének főbb jellemzői:

33


Az egészségügyi alapellátás biztosítása helyi (települési) feladata a települési önkormányzatoknak. (Szabályozza az Önkormányzati törvény: 1990 évi LXV. tv.) Ide tartozik a háziorvoslás, a házi gyermekorvoslás, a védőnői ellátás, az iskolaorvoslás, a fogorvosi alapellátás és az ezek folyamatosságához szükséges ügyeletek biztosítása. A háziorvosi ellátás feltételeinek megteremtése az ellátandó terület meghatározása (utcajegyzék) az önkormányzat feladata. (Területi Ellátási Kötelezettség, rövidítve TEK). A körzetből a háziorvosi szolgálathoz jelentkező lakos felvétele a praxisregiszterbe nem utasítható vissza. A rendelésen megjelenő beteg – választott háziorvosától függetlenül – kötelezően ellátandó, ha állapota azt halaszthatatlanná teszi. A háziorvosnak a gyógyító és prevenciós feladatai mellett hatósági és szociális feladatai is vannak. A háziorvosi szolgálatok működési engedélyét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) területileg illetékes szakigazgatási szerve adja ki. A praxisok E.Alapból történő finanszírozását kormányrendelet alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fizeti a háziorvosok havi jelentései alapján. A finanszírozás a működés költségeire használható fel. Szabad orvosválasztás okán a lakos (biztosított) megválaszthatja a háziorvosi praxist, de a területileg nem illetékes háziorvos visszautasíthatja a bejelentkezést. Iskolaorvosnál, védőnőnél, fogorvosnál nincs szabad választási lehetőség.

4.6.1

Az alapellátás elemzése

Erősségek: ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪

A területi ellátási kötelezettség mindenki számára biztosítja az ellátáshoz jutás jogosultságát Az egészségügyi alapellátás korlátozások nélkül igénybe vehető Az önkormányzati felelősség biztosítja az alapellátás szektorainak integrálását A lakossági igények szerint az önkormányzatok döntenek a körzetek létesítéséről, módosításáról. Az önkormányzatok által létesített körzetek finanszírozása garantált A sürgősségi ellátás terén a finanszírozás a szakmailag magasabb szintű ellátás szervezését ösztönzi A kapitáción alapuló praxis-finanszírozás a gerjesztett teljesítményt korlátozza A praxisok szakmai és technikai minimuma előírt, elvileg az esélyegyenlőség az egyes praxisokban való ellátás szintjén megvalósulhat A háziorvosi körbe való bejutásnak kihirdetett szakmai feltételei vannak

Gyengeségek: ▪ Az önkormányzat elvi felelőssége az ellátás biztosítására nem minden esetben realizálható ▪ A szeparált körzeti rendszer nehezíti a helyettesítések rendjét, a szakmai továbbképzések elérését, a betegellátás megfelelő szinten tartásának folyamatos biztosítását ▪ Az elvileg teljes körű területi lefedettség a betöltetlen körzetek miatt károsodik és ellátási feszültségeket okoz ▪ A területi és normatív elemek együttes jelenléte mellett a szakmai felelősség keveredik, miközben maga az ellátó személye azonos lehet (ld. háziorvos és iskolaorvos, ill. területi védőnő és iskolai védőnő) ▪ A teljesítmény elemek és a minőségi mutatók korlátozott mértékben jutnak szerephez az alapellátásban ▪ Hiányzik a definitív ellátás ösztönzése

34


▪ Korlátozott mértékű és gyakoriságú pályázati lehetőségek állnak rendelkezésre a forrásoldal bővítésére, a minőségi elemek támogatására ▪ A vállalkozói és az önkormányzati körzetek finanszírozása csak az alapfeltételekben azonos, a tényleges kiadásokban és forrásokban eltérnek egymástól. ▪ Szociális igények és egészségügyi ellátások keverednek A háziorvosi rendszer területi ellátási kötelezettsége fontos eleme a biztonságos működésnek azért, hogy az ellátásból senki ne maradjon ki. Az ország egész területe lefedett, bárhol és bármely időpontban meghatározható az ellátásért felelős háziorvos személye. A háziorvoslás kapitáción alapuló finanszírozási formája biztosítja, hogy a bevétel ne legyen forgalom függő, vagyis elkerülhetők legyenek a gerjesztett ellátások. Az alapellátás szervezeti formái: ▪ Háziorvosi ellátás ▪ Házi gyermekorvosi ellátás, ▪ Háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti rendszer, ▪ Fogorvosi alapellátás, ▪ Iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátás, ▪ Védőnői szolgálat, ▪ Foglalkozás-egészségügy (Ez a szolgáltatási forma nem tartozik az önkormányzatok által kötelezően biztosított ellátásokhoz, de itt érdemesnek tartjuk a felsorolását.) Egészségügyi tevékenység csak érvényes működési engedély birtokában végezhető. Jogszabályok képezik az alapját a működéshez szükséges hatósági engedélyek kiadásának és a finanszírozás alapjául szolgáló társadalombiztosítói szerződéseknek. A háziorvosi praxisok OEP-pel kötött szerződése jogi szempontból „kapacitás lekötési szerződés”. A havi jelentések alapján történik a finanszírozás, melynek szempontjait kormányrendelet határozza meg. Az E. Alap meghatározott hányada képezi a háziorvosi kasszát, amely zárt kassza, havonta az arányos rész teljes egészében kifizetésre kerül. Az egészségügyi ellátásokat – beleértve az alapellátást is - a különböző életkorú csoportok nem egyenlő mértékben és gyakorisággal veszik igénybe. A kisgyermekek és az időskorúak általában gyakrabban fordulnak a háziorvoshoz. Erre figyelemmel az un. „vélelmezett orvos-beteg találkozást” reprezentálják a finanszírozás életkori szorzó számai. A betegek számára az E.Alapból finanszírozott természetbeni ellátások térítésmentesek, azok kapcsán a szolgáltatók külön térítést nem kérhetnek. A kérdés szabályozója az 1997 évi LXXXIII. Törvény (Eb.tv.) és a 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet, míg a finanszírozás szabályairól a 43/1999. (III.3.) Kormányrendelet szól Az Eb.tv. törvény értelmében a 0-18 éves állampolgárok alanyi jogon, míg a nyugdíjasok biztosítotti jogon jogosultak a térítésmentes egészségügyi ellátásra. Külön jogszabály írja le az eljárásrendet azokra az esetekre, amikor – többek között - a háziorvosi tevékenység során nem a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátásra kerül sor. Az alapellátás 2010. évi statisztikai adatai: Háziorvosi praxisok száma: Háziorvosi ügyeletet biztosítók száma Fogászati szolgálatok száma

6 738 (felnőtt, vegyes és gyermek együtt) 196 az ország 3198 településének ellátására 3 374

35


Védőnői szolgálatok száma az alapellátásban

3 821

(OEP Statisztikai Évkönyv 2010) Megjegyzés: a szakellátáshoz tartozó, de a területen, lakosság közeli ellátást végző házi szakápolási szolgáltatók száma: 344

Az Orvosok Országos Nyilvántartásában 2010-ben 34 151 orvos szerepelt, ebből a dolgozó orvosok száma 33 943. A Magyar Kórházszövetség felmérése szerint a tényleges betegellátásban dolgozó 28 ezer orvosból 4 000 a 65 év feletti. A hiányt az egyetemek évi 800-900 diplomát szerző orvossal is csak 5-6 év alatt pótolhatják. Mindezt súlyosbítja, hogy az utóbbi három évben közel 4000 orvos hagyta el az országot. A Magyarországi orvosok korcsoportjai 2009 (KSH) 5 000 4 500

Orvosok száma

4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 24-29

30-34

35-39

40-44

45-49

50-54

55-59

60-64

65-69 70-120

Korcsoportok

A Semmelweis Tervben közölt előrejelzés szerint 2029-re a nyilvántartott orvosok száma már csak 26,7 ezer lesz Magyarországon. A tendencia az alapellátásra is hatással lesz.

4.6.2

A háziorvosi ellátás

Az ellátási modelleknél ismert a "kétlábú" - a területi alapellátás és szakellátás, - valamint a "háromlábú" - alapellátás, járó beteg szakellátás (ambulancia) és kórház - egészségügyi rendszerek. Ebből a magyarországi, a legtöbb hasonlóságot a háromlábú német rendszerrel mutatja. Az alapellátás praxisai ebben a modellben viszonylagosan izolálva működnek: a területi orvos külön szakvizsga birtokában sem folytat specializált ellátást és nem követi a betegét a kórházba, hogy ott folytassa a kezelését. Hazánkban 2000-ben került bevezetésre a praxisjog intézménye, ami lényegében rögzítette az országban a háziorvosi praxisok számát. A praxismegtartó képesség egyes helyeken igen alacsony, részben gazdasági és/vagy földrajzi ok miatt, esetenként a praxis szociális összetétele miatt. Az utóbbi években nagyfokban csökkent az érdeklődés a praxisvétel iránt, s így a nyugdíjba készülő idősebb háziorvosok nem tudnak kilépni a rendszerből. Magyarországon háromféle praxis típust ismerünk: a házi gyermekorvosi praxisok (akik a születéstől a betöltött 18. évig láthatják el a pácienseket), a felnőtt háziorvosi praxisok (amelyek 14 év feletti lakosokat fogadhatnak be pacientúrájukba) és az un. vegyes praxisok, amelyek életkori korlátozás nélkül

36


fogadják betegeiket. Az, hogy az adott településen melyik típusba tartozó háziorvosi körzete(ke)t alakítanak ki, az önkormányzat joga dönteni. A már említett Ö.tv és az 1997. évi, az Egészségügyről szóló CLIV. törvény egybevetése szerint a települési önkormányzatok joga és felelőssége a háziorvosi körzetek kialakítása, módosítása. Jogszabályok csak mérsékelten orientálják az önkormányzatok döntési szabadságát: háziorvos csak megfelelő végzettséggel rendelkező orvos lehet, önkormányzattal területi ellátási kötelezettséggel pedig csak működtetési joggal rendelkező orvos szerződhet. Magyarországon - kevés kivétellel - az egy orvos-egy praxis elv érvényesül. Finanszírozási degresszió orientálja a praxisokat a megosztásra (hogy kisebb létszámú beteg tartozzon hozzájuk). Ha a praxisban szakorvos jelöltet, vagy szakorvost alkalmaznak, a degressziós határ kitolódik. Ugyanígy módosul a degresszió határa akkor is, ha a betegellátáshoz szükséges szakdolgozó kerül foglalkoztatásra a praxisban. Lehetőség van arra is, hogy szomszédos körzetek praxisközösséget alakítsanak ki. A finanszírozási kormányrendelet új körzetet akkor engedélyez finanszírozni, ha felnőttek esetében 1500 és 1800 fő közötti a terület lakosainak száma, míg gyermekkörzet esetében ez a számpár a 600-900 fő. 4.6.2.1

A háziorvosi ellátás működésének jogi alapjai

A területi ellátási kötelezettséggel bíró (TEK) háziorvosi szolgálat működtetése kötelezettsége a települési önkormányzatnak, de ezt a kötelezettségét saját intézménnyel végeztetheti, vagy az önkormányzat területi ellátási kötelezettségét szerződéssel biztosíthatja önálló szolgáltatóval. Ha a település közigazgatási területe és lakosságszáma nagyobb egy ellátható körzetnél az ellátandó terület határait az önkormányzat testülete határozza meg saját rendeletében. A területi ellátási kötelezettség nélkül működő praxisok komoly dilemmát jelentenek, mert nehezítik a kiszámítható és átlátható működést, ugyanakkor forrást vonnak el más, területi ellátási kötelezettséggel bíró praxisoktól, melyek az alacsony betegszám miatt képtelenek gazdaságosan működni. A már elmondottakon túlmenően háziorvosként az működhet, aki: ▪ rendelkezik háziorvostani szakképesítéssel, vagy ▪ jogosult a klinikum letöltését követően átmeneti ideig (jelenleg max. 4 év) szakmai felügyelet mellett háziorvosi feladatok végzésére, vagy ▪ nem rendelkezik releváns szakképesítéssel, de vállalja, hogy az Országos Alapellátási Intézet (OALI) közalkalmazottjaként tartósan betöltetlen körzetben szerzi meg max. hat év alatt, egyéni képzési terv alapján a szakképesítését, vagy ▪ 1998 előtt belgyógyászati szakképesítés birtokában legalább 10 évig dolgozott körzetben, vagy ▪ 1998 előtt legalább 25 éven át volt körzeti-háziorvos, vagy ▪ rendelkezik bizonyos szakképesítéssel és egyéni képzési terv szerint jut el maximum öt év alatt a szakvizsgához. Az orvosnak szerepelnie kell az orvosok országos nyilvántartásában és a működési nyilvántartásban. A praxis érvényes működési engedély alapján működtethető. A praxisok 95%-a működik vállalkozói alapokon, a maradékot az önkormányzatok, vagy azok intézményei látják el közvetlen szerződésben állva a finanszírozóval. A háziorvosok szakmai, közegészségügyi és hatósági tevékenységének felügyeletét az ÁNTSZ látja el szakfelügyelő főorvosai útján. Az etikai követelményeket a Magyar Orvosi Kamara (MOK) felügyeli. Az OEP saját hatáskörben ellenőrzi a társadalombiztosítási szabályok betartását. Jelenleg csak olyan praxis tekinthető háziorvosinak, amely OEP szerződéssel is rendelkezik.

37


Magyarországon mára a háziorvosi szakma elöregedett. 1990 és 2007 között a háziorvosok körében a 60 éven felüliek aránya 10, 38%-ról 27,44 %-ra nőtt. 4.6.2.2

A háziorvosi ellátás működésének infrastrukturális háttere

A felnőtt háziorvosi rendelő személyzete: háziorvos, és minimum nyolc órában foglalkoztatott, előírt szakmai végzettségű szakápoló. A házi gyermekorvosi körzetekben az ápoló helyett asszisztens is elegendő. A gyakorlatban az orvos mellett többnyire egy ápolónő dolgozik. Az épített környezetről szól jogszabályok előírásai alapján alakíthatók ki az alapellátás rendelői, míg azok felszeléséről, minimális tárgyi és személyi igényeiről az egészségügyi ellátások minimum feltételeit szabályozó rendelkezések szólnak. Az iskolaorvosi ellátást is az önkormányzat kell biztosítsa, de nem előírás, hogy iskolánként. A védőnők vonatkozásában is nagy mozgástere van az önkormányzatoknak. 4.6.2.3

A háziorvos feladatai

A háziorvosi szolgálatok által ellátandó feladatokat összességében nagy számú jogszabály írja le. Ezek közül kiemelkedik a 4/2000 EüM rendelet, amely lényegében összefoglalja a háziorvosi szolgálatok által végzendő kötelező elemeket. A finanszírozásra akkor jogosult a praxis, amennyiben biztosítja a folyamatos ellátást. Ennek feltétele, hogy a rendelési időben - ami nem lehet kevesebb napi 2, heti min. 15 óránál - fogad minden hozzá fordulót, és napi nyolc órában szolgáltatást nyújt az őt megválasztó betegeknek, valamint ellenkező megállapodás hiányában részt vesz az ügyeleti szolgálatban. Az egészségügyi ellátás folyamatosságáról szóló rendelkezés az önkormányzatok feladatává teszi, hogy a rendelési időn kívülre ügyelet szervezése kötelező. A háziorvos a folyamatosság mellett személyes ellátásra is kötelezett. A KSH adatai szerint a háziorvoshoz betegség miatt fordulók 80 százaléka krónikus betegségben szenved és csak a forgalom 20 százaléka a múló betegségek kezelése. Statisztikák szerint két év alatt megközelítőleg a teljes lakosság - valamilyen ok miatt (pl. igazolások kérése) - legalább egyszer megjelenik a háziorvosi rendszerben. A háziorvosi szakma más szakterületeket megelőzve elsőként dolgozta ki kompetencia listáját, amelynek rendező elve azon orvosi tevékenységek rendszerszerű összefoglalása, amelyeket a háziorvosok igazolt képzettségük birtokában önállóan vagy szakorvosi együttműködéssel végezhetnek. A lista ugyanakkor nem szelektál finanszírozási szempontok szerint. A háziorvos alapvetően elvárt feladata a hozzá fordulók elsődleges, lehetőség szerint definitív ellátása. E rendező elvvel gyakran szemben állnak hatályos jogszabályok, amelyek alapján a szakmaiság ellenére a beteg magasabb ellátási szintre való juttatása a feltétele bizonyos társadalombiztosítási jogosultságok elérésének (emelt- és kiemelt gyógyszertámogatások, segédeszközhöz való hozzájutás vagy akár bizonyos diagnosztikai eljárások, úgymint CT, MRI stb.) A fenti kötelező továbbirányítások mellett a háziorvosnak joga van diagnosztikus vagy más szakellátói területre beutalni a betegeit. A területi ellátás elve, vagyis a meghatározott földrajzi területről érkező betegek kötelező fogadása a szakellátásra is kiterjed. Az egyes betegségek vagy betegségcsoportok szűrésének, kivizsgálásának, kezelésének, gondozásának szakmai szabályait egyre növekvő számú szakmai irányelv, protokoll írja le. Ezek többnyire kitérnek az egyes szakterületek közötti elvárható együttműködésre is.

38


Ugyanakkor a gyakorlat bebizonyította, hogy a beutalási rend megváltoztatása szükségszerű, mert esetenként feleslegesen utaztatja a beteget, értéket nem képviselően növeli az orvos- beteg találkozások számát és késlelteti egyes esetekben akár a beteg gyógyulását is. A háziorvosi praxis által nyújtandó szolgáltatás tartalma még betegség-központú megközelítésben sem kellően definiált, hisz nem rögzített, hogy hol van az egyes betegségek esetében a háziorvosi és szakellátások által nyújtott/nyújtható szolgáltatások között a határ. A betegek esetenkénti indokolatlan elirányítása a jóval költségesebb szakrendelések irányába általános jelenség. Mind az állami, mind a társadalombiztosítási típusú egészségügyi működési forma erős hatósági hátteret igényel. Ezt a szerepet az ÁNTSZ tölti be. A népegészségügy keretein belül az egészségügyi ellátó rendszerben kiadja a jogi és szakmai szabályokon alapuló engedélyeket, valamint egészségügyi szakmai felügyeletet (szakfelügyelő főorvosok) biztosít. 4.6.2.4

A háziorvosi ellátás biztosítói kezelése

A szolidaritáson alapuló társadalombiztosításnak többféle formája létezik. Magyarországon német betegbiztosítási (egészségbiztosítási) rendszer honosodott meg. Az adókhoz hasonló formában a munkajövedelmekből levont forrás adja a társadalombiztosítási járulékok által képzett egészségügyi pénzalapot – rövidítve: E. Alap - melyet a Parlament az állami költségvetésben évente határoz meg. A pénzalap kezelésére országos intézményt - Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) hoztak létre. Ez az országos intézmény és igazgatási (megyei) szervei közvetlenül a velük szerződésben álló egészségügyi szolgáltatóknak (intézményeknek vagy a szerződött privát orvosoknak) fizeti ki az ellátások díjait az előírt jelentések alapján. Ezen szerződéseket „harmadik feles szerződés”-eknek nevezik, mert a szolgáltató és a szolgáltatásokat igénybevevő páciens közé harmadik félként, azaz fizetőként az OEP lép. Az E. Alap bevételeinek (járulékok) és kiadásainak (kasszák) meghatározója a társadalombiztosítást szabályozó törvények és kormányrendeletek megalkotásával a Parlament és a Kormány. Magyarország lakossága 2010-ben 10 024 ezer fő volt, ebből társadalombiztosított 9 680 000 fő. Jelenleg minden un. TAJ számmal rendelkező személy jogosult a természetbeni ellátásokra, függetlenül attól, hogy áll-e mögötte járulékfizetés vagy nem. Az 1992-ben induló háziorvosi rendszer létrehozásában két alapvető szándék fogalmazódott meg: az első, hogy az egészségügyi ellátó rendszerben legyen egy a beteg közelében meghatározott olyan pont, amely hosszú távon rendelkezik a beteg valamennyi egészségügyi adatával annak érdekében, hogy azokat megfelelően menedzseljék a beteg ellátása érdekében. A másik szempont a privatizáció ösztönzése volt. Ennek első és mindmáig a legnagyobb arányban látható formája az un. funkcionális privatizáció, melynek lényegi eleme az önkormányzati eszköztulajdonlás mellett a működtetés, vagyis a források kezelésének átadása a működtető háziorvosnak. Az orvosok a rájuk bízott egészségügyi vagyont a vállalkozások szabályai szerint működtetik. A duális finanszírozás értelmében települési önkormányzat a működőképes rendelőket a vállalkozó orvosnak bérleti díj nélkül adja/adhatja át, és szerződéssel kötelezi az adott terület orvosi ellátására. Ezt követően a működésre az OEP közvetlenül szerződik a praxist vezető/képviselő háziorvossal, vagy annak vállalkozásával. A finanszírozás szektorsemleges és független attól, hogy önkormányzati vagy vállalkozói–e a működtetés. A háziorvosok érdekeltségének proponálása minőségjavulással is járt. A folyamat később lelassult, és ma már, stagnáló számú tartósan betöltetlen körzet jellemzi az alapellátást. Jelenleg 175 a betöltetlen praxisok száma. Ezek közül 87 található az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi régiókban. Az OALI elindított egy programot annak érdekében, hogy mérséklődjön a betöltetlen praxisok száma. Ennek keretében a tartósan betöltetlen körzetekben helyettesít az OALI közalkalmazott orvosa, aki e tevékenység közben szerzi meg a szakképesítéshez szükséges klinikai gyakorlatokat is.

39


Egy másik eljárásban olyan doktorok lépnek be a háziorvosi rendszerbe, akik valamilyen, a jogszabályban felsorolt szakképesítéssel már rendelkeznek. Ők saját maguk, működtetési joggal viszik a praxisukat. Az OALI-val csak a tanulmányokra vonatkozó szerződést kötnek annak érdekében, hogy ezzel legyenek kötelezhetők a szakvizsga adott határidőn belüli megszerzésére. 4.6.2.5

A háziorvosi szolgálatok működési formáinak finanszírozása

A területi ellátási kötelezettséggel működő praxisok finanszírozása garantált, az OEP a jogszabályoknak való megfelelés esetén nem utasíthatja el a szerződéskötési szándékot. Az un. TEK-es körzetek finanszírozásának fő elemei a következők. ▪ Fix díj (mértéke az ellátandó lakosság számától, a település szerkezetétől és a praxis típusától függ) ▪ Területi pótlék (a közlekedési kiadások kompenzálására; mértéke a település szerkezetétől függ) ▪ Kapitáció (mértéke a bejelentkezett betegek számától és az orvos szakképesítésétől függ) A kapitációt („kártyapénz”) szorzók térítik el: bizonyos paraméterek növelik, míg a betegszám emelkedése egy határon túl csökkenti (ez az. ún. degresszió) a forrás emelkedésének mértékét. (Míg a területen lakó ellátandó lakosság száma az önkormányzat döntésének a függvénye, addig az ennek nyomán kialakuló degresszió az ellátó orvost illetve annak praxisát sújtja). Amennyiben az orvos olyan beteget lát el, aki nem tartozik a pacientúrájához, megfelelő dokumentáció mellett un. ambuláns díjra jogosult(ez is az ellátás biztonságának a komponense: mindig van hová fordulni). Amennyiben egy, a háziorvosi tevékenységre jogosult - szolgáltatónál minimum 200 fő jelzi, hogy oda szeretne tartozni, a szolgáltató jogosult területi ellátási kötelezettség nélküli finanszírozási szerződést kötni a Pénztárral. Ezek a praxisok a fenti elemek közül csak a kapitációra jogosultak (bizonyos korlátozott esetben ezek a körzetek is jogosultak fix támogatásra, ha pacientúrájuk nagysága egy közzétett határt elér). A társadalombiztosítás bejelentkezés nélkül is finanszíroz megyeszékhelyenként egy-egy praxist a hajléktalanok ellátására. Az E.Alapból történő finanszírozás mellett vannak más bevételei is a praxisnak. Ezek egy része kormányrendeleti szinten maghatározott összegben áll rendelkezésre (szakértői vizsgálatok stb.), míg más, nem kizárólag a háziorvosnál igénybe vehető ellátások esetén a szolgáltató maga határozza meg – még az ellátás megkezdése előtt – a szolgáltatás díját (nem kötelező védőoltások beadása, egészségpénztár felé történő nyilatkozatok stb.). A szakmai szervezetekkel egyeztetve a felnőtt praxisok 15, a házi gyermekorvosi körzetek 6 ún. indikátor folyamatos figyelése alapján extra finanszírozást kaphatnak, aminek a kifizetése jelenleg negyedévente történik. A támogatás feltétele, hogy az egyes indikátorok kapcsán megfogalmazott elvárások teljesüljenek. Minden indikátor 1-1, a gyermekkörzetekben 2,5 pontot ér. A rendelkezésre álló havi keretet átszámítják a pontokra és negyedévente a kiszámított összeget a háziorvosi praxisok számára átutalják. Az indikátorok között szerepelnek a primer prevenciót szolgáló népegészségügyi elvárások, bizonyos fontos népbetegségek szakmai eljárásrendjéhez kapcsolódó értékelések és a racionális gyógyszerellátást figyelő elemek is. Egy szakmai bizottság, melynek tagjai a háziorvosok képviselői mellett a tárca illetékesei és az OEP munkatársai, folyamatosan figyelemmel kíséri a jellemzők alakulását, hogy szükség szerint a jogszabály módosítását kezdeményezhessék.

40


4.6.2.6

A háziorvos adminisztrációs kötelmei

Az adatrögzítés, adattárolás és az adatszolgáltatás korszerűsége, pontossága önmagában is egy rendszer nagyon fontos minőségi indikátora. A valid adatállomány kialakításához egységes, a párhuzamos adatképzést és adatszolgáltatást elkerülő, standardizált adatokkal dolgozó adatszolgáltatási rendszerre van szükség. A háziorvosi praxisok számára meg kell határozni azokat a bázisadatokat, melyeket a folyamatos betegellátás során rögzíteni szükséges és annak meglétét (ezt a folyamatot) ellenőrizni szükséges. Ez egyaránt vonatkozik valamennyi, háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisra azzal a kiegészítéssel, hogy ma a gyermekellátásban és a felnőttek ellátásában ezek az adatok nem egyeznek meg 100%-ban. A jelenlegi jogi szabályozás a praxisban folytatott tevékenység vonatkozásában csak bizonyos korlátozottnak is tekinthető adat megfelelő struktúrában történő rögzítését teszi kötelezővé és összehasonlíthatóvá. Más esetekben a szabályozók tág mozgásteret hagynak, ami a számonkérést és az öszszehasonlíthatóságot jelentősen megnehezíti. Jelenleg csak az un. Törzskarton (ez is csak a felnőttek esetében) rendelkezik megfelelően strukturált adatrögzítési kötelezettséggel, a gyerekek esetében más szerkezettel, kötelező alkalmazással, de nem jogszabály által meghatározott módon kerülnek az adatok felvételre. Nincsenek pontos előírások sem a dokumentálás egyéb formáiról, sem a betegforgalomban rögzítendő adatokról. Mindezek általában a régóta bevált, hagyományon alapuló logika szerint kerülnek felvételre. A dokumentáció nem csak az adatszolgáltatást, hanem a belső és külső minőségellenőrzést is szolgálja. A rögzítendő adatoknak ezért egyszerre kell alkalmasnak lennie a populáció népegészségi állapotának felmérésére, a háziorvosi – házi gyermekorvosi tevékenység leírására, a háziorvosi ellátás és a háziorvosi gondozás minőségellenőrzésére. Ezen túlmenően a dokumentált és jelentett adatok egy részének alapján a jövőben kialakítható az egészségügyi alapellátásban is a finanszírozás teljesítményfinanszírozás-alapú bővítése. Ebben a folyamatban rendkívül fontos az adatszolgáltatók motiváltsága, az adatbevitel olyan korszerű informatikai megoldása, amely a tényleges betegellátó tevékenységet nem lassítja, nem hátráltatja valamint a szakmai grémiumok és maguknak az alapellátásban dolgozó háziorvosoknak a rendszeres tájékoztatása az összegyűjtött adatokról (visszajelzés az adatok elemzéséről). A motiváció, az adatok megfelelő minősége, a torzulásmentes adatszolgáltatás elősegíti az ellátórendszer átláthatóságát és az ellátás színvonalának javítását is. A jelenlegi rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségek az egészségügyi alapellátásban (az összefoglalás nem teljes körű): A finanszírozó felé: ▪ Havonként változásjelentés a praxisban nyilvántartottakról, a bejelentkezett és kijelentkezett páciensek ill. adminisztratív áthelyezések TAJ alapú listázása ▪ TAJ-valorizáció minden beteg vonatkozásában, folyamatosan ▪ Havonként jelentés a praxisba nem bejelentkezettek ambuláns ellátásáról ▪ Hetenként táppénzes jelentés a tárgyhéten keresőképtelen állományba felvett ill. onnan kiírt betegekről ▪ Tételes betegforgalmi jelentés a praxisban ellátott páciensekről, a számukra felírt gyógyszerekről és a praxisban elrendelt beutalásokról

41


▪ A közgyógyellátási rendszerben a betegre vonatkozó egyedi adatlap kitöltése az igénylők chr. betegségeire általuk ill. más szakorvosok által elrendelt gyógyszereinek tételes felsorolása kiegészítve a hatóanyagok és a napi dózisok megjelölésével (számítógéppel kitölthető, de papír alapú). Az ÁNTSZ felé: ▪ Fertőző betegek be- és kijelentése (formanyomtatvány, kézzel kell kitölteni) ▪ Egyéb, közegészségügyi jelentőségű aktuális jelentések (pl. oltási értesítő, influenza védőoltás korcsoportos jelentése, légúti fertőző megbetegedések heti jelentése, stb.) (számítógéppel elkészíthető, legtöbbször telefonon kérik) A Központi Statisztikai Hivatal felé: ▪ Évente forgalmi adatok, tevékenység jelentés (formanyomtatvány, az adatok számítógépből lekérdezhetők, de kézzel kell beírni a rovatokba) ▪ Kétévente korcsoportos morbiditási lap is (számítógéppel elkészíthető) A települési önkormányzat felé: ▪ Évente összefoglaló értékelő jelentés (az önkormányzat szempontjai alapján) ▪ A Szociális és más törvények által háziorvosi hatáskörbe utalt igazolások kiadása Az APEH felé: ▪ Az előző évben kiállított, adókedvezmény igénybevétele érdekében kiállított igazolások listája (K51-es nyomtatvány) Az NRSZH felé: ▪ Rokkantosítás illetve a fogyatékossági támogatás érdekében azonos formátumú adatlap megküldése (kizárólag papíron lehetséges, formanyomtatványon, amelynek számítógépes kitöltése sem megengedett) ▪ A háziorvosi praxisok szélessávú internet kapcsolatára építve nemcsak a praxisok jelentési kötelezettségeit lehet korszerűsíteni, hanem az ellenkező irányban hasznos adatokat, a mindennapi munkához szükséges tájékoztatókat, egyéb információkat is lehetne ezen a csatornán eljuttatni a praxisokba. Az NRSZH felé történő adatszolgáltatás: az OEP több információ birtokában van, mint a háziorvos, hiszen rálátással bír a másutt igénybevett szolgáltatásokra is. Ha mindenképpen szükségesnek látják a háziorvosi összefoglalást, akkor küldje meg az OEP a betegre vonatkozó, nála meglévő adatait 2 évre visszamenőleg az ellátórendszer igénybevételéről (szakrendelések, kórházi ellátások, gyógyszerkiváltások, stb.). Szükség esetén a háziorvos ezekhez fűzze hozzá a saját szakvéleményét. Közgyógyellátás – az OEP rendelkezik valamennyi adattal a kérelmező által kiváltott gyógyszerekről, gyógyászati segédeszközökről. Semmi szükség arra, hogy ezt a háziorvos igazolja. Így egyszerűbb lenne az állapotromlás ill. az áremelkedések okozta extrapoláció elvégzése is. Folyamatosan csúsztatott rendszerrel az előző időszak (pl. negyedév) gyógyszerkiváltása alapján a keret is rugalmasan kezelhető volna. Fertőző betegek be- és kijelentése – elektronikus űrlaprendszer használatával ez jelentősen egyszerűsödne, ugyanezen a csatornán a bakteriológiai ill. egyéb laboratóriumi eredmények megküldése is lehetséges volna (felszabadítás).

42


Egyéb, közegészségügyi jelentőségű aktuális jelentések – a háziorvosi szoftverekbe való beépítésük logikus lenne, ezek után on-line módon lehetne jelenteni A „fokozottan ellenőrzött” szerek listája – a gyógyszertárakban kiváltott vények alapján minden adat ellenőrizhető, visszaélések alapján a háziorvos dokumentációjából szintén minden adat visszakereshető. A KSH statisztikák – valamennyi űrlap elektronikusan kitölthető formátumban az internetről letölthető lenne (hasonlatosan az APEH bevallásokhoz), a háziorvosi szoftverek valamennyi forgalmi adatot automatikusan beemelhetnek az űrlapba, így nem lenne meg az adatokkal való manipulálás esélye sem. Távolabbi, de nem a beláthatatlan távolságban bevezethető módszer lehetne a beteg vizsgálatkérő lapjainak illetve keletkezett leleteinek elektronikus továbbítása. Ennek alapvető feltétele azonban annak kijelentése és jogi megerősítése, hogy a háziorvos választásával egyben a beteg a rá vonatkozó valamennyi egészségügyi adatának a kezelésével felruházza választott háziorvosát. Az orvosok – köztük a háziorvosok - kötelező továbbképzéséről a 52/2003.(VIII.22.) ESZCSM rendelet rendelkezik. A továbbképzésben való részvétel kötelező és öt éves ciklusokban zajlik. A gyakorlati, az elméleti továbbképzés és a tudományos munkásság is kredit ponttal jár. A továbbképzéseket az orvosi egyetemek akkreditálják. Egy ciklus alatt 250 kredit pont összegyűjtése kötelező. A háziorvosok működésének 2010 évi statisztikai adatai A szolgáltató megnevezése

Adat

Egység

Százalék

Házi orvosok száma Háziorvosi praxisok száma Felnőtt szolgálatok száma Vegyes szolgálatok száma Házi gyermekorvosi szolgálatok száma

6450 6738 3664 1514 1565

fő db db db db

96 100 54,38 22,47 23,23

Területi kötelezettségű HOSZ praxis Területi kötelezettség nélküli HOSZ praxis

6389 349

db db

94,82 5,18

Egy szolgálatra jutó bejelentkezettek átlag száma Felnőtt és vegyes p. bejelentkezettek átlaga Házi gyermekorvoshoz bejelentkezettek átlaga

1435 1602 896

fő fő fő

Egy szolgálatra jutó havi átlag finanszírozás

841 667

Ft

Háziorvosi átlag esetforgalom évente

70-80 millió eset

A háziorvosi praxisok megoszlása

Adat

Egység

Százalék

Háziorvos önkormányzati (állami) alkalmazott Háziorvosi praxis vállalkozásként működik Háziorvos non profit vállalkozás (Forrás: KSH, OEP Statisztikai Évkönyve, honlapja, OALI )

546 6 172 21

praxis praxis praxis

8,1 91,6 0,31

43


4.6.3

A háziorvosi ügyelet

A háziorvosi ellátás folyamatosságának a biztosítása az érintett önkormányzat feladata. A jogszabályok szerint a rendelési időn kívül ügyelet szervezése kötelező. Az ügyeleti rendszer mindig területre szerveződik, alapja az ügyeleti körbe bevont háziorvosi körzetek területének összessége. A háziorvosok részvétele az őket kiváltó ügyeleti szolgálatban kötelező, kivéve, ha az önkormányzat nem tart rá igényt, vagy az ügyeleti feladatokat átadja egy szolgáltatónak. Az ügyelet feladata nem a megnyújtott rendelés, hanem kizárólag azoknak a háziorvosi (!) feladatoknak az ellátása, amelyek nem halaszthatók a következő rendelésig. A háziorvos tevékenységét a rendelőben végzi és csak indokolt esetben a beteg lakásán, tartózkodási helyén. Ez az elv kellene, hogy érvényesüljön az ügyeletek esetében is, így érve el azt, hogy több körzet bevonásával, nagyobb ügyeleti körök legyenek szervezhetők. Mivel a hétköznapi gyakorlat nem ez, nem ritka, hogy 4-5 háziorvosi körzetre szerveznek ügyeletet, ami az uniós szabályok szerint nem volna képes működni. A finanszírozási rendelet előnyben részesíti a magasabb szakmai ellátásra képes központi ügyeleteket, de a döntés joga e vonatkozásban (vagyis abban, hogy a területen milyen lesz az ügyeleti szolgálat) is az önkormányzaté. Ha a működtetésre nem elegendő a kapitáción alapuló finanszírozás, az önkormányzatok saját forrásaik terhére kiegészíthetik azt. 4.6.3.1

Összevont háziorvosi ügyelet:

Két formáját ismerjük: a változó telephelyűt (amikor az éppen az ügyeletet ellátó orvos rendelője egyben az ügyelet aznapi telephelye is), és az azonos telephelyűt. Ez utóbbi mindig ugyanazon a telephelyen érhető el, általában nővérrel, gépkocsival és gépkocsivezetővel. A mai magyarországi helyzetről elmondhatjuk, hogy a háziorvosi ügyelet jelenleg sokrétű, a háziorvosokon kívül magánszolgáltatók, kistérségi ügyeleti társulások, illetve az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) is lát (látott) el ügyeletet. Ennek megfelelően a szakmai színvonal nem igazán ellenőrizhető, sértve ezzel az igazságosság és a hozzáférés elvét. 4.6.3.2

Központi háziorvosi ügyelet:

A ma érvényes szabályok alapján akkor nevezhető központinak a háziorvosi ügyelet, ha azt a mentőszolgálattal együttműködésben szervezik meg. Ez a forma kiemelt finanszírozásban részesül, ami tovább bővül, ha az illetékes SBO-t is bevonják az együttműködésbe, jelentősen megjavítva ezzel a betegek biztonságát.

4.6.4

Védőnői ellátás

A védőnői szolgálat létrehozásával Magyarországon egy olyan egészségügyi ellátási forma jött létre melyet „Hungaricum”-ként tartanak számon. 1915 óta működik Magyarországon védőnői szolgálat. A közel 100 éves szolgálat tevékenységei: ▪ Az egészségügyi és a szociális terület valamennyi szintjén megelőző, gyógyító ▪ Egészségügyi nevelés, tanácsadás. ▪ A családokat érintő szociális és jogi ismeretek átadása. Legfontosabb tevékenységét a várandós gondozás során végzi, amikor a gyermekét váró anya egészsége és magzata egészséges fejlődése érdekében folyamatos, egyénre szabott és célzott gondozást végez. A gondozási tevékenységet komplexen végzi, kiterjed a várandós és családja szomatikus,

44


pszichés és szociális állapotára is. Kiemelten foglalkozik a veszélyeztetett csoportokkal pl. a roma várandósokkal és már megszületett gyermekeikkel. A várandós gondozás összetettségét jellemzi, hogy a védőnő, szülész-nőgyógyász, háziorvos közös tevékenységeként határozza meg a jogszabály. Ahhoz, hogy ezt a munkát valóban megfelelően lehessen végezni, évek óta a szakma egy várandós gondozási protokoll elkészítését sürgeti. Tevékenysége során a védőnő a 0-18 éves korosztály ellátásával foglalkozik. A demográfiai mutatók alapján igény van a védőnői tevékenység kiterjesztésére az ellátottak korcsoportját illetően is. Különösen jelentős a tevékenysége a csecsemővédelem és a 0-7 éves korú gyermekek gondozásában. A védőnőnek el kell végeznie a csecsemőknél a fejlődés regisztrálását, a védőoltások megszervezését és az otthoni körülmények felmérését. A csecsemőhalandóság az indulási 30%-ról 11,4 ezrelékre csökkent mióta védőnői rendszer működik. A védőnő alapvető feladata a prevenció: az egészség megőrzése, fejlesztése, a tünetek, kapcsolódó betegségek korai felismerése, a rászorultak gondozását végző orvoshoz történő irányítása és nem utolsó sorban a megfelelő életvezetési tanácsokkal való ellátása. A védőnői gondozással segítik kialakítani és fejleszteni az egyén, a család és a közösség ismereteit, képességeit és készségeit az egészségmegőrzés terén. A védőnői gondozás módszere a tanácsadás speciális formái, pl. a családlátogatás vagy a védőnői tanácsadóban végzett tevékenység és közösségi egészségfejlesztés. A védőnők (és a családsegítő szolgálatok szakembereinek) tapasztalata, hogy a családok igénylik a gyermekek ellátásával kapcsolatosan a támogatást, egy részük nem elég önálló, és gyakran alacsony az ismeretszintjük is. 4.6.4.1

A védőnői működés személyi és tárgyi feltételei

Védőnői tevékenységet a megfelelő főiskolai illetve egyetemi végzettséggel rendelkezők végezhetnek és az egészségügy más területén dolgozókhoz hasonlóan, a kötelező továbbképzéseknek eleget kell tenniük, 5 éves ciklusokban. A védőnők tevékenységéhez a helyi önkormányzatok biztosítják az infrastruktúrát. A működési engedélyt az ÁNTSZ adja ki. A hatósági felügyeletet az ÁNTSZ területi kistérségi/regionális vezető védőnői/szakfelügyelői gyakorolják. A védőnők jól meghatározott tevékenységi lista alapján látják el munkájukat, de a gyermekekért az orvos a felelős, ezért fontos a védőnő és gyermek-háziorvos szoros szakmai együttműködése. Az elkülönült munkavégzés miatt az informatikai rendszer fejlesztése ezen a területen lényeges lenne a kapcsolattartáshoz, ugyanis az informatikai rendszerek kezdetlegesek, on-line munkavégzésre többségükben nem alkalmasak. 2010. évben a területi védőnők száma 3821 volt. Az állások 94%-ban betöltöttek. Kb. 240- védőnő hiányzik a rendszerből, országos szinten. A szakma kevésbé vonzó, az anyagi megbecsültség jelentősen csökkent. Az önkormányzatok nem érdekeltek (és nincs lehetőség kötelezni sem) az üres állások betöltésében, hiszen a védőnői béreket más célra fel tudják használni. 4.6.4.2

A védőnői ellátás finanszírozása

A védőnők finanszírozási szerződésűket az önkormányzatokkal kötik meg, többnyire önkormányzati alkalmazásban is állnak, meghatározott védőnői körzetekben dolgoznak, egy vagy több települést látnak el. A védőnők az adott területen élő lakosok száma vagy iskolai létszámok alapján kapják fejkvóta szerinti a havi díjazásukat.

45


A területi védőnő településtípusonként megállapított havi fix díjazásra is jogosult. Ezzel egészül ki a fejkvóta összege. Egy védőnői körzet havi átlag finanszírozása (OEP): 259 ezer Ft.

4.6.5

Házi szakápolás, otthoni hospice ellátás

Az otthoni szakápolás és otthoni hospice ellátás alapvetően nem alapellátási feladat, hiszen ezen ellátási formák szakellátás körébe tartozó feladatokat látnak el. Tevékenységüket viszont a beteg otthonában a háziorvos elrendelésére és felügyelete mellett végzik, ezért mindenképpen szükséges ezt az ellátási formát is megemlíteni az alapellátás ismertetésekor. A kórházi ellátás utáni további ápolás nem minden esetben szakápolás, lehet a beteg szükséglete alapápolás, szociális ellátás, betegfelügyelet. Ezek között az ellátási formák között a határok meghúzása és a kompetenciák meghatározására már történtek kísérletek, eddig csak részleges eredményekkel. Az otthoni szakápolási tevékenységet a 20/1996. ( VII.26 ) NM rendelet és a 15/1999 .(VI.9) EüM. rendelet határozza meg. Az otthoni szakápolás a rendelet szerint kórházi ápolást kiváltó, vagy kórházi ápolást lerövidítő szakellátási forma, amely a beteg otthonában szakképzett ápoló által ellátott feladatokat foglalja magába. Otthoni szakápolási tevékenység a kezelőorvos elrendelése alapján történik. Az otthoni szakápolás keretében ellátható feladatok: ▪ a fekvőbeteg ellátásának (forgatás, fürdetés) hozzátartozói betanítása, ▪ a mesterséges szonda táplálás, vagy nyelészavar esetén a táplálás betanítása, ▪ a beteg állapotának és gyógyszerelésének ellenőrzése, ▪ kötéscsere, decubitus ellátás, ▪ fizikoterápiás kezelés (az arra jogosult szakember általi) elvégzése. Az otthoni hospice ellátás beépítése az otthoni szakápolási rendszerbe, az otthoni szakápolási szolgáltatók infrastruktúrájára épül. Az otthoni hospice ellátás személyi feltételei rendezettek, az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet határozza meg azokat. Az otthoni hospice ellátás fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást kiváltó szakellátás, melynek megvalósulási helyszíne a beteg otthona illetve tartózkodási helye. Az otthoni hospice ellátás elsődleges célja a beteg és környezetének segítése, a beállított terápia követése, valamint a beteg szakszerű ápolása és pszichés, szociális támogatása. A hospice a már kuratív ellátásban nem részesülő, végstádiumában levő betegek teljes körű ellátását jelenti, amely magában foglalja a fájdalomcsillapítást, a tünetek kezelését is. Célja a lehető legjobb életminőség elérése a betegség végstádiumában Az ellátást erre speciálisan kiképzett, multidiszciplináris csoport végzi. Az otthoni hospice keretében ellátható feladatok: ▪ Alap- és szakápolási tevékenységek ▪ Gyógytorna, fizioterápia ▪ Tartós fájdalomcsillapítás szakápolói feladatok ▪ Mentálhigiénés gondozás, tanácsadás (melynek része a családtagok felkészítése a hospice ellátásra) ▪ Diétás gondozás, tanácsadás ▪ Gyógyszerelés tervezése, ellenőrzése (megelőző, lépcsőzetes, kombinált fájdalomcsillapítás, orvosi tevékenység) ▪ Szociális tevékenységek szervezése

46


Alapvető célja ezeknek a szolgálatoknak, hogy a költséges kórházi ellátási időt csökkentsék és humánus körülmények között a beteg otthonában folytatódjék a további ellátás. Az idősek számának növekedésével mindkét gondozási forma felértékelődik. A jelenlegi felírható vizitszám nagyon kevés. A lakossági felmérések alapján igény van az otthon ápolási szolgáltatások bővítésére más szakemberek bevonásával pl. dietetikusok, konduktorok. Elképzelhető, hogy a fekvőbeteg ellátásból további, körülírt feladatokat a rendszer át tudna venni, növelve ezzel a költséghatékonyságot, és az elláthatók körét is. A hátrányos helyzetű térségekben az egyedül élő, idős embereknek esetenként a szakápolás szakemberei jelentik a legfőbb kapcsolatot a külvilággal. 4.6.5.1

Személyi és tárgyi feltételek

A házi ápolási feladatok főiskolai ápolói és ápolói szakképesítéssel végezhetők. A házi szakápoláshoz a működési engedélyt az ÁNTSZ adja ki. Az otthonápolási szolgáltatók területi lefedettség alapján dolgoznak. A jelen rendszerben mindenki csak a területileg illetékes szolgáltatót veheti igénybe, pedig sokszor annak nincs kapacitása vagy megfelelő szakembere (pl. gyógytornász, logopédus) a feladat ellátására. Célszerű lenne, ha az elrendelő háziorvos választhatna szolgáltatót a területen kívülről is. 4.6.5.2

Otthoni szakápolás finanszírozása

A szolgáltatók vállalkozóként az OEP-el kötött szerződés alapján részesülnek a finanszírozásban. Az ápolást elrendelő orvos egy betegnél, egy diagnózis alapján 14 vizitet rendelhet el egy alkalommal, melyet évente kétszer lehet ismételni. A szakápolók által végezhető alacsony vizitkeret számok a rendszert nem teszik optimálisan kihasználhatóvá. A háziorvosok bizonyos szolgáltatást csak szakorvos javaslata alapján rendelhetnek el. A szolgáltatás elrendelésének a könnyítése szükséges lenne. A házi szakápolás 2010 évi statisztikai adatai Megnevezés

Szám

Házi szakápolói szolgálatok száma

Egység 317

Házi szakápolásban részesült betegek száma Házi szakápolói vizitek száma Egy szolgálatra eső vizitek száma

48 000 1 104 598 3 488

Egy szolgálatra jutó átlak OEP finanszírozás Egy betegre jutó finanszírozott átlag összeg Egy vizitre jutó finanszírozási összeg

812 250 65 000 2 797

2010 évi összes vizit

db szolgálat személy vizit vizit Ft / szolgálat Ft / beteg Ft / vizit

1 104 598 vizit

47

Százalék

100,00


Az otthoni hospice szolgálatok 2010 évi statisztikai adatai Megnevezés

Szám

Hospice szolgáltatások

77 szolgáltató

Hospice ellátot betegeinek száma Egy szolgáltatóra jutó ápolási napok száma Egy szolgáltatóra jutó OEP finanszírozás Egy betegre jutó finanszírozás Egy ápolási napra jutó finanszírozás

4.6.6

Egység

3 946 1 842 619 500 125 000 4 037

beteg nap Ft / hó / szolg. Ft / beteg Ft / nap

Fogorvosi alapellátás

A fogászati alapellátásban nem előírás a szakképesítés megszerzése. A fogorvosi ellátások hatósági engedélyezése az ÁNTSZ feladata, mindazon feltételekkel, amelyek a háziorvosokra is érvényesek. A fogorvosokra is érvényes a háziorvosoknál már nevesített felügyeleti és továbbképzési rendszer, a kredit pont gyűjtésével. 4.6.6.1 ▪ ▪ ▪ ▪

A fogorvosi ellátás feladatai:

a fogászati prevenció (évente legalább egyszer), akut fogászati ellátás: fogeltávolítás, gyulladás-, cysta kezelése, fejlődési rendellenességek ellátása, fogszabályozás, konzerváló fogászat: fogtömés, fogpótlás.

Mindezeknek ma csak egy részét támogatja a társadalombiztosítás, a többiek térítéskötelesek. A fogászati ügyeletek jóval nagyobb földrajzi területre terjednek ki, mint a háziorvosi ügyeletek. Az iskolafogászati ellátásban való részvétel az önkormányzatok döntése alapján kötelező. 4.6.6.2

A fogorvosi ellátás biztosítói kezelése

A fogászati alapellátás szolgáltatásai heti 30 órás rendelési időkkel kötik meg a szerződést meghatározott lakosságszám ellátására: ▪ minimum 1 500 fő 18 évnél fiatalabb személy: gyermek fogorvosi szolgáltatásra. ▪ minimum 3 600 fő lakosságszám: vegyes fogorvosi szolgáltatásokra, ▪ minimum 4 000 fő lakosságszám: felnőtt fogorvosi szolgáltatásokra. Az alapellátást végző fogorvosi praxis a biztosítói díjazást két formában kapja. Bizonyos meghatározott ellátásokat "alapdíjas" finanszírozás keretében kell nyújtania egy fix havi összegért, míg OENOban meghatározott fogorvosi tevékenységekért pontszám szerinti díjazásban részesül. Fogorvosi ügyeletek megyeszékhelyeken és városokban, 20 000 fő lakosságszám felett hozhatók létre és napi 4-6 órás helyszíni ellátással, plusz készenléttel szerveződnek. Díjazásuk a település lakosságszámától függ. Amennyiben csak hétvégén és ünnepeken van ügyelet akkor fentiek 50%-a jár.

48


A fogászati ellátás 2010. évi statisztikai adatai Megnevezés

Szám

Fogászati praxisok száma Ökormányzati, állami praxis Vállalkozás (privát) praxis Non profit praxis

3 347 372 2 962 13

Egység db db db db

Ellátott esetek száma Egy praxis átlag esetszáma Egy praxis átlag beavatkozás száma

7 066 000 eset 176 eset / hó 487 beav. / hó

Egy fog.praxis átlag havi tb. Tám. Egy esetre jutó OEP finanszírozás Egy beavatkozás OEP finanszírozása

767 385 Ft / hó 3 066 Ft / eset 1 107 Ft / beav.

Fogászati alapellátás Felnőtt fogászat Iskolai fogászat Gyermek fogászat Fogászati ügyelet Vegyes fogászati ellátás

2 771 451 222 196 30 1 871

db praxis db praxis db praxis db praxis db praxis db praxis

Százalék 100 11,11 88,50 0,39 100

82,79 13,47 6,63 5,86 0,90 55,90

Adat: OEP 2010 évi Statisztikai Évkönyv

4.6.7

Iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátás

Az iskola orvosi tevékenységet Magyarországon 1945-ben kezdték meg, majd 1965-ben az iskolaorvosi hálózatba foglalkoztatott iskolai védőnőt is elrendelték. Az ellátás rendszere a következő lehet: ▪ Részállású iskolaorvos, iskolai fogorvos és védőnő .Többnyire az adott körzet háziorvosa, házi gyermekorvosa és védőnője látja el a szakfeladatot. ▪ Főállású iskola orvos és védőnő, nagy létszámú oktatási intézmények egészségügyi ellátására. 2010-ben a főállású iskolaorvosok száma 279 volt, ez 10 %-a az összes iskolaorvosi tevékenységet végző orvosnak. Részmunkaidőben dolgozott 150 fő. Háziorvosi illetve házi gyermekorvosi munkája mellett végezte ezt a munkát 2291 fő. Az iskolaorvos mellett dolgozó védőnők közül ezt a munkát főállásban végezte 1004 fő, részmunkaidőben 2633-an dolgoztak. Az OGYEI statisztikája szerint 100 iskolára 28,5 főállású iskolaorvos, és 43 főmunkaidejű iskolai védőnő jut. A rendszernek külön ráépíthető szakorvosi képesítése van: az Iskola-egészségtan és ifjúságvédelem. Az iskolaorvosi ellátás az alapellátás körébe tartozik és az önkormányzatok feladata a megvalósításuk. Az iskolák tulajdonosának feladata az orvosi rendelő biztosítása, amelynek paramétereit jogszabály rendezi. A tanulók szervezett eljuttatása az iskolaorvoshoz az oktatási intézmény feladata. Az iskolaorvos mellett iskolai védőnők tevékenykednek, együttes finanszírozásuk az E.Alapból történik. Tekintettel arra, hogy az iskolaorvosok jelentős része munkáját részmunkaidőben látja el, a mellette dolgozó védőnő is, így a szűk időtartamban a legfontosabb teendők végzése történik. A rövid és kötött időbeosztás nem teszi lehetővé, hogy az iskolaorvos bekapcsolódjék az iskolai egészségnevelésbe, bár az iskolák egy részénél lenne igény rá. A másik oldalról is vannak tapasztalatok, vagyis az iskolák nem tartanak érdemi kapcsolatot az iskolaorvossal. Az iskolaorvosi feladatokat is ellátó háziorvos,

49


házi gyermekorvos nem tud alkalmazkodni az iskola kötött képzési rendjéhez, és a kelleténél kevesebbszer fordul elő, hogy az iskolaorvos egészségfejlesztési, egészségnapi programban részt vesz. Az iskolaorvosnak – különösen a középiskolásoknál megjelenő mentálhigiénés esetek észlelésében lenne jelentős szerepe. Az a tapasztalat, hogy a védőnők sokszor közelebb tudnak kerülni a gyerekekhez.

4.6.8

Foglalkozás-egészségügyi ellátás

A foglalkozás-egészségügy ugyan intézményesítetten nem tartozik az alapellátás egységeihez, de jellegénél fogva fontosnak tartjuk itt részletezni a tevékenységét, tekintettel arra, hogy az aktív korú munkavállalókon belül egy nagy létszámú populáció egészségi állapotát vizsgálják. A munkavállalók alkalmazás előtti és időszakos orvosi vizsgálatáról és a szolgálatok működéséről több jogszabály is rendelkezik. Az ellátás biztosítása a munkaadók feladata. A tevékenység felett a szakmai felügyeletet az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Felügyelőség (OMMF) területi szakigazgatási szervei végzik. A szervezeti felépítése 3 szintű. 2010 évben a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok 100 332 gazdálkodó egységgel voltak szerződésben a feladatok ellátására. Ez 2 064 605 dolgozó ellátását jelentette. A fenti feladatokat 2009. december 31-i adatok szerint, hazánkban 2588 foglalkozás-egészségügyi tevékenységet végző orvos látta el, ebből főfoglalkozásban 1020, mellékfoglalkozásban 1568 foglalkozás-egészségügyi szakorvos dolgozott. Az orvosok mellett 2845 foglalkozás-egészségügyi ápoló is dolgozik. A foglalkozás-egészségügyi orvosok egy része egy céget lát el főmunkaidőben (ezek főként nagyobb gyárak, üzemek, multinacionális cégek), míg egy nagyobb részük – többnyire vállalkozás formájában kis- és középvállalkozásoknak biztosít foglalkozás-egészségügyi alapellátást. Az országban a kisebb településeken háziorvosok az ott dolgozó munkavállalók foglalkozás- egészségügyi ellátását is biztosítják, ugyanígy a foglalkozás-egészségügyi orvosok egy része háziorvosként is tevékenykedik. Mivel az aktív lakosság nagy százalékát látják el, fontos szerepük van (és kell legyen a továbbiakban is) az aktív korú lakosság egészségének megőrzésében, fejlesztésében. Több kutatás arra a következtetésre jutott, hogy nemcsak a munkahelyi expozíció, hanem a munka elvesztése is okozhat önmagában is megbetegedést, egészségromlást ezért fontos a foglalkozáseredetű megbetegedések rehabilitációja és ez csak a foglalkozás- egészségügyi orvos és a háziorvos közti együttműködéssel lehetséges. Másrészt az Országos Munka-, és Foglakozás-egészségügyi Intézet (OMFI) adatai szerint a szolgálatok szakemberei országos átlagban 72%-ban klinikai, 18%-ban munkaegészségügyi és 10%-ban egészségfejlesztési feladatokat végeznek. 2010-ben összesen 1 737 ezer ember vizsgáltak a munkaköri alkalmasság megítélése céljából. A különböző megbetegedésekben szenvedők gondozásán túl, a munkahigiénés tevékenységük során, tanácsadást, konzultációt végeznek, felmérik a munkahelyek állapotát, ennek alapján intézkedéseket hoznak. Az OEFI szervezésében több munkahelyen indítottak munkahelyi egészségfejlesztési programokat. Ennek folytatása azért lenne jelentős, mert a megelőző, egészségfejlesztési programoknak a finanszírozásában, lebonyolításában kiemelkedő szerepet kellene vállalniuk a munkahelyeknek, egyrészt, mert általában közvetlen anyagi érdekük fűződik dolgozóik jobb egészségi állapothoz, másrészt a programok finanszírozásához, megvalósításához is több forrással rendelkeznek, mint az egészségügy.

50


4.6.9

Képzés

Amint már említettük, az alapellátásban dolgozók utánpótlása nem megoldott, egyre kevésbé vonzó ez a szakma. Ugyanakkor az egyetemi képzésben a gyakorlati munkára való felkészítés még mindig nem eléggé hangsúlyos. Olyan további tudások, készségek beépítése is fontos, amelyek a napi szakmai munkát támogathatják. A betegekkel való könnyebb kommunikálás érdekében ezen készségek, képességek megszerzése a továbbképzési programban is lehetséges és kívánatos. A szakdolgozói képzés hasonló jelentőséggel bír. Itt is problémát fog jelenteni az utánpótlás biztosítása, hiszen tudottan sok egészségügyi végzettségű szakember hagyta el az országot, ha átmenetileg is.

4.7

Népegészségügy, egészségfejlesztés

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény III., Népegészségügyről szóló fejezetében az egészség védelme és fejlesztése, a betegségek, sérülések és rokkantság megelőzése érdekében alapvető feladatokat határoz meg azokon a területeken, amelyek jelentős mértékben befolyásolhatják a lakosság egészségi állapotát az egészségügyi ellátó rendszer tevékenységén túl (ezek: egészségfejlesztés, környezet-, és település-egészségügy, élelmezés-, és táplálkozás-egészségügy, sugáregészségügy, munkaegészségügy, járványügy). A törvény a népegészségügyet elsősorban lakossági csoportokat, közösségeket célzó tevékenységként deklarálja, amiben résztvevők az állami és önkormányzati szervek, gazdasági, társadalmi szervezetek és az egyének egyaránt. A népegészségügyi feladatok egyik letéteményese az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ). Az ÁNTSZ az Országos Tisztifőorvosi Hivatala (OTH) révén hatósági felügyeletet gyakorol különösen a járványügy, sugáregészségügy, táplálkozás-egészségügy, környezet-, és településegészségügy vonatkozásában, emellett országos intézetei kutató, adatgyűjtő/értékelő, módszertani, képzési és kifejezett egészségfejlesztési tevékenységet is végeznek. Az ÁNTSZ, mint egészségügyi államigazgatási szerv az egészségfejlesztési (egészségvédelmi, egészségnevelési és egészségmegőrzési) tevékenysége keretében összehangolja, szervezi és felügyeli a népbetegségek megelőzését szolgáló feladatok végrehajtását, így különösen ▪ a gyógyító-megelőző alapellátás tanácsadó tevékenységét; ▪ a család- és nővédelmi feladatokat ellátó intézményeket; ▪ az anya- és csecsemővédelmi feladatokat ellátó intézményeket; és ▪ a mentálhigiénés szolgálatokat; ▪ a lakossági célzott szűrővizsgálatokat. Az egészségügyi államigazgatási szerv részt vesz a lakosságot érintő és a megelőzést szolgáló programok kidolgozásában és végrehajtásában. Az OTH irányítása alatt a következő intézetek állnak: ▪ Országos Alapellátási Intézet (OALI), ▪ Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI), ▪ Országos Epidemiológiai Központ (OEK), ▪ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI), ▪ Országos "Frederic Joliot Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI), ▪ Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI), ▪ Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI), ▪ Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ (OSzMK),

51


▪ Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) A népegészségügyi szervezetrendszer területi szintjét ▪ általános hatáskörrel az OTH, ezen belül is az országos tisztifőorvos szakmai irányítása alá tartozó, de a megyei, illetve fővárosi kormányhivatalok részét képező - megyei tisztifőorvos által vezetett - népegészségügyi szakigazgatási szervek, helyi szintjét pedig ▪ a szakigazgatási szervek kistérségi, illetve fővárosi kerületi népegészségügyi intézetei képezik. Ezek közül viszonylagos szervezeti önállósággal kizárólag a szakigazgatási szervek és a kistérségi intézetek rendelkeznek. Az alapellátás szereplői többfajta tevékenységük során tartanak kapcsolatot az ÁNTSZ intézményeivel: pl. az alapellátási tevékenység engedélyeztetése, járványügyi intézkedések, védőoltások végzése, jelentések készítése, és továbbítása, módszertani útmutatók alkalmazása, egészségfejlesztési tevékenységekben való együttműködés esetén. A felsorolt országos intézetek szinte mindegyike készít tájékoztató anyagokat a lakosság részére, amelyek segíthetik az egészségügyi alapellátást is a felvilágosító munkában. Az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó preventív tevékenység konkrét feladatait a törvényi kereteken túl megtalálhatjuk az alapellátási tevékenységek jogi szabályozásában. A háziorvosi és gyermek háziorvosi Hatásköri lista önálló fejezetet szentel a prevenciós tevékenységek részletezésének. A háziorvosi hatásköri lista felöleli a prevenció teljes spektrumát (primer prevenciós feladatok, programok; rizikófaktor identifikáció, szűrővizsgálatok; egészségnevelés, tanácsadás; gondozási tevékenység és rehabilitáció). Ugyancsak rendelet rögzíti (51/1997. NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igény bevehető, betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról) az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok körét, kiegészítve az egyéni kockázati tényezőkön alapuló szűrővizsgálatok elvégzésének igényével. A rendelet célja, hogy meghatározza az egyes életkorokban a biztosítottak által térítésmentesen igénybe vehető, az életkori sajátosságokhoz igazodó betegségek megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatokat. A rendelet tartalmazza a kötelező szűrővizsgálatokat, valamint bizonyos szűrővizsgálatokat, amelyeket az adott korcsoportba tartozó személyek önkéntesen vehetnek igénybe. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a háziorvosok kompetenciájába tartoznak.

4.7.1

Népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok

Magyarországon jogszabályi háttérrel rendelkezik a szervezett, célzott szűrés. A szakterület mai állása szerint mind a keringési rendszer betegségei, mind a daganatos betegségek közül mindössze három rendelkezik a hatásosságnak a célbetegségből eredő halálozás mérséklődésével mért, megkívánt epidemiológiai bizonyítékával. Ezek a sejtvizsgálatot méhnyakszűrés, a mammográfia és a vastagbélszűrés. E három szűrővizsgálati módozat alkalmazható szervezett módon. Magyarországon az egészségügyi kormányzat - a katasztrofális epidemiológiai helyzet láttán – a szervezett szűrővizsgálati rendszer meghonosítása mellett döntött. A 25-65 év közötti nők kétévenkénti mammográfiás, valamint a 25-65 év közötti női lakosság háromévenkénti méhnyakszűrése végrehaj-

52


tásának szervezésére, koordinálására, monitorozására és értékelésére – törvényi úton – az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt (OTH) és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hivatalt (ÁNTSZ) jelölte ki. A szűrések regisztrálásához Országos Szűrési Nyilvántartó létesült, amely az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) kapott adatbázisból a kliensek személy szerinti azonosítására alkalmas adatok alapján a személyre szóló behívásokat, visszahívásokat és követést végzi. Az OTH munkáját szakértői munkacsoportok, és kistérségi szűrési koordinátorai támogatják. A szűrések eljárásrendje rögzített. A szűrést az egészségügyi tárca reguláris költségvetéséből és az E.Alapból (OEP) finanszírozzák. A szűrés a célzott populáció nyilvántartásán, behívásán és nyomonkövetésén alapul, ezért mindenki számára egyenlő esélyt biztosít, ami a szűrések elmaradása esetén csökken. Ez a társadalmilag nagyon érzékeny tevékenység a közvélemény figyelmének a fókuszába került, az elvárások - különösen az utóbbi időben - magasra nőttek. Az elmúlt három évben a szűrésen a behívottak megjelenési aránya a következőképpen alakult: 2007 évben: 52,5% 2008 évben:

49,4 %

2009. évben:

36,1 %

A csökkenő tendencia arra irányítja a figyelmet, hogy a behívásra kerülő lakosokkal intenzív kommunikációt kell folytatni, és azokra a csoportokra kell fókuszálni, akik rendszeresen elmulasztják vagy elutasítják a szűrővizsgálaton való megjelenést. Kérdőíves felmérések alapján10 azt tapasztalták, hogy kevésbé mennek el a szűrésre az idősebb korosztályok tagjai, az egyedül, illetve a négy főnél nagyobb háztartásban élők, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a gazdaságilag inaktívak, az alacsonyabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkezők. Ők azok, akiknek a behívólevél esetleg nem elegendő a döntéshez és egyénileg történő meggyőzés kell ahhoz, hogy a szűrésen részt vegyen. Ehhez kellene a településen olyan egyén, akiben ezek az asszonyok megbíznak, elfogadják a tanácsát. 2009-ben az Egészségügyi Minisztérium támogatásával az ÁNTSZ és az OTH és az Országos Onkológiai Intézet együttműködésében Védőnői Méhnyakszűrő Mintaprogram indult. A program célja az, hogy javuljon a lakosság szűréshez való hozzáférése. A programban 168 településen 102 védőnő vett részt, elméleti és gyakorlati képzés elvégzése után végezték az adott településeken adott időtartamon belül a méhnyakszűrést. Ez egy lehetséges módja annak, hogy a szűrést a lakosság lakóhelyéhez közelebb vigyük.

4.7.2

Országos szűrési modellprogramok

Vastagbél-szűrés: 2009 I. félévében az ÁNTSZ koordinálásával indult a székletvér kimutatásán alapuló vastagbélszűrési mintaprogram. A vizsgálatokra az 50-70 év közötti nők és férfiak kaptak meghívást. A programban országszerte 165 háziorvos vett részt. Modellprogram az ajak- és szájüregi rák szűrésére: Folytatódott a szájüregi rák korai felismerése és gyógyítása érdekében 2008-ban indult szűrési modellprogram. 2009-ben a képzésbe bevonták az együttműködő alapellátási orvosok szakdolgozóit is. A képzést záró vizsga után a szakdolgozók 2009 március-áprilisában kezdték el az alkalomszerű szűrést és az egészségfejlesztési tanácsadást.

4.7.3

Népegészségügyi programok

A rendszerváltozás utáni első polgári kormány, figyelembe véve az akkori népegészségügyi helyzetet, modern, nemzetközi mércével mérve is korszerű egészségügyi célprogramot dolgozott ki, amelyet 10

ANOVA, 2000

53


1994-ben hirdetett meg. Kiemelt jelentőséggel bírt az 1066/2001. (VII. 10.) Korm. határozat keretében létrehozott a 2001-2010. évekre szóló Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program. A Program 2003-tól több átalakuláson ment keresztül elnevezésében is. Az Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja célkitűzését, miszerint minden magyar állampolgár a lehető legegészségesebben éljen, az eddigiekben nem sikerült elérni. Ennek voltak financiális, szervezési és az interszektoriális együttműködés hiányára visszavezethető okok, ugyanakkor vannak kedvező hazai és nemzetközi tapasztalatok, jó gyakorlatok és szakember gárda, amelyekre/akikre építeni lehet. A célok elérése érdekében az egészségügyi tárca, valamint társtárcák is különböző, prioritást élvező témájú és különböző célcsoportokat megcélzó országos programok kimunkálását végezte és valósította meg. Az egészségi állapotnak a gazdaság és társadalom mutatóihoz kötődő függősége és ennek felismerése nyomán a népegészségügyi programokhoz kapcsolódtak a népegészségügyi programban nevesített szaktárcák által meghirdetett programok is. A programok száma igen jelentős, több éven átívelők, országos és területi szinten megvalósítottak egyaránt vannak közöttük. A programokat és előrehaladásukat az éves Népegészségügyi jelentés tartalmazza. Példaként három program címet jelzünk: Szociális tárca – Gyermekszegénység elleni program Oktatási tárca – Deszegregációs program Munkaügyi tárca – Alternatív munkaerő közvetítési program A megvalósított programok több, részben a módosítás igényét felvető tapasztalatot hoztak, amelyek az alábbiak: Az egészségi állapotban megnyilvánuló egyenlőtlenségek redukálásához elengedhetetlen a ▪ a tárcák közötti hatékony koordináció, ▪ a helyi önkormányzatok elkötelezettségének erősítése, ▪ a színterekre fókuszáló közösségfejlesztés, egészségfejlesztés. A hátrányos helyzetű földrajzi területekkel és társadalmi csoportokkal kiemelten kell foglalkozni. A Kormány 2010. június 14-en elfogadta a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát és a Nemzeti Együttműködés Programját. A program rögzíti, hogy szükség van olyan átfogó intézkedésekre, melyek fokozottan elősegítik a lakosság egészségi állapotának javulását, ezzel elismerve azt a sürgető igényt, miszerint a tényleges beavatkozások tovább nem halogathatók. A „Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére” című szakmapolitikai koncepció fontos céljának tűzte ki a népegészségügy megújítását; a feltárt problémákra válaszolva, a felkutatott és újragondolt fejlesztési forrásokra építve paradigmaváltó akcióterv készítését vállalja, amely a népegészségügyi célok elérése érdekében mozgósítani kívánja az egész lakosságot. Kijelenti, hogy a népegészségügy a legszélesebb értelemben vett közügy, amelyben szerepe van a társadalom minden elemének, az egyéntől a helyi és országos közösségekig, az iskoláknak, kluboknak, baráti társaságoknak és a munkahelyi színtereknek is. A lakosság egészségi állapotának javítása, egészségének fejlesztése társadalmi prioritás. Minden magyar állampolgárnak alapvető emberi joga az elérhető legkedvezőbb egészségi állapot. A jó egészség önmagában is jelentős egyéni és társadalmi érték, ugyanakkor egyéni és társadalmi erőforrás is. A lakosság jó egészsége a fenntartható gazdasági növekedés záloga.

54


Már régen megfogalmazódott az az elv, hogy csak olyan egészségfejlesztési és betegségmegelőzési akcióknak, intervencióknak van létjogosultsága, amelyek hatásosságára bizonyítékok állnak rendelkezésre. Ezért az interszektoriális népegészségügyi tevékenység sajátos elemeként kell, hogy megjelenjen, s beépüljön a mindennapok gyakorlatába az egészséghatás-becslés. A dokumentum szerint az egészséghatás-vizsgálatok megvalósítása érdekében létre kell hozni azokat a koordinációs mechanizmusokat, amelyeken keresztül minden szektor elszámoltatható lesz a különböző politikája és tevékenysége egészséget befolyásoló hatásaiért. Ennek fontos feltétele az egészséghatás-vizsgalatoknak a tárcaközi egyeztetésekbe való bekapcsolása, a lehetőségek kimunkálása és az együttműködés alternatíváinak kidolgozása. A hazai módszertani fejlesztés és szakértői hálózatok kialakítása sürgető feladat az egészséghatás vizsgálatok kivitelezése céljából, ehhez intenzív erőforrás-fejlesztésre van szükség. A jövőben az egészséghatás-vizsgalatokat minden nemzeti szintű stratégiánál rendszerszerűen javasolt alkalmazni. Magyarországon a népegészségügyi programok céljainak elérésére, az egészségmagatartást befolyásoló programok támogatására uniós források is rendelkezésre állnak. A Társadalmi Megújulási Operatív Programra (TÁMOP) 2007-2013 között 62,8 milliárd forint többletforrás állt/áll a népegészségügyi célok támogatására. A felhasználható pénzek felhasználásának hoszszú távú célja a várható élettartam és az egészségesen eltöltött évek számának emelése. Az országos politikai stratégia megkívánja a népegészségügyi feladatok interszektoriális voltának biztosítását. Ennek leképeződése szükséges helyi- települési szinten is. Az önkormányzati törvény meghatározza az önkormányzatok egészségügyi, szociális és közoktatási feladatait, amelyek mindegyike tartalmaz az egészség megőrzésével kapcsolatos feladatokat. Ugyanígy a lakosság élhetéséhez, lakhatásához, közlekedéséhez szükséges szolgáltatások biztosításának kötelezettsége a közegészségügyi, a járványügyi, balesetvédelmi stb. szempontokat is figyelembe veszi. Az önkormányzatoknak további kötelezettsége a településfejlesztési stratégiák megalkotása, ami szélesebb kört jelent, mint a település úthálózatának vagy csatornázásnak a javítását. Hozzáérthetjük az egyenlőtlenségek csökkentésére, a szociális ellátások színvonalának növelésére, a foglalkoztatás javítására, a helyi sajátosságok fejlesztésére vonatkozó stratégiai terveket. Ezeknek egyes stratégiai elemei kapcsolatba hozhatók az egészséget jó irányban befolyásoló tervekkel, tevékenységekkel, sőt elvárás ezek koherenciáját biztosítani. Ez a gyakorlatban azt tenné kívánatossá, hogy az önkormányzatok az elkészült stratégiai terveket egymással szinkronba hozzák. Ennek azért van jelentősége az egészségfejlesztés szempontjából, mert az egészségi állapot – ahogy már említettük- nemcsak az egészségügyi ellátórendszer ügye. Ha a foglalkoztatási stratégiák mentén növekedik a foglalkoztatás, ha javul az ivóvíz minősége, ha a szociális ellátottság a stratégiák mentén fejlődik – ezek mind befolyással vannak a helyi közösségek életminőségére. Az egészségfejlesztés tekintetében egyre inkább kívánatosabbá válik – például életmód programok uniós forrásainak elnyeréséhez elvárás is – települési, kistérségi egészségtervek elkészítése (például a TÁMOP pályázatot benyújtóknál elvárásként szerepelt az elkészítése).

55


Az egészségtervek színvonalas elkészítésében több útmutató és módszertan áll hazánkban rendelkezésre. A dokumentumok elvárása, hogy a helyi szinten elkészülő egészségtervekbe vonják be az alapellátás szakembereit is és a közösségi élet minél több szereplőjét. Ezek a programok támogathatják a háziorvosok preventív munkáját is, de ezekből egységes együttműködést kialakítani nem lehet. Az életmódprogramok és hasonló egészségfejlesztési programok viszont ráirányíthatják a figyelmet egyik oldalról az egészségügyi ellátás, másik oldalról a lakosság igényeinek megfogalmazására, valamint a lakosság egészségmagatartása, életmódja feltérképezésére, ami hosszú távon haszonnal járhat. Már most vannak tapasztalatok arra vonatkozóan, hogy a programok részeként a településekre meghívott, különböző képzettségű szakemberek (dietetikus, mentálhigiénés szakember stb.) tanácsadással, közösségi foglalkozásokon a lakosság speciális igényeit elégítették ki, amelyekre jelenleg a helyben dolgozó alapellátási szakembereknek nincsen lehetősége. A programok sok helyi lakost megmozgathatnak, és közben a településeken néhány helyi dolgozó is gyakorlatra tesz szert ilyen jellegű közösségi programok szervezésében. A népegészségügyi programok megvalósításához elengedhetetlen, hogy a programirányítás, szervezés, karbantartás és módosítás szintjén a népegészségügyi feladatokra speciálisan felkészített szakemberek álljanak rendelkezésre. Az országban folyó egészségfejlesztési munka szakembereinek képzése és az utánpótlás biztosítása terén kiemelt jelentőségű, hogy a Debreceni Egyetemen megalakult elsőként az országban a Népegészségügyi Kar, alapvető feladataként azt tartva, hogy a népegészségtan területén nemzetközileg elismert színvonalon, a népegészségügyi és egészségügyi intézmények képzési igényeihez igazodva, a képzés teljes spektrumát nyújtsa, valamint népegészségügyi kutatásokat és szakértői tevékenységet végezzen. A karon létrejött a népegészségügyi kutatások nemzetközi szinten is jegyzett műhelye, a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott népegészségügyi kutatócsoport. A népegészségügyi helyzet komplex jellemzése és változásainak nyomon követése, a problémák azonosítása és rangsorolása, célzott intézkedések tervezése, azok megvalósulásának és hatékonyságának elemzése korszerű strukturális alapokon szervezett, intézményesített, a szakma szabályai szerint végzett, folyamatos monitorozó tevékenységet igényel. Ennek az igénynek a kielégítéseként jött létre elsőként a kelet-közép-európai régió Egészség Obszervatóriumaként a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskolájának koordinációjával, két régió (az Észak-Magyarországi és az Észak-Alföldi) hat megyei (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg) ÁNTSZ intézetének közreműködésével az Északkelet-Magyarországi Egészség-obszervatórium (ÉKMEO). 2005. óta az egészségmonitorozás tevékenysége alapvetően az ÉKMEO keretei között valósult meg eddig Magyarországon. Ennek hatóköre azonban csak a két régió területére terjed ki. További egészségobszervatórium kialakításának terve készen áll, uniós forrásból a felállításuk lehetségessé válhat és szükségszerű is.

4.8

Az alapellátás preventív tevékenysége

A háziorvosi tevékenység egyik lényeges eleme prevenció: a primer prevenció, a szűrővizsgálatok, a gondozási tevékenység, s a populáció szintű prevenció. E területen a közelmúltban jelentős tényező volt egyrészt a háziorvosi hatásköri lista megújítása, amelynek révén a prevenció kiemelkedő helyre került, a szakágak közt külön fejezetben szerepel. Másrészt kidolgozták a háziorvosok indikátoralapú teljesítményértékelési rendszerét, ösztönzendő a minőséget és a hatékonyságot. 11 indikátort java-

56


soltak, közülük 9 a prevencióra vonatkozik. Jelenleg ezek finanszírozásra kerülnek, de főként az értékelés választott módszerei fejleszthetőek. Az életmód tanácsadás és az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok elvégzése részben függ csak a háziorvos idejétől, befolyásolják a szervezési lehetőségek, az asszisztencia képzettsége és aktivitása, a kompetenciák kihasználása, az informatikai háttér színvonala. A fenti, jogszabályi háttérrel bíró szűrések mellett az országosan, vagy egy–egy támogató által megszervezett szűréseken a háziorvosok - inkább a városi körzetben dolgozók - legfeljebb, mint felkért előadók, közreműködők vesznek részt. Ezek a programok sok lakost megmozgatnak ugyan, de a szűrésen résztvevők döntésére van bízva, hogy a szűrés eredményével felkeresik-e háziorvosukat vagy sem. Fontos lenne, hogy szakmailag elfogadott módszerek kerüljenek ezekbe az országos vagy helyi közösségi szűrőprogramokba, másrészt megoldandó, hogy a szűrésen résztvevők eredményei eljussanak az adott háziorvoshoz. A házi gyermekorvos Kompetencia listájában szintén jelen vannak a prevenciós tevékenységek önállóan nevesítve. Ezek közül a legjelentősebbek: ▪ Az általános iskolai tanulók egészségi állapotának szűrése: teljes fizikális vizsgálat 2. ,4., 6., 8. évfolyamon, az eredmény dokumentálása. ▪ Módszertani levél szerinti életkori kampányoltások elvégzése. ▪ Fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrendelése, az ÁNTSZ illetékes intézetével együttműködve. ▪ Egészségtudatos magatartás formálása, ezen belül: az egészséges táplálkozás, , elősegítése az iskolai étkezés során, konzultáció biztosítása, közreműködés a dohányzás, alkohol-fogyasztás, drogozás, szenvedélybetegségek, a szexuális viselkedés primer prevenciójában. A preventív tevékenységek közül a legjobban működő terület hazánkban az életkorhoz kötött védőoltások szervezése és végzése. Az életkorhoz kötött kötelező oltásoknak hazánkban tradicionálisan kiemelt jelentősége van. A gyermekeket tíz súlyos fertőzés ellen oltják, elvégezve a szükséges újraoltásokat is. A kötelező védőoltások teljesen ingyenesek. A WHO megállapítása szerint jelenlegi oltási rendszerünk és gyakorlatunk is példaértékű, a teljesítése kiváló. A védőoltással megelőzhető fertőző betegségek előfordulásának monitorozása jelzi: nemlegesen illetve a szórványosság legalacsonyabb szintjén fordulnak elő. Az utóbbi évek vizsgálatai szerint a gyermek- és serdülőkorban előforduló elhízás, hipertónia kapcsolatban áll a nagy népegészségügyi tehertételt jelentő felnőttkori szív- és érrendszeri morbiditással. A gyermekkorban végzett szűrővizsgálatokkal, a kiszűrtek kiemelt gondozásával a kórállapotok egy része már gyermekkorban kezelhető lenne és ezzel a felnőttkori betegségek megelőzhetők lennének. A gyermek háziorvosok az iskola és ifjúság-egészségügy szakembereivel, valamint a területi védőnővel végzi a preventív tevékenységet. A primer prevenció a védőnő önállóan végzendő alapfeladata és felelőssége. Ide tartozó területek többek között az egészséges táplálkozás, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, a járványügyi és élelmi-

57


szerbiztonság megvalósítása, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek alkalmazása, az egyén megküzdő képességeinek fejlesztése (stressz-, probléma és konfliktuskezelés). Az eredményességéhez elengedhetetlen, hogy a védőnő és az orvos a preventív ellátást azonos szakmai elvek alapján és gyakorlat szerint végezze. Szükséges, hogy az orvos ajánlja, támogassa a védőnői ellátás igénybevételét, segítse a gondozott személy és család együttműködésének megnyerését az egészségesebb életvezetésben. A szekunder és tercier prevencióban a védőnő részben lát el önállóan feladatokat. Amiatt, hogy a primer prevencióban ilyen sokrétű és lakosságközeli feladatai vannak a védőnőnek, még inkább nagy a tétje annak, hogy a védőnői ellátásban nagyok a területi különbségek a hozzáférésben régiók között és régiókon belül is. Az egyenlőtlenségek legtöbbször az ellátottak, illetve a fokozott ellátást igénylők magas létszámából erednek, egyes védőnői körzetek több települést foglalnak magukba, így pl. a települések közötti utazás a munkától is elvesz időt, esetleg a védőnő iskolai védőnői feladatokat is ellát, vagy nem rendelkezik megfelelő felszerelésekkel vagy informatikai háttérrel. Az iskolaorvosok nem kis százaléka részállásban látja el feladatát. A részmunkaidőben rendelkezésre álló idő nem elegendő az életmódbeli tanácsok adására. Felmérések mutatják, hogy a mentális problémák az iskoláskorúak egyre nagyobb számánál jelennek meg, aminek a felismerése fontos lenne, éppen az iskolaorvosok által. Az iskolai egészségnevelési programba történő érdemi bekapcsolódásra nem nagyon van alkalmuk. Az egészségfejlesztési programokat az idő rövidsége miatt nemigen tudják egyeztetni az iskolai programokkal. Az ország népegészségügyi adatai, a WHO nemzetközi, illetve Magyarországot érintő vizsgálatai, felmérései, valamint a társtárcák elemzései alapján szükségessé vált, hogy a közoktatási törvény módosításával az iskolai egészségnevelés, egészségfejlesztés jogszabályi feladatai a törvényben megjelenjenek, valamint sor kerüljön a helyi pedagógiai programokban is a helyi feltételekre, adottságokra épülő egészségnevelési stratégia kidolgozására, megvalósítására. Ez elsőként a 2003. évi LXI. törvényben történt meg (az 1993. évi LXXIX tv. a Közoktatásról, módosításával). Ennek alapján az Oktatási Minisztérium elkészített egy Segédletet, amelynek célja, hogy elméleti és gyakorlati segítséget nyújtson az iskoláknak ahhoz, hogy pedagógiai programjuk elkészítése során érdemben tudjanak foglalkozni valamennyi, az egészségfejlesztéssel összefüggő tevékenységük megtervezésével. Az iskolaorvos, házi gyermekorvos feladata az iskolai egészségvédelmi pedagógiai programok elkészítésében, a programok megvalósításában a részvétel, közreműködés. A fogorvosok alapellátási preventív tevékenységét nagyban befolyásolja az ellátandó lakosságszám. Ma Magyarországon igen nagylétszámú az alapellátási tevékenységet végző fogorvosokhoz tartozó lakosok száma. A fogorvosok az iskolások fogászati szűrését az iskolákkal együttműködve elvégzik, de felnőttek befolyásolására már kevés módjuk, idejük van. Tapasztalat, hogy ugyanazon réteg megy el rendszeresen ellenőriztetni a fogait. A prevenciónak ezen a ezen azért tulajdonítunk nagy jelentőséget, mert évek óta emelkedik a szájüregi daganatok száma.

4.8.1

Összegzés

A fentiekből látható, hogy a magyar lakosság egészségi állapotának javítását célzó, a társadalom minden szféráját mozgató népegészségügyi tevékenység össztársadalmi prioritást kell, hogy élvezzen. Az egészségügyi ellátórendszeren belül az alapellátás szintjén elvárandó komplex kuratív és több szintű preventív szolgáltatások biztosításához az alapellátás támogatása szükséges minden erőforrás tekin-

58


tetében. Emellett nemcsak az egészséget, hanem az egészségi állapot monitorozási rendszerét is fejleszteni szükséges.

5.

SZÜKSÉGLET ELEMZÉSE, LEHETSÉGES ALTERNATÍVÁK

5.1

A fejlesztési probléma, szükséglet bemutatása

A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen. Különösen aggasztó a szív- érrendszeri megbetegedések, a daganatos megbetegedések és halálozások aránya, a mentális zavarok számának emelkedése, Bizonyított tény, hogy az egészség fő determinánsai a környezeti tényezők körébe sorolhatók. Az életmódbeli tényezők (dohányzás, mértéktelen alkoholfogyasztás, helytelen táplálkozás, inaktív életmód) ugyancsak jelentős súlyt képviselnek a betegségek kialakulásában. Emellett vitathatatlan, hogy az egészségi állapotot meghatározó tényezők sorában az egészségügyi ellátórendszer szolgáltatási spektruma, hozzáférhetősége, egyes működésbeli anomáliája - éppen a társadalom legveszélyeztetettebb csoportjai esetében – felértékelődik. Különösen igaz ez az egészségügyi alapellátásra. Az alapellátással kapcsolatos elvárás, hogy a közösség egészségproblémáit megoldja, megfelelő egészségfejlesztési, betegségmegelőzési, gyógyító és rehabilitációs szolgáltatást nyújtva. Az alapellátás oldaláról ennek az elvárásnak a teljesítését nehezíti többek között az, hogy magas a betöltetlen praxisok száma, ami az ellátáshoz való hozzáférést egyenlőtlenné teszi. A háziorvosi szakma elöregedett, a nyugdíjba vonuló orvosok utánpótlása nem megoldott, a betöltetlen praxisok száma akár növekedhet is a jövőben emiatt. A praxisok orvos-megtartó képessége egyes területeken igen alacsony, részben gazdasági és/vagy földrajzi okokból, esetenként a praxis szociális összetétele miatt. A gazdasági okok közé sorolhatjuk már az alulfinanszírozást is. Az alapellátás finanszírozásának sajátossága, hogy a finanszírozás mértékét a nyújtott szolgáltatásnak sem amennyisége, sem a minősége nem befolyásolja. További problémaként jelentkezik, hogy a nyújtott szolgáltatások minőségének mérésére és ennek a finanszírozásba való beépítésre történtek javaslatok és kezdeményezések, de azt mondhatjuk, hogy az alapellátás minőségbiztosítása jelenleg megoldatlan. Igen heterogén képet mutat az ellátandó lakosság szám („kártyaszám), a szakmailag még kezelhetőnek tűnő kb. 1500 fős praxisszámtól lefelé és felfelé is jelentős eltérések tapasztalhatók. A - kártyaszámtól függetlenül is –a praxisban végzett munkát kedvezőtlenül befolyásolja a tetemes mennyiségű adminisztráció (sokfelé és sokfélét kell jelenteni), aminek a csökkentése több oldalról is szükséges lenne. Az alapellátás szereplőinek, különösen a háziorvosnak olyan tényezőkkel is szembe kell néznie, amelyek a működésétől függetlenül, de azt befolyásolva érvényesülnek a mai Magyarországon. A lakosság egy csoportja földrajzilag és gazdasági-társadalmi értelemben hátrányos helyzetben van. Ez az egyenlőtlenség kedvezőtlenül befolyásolja az egészségi állapotukat is. Különösen az Északmagyarországi és Észak- alföldi régió lakosai vannak kiszolgáltatva az egészségi állapotot befolyásoló, az országos átlagot meghaladó munkanélküliségnek, a lakóhelyükön a hiányos vagy az anyagi lehetőségek miatt igénybe nem vehető infrastruktúrának. A térségben nagy számban lévő aprófalvas jelleg

59


csökkenti a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, sőt egyes, addig meglévő szolgáltatások is eltűnnek a településekről. A közlekedés nehezítettsége miatt nehezebben vesznek igénybe a lakóhelyüktől távolabb lévő szolgáltatást. Jellemző, hogy a magasabb iskolai végzettségűek, az újdonságokra nyitottabb fiatalok- munkahely hiányában - elhagyják itt lévő otthonukat. A munkanélküliség, az idősek elmagányosodása, a rossz anyagi helyzet a mentálhigiénés problémák megszaporodásával jár, aminek az ellátása a lakóhelyük közelében – szakember híján – nem megoldott. A lakosok egy része egyre nagyobb számba venné igénybe lakóhelyén vagy ahhoz közel az esetenként egyre szűkülő szociális szolgáltatásokat. A fentiek miatt a háziorvosnak, mint a településen jelen lévő szolgáltatónak „kettős szorításban” kell végeznie munkáját. Az elvárt, a lakosság egészségi állapotát javító, a betegségek megelőzését célzó tevékenység a jelenlegi személyi feltételekkel a háziorvos szintjén nem megoldható. Még akkor sem, ha a települések, kistérségek egy részében az önkormányzatok – magukon és a helyzeten is javítani akarván – megragadva támogatási lehetőségeket, fejlesztik az egészséges életkörülményeket biztosító ellátásaikat vagy éppen életmódprogramokat, egészségügyi szűrővizsgálatokat szerveznek. A önkormányzatok kapacitása, a lehetőségek, a közösség összetétele különbözőségének okán viszont igen heterogén módon alakul a közösségek életét befolyásoló helyi környezeti hatások kiküszöbölése, és a szolgáltatások biztosítása. Ezt azt is jelenti, hogy a közösségek különböző prioritást állítanak fel az igényeik megfogalmazásakor, a szükségletek pedig eltérhetnek lakosság korösszetétele vagy pl. a roma népesség túlsúlya miatt. Fentiek mind azt az igényt erősítik, hogy szükség van a háziorvosi ellátás támogatására különböző erőforrások alkalmazásával. Alátámasztja ezt a WHO 2008 évi World Health Report-jának ajánlása is, amelyeket figyelembe véve hazánkban is sürgető szükségszerűség az alapellátás átalakítása. A dokumentum arra ösztönöz, hogy az egészségügyi reform homlokterébe az alapellátás megerősítése kerüljön, ennek révén a lakosság általános egészségi állapota javítható, az egészségi állapot társadalmi/földrajzi egyenlőtlenségei érdemben mérsékelhetők. Vagyis egy olyan alapellátásra van szükség, mely a tradicionális betegellátás mellett a szolgáltatások fókuszába az érintett közösség egészségének védelmét, fejlesztését, szükség esetén helyreállítását, a krónikus betegségekben szenvedők hatékony, az életminőség érdemi javulását eredményező, folyamata és kimenetei szintjén jól kontrollálható minőségi (következésképp eredményes) gondozását helyezi. Az eddigi megvalósított magyarországi egészségfejlesztési programok megerősítik azt az elképzelést, hogy a hatékonyságot azzal lehet növelni, ha a lakosság lakóhelye közelébe visszük a programokat, felkutatjuk azokat, akikre a országos kampányok hatósugarából kiesnek és a célcsoportokat a saját nyelvükön(konkrét és átvitt értelemben is) és kultúrájuk ismeretében szólítjuk meg.

5.2

A fejlesztés elmaradásának hatása

5.2.1

Praxisközösségi modell

A fejlesztés elmaradása esetén nem alakul ki egy olyan országosan elterjeszthető alapellátási rendszer, amely – a Semmelweis terv által is hangsúlyozottan – már nem odázható tovább. ▪ nem erősödik az alapellátás prevenciós orientáltsága, nem tudja a prevenció három szintjén az szükségleteket kielégíteni

60


▪ nem javul a szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlősége, különösen a marginalizált csoportok, ezen belül a roma populáció számára ▪ nem növekedik az egészségben eltöltött életévek száma, az újabb megbetegedések továbbá terhelik az amúgy is túlterhelt egészségügyi ellátórendszert ▪ tovább nő a betöltetlen praxisok száma, a praxisok orvosmegtartó képessége tovább csökken ▪ nem jön létre olyan finanszírozási modell, amely megfelelően kezeli az alapellátás prevenciós szolgáltatásait.

5.2.2


Ha a programot az IT fejlesztések nélkül valósítják meg, a következő tényezőkkel kell számolni: ▪ Nem biztosítható az operatív (részben adminisztratív) hatékonyság javulás. ▪ A jelenlegi rendszerek csak a finanszírozás szempontjából tartalmaznak valid adatokat, ezek felhasználási területük miatt torzíthatják a prevenciós stb. elemzéseket. ▪ Nem biztosítható a hatékony esetmenedzsment, betegút elemzés ▪ Nem biztosítható a praxis telephelyén kívüli elektronikus adathozzáférés a praxisban dolgozók számára. ▪ A társintézményi adat és funkcionális informatikai integráció nem megy végbe.

5.3

A probléma kezelését célzó lehetséges alternatívák, stratégiák bemutatása, elemzése, összehasonlítása

5.3.1

Praxisközösségi modell

A praxisközösségi modell sikeres megvalósításának kritikus eleme, hogy a végrehajtás egyes tevékenységeit milyen módon, milyen súllyal és struktúrában lehet optimálisan munkacsomagokba szervezni. Ezért az értékelemzés módszerével elvégeztünk egy vizsgálatot, amely összefoglalva bemutatja az alkalmazott eljárást és a kapott eredményt. A létrehozott új munkacsomagok tartalmának megújításával az alábbi táblázatban összefoglalt eredményeket tudtuk elérni, ezért a program megvalósítása során ezt a „B” változatot kívánjuk végrehajtani: WP (2. forduló) vizsgálat után

indikátor érték vizsgálat után

indikátor (leírása röviden)*

WP-02 (új / new.)

Kidolgozott módszertanok és protokollok Informatikai eszközök rendszere WP-03 (új / new.) Komplex háziorvosi szoftver Képzési anyagok WP-04 (új / new.) Képzésben részesülők ellátotti-szakdolgozói találkozások növekedése beteg-háziorvos találkozások növekedése infarktus utáni gondozás javulása WP-05 (új / new.) diabétesz gondozás javulása WP-06 (új / new.) definitív ellátás javulása szervezett szűréseken részt vevők száma nő kibővült szolgáltatásokkal kapcsolatos KAB javul az érintett lakosságnál WP-07 (új / new.) Tanulmányok és jelentések WP-08 (új / new.)

61

10 1 1 9 910 20% 20% 20% 20% 5% 20%

1000 CHF 706,711 2 736,68 347,344

6 875,52

50% 13

relatív indikátor per 1000000 CHF 14,15 0,37 0,37 25,91 2 619,88 0,03 0,03 0,03 0,03 0,01 0,03

relatív indikátor változása 2,81 0,06 13,82

0,00

0,07 2 958,32

4,39

3,19


5.3.2

Az informatikai alternatívák bemutatása

A funkcionális követelmény alapján több informatikai architektúra is ki tudja elégíteni az igényeket. Ezeket a következő szempontok alapján vetettük össze: ▪ gazdasági paraméterek: beruházás, üzemeltetés, ▪ információbiztonsági paraméterek, ▪ ágazati trendekhez való igazodás. A következőkben bemutatott architektúra verziók közül egymás alternatív változatai: ▪ „Vastag kliens + központi adatbázis”: ▪ A praxis közösségekben lévő munkaállomásokon kliens program fut. Lehetőség van a lokális (munkaállomáson történő) adattárolásra. ▪ Működik egy központi adatbázis, ami tartalmazza a praxis közösség rendszere szempontjából releváns összes adatot. A releváns rendszerekkel történő integráció – adat szinten – központilag történik meg. ▪ „Vastag kliens + nincs központi adatbázis, csak adatindex szerver”: ▪ A praxis közösségekben lévő munkaállomásokon kliens program fut. Lehetőség van a lokális (munkaállomáson történő) adattárolásra. ▪ Nincs központi adatbázis. A releváns adatokat a praxis közösségek kliensei tartalmazzák. ▪ A releváns rendszerekkel történő integráció – adat szinten – nagyon nehézkesen működik. ▪ „Vékony kliens + központi adatbázis”: ▪ A praxis közösségek munkaállomásain nem feltétlenül fut a rendszerhez külön fejlesztett kliens szoftver, elegendő lehet akár szabadon választott (de friss) internetes böngésző használata. Az adattárolás jellemzően nem a kliens oldalon történik. ▪ Működik egy központi adatbázis, ami tartalmazza a praxis közösség rendszere szempontjából releváns összes adatot. A releváns rendszerekkel történő integráció – adat szinten – központilag történik meg. ▪ Az informatikai eszközök kiesése fennakadást okozhat a munkában, adatvesztés előfordulhat. ▪ „Vékony kliens + központi adatbázis + szükséghelyzeti megoldások” A praxis közösségek munkaállomásain nem feltétlenül fut a rendszerhez külön fejlesztett kliens szoftver, elegendő lehet akár szabadon választott (de friss) internetes böngésző használata. Az adattárolás jellemzően nem a kliens oldalon történik. Működik egy központi adatbázis, ami tartalmazza a praxis közösség rendszere szempontjából releváns összes adatot. A releváns rendszerekkel történő integráció – adat szinten – központilag történik meg. Az informatikai eszközök kiesése nem okoz fennakadást a munkában, adatvesztés nem fordulhat elő. A változatok költségelemzése Az informatikai költségelemzést elvégeztük a bemutatott alternatív megoldásokra, ezt a mellékelt tartalmazza részletesen. Itt az ebből levonható tanulságokat szemléltetjük. A költségek a 24 praxisra való kiterjesztés esetén a következőképp alakulnak (zárójelben a program hatásaként megvalósítható az országos, 6700db. praxisra feltételezett kiterjesztés esetén várható alakulás; a választott megoldás a 100%): ▪ Központi adatbázis, vékony kliens megoldás 93% (72%)

62


▪ Központi adatbázis, vékony kliens szükséghelyzeti megoldással ▪ Központi adatbázis, vastag kliens ▪ Vastag kliens központi adatbázis nélkül (index adatbázissal)

95% (79%) 100% (100%) 85% (138%)

A változatok kockázatelemzése Az információmenedzsment szempontú működési kockázatelemzés a klasszikus módszertan szerint, kvalitatív módon végeztük el. A módszertan bemutatását a melléklet tartalmazza. Ez azon alapul, hogy egy fenyegetés lista elemeinek előfordulási valószínűségét szorozzuk a bekövetkeztekor fellépő hatással, ez adja a kockázatot. A kockázatok összegzése alapján a következő eredményt kapjuk (a minimális kockázatú lehetőség a 100%): ▪ Központi adatbázis, vékony kliens megoldás: 106% ▪ Központi adatbázis, vékony kliens szükséghelyzeti megoldással: 102% ▪ Központi adatbázis, vastag kliens: 100% ▪ Vastag kliens központi adatbázis nélkül (index adatbázissal): 117% Az összességében legkedvezőbb változat kiválasztása Fentiek alapján a következő megoldást elvetettük: Vastag kliens központi adatbázis nélkül (index adatbázissal). Ez a legkockázatosabb, valamint országos kiterjesztés esetén a legdrágább. A szükséghelyzeti vékonykliens megoldás adatbiztonsági szempontból sebezhető, emiatt a szakmai szervezetek számára nem volt befogadható, ezért ezt is elvetettük. Pilot program révén és az ágazaton belüli szignifikáns tapasztalatok hiányában központi adatbázissal rendelkező, vastag klienses megoldás mellett döntöttünk olyan módon, hogy vékony klienssel is elérhető lesz az összes funkcionalitás (ezt lehet a mobil eszközökön is használni), valamint kidolgozunk szükséghelyzeti megoldásokat az informatikai erőforrások kiesésének esetére. A program során nyert tapasztalatok figyelembe vételével lehet kiválasztani az esetleges további bevonandó praxisoknál, illetve az országos rendszerre történő kiterjesztésnél alkalmazható megoldást. A kiterjesztés esetén fennálló költségeket össze lehet vetni a megoldások tapasztalt rendelkezésre állásával és kockázataival, mely a fentiek miatt külön fejlesztés nélkül is elvégezhető.

6.

A PROGRAM BEMUTATÁSA

6.1

Érintettek

6.1.1

Svájci kormány

Svájc vállalta, hogy a kibővített Európai Unióban a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében 130,738 millió (százharmincmillió-hétszázharmincnyolcezer) svájci frank vissza nem térítendő Hozzájárulást biztosít Magyarország számára, amelyhez öt év kötelezettségvállalási és tíz év kifizetési időszak áll rendelkezésre, a Hozzájárulás Svájci Parlamentben történő elfogadásának dátumával, azaz 2007. június 14-vel kezdődően. A Felek által közösen elfogadott projektek végrehajtásával, valamint a Svájci- Magyar Együttműködési Program Szándéknyilatkozatában és a Stratégiai Keretszabályozással összhangban, a Felek (a Szövetségi Külügyminisztérium, amely a Svájci Fejlesztési és Együttműködési Ügynökségen (SFEÜ) keresztül jár el, és a Szövetségi Gazdasági Minisztérium, amely a Gazdasági Államtitkárságon (GÁ) keresztül jár el) támogatják a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését.

63


6.1.2

Magyar kormány – egészségügyi államtitkárság

A javasolt projektötlet közvetlenül szolgálja a Svájci- Magyar Együttműködési Programban foglalt célkitűzések megvalósítását, illeszkedik a Kormányprogramban megjelölt célokhoz és feladatokhoz. Közvetlen összefüggésben áll a kormányprogrammal, különös tekintettel arra, hogy a Kormányprogramban foglaltaknak megfelelően hozzájárul ahhoz, hogy az orvosok több időt fordíthassanak valódi prevenciós feladatok elvégzésére, betegellátásra, - gondozásra, egészségnevelésre és oktatásra, valamint megfeleljenek a „kapuőri” és a végleges gyógyulást nyújtó feladatoknak. Az „Újraélesztett egészségügy, Gyógyuló Magyarország- Semmelweis-terv az egészségügy megmentésére” című szakmapolitikai koncepció keretében az egészségügyért felelős kormányzat kulcsfontosságú stratégiákat és akcióterveket dolgozott ki az egészségügy megmentésére. A program összhangban áll a Semmelweis terv alapellátásra vonatkozó fejezetével.

6.1.3

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ)

A Svájci Hozzájárulás elnevezésű program támogatási területeiről és tárgyalási irányelveiről szóló 2032/2007. (III. 7.) Korm. határozat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) jelöli ki a Svájci Hozzájárulás program tekintetében a lebonyolítás koordinációjával kapcsolatos feladatok ellátására. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtását irányító szervezetek összeolvasztásából hozta létre a kormány 2006 júliusában. A központi hivatalként a nemzeti fejlesztési miniszter irányítása alatt működő szervezet egy hatékonyabb és átláthatóbb intézményrendszer megteremtését tette lehetővé, ezáltal segítve az Európai Unió pénzügyi támogatásainak eredményes felhasználását.

6.1.4

Konzorciumi tagok

A program célja egy népegészségügyi fókuszú alapellátás-szervezési modellprogram végrehajtása ún. Virtuális Ellátó Központ támogatásával. A GYEMSZI, mint Program Végrehajtó az úgynevezett Virtuális Ellátó Központ szakmai támogató és a népegészségügyi kutatási konzorciuma területi kohéziós és szakmapolitikai szempontok alapján kiválasztandó praxisok számára nyújt szűrési, prevenciós, egészségfejlesztési és esetmenedzsment fejlesztéséhez szükséges szakmai támogatást. A konzorcium tagjai: ▪ Debreceni Egyetem ▪ Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet ▪ Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete ▪ Magyar Védőnők Egyesülete ▪ Országos Alapellátási Intézet ▪ Országos Egészségbiztosítási Pénztár ▪ Pécsi Tudományegyetem ▪ Semmelweis Egyetem ▪ Szegedi Tudományegyetem

6.1.5

Települési önkormányzatok

A települési önkormányzatok olyan közjogi testületek, amelyek közfeladatok ellátásában vesznek részt. A helyi önkormányzatok kötelező feladatai közé tartozik az egészségügyi és a szociális alapellátásról való gondoskodás. A helyi önkormányzat önként (vállalt) ellátandó feladatait, a lakosság igé-

64


nyei alapján, anyagi lehetőségeitől függően maga határozza meg, mely kiterjed az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodásra, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítésére is.

6.1.6

Kisebbségi önkormányzatok

A Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek közül kiemelkedő fontosságú, hogy érdekeik védelmére és képviseletére helyi és országos önkormányzatokat alakíthatnak. A helyi kisebbségi önkormányzatok a Nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény értelmében a kisebbség helyzetét érintő bármely kérdésben megkereséssel fordulhatnak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv vezetőjéhez, amelyben tájékoztatást kérhetnek, javaslatot tehetnek, intézkedést kezdeményezhetnek, kifogással élhetnek az intézmények működésével kapcsolatos, a kisebbség jogait sértő gyakorlat, egyedi döntés ellen, kezdeményezheti a döntés megváltoztatását vagy visszavonását. A helyi kisebbségi önkormányzatok saját hatáskörükben - a rendelkezésére álló források keretei között - intézményt is alapíthatnak és tarthatnak fenn, különösen a helyi közoktatás, a helyi írott és elektronikus média, a hagyományápolás és a közművelődés területén. A helyi közoktatás, a helyi média, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a kisebbségi lakosságot e minőségében érintő települési önkormányzati rendeletet a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő helyi kisebbségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg. A kisebbségi települési önkormányzat, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat kapcsolatot tarthat bármely kisebbségi szervezettel, egyesülettel, velük együttműködési megállapodást köthet.

6.1.7

Háziorvosok

Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön a praktizáló háziorvosok száma 1800, amelyből 761 felnőtt praxis. A hozzáférés és az ellátás minősége régionként és praxisonként eltérő. A tartósan betöltetlen praxisok egyedi problémát vetnek fel. Számuk jelenleg 175, de ez a szám sajnos folyamatosan növekszik. A betöltetlen praxisok közül 81 Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldi régióban található. Ami a hozzáférést illeti, a legnagyobb különbséget a praxisok kártyaszáma mutatja. Míg egyes praxisok 800-900 főt látnak el, máshol 3000 fő feletti betegszám is előfordul. (A hagyományos egy orvosegy asszisztens felállás esetén a kielégítő módon ellátott betegek száma 1400-1800 közé tehető; az 1500 fős praxisok kialakítása távlati célként kitűzhető.) A jelenleg tevékeny praxisok több, mint 90 %-a úgynevezett privatizált praxis, a maradékot közalkalmazottként dolgozó orvosok látják el.

6.1.8

Egyéb leendő praxisközösségi tagok

A praxisközösség a háziorvoson, házi-gyermekorvoson és az asszisztensen kívül kiegészül különböző kompetenciákkal rendelkező egészségügyi szakdolgozókkal is. Új tagként jelenik meg a praxisközösségben a praxisközösségi koordinátor, népegészségügyi szakember, roma egészségőr és segéd egészségőr, dietetikus, gyógytornász, pszichológus, mentálhigiénikus, addiktológiai konzultáns, logopédus, akik rugalmas integrációban dolgoznak együtt közösségi és egyéni ellátási szinteken, a lakosság egészségi állapotának gondozása és javítása érdekében.

65


A fogászati alapellátást szolgáltató és a védőnő is tagja a praxisközösségnek.

6.1.9

Lakosság, különböző civilszervezetek

A csökkenő népességszám és a születéskor várható élettartam elmarad az európai átlagtól. 2008-ban a születéskor várható átlagos élettartam a férfiak esetében 70,02 (EU:76,25), a nők esetében pedig 78,32 (EU:82,3) volt. A halálesetek döntő többségéért a keringési rendszer megbetegedései és a daganatos megbetegedések tehetők felelőssé, különös tekintettel a tüdőrákra. A hátrányos helyzetű lakosságcsoportok, például roma közösségek egészségi állapota lényegesen rosszabb az átlag lakosságéhoz viszonyítva. A lakosság ellátáshoz való hozzáférése és az ellátás minősége régiónként és praxisonként nagymértékben eltérő. E tekintetben a legnagyobb problémák a hátrányos helyzetű térségekben figyelhetőek meg. A településeken működő civil szervezetek legfontosabb feladatai: ▪ a közszféra és a magánszféra közötti közvetítés, ▪ a társadalmi kontroll biztosítása, ▪ társadalmi, szakmai csoportosulások érdekképviselete, ▪ a társadalom önszerveződési igényeinek kielégítése, a közjó szolgálata.

6.1.10 Szakmai szervezetek Magyar Szakdolgozói Kamara: A MESZK a 2006. évi XCVII. törvény értelmében 2007 április elsejétől – önkéntes alapon – újra megalakult, és továbbra is az egyik legnagyobb taglétszámmal rendelkező kamara maradt. A MESZK képviseli és védi a szakdolgozók jogait a szakdolgozói hivatásgyakorlásával összefüggő ügyekben, valamint képviseli a szakdolgozói kart a hazai és nemzetközi szakmai szervezetekben. A köztestület legfontosabb célja, hogy szakmai és etikai támogatást nyújtson a folyamatosan önállóvá váló szakterületek dolgozóinak. Kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a szervezet társadalmi szerepének és súlyának megfelelő mértékben járuljon hozzá az egészségpolitika alakulásához és – ezen keresztül – a lakosság egészségügyi ellátásának javításához. A MESZK partner minden olyan szakmai program, tervezet kialakításában, amely az egészségügyet, a hatékonyabb gyógyítást és a lakosság egészségének megőrzését, a prevenciót szolgálják, hiszen a Kamara tömöríti azokat a szakdolgozókat, akik szakértelmükkel, tapasztalataikkal a leghatékonyabban tudják ezt a munkát segíteni. Magyar Orvosi Kamara: A MOK minden Magyarországon működő orvos független, demokratikus, céhszerű testülete, amely tagjainak szakmai, erkölcsi és anyagi érdekvédelmet hivatott biztosítani. A Kamara alapvető célja, hogy tevékenységével őrizze a hivatás tisztaságát, védje és építse az orvoskar tekintélyét és ezzel szolgálja a nemzet egészségének ügyét. ▪ a Kamara nyilvántartást vezet tagjairól és törekszik arra, hogy a mindenkori egészségpolitikai rendszerben olyan helyet foglaljon el, amelyben szakmai alapelveit kellő hatékonysággal érvényesítheti. ▪ törekszik arra, hogy elsősorban orvos szakmai szempontok határozzák meg a finanszírozási feladatokat

66


▪ szorgalmazza az egészségmegőrző és betegellátó rendszer működési hibáinak feltárását és a joghézagok kiküszöbölését ▪ ajánlást ad az egyes orvosi szolgáltatások díjtételeire ▪ felügyeli tagjainak szakmai, erkölcsi és etikai tevékenységét. Megalapozott gyanú esetén vizsgálatot folytat, felelősségre vonást gyakorol vétséget elkövető tagjaival szemben ▪ célja az orvosi hivatás gyakorlásához szükséges optimális szakmai feltételek megteremtésé, beleértve az egyetemi hallgatók, a szakmánkénti szakorvosok létszámának, az orvosi munkahelyek számának, telepítési helyeinek és munkafeltételeinek önálló kidolgozását ▪ kiépíti szervezetei és tagjai között a gyors információcsere hatékony rendszerét ▪ kapcsolatot alakít ki és tart fenn külföldi orvos-szervezetekkel, nemzetközi intézményekkel, hazai egészségügyi és civil szervezetekkel A Kamara kommunikációra törekszik az egészségügyi dolgozókkal és a lakosság minél szélesebb rétegeivel, támogatja a betegjogok érvényesülését, és vállalja az orvosi tevékenységgel kapcsolatos észrevételek véleményezését.

6.1.11 Beszállítók, partnerek A program sikere nagymértékben függ attól, hogy milyen mértékben sikerül megszólítani – azaz minél szélesebb körben ajánlattételre bírni - a központosított és saját közbeszerzések, illetve egyéb beszerzések leendő ajánlattevőit. Az érintett részpiacok szereplőit tehát célszerű a lehető legszélesebb körben és minél korábban, lehetőleg a program-megvalósítás indítása előtt előzetesen tájékoztatni a program részleteiről. Mindemellett a beszerzések műszaki leírásának megfogalmazása és a szakmai és pénzügyi kiválasztási kritériumok megfelelő kombinációja is fontos feltétele a program megvalósítás tervezett ütemben történő lebonyolításának. A közbeszerzési / beszerzési terv egyes komponenseit alapvetően egy-egy jól körülhatárolható részpiacon elérhető áru- illetve szolgáltatáscsomag szerint határoztuk meg. A teljesség igénye nélkül, a program számára különös jelentőséggel bíró 1-2 részterületet érdemes ezúton is kiemelni a közbeszerzési / beszerzési tervből, így pl. a prevenciós diagnosztikai vagy éppen az informatikai eszközöket és szoftvereket.

6.2

A program célrendszere

A program célrendszerét könnyen áttekinthető formában a logikai keretmátrix tartalmazza (1. melléklet). Az alábbiakban részletesebben ismertetjük a célrendszer hierarchikus szintjeit.

6.2.1

A program hatása

A háziorvosi alapellátás prevenciós fókuszú és a hozzáférés esélyegyenlőségét javító közösségi reorientációja révén a lakosság egészségi állapotának javítása.

6.2.2

A program közvetlen célja

A megelőzésre és a krónikus betegségben szenvedők gondozására összpontosító, közösségi orientációjú, a helyi közösségeket – különösen a roma lakosságot – bevonó egészségügyi alapellátási modell

67


kidolgozása és tesztelése a helyi és kisebbségi önkormányzatokkal, helyi egészségügyi és szociális szolgálatokkal és orvosi karokkal való szoros együttműködésben, továbbá a tapasztalatok alapján ajánlások kidolgozása az országos egészségpolitika számára. A program közvetlen céljának megvalósítása az alábbi prioritások teljesülését segíti elő: ▪ A minőség, a hatékonyság és az eredményesség javítása az alapellátásban, különös tekintettel a megelőzésre; ▪ Az alapellátáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségének és minőségének javítása, különös tekintettel a roma populációra; ▪ A szolgáltatások bővítése a háziorvosi körzet keretei között tevékenykedő praxis team fejlesztésének támogatásával; ▪ A krónikus betegségek szövődményei kialakulásának valószínűségét csökkentő háziorvosi gondozás javítása; ▪ Az alapellátási jelentések adatszolgáltatási és feldolgozási IT alkalmazásainak fejlesztése; ▪ Az epidemiológiai kutatások és elemzések fejlesztése; ▪ Az alapellátási, családorvosi képzés, továbbképzés erősítése.

6.3

A program kapcsolódása az egészségpolitikai prioritásokhoz

Az „Újraélesztett egészségügy, Gyógyuló Magyarország – Semmelweis - terv az egészségügy megmentésére” című szakmapolitikai koncepció keretében az egészségügyért felelős kormányzat kulcsfontosságú stratégiákat és akcióterveket dolgozott ki az egészségügy megmentésére. A kormány a Semmelweis-tervet 2011. május végén fogadta el. A Semmelweis terv az alapellátást az ellátórendszer kulcselemének tekinti, ezért prioritásként kell kezelni. A szubszidiaritás elvét követve az alapellátás képezi a megelőző, gyógyító és ápolói tevékenységek leghatékonyabb szintjét, lakosság közeli és költség-hatékony módon. Az alapellátás Semmelweis-tervben megállapított prioritás területei az alábbiak: (a) a háziorvos és házi-gyermekorvos képességének és érdekeltségének növelése az ellátás bővítésében és aktív részvétel a megelőzésben és az egészségnevelésben (b) szakmai és az adminisztratív feladatok közötti egyensúly megteremtése, adminisztratív terhek csökkentése, jelentéstételi követelmények ésszerűsítése (c) praxisok méretének felülvizsgálata (d) orvostechnikai eszközállomány javítása (e) epidemiológiai adatokon és teljesítménymutatókon épülő pénzügyi előirányzatok (f) szolgáltatásokhoz való hozzáférés kapcsán sürgősen orvosolni szükséges a humán erőforrás (képzés, életpálya modell) problémákat, az intenzív területi elvándorlás megakadályozása érdekében (g) helyi-és szakmai modell együttműködés az alapellátást szolgáltatókkal támogatva: szolgáltató csoportokat, kistérségi alapellátási központok fejlesztése, szorosabb együttműködés a védőnőkkel, iskolai védőnőkkel, iskolaorvosokkal, iskola fogorvosokkal, otthoni ápolási szolgáltatókkal, más egészségügyi szakemberekkel (dietetikus, gyógytornász, stb.), helyi szociális ellátás szolgáltatóival. (h) a kapuőri funkciót meg kell erősíteni a háziorvosok esetében, támogatni kell egy egységes informatikai jelentéstételre alkalmas rendszerrel, mely lehetővé teszi a járóbeteg-és fekvőbeteg intézmények összekapcsolódását (i) iskola-egészségügyi szolgáltatások fejlesztése

68


(j) engedélyek és szerződések keretében az alapellátás újbóli meghatározása. A javasolt program közvetlenül célja a (g) prioritáshoz modellkísérlet megvalósítása, emellett szorosan kapcsolódik az (a), (b), (d), (e) és (h) prioritásokhoz, illetve közvetve az (f) prioritáshoz. Az alapellátás e-Health koncepciójában – mint a Semmelweis-terv ágazati végrehajtási koncepciója – szereplő, informatikát elsődlegesen érintő prioritás területek az alábbiak: (a) informatikai rendszerek kialakítása az elszámolási tranzakciók küldéséhez és fogadásához a szolgáltató intézményeknél és a központi elszámoló intézményeknél (b) az intézményi rendszerekhez való csatlakozást lehetővé tevő szabványos szoftverek, interfészek fejlesztése (c) az országos e-Recept- és háziorvosi rendszer illesztése az elszámoló rendszerhez (d) a transzparens elszámolást szolgáló elektronikus azonosító kártya kezeléséhez szükséges rendszerek biztosítása az intézmények számára (e) az egészségügyi ellátórendszer intézményei számára transzparens elszámoláshoz szükséges országosan egységes komponenseket támogató szoftverek internetalapú szolgáltatásként nyújtása egy professzionális, magas biztonságú és adatvédelem szempontjából magas színvonalú ASP / SaaS központból (f) regionálisan integrált intézményközi kórházi információs rendszer fejlesztése (g) az integrálandó tartalmak és technológiai protokollok meghatározása, kifejlesztése (h) országosan egységes központi szoftverkomponensek fejlesztése (i) előzetes ellenőrzésen átment adatok felvétele az ágazati jelentési rendszerbe, az adatfeldolgozók ellenőrzési feladatait megkönnyítve és hatékonyabbá téve (j) a minőség, a hatékonyság és az eredményesség javítása az alapellátásban, különös tekintettel a megelőzésre (k) az alapellátáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségének és minőségének javítása (l) a szolgáltatások bővítése a háziorvosi körzet keretei között tevékenykedő praxis team fejlesztésének támogatásával (m) az alapellátási jelentések adatszolgáltatási és feldolgozási IT alkalmazásainak fejlesztése A program informatikai komponense valamennyi fenti informatikai prioritást támogatja, amelyek egy része eleve feltételezi a kiválasztott informatikai megoldás megvalósítását.

6.4

A kiválasztott megoldás ismertetése

A program keretében megvalósítható alternatív megoldások közül olyan változat kiválasztása mellett döntöttünk, amely több (SMART indikátorral mérhető) eredményt biztosít azonos és/vagy kisebb költségszint mellett. A program során megvalósítandó tevékenységeknek ezért innovatív eszközrendszerként kell funkcionálniuk. Innovációs szempontból a program központi része a WP-03, WP-05 és a WP-06. A többi munkacsomag megvalósításának célja, hogy új megoldásokkal előkészítse, elemezze, fejlessze és nyomon kövesse a központi részeket, illetve a széles körű alkalmazásra vonatkozó javaslatokat megfogalmazza. Az informatikai fejlesztés, az alapellátási modell és a roma közösségek speciális programjai tekintetében kiválasztott változatot az alábbiakban mutatjuk be.

69


6.4.1

A megvalósítás helyszíne

A 24 praxis kiválasztására és a modell tesztelésére az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi régió társadalmilag és gazdaságilag hátrányos helyzetű településein kerül sor, ahol magas a roma lakosság aránya és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés is elmarad az országos átlagtól.

6.4.2

Praxisközösségek működési modellje

A közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer első szintje az emberek közvetlen lakókörnyezetében biztosított alapellátás, amely meghatározó szerepet játszik a lakosság egészségi állapotának alakításában, elsősorban  a betegség-megelőzési tevékenysége,  a szűrések, egészségügyi állapotfelmérések elvégzése,  a lakosság egészségszemléletének alakítása,  a megbetegedések korai felismerése,  az egyén élet- és munkakörülményeiből adódó lehetséges egészségkárosodások korai felismerése,  a felismert betegségek, elváltozások kezelése,  a krónikus betegségek kezelése,  a betegségekkel kapcsolatos felvilágosító munkája révén. Az alapellátás jelenlegi intézményrendszere ennek az összetett tevékenységhalmaznak az ellátására csak részben alkalmas. A program ezen a helyzeten kíván javítani az ún. praxisközösségek létrehozásával és egy új, innovatív működési modell bevezetésével, amely egészségügyi szakdolgozói kapacitások bevonását és új szolgáltatások nyújtását teszi lehetővé. Praxisközösségi működésre vonatkozóan nem rendelkezünk gyakorlati tapasztalattal, ezért a praxisközösségi feladatmodellt is az értékelemzés módszertanára építő csoportmunkával határoztuk meg. A módszer segítségével, a praxisközösséggel szemben támasztott elvárásokból kiindulva határoztuk meg a praxisközösségben ellátandó tevékenységek körét és azok rendszerét. 6.4.2.1

Praxisközösség

A praxisközösség behatárolt földrajzi területen működő háziorvosi, gyermek háziorvosi praxisok partneri együttműködése, amely – a program által biztosított támogatás révén – kiegészül különböző kompetenciákkal rendelkező egészségügyi szakdolgozókkal, koordinátorral, roma egészségőrrel, roma segéd-egészségőrrel, akik rugalmas integrációban dolgoznak együtt közösségi és egyéni ellátási szinteken, a lakosság egészségi állapotának gondozása és javítása érdekében. 6.4.2.2

Egy praxisközösség jellemző szakmai összetétele és kapacitása

Jelenleg is közfinanszírozott (régi) szereplők Háziorvos, ill. legalább egy házi gyermekorvos

Programban finanszírozott tevékenység Többlet prevenciós, egészség-fejlesztési tevékenység

Szakorvos jelölt

Többlet prevenciós, egészség-fejlesztési tevékenység

Szakdolgozók:  Szakápoló  Házi gyerekorvos asszisztense  Védőnő

Többlet prevenciós, egészség-fejlesztési tevékenység

70


Fogászati alapellátást szolgáltató Programban megjelenő lehetséges új szereplők Praxisközösségi koordinátor Szakdolgozók: dietetikus, gyógytornász, pszichológus mentálhigiénikus, addiktológiai konzultáns, logopédus stb. igény szerint Roma egészségőr

Roma segéd egészségőr (A roma közösségből kerül kiválasztásra; felkészítést követően kerül foglalkoztatásra) Népegészségügyi szakember (prevenciós fókusszal)

Programban megjelenő új szereplő Roma egészségfelelős (A roma közösségből kerülnek kiválasztásra és képzést kapnak a program keretében)

Prevenció Programban finanszírozott tevékenység Praxisközösséggel kapcsolatos menedzselés, rendelkezésre állás szervezése, erőforrás-koordináció; programok előkészítése, szervezése; elszámolások támogatása Egyéni és közösségi tanácsadás, ellátás, helyi intézmények számára tanácsadás

Személyre szabott kommunikáció biztosítása; programokra mozgósítás; egészségügyi felvilágosítás; alapellátással, szakellátással kapcsolatos tájékoztatás; a szakorvosi szolgáltatás igénybevételének segítése Közvetítés az egészségügyi ellátó és a roma populáció között; mozgósítás; tájékoztatás; az összes szakértő munkájának támogatása a roma közösség körében Elsődleges megelőzési tevékenység szervezése, személyre szabott kommunikáció biztosítása; a másodlagos megelőzés keretében közösségi programok szakmai előkészítése, részvétel a lakosság mozgósításában; közreműködik a tercier prevencióban A programhoz tartozó, de nem finanszírozott tevékenység Laikus tudatformáló szerep a roma közösségen belül, információ és jó gyakorlat terjesztése egyéni példamutatás útján

Praxisközösség az OALI-val kötött szerződéssel jön létre. A praxisközösséget egy praxisközösségi tag vezeti, aki ellátja a praxisközösség képviseletét és a közös tevékenységek koordinálását. Ez a működés azonban nem érinti a praxisok önálló jogi és gazdasági működését. A közösséget vezető praxis kiegészül egy új szereplővel, a praxiskoordinátorral. Egy-egy praxisközösség összlétszáma a régi és az új tagokkal együtt igen változó lehet, és erősen függve a kiválasztásra kerülő praxisok és környezetük munkaerő- és szakemberpiaci adottságaitól mintegy 18-36 fő között ingadozhat. Az ingadozást elsősorban a már meglévő régi szereplők számában várható erős szórás okozza (11-23). Az új szereplők köre mintegy 7-10 főre tehető. A praxisközösségekben végzendő többlet-, illetve új tevékenységek (munka) ellentételezése főszabályként munkaidő nyilvántartás alapján és emberévre vetítve számolható el a részletes pénzügyi táblában nevesített esetekben. A praxisközösség a programban rendelkezésre bocsátott közös dologi és működéstámogatási, illetve egyéb vonatkozó keretekből finanszírozza a programban megjelenő új szereplők munkafeltételeinek kialakítását és fenntartását, valamint a – külön nevesített eseteket leszámítva – a régi szereplők többlettevékenységének ellentételezését. Az OALI által alkalmazott (nevesített) új szereplők munkáját főszabályként teljes mértékben ellentételezi a program. A prevenciós nővér a praxisközösség prevenciós keretének terhére számolható el.

71


A praxisközösség szakmai irányítását és felügyeletét az OALI látja el. 6.4.2.3

A praxisközösség tevékenységeinek szakmai megalapozása

A praxisközösség szervezeti működését és szakmai tevékenységét a programban elvégzésre kerülő fejlesztő munka alapozza meg. A 2. Szakmai előkészítés, módszertani fejlesztés és monitorozás munkacsomagban kidolgozásra kerülnek a működésre vonatkozó eljárások, a praxisközösséget segítő módszertani anyagok, protokollok az alábbiak szerint: ▪ Módszertan kidolgozása a praxisközösség működésének és működtetésének fejlesztésére ▪ Módszertan kidolgozása az egészségfejlesztési tevékenységek fejlesztésére és integrálásához ▪ Orvos-paciens kommunikáció fejlesztése (pl. anyagok összeállítása, szóróanyagok elkészítése, kommunikációt fejlesztő képzés kidolgozása) ▪ E-Health otthoni távfelügyeleti eszközök alapellátásban való alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata és szolgáltatási protokollok kidolgozása Ezek a kidolgozandó anyagok tartalmazzák többek között a praxisközösségen belüli feladatmegosztást, a programban megjelenő új munkakörökkel szembeni végzettségre, képzettségre vonatkozó ajánlásokat, a praxisközösség működésével kapcsolatos dokumentálási szabályokat, a betegutak leírását, a különböző célcsoportokhoz (pl. életkor szerinti, roma, szociálisan hátrányos helyzetű) illesztett speciális programokat, valamint a lakosság bevonását segítő technikákat. A praxisközösségek ellátási területén a roma népesség aránya jelentősen magasabb lesz az országos átlagnál, ezért kifejezetten romákra vonatkoztatott programok is kidolgozásra kerülnek a 6. Roma közösségek speciális programjai munkacsomagban (pl.: Roma anya-gyermek egészség program). 6.4.2.4

A praxisközösség tagjainak felkészítése

A program célkitűzéseinek teljesítéséhez a praxisközösség tagjainak mindennapi munkája részben megváltozik, újszerű működést kell elsajátítaniuk. A praxisközösség felkészülését többféle képzés támogatja. A 4. Képzés munkacsomag, valamint a 6. Roma közösségek speciális programjai munkacsomag az alábbi szakmai képzéseket biztosítja: ▪ Tananyagfejlesztés és képzés a praxisközösség működésére vonatkozóan a praxisközösség tagjai számára (praxisközösségben való együttműködés) ▪ Tananyagfejlesztés és szakmai továbbképzés a háziorvos, házi gyermekorvos, szakdolgozók, prevenciós nővér, praxis koordinátor szakmai csoportok számára Ennek keretében, célcsoporthoz illesztve többek között az alábbi témák kerülnek feldolgozásra: ▪ Prevenciós tevékenység szakmai háttere, szervezési kérdései, ▪ Speciális betegcsoportok igényeinek ismerete, velük történő kommunikáció fejlesztése, ▪ Betegmenedzsment orvos-szakmai és magatartásbeli ismerete, ▪ Orvos-paciens kommunikáció fejlesztése, ▪ Eset-menedzsment, ▪ Elemző, értékelő tevékenység a helyi prioritások felállítása érdekében, ▪ Informatikai eszközök felhasználói ismerete, ▪ Támogató szoftverek felhasználói ismerete stb. ▪ Szupervízió (segítés, támogatás), készségfejlesztés, hálózat-építés a praxisközösség tagjai számára ▪ A roma lakosságot megszólító prevenciós tevékenységek szakmai támogatása (workshop és help desk)

72


▪ Roma egészségőr, roma segéd egészségőr képzése A roma egészségőr, roma segéd egészségőr saját etnikumában közvetlenebbül és érthetőbben tud eligazítást adni az egészségügyi ellátórendszerről, hatékonyabban tudja közvetíteni az egészségmegőrzés, az egészségfejlesztés feltételrendszerét, konkrét gyakorlati tanácsokat tud adni a csecsemők és kisgyermekek egészségmegőrzéséhez, ill. egy-egy eset kapcsán. 6.4.2.5

A praxisközösség tevékenysége

A praxisközösség egészségfejlesztési, betegség-megelőzési tevékenységeit alapvetően közösségi és egyéni színtéren végzi. A feladatokat a praxisközösség hajtja végre, de a program alatt multifunkcionális help desk áll rendelkezésére. Közösségi szintű ellátás, szolgáltatás tevékenységei A praxisközösség részt vesz a program helyi szintű kommunikációjában, annak érdekében, hogy a lakosság és a helyi kulcsszereplők kellően megismerjék az új típusú alapellátási modellt és abban eligazodjanak. A helyi kulcsszereplőkkel (pl. helyi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat, költségvetési intézmények, önkormányzati társulások, non-profit szervezetek, meghatározó helyi vállalkozások képviselői) történő partnerségi kapcsolat kialakítása, a helyi együttműködés előmozdítása elengedhetetlen feltétele a programok sikeres megvalósításának. A helyi kommunikáción túl a program a stakeholder-ek képviselői számára is lehetőséget biztosít a képzéseken való részvételre, ami elősegíti a partnerségi működés kialakulását (4.4 Felkészítés/tréning a stakeholderek képviselői számára) A közösségi szintű ellátás keretében a praxisközösség az alábbi feladatokat látja el: ▪ Egészségnevelést végez - Meglévő programokhoz kapcsolódik, újakat indít - Egészségkommunikációt végez - Életmód-váltást segítő programot szervez - Egészséges életmódot megerősítő programot szervez - Helyi lakossághoz (kultúrájához, hagyományaihoz), magas kockázatú célcsoporthoz illeszkedő programot tervez, szervez - Betegklubot szervez ▪ Szűréseket szervez, támogat - A szervezett lakossági szűrést támogat, részvételre mozgósít - Közösségi eseti szűrővizsgálatokat szervez A helyi közösségnek szóló programokat a praxisközösség megtervezi, és/vagy a végrehajtást megszervezi, a feltételeket biztosítja, a programokban való részvételre ösztönző kommunikációt, mozgósítást végez, végül megvalósítja, lebonyolítja azokat. Személyre szóló (egyéni) ellátás tevékenységei Az egyéni ellátás keretében a praxisközösség a következő szakmai tevékenységeket látja el: ▪ Keringési és metabolikus kockázatbecslést, kockázat-menedzsmentet végez (szűr és tanácsot ad) ▪ Dohányzás minimál intervenciót végez, korai kezelésbe vesz, továbbutal ▪ Alkohol/drog minimál intervenciót végez, korai kezelésbe vesz, továbbutal ▪ Életmód-váltást segítő tanácsadást nyújt

73


▪ Speciális egészségügyi szolgáltatást nyújt gyógytornász, mentálhigiénikus, pszichológus, dietetikus, stb. által ▪ Szociális rendszer felé jelez, egyéb humánszolgáltatókkal kapcsolatot tart ▪ Távfelügyeleti eszközt biztosít, használatára klienst felkészít Az egyéni ellátás során jelentkező feladatokat a praxisközösség tagjai a szakmai kompetenciák szerint látják el. Kutatásokban való részvétel A praxisközösség adatfelvétellel, adatszolgáltatással, konzultációval segíti a programban végzett kutatási tevékenységeket, egészségpolitikai elemző és ajánlástételi munkát. 6.4.2.6

Összegzés

A praxisközösségi forma hatékonyabb alapellátást eredményezhet, és a praxisok által közösen alkalmazott, jelentős kiegészítő tevékenységet ellátó szakemberek javíthatják az ellátás minőségét, amelyek eredményeként a lakosság egészségügyi helyzete az ellátott térségben lényegesen javulhat.

6.4.3


(Az informatikai komponens és a változatok kockázatelemzésen alapuló összehasonlítását részletesen a 4. melléklet tartalmazza). A program keretében létrehozunk és a kiválasztott 24 praxisban a program megvalósítási időszakában tesztelünk egy egészségügyi ágazati (központi) szinten kialakított, ingyenesen igénybe vehető háziorvosi praxis közösségi informatikai rendszert, amelynek rendelkeznie kell mindazokkal a funkciókkal, amelyeket a jelenlegi háziorvosi praxis közösségi rendszerek ellátnak – mindezt a mai kor követelményeinek megfelelő technológiákkal, legjobb gyakorlatokkal, módszertani elvekkel megvalósítva. Ki kell bővülniük ugyanakkor olyanokkal, amelyek az egészségügyi alapellátás színvonalát növelik, hozzájárulnak a praxisban dolgozók hatékonyabb munkavégzéséhez, munkaszervezési képességéhez. Egyúttal meg kell újítani, könnyebben kezelhetővé és a finanszírozó számára valid adatok nyújtására képes eszközzé kell fejleszteni a háziorvosi jelentéstételi rendszer informatikai támogatását is. Ez a megoldás Magyarországon újszerű, hiszen eddig a háziorvosok piacról vásárolt olyan szoftvereket alkalmaztak, amelyek nem egységesek, a praxisokban lokálisan, PC-ken futnak és tárolnak adatokat, szemben a javasolt ingyenes központi megoldással. Az új rendszer egyúttal integrálja az eddig elkülönített jelentéstételi és esetmenedzsment funkciókat, valamint lehetővé teszi a hiteles közfinanszírozási adatok hatékonyabb előállítását. Az alapellátás fejlesztése az egészségügyi tevékenységeket támogató megfelelő IT rendszerrel hatékonyabbá tehető. A jelenlegi háziorvosi rendszerekre és az azokban lévő adatstruktúrákra nincsen vonatkozó előírás. A jelentések előírói, köztük az OEP, csak a háziorvos által beküldendő jelentések adatstruktúráját és adattartalmát határozza meg. A praxisoknak több szervezet felé van jelentéstételi kötelezettsége, melyek egy része elektronikusan, rendszeren keresztül, más része e-mailben ill. papíron teljesíthető. Ezek kiválthatóak olyan módon, hogy a praxisban használt rendszer funkcionálisan és az adatrögzítés szempontjából optimalizált, a jelentést a rendszerből nyert adatok alapján előkészíti, ezt egy központi adatbázisba továbbítja. Az adatbázisban a különböző szervek a számukra szükséges adatokhoz hozzáférnek, megvalósulhat az informatikai integráltság adat és funkcionális szinten egyaránt.

74


A központi adatbázis létrehozása alapfeltétele a praxis telephelyéhez nem kötött mobil eszközök alkalmazásának is, melyek további támogatást adnak a praxisban dolgozók számára. A programszervezet hatékony működését és alapfeladatainak ellátását irodai informatikai eszközök beszerzése is támogatja. Az informatikai fejlesztés illeszkedése az e-Health programhoz Az egészségügy informatika fejlesztései a Semmelweis Tervben foglalt stratégiai irányokhoz igazodnak, informatikai eszközökkel és módszerekkel szolgálják ezeket. Ennek mentén a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) Egészségügyért Felelős Államtitkársága a GYEMSZI-t jelölte ki arra, hogy a Semmelweis Terv megvalósítását, az ágazatot racionalizáló fejlesztéseket és az uniós források szabályszerű felhasználását koordinatív és támogató feladatok ellátásával segítse. E feladat részeként a Semmelweis Tervben elfogadott, több intézmény és szervezet együttműködésben kialakított (koncentrált) egészségügyi fejlesztéspolitikai stratégia megvalósításának támogatására a NEFMI Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztálya és a GYEMSZI gondozásában készült el az „Egészségügyi ágazati informatikai fejlesztési koncepció az uniós projektek tükrében (e-Health koncepció)”. Jelen program az e-Health koncepció célrendszeréből a következőek megvalósítását támogatja, ezzel kapcsolódik az e-Health programhoz: ▪ Az intézmények és az alapellátási szolgáltatók informatikai integrációja növekszik. ▪ Egységes (szabványos és felesleges redundanciától mentes), folyamatos („real-time“) ágazati jelentési rendszert alakítanak ki. ▪ Korszerű jelentési adatstruktúra jön létre. ▪ Előtérbe kerül az elektronikus adatkezelés. A javasolt architektúra a következő elemeket tartalmazza: ▪ Központi adattár: Minden résztvevő, szervezet közvetlenül a központi adattárhoz kapcsolódik a megfelelő interfészeken keresztül. A szervezetek egymás közti adatkapcsolatban csak az adattáron keresztül állnak. ▪ A releváns rendszerekkel központilag (az adattáron keresztül, interfészekkel) megvalósított, karbantartott integráció ▪ A praxis közösségek számára vastag kliens alkalmazása: ▪ Az adattárolás helye a központi adattár és a kliensek. A praxis közösségek munkaállomásain, helyben elérendő ill. felvett, módosított adatokról automatikus (rendszeren belüli) másolat készülhet lokálisan (praxis közösségnél, munkaállomás kliensben). Amennyiben a központi adattár nem elérhető (pl. az internetes kapcsolat kiesése esetén), a kliensen a lokálisan tárolt adatok elérhetők. Az adatokban történt változásokat lokálisan tárolja a rendszer, a kapcsolat helyreállása után az adatok központi adattárban való rögzítése, frissítése ill. a lokálisan tárolt, egyéb szükséges adatok kétirányú szinkronizációja megtörténik vagy a papír alapú adattárolásból a kapcsolat helyreállítása után a rendszer feltölthető. ▪ Vékony kliens kialakítása, ami böngészővel ellátott mobil eszközről is elérhetővé teszi az adatokat és a szükséges funkciókat. ▪ Szükséghelyzeti, alternatív munkavégzési folyamat kidolgozása: ▪ Abban az esetben, ha az informatikai rendszer vagy ennek egy eleme meghibásodik, kiesik és emiatt a munkavégzés nem lehetséges, un. szükséghelyzeti, alternatív (előzetesen kidolgozott) munkafolyamat mentén a feladatok elvégezhetőek. A program feladata annak a vizsgálata, hogy mely folyamatok akadnak meg az informatikai rendszer kiesésekor és ezek közül melyekre kell alternatív munkafolyamatot kidolgozni. A program feladata ezek megvalósítása is. ▪ Redundáns internetes elérés – backup internet kapcsolat (pl. mobilnet) – biztosítása, ahol indokolt: Ez szükséghelyzeti megoldásként alkalmazható hálózati kapcsolat, mely az elsődleges internetes elérés meghibásodása esetén lehetővé teszi a zavartalan működést. A kapcsolat alkalmazását a program során kell mérlegelni, kialakítani.

75


A szükséges informatikai eszközök Az informatikai eszközök a következőképpen különíthetőek el: ▪ a központban üzemelnek (jellemzően szerverek) ▪ a praxisoknál üzemelnek - a praxisok telephelyén üzemelnek (jellemzően kliensek) - a praxis tagok mobileszközei - a távfelügyeleti eszközök A központi eszközök: ▪ a praxisoknál használt és az adatelemzési funkciókat biztosító rendszerek központi működtetéséről gondoskodnak: Adatbázis szerver, Alkalmazás és web szerver, SAN konfiguráció, Adatbázis kezelő, Riportoló motor, Operációs rendszerek ▪ a központi rendszerek üzemeltetését támogatják: Backup, menedzsment, napló és AAA/SSO szerver, Tartalék szerver, Archiváló egység (Tape Library), Álló rack, Szünetmentes tápegység, Backup Software, Menedzsment szoftverek, napló elemzés ▪ a központi rendszerek adatbiztonságáról gondoskodnak: Tűzfal, Hitelesítő védelmi rendszer ▪ a központi rendszerek adatkapcsolatait biztosítják: switch A lokális eszközök (praxisonként): ▪ a praxisoknál használt rendszerek elérését biztosítják a praxis telephelyén ill. mobil eszközökről: Praxis PC, Kiemelt mobil eszköz (tablet), Alap mobil eszköz (android okostelefon), távfelügyeleti eszközök ▪ a központi rendszerek adatkapcsolatait biztosítják: Hálózati aktív eszköz 6.4.3.1

Összegzés

Az új informatikai rendszer praxisokban történő alkalmazása nem csak hatékonyabb alapellátást eredményez, hanem integránsan kapcsolódik az országos rendszerekhez, valid és valós idejű adattartalma miatt megbízható elemzések készíthetők.

6.4.4


A programban négy speciális elemet kívánunk megvalósítani: Roma anya-gyermek egészség program A családi életre, a várandós időszakra, a szülésre való felkészülést már fiatalkorban el kell kezdeni (egészséges életmód, felelős párkapcsolat, családtervezés, megfelelő női higiéné, rendszeres rákszűrés és nőgyógyászati vizsgálatok a nemi élet kezdetétől). Ezen feladat ellátásában nagy szerepe van a védőnőknek, akik az anya-és- gyermek- egészségvédelem preventív feladatait látják el. A roma lakosság körében kiemelten fontos a családi életre, szülésre, újszülött gondozására és a táplálására való felkészítés. Ezen a helyzeten hivatott segíteni a roma anya-gyermek egészség program. A roma lakosságot megszólító prevenciós tevékenységek szakmai támogatása A társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű népcsoportok megbetegedési és halálozási mutatói kedvezőtlenebbek az átlag populációhoz viszonyítva. Az egészségügyi ellátáson túlmenően az életkörülmények javítása, az egészséges életmód megismertetése által a fent említett mutatók javítására nyílik lehetőség. A roma lakosságot megszólító workshopok lehetőséget biztosítanak az egészség életmód, betegségmegelőzés, személyi higiéné megismertetésére, illetve a szűrővizsgálaton való részvétel szorgalmazásának is színterévé válhatnak. Együttműködve az iskolákkal, óvodákkal családi rendezvények, egészségnapok keretében pedig biztosított a roma családok megszólítása, bevo-

76


nása a prevenciós tevékenységekbe, ahol közösen sajátíthatják el az egészséggel kapcsolatos alapismereteket. Roma segéd egészségőr és a roma egészségfelelős képzés A programban és a praxisközösségben új szereplőként jelenik meg a roma segéd egészségőr és a roma egészségfelelős. A roma lakosság megszólításában, elérésében kulcsfontosságú szerepet töltenek be. Tevékenységeik között szerepel a személyre szabott kommunikáció biztosítása, az egészségügyiés szűrő programokra mozgósítás, egészségügyi felvilágosítás, az alapellátással, szakellátással kapcsolatos tájékoztatás, a szakorvosi szolgáltatás igénybevételének segítése. Feladatuk azonban túlmutat a fent említett tevékenységeken: közvetítő szerepet töltenek be az egészségügyi ellátó és a roma populáció között, információt és jó gyakorlatot terjesztenek egyéni példamutatás útján. 6.4.4.1

Összegzés

A praxisközösségi keretek között új lehetőségeket kívánunk feltárni a roma közösségek egészségi állapotának javítására. A WP-06 munkacsomag négy olyan integrált módon végrehajtandó intézkedést tartalmaz, amely a prevencióra fekteti a legnagyobb hangsúlyt. Új megoldásnak számít, hogy roma lakosság igényeit közvetlenül megismerő és kielégítő anya-gyermek és egyéb prevenciós programok végrehajtása ne szakadjon el az egészségőrök, segéd-egészségőrök és egészségfelelősök képzésétől és munkájától, hanem szinergikusan erősítse a pozitív üzenetek és behatások olyan kritikus tömegének elérését, amely a tényleges és tartós változás eléréséhez szükséges.

6.5

Indikátorok

A program megvalósításához kapcsolódó indikátorokat kontextusukban mutatja be a logikai keretmátrix (1. sz. melléklet). Az alábbi táblázat kibontva mutatja be az indikátorok kiinduló és célértékeit, valamint a kapcsolódó munkacsomagot: Indikátor megnevezése KÖZVETLEN CÉL INDIKÁTOROK A program eredményeinek és tapasztalatainak széleskörű szakmai és társadalmi megvitatása alapján készülő ajánlás egészségpolitikai hasznosításra

Közvetlenül kapcsolódó WP

Kiinduló érték

Célérték

Célérték elérésének Információ forrása időpontja

WP-08

Nem értelmezhető

1 ajánlás

Program zárása

A modellprogram leírása és működésének értékelése

WP-08

Nem értelmezhető

2 értékelő jelentés

Program zárása

A modellprogramban érintettek (stakeholderek) képviselőinek részvétele a program döntéshozatali testületeiben – különös tekintettel a roma kisebbségi önkormányzat képviselőire EREDMÉNY SZINTŰ INDIKÁTOROK Az ellátotti-szakdolgozói (beleértve a területi védőnőket is) találkozások számának növelése legalább 20%-kal, különös tekintettel a roma kisebbségre (a közösség képviselői részt

WP-01

Nem értelmezhető

4 FB ülés, 1 félidős felülvizsgálat

Program zárása

Praxisok kivá- 20%-os nölasztása után vekedés állapítható meg a tény-

Program zárása

WP-05 WP-06

77

▪ Fehér könyv ajánlásai ▪ A szakmai-társadalmi egyeztetés dokumentumai ▪ A program zárójelentése ▪ Közös félidős felülvizsgálat ▪ Programdokumentáció

▪ Praxisközösségi koordinátorok és szakdolgozók jelentései


Indikátor megnevezése

Közvetlenül kapcsolódó WP

vesznek az alapállapot felvételében és az elért eredmények nyomon követésében is)

A beteg-háziorvos találkozások számának növelése legalább 20%-kal, különös tekintettel prevenciós és szűrési tevékenységek révén újonnan elért betegekre, illetve a roma kisebbségre (a közösség képviselői részt vesznek az alapállapot felvételében és az elért eredmények nyomon követésében is

A háziorvosi indikátorrendszerben gyűjtött, krónikus betegségben szenvedők gondozására vonatkozó adatok havi átlagának javulása ▪ infarktus utáni gondozásra vonatkozó háziorvosi indikátor (az infarktuson átesett személyek száma, azok aránya, akik béta blokkolót váltottak ki legalább 4 alkalommal a tárgyhót megelőző 12 hónapban) relatív 20%-kal növekszik)

WP-05 WP-06

WP-05

▪ diabétesz gondozásra vonatkozó háziorvosi indikátor (az előző 12 hónapban legalább 4 alkalommal A10 ATC kódú gyógyszert kiváltók közül azok aránya, akik hemoglobin A1c meghatározáson voltak az előző 12 hónapban) relatív 20%-kal növekszik

WP-05

Beutalási gyakorlat 6 hónapra vetített havi átlagának javulása (definitív ellátás arányának növekedése)

WP-05

Legalább 20%-kal nő a szervezett szűréseken részt vevők száma

WP-05

Javul a lakosság ismerete, attitűdje és viselkedése (KAB) a kibővült szolgáltatásokkal kapcsolatban (az érintett lakosság legalább 50%-a ismeri a szolgáltatásokat, és az ismerők fele pozitívan áll az igénybe vételükhöz)

WP-05 WP-06

Kidolgozott módszertanok és protokollok száma

WP-02

Célérték elérésének Információ forrása időpontja leges adatok ▪ Info a Roma kialapján sebbségi önkorm. és a közösség képviselőitől Praxisok kivá- 20%-os nöProgram ▪ Háziorvosi beteglasztása után vekedés zárása forgalmi jelentés állapítható (relatív) ▪ Praxisközösségi meg a ténykoordinátorok jeleges beteglentései forgalmi ada▪ Info a Roma kitok alapján sebbségi önkorm. és a közösség képviselőitől Kiinduló érték

Célérték

Praxisok kivá- 20%-os nölasztása után vekedés állapítható (relatív) meg a tényleges betegforgalmi adatok és háziorvosi indikátor alapján Praxisok kivá- 20%-os nölasztása után vekedés állapítható (relatív) meg a tényleges betegforgalmi adatok és háziorvosi indikátor alapján 90.3% 5%-os növekedés (relatív)

Program zárása

Háziorvosi indikátorrendszer

Program zárása

Háziorvosi indikátorrendszer

Program zárása

Háziorvosi betegforgalmi és kiegészítő jelentés elemzése OEP és a szűrési jelentések legyűjtött adatai

Praxisok kivá- 20%-os nöProgram lasztása után vekedés zárása állapítható (relatív) meg a tényleges adatok alapján Alapállapot Érintett laProgram felmérés kosság legazárása alapján lább 50%-a ismeri a szolgáltatásokat, és az ismerők fele pozitívan áll az igénybe vételükhöz --10 db 6. hó végén

78

Reprezentatív felmérés a program indításakor és zárásakor

Teljesítésigazolás


Indikátor megnevezése Képzési anyagok száma Képzésben részesülők száma Informatikai eszközök rendelkezésre állása

Informatikai eszközök használata, háziorvosi szoftver működik Tanulmányok és jelentések száma

7.

PÉNZÜGYI ELEMZÉS

7.1

A költségek tervezése

Közvetlenül kapcsolódó WP WP-02 WP-06 WP-02 WP-06 WP-03

Kiinduló érték

Célérték

---

9 db

-----

WP-03

---

WP-04 WP-07

---

Célérték elérésének Információ forrása időpontja 6. hó végén PIB jóváhagyás

862 fő 12. hó végén Képzések doku48 fő 24. hó végén mentációja 1 rendszer 12. hó végén A Program Irányító Bizottság (PIB) éves jelentése 1 rendszer 18. hó végén PIB éves jelentése 10 db

Program zárása

PIB éves jelentése

Költségvetési és GANTT tábla Tevékenység alapon terveztünk, azaz meghatároztuk az eredmények (outputs) eléréséhez szükséges tevékenységeket és az elvégzésük időbeli ütemezését. A táblában 3 mennyiségi egység és mennyiség figyelembe vételére van lehetőség (pl. 1 fő 16 hónapon keresztül 0,5 (50%) munkaidő ráfordítással), amelyet a szükség szerint felpótlékolt egységárral összeszorozva kiadódik a teljes költség (az előző példát folytatva - 250 000 Ft + 28,5% járulék = 2 570 000 Ft). A pótlékolásnál pótlékmentességet, ÁFA-t és bérjárulékot tudunk figyelembe venni. A munkacsomagokat (szürke sorok) tevékenység-csoportokra (kék sorok) és elemi tevékenységekre vagy inputokra bontottuk le és hierarchikusan összegeztük. A költségekkel egyidejűleg megterveztük a tevékenységek időbeli ütemezését is, amelyen szétosztottuk a költségeket a felmerülésük időpontja szerint és ezzel egyidejűleg előállítottuk a pénzforgalmi tervet is. A költségek kezelésmódja és tervezése A költségvetés tervezésénél a költségelemeket prudens szemléletben vettük figyelembe. A tervezésnél költségkategóriákat határoztunk meg, amelyeknél az Útmutatóban előírtakat kiegészítettük a költségek tervezését, kimutatását és elszámolását megkönnyítő további kategóriákkal. Az alábbi kategóriákat alkalmaztuk (az első oszlopban a táblában használt rövid megnevezések állnak): 1.Szem-PM ktsg.

Személyi jellegű költségek - Projekt koordináció és menedzsment költségek

2.Szem-Bér,bérjell.

Személyi jellegű költségek - Bérek és bérjellegű költségek

3.Megv-Szolgált.

Közvetlen projektvégrehajtáshoz kapcsolódó költségek - Megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások

4.Megv-Eszközbesz.

Közvetlen projektvégrehajtáshoz kapcsolódó költségek - Eszközbeszerzés

5.E1-Immat.besz.SW

Egyéb 1: Immateriális javak beszerzése (szoftverek beszerzése + betanítás; bérelt szolgáltatások költségei)

79


6.E2-Immat.besz.Tan.

Egyéb 2: Immateriális javak beszerzése (szellemi terméknek minősülő tanulmányok költségei)

7.Egyéb szolg.

Egyéb szolgáltatások

8.Nyilvánosság

Nyilvánosság

9.Általános ktsg.

Általános költségek kerete

10.E4-Utazási kts/térítés Egyéb 4: Utazással kapcsolatos költségek és költségtérítések 11.E3-Tart-Incidental

Egyéb 3: Tartalék extra lehetőségek/igények finanszírozása (kockázatok, előre nem látható költségek kezelésére)

Megv-Építés

Közvetlen projektvégrehajtáshoz kapcsolódó költségek - Építés

Mint látható, az Útmutatóban a menedzsment tevékenységek öltségére előírt 10%-os felső korlát átlátható kimutatása érdekében külön szerepeltettük a menedzsmenthez tartozó bérköltségeket, illetve a menedzsmentre terhelendő költségeket külön kikontíroztuk. Az útmutatóban megadottakhoz képest bevezettünk további költségkategóriákat is, amelyek átláthatóbbá teszik a költségek elszámolását. Ilyenek az utazással kapcsolatos költségek és költségtérítések. A költségtérítések közé a saját gépkocsi használatával kapcsolatos költségtérítést, valamint a képzések résztvevőinek utazási költségtérítését soroltuk (amelyet a Volánbusz menetjegy tarifa tábla alapján számoltunk ki mindig az adott esetben indokolt távolságok figyelembe vételével). Az eszközök és áruk beszerzésénél a szokásos piaci árak (pl. szállás, étkezés) vagy szükség szerint előzetes piackutatás alapján vettük figyelembe a költségek reális szintjét. Az igényeknél a valóban szükséges mennyiségeket állítottuk be, valamint a funkciót az adekvát minimum szintjén kielégítő minőséget terveztük be (pl. személygépkocsinál bruttó 4 millió Ft, ami alsó-középkategóriát képvisel). A táblában a vonatkozó kategória és szükség szerint ’áfa’ szerepel). A gépkocsi a 4 praxisból álló közösség többlet szolgáltatásaihoz szükséges közlekedési igényeket szolgálja ki, amely mellett még az ütközések vagy feladathalmozódás miatt saját gépkocsik használatát is figyelembe vettük. Számításunk alapja az a feltételezés, hogy egy praxisközösség földrajzi átmérője max. 50 km lehet. Azt vettük alapul, hogy egy egészségügyi szakdolgozó használja adott napon a gépkocsit és akkor oda-vissza átutazza a közösség területét, ami 100 km – 22 munkanapra számolva 2200 km/hó. Feltételezzük továbbá, hogy a praxisközösség további 3 tagja munkanaponként egy alkalommal egy 20 km-es oda vissza utat (40 km) tesz meg, ami havonta 2640 km-t tesz ki. Erre saját gépjárművüket használják és a jogszabályok szerinti (a tanulmány készítésekor érvényes) költségtérítést számolják el. A költségek becslésénél itt éltünk azzal a gyakorlati egyszerűsítéssel, hogy a térítést azonos módon vettük figyelembe a praxisközösségi gépkocsi és a hivatali célra használt magángépkocsi esetében (a tényleges elszámolás nyilván a jogszabályban előírtak alapján történik majd). A táblában alkalmazott 5000 km/hónap a fenti két futásteljesítmény összege felfelé kerekítve. Az üzemanyag áraknak a program teljes futamideje alatt várható növekedését nem lehet prognosztizálni, ezért a félidős felülvizsgálatkor kezdeményezni fogjuk ezen költségkeret felülvizsgálatát. A szolgáltatásoknál beszerzésénél három megoldást vettünk figyelembe: Bér: ha a szolgáltatást a konzorciumi tagok saját állományban alkalmazott munkatársai nyújtják. Ebben az esetben a az egységár rovatban bruttó havi bér áll, amelyre járulékot (a táblában 1.Szem-PM ktsg. vagy 2.Szem-Bér,bérjell. és ’mb’ mint munkabér) számoltunk. A havi bruttó béreket a konzorciumi tagoknál a megfelelő kompetenciákkal rendelkező állomány tényleges bérek szintjén vettük figyelembe (pl. a GYEMSZI és az OEP esetében a kormánytisztviselői bértábla alapján).

80


Személyi megbízás: általában külső szakértők esetén alkalmazzuk. Ez olyan megbízási szerződést jelent, ahol a megbízott bérhez hasonló formában jut a megbízási díjhoz. Az ilyen fajta megbízás elszámolási szempontból ugyanúgy működik, mint a bér, csak a megbízott nem kerül állományba. A táblába ugyanúgy 1.Szem-PM ktsg. vagy 2.Szem-Bér,bérjell. és ’mb’ – ezúttal mint megbízás – szerepel. Szolgáltatási szerződés: külső vállalkozók és szakértők, akik számlát adnak és szükség szerint felszámítják az ÁFÁ-t. ( táblában 3.Megv-Szolgált. vagy 7.Egyéb szolg. és ’áfa’ szerepel. A szerződés típusánál ezzel a megoldással biztosítjuk azt a rugalmasságot, hogy a konzorciumi tagok a felelősségi körükbe utalt feladataikhoz a szükséges humánerőforrást milyen módon tudják vagy akarják a felmerülés idején biztosítani. Az ÁFA és a járulék mértéke közel áll egymáshoz, ami a megbízási formák közötti átjárást hibahatáron belül tartja. Hozzátesszük, hogy a rugalmas átjárásra különösen nagy szükség lesz a WP-05-nél (Praxisközösségek működtetése), ahol az OALI köt szerződést a praxisközösségek tagjaival, akik többféle formában szerződve látják el az alapfeladataikat (nagyobb részük vállalkozóként). A tervezésnél az alábbi paraméter táblával dolgoztunk: Megnevezés ÁFA: Járulék [%]: Munkaadói TB járulék [%]: Munkaadói egészségbizt. járulék [%]:

Paraméter értéke 27%

Paraméter neve afa

28.5%

jar

24%

nyeb

3%

madoi

1.5%

szakkep

Havi munkanapok száma

21

mn

Gépkocsihasználat elszámolása:

36 Ft/km

Szakképzési hozzájárulás [%]:

Autóbuszjegy elszámolás Svájci frank árfolyama Euró árfolyam Ajánlati felhívás közzétételi díja Praxisközösségek száma

900 Ft

chf

300 Ft/€

eur

6 db

1500-2000 cm3 diesel norma 6.7 l, ár 407 Ft/l + 9Ft (2011. nov.18.)

km

Volánbusz tarifa alapján - 20-25 km oda-vissza

busz

239.4 Ft/CHF 152,000 Ft

Magyarázat

Uniós: 4.5eFt, nemz.: 8eFt/1500 char, átl. 17 old., 35e char

aj pxdb

KÉPZÉSEK Szállásköltség (nettó):

5,000 Ft

szal

Ebéd, vacsora, 2x büfé

3,000 Ft

etkez

Háziorvos helyettesítési díja naponta

15,000 Ft

helyettes

Terembérlet + technika (naponta):

20,000 Ft

ter

2,000 Ft

napi

Csak ebéd + 2x büfé

~600 eFt/hó/praxis per 30 nap + ÁFA

FB, TANULMÁNYÚT Repülőjegy

150,000 Ft

repjegy

Szállás külföldön

52,500 Ft

szallas

175 € (EU norma szerinti átlagos érték mindkét országra)

Napidíj külföldön

36,000 Ft

napidij

120 € (EU norma szerinti átlagos érték mindkét országra)

Pozíció Munkacsomag vezető Projektmenedzser (számlás) Projektasszisztens Támogató személyzet átlagosan Fejlesztő (protokoll, módszertan)

Összeg 650,000 50,000 250,000 350,000

VonatkoztaCella neve tási alap havi bttó bér mcsv /nap ÁFA nélkül pm havi bttó bér pa havi bttó bér tam

50,000 /nap ÁFA nélkül

fejl

Külső értékelemző


ert

Képző


kepzo

Tananyag fejlesztés

2,000,000 nettó/tananyag

tananyag

Tananyag fejlesztő, kutató (béres)

500,000 havi bttó bér

szakma

Praxiskoordinátor bére

250,000 havi bttó bér

pxkoord

Háziorvos juttatása extra feladatokért

200,000 havi bttó

gp

81


A tervezés forintban történt, amit a rögzített árfolyamon számoltunk át CHF-re. A CHF összegzés WP szerinti bontásban 1 CHF eltérést mutat, ami kerekítésnek tudható be. Az ÁFA kezelése A konzorcium tagjai költségvetési szervek, amelyek az ÁFA visszaigénylésére nem jogosultak. Ennek megfelelően a tervezés során végig bruttó költséggel számoltunk. A költségvetési táblában az egységárak rovatában nettó egységárakat tüntettünk fel, amelyeket a szükséges esetekben megnöveltünk az ÁFÁ-val. Az ÁFA mértékét már 27%-kal vettük figyelembe. Az árfolyam változása A program költségvetésének 85%-a CHF-ben van denominálva 239,4 Ft/CHF rögzített árfolyamon. Az árfolyam csökkenése esetén forrásvesztés következik be, azaz a 239,4 Ft/CHF árfolyamon megtervezett tevékenységek nem valósíthatóak meg teljességgel, illetve az árfolyam emelkedése esetén kihasználatlan keretek miatt abszorpciós kockázat merül fel. Az árfolyam változását kockázati tényezőként kezeltük (ld. ott). Árfolyam tartalékot amiatt nem láttuk megalapozottnak beépíteni, mivel az prejudikálná az árfolyam változásának irányát. A program stratégiai döntési rendszerét eleve úgy alakítottuk ki (PIB, FB, félidős felülvizsgálat), hogy az árfolyam változása miatt szükséges intézkedések kellő időben, a svájci és a magyar hatóságok bevonásával meghozhatóak legyenek. Az infláció kezelése A költségvetés tervezését változatlan áron készítettük, az infláció hatásait nem vettük figyelembe. A rögzített árfolyammal betervezett, de lehíváskori aktuális árfolyamon kifizetett költségek mellett az inflációs hatásokat az árfolyammal összevonva kezeljük.

7.2

A pénzforgalom vizsgálata

A pénzforgalom számítását az előírt negyedéves bontásban végeztük el. A költségek kifizetését a felmerülésük negyedévében szerepeltetjük a pénzforgalmi táblában. Ezzel nem követünk el számottevő hibát, mivel a felmerülő költségek zöme olyan természetű, hogy a felmerülésük időpontjában vagy legfeljebb az azt követő hónapban kell kiegyenlíteni őket. Vizsgáltuk továbbá, hogy a kifizetési kérelmek és a kifizetés megtörténte közötti eltelő időre milyen érzékenységgel reagál a program. Az alábbi táblából látható, hogy a pénzforgalom időben lényegesen megváltozik az első év után. A beruházás jellegű tevékenységek javarész megtörténnek az első évben, ami megemeli a költségek szintjét ebben az időszakban. A praxisközösségek az első év közepén kezdik meg működésüket, negyedéves működési költségük 420 ezer CHF körül mozog, amely az első év után viszonylag azonos szinten mozgó negyedévek költségeknek mintegy 55-60%-át teszi ki.

82


A pénzforgalom vizsgálata KÖ L T S ÉG EK

Sor-

F e l a d a t o k

szám



Megvalósítás 4. éve II.

III.

1.

Programmenedzsment

103.890

104.008

139.417

95.050

79.115

79.780

112.047

86.854

84.465

70.781

77.290

81.004

76.950

70.441

83.823

77.750

2.


256.218

246.287

22.682

21.445

16.639

16.074

13.675

13.675

11.218

14.017

11.218

11.218

11.218

11.218

16.191

13.720

3.


274.129

213.369

188.945

898.334

133.879

246.309

78.934

78.934

77.779

77.779

77.779

77.779

77.779

77.779

78.511

78.665

4.

Képzések

44.653

121.198

33.397

21.250

15.860

10.609

5.296

10.493

5.296

10.493

5.296

10.493

5.296

10.493

16.031

21.192

5.


24.375

126.230

430.003

494.935

430.003

415.555

414.870

479.052

414.870

414.870

414.870

479.052

414.870

414.870

415.450

416.029

6.


7.

Kutatási programok

8.


9.

Külső kommunikáció Ö S S ZES EN

II.


III.

IV.

I.

II.

III.

IV.

I.

II.

III.

IV.

I.

IV.

53.874

88.540

63.029

64.158

31.154

32.283

31.120

57.899

31.120

32.249

31.120

32.249

31.120

32.249

31.120

32.249

208.747

118.124

309.102

118.124

118.124

118.124

118.124

118.124

118.124

118.124

118.124

118.124

118.124

118.124

118.124

399.724

29.233

133.470

5.320

5.320

29.233

34.073

5.320

5.320

111.406

146.443

29.439

52.036

50.659

20.206

3.754

4.817

3.754

15.633

3.754

3.754

5.023

3.754

6.738

6.738

6.738

30.159

995.325

1,069.791

1,237.233

1,733.502

828.527

923.552

807.052

994.133

751.946

747.387

769.953

847.746

747.416

747.233

877.394

1,215.930

BEV ÉT EL EK ÉS EG Y ENL EG

Kifizetés 6 hóval a kifiz. kérelem beadása után 1000.000 CHF

3,250.000

Kumulált támogatás 1000.000 CHF-ben Kumulált támogatás % -ban

995.325

1,069.791

1,237.233

1,733.502

828.527

923.552

807.052

994.133

751.946

747.387

769.953

847.746

747.416

747.233

995.325

2,065.115

3,302.349

5,035.851

5,864.378

6,787.930

7,594.982

8,589.115

9,341.061

10,088.447

10,858.400

11,706.145

12,453.561

13,200.794

6.51%

13.50%

21.59%

32.93%

38.34%

44.38%

49.66%

56.16%

61.08%

65.96%

71.00%

76.54%

81.43%

86.31%

Elszámolás előleg terhére % -ban Elszámolás előleg terhére 1000,000 CHF-ben Egyenleg 6 hónapos átfutás esetén Kifizetés 9 hóval a kifiz. kérelem beadása után 1000.000 CHF

+2,254.675

+1,184.885

+942.976

3,250.000

Kumulált támogatás 1000.000 CHF-ben Kumulált támogatás % -ban

2.68%

7.56%

409.443

1,156.676

+279.264

+687.971

+1,497.921

+1,519.396

+1,448.815

+1,503.921

+1,750.668

+1,732.661

+1,632.302

+1,654.839

+1,755.352

+1,215.930

0.000

995.325

1,069.791

1,237.233

1,733.502

828.527

923.552

807.052

994.133

751.946

747.387

769.953

847.746

747.416

995.325

2,065.115

3,302.349

5,035.851

5,864.378

6,787.930

7,594.982

8,589.115

9,341.061

10,088.447

10,858.400

11,706.145

12,453.561

6.51%

13.50%

21.59%

32.93%

38.34%

44.38%

49.66%

56.16%

61.08%

65.96%

71.00%

76.54%

81.43%

Elszámolás előleg terhére % -ban

2.68%

Elszámolás előleg terhére 1000,000 CHF-ben Egyenleg 9 hónapos átfutás esetén

409.443 +2,254.675

+1,184.885

83

‒52.349

‒790.526

‒549.262

‒235.581

+690.869

+525.263

+696.869

+756.535

+980.715

+884.915

+884.886

+907.606

+877.958

0.000


Az első év harmadik negyedévének pénzfelhasználását erősen megnyomja, hogy ekkor történik az egészségügyi állapot alapfelmérése és ekkor lép be a praxisközösségek működtetési költsége is, amely a program zárásáig tart. Az év végén kell kifizetni az informatikai fejlesztés nagyobb hányadát, ami – az addigra már működő praxisközösségek terheivel – a negyedik negyedévi költségszintet 1,7 millió CHF fölé emeli. Az első év második fele okozhat a program finanszírozásában kritikus helyzetet. Alapesetben azzal számoltunk, hogy szakmai előrehaladási jelentések és a kifizetési kérelmek elbírálása a 237/2008. (IX. 26.) Korm. rendelet 61. § (3) szerint 30 napon belül megtörténik és ezt követően további 30 napon belül megtörténik az átutalás. Ebben az esetben nem fordul negatívba a pénzforgalmi egyenleg. Ha ez a 60 nap további 30 nappal nő, akkor a harmadik negyedévben negatívba fordul az egyenleg, amelyet a negyedik negyedév magas költségszintje -790 eCHF fölé emel. További két negyedévet igényel a nagy negatív cash-flow visszafordítása pozitívba.. Ezt a kockázatot a költségelszámolások és kifizetési kérelmek késedelem nélküli és hibátlan (azaz hiánypótlást nem igénylő) és a hat hónapos gyakoriságnál sűrűbb benyújtásával kívánjuk kezelni.

7.3

Finanszírozási források meghatározása

A program finanszírozásában a 15% önrészt a központi költségvetés biztosítja, amit az NFÜ saját költségvetésébe betervezett, így a szükséges önerő rendelkezésre áll. A pályázat befogadása esetén a 85%-ot a Svájci Hozzájárulás biztosítja.

8.

A PROGRAM HATÁSAI, FENNTARTHATÓSÁGI VIZSGÁLATA

8.1

Gazdasági-társadalmi hatások vizsgálata

Elsődleges, célzott hatások ▪ Javul az alapellátás szintjén nyújtott ellátások minősége, működésének költséghatékonysága, a hozzáférés esélyegyenlősége. ▪ Minden beteg állapotának megfelelő méltányos ellátásban részesüljön a gyógyítás, gondozás, szűrés, tanácsadás, sürgősségi ellátás terén. ▪ A háziorvosi gondozás csökkentse a krónikus betegségek szövődményei kialakulásának valószínűségét. ▪ Az indokolatlan szakrendelőbe, kórházba utalások csökkentése a költségvetési ráfordítások hatékonyabb felhasználása a nagyobb egészségnyereség-növekedés elérése érdekében. Másodlagos hatások ▪ Javul az alapellátás szintjén nyújtott ellátások hatékonysága/eredményessége, bővülnek a szolgáltatások (különös tekintettel a szűrésre, tanácsadásra, gondozásra) a háziorvosi körzet keretei között tevékenykedő praxis team fejlesztésének támogatásával. ▪ Javul az egészségügyi alapellátás és szociális alapszolgáltatások koordinált igénybevételének támogatásával a lakosság-közeli szolgáltatások hozzáférése. Egészségügyi hatások ▪ A program megvalósulásával – az országos jelentőségű fejlesztési elemek révén – a támogatott praxisokban javul az alapellátás működésének minősége és költséghatékonysága, javul a hozzá-

84


férés esélyegyenlősége az alapellátás prevenciós, egészségnevelési és szűrési tevékenységéhez, kiemelten a hátrányos helyzetű lakosságcsoportokban. A program reflektál a humánerőforráshiány tartós megoldására, ami gyors beavatkozást jelenthet a legégetőbb hozzáférési problémákkal küzdő területeken. A háziorvosi gondozás a lakosság szűrővizsgálatokon való részvétel ösztönzésével megerősíti a kapuőri szerep tevékenységét és csökkenti a krónikus betegségek szövődményei kialakulásának valószínűségét. A megerősített háziorvosi praxisok az indokolatlan szakrendelőbe, kórházba utalások csökkentésével képesek átvenni a járóbeteg szakellátás egyes funkcióit, költséghatékonyabb működés mellett csökkentve annak terhelését. ▪ A háziorvosi szolgálatok szorosabb együttműködést alakítanak ki az alapellátás más szereplőivel a meglévő kapacitások hatékonyabb kihasználása érdekében. Külön kiemelendő a „praxiskoordinátor”, mint új szereplő bevonása, aki tágabb értelemben a prevenció legfőbb képviselőjeként funkcionálhat, ezáltal nagyban hozzájárul az egészségi mutatók (megbetegedési, illetve halálozási arányszámok) hosszú távú javulásához.

8.2

Környezeti fenntarthatóság

A megvalósítandó program környezeti, környezetvédelmi kihatásokkal nem rendelkezik. Az egészségügyben szigorú rendszabályok vonatkoznak a veszélyes hulladékok elhelyezésére, amely rendezetten működik. A program megvalósítása során legfeljebb az orvos-beteg találkozások növekedése révén keletkezhet több veszélyes hulladék, amelynek szabályszerű elhelyezése biztosított. A megvalósítás során a Projekt Végrehajtó a beszállítók kiválasztását a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével végzi. A megvalósítás és a működtetés során környezetbarát anyagok és eszközök kerülnek alkalmazásra.

8.3

Az eredmények fenntarthatósága

A kormányzat vállalta legalább a programban részt vevő 24 mintapraxis további működtetését azzal, hogy az egyes programelemek további, a tervezettek szerint főként a betöltetlen és a szomszédos betöltött praxisokra történő kiterjeszthetősége a svájci program lezárását követően 2017-től kezdődően nagymértékben függ a praxisfinanszírozásra fordítható költségvetési keret nominális ütemű növekedésének fenntarthatóságától, a prognosztizált kasszanövekedés átlagos 1,771%-át a kiterjesztés többletforrás igénye nem haladhatja meg. A fenntarthatósági számítás során a praxisfinanszírozásra fordítható költségvetési keretszám 2016. évi irányszámának megállapításakor óvatos forgatókönyv szerint jártunk el, és 2014-17. évekre változatlannak feltételeztük a háziorvosi ellátás előirányzatának 2011-13. évre előirányzott átlagos növekedési ütemét (1,771%). Ez alapján a 2010. évi mintegy 68,068 Mrd Ft praxisfinanszírozási kassza 2017-re prognosztizálható kerete 78,187 Mrd Ft-ra nő. Költségvetési előirányzat keretszámok

2010. évi költségvetési törvény LXXII. E. Alap feje- Becsült éves irányszámok az előirányzat 2011-13. zet részletes indoklás irányszámai évi átlagos növekedési ütemét feltételezve 2010 millió Ft

E.Alap Gyógyító757 632,10 megelőző ellátások Háziorvosi, háziorvo77 915,90 si ügyelet ellátása praxisfinanszírozás

68 063,40

2011 millió Ft

2012 millió Ft

2013 millió Ft

2014 millió Ft

2015 millió Ft

2016 millió Ft

2017 millió Ft

78 688,00

81 113,70

83 435,60

84 913,28

86 417,13

87 947,62

89 505,21

68 737,87

70 856,84

72 885,13

74 175,96

75 489,65

76 826,60

78 187,24

85


Költségvetési előirányzat keretszámok

2010. évi költségvetési törvény LXXII. E. Alap feje- Becsült éves irányszámok az előirányzat 2011-13. zet részletes indoklás irányszámai évi átlagos növekedési ütemét feltételezve 2010 millió Ft

2011 millió Ft

2012 millió Ft

2013 millió Ft

2014 millió Ft

2015 millió Ft

2016 millió Ft

2017 millió Ft

praxisfinanszírozási keret növekmény

674,47

2 118,97

2 028,29

1 290,83

1 313,69

1 336,96

1 360,63

háziorvosi kassza növekmény

772,10

2 425,70

2 321,90

1 477,68

1 503,85

1 530,49

1 557,59

100,991%

103,083%

102,863%

101,771%

101,771%

101,771%

101,771%

növekmény %

A finanszírozási rendszerre ráépülő támogatás hatásait az így képzett támogatási kategóriákban vizsgáltuk, attól függően, hogy a támogatás kiterjesztése milyen mértékben, mekkora praxisszámot érintően történik. A támogatás kiterjesztését az alábbi „praxis-kategóriákra”elemeztük: 1. A támogatás csak a Svájci-Magyar Együttműködési Program alapellátási projektjavaslat keretében támogatott legfeljebb 24 praxisra terjed ki. 2. A támogatás csak a tartósan betöltetlen praxisok körére terjed ki (az előző évek adatai alapján a 6 hónapon túl betöltetlen praxisok átlagos száma 150). 3. A támogatás az Észak-alföldi és Észak-magyarországi régióban működő praxisok köre terjed ki, azzal, hogy a támogatás két (vagy több) szomszédos körzetnek együttesen nyújtható. 4. A támogatás a komplex programmal fejlesztendő leghátrányosabb kistérségekben (LHH-33) működő praxisok körére terjed ki, azzal, hogy a támogatás két (vagy több) szomszédos körzetnek együttesen nyújtható. 5. A támogatás országosan kerül kiterjesztésre, azzal, hogy a támogatás két szomszédos körzetnek együttesen nyújtható. 6. A támogatás országosan kerül kiterjesztésre a több települést ellátó praxisok körére (országosan 1100 praxist érint). 7. A támogatás országosan kerül kiterjesztésre a több települést ellátó praxisok körére, azzal a szűkítéssel, hogy az egyes támogatási kategóriákban a praxiskoordinátor bérét csak 50%-ban fedezi az E. Alap. Ugyanakkor a fenntartással, a program támogatásainak - a legfeljebb 24 támogatott praxison túlmenő - kiterjesztésével kapcsolatos végleges kormányzati állásfoglalás kialakítása során azt a körülményt is figyelembe szükséges venni, hogy a praxisfinanszírozásra fordítható költségvetési keret jelenlegi ütemű nominális növekedése mellett 2016. évre prognosztizált irányszáma alapján a 2017. évtől fenntartandó, éves többletfinanszírozás jelentősen nem térhet el a prognosztizált éves kasszanövekedés mértékétől.

8.4

Szinergikus hatások

A 2007-13 évi Társadalmi Megújulás Operatív Program egészségfejlesztési intézkedése keretében a tervezettek szerint 50-70 kistérségben egészségügyi intézményekbe integrált kistérségi egészségfejlesztési irodák hálózata kerül kialakításra, amelyek az OALI-tól szakmai támogatást kapnak. Ezek az irodák szorosan együttműködnek a kistérségükben működő háziorvosok legalább 33%-ával, és praxisok között megosztott praxiskoordinátor és kiegészítő szakdolgozói kapacitást biztosítanak a háziorvosi szolgálatok megelőző és egészségfejlesztő tevékenységeihez. Az egészségfejlesztési irodák 2-3 fős egészségügyi dolgozói egészségfejlesztési szakmai háttérrel kistérségi járóbeteg szakellátó központokban, fekvőbeteg intézményekben, esetleg önkormányzati in-

86


tézményekben jönnek létre. Koordinálni fogják a kistérség egészségfejlesztési programjait, összekötő kapocsként működnek az egészségügyi alapellátás, a járóbeteg-szakellátás (önálló és fekvőbeteg szakellátáshoz integrált) és az egészségfejlesztési programokat megvalósító szervezetek között, az egészségfejlesztés medikalizációja nélkül biztosítanak egészségügyi intézményi hátteret a betegségmegelőzési, egészségfejlesztési tevékenységhez. A kistérségi egészségfejlesztési irodák hálózatának országos, minden kistérségre kiterjedő kialakításához, a kötelező megelőzéssel, kockázatbecslésen alapuló – nem népegészségügyi – szűréssel összefüggő minimális feladatainak szakellátási finanszírozásának előkészítéséhez szükséges adminisztratív és jogi lépések első állomásaként folyamatban van a megelőző és korai felismerést szolgáló ellátások körének kiegészítésére irányulóan a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) módosítását. Az egészségfejlesztési tevékenység fenti elemeinek szakellátásból történő fenntartható finanszírozásának előkészítése zajlik, az egészségfejlesztési irodák működési költségei 2014-től a tervek szerint teljesítményjelentési rendszerben új finanszírozási kód és díjtétel bevezetésével lesznek biztosíthatók. Ez az intézkedés a járó- és fekvőbeteg ellátás felől, azaz mintegy felülről kiegészíti a Svájci-Magyar Együttműködési Program „alulról jövő” alapellátási tevékenységei között az alapellátás prevenciós tevékenységet elismerő szolgáltatási és finanszírozási modelljének kialakítását és elvárásaink szerint a találkozási területeken egymást erősítő, szinergikus hatásokat eredményez és lerövidíti a sikerességhez szükséges kritikus tömeg elérését. A svájci programban kiemelt mintapraxisok szükséges ingatlan-fejlesztéseihez a Regionális Operatív Programok alapellátás fejlesztésére rendelkezésre álló forrásai kapcsolhatók. A praxisok fenntarthatóságát közvetett módon segítő további kormányzati lépések történtek, vagy előkészítésük van folyamatban. A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi alapellátási vállalkozások célzott eszköz és informatikai támogatást nyújtó új rendszer lép életbe 2011. novemberétől a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi alapellátást nyújtó, vállalkozásban működő szolgáltatók eszközpótlásának, a meglévő eszközpark fejlesztésének támogatására. A havonként lehívható támogatási összeg praxisonként egyenlő mértékű, legfeljebb 1,5 millió Ft. A praxis adásvételének elősegítése érdekében bevezetődik a praxisjog fogalma, és az eladni kívánt, de piaci körülmények között eladhatatlan praxisok forgalmát az ún. praxiskezelő létrehozása segíti majd. A humánerőforrás hiányt enyhítését rövidtávon az átképzések megkönnyítésével (licenc vizsgák, rövidített rezidensprogramok), valamint hosszútávon a háziorvosi életpályamodell kialakításával tervezi a kormányzat.

9.

CSELEKVÉSI TERV A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁRA

9.1

Cselekvési terv

A programban megvalósítandó intézkedéseket munkacsomagokba (Work Package – WP) csoportosítottuk. Összesen 9 munkacsomagot határoztunk meg. WP-01. Programmenedzsment WP-02. Módszertani fejlesztés WP-03. Informatikai fejlesztés WP-04. Képzés WP-05. Praxis közösségek tevékenysége és azok koordinálása

87


WP-06. Roma közösségek speciális programjai WP-07. Kutatási programok WP-08. Egészségpolitikai elemzések és ajánlások WP-09. Külső kommunikáció az alábbiakban ismertetjük a 9 munkacsomagot az következő jellemzők szerint: ▪ hozzájárulás a program célrendszerének teljesítéséhez, ▪ tartalom, ▪ megvalósítás időbeli ütemezése, ▪ költségvetés.

9.1.1

WP-01. Programmenedzsment

9.1.1.1

Hozzájárulás a program célrendszerének teljesítéséhez

A programmenedzsment azzal járul hozzá a program céljainak teljesítéséhez, hogy biztosítja a megvalósítandó tevékenységekhez az inputokat, szervezi, koordinálja a az egyes munkacsomagokban előirányzott tevékenységek megvalósítását, és ezzel gondoskodik a program eredményeinek előállításáról. Emellett működteti a program operatív és stratégiai döntési szerveit (PIB, FB), koordinálja a konzorcium működését, és szervezi a svájci partnerséget. 9.1.1.2

Tartalom

A program adminisztratív, támogatás-elszámolási, pénzügyi, kontrolling és átfogó programmenedzsment szintű végrehajtói gazdája a GYEMSZI. Vezetői közül kerül ki a program megvalósításának általános irányítását végző személy (részmunkaidőben látja el a feladatot), aki képviseli a programot a felügyelőbizottság felé és kifelé, valamint felügyeli az operatív végrehajtást. A felelősségi körök egyértelmű elhatárolása érdekében különbséget teszünk a programmenedzsment és a szakmai menedzsment között. A konzorcium szakmai irányítása A szakmai irányítást az OALI vállalta magára és biztosítja a műszaki terület felelősét (a szakmai vezetőt) 100% munkaidőben a program teljes futamidejére. A szakmai irányítás feladatai: ▪ kedvezményezettek közötti szakmai feladatok koordinálása, ▪ munkacsomagok végrehajtásának szakmai koordinálása, ▪ a program szakmai és technológiai folyamatainak koordinálása, a szakmai megvalósítás előrehaladásának biztosítása, folyamatos együttműködés a programmenedzserrel, ▪ a program elvárt szakmai tartalmú és színvonalú megvalósításához szükséges eszközök, berendezések beszerzésében, valamint ennek megfelelően a program-működésre alkalmassá tételében való közreműködés, ▪ a program előrehaladása során keletkezett adatok, információk gyűjtése, rendszerezése, feldolgozása, adatok továbbítása, ▪ szükség esetén helyszíni ellenőrzések végzése, ▪ szakmai teljesítés igazolása, ▪ rendszeres és ad hoc szakmai jelentések, beszámolók összeállítása, továbbítása, ▪ a programban keletkező szakmai ajánlások, javaslatok továbbítása az illetékes szakmai szervezetek, felelősök számára országos szintű hasznosítás, ill. jogszabály-módosítás kezdeményezése céljából.

88


Menedzsment A menedzselés a GYEMSZI feladata, amely alapvetően az alábbiakra terjed ki: ▪ Menedzsment, jelentéstételi és monitoring feladatok ellátása (a 237/2008.(IX. 26.) Kormányrendelet alapján), pályázati és elszámolási koordináció. ▪ Svájci-magyar partnerség működtetése. ▪ FB és PIB működésének támogatása, kiszolgálása. A feladat végrehajtására GYEMSZI megfelelő kapacitású és összetételű csapatot alakít ki, amelyet a programmenedzser vezet teljes munkaidőben egy asszisztens támogatásával. A team a feladatokhoz igazodó időráfordítással és a GYEMSZI állományából szükséges szakértelmeket és kapacitásokat bevonva a következő funkciókat látja el: ▪ programmenedzsment ▪ pénzügyi vezetés ▪ pénzügyi menedzsment ▪ jogi feladatok ▪ közbeszerzések intézése ▪ könyvvizsgálat (külső) ▪ minőségbiztosítás ▪ PR, a nyilvánosság tájékoztatása. A megvalósító konzorciumi tagok biztosítják a szükséges pénzügyi, bérszámfejtési, jogi és egyéb támogató tevékenységek ellátását, amelynek fedezetét a program költségvetésében előirányoztuk. Az OALI esetében az általuk kezelt nagy számú megvalósítóra tekintettel (köztük a praxisközösségek résztvevői) egy fő teljes munkaidejű foglalkoztatásának egyenértékét teszi ki. Svájci-magyar partnerség A munkacsomag tartalmazza a svájci-magyar partnerség működtetéséhez szükséges feladatok ellátását és annak költségkeretét, amely tartalma: szakmai műhelymegbeszélések szervezése (összesen 6 alkalommal, 4-4 svájci szakember részvételével), az éves felülvizsgálati látogatások megszervezése, egy félidős felülvizsgálat, valamint két tanulmányút a praxisközösségek tagjai részére a svájci példa tanulmányozására. A megvalósítás második évének végén előirányoztunk egy félidős felülvizsgálatot a svájci fél részvételével, amely keretében a rendes évi felülvizsgálaton túl részletesebben kiértékeljük a program megvalósításának addigi tapasztalatait és közösen döntünk arról, hogy a tapasztalatok alapján milyen kiigazításokra van szükség. A Program Irányító Bizottság (PIB) működtetése és a Felügyelő Bizottság (FB) működésének támogatása A PIB, mint a program megvalósításának operatív döntési szerve, a megvalósítási időszakban szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente legalább 4 alkalommal ülésezik. Az FB a program megvalósításának stratégiai döntési szerve, amelyet a program megvalósítási időszakában évente két alkalommal látunk szükségesnek összehívni. Az FB-ben a svájci fél képviseletét, valamint a programoknál szokásos évi egy alkalomnál gyakoribb ülésezést szükségesnek tartjuk a program pilot természete miatt, mivel számítunk arra, hogy a megvalósítás előrehaladásával stratégiai döntésekre is szükség lehet a menet közbeni tapasztalatok alapján.

89


Általános és előre nem látható költségek Ebben a munkacsomagban tüntetjük fel az általános és előre nem látható költségeket, amelyek között az havi keretösszeggel szerepelnek az anyagköltségek (toner, papír, irodaszer, egyéb irodai fogyóeszköz), a külső jogi és közbeszerzési tanácsadás, a közbeszerzési eljárások lebonyolításának költsége (lebonyolító ügynök és az eljárások díja), csekély kerettel általános költségek, valamint egy hasonlóan csekély keret előre nem látható költségekre. Munkacsomagok megvalósításának szakmai irányítása és menedzselése Nem a WP-01 keretei közé illesztettük a program szakmai elemeinek megvalósításáért felelős munkacsomag vezetők és asszisztenciájuk költségeit, de itt is meg kívánjuk említeni szerepüket. Minden munkacsomag megvalósítását az illető munkacsomagért felelős konzorciumi tag által jelölt vezető végzi, aki részmunkaidőben, a munkacsomagban megvalósítandó feladatok mennyiségéhez és komplexitásához igazodó időráfordítással látja el a feladatát szakmai és adminisztratív asszisztensi támogatással. 9.1.1.3

Költségvetés

Sor-

F e l a d a t o k

szám

1.

Programmenedzsment

1.1


1.2

Programmenedzsment

1.3

KÖLTSÉG

KÖLTSÉG

[Ft]

[ezer CHF]

340,586,028

1,422.665

49,688,448

207.554

166,804,672

696.761


30,924,000

129.173

1.4


12,466,180

52.073

1.5


812,800

3.395

1.6


79,889,928

333.709

9.1.1.4

Megvalósítás időbeli ütemezése

9.1.2

WP-02. Szakmai előkészítés, módszertani fejlesztés és monitorozás

9.1.2.1


Ebben a munkacsomagban kerülnek kifejlesztésre azok a módszertanok és protokollok, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a praxisok képesek legyenek praxisközösségben működni és a praxisközösség tagjai többlet szolgáltatásokat tudjanak nyújtani az ellátottak részére. Ezek a kidolgozandó anyagok tartalmazzák többek között a praxisközösségen belüli feladat-megosztást, a programban megjelenő új munkakörökkel szembeni végzettségre, képzettségre vonatkozó ajánlásokat, a praxisközösség működésével kapcsolatos dokumentálási szabályokat, a betegutak leírását, a különböző célcsoportokhoz (pl. életkor szerinti, roma, szociálisan hátrányos helyzetű) illesztett speciális programokat, valamint a lakosság bevonását segítő technikákat.

90


9.1.2.2

Tartalom

Módszertan kidolgozása a praxisközösség működésének és működtetésének fejlesztésére Kidolgozásra kerül az a módszertani csomag, amely lefekteti a praxisok praxisközösségként való működésének szervezeti, szervezési, együttműködési, feladat-megosztási, szakmai és pénzügyi szabályait. A feladat eredménye egy működési kézikönyv lesz, amely moduláris felépítésben és továbbfejleszthető módon tartalmazza a szükséges eljárásokat és módszereket. A fejlesztői munkát az OALI vezeti és részt vállal benne a Debreceni Egyetem, az OEP, a MÁOTE és a MAVE. A konzorcium többi résztvevője véleményezőként működik közre. A feladat elején külső értékelemző segítségével közösen határozzák meg az ellátandó funkciókat és ezek kielégítésének optimális módját. A fejlesztők két műhelymegbeszélés keretében vitatják meg és finomítják a kidolgozott anyagokat. A műhelymegbeszéléseken részt vesznek képviselők az addigra már kijelölt praxisokból, és tanácsaikkal segítik a fejlesztőket. Az OALI folyamatosan monitorozza a módszertan gyakorlati működését és szükség szerint módosításokat, kiegészítéseket kezdeményez a praxisközösségek visszajelzési alapján. Módszertan kidolgozása az egészségfejlesztési/prevenciós tevékenységek fejlesztésére és integrálásához Az egészségfejlesztés és prevenció súlyponti elemét képezik a praxisközösség által módszeresen és szervezetten nyújtandó többlet szolgáltatásoknak. Kidolgozásra kerülnek a legfontosabb protokollok, amelyekből előzetesen ötöt irányoztunk elő: ▪ a szükséges védőoltások a célpopulációra vonatkoztatva teljes körű biztosításának szervezési munkálatait ▪ az egészségfejlesztési programok tervezését, szervezését, lebonyolítását és értékelését ▪ kockázat felmérések, életmód tanácsadás szervezését, lebonyolítását ▪ szűrési programok szervezését, nyilvántartását, monitorozását (esetenként szűrési tevékenységet is) ▪ a krónikus betegek gondozásához és rehabilitációjához szükséges támogató tevékenységeket. A protokollok témáját és kiterjedését a fejlesztési munka kezdetekor véglegesítjük. A fejlesztői munkát az e téren különösen jártas Debreceni Egyetem vezeti és részt vállal benne a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, az OALI, a MÁOTE és a MAVE. Az OEP véleményezőként működik közre. A feladat elején külső értékelemző segítségével közösen határozzák meg az ellátandó funkciókat és ezek kielégítésének optimális módját. A fejlesztők műhelymegbeszélések keretében vitatják meg és finomítják a kidolgozott anyagokat. A műhelymegbeszéléseken részt vesznek képviselők az addigra már kijelölt praxisokból, és tanácsaikkal segítik a fejlesztőket. A fejlesztési munkák a megvalósítási időszak elején kezdődnek és fél év alatt zajlanak le. A Debreceni Egyetem folyamatosan monitorozza a protokollok gyakorlati működését és szükség szerint módosításokat, kiegészítéseket kezdeményez a praxisközösségek visszajelzési alapján. Amennyiben a gyakorlati tapasztalatok azt támasztják alá, hogy további protokollok kidolgozása szükséges, akkor ezek kidolgozását menet közben a PIB-nél és az FB-nél kezdeményezzük. Orvos-páciens kommunikáció fejlesztése A szakmai hozzáértés mellett a ugyanolyan fontos, hogy az orvos és a praxisközösség többi résztvevője célirányos és a betegek/páciensek sajátos tulajdonságaihoz és igényeihez alkalmazkodó módon

91


tudjon kommunikálni, különös tekintettel a roma populációra. Ezt segíti elő olyan kommunikációs képzési anyag kidolgozása, kommunikációs anyagok összeállítása, amelyeket a praxisközösség tagjai a napi munkájukban felhasználva adekvát módon tudnak kommunikálni. Kidolgozásra kerülnek továbbá a páciensek célirányos tájékoztatására szolgáló szóróanyagok, brosúrák. A fejlesztői munkát az OALI vezeti és részt vállal benne a GYEMSZI és a négy orvosegyetem. Egyetem. Az OEP, a MÁOTE és a MAVE véleményezőként működik közre. A feladat elején külső értékelemző segítségével közösen határozzák meg az ellátandó funkciókat és ezek kielégítésének optimális módját. A fejlesztők két műhelymegbeszélés keretében vitatják meg és finomítják a kidolgozott anyagokat. A műhelymegbeszéléseken részt vesznek képviselők az addigra már kijelölt praxisokból, és tanácsaikkal segítik a fejlesztőket. A fejlesztési munkák a megvalósítási időszak elején kezdődnek és fél év alatt zárulnak le. Az OALI vizsgálja a kifejlesztett termékek felhasználásának tapasztalatait és szükség szerint módosításokat, kiegészítéseket kezdeményez a praxisközösségek és a páciensek visszajelzési alapján. E-Health otthoni távfelügyeleti eszközök alapellátásban való alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata és szolgáltatási protokollok kidolgozása Az elöregedő társadalomban egyre több állampolgár kénytelen krónikus, esetleg fokozott orvosi figyelmet igénylő betegségekkel élni, ahol olyan események fordulnak elő, amelyekkel számolni lehet, de bekövetkezésük időpontja kiszámíthatatlan. Az ilyen események ellátása extra terhet ró a háziorvosra és felboríthatja a normál betegellátás rendjét, vagy akár váratlan halálesetekhez vezethetnek. A vidéki, esetleg aprófalvas területeken a beteg esélye rosszabb arra (szomszédok távolsága, roszszabb ellátottság telekommunikációs eszközökkel stb.), hogy váratlan esemény esetén egyáltalán segítséget tudjon hívni, illetőleg az értesítéstől számítva az odaérkezés ideje is elhúzódhat. A program keretében megvizsgáljuk, hogy a célterület alapellátásánál milyen módon, mely területeken, mennyire eredményesen és költséghatékonyan alkalmazhatóak otthoni távfelügyeleti eszközök, amelyek a páciens állapotát jelző paramétereket (pl. vérnyomás, EKG, pulzushullám, egyensúly, mozgás, testhőmérséklet, légzésfunkció) és a környezet állapotát jelző paramétereket (hőmérséklet, páratartalom, légnyomás, megvilágítás, zaj) továbbítanak. Egyrészről a kiválasztott praxisok beteganyaga alapján, másrészről a technológiai kínálat jellemzői (egyszerű alkalmazhatóság, eszközigény, árak stb.) választjuk ki, hogy mire irányuljon a távfelügyelet. Erre vagy ezekre a területekre dolgozunk ki javaslatokat a szervezeti, szervezési és humánerőforrás feltételek biztosítására, illetőleg dolgozunk ki protokollokat az alkalmazásra. A szükséges eszközök beszerzésére az 5. munkacsomagban (Praxis közösségek tevékenysége és annak koordinálása) biztosítottunk praxisközösségekre leosztott éves beszerzési kereteket. A fejlesztői munkát az OALI vezeti és részt vállal benne a GYEMSZI, az OEP, a Debreceni Egyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Semmelweis Egyetem. A MÁOTE és a MAVE véleményezőként működik közre. A feladat elején külső értékelemző segítségével közösen határozzák meg az ellátandó funkciókat és ezek kielégítésének optimális módját. A fejlesztők két műhelymegbeszélés keretében vitatják meg és véglegesítik a kidolgozott anyagokat. A fejlesztési munkák a megvalósítási időszak elején kezdődnek és fél év alatt zárulnak le. Az OEP nyomon követi a vásárolt termékek és alkalmazások használatát és gondoskodik a távfelügyeleti eszközök karbantartásáról.

92


Praxisközösségek monitorozása és szakmai ellenőrzése, javaslattétel A praxisközösségek működését és teljesítményét folyamatosan monitorozzuk. A monitorozás kiterjed a praxisközösség szakmai, szervezési, gazdálkodási és elszámolási folyamataira, a nyújtott szolgáltatások minőségére és mennyiségére, belső és kapcsolatrendszerének és együttműködésének alakulására (önkormányzatok, kisebbségi és civil szervezetek, az ellátórendszer többi résztvevője), és az ellátott populáció visszajelzéseire és a működés egyéb szempontjaira (pl. humánerőforrás, szakdolgozói kapacitások biztosítása stb.). Az OALI vezetésével kerül sor a monitorozás és szakmai ellenőrzés módszertanának és a vonatkozó protokollok kidolgozására. A fejlesztésben részt vesz a GYEMSZI és a Debreceni Egyetem, míg a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, az OEP, a MÁOTE és a MAVE véleményezőként működik közre. A feladat elején külső értékelemző segítségével közösen határozzák meg az ellátandó funkciókat és ezek kielégítésének optimális módját. A fejlesztők két műhelymegbeszélés keretében vitatják meg és véglegesítik a kidolgozott anyagokat. A fejlesztési munkák a megvalósítási időszak elején kezdődnek és fél év alatt zárulnak le. A monitorozást és ellenőrzést az OALI, az OEP és a Debreceni Egyetem végzi a praxisközösségek működésének megkezdésétől, azaz a megvalósítási időszak 6. hónapjától kezdve a program zárásáig. A tevékenységhez negyedévenkénti vagy szükség szerint sűrűbb gyakoriságú helyszíni látogatások tartoznak. 9.1.2.3

Költségvetés

Sor-

F e l a d a t o k

szám

KÖLTSÉG

KÖLTSÉG

[Ft]

[ezer CHF]

2.


169,186,630

706.711

2.1


34,407,376

143.723

2.2


13,211,500

55.186

2.3


74,345,750

310.550

2.4

Orvos-páciens kommunikáció fejlesztése (anyagok összeállítása, szóróanyagok elkészítése, kommunikációt fejlesztő képzés kidolgozása)

15,363,875

64.177

2.5

E-Health otthoni távfelügyeleti eszközök alapellátásban való alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata és szolgáltatási protokollok kidolgozása

15,139,000

63.237

2.6


16,719,129

69.838

9.1.2.4


9.1.3

WP-03. Informatikai fejlesztés

9.1.3.1


A program keretén belül megvalósuló informatikai fejlesztés biztosítja a következőket: ▪ A praxis közösségek operatív és adminisztrációs funkcióinak támogatását, ezek hatékonyságának növelését. ▪ Strukturált, valid adatgyűjtést.

93


▪ Központi adatbázis létrehozása, mely biztosítja a kutatást, pontos statisztikák készítését, a praxisok egymással való összehasonlítását. ▪ A kialakítandó rendszer integrálható az ágazati rendszerekhez. ▪ A hatékony esetmenedzsmentet, betegút elemzést. ▪ Mobil eszközökről történő adatelérést. 9.1.3.2

Tartalom

A program keretében létrehozunk és a kiválasztott 24 praxisban a program megvalósítási időszakában tesztelünk egy egészségügyi ágazati (központi) szinten kialakított, ingyenesen igénybe vehető háziorvosi praxis közösségi informatikai rendszert, amelynek rendelkeznie kell mindazokkal a funkciókkal, amelyeket a jelenlegi háziorvosi praxis közösségi rendszerek ellátnak – mindezt a mai kor követelményeinek megfelelő technológiákkal, legjobb gyakorlatokkal, módszertani elvekkel megvalósítva. Ki kell bővülniük ugyanakkor olyanokkal, amelyek az egészségügyi alapellátás színvonalát növelik, hozzájárulnak a praxisban dolgozók hatékonyabb munkavégzéséhez, és a virtuális ellátó központ hatékony munkaszervezési képességéhez. Egyúttal meg kell újítani, könnyebben kezelhetővé és a finanszírozó számára valid adatok nyújtására képes eszközzé kell fejleszteni a háziorvosi jelentéstételi rendszer informatikai támogatását is. Az informatikai megvalósításának folyamata az alábbi főbb lépésekből áll (a megvalósítás folyamata, főbb mérföldkövek): 1. A programmenedzsment szervezet, az informatikai végrehajtó szervezet felállítása, irodai informatikai eszközök beszerzése, üzemeltetése 2. A bevezetendő működési mód és rendszer alkalmazott adattartalom, az igényelt elemzések, jelentések, riportok meghatározása. 3. A bevezetendő működési módot támogató folyamatok és informatikai funkciók meghatározása. Ez magában foglalja az informatikai rendszer specifikálását is. 4. Az integrálandó rendszerek, adatbázisok meghatározása. 5. Az információbiztonsági követelmények meghatározása és gondoskodás ezek monitorozásáról. 6. A szükséges (köz)beszerzések, az IT infrastruktúra központi telepítéseinek végrehajtása (a szerverek üzembe helyezése). 7. A fentiekkel párhuzamosan elkezdődik a háziorvosi rendszer fejlesztése mindazokkal a képességekkel, melyeket fent felsoroltunk. A központi rendszer képes lesz a tervezett ágazati rendszerekkel való integrált együttműködésre. 8. Ezt követően a pilot praxisközösség áttér az új rendszer használatára. 9. A működés átrendezésével párhuzamosan a rendszerre áttért pilot praxisközösség gondoskodik az adatmigrációról. 10. Ezt követően az összes praxisközösség áttér az új rendszer használatára. 11. A működés átrendezésével párhuzamosan a rendszerre áttért praxisközösségek gondoskodnak az adatmigrációról. 12. Felmérés arról, hogy az informatikai rendszer egyes elemeinek kiesése esetén mely folyamatok és milyen mértékben akadnak meg. Ahol indokolt, ott ki kell dolgozni alternatív, szükséghelyzeti munkafolyamatot, melyek mentén az adott elemek kiesése estén is elvégezhetőek a szükséges tevékenységek. 13. Üzemeltetés A következő táblázat az IT mérföldköveket, a feladatok elvégzéséhez szükséges költségeket és a feladatok átfogó ütemezését tartalmazza:

94


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

17

16

15

14

13

12

11

10

9

8

7

6

5

4

idő tényező: hónapok 3

2

1

IT költség bruttó Ft 52 375 881 4 288 875 63 541 200 7 112 000 40 640 000 204 670 781 59 737 550 711 200 1 422 400 11 480 800 21 437 600 2 032 000 182 711 592 655 161 879 összesen

->

->

->

A megvalósítás szempontjai: ▪ A magas képzettséget igénylő tevékenységek, melyeket ideiglenesen kell végezni vagy valamilyen erősen specializált kompetenciát igényelnek (pl. a rendszer megtervezése, kifejlesztése), a program külső szolgáltatásként – a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével – veszi meg. ▪ Azokat a feladatokat,melyeket huzamosabb időn keresztül kell végezni, a program belső erőforrásból oldja meg (pl. szerver üzemeltetés). ▪ Az informatikai funkciókat (szerverek, kliensek) saját, közbeszerzéssel beszerzett eszközpark látja el. ▪ Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) Egészségügyért Felelős Államtitkársága a GYEMSZI-t jelölte ki arra, hogy a Semmelweis Terv megvalósítását, az ágazatot racionalizáló fejlesztéseket és az uniós források szabályszerű felhasználását koordinatív és támogató feladatok ellátásával segítse. Ennek keretében a GYEMSZ látja át az ágazati fejlesztéseket, ezek informatikai vonatkozásait, összefüggéseit. Ezért a jelen program informatikában érintett ágaiért a felelős koordinátori funkciókat a GYEMSZI látja el. A programban szükséges központi és praxisoknál lévő informatikai eszközök: Informatikai eszköz

db

Funkció

Központi eszközök Adatbázis szerver

2

Alkalmazás és web szerver

1

Backup, menedzsment, napló és AAA/SSO szerver Tartalék szerver Tűzfal SAN konfiguráció 8 port Archiváló egység (Tape Library) Gigabit switch

Központi adatbázis, adattárház, kapcsolat az országos rendszerekkel Központi adatbázis elérését biztosítja vékony és vastag kliensről

1

Biztonsági mentés, tranzakciós naplózás

1 1 1 1 1

Valamely szerver meghibásodása esetén tartalék Központ biztonságában van szerepe Az adatok tárolásának informatikai helye Adatmentés, archiválás Az informatikai adatáramlást biztosítja

95


Informatikai eszköz Álló rack (19,27U 600*600mm) Szünetmentes (1u, 5000VA) Adatbázis kezelő (min 25 licenc) Riportoló motor Operációs rendszerek (nyílt, támogatással) Hitelesítő védelmi rendszer Backup Software Menedzsment szoftverek, napló elemzés

db

Funkció

1 2 25 1 1 1 1 1

A szerverek fizikai helye Áramkimaradás esetén biztosít tápellátást Az adatbázis szoftveres elérését biztosítja Riportok, elemzések elkészítését támogatja A szerver platformok működését hajtják végre Központ biztonságában van szerepe Biztonsági mentés A szerverek üzemeltetését, monitorozását segítik

24

A praxisok fix munkaállomásai

24 24

A praxisok mobil eszközeik A praxisok mobil eszközei

6

A praxisok mobil eszközei

Lokális eszközök (praxisoknak) Praxis PC (monitorral, klaviatúrával, egérrel) Kiemelt mobil eszköz (tablet) Alap mobil eszköz (android okostelefon) Notebook szakdolgozók közös használatára Projektor, v.vászon

6

Hálózati aktív eszköz

24

Workshopok, oktatások során hasznos vetítő eszköz A praxisok telephelyén az IT eszközök közötti, és a külső hálózati kapcsolat létrehozását valósítja meg

A fejlesztési munka irányítását a GYEMSZI végzi, a követelményrendszer meghatározásában és a fejlesztés szakmai monitoringjában részt vesz az OEP, az OALI, a MÁOTE és a MAVE. A négy orvosegyetem szakmai véleményezést végez. A távfelügyeleti eszközök alkalmazásához kapcsolódó alkalmazásfejlesztést a GYMSZI irányítja, a követelményrendszer meghatározásában és a fejlesztés szakmai monitoringjában részt vesz a négy orvosegyetem. Az OEP, a MÁOTE és a MAVE véleményezéssel működik közre. A szükséges alkalmazásokat az OEP szerzi be. Az alapellátási és távfelügyeleti informatikai eszközök beszerzéséről, rendszerintegrációjáról, működtetéséről és karbantartásáról a GYEMSZI gondoskodik. 9.1.3.3

Költségvetés

Sor-

F e l a d a t o k

szám

3.


3.1


KÖLTSÉG

KÖLTSÉG

[Ft]

[ezer CHF]

655,161,879

2,736.683

24,019,200

100.331

3.2

Alapellátási szoftver fejlesztése és továbbfejlesztése, használatának támogatása a hatékony gondozás, megelőzés, jelentés és kutatási-elemzés támogatására 203,770,875

851.173

3.3


3.4

Az alapellátási és távfelügyeleti informatikai eszközök beszerzése, rendszerintegrációja, működtetése és karbantartása

96

13,509,550

56.431

413,862,254

1,728.748


9.1.3.4


9.1.4

WP-04. Képzések

9.1.4.1


A tananyag fejlesztések és a képzések a célok teljesítéséhez a logikai keretmátrix hierarchiájában egyrészt az eredmények (outputs) szintjén járulnak hozzá azzal, hogy a praxis közösségek eredményes működésének tudás és ismeretbeli feltételét teremtik meg, másrészt a program hosszú távú hatásához, oly módon, hogy a képzési anyagok a későbbiekben jól hasznosíthatóak az orvos, szakorvos és szakdolgozói képzésekben. A képzések során a praxisközösségek tagjai elsajátítják a működés előírt módját, megtanulják a szakmai és egyéb szolgáltatások protokolljainak alkalmazását, segítséget és támogatást kapnak készségfejlesztés és hálózat-építés terén. Az érintettek képviselői (önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek) felkészítésben és tréningben részesülnek a praxisközösségek által folytatott újszerű működés és szolgáltatások, valamint a velük való együttműködés terén. A kialakított képzési anyagok és a szerzett tapasztalatok alapján javaslat készül az alap- és szakképzésben való hasznosíthatóságra. A programon kívül mutató elem, hogy a fenntarthatóság érdekében a praxisközösségeken kívüli orvosok és egészségügyi szakdolgozók számára lehetővé teszi a tananyagok megismerését és a képzéseken való részvételt (természetesen nem a program költségvetésének terhére). 9.1.4.2

Tartalom

Tananyagfejlesztés és képzés a praxisközösség működésére vonatkozóan a praxisközösség tagjai számára (praxisközösségben való együttműködés) A 2. munkacsomagban kidolgozott módszertanra alapozva képzési anyag készül, amely révén a praxisközösségek résztvevői elsajátíthatják a módszertant és a protokollok alkalmazásához szükséges ismereteket és képességeket, valamint olyan kiegészítő ismereteket szereznek, amelyek a praxisközösségben való működéshez szükségesek, pl. szervezési, nyilvántartási feladatok és a hozzájuk szükséges technikák, pénzügyi, elszámolási ismeretek stb. A praxisközösségek tagjait 3 napos intenzív bentlakásos képzésben részesülnek. A képzést a praxisközösségek állandó tagjait képező szakdolgozók mellett kiterjesztjük a bevonható szakdolgozói kapacitások tágabb körére is, így összesen 120 fő képzését irányoztuk elő. A képzések zöme még a praxisközösségek működésének megkezdése előtti időszakban megtörténik, kisebb része nyúlik bele az 1. év 7. hónapjába. A költségvetésben figyelembe vettük, hogy a háziorvosoknak a képzés időszakára meg kell oldaniuk a helyettesítésüket. A fejlesztői munkát az OALI vezeti és külső tananyagfejlesztő szakértőket vesz igénybe a képzési anyagok elkészítéséhez. A képzések megszervezését ugyancsak az OALI végzi. Szoros határidőkkel számoltunk a tevékenységek elvégzésénél, mivel egyik oldalról a tananyagfejlesztés egy része csak a módszertani anyagok elkészülte után történhet meg, másrészről a képzéseknek célszerűen még a praxisszerű működés megkezdése előtt meg kellene történniük.

97


Tananyagfejlesztés és szakmai továbbképzés a háziorvos, házi-gyermekorvos, szakdolgozók, egészségőr számára (5 különböző képzés) A háziorvosok és házi gyermekorvosok részére kidolgozandó szakmai képzési anyag a prevenciós tevékenységek integrálására, valamint az egészségügyi szakszemélyzetre által megoldható feladatok delegálásának szakmai követelményeivel foglalkozik, különös figyelemmel az átadott feladat szakmai ellenőrzésének és nyomon követésének módszertanára. A háziorvosok jellemzően egy ápoló bevonásával végzik a szakmai tevékenységüket, jellemzően nem rendelkeznek munkacsoport szervezésével, szakmai irányításával kapcsolatos ismeretekkel, készségekkel. A tervezett képzés ilyen jellegű ismereteket is tartalmaz. A jelenlegi háziorvosi gyakorlatban a háziorvosok, házi gyermekorvosok kevés definitív ellátást végeznek. Különösen a rurális térségekben, mint amilyen a program helyszíne is, fontos, hogy a krónikus betegek (pl. cukorbetegek) gondozását magas színvonalon, önállóan tudják végezni. A képzésük ennek érdekében kiterjed az alapellátásban nyújtható definitív ellátásokra. Amenynyire kulcskérdés az alapellátás hatékonyságának növelése szempontjából, hogy ami helyben megoldható, azt oldják meg helyben, annyira fontos a korai szakorvosi kezelésbe utalás az arra rászorulók esetében. Emiatt a képzés kiterjed a dohányzás és az alkohol minimál intervenció területére, annak érdekében, hogy a háziorvos képes legyen a függőség fokának megítélésére maga is (még ha a feladatot esetleg célszerű delegálnia a közösség egészségfejlesztő tagjának) A program keretében a háziorvosi alapellátás az eddigi passzív szerepkörből (a betegek keresték meg a problémáikkal) a helyi közösség aktív szereplőjévé válik. Ennek eléréséhez nélkülözhetetlen, hogy a praxisközösség minden tagja megfelelő kommunikációs képességekkel bírjon. A képzések mindegyike, nemcsak az orvosoké, tartalmaz gyakorlat orientált kommunikációs tréninget, különös tekintettel a roma közösséggel való kommunikációra. A szakdolgozói képzések mentálhigiénikusok, gyógytornászok, dietetikusok, egészségfejlesztési szakemberek (védőnő, népegészségügyi ellenőr, népegészségügyi felügyelő, ápoló, egészségfejlesztési szakember) számára egyrészt azt célozzák, hogy a szakemberek gyakorlatorientáltan felfrissítsék azokat az ismereteiket, amelyek a program keretei adat körülmények közepette relevánsak, másrészt felkészítsék őket a praxisközösségben való szakmai együttműködésre. A program a jellemzően szakellátó intézményben dolgozó szakdolgozóktól nagyfokú, a jelen gyakorlatnál lényegesen nagyobb önállóságot vár el annak érdekében, hogy tehermentesíteni tudják a háziorvost a saját szakterületükön. A program ugyanakkor a megszokotthoz képest lényegesen integráltabb működést is feltételez. A kidolgozott protokollok alapján a képzések felkészítik a szakdolgozókat arra, hogy mely esetekben, hogyan működjenek együtt a praxisközösség többi tagjával. A prevenciós tevékenység szakmai háttere, szervezési kérdései, telep körülmények között való életmód (táplálkozás, életvitel) és az ezzel összefüggő, a lakosságcsoportra az országos átlagnál nagyobb arányban megjelenő krónikus nem-fertőző betegségek, különös tekintettel a roma populációra, speciális ismereteket és készségeket igényelnek. A fejlesztői munkát a Debreceni Egyetem koordinálja és saját szakemberei mellett részt vállal benne a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, valamint az OALI. A GYEMSZI, az OEP, a MÁOTE és a MAVE véleményezőként működik közre. A fejlesztési munkák a megvalósítási időszak elején kezdődnek és legkésőbb fél éven belül zárulnak le. A képzések 3 napos bentlakásos intenzív formában valósulnak meg, minél nagyobb részben még az első félév vége előtt, kisebb részük belenyúlik a praxisközösségek működésének megkezdésébe. A praxisközösségekben résztvevő 24 háziorvost 2 csoportra osztva képezzük, a szakdolgozóknál praxisközösségenként 10-10 fő részvételével számoltunk. Mindkét esetben lehetővé tesszük, hogy a praxisközösségekben érintetteken kívüliek is részt vehessenek a képzéseken saját költségükre. Ebben a komponensben is szoros a tevékenységek elvégzésének határideje, mivel egyik oldalról a tananyagfejlesztés egy része csak a módszertani anyagok elkészülte után történhet meg, másrészről a képzéseknek célszerűen még a praxisszerű működés megkezdése előtt célszerű megtörténniük. A

98


költségvetésben figyelembe vettük, hogy a háziorvosoknak a képzés időszakára meg kell oldaniuk a helyettesítésüket. Szupervízió (segítés, támogatás), készségfejlesztés, hálózat-építés a praxisközösség tagjai számára A praxisközösségeket a működésük során támogatni kell, lehetőséget kell adni arra, hogy a felmerülő szakmai, működési, együttműködési problémáikat hozzáértő szakemberekkel és egymással megbeszélhessék. Ennek érdekében a Debreceni Egyetem vezetésével szupervíziós támogatást irányoztunk elő a programban. A Debreceni Egyetemről két fő negyedévente 2-2 alkalommal szupervíziós látogatásokat tesz azoknál a praxisközösségeknél, amelyek ezt igénylik, vagy amelyeknél a monitoring adatok alapján erre szükség van. A tapasztalatok és problémák együttes áttekintésére és megvitatására egynapos szakmai műhelymegbeszéléseket irányoztunk elő, amelyeken a praxisközösségek részéről 30, a szupervíziót adók részéről 6 fő részvételével számoltunk. Összesen 7 műhelymegbeszélésre kerül sor féléves gyakorisággal, az első a megvalósítás első évének negyedik negyedévében. A látogatások és a műhelymegbeszélések tapasztalatait visszacsatoljuk a működés szabályozásába és ezek alapján szükséges kiigazítások, módosítások megtételére nyílik lehetőség. A Debreceni Egyetem, mint felelős mellett a tevékenységben közreműködik a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, valamint a GYEMSZI. Véleményezőként járul hozzá az OALI, a MÁOTE és a MAVE. Felkészítés/tréning az érintettek képviselői számára A program sikeressége szempontjából kritikus fontosságú, hogy a kiválasztott praxisokhoz tartozó közösségek (önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek) képviselői pontosan megértsék és megismerjék a programot, világos képet kapjanak arról, hogy az általuk képviselt közösségek számára milyen előnyökkel jár a program által kínált szolgáltatások minél szelesebb körű igénybe vétele és képesek legyenek a képviseltjeik tájékoztatására és motiválására. Világossá kell tenni előttük, hogy a program sikeréhez milyen fontosságú a tőlük jövő támogatás, valamint a praxisközösségekkel és egymással való együttműködés. A célzott és az érintett populációt hatékonyan elérő kommunikációra is fel kell készíteni őket. A fentiek céljára kétnapos intenzív bentlakásos tréninget tervezünk tartani összesen 50 fő részvételével, amelytől azt is várjuk, hogy a résztvevők hálózatosodását is elősegítse. Szakképzett tréner moderálása mellett a konzorciumi résztvevők is tartanak előadásokat. A képzési anyag kidolgozása már a program indulásakor elkezdődik, magára a tréningre a praxisközösségek működésének megkezdése előtt, a program második negyedévében kerül sor. Az előkészítő munkát az OALI irányítja, amely külső tananyagfejlesztő szakemberek közreműködésével alakítja ki a képzés tematikáját és anyagát. Javaslat a program tapasztalatainak az alap- és szakképzésbe történő beépítésére A program keretében a háziorvos az eddigi passzív szerepkörből a helyi közösség aktív, az egészség szempontjából vezető szereplőjévé válik, együttműködve dolgozik több másik praxissal, épít az ellátott közösség erőforrásaira, az egészségügyi szakszemélyzet bevonásával szélesebb körben nyújt szolgáltatásokat, különösen a prevenció 3 ágában, és nő a definitív ellátások aránya. A program keretében kifejlesztett képzések, amelyek ezekre az új szerepekre és eddig nem szerepelt szakmai feladatokra készítették fel a praxisközösségek tagjait, valamint a működés során nyert gyakorlati tapasztalatok olyan tudásbázis képeznek, amelyet érdemes – kellő elemzés és kritika után – beépíteni az alap és szakképzésbe.

99


A javaslatok kidolgozását a Debreceni Egyetem vezeti és a témában nem érintett OEP kivételével a konzorcium többi tagja közreműködik benne. A tapasztalatok elemzésére és a javaslatok kidolgozására a program megvalósításának utolsó félévében kerül sor. 9.1.4.3

Költségvetés

Sor-

F e l a d a t o k

szám

KÖLTSÉG

KÖLTSÉG

[Ft]

[ezer CHF]

4.

Képzések

83,154,208

347.344

4.1


27,791,176

116.087

4.2

Tananyagfejlesztés és képzés a praxisközösség működésére vonatkozóan a praxisközösség tagjai számára (praxisközösségben való együttműködés)

13,570,789

56.687

4.3

Tananyagfejlesztés és szakmai továbbképzés a háziorvos, házi-gyermekorvos, szakdolgozók, egészségőr számára (5 különböző képzés)

19,419,461

81.117

4.4


13,313,935

55.614

4.5


3,918,848

16.369

4.6


5,140,000

21.470

4.7

A fenntarthatóság érdekében a praxisközösségeken kívüli orvosok és egészségügyi szakdolgozók számára lehetővé teszi a tananyagok megismerését és a képzéseken való részvételt (credit pont)

9.1.4.4


9.1.5

WP-05. Praxis közösségek tevékenysége és annak koordinálása

9.1.5.1


A praxisközösségek működése a program központi eleme – a 24 praxisból kialakított közösségek 42 hónap időtartamban valós körülmények között tesztelik a megelőzésre és a krónikus betegségben szenvedők gondozására összpontosító, közösségi orientációjú, helyi közösségeket – különösen a roma lakosságot – bevonó egészségügyi alapellátási modellt és ezzel a logikai keretmátrix hierarchiájában a közvetlen cél teljesüléséhez járulnak hozzá. 9.1.5.2

Tartalom

24 mintapraxis kiválasztása A modellkísérletben részt vevő praxisok kiválasztása lényegében még a program megkezdése előtt megtörténik. A praxisokkal az OALI köt szerződést, amelyben szabályozza a praxisoknak a működés 42 hónapjára a feladatait, hatáskörét és felelősségét, a praxisközösségben való működés előírásait, a program keretében juttatott többlet finanszírozás összegét, feltételeit és módját, a képzéseken való részvételi kötelezettséget, a beszámolási és jelentési rendet, valamint az itt fel nem sorolt további szükséges feltételeket. A szerződések előkészítését és megkötését az munkacsomag szakmai vezetése végzi el külső és belső jogi segítség igénybe vételével.

100


Praxisközösségek működése Praxisközösség az OALI-val kötött szerződéssel jön létre. A praxisközösséget egy praxisközösségi tag vezeti, aki ellátja a praxisközösség képviseletét és a közös tevékenységek koordinálását. Ez a működés azonban nem érinti a praxisok önálló jogi és gazdasági működését. A közösséget vezető praxis kiegészül egy új szereplővel, a praxiskoordinátorral. A praxisközösségek működése a program legnagyobb költségeleme Eszközellátás A program keretében biztosítjuk a többlet szolgáltatások nyújtásához szükséges egyéb infrastrukturális feltételeket, amelyek a következők: ▪ 24 db PC (monitorral, klaviatúrával, egérrel) – praxisonként 1 ▪ 24 db kiemelt mobil eszköz (tablet PC) – praxisonként 1 ▪ 24 db hálózati aktív eszköz – praxisonként 1 ▪ 24 db „okostelefon” – praxisonként 1 ▪ 6 db notebook PC a szakdolgozók közös használatára – praxisközösségenként 1 ▪ 1 db projektor közös használatra – praxisközösségenként 1 ▪ 1 db vetítővászon közös használatára – praxisközösségenként 1 ▪ 1 db gépkocsi (praxisközösségenként) A projektor és a vetítővászon a praxisközösség által végzett egészségfejlesztő tevékenységnél, a képzéseknél, a roma közösségre irányuló programoknál és a népszerűsítő tevékenységnél kerül felhasználásra. A praxisközösség saját döntési körben felhasználható beszerzési keretekkel rendelkezik, amelyek a következők (praxisközösségenként): ▪ Prevenciós keret (havi keret 158,75 eFt 42 hónapon keresztül) ▪ Diagnosztikai eszközök beszerzési keret (félévente 1,27 mFt, 7 féléven keresztül) ▪ Távfelügyeleti eszközök beszerzési keret (évente 2,54 mFt, 3 éven keresztül) A prevenciós eszköz keretet a praxisközösség a többlet prevenciós szolgáltatásokhoz szükséges eszközök, műszerek beszerzésére használja fel. A diagnosztikai eszköz keretet a praxisközösség orvosi műszerekre, eszközökre, kittekre és gyógyászati fogyóeszközökre fordíthatja, amelyeket a közösség által nyújtott és a közösség által kialakított profilú többlet szolgáltatásokhoz használ fel. Ez a keret a többletszolgáltatásokra hasonló szerepet tölt be, mint amilyent a 216/2011. (X. 19.) Korm. rendelet (a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi alapellátási vállalkozások támogatásáról) biztosít. A keretek kezelője az OEP. A távfelügyeleti eszközök beszerzési keret felhasználását a praxisközösség határozza meg az OEP-pel, mint kezelővel és a GYEMSZI-vel egyeztetve a közösség által ellátottak konkrét igényeire tekintettel, valamint az informatikai támogatás függvényében. A keretek felhasználásának módját a praxisközösségi működési kézikönyv határozza meg. A beszerzett tartós használatú eszközök az OEP tulajdonába kerülnek és a praxisközösség idegen eszközként veszi leltárba. Működés és szakmai tevékenységek támogatása A praxisközösség közös dologi és működéstámogatási kerettel rendelkezik, amelynek összeg közösségenként havonta 635 eFt a működés 42 hónapjára. Ebből fedezi azokat a kiadásokat, amelyek a több-

101


let feladatok ellátásához nélkülözhetetlenek (infokommunikációs kiadások, rezsi, esetleg irodabérlet, fogyóeszközök, előfizetések stb.). A keret felhasználását a praxisközösség koordinátor tartja nyilván a működési kézikönyvben előírt módon. A működés 42 hónapjára közösségenként 317,5 eFt/2 hónap prevenciós keret áll a praxisközösségek rendelkezésére a primer és szekunder prevenciós tevékenységgel összefüggő költségek fedezetére (tájékoztató rendezvények, demonstrációs anyagok, tájékoztató anyagok, foglalkozások szervezése stb.). A keret felhasználását a praxisközösség koordinátor tartja nyilván a működési kézikönyvben előírt módon. A praxisközösség közlekedési igényeit 5000 km/hó kerettel becsültük meg a jelenleg érvényes magyar rendelkezések (és üzemanyag árak) szerinti térítési költséggel egy átlagos alsó-középkategóriájú gépkocsira. Ebből a keretből kell fedezni a praxisközösségi gépkocsi futási költségeit, illetve – számítva a logisztikai ütközésekre – a magángépjárművek szolgálati célú használatának költségtérítését. A közös gépkocsi karbantartási és javítási költségeire külön keretet biztosítunk. Humánerőforrás A praxisközösség tagjainak szolgáltatási- vagy munkaszerződéseit az OALI köti meg. A praxisközösség közösen alkalmaz egy fő koordinátort, akinek díjazása arányos az egészségügyben szokásos bérszínvonallal (317 eFt/hó szuperbruttó bér vagy bruttó vállalkozási díj). A praxisteam (háziorvos és nővér/asszisztens) részére a többletfeladatok ellátásáért összesen havi 371 eFt (szuperbruttó bér vagy bruttó vállalkozási díj) keretet állítottunk be. A praxisközösségekben végzendő további többlet-, illetve új tevékenységek (munka) ellentételezése főszabályként munkaidő nyilvántartás alapján és emberévre vetítve számolható el. A költségvetésben 4 emberévnyi szakdolgozói és roma egészségőr kapacitást vettünk figyelembe 320 eFt/hó egységköltség mellett. A praxisokban kerül sor roma segéd-egészségőrök foglalkoztatására (praxisonként 2 fő 51,4 eFt/hó szuperbruttó bérkerettel. Praxisközösségek működéséhez szakmai, módszertani és távfelügyeleti help desk működtetése A praxisközösségek – különösen tevékenységük első szakaszában – folyamatos rendelkezésre álló távtanácsadási segítséget igényel. A felmerülő problémák szerteágazóak, lehetne szakmai természetűek, szervezési kérdések, kommunikációs problémák, együttműködési zavarok, amelyekre az adekvát válaszokat és tanácsokat csak az illető területeken felkészült szakemberek képesek megadni. A feladat felelőse az OALI, amely kialakít egy megfelelő összetételű szakember csapatot, amely telefonon, e-mailen, esetleg faxon előre meghatározott „ügyeleti rendben” elérhető és a praxisközösségek rendelkezésére áll help desk formájában. A szolgáltatással kapcsolatos elvárás az, hogy legyen gyors, legyen szakszerű és a szolgáltatás nyújtójára minél kisebb terhet rójon (pl. otthonról is lehet tanácsot adni). A feltett kérdéseket és az adott válaszokat naplózzák, amit az OALI rendszeres időközönként kiértékel és a megállapításokat visszacsatolja a monitorozóknak, illetőleg a praxisközösségi működési kézikönyv és a protokollok karbantartóinak. A help desk feladatok ellátására havi nyolc embernap szakértői kapacitást terveztünk be. A szolgáltatás nyújtói lehetnek OALI szakemberek, de lehetőség van külső szakértők szerződtetésére is. Ha a probléma természete olyan, hogy egyszerű távtanácsadással nem oldható meg, akkor a munkacsomag vezetője gondoskodik a szükséges további szakértelem bevonásáról vagy egyéb intézkedések megtételéről.

102


Adatszolgáltatás minőségbiztosítása A praxisok és praxisközösségek új szoftver segítségével, újszerű felfogásban és adattartalommal adatokat szolgáltatni az ellátott esetekről, valamint a kibővített szolgáltatások nyújtásáról. Problémákat okozhat az új adattartalom megjelenése az ellátásokat finanszírozó OEP-nél is. A modellből származó adatokat szakmai (orvosi és finanszírozási) és informatikai minőségbiztosításnak kell alávetni, a bizonytalan vagy hibás adatokat kiszűrni és vizsgálni, hogy rendszerhibáról vagy teljesítési hibáról van szó. A feladat irányítója felelőse az OALI, amely szakmai szempontok szerinti minőségbiztosítást végez, közreműködik a GYEMSZI, amely az új szoftver üzemeltetőjeként informatikai szempontból érintett, illetőleg az OEP, amely egyaránt végez szakmai (finanszírozás) és informatikai minőségbiztosítást. A tevékenység a praxisközösségek működésének megkezdésétől a program zárásáig tart. 9.1.5.3

Költségvetés

Sor-

F e l a d a t o k

szám

5.


5.1


5.2


5.3


5.4


5.5


9.1.5.4


9.1.6

WP-06. Roma közösségek speciális programjai

9.1.6.1


KÖLTSÉG

KÖLTSÉG

[Ft]

[ezer CHF]

1,484,256,242

6,199.901

56,008,952

233.956

1,383,182,340

5,777.704

21,588,000

90.175

23,476,950

98.066

A program hangsúlyozott célkitűzése az alapellátás olyan irányú fejlesztése, amely közösségi orientációjú, bevonja a helyi közösségeket – különösen a roma lakosságot – , és hangsúlyt helyez a prevencióra. A roma közösségek speciális programjai a fenti célok teljesüléséhez járulnak hozzá. A logikai keretmátrix célrendszerében a munkacsomag a közvetlen célok teljesítésének része. 9.1.6.2

Tartalom

Roma anya-gyermek egészség program A 25 praxishoz tartozó településeken havi rendszerességgel tartott roma anya-gyermek klubfoglalkozás formájában kívánjuk megszólítani a roma anyákat. A klubfoglalkozások tematikusak, mindegyikük egy-egy közérdekű témát dolgoz fel emberközeli formában, demonstrációkkal, közvetlen élményszerzéssel.

103


A programhoz a MAVE állítja össze a tematikát, amelyet a Debreceni Egyetem és az OALI véleményez. Külső és belső szakemberek állítják a klubfoglalkozásokhoz szükséges megértéskönnyített rövid információs anyagokat (összesen 16 fajtát irányoztunk elő), amelyekből egyenként 3000 példány készül. A klubokat védőnők vezetik, akiket egy műhelymegbeszélés keretében készítünk fel a feladatra, majd félévenként összehívjuk őket szupervíziós műhelymegbeszélésre. A védőnők a klubvezetésért arányos díjazást kapnak. A klubfoglalkozások 2-3 óra időtartamúak, ahol a védőnők minél több saját élményes demonstrációval dolgozzák fel az egyes témákat. Ehhez igénybe veszik a praxisközösségek számára biztosított projektorokat, valamint kerettel rendelkeznek a demonstrációs anyagok (élelmiszerek közös főzéshez, tisztálkodási szerek stb.). A klubfoglalkozásokra – anyákról és gyermekekről lévén szó – szerény büfét irányoztunk elő. A roma lakosságot megszólító prevenciós tevékenységek szakmai támogatása (helpdesk, workshop) A praxisközösség több tagjának – részben vagy egészében – feladata a roma populációra irányuló prevenciós tevékenységek ellátása. Kapcsolatba kerül velük a védőnő (ld. az előző pontot), a prevenciós nővér és az egészségőr és a roma segéd-egészségőr. Fontos, hogy a praxisközösség tagjai folyamatosan elérhető szakszerű támogatást és tanácsot tudjanak kapni a tevékenységük ellátása során felmerült problémák megoldására. A Debreceni Egyetem a feladatot két eszköz alkalmazásával oldja meg. Egyrészt helpdesk-40 hónap időtartamban, amely telefonon, interneten elérhető tanácsadásra, a felmerült problémák rövid megbeszélésére. A tevékenységre havi 2 nap időráfordítást irányoztunk elő. A helpdesk mellett kétféle műhelymegbeszélés sorozatot szervez negyedévente, azaz összesen 14-14 alkalommal. A műhelymegbeszélések egynaposak, a Debreceni Egyetem részéről 2-2 nap időráfordítással. Az első műhelymegbeszélés sorozat a szakképzett egészségügyi személyzet számára (védőnő, prevenciós nővér és a egészségőr, összesen 32 fő), a másik a praxisokban működő 48 roma segédegészségőr számára. Roma segéd egészségőrök képzése A roma közösség megszólítása akkor a leghatékonyabb, ha a közösségből származó, abban ténylegesen benne élő, és a közösség standardjaitól nem különböző személy részéről érkezik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a roma segéd-egészségőrök hatóköre csak a saját szűkebb közösségre terjed ki, azért alkalmazásuk praxisokhoz kötődik, s nem a praxisközösséghez. Praxisonként 2 fő, azaz összesen 48 fő képzését irányoztuk elő a megvalósítási időszak második negyedévében, amelyet azonos létszámra megismételünk a 8. negyedévben, ha a szerzett tapasztalatok pozitívak. A képzés az OALI által már kifejlesztett képzési program alapul, az egészségi esélyegyenlőséget célozza meg és egészségtudatos és egészségfejlesztő magatartást kíván kialakítani. A program összetétele az alábbi: ▪ kommunikáció, konfliktuskezelés, személyiségfejlesztés (30 %), ▪ biológiai alapismeretek (10 %), ▪ elsősegélynyújtás elmélete és gyakorlata (10 %), ▪ anya – nő – csecsemő – családvédelem (15 %), ▪ az országos és helyi szociális ellátó rendszerek megismerése (10 %), ▪ járványtani, immunitástani, fertőtlenítéstani ismeretek (20 %), ▪ betegjogi ismeretek (5 %).

104


Maga a képzés egy hónapos (22 nap) időtartamú, egész napos, bejáró jellegű (azaz nem bentlakásos). Az OALI a jelentkezőkkel szerződést köt és a tanfolyam időtartamára bérjellegű juttatást ad (a jelentkezők elsősorban a munkanélküli romák köréből kerülnek ki). A résztvevők utazási költségtérítést, valamint napi egy főétkezést és a foglalkozások alatt büfét kapnak. Roma egészségfelelős képzés A képzés célja működőképes egészségügyi segédcsapat kiképzése, akik a telepeken vagy a lakókörzetükben önállóan részt vállalnak az egészségfejlesztés feladatainak megoldásából. Közreműködésük pozitívan járul hozzá a hátrányos helyzetű emberek tanulási motívumainak erősítéséhez, életesélyeik, életminőségük pozitív változásához. A kiképzett személyek a saját közösségben élve képesek mindhárom generáció megszólítására. A képzési anyag tervezetten három modult fog tartalmazni: ▪ Egészségvédelem (önállóan, védőnői ellenőrzés mellett végezhető, ill. önként vállalható feladatok) - családlátogatás - gyermek fejlődését, szocializációját veszélyeztető tényezők feltárása - védőoltások szükségessége az egészségvédelem területén (jogi lehetőségek) - gyermeket védő megelőző intézkedések lehetőségei - a segítő szerepe a várandós anyák védelmében. (titkolt terhesség, családon belüli erőszak) - a segítő szerepe a gyermekágyas és újszülött védelmében ▪ Település-egészségügy, közegészségügy, járványügy - közegészségügyi és járványügyi szabályok a településen. - fertőzések élelmiszerek, ivóvíz, rágcsálók, rovarok, baktériumok útján. - védekezés a fertőzések ellen ▪ Elsősegélynyújtás és az otthoni betegápolás alapvető feladatai A képzési módszertanilag az alábbi elemekre épül: ▪ Munkafüzetek (rajzos) ▪ Védőnő melletti gyakorlat, családlátogatás védőnővel ▪ Konfliktusmegoldást segítő tréning ▪ Helyzetgyakorlatok, szerepjáték ▪ Személyiségfejlesztő tréning (empátia, kooperáció) ▪ videó technika alkalmazásával képességfejlesztő foglalkozás. A képzési anyag összeállítását a MAVE végzi, amelyet a Debreceni Egyetem, a Semmelweis Egyetem és a GYEMSZI támogat véleményezéssel. A képzési anyag a megvalósítás első félévében kézül el. A program költségvetésében szerepeltetjük a képzésekhez szükséges demonstrációs és fogyóeszközök költségét (mintegy bruttó 1 mFt értékben). Összesen 100 fő képzését irányozzuk elő 25 fős csoportokba osztva a megvalósítás első évének második felében. A képzés naptári időtartama 14 hét, amely során a résztvevők hetente két alkalommal fél-fél napra jelennek meg a képzés helyszínén. A résztvevők nem egyetlen teleülésről fognak kikerülni, ezért a látogatáshoz utazási költségtérítést irányoztunk elő, amelynek összeges megegyezik a 25 km-es menettérti autóbuszjegy árával. A képzők felkészült szakemberek, akik a képzői díjtétel felét kapják alkalmanként. A résztvevők a képzés végén vizsgát tesznek, amely sikeressége esetén motivációs tényezőként kisebb összegű egyszeri jutalomban részesülnek.

105


9.1.6.3

Költségvetés

Sor-

F e l a d a t o k

szám

KÖLTSÉG

KÖLTSÉG

[Ft]

[ezer CHF]

6.


6.1


20,865,494

87.157

6.2


90,532,432

378.164

6.3


16,686,640

69.702

6.4


12,281,145

51.300

6.5


21,357,819

89.214

161,723,531

9.1.6.4


9.1.7

WP-07. Kutatási programok

9.1.7.1


675.537

A kutatási programok szolgáltatnak adatot és információt a modellkísérlet kiértékeléséhez és ezzel megalapozzák azokat a szakmapolitikai ajánlásokat, amelyek a logikai keretmátrixban a program közvetlen céljának teljesítéséhez kapcsolódnak, illetőleg hozzájárulnak a hatások teljesüléséhez. 9.1.7.2

Tartalom

A kutatási tevékenységeket munkacsomag szakmai vezetését az OALI látja el. A program futamideje alatt az alábbi kutatások elvégzését irányoztuk elő a 24 praxis által érintett lakosság körében: Bevont közösségek egészségi állapotának surveillance-sza, epidemiológiai kutatások ▪ Mortalitás vizsgálat; ▪ Korai halálozás okainak kutatása; ▪ A népegészségügyi szempontból legjelentősebb betegségek miatti hospitalizáció vizsgálata; ▪ A krónikus betegségek gondozását végző szakellátás igénybevételének alakulása ▪ Az egészségi állapot alakulásának vizsgálata komplex egészségi állapotfelméréssel. Ez a vizsgálat kitelepülő szűrőbusz segítségével valósul meg településenként két alkalommal, a program elején és a végén. A vizsgált paraméterek előzetesen a következők: - krónikus obstruktív légúti betegségek (COPD) szűrése kérdőívvel, CO-szint mérése - anyajegy- és melanóma- (bőrrák) szűrés - ortopédiai vizsgálat - szájüregi szűrés - szemészeti vizsgálat, visus mérés - vércukorszint mérés - testtömegindex (BMI) számítása - testzsírszázalék - boka-kar index

106


- vérnyomásmérés. Az eszközös mérések kiegészítve az életmódra vonatkozó adatokkal átfogó képet adnak az ellátottak kardiometabolikus kockázatáról, a dohányzással összefüggő, a szervezett népegészségügyi szűrővizsgálatok keretében nem szűrt megbetegedésekről, valamint az alapellátás igénybevételében meghatározó mozgásszervi megbetegedésekről. Eredményes megelőzési tevékenység esetén a program időtartama alatt érzékelhető változást A leíró jellegű egészségmonitorozás mellett az epidemiológiai kutatások a vizsgált kockázati tényezők és megbetegedési adatok közötti összefüggéseket is képesek feltárni. Ily módon lehetővé teszik, hogy a hatékony primer prevenciónak a betegforgalomra várható hatását becsülni lehessen a programon kívüli populációkra is, megalapozva ezáltal az egészségpolitikai ajánlásokat. A kutatások szakmai irányítója és szervezője az OALI. A munkában részt vesz az OEP, a négy orvosegyetem, míg a GYEMSZI és a MÁOTE véleményezőként működik közre. A kutatások végigkísérik a program megvalósítási időszakát. A két komplex egészségi állapotfelvételre a megvalósítás 3. és utolsó negyedévében kerül sor. Alapellátási adatszolgáltatásból származó adatok integrálása (szükséges adattartalom, elemzési és jelentési módszerek kidolgozása) az egészségstatisztikai rendszerbe A hazai egészségstatisztikai rendszer a lehetségesnél jóval kisebb mértékben támaszkodik az adminisztratív céllal gyűjtött egészségügyi adatokra. A fekvő- és járóbeteg forgalmi adatok többnyire csak egészség-gazdaságtani elemzésekben kerülnek felhasználásra, az egészségmonitorozási rendszerben nem. A finanszírozási célú adatgyűjtés miatt ezen adatoknak nyilvánvaló korlátai vannak, de ez önmagában még nem indokolja, hogy szinte egyáltalán ne kerüljenek ilyen céllal felhasználásra. A háziorvosi alapellátásban tételes adatszolgáltatás történik az OEP felé. A program lehetőséget kínál arra, hogy elemzésre kerüljön ennek a jelentésnek a tartalma egészségmonitorozási szempontból. Az eredményeket felhasználva, szüksége esetén ajánlás készül a háziorvosi jelentés tartalmának korszerűsítésére. A szűrővizsgálatok és az alapellátási adatok összevetése információt szolgáltat a praxisközösségek működésének minőségéről is. A tevékenység szakmai irányítója és szervezője az OALI. A munkában részt vesz az OEP, a Semmelweis Egyetem és a GYEMSZI. A tevékenység végigkíséri a program teljes megvalósítási időszakát. Ellátás igénybevételének elemzése Az alapellátási valamint a járó- és fekvőbeteg adatok integrált elemzése lehetőséget teremt a betegutak jellemzésére. Azonosítható, hogy az egyes betegségek esetében milyen ellátás igénybevétel történik. Ezt összevetve a kívánatos eljárásrendekkel, beépítve a képzésbe, javítható a praxisközösségek működése. Az eredmények a program keretein túlmutatva is felhasználhatóak a protokollok korszerűsítésére, a háziorvosok képzésére. A tevékenység szakmai irányítója az OEP, közreműködik a GYEMSZI, a négy orvosegyetem és az OALI. A tevékenység végigkíséri a program teljes megvalósítási időszakát.

107


A praxisközösségek többletszolgáltatásaival és azok eredményességével kapcsolatos alap- és végfelmérés Két kérdőíves, interjús felmérésre kerül sor, amely azt vizsgálja, hogy a praxisok által lefedett populáció hogyan viszonyul az egészségügyi alapellátáshoz: milyen ismeretekkel rendelkezik, milyen a hozzáállásuk az alapellátás szolgáltatásainak igénybevételéhez és milyen viselkedésük alakult ki e tekintetben. A program első félévében lezajló első felmérés az alaphelyzetet mutatja be, míg a program utolsó negyedévének elején tervezett vizsgálat azt nézi, hogy miként változott az ismeretek szintje, a hozzáállás és a viselkedés a programban bevezetett intézkedések hatására. A kutatás szakmai irányítója és szervezője a Debreceni Egyetem. A munkában részt vesz az OALI, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem és az OEP, míg a GYEMSZI véleményezőként működik közre. 9.1.7.3

Költségvetés

Sor-

F e l a d a t o k

szám

KÖLTSÉG

KÖLTSÉG

[Ft]

[ezer CHF]

7.

Kutatási programok

7.1


7.2


7.3

Alapellátási adatszolgáltatásból származó adatok integrálása (szükséges adattartalom, elemzési és jelentési módszerek kidolgozása) az egészségstatisztikai 135,624,000 rendszerbe

566.516

7.4


32,532,750

135.893

7.5


43,390,000

181.245

587,292,862

9.1.7.4


9.1.8

WP-08. Egészségpolitikai elemzések és ajánlások

9.1.8.1


2,453.187

19,298,112

80.610

356,448,000

1,488.922

A kutatási programok adatai és információi alapján készülő egészségpolitikai elemzések és ajánlások teljesítik a logikai keretmátrixban a program közvetlen céljának egy részét, illetőleg hozzájárulnak a hatások teljesüléséhez. A program célkitűzése, hogy az egészségpolitikai programalkotásban a kormány hasznosítani tudja a kapott eredményeket. Erre alapvető garanciát az adhat, ha a program megvalósításában a folyamatos egészségpolitikai elemzés és értékelés hangsúlyos szerepet kap, ami által nem csak a háziorvosok és az alapellátás napi működése kerül felülírásra a jelenlegi keretrendszereket illetően, de az orvosképzésben is meghozza a szükséges váltást valamint az egészségügyi és szociális ellátórendszer ma még fájóan hiányzó kapcsolódására rávilágítva, alkalmat nyújt új modellek kidolgozásra.

108


9.1.8.2

Tartalom

Praxisok működésének, működtetésének értékelése A szakmapolitikai javaslatok megalapozásához szükséges részletesen kiértékelni a praxisok működését. Az értékeléshez a szükséges információt a monitorozás és a kutatási programok időközi eredményeire alapozva kiterjed a praxisközösségek tevékenységének és működésének minden aspektusára, úgymint szervezeti, szervezési, koordinációs, adatforgalmi, jelentési, kommunikációs, szakmai és társadalmi kapcsolatrendszer, alapszolgáltatások változása, többlet szolgáltatások összetétele, mennyisége, minősége, fogadtatása stb. A modell finanszírozási és pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata az értékelés súlyponti részét képezi. Az értékelés szakmai irányítója és szervezője az OALI. A munkában részt vesz a GYEMSZI és a Semmelweis Egyetem, míg a Debreceni Egyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, valamint a MÁOTE és a MAVE véleményezőként működik közre. Az értékelés három alkalommal történik meg, a megvalósítás 2., 3. és 4. évének második félévében. Az első értékelés információt szolgáltat a program előrehaladásának félidős felülvizsgálatához. Egészségfejlesztési tevékenység értékelése A program keretében a praxis közösségek újszerű működésének központi eleme az egészségfejlesztés. A tapasztalatok hasznosítása érdekében fontos értékelni magát az egészségfejlesztési tevékenységet és annak eredményességét is. Az értékeléshez szükséges adatokat alapvetően a program monitorozása és a kutatási program biztosítja. Az értékelés kiterjed az egyes praxisközösségek által folytatott különböző egészségfejlesztési tevékenységek jellemzésére (az egyes szolgáltatások (pl. dohányzás és alkohol minimál intervenció, diétás tanácsadás, stb.) a lakosság mekkora körére terjedt ki), a praxis közösség tagjainak önértékelésére ezekről a tevékenységekről, a felmerült nehézségekről, a lakosság attitűdjének, véleményének felmérésére az egészségfejlesztési tevékenységről. Az értékelés részét képezi annak vizsgálata is, hogy a lakosságnak az egészséggel kapcsolatos attitűdjének, viselkedésének változásában az egyes egészségfejlesztési tevékenységek mennyire voltak eredményesek. Az értékelés szakmai irányítója és szervezője a Debreceni Egyetem. A munkában szakmai közreműködő a GYEMSZI, az OALI, az OEP és a Semmelweis Egyetem, míg a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, valamint a MÁOTE és a MAVE véleményezőként vesz részt. Az értékelés két alkalommal történik meg a monitorozás információra és a kutatási programok időközi eredményeire alapozva, a megvalósítás 2. évének utolsó negyedévében, illetőleg a 4. év második félévében. Az első értékelés információt szolgáltat a program előrehaladásának félidős felülvizsgálatához. Szakmapolitikai javaslat a háziorvosi alapellátás fejlesztésére a program eredményei, tapasztalatai alapján A háziorvosi alapellátás ma rendkívül leromlott állapotban sokkal kevesebb hasznos tevékenységet képes végezni, mint amire megfelelő előkészítés után képes lenne. A program kiváló lehetőséget nyújt a működési keretrendszerek felülvizsgálatára, szakmapolitikai elképzelések tesztelésére, a program eredményeinek szervezett keretek közötti mérésére, kontrolljára és ez biztosítékot jelent arra, hogy a Svájci kormány támogatása jól hasznosulhat. A praxisközösségek irányába történő nyitás szakmapolitikai szempontból nélkülözhetetlen lépés, a tervek alapján többféle felállást vizsgálunk (más-más közreműködőket, illetve háttér támogatást

109


nyújtva) és az értékelés paramétereit finomra állítva, összegezzük, melyik típus ajánlható a politika számára. Az is elképzelhető, hogy stabilan eltérő típusok intézményesülhetnek a programot követően. A szakmapolitikai javaslat kidolgozásának irányítója és szervezője a Semmelweis Egyetem. A munkában a GYEMSZI, az OALI és az OEP szakmai közreműködő, míg a Debreceni Egyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, valamint a MÁOTE és a MAVE véleményezőként vesz részt. A szakmapolitikai javaslatok kidolgozására két alkalommal történik meg. Először a második év utolsó negyedévében előzetes és közbenső szakmai ajánlások készülnek a program félidős felülvizsgálatához, a program esetleg szükséges módosításai érdekében. A megvalósítás utolsó félévében készülnek a végleges szakmai ajánlások a program országos kiterjeszthetőségéről. A szakmapolitikai javaslatok kidolgozását szakmai és társadalmi egyeztetés kíséri 4 műhelymegbeszélés keretében, majd egy országos konferencia vitatja meg, amelyen a svájci partnerek is részt vesznek (ez utóbbi két tevékenység természeténél fogva a 9. munkacsomagban (Külső kommunikáció) szerepel). 9.1.8.3

Költségvetés

Sor-

F e l a d a t o k

szám

KÖLTSÉG

KÖLTSÉG

[Ft]

[ezer CHF]

8.


8.1


12,735,945

53.199

8.2


38,206,250

159.592

8.3


45,595,000

190.455

8.4


24,392,500

101.890

120,929,695

9.1.8.4


9.1.9

WP-09. Külső kommunikáció

9.1.9.1


505.137

A kommunikáció a program eredményeinek azzal járul hozzá a program céljainak teljesítéséhez, hogy folyamatosan tájékoztatja a nagyközönséget, a szakmát és a helyi közösségeket, célzottan tájékoztatja, mozgósítja és bevonja a helyi résztvevőket, illetve a szakma és a nagyközönség felé továbbítja a program eredményeit. Ezzel a logikai keretmátrix eredmények (outputs) szintjén hozzájárul az indikátorok teljesítéséhez, illetve elősegíti a közvetlen célok (outcomes) teljesülését. 9.1.9.2

Tartalom

Általános tájékoztatás a programról a döntéshozók, a szakemberek és lakosság felé A GYEMSZI teljesíti az általános tájékoztatási kötelezettségeket, amelyek keretében az alábbiakat irányoztuk elő:

110

Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Hirdető- és emlékeztető táblák (40 tábla, 5 stand-up molinó), plakátok

1

készlet

Nyitó- és zárórendezvény

2

db

Kezdéskor, záráskor

6

db

1., 3., 6., 8., 11. és 16. negyedév

5000

db

3. és 8. negyedév

Sajtótájékoztatók Szórólapok, tájékoztató anyagok Fotodokumentáció

Kezdéskor

5 alkalom 1., 3., 8., 11. és 16. negyedév

Reklámtárgy

2000

db

Kezdéskor

Honlap készítése és fenntartása

1

fő

Folyamatosan

TV-spotok készítése

5

db

2. és 4. negyedév

A táblákat elhelyezzük a programban részt vevő intézménynél (praxisok, konzorciumi tagok). A standup molinókkal a képzéseken és a program rendezvényein (műhelymegbeszélések, konferencia stb.) tájékoztatjuk a közönséget a programról. Folyamatosan működtetünk egy honlapot, amelyen szakmai és tájékoztató információt teszünk közzé. A honlap töltéséről a munkacsomag vezetők gondoskodnak. Célzott kommunikáció a bevont térségekben a döntéshozók, a szakemberek és lakosság felé a program sikeres végrehajtása és hatása érdekében Az OALI szervezésében a praxisközösségek működésének megkezdésekor mindegyik praxis területén helyi rendezvényt tervezünk, amelyeken a program résztvevői tájékoztatják a lakosságot és az érintetteket képviselő szervezeteket a program indításáról, céljairól, működéséről és a nyújtott előnyökről. Ezt a rendezvénysorozatot is felhasználjuk az érintetteket képviselő szervezetekkel való koalíció kialakítására és erősítésére. Szakmai és társadalmi egyeztetés lefolytatása Természete miatt ez a tevékenység ebben a munkacsomagban szerepel, de valójában a WP-08-hoz (Egészségpolitikai elemzések és ajánlások) tartozik. A szakmapolitikai javaslatok kidolgozását szakmai és társadalmi egyeztetés kíséri műhelymegbeszélések keretében egyeztetjük, majd egy országos konferencián zárjuk le. A tevékenység felelőse az OALI. Összesen 4 db egész napos műhelymegbeszélést tervezünk 20-20 fő részvételével, amelyeken a meghívott szakmai és társadalmi résztvevők mellett a konzorcium összes tagja képviselteti magát. A záró konferenciát 100 fő részvételével tervezzük. Célja a szakmai és társadalmi egyeztetés lezárása, a kidolgozott szakmapolitikai javaslatok széleskörű megvitatása és véglegesítése. A konferencián a svájci partnerek is részt vesznek, szinkron tolmácsolást biztosítunk. 9.1.9.3

Költségvetés

Sor-

F e l a d a t o k

szám

KÖLTSÉG

KÖLTSÉG

[Ft]

[ezer CHF]

9.


59,120,689

246.954

9.1


15,274,512

63.803

9.2


22,351,800

93.366

9.3

Célzott kommunikáció a bevont térségekben a döntéshozók, a szakemberek és lakosság felé a projekt sikeres végrehajtása és hatása érdekében

15,240,000

63.659

9.4


6,254,377

26.125

111


9.1.9.4


9.2

Kockázatelemzés

A program, illetve az egyes munkacsomagjainak megvalósításával kapcsolatos kockázatokat kétparaméteres kockázatértékelő mátrixban foglaltuk össze. Az informatikai fejlesztések esetében készült külön – az egyes fejlesztési változatok technikai kockázatait - elemző vizsgálat is, amelynek eredménye döntően befolyásolta, melyik megvalósítási verzió kerüljön kiválasztásra. Ennek részleteit a Melléklet „Az architektúra változatok működési kockázatelemzésének módszertana” című és „Architektúra megoldások kockázatelemzése” című része tartalmazza. A kockázatkezelő mátrix egyik paramétere a bekövetkezés valószínűsége, ami lehet alacsony, közepes vagy magas (számszerűsítve: 1, 2 vagy 3). A másik paraméter a káros hatás foka, ami lehet alacsony, közepes vagy magas (számszerűsítve: 1, 2 vagy 3). A kockázatokat részletesen kifejtő és elemző mátrixból készítettünk két összefoglaló táblázatot: Kockázat csoport

Káros hatás

Bekövetkezés valószínűsége

alacsony (1)

közepes (2)

magas (3)

ÖSSZESEN

alacsony (1)

1

1

2

4

közepes (2)

3

6

5

14

3

1

4

10

8

22

magas (3) ÖSSZESEN

4 valószínűség (öszszeg/csop.)

Káros hatás (öszszeg/csop.)

Detektált kockázatok száma (db)

elvi legroszszabb fok/csoport

kockázat tényleges foka (számított értéke)*

fok: számított / elvi

Gazdasági, pénzügyi és fenntarthatósági

12

16

6

54

32

59%

Megvalósíthatósági

12

8

6

54

17

31%

Politikai

7

7

3

27

16

59%

Szakmai

6

10

4

36

15

42%

Társadalmi

4

5

2

18

10

56%

Jogi

3

2

1

9

6

67%

Végösszeg

44

48

22

198

96

48%

Kockázat csoport

*: A kockázat tényleges fokát (számított értékét) a valószínűség és a hatás szorzatának kockázatonként számított értékei alapján kalkuláltuk a szorzatok csoportonként történő összesítésével.

Az első azt szemlélteti, hogy a programot fenyegető 22 kockázatból 18 (82%) legalább közepes bekövetkezési valószínűségű és/vagy káros hatású. Ezek közül 15 (68%) legalább közepes bekövetkezési valószínűségű és káros hatású, igaz csak egynek (5%) magas a bekövetkezési valószínűsége és a káros hatása is.

112


A második táblázatból kitűnik, hogy a 22 beazonosított kockázat – kockázatonként a valószínűség és a hatás szorzataként számított – foka a legrosszabb esetben (elvben) 198 lenne. A beazonosított kockázatok alapján azonban program szinten ennek 48%-át (96) kaptuk eredményül, ami viszonylag magas. A kockázatok kezelésére ezért nagy hangsúlyt kívánunk fektetni. Az alábbi részletes mátrixban tételesen bemutatjuk, mikor milyen megoldást javaslunk. Ezek közük külön ki kívánjuk emelni, hogy a Program Irányító Bizottság (PIB) rendszeresen – negyedévente – értékelni fogja a minőségbiztosítási menedzser előterjesztése alapján a kockázatok, illetve kezelésük alakulását. A PIB utasításokat adhat az alsóbb operatív szinteknek (munkacsomag vezetőknek), amennyiben a kockázat ezt indokolja. A PIB szükség szerint javaslatokat is megfogalmaz a felsőbb stratégiai szint, a Felügyelő Bizottság (FB) részére. A PIB javaslataiban, illetve a program éves jelentéseiben az FB elé tárt stratégiai jellegű beavatkozási igényeket ily módon a konzorciumi tagok, a svájci és a magyar hatóságok, valamint az érintett szervezetek intézményesített formában és gyorsan megismerhetik, és dönthetnek a program esetleges módosításáról és/vagy az egyéb szükséges intézkedésekről. Ugyan ezt a célt szolgálja a programban javasolt félidei értékelés, ami a 2. évi éves jelentést egészítené ki a szélesebb spektrumú áttekintésnek köszönhetően. Részletes kockázatkezelő mátrix:

Kockázat leírása

Bekövetkezés Káros valószí- hatás nűsége

A kockázat kezelése

Felelős partner

Jogi kockázatok Változnak a program megvalósítását befolyásoló jogszabályok

magas közepes - A modellnek (függetlenül attól, hogy pilot szintű-e vagy már országos kiterjesztésű) képesnek kell lennie arra, hogy rugalmasan alkalmazkodjon a jogszabályi környezet változásához. Ezt a kockázatot a program szakmai vezetésének kell menedzselnie: elemzi a helyzetet, javaslatokat dolgoz ki a program szükséges kiigazítására, amelyekről a Program Felügyelő Bizottság dönt. - A program végrehajtó a vonatkozó jogszabályok előkészítésének kormányzati egyeztetési folyamatában megfelelő módon képviseli a program érdekeit.

Program végrehajtó, munkacsomag vezetők, Program Felügyelő Bizottság (svájci partner bevonásával)

Kedvezőtlen irányba változik a politikai, közepes magas - A program megvalósítási szervezetét és megvaigazgatási és gazdasági környezet támogalósítási kereteit átlátható módon kell kialakítani. tó hozzáállása. - A program céljait és előrehaladását folyamatosan kommunikálni kell minden érintett felé (lakosság, önkormányzatok, társadalmi szervezetek, politika, szakpolitika). - Ki kell eszközölni a felügyelő minisztérium folyamatos támogatását. - A konzorciumi partnereknek lobbizniuk kell a támogató hozzáállás fenntartásáért. A program megvalósítási időszaka túlnyúlik közepes közepes - Világosan kell artikulálni a program céljait és vára jelenlegi kormányzati cikluson és az új ható ’hozamát’ az új kormányzat előtt. kormányzat megváltoztatja a szakmapoliti- Elemezni kell a megváltozott prioritásokat és jakai prioritásokat vaslatokat kidolgozni a program szükséges módosításáról.

Program végrehajtó, konzorciumi tagok

Politikai kockázatok

113

Program végrehajtó, konzorciumi tagok, Felügyelő Bizottság


Bekövetkezés Káros A kockázat kezelése Kockázat leírása Felelős partner valószí- hatás nűsége A program megvalósítási időszaka túlnyúlik magas közepes - A támogatási szerződés és a konzorciumi megál- Program végrea jelenlegi kormányzati cikluson, és az új lapodás részletesen rögzíti a program megvalósí- hajtó, munkacsokormányzati ciklusban megváltozik a szertásával kapcsolatos feladatokat és kötelezettsé- mag vezetők vezeti és működési rend, ami lelassíthatja a geket, amelyeket az esetleges szervezeti átalakíprogram megvalósítását és a szükséges tásoknál a jogutód szervezetek számára tiszta döntések meghozatalát. képet nyújtanak. - A program megvalósítását a kormányzati ciklus végére olyan állapotba kell hozni, hogy kb. 6 hónapon keresztül a megvalósítás folytatása ne igényeljen újabb kormányzati, szakpolitikai döntéseket. Társadalmi kockázatok A kiválasztott praxisokhoz tartozó önkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok támogató magatartása csökken vagy megszűnik

közepes közepes Folyamatos kommunikációt kell fenntartani az önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok irányában, és bemutatni a program időközi eredményeit és az azokból leszűrhető pozitív tapasztalatokat és tendenciákat. A kibővített szolgáltatásokkal elérni kívánt közepes magas - Folyamatos kommunikációt kell fenntartani a célcélcsoportok tagjai nem reagálnak pozitívan csoportok és az őket képviselő szervezetek iráa megszólításra. nyában, és bemutatni a program által számukra kínált előnyöket. - Rendszeres időközönként vizsgálni kell a célcsoportok magatartását, igényeik alakulását és elérésük célravezető módját, és ennek alapján javaslatokat kell tenni a programban előirányzott intézkedések szükséges mértékű módosítására.

Program végrehajtó

Program végrehajtó, munkacsomag vezetők, Felügyelő Bizottság (svájci partner bevonásával)

Szakmai kockázatok Megváltoznak az országos egészségpolitika alacsony közepes Elemezni kell a megváltozott prioritásokat és javas- Program végre(Semmelweis Terv) prioritásai, ezen belül latokat kidolgozni a program szükséges módosításá- hajtó, konzorciumi az alapellátás előtérbe helyezése. ról. tagok, Felügyelő Bizottság A kiválasztott praxisok területén nem állnak közepes közepes - Erre már a praxisok kiválasztásánál ügyelünk és Program végrerendelkezésre érdeklődő és motivált egésmegvizsgáljuk, hogy az előirányzott szakdolgozói hajtó, érintett zségügyi szakdolgozók. szolgáltatások humánerőforrás igénye biztosítha- munkacsomag tó-e a praxisközösség egészére. vezető, PIB - Megvizsgáljuk, hogy távolabb rendelkezésre álló szakdolgozók bevonásával a probléma megoldható-e, és milyen szervezési és költségkihatásokkal jár. A munkacsomagok tartalmi összeállítása alacsony magas A munkacsomagok részletes szakmai terveinek ösz- Program végreszakmailag és a megvalósítás szempontjászeállításakor értékelemzést hajtunk végre (különö- hajtó, munból nem optimális, és ezáltal a kitűzött césen a praxisközösségek működést meghatározó és kacsomag vezelokhoz való hozzájárulásuk sem éri el az befolyásoló módszertani fejlesztések munkacsotők, PIB elvárt mértéket. magnál) annak ellenőrzésére, hogy az elvárt funkciók hogyan szolgálják a program célok elérését és a megvalósításuk tervezett módja optimális-e a hatásosság és a hatékonyság szempontjából. A megvalósítási terveket ennek megfelelően alakítjuk ki, szükség esetén javaslatot téve átcsoportosításokra, előirányzott tevékenységek törlésére vagy új tevékenységek felvételére. A praxisközösségek nem úgy működnek közepes magas - Folyamatos monitoring segítségével korai fázis- Program végrevagy nem képesek úgy működni, ahogy a ban észlehetővé tenni a problémát. hajtó, érintett

114


Kockázat leírása


programban előirányoztuk.


Felelős partner

- Vizsgálni, hogy rendszerhibáról vagy teljesítési munkacsomag hibáról van-e szó. vezető, PIB - A praxisok részvevőinek bevonásával kell kidolgozni javaslatokat a megfelelő korrekciós intézkedésekre, amelyeket – súlyuk függvényében – a PIB vagy az FB hagy jóvá.

Gazdasági, pénzügyi, fenntarthatósági kockázatok A háziorvosi, a házi gyermekorvosi és a szaktevékenységek finanszírozási rendje kedvezőtlenül változik az ország pénzügyi helyzetének függvényében.

A programot megvalósító konzorcium résztvevői jórészt költségvetési szervezetek, amelyekre vonatkoznak a kormányzati takarékossági intézkedések, ezért vagy nem fordítanak megfelelő erőforrásokat a program megvalósítására, vagy megpróbálják saját intézményes feladataik ellátását öszszemosni a program megvalósításával.

A benyújtott számlák mögött nincs teljesítés, a számlák nem-elszámolható vagy a program megvalósításához nem kapcsolódó tevékenységekre vonatkoznak, a költségek elszámolásának módja (teljesítésigazolások, aláírások, alátámasztó mellékletek) nem megfelelő.

A program költségvetésének 85%-a CHFben van denominálva 239,4 Ft/CHF rögzített árfolyamon. Az árfolyam csökkenése esetén forrásvesztés következik be, azaz a 239,4 Ft/CHF árfolyamon megtervezett tevékenységek nem valósíthatóak meg teljességgel, illetve az árfolyam emelkedése esetén kihasználatlan keretek miatt abszorpciós kockázat merül fel. A programban 25% előleg igényelhető. Főszabály, hogy az Időközi jelentést a Projekt Megállapodásban meghatározott végrehajtási ütemezésnek megfelelően kell elkészí-

közepes közepes Megegyezik a jogi kockázat kezelésére előirányzott Program végreintézkedésekkel. hajtó, munkacsomag vezetők, Felügyelő Bizottság (svájci partner bevonásával) közepes közepes - A program költségvetésében megfelelő és reális Program végrekereteket irányoztunk elő az egyes munkacsoma- hajtó gokban felmerülő szakmai és menedzsment feladatok végrehajtására. - A program működési kézikönyve az ellátandó funkciók (és az azokat ellátó személyek) szintjén részletesen meghatározza a feladatokat, hatásköröket és felelősségeket, amelynek teljesítését a programmenedzser folyamatosan ellenőrzi. - A költségek elszámolása szigorú rendben és megfelelő ellenőrzés mellett történik, ami kizárja, hogy a program pénzügyi forrásait intézményi feladatok ellátására használják fel. alacsony magas - A konzorciumi partnerek ez irányú kötelezettsége- Program végreit (a támogatási szerződéshez csatlakozó részle- hajtó, konzorciumi tes megállapodásokban), illetve azok teljesítésé- tagok nek és ellenőrzésének módját (a működési kézikönyvben is) pontosan meg kell határozni. - Gondoskodni kell az elszámolási tevékenységekben résztvevők megfelelő felkészítéséről. - A négy szem elvét kell alkalmazni az elszámolási tevékenységek minden szintjén. - A pénzügyi elszámolásért felelős program végrehajtó elemzi a kockázatokat és az ellenőrzési rendszert ennek megfelelően tervezi meg és működteti. magas magas A svájci kormány intézkedése a frank árfolyamának Program végreaz euróhoz való rögzítésével mérsékeli a spekuláci- hajtó, munkacsoós törekvések hatását és az árfolyam kockázatot át- mag vezetők, tereli az forint-euró viszony területére. Ez utóbbi már PIB (FB) jobban kötődik a világgazdasági jelenségek mellett a magyar gazdaság teljesítéséhez. Az árfolyam prognózisait a program végrehajtó folyamatosan figyelemmel kíséri és intézkedéseket javasol a PIB-nek (szükség esetén az FB-nek) a programelemek mennyiségi vagy tartalmi módosítása tekintetében. közepes magas A költségelszámolások és kifizetési kérelmek kése- Munkacsomag delem nélküli és hibátlan (azaz hiánypótlást nem vezetők, Program igénylő) és a hat hónapos gyakoriságnál sűrűbb be- pénzügyi vezetője nyújtásával kezelhetővé válik a kockázat. Azonban a és Pénzügyi me-

115


Kockázat leírása


teni, és a jelentések legalább hathavonta esedékesek. A programra kiszámolt pénzforgalmi terv szerint, ha a kifizetés elhúzódik, akkor hathónapos elszámolási ciklusok mellett könnyen negatívvá válhat a program szintű cash-flow, amit a praxisközösségek többlet tevékenységeinek havi folyó finanszírozása nem visel el, ez a program meghiúsulásához vezethet A program pénzügyi fenntarthatósága nem közepes magas biztosított


Felelős partner

rendszer ebben az esetben sem visel el 60 napnál nedzser hosszabb kifizetési időt. (A 60 napba beleszámítottuk, hogy a Projekt Végrehajtó által benyújtott szakmai előrehaladási jelentés, valamint a pénzügyi elszámolás elbírálását 30 napon belül végzi el a támogató, amibe az esetleges hiánypótlás nem számít bele.)

- A költségek tervezésénél ügyelünk arra, hogy ne finanszírozzunk túl tevékenységeket, mert a program utáni időszakban ez fenntarthatósági problémákhoz vezethet. - A program megvalósítása során folyamatosan tájékoztatni kell az egészségügyi kormányzatot és az önkormányzatokat és megfelelően kell bemutatni a többlet költségekhez tartozó többlet hozamokat.

Program végrehajtó, munkacsomag vezetők, konzorciumi tagok, FB

A program megvalósításában résztvevő közepes alacsony - A program megvalósításának szabályozása műszemélyek elfásulása vagy fluktuációja ködési kézikönyv bevezetésével, ami megkönnyíti könnyen előfordul hosszú megvalósítási a program megvalósítási kereteinek és helyzetéidejű programoknál, ami információvesztést nek áttekintését és lerövidíti a betanulási időszaés a megvalósítás lelassulását eredmékot. nyezheti. - A programban keletkező információk, tudás és tapasztalat intézményesítése azok megfelelő dokumentálásával (kézikönyvek, jó gyakorlatok, programkönyvtár) és disszeminálásával. - Képzések a program megvalósításában résztvevők számára rendszeresen, illetve az új belépők számára. Sok partner együttműködésének kockáza- közepes alacsony - A program megvalósításának részletes szabályotai: zása program működési kézikönyvben, amely az ellátandó funkciók szintjén egyértelműen megha- Eltérő érdekek egyeztetésének nehézsétározza feladatokat, hatásköröket és felelősségegeiből fakadó időbeli csúszások és rossz ket. kompromisszumokkal összefüggő minőségromlás; - Mennyiségileg és minőségileg adekvát kapacitások biztosítása a munkacsomagok megvalósítá- A feladatok elvégzésének negligálása sára. és/vagy párhuzamos munkavégzés. - A konzorciumi tagok és a munkacsomagok végrehajtására delegált vagy szerződtetett személyek feladataink, hatáskörének és felelősségének számon kérhető módon való rögzítése. A konzorciumi partnerek érdekei változnak, közepes alacsony A konzorciumi megállapodásban az összes résztveaz érdekek harmonizálása megnehezül, a vő kötelességeinek egyértelmű és részletes rögzítépartnerek részvételi hajlandósága csökken, se, valamint megfelelő előírások a nem teljesítések feladataikat nem teljesítik megfelelően, a kezelésére. program vezetése kompromisszumokra kényszerül, következésképpen sérül a program megvalósításának minősége és/vagy ütemezése. Nem alakul ki szinergia az egészségügyben alacsony alacsony A GYEMSZI a Nemzeti Erőforrás Minisztérium folyó vagy tervezett más programokkal, (NEFMI) azért hozta létre, hogy az egészségügyi vagy egyes programokkal párhuzamos teterületen támogassa a minisztérium fejlesztéspoliti-

Program végrehajtó, munkacsomag vezetők, PIB

Megvalósítási kockázatok

116

Program végrehajtó, PIB (a felmerülő problémák kezelésére)

Program végrehajtó, konzorciumi tagok, PIB

GYEMSZI (általános mandátuma alapján és prog-


Kockázat leírása



vékenységek alakulhatnak ki.

kai döntéseinek megalapozását és előkészítését, valamint a tervezet és folyó programok, összehangolását és a közöttük levő szinergikus lehetőségek kihasználását. A GYEMSZI intézményi felhatalmazással rendelkezik az egészségügy területén különböző szervezetek, intézmények tervezett és folyó programjairól információk beszerzésére és az öszszehangoláshoz szükséges intézkedések kezdeményezésére. A közbeszerzési eljárások elhúzódnak, a magas közepes - A programban külső közbeszerzési szakértők és rossz előkészítés vagy a szakszerűtlen lelebonyolító szervezet alkalmazását irányoztuk elő bonyolítás miatt sikertelenek, a megismétaz eljárások szakszerűségének és versenysemlelésük időigényes és forrásokat köt le. gességének biztosítására. - Az eljárások szakmai előkészítését szabályozzuk a program működési kézikönyvében, hogy biztosítsuk az előkészítő lépések (előzetes piackutatás, műszaki követelmények kidolgozása, ajánlattevők pénzügyi és szakmai alkalmassági követelményeinek meghatározása stb.) megfelelő gondosságú elvégzését. Az áruk, szolgáltatások és humán erőforrás közepes közepes - A közbeszerzések kiírása előtt piackutatást végárai, bekerülési költségei magasabbak, mint zünk az árak verifikálására és a potenciális szállía költségvetésben szerepeltetett értékek tók, szolgáltatók, jelentkezők körének pontosítá(ami a program hosszú megvalósítási idősára. Amennyiben már előre látható, hogy a költszaka miatt a később elvégzendő beszerségvetésben szereplő keretek nem elegendőek, zéseknél könnyen előfordulhat). akkor a program végrehajtó és a munkacsomag vezetők közösen értékelik a kitűzött célok elérését biztosító módosítások és alternatív megoldások lehetőségét, amelyeket – azok természetétől függően – a PIB vagy az FB hagy jóvá. - Ha a probléma egy (köz)beszerzésre benyújtott ajánlatok kapcsán merül fel, akkor a problémát az előző bekezdésben leírtakkal azonos módon kezeljük, de elsősorban azt vizsgáljuk meg, hogy a beszerzendő mennyiség csökkentése mellett milyen módon biztosítható a kívánt funkciók teljesítése és a célok elérése.

10.

Felelős partner ram végrehajtó minőségben)

Program végrehajtó, munkacsomag vezetők

Program végrehajtó, munkacsomag vezetők, PIB, FB

ÖSSZEGZÉS: A PROGRAM MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

A javasolt program összhangban van a svájci hozzájárulás prioritásaival, teljes mértékben illeszkedik a Semmelweis Terv vonatkozó prioritásaihoz, ezek közül kiemelten az alapellátásra vonatkozóakhoz. A megközelítés Magyarországon újszerű modellkísérlettel kívánja igazolni a széleskörű bevezetés érdekében a háziorvosi alapellátás prevenciós fókuszú és a hozzáférés esélyegyenlőségét javító közösségi reorientációjú átalakításának előnyeit. A program előirányzott intézkedései megfelelően szolgálják az elérendő célt, a költségek becslése realisztikus. A program az átlagoshoz képest fokozott kockázatok megnyugtató kezelését azzal is biztosítja, hogy a változó körülményekhez való rugalmas igazodást és beavatkozást lehetővé tevő módon alakította ki a program stratégiai döntési szintjeit. Az eredmények előírt ideig való fenntarthatóságát a magyar kormányzat biztosítja.

117


MELLÉKLETEK

118


1. melléklet: LOGIKAI KERETMÁTRIX INTERVENCIÓS STRATÉGIA

KULCS INDIKÁTOROK

HATÁS (IMPACT)

HATÁS INDIKÁTOROK

INDIKÁTOR INFORMÁCIÓ FORRÁSA

KÜLSŐ TÉNYEZŐK (FELTÉTELEZÉSEK/KOCKÁZATOK)

A háziorvosi alapellátás prevenciós fókuszú és a hozzáférés esélyegyen- 1. Az egészségpolitika kialakításakor figyelembe vették a prog- 1. Az egészségügyért felelős milőségét javító közösségi reorientációja javította a lakosság egészségi állaram tapasztalatait és ajánlásait nisztérium egészségpolitikai potát 2. Csökkent az életmóddal (dohányzás, alkoholfogyasztás, stb.) szervezeti egysége összefüggő morbiditás 2. Standard morbiditási statiszti3. A program tapasztalatait beépítették a szakképzésbe ka 3. Oktatási intézmények tananyaga KÖZVETLEN CÉLOK (OUTCOMES)

KÖZVETLEN CÉL INDIKÁTOROK

Megtörtént a megelőzésre és a krónikus betegségben szenvedők gondo- 1. A program eredményeinek és tapasztalatainak széleskörű zására összpontosító, közösségi orientációjú, helyi közösségeket – külöszakmai és társadalmi megvitatása alapján készülő ajánlás nösen a roma lakosságot – bevonó egészségügyi alapellátási modell kiegészségpolitikai hasznosításra dolgozása és tesztelése a helyi és kisebbségi önkormányzatokkal, helyi 2. A modellprogram leírása és működésének értékelése egészségügyi és szociális szolgálatokkal és orvosi karokkal való szoros 3. A modellprogramban érintettek (stakeholderek) képviselőiegyüttműködésben, továbbá kidolgozták az országos egészségpolitika nek részvétele a program döntéshozatali testületeiben – kümeghatározására vonatkozó ajánlásokat (értelemszerűen az összes WP) lönös tekintettel a roma kisebbségi önkormányzat képviselőire EREDMÉNYEK (OUTPUTS)

EREDMÉNY INDIKÁTOROK

1. A gazdaságilag elmaradott és jelentős roma népességgel rendelkező A program révén többletszolgáltatásokban részesülők száma a kistérségekben kiválasztott praxisokban javult az alapellátások szol- program megvalósulásának végéig11: gáltatási köre és minősége, valamint a szolgáltatásokhoz való hozzá-  Az ellátotti-szakdolgozói (beleértve a területi védőnőket is) taférés és azok kihasználtsága (WP-05, WP-06) lálkozások számának növelése legalább 20%-kal, különös tekintettel a roma kisebbségre (a közösség képviselői részt vesznek az alapállapot felvételében és az elért eredmények nyomon követésében is)  A beteg-háziorvos találkozások számának növelése legalább 20%-kal, különös tekintettel prevenciós és szűrési tevékenységek révén újonnan elért betegekre, illetve a roma kisebbségre (a közösség képviselői részt vesznek az alapállapot felvételében és az elért eredmények nyomon követésében is)  A háziorvosi indikátorrendszerben gyűjtött, krónikus betegségben szenvedők gondozására vonatkozó adatok havi átlagának javulása: - infarktus utáni gondozásra vonatkozó háziorvosi indikátor (az infarktuson átesett személyek száma, azok aránya, akik béta blokkolót váltottak ki legalább 4 alkalommal a tárgyhót megelőző 12 hónapban) relatív 20%-kal növekszik) - diabétesz gondozásra vonatkozó háziorvosi indikátor (az előző 12 hónapban legalább 4 alkalommal A10 ATC kódú 11

1a. A Fehér könyv ajánlásai  Megmarad a politikai, igazga1b. A szakmai-társadalmi egyeztetási és gazdasági környezet tés dokumentumai támogató hozzáállása 2a. A program zárójelentése  Változatlanok maradnak az 2b. Közös félidős felülvizsgálat országos egészségpolitika 3. Programdokumentáció (Semmelweis Terv) prioritásai, ezen belül az alapellátás előtérbe helyezése  A háziorvosi finanszírozás lehetséges változása  Praxisközösségi koordinátorok  Érdeklődő és motivált egésés szakdolgozók jelentései zségügyi szakdolgozók rendelkezésre állása  Info a Roma kisebbségi önkorm. és a közösség képviselőitől  Háziorvosi betegforg. jelentés  Praxisközösségi koordinátorok jelentései  Info a Roma kisebbségi önkorm. és a közösség képviselőitől  Háziorvosi indikátorrendszer

Ezen indikátorok egy részére csak a praxisok kiválasztása után lehet megállapítani az indikátor kiinduló értékét a praxisok tényleges betegforgalmi adatai és a háziorvosi indikátorok alapján.

119

Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet gyógyszert kiváltók közül azok aránya, akik hemoglobin A1c meghatározáson voltak az előző 12 hónapban) relatív 20%kal növekszik  Beutalási gyakorlat 6 hónapra vetített havi átlagának javulása  Háziorvosi betegforgalmi és ki(definitív ellátás aránya a jelenlegi 90.3%-ról relatív 5%-kal nő) egészítő jelentés elemzése  Legalább 20%-kal nő a szervezett szűréseken részt vevők  OEP és a szűrési jelentések leszáma gyűjtött adatai  Javul a lakosság ismerete, attitűdje és viselkedése (KAB) a  Reprezentatív felmérés a progkibővült szolgáltatásokkal kapcsolatban (az érintett lakosság ram indításakor és zárásakor legalább 50%-a ismeri a szolgáltatásokat, és az ismerők fele pozitívan áll az igénybe vételükhöz) 2. A részt vevő szakdolgozók és az érintettek (stakeholderek) képviselői megfelelő képzésben részesülnek a közösségi orientációjú háziorvosi alapellátási modellel összhangban álló munkavégzés és fellépés terén (WP-02, WP-04) 3. Megtörtént az új alapellátási, adatkezelési és jelentési rendszer kidolgozása, és ezt alkalmazzák a döntéshozatal minden szintjén (WP-03)

 Kidolgozott módszertanok és protokollok száma 10  Képzési anyagok száma 9  Képzésben részesülők száma 910 fő

 Teljesítésigazolás  Képzési dokumentumok (jelenléti ív, visszajelző kérdőív)

 Informatikai eszközök rendelkezésre állása,  Informatikai eszközök használata háziorvosi szoftver működik

 A Program Irányító Bizottság (PIB) éves jelentése

4. Elvégezték a kapcsolódó kutatási és értékelési tevékenységeket, és  Tanulmányok és jelentések száma 13 db ezek képezik az egészségpolitikai ajánlások alapját (WP-07, WP-08) 4. TEVÉKENYSÉGEK

INPUTOK

WP-01: A konzorcium szakmai irányítása és koordinációja, a programtevé- WP-01: Programmenedzsment kenységek irányítása, a svájci partnerség szervezése 1.Szem-PM ktsg. 3.Megv-Szolgált. WP-02: A praxisközösségben való működés módszertanának és protokoll7.Egyéb szolg. jainak kidolgozása 9.Általános ktsg. E3-Tart-Incidental WP-02: A praxisközösségek által nyújtandó szolgáltatások és tevékenységek szélesebb körének kialakítására és integrációjára vonatkozó WP-02: Szakmai előkészítés, módszertani fejlesztés 1.Szem-PM ktsg. módszertan kidolgozása, amelybe beletartozik az egészségfejlesz2.Szem-Bér,bérjell. tés, másodlagos megelőzés és krónikus betegségben szenvedők 3.Megv-Szolgált. gondozása, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra, 9.Általános ktsg. beleértve a roma lakosságot is WP-03: Informatikai fejlesztés WP-02: E-Health otthoni távfelügyeleti eszközök alapellátásban való alkal1.Szem-PM ktsg. mazási lehetőségeinek vizsgálata és tesztelése, szolgáltatási pro2.Szem-Bér,bérjell. tokollok kidolgozása 3.Megv-Szolgált. 4.Megv-Eszközbesz. WP-03: Informatikai rendszerek fejlesztése, üzembe állítása, működtetése 5.E1-Immat.besz.SW és karbantartása, valamint kapcsolódó képzések szervezése a 9.Általános ktsg. gondozás, megelőzés, jelentés, kutatás és elemzés támogatására WP-04: Képzés 1.Szem-PM ktsg. WP-04: A praxiskoordinációs, háziorvosi és házi-gyermekorvosi, roma 2.Szem-Bér,bérjell. egészségőr, távfelügyeleti, védőnői és egészségőr protokollok al3.Megv-Szolgált. kalmazására vonatkozó tananyagok fejlesztése és képzés lefolyta8.Nyilvánosság tása 9.Általános ktsg. WP-04: Érzékenyítő tréning a helyi önkormányzatok, roma kisebbségi ön- WP-05: Praxis közösségek tevékenysége és annak koordinálása kormányzatok és az egyéb érintettek (stakeholderek) képviselői 1.Szem-PM ktsg. számára 2.Szem-Bér,bérjell. 3.Megv-Szolgált. WP-05: 24 olyan praxis kiválasztása, amelyekben együttesen a roma la4.Megv-Eszközbesz.

120

 A Program Irányító Bizottság (PIB) éves jelentése KÖLTSÉGVETÉS WP-01: 1 421,557 ezer CHF WP-02: 706,711 ezer CHF WP-03: 2 736,683 ezer CHF WP-04: 347,344 ezer CHF WP-05: 6 199,901 ezer CHF WP-06: 675,623 ezer CHF WP-07: 2 453,187 ezer CHF WP-08: 505,137 ezer CHF WP-09: 247,976 ezer CHF Összesen 15 294,118 ezer CHF

A kiválasztott praxisokhoz tartozó önkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok támogató magatartása

Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet kosság aránya legalább 20%, a praxisokkal való szerződéskötés, és a praxisközösségekben történő működés támogatása WP-05: Betegklubok és közösségi egészségfejlesztési tevékenységek szervezése WP-06: A roma lakosságot megszólító prevenciós tevékenységek szakmai támogatása (helpdesk, workshop) WP-06: Roma anya-gyermek egészségprogram WP-07: Kutatási tevékenységek WP-08: Praxisközösségek működtetésének értékelése és egészségfejlesztési tevékenységek WP-08: Ajánlások megfogalmazása az egészségpolitikai döntéshozók számára WP-09: Általános tájékoztatás a programról, célzott kommunikáció a bevont praxisokban WP-09: Széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés lefolytatása

121

7.Egyéb szolg. 9.Általános ktsg. WP-06: Roma közösségek speciális programjai 1.Szem-PM ktsg. 2.Szem-Bér,bérjell. 3.Megv-Szolgált. 4.Megv-Eszközbesz. 8.Nyilvánosság 9.Általános ktsg. WP-07: Kutatási programok 1.Szem-PM ktsg. 2.Szem-Bér,bérjell. 3.Megv-Szolgált. 9.Általános ktsg. WP-08: Egészségpolitikai elemzések és ajánlások 1.Szem-PM ktsg. 2.Szem-Bér,bérjell. 3.Megv-Szolgált. 9.Általános ktsg. WP-09: Külső kommunikációs tevékenységek 1.Szem-PM ktsg. 2.Szem-Bér,bérjell. 3.Megv-Szolgált. 8.Nyilvánosság 9.Általános ktsg.


2. melléklet: RÉSZLETES PÉNZÜGYI ÉS ÜTEMTERV Az itt következő táblázatokat elektronikus formában csatoltuk a CD-n. Elektronikus tanulmányozásnál a fájl a CD-ről megnyitható.

122


3. melléklet: A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁS VÁLTOZATAINAK VIZSGÁLATA Összefoglaló A vizsgálat célja Szükségesnek láttuk megvizsgálni, hogy a program megvalósítás során folytatni tervezett tevékenységek mely kombinációja járulhat hozzá leginkábba kitűzött célok és eredmények eléréséhez, illetve a programtól elvárt hatások realizálásához. Alkalmazott vizsgálati módszerek A cél eléréséhez az Értékelemzés módszertan alkalmazásával az egyes tevékenységek (mint funkciók) várható eredményét és az ennek eléréséhez szükséges ráfordítások arányának optimalizálására törekedtünk. Ezért elengedhetetlennek tartottuk, hogy a tervezett indikátorokat összevessük az ezek eléréséhez szükséges ráfordításokkal. Ily módon az értékelemzési módszertan értékfejlesztési szakaszában használatos képletet is meg tudtuk határozni:

Σ indikátorok . ráfordított költségek A képlet alkalmazásával meg lehet találni azt az optimális kombinációt, amelyben a tervbe vett munkacsomagok beavatkozási területeit (feladatait) oly módon lehet összehangolni, hogy a lehető legkisebb ráfordításokkal a lehető legtöbb hatást, célt és eredményt lehessen elérni. Az Értékelemzés módszertan használta során felhasználtuk továbbá a funkció teljesség vizsgálatot, valamint a „WORTH hasonlítás” eszközét is. A funkciók teljességének elemzésével azt kerestük, hogy az egyes munkacsomagokban meglévő tevékenység-kombinációk elegendő erőforrást kaptak-e küldetésük teljesítéséhez. A WORTH hasonlítással annak a legalacsonyabb tevékenység kombinációnak a beazonosítására szorítkoztunk, amellyel már teljesíthető egy adott funkció, illetve a funkciótól elvárt eredmény. A program szempontjából ez olyan tevékenységek-kombinációkból álló munkacsomagok létrehozását jelenti, amelyek egy előre meghatározott output indikátort - a munkacsomagok szintjén összesíthető - legkisebb összköltséggel elő tud állítani. A program összetettsége, modell jellege és több éves időtartamára tekintettel célszerűnek tartottuk a vizsgálat erőforrásait a legjelentősebb munkacsoportokra fókuszálni. A vizsgálat fókusza Tapasztalati tény, hogy a költségtételek kisebb hányada (mennyisége) adja a teljes költség 70-75%-át és további ugyanekkora hányad a teljes költség 20 %-át, míg a fennmaradó tételek csupán a teljes költség 5-10 %-át teszik ki. Rendszerint elegendő – az un. ABC elemzést használatával - a költségtételek 5-25%-át vizsgálni, és ezeket rendelni a fejlesztendő funkciókhoz. Az ABC költségelemzés alkalmazásával mind az indikátorok, mind a költségek tekintetében megvizsgáltuk mely munkacsomagok – mint fő funkciócsoportok – tartalmát célszerű újragondolni.

123


A Munkacsomagok (program komponensek) Az első pályázati fordulóban beadott anyag készítésekor képzett munkacsomagokat át kellett rendeznünk. A korábban képzett munkacsomagok kialakításakor ugyanis figyelembe kellett vennünk több olyan formai szempontot is, amely jelentősen befolyásolta, miképp rendezzük az egyes funkciókat (és a hozzájuk tartozó költségeket) egy-egy komponenshez. Ez sajnos korlátozta a mind a komponensek, mind az egész program átláthatóvá tételét. Nehézségeket okozott továbbá a funkciók (tevékenységek) és az eredmények közötti ok-okozati kapcsolatok és az input-output viszonyrendszerek egyértelmű bemutatása is. Élve a második pályázati forduló kínálta új alaki követelményekkel átgondoltuk a program komponensek rendszerét és az egyes komponensek funkciótartalmát. Ezáltal nem egyszerűen új neveket adtunk az egyes munkacsomagoknak (komponenseknek), hanem – egy értékelemzési munka eredményeként összeállított – új tartalmú munkacsomagokat alkottunk. A névváltozásokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Az első körben beadott pályázatban használt munkacsomag megnevezések

A második körre kialakított új munkacsomag rendszer nevei

WP_01 Program- és szakmai menedzsment HR kapacitása

WP-01. Program- és projektmenedzsment

WP_02 Program- és szakmai menedzsment infrastruktúrája

WP-02. Módszertani fejlesztés

WP_03 Tájékoztatás és nyilvánosság

WP-03. Informatikai fejlesztés

WP_04 Praxis-team HR kapacitásának fejlesztése

WP-04. Képzés

WP_05 Praxis-team infrastruktúra fejlesztése

WP-05. Praxis közösségek tevékenysége és azok koordinálása

WP_06 E-health infrastruktúra fejlesztése

WP-06. Roma közösségek speciális programjai

WP_07 Kutatás, elemzés, szakmai publikálás és együttműködés

WP-07. Kutatási programok

WP_08 Módszertani fejlesztés, tanácsadás és képzés

WP-08. Egészségpolitikai elemzések és ajánlások

WP_09 Távfelügyeleti, módszertani kutatási és képzési infrastruktúra fejlesztése

WP-09. Külső kommunikáció

A tartalmi változásokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze, ahol az oszlopokban vannak az első körben használt munkacsomag kódok, míg a sorokban a második körre kialakított új munkacsomagoké. A táblázat celláiban megjelenő költség értékek (1000 CHF) azt szemléltetik, hogy az egyes régi munkacsomagról mekkora keretet vittünk át egy-egy újba:

Az ily módon kialakított új munkacsomagok tartalmát a Megvalósíthatósági Tanulmányban, illetve a Program Dokumentumban részletesen is bemutattuk. A Munkacsomagok összköltségének ABC elemzése Az oldalt látható táblázat első 3 sorában szereplő munkacsomagok (WP) költsége tette ki a teljes költség bő 77%-át, míg az első 4 meghaladja a 84%-ot.

124

WP

1000 CHF

WP/total

ΣWP/total

WP-05 (új / new)

6 538,825

42,75%

42,75%

WP-03 (új / new)

3 286,406

21,49%

64,24%

WP-07 (új / new)

1 991,885

13,02%

77,27%


Ezért a továbbiakban a funkció teljesség vizsgálat és a WORTH hasonlítás egyidejű alkalmazásával azt vizsgáltuk meg, hogy az első 3, illetve első 4 legdrágább munkacsomag (WP) tartalmát lehet-e úgy módosítani, hogy a teljesítendő funkciók teljes mértékben, de a legkisebb ráfordítással megvalósuljanak, míg az elérendő indikátorok értéke ne csökkenjen.

WP-01 (új / new)

1 107,553

7,24%

84,51%

WP-02 (új / new)

705,410

4,61%

89,12%

WP-06 (új / new)

670,608

4,38%

93,50%

WP-08 (új / new)

497,023

3,25%

96,75%

WP-04 (új / new)

330,733

2,16%

98,92%

WP-09 (új / new)

165,674

1,08%

100,00%

15 294,118

100,00%

Total

Az egyes munkacsomagok indikátorai (összhangban a logikai keretmátrixban foglaltakkal) A létrehozott új munkacsomagok részben megörökölték az első pályázati körben már ismertetett indikátorokat, részben újabbakkal egészültek ki. (Ld.: a következő táblázatban a vizsgálat előtti indikátorok!) WP (2. forduló) vizsgálat előtt


WP-02 (új / new.)

Kidolgozott módszertanok és protokollok Informatikai eszközök rendszere WP-03 (új / new.) Komplex háziorvosi szoftver Képzési anyagok WP-04 (új / new.) Képzésben részesülők ellátotti-szakdolgozói találkozások növekedése beteg-háziorvos találkozások növekedése infarktus utáni gondozás javulása WP-05 (új / new.) diabétesz gondozás javulása WP-06 (új / new.) definitív ellátás javulása szervezett szűréseken részt vevők száma nő kibővült szolgáltatásokkal kapcsolatos KAB javul az érintett lakosságnál WP-07 (új / new.) Tanulmányok és jelentések WP-08 (új / new.)

indikátor (változás érték) vizsgálat előtt 8 1 1 4 480 20% 20% 20% 20% 5% 20% 50% 3

1000 CHF 705,41 3 286,41 330,733

7 209,43

2 488,91

relatív indikátor = indikátor per 1000000 CHF 11,34 0,30 0,30 12,09 1 451,32 0,03 0,03 0,03 0,03 0,01 0,03 0,07 1,21

*: Tekintettel arra, hogy a logikai keretmátrix (LOGFRAME) részletesen tartalmazza az indikátorok leírását, a táblázatban csak a beazonosíthatóságra törekedtünk.

Az ABC elemzéssel kiválasztott munkacsomagok esetében a teljesség vizsgálat és a WORTH hasonlítás alkalmazásával feltártuk többek között, hogy: ▪ A WP-05 esetében a praxisok közösségekben való működésének 4-ről 3,5 évre csökkentésével, a járművek számának 24-ről a praxis közösségek számára való csökkentésével, egy közösségbe átlagosan 6 praxis szervezésével, a gépjárművezetők foglalkoztatásától történő elállással mód nyílik 1-1 praxis közösségbe nagyobb szakdolgozói pool bevonására úgy, hogy az indikátorok még tarthatóak maradtak; ▪ A WP-05 keretében kifejteni tervezett erőfeszítések eredményességét nagymértékben növelhet az önállóvá tett „Roma közösségek speciális programjai” komponens (WP-06) megjelenése a szinergikus hatások alapján; ▪ A WP-03 esetében elvégeztünk egy műszaki szemléletű „belső” alternatíva vizsgálatot is, amely alapján a legkevésbé kockázatos – és a program „pilot project” jellegéhez leginkább idomuló megoldást választottuk. (ld. a Megvalósíthatósági Tanulmány melléklete!) A részletes vizsgálatnak és a technikai-technológiai, illetve kockázatkezelési szempontok szerint kiválasztott optimális változat költségei jelentősen (1/6-dal) csökkentek a korábbi szinthez képest, míg a teljesítendő funkciók és az elvárt eredmény szinten maradt; ▪ A kutatási programok (WP-07) vizsgálatakor, amelyet praktikussági okokból összevontunk az elemzések (WP-08) munkacsomag tartalmának, inputjainak értékelésével, arra a megállapításra jutottunk, hogy a kutató és elemzési kapacitásokat és időt célszerű erősíteni annak érdekében, hogy a feltárt (és a program szükségszerűségéből fakadó) igényeknek nagyobb lehessen kielégíteni. A többi elemzett munkacsomagról átcsoportosítható forrással nemcsak abszolút mértékben, hanem relatív módon (indikátor/költség) is javítani lehet a munkacsomag hatékonyságát és eredményességét.

125


Az ABC elemzés alapján külön nem vizsgált munkacsomagok közül ki kell emelni a programmenedzsmentet (WP-01) és a nyilvánosságot (WP-09), mivel mindkettőt a megadott pénzügyi limitekhez képest korábban jelenősen alulterveztük. A WP-01 esetében a szakmai végrehajtást irányító szakmai menedzser alkalmazásában, az operatív és a stratégiai testületek (PIB és FB) aktívabbá tételében, valamint a svájci partnerségben rejlő lehetőségek kiaknázása éppúgy megkövetelte több funkció fejlesztését, mint az érintett hátrányos helyzetű lakosság bevonása a programba. A WP-09 munkacsomagban a kötelező nyilvánossági elemeken felül alapvetően olyan, a bevont térségekben megvalósuló célzott kommunikációt irányoztunk most elő, amely a döntéshozók, a szakemberek és lakosság felé valósul majd meg a projekt sikeres végrehajtása és hatása érdekében. A létrehozott új munkacsomagok tartalmának megújításával az alábbi táblázatban összefoglalt eredményeket tudtuk elérni, ezért a program megvalósítása során ezt a „B” változatot kívánjuk végrehajtani: WP (2. forduló) vizsgálat után

indikátor érték vizsgálat után


WP-02 (új / new.)

Kidolgozott módszertanok és protokollok Informatikai eszközök rendszere Komplex háziorvosi szoftver Képzési anyagok WP-04 (új / new.) Képzésben részesülők ellátotti-szakdolgozói találkozások növekedése beteg-háziorvos találkozások növekedése infarktus utáni gondozás javulása WP-05 (új / new.) diabétesz gondozás javulása WP-06 (új / new.) definitív ellátás javulása szervezett szűréseken részt vevők száma nő kibővült szolgáltatásokkal kapcsolatos KAB javul az érintett lakosságnál WP-07 (új / new.) Tanulmányok és jelentések WP-08 (új / new.)

1000 CHF

10 1 1 9 910 20% 20% 20% 20% 5% 20%

WP-03 (új / new.)

relatív relatív indikátor indikátor = indikátor per változása 1000000 CHF

706,711

14,15 2,81 0,37 0,07 0,37 0,07 25,91 13,82 2 619,88 1168,56 0,03 0,03 0,03 0,03 0,00 0,01 0,03

2 736,68 347,344

6 875,52

50%

0,07

13

2 958,32

4,39

3,19

Összefoglalásképpen az alábbiakban bemutatjuk az első pályázati fordulót követően először – az első fordulóbeli munkacsomag-rendszer egyszerű átstrukturálásával - kialakított, majd elvetett „A” változat és a továbbfejlesztett, majd kiválasztott „B” változat főbb költség paramétereit egy közös összehasonlító táblázatban: A változat Az 1. pályázati forduló szerinti munkacsomagok (konstrukciók) új munkacsoportokba átrendezett változata WP (2. forduló)

HUF

1000 CHF

WP-01 (új)

265 148 177

1 107,553

WP-02 (új)

168 875 227

705,410

WP-03 (új)

786 765 614

3 286,406

A változat WP/Σ (%) 7,24%

B változat Optimalizált verzió (Pü terv) B változat WP/Σ (%)

HUF

1000 CHF 1 421,557

Átcsoportosítás ide (+) / innen (-) HUF 1000 CHF +75 172 471 +314,004

%-ban +28,4%

9,29%

340 320 648

4,61%

4,62%

169 186 630

706,711

+311 404

+1,301

+0,2%

21,49%

17,89%

655 161 879

2 736,683

‒131 603 735

‒549,723

‒16,7%

WP-04 (új)

79 177 552

330,733

2,16%

2,27%

83 154 208

347,344

+3 976 656

+16,611

+5,0%

WP-05 (új)

1 565 394 645

6 538,825

42,75%

40,54%

1 484 256 242

6 199,901

‒81 138 403

‒338,924

‒5,2%

WP-06 (új)

160 543 636

670,608

4,38%

4,42%

161 744 096

675,623

+1 200 460

+5,014

+0,7%

WP-07 (új)

476 857 160

1 991,885

13,02%

16,04%

587 292 862

2 453,187

+110 435 702

+461,302

+23,2%

WP-08 (új)

118 987 316

497,023

3,25%

3,30%

120 929 695

505,137

+1 942 379

+8,114

+1,6%

WP-09 (új)

39 662 439

165,674

1,08%

1,62%

59 365 505

247,976

+19 703 066

+82,302

+49,7%

Végösszeg

3 661 411 764

15 294,118

100,00%

100,00%

3 661 411 764

15 294,118

0

0,000

0%

WP-01 (új) tartalékot is tartalmaz az előre nem látható költségekre

126


4. melléklet: AZ INFORMATIKAI FEJLESZTÉS RÉSZLETES BEMUTATÁSA Az alkalmazott módszertanok bemutatása Az architektúra változatok működési kockázatelemzésének módszertana A későbbiekben bemutatandó lehetséges architektúra változatok összehasonlításának egyik eleme a működési kockázatelemzés. Itt ennek módszertanát mutatjuk be. Többféle kockázatelemzési módszertan használatos. A választásunkat a következő tényezők mentén végeztük: ▪ Az adatok elektronikus tárolásának előtérbe kerülése ágazati stratégiai igény. ▪ A szóban forgó háziorvosi, praxis, esetmenedzsment és távfelügyeleti rendszereknél kiemelt fontosságú az információbiztonság a következő területeken: - Bizalmasság: a rendszerekben tárolt adatok személyes adatok, csak az arra jogosultak férhetnek hozzá. - Rendelkezésre állás: kiemelt fontosságú az adatok, funkciók elérhetősége abban az időben és helyen, ahol azokra szükség van. - Sértetlenség: a rendszerben tárolt adatoknak megbízhatóaknak is kell lenniük, a lehető minimálisra kell csökkenteni az adatok véletlen vagy rossz szándékú megváltoztatását. A fenti kívánalmak analógak a versenyszférában, a banki, pénzügyi területeken felmerülő igényekkel, ezért döntöttünk az ott használatos módszertan egy a problémára lokalizált változata mellett. A pénzügyi szféra kockázatainak elemzésére, kezelésére az un. „Basel II”-es ajánlás releváns, működési részeit alkalmaztuk. Az információmenedzsment szempontú működési kockázatelemzés a klaszszikus módszertan szerint kvalitatív módon történik: a fenyegető tényező bekövetkezési valószínűsége * bekövetkezési hatás = kockázat. A fenyegető tényezők listája iparági benchmark alapján készült. Az egyes IT alternatívák kockázatossági szempontból akkor hasonlíthatóak össze, ha a rájuk értelmezett kockázatokat összeadjuk. A bekövetkezési valószínűségeket a következő skála mentén definiáljuk: ▪ 0 – nem releváns ▪ 1 – eseti ▪ 2 – rendszeres ▪ 3 – gyakori A kiváltott hatásokat a következő skála elemeivel jelöljük: ▪ 0 – nem releváns ▪ 1 – kicsi ▪ 2 – közepes ▪ 3 – jelentős Fentiek alapján a kockázati értékek fenyegetésenként a következők lehetnek: Kockázat

0 nem releváns

1 kicsi

2 közepes

3 jelentős

0 nem releváns

0

0

0

0

1 eseti

0

1

2

3

127


2 rendszeres

0

2

4

6

3 gyakori

0

3

6

9

Kockázat meghatározása Egy fenyegetéshez tartozó, az architektúra variációkra vonatkozó gyakoriságok és hatások meghatározásakor arra törekedtünk, hogy a beírt értékek tükrözzék az IT megoldások egymáshoz képesti viszonyát. A teljes elemzésre vonatkozó, megoldáshoz tartozó összes kockázat a fenyegetésekhez tartozó kockázatok összege.

Háttér, környezet bemutatása A hazai ágazati információ-technológiai fejlesztések helyzetéről a „Semmelweis Terv” és az „Egészségügyi ágazati informatikai fejlesztési koncepció az uniós projektek tükrében – E-Health koncepció” adnak meggyőző elemzést: Az egészségügyi ellátórendszer nagyobb ütemű informatikai fejlesztése az 1990-es évektől kezdődött. A kormányzati ciklusokhoz kötődően 1990 és 2002 között négy évente megújított ágazati informatikai stratégiák mellett jelentős fejlesztési programok kerültek végrehajtásra: (1) Kórházvezetést támogató informatikai rendszerek (Világbanki KTI program) a 90-es évek közepén; (2) a Magyar Információs Társadalom Stratégia és annak ágazati vonatkozású komponense a MITSESZ (Magyar Információs Társadalom Stratégia, Egészségügyi és Szociális ágazat), illetve az ennek nyomán elindult e -Egészség Program (2004-2006); Az NFT I-ben végrehajtott HEFOP 4.4 Regionális intézményközi rendszerfejlesztés. Nem elhanyagolható azoknak a fejlesztéseknek a volumene sem, amelyet egészségügyi intézmények önerőből illetve üzleti alapon, központi támogatás nélkül hajtottak végre. A fenti fejlesztések és programok eredményeként egyedülálló, jelentős nemzeti adatvagyon jött létre, amely azonban rendkívül alacsony mértékben hasznosul, a finanszírozási rendszerben történő közvetlen fölhasználáson túl leginkább ad-hoc elemezések történnek. Nem történik meg az adatok szisztematikus "visszaforgatása", hasznosítása az egészségügyi rendszer fejlesztése során. Ugyancsak nem történik meg az egészségügyi ellátórendszer adatokon alapuló szisztematikus minőségvizsgálata, illetve a minőségvizsgálat eredményeink hasznosítása a jobb gyakorlat érdekében. Az adatvagyon hasznosulásának több korlátja van: 1) Az adatminőséggel kapcsolatos problémák és kifogások: a finanszírozási rendszer adattorzító hatására való hivatkozással sokan kétségbe vonják az adatok elemzési célú használhatóságát. Az adatok tartalmi pontatlanságának más tényezői is lehetnek (pl. kódolási hibák, hiányos, szabályozatlan alapdokumentáció stb.). 2) A megbízható, hosszabb időszakon át követhető (idősoros), hiteles ill. közhiteles törzsadatok hiánya: ez kétségtelenül és nagymértékben korlátozza az adatok hasznosíthatóságát, különösen kritikus a szolgáltatók azonosítása, és a gyógyszertörzs problémái. A megoldásra korábban számos kísérlet történt, amelyek a gyakorlatban nem mutattak eredményeket, azonban ezek végleges elemzése, kiértékelése jelenleg is zajlik, a tapasztalatok beépítése folyamatosan megtörténik. 3 ) Adatszerkezeti hiányosságok: a 90-es évek elején meghatározott adatszerkezetek (rekordképek) már régen nem felelnek meg sem a mai technikai követelményeknek, sem az azóta jelentős mértékben bővült adatigénynek. A döntéshozók a rekordszerkezet megváltoztatását a vele járó fejlesztési, programozási költségek és időigény miatt rendre elhalasztották, és olyan "áthidaló" megoldásokat

128


választottak, amelyek az elemzéseket nagyon bonyolulttá teszik, a lekérdezések eredménye emiatt bizonytalan, és ez tovább növeli az adatok használhatóságával kapcsolatos bizalmatlanságot. 4) Adatkésedelem: az adatáramlási útvonalak és eljárásrend megfelelő szabályozásának hiányában egy esemény bekövetkezése és a rá vonatkozó adatnak a döntéshozókig való eljutása között nagyon sok idő telhet el, sőt sok esetben tejesen esetleges, hogy egyáltalán eljut-e valamilyen adat a megfelelő helyre. 5) A sok esetben aggályosan értelmezett adatvédelmi szempontok: az adat-védelmi szabályozás problémái mesterséges információhiányos állapotot teremtenek, amely – éppen az adatvédelem céljával ellentétesen – az adatokhoz való illegális hozzáférésre csábítanak. 6) Alacsony szintű, szabályozatlan és esetleges a betegellátó intézmények közötti, horizontális adatkapcsolat: egyaránt előfordul az elektronikus kapcsolat teljes hiánya és az adatvédelmi szempontból kritikus megoldás (pl. egészség-ügyi adatok továbbítása e-mailben). 7) Az irányító intézmények sok esetben, többszörösen rendundáns alapadat nyilvántartási gyakorlata: ez a jelenség az ágazat irányításának áttekintésében, az ellátórendszer működési hatékonyságának megítélésében óriási problémákat eredményez. A jelen állapot kialakulásának fő okai: A fenti jelenségek részben már említett okai mellett további fontos tényezők befolyásolják a jelenségek kialakulását és fennmaradását: A finanszírozott teljesítmény adminisztratív korlátozása (TVK): emiatt az intézmények gyakran torzítják finanszírozási jelentéseiket, ami az adatok tartalmi hibájához vezet (ráadásul „negatív spirált” alakít ki, amennyiben az adatrögzítés és -szolgáltatás érdektelenségbe fulladhat). Korszerűtlen adatstruktúra: a kódrendszerek használatában való járatlanság mellett a folyamatba épített ellenőrzés hiánya, a késedelmes hibajelzés, valamint a következménynélküliség ugyancsak tartalmi hibákhoz vezet, főleg a feldolgozási folyamatokban. A közhiteles törzsadatok hiánya: részben az egyes intézményekben megfelelő szakértelem hiánya, részben az egymásra épülő nyilvántartásokat vezető intézmények közötti együttműködés zavarai miatt. Az alapdokumentációk alacsony fokú strukturáltsága: gyakori a szabad szöveges tárolás, ami a horizontális kapcsolatrendszer fejletlenségének egyik fő oka, amellett, hogy a szabványos kommunikációhoz szükséges üzenet-típusok (szabványos archetípusok) is hiányoznak. Az adatáramlási útvonalak heterogenitása: Az adatáramlási útvonalakat különböző jogszabályok rögzítik, amelyek nem tükröznek egységes elveket. A finanszírozási kényszeren kívül nincs olyan funkcionális vagy technikai megoldás, amely kikényszerítené a jogszabályok maradéktalan végrehajtását, ezért a gyakori a jogszabályoktól való eltérés. A jelenlegi – egyébként is szigorú – adatvédelmi jog merev alkalmazása is nehezíti az intézményközi adatcserét. A megfelelő informatikai támogató eszköz hiánya: az ágazat közhitelesnek tekintett (jogot alapító, kötelezettséget keletkeztető) adatait az ágazat intézményei számára publikussá és kötelezővé tevő informatikai megoldás ma lényegében nem létezik. Bár az adatstruktúra elavultsága miatti változtatás költség- és időigényes, éppen ezért elodázhatatlan egy rugalmas, a későbbi változtatási igényeket már könnyebben kiszolgáló adatmodell kialakítása. Integrált monitor-alkalmazás hiánya: az ágazatban – és a társágazatokban – keletkezett adatok legfelső integrálását, összehasonlító elemzését, térinformatikai vizsgálatát biztosító alkalmazások ma teljességgel hiányoznak, ezért az alapvető (pl.: az ellátórendszer méretét, összetételét, területi eloszlását, stb. kialakító) vezetői döntések ma eseti lekérdezések adatsorainak elemzése útján egyedileg születnek. Ugyanabban a kérdésben kétszer egymás után nem születik kétszer ugyanolyan megalapozottságú döntés (mert nincs olyan definiált döntéshozatali folyamat, amelyben döntéstípusonként rögzítették volna, hogy az adott döntés meghozatala előtt milyen nyers és elemzett adatok figyelembe vétele kötelező és elkerülhetetlen). Az ellátórendszer kapacitás-összetételének és területi ellátási kötelezettségének megállapítása (és újra-megállapítása) például gyakran ismétlődő, tipikus feladat (abban az

129


értelemben, hogy valahányszor megváltozik az ellátórendszer – pl.: mert az egyik intézményben beszereztek egy új, nagyobb teljesítményű eszközt – felmerülhet az intézmény lekötött kapacitásainak és területi ellátási kötelezettségének, végső soron a beteg-utaknak és a finanszírozásnak a megváltoztatása iránti igény is). A tipikus feladat ellátása a megfelelő alkalmazás hiányában mégis eseti lekérdezések útján – tehát atipikus módon – történik. Redundáns alapadat-nyilvántartás: az ágazat-irányító intézményekre (GYEMSZI, OEP, ÁNTSZ) vonatkozó jogszabályok jelenleg intézményközi és intézményen belüli funkciók között is megengedik a nyilvántartások redundanciáját (miközben nem zárják ki, hogy ugyanarra a tényre vonatkozó adatokat az egyes nyilvántartások különböző forrásokból szerezzék be). Ez indokolatlan (emberi, technikai stb.) erőforrás-felhasználást és nagy mennyiségű felesleges információt generál, vagyis pazarlást jelent (az adatok összefésülhetetlenségéről és elemezhetetlenségéről nem is beszélve, amit tovább súlyosbít az eltérő adatforrások használata, ami a tárolt adatok pontatlanságához – egyúttal a közhiteles működés meghiúsulásához – vezet, intézményi szinten közvetlenül és ágazati szinten közvetve jelentkező hatékonyság-vesztést okoz). Ezzel összefüggésben elő kell írni, általános elvvé kell tenni, hogy egyféle adatot csak egyféle forrásból lehessen beszerezni. Mégpedig abból, amely a kérdéses adatot közhiteles jelleggel, vagyis jogok alapítására, kötelezettségek keletkeztetésé-re alkalmas – pl.: bíróság előtt bizonyítékként hivatkozható – módon igazolja (pl.: természetes személyazonosító adatokat – név, születési idő, anyja neve – csak az ún.: „BM-könyvből” stb.). Ezeken túlmenően az okok között kell megemlíteni az alábbiakat: Elégtelen fejlesztési, fenntartási források: az ellátórendszerben használt – eddig megvalósult – (kórházi, háziorvosi stb.) rendszerek fenntartási és üzemeltetési költsége sok esetben meghaladja az intézmények lehetőségeit. Heterogén alkalmazások: a fejlesztési, fenntartási nehézségek következtében az egészségügyi intézmények belső ügyintézési és „back-office” alkalmazásainak fejlesztése lelassult, ezek javarészt heterogének és korszerűtlenek maradtak; a „front office”-jellegű („hospital to patient” H2P, „doctor to patient” D2P) elektronikus egészségügyi szolgáltatások alkalmazása ugyancsak heterogén, alkalmazási szintje alacsony az intézményeknél. Szigetszerű megoldások: az előzőekben írt heterogenitás miatt az egyes kórházak, rendelőintézetek informatizáltsága különböző, az egészségügyi intézményrendszerben túlnyomórészt szigetszerű megoldások jöttek létre. A program scope-jába tartozó térségben lévő praxisok jelenleg ötféle háziorvosi rendszert használnak (Gyógyír, Praxis Plusz, ProDoki Plusz, TDr 6, Visual X Doki). A térségben (ill. országosan egyaránt) használatban lévő védőnői, iskolaorvosi, foglalkoztatás egészségügyi rendszerből is többféle van. Ezekkel szemben nincsenek egységesen kialakult követelmények, nem lehet „auditáltatni” őket, mert nincs központi kritériumrendszer. Az országosan vizsgált háziorvosi rendszerek közül a négy legelterjedtebb lefedi a praxisok (több mint 6000 db.) mintegy 80%-át. A fenti rendszerek tipikusan lokálisan, PC-ken futnak és tárolnak adatokat. A praxisoknak többféle (kb. 30) jelentést kell adniuk az egészségügy különböző irányító intézményei, szereplői felé, melyek előállításához a rendszerek részben adnak támogatást és a jelentéstétel részben történik informatikailag integráltan (ún. elektronikus úton, pl. OEP felé). Az adatáramlás jellemzően egyirányú. Bár van példa a rendszerek egyéb egészségügyi ellátók rendszereivel való integráltságára (pl. más praxis, kórház, IKIR mint az eddigi legátfogóbb regionális kezdeményezés), de ezek jellemzően szigetszerűen működnek. Vannak olyan (nem háziorvosi) rendszerek, melyekben a kétirányú adatáramlás a szereplők között megvalósulhat, de ezek funkcionalitása általában csak egy-egy szakterületre korlátozódik (pl. területi radiológiai integrációs rendszer: a radiológiai adatok, leletek elérhetőek a csatlakozott háziorvos, járóbeteg szakrendelő, kistérségi szakrendelő, városi korház, megyei kórház számára).

130


A szükségletek elemzése, lehetséges alternatívák bemutatása A programba 24 hátrányos helyzetű térségbe tartozó praxis közösséget vonnak be. A program célja az egészségügyi alapellátás fejlesztése ezekben a térségekben, tapasztalatszerzés pilot jelleggel a későbbi országos modellre való kiterjesztéshez Létre kell hozni a programba bevont 24 praxis közösség számára egy egészségügyi ágazati (központi) szinten kialakított, ingyenesen igénybe vehető háziorvosi praxis közösségi informatikai rendszert, mely igazodik a „Semmelweis terv”-ben ill. az „Egészségügyi ágazati informatikai fejlesztési koncepció az uniós programok tükrében – e-Health koncepció” c. dokumentumban megfogalmazott ágazati informatikai stratégiához és trendekhez, integrálható a stratégiai fejlesztési program portfólióban megfogalmazott országos és területi rendszerekkel. Az új rendszernek rendelkeznie kell mindazokkal a funkciókkal, melyeket a jelenlegi háziorvosi, védőnői, gyermekorvosi, foglalkoztatás egészségügyi, praxis közösségi rendszerek ellátnak – mindezt a mai kor követelményeinek megfelelő technológiákkal, legjobb gyakorlatokkal, módszertani elvekkel megvalósítva –, és ki kell bővülniük olyanokkal, amelyek az egészségügyi alapellátás színvonalát növelik, hozzájárulnak a praxisban, praxis közösségekben dolgozók hatékonyabb munkavégzéséhez, és a Virtuális ellátóközpont (VEK) hatékony munkaszervezési képességéhez. Az informatikai rendszernek és az informatikai működési-támogatási modellnek alkalmasnak kell lennie az országos kiterjesztésre, gyakorlatilag az összes háziorvosi praxis közösség (ill. egyéb praxis közösség) későbbi bevonhatóságára.

A funkcionális és adattartalmi követelmények A rendszernek támogatnia kell mindazon funkciókat, melyeket a praxis közösségek jelenlegi rendszerei is támogatnak, kezelnie kell a betegekhez tartozó összes szükséges adatot (törzskarton, ambuláns lap stb.). A rendszernek alkalmasnak kell lennie preventív adatok strukturált gyűjtésére. A rendszernek országos szinten integráltnak kell lennie a megfelelő egészségügyi szervezetek rendszereivel. Úgy kell adatokat szolgáltatnia, hogy azokon lehessen országos szintű kimutatásokat készíteni (adatbányászat). A szükséges adatok újragondolására is szükség van. Ennek célja, hogy csak azok az adatkörök kerüljenek be a rendszerbe, amire valóban szükség van, ott rögzítsék azokat, ahol először előfordulnak, olyan struktúra mentén, ami biztosítja a valid adattartalmat (pl. BNO kódrendszerrel kapcsolatos problémák orvoslása, az ICPC/2 kódrendszer bevezetésének megfontolása, a kódolás támogassa a finanszírozó információs igényeinek kielégítését). A program általános és specifikus céljai, melyek az IT követelményeket befolyásolják: ▪ Informatikai rendszerek kialakítása az elszámolási tranzakciók küldéséhez és fogadásához a szolgáltató intézményeknél és a központi elszámoló intézményeknél. ▪ Az intézményi rendszerekhez való csatlakozást lehetővé tevő szabványos szoftverek, interfészek fejlesztése. ▪ Az országos e-Recept- és háziorvosi rendszer illesztése az elszámoló rendszerhez. ▪ A transzparens elszámolást szolgáló elektronikus azonosító kártya kezeléséhez szükséges rendszerek biztosítása az intézmények számára. ▪ Az egészségügyi ellátórendszer intézményei számára transzparens elszámoláshoz szükséges országosan egységes komponenseket támogató szoftverek internetalapú szolgáltatásként nyújtása egy professzionális, magas biztonságú és adatvédelem szempontjából magas színvonalú ASP / SaaS központból. ▪ Regionálisan integrált intézményközi kórházi információs rendszer fejlesztése. ▪ Az integrálandó tartalmak és technológiai protokollok meghatározása, kifejlesztése. ▪ Országosan egységes központi szoftverkomponensek fejlesztése. ▪ Előzetes ellenőrzésen átment adatok felvégtele az ágazati jelentési rendszerbe, az adatfeldolgozók ellenőrzési feladatait megkönnyítve és hatékonyabbá téve.

131


▪ A minőség, a hatékonyság és az eredményesség javítása az alapellátásban, különös tekintettel a megelőzésre. ▪ Az alapellátáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségének és minőségének javítása. ▪ A szolgáltatások bővítése a háziorvosi körzet keretei között tevékenykedő praxis team fejlesztésének támogatásával. ▪ Az alapellátási jelentések adatszolgáltatási és feldolgozási IT alkalmazásainak fejlesztése. ▪ Az epidemiológiai kutatások és elemzések fejlesztése. A fenti célokból levezethető funkcionális követelményei (nem teljes körű felsorolás – a részletes funkcionális specifikálás során pontosítás történik): ▪ Jelenlegi háziorvosi rendszer funkciók ellátása ▪ A praxis közösség további szakrendszereiben lévő funkciók ellátása ▪ Ezek egymással történő integráltsága ▪ Beteg és populáció szempontjából fontos adatok idősoros gyűjtése ill. előállítása: - törzskarton - ambuláns lap, napló - leletek - diagnózisok - ellátás - vény adatok - populációs adatok - stb. ▪ Az adatok megfelelőségének, megbízhatóságának biztosítása ▪ A praxis közösség munkafeladatainak (folyamatainak) támogatása: ügyviteli és adminisztrációs funkciók ellátása ▪ Praxis közösségi jelentések (finanszírozási, epidemiológiai stb.) és szükséges adatszolgáltatások automatikus generálása, elektronikus elküldése finanszírozó felé: - Havonként változásjelentés a praxisban nyilvántartottakról, a bejelentkezett és kijelentkezett páciensek ill. adminisztratív áthelyezések TAJ alapú listázása - TAJ-valorizáció minden beteg vonatkozásában, folyamatosan - Havonként jelentés a praxisba nem bejelentkezettek ambuláns ellátásáról - Hetenként táppénzes jelentés a tárgyhéten keresőképtelen állományba felvett ill. onnan kiírt betegekről - Tételes betegforgalmi jelentés a praxisban ellátott páciensekről, a számukra felírt gyógyszerekről és a praxisban elrendelt beutalásokról - A közgyógyellátási rendszerben a betegre vonatkozó egyedi adatlap kitöltése az igénylők krónikus betegségeire általunk ill. más szakorvosok által elrendelt gyógyszereinek tételes felsorolása kiegészítve a hatóanyagok és a napi dózisok megjelölésével ▪ Praxis közösségi jelentések (finanszírozási, epidemiológiai stb.) és szükséges adatszolgáltatások automatikus generálása, elektronikus elküldése az ÁNTSZ felé: - Fertőző betegek be- és kijelentése - Egyéb, közegészségügyi jelentőségű aktuális jelentések (pl. oltási értesítő, influenza védőoltás korcsoportos jelentése, légúti fertőző megbetegedések heti jelentése stb.) ▪ Praxis közösségi jelentések (finanszírozási, epidemiológiai stb.) és szükséges adatszolgáltatások automatikus generálása, elektronikus elküldése a KSH felé: - Évente forgalmi adatok, tevékenység jelentés - Kétévente korcsoportos morbiditási lap is ▪ Praxis közösségi jelentések (finanszírozási, epidemiológiai stb.) és szükséges adatszolgáltatások automatikus generálása, elektronikus elküldése a települési önkormányzat felé: - Évente összefoglaló értékelő jelentés (az önkormányzat szempontjai alapján) - A Szociális és más törvények által háziorvosi hatáskörbe utalt igazolások kiadása ▪ Praxis közösségi jelentések (finanszírozási, epidemiológiai stb.) és szükséges adatszolgáltatások automatikus generálása, elektronikus elküldése az APEH felé:

132


▪

▪

▪ ▪ ▪

▪ ▪ ▪ ▪ ▪

- az előző évben kiállított, adókedvezmény igénybevétele érdekében kiállított igazolások listája (K51-es nyomtatvány) Praxis közösségi jelentések (finanszírozási, epidemiológiai stb.) és szükséges adatszolgáltatások automatikus generálása, elektronikus elküldése az NRSZH felé: - Rokkantosítás illetve a fogyatékossági támogatás érdekében azonos formátumú adatlap megküldése Praxis közösségi (jelenleg védőnői) jelentések és szükséges adatszolgáltatások automatikus generálása, elektronikus elküldése: - Havonként jelentés: elektronikusan a védőnői tevékenységről az OSZMK (Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ) felé - Egyéb, közegészségügyi jelentőségű aktuális jelentések (pl. oltási értesítő, influenza védőoltás korcsoportos jelentése, légúti fertőző megbetegedések heti jelentése stb.): védőnő készíti az oltási jelentést a területről és az iskolából egyaránt, valamint a közösségekről negyedévente a tetvességet. - Évente forgalmi adatok, tevékenység jelentés: a havi adatok összesítése az OSZMK felé minden év januárjában, az iskolai ellátásról szeptemberben. - Évente összefoglaló értékelő jelentés: az ÁNTSZ szakfelügyelői szempontok alapján. Kórtörténet alapján a gyógyszerek hatóanyagának és egyéb összetevőinek interakciói, ill a páciens allergiáira, érzékenységeire való figyelmeztetés Epidemiológiai és prevenciós adatok strukturált gyűjtése Praxis közösségi informatikai funkciók és kétirányú adatkapcsolatok kiterjesztése a társintézményekkel (praxis közösségek, szakrendelők, kórházak) a beteg adatainak, leleteinek, diagnózisainak, beutalásoknak, átirányításoknak, időpont foglalásoknak stb. tekintetében Megfelelő jogosultsági rendszer alkalmazása Adatok importálásának és exportálásának biztosítása Adatmigráció a jelenleg használt praxis közösségi rendszerekkel Adattárház szerű adatgyűjtési képességek az erre specifikált területeken, az így nyert adatokon többszintű elemzési képességek az érintettek jól szabályozott köre számára Visszajelzési lehetőségek a saját praxis közösségről, összehasonlítási lehetőségek más praxis közösségekkel, térségi adatokkal

Adatbiztonság Meg kell valósítani az információbiztonság követelmények teljes mértékű megvalósítását, ezek közül kiemelten: ▪ Adatkörök, funkciók és területi elhelyezkedések szerinti jogosultsági rendszer kialakítása ▪ Statisztikai, elemzési célból deperszonalizált adattovábbítás, adatgyűjtés ▪ Szükség esetén (pl. életút elemzéseknél) annak biztosítása, hogy az egymáshoz tartozó, akár historikus (idősoros) adatok (pl. egy beteg adatai) azonosíthatóak legyenek, de mindez deperszonalizált módon (az OECD 2011. évi javasalatanak12 figyelembe vételével) valósuljon meg, és az elemzésre szánt adatokból a beteg személye ne legyen azonosítható. A program keretein belül tisztázni kell az adatok hozzáférésről szóló rendeleteket, jogszabályokat, kezdeményezni kell az esetleges változtatásokat.

OECD DIRECTORATE FOR EMPLOYMENT, LABOUR AND SOCIAL AFFAIRS, HEALTH COMMITTEE, DELSA/HEA(2011)3 (2011.05.31.): „ENABLING THE SECONDARY USE OF PERSONAL HEALTH 12

DATA FOR PUBLIC HEALTH RESEARCH: WORK ON PRIVACY AND CONFIDENTIALITY CHALLENGES”

133


Más informatikai rendszerekkel kapcsolatos funkcionális és adatszintű integráció ▪ A Semmelweis tervben (valamint az ÚMFT/ÚSZT 2011-13-as akciótervében és az NFM Digitális Magyarország stratégiai cselekvési tervében) megfogalmazott stratégiai fejélesztési programportfólió komponensei ▪ OEP ▪ ÁNTSZ ▪ KSH ▪ önkormányzat ▪ APEH ▪ NRSZH ▪ e-recept ▪ más háziorvosi praxisok, járóbeteg szakrendelő, kistérségi szakrendelő, városi korház, megyei kórház ▪ otthoni egészség-felügyelő rendszerek ▪ IKIR (HEFOP-4.4.) ▪ Katéter és Mónika (GYEMSZI–Semmelweis Egyetem EMK): HRCH-rendszer: ▪ stb.

Az informatikai megvalósítás lehetőségei Az előzőekben taglalt követelményeket a következőekben bemutatott IT architektúrával rendelkező rendszerek tudják kielégíteni: ▪ vastag kliens – vékony kliens, ill. ▪ van központi adatbázis – nincs központi adatbázis. Ezek kombinációinak megvalósíthatóságát a következő táblázat mutatja:

Van központi adatbázis

Vékony kliens

Vastag kliens

Megvalósítható

Megvalósítható

Nincs központi adatbázis Nem megvalósítható Megvalósítható

Vastag kliens megoldás Jellemzők A praxis közösségekben lévő munkaállomásokon kliens program fut. Lehetőség van a lokális (munkaállomáson történő) adattárolásra. Előnyök ▪ A szükséges IT kapacitások egy része a klienseket terheli. ▪ A hálózati kapcsolat megszakadása esetén elérhetőek a helyben tárolt adatok. Hátrányok ▪ Minden munkaállomáson külön kell a kliens szoftvert telepíteni, több verzióban, és helyi támogatási képességeket kell biztosítani, fenntartani. ▪ Az üzemeltetési feladatok megoszlanak a „központi üzemeltető” és a praxis között. ▪ A kliens frissítések és paraméterezések IT feladatokat rónak a praxisokra vagy plusz költségként az üzemeltető alvállalkozókra. ▪ Egy időben egyszerre több verziójú kliens programot is ki kell szolgálnia a központnak.

134


▪ Jelentősebb hardver követelmények szükségesek a kliens oldalon. ▪ Jelentős követelmény az országos szinten homogén kliens munkaállomások alkalmazása, vagy több platformra is el kell készíteni a kliens szoftvert. ▪ Biztonsági mentések elvégzése szükséges a kliens oldalon. ▪ Minden praxisnak magának kell gondoskodnia az alap IT infrastruktúra és kliens szoftver rendelkezésre állásáról (pl. árvíz esetén adatvesztés léphet fel). ▪ Minden kliens külön kapcsolódik az integrált rendszerekhez. ▪ Az országos, regionális rendszerek számára nem garantálható a praxisokban tárolt adatok elérhetősége (pl. a munkaállomás ki van kapcsolva, nem megfelelően konfigurált tűzfal stb.). ▪ A központi adattárolás hiánya miatt a statisztikák, adatbányászat, kutatások készítése nehézkes, csak a jelentések célzott entitásainak összefogásával lehetséges (OEP, KSH, stb.). ▪ A megoldás nem illeszkedik az ágazati informatikai stratégiához. ▪ Az információmenedzsment és adatvédelmi szempontokról minden praxisban és munkaállomás szinten külön kell gondoskodni. ▪ Gondoskodni kell egy központi adatindex állományról és ennek szinkronizálásáról, mely az adatok helyét, címét tartalmazza. Vékony kliens megoldás Jellemzők A praxis közösségek munkaállomásain nem feltétlenül fut a rendszerhez külön fejlesztett kliens szoftver, elegendő lehet akár szabadon választott (de friss) internetes böngésző használata. Az adattárolás jellemzően nem a kliens oldalon történik, hanem egy központi szerveren, ami az állam erre jogosult szervénél helyezkedik el. Előnyök ▪ Nem kell egyik munkaállomáson sem kliens szoftvert telepíteni. ▪ Az üzemeltetési feladatok a központot terhelik. Kliens oldalon csupán az alap munkaállomás üzemeltetésére van szükség. ▪ A rendszer frissítését elegendő a központi oldalon elvégezni. ▪ A kliens oldalon nem szükséges jelentős hardver követelmény. ▪ A kliens oldalon nem szükséges az országosan homogén munkaállomások alkalmazása. ▪ A kliens oldalon nem kell biztonsági mentéseket végezni. ▪ A praxisoknak csak az alap IT infrastruktúra rendelkezésre állásáról kell gondoskodnia (pl. árvíz esetén nincs adatvesztés). ▪ Az integrált rendszerekhez a központ kapcsolódik. ▪ Minden adat elérhetősége központilag garantált (pl. ha a munkaállomás ki van kapcsolva, a többi rendszer számára az adatok elérhetőek). ▪ A központi adattárolás, ellátásszervezés miatt a statisztikák, adatbányászat, kutatások készítése gördülékeny. ▪ A megoldás illeszkedik a körvonalazódó ágazati informatikai stratégiához. ▪ Az információmenedzsment és adatvédelmi szempontokról jellemzően központi szinten kell gondoskodni. Hátrányok ▪ A hálózati kapcsolat kiesése esetén másodlagos, szükséghelyzeti megoldások kiépítése és alkalmazása szükséges a helyi működés folyamatosságának biztosításához. Központi adatbázis alkalmazása Jellemzők

135


Működik egy központi adatbázis egy központi szerveren, ami az állam erre jogosult szervénél helyezkedik el,ami tartalmazza a praxis közösség rendszere szempontjából releváns összes adatot. A releváns rendszerekkel történő integráció – adat szinten – központilag történik meg. Előnyök ▪ A központi adatbázis az összes adatot tartalmazza. A statisztikák, adatbányászat, kutatások készítése gördülékeny. ▪ Az adattartalom mindig aktuális. ▪ A többi rendszerrel történő integráció gördülékenyebben valósítható meg, minden interfész a központi adatbázishoz kapcsolódik. ▪ Az információmenedzsment és adatvédelmi szempontokról jellemzően központi szinten kell gondoskodni. ▪ A rendszer rendelkezésre állása és az adatok elérhetősége központilag garantált. ▪ A megoldás illeszkedik a körvonalazódó ágazati informatikai stratégiához (a „Semmelweis Terv” mint stratégia és az „Egészségügyi ágazati informatikai fejlesztési koncepció az uniós projektek tükrében – E-Health koncepció” mint a stratégia végrehajtásának koncepciója). ▪ A praxisoknál lévő lokális IT kapacitásokra korlátozottan van csak szükség. ▪ Az adatgazdai rendszer és az adatokhoz való hozzáférés a megfelelő jogosultsági rendszerek kialakításával gördülékenyen, a kor technológiai színvonalán, minden adatvédelmi és adatbiztonsági elvárást kielégítve megoldható. Hátrányok ▪ A helyi kapcsolatok kiesése esetén a helyi adatok áthidaló, szükséghelyzeti megoldásokkal érhetőek el. Lokális adattárolás alkalmazása Jellemzők Nincs központi adatbázis. A releváns adatokat a praxis közösségek kliensei tartalmazzák. Előnyök ▪ Központi IT kapacitást csak az adatindex állomány számára kell létrehozni. ▪ A kliensek internetes kapcsolatának kiesése a saját adatokhoz való hozzáférést nem befolyásolja. Hátrányok ▪ Egy olyan adatbázis sincs, amely tartalmazná az összes releváns adatot. A statisztikák, adatbányászat, kutatások készítése nehézségekbe ütközik. ▪ Gondoskodni kell egy index állományról és ennek szinkronjáról, mely az adatok helyét tartalmazza. ▪ A társ-rendszerekhez történő integrációról minden egyes kliens szintjén kell gondoskodni. ▪ Az adatok tárolásáról lokális (kliens) szinten kell gondoskodni. ▪ Az információmenedzsment és adatvédelmi szempontokról kliens szinten kell gondoskodni. ▪ A rendszer rendelkezésre állása és az adatok elérhetősége központilag nem garantált. ▪ A megoldás nem illeszkedik az ágazati informatikai stratégiához. ▪ Az adatokhoz való hozzáférés – az összes jogosult számára – nehézségekbe ütközik.

Az alternatív lehetőségek elemzéseinek elvégzése Az alternatív lehetőségek közül úgy tudunk dönteni, ha különböző módon összehasonlítjuk ezeket. Az összehasonlítás alapja a működési kockázatelemzés és a pénzügyi számítások.

136


Architektúra megoldások kockázatelemzése Az információmenedzsment szempontú működési kockázatelemzés módszertanát bemutattuk a módszertani fejezetben. Itt az eredményeket taglaljuk. Egy fenyegetéshez tartozó, az architektúra variációkra vonatkozó gyakoriságok és hatások meghatározásakor arra törekedtünk, hogy a beírt értékek tükrözzék az IT megoldások egymáshoz képesti viszonyát. A teljes elemzésre vonatkozó, megoldáshoz tartozó összes kockázat a fenyegetésekhez tartozó kockázatok összege. Fentiek alapján a vizsgált megoldásokra vonatkozó összes kockázat, a legkisebb kockázatú rendszertől a legnagyobb felé haladva: ▪ Központi adatbázis, vastag kliens: 224 ▪ Központi adatbázis, vékony kliens szükséghelyzeti megoldással: 228 ▪ Központi adatbázis, vékony kliens megoldás: 237 ▪ Vastag kliens központi adatbázis nélkül (index adatbázissal): 263 A kockázati értékek megoszlását a következő táblázat tartalmazza.

DB + vastag kliens

Kockázat

DB + vékonykliens

DB + vékonykliens + szükséghelyzeti megoldások

0

0

1

45

15

21

30

2

58

90

108

22

3

63

132

75

63

4

4

6

36

9 Végösszeg

Vastag kliens (+ adatindex szerver)

64 24

48

228

263

18

36

224

237

A kockázati eloszlása alapján kijelenthető, hogy a Vastag kliens központi adatbázis nélkül (index adatbázissal) megoldás a legkockázatosabb és a nagy kockázatú elemek közül is itt jelenik meg a legtöbb. Ez a megoldás a működési kockázatokat tekintve nem támogatható. A legkevesebb kockázatot a Központi adatbázis, vastag kliens megoldás érte el, viszont itt a nagy kockázatú elemek száma viszonylag magas. A Központi adatbázis, vékony kliens szükséghelyzeti megoldással nevű verzió a második legkisebb kockázatú és a nagy kockázatú elemek mérsékelten jellemzőek rá. A kockázatelemzés eredményeképpen kijelenthető, hogy a fenti két megoldás ebből a szempontból hasonlóan teljesít. A középmezőnyben végzett a Központi adatbázis, vékony kliens megoldás, erre az jellemző, hogy közepes kockázatú elemeket tartalmaz.

137


A kockázatelemzés részleteit a következő táblázat tartalmazza: Központi adatbázis, vékony kliens

összes K

237

Központi adatbázis, vékony kliens szük- Központi adatbázis, séghelyzeti megolvastag kliens dással összes K

228

összes K

224

Vastag kliens központi adatbázis nélkül

összes K

263

Val.

Hat.

Koc.

Val.

Hat.

Koc.

Val.

Hat.

Koc.

Val.

Hat.

Koc.

A jogosultsági rendszer megkerülése sérülékenység kihasználásával

1

3

3

2

3

6

3

3

9

2

3

6

Alkalmazás (OS + üzleti)

Adatbeviteli hiba

1

3

3

1

3

3

1

3

3

1

3

3


Alkalmazáshiba (adatvesztés)

1

3

3

1

2

2

1

3

3

2

3

6


Alkalmazáshiba (coredump, jogosultságrendszerbeli bug)

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1


Alkalmazáshiba (jogosultsági/ IO hiba)

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

1

2


Ellenőrizetlen verzióváltás

1

2

2

1

2

2

2

2

4

3

2

6


Fejlesztőknek való kiszolgáltatottság

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1


Helytelen jogosultság-beállítások

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

1

2


Hibás sw/hw karbantartási, konfigurálási folyamat

1

1

1

1

1

1

2

1

2

2

1

2


Ismeretlen vagy nem megbízható eredetű szoftver

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1


Jogosultságkezelés hiánya

1

1

1

2

1

2

1

1

1

1

1

1


Közvetlen fizikai hozzáférés (lopás)

1

3

3

2

3

6

2

3

6

3

3

9


Közvetlen fizikai hozzáférés (másolás)

1

3

3

2

3

6

2

3

6

3

3

9


Közvetlen fizikai hozzáférés (módosítás/csere)

1

3

3

2

3

6

2

3

6

3

3

9


Lefagyás, összeomlás (hacker támadás)

1

3

3

1

3

3

3

3

9

2

3

6


Lefagyás, összeomlás (rendeltetésszerű használat mellett)

1

3

3

1

3

3

1

1

1

2

3

6

Megszemélyesítés útján illetéktelen fér hozzá

1

3

3

1

3

3

1

3

3

1

3

3


Reprodukálható programhiba

1

1

1

1

1

1

2

1

2

2

1

2


Támogató hw eszközök elérhetetlensége

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

4


Támogató szolgáltatások elérhetetlensége

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

4


Tervezési hiba

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1


Visszaélés adminisztrátori hozzáféréssel

1

3

3

1

3

3

1

3

3

1

2

2

Hálózati aktív eszközök

A tápellátás megszűnik

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

1

2


Az elemet vagy egyes alkatrészeit, kiegészítőit ellopják.

1

3

3

1

2

2

1

1

1

1

1

1


Célzott terhelési támadások

1

3

3

1

2

2

1

2

2

1

2

2

Elemcsoport Alkalmazás (OS + üzleti)


Vizsgált fenyegető tényezők

138

Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Hálózati aktív eszközök


1

3

3

1

2

2

1

2

2

1

2

2


Jogosulatlanok bejutása a belső hálózatra

1

3

3

1

3

3

1

3

3

2

3

6


Meghibásodás - A nem megfelelő hőmérséklet/páratartalom miatt

1

3

3

1

2

2

1

1

1

1

1

1


Meghibásodás - Elektrosztatikus feltöltődés következményeként

1

3

3

1

2

2

1

1

1

1

1

1


Meghibásodás - Elöregedés miatt

1

3

3

1

2

2

1

1

1

1

1

1


Meghibásodás - Felhalmozódott szálló por nagy mennyisége miatt

1

3

3

1

2

2

1

1

1

1

1

1


Meghibásodás - Feszültségingadozás miatt

1

3

3

1

2

2

1

1

1

1

1

1


Meghibásodás - Mert az elemet víz éri

1

3

3

1

2

2

1

1

1

1

1

1


Meghibásodás - Rendeltetésszerű használat mellett

1

3

3

1

2

2

1

1

1

1

1

1


Meghibásodás - Szándékos rongálás következményeként

1

3

3

1

2

2

1

1

1

1

1

1


Meghibásodás - Szélsőséges időjárási körülmények miatt

1

3

3

1

2

2

1

1

1

1

1

1


Meghibásodás - Véletlen baleset következtében (fizikai)

1

3

3

1

2

2

1

1

1

1

1

1


Nem várt forgalmazási csúcsok

1

2

2

1

2

2

1

1

1

1

2

2

Helyiségek, épületek

Betörés

1

3

3

1

3

3

2

3

6

2

3

6


Földrengés

1

2

2

1

1

1

1

1

1

1

3

3


Jogosulatlan belépés

1

3

3

1

3

3

1

3

3

1

3

3


Robbanás

1

2

2

1

1

1

1

1

1

1

3

3


Terrorizmus, katonai támadás, szabotázs

1

2

2

1

1

1

1

1

1

1

3

3


Tűzkár

1

2

2

1

1

1

1

1

1

1

3

3


Villámkár

1

2

2

1

1

1

1

1

1

1

3

3


Vízkár

1

2

2

1

1

1

1

1

1

1

3

3

Kommunikációs csatorna

Lehallgatás

1

3

3

1

3

3

1

3

3

1

3

3


Üzenetek elvesztése

3

1

3

1

1

1

2

1

2

2

1

2


Üzenetek megváltoztatása

1

3

3

1

3

3

2

3

6

2

3

6

Munkaállomás/Laptop


1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

3

3



1

1

1

1

1

1

1

2

2

1

3

3



1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2



1

2

2

1

2

2

1

2

2

1

3

3



1

2

2

1

2

2

1

2

2

1

3

3



1

2

2

1

2

2

1

2

2

1

3

3



1

2

2

1

2

2

1

2

2

1

3

3


1

2

2

1

2

2

1

2

2

1

3

3



1

2

2

1

2

2

1

2

2

1

3

3



1

2

2

1

2

2

1

2

2

1

3

3


139

Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Munkaállomás/Laptop


1

2

2

1

2

2

1

2

2

1

3

3



1

2

2

1

2

2

1

2

2

1

3

3


Rosszindulatú szoftver (féreg, vírus, trójai) települése

1

3

3

1

3

3

2

3

6

3

3

9

Szerverek


1

3

3

1

3

3

1

3

3

1

1

1

Szerverek


1

3

3

1

3

3

1

3

3

1

1

1

Szerverek


1

3

3

1

3

3

1

3

3

1

1

1

Szerverek

Kapacitásának nem rendeltetésszerű használata (túlhasználata)

1

3

3

1

3

3

1

3

3

1

1

1

Szerverek


1

3

3

1

3

3

1

3

3

1

1

1

Szerverek


1

3

3

1

3

3

1

3

3

1

1

1

Szerverek


1

3

3

1

3

3

1

3

3

1

1

1

Szerverek


1

3

3

1

3

3

1

3

3

1

1

1

Szerverek


1

3

3

1

3

3

1

3

3

1

1

1

Szerverek


1

3

3

1

3

3

1

3

3

1

1

1

Szerverek


1

3

3

1

3

3

1

3

3

1

1

1

Szerverek


1

3

3

1

3

3

1

3

3

1

1

1

Szerverek


1

3

3

1

3

3

1

3

3

1

1

1

Szerverek


1

3

3

1

3

3

1

3

3

1

1

1

UPS - szerver


1

2

2

1

2

2

1

1

1

0

0

0

UPS - szerver

Helytelen konfiguráció beállítás (hackertámadás)

1

2

2

1

2

2

1

1

1

0

0

0

UPS - szerver


1

2

2

1

2

2

1

1

1

0

0

0

UPS - szerver


1

2

2

1

2

2

1

1

1

0

0

0

UPS - szerver


1

2

2

1

2

2

1

1

1

0

0

0

UPS - szerver


1

2

2

1

2

2

1

1

1

0

0

0

UPS - szerver


1

2

2

1

2

2

1

1

1

0

0

0

UPS - szerver


1

2

2

1

2

2

1

1

1

0

0

0

UPS - szerver


1

2

2

1

2

2

1

1

1

0

0

0

UPS - szerver


1

2

2

1

2

2

1

1

1

0

0

0

UPS - szerver


1

2

2

1

2

2

1

1

1

0

0

0

UPS - szerver


1

2

2

1

2

2

1

1

1

0

0

0

UPS - szerver


1

2

2

1

2

2

1

1

1

0

0

0

UPS - szerver

Meghibásodás - Rendeltetésszerű használat mellett (pl.: elöregedés)

1

2

2

1

2

2

1

1

1

0

0

0


2

1

2

2

1

2

2

1

2

2

2

4

UPS - kliens

Helytelen konfiguráció beállítás (hackertámadás)

2

1

2

2

1

2

2

1

2

2

2

4

UPS - kliens


2

1

2

2

1

2

2

1

2

2

2

4

UPS - kliens

140

Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet UPS - kliens


2

1

2

2

1

2

2

1

2

2

2

4

UPS - kliens


2

1

2

2

1

2

2

1

2

2

2

4

UPS - kliens


2

1

2

2

1

2

2

1

2

2

2

4

UPS - kliens


2

1

2

2

1

2

2

1

2

2

2

4

UPS - kliens


2

1

2

2

1

2

2

1

2

2

2

4

UPS - kliens


2

1

2

2

1

2

2

1

2

2

2

4

UPS - kliens


2

1

2

2

1

2

2

1

2

2

2

4

UPS - kliens


2

1

2

2

1

2

2

1

2

2

2

4

UPS - kliens


2

1

2

2

1

2

2

1

2

2

2

4

UPS - kliens


2

1

2

2

1

2

2

1

2

2

2

4

UPS - kliens

Meghibásodás - Rendeltetésszerű használat mellett (pl.: elöregedés)

2

1

2

2

1

2

2

1

2

2

2

4

Az információmenedzsment szempontú működési kockázatelemzés táblázata

141


Az alternatívák informatikai költségelemzése Az informatikai költségelemzést a következő megoldásokra végeztük el: ▪ Központi adatbázis, vékony kliens megoldás ▪ Központi adatbázis, vékony kliens szükséghelyzeti megoldással ▪ Központi adatbázis, vastag kliens ▪ Vastag kliens központi adatbázis nélkül (index adatbázissal) Célja az egyes megoldások egymással történő összehasonlítása. Ennek érdekében a költségelemzést azon tételek vonatkozásában végeztük el, amik jellemzőek az egyes megoldásokra, ezzel el tudjuk kerülni a torzításokat (Pl. az IT költségeket terhelik a program szervezet IT tételei. Ezek a keretet növelik, de a választott megoldástól függetlenek. Az ilyen típusú költségeket a verziók összehasonlításánál nem vettük figyelembe, mert eltolta volna a bázist). A költségelemzést elvégeztük az országos kiterjesztés számaival kalkulálva is. Ennek összefoglalását a következő táblázat tartalmazza:

24 praxis 6700 praxis

Vastag kliens + DB + webes elérés

DB + vékony kliens

DB + vékony kliens + szükséghelyzeti megoldás

vastag kliens + adatindex szerver

KÖLTSÉG [Ft]

KÖLTSÉG [Ft]

KÖLTSÉG [Ft]

KÖLTSÉG [Ft]

558 657 373

519 754 733

528 435 437

477 622 229

21 862 917 194

15 665 782 861

17 241 294 061

30 219 705 154

%

%

%

%

24 praxis

100%

93%

95%

85%

6700 praxis

100%

72%

79%

138%

A költségelemzés eredményeként elmondható, hogy 24 praxis figyelembe vételével az első három megoldás között nincs érdemi különbség a költségeket tekintve. A Vastag kliens adatindex szerverrel a legolcsóbb 24 praxisra vetítve, ez azonban csak korlátozott funkcionalitással rendelkezik (nem lehet hatékony lekérdezéseket végezni stb.). Pont ez a verzió az országos kiterjesztés esetén nagyságrendileg drágább a többi megoldásnál. A másik három megoldás közötti különbségek az országos kiterjesztés esetén mutatkoznak meg. A vastag klienses megoldás a legdrágább. A kiterjesztésre ajánlott megoldás a program lezárását követően a tapasztalatok (adatbiztonság, megbízhatóság, költségek) alapján választható.

142


A pénzügyi elemzés részletező táblázata 24 praxisra a változatra releváns költségek figyelembe vételével Vastag kliens + DB + webes elérés

Sorszám

Felelős konzorciumi tag

Feladatok

3.


3.1


KÖLTSÉG [Ft]

DB + vékony kliens


KÖLTSÉG [Ft]

KÖLTSÉG [Ft]


KÖLTSÉG [Ft]

558 657 373

519 754 733

528 435 437

477 622 229

0

0

0

0

3.1.1

Munkacsomag szakmai vezetése

GYEMSZI

0

0

0

0

3.1.2

Munkacsomag szakmai és adminisztratív asszisztencia

GYEMSZI

0

0

0

0

3.1.3

GYEMSZI

0

0

0

0

186 334 400

169 164 000

172 212 000

207 772 000

3.2.1

Infokommunikációs költségek (telefon stb.) Alapellátási szoftver fejlesztése és továbbfejlesztése, használatának támogatása a hatékony gondozás, megelőzés, jelentés és kutatási-elemzés támogatására Követelményrendszer meghat., fejlesztés szakmai monitoringja

OALI

0

0

0

0

3.2.2

Követelményrendszer meghat., fejlesztés szakmai monitoringja

OEP

0

0

0

0

3.2.3


MÁOTE

0

0

0

0

3.2.4


MAVE

0

0

0

0

3.2.5

Szakmai véleményezés

DE

0

0

0

0

3.2.6


SZTE

0

0

0

0

3.2.7


SE

0

0

0

0

3.2.8


PTE

0

0

0

0

3.2.9

Törvényi, jogszabályi kötelezettségek felmérése

GYEMSZI

0

0

0

0

3.2.10

GYEMSZI

3 048 000

3 048 000

3 048 000

3 048 000

GYEMSZI

1 016 000

1 016 000

1 016 000

1 016 000

3.2.12

Szükséges adattartalom (praxis közösség, népegészségügyi) meghatározása Az igényelt, jelenleg használatos elemzések, jelentések, riportok meghatározása (adattartalmi követelményekhez) Kialakítandó funkciók, folyamatok (praxis közösség, távfelügyelet) meghatározása

GYEMSZI

12 700 000

12 700 000

12 700 000

12 700 000

3.2.13

Integrációs követelmények, kapcsolódó adatbázisok meghatározása

GYEMSZI

5 080 000

5 080 000

5 080 000

5 080 000

3.2.14

Társprojektek informatikai illesztése

GYEMSZI

2 032 000

2 032 000

2 032 000

2 032 000

3.2.15

Adatkonzisztencia biztosításának megtervezése

GYEMSZI

3 048 000

3 048 000

3 048 000

3 048 000

3.2.16

Adatstruktúra (törzsadatok, kódtáblák) bázis megtervezése

GYEMSZI

3 048 000

3 048 000

3 048 000

3 048 000

3.2.17

Adatbázis megtervezése

GYEMSZI

2 032 000

2 032 000

2 032 000

2 032 000

3.2.18

Az adatbázisokhoz való kapcsolódás, interfészek megtervezése

GYEMSZI

6 096 000

6 096 000

6 096 000

6 096 000

3.2.19

Informácómenedzsment és adatbiztonsági követelmények kidolgozása

GYEMSZI

6 096 000

6 096 000

6 096 000

6 096 000

3.2

3.2.11

143


Vastag kliens + DB + webes elérés Sorszám 3.2.20

Informácómenedzsment és adatbiztonsági követelmények megvalósulásának minőségellenőrzése

3.2.21

Funkcionális specifikáció elkészítése

3.2.22

Architektúra megtervezése

3.2.23



KÖLTSÉG [Ft] 34 544 000

KÖLTSÉG [Ft] 34 544 000

KÖLTSÉG [Ft] 34 544 000

KÖLTSÉG [Ft] 34 544 000

GYEMSZI

10 160 000

7 112 000

7 112 000

9 144 000

GYEMSZI

1 524 000

1 524 000

1 524 000

2 032 000

Logikai specifikáció elkészítése

GYEMSZI

8 128 000

6 096 000

6 096 000

8 128 000

3.2.24

Fizikai specifikáció elkészítése

GYEMSZI

1 524 000

1 524 000

1 524 000

1 524 000

3.2.25

Adatmigrálás megtervezése

GYEMSZI

3 048 000

3 048 000

3 048 000

3 048 000

3.2.26

Fizikai implementálás: szerverek üzembe helyezése, telepítések, paraméterezés, praxis eszközök telepítése

GYEMSZI

4 876 800

4 876 800

4 876 800

2 438 400

3.2.27

Logikai implementálás, szoftver

GYEMSZI

31 750 000

22 225 000

22 225 000

28 575 000

3.2.28

Logikai implementálás, interfész

GYEMSZI

9 525 000

9 525 000

9 525 000

12 700 000

3.2.29

Fejlesztői tesztelés: funkciók, interfészek

GYEMSZI

1 905 000

1 270 000

1 270 000

1 905 000

3.2.30

Felhasználói tesztelés: funkciók

GYEMSZI

3 048 000

3 048 000

3 048 000

3 048 000

3.2.31

Adatok migrálása pilot területen

GYEMSZI

1 422 400

1 422 400

1 422 400

1 422 400

3.2.32

Felhasználói jogosultságok kiosztása

GYEMSZI

203 200

203 200

203 200

203 200

3.2.33

Éles üzemi indulás pilot területen

GYEMSZI

508 000

508 000

508 000

508 000

3.2.34

Szükséghelyzeti megoldások kidolgozása

GYEMSZI

1 524 000

0

3 048 000

0

3.2.35

Pilot tapasztalatok értékelése, beépítése

GYEMSZI

1 524 000

1 524 000

1 524 000

1 524 000

3.2.36

Adatok migrálása

GYEMSZI

16 357 600

16 357 600

16 357 600

25 400 000

3.2.37

Felhasználói jogosultságok kiosztása

GYEMSZI

2 438 400

2 032 000

2 032 000

4 064 000

3.2.38

Éles üzemi indulás

GYEMSZI

3 048 000

3 048 000

3 048 000

3 048 000

3.2.39

Adattisztítás (adatok validálása)

GYEMSZI

5 080 000

5 080 000

5 080 000

20 320 000

3.2.40

Felhasználói dokumentáció elkészítése (távfelügyelet is)

GYEMSZI

0

0

0

0

3.2.41

Felhasználók oktatása (távfelügyelet is)

GYEMSZI

0

0

0

0

0

0

0

0

GYEMSZI

0

0

0

0

3.3

Feladatok

Felelős konzorciumi tag GYEMSZI

DB + vékony kliens


3.3.1


3.3.2


DE

0

0

0

0

3.3.3


SZTE

0

0

0

0

3.3.4


SE

0

0

0

0

3.3.5


PTE

0

0

0

0

3.3.6


OALI

0

0

0

0

144


Vastag kliens + DB + webes elérés


KÖLTSÉG [Ft]

KÖLTSÉG [Ft]


Sorszám 3.3.7


Felelős konzorciumi tag OEP

3.3.8


MÁOTE

0

0

0

0

3.3.9


MAVE

0

0

0

0

3.3.10

OALI

0

0

0

0

372 322 973

350 590 733

356 223 437

269 850 229

3.3.1

Alkalmazások vásárlása Az alapellátási és távfelügyeleti informatikai eszközök beszerzése, rendszerintegrációja, működtetése és karbantartása Inf. eszközbesz.: rendszerintegrátor input

GYEMSZI

508 000

508 000

508 000

508 000

3.3.2

Adatbázis szerver

GYEMSZI

38 100 000

38 100 000

38 100 000

6 350 000

3.3.3

Alkalmazás és web szerver

GYEMSZI

19 050 000

19 050 000

19 050 000

12 700 000

3.3.4

Backup, menedzsment, napló és AAA/SSO szerver

GYEMSZI

5 080 000

5 080 000

5 080 000

2 540 000

3.3.5

Tartalék szerver

GYEMSZI

5 080 000

5 080 000

5 080 000

2 540 000

3.3.6

Tűzfal

GYEMSZI

2 641 600

2 641 600

2 641 600

2 641 600

3.3.7

SAN konfiguráció 8 port

GYEMSZI

3 149 600

3 149 600

3 149 600

1 270 000

3.3.8

Archiváló egység (Tape Library)

GYEMSZI

20 320 000

20 320 000

20 320 000

5 080 000 2 133 600

3.3

Feladatok

KÖLTSÉG [Ft]

DB + vékony kliens

0

0

0

KÖLTSÉG [Ft]

0

3.3.9

Gigabit switch

GYEMSZI

2 133 600

2 133 600

2 133 600

3.3.10

Álló rack (19,27U 600*600mm)

GYEMSZI

406 400

406 400

406 400

406 400

3.3.11

Szünetmentes (1u, 5000VA)

GYEMSZI

5 334 000

5 334 000

5 334 000

5 334 000

3.3.12

Adatbázis kezelő (min 25 licenc)

GYEMSZI

31 750 000

31 750 000

31 750 000

31 750 000

3.3.13

Riportoló motor

GYEMSZI

8 890 000

8 890 000

8 890 000

0

3.3.14

Operációs rendszerek (nyílt, támogatással)

GYEMSZI

10 668 000

10 668 000

10 668 000

10 668 000

3.3.15

Hitelesítő védelmi rendszer

GYEMSZI

9 906 000

9 906 000

9 906 000

9 906 000

3.3.16

Backup Software

GYEMSZI

10 922 000

10 922 000

10 922 000

10 922 000

3.3.17

Menedzsment szoftverek, napló elemzés

GYEMSZI

6 985 000

6 985 000

6 985 000

3 810 000

3.3.18

Lokális eszközbeszerzés (praxisoknak)

3.3.19

Rendszerintegrátor input

GYEMSZI

48 381

48 381

48 381

48 381

3.3.20

Praxis PC

GYEMSZI

4 572 000

3 962 400

3 962 400

4 572 000

3.3.21

Kiemelt mobil eszköz (tablet)

GYEMSZI

0

0

0

0

3.3.22

Alap mobil eszköz (android okostelefon)

GYEMSZI

0

0

0

0

3.3.23

Notebook szakdolgozók közös használatára

GYEMSZI

0

0

0

0

3.3.24

Projektor, v.vászon

GYEMSZI

0

0

0

0

145


Vastag kliens + DB + webes elérés Sorszám 3.3.25

Hálózati aktív eszköz

3.3.26

Lokális eszközbeszerzés (projekt szervezet)

3.3.27

Rendszerintegrátor input

3.3.28

Notebook

3.3.29 3.3.30

Felelős konzorciumi tag GYEMSZI

DB + vékony kliens



KÖLTSÉG [Ft] 1 066 800




GYEMSZI

0

0

0

0

GYEMSZI

0

0

0

0

Notebook dokkoló

GYEMSZI

0

0

0

0

Notebook periféria (egér, billentyűzet)

GYEMSZI

0

0

0

0

3.3.31

PC (monitor nélkül)

GYEMSZI

0

0

0

0

3.3.32

Monitor

GYEMSZI

0

0

0

0

3.3.33

Multifunkciós periféria (A3 színes)

GYEMSZI

0

0

0

0

3.3.34

Nyomtató (A4 ff)

GYEMSZI

0

0

0

0

3.3.35

Projektor, v.vászon

GYEMSZI

0

0

0

0

3.3.36

OP rendszer

GYEMSZI

0

0

0

0

3.3.37

Irodai szoftvercsomag

GYEMSZI

0

0

0

0

3.3.38

Androidos mobil telefon

GYEMSZI

0

0

0

0

3.3.39

Szerver üzemeltetés

3.3.40

Szerverszoba bérlés (5 db szerver)

GYEMSZI

2 514 600

2 514 600

2 514 600

1 508 760

3.3.41

Szerver adatkapcsolat (2 csatorna)

GYEMSZI

2 011 680

2 011 680

2 011 680

2 011 680

3.3.42

Szerver támogatás (5 év)

GYEMSZI

83 820 000

83 820 000

83 820 000

50 292 000

3.3.43

Üzemeltetés, support

3.3.44

Üzemeltetés 1. tétel (platformok üzemeltetése)

GYEMSZI

16 764 000

16 764 000

16 764 000

16 764 000

3.3.45

Üzemeltetés 2. tétel (kommunikátor, help desk)

GYEMSZI

16 764 000

16 764 000

16 764 000

16 764 000

3.3.46

Üzemeltetés 3. tétel (fejlesztők)

GYEMSZI

16 764 000

16 764 000

16 764 000

16 764 000

3.3.47

Kliens support (24 praxis közösség)

GYEMSZI

30 175 200

9 052 560

9 052 560

40 233 600

3.3.48

Program szervezet kliens support (20 PC, notebook)

GYEMSZI

0

0

0

0

3.3.49

Program szervezet egyéb IT support és fenntartás (nyomtató stb.)

GYEMSZI

0

0

0

0

3.3.50

Praxis kliens adatkapcsolat (24pk)

GYEMSZI

5 632 704

5 632 704

11 265 408

5 632 704

3.3.51

Praxis mobil eszköz adatkapcsoalt (48db, 1 internet csomag)

GYEMSZI

11 265 408

11 265 408

11 265 408

5 632 704

Feladatok

Az pénzügyi elemzés táblázata

146


A választott megoldás – Architektúra javaslat A javasolt architektúra kialakításánál figyelembe vett szempontok: ▪ a 2011-13 stratégiai projekt-portfólió elemeihez való kapcsolódás, ▪ NFM IT rendszerekre vonatkozó ajánlásai, ▪ informatikai trendek, legjobb gyakorlatok, ▪ az Architekturális lehetőségeket taglaló fejezetben bemutatott elemzés, ▪ az kockázatelemzés fejezetben bemutatott elemzés, ▪ a Pénzügyi elemzés fejezetben bemutatott elemzés. Összefoglalva: Jelen program egy pilot. A legfontosabb IT követelmények a következők: adatbiztonság, adatok elérése, rendelkezésre állása, funkcionális követelmények. Ezeknek legjobban a vastag klienses megoldás, központi adatbázissal, de mobil eszközről akár vékony kliensről is elérhetőséget biztosító megoldás („Vastag kliens + DB + webes elérés”) felel meg. Ennek kidolgozása pénzügyileg közel azonos mint a többi választható megoldásé, kockázatokat tekintve viszont a legjobb. Ez biztosítja a legszélesebb funkcionalitást is, ami a pilot jellegre tekintettel különös jelentőséggel bír! Az esetleges országos vagy további kiterjesztés előtt ez a megoldás biztosítja a legszélesebb tesztelhetőségi lehetőséget, vagyis a legtöbb információ a kiterjesztésre vonatkozó megoldás megválasztása előtt ebből a megoldásból nyerhető. Az összességében legkedvezőbb változat kiválasztása Fentiek alapján a következő megoldást elvetettük: Vastag kliens központi adatbázis nélkül (index adatbázissal). Ez a legkockázatosabb, valamint országos kiterjesztés esetén a legdrágább, valamint funkcionálisan nem megfelelő. A szükséghelyzeti vékonykliens megoldás adatbiztonsági szempontból sebezhető, emiatt a szakmai szervezetek számára nem volt befogadható, ezért ezt is elvetettük. Pilot program révén és az ágazaton belüli szignifikáns tapasztalatok hiányában központi adatbázissal rendelkező, vastag klienses megoldás mellett döntöttünk olyan módon, hogy vékony klienssel is elérhető lesz az összes funkcionalitás (ezt lehet a mobil eszközökön is használni), valamint kidolgozunk szükséghelyzeti megoldásokat az informatikai erőforrások kiesésének esetére. A program során nyert tapasztalatok figyelembe vételével lehet kiválasztani az esetleges további bevonandó praxisoknál, illetve az országos rendszerre történő kiterjesztésnél alkalmazható megoldást. A kiterjesztés esetén fennálló költségeket össze lehet vetni a megoldások tapasztalt rendelkezésre állásával és kockázataival, mely a fentiek miatt külön fejlesztés nélkül is elvégezhető. A javasolt architektúra a következő elemeket tartalmazza: ▪ Központi adattár: Minden résztvevő, szervezet közvetlenül a központi adattárhoz kapcsolódik a megfelelő interfészeken keresztül. A szervezetek egymás közti adatkapcsolatban csak az adattáron keresztül állnak. A központi szerverek az arra jogosult központi szervnél helyezkednek el. ▪ A releváns rendszerekkel központilag (az adattáron keresztül, interfészekkel) megvalósított, karbantartott integráció ▪ A praxis közösségek számára vastag kliens alkalmazása: Az adattárolás elsődleges helye a központi adattár és a vastag kliens. A praxis közösségek munkaállomásain, helyben elérendő ill. felvett, módosított adatokról automatikus (rendszeren belüli) másolat készül lokálisan (praxis közösségnél, munkaállomás kliensben). Amennyiben a központi adattár nem elérhető (pl. az internetes kapcsolat kiesése esetén), a kliensen a lokálisan tárolt adatok elérhetők. Az adatokban történt változásokat lokálisan tárolja a rendszer, a kapcsolat helyreállása után az adatok központi adattárban való rögzítése, frissítése ill. a lokálisan tárolt, egyéb szükséges adatok kétirányú szinkronizációja megtörténik vagy a papír alapú adattárolásból a kapcsolat helyreállítása után a rendszer feltölthető. ▪ Szükséghelyzeti, alternatív munkavégzési folyamat kidolgozása: Abban az esetben, ha az informatikai rendszer vagy ennek egy eleme meghibásodik, kiesik és emiatt a munkavégzés nem lehetséges, un. szükséghelyzeti, alternatív (előzetesen kidolgo147


zott) munkafolyamat mentén a feladatok elvégezhetőek. A program feladata annak a vizsgálata, hogy mely folyamatok akadnak meg az informatikai rendszer kiesésekor és ezek közül melyekre kell alternatív munkafolyamatot kidolgozni. A program feladata ezek megvalósítása is. ▪ Redundáns internetes elérés – backup internet kapcsolat (pl. mobilnet) – biztosítása, ahol indokolt: Ez szükséghelyzeti megoldásként alkalmazható hálózati kapcsolat, mely az elsődleges internetes elérés meghibásodása esetén lehetővé teszi a zavartalan működést. A kapcsolat alkalmazását a program során kell mérlegelni, kialakítani. Praxis közösség Praxis közösség Praxis közösség

UNIVERSITY

Vékony kliens

Egyetemek, kutató központok Vékony kliens

Központi adatbázis

Szükséghelyzeti WEB kapcsolat Nyomtató

Hivatalok, szervek

WEB kapcsolat

Szkenner Adatbázis szerver Kiszolgáló Tartalék szerver szerver OEP Mobil kapcsolat

Tűzfal

Mobil eszköz, vékony kliens Kórházak

Rendelők

Cselekvési terv a program megvalósítására Ez a fejezet a program informatikai vonatkozásait taglalja. ▪ Meghatározásra kerül a 24 reprezentatív praxis közösség. ▪ Meg kell határozni a bevezetendő működési mód és rendszer alkalmazott adattartalmát, az igényelt elemzéseket, jelentéseket, riportokat. ▪ Meg kell határozni a bevezetendő működési módot támogató folyamatokat és informatikai funkciókat. ▪ Meg kell határozni az integrálandó rendszereket, adatbázisokat. ▪ Illeszteni kell a társprojekteket (adatkonzisztencia szempontjából is). ▪ Meghatározásra kerül, mit is szeretnének az érintettek központi információként minden egyes praxis közösségtől tárolni. Ez a jelenlegi működés és jelentési rendszer változatlansága mellett azt feltételezi, hogy minden praxis közösség (szoftver) létrehoz egy olyan „plusz 1.” jelentést, amely felmenő jelleggel tölt a központi adatbázisba. Ennek az adatkörnek a meghatározása a részletes megvalósíthatósági tanulmány készítőinek felelőssége (pl. alapadatok, működési adatok, B300, kiterjesztett prevenciós adattartalom stb.). Az adatbiztonsági és adatvédelmi szempontok kielégítése alapkövetelmény. A jelenlegi helyi rendszerek fejlesztésére a praxisok pályázhatnak, beszállítóik megkapják fejlesztési díjukat úgy tárgyalva, hogy az azonos rendszereket szállítók „egyszer” fejlesztenek. A praxisok érdekeltsége a jobb rendszer ígérete, a beszállítók érdekeltsége a fejlesztési díj, a VEK és az ágazatirányítás érdeke a jobb ellátásszervezés képessége. 148


1. A fentiekkel párhuzamosan elkezdődik egy vastagkliens alapú háziorvosi rendszer fejlesztése mindazokkal a képességekkel, melyeket fent felsoroltunk (részletesen a megvalósíthatósági tanulmány során). A központi rendszer képes lesz a tervezett ágazati rendszerekkel való integrált együttműködésre. A helyi működést kiesés esetén is lehetővé tevő áthidaló megoldások kiépítésre kerülnek. A központi rendszert vagy a projektgazda belsőleg erre a célra fenntartott fejlesztő csoportja, vagy közbeszerzéssel választott beszállító végzi.

2. Ezt követően a praxis közösségek áttérnek az új rendszer használatára: Egy adott praxis közösség áttérhet a web alapú rendszerre is (pl. mobil eszközök használata esetén), vagy vállalja, hogy addigi szolgáltatója biztosítja a Semmelweis terv és annak a projektek szintjén megfogalmazott változatát tartalmazó e-Health koncepció szerinti új architektúra minden eleméhez való illeszkedést – míg a praxis közösség maga felvállalja az ezzel járó – vélhetően megnövekedett – költségterhet. 149


3. A működés átrendezésével párhuzamosan a webes rendszerre áttérést választó praxis közösségek adatmigrációról gondoskodnak – a program költségvetésére. 4. Fel kel mérni, hogy az informatikai rendszer egyes elemeinek kiesése esetén mely folyamatok és milyen mértékben akadnak meg. Ahol indokolt, ott ki kel dolgozni alternatív, szükséghelyzeti munkafolyamatot, mely mentén az adott elemek kiesése estén is elvégezhetőek a szükséges tevékenységek. 5. A központi háziorvosi rendszer biztosítja a jelentések kiépítettségét, az elemi adatkapcsolatokat (pl. közhiteles alapadatok). ‒‒

150

Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet november

Recommend Documents