Gyógyszerészet
és
állategészségügy
Mottó: Az
orvos az embert, az állatorvos az emberiséget gyógyítja
Az állatgyógyászati készítmény fogalma
„Állatgyógyászati készítmény minden olyan anyag, amelyet az élő állat élettani és kóros állapotának befolyásolására, illetőleg vizsgálatára alkalmaznak, az állatgyógyszerek, állatgyógyászati oltó-és kórjelző anyagok, állatgyógyászati gyógyhatású készítmények, az élettani szükségleten felül adott nem nutritív testidegen takarmány-kiegészítő anyagok, telepspecifikus oltóanyagok, magisztrális állatgyógyászati készítmények, állatgyógyászati segédanyagok”. (Állategészségügyi törvény)
Az állategészségügy története
Az állatgyógyászati gyógyszerészet (angol: veterinary pharmacy; latin: ad usum veterinariae (állatgyógyászati célra) a beteg állatok állatgyógyászati készítményekkel történő ellátására irányuló egészségügyi szolgáltató tevékenység. –
Veterinarius = állatorvos
Az agrárkultúra kialakulása: Kr.e. 9000 (öntözés, gabonafélék, domesztikáció) a ló háziasítása Kr.e. 4400 (közlekedés, kereskedelem) Valószínűleg a kutya háziasításával egyidős az állatorvoslás kezdete
Az első állatorvosi egyetem:
1762 Lyon: Claude Bourgelat nyitotta meg. XV. Lajos alapította azzal a céllal, hogy megismerjék az állatállomány betegségeit és gyógyításának módszereit. Különösen a lóval kapcsolatos ismereteket oktatták magas szinten, mert a hadseregnek érdeke fűződött ehhez.
A magyar állategészségügy története
A XVIII.sz. vége: világszerte igényként jelentkezik az állatorvostudomány fejlesztése, a képzés megindítása (keleti marhavész) 1787: II. József rendeletére megalapítják a Pesti Tudományegyetem Állatgyógyászati Tanszékét (Lyon és Bécs után harmadikként) 1792: Tolnay Sándor megalkotja az első állategészségügyi szabályzatot (az élelmiszer-higiénés alapelvek máig érvényesek) 1867: a kiegyezés után „állategészség-rendőri” feladatokat ellátó ügyosztályt hoznak létre: az állategészségügy önállósul. 1888: törvénycikk az állategészségügy rendezéséről, 60 évig volt érvényben –
Ezen időszak alatt kialakult az állategészségügyi igazgatásnak egy kiegyensúlyozott, jól bejáratott formája.
1928: állategészségügyi törvény és Állategészségügyi Szabályzat –
Erre elsősorban az állatorvos-tudomány nagymérvű fejlődése következtében volt szükség
A magyar állategészségügy szervezeti felépítése Miniszter Magyar Állatorvosi Kamara MÁOK területi szervezete
VM Élelmiszerlánc-felügyeletért és Agrárigazgatásért Felelős Államtitkárság
Állomások
Intézetek
MTA Állatorv. Állatorv. Tud. Kut. Int. Tud. Egyet.
laboratóriumok ÁllatÉlelmiMinőség- Kerületi Élelmiszer- Állategész- szerellenőrfőállat- higiéniai egészségségügyi higiéniai zési orvos Kirendeltség ügyi határállomás Körzeti magán állatorvos állatorvos
Állategészségügyi Intézet
Országos Állatgyógyá Élelmi-szati szervizs- Oltóanyaggáló gyógyszer Intézet és Takarmányellenőrző Intézet
VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM A magyar élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság szervezeti felépítése
Országos Főállatorvos Élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár –
Élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár
Elnök, Helyettes Országos Főállatorvos –
Élelmiszerlánc-felügyeleti és Állategészségügyi Elnökhelyettes Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság
A vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt áll:
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) –
(A korábbi Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal 2012. március 15-től mint Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóság működik tovább a NÉBIH-en belül)
Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság Állatgyógyászati termékek igazgatósága Állattenyésztési Igazgatóság
Az állategészségügy főbb feladatai
Megelőzni és leküzdeni az állatbetegségeket (heveny és krónikus betegségek) Megóvni a lakosságot az emberre is veszélyes állatbetegségektől (zoonózisok) Megakadályozni a fertőző állatbetegségek külföldről való behurcolását Szabályozni és ellenőrizni az állati nyers termékekkel foglalkozó üzemek állategészségügyi tevékenységét (élelmiszerhigiénia)
Élelmiszertermelő állatok gyógyszerelése Élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartása: a különböző hatóanyagok kiürülése eltérő, jelentős mértékben kumulálódhatnak. A hús, tej, tojás fogyasztása káros lehet. MRL (Maximum Residuum Level) fogalma: maximálisan megengedhető maradékszint (toleranciaszint) Értékeit a European Medicines Evaluation Agency keretében működő Committee for Veterinary Medicinal Products (CPVP) állapítja meg. Az EU előírásai szerint bizonyos hatóanyagok tiltottak élelmiszertermelő állatoknál.
Humán és veteriner készítmények összehasonlítása
Azonosságok:
GMP-konform gyógyszergyártás Minőségbiztosítás, minőség-ellenőrzés Pontos dozírozás Megfelelő stabilitás
Különbségek:
Speciális gyógyszerformák MRL érték, várakozási idő Fajspecificitás Többadagos készítmények
Speciális állatgyógyászati gyógyszerformák Bólusz Brikett Fürdetőszer Füstölőcsík Depó-injekció Méhtabletta Tőgyinfúzió Nyakörv Nyalósó Premix Porzószer
Állatgyógyászati Szabványos Vényminta Gyűjtemény (Formulae Normales Veterinariae. IV.) Az állatgyógyászatban leggyakrabban használt magisztrális összetételek és speciális gyógyszerformák Csak egy közös: gyógyszerészi és állatorvosi kiadása van A vények hatástani csoportosításban szerepelnek, azon belül abc sorrendben A II. kiadás1973-ban jelent meg! (135 elavult készítményt töröltek) A III. kiadás: 1999
Formulae Normales Veterinariae. IV. 2009.
10 év alatt jelentős változás történt az állatgyógyászati készítmények törzskönyvezésében, a gyári készítmények számában és összetételében, Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk következtében új rendeletek is életbe léptek, mindezek szükségessé tették a FoNo Vet új kiadását. A FoNoVet IV. – a humán Fono-khoz hasonlóan – a gyógyszertárak részére az ÁNTSZ által kötelezően előírt szakmai kiadvány, 134 készítményt tartalmaz
A FoNoVet IV. 13 hatástani csoportja a következő:
1) anyagforgalomra hatók; 2) bőrgyógyászat és külső hallójárat szerei; 3) emésztést befolyásoló, gyomor-bél működésre hatók; 4) fertőtlenítőszerek; 5) gyulladást keltő, edző és gyulladást csillapítók; 6) hüvely- és méh-betegségek gyógyszerei; 7) fájdalom- és lázcsillapítók, görcsoldók; 8) nyugtatók és altatók; 9) légzésre ható szerek és nyálkaoldók; 10) szemészeti gyógyszerek; 11) tőgybetegségek gyógyszerei; 12) vizeletfertőtlenítők 13) varia (hűtő-gél, kálium-jodid szarvasmarha sugárgombabetegségének orvoslására, por kutyák fogainak ápolására és tisztántartására, továbbá állatjelölő oldat).
A FoNo Vet IV.-ban alkalmazott gyógyszerformák
Granulatum (szemcse) Gutta (csepp) Emulsio (emulzió) Linimentum (külsőleges emulzió) Nasogutta (orrcsepp) Oculentum (szemkenőcs) Oculogutta (szemcsepp) Otogutta (fülcsepp) Pasta (paszta) Pulvis (por) Solutio (oldat) Sparsorium (hintőpor) Suppositorium (kúp) Suspensio (szuszpenzió) Unguentum (kenőcs)
