Gyógyító Régiók a Magyar Tudományos Akadémián Beküldte Gecse Géza - 2013, február 16 - 18:55
Az Észak-magyarországi és Észak-alföldi régió gyógyturisztikai fejlesztésének nyitórendezvénye
Dr.Urbán László és a nyitórendezvény közönsége A svájci társfinanszírozású projekt az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi régió egészségturizmusának fejlesztését illetve versenyképessé tételét hivatott elősegíteni. A Magyar Tudományos Akadémia Vörösmarty termében Gecse Géza, a nyitórendezvény megbízott sajtófőnöke elsőként Dr. Urbán Lászlónak, a Gyógyító régiók konzorcium vezetőjének adta meg a
szót, aki az egybegyűltek üdvözlése után külön is megköszönte Svájcnak a támogatást. A február 12-i konferencián a Mátrai Gyógyintézet főigazgatója, aki egyben a projektet megvalósító konzorcium igazgatója elmondta, hogy a Mátrai Gyógyintézettől a Debreceni Egyetemig és ezek háttérintézményein át a gyógyfürdők és a gyógyszállók valamint a turizmus egyéb szolgáltatói közül még kik vesznek részt ebben a nem mindennapi vállalkozásban. Szó szerint idézzük: „mindig izgalmas, ha egy gyógyintézet az egészségügyi prevencióban is részt vesz”, majd több példát is felsorolva a szemléletváltás fontosságát hangsúlyozta, hiszen – mint fogalmazott – a megelőzésért a töredékét fizetjük annak, mint amibe a betegségek gyógyítása kerül.
Meghívott vendégeink és LilianaSharmila De SáKirchknopf
„A tárgyalt projekt mellett még harminchatot támogat Svájc!” – Ezt már LilianaSharmila De SáKirchknopftól, a Svájci Hozzájárulási Hivatal vezetőjétől tudhattuk meg, aki arra is kitért, hogy a több mint egymillió svájci frank értékű támogatást már 2012-ben lekötötték. Kiemelte, hogy a projekt „elsősorban Magyarország északi és északkeleti régiójára” összpontosít, ahol a szervezők „arra is számítanak, hogy új munkahelyek jönnek létre”. Az egyik legfontosabb cél ugyanis a turizmus ún. „desztináció-menedzselési- és tervezési” folyamatainak elősegítése. A hivatalvezető asszony hangsúlyozta: főként a tapasztalatok megosztására koncentrálnak, érzésük szerint ugyanis Magyarországot ezzel tudják a legjobban segíteni. Kirchknopf asszony úgy látja, Magyarország kiváló turisztikai adottságokkal, jó „turizmuspotenciállal” rendelkezik. Olyan sikertörténetekkel tudunk dicsekedni, mint a fogászati turizmus vagy – hogy egy konkrét példával éljünk – a hévízi gyógyturizmus. Égetően szükség van viszont egyedi ajánlatok kidolgozására a külföldi és a belföldi vendégek számára egyaránt, továbbá a turisztikai háttér eddiginél erőteljesebb és megfelelő profilú fejlesztésére. Ahogy fogalmazott: „komoly kihívásokat rejt ez a móka”, amihez „egy koordinált vonal mentén” történő együttműködésre is szükség van. Az egyezmény tavalyi aláírására reflektálva szólt arról: „a hosszú felkészülési idő biztosítja, hogy a projektet sikeresen végre lehessen hajtani”.
Dr. Oberfrank Ferenc - előadás közben és akik figyelnek rá Dr. Oberfrank Ferenc vezető tanácsadó a program szakmai ismertetésekor kiemelte, hogy „a végeredmény ugyan még távol, a félút ellenben már közel”. Bemutatta a projektben részt vevő és együttműködő partnereket, azok szerepét. Ezek a Mátrai Gyógyintézet, a Debreceni Egyetem, a Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület, a Dr. Rubovszky Tanácsadó és Turisztikai Bt., a Gyöngyös-Mátra Turisztikai Közhasznú Egyesület, a Debrecen és Hortobágy Turizmusáért Egyesület, a Siroki Idegenforgalmi és Turisztikai Egyesület és a Mátraderecskei Községi Önkormányzat. Mind a résztvevő egyesületek jelentős része, mind a szervezők azt szeretnék, hogy „a kezdeményezés sugározzon ki” más térségekre is. A vezető tanácsadó szerint nagyon fontos a gyógyító klíma, a gyógyszállodák, a gyógyhelyek, az egészségturizmus, a termálfürdő és a mofetta fogalmainak tisztázása. Ezek kiváló védjegyek lehetnek idővel, és bár „egy ilyen projekt sokféle lépésből áll”, 2020-ig „bizakodva tekinthetünk előre nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi turizmus terén is annak ellenére, hogy a világban válság van, ám a turizmust ez nem érinti olyannyira, mint a gazdaság más ágazatait”. Ebben a folyamatban egyébként – szerinte – KözépEurópa számíthat arra, hogy a korábbinál több embert érdekel majd. Dr. Oberfrank Ferenc szerint ki kell használni az azonos piacban rejlő lehetőségeket is, ugyanakkor figyelni kell nemcsak az eltérő infrastruktúrára, hanem a másfajta szolgáltatási filozófiára, biztonsági előírásokra illetve terápiás hagyományokra csakúgy. Ezeknek a „különbségeknek és a sajátosságoknak befolyásolniuk kell a programalkotást”. Az egészségturizmus különleges jellegét magyarázva kiemelte: alkotóelemei közül van, amelyeket „figyelembe kell venni, másokat ki kell használni, vagy – adott esetben – ezekkel kell éppen érvelni”. Ha hosszú távra tekintünk, a belefektetett energia mindenképpen megtérül. Ezt a gyógyászati turizmusban a következő sajátosságok biztosítják: „a magasabb vendégköltés, az átlagosnál hosszabb tartózkodási idő, a széleskörű szolgáltatási kör, a visszatérő vendégek magas aránya, továbbá a mérsékelt szezonalitás”. A demográfiai trendek is „nekünk dolgoznak”, hiszen „öregszik a társadalom”. Mindez képzett személyeket igényel, ami „nehézsége, ugyanakkor értéke ennek a területnek”. Szükség van földrajzi, tematikus, partneri,
szakmai fókuszokra. Dr. Oberfrank Ferenc külföldi és hazai statisztikákra hivatkozva állítja, hogy a magyar turisták körében az egészségturizmus mint utazási motiváció igen alacsony, a külföldieknél jóval magasabb.
Horváth Gergely és közönsége Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese a magyarországi egészségturizmus jelenlegi helyzetéről tartott előadásának mindjárt az elején vitába szállt Oberfrank Ferenc statisztikáival. Szerinte a turisták 35 százaléka ma már gyógy- és wellness
szállodákban száll meg, bár ezeknek az eseteknek zömében nem kifejezetten gyógyászati célú turizmusról van szó. Viszont ami a szűkebben vett egészségturizmust illeti, ő úgy látja, a külföldi turisták 14 százaléka máris „egészségturista”. Igaz, ezen a körön belül a fogászati turizmus a maga 85 százalékával még toronymagasan vezet. Vagyis „van még tér a növekedésre”. KözépEurópában egyébként a válság ellenére abszolút mértékben nőtt a turistaforgalom, hozzánk Németország, Oroszország és Ausztria küldi a legtöbb vendéget. Hangsúlyozta, hogy „a Magyar Turizmus Zrt. tevékenységében az egészségturizmus kiemelt szerepet kap”. Horváth Gergely arról is beszámolt, hogy úgynevezett „négy évszakos mozgalmuk” keretében „út az egészség felé” szlogennel tematikus heteket rendeznek. Azt is elmondta, „egy ilyen akcióban sohasem rövidtávra” koncentrálnak. Ismertette tavalyi kiállításaikat, bemutatta különböző marketinganyagaikat, amelyek nem csak online formában, hanem hagyományosan, papíron is elérhetőek. (Vagyis nem tartunk még ott, mint Svájc…) A kiemelt piacokon hat nyelven teszik hozzáférhetővé különböző egészségturisztikai kiadványaikat. A vezérigazgató-helyettes előadásában szólt a nyugatmagyarországi termálútról, amelyet főként a németországi piac igényeinek megfelelően alakítottak ki, de értékelte a magyar kínálatot az orosz egészségturisztikai piac szempontjából is. Felhívta a figyelmet a tematizált vásárok valamint a különböző akciók szükségességére. Ő is az együttműködés fontosságát hangsúlyozta, mivel szerinte „sikerre csak az összefogás vezet”.
Hoffmann Henrik a gyakorlat szempontjából vizsgálta a projektet Hoffmann Henrik, a mátraházi Ózon Hotel igazgatója a „desztinációs szemlélet jelentőségét” emelte ki, hiszen erre van „szükség ahhoz, hogy eredményes legyen egy szolgáltatás”. „Egészségturizmus a Mátrában” című előadásában azt is hangsúlyozta, hogy ma már bizonyos szolgáltatások külön-külön sem megjelenni, sem eredményesek lenni nem tudnak. A turisztikai terméket olyan komplex dolognak tartja, amely különböző szolgáltatások összességét tartalmazza. „Egyetlen szolgáltatás önmagában nem biztos, hogy vonzó, de az összefogással, együttműködéssel létrehozhatjuk azt a terméket, ami akár a globális turizmus-piac polcán is megtalálja a maga helyét.”. Oda kell figyelni mind a teljes környezetre, mind a célcsoportokra, mivel a népbetegségek korát éljük. Betegbarát-szemléletre van szükség. A Mátra térségében már nagyon sok fejlesztés volt, így arrafelé minőségi szálláshelyeket talál az oda látogató. A helyi termelőkkel történő összefogás pedig valóságos sikertörténet. A turistákat itt ma számos szórakoztató program és kikapcsolódási lehetőség várja. A siker érdekében – szerinte – „létre kell hozni egy sikeres desztinációmenedzsment-rendszert, hiszen a szükséges szolgáltatók között intézményesített kapcsolatra van szükség”.
Dr.Rabóczki Anita és Gecse Géza Dr. Rabóczki Anita, a Parádfürdői Állami Kórház főigazgatója a „Mofetta mint gyógytényező szerepe a gyógyturizmusban” című előadásában kifejtette, hogy ez „balneoterápia, de nem gyógyvízzel”. A széndioxid egyébként mint fizioterápiás eljárás már az ókortól létezik. Erdélyben csaknem hatszáz éve nagy hagyománya van a gáz- vagy széndioxidfürdőnek. Röviden szólt a mátraderecskeigyógygázról, amely radontartalma miatt különleges. Beszélt arról is, hogy mind az artériás, mind a vénás rendszer betegségeinek gyógyítására milyen sikerrel használják. Három tanulmányt sorolt fel, amelyek bizonyítékokat tartalmaznak a kezelés hatásosságára. Elemezte a dr. László Márta és munkatársai által végzett 1997-es, illetve egy 2008-as és egy 2005-ös erdélyi vizsgálat eredményeit. Ismertette a kezelés feltételeit és menetét, amely kúraszerűen napi egy kezeléssel tizenöt napon keresztül zajlik. Végül a piaci versenyelőnyökre tért ki, majd kiemelte a Mátra további gyógytényezőit.
Kérdéseket is tettek fel a megjelentek A rendezvény végén a hozzászólások főként a vizsgálat és a felmérés fontosságát emelték ki, a kérdések pedig nemcsak a gyógyintézményekre, hanem az egészségügyi dolgozók jövedelemviszonyaira vonatkoztak. Ezután az előadók és a hallgatóság kávé és tájjellegű sütemények mellett folytathatott további kötetlen diskurzust.
És a kérdéseket meg is válaszoltuk A rendezvény akkor éri el célját, ha a projekt megvalósítása eredményes lesz. Ahogy az előadásokra reagálva Gecse Géza is kifejtette: „a siker nem jön magától, dolgozni kell érte”. K. Orosz István
