Gyógyfürdők létesítésének és üzemeltetésének problémái
Borbély Tibor vízilétesítmény tervező, szakértő
1. Létesítési problémák Egy új gyógyvizes medence létesítésénél sokszor szembesül a tervező és a beruházó azzal a problémával, hogy a töltő-ürítő rendszert nem lehet megvalósítani, mert vagy túl kevés a rendelkezésre álló gyógyvíz mennyisége, és/vagy a használt gyógyvizek elvezetéséhez nincs megfelelő befogadó 1.1 A kitermelhető gyógyvíz mennyisége túl kevés A közfürdőkről szóló 37/1996 NM rendelet kimondja: a) töltő-ürítő medence esetén 1 főre legalább 1 m3 víznek kell jutnia, vagyis a medence napi terhelése legfeljebb annyi fő lehet, mint ahány m3 a bevezetett friss víz mennyisége. b) A medencébe folyamatosan bevezetett víz mennyisége a terheléssel arányos lehet, de a megengedett legnagyobb terhelés 30%-ánál kisebb terhelésekor sem lehet kisebb töltő-ürítő rendszer esetén a vízfelületből számított maximális terheléshez tartozó érték 30%-ánál. Ha egy fürdőnél a kitermelhető gyógyvíz mennyisége kevesebb, mint amennyire a betervezett medencé(k)nek a rendelet szerint szükségE van, akkor vagy lemondanak a létesítésről, vagy a b) pontot (szándékosan, vagy szándéktalanul) félreértelmezve úgy számolnak, hogy a medencében állandóan csak 30%-os terhelés lesz. Ez azt jelenti, hogy pl. 12 m3/h maximális vízhozammal kívánnak működtetni egy 100 m2-es ülőmedencét, ahol 40 m3/h vízmennyiség lenne szükséges. A probléma akkor jelentkezik majd, ha az ÁNTSZ a medencébe egyszerre csak 12 fő tartózkodását engedélyezi. Akkor miért építettek ekkora medencét? 1.2 A használt gyógyvíz elvezetésére nincs megfelelő befogadó. 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet ( a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól) a felszíni vizekbe történő bevezetés előtt a gyógyászati
célú felhasználás estén legfeljebb 5000 mg/liter sótartalmat enged meg. Ahol a sótartalom ennél magasabb, ott megfelelő mennyiségű hígító vízről kell gondoskodni. Nagyon sok esetben nem áll rendelkezésre a szükséges mennyiségű hígítóvíz, és a csak a vízhígítás céljára fúrandó külön kút létesítését a Vízügyi Hatóság (Katasztrófavédelem) nem engedélyezi 2. Üzemeltetési problémák „Magyarország gyógyvíznagyhatalom!”Ez egy teljesen jogos kijelentés, de van ennek sajnos árnyoldala is, amiről nem szívesen beszélünk, ez pedig a higiénia. Még azoknál a fürdőknél, ahol a rendeleti előírásokat maradéktalanul betartják, még ott is beismerik az üzemeltetők, hogy 3-4 órával a nyitás után már nem tudnak megfelelő vízmintát biztosítani, mert már akkor határérték feletti mennyiségben kimutathatók a vízben az egészségre ártalmas mikroorganizmusok, és akkor mi lehet azoknál a fürdőknél, ahol kevesebb vizet engednek be, illetve ritkább a vízcsere! Az ok egyszerű, a vízben lévő fertőző gócokat nem lehet csak frissvíz betáplálásával megszüntetni. Nem véletlen, hogy Németországban csak azokat a gyógyvizeket lehet medencébe beengedni, amelyet vízforgatásos rendszerben, fertőtlenítőszer adagolásával megfelelően kezelni tudnak. Azokat a gyógyvizeket, amelyek összetételét a vegyszeres kezelés negatívan megváltoztatná, csak kádakban lehet felhasználni.
3. Megoldási lehetőség A medencék használók létszáma növelhető, illetve a kibocsátott, elhasznált gyógyvíz mennyisége csökkenthető, ha a medencéket töltő-ürítő rendszerű helyett vízforgatós rendszerűvé tervezik. A beruházási és az üzemelési költség jelentősebb, a fürdőző szám azonban szinte korlátlanul növelhető, és a kibocsátási határérték betartásának sokszor ez az egyetlen módja. A közfürdőkről szóló 37/1996 NM rendelet szerint: A töltő-ürítő rendszerű medencék esetén csak akkor adagolható fertőtlenítőszer, ha – a medence hidraulikai kialakítása megfelel az 1. pontban foglaltaknak, és – gyógymedence esetén a medence töltésére használt elismert ásványvíz, gyógyvíz gyógyászati szempontból értékes, biológiailag aktív alkotórészeit a fertőtlenítés nem károsítja, továbbá – a fertőtlenítéshez a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv hozzájárult. A hidraulikai kialakítást megfelelő tervezéssel könnyű biztosítani, és az eddigi tapasztalatok alapján van megfelelő, nem klórtartalmú vegyszer (Dewan 50) a fertőtlenítésre. Ez a legtöbb magyarországi gyógyvízhez megfelelő, egyedül a magas kénhidrogén tartalom kizáró ok.
4. Konkrét példa: a paksi Balneológiai Intézet gyógymedencéi Pakson 16 m3/h, 38°C-os, 14.450 mg/l sótartalmú, 2790 l/m3 metántartalmú, elismert gyógyvíz áll rendelkezésre. Az eredeti terv szerint 2 db 90 m2-es, levegős élményelemekkel ellátott ülőmedencét terveztek, de még az üzemszüneti időben kitermelt gyógyvíz pufferelésével is csak 25 m3/h mennyiséget tudtak volna üzemidőben biztosítani, ami a két medencében 72 fő helyett csak 25 fő egyidejű fürdőzését biztosította. Az elhasznált gyógyvizet a Dunába vezető csapadékvíz csatornába tervezték vezetni, de a kibocsátott víz összetételével a terv nem foglakozott. A befogadóra előírt határértéket a Vízügyi Hatóság 5000 mg/l értékről 8000 mg/l értékre módosította, de még így is kb. 300 m3/nap hígító vízre lett volna szükség, amelynek túlnyomó részét csak egy külön kútból lehetett volna biztosítani, ezt azonban a Vízügyi Hatóság nem engedélyezte. A gáztalanításra egy baktériumszűrő nélküli, műanyag (PP) gáztalanítót terveztek, és építettek be. A Megrendelő által felkért szakértői csapat –mint egyetlen lehetséges megoldást- a gyógyvíz forgatását, fertőtlenítését javasolta. Szerencsére a vízgépészetből csak a medence csövezése készült el, amely annyira túl volt méretezve, hogy megfelelt a forgatós rendszer nagyobb igényének is. A z áttervezett állapot: A kitermelt gyógyvíz mennyiséget 3 m3/h mennyiségre csökkentettük (10 órán keresztül), a gáztalanító berendezést átalakították, beépítésre került vas-mangántalanító berendezés és aktívszén szűrő berendezés. A vízforgatás szűrési sebessége 20 m/h, zöldüveg szűrőtöltet alkalmazásával (a vízkőkiválás hatásainak csökkentésére és az DEWAN-50 technológia támogatására), a szűrő öblítés víz-levegős rendszerű. A víz fertőtlenítése vízforgatásos technológia mellett DEWAN-50 klórmentes fertőtlenítőszerrel történik. Lehetővé vált a víz hőtartalmának hasznosítása hőszivattyús rendszerrel. Az ivóvízzel működő 2 medence öblítővizét, valamint a lábmosók elfolyó vizét – mint hígító vizetegy olyan tartályban gyüjtjük, ahová a gyógyvizes medencék napi öblítővizét is vezetik, és a
hígítással a kibocsátási határérték tarthatóvá vált. A vízkőproblémák kezelése érdekében minden csővezeték cirkulációval vízkő-mentesíthető. A vasmangántalanító és a aktívszénszűrő berendezések továbbá az uszodai vízforgató szűrői egyenként cirkulálhatóak vízkőmentesítő szerrel technológián kívül az erre a célra kiépített CIP (CLEAN in PLACE) helyszíni vízforgató berendezéssel. A medencék vizének mínősége a gáztalanító hibás működése miatti Pseudomonas Aureginosa fertőzés miatt is megfelelő volt a fertőtlenítés miatt. A műanyag gáztalanító torony és puffertartály kicserélése megfelelő rozsdamentes acélból készültre folyamatban van. A laboratóriumi vizsgálatok szerint a vízkezelés nem változtatta meg a gyógyvíz összetételét.
Vas-mangántalanító és aktívszén szűrő A vízforgatásos gyógyvíz kezelésre az igény megvan, a nagyszénási gyógymedencék kivitelezése most kezdődött, Buzsákon pedig folyik a gyógymedencék vízforgatásos tervezése. Nagyszénáson és Buzsákon a magas sótartalom miatt nem engedélyezte a Hatóság a töltő-ürítő rendszer vízmennyiségét bevezetni a befogadóba..
