1./
Békesség néktek!
2./
Gyülekező énekként énekeljük a 165. énekünk 1. és 6. versét. A 165. énekünk első verse így
kezdődik: Itt van Isten köztünk, jertek őt imádni, hódolattal eléállni... „Itt van Isten köztünk: Jertek őt imádni, Hódolattal elé állni. Itt van a középen: Minden csendre térve Ö előtte hulljon térdre. Az, aki Hirdeti S hallja itt az Ígét: Adja néki szívét! Jöjj és lakozz bennem: Hadd legyen már itt lenn Templomoddá szívem-lelkem! Mindig közel lévő: Jelentsd magad nékem, Ne lakhasson más e szívben; Már itt lenn Mindenben Csakis Téged lásson, Leborulva áldjon!” 3./
Fennálló énekként a 162. ének 1. és 2. versét énekeljük. A 162. ének első versét, mely így
kezdődik: Ím béjöttünk nagy örömben, Felséges Isten ... „Im béjöttünk nagy örömben, Felséges Isten, A te szentidnek gyülekezetébe, A te templomodba, Felséges Atya Isten.” 4./
Dicsérjük tovább Urunkat a 274. énekünk 1. 2. és 3. versének éneklésével. A 274. énekünk így
kezdődik: Ki Istenének átad mindent, bizalmát csak belé veti... „Ki Istenének átad mindent, Bizalmát, csak belé veti, Azt csudaképen őrzi itt lent, Inség, baj közt is élteti. Ki mindent szent kezébe tett, Az nem fövényre épített. A súlyos gondok mit használnak, A sóhaj, sok jajszó mit ér, Ha sebeink még jobban fájnak S mindennap kínunk visszatér? Így terhünk egyre súlyosabb, Ha lelkünk búnak helyet ad. Csak légy egy kissé áldott csendben: Magadban békességre lelsz, Az Úr-rendelte kegyelemben Örök, bölcs célnak megfelelsz. Ki elválasztá életünk, Jól tudja, hogy mi kell nekünk.” 5./
Jőjjetek Testvérek, imádkozzunk:
Mennyei Urunk köszönjük neked, hogy újabb alkalmat készítettél számunkra a veled való találkozásra. Köszönjük, hogy megnyílt szívünk a harang hívó szavára, hogy félretéve minden mást itt lehetünk a te szent hajlékodban. Kérünk téged, szent lelked által légy itt közöttünk, tégy nyitottá, odafigyelő emberré bennünket, hogy megérthessük szent igéd mai üzenetét! Ámen. 6./
“Természetesen sok hibám van, ha benned kevés a szeretet.” – mondta Spurgeon, a 19. sz.
egyik legnagyobb angol prédikátora. 15 évesen korában történt megtérését szeretném felolvasni előttetek.
„Már hosszabb ideje foglalkoztatta a gondolat: „Hogyan nyerhetek bocsánatot a
bűneimre?” Felkereste városa minden templomát és gyülekezetét, de nem talált választ szíve égető kérdésére. Az egyik templomban Isten mindenhatóságáról szólt a prédikáció, egy másik templomban a prédikátor újra meg újra a törvényt magyarázta. Spurgeonre azonban ezek a prédikációk úgy
hatottak, mint egy olyan parancsnok parancsai, aki láb nélküli embereknek akarja elmagyarázni egy manőver gyakorlatait. Így egyre keresőbb és boldogtalanabb lett; senki sem mutatta meg neki a Krisztushoz vezető utat. 1850. január 6-án ismét úton volt, hogy valamelyik templomban választ kapjon szíve égető kérdésére. Az istentiszteletre vezető úton heves hóvihar lepte meg, amely arra kényszerítette, hogy egy mellékutcába meneküljön. Itt betévedt egy kis metodista kápolnába, ahol mintegy 15-20 ember vett részt az istentiszteleten. A prédikátor azonban nem jelent meg. Talán őt is a hóvihar tartóztatta fel. Így egy idő múlva egy szikár férfi ment fel a szószékre, és nagyon egyszerű módon beszélt az Ézsaiás 45,22-ről („rám figyeljetek a föld legvégéről is, és megszabadultok.”). Bár a szöveget nem tudta megfelelően kimondani, Spurgeon mégis azonnal reménykedni kezdett, amikor ez az ember elkezdte prédikációját: „Kedves barátaim, ez valóban egy nagyon egyszerű szöveg. Azt mondja: Nézzetek! Nos, a nézés nem túlságosan fájdalmas vagy megerőltető. Még az ujjadat vagy a lábadat sem kell megemelni érte. Csak: Nézzétek! Az embernek nem kell egyetemet végeznie ahhoz, hogy megtanuljon nézni. Mindenki képes nézni, még egy gyermek is képes rá. Közületek sokan önmagukra néznek, de annak nincs semmi értelme, hogy oda pillantsunk. Önmagatokban soha nem fogtok vigasztalásra lelni. Néhányan Istenre, az Atyára néznek. Nézzetek csak egyre jobban Őrá! Jézus Krisztus azt mondja: Nézzetek, figyeljetek rám! Néhányan közületek azt mondják: Várnunk kell, míg a Szellem munkálkodik bennünk. Most ne törődj ezzel! Nézz Krisztusra! A szöveg ezt mondja: Figyeljetek rám! Figyeljetek rám, a kereszten függök. Figyeljetek rám, meghaltam és eltemettek. Figyeljetek rám, ismét feltámadok. Figyeljetek rám, felmegyek a mennybe. Figyeljetek rám, az Atya jobbján ülök. Ó, te szegény bűnös, figyelj rám! Nézz rám! Amikor a szónok idáig jutott, ránézett Spurgeonre, mintha ismerné annak teljes szívét, és így kiáltott: „Fiatalember, Ön nagyon nyomorultul néz ki és egyre nyomorultabb lesz – nyomorult az életében, és nyomorult a halálában, ha nem engedelmeskedik ennek az Igének. De ha most, ebben a pillanatban engedelmeskedik, akkor megmenekül.” Azután magasra emelt kezekkel így kiáltott: „Fiatalember, nézz Jézusra Krisztusra! Nézz! Nézz! Nézz! Nem kell mást tenned, csak nézned, és élni fogsz.” Spurgeon hirtelen maga előtt látta a megváltás útját, és teljesen eltöltötte ez a gondolat. Nem is tudta, hogy a szónok még miről beszélt. A „Nézz” szó számára a legszebb szó lett, amely élő hitre vezette őt. Ugyanazt élte át, mint az izráeliták, amikor feltekintettek a rézkígyóra. Feltekintett Krisztusra, a Megfeszítettre, és azonnal megmenekült. Szívéről eltűnt a fátyol és a sötétség, és úgy látta Krisztust, mint a fényes Napot. A „Nézz” szó számára a világ legszebb szava lett.” 22 évesen már egyszerre 10 ezer ember előtt prédikált, 58 évet élt, közel 3600 prédikációt tartott, 49 kötetnyi értekezése, magyarázata, imádsága maradt fenn. Isten ígéreteinek tárháza c. imádságos könyvet hazánkban is ismerik, szeretik. 7./
A mai ige üzenetének meghallgatására készülve énekeljük a 172. énekünket, amely így
kezdődik: szűkölködünk nagy mértékben segedelem nélkül...
„Szűkölködünk Nagy mértékben Segedelem nélkül, Reménykedünk, Örök Isten, Te légy segítségül: Dicsérhessünk és lehessünk Jézus szava hallgatói, Igaz megtartói.” 8./
A Biblia olvasó kalauz rendjét követve a mai napra szóló ige megtalálható a Mózes 1 könyve
6. rész 9. versétől a 7. rész 24. verséig. Ehhez kapcsolódik Pál apostol Timóteushoz írt első levele 6. rész 11. verstől a rész végéig Nóénak ez a története: Nóé igaz ember volt, feddhetetlen a maga nemzedékében. Az Istennel járt Nóé. Nóé három fiút nemzett: Sémet, Hámot és Jáfetet. A föld pedig mind romlottabb lett az Isten előtt, és megtelt a föld erőszakossággal. És Isten látta, hogy mennyire megromlott a föld, mert mindenki rossz útra tért a földön. Ezt mondta Isten Nóénak: Elhatároztam, hogy minden élőnek véget vetek, mert erőszakossággal telt meg miattuk a föld. Ezért elpusztítom őket a földdel együtt. Csinálj bárkát góferfából, készíts rekeszeket a bárkában, és vond be kívül-belül szurokkal. Így készítsd el azt: a bárka hossza háromszáz könyök legyen, szélessége ötven könyök és magassága harminc könyök. Ablakot is csinálj a bárkára, és egy könyökre hagyd azt felülről; a bárka ajtaját az oldalára helyezd. Készíts alsó, középső és felső emeletet. Mert én özönvizet fogok hozni a földre, hogy elpusztítsak az ég alatt minden élőlényt. Minden el fog pusztulni, ami a földön van. Veled azonban szövetségre lépek: menj be a bárkába fiaiddal, feleségeddel és fiaid feleségeivel együtt. És vigyél be a bárkába minden élőlényből, mindenből kettőt-kettőt, hogy életben maradjanak veled együtt. Hímek és nőstények legyenek azok. A madaraknak, az állatoknak és a föld minden csúszómászójának különböző fajtáiból, mindegyikből kettő-kettő menjen be hozzád, hogy életben maradjon. Vigyél magaddal mindenféle eledelt, ami csak megehető; gyűjtsd be magadhoz, hogy legyen ennivalótok, neked is, meg azoknak is. Nóé meg is tett mindent, úgy járt el, ahogyan Isten megparancsolta neki. Pál apostol a következőket írja Timóteusnak: Te pedig, Isten embere, kerüld ezeket. Ellenben törekedj igazságra, kegyességre, hitre, szeretetre, állhatatosságra, szelídlelkűségre. Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál, amelyről vallást tettél szép hitvallással sok tanú előtt. Meghagyom neked az Isten színe előtt, aki életet ad mindennek, és Krisztus Jézus színe előtt, aki Poncius Pilátus előtt bizonyságot tett azzal a szép hitvallással, hogy tartsd meg a parancsolatot szeplőtelenül, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenéséig. Ezt a maga idején megmutatja majd a boldog és egyetlen Hatalmasság, a királyok Királya és uraknak Ura. Övé egyedül a halhatatlanság, aki megközelíthetetlen világosságban lakik, akit az emberek közül senki sem látott, és nem is láthat: övé a tisztelet és az örökkévaló hatalom. Ámen. Azoknak pedig, akik e világban gazdagok, parancsold meg, hogy ne legyenek gőgösek, és ne a bizonytalan gazdagságban reménykedjenek, hanem Istenben, aki megélhetésünkre mindent bőségesen megad nekünk. A gazdagok tegyenek jót, legyenek gazdagok a
jó cselekedetekben, adakozzanak szívesen, javaikat osszák meg másokkal, gyűjtsenek maguknak jó alapot a jövendőre, hogy elnyerjék az igazi életet. Timóteus, őrizd meg a rád bízott kincset. Fordulj el a hazug módon ismeretnek nevezett szentségtelen, üres beszédektől és ellenvetésektől, amelyeket egyesek elfogadva eltévelyedtek a hittől. A kegyelem veletek! Kedves Testvérek! A Bibliaolvasó kalauz nyomvonalán haladva a felolvasott igeszakaszból különösen hangsúlyos a Mózes 1. könyvének 6 rész 18-ik verse: „Veled azonban szövetségre lépek...” E rövid mondat köré szeretném gyűjteni a magyarázó gondolatokat, és ehhez választottam a felolvasást Spurgeon megtéréséről. Veled azonban szövetségre lépek – mondta az Úr. Mi az özönvíz előzménye, környezete? A bűnös, megbukott világ. Az első emberpár vétke, az a bizonyos gyümölcsfa az Édenkert közepén – innen indult minden, hogy nem fogadtak szót Istennek. Ott volt a csodálatos kert, az öröm, a gondtalanság. Úgy is mondhatnánk, hogy jó dolgukban még többet akartak, csábított a tiltás. Nem volt elég a jó, olyanná akartak válni, mint Isten.
Testvérek! Ezt nem lehet! A bűnt
büntetés követi, mindnyájan ismerjük a történetet, hogy Isten megátkozta a földet, az ember jó dolgát, gondtalanságát megvonta és fáradságos munkával éli, éljük mindennapjainkat. A gonoszság nagyon elszaporodott a Földön, és az Úr megbánta, hogy embert alkotott. Veled azonban szövetségre lépek...
Ki ez a kivételes, ez a kiváltságos ember? Igaz és feddhetetlen, Istennel járt –
Noé, akinek a neve vigasztalót jelent. Az igazság hirdetője, írja Péter 2. levelében. Hogyan? – kérdezhetjük joggal. Az újszövetségi történetekből választ kapunk e kérdésre. Hit által – olvashatjuk a Zsidókhoz írt levél 11. 7-ben: Hit által kapott kijelentést Nóé azokról a dolgokról, amelyek még nem voltak láthatók, és Istent félve és tisztelve készítette el a bárkát háza népe megmentésére. És Pál apostol mit is ír Timóteusnak?
Törekedj igazságra, kegyességre, hitre, szeretetre,
állhatatosságra, szelídlelkűségre. Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet. Kedves Testvérek! – itt a recept. Látjuk, olvassuk, értjük? A Bibliában minden benne van! Isten megmutatta és napjainkban is megmutatja mindnyájunk számára, hogy Ő az Úr! Ellenére tenni nincs értelme, mert a romlásba, a pusztulásba visz. Neki tetsző életet élni, parancsolatait megtartani, és hit által minden lehetséges. Még a lehetetlennek tűnő bárkaépítés, a megmenekülés. Az Úr nem akarja a bűnös halálát, hanem hogy megtérjen és éljen – mondja Ezékiel próféta könyvének 18 részében. A bűnt nem tűrő mennyei Atyánk gondoskodott az Édenkertben is a magukat szégyenlő első emberpárról, hiszen felöltöztette őket. Gondoskodott Noé családjáról is, hogy a föld állataival egyetemben átmenekítette őket az özönvíz okozta biztos halálból az életre. És gondoskodik rólunk is,
a ma élő emberekről, hisz’ alig 2000 éve egyszülött Fiát adta értünk, aki kereszthalálával megváltott minket az örök életre – ha hiszed ezt, és megtartod parancsait. Még tart a kegyelmi idő. Istenhez fordulni, Jézusra feltekinteni, mint hallhattuk Spurgeon megtérésének történetében is, sosem késő. Veled azonban szövetségre lépek - Isten ajánlatott tett mindnyájunk számára. Itt a felkínált lehetőség, örök élet vagy örök kárhozat. A szövetséghez mindig legalább két fél kell, a szabályok pontos betartása mellett. Ha az egyik fél szabályt vét, oda a békesség, oda a szövetség. Isten az örök életet ajánlotta fel nekünk a mai igéjén keresztül. Bárcsak a mi életünk jelszava is az lenne, amit Spurgeon is hallott annak idején: aki hittel tekint a kereszten függő Krisztusra, az még abban az órában üdvözül! Ámen. 9./
Imádság
Mindenható Istenünk! Hála telt szívvel csöndesedünk el előtted. Köszönjük az elmúlt napok, az elmúlt hét megtartó kegyelmét, az Ige üzenetét. Köszönjük, hogy nap, mint nap megtapasztaltuk a te jóságos gondviselésedet, megtartó szeretetedet. Köszönjük az egészséget, a munkát, a mindennapi kenyerünket. Kérünk téged, légy velünk továbbra is, nyisd fel a szemünk, hogy észrevegyük, hol a helyünk, mit kell cselekednünk, hogy akaratod szerint élhessünk, hogy nekünk is szóljon a mai ige: veled azonban szövetségre lépek. Légy velünk az elkövetkező napokban is, ne engedd el a kezünket, mert nélküled elveszünk. Segíts minket egymásra figyelni, ne legyünk közömbösek senki felé. Édesatyánk elődbe visszük gyógyulásért könyörgő betegeinket, szeretteinket, közel és távol. Légy velük, légy az ő gyógyítójuk, gondviselő kegyelmed övezze mindnyájunk életét. Szent Fiadért, az Úr Jézus Krisztusért hallgasd meg imádságunkat, Ámen! Csendesedjünk el egy percre, tárjuk saját hálánkat és kérésünket az Úr felé: 10./
Ti azért így imádkozzatok:
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is. A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma. És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk azoknak, a kik ellenünk vétkeztek; És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen!" 11./
A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen mindnyájatokkal! (Pál 2Thesz 3,18)
12./
Végezetül záróénekként a 200. dicséretet énekeljük mind a 6 versét. A 200. énekünk kezdő
sora: ó, maradj kegyelmeddel, mivelünk Jézusunk… „Ó, maradj kegyelmeddel Mivelünk Jézusunk, Hogy a bűnös világnak tőribe ne jussunk. Ó maradj szent igéddel Mivelünk, Megváltónk, E földi vándorlásban Te légy útmutatónk. Ó maradj, világosság Mivelünk fényeddel, Te vezess a sötétben, Hogy ne tévedjünk el.
Ó maradj áldásoddal Mivelünk, Úr Isten, Szent kegyelmed áraszd rád Minden szükséginkben. Ó maradj oltalmaddal Mivelünk, hű pajzsunk, Hogy e világ diadalt Ne vehessen rajtunk. Ó maradj hűségeddel Mivelünk, szent Isten, Adj erőt, hogy megálljunk Mindvégig a hitben.” Nyíri 2009. aug. 02.
