GY.I.K. Intézményakkreditáció 1. Melyek a felnőttképzési intézményakkreditáció feltételei? Akkreditált felnőttképzési intézmény az a felnőttképzést folytató intézmény lehet, amely • • •
• • • • • • •
a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepel; a képzés mellett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásokat (legalább kettőt, amelyből az egyik kötelezően az előzetes tudásszint felmérése) nyújt; melyek a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelnek; rendelkezik a 24/2004. (VI. 22. ) FMM rendeletben meghatározott minőségpolitikával; minőségirányítási rendszerrel; minőségcélokkal; önértékelési rendszerrel, biztosítja a képzés folytatásához, továbbá a felnőttképzési szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket; tervezi, fejleszti, értékeli tevékenységét, humánerőforrás-tervvel, fejlesztési tervvel rendelkezik, intézményirányítási és döntési folyamatai szabályozottak; vevőszolgálatot és panaszkezelési rendszert működtet; az eljárási díjat befizette, egy, általa már megvalósított akkreditált képzési programmal rendelkezik (lásd.16. pont) köztartozásmentes adózó (lásd. 14. pont)
2. Hogyan kell benyújtani a felnőttképzési intézményakkreditáció iránti kérelmet? Teljes eljárás keretében a felnőttképzési intézményakkreditáció (a továbbiakban: intézményakkreditáció) iránti kérelem dokumentációját a 24/2004. (VI. 22. ) FMM rendelet 2. sz. melléklete alapján (3 nyomtatott és 1 elektronikus adathordozón) kell előterjeszteni. A FAT Titkársága a formai szempontból hiányos dokumentáció esetén a kérelmezőt 15 munkanapon belüli hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlásra fordított időtartam nem számít bele az eljárásra biztosított 2 hónapos ügyintézési határidőbe. A közoktatási intézmények egyszerűsített intézményakkreditációs eljárás keretében benyújtott kérelem dokumentációját a 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet 14/A. § alapján (2 nyomtatott és 1 elektronikus adathordozón) kell előterjeszteni. A FAT Titkársága a formai szempontból hiányos dokumentáció esetén a kérelmezőt 15 munkanapon belüli hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlásra fordított időtartam nem számít bele az eljárásra biztosított 2 hónapos ügyintézési határidőbe. A kérelem formanyomtatványok, valamint a formai űrlapok az NSZFI honlapjáról letölthetők az alábbi elérhetőségen: www.nive.hu / akkreditáció/intézményakkreditáció menüből.
3. Mely intézmények adhatnak be kérelmet teljes eljárásban és mely intézmények egyszerűsített eljárásban? Teljes eljárás keretében az alábbi felnőttképző intézmények nyújthatnak be kérelmet az Fktv. (2) bekezdésben meghatározott tevékenységükkel kapcsolatosan: • • • •
felnőttképzést folytató költségvetési szervek, a központi képzőhelyek, a közhasznú társaságok, egyesületek, köztestületek, alapítványok, közalapítványok, az egyéb jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni cégek, egyéni vállalkozók, valamint ezek felnőttképzési tevékenység folytatására létrehozott társulásai, továbbá
1
•
a Magyar Köztársaság területén felnőttképzési tevékenységet folytató az Fktv. 3/C. § (1)–(3) bekezdés szerinti külföldi szolgáltatók.
Teljes eljárásban benyújtott kérelmek eljárási díjának összege 400 000.-Ft. 2007. július 1-jétől az intézményakkreditáció feltétele, hogy a kérelmező egy általa megvalósított akkreditált programmal rendelkezzen. A fenti feltétel teljesítése a FAT által akkreditált és megvalósított képzéssel igazolható az alábbiak szerint: • • •
az intézmény által kidolgozott képzési programmal, amely program a FAT által kiállított programakkreditációs lajstromszámmal rendelkezik és megvalósításra került, a FAT által már akkreditált program átvétele esetén, amennyiben az átvevő intézmény a FAT által kiállított programakkreditációs lajstromszámmal rendelkezik és az adott program megvalósításra került, a más törvény felhatalmazása álapján akkreditált, vagy hatósági jogkörben engedélyezett programmal, amely program a FAT által kiállított programakkreditációs lajstromszámmal rendelkezik és megvalósításra került.
Egyszerűsített eljárás keretében a közoktatási feladatot ellátó – a közoktatásról szóló törvényben meghatározott – közoktatási intézmény nyújthatja be kérelmét. Az intézményakkreditáció feltételeit az 1. pont tartalmazza. 2007. július 1-jétől az intézményakkreditáció feltétele, hogy a kérelmező egy általa megvalósított akkreditált programmal rendelkezzen. A fenti feltétel teljesítése az alábbiak szerint igazolható: • •
amennyiben a szakképző intézmény az iskolai rendszerű szakmai programját felnőttképzés keretében azonos feltételek mellett valósította meg és ezt bemutatta a kérelemdokumentációjában, vagy FAT által akkreditált és megvalósított képzési programmal rendelkezik.
A FAT az egyszerűsített eljárás keretében a kérelmező intézmény által előterjesztett dokumentumokat helyszíni szemle tartása nélkül vizsgálja, dokumentumelemzés alapján. Az eljárás a szakképző intézmény tárgyi feltételeinek vizsgálatára nem terjed ki. Az eljárási díj összege 100 000.-Ft.
4. Hogyan történik a felsőoktatási intézmények intézményakkreditációja? A felsőoktatási intézmények adatait a nyilvántartását vezető szerv (Oktatási Hivatal) továbbítja a FAT részére. A megküldött jegyzék tartalmazza: • • •
a felsőoktatási intézmény nevét (azonosító számát) a felsőoktatási intézmény székhely szerinti címét, felsőoktatási intézménynek a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számát.
A FAT a jegyzék szerinti felsőoktatási intézmények számára – akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül – intézményakkreditációs tanúsítványt ad ki. Ha a felsőoktatási intézménynek az intézményakkreditációs tanúsítványban szereplő adataiban változás következik be, erről az Oktatási Hivatal 10 munkanapon belül tájékoztatja a FAT-ot. 5. Hogyan kell eljárni az intézményakkreditáció újbóli megadására irányuló kérelem előterjesztése esetén? A 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése értelmében újbóli megadásra irányuló kérelmet az akkreditáció hatályának lejártát megelőző 90 napon belül lehet előterjeszteni. A kérelmező intézménynek az 1. pontban meghatározott követelményeket kell teljesítenie.
2
6. Melyek az akkreditációt meghatározó jogszabályok, hol találhatók? Az akkreditációs eljárást meghatározó jogszabályok: • • • •
a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény; a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól szóló 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet; az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól szóló 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet; a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációs eljárási díjának mértékéről és felhasználásának szabályairól szóló 7/2002. (XII. 6.) FMM rendelet.
A fenti jogszabályok letölthetők a www.nive.hu honlapról a Jogszabályok menüből.
7. Hogyan kell eljárni, ha az akkreditált intézmény adatai megváltoznak? Adatváltozásra irányuló eljárást kell lefolytatni, ha az intézménynek az intézményakkreditációs tanúsítványban szereplő olyan adataiban következett be változás, amely az akkreditáció alapjául szolgáló feltételeket nem érinti. (Intézményi név, székhely, valamint felnőttképzési nyilvántartási szám változás.) Az eljárás során a FAT a határozathozatalt követően az adatváltozásnak megfelelő új intézményakkreditációs tanúsítványt állít ki, az akkreditáció hatályának változatlanul hagyásával. Intézményi adatváltozás esetén a szükséges változást a programakkreditációs tanúsítványon is át kell vezetni. A kérelmet a 24/2004. (VI.22.) FMM rendelet 4. számú melléklete alapján kell előterjeszteni. A kérelem formanyomtatvány az NSZFI honlapjáról letölthető az alábbi elérhetőségen: www.nive.hu / akkreditáció/intézmenyakkreditáció menü alatt.
8. Milyen szankciót von maga után, ha az akkreditált intézmény az adatváltozást nem jelenti be a FAT felé? Az intézménynek három hónapon belül az adatváltozásnak a tanúsítványon való átvezetését kell kérelmezni. Az adatváltozás átvezetésének a kérelmezésére megállapított határidő a változásnak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által történő átvezetésének napjától kezdődik. Amennyiben az intézmény nem kezdeményezte határidőben az adatváltozásnak az intézményakkreditációs tanúsítványon való átvezetését, a FAT az intézményakkreditációt, valamint az érintett programakkreditációt visszavonja.
9. Az akkreditációs eljárásrend mikor és milyen hiánypótlásra ad lehetőséget? Az eljárás két szakaszában kérhető hiánypótlás a kérelmet benyújtó intézménytől: • •
a formai ellenőrzés után – a formai hiányosságok pótlására a 2. pontban leírtak szerint; a testületi ülés után – a tartalmi hiányok pótlására – a FAT döntése alapján, a testület által megszabott határidővel.
Amennyiben az intézmény a megadott határidőben nem tudja pótolni hiányosságait, hiánypótlási határidő hosszabbítást kérhet.
10. Melyek a felnőttképzési szerződés tartalmi elemei? A képzésben résztvevő személyek jogainak és érdekeinek védelmét a jogszabályok kötelező normák előírásával segítik elő. Számos ilyen szabályt tartalmaz a felnőttképzésről szóló törvény azon rendelkezése is, amely a képzésben érintett szereplőket képzési szerződés megkötésére kötelezi. Jóllehet, a szerződést megkötő felek általában szabadon döntik el megállapodásuk tartalmát, azonban a
3
felnőttképzési szerződés esetére a felnőttképzési törvény 20. § (1) bekezdése - a képzésben részt vevő felnőtt jogbiztonságát szem előtt tartva - kötelező tartalmi elemek alkalmazását rendeli el. A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell az Fktv. 20. §-ában foglaltak alapján: •
• • • • • • • • • • •
a képzésre vonatkozóan az Fktv. 9. § (1) bekezdésének f)–i) pontjában meghatározott tartalmú adatokat ((f) a tervezett felnőttképzési tevékenységnek a tv. 3. § (2) bekezdés szerinti célját, illetve a tervezett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás formáját, g) nyelvi képzés esetén a nyelv(ek) megnevezését, a hatósági jellegű képesítésekre felkészítő képzések, valamint az államilag nem elismert képesítést nyújtó szakmai célú képzés esetén a képzés megnevezését, az OKJ-ban szereplő szakképesítések megszerzésére felkészítő képzés esetén a szakképesítés megnevezését és azonosítási számát, i) általános képzés esetén a képzés megnevezését,) továbbá OKJ-s képzés esetén ennek azonosító számát, általános, valamint nem OKJ-ban szereplő képesítés megszerzésére irányuló szakmai célú képzés esetén az elsajátítható ismereteket, kompetenciákat, a résztvevőnek a képzés során nyújtott teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját, a vizsgára történő bocsátás feltételeit, az elméleti tanórákról, a gyakorlati foglalkozásokról, illetve a konzultációkról való megengedett hiányzás mértékét, és ennek túllépése esetén a képzésben résztvevőt érintő következményeket, a képzés helyét, időtartamát, ütemezését, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, a gyakorlati foglalkozás helyét, időtartamát, ütemezését, valamint a felnőtt számára a gyakorlati foglalkozással összefüggésben esetlegesen biztosított juttatásokat, a vizsga szervezésének módját, formáját; OKJ szerinti, hatósági, illetve nyelvi képzés esetén a javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését, a képzési díj – külön kiemelten a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges pótvizsga díjának – mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, állami, illetve európai uniós források terhére támogatásban részesülő képzés esetén a támogatás tényét, megnevezését, a támogatás összegét, a támogatásban részesülő felnőttképzési intézmény kötelezettségvállalását a 21. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltétel biztosítására, valamint a képzésben részt vevő felnőtt, illetve a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit, mindazt, amit külön kormányrendelet előír; a felnőttképzési intézmény nyilvántartásba vételének elmaradásával, illetve a tevékenysége folytatásának megtiltásával összefüggésben keletkezett, a szolgáltatás igénybevevőjét ért kár viselésére vonatkozó rendelkezéseket.
A törvényben felsorolt kötelező elemeken túlmenően a felek természetesen más kérdésekben is megállapodhatnak. A felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni. A fentiekben meghatározottak alapján a felnőttképzési intézménynek azon résztvevőkkel is – a polgári jog általános szabályai szerint – szerződést kell kötnie a képzésre vonatkozóan, akik a tankötelezettségük teljesítése, illetve iskolarendszerű képzésben való részvételük mellett felnőttképzésben is részt vesznek. Tanköteles tanulóval államilag elismert szakképesítés megszerzésére irányuló képzésre felnőttképzési szerződés nem köthető.
11. Milyen kötelezettségei vannak az akkreditált intézményeknek? Az akkreditáció érvényességi időtartama alatt az akkreditációs követelményeknek megfelelően kell működnie; • • •
a tevékenységéről közreadott tájékoztatókban, valamint a képzési dokumentációkban fel kell tüntetnie az akkreditációs lajstromszámát a tanúsítvány adataiban bekövetkezett változásokról tájékoztatnia kell a képzésben érdekelt partnereket évente önértékelést kell végeznie.
4
12. Melyek a felnőttképzési törvény 2009. október 1-jétől az intézményakkreditációt érintő hatályos változásai? A felnőttképzési törvény módosító rendelkezései alapján a 2009. október 1-jét követően a FAT Titkárságára beérkezett új intézményakkreditációs kérelmek vonatkozásában az akkreditációs eljárások során a szakmai tanácsadó testület működésére vonatkozó dokumentumokat, valamint a képzési tervet a FAT nem vizsgálja, mivel a törvény ezen rendelkezéseit az elfogadott törvénymódosítás hatályon kívül helyezte. Az akkreditáció újbóli megadására irányuló kérelem esetén a FAT azonban vizsgálja, hogy az intézmény az akkreditáció hatálya alatt eleget tett-e a 22/2004. FMM rendelet 12. § (1) bekezdés szerinti feltételeknek. Tehát, 2009. szeptember 30-áig a fenti dokumentumokkal az intézménynek rendelkeznie kell.
13. Mely esetekben kerül visszavonásra az intézményakkreditáció? 24/2004. (VI.22.) FMM rendelet 10. § (3) a) az intézmény az Fktv., illetve a kormányrendelet szabályainak megsértésével folytatja tevékenységét, b) a munkaügyi központ az intézménynek a felnőttképzési tevékenység folytatását megtiltotta, c) az e rendeletben előírt akkreditációs követelmények nem teljesülnek, d) az intézmény nem kezdeményezte határidőben az e rendelet 11. § szerinti adatváltozásnak az intézmény-, illetőleg a programakkreditációs tanúsítványon való átvezetését, e) a jogutódlás miatti adatváltozás kezdeményezése esetén a jogutódlás nem igazolható, f) azt az intézmény maga kérelmezi, g) az Oktatási Hivatal ezt a felsőoktatási intézménynek a felsőoktatási nyilvántartásból történő törlése miatt kéri, h) az intézményt a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásából törölték.
14. Az APEH honlapjáról letölthető köztartozásmentes adatbázis mely linken érhető el? A kérelmező intézmény az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint – a kérelem benyújtásának időpontjában –köztartozásmentes adózónak minősül, amennyiben az APEH által nyilvántartott adatbázisban szerepel. Az adatbázis az alábbi linken letölthető: http://apeh.hu/koztartozasmentes/egyszeru_lekerdezes/egyszeru_lekerdezes_lekerdezes Amennyiben a kérelmező a fentiekben nevesített adatbázisban nem szerepel, úgy a kérelemhez 30 napnál nem régebben kiállított nemleges együttes adóigazolás csatolása szükséges.
15. Amennyiben az akkreditációs ellenőrzés során az intézményakkreditáció szankcióval visszavonásra került, ismételten jogosult az intézmény akkreditációra? A jelenleg hatályos jogszabályok alapján az intézményakkreditáció visszavonását követő 1 éven belül - az ellenőrzés során észlelt jogszabálysértés miatt – intézményakkreditáció nem állapítható meg a kérelmező részére. Egyéb akkreditációs (pl. adatváltozásra irányuló) eljárás során történő intézményakkreditáció visszavonása esetén a FAT határozatának jogerőre emelkedését követően az intézményakkreditáció megadására irányuló kérelem azonnal előterjeszthető.
5
16. 2010. április 10-től 2010. május 13-áig a FAT-hoz beérkezett intézményakkreditációs kérelmek esetében hogyan kell alkalmazni a 22/2004. (II.16.) Kormányrendelet 16. § (1) bekezdésének rendelkezését a megvalósított akkreditált program tekintetében? 2010. április 10-től 2010. május 13-áig a FAT-hoz beérkezett intézményakkreditációs kérelmek esetében a megvalósított akkreditált képzések tekintetében a 22/2004. (II.16.) Kormányrendelet 16. § (1) bekezdésének rendelkezése irányadó, miszerint az akkreditált képzési programot alkotó modulok önállóan nem képeznek akkreditált programot. A felnőttképző intézménynek az akkreditált programot a tanúsítvány kiállítását követően teljes óraszámban kell megvalósítania. Amennyiben az adott képzésre jelentkező felnőtt a képzés valamely moduljának vagy moduljainak vonatkozásában igazolt vagy felmért előzetes tudással rendelkezik, és ez a felnőttképzési szerződésben a 20. § (2) bekezdés d) pontja szerint rögzítésre kerül, úgy az egyén felmentést kap ezen modulok elvégzése alól.
17. 2010. május 14-én vagy azt követően a FAT-hoz beérkezett intézményakkreditációs eljárás során hogyan kell értelmezni a megvalósított akkreditált programot, mint feltételt? A 2010. május 14-én, vagy azt követően a FAT-hoz beérkezett intézményakkreditációs kérelmek esetében a képzőintézménynek az akkreditált programot a tanúsítvány kiállítását követően a teljes óraszámban kell megvalósítania. Amennyiben az adott képzésre jelentkező felnőtt a képzés valamely moduljának vagy moduljainak vonatkozásában igazolt vagy felmért előzetes tudással rendelkezik, és ez a felnőttképzési szerződésben a 20. § (2) bekezdés d) pontja szerint rögzítésre kerül, úgy az egyén felmentést kap ezen modulok elvégzése alól.
18. 2010. április 10-én vagy azt követően a közoktatási intézmények által előterjesztett egyszerűsített intézményakkreditációs eljárás mely jogszabályban került szabályozásra? Mivel a 24/2004. (VI.22.) FMM rendelet 27. §-át és az 5. számú mellékletét a 100/2010. (IV.2) Kormányrendelet 5. § b) pont ba) alpontja hatályon kívül helyezte, így az egyszerűsített intézményakkreditációs eljárást a 22/2004. (II.16.) Kormányrendelet 14/A. §-a szabályozza. Az intézményakkreditáció általános követelményrendszerét a 24/2004. (VI.22.) FMM rendelet 2-9. §-a részletesen meghatározza.
19. Amennyiben a kérelmező egyéni vállalkozó és fantázianevet is használ, az akkreditációs tanúsítvány milyen néven kerül kiállításra? Az egyéni vállalkozók jogállását az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szabályozza, mely jogszabály kimondja, hogy egyéni vállalkozó a családi és utóneve alatt kerül nyilvántartásba vételre és az erről szóló igazolás is ezt tartalmazza. Mivel az egyéni vállalkozó esetében a családi és utónév minősül az általa e formában végzett tevékenységével összefüggésben a hivatalos elnevezésnek, az akkreditációs tanúsítványon az intézmény fantázianeve nem kerül feltüntetésre Frissítve: 2010. október 6.
6
