Startmunka-program GYIK
1. Jár-e járulékkedvezmény közfoglalkoztatást végző önkormányzati nonprofit gazdasági társaságok részére? A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.) 8/A. § (1) bekezdésében meghatározott járulékkedvezmény az önkormányzati közfoglalkoztatás (és nem csak a költségvetési szervek, hanem az önkormányzat által bármilyen formában szervezett közfoglalkoztatás), valamint az országos közfoglalkoztatási program keretében költségvetési szerv által történő foglalkoztatás esetén jár. Az önkormányzati közfoglalkoztatás valamennyi formájában tehát a munkaadó mentesül a járulék 50 %-ának megfizetése alól, így az önkormányzati nonprofit gazdasági társaságok által szervezett közfoglalkoztatásnál is.
2. Az alkalmazásban álló közfoglalkoztatottak esetében a heti bérkifizetést mely időponttól kell alkalmazni? Mekkora a heti bér összege? Milyen módon kapja meg a közfoglalkoztatott a heti munkabért? A munkaadó kötelezettségét a bérkifizetésre vonatkozóan a 170/2011. (VIII.24) Korm. rendelet (4) és (5) bekezdése szabályozza, amelytől a munkaadó nem térhet el. Ha a közfoglalkoztató a közfoglalkoztatási szerződést 2011. szeptember 1. napján, vagy azt követően köti meg, akkor közfoglalkoztatási jogviszony jön létre, és az új közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási garantált bér az irányadó. Közfoglalkoztatási bérek 8 órára (teljes munkaidőre) Szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakör betöltése esetén: Havibér bruttó: Havibér nettó: Hetibér bruttó: Napibér bruttó:
57 000 Ft/hó 47 025 Ft/hó 13 120 Ft/hét 2 624 Ft/nap
Legalább középfokú iskolai végzettséget igénylő munkakör betöltése esetén: Havibér bruttó: Havibér nettó: Hetibér bruttó: Napibér bruttó:
78 000 Ft/hó 60 600 Ft/hó 17 950 Ft/hét 3 590 Ft/nap
Részmunkaidő esetén a fentiekben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni. A Magyar Államkincstár felkészült a heti bérkifizetésre, amely informatikai programmal biztosított. A 2011. szeptember 1-jétől közfoglalkoztatási jogviszonyban alkalmazott közfoglalkoztatott számára a heti munkabér borítékban kerüljön átadásra.
3. Hogyan kell a rövid időtartamú (4 órás) közfoglalkoztatás bruttó bérét megállapítani? A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011.(VIII. 24.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése szerint: „Részmunkaidő esetén az (1) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni, azzal, hogy az egy hónapra folyósított havi, illetve az egy hónapra vetített heti és napi nettó bértétel nem lehet kevesebb a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegénél.” A rövid időtartamú közfoglalkoztatás esetén a 4 órás foglalkoztatásnál kifizetett munkabér nem éri el a 28 500 Ft-ot. Ezért ebben az esetben olyan bruttó bért kell megállapítani, amely nettó összege nem kevesebb, mint a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege. A Magyar Államkincstár visszajelzése alapján, a járulékok megállapításánál alkalmazott kerekítések miatt, 4 órás közfoglalkoztatás esetén a bruttó bérnek 34 546 Ft összegűnek kell lenni, hogy a munkavállaló 28 500 Ft-ot kapjon nettó bérként. A korábbi állásfoglalások alapján, 2011. szeptember 1-jétől 34 545 Ft-ra megkötött közfoglalkoztatási jogviszonyra szóló munkaszerződéseket, és az ezekhez kapcsolódó hatósági szerződéseket módosítani szükséges 34 546 Ft bruttó bérre.
4. Érvényben lévő közfoglalkoztatási hatósági szerződéseket kell-e módosítani a 2011. szeptember 1-jétől hatályos jogszabályi változások miatt? A közfoglalkoztatási bér és közfoglalkoztatási garantált bér fogalmát a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, és egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: törvény) 2. § (4) bekezdése vezeti be az alábbiak szerint: „55. § E törvény nem érinti a hatálybalépését megelőzően közfoglalkoztatásra létesített munkaviszony fennállását. Az e törvény hatálybalépését megelőzően
közfoglalkoztatás céljából létrejött munkaviszonyokra a 2011. augusztus 31-én hatályos szabályok vonatkoznak.” A közfoglalkoztatással összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 24. §-a következők szerint rendelkezik: „24. § 9/A. § (1) Ha az e rendelet szabályai szerint, 2011.szeptember 1-jét megelőzően megállapított támogatás folyósítása alatt a támogatással érintett munkaviszony megszűnik, és a foglalkoztató a támogatás még fennmaradó időtartamára, a támogatással érintett álláshelyre közfoglalkoztatási jogviszonyt létesít, a támogatáshoz kapcsolódó közvetlen költségek mértékének megállapításánál a támogatásra vonatkozó hatósági szerződésben meghatározott mértéket és munkabért kell figyelembe venni.” Mivel a 2011. szeptember 1-jét megelőzően létrejött jogviszonyokra a 2011. augusztus 31-én hatályban lévő jogszabályok az irányadóak, így ezekre a jogviszonyokra a közfoglalkoztatási bérre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. Ennek értelmében a 2011. szeptember 1-jét megelőzően létrejött munkaviszonyok esetén a munkavállalók továbbra is a korábban megkötött hatósági szerződésben foglaltak szerinti munkabért kapnak, azaz a korábban megkötött hatósági szerződéseket nem kell módosítani.
5. Már meglévő (folyamatban lévő) erdőtelepítést nemzeti hatáskörben nyújtott normatív támogatás mellett valósítanak meg. Kizáró tényező-e ez a most induló közfoglalkoztatási program esetében? Nem kizáró ok. Az erdőtelepítés 8-10 éves program, amelyet az erdészeti társaságok sok esetben vállalkozókkal valósítanak meg. Kormányzati cél, hogy közfoglalkoztatás keretében minél több álláskeresőt juttassunk munkához, ezért az ápolási és pótlási munkálatokhoz a mezőgazdasági mintaprojektek tervezése kapcsán az erdészeti társaságok alkalmazásában tervezhető közfoglalkoztatott létszám a fenti feladatok elvégzésére.
6. Az önkormányzat indíthat-e mezőgazdasági mintaprogramot, illetve a mintaprogram keretében létrehozhat-e energetikai ültetvényt magánszemélyektől tartósan bérelt földterületen? Amennyiben nincs önkormányzati terület a tervezett mintaprogram megvalósítására, akkor szükséges megvizsgálni, hogy állami földterület igényelhető-e az adott kistérségben. Meg kell határozni azokat a földterületeket, ahol a mezőgazdasági projektek esetében az energetikai ültetvényeket a kistérség létrehozná, valamint meg kell jelölni azt, hogy a projekt kapcsolódik-e a kazán programhoz. A kazán programhoz kapcsolódás esetén meg kell jelölni, hogy mely középületekben valósulna meg a fűtéskorszerűsítés.
7. Közfoglalkoztatási mintaprogramok esetében a közvetlen költségek milyen mértékben támogathatóak? A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása értelmében a közfoglalkoztatási mintaprogramok beruházási, dologi költségei és kiadásai teljes összegben támogathatók. A mintaprogramok esetében nem készül tételesen elszámolható költségek listája. Hogy mi kerülhet elszámolásra, az az adott program koncepciójának ismeretében programonként, egyedi elbírálás alapján kerül a program elemei közé.
8. Szociális szövetkezet lehet-e közfoglalkoztató, közfoglalkoztatási mintaprogramot?
illetve
indíthat-e
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (3) bekezdés i) pontja szerint a szociális szövetkezet közfoglalkoztató lehet közhasznú tevékenységek körében. A közhasznú tevékenységek körébe 24 tevékenység tartozik, amiket a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontja tételesen felsorol. Ezek körébe a közfoglalkoztatási mintaprogramok kapcsán több tevékenység is beletartozik, pl. belvízvédelem, környezetvédelem, természetvédelem. Javasoljuk, hogy amíg a törvény nem változik, ezekben a programokban vegyenek részt a szociális szövetkezetek.
9. Rendelkezésre áll-e 2012. évre áthúzódó keret a startmunka mintaprogramok megvalósításához? A szeptember hónapban induló mintaprogramok legkésőbb december 31-ig tartanak, áthúzódó hatásuk nincs. A támogatások fejezeti kezelésűek, a december 31-ig ki nem fizetett összegek maradvány jellegűek, és nem áthúzódó hatásúak, tehát nem a 2012. évi keretet terhelik.
10. Lesz-e lehetőség a december havi közfoglalkoztatási bér kifizetése esetén előrehozott támogatás kifizetésre? Mivel a december hónapra történő támogatás kifizetése az utolsó hónap, illetve általában az előleg végleges elszámolásának határideje, ezért nem célszerű a decemberi támogatást előrehozottan kifizetni, mert ez visszakövetelésekre adhat alapot.
11. A startmunka mintaprogramok döntés előkészítése során milyen költségeket lehet figyelembe venni? A döntés előkészítés során azt kell figyelembe venni, ami a Belügyminisztérium szakmai főtanácsadóin keresztül egyeztetésre és elfogadásra került támogatható költségek között szerepel. Itt a munkaügyi központok rendelkeznek tételesen elfogadott bér, járulék és egyéb költségekre vonatkozó támogatásra kerülő listával.
12. Startmunka mintaprogramok esetén, ha törthónapban történik az indulás, csak a tört havi támogatás összege vehető figyelembe előlegként? Az előleg kifizetése esetén (amennyiben igénylik), függetlenül attól, hogy törthónapban kezdődik a foglakoztatás, a támogatás 1 hónapra eső részével kell számolni.
13. A munkaadónak milyen kötelezettségei vannak a közfoglalkoztatási bér kifizetése esetén? A munkaadó kötelezettségét a bérkifizetésre vonatkozóan a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 1. § (4) és (5) bekezdése szabályozza, amelytől a munkaadó nem térhet el. A munkaadó által fizetendő közterhek bevallási szabályai nem változtak, továbbra is a tárgyhónapot követő hónap 12-én történik.
