ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A MAGYAR SZÁRMAZÁS IGAZOLÁSÁNAK ELJÁRÁSRENDJÉRŐL I.
BEVEZETŐ
Export ügylet tárgya lehet áru export, szolgáltatás export, illetve építési, szerelési szerződés (ahol mind az áru, mind pedig a szolgáltatás elem megjelenik). Az EXIM általi finanszírozás, garanciavállalás illetve biztosítás feltétele az előírt magyar hányad megléte, amit az exportőr köteles igazolni. (A magyar hányaddal kapcsolatos feltételek jogszabályi hátterét lásd az 1.sz. Mellékletben) Áruexport esetében az Exportőr a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) területi szerve által kibocsátott származási bizonyítvány útján igazolja a magyar származást, kárelbírálás során a szükséges magyar hányadot az EXIM ellenőrzi; építési, szerelési szerződés esetén az MKIK központja állítja ki a szükséges igazolást, míg szolgáltatásexportnál a vizsgálatot az EXIM végzi a területileg illetékes egészségbiztosítási szakigazgatatási szerv által a biztosítottak számáról kiadott EP igazolás alapján. Feldolgozott mezőgazdasági termék exportjánál a területileg illetékes Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ügyfélszolgálati irodájához kell fordulni a magyar hányad igazolásáért. A NAK a származási bizonyítvány kiállításakor vizsgálja, hogy a termék utolsó lényeges megmunkálására, ami a termék tulajdonságát megváltoztatta (általában vámtarifa változással járó változás) hol került sor. Áruexport esetén utólag legfeljebb 60 nappal a kiszállítás megkezdése után adható ki származási bizonyítvány. Ezen határidő leteltét követően az MKIK, illetve annak területi szervei nem bocsátanak ki származási bizonyítványt. Az Exportőrök minél hatékonyabb kiszolgálása érdekében az EXIM mind az MKIK-val, mind a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával Együttműködési Megállapodást kötött.
II.
Áruk magyar tartalmának vizsgálata (ahol az áruexport nem egy építési, szerelési szerződés része)1
1. Biztosítás esetén A magyar hányad igazolása mind biztosíthatósági, mind kárfizetési feltétel. Az Exportőr – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)1 területi szerve által kibocsátott származási bizonyítványt alapul véve – köteles igazolni, hogy a kiszállított áruk legalább fele részben2 magyar származásúak. A magyar tartalomba nem számíthatók bele azon „idegen tartalomnak minősülő termékek, illetve szolgáltatások”, amelyeket külföldi beszállító, illetve alvállalkozó szállít, vagy nyújt. A magyar hányad vizsgálatára – a Biztosított választása szerint - a MEHIB által kétféle módon kerülhet sor: 1.) A Biztosított minden egyes kiszállítás megkezdésének napját követő 60 napon belül beszerzi az MKIK illetékes szervétől az áru magyar származásának igazolására szolgáló származási bizonyítványt. Ebben az esetben a Biztosított havi forgalmi jelentések teljesítésekor nyilatkozik a kiszállított áruk magyar hányadának mértékére vonatkozóan.
1
Feldolgozott mezőgazdasági termékek esetén a magyar hányadra vonatkozó igazolást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területi szerve állítja ki 2 Minimum 25% magyar hányad elégséges nemzeti érdekű fedezetnyújtás esetén, ahol az exportügylet megvalósulásához nemzeti érdek fűződik
1
A káresemény bekövetkezte esetén a Biztosított a korábban beszerzett származási bizonyítványt a kárigénybe bejelentett számlák vonatkozásában benyújtja a MEHIB-nek. A MEHIB ez esetben a kárelbíráláskor azt vizsgálja, hogy a kárigénybe bejelentett számlák vonatkozásában teljesül-e az a feltétel, hogy a kiszállított áruk – értéküket tekintve – legalább fele részben (nemzeti érdekű fedezetnyújtás esetén legalább 25 %-ban) az MKIK területi szerve által kiállított származási bizonyítvánnyal igazoltan magyar származásúnak minősülnek. 2.) A Biztosított egy adott biztosítási időszakra vonatkozóan, a kötvényforduló utáni első kiszállítást követő 60 napon belül beszerzi a származási bizonyítványt minden egyes vevőjére vonatkozóan. Amennyiben az adott vevő részére több féle termék kerül kiszállításra, egyazon származási bizonyítvány igazolja az adott vevő részére kiszállított valamennyi termék magyar származását. A beszerzett származási bizonyítványt a MEHIB a kötvényforduló napjától tekinti hatályosnak. Abban az esetben, ha az adott biztosítási időszak alatt a Biztosított új adós részére kezd kiszállításokat teljesíteni, vagy új termék exportálását kezdi meg, köteles az első kiszállítás alkalmával a kamara által kiállított származási bizonyítványt beszerezni. 2.
Finanszírozás esetén
Finanszírozás és/vagy garanciavállalás esetén a kiszállításra kerülő áruk (áruexport) illetve az exporthitel garanciát képező exportügylet érték (garancia) legalább fele magyar származásúnak kell, hogy minősüljön. Az áruk magyar származásának igazolására a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) (feldolgozott mezőgazdasági áru esetén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) területi szerve által kibocsátott származási bizonyítvány szolgál, amit az Exportőrnek kell az EXIM-hez, vagy hitelintézeten keresztüli refinanszírozás esetén a finanszírozó hitelintézethez benyújtani. A kamarai igazoláson túlmenően az Exportőr által az EXIM részére beadott alábbi dokumentumok szükségesek: a. b. c. d.
Az áru exportjára vonatkozó kereskedelmi szerződés és mellékletei: költségvetés, árulista vagy specifikáció, teljesítési ütemezés a magyar tartalom megvalósulásának bemutatásával a részteljesítések során és összegezve. Az áruexport esetleges megoszlása magyar/harmadik országbeli/helyi származású áruk szerint megbontva, összegszerűen és százalékos arányban. Esetleges más beszállítók listája, részesedésük a projektből. Beszállítói árajánlatok/szállítási szerződések/számlák másolati példányai, gyártóművi bizonylatok.
Saját használatú gépek és berendezések exportja finanszírozási és biztosítási ügyletek esetén Exportügylet alapját képezheti egy Magyarországon bejegyzett székhellyel rendelkező társaság által legalább öt éve rendeltetésszerűen használt gépek és berendezések exportja (származásra való tekintet nélkül). Ilyen exportügylet esetében az Exportőrnek a legalább öt éves, rendeltetésszerű használatot kell igazolnia.
2
III.
SZOLGÁLTATÁSOK MAGYAR TARTALMÁNAK VIZSGÁLATA
Szolgáltatásexport ügyletek kapcsán a magyar származás vizsgálatát az EXIM végzi, finanszírozási és biztosítási ügyekben egyaránt. A hatályos jogszabályok szerint az EXIM az exportőr által foglalkoztatottak státuszát vizsgálja: jogszabályi előírás, hogy az Exportőr (vagy a szolgáltatásnyújtásban részt vevő belföldi alvállalkozója) által foglalkoztatottak több mint fele vele biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban3 álljon. Az Exportőrnek a következő dokumentumokat kell az EXIM-hez benyújtani: a.
A fővárosi vagy megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve által kiállított dokumentumot, amely igazolja a biztosítotti jogviszonyban állók számát (EP igazolás). b. Exportőri nyilatkozatot az általa foglalkoztatottak számáról, valamint arról, hogy az általa foglalkoztatottak több mint fele vele biztosítotti jogviszonyban áll. c. Exportőri nyilatkozatot a szolgáltatás nyújtásában esetlegesen részt vevő belföldi és külföldi alvállalkozókról és azok arányáról. Amennyiben a szolgáltatás nyújtásában belföldi alvállalkozó(k) vesz(nek) részt, úgy a nyilatkozatot ezen alvállalkozó(k)tól is be kell kérni (alvállalkozói nyilatkozatok) az alvállalkozó(k)ra vonatkozó EP igazolással együtt. Egyedi típusú biztosítási ügyletek4 esetén az Exportőr az első teljesítést megelőzően és azt követően legalább tizenkét hónaponként; forgalmi típusú biztosítási ügyletek5 esetén minden kötvényfordulóra köteles az EP igazolást saját magára és az esetleges alvállalkozókra vonatkozóan beszerezni, és azt az EXIM részére benyújtani. Finanszírozás esetén az Exportőr az EP igazolásokat és az Exportőri/alvállalkozói nyilatkozatokat a hitelkérelemmel együtt kell, hogy benyújtsa. Ezt követően az Exportőr köteles minden olyan változást legkésőbb a változás bekövetkeztét követő 5 (öt) munkanapon belül írásban bejelenti az EXIM felé, amely azt eredményezi, hogy az exportőr egészségbiztosítási pénztári jogviszonnyal rendelkező foglalkoztatottainak száma az exportőr által összesen foglalkoztatott munkavállalók számának 50%-a alá csökken.
IV.
AZ ÉPÍTÉSI, VIZSGÁLATA
SZERELÉSI
SZERZŐDÉSEK
MAGYAR
TARTALMÁNAK
A hatályos rendelet értelmében az Exportőr által megvalósított építési, szerelési, technológiai szerelési, tervezési és az ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások elvégzésére vonatkozó szerződések finanszírozási költségekkel csökkentett értékének legalább egynegyed (25%) részben magyar származású exportnak kell minősülnie. Kisebb magyar hányad esetén az EXIM kockázatvállalása jellemzően csak a tényleges magyar hányadra terjedhet ki.
3
a társadalombiztosítás ellátásaira, valamint a magánnyugdíjra jogosultakról és e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szabályai szerint 4 biztosítás vagy EXIM finanszírozáshoz kapcsolódó biztosítás 5 biztosítás vagy EXIM finanszírozáshoz kapcsolódó biztosítás
3
Az MKIK saját eljárásrend szerint vizsgálja az exportügylet magyar hányadát, és ez alapján állítja ki a származási igazolást. Az MKIK felé benyújtandó Exportőri kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat: exportőri nyilatkozatot a fővállalkozói számlák magyar származású áru/szolgáltatás tartalmáról értékben és százalékos arányban, (lásd kapcsolódó dokumentumok) a projekthez kapcsolódó számlákat, a projekt részletes bemutatását (költségkalkulációt, beleértve a beépítésre kerülő anyagok, segédanyagok, szerelvények, gépek és berendezések származását és értékét, az építési naplóban történt első bejegyzés időpontját), a teljesítéseket igazoló számlák másolatát, a tervezői, megrendelői szerződések másolatát, 30 napnál nem régebbi cégkivonatot vagy a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát. A magyar hányad megállapításakor az MKIK figyelembe veszi a Magyarországon bejegyzett alvállalkozók teljesítéseit az első alvállalkozói szintig számlákkal igazolva6; a Magyarországon felmerülő összes közvetlen költséget, így pl. a tervezési/szakértői költséget, fővállalkozói díjat, Magyarországon fizetett munkabért, valamint közvetett költséget, az exportfinanszírozás költségeit és a MEHIB biztosítási díjat. Az MKIK az EXIM kockázatvállalási feltételeihez előzetes származási igazolást állít ki, amit később egyes részteljesítésekhez vonatkozó végleges származási igazolás követ. A MKIK az első alvállalkozói szintig vizsgálja az egyes építési, szerelési szerződéseket. A további alvállalkozói szinteken a szolgáltatást végző magyar alvállalkozónak írásban kell nyilatkoznia arról, hogy az általa nyújtott szolgáltatás teljesítésében helyi vagy harmadik országbeli alvállalkozó került-e bevonásra. Az MKIK származási igazolásán túl az Exportőr által az EXIM részére beadott alábbi dokumentumok szükségesek: Fővállalkozási szerződés és mellékletei; Projekt műszaki leírása; Költségvetés; Kivitelezési ütemterv; Pénzügyi ütemterv, a magyar export realizálásának elszámolási ütemenkénti és kumulált alakulásának bemutatásával kiegészítve; A magyar tartalom/helyi hányad/harmadik országbeli tartalom bemutatása összegszerűen és százalékosan; Tervezett magyar alvállalkozók listája, a projektben vállalt szerepük és várható szerződési értékeik bemutatásával; Áruk és árubeszállítók listája magyar/helyi/harmadik országbeli bontásban, tételesen megjelölve az áruk várható értékét. Az EXIM műszaki ellenőre a kötelező érvényű döntést megelőzően megvizsgálja az Exportőr által benyújtott műszaki dokumentációt, illetve a magyar hányadra és helyi költségre vonatkozó feltételek előzetes teljesülését. A projekt kivitelezési szakaszában az egyes részteljesítések elszámolásakor, illetve a beruházás műszaki átadás-átvételét követően a végszámla benyújtásakor az EXIM bekéri az Exportőrtől az MKIK által kiállított magyar hányad igazolására szolgáló származási igazolást. A magyar hányad 6
Az EXIM saját hatáskörben vizsgálhatja a magyar alvállalkozói teljesítéseket teljes mélységben. Amennyiben az EXIM vizsgálat során a szükséges magyar hányad nem éri el a rendeletben szabályozott minimális mértéket, az MKIK az esetlegesen már kibocsátott magyar hányadra vonatkozó igazolást visszavonhatja.
4
megállapítása szempontjából nem lehet figyelembe venni – azaz a teljes teljesítésből le kell vonni – a külföldi alvállalkozók által végzett teljesítéseket (kivétel az általuk exportált magyar áru, illetve az általuk megbízott magyar alvállalkozók teljesítései). Szintén nem számítanak bele a magyar hányadba a finanszírozási költségek (pl. kamat, biztosítási díj). A helyi költség vizsgálatának alapjául a Fővállalkozó írásos nyilatkozata szolgál. Magyar hányad ütemezés A Biztosított által megküldött magyar hányad ütemezés rögzítésre kerül a biztosítási kötvényben. A magyar hányad teljesítési ütemezése legalább az alábbi adatokat kell, hogy tartalmazza: teljesítés időpontja, teljesítés összege, magyar hányad összege, kumulált teljesítés, kumulált magyar hányad (összegben, százalékban). Amennyiben a biztosítási kötvényben szereplő magyar hányad ütemezésnél alacsonyabb magyar hányad teljesül egy adott kiszállításnál, a biztosítási kötvény módosítására van szükség. Finanszírozás esetén, ha a műszaki szakértő vizsgálata során megállapított magyar tartalom elmarad a szerződéses dokumentációban meghatározott mértéktől vagy ütemezéstől, az EXIM a kölcsön folyósítását felfüggesztheti mindaddig, amíg a magyar tartalom a szerződéses feltételeknek, illetve a jogszabályi elvárásoknak megfelelően nem teljesül.
V.
TERMÉKSPECIFIKUS NYILATKOZATOK
A magyar származás igazolásán túl egyes termékeknél az alábbi nyilatkozatokra van továbbá szükség:
Beszállítói hitel és/vagy bankgarancia esetén: a Beszállító vagy az Exportőr írásos nyilatkozata szükséges az MKIK által kibocsátott származási bizonyítványon felül arról, hogy az Exportőr a beszállított árut vagy az annak felhasználásával előállított magyar árut exportálja vagy a beszállító által nyújtott szolgáltatást a külkereskedelmi szerződésében foglalt kötelezettségei teljesítéséhez veszi igénybe. Ilyen nyilatkozat hiányában elfogadható a beszállító nyilatkozta is arról, hogy az általa beszállított áru vagy nyújtott szolgáltatás az exportőr ezen áru vagy szolgáltatás felhasználásával előállított magyar áru vagy szolgáltatás exportjára irányuló szerződésében foglalt kötelezettségének teljesítéséhez szükséges.
Exportcélú befektetési hitellel finanszírozott áruexport és/vagy áru exportálását finanszírozó exportcélú befektetési hitel fedezetéül kibocsátott bankgarancia esetén: az Exportőr írásos nyilatkozata szükséges arról, hogy az EXIM által folyósítandó /garantált exportcélú befektetési hitelből olyan befektetés valósul meg, amely magyar származású áru gyártását és exportálását teszi lehetővé, aminek eredményeként az Exportőr exportárbevételt vagy exportárbevétel-növekedést ér el, legalább az exportcélú befektetési hitel összegében.
5
Kapcsolódó dokumentumok, hasznos linkek:
1. sz. MELLÉKLET: A magyar hányad és idegen tartalom jogszabályi háttere Áruexport: o MKIK Származási bizonyítvány minta (pdf) o NAK Származási bizonyítvány minta (pdf) o az MKIK területi elérhetőségei (link) o az Agrárkamara elérhetőségei (link) Szolgáltatásexport: o A kormányhivatalhoz benyújtandó kérelem minta EP igazoláshoz (word) o EP Igazolás minta (pdf) Építés-szerelés: o Az MKIK tájékoztatója a magyar hányad igazolások kiadásának rendjéről (pdf) o MKIK-nak benyújtandó Nyilatkozat a fővállalkozói számlák magyar tartalmáról (word) o MKIK Magyar hányad igazolás minta o Az MKIK központ elérhetőségei
6
