GYERMEKIRODALMI LAP XLVII. ÉVFOLYAM 542. SZÁM 2003. JÚNIUS
A KIRÁLYT KÉRÕ BÉKÁK PHAEDRUS meséje Átdolgozta RÓNAY GYÖRGY
Valamikor réges-régen – így mesélik – a kerek világ nagy ura fönn trónolt egy Olümposz nevû hegyen. Zeusznak hívták; õ uralkodott a földkerekség valamennyi embere és állata fölött. Volt az Olümposz tövében egy nagy mocsár, abban laktak a békák. Szabadon éltek, senki sem parancsolt nekik. Egy idõ múlva azonban elunták ezt a szép, szabad életet, s rettentõ zenebonával Zeuszhoz folyamodtak, adjon királyt nekik, aki uralkodjék fölöttük, és megszabja, kinek mit szabad tennie. Zeusz eleinte ügyet sem vetett a lármára, hanem utóbb elunta a minden esti zsibongást, fogott egy nagy fatuskót, és lehajította a mocsár közepére, a tóba. A víz nagyot loccsant, a békák megszeppenve elhallgattak. A tuskó közelébe se mertek menni. Ki tudja, mire nem képes ez a mozdulatlan, hallgatag király; egyszer csak horkan egyet, és mind egy szálig agyoncsapja õket. Lapultak hát, és pisszenni sem mertek. 2
Hanem egy idõ múlva egy szemfüles béka mégis elhatározta, hogy szerencsét próbál. Elõóvakodott a nád közül, lépett egyet, lépett kettõt, lépett hármat; egyszer csak ott volt a tuskó-király tövében. Hozzáért, aztán rálépett, s mert a király nem mozdult, elkezdett óvatosan fölfelé mászni rajta. Elõbb csak derékig, aztán vállig, végül ott ült a fején; s ha már fönt volt, hát vartyogott is egy diadalmasat. A tuskó nem mozdult, nem szólt, nem tiltakozott. Erre elõjött a többi béka is; valósággal megszállták a tuskót, csak úgy nyüzsögtek rajta, és reggeltõl estig azzal szórakoztak, hogy fejest ugráltak a tetejérõl a tóba. Addig mászkáltak rajta, míg egészen be nem mocskolták sárral, moszattal, békanyállal. Akkor aztán megunták, és új királyt kértek Zeusztól. Zeusz küldött nekik egy vízisiklót. No, ha eddig az volt a bajuk, hogy a király meg sem moccan, hanem csak áll és hallgat, mint a tuskó, akár a fejére is mászhatnak: mostantól fogva, éppen ellenkezõleg, amiatt jajgattak, hogy a királyuk nagyon is fürge, hol itt bukkan föl, hol amott, s ahány alattvalója a közelébe kerül, azt azon nyomban lenyeli. Zeuszhoz folyamodtak hát új királyért. A földkerekség ura azonban azt mondta nekik: – Adtam elnézõ, jámbor királyt: nem kellett; most hát tûrjétek békességgel a rosszat és szigorút, mert könnyen még rosszabbat kaphattok helyette! Így azóta is a falánk sikló uralkodik az ostoba békákon.
DAIDALOSZ ÉS IKAROSZ Átdolgozta ZÁDOR MARGIT
A régi idõkben nem élt Athénban, de egész Görögországban sem nagyobb mûvész Daidalosznál. Építész és szobrász volt, s csodálatos finomsággal tudta megmunkálni a követ, a fát és fémet egyaránt. Gyakran látták épülõ templomok oszlopai között, amint tanítványait, a legelõkelõbb athéni családok sarjait oktatja. Legtehetségesebb tanítványa Talósz volt. Daidalosz látta, hogy a tanulékony ifjú túlszárnyalja õt. Egy este sétára hívta. Felcsalta Talószt az athéni várba, és letaszította a várfalról. Szörnyû tette után leszállt az árokba, hogy elföldelje Talósz holttestét. De Athéné istennõ elkapta a zuhanó ifjút, és bíbiccé változtatta. A bíbic máig is fél a magasságtól, alacsonyan repül, és a földön fészkel. Nagyon óvatos, és a közelgõ veszélyre a többi madarat is figyelmezteti. Daidalosz bûne nem maradt titokban, ezért fiával, Ikarosszal együtt Kréta szigetére menekült. Mínosz, krétai király kérésére Minótaurusznak, a bikafejû, embertestû szörnynek zegzugos folyosókkal átszõtt labirintust épített. A labirintus oly tekervényes volt, hogy maga Daidalosz is alig talált ki belõle. De hiába övezte dicsõség és megbecsülés, hiába árasztotta el Mínosz pompás ajándékokkal, az építész visszavágyott hazájába. Alkonyattájt mindennap kiment fiával, Ikarosszal a partra, és a végtelen tengert kémlelte. Megirigyelte a madarak szabadságát. Madárszárnyakat rajzolt, követte a madarak röptét, és titokban elõkészítette kettejük szökését. Tollakat szerzett, lenfonallal egymáshoz fûzte, majd viasszal összeragasztotta õket. Daidalosz mûve így igazi madárszárnyhoz hasonlított. Magának két nagyobb szárnyat, Ikarosznak két kisebbet készített. Másnap korán reggel felébresztette Ikaroszt. Elõbb maga csatolta fel szárnyát, meg-
ZDENĚK SKLENÁŘ lengyel grafikus rajzai
lebbentette, és felemelkedett a magasba. Majd Ikaroszt oktatta, mint tapasztalt madarak fiókáikat. Ikarosz utánozta apját, és boldogan nevetett, amikor sikerült körülrepülnie a magas fákat meg a meredek sziklákat. – Vigyázz, Ikarosz, ne repülj túl magasra – intette Daidalosz. – A nap megolvasztaná szárnyadon a viaszt, és megperzselné a tollakat. De túlságosan alacsonyan se repülj, nehogy a tenger habja eláztassa szárnyadat. Nagyon elnehezülne, és lehúzna a mélybe. Aztán mindketten felemelkedtek a levegõbe. Alattuk szétterült a végtelen tenger. Ikarosz nem hallgatott apjára, egyre magasabbra szállt. Napisten ragyogó fogatát akarta látni, de a perzselõ sugarak megolvasztották a viaszt, a tollak meglazultak, s Ikarosz hiába lengette karját, zuhanni kezdett. Halálsikolyát a tenger vize fojtotta magába. Mire Daidalosz megfordult, körülötte üresen tátongott a végtelen levegõég. Kétségbeesetten hívta, kereste fiát, de csak szétszórt tollakat talált a habok között. Megtört szívvel egy közeli kis sziget felé tartott. Amikor Héliosz tüzes szekere befejezte égi pályáját, és leszállt az este, a tenger partra vetette a halott Ikaroszt. Daidalosz a csillagos égbolt alatt megásta forrón szeretett fia sírját. A friss hantok fölé egy magányos bíbic szállt, és hangos csipogással emlékeztette Daidaloszt borzalmas tettére. A szigetet, ahol Daidalosz fiát eltemette, máig Ikáriának hívják. 3
Heuréka! Megtaláltam! Ez itt
GÖRÖGORSZÁG, minden turista álma, közös kószálásunk utolsó állomása. Görögország területének egyötödét a 3100 sziget teszi ki. 15.000 km hosszú partvonalát négy tenger mossa. Csoda-e, ha a 40 millió tonnás görög flotta a legnagyobb Európában? Csoda-e, hogy az ókor óta útjuk, harcmezejük, szövetségesük, megélhetésük a tenger? Bújj, bújj, hajó! A Korinthoszi-csatorna magyar munka. A szabadságharc tábornoka, Türr István és mérnöke, Gerster Pál tervei alapján 1881-1893 között készült el az 5 km hosszú, 80 méter magas, sziklába vágott folyosó, amely lényegesen lerövidíti a hajósok útját. A Jón-tengeri szigetvilág, Korfu és Ithaka dús mediterrán növényzettel, mélykék víztükörrel és lágy fövennyel hívogat. Az Égei-tenger szigetei kopárabbak. 3500 éve hatalmas vulkánrobbanás pusztította el az itt virágzó krétai kultúrát. A vöröses-sárgás lávarétegen vakítóan fehérlenek a házak, szélmalmok. A görög narancs, citrom, füge, olajbogyó hozzánk is eljut, de kóstoltátok-e kecskesajtjukat? A 4 és fél millió kecske tejébõl jaurt is készül. Ebbõl kavarják uborkával és fokhagymával a tzatzikit. A muszaka rakott vinette, bárányhús, sajt és paradicsom. Talán a tüzes boroktól táncolják oly szilajul a görög férfiak híres táncukat, a szirtakit.
4
Miért hívják görög Hellásznak a citromlét?
LÁSZLÓ NOÉMI
SZIRTAKI
Az ógörög ábécé furcsa betûi megmaradtak, ám a mai görög nyelv más, mint az ókori. Merõben más a vallásuk, s ezért az életformájuk, az építkezésük is. Nagyszakállú ortodox pópák, szerzetesek imádkoznak a kék-kupolás, hófehér templomokban és a szédítõ sziklaszirtekre épült középkori kolostorokban.
Micsoda zúgás, sürgés-forgás az Olümposz ködös fején: villám, szigony, saru és íj, bagoly, sugár, ész és erény, ármány és átok, harci zaj, a városokban bõsz ricsaj: katona, bölcs, rabszolga, pap – melyik dicsõül hamarabb: Görögországban bármerre a dal, a szó, a szín, a márvány lépsz, antik emlékekbe botvagy Ciprus fölött a szivárvány, lasz. A mûvelt ember számára ha lengenek az olajágak, itt minden ismerõs. szalad a szellõ egyre tágabb tenger felé szelet keresni, nem áll útjába senki, semmi.
Az antik görögök ismerték a lélek, a természet, a csillagok titkait. Leghíresebb jósdájuk Delphoiban volt. Feliratát szívleld meg te is: Ismerd meg önmagad.
Athén, a mai fõváros az ókorban erõs városállam, polisz volt. A demokrácia (népuralom) bölcsõje: minden fontos kérdésben a népszavazás döntött. Athén jelképe és büszkesége az Akropoliszon álló Parthenon, Athéné istennõ dór oszlopos, hatalmas temploma.
Mai színházunk is görög bölcsõben ringott. 40.000 férõhelyes, félkör alakú, lépcsõzetesen emelkedõ színházakban-amfiteátrumokban festett maszkok mögé bújt színészek adták elõ a megrázó erejû tragédiákat, csipkelõdõ komédiákat.
5
A férfiak háborúztak, az asszonyok a tûzhelyet õrizték, és az isteneknek áldoztak. A vízhordás is az õ dolguk volt.
A kétágú fuvola jellegzetes hangszerük volt. Ruhájukat nem szabták, varrták, hanem csatokkal fogták össze, és laza redõkbe rendezték. Hát az iskola? A tanító a szabadban sétálgatva magyarázott tanítványainak. Pedagógusnak azt a rabszolgát nevezték, aki a gazdag ifjút kísérte, holmiját vitte az iskolába. Könyvük hoszszú papírtekercs, füzetük viasztábla, ceruzájuk hegyes íróvesszõ, hangszerük a küthara volt. A zenéhez, filozófiához és sporthoz minden mûvelt ember értett.
Tudjátok-e, kit idéztem görögországi utunk elején? A monda szerint Archimédesz fürdés közben jött rá egy fontos fizikai törvényre, s örömében azon vizesen az utcára szaladt, s ezt kiabálta: Heuréka! Megtaláltam!
Amforák, vázák, kelyhek ezreit formázták és festették a fazekasok. Vázarajzaik az élet minden részletét megörökítették.
6
A spártaiak titka a fegyelem volt. Erre a fiúkat könyörtelen katonai szigorral szoktatták rá már hétéves koruktól. Nehéz a szorzótábla? Pithagoraszt szidjátok érte. Õ rendszerezte Kr. e. a VI. században a szorzótáblát. De görög a mértékegységek neve, a méter, a kiló, a gramm is. Tökéletes arányú épületeik, szobraik, rajzaik titka a geometria, a mértan ismerete. Õk dolgozták ki a szimmetria és az aranymetszés törvényét.
Az ókori görögök számtalan társasjátékot találtak fel, és játszottak szívesen. Ezen az athéni vázán Akhilleusz és Atlasz hajol a játéktábla fölé.
Sok görög szobor-remekmû és vázarajz ábrázol sportolót. A sport a férfiak fontos erõpróbája volt. Kr. e. 776-tól Olimpiában négyévenként ügyességi versenyt rendeztek. Ezalatt a harc szünetelt, mindenütt béke honolt. A nõk viszont még nézõként sem lehettek jelen. Nagy Sándor egyik katonája 42 kilométert és 195 métert szaladt Marathontól Athénig, hogy hírül vigye a perzsákon aratott gyõzelmet. a emlékét Mi õrzi ? n tikába mai atlé
A NAGYRAVÁGYÓ LÓ AISZÓPOSZ meséje Átdolgozta RÓNAY GYÖRGY
Ez is abban a réges-régi idõben történt, amikor még Zeusz uralkodott az emberek és állatok fölött. Egy szép napon trónusa elé járult a ló, és így szólt: – Emberek-állatok ura és királya! Szép vagyok, de úgy gondolom, azért nem ártana, ha még egyet-mást változtatnál rajtam. – Ugyan mit? – kérdezte Zeusz mosolyogva. A ló olyan beképzelt volt, hogy nem is vette észre ezt a mosolyt.
Az olimpiai játékokat száz éve élesztették újra. Helyszínük mindig másutt van, de a nemes versenyszellem jelképét, a lángot mindig Olimpiából indítják el. Rajzold le az olimpiai játékok jelké pét. Hol és miko r lesz a következõ?
– Sebesebben bírnék futni – mondta –, ha a lábam karcsúbb lenne, ha a nyakam olyan hosszú és hajlékony lenne, mint a hattyúé... – Folytasd – biztatta Zeusz. – Rám férne, hogy még erõsebb legyek. Ha valamivel szélesebb szügyem lenne... – Végül? – kérdezte fejcsóválva Zeusz. – Végül – mondta a ló –, ha már arra rendeltél, hogy az embert hordozzam hátamon, igazán megkímélhettél volna a nyergeléstõl, és rá is teremthetted volna a nyerget a hátamra. – Rendben van – mondta Zeusz, s fölemelte jobbját. Felhõ gomolygott föl a királyi trón mögött, aztán elõlépett a felhõbõl egy rút teve. – Tessék – mondta Zeusz a lónak. A ló szólni sem bírt rémültében. – Látod? – mondta Zeusz. – Karcsúbb lábat, hosszabb nyakat, szélesebb szügyet akartál: itt van. Végül azt mondtad, bár teremtettem volna hátadra a nyerget. Hát az is itt van. Akarod-e még, hogy átalakítsalak? – Nem, nem! – tiltakozott remegve a ló. – Hát akkor menj, és örülj, hogy olyan vagy, amilyen. Ne akarj más lenni – mondta Zeusz. Figyelmeztetésül ezt is meghagyom – mutatott a tevére. – Valahányszor ránézel, jusson eszedbe oktalanságod, és sose feledd el: ne a más képességeit irigyeljük, hanem a magunkét pallérozzuk. 7
Az antik görögök vallása színes mesevilág. Zeusz és a többi isten az Olümposz ködbe bújt csúcsáról a földre is gyakran lelátogat. Történetük összefonódik az emberekével. Athéné a tudomány, a bölcsesség, Aphrodité a szépség és a szerelem, Poszeidon a tenger, Dionüszosz a szõlõ, a bor istene. Atlasz Zeusz ellen lázadt, ezért büntetésbõl vállain kellett tartania Milyen jelen t használj ésben az égboltot. uk ma Atlasz n evét? Homérosz, a vak költõ 50.000 sorban énekelte meg a trójai háborút és Odüsszeusz bolyongásait.
A két vázaképen Akhilleusz, a trójai háború hõse sebesült barátját ápolja, majd ha- khilleusz egyetlen A lálát bosszulja meg: legyõzi ponton sebezhetõ. ? Hektort, a trójai királyfit. Hol és miért Homérosz így meséli ezt el: ...így támadt Hektor, forgatta a jóhegyû kardot. Rárontott Akhilleusz is: erõvel telt meg a lelke, mesterien remekelt, gyönyörû pajzsát feszítette melle elé; lengett ragyogó, négyormú sisakja.
A görög ö csellel v k eszik be Trójá t. Mit esze lnek ki?
A görögök gyõzelme után Odüsszeusz még tíz évig bolyong, míg hazatérhet. Az egyszemû óriás, a küklopsz barlangjából a juhok gyapjába kapaszkodva jut ki.
8
Egy napon Midász király a szõlõskertjében sétált, ahol Dionüszosz isten eltévedt kísérõjével találkozott. A király meghívta magához, és bõségesen megvendégelte. Dionüszosz, hogy meghálálja Midasz vendégszeretetét, teljesítette egy kívánságát. Midasz a következõt kérte: – Hatalmas Dionüszosz, azt szeretném, hogy minden, amihez hozzáérek, arannyá változzék! – Úgy legyen! – felelte Dionüszosz. Midasz ekkor letört egy faágat, s azt látta, hogy az rögtön arannyá változik, leszakított egy gabonakalászt, s a kezében aranyat talált. Azután ebédelni ment; de a hús, a kenyér, a bor is arannyá változott. A királyt, bár most gazdag volt, az éhhalál fenyegette, és bocsánatért esedezett. Dionüszosz azt mondta neki: – Midasz, kapzsiságodért már megbûnhõdtél. Most menj, és fürödj meg a Paktolósz folyóban. Oktalan kívánságod átkát így lemoshatod magadról. Azóta a Paktolósz vizében aranyszemcsés homokot lehet találni. Észben az erõ – vallották az antik görögök. Nemegyszer a hadvezérek találós kérdésekkel ütköztek meg: aki megfejtette, az lett a gyõztes. A legenda szerint a Szfinx, az oroszlántestû, lányfejû, szárnyas teremtmény Théba kapui elõtt egy sziklán tanyázott. Minden nap a mélybe taszított egy thébait, aki nem tudott válaszolni a kérdésére. A gyászba borult várost Oidipusz éles esze mentette meg. Oidipusz egy meredek ösvényen felkapaszkodott a sziklára, amelyen a Szfinx már várta aznapi áldozatát. – Jól figyelj – szólt a Szfinx: Feje egy van, lába reggel négy, délben kettõ, este pedig három. S minél több a lába, annál kevesebb az ereje. Oidipusz elmosolyodott. Okos volt, a találós kérdést könnyûnek érezte. – Az emberre gondolsz, Szfinx – felelte. – Az ember jár élete reggelén négykézláb, élete delén két lábon, és amikor életének estéjéhez érkezik, botot hív segítségül, s arra támaszkodik. Ez a harmadik lába. – Gyõztél – hörögte a Szfinx, és levetette magát a szikláról. Az ókor legnagyobb hadvezére, Nagy Sándor erõvel egyesítette a görög városállamokat, és legyõzte a perzsa Dareiosz király 500.000 katonáját és harci elefántjait. A legenda szerint már kamaszkorában megzabolázta a megbokrosodott lovat, és õ ondjuk ma, oldotta meg a kibogozhatat- Mire m szi hogy gordiu lan gordiuszi csomót is: egy csomó? kardcsapással kettévágta.
9
CSEH KATALIN
PILLANGÓBÁL
A tiroli legények fürgén csapkodják bõrnadrágos lábukat.
Lepke rebben, pillangó száll, nyáresti réten áll már a bál. A fuvallat is járja pillangók táncát, ki-ki megtalálja maga lepkepárját. A lomb is ropja, lobog a kedve, pilletáncot tanul mókus, róka, medve. A csillag is fordul, a hold is térül, lepkelány úgy pörög, majd beleszédül. Hajnalodó réten csitul a bál, pillangó, lepke lebben, hazaszáll. Ausztrália õslakói a tánc nyelvén szólnak teremtõjükhöz.
A francia kislányok vidáman ugrálnak hatalmas fõkötõjükben. 10
Az afrikai négerek tánca varázs-szertartás. Dobszóra, botokkal ûzik el a rossz szellemeket. Tüzes ritmus, gitár, kasztanyetta és száz fodor – ez a spanyol flamenco.
MAJLA SÁNDOR
TÁNC Nyár van, nyár. Fénylik a, izzik a lég lángol a, táncol az ég, táncolok én is. Õsz van , õsz. Hullala, hull a levél, Itt éppen széki pár szapo- cikkan a hárfa, zenél, rázza a csárdást, de ezt a táncol a, táncol a szél, táncot szinte minden táncolok én is. magyar faluban járják. Tél van, tél. Fordul a hótakaró, jég alatt bomlik a tó, szél süvít, hókavaró, táncol a, táncol a hó, táncolok én is. Szép kikelet. Táncol a, táncol a rét, hallom a kerge zenét, zendül a, pendül a, kondul a, fordul a, fordulok, pördülök, táncolok, táncolok én.
Távol-Keleten minden mozdulat egy-egy gondolatot fejez ki. Aki ismeri a táncnyelvet, úgy olvas belõle, mint mi a könyvbõl.
TAR KÁROLY
TÁNCHÁZ Sziklaszélen szél száll, kószál. Tetejében két szép fûszál hajladozik, szépen táncol, és kacarász, meg viháncol.
A kozák legények kazacsovja virtuskodó katonatánc.
A szél picit ámul-bámul, visszafordul, õ is táncol. Lett is legott dínomdánom, folyt a lagzi egész nyáron. Táncolt a szél, s a vén szikla, két pár fûszál felvidulva. Jöttek aztán más-más szelek, hoztak bõven hót, hideget. Sziklabércen senki sétál, pihen a hegy s minden fûszál. És a szelek jönnek-mennek, kószálnak és fütyörésznek.
Nyitogatnak minden zárat, mert nem lelik a táncházat. De amikor tavaszodik, az új világ bizakodik:
A tahiti lányok kecses tánccal, virágfüzérrel köszöntik a napfényt, a tengert és a turistákat.
A tánc az ügyesség próbája is. A kalocsai lányok papucsban és borosüveggel a fejükön is vígan karikáznak.
két szép fûszál, hegyek, szelek, dínomdánom, lesz sok gyerek. Sziklatetõ éledezik, s a világ táncházasodik. A görög táncosok a szoknyácska és a bojtos cipõ ellenére is férfiasan ropják a szirtakit. A lappok nemcsak megélnek, még táncolnak is a jég hátán.
11
Itt születtem
Büszke vagyok a falumra, Szekerek mennek a malomba, Vasárnap együtt a templomba, Büszke vagyok kis falumra. Az erdõcsinádiak vallomása hátha titeket is arra biztat: mutassátok be szülõhelyeteket.
A mi falunk, Erdõcsinád Marosvásárhelytõl 25 km-re fekszik. Gernyeszeg községhez tartozik, akárcsak az õt körülvevõ falvacskák: Kisillye, Marosjára, Erdõszengyel. A falut körös-körül erdõ övezi, ami eléggé elszigeteli a fõúttól és a környezõ falvaktól. Elsõ írásos emlékünk a pápai tizedszedõk lajstroma 1332-bõl. E századból származó okiratban még Chonád, illetve Chanád néven szerepel a falu. 1700-ban Csanádként jegyzik. A falu a XVII. század körül az Erdélyi család birtokában volt, innen származik az „erdõ” elõneve. Híres református templomunkat a falu volt kegyura, Szutsáki Ferenc és neje, Kabos Klára együtt álmodta meg, de a férj még az alap letétele elõtt meghalt. Az özvegy mély fájdalommal szívében engedelmeskedett férje akaratának, felépíttette a templomot a marosvásárhelyi Vártemplom mintájára, belsejében a 34 mûvészi kivitelû, faragott paddal. A munkálatokat a templom falán levõ kõtábla tanúsága szerint 1789-ben fejezték be. Kanyargós utcákon porfellegek szállnak, mennek az emberek göröncsös határnak. A madarak olyan szépek, szebbek, mint a pávák, A kõtemplomban renazt dalolják, szép vagy, dezték be a falu elsõ ispiciny Erdõcsinád.
koláját is. Ebbe csak fiúk járhattak. 1795-ben a templom mellett már létezik egy tanterem, amelynek fenntartására és a tanító fizetésére iskolaadót rónak ki. 1834-ben a templomot és az iskolát tûzvész pusztítja. Sokáig egy fából és sárból épített teremben folyt az oktatás. 1907-ben a falu közös erõvel új iskolát épít, lepadolja és berendezi. Akkor már négy osztály mûködött. A mai iskola 1955 és 1959 között állami pénzbõl és a falu népének közmunkájából született meg. Öt osztálytermünk, egy óvodatermünk van, ahova összesen 80-85 gyerek jár. 12
Tíz éve épült fel az Ifjúsági Ház, ahol a falu fiataljai szívesen gyûlnek össze, nyaranta pedig csángó és szórványban élõ gyerekek számára táborokat szerveznek. Másik büszkeségünk az évente megszervezett „Gyöngykoszorú – néptánc, népdal és népviselet találkozó”. A mi iskolánkban is megalakult az Árvácska néptánccsoport. Évente legalább 5-6-szor részt veszünk különbözõ néptánc-találkozókon. Sok szép élményben volt már így részünk. Próbáljuk megõrizni azokat a szép táncokat, énekeket, amiket nagyszüleinktõl, szüleinktõl, tanárainktól tanulunk. Erdõcsinád népe szorgos, s szereti a vidámságot. Õrzik a szép népi táncot, imádják a mulatságot.
Húsvétkor a fiúk fenyõágat szegeznek a lányos házak kapuja mellett felállított állványokra. Csapatosan járnak, s míg egyesek kalapálnak, mások eltulajdonítják ideig-óráig mindazt, ami mozdítható az udvaron. A házigazdák egész este, éjjel résen vannak, mérgelõdnek, mégis minden évben vaskapu, veder, seprû, szemétlapát, szekér vagy éppen nyúlketrec nélkül maradnak. Az eltulajdonított tárgyak aztán olyan helyeken kerülnek meg, ahol nem is számítják a tulajdonosok, de mindig elõkerülnek. A kapu vagy a kisszekér felkerül a fára, a nyúlketrec a nádasba, a hûtõszekrény a tehén jászolába, a gerenda az úttestre, a zsúp kóré az ajtó elé, hogy amikor az ajtó kinyílik, a kijövõ hasra essék. Máskor elköltöztetik a kutyát a kutyaóllal együtt, szénával vagy éppen kávéval beszórják az egész udvart. Még bosszantóbb a kertészgazdának, ha fûmaggal szórják be a melegágyat. Húsvét másodnapján minden kedves locsoló hímzett zsebkendõt és 10-10 hímes tojást kap. Gyertek ti is, szívesen látunk falunkban.
A lankás, termékeny domboldalakat kihasználva Erdõcsinád lakossága földmûveléssel, szõlõtermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkozik.
Írták és rajzolták az erdõcsinádi tanulók nevelõik segítségével.
13
Könyvmoly
Szólj, szám!
Olvasni jó! Rajta hát, olvassuk át az egész könyvtárt! Kicsi, nagy, rövid, hosszú, mind egyre megy, olvasni jó, gyerekek!
!
ta Havon at íj d 3 nk ki sorsolu
1. ÁPRILISBAN A NYELVÕRÖK VIDÁM SZÓJÁTÉKRA GYÛLTEK ÖSSZE SZATMÁRON. Rendezzétek új sorrendbe a fenti mondat szavait úgy, hogy pontosan a kérdésre válaszoljon. A. Kik gyûltek össze? B. Mit Ezt a vidám Könyvmoly-indulót a sárközi csináltak? C. Hol gyûltek össze? D. Mikor gyûltek össze? Fanea Imola írta. Lássuk, milyen nyári csemegéket ajánlanak E. Miért gyûltek össze? nektek az ínyenc molyok. Gárdonyi Géza: Eg2. Az alábbi szavak mindenik jelentésével írjari csillagok – kóstolta, szerette Blénesi Beáta tok egy-egy mondatot: és Bernadette Gyergyószentmiklósról, Kiterem, ott terem, termet, termett, teremt rály Ingrid-Beatrix Szilágysomlyóról, Fanea 3. Néha szavainkat jelekkel helyettesítjük. Ezt Imola Sárközrõl. Karsay Eszter Nagybányátették hajdanán a különbözõ népek is. Hogy miról Jack Londontól a Fehér Agyart ajánlja, de ha ez megtetszett, olvassátok el Az éneklõ vel jeleztek, az a környezetüktõl függött. Írjátok be -val, -vel ragos fõnévvel, mivel jelezkutya és A vadon szava címû regényeit is. ték a veszélyt távolban levõ társaiknak: Szép nyarat és jó könyveket kíván az indiánok, az õserdõ négerei, az Öreg Moly a svájci pásztorok, a székely határõr falvak
!
ta Havon at 3 díj k ki n sorsolu
Török Erika, Gyergyóalfalu
Áprilisi megfejtések: 1. Többet ésszel, mint erõvel. Több a baj, mint a vaj. Túljár az eszén. Megy, mint a karikacsapás. Egységben az erõ. 2. nyakkendõ, vasút, háztetõ; vörös, mint a bor; holdnak a fénye; szemre való üveg; esõ elleni köpeny; tollnak készült tartó. Gyõzteseink: Kurkó Mihály Zsolt, Csíkszentdomokos; a székelyszentléleki IV. osztály; a kárásztelki II. és IV. osztály.
Hurrá, nyaralunk! Ilyenkor, a fárasztó tanév végén nincs kellemesebb feladat, mint elképzelni, hogyan fogod tölteni a nyarat. Akár elutazol valahova, akár otthon maradsz, a vakáció mindig tartogat kellemes meglepetéseket. Rajzold le, hogyan szeretnéd tölteni a szünidõt, vagy tavalyi élményeidet elevenítsd fel. Kellemes, pihentetõ vakációt kívánok Maszat Mûvész Márciusi rajzaikkal könyvjutalmat nyertek: a zilahi Iuliu Maniu Iskola II. B osztálya – Deák Dávid (1); Ilyés Melánia, Ivó (2); Berszán-Árus Bence, Varga Elõd, Gyergyószentmiklós Gyergyószentmiklós (3). 1
14
2
3
BITAY ÉVA
vitamin mészlerakódást, a C vitamin vesekõ képzõBEKAPOK EGY PIRULÁT, dést okozhat. Egyes vitaminok túlKORTYOLGATOM A TEÁT... adagolása gátolja más vitaNapjainkban divat a gyógyszerszedés. Egyminok felszívódását, pélegy éjjeliszekrényen ma annyi gyógyszert haldául a feleslegben levõ E mozunk fel, amennyi az egykori erdélyi nagyvitamin csökkenti a K vitaasszonyok apotékás ládikójában a család és az min hatását, és vérzékenyegész várnép számára egy életre elég volt. séghez vezet. Növeli a veszélyt, hogy a gyógyszereket egyKortyolom a gyógyteát, az csak nem árthat, másnak ajánlgatják az emberek: „próbáld ki, ne- hiszen „úton-útfélen terem az egészség”. kem nagyon jót tett”, holott a legtöbb Deé Kinga, Aranyosgyéres Csak módjával és óvagyógyszer szedése csak orvosi felügyetosan! A gyógynövényeklet mellett javallt. Az orvosságok ugyanben sem csak egyedül a kíis nemcsak egyetlen szervre, hanem az vánt hatóanyag van jelen, a egész szervezetre hatnak, s nem biztos, gyógyteának lehet mellékhogy ami jó az egyik szervnek, az nem hatása is! Sok esetben a árt a másiknak. S hát még a mellékhatágyógyító és mérgezõ adag sok! között igen kicsi a különbBekapok egy vitamint, ség. A gyógynövények összetéveszthetõk haaz nem árthat, csak a javatástalan vagy éppen mérgezõ növényekkel. A mat szolgálja. Vitamint fagyöngy gyógyhatása attól is függ, hogy miszed ma majdnem minlyen fán nõ! denki, hogy „erõsödjön”. Mivel jön a vakáció, azt tanácsolom: miA vitaminokat szervenél kevesebbet ücsörögjetek a tévé képerzetünk nem nélkülözheti, nyõje elõtt, inkább szaladgáljatok, játsszatok ha nincsenek jelen, hiánya szabadban. Most van itt az ideje! Havon Miklós Boglárka, ta 3 díjat Erdõfüle betegségek lépnek fel. Visorsolu nk ki szont az egészséges, sok friss gyümölcsöt, fõzeléket tartalmazó táplálék fedezi vitaminszükség- Milyen játékokat szoktatok együtt, a szabadban letünket. Agyonszennyezett környezetünkben játszani? ennek ellenére felléphet a vitaminhiány. Ilyen- Áprilisi megfejtés: Az árvalányhaj selymes kor azonban az orvos kell elõírja, hogy milyen pázsitfû. Sok kéz a hajban is jó. Hosszú haj, rövid ész. Égnek áll a haja. Haját tépi mérgében. Nyerés mennyi vitamint szedjünk, ugyanis a jóból is tesek: Gál Jonatán, Székelyudvarhely; a gyermegárthat a sok. A túladagolt A vitamin növekegyószentmiklósi Salamon Ernõ Líceum II. D dési zavarokat, bõrkárosodást, hajhullást, a D osztálya és a túrterebesi IV. B osztály.
KISKÓPÉ
!
A LEGRÖVIDEBB GYERMEKKORA a gnúborjúnak van. Az afrikai patás növényevõ csapatban él, a kicsinyek szinte mind egyszerre jönnek a világra a reggeli órákban, amikor az éjjel vadászó ragadozók jóllakottan pihennek. A kisborjú születése után 3-12 perccel lábra áll, azonnal szopni kezd, lépeget, két nap múlva pedig épp olyan gyorsan száguld, mint a felnõttek.
15
☺
HAHOTA
☺
Kopogtatnak a jósnõ ajtaján. – Ki az? – kérdi a jósnõ. – Hát még ezt sem tudja kitalálni? – hallszik kintrõl a csalódott látogató távolodó hangja. Balla Nándor, Nagybánya
-
A skót autóbuszkalauz kérdezi az utasoktól: – Ki vesztett el zsineggel átkötött tízezer fontot? – Én! – kiált fel egyszerre negyven utas. – Íme, megtaláltam a zsineget! – szól a kalauz. Szekeres-Ugron Villõ, Marosvásárhely
-
Kopogtatnak a mennyország kapuján. Szent Péter kikiált: – Na, mi az? – Nem mi az, hanem ki az, fiacskám – hallszik kintrõl. Szent Péter morgolódik: – Már megint egy tanárnõ.
TALÁLD KI! A nagybányai Reisfeld Réka vidám felx kiáltását olvashatod a rejtvényben.
2 3 4 5 6
-
– Pistike, itt az év vége! Miért kapsz csak hatosokat? – A jobb jegyeket már kiosztották... Sipos Elizer, Marosszentkirály
-
– Jean, miért csak a bal papucsomat készítette ki az ágyam mellé? – Mert úgyis mindig bal lábbal kel fel, uram. Bíró Ágota, Marosszentgyörgy
16
z
7 8 9 10 11 12 13
Kovács Katalin, { Szalárd: kedvenc vaká-
1 2
1
2
3
4
5
3
4
5
6
7
ciós olvasmányom. 1. Az égen ragyog 2. Gondolkodunk vele 3. Lelkész 4. Ragadozó madár 5. Becézett Ilona
KEDVENC MESEHÕSÖM
-
Czina Tímea Kinga, Szalárd
venc évszakom. 1. Vízparti növény 2. Igen angolul 3. Földforgató szerszám 4. Tesz
1. Kenyérre kenhetõ tejtermék 2. Pirul az alma 3. Ruhazáró eszköz 4. 1 Ravasz állat 5. Nem arra 6. ...firka 7. Januári, feb2 ruári 8. Katonai jármû 9. Kerek gyümölcs 10. Hosz3 szú fülû állat 11. Angol igen 12. Éjszaka „látjuk” 4 13. Kínaiak alap élelmiszere Boros Tünde, Lázári: egy idõre bezárják. Olvasd sorba a kezdõbetûket.
1
Boros Tünde, Lázári
– Szeretni kell az állatokat, hiszen õk is Isten teremtményei. Neked például mi a kedvenc állatod, Tibike? – A rántott csirke.
Bacsó Zsuzsa, y Szecseleváros: ked-
1
2
Molnár Eunika, Szilágybagos: 1. Kenyérsütõ | mester 2. Fohász 3. Fogoly 4. Nem ide 5. Halkan mond 6. Adnak neki 7. Nem ezt
3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
Molnár } sárhely:
Zsolt, Kézdivá-
1. Lábbeli 2. Fekete-fehér társasjáték 3. Haltojás 4. Krumplit, lisztet tárolnak benne 5. Becézett Mihály 6. Gabonaféle 7. Tüske, tû teszi 8. Kerti szerszám 9. Egyik szülõ 10. Félénk állat 11. Üveg „zárja” 12. Ismét 13. Szájfesték
~ Albert Dóra, Simonyifalva: 1. Vízi állata 2. Kerek gyümölcs 3. Tata párja 4. Házsor 5. Dohányzóeszköz 6. Nem hamis 7. AA! 8. Vigyáz rá 9. Becézett Katalin 10. Szürke rágcsáló
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Lóbiztató szerszám
L
L
L
L
L
Epeközép!
Bérc Görög tánc
S
L
L
I
MOA
L
Becézett Ilona A karácsony is ez
O Szívni kezd!
L
L
Középen konok!
S
³
A görög istenek lakóhelye
ÉNY V T REJ ÁZAT Y PÁL
Nõi név
Rövidnadrág Kora nyári gyümölcs
L
Juttat
Nem hideg
IZSÓM
L
L L Orosz autómárka
L
RER
L
Állatlakás
L
Nem ül
L
5 6 7 8 9 10
Boglárka, Dés: 1.Székely Kezdõdik január! 2. Nem ül 3. Vízinövény 4. Szaglószerv 5. Föld és víz keveréke 6. Forrásból ered 7. Férfi ruhadarab 8. Nagyobb edény 9. Ébresztõ magánhangzói 10. Csend ellentéte
Veres Anikó, Szat-
1 2
Finna Dávid, Zabola
4
L
3
L
2
L
1
Az ábécé elsõ két betûje
Lakrész!
L Majdnem végig izgalmas!
Római 1-es
L
L
Vonós hangszer
Földet forgat
L
VAJNÁR ILONA rejtvénye
L
L
L
Világrész
Magas termetû, erõs
L
L
Köszönés Ká!
L
L
IPE
Részvénytársaság Pénzbeli érték
L
L
L
KérGörög monda- dõszócshõs ka
L
A
L
L
Nemzetközi kamionjel Es!
márnémeti: 1. Olyan édes, mint a ... 2. Férfi ruhanemû 3. Angol cica 4. Cselekvést mutató szófaj 5. Növény lesz belõle 6. Becézett Aladár 7. Orosz uralkodó volt 8. Festmény 9. Idõmérõ
3 4 5 6 7 8 9
Ebben a lapszámban minden Görögországgal kapcsolatos, így a rejtvénypályázat háromszavas megfejtése is. Igyekezz, hogy részt vehess a sorsoláson. A nyertesek névsorát szeptemberi lapszámunkban olvashatod majd. Kellemes vakációt kíván a Rejtvénykirály
³ NY ERT ESE K
Az ÁPRILISI REJTVÉNYPÁLYÁZAT megfejtése: Lolka és Bolka. Könyvjutalmat nyertek: Bíró Sára Gyöngyvér, Nagyvárad; Szûcs Ilona, Nagykágya; György Melinda, Szamosardó; Bicsak Gabriella, Borzont; Kürti Arnold, Arad. Gratulálunk!
MÁJUSI MEGFEJTÉSEK 1. édesanya 2. mese 3. egy ember és egy ló 4. érem, rakó, ekék, móka 5. szalmakrumpli 6. nyakkendõ, szivárvány 7. csengõ 8. szalvéta 9. születésnap
17
LEVELEZÕ A csíkszeredai Petõfi Sándor Iskola III. E; a marosvásárhelyi 2-es Iskola IV. C és a Mihai Viteazul Gimnázium III. D; a székelyudvarhelyi Palló Imre Mûvészeti Szakközépiskola II. A; a nagybányai Petre Dulfu Iskola IV. C; a brassói 27es Iskola IV. E és a 15-ös Iskola III.; a tordai T. Murãºanu Iskola II. D; a szászrégeni 3-as Iskola III. B; a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Iskola II. B; a ditrói Siklódi Lõrinc Iskola I. B és IV. A; a sepsiszentgyörgyi Váradi József Iskola II.; a zilahi Iuliu Maniu Iskola II. B osztálya; a marosszentgyörgyi II. C; a székelyszentléleki III.; a balavásári IV.; a tekerõpataki III.; a szabadkai II3; az ákosfalvi II.; a hadadi II. B; a zabolai III. B; a
Volt nekem egy tanító nénim, Akit nagyon szerettem, És nagyon nehezen viselem, Hogy nem lehet most itt velem. Amikor becsengettek, Õ jött hozzánk gyors léptekkel, És megtanított annyi szépre, Amennyit csak tanítani lehetett. A nyáron házasságot kötött, És más faluba költözött. De remélem, hogy nagyon boldog, És szeretik a gyerekek.
Én most negyedikes vagyok, Tanév végén búcsúznom kell, Móriczi Réka, Szentmáté De csokromból a legszebb rózsát málnásfürdõi III.; a magyar- Én neki küldöm biztos el. királyfalvi II. és IV. B osztály; a csíkmenasági; a bürkösi, a kissolymosi iskolások is rajzzal, mesével, verssel köszöntik a nyarat, s búcsúznak az iskolától. Pihenjetek, játsszatok, nõje-
Kovács Anita-Mónika, Monó
tek a nyári szünidõben! Szeptemberben találkozunk, de addig is a nyári égrõl naponta integet nektek barátotok, a Napsugár
Simon András, Gyergyóújfalu; Mureºan Anna-Karina, Kovács Katalin, Sipos Judit, Szász Dávid Sándor, Füstös Noémi, Haibuc Anna-Mária, Dés; Szász András, Brassó; Oroszhegyi Zsuzsa, Fehéregyháza; Demeter Ágica, Magyari Tamás, Jedd; Kovács Angelika, Szilágynagyfalu; Imre Erzsébet, Lõrincz TímeaMárta, Korond; Póka Zsuzsa, Antal Ernõ, Marschal Bernadett, Csíkszereda; Demeter Krisztina, Székelykeresztúr; Fazakas Orsolya, Csíkbánkfalva; Kiss Edit, Aranyosegerbegy; Szvorény Elemér, Kézdivásárhely; Kovács Dóra, Székelyudvarhely; Tóth Bálint, Nagykároly; Bálint Annabella, Zilah; Varga Edit, Erdõfüle; Konnát Árpád és Levente, Kovászna; Kallós Henrietta, Kallós Dalma, Avasújváros; Szelezsán Tímea, Belényes; Pályi-Kis Tímea, Szilágycseh; Köõ Noémi és Remán Roland, Magyarberéte; Kovács Zoltán, Tódor Szabolcs, Csíkverebes; ªtefanov Eric-Dávid, Arad; Jakab Tünde, Zetelaka; Kiss Attila-Botond, Marosvásárhely. Bréda Bernadette, Kálmánd; Téglás Eszter, Sepsikõröspatak; Ozsváth Ferenc, Harkó Andrea, Szász Barna, Marosvásárhely; Tövissi Aranka, Berkeszi Tímea; Székelykakasd; Portik Tímea, Berszán-Árus Bence, Gyergyószentmiklós; Nagy Franciska, Kolozsvár; Gustere Rita, Vármezõ; Koncz Ildikó, Székelyszenterzsébet; Kerekes Melánia, Segesvár; Kovács Kinga, Nagyenyed; Tóth Lilla, Szilágysomlyó; Szekeres Szidónia, Barót; Nagy Renáta, Ivó; Csíki Tamás, Kisiratos; Török Éva, Gógán; Imre Emõke Andrea, Völcsök. A márciusi Napsugárban Kószabósza kérdéseire így kellett válaszolnotok: mert a felfedezett új földrészt Kolumbusz Indiának hitte; fehér bõrük, páncél vértezetük, tûzfegyvereik és lovuk miatt; gitár és kasztanyetta; Carmen; Don Quijote; vagdalásos, körülvarrt mintájú kézimunka. Nyertesek: Kiss Csilla Renáta, Marosvásárhely; Vajda Eduárd, Szecseleváros; a csíkmenasági III-IV. osztály. Az áprilisi – lengyel lapszám helyes válaszai: Csíksomlyó; Szent István, Imre, László, Margit, Erzsébet; az õsz hajú, szakállú Bem fiamnak szólította Petõfit; II. Rákóczi Ferenc; Kis kacsa fürdik. Könyvjutalmat nyertek: a csíkszeredai Petõfi Sándor Iskola III. E osztálya; Lõrincz Szidónia, Nagytusnád; Bodó Bence, Székelyudvarhely.
RAJZ
VERS, MESE
18
Bakó Anett, Felsõbánya
Ni! – az égen megjelent a napsugár, utána esõ jött egy paripán. Meleg esõ, nyári esõ, nem kell hozzá esernyõ, hisz már az égen a napsugár, napsugár, mely lábával kalimpál.
Itt egy gomba, ott egy gomba. Hol van most a rókagomba? Itt a gomba, rókagomba, Jaj, de jó a kisfazékba. Beleteszem, Megfõzöm és megeszem.
Fülöp Árpád-Levente, Kend
Szabó Barna, Nyárádkarácsonyfalva
Forró nyár van, süt a nap, Sirály repül a tengeren. Kevély tölgyfák alatt Zöld fûcsomó pompázik, S gyakran hallasz vidám tücsköt Miközben citerázik.
Június, szép a nyár, Augusztusig le se jár. Várjad a sok meleget, Szórakozni eleget. Ne várjad a hideget, Mulatozni nem lehet! Muntean Jenõ, Marosvásárhely
A nyár csudaszép volt. nem dicsekedhetem tengerparti strandolással, magas hegyek megmászásával, mégis pompás volt. Nagymamámnál voltam. Korán reggel magamra kaptam néhány ruhát, és kimentem a legelõre. Leültem. Aranyos fényben fürödtek a felhõk. Ezüstös takarókban ásítoztak a hegyek. A virágok az árnyékos bokrokban, a zsenge fû mind élvezte a hûs reggeli fuvallatot. A rigó megkezdte koncertjét. Csodás volt! Nagyon szép a nyár! Várom a következõt! Budai Glória, Margitta
Barta László, Marosludas
Csíki Tamás, Kisiratos
Hor váth Cintia, Nyárádselye Címlap: Kószabósza Görögországban
Tarkabarka madaracska Fejedre száll, s hírül adja: Ma már nincsen iskola, Menj üdülni a strandra!
Hankó Renáta, Marosvásárhely
Mehetsz a hegyekbe, Megmászhatod mindet, Majd kapd a rollered, S száguldj vele egyet! Rend Melitta, Margitta
NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ, MÜLLER KATI képszerkesztõ. A szerkesztõség postacíme: 3400 Cluj, Str. L. Rebreanu, Nr.58./28., C.P.137. Telefon/fax: 0264/141323. Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. E-mail:
[email protected] Honlap: http://www.dntcj.ro/NGOs/napsugar; A lapok árát a következõ bankszámlára várjuk: S.C. NAPSUGÁR – EDITURA SRL. Cont 2511.1-569.1/ROL B.C.R., SUC. JUD. CLUJ Készült a kolozsvári TIPOHOLDING Rt. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 12000 lej
19
Dósa Karolt, Marosvásárhely
Illyés Kinga, Vulkán
Miket tervezel erre a nyárra? A tanév során Kószabósza bebizonyította, hogy utazni képzeletben, a Napsugárral is lehet. Most pedig arról gyõzõdhetsz meg, hogy nyaralni otthon, játszani a magad készítette játékokkal is nagyszerûen lehet.
Búzaszár-lovacskák
Búzaszár-babák Figyeld a képeket. Bánj óvatosan a bicskával, a szalmát, gyékényt munka elõtt áztasd meg. Ha nem boldogulsz, kérd édesapád segítségét.
Gyékénybábuk
Gyékény Naptündér
Nádlevél-hajó
Gyékénytutaj
