Gyártói ötvösi szám (piros színnel írt szám) - belső átmérő - belső kerület

Gyártói ötvösi szám (piros színnel írt szám) - belső átmérő - belső kerület 8 - 14,3 mm - 45,02 12 - 15,67 mm - 49,23 16 -17,00 mm - 53,41 20 - 18,33 mm - 57,59 24 - 19,67 mm - 61,80 28 - 21,00 mm - 65,97 32 - 22,33 mm - 69,12 36 - 23,67 mm - 74,45

9 - 14,6 mm - 46,09 13 - 16,0 mm - 50,27 17 - 17,33 mm - 53,41 21 - 18,67 mm - 58,65 25 - 20,00 mm - 62,83 29 - 21,33 mm - 67,01 33 - 22,67 mm - 71,22 37 - 24,00 mm - 75,52

10 -15,0 mm - 47,12 14 - 16,33 mm - 51,30 18 - 17,67 mm - 55,51 22 - 19,00 mm - 59,69 26 - 20,33 mm - 63,87 30 - 21,67 mm - 68,08 34 - 23,00 mm - 72,26 38 - 24,33 mm - 76,68

11 - 15,3 mm - 48,16 15 - 16,67 mm - 52,37 19 - 18,00 mm - 56,55 23 - 19,33 mm - 60,73 27 - 20,67 mm - 64,94 31 - 22,00 mm - 69,12 35 - 23,33 mm - 73,39

Atlantiszi gyűrű

© 2002 Witold Kucharczyk

Ezzel a leírással igen nehéz feladatra vállalkoztam, mivel az általam vázolt témáról még mindig hiányosak ismereteink. Úgy érzem azonban, hogy azt a keveset, amit már tudunk róla, meg kell osztani másokkal is e titokzatos tárgy elterjedésével együtt született sok legenda, fantasztikus beszámoló, de egyben félreértés miatt is. Az Atlantiszi gyűrű nemcsak titokzatos, de egyre szélesebb körben gyakorlati alkalmazást találó tárgy. Az eredeti gyűrűt egy francia egyiptológus, d’Agrain márki 1860-ban találta Egyiptomban a Királyok Völgyében végzett ásatásai során Jua (vagy Jus) főpap sírjában. A vizsgálatok során kiderült, hogy homokkőből készült. A rajta lévő mintázat egyből felkeltette a megtaláló érdeklődését, mivel sehogyan sem illett az egyiptomi kultúrára jellemző hagyományos motívumokhoz. Az ábra meghatározott geometriai formákból – egyértelműen ezoterikus módon – elrendezett mintát mutatott. A gyűrűt később André de Bélizal francia radiesztéta örökölte, miután feleségül vette d’Agrain márki unokahúgát. Maga a megtaláló azt állította, hogy a gyűrű az ősi Atlantiszról származik, és kora többezer évre tehető. (Egyes források szerint Roger de Lafforest ezoterikus kutató és író volt az, aki később, már a XX. században rámutatott a gyűrű atlantiszi eredetére). Ugyanakkor az analízis kimutatta, hogy a gyűrű asszuáni homokkőből készült. Így született az a feltételezés, miszerint a gyűrű mintája az egyiptomi kultúra előtti civilizáció terméke, amely vagy ott jött létre, vagy később került oda, de amelynek mindkét esetben az ősi egyiptomiak voltak az örökösei. (Az egyiptomi civilizáció akár az atlantiszival párhuzamosan is létezhetett, kereskedelmi, kulturális és szellemi kapcsolatokat fenntartva.) André de Bélizal, a modernkori radiesztézia egykori úttörője elsőként végzett komplex radiesztéziai vizsgálatokat a gyűrűn, és már az első pillanatban megértette, hogy rendkívüli erővel és hatáskörrel bíró tárggyal van dolga. Rájött, hogy az egyszerű geometriai formáknak egyenként saját, meghatározott jelentésük és rendeltetésük van, csakúgy, mint a teljes mintázatnak. A gyűrű köralakjának, azaz a forma megválasztásának is lényeges a jelentése. Rajzolata három hosszú téglalapból, hat négyzetből és a formát két oldalról lezáró két háromszögből áll. (Jelenleg némelyik külföldi készítő a hat négyzetet hat kisebb téglalappal, vagy hat mini térbeli piramissal helyettesíti. Emiatt eltérő hatást eddig nem észlelt senki).

Az összegyűjtött eredmények alapján André de Bélizal megállapította, hogy az atlantiszi jelet hordozó gyűrű hatalmas erejű energetikai védőpajzs, amely viselőjét mindennemű külső káros befolyástól megóvja. Roger de Lafforest emlékezetes interjúgyűjteményt készített az idős André de Bélizallal („Ces maisons qui tuent’ – published Robert Laffont 1972, egyéb munkái: „La Réalité magique”. Paris, Laffont. „Présence des invisibles”. Paris, Laffont, /coll. „J'ai Lu”, nr. 159/. „ La Magie des énergies”. Paris, Laffont /coll. „J'ai Lu”, nr. 161/, 1985.)

Álljon itt egy idézet Roger de Lafforest írásából: „Valóban e gyűrű – melyet valószínűleg Atlantisz lakói, az Óegyiptomiak örökhagyói készítettek – különleges titok kapuját nyitja ki előttünk, a megmagyarázhatatlan kiválasztottság és védelem titkát, melyet a kiváltságos formák által sugárzott hullámok biztosítanak, védve minden láthatatlan káros külső hatás vagy agresszió ellen. Valóban léteznek olyan ún. alakhullámok, amelyek képesek létrehozni rendíthetetlen védőkorlátot, megállítva és semlegesítve minden olyan erőt, amely például egy lakás vibrációs légkörét vagy lakóinak egyensúlyát megzavarhatná, beleértve egészségüket, esélyeiket, szerencséjüket. Az atlantiszi gyűrű éppen ilyen csodákra képes.” André de Bélizal radiesztéziai kutatásai során a gyűrű következő tulajdonságait írta le: • A gyűrű mintázata elektromágneses hullámokat sugároz, melyek képesek létrehozni egy, még kideríthetetlen elv szerint aktívan működő védőpajzsot, megelőzve minden káros energetikai befolyást, mint pl. a geofizikai okok vagy a légkör rezgésének zavaró hatásai. Ide tartozik továbbá bármilyen rossz kívánság, átok, rontás vagy egyéb mágikus agresszió energetikai töltésének közömbösítése (vagy akár transzformálása) is. A védelmet működtető erő emellett tiszteletben tartja szabad akaratunkat, így ha valaki például öngyilkossági tervet fontolgat, a gyűrű nem fogja megakadályozni ennek végrehajtásában. • A második tulajdonsága a gyógyítás. Természetesen nem a konkrét organikus sebek gyógyításáról van szó, hanem bizonyos funkciók és az energetikai egyensúly helyreállításáról, illetve fájdalomcsillapításról. • A harmadik tulajdonsága az intuíció és az érzékszerveken túli érzékelés megerősítése. A gyűrű segít az olyan dimenziókkal való kapcsolatteremtésben, amelyekről eddig csak a metafizikai jelenségek kapcsán hallhattunk információkat. A gyűrű viselője érzékennyé válik bizonyos hatásokra és üzenetekre, melyeket másképpen nem tudott volna érzékelni. • A gyűrű mintája a hordozó anyagtól függetlenül is működik, így akár ábra formájában is. Itt fontos megjelölni, hogy környezetünkben minden tárgy és alak a saját magára jellemző energiával sugároz, ami pozitív, közömbös, vagy negatív hatással lehet ránk. E jelenséget a világ számos ősi kultúrkörében felfedezték és gyakorlati célokra használták. Legismertebbek az egyiptomi piramisok, de más geometriai formák, amulettek, jelek, szimbólumok is elterjedtek. Az egyiptomi piramisok a legtitokzatosabb ember alkotta építményekhez tartoznak. A „piramis” szó jelentése: „a benti tűz”. Itt a tűz az egyetemes életerőt jelentheti. A piramisok által generált hatalmas erejű sugárzás több lelkes kutatót és gyógyítót sarkallt munkára. Az 50-es évek végén nagy visszhangja volt a Karel Drbal cseh feltaláló által épített mini piramisnak, melyben a belehelyezett borotvapenge regenerálódik. A benne tartott pengével akár 200-szor is lehet borotválkozni! A mini-piramist a növényi magok csíráztatásához, vagy a benne tárolt vízzel öntözésükhöz is használhatjuk. A piramisban tartott élelmiszer tovább tartja meg frissességét, az íze pedig javul. Jómagam emlékszem tinédzser korombéli barátaimra, akik az így épített mini-piramisokban nemesítették a legolcsóbb cigarettákat és a gyenge minőségű bort… Az atlantiszi gyűrűn végzett mérések kimutatták, hogy sugárzása a fényspektrumbeli fehér fénynek felel meg. Tehát magába foglal minden olyan energiát, amely a harmonikus élethez szükséges. Tisztánlátó személyek az emberi aurára gyakorolt pozitív, erősítő hatásáról számolnak be. A tárgyak sugárzására jellemző az áramlás, a mágneses mező bizonyos tulajdonságai, a hőmérséklet változékonysága és a fény egynémely attribútuma, mint pl. a visszaverődés képessége.

Ami az alaksugárzást illeti, gyakran nincs jelentősége, milyen anyagból készült egy adott tárgy. Nemritkán még a kívánt eredmény eléréséhez sem szükséges a teljes forma, hanem elegendő csupán annak váza is, mint például a nagy Gizei Piramis oldalfal nélküli kicsinyített mása esetében. Ahogy már korábban említettem, minden élő szervezetre és tárgyra sajátos sugárzás jellemző, melyet az ember biofizikai eszközökkel tárhat fel és mérhet meg. E sugárzás hullámok formájában zajlik, és annak egyéni hossza a napfény spektrumán belül található. A hullámok hosszának meghatározásához az egyszerűség kedvéért a spektrum színeit rendelték hozzá, ez az ún. radiesztéziai szín. A spektrum színeit továbbá hideg (kék, lila, indigó) és meleg színekre (vörös, narancssárga, sárga) osztjuk. A zöldet, mely a színskálán a meleg és a hideg színek között helyezkedik el, semlegesnek tartjuk. A további kutatások során kiderült, hogy a spektrum terjedelme túl szűk az összes radiesztéziai szín befogadására, így kiegészítő fehér és fekete színeket rendelték hozzá, továbbá az ultraibolyát és az infravöröst. A formák sugárzására irányuló kutatások gyakorlati alkalmazása elsősorban a radiesztéziai gyógymódokban érvényesül, a káros mikrorezgésektől való védelemben és a szervezet jótékony rezgésekkel való serkentésében. Tehát a színterápia a megfelelő hosszúságú hullám alkalmazása. Ez a gyógymód az ősi Egyiptomban, Kínában, Indiában és Görögországban is ismert volt és több, mint valószínű, hogy az ősi Atlantiszon is. A betegséget a szervezet azon rendellenességének tartották, amely fényspektrumának egy adott hosszúságú hulláma, tehát egy adott szín abszorbeálását megakadályozta. E gyógyítás lényege a színek közötti arány visszaállítása. (Ne feledkezzünk meg az emberi test energetikai központjaihoz, a csakrákhoz hozzárendelt színekről sem.) A modernkori tudományos kutatás történetében az energia továbbítását először a víz hullámaiban figyelték meg. Később a kutatók megállapították, hogy a hangok hullámok formájában terjednek a levegőn keresztül. Nagy áttörést jelentett azon felfedezés, miszerint a fénynek is van hullámmintája, mely térben és időben terjed. A tudósok legutóbb arra jöttek rá, hogy az anyag is elektromágneses hullámokból áll. Már senki sem hiszi, hogy az atomok parányi kemény golyócskákból állnak. Az energia és az információ az, amelyből minden felépül. Érdekes elméletet mutatott be Dr. Greg Little a „Grand Illusions” című művében, mely magyarázatot hivatott adni különféle paranormális jelenségek keletkezésére. A szerző ugyanis azt feltételezi, hogy az elektromágneses energia spektruma az élet intelligens formáinak forrása, azok pedig annak különböző szintjeinek lakói. Az elmélet szerint a Menny rezgései a spektrum egyik szélén, a kozmikus sugárzás határán túl, míg a Pokol (Seól) az ellentétes szélén helyezkedik el, „ahol minden mozgás és rezgés megszűnik”. (Seól az Ótestamentum szerint a halottak földje… „amely olyan, mint a halál árnyékának sűrű sötétsége, ahol nincs rend, és a világosság olyan, mint a sűrű sötétség.” Jób könyve 10. 22. Seólt lehetetlen volt ábrázolni, mivel ott soha semmi nem történik. E hely felfoghatatlan, s emiatt rémisztő volt… Ez eszembe juttatja a Michael Ende „Végtelen történet” című művében ábrázolt mindent elárasztó Semmiséget is.) Idézzük a Szerzőt: „Körülbelül 2000 évvel ezelőtt Isten Földre küldte fiát, hogy megtanítsa az emberiségnek, hogyan kerülje el a Seólt a helyes életvitel által, és eképpen a Mennybe vezető útra léphessen. Az embernek az isteni „fényt” kell választania, a Seól „sötétségét” pedig el kell hárítania oly módon, hogy hozzáhangolódik az elektromágneses spektrum mennyei széléhez…” Dr. Little írja, hogy az emberek ősidők óta találkoznak különböző formájú angyalokkal és ellenkező beállítottságú más lényekkel is, így számos kultúra kidolgozta azok „tesztelési” módszereit. A tesztelés szerinte ez esetben nem más, mint betekintés abba, hogy az elektromágneses spektrum melyik széléhez állnak közel. A sötétséghez közel álló intelligens formák az emberi tudat fölötti ellenőrzésre törekednek. Ennek célja az emberi természethez tartozó igazságkeresés megsemmisítése, a tudat gyarmatosítása, akarat nélküli tömegek termelése. Már most tanúi vagyunk annak a széleskörű jelenségnek, mikor az emberek milliói egy hívó jelnek szófogadóan engedelmeskedve követnek olyan utasításokat, hogy mit egyenek, mit szeressenek, min hatódjanak meg és milyen illatot árasszanak.

Félő, hogy e jelenség egyre erősödő tendenciájával szemben egyre nehezebben tudunk ellenállni. Az emberi tudatba való minden ilyen jellegű beavatkozás egyértelműen a fekete mágia területéhez tartozik és szellemi agressziónak minősíthető.

Az atlantiszi gyűrű, pontosabban annak rajzolata, alakja – mint már említettem –, fehér fénnyel sugárzik, fényspektrumának minden színét tartalmazza. Más szóval a gyűrű maga egy „fényobjektum”. André de Bélizal kimutatta, hogy a gyűrű hatására kiegyenlítődik az emberi aura. Tapasztalataira és kísérleteire támaszkodva állította, hogy a gyűrű megmagyarázhatatlan érintetlenséget biztosít viselőjének, védi minden formájú külső agresszió ellen. Később rájött, hogy ennek oka a bizonyos kiváltságos formák által sugárzott, nagyon nehezen (vagy egyáltalán nem, bár felelőtlenség lenne ezt teljes bizonyossággal állítani) áthatolható védőburok. Ezalatt testi és lelki téren egyaránt érvényesülő jelenséget értett. A külső agresszión kívül a gyűrű védi viselőjét olyan diszharmonizáló befolyásoktól, amely tudatosan vagy nem, saját belső energiáink megzavarásából fakad. Más szóval, szabályozza saját energiamezőnket, melynek maga a gyűrű is része. Ezt Howard Carter, Tutanhamon (Tot-Ankh-Amen) sírjának híres felfedezője „saját bőrén” is megtapasztalhatta. Howard Carter, aki már akkor az atlantiszi gyűrű birtokában volt, az 1920-as években ásatásokat vezetett a Királyok Völgyében Lord Carnarvon anyagi és erkölcsi támogatásával. A munkálatokban résztvevő emberek a fáraó sírjának feltárása után nemsokkal titokzatos módon egymás után meghaltak. Az emberek a „Fáraó átkáról” kezdtek beszélni, s az ebben való hitet minden következő haláleset egyre csak erősítette. Az ásatások bőkezű támogatója elsősorban Lord Carnarvon volt, aki a felfedezés után két hónappal halt meg egy moszkitó csípés okozta elfertőződött seb miatt. Érdekes, hogy a halálos csípés a bal orcáján keletkezett, pontosan azon a helyen, amelyen a fáraót halálos ütés érte! A lord borotválkozás közben véletlenül megvágta, s ennek következtében a seb elfertőződött. Lord Carnarvon fia beszámolója szerint a kairói szálloda egyik szobájában feküdt a haldokló, és halála pillanatában kialudt minden lámpa. Ahogy a jelenlévők másnap megtudták, e pillanatban Kairó összes lámpája kialudt és egy ideig a város sötétségben maradt. Az elektromos művek nem tudott magyarázatot adni erre a különös áramszünetre. Lord Carnarvon Angliában hagyott kutyája pontosan abban a percben, amikor gazdája Egyiptomban meghalt, keserves vonítás közepette múlt ki. Az egykori újságok állítása szerint „a Lord még a sírban karcolta meg magát valami éles tárggyal”. Az embereknek hirtelen eszükbe jutottak a legősibb időkből származó sírfeliratok, melyek a legszörnyűbb sorssal fenyegettek meg „minden halandót, aki a sírt megszentségteleníti”. A szentély ajtajára vésett hieroglifa jelentése: „Akik e szent sírba belépnek, rövidesen megérinti őket a halál szárnya.” Howard Carter a sír bejáratán a következő feliratra talált: „Száradjon el annak keze, aki a testemet háborgatja! Pusztuljon, aki nevemre, lakhelyemre és képmásaimra támad!” Conan Doyle Lord Carnarvon halálának hírére kijelentette, hogy „Tutanhamon sírját nem lelkek és kísértetek védték, hanem a fáraó papjai által odarendelt elementárok” (mágikus lények). Lord Carnavont Georges Bénédite, a Louvre Egyiptomi Régészeti Osztályának vezetője követte, aki a sír elhagyása után szédülten esett egy kőrakásra és nyomban meghalt. A kutatócsoport más tagjai is követték őt a halálba: • Arthur C. Mace, a New York-i Metropolitan Museum Egyiptomi Régészeti Osztályának dolgozója, Carter jobb keze; • George Jay Gould, aki közvetlenül a feltárás után látogatott el a sírhoz; • Davies, Herbert, Aston, Callender, akik közvetlenül vettek részt a munkálatokban. Az ő haláluk okait a mai napig nem sikerült kideríteni. További esetek:

• Aubrey Herbert, Lord Carnarvon öccse, röntgenológus akkor halt meg, mikor úton volt a múmia megvizsgálásához; • Evelyn Greely, egy amerikai nő Chicagóba visszatérve hirtelen, a sír látogatását követő napon halt meg; • A British Museum egy meg nem nevezett kurátora, aki állítólag a sírból kikerült tárgyakat katalogizálta (bár a múzeum tulajdonába egyetlen tárgy sem került); • Laffeur és Archibald Reid professzorok, akik a fáraó múmiájának kötelékeit kioldották; • Winlick és Foucrat professzorok, akik a sír feltárásában és azt követően a múmia körüli munkálatokban vettek részt; • Mohammed Ibraham, egyiptomi miniszter, aki 1966-ban autóbalesetben halt meg, közvetlenül azután, hogy engedélyt adott Tutanhamon kollekciójának egy párizsi kiállításon való bemutatására; • Hirtelen halállal halt meg Gamal Merhez, a miniszter közvetlen utódja is; • A listát egy amerikai archeológusnő zárja, aki a sírt az 1980-as években látogatta meg, és bakteriális infekció következtében hunyt el. Maga Howard Carter pedig, aki a sír feltárásához a legnagyobb mértékben járult hozzá, természetes halállal halt meg 1939-ben, tizenhét évvel a sír feltárása után. A gyűrű azonban a feltárás idején állandóan nála volt. Fontos, hogy a felfedező hitt a gyűrű védőerejében és amulettként használta azt. Belizal vizsgálatai során két dologra figyelt fel: kutatásának eredményeit először a kéz ujjainak asztrológiai megjelöléseivel, utána pedig a gyűrűn lévő geometriai formák szimbolikájával vetette egybe. Amikor egy meghatározott ujjra húzzuk fel a gyűrűnket - az általános, fentebb felsorolt hatásokon túl -, egy adott testrészre is irányítjuk a hatását. Az asztrológia szerint az emberi kéz ujjainak a következő bolygók felelnek meg:

Hüvelykujj – Vénusz A testre vonatkozóan: a gyűrű hüvelykujjon való viselése saját szervezetünk öngyógyító erőit az alábbi betegségek gyógyítására összpontosíthatja (természetesen az orvosi kezelés kiegészítéseként): köhögés, fulladás, vállfájdalom, fejfájás, asztma, mandulagyulladás, torokfájás, arcidegbénulás. A gyűrűt a hüvelykujj felső ujjpercére helyezve serkenthetjük a tobozmirigyet, a nyúltagyat, a szemeket, a mellet és a fejbőrt. Az ujjtövön viselve pedig a csecsemőmirigyet. A Kirlian-féle fényképen (elektrofotográfia), amely a biomező sugárzását rögzíti, a hüvelykujj a tüdő és a nyirokrendszer állapotát mutatja. A lélekre vonatkozóan: a szépségre való fogékonyság, az akaraterő és az intuíció erősítése, az impulzív reakciók ellenőrzése, belső harmónia.

Mutatóujj – Jupiter A testre vonatkozóan: fej- és fogfájás, bőrbetegség, látási zavarok, eszméletvesztés, fájdalomcsillapítás, emésztési zavarok, a máj és a vastagbél működése. Az ujj végén viselve pozitív hatást gyakorolhat a homlok- és az arcüregre. A mutatóujj Kirlian – féle fotója a gerinc, a gerincvelő és a vastagbél állapotát mutatja. Lelki terület: a világ megértése, az önfejlesztés, a szellemi fejlődés igénye. A gyűrű mutatóujjon való viselése a dohányzásról való leszokáskor is ajánlott.

Középső ujj – Szaturnusz A testre vonatkozóan: szívburokgyulladás, mellkasi nyomásérzés, kézreszketés, láz, orrvérzés, gyomorfájdalmak, túlzott izzadás. Az ujj felső, köröm közeli részén viselve serkenthetjük a nyelőcsövet és a szervezet vérellátását. Az ujj közepén viselve a torokra hatunk, az ujjtövön pedig az orra és a fogakra. A középső ujj a meridiánrendszernek azon részéhez kapcsolódik, amely a vérkeringésért felel. Lelki terület: A Szaturnusz konszolidál, erősíti a meglévőt, rendszeresít, kikristályosítja az eszméket, önfegyelmet ad. Középső ujjunk a legrejtettebb gondolatainkat és vágyainkat mutatja meg. Segítséget nyújthat pánikbetegségek, hisztéria, álmatlanság és szexuális zavarok esetén.

Gyűrűs ujj – A Nap A testre vonatkozóan: fejfájás a halánték környékén, szédülés, fülzúgás, nátha, megfázás, gégegyulladás, hiperaktivitás csökkenése. Az ujj középső részén viselve segíthet a migrén gyógyításában, az ujjtövön pedig serkentően hat a máj és az epe működésére. Kirlian – féle fotója a hormonrendszer állapotát mutatja meg. Lelki terület: A Nap az individualitást, a vitalitást és az alkotó energiát képviseli. A saját akarat kifejezéséért és az önértékelésért felel.

Kisujj – Merkur A testre vonatkozóan: segíthet szemgyulladás, pajzsmirigyproblémák, a vékonybél működési zavarai és fülfájás esetén, relaxáló, fiatalító hatású. A kisujj középső része a nemi szervekhez kapcsolódik, az ujjtövön való viselés enyhítheti a fülbetegségeket. Lelki terület: racionális gondolkodás, kommunikáció, a tudás megosztása, memorizálás, logika, kapcsolatteremtés. Ujjaink és belső szerveink kapcsolatát leginkább a kínai medicína térképezte fel a meridiánrendszerról szóló tanban. Röviden: A hüvelykujj a tüdővel, a mutatóujj a vastagbéllel, a középső ujj a szívburokkal, a gyűrűs ujj a hormonrendszerrel, a kisujj pedig a szívvel és a vékonybéllel áll kapcsolatban. De ne feledjük, az energia követi a gondolatot. Más szóval: oda áramlik, ahová irányítjuk. Ha konkrét szándékkal viseljük a gyűrűt (vagy akár annak mintázatát karkötő vagy medál formában is), de nem pont a szándékunkhoz hozzárendelt ujjon, elég, ha a célunkra koncentrálunk, vagy esetleg megerősítés formájában kimondjuk magunkban. Hogyan viseljük a gyűrűt A vásárlás után a gyűrűt mossuk le vízzel, amelybe egy csipetnyi tengeri sót oldottunk fel. Ezzel azon személyek láthatatlan lenyomatait tisztítjuk le, akik addig a gyűrűt megérinthették. Ettől kezdve ne adjuk más személyek kezébe, mivel a gyűrű tulajdonosa személyes energiamezőjének részévé válik, amely minden egyes embernél egyedi. Ha ez mégis megtörténne, ismételjük meg a fenti tisztító kezelést. Ajánlott a gyűrűt háromhavonta 72 órára a tengeri sót tartalmazó vízbe áztatni. Ha a gyűrű eredeti fényességét a viselés során elveszítené, használhatjuk a kereskedelemben kapható tisztítószereket, vagy egy kis fogkrémet, esetleg puha ruhadarabbal kis ideig füstölőhamuval dörzsölhetjük. Érdemes figyelni a gyűrű szín-, illetve fényesség változásait testi-lelki állapotunk függvényében. A gyűrű elszíneződésének leggyakoribb oka a bőr savas kémhatásának emelkedése. A bőr naponta átlagosan 430 gramm vizet távolít el az izzadsággal, kb. 4,0–8,0 pH értékben. A gyűrű vagy karkötő besötétülésekor vizsgáljuk meg étrendünket, korlátozzuk a savas ételeket és a tejtermékeket. A stresszhatásra történő változásokat figyeljük meg a gyűrű felületén is.

Az atlantiszi gyűrű teljes felülete fehér fénnyel sugároz, de nyomokban felfedezhető benne minimális zöld pozitív és zöld negatív szín is. Így minden gyűrűnek két pólusa van és nem mindegy, hogy melyik oldalát hordjuk az ujjtő felé. Mielőtt az új gyűrűt viselni kezdenénk, mérjük meg előbb ingával (vagy kérjünk meg erre egy ingával bánni tudó személyt), hogy melyik oldala pozitív (pontosabban: melyik oldala felel meg a pozitív zöld színnek), és melyik a negatív. Ehhez fektessük az asztalra a gyűrűt, és az ingát fölötte tartva a következő kérdést tegyük fel: „Milyen pólusa van a gyűrű jelenleg vizsgált oldalának?” Ehhez azt a konvenciót fogadjuk el, miszerint a pozitív oldal megjelölése az inga jobbra való forgásának, a negatívé pedig a baloldalra való forgásnak felel meg. A mérést a biztonság kedvéért ismételjük meg, majd az eredmény alapján a pozitív oldalt jelöljük meg reszelővel. A művelet megismétlésénél viszont a gyűrűt függőlegesen felállítva mérjük meg annak oldalait. (Az ingától azt kérjük, hogy mutassa meg a gyűrű pozitív oldalát.) Ezután a pozitív oldalt mindig az ujjtő felé fordítva viseljük a gyűrűt. Ahogy említettem, a gyűrű hatása nem helyettesítheti az orvosi kezelést, de kitűnő kiegészítője lehet az orvosi és a természetgyógyászati kezeléseknek. Amikor a gyűrűt a megfelelő ujjra húzzuk fel, egy adott akupunktúrás csatornában, illetve az ujjakon lévő reflexzónákban is energiaáramlást serkentünk. Ez egyrészt beindítja a szervezet saját öngyógyító erőit, másrészt a gyűrű vonzza a finom kozmikus energiákat is. A kutatók egyfajta antennához hasonlítják a gyűrűt, amely érzékennyé teszi viselőjét a „finom” üzenetekre, illetve segít felfedni parajelenségbeli képességeiket. Ahogy Rogger de Lafforest írja: „Ami engem illet, úgy vélem, hogy Jua, a főpap egyfajta különleges, vezeték nélküli telefonként használta gyűrűjét, hogy a beavatottakkal tartani tudja a kapcsolatot. A fáraók papjai – az atlantisziak misztikus titkainak örökösei – olyan hihetetlen módszereket ismertek, amelyeket a modern tudomány csak most kezd felfedezni. A gyűrűt, melynek tulajdonságait igencsak nagy érdeklődéssel tanulmányoztam, a telepátia egyik legnagyobb bizonyítékának tartom.” Nagy a valószínűsége, hogy a gyűrűt nem fogja tudni állandóan viselni. Engedjen magának egy kis időt arra, hogy kitapasztalja, hogyan kell vele élnie. A gyűrűt és a karkötőt inkább felváltva, külön-külön ajánlatos viselni, nem pedig együtt. Egy holland használó beszámolója szerint ilyen esetben a karkötő ténylegesen kettétört. Úgy látszik, ez már túl megterhelő volt… Az illető ettől kezdve az ágya mellett tartotta a két darabot, hogy azok két dologra emlékeztessék: • ne akarj túl sokat egyszerre; • bízzál a Felső Énedben. Az atlantiszi gyűrű mellett az atlantiszi karkötő is népszerűségnek örvend. Ebben az esetben nem tudjuk igénybe venni az ujjakhoz rendelt testrészekről vagy jellemvonásokról való ismereteket, hanem „csak” a minta általános tulajdonságait, ami önmagában sem kevés. Az atlantiszi minta másik elterjedt hordozója a lapos lemez. A terek légkörének harmonizálásához, a monitorok és egyéb elektroszmogot kibocsátó tárgyak káros hatásának neutralizálásához használjuk. A lemezt az ágy alá lehet tenni geopatikus sugárzás semlegesítése céljából, lehetőleg fix helyre, az északi-déli tengely mentén helyezzük el.

Honnan tudjuk, hogy a gyűrű Atlantiszról származik? A gyűrű atlantiszi származását André de Belizál állapította meg, egyrészt radiesztéziai vizsgálataira, másrészt marki d’Agrain véleményére támaszkodva. A gyűrű mintázata nem hasonlít az Egyiptomban használt motívumokhoz, viszont atlantiszi vonatkozású elemeket tartalmaz. A két végén lévő háromszögek a Szíriuszt jelképezik, amelynek atlantiszi vonatkozásai vannak. A feltételezések szerint ugyanis onnan érkezett az atlantiszi kultúrát teremtő idegen civilizáció.

A Szíriusz az egyik legfényesebb és legközelebbi csillag, amely tulajdonképpen két csillagból áll: a Szíriusz A-ból és az azt ötvenévenként megkerülő „fehér törpéből”, a Szíriusz B-ből. A „fehér törpe” azt jelenti, hogy a csillagra óriási anyagkoncentráció jellemző (minden egyes köbcentimétere a Földön 50 tonnát nyomna). A Szíriusszal számos ősi kultúra foglalkozott, és meglepően sokat tudtak róla. Az ősi egyiptomiak kultikus tiszteletet tanúsítottak a Szírusz iránt, amelyet feltehetően az atlantisziaktól vettek át. Az egyiptomi leletek között van egy, a Szíriusz keltén alapuló naptár (holott sokkal egyszerűbb lett volna a Napfelkeltékre vagy a Hold feljöveteleire támaszkodni). E naptár évi ciklusokat mutat harminckétezer évre visszamenőleg… Az afrikai Maliban élő dogon törzs pontos és alapos ismeretekkel rendelkezik a Szíriuszról, annak pályájáról, gravitációjáról. A Szíriusz A-t Tolo-nak, a Szíriusz B-t pedig Po-Tolo-nak hívják. A Szíriusz B ötvenévenként megkerüli a Szíriusz A-t, amit a dogonok megünnepelnek. E szertartásokhoz többszáz (nem kevesebb, mint ötszáz) éves kellékeket használnak. Tudnak a fehér törpe óriási tömegéről és kicsi méretéről. Nos, a nyugati tudománynak csak 1844 óta van róla tudomása, Wilhelm Bessel königsbergi csillagász felfedezésének köszönhetően. A dogonok mítoszai – megelőzve a mai tudományt – a még hipotézis fázisában lévő Szíriusz C-ről (Emme-Ya-Tolo) és annak holdjáról (Nyan-Tolo) beszélnek. Az utóbbiról a tudomány még semmit sem tud. A dogonok mítoszai szerint Nommo, az istenember egy bárkán érkezett a földre a Szíriuszról. Abban, hogy saját népüknek földön kívüli eredetet tulajdonítanak, nincsenek egyedül. Személyesen ismerek egy maori sámánt (tohunga), aki nemcsak hiszi, hanem egyenesen tudja, hogy ősei a Plejádokból fénysugarakon érkeztek a polinéz szigetekre, ahol emberi formát öltöttek. A szíriuszi származást pedig több afrikai törzs is magáénak vallja, így pl. a malinke, a hottentotta, a bozo, és a bambara. A feltételezések szerint a gyűrűn lévő háromszögek a szíriuszról érkező jeleket regisztráló antennák. Nem kizárt, hogy a gyűrű háromszög alakú elemei a piramis energiáját is jelképezik. A háromszög továbbá fényt, mozgást, életet, bőséget, védelmet szimbolizál és a védőmágia egyik legfontosabb eszközévé vált. (Őseink a bölcsőben ágacskákat helyeztek el háromszög alakban szemmelverés ellen.) Az imákat, megerősítéseket vagy varázsigéket háromszor ismételjük (megfogalmazás, felküldés, lezárás = az eredmény befogadása). A háromszög további jelentései: múlt – jelen – jövő, test – lélek – szellem, Menny – Föld – alsó világ, teremtés – fenntartás – bomlás. A két háromszög „Héraklész Oszlopait” (Gibraltár) jelképezte, melyek utat nyitottak Atlantisz felé. A háromszög istenséget, szentséget, gondviselést, védelmet is jelképez. A gyűrű többi geometriai formái: négyzet – stabilitás, mozdulatlanság, alap (pl. a piramis alapja), a négy elem (levegő, víz, föld, tűz), az egyenlőség, a pártatlanság, a jog, az igazság, a tartósság. A négyzet és a téglalap a négy világtáj és a négy rendszeres szél megfelelői. (A három téglalap együtt ismét egy négyzetet alkot). A kör (gyűrű - az atlantiszi minta hordozója): Végtelenség. Atlantisz Az ógörög filozófus, Platón i. e. 350 táján írt két dialógusában, a Timaioszban és a Kritiaszban mesélt arról, hogy „Héraklész Oszlopain” (a Gibraltári-szoroson) túl, az Atlanti-óceánon fekszik egy hatalmas sziget, „mely nagyobb, mint Kis-Ázsia és Líbia együttvéve.” (Leírása alapján kb. 7003400 km területről van szó.) A sziget bővelkedik természeti kincsekben, lakossága mesésen gazdag és semmiben sem szenved hiányt. Fővárosa a föld és a víz váltakozásával kialakult koncentrikus körökből állt. Létezése alatt igazi földi paradicsom volt, melyben bölcs királyok uralkodtak, papjai pedig hihetetlen tudás birtokában voltak, metafizikai és technikai téren egyaránt. A szigetnek kedvező klímája volt, mely évente kétszeres aratást tett lehetővé, lakói ezenkívül különböző nemes fémeket és orichalkoszt – mitikus ércet bányásztak. A hideg-meleg vizet a házakba és a termőföldekre speciális csatornarendszer vezette. A sziget erőforrását a kristályok jelentették. A központi szentély, melyet Poszeidónnak és Kleitónnak állítottak, a szakrális célok mellett tanácsházaként és bíróságként is szolgált. A szentélyben őrizték azt a törvénytáblát is, melyet

maga Poszeidón állított. A hatalom Atlasz kezében volt (a sziget elnevezése az ő nevéből ered). Platón Atlantiszról állítólag Krítiasztól, Krítiasz a nagyapjától, a nagyapja az apjától, az apja pedig Szolóntól, a törvényalkotótól hallott. Szolón ismeretei Egyiptomból erednek: Szaisz városában Neith istennő papjától értesült a sziget létezéséről. Körülbelül i. e. 10 000-ben, miután lakói önteltekké váltak és ezzel párhuzamosan mágiájuk tisztasága is beszennyeződött, „egy szörnyű napot és éjszakát követően” a sziget a víz alá süllyedt. A megmaradt tiszta tudás átkerült Egyiptomba és kisebb mértékben más helyekre. Szentpétervárott találtak egy, a Közép-Birodalom fennállása idejéből (i.e. 2000–1750) származó papíruszt, mely egy egyiptomiról szól, aki egyetlen túlélő hajótöröttként egy ismeretlen szigetre tévedt. A sziget csak silány maradványa volt régi önmagának, mivel egy, az égből alázuhanó csillag mindent megsemmisített. A régészek Théra (mai Szantorini) szigetét próbálták azonosítani Atlantisszal. Théra ugyanis virágzó kereskedelmi központ volt, amíg i.e. 1500 körül ki nem tört a tűzhányó, harminc méteres réteggel temetve be a várost. Negyven évvel később a kráter is beomlott és a sziget közepe a tengerbe süllyedt. Az esemény dátummegjelölései közti eltéréseket azzal próbálták megmagyarázni, hogy Szolón tévesen fordította le azokat az egyiptomi szövegeket, melyeket az i.e. 570-ben tett látogatása során a szaiszi papok bocsátottak rendelkezésére. Az ügyes magyarázat szerint Szolón összetévesztette a százast jelölő hieroglifát az ezres jelével, ami a látogatásától számított 9000 évvel ezelőtti dátumot 900 –ra változtatta meg, ez pedig az i.e. 1470. évet eredményezi. Ez a dátum megközelítőleg megegyezik Théra pusztulásának időpontjával. Csakhogy a 100-as és az 1000-es számot jelölő hieroglifák teljesen különböznek egymástól, lehetetlen összetéveszteni őket! Ezenkívül Platón egyértelműen állítja, hogy Egyiptom művészete 11000 évre nyúlik vissza. Több, mint valószínű, hogy e szám alapjául a Torinói Királyi Kanon szolgált. (A Torinói Egyiptológiai Múzeumban őrzött papíruszról van szó, amely az összes uralkodó nevét tartalmazza az elsőtől egészen a tizenhetedik dinasztiáig, egyúttal az azokat megelőző mitikus istenember uralkodók neveit is, akik az első halandó fáraó trónrakerülése előtt – kb. i.e. 3100 – sokezer éven át kormányoztak Egyiptomban.) Platón egyértelműen az Atlanti-óceánon helyezte el az Atlantiszt. Az ő idejében ez az óceán Poszeidón és Kleitón legidősebb fia, Atlasz uralkodása alatt állt, ugyanúgy, mint a Távol Nyugat területe, beleértve Mauritánia ősi királyságát is. Az Atlantisz elnevezés jelentése: „az Atlasz leánya”. A Platón által megadott sziget mérete valószínűleg nem egy nagy szigetre, hanem szigetek egy csoportjára és a befolyásuk alatt álló vizekre vonatkozik. A filozófus továbbá azt írja, hogy a szigetekről expedíciók indultak a „túlsó kontinensre”. Ez csakis az amerikai kontinensre vonatkozhat. Ezesetben Atlantisz az Atlanti-óceán nyugati oldalán helyezkedne el. A „túlsó kontinensről” Arisztotelész, Plutarkhosz és mások is írtak. Az atlantisziak hajózási tudománya az utazást egész Észak-Afrika és Tirrénia (a mai Közép-Olaszország) felé lehetővé tette. Atlantiszról Platón előtt Hérodotosz is irt, aki először nevezte „Atlanti-óceánnak” az addig „Külső-tenger”-ként emlegetett vizet. Szerinte az atlantisziak vegetáriánusok voltak, és alvás közben nem álmodtak. Atlantiszi motívumok Mahabharata hindu eposzában is találhatóak. Az atlantisziak repülő járműveket és lézersugarat is használtak. Ismertek voltak az általuk vrilnek (azonos a kínai csi, a hindu prána, a polinéz mana elnevezésekkel) nevezett egyetemes életenergia gyakorlati alkalmazásáról is. Segítségével például fel tudták gyorsítani a magok csírázását, képesek voltak fémeket átalakítani, gépeket meghajtani és gyógyítani. Az atlantiszi gyűrű által őrzött jelek az életenergia ismeretek mindennapi életben való alkalmazásának eszközei. Ezen a ponton felmerül egy kérdés: miért kellett egy ilyen virágzó civilizációjú földrésznek elpusztulnia? Erre nem tudok választ adni. Egyesek szerint az atlantiszi papok egy része idővel önteltté vált, ami a tudás tisztaságára veszélyt jelentett. De hogy a Kozmosz miként reagál ilyen esetben, erről nem tudok nyilatkozni… Mindenesetre kisebb csoportok megérezték a katasztrófa közeledését, elhagyták a szigetet és kivándoroltak. Magukkal vitték ezoterikus tudásukat is. Első állomásaik egyike Egyiptom volt… Kb. i.e. 8600-ban a Carolina Bays-nak nevezett üstökös átmetszette az eget az amerikai kontinens fölött, mely feltehetően 100000-szer volt nagyobb az 1908-ban Szibéria fölött felrobbant üstökösnél. A levegőben darabokra törve kb. 500000 elliptikus krátert teremtett a földön, melyek közül a legnagyobbaknak 11 kilométer hosszú volt az átmérője. E jelenség nyomai legalább hat USAbeli államban lelhetők fel. Az üstökös két nagyobb része az Atlanti-óceánba esett…

Az Ankh és az Atlantiszi kereszt Andre de Belizal egy másik francia radiesztétával, L. Chaumeryvel együtt a „Nílus Kulcsa” néven is ismert egyiptomi Ankh-keresztet vizsgálva megállapította, hogy felső része, azaz a fogantyúja erős pozitív zöld színnel sugároz. E sugárzás intenzitása a kereszt elhelyezésétől függően a világtájakkal és a vízszint tengelyével együtt változik. Ez a fajta sugárzás védelmet nyújt a szervezetnek. Az Ankh alsó része pedig intenzív negatív zöld színnel sugároz, amely minden káros sugárzást elvon a szervezetből. A szervezet ennek köszönhetően megtisztul és megerősödik. Ezzel szemben az Atlantiszi Kereszt, amely az Ankh elődje volt, egyáltalán nem bocsát ki negatív zöld színt. A felső része és jobb oldali alsó része pozitív zöld színt sugároz, a bal oldali alsó része pedig fehér színt. A vízszintes bal karja ibolyakék, a jobb karja pedig vörös színt bocsát ki. Ezek a színek nem változnak a kereszt 180º-os elfordításakor sem. Mindkét kereszt az életet szimbolizálja, hatásuk pedig kizárólag építő, regeneráló. Melyik gyűrű az igazi? Az Atlantiszi Gyűrű sokszorosított másai a gyártásban felhasznált anyagaikban különböznek. Ahogy már említettem, a gyűrű maga nem a felhasznált anyagok, hanem a meghatározott rend szerint elrendezett geometrikus formák sugárzása miatt aktív. Így akár a papírra lerajzolt minta is tökéletesen működik. Ilyenformán Atlantisz ezen öröksége teljesen ingyenes és mindenki számára hozzáférhető.