Gyakran Ismételt Kérdések Az alábbi kérdéseket olyan városi kertészek tették fel, akik részt vettek a HORTIS projektben (tanfolyamok, bemutatók, kiállítások, gyakorlati órák) különböző partner városban és bemutató kertekben. A HORTIS programban résztvevő tagok a városi és közösségi kertészkedés népszerűsítése és könnyebbé tétele érdekében különböző formákban nyújtottak segítséget a városi kertészeknek, önkénteseknek. A programban aktív jelenléttel (folyamatos személyes találkozók) és távsegítséggel (válaszadás e-mailen, telefonon) nyújtottunk támogatást. A lentebb található lista magába foglalja az összes kapcsolódó és leggyakrabban ismételt kérdéseket, melyeket maguk a kertészek tettek fel és a HORTIS programban részt vevő nemzetközi csapat válaszolt meg. Általános kérdések a városi kertészkedéssel kapcsolatban: 1. Hogyan találhatok egy területet, darabka földet a kertészkedéshez? Annak érdekében, hogy megtaláld a megfelelő üres területet a kertészkedéshez, a legegyszerűbb azon a környéken szétnézni, ahol élsz. Kérdezd meg a helyieket, hogy tudnak-e javasolni valamit, járd körbe a környéket vagy megkérdezheted a helyi várostervezési osztályt is. Ha már találtál néhány alkalmas területet, nem lesz nehéz a tulajdonosokat is megtalálni. A következő lépés, hogy a tulajdonosoknak felvázolod a terved és megpróbáltok dűlőre jutni a terület további hasznosítása ügyében. 2. Ki szereti a közösségi kertészkedést? Hogy jönnek össze az emberek és építenek fel egy közösséget? Terjesztheted az ötletedet a környék boltjainál, nyilvános helyeken, épületeken kihelyezett hirdetményeken, plakátokon, szórólapokon. Ezen felül a weboldalak, internetes portálok széles választéka is jó lehetőséget nyújt, hogy tovább add az ötleteidet vagy, hogy még több embert érj el, beszélj velük a városi és közösségi kertészkedésről, az új kertről. 3. Mennyibe kerül a közösségi kertészkedés? Annak érdekében, hogy teljes mértékben kézben tartsd a városi-közösségi kert költségeit különböző dolgokat kell felmérned, figyelembe venned. Bérleti díjat kell fizetned a területért vagy ki kell fizetned az árát? Kell hozatni termőföldet? Profi építkezés szükséges az ágyások, parcellák kialakításához? A kerti eszközöket meg kell vásárolni? Figyelembe kell venni, hogy a magok és palánták is költséget jelenthetnek. Vannak olyanok, akik készek a kertet támogatni vagy mindent magatoknak kell megvásárolni? Érdemes különböző portálokon utána nézni, hogy mi mennyibe kerül… A növények öntözése is pénzbe kerülhet, ha nem gyűjtitek az esővizet és a csatorna szolgáltatótól kell megvásárolni. Kell-e biztosítást kötni a tevékenységre? Ezek a terület sajátosságaitól függnek, mérlegeld az összes lehetséges kiadást és válaszd a This project has been funded with support from the European Commission. This publication reflects the views only of the authors, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein.
legmegfelelőbb megoldást a kerthez. 4. Engedélyezett a városban kertészkedni? A városi kertészkedést semmi sem tiltja. Természetesen a helyi előírásokat és szabályzatokat be kell tartani. Az önkormányzat és a területet kezelő, birtokló illetékes hatóságok tudnak segíteni a megfelelő információk elsajátításában nyilvános területekkel kapcsolatban. 5. Van valami és ha van mi az, amit feltétlenül kell tudnom a városi kertészkedéssel kapcsolatban? Elsősorban lényeges, hogy nyitott legyél új információkra, különböző emberek véleményére, az új dolgokra és legyen benned indíttatás azok elsajátítására. Segítségedre lehet sok könyv, amely a városi kertészkedéssel és a közösségépítéssel foglalkozik. A www.hortis-europe.net weboldalon is találhatsz leírásokat, útmutatókat, letölthető anyagokat. Emellett sok olyan programra lehet ellátogatni, melyeket a közösségi kertek rendeznek mindenféle, a városi kertészkedést érintő témában. Légy türelmes, adj magadnak elég időt a tanulásra, hogy lépésről lépésre haladhass, és biztos tudást alakíts ki a témában, ami érdekel. 6. Mi a helyzet akkor, ha a kerttagok nem értik meg egymást (más nyelven beszélnek, más a hátterük, más környezetből jöttek stb.)? A városi kertekben tevékenykedő kerttagok általában nagyon különböző életkörülmények közül kerülnek ki, lehet, hogy a kommunikációs formák is különböznek. Nem mindenki tud írni, olvasni és lehet, hogy más az anyanyelvük is. Sok esetben hasznos ikonokat vagy szimbólumokat használni a hirdetményeken vagy egyszerűen csak megmutatni, amit szeretnénk ahelyett, hogy elmondanánk. A közösségi programok összekovácsoló ereje elengedhetetlen, amihez a közös tevékenység (a kertészkedés) már egy jó alapul szolgál. 7. A szervezet, ahová tartozom, közösségi kertet alapít a környéken az önkormányzat és a hatóságok segítségével. A környéken élők érdeklődését nem tudtuk felkelteni. Még a találkozóinkra sem jönnek el, annak ellenére, hogy meghívtuk őket és beszéltünk nekik a terület zöldebbé tételének és a saját élelmiszerünk megtermelésének fontosságáról. Sokan a közösségi kertészkedés ellen vannak mondván, a környék a kerttel szegényebbnek néz ki és a különböző zöldségfélék idecsalogathatják a patkányokat. Van valami javaslat arra, hogy hogyan lehetne bevonni és aktívvá tenni ezeket az embereket is, akik a legkevésbé toleránsak? Gyakran segít, ha olyan sikeres nemzetközi példákat mutatunk be, amik az emberek által megbecsült vagy csodált területeken jöttek létre. Emellett segíthet, ha szakembereket hívunk meg előadni a témában, aki felvázolja a project előnyeit és az egészségre gyakorolt pozitív hatásokat. Mostanság a városi kertészkedés közkedvelt és mondhatni trendi tevékenység. 8. Csak a kertészkedés megengedett egy közösségi kertben? Vagy más tevékenységek is megengedettek? Ez mindig függ a területtől, amit használsz, a helyi szabályoktól és szokásoktól. Általában a piknik, a közös főzés és a különböző szabadtéri események szervezése megengedett. This project has been funded with support from the European Commission. This publication reflects the views only of the authors, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein.
Arra azonban figyelni kell, hogy a tűzgyújtás engedélyezett-e a környéken. Nézz utána, hogy mik a szabályok, amiket be kell tartan azon a területen, ahová a kert esik. 9. Mit lehet télen csinálni? Ez függ a régiótól és, hogy mennyire kemény a tél. A kert télen másmilyen gondoskodást igényel, mint egész évben. Minden esetre a téli hónapok nagyon lényegesek a közösségi kertészkedésben! A hosszú, csendes téli estéken össze lehet jönni egy jó kis beszélgetésre a kertről, a jövőbeni tervekről, azok megvalósításáról. Ez az időszak alkalmas arra, hogy visszatekintsünk az elmúlt évre és megvitassunk minden olyan kérdést, ami esetleg konfliktust okozott az idényben. A tél még alkalmas arra, hogy támogatók után nézzen az ember vagy kapcsolatokat építsen ki más közösségi kertekkel. Szakmai kertészeti kérdések: 1- Egészségesek a városi kertből származó termékek? Hogy lehetek ebben biztos? Ez alapvetően függ a használt talajtól is. Hogy biztosan megfelelő talajon termeljünk érdemes normál termőtalajt használni vagy a kert talajából mintát vételezni és bevizsgáltatni. A másik fenyegető tényező a városban a légszennyezés. Tudatában kell lenni és követni a légszennyezettség adatokat. A másik ilyen tényező az eső. Érdeklődj az eső savasságáról általában a régióban, ahol a kert van, és ha szükséges takarással védd a növényeidet. Az egyik módja ezek ellenőrzésének, ha van ismerősünk vagy kapcsolatunk olyan személlyel, aki laboratóriumban tud vizsgálatokat elvégezni. A többi rajtunk múlik, hogy milyen szereket és növényvédelmi eljárásokat használunk a saját parcellánkon. A legjobb az ökológiai gazdálkodást alapul venni, ha egészséges élelmiszert szeretnénk előállítani. 2- Szeretnék őshonos tájfajtákat és ökonövényeket termeszteni. Hol találok magokat és palántákat ehhez? Sok erre szakosodott társaság van minden országban. Az elérhetőségeik megtalálhatóak az interneten vagy lehet más kertészektől is érdeklődni, ők miket használnak és honnan szerzik be a szaporítóanyagokat? Az ökotermesztéshez nem feltétlenül kell öko-magokat beszerezni, mert a növény a további kezelések és a megfelelő ökológiai módszerek alkalmazásától lesz öko vagy bio. 3- Mi a legjobb módszer a levéltetvek és meztelen csigák korlátozására? A legjobb módszer a természetes egyensúly visszaállítása a kertben. A városi kertekben a parcellák mérete azt is megengedi, hogy a különböző kártevőket akár kézzel távolítsuk el. A csigákat könnyen össze lehet szedni a levéltetvek ellen pedig a szappanos vízzel való lemosás is alkalmazható. A levéltetvek legnagyobb ellensége a katicabogár. Ha a kertünkbe csalogatjuk a katicákat, akkor várhatóan nem lesz gondunk a tetvekkel.
This project has been funded with support from the European Commission. This publication reflects the views only of the authors, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein.
4- Milyen növényvédelmi szereket tudunk használni egy ökokertben? Mikor és hogyan tudjuk ezeket kijuttatni? Egy ökokertben csakis a olyan szereket használhatsz, amelyek az országban működő ellenőrző szervezetek vagy a kert tanúsítását végző hivatalos szerv weboldalán fel vannak tüntetve. Magyarországon ez a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft, Olaszországban az AIAB és nemzetközileg az IFOAM. A városi kertek általában nem hivatalosan tanúsított ökológiai termékeket állítanak elő, de mindig vannak szabályok, amiket be kell tartani. Ezek a közösségi kertet szervező, vezető egyének és a kerttagok által megszabott szabályok, szabályrendszer. A leggyakrabban használt szabály, hogy csakis olyan szer használható, aminek nincs élelmezési várakozási ideje. Ezek a szerek azért nagyon lényegesek, mert egy városi kertben a parcellák közel vannak egymáshoz. Saját magad által előállított növényi preparátumok használhatóak, pl. csalánból egy napi áztatás után remek növényvédő szer készíthető pl. levéltetvek ellen. A kertben a megelőzésre kell a fektetni a hangsúlyt. Megfelelő higiéniai eljárásokkal megelőzhető a betegségek szétterjedése. A területnek, talajnak, klímának megfelelő növények kiválasztása is igen lényeges a megelőzésben. A gombabetegségek ellen feltétlenül figyeljünk rá, hogy ne tömjünk minden cm-re növényt és hagyjunk szellőzési lehetőséget a sorok között. 5 Milyen gyomokat használhatunk mulcsoláshoz? Kora tavasszal a 2 első fűnyírásból származó nyesedék tökéletesen alkalmas, mivel még a káros és nem kívánatos gyomok nem szaporodtak fel annyira benne és még nem hoztak magokat. Ha már megjelentek a gyomok, akkor figyeljünk arra, hogy ne mulcsoljunk olyan fűnyesedékkel, amiben a magszórásra alkalmas gyomok is vannak. Fűnyesedéket ajánlott több vékony rétegben elteríteni, mint egyben leteríteni az egész mennyiséget. A fekete bodza kiválóan alkalmas talajtakarásra, ha a talaj nedvességtartalmát szeretnénk megőrizni. Fiatal, zsenge csalán növények magas nitrogéntartalma miatt a takarás után még trágyaként is használható. 6- Milyen fajok nem ajánlatosak mulcsoláshoz? Próbáljuk meg elkerülni a fászárú növényeket, mivel ezek évekig a terület maradnak lebomlás nélkül és következő tavasszal esetleg el kell őket távolítani a megfelelő ágyáskialakításhoz. Legyünk elővigyázatosak a tarackos növényekkel, melyek képesek gyökeret ereszteni a szárukból. Ilyen például a tarackbúza (Agropyron repens), mely sok gondot okoz, de megelőzhető a baj, ha a gyom eltávolítása után a napon szárítjuk egy ideig. 7- Milyen fajok alkalmasak a téli mulcsoláshoz és a zöldtrágyázáshoz? A válasz a fehér mustár (Sinapis alba). Használható talajtakarásra és zöldtrágyaként is. Elveted augusztus végén - szeptember elején és csak hagyod, hogy megnőjön. Általában nem kell semmit sem csinálni a továbbiakban a növénnyel, mert az első kisebb fagyok megtörik a szárat és a mustár magától elfekszik a talajtakaráshoz. Tavasszal beforgatva a talajba zöldtrágyanövényként kiváló. A facélia (Phacelia tanacetifolia) egy szintén kiváló zöldtrágyanövény. Kiskertekben ne használj többéves pillangós növényeket! Ez csakis a nagyobb, vetésforgóra alkalmas gazdaságokban ajánlott!
This project has been funded with support from the European Commission. This publication reflects the views only of the authors, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein.
8- Mit tehetünk a komposztba? A komposztba csakis nyers alapanyagokat tegyél: gyümölcsöt, zöldséget és a héjukat, zöld nyesedékeket a kertből és tojáshéjat. Ez azt jeleneti, hogy minden maradékot be lehet pakolni a komposztba, ami nem feldolgozott vagy főzött, mint a kenyér vagy a hús. Ezek oda csalogathatják a nem kívánatos rágcsálókat. A fűnyesedéket mielőtt betennénk a komposztba, egy kicsit tegyük ki a napra száradni. Lehetőleg ne tegyünk trópusi gyümölcsöket és a héjukat a komposztba, az azokban valószínűleg fellelhető magas szermaradvány miatt. Ezek a szermaradványok megölhetik a komposztálás folyamatát beindító és vezető organizmusokat. Egy jól kialakított komposzt nem igényel semmilyen extra starter készítményt. Mindig a legjobb a természetre bízni ezeket a folyamatokat. A folyamat természetes beindulásához levegőre is szükség van, így jó, ha időnként egy vasvillával megmozgatjuk a komposztrakást. A komposztrakás alja legyen kicsit lazább, hogy az esővíz el tudjon folyni. Ehhez gallyak és kis ágak tökéletesek, ha a rakás aljára kerülnek. Árnyékos hely általában a javasolt, de esős évben kedvezőbb, ha a napsütés éri a komposztrakást, így megelőzve a berothadást. Sok különböző komposztálási gyakorlatot ismerünk, mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy melyik a legmegfelelőbb a területhez és az életviteléhez. 9- Milyen ökológiai mulcsot használjunk? A legmegfelelőbb növények azok, amik javítják a talaj összetételt. A pillangósok a nitrogéntartalmat emelik és a talajtakaráshoz használható növények a fűfélék és a keresztesvirágúak. A vetés folyamán figyeljünk arra, hogy a magok, amiket elvetünk aszálynak, kár-és kórokozóknak ellenállóak legyenek. Azok a fajok a legalkalmasabbak továbbá, amik gyökere segít a tápanyagok mobilizálásában és az elhalt növényi részek lebontásában. Használhatunk egy fajta (monokultúrás) talajtakarót vagy több féle növényt együtt (kevert). Kerüljük a magas víz és tápanyagigényes fajokat. Csakis egészséges növényekkel takarjuk a talajt a további fertőzések elkerülése végett. Néha a mulcs rejtélyes módon eltűnik, ilyenkor csak örülni lehet, mert ez azt mutatja, hogy a talaj igen aktív, élőlényekben gazdag. A mulcs eltűnése köszönhető a lebontó szervezeteknek és a földigilisztáknak is. 10- Lehetséges újrahasznosított vizet használni a kertben? Hogyan befolyásolja a veteményes minőségét a víz minősége? Az újrahasznosított víz használata egyre jobban teret hódít a mezőgazdaságban és helyet kapott a városi kertészkedésben is. Az újrahasznosított víznek magas a nitrogén és foszfor tartalma, de néha sajnos magas a sótartalma is. Néha olyan elemeket is tartalmaz, mint a bór, ami bizonyos szint felett mérgező lehet a növények számára. Ha az ilyen víz használatában gondolkodunk, akkor vegyük figyelembe az ételmaradékok és az emberek által okozott szennyeződéseket. Nagyon lényeges, hogy meggyőződjünk arról a víz, amit használunk, nem tartalmaz semmilyen baktériumot, fonalférget. Mindenképpen szükséges a mikrobiológiai vizsgálat a használat előtt. A baktériumok és fonalférgek veszélye kiszűrhető, ha a vizet néhány napra napfénynek tesszük ki. Ahogy azt fentebb is említettük a magas sótartalom jelenthet problémát. A növényeknek különböző a toleranciaszintjük a sóval szemben. A só növekedés gátló hatása mellett akár a növény teljes pusztulását is okozhatja a túlzott sótartalom. A víz sótartalma mérhető laboratóriumban vagy vezetőképesség mérővel. Ha magas a sótartalom, akkor ezt kompenzálhatjuk rendes víz hozzáadásával. This project has been funded with support from the European Commission. This publication reflects the views only of the authors, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein.
