GÖRÖGKATOLIKUS
HÍRLEVÉL III. évfolyam 14. szám
2015. április
MEGVÁLTÁS George Thomas plébános volt New England-nak egy kis városkájában. Húsvét reggelén, amikor zsúfolt templomában felment a szószékre prédikálni, egy régi, rozsdás, rozoga madárkalitkát vitt magával és letette a szószék párkányára. Persze mindenki meglepődve nézte és kíváncsian várta, mi fog itt történni. A plébános elkezdte a prédikációt: "Amikor tegnap végigmentem a Főutcán, szembe jött velem egy fiatal gyerek, kezében lóbálta ezt a madárkalitkát, és a kalitka alján három kis vadmadár lapult, reszketve a hidegtől és a félelemtől. Megállítottam a fiút és megkérdeztem: - Na, mit viszel magaddal? - Csak ezt a három vacak madarat - felelte. - Aztán mit akarsz csinálni velük? - kérdezősködtem. - Hazaviszem őket és szórakozom velük – felelte. Feldühítem őket, kihúzom a tollaikat, egymás közötti viadalra uszítom őket. Élvezni fogom. - De előbb-utóbb beleunsz majd. Utána mit csinálsz velük? - Ó, van otthon két macskánk - mondta a fiú -, azok szeretik a madárhúst. Megetetem őket velük. Hallgattam egy kicsit, aztán ismét megszólaltam: - Fiam, mennyit kérsz a madarakért? - Nem kellenek magának azok a madarak, atya. Hiszen azok csak vacak szürke mezei madarak. Még énekelni sem tudnak. Még csak nem is szépek. - Mennyit akarsz értük? - kérdeztem ismét. A fiú végignézett rajtam, mintha megbolondultam volna, aztán megmondta az árat: tíz dollár. Kivettem a zsebemből a tíz dollárt, odaadtam a gyereknek. A fiú letette a kalitkát a földre, és egy pillanat alatt eltűnt. Én aztán felemeltem a madárkalitkát, elvittem a közeli parkba, ott letettem, kinyitottam az ajtaját, és szabadon engedtem a madarakat." Miután Thomas plébános elmondta a kalitka történetét, mindjárt egy másik történetbe kezdett: "Egy nap a Sátán és Jézus között párbeszéd folyt. Sátán épp az Édenkertből jött és büszkén dicsekedett: - Az egész emberiséget a kezeim közé kaparintottam. Csapdát állítottam nekik, olyan csalétekkel, amelynek nem tudnak ellenállni. Mind az enyémek! - Mit fogsz csinálni velük? - kérdezte Jézus. - Szórakozni fogok velük. Megtanítom őket, hogyan házasodjanak és hogyan váljanak el egymástól; feldühítem őket, meg arra is megtanítom, hogyan gyűlöljék. és kínozzák egymást; hogy részegeskedjenek és kábítózzanak; arra, hogy fegyvereket és bombákat találjanak fel és öljék egymást. Nagyon fogom élvezni - mondta a Sátán. - Mit csinálsz majd velük akkor, ha eleged lesz a játékból? - Megölöm őket! - felelte a Sátán. - Mennyit kérsz értük? - érdeklődött tovább Jézus. - Nem kellenek neked azok az emberek! Nem jók azok semmire! Megveszed őket, ők pedig csak gyűlölni fognak. Leköpnek, megátkoznak és megölnek. Nem kellenek ők neked! - Mennyit kérsz? - kérdezte újból Jézus. A Sátán végignézett Jézuson és megvető gúnnyal mondta: - A véredet, az összes könnyedet, és az egész életedet!
Gondolatok az evangéliumhoz Szentírás „… tűrhetőbb lesz sorsa, mint neked!” (Mt 11, 20-24) A három zsidó halászfaluban, ahol Jézus gyakran jelen volt, sok csodát tett. Betszaida, Fülöp, Péter, András szülő faluja, jelen van Jézus mégsem térnek meg. A pogány városok, amelyek nem találkoztak Jézussal, nem is halottak róla, különösen a hírhedt Szodoma, amikor az isteni fenyítést, üzenetet megkapják, megtérnek, szőrzsákot vesznek magukra és hamut szórnak a fejükre. Amikor Maga a szó, az üzenet, az Ige ölt testet és közöttünk van, akkor nem történik semmi, nem gondolkodnak el, látván az isteni erőt a csodák által. Nem akarnak megváltozni, holott Isten közénk jött és népe között lakozik azóta is, mert az Egyházban minden nap, minden percben itt van közöttünk, most is láthatatlanul jelen van, és én még sem akarok megváltozni. Jézus Krisztus mindig hozzánk jön az Egyházban, ahol találkozhatunk vele, ha elég nyitottak vagyunk, és fel tudjuk tárni magunkat, a gondolatainkat, érzéseinket. Hálás vagyok Istenek, hogy ma is felismerteti velem, hogy mi a bűnöm, rámutat, hogy hol tévesztett célt az életem. Áldom az Urat, hogy megajándékozott a könnyekkel, hogy tudok siránkozni, lehetővé teszi, hogy bűnbánatot tartsak. Tegnap úgy tértünk nyugovóra, hogy Istennek ajánlottuk magunkat, s most egy új napra ébredtünk. Milyen szép ez az ébredés, mint a sírból, az ágyunkból úgy keltünk fel. Ma még van időnk, hogy mi is bűnbánatot tartsunk, hogy nehogy ezen városok sorsára jussunk és elpusztuljunk. Isten szeretettel várja könnyeinket, hogy megajándékozzon a bűnbocsánattal. ”Mindannyian megkeresztelkedtetek Krisztusban, Krisztust öltöttétek magatokra”(Gal 3, 27). Emlékezzetek erre, hogy Krisztust hordozzátok, s ha így folytatod az életedet, ha nem változol meg, „Szodomának tűrhetőbb lesz sorsa, mint neked.”
Ikon és teológia Szentatyák „Utána a pap kiáltja: „Emeljétek fel szíveteket!” Mert valóban, ebben az órában, amelybe beleremegünk, fel kell emelni szívünket Istenhez, és nem hagyhatjuk itt lent a földön és a földies dolgok közepette. Hatalommal parancsolja tehát a pap abban az órában, hogy tegyünk félre minden földi gondot, a házunkkal való törődést, és legyen szívünk a mennyben az emberszerető Istennél. Erre válaszoljátok: „Fölemeljük az Úrhoz!” Ezzel elismeritek, hogy egyetértetek vele. Egyetlen egy se legyen jelen olyan, aki csak szájával mondja: „Fölemeltük az Úrhoz!”, gondolatai és gondjai azonban a mindennapos dolgok körül forognak. Mert mindig Istenre kell gondolnunk. Ha pedig ez az emberi gyöngeség miatt nem lehetséges, akkor legalább arra az egy órára tartsuk tiszteletben. (Jeruzsálemi Szent Cirill – Müsztagógiai katekézis) A feltámadás kiemelő ereje Ez a nap, melyet az Úr szerzett, örvendezzünk és vigadjunk azon! Az ikonon központi jelentőségűvé lép elő Krisztus, amint megragadja Ádám és Éva kezét és kiemeli őket a sírjukból. Az a tény, hogy Krisztus leszáll a Hádészbe, belép minden ember kétségbeesésébe, arra a helyre, ahol a személy egzisztenciális halála létrejön. Ahhoz, hogy minden ember kilépjen a gyötrelmes sötétségből, előbb szét kell törnie a sötétség kapuit. Olyan lehetőséget teremt mindenki számára, hogy a sötétségből, magányból, kétségbeesésből kivezesse úgy, hogy a személyes közösség kialakuljon anélkül, hogy a személyes szabadság eltörlődne. „Krisztus nem csak egyszer született a sötétbe és nem csak egyszer szállt le a poklokra, hanem azóta is újra képes megszületni személyes-társadalmi sötétségünkben is, és újra képes leszállni személyes, egzisztenciális poklunkba, hogy onnan kiszabadítson minket”. Lélegzetelállító pillanat, amint bennünket is megragad Krisztus, hogy kiemeljen jelenlegi helyzetünkből. Az egyház igehirdetése ebből az alapvető tapasztalatból indul. Krisztus feltámadása garancia a mi üdvösségünkre, együtt történik mindnyájunk felemelkedése Krisztussal. 3
Örökség Meg vagy mentve, most már csak fel kell venned az ÚJ életnek a ritmusát: ez a krisztusi élet. Ezt az életet a jelen idő teszi folyamatossá: Én bízom Isten irgalmában, meg vagyok váltva. A holdnak nincs fénye a nap nélkül, mi is sápadtak vagyunk Krisztus nélkül. Ez történik velünk is- nincs saját fényünk, ha nem vagyunk elég közel Jézus Krisztushoz, nem tudunk ragyogni, nincs Élet bennünk. Amikor Krisztussal közösségben éljük az életet, akkor Krisztus világosságát árasztjuk szét. A szent olyan bűnös, aki minden nap megtér, aki folyamatosan kísértésben és megpróbáltatásban él. A szent olyan, aki saját példáján keresztül a többiek számára megtapasztalhatóvá teszi, hogy ő Istenben hisz. Én együtt sugárzom -e Krisztussal? Ha valaki találkozik velem észre veszi-e hogy én Krisztusé vagyok? Mi tükrözi bennem Krisztus fényét? Nagy az én felelősségem papként, hogy engedem-e, hogy Krisztus világossága világoskodjék bennem. Az én világosságom világoskodik-e Isten népének? Kötelességem, hogy ne rejtsem véka alá a világosságomat. Krisztus világossága elérkezett számomra a keresztségben, húsvét éjszakáján felerősödik, hiszen a pap hív: „Jertek merítsetek fényt a soha le ne alkonyodó világosságból…” Krisztus feltámadásakor engedjük, hogy felerősödjön bennünk ez a fény és ragyogó hirdetői legyünk a szent feltámadásnak.
Örökség Egy bizonyos hegyi faluban évszázadokkal ezelőtt egy nemesember azon gondolkodott, hogy milyen örökséget hagyjon a falu lakóinak. Végül eldöntötte, hogy templomot épít hagyatékként. A templomépítés tervét titokban tartotta egészen a befejezésig. Amikor az emberek összegyűltek, csodálkoztak a templom szépségén és tökéletességén. Sok dicsérő megjegyzés után egy jó megfigyelő megkérdezte: - "De hol vannak a lámpák? Miként világítják meg a templomot?" - Anélkül, hogy válaszolt volna, a nemes rámutatott a falon lévő lámpatartókra, aztán minden egyes családnak adott egy lámpát, hogy vigyék magukkal a szertartásokra és függesszék fel a falra: "Valahányszor itt vagytok, az a hely, ahol ültök, világos lesz - felelte a nemesember. - Amikor pedig nem lesztek itt, az a hely sötét lesz. Amikor távol maradtok a templomtól, Isten házának bizonyos része sötéten marad."
Örökség Húsvét éjjeli körmenet Megemlékezés arról, hogy meg vagyunk keresztelve, elhagytuk az evilági életet azért, hogy beléphessünk a Feltámadt Krisztus örök életébe, Isten Országába. Nem tudjuk elfelejteni Krisztus feltámadására vonatkozó ismeretünket. Az Egyházban évről-évre átéljük, és mint Krisztus testének tagjai bekapcsolódunk Krisztus misztériumába. A nagypéntek sötétsége már legyőzetett, bennünk jelen van a fény, az élet, a győzelem. Az apostolok számára a nagypéntek az élet utolsó napja volt. A következő napon, amely a feltámadást megelőzte a sötétség sűrűnek tűnt. Ha nem lett volna feltámadás az év minden napja és életünk teljes sötétségben telnének. Így talán megsejthetjük az apostolok számára a feltámadás miért volt a teljes megújulás, döntő esemény. Megszabadította őket a reménytelen zűrzavartól. „Békesség nektek!”, megadta azt a békét, amely az Életbe való újra bekapcsolódást jelenti. Ez impulzus, vagyis újra életerővel tölti el őket. Most már nem kételkednek az eljövendő világ életében, amely el is jött Krisztus feltámadása és a Szentlélek ajándéka révén. A föltámadás öröme, olyan, amit nekünk is meg kell tapasztalni. Ahhoz, hogy föltámadjunk, meg kell halnunk. Meg kell halni az önzésünknek, félelmeinknek, versengéseinknek és haragunknak. Nagyon sokan vágynak Isten után, de helyet nem akarnak Neki adni. Úgy kell a kereszt tragédiáját átélnünk, hogy közben rátaláljunk az élet forrására. Ezekben a szent napokban kívánom minden olvasónknak: találja meg a visszaszerzett élet örömét. Az éjszaka sötétségéből egyszer csak belépünk Isten fényébe. Nagyon sokan csak mennek tovább a sötétségben, maguk elé bámulnak… mennek, mennek… Szólítsuk meg őket, hívjuk magunkkal és ünnepeljük együtt az új kezdetet, mert ha jelen vannak ők is részesévé válnak. 5
Leveled érkezett! A lelkiatya válaszol Miért van szenvedés és halál az életünkben? Sokan megpróbálják elkerülni, vagy nagy távolságba helyezni magukat a szenvedéstől, a szenvedő embertől, de sajnálatos tény, hogy velünk született a szenvedés, ez az ember jelenlegi állapota. A Szenvedéseken keresztül a halálon át kell haladnunk. Joggal merül fel a kérdés, hogy honnan van a szenvedés? Miért kell szenvednem? Miért pont én, mit jelent az én szenvedésem? Miért szenvednek az igazak és az ártatlanok? Amikor az ártatlan emberek szenvednek és meghalnak, hol van ilyenkor Isten jósága és igazsága? Miért halnak meg azok, akik a legfontosabbak nekem? Miért kell meghalnom? Mi vár rám a halál után? Milyen élet lesz az? Bizony szorongatnak bennünket ezek a kérdések, de nem csak minket, hanem minden embert, aki eddig élt és ezután élni fog. Az Egyházunk segítségünkre siet, hiszen a nagyhetet úgy állította össze, hogy a szertartásaink imádságában a kérdésekre választ váró elme rátaláljon a válaszokra. Jézus Krisztus önként veszi ezt az állapotot magára, önként vállalja a szenvedést és a halált. Ezek az ősi szövegek modern választ adnak, csak jelen kell lennünk a szertartásokon és engedni a gondolkodásunkat, hogy rátaláljanak az őt gyötrő kérdések válaszaira. A hitvallásban minden nap megerősítem magam: „Várom a holtak föltámadását, és az örök életet.” Minden húsvétban ezt tárjuk a gondolataink élé énekelve: „Legyőzte halálával a halált és a sírban lévőknek életet ajándékozott.” Krisztus azt mondja Mártának, aki kissé zavaros és szomorú testvére Lázár elvesztése miatt: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog. Az, aki úgy él, hogy hisz bennem, nem hal meg örökre. Hiszed ezt?” (Jn11,25-26) Szent Pál apostol azt írja a Korintusiakhoz: „Ha tehát hirdetjük, hogy Krisztus feltámadt a halálból, hogyan állíthatják némelyek közületek, hogy nincs feltámadás? Ha nincs feltámadás, akkor Krisztus sem támadt fel. Ha pedig Krisztus nem támadt fel, nincs értelme a mi tanításunknak, s nincs értelme a ti hiteteknek sem.” (1Kor15, 1214)A keresztény hitünk alapja a feltámadás, a halál felett aratott diadal, melynek gyümölcse a Krisztusban való feltámadás. Ahhoz, hogy életünk fontos kérdéseire választ kapjunk megértő figyelemmel vegyünk részt a szertartásainkon, tárjuk fel a szorongattató kérdéseinket és engedjük a Szentlelket, hogy felismertesse velünk az egyház imádságában Isten válaszát. Szeretettel: Lelkiatyád
SAJÓPÁLFALAI PROGRAMOK Április 11:
Április 24:
Orvosok lelki napja Dr. Lukács Miklós -
Jegyesek
Tótszegi István atya
lelkigyakorlata
Polyák Péterné
Április 17 17--19:
Április 24:
Szenvedélybetegek lelkigyakorlata
Lakásotthonos gyermekek lelki napja
Vaszíly József atya
Páll Miklós atya
A kegytárgybolt ajánlata
Keresztes Szilárd püspök atya ezekkel a gondolatokkal ajánlja minden kedves olvasónak a nemrég megjelent új könyvét. „Mindenkiben magamat fedeztem fel, a cselekedeteim rugóit, bűneimet és gyengeségemet, és azt a teljesen egyéni szeretetet, ahogy Jézus az ő példájukkal személy szerint rajtam akar segíteni. Félelem és reménykedés, gyávaság és hősködés vette körül a húsvéti misztériumot Jézus mellett is; sokan hosszú vívódás és megalázódás árán hitték el, hogy feltámadt. Ezt a belső küzdelmet és a Jézusból minden helyzetben áradó erőt és méltóságot szeretném az olvasóhoz közelebb vinni ebben a könyvben.” 7
Egyházközségünk hírei 1.
Egyházközségünkből elhunyt Mata Marika néni. Isten nyugtassa lelkét, hol nincs sem fájdalom, sem aggódás, sem sóhaj, de végtelen élet. Temetése Nagyszombaton 13.00-kor.
2.
Húsvét vasárnap 10.30-kor ünnepi szent liturgia pászkaszenteléssel.
3.
Fényeshét hétfő (Húsvét másnap) 8.00-kor szent liturgia.
4.
Fényeshét kedd (Húsvét harmadnap) 8.00-kor szent liturgia.
5.
Április 12-én 13.00-kor szent liturgia (Kondás András helyettesít)
6.
Április 19-én szent liturgia 10.30-kor
7.
Április 26-án szent liturgia 10.30-kor.
