GOROGKATHOLIKUS NÉPISKOLA A MAGYAR GÖRÖGKATHOL1KUS TANÍTÓK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Felelős szerkesztő: TÓTH ISTVÁN

III. évfolyam.

Nyíregyháza, 1923. nov.—dec. hó. • •

2. - 3. szám.

••

GOROGKATHOLIKUS

NÉPISKOLA

A MAGYAR GÖRÖGKATHOL1KUS TANÍTÓK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Szerkesztőség és kiadóhivatal :

Nyíregyháza, Egyház-utca 5.

Ï

Felelős szerkesztő: TÓTH ISTVÁN.

k!

M E G J E L E N I K HAVONKÉNT. Előfizetési ára negyed évre 1000

I

Karácsonyi gondolatok. Róma világuralma a zsidóság földjén érte el erkölcsi züllöttsége legmélyebb fokát. Az emberek lelkében a Gonosz ült példátlan orgiát. A társadalmi harmónia helyében a vad érzéki-

lasztó tartalomnélküli cim és rangkérdés, a jognak egyesek számára történt durva kisajátitása járta ördögi tivornyáját — a a disszonancia pogány tumultusában. Már-már vészes kipusztulással fenyegetett volt az emberiség nyomorult élete, mert el kellett vesznie annak a népnek, mely erkölcs nélkül való v o l t . . . De az isteni Gondviselés kegyes volt. A rút sarat az előhírnökök erkölcsi tanításai fagyasztani kezdték. Előkészíteni a legfenségesebb isteni munka befogadására, melyben az Istenség egyesül a gyenge emberiséggel, hogy az igaz erkölcsiség életerejével elbukásából talpraállitsa, a boldog élet számára megmentse. Mily felfoghatatlan irgalom volt ez! A szeretet isteni színjátéka. És jött, hullt, finoman, békességgel, mindent ellepően a Szeretet legtisztábban fehér hópelyhe: a Megváltó Jézus Krisztus. Az Isten-ember. Merész visszahatásaképen az akkori milliőnek: érzé-

kiség kizárásával, anyagi szegénységben, cim- és rangcicoma nélkül, a jog nemes általánosságával. De lelkében az isteni bölcsesség meg nem rozsdáiható aranyával. És tanítványaival együtt épitení (Jt(e!kében a^J^íeíj olíá-i a szeretet-Istenét? Most, a megváltás 1923 ik évében — ugy ünnepeled meg leghívebben e nagyszerű emléknapot, ha belenézel lelkedbe s ha még ott a pogány Róma sátáni erkölcseiből találsz valamit, kérlelhetetlenül kipusztítod onnan, hogy helyét teljes-tökéletességgel betöltse a a keresztény-katholikus Róma igaz erkölcsisége, isteni szeretete. Azt se feledd, hogy neked, néptanítónak hatványozottan kötelességed ez. Mert Te nemcsak magadért, hanem a gondjaidra bízott zsenge emberiségért is felelős vagy. Nehéz hivatás — de fenséges! Ha pedig az isteni rendeltetés odaállított, vagy becsülettel végezd vagy távozz a vártáról. A kicsinyeskedőkkel ne törődj. A karácsony szent jegyében — előre! Excellsior!!! (cz.) Hiszek egy Istenben, hiszek egy hátiban Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában.

2

Görögkatholikus Népiskola

PAEDAGÓGIA Világnézetre való nevelés.

1923. december hó.

bizonyos értéke és követett. A puszta megismerést követnie kell az értékelésnek. Az értékelés pedig nem más, mint valaminek valamihez való hozzámérése. Mit ér ebből és ebből a szempontból ? A szempontoknak egész sorozatát lehetne felállítani, ez most azonban nem célunk. A megismerő- és értékelő megismerés tehát ama két tényező, melynél fogva világ nézetünk kialakul. A nevelés pedig csak akkor éri el célját, ha világnézetré nevel, illetőleg alakit ki a nevelendő lelkében A pedagógust kétségtelenül érdekli: minő világfelfogás szerint neveljen, melyikbe vezesse fel növendékeit. Ebben a kérdésben felette nehéz eligazodni A sok közül választani még az éles kritikai készséggel rendelkező nevelőnek is nem könnyű dolog. Nem tartozik jelen feladatunkhoz, hogy az egyes világfelfogásokat megismertessük, elégedjünk meg avval: minő tulajdonságokkal kell bírnia annak a világnézetnek, melyet ki kell alakitanunk, ha igazán nevelőleg fogjuk fel hivatásunkat. A kérdés megoldása érdekében ismételjük: A világnézet a megismerő és értékelő megismerés közős eredménye. De sem az egyik, sem a másik nincs lezárva, tehát világnézetünk sem lehet annyira megcsontosodott, merev hogy a fejlődés lehetősége kétségessé

A nevelés céljának Herbárttól eredő meghatározása a legújabb időkig szinte uralta a pedagógia teleologiai (céltan) részét. Ma azonban, mióta olyan sok sző esik a világnézetről, világfelfogásról, a nevelés céljául is bizonyos világnézet átadását, helyesebben, a gyermeki lélekben való kialakítását tűzik ki. Ha meggondoljuk, hogy az erkölcsi értékelésre vonatkozó felfogásunk és az erkölcsi jellemről való gondolataink tisztán világnézetünkből fakadnak: helyeselnünk kell a nevelés célkitűzésében beállott változást. Valóban igaz, egész életnyilvánulatunk világnézetünk következménye, függvénye tisztán. Nem erkölcsileg különbözünk egymástól, világfelfogásunk más és más. Ebből a tényből érthetjük meg társadalmunk széttagoltságát, az egység hiányát jelentő zűrzavart. Világnézetünk a meghatározó^erő, ettől függ az öntudatos lélek mindenféle értékelése. Ez az egész, a többi csak része az egésznek. A régi nevelés csak részeket tűzött ki, midőn erkölcsről, erkölcsi jellemről beszélt, nem az egészet, nyilvánvaló tehát, nem Is mutathatott fel értékes Ered• A .»i - v_ ményt. Nem terelte a I< -Ke: ; sedhetiK, úgy «.ségképen a .eioiuk szárjoruan elhatározott világnézet útjára, ingadozó mazó világfelfogás is módosulhat, fejlődhetik, ett a jelem, hiábavaló a nevelés. De még ez a nevelés sem nélkülözte a világnézetet, tökéletesedhetik. Tehát olyan világfelfogást mert minden nevelés előfeltevése valamelyes alakítsunk ki növendékeink lelkében, a melyvilágnézet És még abban az esetben is érvé- nek karakterisztikus tulajdonsága legyen a nyes tételünk, ha nem alakítunk egy bizonyos fejlődőképesség, a tökéletesedés lehetősége. világnézetet ki, mert itt a kötött világnézet Mivel a megismerés a mult megismerésének eredményein épül fel, tehát világfelfogásunk hiánya a tulajdonképeni világnézet. is csak ugy módosuljon, hogy tisztelje a Fejtegetésünk folyamán bizonnyára felmultat, a régi értékeket, legyen konzervatív merült a kérdés : Mi is az a világnézet, világbizonyos fokig, mert csak igy biztosithatjuk felfogás ? a lassú, nem romboló, de épitő fejlődést. Valami gyűjtőfogalom Sok minden tar- Konzerváló és haladó erő adjon színezetet tozik bele. Tehát nem a szaktudományok kö- világfelfogásunknak, mert csak igy leszünk rébe illeszthető be, a filozófiában, mint egy igazán néptanítók és ilyen világfelfogás átségesitő tudományban van a helye. Tárgyát származtatásával válik fáradságos munkánk is nehéz meghatározni. A szaktudományoknak nevelöértéküvé. könnyű, ott egyes tényekkel foglalkozunk, Hogy a lélek három főbb megnyilvánumelyek el vannak határolva egymástól. Nem igy a világnézet tudományában. Itt a tények lási formái közül minő szerepe van az értelmi-, összesége a tárgy. Egyszerre kell felfogni az érzelmi- és akarati nevelésnek a világnézetre egészet. De hogy az egészet felfoghassuk, való nevelésben, erről egy másik cikk keretéelőbb a részeket kell megismernünk. Tegyük ben fogunk szólani. fel, megismertük az egészet, egységes képet alkottunk róla. Joggal tehetjük fel a kérdést: ki alakult-e már világnézetünk ? Nem hiányzik e még valami belőle? Határozottan felelhetünk: még nem alakult ki. A megismerést nem kell-e irta: Czimbolfnetz Jenő, kiegészítenünk valami mással, a mi szintén megismerés, de nem olyan, mint tegyük fel Első pillanatra talán merésznek és meaz, hogy B rózsának tövise van. Ellenben, ha rőben újnak tűnik fel tanulmányomnak cimben azt mondjuk: a rózsa illata kellemes, ez a foglalt tárgya, gondolva arra, hogy hát a paemegismerés egészen más. Itt a megismerést dagógia, mint tudomány, általános és mindé-

Í

Magyar görögkatholikus paedagógia.

1923. december hó.


nek felett áll a maga filozófiailag •egállapitott igazságaival, ennélfogva nem lehet egy U. n. alacsonyabbrendü, mondjuk, felekezeti cél szolgálatába befogni; azonban közelebbről vizsgálva a kérdést, látni fogjuk, hogy ez másként áll. A paedagógia összetett tudomány. Erkölcstanból (ethika) és lélektanból (psicholo gia) tevődik össze. Az előbbi adja a nevelés célját, az utóbbi pedig a célt megval sitó eszközöket. Mindkettő szaktudomány, mit a bölcsészettan (filozófia) disciplinának nevez. (Ugyanis itt ethika alatt a gyakorlati ethika értendő s nem a filozófiai ethika.) Mindkettő tehát oly szaktudomány, mint a természettudományok, mathematika, történelem stb A szaktudományok igazságait a filozófia avatja igazságokká. Egy szaktudománynyal foglalkozó tudós vagy kutató például rájön vagv felfedez egy igazságot, ez szubjektív (egyéni) igazság és nem tudományos, objektív, abszolút igazság mindaddig, mig a filozófia retortáin, a próbát sikerrel ki nem állva, át nem esik. A'éle vizsgálaton megy keresztül. Minthogy a filozófia öt tudományágból álló össz udomány mely áll szigorúan fokozatos sorrendben egymásután következőleg : logike-, ethika-, észtétiké-, metáiizika- és ideológiából (üt pedy? ^¿iffMtesíífys-''artStt' •,£Sh",,gya*\>rlátf Tó>májúíí értendő 1) —a disciplina felmerült uj, még szubjektív igazsága bekerül tehát elöször a logika világába, ahol a logika bonckése alá vétetik, minden oldalról megvizsgáltatik és ha kiállja a próbát, logikailag tudományos igazságnak minősíttetik. Csak ezután megy át az etbikába és metafizikába, a melyekben hasonló müveleteken megy keresztül — mindinkább kevesebb, de fokozatosan nagyobb fontosságú szempontok szerint megítéltetve — mig végül a legutolsó retortába, az ideológiába jut, ahol úgyszólván a lét és nemlét kérdése intéztetik el, azaz hogy az illető igazság önmagától érthető-e (evidencia) vagy sem. Ha igen, általánosan tudományos igazsággá lesz és visszekerül az illető szaktudomány körébe — helyi elhelyezkedésre — és mindaddig igazság marad, mig a fejlődés revideálásra nem kényszeríti. Kivételt képeznek itt a hitigazságok, amelyek a kinyilatkoztatásból származnak s amelyek nagy része veges emberi elmével felfogva nem is evidens.*) így születik az igazság. A paedagógiát alkotó erkölcstan és lélektan is így született egyetemleges érvényű igazságokat tartalmaz. Azonban a tudományos paedagógia igazságainak, tehát elveinek gyakorlati alkalmazása ez igazságokat, elveket, lényegileg nem is, de formailag alakítja Egyetlen ily elvnek alkalmazása például a különböző nemzeteknél más *) Bővebbet láss Pauler filozófiába c. müvében.

Ákos:

Bevezetés

*

3

és más formát nyer; nemcsak a nemzeti jelleg természet és történelem, valamint a jelen adta sajátosságok miatt, de az ezekből adódó nemzeti jövő célkitűzésének, sőt a faji vonásokat magában bordó egyedek közös lelki sajátosságainak megleleően is Mivel pedig az egyénen a nemzeti vonás mellett legintenzívebben a felekezeti hovátartozandóság mélv — mert érzelmi — nyomokat hagy, gondoljunk csak egy zsidó, vagy protestáns és egy katholikus ugyanegy nemzetből is való ember közötti lelki különbségre, közel áll tehát a felekezeti paedagógia «ondolata — a tudományos paedagógiának meghatározott területre történt gyakorlati alkalmazása folytán éppen. Az egyetemleges elvnek a passzív alany szerint változó formálódása — a lényeg érintése nélkül — hordja magában a magyar görögkatholikns paedagógia szükségképen meglévő voltát is. *

Egészen közelről v zsgálva a kérdést — mit látunk ? — és mi tehát a feladatunk ? A magyar nemzet egészen belül, azt alkotó tényezőként, itt van a honfoglalás idejéből fennmaradt ősi katholikusság: a görög szertartású római katholikusok. Melynek Hajdudorog központtal — és akörül csoportosuló magvqrsága^a_i)ajdudar9gi püspökség Marája alai* a ¡magyar görögkathoiikusságot adja. Ez egyházmegyének a hitélet ápolása mellett nagy nemzeti céljai is vannak. Az ország szélén, á még szórványosan meglévő nemzetiségi görögkatholikusság teljes elmagyarositása és a magyarságba való tökéletes (mert hitéleti) beolvasztása. Mily fenséges nemzeti hivatás I A célnak ezzel a tudatosságával vizsgáljuk tovább a dolgot. Tehát a görögkatholikus hitéletet a legszorosabb kapcsolatba tenni a magyar nemzeti gondolkodással, érzéssel, akarattal és nyelvvel. Ennek legfőbb irányító munkása a Hajdudorogi Püspök. Munkatársai : papjai és néptanítói Mig azok főleg teologice munkálják a célt, nekünk főleg paedagogice kel! munkálnunk azt. Vagyis a paedagógia elelveit e cél szolgálatába fogni, e térre alkalmazni. Mivel pedig a paedagógiát tevő és célt magában foglaló irányíü az erkölcstan, ebbe kell nekünk elhelyeznünk elsősorban a különleges célt. A népoktatási paedagógia ethikájának, vagyis a magyar gkath. népiskola nevelésének is minthogy a leg'őbb célja az erkölcsi jellem (P. Herbart: Charakterstärke der Sittlichkeit) kifejlesztése, olyanná kell e jellemet tenni tehát, hogy abban az öntudatos görögkatholikus hitérzés eggyé legyen a magyar nemzeti érzéssel. Céltudatosság mellett most már csak az eszközökre van szükség. Ezek pedig kétfélék. Először ismerni kell, tanulmányozni kell, fel kell kutatnunk a magyar görögkatholikus nép különleges eredetét, gondolkodását, érzelemvilágát, szokásait, anyagi körülményeit s egyáltalán

4


sajátos viszonyait s ha mindezek ismeretesek, csak azokra a lélektani ismeretekre van szükségünk, melyek segítségével az előbb (elsorolt téren az elvek alkalmazandók — a cél munkáSása és megvalósítása érdekében. Megfordítva — a gyakorlatiasság okából — az elméleti menetet, tehát egy magyar görögkatholikus néptanítónak, hogy a magyar görögkatholikus paedagógus legyen, először fel kell tárnia maga előtt népe sajátságait, másodszor egybe keli válogatnia azokat a lélektani ismereteket, melyekkel az egyetemes érvényű paedagógiai elveket alkalmazni tudja a cél irányában. *

Jelen kis tanulmányommal csak gondolatokat óhajtottam kelteni lelketekben, Tanitóte3tvéreim! Útnak bocsátani egy kis golyót, mely a Ti becsületes lelkesedéstek tüzében hatalmas gömbbé leend: a magyar görögkatholikus nép földgömbiévé, meiy mellett azután hiába kér az ellenság Archimedese egy fixpontot, e földgömböt sohasem fogja kimozdítani a görögkatholikus hitélet és a magyar nemzeti érzés két sarkából, mert a nép legegyszerűbb gyermeke is azzal a szavakkal fogja visszaverni a pogány támadást: Noli tangere circulos meos' (Ne zavard köreimet!) Gondolkodjatok ezeken — és becsületes érzésből cselekedjetek !

EGYESÜLET L a p u n k o k t ó b e r i s z á m a a pénztár teljes kiürülése és a lap előállításának megdrágulása miatt ugy volt, hogy nem jelenik meg. Szerkesztői titok volt, de aztán valahogy mégis kipattant, hogy ekkor előállt egyik kartársunk s egész havi "fizetését ajánlotta fel, hogy a lap rendes időben megjelenjék. A mai anyagias világban szinte példátlan ez a nagyszerű áldozatkészség, azért engedjen meg szerkesztő barátunk, hogy az esetei odaállítom azok elé, akik eddig tehetségükhöz képest keveset, vagy éppen semmit sem áldoztak lapunkra. Nemcsak a háborúhoz, de a lapfentartáshoz is három dolog szükséges: pénz, pénz és pénz. Kartársunk elhatározása bármilyen kedves megnyilatkozása az áldozatkészségnek, de azt nem kívánhatjuk, hogy valaki erején felül adózzék, amig mások az előfizetési dijakat sem küldték be Lapunkra szükség van, fenntartását kivánja a tanítói érdek és önérzet. Küzdeni fogunk jogainkért és igazságainkért, egyházmegyénk tanügyének felvirágoztatásáért! Csak a magunk erejére támaszkodhatunk, nekünk nincsennek szubvencióink. Kérjük kartársainkat, szíveskedjenek az előfizetési dijakat, adományaikat és esetleges gyűjtéseiket beküldeni, nehogy lapunkat beszüntetni legyünk kénytelenek. (Rj.)

1923. december hó.

Jelen számunk szintén a fentemiitett kartárs áldozata árán jelenik meg, mert az alább nyugtázott összegek az előállítási költségeknek csak kis részét fedezik. Tájékoztatásképpen közöljük, hogy az alapitótagsági dij 500 K , a rendes tagsági pij 500 korona, a lap előfizetési dija pedig a következő évnegyedekr 3000 K. Tehát aki összesen 8500 koronát beküld, mint alapitő tag egyszersmindenkorra, mint rendes tag 1923. év végéig eleget tett fizetési kötelezettségének s a lapra is előfizetett az 1924. évi március végéig. Kérjük és legkésőbb január végéig várjuk ezen összeg beküldését, egyben jelezzük, hogy e felszólításunk eredményétői függ a lap további megjelenése. Alapító tagdijat fizettek : Ruttkay Gyula kanonok, Papp János ig.-tanitó, Mulega Ilona, Ivancsó Jenő, Tóth István, Baríha Mihály, Vastag Miklós, Hegedűs József és Lukács István. Egyesületünk céljaira a következők adományoztak : nyíregyházi gk. iskola mesedélutánjának jövedelme 20.700, Bodnár János petneházi gk. tanitó 20 000, Ruttkay Gyula kanonok 2000, Szilvási Miklós 5000 Orosz István 5000, Lukács Anna 2000, Medveczki Teréz 3000, Vastag Miklós 3500, Lukács Irén 500, Groholy Emmánuel 500, Zapotoczki Miron 1200, Kiss Tivadar 1000, Petró János 1000, Freska Ödön 400, Lukács István 1000, Tóth 3ek-4ŐQOy-iJak.zsef 3500, Bartha Mihály 4500, P a p p János 4000 Petró János 250, Ivancsó Jenő 500, Groholy Aladár 500, Jeles Antal 250, Stefkó Mihály 200, Reskó János 4500, Zsedényi Géza 1500, Harajda József 3000, Csontos Gizella 1000, Mulega Ilona 2500, Szikszay Anna 200, Csillám Péter 2000, Orosz Mihály 3000, Fencsák Gábor 1000, Hasskó Miklósné 2000 és Gebri Mihály 10.000 koronát.

IRODALOM Visszaemlékezés

Gárdonyi

Gézára.

Az 1922-iki év őszének egyik reggelén felhő ereszkedett Eger ódon várára. A derűs fényt szürke selyemfátyol síőtte át, haldokló biborba öltöztek a hegyoldalak és lila virágaival gyászosra hímezte a rétet a kikirics. Az opálszinüre sápadt égen fáradtan mélázott a napfény és a szertezüllő bágyadt fényben nagyon finom, messzire rezg ő bucsu szavakhoz hasonló ezüst fonalak szállottak hosszan, hogy halottas szemfedőként vonják be a tájat. Mintha gyászköntösbe öltözött volna a természet. Ezen az őszi napon a fenyőkoszorus hegyek aljáról bánatos üzenetet hozott a szellő : Hazánk nagyfia, a magyar regény, novella, szinmü nagy; mestere, Gárdonyi Géza halott. Némán álltak

1923. december hó.


ravatala körűi a megilletődött ezrek. A szemekbe könny szökött, az emlékezet pedig elszállt a messzi és közeli órákra, amikor elringatta lelkünket a szépszavu elbeszélő. Mi, magyar néptanítók, boldog büszkeséggel emlékezünk m e g rólad, Gárdonyi Géza és hálás hódolattal áldozunk emlékednek ,mert tanulunk tőled hivatásszeretetet. Te tőled megtanulhatjuk, hogyan kell szeretnünk az iskolát, a gyermeket, a népet. Gárdonyinak meleg tanitó lelke az »Én Falum« cimü regényéből szól legközvetlenebbül hozzánk. Kedvesen, melegséggel ir iskolájáról és minden kis tanítványát ugy örökít meg, mint családjának szerető tagjait. Tabi Jóska, Boróki Ilonka, a kis Eszter, m e g a többi tanítványai a Julcsák, Annák, Klárák, az egyszerű kis parasztcsemeték képezték az ő lelki családját. Tanítói szivének minden melegségét belevitte irodáimába. — Szinte megdobban a szivünk, mikor olvassuk, hogy a kis Eszter, az egyszerű parasztgyermek, egy cseléd leánya milyen szíves fogadtatásban részesül, mikor felmegy a tanitó úrhoz, hogy elkérje magát az iskolából. Napszámba kell mennie kukoricát morzsolni. Ahogy meglátja a gyermek a szoba sarkában, a kályha meleg'étől kinyillott tulipánt, csodálkozva emeli fel fekete selymes szempilláját. »A 8 éves tulipán nézi „a 8 hetes tulipánt«. Ezt irja róla Gárdonyi Géga^^Mfc-jd m e g k é p e z i - t ő l e : »Szereted a virágot ?« Szeretem. — Hát csókold meg szépen. Nem szokatlan neki a gondolat, hiszen mindennapi valami, hogy az ilyen kislányok bokrétát hoznak az iskolába és megcsókolják a virágot, mielőtt odaadnák neki. Oda megy hát Eszter az ablakhoz, lábujhegyre áll és csókot lehel a tulipánra. Minden boldogságát tanítványai között kereste. Meglátogatja őket sétája közben, a libalegelőn is. Ott van a kis Tabi Jóska. Amint meglátja a tanitó ur kezében az ABC könyvet, hozzá bújik, kiveszi a kezéből és olvas, bemutatja, hogy m é g nem felejtett el olvasni. Nem messze m e g egy kékszemű, kékruháju leányka ül a virágok között egy füzfabokor árnyékában. A libák tépegetik a füvet, körülötte gágognak, meg a nyakukat nyújtogatják, Ilonka pedig — mert hiszen ő volt Boróki Ilonka, — ki más lett volna, rongyokat kötöz egy fadarabra. »A fadarabból baba lesz, a rongyokból selyem viganó. Azután a fadarabot odaszorítja ahhoz az egyszerű kis szivéhez. Szereti, mert a szívnek szeretnie kell, ha rongy, vagy fadarab.« Máskor kint látjuk őt holdvilágos este a mezőn a juhnyáj mellett. Hallgatta a tücsök ciripelését. Gyönyörködik a szentjánosbogár lámpásként világító fényében. Azután elbeszélget a juhászokkal. Végighallgatja mesé-

5

jüket. S amikor feljön a fiastyuk, csendesen haza ballag. Útközben találkozik egy-két f a lubélíjével. Mint örülnek azok, hogy a mester úrral elbeszélgethet a világ folyásáról és ügyes-bajos dolgaikban kikérhetik okos tanácsait. íme az igazi néptanító. Valóban öntudatos néptanító volt ő, aki büszkeséggel i r j a : »Sajnálkozva nézett rám a leány, hogy tanitó vagyok. Pedig engem boldogít az, hogy tanitó lehetek, összekötő híd a nép és az uri oactály között«. Gárdonyi szellemének teremtő erejét az jellemzi legjobban, hogy minden szereplő személye valóságos élő ember. Jellemző sajátsága továbbá, hogy, nőalakjait. A szivöket a szemükben hordják dás csillogó patina vonja be, mely utánozhatatlan és mégis valóság. Csak Vörösmarty Mihály fantáziája tudott ilyen nőalakokat életre vinni. Nem nehéz megismerni az ő nőalakjait. A szivöket a szemükbe hordják és ez a szív olyan gyöngéd, természetesen nőies és tiszta, hogy aki egyszer megismerte soha többé el nem felejtheti. Még a pogány hun Emőkében is megtaláljuk ezeket a vonásokat. Mikor Zéta a görög rabszolga ajkával érinteni meri a "büszke Emőke fehér kezét, a leány lovagló vesszőjével végig vág a Zéta arcán, hogy vére serken. De hamarosan megbánja hevességét, visszatérve a rabszolgához, fehér fátyolából szakit egy darabot kötésnek a s a j g ó sebre és kezet nyújtva mondja : «Ne haragudj reám, ha akarod megcsókolhatod 1 kezemet.« (A láthatatlan ember.) Az »Egri csillagok«-ban romantikusokat megszégyenít, amikor érdekesebbnél érdekesebb kalandokon vezeti át szereplőit, bejáratja velők fél Európát és itthon Eger váránál feltartóztatják a török áradatot. Történeti regényeinek alakjai igazán magyarok, —igazán nagyok és valóban hősök. M é g alakjai is a magyar hősiesség — eszményi típusát hordják magukban. »Bennök van a Rozgonyi Piroska elszántsága, a Peterdi Ilonka sóvárgó hallgatása és az a magyar — azt akarom, — mely hősökké tudta tenni e z e k e t a törékeny embervilágokat«. Gárdonyi szerette a szimbólumokat. Az elmúlást, a halált és az embereknek az elérhetetlen után való örök vágyódását szerette legjobban szimbolizálni. Szimbólum az »Ábel és Eszter« regénye is. Egész életünkön szeretik egymást és még sem lehetnek egymásé, -— először a szegénység miatt. Később, amikor Ábel meggazdagodott, már Eszternek férje és gyermekei voltak s az irántuk való hűsége tartották Ábeltől vissza. M a j d meghalt Eszter férje, de már ismét késő, mert Ábel házas s feleségét nem képes feláldozni szerelmének, tehát végleg szakit Eszterrel. Szimbólum a méhesben szundikáló fekete macska is, mely talpának egy csapá-


6

sával szétmorzsolja a kékszárnyú pillangót. Szimbóluma ez a halálnak, mely váratlanul elragadta a kékszemű Boróki Ilonkát. A gólya a paraszt legényt szimbolizálja, aki szintén elköltözik a faluból: »Maga se tudja hová, mint a gólya. Katonának viszik, hisz kell a császárnak. Külön értékes költészetének szép nyelvezete. Művészi ízléssel finomra csiszolt népnyelv, — az ő nyelve — hiszen azért volt — habár rövid ideig is — néptanító. És ha igaz az, hogy »nyelvében él a nerrif zet«, akkor ő nagyon sokkal hozzájárult nemzetünk fennmaradásához. Muíega Mária.

VEGYES Mária gyermeknap. A bölcsőben pihenő isteni kisded üzenetet hozott nekünk, a lelkek megújhodását, friss enegiánk életre kelését, az álmok, a tervek, a célok, a munka komoly üzenetét. A karácsonyi sziveket megihleti a kötelesség s eme kötelesség- tettre hivó szava emeli már a lelkeket. Üzent az Ur jézus, kiről tudjuk, hogy rnegcsuíolt hatalma ünnepe1: ül a világ felett s kinek szegényes jászoláhte m e g j u h á s z o d j térdel a há om király, a szegény pásztorok s velők együtt mi, agyonszenvedett magyarok. S az Ur jézus szelíden tekint le reánk. Szeretete besugározza a földet, a Kárpátokat, hol rab magyarok ezrei zörgetik sírva a bilincseket. Szentséges szent szive bőséges kegyelmét árasztja feléjök... mondván : »Tűrjetek, várjatok, lesz még Feltámadás !« Eljön hozzánk is fényes betlehemi éjszakán, üzenetet hoz: »Magyar tanitók! ébredjetek, a ti kezetekben van Nagy-Magyarország életre kelése és . győzelme a valódi keresztény erkölcsnek ; a ti kezetekben van az élet, az álom, a remény, az öröm és a jövő, munkára fel ! s megéritek a feltámadást«. A kis Jézuska üzenete serkent engem is arra, hogy cselekedjem s cselekvésre szólítsalak benneteket is ktanitó társaim. A «Mária gyermeknap« képe elevenedik fel előttem. Szólottam már róla... A »Mária gyermeknap« jelentőségét ismertetnem nem kell, erősen hiszem, hogy annak fontossága megihleti mindén tanitó testvérem szivét-lelkét s a betlehemi kis jézus üzenete cselekvésre f o g buzdítani mindenkit. Rövidesen arról a keretről szeretnék szólani, amelybe beíeiílesztenők mi ezt a szép napot.

1923.

december hó.

A »Mária gyermeknap« programmjáróí szólok, ugy ahogy azt én elgondoltam. A »Mária gyermeknap« időtartama szerintem 2 nap volna, 1924. május vagy junius havában. I. nap. Reggel 7 órakor szentmisével kezdődne, a szentmise után a gyermekek tanítóikkal együtt közös szent gyónást végeznek. — 12 órakor ebéd. Délután 1 óra 50 perckor kezdődne az egyházi ének-verseny-. 5 órakor mesedélután keretében csoportonként a kegyhely leírása, ismertetése, csodatételek etcz. U t á n a : Paraklisz a kegykép előtt. Este: az iskolában mozgóképek bemutatása, előadás keretében az Ur Jézus élete, szenvedései és haláláról; esetleg vallásos szavalatok, elbeszélések sem volnának a gyermekekre rossz hatással. II. nap. Reggel 7 órakor szentmise, közös szent áldozás. 10 órakor a torna-verseny előkészítése. Próba. Fél 12 órakor ebéd. D. u. 1 órakor. Diszes felvonulás! Torna-verseny lefolyása. Az eredmény kihirdetése. 5 órakor uzsonna, ó órakor Paraklisz a kegykép előtt. Hazamenetel. Hogy a szent gyónás a legnagyobb rendben történjen, kívánatos volna, hogy minden iskolát saját lelkésze iskola igazgatója is elkísér né a kegyhelyre. Az énekverseny állana egy egységesen kiadott »Mária énekből«, pl. alkalmasnak^ Iák;ám . Boldog a s s z ^ n ^ c. . ] á _ Mária-éneket s azután még egy a amit minden iskola szabadon választana a szentmise-énekek közül. Az énekek két h a n g - , ra éneklendők. Egy előre kijelölt bizottsághatározná meg az L, II. és a III. dijat. Az első dij volna egy fehér selyem Mária zászló, a második és harmadik dij: »Díszoklevél«: A tornaverseny egységes torna-gyakorlatokból, egy szabadon választott gyakorlatból, szabadon bemutatott játékból, futás, kötélhúzás, f a kézigránát dobás-ból állana. A tornaverseny »Hiszek egy...-«-gyel kezdőd ne (esetleg egy közismert Mária-énekkel) s »Himnusz«-szal végződne: A legnehezebb részről azonban nem szólottam; az elhelyezkedésről, az élelmezésről. Ebből a munkából a legsúlyosabb rész a helybeli tanitótársainkat terhelné, kik legjobban is ismerik a helyi viszonyokat. Szóljanak ők helyettem. De ne ijedezzenek, — mert enni viszünk, tüzelőt is, ha kell, s derék tanítónőtársaink már jó előre felajánlották szolgálataikat a főzés körül. Van még egy másik fontos kérdés... a vasút; féljegyről föltétlen kell gondoskodnunk. Erősen hiszem, hogy a »MAGOSz« igazgatósága megtesz minden lehetőt, hogy, gyermek vonat álljon a gyermeksereg rendelkezésére.

V

1923, december hó.


Szóljatok tanitótársaim minél többen e kérdéshez, elő minél ideálisabb eszmékkel 6 az álomból »Feltámadás« lesz! Az Ur Jézus üzent: Ébredjünk ! Cselekedjünk !

Fegyelmi Szabályzat élő mumusára hivatkozik és a lomtárból előszedett »kántramék« kifejezéssel a 'nyilvánosság előtt minket nevetségessé tesz: vájjon nem ezt a látszatot támasztja-e alá? Igaz, nagyon ügyes politiPetró János. kából a Szerkesztő ur »szives« üzenetében a tanítóságot két részre osztja, valószínűen azért, hogy legyenek köztünk, akik P.-ra könnyelműen követ dobjanak. Én a MAOTE ülésén nem kivántam a kérdéses cikkek lea Görögkathoükus Tudósítónak. közlését, de szolidaris vagyok a gyűléssel és E lap októberi száma Petró János kol- a P. oldalára állok és biztos vagyok benne, legánk tollából »Iskolai kérdések« és »Stóla« hogy egy-két ilyen »szerkesztői üzenet« után cimen két közleményt hozott. Első cikkében minden kartársam erre az oldalra kerül és a valláserkölcsös nevelés hatékonyábbá téte- végül köszönetet kellesz mondani a Szerlének módjait, az oktatás hiányait teszi szó- kesztő urnák, hogy létrehozta köztünk az vá, a másikban pedig az örökkérdést, a összetartást. »Stólá«-t boncolgatja. Még súlyosabban esnék a latba, ha a TuUgy látszik, kemény igazságokat mond- dósítóban megjelent üzenet a MAGTE helyzehatott és itt-ott talált, mert lett rá nagy feT tét akarná megnehezíteni. szisszeáés, mely aztán a Tudósító november Az együvétartozás, a közös érdek, a szel4-iki számában a »Szerkesztői üzenetek« alatt lemi közös cél az e. m. tanítóságát és a g. egészen szokatlan köntösben talált kifejekath. tanügybarátokat egyesületbe tömörítezésre. Vissza kell térnünk Petró idézett Írásaira teni törekszik. A súlyos annyagi gondok, a és foglalkoznunk kell a szerkesztői elinté- hagyományos széthúzás, a nemtörődömség zéssel két oknál fogva. Először: mert a foly- és a történelmi események mind-mind akatatólagos felelősség P. cikkéért a MAQTE köz dályai voltak az egyesületi élet kifejlődégyűlését, — tehát a magyar tanítóságot — sének. Pedig a MAGTE gyűlései lesznek hiterheli, mivel az abban foglaltak az alapsza- vatva, hogy az e. m. életében a tanítóság elebályokat tárgyaló közgyűlésen adattak elő venebb, munkásabb szerepet vállaljon. Rövid és aztík'at a tanítóság helyeslőleg tudomá-" látásra vall, aki direkt, vagy indirekt uton a bölcsőkorban lévő egyesülettől a 6uí Vette és kinyomatásukat elhatározta. levegőt elzárni akarná. És ha ez a heródesi Másodszor : mert a Tudósitóban megjelent szerkesztői üzenet olyan szerkesztői el- munka sikerülne, az e. m. tanítósága elhecsuszamlás, mely ellentmond a tárgyilagos- lyezkedik azokban az országos tanítói egyes á g elemi követelményének s amely a té- sületekben, amelyek működésére az e. m. nyek hamis aláfestésével disszonanciát kelt- főhatósága befolyással nem bir, ahol általános érdekek a dominánsak s az e. m. különös het pap és tanitó között. érdekeire nincsenek tekintettel. Azt hiszem "Divattá vált, hogy terhelő adatok ked- elég világos, hogy nekünk g. kath. tanítókvéért tetszészerint ragadtassanak ki egyes nak egyházi szempontból is a Magíe kiépítészavak, vagy mondatok és azok logikus ösz- se és fejlesztése kell, hogy legyen legfőbb szetevéséből furkósbotot f a r a g j a n a k azok célunk és eme törekvésünkben elvárjuk — számára, akik többé-kevésbbé kényelmetle- az e. m. érdekében — hogy a Tudósitó szerneknek látszanak, vagy kellemetleneket mon- kesztője müfelháborodás és furkósbot helyett danak. legyen segítségünkre. Petrónak rossz horoszkópja lehet, méSajnos, az egyesületi élet történetében gis szerencsés; a furkósbot neki készült és nem egész véletlen, hogy »kántramék« mind azt látjuk, hogy ősidőktől fogva a mindennapi kenyérért kell harcolnia a tanítóságkikaptak vele. nak és a pedagógiai, didaktikai kérdések tárNagyon szomorú lenne, h a a Tudósító t. szerkesztője a sok bajjal küzdő tanítóság gyalására alig marad idő. Legyen ez terhére vérébe akarná mártogatni egyébként jófo- irva azoknak, akik a tanítót és annak munkáját oly kevésre becsülték, hogy sokszor a gásu, értékes pennáját. És a látszat az.^ tanítónak evvel szinte megalázottnak kellett A Tudósító »vérszegény« köri gyűlésekmagát tekintenie. ről irt már a mult évben is és nem volt teDe lássuk most a szerkesztői indexre vekintettel, hogy a tanítóság nagy része hadbavonult s a háború után előbb sok olyan aka- tett Petró írásait! Iskolai kérdések c. cikke dályt kellett kellett útjából elhárítani, ami a itt-ott rapszodikus, sokfelé ölt, látszik, h o g y irója m é g fiatal. Alapeszméje nemes : a világháború nélkül nem állt volna fenn. Terve És az, hogy a Tudósitóban — e külön- valláserkölcsös érzés fejlesztése. ben népújságban — a P . személyén keresz- ideális és ha a nehézségeket számbavesszük, tül ironikus hangon tárgyal le bennünket, a csaknem utópia. Az összehatás — eltekintve

Válasz

8


1923. december hó.

kisebb lényegtelen zökkenéstől, — kellemes. Célja javitó. Mégis: »Igen kevesett kapkodott a valláserkölcsös szellemből«, — irja a Szerkesztő. Megáll az eszünk, ha elgondoljuk, hogy vannak, akik ily felületesen, könnyelműen Ítélnek meg és ítélhetnek el bennünket Bocsásson meg Szerkesztő ur, de amikor azt látom, hogy egy tanitótestvérünket ok nélkül a nyilvánosság előtt igy megbélyegezik, magyar tanítói és kántori (de nem »kántram«-i) önérzetem diktálja, hogy kérjem, szíveskedjék — téves — ítéletét revideálni, mert nem elég az, ha valaki egyhéttel később a Tudósítóban Don Abbandio tógájában jelenik meg. De a »Stólá«-t sem lehet ám vizipuskával elintézni ! Ezzel részünkről az ügyet befejeztük. Közös munkánkhoz egyetértés, megbecsülés a »Szerkesztői üzenetek« alá pedig igazságos kritika szükséges.

Most, amikor Juhász János, Tóth György és Szitászky Ágoston püspöki kitüntetést kaptak, akkor ez a kitüntetés nekünk is szól. Nem foglalkozunk kitüntetett kartársaink érdemeivel, ízléstelennek 'tartjuk, hogy a tanítói érdemeket mi kössük csokorba. Mi, tanítók, akik fáradságos munkánkkal készítjük elő nagy feladatára a j ö v ő nemzedéket, érezzük, tudjuk, hogy nevezettek méltán megérdemlik a kitüntetést, őszintén gratulálunk nekik ! Ugyanakkor legyen szabad rámutatni arra, hogy a tanítói munkán ott van áldás, a tanitó maga ott képes kifejteni képességeid ahol pap'és tanitó között a megértés, a szere, tet, ideális, teljes egészében fennáll. H á . o m kitüntelett kartársunk mellé méltán állithatjuk azokat az iskolaszéki elnöklelkészeket, akikkel ők együtt munkálódva elérték minőségben és rnennyiségben azt az eredményt, amelyet főpásztorunk "bölcs belátása szerint jutalmazni méltóztatott. Reskó János. Itt említjük meg, "hogy sokszor a nép * kedves egyszerűséggel, a maga módján Rosszul adresszált levelét megkapíam. A tünteti ki tanítóját. Nem utolsó kitüntetés levél hangja rosszakaratú éllel bir s sehogysem az sem, mikor a hitközség .teljes bizalmával ismerek benne a higgadt, a tárgyilagos szer- veszi körül tanítóját, akit vezetőjének eliskesztőre. S hiszem is, hogy e levelet tndő ur mer és követ. A kitüntetésnek azonban meg- nem mint szerkesztő irta... Nem értjük e g y - - ható formájábaa-^éssesüit Ortb".'.y mást... én irásombaan sehol sem sértettem kartársunk. Levelet kapott egyik Amerikáegyént, testületet s ezt tenni szándékomban ban élő volt tanítványától. Kere: ellen szavaksoha sem is volt. Én csupán a Tudósitó egy kal bevallja, hogy szerencséjét Groholy tarégebbi X számában Szuvák J. tndő ur áital nitó urnák köszöni, aki oly szives szeretetfelvett fonalat gombolyitottam tovább. S ahol tel tanította két évtizeddel ezelőtt a hasznos becsületes munkáról, ktanitói becsületről, ér- ismeretekre. »Csak most, felnőtt koromban dekről van szó... síb. a „cantram" uram írá- tudom, hogy mi is egy jó tanítóhoz járni« — sait olvasni fogja továbbra is. irja Drupin Mihály volt gagy-apáti lakos. Leveléhez névnapi ajándékul 200.000 koronát Végardó, 1923 nov. 20. mellékelt. Öreg kollegánk a pénzt bizonyara vagyok tisztelettel elköltötte, de a levél a szive fölött van, mint Peíró János. az ő becsületes tanitói munkájának bizonyítéka, büszkesége és — elismerése.

HÍREK

— Kínevezés. A püspök Ur Őméltósága Kerekes Mihály ujfehértói k.-tanitót Sátoraljaújhelybe, Gyermán Mihály nagykállói helyettes k -tanítót Ujfehértóra, Gebri Mihály oki. k.-tanitót Kislétára, Kovács Mihály menekült k.-tanitót Szako'yba, Legeza Miklós oki. k.-tanitót Anarcsra kántor-tanítókká, Kinda Ferencet Felsőzsolcára, Malmos Istvánt Hajdúböszörménybe, Papp Györgyöt Érpatakra, Antal Jánost nyirpilisre, Bobonka Margitot Érpatakra, Plesa Margitot Nyirkarászba és Mulega Ilona áll tanítónőt Nyíregyházára gk. tanítókká nevezte ki. — Kitüntetések. Örömmel jegyezzük fel, hogy a közelmúltban kartársaink közül hárman részesültek főpásztorunk elismerésében A munka értékelését és a "tanitó megbecsülését látjuk amikor a főpásztor atyai, meleg tekintete rajtunk is meg-megpihen.

- A c k é p e * i g a z o l v á n y o k . A m. kir. államvasutak igazgatósága közli, hogy a közszolgálati alkalmazottak utazási kedvezménye 1924 január 1-től olyképen módosul, hogy ugy a tényleges, mint a nyugdíjas alkalmazottak, valamint mindazok családtagjai, ugy a személy, mint a gyorsvonaton a közvetlen alacsonyabb osztályú féljeggyel korlátlan számban utazhatnak, megszűnnek tehát a betétlapok, valamint a kocsiosztály korlátozás is. Az összes folyó évre kiállítóit igazolványok 1924 január hó végéig ujabb érvényesítés nélkül használhatók. Az arckép s igazolványok érvényesítése az eddigi területi beosztás szerint történik. Kezelési illeték igazolványonként érvényesítésnél 1000 K uj igazolvány kiállítása esetén 2oOO K. - - Felhívás. Akik a Mária gyermeknanapon részt akarnak venni, tudassák a lap szerkesztőjével, hogy a további tudnivalókat közölhessük velük.

1923. december hó.


HIVATALOS RÉSZ A

hajdudorogi egyházmegye tanfelügyelőjétől.

fő-

Az újonnan kinevezett vagy u j állást nyert tanítók a legtöbb esetben csak hosszú idő eltelte után jutnak államsegélyükhöz ennek oka az, hogy tévesen vagy hiányosan fel szerelve küldetnek be a kérvények. Hivatkozással a nm. kultuszminisztériumnak erre vonatkozó rendeletére a néptanítók államsegélyének g y o r s a b b kiutalását illetőleg a következőket rendelem el: Mindazon tanítók, akik valamely megüresedett állásra szabályszerűen megválasztattak, — amennyiben a választás ellen nem nyújtatott be felebbezés — állásukat a megválasztástól számított 15 nap eltelte ufán, még az egyházi főhatósági megerősítés előtt, — ideiglenesen kötelesek elfoglalni. Az államsegély kiutalása végett a következő okmányok csatolandók: 1. Az állás szabályszerű meghirdetését igazoló hivatalos lap egy példánya. 2. A pályázó tanítók összesítő minősítési táblázata. 3. A megválasztott tanítónak az állás elnyerése iránt beadott kérelme. 4. A megválasztott tanítónak születési anyakönyvi kivonata, oklevele, illetőségi bizonyítványa, összes működési bizonyítványok a forradalom, kommün £s az oláh megszállás alatti magatartását igazoló hatósági, tarifelügyelőségi bizonyítvány. 5. Az illetékes egyházi főhatóság által jóváhagyott választási jegyzőkönyv. 6. Az u j tanitó nevére kiállított dijlevél. 7. Az iskolafenntartó egyházi vagy politikai község nyilatkozata a tanitóváltozásról. (Mi okból üresedett meg az állás, az előd mikor és hova távozott, és az u j tanitó mely napno foglalta el állomáshelyét ?) 8. Az iskolaszék kérvénye az államsegély kiutalása iránt a V. K. M.-hez. 9. Az iskolaszéknek kisérő jelentése a közig, bizottsághoz. H a az államsegélyt soronkivül óhajtja az iskolafentartó kiutaltatni, akkor külön kisérő jelentéssel és a dijlevél egy példányával a következő részletes »Jelentés« terjesztendő a kir. tanfelügyelőséghez : 1. A szervezett tanítói állások s z á m a ? 2. Az eltávozott tanitó neve ? 3. Hóvá ment ? 4. T a g j a volt-e a nyugdij intézetnek ? 5. Mely napon hagyta el állomását ? 6. Meddig élvezte az államsegélyt ?

9

H. ! 1. Az u j tanitó neve ? 2. Születési helye, év, hó, nap ? 3. Oklevelét melyik képzőben, mikor szerezte ? 4. Jelen állomáshelyét mikor foglalta el? 5. Nyugdíjjogosultsága mely időponttól állapíttatott meg és mily összegben ? 6. Első szolgálatba lépésének éve, hava. napja és helye ? 7. Tett-e esküt kir. tanfelügyelőségnél? 8. Honnan jött ? A közelmúltban tapasztaltam, hogy a szabályszerűen felszerelt kérvényekre lényegesen rövidebb idő alatt utaltatott ki az államsegély, miért is jjgy az iskolaszékeket, mint az érdekelteket felhívom ismételten, hogy saját érdekeikben a fentebb közölt rendelkezés követelményeit pontosan teljesítsék. Az állami tanítók a 6000—923. sz. a., hitfelekezetiek pedig a 6020—923. sz. kormányrenndelet értemében 1923. év. okt. hó 1-ével kezdődő hatállyal a 30. szolgálati év betöltése után az összlétszám 10 százalékáig a VII fizetési osztályba léptettetnek elő. A rendelet főbb pontjai a következők : 1. A tanítókat a nm. vallásminiszter ur lépteti elő, névre szóló okmány kiállításával és a megfelelő illetményekről is ugyanő gondoskodik. 2. Államsegélyes tanítónak tartandó az is, akinek államsegélye a megállapított értékhatárt meghaladó helyi javadálom miatt lett beszüntetve. 3. Az előléptetés a szolgálati időn kívül az érdemességből is függ, melynek elbírálásánál tekintetbe jön a tanitó szolgálati magatartása, tanítói működése és társadalmi tevékenysége. 4. Az előléptetésre az érdemesség elbírálása mellett a kir. tanfelügyelő tesz javaslatot, melyet a közigazgatási bizottság tár gyal és terjeszt a vallásminiszterhez, aki az egyházi főhatóság meghallgatásával dönt, 5. Aki működésének utolsó 10 évében jogerősen fegyelmi büntetéssel sújtatott és aki tanítói szolgálatának utolsó három évében egyfolytában vagy megszakításokkal 12 hónapot töltött tényleges szolgálaton kívül, az az előléptetésből kizáratik. 6. A VII. fizetési osztálynak megfelelő la káspénzt, — amennyiben a tanítónak természetbeni lakása nincs — az iskolafentartó köteles biztosítani. 7. Állomáshely változtatása esetén az előléptetett tanitó továbbra is megmarad a

10


VII. fizetési osztályban, azonban a választás alkalmával köteles szerzett joghatályosságát az iskolaszéknek bejelenteni. 8. 1923. é. okt. hó 1-én a tanitók a VII. fizetési osztálynak csak 3 f o k o z a t á b a léphetnek elő m é g abban az esetben is, ha 30 évnél t ö b b szolgálati idejük van, a magas a b b f o k o z a t o k b a pedig az előléptetéstől számított törvényes várakozási idő elteltével léphetnek elő. E. e.

Szerkesztői üzenetek. A T u d ó d ó F ő t i s z t e l e n d ő Szerkeszt ő j é n e k l Petró János cikkével toglalkozó üzenetére tiszteletteljes válaszom az, hogy a cikk közgyűlésünk határozata folytán lett teljes egészében közölve lapunkban. így határozott pedig a közgyűlés azért, mert g. kath. váltásos szellemben való nevelést illetően a cikkben értékes gondolatok, életrevaló eszmék vannak közreadva Mi ugy látjuk, hogy Petró eddigi Írásaiban a siker elérhetésének módozataira és eszközeire mutatva: ideális célok kjtüzését és megvalósítását propagálta, illetve olykor a hibákat tükrözve, a megértésen alapuló méltányos elbánás, a tanítói munka helyes értékelése kapcsán várható megbecsülés szükségességét szán dékozott beláttatni. Teszi pedig ez utóbbit azért, hogy minden erő egyesülhessen, egyuton haladhasson a görögkatholikusság céljainak mivel intenzivebb munkálása érdekében Hogy a cikkben az idézett kitételekre hasonló hangnemben válaszol, nem helyeseljük, mert az egyenetlenkedés nincs programmunkba véve s az ilyesmit kerülni kivánjuk, de viszont szívesen vesszük, ha mások részéről is ugyanezt tapasztaljuk. Egyébként vannak dolgok, miket bár nemesebb szempontból és válogatottan sima kifeje zésekben is ha szóvá teszünk, bizonyos, hogy ellenérzést váltunk ki magunk iránt a nyugalmukban megháborgatottak, vagy más tekintetben érdekeltek részéről, akik a „miért"-en túlnézve csak a „deliqenseket" látják. Erre azonban figyelemmel nem lehetünk, ha közérdekű dolgokról van szó. Csak ez esetben s a lehetőséghez képest a személyes vonatkozásokat kikapcsolva, a jót szándékoló szempontból foglalkozunk ezekkel. Egyesületünk közgyűlése ebből a szempontból foglalkozott a slolaügy és a hittantanitás kérdésével is és mert ezeket tárgyaltuk, nem érezzük, hogy bünt követtünk volna el, valamint azt sem látjuk, hogy cikkiró általánosítana, amikor azt m o n d j a : , S hogy ezen kötelességet nem minden lelkész ur teljesíti mintaszerűen az bizonyos -4

1923. december hó.

Kívánatos állapot az volna, ha nem adódnék ok a szóban levő czikkben felvetett dolgok tárgyalására, ha a kötelesség teljesítése terén rend, a sors által egymás mellé állított, bár különböző helyzetben, de egy célt szolgáló munkatársak között az annyira szükséges egyetértés állana fenn Amennyiben ez nincs igy, keresni kell a módot, hogy legyen s ha ez irányban minden vonalon megvan a hajlandóság : lehet is. Szívesen mutatok rá, hogy eddig minden lelkészem részéről példaadó kötelességtudást s lekötelező uri magatartást tapasztaltam. Az ilyen magalaríás, a reverendáí megillető tisztelet mellett, a tisztet viselő iránti nagyrabecsülést, szeretetet válthatja ki, de hogy a harmonikus együttműködést lehetővé teszi, az bizonyos. Nincs szavunk azon tanitók mellett, kik hanyag vagy összeférhetetlen természetükkel a békétlenség okozói, de ugyancsak nem adózhatunk elismeréssel azon lelkészeknek sem, akik bár a kötelességteljesítés terén példaképül nem szolgálnak, a felettesi jogok gyakorlásaképpen a tanítókkal szemben kíméletlenek. Amiket cikkiró szóvá tett, lehet kellemetlen azoknak, akikhez adresszálta, azonban nekünk sem kellemeSjJjűgy velő. Főtisztelendő ur — minf írja — nem kételkedik P. jóhiszeműségében. Még kevésbé van erre okunk nekünk, akik őt ugy ismerjük, mint ideális lelkű, minden jóért tettre kész mintatanitót. Hálásak vagyunk Főtisztelendő urnák, hogy értékes tollát a tanítóság javáért is gyakran állítja munkába. Azonban hálánkat fokozná, ha a kritika gyakorlásánál érzelmi szempontok nem befolyásolnák. M. J . A nov. 29-iki közgyűlésen egyesületünket Reskó kartársunk képviselte. 800-an voltak fenn. A gyűlésen Mészáros Károly min. tanácsos elismerte, hogy az egységek megállapítása körül sok hiba történt Helyesbítést, kérvényezni kell. Kivánja, hogy a kántori javadalom a tanítói fizetésbe ne számittassék be, az összes sérelmek orvosoltassanak. K. J . Az együttérzés kifejezését köszönöm A lap fentartásához pénz is szükséges Hogy havonként jelentessük meg ahhoz lelkesebb tanitótábor kellene.

Boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk! Kiadja:

A Magyar Görögkahoükus Tanitók Országos Egyesülete. Nyomatott Jóba Elek könyvnyomdájában Nyíregyházán. 2400—1923,

GOROGKATHOLIKUS NÉPISKOLA A MAGYAR GÖRÖGKATHOL1KUS TANÍTÓK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Felelős szerkesztő: TÓTH ISTVÁN

Recommend Documents