Gondolkodó a párhuzamokról II. rész Elgondolkodtató, hogy az ezen a téren elért társadalmi „eredmények” valorizációs értéke tizede sincs a tíz évvel ezelôttinek, annak ellenére, hogy a sikerkommunikáció folyamatos. Egyes médiák ezt olyan tökéletesre csiszolták, hogy tevékenységükben már tetten sem érhetô a tájékoztatásra való törekvés, a gondolkodásra serkentés sem, csak a központilag kialakított vélemény befogadtatására való folyamatos igyekezet.
I. Veszélyben a harmónia. A változás – többek között – az emberiség számának gyarapodása, a természeti terhelések hihetetlen mérvû fokozódása, a dinamikus technikai és az exponenciális információtechnológiai fejlôdés. Ezekbôl eredeztethetô jórészt az akceleráció felgyorsulása, a dinamizált életritmus, a fogyasztói társadalomkép általánossá válása, igény az együttmûködési rendszerek formálására. Ezzel összefüggésben értelemszerûen változnak a szociális, kulturális és ökológiai viszonyok is, amelyek megértésére, elfogadására, mentalitásunkban való megnyilvánulására idôt kell szánni. A folyamat korrigálhatja ugyan a célkitûzéseket, de célszerûen meghozza az aktív társadalmi támogatást is. II. Úgy tûnik, a jelenlegi kormányzat egyik markáns célja a politikai és gazdasági elit helyzetének javítása. Ennek sajátos, ám kézenfekvô eszköze a külföldi tôke hazai szerepvállalásának segítése és ebben a koncentrációban való egyéni részesedés növelése. Ugyancsak az „elit” térnyerését hivatott elôsegíteni az újraelosztási rendszerek visszafogása, szubjektív átstrukturálása vagy leépítése is. Errôl szól – többek között – a kockázatközösségen alapuló, a társadalmi szolidaritást megtestesítô egészségügyi ellátás megszüntetésének szándéka, a valódi költséget jelentô tandíj bevezetése a felsôoktatásban, de az egykulcsos személyi jövedelemadó preferálása is. A koalíciós pártok hol vállvetve, hol disztingválva haladnak ebben elôre.
Széles körben ismert Gabriel G. Márquez „Száz év magány” címû alkotása. Ebben a kormánycsapatok egyetlen napon és éjszakáján likvidálják a banánültetvényen heti hét napot dolgozó, munkát felfüggesztô ôslakosokat. Az akciót követô tartós és célirányos, az eseményt meg sem történtnek nyilvánító központi kommunikációs agymosást követôen, idôvel a feleség már elhiszi, hogy nem is volt férje, s a nôvér, hogy nem is volt fivére. Nem is tudom, hogyan jutott ez eszembe! III. Amikor a szakma politikai eszközzé válik (politika = koncentrált gazdaság!), elôbb utóbb összeroppan a rendszer. Természetesen nem ennek drukkolok, csak abban érdemes gondolkodni, hogyan tudjuk minimalizálni a sérüléseket. Gondolkodjunk csak házunk táján. Kritikus helyzet várható a gyógyszerfronton, ha tartósan megmarad a jelenleg folyamatosan fenntartott bizonytalanság. Azon a területen, amit megszokott a társadalom és nem mond le róla, hiszen már érzi, hogy egyre nehezebben jut majd szolidaritási elvû biztosítási keretek között az egészségügyi ellátás magasabb szintjeihez, a patikában viszont még mindig meghallgatják. Nem arra vágyik, hogy ezerféle választékból hûsítôk és lágy zene mellett kiszolgálják, hanem arra, hogy elmagyarázzák neki, hogyan tud egészségesen élni, meggyógyulni. Nemcsak versenybôl, üzletbôl és fôvárosi álom drugstore-okból áll a világ, hanem növekvô számú, egészségükben megrokkant emberekbôl. Az ellátásszervezés terén az EU-s államok jó része már visszafelé jön azon az úton, ahova mi most igyekszünk, viszont igen hasonlóak a gyógyszerészi gondozási programok, amit jelenleg nálunk kormányzati szinten egyáltalán nem preferálnak. Ha – a jelenlegi célkitûzések szerint – valóban negyedévenként megtartják a „gyógy-
szerbörzét”, s a havonkénti támogatáslefaragást; ha továbbra sincs átlátható és kiszámítható biztosítási-támogatási rendszer; ha a gyártónak fogalma sincsen, hogy pár hónap múlva milyen és mennyi gyógyszert kell gyártania, forgalmaznia; ha a gyógyszer-nagykereskedô behunyt szemmel jobban tud száz napos rendelést elôre leadni, mintha azt logisztikailag megtervezné, akkor a gyógyszerész, ha megfeszül sem tudja gazdaságosan (csak százezres nagyságrendû havi veszteséggel) biztosítani a gyógyszerkészletet a betegeinek, bárki bármilyen rendeletet alkot is e tárgyban. S ha a beteg (hangsúlyozom: a beteg és nem egy fogyasztó, aki igénybe veszi az egészségügyi szol-
Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelôs kiadó: dr. Mikola Bálint Szerkeszti a szerkesztô bizottság: Hankó Zoltán (szerkesztésért felel), dr. Feller Antal, dr. Herczeg János, Mátyásné Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, Sándor Árpád, Schlégelné Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor, dr. Varga Imre A MOSZ címe: 1134 Budapest, Huba utca 10. Telefon: 236-0974 E-mail:
[email protected] ISSN 1588-8231 Nyomdai elôkészítés: Recsi István Telefon: 06 30 950-6866 E-mail:
[email protected] Nyomda: Innova 2000 – Innovariant Nyomda Hirdetés felvétel: Mezô Gizi 1061 Budapest, Király u. 12. Telefon: 411-1866, 06 30 984-6683 E-mail:
[email protected] ✧ Skype: mezo.gizi Ára: 1000 Ft + 5% ÁFA
Gyógyszertár VI. évf. 5. szám 1
gáltatást) bizalmatlanul és elbizonytalanodva válogat a piros, kék, zöld dobozok között, egyet biztosan tud: hogy egészében véve számára minden sokkal drágább. Érzi, hogy valahol kihasználták, a felkészületlenségével (információs aszimmetria) visszaéltek, és a rendszer össze fog roppanni! A társadalom tûrôképessége véget ér, s a gyógyszergyártói – amúgy igen erôs, s ma már multinacionális – érdekérvényesítô gyakorlat is beindul. I./b. A MOSZ gigászi erôfeszítéseinek jegyében telt az elmúlt ôsz. Parlamenti pártok szakpolitikusaival való rendszeres gondolatcsere, képviselôi indítványok megfogalmazásában való részvétel, fórumok, cikkek, elemzések stb. Az eredményt ismerjük. Törvények, kormányrendeletek és a szaktárca rendeletei lényegében érdemi befolyásunk nélkül alakították ki a nemzeti gyógyszerellátás jogi, gazdasági és szakmai környezetét. Minden apró részletre kiterjedt a döntéshozói figyelem, a hivatásrendi köztestület jogfosztásától a gyógyszerpiaci szereplôk teljes elbizonytalanításán át a képzés és a szakképzés feltételeinek szûkítéséig. Mindez folyamatos lejárató és magyarázkodó médiapropaganda mellett, amely végül már kikezdte a gyógyító és a beteg (az egészségügyi szolgáltatást igénybevevô) között alapvetôen nélkülözhetetlen bizalmi kapcsolatot is. A MOSZ végül az Alkotmánybíróság segítségét volt kénytelen kérni, amely jelenleg is aktuális ügy. II./b. A GVH néhány éve napvilágot látott elemzéseit követôen megismerve és a legutóbbi kormányváltás után igen gyorsan felismertük, hogy jelentôs befektetôi csoportosulások fókuszálnak a gyógyszerpiacra. A gyártói és nagykereskedelmi tulajdonszerzést követôen a versenytôke részt kér a lakossági gyógyszerellátási, jelenleg vergôdô, de hosszú távon nem vitathatóan stabil ágazat tulajdonosi pozícióiból. A 2006. évi parlamenti választásokat követô, eleinte csak cseppekben adagolt „programmódosítás” során már kitapintható volt, hogy a (dupla csavarral hatalomra kerülô) hivatalos kormányzati szakmapolitika nem fogja tartani korábbi (kampány)ígéreteit. Én nem gondolom, hogy a február 16-i „nagy elhatározás”-ként indított változások bármi támogatáspolitikai koncepciót takarnak. Nem vitatom azonban a költségvetési sufficitet eredményezô látványos „eredményeiket”. Azt viszont tudom, hogy minden kormányzati kommunikáció ellenére a betegek közel 70%-kal többet fizetnek a gyógyszereikért, 40%-kal több idôt töltenek a gyógyszertárban és mintegy 30%-kal nôtt a gyógyszerész-beteg találkozások száma. Nyilvánvaló, hogy az egészségpolitikai prioritásokat újra kell gondolni. Az egyre szélesedô lehetôségekhez rendezô elveket, az indokoltan növekvô költségekhez forrást 2 Gyógyszertár VI. évf. 5–6. szám
Köszöntô A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége örömmel nyugtázza a hivatásrendi köztestület tisztújítása során bekövetkezett változásokat. Gratulálunk Horváth Tamás elnök úrnak és csapatának. Az elmúlt néhány hónapban a Szövetség, a Magyar Gyógyszerészi Kamakell rendelni. A forrás csak háromoldalú lehet. Költségvetési, befektetôi, vagy felhasználói. Ahogyan most látom, az elsôt kizárhatjuk. A másodikban preferáljuk a multinacionális befektetôi kört, a harmadikon beszedjük a költségeket. A nyomás addig tart, amíg a befektetôi kör „honorálja” a politikai elit személyes szerepvállalását. Ha beállt az új egyensúly „megvilágosulunk”, látványosan csökkenthetôek a felhasználói terhek, megnyithatóak az EU-s fejlesztési és (köz)források, amelynek okán némi politikai tôke is kovácsolható. Kicsit sietôs a dolog, mivel két év alatt be kell fejezni, a harmadik már (megint) választási év. Ehhez a „reform”-hoz a hivatalos egészségpolitika nem kereste a szövetséget sem a társadalommal, sem az egészségügyi ellátásban dolgozókkal, de még politikai partnereivel sem. Az egészségügyi ellátórendszert nemzeti tulajdonosi, szakmai szerepvállalással mûködtetô célkitûzés sérült és veszélyben van. Pedig józan elme számára nyilvánvaló, hogy csak a hivatását mûvelô szakember fog gazdasági és egzisztenciális értelemben felelôsen és tartósan „befektetni” az ágazatba, hiszen számára a gyógyítás színvonalának emelése a „megtérülés”, a szakmai siker az eredmény. III./b. A gyógyszerellátás mûködtetése ugyancsak veszélyben van. Egyértelmûen szubjektív, a köztestületi reprezentációban korábban fellelhetô személyes ambíciók miatt hiúsultak meg azok a MOSZ kezdeményezések, amelyek a szakmai célkitûzések forrását lennének hivatottak most biztosítani. Évtizedes törekvésünk a gyógyszerpiaci szereplôk gazdasági és tulajdonosi közösségteremtésében csak részeredményeket hozott. Elmaradtunk az egészségpénztári érdekeltség megteremtésében ugyancsak közel tíz éves gondolattal is, de az önálló gyógyszertári informatikai rendszer kifejlesztése sem hozta meg a gyógyszerészek részére a tervezett gazdasági eredményt. Mindezt most a gondozási programokba, a hat éve meghirdetett gyógyszertári egészségcentrum fejlesztésbe visszaforgathatnánk. Továbbra is a „kiskereskedelemben”
ra és a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság között lévô folyamatos stratégiai egyeztetések során kristályosított célkitûzések megvalósítása kapott a küldöttek döntése által realitást. Az elôttünk álló nehéz idôszak áldozatos munkájához kijáró tisztelettel:
Dr. Mikola Bálint a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöke általános 30-50%-os minimális árrés (KSH 2006.) helyett 8-12%-os árrés forrással dolgozunk. Sok évet elvesztegettünk. Talán túl jóhiszemûek voltunk, sokan azt mondják naívak is. A globalizáció és piaci versenyszemlélet térhódítása, az EU csatlakozás következményei, a tôke és a munkaerô szabad áramlása, mind várható események voltak. EU jogharmonizációs kötelezettség címén – megfeledkezve a szubszidiaritási elvekrôl – sok mindent méltánytalanul „lenyelettek” a szakmával. De bírjuk a gyûrôdést, valószínûleg azért, mert a szándékaink igazak, a terveink szakszerûek, elhivatottságunk megkérdôjelezhetetlen, s még élvezzük a betegek támogatását. Nem piaci szakértônek neveltek minket és nem a fogyasztói társadalom kiszolgálására készülünk most sem. Minden hatósági igyekezet ellenére az önkéntes és elhivatott közösségi áldozatkészség nem hagyott (vagy legalábbis nehezebben) fogást magán. A Magángyógyszerészek Országos Szövetségében alakulástól (1991) önkéntes a tagság, jelképes összeg a tagdíj, mindenki a saját tulajdonú eszközeit használja a saját költségén a közösségi munkához. Turistaként megyünk nemzetközi szakmai rendezvényekre és nem kérünk óradíjat az információ átadásáért. Ez nagy erô. Sokakat irritál is.
Senki sem vitatja, hogy a gyógyszerköltségeket ésszerûsíteni kell. Nem csak a költségvetési deficit befogása lehet a motiváció. Hiszen van egy nemzeti morbiditási struktúra, kell hogy legyen prioritásokat rögzítô támogatási koncepció. Van egy megbízható és korrekt gyógyszerkincs, van egy büdzsé és vannak (vagy nincsenek?) terápiás protokollok. Ne felejtsük azt sem, hogy van egy szakértô, gyakorló, áldozatkészségét már bizonyító gyógyszerész- és orvosgárda. Vagy mindez nincs harmóniában? (Folytatjuk)
Dr. Mikola Bálint
Mivel a Magyar Gyógyszerészi Kamara május 19-i alakuló küldöttközgyûlésén – a néhány hónapra szóló tavaly november 26-i alelnökké választásomat követôen ismét – a kamara egyik alelnökévé választottak, a MOSZ elnökségi tagságom korábbi felfüggesztését követôen elnökségi tagságomról lemondtam, s a MOSZ elnökével és elnökségével közösen hozott döntés értelmében a Gyógyszertár felelôs szerkesztôi megbízatását is visszaadtam. Mivel a Gyógyszertárnak alapításától fogva mostanáig felelôs szerkesztôje voltam, úgy vélem, hogy a lappal kapcsolatos gondolataimat – részben az elmúlt évek tevékenységének összegzéseként, részben pedig az elkövetkezô idôszak Gyógyszertárral kapcsolatos feladatainak végiggondolásához – célszerû leírni. Nehéz idôszakban, 2001-ben született a döntés, hogy 2002-ben a MOSZ Gyógyszertár címmel szakmapolitikai magazint indít. Már túl voltunk a MOSZ-ban meghatározó szerepet betöltô négy személy (dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, dr. Simon Kis Gábor és Hankó Zoltán) kamarai elnökségbôl való kényszerû távozásán. Voltak, akik a szakmai közéletbôl való végleges távozásunkat tartották a szebb jövô zálogának. A botrány negatív hatásai elérték ugyan a MOSZ szervezeti életét is, de ott elsôsorban az jelentett problémát, hogy sokan nehezen tudták feldolgozni és megérteni mindazt, ami történt. Már akkor látható volt, hogy mindazokban a kérdésekben, amelyek a kamarai konfliktus közvetlen kiváltó okaként váltak a szakmában és a nagyközönség elôtt is közismertté, a kamarai ígérgetések ellenére semmi sem történik és az idô egyre inkább a „négyek”-et igazolja: a szakma lehetôségei napról napra szûkülnek. A gyógyszerészi kompetenciákat, valamint a magángyógyszerészek gazdasági-tulajdonosi pozícióit illetôen tartós defenzívába kényszerült a szakma. Az éppen aktuális kormányzat politikai hovatartozásától függetlenül permanenssé váltak a szakma és a politika közötti konfliktusok. Egyre többeknek vált nyilvánvalóvá, hogy a gyógyszerellátás dinamikus gazdasági, társadalmi, politikai valamint egészségpolitikai környezete és a statikus szabályozású ellátórendszer közötti feszültség
növekszik és a szinte kizárólag a szervezeti és szakmai status quo bármi áron való megôrzésére koncentráló szakmapolitika lehetôségei folyamatosan szûkülnek. S ahelyett, hogy a kialakult feszültséggócok kezelésére helyezte volna a szakmapolitika a fô hangsúlyt és a várható konfliktusok megelôzésére koncentráltunk volna, a súlyosbodó helyzetünket – a belsô megosztottságon túl – tovább nehezítette, hogy a status quo ôrzése mellett nem maradt semmi idô és nem jutott semmi energia a mind nyilvánvalóbbá váló feszültséggócok kezelésére és a kihívásokra történô innovatív reagálásra. Ebben a helyzetben hozta meg a MOSZ akkori vezetése a döntést a Gyógyszertár elindításáról. Szükség volt ugyanis a Szövetség szervezeti életének újraszervezésére és dinamizálására, a MOSZ és a gyógyszerészek közötti kapcsolat újraépítésére. Szükség volt a kollégák szakmapolitikai és politikai tájékozottságának növelésére. Szükség volt a gyógyszerészi gyakorlat progresszióját célzó gyógyszerészi gondozás megismerésére és hazai adaptációjára, a gondozás szakmapolitikai aspektusainak bemutatására. Szükség volt a gyógyszerellátó rendszer környezeti változásainak követésére, a politika változó hangsúlyainak a megjelenítésére és értékelésére, a gyógyszertári vállalkozások irányításához elengedhetetlen menedzsment ismeretek biztosítására, a vállalkozások adó-, számviteli és gazdasági környezetének folyamatos monitorozására, egyszóval szükség volt egy új szakmai mûhely létrehozására. Az elmúlt években kialakult és stabilizálódott a lap szerkezete és tipográfiája, stabil és jelentôs számú szerzôgárda segíti a lapot, akik között szép számmal vannak MOSZ-on kívüliek és nem gyógyszerész végzettségûek is. Annak ellenére, hogy hivatalosan nem nyitottunk rovatokat, a Gyógyszertár rendszeres olvasója könnyen eligazodhat az olvasnivalók között. A vezércikket – amely többnyire a MOSZ valamelyik vezetôjének aktuális gondolatait tárja az olvasó elé – általában terjedelmesebb elemzô belsô vezércikk vagy szakmapolitikai összeállítás követi. Mindig önálló blokkban jelentetjük meg a MOSZ szervezeti életével és rendezvényeivel kapcsolatos írásokat, híreket. Rendszeresen
olvashatnak kollégáink a gyógyszerészi gondozással foglalkozó továbbképzô, tájékoztató vagy szakmapolitikai elemzô írásokat. Markáns vonulatot képeznek a lapban a menedzsment továbbképzô írások, valamint a könyvelési és vállalkozási ismeretek. Állandó munkatársak közremûködésével sikerült a gyógyszervilág történéseibe betekintenünk, a hazai és a nemzetközi gyógyszerészet híreit rendszeresen bemutatnunk. Éveken át találkozhattak hölgy olvasóink kozmetikai sorozatunkkal és a kikapcsolódást is segítettük keresztrejtvényeinkkel. A MOSZ a Gyógyszertárat valamennyi személyi jogos gyógyszerész számára elérhetôvé tette, függetlenül attól, hogy tagja vagy szimpatizánsa volt-e a Szövetségnek vagy sem, és biztosítottuk a lapot a kórházi fôgyógyszerészeknek is. Az államigazgatási és a szakpolitikai elit úgyszintén megkapta a lapot, s hogy érdeklôdéssel olvasta, arról több alkalommal is módunkban állt meggyôzôdni. Ezt a szerkesztés során igyekeztünk figyelembe venni, mert ebben az „üzenés” és a politikusok tájékoztatásának lehetôségét láttuk. Mivel a MOSZ alapszabályában rögzített alapvetô céljai és feladatai bevallottan szakmai rétegérdekek képviseletét célozzák, a Gyógyszertár az elmúlt években a személyi jogos, gyógyszertári tulajdonnal rendelkezô gyógyszerészek érdekeinek a megjelenítését tekintette elôdleges feladatának. Azonban a rétegérdekek képviselete akkor lehet hatékony, ha a Szövetség együttmûködô, esetenként szövetséges csoportokat is maga mellett tudhat. Emiatt a rétegérdekeket harmonizálni kell az összszakmai érdekekkel, illetve – ha lehet – más érdekcsoportok jogos törekvéseivel. A „rész és az egész” viszonyában ezért a GyógyGyógyszertár VI. évf. 5–6. szám 3
szertárban elsôdlegesen mindig a megegyezést kerestük és csupán akkor törtünk lándzsát más érdekcsoportok illetve a politika nyilvánvaló vagy rejtett törekvéseivel szemben, amikor azokat a személyi jogos gyógyszerészek és a gyógyszerészi tulajdonú független magángyógyszertárak, vagy az össz-szakmai érdekek kárára próbálták érvényesíteni. Ezt az elvet érvényesítettük akkor, amikor felléptünk pl. a gyógyszertárláncok, az irányított betegellátási modell, a patikaliberalizáció, a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás, a nagykereskedelmi kondíciók változtatása vagy akár egyes gyógyszerészi kompetenciakörök más végzettségû szakemberekre történô kiterjesztése ellen, és ebbôl az elvbôl indultunk ki, amikor az együttmûködés lehetôségeit kerestük, amikor más érdekcsoportok képviselôinek adtunk megszólalási lehetôséget olyan kérdésekben, amelyek nekünk is valamilyen szempontból fontosak voltak. A Gyógyszertárban – fôként a korábbi években – többször komoly kritika jelent meg a köztestülettel szemben, ezzel együtt több alkalommal biztosítottunk kamarai vezetô vagy kamarához közelálló személy számára megnyilatkozási lehetôséget. A kritikai attitûd nem mindenkinek volt kedvére. Arra azonban igyekeztünk mindig figyelni (több-kevesebb sikerrel), hogy ne személyekre irányuljon a kritika, és a szakmapolitikai alternatíva bemutatása ne lehessen gátja a MOSZ és a Kamara közös fellépésének. Véleményem szerint a szervezetközi együttmûködésben sok tartalék maradt, azonban nincs tudomásom olyan esetrôl, amikor a közös fellépés a Gyógyszertárban megjelent cikk, írás vagy vélemény miatt maradt volna el. Az utóbbi években Magyarországon komoly viták tárgya, hogy az elektronikus és a nyomtatott sajtó – mint önálló hatalmi ág – milyen mértékben lehet befolyásolója, ad abszurdum irányítója a társadalmi-politikai élet történéseinek. Pozitív és negatív példák sora állítható egymással szembe a tényfeltáró és a botránykeresô, az önálló arculatot felmutató és a szervilis, a szilárd értékrend mentén elkötelezett és a piaci önérdekeket elvtelenül szolgáló sajtóról. A jelenség a ma már rendkívül sokszínû szakmai kiadványokban sem ismeretlen, azonban a szakmapolitikai sajtónak ez irányú lehetôségei egyáltalán nem mérhetôk a politikai sajtóéhoz. Nem rendelkezünk akkora példányszámmal és olyan széleskörû terjesztési lehetôségekkel sem, továbbá a laptulajdonos szervezet közelsége és jól körülírható elvárásai sem igen teszik lehetôvé, hogy a szaksajtó hosszabb távon „önálló”, a szervezete által képviselt eszményektôl markánsan eltérô szakmapolitikai tényezôvé nôhesse ki magát. Másrészt viszont minden szakmapolitikai kiadványnak szüksége van önálló mozgástérre, hogy ne az „üzemi lapok” szintjén 4 Gyógyszertár VI. évf. 5–6. szám
jelenítse meg a „vállalati vezetés” elvárásait. Kényes egyensúly ez, ahol a szervezeti felsô vezetés elvárásain túl a tagság és az olvasók – esetenként a vezetésétôl eltérô, de a szervezet céljaival nem ellentétes – véleményének és álláspontjának a kifejtésére is lehetôséget kell adni. A vázolt probléma kezelésének vannak szervezeti és személyes intelligenciára, illetve moralitásra alapozott elemei. A Gyógyszertár esetében ezt úgy oldottuk meg, hogy a felelôs kiadó a MOSZ mindenkori elnöke, viszont a lap indítását követôen felelôs szerkesztôként a Szövetség legfelsôbb vezetésében már nem vállaltam tisztséget, viszont tagja maradtam az elnökségnek. Az esetleges alternatívák megjelenítésekor így nem kötött a tisztséggel járó kötelezô véleményformálás rendje, azonban minden történést belülrôl ismerhettem a motivációkkal együtt, és a lapot ennek figyelembe vételével szerkeszthettem. A MOSZ mindkét elnöke a lap alapítása óta mindvégig folyamatosan biztosította a zökkenômentes és harmonikus együttmûködés feltételeit valamint a szükséges szerkesztôi „szabadságot”, ami nemcsak szakmapolitikai nézetazonosságot feltételez a legfôbb kérdésekben, hanem kölcsönös lojalitást, egymás iránti tiszteletet és a másik respektusát is igényli. A Gyógyszertár olvasói köre sok vonatkozásban azonos érdekkörhöz tartozik és szakmai értékrendjében is nagyon sok a hasonlóság. Felelôs szerkesztôként abból a szempontból egyszerû helyzetem volt, hogy intellektuálisan homogén olvasóközönségre kellett számítani: valamennyien egyetemet végeztünk és a magyar értelmiségnek egy jól körülírható rétegét képezzük. Az értelmiség egyik legfôbb jellemzôje viszont, hogy álláspontját minden esetben saját maga alakítja ki és döntéseit lehetôleg önállóan hozza meg. Emiatt a Gyógyszertárban feldolgozott témákban – ahol csak lehetett – az informálódást és a helyzetelemzést kívántuk segíteni, illetve az egyes konkrét esetekben az olvasói álláspont kialakításához szükséges mérlegeléshez igyekeztünk szempontokat biztosítani. A végsô konklúziót lehetôleg az olvasóinkra bíztuk, mert azt akartuk, hogy kollégáink ne a szerkesztô vagy a lap által sugallt megoldást vegyék át, hanem a saját véleményüket alakítsák ki, amihez a napi tevékenységüket igazíthatják. Ez igényes szerzôi munkát, mértéktartó szerkesztôi szemléletet és odafigyelô olvasói magatartást igényel. Az olvasói visszajelzések szerint kollégáink többnyire megértették törekvéseinket és csak ritkán érezték hiányát az egyértelmû „verdikt” kimondásának. A fent leírt szerkesztôi törekvések csak abban az esetben lehetnek eredményesek, ha az – olykor egymással vitázó – álláspontok, vélemények, tények bemutatása során a tár-
gyilagosságot és az adatok, vélemények, hivatkozások, források hitelességét megôrizzük. Nincs annál szánalmasabb ugyanis, ha egy elemzô, mérlegelô írásban egy adott (fôként egy támadott) álláspont pontatlanul, hiányosan, torzítva, hibás (vagy manipulált) adatokkal kerül bemutatásra, mint ahogy ez a napi sajtóban oly gyakran elôfordul. Az ügy és a szakma iránti elkötelezettséget nem a tárgyilagosság hiányával kell demonstrálni, hanem a saját álláspont megalapozott képviseletével. Szeretném remélni, hogy ennek a szerkesztôi álláspontnak a felismerése vezette azokat a politikusokat, akik a legnagyobb viták közepette is elsô szóra igent mondtak a megkeresésekre, akár interjúra, akár körinterjúra vagy cikk írására vonatkozott a felkérés. És szeretném remélni azt is, hogy ezt ismerték fel azok a gyógyszerpiaci szereplôk is, akiknek az álláspontját – akár eltérô érdekeink ellenére – saját szavaikkal kívántuk bemutatni lapunkban, és akik szintén készségesen a rendelkezésünkre álltak. Ahhoz, hogy a Gyógyszertár éveken át folyamatosan teljesíthette küldetését, sok munkatársam összehangolt és magas színvonalú, elkötelezett tevékenységére volt szükség. Elsôsorban illeti a köszönet a szerzôket, akik honorárium nélkül is vállalták a rendszeres közremûködést, és akik közül többen ígéretes pályakezdôként kezdhették el publikációs tevékenységüket. Külön is köszönöm az állandó, folyamatos közremûködést Pintér Lászlónak, Horváth Csabának, Sólyi Ilonának, Barabás Évának és Kerekes Csabának. Köszönöm a közös gondolkodást és a magas színvonalú, empatikus együttmûködést a mindenkori borítótervben Kôfaragó Gyulának, valamint a tördelôszerkesztôi és tipográfiai munkában Recsi Istvánnak. Hálás vagyok Nagy Andrásnak a rejtvényekért, akit a gyógyszerészethez és a Gyógyszertárhoz csak a személyes barátságunk köt. A kiadói tevékenységért a G-Management Zrt. munkatársainak, elsôsorban Balázs Lászlónak jár az elismerô szó. De leginkább hálás vagyok a folyamatos segítségért a MOSZ ez idô alatti két elnökének: dr. Samu Antalnak és dr. Mikola Bálintnak, továbbá dr. Simon Kis Gábornak, akikkel gyakran késô estébe nyúlóan egyeztettünk az elôttünk álló feladatokról. Köszönöm a bizalmat a MOSZ vezetôinek, tagságának és valamennyi kollégámnak. Biztos vagyok abban, hogy mindazok a célok, amelyeket eddig is fontosnak tartottunk, a szükségszerû változást követôen is mindnyájunk tevékenységének részét képezik. És bízom abban is, hogy azok a szakmai és baráti kapcsolataink is megmaradnak, amelyek a MOSZ több mint másfél évtizedes története során kialakultak. Ezért most nem búcsúzom, hanem csupán felelôs szerkesztôként köszönök el.
Hankó Zoltán
A MOSZ Országos Választmány ülése A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2007. június 6-án tartotta Országos Választmányának soron következô ülését Budapesten. Elsôként dr. Mikola Bálint számolt be arról a megbeszélésrôl, amely dr. Molnár Márk Péter, az OEP gyógyszerügyi fôosztályának vezetôje és a MOSZ vezetôi között zajlott a május 19-én Galyatetôn megrendezett továbbképzés keretében tartott szakmapolitikai fórumot követôen. A megbeszélés központi kérdése a generikus gyógyszerellátásban zajló paradigmaváltás volt. A biztonságos és költség-hatékony gyógyszerellátás megvalósításához szükséges a gyógyszerésztársadalom hatékony együttmûködése. Ennek egyik eszköze a döntéshozók és a gyógyszerészek közötti konstruktív párbeszéd, amelynek folytatására az OEP fôosztályvezetôje ígéretet tett. A második napirendi pontban a MOSZ, az MGYK és az MGYT közötti együttmûködés kereteirôl esett szó. A MOSZ a 2006. júniusi Budapesti Deklarációjával kinyilvánította a gyógyszerészi reprezentációk együttmûködése iránti elhivatottságát. Ennek megfelelôen az elmúlt esztendôben számos egyeztetésen került kialakításra a gyógyszerészet stratégiája, a gyógyszerészi kompetencia visszanyerése érdekében tervezett közös lépések. Ebben az idôszakban a három szervezet vezetô tisztségviselôi között folyamatos volt a kontaktus a szakmánkat hihetetlen sebességgel, alapjaiban megváltoztató környezet kihívásaira adott válaszok és lépések kapcsán. Dr. Mikola Bálint elnök gratulált az ülésen megjelent Hankó Zoltánnak a Magyar Gyógyszerészi Kamara május 19-i küldöttközgyûlésen történt alelnökké választása alkalmából. Miután Hankó Zoltán tavaly novemberi kamarai alelnökké választását követôen elnökségi tagságát felfüggesztette, újabb alelnökké választását követôen a MOSZ elnökségi tagságáról lemondott. A harmadik napirendi pontban dr. Samu Antal a MOSZ továbbképzések tapasztalatairól számolt be. Kiemelkedôen sikeres volt a Dyslipidémia gyógyszeres terápia menedzsment címû akkreditált továbbképzés. Még mindig nagy az érdeklôdés a diabétesz gondozás kapcsán szervezett továbbképzések iránt. Ezt követôen dr. Samu Antal, a MOSZ ôszi kongresszusának fôrendezôje, a GYOK 2007 elôkészületeirôl számolt be, majd dr. Varga Imre és Csejtei Marianna a Galenus Kft. éves közgyûlésérôl adott tájékoztatót. A választmányi ülés utolsó napirendi pontjaként a tisztségviselôi választások elôkészítése került megtárgyalásra. Az Országos Választmány, tekintettel az új Alapszabályra, mely a 2007. márciusi közgyûlésen került elfogadásra, döntést hozott arról, hogy a MOSZ tisztségviselôi választását a 2008. márciusi beszámoló közgyûlésen napirendezze. A választmányi ülést dr. Mikola Bálint az elkövetkezô idôszak operatív teendôinek meghatározásával zárta le.
Találkozó a PEM Klubban A Pallas Páholy adott otthont június 14-én a „Gyógyszerellátás gondjai az egészségügyi reform keretében” címmel, a Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület szakmai vitájának.
Mihályi Péter egyetemi tanár, az Államreform Bizottság tagja megnyitóját követôen a vezérgondolat vitavezetôje – a gyógyszerész körökben köztiszteletnek örvendô – Kerpel-Fronius Sándor egyetemi tanár, a SE Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója bemutatta a gyógyszeres terápia kiemelkedô jelentôségét a gyógyító munkában. Nemzetközi tapasztalataira és intézete elemzéseire építve vázolta az innovatív, a generikus és analóg terápia lehetôségeit, kitérve a bizonyítékokon alapuló orvoslás, a farmakoökonómiai elemzések orvosszakmai, szociális, gazdasági és etikai összefüggéseire. Exponálva a generikus program elônyeit, ismertette a szakmai és jogi környezetet. Súlyozottan felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi szinten egyedülálló hazai gyakorlat szerint a legolcsóbb gyógyszerkészítmény nevesítése és a gyógyító munkában annak alkalmazásától való eltérés szankcionálása a generikus helyettesítési program sikerét kockáztatja. Konkrét kórfolyamaton bemutatva (macula degeneratio) fókuszált a súlyszámon alapuló elszámolás (HBCS) és a terápiás volumenkorlátozás (TVK) gyógyító munkát, gyógyszeres kezelést kedvezôtlenül befolyásoló anomáliáira. A fórumon bemutatásra került a gyógyszer ártámogatási politika európai és hazai gyakorlata, s az egyetemi klinikai, kórházi ellátás és finanszírozás kedvezôtlen alakulása a reformfolyamatok során.
Tulassay Tivadar egyetemi tanár a Semmelweis Egyetem rektora összefoglalójában a forráshiány és a felelôsség kérdését exponálta. Röviden vázolta a jelenlegi intézményi finanszírozás egyes sarokpontjait. Megítélése szerint diszkriminatíve méltánytalanul kedvezôtlen helyzetbe kerültek az innovációs folyamatok meghatározó bázisai, az orvostudományi egyetemek, ahol a klinikai ellátás és a szellemi képzés egy helyen összpontosul. Felelôs gondolkodásra hívta fel a figyelmet, amikor az euro-atlanti térség 1,28-as reprodukciós rátája mellett (erôteljesen növekszik az eltartottak száma) jelentôs forrásnövekedés nem várható, s a nanomedicina korában, az innovatív területre szánt ráfordítások (alacsony dinamizáció) sem adnak lehetôséget a fejlesztésre, bôvítésre. A közel három óra idôtartamú – 20 fôs – beszélgetésen részt vett dr. Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöke.
MOSZinfo
Schlégelné dr. Békefi Csilla Gyógyszertár VI. évf. 5–6. szám 5
Október 11. csütörtök Gyógyszeres terápia menedzsment, kiemelt téma: obesitas. Október 12. péntek
„A gyógyszertár mint egészségcentrum”, Nemzetközi tendenciák a gyógyszerészetben, A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége közgyûlése.
Október 13. szombat
Szakmapolitikai nap: Öngyógyítás (diabetes, hypertonia, dyslipidaemia, metabolikus syndroma), Fórum – Aktuális szakmapolitikai kérdésekrôl
Október 14. vasárnap „Szakmapolitika – egészségpolitika – társadalompolitika” Nagy várakozás elôzi meg az idén 16. alkalommal megrendezésre kerülô Gyógyszerészek Országos Kongresszusának rendezvényeit úgy a gyógyszerészek, mint a kiállítók részérôl. Ezt látszik igazolni, hogy bár még csak június közepe van, a kiajánlott szállodák töltöttsége igen magas és a most jelentkezô kiállítóknak már csak a fôépület földszinti elôadójában tudunk néhány négyzetmétert biztosítani.
A satellite rendezvények közül a már megszokott és magas szakmai színvonalú programok, mint a „MOSZ Ifjúsági Fórum” és a
Ahogy az a kongresszus elsô felhívásában meghirdetett programelôzetesbôl is látható, az eddigi évek gyakorlatát követve, ezúttal is a gyógyszerészeket leginkább érintô szakmai- és szakmapolitikai kérdések kerülnek terítékre. Az, hogy a gyógyszerésztársadalom idén talán ez eddigieknél is nagyobb figyelemmel fordul a rendezvény felé, egyértelmûen az ez évben a gyógyszerellátást alapvetôen befolyásoló kormányzati rendelkezéseknek is köszönhetô. Ez a kitüntetett figyelem érezhetô a kiállítók között is. Az ôszi rendezvényen évek óta résztvevô cégek szinte mindegyike az elôzô évekhez képest nagyobb területen kívánja megmutatni magát. A szakmai kiállításon jó néhány új névvel is találkozhatnak majd. Emlékeztetôül a rendezvény szakmai programjának összefoglalója, a teljesség igénye nélkül.
„Könyvelôk Klubja” mellett ez évben – az aktualitások jegyében – „Mérési technikák a gyakorlatban” (vérnyomás, vércukor stb.) címmel megrendezésre kerülô – a gyógyszerészi gondozás témaköréhez kapcsolódó – gyakorlati képzésen vehetnek részt. Végezetül ne feledkezzünk meg a szakmai programok mellett a rendezvényt kísérô, szórakoztató programokról sem (Patika Magazin est, Kareoke, „Lady program”, fogadás stb.), melyek a munka mellett a kikapcsolódást hivatottak biztosítani. Mint szervezôk is jól látjuk, hogy milyen nagy szüksége van ma a szakmának a közös gondolkodásra, a gyógyszerészi hivatás értékeinek megôrzésére. Jöjjenek el mind többen, hogy jelenlétükkel is hozzájárulhassanak a kongresszus sikeréhez. Szeretettel várunk minden érdeklôdôt.
- bala 6 Gyógyszertár VI. évf. 5–6. szám
Mit várunk a szakmai érdekvédelemtôl? Az elmúlt hetekben sok szakmai beszélgetés zajlott a legkülönbözôbb helyeken, ahol az egyik központi kérdés a szakmai érdekvédelem elmúlt évekbeli teljesítménye, jelenlegi helyzete és mozgástere volt. Miközben a különbözô mélységû elemzések és az emocionális reakciók szinte kivétel nélkül a múltat és a jelent magyarázták, sokan csak unszolásra mondtak véleményt arról, hogy vannak-e (és ha igen, milyen) elvárásai a szakmai érdekvédelemmel szemben. Ez adta az ötletet, hogy néhány kollégát megkérdezzünk azok közül, akik az elmúlt években a Gyógyszertár különbözô szakmapolitikai körkérdéseiben részt vettek, illetve a véleményüket publikációkban kifejtették, hogy mit várnak el a szakmai érdekvédelemtôl. Az összeállításban igyekeztünk az érdekvédelmi tevékenységet belülrôl ismerô és távolabbról követô, fiatal, rutinos és tapasztaltabb gyógyszerészt, valamint a szakmánkhoz kötôdô, de nem gyógyszerészként dolgozó pályatársakat is megszólaltatni. A felvetett gondolatok értékelése, összegzése és napi gyakorlatba ültetése érdekvédelmi szervezeteink feladata.
Gondolatok az érdekérvényesítésrôl senytársakat és a központi politikai-gazdasági szándékot megelôzô, vagy azt befolyásolni képes „hozzáférés” a döntéshozatali központok bonyolult rendszereihez. Mindamellett, hogy az érdekérvényesítés egyre markánsabb jelenségének okai világosak és érthetôek, mégsem lehet azt egyetlen önálló tudományággal sem teljes körûen leírni. Nyilvánvaló, hogy akkor járunk el a legpontosabban, ha azt egy összetett menedzsment eszköztárként fogjuk fel, amely visszanyúl a politikai, a jog-, a közgazdaság-, a szociológia és a pszichológia tudományok elemeihez. Milyen tényezôk hívták életre a modern korunkra olyannyira jellemzô hivatásszerû érdekérvényesítést? A válasz természetesen a politika (a demokrácia) és a gazdaság fejlôdésében keresendô. Egyrészt a politikai intézmények egyre összetettebb rendszere hozta a szükségszerûséget: – politikai elitek, kormányok, pártok és azok koalíciói váltják egymást, azaz a döntéshozók is gyakran változnak, – a modern kormányzati rendszerekre a szakmapolitikai ágak számossága a jellemzô, amely szükségszerûen együtt jár az ezek üzemeltetése érdekében hatalmas méretûre duzzasztott apparátussal. Gazdasági oldalról is hasonló folyamatok zajlanak, a technológiai fejlôdés, a verseny fokozódása, a globalizációs jelenségek, a vállalkozások számának ugrásszerû növekedése révén egyre több új egyéni és csoportérdek artikulálódik. A demokratizálódás és a gazdasági verseny e kölcsönösen egymást erôsítô folyamata azt eredményezi, hogy a versenyfeltételek, és ezen belül is a versenyelônyök egyik fontos elemévé vált a gyors, a ver-
Az új magyar lobbitörvény által is alkalmazott definíció szerint az érdekérvényesítés egy adott egyén vagy csoport (gazdasági, szakmai, politikai, regionális, állami) közös érdekeinek a közhatalmi döntések befolyásolására tett lépéseinek összességét jelenti. Az érdekek érvényesítésének „mûvészete“ tehát ügyközpontú megközelítést feltételez, amely adott célcsoporthoz köthetô. Ez alapján két alapelemérôl beszélhetünk: – érdekképviseletrôl, amely a beazonosított célcsoport felhatalmazása alapján végzett érdekvédelmi munka, amelynek kizárólagos célja a felhatalmazás teljesítése, – érdekvédelemrôl, amely a célcsoport meghatározott érdekeinek védelmét, érvényesítését jelenti az adott körülmények között azzal a céllal, hogy a célcsoport helyzetét javítsa, vagy megtartsa. Magyarországon – ahogy ez egyébként a diktatórikus egypártrendszert a parlamentáris demokráciával felváltó kelet-közép-európai térségre jellemzô – az érdekérvényesítésnek mind a nyílt, proaktív formája, mind pedig a rejtett, reaktív formája is meghonosodott.
A proaktív jellegû érdekérvényesítési folyamatban az érdekérvényesítô szervezet szabja meg, hogy mi kerüljön napirendre, mi és hogyan alakítsa a közvéleményt és a döntéshozást azzal a céllal, hogy a kívánatos jövôt elérje. A reaktív érdekérvényesítés során a célcsoport érdekeit negatívan érintô, már meghozott döntések utólagos módosítása a cél, amely inkább problémamegoldó, problémaenyhítô jellegû. A nyílt, proaktív érdekérvényesítés szinte minden esetben hatalmi erôviszonyok befolyásolásával, sôt megváltoztatásával jár, ezért különös fontosságú a társadalmi támogatottság megszerzése, valamint legitim eszközök alkalmazása. Ellenkezô esetben az erôviszonyok megváltoztatása csak korrupcióval, zsarolással, szívességgel ill. hasonló, nem demokratikus eszközökkel képzelhetô el. A siker záloga egy tudatos, megtervezett folyamat, világos célkitûzésekkel, stratégiával és taktikákkal. A folyamat nélkülözhetetlen elemei közé tartozik a szükséges adatok beszerzése, hatástanulmányok, forgatókönyvek elkészítése, csakúgy, mint a szakmai és közvéleményt befolyásoló kommunikáció professzionális megtervezése és kivitelezése. Az érdekérvényesítés legfôbb erôssége a gyorsaság: minél rövidebb egy kommunikációs láncolat, annál gyorsabb az információáramlás és nagyobb annak hatékonysága. Az érdekérvényesítés ideális (és nem idealizált!) szerepe az, hogy olyan információcsere alakuljon ki a döntéshozók és az érdekérvényesítôk között, amelynek a végén a lehetô legkedvezôbb döntés születik, amely a többség érdekeit tartja szem elôtt. Ehhez elengedhetetlen a tevékenység teljes körû szabályozása, valamint az etikai normák azonosítása és betartása. A rendszerezô és elméleti összefoglalás után lássuk, hogy a magyar gyógyszerellátási lánc szereplôi képesek voltak-e élni az érdekérvényesítés lehetôségeivel, érdekeik védelme érdekében hatékonyan ki tudták-e használni a döntéshozatal befolyásolásának ezen eszköztárát?
Gyógyszertár VI. évf. 5–6. szám 7
Egyértelmû a válasz: NEM! A gyógyszergyártók és érdekvédelmi szervezeteik ma már ott tartanak, hogy nemhogy érdekeiket nem képesek érvényesíteni, de semmilyen kompromisszumot nem tudnak elérni. A gyógyszer-gazdaságossági törvény hiányosságaira és piactorzító hatásaira, a gyógyszerellátás biztonságát veszélyeztetô mivoltára teljesen eredménytelenül próbálják felhívni az egészségügyi kormányzat figyelmét. Az iparág hazai szereplôi számára – lévén a magyar piac számukra meghatározó – még rosszabb a helyzet. Egyrészt folyamatosan piacot veszítenek az importtal szemben (amely egyébként a gyógyszertámogatások indokolatlan kiáramlását is eredményezi), másrészt olyan mértékû terhet rótt ki rájuk a jogalkotó, amely hosszabb távon a teljes versenyképesség elvesztését is jelentheti számukra. Hiába kísérelt meg mindent megtenni a MAGYOSZ annak érdekében, hogy az EU legtöbb tagállamához hasonlóan hosszú távú megállapodásra kerülhessen sor a hazai gyógyszeripar és a kormány között abból a célból, hogy mindkét fél számára garantálható legyen a tervezhetôség, a versenyképesség javítása. Hiába állította e cél szolgálatába a nemzetközi gyógyszeripari folyamatokat, a hazai helyzetet elemzô és javaslatokat, érvanyagot, kitörési pontokat megfogalmazó szakértôi elemzéseket, a kormányzatot nem érdekli sem a hazai gyógyszeripar jövôbeni versenyképessége, sem az általa megteremthetô innovációs értéklánc. Ha lehet, még rosszabb a helyzet a független magyar gyógyszertárak frontján! A jelenlegi gazdaságpolitika által egyedül üdvösnek tartott piaci verseny által diktált piacnyitás kísérletet tesz arra, hogy a családi gyógyszertárakat ellehetetlenítse érdekérvényesítési, szakmai és gazdasági-üzleti szempontból egyaránt. Ez fakad abból az alapkonfliktusból is, hogy az etikus gyógyszerészet-modellel együtt járó piacszabályozás egyben lehetôséget teremt a direkt állami beavatkozásra is.
A helyzet rendezésére ismét csak elengedhetetlen lenne a kormányzat és a gyógyszerészet közötti hosszú távú szerzôdés, amelynek rögzítenie kellene a gyógyszerészettel szembeni hosszú távú elvárásokat és azt a feltételrendszert, amely mellett az elvárások teljesíthetôk. A kérdés mindkét felvetés esetében ugyanaz: maradt-e alkupozíció a hazai piaci szereplôk számára, vagy az elindult folyamatok az ô szempontjukból visszafordíthatatlanokká váltak? Természetesen a szerzô könnyed eleganciával azt is mondhatná, hogy ki-ki döntse el a választ politikai hovatartozása, vérmérséklete és érintettsége alapján, de nem ezt teszi. Helyette visszanyúl a múltba, egészen 2003-ig, amikor mindenki számára felsejlett egy olyan jövô, amely ma már valóság, ezt a jövôt pedig nem szakpolitikusok vetítették elôre, hanem maga a Gazdasági Versenyhivatal, „A gyógyszerpiac szabályozásának verseny-politikai kérdései” címû tanulmányában. A kérdés ezek után nem lehet más: elkövettek-e mindent a szakmai érdekképviseletek, hogy az elôzôekben vázolt hosszú távú szerzôdéseket közös érdekek mentén létrehozzák a piaci szereplôk és a kormányzat között? Rendelkeztek-e tudatos, megtervezett, világos célkitûzésekkel, stratégiával és taktikákkal, valamint biztosítottak-e hatástanulmányokat, forgatókönyveket, csakúgy, mint a szakmai és a közvéleményt befolyásoló professzionális kommunikációt, hogy a társadalmi támogatottság is megszerezhetô legyen? Mindez a maga strukturáltságában nyilvánvalóan nem történt meg! Nem beszélhetünk tehát proaktív jellegû érdekérvényesítési folyamatról, végképp nem beszélhetünk az érdekérvényesítés legfôbb erényérôl, a gyorsaságról sem! Helyette reaktív jellegû érdekérvényesítés zajlik, szó sincs már az érdekeikben veszélyeztetett csoportok helyzetének javításáról, de még megtartásáról sem. Sajnos jelenleg még a problémamegoldás sem
Hit, akarat és izzadtság nélkül nincs teljesítmény Az utóbbi idôben egyre többet idézem Deák Ferencet, hiszen hasonló helyzetben vagyunk, mint a magyar nemzet az 184849-es szabadságharc leverése után. „Amit erô és hatalom elvesz, azt az idô és a jószerencse visszahozhatja…” Az idôrôl Petôfi Sándor azt mondja, hogy „az Idô igaz, / s eldönti ami nem az!” A Jószerencse már kétesélyes. Tehát itt jön a szakmai érdekképviselet, hogy eléje menjen és „megágyazzon” a szeszélyes „jószerencsének”. Ez köznyelvre fordítva, kormányváltást jelent, hiszen az ellenzék részérôl ígéretünk van a jelen helyzet revíziójára. Aki a célt akarja, annak az eszközöket is akarni kell. Tehát nemcsak szakemberként, hanem állampolgárként is tenni kell ezért valamit. A választás egyben gondolkodás8 Gyógyszertár VI. évf. 5–6. szám
mûködik, egyszerûen kárenyhítés zajlik. De miért kerülhetett minderre sor? A válasz a nyilvánvaló bizalomhiány! Az érdekérvényesítés egyik, ha nem legfontosabb kulcseleme a kölcsönös bizalom, amely nélkül életképtelenné válik az egész tevékenység! A döntéshozónak bíznia kell az érdekérvényesítôben (lobbistában), bíznia kell abban, hogy a lobbista ôszintén és következetesen tájékoztatja ôt tervezett döntése következményeirôl, amely során nemcsak az általa képviselt csoport, hanem a tágabb értelemben vett társadalom érdekeit is igyekszik szem elôtt tartani. Ugyanakkor a lobbistának is bíznia kell a döntéshozóban, bíznia kell abban, hogy a döntéshozó felelôsséggel felfedi elôtte cselekvési lehetôségeit, a döntéshozatal körülményeit és hatásait. Miután ez a bizalomhiány végig markánsan jelen volt a gyógyszerellátási láncot érintô jogalkotási-döntési folyamatban, nem is csoda, hogy nem alakulhatott ki megfelelô információcsere a döntéshozók és az érdekérvényesítôk között, és ennek eredményeként nem is születhetett meg a többség érdekeit szem elôtt tartó legkedvezôbb döntés. Az érdekérvényesítô szervezetek legfontosabb feladata a jelen körülmények között tehát az, hogy minden – a jelen dolgozat által is definiált – eszközzel visszaállítsa a döntéshozók bizalmát. A döntéshozóknak ennél sokkal nagyobb a feladatuk: nem csupán a piaci szereplôk bizalmát kell visszaszerezniük, hanem az össztársadalmi bizalmat is! Ezért nem lehet utópisztikus az a gondolat, hogy az adott kérdésekben ez a kölcsönösség alapján hatékonyabb, gyorsabb és sikeresebb lehet.
Major Ferenc a Béres Gyógyszergyár Zrt. vezérigazgatója, a MAGYOSZ alelnöke és életmódválasztást is jelent. Beethoven biztat is, hogy „bátorsággal mindent elérhet az ember, ha jogos.” „A balszerencsét nem siratni kell, hanem legyôzni!” Most „az erô és hatalom” tobzódása idején az értékmentésre kell koncentrálnunk, amely a gyógyszertár közegészségügyi intézmény- és szaktevékenységünk hivatásjellegének egyértelmûvé tételébôl állhat. Mindezt pedig a gyógyszertári szolgáltatások mennyiségének és minôségének kiterjesztésével segíthetjük. A gyógyszerészi gondozás, a gyógyszeres terápia menedzsment nemzetközi tapasztalatai és sikere, lehetôséget nyújt ezek kívánt adaptálására. Nagy büszkeséggel tölt el, hogy ma már közel 400(!) gyógyszertár mutat érdeklôdést, sôt csatlakozást az EuropharmForum projektjeihez. Hangsúlyozni kívánom, hogy mindez nemcsak elméleti – hivatásbeli progressziót jelent, hanem gazdasági lehetôséget is a kiesett tevékenységek gazdasági kompenzálására.
A hypertonia gondozás randomizált modellvizsgálatának eredménye statisztikai analízissel igazolta a gyógyszerészi gondozás szignifikáns hatását, mind a szisztolés, mind a diasztolés vérnyomás csökkentésében. A Hypertonia Társaság kérésére, a metabolikus szindróma egyéb faktorainak (diabetes, dyslipidaemia), hasonló, randomizált vizsgálati protokoll alapján történô kiértékelése után megkapjuk az egyértelmû szakmai támogatást a gyógyszerészi gondozás rendeleti úton történô szabályozására. Az Egyesült Királyság, Svájc, Spanyolország után elôkelô helyezéssel léphetünk a nemzetközi porondra. Napóleon szerint „egy népet csak úgy lehet vezetni, ha jövôt mondunk neki. A vezetô: reménységmondó!” A szakmai érdekvédelemnek tehát ezt a célt kell szolgálnia. A szakmai rendezvények programjait, a továbbképzések tematikáját a szakmai szer-
vezeteknek összehangoltan, a fenti célokra fókuszálva kell megalkotnia. Hosszú idô után, úgy érzem, most újra feléledt a szakmai szolidaritás, a rivalizálástól mentes együttmûködés, amelynek számos, demonstratív, közös fellépésének örülhettünk az elmúlt idôszakban. A kinaiak 5000 évig stabil társadalmi viszonyokat tudtak kialakítani a bölcs vezetési elveikkel. Kung Fu Cse szerint a kormányzás lényege: „ha azok, akik közel vannak örülnek, s akik messze vannak, idejönnek.” Lao-cse szerint „a nyugalom a mozgás irányítója”. Én mindig nagyra becsültem a kínai gondolkodást, szorgalmat és bölcsességet. Tudom javasolni, hogy a hektikus körülmények között is szilárd nyugalommal mélyítsük el szakmai tudásunkat, amely a jövôbeni mozgás irányát is megadja. Hit, akarat és izzadtság nélkül
Szakmai és üzleti támogatásra, közvetlen segítségre van szükség neoliberális „gondolkodók”1, a globalizáció feltétlen képviselôi és szekértolói évek óta meg-megújuló támadásokat vezettek a magyarországi gyógyszerpiaci szabályozás kétségtelenül konszolidált rendszere ellen. Ennek a támadásnak a közismert szereplôi mögött óriási politikai tôke állt és áll ma is. Ennek ellenére a változások váratlanul érték a szakmát és ma már egyértelmûen látszik, hogy a gyógyszertári vállalkozások növekvô mértékben váltak kiszolgáltatottá és jelentôsen megnôtt a mûködés kockázata.
Több változatban és több szakértô foglalkozott korábban a gyógyszertári vállalkozások stabil mûködését elôsegítô szakmai és gazdasági érdekvédelem problémájával. Sajnálatos, hogy a gyógyszertári vállalkozásokat most már évek óta folyamatosan zaklató támadások ellenére az e tárgykörben mások és az általam is elmondott gondolatok nem igazán találtak meghallgatásra az érdekeltek részérôl. Ezért azt gondolom, hogy a gyógyszertári vállalkozások számára kialakult rendkívül kedvezôtlen jogi, gazdasági és társadalmi környezet, illetôleg az ezekben bekövetkezett drasztikus, cunami-szerû változások okait nemcsak a gátlástalanul nyomuló nagytôke és a nagytôkét kiszolgáló politikai erôk mohóságában kell keresni, hanem az érdekvédelem sokat emlegetett aspektusainak koncepciótlan, sokszor amatôr, esetleg szakmai sovinizmussal átitatott kezelésében is. Minden szakmabeli tudta, hogy fontos ügyrôl van szó, és mégis, mint derült égbôl a mennydörgéssel kísért villámcsapás, úgy érte a változás a gyógyszertári vállalkozásokat! A marxista közgazdászokból lett
Ha elfogadjuk, hogy a múlt tanulságai a jövô stabilitása szempontjából fontosak, nem kerülhetô meg az a néhány, általam is fontosnak ítélt szempont, amely jelentôsen legyengítette a gyógyszertárak szakmai és üzleti érdekvédelmének hatékonyságát. Emlékezetem szerint írásaim egyikében próbáltam felhívni a figyelmet arra, hogy történelmi lehetôség kínálkozott a gyógyszerészeknek a Hungaropharma Rt-ben számottevô tulajdon közvetett2 vagy közvetlen megszerzésére. Sajnálatos, hogy a gyógyszerésztársadalom elszalasztotta ezt a lehetôséget. Azt gondolom, hogy ebben súlyos felelôsség terheli mindazokat, akik ezen óriási lehetôséget fel nem ismerve (vagy önös érdekbôl) ez ellen kampányoltak. Ugyanis 2006. december 31-én a gyógyszerészek és a gyógyszertárak egy több mint 200 milliárdos cég többségi, de legalábbis meghatározó tulajdonhányaddal rendelkezô tulajdonosai lehettek volna! Tessék elképzelni, mekkora gazdasági erôt és hátteret jelentene ez a gyógyszertári vállalkozások számára? Ehelyett megkaptuk a „majd én megmutatom“ típusú hatalmi civódásokat és a hatalommal való állandó konfrontálódást. Szinte mindegy volt, hogy milyen színû kormány volt vagy van hatalmon, maradtak az eléggé kockázatos demonstrációk.
nincs teljesítmény. („A középkorban sok hitetlent azért égettek meg, mert hit nélkül nem lehet élni” !?). A politikának eszköz, az erkölcsnek cél az ember. Ha e két tudomány nem egyesül, akkor mindkettô ártalmára van a másiknak. A szakmai érdekképviseletnek ezt a szimbiózist kell képviselnie, de erre csak a gyógyszerésztársadalom megértésével és támogatásával képes. Széchenyi fakadt ki egyszer: ”Tanácskozzunk, fáradjunk és cselekedjünk, s csak ne kívánjuk még azt is, hogy a kormány érettünk szántson, vessen, s csûreinkben takarítson is.” Ne féljetek és tartsatok ki!
Dr. Szabó Sándor az MGYK tiszteletbeli elnöke Szinte minden stratégiában, koncepcióban gondolkodó, a környezeti változásokat és politikai törekvéseket nyomon követô tudta, hogy a konszolidált állapotot a gyógyszerkiskereskedelemben nem lehet sokáig tartani. Az érdekvédelmi szervezet által „felkért” szakértôk „véleményét” a hatalom lesöpörte az asztalról. Nem az én dolgom annak a megítélése, hogy a vállalkozások által3 befizetett tetemes tagdíjakból csak ilyen koncepciókra és lobbizásra tellett, de óriási hiba volt a hivatásos érdekvédelmi szervezet által figyelmen kívül hagyni azt a szakmai és üzleti hozzáértést, nem utolsó sorban lobby képességet, amellyel a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége mindvégig rendelkezett, és csak az utolsó pillanatban, a kármentés idején juthatott némi szerephez, amikor már késô volt. Megítélésem szerint hiba volt, hogy az érdekvédelem nem kezdeményezte a háziorvosi praxisjoghoz hasonlóan a személyi jog forintban kifejezhetô, üzletileg értelmezhetô, vagyonértékû jogként való kodifikálását. Ma perek százait lehetne indítani a gyógyszertári vállalkozásoknak a törvénymódosítás okozta üzleti kár megtérítéséért. Borítékolható, hogy a hatalom meggondolta volna a változások ilyen álságos módon történô végrehajtását! (A kár mértékét 2000-2200 gyógyszertári vállalkozásnál okozott üzleti veszteség illetve piaci értékvesztés szintjén is érdemes lenne kiszámolni!) Ehelyett a gyógyszertári vállalkozások megkapták a maximált árrés intézményét, amelynek eredményét ma és a jövôben érzik igazán a zuhanórepülésbe kezdett árréstömegben és a növekvô patikai költségekben. A patikáktól elvett árréstömeg kiegészülve a patikaalapítás újraszabályozásával, sok patikai vállalkozást hoz kellemetlenül bizonytalan helyzetbe. További probléma volt a szakma megosztása a magántulajdonosi érdek és a be-
1 lsd. a Versenyhivatal által jegyzett elképzeléseket 2 a Magyar Gyógyszer Rt. által 3 nem a gyógyszerészi tagdíjról van szó
Gyógyszertár VI. évf. 5–6. szám 9
osztott gyógyszerészi érdek nem megfelelô kezelésével. A hibák között sorolhatjuk a kórházi zárt forgalmú gyógyszertárak felemás, nem megfelelôen szabályozott helyzetét is. A továbbiakban azzal sem lehet érvelni, hogy a gyógyszertár-tulajdonos, akire egyre nagyobb adminisztrációs, szakmai és üzleti teher nehezedik, elônyösebb helyzetben van, mint a beosztott gyógyszerész, mert az új szabályozás szerint éppen a beosztott gyógyszerész az, aki másodpercek alatt volt munkahelye konkurense lehet a szomszéd utcában, vagy akár a szomszéd házban. Most, amikor már lezajlott a Magyar Gyógyszerészi Kamara tisztújító ülése, azt gondolom, hogy az érdekeltekben komolyan felmerült a „hogyan tovább?” kérdése. Ez azért is fontos, mert az elmúlt évtizedekben az MGYK volt az egyedüli felkent érdekvédelmi szervezet. Azt is gondolom, hogy a szakmai közvélemény túlnyomó többsége megelégedéssel nyugtázta a vezetésben bekövetkezett végleges változásokat, megelôzve azt, hogy véglegesen padlóra kerüljön a szakmai és üzleti érdekvédelem és érdekérvényesítés döntô fontosságú ügye. Kérdés, hogy ezek után milyen legyen a szakmai és üzleti érdekvédelem stratégiája, ki és kik legyenek ennek a letéteményesei és felelôsei, kik legyenek az érintettjei és feltétlen elfogadói? Az elmúlt hónapok történései is bebizonyítják, hogy több szempontból át kell gondolni a patikák, mint üzleti vállalkozások lehetôségeit. Véleményem szerint fel kell készülni egy nagyon erôteljes, lokális érdekvédelemre, amelynek során minden etikai és jogi szempontból feddhetetlen eszközt ki kell használni, beleértve a politikai jellegû eszköztárat is. Nehezíti a helyzetet, hogy az elôzôekben említett okok miatt az érdekvédelem politikán kívülre helyezte magát. Az eléggé gyorsan „összedobott” jogszabályi feltételek, amelyek a „biztonságos és gazdaságos“ gyógyszerellátást, illetôleg a patikaalapítási feltételeket szabályozzák, több ponton erôsen vitatható, és szerintem nem megváltoztathatatlan követelményeket támasztanak. Ezek a szabályozások több szempontból is racionális átgondolásért kiáltanak! Ellentmondást látok a meglehetôsen laza, sok esetben félreérthetô törvényi szabályozás és a gyógyszertárak szakmai és üzleti
mûködését szigorító intézkedések között. A neoliberális gondolkodás által hangoztatott, sok esetben mindenféle szakmai megfontolást nélkülözô piaci verseny helyett sokkal inkább az együttmûködésre és szövetkezésre kell a hangsúlyt fektetni. A gyógyszertári vállalkozás lokális védelmét megítélésem szerint kizárólag egy erôs üzleti alapokon álló szövetség tagjaként képes megvalósítani. Erre vonatkozóan közismertek azok a koncepciók, amelyek egy-egy meghatározó nagykereskedô által kezdeményezett szövetségre alapoznak. Máris vannak olyan gyógyszertár-hálózatosodással kapcsolatos törekvések, amelyek várhatóan olyan marketing eszközök bevetésével próbálnak versenyelônyt szerezni, amelyekkel a ma piacon lévô patikák még nem rendelkeznek. Felvenni a versenyt csak akkor lehet, ha a patikai vállalkozás egy szövetség tagjaként, annak támogatásával, megbízható üzleti háttér segítségével mûködik és elsajátítja a ma még nem használt marketingfogásokat. Ebbôl a szempontból is kiemelten figyelemre méltó a két piacvezetô nagykereskedelmi cég által alapított stratégiai szövetség. A patikai vállalkozásoknak tudomásul kell venni, hogy az eddiginél élesebb versenykörülmények mellett kell a jövôben a betegek megelégedettségét elérni, és ennek szellemében a jobb kiszolgálás érdekében újabb szolgáltatásokkal rendelkezésre állni (vérnyomás-, vércukorszint- és koleszterinszint-mérés, csomagküldés, házhozszállítás, internetes rendelés). Nem mindegy, hogy az egyre nyomuló hálózatok által gerjesztett verseny a jogszabályok betartásával és etikus körülmények között folyik vagy sem. Az MGYK-nak ebbôl a szempontból – dacára annak, hogy megszûnt a kötelezô kamarai tagság –, óriási szerepe lehet a jövôben, hiszen több ezer gyógyszerésznek a bizalmát nyerte el, akik az új kamara tagjai lettek. Ennek a túlnyomó többségnek kell olyan magatartást tanúsítani szakmai, jogi és etikai szempontból egyaránt, amely a kamarán kívüliek számára is követendô példa kell, hogy legyen. Az etikai kódexnek a szakmai feltételek mellett tartalmaznia kell az üzleti mûködés, valamint a tisztességes verseny követendô alapelveit is. Magától értetôdik, hogy ezek az alapelvek a stratégiai szövetségben mûködô gyógyszertárak számára követendôk lesznek és tagjaik az etikai kódex szellemében fognak mûködni. Az etikai kódex betartása biztosíthatja, hogy a gyógyszertári vállalkozások már az ala-
pításnál sem alkalmaznak tisztességtelen eszközöket, amellyel más vállalkozást lehetetlen helyzetbe hozhatnak. El kell érni, hogy a ma még a gyógyszertári vállalkozásban nagy fantáziát látó és ezáltal a lehetôséget kihasználó befektetôk, illetve az általuk létrehozott gyógyszertári vállalkozások is elfogadják ezeket az alapelveket. Ez lehet a szakma konszenzusos mûködésének az alapja. A gyógyszertár nem a butikok világa, ahol ha az egyik üzletbe sokan térnek be, mellényitnak egy másikat, gondolván, hogy az megszerzi a mellette lévô üzlet vevôit. Azt gondolom, hogy a befektetni szándékozók közül sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mit jelent ma az állandó és túlnyomó többségben veszteséget okozó változások és szigorítások közepette gyógyszertári vállalkozást mûködtetni. Nem valószínû, hogy tisztában lennének azzal, hogy a lelkiismeretes, szakmát szeretô gyógyszerészek évek óta önkizsákmányolással próbálnak helyt állni az egyre nehezedô körülmények között. Úgy gondolom, hogy a jövô érdekvédelme szempontjából a legfontosabb feladat a már meglévô és létrejövô vállalkozások konszenzusos megegyezésének létrehozása, amellyel a vállalkozások kiegyensúlyozott mûködése a jövôben megvalósítható. Csak reménykedni lehet, hogy a hatalom által kierôszakolt versenyhelyzet nem fog nemtelen eszközökkel folyni. A környezeti pozíciók erôsítése érdekében szükség van a gyógyszerpiac szakmai képviselôivel való stratégiai szövetségek kialakítására, a vevô-szállítói partnerkapcsolatok erôsítésére. Számítani lehet a lecsúszott, a megszorítások miatt válságba került vállalkozások (hentesek, szatócsok, kocsmárosok, púderés szagosvíz-árusítók, romlotthús-forgalmazók, testépítô szépfiúk és testszépítô széplányok stb.) támadására, akik a gyógyszerpiacból kihasított szeletekbôl próbálnak majd tollasodni. Másfél-két évre becsülhetô, hogy a piac valamiféle egyensúlyi pozíciót vehet majd fel. A megmaradás érdekében a patikai vállalkozásoknak valódi érdekvédelemre, szakmai és üzleti támogatásra, tanácsokra, közvetlen segítségre van szükségük. Remélhetôen nem olyan módon kapják, ahogy eddig a hivatásos érdekvédelem részérôl ez történt.
Dr. Herczeg János egyetemi tanár, Nyugat-Magyarországi Egyetem
Állás, lakással Gyógyszerész munkatársat (házaspárt is) keres a lajosmizsei székhelyû, 1991-ben alapított Familia Patika, azonnali belépéssel. A munkakör ellátásához új, 2 szoba összkomfortos (54 nm) lakást biztosítunk a gyógyszertár épületében. (06 70 211-7318 vagy 06 70 277-5552) ✦ Dr. Mikola Bálint 10 Gyógyszertár VI. évf. 5–6. szám
Elvárások, 10 pontban összegezve hogy munkájának gyümölcsét utódai is élvezhetik. Ezen meggondolásból az öröklés szabályait az utódok vonatkozásában rendezni kell, az indoklás szellemében. 3. Egy gyógyszerész érettségivel, nyolc év egyetemi és gyakorlati munka után nyeri el a szakgyógyszerészi képesítését. Indokolt, hogy a szakvizsgadolgozat elfogadásával jogosultságot szerezzen a doktori cím elnyerésére a jogászokhoz, fogorvosokhoz, általános orvosokhoz hasonlóan.
1. A Magyar Gyógyszerészi Kamara a gyógyszertár létesítési és engedélyezési kérdésekben döntési joggal rendelkezzen. A korábbi szabályozás bizonyos engedményekkel megfelelô lenne, pl. 4000 fô/ gyógyszertár, 250 m távolság vidéken. 2. Egy élet munkája egy gyógyszertár imázsának kialakítása, berendezéseinek mûvészi, vagy szépérzékre is ható (gyógyító) megjelenítése olyan távlati gondoskodást igényel, amely csak akkor valósulhat meg, ha a tulajdonos érzi,
Összefogást
4. A gyógyszerészi etika normáinak pontos megfogalmazásával egyidejûleg kerüljön kialakításra a szankciórendszer is, amelyet a bíróságoknak is legyen kötelezô érvényre juttatni. 5. A gyógyszerészi munka megfelelô társadalmi megbecsülését ne lehessen politikai célok érdekében büntetlenül rombolni se média, sem politikus szinten. Indokolásom az, hogy a gyógyszerészi tevékenység bizalmon alapuló munka, amely csak akkor lesz hatékony, ha a beteg nem attól félve veszi be a gyógyszerét, hogy olyan terápiának a részese lehet, ami ártalmas, vagy az elérhetô cél és az okozott mellékhatások nem a javát szolgálják. Elég nagy a baj most is ahhoz, hogy összefogjunk s erre az esélyt most abban látom, hogy a kamarai küldöttek nagy többsége az összefogás mellett voksolt! Így megvan az esély a Kamara, a MOSZ és az MGYT sikeres együttmûködésére. A személyes kapcsolatoknak, a lobbyzásnak egyre nagyobb a szerepe, de ez csak akkor eredményes, ha mindenki, aki teheti egy felé húz! A három testület vezetôiben – úgy látom – megvan a készség és a képesség a sikeres együttmûködésre. A számunkra egyre romló gazdasági körülmények között az anyagi érdekek terén egyre erôsödik az oszd meg és uralkodj elv a velünk kapcsolatban lévô és nálunk nagyobb gazdasági erôvel bíró partnerek részérôl. Egyre több a különféle „összefogás”,
6. A természetgyógyászat, a homeopátia, az akupunktúra terápiás korlátait szabályozni kell. 7. Gyógyszertárat mûködtetni diplomás gyógyszerész jelenléte nélkül ideiglenesen se lehessen, se most, se a távlati jövôben. 8. A beosztott gyógyszerészek jogait a Munka törvénykönyv szabályozza, de indokolt lenne a túlórák, valamint az ügyeleti szolgálat díjazását rendeletben szabályozni. A bérek területi különbözôségeit, egy „tól – ig” lehetôség talán jobban mérsékelhetné. 9. Az ügyeleti díjakat az önkormányzatok fizessék, vagy a társadalombiztosítás. Ez lehetôséget nyújtana arra is, hogy az ügyeleti szolgálatot váltsa fel a nyújtott nyitva tartás, ahol ez szükséges. Az ügyelet kijelölésekor vegyék figyelembe, hogy az orvosi ügyeletek megfelelô elsôsegély gyógyszerrel jelenleg is rendelkeznek. 10. Nem lehet az adminisztrációs terheket növelni a gyógyszerész szakmai tudás terhére. Maholnap fontosabb a precíz adminisztráció, mint a személyre szabott, szabályos magisztrális terápia elkészítése.
Dr. Pávics László ami tovább oszt meg bennünket. A szakma jelentôs része igényli a nálánál szélesebb látókörûek véleményét, sôt iránymutatását, még ha azt leírni, elmondani kockázatos is. Stabil gazdasági alapon lehet csak eredményes érdekérvényesítést végezni. Már a múlté, amikor a gyógyszerész a tudás magas elefántcsonttornyából tekintett le a világra és elhatárolta magát az alatta folyó eseményektôl, vagy homokba dugta a fejét, mint a strucc. Napjainkban és a közeljövôben szemtanúi és elszenvedôi vagyunk és leszünk hivatásunk átalakulásának, korszerûsödésének, de csakis akkor lehetünk ebben sikeresek, ha nyitottak vagyunk rá és összefogunk!
Dr. Varga Imre
Egy szót emelek ki: összefogás! Számos elôdöm kesergett a történelem során azon, hogy ahol három magyar összejön, fél óra múlva biztos, hogy négyfélét akarnak! Azok a népek tudtak csak nagyszerû eredményeket elérni, amelyeknek megvolt a hajlamuk a közös fellépésre, az együttmûködésre. A mi történelmünk során is volt egykét ilyen ragyogó pillanat, de az önzés, a széthúzás, mindig erôsebben érvényesült.
Gyógyszertár VI. évf. 5–6. szám 11
Összefogást, útmutatást, jogvédelmet, megreformált oktatást tehetnénk. Már az is nagy eredmény lenne, ha követnénk azokat az iránymutatásokat, amiket szervezeteink jelölnek meg nekünk. (Pl.: indítsuk be patikáinkban a gyógyszerészi gondozási szûréseket.)
Elsôsorban azt várom a szakmai érdekvédelemtôl, hogy érdekvédelmi szervezeteink összefogva, vállvetve, együtt harcoljanak a Szakmánkért. Nagyon fontos, hogy minél több kolléga tevôlegesen is vegyen részt ebben a harcban, és ne csak arra várjon, hogy a többiek „kaparják ki a gesztenyét”. Lépjenek be a szakmai szervezeteinkbe, és ne azon morfondírozzanak, hogy „mit kapok én a befizetett tagdíjért?” Ezt annak ellenére is meg kell tenni, hogy leterheltek, sokszor fásultak vagyunk, és szinte tapintható az apátia, ami jelenleg áthatja a szakmát. Gondolkozzanak el azon, hogy elég-e csak annyit „letenni az asztalra”, hogy befizetem a tagdíjat, esetleg kritizálom azok munkáját, akik tevôlegesen is részt vesznek érdekvédelmünkben, vagy akár többet is
Várom az érdekvédelmi szervezeteinktôl, hogy minél több ilyen „utat” jelöljenek ki nekünk, amit követni tudunk. Ez akár „negatív út” is lehet: miért nem utasítjuk el kollektívan, hogy július elsejétôl minden patikát több százezer forintos beruházásra köteleznek azáltal, hogy információs, betegtájékoztató pultot kell mûködtetni? (A fiókpatikák hogy termelik ki ezt a párszázezer forintos beruházást?) Miért nem mondjuk azt, hogy nem foglalkozunk a különbözô egészségpénztárakkal addig, amíg nem alakítanak ki valamilyen közös, egységes, a patikákat kevésbé leterhelô elszámolási rendszert? Már az elmúlt években is elôfordult, de megítélésem szerint a jövôben egyre több gyógyszertárnak, gyógyszerésznek lesz szüksége jogvédelemre [pl.: önkormányzatokkal, államigazgatási szervekkel – APEH, OEP, ÁNTSZ, GVH(!) –, másik patikával jog- illetve jogértelmezési vitában, esetleg betegekkel stb.). Fontos az ezeken a területeken jártas szakemberekkel való kapcsolatfelvételben nyújtott segítség. A MOSZ már eddig is sokat tett a gyógyszerészi oktatás fejlesztéséért (pl.: Tennessee
Gazdasági érdekszövetség létrehozását! Elôször is köszönöm, hogy megtiszteltek a kérdéssel. Tekintettel arra, hogy nem vagyok egyik érdekképviseleti szervezetnek sem tagja, írásomnak célja nem elvárások, megfogalmazása, hanem egy a szakmával külsô, számviteli szolgáltatóként régóta kapcsolatban levô szereplô jó szándékú véleménynyilvánítása. A gyógyszertárakat mûködtetô vállalkozásokkal való kapcsolatom jellegébôl fakadóan, elsôsorban gazdasági szemlélettel nyilatkozom, hisz a gyógyszerészet szigorúan vett szakmai részéhez nem tudok hozzászólni. Mindenképpen szükséges néhány gondolatot szánni a gyógyszertári vállalkozások gazdasági környezetére, a tevékenységet
12 Gyógyszertár VI. évf. 5–6. szám
egyetemmel létrejött csereprogram), elismertségének emeléséért (többszöri erôfeszítések a gyógyszerész doktori cím kiharcolásáért), finanszírozásának fenn-, illetve szinten tartásáért stb. Ebben a munkában való részvétel a jövôben sokkal fontosabb lesz, mint eddig, mivel jelenleg a gyógyszerészek kompetenciáját olyan alapvetô területeken kérdôjelezték meg, illetve törölték el, mint a patika-tulajdonlás, a gyógyszer-expediálás. Egyetértek azokkal a véleményekkel [ld.: dr. Simon Kis Gábor cikkét a Gyógyszertár tavaly augusztusi számában (A gyógyszerészképzés jelene, jövôje), vagy Kovács Timur cikkét az elôzô számból], hogy át kell gondolni az egyetemeken a gyógyszerészek képzését. Kell-e olyan mélységekben tanítani a klasszikus gyógyszerészetet, vagy a klinikai gyógyszerészet felé kellene inkább fordulni? Megítélésem szerint, már a patikákban is egyre inkább az utóbbira lesz szükség. A MOSZ vezetése egyre fontosabbnak tartja a generációváltás hangsúlyozását a szakmai érdekvédelemben is. Szerintem ennek egyáltalán nincs itt az ideje. Fontos, hogy minél több fiatalt vonjunk be ebbe a munkába, de jelenleg azok a kollégák vannak vezetô szerepben, akik a legnagyobb tapasztalattal, tudással, legszélesebb kapcsolatrendszerrel rendelkeznek. Az érdekvédelem szempontjából nagy hiba lenne, ha a következô években nem az ô vezetésükkel próbálnánk elôrehaladni.
Nagyon fontos lenne a beosztott gyógyszerészek megszólítása, de jelenleg még ötletem sincs, hogyan. Sass Pál
befolyásoló piaci és nem piaci szereplôkre, motivációikra, a velük való együttmûködési lehetôségekre. Ez év elejéig a gyógyszertárat mûködtetô vállalkozás nagyon sajátos helyzetben volt, hisz az állam a gyógyszerellátás egészségügyi szolgáltatói feladatát magánvállalkozókra, illetôen magántulajdonú gazdasági társaságokra ruházta át. A személyes gyógyszertár mûködtetési jog intézményével és a patikák lakosságszám függvényében korlátozott számával a gyógyszertárat mûködtetô vállalkozások egyrészt egyfajta biztonságot élvezhettek, másrészt azonban növekedési korlátokba ütköztek, hisz a gyógyszerészek a jogi korlátok miatt nem tudtak újabb gyógyszertárakat nyitni. Mindebbôl fakadóan egy igen sok szereplôbôl álló, izolált rendszer alakult ki, amelynek jövedelmezôsége, az önálló gazdasági döntések szempontjából az értékesítési forgalom nagyságával, illetve költségtakarékossággal volt javítható. Az árréstömeget meghatározó egyéb
tényezôket, mint a forgalom összetétele, az orvosok receptfelírási szokásai, illetve az ezeket befolyásoló gyártói marketing eszközök, míg az árintézkedéseket a kvázi hatósági árak határozták meg, abba a gyógyszertárakat mûködtetô vállalkozásoknak lényegében beleszólása nem volt és ma sincs.
A pilisszentiváni gyógyszertárba részmunkaidôs asszisztenst keresünk.
Telefon: 06 30 922-8990
A gyógyszer-kiskereskedelem legnagyobb vevôje a társadalombiztosítási támogatási rendszer közvetítésével nem más, mint maga az állam, amely az elmúlt években a tényadatok figyelembe vétele helyett, a gyógyszerkassza folyamatos alultervezése miatt ez év elejéig, elsôsorban a gyártói szektorra különbözô kvázi plusz adófizetések elôírásával, a kereskedelmi szektor árréseinek csökkentésével, rendkívül erôs negatív nyomást gyakorolt az ágazatra.
tulajdonszerzés (pl.: Magyar Gyógyszer Zrt.) stb. megítélésem szerint nem kapták meg a kellô súlyú támogatást, emiatt nem tudott kialakulni a független gyógyszertártulajdonosok olyan erôt képviselô egységes gazdasági érdekszövetsége, amely a 2007. évi radikális negatív változásokat generáló lobbierôkkel fel tudta volna venni a versenyt.
A fenti feltételekhez kellett, vagy kellett volna alkalmazkodnia a szakmai érdekképviseleteknek, megteremtve illetve ösztönözve az elkülönült gazdasági szereplôk egységes gazdasági érdekeik alapján történô integrációját. Ezek az integrációs kísérletek, mint például a beszerzési szövetkezeti modellek (pl.: Pharmacoop Kisszövetkezet), a gyógyszer nagykereskedelemben való
Véleményem szerint az elmúlt idôszak egyik legnagyobb hibája és ebbôl fakadóan a jövô egyik legfontosabb feladata egy olyan, a gyógyszertárak hazai tulajdonban tartását elsôdlegesnek tekintô szakértôi munkacsoport felállítása és finanszírozása, amelynek szakmai színvonala, objektivitása mind az államigazgatás, mind a nagykereskedôk, mind a gyártók, és vala-
mennyi további piaci és nem piaci szereplô számára megkérdôjelezhetetlen. A fentieken túl megítélésem szerint a leglényegesebb feladat azonban egy olyan, a hazai tulajdonú gyógyszertárakat tömörítô és az ôket kiszolgáló nagykereskedelmi, logisztikai rendszer, gazdasági érdekszövetségének létrehozása, amely méreténél fogva, bármilyen kereskedelmi akció lebonyolítása során minden hazai és külföldi gyártó és forgalmazó megkerülhetetlen partnere. Ennek a struktúrának a kialakításához kívánok minden szakmai szervezet minden szereplôjének jó egészséget, bizakodást és kitartást.
Kerekes Csaba HoKe Bt. üzletvezetô
Gyógyszertár VI. évf. 5–6. szám 13
Várakozáson felüli érdeklôdés övezi a Hungaropharma partner patika programját Interjú Szabó Ferenccel,
megtartásával együtt részei lehetünk egy olyan nagyobb rendszernek, amely gazdasági elônyöket nyújt. Egy nagykereskedô cég akkor lehet csak sikeres, ha ügyfeleinek, partnereinek is jól megy.
– Vezérigazgató Úr! A Gyógyszertár korábbi számában az Ön munkatársa, dr. Feller Antal vezérigazgató-helyettes írt arról, hogy a Hungaropharma a patikák számára ún. partnerpatika programot szervez, melynek jelentkezési határideje május végén lejár. Hány patikára számítottak és hányan jelentkeztek?
– Több gyógyszerész kifogásolta, hogy a szerzôdés tervezetében a gyógyszertárak számára nehezen teljesíthetô, illetve a függetlenségüket sértô passzusok is vannak. Jogosnak tartja-e ezeket az észrevételeket?
a Hungaropharma vezérigazgatójával
– Kb. 300 patikára számítottunk, ezért is írtuk bele a szerzôdésbe, hogy 250 patika részvétele esetén indul el a program, ennek majdnem a duplája, 490 patika jelentkezett. A jelentkezô patikák száma minket is meglepett, de nagyon örültünk neki. – Minek tulajdonítja a sikert? – Alapvetôen két dolognak, egyrészt az elmúlt nyolc-tíz év munkájának, amely úgy érzem, hogy nagy bizalmat alakított ki a Hungaropharma iránt. Másrészt annak, hogy a patikák felismerték és megértették a helyzetüket, érzik a piaci lépéskényszert, és úgy érzem, olyan célokat és jövôképet vázoltunk fel, amivel lehetett azonosulni. – Miben foglalná össze a program céljait? Miért döntöttek a program indítása mellett? Miért lehet ez a program jó a gyógyszertáraknak? – Ha röviden akarnám megfogalmazni, akkor a legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a gyógyszertárak versenyképessége a változó környezetben is fennmaradjon. Ebben szeretnénk segítséget nyújtani egyrészt a hatékonyság növelésével, másrészt pedig olyan marketing eszközöket adni a patikák kezébe, amelyek használatához nem lenne egyenként hozzáférési lehetôségük. Ha szolgáltatás oldalról akarnám megfogalmazni, akkor olyan többletszolgáltatást próbálunk nyújtani, amely eddig nem jellemezte a magyar gyógyszerpiacot. Ezen többletszolgáltatással stabilizálnánk a saját piacunkat és a gyógyszertárak helyzetét is. Ez a program – én úgy érzem – egy nagy lehetôséget jelent. Elsôsorban rajtunk és a patikákon múlik, hogy mennyire fogjuk tudni ennek elônyeit kihasználni. Mindenki érzi, hogy a kereskedelemben számít a rendelési nagyság, most már ez jellemzi a gyógyszer-kereskedelmet is, s így úgy érezzük, hogy az önállóság maximális
– Alapvetôen nem. Biztos, hogy vannak olyan pontok, amelyeket egyes gyógyszertáraknak nehéz teljesíteni valamilyen speciális ok folytán. De úgy érzem, hogy alapvetôen nem ez kell, hogy legyen jellemzô az egész szerzôdésrendszerre. A legszebb példa, amikor egy patikus odajött hozzám, szeretne belépni, de nincsen kirakata. Nyilván ez nem akadályozza meg azt, hogy részt vegyen a programban. A felvetéseket, hogy mely pontok sértik a függetlenséget vagy nehezen teljesíthetôk, csak egyenként tudtuk megválaszolni a patikusoknak, de úgy érzem, hogy ezeket alapvetôen sikeresen tettük meg. Azt gondolom, ha valaki elkezdi részletesen nézni a szerzôdést, hogy az be van-e tartva vagy nem, az már régen rossz. Itt mindenkinek, nekünk is, a rendszer alapvetô céljaival kell azonosulni, s ha ezt a stratégiai együttmûködést tartjuk szem elôtt, akkor a részletkérdésekre könnyen meg tudjuk találni a választ. Hozzáteszem, hogy nagyon nehéz volt megfogalmazni úgy a szerzôdést, hogy kellôképpen komoly, betartható és vállalható legyen, s jogilag is megállja a helyét. Bízom benne, hogy az együttmûködés elôre haladtával fokozatosan elvesztik értelmüket az egyes részletek és az elônyök láttán nem fogunk részletkérdésekkel foglalkozni. Gondoljuk csak végig, nagyon nehéz olyan szerzôdést megfogalmazni, amely mind a 490 patikára ráhúzható, ugyanakkor ezen számosság miatt nem volt rá lehetôség, hogy a 490 patikával 489 féle szerzôdést kössünk. – A húsznál is több programpont bevezetése nyilván komoly felkészülést igényel a cég részérôl. A programpontok milyen sorrendben és milyen ütemezésben kerülnek megvalósításra? – Igen, a 20 pont is mutatja, hogy nagyon nagyot fogtunk, nagyon nagy feladatot, és amikor elkezdtük kibontani az egyes feladatokat, akkor jöttünk rá, hogy tulajdonképpen minden egyes pont egy olyan projekt, amelynek a megvalósítási idôigé-
nye nem kevés. Az alapvetôen egyszerûnek tûnô cselekvések is számos olyan részletkérdést vetnek fel, amelyet alaposan meg kell tervezni. Úgy érezzük, itt csak egyszer szabad nekifogni mindennek, azt viszont jó alaposan elô kell készíteni. Jelen pillanatban a legfontosabb feladatnak az egységes márkanév kialakítását tartom, hiszen ez elôfeltétele a betegek felé történô akciók kialakításának. A legsürgôsebb feladat pedig a mûködtetô szervezet, vagyis a testület megválasztása. Tudom, hogy a patikák részérôl ez még nem látható, de nagyon sok kollégánkkal igen intenzív munkába kezdtünk az egyes részterületeken. Rangsorolni fogjuk az egyes témákat annak megfelelôen, hogy milyen könnyû kivitelezni illetve mekkora anyagi többletet nyújt a patikáknak, és ez alapján szeptember közepéig egy részletes programot fogunk letenni a patikák elé. – Ha valaki késôbb meggondolja magát és szeretne a programhoz csatlakozni, mikor és milyen módon teheti ezt meg? – Még nem tudom pontosan, hogyan lehet csatlakozni. Azt ígértük a patikusoknak, hogy egy évig nem nyitunk a most kívül maradt patikák felé, s akkor fogunk erre a kérdésre visszatérni. – Mit kér a patikusoktól? Kaptak-e már valamilyen tájékoztatást a Hungaropharmától a programmal kapcsolatban? – Még nem küldünk szét semmilyen levelet, eddig a szerzôdések áttekintése és aláírása folyt. A szerzôdéseket nem volt könnyû begyûjteni, hiszen nagyon sokan kértek még egy-két nap türelmet s a határidô utolsó pillanatában adták oda a szerzôdést vagy jelezték, hogy alá szeretnék írni. Most túlvagyunk ezen a folyamaton, de házon belül, ahogy már jeleztem, valóban elindult egy komoly munka az egyes feladatok teljesítésére. Egy kis türelmet és bizalmat kérünk a patikusoktól, bízom benne, hogy az elkövetkezendô egy év mindannyiunk számára bebizonyítja a program létjogosultságát. Gyógyszertár VI. évf. 5–6. szám 15
Interjú dr. Bódis Lászlóné megbízott országos tisztifôgyógyszerésszel a korábbiakhoz viszonyítva milyen új feladatkörök várnak önre jelenlegi beosztásában? – Szeretnék pontosítani: 2007. elôtt, több mint tíz évig, Pest megye tisztifôgyógyszerésze voltam, majd ez év elejétôl – a régiók kialakítása kapcsán – a Fôváros is a Középmagyarországi régió része lett, Pest megyével együtt. Az új feladatokat a jogszabályok állapítják meg, melyek egyrészt átfogóbb jellegûek, másrészt megkülönböztetik az országos és régiós hatásköröket.
A közelmúltban az egészségügyi miniszter azonnali hatállyal felmentette Antal Csaba országos tisztifôgyógyszerészt. A pozícióban ôt megbízottként a központi régió korábbi tisztifôgyógyszerésze, dr. Bódis Lászlóné követi, akivel új feladatkörérôl és egyéb aktuális kérdésekrôl beszélgetünk. – Ön nemrég vette át az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Országos Tisztifôorvosi Hivatalában az országos tisztifôgyógyszerészi posztot. Milyen tervekkel vág neki a munkának? – 2007. május 1-jével bíztak meg az országos tisztifôgyógyszerészi feladatok ellátásával. Vélhetôen azért esett rám a választás, mert korábban már nem egy alkalommal helyettesítettem a kollégákat ebben a státuszban. Arra a kérdésére, hogy milyen terveim vannak, azt tudom válaszolni, hogy ezt az idôszakot megelôzôen, mint a Közép-Magyarországi Régió tisztifôgyógyszerésze tevékenykedtem, és már akkor szükségesnek láttam az országosan egységes hatósági eljárási módok megvalósítását. Ennek a munkának a végrehajtását a régiókat vezetô kollégáim is igénylik.
– A közép-magyarországi regionális, tisztifôgyógyszerészi poszt betöltése után, 16 Gyógyszertár VI. évf. 5–6. szám
– A tavaly decemberben életbe lépett patika-liberalizáció lehetôvé tette bizonyos gyógyszerek patikán kívüli árusítását is. Elôször a benzinkutak éltek a lehetôséggel, a nagy drogérialáncok, hipermarketek – néhány kivételtôl eltekintve – azonban lemaradtak a versenyben. Ez utóbbiak tekintetében, a vártnál kisebb érdeklôdés nyomán, ön számít-e változásra a közeljövôben? – Kétségtelen, hogy a benzinkutak és – vidéken, kisebb városokban – az egyéb kereskedelmi egységek (gyógynövény szaküzletek, élelmiszerforgalmazók stb.) éltek elsôként a gyógyszertáron kívüli forgalmazás lehetôségével, de ez nem jelenti azt, hogy a kérelmek egyéb kereskedelmi szervezetek részérôl ne lennének folyamatban. Így a patikán kívüli gyógyszerforgalmazás iránti érdeklôdés növekedésére mindenképp lehet számítani. Ha számvetést kívánunk készíteni, elmondható, hogy eddig összességében már kétszáz üzlet kérelmezte az engedélyt az ÁNTSZ-nél, és közülük 86 kapta meg (június közepén ez a szám 125 – a szerk.). A jelenlegi kérelmezôk között tapasztalható változás, mert ott van például az egyik nagy drogérialánc, a dm is, amely valamennyi üzletére vonatkozóan kezdeményezte az engedélyeztetést. Úgy gondolom, hogy legkésôbb az idei nyár végére ezekben a kereskedelmi egységekben is elindulhat az OTC készítmények forgalmazása.
– A patikanyitás lehetôségei iránt – úgy tûnik – fokozódik az érdeklôdés. Ön elsôsorban minek tulajdonítja ezt? – Valóban, a gyógyszertár-létesítés iránt viszonylag nagyobb érdeklôdés mutatkozik, mivel egyszerûsödtek az alapítási lehetôsé-
gek, melyeknek csupán a piaci konkurencia szab határt. Ez azt jelenti, hogy egyszerûsödtek a jogszabályi feltételek. Megszûntek a demográfiai és a geográfiai korlátok, azaz nem feltétlenül 5000 lakosonként lehet közforgalmú gyógyszertárat mûködtetni, és nem kritérium többé, hogy be kell tartani a másik patikától való 250 m-es, illetve kisebb települések esetén a 300 m-es távolságot. A patika-létesítéseknek mindez 2006. december 31-ig feltétele volt. Utána „kivétel szabályokat“ hoztak, melyek értelmében jelenleg többletszolgáltatás három évre szóló vállalásával már ezen korlátok mellôzésével létesíthetô gyógyszertár.
– Melyek ezek a plusz-szolgáltatások, és mennyire képesek vállalni azokat a kérelmezôk? – Vállalható napi 24 órás vagy heti 60 órás nyitva tartás, illetve valamilyen egyéb többletszolgáltatás, pl. házhozszállítás, internetes elérhetôség stb. Ezeket a kritériumokat általában reálisnak tartják a kérelmezôk, mert nem jelentenek számukra rendkívüli nehézséget. Hiszen pl. a heti 60 órás nyitva tartás nem olyan mértékû vállalás, melyet ne lehetne teljesíteni. Vagy az a tény, hogy a patika mondjuk 2 km-en belül, fekvôbeteg részére, igény szerint házhoz szállít, szintén nem olyan elvárás, amelynek az ne tudna megfelelni. Ezáltal tehát jelentôs mértékben egyszerûsödtek a feltételek. Azonfelül a patikák mûködtetéséhez szükséges, elsôdleges fontosságú személyi jogot most nem pályázat útján lehet elnyerni. Ha a gyógyszerész benyújtja a dokumentumokat, amelyek alapján igazolható, hogy jogosult a patikaalapításra, akkor megkapja a személyi jogot. (Ezután egyéni vállalkozóként vagy gazdasági társaság tagjaként kezdeményezheti a területileg illetékes ÁNTSZ-nél a létesítést.) Eddig 270-280 kérelem érkezett be a személyi jog engedélyezése iránt. A könnyítések mellett azonban nem mellékes tényezô, hogy egy patika létesítéséhez komoly anyagi tôkére van szükség, ami természetesen nagyban befolyásolja a vállalkozó kedvet. Mindamellett az újonnan nyílt patikák száma nemsokára eléri az ötvenet, és az év végére akár meg is duplázódhat (június közepéig a kérelmek száma 133, a kiadott engedélyeké 34 – a szerk.).
– Mindent egybevetve: jelenlegi munkáját új beosztásában hogyan jellemezné, mit emelne ki belôle? – Jelenlegi feladatom hatósági jellegû munka, amelyet az államigazgatás szabályai szerint kell végeznem. Ennek során fontosnak tartom a gyakorlatban dolgozó gyógyszerészekkel való kapcsolattartást.
Tóth Ilona pharmanet
Gyógyszerforgalmazás patikán kívül Még június hónapban megkezdheti a vény nélkül kapható gyógyszerek értékesítését töltôállomásainál az Agip Hungaria Zrt. – mondta a Világgazdaságnak Erdélyi Tamás, a társaság shopüzletág-vezetôje. A folyamat eddig a vártnál némileg lassabban haladt, a cég ugyanis már májusban szerette volna elindítani az új tevékenységet, a megfelelô partnerek kiválasztását követôen – ami mostanra már megtörtént – azonban felgyorsulhatnak az események. Az üzletágvezetô kiemelte: jelenleg a call centerek kialakítása zajlik a kiválasztott kutaknál, s amint ez befejezôdik, a cég benyújtja az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálathoz (ÁNTSZ) a szükséges engedélyekre vonatkozó kérelmeket. Az ÁNTSZ várhatóan 10-14 nap alatt bírálja el a kérelmeket, így az Agip számításai szerint 2-3 héten belül kezdôdhet meg a gyógyszerek forgalmazása a töltôállomásokon. Erdélyi Tamás elmondta, várhatóan június
végétôl a budaörsi és két pesti egységük mellett két vidéki nagyvárosban és egy faluban található kútjuknál lehet patikaszereket kapni. Az Agip ezt követôen a következô hónapokban fokozatosan több töltôállomásán is elindítja a gyógyszertáron kívül kapható orvosságok forgalmazását. Erdélyi Tamás jelezte: elsôsorban a beszállítóktól függ a szolgáltatás kiterjesztésének sebessége, s egyelôre azt sem tudni, hogy a vidéki vagy fôvárosi egységeket részesítik-e majd elônyben. Ehhez a döntéshez ugyanis elôször szeretnék megvárni az elsô hat kút értékesítési tapasztalatait. A korábban tervezettnél késôbb kezdi meg a gyógyszerforgalmazást az Auchan is. Az élelmiszer-kiskereskedelmi lánc már április végén szeretett volna belépni a piacra, most azonban Gillemot Katalin, a társaság vezérigazgatói asszisztense arról számolt be a Világgazdaságnak, hogy feltehetôleg
Egyre több a hamis gyógyszer A Heti Válasz 2007. június 15-i száma beszámol arról, hogy tavaly 250 millió darab olyan terméket foglaltak le az unió külsô határainál, amelyek szerzôi jogokat sértettek. Ez minden eddiginél nagyobb szám, 2005ben ugyanis ez még csak 75 millió volt. A csempészáru hatvan százaléka cigaretta (156 millió doboznyit, azaz nagyjából hárommilliárd szálat foglaltak le), ez a becslések szerint 460 millió euró vám- és adókiesést okozott az EU-tagországoknak. Megnôtt a hamis gyógyszerek – elsôsorban az ál-Viagra és -koleszterincsökkentôk – beáramlása is. 2006-ban 2,5 millió ilyen terméket foglaltak le, egy évvel korábban csak félmilliót. A kalóztermékek 86 százaléka Kínából, az álgyógyszerek Indiából,
a rossz minôségû élelmiszerek Törökországból, a márkásnak látszó elektronikai berendezések többnyire Malajziából származnak. A hamis termékek eredetének felderítése egyre nehezebb, mert a termelôk és forgalmazók megutaztatják azokat, mielôtt az EU határára érkeznek, ráadásul nôtt az interneten történô rendelések száma is. A hetilap cikke nem elôzmény nélküli: Magyarországon is sokasodnak a gyógyszerhamisításról szóló híradások, annak ellenére, hogy a sajtó – feltehetôen a gyógyszerpiaci liberalizációra való tekintettel – meglehetôs távolságtartással kezelte mindeddig a problémát. A híradások – ha egyáltalán megjelentek – elsôsorban harmadik világbeli jelenségként állították be a kérdést
csak nyár végétôl lesz vásárolható gyógyszer az Auchanban. Jelenleg még az áruház-átalakítási munkák, illetve a telepítési folyamat zajlik, az ÁNTSZ-hez csak ezek befejezését követôen adják majd be az engedélykérelmeket. A késlekedés oka az, hogy a vállalat nem alakított még ki külön üzletágat a tevékenységnek, s egy projekt keretében valósítják meg a patikaszerek forgalmazásának elindítását, egyelôre csak egy hipermarketben. Gillemot Katalin ugyanakkor jelezte, hogy az év végéig több egységükben is megindulhat a vény nélkül kapható készítmények forgalmazása. Azt követôen, hogy nyár végén az elsô üzletben megkezdik a gyógyszer-értékesítést, egy-két hónapig tapasztalatokat gyûjtenek. Ezután azonban valószínûleg létrehoznak egy külön üzletágat, s így a többi áruház esetében már nem lesz olyan idôigényes az új tevékenység elindítása. Március óta nem kezdte meg az új kutaknál a piacra elsôként januártól belépô Mol sem a gyógyszer-értékesítést. Bacsur György, az olajtársaság kommunikációs igazgatója jelezte: továbbra is hét fôvárosi és három vidéki Mol-kútnál vásárolható gyógyszer. A társaság tervezi a hálózat bôvítését, további lépéseket azonban az elsô tíz töltôállomás értékesítési tapasztalatai alapján tesznek majd, s egyelôre nem tudni, pontosan mikor. (A Világgazdaság június 14-i cikke alapján)
és fôként a szociálisan nagyon rossz helyzetben lévô országok problémájaként kezelték. A helyzet azonban ennél sokkal bonyolultabb és veszélyesebb. Az elmúlt években már Angliában is kellett intézkedéseket foganatosítani konkrét gyógyszer hamisítása miatt, és arra is emlékezhetünk, hogy tavaly a madárinfluenza kapcsán kellett riadóztatni több uniós országban a hatóságokat hamis és hatástalan vírusellenes szer forgalmazása miatt. A WHO adatai szerint a világszerte eladásra kínált gyógyszerek kb. 10%-a hamisítvány. Vannak jelek, melyek szerint a magyarországi illegális gyógyszerforgalmazás is növekszik. Egyes elemzések szerint a magyar piacra elsôsorban Kínából és Románián keresztül érkeznek hamisított termékek, amelyek hasonlítanak a hivatalosan forgalmazott gyógyszerekhez, de sokkal olcsóbban lehet hozzájuk jutni. Növekszik a piacokon történô illegális gyógyszerárusítás is, amelynek egy (feltehetôen kisebbik) része a közgyógyellátással történô visszaélés, nagyobbik hányada viszont a határokon átívelô összehangolt „szabad kereskedelem” következménye. A helyzet – az aktuális politikai aspektusoktól függetlenül is – egyre inkább beavatkozást és határozott szakmai fellépést igényel.
MOSZinfo Gyógyszertár VI. évf. 5–6. szám 17
Két készítmény kapta az
„Év gyógyszere 2006” díjat ebben az évben A Richter vérnyomáscsökkentô készítménye a Lisonorm®, valamint az MSD és a Schering-Plough gyógyszergyár Ezetrol gyógyszere kapta megosztva az idén az „Év gyógyszere 2006” díjat. A Lisonorm® kombinált hatóanyag-tartalmú tabletta, vérnyomáscsökkentô készítmény. A szív- és érrendszeri megbetegedések vezetô helyen állnak a megbetegedési és halálozási statisztikákban. Hazai adatok azt mutatják, hogy a szakorvosi praxisban a hipertóniás betegek 68 százalékánál gyógyszer kombinációt alkalmaznak, leggyakrabban (26,9 százalékban) kalciumantagonista – ACE-gátló kombinációkat. A Richter már régóta élen jár a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére szolgáló készítmények fejlesztésében és azok forgalmazásában. Az „Év gyógyszere 2006” díjas originális kombinált vérnyomáscsökkentôje, 2004 ôszén került a gyógyszertárakba és tavaly elnyerte az Innovációs Nagydíjat is. Hiánypótló készítmény, mert bevezetése elôtt sem a hazai gyakorlatban, sem Európában nem volt elérhetô az orvosok és a betegek számára olyan fixdózisú kombináció, amely harmadik generációs kalciumantagonistát és hosszú hatású ACEgátlót tartalmazott. A Richter a gyógyszertechnológiai ismereteket a marketing tapasztalatokkal kombinálva olyan készítményt hozott létre, amely a leggyakrabban használt két különbözô hatásmechanizmusú vérnyomáscsökkentô hatóanyag még hatékonyabb kombinációja. Fô jellemzôje, hogy a komponensek eltérô, de egymást kiegészítô hatásmechanizmusa mellett a betegek terápiás együttmûködését is javítja, hiszen naponta egy gyógyszer bevételével biztosítja az egyenletes, 24 órán át tartó hatást. Ugyancsak az „Év gyógyszere 2006” díjat kapta az MSD és a Schering-Plough gyógy-
szergyár ezetimib hatóanyagú Ezetrol készítménye, amely áttörést hozott a betegek magas koleszterinszintjének csökkentéséért folytatott harcban. Hazánkban a legtöbben – minden második elhunyt – a keringési rendszer betegségeinek következtében halnak meg, amivel messze meghaladjuk az uniós átlagot. A betegségek kialakulásá-
csak a legmagasabb sztatin dózissal lehet elérni, ezekben a magas dózistartományokban azonban megnôhet a mellékhatások kockázata. Ezért a máj koleszterin-termelô képességét visszafogó sztatin készítményekkel önmagukban a betegek jelentôs részénél nem lehet eljutni a kívánatos mértékben lecsökkentett koleszterinértékig.
Mint ismeretes, az „Év gyógyszere” díjat a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság 1997-ben alapította, azzal a szándékkal, hogy szakmai presztízsével elôsegítse hazánkban a betegségek gyógyításában a legkorszerûbb, leghatékonyabb és leginkább betegbarát készítmények elterjedését, valamint új terápiás eljárások meghonosodását. A Társaság bíráló bizottságot hozott létre vezetôségi tagjaiból és külsô szakértôk véleményét is kikérve értékeli a pályázatokat és készíti el javaslatát. A díj odaítélésérôl az MFT vezetôsége dönt titkos szavazással. ban központi szerepet játszik az emelkedett koleszterinszint, amely az egyik legfontosabb kockázati tényezônek tekinthetô. Az Ezetrol (ezetimib) a magas koleszterinszint visszaszorításában jelent forradalmian új, hiánypótló terápiás lehetôséget. Hatásmechanizmusa teljesen egyedi; az elsô olyan szer, amely célzottan gátolja a koleszterin tápcsatornában történô felszívódását, és ennek segítségével komoly mértékben fokozható a koleszterinszint-csökkentô kezelések hatékonysága. Az e téren az elmúlt évtizedekben legsikeresebbnek, legeredményesebbnek bizonyult sztatinkezelés – úgy tûnik – elérte a határait. A kardiovaszkuláris kockázat további csökkentése érdekében kívánatos mind alacsonyabb LDL-koleszterin célértékeket sok esetben
Közepes forgalmú (11,5 m/hó) gyógyszertár tehermentes, saját tulajdonú, kertes ingatlanban személyi jog átadással eladó.
Az Ezetrol megjelenésével viszont egy olyan szer áll az orvosok rendelkezésére, amelynek együttes alkalmazása a sztatinokkal valóban áttörést hoz a „koleszterinbomba” hatástalanításában. A kombinált kezelés folyamán a sztatinok a májban zajló koleszterin-szintézist fogják vissza, az Ezetrol-nak köszönhetôen pedig a koleszterin bélbôl történô felszívódása is szelektív gátlás alá kerül. Míg sztatin monoterápiával egyes magyar tanulmányok alapján a legveszélyeztetettebb koronária- és diabeteszes betegeknek csupán 20-30 százaléknál érhetô el a kívánatos célérték, addig az Ezetrollal nagyobb részük célba juttatható. A két készítmény párhuzamos alkalmazásának eredményeként létrejövô kettôs gátlás következtében akár 60 százalékos LDL koleszterinszint-csökkenés is elérhetô, ami az 50 százalékos határ átlépésével ebben az évezredben lehetôvé teszi az érelmeszesedés legjellemzôbb fajtája, az atherosclerosis mind szélesebb körû elterjedésének megfordítását.
Telefon: 06 30 382-0377 (mezô) 18 Gyógyszertár VI. évf. 5–6. szám
A belga gyógyszerellátás I. rész Belgium az Európai Unió alapító tagja, fôvárosa egyben az EU, valamint a NATO központja is. Korai polgárosodásának eredményeként történelme során a liberális nézetek elôtérbe kerültek, és mára a többi Benelux miniállammal egyetemben a liberalizmus egyik központjának tekinthetô. Talán nem meglepô ezek után, hogy gyógyszer-kiskereskedelme a merkantil, azaz a piaci modellre épül. Gyógyszerellátási rendszerének áttekintésével nyomon tudjuk követni, hogy milyen színvonalon és milyen áron tudták megszervezni állampolgárai számára a szükséges gyógyszerekhez való hozzájutást. Ahhoz azonban, hogy rátérjünk a konkrét gyógyszerügyi szabályok bemutatására, célszerû áttekinteni az ország és egészségügyi ellátórendszerének rövid történetét. Évszázados viharok és harcok után a Belgiumi Királyság csak 1830-ban alakult meg. Az alig több mint 30 ezer km2 területû országban 10,3 millió ember él, ami 338 fô/km2 népsûrûséget jelent. Az ország 3 tartományból áll, a holland ajkú Flandriából, a francia Vallóniából és a kétnyelvû Brüsszelbôl. Emellett a vallon részen jól elkülönült közösséget alkot a 70000 fôs német kisebbség. A történelem folyamán a flamand-vallon rivalizálás váltakozó eredményeket hozott, míg az utóbbi évtizedekben a flamandok (a lakosság 58%-a) gazdasági elôretörése volt megfigyelhetô a szolgáltatói szektor gyors növekedésének eredményeként, míg a nehézipar általános hanyatlásával a vallonok lemaradtak a versenyben. A rivalizálás eredménye a rendkívül bürokratikus államapparátus kiépülése, így ha egy euroval többet kap országos szinten az egyik fél, a másik rögtön tiltakozik. Gyakran még nemzetközi szinten is külön tárgyal a két fél kormányzata, így Magyarországgal is külön jöttek létre flamand-magyar és vallonmagyar együttmûködések. Sokan úgy tartják a helyiek közül, hogy ha nem lenne Brüsszel, akkor rég elszakadt volna a két országrész. A világháborúk utáni gazdasági fellendülésben Belgium a nyugateurópai országok liberális társadalommodelljeként szolgált. A növekvô szociális kiadások miatt azonban Belgium Olaszországgal együtt az EU legjobban eladósodott országává vált, bár az utóbbi évtizedben megindult reformok segítségével, melyek fôleg a takarékos költségvetési tervezetek következetes betartására irányultak, az adósságállományból sikeresen lefaragtak. Mivel kis területen, eltérô kulturális beállítottsággal sok ember él, ezért a liberális titulus elnyerése ellenére – vagy éppen miatta – nagyfokú szabályozottság és erôs rendszeretet tapasztalható. A liberális nézeteket úgy interpretálják, hogy lehetôséget teremtenek a társadalomnak a szabad élethez, tehát az egyén ne gördítsen akadályokat mások boldogulása elé.
A belga egészségügyi rendszer A belga egészségügyi rendszer a szinte az egész lakosságnak fedezetet nyújtó kötelezô egészségbiztosítás és a független orvosi gyakorlat együttesén alapul. Az ország egészségügyi ellátását meghatározó alapelv, hogy a beteg szabadon választhasson az egymástól függetlenül mûködô szolgáltatók széles körébôl. Az egészségügyi ellátás zömében magántulajdonú (fôként non-profit formában mûködô) intézményekben, ellátóknál zajlik, míg finanszírozása és felügyelete állami feladat. A belga egészségügyi ellátási rendszer nem tekinthetô egységesnek, melynek oka kialakulásában rejlik: egymástól független
rendszerek jöttek létre és éltek túl a már meglévô szociális, politikai és gazdasági különbségekhez idomulva. A legfontosabb egészségbiztosítói rendszerek az alkalmazottaké, a kereskedôké és a közalkalmazottaké. Emellett kisebb, specializáltabb társadalmi rétegeknek szóló rendszerek is megtalálhatók, melyek tagjai gyakran korlátozottabb biztosítási formát kapnak. Így létezik a tengerészek, a bányászok, a bevándorlók biztosítási rendszere. Mindazonáltal a mai napig vannak olyanok, akik kívül rekedtek a biztosítói rendszereken. Hogy az állam a keresettel nem rendelkezô emberek számára is biztosítsa az alapvetô egészségügyi szolgáltatásokat, létrehoztak egy kiegészítô biztosítót, amely támogatja a mozgáskorlátozottak, munkanélküliek, gyerekek és nyugdíjasok ellátását. Belgiumnak nincs országos egészségügyi terve, így az egészségpolitika kialakításában hosszú távú, átfogó stratégia helyett sokszor ad hoc intézkedések érvényesülnek. Ennek fô oka az egészségügyi rendszer megosztottsága: a tárcát egészségügyi és szociális vonalon két miniszter felügyeli, az egészségügyi ellátás nem egyetlen fôhatóság irányítása alatt áll, az intézkedések szövetségi és tartományi szinten születnek, az egészségügy helyi gyakorlatában pedig számos szervezet is részt vesz. Az egészségügy szövetségi szintû hatóságainak hatáskörét az egészségügyi miniszter, a szociális ügyek minisztere, valamint a társadalombiztosítást és az egészségügyet szövetségi szinten átfogó adminisztratív egység (FPS) – a Szövetségi Társadalombiztosítási Szolgálat és a Szövetségi Egészségügyi, Élelmiszerbiztonsági és Környezetvédelmi Szolgálat együttese – gyakorolja. A szövetségi hatóságok felelôsek az egészségügyi létesítményekben nyújtott szolgáltatások elvi irányításáért, illetve ezen túlmenôen az ellátás alapvetô szabályozásáért és a minôségi mércék kialakításáért. Az Egészségügyi Minisztérium állapítja meg a kórházak költségvetését az ott folyó tevékenységek szerint. Azonban olyan területek, mint az otthoni ellátás, az üzemegészségügy, az iskola-egészségügy vagy a betegségmegelôzés a tartományok, illetve a helyhatóságok irányítása alatt állnak. A beteg- és rokkantbiztosításra elkülönített pénzalapokat az Országos Beteg- és Rokkantbiztosító Intézet (INAMI/RIZIV) tartja ellenôrzése alatt. Az országos intézet 1963-ban alakult, majd 2002-tôl hivatalosan is a társadalombiztosítás legfôbb, országos szerve lett Belgiumban. Az Egészségügyi Minisztériummal történô egyeztetés után hoz költségmegszorító intézkedéseket, és ily módon határozza meg a térítések mértékét is. A biztosítóknak befizetett összegeket a nemzeti társadalombiztosítási rendszerben összegyûjtik és szétosztják a következô célokra: – egészségügyi biztosítás és pénz visszatérítés az INAMI/RIZIV-en keresztül (a rendszer segítségével járulnak hozzá az orvosi Gyógyszertár VI. évf. 5–6. szám 19
– – – – –
ellátás költségeihez, folyósítják a táppénzeket és felülvizsgálják azok jogosságát, valamint kifizetik az anyasági segélyeket. Ahhoz, hogy ezekre a jogokra valaki igényt tarthasson, tagja kell legyen valamelyik egészségbiztosítónak), nyugdíjasok támogatása, gyermekek támogatása, munkahelyi balesetek károsultjainak támogatása, balesetet szenvedtek támogatása, munkanélküliek támogatása.
Emellett az INAMI/RIZIV hatósági kontrollfeladatokat is ellát, így megállapítja a kötelezô egészségügyi járulékok mértékét, idôrôlidôre ellenôrzi az egészségügyi szakszemélyzet szakmai munkáját, harmonizálja a különféle egészségügyi alrendszerek tevékenységét. Minden állampolgárnak kötelezô választani egy biztosító társaságot annak érdekében, hogy a társadalombiztosítási ellátásokra és juttatásokra igényt tarthasson. A biztosítók ezután, az INAMI/RIZIV felügyelete alatt, tagjaiknak szükség esetén térítik a beteg ellátásának költségeit, kifizetik a munkaképtelenek járandóságait, támogatják szülés után az anyákat. Számos betegbiztosító található az egészségügyi piacon, közülük a legismertebbek a következôk: – – – – –
Landsbond der Christelijke Mutualiteiten (LCM); Nationaal Verbond van Socialistische Mutualiteiten (NVSM); Landsbond van de Neutrale Ziekenfondsen (LNZ); Landsbond van Liberale Mutualiteiten (LLM); Landsbond van de Onafhankelijke Ziekenfondsen (LOZ);
Emellett más rendszerek is léteznek, így egy külön rendszer áll rendelkezésre a munkaképtelenként regisztráltak, vagy éppen a Belga Vasúttársaság dolgozói részére. A belga GDP közel triplája a magyarénak, amelybôl ráadásul az egészségügy %-os részesedése is magasabb. Még vásárlóerô paritáson számolva is kétszer annyi jut egészségügyre Belgiumban, mint hazánkban. A gyógyszerek árai azonban a magyarországiaknak „csak“ a kétszeresét érik el; a különbség vásárlóerô paritáson számolva lényegében eltûnik. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egészségügy gyógyszerre fordított kiadása százalékban csak kb. fele a magyarénak.
A belga járóbeteg-ellátás Belgiumban az egészségügyi ellátást többnyire a független orvosi gyakorlaton alapuló privát ellátás képezi. Az önálló praxist folytató orvosok szolgáltatásonkénti díjazásban részesülnek, és a betegek szabadon választhatják meg kezelôorvosukat. Minthogy nem érvényesül a háziorvosok kapuôr szerepe, a betegek panasz esetén sokszor a szakorvossal találkoznak elôször. A páciensek a szakorvosokat vagy a háziorvosokat (GP) rendelôjükben kereshetik fel, de szakorvosuk szolgáltatásait a kórházban vagy a rendelôintézetben is igényelhetik. A GP-k viszonylag sokszor végzik vizitjüket a betegek otthonában. A legtöbb orvos önállóan, legfeljebb egy adminisztratív segítséggel dolgozik, bár egyre nagyobb számban mûködnek az országban olyan központok – integrált orvosi praxisok – is, melyek munkatársai több orvosi szakterületet is átfognak.
orvosi vizitek száma viszonylag magas. Ennek mérséklése érdekében anyagi ösztönzôkkel is támogatják a betegek egészségügyi adataira vonatkozó számítógépes nyilvántartás széles körben való elterjedését. 2002 májusától azoknak a betegeknek, akik hozzájárulnak adataik összegzett kezeléséhez 30%-os költségcsökkentés jár a háziorvoshoz forduláskor felmerülô költségek rájuk háruló részébôl.
A gyógyszertárak és a fogorvosi rendelôk a privát szektorhoz tartoznak, viszont a családvédô központok tevékenysége állami támogatásban részesül, a gyógyszerforgalmazáshoz szükséges engedélyezés pedig rendkívül szigorúan ellenôrzött állami feladat.
A járóbeteg-ellátás keretei között a szolgáltatás szerinti díjtételek elve érvényesül. A betegek számára az orvosi ellátásukért közvetlenül lerótt összeget – mintegy háromnegyed részben – a biztosító a továbbiakban szintén közvetlenül téríti. Az egészségügyi kiadások biztosítók általi térítésének mértéke ettôl eltérô is lehet, figyelembe véve a szolgáltatás típusát, illetve a biztosított szociális helyzetét.
Az egészségügyi dolgozók többségének szerepköre nem teljesen tisztázott. A GP-k és a szakorvosok feladatai nem különülnek el élesen. A betegek szabadon választhatnak orvost, bármikor változtathatnak, illetve több orvost is felkereshetnek egy idôben. Ez is magyarázatul szolgál arra, hogy Belgiumban az egy fôre jutó
A legújabb intézkedések szerint a rászorultság alapján juttatott nagyobb mérvû térítést egy átfogó támogatási rendszer váltja fel, mely maximált keretösszeget (maximum billing) állapít meg a háztartások éves egészségügyi kiadásaira, a családok jövedelemviszonyainak függvényében.
20 Gyógyszertár VI. évf. 5–6. szám
A fekvôbeteg-ellátás Belgiumban
között tartsák oly módon, hogy a kórházaknak juttatott anyagi erôforrások maximálisan igazodjanak az adott létesítmény struktúrájához, szolgáltatásaihoz és tevékenységéhez.
A kórházi ágyak kb. kétharmadát egyházak, illetve nem-profitorientált segélyszervezetek által mûködtetett, félig privát létesítmények tartják fenn. Léteznek ugyan nyereség-orientált magánkórházak is az országban, számuk azonban csekély.
Egy modern belga klinika magyar szemmel
Az intézményeknek meg kell felelniük bizonyos szervezeti és strukturális kívánalmaknak, és tevékenységüknek szervesen kell illeszkednie a fekvôbeteg-ellátó létesítményekre vonatkozó, általános érvényû irányelvekhez. A betegek teljesen szabadon választhatnak kórházat és orvost, így ellátásukra nem kell különösebben várakozniuk, nem jellemzôek a várólisták. Az ellátás általános hozzáférhetôségének biztosítására a háztartások egészségügyi kiadásait maximálták, illetve a rászorulók számára fokozottan kedvezô térítési rendszereket vezettek be. A belga kórházak szakmailag két kategóriára oszlanak, pszichiátriai és általános kórházakra. Néhány általános kórház is rendelkezik pszichiátriai osztállyal, de ezek csak rövidtávon látnak el betegeket. Az általános kórházak továbbtagolódnak akut ellátást nyújtó, geriátriai és szakkórházakra. Az országnak nyolc egyetemi klinikája van, ezek speciális helyzetet élveznek oktató- és kutatótevékenységük révén. Belgiumban nincs kialakult beutalási rendszer a különbözô szintû ellátást nyújtó kórházak között. Az egészségügyi létesítményekre vonatkozó elôírások és a finanszírozási mechanizmusok megegyeznek az állami és a magánszektor vonatkozásában egyaránt. A gyakorlati megvalósításban jelentkezô árnyalatnyi eltérés csupán annyi, hogy a közkórházak belsô irányítása konkrétabban körvonalazott szabályok szerint történik, és az itt esetlegesen kialakuló deficitet a helyi hatóságok, szervezetek automatikusan fedezik. A betegek sürgôsségi ellátását a mentôszolgálat koordinálja. Az FPS irányítása alatt álló szolgálat sürgôsségi egészségügyi terv alapján lép fel a kritikus egészségügyi helyzetekben, és egyaránt eljár az egyének és a közösség érdekében, megfelelô támogatást biztosítva mindenki számára baleset, hirtelen rosszullét vagy egy betegség komplikációi esetén. Jelenleg regisztrációs rendszer kiépítése van folyamatban a sürgôsségi betegellátás és a mentôszolgálat kapcsolat-rendszerének zökkenômentessé tételéhez. Az utóbbi évtizedekben jelentôs mértékû csökkentést hajtottak végre a kórházlétesítmények és a kórházi ágyak számában egyaránt. Míg 1990-ben 373 kórházat regisztráltak Belgiumban, addig 2001-ben a statisztikák 224 kórházat jeleztek. Az ágyak 1000 lakosra jutó száma az 1990-es 8,08-os értékrôl 2001-re 6,99-ra esett vissza. A fekvôbeteg-ellátásban ezzel párhuzamosan az idôsek otthonai és a gondozóotthonok nagyobb szerepet kaptak. Az extra elvárások (különszoba, mentôvel való szállítás stb.) kielégítésének fedezésére kiegészítô magánbiztosítás köthetô. A kiegészítô biztosítások a költségek viszonylag kis hányadára vállalnak térítést, azonban számuk egyre inkább növekvôben van a biztosítási rendszeren belül. A Szövetségi Egészségügyi Szolgálat egységesen határozza meg a kórházak költségvetését, lényegi fedezetet nyújtva a beruházások, a hotelszolgálat és a betegápolás költségeinek egy részére. Ennek anyagi hátterét 75%-ban a kötelezô egészségbiztosítás, 25%-ban pedig a szövetségi kormány támogatása képezi. A kórházi ellátásnál a konkrét szolgáltatásokat veszik figyelembe. Mindazonáltal a fekvôbeteg-ellátásban részesülô beteg az orvosának nem fizet közvetlenül honoráriumot. Az utóbbi idôben a kórházi napokon alapuló térítési rendszerrôl áttértek a teljesítményt figyelembe vevô finanszírozásra, és lépéseket tettek arra, hogy a költségeket az országosan megadott keretek
Tíz hónapig a Leuveni Katolikus Egyetem klinikájának kutatás-fejlesztés épületében dolgoztam, így naponta szemlélhettem a klinika életét, mely elsô ránézésre is számos tekintetben különbözött egy átlagos magyar egészségügyi intézménytôl.
Elhelyezkedés, megközelíthetôség: A klinika két autópálya keresztezôdésében, a városon kívül, mégis néhány száz méter távolságban van a városhatártól. Az épülettömbök körül hatalmas parkolóházak épültek, sürgôs esetben gépkocsival 2 méterre lehet megállni a bejárattól. Tömegközlekedéssel kitûnôen megközelíthetô, az akadálymentes megállók kb. 50 méterre találhatók a bejárattól. Itt van mintegy 5-6 helyi- és távolsági buszjáratnak a végállomása. A pályaudvar – városközpont – klinika útvonalon csúcsidôben 2-3 percenként buszjárat közlekedik. A betegek és a 8000 dolgozó zöme egyetlen bejáraton keresztül érkezik meg a központi elosztó helyiségbe, míg a mentôk külön bejáraton keresztül viszik az ambulancia épülete alá a betegeket. A kiszolgáló infrastruktúrát külön kiépítették, így földalatti folyósokon megközelíthetô akár teherautókkal is a konyha, a mosoda… Egyértelmûség: Minden járóbeteg a központi fogadóhelyiségbe érkezik, ahol az információs pult munkatársai állnak segítségére. A felvételt követôen színes nyilak és térképek segítségével közelíthetô meg az adott osztály. Minden épületszárny belsô folyosókkal van összeköttetésben, az emeletek között hatalmas liftek állnak rendelkezésre. Intimitás: A kiszolgáló dolgozók és a felvett betegek mozgatása már rejtett folyosókon történik, biztosítva ezzel a szeparált teret adott esetben például a látogatók és a temetkezési vállalat dolgozói között. Tisztaság: Nemcsak a folyosók, mosdók higiéniája értendô ez alatt, hanem például nem találhatók sorsjegyárusok a bejáratnál, egymásra ragasztott hirdetések a falakon, ottfelejtett régi bútordarabok a folyosók szélein… Egyszerûség, takarékosság: Kis belsô holtterek, átlagos minôségi megoldások mindenhol, praktikus burkolófelületek, ügyelve a tartósságra a design és a luxus mellôzésével. Mindent úgy képeztek ki, hogy a lehetô legkevesebb emberi munkával lehessen rendben tartani. Gyakoriak a vakolás nélküli külsô-belsô falak, az ipari padlóburkolatok, a mûanyag nyílászárók. Télen a klinikai helyiségeket 20 fok fölé nem fûtik, nyáron indokolatlan helyeken (igazgatói irodák…) nincs légkondicionálás. Kihaltságérzet: Egy-két portás teljesít szolgálatot az egész óriás klinika területén, alig látni takarítókat, titkárnôket, nem beszélve a liftkezelôkrôl vagy fûtôkrôl. Gyakorlatilag fel-alá sétálhat bárki anélkül, hogy a közös folyosókon kóválygó dolgozókba botlana. Akik szolgálatot teljesítenek, azok zömében önállóan, gyorsan dolgoznak, természetesen magas fizetésekért cserébe. Például az éjszaka kellôs közepén is hívható telefonon karbantartó, bár napközben sem lehet a számuk néhánynál több. Természetesen az itt felsoroltak csak külsôségek, a szakmai munka megítélésére, személyes tapasztalatok hiányában nem tudok vállalkozni. Mégis hasonlítható egy jó beosztású lakáshoz a kinti klinika, ahol mindenhez könnyû a hozzáférés, így jobban koncentrálhat mindenki saját munkájának szakmailag magasabb szintû ellátására.
Kóczián Kristóf
Gyógyszertár VI. évf. 5–6. szám 21
Amerikai álom – magyar valóság, amerikai valóság III. rész – magyar álom Kovács Timur a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége és a Tennessee egyetem között kötött együttmûködési megállapodás keretében 2006-ban tanulmányúton járt az amerikai egyetemen. Tapasztalatait a magyarországi gyakorlattal összevetve írta le és sorozatban tárja a Gyógyszertár olvasói elé. Az elsô rész a Gyógyszertár 2007. februári, a második az áprilisi számában jelent meg. Gyógyszerészi tevékenység közforgalmú patikákban Drugstores Az USA-ban a gyógyszertárak (drugstores) valójában üzletként is mûködnek, ahol a nôi harisnyától kezdve, a kutyajátékon és a képeslapon át az élelmiszerig, gyakorlatilag mindent lehet kapni. Az üzletben szabadpolcos rendszerben kaphatók az OTC termékek, ugyanúgy, mint bármilyen más termékek. A hagyományos értelemben vett patikai rész általában az üzlet legtávolabbi, belsô részében található (sokszor a gyógyszertári rész nyitva tartása is különbözik az üzlet többi részétôl). Ebben a gyógyszertári részben válthatók ki a receptköteles gyógyszerek. Általában egy ablak szolgál a receptek beadására és egy másik ablak az összekészített gyógyszerek kiadására.
Emellett az is hivatalos „receptnek” minôsül, ha az orvos, vagy az asszisztense(!) hangüzenetet hagy a patikai üzenetrögzítôn a szükséges adatokkal. Ilyenkor a gyógyszerész az adott gyógyszertárban rendszeresített üres „receptet” tölt ki a lehallgatott adatok alapján. Az is hivatalos gyógyszerrendelés, ha az orvos faxon, vagy az interneten keresztül írja fel a gyógyszert. Rákérdeztem, hogy ez a „lazaság” nem eredményez-e visszaélést a gyógyszerekkel. Elôször furcsán néztek rám, aztán elmondták, hogy a kábító hatású szerekkel természetesen a törvényben elôírt körültekintéssel járnak el, de más gyógyszerek esetében egyszerûen nincs értelme receptet hamisítani. Egyrészt nagyon sok gyógyszer kapható recept nélkül is, másrészt a gyógyszer kiváltásakor elkérik az egészségbiztosítási kártyát, tehát a betegnek igazolnia kell magát. A gyógyszertárban emellett a beteg összes adatát rögzítik a számítógépes rendszerben (név, lakcím, telefonszám, gyógyszerallergiák stb.). A recepthamisítás tehát egyszerûen nem érdeke a betegeknek.
Unite dose rendszer Általánosságban elmondhatjuk, hogy az Egyesült Államok kórházaiban és gyógyszertáraiban az úgynevezett „unit dose” rendszer mûködik. Ez azt jelenti, hogy a gyógyszertárak a gyógyszereket nagy (több száz darabos) kiszerelésben kapják a gyártóktól, illetve a nagykereskedôktôl.
Receptek Az orvosi recept fogalmát igen rugalmasan kezelik. Tennessee-ben nincs egységes receptformátum (vannak olyan államok, pl. Texas, ahol egységesek a receptek). Majdnem minden receptet kézzel írnak (nem is láttunk géppel írt receptet), és egy recepten több gyógyszer is szerepelhet. Az orvos akár úgy is megírhatja a receptet, hogy egy éven keresztül lehetôvé teszi a betegnek, hogy a gyógyszerét havonta kiváltsa (így a betegnek nem kell havonta fölöslegesen felíratnia a gyógyszerét). 22 Gyógyszertár VI. évf. 5–6. szám
Minden betegnek külön „ki kell számolni” a szükséges gyógyszermennyiséget és betölteni az erre a célra rendszeresített, narancssárga, átlátszó gyógyszeres dobozba. A gyógyszeres dobozok feltöltését technikusok, vagy asszisztensek végzik. A tabletták számolására többféle módszert láttunk. A legegyszerûbb módszer, amikor az asszisztensek egy erre a célra kialakított mûanyag lapon számolják meg a tablettákat és töltik be a gyógyszeres dobozokba. Az automatizálás következô fokozata, amikor a tabletták számolását gép segíti.
Ez történhet súly alapján, vagy egy érzékelô segítségével. Találkoztunk olyan gyógyszerfeltöltô robottal is (kórházi és nagy közforgalmú patikában is), amely automatikusan végzi a feltöltést. Nem minden gyógyszert lehet a robot segítségével feltölteni (mivel sokszor a tabletta vagy a kapszula nem alkalmas erre), de a gyógyszerek kb. 70%-át igen. A „unit dose” rendszer hátránya, hogy hoszszabb az expediálási és várakozási idô, nehezebb felismerni a gyógyszercserét, és a betegek is könnyebben összekeverhetik a gyógyszereiket. Az USA-ban elképzelhetetlen, hogy valaki lead a gyógyszertárban 5 receptet, majd néhány perc múlva távozik a gyógyszereivel a patikából (mint ahogy ezt megteheti Magyarországon). A hosszabb expediálási és várakozási idô annak köszönhetô, hogy sokkal hosszabb idôbe telik kiszámolni ötször 30 szem tablettát, mint levenni a patikai polcról öt dobozt, illetve a gyógyszerészeknek is több adatot kell rögzíteniük a betegekrôl, mint Magyarországon. Erre a problémára több megoldást is találtak, mind a betegek, mind a gyógyszertárak szempontjából. Leggyakrabban a betegek telefonon, faxon, vagy interneten keresztül kérhetik a gyógyszertárat, hogy készítsék össze nekik másnapra a szükséges gyógyszereiket (ha a recepteket már korábban leadták a patikában). A beteg dönthet úgy is, hogy addig „vásárolgat” az üzletben (a drugstore többi részében), amíg összekészítik a gyógyszereit. Ilyen esetben a patikában általában valamilyen megkülönböztetett színû kosárba teszik a recepteket, hogy ezzel jelezzék a sürgôsséget. Az expediálási idô lerövidítésére alkalmasak a már korábban említett robotok, de ezek igen drága készülékek, amelyeket csak nagy forgalmú patikák engedhetnek meg maguknak.
Magyarországon azonnal szólnak a betegek, ha egy gyógyszernek megváltozik a csomagolása (vagy ne adj’ Isten véletlenül másik gyógyszert kapnak), így a betegek talán a legjobb partnereink a gyógyszercserék megakadályozásában. Az amerikai rendszerben mindez nem érvényesül, hiszen minden gyógyszer ugyanolyan narancssárga dobozba kerül. Igaz, hogy a doboz átlátszó falú, viszont általában az egész felületet beborítja a szignatúra, tehát magát a tablettát nem látja a beteg. Mivel a dobozok egyformák (esetleg csak a dobozok méretében van különbség), ezért a betegek otthon is könnyen összekeverhetik a gyógyszereket, ha a tabletták hasonlóak.
lagosan (egy adott darabra vonatkoztatva) olcsóbban tudjuk megvenni. Egy originális gyógyszer esetében a gyógyszer árában nem az alapanyag és a tényleges elôállítás költségeit kell valójában megfizetnünk (persze azért azt is), hanem a gyógyszer kifejlesztéséhez tartozó több százmillió dolláros költséget (és ebbe beletartoznak a sikertelen fejlesztések költségei is). A generikus gyógyszerek árában természetesen nagyobb hányadot képviselnek az elôállítási költségek. Ha csak a közforgalmú patikák költségei szempontjából vizsgáljuk a unit dose rendszert, akkor a következô megállapításokat tehetjük:
A gyógyszertárban a gyógyszercsere megakadályozása érdekében a gyógyszerészek minden esetben ellenôrzik, hogy a megfelelô gyógyszer került-e a dobozba. A tabletták (a könnyebb megkülönböztethetôség érdekében) igen változatos színekkel és formákkal kerülnek forgalomba. Voltak próbálkozások, hogy a gyógyszerészek a gyógyszer kiadása elôtt még nyissák ki a dobozt, és mutassák meg a betegeknek a tablettákat, de mi ilyet a gyakorlatban sehol sem láttunk.
✔ a gyógyszert nagyobb kiszerelésben (talán) olcsóbban lehet beszerezni, mintha elôre kiszerelt dobozokat vásárolnának, ✔ a gyógyszerek kiszerelését valakinek el kell végeznie, ezért a patikában technikusokat kell alkalmazni, vagy drága gépeket kell használni, ✔ a csomagolóanyagokat a gyógyszertárnak kell megvásárolnia, a szignatúrák és betegtájékoztatók nyomtatási költségét is a patika fizeti, ✔ az egy doboz expediálásához szükséges idô megnô, ezáltal csökken a hatékonyság.
Milyen elônyei vannak a unit dose rendszernek? Pontosan ismerjük azt az alapvetô összefüggést, hogy ha valamilyen árut nagyobb mennyiségben vásárolunk, akkor faj-
Összességében nem vagyok biztos abban, hogy a unit dose rendszer költséghatékonyabb lenne, mint az Európában megszokott, gyárilag elôrecsomagolt rendszer.
A kórházakban mûködô unit dose rendszernek a gyógyszerbiztonság szempontjából lehet fontos szerepe, de nyilván a gyógyszerek beszerzési költsége is fontos tényezô.
A gyógyszerész szerepe A közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerész végzi a recepten található adatok felvitelét a számítógépes rendszerbe. Ez azért lényeges, mert az asszisztensek már a számítógépbe bevitt, majd kinyomtatott adatok alapján készítik össze a gyógyszereket. A gyógyszerésznek fontos szerepe van a feltöltött dobozok ellenôrzésében (double-check), hogy valóban a megfelelô gyógyszerek kerültek-e a dobozokba. A gyógyszerészek adják ki a betegeknek a gyógyszereket, és szükség szerint konzultálnak is a beteggel. A gyógyszerész feladata, hogy a bonyolult, sokbiztosítós rendszerbôl adódó problémákat, teendôket megoldja (ebben általában on-line kapcsolat segíti a biztosítókkal). A magisztrális gyógyszerkészítés (compounding) szinte elhanyagolható mértékû. A legtöbb helyen kimerül az antibiotikum szirupok elkészítésében és ízesítésében (a Walgreens-ekben például 2.99$-ért olyan ízûre ízesítik a gyermek antibiotikumát, amilyenre a szülô kéri.) A gyógyszerészek szükség esetén megvizsgálhatják a betegeket, mivel az alapvetô vizsgálati módszereket az egyetemi képzés
Gyógyszertár VI. évf. 5–6. szám 23
során elsajátítják. A gyógyszerészek vérnyomást, vércukorszintet, koleszterinszintet stb. is mérhetnek a patikában, valamint bizonyos (pl. influenza elleni) védôoltásokat is adhatnak a betegeknek.
OTC termékek, liberális gyógyszerforgalmazás Korábbi külföldi útjaim elôtt nem értettem, hogy miért neveznek bizonyos termékeket OTC (over the counter) gyógyszereknek. Ez külföldön teljesen nyilvánvaló, mivel ezek a termékek valóban a szûkebb értelemben vett gyógyszertáron kívül találhatók szabad polcos rendszerben a „drug store”-on belül. (Valóban a táraasztalon túl vannak és recept nélkül kaphatóak.) Sok olyan gyógyszert lehet megvásárolni a polcokról, amelyek Magyarországon csak receptre kaphatók. Ilyen gyógyszerek például a szteroid gyulladásgátlót tartalmazó krémek, antihisztaminok, H2 antagonista gyomorsavtermelést gátlók. A patikaláncok esetén teljesen külön történik a gyógyszertár és a drugstore többi részének menedzselése, gazdálkodása. Az OTC termékek beszerzése és a polcok feltöltése a gyógyszertártól függetlenül történik (Természetesen a gyógyszerészeknek nem árt tudniuk, hogy milyen termékek vannak a polcokon, de ezt általában tudják is.) Ezek a gyógyszerek nemcsak a drugstore-ok polcain kaphatók meg, hanem élelmiszerboltokban, benzinkutaknál és még könyvesboltokban is. 24 Gyógyszertár VI. évf. 5–6. szám
Tapasztalatok, vélemények Többször is megkérdezték tôlünk, hogy nálunk lehet-e ezeket a gyógyszereket a patikán kívül kapni. Mi elmondtuk, hogy jelenleg ezek a termékek Magyarországon csak gyógyszertárakban kaphatók, és a gyógyszertárakban is csak a tára mögül lehet kérni (tehát nem szabadpolcos rendszerben). Azt is megemlítettük, hogy a jelenlegi kormány arra törekszik, hogy kivigyen bizonyos gyógyszereket a patikákból. A legtöbb amerikai szakember értetlenkedve(!) hallgatta a kormány törekvéseit, mivel az USA-ban jelenleg igen komoly problémát jelent a recept nélkül kapható gyógyszerek által okozott egészségkárosodások magas száma. Az Egyesült Államokban a májkárosodás leggyakoribb oka a paracetamol túladagolása (tehát nem az alkohol, vagy a hepatitis!), a vesekárosodás leggyakoribb oka pedig az ibuprofen túladagolása!
Dr. Gene Smith-tôl hallottuk a következô (megtörtént) esetet: Egy 26 éves nô az egyik szálloda mosodájában dolgozott, ahol nehéz, ruhával teli zsákokat kellett emelgetnie, ezért rendszeresen fájt a háta. A hátfájására egy paracetamol tartalmú készítményt kezdett el szedni. Mivel a hátfájása egyre rosszabbodott, egyre több és több tablettát kezdett rendszeresen szedni, mígnem elérte a napi 8 tabletta (4 g paracetamol) mennyiséget. Csak a nônek volt jövedelme a családban, mert a férje munkanélküli volt. Egyszer megfázott, és (mivel nem akart kiesni a munkából) vett egy másik készítményt a megfázására. Szerencsét-
lenségére ez a készítmény is paracetamolt tartalmazott. Májkárosodással kórházba került, majd 4 nap múlva meghalt. Az USA-ban jelenleg kb. 1000 különbözô gyógyszert lehet kapni a patikán kívül, amelyek közül 600 korábban receptköteles volt. Kivétel nélkül minden gyógyszerész, akit megkérdeztünk azt az álláspontot képviselte, hogy a gyógyszer a gyógyszertárba való, és nem tartja szerencsésnek a gyógyszertáron kívüli árusítást. A szabadpolcos rendszert azonban a legtöbben nem tartják rossz dolognak a patikákban, mivel gyorsabb hozzáférést biztosít a gyógyszerhez, ha valaki tudja, mit szeretne, de bármikor kérheti egy gyógyszerész segítségét, ha szükségesnek látja. Amikor megkérdeztem, hogy véleményük szerint mi indokolta a gyógyszerek kivitelét a patikákból, akkor a kevesebb élettapasztalattal rendelkezô gyógyszerészhallgatók a már Magyarországon is sokat hangoztatott érvrendszert kezdték sorolni (könnyebben találok lázcsillapítót éjjel stb.), de kaptunk egy igen egyszerû választ is a kérdésre: az USA-ban jelenleg a vény nélküli gyógyszerforgalom kb. 60 milliárd dollár évente, míg a vényköteles gyógyszerforgalom csak a fele, durván 30 milliárd dollár. Ez nem azt jelenti, hogy az USA-ban kevesebb vényköteles gyógyszert szednek az emberek, mint Magyarországon, hanem azt, hogy sokkal több vénynélküli gyógyszert! A gyógyszerliberalizáció eredményeként megnövekszik a gyógyszerfogyasztás, ami a gyógyszergyártók és forgalmazók
elemi érdeke. Emellett az egészségbiztosító is jobban jár, mivel ezeket a gyógyszereket nem kell támogatnia. Azt kell mondanom, hogy a betegek szempontjából elhanyagolhatóak azok az elônyök, amelyek a gyógyszerliberalizációval járnak, viszont óriási veszélyt jelentenek mindenki számára a véletlen túladagolásból származó káros hatások. Röviden visszakanyarodnék a lázcsillapítós érvrendszerhez: Mindannyian tudjuk, hogy Magyarországon milyen sok gyógyszer van a háztartások „házipatikáiban”. Én a gyógyszertár fölötti emeleten lakom, mégis mindig van a fiókban lázcsillapító a 3 éves kisfiam számára…
Gyógyszerek reklámozása A Tennessee államban töltött 4 hét alatt ízelítôt kaptunk a TV csatornákon futó gyógyszerreklámokból is, az USA-ban ugyanis receptköteles gyógyszereket is lehet reklámozni a televízióban. Reklámoztak koleszterinszint-csökkentôket, sztatinokat, potencianövelô szert (az elsô szemet a beteg ingyen kapja!), H2 antagonistákat, és a sort még lehetne folytatni. A számomra legmegdöbbentôbb azonban egy olyan gyógyszer reklámja volt, amely a kemoterápia mellékhatását hivatott csökkenteni. Ez a gyógyszer Magyarországon is forgalomban van és a javallata a következô: „A neutropenia tartalmának és a neutropenia incidenciájának csökkentése malignus megbetegedésben szenvedô, citotoxikus kemoterápiával kezelt betegeknél.” A reklámban mosolygó arcú középkorú urak és hölgyek vallottak arról, hogy most már bátran el mernek menni a kemoterápiás kezelésre, mert orvosuktól kérték ezt a gyógyszert. Elôször azt hittem, hogy valamit félreérettem, de nem! Valóban egy granulocita-kolónia stimuláló faktort reklámoztak a TV-ben! Késôbb megtudtuk, hogy a felmérések szerint az orvosok döntô többsége valóban azt a gyógyszert írja fel a betegnek, amit a beteg kér (mert korábban a beteg látta az adott gyógyszer reklámját a TV-ben).
gyártásban és -kereskedelemben is érdekeltek. Sokszor a kisebb patikaláncokat is felvásárolják a nagyobb patikaláncok, gyakran úgy, hogy errôl a betegek nem is értesülnek, mivel meghagyják a felvásárolt patikaláncok eredeti nevét. A patikaláncba tarozó „drugstore”-okban általában elkülönül egymástól a szigorú értelemben vett patika és az üzlet többi részének gazdálkodása (külön menedzsere van a „boltnak”). A patikalánc tulajdonosa természetesen egyértelmûen meghatározza, hogy a patika honnan rendelhet gyógyszert. Az USA egyik legdinamikusabban fejlôdô patikalánca a Walgreens (19 óránként nyílik egy új patikájuk!). A Walgreens patikáiban minden receptet beszkennelnek, és az összes patika kapcsolatban áll egymással az interneten keresztül. Ez a rendszer lehetôvé teszi, hogy valaki leadja a receptjét az ország egyik végében, majd a következô hónapban akár az ország másik végén lévô Walgreens-ben is kiválthatja a szokásos gyógyszereit. A nagyobb forgalmú patikákban gyógyszerfeltöltô robot gyorsítja a munkát, és sok helyen üzemeltetnek „drive through” ablakot, ahol a betegeknek az autóból sem kell kiszállniuk, ha fel akarják venni a gyógyszereiket.
Magánpatikák (independent pharmacies) A magánpatikáknak valami pluszt kell nyújtaniuk, hogy fennmaradhassanak. Általában az üzletvitelben járatos, tehetséges tulajdonos szükséges a vezetéséhez. Ezek a patikák rendszerint hangulatos, a helyi közösség életében fontos szerepet betöltô helyek. Tompos Anna kolléganôm Memphisben meglátogatott egy magánpatikát, ahol a tulajdonos gyógyszerésznô férje saját kozmetikumcsaládot állított elô, amely a patikában volt megvásárolható. Knoxville-ben is megnéztünk egy magánpatikát, amely igen különleges volt. A gyógyszertár vezetôje (és tulajdonosa is egyben) elôször is meghívott minket a patikában mûködô büfébe, ahol megreggelizhettünk. A patikában sütötték a tükörtojásokat és
baconszeleteket. Az étteremnek egy másik sarkában három mûsorvezetô élôben vette fel a helyi rádió reggeli mûsorát. A tulajdonos elmondta, hogy három különbözô patikaláncban is dolgozott, mielôtt megnyitotta a saját patikáját. Minden olyan dolgot felhasznált a patika létrehozásakor és mûködtetésekor, amit a korábbi munkahelyein jónak talált. Pontosan megtervezte az üzlethelyiség méretét. Nem akart túl nagy patikát nyitni, mert akkor a hely elveszítette volna a személyes jellegét, de nem akart túl kicsi patikát sem, mert akkor nem tudott volna megélni a forgalmából. A gyógyszertárban senki nem hordott köpenyt, mert a vezetô szerint így közelebbi kapcsolatba tudnak kerülni a betegekkel. A teljes üzletet a tulajdonos irányította, ellentétben a patikaláncokkal. Azt mondta, ha szükség volna rá, akkor azonnal átküldené az egyik technikust a büfébe segíteni (bár erre még nem volt példa). Amikor az árakról, illetve az árversenyrôl kérdeztem, elmondta, hogy sok OTC termék náluk olcsóbban kapható, mint a patikaláncokban. Állítása szerint havonta jelennek meg a patikaláncok emberei a patikájában, hogy feljegyezzék az OTC és egyéb termékek árait. A vezetô szerint neki ugyanerre a feladatra nincs elég embere. A patika szolgáltatásai közé tartozik még az ingyenes házhozszállítás is.
Zárszó Magam, és kolléganôim nevében szeretném megköszönni a lehetôséget a Magángyógyszerészek Országos Szövetségnek és dr. Samu Antalnak, hogy lehetôvé tették számunkra ezt a valóban tanulságos utat. Köszönjük a Tennessee Egyetemnek, hogy igen színvonalas ellátásban és kiválóan szervezett szakmai programban volt részünk. Külön köszönjük a vendéglátásban nyújtott segítséget Karin Ingram-nek és dr. Gene Smith-nek. Remélem, hogy tapasztalatainkat eme cikk révén legalább részben sikerült megosztanom az olvasókkal.
Kovács Timur
Patikaláncok kontra magánpatikák Ha a patikaláncok és a magánpatikák közötti versenyrôl beszélünk, akkor már csak a magánpatikák alacsony száma alapján is könnyen belátható, hogy a versenyt a patikaláncok nyerték. A magánpatikák csak igen komoly harc árán tudnak fönnmaradni ezen a kíméletlen piacon.
A patikaláncok mûködése A patikaláncok tulajdonosai igen tôkeerôs cégek, amelyek általában a gyógyszerGyógyszertár VI. évf. 5–6. szám 25
A betéti társaság korlátolt felelôsségû társasággá való átalakulásának folyamata Mivel sok kollégánk érdeklôdött a Bt.-bôl Kft.-vé átalakulás folyamatáról, a kérdéssel a Gyógyszertár újból foglalkozik. Ezúton is felhívjuk a figyelmet, hogy a Bt. átalakulásáról vagy további mûködésérôl szóló döntést a Bt. tulajdonosainak az elônyök és hátrányok gondos mérlegelését követôen kell meghozniuk: minden esetben egyedi mérlegelést igényel, hogy melyik gazdasági társasági mûködési forma választása elônyösebb. Az átalakulás során figyelembe kell venni a 2006. évi IV. tv. (Gt.) 69-76. §, 87. §, 93. § (5) bek.-ben, valamint a 2006. évi V. tv. (Ctv.) 57. §-ban foglaltakat.
Átalakulás a tagok gyûlése két alkalommal történô határozatával Az üzletvezetô elkészíti javaslatát az átalakulásra, melyet a tagok gyûlése elé terjeszt. A tagok gyûlése I. – megállapítja, hogy a társaság tagjai egyetértenek-e az átalakulás szándékával, – dönt arról, hogy a társaság milyen társasági formába alakuljon át, – elôzetesen felméri, hogy a társaság tagjai közül ki kíván a jogutód gazdasági társaság tagjává válni, – meghatározza a mérleg-fordulónapot (az ülés napját legfeljebb hat hónappal elôzheti meg), – dönt a független könyvvizsgáló személyérôl, – megbízza az üzletvezetôt a vagyonmérleg-tervezetek és az azokat alátámasztó vagyonleltár-tervezetek, valamint az átalakulási döntés meghozatalához szükséges egyéb – jogszabály által meghatározott vagy a tagok gyûlése által elôírt – okiratok elkészítésével. Az üzletvezetô elkészíti a vagyonmérleg-tervezetet és vagyonleltár-tervezetet, a jogutód gazdasági társaság (nyitó) vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, a jogutód társaság társasági szerzôdés tervezetét, illetve a jogutód gazdasági társaságban tagként részt venni nem kívánó személyekkel való elszámolás módjáról szóló tervezetet. A független könyvvizsgáló ellenôrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és vagyonleltár-tervezeteket. A tagok gyûlése II. – a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjától legfeljebb 3 hónapon belül, a számviteli törvény szerinti beszámoló fordulónapja esetén 6 hónapon belül, egyhangúlag elfogadja az elôkészített okiratokat, 26 Gyógyszertár VI. évf. 5–6. szám
– meghatározhatja azt az idôpontot, amikor az átalakuláshoz fûzôdô joghatások beállnak. A jogutód Kft. társasági szerzôdésének aláírásától számított 8 napon belül kezdeményezni kell a Cégközlöny Szerkesztôségénél az átalakulás kétszeri közzétételét.
A jogutód Kft. ügyvezetôje a társasági szerzôdés aláírásától számított 60 napon belül benyújtja a cégbejegyzési kérelmet a jogelôd Bt. székhelye szerinti cégbírósághoz a jogelôd cég törlésére irányuló kérelemmel együtt. A cégbíróság két végzést hoz: – a jogutód gazdasági társaságot bejegyzi a jogelôd feltüntetésével, egyidejûleg – a jogelôd gazdasági társaságot törli a cégnyilvántartásból a jogutód feltüntetésével. A cégbejegyzést követô 90 napon belül a jogelôd Bt.-re és a jogutód Kft.-re egyaránt a cégbejegyzés napjával illetve a társaság által az átalakulás napjaként meghatározott nappal végleges vagyonmérleget kell készíteni a számviteli törvény rendelkezései szerint.
Átalakulás a tagok gyûlése egyszeri határozatával A tagok, amennyiben a 2006. évi IV. törvény rendelkezéseinek megfelelôen már módosított társasági szerzôdésben úgy rendelkeztek, hogy ha a vezetô tisztségviselôk az átalakuláshoz szükséges okiratokat elôkészítik, az átalakulási javaslat érdemi elbírálásáról a tagok gyûlése egy ülésen határoz. Az üzletvezetô – elôkészíti az átalakuláshoz szükséges okiratokat, – meghatározza a mérleg-fordulónapot (az ülés napját legfeljebb hat hónappal elôzheti meg), – elkészíti a vagyonmérleg-tervezetet és vagyonleltár-tervezetet, a jogutód gazdasági társaság (nyitó) vagyonmérlegtervezetét és vagyonleltár-tervezetét,
a jogutód társaság társasági szerzôdés tervezetét, illetve a jogutód gazdasági társaságban tagként részt venni nem kívánó személyekkel való elszámolás módjáról szóló tervezetet.
A könyvvizsgáló elfogadja a vagyonmérleg-tervezeteket és vagyonleltár-tervezeteket. A tagok gyûlése egyhangúlag elfogadja az eléterjesztett átalakulási javaslatot az elôkészített okiratok alapján. A jogutód Kft. társasági szerzôdésének aláírásától számított 8 napon belül kezdeményezni kell a Cégközlöny Szerkesztôségénél az átalakulás kétszeri közzétételét.
A jogutód Kft. ügyvezetôje a társasági szerzôdés aláírásától számított 60 napon belül benyújtja a cégbejegyzési kérelmet a jogelôd Bt. székhelye szerinti cégbírósághoz a jogelôd cég törlésére irányuló kérelemmel együtt. A cégbíróság két végzést hoz: – a jogutód gazdasági társaságot bejegyzi a jogelôd feltüntetésével, egyidejûleg – a jogelôd gazdasági társaságot törli a cégnyilvántartásból a jogutód feltüntetésével. A cégbejegyzést követô 90 napon belül a jogelôd Bt.-re és a jogutód Kft.-re egyaránt a cégbejegyzés napjával, illetve a társaság által az átalakulás napjaként meghatározott nappal végleges vagyonmérleget kell készíteni a számviteli törvény rendelkezései szerint. Ugyanez a folyamat a cégjegyzékbe bejegyzett egyéni vállalkozás átalakulása esetén, annyi különbséggel, hogy a tagok gyûlése hatáskörébe tartozó ügyekben a vállalkozó egy személyben dönt. Az átalakulás a társaság/vállalkozás tagjainak, üzletvezetôjének, könyvelôjének, könyvvizsgálójának, ügyvédjének szoros együttmûködésével valósítható meg.
Dr. Hardicsay Sándor
Mi történik a gyógyszervilágban? A nagyon magas vérnyomás ellenszere
Generikumágazat eladó!
Az amerikai Élelmiszer és Gyógyszerhatóság (FDA) engedélyezte egy új vérnyomáscsökkentô forgalmazását (hatóanyaga a Speedel által szabadalmaztatott aliskiren). A készítményt a Novartis gyártja. A gyártó közlése szerint a szert, amely hatásmechanizmusát tekintve közvetlen renin-inhibitor, 150 és 300 milligrammos tablettákban forgalmazzák, elsôként az Egyesült Államokban. Az FDA döntése nyomán a Novartis-részvények ára 4,9 százalékkal 70,10 SFR-ra (57,38 USD-ra) emelkedett, a Speedeléi pedig 26 százalékkal 195,20 SFR-ra.
Az indiai Ranbaxy Laboratories már nem szándékszik megvásárolni a Merck KGgA generikum-részlegét, amit a Ranbaxyrészvényesek nagy megkönnyebbüléssel vettek tudomásul. Hírek szerint a vételár eleve magas lett volna, a konkurens pályázók azonban ezt is irracionális magasságokba hajtották ajánlataikkal. Mihelyt kiszivárgott, hogy a Ranbaxy esetleg eláll vételi szándékától, részvényeinek ára nyomban 6 százalékkal emelkedett a bombayi tôzsdén.
A szert magas vérnyomás elleni mono-, vagy más vérnyomáscsökkentôvel együtt alkalmazandó terápiaként engedélyezték. Ez az engedély is késett csaknem három hónapot, az FDA-nek ugyanis több idôre volt szüksége bizonyos biztonságossági adatok értékeléséhez. Utóbbiak egy harminc betegen végzett vizsgálatból származtak, amellyel a Novartis azt kívánta megállapítani, hogy nyolc hét alatt a napi 300 mg-os adag milyen mértékben változtatja meg a vastagbél nyálkahártyájának állapotát.
A vállalat a Merck-ügylettel kapcsolatban annyit közölt, hogy „korrekt és ésszerû“ árat kínált, de a generikum-részleg megszerzéséért vívott „vérre menô küzdelemben“ már nem óhajtott részt venni. Az ágazat szakértôi mindazonáltal úgy vélik, hogy az állítólag 6,5 milliárd USD-os ajánlat aligha volt ésszerû. Úgy hírlik, a licitálásba beszállt az indiai Torrent Pharmaceuticals is, amely állítólag magánbefektetô cégekkel társulva tesz ajánlatot az alku tárgyára – a vállalat azonban nem volt hajlandó kommentálni a Scrip információját.
A pluszvizsgálatra azért került sor, mert rágcsálóknál a különlegesen nagy adagban bejuttatott aliskiren vastagbélirritációt okozott. Ráadásul rosszul szívódik fel, és megállapították, hogy a terapeutikus mennyiség kétszerese (600 mg) nagyobb arányban okoz hasmenést – feltehetôleg a fel nem szívódott hatóanyag vastagbélbe jutása következtében. A Scrip véleménye szerint az új gyógyszer barátságtalan – mert telített – piacon jelenik meg, egyedi tulajdonságainak köszönhetôen azonban valószínûleg jól megállja majd a helyét. A klinikai vizsgálatok során a szer kedvezô 24 órás vérnyomás-szabályzó hatást mutatott, és a kísérleti alanyok csaknem ugyanolyan jól tolerálták, mint a placebót. Ha egyéb vérnyomás-szabályozókkal együtt adták, további (pozitív) effektusokat is regisztrálhattak. Ugyancsak elônyös tulajdonsága, hogy mivel közvetlen renininhibitor, fokozott mértékben tehermentesíti a magas vérnyomás által károsított szerveket. Ezt az eredetileg hipotetikus állítást nagyszabású vizsgálatokkal ellenôrizték, amelyek eredményeit a harmadik negyedévben teszik majd közzé. A Merryll Linch elemzôi szerint egy effajta bejelentés kedvezô hatással lesz a gyógyszer forgalmára, amely így 2012-re akár 1,1 milliárd USD-os piaci forgalmat is elérhet. Az új vérnyomáscsökkentô uniós engedélyeztetése is folyamatban van, itt az okoz késedelmet, hogy az EU gyógyszerhivatala elrendelte a szer és a hidroklorotiazid összehasonlító vizsgálatát. A tesztek eredményét tavaly szeptemberben nyújtották be. Az FDA közölte, hogy az új vérnyomáscsökkentô mellékhatásai általában enyhék voltak, és csak rövid ideig jelentkeztek. A nagyobb dózist kapó páciensek csoportjában 2 százalék volt a hasmenés elôfordulása – a placebó-kontrollcsoportban 1. Ellentétben más, a renin-angiotenzin rendszert befolyásoló szerekkel, ritkán okozott allergiás reakciókat (elôbbiek olykor arc-, ajak-, nyelvduzzadást és légzési nehézségeket váltanak ki). Scrip, május 2.
Bizonyos értesülések szerint az érdeklôdôk közt található még a Teva Pharmaceutical Industries, az Actavis és a Mylan Laboratories is. Scrip, május 3.
Izgalomban az amerikai kardiológusok A Schering-Plough 30 ezer kísérleti személy bevonásával megkezdte SCH 530340 jelû antitrombotikumának végsô tesztjeit. Az SCH 530340 a Scrip szerint „blockbuster“-nek ígérkezik – a kifejezés többek közt olyan gyógyszert is jelent, amelynek forgalma eléri az egymilliárd dollárt. A cég két III. fázisú vizsgálatot folytat le. Az egyikben a hatóanyagot – amely hatásmechanizmusát tekintve orális antitrombin-receptor antagonista – tulajdonképpeni funkciójában, szívgyógyszerként tesztelik: terápiás és preventív ágensként próbálják ki akut szívkoszorúér-szindrómában szenvedôkön, illetve olyanokon, akik már átestek szívizom-infarktuson vagy szélütésen. A másik III. fázisú vizsgálat alanyai olyan páciensek lesznek, akiknél környéki artériás keringési zavart diagnosztizáltak. A II. fázisú vizsgálat adatait az Amerikai Kardiológus Kollégium márciusi, New Orleans-i összejövetelén ismertették, ahol a résztvevôk körében – mint a Scrip írja – „izgalmat keltett“ a bejelentés, miszerint az új szer alkalmas lehet ischaemiás események kezelésére, méghozzá anélkül, hogy fokozná a vérzésveszélyt. A II. fázisú vizsgálatban az SCH 530340-assal olyan betegeken kísérleteztek, aki percutan koszorúér-intervención estek
Gyógyszertár VI. évf. 5–6. szám 27
keresztül. A kutatók nem számítottak rá, de maximális adag alkalmazása jelentôs mértékben, 46 százalékkal csökkentette a (statisztikák szerint várható) kardiovaszkuláris események számát. A jelenlegi terápiák legproblematikusabb mellékhatása a vérzés, ha tehát nagy vizsgálatok is megerôsítik, hogy az SCH 530340 nem vált ki ilyesmit, a termék kilátásai igen jelentôs mértékben javulnak. Egyes elemzôk máris többmilliárd dolláros forgalmat emlegetnek; a hatóanyag a vizsgálatok során „fast track“ (gyorsan engedélyeztetendô/-tethetô) státuszt kapott az amerikai élelmiszer és gyógyszerhatóságtól. A III. fázisú vizsgálatok során tesztelik az ágens és az aszpirin illetve a klopidogrel együttes hatását is. Az SCH 530340-est úgy tervezték meg, hogy a jelenleg alkalmazott trombocitaaktivációt másként gátolja, mint például az éppen említett szerek. A trombociták az artériákban, az atheroszklerotikus plakk-ruptúra helyén aktiválódnak és olyan anyagokat bocsátanak ki, amelyek rögképzôdést indukálnak. A legfontosabb thrombocita-aktivátor éppenséggel az SCH 530340 által gátolt trombin. A Schering-Plough szere azáltal fejti ki hatását, hogy a thrombociták PAR-1 receptorain kötôdik – ezáltal pedig egy új gyógyszerosztály elsô, nagyhatású képviselôje lehet.
Scrip, május 7.
A generikus Viagra meghódítja Lengyelországot A lengyel Polpharma Maxigra néven megkezdte a Viagra hatóanyagát (sildenafil citrate) tartalmazó, erektív diszfunkcióban alkalmazandó készítményének forgalmazását. A nyolctablettás csomagolású készítmény ára 35-40 zloty (12,7014,50 USD). A cég közleménye szerint lengyel kutatók a hatóanyag szintézisének új módszerét dolgozták ki, amely semmiféle módon nem sérti a Pfizer Viagra-szabadalmát. A Polpharma az elôtt jegyeztette be a Maxigrát, hogy az ország csatlakozott volna az Európai Unióhoz, még mielôtt az angol-amerikai gyártó (a Pfizer) gyógyszere megkapta volna a nemrég lejárt három éves kizárólagos forgalmazási monopóliumot. A Lengyel Gyógyszerészeti Intézet kutatási projektjének vezetôje szerint rendkívül nehéz feladatot oldottak meg, mivel a Pfizer eleve levédette az elôállítás valamennyi szintetikus módszerét. A lengyel vegyészek mindazonáltal rábukkantak egy új metódusra, valamint köztes anyagokra és reakciókra, amelyekkel sikerült megkerülniük ezt az akadályt, s amely egyszerûbb és termelékenyebb az eredetinél. A Pfizer 2004. október 4-én, nem sokkal Lengyelország uniós csatlakozása után jogi eljárást indított a Maxigra ellen, arra hivatkozva, hogy 2008 elôtt az Unióban a Viagra semmiféle generikus változata nem hozható forgalomba – tekintve, hogy a terméket 1998 szeptemberében központi eljárásban engedélyeztette, és ettôl számítva tíz éves egyedárusítási jog illeti meg. Becslések szerint Lengyelországban évente 3 millió dollár értékû Viagra fogy, tablettánként 25-30 zlotys áron.
Scrip, május 14.
28 Gyógyszertár VI. évf. 5–6. szám
Gyógyszerkiadások: szellem a palackból? A pozsonyi Egészségpolitikai Intézet – egy egészségügyi szakkérdésekkel foglalkozó szakintézmény – nemrégiben kiadott jelentésében megállapította: az ország „alulfejlett“ gyógyszerpolitikája túlsúlyossá teszi a gyógyszerfinanszírozást az egészségügyi költségvetésben. „Ebbôl következôen“ – fejtegetik a szerzôk – „a gyógyszerek továbbra is jelentôs tételt jelentenek majd a többi gyógyászati célú ráfordítás közt.“ Az intézet célja, hogy az „Általános egészségpolitikai tervezet 2007-2010-re“ címû jelentést a biztosítók kiindulópontként használják az egészségügyi szolgáltatások minôségének és biztonságosságának javításához. A dokumentum szerint a gyógyszerek forgalmi adójának nemrégiben, tizenkilencrôl tíz százalékra történt csökkentése a következô három évben aligha csökkenti majd a gyógyszerköltségek generálta egészségügyi kiadásokat. Mi több, „mérsékelt növekedés“ várható: a gyógyszerkiadások aránya teljes költségtömegben a 2006-os 35,8 százalékról 2010-re 36,2 százalékra nô majd. A tanulmány egyik fô konklúziója, hogy a tendencia kedvezô irányú befolyásolása csak a gyógyszerfogyasztás visszafogásával és a támogatási rendszer javításával lehetséges. A szakemberek számításai szerint tavaly az (egészségügyi) kiadások a bruttó nemzeti össztermék 6,5 százalékára rúgtak, ez azonban 2010-re 6,3 százalékra csökken – miközben a biztosítók összköltségvetése a tavalyi 80,3 milliárd koronáról 109 milliárd koronára (4,4 milliárd USD-ra) növekszik majd. Ezenközben, úgymond, korántsem biztos, hogy a növekményt megfelelôen fogják felhasználni. Az intézet prognózisa értelmében a vényköteles gyógyszerek forgalma – amelyekbôl az orvosok tavaly 28,7 milliárd koronányi értékben rendeltek – 2007-ben elérheti a 32,9, 2010-ben pedig a 39,5 milliárd koronát. Kétséges, úgymond, hogy a gyógyszerárak éves növekedése megtartható-e a 20042005-ös 4-5 százalékon, sôt lehet, hogy a következô három évben akár a 10,4 százalékot is elérheti.
Scrip, május 16.
Prognózis 2020-ig: iparágak válaszúton A világviszonylatban is különleges tudományos súllyal rendelkezô német Fraunhofer-intézetek egyike, a gazdasági kutatásokkal foglalkozó DIW (Deutsche Institut für Wirtschaftschforschung) nemrégiben jelentést tett közzé, mely szerint a biotech-ágazat növekedésével 2020-ra megduplázódhat azok száma, akiknek megélhetése közvetlenül vagy közvetetten e szektortól függ. Ez idô szerint a biotechnológiai cégeknél 89 ezer embert foglalkoztatnak, további körülbelül 170 ezer munkahely indirekt módon kapcsolódik e szféra tevékenységéhez; ez önmagában is azt jelzi, hogy a „fiatal“ iparág fontossága mára nem kisebb, mint a vegy-, a gyógyszer- vagy az élelmiszeriparé. A DIW jelentése szerint 2020-ra 169 ezer és 350 ezer közt lesz a közvetlenül a biotechnológiában alkalmazottak száma, a bio-cégek közvetlen gazdasági környezetében pedig további 217-471 ezer ember talál majd megélhetést.
A német gyógyszerpiacon, prognosztizálja a tanulmány, 2020-ra a jelenlegi 11-20 százalékról 18-40 százalékra nô a „high-biology“-eljárásokkal elôállított termékek aránya és a nagy gyógyszergyártók, a „fürge“ kis- és középvállalkozások bevonásával egyre több ilyen termékkel bôvítik kínálatukat. Ezzel együtt a biotech-fellendülés elsô számú terepe a vegyipar lesz, ahol a mondott idôszakban a szóban forgó technológiákkal elôállított érték aránya 4-rôl 18 százalékra nô majd. A DIW kutatói azonban a biotechnológiai ipar bizonyos jelenlegi gyengéire is rámutatnak. Németországban – az Egyesült Államokhoz és Angliához képest – az új gyógyszerfejlesztések viszonylag lassan „fordulnak termôre“. (Ezzel együtt a németek az egészségügyben felhasználható biotechnológiai termékek mennyisége tekintetében az említett országok után a harmadikok a világtermelésben.) Németországban kisebb a független biotech-vállalkozások száma (a jelentés szerint alig van köztük 15 évesnél idôsebb), ezt azonban kiegyensúlyozza, hogy a nagy gyógyszer- és vegyipari cégek bôkezûen invesztálnak az ez irányú kutatásokba. A biotechnológia fejlôdését azonban – így a DIW szakértôi – leginkább a kockázatitôke-hiány sújtja, valamint az, hogy az ágazat vállalatainak többsége kicsi: átlagosan mintegy 30 alkalmazottat foglalkoztatnak. Valószínû, hogy a következô húsz évben Németország legfôbb piacát és konkurenciáját Ázsia jelenti majd, igaz, az ázsiai vállalatok egyelôre még csak a termékfejlesztés – valamint a know-how- és tapasztalatgyûjtés – elején járnak. A jelentés egy, a gyógyszer- és vegyiparban tapasztalható aggasztó tendenciára is rámutat: miközben e két ágazat a német gazdaság oszlopai közé tartozik és jelentôs valutaforrást jelentenek, várható, ha új eljárásaik és kutatásaik finanszírozottsága a jelenlegi szinten marad, elôbb-utóbb veszíteni fognak súlyukból illetve jelentôségükbôl.
Scrip, május 23.
Novartis kontra India: szabadalmakról nincs alku Újabb fejleményekrôl számol be a Scrip a bírósági eljárással kapcsolatban, amelyet a Novartis indított India ellen, s amelyben ennek szabadalmi jogi gyakorlatát támadja. A svájci központú vállalat azért adta be keresetét, mert tavaly elutasították a Glivec (hatóanyag: imatinib mesylate) engedélyeztetése érdekében beadott kérelmét. Nemrégiben Norvégia nemzetközi fejlesztési ügyekben illetékes minisztere felszólította a Novartist: vonja vissza a keresetet. A miniszter rámutatott: India jelentôs kapacitással járul hozzá az életmentô generikumok termeléséhez, és ezeket nagy mennyiségben exportálja a fejlôdô országokba. Ez okból, fontos hogy tevékenységét változatlanul folytathassa. Hangsúlyozta továbbá: szükséges, hogy minden érdekelt „hozzátehesse a magáét“ egy egyetemes, törvényes alapokon nyugvó, nem diszkriminatív és multilaterális kereskedelmi rendszerhez, amely az egész világon képes a biztonságos gyógyítás támogatására. „Az egészségügybiztonsági garanciáknak a nemzeti szabadalmi regulációkba való beépítése“ – kommentálta saját levelét a norvég tárcave-
Túlzott bürokrácia az egészségügyben? A német orvosok körében általános vélemény, hogy miután az egészségügyi reform nyomán több betegpénztár is új diszkontszerzôdéseket kötött a gyógyszergyártókkal, példátlan mértékben megnövekszik majd az orvosokra háruló papírmunka mennyisége. Egyesek közülük úgy vélik, hogy a bonyolultabbá vált támogatási ügyek, illetve a betegpénztárakkal való kapcsolattartás intézése céljából további alkalmazottakat kell felvenniük. A reform a betegpénztárak számára lehetôvé tette árengedmény-konstrukciók alkalmazását, csakhogy e szervezetek nem mindegyike rendelkezik országos hatáskörrel, és akadnak köztük, amelyek a lehetôséggel csak bizonyos betegcsoportok vonatkozásában élnek. Az orvosoknak az új helyzetben körültekintôbben kell eljárniuk: nem elég általános ismeretekkel rendelkezniük az egyes betegpénztárak támogatási politikájáról, hanem azt is pontosan ki kell deríteniük, melyiknek milyen tarifákat számlázhatnak, milyen gyógyszerekre mekkora támogatást adnak, és hogy gyógyszerrendeléseiket ellenjegyeztetniük kell-e szupervizor szakorvos-kollégáikkal. A német gyógyszertári szövetség szerint önmagában a gyógyszerrendelési szoftverek frissítése is két hónapot vesz igénybe egyegy (orvos-betegpénztár-)megállapodás megújítását követôen. Az AOK, az ország legnagyobb betegpénztára szerint elég, ha a gyártók egy negyven tételt tartalmazó körbôl akár egyetlen gyógyszer árát is csökkentik, 26 millió tagja szerzôdéseit kell felülvizsgálnia. A rendszer bírálói, például a gyógyszertári szövetség szerint némely kisebb forgalmazó bizonyos szerekbôl akkor sem lesz képes biztosítani az országos ellátást, ha azonos hatóanyagú készítményeket kell szállítaniuk, a betegeknek pedig kétszer kell elmenniük a patikába – elôször megrendelni, azután pedig elhozni a szükséges orvosságot. Scrip, május 30.
zetô –, „biztosítja, hogy a szabadalmak egyetlen országban se akadályozzák a gyógyszerhez jutást. Nem szabad, hogy az innováció terheit a gazdaságilag leggyengébb országok és népek viseljék“. A Novartis ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a perrel a jobb gyógyszerek iránti igényeket akarják támogatni, azért, hogy ezekhez a betegek a jövôben is hozzájuthassanak. A Novartis álláspontja szerint „történelmi példák mutatják, hogy a szabadalmak azáltal, hogy stimulálják a kutatást, innovatív gyógyszerek létrejöttéhez járulnak hozzá. Ha a szabadalmi törvények hatékonyak, a vállalatok folyamatosan javítanak termékeiken és újakat fejlesztenek ki, amibôl a betegek és országaik egyaránt profitálnak. Az olyan alapvetôen kutató jellegû vállalat számára, amilyen például a Novartis, a szabadalmak semmiféle alku tárgyát nem jelenthetik.“ A cég azzal érvel, hogy az innovációnak a szabadalmi oltalom kiadásával történô elismerése nem kapcsolható össze a gyógyszerhez jutás ügyével, amelyet a jelenlegi per „nem fenyeget“.
Scrip, június 3.
Gyógyszertár VI. évf. 5–6. szám 29
Spanyolország: az ipar támogatná az államot A spanyol gyógyszeripar szervezete, a Farmindustria ajánlatot tett a madridi kormánynak: amennyiben az harmonizálja az ország törvényeit a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos, a többi uniós tagállamban érvényben lévô rendelkezésekkel, 2012-ig 300 millió euróval támogatja a ritkagyógyszerek kutatását. A Farmindustria álláspontja szerint a jelenlegi spanyol reguláció akadályozza a kutatást és a fejlesztést (K+F), nem védi ugyanis kellô hatékonysággal a szabadalmakat. A generikumok Spanyolországban évekkel korábban megjelenhetnek a piacon, mint más európai államokban. A szervezet szerint már az elegendô volna, ha a kormány igazodna a Kereskedelmi Világszervezetnek a szellemi tulajdonnal kapcsolatos statútumaihoz, Madrid azonban eddig nem tette meg a szükséges lépéseket. Ha az állami adminisztráció összhangba hozná a szabadalmi regulációt az uniós szabályozással – így
Életveszélyes diabétesz-készítmény? Dr. Steven Nissen, a Claveland Clinic Foundation vezetô kardiológusa az interneten publikálta az Avandiával kapcsolatos meta-analízis eredményét: eszerint a GSK második legnagyobb forgalmú gyógyszere (valószínûleg) jelentôs mértékben, 43 százalékkal növeli a szívizom-infarktus veszélyét, és mintegy 64 százalékkal a kardiovaszkuláris betegségek okozta elhalálozás kockázatát. Nissen megengedi ugyan, hogy a meta-analízisnek vannak bizonyos korlátai, de javasolja, hogy amíg meg nem állapítják a kockázat pontos mértékét, „az orvosok és a betegek alaposan vegyék fontolóra a rosiglitazone lehetséges kockázatait a 2-es típusú diabétesz kezelésében“. Hasonló aggályokat fogalmazott meg három fontos amerikai szívgyógyász-társaság, az Amerikai Kardiológiai Kollégium, az A. Szívtársaság, és az A. Diabétesz Társaság is. Közös közleményükben leszögezték: „a vizsgálat komoly megfontolást és utánagondolást érdemel. A rosiglitazone alkalmazásának (a tanulmányban szereplô) becsült általános kockázata alacsony ugyan, mindazonáltal helyénvaló az alapos mérlegelés.“
a Farmindustria – a gyártók nagyobb biztonságban éreznék magukat, és arra ösztönöznék az innovatív vállalatokat, hogy többet invesztáljanak a K+F-be. Az efféle központi intézkedések ráadásul megszabadítanák a gyártókat a tehertôl, amelyet a termékeik jogi védelmében folytatott küzdelem jelent számukra. A 2007 és 2012 közötti 300 millió eurós támogatás a ritkagyógyszerek szegmentumában a vezetô pozíciót biztosítaná az unióban a spanyolok számára. Az összeg azonban – a köz- és a magánszféra esetleges szövetkezésének köszönhetôen – akár meg is duplázódhatna, állítja a Farmindustria. A projektet a Ritka Betegségek Szervezete nevû, nemrég létrehozott organizáció menedzselné, amely a központi és autonóm hivatalosság, a betegszervezetek, a kutatási intézmények együttmûködését fejlesztené, hogy ezáltal egy országos kutatóhálózatot hozzon létre. Az efféle „szövetkezés“ befolyást gyakorolna a közszféra egészségügyi kiadásainak mértékére és ösztönözné a K+F-t.
Scrip, május 1.
Az Avandia-termékcsoport forgalma – amelybe beletartozik az a rosiglitazone-t és metformint kombináló Avandamet, valamint a rosiglitazone és glimepiride-et tartalmazó Avandaryl is – 2006ban 1,6 milliárd angol fontot tett ki, azaz a GSK farmakológiai csoportja eladásainak 8 százalékát. 2007 elsô negyedévében az Avandia-termékcsoport idôarányos forgalma 19 százalékkal 414 millió fontra nôtt. A publikáció nyomán az amerikai Élelmiszer és Gyógyszerhatóságnak (FDA) is át kellett gondolnia gyógyszerbiztonságpolitikáját. A szervezet „biztonsági riadót“ rendelt el az Avandiával kapcsolatban, de hangsúlyozta, hogy a szer kardiovaszkuláris kockázatára vonatkozó információk egyelôre ellentmondanak egymásnak, és semmilyen, a szert illetô intézkedésre nem kötelezte a GSK-t. Az FDA a GSK által szolgáltatott adatok alapján maga is elvégez egy, az Avandia szív-érrendszeri rizikóit vizsgáló metaanalízist, majd a lehetô leghamarabb összehívja egy tanácsadó testület értekezletét. A fejleményeket – a GSK és az FDA lépéseit egyaránt – nagy figyelem kíséri, egyesek kongresszusi meghallgatásokat sürgetnek az ügyben.
A GSK ugyanakkor határozottan gyártmányának védelmére kelt, mondván: „egyáltalán nem ért egyet“ a Nissen-analízis eredményével.
Hírmorzsák Bonyodalmas gyógyszeradó Közel háromszázmillió forintra tehetô az összeg, amelyet a gyógyszercégeknek április 20-ig be kellett volna fizetniük az adóhatóság számlájára a január második felében forgalmazott gyógyszereik tb-támo30 Gyógyszertár VI. évf. 5–6. szám
gatása után. Az éves elvárt adóbevétel 45 milliárd forint. A cégek fizettek, de szerintük tisztázatlanok a forgalmi adataik, így az OEP-pel történô egyeztetés után önrevíziót tartanak. Úgy tudjuk, a gyártók egy csoportja nem fizetett, mert nem volt egyértelmû számukra a befizetési kötelezettség megnevezése. Emiatt két hete az APEH elnökéhez fordultak. Az ügyben vita alakult ki a PM és az APEH között is, így nem tudták, hová, milyen címen fizessenek – mondta Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. Ám a Világgazdaságnak Pichler Ferenc PM-szóvivô leszögezte: adót kell fizetni és bevallani az APEH
Scrip, június 15. Az összeállítás a weborvos adatszolgáltatására épül
honlapján lévô 36–41. sorszámon található költségvetési számlára. Ám ha adóként kezeli a kormány a gyógyszer-gazdaságossági törvény szerint 12 százalékos befizetési kötelezettséget, elismeri a cégek kifogását. Ôk ugyanis kezdettôl fogva adóként fogták föl azt, ezért – a többes kivetés miatt – már a törvény elfogadásakor az Alkotmánybírósághoz fordultak. Döntés még nincs. Világgazdaság, április 26.
Viperaszérum miatt távozott a fôgyógyszerész Egy viperamarás elleni oltóanyag miatt kellett távoznia Antal Csaba tiszti fôgyógy-
szerésznek. Horváth Ágnes szakminiszter szerint megbocsáthatatlan, ha egy készletezésre kötelezett szer pótlásáról nem gondoskodnak idôben, s errôl nem is értesítik a tárcát.
Antal Csaba az Info rádiónak azt nyilatkozta: április 16-án jelezték a tárcának, hogy a Magyarországon honos viperafajták marása elleni szérum felhasználhatósága április 30-án jár le. Tájékoztatták Horváth Ágnest, hogy rendezetlen a helyzet: közforgalmú gyógyszertárakban ugyanis csak olyan gyógyszerekhez lehet hozzáférni, amelyek Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel rendelkeznek, de ennek a szérumnak ilyen engedélye nincs. Antal hozzátette: még aznap értesítették a sürgôsségi ellátó helyeket, hogy készletezzenek a szérumból. Zacher Gábor toxikológus szerint nincs hiány a vipera-szérumból. De a szérum utánrendelése sem „komoly dolog”. Zacher Gábor egyébként szakmailag teljesen indokolatlannak tartja azt az elôírást, hogy a kijelölt patikák is tartsanak viperamarás elleni szérumot. Népszabadság, április 28.
Több mint 300 gyógyszer lett olcsóbb Átlagosan 8,3 százalékkal csökkent május 1-jétôl 26 cég 348 gyógyszerének ára. Ezek közül 70 több mint 10, 34 több mint 20 százalékkal lesz olcsóbb. A tárca sajtóirodájának közleménye szerint a gyógyszerek között elsôsorban gyomorsavcsökkentôk, antidiabetikumok, vérnyomáscsökkentôk, szívre ható készítmények, antidepresszánsok találhatók. Világgazdaság, május 5.
Extra hétvégi mûszak a tetanusz miatt Már a forgalmazók és a hatóság is elismeri: hiánycikk a tetanusz oltóanyag. Kórházak, rendelôk, patikák sem jutnak hozzá a készítményhez. Az országban van már 42 ezer ampulla tetanusz, de egy-két napot várni kell, hogy a megrendelôkhöz kerüljön, mert még készül a magyar nyelvû tájékoztató – közölte lapunkkal a megbízott országos tiszti fôgyógyszerész. Dr. Bódis Lászlóné a tetanuszhiányt azzal indokolta, hogy a vakcinát külföldrôl kell behozni, mert a magyar gyártás megszûnt, ugyanakkor az év elsô négy hónapjában annyi oltóanyag fogyott, amennyi tavaly egész évben. Népszabadság, május 8.
Ha sürgôs, van tetanusz Egyelôre csak bízni lehet abban, hogy a gyártó valóban elindította a tetanuszoltásszállítmányt Magyarországra. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet csak azt tudja biztosan: a napokban újabb 84 ezer ampullára adták ki az engedélyt, ezt szükség esetén akár két óra alatt a patikákba és a kórházakba lehet majd juttatni – ha megérkezik. A német gyártó, a Chiron szentendrei telepén hiába csörgött tegnap egész nap a telefon – utolérhetetlennek bizonyultak. Így nem lehet tudni, elindult-e egyáltalán a szállítmány. A Magyar Gyógyszerész Kamara úgy fogalmaz: hasonló oltóanyaghiányra 30 éve nem volt példa. Az ellátásról gondoskodó Hungaropharma sürgôs esetekben – a helyi ÁNTSZ közvetítésével – mindenkinek tud adni szérumot. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter elmondta: a védôoltási rendszernek köszönhetôen a magyar lakosság védelme rendkívül jó, s a tetanusz beadása általában nem tartozik a „sürgôs szükség” kategóriájába. Népszabadság, május 9. Több patika, kisebb ár Egy negyedév tapasztalataiból csupán tendenciákra lehet következtetni, ám azok jó irányt mutatnak a gyógyszerellátásban – jelentette ki Baraczka Mariann, az egészségügyi tárca szakállamtitkára a parlament egészségügyi bizottságának tegnapi ülésén. Az ÁNTSZ eddig 86 helyen engedélyezett patikán kívüli árusítást, s hússzal bôvült, 2050-re nôtt a gyógyszertárak száma. Többségüket a fôvárosban nyitották, de vidéken is gyarapodtak. Világgazdaság, május 10.
Magánbiztosítók: 630 milliárdos megtakarítás? Az Államreform-bizottság kalkulációja szerint hat év alatt 630 milliárd forint megtakarítást lehetne elérni a több biztosítós rendszer bevezetésével. Egyebek mellett ez is kiderül a testületnek a múlt hét végi koalíciós egyeztetésre készült anyagából. Három tervezetet ütköztettek Lovasberényben. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter egyebek mellett azzal érvelt, hogy a következô három évben a konvergenciaprogram miatt 180 milliárddal kevesebb forrás jut az ágazatra. A liberálisok elképzeléseit élesen támadta az MSZP szkepticizmusát alátámasztó Orosz Éva közgazdász, az egészségbiztosítási munkacsoport vezetôje. A tárgyalásokon három tervezetet vitattak meg: a testület és Horváth Ágnes egészségügyi miniszter az alapellátásban versengô magánbiztosítók mellett érvelt, ezeket opponálta Orosz Éva. A miniszter beszámolójában is kiemelten van
szó az ágazatra jutó forrásokról. Horváth Ágnes prezentációja szerint a konvergencia-program miatt a következô három évben 180 milliárd forinttal kevesebb pénzzel számolhatnak, s ennek ellensúlyozására három lehetôség van: folyamatos megszorítás, járulékemelés vagy a több-biztosítós rendszer bevezetése. Népszava, május 11.
Felfigyeltek a fogyásra Vizsgálatot indított nemrég az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), mert a hivatalnak is feltûnt, hogy január l5-én papíron rendkívüli gyógyszerfogyás mutatkozott országszerte – közölte Molnár Barbara, az egészségbiztosító szóvivôje, hozzátéve, hogy többek között azt ellenôrzik, hogy a gyógyszerfelírásokat megelôzte-e orvos-beteg találkozó. Az OEP-nél a gyógyszergyártók is vizsgálatot kezdeményeztek, mert szerintük téves forgalmi adatok alapján akarnak velük „adót” fizettetni az államkasszába. A biztosító által közzétett adatok szerint ezen a napon 2,346 millió vényt váltottak be, miközben – a Magyar Gyógyszerész Kamarától kapott információk szerint – ez téli hónapokban sem igen haladja meg a 700-800 ezret. Magyar Nemzet, május 18.
Bizonytalan jövô elôtt a gyógyszerészek Jégmezôre terelték a nemzet egészségügyét, olyan körülmények között kell elvégezni az életmentô, életvédô munkát, amelyben semmi sem biztos – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke. A testület jövôje sem biztos: a kormány ugyanis megszüntette a kötelezô tagságot, ezért a szervezetnek újjá kell alakulnia. A tisztújítással egybekötött közgyûlést holnap tartják. Ahogy az elnök fogalmazott: hisz benne, hogy a kamarai tagság társadalmi presztízsét a destruktív kormányintézkedés hosszú távon nem ingatja meg. Magyar Nemzet, május 18.
Vége a patikai sztrájkidôknek? A békülékenyebb kamarai stílus mellett döntöttek a patikusok szombati tisztújító gyûlésükön. A harcias Hávelné meglepô mértékben lemaradt a kompromisszumkész Horváth Tamás mögött. Népszabadság, május 21.
Gyógyszerkassza-megtakarítás Várhatóan betartható az idén az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) gyógyGyógyszertár VI. évf. 5–6. szám 31
szerkasszája, ez egy évtizede nem fordult elô. Az egészségbiztosítási alap és az állami költségvetés számára optimista becslés komoly alapokra épül: az év elsô négy hónapjában a tavalyihoz viszonyítva több mint 11 milliárd forinttal kevesebb támogatást utalt a tb az orvosságok árának támogatására. A tb-támogatás összege januárban meghaladta ugyan a 37 milliárdot – ez a legmagasabb kiadási összeg az OEP történetében –, ám a következô hónapokban fokozatosan visszaállt a 22-25 milliárdos értékre. A januári túlköltés egyik oka az Algopyrin-felvásárlási láz lehetett – véli az OEP. Világgazdaság, június 1.
nyeket, az ôszi parlamenti ciklusban pedig mind az ötre áldását adta az Országgyûlés is. Az új törvények jelentôs terhet róttak a gyógyszerpiac minden szereplôjére, de leginkább a gyártókra, a kormány ezzel próbálja megfékezni az orvosságok állami támogatását fedezô gyógyszerkassza horribilis kiadásait.
A gyógyszerspórolás ára Biztosnak tûnik, hogy hosszú évek után az idén nem csordul túl az egészségbiztosító gyógyszerkasszája. A költségvetés és a konvergenciaprogram betartása érdekében ez örvendetes, ám a betegekre gyakorolt hatása csak késôbb mérhetô le. Késôbb derül csak ki, hogy azért csökkent-e az elmúlt hónapokban a gyógyszerekre fordított tb-támogatás, mert ugyanolyan hatású, de olcsóbb szert fogyasztanak, vagy netán azért, mert nem váltják ki a megdrágult készítményeket. Világgazdaság, június 1.
Létrehozták, s januártól megkezdte mûködését az egészségbiztosítási felügyelet, amely kormányhivatalként, a betegek fogyasztóvédelmi szerveként tevékenykedik. Rendelkeztek a várólisták nyilvánosságáról is, de a hatályos jogszabály ellenére ennek megvalósítása máig várat magára. A két legvitatottabb döntés a vizitdíj bevezetése és a kórházi struktúra átalakítása, ebben volt Molnárnak a legtöbb konfliktusa a szocialistákkal.
Nálunk kapható az íreknél betiltott gyógyszer Magyarországon továbbra is forgalomban vannak azok a láz- és gyulladáscsökkentô gyógyszerek, amelyeket nimesulid hatóanyaguk miatt május közepi hírek szerint Írországban betiltottak. Az ok: hárman meghaltak a szigetországban fogyasztásuk után. Finnországban már öt esztendeje kivonták a forgalomból a nimesulidot – májkárosodásra hivatkozva. Két esztendôvel késôbb hasonlóképpen jártak el Spanyolországban és Törökországban is. Népszava, június 5.
Egészségügy: a legvitatottabb reform Sokéves elmaradást hivatott ugyan törleszteni, mégis a kormányzat leginkább támadott reformja lett az egészségügy átalakítása. A választásokat követôen már a kormányprogramban deklarálták, hogy meg kell kezdeni az ellátórendszer gyökeres átszervezését. A szabad demokraták által delegált Molnár Lajos nagy vehemenciával vetette bele magát a munkába, s a kormány 2006. szeptember elején elfogadta a legfontosabb reformtörvé32 Gyógyszertár VI. évf. 5–6. szám
A honatyák elfogadták az egészségügyi kamarák kötelezô tagságának megszüntetését célzó törvénymódosítást is, így a szervezetek ma már önkéntes alapon szervezôdnek. A döntésnek politikai okai voltak, hivatalosan azzal indokolták, hogy a kamarák olyan erôsek legyenek, amilyenné a tagság teszi ôket.
Szakmailag támadható a kormány által követett sorrend, miszerint elôbb a kórházi struktúrához nyúltak hozzá és csak ez után következik a családorvosi rendszer és a rendelôi hálózat megerôsítése. A kabinet azonban kényszerhelyzetben volt: az eddigi lépéseket az ellátás minôségének javításán túl a gazdasági kényszerpálya legalább annyira motiválta. Népszava, június 10.
Nincs EU-orvosság a gyógyszerreklámokra Elég érettek-e az európai betegek ahhoz, hogy receptköteles gyógyszerek reklámjaival árasszák el ôket? A gyártók és a fogyasztóvédôk vitatkoznak, az Európai Bizottság a drákói szigor enyhítésére készül. Nehéz persze az információáramlást korlátozni az internet korában. Az amerikai gyógyszergyártók honlapjain bárki megnézheti a receptköteles termékek hirdetéseit – arról nem is beszélve, hogy az EU-tagállamokban szintén több adatbázisban hozzáférhetôk a készítmények adatai. Akit érdekel, a világhálón magyarul is elolvashatja nemcsak a betegtájékoztatók szövegeit, hanem a jóval részletesebb, szakembereknek szóló alkalmazási elôiratokat is. Más kérdés, hogy ettôl kedve támad-e éppen azt a gyógyszert választani. Népszabadság, június 11.
Büntetnék a drága gyógyszert felíró orvost Jövô januárban lép hatályba a minôségi és hatékony gyógyszerfelírásról szóló rendelet, amely a vényt felíró orvosokat és egészségügyi szolgáltatókat forrásmegvonással bünteti, ha eltérnek az országos átlagtól. Arról, hogy mennyi az átlag, a doktorok utólag kapnának tájékoztatást. A jogalkotó az egyes orvosi szakmák között nem tesz különbséget. A rendelet szerint, amenynyiben három egymást követô hónapban a kiváltott vények alapján az orvosra kiszámított eltérés százalékos mérôszáma magasabb, mint az országos átlag, az orvost, illetve az egészségügyi szolgáltatót pénzvisszatérítési kötelezettség terheli. Következmények: a háziorvosok esetében a kiutalandó teljesítménydíj csökken. Egyéb egészségügyi szolgáltatónál alkalmazásban álló orvosok esetében az egészségügyi szolgáltató részérôl történik a visszavonás. Magánorvosnál ez a felírási szerzôdés felbontását vonja maga után. Világgazdaság, június 13.
A Tesco egyelôre kivár az indulással Még az idén megkezdheti a gyógyszerértékesítést a Tesco is, a társaság azonban egyelôre kivár – mondta Hardy Mihály, a vállalat kommunikációs igazgatója. A kiskereskedelmi láncnál jelenleg a belsô elôkészítések zajlanak, a cég a beszállítókkal még nem vette fel a kapcsolatot. Elôször valószínûleg a Tesco is csak néhány áruházában indítja meg a gyógyszerforgalmazást, azonban a késôbbiekben kiterjeszthetik a tevékenységet az egész hálózatra. Világgazdaság, június 14.
Gyógyszergyártók a célkeresztben A magyar gyógyszergyártók és -forgalmazók ellen versenyfelügyeleti eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A szervezet közleménye szerint azért kezdeményezett eljárást a Magyar Gyógyszerész Kamara, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete, a Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete, a Védôoltást Gyártók és Forgalmazók Egyesülete és a Gyógyszer-nagykereskedôk Szövetsége ellen, mert felmerült, hogy a fenti szervezetek közötti információszolgáltatás sértheti a versenytörvényt, s ennek kivizsgálására indult az eljárás. Magyar Nemzet, június 15. - péel -
Hírmorzsák külföldrôl A Schlecker drogérialánc gyógyszerészeket keres Régóta köztudott, hogy a legnagyobb diszkont drogérialánc a német patikapiac tortájából egy nagyobb szeletet szeretne kihasítani. Csak arra várnak, hogy az Európai Bíróság a vonatkozó jogszabályok egy részét (idegen- és többes tulajdonlás tiltása) megsemmisítse. Erre még bizonyára várnia kell, mégis elkezdte leendô gyógyszerész alkalmazottai toborzását. Errôl tanúskodik a „Handelsblatt”-ban megjelent hirdetés is, mely szerint várják a gyakorlott, de akár pályakezdô patikusok jelentkezését. A DocMorris-vezér Ralf Dainghaus is tart a drogériamulti terjeszkedésétôl. Mint nyilatkozta, elsô saarbrückeni patikájuk megnyitásával kinyitották ugyan Pandora szelencéjét, de a robbanásszerû változások a német patikapiacon nekik sem érdekük. Apoth. Ztg. 23. Jahrg. Nr.17. 8. old.
2 millió Euró büntetés a gyógyszernagykereskedôknek. Jogerôssé vált a mintegy 2 millió eurós büntetés, melyet a német versenyhivatal szabott ki négy gyógyszer-nagykereskedelmi cégre. A történet 2003-ig nyúlik vissza, amikor is az Anzag AG, hogy növelje piaci részesedését, megnövelte a patikáknak járó utólagos visszatérítést. Piaci pozíciójuk megtartása érdekében a többi kereskedô is hasonlóan cselekedett. És ezzel kezdetét is vette a rabatt-háború. A veszteségek csökkentése érdekében azonban az Anzag AG, a Phoenix, a Gehe és a Sanacorp nagykereskedôk megállapodtak a további rabattkedvezményekben, mintegy felosztva egymás között a kiskereskedelemi piacot. Rövidesen a kartellhivatal razziát tartott a cégek központjaiban és számos bizonyító erejû írást, megállapodást és szerzôdést foglalt le. A következmények már ismertek. Apoth. Ztg 23. Jahrg. Nr.17. 8. old
Receptekkel többé nem lehet pénzt keresni A müncheni tartományi bíróság ismét elmarasztalta a holland DocMorrist. A legna-
gyobb internetes patika ugyanis az alábbi akcióval hirdette szolgáltatásait: amennyiben a vevô 100%-ban támogatott generikumot rendel, akkor receptenként 2,5 eurót írnak jóvá a paciens számláján. Az ilyen vevôcsalogató marketingfogásokkal természetesen egy német patika nem élhet. A DocMorris évek óta élt a „lehetôséggel”, míg – több tucat tárgyalási forduló után – a bírák megálljt parancsoltak. DAZ 147. Jahrg. Nr.19. 25. old.
Kommentár Az Apotheker Zeitung legutóbbi számában Klaus G. Brauer, az újság kiadója kommentálja a Celesio és DocMorris házasságot. Véleménye szerint a láncok megjelenésével minden illúzió elszállt. Minden gyógyszerész, vásárló és biztosított egyaránt vesztese lesz a féktelen liberalizációnak. A patikákat üzemeltetô részvénytársaságoknak ugyanis keményen teljesítenie kell részvényesei elvárásait. A német patikák által termelt jövedelem rövidesen részvényesek, kockázati tôke társaságok befektetôinek zsebében fog landolni. Semmi sem bizonyítja ugyanakkor, hogy ezáltal a gyógyszerbiztonság és a gyógyszerellátás jobb és olcsóbb lesz. Ellenkezôleg. Más szektorok tapasztalatai megmutatták, hogy az ágazatot rövidesen lerohanja a politika, az ellenôrizetlen eredetû pénzek, a korrupció, a csalások és hamisítások az ágazat mindennapjaivá válnak. Apoth. Ztg 23. Jahrg. Nr.20. 1. old.
Már az orvosok is kereskednek Német fogyasztóvédelmi szervezetek szerint az orvosi rendelôkben étrend-kiegészítôkkel üzletelnek. 2006-ban ugyanis jelentôsen megnövekedett az orvosi praxisokban vásárolt termékekkel kapcsolatos panaszok száma. Csak áprilistól októberig közel 80 panasz érkezett az orvostól vásárolt gyógytermékekkel kapcsolatban. A termékeket sokszor a doktor, vagy az asszisztens a vizsgálat után kínálja a betegének, de az is elôfordult, hogy egy meghatározott drogéria felkeresésére utasították a beteget. A drogéria tulajdonosa az orvos felesége volt… A fogyasztóvédôk felhívták az érintett orvosok figyelmét, hogy több jogszabály mellett az etikai kódex is tiltja a gyógyító tevékenység mellett végzett kereskedést. A panaszosok többsége nem is akarta megvásárolni a sokszor méregdrága csodaszereket, de nem merte az orvos kérését elutasítani. A fogyasztóvédô szervezetek már korábban is felfigyeltek
a problémára, de úgy látszik, a politikának sem sürgôs újabb frontot nyitni az egészségügyben. Apoth. Ztg. 23. Jahrg. Nr.22. 2. old. (A referáló megjegyzése: A hazánkban is kétségkívül jelenlévô problémának még a felvetése is az „orvostársadalom elleni támadásnak” minôsülhet, a fogyasztóvédelem energiáit pedig a romlott hús és az országot elárasztó bóvlik utáni hajsza köti le.)
Országos botrány az egyik magánbiztosítónál Mint ismeretes, az egyik legnagyobb német magánbiztosító, az AOK, néhány generikus gyártóval „exkluzív” szerzôdést kötött. A patikus a biztosító pacienseinek csak a kiszemelt gyártó termékeit adhatja ki. A szerzôdött gyártók természetesen képtelenek kielégíteni a megnövekedett keresletet. A gond csak az, hogy más gyártók termékeit az AOK nem fizeti ki. Az eredmény: a paciensek tömegesen lépnek ki a biztosítótól, amely marketinghadjáratot indított a betegekért. A fôleg fiatalabb és hûséges korosztály ún. AOK-Plus-Card-ot kapott, amellyel bizonyos szolgáltatóknál (Burger King, McDonalds, disco-k stb.) akár 15% kedvezményben is részesülhetnek. Természetesen ez a cigarettára és alkoholtartalmú italokra is vonatkozik. Még a fiatal biztosítottak sem gondolták volna, hogy épp egészségbiztosítójuk segít nekik olcsón sört és cigarettát vásárolni. Apoth. Ztg 23. Jahrg. Nr.22. 8. old.
Hamis Tamiflu az internetrôl A BfArM (az OGYI német megfelelôje) ismét figyelmeztette a lakosságot: az interneten ismét megjelentek a Tamiflu (oseltamivir) hamisított változatai. A Dél-Koreából származó minták analízise kimutatta, hogy a termékek vagy egyáltalán nem tartalmaznak hatóanyagot, vagy metronidazol tartalmúak. Az ázsiai ország lakosainak többsége nem képes megfizetni a hivatalos csatornákon (patika, kórház) keresztül kapható gyógyszert, ezért élelmes vállalkozók piacra dobták az „igazi”, de jóval olcsóbb változatot. A gyógyszerek kategorizálása OTC termékre és vényköteles készítményre lassan értelmét veszti. A világhálón bárki, bármihez bármikor hozzájuthat. DAZ 147. Jahrg. Nr.20. 47. old. Az összeállítást készítette: Horváth Csaba Gyógyszertár VI. évf. 5–6. szám 33
nagy szerepe van még az UV sugarak fertôtlenítô, szarupikkelyek leválását serkentô és a bôr védelmi „rendszerét” aktivizáló hatásának. Az UV sugarak közvetett úton hatnak az egész szervezetre. Fokozzák az anyagcserét, javítják az étvágyat, csontképzô hatásuk van, elôsegítik a D-vitamin képzését. Csökkentik a vér cukor- és koleszterinszintjét. Elôsegítik a vörösvértestek szaporodását és a védôanyagok termelôdését. Növelik a meghûléssel és fertôzésekkel szembeni ellenálló képességet.
A napfény Mi is lehetne a legaktuálisabb téma, júniusban és júliusban, a vakációk kezdetén, mint a napfény tulajdonságai és a bôrre gyakorolt hatásai? A napfény kevert fény, prizma segítségével vörös, narancs, sárga, zöld és ibolyaszínekre bontható, látható fénysugarakat, láthatatlan hôsugarakat és ibolyántúli (UV) sugarakat tartalmaz. A napsugarak elektromágneses hullámok, amelyekben meghatározott nagyságú energiacsomagok vannak. Minél kisebb a fény hullámhossza, annál nagyobb a rezgésszáma és annál nagyobbak az energiarészecskéi. Hôsugarak Látható fény UV
Az UV sugarak azonban bizonyos határon felül károsak, ezért megfelelô módon védekeznünk kell ellene. A megfelelô védekezéshez hozzásegít a tájékozottság. Ismernünk kell bôrünk nappal szembeni érzékenységét és tisztában kell lennünk a fényvédôk tulajdonságaival és használatával. Az UV sugártartományban található az UVA, az UV-B és az UV-C sugár. Az UV-C sugarat elnyeli a légkör ózonrétege. UV-B sugarak okozzák a gyulladást és a napégést, míg az UV-A a bôrben mélyebbre hatolva a festékképzést és a barnulást segíti elô. Ezzel azonban károsítja a mélyebben fekvô kötôszöveti rostokat, öregíti a bôrt. Mindezek ismeretében a fényvédô vásárlásánál alaposan nézzük meg, hogy a termék mely UV tartományban nyújt védelmet. Az
optimális az együttes UV-A és UV-B védelem. Még jobb, ha vízálló és fotostabil fényvédôt veszünk, mely jobban ellenáll a napfénynek és a víznek. A napfürdôzést kezdjük magasabb faktorszámú – SPF 25-20 – fényvédôvel és fokozatosan csökkenthetjük a faktorszámot. Az arcra használjunk kifejezetten erre a célra készült fényvédôt és a kiálló arcrészekre (orr, áll), tegyünk magasabb faktorszámú, vastagabb textúrájú védôkrémet. Ne feledkezzünk meg a szem védelmérôl sem, mivel a tartós UV sugárzás károsítja a szaruhártyát és szürkehályogot is okozhat. Amennyiben magunkévá tudjuk tenni a napozás fô szabályát, a fokozatosság és a mérsékletesség elvét, bôrünk ragyogóan barna és egészséges lesz. Kívánok Önöknek nagyon kellemes nyarat és még kellemesebb napfürdôzést!
Barabás Éva
400000 – 800 millimikron 800 – 400 millimikron 400 – 1 millimikron
A hosszúhullámú, kis energiájú hôsugarak átmelegítik a bôr szöveteit, helyi vérbôséget idéznek elô, de vegyi folyamatokat nem aktiválnak. A bôr felületi párolgását fokozzák, ami a hám víztartalmának csökkenésével jár. A napfény nagy adagban napszúrást okozhat. A legmagasabb energiaszintû és legrövidebb hullámhosszú UV sugarak az élô szervezet vegyi folyamataira hatnak. Meggyorsítják a sejtosztódást, hámképzô hatásuk van. A mértékkel alkalmazott UV sugár ellenállóvá teszi a bôrt. Serkenti a haj növekedését, azonban szôrtúltengésnél káros hatása van. Javítja a szeborreás és az aknés bôr állapotát. Az akné kezelésénél Gyógyszertár VI. évf. 5–6. szám 35
↵
MOSZ-Portál OnLine KÖZVÉLEMÉNY A gyógyszerészi gondozásról Április 16. és június 20. között a kollégáknak lehetôségük volt arra, hogy az alábbi kérdéskörben – szavazással – véleményt nyilvánítsanak: Ön hogy értékeli gyógyszertárában a gyógyszerészi gondozás hozadékát? Ahogy az az alábbi adatokból is kitûnik, döntôen a gyógyszerészi gondozás pozitív hatásainak túlsúlyát érzékelték a kollégák. Közel 40 százalékuk azon a véleményen volt, hogy a gyógyszerészi gondozásról a betegektôl nagyon jók a visszajelzések, ezáltal nôtt a patika jó híre (26%). Egyes patikákban még gazdasági hasznát is érzékelik, –- bár ez elenyészô –, közel 20% szerint azonban forintban mérhetô haszna ennek a tevékenységnek nincs. Egyes patikák környezetében a tevékenységet a háziorvosok szakmailag támogatják, míg – bár ritkábban – de néhány háziorvos még idegenkedik tôle. Nôtt a patika jó híre Pozitív a páciensek visszajelzése A háziorvosok szakmailag támogatják Közvetlen gazdasági hasznát érezzük Forintban kifejezhetô haszna nincs A háziorvosok idegenkednek tôle Szavazatok száma:
10 15 2 1 7 3 38
26% 39% 5% 3% 18% 8% 100%
Érdemes ennek kapcsán egy pillantást vetni a MOSZ portál látogatottságára. Ebben a szavazásban – elvileg – minden második látogató véleményt nyilvánított. A napi látogatottság ugyanis, ahogy azt az alábbi táblázat is mutatja, 80 fô felett van.
ADATOK A MOSZ-PORTÁL LÁTOGATOTTSÁGÁRÓL www.magangyogyszereszek.hu Összes látogatás 2004.04.17. óta: Az eddig legforgalmasabb nap: Az eddig legforgalmasabb nap látogatottsága: Az elmúlt két hét adatai 2007. 06. 18. Hétfô 2007. 06. 17. Vasárnap 2007. 06. 16. Szombat 2007. 06. 15. Péntek 2007. 06. 14. Csütörtök 2007. 06. 13. Szerda 2007. 06. 12. Kedd 2007. 06. 11. Hétfô 2007. 06. 10. Vasárnap 2007. 06. 09. Szombat 2007. 06. 08. Péntek 2007. 06. 07. Csütörtök 2007. 06. 06. Szerda 2007. 06. 05. Kedd
47985 2007.05.14. 294 126 77 53 70 90 88 90 72 41 32 83 103 100 96
Az elmúlt két hét napi látogatásainak átlaga: 80.1
36 Gyógyszertár VI. évf. 5–6. 2. szám szám
Vízszintes: 1. Egy terület, amelyre a gyógyszerészi gondozási programok kiterjesztése várható (O, U, N,A). 13. Olajbogyó. 14. … Kobo, japán író. 15. Üdülôhely a Velencei-tó mellett. 16. Vissza: keskeny nyílás. 17. Mûanyagféle. 20. Finom szemcséjû üledék. 21. Francia arany. 22. Erdei állat. 23. Száj, németül (MAUL). 25. Szolmizációs hang. 26. A gyôzelem istennôje a görögöknél. 28. Kulcslyukon keresztül kémlel. 30. Vezetékben kering. 32. Indusztria. 34. Kortyolna. 36. Lóeledel. 38. Klasszikus köszöntés. 40. Eger latin neve. 43. Aga betûi keverve. 44. Kilátásba helyez. 45. Olasz és lengyel gépkocsijel. 46. Alaszkai folyó. 48. Település a Dunazug-hegységben. 49. Megkérdôjelez. 51. Tarol. 53. Brazil tagállam. 54. Nôi név. 56. Régi iskolatípus. 59. Kázus. 61. Félig ódon! 62. Japán régi fôvárosa. 64. Juhszállás. 66. Kettôzve: sportfogadás. 67. Gondol. 69. Növényzetet kiirt. 71. Fénykibocsátó dióda, röv. 72. Földrész. 74. Palindrom nôi becenév. 75. Búzavirágféle, pirosan lilás virágú növény. 77. Ernyôfénykép (E, L). Függôleges: 1. Kisalföldi város (M, A). 2. Meg tudja fogni. 3. Kamionjelzés. 4. Savmaradék! 5. Hobbit, Göncz Árpád fordításában. 6. Függôzár. 7. Jód és berillium vegyjele. 8. Ruhaszövet. 9. Befogó szerkezet. 10. Némán súgó! 11. Romlott tojás jelzôje. 12. Hivatali helyiség. 18. Határozószó. 19. Jászvásár román neve. 22. Konyhakerti növény. 24. Tûznyelv. 27. Boltablak. 29. A földszintre cipelne. 31. Különlegesség. 33. Ászokhordó nyílása. 35. Észt-orosz határfolyó. 37. Építés, németül. 38. Alagút egynemû betûi. 39. Számnév. 41. Após, népiesen. 42. Dajka dúdolja. 47. Algériai kikötôváros. 50. Fonalat erôsít. 52. Hôsök …, budapesti közterület. 53. Az alapmérték billiomodrészét jelöli. 55. Citáló. 57. Holt nyelv. 58. Idegen nôi név. 60. Attila névváltozata. 63. Dunakeszihez csatolt község. 65. Zöldes szín. 68. Elcsen páros betûi. 70. Össze-vissza fal! 71. Lengyel légitársaság betújele. 73. Csalit vége! 76. Marton Éva. Beküldendô: vízsz. 1. Elôzô rejtvényünk megfejtôi közül 1 db belépôjegyet nyert az ôszi Gyógyszerészek Országos Kongresszusának Dixieland koncertjére: Kereislerné Grósz Zsuzsanna, Apolló Patika, Debrecen, Piac u. 61. A helyes megfejtést beküldôk között 1 éjszakára szóló kétágyas szobában történô elhelyezést sorsolunk ki az ôszi Gyógyszerészek Országos Kongresszusán.
Sintek International www.sintek.se
GYÓGYSZERTÁRI RAKTÁROZÁS FELSÔFOKON
• ERGONOMIKUS • GAZDASÁGOS • ESZTÉTIKUS
RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁSÉRT FORDULJON IRODÁNKHOZ: SINTEK MAGYARORSZÁGI KÉPVISELET G-MANAGEMENT RT. 1134 BUDAPEST, HUBA UTCA 10. TELEFON: 320-4848, 320-4860, 320-4918, 320-5016 FAX: 239-0349 E-MAIL:
[email protected] http\\:www.gmrt.hu
GM MANAGEMENT
Magángyógyszerészek Országos Szövetsége VI. évf. 5–6. szám • 2007. május–június
Magángyógyszerészek Országos Szövetsége
Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szervezôdése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése elômozdítása érdekében. • Érdekérvényesítô tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerû adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem elôtt tartva végezzük. • Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetôivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt. • Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak mûködési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése. • Kiemelkedôen fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplôivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedôk szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttmûködést. • Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására. • Célkitûzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése. • Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére. • Fontosnak tartjuk a betegek életminôsége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését. • Elôsegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok mûködtetésével összefüggô kérdések képviseletét.
SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT
Az újabb öt évre tematizált „Gyógyszertári menedzsment2” címû, kreditpontos továbbképzésünk harmadik évfolyamának fôbb témakörei:
✗ SWOT analízis
(elôadó: Dr. Simon Kis Gábor) Ennyire aktuális talán még sohasem volt a magyar gyógyszerészet erôsségeinek, gyengeségeinek, lehetôségeinek, fenyegetettségeinek objektív megközelítése, mint napjainkban. A globalizáció tudatos térhódítása az egészségügyi kormányzat aktív közremûködésével csak egyféleképpen akadályozható meg, ha a magyar gyógyszerész társadalom tökéletesen tisztában lesz a felsorolt tényezôkkel és ennek tudatában teszi meg a szükséges ellenlépéseket.
✗ Döntés, irányítás
(elôadó: Prof. Dr. Vincze Zoltán) Mindennapi életünktôl kezdve az országos jelentôségû ügyekig mindent behálóz és átfog a döntés. Például a háziasszony dönt abban, hogy mi legyen az ünnepi ebéd. Vagy a család dönt abban melyik egyetemre menjen a gyerek. Vagy az egészségügyi miniszter dönt abban, hogy versenyezzenek a patikák. Ezeknek a döntéseknek különbözô mértékû és idôtávú kihatásaik vannak, amit tudatosan meg kell ismernünk. Az irányítás a gyógyszertári mindennapi munkában a leginkább használatos tevékenység. Ezért szükséges a menedzser szemléletû feltérképezése.
GYÓGYSZERTÁRI MENEDZSMENT2 A továbbképzô elôadások helyszínei és idôpontjai: Szombathely
szeptember
22 – 23.
(szombat-vasárnap)
Budapest II.
szeptember
29 – 30.
(szombat-vasárnap)
Debrecen
október
06 – 07.
(szombat-vasárnap)
Szolnok
november
10 – 11.
(szombat-vasárnap)
Veszprém
november
17 – 18.
(szombat-vasárnap)
Budapest III.
november
24 – 25.
(szombat-vasárnap)
A továbbképzô tanfolyam – az akkreditációs bizottság döntése alapján – részvétel esetén 15 kreditpont értékû, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékû. (Kódszám: SE-GYTK/2007-01/00007) A képzés bonyolításával a Simon Patika Bt. foglalkozik (Címe: 1149 Bp., Nagy Lajos király útja 158.) Részvételi díj: 9.750,- Ft tanfolyamdíj + az egyetemi elektronikus pontelszámolási költség: 500,- Ft. A számlát a tanfolyam végén kapják meg a hallgatók
✗ Adózás
(elôadó: Dr. Sándor István) Neuralgikus pontja a magyar gyógyszerügynek az adózás témája, amit a különbözô kormányok az államháztartás helyzetének javítására menetközben is módosítani szoktak. Éppen ezért a gyógyszerész társadalomnak folyamatosan naprakész ismeretekkel kell rendelkeznie az adózás mikéntjérôl.
✗ Emberek, teamek, motiváció
Információ: Marossy Irén tel/fax: 06-1/252- 4948, hétköznap 9–12 óráig; illetve Takács Gézáné dr. tel.: 30/955 - 8125.
JELENTKEZÉSI LAP Gyógyszertári menedzsment2 III. évfolyam, 2007. A továbbképzés választott helyszíne: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelentkezô neve:
......................................................
(elôadó: Dr. Samu Antal) Annak ellenére, hogy a gyógyszerellátásban dolgozó szakemberek (gyógyszerészek, asszisztensek) eleve motiváltak a betegellátás folyamatos biztosítására, mégis szükséges idônként elkötelezettségüket, hivatástudatukat erôsíteni, különösen a jelenlegi kiélezett helyzetben. Ennek technikájáról szól az elôadás.
Leánykori név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
✗ Konkurenciaelemzés
Munkahely címe: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
(elôadó: Hankó Zoltán) Miközben a személyi jogos gyógyszerészek egymással vannak elfoglalva, a globalizáció begyûrûzô hatásaként fenyegetô veszéllyé vált a magyar gyógyszerész társadalom láncrafûzése a külföldi nagybefektetôk részérôl. Az eddigieknél sokkal szélesebb kitekintést igényel a konkurenciaelemzés, nemcsak magyar, hanem nemzetközi viszonylatban is. Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát. Tisztelettel
Dr. Simon Kis Gábor s.k. egyetemi docens
Anyja neve: Szül. hely:
......................................................... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szül. ideje: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Kamarai mûködési nyilvántartási száma: . . . . . . . . . . Kelte: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelölje meg, melyik egyetemen tartják nyilván továbbképzéseit: Debreceni Egyetem
❏
Semmelweis Egyetem
❏
Szegedi Egyetem
❏
Munkahely neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Munkahelyi telefon:
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefax: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Mobil: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számlázási név (ha a fentitôl eltérô): . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számlázási cím: Fizetési mód:
...................................................... Átutalás
❏
Készpénz
A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezônek tartom, a tandíj határidôre való befizetésérôl gondoskodom. Kelt: 2007. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ........................................... aláírás Beküldési cím: Simon Patika Bt. 1149 Budapest Nagy Lajos király útja 158. Tel./fax: 06/1 252-4948 A jelentkezési lap szabadon sokszorosítható!
❏
✄
