Gondolkodó a párhuzamokról I. rész

Gondolkodó a párhuzamokról I. rész I. Az ember, mint biológiai lény, optimális életvitelre csak közösségi környezetben alkalmas. A személyiség felépítésének és kiteljesítésének ez az egyik meghatározó alapfeltétele. Így volt ez az ôsközösség idején és így van ma is. Ennek okán szervezôdött a család, a csoport, a törzs, a nemzetség és a nemzet, és szervezôdnek ma a meghatározott célok megvalósítására alkalmas, ennél szélesebb közösségek. A tudat, a szellem és az intellektus az eszköze annak, hogy ezt az életteret a közösség minél megfelelôbben, az egyéni, a társadalmi csoportérdekekre és a természeti környezetre is figyelemmel, harmonikusan és felelôsen tudja formálni. Ez a felelôsségtudat eredményezi – többek között – a közös erkölcsi normáknak megfelelô életvitelt, a gondoskodást a gyermekrôl és idôsrôl, az elesettrôl és a leszakadóról, egyben motiválja az egyéniség kibontakozását és az innovatív társadalomfejlesztést is. Minden, a természetes folyamatokat megbontó, erôszakos változtatásra irányuló kísérlet megszünteti a harmóniát, bizonytalanságot, majd elégedetlenséget szül és összeroppantja a rendet. Szent Pál a korinthusiakhoz írt levelében ezt úgy fejtegeti, hogyha annyira elrontottunk valamit, hogy már nem helyrehozható, térjünk vissza az alapokhoz, kezdjük újra. Vannak erre módszerek is. Átértékelés, társadalmi konszenzus, rendszerváltás. Felkelés, forradalom, háború. Mindezek okán a közösség vezetése az egyik legnagyobb felelôsség. II. A haladás elengedhetetlenül szükségszerû folyamat, a fejlôdés alapja. Hiányában az életfeltételek aktualizálása, megújítása szenved csorbát, s kihasználatlanul maradnak az erôforrások is. A társadalmi fejlôdés és változások, a társadalom és környezet kapcsolatai, a technikai elôrehaladás, igénylik az egyre körültekintôbb és magasabb szintû szervezettséget. A szervezettség fenntartása koordinációs és irányító intézmények létrehozását indukálja. Ezek az intézmények a társadalommal való folyamatos kontaktusban végzik a finomhangolásokat és a konszenzusban kialakított prioritások mentén gondoskodnak a célkitûzések leghatékonyabb megvalósításáról. III. A politika egy szûk társadalmi csoportnak a hatalom megszerzése, megtartása és felhasználása érdekében folytatott tevékenysége. Ez a tevékenység általában elhivatott

megvalósítása a társadalmi célkitûzéseknek, de lehet a hatalom birtokosainak szubjektív egyéniségével torzított, a társadalmi egyetértést nélkülözô, más irányú építkezés is. Ma csak kapkodjuk a fejünket. Mi is történik? I./a. A szakmai mikroközösségek a konkrét célok megvalósítására hasonló logika peremén, hasonló módon szervezôdnek. Így van ez gyógyszerészi körökben is. Úgy tûnhetne, hogy a helyzet egyszerûbb, mivel genetikailag nagyok lehetnek ugyan az eltérések, de a személyiséget leginkább formáló életszakaszban hasonló volt az élménykörnyezet. Adott a közös hivatásból adódó érdeklôdés, a tanult ismeret, a tízezret alig elérô számú hazai gyógyszerész akár ismerhetné is egymást, célkitûzéseik és az azokhoz vezetô utak nem nagyon variábilisak. Összefüggést látok abban, ahogyan a XX. század végi politikai fordulat hihetetlen társadalmi változásokat generált, ugyanúgy a gyógyszerészet ugyanekkor hallatlan lehetôségekhez jutott. A feladatnak próbáltunk elôször becsülettel megfelelni. A megerôsített pozícióban közösen kezdtük a jövôt felvázolni, a lépéseket megtervezni. Stabil gyógyszerellátó rendszert építettünk fel, újra megteremtve ezzel a gyógyszerészet társadalmi megbecsülését (1990-95). II./a. A kiérlelt koncepciók végrehajtásához intézmények és az azokat irányító felelôs személyek kellenek. Nemzetközi példák segítettek minket abban, hogy felvázoljuk a magyar gyógyszerellátás fejlesztésének koncepcióját, alkalmassá tegyük magunkat a feladat végrehajtására. Az Európai Unióhoz való csatlakozás, a globalizációs folyamatok várható gazdasági hatásai és az egészségügyi ellátó rendszerek alakításában tanulmányozott nemzetközi tapasztalatok mind körvonalazták a számunkra várható környezetet (1995-2000). III./a. Hogyan jutottunk hát mégis ide? Az építôkockákat nem lehet összevissza rakni. Ha nem a legszélesebbeket teszem alulra, a második, harmadik sornál leomlik a vár, még akkor is, ha hisztériásan tiltakozom ez ellen és meg akarom változtatni az építkezés alapszabályát. Van, aki erre „ráérez”, van aki megtanulja, van aki elhiszi másoknak, hogy csak így megy, és van aki tudja, hogy nem fog menni, de pillanatnyi érdekeit követve újra és újra megpróbálja (2000-2005). Ezzel összefüggésben a felelôs irányító személyisége meghatározó lehet egy mégoly világos folyamatban is. Ha egy szakmát akarunk felgyorsult világunkban a lehetôségek birtokában újra felépíteni, megbocsájthatatlan a sok elveszített po-

zíció, a majd évtizedes és nem pótolható veszteség. Ne a külsô tényezôk váratlan alakulásával indokoljuk a kudarcot, hanem szûrjük le a konzekvenciát és változtassunk. A változások vezénylése igényli a szervezettséget. A szervezettség fenntartása – a közösen kimunkált alapelvek folyamatos képviselete mellett – koordinációt feltételezô, és az irányító intézmények létrehozását indukálja. Mindezek okán a közösség vezetése az egyik legnagyobb felelôsség. Ismét megvannak a közösen kiérlelt tervek. Körvonalaztuk a környezet várható alakulását, ismerjük a kitörési pontokat. Szilárdak az elvek és világosak az operatív teendôk. A harmónia a küszöbön van. Ne szalaszszuk ismét el a lehetôséget, mert azt már nem heverjük ki.

Dr. Mikola Bálint

Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelôs kiadó: dr. Mikola Bálint Szerkeszti a szerkesztô bizottság: Hankó Zoltán (szerkesztésért felel), dr. Feller Antal, dr. Herczeg János, Mátyásné Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, Sándor Árpád, Schlégelné Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor, dr. Varga Imre A MOSZ címe: 1134 Budapest, Huba utca 10. Telefon: 236-0974 E-mail: [email protected] ISSN 1588-8231 Nyomdai elôkészítés: Recsi István Telefon: 06 30 950-6866

G

Nyomda: Innova 2000 – Innovariant Nyomda Hirdetésszervezô: Magic Home Bt. 1061 Budapest, Király u. 12. Telefon: 411-1866, 06 30 984-6683 E-mail: [email protected]

G

G

Ára: 1000 Ft + 20% ÁFA

Gyógyszertár VI. évf. 4. szám 1

Múló öröm vagy tartós ünnep? Jenô követte, akinek feladatául a 2006-os választásokig a gyógyszerbéke megteremtését jelölték meg. A tavaly tavaszi választásokat követô kormányalakítás minôségileg új helyzetet teremtett. A koalíciós egyeztetés eredményeként az egészségüggyel szemben addig nagyon kritikus, a gyógyszerpiac liberalizálását, a hálapénz kiirtását, az öngondoskodás növelését (és ezzel a térítésmentes ellátások megszüntetését), valamint a kórházprivatizációt és a több biztosítós modell bevezetését addig is harsányan hirdetô SZDSZ – Magyarország történetében elôször – megkaphatta az egészségügyi tárcát, a párt pedig dr. Molnár Lajost delegálta a miniszteri bársonyszékbe. Épp egy megbeszélésen voltam, amikor híre jött, hogy dr. Molnár Lajos egészségügyért felelôs miniszter lemondott, mire a mellettem ülô kolléga félhangosan megjegyezte: most már legalább lesz mit ünnepelnünk április 4-én. Az sajnos még nyitott kérdés, hogy a miniszter lemondását hosszabb távon is megünnepeljük-e, mivel a cégér átfestése önmagában nem ad garanciát a változásra. Kötve hihetô azonban, hogy akadhat gyógyszerész e hazában, aki bánkódna a miniszter távozása miatt, még akkor sem, ha a patikanyitás liberalizálásával többüknek adódhat lehetôsége arra, hogy a hôn áhított személyi joghoz (amit egyébként épp a távozó miniszter üresített ki szinte teljesen), illetve új gyógyszertári engedélyhez juthasson.

Dr. Molnár Lajos a rendszerváltás óta a sorban a 10. egészségügyi miniszter (az egyik miniszter kétszer ülhetett a bársonyszékben), a jelenlegi koalíció 2002 nyári hatalomra kerülése óta pedig negyedikként vágott bele az egészségügy irányításába 2006 nyarának elején. A 2002-ben miniszterré kinevezett dr. Csehák Judit rövid idô után – az akkori hírek szerint – elsôsorban azért mondott le, mert nem kapta meg az ágazat stabilizálásához szükséges forrásokat. Dr. Kökény Mihályt 2004 ôszén, a gyógyszerpiac valamennyi szereplôjével egyidejûleg kialakult konfliktusokat követôen menesztette Gyurcsány Ferenc elsô miniszterelnökké választásakor. Ôt dr. Rácz

2 Gyógyszertár VI. évf. 4. szám

Dr. Molnár Lajost és nézeteit a gyógyszerészek már korábban is megismerhették, annak ellenére, hogy az országos egészségpolitika-csinálásnak nem volt állandó és oszlopos tagja. Az SZDSZ képviseletében egy-egy konferencián korábban is részt vett, ahol elôadásaival szinte provokálta a hallgatóságát, a fórumokon pedig rámenôs volt. Sok politikustársával ellentétben nem érdekelte a „kongresszusi etikett”, mondta amit gondolt, és szemmel láthatólag jól érezte magát az egyre feszültebb légkörben is. Szabadpiaci viszonyok érvényesülését, a patikaalapítás liberalizálását, a gyógyszerek patikán kívüli árusítását, a gyógyszerészi privilégiumok lebontását hirdette, és az sem zavarta igazán, ha a gyógyszerészeket személyükben sértô megjegyzéseit követôen hallgatósága hangosan reagált, mint ahogy abból sem csinált ügyet, ha egy-egy – számunkra fontos – részletkérdésre nem tudott érdemi választ adni. Megismerve a szemléletét és a személyiségét, sôt valamennyire ismerve a politikai élet jellemzôit is, amikor pozícióba került, sokan számítottunk arra, hogy minisztersége nem lesz hosszú életû. Az elôzetes kalkulációkban a távozását legkésôbb ez év tavaszára jósoltuk, hiszen biztosak voltunk abban, hogy az általa képviselt elvek és stílus elôbb utóbb „ki fogják verni a biztosítékot” nemcsak az egészségügy szereplôi, hanem a nagyobbik koalíciós partner

egészségpolitikusai között is. Erre gondolva azt szerettük volna elérni, hogy ne a gyógyszerpiac átalakításával kezdje a ténykedését, hiszen ez mégiscsak egy jól mûködô és a strukturális átalakuláson évekkel ezelôtt átesett ágazata az egészségügynek. Abban reménykedtünk, hogy elôbb fognak ellene fellázadni, mint hogy a gyógyszerügy átalakítását elindíthatná. Nem így történt. Neki és környezetének fontosabb volt a gyógyszerpiac átalakítása annál, hogy kivárja azt a pillanatot a beavatkozásra, amikor az egészségügyi ellátórendszert és a finanszírozást a saját maga és pártjának elképzelései szerint már átalakította. Hivatalosan a gyógyszerbüdzsé finanszírozási válsága és a gyógyszertári törvény 2006. december végén hatályosuló korábbi rendelkezése (a gyógyszerészi tulajdonhányad növelésérôl) sürgette ôt, a valódi motiváció azonban más bázisból is merítkezett: pár hetes készülôdés és a Zöld könyv megjelentetése után azonnal belevágott a gyógyszerpiac átalakítását célzó jogszabályok elkészítésébe. A történések ismertek: esélyt sem kapott a szakma arra, hogy érdemi egyeztetések kezdôdjenek. Pedig – elvileg – a liberalizmus a másik érveinek a meghallgatását és mérlegelését is feltételezné. Kérdezhettük volna, hogy milyen liberalizmus az, amelynek a zászlaja alatt az érintettek jogainak sárba tiprásával történhetnek intézkedések, de hamar kiderült, hogy nem áltathatjuk magunkat: liberalizmus fedônéven a magyar egészségügyben diktatórikus hatalomgyakorlás folyik. Valahol, valakik, a színfalak mögött már korábban döntöttek és számukra az volt a fontos, hogy a paraván elôtt álló dr. Molnár Lajos vezetésével a lehetô legrövidebb idôn belül minden lényeges kérdésen túljussanak. A formális jogalkotási elôírásokat is figyelmen kívül hagyva és a látszatra sem figyelve készült el és került a parlament elé a gyógyszer-gazdaságossági és az új kamarai törvény, miközben nemcsak a gyógyszerészek kerültek lehetetlen helyzetbe, hanem jónéhány szocialista parlamenti képviselô és egészségpolitikus meghasonlásának is tanúi lehettünk: az informális személyes egyezteté-

seken még egyetértésérôl biztosító és javaslataink támogatását vállaló több képviselô a saját álláspontjának is hátat kellett fordítson a bizottsági munkában és az Országgyûlés plenáris ülésein. Nagy erôk mozdultak meg a gyógyszerpiac átalakításáért… Az elmúlt 10 hónap eseményei a nyilvánosság elôtt jórészt dr. Molnár Lajoshoz kapcsolódtak, de azt látnunk kell, hogy a történések túlmutatnak a személyén és a személyiségén. Ha más ül az ô székében, bizonyára más a stílus és valószínûleg más szöveggel fogadják el a gyógyszer-gazdaságossági törvényt is. Lehet, hogy az elvett kamarai jogosítványok egy része is megmarad. Az egészségügy minden területére kiterjesztett forráskivonás és az ehhez kapcsolt strukturális átalakítás, a több biztosítós finanszírozási modell bevezetésének az elôkészületei azonban egy teljesen új egészségügyi rendszer kialakításáról árulkodnak. Ha ehhez hozzávesszük a közszolgáltatások általános leépítését (pl. posta, vasúti szárnyvonalak), az oktatás, a kultúra, a szociális ellátórendszer átalakítását, a magyar gazdaság tulajdonosi struktúrájának a gyors ütemû változását és a politikai élet történéseit is, könnyen felismerhetjük: az élet szinte minden területére kiterjedôen elindult egy új rendszer kialakítása: egy nyilvánosan be nem vallott rendszerváltás folyik. Most zajlik a szociális piacgazdasági modellrôl a neoliberális gazdasági modellre történô átállítása az egészségügynek és az országnak, most kell végleg szembesülnünk Magyarországnak a globális piaci erôtérbe való bevezetésével. Arról pedig, hogy egy évvel ezelôtt a választók szavazatáért kampányoló miniszterelnök – például a gyógyszerészek által finanszírozott, betegeknek szóló magazinban is – még egészen más jövôképpel korteskedett, ma már szinte senki sem beszél. A kimondott szó értelme elveszett, az ígéret meg-

valósítását már számon kérni sem illendô, az elnyert pozíció a másért vállalt felelôsség helyett csupán a kíméletlen önérdekérvényesítés lehetôségét tárja még tágabbra. Ebben a kontextusban vizsgálva a történteket, dr. Molnár Lajos tevékenysége nem „kilóg a sorból”, hanem ennek a rendszerváltó folyamatnak szerves része. A miniszter távozásának a valódi okát nem ismerjük. A lemondás(?) okait kutató össznépi találgatásban a félhivatalos indok (a több biztosítós rendszerre való átállás késlekedése) mellett felvetôdött megromlott egészségi állapotának és testi-lelki kifáradásának a lehetôsége is. Nem lehet kizárni azonban, hogy dr. Molnár Lajos akarata ellenében kényszerült távozni, mert – egyes hírek szerint – a rosszkor, rossz technikával és zsarolási céllal meglobogtatott lemondását a miniszterelnök váratlanul elfogadta. A kényszerû távozás kiváltó okaként szóba

Horváth Ágnes az új ágazati miniszter Dr. Molnár Lajos lemondását követôen az Országgyûlésben április 23-án letette a hivatali esküt az új egészségügyi miniszter, dr. Horváth Ágnes, a tárca eddigi államtitkára. Alapvégzettségét illetôen orvos. Eddigi munkahelyei közül meghatározónak bizonyult a veresegyházi Misszióban és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál betöltött státusza. Dr. Horváth Ágnest a Szabad Demokraták Szövetsége delegálta a kormányba, a delegálást a nagyobbik koalíciós párt elfogadta. MOSZinfo

került egy egyházként bejegyzett nemzetközi szervezethez tartozás is, de néhányan még azt sem tartják kizártnak, hogy az eluralkodott káoszt és az egészségügyi elit meghatározó erôcsoportjaival való permanens konfliktust unta meg a miniszterelnök. Ahogy arra mi korábban számítottunk. Nem vagyunk sokkal okosabbak a koalíciós pártok közötti alku természetét illetôen sem, a hogyan és kivel tovább-ról. A „zuhanyhíradóban” magát hónapokon át makacsul tartó forgatókönyv szerint dr. Molnár Lajos távozását követôen az SZDSZ – a külügyért cserébe – visszaadta volna az egészségügyi tárcát az azt korábban visszakövetelô MSZP-nek, azonban dr. Horváth Ágnes eddigi államtitkár miniszterré választásával ezen híresztelés realitása sem igazolódott. Amikor a pillanat örömében a kollégám ünnepnek nevezte dr. Molnár Lajos lemondásának a napját, nyilvánvaló volt, hogy nem gondolta végig a mélyebb összefüggéseket és a lehetséges forgatókönyveket. Azt, hogy múló öröm ért vagy tartós ünneplésre készülhetünk-e, ma még nem tudjuk. Illúzióink azonban ne legyenek. A történések elemzése nem önmagáért való dolog: segít feltárni a lényeget és megmutatni a lehetséges utakat. Mivel azonban a miniszterváltás valódi okai nem ismertek, a lehetséges következményeket illetôen pedig csak találgatni lehet, arra is fel kell készülnünk, hogy a változás most nem hozza el azokat a lehetôségeket, amelyeket szeretnénk. Antall József miniszterelnökként mondta egyszer dr. Nikolics Károlyról, hogy „a legnehezebb idôkben is tudta azt, hogy mit kell tenni és tette, amit lehetett”. Most talán nekünk sem adatik más, tegyük meg, amit meglehet.

Hankó Zoltán Gyógyszertár VI. évf. 4. szám 3

Módosul a gyógyszertárak mûködési, szolgálati és nyilvántartási rendjérôl szóló szabályozás

Az eredeti minisztériumi javaslathoz képest elôrelépésként értékeljük, hogy a közforgalmú és a közvetlen lakossági ellátásban részt vállaló intézeti gyógyszertárak mûködésével összefüggô kérdések ugyanazon feladathoz tartozó egyazon jogszabály keretei között kerülnek szabályozásra. Elvi megfontolások miatt kezdeményezzük, hogy a közforgalmú gyógyszertárral és az intézeti gyógyszertár közforgalmú feladatokat ellátó egységeivel szemben a rendeletben támasztott építészeti, tárgyi, felszerelésbeli és nyilvántartási követelmények egységesek legyenek és ezeknek az egységeknek az ügyeleti szolgálatban való részvételi lehetôségének a megteremtését is tegye lehetôvé a rendelet, mivel a gyógyszer-gazdaságossági törvény az egyes gyógyszertártípusok által ellátandó szakfeladatokat és a betegkört illetôen nem tesz különbséget. Vannak viszont olyan kifejezetten fekvôbeteg gyógyszerellátást szabályozó kérdések, amelyeket más joghelyen is rendezni lehet.

készletezése, ellenôrzése, tárolása, valamint szakmai tájékoztatással történô kiadása, továbbá a gyógyszerészi gondozás és tanácsadás” szaktevékenységként kerül meghatározásra. Ez elvileg maga után vonja a szükséges szakgyógyszerészi cím megszerzésének, illetve egyes esetekben ezen túl a kötelezô szakirányú továbbképzésen való részvételnek a kötelezettségét (pl. gyógyszerészi gondozás), amennyiben azonban a felsorolt tevékenységekhez a szakgyógyszerészi cím megszerzésének a kötelezettségét rendeljük, az egyetemi gyógyszerészi diplomával rendelkezô gyógyszerész önálló szakmai tevékenységének a lehetôségét szüntetjük meg. Másrészt az a paradox helyzet állhat elô, hogy a gyógyszertár vezetéséhez elegendô a gyógyszerészi diploma (a gyógyszer-gazdaságossági törvény rendelkezése szerint), a gyógyszertáron belüli szaktevékenységekhez viszont szakgyógyszerészi cím kell. Bonyolítja a helyzetet, hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvény rendelkezései értelmében a „szakasszisztens” is rendelkezik gyógyszer-expediálási joggal (ami a jelen rendeletet értelmezve elvileg gyógyszerészi szaktevékenység), illetve a gyógyszer-forgalmazásra engedélyt kapott üzlet gyógyszerekkel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések betartásáért felelôs személyének tevékenysége is – bizonyos értelemben – gyógyszerkiadásnak minôsül, miközben vele szemben a jogszabály semmilyen végzettségi követelményt nem támaszt. Mindezek a kérdések felvetik a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítását, hogy a gyógyszertárvezetés szaktevékenységként kerülhessen meghatározásra, a gyógyszerészi diplomával végezhetô (gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységek) áttekintését és újraszabályozását, a gyógyszerészi gondozási tevékenység végzéséhez szükséges képzettségi követelmények szabályozását, az egyes szaktevékenységek végzéséhez rendelt képzettségi követelmények (szakgyógyszerészi cím) szabályozását, az asszisztensi és a különbözô szakasszisztensi végzettséggel gyógyszertárakban ellátható tevékenységek, illetve a tevékenységi körökhöz rendelt képzettségi követelmények újragondolását.

Elvi megfontolások miatt egyetértünk azzal, hogy „a gyógyszer készítése, vizsgálata,

Ezeket a kérdéseket figyelembe véve a szakmai szervezetek között erôs konszenzus

seljék a szakma érdekeit. A közös munka eredményeképpen megismerhettük egymás álláspontját és – a szervezetek sajátosságaiból adódó hangsúlyeltolódásokat is figyelembe véve – lényegében egységes véleménnyel vehettünk rész a minisztériumban április 10-én zajló egyeztetésen.

A Magángyógyszerészek Országos Szövetségéhez 2006. december 27-én érkezett véleményezésre a 15/1997 (VI. 20.) sz. NM rendelet felváltására szánt közforgalmú-, fiók- és orvosi kézi gyógyszertárak, valamint az intézeti gyógyszertárak mûködési, szolgálati és nyilvántartási rendjérôl szóló miniszteri rendelet módosítását célzó tervezet. Ennek megvitatására január 3-án, az Egészségügyi Minisztériumban került sor, a MOSZ, az MGYK szakértôi és a Gyógyszerész Szakmai Kollégium elnökének részvételével. Ezt követôen az egyeztetések folytatására 2007. március 30-a után került sor, mikorra a minisztérium a korábbi, írásban is beterjesztett részletes véleményeket értékelte, és részben beépítette az új tervezetbe. Az újonnan elkészült tervezet véleményezésére pár napot adott a tárca a szakmai szervezetek számára. Az idô rövidsége ellenére mégis összeültek a Kamara hivatalában a gyógyszerész érdekképviseleti szervezetek vezetô tisztségviselôi. Hosszú évek óta nem volt példa arra, hogy a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége, a Magyar Gyógyszerész Kamara, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és a Gyógyszerellátási Kollégium képviselôi és szakértôi ennyire részletesen meghallgassák egymás véleményét, nyitottak legyenek a másik álláspontjának a mérlegelésére és közösen kidolgozott koncepcióval képvi-


Örömmel tapasztaltuk, hogy a korábban megfogalmazott észrevételek egy részét már tartalmazta a kézhez kapott rendelettervezet, elvi okok miatt azonban a továbbiakban sem értünk egyet sok megfogalmazással a tervezetben. Ilyen pl. az, hogy az „egyszemélyes” gyógyszertár és a fiókgyógyszertár gyógyszerész távollétében is szolgálhasson ki betegeket. Álláspontunk szerint gyógyszertár gyógyszerész nélkül nem lehet a betegforgalom számára nyitva. Ezt erôsíti a 2006. évi XCVIII. tv is, amely a gyógyszertár gyógyszerész nélküli mûködését nem teszi lehetôvé. (Szakasszisztensnek ugyan biztosítja a gyógyszer-expediálás lehetôségét a gyógyszer-gazdaságossági törvény, azonban ez semmiképpen nem értelmezhetô olyan kiterjesztô módon, hogy a gyógyszertár gyógyszerész nélkül mûködhessen.)

alakult ki abban, hogy kezdeményezni szükséges a gyógyszerészi kompetenciák rendezését. A gyógyszer-gazdaságossági törvény szerint közforgalmú gyógyszertárak más közforgalmú gyógyszertárakkal egyes magisztrális feladatok ellátására szerzôdést köthetnek. A tervezet készítôi eredetileg ezt a lehetôséget egészen tágan értelmezték és komoly vita tárgyát képezte, hogy a szerzôdött gyógyszertárnak kell-e egyáltalán a magisztrális gyógyszerkészítéshez szükséges építészeti, tárgyi és nyilvántartási kötelezettségeket elôírni. Hangsúlyoztuk mindazokat a szempontokat, amelyeket a tervezet korábbi szövegének ismeretében megfogalmaztunk, miszerint az „egyes” magisztrális feladatok átvállalása nem mentesíthet minden magisztrális gyógyszerkészítési kötelezettségtôl, hiszen pl. ügyeletben vagy sürgôs szükség esetén, illetôleg a szerzôdés felmondását vagy meghiúsulását követôen a gyógyszertárnak készen kell tudni állni bármilyen magisztrális feladat ellátására. Nem tisztázott továbbra sem, hogy miként lehet a gyógyszergyártási tevékenységgel kapcsolatos uniós elvekkel összeegyeztetni, hogy gyógyszertár más gyógyszertár részére üzletszerûen gyógyszerkészítési tevékenységet folytasson,

hogy ez a tevékenység miért nem engedélyköteles (csupán a szerzôdés tényének a bejelentésére kötelezné a tervezet az érintetteket), hogy a termékfelelôsség érvényesítéséhez szükséges minôségellenôrzési és minôségtanúsítási szempontokat miként lehet érvényesíteni. Nem tartjuk indokoltnak és ezért ellenezzük, hogy a rendelet általános elôírást adjon a normál nyitvatartási idôn túl, az ügyeleti szolgálat betegforgalom számára nyitott officinában való végzési kötelezettségére. Ez – a korábbi véleményünket megerôsítve – súlyos és indokolatlan élet- és vagyonbiztonsági kockázatokat hordoz, illetve olyan gazdálkodási többletterhet ró a gyógyszertárakra, melyek nem állnak arányban a szolgáltatás nyújtotta többlettel. A gyógyszertárak ügyeleti szolgálatának szabályozásával kapcsolatban továbbra is fenntartjuk azt az álláspontunkat, melyet a korábbi években a szakmai szervezetek több alkalommal elôterjesztettek az ügyeleti kijelölés szempontjaira, eljárásrendjére, szakmai követelményeire, finanszírozására vonatkozóan. A közforgalmú gyógyszertár alapterületét illetôen alapvetôen a jelenlegi státus quo korrekciókkal történô fenntartása mellett

érveltünk. A tervezet ugyanis tartalmazott egy olyan változatot, miszerint a jelenlegi minimumhoz képest kb. 25%-kal megnövekedett volna a minimális alapterület és ezt a követelményt az újonnan létesülô gyógyszertáraknál a rendelet hatályba lépését követôen, a korábban létesült gyógyszertáraknak pedig 2010-tôl kötelezôen elôírták volna. Jelenleg sok olyan gyógyszertár mûködik, amely környezeti adottságainál fogva képtelen lenne a jelenlegi mûködési helyén a kötelezô alapterület-bôvítést végrehajtani. Egyetértettünk viszont azzal, hogy tanácsadó helyiség kialakítása 2010ig minden közforgalmú gyógyszertárnak kötelezô legyen úgy, hogy a helyi lehetôségek függvényében, az ehhez szükséges alapterületet vagy a raktár, vagy az összevont vényezô és laboratórium terhére is ki lehessen alakítani. A tervezettel kapcsolatosan az általános szempontok mellett részletes, minden egyes pontra kitérô vélemény készült. A rendelet szakmai és tárcaközi egyeztetése tovább folyik, melynek lezárása után derül ki, hogy a szakmai érdekképviseletek javaslataiból mi került megvalósításra.

Schlégelné Békefi Csilla

Ülésezett a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöksége A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2007. április 18-án tartotta soron következô ülését. Dr. Mikola Bálint tájékoztatta az elnökséget arról, hogy a közgyûlés által megszavazott új Alapszabály-t benyújtotta a cégbíróságnak.

Dr. Schlégelné Békefi Csilla beszámolt a 15/1997. sz. rendelet módosítása tárgyában folytatott egyeztetô tárgyalásokról, azok sarokpontjairól (pl. gyógyszerész jelenlét nyitvatartási idôben, gyógyszertár alapterület és arányok, ügyeleti szabályozás kérdései, kórházi gyógyszertárak közforgalmú egységeivel szemben támasztott követelmények, a magisztrális gyógyszerkészítésre vonatkozó, gyógyszertárak közötti szerzôdések szabályozása). A résztvevôk kifejtették véleményüket a rendelet várható hatásairól, a képzés-szakképzés, doktori iskola helyzetérôl, a gyógyszerellátás liberalizációja egyes összefüggéseirôl. Dr. Samu Antal ismertette a diabetes és dyslipidaemia továbbképzések aktualitá-

sait, beszámolt a train the trainer program sikeres lebonyolításáról, a jelenlegi tanfolyamok iránti óriási érdeklôdésrôl.

– megvitatta a „2007. év Patikája” pályázattal összefüggô kérdéseket és döntött a meghirdetésrôl;

Dr. Mikola Bálint bejelentette, hogy a MOSZ 2006. december 11-i, jogszabály alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában beadott kérelme elbírálásának sürgetését kérte 2007. ápr. 10-én írásban az Alkotmánybíróságtól. Tájékoztatta az elnökség tagjait a MOSZ, az MGYK, az MGYT és az MGYE között folytatott egyeztetések állásáról. Összefoglalta a MOSZ tárgyban folytatott tevékenységét, megrajzolva az ívet a júniusi Budapesti Deklaráció, az októberi XV. GYOK, a budapesti decemberi Gyógyszerész Konferencia, a márciusban Siófokon rendezett Magángyógyszertárak Mûködtetése - 2007. c. MOSZ konferencia és az MGYK – szintén márciusban tartott – tapolcai konferenciája sarokpontjaira figyelemmel.

– meghallgatta a kecskeméti Rozsnyay Mátyás Emlékverseny elôkészületeirôl szóló beszámolót, támogatásáról biztosította a szervezôt és a MOSZ képviselôt delegált a rendezvényre;

Az elnökség – áttekintette és jóváhagyta a GYOK 2007. programjainak elôkészületeit;

– megtárgyalta a gyógyszer-kereskedelmi kapcsolatokról szóló aktualitásokat. Örömmel nyugtázta a HPH Zrt. (incl. MGYRt.), a Medimpex Zrt. és a Pharmacoop Szövetkezet közötti vezetôi egyeztetést. Megállapította, hogy a HPH Partnerpatika programban kellô garanciát lát a gyógyszertárak hosszabb távon kiegyensúlyozott gazdálkodásának biztosítására; – megismerte a MOSZ galyatetôi rendezvényének programját, szakmapolitikai fórum összehívásáról hozott döntést.

MOSZinfo


Jövôkép – a távoli régmúltból? Kihívások – régen és ma A puszta tények: gyógyszertárak 1929 táján Az alábbi szövegrészletek és adatok forrása a Tények könyve (1929 – USA): Bevezetô a gyógyszer kereskedelmi marketingbe; 500 oldal, nem tartalmaz reklámokat – akkori ára 15 $!

A modern gyógyszertár A vizsgálat idôpontjában, az USA-ban 61.865 gyógyszertár mûködött, ebbôl 57.812 (93,4%) a tulajdonos gyógyszerész irányításával, míg a 4.053 (6,6%) láncokhoz tartozó patika 523 különbözô érdekkörhöz tartozott. A könyv adatai alapján 1927-ben 3.884 új gyógyszertár (6,3%) kezdte meg a mûködését, 2.661 zárt be, így a mûködô patikák száma 1.223-mal nôtt. Ugyanebben az idôben 5.497 gyógyszertár esetében volt cím- és/vagy tulajdonosváltás. A 12.042 változás egy éven belül a mûködô gyógyszertárak számának mintegy húsz százalékát érintette…

Forgalmi adatok Az USA Kereskedelmi Kamarája 4.397 gyógyszertár (az összes patika 7 százaléka) mûködését vizsgálta: – a 4.397 patika évi összforgalma 155.892.200 USD volt, az egy üzletre jutó forgalom 35.454 USD; – a 4.397-bôl 3.876 független tulajdonban levô patika összforgalma 109.348,300 USD (28.212 USD / patika); – az 521, különbözô láncokhoz tartozó gyógyszertár forgalma 46.543.900

USD volt, az egy patikára jutó éves összforgalom 89.336 USD. Ez az érték több mint háromszorosa a független patikák éves átlagforgalmának! A különbözô típusú gyógyszertárak átlagforgalmának eltérése két okra vezethetô vissza: a láncokhoz tartozó gyógyszertárak általában a nagyobb forgalmú helyeken találhatók, illetve a láncok ritkán vásárolnak olyan gyógyszertárat, amelynek forgalma kisebb, mint évi 75 ezer USD.

A gyógyszertárak vásárlási szokásai Becslések szerint egy átlagos gyógyszertár mintegy 6000 készítményt forgalmaz, beleértve a különbözô márkájú, hasonló termékeket és az eltérô kiszerelési egységeket is.

Egyéb szolgáltatások – frissítôk A legkonzervatívabb becslések szerint is, a gyógyszertárak 75%-a (46.398 a 61.865bôl) kínál alkoholmentes üdítôitalokat, frissítôket. Az arány naponta növekszik: minden 10 újonnan nyíló patikából 9 kínálja ezt a szolgáltatást, s a régiek is bôvülnek az erre alkalmas felszereléssel… Ehhez kapcsolódik, hogy szinte minden ilyen gyógyszertárban élelmiszer és édesség is kapható elvitelre – elsôsorban jégkrémek és cukorkák. A sort tovább bôvítik az elôre csomagolt csemegék – kávé, kakaó, tea, lekvárok, kekszek, mogyoró – és más különlegességek. Az egyik vezetô gyógyszertárlánc mûködtetôje a frissítôket kínáló részt „Élelmiszer osztály”-nak nevezte el – ez nagyon pontosan kifejezi a mai, s a jövôbeni fejlôdési irányokat!”

Minden gyógyszerész 300 – 400 ezer, különbözô, gyógyszertárban forgalmazható cikk közül választhat. Erôs a verseny a gyártók és a nagykereskedôk között. Egy átlagos városi gyógyszerészt naponta 8-10 gyártói és nagykereskedôi képviselô látogat meg, de még a kisvárosok gyógyszerészeit is 50-100 látogató keresi fel havonta. Ismert, hogy a gyógyszerészek több ismertetô anyagot kapnak postán, mint bármely más kereskedô: a kutatási adatok azt mutatják, hogy egy-egy patikus címére 200-500 ilyen küldemény érkezik havonta.

A kép egy tipikus amerikai gyógyszertár portálját ábrázolja. Érdemes a feliratokra figyelni! A „Receptek (beváltása) és gyógyszerek” a betegeknek szól, míg a „Szóda – cukorka – dohányáru” felirat a többséget, az egészségeseket csalogatja.

Nyolcvan évvel késôbb – 2007. április 16. „A Take Care Health Systems 4 új „Egészség-sarok Rendelô”-t nyitott a Walgreens patikaláncon belül Milwaukee körzetben.

Ezekkel együtt, a Take Care Health 49 ilyen rendelôt mûködtet öt államban. A hónap második felében további két ilyen

rendelô nyitása várható Milwaukee-ban.” (DRUGTOPICS – 150 éve a gyógyszertárakért)

helyû európai gyógyszer-kereskedelmi cég csütörtökön (április 26-án – a szerk.) jelentette be, hogy megszerezte a DocMorris társaság részvényeinek kb. 90%-át a hamburgi Neuhaus Partners, a frankfurti 3i és a londoni HgCapital cégektôl. A jelenlegi

menedzsment továbbra is Ralf Däinghaus vezérigazgató irányításával folytatja munkáját. A felvásárlás legfôbb oka a DocMorris új gyógyszertári franchise rendszere. Az elmúlt hónapokban a DocMorris megkezdte egy gyógyszertári franchise rendszer

A show folytatódik? A Celesio többségi tulajdont szerzett a DocMorrisban A németországi Celesio többségi tulajdont szerzett a DocMorris holland csomagküldô patikában. A legnagyobb, stuttgarti szék6 Gyógyszertár VI. évf. 4. szám

kiépítését a német gyógyszerészek körében. Bár eddig mindössze néhány húsz patika csatlakozott a rendszerhez, a DocMorris jelenleg Németország legismertebb gyógyszertár-hálózata. Nem is olyan régen dr. Fritz Oesterle, a Celesio vezérigazgatója maga jelezte, hogy már várja a piac liberalizációját, amely az elkövetkezô néhány hónapban megtörténik. Ez idáig a nem gyógyszerész általi patikai-tulajdonlás nem volt engedélyezett Németországban. Az elemzôk szerint a Celesio Németországban Gehe név alatt mûködô nagykereskedelmi üzletága fogja megsínyleni a legutóbbi felvásárlást. Az ABDA – a német gyógyszerészek szövetsége – élesen bírálja a Celesio legutóbbi lépését. „Kiderült az igazság! A Celesio az egyénileg irányított gyógyszertárakkal

szemben helyezkedik.” – mondta HeinzGünter Wolf, az ABDA elnöke. Szerinte a Celesio azon gyógyszerészek politikai törekvései ellen lép fel, akik továbbra is igyekeznek megvédeni a betegeket a befolyásos befektetési társaságok érdekeivel szemben. Az akvizícióval a Celesio megszerezte az elsô olyan gyógyszertári kiskereskedelmet is, amelynek nem gyógyszerész a tulajdonosa. Tavaly nyáron a DocMorris Saarbrückenben megvásárolt egy patikát. Bár a nem gyógyszerészi tulajdonlás tiltott, a patika azóta is mûködik. A saarlandi tartományi közigazgatási ítélô tábla megszüntette azt a bírói határozatot, amely a végsô döntés meghozataláig a kiskereskedés bezárását mondta ki. A végsô ítéletet az ügyben valószínûleg az Európai Törvényszék hozza majd meg.

Charlie McCreevy, az Európai Unió Belföldi Piacokért felelôs biztosának szóvivôje szerint a még le nem zárult per miatt az Európai Bizottság egyelôre nem vizsgálja a német gyógyszertárakra vonatkozó törvényt. (Pharma Adhoc 2007. április 26. – El Pato/Patrick Hollstein) Idôközben egy másik hír is megjelent:

A Celesio leányvállalata 63 gyógyszertárat vásárolt Nagy-Britanniában A Lloydspharmacy a Celesio nagy-britanniai leányvállalata 63 gyógyszertárat vásárolt… Így már több mint 1.600 gyógyszertárral a legnagyobb patikaláncot birtokolja az országban. (Finanzen.net, 2007. április 25.)

A lehetséges válaszok egyike – a Hungaropharma Zrt. Partner Patika Programja Az elmúlt idôszakban sokan, sokszor és átfogóan elemezték azokat a változásokat, amelyek a gyógyszerforgalmazás jövôjét meghatározzák. Leszögezhetjük: változó világban élünk, s a változások legalább olyan gyorsak, mint a kilencvenes évek elején. Annak az idôszaknak is voltak (szigorúan a gyógyszerforgalmazás területét nézve is) vesztesei és nyertesei. A jelen és a közeljövô kihívásaira adott válaszaink döntik el, hogy ebbôl a fázisból hogyan kerülünk ki: megerôsödve, vagy a mindennapok gondjaival magunkra maradva, folyamatosan küzdve a fennmaradásért. Az elmúlt egy hónap során 10 – 15 alkalommal felvázoltuk, hogy jelen helyzetben a Hungaropharma milyen együttmûködést kínál a gyógyszertáraknak. Sokan válaszoltak: ezt jelzi az aláírt együttmûködési megállapodások száma. Nem hiszem, hogy értelme lenne újra felsorolni az érveket (s válaszolni az ellenérvekre). Engedjék meg, hogy most azt vegyem számba: ha gyógyszertár-tulajdonos lennék, miért fogadnám el a HPH Zrt. ajánlatát és vennék részt a PP Programban: – az elmúlt néhány évet együtt csináltam végig a HPH-val: ismerem azt, amit nyújt, eddig nem csalódtam benne, mindig azt kaptam, amit ígért – kézenfekvô, hogy csatlakozzam;

– a csatlakozás önkéntes – ebben a „szövetkezni nem tudó” világban tagja szeretnék lenni egy olyan stratégiai szövetségnek, amelyben megôrzöm a függetlenségemet, de részesedek azokból az elônyökbôl, amelyekbôl egyébként csak a tôkeerôs patikaláncok tagjai részesednek; – a szövetség tagjaként nem kell külön megküzdenem minden változással: idôben tájékoztatást, segítséget és tanácsot kapok, hogy a megjelent rendeletek, esetleges törvénymódosítások hogyan érintik mindennapi tevékenységemet; – fel kell vennem a küzdelmet a betegekért (a betegek megtartásáért), a vásárlókért – el kell sajátítanom, s alkalmaznom kell a más szektorokból ismert kereskedelmi technikákat azért, hogy a szolgáltatási szintet folyamatosan növelni tudjam: megpróbálhatnám egyedül, de egészen biztosan sokkal kevésbé hatékony lenne minden erôfeszítésem; – segítséget kapok ahhoz, hogy (a közös kiadványok, szóróanyagok, hirdetések eszközeivel) megszólítsam betegeimet, vásárlóimat; – az együttmûködô gyógyszertárak és a HPH vásárlási potenciálja lehetôséget ad akciók lebonyolításán keresztül pótlólagos források megszerzésére; – hatékonyabbá (fajlagosan gazdaságosabbá) válik a munkám, így a szektor csökkenô jövedelmezôsége sem érint olyan érzékenyen;

– átgondoltam a 80% rendelési elkötelezettséget (ha már eddig is teljesítettem, nem kérdés – sokan vagyunk ilyenek): a Partner Patika Programtól különváló engedmény maximalizálása érdekében úgyis akkor járok a legjobban, ha a rendelésem lehetô legnagyobb részét a fôbeszállítómhoz irányítom, hiszen ô adja a legtöbbet: mivel a 80% csak a gyógyszerbeszerzésre vonatkozik s a mástól megkapott hiánycikkek csökkentik a számítás alapját; az elvárt arány nem jelenthet gondot; – nincs mit veszítenem: ha a szövetség nem mûködik elég hatékonyan, s nem hoz számomra (s a többi együttmûködô gyógyszerész számára) addicionális elônyt, akkor elveszíti létjogosultságát; – csatlakozom, s aktívan részt veszek abban, hogy a keretszerzôdést egyre több és több ponttal tudjuk megtölteni. Így formálni tudom én is a tartalmat, s növelni tudom az együttmûködés hatékonyságát! 2007. május 15-ig várjuk az aláírt Együttmûködési megállapodásokat. Szeretnénk minél gyorsabban megkezdeni a tényleges tevékenységet. Nincs elvesztegetni való idô!

Dr. Feller Antal Hungaropharma Zrt.

Állás, lakással

Gyógyszerész munkatársat (házaspárt is) keres a lajosmizsei székhelyû, 1991-ben alapított Familia Patika, azonnali belépéssel. A munkakör ellátásához új, 2 szoba összkomfortos (54 nm) lakást biztosítunk a gyógyszertár épületében. (06 70 211-7318 vagy 06 70 277-5552) Dr. Mikola Bálint

F


Gyógyszerészi Lipid Terápia Menedzsment Újabb fejezet a Gyógyszeres Terápia Menedzsment területén Az elmúlt évek során a gyógyszerész szakmai szervezetek által a gyógyszerészi gondozás különbözô területeire fókuszáló akkreditált továbbképzések és a megvalósítást célzó gyakorlati lépések iránt megnyilvánuló érdeklôdés egyaránt visszaigazolják, hogy van szakmai bázisa az új innovatív patikai szolgáltatásoknak. A MOSZ által 2005. november 14-én elindított és nagy sikerrel, valamint kedvezô szakmai és társadalmi visszhang mellett zajló gyógyszerészi diabetes prevenciós program – amelybe napjainkig több mint 430 patika kapcsolódott be – volt az elsô gyakorlati lépés. A közvetlen lakossági gyógyszerellátást támogató, új típusú

kognitív szolgáltatások területén, a szakmai szervezetek közötti feladatmegosztás keretein belül, a jelentôs betegpopulációt érintô – a WHO-EuroPharm Fórum által kiemelt – területek közül a hypertonia programot 2006. év kezdetével az MGYK, az öngyógyítás kérdéskörét és protokollok kidolgozását az MGYT (2007. év) vállalta fel. Most, 2007. tavaszán, egy újabb kiemelt jelentôségû terület, a dyslipidaemia program elindítására tettük meg a konkrét lépéseket. A Gyógyszerészi Lipid Terápia Menedzsment program a Tennessee Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara (Memphis, TN, USA), a Deb-

A train the trainers továbbképzés oktatói és résztvevôi


receni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DEOEC) Gyógyszerésztudományi Kara és a MOSZ együttmûködése keretében, a többi hazai gyógyszerész szakmai szervezet és a gyógyszerészképzésben érdekelt hazai egyetemek bevonásával kezdôdött. A program szervezését és finanszírozását a MOSZ vállalta magára, szoros együttmûködésben a DEOEC Gyógyszerésztudományi Karával. Elsô lépésként a hazai oktató gárda felkészítése (train the trainers) történt meg. A 2007. március elsô napjaiban megtartott három napos továbbképzésnek a Debreceni Egyetem OEC Gyógyszerésztudományi Kara adott otthont. Ennek keretében a Tennessee Egyetemrôl érkezett 3 vendégoktató professzor (prof. dr. Dick Gourley dékán, prof. dr. Lawrence „LB” Brown és prof. dr. Doug Wurtzbacher) az Amerikai Gyógyszerész Szövetség (APhA) által összeállított és akkreditált, közforgalmú gyógyszertárakban megvalósítandó „Lipid Menedzsment Program” elméleti és gyakorlati anyagát ismertették a hazai egyetemek és szakmai szervezetek által delegált kollégákkal (prof. dr. Halmos Gábor – DEOEC, dr. Vecsernyés Miklós – DEOEC, dr. Juhász Béla – DEOEC, dr. Szabó Sándor – MGYK, dr. Dobson Szabolcs – MGYK, dr. Horváth Alíz – MGYT, dr. Hankó Balázs – SE, dr. Klukovits Anna – SZTE, dr. Samu Antal – MOSZ).

– az érintett területek gyógyszeres terápiájának menedzselésére, – egészségügyi felvilágosításra és információ nyújtására (személyes és nyomtatott formában), edukációs feladatok ellátására. A program gyakorlati megvalósítása során a szervezôk számíthatnak a gyógyszerészek körében már jól ismert együttmûködô partnereinkre („Egy csepp figyelem” Alapítvány, Roche Magyarország) is.

A korábbi gyógyszerészi gondozó (diabetes, hypertonia) programjainkhoz hasonlóan lipid programunk is szervesen kapcsolódik a „Szív- és Érrendszeri Betegségek Megelôzésének és Gyógyításának Nemzeti Programjához”.

Dr. Samu Antal (MOSZ) Dr. Halmos Gábor (DEOEC GYTK)

Az amerikai felkészítô program hazai gyógyszertári, gyógyszerész szakmai környezetbe adaptálását („honosítását”) követôen indulhatott el 2007. március végétôl (Debrecen, Szeged, Budapest, Pécs, Sopron helyszíneken) a gyakorló gyógyszerészek 26 órás elméleti és gyakorlati felkészítése. A Gyógyszerészi Lipid Terápia Menedzsment programot követôen a tanfolyamon részt vett gyógyszerészek képessé válnak – a lipid anyagcsere zavarok feltárásában történô aktív közremûködésre (koleszterin- és triglicerid szint mérések, LDL, HDL számítások), Gyógyszertár VI. évf. 4. szám 9

Célok és eszközök gatásával kapcsolatos döntéseire is egyre nagyobb figyelem vetül. Ezzel párhuzamosan ezeknek a döntéseknek az orvos- vagy gyógyszerész szakmai elemzése – kollégákkal történt egyeztetés tapasztalatait is figyelembe véve – több olyan elemet hoz a felszínre, amelyek erôsen vitathatóak, ugyanakkor célszerû feltételeznünk, hogy az intézkedéseknek koherens céljai vannak. Ezért az említett metódushoz hasonlóan érdemes lehet olyan magyarázatot keresni, amely szerint célszerûként ismerhetôk el ezek a döntések – legalábbis kormányzati észjárással. A valódi célok felismerésének azonban elôfeltétele egy olyan „értelmezési tartomány” keresése, amely nem az orvosés/vagy gyógyszerész-szakmai szempontokat tekinti elsôdlegesnek, hanem megpróbálja a döntéshozók feltételezett szempontjait felkutatni és figyelembe venni. Nem tudok szabadulni attól a „hibámtól”, hogy azokban a kormányzati döntésekben, amelyeket – sok kollégámmal egyetemben – gyógyszerészi szakmai szemmel rossznak, elhibázottnak vagy tévesnek gondolok, megpróbáljam megkeresni azokat a racionális indítékokat, amelyek magyarázhatóvá teszik azokat. Hiszen azokról, akik döntéselôkészítô vagy döntéshozó helyzetben vannak, joggal feltételezhetem, hogy köztisztviselôként és közalkalmazottként értenek a hivatásukhoz, illetve politikai pozíciójukba megfelelô felkészültséggel érkeznek és mind a döntés-elôkészítô, mind a döntéshozó státuszokban lévôk a feladatuk ellátásához kellô felelôsséggel is rendelkeznek. Ezért mindig megpróbálom a racionális indítékokat megkeresni, annak ellenére, hogy nem egyszer csalatkozom és mind több olyan döntéssel találkozom, amelyeket gondos vizsgálódás után is csupán elhibázottként tudok számon tartani. A gyógyszerpiac liberalizálását radikális eszközökkel elindító kormánynak a generikus gyógyszerek rendelhetôségével és támo-

Induljunk ki abból, hogy a generikus gyógyszerek átlagos hazai árszínvonala az originalitásokéhoz képest – más európai országok generikus / originális árarányaival összehasonlítva – magas, a kormányzat elmúlt évtizedben hozott összes generikus árleszorítási kezdeményezése ellenére. Sôt a generikus gyógyszerek forgalmi szerkezetét figyelve még az is megállapítható, hogy a generikumok között is magas a drágábbak forgalmi aránya, ami talán még az árszínvonal-arányoknál is kedvezôtlenebb. Ez a kormány korábbi kommunikációja szerint jórészt a magas árszínvonalban érdekelt gyárak, az árak leszorításában nem érdekelt és gyárak által manipulált orvosok, valamint az árcsökkentésekben és az olcsóbb gyógyszerek forgalmazásában ellenérdekelt gyógyszerészek kormányzati szándékokkal ellentétes fellépésének következménye, akik ráadásul a betegekben is képesek fenntartani azt a tévhitet, hogy a drágább márkához kell ragaszkodniuk, mert az olcsóbb gyógyszer nem is olyan jó.

7 7 7 7

Az eddigi próbálkozások során a kormány tehát nem ért el olyan eredményt, amelyet a saját szempontjából elégségesnek tart, mert – a mostani álláspontja szerint – eddig a gyógyszerpiaci szereplôket külön-külön, egyedi lépésekkel, a szakmai szempontok elsôdlegességével és elsôsorban a piaci szereplôk „tudatára hatva”, „ráutaló magatartással” próbálta rávenni a generikus árcsökkentésre illetve a helyettesítésre. A Brüsszelben is elfogadott Konvergencia program azonban olyan radikális forráskivonást ír elô, amelynek összege a gyárak visszafizetési kötelezettségének a megemelésével, a visszafizetés nagykereskedôkre és gyógyszertárakra történô kiterjesztésével, a lakossági terhek növekedésével, valamint a támogatás radikális csökkentésével nem érhetô el, tehát szükség van a generikus árszínvonal gyors és radikális csökkentésére is. Ezért a kormány radikális lépéssorozatra szánta el magát: nem referencia-árat, hanem referenciakészítményt hirdet ki, átírta a referencia-készítményként való elfogadás kritériumait (kötelezô forgalmi részarány minimumának drasztikus csökkentése), új eljárásrendet alakított ki, amellyel gyorsabbá és egyszerûbbé válik a listára kerülés és a befogadás, felülrôl zárttá tette a támogatásba történô befogadás lehetôségét (a referenciaárnál maximum 20%-kal lehet drágább a támogatásba bevont készítmény), háromhavonta teszi lehetôvé új referencia-készítmények kijelölését, az orvost kötelezte a legolcsóbb készítmény rendelésére és szankciórendszert hirdetett meg, a gyógyszerészt is kötelezte a legolcsóbb készítményre történô helyettesítésre és szintén szankciókat kezdeményezett.

4 4 4 4 4 4 4

Ezektôl a lépésektôl nemcsak azt várja, hogy a piacon lévô meghatározott árú készítmények közül a legolcsóbbra terelôdik át a forgalom jelentôs hányada, hanem azt is, hogy a gyógyszergyárak között jelentôs árversenyt lesznek képesek generálni. Abban reménykedik ugyanis, hogy a kényszerek hatására az adott csoportokon belüli legolcsóbb készítményre gyorsan átterelôdô forgalom miatt a piacról kiszoruló

Heves város nagyforgalmú gyógyszertárába fiatal gyógyszerész kollégát keresek. Gyógyszerész házaspár, vagy gyógyszerész-asszisztens házaspár jelentkezését is szívesen fogadom. Minden megoldásra nyitott vagyok.

Telefon: 06 30 229-9783 10 Gyógyszertár VI. évf. 4. szám

gyógyszerek esetében a gyárak a lehetô legrövidebb idôn belül egymással versengve olyan árcsökkentést fognak kezdeményezni, amely lehetôvé teszi, hogy ezentúl az ô készítményük legyen a referencia-áras termék. Ez a referencia-árak további leszorítását, végsô soron a támogatási igény csökkenését vonhatja maga után.

nem egyforma és egy részük nehezen becsülhetô, de a fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a kormány a generikus gyógyszerbüdzsé azonnali csökkentésének az árát a gyógyszerpiaci szereplôkkel részben közvetlenül, részben közvetett, rejtett módszerekkel akarja megfizettetni. Ha ez az okfejtés igaz, akkor

A várható ellátásbiztonsági problémák közös eredôje, hogy a fenti elemekbôl álló intézkedés haszna szinte kizárólag a tb gyógyszerbüdzsében jelenik meg, a költségeit viszont a gyógyszerpiac valamennyi szereplôjének állnia kell. „Szinte kizárólag” – írtam –, mert a térítési díj csökkentése a betegeknek is kedvezô. Ezért kérdésként kell feltenni, hogy a várható árcsökkenések miatt a betegeknél bekövetkezô kiadás-csökkenés kiegészítô célja vagy csupán járulékos következménye az intézkedéseknek. Mivel a kormány január 15-én a támogatási rendszer átalakításával szemrebbenés nélkül és drasztikus mértékben mintegy 50%-kal emelte a betegterheket, nehéz elhinni, hogy néhány hónap multán radikális fordulat állt volna be a kormányzati filozófiában. Más kérdés, hogy a – január 15-i intézkedések lakossági többletterheinek egyelôre töredékét kitevô – térítésidíjcsökkenéseket milyen médiakampány kíséri majd. Ez azonban – szerintem – nem az igazságosság vagy a szociális érzékenység, hanem a politikai haszonszerzés kategóriájába tartozik.

G a referencia-ár megjelölése helyett a re-

ferencia-készítmény rendelésének kötelezô elôírása, a háromhavonkénti terápia-átállítás beépítése a támogatási rendszerbe, a referencia-termék kiválasztásakor az alacsony forgalmi részarány kikötése, a várható piaci instabilitás, az orvosok és a gyógyszerészek erôteljes presszionálása és szankcionálása a kormány szempontjából nem hiba, hanem a gyors árcsökkentés elérésének egymást erôsítô alapfeltétele.

G G G G

Az alap-probléma tehát

F a kormányzati „önzésben” van (hogy csak F F

a saját szempontját veszi figyelembe) és abban, hogy visszaél a ráruházott hatalommal, mert az érintettekkel való egyeztetés nélkül dönt ôket érintô kérdésekben, továbbá abban, hogy a kormány a rendszernek nem az össztársadalmi költségek és össztársadalmi hasznok szempontjából leginkább optimális egyensúlyi pontját kereste meg.

Tény, hogy az intézkedés bevételkiesést és/ vagy többletköltségeket generál valamennyi piaci szereplônél: a gyárak árcsökkenésbôl fakadó bevételkieséssel, valamint a piaci instabilitásból fakadó gyártásszervezési, készletezési és forgalmi költségtöbblettel kell számoljanak, melyek kompenzálására marketingtevékenységüket kell erôsíteni, az orvosnál jelentôs adminisztrációs munkaidô-növekedést és az orvos-beteg bizalmi viszony átalakulását okozza, a gyógyszerésznél árrésbevétel-kiesés, elfekvô és lejárt készlet okozta többletköltség, továbbá ún. hiányköltségek jelentkezhetnek, miközben a patika ezek egy részét megpróbálja áthárítani arra a nagykereskedôre, amelynél szintén a készletezési és logisztikai költségek növekedésére kell számítani, egy másik részét pedig a betegre, miközben a betegnél úgyszintén megjelennek a hiány költségei, illetve az orvossal, a gyógyszerésszel, sôt a politikával szembeni „bizalmi index” csökkenés ára is forintosítható.

Kérdés, amelyre konkrét számok hiányában nem tudok válaszolni, hogy a kormányzati költségcsökkentés és a társadalmi összköltség-növekedés milyen arányban áll egymással. De attól félek, hogy – más rendszerek esetében tapasztaltakhoz hasonlóan – adatok hiányában a kormány sem tudja, hogy az ez által nyerhetô haszon hogyan viszonyul a többi szereplô összesített kárához és költségnövekedéséhez.

Nem szükséges túlzottan szofisztikált módon boncolgatni a többletköltségeket, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ezeknek a generált költségelemeknek a súlya

Talán egy lépéssel közelebb vihet a gyárak viselkedésének megértéséhez, ha figyelembe vesszük, hogy a felturbósított verseny nemcsak az árakat csökkenti, hanem

v v v

v

Kérdés továbbá, hogy a gyógyszerpiac szereplôi miért viselik ennyire „békésen” a generikus program ilyetén változásait? A betegek szava az eddigiekhez hasonlóan január 15én sem hallatszott el az égig, ezután sem várható a részükrôl nagy felzúdulás. Az orvosok és a gyógyszerészek most többnyire „mással vannak elfoglalva”, a nagykereskedôknek pedig ebben a kérdésben eddig sem osztottak lapot. A gyáripar béketûrése azonban elgondolkodtató, mert a „gyógyszerlobbi” tiltakozása a támogatáskiáramlásvisszafogás és a visszafizetések mértékéhez, illetôleg a radikális generikus szabályozáshoz képest meglehetôsen csöndes.

szelektál is. Ezért nem kizárt, hogy nemcsak a kormány, hanem a médiát elérni képes erôsebb gyógyszeripari szereplôk is „bekalkulálták”, hogy az intézkedések hatására a piaci arányok is át fognak alakulni, mert az erôsödô versenyt a kisebb piaci szereplôk nem fogják bírni. A gyártók között is felgyorsulhat az a koncentráció, amely a nagykereskedelemben már jórészt lezajlott, és amely a gyógyszertárakra is vár. Ennek ellenére nyitott kérdés, hogy az intenzívebb árverseny hallgatólagos tudomásul vételéért cserébe remélhetnek egyes gyárak gyors piaci átrendezôdést, vagy egyes szereplôk gyors piaci átrendezôdési igényét elégíti ki a politikai döntéshozó a generikus árverseny ezen technikával történô felpörgetésével.

© ©

A tényleges kormányzati célok felfejtése szempontjából árulkodó lehet az intézkedések kommunikációja is, amelyet – megítélésem szerint – nem a szakmai célszerûség, hanem a politikai racionalitás motivál. A kormányzati kommunikációra ugyanis ebben az ügyben is jellemzô, hogy egyszerû klisék alapján jóként és rosszként ábrázolja a szereplôket, továbbá az egész kérdéskört a beteg olcsóbb(!) gyógyulásának ígéretébe ágyazza, melyért – mint látszik is – a kormány „komoly konfliktusokat is vállal és súlyos áldozatokat hoz”. Ha igazak a fenti okfejtéseim, érthetô, hogy miért „beszél el” egymás mellett a politikus és az ellátásbiztonságot, egészségnyereséget, szakmai racionalitást és összköltségminimumot keresô szakma, vagy akár a betegeiért felelôsséget vállalni akaró egészségügyi szakember. A fentiek alapján a generikus program szakmai problémáinak megoldására csak akkor lehet számítani, ha

ta

generikus gyógyszerek árszint-csökkenését és forgalmi szerkezetét illetôen eljutunk arra a pontra, amely már a politika számára is elfogadható, vagy

t a politikának akkora árat kellene ezért

a metódusért fizetni (pl. az átrendezôdô gyári lobbi keményebb fellépése vagy az össztársadalmi elégedetlenség növekedése miatt), amelyet már nem tud, vagy nem akar megfizetni, illetve

t valakinek sikerül a politikát az össztársa-

dalmi költségminimum keresésére rávenni.

Jelen helyzetben ez utóbbi a legkevésbé valószínû, bár a leginkább célszerû megoldás lehetne. A cél ugyanis nem szentesítheti az eszközt.

Hankó Zoltán Gyógyszertár VI. évf. 4. szám 11

A több biztosítós modell színe és visszája, avagy milyen szempontokra érdemes figyelni a modell vitája kapcsán A több biztosítós modellrôl folyó szokásos kommunikációs cirkusz, amely a lényeg elfedésével egykét, a környezetébôl kiragadott álkérdés álvitájával kábítja a (választó)polgárt, megnöveli a felelôsségét azoknak a szakembereknek, akik helyzetüknél fogva képesek lehetnek a hozzájuk fordulók korrekt tájékoztatására. Ezért kezdeményeztünk beszélgetést dr. Bodrogi József közgazdászszal a Corvinus Egyetem tudományos fômunkatársával, aki készséggel állt a rendelkezésünkre. Az alábbiakban ennek a beszélgetésnek a fôbb megállapításait rögzítjük.

Az alapfogalmak Mint Bodrogi dr. mondta, az egészségüggyel kapcsolatos kérdések tárgyalásának kezdetén szét kell választani a szolgáltatásokat és a finanszírozást és tisztázni kell, hogy – elvileg – mûködôképes lehet az a modell, amelyben a szolgáltatásokat állami intézményhálózat biztosítja és az is, amely közösségi (pl. társadalombiztosítási) vagy magánszolgáltatók révén nyújtja az ellátásokat. Elvileg hasonlóképpen mûködôképes lehet az állami finanszírozás, a társadalmi vagy közösségi kockázatközösség és a magánfinanszírozás is, de nem mindegy, hogy egyiket vagy másikat milyen tradíciókkal rendelkezô, milyen helyzetben lévô és milyen célokat megfogalmazó országokban alkalmazzák. Magyarországon tavaly az egészségügyi szolgáltatások értékének 23%-át már magánszolgáltatók adták, azaz az OEP ekkora hányadban finanszírozta egészségügyi magánszolgáltatások nyújtását (jellemzôen ezek a háziorvosi és a fogorvosi ellátások, a laborvizsgálatok, a dialízis és a drága eljárások, illetve a gyógyszertámogatás folyósítása is magánszolgáltatók részére történik). A több biztosítós modell bevezetése azt jelenti, hogy piaci biztosítók jelennek meg az egészségügy „piacán”. A modell bevezetésének eldöntésekor a döntést annak függvényében kell meghozni, hogy melyek az egészségügy jelenlegi gondjai és azokra a finanszírozás új rendszere képes-e választ adni. Az ország jelenleg második legnagyobb pénzalapjának felügyelete és annak a forrásaival való gazdálkodás részben tehát piaci döntés, de elsôsorban hatalmi és erkölcsi megfontolások révén dôl el, hogy beengedünk-e valakit erre a piacra vagy sem, és ha igen, kit és milyen kompetenciával.

Az alapproblémák, melyek megoldásra várnak Az egészségügy legégetôbb problémái az alábbiak: 1. A magyar lakosság egészségügyi mutatói katasztrofálisak, az EU-n belül szinte minden mutatóban sereghatók vagyunk. 12 Gyógyszertár VI. évf. 4. szám

2. Az E. alap hiányának a növekedése 2002 óta felgyorsult, mértéke ma már a 400 MrdFt/év értéket közelíti. Ez a hiány a költségvetésnek egyre nagyobb terhet jelent és a mértéke miatt a kezelése már nem az egészségügy kompetenciája. Az E. alap hiány-növekedés nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi kérdés is, hiszen a hiány terheit a késôbbi generációkra hárítjuk. 3. Az ellátórendszer „fejnehéz” (domináns súlyú a szakellátás és a fekvôbeteg-intézeti ellátás), holott a világban uralkodó trend szerint az ellátást minél „alacsonyabb” szinten (tehát leginkább a járóbetegellátásban és az alapellátásban) kell biztosítani. 4. Az egészségügyi költségvetésnek gyenge korlátai vannak: hosszú idô óta a költségnövekedés világszerte inflációt meghaladó mértékû. Míg az utóbbi 30 évben a GDP növekedés OECD-átlaga évi 2,2%, addig az egészségügyi költségek éves növekedési üteme ugyanezen idôszak alatt 3,3%. A tendenciák itthon is hasonlóak. 5. A gyógyszertámogatás az összkiadáshoz viszonyítva magas és a tervekhez képest is dinamikus a növekedés (tavaly pl. 15% feletti volt). A növekedés ütemét itt is korlátozni kell. 6. Az ellátórendszer a minôségindikátorok szerint jelentôs minôségjavításra szorul. Kérdés tehát, hogy a finanszírozási technika átalakításával melyik probléma megoldásához juthatunk el: a válasz több mint aggályos.

Az egészségbiztosítás jellemzôi A világon szinte mindenütt vannak magánbiztosítók az egészségügyben. A kérdés tehát nem az, hogy legyenek-e vagy sem, hanem az, hogy (1) milyen területre és (2) milyen felhatalmazással kerülhetnek be. Azaz: megelégedünk-e kiegészítô magánbiztosítók megjelenésével, amelyekkel az állampolgár (a biztosított) szabad döntése szerint szerzôdik különbözô többletszolgáltatások nyújtására, vagy létezik egy alapcsomag (pl. sürgôsségi ellátás) és ezen felül megjelenik a kiegészítô magánbiztosítás, amelyet viszont mindenki köteles igénybe venni. Ez utóbbi esetben az egyik elsô kérdés, hogy a járulékfizetés megbontása hogyan követi a szolgáltatások megbontását, azaz mi az alapcsomag és mire lehet kiegészítô biztosítást kötni. Kevés olyan ország van, ahol kötelezô a magánbiztosítás (pl. USA, Svájc, legutóbb Hollandia). Az USA-ban tavaly a GDP 16%-át költötték az egészségügyre, Svájcban több mint 13%-át. Németországban nincs kötelezô magánbiztosítás, mégis 10% piaci részesedéssel vannak jelen a magánbiztosítók, mert évi 42 ezer euro jövedelem felett az állampolgár kiléphet a kötelezô egészségbiztosítási rendszerbôl (de soha többé nem léphet vissza). A kötelezô magánbiztosítás bevezetése a költségek gyors növekedését okozza, mert a biztosító nem költség- hanem hozamérzékeny, hiszen közvetlen befektetôként viselkedik és a költségnövekedést képes továbbhárítani. A több biztosítós modellrôl szóló vitákban gyakran használják a „pillér” fogalmat (pl. hárompilléres, ötpilléres modell) anélkül, hogy megmagyaráznák ezeket. A hárompilléres modellben van egy alapcsomag, erre rakódik a kötelezô magánbiztosítás, harmadikként pedig az önkéntes kiegészítô magánbiztosítás. Az ötpilléres modellben újabb elemek (pl. ápolásbiztosítás) is megjelennek a rendszerben.

A viták során a több biztosítós modell bevezetése mellett érvelôk részérôl gyakran elhangzó állítás, hogy a több biztosító megjelenése be fogja indítani a szolgáltatók közötti versenyt. Ez ott igaz lehet, ahol sok szolgáltató van és ahol a beteg érdemben tud választani a szolgáltatók között. Viszont Magyarországon ma olyan az ellátórendszer, hogy kb. 7 millió embernek nincs lehetôsége pl. a kórházak között választani (pl. egy ceglédi beteg alaphelyzetben csak a ceglédi kórházban gyógyíttathatja magát), tehát a szolgáltató válogathat majd a biztosítók között. A témával foglalkozó szakirodalom többször igazolta, hogy a magánbiztosítók megjelenésével elindul az ún. lefölözés (a fiatal, egészséges, alacsony kockázatú biztosítottak gyûjtése) és a kontraszelekció (a nagy kockázatú betegek adott biztosítótól való távoltartása). Sôt, kialakul az ún. inverz ügynöki tevékenység is, ahol az ügynöknek a biztosító a nagy kockázatú beteg másik biztosítóhoz való „áttolásáért” fizet.

Lehetôségek és kockázatok Elvileg megtehetô, hogy törvényben rögzítsék a több mint 100 éves, szolgáltatáselvû, nemzeti kockázatközösség felmondását. Kérdés, hogy politikailag, morálisan és társadalompolitikailag megengedhetô-e ez azok esetében is, akik jelenleg „öreg fogyasztóként” kerülnek a rendszerbe, és akik 40 éven keresztül fizettek abban a tudatban, hogy idôskorukban ingyenes ellátásban lesz részük. Ez a réteg ma Magyarországon mintegy 3,1 millió embert jelent. Amennyiben ezeknek járulékot kell fizetniük, morálisan csak úgy engedhetô meg, ha a nyugdíjukat a járulékfizetési kötelezettség mértékével „felbruttósítják”; ennek összege legalább évi 375 MrdFt lenne. A magánbiztosítók igénybevétele nem „életbiztosítás” azoknak, akikkel ezek a biztosítók szerzôdnek. Szlovákiában évekkel ezelôtt 25 magánbiztosító jelent meg a piacon, közülük mára 19 csôdbe

ment. Hollandiában idén 7 Mrd euro hiánnyal számolnak, ami a biztosítási díjak emelésével jár. A magánbiztosítók a nemzetközileg már tapasztalt kockázatokat nyilván felmérik és beépítik az áraikba. Sôt Magyarországon a piacra belépô biztosítóknak bizonyos politikai kockázatokkal is számolniuk kell és bizonyára beépítik az áraikba annak a lehetôségét, hogy politikai fordulat esetén sor kerülhet a több biztosítós modell visszavonására.

Konklúzió helyett A kötelezô több biztosítós rendszer bevezetése tehát az alapvetô problémák többségére nem ad megoldást, sôt több új kockázat jelenik meg és az egységes nemzeti kockázatközösség megbontásával jelentôs csoportok eshetnek ki az eddigi biztosítottak közül. Az eddigi tapasztalatok szerint és a modellezés eredményeit is figyelembe véve a magánbiztosítók az egészségügyi struktúrát nem fogják stabilizálni. A magánbiztosítók tôkebehozatalára sem lehet igazán számítani, mert ezek jellemzôen a járulékbevételeket kötik le. A kiegészítô biztosítások területén viszont elônyös lehet a biztosítók megjelenése, de ez nem új elem, mert (1) eddig is volt erre lehetôség (ilyen pl. az ING), (2) az egészségpénztárak is átvettek már prevenciós feladatokat. Mindezek függvényében csak találgatni lehet, hogy egyes politikai erôknek miért „éri meg” a több biztosítós rendszer bevezetése. A háttérben meghúzódhat azoknak az érdekcsoportoknak a nyomása, amelyek befektetôként lehetnek érdekeltek ennek a bevezetésében. A motiváló tényezôk között szerepelhet a jómódúak „kivezetése” a rendszerbôl – a német példa figyelembe vételével. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a magánbiztosítók összes biztosítottjuk valamennyi lényeges személyes és egészségügyi adatainak legálisan a birtokába juthatnak, és ez nemcsak nemzetstratégiai kérdés, hanem óriási üzletnek a lehetôségét is hordozza.

(-)


Amerikai álom – magyar valóság, amerikai valóság II. rész – magyar álom Kovács Timur a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége és a Tennessee egyetem között kötött együttmûködési megállapodás keretében 2006-ban tanulmányúton járt az amerikai egyetemen. Tapasztalatait a magyarországi gyakorlattal összevetve írta le és sorozatban tárja a Gyógyszertár olvasói elé. Az elsô rész a Gyógyszertár 2007. februári számában jelent meg. Klinikai gyógyszerészi tevékenység

A gyógyszerészek hagyományos tevékenységére az angolban a „dispense” szót használják, amely egyben a gyógyszerek elkészítését, és kiszolgálását is jelenti a betegeknek számára. A hagyományos betegellátás a következôképpen mûködik az USA-ban: az orvosok diagnosztizálják a betegséget, majd a szükséges gyógyszereket rendelik (Prescribing), ezt követôen a gyógyszerészek elkészítik, és kiadják a gyógyszert (Dispensing), a nôvérek ellátják a betegeket a szükséges gyógyszerekkel (Administration), ellenôrzik az elôírt terápiát (Monitoring).

7 7 7 7


A klinikai szemléletû gyógyszerészetnek a lényege, hogy a gyógyszerészek mind a négy lépésben részt vegyenek. Az 1970-es években kezdôdött el az a folyamat, amely során a gyógyszerészek egyre fontosabb szerepet kezdtek betölteni a betegeket ellátó klinikai csapatok („team”ek) munkájában. Az eredmények igazolták a klinikai gyógyszerészek hatékony és igen értékes munkáját a kórházi osztályokon. A gyógyszeres terápia menedzselése és a betegekkel történô konzultációk eredményeként kevesebb mellékhatás és interakció, valamint eredményesebb terápia jellemzi a klinikai gyógyszerészeket foglalkoztató osztályokat. A gyógyszerészek általában együtt vizitelnek az orvosokkal (ehhez megfelelô képzést kapnak az egyetemen). Látogatásunk során nekünk is lehetôségünk volt részt venni ezeken a viziteken. Sok kórházban az orvosok és gyógyszerészek együtt dolgozták, illetve dolgozzák ki a különbözô terápiás protokollokat. Ilyen protokollok például a különféle antibiotikus terápiás protokollok (pl. a vancomycin adagolása), heparin adagolási protokoll, „stressz fekély” kezelési protokoll, szedációs protokoll, tüdôgyulladás kezelési protokoll, stb. Ezek a protokollok pontosan meghatározzák a gyógyszerészek hatáskörét az adott

területen. Sokszor meglepôdve tapasztaltuk, hogy a gyógyszerészek olyan (jól definiált) hatáskörrel rendelkeznek, amellyel Magyarországon csak az orvosok rendelkezhetnek. Bizonyos kórházakban a gyógyszerészek recepteket is írhatnak, sokszor ôk határozzák meg -– a mikrobiológiai és labor eredmények értékelését követôen – az antibiotikus terápiát és dozírozást. A gyógyszerészek fontos feladata a kumarinok (warfarin) plazmaszintjének monitorozása és a szükséges dózismódosítások végrehajtása. Véleményem szerint az egyik legfontosabb jellemzôje a klinikai gyógyszerészi munkának, hogy valóban „betegközpontú”. Nagyon fontos szerepet töltenek be a klinikai gyógyszerészek a betegekkel történô konzultációban. Tulajdonképpen a gyógyszerészek látják el a betegeket a szükséges információkkal a gyógyszeres terápiájukkal kapcsolatosan. Elmondhatjuk, hogy igen pozitív a klinikai gyógyszerészek megítélése az orvosok között. Ezt a véleményt többször hallottuk a kórházlátogatások során is. A legtöbb orvos szerint a klinikai gyógyszerészek nagyon jól végzik a munkájukat, nem látnak semmi olyan területet, ahol kifejezetten változásra volna szükség, és sokszor csodálják, hogy tudják a gyógyszerészek naprakészen tartani a tudásukat. Több kórházi osztályhoz is tartozik úgynevezett „szatellit patika” (satellite pharmacy). Ezek olyan kórházi osztályok, amelyek valamilyen szempontból speciális gyógyszeres ellátást igényelnek (intenzív osztályok, traumatológiai osztályok, sebészeti osztályok, transzplantációs osztályok, stb.). A szatellit patikák térben sem különülnek el az osztályoktól, mivel valóban az adott osztály területén helyezkednek el. Ezeknek a patikáknak a gyógyszerellátását a kórházi gyógyszertár (in-patient pharmacy) biztosítja, de általában infúziókat is készítenek a szatellit patikákban (az ún. „IV Room”-ban) az osztály igényeinek megfelelôen. Több szempontból is elônyös, hogy a szatellit patikák az adott osztályokon vannak (ellentétben a kórházi gyógyszertárakkal, amelyek általában az alagsorban kapnak helyet). Egyrészt a szatellit patikákban dolgozó gyógyszerészek pontos képet kaphatnak az osztályon dolgozó orvosok és nôvérek munkájáról, ezáltal komoly klinikai tapasztalatokra tehetnek szert, másrészt az orvosok és nôvérek is jobban megismerik a gyógyszerészek munkáját, ezáltal valódi „csapatmunka” alakulhat ki az osztályokon.

Miért lehetséges mindez? A kérdést úgy is feltehetnénk, hogy miért nôtt meg a gyógyszerészek hatásköre, szerepe a kórházi osztályokon. Ahhoz, hogy a gyógyszerészek a jelenlegi hatáskörüket szakszerûen ellássák, sokkal komolyabb terápiás és klinikai ismerettel kell rendelkezniük. Látható, hogy a gyógyszerészek a kórházakban olyan feladatokat látnak el, amelyet korábban az orvosoknak kellett ellátniuk. Ez csak úgy lehetséges, ha az orvosok érdekeltek voltak ezeknek a feladatoknak az átadásában. A változáshoz tehát szükség volt egy olyan területre, amelynek az ellátása terhet jelentett az orvosok számára, és amelyrôl az orvosok önként lemondtak, valamint szükség volt olyan szakemberekre, akik ezt a tevékenységet szívesen átvállalták, továbbá a szükséges szakmai ismeretekkel rendelkeztek.

4 4

Ez egy igen komplex feltételrendszer, amelynek elég, ha csak egy eleme hiányzik, és a változás (vagy tudatos változtatás) kivitelezhetetlen! Az egyetemen megszerzett tudás és a klinikai feladat ellátásához szükséges megnövekedett tudás közötti különbség kétféle módon hidalható át: gyakorlati tapasztalattal, vagy az egyetemi képzés megváltoztatásával. Harminc-negyven évvel ezelôtt az USA-ban a klinikai gyógyszerészeknek a gyakorlati munka során, elsôsorban az orvosoktól kellett elsajátítaniuk a szükséges ismereteket. Ezt követôen a gyakorlati igények visszahatottak az egyetemi képzésre, megváltoztatták annak szerkezetét.

Az orvosok jövedelme még az amerikai viszonyok között is kimagasló. Az orvosok érdekeltek abban, hogy naponta minél több beteget lássanak el (a keresetük eszerint is változik), tehát az egy betegre fordított idôt szeretnék a lehetô legalacsonyabb szinten tartani. Szükségük volt tehát olyan szakemberekre, akik több idôt foglakoznak helyettük a betegekkel. Kézenfekvô megoldásnak látszott a gyógyszerészek bevonása ebbe a feladatba. A gyógyszerészek igen hatékonyan tudták segíteni az orvosok munkáját (anélkül, hogy az orvosok egzisztenciáját, vagy jövedelmét veszélyeztették volna!), ezért igen komoly együttmûködés tudott kialakulni orvosok és gyógyszerészek között. A változást tehát véleményem szerint egyértelmûen az orvosok generálták az USA-ban!

Ha a magyar gyógyszerészek most ugyanazt a képzést kapnák, amit a Tennessee Egyetemen az ottani hallgatók, akkor olyan tudáshoz jutnának, amit a gyakorlatban Magyarországon nem használhatnának. Képezzünk-e olyan klinikai szakembereket a gyógyszerészekbôl, akiknek nem engedik, hogy használják a tudásukat, bízva abban, hogy a tudás majd kivívja méltó helyét az egészségügyi rendszerben, vagy várjunk arra, hogy „mint egy varázsütésre” az orvosok jövedelme a sokszorosára növekszik és megszûnik a paraszolvencia rendszere? A gyógyszerészeknek sürgôsen meg kell találniuk a helyüket a megváltozott körülmények között, az orvosi bérek (divatos szóval élve) konszolidálása pedig hosszú távon elkerülhetetlen.

Mi a helyzet Magyarországon? Beszélhetünk-e olyan területrôl, amelyrôl az orvosok „önként, és dalolva” lemondanak, amelynek átadása nem veszélyezteti a jövedelmüket, vagy egzisztenciájukat? Mindannyian ismerjük a kórházi osztályok feudális hierarchiáját, az orvosok hivatalos fizetését, valamint a hálapénz szerepét az orvosok jövedelmében. Az orvosoknak nem érdeke, hogy a betegek közelébe engedjék a gyógyszerészeket, mivel ezzel a saját „extra” jövedelmüket veszélyeztetnék. A kialakult helyzetért véleményem szerint nem az orvosok a felelôsek, hanem az a kormányzati politika, amely megalázóan alacsony jövedelmet biztosít az orvosok számára, és arra bíztatja ôket, hogy inkább külföldön keressenek megélhetési lehetôséget. Sajnos az egyetemi képzés struktúrájának megváltoztatása hasonló nehézségekbe ütközik, mivel minden intézet a saját fontosságát hangsúlyozza (a fennmaradásának érdekében).

Konzultáció

Az angol „consulting” szót fordíthatjuk konzultációnak, tanácsadásnak, vagy beteggondozásnak is. Sokszor hallottuk a látogatásunk során azt a véleményt, hogy tulajdonképpen ez volna a gyógyszerészi tevékenység lényege! A gyógyszerészi munka nem rekedhet meg a gyógyszerkiskereskedelem szintjén! Magyarországon is jól látható, hogy egy precízen dolgozó asszisztens tökéletesen el tudja látni a gyógyszerek kiadását (expediálását). Erre mondta egy klinikai gyógyszerész Memphis-ben, hogy megfelelô informatikai és technikai háttérrel a gyógyszerek kiszolgálását egy robot is el tudná végezni. Tudom erre a kijelentésre most sokan felkapják a fejüket és azt mondják, hogy a gyógyszerész az utolsó ellenôrzési pont a gyógyszer és a beteg között, és ha az orvos hibázott a felírás során, azt már csak a gyógyszerész veheti észre. Emellett lehet Gyógyszertár VI. évf. 4. szám 15

hangoztatni azt a sokszor ismételt szlogent, hogy a gyógyszer különleges áru, amelyet csak a hozzá tartozó információval együtt lehet kiadni. Mindez természetesen igaz, de legyünk ôszinték: ma Magyarországon a gyógyszerész nem érdekelt a tanácsadásban! Az Európai Unió legalacsonyabb árrésével kell mûködtetnünk a patikákat. A gyógyszertárvezetô célja (a fennmaradás érdekében) az árréstömeg maximalizálása, tehát hogy minél rövidebb idô alatt minél több beteg kapja meg a gyógyszerét. A dumát senki sem fizeti meg! Pontosan tudom, hogy a szüleimnek tilos volt bármiféle információt adni a gyógyszerekrôl, amikor elkezdtek gyógyszerészként dolgozni. Meglepô módon nem volt ez másképp az Egyesült Államokban sem 40-50 évvel ezelôtt. Ezt a szemléletmódot sajnos a mai napig észre lehet venni az idôsebb, és sajnos a fiatalabb generációban is (tisztelet a kivételnek). „Semmi bajom nem volna a munkámmal, ha nem volna az a sok – beteg!” lehet sokszor ilyen, és hasonló mondatokat hallani. Kedves kollégák és kolléganôk! Tudomásul kellene végre venni, hogy ha tetszik, ha nem, a betegekbôl élünk! A liberalizációs törekvések össztüzében csak az a patika maradhat talpon, amelyik megfelelô hozzáállással és szakmai tanácsadással képes megnyerni a betegek bizalmát. Sajnos ez még nem elégséges, csupán szükséges feltétele a fennmaradásnak. Lehetünk akármilyen kedvesek a betegekkel, ha nem tudjuk tartani az árversenyt a patikaláncokkal, akkor bizony tönkre fogunk menni! A magyar valóság után most visszakanyarodom az amerikai konzultációs gyakorlathoz. A memphis-i Veterán Kórház (Veterans Affairs Hospital) járóbeteg ellátást végzô gyógyszertárában találkoztunk a következô gyakorlattal: A betegeknek sorszámot kell tépniük (mint nálunk a bankokban), hogy beszélhessenek egy gyógyszerésszel, és csak a konzultációt követôen válthatják ki a gyógyszereiket a patikában. (Ez természetesen nem minden kórházban van így.) Három gyógyszerész végzi a tanácsadást, három különálló helyiségben. Naponta átlagosan kb. 250 beteg fordul meg a konzultációs szobákban. A gyógyszerészek a számítógépen keresztül a beteg összes orvosi leletéhez hozzáférhetnek, ugyanis a Veterán Kórházban minden orvosi lelet és adat (medical records) elektronikus formában van tárolva. Szinte egyedülálló módon itt már nem használnak papír alapú kartonokat (paper charts) az adatok nyilvántartására, minden adatot a számító-

gépes rendszer tárol. Nagyon különbözô a betegek igénye a konzultáció során, ezért lehetnek rövid, vagy kifejezetten hosszú konzultációk is. A gyógyszerész minden esetben alkalmazkodik a beteg igényeihez, de a legalapvetôbb információkkal minden esetben ellátja (milyen panaszra, betegségre kapja a gyógyszert, milyen hatás várható a gyógyszertôl, milyen gyakoribb, vagy súlyosabb mellékhatások jelentkezhetnek, ilyenkor mi a teendô, hogyan szedje a gyógyszert és mikor stb.). Mint azt már korában írtam, nem minden kórház alkalmazza azt a gyakorlatot, hogy tanácsadás nélkül a beteg nem válthatja ki a gyógyszerét, de általában minden korházi patikában lehetôsége van a betegeknek tanácsadás igénybevételére.

Konzultáció közforgalmú patikákban Tennessee államban a gyógyszerészeknek kötelezô (!) felvilágosítást adni azokról a gyógyszerekrôl, amelyeket a betegek elôször kapnak. Természetesen a mindennapi gyakorlat (még az USA-ban sem) mindig felel meg az elôírásoknak, de a gyógyszerészek itt valóban sokkal több idôt szánnak egy betegre, mint Magyarországon. 2002 óta az egyik nagy patikalánc (Walgreens) új patikái már mind úgy épülnek, hogy mindegyikhez tartozik egy konzultációs szoba (training room) is. Találkoztunk Dr. Sahar Rashed-del is, aki a Walgreens-ben dolgozó gyógyszerészeknek oktatja a beteggondozást, és a gyógyszeres terápia menedzselését. Az általa vezetett patikában beteggondozó központ (Patient Care Center) mûködik, ami tulajdonképpen egy konzultációs szoba. A következô területeken végeznek beteggondozást és képzést: cukorbetegség, magas vérnyomás, hepatitis, asztma és dohányzás. Lehetôség van laboratóriumi tesztek elvégzésére is (vércukorszint, vérnyomás,

koleszterinszint, triglicerid szint, HbA1c szint, mikroalbumin szint, keratinin szint mérése). A biztosítótársaságok felismerték, hogy költséghatékonyabb megoldás, ha megbízzák Dr. Rashed-et a betegek gyógyszeres terápiájának menedzselésével (fix összeget kap havonta egy-egy betegért, függetlenül a konzultációk számától). A gyógyszerészi konzultáció kifizetôdô, mivel így a betegeknek ritkábban kell igénybe venniük a drága kórházi ellátást. A nagyobb vállalatok is hozzá küldik az alkalmazottaikat különbözô szûrôvizsgálatok elvégzésére. Emellett a betegek is kérhetnek konzultációs idôpontot (a konzultáció olcsóbb, és hosszabb ideig tart, mint egy orvosnál). Megkérdeztem, hogy milyen módon sikerült legyôzniük az orvosok ellenállását ezen a területen (ami Magyarországon igen jelentôs). A tapasztalatok azt mutatják, hogy az a beteg, aki részt vesz a gyógyszerészi gondozásban, jellemzôen gyakrabban látogatja az orvosát is. A gyógyszerészeknek sikerült meggyôzni az orvosokat, hogy ôk csak támogatják a munkájukat, és valójában csak a recepteket akarják (mármint, hogy a betegek az ô patikájukban váltsák ki a receptjeiket). Példaként hozta fel azt az orvost, aki a Hepatitis C fertôzött betegeit a patikába küldte konzultációra. A betegek terápiája olyan sikeres lett, hogy további orvosok kapcsolódtak be az együttmûködésbe. Az orvosokat meg kell gyôzni, hogy a gyógyszerészi gondozás nem veszélyezteti az ô praxisukat, valamint pontosan informálni kell ôket, hogy mirôl volt szó a konzultáció során (az orvost minden esetben írásban tájékoztatják, hogy mirôl volt szó a konzultációkon).

(folytatása következik) Kovács Timur

Gyógyszertár,

Közepes forgalmú (11,5 m/hó) gyógyszertár

személyijog-átadással eladó.

tehermentes, saját tulajdonú, kertes ingatlanban személyi jog átadással eladó.

Tel.: 06 82 314-364

F 06 30 209-4522

(Kaposvár, Dózsa György u. 11.) 16 Gyógyszertár VI. évf. 4. szám

Telefon: 06 30 382-0377

Az öngyógyszerezés veszélyei A lakosság egyre jelentôsebb része elsô – és gyakran egyetlen – állomásként a gyógyszertárat keresi fel, ha gyógyszerre, tanácsra van szüksége. Egyre többen az orvos megkerülésével, gyakran a reklámok hatására kezdenek öngyógyításba. Ekkor a gyógyszerész figyelme, kommunikációja, tanácsa rendkívül fontossá válik, hiszen ô az egyetlen személy, aki kompetensen beavatkozhat, ha a beteg megfelelô egészségügyi ismeretek híján saját vagy hozzátartozói egészségét veszélyeztetô módon használja a hirdetések vagy ismerôsök útján megismert készítményeket. Ennek a tanulmánynak elsôdleges célja, hogy felmérje a gyógyszerészek viszonyát az öngyógyszerezéshez, illetve vizsgálja, összesítse véleményüket a vény nélkül kapható gyógyszerek reklámjairól, és az ezeket vásárló emberek ismereteirôl, tájékozottságáról. Az elemzésben arra keresem még a választ, hogyan lehetne a lakosságot jobban, eredményesebben segíteni az öngyógyszerezésben. Mi a véleménye a vény nélkül kapható gyógyszerek reklámjáról? (Többszörös választás)

1. ábra

40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

18,5%

33,0%

5,8%

34,9%

34,3%

informatívak, jól érthetôk, lényegre törôk humorosak, hasznosak a legtöbb reklám nem ad pontos tájékoztatást túl sok a reklám erôszakosnak tûnnek

23,5%

28,9%

15,1%

11,9%

jók, figyelemfelkeltôk néha túlzóak egy kicsit buták a reklámok, de a céljukat elérik kevés információt adnak

A kvantitatív primer kutatás kérdôíves megkérdezéssel történt. A statisztikai vizsgálatokat Excel és SPSS 13.0 programcsomaggal végeztem. 6000 db kérdôívet juttattunk el – levél kíséretében – magyarországi gyógyszertárakba. Ennek a gyakorlati megvalósításában segítettek a Gyógyszertár és Pirulatrend címû újságok szerkesztôi. A kérdôívek összegyûjtését postai úton, illetve személyesen szerveztük. A válaszadás önkéntes alapon történt, gyógyszertárvezetôk, beosztott gyógyszerészek és asszisztensek válaszoltak a kérdésekre. 536 kérdôívet sikerült értékelni, vagyis a megkérdezettek 8,93%- a adott értékelhetô választ.

csak 17,3%-a gondolja így. A szakasszisztensek nagyobb arányban (27,1%-ban) tarják informatívnak, jól érthetônek a reklámokat, mint a patikavezetôk (13,4%-ban). A szakasszisztensek 46%-a, míg a szakgyógyszerészek 39%-a véli a reklámokat néha túlzónak. A férfiak az átlagnál nagyobb arányban (34,3%-ban) gondolják úgy, hogy a legtöbb reklám nem ad pontos tájékoztatást. A kis településeken dolgozó gyógyszerészek 61,3%-ban ítélik úgy, hogy a legtöbb reklám nem ad pontos tájékoztatást. A patikavezetôk 37,2%-ának az a véleménye, hogy túl sok a reklám. Az életévek növekedésével egyre nagyobb arányban tartják a reklámokat erôszakosnak. Az 1. ábra a szakemberek véleményét ábrázolja a vény nélküli gyógyszerek reklámjairól.

Mennyire felvilágosultak a betegek az öngyógyszerezésben A szakemberek több mint kétharmadának az a tapasztalata, hogy a betegek nem ismerik kellô mértékben a vény nélkül kapható gyógyszereket, ennek ellenére túlzottan gyógyszerelik magukat. Ez tükrözôdik az 50 ezer fônél kisebb településeken dolgozó szakemberek véleményében is. A férfi válaszadók 45,3%-a szerint vannak betegek, akik nagyon tájékozottak, és vannak, akik meglehetôsen tájékozatlanok. Az asszisztensek, szakasszisztensek az átlagnál nagyobb arányban vélekednek hasonlóképpen. A kor elôrehaladásával az egyes korcsoportoknak egyre inkább az a meglátása, hogy a betegek nem ismerik jól a gyógyszereket, tájékozatlanok. A budapesti patikákban dolgozók nagyobb arányban (22,4%) tartják a betegeket tájékozottnak, véleményük az, hogy jól ismerik a gyógyszereket. A kisebb települések gyógyszerészeinek véleménye szerint az öngyógyszerezésben általában önállóak a betegek, azonban a gyógyszereket kevéssé ismerik. A szakgyógyszerészek és asszisztensek tartják a legnagyobb arányban – mintegy 40%-ban – felvilágosulatlannak a betegeket, ennek ellenére az a véleményük, hogy túlzottan gyógyszerelik magukat. A válaszadó nôk közül négyszer annyian gondolkodnak így, mint a férfiak. Kor tekintetében a kögy

y

p

gy gy

Az Ön véleménye szerint a páciensek mennyire ismerik az egyes vény nélkül kapható gyógyszereket? 70%

2. ábra

vannak páciensek, akik rendszeresen nézik a reklámokat, és pontosan tudják, mit szeretnének venni a patikában

60%

vannak páciensek, akik nagyon tájékozottak, és vannak, akik nagyon tájékozatlanok

50%

jól ismerik, tájékozottak

A válaszoló megkérdezettek 62%-a gyógyszerész végzettségû, 38%-a asszisztens végzettséggel rendelkezik. A válaszadók 33,0%-a gyógyszertárvezetôként dolgozik, 19,0% rendelkezik szakvizsgával. Szakasszisztensek 24,0%-ban töltötték ki a kérdôívet.

Vélemények a vény nélküli gyógyszerek reklámjairól A reklámokat jónak, figyelemfelkeltônek tartja a városban dolgozó gyógyszerészek 35%-a, azonban a kis településen dolgozóknak

40%

30%

azt a gyógyszert ismerik a betegek, amelyet éppen reklámoznak, de a hasonló hatású készítményeket nem

20%

az öngyógyszerezésben általában önállóak a betegek, azonban a gyógyszereket kevéssé ismerik

10%

nem tartom felvilágosultnak a betegeket a gyógyszereket illetôen, ennek ellenére túlzottan gyógyszerelik magukat

0%

25,7% 45,3% 10,6% 58,2% 34,9% 31,0% 9,5%

nagyon kevéssé ismerik, tájékozatlanok


A tapasztalatai alapján a páciensek a vény nélkül kapható gyógyszert j g szerint, ha az adott készítményt milyen arányban kérik pontosan, név akarják megvásárolni? (Többszörös választás)

3. ábra

40% 35% 30%

90–100 %-ban

25%

70–90 %-ban

20%

50–70 %-ban 30–50 %-ban

15%

30 % alatti arányban

10% 5% 0%

3,0%

30,8%

36,6%

20,3%

9,3%

zépkorú válaszadók véleménye (14,9%-ban), hogy a betegek alig ismerik a gyógyszereket, tájékozatlanok. A 2. ábra mutatja a válaszadók összegzett véleményét a lakosság öngyógyszerezésérôl.

A gyógyszerreklámok információinak megfelelôsége A gyógyszerészek és szakasszisztensek azonos arányban (35%ban) tartják jónak a reklámok információértékét. Ezen belül leginkább a nagyvárosban dolgozó kollégák értékelik jónak a reklámokat (38,6%-ban). A nôk 57,3%-a, a férfiak 42,7%-a jónak ítéli a reklámok információit. A patikavezetôk 14%-a szerint a reklámok megfelelôsége közepes. Legnagyobb arányban az asszisztensek tartják közepesen megfelelônek a gyógyszerreklámok információit (64,5%-ban), míg a 10-50 ezer fôs településen dolgozó szakemberek véleménye 65,9%-ban hasonló. A férfiak és nôk azonos arányban (3,8%-ban) tartják kiválónak a reklámok információit, a szakasszisztensek 8,5%-a vélekedik ugyanígy. A kis településeken dolgozó kollégák 8%-a a reklámokat jelesnek értékeli. A patikavezetôk és a gyógyszerészek mintegy 5%-ának azonban az a véleménye, hogy a reklámok információi rosszak. A 10 ezer fônél kisebb lélekszámú településen 10,5%-uk, míg Budapesten 4,0%-uk gondolja úgy, hogy a reklámok nem megfelelôek. Kétszer annyi férfi kolléga értékeli a reklámokat szakmailag rossznak, mint a nôi kollégák.

szerint a vény nélkül kapható gyógyszer nevét. A patikavezetôk kisebb százalékban (19,2%) tapasztalják ezt, míg a budapesti szakemberek 28,0%-ban. Az 55-65 éves korosztályú válaszadók 11,9%-a szerint a lakosság alig 30%-a tudja megnevezni a vény nélküli gyógyszert. Ugyanezen a véleményen van a patikavezetôk 11,0%-a, illetve az 5 ezer fô alatti településeken dolgozó kollégák 16,0%-a (3. ábra).

A gyógyszerészek milyen lehetôséget látnak arra, hogy jobban segítsék a vény nélküli gyógyszert vásárlókat? Az 50 ezer fônél nagyobb lélekszámú településeken dolgozó szakemberek 29,0%-a szerint a gyógyszerészi gondozás bevezetésével segíthetnénk jobban a vény nélküli gyógyszert vásárló betegeket. Ezen a véleményen vannak a 65 év feletti gyógyszerészek is. Az 55 év alatti korosztályok több mint fele úgy gondolja, hogy a tanácsadásban és a kommunikációban tudnánk a leghatékonyabban segíteni a lakosságot. Ez a helyes út a 10 ezer fônél nagyobb lélekszámú településen dolgozó szakemberek szerint is. A nôi kollégák 39%-ának véleménye, hogy a betegeket jobban segíthetnénk türelmes odafigyeléssel. Ezen a véleményen van az asszisztensek, szakasszisztensek 45,0%-a, illetve a 10-50 ezer lélekszámú településeken dolgozó szakemberek 43,5%-a. A férfi kollégák 44,7%-ának az a véleménye, hogy a szakértelem érvényesítésében a hitelességre, illetve a személyes vonzerôre való támaszkodással jobban segíthetnénk a betegeket. Ez a véleménye közel 40%-ban a szakasszisztenseknek és a patikavezetôknek is. Hol lát lehetôséget arra, hogy jobban segítsük a vény nélküli gyógyszert vásárló betegeket?

4. ábra

60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

20,7% 12,9% 48,3% 36,0% 31,7% 41,4% 6,9% 46,6% 25,6%

gyógyszerészi gondozás bevezetése tanácsadó sarok kialakítása tanácsadásban és a kommunikációban

Milyen arányban kéri a lakosság a vény nélküli gyógyszereket pontosan, név szerint?

türelmes odafigyeléssel segíteni a pácienst a szakértelem érvényesítésében a hitelességre illetve a személyes vonzerôre való támaszkodásban segíteni akkor lehetne többet, ha több idôt tudnánk fordítani egy-egy betegre

A válaszadó gyógyszerészek szerint a betegek kis arányban kérik pontosan, név szerint a vény nélküli gyógyszereket (ez a 90%-100%ban ismerik név szerint csoport) a tapasztalataik alapján átlagban 4,17%-ban. Ez a vélemény legnagyobb arányban a szakgyógyszerészeké (4,8%), illetve a patikavezetôké (3,5%). A 10-50 ezer fôs településeken dolgozó gyógyszerészek közel 3%-ának is ez a tapasztalata. Legnagyobb arányban (34,4%-ban) a középkorú kollégák véleménye, hogy a páciensek 70-90%-ban ismerik pontosan, név szerint azt a gyógyszert, amelyet éppen meg akarnak vásárolni. A szakgyógyszerészek 40,4%-ának is ez a tapasztalata, hasonló véleményen vannak az 50 ezer fônél nagyobb lakosságú városokban dolgozó szakemberek (40,3%-ban), illetve a fiatal kollégák 50,5%ának is ez a véleménye. A gyógyszerészek 54,5%-ának tapasztalata alapján a lakosság 50-70%-ban tudja pontosan, név szerint, hogy milyen vény nélküli gyógyszert szeretne megvásárolni. A 10 ezer fônél kisebb településen dolgozó szakemberek több mint 40%-a gondolja így. A 65 év feletti szakemberek 35,7%-a tapasztalta úgy, hogy a páciensek 30-50%-a tudja csak pontosan, név 18 Gyógyszertár VI. évf. 4. szám

újságokban, folyóiratokban bôvebb tájékoztatásra lenne szükség a páciensek számára nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a prevenciónak a patikában eddig is minden segítséget megkaptak a betegek

Az asszisztensek 56,6%-ának pedig az a véleménye, hogy akkor lehetne a választásukban jobban segíteni a betegeket, ha több idôt tudnánk fordítani rájuk. A 35 évnél fiatalabb szakemberek 17,4%-ának az a véleménye, hogy újságokon, folyóiratokon keresztül bôvebb tájékoztatást lehetne nyújtani, amelyre a pácienseknek szükségük van. A gyógyszerészek 14,5%-ának szintén ez a véleménye. A 10 ezer fônél nagyobb lélekszámú településen dolgozó szakemberek, illetve a nôi kollégák több mint felének véleménye szerint nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a prevenciónak. A kollégáknak – koruk elôre haladtával egyre inkább (14,7%–50%) – az a véleménye, hogy a patikákban a betegek eddig is minden segítséget megkaptak. (4. ábra)

Az 1100 lakásosra tervezett, szigetszentmiklósi Lakihegyi Lakóparkban 80 nm-es üzlethelyiség gyógyszertárnak eladó. www.dujmoj.hu

v

Érdeklôdni: 06 70 332-5548 Az officinai gyógyszerész, aki mindennap érintkezik a beteggel, és a kezében van a terápiában használt gyógyszerek egész hatékony fegyvertára, fel tudja mérni saját gyógyszerelési javaslatainak eredményét, különösen a krónikus gyógyszerszedôk csoportjában. Ô van abban az elônyös helyzetben, hogy segíteni tudja a betegeket a szelektálásban, a megfelelô gyógyszer kiválasztásában és használatában. Mivel a betegek felvilágosítása is a jövô szakmai kulcsa, a gyógyszerészi gondozás sem a gyógyszerészt, sem a beteget nem tekinti passzív befogadónak, a terápiás utasításokat egyszerûen tudomásul vevô és elfogadó félnek, hanem olyannak, aki a gyógyszer kiválasztásában aktívan közremûködik. Ez a kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy milyen fontos szerepünk is van az öngyógyszerezésben, a gyógyszerészi gondozásban.

Mit tehetnénk közösen a lakosságért? Szükséges a lakosság figyelmét felhívni arra, hogy célszerû az elsô vény nélküli gyógyszer vásárlásánál tanácsot kérni szakembertôl, és ne a reklámok hatására vásároljanak. Emellett ki kellene dolgozni hatásos algoritmusokat az öngyógyszerezés területén. Továbbá nagyon fontos lenne az informatikai fejlesztés, mely lehetôvé tenné a gyógyszertári és az orvosi adatbázisok összekapcsolását, így

pontos képet kaphatnánk egy-egy beteg teljes körû gyógyszeres terápiájáról. A gyógyszerésznek tehát nem csupán kiváló kommunikátornak kell lennie, de ismernie kell a reklámokat, valamint a meggyôzés pszichológiájának legújabb elveit, eredményeit.

Major Csilla Irodalom:

Németh E., Horváth A. : Kommunikáció és lélektan a gyógyszertárban, Dictum Kiadó, Budapest, 2003, 13.,15., 20. old. Malhotra N. K.: Marketingkutatás, Mûszaki Könyvkiadó, 2001, 548., 394., 564. old. Emelia P. Amoako, Lenora Richardson-Campbell, Laurie Kennedy-Malone: Self-medication with over-the-counter drugs among elderly adults, Journal of Gerontological Nursing, Vol.29, No. 8. Aug. 2003. 10. p. Mayyada Wazaify, Eileen Shields, Carmel M. Hughest and James C. McElnay: Societal perspectives on over-the-counter medicines, Family Practice 2, 22, Apr. 2005. 175. p. Stájer Géza: A kígyó metamorfózisa, Magyar Gyógyszerészeti Társaság, Budapest, 2002, 67. 71. old. Betty Chewning and John C. Schommer: Increasing clients’ knowledge of community pharmacists’ roles, Pharmaceutical Research, Vol. 13, No. 9. 1996, 1303. p. Mayyada Wazaify, Eileen Shields, Carmel M. Hughest and James C.McElnay: Societal perspectives on over-the-counter medicines, Family Practice 2, 22, Apr. 2005, 171. p. British Market Research Bureau. Everyday healthcare study: Proprietary Association Great Britian; 1987. Terry Porteous, Christine Bond, Philip Hannaford and Hazel Sinclair: How and why are non-prescription analgesics used in Scotland? Family Practice 22. 1. Feb. 2005, 83.p. Hughes C.: Monitoring self-medication. Expert Opin Drug Saf 2003, 2.: 1-5. p. Betty Chewning and Jon C. Schommer: Increasing clients’ knowledge of community pharmacists’ roles , Pharmaceutical Research,Vol.13, No.9., 1996, 1299. p. Németh E., Horváth A., Major Cs.:New challenge int he communication of healing: The increasing effects of advertisments Psychology & Health 2006, 21. 2006. August. 110. p.

Egy csepp kutatás, egy csepp adomány, egy csepp figyelemmel A cukorbetegség korai felismeréséért 2005 nyarán Erôs Antónia által létrehozott Egy csepp figyelem alapítvány 2007-ben a diabétesz megelôzésére hívja fel az emberek figyelmét, a csak Magyarországon egymillió embert fenyegetô cukorbetegség 2-es típusa ugyanis egészséges életmóddal jórészt megelôzhetô. Az alapítvány április 19-tôl kezdôdôen tv, rádió, nyomtatott sajtó és online hirdetésekben hívja fel a figyelmet az egészséges életmódra, ingyenes egészségfelmérést és kutatást indít 6 magyarországi egyetemen, újabb 100 középiskolának adományoz vérnyomásmérôket, rendezvényeken ingyenes vércukor-, vérnyomás-, testtömegindex-mérést és tanácsadást tart, valamint folytatja a MOSZ-szal közösen, több mint 400 résztvevôvel a patikai

vércukorszintmérô programot, a tervek szerint az év második felében kiegészítve vérnyomás- és koleszterinszint-méréssel. Az alapítvány november 18-án megrendezi a második Egy csepp Világnapot a SYMA Sport- és Rendezvényközpontban, ahol már tavaly is hasonló programon többezren éltek az ingyenes szûrés és egészségnevelés lehetôségével. Az alapítvány idei mottója: Egészséges életmóddal elôzze meg Ön is a cukorbetegséget – 2007-ben is szánjon egy csepp figyelmet egészségére!

MOSZinfo

Vidéken, huszonkét millió havi nettó forgalmú gyógyszertár személyi-jog átadással eladó. A gyógyszertárhoz Észak-Magyarországon két fiók és két kézi gyógyszertár tartozik. Bôvebb információt, vételi ajánlat tétele mellett, az alábbi e-mail címen adunk: [email protected] Gyógyszertár VI. évf. 4. szám 19

§ Vélhetôen a Tisztelt Olvasók közül sokan elborzadva néznek a cikkben közölt, rengeteg számot tartalmazó modelltáblázatra, mégis veszem a bátorságot, hogy tisztelettel a figyelmükbe ajánljam, annak érdekében, hogy felkeltsem érdeklôdésüket az eltérô jövedelemtípusok eltérô adózásából eredô megtakarítási lehetôségekre.

1. A tulajdonos által realizálható jövedelmek típusai A gyógyszertárat mûködtetô gazdasági társaságok tulajdonosai a társaságtól jellemzôen kétféle módon juthatnak személyes jövedelemhez, egyrészt a „személyes közremûködés ellenértékeként” munkabér típusú, másrészt tulajdoni hányaduknak megfelelôen osztalék típusú jövedelmet tudnak realizálni. A betéti társaság fôfoglalkozású tagjának nagy szabadságfoka van abban, hogy jövedelme bér és osztalékhányad arányát meghatározza, hisz kötelezôen a minimálbér után köteles megfizetni a társadalombiztosítás jellegû (nyugdíj és egészségbiztosítási) járulékokat. Amiatt, hogy az egyes jövedelmek eltérô módon adóznak, a társaság saját tôke viszonyaiból eredôen a 25%-os sávban adózható osztalékhányad nagysága befolyásolja az optimális bér/ osztalékarány meghatározását. Mindenképpen figyelembe kell azonban venni, hogy az öregségi nyugdíj alapjába az osztalékjövedelem nem számít bele, de ezt a „hátrányt” a különbözô nyugdíj és egyéb biztosítási megtakarítási formák kompenzálhatják.

1.1. A munkabér típusú jövedelem adózása A fôfoglalkozású betéti társaság tag magánszemély a „munkabér típusú“ jövedelme után személyi jövedelemadót (6.sor), nyugdíjjárulékot (10. sor), egészségbiztosítási járulékot (11. sor), vállalkozói járulékot (12. sor) köteles fizetni. A személyi jövedelemadó mértéke 1.700 ezer Ft-ig 18%, az e feletti összeg után 36%. A társaság a fôfoglalkozású tag „munkabér típusú” jövedelme után egészség- és nyug-


Sorazonosító

1 2 3=1+2 4

A tulajdonosi jövedelemtípusok adózási kérdéseirôl Mérték

Alapbér Jutalom Adóalap Bruttó bér Osztalék elôleg Összesen bruttó bér 5=3+4 +bruttó osztalék Levont SZJA elôleg 6 munkabér Levont SZJA elôleg 7 osztalék 25%-os sáv Levont SZJA elôleg 8 osztalék 35%-os sáv 9=6+7+8 Összes SZJA 10 Nyugdíjjárulék 8,50% 11 Egészségbiztosítási járulék 7,00% 12 Vállalkozói járulék 4,00% Százalékos egészség13 14,00% ügyi hozzájárulás Összes fizetendô 14=9+10+11 közteher +12+13 munkavállaló 15=3-14+13 Nettó munkabér +8+7 jellegû jövedelem 16=4-7-8-13 Nettó osztalék Mindösszesen nettó 17=15+16 bér+osztalék elôleg Egészség és nyugdíj18 29,00% biztosítási járulék 19 Munkaadói járulék 0,00% 20 Szakképzési hozzájárulás 1,50% Tételes egészségügyi 21 1 950 hozzájárulás 22=18+19 Összes cég közteher +20+21 Évesített adatok 23=6+10+11 Összes adó+közteher +12+22 osztalék közterhei nélkül Összes adó+közteher 24=23*12 osztalék közterhei nélkül/év 25=7+8+13 Összes osztalék közteher/hó 26=25*12 Összes osztalék közteher/év Osztalékhoz szükséges 27=4/0,8 adózott eredmény/hó Osztalékhoz szükséges 28=27*12 adózott eredmény/év Osztalék után fizetendô 29=28*0,2 20,00% társasági +különadó/év 30=22*12 Összes cég közteher/év Munkabér jellegû 31=3*12 bruttó jövedelem/év Költségként elszámolt 32=30+31 bér+közteher/év Költségként elszámolt 33=32*0,2 bruttó bér+közteherre esô társasági+különadó/év Mindösszesen 34=24+26 cég+tulajdonos által +29-33 fizetett kth./év Mindösszesen 35=34/12 cég+tulajdonos által fizetett kth./hó Mindösszesen 36=17*12 cégtulajdonos nettó jövedelem/év Mindösszesen 37=5*12 cégtulajdonos bruttó jövedelem/év Elvonás a bruttó 38=34/37 jövedelem %-ában

A Tulajdonos munkabére a 36%-os adósávban

B Tulajdonos munkabére a 18%-os adósávban osztalék különbözettel

330 000 0 330 000 150 000

140 000 0 140 000 304 550

480 000

444 550

93 300

25 200

25 200

37 500

39 750

71 288

Különbözet

C Tulajdonos munkabére a 18%-os adósávban osztalék különbözettel

Különbözet

-190 000 154 550

140 000 0 140 000 285 150

-190 000 135 150

-35 450

425 150

-54 850

0

50 943

130 800 28 050 23 100 13 200

115 893 11 900 9 800 5 600

0

21 000

37 500

216 150

180 693

-35 458

172 350

87 500

91 500

176 358

263 850

-14 908

96 488 11 900 9 800 5 600

-34 313

37 500 161 288

-54 863

-84 850

87 500

-84 850

84 858

176 363

84 863

263 858

8

263 863

13

95 700

40 600

-55 100

40 600

-55 100

0 4 950

0 2 100

0 -2 850

0 2 100

-2 850

1 950

1 950

0

1 950

0

102 600

44 650

-57 950

44 650

-57 950

260 250

97 150

-163 100

97 150

-163 100

3 123 000

1 165 800

-1 957 200

1 165 800

-1 957 200

58 500 702 000

128 193 1 538 310

69 693 836 310

108 788 1 305 450

50 288 603 450

187 500

380 688

193 188

356 438

168 938

2 250 000

4 568 250

2 318 250

4 277 250

2 027 250

450 000

913 650

463 650

855 450

405 450

1 231 200

535 800

-695 400

535 800

-695 400

3 960 000

1 680 000

-2 280 000

1 680 000

-2 280 000

5 191 200

2 215 800

-2 975 400

2 215 800

-2 975 400

1 038 240

443 160

-595 080

443 160

-595 080

3 236 760

3 174 600

-62 160

2 883 540

-353 220

269 730

264 550

-5 180

240 295

-29 435

3 166 200

3 166 290

90

3 166 350

150

5 760 000

5 334 600

5 101 800

56,19%

59,51%

56,52%

díjbiztosítási (együttesen társadalombiztosítási) járulékot (18. sor), szakképzési hozzájárulást (20. sor), tételes egészségügyi hozzájárulást (21. sor) köteles fizetni.

1.2. Az osztalékjövedelem adózása A társaság tulajdonosa a társaságtól kapott osztalék után személyi jövedelemadót fizet kétféle adókulccsal 25% (7. sor), 35% (8. sor). Az adót a következôk szerint kell megállapítani: meg kell határozni, hogy az adott tulajdonosra a vagyoni betétje szerint mekkora hányad esik a társaság értékelési tartalékkal csökkentett saját tôkéjébôl, majd ki kell számítani e hányad 30%-át, ezen összeghatárig az adó 25%. Ha a tulajdonosok ezen összeghatár felett is vonnak ki osztalékjövedelmet, akkor az összeghatár feletti osztalékhányad adója 35%. Az osztalékjövedelem után 14%-os mértékû százalékos egészségügyi hozzájárulás is fizetendô, ilyen kötelezettség egyéb címen szerzett jövedelmek esetén is fennállhat (pl.: árfolyamnyereség), de ha a különbözô jellegû jövedelmek után fizetendô hozzájárulás éves összege maximum 450.000.- Ft, ez a felsô korlát. Vegyünk egy példát. A társaság saját tôkeviszonyai lehetôvé teszik, hogy a magánszemély által kapott osztalék 4 millió Ft-ig 25%-kal adózzon, és ez az osztalék a magánszemély részére jóváhagyásra és kifizetésre is kerül, valamint nincs egyéb olyan jövedelme, amely után százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás fizetendô. A feltételek fennállása esetén 3.214.286.- Ft után az összes közteher 39% (25% osztalék forrásadó + 14% egészségügyi hozzájárulás), a 785.714.- Ft után már „csak” a 25% forrásadó fizetendô, mert a 3.214.286 14%-a 450.000, tehát ezen összegnél éri el az éves fizetendô maximumot a százalékos egészségügyi hozzájárulás.

2. Számítási modelltáblázat 2.1. A táblázat kiinduló adatai, feltételek:

F „A” oszlop: Vizsgáljuk meg, hogy havonta egy „kisméretû“ társaság tulajdo-

A soproni

gyógyszerészt keres!

Pályakezdôk jelentkezését is várjuk! Amit kínálunk: versenyképes jövedelem (nettó: 200 000 Ft), szolgálati lakás, cafetéria rendszer, további tanulmányok támogatása, fiatalos team, változatos munkakör (gyógysz. gond.) Érdeklôdni: Horváth Csaba gyógyszertárvezetônél a (99) 312-437, ill. a (20) 9730-062 telefonon, vagy az [email protected] e-mail címen lehet. nosa bruttó 330.000.- Ft bér (3. sor) és bruttó 150.000.- Ft osztalékjövedelem (4. sor) után hogy adózik, a realizált összes nettó jövedelem 263,850 Ft (17. sor).

F „B“ oszlop: Az A oszlop szerinti nettó

összeget (17. sor) realizálja a tulajdonos, de munkajövedelemként a 18%-os adósáv felsô határát veszi fel, a többit osztalékként, de a társaság saját tôkeviszonyai olyanok, hogy havi 159.000.Ft osztalék után fizethetô 25% forrásadó, a feletti összeg után 35%.

F „C“ oszlop: Szintén az elôzô két oszlop

szerinti nettó jövedelem realizálódik, de a társaság saját tôkeviszonyai olyanok, hogy a teljes osztalék után 25% forrásadó fizethetô.

F A munkabér jellegû jövedelem „helyett felvett osztalék után fizetendô társasági adót” a jövedelem után fizetendô köztehernek tekintettem.

F A különbözô összegû tulajdonosi munka-

bér után fizetendô társasági adóváltozással módosítottam a fizetendô összes közteher összegét.

F A számításokban a 2007. év adó és egyéb közteher mértékeivel számoltam.

2.2. Értékelés

G A számítások célja, hogy összehasonlít-

sa az összes jogcímen keletkezô, fizetendô összes közterhek összegét különbözô tulajdonosi jövedelemszerkezetû jövedelmek között.

G Az A és B oszlop 34. sora között lénye-

ges eltérés nincs ugyan, éves szinten tapasztalható 62,000.- Ft megtakarítás, de ez nem nevezhetô számottevô elônynek. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a modell szerint az osztaléknak majdnem a fele a 35%-os „kedvezôtlen” sávban adózik.

G Az A és C oszlop 34. sora éves szinten

már 353.220 Ft megtakarítást jelez, amivel már mindenképpen érdemes foglalkozni, itt viszont azt kell megjegyeznünk, hogy a társaságnak olyan saját tôkeviszonyokkal kell rendelkezni, hogy a tulajdonos havi 285 ezer Ft osztalék (4. sor) után a 25%-os adósávban meg tudja fizetni az adót.

Természetesen a közölt adatsor nem tekinthetô általános érvényûnek. A szándékom az volt, hogy felhívjam a figyelmet az „osztalék és jövedelempolitika” e részére és egyfajta sémát, segítséget adjak a számítások, kalkulációk elvégzéséhez. Kerekes Csaba HoKe Bt. üzletvezetô


Mi történik a gyógyszervilágban? Magyarországon a Zentiva A Zentiva a Cseh Köztársaság legnagyobb gyógyszeripari vállalata magyar- és törökországi vásárlásokkal folytatja terjeszkedését. Nálunk – hogy mennyiért, nem közölték – megvásárolták a SanofiAventis 23 generikumot gyártó és forgalmazó üzletágát, amelynek éves forgalma a Scrip szerint 11 millió EUR. Törökországban 75 százalékos részesedést vettek az Eczacibasi Generic Pharmaceuticals-ben. A Sanofi-Aventis-üzlet megkönnyíti a Zentiva magyarországi terjeszkedését. A cseh cég az elsôdleges ellátás piacára összpontosít majd, és tervezi, hogy a következô tizenkét hónapban márkás generikumok sorát hozza forgalomba. Némely elemzôk mégis úgy vélik, hogy az üzlet idôzítése nem volt tökéletes – tekintettel a gyógyszerágazat jelenlegi magyarországi nehézségeire. A Sanofi-Aventisnek részesedése van a Zentivában és üzleti kapcsolatokat is kialakított vele. A mostani tranzakciónak következménye lehet, hogy a francia cég ezen túl nyugat-európai tevékenységére koncentrál majd, a Zentiva pedig közremûködik közép- és kelet-európai gazdasági mûveleteiben. Tavaly a Zentiva forgalma 18 százalékkal 14 milliárd cseh koronára (CK) nôtt, ami körülbelül 654,2 M USD-nak felel meg. A cég

Lengyelország: több pénz egészségügyre A varsói kormány az idei év elsô három hónapja folyamán 30 százalékkal, ötmilliárd zlotyval (=1,7 milliárd EUR) növelte az egészségügy támogatását. Ennek egynegyedét a költségvetés fedezi – a fennmaradó részt különbözô egészségbiztosítási alapok. A gyógyszertárak forgalma – a gyári árakat alapul véve – tavaly 4,2 százalékkal nôtt, ez azonban a tavalyelôtti 7,4 százalékhoz képest visszaesést jelent. A kórházi eladások növekedése gyorsabb ütemû volt, mint a gyógyszertáriaké (8,5 ill. 3,6 százalék). A pénzben kifejezett forgalom 65 százaléka származott importgyógyszerekbôl, és csaknem 80 százaléka generikumokból; a teljes eladott mennyiség több mint 45 százaléka volt generikum. Az országban 2006-ban 328 gyógyszergyártó mûködött, ezek között 80 állított elô hatóanyagot. Nagykereskedelmi tevékenységet csaknem 670 cég folytatott, az országban 12 ezer gyógyszertár volt, ezek egytizede patikaláncok tulajdonában.

Új versenytárs a legnagyobbak között? Az Akzo Nobel nemrégiben még részvényei egy hányadának elsôdleges nyilvános forgalomba hozatalát (Initial Public Offering, IPO) tervezte, erre azonban – egy sor váratlan esemény miatt – már aligha kerül sor. A Schering-Plough ugyanis bejelentette, hogy 11 milliárd EUR készpénzért megvásárolja az Akzo Nobel Organon Biosciencest.


3,1 milliárd (+16%) CK adózás elôtti, és 2,3 milliárd (+19%) CK nettó profitot jelentett. Vényköteles gyógyszereinek forgalma több mint 25 százalékkal 10,6 milliárd CK-ra nôtt, a vénynélkülieké 57 százalékkal 3,2 milliárdra. A vállalat hazai eladásait befolyásolták az egészségügyi kiadások csökkentését célzó kormányintézkedések, melyek folytán a Zentiva honi forgalma egymilliárd CK-val csökkent. Nôtt ugyanakkor gyógyszerexportja: 69 százalékkal, 8,7 milliárd CK-ra. A Zentiva legnagyobb külföldi piaca 2006-ban Románia volt, ahol csaknem 300 százalékkal, 2,5 Mrd CK-ra növelte eladásait; Lengyelországban, Szlovákiában és Oroszországban ugyancsak sikeres volt: ezekben az államokban 1,94 – 1,89 – 1,3 milliárd CK értékû gyógyszert értékesített. (Lengyelországban és Oroszországban jelentôs volt az elôzô évihez képest elért növekedés is: 37, illetve 73 százalék. Szlovákiában: 4.) A cég húzótermékei a (Simvacard néven árusított) simvastatin, a gyomorfekély-gyógyszer omeprazole (Helicid) és a vérnyomáscsökkentô losartan (Lozap) voltak, melyekbôl összesen 986,2 (+40%) – 923 (+20%) – 598,5 (+72%) millió CK értékben adtak el. A cég 15 vezetô termékébôl 6,6 milliárd CK-val (32 százalékkal) több fogyott – ezek tették ki gyógyszereladásainak csaknem felét. Scrip, március 26.

A teljes nagykereskedelmi forgalom 65 százalékát öt cég – a Polska Grupa Farmaczeutyczna (PGF), a Farmakol, a Prosper, a Torfarm és az Orfe – produkálta. A PGF egyben a legnagyobb lengyel gyógyszertári hálózatok, azaz az Apteki Polskie, a Cefarm Lodz és a Cefarm Kraków tulajdonosa is. A PGF eladásai 2006 elsô kilenc hónapjában 7 százalékkal 762,6 millió EUR-ra növekedtek, a vállalat teljes forgalmának 95 százaléka származott nagykereskedelmi tevékenységbôl. A cég 14,3 millió EUR mûködési (+21%), és 10,2 millió EUR (+16,5%) nettó nyereséget jelentett. Gyógyszertárainak számát tekintve a PGF után a Farmacol és az Orfe következett. A Farmacol 2006 elsô kilenc hónapjában 14 százalékkal 2,5 milliárd zlotyra növelte kiskereskedelmi forgalmát, nettó profitja azonban 21 százalékkal, 37,4 millió zlotyra esett vissza. Mintegy hetven gyógyszergyárat mûködtetett a litván Euroapteka, negyvenötöt a Cefarm Byalistok és a Superphar. 2006 elsô kilenc hónapjában a Prosper nettó bevétele 360 millió EUR-os forgalom mellett (+7,5%) elérte az 1,8 millió EUR-t. Scrip, április 11.

Március elején az Akzo Nobel úgy tervezte, hogy néhány hét múltán gyógyszer-részlegének részvényeibôl 20-30 százalékot piacra dob az Euronext Amsterdam tôzsdén – amire azonban a fordulat nyomán végül nem került sor. A cég eredetileg azon az állásponton volt, hogy a részvényesek érdekeit leginkább egy elsôdleges nyilvános forgalomba hozatal (az IPO) szolgálná.

Az Organon hirtelen feltûnése meglepetésként érte az Akzo Nobelt, amely korábban is kapott vételi ajánlatokat, ezeket azonban, mondván, hogy alulértékelik az alku tárgyát képezô „Biosciencest“, elutasította. Mindazonáltal bizonyos, hogy az Akzo Nobel már korábban elkötelezte magát az eladás valamilyen formája mellett – nemigen értelmezhetô ugyanis másként Toon Wilderbeck Organon-vezérigazgatónak az a kijelentése, miszerint: „Eltökélt szándékunk, hogy két-három éven belül megválunk az Organontól”. A Schering-Plough ajánlata olyan váratlanul érte az Akzo Nobel igazgatótanácsát, hogy elfogadása mellett végül is egy éjszakába nyúló tanácskozáson döntöttek. Az érdekeltek szerint a tranzakció befejezésére – a hivatalos ügymenettôl függôen – még valamikor az év folyamán sor kerül. Az Akzo Nobel a bevételbôl visszavásárol a részvényesektôl 1,3 milliárd EUR-nyi részvényt, csökkenti nyugdíjalap-feltöltési elma-

Hivatali belharcok Miután a német szövetségi egészségügyi bizottság (GBA) úgy döntött, hogy bizonyos szívbeteg-csoportok esetében eltörli a Sanofi-Aventis Plavixének (hatóanyag: clopidogrel) támogatását, a szaktárca megsemmisítette a döntést, a GBA szerint azonban anélkül, hogy érdemi kritikával illette volna meghozatalának módszereit. A minisztérium azzal indokolta a GBA eredeti direktívájának felülvizsgálatát, hogy az nem igazodott a gyógyszerminôsítô hivatal, az IQWIG által elvégzett elôzetes értékelés eredményéhez.

Franz Knieps, a minisztérium biztosítási és támogatási osztályának vezetôje a GBA-val írásban közölte kifogásait, melyek közül a legfontosabb az volt, hogy az IQWIG a maga vizsgálata során végig olyan profilaktikus szernek tekintette a Plavixot, amelynek alkalmazása csakis akkor szükséges, ha az aszpirin valamiért ellenjavallt. Knieps rámutatott: a GBA végsô támogatási ajánlásában errôl nem esett szó. Kifogásolta azt is, hogy a GBA nem határozta meg pontosan, kiknek írható fel a Plavix, azaz e tekintetben bizonytalanságban hagyta az orvosokat. Rámutatott:

radásait és bôvíti portfolióját. Az Organon jövôjét illetôen Hans Wijers, az Akzo Nobel vezérigazgatója tudatta: „A ScheringPlough globális nôgyógyászati és termékenység-kutatási tevékenységének új központja az Organon hollandiai, ossi egysége lesz, a neurológiai kutatások azonban változatlanul az angliai Newhouse-ban folynak majd.” Az Organon huszonhárom preklinikai szakban lévô fejlesztést folytat: ezek közül hét az elsô, öt a második fázisban tart. A cég reményei szerint még az idén, de legkésôbb 2008 elején beadhatják egy neuromuszkuláris blokkoló, a sugammadex (Org 25968) engedélyeztetési kérelmét. Nagy erôkkel dolgoznak az asenapine-on, egy gyorsan felszívódó antipszichotikumon, amelynek engedélyeztetési kérelmét várhatóan jövôre adják be. Scrip, április 12.

a törvény, amely lehetôvé teszi a betegbiztosítók számára, hogy belefolyjanak a támogatások szabályozásába, külön elôírja, hogy a GBA kellô idôben közzé tegye döntéseit. A minisztérium azért is bírálta a GBA-t, mert értékelését a Plavix-szal kapcsolatos más minôsítések elkészültét megelôzve adta ki. Az értékelés, úgymond, egy további szempontból is „tarthatatlan”: egy bizonytalan indoklásra alapozott javallat ugyanis – káros mellékhatások vagy „hibák“ esetén – jogi eljárásoknak teszi ki a GBA-t. Korábban mindössze egyszer történt meg, hogy a tárca megsemmisítette a bizottság valamely döntését; amíg pedig a GBA nem dolgozza ki a támogatás új irányelveit, a biztosítóknak az összes betegcsoport Plavix-vásárlásait támogatnia kell. A GBA erre úgy reagált, hogy a minisztérium magában az ajánlásban szerette volna látni a támogatandó csoportok listáját, holott a korábbi, bevett gyakorlat szerint ezeket az információkat egy külön függelékben közölték. A GBA szóvivôje úgy fogalmazott, hogy a tárcának magának is tisztában kellene lennie azzal, milyen formában óhajtja megkapni a bizottság munkájának végeredményét. Scrip, április 23.

Németország: spórolhatnak a betegpénztárak

vállalnak a generikumok elônyben részesítésére. A konstrukció egésze egyébként a Scrip szerint a betegpénztár pénzügyi egyensúlyának helyreállítását szolgálja.

A német AOK betegpénztár („egészségpénztár“) új módszert készül alkalmazni költségeinek csökkentésére: jutalmazná azokat az orvosokat, akik a drágább márkás gyógyszer helyett annak valamely generikumát írják fel betegeiknek. A metódus része az AOK új, sikeresnek ígérkezô stratégiájának, amellyel rá akarja kényszeríteni a gyártókat, hogy engedjenek bizonyos termékeik árából. Az új német egészségügyi reformtörvény e téren a korábbinál nagyobb mozgásteret biztosít a betegpénztárak számára, amelyeknek így lehetôségük nyílik, hogy különbözô konstrukciókkal „érték-közeli árú“ gyógyszerek rendelését ösztönözzék.

A lépés értelmezhetô úgy is, hogy a betegpénztárak a megtakarítás új lehetôségeit keresik, miután a reformintézkedések megszigorították a gyógyszertárakkal kapcsolatos regulációt. (A patikusok egyre kevésbé vehetnek részt költségkímélô gyógyszertár/ betegbiztosító-kooperációkban, mivel a kormány megtiltotta, hogy a gyártók nekik is árengedményeket kínáljanak fel.)

A betegpénztáraknak joguk van szerzôdésben megállapodni orvosi szervezetekkel a gyógyszerrendelés keretek közé szorítása érdekében, ez lesz azonban az elsô eset, hogy maguk az orvosok jutnak anyagi elônyhöz, ha költségmegfontolások alapján írnak fel bizonyos típusú gyógyszereket. Az AOK azt tervezi, hogy megtakarított kiadásainak 30 százalékával jutalmazná azokat az orvosokat, akik kötelezettséget

A német generikumgyártók szervezete, a Progenerika úgy véli, hogy az AOK kezdeményezése komoly hatást gyakorolhat a speciális gyártmányok piacára. Elôfordulhat, hogy egy-egy különleges termékért a betegeknek kétszer kell patikába menniük, az elsô alkalommal azért, hogy megrendeljék, másodjára pedig, hogy elhozzák – valószínû ugyanis, hogy a gyógyszertárak inkább olyan gyógyszereket tartanak majd raktáron, amelyekbôl az érdekeltté tett orvosok a jövôben többet írnak fel. Scrip, április 25.

Az összeállítás a weborvos adatszolgáltatására épül


Hírmorzsák Mesterek és tanítványok Molnár Lajos és csapata a gyógyszerpiac monopóliumának részleges megszüntetésére tett lépéseiért minden elismerést megérdemel. A szemléletmód általa indukált változása az egészségügyi piac más területeire is jótékony hatást gyakorol majd. Nem így a tervezett több- biztosítós modell, amit ma még csak sokadkézbôl ismerünk. Nem hiszem, hogy a biztosítottak többsége tapsol a kapitalizmusnak. Tudomásul veszi. Ám ha kiderülne, hogy a nyereségalapú betegbiztosítás nem csupán koholmány, hanem kormányzati terv, az azt jelentené, hogy a társadalmi szolidaritás terén a múlt század húszas évei kapitalizmusának színvonala alá süllyednénk le. Ez pedig azt eredményezné, hogy a társadalom eddig hallgató, szélsôségektôl mentes csoportjai is az utcára mennének. Népszabadság, február 21.

Hat benzinkút árul gyógyszert Eddig összesen 90 olyan kérelem érkezett az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálathoz, amelyben patikán kívüli gyógyszerforgalmazásra kértek engedélyt. Ebbôl 15-öt elfogadtak, 46 pedig hiánypótlás alatt áll – közölte az egészségügyi tárca. Január óta bizonyos vény nélkül kapható készítményeket – láz- és fájdalomcsillapítókat, orr- és szemcseppeket, vitaminokat, savlekötôket, köptetôket és gyulladáscsökkentôket – patikán kívül is lehet forgalmazni. Egyelôre ezeket a Mol és a Shell kezdte árusítani hat benzinkútnál, de korábban az Agip és az OMV, a kereskedelmi láncok közül pedig a Tesco, a dm, valamint az Auchan is hasonló lépést tervezett. Népszava, február 26. Megnyílt az elsô hazai internetes gyógyszertár Megnyílt az elsô magyarországi on-line gyógyszertár. A PirulaPatika honlapján a teljes gyógyszertári választék megtalálható, a patikaszereknek nemcsak a fényképe és az ára, hanem a betegtájékoztató lapja is megtekinthetô. A vényköteles gyógyszerek megrendelését csak abban az esetben fogadják el, ha a beteg a receptet a megrendelôlappal együtt eljuttatja a rendszer üzemeltetôihez. Magyar Hírlap, március 1. Levásárolható a vizitdíj Levásárolhatják a vizitdíj árát a betegek a salgótarjáni megyei Szent Lázár Kórház patikájában, ha bemutatják a befizetést igazoló nyugtát. A kórház gazdasági igazgatója, Kaszás Erika közölte: a nyugtát bemutató betegek a vizitdíj összegével csökkentett számlát kapnak a gyógyszertárban, egyelôre próbaidôvel, március végéig. A tb által támogatott gyógyszerekre nem vonatkozik a vizitdíjkedvezmény. A folytatásról a próbaidô tapasztalatai alapján döntenek majd. Népszava, március 4. 24 Gyógyszertár VI. évf. 4. szám

Tb-támogatás nélkül maradó gyógyszerek Mintegy száz gyógyszernek szûnik meg a társadalombiztosítási támogatása, ezek közül 87 terméknek van valós forgalma. Található közöttük például vérnyomás- és koleszterinszint-csökkentô, valamint asztma kezelésére szolgáló készítmény is. A Magyar Nemzet úgy tudja: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) már eljuttatta a patikáknak a szóban forgó készítmények nevét tartalmazó listát, ezekbôl vélhetôen már nem vásárolnak jelentôs készleteket a gyógyszertárak. A tb-támogatásukat vesztett készítmények ugyanis gyakorlatilag megfizethetetlenné válnak a betegek többsége számára. Így sokan kénytelenek lesznek másik orvosságra váltani. Magyar Nemzet, március 4. Olcsóbb lesz a gyógyszer Mintegy ezer, tb-támogatást élvezô gyógyszer ára csökken átlagosan 16 százalékkal április 1-jétôl. A tavaly decemberben elfogadott gyógyszer-gazdaságossági törvény ugyanis lehetôvé teszi az úgynevezett nyilvános gyógyszerárverést. Ennek keretében a gyártók negyedévente ajánlatot tesznek termékeik árára. A gyártóknak az az érdeke, hogy az azonos hatóanyagú készítmények közül az ô termékük legyen az olcsóbb, hiszen az orvosoknak kötelezô az olcsóbb készítményt felírni. Aki nem a legolcsóbb gyógyszert választja, annak viszont mintegy hatszázalékos drágulásra kell számítania közel 500 patikaszer esetében. Napi Ász, március 6. Gyógyszerek az Auchanból A francia családi tulajdonban lévô, Magyarországon tíz hipermarketet üzemeltetô Auchan Magyarország Kft. rövidesen megkezdi a vény nélkül árusítható gyógyszerek forgalmazását. Két áruház építését készítik elô, egyiket a Ferihegyi repülôtér közelében, a XVIII. kerületben, a másikat Maglódon. A társaság 2006-ban 7,5 százalékkal növelte forgalmát. 2007-ben további 2,5 százalékos bôvülés várható. Az áruházlánc forgalombôvülése különösen az év második felében volt nagy. 2006-ban 28 pénztárblokkot adtak ki, az eladott termékek száma pedig a 700 milliót is megközelítette – jelentette be sajtótájékoztatóján Jean-Paul Filliat vezérigazgató. Népszava, március 7. A NEK szerint alkotmánysértô az egészségügyi reform A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) április 12-i határozatának lényege, hogy a NEK erôteljesen elutasítja a több-biztosítós egészségbiztosítási rendszer bevezetését és alkotmánysértônek, erôszakos hatalomgyakorlásnak minôsíti az egészségügyi reform egyeztetések nélküli keresztülvitelét. Cser Ágnes felháborítónak tartotta, hogy a 2006. évi augusztusi és decemberi konvergenciaprogram tételesen tartalmazza a gyógyítómegelôzô munkára fordított közkiadások GDP-arányosan történô csökkentését, míg errôl jelenleg, az egészségügyi reformról szóló megnyilatkozásokban egyetlen szó sem esik. Az Államreform-bizottság viszont azt ígéri, hogy hamarosan megnyílik az

egészségbiztosítás a piac irányában, és bár forráskivonás történik, mennyiségében és minôségében jobb egészségügyi szolgáltatásban fognak részesülni az állampolgárok. Cser Ágnes szerint arra kérik az Államreform-bizottság egészségügyi vezetôjét, hogy vonja vissza azon kijelentéseit, melyek szerint az egymással versengô üzleti biztosítók piacra lépésével az egészségbiztosítás mûködôképes és eredményes lehet. Cser Ágnes jelezte a munkaülés azon döntését, hogy május 3-án a NEK rendkívüli ülést fog tartani, mert szerintük a 2007. április 1-jén bevezetett, egészségügyi struktúra-váltás és új ellátási rend a valódi képviseleti demokrácia mûködése nélkül következett be, s ez elleni tiltakozásuk módozatait kívánják megvitatni a tanácskozáson. Az elnök asszony kiemelte azt is, hogy a NEK azt a fajta hatalom-gyakorlási módot, amellyel a kormány az egészségügyi reformnak nevezett törvénycsomagot keresztülvitte a Parlamentben, erôszakos eljárásnak és alkotmánysértônek is tartja, mert a társadalom szereplôivel egyeztetés, vagy tôlük vélemény-kérés nem történt. Ez ellen a NEK fel kíván lépni. Pharmanet, április 13.

Kóka János késôbb jelöl minisztert Az SZDSZ elnöke még nem döntött arról, ki lesz Molnár Lajos lemondott egészségügyi miniszter utódja. Szeretné kiválasztani azt az egészségügyi miniszter-jelöltet, aki elkötelezett a több-biztosítós modell megvalósítása mellett és végre tudja hajtani a szükséges reformlépéseket. A tárca vezetésére Horváth Ágnes jelenlegi államtitkár tûnik a legesélyesebbnek, a pártelnök azonban találgatásnak minôsítette a sajtóban felmerült neveket. Népszava, április 13. A biztosítók száma helyett a mûködésük módja a fontos Az egészségbiztosítás reformja volt a fô témája annak a konzultációnak, amelyet az öt parlamenti párt szakértôinek részvételével rendeztek a hét végén. A tárcát vezetô liberálisok a versengésben látják az ellátás színvonalának javulását, a polgári oldal a közösségi kockázatvállalás mellett érvel. Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképzô Központjának munkatársa szerint a több-biztosítós modell célja elvben az, hogy versenyhelyzetbe hozza a szolgáltatókat, csakhogy a helyzet nem ilyen egyszerû. A verseny fölverheti az árakat a magas adminisztrációs költségek miatt. „Az Egyesült Államokban, minden szolgáltató arra törekszik, hogy legyen szerzôdése valamelyik biztosítóval. Az árverseny jegyében egyedi megállapodások születnek, egyedi árakkal, így sokszor elôfordul, hogy két beteg ugyanazért a pénzért nem ugyanazt az ellátást kapja” – mondta lapunknak a szakértô. A betegeknek erre nincs befolyásuk, ugyanis zömében munkáltatójuk kötelezi el magát egy-egy biztosító mellett. Sinkó Eszter elmondta: már a tengerentúlon is fölismerték, hogy a rendszer rossz, ezért változtatni kell rajta. A liberálisok a holland modellt követnék, amely a kórházi szolgáltatások terén kilencven százalékban meghatározza, hogy a biztosítók mire köt-

hetnek szerzôdést. Így nincs esélye annak, hogy a kórházi ellátások szintjén valódi verseny alakuljon ki. A független kutató szerint arról kellene beszélni, hogyan mûködhet jól a rendszer. Ennek egyik kulcskérdése az úgynevezett ellátásszervezés: a betegút elemzése, a szakmai protokollok összehangolása, a tényleges megelôzés stratégiájának kidolgozása. Sinkó ezért úgy gondolja: folytatni kéne az 1999 és 2004 közötti modellkísérletet. A szakértô elképzelését Kökény Mihály, az Országgyûlés egészségügyi bizottságának elnöke is támogatja, szerinte a szocialisták nem idegenkednek a szabályozott versenytôl. Magyar Hírlap, április 16.

Társadalombiztosítás: indul a modellezés Nem kizárt, hogy sem a szocialistáknak, sem a szabad demokratáknak nincs kidolgozott modelljük a biztosítási rendszer átalakítására. A szocialisták azon igyekeznek, hogy arra a vitára, miszerint több- vagy egybiztosítós rendszer legyen-e, nekik is legyen kézzelfogható alternatívájuk. Ezért a holnapi elnökségi ülésen politikai állásfoglalást tesznek közzé arról, hogy az MSZP mit vár el a biztosítás átalakításától. A párt nem foglal majd állást egyik modell mellett sem, ahelyett az átalakítással kapcsolatos kérdésekre összpontosítanak – tudtuk meg. Az MSZP politikusai szerint az SZDSZ nincs versenyelônyben az elôterjesztések „gyártásában”, a liberálisoknak sincs kész javaslatcsomagjuk. Hozzátették: eddig arra vártak, hogy vajon az SZDSZ-nek milyen elképzelései vannak a több-biztosítós modellel kapcsolatban. Mint mondták, azzal kellett szembesülniük, hogy a kisebb koalíciós párt nem tud válaszolni a felvetôdô kérdésekre. Múlt héten Kóka azt mondta, hogy pártja valódi több-biztosítós rendszert akar, érvelni fognak, szakmai anyagokat, modelleket, nemzetközi példákat tesznek a szocialisták elé. Világgazdaság, április 18. Gyógyszeradót pedig kell fizetni A gyógyszercégeknek április 20-ig be kell fizetni az adót az egészségbiztosító támogatásával forgalmazott gyógyszereik tb-támogatása után – mondta a Világgazdaságnak Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium (PM) sajtófônöke. A befizetési kötelezettség mértéke a gyógyszer-gazdaságossági törvény szerint 12 százalék. A kötelezettség megnevezése körül vita alakult ki a PM és az APEH között, így a cégek nem tudják, hová, milyen címen és mennyit fizessenek. Ezért múlt pénteken levélben fordultak az APEH elnökéhez – mondta lapunknak Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. Választ ugyan tegnapig nem kaptak, ám a lapunknak nyilatkozó PM-szóvivô szavaiból úgy tûnik, rendezôdött a vita: adót kell fizetniük. A cégek kezdettôl fogva adóként fogták föl a kötelezettséget, ezért – a többes adókivetés miatt – már a törvény elfogadásakor az Alkotmánybírósághoz fordultak jogorvoslatért. Ám a taláros testület döntése híján eleget kívántak tenni az elôször áp-

rilis 20-án esedékes befizetésnek. Ezt elôzte meg a PM, az APEH, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a Egészségügyi Minisztérium képviselôivel múlt héten folytatott tárgyalásuk, ám ott nem kaptak választ a kérdéseikre – mondta Székely. Ezek egyike volt, hogyan adózzanak azok a gyógyszerforgalmazók (arányuk 35-45 százalék), amelyeknek nincs hazánkban bejegyzett képviselete. Pichler szerint pénzügyi képviselôt bízhatnak meg e feladattal, s valamennyien az APEH honlapján, a 3641. sorszámon megtalálható költségvetési számlára fizethetik be az adót. Ám Székely szerint három nap alatt ez megoldhatatlan. Az átgondolatlan rendszer, a bevalláshoz szükséges adatszolgáltatás hiánya az oka, hogy nem tudnak idôben eleget tenni a kötelezettségüknek, ezért nem hajlandók egy esetleg kirótt késedelmi bírság befizetésére. Gondjuk az is, hogy nem stimmel az OEP által számolt adat a gyógyszerforgalmazókéval. A fizetési kötelezettség csak január 15. utáni eladásokra vonatkozik, ám elképzelhetô, a biztosító az év elejétôl számolt vele, s úgy látják, nem számította be a gyógyszerár-csökkentésekkel járó kedvezményeket. Ezért napi bontásban kérik az adatokat. Világgazdaság, április 18.

Több biztosító: sok az ellenérv Egészségügyiminiszter-jelöltként elôször beszélt terveirôl Horváth Ágnes. Egy tegnapi szakmai konferencián megerôsítette, hogy elkötelezett a több-biztosítós rendszer bevezetése mellett, ám a felszólalók többsége – köztük szakértôk és szocialista politikusok – most sem támogatták az SZDSZ elképzeléseit. Nagy munkát végzett az elmúlt hónapokban a szaktárca. Történtek ugyan hibák – igaz, csak kisebbek –, s már a korrekciókon dolgozunk - mondta Horváth Ágnes, az SZDSZ egészségügyi miniszterjelöltje. Hozzátette: mérföldkôhöz érkezett a reform, ahhoz, hogy a valódi értékét megadjuk, véghez kell vinni a biztosítási rendszer átalakítását. Egyértelmûvé tette: csak a többbiztosítós rendszerben látja annak reményét, hogy javuljon az egészségügyi ellátás színvonala, jobbak legyenek a körülmények, megszûnjön a felesleges pazarlás, s magasabb díjazást kapjanak a szolgáltatók és a dolgozók.

Kóka János, az SZDSZ elnöke a miniszterjelöltrôl azt mondta: reméli, hogy mindent megtesz majd a több-biztosítós rendszer bevezetéséért, megtartja a tárca eddigi határozottságát, de új stílusra vált. Leszögezte: nincs vita abban, hogy a nemzeti kockázatközösséget és a szolidaritást meg kell tartani egy több-biztosítós modellben is, hogy senki se maradhasson ellátás nélkül, s ne váljon ketté a rendszer szegények és gazdagok biztosítójára. Ezért szerinte az ellenzéknek sem kellene ezzel riogatnia az embereket. Kóka János 2008 januárjától állna át az új rendszerre, s ehhez hat héten belül minden részletben megegyezne a koalíciós partnerrel.

Mihályi Péter az államreform-bizottság egészségügyi munkacsoportjának vezetôje mellett már csak Draskovics Tibor állt ki a több-biztosítós modell mellett, mások nem. Orosz Éva, az ELTE tanára, az OECD szakértôje szerint a nemzetközi tapasztalatok nem igazolják, hogy az üzleti biztosítók térnyerése az elképzelt pozitív eredményeket hozná a rendszerben. Sôt, éppen ellenkezôleg: nem csökkennek a költségek és nem javul a minôség. Vojnik Máriához és sok párttársához is az a vélemény áll a legközelebb, amely nem akarja bevezetni a több-biztosítós modellt. Hamisnak nevezte Kóka János azon állítását, amely szerint ebben a vitában az államszocializmus hívei állnak szemben az innovatív elmékkel. Mikola István, a Fidesz egészségpolitikusa azt hangsúlyozta, hogy nem lehet több-biztosítós rendszert bevezetni néhány hónap alatt. Az ellenzéki párt azt szeretné, ha megmaradna az „egyszerkezetû“, nemzeti kockázatközösségre és szolidaritásra épülô társadalombiztosítás. A jelenlegi biztosítót önálló, nemzeti intézménnyé tenné, amely a parlament irányítása alá kerülne. Magyar Nemzet, április 20. Horváth Ágnes folytonosságot ígért a meghallgatásán Az egészségügyi bizottság koalíciós többsége alkalmasnak ítélte és támogatta Horváth Ágnes miniszteri kinevezését. Az ellenzékiek nem találták megfelelônek a szabad demokraták jelöltjét. „Nem hittem volna, amikor valaki azt mondta nekem, hogy Molnár Lajost egyszer még visszasírom“ – foglalta össze véleményét Mikola István (Fidesz), a parlament egészségügyi bizottságának alelnöke az egészségügyiminiszter-jelölt tegnapi meghallgatása után. Véleményét osztotta az ellenzéki képviselôk többsége, miután – mint mondták – vagy nem kaptak választ kérdéseikre, vagy elfogadhatatlan stílusban érkezett. Volt, aki már a kinevezése elôtt a lemondást ajánlotta Horváth Ágnesnek. Számos képviselô tiltakozott a jelölt azon megállapítása ellen, hogy az orvoslás nem spirituális tevékenység. Csáky András (MDF) is úgy látja: a jelöltbôl hiányzik az az alázat, amely a miniszterséggel járó felelôsséghez szükséges. Igaz, ezt a véleményét szavazatban nem fogalmazta meg, mert a voksolás elôtt távozott a terembôl. Így született a tizenhárom koalíciós támogató és kilenc ellenzéki elutasító eredmény. Kökény Mihály következetességet, korrekt partneri viszonyt és kompromisszumkészséget kért Horváth Ágnestôl. Az ellenzékiek kérdéseire, hogy mit kíván változtatni az eddigi, általuk rossznak tartott döntéseken, Horváth Ágnes közölte: a folytonosságot képviseli ô és a csapata, ezért a megkezdett utat folytatja. Nyitottak az egyeztetésre, de ehhez várják az ellenzék érdemi javaslatait. Nem vonják vissza a vizitdíjat, nincs szándékukban privatizálni az állami egészségpénztárat, de az ellátás minôségének javítása érdekében küzdenek a magánbiztosítók piaci szerepléséért. A beutalási rendrôl azt mondta: a tárca csak területi ellátási kötelezettséget határozott meg, tehát a beteg abba a kórGyógyszertár VI. évf. 4. szám 25

házba kéri orvosától a beutalást, amelyikbe akarja. A kórházi ágyszámokat nem változtatják meg, de jövôre a regionális egészségügyi tanácsoknak ismét lehetôségük lesz újraosztani az ágyakat. Sajnálattal állapította meg, hogy politikai okok miatt erre az idén nem vállalkoztak, ehelyett utólag fogalmaznak meg kifogásokat. Magyar Hírlap, április 24.

- péel -

Hírmorzsák külföldrôl A dm Ausztriára is lecsap A dm-nek Németország után Ausztriában is megjött az étvágya a gyógyszerek árusításához. Szeretnék ugyanis elérni, hogy a magyar és olasz példa nyomán alpesi szomszédainknál is szabaddá váljék az OTC termékek forgalmazása. A vállalat szóvivôje egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy keresik a kapcsolatot a politikusokkal és intenzív lobbyzásba kezdtek az egészségügyi kormányzatnál. Maria Rauch-Kallat – a korábbi egészségügyi miniszter – már az Unió biztosainak is kijelentette, hogy Ausztria a jövôben sem tervezi gyógyszerpiacának liberalizálását. Az új osztrák miniszter asszony dr. Andrea Kdolsky is sietett kijelenteni, hogy a gyógyszerek patikán kívüli árusítása jelentôs megtakarításokat sem az államnak, sem a lakosságnak nem hoz, az ellátás minôsége azonban nagymértékben romolhat. Az osztrákok következetessége – elsôsorban patikaliberalizációs kérdésekben – sok EU- képviselônek okoz fejfájást. Egy esetleges késôbbi liberalizáció komoly gondokat jelenthet az osztrák patikáknak. Míg Németországban kb. 30 patikára jut egy dm üzlet, addig Ausztriában átlagosan négyre. www.pharmazeutische-zeitung.de Úgyis jönnek a patikaláncok… Egy február végén rendezett gazdasági fórumon a német kormány gazdasági szakértôje ezzel a kijelentéssel „nyugtatgatta” a megjelent közel kétszáz gyógyszerészt. Véleménye szerint ez elkerülhetetlen, hiszen az uniós jog felülírja a nemzeti szabályozást. Mindennek ellenére a tulajdonosa által személyesen vezetett patika a jövôben sem fog eltûnni. A kis „sarki boltok” ugyanis újból divatba jöttek. Fontosnak tartotta továbbá, hogy a független gyógyszerészek megerôsítsék pozíciójukat az egészségügyi piacon. Mindenek elôtt az új szolgáltatások (gyógyszerészi gondozás), ill. a generikus helyettesítés terén lát kitörési lehetôségeket. Ami a jövôt illeti, valószínûleg az elkövetkezô néhány évben jelentôsen növekedni fog a patikák száma, elsôsorban a nagyobb települések frekventált helyein. Késôbb elindul egy tisztulási folyamat, melynek eredményeképpen a jelenleginél is kisebb patikaszám fog stabilizálódni. www.pharmazeutische-zeitung.de 26 Gyógyszertár VI. évf. 4. szám

Hamis gyógyszerek a világhálóról A német gyógyszerészek központi laboratóriuma (ZL) januárban is tesztelte a világhálót. Összesen 24 internetes patikától ugyanazt a készítményt (Propecia) rendelték meg. A szolgáltatókat angol, német, spanyol, olasz nyelvterületrôl választották. Mindegyik patikától a 28 darabos kiszerelést rendelték meg, és a laboratóriumban azonos elvek szerint vizsgálták a gyógyszereket. Az eredmény lesújtó volt! A 24 patikai weblapból csak 19 volt a vásárlás idôpontjában aktív. Ezek közül mindösszesen 12 helyrôl lehetett a fenti készítményt megrendelni. A hét aktív, de gyógyszert nem szállító internetes weboldal közül kettô leemelte a ZL bankkártyájáról a megfelelô összeget de gyógyszert nem küldött. A ZL reklamációjára még csak nem is reagáltak. A beérkezett mintákat az amerikai gyógyszerkönyv (USP 29) megfelelô cikkelyei alapján vizsgálták be. A 12 minta közül négyben egyáltalán nem volt hatóanyag! Kettôben a deklarált hatóanyag- tartalom 66%-át találták, ezekben azonosíthatatlan segédanyagok is voltak. A beérkezett tabletták többsége egyszerû borítékban, betegtájékoztató nélkül, három esetben a bliszterbôl is eltávolítva érkezett. Az ár mindegyik esetben jelentôsen meghaladta a patikai árat. A leggyorsabb szolgáltató 72 órán belül teljesített, a leglassabb három hét elteltével küldte a megrendelt gyógyszert. A ZL a rendelések óta alig tud szabadulni az e-mail címére érkezô grandiózus ajánlatoktól, melyeket az internetes patikáktól kapnak. DAZ 147. Jahrg. Nr. 8. 44. old. „Jó gyógyszerészi gyakorlat” A WHO és a FIP (International Pharmaceutical Federation) egy új kézikönyvet adott ki. A könyv a „jó gyógyszerészi gyakorlat” elveit és ismérveit foglalja össze, illetve segítséget nyújt az elmélet átültetésére a napi gyakorlatba. A gyógyszerészi hivatás új dimenzióit is kiemeli: gondozás, 7 gyógyszerészi betegek ellátása, 7 krónikus 7 öngyógyszerelés, új szolgáltatások minôségbiztosítása, 7 az 7 klinikai gyógyszerészet. A közel 100 oldalas (angol nyelvû) kézikönyv elsôsorban a gyógyszerészeknek, egyetemi hallgatóknak és a kutatásban tevékenykedôknek ajánlható. Letölthetô a WHO honlapjáról (www.who.int/medicines) DAZ 147 Jahrg. Nr.9. 31. old.

Patika mint utazási iroda Márciustól közel 1400, a „Linda” szövetséghez tartozó patikából lehet pihentetô utakra elôfizetni. A különleges lehetôséget a „Mediplus Reisen” utazási iroda és a Linda menedzsmentje dolgozta ki. Az elsôsorban wellness utakat közvetítô patikák akár 10%-os jutalékban is részesülhetnek. A patikákba betérôk igényes katalógusokból választhatják ki a megfelelô gyógyüdüléseket. A kínálatban egzotikus utak is szerepelnek, mint Kína, Vietnám és Kambodzsa. Az utazási iroda szerint a patikus ismeri legjobban az adott korcsoport, vagy

személyek speciális igényeit és ez megkönnyíti a megfelelô utazási cél kiválasztását a beteg számára DAZ 147. Jahrg. Nr.12 32. old.

Az internet veszélyes! A hamis gyógyszerek elterjedésérôl és az interneten is rendelhetô gyógyszerek veszélyeirôl sajnos egyre többet és egyre gyakrabban tudósít a szaksajtó. A német gyógyszerészi szervezetek szerint is itt az idô, hogy a kormány lépjen. Februárban az Egyesült Államok egyik tekintélyes szakmai szervezete közzé tette éves jelentését, melyben valószínûsítik, hogy Európában is hatalmas gazdasági és egészségügyi problémákat fog okozni a gyógyszerekkel való visszaélés jelensége. A Német Gyógyszerészek Központi Laboratóriuma szintén februárban jelentette meg lesújtó tanulmányát az interneten keresztül forgalmazott gyógyszerek minôségérôl. A legtekintélyesebb német fogyasztóvédelmi alapítvány (Stiftung Warentest) is többször jelezte aggályait az internetes gyógyszerbeszerzéssel kapcsolatban. Az egyik kamarai vezetô megjegyezte, hogy talán meg kell halnia valakinek, hogy a kormány végre hathatós intézkedéseket hozzon a „gyógyszerbûnözés” megállítására! Apoth. Zeitung 23.Jahrg. Nr. 14/15. 3. old. Partner-patikák az egész országban A „Partner-Patika” márkanév alatt együttmûködô hatvan hamburgi patika elhatározta, hogy koncepciójukat az egész országra kiterjesztik. A 2003-ban felállított partnerkoncepció célját Peter Menk üzletvezetô így fogalmazta meg: Mi leszünk a legjobb kooperáció Németországban és Németország legjobb patikái lesznek a szövetségeseink. Az év végéig szeretnének közel 200 patikát megnyerni a közös ügynek, középtávon legalább 500 „független” patikán látnák szívesen a „Partner-patika” logót. Apoth. Zeitung 23. Jahrg. Nr. 14/15 2. old.. A minôség a döntô tényezô Amennyiben Németországban (is) engedélyezik a patikák idegen és többes tulajdonlását, ez a patikapiac jelentôs átrendezôdését eredményezheti. Az igazi stratégiai kérdés, hogy kik lesznek a jövô patikáinak a tulajdonosai. A kamarai vezetôk óvnak attól, hogy a szakmai kongresszusok központi témájává váljon az idegen tulajdonlás kérdése, hiszen „ha sokat beszélünk róla, ez a politikusainknak is megtetszik.” Jelenleg ugyanis a Zöld Párt kivételével nincs jelentôs politikai tábora a kérdésnek Németországban. Még a liberális oldal szakértôi is azt vallják, hogy elôször meg kell vizsgálni, hogy a multik által tulajdonolt patikaláncok képesek-e a jelenlegi színvonalas és minôségi ellátást biztosítani. A legutóbbi, a patikák tulajdoni kérdéseivel foglalkozó parlamenti vitában is kiderült, hogy a pártok kételkednek abban, hogy a patikaláncok képesek lesznek a jelenlegi területi lefedettséget és biztonságos gyógyszerellátást garantálni. www.pharmazeutische-zeitung.de/ index.php?id=2825 Az összeállítást készítette: Horváth Csaba

Fókuszban a bôr XI. A következô opuszban – ahogy a Fôszerkesztô úr nevezi cikkeimet – még mindig a bôr kozmetikai természetû elváltozásaival foglalkozom. Ha visszagondolunk az öszszes eddig leírt rendellenességre, megfigyelhetjük, hogy alig volt olyan, amelyiknek okai között ne szerepelt volna a belsô elválasztású mirigyek zavara. Ennek ellenére a bôrtünetek, s az ôket elôidézô hormonzavarok összefüggéseinek megállapítása igen nehéz feladat. Nehéz, egyrészt éppen a belsô elválasztású mirigyek rendkívül bonyolult kölcsönhatásai miatt, másrészt mert állandóan újabb hormonkutatási eredmények látnak napvilágot és ezek bizonyos értelemben módosítják az eddig elfogadott nézeteket. A serdülô lányok szeborreája, ha nem társul hozzá semmiféle szôrnövési rendellenesség, leggyakrabban a petefészek csökkent mûködése következtében keletkezik. Ez viszont sok esetben a hipofizis tüszôérést serkentô hormonjainak elégtelen mûködésére vezethetô vissza. Ezért tanácsos a szeborreában szenvedô fiatalokat orvoshoz küldeni. A szôrtúltengéssel együtt jelentkezô szeborrea azonban, már lehet a mellékvese férfihormon hatású szexuálkortikoidjainak, illet-

minden jel szerint a petefészek csökkent hormontermelésével állnak összefüggésben. Gyakorlati tapasztalat igazolja, hogy túlnyomóan azoknál a lányoknál fordul elô, akik menstruációs zavarokban szenvednek. E rendellenességek a serdülôkor végével többnyire önmaguktól rendezôdnek. Ritkán felnôttkorban is megmarad, igen gyakran az elsô terhesség hoz jelentôs javulást. Az aknék képzôdése részint a szeborrea következménye, a faggyúmirigy kivezetô csövének gyulladása, de összefügg a mellékvese glukokortikoidjainak hiányos termelôdésével. A bôr zsírhiányos szárazságának oka lehet a nôi hormon túltengése és a hipofizis elsô lebenyének kisebb fokú elégtelensége. Az elsô lebeny nagyobb mértékû elégtelenségét a belsô szervi panaszokon kívül, a hajon, a szôrzeten és az emlôkön mutatkozó rendellenességek is kísérik. Ezen kívül még számos hormonzavarhoz társulhat a száraz bôr, ilyen például a cukorbetegség, a jódhiányos golyva. A szôrtúltengésért mindenképpen a férfihormonok túlsúlya a felelôs. Ez fôként a mellékvese androgén szexuálkortikoidjainak túltermelôdése következtében alakul ki, de a mirigyek kölcsönhatása révén összefügghet a hipofizis mellékvesére ható hormonjának zavarával. Érdekes módon a petefészek csökkent mûködése önmagában nem okoz szôrnövési problémát. A terhes nôknél olykor jelentkezô túlzott mértékû sárgatesthormon felhalmozódás csak átmeneti szôrösödést eredményez.

ve a hipofizis mellékvesére ható hormonjának túltermelôdésének a következménye. Ez az elôzô rendellenességnél jóval nehezebben befolyásolható állapot, néha a belsô kezelés sem vezet kielégítô eredményre, így marad a hagyományos tüneti kezelés.

A haj rendellenességei közül a haj zsírosságát, korpásodását minden bizonnyal ugyanolyan hormonzavar idézi elô, mint az arcbôr és a test szeborreáját. A haj rendkívüli szárazsága, törékenysége a hipofizis elsô lebenyének elégtelenségének következménye. A serdülôkori passzív vérbôséggel járó keringési rendellenessége, a testvégek szederjessége, a végtagok márványozottsága,

A helyi verejtéktúltengés keringési zavarokhoz társuló esetei, hûvös, szederjes, izzadó kéz vagy láb, ugyancsak a nôi hormonok, az ösztrogének elégtelenségére vall. E hármas tünetcsoport, a szeborrea, a szederjesség és a verejtékezés rendszerint egyszerre csökken, illetve szûnik meg a pubertás kor végén. A kismértékû, de egész testre kiterjedô fokozott verejtékezés a pajzsmirigy túlmûködésének is jellemzô sajátossága. A festék-rendellenességek keletkezése lehet a mellékvesekéreg elégtelensége, de a hipofizis zavarai is olykor festék-rendellenességgel járnak. A terhességi májfoltot a sárgatest hormon túltermelôdése okozza. A bôr víztartalmának hormonális szabályozása igen összetett. A hipofizis hátsó lebenyének vizeletkiválasztást gátló hormonjának túltermelése fokozza, míg elégtelensége csökkenti a szervezet víztartalmát. A mellékvesekéreg mineralokortikoidjai irányítják a sóforgalmat és ezen keresztül a nátriumionokhoz kötôdô víz mennyiségét. Ezért mindkettônek igen nagy szerep van a bôr víztartalmának szabályozásában. Az imént felsorolt biológiai tényezôk okán szoktam vendégeimnek mondogatni, hogy mindannyian hormonális csapdában vagyunk és lám mennyire igaz. De ahogy kinézek az ablakon, süt a nap és árad be a virágzó orgona illata, még egy kis hormonzavar se billenthet ki a tavaszi jókedvembôl. Kívánok Önöknek is orgonaillatú, tavaszi jó hangulatot és természetesen tavaszi szépülést!

Barabás Éva Gyógyszertár VI. évf. 4. szám 27

↵

MOSZ-Portál OnLine HELP Böngészô programok Bill Gates annak idején, a 90-es években elhatározta, a Microsoft Office Program lesz a világ legelterjedtebb irodai alkalmazásokat nyújtó programja. És lôn... Ennek részeként a MICROSOFT Explorer ma a legelterjedtebb – és talán a legismertebb – internetes böngészô program. Pedig ahogy a gyógyszertári gazdálkodást is több féle programmal meg lehet oldani, – a HC Pointer, vagy az LX-Line, a NOVODATA, vagy a Quadro-Byte programjaival, – úgy az internet használatára is többféle böngészô szolgál. Alapfunkcióiban a többi böngészô program is ugyanazokkal a mûködési jellemzôkkel rendelkezik, mindazt tudja, – sôt mindezt látványszinten nagyon hasonlóan, – mint amit az Explorer. Egyik elônyük talán épp kevéssé ismert voltukban rejlik, hiszen pont ezért kevésbé vannak "támadásoknak" kitéve. A nagy óriás árnyékában számos remek ötlet született. Így például a Firefox Mozilla böngészôjében a Kedvencek kezelése sokkal jobban áttekinthetô, mint a hagyományos böngészôben. Vállalkozó kedvû kollégáknak innen érdemes a Mozilla Firefoxot letölteni, magyarul: http://letoltes.prim.hu/letoltes/program/58689/

PHARMA OnLine Biztosítási reform 2007 Ismét sokkoló változások elôtt állunk, nem lehet tudni, hogy a szakmát ezek a változások hogyan fogják érinteni. A MOSZ portál új rovatot nyitott a bal oldalon, a MOSZ-WEB fômenü alatt. Ebben a rovatban összegyûjöttük az eddig közölt – a betegbiztosítást érintô – híreket egy évre visszamenôleg. Szándékunkban áll a jövôben külön erre fókuszálva folytatni a lapszemlét – és mint ahogy az elmúlt egy évben a patikaliberalizáció volt a fô téma – mostantól a biztosítási változásokról szóló híreket helyezzük a középpontba. Olvassa rendszeresen a MOSZ Portált. www.magangyogyszereszek.hu

↵

Egy rendelet, amelyet az új törvény miatt újra kell alkotni. Vízszintes: 1. A megfejtés elsô része (D, S, Á, É). 13. Kulcsot ráfordít. 14. Ragadozó madár. 15. Zeneszerzônk (Ferenc). 16. Argon vegyjele. 17. Rak. 19. Jugoszláv államférfi (Josip Broz). 21. Súlyarány, röv. 22. A gyôzelem istennôje a görögöknél. 24. Fed. 26. Sakkjátszma vége. 28. YAA. 29. Csinos. 31. Az olasz TV betûjele. 32. Állat, németül. 34. Orosz terepjáró gépkocsi. 36. Traktormárka. 38. Haza. 40. Gennyes gyulladás. 42. Sertéslak. 43. Rászorít, hogy belekezdjen (K, R). 44. Eres! 46. Idôjárás jelentésben elôforduló jelzô. 48. Hajórész. 49. Halmozza a bajt. 51. Fogadalomtétel. 53. Víz, több szláv nyelven. 54. Jód és francium vegyjele. 56. Tovakerget. 59. Macera egynemû betûi. 61. Becézett férfinév. 63. Konyhai edény. 64. Fiatal nôstény disznó. 65. Vanádium és urán vegyjele. 66. Emlôsállatok testét borítja. 68. Mészkôsziklák felszínén lévô tarajos bemélyedés. 70. Eper fele! 71. Fizikai megjelenés. 73. Adófajta. 75. Ruhaszövet. Függôleges: 1. Nemesfémmel bevonó. 2. Nôi név. 3. Hajt. 4. Ismeretek tára. 5. Svéd váltópénz. 6. Égtáj. 7. Szag páratlan betûi. 8. Asszír istennô. 9. A német ABC utolsó betûje. 10. Hegycsúcs. 11. Lyka Károly. 12. Tettek, viselt dolgok, latin szóval. 18. Idegen filmcsillag. 20. Ceruza. 23. Zárhang. 25. Középkori fenyítôeszközben sínylôdô személy (L, R). 27. Ázsiai állóvíz. 29. Nógrád megyei település. 30. Keskeny utca. 33. Kémiai kötéstípus. 35. Személyeddel. 37. … kezekkel! 38. Vallásos meggyôzôdés. 39. Horony. 41. Kérés veleje! 45. Színészként dolgozik. 46. A megfejtés 2. része (Y, N, Á, E). 47. Idômérték. 50. Község BadenWürttemberg tartományban (TAMM). 52. Pest megyei falu. 53. Híres svéd vitorlás hajó. 55. Hiba, angolul (FAULT). 57. Csukás. 58. Körömmel piszkál. 60. Pest megyei község. 62. München folyója. 64. Származik. 67. Zigóta egynemû betûi. 69. Némán rákenô. 72. Éneklô szócska. 74. Görög betû. 76. Középen felráz!

Beküldendô: vízsz. 1. és függ. 46.

A pilisszentiváni gyógyszertárba részmunkaidôs gyógyszerészt keresünk.

Telefon: 06 30 922-8990 28 Gyógyszertár VI. évf. 4. 2. szám

A helyes megfejtést beküldôk között 1 db belépôjegyet sorsolunk ki az ôszi Gyógyszerészek Országos Kongresszusának Dixieland

koncertjére.

Elôzô rejtvényünk megfejtôi közül 1 db jegyet nyert az ôsszel megrendezendô Gyógyszerészek Országos Kongresszusa fogadására: Dr. Horváth György, Szent Damján Patika, 6600 Szentes, Sima F. u. 38.

Sintek International www.sintek.se

GYÓGYSZERTÁRI RAKTÁROZÁS FELSÔFOKON

• ERGONOMIKUS • GAZDASÁGOS • ESZTÉTIKUS

RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁSÉRT FORDULJON IRODÁNKHOZ: SINTEK MAGYARORSZÁGI KÉPVISELET G-MANAGEMENT RT. 1134 BUDAPEST, HUBA UTCA 10. TELEFON: 320-4848, 320-4860, 320-4918, 320-5016 FAX: 239-0349 E-MAIL: [email protected] http\\:www.gmrt.hu

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége VI. évf. 4. szám • 2007. április

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szervezôdése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése elômozdítása érdekében. • Érdekérvényesítô tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerû adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem elôtt tartva végezzük. • Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetôivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt. • Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak mûködési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése. • Kiemelkedôen fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplôivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedôk szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttmûködést. • Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására. • Célkitûzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése. • Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére. • Fontosnak tartjuk a betegek életminôsége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését. • Elôsegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok mûködtetésével összefüggô kérdések képviseletét.

SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT

GYÓGYSZERTÁRI MENEDZSMENT2

Az újabb öt évre tematizált „Gyógyszertári menedzsment2” címû, kreditpontos továbbképzésünk harmadik évfolyamának fôbb témakörei:

7 SWOT analízis (elôadó: Dr. Simon Kis Gábor)

Ennyire aktuális talán még sohasem volt a magyar gyógyszerészet erôsségeinek, gyengeségeinek, lehetôségeinek, fenyegetettségeinek objektív megközelítése, mint napjainkban. A globalizáció tudatos térhódítása az egészségügyi kormányzat aktív közremûködésével csak egyféleképpen akadályozható meg, ha a magyar gyógyszerész társadalom tökéletesen tisztában lesz a felsorolt tényezôkkel és ennek tudatában teszi meg a szükséges ellenlépéseket.

7 Döntés, irányítás (elôadó: Prof. Dr. Vincze Zoltán)

Mindennapi életünktôl kezdve az országos jelentôségû ügyekig mindent behálóz és átfog a döntés. Például a háziasszony dönt abban, hogy mi legyen az ünnepi ebéd. Vagy a család dönt abban melyik egyetemre menjen a gyerek. Vagy az egészségügyi miniszter dönt abban, hogy versenyezzenek a patikák. Ezeknek a döntéseknek különbözô mértékû és idôtávú kihatásaik vannak, amit tudatosan meg kell ismernünk. Az irányítás a gyógyszertári mindennapi munkában a leginkább használatos tevékenység. Ezért szükséges a menedzser szemléletû feltérképezése.

7 Adózás (elôadó: Dr. Sándor István)

Neuralgikus pontja a magyar gyógyszerügynek az adózás témája, amit a különbözô kormányok az államháztartás helyzetének javítására menetközben is módosítani szoktak. Éppen ezért a gyógyszerész társadalomnak folyamatosan naprakész ismeretekkel kell rendelkeznie az adózás mikéntjérôl.

A továbbképzô elôadások helyszínei és idôpontjai: Pécs

május

19 – 20.

(szombat-vasárnap)

Szombathely

szeptember

22 – 23.

(szombat-vasárnap)

Budapest II.

szeptember

29 – 30.

(szombat-vasárnap)

Debrecen

október

06 – 07.

(szombat-vasárnap)

Szolnok

november

10 – 11.

(szombat-vasárnap)

Veszprém

november

17 – 18.

(szombat-vasárnap)

Budapest III.

november

24 – 25.

(szombat-vasárnap)

A továbbképzô tanfolyam – az akkreditációs bizottság döntése alapján – részvétel esetén 15 kreditpont értékû, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékû. (Kódszám: SE-GYTK/2007-01/00007) A képzés bonyolításával a Simon Patika Bt. foglalkozik (Címe: 1149 Bp., Nagy Lajos király útja 158.) Részvételi díj: 9.750,- Ft tanfolyamdíj + az egyetemi elektronikus pontelszámolási költség: 500,- Ft. A számlát a tanfolyam végén kapják meg a hallgatók

Információ: Marossy Irén tel/fax: 06-1/252- 4948, hétköznap 9–12 óráig; illetve Takács Gézáné dr. tel.: 30/955 - 8125.

JELENTKEZÉSI LAP Gyógyszertári menedzsment2 III. évfolyam, 2007.

7 Emberek, teamek, motiváció (elôadó: Dr. Samu Antal)

A továbbképzés választott helyszíne: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Annak ellenére, hogy a gyógyszerellátásban dolgozó szakemberek (gyógyszerészek, asszisztensek) eleve motiváltak a betegellátás folyamatos biztosítására, mégis szükséges idônként elkötelezettségüket, hivatástudatukat erôsíteni, különösen a jelenlegi kiélezett helyzetben. Ennek technikájáról szól az elôadás.

Anyja neve:

7 Konkurenciaelemzés (elôadó: Hankó Zoltán)

Miközben a személyi jogos gyógyszerészek egymással vannak elfoglalva, a globalizáció begyûrûzô hatásaként fenyegetô veszéllyé vált a magyar gyógyszerész társadalom láncrafûzése a külföldi nagybefektetôk részérôl. Az eddigieknél sokkal szélesebb kitekintést igényel a konkurenciaelemzés, nemcsak magyar, hanem nemzetközi viszonylatban is. Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát. Tisztelettel

Dr. Simon Kis Gábor s.k. egyetemi docens

Jelentkezô neve:

......................................................

Leánykori név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szül. hely:

......................................................... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szül. ideje: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kamarai mûködési nyilvántartási száma: . . . . . . . . . . Kelte: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

o

o

Jelölje meg, melyik egyetemen tartják nyilván továbbképzéseit: Debreceni Egyetem

Semmelweis Egyetem

Szegedi Egyetem

o

Munkahely neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Munkahely címe: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Munkahelyi telefon:

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefax: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mobil: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számlázási név (ha a fentitôl eltérô): . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számlázási cím: Fizetési mód:

...................................................... Átutalás

o

Készpénz

A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezônek tartom, a tandíj határidôre való befizetésérôl gondoskodom. Kelt: 2007. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ........................................... aláírás Beküldési cím: Simon Patika Bt. 1149 Budapest Nagy Lajos király útja 158. Tel./fax: 06/1 252-4948 A jelentkezési lap szabadon sokszorosítható!

o

$

Gondolkodó a párhuzamokról I. rész

Recommend Documents