Gondolatok a DEKA-ról1 Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének. 1. A DEKA (Demokratikus Kerekasztal) társadalmi mozgalom Magyarország újrademokratizálásáért, a társadalmi párbeszéd szélesítéséért és tartalommal megtöltéséért. Egy élhetőbb Magyarország feltételeit kívánja előkészíteni azzal, hogy minél többeket bevon a részvételi demokráciába, közös dolgaink közös megbeszélésébe. Fontosnak tartjuk, hogy közös cél legyen az ország egészének boldogulása, hogy Magyarország, a skandináv országok példáját követve, „a nép otthona” legyen. Fontosnak tartjuk, hogy a választók sokkal többet értsenek meg a választások tétjeiből, mind az országos, mind a helyi ügyekből. Eddig minden kísérlet megbukott, amely Magyarországon a demokráciát szerette volna meghonosítani, belsővé tenni. Akkor is bukás lett a törekvések vége, amikor – mint 1990, és főként 2004 után – minden feltétel megvolt a sikerhez. Az okok nyilván összetettek. Ám az egyik fontos ok a demokrata, gondolkodó, közügyekben részt vevő polgárok hiánya. A DEKA célja, hogy e tekintetben elősegítse a változást. 2. A DEKA mozgalom, melyen belül három típusú tag, egység van. Minden egység a Hálózat már elfogadott alapértékeinek megfelelően működik. (Ezek: Alkotmányosság, köztársaság, jogállamiság; Méltóság mindenkinek; Alapvető szabadságjogok mindenkinek; Egyenlőség, szolidaritás, társadalmi igazságosság; Összetartó Magyarország, befogadó nemzet; Fenntartható fejlődés a jelen és jövő generációkért.) A DEKA egységei, tagjai: a. a Műhely vagy műhelyek, amelyek a DEKA egységei által igényelt anyagokat kidolgozzák; b. az Egyesület (Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért, KARD), mely a többi taggal való együttműködés nyomán kidolgozza A DEKA stratégiáját, megfelelő megállapodások alapján képviseli a DEKA egészét, továbbá szervezeti keretet és gazdasági feltételeket teremt a DEKA Hálózat működéséhez;
1
Hosszú ideje vitatkozunk azon, hogy mi legyen a nevünkkel, a DEKA-val. Sokunk javasolt változtatást. Több okunk is lenne. A DEKA túlságosan emlékeztet a DK-ra. A név nem egészen fejezi ki azt, amik vagyunk, vagy amivé lenni akarunk. A nevet a kezdeti hullámverések lejáratták, nem jó a fogadtatása néhány értelmiségi körben.Az ellenérvek közül három látszik ezeknél nyomósabbnak. A DEKA már benne van a köztudatban. Rajtunk múlik, hogy felül tudjuk-e írni a kezdeti előítéleteket. A DEKA-vak nagyon sokan rokonszenveznek Budapesten és vidéken, előítélet mentesek és várnak valamit (ami túl lassan alakul, de alakul). A név-változtatás már lehetetlen, olyan sok helyen fordult és fordul elő a DEKA, mint brand. Magam tehát a név-változtatás ellen vagyok.
c. A DEKA csoportok (fórumok), amelyek helyi (vagy más alapon létrejövő) kis közösségek. Keretet adnak a helyi vagy általános közügyek megvitatásához. A DEKA Hálózat egységei közötti kapcsolatokat többé vagy kevésbé formalizált szerződések szabályozzák. A formalizált szerződésekre különösen a Hálózati Döntésekre vonatkozó szavazati jogok meghatározásakor, illetve gazdasági megállapodásoknál van szükség. A negyedik típus nem állandó egység, hanem egy vagy több vitafórum. Vitafórumot az Egyesület szervezhet (saját vagy más kezdeményezésre, a tagok közötti megállapodással). A fórum összehívásának célja bizonyos kérdések megvitatása, döntési javaslatok előkészítése. A tapasztalatok alapján az élőszóban folyó viták olyan lezárása, amelyek az egész hálózatra vonatkozóan hoznak döntéseket, nem felel meg a részvételi demokrácia követelményeinek. Erre a képviseleti demokrácia valamely intézménye lehet alkalmas, de (egyelőre, és feltehetően még hosszabb ideig) a DEKA Hálózat nem a képviseleti demokrácia elvei szerint épül fel.
ad a) A DEKA Műhely (Műhelyek) meghívott vagy a munkában önként résztvevő kutatók és szakemberek munkájára támaszkodik. Témáinak több forrása van. A DEKA által vállalt kötelezettségnek megfelelően javaslatot dolgoz ki egy (remélhetőleg létrejövő balközép) váltópárt programjára; megfelel a DEKA egységeitől kiinduló igényeknek (mint a DEKA értékei, vagy Március 15-i 12 pont); vita-anyagokat dolgoz ki a DEKA csoportok számára. A kutatók és szakemberek vezetésével és részvételével zárt vagy nyílt szakmai csoportok alakulhatnak. A zárt csoportokban meghívottak készítenek elő anyagot a nyilvános vitákhoz. A nyílt csoportok ezeket, vagy saját érdeklődésükre formálódó témákat vitatnak meg. A Műhely további feladata a kormányzati tevékenységek, a jogalkotás és alkalmazás kontrollja, vagyis a watchdog, „őrkutya” funkció. Számos más civil szervezet van, amely ilyen ellenőrző-kritikai funkciót lát el (pl. Szegénység Ellenes Hálózat, Habitat, TASZ). A DEKA ezek munkáját kiegészíti vagy felhangosítja. A szűkebb szakértői feladatok mellett a Műhely az Egyesülettel közösen (illetve megállapodás szerint) dolgozik azon, hogy a kidolgozott programokat a köz számára „lefordítsa”, lefordíttassa, vagyis közérthetővé, széles körben népszerűsíthetővé tegye. ad b) A KARD Egyesület. Az Egyesület céljai között szerepel a DEKA Hálózat politikai arcának megjelenítése; a Hálózat rövid-és hosszú távú stratégiájának kidolgozása (mindkét esetben a Hálózattal való együttműködés szabályait követve); a Hálózat munkájának koordinálása; szervezeti és anyagi feltételeinek megteremtése. ….. ad c) Kis (helyi) közösségek. A DEKA működésének lényege a kis – többnyire helyi – közösségek aktivitása. Ezek lehetnek DEKA közösségek, vagy a DEKA- hoz hasonló célú civil csoportok. Lehetnek többé vagy kevésbé formálisak, és lehetnek lazán szerveződők. Működhetnek folyamatosan, de lehetnek ideiglenes jellegűek is, ha például egy-egy konkrét probléma megoldására szerveződnek. Önállóságuk teljes, működésük módjukat maguk határozzák meg.
A DEKA körök országos és helyi gondokkal-kérdésekkel egyaránt foglalkoznak. Az általános kérdések vitájához hasznosak lehetnek számukra a DEKA- műhelyben kidolgozott saját, vagy más műhelyektől átvett anyagok (EKINT, OHA, Hívatlanul, stb); más körök tagjainak meghívása; sokféle kapcsolatfelvétel. A körök egymással vagy az Egyesülettel együttműködhetnek. Igényeik, kérdéseik, megállapításaik közlésével, tapasztalataik más résztvevőkkel való kicserélésével a DEKA egészének működését segíthetik. A DEKA törekvése lehet az is, hogy új körök helyett már meglevő, vagy épp bontakozó helyi kezdeményezésekhez kapcsolódik. Ez történhet úgy, hogy a vitára előkészített anyagokat közös megbeszélésre ajánlja fel. őket keresi meg azokat a témákat, amelyeket más műhelyek kidolgoznak, a saját Műhelyének segítségével vita, megbeszélés - közös gondolkodás - tárgyává teszi a helyi kisközösségekben. 3. A DEKA-Hálózat szervezése és működésnek szabályai A DEKA-körök szervezéséhez, a velük való kapcsolattartáshoz nem lehet csak önkéntesek munkájára támaszkodni. Egyfelől szükség van helyi szervezők (mentorok, közösségszervezők) képzésére. Hosszabb (1-2 hetes) képzésekhez jelentős anyagi alapok kellenek. Hasonlóan forrásigényes legalább egy független vidék-szervező és kapcsolattartó munkájának igénybevétele. A DEKÁ-hoz kapcsolódó minden egység maga alkotja meg saját szervezeti és működési szabályait, ha ezt szükségesnek látja, vagy a törvény ezt előírja. A DEKA egészét érintő közös szabályozásra a hálózat működésénél van szükség. Pontosan meg kell határozni, hogy mit jelent, milyen jogokkal illetve kötelezettségekkel jár az egyes tagok esetében a Hálózathoz tartozás, mit jelent a koordináció. A kapcsolatok szabályozása különösen fontosnak tűnik két kitüntetett esetben. Az egyik a DEKA egészét érintő döntésekben való részvétel módja, a másik az, hogy ki jogosult, ki felhatalmazható arra, hogy a „DEKA” egészének nevében beszéljen. A 2015. március 1-én tartott budapesti plenáris ülés igényének megfelelően a Műhely előkészítette a többfázisú döntési folyamat szabályozását, ez jelenleg a tagok vitája előtt áll. 4. A „plenáris ülés”. A Hálózat egységei között az eddigi plenáris ülés eddigi szerepe megszűnik. A résztvevők választása szerint , mint döntési fórum szerepe megszűnt. (A döntési folyamatban minden egység részt vesz, a vitazáró formális döntés megszavazása a Műhelyben történik.) A plenáris eddigi résztvevői döntenek a munka folytatásának mikéntjéről (pl. Deka-kör alakítása, csatlakozás a Egyesülethez, stb.)
