Godena Albert: A Győri Magyar Vagon- és Gépgyár oktatási vonzáskörzete és szerkezetváltásai ( ) Doktori (PhD) értekezés 2017

Godena Albert: A Győri Magyar Vagon- és Gépgyár oktatási vonzáskörzete és szerkezetváltásai (1896-1914)

Doktori (PhD) értekezés

2017.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola Gazdaság-, Régió- és Politikatörténeti Műhely

Godena Albert: A Győri Magyar Vagon- és Gépgyár oktatási vonzáskörzete és szerkezetváltásai (1896-1914)

Doktori (PhD) értekezés

Doktori Iskola vezetője: Prof. Dr. Fröhlich Ida DSc Gazdaság-, Régió- és Politikatörténeti Műhely vezetője: Dr. Berényi István DSc, professor emeritus Témavezető: Dr. habil. Medgyesy-Schmikli Norbert

2017.

1

Tartalomjegyzék 1. PROLÓGUS ......................................................................................................................... 5 2. A MUNKA CÉLKITŰZÉSEI ............................................................................................. 7 3. A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA, A VONATKOZÓ SZAKIRODALMAK ÉS FORRÁSANYAGOK ÁTTEKINTÉSE ................................................................................. 9 2.. A VONATKOZÓ FORRÁSOK ADATTARTALMA, LEHETSÉGES ELEMZÉSI SZEMPONTOK ..................................................................................................................... 13 5. A DUALIZMUS KORÁNAK GAZDASÁGA ................................................................. 17 5.1. A laissez faire eszméje és gyakorlata

17

5.2. A protekcionalizmus (állami beavatkozás) eszméje és gyakorlata

19

5.3. Állami ipartámogatás a dualizmusban

20

5.4. A mezőgazdaság fejlődése a dualizmusban

23

5.5. Az ipar fejlődése a dualizmusban

29

5.6. A kereskedelem fejlődése a dualizmusban

35

5.7. Az infrastruktúra fejlődése a dualizmusban

38

5.8. Urbanizáció, népesedés és modernizáció a dualizmusban

42

6. A DUALIZMUS KORÁNAK OKTATÁSA .................................................................... 50 6.1. A népiskolai oktatásrendszere a dualizmusban

51

6.2. Az iparos- és kereskedőtanonc oktatás rendszere a dualizmusban

53

6.3. A középfokú oktatás rendszere a dualizmusban

54

2

6.4. A felsőfokú oktatás rendszere a dualizmusban

57

7. GYŐR VÁROSA A DUALIZMUS KORÁBAN ............................................................. 59 7.1. Természetföldrajzi alapjellemzők, elhelyezkedés, szállítás, kereskedelem 60 7.2. A vasúthálózat kialakulása, a vasúti szállítása elterjedése

63

7.3. A gyáripar megtelepedése, városi fejlődés a 19. század végén

66

8. A VAGONGYÁR MEGALAKULÁSA, KEZDETI ÉVEK ........................................... 74 9. A SZAKISKOLA MEGALAKULÁSA ÉS KAPCSOLATA A VAGONGYÁRRAL . 84 9.1. A Vagongyár 1901/02. üzleti éve és a szakiskolai tanév

86

9.2. A Vagongyár 1902/03. üzleti éve és a szakiskolai tanév

90


94


100


106


112


120


130


140


150

9.11. A Szakiskola alapképzéseinek összefoglalása

161

9.12. A Szakiskola rendkívüli tanfolyamainak összefoglalása

166

9.13. Kitekintés az 1911/1912 – 1913/1914-es üzleti és tanévekre

170

3

10. ÖSSZEGZÉS .................................................................................................................. 173 11. EPILÓGUS ..................................................................................................................... 186 12. BIBLIOGRÁFIA ............................................................................................................ 194 12.1. Felhasznált levéltári források

194

12.2. Felhasznált nyomtatott források

195

12.3. Felhasznált irodalom

197

13. MAGYAR NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ .................................................................... 209 14. ABSTRACT .................................................................................................................... 209 15. MELLÉKLETEK........................................................................................................... 210 1. számú melléklet: Jegyzőkönyv

211

2. számú melléklet: Mérlegkimutatások, nyereség és veszteség számlák

214

3. számú melléklet: A fa- és fémipari szakok tanulóinak névsora

227

4. számú melléklet: A rendkívüli tanfolyamokra beiratkozottak névsora

247

4

1. Prológus A győri vaggongyár. Győr – gyárváros első és legszebb terve kezd kibontakozni a teremtés ködoszlopának chaoszábol. Ma a város törvényhatóságához az alábbi beadvány érkezett: Tekintetes Városi Közgyűlés! Üzletbarátokkal egyetemben Győrött gép- és vagongyárat szándékozunk felállítani. Ezen szándék azonban csak akkor valósítható, ha a tekintetes törvényhatósági bizottság támogatásában részesülünk és a tervezett vállalat prospelására vonatkozó garancziákat megteremteni sikerül. Arra nézve, hogy ezen uj iparágak Győrött gyökeret verve, versenyképessé váljanak, a következő előfeltételeknek teljesülése szükséges. 1.

hogy a gyár az 1890. évi XIII. t.-cz. értelmében állami kedvezményekben a törvény által megengedett 15 évi időtartamra részesüljön;

2.

hogy vasuti szállítási kedvezményekben részesíttessék a gyár ugy nyersanyagokra, mint szinte kész gyártmányokra nézve, – mely utóbbiakhoz a kocsi-butor és gép ipar termékei és ezek között, nevezetesen a gőzkazán- és fémöntési iparüzem termékei is számítandók;

3.

hogy az iparvágányon eszközlendő be- és kitolatások iránt a magyar kir. államvasutak részéről kedvező feltételek szabassanak meg;

4.

hogy biztositás nyeressék arra nézve, mikép a m. kir. államvasutak részérőli waggon megrendelések legalább az aradi és a Schlick-féle gyárnál eszközlendő megrendelések mértékét mindenkor megütni fogják és továbbá, hogy a m. kir. államvasutak az első öt évre évenként 500 drb. főleg áruszállitási vaggont megrendeljen, megjegyeztetvén, hogy a legelső év alatt az első 18 hónap értendő;

5.

hogy Győr állapittassék meg a m. kir. államvasutak, valamint mások részérőli vaggon magrendelésekre nézve átvételi helynek és hogy az átvett kocsik Győrből a m. kir államvasutak egyéb állomásaira dijtalanul szállítassanak el;

6.

hogy Győrött munkásoknak és mérnököknek megfelelő gyakorlati kiképeztetése czéljából ipari iskola felállitassék és fenntartassék;

5

7.

hogy a vállalat 15 évnyi időtartamra a város által szedhető bármi czimü vámok és illetékek alul felmentve legyen. Nem kételkedünk, hogy a tekintetes törvényhatósági bizottság az emlitett ipari üzemeknek

megalakitását közhasznúnak és kivánatosnak tartja és ennélfogva törekvéseinek tőle telhető támogatását és hathatós előmozditását meg nem tagadandja. Ezen meggyőződésünkből kiindulva, azon tiszteletteljes kérelemmel bátorkodunk a tekintetes városi közgyűlés elé járulni, hogy a fenti kivánalmaknak 7-ik pont alatti tárgyra nézve kedvező határozatot hozni, a többire nézve pedig kérelmeinket a magas kormánynál küldöttség utján átnyujtandó felirattal kegyesen támogatni méltóztassék. A győri szeszgyár és finomitó-részvénytársaság.1

A városi törvényhatósághoz intézett gyáralapítási beadvány szövege, Győri Hírlap, 1896. március 27, XVII. évfolyam, 72. szám, 2. 1

6

2. A munka célkitűzései Az 1896-ban alapított Győri Magyar Vagon- és Gépgyár, valamint az 1901-től működő Győri Királyi Fa- és Fémipari Szakiskola jelenleg is meghatározó eleme Győr város karakterisztikájának. Ugyanis mind a gyár, mind az iskola vonatkozásában igaz, hogy ugyan több átalakulást követően, de a mai napig működik és végzi sajátos tevékenységét immár a 21. században. A 2016-ban 120 éves gyár a Rába Járműipari Holding Nyrt. nevet viseli, székhelye a Martin utca 1-es szám alatt található.2 A Szent István út 7-es szám alatt fekvő Győri Műszaki Szakképzési

Centrum

Jedlik

Ányos

Gépipari

és

Informatikai

Szakgimnáziuma,

Szakközépiskolája és Kollégiuma3 a 20. század elején megépített eredeti iskolai épület falai között üzemel ma is. 1. számú kép: A Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola épülete

Készítette: Godena Albert, 2016.02.18.

A két intézmény sajátságos összekapcsolódása miatt kívánjuk megvizsgálni a Vagongyár és a Szakiskola megalapításának, összefonódásának, működésének kezdeti időszakát. A gyár

A gyár honlapjának címe: www.raba.hu Az iskola honlapján – www.jaisz.hu – a jelenlegi oktatási tevékenységgel kapcsolatosan széleskörű információ és tájékoztatás érhető el. 2 3

7

és az iskola alapításának bemutatásán túl a vonatkozó szakirodalmak feldolgozása mellett (a források részletes elemzésével) az alábbi kérdésekre kívánunk munkánkban választ adni: I.

Milyen mértékben számított jelentős „edukációs partnernek” a Győri Vagon- és Gépgyár a Győri Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskola szempontjából az oktatás első évtizedében? Az alapításkor a tulajdonosi kör részéről megfogalmazott erős oktatási igény milyen oktatási szerkezetben, milyen tempóban és milyen különböző szakaszok szerint valósult meg?

II.

Edukációs törekvéseinek következtében a Győri Vagon- és Gépgyár mennyire gyakorolt jelentős hatást a helyi viszonyok mellett és azon túl kisebb hatókörben a megye, nagyobb hatókörben az ország egyéb területeire? Üzemméretből fakadóan rendelkezett-e különösen erős hatással a többi iparvállalathoz képest?

III.

Tapasztalható-e bármiféle specialitás, egyedi jellemző a Győri Vagon- és Gépgyár oktatott, képzésben résztvevő munkaerő-állományának vonatkozásában a Szakiskola további tanulói csoportjaihoz képest?

IV.

Az üzleti évek eredménye befolyásolta, megváltoztatta-e a tulajdonosi kör oktatási-képzési stratégiáját? A felsorolt szempontokat elsősorban a továbbiakban bemutatandó források feldolgozására,

elemzésére támaszkodva kívánjuk megválaszolni. Ugyanakkor a történelmi összefüggések megteremtése okán – az iskola és a Vagongyár kezdeti működésének historikus bemutatásán túl – szükségszerűen áttekintjük a dualizmus kori gazdasági fejlődést és jellemzőket, a képzésben, szakképzésben bekövetkezett változásokat, továbbá bemutatjuk Győr városának gazdasági szerepét, sajátosságait, fejlődési ívét, a dualizmusban formálódott karakterét.

8

3. A témaválasztás indoklása, a vonatkozó szakirodalmak és forrásanyagok áttekintése A Millennium évétől, vagyis 1896-tól kezdődően működő Győri Vagon- és Gépgyár korai (dualizmus kori) időszakának történetét kevés számú munka dolgozta fel, vizsgálta meg eddig részletesen. Időrendi sorrendben elsőként A győri Wilhelm Pieck vagon- és gépgyár története 1896–19564 című anyag jelent meg 1956-ban, amely annak ellenére, hogy több korabeli sajtóidézetet dolgozott fel és tett közzé, erősen propaganda céllal íródott. Ebből kifolyólag a történeti áttekintése egyoldalú, elsősorban a munkásosztály helyzetének változásait mutatja be. Ezt követte 1972-ben Tabiczky Zoltánné kétkötetes történeti kiadványa,5 melyben a szerző igen alapos forrásfeldolgozást végzett, több levéltári dokumentumot, sajtóanyagot is felhasznált és közzétett. Esetében is fontos hangsúlyozni, hogy ugyan műszaki és gazdasági teljesítményre fókuszáló, azonban deskriptív, elsősorban népszerűsítő kiadványról beszélhetünk. Ennek is tudható be az a tény, hogy a(z első kötet) kiadásának időpontját (évét) a vállalat működésének 75. évfordulójához igazították. Kronológiai sorrendben a harmadik Bánházi Zsuzsanna 1992es szakdolgozata,6 melynek újdonsága az, hogy a témában addig megjelent gyártörténeti munkákat összefoglalóan áttekintette, azonban történelemtudományi szempontból új kutatási eredményeket a szóban forgó időszak vonatkozásában – legalábbis Tabiczky Zoltánné munkájához képest – a dolgozat nem tartalmazott. Ugyanez a megállapítás igaz a gyáralapítás centenáriumán, vagyis 1996-ban a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Rt. kiadásában megjelent 100 éves a Rába című gyártörténeti összefoglalóra,7 valamint a rövidebb, de specializáltabb témájú, A százéves Rába a honvédelem szolgálatában címet viselő munkára8 is. A legújabb összefoglalások között említhetjük Áldozó István 10 évvel későbbi, az indulás körülményeit ismét felidéző történeti visszatekintését,9 Kovács Lajos rövid magyar és német nyelvű összegző

Ifj. GÁRDONYI Géza, KÖLKEDI István, KISS Rudolf, IRÓFFY Kázmér, A győri Wilhelm Pieck vagon- és gépgyár története 1896–1956, Győr-Sopronmegyei Nyomda Vállalat, Győr, 1956. 5 TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (1896-1945), Magyar Vagon- és Gépgyár, Győr, 1972. TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 2 (1946-1972), Magyar Vagon- és Gépgyár, Győr, 1977. 6 BÁNHÁZI Zsuzsanna, A magyar ipar legendája, A waggongyártól a Rábá-ig, Államvizsga szakdolgozat, PSZF, 1992. 7 DUSZA András, MARKÓ Tamás, HELLER László, BAUDENTISZTL Ferenc, 100 éves a Rába (1896–1996), Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Rt., Győr, 1996. 8 HELLER László, A százéves Rába a honvédelem szolgálatában, Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Rt., Győr, 1996. 9 ÁLDOZÓ István, A Magyar Vagon- és Gépgyár alapítása, Rába Magazin, LVIII. évfolyam, 11. szám, Rába Járműipari Holding Nyrt., Győr, 2006. november, 10-11. 4

9

tanulmányát,10 valamint a 2016-ban a Rába Magazinban megjelent legfrissebb összefoglaló cikket,11 és közzétett 120 év tapasztalat (1896-2016) című kiadványt is12 – továbbra is hangsúlyozva, hogy a vizsgált korszakkal kapcsolatban új kutatási eredményeket ezek az anyagok sem tartalmaztak. Végezetül adatközlési újdonság szempontjából fontos említést tenni Biczó Balázs 2015-ben megjelent lexikonjáról,13 amely több, mint 500 hajdani gyári mérnök, művezető és tisztviselő életrajzán kívül az alapító részvényesek adatait is tartalmazza. Ez a munka azonban főként adatbázis jellegű, ennek tükrében a személyi adatok közlését tekintette fő feladatául. A Vagongyár vonatkozó időszakához kapcsolódó történeti munkák elsősorban leíró és összefoglaló jellegén túl témaválasztási szempontból ugyancsak hangsúlyos tényező, hogy a Vagongyár prológusban idézett törvényhatósági beadványának hatodik pontját, vagyis a gyár és a gyári működés szakképzési igényét, valamint az ebből fakadó hatásokat a rendelkezésre álló széleskörű forrásanyag ellenére a felsorolt szakirodalmak közül egyik sem érintette, részleteiben nem vizsgálta, a hozzá kapcsolódó folyamatokat nem tárta fel. Ebből következően az elsődlegesen vagongyári témájú szakirodalmak mellett érdemes megvizsgálni a Szakiskola indulásának, kezdeti korszakának bemutatását célzó írásokat, feldolgozásokat is. A tevékenységét 1901-ben megkezdő Szakiskola történetének korai szakaszát, vagyis a működés I. világháborúig terjedő időszakát érintő, elsősorban szakiskolai fókuszú anyagok közé sorolandó egyrészt a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola centenáriumi évkönyve,14 másrészt Vörös Katalin rövid neveléstörténeti tanulmánya.15 Ezek mellett szükséges említeni Szabaczky Edit 2007-ben írt szakdolgozatát,16 amely Győr városának fejlődését tekintette át Zechmeister Károly polgármesterségének ideje alatt. Ahogyan az elsősorban a Vagongyárral kapcsolatos anyagok, úgy az elsősorban a Szakiskola vonatkozásában

megírt

vázlatos

iskolatörténeti

összefoglaló,

illetve

hivatkozott

KOVÁCS Lajos, A 110 éves Vagongyár, A Rába története 1896-tól napjainkig, BÍRÓ Szilvia, MOLNÁR Attila, NAGY Andrea szerk., A Vagongyár alatt – A Vagongyár előtt, Római temető és középkori település a győri Árkád területén, Kiállításvezető, Győr Moson Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága, Győr, 2007, 131-162. 11 NÉMETH Attila, Gondolta volna? Rába Magazin, LXVIII. évfolyam, 1. szám, Rába Járműipari Holding Nyrt., Lapcom Zrt., Győr, 2016. február, 14. A cikksorozat 1. része a gyár működésének 1896-1918 közötti időszakát mutatja be. 12 120 év tapasztalat (1896-2016), Rába Járműipari Holding Nyrt., Győr, 2016. 13 BICZÓ Zalán, A győri Magyar Waggon- és Gépgyár mérnöki-művezetői-tiszviselői lexikona (1896-1939), Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér, Palatia Nyomda, Győr, 2015. 14 BAKSA Péter szerk., NAGY Péter felelős kiadó, A Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola Jubileumi Évkönyve 1901–2001, Palatia Nyomda, Győr, 2001. 15 VÖRÖS Katalin, A Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskola, avagy Győr első szakiskolája, SZAPPANYOS Melinda szerk., 9. Országos Interdiszciplináris Grastyán Konferencia előadásai, Pécsi Tudományegyetem Grastyán Endre Szakkollégium, Pécs, 2011, 536-549. 16 SZABACZKY Edit, Győr város fejlődése Zechmeister Károly polgármestersége idején, Szakdolgozat, témavezető: Nagy Ildikó, PPKE BTK, Piliscsaba, 2007. 10

10

neveléstörténeti tanulmány, valamint a Zechmeister éráját bemutató szakdolgozat sem a Vagongyár és a szakiskolai képzés kapcsolatának elemzését tekintette fő feladatául, vagyis az oktatási intézmény és a gépipari vállalat 20. század elején létrejött összefüggéseinek feltérképezése az iskola- és várostörténeti céllal megírt munkákban sem valósult meg. Érdekes ez a kettős szempontból is megfigyelhető kutatási hiátus, mert a Szakiskola és a lokális gazdaság szoros kapcsolatára Vig Albert korán, már 1932-ben felfigyelt, amikor megállapította, hogy az iskolában végzett tanulók jelentős része a helyi iparban helyezkedett el.17 A vonatkozó szakirodalmi tételek vizsgálatán túl a rendelkezésre álló forrásanyagokkal kapcsolatban elmondható, hogy egyrészt részleteiben elemezhető bázis áll rendelkezésre a Vagongyár működésének, gazdasági teljesítményének megítélésére, hiszen a különböző (rendes és rendkívüli) közgyűlések jegyzőkönyvei, az Igazgatóság és Felügyelő Bizottság jelentései, valamint az ezekhez kapcsolódó mérleg és eredmény kimutatások is elérhetőek kéziratos és gépelt, illetve nyomtatott formátumú levéltári forrás formájában.18 Az érintett évek mérleg és eredmény kimutatásait a jelenlegi munka 2. számú mellékletében közzé is tesszük. Másrészt az ipari képzés és oktatás tekintetében szintén kutatható mennyiségben, az oktatás kezdeti

időszakának

vonatkozásában

kellően

mély

adattartalommal

lelhetőek

fel

forrásdokumetumok az alábbi fő szerkezeti bontás szerint: 1.

Levéltári források – a Győri Magyar Királyi Fa- és Fémipari Szakiskola iratai.19

2.

Nyomtatott források – a Győri Magyar Királyi Fa- és Fémipari Szakiskola éves értesítői (1901/02–1913/14).20

VIG Albert, Magyarország iparoktatásának története az utolsó száz évben különösen 1867 óta, Pátria Nyomda, Bp., 1932, 375. 18 Győr-Moson-Sopron Megye Győr Levéltára (továbbiakban: GY.M.S.M.GY.L.), A Győri kir. Törvényszék iratai, Magyar Waggon és Gépgyár Rt. cégbírósági iratok, VII.1c/34. GY.M.S.M.GY.L., A Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr) iratai, Geschafstberichte 1897/98–1902/903, XI.15/475. GY.M.S.M.GY.L., A Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr) iratai, Évi jelentések 1903/1904–1906/1907, XI.15/476. GY.M.S.M.GY.L., A Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr) iratai, Évi jelentések 1907/1908–1910/1911, XI.15/477. GY.M.S.M.GY.L., A Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr) iratai, Évi jelentések 1911/1912–1914/1915, XI.15/478. 19 GY.M.S.M.GY.L., A győri m. kir. fa- és fémipari szakiskola iratai, Beiratkozási naplók 1903-1929, VIII.60/26. GY.M.S.M.GY.L., A győri m. kir. fa- és fémipari szakiskola iratai, Beírási napló a tanfolyamokról 1910. évről, VIII.60. GY.M.S.M.GY.L., A győri m. kir. fa- és fémipari szakiskola iratai, Gáz, Benzin, nyersolaj motorkezelői tanfolyamok anyakönyve 1910–1928 , VIII.60/8. GY.M.S.M.GY.L., A győri m. kir. fa- és fémipari szakiskola iratai, Tanfolyamok beírási naplója 1908–1909, VIII.60. 20 Értesítő a Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari Szakiskola Működéséről az 1901–1902. tanévben, I. szám, Pannónia Könyvnyomda, Győr, 1902. A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1902–1903. tanévről, II. szám, Pannónia Könyvnyomda, Győr, 1903. A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1903–1904. tanévről, III. szám, közzéteszi FLÓRIÁN Ambrus, Pannónia Könyvnyomda, Győr, 1904. A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1904–1905. tanévről, IV. szám, közzéteszi FLÓRIÁN Ambrus, Pannónia Könyvnyomda, Győr,1905. 17

11

A két forráscsoport (szakiskolai levéltári források és a szakiskolai értesítők) összevonásából szerkesztve az iskolai tanulók névsorát és rendelkezésre álló adatait a 3. és 4. számú mellékletben szintén elérhetővé tesszük. A gyár és a Szakiskola korai történetének elemzési indoka tehát mindenekelőtt a széles körű forrásanyag eddigi összekapcsolásának hiányából és feldolgozatlanságából következik. Az értekezésben az I. világháború kitöréséig közöljük a rendelkezésre álló képzési adatokat és ezeken keresztül összefoglaló kitekintést nyújtunk az iskola és a gyár működéséről is. A részletes elemzések korszaka azonban ennél szűkebb időszakra, az 1910–1911. tanév végéig tartó időintervallumra vonatkozik, amely több okkal magyarázható:

1.

Az iskola történetének 11. iskolai évében (1911–1912) a tanfolyamok lebonyolításában az iskola vezetése törést tapasztalt. „Az iparosok részvétlensége miatt több tanfolyamot nem lehetett megnyitni.”21

2.

A Szakiskola nyomtatott éves értesítői (az I. világháború történései miatt) veszítettek strukturáltságukból. Előbb az 1914–1915–1916. tanévekről jelent meg összevont kiadás, majd az évkönyvek korábbi időszakban tapasztalt folytonossága 1918-ban végképp meg is szakadt.22 A zűrzavar jelét mutatja, hogy feltehetően a háborús történések miatt az összevont kiadás sorszámozásába is hiba csúszott. Az 1916-ban megjelent iskolai értesítő helyesen a XIV. és XV. számot jelentette, a nyomtatás azonban tévesen XIII – XIV. számként jelöli.23

A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1905–1906. tanévről, V. szám, közzéteszi FLÓRIÁN Ambrus, Pannónia Könyvnyomda, Győr, 1906. A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1906–1907. tanévről, VI. szám, közzéteszi FLÓRIÁN Ambrus, Pannónia Könyvnyomda, Győr, 1907. A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1907–1908. tanévről, VII. szám, közzéteszi FLÓRIÁN Ambrus, Pannónia Könyvnyomda, Győr, 1908. A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1908–1909. tanévről, VIII. szám, közzéteszi FÜLEKI József, Pannónia Könyvnyomda, Győr, 1909. A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1909–1910. tanévről, IX. szám, közzéteszi FÜLEKI József, Pannónia Könyvnyomda, Győr, 1910. A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1910–1911. tanévről, X. szám, közzéteszi FÜLEKI József, Pannónia Könyvnyomda, Győr, 1911. A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1911–1912. tanévről, XI. szám, közzéteszi FÜLEKI József, Nitsmann József Könyvnyomdája, Győr, 1912. A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1912-1913. tanévről, XII. szám, közzéteszi NAGY Győző, Győri Hírlap Nyomdavállalata, Győr, 1913. A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1913-1914. tanévről, XIII. szám, közzéteszi NAGY Győző, Gross Gusztáv Könyvnyomda, Győr, 1914. 21 A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1911–1912. tanévről, 3. 22 BAKSA Péter szerk., NAGY Péter felelős kiadó, A Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola Jubileumi Évkönyve 1901–2001, 21. 23 A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1914–15–16. tanévről, XIII-XIV. szám, közzéteszi BOROS Rudolf, Gross Gusztáv Könyvnyomda, Győr, 1916.

12

3.

A levéltári beiratkozási naplók 1912-től kezdődően hiányosak, a tanulók nem azonosíthatóak teljes körűen. Összefoglalva: a 11. tanévben meg nem tartott tanfolyamok, az I. világháborútól kezdődően

szakaszosan és kevésbé részletes formában kiadott, majd később teljesen megszűnt iskolai értesítők, valamint a hiányos beiratkozási naplók miatt a teljesen részletes kutatásunkat az 1910–1911. tanév végével zárjuk le: a szakiskolai források szakadozottságának, a vonatkozó szakirodalommal való időbeli szinkron, valamint nyilvánvaló terjedelmi korlátok indokával is. Ezeket a szakiskolai kutatási eredményeket kapcsoljuk össze a Vagongyár gazdasági teljesítményével, illetve ágyazzuk bele a dualista gazdaság és oktatási rendszer keretei között fejlődő Győr városának történetébe.

2.. A vonatkozó források adattartalma, lehetséges elemzési szempontok

13

A Fa- és Fémipari Szakiskola levéltári forrásainak vonatkozásában a kezdetektől (vagyis az 1901–1902. tanévtől) induló 4 éves fa- és fémipari alap szakképzés adatai mellett különösen nagy értéket jelentenek az iskola által első ízben az 1903–1904. tanévben indított rövidebb, pár hónapos képzési idővel megtartott továbbképző tanfolyamok beiratkozási naplói. 2. számú kép: A dinamógép kezelői tanfolyam beiratkozási naplójának első oldala az 1907–1908. tanévből24

Forrás: GY.M.S.M.GY.L., A győri m. kir. fa- és fémipari szakiskola iratai, Beiratkozási naplók 1903-1929, VIII.60/26.

Ezek a kézzel írt, sokszor tisztázatlan dokumentumok tartalmazzák a tanfolyamok elnevezését, a képzések indulásának idejét, hosszát, megadják a tanfolyamot megtartó szakoktató(k) nevét. A tanulókkal kapcsolatban adatokkal szolgálnak a beiratkozott személy nevére, születési idejére, születési helyére, foglalkozására, képzettségére, vallására és aktuális munkaadójára vonatkozóan. Sok esetben kitérnek a résztvevők tanulmányi eredményére, de számos alkalommal a hiányzásokat is ezekben a beiratkozási naplókban regisztrálták. A naplók vizsgálatát, illetve a folyamatok feltérképezését nehezíti, hogy a beiratkozott hallgatók Ezen az egyik leginkább rendezett külalakú kéziraton is tetten érhető a fegyelmezett és pontos adatkitöltés hiánya: a fejléc nem tartalmazza a tanfolyam megnevezését és lebonyolításának időpontját, továbbá az ötödik helyen rögzített Klausz Ferenc, vagy a nyolcadik helyen rögzített Lautner Ernő vallását (a születési hely és születési év alatt). 24

14

adatainak rögzítése nem történt meg minden esetben konzisztens módon, illetve bizonyos időszakokat tekintve a forrásanyag hiányos. Az ebből a két tényezőből fakadó nehézségeket, problémákat az időszakok alapos elemzésekor részletesen meg fogjuk adni. Nyomtatott forrás formájában a Szakiskola éves értesítői a vizsgált korszakból hiánytalanul fennmaradtak. Ezek a kiadványok vázlatos beszámolót tartalmaznak az iskolai tanév történéseiről, továbbá leírást adnak a Felügyelő Bizottság és az iskolai személyzet vonatkozásában. További kimagasló történeti értékkel rendelkeznek amiatt, mert az alapképzésben résztvevő tanulók nevét, tanulmányi eredményét, valamint részben a tanfolyamokra beiratkozott személyek adatait (név, születési hely, foglalkozás) tartalmazzák. Ahogy az iskolai képzés szélesedett és a tanulói létszám növekedett, úgy öltöttek az értesítők egyre inkább szintetizáló, egyre inkább összefoglaló jelleget. Egyrészt a részletes adatelemzés megőrzésének igénye miatt szükséges a nyomtatott értesítők és a kézzel írott beiratkozási naplók párhuzamos vizsgálata, másrészt a helyenként nehezen olvasható kéziratok értelmezéséhez a nyomtatott értesítők segítséget nyújtanak. A két forráscsoport közötti legfontosabb különbség az, hogy a szakiskolai tanfolyamok vonatkozásában egyedül a kéziratos beiratkozási naplók rendelkeznek a hallgatók munkaadójára vonatkozó adatokkal. A négy éves fa- és fémipari alapképzés és a tanfolyamok pár hónapos képzési koncepciója közötti különbség történeti szempontból rendkívül meghatározó eltérést jelent. Amíg ugyanis az alapképzésben részesülő személyek a bizonyítvány megszerzését követően helyezkedtek el a munkaerőpiacon, addig a tanfolyamok részvevői a képzési időszak ideje előtt, alatt is alkalmazásban álltak. Ennek a körülménynek köszönhető, hogy a tanfolyamok forrásainak tanulói szintig lebontott elemzésével lehetségessé válik annak megállapítása, hogy a Vagongyár jelenléte, működése milyen mértékű hatást gyakorolt az ipari munkások helyi edukációjára, munkaerőpiaci elhelyezkedésére, országhatáron belüli és országhatáron túli migrációjára. A vagongyári munkások képzési adatai összevethetőek a nem vagongyári alkalmazásban álló tanulók képzési adataival, ennek köszönhetően a Vagongyár és a Szakiskola kapcsolatának erősségén túl láthatóvá válhat az is, hogy a Vagongyár szerepe és hatása a korszakban mennyire volt tekinthető a győri gazdasági életben egyedinek, vagy mennyire általánosnak. A folyamatokat részint elemző módszerrel, tehát mennyiségi és minőségi mutatókkal szemléltetjük, vagyis „gazdasági és társadalmi jelenségekre vonatkozó adatokkal és

15

idősorokkal”25 írjuk le, részint a tényekre és adatokra alapozott tér- és időbeli összefüggések feltárásával, következtetések levonásával magyarázzuk meg. A Szakiskola és a Vagongyár kapcsolatának feltérképezése mellett az értekezésben fontosnak tartjuk a gyár gazdasági teljesítményének vizsgálatát is. Az eddig felsorolt szakiskolai források mellett a rendelkezésre álló vagongyári beszámolókkal, mérlegadatokkal válasszal szolgálhatunk arra a kérdésre is, hogy a gyár vezetősége mennyiben tekintette az üzemi működést és az iskolai képzést rövid-, vagy középtávú pénzügyi befektetésnek, vagy mennyiben volt hajlandó – akár az ipari képzésbe fektetett anyagi javakkal, illetve a képzésre fordított idővel– hosszú távú, átfogó stratégiában gondolkodni (függetlenül akár az adott gazdasági év eredményeitől is).

BERÉNYI István, A történeti földrajz diszciplináris kérdései, ÖTVÖS István szerk., Variációk, Ünnepi tanulmányok M. Kiss Sándor tiszteletére, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Piliscsaba, 2004, 639. 25

16

5. A dualizmus korának gazdasága A 19. század első és második fele gazdasági szempontból legalább annyira különbözött, elvált egymástól, mint politikai berendezkedés tekintetében. „A dualista monarchiát létrehozó kiegyezési törvény rögzítette Magyarország önrendelkezését – a közös ügyek fönntartása mellett –, s kinyilvánította azon szándékot, miszerint kereskedelmi és vámszövetségi törvényt kell kötni Ausztriával.”26 A kiegyezés után látványosan megindult a magyar pénzintézeti hálózat, a magyar bankrendszer kialakulása. A fejlődés ütemét mutatja, hogy a kiegyezés idején csupán 5 bank és 79 takarékpénztár működött az országban, míg a hitelintézetek száma 1913ra csaknem elérte a 10 000 darabot. Megjelenésük és elterjedésük a tőkeigényes beruházások, azaz a korszak gazdasági fejlődésének biztosítása miatt volt kiemelkedően fontos.27 A hitelintézeti rendszer bővüléséhez szorosan kapcsolódott a vasúthálózati fejlesztés folytatása, hiszen a szükséges tőke rendelkezésre állt. Emellett a két úgynevezett gyorsító tényező mellett az időszakban gazdasági szempontból az állam gazdaság-irányító tevékenysége, vagyis a gazdaságpolitika tekinthető a harmadik meghatározó (gyorsító) tényezőnek.28 A birodalmon belüli közös gazdaságpolitikára való törekvés olyannyira jelentős volt az együttműködés szempontjából, hogy röviddel a Szabadságharc után, ám jóval a kiegyezés megkötése előtt, 1850–51-ben az egységes birodalmi elképzelések megvalósításának céljából a vámvonalakat a birodalmon belül eltörölték. A dualista gazdaság részleteinek áttekintése előtt, a korszak gazdaságpolitikai törekvésinek megértéséhez szükséges megismerni a 19. század, valamint a 20. század elejének gazdaságpolitikai ideológiáit, azok történelmi gyökereit. Ebben az időszakban Európa-szerte alapvetően két nagy és különböző gazdasági elképzelés versengett és keveredett egymással az egyes államok gazdasági működésében. Az egyik, mely általában a gyarmattartó országok sajátosságaként írható le, a szabad kereskedelmet preferáló laissez faire, míg a másik az általában kontinentális, pontosabban elsősorban nem gyarmattartó országok jellemzője, a protekcionalista gazdaságpolitika volt.

5.1. A laissez faire eszméje és gyakorlata

Dr. KAPOSI Zoltán, Gazdaságtörténet, Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 1997, 89. KOZÁRI Mónika, A dualizmus kora (1867-1914), ROMSICS Ignác főszerk., Magyarország története 16, Kossuth Kiadó, Bp., 2009, 51. 28 GYIMESI Sándor, Utunk Európába, A magyar és az európai gazdaság viszonya a honfoglalástól a 20. század elejéig, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Bp., 1999, 90. 26 27

17

„A koncepció John Locke és David Hume individualista eszményében gyökerezett. A 18. századi brit filozófusok meg voltak győződve »a magánérdek és a köz java közötti isteni harmónia« létéről. A laissez faire kifejezést magát azonban egy francia, d’Argenson márki vezette be a 18. század közepén. Ő mondta azt, hogy a jobb kormányzáshoz kevesebb kormányzás kell. Jeremy Bentham A Manual of Political Economy (1793) című művében megfogalmazott egy törvényt: »Az az általános szabály, hogy a kormány ne akarjon, vagy ne próbáljon semmit tenni.« A 19. századot előbb a laissez faire gazdasági rendszer fokozatos felemelkedése, majd megkérdőjelezhetetlen uralma jellemezte.”29 A filozófiai koncepció közgazdaságtanra való alkalmazása összekapcsolódott Európa erőteljes iparosodásával. Éppen ezért „az ipari korszak átfogó gazdaság elméletének és ideológiájának úttörői (…) a brit közgazdászok nagy nemzedékének tagjai voltak: Adam Smith, David Ricardo és John Stuart Mill. Eszméik alapja a newtoni fizika és a felvilágosodás volt egyfelől, valamint az önérdek és a brit gyakorlat másfelől. A fizika szemszögéből nézve az univerzumot belső természeti erők vezérlik egy önmagát fenntartó harmóniában, amely magába foglalja az emberiséget is. A korábbi felfogásoktól eltérően az új perspektíva azt sugallta, hogy a szabad ember képes a természeti törvények alkalmazásának segítségével harmóniát teremteni a társadalomban és a gazdaságban.”30 A szabad kereskedelem igénye tehát a 19. század előtti időkig vezethető vissza, elsősorban Európa nyugati részének, pontosabban a brit területek gazdasági érdekeinek szolgálatába állítva. Éppen ezért nem a véletlen műve, hogy az eszme kontinensen való elterjesztésben Nagy-Britannia igen jelentős szerepet játszott. „A Nagy-Britannia és Franciaország közti Cobden–Chevalier-szerződés (1860) volt az első mérföldkő a laissez faire rendszer egész Európára való kiterjesztésében. A szerződés legnagyobb kedvezményről szóló záradéka lett a motorja a szabad kereskedelem nemzetközivé válásának azáltal, hogy automatikus vámcsökkentéseket eredményezett: minden korábban tett vámengedményt ugyanis az újabb kereskedelmi partnereknek is biztosítani kellett. És valóban, a 19. század utolsó évtizedeire Európa gyakorlatilag szabad kereskedelmi zóna lett azt követően, hogy egy sor egyezményt kötöttek Németországgal, Olaszországgal, Belgiummal, Svédországgal, Norvégiával, Spanyolországgal, Hollandiával, Ausztriával és Portugáliával.”31 Az ideológia megteremtése és a kereskedelmi szerződések megkötése mellett volt egy nagyon fontos feltétele a szabad kereskedelmi rendszer működésének, elterjedésének. A 19. század második felében Európa-szerte nem volt még konvertibilis, vagy könnyen átváltható

BEREND T. Iván, Európa gazdasága a 20. században, MTA Történettudományi Intézet, Bp., 2008, 22. Uo., 22. 31 Uo., 20. 29 30

18

fizetőeszköz. Több országban kettős fémalapú fizetési rendszer működött, máshol az ezüst, vagy a papírpénz képezte a fizetések, a gazdasági működés alapját. A külkereskedelem bővülésének (elszámolás)technikai akadálya azonban az aranyalap bevezetésével végképp megszűnt. Az Osztrák-Magyar Monarchia és Oroszország csatlakozásával az aranyalap rendszere Európa-szerte érvényesült. Ez a gyakorlatban úgy öltött formát, hogy minden fizetőeszköz meghatározott aranytartalommal rendelkezett, amely által a pénznemek közötti átváltás sokkal egyszerűbbé és könnyebbé vált. Az egyes árfolyamokra, illetve ezek változására leginkább az arany beszerzése gyakorolt hatást.32

5.2. A protekcionalizmus (állami beavatkozás) eszméje és gyakorlata A szabad kereskedelmi rendszer megjelenésével időben párhuzamosan egy másfajta ideológián nyugvó gazdaságpolitikai elképzelés is születőben volt. „Alexander Hamilton az amerikai kongresszusnak 1791-ben készített jelentésében (Report on Manufactures) a védővámok, az ipar támogatása és az önellátás mellett tört lándzsát. (…) Johann-Gottlieb Fichte A zárt kereskedőállam (Der geschlossene Handelsstaat, 1800) című munkájában jelezte, hogy Németország hasonló helyzetben van. A napóleoni kihívás meggyőzte arról, hogy Németországban szükség van az erőteljes állami beavatkozásra. A mindenható államnak kell szabályoznia a társadalmi és gazdasági élet minden területét. Koncepciója kulcsszavai, szemben a smithi piaci mechanizmussal és harmóniával, a törvény és a kényszer. Erős állami szabályozást és elszigetelődést hirdetett, beleértve az árak rögzítését, az import és a külföldiekkel történő érintkezés betiltását, valamint csak helyi értékkel rendelkező papírpénz kibocsátását annak érdekében, hogy korlátozni lehessen a nemzetközi kapcsolatokat. A kereskedelem legyen állami monopólium, és az állam teremtse meg az önellátást és az igazságos elosztást.”33 Fichte elképzeléséhez hasonlóan a század közepe táján, 1841-ben Friedrich List is az állami beavatkozás szükségességét hangsúlyozta a német területek kapcsán. A szabadkereskedelmi rendszer sikerességét, Nagy-Britannia kereskedelmi hegemóniáját azonban elsőként az 1873–1896 közötti, ún. nagy válság kérdőjelezte meg. Ebben az időben az A valutarendezés Monarchiát is érintő (belső) folyamatait mutatja be részletesen: KOVÁCS György, Az európai pénzügyi rendszer válságai és a magyar pénztörténet, Dr. BOTOS Balázs főszerk., Polgári Szemle, 2. évfolyam, 5. szám, Polgári Szemle Alapítvány, Bp., 2006. május, 34-50. A valutareform kérdésében Wekerle Sándor szerepéről ír: ZSUGYEL JÁNOS, Wekerle Sándor életművéről, Dr. BOTOS Balázs főszerk., Polgári Szemle, 5. évfolyam, 4. szám, Polgári Szemle Alapítvány, Bp., 2009. augusztus, 64-74. 33 BEREND T. Iván, i.m., 50. 32

19

Egyesült Államok Hamilton elképzeléseinek megfelelően védővámokat vezetett be saját piacának megóvása, támogatása érdekében. A legjelentősebb állomásokat mindezek mellett azonban az 1890-ben elfogadott McKinley-féle vámtarifa és az 1897-es Dingley-féle törvények képviselték, melyeknek hatására a vámok az import termékek 57%-ára emelkedtek.34 Látható, hogy míg a kontinens bizonyos területein az aranyalap bevezetésével szökkent szárba a szabad kereskedelmi rendszer, addig ezzel párhuzamosan egyes területeknek, államoknak szükségességből az állami beavatkozás eszközéhez kellett nyúlnia. 1873 után a két rendszer közötti versenyt élezte Európa és az Egyesült Államok között kibontakozó agrárverseny. Magyarország, mint elsősorban agráriumára építkező állam számára ez különösen kedvezőtlen hatást jelentett. Hazánkkal együtt Európa bizonyos országaiban úgy látszott, hogy noha megpróbáltak élni a szabadkereskedelmi rendszer biztosította mechanizmus előnyeivel, de ez sok esetben még mérsékelt sikereket sem hozott. Ennek következtében főleg Kelet- és Közép-Európa államaiban az iparosodás megfelelő szintjének elérésére maga az állam nyújtott támogatást azzal, hogy csökkentette a fennhatósága alatt álló vonalakon a vasúti szállítás költségeit, vagy például azzal, hogy ingyenes telkeket biztosított az új alapítású cégek számára. Az állami beavatkozás, központi szabályozás bizonyos körülmények közötti szükségességét és létjogosultságát elsősorban és főleg az első világháború alatti gazdasági tapasztalatok, irányítási metodológiák igazolták. Emiatt nem véletlen, hogy a háborút követően „Keynes az Oxfordi Egyetemen 1924-ben megtartott Sidney Ball előadásában megtámadja a laissez faire iránti pozitív elfogultságot.”35

5.3. Állami ipartámogatás a dualizmusban A dualizmus korában tapasztalható állami attitűd feltérképezéséhez a törvényi keretek változásából,

megújulásából

indulhatunk

ki.

Az

erőteljesen

iparosodó

Európában

Magyarország gazdasági stratégiájának alapja a protekcionalista, ipartámogató, állami beavatkozáson nyugvó szabályozás felé mutatott. Már az 1870-es évek közepén, az ipartámogatási törvények létrejöttét megelőzően „az Országos Iparegyesület és az ellenzéki pártok heves kampányt indítottak az önálló vámterület megteremtéséért, mivel érvelésük szerint a vámközösség akadályozza Magyarország gazdasági fejlődését, főleg az iparosodást. Ipari védővámokat követeltek, hogy a hazai iparosok felvehessék a versenyt az osztrák és a cseh 34 35

Uo.,51. Uo., 47.

20

konkurenciával. Az ellentábor viszont rámutatott arra, hogy a védővámok önmagukban nem teremtik meg a hiányzó gyáripart, s az elmaradottság felszámolása csak egy hosszú távú folyamat eredménye lehet. (…) A feladatot olyan iparágak fejlesztésében látták, amelyekhez megvannak a feltételek. A vita az eredeti kiindulóponton, a vámügyön csakhamar túllépve általános gazdaságpolitikai eszmévé szélesedett.”36 Az eszme megvalósításának azonban útjában állt a kiegyezést követően évről-évre növekvő államháztartási deficit. Az 1873-ban kis híján bekövetkezett kincstári fizetésképtelenséget követő szigorú takarékossági intézkedések eredményei csupán az évtized végén kezdtek mutatkozni, amikor is a pénzügyi hiány jelentősen mérséklődött és az ország hitelképessége javulni kezdett.37 A stabilitás hatására a 19. század utolsó évtizedeiben, illetve a 20. század elején több olyan ipartámogató törvény is született, mely az állami beavatkozás megvalósítását igazolja.38 Ezek között a törvények között első a sorban az 1881. évi XLIV. tc., amely a hazai iparnak adandó állami kedvezményekről elnevezést kapta.39 Ez a szabályozás 15 évnyi adómentességet biztosított azoknak a gyáraknak, melyek korszerű technikai feltételek mellett, hiányzó termelési ágazatokban kívántak termelni. A törvény támogatását kiaknázó gyárak a textil-, a gép- és a vegyipar mellett legnagyobb arányban mezőgazdasági szeszgyárként üzemeltek. „A témával foglalkozó szerzők rámutattak még a mezőgazdasági szeszfőzés szezonális jellegére, az ágazat alacsony technikai színvonalára és munkaerő-szükségletére, valamint a kisüzemi formák túlsúlyára.”40 Ezekből következik az 1881. évi ipartámogató törvény mérsékelt hatása a nagyipar fejlődésére. Az évtized végére az 1887. évi III.,41 és az 1888. évi II.tc.42 a kedvezményeket igen csekély mértékben kiterjesztette. Az 1890. évi XIII. tc. jelentette a következő, második igazán jelentős állomást az ipartámogató törvények sorában,43 melynek keretein belül a kedvezményes iparágak köre bővült, a korábban megadott kedvezményeket meghosszabbították, továbbá az állam

BENEDEK Gábor, Adatok a dualizmus kori állami ipartámogatáshoz (1881–1914), BÓDY Zsombor, MÁTAY Mónika, TÓTH Árpád szerk., A mesterség iskolája, Tanulmányok Bácskai Vera 70. születésnapjára, Osiris Kiadó, Bp., 2000, 406. 37 Uo., 407. 38 A hivatkozott törvények pontos szövege elérhető: Ezer év törvényei (1000-1945) internetes adatbázis, készült a a Corpus Juris Hungarici CD és a CompLex Jogtár felhasználásával, Wolters Kluwer Kft., 2003, www.1000ev.hu 39 A törvény pontos szövege elérhető: http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=6001 40 BENEDEK Gábor, i.m., 413. 41 1887. évi III. törvénycikk a hazai iparnak adandó állami kedvezményekről szóló 1881. évi XLIV. törvénycikk 2. §-ában foglalt kedvezményeknek némely bányászati vállalatokra való kiterjesztése iránt, www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=6233 42 1888. évi II. törvénycikk a Budapesten felállítandó fegyver- és lőszergyárnak adandó állami kedvezményekről, www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=6280 43 1890. évi XIII. törvénycikk a hazai iparnak állami kedvezményekben való részesítéséről, www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=6376 36

21

megrendeléseket, illetve kölcsönöket biztosított a támogatott gyárak részére. A kiszélesített támogatási rendszer hatására a kedvezményben részesülő gyáraknak kevesebb, mint fele volt már csak mezőgazdasági szeszgyár. A sorban az 1890. évi XIV. tc. következett, amely a hazai ipart támogató pénzintézetek számára is kedvezményeket biztosított.44 A banki ipartámogatás következtében az 1890-es évektől kezdődően az iparban létesült gyárak körében is egyre gyakoribbá vált a részvénytársasági forma. A tényleges, tehát gyakorlatban eredményesen megvalósított állami ipartámogatás harmadik, jelentőségét tekintve legfőbb korszakát45 azonban egy újabb, vagyis az 1899. évi XLIX. tc46 indította el. A támogatott üzemek körében ekkorra a mezőgazdasági szeszgyárak aránya jelentősen lecsökkent. Újdonságot jelentett még a korábbi rendelkezésekhez képest, hogy a kedvezményeket főként az újonnan alapított társulások vehették igénybe. Ez a fajta kedvezmény elkerülhetetlen ellenállást váltott ki a korábban alapított gyárak tulajdonosainak, képviselőinek körében, amely előrevetítette, hogy a későbbi törekvések fókuszába a kedvezmények további kiterjesztésének megvalósítása került. Ennek következményeként a törvények sorát a korszakban az 1907. évi 3. tc. zárta,47 melynek hatására az állami kedvezményekben részesíthető gyárak köre még tovább szélesedett. A törvény a megelőző rendelkezésekkel ellentétben nem tartalmazott kitételt az érintett iparágak vonatkozásában, ugyanis támogatásban részesülhetett az új, vagy a nem elégséges mértékben gyártott iparcikkek előállítása. Ezen felül rendelkezés született a korábban nyújtott kedvezmények 15 évvel való meghosszabbításáról. Az állam ipartámogató tevékenységének közvetlen hatásait megállapítani, felmérni nehéz feladat. Az ipartámogató törvények jelentőségét legfőképpen az iparban megvalósított új tőkeberuházások vonatkozásában érdemes elemezni. A korszakot érintő vizsgálatokból jól látható, hogy az állam számított a legnagyobb befektetőnek, hiszen az 1890 és 1913 közötti időszakot tekintve a teljes beruházások 20%-a tőle származott. 1913-ban a nemzeti vagyon 12%-ának birtokosa az állam volt, az állami vállalatok az ipari termelésből ugyanekkora arányban vették ki részüket.48

1890. évi XIV. törvénycikk a hazai ipart támogató pénzintézeteknek adható állami kedvezményekről, www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=6377 45 BEREND T. Iván, SZUHAY Miklós, A tőkés gazdaság története Magyarországon (1848–1944), Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1978, 95. 46 1899. évi XLIX. törvénycikk a hazai iparnak állami kedvezményekben való részesítéséről, www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=6777 47 1907. évi III. törvénycikk a hazai ipar fejlesztéséről, www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=6942 48 GYIMESI Sándor, i.m., 93. 44

22

Az ipartámogatás nagyságrendjére vonatkozóan Romsics Ignác a következő adatokkal szolgál: „az állam 1868 és 1880 között éves átlagban 32 ezer, 1891 és 1899 között 2,7 millió, 1913-ban közel 10 millió koronát fordított ilyen célokra.”49 A kiegyezéstől az első világháborúig terjedő időszak gazdasági fejlődésének értékelésekor nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az erőteljes ipari fejlődés folyamatos állami szabályozás, támogatás mellett valósulhatott meg. A korszak eredményeinek valós megítélésére elsősorban komparatív módszerrel nyílik lehetőségünk. „1913-ban Magyarországon egy főre 435 korona nemzeti jövedelem (GDMP) jutott, ami az angliainak kevesebb mint 40, a franciaországinak közel 50, a németországinak és a norvégiainak több mint 50, az olaszországinak mintegy 80, és az ausztriainak körülbelül 85%-át tette ki.”50 Az állam iparpártolási törekvésein túl a dualizmus eredményeinek részletes megismeréséhez a továbbiakban áttekintjük a gazdaság főbb ágazatait.

5.4. A mezőgazdaság fejlődése a dualizmusban A nagyütemű iparosodás és az állam ipartámogató törekvései mellett és ellenére a dualizmus korában mindvégig a mezőgazdaság számított a gazdasági élet alapjának. „Bár túlsúlya a kiegyezést követő években csökkent, az összlakosság 62%-a még 1910-ben is a mezőgazdaságból élt, s a mezőgazdaság részesedési aránya a teljes nemzeti jövedelemből még ekkor is elérte a 44%-ot. Ugyanerre az időre Franciaországban a mezőgazdaságból élők aránya már 43%-ra, a még iparosodottabb Németországban pedig 35%-ra csökkent, s az agrárszektor hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez csak 27, illetve 23%-ot tett ki. Oroszországot és a délkelet-európai országokat jócskán maga mögött hagyva e két szempontból Magyarország közvetlenül a dél-európai országok, Olaszország és Spanyolország mögött következett a rangsorban.”51 A dualizmus gazdasági fejlődését vizsgálva azt is mondhatjuk, hogy 1890-ig hazánk egyértelműen agrár profilú ország maradt, az ezt követő időszakban zárkózott fel az ipar az agrár szektor mellé.52 A mezőgazdaságon belül a két nagy agrárágazat, vagyis a növénytermesztés és az állattenyésztés egymástól eltérő mértékben és formában fejlődött. Az 1880-as évekig ugyan a népességszámra vonatkoztatott állatállomány nagysága is emelkedett, a fejlődés legfontosabb ROMSICS Ignác, Magyarország története a XX. században, Osiris Kiadó, Bp., 2002, 33. Uo., 40. 51 Uo., 29. 52 GRATZ Gusztáv, A dualizmus kora II, Magyarország története 1867-1918, az Akadémiai Kiadó reprint sorozata, Bp., 1992, 214. 49 50

23

motorjának mégis a gabonatermelés számított.53 Az 1. számú táblázat értékeiből (A főbb növények átlagos évi termése) tisztán látható, hogy a búza, a rozs, az árpa, a zab és a kukorica tekintetében – folyamatos, bár időben lassuló fejlődés mellett – a termésmennyiségek a kiegyezéstől az első világháború kezdetéig nagyságrendileg 2-3 szoros növekedést értek el, míg a burgonya és a cukorrépa kapcsán még ennél is intenzívebb volt a bővülés. Összehasonlításként a századforduló előtt és azt követően a horvátországi területeken a termelés értékei például az árpa, de kifejezetten a burgonya tekintetében – ellentétben a magyarországi adatokkal – mérséklődtek. 1. számú táblázat. A főbb növények átlagos évi termése (ezer tonna) Búza Rozs Árpa Zab Kukorica Burgonya Cukorrépa Magyarország 1871–75 1 298 760 665 549 1 153 840 242 1891–95 4 014 1 191 1 225 1 018 3 162 2 840 1 382 1911–15 4 102 1 244 1 512 1 259 4 210 5 167 3 812 Átlagos évi 2,92 1,24 2,07 2,10 3,29 4,65 7,14 növekedés % Horvátország 1891–95 213 65 54 60 393 974 9 1911–15 348 79 51 78 601 538 81 Forrás: KATUS László, A modern Magyarország születése: Magyarország története 1711–1914, Kronosz Kiadó, Pécs, 2012, 442.

A hazai növekedés egyrészt a vetésterületek kiszélesedéséből, másrészt a termésátlagok javulásából fakadt. A vetésterületek növekedését elsősorban két nagy folyónk, a Tisza és a Duna szabályozásával sikerült biztosítani. A folyószabályozások és a mocsarak lecsapolásának hatására a mezőgazdasági művelésbe vont területek nagyságrendileg egyharmadnyi aránnyal bővültek, melynek köszönhetően közvetlenül a világháború kitörése előtt a szántó területeknek mindössze 8%-a volt már csak ugar.54 A vetésterületek jelentős bővülése mellett azonban a fontosabb szerepet a termésátlagok növekedése és a termények minőségének javulása kapta. „1867 és 1913 között a szántóföldi termelés értéke évente átlagosan 2,7 %-kal növekedett, ehhez a növekedéshez a vetésterület bővülése 1 %-kal, a termésátlagok növekedése viszont 1,7 %-kal járult hozzá.”55 A növekedés ténye és a minőségi értékek javulása mellett azonban a termésátlagok komparatív értékelése (melyben a 2. számú táblázat nyújt segítséget) vegyes képet mutat. Igaz, hogy a horvát területekhez viszonyítva sokkal előrébb tartottak a KÖVÉR György, Iparosodás agrárországban, Magyarország gazdaságtörténete 1848–1914, Gondolat, Bp., 1982, 155. 54 ROMSICS Ignác, i.m., 29. 55 KATUS László, A modern Magyarország születése, Magyarország története 1711–1914, Kronosz Kiadó, Pécs, 2012, 443. 53

24

magyarországi részek, de ha az ausztriai értékeket vizsgáljuk, akkor egyedül az egyébként nagyságát tekintve jelentős kukorica termesztése esetén beszélhetünk jobb hazai eredményekről, míg a zab csaknem azonos értékeit leszámítva mindenhol rosszabbak voltak a magyar termésátlagok az osztrák fél termésátlagaihoz képest. 2. számú táblázat. A fontosabb növények termésátlagai az Osztrák-Magyar Monarchia országaiban Búza Rozs Árpa Zab Kukorica Burgonya Cukorrépa Magyarország 1871–75 6,1 6,1 7,4 5,4 7,4 23,0 123,5 1891–95 12,8 10,8 11,8 10,3 15,3 62,7 177,9 1911–15 12,4 11,5 13,6 11,7 17,2 83,4 246,5 Index 202 188 185 217 231 363 200 (1871/75=100) Horvátország 1911–1915 10,5 8,5 8,2 7,5 14,2 66,9 168,7 Ausztria 1911–15 13,3 13,0 14,0 11,5 12,1 103,7 253,7 Forrás: KATUS László, i.m., 444.

Ezek mellett elmondható, hogy akár az osztrák, akár a magyar fél termésátlagainak értékeit viszonyítjuk Európa egyéb területeinek értékeihez, az első világháborút megelőző években a fontosabb növények közül mindössze a kukorica termesztésében beszélhetünk kimagasló eredményekről, mivel a további országok területein hozzávetőlegesen 12-13 mázsa átlag hozamot sikerült realizálni. Ezen felül a mezőgazdaságilag fejlett területeken minden egyéb fontos növény átlaghozama bőven meghaladta a Monarchiában mért értékeket. A búza tekintetében Dániában 33,1 mázsa, Belgiumban 25,3 mázsa, Németországban 24,1 mázsa, míg Angliában 21,2 mázsa terményt biztosított egy hektárnyi terület. Burgonyából ez a négy ország 150 mázsa környéki hozamot tudott elérni, míg a cukorrépa tekintetében Dánia, Belgium és Németország is 300 mázsa körüli értékekkel rendelkezett.56 A termésátlagok emelkedésében és az európai szinten hozzávetőlegesen erős-közepes értékek további emelésének igényében kulcsszerepet kapott a termelési technológia és a technika fejlődése, folyamatos fejlesztése. A faekék használata a század végére teljesen megszűnt, a vetésforgó és a trágyázás széles körben elterjedt, továbbá műtrágyázás és vetőmagnemesítés vette kezdetét. Az aratásnál addig használt sarlót felváltotta a kasza, amelynek használata ugyan szemveszteséggel járt, de jelentős időmegtakarítást eredményezett.57 Ezek

ROMSICS Ignác, i.m., 30., 2. táblázat. A fontosabb mezőgazdasági termények átlaghozamai Magyarországon és néhány európai országban, 1909-1913 (q/hektár). 57 KOZÁRI Mónika, i.m., 49. 56

25

mellett további fontos hatásként jelentkezett a mezőgazdaság gépesítése. „A lokomotívok, gőzekék, gőzcséplőgépek megjelenése jelentős lökést adott a mezőgazdasági termelésnek. Különösen (…) a gőzzel hajtott cséplőgép vált meghatározóvá: a korábbi kézi cséplés ideje – ami akár több hónapig is eltarthatott – most néhány hétre szűkült, s ezzel a piacra jutás ideje lerövidült, gyorsult a tőkemegtérülés, emelkedhettek a jövedelmek a pótlólagos befektetési lehetőségek miatt.”58 Pontosítva: a hazai növekedés ütemére vonatkozóan elmondhatjuk, hogy „az 1871. évi összeírás több mint 5600 cséplőgépet tartott nyilván, és ezek közül 2420 gőzcséplő volt. (E téren a növekedés az 1860-as évek második felére esett; 1863-ban ugyanis még csak 192 gőzcséplő működött.) Jelentős az egyéb gépek számának növekedése is. 1871ben közel 6700 vetőgépet, több mint 1800 arató- és kaszálógépet számláltak.”59 A cséplési folyamat magas fokú gépesítésének egyedi igényei és okai is voltak. Az Alföld ugyanis olyan sajátságos klímával rendelkezett, melynek hatására a gabona hazánkban előbb ért be, emiatt nálunk a nyugat- és közép-európai országokhoz képest hamarabb lehetett aratni. Fontos volt, hogy a learatott termény a lehető leggyorsabban eljusson a külföldi piacokra, mert az ottani aratások előtt magasabb árat biztosított a magyar gabonának.60 A dualista mezőgazdasági fejlődés ívét az 1870-es években kibontakozó, az évszázad végéig elhúzódó gabonaválság fékezte le. „Az 1870-es évektől kezdve a mezőgazdasági árak, főleg a gabonaárak tartósan estek, a magyar gabona és liszt – részben az olcsóbb tengerentúli (amerikai és orosz) gabona versenye, részben a nyugati piacok elzárkózása következtében – kiszorult a vámkülföldi piacokról. A magyar mezőgazdaság elsősorban a Monarchia piacára támaszkodva, a termelés gyors növelésével igyekezett ellensúlyozni az árcsökkenés hatását.”61 A gabona(értékesítési) válságra a termelési termékszerkezet átalakítása mellett a mezőgazdaság gépesítésének további fokozása szolgált válaszul. A főként importból táplálkozó gépesítési törekvések hatására a kiegyezést követő időszakokhoz képest a 19. század végére a cséplőgépek száma négyszeresre, az állati erővel hajtott cséplőgépek száma tizenötszörösre, a lóvontatású vetőgépek száma hozzávetőlegesen hétszeresre, az arató és kaszálógépek száma háromszorosra duzzadt. A gépesítésben élenjáró területnek a Dunántúl számított, hiszen az itt lévő termőföldek az ország szántóterületeinek alig 20%-át tették ki, azonban a legjelentősebb gépek felét, egyharmadát itt állították a termelés szolgálatába.62

Dr. Kaposi Zoltán, i.m., 33, 34. BEREND T. Iván, SZUHAY Miklós, i.m., 70. 60 KATUS László, i.m., 444. 61 Uo., 431. 62 BEREND T. Iván, SZUHAY Miklós, i.m., 78. 58 59

26

Az állattenyésztési ágazatban az állatállomány darabszámának növekedése mellett (kivétel a juhállomány, amelyre negatív hatást gyakorolt a világpiacon megjelenő olcsó külhoni gyapjú) a fajtaváltások biztosították a fejlődést. „A hagyományos, nagy szarvú és erős magyar szürke marhákat, amelyek ugyan jól tűrték az időjárás viszontagságait, viszont nehezen híztak és rosszul tejeltek, az 1910-es évekre 70%-ban a szimentáli hegyi marha és a hazai színes fajták keresztezésével kitenyésztett magyar tarka marhák váltották fel. Ezek jobban tejeltek, hamarabb kerültek levágásra, s az igavonás céljaira is megfeleltek. (…) A sertéstenyésztés a szarvasmarha-tenyésztéshez hasonlóan radikális átalakuláson ment át. A sima szőrű, régi magyar sertésfajtákat a század végére szinte teljesen kiszorította a szerbiai eredetű, szaporább s kitűnő zsírsertésnek bizonyult göndör szőrű mangalica.”63 A 3. számú táblázat is azt bizonyítja, hogy a korszakban jelentős állatállomány növekedést elsősorban a fajtaváltásokban érintett szarvasmarha és sertéstenyésztésben sikerült elérni, ahol egyebek mellett katalizáló szerepet kapott az istállózó állattartás szélesebb körű elterjedése is. 3. számú táblázat. Az Osztrák-Magyar Monarchia állatállománya (ezer darab) Ló Szarvasmarha Sertés Juh Magyar korona országai 1869 2 159 5 279 4 443 15 077 1884 1 997 5 593 5 554 11 181 1895 2 308 6 738 7 330 8 123 1911 2 351 7 319 7 580 8 548 1 000 lakosra (1911) 113 350 363 410 Ausztria 1910 1803 9160 6432 2428 1 000 lakosra (1910) 63 321 225 85 Forrás: KATUS László, i.m., 448.

Az állattenyésztés kapcsán azt is fontos kiemelni, hogy az ezer lakosra jutó számosállat darabszáma ugyan az 1870-es évekhez képest az 1910-es évek végére valóban csökkent,64 de a takarmánygabona-termesztés intenzívebbé válásával65 és a fajtaváltások segítségével nagyobb mértékű és fokozottabb ütemű hús- és egyéb élelmiszeripari termékfeldolgozás vált lehetségessé. További érdekesség, hogy az ausztriai területekkel való összevetésben – amennyiben az 1 000 lakosra jutó állatállomány 1910-es évek elején mért értékeit tekintjük – a magyar korona országai a jelentős tenyésztési ágazatokban jóval kedvezőbb eredményekkel rendelkeztek, ellentétben a korábban már tárgyalt mezőgazdasági átlaghozamokkal. Az ROMSICS Ignác, i.m., 32. Kövér György megállapítása mellett Romsics Ignác adatközlése is az ezer lakosra jutó állatállomány darabszámának csökkenését mutatja – a szarvasmarhák, a sertések, a lovak és a juhok összesítésének tekintetében. ROMSICS Ignác, i.m., 31., 3. táblázat. Az állatállomány alakulása, 1870–1911. 65 A takarmánynövények vetésterületének nagysága az ötszörösére nőtt a korszakban. KATUS László, i.m., 447. 63 64

27

átlaghozamok (növénytermesztés) és az 1 000 lakosra jutó állatállomány (állattenyésztés) fejlettségi szintjeinek eltérése azt bizonyítja, hogy a magyar mezőgazdaság fejlődésének kulcsa66 a korszakban azért is lehetett a növénytermesztés, mert meghatározó volt a növénytermesztési terület minőségi lemaradása, amely körülmény kiugrási lehetőséget hordozott magában. A két nagy ágazat eltérő jellege mellett a magyar mezőgazdaság térszerkezetének kutatása során az is megállapíthatóvá vált, hogy a határokon belül földrajzilag is különböző fejlettségű területek alakultak ki a 20. század elejére. Az ország 7 nagy- és 20 alrégióból épült fel – az alábbiak szerint: Dunántúl és Kisalföld (5 alrégió), Nagyalföld (4 alrégió), Átmeneti régió a Nagyalföld és az északi és keleti hegyvidék között (6 megye, 2 alrégió), Északi Felföld (7 megye, 2 alrégió), Északkeleti Felföld (4 megye, egyúttal alrégió is), Erdély (17 megye, 4 alrégió), Horvátország (6 megye, 2 alrégió).67 A mezőgazdaság fejlettségének szempontjából a nagyrégiók közül a Dunántúl és a Kisalföld, továbbá a Nagyalföld emelkedett ki a többi közül. A Kisalföld annak köszönhette kedvező helyzetét, hogy kiváló természeti adottságai mellett a legműveltebb mezőgazdasági munkaerőt tudhatta magáénak.68 Az Átmeneti régió, valamint az Északi Felföld területe valamivel országos átlag feletti értékekkel rendelkezett, ugyanakkor a többihez képest a maradék három terület igen jelentős lemaradást mutatott. Nagy Mariann Adatok a magyar mezőgazdaság jövedelmi viszonyainak vizsgálatához a dualizmus korában című tanulmányában69 többek között kimutatta, hogy az egy mezőgazdasági lakosra jutó nettó termelési érték nagysága a fejlett nagyrégiókban a 20. század elejére túlszárnyalta a 250 és csaknem elérte a 300 koronát, ugyanez a közepes fejlettségű területeken 200-250 korona között mozgott, míg a legkevésbé fejlett nagyrégiókban épphogy elérte, illetve csekély mértékben meghaladta a 150 koronát.70 A mezőgazdasági termelés eredményességének javulására a fentebb vázolt szempontokon túl hatást gyakorolhattak az éghajlati változások is. A téma hazai jelentős kutatója, Rácz Lajos szerint a 16. század kezdetétől a 19. század közepéig az úgynevezett kis jégkorszak időszaka hűvösebb időjárást hozott Közép-Európa szerte, olykor jelentősen szélsőséges hőmérsékleti Ha az 1., 2., és 3. számú táblázat adatait elemezzük, akkor jól látszik, hogy a kiegyezéstől az első világháború időszakáig átfogóan a növénytermesztés értékei jóval nagyobb arányban növekedtek az állattenyésztési ágazat értékeinél. 67 BELUSZKY Pál szerk., Magyarország történeti földrajza I., Dialóg Campus Kiadó, Bp.-Pécs, 2005, 370, 371. 68 Uo, 374. 69 NAGY Mariann, Adatok a magyar mezőgazdaság jövedelmi viszonyainak vizsgálatához a dualizmus korában, HUDI József szerk., A fogyasztás társadalomtörténete, Rendi társadalom – polgári társadalom 18, A Hajnal István Kör–Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája, Pápa 2004. augusztus 27-28., Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, Pápai Református Gyűjtemények, Bp.-Pápa, 2007, 157-188. 70 Uo., 2. ábra. Egy mezőgazdasági lakosra jutó nettó termelési érték, 1906–1910 (országos átlag=236 korona), 178. A nettó termelési érték a mezőgazdaság hozzájárulását jelenti a nemzeti jövedelemhez. 66

28

kilengésekkel.71 Hazánkban a lehűlések főként a téli és a tavaszi hónapokban váltak kimutathatóvá, ám a 19. század közepétől felmelegedés vette kezdetét, mely jótékony hatást fejtett ki az időjárással szemben igényesebb mezőgazdasági termények fejlődésére.

5.5. Az ipar fejlődése a dualizmusban A mezőgazdasághoz hasonlóan az ipari szektor korabeli növekedését is több vezető ágazatra és tényezőre szükséges szétbontani. Az egyes ágazatok közül kiemelkedő szerepet kapott a mezőgazdasággal szoros kapcsolatban álló élelmiszeripar, a dualista gazdaság motorjának mégis a vasútépítést tápláló nehézipar számított.72 Ugyanakkor ezeknek a területeknek az intenzív fejlődési ütemétől függetlenül általánosságban igaz, hogy a kiegyezés idején hazánk nem rendelkezett modern ipari termelési kapacitással, az ipari fejlettséget biztosító és jelző alapvető tényezők részben, vagy egészében hiányoztak.73 A mezőgazdaság és az ipar összefonódásából, vagyis a mezőgazdasági termékek ipari feldolgozásából fakadóan a mezőgazdasági termelés 19. század második felétől tapasztalt fejlődése jótékonyan

hatott

az

élelmiszeripar munkafolyamataira

is.

Az

időszak

élelmiszeriparának leginkább meghatározó területét a malom- a cukor- és a szeszipar jelentette. A hatvanas évektől meginduló nagyobb volumenű termelés következtében a század utolsó évtizedére a budapesti malomipar Minneapolist követve a világ második legnagyobb malomipari központjává növekedett.74 Ennek a növekedésnek előfeltételei voltak olyan technológiai változások, mint például a gőzzel hajtott malmok, vagy a kövek helyett hengerszékben történő őrlés elterjedése. A gőzmalmok előretörését mutatja, hogy számuk az 1863-ban regisztrált 147-ről az 1884-es évre 910-re növekedett, s ekkorra a gépi energia csaknem 50%-át ezek a gőzmalmok használták fel.75 A gőzmalmok mellett a fejlődés másik zálogát, vagyis a hengerszéket már az 1830-as években is ismerték, azonban ekkoriban még

RÁCZ Lajos, Magyarország éghajlattörténete az újkor idején, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 2001. HONVÁRI János szerk., Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig, Aula Kiadó, Bp., 1996, 313. 73 KATUS László, i.m., 451. Ezt az álláspontot támasztja alá a következő megállapítás is: „A kiegyezés előtti ipari fejlődés ellenére (…) az abszolutizmus időszakában legfeljebb a gépek szórványos megjelenéséről beszélhetünk.” BEREND T. Iván, SZUHAY Miklós, i.m., 88. 74 HONVÁRI János szerk., i.m., 309. 75 GYIMESI Sándor, i.m., 114. A gőzmalmok termelési fontosságára hívta fel a figyelmet Kövér György is, akinek adatközlése alapján a 20. század első éveiben a feldolgozott búza 80%-át őrölték meg a gőzmalmok, miközben arányuk csupán 10%-ot ért el a malmok között. KÖVÉR György, i.m., 204. 71 72

29

gyenge hatásfoka miatt termelési szempontból jelentősége csekély volt. Az eszköz széleskörű elterjedését Mechwart András munkássága tette lehetővé. „A Ganz-gyár 1874-ben vásárolta meg Wegmann svájci malommérnök porcelánhengereket használó készülékének gyártási jogát, és 1876-ban már szabadalmaztatta is a Monarchiában később világhírűvé vált hengerszéket. Mechwart a porcelánhenger helyett magas peremű, spirális alakban megcsavart rovátkolású, kéregöntésű hengereket forgatott egymással ellentétes irányban és megszervezte a készülék nagyüzemi ipari gyártását is. A gyár 1876-ban 293, 1880-ban pedig 1442 darab hengerszéket készített. Az 1880-as évekre a budapesti nagymalmokban már mindenütt diadalmaskodott a Mechwart-féle hengerszékek által meggyökerezett, ún. magyar őrlés.”76 A technikai újítások mellett rövid ideig ugyancsak a korszak egyedi jellemzője volt az 1882-ben bevezetett őrlési forgalom alkalmazása.77 Az őrlési forgalom a hazai malmok számára vámmentes gabona behozatalra adott lehetőséget abban az esetben, ha a feldolgozott gabonából készített lisztet vámkülföldre szállították el.78 A történeti teljesség miatt szükséges szólni arról, hogy az őrlési forgalom alkalmazását 1896-ban korlátozták, majd 1900-ban eltörölték, mivel a Monarchia belső piacán az agráriusok véleménye szerint a rendelkezés a gabonaárakat lenyomta, nem utolsó sorban azért, mert a malmok a behozott alacsony minőségű és olcsó balkáni búza helyett a magas minőségű és drága magyar gabonából készült lisztet exportálták (bár ezt a bevezetést előíró pénzügyminiszteri rendelet a legkevésbé sem tiltotta).79 Dacára a jelentős mértékű fejlődésnek és Budapest malomipari vezető szerepének, a vidéki malomipar jellege csekély mértékben változott meg. Míg 1863-ban majdnem huszonkettőezer, addig 1875-ben valamivel több, mint huszonnégyezer, 1884-ben pedig csaknem huszonhétezer hagyományos vízi-, szélés szárazmalom működött továbbra is az országban.80 A malomipar nagy ívű modernizálódása és élelmiszeripari vezető szerepe mellett a cukoripar is igen dinamikus fejlődésen ment keresztül. A cukorgyárak közös jellemzői közé tartozott, hogy nagy tőkeerejű, korszerű gépi berendezéssel üzemelő vállalkozások voltak, erős világpiaci versenypozícióval.81 Az ágazat lendületvételében az 1888. évi cukoradóról szóló

KÖVÉR György, i.m., 202, 203. KLEMENT Judit, Az őrlési forgalom jelentősége a fővárosi malomvállalatok nézőpontjából, HALMOS Károly, KISS Zsuzsanna, KLEMENT Judit szerk., Piacok a társadalomban és a történelemben, Rendi társadalom – polgári társadalom 26, A Hajnal István Kör–Társadalomtörténeti Egyesület 2012. évi debreceni konferenciájának kötete, Hajnal István Kör–Társadalomtudományi Egyesület, Bp., 2014, 211-220. 78 HONVÁRI János szerk., i.m., 276. 79 KLEMENT Judit, i.m., 213. 80 SÁNDOR Vilmos, Nagyipari fejlődés Magyarországon 1867–1900, Szikra, Bp., 1954, 65. Az adatközlésből az is látható, hogy a gőzmalmok aránya a korszakban 1% alatti részarányról ebben az esetben csupán 3,3%-ra növekedett. 81 KATUS László, i.m., 452. 76 77

30

törvény82 kapott meghatározó szerepet. A rendelkezés ugyanis a feldolgozás során kinyert cukorértékre vetett ki adót, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor a feldolgozott nyersanyag jelentette az adóalapot. Ez azért járt előnyökkel a magyarországi területek számára, mert a répa cukortartalma itthon alacsonyabb volt az örökös tartományokban tapasztaltaknál.83 Ettől függetlenül fontos annak hangsúlyozása, hogy a Monarchián belül Magyarország cukortermelési szerepe, súlya jóval elmaradt az ausztriai fél szerepe és súlya mögött – mind a cukorgyárak számának, mind a megtermelt cukor mennyiségének szempontjából.84 A malom- és cukoriparral párhuzamosan a hazai szeszgyártás is az élelmiszeripar jelentős tényezőjének számított. A szeszipari üzemek fejlődésében fontos hatásként tekinthetünk a korábban ismertetett ipartámogató törvényekre, hiszen az abban szereplő kedvezményeket – igaz, hogy egyre csökkenő mértékben – de jelentős arányban használta ki az ágazat. A legfontosabb technikai előrelépés a korszakban a szeszfinomítás lépéseihez kapcsolódóan történt. A modern szeszfinomító berendezés azonban nem volt szerves része egy kisebb gyár, illetve üzem felszerelésének, mivel a nagyobb, tőkeerősebb gyárak, melyek finomító berendezést engedhettek meg maguknak, elvállalták a kisebb gyárak szeszfinomítását, vagy éppen felvásárolták a piacról a finomítatlan szeszt. Ennek is lett a következménye, hogy a szesziparban a korszak végére is jelentős mértékű maradt a kisárutermelői szeszfőzés. Az 1880as évtized elején még mindig mintegy 82 500 kisüzem és 150 000 apró szeszfőzde működött az országban, melyek helyi piacra termeltek a falusi gazdaságok kiegészítő részeiként.85 Az élelmiszeripar mellett a nehézipar – a jelenlegi munka témája, illetve az ágazat fejlődési üteme, valamint modernségében és újszerűségében rejlő jelentősége miatt is – a dualizmus kori ipari fejlődés legmeghatározóbb tényezőjének tekintendő. A már meglévő nyersanyagok és ipari termékek termelési értékeinek emelkedésén túl a korszak egyedi jellemzői közé tartozott az acélgyártás technológiájának modern kori kifejlődése, a termelés ipari keretek közötti elindulása, megjelenése. „H. Bessemer 1855-ben szabadalmaztatta a szélfrissítéses acélgyártás technológiáját; a Martin-fivérek 1865-ben kaptak szabadalmat W. Siemens regeneratív gáztüzelését alkalmazó acélkemence megalkotásáért.”86 A 4. számú táblázat (A legfontosabb nyersanyagok és ipari termékek évi átlagos termelése) adatai alapján állíthatjuk, hogy sem a mezőgazdaság, sem az ipar egyetlen másik ágazata nem produkált a nehéziparhoz hasonló robbanásszerű fejlődést a korszakban. Az elért ötszörös, tízszeres termelési eredmények, az 1888. évi XXIII. törvénycikk a czukoradóról, www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=6301 HONVÁRI János szerk., i.m., 310. 84 SÁNDOR Vilmos, i.m., 109. 85 Uo., 90. 86 KÖVÉR György, i.m., 199. 82 83

31

acéltermelés megkezdése ugyanakkor azt is igazolja, hogy a 19. század közepéig hazánk igen csekély mértékű nehézipari termelési potenciállal rendelkezett.87 4. számú táblázat. A legfontosabb nyersanyagok és ipari termékek évi átlagos termelése (ezer tonna) Időszak Szén Vasérc Nyersvas Acél 1851–1855 209 133 51 1871–1875 1 509 433 153 9 1891–1895 3 958 997 323 190 1910–1913 9 585 1 977 574 734 Átlagos évi növekedés % 1851/55–1871/75 10,4 6,1 5,6 1871/75–1891/95 4,9 4,3 3,8 16,5 1891/95–1910/13 4,8 3,7 3,1 7,3 Forrás: KATUS László, i,m., 464.

A fellendülő nehézipari termelés környezetének hazai sajátossága volt, hogy „a vasipar a kiegyezés után három óriásvállalat, az Osztrák-Magyar Államvasút Társaság (Resica, Anina), a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt. (Likér, Ózd, Salgótarján, Borsodnánásd) és az Állami Vasművek (Vajdahunyad, Diósgyőr, Zólyombrezó) üzemeiben koncentrálódott. 1913-ban e három nagyvállalat adta a vas- és acéltermelés 96%-át.”88 Az ércek bányászata és félkész termékeket előállító kohászat szerepe mellett az agrár alapjellemzőkkel rendelkező Magyarország tekintetében valamelyest meglepő a gépipar gyors fejlődési üteme a modern iparosodás kezdeti időszakában,89 bár épp a növekvő mennyiségben előállított ipari alapanyag- és a rendelkezésre álló nyersanyagkészlet (valamint a behozatal) teremtett alapot a közlekedés anyag- és járműigényét, valamint a mezőgazdaság technikai szükségleteit biztosító gépipar számára. Az Óbudai Hajógyár, a Ganz és az Államvasutak budapesti gépgyára számított a legnagyobb üzemek közé, míg vidéken több más jelentős csomópont mellett a resicai gépgyár szerepe emelhető ki.90 A jármű- és gépgyártáshoz részben kapcsolódva ugyanakkor fontos szerep jutott az elektrotechnikai iparág számára is. Ezen a területen olyan eredményeket sikerült felmutatni, mint az elektromos áram gazdaságos szállításához elengedhetetlen transzformátor-rendszer bevezetése (Bláthy Ottó, Déri Miksa,

A vasgyártás a dualizmus időszaka alatt akkora mértékben emelkedett meg, hogy a korszak elején általánosan elfogadott vélemény, mely szerint hazánk vasérckészletben bővelkedő ország, nagyon rövid időn belül megváltozott. A 20. század elején már mindenki úgy gondolta, hogy készleteink a fejlődéshez elégtelenek. REMPORT Zoltán, Magyarország vasgyártása a dualizmus korában (1867-1918), Montan Press Kft., Bp., 2005, 335. 88 KATUS László, i.m., 453. 89 Uo., 452. 90 GYIMESI Sándor, i.m., 114. 87

32

Zipernowsky Károly jóvoltából), vagy a háromfázisú nagyvasúti vontatás megvalósítása (Kandó Kálmán megoldásával). A dualizmus ideje alatt – az összességében dinamikus növekedés ellenére – az ipar fejlődésének íve több alkalommal is lelassult, megtorpant. Elsőként az 1873-as pénzügyi válságot szükséges említeni, mely az élelmiszeripart kisebb mértékben, a nehézipart azonban jelentősen érintette. Oka, hogy a kibontakozott pénzügyi krízis az ipar területén elsősorban a vasútépítésre és a hozzá kapcsolódó nehézipari beruházásokra gyakorolt erős mérséklő hatást. Ennek

következtében

a

belföldi

vasgyárakban

(is)

jelentőssé

vált

a

kényszerű

készletfelhalmozás, amelynek hatására túlkínálat keletkezett, így a forgalom mellett az árak esni kezdtek.91 Azonban ekkoriban a készletek felhalmozódását elsődlegesen nem a túltermeléssel, hanem a beruházások visszaesésével, tehát a kialakult pénzügyi vákuummal lehet magyarázni. A nehézipari termelés a válság előtti szinteket az 1870-es évek végére érte újra el. A kilábalást követően az 1880-as években a korábbi fejlődés üteme újfent jelentősen csökkent, az 1886-os évben meg is tört. Ez az 1886-os válság azonban a nagyiparra nem gyakorolt oly mértékű gátló hatást, mint a korábbi, 1873-as.92 A kilábalás gyorsan megtörtént, így a 19. század végén ismételt, ám rövid fejlődése következett, mely az 1880-as évtized utolsó éveitől az 1900-as évek legelejéig számítható. A 20. század kezdetén ismét igen erős recesszió bontakozott ki, melynek következtében különösen a nehéz- és építőiparban esett vissza a gazdasági termelés. Az 1873. évi válsághoz képest eltérést jelentett, hogy ennek okai egyértelműen és elsődlegesen a túltermelésre, illetve az abból fakadó negatív folyamatokra vezethetők vissza. Hazánk vonatkozásában különösen előnytelen jellemző volt az, hogy noha a fejlettebb tőkés országokban már 1903-tól fellendülés bontakozott ki, Magyarországon még az 1904–1905-ös évek is a pangás idejét jelentették.93 Az 5. számú táblázat adatai plasztikusan mutatják, hogy a gépipar szempontjából meghatározó vasérc-, nyers- és öntöttvas-, valamint acéltermelés mértéke együttesen csupán az 1908-as években haladta meg a század eleji szinteket – igaz, a vasérc- és acéltermelés ekkorra már jóval a válság előtti mérték felett járt. 5. számú táblázat. A legfontosabb nyersanyagok és ipari termékek évi termelése (1899–1913) Termelési év 1899 1900

Vasérctermelés q % — — 16 663 631 100

Nyers és öntöttvas t. q % 4 712 608 100 4 555 555 96

Acéltermelés q % — — 4 266 630 100

BEREND T. Iván, SZUHAY Miklós, i.m., 93. SÁNDOR Vilmos, i.m., 341. 93 BEREND Iván, RÁNKI György, Magyarország gyáripara az imperializmus első világháború előtti időszakában 1900–1914, Szikra, Bp., 1955, 37. 91 92

33

1901 1902 1903 1904 1905 1906 1907 1908 1909 1910 1911 1912 1913

15 572 987 15 622 383 14 351 115 15 240 356 16 613 581 16 982 906 16 660 201 19 364 074 19 654 815 19 057 488 19 502 304 19 911 622 20 590 759

93 93 86 90 100 102 100 116 118 114 117 119 123

4 513 265 4 354 039 4 155 487 3 875 007 4 212 820 4 196 911 4 402 365 5 229 739 5 304 597 5 025 558 5 183 913 5 528 387 6 229 519

95 92 87 81 89 89 93 111 113 107 110 117 132

3 738 030 3 934 450 3 728 960 4 012 530 4 639 440 5 057 040 5 158 000 6 374 000

87 92 87 94 109 118 121 149

8 000 000

187

Forrás: BEREND Iván, RÁNKI György, Magyarország gyáripara az imperializmus első világháború előtti időszakában 1900–1914, Bp., Szikra, 1955, 190-194.

Az elhúzódó kilábalás is azt bizonyítja, hogy a belföldi nehézipar nemcsak alacsony szintről indult, hanem a külső behatásokkal – válságokkal – szemben igen nagy érzékenységet mutatott. A hazai nagyipari keretek között működő gépipar kialakulását ugyanis a külföldi tőkések befektetései, valamint a hazai mezőgazdasági-kereskedelmi tevékenységből származó tőkefelhalmozás tette lehetővé. (A századforduló üzemeinek hozzávetőlegesen egyharmada fejlődött kisüzemből nagyüzemmé, míg kétharmada külföldi, vagy itthoni befektetők tevékenysége által kelt életre.) Válságok esetén a tőkefelhalmozásból működő üzemek termelési tevékenysége nagymértékben sebezhetővé vált, hiszen a (többlet) tőke igényt a pangó gazdasági környezetben nehezen lehetett biztosítani. Ezt a nehézséget a későbbi években a részvénytársasági formák mind gyakoribb alkalmazásával próbálták áthidalni, amely megoldást kínált az elégtelen tőkefelhalmozás miatt bekövetkezett kihívásokra.94 A folyamatnak köszönhetően a részvénytársaságok száma a kiegyezés előtti pár tucatról 1913-ra ezer fölé emelkedett. A részvénytársasági forma előnyeinek is köszönhetően – a válságok fékező hatása ellenére – a dualista ipar fejlődése a korszak végén a gépi nagyipar felülkerekedésének eredményével zárult. (Az egykori statisztikák szerint nagyipari szereplőnek a 20 főnél magasabb munkáslétszámmal rendelkező ipari üzemet lehetett tekinteni.) Annak ellenére ugyanis, hogy a gyáripari munkások száma nem haladta meg szignifikáns mértékben a kisiparban dolgozók számát, a termelés csaknem háromnegyed részét a nagyipari munkások csoportja állította elő.95 Ennek magyarázata az üzemek hatékonyságának különbözőségében, vagyis a technológiai innováció eltérő felhasználásában rejlett. „Míg a kisipar, valamint a

94 95

KATUS László, i.m., 460, 461. BEREND T. Iván, SZUHAY Miklós, i.m., 110.

34

nagyipari vállalatok alsó kategóriái a hagyományos technológiát alkalmazták és lényegében képtelenek voltak minden előrehaladásra, a kialakuló legnagyobb vállalatok (…) a technikai és termelési dinamizmus hordozói voltak.96 Ezt a megállapítást magyarázza és árnyalja a nagyipari munkásság eloszlását bemutató 6. számú táblázat. Ennek tanúsága szerint különösen is jelentős termelési hatás kapcsolódott a korabeli gigavállalatokhoz, tehát az 1 000 főnél nagyobb munkáslétszámot foglalkoztató üzemekhez, hiszen míg arányuk mindössze 1,6%-ot tett ki a századforduló nagyipar üzemei között, addig a korabeli munkásság csaknem egynegyed részét (24,5%) kötötték magukhoz. 6. számú táblázat. A nagyipari munkásság koncentráltsága 1900-ban Üzemkategória a Üzemek számának Alkalmazott munkaerő munkáslétszám alapján megoszlása % megoszlása % 21-100 76,2 26,6 101-500 20,0 35,8 501-700 1,6 4,7 701-1 000 0,6 8,4 1 000 felett 1,6 24,5 Összesen 100,0 100,0 Forrás: BEREND T. Iván, SZUHAY Miklós, i.m., 112.

A gigavállalatok esetén hangsúlyozott és bemutatott munkaerő koncentráció jelentősége a jelenlegi téma kapcsán abban áll, hogy méretéből fakadóan előrevetíti a győri Vagongyár munkavállalókra gyakorolt intenzív szívóhatását és migrációra gyakorolt erejét. Korábbi kutatások ugyanis bizonyították, hogy a 20. század első évtizedében a gyár foglalkoztatottjainak száma 1200 és 2400 (!) fő között ingadozott.97

5.6. A kereskedelem fejlődése a dualizmusban A fejlődő mezőgazdasági és ipari termeléshez kapcsolódó kereskedelem viszonyainak változása, fejlődése szempontjából a korszak legmeghatározóbb jellemvonásaként a dualista Monarchia államrendszerét tekinthetjük, a kereskedelem és a vámpolitika ugyanis a kiegyezést követően közös érdekű ügynek számított. „A kiegyezési törvény értelmében Magyarország

96

Uo., 113. GODENA Albert, A magyar Vagon- és Gépgyár munkaerő-állományának elemzése a győri fa- és fémipari szakiskola 1907/08. évi adatainak feldolgozása alapján, 43. A munkáslétszám és a termelés akivitása 1900-1910 között. Megjegyzendő, hogy induláskor 200 munkással rendelkezett a gyár, de a létszám gyorsan növekedett és már 1898ra elérte az 1200- as létszámot. NÉMETH Attila, i.m., 14. 97

35

ezen a téren szuverén és független ország volt, s ezekben az ügyekben önállóan intézkedhetett, a magyar országgyűlés azonban kész volt arra, hogy – tekintettel a közös gazdasági érdekekre és kapcsolatokra – a magyar korona országai és Ausztria között időnként vám- és kereskedelmi szerződés köttessék.”98 Az 1867. év végén életbe lépett vám- és kereskedelmi szövetség értelmében

Ausztria

és

Magyarország

államának

területe

egyetlen,

vagy

más

megfogalmazásban közös vám- és kereskedelmi területet alkotott – közös vámhatárral. A további államokkal kötött közös kereskedelmi szerződések mellett az osztrák és a magyar fél egyetértésben döntött többek mellett a vasút, a vízi közlekedés, a posta kérdéseiben is. A vám és kereskedelmi szövetséget a kezdetekkor 10 évre kötötték, de 5 év után bármely fél kezdeményezhetett módosítást érintő tárgyalásokat, melyek bizonyos fokú eredménytelensége a szövetség felmondását is eredményezhette.99 Az egyes periódusokat követően esetenként történtek hosszabban elhúzódó egyeztetések, viták a két fél képviselői között, ám az OsztrákMagyar Monarchia kiviteli és behozatali aktivitása az olykor lassabb döntéshozatal ellenére folyamatosan növekedett, ahogy ezt a 7. számú táblázat adatai is jelzik.

7. számú táblázat. Az Osztrák-Magyar Monarchia külkereskedelmi forgalma (folyó árakon, évi átlagok, millió koronában) Év

Kivitel

Behozatal

Mérleg

1866–1870 1871–1875 1876–1880 1881–1885 1886–1890 1891–1895 1896–1900 1901–1905 1906–1910 1911–1913

800 933 1 311 1 451 1 455 1 541 1 700 2 052 2 366 2 636

700 1 166 1 125 1 237 1 136 1 331 1 573 1 889 2 568 3 385

100 -233 186 214 319 209 127 163 -202 -749

Forrás: KATUS László, i.m., 465.

A kereskedelem vizsgálatakor a politikai viszonyok sajátossága miatt fontos szétválasztani Magyarország exportja kapcsán „a vámkülföldi külkereskedelmet és a Monarchia másik felével

98 99

KATUS László, i.m., 312. Uo., 313.

36

folytatott árucserét, mert az utóbbi a belső vámhatárok hiánya és a közös valuta következtében feltételeit tekintve közelebb állt a belkereskedelemhez. Ez az elkülönítés csak 1882-től kezdve lehetséges, mert az 1867 és 1874 közötti felvételek – amelyeket a korabeli statisztikusok is hiányosnak minősítettek – nem különböztették meg őket. A rendszeres és részletes külkereskedelmi statisztikai adatgyűjtés csak 1882-ben vette kezdetét.”100 A közös vámterületre és a ténylegesen vámkülföldre történő exporttevékenységet bemutató 8. táblázat adatai alapján Magyarország kiviteli szerkezetére az agrár alapjellemzők és termelési profil miatt – folyamatos csökkenés mellett ugyan – a mezőgazdasági termékek túlsúlya volt alapvetően jellemző. A világháború előtti időszakra azonban a mezőgazdasági és ipari termékek megoszlása közti különbséget már elenyészőnek értékelhetjük, vagyis a kiviteli szerkezet az ipari és a mezőgazdasági termékek megoszlásának vonatkozásában kiegyenlítődött. Ezek mellett igaz az is, hogy a mezőgazdasági termékek jelentősebb fogadó területének Ausztria számított, míg az ipari termékek felvevőpiacának nagyobb részét a vámkülföldi partnerek jelentették.

8. számú táblázat. Magyarország kivitelének szerkezete (1867–1913) (folyó árakon, százalékban) A közös Árufajták Egész kivitel Vámkülföldre vámterületre 1867/71 1882/86 1909/13 1882/86 1909/13 1882/86 1909/13 Növényi t. 37,4 33,8 25,7 34,4 29,0 32,2 14,9 Állatok és állati t. 24,7 26,3 25,2 29,4 25,8 18,6 22,9 Mezőgazdasági 62,1 60,1 50,9 63,8 54,8 50,8 37,8 termékek összesen Élelmiszeripari t. 15,4 17,8 24,5 16,3 25,0 21,5 23,1 Egyéb ipari t. 21,1 21,0 23,1 18,6 18,9 27,1 37,0 Egyéb 1,4 1,1 1,5 1,3 1,3 0,6 2,1 Forrás: KATUS László, i.m., 467.

A termelés és a kivitel szerkezetéből, vagyis a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek hosszú időn keresztül fennálló túlsúlyából is következtethetünk a behozatali szerkezet ipari termékeinek többletére. Folyamatában tekintve a behozatali oldalon az ipari nyersanyagok és a

100

Uo., 465.

37

félgyártmányok növekedését tapasztalhatjuk a korszakban. A legfőbb vámkülföldi kereskedelmi partnerek között a kereskedés volumene alapján elsőként Németországot, majd Nagy-Britanniát említhetjük. 9. számú táblázat. Magyarország behozatalának szerkezete (1867–1913) (folyó árakon, százalékban) A közös Árufajták Egész behozatal Vámkülföldről vámterületről 1867/71 1882/86 1909/13 1882/86 1909/13 1882/86 1909/13 Nyers élelmiszer, 9,7 7,2 6,1 4,8 27,2 14, állatok Ipari nyers- és 8,2 14,4 3,3 5,3 31,3 40,8 fűtőanyagok Nyersanyagok 16,0 17,8 21,6 9,4 10,1 58,5 54,9 összesen Félgyártmányok 4,4 12,9 18,3 12,6 18,7 14,6 17,0 Beruházási javak 16,6 5,0 8,1 4,8 7,2 6,1 10,8 Textil-, bőr- és 36,5 44,4 32,9 51,4 41,8 10,7 6,6 ruházati cikkek Egyéb fogyasztási 26,5 19,9 19,1 21,8 22,2 10,1 10,7 cikkek Késztermékek 79,6 69,3 60,1 78,0 71,2 26,9 28,1 összesen Forrás: KATUS László, i.m., 468.

A hazai termelési ágak fejlődése mellett a dualizmus kereskedelmi folyamatainak változására jelentős hatást gyakorolt, hogy a szállítás átalakulása mellett „kiépült a kereskedelem szolgáltatási háttere, mindenekelőtt a hitelintézetek és a biztosítótársaságok, 1864-ben megnyílt a pesti áru- és értéktőzsde.”101 Részben ennek is lett következménye az, hogy Budapest jelentette a legfőbb központot a kereskedelem tekintetében is. Korabeli adatok alapján az ország kereskedőinek csaknem egynegyede (23,6%) dolgozott és élt a fővárosban 1910-ben.102 Budapestet nem számítva az Alföld, valamint négy nyugat magyarországi megye (Pozsony, Sopron, Győr, Moson) rendelkezett az országos átlagnál magasabb kereskedői aránnyal.

5.7. Az infrastruktúra fejlődése a dualizmusban

BELUSZKY Pál, A kereskedés központjai és formái Magyarországon a dualizmus korában, TINER Tibor, TÓTH Tamás szerk., A falupolitikától a marketingföldrajzig, Tanulmányok Sikos T. Tamás tiszteletére, SZIE Kiadó, Gödöllő, 2013, 28. 102 Uo., 31. 101

38

A hazai gazdasági fejlődés, a fokozódó termelés és a termelt javak – akár bel-, akár külpiaci – értékesítése nem lett volna lehetséges a szállítási folyamatokat meggyorsító infrastruktúra jelentős nagyságú, dinamikus növekedése nélkül. A 19. század második felére a legnagyobb fejlesztések két fókuszterületet érintettek. Az egyik a vízszabályozás, míg a másik a vasútépítés elindulását jelentette. Mindegyikre igaz, hogy az 1840-es évektől kezdve csaknem fél évszázad alatt a legapróbb részletekig átalakította az ország természet- és gazdaságföldrajzi jellemzőit, továbbá lényegesen befolyásolta a településhálózat alakulását is.103 A század első felében az Alföld és Kisalföld meghatározó részét, a területek nagyobb hányadát rendszeresen elöntötte az áradás. A Tisza – és mellékfolyóinak – szabályozását nagy kiterjedésű kanyarok átvágásával 1875-re sikerült befejezni, bár az 1879-es szegedi árvíz bizonyította, hogy a mederbővítéseket és a védőtöltések emelését, megerősítését tovább kell folytatni. A kiegyezés utáni időszakra tehetjük a Duna rendszeres, átfogó szabályozásának megindulását is. Az 1870-es években előbb a főváros környéki Duna-partot, majd 1886-tól Győr és az osztrák határ közé eső Felső-Duna szakaszt, végül 1889-től az Al-Duna területeit szabályozták. A munkálatok következtében a gőzhajókkal járható vízi vonalak hossza 1910ben elérte a 3 000 kilométert. Az egy négyzetkilométerre jutó hajózható vízi utak hossza azonban európai mércével mérve továbbra is igen kevésnek számított. A vasúttal szemben a vízi szállítás versenyképességét olcsósága javította, lassúsága viszont nagymértékben rontotta. A rendezés következtében a hajózási útvonalak mellett jelentősen nőtt az ármentesített, termelés alá vont területek nagysága is. Ugyanakkor problémát jelentett, hogy a szabályozási munkálatokat és a lecsapolási tevékenységet nem kísérte az alföldi területek öntözése. Ennek hatására alakult ki a gazdaságilag igen káros szikesedés, mely a Tiszántúlon jelentős nagyságú területeket tett mezőgazdasági termelésre alkalmatlanná.104 Amíg a vízszabályozás a mezőgazdasági termelésre gyakorolt elsősorban pozitív hatást, addig a vasútépítés a szállítás forradalmasítása okán főként az ipart, illetve a kereskedelmet segítette. Az itthoni viszonyok között azért is vált különösen jelentőssé a vasútfejlesztés, mert a vasútvonalak kiépítése előtt semmiféle úthálózat nem állt rendelkezésre, mely a fejlődő gazdasági követelményeknek meg tudott volna felelni. A korábbi időszakban amúgy gazdaságilag rendkívül meghatározó vízi szállításra is jellemző volt, hogy a folyók főként keleti és déli irányba, vagyis a kiviteli területekkel, piacokkal ellentétesen folytak, ami miatt az

103 104

KATUS László, i.m.,432. Uo., 433.

39

áruszállító járműveket folyásiránnyal szemben állati vagy emberi erővel kellett a vontatásban segíteni. Az 1840-es évek második felétől induló vasútépítési munkálatok hatására a kiegyezéskor már 2 000 km feletti vasútvonal állt üzemben, mely főleg az Alföld gabonatermő vidékeit kötötte össze Béccsel és Trieszttel. „1867 és 1872 között az országgyűlés 20 vasútvonal építését engedélyezte, valamennyinél államilag garantálva a beruházott tőke 5-6%-os profitját. Hét év alatt több mint 4000 km új vonalat adtak át a forgalomnak.”105A kezdetben többségében magánalapítású vasutak mellett 1868-ban létrejött a Magyar Állami Vasutak (MÁV) intézménye, mely folyamatosan növelte a fennhatósága alá tartozó vasútvonalak nagyságát az országban. Az 1873. évi válság hatására az 1880-as évek elejéig az építési munkálatok jelentősen visszaestek, innentől számítva viszont a 20. század legelejéig csaknem 10 000 kmnyi újabb vasútvonal épült meg. Az 1880-as évektől kezdődően a helyi érdekű vasútvonalak építése szökkent szárba, melyek ugyan a korábbi vonalaknál jelentősen gyengébb felépítésű és teljesítményű vonalak voltak, de éppen olcsóságuk tette lehetővé, hogy szerepük a személyszállítás és a helyi áruszállítás terén növekedjen. A színes képet mutató vasútfejlesztési tevékenység következtében mindenesetre a kiegyezés évében még csupán 2 285 km hosszúságú magyarországi vasútvonal a világháború előtti időszakra nagyságrendjét tekintve tízszeresére duzzadt, azaz 1913-ra meghaladta a 22 000 km hosszúságot is.

10. számú táblázat. Magyarország vasútvonalainak fejlődése (1846–1913) Vasútvonal hossza 100 km2-re jutó vasútvonal Év km-ben km-ben 1846 35 0,0 1850 222 0,1 1867 2 285 0,8 1873 6 253 1,9 1890 11 246 3,4 1900 17 108 5,2 1913 22 084 6,8 Forrás: BEREND T. Iván, SZUHAY Miklós, i.m., 58.

A növekedés mellett a korszak második felétől egyre inkább jellemzővé vált az állami közreműködés megjelenése is. Kezdetben többnyire a csőd közeli magántársaságok szanálása és az állami vasutak kiegészítése jelentette a szerepvállalás fő okát, míg később, tehát az 1880as évektől kezdődően az állami jelenlét a gazdaságpolitikai törekvések egyik centruma lett, 105

Uo., 434.

40

mely elsősorban Baross Gábor államtitkársága (1883–86), majd minisztersége (1886–92) alatt valósulhatott meg.106 Baross Gábor irányításával 1889. augusztus 1-jétől új díjszabás érvényesült a vasúti áruszállításban, melynek értelmében a jelentős exportcikkek, valamint a hazai iparcikkek szállítása kedvezményben részesült. Döntő jelentőségűnek bizonyult továbbá Baross személyforgalmat érintő zónatarifa rendszere is, melyre azért volt szükség, mert 1899-ig a magyar vasút személyszállítási díjai egész Európában a legmagasabbak voltak. Nem meglepő, hogy a magas költségek miatt a személyforgalom nagyon alacsony mértéket ért el, az elindított vonatok többnyire félig, vagy teljesen üresen közlekedtek az állomások között. Az új tarifa alkalmazásával a szomszédos (vagyis a nagyon közeli), illetve az egymástól jelentősen hosszabb távolságokra fekvő (vagyis nagyon távoli) települések között csökkent nagyobb mértékben a díjszabás, melynek következtében a szegényebbek, azaz az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők számára is megnyílt a vonattal utazás lehetősége.107 A legrövidebb utazási távolságokon (1-20 kilométer között) a viteldíj a korábbiak hatod részére, közepes távolságokon kétharmadára, felére mérséklődött, míg a hosszabb távokon, vagyis 225 km felett egységesen 4 koronát tett ki a harmadik kocsiosztályon (amely utóbbi kategóriában 80%-os csökkenést eredményezett).108 A 11. számú táblázat alapján jól nyomon lehet követni az intézkedés hatását, melynek következtében 1903-ra már 166 millió utas vette igénybe a vasúti közlekedést. 11. számú táblázat. A magyarországi vasutak szállítási teljesítménye (1864–1913) Áruforgalom

Utasforgalom Év 1864 1876 1890 1900 1913

Utas (millió) 1,8 9,2 29,0 64,0 166,0

Utaskilométer (millió) 179 510 1 237 2 318 4 999

Millió tonna 2,0 9,0 19,0 40,0 77,2

Millió tonnakilométer 304 1096 2798 4648 8319

Forrás: KATUS László, i.m., 436.

106

Uo., 435. Uo., 435. 108 CZÉRE Béla, Magyarország közlekedése a 19. században (1780-1914), MÁV Rt. Vezérigazgatósága, Bp., 1997, 134, 135. A díjak és a zónák az évek elteltével természetesen változtak. 1903-ra a legfelső, egységesített zóna távolsága 401 km-re növekedett, ahol a harmadik kocsiosztályon való utazásért már 10 koronát kellett fizetni (226 és 300 km között 8 koronát). A zónák összevetésével az látható, hogy 1889-től 1903-ig a viteldíjak a harmadik kocsiosztályon nagyságrendileg megduplázódtak. 9. táblázat, A Baross-féle zónadíjszabás menetdíjai a személyvonat III. kocsiosztályán. CZÉRE Béla, i.m., 135. 107

41

Zárásként fontos kiegészítő hatásként szükséges tekinteni arra, hogy „a kiegyezés utáni Magyarországon az épülő vasút kényszerítette ki a közutak építését, amelyen el lehetett juttatni az agrártermékeket a vasúthoz. A közutakat a biztonságos vasút üzemeltetéséhez mint kiszolgáló létesítményeket építették meg.”109 A későbbi években viszont a korszerű, tehát nem kizárólagosan a vasúti közlekedéshez kapcsolódó és arra épülő infrastruktúra megteremtése – útburkolatok, hidak, alagutak építésével – a városok modernizációjának fontos tényezőjévé vált.110 A közutak vonatkozásában elsősorban nem a hálózat bővüléséről szükséges beszélnünk, hanem a szilárd burkolatú, illetve kavicsolt szakaszok arányának emelkedéséről,111 melyet a személy- és tehergépkocsik gyors növekedése indukált (1910 és 1914 között számuk 1 000 felettiről 3 000 felettire változott).112

5.8. Urbanizáció,113 népesedés és modernizáció a dualizmusban A korszak demográfiai és migrációs folyamatainak áttekintése előtt szükséges kiemelni, hogy a 19. századtól kezdődően gyökeresen megváltozott, átalakult a korábbiakban használt város fogalma és jelentése. A változás abból eredeztethető, hogy a 18. század végétől kezdődően egyre élesebben vált el egymástól a városi szerepkör jelentése és a város jogi fogalma.114 A 19. századot megelőző időszakok kapcsán kétféle város-definícióról beszélhetünk. „A történészek (…) nagy többsége a közigazgatási-jogi városi fogalmat használja. Város az, amelynek szabad királyi városi (civitas) kiváltsága volt (a középkorban). Vagy város az, amelyik földesúri fennhatóság alatti mezőváros (oppidum) volt ugyan, de

BAJOR Tibor, A folyami szállítástól az autópályáig, A magyar közlekedés és a gazdaság kölcsönhatásai a középkortól az 1990-es évekig, G. MÁRKUS György szerk., XXI. század Tudományos Közlemények, 26. szám, Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest, 2011. szeptember, 55-56. A közlekedés és a vasút fejlődéséről további részletes elemzés érhető el: HORVÁTH Csaba Sándor, A közlekedés és a tér. A GYSEV és a MÁV egyes helyiérdekű vasútjainak gazdasági és társadalmi hatásai az ÉszaknyugatDunántúl térségében 1920-ig, ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola Atelier - Európai Historiográfia és Társadalomtudományok Doktori Program doktori disszertáció, Budapest, 2014. 110 KALOCSAI Péter, A városi közlekedés modernizációja Magyarországon (1867-1904), H. NÉMETH István, SZÍVÓS Erika, TÓTH Árpád szerk., A város és társadalma, Tanulmányok Bácskai Vera tiszteletére, Rendi társadalom – polgári társadalom 24, A Hajnal István Kör–Társadalomtörténeti Egyesület 2010. évi Kőszegen megrendezett konferenciájának kötete, Hajnal István Kör–Társadalomtudományi Egyesület, Bp., 2011, 66. 111 HEGEDŰS Gyula, Közlekedésgazdaság, közlekedéspolitika, az európai és a magyar közlekedésgazdaság és közlekedéspolitika a 19-20. században, Novadat Bt., Győr, 1995, 79. 112 Uo., 81. 113 Az urbanizáció fogalma olyan gyűjtőnév, mely a városodást és a városiasodást is magába foglalja. A kettő közötti különbség abban rejlik, hogy a városodás a mennyiségi változásokra, míg a városiasodás minőségi változásokra reflektál. KALOCSAI Péter, i.m., 62. 114 BÁCSKAI Vera, Városfejlődés és városhálózat Magyarországon a 19. században, ANGI János, BARTA János szerk., Emlékkönyv L. Nagy Zsuzsa 70. születésnapjára, Multipex Media – DUP, Debrecen, 2000, 125. 109

42

rendelkezett valamilyen autonómiával, saját igazgatással.”115 A 19. század első felében végbement, településhálózatot érintő fejlődést követően a dualizmus közigazgatási reformjainak hatására közigazgatás-jogi szempontból kétféle típusú, vagyis törvényhatósági jogú és rendezett tanácsú városok jöttek létre.116 A törvényhatósági joggal rendelkező városok „a megyékkel azonos jogokat élveztek: tehát velük azonos értékű önkormányzatiságot, a korabeli felfogás szerint az állami közigazgatás »közvetítését« végezhették lefelé és felfelé.”117 Emellett lehetőségük nyílt közérdekű és országos ügyek megvitatására, felterjesztésére. A rendezett tanácsú városok az alsóbb kategóriájú városok csoportját jelentették. „A rendezett tanácsú város címért – a községi törvény keretén belül – a belügyminiszterhez lehetett fordulni. De a dualizmus korában el is lehetett veszíteni ezt a státust.”118 A korszakban a jogiközigazgatási funkciók mellett a város fogalmának másik igen gyakori definíciója azon alapul, hogy a város a népességtömörülés magas koncentrációjú pontja, tehát egy települést meghatározott létszám felett városnak tekinthetünk. 1848-ban a városokat a lakossági létszám alapján három nagy kategóriába sorolták: 12 000 fő alatt egy település kisvárosnak, 12 000 és 30 000 fő között már középvárosnak, 30 000 fő felett nagyvárosnak minősült.119 A 19. századi városok vizsgálata kapcsán harmadik fontos elemként megjelent az ún. funkcionális városszemlélet is. Ennek a szemléletnek az a lényege, hogy egy adott település esetében a jogi státusz és a népességszám mellett részletesen és konkrétan elemezni szükséges azt is, hogy milyen városi funkciókat töltött be az adott időszakban. A városképződési folyamatok tekintetében a korszakban újdonságként jelentkezett, hogy a 18. században még a városok létrejöttének szempontjából meghatározó kézművesipar a 19. századra elvesztette jelentőségét. A kedvező mezőgazdasági adottságokkal rendelkező területek települései kerülhettek előnybe azzal, ha körzetükben szoros gazdasági kapcsolatokkal rendelkezve a vidék terményfeleslegét forgalmazni és értékesíteni tudták.120 A 19. század második felére az agrár-kereskedelem mellett csekély mértékben az ipar is hatott a városképződésre, azonban igen sajátos és átmeneti módon. „Ha az ipar már meglévő városokba települt, a helyi tőke részt vett a vállalatalapításban, az új üzem helyi erőforrásokra is támaszkodott (szakképzett munkaerő, fogyasztópiac, kedvező forgalmi helyzet stb.), akkor GYÁNI Gábor, KÖVÉR György, Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig, Osiris Kiadó, Bp., 2006, 54. 116 Az átalakulási folyamat részletesen megismerhető: PÖLÖSKEI Ferenc, Városok jogállása a kiegyezés után, ANGI János, ifj. BARTA János szerk., Emlékkönyv Orosz István 70. születésnapjára, Multiplex Media – DUP, Debrecen, 2005, 209-216. 117 GYÁNI Gábor, KÖVÉR György, i.m., 54. 118 Uo., 55. 119 Uo., 56. 120 BÁCSKAI Vera, i.m., 129. 115

43

szoros kapcsolatba kerülhetett az iparosodás és a városfejlődés (népességnövekedés, tőkegyarapodás, infrastruktúra-fejlesztés stb.). De az ilyen jellegű ipartelepítés még a századfordulón is csak néhány város esetében számottevő.”121 A városképződés szempontjából a mezőgazdaság és a mezőgazdasági termelésre épülő kereskedelmi tevékenység döntő szerepéből, illetve az ipar partikuláris hatásából is eredeztethető, hogy „a polgári korszak városállománya – legalábbis a magasabb hierarchikus szinteken – már a század első felében kialakult és a városfejlődés, a városi hierarchia alakulásának specifikus vonásai csírájukban vagy éppen kifejlett formában megtalálhatók már a 19. század elején is.”122 Noha a városba áramlás folyamata a dualizmus időszakában gyorsult fel, de az iparosodás és az urbanizáció közé még a korszak végén sem lehetett egyenlőségjelet tenni.123 Kivételt egyedül Budapest helyzete jelentett, ahol a jelentős mértékű iparosodás és a nagyütemű népességnövekedés egymással összekapcsolódott. Ennek következtében a korszak végére a fővárosban élő népesség aránya megháromszorozódott és csaknem elérte az 5%-os értéket. Általánosságban azonban a hazai városok kapcsán Budapest példájához hasonló mértékű emelkedés, továbbá iparosodással való szoros összefonódás nem volt tapasztalható. 12. számú táblázat. A városi népesség számának és arányának változása Magyarországon Horvát-Szlavónország nélkül (1857–1910) A népesség (ezer fő) arány arány arány arány arány Lakóhely szám szám szám szám szám % % % % % 1857 1870 1890 1900 1910 Budapest* 187 1,5 271 2,0 492 3,2 716 4,3 880 4,8 Városok 1439 11,9 1736 12,8 2083 13,7 2307 13,8 2846 15,6 Községek 10489 86,6 11572 85,2 12588 83,1 13698 81,9 14538 79,6 Összesen 12124 100 13579 100 15163 100 16721 100 18264 100 Forrás: BELUSZKY Pál, GYŐRI Róbert, i.m., 69. Megjegyzés: *1873-ig Pest, Buda és Óbuda együtt

Az országos viszonyokon túllépve összefoglalóan az is elmondható, hogy a hazai iparosodás és az iparosodáshoz kapcsolódó városiasodás szintje a fejlettebb ipari nemzetek (például Ausztria) szintjét nem közelítette meg. (Még Budapest sem tartozott a nemzetközileg meghatározó nagyvárosok közé.)124 Továbbá dacára a korszak igen impozáns demográfiai növekedésének (Magyarország polgári lakosainak száma az 1870-ben mért 15,5 milliós

BELUSZKY Pál, GYŐRI Róbert, Magyar városhálózat a 20. század elején, Dialóg Campus Kiadó, Bp.-Pécs, 2005, 56. 122 BÁCSKAI Vera, i.m., 130. 123 GYÁNI Gábor, Iparosodás és urbanizáció Magyarországon, NÉMETH Zsófia, SASFI Csaba szerk., Kőfallal sárpalánkkal, Rendi társadalom – polgári társadalom 7, A Hajnal István Kör–Társadalomtörténeti Egyesület 1993. évi debreceni konferenciájának előadásai, Csokonai Kiadó, Debrecen, 1997, 15. 124 BELUSZKY Pál szerk., Magyarország történeti földrajza I, 60. 121

44

számról 1910-re 20,9 millióra változott125) – legfőképp az iparosodás és a városiasodás összefonódósának hiánya miatt – a 20. század elején a hazai népesség igen nagy része (1880ban 74%, 1910-ben 69%) azonos településen született, élt és halt is meg.126 Az országos átlagban csekély mértékben változó (növekedő) arányszám azonban nem jelenti azt, hogy a különböző területek, tájegységek migrációs térképe homogén képet mutatott volna. Beluszky Pál kifejezetten hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medence lakosságának területi megoszlására a migrációs folyamatok fontos hatást gyakoroltak.127 Ez a megállapítás azért nem ellentétes Gyáni Gábor és Kövér György adatközlésével, mert a születési és halálozási hely(ek) összevetése (és csekély mértékű arányváltozása) a migrációs folyamatok egy szeletének modellezésére alkalmas csupán. Jellemzői alapján a migrációs folyamatok csoportokra bonthatók, melyeknek alapvető folyamatai és formái egymástól lényegesen eltérőek és különbözőek. A legalapvetőbb migrációs folyamatnak az ideiglenes vándorlás tekinthető. Ennek leggyakoribb kiváltója a lakóhelytől távoli munkavállalás, mely a korszakban többnyire mezőgazdasági idénymunkák alkalmával jelentkezett. A kisalföldi, a dunántúli és az alföldi gazdaságok számítottak a legjelentősebb fogadóterületeknek. Sokan vállaltak idénymunkát ipartelepeken is, pl. fűtési szezonban működő bányákban, különféle építkezéseken vagy éppen vasútépítésnél, de ideiglenes migráció kapcsolódott a házi- és uradalmi cselédekhez is. Az ideiglenes belső vándorlások mellett az állandó lakhely megváltoztatása, vagyis az állandó vándorlás szintén jellegzetes, következményeit tekintve legjelentősebb formája a migrációnak. Összetevői alapján a végleges lakóhely-változtatás több alcsoportra bontható.128 Lehetett külső migráció, mely a külföldre vándorlással egyezik meg (emigráció), de jelenthetett belső migrációt is, mely országon belüli lakóhely változtatást eredményezett. Országon belüli lakóhely változtatás történhetett egyrészt falvak között, elsősorban házasság vagy állandó munkavállalás miatt. Másrészt az agrárfalvak és a városok, valamint kialakuló iparvidékek között úgy, hogy megváltozott a mezőgazdasági alapfoglalkozással rendelkező személy képzettsége, munkája. A falvak közötti belső vándorlásokra találunk jó példákat a Dunántúlon, ahol az aprófalvas település struktúra mellett a gazdasági cselédek helyváltoztatása is hozzájárult a folyamatok felerősödéséhez. A belső migráció második típusával találkozhatunk

BELUSZKY Pál, GYŐRI Róbert, i.m., 66. GYÁNI Gábor, KÖVÉR György, i.m.,62. 127 BELUSZKY Pál, Belső vándorlások a dualizmus korában Magyarországon, Dr. HANUSZ Árpád szerk., Földrajzi környezet – történeti folyamatok, Tanulmánykötet Dr. Frisnyák Sándor 70. születésnapja tiszteletére, Nyíregyházi Főiskola Természettudományi Főiskolai Kar Földrajz Tanszék, Nyíregyháza, 2004, 55. 128 Uo.,58. 125 126

45

Erdély, vagy Máramaros esetében, ahol az alacsony gazdasági fejlettség miatt a vándorlások jelentős része nagyobb távolságban fekvő régiókba irányult.129 Az ország különböző területeinek, régióinak jelenősen eltérő fejlettsége miatt a belső migráció esetén „a fogadó települések a kiváltságos városok, valamint a gazdasági fejlődésben (…) már érdemben megindult megyék voltak.”130 A belső vándorlás északról dél, vagyis a centrumterület felé történt, ám „a századfordulón felgyorsult a keletről nyugatra, Erdélyből és a keleti-északkeleti peremvidékről a központ felé való áramlás is.”131 A migrációs irányvonalak teljes körű megértéséhez szükséges eltérő fejlettségi szintek kérdésében Beluszky Pál a századelő modernizációs térképének felrajzolásával adott részletesen választ,132 méghozzá úgy, hogy a modernizációs előrehaladottság meghatározásának szempontjából az alábbi 12 mutatót vizsgálta meg:

1. az írni-olvasni tudók aránya, 2. az orvosok által látott halottak aránya, 3. a hitelintézetek betétállományának nagysága a lakosságszámra vetítve, 4. a százezer lakosra jutó telefonállomások száma, 5. a gyáripari keresők aránya az összlakosságból, 6. a nem agrárkeresők aránya, 7. a tűzkár elleni biztosítások lakosságszámra eső összege, 8. a jelzáloghitelek nagysága lakosságszámra vetítve, 9. a polgári iskolai tanulók aránya a lakosságból, 10. a százezer lakosra jutó kórházi ágyak száma, 11. városodottsági szint a magas hierarchiájú települések lakosságszáma alapján, 12. városodottsági szint valamennyi városi funkciójú település lakosságszáma alapján.

129

Uo.,63. HAJDÚ Zoltán, A peremterületi migrációs folyamatok a centrumtérségek felé a dualizmus időszakában a történelmi Magyarországon, KUPA László szerk., Vándorló kisebbségek, Etnikai migrációs folyamatok KözépEurópában történeti és jelenkori metszetben, Pécsi Tudományegyetem, Bookmaster Kft., Pécs, 2010, 19. 131 KATUS László, i.m., 499. 132 Több helyen is elérhető – a teljesség igénye nélkül: BELUSZKY Pál, A modernizáció területi differenciái a századelő Magyarországán, PÁSZTOR Cecília szerk., „…Ahol a határ elválaszt”, Trianon és következményei a Kárpát-medencében, Nagy Iván Történeti Kör, Nógrád Megyei Levéltár, Szinbád Kht., Balassagyarmat-Várpalota, 2002, 9-30. BELUSZKY Pál szerk, Magyarország történeti földrajza II., Dialóg Campus Kiadó, Bp.-Pécs, 2008, 348. BELUSZKY Pál, GYŐRI Róbert, i.m.,85. 130

46

A szempontok pontozását és a pontok összesítését követően a területek133 egymással való összevetése, az országon belüli modernizációs fejlettség felrajzolása lehetségessé vált. 1. számú térkép. Modernizációs zónák a századelő Magyarországán

1 = a modernizáció hídfőállása, Budapest; 2 = modernizációs központok; 3 = modernizációban hátramaradt területek regionális központjai; 4 = a modernizáció élén járó régiók; 5 = modernizálódó régiók; 6 = mérsékelten modernizálódott régiók; 7 = a modernizációba alig bekapcsolódott régiók Forrás: BELUSZKY Pál, GYŐRI Róbert, i.m., 85.

1900-ban a 6 év feletti népesség 59,5%-a, 1910-ben 66,5%-a tudott írni és olvasni. Ez az arány a legfejlettebb területeken elérte a 80-90%-os szintet is. Az orvosok által látott halottak aránya az elhalálozás előtti orvosi kezelés nagyságrendjét mutatja az összes elhunythoz viszonyítva. 1910-ben halottjaink 50,2%-a részesült halálát megelőzően orvosi ellátásban. Mindkét mutató esetében az ország középső, illetve észak-nyugati területei voltak a legfejlettebbek. A bankbetétek nagyságának tekintetében a gazdaságilag erős nagyvárosok és régiói számára jutott vezető szerep, itt a középső és a nyugati országrész járt a többi előtt. A telefonállomások számának vonatkozásában a főváros döntő fölénye érvényesült, de modernizációs ék képződött Pozsony, Moson, Sopron, Győr, Komárom és Esztergom vármegyék területén. Az értékek elemzését, valamint a régiók, modernizációs zónák teljes összevetését követően bizonyosságot nyert, hogy Budapest számított a modernizáció hídfőállásának, míg számottevő modernizációval rendelkezett Nyugat-Magyarország és az

Fogalmi szinten régiónak azt a nagyobb területi egységet értjük, mely több, egymással valamilyen meghatározott funkcionális rendszerben (igazgatás, gazdaság, településszerkezet) lévő, ember által is fomált (kultúr)tájat foglal magába. BERÉNYI István, A kutúrtáj és -régió, mint kulturális örökség, J. ÚJVÁRY Zsuzsanna szerk., Ezredforduló – századforduló – hetvenedik évforduló, Ünnepi tanulmányok Zimányi Vera tiszteletére, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Piliscsaba, 2001, 643. 133

47

Alföld. Az átlagosnál valamivel kedvezőbb eredményt ért el a Felvidék középső része, viszont csupán közepesen modernizálódott területként tarthatjuk számon a Felvidék nyugati részét, Közép- és Dél-Dunántúlt, míg Kelet-Magyarország valamint Horvátország és Szlavónia területei tradicionális, vagyis alig modernizálódott régiók voltak. Nyugat-Magyarország területén belül Sopron, Győr és Pozsony környéke kiemelkedett a többi terület közül. Ez a vidék az államalapítás óta rendkívül jó pozícióval rendelkezett. „Nemcsak Bécs közelsége – a bécsi piac már a feudáliskorban ösztönözte a mezőgazdasági árutermelést, az agrárgazdaság modernizációját –, a Budapest-Bécs között a Duna mindkét partján korán kiépített közlekedési folyosók miatt, hanem a Duna viziútja révén is, mely évezrede az ország legfontosabb közlekedési ütőere volt, s az agrárkivitel, főleg a szemestermények kivitele óta már a vasútépítkezések előtt »modern« városok (…) kialakulását segítette elő.”134 A térszerkezet összefüggéseit illetően Beluszky Pál jelenleg ismertetett felosztása nem az egyetlen és kizárólagos forma, mely a dualista Magyarország vonatkozásában megszületett – még magától Beluszky Páltól sem. (Későbbi, 2008-as felosztása abban tér el, hogy ÉszakkeletFelvidéket, Erdély bizonyos részét és Krassó-Szörény vármegyét más országrészhez sorolta, ám ebben a későbbi felosztásban országrészekről és nem modernizációs területekről beszélt.)135 Tóth József és Golobics Pál szerkezeti felosztása szerint például a századfordulót követően kilenc terület különült el egymástól Magyarországon, azonban ezek a területek régiókezdeményekként értelmezhetők csupán.136 Ez a formálódó, részleteiben még közel sem teljesen kialakult régiós karakterisztika magyarázza részben az egyes felosztások közötti eltéréseket és a különböző értelmezések lehetőségeit. Beluszky Pál munkásságával kapcsolatban azonban feltétlenül szükséges kiemelni, hogy „valamennyi (…) elképzelés közül szakmailag az övéi a legmegalapozottabbak, hiszen rendkívül részletes, alapos szempontrendszert dolgozott ki és hatalmas matematikai apparátust használt a térszerkezet feltárása érdekében.”137 Ezekkel a szempontokkal indokolható, hogy jelenlegi munkánkban az általa létrehozott modernizációs felosztáshoz igazodunk.

BELUSZKY Pál, A Dunántúl és a Kisalföld a 20. század elejének modernizációs folyamataiban, FRISNYÁK Sándor, TÓTH József szerk., A Dunántúl és a Kisalföld történeti földrajza, A Budapesten és Pécsett 2002. november 25-26-án megtartott tudományos konferencia előadásai, kiadja a Nyíregyházi Főiskola Földrajz Tanszéke és a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete, Nyíregyháza-Pécs, 2003, 52. 135 GULYÁS László, Elképzelések a dualista Magyarország térszerkezetéről, különös tekintettel a regionalizmusra, MICHALKÓ Gábor főszerk., Földrajzi Közlemények, 137. évfolyam, 4. szám, Magyar Földrajzi Társaság, Heiling Média Kiadó Kft., Bp., 2013, 344-363. 136 Dr. TÓTH József, Dr. GOLOBICS Pál, Régiók és interregionális kapcsolatok a Kárpát-medencében, FRISNYÁK Sándor szerk., A Kárpát-medence történeti földrajza, Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza, 1996, 111. 137 GULYÁS LÁSZLÓ, i.m., 356. 134

48

A modernizáció fejlődésének vizsgálatán túl a korszak gazdasági és társadalmi folyamatait különleges megközelítésben foglalta össze Fónagy Zoltán a társadalomban megjelenő kétféle időfelfogás, vagyis a régebbi, ún. természet- vagy feladatorientált és az újabb, vagyis az óraorientált időfelfogás ütköztetésével, bemutatásával. Eszerint a századforduló idején „a tömegjellegű termelésben munkavállalóként résztvevő ember munkáját már nem a munka végeredményéhez viszonyítja (hiszen arra csekély befolyással bír), hanem az időhöz, amelynek meghatározott egysége alatt kell feladatát elvégeznie. A természeti tényezőktől való elszakadást a 19. század második felében a gáz-, majd az elektromos világítás elterjedése tovább erősítette. (…) A nagyiparban minimálisra zsugorodott a szezonális hullámzás, hiszen a nyár és a tél egyformán alkalmas a termelésre.”138 Az időfelfogás változásának bemutatását azért is tekinthetjük meghatározó és fontos körülménynek, mert az új gondolkodás megteremtésében, illetve megszületésében az új termelési és gazdasági körülmények mellett egy eddig nem említett szempont is nagy szerepet kapott. Ugyanis „az óraorientált időfelfogás elterjesztésének, a modern társadalmakra jellemző időfegyelem kialakításának első, széles rétegeket elérő eszköze Magyarországon (is) az iskolarendszer volt (a másik a menetrendhez kötött közlekedési eszközök tömegméretű igénybevétele, illetve a nagyüzemi ipar lesz.)”139 Jelen munka keretein túlmenően tehát – fogalmi szinten – a 19. század végétől kezdődően a megváltozott időfelfogás tekintetében is összekapcsolódik a gazdaság, az ipar és a modern iskolarendszer is. A gazdasági alapokon nyugvó fejlődést összességében, átfogóan értékelve – akár a fejlődés volumenét, akár a fejlettségi szinteket tekintjük – hazánk lényegében átmeneti térben helyezkedett el és átmeneti helyzetben várhatta az első világháború kitörését. A nyugati területekhez, országokhoz képest a legtöbb szempontból lemaradással küzdött, a keleti területekhez képest viszont fejlettebb volt.140

FÓNAGY Zoltán, Ember és idő viszonya a 19. századi Magyarországon, GERGELY Jenő főszerk., A hosszú 19. és a rövid 20. század, ELTE BTK Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék, Bp., 2000, 140. 139 Uo., 144. 140 BELUSZKY Pál szerk., Magyarország történeti földrajza I., 57. 138

49

6. A dualizmus korának oktatása Természetesen a neveléstörténet változásának szempontjából az iskola és az oktatási rendszer időfelfogáshoz kapcsolódó viszonya nem említhető a korszak legfontosabb nóvumai között. Jellemző azonban az oktatás rendszerének törvényi szintű átalakulása, a modern oktatási rendszer kiépülése és az írástudatlanság rohamos csökkenése. A dualizmus jelentősége abban foglalható össze, hogy a gazdasági és a társadalmi fejlődésre is pozitív hatást gyakorló kiegyezés igen jelentős előrelépéssel járt az oktatás területein is, mivel lehetőséget adott a hazai iskola- és oktatási rendszer korszerűsítésére és modernizálására.141 A korszakban kialakult egy részleteiben és feltételeiben még korántsem egységes, illetve homogén oktatási struktúra, amely azonban már világosan rendelkezett az alap-, a közép- és a felsőfokú oktatás rendszerével. Iskolaév

17 16 15 14 13

1. számú ábra. Az oktatás rendszere a dualizmusban

Életkor

23 22 21 20 19

Egyetem, műegyetem, Felsőfokú szakiskolák

MÉSZÁROS ISTVÁN, NÉMETH András, PUKÁNSZKY Béla szerk., Neveléstörténet, Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe, Osiris Kiadó, Bp., 2005, 307. 141

50

Polgári iskola

Reáliskola

Középfokú szakiskolák (mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi), Tanító- és óvónőképző intézet

Gimnázium

12 11 10 9 Tanonc iskolák, Ismétlő iskola 8 7 6 5 4 3 2 1

Elemi népiskola

Forrás: MÉSZÁROS ISTVÁN, NÉMETH András, PUKÁNSZKY Béla szerk., Neveléstörténet, Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe, Osiris Kiadó, Bp., 2005, 315.

6.1. A népiskolai oktatásrendszere a dualizmusban Az átalakulás első jeleként az Andrássy kormányban ismét vallási és közoktatásügyi miniszter szerepét betöltő Eötvös József142 irányításával „megszületett Magyarország első népoktatási törvénye, az 1868. évi XXXVIII. tc.”143 A törvény a teljes hazai oktatás szempontjából döntő fontosságú szerepet töltött be, hiszen megjelenésével Magyarországon törvényi keretek között kezdetét vette az általános tankötelezettség gyakorlatának megvalósítása. Eötvös korábbi, 1848-as elképzeléséhez képest a dualizmus kori népoktatás megvalósításának keretrendszere némileg megváltozott abból a szempontból, hogy a meglévő felekezeti iskolák létjogosultságát és működési szükségességét elismerte, továbbá lehetőséget

Eötvös József 1848-ban volt első ízben vallás- és közoktatásügyi miniszter. Külföldről való hazatérését követően 1866-ban választották a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé. KARDOS József, KELEMEN Elemér, SZÖGI István, A magyar felsőoktatás évszázadai, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2000, 77. 143 1868. évi XXXVIII. törvénycikk a népiskolai közoktatás tárgyában. http://1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5360 A törvény az alábbi népoktatási tanintézeteket említi: elemi népiskola, felsőbb népiskola, polgári iskola, tanítóképezde. Az egyes korok iskolatípusainak elnevezése és definíciója elérhető: MÉSZÁROS István, Magyar iskolatípusok 996-1990, KARDOS József, LÉCES Károly szerk., A magyar neveléstörténet forrásai VI., Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Bp., 1995. Fontos megemlíteni, hogy a népiskola fejlődésére folyamatként szükséges tekinteni, melynek alapköve volt az 1777. évi Ratio Educationis abban a tekintetben, hogy a 18. századi népiskolák helyzetét szabályozta. A népiskolareform fázisairól bővebben írt: MÉSZÁROS István, Magyar iskola: 996-1996, előadások, cikkek, beszédek, Eötvös József Könyvkiadó, Bp., 1997, 27. 142

51

18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7

adott az egyház számára további népiskolák működtetésére. Községi iskolák megnyitása azokon a helyeken történt, ahol a felekezetek nem tartottak fenn saját hatáskörű iskolát.144 Mindazonáltal a kultuszminiszter nem kívánt lemondani az állam befolyásáról az alapfokú oktatásban sem, ezért a felekezeti iskolára is kiterjedő felügyeleti, ellenőrző jogkört állami kézben hagyta. Részleteit tekintve alapszinten a törvény minden hat és tizenkettő éves kor közé eső fiú és lány számára előírta a mindennapos elemi iskola látogatásának kötelezettségét szeptembertől júniusig. Az első hat osztály elvégzését követően, vagyis tizenkettő és tizenöt év között az ismétlő elemi iskola következhetett (ebben a három évben nagyobb részben a téli hónapok idején, kisebb részben a nyári hónapok alatt heti néhány órás elfoglaltság erejéig jártak a tanulók iskolába).145 Fontos eleme volt a törvényi előírásnak, hogy amennyiben a gyermekek nem jelentek meg a rendelkezés szerint az iskolában, abban az esetben a szülőket pénzbüntetésre ítélték. A törvény előírásai alapján az elemi iskolákban tanított tárgyak közé az olvasás, írás, számolás, hittan-erkölcstan, nyelvtan, történelem, földrajz, természetrajz, fizika, mezőgazdaság, polgári jogok-kötelességek, ének és testnevelés tartozott.146 Az elemi iskolák tantermeinek száma csekély mértékben múlta felül az iskolák számát, vagyis a legtöbb kistelepülés iskolája egyetlen tanteremből állt mindössze. Ebből is következik, hogy országos átlagot tekintve az első világháború kitörése előtti időszakban egy tanító 64 elemistával foglalkozott egyszerre.147 A nehézségek ellenére és a mai viszonyokhoz mérten feltétlenül szűkösnek tekinthető keretek között az iskolázottság mértéke lassú fejlődésnek indult. „Korabeli becslések és felmérések alapján, a törvény megjelenésének idejében a tanköteles gyermekeknek a 48 százaléka járt iskolába. 1872-re ez az arány már 55 százalékra módosult.”148 A Millennium idejére az érték csaknem elérte a 80 százalékot, míg 1913-ban már 90 százalék felett járt.

KÖTE Sándor, Közoktatás és pedagógia az abszolutizmus és a dualizmus korában (1849-1918), Egyetemes Neveléstörténet, 43-46. füzet, Tankönyvkiadó, Bp., 1975, 44. Eötvös elképzelésével szemben Schwarcz Gyula azt vallotta, hogy „a közoktatás átfogó reformját csak az állam tudja megoldani.” Uo., 48, 49. 145 „Az elemi iskolát elvégző gyerekek többsége (95%) nem tanult tovább.” VÖRÖS Katalin i.m., 537. Ezek a tanulók képezték azt a réteget, akik az ismétlő iskolákban folytatták tanulmányaikat. 146 MÉSZÁROS István, A katolikus iskola ezeréves története Magyarországon, Szent István Társulat, Bp., 2000, 206. A korszakban több alkalommal is változott a tanterv. 1877-ben kormányrendelet következtében a tananyag bővült mértannal és rajzzal, 1905-ben oktatott tárgy lett a kézimunka, valamint önálló tantárgyként tanították a beszédés értelemgyakorlatot és a gazdasági-háztartási ismereteket. MÉSZÁROS István, Magyar iskolatípusok 996-1990, 20. 147 ROMSICS Ignác, i.m., 42. 148 MÉSZÁROS ISTVÁN, NÉMETH András, PUKÁNSZKY Béla szerk., i.m., 309. 144

52

A népiskolai keretek között végzett tanulmányok egy másik változatát jelentette, amikor az ismétlő elemi iskola helyett – főként a városi polgárság gyermekei számára – a polgári iskolák keretein belül nyílt lehetőség a tanulmányok folytatására. A polgári iskolákba a mindennapos elemi iskola első négy évét követően iratkoztak be a tanulók. „A polgári fiú- és lányiskolák első tantervét Eötvös József adta ki 1869-ben. Az ekkor még hat évfolyamos polgári fiúiskolák tantárgyai között szerepelt a hittan, anyanyelv és más hazai nyelv, számtan és mértan, történelem, földrajz, természetrajz, fizika, kémia, statisztika, könyvvitel, mezőgazdaság és ipartan, jog, rajz, szépírás és testgyakorlás. A lányok négy év alatt – a fiúkéval megegyező tantárgyak mellett – női kézimunkát, kertészetet és háztartástant is tanultak.”149 A széles körű polgári oktatásban a felsoroltakon kívül olyan különleges, egyedi tantárgyak is megjelentek, mint a latin, a francia, az angol vagy a zene. A teljesség kedvéért kívánjuk megjegyezni, hogy az 1868-as törvényben definiált harmadik típusú népiskola, vagyis a felsőbb népiskola kategóriája Eötvös József elképzelése ellenére a későbbi időkben nem valósult meg. Eötvös József 1871. évi halálát követően a népiskolai oktatási rendszer reformja lelassult. Ennek bizonyítéka, hogy a népiskolai oktatás ingyenessé tételére az 1868. évi törvényt követően negyven

évet

kellett

várni:

Apponyi

Albert

vallási

és

közoktatási

miniszter150

kezdeményezésére az 1908. XLVI. tc. rendelkezett erről.151

6.2. Az iparos- és kereskedőtanonc oktatás rendszere a dualizmusban A népiskola rendszerének szabályozását követően 1872-ben rendelkezett törvény152 az iparosmesterek tanoncainak képzéséről. A képzési kereteket nyújtó iskolává a társadalmi szerepvállalás eszközével megszervezni kívánt tanonciskola vált, míg a gyakorlati képzést biztosító személy az iparosmester lett. A tanonc kitanításának (gyakorlati tapasztalatszerzés) és kitaníttatásának (iskolai képzéseken való részvétel) felelősségét a törvény nagy mértékben az iparosra helyezte. 1877-ben az első tanonciskolai szabályzat részletesen rendelkezett a három éves képzésben résztvevő tanulók heti 11 órás iskolai kötelezettségéről. Ezt követően 1882-ben minisztériumi rendelet írta elő, hogy a három éves képzést egy előkészítő évnek szükséges 149

Uo., 311. Kiemelendő, hogy a polgári fiúiskolák évfolyamainak száma a század végére szintén négyre csökkent. A csökkenés összefüggésben állt az 1883-as középiskolai törvénnyel. KÖTE Sándor, i.m., 82. 150 BÖLÖNY József, HUBAI László, Magyarország kormányai 1848-2004, Akadémia Kiadó, Bp., 2004, 86. 151 1908. évi XLVI. törvénycikk az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről. http://1000ev.hu/index.php?a=3¶m=7046 152 1872. évi VIII. törvénycikk az ipartörvény. http://1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5542

53

megelőznie, ugyanakkor a ciklus utolsó három évére a kötelező heti óraszámot lecsökkentette. 1884-ben újabb törvényi rendelkezés153 szabta meg a tanoncok kötelező iskoláztatását és a rendszeres iskolalátogatási kötelezettségét, ismét az alkalmazó iparos ellenőrző szerepének hangsúlyozása mellett. Az iskola felállítását ekkorra már a helyi városi és községi önkormányzatok kapták feladatul. Az évi szorgalmi idő 10 hónapnyi idő lett, amelyen belül heti két munkanapon meghatározott óraszámot (naponként négy órát) a közművelődési tárgyak, míg a vasárnapi napon további három órát a rajz fejlesztésével kellett tölteni.154 Az iparos tanoncok képzésének fejlődése mellett a 19. század második felében megjelent az kereskedő tanoncok képzésének és a képzés szabályozásának igénye is. 1893-ban a teljes hazai kereskedelmi képzés átalakulását követően jelent meg először a kereskedőtanonc-iskola elnevezés. „Ezeket ettől kezdve az iparostanonc-iskolák belső rendje szerint szervezték meg, három évfolyammal, a népiskolák hat osztályát végzett fiatalok számára.”155 Ennek a hasonlóságnak köszönhetően sok helyen az iparos- és kereskedőtanonc iskolák közösen működtek és végezték oktatási tevékenységüket. A korszakban végbement fejlődést mutatja, hogy 1910-re már 645 iparostanonc-iskola iskola végzett oktatási tevékenységet, melyek közül speciálisan 22 leányiskola és 93 kereskedőtanonc-iskola szerepben látta el feladatát.156

6.3. A középfokú oktatás rendszere a dualizmusban Eötvös József második miniszterségének ideje alatt 1870 tavaszán (áprilisában) nyújtotta be a középiskolákra vonatkozó törvénytervezetét. A tervezet tartalma szerint a népiskola elvégzését követően a tanulók – közös iskolai épületben – négy különböző tagozaton tanulhattak tovább. A négy tagozatot a 4+2 évfolyamból álló al- és főgimnázium, a 4+3 évfolyamból álló al- és főreáliskola, a 3 osztályos líceum és a 4 éves ipari és kereskedelmi szaktanfolyam jelentette. Az elképzelés alapján a gimnázium hat, valamint a reáliskola hét osztályának elvégzése után a líceum az egyetemi felkészítés feladatát látta el. Az elképzelés újdonságát az jelentette, hogy a gimnáziumi és a reáliskolai oktatással szoros kapcsolatban álló ipari és kereskedelmi szaktanfolyamokat a középfokú oktatás keretei közé illesztette.157 A tagozatok között szabad átjárás vált volna lehetővé, a képzés célja az általános műveltség 1884. évi XVII. törvénycikk ipartörvény. http://1000ev.hu/index.php?a=3¶m=6141 MÉSZÁROS István, Magyar iskolatípusok 996-1990, 33. 155 Uo., 36. 156 ROMSICS Ignác, i.m., 44. 157 MÉSZÁROS ISTVÁN, NÉMETH András, PUKÁNSZKY Béla szerk., i.m., 312. 153 154

54

megszerzése volt, valamint a felkészítés a felsőoktatásra. A tanulmányok lezárásához nem kapcsolódott érettségi vizsga, helyette viszont a felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez a felvételi vizsgát feltételül szabta. Eötvös József 1871. évi halála miatt az elképzelés nem valósult meg. Ezt követően a középiskolák rendszeréhez kapcsolódó törvényi szabályozás megújulására még csaknem másfél évtizedig, 1883-ig várni kellett. Az 1883. évi XXX. tc.158 lett a dualizmus korának középiskolákra vonatkozó alaptörvénye, amely átalakulásokkal ugyan, de 1919-ig érvényben maradt. Az új törvény a középiskolák addigi fő típusait, vagyis a gimnáziumot és a reáliskolát meghagyta, ugyanakkor utóbbit, vagyis a reáliskolát is nyolcosztályú, valamint a gimnáziummal formailag és jogilag azonos értékű intézménnyé emelte. Noha a két iskolatípus oktatási időszakra vonatkozó keretei a törvényi rendelkezés alapján megegyeztek, a két változat döntően különbözött egymástól a tananyag tekintetében. „Az általános műveltség követelményeit a gimnázium szabta meg. Egyfelől a magas kultúra, a görög-latin ókor és a nemzeti hagyományok gyakorlatias szempontoktól független tiszteletére nevelt, másfelől óhatatlanul is feszültséget teremtett társadalom- és természettudományok között.”159 A reáliskola főként a polgárság körében örvendett népszerűségnek, míg a gimnázium a rendi műveltség elemeinek megőrzésével elitképző iskolaként funkcionált.160 A gyakorlati különbség abban öltött testet, hogy a gimnáziumi érettségivel minden főiskolán és egyetemen lehetőség nyílt a továbbtanulásra, míg reáliskolából a műszaki és a természettudományi, valamint a bányászati, erdészeti és gazdaságtudományi akadémiákra lehetett beiratkozni. A két iskolatípus közötti eltérés áthidalására a törvény a reáliskolákban érettségizettek számára lehetővé tette (latin és görög kiegészítő érettségit követően), hogy bármelyik egyetemre vagy főiskolára bekerülhessenek. A különbségek felszámolását tovább segítette egy 1887-ben kiadott rendelet, amelynek értelmében a reáliskolákban is megvalósulhatott a latin tanítása – rendkívüli tantárgy formájában. A szabályozási folyamat az 1890. évi XXX. tc. megjelenésével zárult,161 amely hatására a görög nyelv kötelező tanítását görögpótló tárgyakkal – bővebb magyar irodalmi oktatással, görögről fordított művek, valamint mértani és szabadkézi rajz oktatásával – ki lehetett váltani. Az iskolák típusainak szabályozásán túlmenően az 1883. évi törvény rendelkezett az igazgatás, a felügyelet, a tanári képesítés, a tanítás rendjének vonatkozásában is. Maximum 60 fős osztálylétszám mellett az oktatás az év

1883. évi XXX. törvénycikk a középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről. http://1000ev.hu/index.php?a=3¶m=6108 159 KÓSA László szerk., Magyar Művelődéstörténet, Osiris Kiadó, Bp., 2000, 372. 160 KÖTE Sándor, i.m., 96. 161 1890. évi XXX. törvénycikk a középiskolákról és azok tanárainak szóló 1883:XXX. törvénycikk módosítása tárgyában. http://1000ev.hu/index.php?a=3¶m=6393 158

55

tíz hónapjában zajlott, minden tanév végén nyilvános osztályvizsgával, illetve a nyolcadik év végén szóbeli és írásbeli részből álló – szintén nyilvános – érettségi vizsgával. A szerteágazó szabályrendszer ellenére sem 1883-ban, sem 1890-ben nem született iránymutatás a lányok középiskolai oktatásáról, ami annak fényében különösen szembeszökő szempont, hogy nem voltak

koedukált

középiskolák.

A

szabályozási

környezet

meglehetősen

jelentős

negatívumának, hiányának következtében intézményes keretek között a lányok számára a középiskola nem volt teljesíthető. Ők magántanulóként készülhettek fel csupán az érettségire, melyet egy középiskola nyilvános érettségi vizsgáján teljesíthettek. A nehezen indokolható állapot azután vált teljesen tarthatatlanná, hogy 1895-ben megnyílt a nők számára a tanári, az orvosi és a gyógyszerészeti pálya, továbbá miniszteri engedéllyel ezekhez kapcsolódó képzéseken vehettek részt. A helyzet megoldása érdekében 1896-től kisegítő gimnáziumi tanfolyamok indultak a képzésben érintett női tanulók számára, amelyekből néhány évet követően önálló leánygimnáziumok alakultak ki.162 A bemutatott folyamatok hatására a középiskolák, a képzésben résztvevő tanárok és tanulók száma a dualizmus időszakában jelentős mértékben emelkedett, a középiskolai oktatás köre kiszélesedett. A növekedés ellenére azonban a gimnáziumok hegemóniája – sem a reáliskolát érintő változtatások következtében, sem a leánygimnáziumok megjelenésével – nem tört meg, amint ezt a következő, 13. számú táblázat is bizonyítja.

Év 1867 1895 1900 1914*

13. számú táblázat. A gimnáziumok és reáliskolák fejlődése (1867-1914) Összes Gimnázium Reáliskola Tanárok Tanulók középiskola 143 21 164 1 633 35 594 151 32 184 3 345 53 594 165 33 197 3 673 58 022 195 34 229 4 794 74 457

Forrás: MÉSZÁROS ISTVÁN, NÉMETH András, PUKÁNSZKY Béla szerk., i.m., 313. Megjegyzés: *Az 1914. évi adatokban a felsőbb leányiskolák nem szerepelnek. A más helyen elérhető, erre vonatkozó adatszolgáltatás szerint „1914-ben már 35 leánygimnázium működött közel 7 ezer növendékkel.” 163

A gimnázium és reáliskola alkotta fősodor mellett a középfokú oktatás elemeiként szükséges tekintenünk a szakosodott középszintű oktatási intézményekre is. Ezek közé a középfokú intézmények közé sorolhatjuk a felsőkereskedelmi iskolákat és az ipari szak(közép)iskolákat is. A felső kereskedelmi iskola a közép-kereskedelmi iskola és a kereskedelmi akadémia típusai helyett alakult ki 1895-ben. A név megtévesztésre is alkalmas

162 163

KÖTE Sándor, i.m., 98. KATUS László, i.m., 521.

56

lehet, azonban fontos tisztázni, hogy a felső kereskedelmi iskola valójában középfokú, három évig tartó oktatási formát jelentett a gimnázium, a reáliskola, vagy a polgári iskola négy osztályát már elvégzett fiúk részére, amely érettségi vizsgával zárult.164 Újdonságként jelentkezett, hogy ezekben az iskolákban kötelező tantárgy lett az irodai gyakorlat. A felső kereskedelmi iskolákhoz hasonlóan kezdetben a középszintű ipari iskolák felvételi követelményei közé is a gimnázium, a reáliskola vagy polgári iskola négy osztályának sikeres elvégzése tartozott. 1880-től kezdődően az elvárások közé bekerült a megelőző oktatási intézmény utolsó évében elért jó eredmény, a választott szakirányhoz kapcsolódó kéthavi gyakorlat és az, hogy a jelentkező töltse be a tizenötödik életévét. A szakosított középfokú oktatás nagy népszerűségre tett szert. „1914-ben 47 felsőkereskedelmi iskola működött fiúk és 7 lányok számára, összesen 10 ezer tanulóval. Középfokú ipari iskola 52 volt, ebből 11 nők számára.”165 Ugyancsak a szakosodott középfokú oktatás keretei között valósult meg a tanítóképzés. A dualizmus korának tanítóképzést érintő első nagy változása, hogy az 1868. évi népoktatási törvény az addigi két éves képzést három évesre emelte. Az 1869-ben közzétett tanterv szerint a neveléstan, az oktatástan, a tanítási módszertan és a gyakorlat is az oktatás részévé vált. A felvételi követelményei közé ugyancsak a gimnázium, a reáliskola, vagy a polgári iskola négy évfolyamának abszolválása tartozott. Az elméleti háttér elvégzését (vagyis az első három évet) követően egy vagy két év népiskolai tanítási gyakorlat után nyílt lehetőség a tanítói vizsga letételére. A szisztéma az 1880-as évtized elején változott meg. Az 1881-ben kiadott miniszteri rendelet, majd az 1882-ben napvilágot látott új tanterv alapján a képzési idő négy évre emelkedett – egy éves tanítási kötelezettség mellett. Az egész oktatási rendszert érintő átfogó fejlődés következtében 1910-re csaknem száz tanító(nő)képző működött az országban.166

6.4. A felsőfokú oktatás rendszere a dualizmusban Az alsó és középfokú oktatás fejlődésével párhuzamosan a felsőfokú oktatásban is jelentős változások történtek, a dualizmus kora tekinthető a hazai felsőoktatás egyik aranykorának.167 MÉSZÁROS István, Magyar iskolatípusok 996-1990, 66. KATUS László, i.m., 521. 166 ROMSICS Ignác, i.m., 45. A korszak tanítóképzésével kapcsolatban átfogó adatok érhetők el: DONÁTH Péter, A magyar művelődés és a tanítóképzés történetéből 1868-1958, Trezor Kiadó, Bp., 2008. 167 SZÖGI László szerk., Hat évszázad magyar egyetemei és főiskolái, Művelődési és Közoktatási Minisztérum, Bp., 1994, 41. 164 165

57

Nagyságát tekintve a budapesti tudományegyetem volt a legjelentősebb képzési központ, ahol az oktatás négy területét a katolikus hittudományi, a jog- és államtudományi, az orvostudományi és a bölcsészettudományi kar jelentette. A budapesti mellett 1872-ben Kolozsvárott, 1914-ben Debrecenben és Pozsonyban nyitotta meg kapuit új egyetem, valamint „az 1871-72-es tanévben műszaki egyetemmé szervezték át az 1846-ban alapított József ipartanodából 1857-ben kialakított polytechnikumot. A budapesti József-műegyetem a világ egyik legnagyobb és legszínvonalasabb műszaki főiskolájává fejlődött.”168 Az új egyetemek közül a kolozsvári egyetem is négy karon kezdte meg működését, a jogés államtudományi, az orvostudományi és bölcsészet-, nyelv- és történettudományi képzés mellett matematika- és természettudományi területet is választhattak a hallgatók. A budapesti egyetemtől a kolozsvári abban különbözött tehát, hogy hittudományi karral nem rendelkezett,169 viszont a korabeli gyakorlattal ellentétben az egyetem bölcsészettudományi karát humán és reál területek szerint elkülönítették, szétbontották.170 Az egyetemek és a műegyetem mellett felsőfokú képzés folyt a jogakadémiákon, a hittudományi főiskolákon, a kereskedelmi, a bányászati, az erdészeti akadémiákon. 1875-ben Liszt Ferenc és Erkel Ferenc nevével fémjelezve létrejött az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia, ezt követően 1899ben az Állatorvosi, 1893-ban a Színművészeti, majd 1908-ban az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola is. Ugyanakkor a felsoroltakon túl változáson ment keresztül a tanárképzés folyamata is. Eötvös József már első minisztersége idején tervezetet készített a bölcsészkarok mellett felállítandó tanárképző intézményről. Az elképzelés megvalósítására második miniszteri ciklusáig kellett várni: „1870-ben írta alá a Középtanodai Tanárképző (későbbi nevén Középiskolai Tanárképző Intézet) szervezeti szabályzatát.”171A kezdetekkor a tanárképző öt szakosztályt működtetett, melyek az alábbiak voltak: óklasszikai, nyelvészeti és irodalmi; történelmi-földrajzi; mennyiség- és természettani; természetrajzi; ezt egészítette ki aztán a pedagógiai. Ez utóbbi létrehozása 1872-ben történt meg Kármán Mór vezető szerepe mellett. A pedagógiai szakosztály célkitűzése a pedagógiai tevékenység gyakorlati elsajátítása lett, ezért is került sor a gyakorlógimnázium megszervezésére, amely a gyakorlati tanárképzés legfontosabb eszközévé vált a szóban forgó időszakban. „Kármán az iskola egyik legfontosabb

KATUS László, i.m., 521. A hittudományi kar hiányának az volt oka, hogy az egyetem alapításakor Erdélyben már minden vallási felekezet rendelkezett hittudományi főiskolával. SZÖGI László szerk., i.m., 42. 170 MÉSZÁROS ISTVÁN, NÉMETH András, PUKÁNSZKY Béla szerk., i.m., 316. 171 Uo., 315. 168 169

58

feladatának a módszertani eljárások kidolgozását és kipróbálását tartotta. »Pedagógiai laboratórium« volt ez az intézet a szó legnemesebb értelmében.”172

7. Győr városa a dualizmus korában Győr vázlatos történetének, valamint dualizmus kori társadalmi-gazdasági jellemzőinek áttekintésével azt kívánjuk igazolni, hogy a Vagongyár alapításának helyszínválasztása amellett, hogy nem volt véletlen, nem kizárólag a Monarchia fővárosához való közelségével indokolható. Bécs és Győr közvetlen földrajzi összeköttetése ugyanis nem pusztán a Monarchia keretein belül létező, a dualizmus történelmi kontextusában értelmezhető egyetlen és kizárólagos gazdasági szükségszerűség, vagy térbeli, gazdasági kapcsolat, amely a város fejlődésére egyedüliként hatott. Győr kiváltságos helyzete, pontosabban alkalmassága egy belföldi, továbbá külföldi, vagyis export-import jellegű termelésre is szakosodott ipari vállalat alapítására nem magyarázható pusztán a Monarchia gazdasági berendezkedésével, az ipari termelés fellendülésével, a polgárosodással, az új iparág megjelenésével – ugyanakkor nyilván ezek a tényezők is igen erős hatást gyakoroltak. Az alkalmasság egy ilyen jellegű termelő vállalat működtetésére csak úgy jöhetett létre, hogy a szükséges és elengedhetetlen gazdaságföldrajzi feltételek, gazdasági-társadalmi jellemzők egyes korokban hagymahéjszerűen alakultak ki és épültek egymásra. Az egyes héjak, az egymáson elhelyezkedő, egymáshoz tapadó szintek karakterisztikájának bemutatásával, feltérképezésével, a szintek közötti kapcsolatok bemutatásával válhat láthatóvá Győr helyzetének, tulajdonságainak

172

Uo., 316.

59

komplexitása, mely szükségszerűen képessé tette a területet egy nyersanyag-, szakértelem és szállításigényes iparág megteremtésére, kielégítésére.

7.1. Természetföldrajzi alapjellemzők, elhelyezkedés, szállítás, kereskedelem A Kisalföld mezőgazdasági termelésre, állattenyésztésre való alkalmasságával kapcsolatos tulajdonságai között vannak olyan történelmileg hozzávetőlegesen állandónak tekinthető jellemzők, mint például talaja, időjárása, vízrajza vagy növényvilága, amelyek alapján megítélhetjük, hogy a régió mennyire felel(t) meg a mezőgazdasági termelés és állattenyésztés kívánalmainak.173 A Kisalföld tengeri üledékkel és folyami hordalékkal borított terület. A Pannon-tenger visszahúzódását követően sivatagos éghajlati körülmények között a szél az akkori felszínt szinte teljesen elhordta, ezt követően folyók hálózatának sokasága vádikat vájva alakította ki a felszín tulajdonságait.174 A területen található folyók közül több is Győrnél folyik össze a vidék arculatát legnagyobb mértékben meghatározó Dunába. Ez a jellemző olyan értékes helyzeti energiát jelent, mely elősegítette lakótelep, majd később egy nagyobb város, illetve régiós központ létrejöttét.175 Ennek a központi elhelyezkedésnek lett a következménye, hogy Győr a korai időktől176 kezdődően közlekedési csomópontként (is) funkcionált. „A keletinyugati főútvonalból már a római korban itt, Arrabonában (Győrben) ágazott ki a Hanság déli szegélyében Scrabantia (Sopron) felé vezető, a Rába vonalát követő Savaria (Szombathely) – Graz – Itália, a Pannonhalmi dombságon keresztül Cimbria (Veszprém) és a Bakony-Vértes közötti Móri-árkon keresztül Székesfehérvárra vezető útvonal.”177 A közlekedés mellett a folyók üledékükkel a magas minőségű mezőgazdasági termelés lehetőségét is biztosították. A honfoglalást követően a mezőgazdasági termeléshez elengedhetetlen letelepedést (ezáltal a túlnyomó részt avar őslakossággal való összekapcsolódást is) Szent István király államszervező tevékenysége segítette, aki világi (várispánság) és egyúttal egyházi (püspökség) központtá is emelte a települést.178 A kedvező termelési és földrajzi feltételek együttes jelenléte miatt a középkorban nem csupán a földművelés, hanem az állattenyésztés is virágzott. Különösen a

Erről további részletes leírás található: TIMAFFY László, Szigetköz, Gondolat, 1980. TIMAFFY László, A Szigetköz vízrajza, Mosonvármegye Könyvnyomdája, Mosonmagyaróvár, 1939, 5. 175 VÖLGYI Ferenc, Győr gazdasági élete 1867-től napjainkig, Széchenyi Nyomda, Győr, 1940, 5. 176 Győr városának dokumentálható múltja mintegy 2 000 évre nyúlik vissza. BORBÍRÓ Virgil, VALLÓ István, Győr városépítéstörténete, Bp., Akadémia Kiadó, 1956, 11. 177 GÖCSEI Imre, Győr földrajza, BANA József, MORVAI Gyula szerk., Városi Levéltári Füzetek, 1997/1, kiadja Győr Megyei Jogú Város Levéltára, Palatia Nyomda és Kiadó Bt., Győr, 1997, 137, 138. 178 BORBÍRÓ Virgil, VALLÓ István, i.m.,34, 35, 36. 173 174

60

marhakereskedelem számított profitábilisnak, ez hozta az egyik legnagyobb hasznot a városnak. A kereskedés volumenét mutatja, hogy 1591-ben Nicolini Martius 20 000 szarvasmarhát vásárolt Győrött Velencének.179 Nem túlzás tehát állítani, hogy az Árpád-kor katonai-stratégiai szerepe helyett, mellett a középkorban és a középkortól Győr egyik legfontosabb meghatározójává a mezőgazdaságon és állattenyésztésen alapuló kereskedelem vált. Ugyanakkor a kereskedelem előtérbe kerülése a terület és a város korai időkre visszanyúló katonai és gazdasági jelentőségéhez, földrajzi fekvéséhez is kapcsolódott. A területen már a Honfoglalás előtti időkben is kereskedtek, Szent István kora óta rendeztek itt vásárokat, majd V. István árumegállító jogot adott a városnak 1271-ben. Ez azt eredményezte, hogy a forgalmas dunamenti utat járó kereskedők áruiból a város lakosai bőségesen vásárolhattak.180 A középkor folyamán a város kereskedelmi tevékenységét és szerepét erősítette az a körülmény is, hogy nyugati irányba – ahogy azt már láthattuk – ezerszám hajtottak el a területen keresztül állatokat vásárra. Szinán basa 1594-es sikeres hódító támadása, a város 1598-as felszabadítása – tehát aránylag rövid ideig tartó török uralom – ellenére szerfelett káros hatást gyakorolt a város életére. Ennek az az oka, hogy a betöréskor gyors ütemben elmenekült népesség visszatelepülését a meglehetősen bonyolult lakhely visszaigénylési folyamat lelassította.181 Mindenesetre amint a gazdálkodással és kereskedelemmel foglalkozó népesség a város falai közé visszatért, ismét lassú, de folyamatos fejlődés indult el, melynek fontos állomása volt, hogy 1743-ban Mária Terézia szabad királyi városi rangot adott a településnek. A 19. század elején a fejlődési folyamatot segítette, hogy az Alföld déli részéről és a Bácska-Bánát területéről érkező gabonaszállítmányokat a városon keresztül továbbították a bécsi piacokra. Ebben az időszakban a legnagyobb hangsúly kereskedelmi szempontból azon volt, hogy Bécs, illetve Buda és Pest között helyezkedett el Győr, de kiemelkedő helyzetéhez mindez csak részben lett volna elégséges. A jelzett városok között Győr úgy foglalt helyet, hogy egyaránt alkalmas volt vízi, szárazföldi és vasúti – vagyis alternatív – szállítások lebonyolítására is. A 19. század második feléig a Duna hajózás és szállítás szempontjából jelentősen eltért a mai modern arculatától. A folyó szabályozása előtt a déli ágon, vagyis a győri Dunán zajlott a hajóforgalom.182 Történt mindez azért, mert egyrészt a középső ág mederszerkezete állandóan változott, másrészt mert az uszályok vontatását végző lovak képtelenek voltak megvetni lábukat a középső terület mocsaras partszakaszain. A Duna győri ágának hajózhatósága azért volt

HAMMER Gyula, Győr városföldrajzi tanulmány, Győr Szab. Kir. Város kiadása, Győr, 1936, 34, 35. HAMMER Gyula, i.m., 31. 181 BORBÍRÓ Virgil, VALLÓ István, i.m., 106. 182 VÖLGYI Ferenc, i.m., 6. 179 180

61

kiemelkedően fontos, mert a vasút megjelenéséig a vízi szállítás jelentette a kereskedelem egyik legfőbb feltételét.183 Fokozottan igaz ez annak tükrében, hogy a 19. század első felétől kezdve a nagyobb kapacitású gőzhajók is megjelentek hazánk folyóvizein. A gőzvontatás megjelenésének következménye az lett, hogy az Al-Dunától Bécsig lóvontatással 2-3 hónap alatt megtehető utat gőzhajóval 8 nap alatt teljesíteni lehetett.184 Ezeknek a tényezőknek a hatására az 1830-as évekre Győr a hazai közvetítő kereskedelem egyik legjelentősebb szereplőjévé vált. Évente mintegy 400 hajó érkezett a városba, Bécs felé gabonát, dohányt, bőröket, lovat, ökröt, sertést, mézet, viaszt, gubacsot szállítottak, viszonozva Bécsből épületfával, vassal, fényűzési cikkekkel, gyarmatáruval.185 A gőzhajózás fontosságát beárnyékolta, hegemóniáját viszonylag rövid időszakot követően, néhány évtizeden belül a vasúti szállítás elterjedése megtörte. Ennek a soron következő változásnak azonban kezdetben (rövid időre) Győr városa ismét nyertese lett. „Az osztrák-magyar vasúttársaság (…) 1854 és 1856 között Győrig építette ki a bécsi vasutat, ami által a város szerepe rendkívüli módon megnőtt. (…) Győr maradt az egyetlen központ, ahonnét az uszályokkal és dereglyékkel igencsak lassan és körülményesen szállított gabonát vasúton lehetett Bécs, majd később Sopron-Ebenfurt, végül Szombathely-Graz felé szállítani. Ennek köszönhetően az 1850-es évektől kezdve a kereskedelmi fellendülés annyira látványos volt az idegenek szemében, hogy az ebben az időben keletkezett »kalmár város« elnevezés még napjainkban is él a városi polgárok tudatában.”186 A kezdeti fellendülést követően a vasúti fejlődés íve azonban nem maradt töretlen, sőt: a lassulás majdnem Győr kereskedelmi súlyának elvesztését okozta. Erről részletesebben a későbbiekben lesz szó. Mindenesetre a négy folyó városa a 20. század elejére nem kizárólag Bécs-Budapest viszonylatban rendelkezett összeköttetéssel (és nem kizárólagosan a Dunán). A Rábcán Sopron felé, a Rábán és a Marcalon Pápa felé is volt vízi kapcsolata. Igaz, hogy a Rábca és a Marcal alacsony vízhozama miatt kereskedelmi szempontból nem tekinthető tényezőnek, annál inkább fontosak voltak viszont a vasúti összekapcsolódások mellett a Béccsel, Budával, Sopronnal, Pápával való szárazföldi kapcsolatok, kiegészülve további fontos városi összeköttetésekkel – déli irányban Veszprém vagy délkelet felé Székesfehérvár tekintetében.

A vasút megjelenését követően a Duna szabályozása is megtörtént 1886-1894 között. GÖCSEI Imre, i.m., 148. Honvári János szerk., i.m., 248. 185 SÁRY István, Győr és a vasútak…, Bana József felelős szerk., Győri Tanulmányok Füzetek, Tudományos Közlemények 2001/6, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának kiadványa, Palatia Nyomda & Kiadó Kft., Győr, 2001, 6. 186 SZAKÁL Gyula, A győri elit értékrendszere és magatartása az 1870 és 1945 közötti gazdasági és politikai válságok idején, RECHNITZER Tamás főszerk., Tér és Társadalom, 24.évfolyam, 2. szám, Palatia Nyomda & Kiadó Kft., Győr, 2010, 30, 31. 183 184

62

7.2. A vasúthálózat kialakulása, a vasúti szállítása elterjedése Az első vasútvonalak kiépítésekor Győr földrajzi fekvése, helyzete előnyös, a régió többi településéhez képest igencsak kedvező volt. A város rendelkezett egy erős mezőgazdasági, állattenyésztési bázissal, egy erre épülő, több évszázados hagyományokra visszatekintő kereskedelemmel, valamint kialakulóban volt egy a Monarchia ausztriai (Bécs) és magyar (Buda-Pest) központjához is kötődő polgársága. Ezen felül olyan további jelentős településekhez kapcsolták különböző típusú útvonalak, mint Pozsony, Esztergom, Sopron, Pápa, Veszprém és Székesfehérvár. Ugyanakkor azzal a vasútépítés szempontjából jelentős felszíni tulajdonsággal is rendelkezett, mely az alföldek jellemzője: a síkvidéken nincs szükség a földrajzi környezet átalakítására a sínek lefektetéséhez. A vasútépítés alapvető érdeke az volt, hogy az addigi gabonaszállítás egyszerűbbé és gyorsabbá váljon. A vasúti szállítás elterjedéséig ugyanis a szállítási folyamat lassú és igen körülményes volt. „A Dunán szállított gabonaféléket Győrig felvontatták hajókon vagy a lapos fenekű uszályokon, az úgynevezett burcsellákon. A vízi járművekről alacsony vízállás esetén Gönyüben, máskor Győrben rakták át szekerekre a szállított árukat, s tengelyen érte el úti célját, mely leggyakrabban a birodalmi főváros volt. (…) A vaspályával nemcsak a Duna alacsony vízállásakor jelentkező szállítási gondokat óhajtották megoldani, hanem a téli időszakban szünetelő hajózás helyettesítését is tervezték. A Győrben épült magtárakból és tárházakból egész évben folyamatos szállítást akartak az érdekeltek biztosítani.”187 Noha a vasútépítés kezdeti szakaszában az elsők között szerepelt a győri vasútvonal terve (Sina báró már az 1830-as évek végén engedélyt kapott egy Bécs-Sopron, Győr-Buda közötti útvonal megépítésére),188 csupán 1855 telén nyílt meg a Bruck-Győr közötti 78 km-es szakasz. 3. számú kép: Győr látképe a vasútállomással, 1850-es évek

MAJDÁN János, Modernizáció – vasút – társadalom. Tanulmányok a vasútépítések hatásáról a XIX-XX. században, Agora, Pécs, 2001, 103. 188 HONVÁRI János szerk., i.m., 249. 187

63

Forrás: SÁRY István, i.m., 22.

A vonal átadásának ténye örömteli volt, de nem tudott jelentősen változtatni az addigra kialakult viszonyokon és a fejlődés irányvonalain. Az alapvető problémát az jelentette, hogy „néhány hónap leforgása alatt kiderült, hogy (…) későn épült ez a pálya, mivel a Duna másik partján Pest és Pozsony, illetve Bécs között hat éve jártak már a közvetlen szerelvények. (…) A város ugyan vaspályához jutott, de ez nem akadályozta meg a kereskedelem hanyatlását. A forgalom visszaesését tovább növelte, hogy a Bécs felé elkészült vaspálya építését nem folytatták tovább Buda irányába.”189 A következő időszakban hiába épült vasúti vonal Újszőny (1856), továbbá Szombathely (1871), majd Sopron és Ebenfurt (1876), végül Újszőnyön keresztül a főváros (1884) irányába, a kezdeti késlekedéssel, valamint az 1860-as évek elején megnyíló Buda-Trieszt vasútvonallal a főváros döntő kereskedelmi fölénybe került. Ezzel az új vasútvonallal a dunai szállítás teljesen szükségtelenné vált, így Győr összegyűjtő és elosztó szerepe megszűnt.190 Az átrendeződött gazdasági erővonalak mentén a nagykereskedők zöme Pestre, Nagykanizsára vagy Bécsbe költözött, létszámuk 1881-re 17-re csökkent az öt évvel korábbi 84-ről.191 A döntően a vasútépítés következtében megjelenő gazdasági hátrányokat Baross Gábor192 1884-es politikai színrelépésével, képviselővé választásával sikerült enyhíteni, illetve a teljes

MAJDÁN János, i.m., 104. SZAKÁL Gyula, Győr a modellváltó város 1867-1918, BANA József felelős szerk., Győri Tanulmányok, Tudományos Szemle 2011/33, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Tudományos Szemléje, Palatia Nyomda & Kiadó Kft., Győr, 2011, 24. 191 SZAKÁL Gyula, A győri elit értékrendszere és magatartása az 1870 és 1945 közötti gazdasági és politikai válságok idején, 33. 192 Baross Gábor 1848-ban született Pruzsinán. Pesti jogi tanulmányait 1871-ben zárta le szakvizsgájával. 1875ben a Szabadelvű Párt kötelékében szerzett országgyűlési mandátumot. 1883-tól a Közmunka- és Közlekedési Minisztérium államtitkára, majd 1886-tól minisztere lett. 1889-től 1892-es haláláig kereskedelmi miniszterként 189 190

64

gazdasági szerepvesztést az ő személyes tevékenységének is köszönhetően kerülte el a város. Barosstól a választók egyértelműen a gazdasági élet gyors fellendülését várták, többek között a Győr környéki vasútvonalak fejlesztésén keresztül. Ezek a terveket nem sikerült kivitelezni, de Baross Gábor sikeres politikai pályafutásának köszönhetően a vasúti szállítás tarifarendszere (zónatarifa rendszer kialakítása) pozitív irányba változott, melynek hatására a személy, majd utóbb a teherforgalom is növekedésnek indult a hálózatban. Jellemző adat, hogy amíg a győri vasúti pályaudvaron 1889 júliusában 9 800 utas váltott jegyet, addig ez az érték az új tarifarendszer első hónapjában megduplázódott, 16 888 főre duzzadt.193 Győr azonban más szempontból is profitált a Barossal való kapcsolatából: egyrészt az árvízveszélyt csökkentve folyószabályozásra került sor, másfelől 1889-ben teherpályaudvar nyílt meg a városban. Ugyancsak Baross tevékenységének hatására a Kereskedelmi és Iparkamara területi székhelye Győrbe került, de a nemzetközi kapcsolatok szempontjából ennél sokkal fontosabb tényező volt, hogy 1891. január 19-én hazai viszonylatban az elsők között telefonszolgálat kezdte meg működését Győrött.194 Baross Gábor korai, 1892-es halála miatt már nem érhette meg a Veszprém Győr közötti vasútvonal 1896-os megnyitását. A Baross hatására kialakult vasúti fejlődés és a szállítás erőviszonyainak egyenlőbbé válása már nem jelentett megfelelő nagyságú hajtóerőt a város életében. A városfejlődés dinamikáját a (gabona)kereskedelem önmagában már nem tudta biztosítani. „A korábbi, oly sikeres előnyszerző magatartás előbb előnymegtartóvá, majd hátrányelhárítóvá vált.”195 A fejlődés irányát a győri kereskedők egyesülete – a Lloyd – az üzleti összefogásban és ipari vállalkozások elindításában látta.196 A város a fokozott iramú iparosítással – felhasználva a vasúti szállítás és közlekedés előnyeit – gyakorlatilag pótolni tudta a gabonakereskedelem lanyhulása miatt bekövetkezett gazdasági szerepvesztést.197 Ezt az új irányvonalat bizonyítja, hogy a századforduló idejére a vasúti teherforgalom jelentősen megnövekedett. Az 1890-es év 1 millió 263 ezer mázsányi érkező és 299 ezer mázsányi feladott áruforgalmához képest 1908-ra 1 millió

működött, de 1888-ben rövid ideig a vallás- és közoktatásügyi miniszteri, valamint 1889-ben néhány hónapig a belügyminiszteri tisztséget is betöltötte. 1884-től négy cikluson keresztül képviselte Győr városát politikusként. GRÁBICS Frigyes, Dr. HORVÁTH Sándor Domonkos, KUCSKA Ferenc szerk., Győri életrajzi lexikon, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, Győr, 2003, 35. Baross politikai szerepvállalásának áttekintése elérhető még BÖLÖNY József, HUBAI László, i.m., 82, 83. 193 SÁRY István, i.m.,16. 194 MAJDÁN János, i.m., 114. 195 SZAKÁL Gyula, Győr a modellváltó város 1867-1918, 24. 196 TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (1896-1945), 8. 197 BULLA Béla, MENDÖL Tibor, A Kárpát-medence földrajza, Kocsis Károly Társadalom és gazdaság napjainkban a Kárpát-medencében c. tanulmányával, az Országos Köznevelési Tanács 1947. évi kiadása alapján közreadja a Lucius Kiadó, Bp., 1999, 194.

65

703 ezer, valamint 1 millió 141 ezer, míg 1912-re 4 millió 13 ezer, továbbá 1 millió 977 ezer mázsányi tétel forgalmazása történt meg.198

7.3. A gyáripar megtelepedése, városi fejlődés a 19. század végén A város adottságai a gyáripar megtelepüléséhez is ideálisak voltak. A közlekedési útvonalak hálózata mellett bőséges mennyiségű víz állt rendelkezésre az ipartermelés folyamataihoz. Emellett a tatai, az ajkai és a soproni bányák szenéhez könnyen és gyorsan hozzá lehetett jutni. A városi polgárság megfelelő tőkeerővel rendelkezett, ugyanakkor a munkások számában, de a kisiparosok szakmunkájának tekintetében sem volt hiány. „A város (…) meglehetősen előrehaladt urbanizáltsága ugyancsak csábította az ipart: gázvilágítást ígért, a vízvezeték és csatornázás terhének részleges áthárítását a városra, lakásokat a tisztviselőknek és részben a munkásoknak is, és a szállítást a városon belül megkönnyítő burkolt útvonalakat.” 199 Ezek mellett a tulajdonságok mellett (pontosabban ezek következtében) külföldi tőke is áramlott a területre, mivel „az egyre többet hangoztatott önálló vámterület megvalósításának lehetősége arra késztette az osztrák-cseh gyárosokat, hogy országunkban fióküzemeket állítsanak fel, s ezzel biztosítsák maguknak a magyar piacot.”200 A széles körű gyáripar megjelenése előtt a helyi emlékezés alapján Stádel Károly alapított elsőként modern értelemben vett gyárat a városban. „Míg apja céhes műhelyében sajátította el a szerszámkovács-mesterség alapjait, az akkor kötelező külföldi vándorútja során megismerkedett a gyáripari szervezettel, sőt 1839-ben géptanból szerzett diplomát.”201 Ez a külföldi tapasztalattal és magas iskolai végzettséggel párosuló karrierszerkezet lett aztán a tipikus győri vállalkozói karrierút. A 19. és a 20. század elejének jelentősebb gyárai az alapítás sorrendjében a következők voltak:202 

1818 – Mocsári Ignác ecetgyára.



1845 – Singer Mór gazdasági gépgyára (20-25 alkalmazottal).



1845 – Toma János gőzmalma, melyet 1874-ben Back Herman vett át.

VÖRÖS Károly, Gazdaság és társadalom a dualizmus korában, DÁVID Lajos, LENGYEL Alfréd, Z. SZABÓ László szerk., Győr várostörténeti tanulmányok, Győr Megyei Város Tanácsa, Győr, 1971, 332. 199 Uo., 333. 200 VÖLGYI Ferenc, i.m., 49, 50. 201 SZAKÁL Gyula, Győr a modellváltó város 1867-1918, 26. 202 VÖLGYI Ferenc, i.m., 51-55. 198

66



1845 – Stádel Károly gazdasági gépgyára, 20-30 munkással.203



1851 – Kohn Adolf olajgyára, mely 80-100 emberrel dolgozott, majd az 1890-es évektől kezdődően 250-400 munkást foglalkoztatott.



1852 – Neubauer Károly gyufagyára, 1894-től hozzávetőlegesen 120 munkással.



1856 –Hetsch Testvérek gőzfűrésztelepe.



1866 – Szabó Samu tűzhelygyára.



1867 – Forgiarini Cedaro szalámigyára, jelentős kivitellel.



1868 – Győri Légszeszvilágítási Rt. gázgyár.



1869 – Stirling Tóbiás margarin és szappangyára.



1870 – Nagy Mihály tésztagyára, melyet 1890-ben részvénytársaság vett át és ebből fejlődött ki a Koestlin-gyár.



1872 – Neubauer és Wittmann ecetgyára.



1872 – Győri Gőzhajózási Rt. hajógyára.



1873 – Stirling Tóbiás gőzdarálója.



1874 – Back Herman hengermalma, 140 alkalmazottal.



1877 – Meller Ignác olajgyára, 80-150 alkalmazottal.



1879 – Schmiedl Lajos cukorgyára, 2-300 alkalmazottal, mely 1937-ben szűnt meg.



1881 – Jankovich Ferenc gőzmalma, mely 1932-ben állt le.



1882 – Milanovits János gazdasági gépgyára, mely 10 alkalmazottat foglalkoztatott.



1883 – Magyari József kályhagyára.



1883 – Schlichter Lajos téglagyára.



1883 – Győri Vízvezeték Rt., mely a budapesti után a második volt az országban.



1884 – Győri Szeszgyár és Finomító Rt., amely Európa egyik legnagyobb szeszgyára volt.



1887 – Deutsch Lajos bőrgyára.



1887 – Neumann J. és Társa tésztagyár.



1888 – Pfeiffer László darálómalma.



1890 – Kojanitz Károly vegyigyára.



1890 – Pfeiffer Testvérek gőzmalma.



1890 – Magyar-Angol Biscuit-gyár Rt., mely Nagy Mihály tésztagyárát vette át.

„Stádel számára 1862-ben engedélyezték a szabadalommal védett »gyár« megnevezés használatát.” SZAKÁL Gyula, Győr a modellváltó város 1867-1918, 26. 203

67



1893 – Kraszmann és Redlich szalámigyára.



1894 – Kuffler Jenő mennyezetnádfonó üzeme.



1895 – Árpás Ignác cukorgyára.



1895 – Kneif János darálómalma.



1896 – Relle Dániel, később Kopstein Richárd darálómalma.



1896 – Magyar Waggon- és Gépgyár Rt.



1898 – Klein S. és Társa cirokseprűgyár.



1899 – Schramm Kristóf kencegyára.



1900 – Akkumulátorgyár.



1900 – Koestlin L. & Co. Rt., amely a Nagy Mihály tésztagyárát átvevő Magyar-Angol Biscuit-gyárból jött létre 500-100 alkalmazottal.



1900 – Állami Selyemfonó.



1901 – Pamut és Gyapjúszövőgyár Rt.



1902 – Brenner Elek füstcsőgyára – 150 alkalmazottal.



1903 – Steiner és Schulzbeck cirokseprűgyára.



1904 – Benes Testvérek vegyészeti gyára, 60-80 alkalmazottal.



1904 – Városi Villanytelep.



1905 – Hamuzsírgyár.



1905 – Richards Richard finomposztógyára, 500-700 alkalmazottal.



1905 – Gráb M. és Fiai viaszosvászonáru-gyár, több száz alkalmazottal.



1909 – Zeiss Károly Rt. optikai üzem, mely 50-60 alkalmazottal katonai távcsöveket készített. 1922-ben megszűnt.



1910 – Linum-Taussig S. és Fiai Lenfonó és Szövőipari Rt., 450-500 alkalmazottal.

Ezt a listát egészíti ki Weisz Ignác enyv gyáros, Negro Béla és Putz János gazdasági gépgyárosok, Benesch Vince gőzmalom bérlő, Blöttl Frigyes és Schwarzkopf József keményítő-gyárosok, Christen Ferenc kocsigyártó, Shlesinger Hermann és fiai, Deutsch József sörfőző, Mayer Péter, Ott Ernő és Zaradnik Simon szikvízgyárosok és Brandtner Nándor téglagyáros.204 Későbbi vagongyári kapcsolatai miatt jelentőségét tekintve a felsorolt gyárak közül kiemelkedett a Győri Szeszgyár. A kezdetekkor a társaság elnökei között szerepelt Back

204

SZAKÁL Gyula, Győr a modellváltó város 1867-1918, 27.

68

Hermann malomtulajdonos, Keppich Vilmos gabonakereskedő és a Szombathelyről 1861-ben betelepülő Stirling Tóbiás is. A vezetőségi tagok közé tartozott Jerfy Antal, a Győri Első Takarékpénztár elnöke,205 valamint Wottitz Károly, a Győrvárosi és Megyei Takarék elnöke.206 Az állami támogatást is élvező gyár alapítását követően a részvényesi körben 1887 tavaszán ellentét keletkezett. Perl József részvényes, korabeli ismert ügyvéd azzal vádolta a vezetőség tagjait, hogy a többi részvényes pénzét saját haszonszerzésükre használták fel.207 A krízis miatt a gyár 1889-ig nem üzemelt, a termelés újraindításában a Wiener Bankverein finanszírozása jelentett megoldást. „A termelés technikai irányítását Kaczander Zsigmondra bízták, akinek már volt tapasztalata ezen a téren. A terményvásárlást Bálint Mihály helyi gabonakereskedő intézte. Létrehozták a kereskedelmi igazgatói tisztséget, amit Wottitz Gusztáv töltött be.”208 Az átszervezést követő kezdeti sikerek után a Szeszgyár helyzete továbbra sem vált stabillá, ezért a bank 1895-re igyekezett megválni tőle. A megoldást a megfelelő tőkeerővel rendelkező, gründoló típusú Lederer Ágoston jelentette, akinek érdeklődését az üzlet kapcsán Wottitz Károly keltette fel.209 Lederer aktivitásának következtében a Szeszgyár tulajdoni szerkezetét tekintve családi vállalattá alakult át, mivel a Lederer család a részvények több, mint 90%-át megszerezte. Az alapításban résztvevő meghatározó győri vállalkozók a gyár vezetésében nem vállalhattak már részt, viszont Lederer a Wottitz testvérek közreműködésére továbbra is igényt tartott.210 4. számú kép: Lederer Ágoston és Wottitz Gusztáv korabeli portréja

Jerfy Antal az 1890-ben megalakult Kereskedelmi és Iparkamara elnöki tisztségét négy cikluson keresztül töltötte be. Ebben a minőségében a győri Felső Kereskedelmi Iskola 1897-es létrejöttében, valamint a Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskola megnyitásában is döntő érdemeket szerzett. GRÁBICS Frigyes, Dr. HORVÁTH Sándor Domonkos, KUCSKA Ferenc szerk., i.m., 151. 206 SZAKÁL Gyula, Győr a modellváltó város 1867-1918, 30. 207 Uo., 33. Perl és Wottitz közötti párbajjal ért véget a vita a Szőlőkert vendéglőben 1887 októberében – Perl József fejsérülésével. Uo., 34. 208 Uo., 34. 209 Lederer Ágoston 1857-ben született Csehországban, de Bécsben tanult vegyészetet. Külföldi tanulmányai után apja jungblunzbaui szeszgyárát irányította. Tevékenységének hatására kelt életre többek mellett az Osztrák Vasúti Forgalmi Rt., a Magyar Vasúti Forgalmi Rt., a Brünn-Kőnigsfeldi Gép- és Vagongyár Rt., az olaszországi Ausiliare Vasúti Forgalmi Intézet Rt. és a Simmeringer Vagongyár is. SZAKÁL Gyula, Győr a modellváltó város 1867-1918, 35. 210 Wottitz Károly Győrött született 1842-ben. Bécsben szerzett jogi és közgazdasági diplomát, ezt követően a Wiener Bankverein hazai befektetési igazgatójaként vállalt munkát. A Szeszgyár működésében jelentős szerepet töltött be. Testvére, Wottitz Gusztáv szintén jogi és közgazdasági végzettséggel rendelkezett, 1895-ben került vissza Győrbe. A Szeszgyárban kereskedelmi igazgatóként tevékenykedett, de nagy ívű karriert a vagongyárban futott be. SZAKÁL Gyula, Győr a modellváltó város 1867-1918, 36. Wottitz Gusztáv 1856-ban született, testvéréhez hasonlóan szintén Győrött. Bécsi tanulmányai alatt jogi és közgazdaságtani diplomát is szerzett. 1895-től a városi közgyűlés tagja lett, de nevéhez kapcsolható a győri Munkáslakásépítő Részvénytársaság 1901. évi megalakítása. GRÁBICS Frigyes, Dr. HORVÁTH Sándor Domonkos, KUCSKA Ferenc szerk., i.m., 365. 205

69

Forrás: Győri Tanulmányok, Tudományos Szemle, 2010/30, 143, 149.

A Lederer és Wottitz nevekkel fémjelzett gyáripari átalakulásban kiemelt szerepet játszott a 19. század második felének fejlődésében a város legnagyobb polgármesterének tekintett Zechmeister Károly.211 A helyi gyáripar megteremtése, a nagyipari centrumpozíció létrehozása egyértelműen a polgármester céljai között szerepelt, melynek megvalósításához olcsó telekárakkal és adókedvezményekkel kívánt hozzájárulni. Ipartámogató lépései közé tartozott az is, hogy irányításával Győr városa nagy területet vásárolt, hogy a később alakuló ipari vállalkozások számára a város határában telephelyek álljanak rendelkezésre.212 A polgármester BANA József, Győr polgármesterei, BANA József, MORVAI Gyula szerk., Városi Levéltári Füzetek, 1997/1, kiadja Győr Megyei Jogú Város Levéltára, Palatia Nyomda és Kiadó Bt., Győr, 1997, 85. Zechmeister Károly 1852. május 12-én Győrött látta meg a napvilágot. Evangélikus családjának felmenői a 18. században Magyaróvárról érkeztek Győrbe. Középiskolai tanulmányait a győri bencés gimnázium falai között végezte, itt is érettségizett kiemelkedő eredményekkel. Jogi tanulmányainak elvégzését követően saját ügyvédi irodájában dolgozott, mígnem 1880-ban a városi tisztikar soraiban vállalt munkát. 1883-ban a város rendőrfőkapitányának választották meg. Elődjét, Lacza Ferenc polgármestert 1888. március 12-én 6000 Ft-os sikkasztási ügy miatt felfüggesztették, ekkortól számíthatjuk Zechmeister Károly polgármesteri mandátumát. BANA József, Győr legnagyobb polgármestere, Zechmeister Károly, BANA József felelős szerk., Győri Tanulmányok, Tudományos Szemle 2010/30, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kiadványa, Palatia Nyomda & Kiadó Kft, Győr, 2010, 22. Zechmeister Károly munkásságáról rövid áttekintés található még GRÁBICS Frigyes, Dr. HORVÁTH Sándor Domonkos, KUCSKA Ferenc szerk., i.m., 371. PERGER Gyula, Pozsonytól Pasadenáig, A Zechmeister család története, BANA József felelős szerk., Győri Tanulmányok, Tudományos Szemle 2010/30, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kiadványa, Palatia Nyomda & Kiadó Kft., Győr, 2010, 9-19. 212 TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (1896-1945), 9. 211

70

idejében az oktatási rendszer is jelentős fejlődésen ment keresztül, hiszen 1892/93-ban a város pénzügyi támogatása mellett épült fel a Főreáliskola, melyet a felsőkereskedelmi iskola, a Faés Fémipari Szakiskola, az 1. számú Polgári fiúiskola megalapítása követett.213 1906. december 31-én vonult vissza, székét Wennes Jenő vette át. Zechmeister Károly 1910. január 28-án hunyt el Budapesten. 5. számú kép: Zechmeister Károly korabeli portréja

Forrás: Győri Tanulmányok, Tudományos Szemle, 2010/30, 131.

A 19. század végén és a 20. század elején tapasztalt intenzív gyáralapítási hullám a városi népesség növekedésére is pozitív hatást gyakorolt. „Megállapítható, hogy a Zechmeisterkorszak utolsó évtizedében Győr kiemelkedő eredményt ért el a tényleges szaporodás tekintetében.”214 Hangsúlyozni szükséges ugyanakkor, hogy a népességszám gyarapodásában jelentős szerepet játszott az is, hogy ebben az időben, vagyis 1905-ben csatolták Győrhöz Győrszigetet és Révfalu-Pataházát is.215 (Ugyan a közigazgatási egységesítés megtörtént, de

BANA József, Győr polgármesterei, 86. CSIK Tamás, Az 1910-es népszámlálás Győrött, BANA József felelős szerk., Győri Tanulmányok, Tudományos Szemle 2011/32, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Tudományos szemléje, Palatia Nyomda & Kiadó Kft., Győr, 2011, 56. 215 A csatlakozásról bővebben: CSIK Tamás, Révfalu Győrhöz csatolásának története és az egyesítés utóélete, BANA József felelős szerk., Győri Tanulmányok, Tudományos Szemle 2010/30, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kiadványa, Palatia Nyomda & Kiadó Kft., Győr, 2010, 73-84. 213 214

71

szerkezetileg csak később, a folyószabályozásokat és a vashidak megjelenését követően olvadtak össze szervesen a települések.)216 14. számú táblázat. Győr lakosságának növekedése (1869-1910) 1880 Győr 1869 1890 1900 (Lakossága 20 035 20 981 22 795 28 989 Az 1905-ben egybecsatolt 26 225 27 574 30 021 37 543 területek teljes lakossága 5,2 Tényleges szaporulat (%) 8,8 25,0 Természetes szaporulat 0,5 5,2 (%)

1910 44 300) 44 300 18,0 8,7

Forrás: VÖLGYI Ferenc, Győr gazdasági élete 1867-től napjainkig, Széchenyi Nyomda, Győr, 1940, 60, 80.217

A dinamikus növekedésben egyedi jellemző és érdekesség, hogy a századforduló környékén a népszaporulat kisebb részét a természetes szaporodás jelentette, nagyobb arányban az ipari foglalkoztatáshoz kapcsolható bevándorlás következménye volt. A népességnövekedés szempontjából fontos körülménynek számított az is, hogy – összhangban a gyáripar fejlődésével – az elvándorlás a 19. század utolsó évtizedében lelassult, szinte meg is állt.218 Az ipar jelentős vonzó hatását bizonyítja, hogy a népszámlálás adatai alapján 1910-re a keresők csaknem 47%-a az iparban dolgozott, ami az ország 12 regionális központja közül a legmagasabb arányt jelentette. (Pozsony – 43,7%, Pécs – 41,6%, Brassó – 39,8%, Temesvár – 38,7%, Arad – 37, 9%, Nagyvárad – 35,7%, Kassa – 35,5%, Kolozsvár – 35,2%, Zágráb – 33,7%, Debrecen 32,8%, Szeged – 26,9%).219 6. számú kép: Hirdetmény Győrsziget és Révfalu-Pataháza Győrhöz csatolásáról

WINKLER Gábor, Győr városépítészete a dualizmus korában, Tóth G. Péter szerk., Struktúra és városkép, A polgári társadalom a dualizmus korában, az MTA Történettudományi Intézete, az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága, az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága és a Laczkó Dezsó Múzeum veszprémi konferenciája 1997. október 16-17., Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém, 2002, 387. 217 Egyetlen helyen eltérő adattartalommal (Győr lélekszáma 1900-ban 27 758) a lélekszám elérhető még: VÖRÖS Károly, i.m.,352. 218 Uo.,353. 219 BELUSZKY Pál, GYŐRI Róbert, i.m., 214. alapján Győrött az ipari foglalkoztatottság aránya 1910-ben 46,4%. VÖLGYI Ferenc i.m. 60. alapján ugyanez az érték 46,8%. 216

72

Forrás: Győri Tanulmányok, Tudományos Szemle, 2010/30, 150.

A századforduló idejére a népességnövekedés mellett a város arculata az ipari jelleg dominanciájához kapcsolható fejlődés hatására egyéb területeken is megváltozott. A technikai eszközök megjelenésével (házi telefon, mosógép, villanyizzó) az 1880-as évek végétől kezdődően találkozhatunk a korabeli hirdetésekben, valamint a polgári életmódhoz kapcsolódóan az egészségtudatosságra vonatkozó felhívások is mind gyakoribbá váltak.220 A polgári élet technikai fejlődése és az egészségtudatos életmód mellett 1889-től kezdődően harmadik elemként megszülettek a század végi divatreklámok is. A kiutat és a gazdasági fejlődés lehetőségeit kereső Győr a 20. század első éveire teljesen átformálódott. „A megújulást elindító és kiteljesedő győri gazdasági és politikai vezető réteg egy fél emberöltő alatt teljesen átformálta a település fizikai és mentális képét. A sikeres kereskedővárosból sikerre ítélt modern gyáripari város lett minden szerkezeti és életmódelemével együtt. Átformálódott a városi tér. A Belváros centruma képviselte a 20. századot, míg alig pár száz méterre élt még a 19. századi Győr is.”221 Az átváltozás és a fejlődés dokumentált módon pontosan nyomon

220 221

SZAKÁL Gyula, Győr a modellváltó város 1867-1918, 59, 60. Uo.,62.

73

követhető Winkler Gábor és Kurcsis László gazdag képanyaggal ellátott összefoglaló munkájában is.222

8. A Vagongyár megalakulása, kezdeti évek

222

WINKLER Gábor, KURCSIS László, Győr 1539-1939, Dürer Nyomda Kft., Gyula, 1998.

74

A gyár győri megalakulásának jelentősége abban foglalható össze, hogy megteremtette a város gazdasági profiljának nehézipari jellegét, illetve a meghatározta a további gazdasági fejlődés irányvonalát és lehetőségét.223 A Prológusban idézett törvényhatósági beadvánnyal kapcsolatban a Győri Hírlap tudósított arról, hogy a gyár létesítésében a Szeszgyár vállalt főszerepet.224 A jogi elkülönülés ellenére a nagyobb részt közös tulajdonosi háttér következtében a két gyár szorosan kapcsolódott egymáshoz. Az energiaellátás mellett a Szeszgyár üres épületeit is megosztotta a Vagongyárral. Az alapítás módja azonban különböző volt, a Vagongyár részvénytársaságként üzemelt, nagyon erős családi részvénytöbbséggel.225 Az 1896. december 22-én kiadott alapítási tervezet és részvény aláírási ív alapján az alaptőkét a kezdetekkor (ideiglenesen) 500 000 forintban határozták meg, mely egyenként 100 forint névértékű, bemutatóra szóló részvényből tevődött össze. A részvények névértékének 30%-át volt szükséges az induláskor készpénzben befizetni, a fennmaradó további 70%-os rész rendezésének kérdését a leendő Igazgatóság hatáskörébe utalták. 7. számú kép: Alapítási tervezet és részvény aláírási ív (1. oldal)

Forrás: GY.M.S.M.GY.L., Győri kir. Törvényszék iratai, Magyar Waggon és Gépgyár Rt. cégbírósági iratok, VII.1c/34.

VÖRÖS Károly, i.m.,340. TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (1896-1945), 10. 225 SZAKÁL Gyula, Győr a modellváltó város 1867-1918, 36. 223 224

75

Az 1896. december 28-án megtartott alakuló közgyűlés226 alapján a kibocsátott 5 000 részvényből 2 600 tulajdonosa Lederer Emil, 1 800 tulajdonosa Lederer Richard lett. „Ez a két részvényes irányította valójában a vállalatot.”227 Az Igazgatóság tagjaivá (háromévnyi időtartamra) Dr. Fischer Sándort, Lederer Emilt, Lederer Richardot, Wottitz Gusztávot és Wottitz Károlyt, a Felügyelő Bizottság tagjaivá (egy évnyi időtartamra) Dr. Deáky Zsigmondot, Kaczander Zsigmondot, Dr. Rapoch Frigyest és Szávay Gyulát választották. 15. számú táblázat. A Vagongyár alapító részvényesei Név Részvény (db) Névérték Lederer Emil 2 600 260 000 Ft Lederer Richard 1 800 180 000 Ft Wottitz Károly 300 30 000 Ft Wottitz Gusztáv 50 5 000 Ft Feldbacher Rudolf 50 5 000 Ft Rappoch Frigyes 50 5 000 Ft Kaczander Zsigmond 50 5 000 Ft Fischer Sándor 50 5 000 Ft Szávay Gyula 50 5 000 Ft Forrás: SZAKÁL Gyula, Győr a modellváltó város 1867-1918, 37.228

Az alakuló közgyűlést követően 1897. január első hetében 938/1897. szám alatt jegyezték be a vállalatot a cégbíróságon.229

Az 1897-es év első fele a termeléshez szükséges

előkészületekkel telt. „A gyártelep céljára Győr városa 15 hold 720 □-öl területet engedett át 7500,- forint kedvezményes vételárért. A város ezen kívül 15 évre mentesítette a gyárat a városi adó, és 30 évre a többi városi jövedék fizetése alól.”230 Az 1897. év elején benyújtott telepengedélyezési kérvény tartalma szerint a létesítendő új gyártelep terve az alábbi nagy egységeket tartalmazta: egy vasmegmunkálási, valamint egy famegmunkálási műhelyt, egy állványszerelő műhelyt, egy asztalosműhelyt, egy fényezőt, egy kovácsműhelyt és egy

Az alakuló közgyűlés teljes szövege megtalálható az 1. számú mellékletben. A levéltár vonatkozó eredeti kéziratos forrásai között – GY.M.S.M.GY.L., Győri kir. Törvényszék iratai, Magyar Waggon és Gépgyár Rt. cégbírósági iratok, VII.1c/34. – az irat jelenleg nem található. Ugyanakkor itt kívánjuk megjegyezni, hogy az időrendi sorrendben később következő (jellemzően I. világháború alatti és azt követő időszakhoz kapcsolható) források alacsonyabb, azaz a VII.1c/33. jelzés alatt találhatóak. 227 TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (1896-1945),12. Részletesen bizonyítjuk, hogy Lederer Emil és Lederer Richard mellett Lederer Ágoston is jelentős hatást és irányítást gyakorolt a Vagongyár kapcsán. 228 Ugyanez az adatközlés – kissé eltérő szerkezetben – elérhető még: TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (1896-1945),10. 229 Ifj. GÁRDONYI Géza, KÖLKEDI István, KISS Rudolf, IRÓFFY Kázmér, i.m., 14. 230 TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (1896-1945), 12. A Városi Közgyűlés vonatkozói határozatait tartalmazó eredeti jegyzőkönyv elérhető: Győr Megyei Jogú Város Levéltára (továbbiakban: GY.M.J.V.L.), Győr szabad s királyi város közgyűlési jegyzőkönyve, 1896. november hó 12-ik napjáról ,231 és 253, IV.B 1401/a/25. 226

76

raktárhelyiséget.231 Az üzletévet lezáró igazgatósági jelentés232 tartalma szerint – amelynek értelmezése kapcsán itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az üzletév itt is és a későbbiekben is adott naptári év júniusának elejétől a következő naptári év májusának végéig tartott – az előkészületi munkákat követően 1897. július 11-én – korlátozott mértékben ugyan – megindult az üzemszerű termelés. Ebben a beszámolóban szerezhetünk tudomást arról is, hogy az első üzletév folyamán hét megrendelést kapott a gyár, összesen 198 kocsit szállított le. „A Vagongyár első gyártmánya 15 tonnás, 2 tengelyű tartálykocsi volt a Galíciai-Kárpát Petroleum Rt. számára. A rendelés 1897. január 27-én érkezett be, és ugyanezen év szeptember 1-én a gyár le is szállította a megrendelt 30 kocsit.”233 A november végén tartott igazgatósági ülésen szó esett arról, hogy „ajánlat alatt van 3 sörkocsi Nagykanizsára, száz teherkocsi az Ungvölgyi Vasútnak, 10 sörkocsi Pilsenbe, 18 keskeny nyomtávú személykocsi Diósgyőrbe, 55 teherkocsi a MÁV-nak, 8 harmadosztályú személykocsi a Déli Vasútnak.”234 A megrendelések után 345 345 forint értékű számlát állítottak ki. Az üzemeltetési költségek, továbbá az Igazgatóság (5 000 forint) és a Felügyelő Bizottság (600 forint) díjainak levonását követően 8 534 forint tiszta nyereséggel zárult az év. A jelentés tartalmazza, hogy a soron következő üzletévben (1899. május végi szállítási határidővel) már 1 731 darab kocsira csaknem három millió forint összértékben érkezett megrendelés. 8. számú kép: Hirdetmény a Győri Hírlap 1898. október 2-i számából

Forrás: GY.M.S.M.GY.L., Győri kir. Törvényszék iratai, Magyar Waggon és Gépgyár Rt. cégbírósági iratok, VII.1c/34. TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (1896-1945), 12. A Magyar Waggon- és Gépgyár-Részvénytársaság Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának az 1898. évi október hó 17-re összehívott I. évi rendes közgyűléshez intézett jelentése és az 1897/8. évi zárszámadások, GY.M.S.M.GY.L., A Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr) iratai, XI.15/475. 233 TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (1896-1945), 12. 234 Ifj. GÁRDONYI Géza, KÖLKEDI István, KISS Rudolf, IRÓFFY Kázmér, i.m., 17. 231 232

77

A 2. számú mellékletben megtalálható az üzleti év mérlegkimutatása. Ennek tanúsága szerint jelentős összegeket költöttek az épületek átalakítására (48 779 forint), valamint modernizációjára (villamossági berendezés – 47 737 forint, vízvezetéki berendezés – 3 926 forint, gőzfűtés – 7 486 forint). A készletek között kiemelkedő nagyságú faállomány is azt mutatja, hogy a Vagongyár a kezdetekkor faépítésű kocsik gyártását helyezte előtérbe. 235 A fejlesztési törekvések és az üzleti év eredményei ellenére 1897 szeptemberének elején a gyár munkásai (ekkoriban hozzávetőlegesen 500 fő) sztrájkkal adtak hangot elégedetlenségüknek.236 Törekvéseik és kéréseik között szerepelt, hogy a vezetés tartsa be a napi 10 órás munkaidőt, a teljes vasárnapi munkaszünetet, valamint heti fizetést kapjanak (a gyakorlatban lévő kétheti rendszer helyett) – megállapított bérminimummal. A hat pontban megfogalmazott igénylistát a sztrájk első napjának végén a vezetőség maradéktalanul elfogadta. A levéltár cégbírósági iratai között 1898. december 15-i kiállítási dátummal szerepel az az aláírási címpéldány, amely tartalmazza, hogy az október 17-i rendes közgyűlésen az eddig háttérben meghúzódó Lederer Ágostont igazgatósági tagul választották. 9. számú kép: Lederer Ágoston aláírási címpéldánya


235 236

TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (1896-1945),14. Ifj. GÁRDONYI Géza, KÖLKEDI István, KISS Rudolf, IRÓFFY Kázmér, i.m., 16.

78

Az előkészületekkel telt első évet követően nagy tempóban indult meg a termelés. Ennek következtében a tulajdonosi kör az 1899. április 27-én délután három órakor tartott rendkívüli közgyűlésen az alaptőkét – további 5 000, egyenként 100 forint névértékű, bemutatóra szóló részvény kibocsátásával – 1 millió forintra emelte, melynek befizetését 1899. május 15-ig kellett teljesíteni. Az új részvényekre vonatkozóan elővásárlási opcióval rendelkeztek az addigi részvényesek. Ha valaki nem élt részvényvásárlási jogával, annak részét (a tervezet szerint) a nagy részvényesek május 16-án átvették.237 A rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve felsorolta a jelenlévő részvényeseket. Feldbacher Rudolf képviseletében Lederer Ágoston már 1 250 részvény tulajdonosaként szerepelt a listán. 10. számú kép: Az 1899. április 27-i rendkívüli közgyűlés jelenlévő részvényesei


A tőkeemelést követően „az 1899. október 23-án tartott II. rendes közgyűlés jegyzőkönyvében felsorolt részvényesek között új nevek is szerepelnek, de a részvénytöbbség továbbra is a Lederer család (Lederer Emil, Lederer Ágoston, Lederer Richard) kezében van.”238 Megfigyelhető, hogy a rendes közgyűlés jelenlévő részvényeseinek részvénydarabszám kimutatása – a korábbi tőkeemelés ellenére – nagyságrendjét tekintve még nem

Jegyzőkönyv a Magyar waggon és gépgyár részványtársaság részvényeseinek Győrött a társaság igazgatósági helyiségében 1899. évi április hó 27-én délután 3 órakor tartott rendkívüli közgyűléséről, GY.M.S.M.GY.L., Győri kir. Törvényszék iratai, Magyar Waggon és Gépgyár Rt. cégbírósági iratok, VII.1c/34. 238 TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (1896-1945),34. 237

79

emelkedett meg. Az igazgatósági jelentés239 tartalma szerint ennek oka az volt, hogy az üzletév nyereségében a korábban, vagyis az induláskor kibocsátott részvénytőke részesedett. 11. számú kép: Az 1899. október 23-i II. rendes közgyűlés jelenlévő részvényesei

Forrás: GY.M.S.M.GY.L., Győri kir. Törvényszék iratai, Magyar Waggon és Gépgyár Rt. cégbírósági iratok, VII.1c/34

A második üzleti évről szóló kimutatás alapján a teljes üzleti évben 2 186 darab teher- és nagyobb szakértelmet, kifinomultabb munkát igénylő személykocsit szállítottak le 3 835 136 forint értékben, míg a tiszta nyeréség az üzletévben 40 203 forint 19 korona lett. Az igazgatósági jelentés tartalma szerint a soron következő további három üzleti évre 3 079 darab kocsira érkezett már megrendelés, mintegy hat millió forint feletti teljes számlaösszeggel. A fokozódó termelés miatt nem meglepő, hogy továbbra is erőteljes maradt a készletfelhalmozás. Az októberi jelentés arról is beszámolt, hogy a jövőbeli fejlődés biztosítása érdekében a gyárvezetés a soron következő hónapokban villamos akkumulátor részleg elindítását kívánja megvalósítani. Ez az év sem telt el a munkások elégedetlensége nélkül. „A sztrájk oka részben az alacsony darabbér volt, részben pedig az, hogy a szigorú minőségi ellenőrzésnél a hibásnak bizonyult munkadarabok időt rabló utólagos javítását nem fizették.”240 1898. augusztus-szeptemberében továbbra is a maximum 10 órás napi munkaidő és a minimális munkadíj megállapítása A Magyar Waggon- és Gépgyár-Részvénytársaság Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának az 1899. évi október hó 23-ra összehívott II. évi rendes közgyűléshez intézett jelentése és az 1898/9. évi zárszámadások, GY.M.S.M.GY.L., A Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr) iratai, Geschafstberichte 1897/98-1902/903, XI.15/475. 240 TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (1896-1945), 41. 239

80

(emelése) szerepelt a fő követelések között. Az előző évi 500 fős munkáslétszámhoz képest ekkorra már nagyságrendjét tekintve 1 000, 1 200 fős dolgozói állományról beszélhetünk, akik a munkát beszüntették.241 Hasonlóan a megelőző év történéseihez, ez a sztrájk is a dolgozói követelések teljesítésének ígéretével végződött. Az 1900. november 6-ra összehívott III. rendes közgyűléshez benyújtott iratokban242 az elszámolás pénzneme forint helyett koronára változott. Az átváltási árfolyam szerint – az 1892. XVII. törvénycikk alapján243 – 1 korona fél forint, vagyis 1 forint két korona lett. Ugyan az üzletév 133 395,03 korona tiszta nyereséggel zárult, mégis látszódtak már kedvezőtlen előjelek, melyeket az igazgatósági jelentés így foglalt össze: „A magyar állam és a magánvasutak részéről csak nagyon szerény mértékben történtek megrendelések, minek folytán tevékenységünknek főleg régebbi megrendelések kivitelére kellett szorítkoznia.”244 Ettől eltekintve, pontosabban ezt a hatást ellensúlyozandó sikerült meghatározó eredményeket, fejlődést elérni olasz, német, illetve tengerentúli exportmegrendelésekkel, továbbá az akkumulátor gyár is megkezdte működését. „Az exportgyártmányok a gyárat nagyobb feladatok elé állították, mint a belföldi piacra történő termelés. A rendelő külföldi vasutak egymástól eltérő műszaki és minőségi előírásokat adtak meg. Sok esetben ezeknek az előírásoknak a teljesítése a gyári kollektívától magasabb színvonalú munkát követelt meg.”245 A fokozódó üzleti igények teljesítéséhez a részvényesek újabb beruházására volt szükség. 1901. január 5-én jelent meg rendkívüli közgyűlésre felhívó hirdetmény a Győri Hírlapban.

Ifj. GÁRDONYI Géza, KÖLKEDI István, KISS Rudolf, IRÓFFY Kázmér, i.m., 19. A Magyar Waggon- és Gépgyár-Részvénytársaság Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának az 1900. évi november hó 6-ára összehívott III. évi rendes közgyűléshez intézett jelentése és az 1899/1900. évi zárszámadások, GY.M.S.M.GY.L., A Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr) iratai, Geschafstberichte 1897/98-1902/903, XI.15/475. 243 1892. évi XVII. törvénycikk a koronaérték megállapításáról, http://1000ev.hu/index.php?a=3¶m=6467 244 A Magyar Waggon- és Gépgyár-Részvénytársaság Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának az 1900. évi november hó 6-ára összehívott III. évi rendes közgyűléshez intézett jelentése és az 1899/1900. évi zárszámadások, GY.M.S.M.GY.L., A Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr) iratai, Geschafstberichte 1897/98-1902/903, XI.15/475, 3. 245 TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (1896-1945), 16. A rendelések határidős teljesítésének érdekében a gyárban ekkoriban már mintegy 1 700 munkás dolgozott. Ifj. GÁRDONYI Géza, KÖLKEDI István, KISS Rudolf, IRÓFFY Kázmér, i.m., 24. 241 242

81

12. számú kép: Hirdetmény a Győri Hírlap 1901. január 5-i számából


A közzétételt követően január 14-én, délután három órakor került sor az eseményre.246 Határozat született az alaptőke megemeléséről, mégpedig 10 000 darab, egyenként 200 korona névértékű, bemutatóra szóló új részvény kibocsátásával. A folyamatot némileg árnyalta, hogy Lederer Ágoston és Lederer Emil korábban már biztosított az üzemi működéshez egymillió koronát előleg formájában, így a kiadott új részvények fele az addigi két legnagyobb beruházóra szállt. Az 1901. november 25. napján tartott IV. rendes közgyűlésen az Igazgatóság arról számolt be, hogy az alaptőke megemelése mellett az üzletév 113 458,46 korona tiszta nyereséggel zárult (kevesebbel, mint a megelőző évben). Az export tevékenység következtében a soron következő üzletévre is megfelelő mennyiségű megrendelést fogadtak be, továbbá az akkumulátor gyárat önálló vállalattá alakították át.247 A Szakiskola alapítását megelőző négy évben a részvények döntő többségével rendelkező Lederer család vezetése mellett a Vagongyár a piacszerzés reményében kétszer is megduplázta alaptőkéje nagyságát. Ha az első két év mérlegtételeit átszámítjuk koronára (gyakorlatilag a forintban kifejezett értékeket megduplázzuk), akkor könnyen össze lehet hasonlítani az alaptőkéhez viszonyított éves tiszta nyereség, valamint az anyagkészletek és félkész termékek nagyságát. Az induló első két évet követően jelentős mértékben növekedett mind az anyagkészletek, mind a félkész termékek értéke, mely elsősorban a külföldi szállításokat Az 1901. január 14-i rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve, GY.M.S.M.GY.L., Győri kir. Törvényszék iratai, Magyar Waggon és Gépgyár Rt. cégbírósági iratok ,VII.1c/34 247 A Magyar Waggon- és Gépgyár-Részvénytársaság Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának az 1901. évi november hó 25-éra összehívott IV. évi rendes közgyűléshez intézett jelentése és az 1900/1901. évi zárszámadások, GY.M.S.M.GY.L., A Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr) iratai, Geschafstberichte 1897/98-1902/903, XI.15/475, 3. 246

82

biztosította. Ahogy azonban a soron következő, 1901/1902-es üzleti évre vonatkozó igazgatósági jelentés megjegyezte, ezek a megrendelések alacsony hasznot hoztak, fő céljuk, hogy a foglalkoztatottak létszámát stabilizálja.248 Meg is látszik a 4. üzletév csökkenő tiszta nyereségén, hogy állami megrendelések nélkül – kizárólag exportra termelve – nem volt lehetséges a fejlődés fenntartása.

Az anyagkészletek kapcsán – főként a harmadik és a

negyedik üzletév tekintetében – nem beszélhetünk drasztikus növekedésről, a félkész termékek mennyisége pedig szorosan összefüggött a beérkező rendelésekkel.

4

160

3

120

2

80

1

40

ezer

millió

2. számú ábra. A Vagongyár mérlegtételei koronában (1897/98-1900/01)

0

0 1897/98 Alaptőke

1898/99 Anyagkészletek

1899/00 Félkész termékek

1900/01 Tiszta nyereség

Forrás: GY.M.S.M.GY.L., A Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr) iratai, Geschafstberichte 1897/98-1902/903, XI.15/475. Készítette: Godena Albert, 2016. február.

Az első négy év legfontosabb tapasztalatai között szerepelt, hogy az állami megrendelések hiánya, valamint az export megrendelések szűkös nyeresége miatt a gyárat tovább kell fejleszteni olyan irányba, hogy alkalmassá váljon a vagongyártáson túl egyéb termékek előállítására is. A tulajdonosi beruházások mellett a termelési profil gyors bővítéséhez elkerülhetetlenül szükségessé vált többek között az is, hogy a Városi Közgyűlés részére évekkel korábban megküldött igény alapján ipari szakiskola létesüljön, szakképzés induljon meg a városban.

A Magyar Waggon- és Gépgyár-Részvénytársaság Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának az 1902. évi november hó 30-ára összehívott V. évi rendes közgyűléshez intézett jelentése és az 1901/1902. évi zárszámadások, GY.M.S.M.GY.L., A Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr) iratai, Geschafstberichte 1897/98-1902/903, XI.15/475, 3. 248

83

9. A Szakiskola megalakulása és kapcsolata a Vagongyárral A Vagongyár 1896 márciusi kezdeményezéséhez képest 1897 decemberében jelent meg a Győri Hírlapban híradás azzal kapcsolatban, hogy a győri kereskedelmi és iparkamara határozatot hozott a városi Szakiskola megalapításáról. A néhány hónappal később a városi közgyűlés elé terjesztett javaslat és végzés szerint 249 – az iparkamara, a Szeszgyár és a Vagongyár anyagi támogatása mellett – a város megadta hozzájárulását a Szakiskola felállításához. A hozzájáruláson túl – a jegyzőkönyv tanúsága alapján – a döntéshozók az alábbiakat rendelték el: „Tekintve pedig, hogy az eszme megvalósítása előzetes tárgyalásokat tesz szükségessé, ezen tárgyalásokra a győri kereskedelmi és iparkamara, nemkülönben a győri szeszgyár és waggongyár kiküldöttjének bevonásával Zechmeister Károly királyi tanácsos polgármester elnöklete alatt: Wennesz Jenő városi tanácsnok, Szávay Gyula és Meller Ignátz és Schlichter Lajos törvényhatósági bizottsági tagokat kiküldi, az ügynek anyagi és erkölcsi támogatására pedig az érdekelt Esztergom Komárom és Pápa városokat továbbá Moson, Veszprém, Komárom, Esztergom és Győr vármegyék közönségeit köriratilag felkéri. Végül elhatározza a közgyűlés, hogy a kereskedelemügyi minisztériumot feliratilag felkéri, hogy az iskola létesítését elvileg elhatározni s a folyamatba teendő tárgyalásokhoz egy megbízottat kiküldeni szíveskedjék.”250 Az egyeztetéseket követően az 1898. október 13-i közgyűlési jegyzőkönyv251 tartalma szerint a város állásfoglalását adta, hogy sem az iskola teljes felépítésére, sem teljes felszerelésére nem vállalkozhat. Viszont a Szeszgyár és Vagongyár korábban ígért anyagi szerepvállalása mellett – különböző jogcímen (adomány, járulék, kölcsön, építési telek) – a város továbbra is támogatásáról, valamint az 1900. év őszére ütemezett iskolaindulásról biztosította az érintetteket. A jegyzőkönyv szerint ez a kikötés azért volt szükséges, mert a Vagongyár és a Szeszgyár a korábban ígért anyagi hozzájárulás megadását attól tette függővé, hogy az iskola az 1898/99-es tanévben megnyílik-e.252 Az 1900. július 5-én megtartott közgyűlés jegyzőkönyve alapján253 nyilvánvalóvá vált, hogy a megnyitásra továbbra is, egészen az 1901. évig várni kell. A közgyűlés ekkor határozta el azt, hogy „a létesítendő iskola céljaira már

GY.M.J.V.L., Győr szabad s királyi város közgyűlési jegyzőkönyve, 1898. február hó 10-ik napjáról, 34. IV.B 1401/a/27. 250 Uo. 251 GY.M.J.V.L., Győr szabad s királyi város közgyűlési jegyzőkönyve, 1898. október hó 13-ik napjáról, 221. IV.B 1401/a/27. 252 Uo. 253 GY.M.J.V.L., Győr szabad s királyi város közgyűlési jegyzőkönyve, 1900. július hó 5-ik napjáról, 185. IV.B 1401/a/29. 249

84

megajánlott 200 000 koronán felül a kereskedelemügyi miniszter ur által kívánt (…) olajgyár melletti 907 □ öl kiterjedésű városi ingatlant a fém és faipari szakiskola céljaira átengedi s az Árpád út és Vásártérszer között egy 12 méternél semmi esetre sem keskenyebb utczát fog nyitni.”254 A megnyitáshoz kapcsolódó egyeztetések sorát zárta le az 1900. december 13-i közgyűlés jegyzőkönyve.255 Ekkor a várostól, az iparkamarától, a Szeszgyártól és a Vagongyártól ígért anyagi támogatások befizetését rendezték, szabályozták. „Az iskola megtervezésére Pártos Gyula műépítészt kérték fel 1900-ban, aki sokáig Lechner Ödönnel dolgozott együtt. (…) Az építkezés csak 1901 nyarán kezdődhetett el. A munkálatokat különböző problémák nehezítették, így az iskola épületét csak 1902-ben tudták átadni. A Faés Fémipari Szakiskola a tanítást azonban már 1901-ben megkezdte, a régi városházában berendezett termekben, mivel ezt a támogatók már egyre határozottabban sürgették.”256 Az első tanév végén kiadott iskolai értesítő közzétette az iskola 1902. elején alakult Felügyelő Bizottságának névjegyzékét is, az alábbiak szerint:257 A kereskedelmi miniszter258 által kinevezett személyek: 1.

Zechmeister Károly királyi tanácsos, Győr szabad királyi város polgármestere, elnök,

2.

Galgóczy Ferenc asztalos mester,

3.

Hauzer György, rézöntő, az ipartestület elnöke,

4.

Jerfy Antal királyi tanácsos, az iparkamara elnöke,

5.

Prettenhoffer Imre műlakatos,

6.

Szávay Gyula kereskedelmi és iparkamarai titkár, alelnök (aki a tanév folyamán Győrből való távozása miatt tisztségéről lemondott),259

7.

Wottitz Gusztáv gyárigazgató,

A kereskedelmi iparkamara küldöttei: 8.

Schlichter Lajos építész,

9.

Weidman Adolf kereskedelmi tanácsos,

Győr szabad királyi város küldöttei:

254

Uo. GY.M.J.V.L., Győr szabad s királyi város közgyűlési jegyzőkönyve, 1900. december hó 13-ik napjáról, 185. IV.B 1401/a/29. 256 VÖRÖS Katalin i.m., 540. 257 Értesítő a Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari Szakiskola Működéséről az 1901-1902. tanévben, 8. 258 A Felügyelő Bizottság 1902. január 28-án tartotta alakuló gyűlését. A tagok kinevezése Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter személyéhez kapcsolható, aki 1902. március 4-ig töltötte be ezt a pozíciót Széll Kálmán kormányában. BÖLÖNY József, HUBAI László, i.m.,84. 259 Helyét a Felügyelő Bizottságban és kereskedelmi és iparkamarai titkári pozícióban is Szendrői Mór vette át. A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1902-1903. tanévről, 15. 255

85

10. Szász József MÁV főmérnök, műhelyfőnök, 11. Kelemen Márton fafaragó és szobrász, Hivatalból tagja: 12. Flórián Ambrus szakiskolai h. igazgató, mint előadó, 13. Laber Vilmos szaktanár, mint jegyző, Mind az alapításban résztvevő támogatói kör, mind a Felügyelő Bizottság összetétele azt igazolja, hogy az iskola felállítása – az eredetileg tervezett és többször módosított kezdési idő csúszásától függetlenül – a kormány, a város és a helyi gazdasági (nagyipari) erők összefogásának eredménye lett. Minden szerepvállaló egyetértett abban, hogy a gyors és hatékony gazdasági átalakulás, a sikeres nagyipari termelés egyik kulcsa a helyben elérhető, szakképzett munkaerő-állomány megteremtése és alkalmazása.

9.1. A Vagongyár 1901/02. üzleti éve és a szakiskolai tanév Az ötödik üzletév igazgatósági jelentése260 beszámolt arról, hogy a Szeszgyártól bérelt gyári épületek megvásárlásában döntés született, azonban az esedékes vételárat a soron következő üzletévben egyenlítik ki. A működés és a termelés jelentősebb hazai szállítás nélkül telt el, 261 így a vezetőség továbbra is elsősorban a kiviteli tevékenységre alapozhatott. A tiszta nyereség a korábbi években kimutatott értékek töredékére esett vissza, mindössze 4 566 korona összeget ért el. Az alacsony eredmény legfőbb okaként a korábban részletezett, az 1900-as évek elején kirobbant nehézipari túltermelési válságot jelölhetjük meg.

A meglehetősen szűkszavú

beszámoló pozitívumként tett említést arról, hogy további exportmegrendelések következtében a következő év működése mindenesetre biztosítottá vált. A termelésben a vagongyártáson kívül újdonsággal találkozhatunk. „1902. május 1-én (197. sz. rendelés) gyári, saját célra (…) 1 db (amerikai típusú) tehergépkocsi (Lasten-Automobil amerikanischer Type), és 1902. november 10-én 2 db kéttonnás tehergépkocsi – elkészítését rendelik meg. Ezek a rendelések utalnak arra, hogy a Vagongyárban már ekkor foglalkoztak a közúti járműgyártás gondolatával, noha a gyártás megindítását hivatalosan a vállalat is 1903-tól számította.”262 A Magyar Waggon- és Gépgyár-Részvénytársaság Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának az 1902. évi november hó 30-ára összehívott V. évi rendes közgyűléshez intézett jelentése és az 1901/1902. évi zárszámadások, GY.M.S.M.GY.L., A Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr) iratai, Geschafstberichte 1897/98-1902/903, XI.15/475. 261 TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (1896-1945), 34. 262 Uo., 18. 260

86

Az igen alacsony hasznot hozó üzleti tevékenység mellett az időszak nagy eredményeként számolhatunk be arról, hogy a szakiskolai oktatás kezdetét vette: a tanulók beiratkozása 1901. október 25-26-án megtörtént, a tanítás pedig október 28-án elindult.263 Az első évfolyamra huszonnégy tanuló iratkozott be, a faipari szakra öten (közülük egy tanuló a kereskedelmi és iparkamara 100 koronás ösztöndíjának támogatása mellett), míg a fémipari szakra tizenkilencen jelentkeztek. Az első tanév értesítőjében közzétett, de a következő, vagyis az 1902/03-as tanév vonatkozásában kiadott tudnivalók szerint az iskola rendes tanulója az lehetett, aki valamilyen közép- vagy polgári iskola első két osztályát, vagy az elemi iskola hat osztályát sikeresen elvégezte, 12. életévét betöltötte és egészséges, ép testalkattal rendelkezett. (Kivételes esetben iparostanonc iskolában végzetteket, valamint elméleti háttér hiányában sikeres felvételi vizsgát tévő jelentkezőket is felvettek.) Tandíjra az iskola rendes tanulóit nem kötelezték, de félévente 10-10 koronát be kellett fizetni a segélyalapba, ám még ez alól is kaphattak felmentést a szegényebbek.264 A tanulóknak a gyakorlati oktatáson való részvétel érdekében kötelezően gondoskodniuk kellett kék színű vászon munkásruháról, valamint ehhez tartozó sapkáról. A négy éves, két szakon folyó képzés mellett már az induláskor felvetődött a rövidebb, azaz néhány hónapos szaktanfolyamok lebonyolításának kérdése és szükségessége. Azonban az értesítő röviden tartalmazza, hogy ezek a tanfolyamok az iskola indulásához és indításához kapcsolódó kezdeti nehézségek, illetve a tantermek hiánya miatt még nem indultak el.265Az intézet az alábbi személyzettel fogott hozzá feladatai ellátásához: Flórián Ambrus helyettes igazgató, okleveles vaskohó mérnök, Laber Vilmos építész, szaktanár, Dr. Faragó Márton óraadó tanár, akik az első félévben a műhelygyakorlatok helyett délutánonként felváltva mértani és szabadkézi rajzot tanítottak. A második félévtől, azaz februártól indult el a gyakorlati műhelyoktatás, így a felsorolt három személy mellé érkezett még további két fő is: Gombos József faipari művezető és Tolvaj Aladár fémipari művezető. (A személyzeti névsort zárta a felsoroltakon felül Plech József havi díjas ideiglenes szolga.) Az első évfolyam számára összeállított heti 25 órás elméleti tanrend már az év elején kialakult, változás év közben csupán a Flórián Ambrus és Laber Vilmos közötti órák eloszlásában történt. A faipari műhelygyakorlat során a fűrészelési, gyalulási, csapolási, rálapolási és illesztési ismereteket, míg a fémipari műhelygyakorlaton a reszelést és a kovácsolást sajátíthatták el a tanulók. A második félév gyakorlati tevékenységének köszönhetően az iskola részére könyvállvány, szerszámszekrények, civil megrendelők részére oszlopos ebédlőszekrény és

Értesítő a Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari Szakiskola Működéséről az 1901-1902. tanévben, 6. Uo., 16, 17. Ugyanez elérhető még: VÖRÖS Katalin i.m., 540. 265 Uo., 6. 263 264

87

különféle ládák készültek a faipari műhelyben, míg a fémipari műhely – többek között két lemezkályha gyártása mellett – előállította a következő tanév összes szükséges kéziszerszámát: különféle kalapácsokat, üllő betéteket, fiókszerszámokat.266 16. számú táblázat. A Szakiskola 1901/02. évének tanrendje267 I. félév heti II. félév heti Tanította Tanította Elméleti tárgyak óraszáma óraszáma Dr. Faragó Dr. Faragó Magyar nyelvtan 2 2 Márton Márton Mértan, ábrázolóFlórián Laber 6 6 mértani rajz Ambrus Vilmos Laber Laber Mintázás 4 4 Vilmos Vilmos Laber Laber Szabadkézi rajz 6 6 Vilmos Vilmos Flórián Flórián (szt.) Számtan-mértan 4 2+2 Ambrus /Laber (mt.) Flórián Flórián Szépírás 1 1 Ambrus Ambrus Flórián Flórián Természettan, vegytan 2 2 Ambrus Ambrus Összes elméleti tárgy 25 óra 25 óra I. félév heti II. félév heti Gyakorlat óraszáma óraszáma Faipari szak 20 óra (mértani/szabadkézi 24 műhelygyakorlat rajz) Fémipari szak 20 óra (mértani/szabadkézi 24 műhelygyakorlat rajz) Forrás: Értesítő a Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari Szakiskola Működéséről az 1901-1902. tanévben, 9. Készítette: Godena Albert, 2016. március.

Az első, késve induló tanévet nem számítva az oktatás (terv szerint) szeptember elsejétől július 31-ig tartott úgy, hogy az elméleti oktatás júniusban, a gyakorlati munka júliusban fejeződött be – tehát szünetet egyedül az augusztusi hónap jelentett. A tanév végén a faipari szakon tanulók közül egy fő kimaradt, egy főt osztályismétlésre, egy személyt pedig pótvizsgára köteleztek. A fémipari szakon az induló tizenkilences osztályból két fő maradt ki, négyen osztályt ismételtek, egy fő pedig pótvizsgára mehetett. Az alapszakok tanulóinak 266

Uo., 10, 11. A szakiskolai értesítőben szövegesen megadott, jelenlegi táblázatban megszerkesztett tanrend óraszáma kisebb eltéréseket mutat a Vörös Katalin tanulmányában, valamint a jubileumi évkönyvben közölt összefoglaló adatokhoz képest. A legfontosabb különbségek között említhető, hogy a tanévben az elméleti foglalkozások száma mindvégig heti 25 órát tett ki (24 helyett), illetve egyedül a második félévre igaz, hogy heti 24 órás műhelygyakorlatot tartottak. Vö., VÖRÖS Katalin i.m., 546, valamint A Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola Jubileumi Évkönyve 1901-2001, 14. 267

88

vonatkozásában az első tanév értesítője rendhagyó módon széles körű adatokat tartalmaz. A tanulók neve, születési ideje és helye, illetve vallása mellett a szülők foglakozását is megismerhetjük. (A tanulók névsora és adatai elérhetőek a 3. számú melléklet 1901/1902-es tanévre vonatkozó táblázatában.) Ez a széles adattartalom teszi lehetővé azt, hogy az alapképzésben részesülő első évfolyam esetében a későbbi szaktanfolyamoknál használt térképekhez hasonlóan felrajzoljunk egy olyan térképet, mely a tanulók születési helyét tartalmazza. Érdemes hangsúlyozni, hogy a képzés jellegéből fakadóan ekkor a Vagongyár még nem gyakorolt hatást a migrációra azzal, hogy a tanulók számára helyben munkát biztosított. 2. számú térkép. Az 1901/02-es tanév alapszakokra beiratkozott hallgatóinak Győr városán kívüli születési helye268

Forrás: Értesítő a Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari Szakiskola Működéséről az 1901-1902. tanévben, 12. Készítette: Godena Albert, 2016. március.

A térképen jelölt települések jegyzéke: Sorszá m 1. 2.

Település

Szak

Sorszám Település

Bőny Csilizradvány

faipari faipari

9. 10.

Kisbarát Kővágóörs

Szak fémipari fémipari

A jelenlegi és a munka további részében megszerkesztett térképek kapcsán jegyezzük meg, hogy a Google My Maps alkalmazásával készültek. Ez az alkalmazás a 2016-ban érvényes ország és település elnevezéseket bizonyos felbontásban automatikusan tartalmazza, emiatt ezeket a Google által beégetett grafikai paneleket nincs lehetőség a 20. század elején fennálló állapotokhoz igazítani. 268

89

3. 4. 5. 6. 7. 8.

Komárom Arad Csáva Debrecen Egyed Eszék

faipari fémipari fémipari fémipari fémipari fémipari

11. 12. 13. 14 15.

Nemesdéd Nezsider Óbuda Szepesbéla Szolnok

fémipari fémipari fémipari fémipari fémipari

Az első évben a felekezeti megoszlás szempontjából többségben voltak a római katolikus (9 személy, 37,5%) és izraelita (8 fő, 33,33%) tanulók, őket követték a református (4 beiratkozott, 16,7%) és az evangélikus (3 tanuló, 12,5%) valláshoz tartozók. Az alacsony tanulói létszámból következően azonban ezt az arányt érdemes óvatossággal kezelni és a későbbi évek adataival összehasonlítani. Az oktatás a kezdetektől fogva – az elméleti és a gyakorlati foglalkozásokon is – magyar nyelven folyt, ebből is következik, hogy a beiratkozottak döntő többségének (23 fő, azaz 96%) magyar volt az anyanyelve. A tanulók közül mindössze egyetlen esetben regisztráltak német anyanyelvet. Érdekesség, hogy a szülők között találhatunk asztalost, földbirtokost, tisztviselőt, üzletvezetőt, végrehajtót, rendőrt, vendéglátóst, péket, nyomdászt, kántort, kereskedőt, mészárost, ügynököt, gépészt, szabót, tanítót vagy fogházőrt is. Ez alapján állítható, hogy az induló tanév beiratkozottjai vonatkozásában nem beszélhetünk általánosságában apáról fiúra szálló mesterségekről, foglalkozásokról.

9.2. A Vagongyár 1902/03. üzleti éve és a szakiskolai tanév Az évet lezáró igazgatósági jelentés269 tartalma szerint az üzleti évben sikerült növelni a belföldi és a külföldi megrendelések és szállítások számát, ezen felül a soron következő üzletévre is megfelelő mennyiségű megrendelés érkezett be. Fontos hangsúlyozni, hogy a teljesítmény növekedése nem a vasútépítés felélénküléséből és a vagonrendelésének emelkedéséből származott. Főként annak volt köszönhető, hogy 1902-től kezdődően a gyár növelni kezdte termelési ágainak számát – éppen azért, „hogy függetleníteni tudják a vállalatot a vasúti kocsi gyártásában jelentkező konjunkturális ingadozásoktól.”270 A keskeny nyomtávú vasúti kocsik előállításának megindítása mellett hidak, vasszerkezetek, daruk, valamint vasúti

A Magyar Waggon- és Gépgyár-Részvénytársaság Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának az 1903. évi november hó 30-ára összehívott VI. évi rendes közgyűléshez intézett jelentése és az 1902/1903. évi zárszámadások, GY.M.S.M.GY.L., A Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr) iratai, Geschafstberichte 1897/98-1902/903, XI.15/475. 270 TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (1896-1945), 31. 269

90

és közúti motoros járművek elkészítéséhez is hozzáfogtak. A motoros járművekhez kapcsolódóan a Vagongyár 1903-ban megvásárolta a Stoltz-féle berlini magasnyomású gőzkazán és az ahhoz kapcsolódó gőzmotor gyártási jogát,271 melyről az igazgatósági jelentés is említést tett. Az újítások mellett a gyár működésében ez az üzletév volt az első olyan, ahol a katonai felszerelések formájában hadiipar részére történő szállításról szerezhetünk tudomást. Erre vonatkozóan utalást találhatunk a szakirodalomban is: „a gyárnak már 1902-ben volt katonai járműosztálya, amely (…) többek között ágyútalp-mintapéldányt készített a hadsereg részére.”272 A gyártási spektrum kiszélesedésének következtében 12 672 korona tiszta nyereséggel zárult az év (ez az előző évhez képest növekedés, de jócskán elmaradt a korábbi évek eredményeitől), azonban az igazgatósági jelentés pozitív hangvétele ellenére az időszak egyáltalán nem volt probléma- és konfliktus mentes. 1902. október 2-án ugyanis a gyár munkássága háromhetes sztrájkba kezdett, amely az utókortól a „nagy sztrájk” elnevezést kapta. A dolgozók fő követelései között szerepelt (továbbra is) az ünnep- és vasárnapi munkaszünet biztosítása, tíz órát meghaladó munkaidő esetén a túlóra kifizetése, valamint az alapbérek emelése.273 Az októberi munkabeszüntetéseket követően december 7-én a festők és a fényezők függesztették fel a munkát, ami azt jelzi, hogy az októberi követelések összességében nem valósultak meg.274 A termelés eredményességének nem kedvezett sem a munkabeszüntetés, sem a vezetőség munkásokkal szembeni reakciója, melynek hatására „a sztrájk befejezése után öt hét alatt a gyár 700 munkást bocsájtott el.”275 A gyári működés negatív hatásaitól (alacsony eredmény, folyamatos sztrájkok) függetlenül a Szakiskola – az első tanévhez viszonyítva – jelentős fejlődésen ment keresztül. A szeptemberi tanévkezdésre már az új épületben került sor: a pincesorban mintázó helységekkel, valamint faés szénraktárakkal, a földszinten igazgatósági helyiségekkel, portásszobával, három tanári szobával, három tanteremmel, kettő szolgalakással, művezetői szobával, kovács- és géplakatos műhelyekkel és hozzájuk kapcsolódó raktárokkal, az első emeleten hat tanteremmel, egy tanári szobával, egy szertárral, egy könyvtárral, művezetői szobával, faipari műhellyel, raktárral és szárítóval. A második szinten az igazgatói lakás és két szoba került kialakításra.276 Az iskolai értesítő beszámol arról is, hogy a tantermeket és műhelyeket úgy tervezték, hogy fémipari

271

Uo., 20. Uo., 39. 273 Ifj. GÁRDONYI Géza, KÖLKEDI István, KISS Rudolf, IRÓFFY Kázmér, i.m., 28. 274 TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (1896-1945), 44. 275 Uo., 45. 276 A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1902-1903. tanévről, 11. 272

91

szakra nyolcvan, faipari szakra harmincöt növendéket fel lehessen venni évfolyamonként, továbbá emellett maradjon lehetőség a rendes, négy éves képzés lebonyolításán túl a rövidebb tanfolyamok megszervezésére is. 13. számú kép: A győri Fa- és Fémipari Szakiskola (új) épülete – korabeli felvétel –

Forrás: A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1902-1903. tanévről.

Az építkezési munkálatok miatt a rendes tanítás szeptember 15-én kezdődött meg. Az első évfolyamra huszonegy fémipari és kilenc faipari tanuló iratkozott be, a teljes tanulói létszám negyvenöt főt számlált – a rendkívüli szaktanfolyamokat azonban az iskola továbbra sem indította el, hivatkozással a költözési és felszerelési nehézségekre. Az intézet személyzetében néhány helyen változás, bővülés következett be. Flórián Ambrus maradt az igazgató, dr. Faragó Márton tanította óraadó tanárként a magyar nyelvtant továbbra is, Gombos József és Tolvaj Aladár látták el ebben a tanévben is a művezetői feladatokat (valamint Plech József volt a havi díjas szolga). Érkezett Eperjesy Imre okleveles gépészmérnök és szaktanár, Hanzély Gyula rajztanár, Molnár Jenő faipari szaktanár, továbbá a művezetők munkájának segítésére Bereményi Ambrus segédmunkás, illetve Plech József mellé Farkas Ferenc kisegítő napszámos. Fontos még, hogy Dr. Weiner Miksa személyében az intézmény ettől az évtől kezdődően iskolai orvossal is rendelkezett. (Vagyis a korábbi év hat fős személyzete a működés második évére tizenegy főre bővült.) A faipari műhelygyakorlatokon többek mellett már zsámolyokat, fogazott lócákat, ülőkéket, szerszámszekrényeket, kettős létrákat, ajtókat, ki- és befelé nyíló ablakokat, 92

ruhafogasokat, ruhatartókat, ebédlő asztalt, irodai asztalt, mindent egybevetve több mint háromszáz féle terméket állítottak elő a tanulók. A fémipari műhelygyakorlat keretein belül ekkoriban tolózárak, szögmérők, körzők mellett szellőztető ajtók, sütők, vízmelegítők, szenes kannák is készültek. 17. számú táblázat. A Szakiskola 1902/03. évének tanrendje277 I. évfolyam II. évfolyam Tanította Tanította Elméleti tárgyak heti óraszáma heti óraszáma Dr. Faragó Dr. Faragó Magyar nyelvtan 2 2 Márton Márton Mértan, ábrázolóHanzély Hanzély 8 2 mértani rajz Gyula Gyula Hanzély Molnár Mintázás 3 2 Gyula Jenő Hanzély Molnár Szabadkézi rajz 6 4 Gyula Jenő Flórián Eperjesy Számtan 2 2 Ambrus Imre Hanzély Szépírás 1 Gyula Flórián Természettan, vegytan 2 Ambrus Összes elméleti tárgy 24 óra 12 óra I. évfolyam II. évfolyam Fémipari szakmai Tanította Tanította heti óraszáma heti óraszáma tárgyak Eperjesy Fémipari rajz 5 Imre Flórián Fémipari technológia 2 Ambrus Eperjesy Gépipari rajz 5 Imre Leíró géptan Összes szakmai tárgy Faipari szakmai tárgyak Faipari szerkezettan és rajz

-

-

I. évfolyam heti óraszáma

Tanította

-

-

2 14 óra II. évfolyam heti óraszáma 8

Eperjesy Imre Tanította Molnár Jenő

A szakiskolai értesítőben szövegesen megadott, jelenlegi táblázatban megszerkesztett tanrend óraszáma azonos a Vörös Katalin tanulmányában, valamint a jubileumi évkönyvben közölt összefoglaló vonatkozó adataival. Vö., VÖRÖS Katalin i.m., 546, valamint A Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola Jubileumi Évkönyve 19012001, 14. A műhelygyakorlatokkal kapcsolatban azonban a *-gal jelölt adatoknál fontos kiegészítést szükséges tennünk: a jelzett heti óraszám szeptember 15 és június 30 között volt érvényben. Július hónapban a gyakorlati munka egész nap tartott. 277

93

Faipari technológia

-

-

Összes szakmai tárgy Gyakorlat Fémipari műhely Faipari műhely Teljes óraszám

I. évfolyam heti óraszáma 24* 24* 48

2

Molnár Jenő

10 óra II. évfolyam heti óraszáma 25* 29* 51

Forrás: A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1902-1903. tanévről, 14-20. Készítette: Godena Albert, 2016. március.

Az osztályzatot szerzettek közül az elméleti tárgyakból mindössze négy fő kapott jelest, kilenc fő elégtelennel zárta az évet. Műhelygyakorlat vonatkozásában már kedvezőbb volt az arány, kilencen kaptak jelest és négyen elégtelent. (A részletes adatok a 3. számú melléklet vonatkozó részében érhetőek el.) A felekezeti megoszlás tekintetében a római katolikus (47%) és az izraelita (31%) iskolások maradtak többségben (az evangélikusok és reformátusok aránya egyaránt 11% volt). Nem történt változás abban sem, hogy a tanulók közül csupán egyetlen fő anyanyelve nem volt magyar. A szülők foglalkozásának tekintetében az iskola értesítőjében már nem található tételes felsorolás, tudjuk azonban, hogy legnagyobb részben (41%) iparosként dolgoztak. Változott a diákok születési helyének részletezettsége is, ettől a tanévtől kezdődően az értesítő ugyanis nem tartalmaz konkrét születési helyre vonatkozó adatot (legalábbis az alapképzésben részesültek vonatkozásában), viszont összefoglalóan megadja, hogy a tanulók közül 35% helybeli volt, 11% a megyéből, 54% más megyéből érkezett.278

9.3. A Vagongyár 1903/04. üzleti éve és a szakiskolai tanév A gyári működés hetedik üzletévének vonatkozásában az igazgatósági jelentés279 a számlázott rendelések összegének tekintetében jelentős emelkedésről számolt be. Annak okán

A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1902-1903. tanévről, 24. A Magyar Waggon- és Gépgyár-Részvénytársaság Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának az 1904. évi november hó 28-ára összehívott VII. évi rendes közgyűléshez intézett jelentése és az 1903/1904. évi 278 279

94

viszont, hogy a külföldi megrendeléseket továbbra is igen alacsony haszonkulccsal nyerték el, továbbá a belföldi megrendelések sem kecsegtettek jelentős tiszta nyereséggel, az üzleti évben mindössze 597 korona hasznot sikerült elérni. Ez az eredmény gyakorlatilag azt jelentette, hogy a termelés nem hozott a gyár számára értékelhető nagyságú profitot. A gyárvezetés egyrészt a motorkocsik gyártásának megkezdésében, év végi piacra kerülésében, másrészt a hídépítési munkálatok elvégzésében jelölte meg a további termelésre vonatkozó kitörési lehetőségeket. „Az első kísérleti gőzüzemű vasúti motorkocsi gyártását 1903. július 7-én kezdték meg.”280 A motorkocsi gyártásának megindítása azonban nem volt minden pillanatban teljesen egyértelmű irányvonal a korabeli időszakban. Az előző évben már említett Stoltz-féle gőzmotort ugyanis nem egyedül és nem elsősorban motorkocsik gyártásához kívánták felhasználni, hanem gőz meghajtású közúti autók kifejlesztéséhez és forgalmazásához. A gyárban elkészített első kocsi 1904. február 25-én tette meg próbaútját,281 azonban a gyártás nem folytatódott, a tömegszerű termelés nem indult meg a későbbiekben. A vagongyári vezetés számára idővel nyilvánvalóvá vált, hogy a gőz meghajtású automobil nem jelent nagy üzleti lehetőséget, ezért a gőzmotort kizárólagosan a motorkocsik meghajtásához használták végül fel. Érdekes és színes kiegészítés köthető a működés ezen időszakához. Az 1904. évhez kapcsolódik (az 1898-ban megalakult) Magyar Vagon- és Gépgyár Egyetértés Dal- és Társaskörének alosztályaként működését megkezdő Magyar Vagon és- Gépgyár Egyetértés Torna Osztályának, vagyis a Győri ETO-nak létrejötte is. Az üzleti tevékenységgel párhuzamosan az iskola harmadik tanítási évét indította el. A szeptember 4-én kezdődő alapképzésre a negyvenkilenc jelentkező közül harmincöt tanulót vettek fel az első évfolyamra, velük együtt a fa- és fémipari alapszakokon összesen hatvanheten kezdték meg tanulmányaikat. Az intézet személyzete ebben az évben is bővült. A tanári kar kiegészült Benkert György okleveles gépészmérnökkel – tanárjelölt státuszban. Fontos újdonságként jelent meg, hogy hitoktatás vette kezdetét vallás és erkölcstan formájában heti egy órában. Ezt felekezeti hovatartozástól függően Kovács Sándor római katolikus lelkész, Izsó Vince evangélikus lelkész, Szabó Zsigmond református lelkész vagy Dr. Schwarz Mór izraelita főrabbi tanította. Rajtuk kívül érkezett még a gyakorlati munkák segítésére Bereményi Ambrus fémipari és Lukács Géza faipari előmunkás.282 A faipari műhelygyakorlat keretein belül a korábbi években zárszámadások, GY.M.S.M.GY.L., A Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr) iratai, Évi jelentések 1903/19041906/1907, XI.15/476. 280 TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (1896-1945), 25. 281 Uo., 21. 282 A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1903-1904. tanévről, 10-14.

95

felsoroltakon túl már gyúródeszkát, kottatartót, papírládát, gázóra szekrényt, ruhafogast, laboratóriumi szekrényt, varró asztalt, sakkasztalt, teljes háló- és vendégszoba berendezést is készítettek. A fémipari műhelyeket már vasmosdók, díszes takaréktűzhelyek vagy sírkerítés is elhagyta. 18. számú táblázat. A Szakiskola 1903/04. évének tanrendje283 III. Elméleti I. évf. Tanította II. évf. Tanította évf. tárgyak Magyar Dr. Faragó Dr. Faragó 2 2 2 nyelvtan Márton Márton Mértan, ábr.Flórián Hanzély 8 2 mértani rajz Ambrus Gyula Hanzély Hanzély Mintázás 3 2 Gyula Gyula Hanzély Hanzély Szabadkézi rajz 6 4 4 Gyula Gyula Benkert Eperjesy Számtan 2 2 1 György Imre Hanzély Szépírás 1 Gyula Természettan, Eperjesy 2 vegytan Imre Vallás és felekezettől felekezettől 1 1 1 erkölcstan függően függően Összes elméleti 25 13 8 tárgy

Fémipari szakmai t.

I. évf.

Tanította

II. évf.

Fémipari rajz

-

-

5

Fémipari technológia

-

-

2

Gépipari rajz

-

-

5

Tanította Benkert György Benkert György Benkert György

III. évf. 4 1 7

Tanította Dr. Faragó Márton Hanzély Gyula Eperjesy Imre felekezettől függően

Tanította Eperjesy Imre Benkert György Eperjesy Imre

A szakiskolai értesítőben szövegesen megadott, jelenlegi táblázatban megszerkesztett tanrend eltéréseket mutat a Vörös Katalin tanulmányában, valamint a jubileumi évkönyvben közölt összefoglaló adatokhoz képest. Ezek a különbségek az alábbiak: 1. A szakiskolai értesítő egyértelműen oktatott tárgyként jelöli meg a heti rendszerességgel tartott vallás és erkölcstant is, melynek következtében – megítélésünk szerint – a teljes óraszám minden évfolyamon ezzel a tanegységgel magasabb. 2. A fémipari és gépipari rajz heti óraszáma a III. évfolyam vonatkozásában a megjelölt szakirodalmakban fordított értékkel szerepel. Vö., VÖRÖS Katalin i.m., 546, valamint A Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola Jubileumi Évkönyve 1901-2001, 14. Kiegészítésként jegyezzük meg, hogy a műhelygyakorlatokra továbbra is igaz, hogy június végéig az itt jelzett heti óraszámban oktatták, július hónapban viszont egész napos foglalkozást jelentett. 283

96

Könyvviteltan, költségvetéstan

-

-

-

-

2

Leíró géptan

-

-

2

Benkert György

2

Összes szakmai tárgy Faipari szakmai t. Faipari szerk. tan és rajz Faipari technológia Könyvviteltan, költségvetéstan Összes szakmai tárgy Gyakorlat Fémipari műhely Faipari műhely Teljes óraszám

14 I. évf.

Tanította

II. évf.

-

-

8

-

-

2

-

-

-

Eperjesy Imre Eperjesy Imre

16 Tanította Molnár Jenő Molnár Jenő -

10

III. évf.

Tanította Molnár Jenő Molnár Jenő Eperjesy Imre

9 1 2 12


II. évfolyam heti óraszáma

III. évfolyam heti óraszáma

24

25

31

24

29

49

52

35 55


Az első és a második évfolyamon továbbra is magas arányú volt a lemorzsolódás, a harmadik évfolyam tekintetében az arányok már kedvezőbben alakultak. A hatvanhetes teljes tanulói létszámból év végére egy személy elhalálozott, nyolc fő kimaradt, további hét diákot pótvizsgára öt diákot pedig osztályismétlésre köteleztek. Az osztályzatokat vizsgálva többségében (hasonlóan a megelőző évekhez) az elméleti követelmények teljesítése okozta a (nagyobb) nehézséget. (A 3. számú melléklet tanévre vonatkozó táblázatában tesszük közzé részletesen az adatokat.) A tanulók között nem történt változás a korábbi évhez képest sem a felekezeti, sem a nemzetiségi megoszlás nagyságrendjének szempontjából, valamint a szülők legnagyobb része (34,5%) továbbra is az iparban dolgozott. A helybeli diákok arányának csökkenésével (25,3%) párhuzamosan növekedett a megyéből érkezők aránya (22,4%), míg a más megyében született tanulók nagy többségben maradtak (50,8%). Az alapképzéseken túlmenően – két éves várakozás után – a szóban forgó évben első alkalommal indult továbbképző (szakrajz) tanfolyam284 iparos segédek részvételével. Erre az évre vonatkozóan nincs adat azzal kapcsolatban, hogy a foglalkozást melyik szakiskolai oktató

Általános gyakorlat szerint a továbbképző tanfolyamokat rendszerint esti órákban, általában 12 héten keresztül tartották országszerte az ipari szakiskolákban. Vig Albert, i.m., 276. 284

97

vezette. Mindenesetre a beiratkozottak október 12-től kezdődően csaknem hat hónapon keresztül részesültek képzésben, hivatalosan március 31-i zárással.285 A néhány hónapos tanfolyamok létszámának pontos megállapításához, igazolásához többféle adat összevetését fogjuk (minden tanév vonatkozásában) elvégezni: 1.

megadjuk a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola Jubileumi Évkönyvében publikált értékeket,286

2.

felhasználjuk és összesítjük a szakiskolai értesítőben közölt adatokat,

3.

majd ezeket összevetjük a levéltárban fellelhető beiratkozási naplók elemszámaival.287

A többrétű adatelemzés szükségességét már az 1903/04. tanév egyetlen tanfolyamra vonatkozó statisztikai kimutatásának eltérései is igazolják. 19. számú táblázat. A Szakiskola 1903/04. tanévének tanfolyam összesítője 1903/04. tanév Jubileumi Szakiskolai Levéltári Tanfolyam neve évkönyv értesítő beiratkozási napló 20/62 20 65 Általános továbbképző Készítette: Godena Albert, 2016. március.

A szakiskolai értesítő alapján hatvankettő, a levéltári források szerint hatvanöt beiratkozott személy közül mindössze húsz fő vett részt teljes egészében az oktatáson és végezte el a képzést, míg a többiek kimaradtak. (A beiratkozott személyek értékeinek eltérésére a források nem adnak magyarázatot.) Ezekkel szemben a jubileumi évkönyv a végzett tanulók számát adja meg csupán, noha az értesítő mindkét adatot tartalmazza. A szakiskolai értesítő tételesen – vagyis a név, a születési hely és a foglalkozás feltüntetésével – csak a tanfolyamot elvégzett segédeket sorolja fel, míg a levéltári anyag a teljes állomány kapcsán tartalmazza a jelzett adatokat – kiegészítve a születési idővel is. A későbbi években lejegyzett és a kutatásban az egyik legfontosabb adatként használandó munkaadóra vonatkozó leírást, jelölést (valamint a felekezeti hovatartozást) ez az időszak még nélkülözi. Néhány résztvevő vallását a későbbi tanfolyamok alapján sikerült azonosítani, a munkaadóra vonatkozóan – figyelembe véve, hogy visszamenőlegesen és időben ez nem tekinthető állandó paraméternek – erre nincs lehetőség. A statisztikai kimutatás tizennyolc személy esetén tartalmaz győri, győrrévfalusi vagy győrszigeti születési helyet, kettő esetben nincs adat, negyvenöt tanulónál Győrön kívüli születési helyet jelöl. (A 4. számú mellékletben minden vonatkozó adatot részletesen feltüntettünk.) A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1903-1904. tanévről, 5. A Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola Jubileumi Évkönyve 1901-2001 20. oldalán található összefoglaló táblázat az 1903-1916 között megtartott tanfolyamok résztvevőiről. 287 A jelenlegi munka keretein belül már részletezett forrásanyag feldolgozása alapján. 285 286

98

3. számú térkép. Az 1903/04-es tanév szaktanfolyamára beiratkozott hallgatók Győr városán kívüli születési helye

Forrás: GY.M.S.M.GY.L., A győri m. kir. fa- és fémipari szakiskola iratai, Beiratkozási naplók 1903-1929 VIII.60/26. Készítette: Godena Albert, 2016. március.

A térképen jelölt települések jegyzéke: Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Település Alsójára Arad Bakonybél Iharkút Balatonszőlős Battonya Budapest Csákvár Dunaföldvár Dunakiliti Dunaszeg Etyek Hajdúnánás

Sorszám 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

Település Kapca Kisbajcs Kisfalud Kolta Körmend Kőszeg Krakovány Kunsziget Lébény Letenye Moson Nagyszentmiklós

Sorszám 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37.

Település Nyék Szőny Öttevény Pápa Sénye Rábacsanak Rábaszentmihály Sárkány Sárvár Simony Szeged Temesvár

A térképi ábrázolás alapján látható, hogy a Győrön kívüli születési helyek nagy többsége a Fertő tó – Duna – Balaton által határolt területre esett, a földrajzi közelség miatt nem meglepő módon Győr környéki magas koncentrációval.

9.4. A Vagongyár 1904/05. üzleti éve és a szakiskolai tanév A nyolcadik üzletév vonatkozásában az igazgatósági jelentés (többedszerre) a belföldi megrendelések alacsony volumenét emelte ki negatív hatásként, míg az újabb külföldi megrendeléseket pozitívumként értékelte.288 Ez a körülmény is bizonyítja korábbi állításunkat, hogy a század eleji válságot követőn az évtized közepe hazánkban még a pangás időszakát jelentette. A vezetőség az autógyártás tekintetében új irányvonalat választott: a gőzmotor meghajtás helyett benzinmotoros jármű fejlesztését tűzték ki célul. „Az új katonai erdő- és mezőgazdasági vontatási célokra alkalmas járművet az V. Bécsi Nemzetközi Autókiállításon, 1905. március 16-án mutatták be. A jármű tulajdonképpen vontatóként felhasznált tehergépkocsi volt, ehhez öt utánfutó csatlakozott. (…) Noha a beépített 40 lóerős benzinmotor teljesítményét a katonai szakértők nem tartották elegendőnek, és így a kísérleti vontatójárműből

A Magyar Waggon- és Gépgyár-Részvénytársaság Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának az 1905. évi november hó 30-ára összehívott VIII. évi rendes közgyűléshez intézett jelentése és az 1904/1905. évi zárszámadások, GY.M.S.M.GY.L., A Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr) iratai, XI.15/476. 288

100

csak 10 darab készült, maga a konstrukció korszerű, sőt egy szempontból úttörő volt.”289 Az újdonságot a mechanikus négykerékmeghajtás bevezetése és alkalmazása jelentette. Elektromechanikus összkerék meghajtású rendszer ugyan már az 1900-as évek előtt létezett (elektromos erőátvitel alkalmazásával), de „a győri Vagongyárban készült az első mechanikus, négykerékhajtású közúti jármű.”290 A technikai újítás mellett kisebb áttöréseket a hazai megrendelések terén is sikerült elérni. Az 1900-as évet követően 1904-ben a hazai posta másodjára írt ki nemzetközi versenyt nyolc darab csomagszállító kocsira. „Összesen 8 pályázó jelentkezett, közülük a Vagongyáron kívül a Röck István-cég volt magyar. A két magyar cég Csonka János tervei szerint készített kocsik szállítására tett ajánlatot.”291 A versenytárgyalásokat követően a posta ennél a két cégnél rendelt meg négy-négy postaautót. Az autókhoz az alvázak készültek a nyertes cégeknél, a motort Csonka János, az öntvényeket Röck István biztosította, míg a karosszériát budapesti üzemektől szerezték be. A megrendelés első darabját 1905 májusában adták át. A teszteléseket a későbbiekben újabb, nagyobb tételű megrendelések követték: 1906-ban 16 db, 1908-ban 38 db, 1910-ben 31db, míg 1911-ban 6 db szállítóeszközre érkezett igény.292 (Az alvázak gyártásának területén nem a postaautók jelentették az egyedüli tapasztalatszerzési lehetőséget. 1905 januárjában megrendelés érkezett tíz darab Spitz-féle személyautó alvázának gyártására is.) Az autó-megrendelések mellett 1904 decemberében a MÁV megbízást adott hat darab Stolz-féle vasúti motorkocsi szállítására. Ezeket a közlekedési eszközöket többek mellett már vízöblítéses WC-vel, belülről szabályozható világítással és gőzfűtéssel felszerelve szállították. 1905-ben (február-szeptember között) fontos és jelentős külföldi szállításra érkezett igény a Londoni Földalatti Vasúttól is: „összesen 30 motorkocsit, 36 motorkocsi-forgóvázat és 66 pótkocsit, 180 pótkocsi-forgóvázat rendelt a Vagongyártól.”293 A megrendeléseket az indokolta, hogy az addigi gőz vontatás helyett ekkoriban tértek át Londonban a vasutak villamosítására. Elsősorban a külföldi szállítások, a hídépítési munkálatok és a vasúti kocsikat gyártó terület igényeinek biztosítása érdekében – főként a vállalt rövid szállítási határidőkre való tekintettel – gyártási és rakodási célokra a Vagongyár további 66 228 m2 területet vásárolt meg a várostól. Ennek a beruházásnak a költségét részben a lezárt, részben a következő üzletévre számolták el.

TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (1896-1945), 21. Uo., 22. 291 Uo., 22. 292 Uo., 23. 293 Uo., 29. 289 290

101

Ez is hatást gyakorolt arra, hogy az üzletév továbbra is alacsony, mintegy 5 166 korona tiszta nyereséggel zárult. A Szakiskola a tanévet normál ütemezés szerint megnyitotta. A rendes képzés első évfolyamára a negyvennégy jelentkező közül fémipari szakra huszonhét, faipari szakra négy, tehát összesen harmincegy tanuló nyert felvételt, velük együtt már nyolcvanegy személy iratkozott be alapképzésre. Az intézet személyzetéhez Benkert György 1904. decemberi távozása miatt 1905. január 1től György Ede okleveles gépészmérnök csatlakozott. Ettől az évtől Tallér János és Molnár Sándor dolgozott havibéres szolgaként, míg Szabó Zsigmond református lelkészt a korábbi évvel ellentétben a szakiskolai értesítő nem sorolta fel a hitoktatók között. A gyakorlati munkák lebonyolítására további két fő érkezett: Szikora Nándor fémipari művezető-jelöltként géplakatosságot oktatott, Eperjesi Ferenc előmunkásként a kovácsok számára gyakorlati képzést tartott. A személyzet további tagjainak vonatkozásában nem történt változás a megelőző évhez képest.294

Elméleti tárgyak

20. számú táblázat. A Szakiskola 1904/05. évének tanrendje295 I. II. III. IV. Tanította Tanította Tanította évf. évf. évf. évf.

Egészségtan

-

Fizika

2

Magyar nyelvtan Mértan, ábr.m.-i rajz Mintázás

2 6 2

György Ede Dr. F. Márton* Hanzély Gyula Hanzély Gyula

Tanította

-

-

-

-

1

Weiner Miksa

-

-

-

-

-

-

2

Dr. F. Márton

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2 2 2

Dr. F. Márton Hanzély Gyula Hanzély Gyula

A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1904-1905. tanévről, 11-12. A szakiskolai értesítőben szövegesen megadott, jelenlegi táblázatban megszerkesztett tanrend eltéréseket mutat a Vörös Katalin tanulmányában közölt összefoglaló adatokhoz képest. Ezek a különbségek az alábbiak: 1. Az elméleti tárgyakat minden évfolyamon kiegészítettük a Vallás és erkölcstan órával. 2. Az első évfolyam elméleti tárgyai között már nem természet- és vegytan, hanem fizika szerepel. 3. A fémipari szakmai tárgyak heti óraszáma jelentős mértékben alacsonyabb. 4. A negyedik évfolyamon a faipari szakmai tárgyak heti óraszáma magasabb. 5. A műhelygyakorlatok heti óraszáma – különös tekintettel a negyedik évfolyamra – jelentősen magasabb. Vö., VÖRÖS Katalin i.m., 547. Kiegészítésként jegyezzük meg az alábbiakat: 1. György Ede óráit a tanév decemberének végéig Benkert György tartotta. 2. A faipari szakmai tárgyak, tehát Molnár Jenő óráinak vonatkozásában a szakiskolai értesítő kiemeli, hogy összevontan heti 14 órában kerültek lebonyolításra. 3. A műhelygyakorlatoknál megadott értékek közül az első a június végéig érvényben lévő heti óraszámra, a második a július hónapra megadott heti óraszámra vonatkozik. (Kivétel a fémipari szak IV. évfolyama, ahol a gyakorlat július 15-én zárult.) * Dr. F. Márton = Dr. Faragó Márton, aki megegyezik a korábbi években is feltüntetett személlyel. A rövidítést a későbbiekben is használjuk, a táblázat terjedelmi korlátai miatt. 294 295

102

Szabadkézi rajz

4

Számtan

2

Szépírás

1

Hanzély Gyula Flórián Ambrus Hanzély Gyula felek.-től függően

4 2

Hanzély Gyula Görgy Ede

4 1

-

-

1

felek.-től függően

1


1


Fémipari rajz

-

-

4


-

-

1

Gépipari rajz

-

-

5

Könyvviteltan , kltsgvetéstan

-

-

-

-

2

Leíró géptan

-

-

2

György Ede

2

Fémipari műhely Faipari műhely Teljes óraszám

-

-

II. évf.

Gyakorlat

-

-

Tanította

Összes szakmai tárgy Faipari szakmai t. Faipari szerk. tan és rajz Faipari technológia Könyvviteltan , kltsgvetéstan Összes szakmai tárgy

-

-

I. évf.

20

-

-

Vallás és erkölcstan Összes elméleti tárgy Fémipari szakmai t.

1

Hanzély Gyula Eperjesy Imre

13

8 Tanította György Ede Flórián Ambrus Flórián Ambrus

12 I. évf.

Tanította

II. évf.

-

-

6

-

-

2

-

-

III. évf. 4 1 5

2 Tanította György Ede György Ede György Ede Eperjesy Imre Eperjesy Imre


III. évf. 8 2 2

IV. évf.

Tanította

4

Eperjesy Imre

-

-

4

Eperjesy Imre

-

-

-

-

8 Tanította Molnár Jenő Molnár Jenő Molnár Jenő

IV. évf.

Tanította

4

Molnár Jenő

4 -

-

8

12

8




IV. évfolyam heti óraszáma

29/48

27/51

33/54

45/54

29/54

31/54

35/54

45/54

49

52

55

55


A harmadik és negyedik évfolyam tanulói közül mindössze egyetlen személy számára nem volt sikeres a tanév (kimaradt), viszont az első két évfolyamon továbbra is igen magas számban találkozhatunk kimaradó, pótvizsgára, illetve osztályismétlésre kötelezett tanulókkal. Az adott

103

év újdonságai között említhetjük, hogy első ízben találkozunk végzős diákokkal: a faipari szakon az eredetileg beiratkozott öt fő közül ketten, a fémiparosoknál a tizenkilences induló létszámból tizenegyen végezték el az iskolát. Mindkét faipari tanuló Komáromban helyezkedett el, a fémipari szakosok közül öt személy Budapesten, négy fő a Vagongyárnál, egy fő Debrecenben vállalt munkát, míg egyetlen esetben továbbtanulásról van tudomásunk.296 A tanévben tartott továbbképző tanfolyamok köre bővült – ebben az időszakban az előkészítő tanfolyam mellett szakrajz tanfolyamra is be lehetett iratkozni – az induló létszám azonban csökkent. Tizenkilenc iparos szerzett bizonyítványt, ezeknek minősítését nem ismerjük. A vallási hovatartozás és a munkaadó tekintetében (a legtöbb esetben) továbbra sem rendelkezünk levéltári adattal, valamint nem derül ki az sem, hogy az oktatási feladatokat ki és mikor végezte el. 21. számú táblázat. A Szakiskola 1904/05. tanévének tanfolyam összesítője 1904/05. tanév Jubileumi Szakiskolai Levéltári Tanfolyam neve évkönyv értesítő beiratkozási napló Általános továbbképző – 36 előkészítő 20 20/42 Általános továbbképző – 9 szakrajz Készítette: Godena Albert, 2016. március.

A beiratkozott tanulók születési helyének vizsgálata alapján megállapítható, hogy huszonnégy fő származott a városból, huszonegy fő más településen látta meg a napvilágot. A korábbi év adataihoz képest tehát elsősorban a városon kívül született személyek száma és aránya csökkent a tárgyidőszakban jelentősen.

A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1904-1905. tanévről, 21. A 3. számú melléklet megjegyzés rovatába a munkaadóra vonatkozó konkrét adatokat jelöltük. 296

104

4. számú térkép. Az 1904/05-ös tanév szaktanfolyamára beiratkozott hallgatók Győr városán kívüli születési helye

Forrás: GY.M.S.M.GY.L., A győri m. kir. fa- és fémipari szakiskola iratai, Beiratkozási naplók 1903-1929 VIII.60/26. Készítette: Godena Albert, 2016. április.

A térképen jelölt települések jegyzéke: Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Település Budapest Ercsi Győrújfalu Iharkút Kapuvár Krakovány Kunsziget

Sorszám 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Település Lajtaszentmiklós Moson Öttevény Pápa Pér Rábapordány

Sorszám 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Település Sárkány Sobor Szentelek Szolnok Szombathely Újbánya

A korábbi évhez nagyon hasonlóan alakult a városon kívüli születési helyek eloszlása. Elsősorban az előző tanév vonatkozásában is megadott Fertő tó – Duna – Balaton által körbezárt vidék településeiről érkeztek iparosok. A hasonlóságot részben az is magyarázza, hogy néhány esetben (pl.: Gazsó Károly, Lukácsi Károly, Máté Izidor esetében) már a tanfolyamok lebonyolításának ebben a korai szakaszában is találkozhatunk ismétlési, vagy továbblépési szándékkal, azaz egymást követő beiratkozással.

9.5. A Vagongyár 1905/06. üzleti éve és a szakiskolai tanév A gyár működésének kilencedik évében az igazgatósági jelentés a korábban már részletezett negatív folyamatok kapcsán nem számolt be fontos és jelentős változásokról. Már a sokadik évben az alacsony hazai megrendelések mellett a külföldi szállítások nyújtottak biztosítékot a munkaerő-állomány mérsékelt foglalkoztatására. Az 1 780 korona tiszta nyereség vonatkozásában a beszámoló úgy fogalmaz, hogy „az eredmény sehogyan sem állt összhangban az igényelt munkával és koczkázattal.”297 Ebben az időszakban a vagongyártás melletti alternatív termelési törekvések is megfeneklettek. „Az üzletév gyenge eredménye után az Igazgatóság még kedvezőtlenebb eredményre volt felkészülve. Ennek hatására a részvénytöbbséget kezében tartó Lederer család elhatározta, hogy tőkéjét kivonja a vállalatból.”298 Ez az elhatározás azonban később, a tizedik üzleti év első felében öltött testet, hiszen az évet lezáró közgyűlési jegyzőkönyv szerint a három évre megválasztott igazgatósági tagok sorában Goldstein Henrik, Lenz Guidó, gróf Szapáry László, Wottitz Károly és Wottitz A Magyar Waggon- és Gépgyár-Részvénytársaság Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának az 1906. évi november hó 8-ára összehívott IX. évi rendes közgyűléshez intézett jelentése és az 1905/1906. évi zárszámadások, GY.M.S.M.GY.L., A Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr) iratai, XI.15/476. 298 TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (1896-1945), 36. 297

106

Gusztáv mellett még Lederer Ágost és Lederer Emil is szerepelt.299 Az 1901-től kezdődő időszak vonatkozásában az igazgatósági jelentések szöveges beszámolóin túl a tőkekivonásra a mérlegtételek alakulása is magyarázattal szolgál. A korábbi időszak (induló évek) tiszta nyereségének növekvő trendjét a század elején egyértelműen a csökkenő, csaknem nullára redukálódott nyereségadatok követték. A gyártási ágak számának növekedése, a termelési profil kiszélesítése, valamint a megrendelők részéről támasztott egyre magasabb minőségi igény (ezek a szempontok magyarázzák a félkész termékek és szabadalmak értékének emelkedését) olyan extra befektetési feladatokat jelentett, amelyek teljesítése mellett csak a rendelések és a haszonkulcs igen jelentős növekedésével lehetett volna magasabb profitot elérni – ezek közül azonban egyik sem következett be.

8

16

6

12

4

8

2

4

ezer

millió

3. számú ábra. A Vagongyár mérlegtételei és rendelési egyenlege koronában (1901/02-1905/06)

0

0 1901/02

1902/03

1903/04

1904/05

1905/06

Alaptőke

Anyagkészletek

Félkész termékek/áruk és szabadalmak

Teljesített rendelések egyenlege

Tiszta nyereség Forrás: GY.M.S.M.GY.L., A Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr) iratai, Geschafstberichte 1897/98-1900/903, XI.15/475., Évi jelentések 1904/05-1906/907, XI.15/476. Készítette: Godena Albert, 2016. április.

A változatlan nagyságú alaptőke mellett realizált alacsony tiszta nyereség miatt Ledererék távozását semmiképpen nem tekinthetjük meglepetésnek. Az alacsony megtérülés, a tulajdonosi háttér körüli változások azonban a Szakiskolára nem gyakoroltak végzetes hatást –

Jegyzőkönyv a magyar waggon és gépgyár Győrött az igazgatóság helyiségében 1906. évi november hó 3-ik napján tartott IX. évi rendes közgyűléséről, GY.M.S.M.GY.L., Győri kir. Törvényszék iratai, VII.1c/34 299

107

igaz, látni fogjuk, hogy jelentős fejlődéssel sem kecsegtettek. Az első évfolyamra jelentkező harmincöt tanuló közül a fémipari szakra huszonegy, a faipari szakra három fő nyert felvételt (egy fő kapcsán az értesítő megjegyzi, hogy betegség miatt kimaradt). A két tagozat négy-négy évfolyamán hetvennyolc beiratkozott kezdte meg a tanévet. 300 Az előző évi tanrendhez képest az óraszámokban és az órák tanárok közötti elosztásában minimális változások történtek. Az iskola személyzete is csekély módon alakult át: Hanzély Gyula helyét Karácsonyi Géza okleveles középiskolai rajztanár töltötte be, Wágner Mihály lett az iskola katolikus lelkésze, míg Neidenbach Mátyás ideiglenes szolgálóként állt rendelkezésre.

Elméleti tárgyak

22. számú táblázat. A Szakiskola 1905/06. évének tanrendje I. II. III. IV. Tanította Tanította Tanította évf. évf. évf. évf.

Egészségtan

-

Fizika

2

Magyar nyelvtan Mértan, ábr.m.-i rajz

2 6

Mintázás

2

Szabadkézi rajz

4

Számtan

2

Szépírás

1

György Ede Dr. F. Márton Karács. Géza Karács. Géza Karács. Géza György Ede Karács. Géza felek.-től függően

-

-

-

-

1*

Weiner Miksa

-

-

-

-

-

-

2

Dr. F. Márton

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2 2 2 4 2

1

Karács. Géza Eperjesy Imre

-

-

-

-

1


1


-

-

Tanította

II. évf.

Fémipari rajz

-

-

4


-

-

1

Gépipari rajz

-

-

5


-

-

-

300

4

-

I. évf.

20

Dr. F. Márton Karács. Géza Karács. Géza Karács. Géza Görgy Ede

-


1

Tanította

13

8 Tanította Eperjesy Imre Flórián Ambrus György Ede -

III. évf. 4 1 5 2

1* Tanította György Ede Flórián Ambrus Flórián Ambrus Eperjesy Imre

IV. évf.

Tanította

4

Eperjesy Imre

-

-

-

-

-

-

A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1905-1906. tanévről alapján.

108

Leíró géptan Összes szakmai tárgy Faipari szakmai t. Faipari szerk. tan és rajz Faipari technológia Könyvviteltan , kltsgvetéstan Összes szakmai tárgy Gyakorlat Fémipari műhely Faipari műhely Teljes óraszám

-

-

2

György Ede

12 I. évf.

Tanította

II. évf.

-

-

6

-

-

2

-

-

-

2

Eperjesy Imre

-


III. évf. 8 2 2

-

4 Tanította

IV. évf.

Tanította

4

Molnár Jenő

-

-

Molnár Jenő Molnár Jenő Molnár Jenő

8

12

4





29/48

27/51

33/54

50;49/54

29/48

27/51

33/54

49/54

49

52/48

55/53

55


Az állandónak tekinthető tanrend és oktatói személyzet ellenére a tanulmányi eredmények a megelőző évekhez képest nem javultak: csupán a negyedik évfolyamos tanulóknak sikerült pótvizsga vagy osztályismétlés nélkül teljesíteni a követelményeket. A negyedik évfolyamot faipari szakon kettő személy fejezte be mindössze. Egyikőjük Győrött, a másik végzős Budapesten helyezkedett el. A fémipari ágon kilencen végezték el az iskolát. Közülük egy beteg lett, ketten Mosonban vállaltak munkát a Kühne Ede Gépgyárban, hatan viszont a győri Vagongyár alkalmazottjai lettek.301 A továbbképző tanfolyamokon október 10-én indult a képzés, hat hónapig tartott, így április 8-án ért véget. Az előző két évhez képest a nyilvántartás tekintetében az jelent újdonságot, hogy ebben az évben már minden forrás tartalmazza tételesen azokat a résztvevőket is, akik a tanfolyamot nem fejezték be. Számuk nem volt elhanyagolható, hiszen az előkészítő ágon a húsz főből csak tíz személy (50%), míg a szakrajz ágon a tizenöt főből tíz tanuló (66,66%) kaphatott bizonyítványt. Ez az érték – legalábbis a sikeresen teljesítők tekintetében – nem jelent

301

A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1905-1906. tanévről, 21.

109

változást a megelőző két évhez képest, de a teljes beiratkozott állományra vetítve az érdeklődés jelentős mértékben csökkent. 23. számú táblázat. A Szakiskola 1905/06. tanévének tanfolyam összesítője 1905/06. tanév Jubileumi Szakiskolai Levéltári Tanfolyam neve évkönyv értesítő beiratkozási napló Általános továbbképző – 20 20 előkészítő 35 Általános továbbképző – 15 15 szakrajz Készítette: Godena Albert, 2016. március.

110

5. számú térkép. Az 1905/06-os tanév szaktanfolyamára beiratkozott hallgatók Győr városán kívüli születési helye


A térképen jelölt települések jegyzéke: Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Település Baja Bős Budapest Dénesfa Győrszentmárton Győrújfalu Kapuvár

Sorszám 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Település Kecskemét Kimle Kunsziget Marcaltő Öttevény Pápa Pécs

Sorszám 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Település Rábapordány Szentelek Szombathely Vének Veszprém Világos

Tizennégy személy helybéli volt és mindössze huszonegy személy született a városon kívül. A tanulókra vonatkozó adatok kapcsán nem történt változás abban, hogy a munkaadót a kézzel írott beiratkozási naplóban továbbra sem tüntették fel – igaz, az alacsony szám miatt általános érvényű következtetések levonására munkaadó feltüntetésével együtt sem nyílna lehetőség. A születési helyek vonatkozásában megfigyelhető, hogy a városhoz közeli települések érintettsége mellett Pápán keresztül Veszprém felé délkeleti, valamint Szombathely felé délnyugati irányban arányait tekintve több olyan településsel találkozhatunk, ahonnan érkeztek tanulók a tanfolyamokra.

9.6. A Vagongyár 1906/07. üzleti éve és a szakiskolai tanév Az 1907. november 5-én tartott 10. évi rendes közgyűlés jegyzőkönyve szerint a részvényesek között már nem szerepelt a Lederer család. A dokumentum tanúsága szerint a rendezvényen az alábbi személyek jelentek meg: 24. számú táblázat: Az 1907. november 5-i X. rendes közgyűlés jelenlévő részvényesei Letett Letett Részvényesek nevei Részvényesek nevei részvény részvény Áthozat 1. Ambrus Sándor 50 9. Lippe Viktor báró 2. Dr. Ellbogen Frigyes 950 500 úgyis, mint Braun Károly 3. Dr. Fischer Sándor 50 100 meghatalmazottja 10. Dr. Rapoch Frigyes 4. Dr. Gelinek Adolf 500 50 úgyis, mint Wiener Bankverein 16 000 11. Szapáry Pál gróf 50 meghatalmazottja 5. Jerfy Antal 50 12. Wottitz Károly 400

112

6. 7.

Kolbe Nándor Kaczander Zsigmond

50 50

8.

Lenz Guidó

50

13. Wottitz Gusztáv úgyis mint Urbán Adolf és Fleischman Mihály meghatalmazottja

17 750

50 50 50 19 000

Forrás: GY.M.S.M.GY.L., Győri kir. Törvényszék iratai, VII.1c/34

Ez a kimutatás is bizonyítja, hogy a részvények döntő többsége ekkoriban már a Wiener Bankverein kezében volt, mely „ebben az időben erőteljesebb tevékenységbe kezdett Magyarországon.”302 A tulajdonosváltás hatására megváltozott a gyár műszaki és kereskedelmi szervezete, illetve ügykezelése.303 A közgyűlési jegyzőkönyvből szerezhetünk tudomást arról is, hogy az új tulajdonosi háttér következtében új Igazgatóságot és új Felügyelő Bizottságot is választottak. A felkiáltás útján háromévnyi időtartamra kijelölt Igazgatóság tagja lett Jerfy Antal, Lippe Viktor báró, Lenz Guidó, Szapáry Pál gróf, Urbán Adolf, Wottitz Károly és Wottitz Gusztáv. A szintén felkiáltás útján, azonban egy évre választott Felügyelő Bizottságot Braun Károly, Erdélyi Ferenc, Dr. Fischer Sándor, Kaczander Zsigmond és Dr. Rapoch Frigyes alkotta.304 A tulajdonosváltás ellenére az üzletév különösebb krízis nélkül zajlott le. „Az egyik legmegtisztelőbb megbízás, amit a Vagongyár ebben az évtizedben kapott, a Nemzetközi Hálókocsi Társaság étkezőkocsi-megrendelése volt. A nagy nemzetközi tekintélynek örvendő cég előírásai nagyon szigorúak voltak, és a kivitelezővel szemben igen magas követelményeket támasztott. (…) Az 1906. december 7-i keletű, két darabra szóló rendelés próbarendelés volt. 1910-ig még további 14 étkezőkocsit szállított a gyár a Wagons-Lits-nek.”305 A próbarendelés sikeres teljesítése is bizonyítja, hogy a gyártmányok előállítása és a szállítások nívója a vezetésben bekövetkezett változások ellenére magas szintű maradt. Az üzleti év 15 846 korona tiszta nyereséggel zárult, de a következő időszakra bejegyzett megrendelések ellenére aggodalomra adott okot a vas-, a szén- és nem utolsó sorban a munkáshiány is.306

TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (1896-1945), 36. Uo, 36. és Jegyzőkönyv a Magyar Waggon és Gépgyár Részvénytáraság részvényeseinek Győrött az igazgatóság helyiségében 1907. évi november hó 5-ik napján tartott X. évi rendes közgyűlésről, GY.M.S.M.GY.L., Győri kir. Törvényszék iratai, VII.1c/34. 304 Jegyzőkönyv a Magyar Waggon és Gépgyár Részvénytáraság részvényeseinek Győrött az igazgatóság helyiségében 1907. évi november hó 5-ik napján tartott X. évi rendes közgyűlésről, GY.M.S.M.GY.L., Győri kir. Törvényszék iratai, VII.1c/34. 305 TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (1896-1945), 27. 306 Jegyzőkönyv a Magyar Waggon és Gépgyár Részvénytáraság részvényeseinek Győrött az igazgatóság helyiségében 1907. évi november hó 5-ik napján tartott X. évi rendes közgyűlésről, GY.M.S.M.GY.L., Győri kir. Törvényszék iratai, VII.1c/34. 302 303

113

A Vagongyár új vezetése szoros kapcsolatban maradt a szakiskolával – ezt bizonyítja az is, hogy a korábbi évekből már hagyománnyá vált gyakorlat folytatódott: az iskola tanulói gyakorlati kirándulás keretein belül a Vagongyárat is meglátogatták, ahol előzékenyen fogadták őket.307 A közvetlen kapcsolat igényét igazolta ezen felül az is, hogy Wottitz Gusztáv a gyár igazgatói státuszában továbbra is a Szakiskola Felügyelő Bizottságának tagja maradt.308 A jelzett kapcsolati pontok mellett az összefonódásra enged következtetni még az is, hogy a Vagyongyár részéről panaszolt munkáshiány a szakiskolai képzésben is változást, bővülést hozott – igaz, nem a négyéves képzési ágon (hanem a rövidebb szaktanfolyamok tekintetében). A hatodik tanévben a negyvennégy jelentkezett tanulóból hét tanulót a faipari szakra, huszonnyolc tanulót a fémipari szakra vettek fel. Velük együtt összesen nyolcvanhat személy kezdte meg a tanévet a két alapszakon. Az oktatási tevékenységet Flórián Ambrus igazgató, Gélyi Tibor gépészmérnök szaktanár, Molnár Jenő faipari szaktanár, Hanzély Gyula rajztanár, György Ede fémipari szaktanár, Dr. Faragó Márton óraadó tanár látta el. Őket egészítette ki Ötvös Lajos római katolikus, Izsó Vince evangélikus lelkész és Vajda Géza izraelita tanító, valamint Weiner Miksa iskolaorvos. A gyakorlati munka vezetését, vagyis a műhelyek irányítását Gombos József faipari művezető, Tolnai Aladár fémipari művezető, Bereményi Ambrus és Szikora Nándor fémipari segédművezető, Eperjesi Ferenc kovácsműhelysegédművezető, valamint Lukács Géza faipari előmunkás végezte. Az intézeti szolga feladatait Molnár Sándor és Tallér János havi bérezésben látta el. Neidenbach Mátyás ebben az évben nem teljesített szolgálatot.309

Elméleti tárgyak Egészségtan

25. számú táblázat. A Szakiskola 1906/07. évének tanrendje I. II. III. IV. Tanította Tanította Tanította évf. évf. évf. évf. -

-

-

-

-

-

1*

Tanította Weiner Miksa

A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1906-1907. tanévről, 6. Uo, 9. 309 A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1906-1907. tanévről alapján. 307 308

114

Fizika Magyar nyelvtan Mértan, ábr.m.-i rajz

2 2 6

Mintázás

2

Szabadkézi rajz

4

Számtan

2

Szépírás

1

György Ede Dr. F. Márton Hanzély Gyula Hanzély Gyula Hanzély Gyula György Ede György Ede felek.-től függően

2 2 2 4 2

Dr. F. Márton Flórián Ambrus Hanzély Gyula Hanzély Gyula Görgy Ede

-

-

-

-

2

Dr. F. Márton

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4 1

-

-

-

-

-

-

1


1


-

-


I. évf.

Tanította

II. évf.

Fémipari rajz

-

-

4


-

-

1

Gépipari rajz

-

-

5


-

-

-

-

3

Leíró géptan

-

-

2

György Ede

2

Összes szakmai tárgy Faipari szakmai t. Faipari szerk. tan és rajz Faipari technológia Könyvviteltan , kltsgvetéstan Összes szakmai tárgy

Gyakorlat Fémipari műhely

1 20

Hanzély Gyula Gélyi Tibor

13

8 Tanította György Ede Flórián Ambrus Flórián Ambrus

12 I. évf.

Tanította

II. évf.

-

-

6

-

-

2

-

-

1*

III. évf.

Tanította

IV. évf.

4

Gélyi Tibor

4

-

-

1

5

György Ede Gélyi Tibor György Ede


III. évf. 8 2 2

Tanította Gélyi Tibor Gélyi Tibor

-

-

-

-

-

-


IV. évf.

Tanította

4

Molnár Jenő

-

-

8

12

4





29/48

27/51

33/54

49/54

115

Faipari műhely Teljes óraszám

29/48

31/54

35/54

49/54

49

52

55

55


A faipari műhelygyakorlat során létrehozott termékek között fali polcot, függönytartót, virágállványt, mosóteknőt, ruhásszekrényt, hálószoba berendezést, ablakokat, intarziás óraszekrényt is találhatunk. A fémipari szakon tűzhelyalkatrészek, kávédarálók, kovácsoltvas pántok, vízmelegítő üstök és satuk is készültek a műhelygyakorlat keretein belül. A három végzős faipari hallgató mindegyike Bécsben vállalt munkát, azonban a negyedik évfolyam tizenkét fémipari tanulója közül öten vagongyári alkalmazásba kerültek (továbbá: öt személy Budapestre, egy fő Tatabányára került, míg egy tanuló nem helyezkedett el). A rendkívüli tanfolyamok száma a korábbi évekhez képest többszörösére gyarapodott. A segédek továbbképző tanfolyamát október 12 – április 10 között bonyolították: „az általános csoportban heti 9 órán át, a faipari szakrajz csoportban heti 5 órán át és a fémipari szakrajz csoportban szintén heti öt órán át.”310 Flórián Ambrus, Gélyi Tibor és Molnár Jenő vállalta magára az órák megtartását. A segédek továbbképző tanfolyama mellett az iskola történetében először indult kazánfűtő tanfolyam, amely november 2-tól kezdődően hat hétig tartott, heti kilenc elméleti és három gyakorlati órát tartalmazott. Ehhez képest kétszer annyi ideig, azaz tizenkét hétig zajlott a lokomobil- és cséplőgép-kezelők tanfolyama január 16-tól ugyancsak heti kilenc óra elmélet és három óra gyakorlat megtartásával. Mindkét tanfolyam teljes elméleti oktatását György Ede végezte. A segédek továbbképző tanfolyamán a bizonyítványt záróvizsga nélkül kiadták, a másik két tanfolyam esetén azonban vizsgabizottság előtt tettek vizsgát a tanulók – a kazánfűtő tanfolyamon december 16-án, a lokomobil- és cséplőgép kezelőin április 17-én.311

26. számú táblázat. A Szakiskola 1906/07. tanévének tanfolyam összesítője 1906/07. tanév Jubileumi Szakiskolai Levéltári Tanfolyam neve évkönyv értesítő beiratkozási napló 310 311

A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1906-1907. tanévről, 3. Uo, 4.

116

Általános továbbképző Gyakorlati: gép és szerszáml. Gyakorlati: műkovács Gyakorlati: műlakatos Kazánfűtő Lokomobil és cséplőgép k. Összesen:

45 48 (!) 22 (!) 21 (!) 39 34 209 (!)

45 39 34 118

53 42 35 130

Készítette: Godena Albert, 2016. április.

Itt szükséges megjegyezni, hogy a jubileumi évkönyv a gép és szerszámlakatosok, a műkovácsok és a műlakatosok vonatkozásában is közöl adatokat (!-lel jelölt értékek), azonban ezeknek az adatoknak a helyességét a szakiskolai értesítő tételei és a levéltári beiratkozási naplók cáfolják. Az egyes évek részletes vizsgálata világított rá arra, hogy az iskola jubileumi évkönyvének szóban forgó adatai az összesítő táblázatban elcsúsztak. A kifogásolt tételek tévesen az 1906/1907-es tanév vonatkozásában szerepelnek, azonban a szakiskolai évkönyv és a levéltár adatai alapján helyesen a következő, vagyis az 1907/08-as tanévhez tartoznak. Megjegyezzük továbbá azt is, hogy nem ez az első olyan év, amikor a szakiskolai értesítő és a levéltár adatai között is eltérés van: a beiratkozási ívek több hallgatót tartalmaznak. Úgy tűnik, hogy a tanfolyam kezdeti (beiratkozás és indítás közötti) időszakában is történt már mérsékelt lemorzsolódás, de ennek a két forrásnak a tekintetében nem beszélhetünk pontatlanságról, csupán arról van szó, hogy az egyik dokumentum a tanfolyamok indulása előtt született, míg a másik a tanfolyamok lezárásakor. A levéltári adatok százharminc beiratkozási tétele további magyarázatot igényel: a dupla (két tanfolyamon való részvétel), sőt nem egy esetben tripla (mindhárom tanfolyamon való részvétel) beiratkozás miatt valójában kilencvenhét tanuló vett vált részesévé ebben az évben a rendkívüli képzéseknek. Közülük harminc fő született a városban, hatvanhét fő a városon kívül. Ettől az évtől kezdődően már – a levéltári dokumentumoknak köszönhetően – arra vonatkozóan is információval rendelkezünk, hogy a beiratkozóknak ki vagy melyik gyár, illetve üzem volt a munkaadója. A kilencvenhét személy közül ötvenhárom fő (tizenhat győri születési hellyel, harminchét egyéb születési hellyel) volt vagongyári alkalmazott, harminchat tanuló számára nem a Vagongyár adott munkát (tizenketten Győrött, huszonnégyen a városon kívül születtek), míg nyolc esetben nincs munkaadóra vonatkozó adat, vagy nem olvasható (közülük mindössze két fő látta meg a napvilágot Győrött).

117

6. számú térkép. Az 1906/07-es tanév szaktanfolyamára beiratkozott hallgatók Győr városán kívüli születési helye


Jelmagyarázat: a fehér színű jelzések a vagongyári munkások születési helyét, a világosszürke színű jelzések a nem vagongyári munkások születési helyét jelölik, míg a sötétszürke színű jelzések vonatkozásában a munkaadót nem sikerült azonosítani. (A későbbi évek vonatkozásában is az itt megadott jelzési struktúrát fogjuk alkalmazni.) A térképen jelölt települések jegyzéke: Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Település Abda Bana Baracs Bőny Csákvár Csap Debrecen Endrőd Gyergyóvárhegy Győrszentiván (2) Győrszentmárton Gyulafehérvár

Sorszám 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

Település Hatvan Kecskemét Királyfiakarcsa Komárom (2) Kőhídgyarmat Iszkáz Mihályi Nagykőrös Nyitra Ókécske Páli Pér

Sorszám 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Település Rábacsanak Rábapatona Rábapordány Somorja (2) Szeged (2) Székesfehérvár Szombath. (2-3) Tarján Torna Vác Zalaegerszeg Zámoly

37. 38. 39. 40. 41. 42.

Battyán Csécsény Csep Csurgó Kajár Karakó

43. 44. 45. 46. 47. 48.

Kisegerszeg Nemeskeresztúr Orosháza Ó-Szőny Öttevény Pápa

49. 50. 51. 52. 53. 54.

Perbete Szokolya Tata Tekenye Újpest Uraiújfalu

55. 56.

Ásvány Érsekújvár

57. 58.

Hercegovina Nagykanizsa

59.

Szentelek

Jelmagyarázat: a (2)-es jelölésű települések esetén a tanfolyamra érkeztek olyanok is, akik nem a Vagongyár alkalmazásában álltak. A (3) jelölésű települések esetén a tanfolyamra érkeztek olyanok is, akik esetében nem rendelkezünk információval a munkaadóra vonatkozóan.

A tanfolyamok bővülésének hatására megsokszorozódott létszám következtében a megjelölt települések köre is felduzzadt. A korábbi években érintett, eddig már azonosított földrajzi területen a koncentráció növekedett, újdonság ugyanakkor a Tatabánya-BudapestVeszprém háromszög és az Alföld középső részének mérsékelt bevonódása. Jól láthatóan mindkét területről elsősorban a Vagongyár szívta be az ipari munkaerőt, ezekre a területekre más munkaadó nem gyakorolt kimutatható hatást. A Kárpát-medence északi, északkeleti peremén is megjelöltünk születési helyeket, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ezek előfordulása ekkoriban ritka, szórványos maradt.

119

9.7. A Vagongyár 1907/08. üzleti éve és a szakiskolai tanév Az üzleti évet lezáró igazgatósági jelentés – hosszú időszakot követően – a hazai vagongyártás vonatkozásában változásokról számolt be. Az állami és a magánvasutak részéről is megrendelések érkeztek az 1907. év őszétől kezdődően. „A nagy belföldi vasútikocsimegrendelésekben a Vagongyár már mint a vaskartell tagja vesz részt. A vagongyártó vállalatok 1906. július 22-én kötötték meg a kartellszerződét. (…) A kartellbe tömörült gyárak központot szerveztek, ahová minden gyár köteles volt a hozzá érkezett vagonrendeléseket benyújtani. Önállóan egy gyár sem vállalhatott munkát, és nem állapíthatott meg árakat. A megrendeléseket az egyes gyárak között a központ osztotta fel.”312 A belföldi megrendelések változása (növekedése) mellett a korábbi évek sikerei a kiviteli tevékenységben rendkívüli módon mérséklődtek, már a balkáni területeken sem tudott versenyképes maradni a gyár. Más tekintetben is vegyesek voltak az eredmények: a keskenyvágányú osztály kevés munkát kapott, a sodronykötélpálya gyártás érzékeny veszteséget szenvedett, a hídosztály külföldre ugyan szállított, idehaza azonban kevés megrendeléssel rendelkezett, az autógyártási terület kizárólag fix megrendelésekre gyártott. Ezek mellett ugyanakkor érkeztek jelentős hadászati tételek, melyeket azonban csak a következő évre számoltak el.313 Az újjászervezés a korábbi évhez hasonlóan folytatódott, különleges gépeket szereztek be, a meglévő berendezéseket felújították, a kazántelepet kibővítették, a megelőző időszakról megmaradt hátrányos kötelezettségeket314 a vezetés rendezte. Az így keletkező, ezekből az egyedi tételekből eredő hatások az üzletévben elszámolásra kerültek. Ennek lett a következménye, hogy tetemes, 574 090 korona veszteséggel zárult az év. Az elszámolt összeg nagysága ellenére a tulajdonosi kör egyértelműen a gyár további fejlesztését tűzte ki egyik legfőbb céljául. A jelentés a megvalósított átszervezési munkálatok mellett beszámol arról is, hogy az előjegyzett megrendelésekre tekintettel személykocsik szerelésére szolgáló új üzemcsarnok létesítésébe kezdtek – amelyet a terveknek megfelelően az 1908. év őszének végén adtak át. Ezen felül egyéb fejlesztések megvalósítása érdekében a vezetés felvette a várossal is a kapcsolatot. „A gyár 25 145 négyszögöl területet kért a várostól. Beadványában arra hivatkozott, hogy a műhelyek túlzsúfoltak, és ezért napirenden vannak a balesetek. Új

TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (1896-1945), 37. A Magyar Waggon- és Gépgyár-Részvénytársaság Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának az 1908. évi november hó 11-ére összehívott XI. évi rendes közgyűléshez intézett jelentése és az 1907/1908. évi zárszámadások, GY.M.S.M.GY.L., A Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr) iratai, XI.15/477. 314 Ezek a hátrányos kötelezettségek többnyire a korábbi veszteséges exportszállításokat jelentették. TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (1896-1945), 37. 312 313

120

szerelőcsarnokok építésén kívül – a beadvány szerint – iroda- és lakóhelyiségek, korszerű öltözők, mosdók, fürdők és ebédlők építésére is gondoltak. A város teljesítette a Vagongyár kérését, és átengedte a víztoronnyal szemben lévő területet. Kikötötte azonban, hogy a munkásjóléti és egyéb épületeket öt év alatt fel kell építeni.”315 A gazdaságban bekövetkező változásokkal párhuzamosan (belföldi megrendelések élénkülése, jelentős gyárfejlesztés) az oktatási tevékenység is változott. Miniszteri rendelet hatására (1906/74081) első alkalommal kezdődtek gyakorlati műhelytanfolyamok, ezen felül további rendkívüli tanfolyamok is elindultak. A normál rendszerű képzésre ötvenkét növendék jelentkezett, közülük faipari szakra kilenc, fémipari szakra huszonhét személyt vettek fel. Velük együtt összesen nyolcvannégy fő kezdte meg a tanévet szeptember legelején, az alábbi tanrend szerint:

Elméleti tárgyak

27. számú táblázat. A Szakiskola 1907/08. évének tanrendje I. II. III. IV. Tanította Tanította Tanította évf. évf. évf. évf.

Egészségtan

-

Fizika

2

Magyar nyelvtan Mértan, ábr.m.-i rajz

2 6

Mintázás

2

Szabadkézi rajz

4

Számtan

2

Szépírás

1

György Ede Dr. F. Márton Hanzély Gyula Hanzély Gyula Hanzély Gyula György Ede György Ede felek.-től függően

-

-

-

-

1*

Weiner Miksa

-

-

-

-

-

-

2

Dr. F. Márton

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2 2 4 2

Hanzély Gyula Görgy Ede

4 1

Hanzély Gyula Gélyi Tibor

-

-

-

-

1


1


-

-

Tanította

II. évf.

Fémipari rajz

-

-

4


-

-

1

315

-

-

I. évf.

20

Dr. F. Márton Flórián Ambrus

-


1

Tanította

11

8 Tanította György Ede Flórián Ambrus

1*

III. évf.

Tanította

IV. évf.

4

Gélyi Tibor

4

-

-

1

Tanította Gélyi Tibor Gélyi Tibor

TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (1896-1945), 32, 33.

121

Gépipari rajz

-

-

5

György Ede

5


-

-

-

-

2

Leíró géptan

-

-

2

György Ede

2

Összes szakmai tárgy Faipari szakmai t. Faipari szerk. tan és rajz Faipari technológia Könyvviteltan , kltsgvetéstan Összes szakmai tárgy Gyakorlat Fémipari műhely Faipari műhely Teljes óraszám

12 I. évf.

Tanította

II. évf.

-

-

6

-

-

2

-

-

Flórián Ambrus Gélyi Tibor György Ede


III. évf. 8 2 2

-

-

-

-

-

-


IV. évf.

Tanította

4

Molnár Jenő

-

-

8

12

4





29/48

27/51

33/54

50/54

29/48

31/51

35/54

49/54

49

50

54/55

55/53

Forrás: A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1907-1908. tanévről, 12-14. Készítette: Godena Albert, 2016. április.

Az oktatást ellátó személyekkel kapcsolatban a Szakiskola értesítője megadja, hogy Lukács Géza faipari előmunkás március végén távozott, a helyére március elején Kégler István faipari előmunkás érkezett, valamint betegsége miatt Gombos József faipari művezető csupán július hónapban végezhetett munkát. Az egyéb iskolai teendőkkel kapcsolatban változást jelentett, hogy Tallér János helyét áprilistól Likman Ignác vette át. A faipari műhelygyakorlaton már olyan magas minőségű termékek is készültek, mint például cseresznyefa karosszék, szoborállvány, fegyverszekrény, vagy szalonasztal. A fémipari ágon már egy személyautó javítását is elvégezték, de londoni kiállításra pálmatartót, pezsgőhűtőket, dísztálakat és bútorvasalatokat küldtek – mindegyiket vörösrézből. A képzési eredmények tekintetében újdonságnak számított, hogy noha az első két évfolyamon továbbra is magas volt az elégtelen osztályzatok száma, az érintett tanulók többségét osztályismétlés helyett „csupán” pótvizsgára kötelezték. Különösen annak tükrében nem tekinthetjük ezt meglepőnek, hogy a magas lemorzsolódási arány miatt a faipari szakon senki nem kezdte meg a harmadik évfolyamot. A végzősök száma (továbbra is) meglehetősen alacsony maradt: a faiparosok közül öt személy

122

hagyta el az intézményt, két személy a Vagongyárba került, ketten Budapestre mentek dolgozni, míg egy fő Székesfehérváron állt munkába apja mellett. A fémiparosok tekintetében ezúttal is kedvezőbb volt a helyzet: tizennégy személy fejezte be tanulmányait, közülük hat végzős lett vagongyári munkás, heten kerültek Budapestre, míg egy fő az állami vasút alkalmazásában Resicára. A rendkívüli tanfolyamok száma robbanásszerűen megnőtt, az alábbi bonyolítási rend szerint: 1.

A segédek továbbképző tanfolyama három nagy ágra vált szét, mivel a csoport első része az általános, második része a fémipari szakrajz, harmadik része a faipari szakrajz ágon tanult. Az első két képzés október 15-én, a faipari szakrajz november 10-én indult, vagyis hat, illetve öt hónapon keresztül tartott, mindegyik áprilisban fejeződött be. Az általános rész oktatását Gélyi Tibor és Hanzély Gyula végezte, a fémipari szakrajz képzést Gélyi Tibor, a faipari szakrajz ágat Molnár Jenő vezette. Az általános képzés tantárgyai közé a magyar irálytan (Gélyi Tibor-heti egy óra), a műhely könyvvezetés (Gélyi Tibor-heti egy óra), a gyakorlati számtan (Gélyi Tibor-heti két óra) és a mértan és ábrázoló rajz (Hanzély Gyula-heti négy óra) tartozott. A szakrajz szekciókon fémipari, illetőleg faipari rajzot tanultak a résztvevők heti négy órában.

2.

A dinamógép kezelői tanfolyam szeptember 26-án kezdődött, és kilenc héten keresztül heti kilenc (elméleti és gyakorlati) órában tartotta Grőber Géza gépészmérnök, a városi villamos művek mérnöke.

3.

A kazánfűtők tanfolyamán október 15-én indult el a képzés. A hat hétig tartó tanfolyamon az oktatási feladatokat heti tizenkét órában (elmélet és gyakorlat) Flórián Ambrus látta el, mint a kazánfűtők győri vizsgáló bizottságának rendes tagja.

4.

Szintén október 15-én indult el a stabilgépkezelői tanfolyam, amely tíz hét alatt fejeződött be. György Ede szaktanár vezetésével heti tizenkét órás foglalkozást jelentett a résztvevők számára.

5.

Ugyancsak október 15-én indult el a lokomobil- és cséplőgépkezelői tanfolyam. Előadóként György Ede kapott feladatot, míg a gyakorlati képzést Tolnai Aladár irányította a képzés tizenkét hete alatt.

6.

Az asztalos segédek gyakorlati műhelytanfolyama november 10-én vette kezdetét és május második felében ért véget. Molnár Jenő az elméletet, Lukács Géza, valamint Kégler István a gyakorlatot vezette.

7.

A műlakatosok, a műkovácsok és a géplakatosok részére hirdetett gyakorlati műhelytanfolyamok több ciklusból álltak. A műlakatosok részére az első ciklust november 123

4-től december 17-ig, a második ciklust január 20-tól február 29-ig, a harmadik ciklust március 2-től április 10-ig (tehát ciklusonként hat hétig) Bereményi Ambrus segédművezető irányította. A műkovácsok gyakorlati tanfolyamát Eperjesi Ferenc vezette, a képzést a műlakatosokkal megegyező időszakokban bonyolították. A géplakatosok gyakorlati képzése ugyanakkor négy ciklusból épült fel: november 4-24, november 25december 17, január 20-február 29, március 2-április 10 közötti időintervallumban- Tolnai Aladár és Szikora Nándor irányításával. 28. számú táblázat. A Szakiskola 1907/08. tanévének tanfolyam összesítője316 1907/08. tanév Jubileumi Szakiskolai Levéltári Tanfolyam neve évkönyv értesítő beiratkozási napló 24 24 24 Általános továbbképző 25 (!) Asztalos mester nincs adat (!) 27 50 Dinamógép kezelői 11 11 11 Fémipari szakrajz 11 11 11 Faipari szakrajz 21 21 23 Gyakorlati: faipari asztalos s. 31 (!) 48 52 Gyakorlati: gép- és szerszáml. 30 (!) 22 23 Gyakorlati: műkovács 31 (!) 21 24 Gyakorlati: műlakatos 19 19 21 Kazánfűtő 27 27 30 Lokomobil és cséplőgép k. 19 19 20 Stabil gőzgép kezelő 224/249 (!) 250 289 Összesen: Készítette: Godena Albert, 2016. április.

Az összesítő kapcsán jól látszik, hogy a jubileumi évkönyv szerszámlakatosok, műkovácsok és műlakatosok gyakorlati tanfolyamának vonatkozásában előző tanévre megadott értékeit (48, 22, 21 fő) helyesen ebben az évben lett volna szükséges szerepeltetni. Ezt a megállapítást – kontrollként – igazolják a szakiskolai értesítők értékei is. Ezen felül a táblázat bizonyítja, hogy a jubileumi évkönyv összesítőjének további hiányosságai között említhetjük az alábbiakat is: 1.

az asztalos mesterek tanfolyamának értéke is elcsúszott a kimutatásban, mert egy évvel később indították el első ízben ezt a tanfolyamot.

Godena Albert korábbi, a szóban forgó tanév beiratkozásait vizsgáló tanulmányának vonatkozásában megjegyezzük, hogy az abban közzétett elemzés kizárólag a szakiskolai értesítőben szereplő adatokat tartalmazza. Ezen a helyen szükséges a tanulmány kapcsán pontosítást is adnunk, mivel a műlakatosok gyakorlati tanfolyamának résztvevői létszámát – egy számozási elírás miatt – tévesen huszonkét főben jelölte meg a tényleges huszonegy fő helyett. Vö., GODENA Albert, A magyar Vagon- és Gépgyár munkaerő-állományának elemzése a győri fa- és fémipari szakiskola 1907/08. évi adatainak feldolgozása alapján, 56. 316

124

2.

A dinamógép kezelői tanfolyammal kapcsolatos adatokat az összesítő nem tartalmazza. (A levéltári beiratkozási napló éppen az utóbbi tanfolyam esetén tér el jelentősen a szakiskolai értesítőtől, ennek okára azonban magyarázatot nem találtunk.) A dinamógép kezelői tanfolyam létére vonatkozóan a levéltár a beiratkozási naplókon túl rendhagyó bizonyítékkal is rendelkezik: Albrecht Lajos, Klauser Imre és Rényi Sándor korabeli bizonyítványa is fellelhető. Azért a Rényi Sándor nevére kiállított bizonyítványt tesszük közzé, mert formailag ez a legteljesebb. 14. számú kép: Rényi Sándor dinamógép kezelői bizonyítványa

Forrás: GY.M.S.M.GY.L., A győri m. kir. fa- és fémipari szakiskola iratai, VIII.60/26.

125

3.

A rendkívüli tanfolyamokon résztvevők összesített értéke is hibás: a nyomtatásban megjelent táblázatban 224 fő szerepel, noha a felvitt adatok valójában 249-es összeget adnak ki. Feltehető, hogy a számítási pontatlanság is az adatok elcsúszásának a következménye. A 289 beiratkozás összesen 195 tanulót takar. Közülük száznál is több személy állt a

Vagongyár alkalmazásában. A vagongyári munkások körében a helybéli születésűek aránya nem érte el a 25%-ot sem. A települések magas száma miatt a vagongyári alkalmazottak származási helyét, valamint a nem vagongyári munkások születési helyét külön térképen ábrázoljuk.

126

7. számú térkép. Az 1907/08-as tanév szaktanfolyamára beiratkozott, vagongyári foglalkoztatású hallgatók Győr városán kívüli születési helye


A térképen jelölt települések jegyzéke: Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Település Abda Adásztevel Alistál Aradmácsa Ásvány Bakonyszombath. Bana Bánffyhunyad Baranyaszentm. Barót Becsehely Bőny (Buda)Kalász Budapest Csákberény Csákvár Csécsény Darnó Dicsőszentmárton Dombóvár Dudar Dunaföldvár Érsekújvár Fehértó Gúta Győrszemere

Sorszám 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52.

Település Győrszentiván Hernádnémeti Kádár Kapca Keszthely Kisbarát Kisújszállás Komárom Kóny Koroncó Korond Lelesz Léva Makó Máramarossziget Marosvásárhely Mihályi Mike Morgánypuszta Nagyabony Nagyatád Nagydém Nagydobsza Nagykőrös Nagymegyer Nagyszalonta

Sorszám 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78.

Település Nagyugróc Öttevény Pankota Pápa Perbete Pusztakalán Pusztakovácsi Rábacsanak Románd Soroksár Söjtör Sümeg Szeged Székelymuzsna Székesfehérvár Szentgerice Szombathely Tallós Tamásfalu Tét Tolna Tüskeszentpéter Ugod Vác Zalaegerszeg Zólyom

128

8. számú térkép. Az 1907/08-as tanév szaktanfolyamára beiratkozott, nem vagongyári foglalkoztatású hallgatók Győr városán kívüli születési helye


A térképen jelölt települések jegyzéke: Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Település Aba Ács Aranyos Bakonyjákó Bécs Bécsújhely Budapest Csép Csorna Dévaványa Dunamocs Galgóc Gönyü Győrszentiván Győrújfalu Hajmáskér Kapuvár Kishajmás

Sorszám 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Település Kiskőrös Kislitka Kolozsvár Komárom Kunsziget Lakócsa Lengyeltóti Lovászpatona Munár Nagyláng Nagyszentjános Nemeskeresztúr Nyúl Páli Pápa Pécs Perbete Pozsony

Sorszám 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53.

Település Pusztasomorja Püski Sobor Sopron Szap Szeged Szemere Szombathely Tápiósztmárton Tárkány Tiszavid Tótmegyer Üllő Veszprém Vindornyaszőlős Zimony Zalatárnok

A korábbi évekhez képest két új terület vált tisztán azonosíthatóvá a települések elhelyezkedését illetően: az egyik a Balatontól délre húzódó sáv egészen a Dráva által húzott természetes határvonalig, a másik pedig a Tiszától keletre eső vidék egészen a Székelyföldig. A vagongyári és nem vagongyári alkalmazásban állók tekintetében fontos különbség, hogy előbbi nagyobb sűrűségben és hatósugárban gyakorolt vonzást a munkavállalókra.

9.8. A Vagongyár 1908/09. üzleti éve és a szakiskolai tanév Hosszú évek után a 12. üzletévet sikeresen, a gyár addigi történetének egyik legnagyobb éves nyereségével sikerült lezárni. A 77 794 korona tiszta haszon ráadásul az előző évi tetemes veszteség áthozatal rendezése után maradt meg. A belföldi megrendelések következtében a vagonszállítások – a teher- és személykocsik vonatkozásában is – növekedtek. Ezzel párhuzamosan a vezetőség külföldi megrendelések teljesítésére – a rendkívül nyomott árak miatt – ebben az évben már nem vállalkozott. „Kivétel a Nemzetközi Hálókocsi Társaság hat darab étkezőkocsi megrendelése, amelynek elvállalásával bizonyára egy előnyösnek ígérkező

130

üzleti kapcsolatot akartak fenntartani.”317 A vagongyártás mellett a gyári működés biztonságát a nagyszabású katonai megrendelések is növelték: ágyútaligák, lőszerkocsik és ágyútalp alkatrészek mellett műszaki csapatok számára történtek szállítások. A következő évekkel kapcsolatban az igazgatósági jelentés a keskenynyomtávú kocsigyártás és a sodronykötélpálya rendelés

visszaesését

prognosztizálta,

valamint

veszélyként

értékelte

a

belföldi

vagonrendelések várható visszaesését. A kitörési pontokat az autógyártás kiszélesítésében és a hadi szállítások növelésében jelölték meg.318 Ekkoriban jól láthatóan körvonalazódott tehát (a Vagongyár tekintetében is), hogy Bosznia 1908-as annektálása a vagonexportot negatív, míg a katonai megrendelések volumenét pozitív irányba befolyásolta.319 A katonai megrendelések hazai növekedése, profitábilissá válása hosszabb folyamat eredményeként bontakozott ki. Gyújtópontja volt az ipartámogató törvények megjelenésének idején felbukkant törekvés, mely szerint a közös hadsereg és honvédelem igényeinek kielégítését legalábbis részben a magyar iparra lenne szükséges bízni.320 Amíg azonban a dualizmus első felében a hazai ipar fejletlensége az elképzelés megvalósításának gátat szabott, addig a folyamatos iparfejlődés (technológia és termelési volumen) következtében az 1900-as évekre az akadályok elhárultak. Az üzletév sikeréhez hozzátartozott, hogy 1908. augusztus 20-i záró dátummal a városban található Rábca hidat új helyére költöztették. „A Győr belterületén a Dunába torkolló Rábca folyó medrét a várost fenyegető árvízveszélyre való tekintettel a városon kívülre helyezték. A megszüntetendő Rábca-meder feletti, két városrészt összekötő közúti híd ezért azon a helyen feleslegessé vált. A hidat az új torkolat közelébe kellett áthelyezni. Az áthelyezést a Vagongyár hídosztálya úgy oldotta meg, hogy az 50m hosszú és mintegy 100t súlyú hidat saruiról egy darabban felemelték és két uszályra helyezték. Az uszályok vontatták fel a hidat a Kis-Dunán, és helyezték rá eredeti helyéről mintegy 2 km-re, az új Rábca-meder mentén épített hídfőre.”321 A Szakiskola képzési struktúrájára a gazdasági fellendülés és a Vagongyár pénzügyi helyzetében bekövetkező változás is pozitív hatást gyakorolt. A négyéves képzés órarendje 1908-tól kezdődően átalakult, továbbá az iskola „működését kiterjesztette nemcsak a rendes tanulók elméleti és gyakorlati kiképzésére, hanem a gyakorlatban lévő külső mesterek és segédek továbbképzésére is.”322 Az iskola vezetésében fontos változás következett be: az TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (1896-1945), 37. A Magyar Waggon- és Gépgyár-Részvénytársaság Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának az 1909. évi november hó 8-ára összehívott XII. évi rendes közgyűléshez intézett jelentése és az 1908/1909. évi zárszámadások, GY.M.S.M.GY.L., A Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr) iratai, XI.15/477. 319 TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (1896-1945), 39. 320 A témáról bővebb elemzés érhető el: LÁNG Péter, Az agrárizmus és viszonya az iparfejlődéshez, véderőhöz (Gazdaság- és hadtörténeti adalékok a dualizmus korához), Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Bp., 2000. 321 TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (1896-1945), 29. 322 A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1908-1909. tanévről, 3. 317 318

131

igazgatói posztot Flórián Ambrustól Füleki József vette át. A helyi iparos réteg és a Szakiskola között ettől az időszaktól kezdődően szorosabb kapcsolat jött létre, mivel az iparos tanonciskola a Szakiskola igazgatójának felügyelete alá került, valamint az ipartestület vezetőségének üléseire a szakiskolai igazgató is meghívást kapott.323 A normál rendszerű képzés első évfolyamára 43 jelölt adta be jelentkezését. Faipari szakra 13, fémipari szakra 26 elsős nyert felvételt. Velük együtt összesen 87 tanuló kezdte meg a tanévet a két alapszakon. A részletes tanrend rekonstruálására ettől a tanévtől kezdődően – legalábbis a szakiskolai értesítők adatainak elemzése alapján – nem nyílik már mód, mert a tanárok vonatkozásában csupán a tanított évfolyamokat és tárgyakat sorolják fel, a konkrét óraszámokat viszont nem. Az átalakított tanrend kapcsán Vörös Katalin szolgáltat adatot tanulmányában,324 melyhez az alábbi kiegészítést tehetjük az értesítőben közöltek alapján: továbbra is folytatódott a hitoktatás az iskolában – Ötvös Lajos, később Németh Lajos római katolikus, Izsó Vince evangélikus, Szekeres Mihály református lelkész, valamint Vajda Géza izraelita tanító vezetésével.325 A gyakorlati műhelyekben a korábbi évek kapcsán bemutatott munka és termelés működött tovább. A megelőző időszak gyakorlata alapján a tanulók ebben a periódusban is részesülhettek különféle ösztöndíjakban, illetve jutalmakban, azonban ezeknek a száma ekkorra lényegesen megnőtt: többek mellett a győri, valamint a soproni kereskedelmi és iparkamara ösztöndíja állt rendelkezésre, valamint Győr város és Vas megye is támogatta a tanulókat. Újdonságként jelent meg, hogy a Vagongyár Flórián Ambrus nevével fémjelzett ösztöndíjat adományozott 100 korona értékben – ebben az évben Kebely Nándor második évfolyamos tanuló részére. A bővülés ellenére a normál képzés harmadik és negyedik évfolyamára továbbra is csekély létszámú tanuló jutott el. Mindez odáig vezetett, hogy a fémipari ágon összesen hat tanuló fejezte be az iskolát, míg a faipari képzésen egyetlen fő sem végzett. Az elhelyezkedésekkel kapcsolatban az értesítő ettől az évtől kezdődően nem tartalmaz részletes leírást, azonban megadja, hogy három fő Győrött, három fő Budapesten talált munkát (két fő kisiparosnál, négy személy gyárnál). A rendkívül szaktanfolyamok esetén az iskola történetében első alkalommal olyan típusú oktatásra is szükség volt, mely nem tartozott eredendően a képzési profilba. Ezeket a speciális, a fa- és fémipari témához szorosan nem kapcsolódó tanfolyamokat külsős szakemberek, oktatók meghívásával sikerült megvalósítani. A tanév során a következő rendkívüli tanfolyamokat nyitották meg:

323

Uo, 5. VÖRÖS Katalin i.m., 548. 325 A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1908-1909. tanévről, 12. 324

132

1.

Általános továbbképző tanfolyam, október 1-től március 15-ig, heti nyolc órában. Gélyi Tibor számtant, Hanzély Gyula szabadkézi és mértani rajzot tanított.

2.

Fémipari és gépipari szakrajz tanfolyam heti négy órában – szintén október 1. és március 15 között, Gélyi Tibor vezetésével.

3.

Faipari szakrajztanfolyam heti négy órában Molnár Jenő irányításával – az előző két tanfolyam kapcsán is jelzett időintervallumban.

4.

Műlakatos (műhely)gyakorlati tanfolyam (szintén október és március 15 között), heti hat órában, Gélyi Tibor tanította.

5.

Faipari műhelygyakorlat (októbertől márciusig) – szintén heti hat órában. Itt Molnár Jenő végzett oktatási tevékenységet.

6.

Építőipari tanfolyam november 1-től március 15-ig (heti hat órában). Tanította Kádár Jenő városi építőmester.

7.

Szobafestő tanfolyam (november 1-től március 15-ig, heti hat órában), Füleki József iskolaigazgató vezetésével.

8.

Kazánfűtő tanfolyam október 15-től november 30-ig heti tíz órában. Ez a tanfolyam két csoportra bomlott, az egyiket Gélyi Tibor, a másikat György Ede oktatta.

9.

Lokomobil- és cséplőgépkezelő tanfolyam december 5-február 28 között, heti tizenkét órában. Az oktatást Gélyi Tibor vagy György Ede bonyolította, de ebben azért nem lehetünk biztosak, mert a szakiskolai értesítő csupán azt tartalmazza, hogy mindketten oktattak az egyik gépkezelői tanfolyamon. Hogy ez pontosan a lokomobil, vagy a stabilgépkezelői volt-e, arra vonatkozóan nem található utalás.

10. Dimanógépkezelői tanfolyam december 5-től február 15-ig, heti kilenc órában. Grőber Géza okleveles gépészmérnököt, a városi villamosművek alkalmazottját kérték fel a tanfolyam levezetésére. 11. Stabilgépkezelő tanfolyam március 1-től május 15-ig, heti tizenkettő órában. 12. Szabóipari tanfolyam január 18-tól március 6-ig, heti tizennyolc órában. Ezt a képzést Pohárnik István szabómester, szaktanító irányította. 13. Cipészipari tanfolyam szintén január 18 és március 6 között, heti tizennyolc órában ifj. Kovács Dániel cipészmester szaktanítóval az élén. 14. Asztalosok mestertanfolyama, melyből az egyik január 25-tól február 20-ig, a másik március 15-től április 10-ig tartott, mindkét esetben Molnár Jenő irányításával, valamint Gombos József és Kégler István gyakorlati közreműködésével.

133

29. számú táblázat. A Szakiskola 1908/09. tanévének tanfolyam összesítője 1908/09. tanév Jubileumi Szakiskolai Levéltári Tanfolyam neve évkönyv értesítő beiratkozási napló 61 61 61 Általános továbbképző 20 (!) 29 29 Asztalos mester 20 20 26 Cipészipari nincs adat (!) 40 40 Dinamógép kezelői 24 (!) 20 20 Építőipari 71 71 70 Fémipari szakrajz 20 20 20 Faipari szakrajz 24 24 24 Gyakorlati: faipari asztalos s. 54 54 54 Gyakorlati: műlakatos 83 83 83 Kazánfűtő 35 (!) Könyvviteltan 67 67 70 Lokomobil és cséplőgép k. 49 49 49 Stabil gőzgép kezelő 16 16 23 Szabóipari 10 10 10 Szobafestő 554/524 564 579 Összesen: Készítette: Godena Albert, 2016. április.

Az összesítő táblázat adataival kapcsolatban az alábbi kiegészítések megtétele szükséges: 1.

A jubileumi évkönyv asztalos mesterekkel kapcsolatos adatközlése eltér a két forrástól. Ennek oka továbbra is az, hogy bizonyos esetekben a tanfolyamok értékei elcsúsztak. (A 20 fős részvételi szám majd csak a következő évre lesz igaz.)

2.

Nincs változás abban, hogy a dinamógép kezelők létszámát a jubileumi évkönyv nem tartalmazza.

3.

A tanfolyamok között újdonságként jelenik meg a kimutatásban a könyvviteltan, azonban az értékek elcsúszásából fakadóan ebben a tanévben ez is tévesen: az értesítő és a levéltári forrás is azt igazolja, hogy az értéket a következő tanévre szükséges feltüntetni.

4.

Továbbra is pontatlan az évkönyv összesítése. A jelzett értékek valós összege 554, míg a nyomtatásban 524 szerepel.

5.

Az eddigi logikai összefüggésektől eltérően a fémipari szakrajz vonatkozásában a levéltári beiratkozási napló alacsonyabb beiratkozói létszámról szolgál adattal, mint a szakiskolai értesítő. Ennek az eltérésnek is sikerült nyomára bukkanni. A beiratkozási ív összesen 72ig tartalmaz sorszámozást, azonban a Domsits Károly esetében megjegyzi, hogy duplán szerepel a listában. Egyrészt a 16-os, másrészt az 50-es sorszám alá is bekerült a neve, utóbbinál megjegyzésben feltüntetésre került a duplikáció ténye. Fontos megemlíteni azonban, hogy adminisztrációs hiba miatt Domsits Károly mellett Valenta Józsefet is két 134

különböző helyen iktatták, egyrészt a 30-as, másrészt a 46-os sorszám alatt – azonban esetében a beiratkozási íven nem jelölték a kettőzés tényét, mivel feltehetően a hibát nem sikerült észlelni. A jelölés hiánya miatt a szakiskolai értesítőbe pontatlanul, azaz eggyel magasabb létszámmal került be a tanfolyamon résztvevő iparosok összesített létszáma. Az 579 beiratkozás közül (mely összesen 358 tanulóhoz kötődik) 298 esetben jelölték meg munkaadóként a Vagongyárat, 252 esetben más volt a foglalkoztató. 29 esetben nem sikerült az adatot azonosítani, míg az adatok vizsgálata során első ízben találkozhatunk Lengyel János személyében olyan résztvevővel, aki munkanélküli státuszban iratkozott be a képzésre. A felsoroltak közül a rögzített adatok szerint sorrendben 237, 162 és 14 esetben egyértelműen megállapítható a Győr városán kívüli születési hely – az egyetlen munkanélküli személy kapcsán győrszentiváni származásról számolhatunk be. Az adatsorok értékeinek vizsgálatakor látható, hogy – noha nem meghatározó mértékben – a korábbi időszakokhoz képest emelkedett a születési helyek vonatkozásában azoknak a tételeknek a száma, amelyek nem tartalmaznak adatot, vagy amelyet nem lehet elolvasni. Ennek oka abban áll, hogy a szakiskolai értesítő ettől a tanévtől kezdődően csupán összesítő adatokat tartalmaz a tanfolyamok résztvevőinek vonatkozásában. A korábban legalább részben nyomtatásban is megjelent, részletesebb adatok kinyerésében ettől fogva csak a beiratkozási naplók kézzel írt, olykor hiányos és rendezetlen külalakú kimutatásai nyújtanak segítséget.

135

9. számú térkép. Az 1908/09-es tanév szaktanfolyamára beiratkozott, vagongyári foglalkoztatású hallgatók Győr városán kívüli születési helye

Forrás: GY.M.S.M.GY.L., A győri m. kir. fa- és fémipari szakiskola iratai, Tanfolyamok beírási naplója 1908-1909, VIII.60/26. Készítette: Godena Albert, 2016. április.

A térképen jelölt települések jegyzéke: Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.

Település Abda Ács Alistál Alsógellér Alsóméra Bácsszenttamás Bakonybél Balkány Bana Bánffyhunyad Barabás Barót Becsehely Bogyoszló Bokod Bő Brassó Búcsúszentlászló Budapest Csécsény Csém Csépa Csorna Értkörtvélyes Fácánkert Farád Felpéc Felsőireg Galac Galgóc Gönyű Gúta Győrszemere

Sorszám 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66.

Település Győrszentmárton Gyulakeszi Gyüd Hódmezővásárh. Horgos Hosszúfalu Isaszeg Kácsfalu Kalocsa Kapca Keszthely Kisújszállás Komárom Körmend Kővágóörs Krajna Kunhegyes Litér Magyarszentm. Maroshévíz Medve Mehala Morgánypuszta Nagyatád Nagybajcs Nagyiklód Nagykanizsa Nyíregyháza Nyúl Ókécske Ókercsed Olad Paks

Sorszám 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99.

Település Pankota Pápa Pécs Petőháza Ponyvádpuszta Pozsony Pöstyénfürdő Pusztaberki Rábapordány Rábatamási Rácalmás Sárszentlőrinc Siklós Siófok Somorja Szap Szedres Szeged Székesfehérvár Szilsárkány Szombathely Tapolca Tápszentmiklós Tét Tiszavárkony T.-Erzsébetlak Tök Törökkoppány Töttös Tüskeszentpéter Újpest Vezseny Zalaszentmihály

137

10. számú térkép. Az 1908/09-es tanév szaktanfolyamára beiratkozott, nem vagongyári foglalkoztatású hallgatók Győr városán kívüli születési helye

Forrás: GY.M.S.M.GY.L., A győri m. kir. fa- és fémipari szakiskola iratai, Tanfolyamok beírási naplója 1908-1909, VIII.60/26. Készítette: Godena Albert, 2016. április.

A térképen jelölt települések jegyzéke: Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

Település Baja Bakonyjákó Balatonfüred Bana Bécsújhely Belovár Bodonhely Bőny Bőnyrétalap Bősárkány Budapest Czany Csajta Csát Csesznek Csikvánd Diszel Dunaszerdahely Egeralja Egyházasfalu Egyházashetye Esztergom Eszterháza Felsőnemesapáti Garamszentb. Gönyű Gulács Gyirmót Győrasszonyfa Győrszemere Iklanberény Kecskemét

Sorszám 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64.

Település Keszthely Kisbabot Kisbér Kiskőrös Kismórichida Kolozsvár Komárom Kóny Kürt Lovászpatona Marcali Mosdós Moson Munár Muraszombat Nagyajta Nagybarát Nagydém Nagykapornak Nagyláng Nyúl Ostffyasszonyfa Öttevény Paks Pápa Patas Pér Perbete Pinnyéd Pozsony Rábaszentmihály Senkőc

Sorszám 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96.

Település Sümeg Szászfenes Székesfehérvár Szentelek Szentkirály Szilágysomlyó Szilsárkány Szombathely Tárkány Tata Töltéstava Tura Újpest Vámoscsalád Városlőd Verpelét Veszprém Vönöck Zalaapáti Zanat Ács Bács Belovár Girincs Győrszentiván Kalocsa Kapca Kóny Mezőhegyes Győrújbarát Pázmándhegy Versec

A térképi ábrázolás alapján a vagongyári születési helyek vonatkozásában láthatjuk, hogy egyrészt csökkent a város közvetlen közelében fekvő települések sűrűsége, ugyanakkor szinte a teljes dunántúli, valamint Tiszától keletre eső terület – egészen Erdélyig – érintetté vált. Ehhez a két jellemzőhöz képest érdekes tulajdonságokat mutat a nem vagongyári foglalkoztatásban állók születési helyét ábrázoló térkép: igen magas, a vagongyári foglalkoztatásban állók térképéhez képest is fokozott koncentráció rajzolódik ki a Fertő tó – Duna – Balaton által

139

határolt területen, míg a további vidékek esetén csupán szórványos megjelenésről beszélhetünk. Az eltéréseket az is okozhatta, hogy a nem fa- és fémipari témájú tanfolyamok tanulóira elsősorban a földrajzi közelség (iskolai ingázás lehetősége) gyakorolt igen erős pozitív hatást.

9.9. A Vagongyár 1909/10. üzleti éve és a szakiskolai tanév A 13. üzletév igazgatósági jelentése a termelés vonatkozásában újfent nehézségekről számolt be. Ennek legfőbb oka, hogy a legnagyobb megrendelő, vagyis az államvasutak részéről – főleg az időszak második felében – igen mérsékelt vagonszállítási igény jelentkezett. Ennek az lett a következménye, hogy a Vagongyár jelentős számú munkástól vált meg. A vagonkivitel továbbra is csekély volumennel működött, a Nemzetközi Hálókocsi Társasággal az üzleti kapcsolat azonban változatlanul aktív maradt. A sodronykötélpályák gyártása teljesen megszűnt, a hídosztály megrendelései az előző év szintje körül mozogtak. Fellendülést sikerült elérni ugyanakkor a kiskocsi osztálynál, illetve a gyár a belföldi hadiszállítások mellett – alacsony haszonkulccsal ugyan – de törökországi hadiszállításokat is teljesített, melynek legnagyobb értéke az volt, hogy későbbi megrendelések lehetőségét vetítette előre. 326 Az autógyártás területén is fontos változás történt. A korábbi évek útkeresése tovább folytatódott, az üzletév végére „együttműködést építenek ki a Wiener-Neustadt-i Österreichische Daimler Motoren Gesellschaft-tal, amelynek műszaki igazgatója 1905-től már Porsche Ferdinánd volt. (…) A licencszerződéssel a Vagongyár megszerezte a Daimler-rendszerű teher- és bérkocsik gyártási jogát a magyar korona országai területére.”327 Mindenesetre főleg az üzletév első felében bonyolított belföldi vagonszállítások pozitív hatásának következtében 213 896 korona tiszta nyereséggel zárult az időszak.328 Az üzleti eredmények mellett a jelentés szomorúan számolt be Wottitz Károly igazgatósági alelnök és jogtanácsos súlyos betegségéről, valamint 1909. év végi haláláról, továbbá arról is, hogy a Felügyelő Bizottság elnöki posztját betöltő Fischer Sándor szintén elhunyt. 329 A két A Magyar Waggon- és Gépgyár-Részvénytársaság Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának az 1910. évi október hó 6-ára összehívott XIII. évi rendes közgyűléshez intézett jelentése és az 1909/1910. évi zárszámadások, GY.M.S.M.GY.L., A Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr) iratai, XI.15/477. 327 TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (1896-1945), 25. 328 Jegyzőkönyv a Magyar Waggon és Gépgyár Részvénytáraság részvényeseinek Győrött az igazgatóság helyiségében 1910. október hó 6-ikán tartott XIII. évi rendes közgyűléséről, GY.M.S.M.GY.L., Győri kir. Törvényszék iratai, VII.1c/34. 326

A Magyar Waggon- és Gépgyár-Részvénytársaság Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának az 1910. évi október hó 6-ára összehívott XIII. évi rendes közgyűléshez intézett jelentése és az 1909/1910. évi zárszámadások, 5. 329

140

vezető tisztségviselő távozásával nem maradt az eredeti, alapító részvényesek közül már senki sem a Vagongyár részvényeseinek körében – bár Kaczander Zsigmond a Felügyelő Bizottság tagjaként a gyár működésének továbbra is részese maradt, illetve a szakiskolai értesítők felügyelő bizottsági névjegyzékéből az is látható, hogy Wottitz Gusztáv az általunk vizsgált időszak egészében megtartotta gyárigazgatói pozícióját.330 A 19 ezer részvény többségét az 1907. évtől kezdődően a Wiener Bankverein növekvő arányban birtokolta. A X. évi rendes közgyűlés közgyűlési jegyzőkönyvében szereplő 16 000 tulajdonában lévő részvény a következő, XI. évi rendes közgyűlés idejére már 16 600-ra, a későbbi években pedig 17 000 felettire nőtt (a XII. évi rendes közgyűlés adatai szerint 17 500-ra, a XIII. évi rendes közgyűlés beszámolója szerint 17 300-ra változott).331 A szakiskolai működés, illetve a képzés rendszere a korábbi azonos időszakhoz képest csekély mértékben alakult át, bár a vagongyári munkáslétszám csökkenése utólagosan magyarázatot ad arra, hogy a megelőző tanévben miért volt hasznos bevezetni, elindítani azokat a szaktanfolyamokat is, melyek a fa- és fémipari szektorhoz nem kapcsolódtak. Az első évfolyamra összesen 71 tanuló jelentkezett, a faipari szakra 18, a fémipari szakra 31, tehát összesen 49 személy nyert felvételt – a jelentkezők és a felvettek száma is magasabb a korábbi évek adatainál, ezzel is magyarázható, hogy immáron 115 tanuló vett részt a teljes alapképzésben. „A szakiskolánál alkalmazásban volt: 1 igazgató, 4 rendes tanár, 1 tanító, 1 óraadó tanár, 3 meghívott szakelőadó, 1 iskolaorvos, 6 művezető, 1 ösztöndíjas előmunkás, 1 havibéres előmunkás, 1 rendes és 1 havibéres szolga, 1 kályhafűtő napszámos.”332 Őket egészítette ki az előző tanévben már felsorolt 4 hitoktató (természetszerűleg az egyes felekezetek „alkalmazásában”), így összességében erre az évre Nagy István személyével eggyel több (faipari) művezető, míg Pitroff Károllyal eggyel több (fémipari ösztöndíjas) előmunkás tartozott az iskola személyzetéhez (kisebb szerkezeti átalakulások mellett). „A lefolyt iskolai évben az iskola faipari szakosztályát 2, a fémipari szakosztályát 10 tanuló végezte be. A végzett tanulók mint segédek nyertek alkalmazást s mindnyájan munkába álltak, 5 Győrött, 3 Budapesten, 1 Kispesten, 1 Szombathelyen és 2 Besztercebányán. 2 kisiparosnál, 10 pedig gyári

A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1910-1911. tanévről, 10. Jegyzőkönyv a Magyar Waggon és Gépgyár Részvénytáraság részvényeseinek Győrött az igazgatóság helyiségében 1909. november hó 11-ikén tartott XI. évi rendes közgyűléséről, Jegyzőkönyv a Magyar Waggon és Gépgyár Részvénytáraság részvényeseinek Győrött az igazgatóság helyiségében 1908. november hó 6-ik napján tartott XII. évi rendes közgyűléséről, Jegyzőkönyv a Magyar Waggon és Gépgyár Részvénytáraság részvényeseinek Győrött az igazgatóság helyiségében 1910. október hó 6-ikán tartott XIII. évi rendes közgyűléséről, GY.M.S.M.GY.L., Győri kir. Törvényszék iratai, VII.1c/34. 332 A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1909-1910. tanévről, 6. 330

331

141

vállalatnál van alkalmazásban.”333 A bizonyítványt szerzett tanulókkal kapcsolatos adatközlés szolgál magyarázattal arra is, hogy az alapszakokon miért és miként valósulhatott meg a hallgató létszám növelése úgy, hogy közben a régió egyik legjelentősebb munkaadójánál, vagyis a Vagongyárban a munkáslétszám csökkent. Egyrészt rendkívül csekély volt a végzősök száma, másrészt a négy éves képzési periódus hossza miatt a helyi gazdasági élet rövid távú változásai nem gyakoroltak drasztikus hatást a képzésben résztvevőkre, harmadrészt a csekély számú végzős jelentős hányada nemhogy nem a Vagongyárban, de nem is a városban helyezkedett el. A rendkívüli tanfolyamok száma bővült, illetve szerkezete át is alakult, mivel a korábbi képzések egy részét törölték, míg több új tanfolyam is elindult. Összesen 15 féle képzést tartottak, melyek ősszel kezdődtek meg és tavasszal értek véget, az alábbiak szerint: 1.

Általános továbbképző tanfolyam – bármely iparágban dolgozó segéd vagy mesterember részére október 1-től december 15-ig, valamint január 2-től március 15-ig, heti 12 órában. Gélyi Tibor számtant, Hanzély Gyula szabadkézi és mértani rajzot oktatott.

2.

Fémipari szak(rajz)tanfolyam lakatosok, bádogosok és rézöntők részére, az általános tanfolyammal megegyező időben, azonban heti 8 órában. Az órákat György Ede tartotta.

3.

Faipari szak(rajz)tanfolyam Molnár Jenő vezetésével az asztalos szakma képviselői számára, a fémipari szaktanfolyammal azonos bonyolítási rend és heti óraszám szerint.

4.

Fémipari műhelygyakorlat lakatosok számára az első három tanfolyammal megegyező időintervallumban, heti 6 órában. Az oktatásra Gélyi Tibor kapott megbízást.

5.

Asztalosok számára kiírt faipari műhelygyakorlat a fémipari műhelygyakorlat esetében ismertetett rend szerint, Molnár Jenő irányítása alatt.

6.

Építőiparosok számára rendezett téli szakrajz tanfolyam, november 15-től március 15-ig. Kádár Jenő városi építőmester szakrajzot tanított a képzés keretein belül.

7.

Kazánfűtő tanfolyam október 15-től 6 héten keresztül, heti 12 órában, melynek egyik csoportját Gélyi Tibor, másik csoportját György Ede vezette.

8.

Dinamógépkezelői tanfolyam október 15-től 8 héten keresztül, heti 10 órában. Ezt a képzést Grőber Géza irányította.

9.

Lokomobil és cséplőgépkezelő tanfolyam január 2-től 12 héten át heti 12 órában. Az egyik ágat Gélyi Tibor, a másik ágat György Ede oktatta.

10. Benzin- gáz- és petróleummotor kezelői tanfolyam január 2-től 8 héten keresztül. A képzés Gélyi Tibor felügyelete és iránymutatása mellett zajlott.

333


142

11. Cipészipari szaktanfolyam január 15-től heti 30 órában, 6 héten keresztül, ifj. Kovács Dániel oktatói munkájával. 12. Szabóipari szaktanfolyam január 15-től szintén 6 héten keresztül, szintén heti 30 órában, Pohárnik István szaktanító közreműködése mellett. 13. Asztalos mestertanfolyam, amely két részletben került megrendezésre. Az első október 18tól november 27-ig, a második január 12-től február 20-ig – mindkettő heti 16 elméleti és 38 gyakorlati órával. Mindkét esetben Molnár Jenő látta el az oktatási feladatokat. 14. Mérlegjavító tanfolyamon szintén két csoport indult. Az egyik decemberben, a másik áprilisban – alkalmanként 10 napig tartó oktatással, melyet Gélyi Tibor látott el. 15. Könyvviteltan április 15-től május 15-ig, szintén Gélyi Tibor oktatói részvételével. 30. számú táblázat. A Szakiskola 1909/10. tanévének tanfolyam összesítője 1909/10. tanév Jubileumi Szakiskolai Levéltári Tanfolyam neve évkönyv értesítő beiratkozási napló 27 27 28 Általános továbbképző 12 (!) 20 (10+10) 22 (11+11) Asztalos mester nincs (!) 23 18 Benzin-, gáz-, p. motor kezelő 22 22 22 Cipészipari nincs (!) 21 23 Dinamógép kezelői 18 18 18 Építőipari 40 40 41 Fémipari szakrajz 25 25 26 Faipari szakrajz nincs (!) 30 30 Gyakorlati: faipari asztalos s. 52 52 50 Gyakorlati: műlakatos 29 29 31 Kazánfűtő nincs (!) 35 35 Könyvviteltan 31 31 33 Lokomobil és cséplőgép k. 20 20 (10+10) 27 (12+15) Mérlegjavító 23 (!) nincs nincs Stabil gőzgép kezelő 18 18 22 Szabóipari 18 Nem azonosítható tanfolyam 317/360 411 444 Összesen: Készítette: Godena Albert, 2016. május.

Az összesítő táblázat értékeihez az alábbi megjegyzéseket fűzzük: 1.

A jubileumi évkönyv asztalos mesterekkel kapcsolatos adata pontatlan. A 12 fős részvételi létszámot a következő évre kellett volna beírni.

2.

A benzin-, gáz- és petróleum motor kezelői tanfolyam adatait a jubileumi évkönyv nem tünteti fel. Ugyanakkor a levéltári források kevesebb résztvevői létszámot tartalmaznak a

143

szakiskolai értesítő adataihoz képest. Ennek az oka az, hogy az 1910-től 1929-ig megtartott tanfolyamokat elkülönített módon lefűzték,334 viszont ebben a tisztázott változatban csak azokat a tanulókat tüntették fel, akik bizonyítványt is szereztek. Az 1909/1910. tanév vonatkozásában a tisztázás előtti lefűzetlen változat a levéltárban nem lelhető fel, ezért nincs kimutatás azokra a részvevőkre vonatkozóan, akik a tanfolyamról kimaradtak. 3.

A jubileumi évkönyv sem a dinamógép kezelői, sem az asztalos segédek gyakorlati tanfolyamára vonatkozóan nem tartalmaz adatokat.

4.

A műlakatosok gyakorlati tanfolyamának vonatkozásában a levéltári adatok száma a szakiskolai évkönyvben közölt értékhez képest alacsonyabb. Az eltérés egyrészt egy fel nem ismert duplikációból származik, Osváth József neve ugyanis kétszer is szerepel a listán egymás után (a 44. és a 45. sorszám alatt), másrészt számozási hiba is található a kimutatásban, ugyanis a 32. sorszám után a 34. sorszám szerepel, míg a 33. sorszám kimaradt.

5.

A könyvviteltani tanfolyam értékeinél is jól láthatóan igazolódik, hogy a jubileumi évkönyv adatai elcsúsztak, az előző év kapcsán hibásan jelölt 35-ös létszámot erre az évre lett volna szükséges beírni, ami azonban nem történt meg.

6.

A stabilgőzgép kezelői tanfolyamot ebben az évben nem bonyolítottak le a szakiskolában, ezért a jubileumi évkönyv ezzel kapcsolatos adatközlése pontatlan.

7.

Ugyancsak és ismét pontatlan a jubileumi évkönyv összesítése. A táblázatban szerepeltetett számadatok valós összege ugyanis 317, míg nyomtatásban 360 szerepel.

8.

A levéltári adatok között megtalálható egy megnevezés nélküli összeírás, mely 18 személy adatait tartalmazza. Ez a tanfolyam a szakiskolai értesítőben felsorolt egyik képzéssel sem párosítható, azaz nem azonosítható. Az értesítő alapján 18-as létszámú képzést ebben az évben az építőipari és a szabóipari tanfolyam jelentett. Amellett, hogy ezek levéltári megfelelői rendelkezésre állnak, ezen az anonim tanfolyamon főként vagongyári alkalmazásban álló (gép)lakatosok, esztergályosok szerepeltek, vagyis kettős szempont alapján is kizárható az a feltételezés, hogy a szabó- vagy építőipari- tanfolyamok adatai lehetnének. A későbbi években tapasztaltak alapján fennáll annak a lehetősége, hogy egy olyan képzésről van szó, melynek a lebonyolítása nem valósult meg, azaz elmaradt. A szám szerint 444 levéltári beiratkozási adat (325 tanuló) kapcsán (beleértve a nem

azonosítható, azaz feltehetően meg nem tartott képzés 18 tanulójának adatait is) ebben a GY.M.S.M.GY.L., A győri m. kir. fa- és fémipari szakiskola iratai, Gáz, Benzin, nyersolaj motorkezelői tanfolyamok anyakönyve 1910-1928 , VIII.60/8. 334

144

tanévben a felénél is alacsonyabb arányban, összesen 178 esetben mutatható ki a vagongyári alkalmazás. 227 esetben igazolható a Vagongyártól eltérő munkaadó, míg 39 esetben nem sikerült az azonosítás. Az eddigi évektől eltérően tehát a tanfolyam résztvevőinek tetemes részénél már nem a Vagongyár adott munkát és megélhetést. Ez az új jellemző nem a fém- és faipar hatókörén kívüli tanfolyamok számának és résztvevőinek gyarapodásával indokolható (hiszen például a korábbi évvel ellentétben szobafestő tanfolyam nem is került megrendezésre), hanem sokkal inkább a Vagongyár említett létszámleépítésével hozható összefüggésbe. Abban továbbra sem történt változás, hogy függetlenül a munkaadótól, a beiratkozások, résztvevő tanulók nagy többségénél (150, 149, illetve 18 esetben) Győr városán kívüli születési helyek szerepelnek.

145


Forrás: GY.M.S.M.GY.L., A győri m. kir. fa- és fémipari szakiskola iratai, Beiratkozási naplók 1903-1929 VIII.60/26., Gáz, Benzin, nyersolaj motorkezelői tanfolyamok anyakönyve 1910-1928, VIII.60/8. Készítette: Godena Albert, 2016. május.

A térképen jelölt települések jegyzéke: Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Település Arad Bana Barbacs Barót Bicske Bőnyrétalap Búcsúszentlászló Budapest Cikó Csanádapáca Csepreg Csíkdelne Csorna Egyházaskesző Gárdony Girincs Gúta Gyirmót Győrszentiván Győrszentmárton Gyulakeszi Gyúró

Sorszám 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44.

Település Hatvan Hosszúfalu Kalász Kapuvár Kiskálna Kóny Kunszentmárton Letenye Makó Máramarossziget Marosvásárhely Mike Mosonlipót Nagyatád Nagyhárságy Nagykanizsa Nagykőrös Neszmély Nyírmada Olad Páli Pázmándhegy

Sorszám 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66.

Település Pér Pöstyénfürdő Pusztahencse Rábapordány Rábatamási Siklós Stósz Szarvaskend Székás Székelyudvarhely Székesfehérvár Szentgerice Szepesbéla Szilsárkány Szolnok Szombathely Tapolca Tét Törökszentm. Újhartyán Újpest Veszprém

A felsorolt települések tekintetében továbbra is jól érzékelhető a Fertő tó – Duna – Balaton által határolt terület magas fokú koncentrációja, noha a települések számának ritkulása jól kivehető. Érdekes jelenség, hogy a Felvidéken, a Dunántúl déli részén, az Alföld teljes területén alacsony sűrűségű, de hozzávetőlegesen egyenletes eloszlás rajzolódik ki, míg Erdélyben a délkeleti területek érintettsége, a Vagongyár vonzási hatóköre megmaradt.

147



A térképen jelölt települések jegyzéke: Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.

Település Agyagos Bágyog Bajcs Bakonyszentl. Békés Boba Bőny (2) Bősárkány Budapest Csáktornya Csép Csilizradvány Csorna Csögle Csurgó Dunaszerdahely Écs Edve Egervölgy Egyed Eperjes Girincs Gönyű Gyirmót Győrasszonyfa Győrszentiván Halmosfő Hegykő Iklanberény Ivánegerszeg Jánosháza

Sorszám 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62.

Település Kapca Kapuvár Keszegfalva Keszthely Kisbarát (2) Kiskőrös Kismórichida Komárom (2) Kóny Kőszeg Lébényszentm. Lovászpatona Marcelháza Mezőkaszony Mohács Moson Nagydém Nagykapornak Nagymegyer (2) (Nagy)ölbő Nagyszentjános Nemesbőd Nyárád Nyúl Olaszfa Oszlány Őrimagyarósd Ősi Öttevény Paks Pankota

Sorszám 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92.

Település Pápa Pér Pinnye Pinnyéd Pozsony Rábacsécsény Rábaszentm. (2) Rábatamási Rácalmás Rudabányácska Sopron Sümeg Szák Szil Szilsárkány Szombathely Tapolca Tápszentmiklós Tárkány Tarnóc Újpest Úrdomb Vanyola Várkony Vezseny Vönöck Zalaszántó Zalaszentgrót Zalaszentlászló Zólyom

93. 94. 95. 96.

Döbörhegy Dömsöd Füzesgyarmat Gyanafa

97. 98. 99. 100.

Kéttornyúlak Koroncó Mezőhegyes Nagybajcs

101. 102.

Nagykanizsa Szilágysomlyó

Jelmagyarázat: a (2) jelölésű települések esetén a tanfolyamra érkeztek olyanok is, akik esetében nem rendelkezünk információval a munkaadóra vonatkozóan.

A rendkívüli tanfolyamok magasabb résztvevői létszáma ellenére a települések eloszlásában nem történt változás, újabb területek nem váltak érintetté. Vagyis ennek az időszaknak a település megoszlása egybevág az eddig tapasztaltakkal, azonban – a Vagongyár

149

által gyakorolt hatástól eltérően – még a korábbiaknál is erőteljesebben domborítja ki azt, hogy a nem vagongyári foglalkoztatásúak a Fertő tó – Duna – Balaton által határolt területen, vagy annak peremén születtek. Az egyéb területek kapcsán szórványos érintettségről beszélhetünk, míg Erdély – ebben az évben kiváltképp – szinte érintetlen maradt. A véletlen folytán a szóban forgó időszak végén – hasonlóan a Vagongyár közgyűlési jelentésében szereplő, Wottitz Károly és Fischer Sándor személyéhez kapcsolódó részvétnyilvánításokhoz – a szakiskolai értesítő megrendülve számolt be Zechmeister Károly haláláról. Győr város legendás polgármesterének munkásságáról és az iskola működésére gyakorolt hatásáról az alábbi szavakkal emlékeztek meg: „érdemeinek sokaságát nem kell méltatnunk e helyen, az a város fejlődésének történetében tömött sorokban van bevésve; de az iskola létesítőjének és első felügyelőbizottsági elnökének emlékét, annak az iskolai értesítőnek első lapján amely évben elhunyt, megőrizni s tőle e helyen is elbucsuzni szomoru kötelességünknek tartjuk.”335

9.10. A Vagongyár 19010/11. üzleti éve és a szakiskolai tanév A 14. üzletév rendeléseinek szerkezete, a termelés és a gyártás dinamikája a megelőző évhez hasonlóan alakult. A Magyar Királyi Államvasutak megrendeléseinek nagyobb része ekkoriban az év második felére esett, volumenét tekintve a korábbi időszakokhoz képest tovább mérséklődött. Az egyéb belföldi vasúti kocsik gyártása kis mértékben emelkedett, nem számítva a tartálykocsik gyártását, amely évek óta nem mutatott jelentősebb fejlődést. A hazai államvasutak év eleji megrendelési hiányának ellensúlyozására alacsony árak mellett a Vagongyár a román államvasutak számára végzett jelentősebb szállítást,336 továbbá a Nemzetközi Hálókocsi Társasággal folyamatosan kapcsolatban maradt. A kisvasút osztály növelte termelését, a vas- és hídszerkezeti osztály – legfeljebb a költségeket fedezve – a korábbi évben tapasztalt forgalommal működött. A belföldi hadiipari megrendelések szintje nem növekedett, azonban a külföldről, azaz a törököktől újabb megrendelések érkeztek. Az autógyártás útkeresése tovább folytatódott, ugyanis a megelőző időszakban a Daimlerrel megkötött egyezményt közös megegyezéssel ebben az évben fel is bontották. A szerkezeti szempontból a 13. üzletévhez igen hasonló működés az előző év tiszta nyereségének a szintjét

A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1909-1910. tanévről, 3. A rendelési tétel 300 teherkocsi leszállítására vonatkozott. TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (1896-1945), 38. 335 336

150

csaknem elérte, 203 613 korona összeget tüntettek fel a könyvekben. Bizonyítandó, hogy az üzleti év eredményeit sikerként értékelték, a nyereséges üzleti működés által nyújtott fedezetből az időszak alatt a gyár részleges átépítése, modernizálása, a berendezések megújítása kezdődött el.337 Az időszak nagyobb nóvumai között a részvényesek összetételének változását is szükséges megemlíteni. A Vagyongyár vezetősége 1911. április 1-én tartott rendkívüli közgyűlést, melynek keretein belül az Igazgatóság tagjai közé választották Czjzek János és Czjzek Viktor bécsi lakosokat. A döntés hátterében természetesen az állt – ahogy azt a közgyűlési jegyzőkönyv jelenlévő részvényesekre vonatkozó jegyzéke is igazolja – hogy az új igazgatósági tagok jelentős, egyenként 3 750 részvény felett szereztek jogosultságot. Az összesen 7 500 részvénytől egyébként a Wiener Bankverein vált meg, amely azonban 9 800 megmaradt részvényével továbbra is a legfőbb befektetőnek számított.338 Ez a részvényesi struktúra a november 15-i rendes közgyűlés idejére tovább változott, formálódott abban a tekintetben, hogy a Wiener Bankverein 10 440 darabra növelte részvényeinek számát. Ez olyan módon valósult meg, hogy Czjzek János és Czjzek Viktor fejenként 3 750 darab részvénye mellett az összes személyesen vagy meghatalmazott útján jelenlévő további részvényes – úgy, mint Dr. Gold Ödön, Jerfy Antal, Molnár Viktor, Lippe Viktor, Wassilko Nikolaj, Révész Béla, Schermer Arthur, Lates Jakab – mindössze egyenként 25 darab részvény birtokosa maradt csupán. A régi alapítók közül Kaczander Zsigmondot már nem választották a Felügyelő Bizottságba – nem sokkal a közgyűlés előtt bekövetkezett halála miatt.

15. számú kép: Czjzek János és Czjzek Viktor aláírási címpéldánya A Magyar Waggon- és Gépgyár-Részvénytársaság Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának az 1911. évi november hó 15-ére összehívott XIV. évi rendes közgyűléshez intézett jelentése és az 1910/1911. évi zárszámadások, GY.M.S.M.GY.L., A Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr) iratai, XI.15/477. 338 Jegyzőkönyv a Magyar Waggon és Gépgyár részvénytársaság részvényeseinek Győrött az igazgatóság helyiségében 1911. évi április hó 1-én tartott rendkívüli közgyűléséről, GY.M.S.M.GY.L., Győri kir. Törvényszék iratai, VII.1c/34. 337

151

Forrás: GY.M.S.M.GY.L., Győri kir. Törvényszék iratai,VII.1c/34.

Érdekes kettősség látható az igazgatósági jelentések gazdasági, termelési környezettel kapcsolatos borúlátó és lehangoló beszámolója és a gyár üzletéveinek nyereségessége között. Ennek az ellentmondásnak az indokát Tabiczky Zoltánné az alábbiak szerint foglalta össze: „A vasútikocsi-exportüzletek volumene kevés, és a szállítások veszteségesek. – Ezekben az években azonban már nem a vagongyártás dönti el a gyár üzleti eredményeit. Az Igazgatóság szűkszavú jelentéseiből és az egyéb hozzáférhető adatokból látható, hogy a gyár olyan jól jövedelmező katonai megrendelésekkel van ellátva, amelyek még az egyre súlyosabbá váló gazdasági helyzetben is biztosítják a nyereséget.”339 Ezekről a katonai megrendelésekről tudjuk, hogy „a Monarchia hadserege mellett a balkáni háborúkba bonyolódott Törökország volt a tüzérségi szállítmányok – ágyútaligák, lőszerkocsik és ágyútalp alkatrészek – fő megrendelője.”340 Jól látható tehát, hogy ettől az időszaktól kezdődően „új időszámítás” vette kezdetét, melyben a gyár termelési hatékonyságának, illetve a profitábilis működésnek a kérdéseit a szaporodó hadi megrendelések oldották meg. Ezt az álláspontot igazolja a Wiener Bankverein szerepvállalásának időpontjától kezdődően felrajzolt – korábbi fejezetekben már

339 340

TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (1896-1945), 38. KOVÁCS Lajos, i.m., 140.

152

ismertetett struktúrájú – meghatározott mérlegtételekre és a rendelési egyenlegre vonatkozó kimutatásunk is. Jól láthatóan azonos alaptőke, valamint az utolsó évekre jelentősen lecsökkent anyagkészlet és félkész termékek szintje mellett a tiszta nyereség magasan a korábbi évek értékeinek fölé nőtt, az 1908/09-es év bevételeiből ráadásul a korábbi évben elszámolt tetemes veszteség leírás is rendezésre került.

8 200 6

ezer

millió

4. számú ábra. A Vagongyár mérlegtételei és rendelési egyenlege koronában (1906/07-1910/11)

0

4

-200

2

-400

0

-600 1906/07

1907/08

1908/09

1909/10

1910/11

Alaptőke

Anyagkészletek



Tiszta nyereség Forrás: GY.M.S.M.GY.L., A Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr) iratai, Évi jelentések 190719/08-1910/1911, XI.15/477. Készítette: Godena Albert, 2016. május.

A Vagongyár működése mellett a szakiskolai képzés is az eddigre már kialakult rend szerint zajlott és folytatódott tovább. Az alapszakokra összesen 58 személy adta be jelentkezését. A faipari szakra 13, míg a fémipari szakra 26, vagyis az iskolába összesen 39 első osztályos tanuló nyert felvételt. A két szakosztály összesített tanulói létszáma 125 főt tett ki. Az iskola személyzete annyiban változott, hogy ebben az évben a korábbi 3 meghívott előadó helyett 4 fő vett részt az oktatásban. A tanév zárásakor a faipari képzést 6, a fémipari képzést 18 személy fejezte be, róluk már csak annyit tudhatunk meg, hogy „részint iparosoknál, részint gyárakban helyezte el őket az iskola.”341 A rendkívül szaktanfolyamok szerkezete jelentős hasonlóságot mutat a megelőző tanévhez viszonyítva, az alábbi felosztás szerint:

341


153

1.

Általános továbbképző tanfolyam (október 1. – december 15.) az előző tanévben tapasztalttal azonos résztvevői létszámmal, azaz 27 iparossal. A számtant továbbra is Gélyi Tibor, a szabadkézi és mértani rajzot Hanzély Gyula tanította.

2.

Fémipari szaktanfolyam október elejétől december közepéig, valamint január elejétől március közepéig, 37 tanuló részvétele mellett. Az előző évhez képest változás történt, hiszen Barcza Dániel vagongyári mérnök látta el az oktatási teendőket.

3.

Asztalos segédek részére megtartott faipari szaktanfolyam – a fémipari szaktanfolyammal megegyező bonyolítási időszakok szerint – 25 beiratkozott tanulóval, Molnár Jenő faipari szaktanár iránymutatásai mellett.

4.

Lakatosok műhelygyakorlata októbertől december, és januártól március közepéig, heti 6 órában. A képzésre 66 személy iratkozott be. Gélyi Tibor kezében összpontosult a tanulók fejlesztése.

5.

Faipari műhelygyakorlat a lakatosokkal megegyező időbeosztás szerint, 24 iparos tanuló részvétele mellett. Az oktatást Molnár Jenő látta el.

6.

Az építőiparosok téli szakrajztanfolyamán 17 tanuló részvételével és Kádár Jenő vezetésével január 3-tól március 15-ig tartott az oktatás, heti 12 órában.

7.

A kazánfűtő tanfolyam október eleji kezdéssel került megrendezésre, tartott hat héten keresztül heti 12 órában, 47 jelentkezővel. Az oktatást Gélyi Tibor és György Ede végezte.

8.

A dinamógép kezelői oktatás kezdési időpontja szintén október elejére esett, 8 hétig heti 10 órában 22 iparost oktatott Grőber Géza.

9.

Gélyi Tibor és György Ede oktatása mellett 34 jelölt adta be jelentkezését a Lokomobil és cséplőgép kezelői tanfolyamra. A képzés január 16-tól 12 hétig heti 12 órában történt.

10. A benzin-, gáz- és petróleummotor tanfolyam 30 résztvevője március 1-től 8 heti időtartamban látogatta az órákat Gélyi Tibornál. 11. Stabilgép kezelői tanfolyam október 1-től december 20-ig tartott, 26 fő iratkozott be. 12. A cipészipari képzést – 20 résztvevővel – március 11-től heti 30 órában 6 hétig tartották. Ifjabb Kovács Dániel irányította a képzést. 13. Szabóipari szaktanfolyam február 25-én indult, tartott heti 30 órás oktatással 6 héten keresztül. 17 személy kezdte meg a tanfolyamot. A megelőző évhez hasonlóan Pohárnik István maradt az oktató. 14. Az asztalosok mestertanfolyamán 12 személy vett részt január 16-tól február 25-ig heti 16 elméleti és 38 gyakorlati óra látogatásával. Az elméleti képzést Molnár Jenő látta el. 31. számú táblázat. A Szakiskola 1910/11. tanévének tanfolyam összesítője 154

Tanfolyam neve Általános továbbképző Asztalos mester Benzin-, gáz-, p. motor kezelő Cipészipari Dinamógép kezelői Építőipari Fémipari szakrajz Faipari szakrajz Gyakorlati: faipari asztalos s. Gyakorlati: műlakatos Kazánfűtő Lokomobil és cséplőgép k. Stabil gőzgép kezelő Szabóipari Összesen:

1909/10. tanév Jubileumi évkönyv 27 nincs (!) nincs (!) 20 nincs (!) 17 37 25 nincs (!) 66 47 34 30 (!) 17 320/332

Szakiskolai értesítő 27 12 30 20 22 17 37 25 24 66 47 34 26 17 404

Levéltári beiratkozási napló 27 12 30 20 22 17 nincs (!) 23 24 66 49 34 26 17 367

Készítette: Godena Albert, 2016. május.

Az összesítő táblázat értékei tekintetében a korábbi évek kapcsán már részint megfigyelt eltérések az alábbi fő típusok szerint rendezhetőek csoportokba: 1. A jubileumi évkönyv nem tartalmaz adatokat az asztalos mesterek, a benzin-, gáz-, petróleum motor kezelői, a dinamógép kezelői és a faipari asztalosok gyakorlati tanfolyamával kapcsolatban, a stabil gőzgép kezelőkre vonatkozó adat helyessége sem a levéltári, sem az iskolai értesítőben szereplő adattal nem igazolható, továbbá a tanévre vonatkozó összesítés pontatlan. 2. A szakiskolai értesítő a faipari szakrajz tanfolyam esetében két fővel magasabb résztvevői létszámot jelölt meg a levéltári adatokhoz képest. Az eltérés oka itt is adminisztrációs hibára vezethető vissza. A szaktanfolyam összeírási listáján 23 fő szerepel, a számozás azonban két helyen is hibás: az 5-ös és 17-es sorszámot nem tartalmazza, emiatt a kimutatás elcsúszott, a listán utoljára szereplő diák helytelenül a 25-ös sorszámot kapta. 3. A fémipari szakrajz tanfolyamhoz kapcsolódó beiratkozási napló a levéltár anyagában nem található meg. A tanév vonatkozásában – a fémipari szakrajz levéltári adatainak hiánya miatt – számolni szükséges csekély mértékű adattorzulással, illetve azzal, hogy a születési helyek felrajzolása nem történhet meg teljes egészében. Mindenesetre a tanévhez kapcsolódóan 367 beiratkozási tétel áll rendelkezésünkre (303 tanulóhoz kapcsolódik), melyből mindössze 143 esetben jelölték meg a Vagongyárat munkaadóként. (Ehhez az eddigi legalacsonyabb arányhoz kétségkívül

155

hozzájárult az is, hogy a fémipari szakrajz vonatkozásában egy a Vagongyár termelési profiljához hagyományosan közel eső tanfolyam adatait nem tudjuk figyelembe venni.) 213 beiratkozás esetén a Vagongyártól eltérő munkaadó szerepelt a listákon, míg 11 esetben a munkaadó kiléte nem állapítható meg. A vagongyári foglalkoztatású dolgozók közül 31, az egyéb foglalkoztatású munkások közül 79, illetve a 11 – munkaadó szempontjából nem azonosítható – iparos közül 4 személy született Győr városában, a többiek a városon kívül.

156



A térképen jelölt települések jegyzéke: Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

Település Agyagos Alsósófalva Arad Aranyosmarót Barót Budapest Csepreg Csíkdelne Devecser Dunamocs Dunaszentpál Edve Egyházaskesző Fácánkert Felpéc Felsőhahót Főherceglak Gárdony Gic Gönyű Győrszentmárton Hidegség Homonna Hosszúfalu

Sorszám 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48.

Település Iharos Jászberény Kiskőrös Körmend Krasznarécse Kunsziget Lenti Magyarbikal Magyaró Makó Medina Mehala Mike Mosonlipót Nagykolcs Nemeskeresztúr Nezsider Nyárádgálfalva Nyergesújfalu Nyitraivánka Őrimagyarósd Páké Páli Pápa

Sorszám 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72.

Település Parajd Pásztori Pénzeskút Perbenyik Pusztaberki Pusztacsalád Pusztasomorja Rábapordány Rudabányácska Siklós Sopron Szap Szeged Szeghegy Székelykocsárd Székelyudvarhely Szepesbéla Szilsárkány Szombathely Újvidék Vágújhely Várkony Vasvár (Borsod) Zalaszentgrót

A Győr közvetlen közelében, a Kisalföldön található és a Balatontól északra fekvő települések magas koncentrációja megmaradt, ezen kívül a zalai területek és továbbra is Erdély vonatkozásában mutatható ki a többihez képest magasabb fokú érintettség, noha e két utóbbi esetben a megjelölt falvak és városok száma már nem éri el a korábbi években tapasztalt mértéket.

158



A térképen jelölt települések jegyzéke: Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

Település Bábolna Bakonycsernye Bakonyjákó Bana Bécs Bős Bősárkány Budapest Bük Csallóközkürt Csánig Császár Csicsó Csikvánd Csorna Csukás Debrecen Dég Écs Edve Egervölgy Eperjes Ercsi Fehértemplom Felsőcsatár Fertőszentmiklós Füzesgyarmat Gönyű Grébicspuszta

Sorszám 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58.

Település Gyirmót Győrasszonyf. (2) Győrcsanak Győrszentiván Győrszentm. (2) Háromfa Ihász Iszkaszentgyörgy Jánosháza Jóka Kapuvár Kecel Komárom Koroncó Kőszeg Kővágóörs Lébény Lébényszentm. Lengyeltóti Magyaróvár Makó Mór Nagyabony Nagybajcs Nagybarát Nagygyimót Nagyszentj. (2) Nagyunyom Nemeshódos

86.

Izsap

87.

Vámos

Sorszám 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85.

Település Nyúl Ókígyós Öttevény Páli Pápa Pázmándhegy Pécsbudafa Pöstyén Rábaszentmiklós Rábatamási Répcelak Sopron Sopronkövesd Sövényháza Sümeg Szany Szárföld Szarvaskend Szentelek Szentpéterföld Tényő Tét Töltéstava Tömörpuszta Újpest Veszprém Zsebeháza

Az előző év azonos térképábrázolásához hasonló szerkezet bontakozik ki: a Fertő tó – Duna – Balaton határolta területen található a szóban forgó települések döntő többsége, méghozzá a városhoz földrajzilag közel eső területek nagyobb fokú érintettségével. Az ország egyéb területeinek vonatkozásában elmondhatjuk, hogy igen alacsony mértékben, szórványosan, vagy egyáltalán nem váltak érintetté ebben az időszakban.

160

9.11. A Szakiskola alapképzéseinek összefoglalása Habár a fa és fémipari alapképzések kapcsán levéltári beiratkozási naplók nem állnak rendelkezése, az egyes tanítási években kiadott iskolai értesítők tartalmazzák a beiratkozott hallgatók névsorát, az elért eredményeket (az első tanévben ezeken felül a születési időt, helyet, vallást, szülők foglalkozását is), valamint rendelkeznek összefoglaló adatokkal, melyekből megismerhetjük a képzésben résztvevő tanulói csoportok jellemzőit. Az összefoglaló adatok a tanulók illetőségét, nemzetiségét, vallását, a szülők foglalkozását tüntették fel.342 5. számú ábra. A Szakiskola alapképzésében résztvevő tanulóinak összesítése (1901/02-1910/11) 125

100

75

50

25

0 1901/02 1902/03 1903/04 1904/05 1905/06 1906/07 1907/08 1908/09 1909/10 1910/11 Beiratkozott tanuló

Kilépett tanuló (év közben)

Végzett tanuló

Forrás: Szakiskolai értesítők. Készítette: Godena Albert, 2016. május.

A beiratkozott és a képzést elvégzők száma között nagy különbséget, vagyis a nagyfokú lemorzsolódást és annak okait Vörös Katalin is vizsgálta. Megfogalmazása szerint: „a négyévfolyamos képzésre felvett diákok alapképzettsége, életkora és ebből adódóan fizikai képességei is nagymértékben eltértek egymástól, így az iskola támasztotta kihívásokra sem egyformán reagáltak. Ez lehetett az egyik oka a nagyarányú kimaradásnak az iskolából. (…) A

A fejezet további részében készített kimutatások, grafikonok és ábrák az eddig bemutatott és hivatkozott szakiskolai értesítők (1901/1902-1910/1911) adatai alapján készültek. Annyi kiegészítést szükséges tenni, hogy egyes években az értesítőben megtalálható összefoglaló táblázat adatai pontatlanok (például a tanulmányi átlagok vonatkozásában), ezért alapvetően az értesítők – jelenleg mellékletben is közzétett – tanulókra vonatkozó egyéni kimutatásait használtuk fel, ahol erre lehetőség adódott. 342

161

felvettek között voltak 12, illetve 17 éves korúak, volt, aki hat elemi elvégzése után, volt, aki négy gimnázium vagy polgári iskolai év után kezdte itt meg tanulmányait.”343 6. számú ábra. A Szakiskola első osztályos tanulóinak előképzettsége és kora (év) (1901/02-1910/11) 50

15

45 40 14,5 35 30 25

14

20 15 13,5 10 5 0

13 1901/02 1902/03 1903/04 1904/05 1905/06 1906/07 1907/08 1908/09 1909/10 1910/11 Felvételi vizsga (IV-V. elemi) 1 középiskolai osztály 3 középiskolai osztály Ismétlő Átlagos életkor az 1. évfolyamon

VI. elemi 2 középiskolai osztály 4 középiskolai osztály Felsőbb iskola


A részletes adatvizsgálat igazolja, hogy a működés első tíz évében az első osztályosok egymáshoz viszonyított előképzettsége jelentős mértékben eltért – mind a tanéven belül, mind az egyes tanévek összehasonlításában, valamint a tanulók átlagos életkora 14 és 15 év körül ingadozott. Ez a kettős szempontú heterogenitás természetesen nem segítette az egységes oktatási és számonkérési rendszer stabilitását és a magas arányú bizonyítványszerzést. Az év vége előtt kilépett tanulók számát és arányát, valamint a tanévet lezáró diákok elméleti és gyakorlati tanulmányainak összesített átlagát vizsgálva azonban nem mutatható ki szoros összefüggés abban a tekintetben, hogy a fizikailag érettebb, vagy magasabb alapképzettséggel induló osztályok jobb eredményeket értek volna el, ezáltal esetükben alacsonyabb lemorzsolódással lehetett volna számolni. 343

VÖRÖS Katalin i.m., 541, 542.

162

7. számú ábra. A Szakiskola első osztályos tanulóinak tanulmányi átlageredménye344 (1902/03-1910/11) 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 1902/03

1903/04

1904/05

1905/06

Tanulmányi átlag (elmélet) az 1. évfolyamon

1906/07

1907/08

1908/09

1909/10

1910/11

Tanulmányi átlag (gyakorlat) az 1. évfolyamon


Az elsős évfolyamok tanulmányi átlageredményének vizsgálatából egyfelől tisztán kivehető, hogy a gyakorlati követelmények teljesítése a vizsgált időszakban mindvégig sikeresebb volt az elméleti követelmények teljesítésénél, másfelől az is egyértelműen látható, hogy az 1909/1910-es tanévtől kezdődően – amellett, hogy szemmel láthatóan magasabb tanulói létszámmal működött az iskola a korábbi évekhez képest (5. ábra) – a követelmények teljesítése és teljesíthetősége minden szempontból meghatározó mértékben javult. Az összesítő adatok további vizsgálata is azt erősíti, hogy – noha az iskola magyar tanítási nyelve miatt a tanulók elsöprően magyar nemzetiségűek voltak (bizonyos évfolyamonként néhány német nemzetiségű tanulót regisztráltak), illetve többségében a katolikus felekezethez tartoztak – mind a szülők foglalkozása, mind az egyébként korlátozott mértékben rendelkezésre álló földrajzi megoszlás tekintetében is rendkívül vegyes csoportok alkották az iskolai mindenkori tanulói állományát.

Megjegyzendő, hogy az 1901/1902-es tanév értesítőjében a szorgalmat és az előmenetelt osztályozták, az elméleti és a gyakorlati eredmények nem váltak szét. Az első tanév eredményei emiatt a szerkezeti eltérés miatt nem szerepelnek a kimutatásban. A korabeli osztályozási szisztéma szerint: jeles=1, jó=2, elégséges=3, elégtelen=4. Ez azt jelenti, hogy az alacsonyabb átlagos érték kedvezőbb tanulmányi eredményt jelentett. 344

163

8. számú ábra. A szakiskolai tanulók szüleinek foglalkoztatási szerkezete345 (1902/03-1910/11) 100%

80%

60%

40%

20%

0% 1902/03 őstermelő

1903/04

iparos

1904/05

1905/06

kereskedő

1906/07

1907/08

tisztviselő

1908/09

1909/10

személyes szolgálattevő

1910/11 egyéb


A szülők foglalkozási szerkezetének tekintetében annyi állandóság állapítható meg, hogy minden évben meghatározó nagyságrendben volt jelen a családon belüli iparos szakma, vagyis a tanulók jelentős csoportjánál regisztráltak ipari szektorban dolgozó szülőket. Ennek ellenére a korszakban közel sem nem beszélhetünk apáról-fiúra szálló mesterségekről, hiszen az adatkör vizsgálata kapcsán megállapítható, hogy többségében a tanulók nem rendelkeztek családon belül iparos felmenőkkel, vagyis a gyáriparhoz kapcsolódó dinamikusan növekvő szakipari képzés a társadalom alsó és középső rétegeiből származók részére egyenlő és széles körű lehetőségeket biztosított. A tanulók földrajzi megoszlásának tekintetében is vegyes képet mutat az összesítés. 30%, maximum 40% Győrből, 50%-60% (időben enyhén növekvő arányban) a megyén túlról érkezett, míg a városon kívülről, de a megyéből érkezők aránya volt minden évben a legalacsonyabb – esetenként 10% alatti aránnyal.

Az 1901/1902-es tanév vonatkozásában a szülők foglalkozását más szerkezetben jelölték, emiatt ezen a kimutatáson nem került ábrázolásra. 345

164

9. számú ábra. A szakiskolai tanulók illetősége346 (1902/03-1910/11) 100%

80%

60%

40%

20%

0% 1902/03

helybeli

1903/04

megyebeli

1904/05

1905/06 más megyebeli

1906/07

1907/08 külföldi


Az alapképzés első évtizedének vonatkozásában összefoglalóan elmondhatjuk, hogy hatékonysági szempontból gondot jelentett a magas lemorzsolódás, a kevés számú végzős. Az alapszakok közül mindvégig a fémipari képzés jelentette a főbb bázist, ezért nem meglepő, hogy a végzettek közül a fémipari képzettségűek magasabb arányt képviseltek, de emellett megállapíthatóvá vált, hogy a több tekintetben is rendkívül vegyes összetételű osztályokkal nehéz volt kimagasló eredményt elérni. A 9. és a 10. tanévtől vette kezdetét annak megvalósítása, hogy magasabb tanulói létszámmal és jobb tanulmányi eredmény biztosításával kívánták növelni a szakipari végzettséggel rendelkezők számát. A minőségi növekedés igénye azonban az általunk vizsgált időszakban biztosan nem járt együtt sem a tanulók életkorának homogénebbé tételével, sem az eltérő alapképzettségek egységesítésével. A mérsékelt hatékonyságú fa- és fémipari szak(ember) képzés kezdeti tapasztalatai is hatást gyakorolhattak az évtized közepén megjelent és robbanásszerű fejlődést mutató rendkívüli tanfolyamok bonyolítására, amely tömegképzési profilja és gyors átfutási ideje miatt is alkalmas volt a gyáripar változó igényeinek rugalmas kielégítésére.

A vizsgált 10 tanév közül 6 esetében tudjuk megadni a származási helyet ebben a struktúrában, mert az 1. tanévben még más szerkezetben tették közzé az adatokat, míg a 8. tanévtől kezdődően már nem tartalmazott az értesítő összesítése származásra vonatkozó adatot. 346

165

9.12. A Szakiskola rendkívüli tanfolyamainak összefoglalása Az iskolai oktatás indulásától (1901/1902) a vizsgált periódus végéig (1910/1911) a szakiskolai képzés három egymástól jellegében élesen elkülöníthető szakaszra osztható a rendkívüli szaktanfolyamok szempontjából. Az első időszakban, vagyis az iskolai működés első két tanévében nem indultak rendkívüli tanfolyamok, a képzés rendszere a két alapszak bonyolítását foglalta magába. A középső időszakban, vagyis a következő három tanévben az általános továbbképző rendkívüli tanfolyamok indításával valósult meg a már korábban is tervezett rövidebb átfutású képzés – mely az első év után előkészítő és szakrajz modulokra vált szét. Fontos kiemelni, hogy ezekben az években a beiratkozásokhoz kapcsolódóan alapvetően nem jegyezték fel a diákok munkaadóit, ezért a Vagongyár munkaerő vándorlására gyakorolt hatása és az erre vonatkozó elemzés az 1905/1906-os tanév végéig nem áll rendelkezésre. A harmadik időszakban, vagyis az 1906/1907-es tanévtől kezdődően a tanfolyamok köre kibővült, a tanulók adatainak felvétele a korábbinál nagyobb következetességgel történt, az esetek legnagyobb részében a beiratkozási adatok között szerepel a munkaadó, illetve a korábbi évekhez képest változás az is, hogy több esetben megadták a tanulni vágyó személy vallását is. A rendkívüli tanfolyamok számának növelése és növekedése az 1907/1908-as tanévben kizárólag a fa- és fémipari témájú képzések ugrásszerű változását hozta magával, a további tanévekben viszont a Szakiskola profiljához szorosan nem tartozó oktatások – például cipészipari, építőipari, szabóipari, szobafestő szaktanfolyam – is gombamód szaporodásnak indultak. Az elemzések kiindulópontja az egyes tanévek regisztrált tanfolyamai és az azokhoz kapcsolható beiratkozások, illetve részvételek száma. A megelőző fejezetekben részletesen feltárt indokok alapján a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola Jubileumi Évkönyvében korábban közzétett adatok347 nem alkalmasak a pontos modellezésre, ezért kizárólag a Szakiskola korabeli értesítőinek és a levéltár beiratkozási naplóinak adataira támaszkodhatunk. Noha bizonyos esetekben a két forrás értékei kisebb-nagyobb mértékben különböznek egymástól, de ezek az eltérések az esetek igen nagy arányában indokolhatók.

Az 1903-1916 közötti időszakban megtartott tanfolyamok és a résztvevők, A Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola Jubileumi Évkönyve 1901-2001 20. 347

166

Tanév Tanfolyam Általános továbbképző Asztalos mester Benzin-, g.- p-. m. kezelő Cipészipari Dinamógép kezelői Építőipari Fémipari szakrajz Faipari szakrajz Gyakorlati: asztalos s. Gyakorlati: g. és sz. lakatos Gyakorlati: műkovács Gyakorlati: műlakatos Kazánfűtő Könyvviteltan Lokomobil és cséplőgép k. Mérlegjavító Stabil gőzgép kezelő Szabóipari Szobafestő Nem azonosítható Összesen:

32. számú táblázat. A Szakiskola rendkívüli tanfolyamainak beiratkozási összesítője (1903/1904-1910/1911) 03/04 04/05 05/06 06/07 07/08 08/09 Évk. Lvt. Évk. Lvt. Évk. Lvt. Évk. Lvt. Évk. Lvt. Évk. Lvt. 20 65 20 45 35 35 45 53 24 24 61 61 29 29

20

65

20

Forrás: Szakiskolai értesítők és levéltári beiratkozási naplók. Készítette: Godena Albert, 2016. május.

45

35

35

20 40 20 71 20 24

26 40 20 70 20 24

27

50

11 11 21

11 11 23

48

52 23 24 21

54 83

54 83

39

42

22 21 19

34

35

27

30

67

70

19

20

49 16 10

49 23 10

118

130

250

289

564

579

09/10 Évk. Lvt. 27 28 20 22 23 18 22 22 21 23 18 18 40 41 25 26 30 30

52 29 35 31 20

50 31 35 33 27

10/11 Évk. Lvt. 27 27 12 12 30 30 20 20 22 22 17 17 37 -25 23 24 24

66 47

66 49

34

34 26 17

367

18

22

26 17

-411

18 444

404

A táblázatban szereplő első három tanév esetében a két forrás adatainak eltérését az magyarázza, hogy az iskolai évkönyvek csupán azokat a tanulókat sorolták fel, akik a képzést sikeresen elvégezték. A későbbi években viszont már azok a tanulók is bekerültek az iskolaigazgatók által kiadott kimutatásba, akik év közben kiléptek, vagy a tanfolyamot zárás előtt elhagyták. Ennek ellenére bizonyos esetekben továbbra is jellemző maradt, hogy a kézzel írt beiratkozási naplók még mindig néhány fővel magasabb tanulói létszámról adnak számot. Ez egyrészt indokolható azzal, hogy a beiratkozás és az oktatás megkezdése közötti rövid időintervallumban is történhetett lemorzsolódás, másrészt következhet a beiratkozási naplók kézzel írt anyagának pontatlanságából, melyet a későbbi tisztázás, rendszerezés idején javíthattak. Azokban a ritka esetekben, ahol a levéltári számadat alacsonyabb a szakiskolai értesítő értékénél, bizonyítható módon elírásból fakadó, nem teljes körűen kontrollált adatátvétel történt. Alig néhány tanfolyam tartozik a későbbi évekből azok közé a kivételek közé, melyekre ezek az általános szabályok az adatok összevetésében nem érvényesek. Az 1907/1908-as tanév dinamógép kezelői tanfolyamának résztvevői számát illetően a beiratkozási napló jóval magasabb értéket mutat a szakiskolai értesítőben közzétett adatnál. Az 1909/1910es tanévben a motorkezelői tanfolyam résztvevők értesítőben megadott létszáma nagyobb a kézzel írt levéltári adatnál, ugyanebben az évben található a levéltári adatok között egy olyan tanulói felsorolás, mely nem illeszthető a tanfolyamok sorába, nem azonosítható. Az 1910/1911-es tanév fémipari szakrajz tanfolyamának névsora a levéltár többi tanfolyamának adatai között nem található. A felsorolásból egyedül az 1909/1910-es motorkezelői tanfolyam esetén sikerült kideríteni a szokatlan eltérés okát, hiszen rendhagyó módon ezúttal a tisztázott levéltári forrás nem tartalmazza azokat a tanulókat, akik a tanfolyam ideje alatt kihullottak, viszont a többi képzés kapcsán felvázolt aszinkronitásra nem találtunk részletes magyarázatot. A beiratkozások kapcsán összefoglalásként hangsúlyozni szükséges, hogy a tanulókra vonatkozó adatok közül a név, a születési hely, a foglalkozás és a megjegyzésben megtalálható megállapítások érhetőek el a szakiskolai értesítőkből – és ezek is csupán az 1907/1908-as tanévig bezárólag. Minden más információ, illetve az 1908/1909-es tanévtől kezdődően minden személyes adat a levéltári anyagokban lelhető fel. Ebből az okból kifolyólag a későbbi elemzések alapjául elsősorban a levéltári anyagok szolgálnak. A levéltári beiratkozási sorok azonosításával és összesítésével kimutathatóvá vált, hogy a tanfolyamok bővülésének idejétől, vagyis az 1906/1907-as tanévtől kezdődően az iskola tanulói nem egy esetben több tanfolyamra is beiratkoztak, illetve több képzésen is részt vettek az adott tanévben, így a beiratkozások és a beiratkozott személyek száma a 4. tanévtől kezdődően elvált egymástól. Ez a szétválasztás azért fontos és szükséges, mert a tanéven belül az egyes tanulói 168

csoportok jellemzőit akkor tudjuk pontosan meghatározni és megadni, ha a több tanfolyam kapcsán is érintett tanulók adatait egyszer vesszük figyelembe.348 10. számú ábra. A rendkívüli tanfolyamok beiratkozásainak és beiratkozott tanulóinak száma (1903/04-1910/11) 600

600

500

500

400

400

300

300

200

200

100

100

0

0 1903/04

1904/05

1905/06

1906/07

1907/08

1908/09

1909/10

1910/11

Beiratkozások száma

Beiratkozottak - vagongyári alkalmazás

Beiratkozottak - nem vagyongyári alkalmazása

Beiratkozottak - egyéb

Forrás: Levéltári beiratkozási naplók. Készítette: Godena Albert, 2016. május.

A tömeges tanfolyamindítások első két évében a vagongyári munkások képviselték a tanulók között a nagyobb arányt. Az 1908/1909-es tanévtől kezdődően azonban megjelentek azok a képzések, melyek a Vagongyár működéséhez, gépipari szakmunka igényeihez egyáltalán nem illeszkedtek. Ennek következtében kezdetben az arányok csaknem kiegyenlítődtek, majd az évtized végére jelentős többségbe kerültek azok a diákok, akik a Vagongyártól eltérő foglalkoztatóval rendelkeztek. Míg 1906-1908 között a beiratkozások számának növekedése vagongyári és nem vagongyári munkások emelkedő részvételéből is táplálkozott, addig a további években a vagongyári résztvevők száma valamivel 100 fő feletti szinten állandósult, miközben a többiek száma többszörösére növekedett.

A 10. számú ábra értelmezéséhez fontos kiegészítésként adjuk meg, hogy azoknál a diákoknál, akik a tanéven belül eltérő, tehát vagongyári és nem vagongyári foglalkoztatóval is rendelkeztek, a lebonyolítási rendben a tanév során korábbi tanfolyam esetén megjelölt alkalmazót vettük figyelembe. Az egyéb kategória értékeinél nem volt megadva a munkáltató kiléte, vagy nem volt olvasható az adat, illetve előfordult az is, hogy a jelölt munkanélküli státusszal rendelkezett. 348

169

9.13. Kitekintés az 1911/1912 – 1913/1914-es üzleti és tanévekre A 15. üzleti év igazgatósági jelentése már egyértelműen megjelöli, hogy az állami vasúti megrendelések, a híd és vasszerkezeti munkálatok mellett a gyár „a hadi járművek készítésével foglalkozó osztálya néhány jelentékeny kiviteli szállítást bonyolított le.”349 Az üzletév 11 640 470 K bevétellel zárult, amely 2 365 020 K bruttó nyereséget jelentett. A 16. üzletév eredményei még ezt is meghaladták. A csaknem 13,5 millió koronás teljes számlaérték csaknem 2,9 millió korona bruttó nyereséget termelt. A hadügyminisztérium és a külföldi megrendelők igényeinek biztosítására hadfelszerelések gyártása történt. Az üzlet olyannyira virágzott, hogy a vezetőség a gyárnak ezt a termelési osztályát már ekkoriban különleges hadijármű gyárrá kívánta fejleszteni.350 A tendencia a 17. üzletévben tovább folytatódott. Ekkorra gyakorlatilag a gyárban már kizárólag a hadfelszerelési osztály termelése mutatott fejlődést. A csaknem 12 millió koronás számlaösszeg bruttó nyeresége majdnem elérte a 2,8 millió korona összeget.351 Ezek az értékek azt jelentették, hogy a 4 milliós alaptőke, az 1-3 milliós anyagkészlet és az 12 milliós félkész termékek és áruk szintje mellett – amely a megelőző években állandónak volt tekinthető – a teljesített rendelések egyenlege úgy maradt 2,5 millió korona környékén, hogy a tiszta nyereség értéke a háború kitörése előtti három évben minden addigi üzleti év eredményét jócskán meghaladta. A hadiipari termelés tulajdonképpen nem a gyártási kapacitást bővítette, hanem a gyártott termékek haszonkulcsának növekedése folytán a tiszta bevétel szintjét emelte meg. Más megfogalmazásban: az addig gyártott termékek radikális átalakítása nélkül – a hadiipari szereplők fokozott igényeinek megjelenése – szerkezeti változtatás híján vezetett nagyobb profithoz.

11. számú ábra. A Vagongyár mérlegtételei és rendelési egyenlege koronában (1911/12-1913/14) A Magyar Waggon- és Gépgyár-Részvénytársaság Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának az 1912. évi október hó 30-ára összehívott XV. évi rendes közgyűléshez intézett jelentése és az 1911/1912. évi zárszámadások, GY.M.S.M.GY.L., A Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr) iratai, XI.15/478, 3. 350 A Magyar Waggon- és Gépgyár-Részvénytársaság Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának az 1913. évi október hó 31-ére összehívott XVI. évi rendes közgyűléshez intézett jelentése és az 1912/1913. évi zárszámadások, GY.M.S.M.GY.L., A Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr) iratai, XI.15/478, 3. 351 A Magyar Waggon- és Gépgyár-Részvénytársaság Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának az 1914. évi október hó 30-ára összehívott XVII. évi rendes közgyűléshez intézett jelentése és az 1913/1914. évi zárszámadások, GY.M.S.M.GY.L., A Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr) iratai, XI.15/478, 3. 349

170

500

ezer

millió

8

400

6

300 4 200 2

100

0

0 1911/12

1912/13

1913/14

Alaptőke

Anyagkészletek



Tiszta nyereség Forrás: GY.M.S.M.GY.L., A Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr) iratai, Évi jelentések 1911/12-1913/1914, XI.15/478. Készítette: Godena Albert, 2017. január.

Első ránézésre a vagongyári termelésben bekövetkezett változás a Szakiskolában folyó szakképzést negatív irányba nem befolyásolta, a hallgatók száma ugyanis tovább növekedett. A rendes, négy éves képzés első évfolyamára a 11. iskolai évben 51 tanuló, a 12. iskolai évben 54 tanuló, míg a 13. iskolai évben 71 tanuló jelentkezett. Közülük sorrendben 42 (16 faipari, 26 fémipari), 47 (faipari szakra 16, fémipari szakra 31) és 49 (faipari szakra 17, fémipari szakra 32) jelölt nyert felvételt. Az alapszakokon a teljes tanulói létszám 125, 137, majd 148 főre duzzadt – utóbbi esetben (a beszámolók szerint első ízben) a helyhiány indokával 22 felvételizőt utasított el az iskola vezetése.352 A növekvő számú tanulói létszám miatt az iskolai értesítők nem tartalmazzák a végzett tanulók munkaadójának megnevezését, ezért nem tudjuk, hogy az alapszakok végzőseinek mekkora része került vagyongyári, vagy másmilyen alkalmazásba. A rendkívül tanfolyamok kapcsán azonban árnyaltabb a helyzet. Az 1911/12-es tanévben rendkívüli tanfolyamokra az alábbi beiratkozásokról számolnak be a források: 33. számú táblázat. A Szakiskola 1911/12. tanévének tanfolyam összesítője 1911/12. tanév

A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1911-1912. tanévről, A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1912-1913. tanévről, és A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1913-1914. tanévről alapján. 352

171

Tanfolyam neve Benzin-, gáz-, p. motor kezelő Cipészipari Dinamógép kezelői Építőipari Faipari szakrajz Gyakorlati: asztalos s.* Kazánfűtő Lokomobil és cséplőgép k. Mérlegjavító Stabil gőzgép kezelő Szabóipari Összesen:

Jubileumi évkönyv 25 25 nincs adat nincs adat 22 nincs adat 43 36 12 24 16 203

Szakiskolai értesítő 25 25 27 nincs adat 22 nincs adat 43 36 12 24 16 206/230

Levéltári beiratkozási napló 27 24 27 9 22 10 45 36 13 24 16 252

Készítette: Godena Albert, 2017. január. * Ez a tanfolyam a beiratkozási napló szerint nem indult el. A Mérlegjavító tanfolyam eggyel magasabb tanulói létszáma is abból fakad, mert a tervezett második tanfolyam nem indult el. Az építőipari tanfolyam kapcsán viszont – amely az Értesítőből hiányzik – nincs ilyen jelzés.

A kézzel írott beiratkozási naplók pontosan dokumentálják, hogy a 252 beiratkozási sor 214 tanulót jelöl. 152 jelölt nem vagongyári alkalmazásban állt, mindössze 54 személy dolgozott a Vagongyárnál, míg 8 esetben a munkaadó nem vált azonosíthatóvá. Vagyis a rendkívüli tanfolyamok résztvevői körében már csupán negyednyi részben adott munkát a Vagongyár. Azt, hogy a következő években a megoszlás miként alakult, már nem tudjuk meghatározni, mivel a levéltári beiratkozási naplók a későbbi évekről rendkívül hiányosan lelhetőek fel. A szakiskolai értesítőkből tudjuk csupán, hogy 1912/13-ban 12 tanfolyamra (faipari szaktanfolyam – 49 fő, faipari műhelygyakorlat – 49 fő, fémipari és gépipari szakrajz – 31 fő, fémipari műhelygyakorlat – 47 fő, mérlegjavító – 12 fő, kőművesek és ácsok tanfolyama – 28 fő, szabóipari tanfolyam – 25 fő, cipészipari tanfolyam – 15 fő, kazánfűtő tanfolyam – 76 fő, lokomobil tanfolyam – 58 fő, stabilgépkezelő – 20 fő, elektromos motorkezelő – 19 fő) iratkoztak az iparosok be.353 Nem eldönthető, hogy a 429 fős teljes állományt az értesítő mi alapján összesíti 420 főben.354 A levéltári beiratkozási naplók olyan, elsősorban nem fémipari tanfolyamok kapcsán állnak rendelkezésre, mint az építőipari szaktanfolyam, a mérlegjavító tanfolyam vagy a cipészipari tanfolyam. Az 1913/14-es tanévben az alábbi tanfolyamokat rendezték meg: 1. faipari tanfolyam (18 fő), 2. faipari műhelygyakorlat (22 fő), 3. fémipari és gépipari szakrajz (40 fő), 4. fémipari műhelygyakorlat (42 fő), 5. mérlegjavító (13 fő), 6. kőművesek és ácsok szakrajz tanfolyama (24 fő), 7. szabóipari tanfolyam (15 fő), 8. cipészipari tanfolyam (20 fő), 9. kazánfűtő (78 fő), 353 354

A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1912-1913. tanévről, 3, 4. Uo, 4.

172

10. lokomobil és cséplőgépkezelő (78 fő), 11. stabilgépkezelő (37 fő), 12.elektromos motorkezelő (22 fő), 13. motorkezelő (28 fő), összesen 437 beiratkozással.355 Noha a fémipari szakrajz tanfolyamról megvan a beiratkozási napló – döntően vagongyári alkalmazásban álló tanulókkal – és a faipari tanfolyam és a faipari műhelygyakorlat tanulóinak névsora is rendelkezésre áll, de minden egyéb más Vagongyár specifikus oktatás adata hiányzik. Ezek miatt a hiányok miatt a háború előtti évek vonatkozásában a Szakiskola és a Vagongyár kapcsolata nem rajzolható fel, csupán a tanfolyamok magas létszámából és a termeléshez kapcsolódó nyereség nagyságából következtethetünk további szoros együttműködésre.

10. Összegzés A Vagongyár alapításának, korai történetének kontextusba ágyazásához áttekintettük a dualista Magyarország mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi és infrastrukturális fejlődését. Az 1881-től 1907-ig kimutatható állami ipartámogató környezetben a hazai mezőgazdasági termelés volumene a korszak végére többszörösére emelkedett (1. számú táblázat. A főbb növények átlagos évi termése és 2. számú táblázat. A fontosabb növények termésátlagai az OsztrákMagyar Monarchia országaiban), köszönhetően többek mellett a mezőgazdasági gépgyártás fellendülésének. Ezzel párhuzamosan a nehézipar – alacsony szintről indulva – de ennél is jelentősebb fejlődésen ment keresztül, az ipari nyersanyagok termelésének mennyisége nem ritka esetben megtízszereződött (4. számú táblázat. A legfontosabb nyersanyagok és ipari termékek évi átlagos termelése), melynek egyik legnagyobb nyertese a vasúti ágazat lett, amelynél az 1867-ben még csupán 2 285 km hosszú vasútvonal 1913-ra 22 084 km hosszúságúra nőtt (10. számú táblázat. Magyarország vasútvonalainak fejlődése). Ebben a fejlődésben térszerkezeti szempontból a Kisalföld kitüntetett helyet foglalt el, hiszen az egy mezőgazdasági lakosra jutó nettó termelési érték alapján (a magas fokú mezőgazdasági gépesítés miatt) a terület vezető szerepet töltött be (az országos átlag 236 korona volt, a fejlett régiókban 250-300 korona között mozgott, a fejletlenebb területeken viszont csupán 150 koronát tett ki). Ehhez szorosan kapcsolódott, hogy a hazai viszonyok mellett – Budapest után – az alföldi területek, valamint Pozsony, Sopron, Győr és Moson megye rendelkezett az országos átlagnál magasabb kereskedői jelenléttel. Ezek mellett a tényezők mellett – a közeli Budapest korszakban betöltött malomipari centrumpozíciója, illetve Bécs közelsége ellenére –

355

A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1913-1914. tanévről, 3, 4.

173

Győr fejlődésének kulcsa a 19. és 20 század fordulójára az a modellváltás lett, mely a mezőgazdasági-kereskedelmi tevékenység helyett és mellett az ipari termelést favorizálta. Ennek a változásnak olyan személyi meghatározói voltak, mint az 1884 és 1892 között a város érdekeit képviselő Baross Gábor (akinek a nevéhez folyószabályozási munkálatok, teherpályaudvar megnyitása, Kereskedelmi és Iparkamara területi székhelyének változtatása köthető), vagy a polgármesteri munkálatokat 1888 és 1906 között elvégző Zechmeister Károly, akinek iránymutatása mellett olcsó telekárakkal és adókedvezményekkel támogatta a város a megtelepülő új gyáripart. Ugyanakkor a korszakban – a Vagongyár alapításának szempontjából is – jelentőséggel bírt az is, hogy például a Lederer család befektetési tevékenységének köszönhetően külföldi tőke áramlott a területre (az 1884-es alapítású Szeszgyár vonatkozásában 1895-től mutatható ki a Lederer család 90% feletti részvényesi befolyása). Az 1896-ban alapított Vagongyár termelési karakterisztikája, jövedelmezősége és a Szakiskolával való kapcsolata 1914-ig több meghatározó és egymástól jól elkülönülő fázisra osztható. (Ezek a kutatás indulásának időpontjában nem voltak detektálhatóak.) Ennek részletes igazolására munkánkban az üzleti évek mérlegkimutatásait a 2. számú mellékletben, a Szakiskola tanulóinak adatait pedig a 3. és 4. számú mellékletben közöljük. Az alapítástól, tehát 1896-tól a Szakiskola megnyitásáig, vagyis 1901-ig terjedő kezdeti időszakban a gyártás szinte kizárólag a különféle speciális vagonok és személykocsik előállítására korlátozódott. Kivételt az akkumulátor gyár megszervezése jelentett (a 3. üzletévben). A szűkös hazai megrendelések miatt a külföldi szállítások előtérbe kerültek, melyek magas minőségű munkát követeltek meg. Noha kis mértékben nyereséges évekről számolhatunk be (2. számú ábra. A Vagongyár mérlegtételei koronában), ugyanakkor az export tételek versenyképességének növelése miatt a szakképzési igény fokozódott. A második, vagyis az 1901-től 1906-ig tartó időszak sok szempontból a változások periódusát jelentette a vállalat életében. A századfordulón kirobbant túltermelési válság hatásai miatt (az 5. számú táblázat. A legfontosabb nyersanyagok és ipari termékek évi termelése alapján jól nyomon követhető a folyamat) a vezetőség új termelési ágak megnyitásában, vagyis hidak, vasszerkezeti elemek, vasúti és közúti motorok gyártásában, sőt katonai felszerelések előállításában kereste a kitörést. Elsődlegesen az elhúzódó válság (és így a csúszással induló szakiskolai képzés) vezetett ahhoz, hogy az üzleti évek alacsony nyereségességének hatására (3. számú ábra. A Vagongyár mérlegtételei és rendelési egyenlege koronában) az alapításban oroszlánrészt vállaló Lederer család átadta helyét a vállalat vezetésében, a többségi tulajdonos a Wiener Bankverein lett.

174

1906-től kezdődően 1911-ig dinamikus növekedés és jól dokumentált időszak vette kezdetét. A túltermelési válság megszűnésével a kedvezőtlen exportmegrendelésekből fakadó veszteség elszámolások megtörténtek, a gyár munkaerő és szakképzési igénye a korábbiakhoz képest sokszorosára emelkedett, melynek hatásait a Szakiskola rendkívüli tanfolyaminak beírási naplóiban is tetten érhetjük. A kiviteli tevékenység mérséklődött, viszont a hazai vasúti megrendelések, továbbá főként a hadi szállítások következtében (kezdetben jellemzően belföldre, később Törökország irányába) az üzleti évek addig soha nem tapasztalt haszonnal zárultak (4. számú ábra. A Vagongyár mérlegtételei és rendelési egyenlege koronában). Az 1911 és 1914 közötti negyedik időszakban – az igazgatósági jelentések beszámolói szerint – továbbra is, sőt egyre fokozódó mértékben a hadiipari szállítások következménye a (11. számú ábra. A Vagongyár mérlegtételei és rendelési egyenlege koronában) a könyvekben közzétett pozitív üzleti eredmény. Ekkorra azonban a szakiskolai rendkívüli tanfolyamok beiratkozási naplóinak hiánya miatt nem állapítható meg, hogy a Vagongyár milyen mértékű edukációs igényt indukált, ezért az elsődlegesen kitűzött kutatási cél, vagyis a termelés és a szakképzés kapcsolata ebben az időintervallumban már nem tárható fel pontosan. Ettől függetlenül az előzetesen kutatási tézisként felállított kérdésekre az alábbi válaszokkal szolgálhatunk: I. A Vagongyár gyáralapítási beadványában (mely a Győri Hírlap 1896. március 27-i számában jelent meg) a Szakiskola létesítésére vonatkozó kívánalmának teljesítését sikeres működése egyik fundamentumául tekintette. Az indulást mindvégig sürgette, valamint – több támogató (Győr városa, az iparkamara és a részben azonos tulajdonosi körrel rendelkező Szeszgyár) mellett – anyagi eszközzel is segítette. A gyárvezetés (a tulajdonosi háttér összetételétől függetlenül) egyszeri hozzájáruláson túl erőteljes és aktív kapcsolatban kívánt maradni az iskolával a működés elindulását követően is, ennek a forrásokban több bizonyítékát is megtaláltuk. Wottitz Gusztáv vagongyári alapító részvényes a kezdetektől tagjává vált az iskola Felügyelő Bizottságának, ezt a tisztséget folyamatosan, még 1914-ben is betöltötte.356 Az iskola életében az ösztöndíjak adományozása és a segélyezés az indulástól kezdődően részét képezte a működésnek. Az ösztöndíjat nyújtók közé lépett a Vagongyár is, amikor az 1908/1909-es tanévtől kezdődően a Flórián Ambrus nevével fémjelzett 100 korona értékű ösztöndíjat kiosztotta (összehasonlítási szándékkal jelezzük, hogy a segélyalapba félévente 1010 koronát volt szükséges befizetni azoknak, akik ez alól nem kaptak felmentést.) A vagongyári jutalmazást a vizsgált időszak további éveiben minden alkalommal Kebely Nándor fémipari 356


175

szakos tanuló nyerte el. A szakiskolai értesítők részletesen beszámoltak a tanév folyamán megvalósított üzemlátogatásokról, a felkeresett gyárak listájában (ezek között szerepel többek mellett Eisele József gőzkazángyára, Grünwald István műasztalos telepe, Jungfer Gyula műlakatos műhelye, a MÁV gépgyár, az ózdi és diósgyőri gépgyár, Röck István gépgyára, a Stádel gépgyár) az 1903/1904-es tanévtől kezdődően minden alkalommal megtalálható a Vagongyár is – egészen az 1908/1909-es tanévig, ettől az évtől kezdődően az értesítők már nem számoltak be a tanulmányi látogatásokról. (Ugyanakkor feltételezhető, hogy több üzem mellett a Vagongyár látogatása is megmaradt a további években, de ez rendelkezésre álló adattal a Szakiskola évkönyveiből nem igazolható.) Az üzleti világ szabályrendszerének keretein belül működő Vagyongyár képzésre fordított befektetése (a lassan és késéssel induló iskolai képzés dacára) gyümölcsözőnek bizonyult, hiszen a Szakiskolában a frissen végzett tanulók megszerzett tudásának – üzemméretéből fakadóan is – legnagyobb haszonélvezőjévé vált. Tudjuk, hogy az 1907/1908-as tanév zárásáig a négyéves alapképzést faipari szakon 12 személy fejezte be, akik közül ketten kerültek a Vagongyár alkalmazásába. Ezalatt az idő alatt a fémipari szakot 46 tanuló végezte el, közülük 21 személy kezdte meg a munkát a Vagongyárban. A nagyságrendekkel magasabb tanulói létszám és az oktatások gyors átfutási ideje miatt munkaerő piaci szempontból sokkal nagyobb jelentőséget szükséges tulajdonítanunk a rendkívüli tanfolyamoknak (pl.: dinamógép kezelői, fémipari és faipari szakrajz, kazánfűtő, lokomobil és cséplőgép kezelő, vagy stabil gőzgép kezelői tanfolyam, a teljes lista elérhető: 32. számú táblázat. A Szakiskola rendkívüli tanfolyamainak beiratkozási összesítője), még akkor is, ha tömegessé válásuk, valamint a munkaadó szerinti szegmentálásuk az évtized második felére valósult meg csupán. A korábban ismertetett 10. számú ábra. A rendkívüli tanfolyamok beiratkozásainak és beiratkozott tanulóinak száma alapján – csökkenő arány mellett ugyan – de mindvégig a Vagongyár számított a rendkívüli képzésben résztvevő tanulók körében is a legjelentősebb munkaadónak. II. Az alkalmazásban lévő (illetve kerülő) tetemes tanulólétszám miatt előzetesen is következtethetünk arra, hogy közvetlen környezetében, vagyis a Kisalföld területén a Vagongyár igen erőteljes hatást gyakorolt a foglalkoztatási szerkezetre és a munkaerő vándorlásra. A rendkívüli tanfolyamok beiratkozási naplóinak részletes adatai alapján az 1906/1907-es tanévtől kezdődően megrajzolt térképek ezt igazolják, de a Vagyongyárban dolgozó tanulók születési helyének földrajzi megoszlását illetően – a várostól való földrajzi távolság alapján – további jellemzőkkel is szolgálnak, az alábbiak szerint:

176

1. Elsődleges vonzáskörzet a Fertő tó – Duna – Balaton által határolt terület (ide értve Budapestet és annak közvetlen vonzáskörzetét) északi irányból a Csallóközzel kiegészülve. (A teljesség igénye nélkül: Abda, Bakonybél, Devecser, Edve, Hidegség, Iszkáz, Kővágóörs, Mihályi, Nagydém, Nagymegyer, Perbete, Pusztacsalád, Pusztasomorja, Tüskeszentpéter, Vác, Veszprém.) 2. Másodlagos vonzáskörzet egyrészt a Dunántúl Balaton – Duna – Dráva által határolt területe, különösen sok érintett településsel a zalai és a Duna melléki vidékekről (pl.: Becsehely, Dombóvár, Hahót, Letenye, Nagyatád, Nagykanizsa, Pécs), másrészt egy Győrtől még ennél is távolabb eső terület, amely Kassától indul és húzódik délkeleti irányba Nagybánya környékéig, majd folytatódik tovább Erdély és Székelyföld területein (pl.: Alsósófalva, Barót, Bánffyhunyad, Brassó, Csíkdelne, Máramarossziget, Nagykolcs, Nyírmada, Parajd, Székelytamásfalva, Székelyudvarhely). 3. A vonzáskörzeteken kívül megállapíthatóvá váltak további kisebb kiterjedésű gócterületek is, ide tartozik Kecskemét és Szolnok környéke, valamint Szeged és Arad vidéke is. Az elsődleges vonzáskörzet kialakulását leginkább a földrajzi közelség segítette. Ugyanakkor rendkívül erőteljes katalizáló hatást gyakorolt a tanulók helyváltoztatására az, hogy a megállapított vonzáskörzeten belül, illetve annak peremein magas vasúti személyforgalmat bonyolító városok helyezkedtek el. Frisnyák Zsuzsa által vizsgált és közzétett adatok szerint ugyanis 1890-1910 között a legnagyobb személyforgalmú vidéki városok között Pozsony az 1. (26,9 millió összes utas), Szombathely a 2. (26,3 millió összes utas), Sopron a 14. (12,6 millió összes utas), Székesfehérvár a 15. (12,5 millió összes utas), Vác a 16. (12,4 millió összes utas), Komárom a 32. (6,7 millió összes utas) helyet foglalta el, miközben Győr 17 millió összes utassal a 10. helyen szerepelt a rangsorban.357 A másodlagos vonzáskörzetek kialakulása a földrajzi közelség helyett, mellett a Beluszky Pál által ismertetett modernizációs zónák elhelyezkedésével (1. számú térkép. Modernizációs zónák a századelő Magyarországán) mutat elsődlegesen szoros kapcsolatot. A mérsékelten modernizálódott Közép- és Dél-Dunántúl, valamint a modernizációba alig bekapcsolódott északkeleti és erdélyi régiók településeiből épültek fel ezek a területek. A szintén mérsékelt modernizációval rendelkező Nyugat-Felvidék térségére Győrnél feltehetően jóval erőteljesebb elszívó hatást gyakorolt Budapest, emiatt lehet csekély mértékű az érintettség (szemben a hasonló fejlettségű dunántúli vidékkel). Ezt a feltételezést az igazolja, hogy nyugati irányba –

357

FRISNYÁK Zsuzsa, A vasút hatása a magyarországi városokra, Korall, 2013, 52. szám, 13-14.

177

vagyis távolodva a fővárostól – a települések sűrűsége valamelyest növekszik. A szintén igen gyér modernizációs mutatókkal rendelkező Horvátország és Szlavónia esetében más a helyzet. A Dráva által meghúzott természetesen határvonalon túl azért nem váltak érintetté a települések, mert az iskola magyar nyelven folyó oktatását a horvát és szerb anyanyelvvel rendelkezők nem értették (volna) meg. A gócterületek közös jellemzői közé két fontos tulajdonság tartozik. Egyfelől az Alföld vonatkozásában fejlett modernizációs területen, vagy annak peremén helyezkednek el (alapvetően tehát nincs olyan szoros összefüggésben a modernizációs területek eltérő fejlettségéből fakadó munkaerő-migrációval, mint a másodlagos vonzáskörzetek), másfelől viszont meghatározó vasúti forgalommal rendelkező, egymástól nem túl távol eső városok környékén jöttek létre. Frisnyák Zsuzsa már hivatkozott vasúti személyforgalomra vonatkozó településrangsora alapján358 az északabbra fekvő gócterület vonatkozásában elmondható, hogy a térképen szereplő települések közül Szolnok a 13. helyet (15,5 millió utas), Kecskemét a 24. helyet (9,3 millió utassal) foglalta el, míg a délebbi góc esetén Szeged a 3. (25,4 millió utas), Arad az 5. (23,5 millió utas), Hódmezővásárhely a 25. (8,4 millió utas) helyen állt.

358

FRISNYÁK Zsuzsa, i.m., 13, 14.

178

15. számú térkép. A rendkívüli tanfolyamokra beiratkozott, vagongyári foglalkoztatású hallgatók Győr városán kívüli születési helyének összesítése


III. A vagongyári és nem vagongyári alkalmazású tanulók csoportjai között az egyik legnagyobb különbséget a regisztrált születési helyek elhelyezkedésének vonatkozásában tapasztaltuk. A nem vagongyári munkaadóval rendelkező tanulók kapcsán nem számított ritka esetnek az sem, ha a munkavégzés nem is Győrött, vagy egy ahhoz közeli településen történt. Ez úgy válhatott lehetségessé, hogy a rövidebb, pár hetes tanfolyamok idejére a résztvevők ideiglenesen beköltöztek a városba. A rendkívüli oktatásokra elsődlegesen a Fertő tó – Duna – Balaton által határolt területről érkeztek, de ennél a csoportnál (vagyis nem a Vagongyár alkalmazásában állók esetén) a vagongyári munkásoknál jóval magasabb koncentrációban. Ez nem jelent meglepetést, hiszen az elsődlegesen nem fa- és fémipari témájú tanfolyamokon vagongyári munkás legfeljebb rendhagyó esetben vett részt. Szokatlan viszont, hogy ezen a területen az érintett települések – a vagongyári munkások látszólag rendezetlenül szórt településstruktúrájához képest eltérő módón – jól láthatóan csillag alakzatú, vagy sugaras elhelyezkedést mutatnak, természetesen Győrrel a középpontban. Az egyes sugarak végpontjait tekintve felfedezhetjük, hogy a legtöbb esetben olyan, már korábban is említett magas vasúti személyi forgalmat bonyolító vidéki városok helyezkednek el a vonzáskörzet peremein, mint Pozsony, Szombathely, Sopron, Székesfehérvár, valamint természetesen a főváros, Budapest. Ezen a területen kívül egyéb vonzáskörzet, vagyis érintett települések szempontjából összefüggő terület sehol máshol nem alakult ki. Az ország további területeiről szétszórtan érkeztek tanulók az oktatásokra – sok esetben szintén olyan nagy személyi forgalmat bonyolító településekről, mint a már említett Szeged, továbbá Kecskemét, illetve a 7. helyet elfoglaló Debrecen (22,3 millió utas), a 17. Kolozsvár (12 millió utas), a 22. Csáktornya (10 millió utas), valamint a 28. helyezéssel rendelkező Pécs (7,2 millió utas).359 A vagongyári munkássággal összehasonlítva egyedi jellemző az is, hogy a földrajzilag távol eső vidékekről alig-alig érkeztek tanulók, az alacsony modernizációs jellemzőktől függetlenül Erdély területén például csupán néhány érintett települést találtunk. Összefoglalva tehát megállapítható, hogy a Vagongyár a többi munkaadóhoz képest (ezek között találhatjuk többek mellett Singer Mór 1845-ben alapított gépgyárát, Stádel Károly szintén 1845-ben alapított gazdasági gépgyárát, az 1845-től Toma János, majd 1874-től Back Herman irányítása alá tartozó malmot, Kohn Adolf 1851-es alapítású olajgyárát, az 1868-ban létrehozott Légszeszgyárat, Meller Ignác 1877-ben alapított olajgyárát, Árpás Ignác 1895-től működő cukorgyárát, az 1900-től termelő Selyemfonógyárat, az 1902-től üzemelő Brenner Elek füstcső gyárat, vagy a már részleteiben ismertetett Szeszgyárat is) teljesen más típusú, komplexebb, nagyobb szívóerejű hatást

359

FRISNYÁK Zsuzsa, i.m., 13, 14.

180

gyakorolt a századelő idején az ipari munkásság migrációjára. A képzések vonatkozásában, tehát az iskolai edukáció jelentőségének tekintetében még a földrajzi közelség és (ezzel összefüggésben) a vasúti közlekedés által nyújtott előnyökhöz képest is a Vagongyár számított a legjelentősebb befolyásoló tényezőnek, mivel a modernizációban elmaradottabb területeken születetteket is a városba vonzotta, illetve szakképzésben való részvételre ösztönözte. Ennek az egyedi hatásnak az oka a Vagongyár korabeli viszonyok közötti monumentális méretében keresendő. A Szakiskola rendkívüli tanfolyamainak bonyolítása idején a Vagongyár munkássága nagyságrendileg 1 500 és 2 500 fő között mozgott,360 amely alapján állíthatjuk, hogy a Vagongyár a legnagyobb hazai üzemek 1,6%-os felső szegmensébe tartozott (6. számú táblázat. A nagyipari munkásság koncentráltsága 1900-ban).

GODENA Albert, A magyar Vagon- és Gépgyár munkaerő-állományának elemzése a győri fa- és fémipari szakiskola 1907/08. évi adatainak feldolgozása alapján, 43. 360

181

16. számú térkép. A rendkívüli tanfolyamokra beiratkozott, nem vagongyári foglalkoztatású hallgatók Győr városán kívüli születési helyének összesítése


A Vagongyár vezetőségének edukációhoz való hozzáállását, szakképzéshez kapcsolódó erős ösztönző hatását a fentieken túl egy további érdekes jellemző, illetve eltérés is igazolja. A rendkívüli tanfolyamok vonatkozásában készített beiratkozási naplók születési adatokra vonatkozó értékeinek vizsgálata alapján – legalábbis az 1906/1907-es tanévtől kezdődően – kirajzolódik, hogy (az 1906/1907-es egyetlen év kivételével) a Vagongyár alkalmazásában álló munkások fiatalabb korban iratkoztak be szakképzésekre. A későbbiekben az átlagos életkorok (vagongyári munkások esetében hozzávetőlegesen 21,5-23,5 év, nem vagongyári munkások esetében 22-26,5 év) közötti különbség egyre jobban nőtt, a kezdeti egy évről három évre. 11. számú ábra. A rendkívüli tanfolyamokra beiratkozott tanulók átlag életkora (1903/04-1910/11) 27 26 25 24 23 22 21 20 1903/04

1904/05

1905/06

1906/07

1907/08

Teljes átlag életkor Átlag életkor - nem vagyongyári munkások

1908/09

1909/10

1910/11

Átlag életkor - vagongyári munkások


Az 1909/1910-es tanév magas értékeit az újonnan indult tanfolyamok okozzák: a benzin- gázés petróleummotor kezelői tanfolyam résztvevőinek átlagos életkora mintegy 31 év volt, a könyvviteltan résztvevőinél majdnem 28, míg a mérlegjavítói képzésben részesültek esetén ugyanez az érték csaknem 35 évet tett ki. Ha ezeket a tanfolyamokat nem vennénk figyelembe, akkor a résztvevők átlagos életkorát 23,9 évben lehetne meghatározni. Mindezektől függetlenül is igaz, hogy az évtized végére egy vagongyári alkalmazásban lévő szakipari munkás mintegy 2-2,5 évvel korábban részesült szakképzésben társainál. IV. Kérdéses, hogy a Vagongyár vezetőinek képzéshez való alapvetően pozitív hozzáállását az egyes üzleti évek profitabilitása milyen mértékben befolyásolta. Más megfogalmazásban ezt a

183

felvetést úgy is vizsgálhatjuk, hogy a nyereséges évek automatikusan a munkaerő állomány bővülését, illetve a képzésben résztvevő alkalmazottak számának emelkedését eredményeztéke, ha igen, akkor milyen mértékben. Ha elsőként a munkások és a képzésben résztvevő vagongyári alkalmazottak számát vizsgáljuk, akkor egyfelől megállapíthatjuk, hogy az alkalmazottak száma az évtized első felében folyamatosan növekedett, míg a második felében erős hullámzást mutatott, másfelől (bár erre vonatkozó adattal csak az évtized második felének éveiről rendelkezünk) a képzésekre beiratkozott vagongyári dolgozók számának változása a dolgozói létszámot követte.

ezer

12. számú ábra. A munkások és a képzésre beiratkozottak létszáma - Vagongyár 3

300

2,5

250

2

200

1,5

150

1

100 50

0,5

0

0 1900/1901

1902/1903 Munkáslétszám

1904/1905

1906/1907

1908/1909

19010/1911

Képzésre beiratkozottak

Forrás: Levéltári beiratkozási naplók és TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (18961945), 45. Készítette: Godena Albert, 2016. május.

Az egyes évek vonatkozásában a nyereség nagyságával, tehát a Vagongyár profitabilitásával sem a munkások, sem a képzésben részvevők száma nem mutat szoros kapcsolatot, sem a működés kezdeti éveiben – amikor a profitabilitás még nem növekedett jelentősen – sem a későbbi évek folyamán – amikor viszont már szinte folyamatos növekedés detektálható.

13. számú ábra. A vagongyári termelés aktivitása és a nyereség nagysága (1900-1911)

184

400

ezer

millió

4

200

3

0 2 -200 1

-400

0

-600 1900/1901

1902/1903

1904/1905

1906/1907

Teljesített rendelések

1908/1909

19010/1911

Tiszta nyereség

Forrás: Éves jelentések értékeinek összesítése. Készítette: Godena Albert, 2016. május.

A tiszta nyereség nagysága helyett viszont szoros kapcsolat fedezhető fel a teljesített rendelések pénzben kifejezett értéke és a dolgozói állomány, valamint az edukációban résztvevő munkatársak csoportjának nagysága között. A termelés hatékonysága (minőségi mutatók) helyett tehát a termelés volumene (mennyiségi mutatók), illetve intenzitása határozta meg a legnagyobb mértékben a Vagongyár alkalmazotti létszámra vonatkozó, valamint edukációs igényét. Mindebből az is következik, hogy elsődlegesen, vagy legalábbis bizonyos évek vonatkozásában kimutathatóvá vált, hogy a tulajdonosi kör a fejlesztés (ide értve a gyár nem pusztán humán jellegű fejlesztéseit is), valamint üzleti kapcsolatszerzés érdekében meglehetősen gyakran hajlandó volt profitjának jelentős hányadáról lemondani. A kutatási eredményeket az alábbi szempontokkal kívánjuk zárásként kiegészíteni: az előzetesen kitűzött kutatási szempontokhoz képest – a levéltári adatok felhasználásával és részletes elemzésével – a munka során nem várt módon lehetőség nyílt a Szakiskola rendkívüli tanfolyamainak résztvevői adatait pontosítani és javítani (32. számú táblázat. A Szakiskola rendkívüli tanfolyamainak beiratkozási összesítője). Ezen felül úgy látjuk, hogy a Vagongyár képzésben résztvevő dolgozóinak migrációs térképe egy következő kutatási munkát is lehetővé tehet: ezek az új adatok összehasonlíthatóak Biczó Zalán mérnökökre, művezetőkre és tisztviselőkre vonatkozó lexikonjának361 adataival.

361

BICZÓ Zalán, i.m.

185

11. Epilógus Interjú Romvári Ferenc okleveles gépészmérnökkel a Győri Szerszámgépgyár és Rába Gépgyár 20. század második felének történetéről (2014.03.17, Győr) 1954-ben kezdte pályáját. Ekkoriban miért Győrött kezdett el dolgozni a szerszámgépgyárban, hogy talált itt állást? 1954-ben a gépipart hadiipar-szerűen, szovjet mintára kívánták megszervezni. Győrött volt egy szerszámgépgyár, amely légvédelmi ágyúk lövegtalpait, radar berendezések kiszolgáló rendszerét gyártotta. Ezt a részleget a katonai termelési profilja miatt akkoriban a Vagongyártól leválasztották. Az én szándékom találkozott azzal, hogy ide irányítottak. Akkor én még nem tudtam, hogy ennek örüljek, vagy ne örüljek, de az mindenképpen előnyös volt, hogy a családom Győrött élt. Nem volt akkor divat azon spekulálni, hogy nem ide akarok menni, hanem amoda akarok menni. Nekem egyetlenegy szempont lebegett a szemem előtt, hogy a szüleim Győrött éltek, volt egy családi házunk, nem volt gondom azzal, hogy hol fogok lakni. Örültem annak is, hogy iparban lehetek. Milyen volt a híre a győri szerszámgépgyárnak? Itt akkor olyan titkos volt minden, hogy még azt sem tudtam, hogy a munkám milyen nagyobb termelési folyamathoz kapcsolódik. Amikor aztán bekerültem, akkor jöttem rá, hogy azért, mert ez hadiüzem, elég jó fizetést kaptam. Milyen volt akkoriban a dolgozók helyzete, gondolkodása a gyáron belül, mennyire lehetett szabadon véleményt formálni? Politikai jellegű megjegyzésekkel óvatosan illett bánni, mert a titkosrendőrség tagjai jelen voltak. Nekik a jelentések megírása volt a dolguk, amit mi elfogadtunk. Ezt a helyzetet változtatta meg 1956, ahol mindenkinek kinyílt a szája. Így lettem én akkor 25 éves létemre a munkástanács elnöke. A korábbi vezetők és tagok elmentek, a végén azt vettem észre, hogy én maradtam az elnök, mert nem volt más. 1956-ban miként élte meg a gyár az akkori történéseket? 186

Sztrájkoltunk. De ez érdekes módon történt. Első felzúdulásunkban a szabadság pillanatnyi íze ragadta magával a társaságot. Aztán amikor két-három napja már a munkások unatkoztak és kártyáztak, el lehetett érni nálunk szép szóval, hogy újra felvegyék a munkát. Nálunk a szerszámgépgyárban ebből kifolyólag nem volt igazán nagy felfordulás. Elmesélek egy történetet. November 4-e előtt a tolvajok féken tartása miatt a munkástanács saját köréből szervezett fegyveres őrséget. 12 órás fegyveres szolgálatban voltam én is, ha jól emlékszem, november 3-i napon. Minden előzmény nélkül megjelent a kapunál egy magyar katonai autó, amelyből egy őrnagy szállt ki, aki Horváth Ede telefonján kívánt beszélni a parlamenttel. Bevezettük Horváth Ede dolgozószobájába, ahol a kívánt telefonbeszélgetést lebonyolította. Amikor kijött, azt kérte, hogy lássuk el szállással őket. Az éjszakát követően, a hajnali indulások előtt azt mondta, nagyon ajánlja, hogy a puskákat zárjuk el, dugjuk el, és mindenki nagyon gyorsan menjen haza, mert nem a tolvajoktól kell félni. Még sötét volt, amikor reggel hazamotoroztam, a további történések pedig mindenki előtt ismertek. Az 1956-os események alatt persze kinyílt mindenkinek a szája, ki az addig háttérbe szorított eszményeket hirdette, míg mások a kivándorlók után hátra maradt lakásokat akarták megszerezni. 1956 után biztosan volt olyan is, akinek volt félnivalója. Én úgy éreztem, hogy a véleményem bizonyos korlátozott körökben el lehetett mondanom. Nem volt olyan rettenetesen félelmetes számomra. Elmesélek egy másik történetet. Az volt az utasítás a rendőrség részéről, hogy aki később külföldre ment, annak szükséges volt írnia egy úgynevezett kettes jelentést, amely tartalmazta, hogy mit tapasztalt ott, ahol külföldön járt. Mit is csináltunk? A titkárnőnek annyit kellett mondanunk, hogy a kettes jelentést is írja meg, az üzleti jelentés megírását követően. A kettes jelentés annyiból állt, hogy semmi említésre méltó esemény nem történt. Engem ezekkel a jelentésekkel kapcsolatban nem szekáltak soha. Néha bejött hozzám egy-egy rendőrségi fickó, megkérdezte, hogy mit láttam nyugaton, de azt kell mondjam, hogy akkor nem féltem és úgy éreztem, nem kell félnem tőlük. Amikor először magán célból akartam külföldre utazni, akkor szemtől-szembe megkérdeztem az illetékes civil ruhás rendőrtől, hogy van-e értelme beadnom egy olasz-svájci-osztrák körútra az útlevél kérelmemet. Két hét múlva kaptam választ, hogy nyugodtan adjam be és meg is kaptam. Persze ez már évekkel 1956 után, az 1960-as évek elején történt. Mennyire befolyásolta, illetve változtatta meg a gyár termelési profilját 1956?

187

1956 után a hadiipari termelés helyett, amikor kissé liberalizálták a termelési feladatokat, Horváth Ede iránymutatásával közönséges sparhelteket gyártottunk ezrével. Ezt követően, vagy ezzel párhuzamosan a Zetor traktorokhoz pótkocsikat, továbbá a javításukhoz szükséges alkatrészeket készítettünk. A kezdetekkor gőzünk nem volt, hogy milyen szerszámokkal és hogyan fogjuk elvégezni a ránk bízott feladatokat, de olyan jó szakemberek álltak rendelkezésre, hogy mindent megoldott a gyár – nem vagyok benne biztos, hogy 100% minőségben, de akkor az volt a lényeg, hogy legyen pótalkatrész a Zetorokhoz, legyen munka a gyárban. Honnan szerzett a gyár a megváltozott termelési feltételekhez gépeket, gyártósorokat? Az egykori hadiüzemekben 1956 után álltak a gépek. Horváth Ede a személyes kapcsolatai révén ezekből a lehető legtöbb begyűjtötte. Volt egy speciális szállító részlege a gyárnak, amely rendelkezett akkoriban egy az amerikai hadseregtől leszerelt tízkerekes Mack harckocsi szállítóval. Horváth Ede szükség esetén szólt az egységnek, hogy el kell hozni az esztergapadokat, vagy a fúrógépeket. A gyár ezirányú tevékenységéhez nyilván minisztériumi jóváhagyásra is szükség volt, de Horváth Ede ezt is elintézte. Ő a szorgalmával, szervezőkészségével, kapcsolataival, a buldog kutya következetességével megszerezte azt, amiről úgy látta, hogy szüksége van, így a gyárnak mindig volt munkája. Az akkori termelési, munkaszerzési stratégia olyan fejlődési lehetőséget biztosított, amellyel a sparhelttől indulva, a Zetor alkatrészek, a villamos gépek gyártásán keresztül az 1960-as évek elejére eljutottunk a szovjeteknek gyártott légkondicionált vasúti kocsikhoz tartozó hűtőgépek előállításához. Így tehát egyre bonyolultabb és magasabb szellemi munkaigényű munkák kerültek ki a gyártósorról. Amikor Horváth Ede vezetésével azokat a feladatokat keresték meg, amellyel munkát tudtak adni a gyárnak, azokat a termékeket gyártották, amelyeket el lehetett adni, akkor hogy reagált erre a tervhivatal? Ez akkoriban fordítva volt. Központilag érkezett felkérés új típusú termékek gyártására, de az akkori gyárvezetők közül sokan csak a kifogásokat keresték. Ugyanakkor Horváth Ede többször is úgy vállalt el egy feladatot, hogy akkor még nem tudta pontosan, hogy a gyárban miként fogják végezni a termelést. A gyáron belül azonban összehívta a csapatát, elmondta, hogy mire tett vállalást. Tulajdonképpen így intézte el azt, hogy az új feladatokat bevették a tervbe.

188

Egyszerűen oda került a gyár tervébe, mert Horváth Ede azt mondta, hogy az adott feladatot a gyár elvégzi. Mekkora mértékben számított a gyártási tevékenységnél, illetve ezeknél az új típusú megbízásoknál a profitabilitás? Ezt nem a mai gazdasági szisztémában kell elképzelni. Államilag meghatározott árakon adták el például a sparhelteket. A cél az volt, hogy a szegény emberek is meg tudják venni a termelt javakat. Az a gazdaság a jelenlegitől lényegesen eltérő módon működött. Minden tétel – bérek, árak – meghatározott, rögzített szinten állt. Azt, hogy ennek következtében a gyár rászorult-e állami támogatásra, és ha igen, akkor ez mekkora mértékű volt, nem tudom megmondani, mert nem volt rálátásom. Mivel vette rá Horváth Ede a munkatársakat arra, hogy mindenféle újító elképzelés esetén beálljanak mögéje a sorba? Én azt mondom – és lehet, hogy ez a mai gondolkodással nem fér össze – hogy elsősorban nem a fizetésnek, hanem annak örült az ember, ha olyan munkát végezhetett, ami értelmes, kreatív, innovatív. Azt kell mondjam, hogy jókor jó helyre kerültem, hogy én egy ilyen környezetben dolgozhattam, ahol volt mindig feladat. Horváth Ede ösztönzött bennünket arra, hogy megmutassuk, hogy az új kihívásokat is meg tudjuk oldani. Ez különösen akkor vált bennünk tudatossá, amikor Európa is kinyílt előttünk. Mikor nyílt ki Önök előtt Európa? Igazán szívesen emlékszem arra, hogy az 1960-as évek elején valamikor egy értelmes iparfejlesztési program indult el a tervhivatal koncepciója alapján. Húszéves tervet vártak el a vállalatok részéről, ésszerű, gazdaságos módon. Magyarországon ekkor az autóbuszgyártás került fókuszba, ami akkor nem nézett ki rosszul, mert megvolt a fejlesztési gárda és a szakértelem. Az autóbuszgyártás kiszolgálására a Vagongyár is felkérést kapott, ugyanis első és hátsó futóműveket szállított az autóbuszokhoz. Ez a program lehetővé tette, hogy a gyárak innovatív szellemi ismereteket szerezzenek be külföldről, a gyártáshoz, gépek beruházásához pedig hitelek álltak rendelkezésre. Úgy kezdődött, hogy azt, amit importból kellett volna megvenni, helyettesítenünk kellett. Erre csak úgy volt lehetőség, hogy el kellett jutni azokhoz, akiktől egyébként meg lehetett volna

189

venni, és gyakorlatilag vásárlás és fizetés nélkül meg kellett ismerni gyártási módszereiket. Volt olyan termelési újdonság, aminek gyártását a meglévő hazai gépparkon el lehetett végezni, és volt olyan, is, amit nem lehetett. Így a termelési eszközöket gyártó cégeket hívtuk be, rajtuk keresztül volt lehetőség eljutni már termeléseket végző konkurens nyugati gyárakhoz, referencialátogatásra. Így jutottunk hozzá az eszközhöz és a tudáshoz is, ebben tudtunk előre menni. Az ötvenes évek végén már kezdtünk kapcsolatot építeni a nyugati cégekkel. 1962-ben voltam először Ausztriában gyárlátogatáson, a hatvanas évek első felétől számíthatjuk tehát ezt. Csakhogy a gyárban adódott a gondolat, hogy az autóbusz futóművek gyártásakor többet termeljünk annál, mint amennyire az Ikarusnak szükséges van, hogy üzleti kapcsolatba kerülhessünk más autóbusz gyárakkal is – természetesen kezdetben szigorúan a KGST keretein belül. 1965-től ez megnyitotta a lehetőséget licencek, know how-k vásárlására is. Ezekkel a lazításokkal elindulhatott egy párbeszéd nyugati cégekkel, sok mindent megtudhattunk, és szép fokozatosan, hosszú évek alatt eljutottunk addig a merész gondolatig, hogy megnézzük, nyugatra vajon mit termelhetünk. A nyugat felé nyitás gondolata mikor jelentkezett időben? Ez az 1970-es évekre datálható. Fontos kiemelni, hogy ez megint Horváth Ede egyik nagy húzásához kapcsolódik, mert az akkori mezőgazdasági fejlesztések nyújtotta lehetőségeket ügyesen aknázta ki. A bábolnai gazdaságot irányító Burgert Róberttel ugyanis megegyezett abban, hogy a bábolnai géppark modernizációjában, folyamatos fejlesztésében az amerikai Steiger gyár mellett a gépgyár segítségét is vegye igénybe. Először abban állapodtak meg a vezetők, hogy Bábolnára csak akkor kerülhet Steiger traktor Amerikából, ha annak futóművét Győrött állítják elő. Ezután annak a gondolata vetődött fel, hogy a teljes traktort a győri gépgyárban állítsák elő. Ennek érdekében a traktor licencét a gyár a tengeren túli partnertől megvásárolta. A Rába motoros Steiger traktor gyártásának következtében – a Steiger gyár közvetítésével – szállítottunk Amerikába, Ausztráliába. De ez csak egy része volt a dolognak, mert a kolosszális méretű traktorhoz nagy teljesítményű, masszív munkagépek gyártására is szükség volt. Sarkítva, de húsz év alatt a gyár eljutott a sparhelt gyártásától a Steiger traktor előállításáig. Mi biztosította ehhez a hajtóerőt?

190

És nem is állt meg itt a gyár. A termelésben a meghatározó tétel a Szovjetunió számára százezres nagyságrendben előállított és elszállított futómű gyártás volt. Ez akkora volumenű üzlet volt, amire korábban ebben a régióban nem volt példa. Ez annyi bevételt jelentett, hogy a gyár jószerivel nem tudta hova tenni. Ebből kifolyólag – illetve annak érdekében, hogy az extra nyereséget ne kelljen a költségvetésbe befizetni – a gyár által életre hívott csarnoképítési tevékenység vette kezdetét országszerte. Ennek köszönhető, hogy Szentgotthárdon épült egy mezőgazdasági munkagépeket, eszközöket gyártó üzem. 1971-ben Ön elhagyta a gépgyárat. Mi volt ennek az oka? Összekülönböztem Horváth Edével. Ennek az oka az volt, hogy a megrendelések minőségi szintjének tartásához, illetve fejlesztéséhez további beruházásokat láttam szükségesnek. Én ezt többször is elmondtam Horváth Edének, aki végül az ő sajátos, nyers stílusában utasított el. Ennek ellenére Horváth Ede nem volt haragtartó, mert a későbbi időkben többször is megkeresett azzal, hogy menjek vissza, ami végül 1979-ben valósult meg. Horváth Ede vonatkozásában hangsúlyozta személyes kapcsolatainak jelentőségét. Kik voltak azok a személyek, akiknél Horváth Ede közbenjárt a gyár érdekében? Pártbéli kapcsolatai tekintetében nemigen tudok részletes és alapos tájékoztatást adni, mert Horváth Ede ebből a szempontból sem volt pletykás. Bizonyos megjegyzéseiből lehetett következtetni háttértörténésekre. Azonban volt egy-két olyan történet, amit ő mesélt el, és ami hihető volt. Az egyik ilyen volt, amikor az amerikai kapcsolatok elindultak a Steigerrel. A megyei pártszervezet vezető tagjai aggódni kezdtek azon, hogy mit fog ehhez szólni a hazai politikai elit. Horváth Ede saját elmondása szerint bejelentkezett Kádár Jánoshoz magánkihallgatásra. A magánkihallgatásról kijőve annyit mondott, hogy az öreg azt mondta, csináljuk csak, ha a gyárnak ez megéri. Ezek után senki nem merte megkérdezni Kádár Jánost, hogy tényleg ezt mondta-e. Ahhoz hogy az Önéhez hasonló szakmai előmenetelt érhessen el valaki, milyen viszonyban kellett lennie a párttal? Én nem voltam semmiféle viszonyban a párttal. Párton kívül voltam egészen addig, amíg a Csepel autógyárba nem kerültem. Ebben Horváth Edének meghatározó szerepe volt, nála nem volt előny a piros könyv.

191

Mi volt ebben a sok évtizedes, állandó változásokkal járó időszakban a legnehezebb feladat az Ön számára? Az igazán izgalmas, vagy fejtörésre okot adó pontok nem is technikai kérdések voltak, hanem azok a bürokrácia által támasztott akadályok, amelyeknek meg kellett felelnünk. Akikkel kereskedni akartunk, akiktől licencet akartunk vásárolni, azok kapitalisták, tehát az akkori hazai gondolkodás szerint ellenségek, nem együttműködő partnerek voltak. Az MAN-nal történt, motorlicencre, know how-ra, gyártóberendezésre történő szerződéskötés az 1960-as évek második felében például körülbelül másfél évig tartott, amíg mindent el tudtunk rendezni. Mindent be kellett biztosítani oda-vissza, még a biztosítónak a biztosítójával is szerződésre kellett lépnünk, elképesztő volt. Ehhez képest a komplett motorgyár nagyjából kilenc hónap alatt elkészült. A rendszerváltás előtti utolsó tíz évben – amikor Ön újból visszatért Győrbe – voltak-e már jelek arra vonatkozóan, hogy változások lehetnek a világ politikai és gazdasági berendezkedésében? Érzékeltünk lazulást. Ennek ellenére azt mondom, hogy emlékezetem szerint engem mindig, tehát akkor is főként a gyár termelési tevékenysége kötött le. Ugyanakkor a gyárban olyan termelési nyomás és felfutás vált érzékelhetővé akkoriban, ami véleményem szerint már nem volt egészséges. A munkások és a vezetők emiatt az elképesztő nyomás miatt már nem álltak a sarkukra a minőség megtartásának kérdésében. Mi sem jellemzi ezt jobban, mint hogy egyszer azt mondtam Horváth Edének, hogy futóműveink zajosak. Erre azt a választ kaptam, hogy annak a minősége is rossz, amit mi a szovjetektől kapunk, akkor ez miért legyen jobb? Ez a hozzáállás lezüllesztette a gyártás színvonalát, ezért nekem ez több gondot jelentett, mint bármi más. Hangsúlyozom azonban, hogy 1989-ben hihetetlennek tűnt, hogy az a felfoghatatlanul nagy rendszer, aminek része voltunk évtizedeken keresztül, összeomlott. 1989 történései milyen változásokat jelentettek a gyár életében? Minden megváltozott. Abból, hogy a rendszer összetartó erejét, vagyis a klíring rubel elszámolási rendszert megszüntették, következett az, hogy valami mást kellett volna találni a helyére. De nem volt semmi, nem volt más. Ezért megszakadtak a korábbi gazdasági kapcsolatok. Hegyekben álltak a szovjeteknek szállítandó futóművek a gyár udvarán, de nem állt rendelkezésre pénz rubelben sehol. Horváth Ede is elkerült a vállalat éléről.

192

Hogy lehetett ezt a patthelyzetet megoldani? Szerencsénk volt, mert az 1970-es évektől a nyugati üzleti kapcsolatok kiépítése megindult. Amikor a keleti kapcsolatrendszer összedőlt nullára, akkor nekünk maradtak olyan nyugati kapcsolataink és szerződéseink, amelyre hitelt kaptunk a bankoktól. Ez nagyon kritikus korszaka volt a gyárnak, mert egyáltalán nem lehettünk biztosak abban, hogy a megkapott kölcsönöket vissza is tudjuk fizetni. Ebből könnyen lehetett volna csőd is. Ezeket a kapcsolatokat tágítottuk tovább, de idő kellett ahhoz, míg elhitték rólunk, hogy ezek a balkáni emberek tudnak rendesen is dolgozni, szállítanak határidőre, komolyan veszik a minőséget. Számomra, akinek korábban a vállalati működés pénzügyi vezetésében nem volt feladatom, a rendszerváltozás utáni pénzügyi krízis megoldása jelentette az egyik legnagyobb kihívást pályafutásom alatt. Személyes meglátásom szerint, ha marad tovább az 1989 előtti rendszer, a gyárnak akkor is kellett volna tennie valamit, hogy fékezzen a termelés ütemén. Az a fajta mennyiségi fókuszú, ugyanakkor minőségi szempontokat figyelmen kívül hagyó hozzáállás, amely akkor jellemzővé vált, nem lett volna tartható soká. 2007-es nyugdíjazását követően hogy látja most a Rába jövőjét? Nehéz versenyhelyzetben van a gyár, mert az egész nyugati világgal kell versenyeznie minőségben, míg árban az egész keleti világgal. Nem könnyű ez a helyzet, de ebben a régióban mindig az volt a versenyelőny – és a Rába is ezzel tudott megkapaszkodni – hogy olyan speciális képességekkel rendelkező futóműveket tudott produkálni, aminek létrehozásában elsődleges szükséglet a szellemi tőke – természetesen a minőségi követelmények szem előtt tartása mellett.

193

12. Bibliográfia

12.1. Felhasznált levéltári források GY.M.J.V.L., Győr szabad s királyi város közgyűlési jegyzőkönyve, 1896. november hó 12-ik napjáról, 231. IV.B 1401/a/25. GY.M.J.V.L., Győr szabad s királyi város közgyűlési jegyzőkönyve, 1896. november hó 12-ik napjáról, 253. IV.B 1401/a/25. GY.M.J.V.L., Győr szabad s királyi város közgyűlési jegyzőkönyve, 1898. február hó 10-ik napjáról, 34. IV.B 1401/a/27. GY.M.J.V.L., Győr szabad s királyi város közgyűlési jegyzőkönyve, 1898. október hó 13-ik napjáról, 221. IV.B 1401/a/27. GY.M.J.V.L., Győr szabad s királyi város közgyűlési jegyzőkönyve, 1900. július hó 5-ik napjáról, 185. IV.B 1401/a/29. GY.M.J.V.L., Győr szabad s királyi város közgyűlési jegyzőkönyve, 1900. december hó 13-ik napjáról, 185. IV.B 1401/a/29. GY.M.S.M.GY.L., A Győri kir. Törvényszék iratai, Magyar Waggon és Gépgyár Rt. cégbírósági iratok, VII.1c/34. GY.M.S.M.GY.L., A győri m. kir. fa- és fémipari szakiskola iratai, Beiratkozási naplók 19031929, VIII.60/26. GY.M.S.M.GY.L., A győri m. kir. fa- és fémipari szakiskola iratai, Beírási napló a tanfolyamokról 1910. évről, VIII.60.

194

GY.M.S.M.GY.L., A győri m. kir. fa- és fémipari szakiskola iratai, Gáz, Benzin, nyersolaj motorkezelői tanfolyamok anyakönyve 1910-1928, VIII.60/8. GY.M.S.M.GY.L., A győri m. kir. fa- és fémipari szakiskola iratai, Tanfolyamok beírási naplója 1908-1909, VIII.60. GY.M.S.M.GY.L., A Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr) iratai, Geschafstberichte 1897/981902/903, XI.15/475. GY.M.S.M.GY.L., A Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr) iratai, Évi jelentések1903/19041906/1907, XI.15/476. GY.M.S.M.GY.L., A Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr) iratai, Évi jelentések 1907/19081910/1911, XI.15/477. GY.M.S.M.GY.L., A Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr) iratai, Évi jelentések 1911/1912– 1914/1915, XI.15/478.

12.2. Felhasznált nyomtatott források Ezer év törvényei (1000-1945), internetes adatbázis, készült a Corpus Juris Hungarici CD és a CompLex Jogtár felhasználásával, Wolters Kluwer Kft., 2003, www.1000ev.hu Letöltve: 2016.08.01. Értesítő a Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari Szakiskola Működéséről az 1901-1902. tanévben, I. szám, Pannónia Könyvnyomda, Győr, 1902. A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1902-1903. tanévről, II. szám, Pannónia Könyvnyomda, Győr, 1903. A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1903-1904. tanévről, III. szám, közzéteszi FLÓRIÁN Ambrus, Pannónia Könyvnyomda, Győr,1904.

195

A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1904-1905. tanévről, IV. szám, közzéteszi FLÓRIÁN Ambrus, Pannónia Könyvnyomda, Győr,1905. A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1905-1906. tanévről, V. szám, közzéteszi FLÓRIÁN Ambrus, Pannónia Könyvnyomda, Győr, 1906. A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1906-1907. tanévről, VI. szám, közzéteszi FLÓRIÁN Ambrus, Pannónia Könyvnyomda, Győr,1907. A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1907-1908. tanévről, VII. szám, közzéteszi FLÓRIÁN Ambrus, Pannónia Könyvnyomda, Győr,1908. A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1908-1909. tanévről, VIII. szám, közzéteszi FÜLEKI József, Pannónia Könyvnyomda, Győr,1909. A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1909-1910. tanévről, IX. szám, közzéteszi FÜLEKI József, Pannónia Könyvnyomda, Győr,1910. A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1910-1911. tanévről, X. szám, közzéteszi FÜLEKI József, Pannónia Könyvnyomda, Győr,1911. A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1911-1912. tanévről, XI. szám, közzéteszi FÜLEKI József, Nitsmann József Könyvnyomda, Győr,1912. A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1912-1913. tanévről, XII. szám, közzéteszi NAGY Győző, Győri Hírlap Nyomdavállalata, Győr, 1913. A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1913-1914. tanévről, XIII. szám, közzéteszi NAGY Győző, Gross Gusztáv Könyvnyomda, Győr, 1914. A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari szakiskola Értesítője az 1914-15-16. tanévről, XIIIXIV. szám, közzéteszi BOROS Rudolf, Gross Gusztáv Könyvnyomda, Győr,1916,

196

Jegyzőkönyv, Felvétetett Győrött 1896. évi deczember hó 28-ána „Magyar waggon- és gépgyár részvénytársaság” alakuló közgyüléséből, BANA József felelős szerk., Győri Tanulmányok, Tudományos Szemle 2011/33, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Tudományos Szemléje, Palatia Nyomda & Kiadó Kft, Győr, 2011, 219-222. https://library.hungaricana.hu/hu/view/GYOV_GYt_33_2011/?pg=220&layout=s Letöltve: 2016.01.30. A városi törvényhatósághoz intézett gyáralapítási beadvány szövege, Győri Hírlap, 1896. március 27, XVII. évf., 72. szám, 2.

12.3. Felhasznált irodalom ÁLDOZÓ István, A Magyar Vagon- és Gépgyár alapítása, Rába Magazin, LVIII. évfolyam, 11. szám, Rába Járműipari Holding Nyrt., Győr, 2006. november, 10-11. http://www.raba.hu/www.raba.hu/doctar/sajtokozpont/magazin/2006/Raba-2006-11.pdf Letöltve: 2016.08.11. BAKSA Péter szerk., NAGY Péter felelős kiadó, A Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola Jubileumi Évkönyve 1901-2001, Palatia Nyomda, Győr, 2001. BAJOR Tibor, A folyami szállítástól az autópályáig, A magyar közlekedés és a gazdaság kölcsönhatásai a középkortól az 1990-es évekig, G. MÁRKUS György szerk., XXI. század Tudományos Közlemények, 26. szám, Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest, 2011. szeptember, 47-64. http://epa.oszk.hu/02000/02051/00025/pdf/EPA02051_Tudomanyos_Kozlemenyek_26_2011 _szept_047-064.pdf Letöltve: 2016.05.30. BÁCSKAI Vera, Városfejlődés és városhálózat Magyarországon a 19. században, ANGI János, BARTA János szerk., Emlékkönyv L. Nagy Zsuzsa 70. születésnapjára, Multipex Media – DUP, Debrecen, 2000, 125-132.

197

BANA József, Győr legnagyobb polgármestere, Zechmeister Károly, BANA József felelős szerk., Győri

Tanulmányok,

Tudományos

Szemle

2010/30,

Győr

Megyei

Jogú

Város

Önkormányzatának Kiadványa, Palatia Nyomda & Kiadó Kft, Győr, 2010,21-43. http://library.hungaricana.hu/hu/view/GYOV_GYt_30_2010/?pg=22&layout=s Letöltve: 2016.01.30. BANA József, Győr polgármesterei, BANA József, MORVAI Gyula szerk., Városi Levéltári Füzetek, 1997/1, kiadja Győr Megyei Jogú Város Levéltára, Palatia Nyomda és Kiadó Bt., Győr, 1997, 77-94. http://library.hungaricana.hu/hu/view/GYOV_Vlf_01_1997/?pg=78&layout=s Letöltve: 2016.01.30. BÁNHÁZI Zsuzsanna, A magyar ipar legendája, A waggongyártól a Rábá-ig, Államvizsga szakdolgozat, PSZF, 1992. BELUSZKY Pál, A Dunántúl és a Kisalföld a 20. század elejének modernizációs folyamataiban, FRISNYÁK Sándor, TÓTH József szerk., A Dunántúl és a Kisalföld történeti földrajza, A Budapesten és Pécsett 2002. november 25-26-án megtartott tudományos konferencia előadásai, kiadja a Nyíregyházi Főiskola Földrajz Tanszéke és a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete, Nyíregyháza-Pécs, 2003, 43-54. BELUSZKY Pál, A kereskedés központjai és formái Magyarországon a dualizmus korában, TINER Tibor, TÓTH Tamás szerk., A falupolitikától a marketingföldrajzig, Tanulmányok Sikos T. Tamás tiszteletére, SZIE Kiadó, Gödöllő, 2013, 25-40. http://mek.oszk.hu/11900/11912/11912.pdf Letöltve: 2016.05.30. BELUSZKY Pál, A modernizáció területi differenciái a századelő Magyarországán, PÁSZTOR Cecília szerk.,„…Ahol a határ elválaszt”, Trianon és következményei a Kárpát-medencében, Nagy Iván Történeti Kör, Nógrád Megyei Levéltár, Szinbád Kht., Balassagyarmat-Várpalota, 2002. 9-30. http://library.hungaricana.hu/hu/view/NOGM_NIK_11/?pg=10#pg=10&layout=s Letöltve: 2016.04.09.

198

BELUSZKY Pál, Belső vándorlások a dualizmus korában Magyarországon, Dr. HANUSZ Árpád szerk., Földrajzi környezet – történeti folyamatok, Tanulmánykötet Dr. Frisnyák Sándor 70. születésnapja tiszteletére, Nyíregyházi Főiskola Természettudományi Főiskolai Kar Földrajz Tanszék, Nyíregyháza, 2004, 55-77. BELUSZKY Pál szerk., Magyarország történeti földrajza I., Dialóg Campus Kiadó, Bp.-Pécs, 2005. BELUSZKY Pál szerk., Magyarország történeti földrajza II., Dialóg Campus Kiadó, Bp.-Pécs, 2008. BELUSZKY Pál, GYŐRI Róbert, Magyar városhálózat a 20. század elején, Dialóg Campus Kiadó, Bp.-Pécs, 2005. BENEDEK Gábor, Adatok a dualizmus kori állami ipartámogatáshoz (1881-1914), BÓDY Zsombor, MÁTAY Mónika, TÓTH Árpád szerk., A mesterség iskolája, Tanulmányok Bácskai Vera 70. születésnapjára, Osiris Kiadó, Bp., 2000, 406-425. BEREND Iván, RÁNKI György, Magyarország gyáripara az imperializmus első világháború előtti időszakában 1900–1914, Szikra, Bp., 1955. BEREND T. Iván, Európa gazdasága a 20. században, MTA Történettudományi Intézet, Bp., 2008. BEREND T. Iván, SZUHAY Miklós, A tőkés gazdaság története Magyarországon (1848-1944), Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1978. BERÉNYI István, A kutúrtáj és -régió, mint kulturális örökség, J. ÚJVÁRY Zsuzsanna szerk., Ezredforduló – századforduló – hetvenedik évforduló, Ünnepi tanulmányok Zimányi Vera tiszteletére, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Piliscsaba, 2001, 639-650.

199

BERÉNYI István, A történeti földrajz diszciplináris kérdései, ÖTVÖS István szerk., Variációk, Ünnepi tanulmányok M. Kiss Sándor tiszteletére, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Piliscsaba, 2004, 631-651. BICZÓ Zalán, A győri Magyar Waggon- és Gépgyár mérnöki-művezetői-tiszviselői lexikona (1896-1939), Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér, Palatia Nyomda, Győr, 2015. BORBÍRÓ Virgil, VALLÓ István, Győr város építéstörténete, Akadémia Kiadó, Bp., 1956. BÖLÖNY József, HUBAI László, Magyarország kormányai 1848-2004, Akadémia Kiadó, Bp., 2004. BULLA Béla, MENDÖL Tibor, A Kárpát-medence földrajza, Kocsis Károly Társadalom és gazdaság napjainkban a Kárpát-medencében c. tanulmányával, az Országos Köznevelési Tanács 1947. évi kiadása alapján közreadja a Lucius Kiadó, Bp., 1999.

CZÉRE

Béla, Magyarország közlekedése a 19. században (1780-1914), MÁV Rt.

Vezérigazgatósága, Bp., 1997. CSIK Tamás, Az 1910-es népszámlálás Győrött, BANA József felelős szerk., Győri Tanulmányok, Tudományos Szemle 2011/32, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Tudományos szemléje, Palatia Nyomda & Kiadó Kft., Győr, 2011, 49-70. http://library.hungaricana.hu/hu/view/GYOV_GYt_32_2011/?pg=50&layout=s Letöltve: 2016.01.30. CSIK Tamás, Révfalu Győrhöz csatolásának története és az egyesítés utóélete, BANA József felelős szerk., Győri Tanulmányok, Tudományos Szemle 2010/30, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kiadványa, Palatia Nyomda & Kiadó Kft., Győr, 2010, 73-84. http://library.hungaricana.hu/hu/view/GYOV_GYt_30_2010/?pg=74&layout=s Letöltve: 2016.01.30. DONÁTH Péter, A magyar művelődés és a tanítóképzés történetéből 1868-1958, Trezor Kiadó, Bp., 2008.

200

Dr. KAPOSI Zoltán, Gazdaságtörténet, Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 1997. Dr. TÓTH József, Dr. GOLOBICS Pál, Régiók és interregionális kapcsolatok a Kárpátmedencében, FRISNYÁK Sándor szerk., A Kárpát-medence történeti földrajza, Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza, 1996, 107-119. DUSZA András, MARKÓ Tamás, HELLER László, BAUDENTISZTL Ferenc, 100 éves a Rába (1896-1996), Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Rt., Győr, 1996. FÓNAGY Zoltán, Ember és idő viszonya a 19. századi Magyarországon, GERGELY Jenő főszerk., A hosszú 19. és a rövid 20. század, ELTE BTK Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék, Bp., 2000, 137-148, FRISNYÁK Zsuzsa, A vasút hatása a magyarországi városokra, CZOCH Gábor főszerk., Korall Társadalomtörténeti Folyóirat,14. évfolyam, 52. szám, Korall Társadalomtörténeti Egyesület, Kalonda Bt., Bp., 2013, 5-20. http://epa.oszk.hu/00400/00414/00043/pdf/EPA00414_korall_2013_52.pdf Letöltve: 2016.05.30. GODENA Albert, A Győri Magyar Vagon- és Gépgyár munkaerő állományra gyakorolt vonzása a 20. század elején, FRISNYÁK Sándor főszerk., KÓKAI Sándor szerk., Történeti Földrajzi Közlemények, 4. évfolyam, 3-4. szám, Nyíregyházi Egyetem Turizmus és Földrajztudományi Intézete, MTA Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottság Történeti Földrajzi Albizottsága, Nyíregyháza, 2016, 122-138. GODENA Albert, A magyar Vagon- és Gépgyár munkaerő-állományának elemzése a győri faés fémipari szakiskola 1907/08. évi adatainak feldolgozása alapján, SZULY Rita, KRÁNITZ Péter Pál szerk., Társadalom térben és időben, Tanulmányok az új- és modernkori Magyarország eszme-, művelődés- és társadalomtörténetéről, Magyar Napló, Írott Szó Alapítvány, Bp.Piliscsaba, 2015, 41-67.

201

GÖCSEI Imre, Győr földrajza, BANA József, MORVAI Gyula szerk., Városi Levéltári Füzetek, 1997/1, kiadja Győr Megyei Jogú Város Levéltára, Palatia Nyomda és Kiadó Bt., Győr, 1997, 137-156. http://library.hungaricana.hu/hu/view/GYOV_Vlf_01_1997/?pg=138&layout=s Letöltve: 2016.01.30. GULYÁS LÁSZLÓ, Elképzelések a dualista Magyarország térszerkezetéről, különös tekintettel a regionalizmusra, MICHALKÓ Gábor főszerk., Földrajzi Közlemények, 137. évfolyam, 4. szám, Magyar Földrajzi Társaság, Heiling Média Kiadó Kft., Bp., 2013, 344-363. http://foldrajzitarsasag.hu/downloads/foldrajzi_kozlemenyek_2013_137_evf_4_pp_344.pdf Letöltve: 2016.04.09. GRATZ Gusztáv, A dualizmus kora I-II, Magyarország története 1867-1918, az Akadémiai Kiadó reprint sorozata, Bp., 1992. GRÁBICS Frigyes, Dr. HORVÁTH Sándor Domonkos, KUCSKA Ferenc szerk., Győri életrajzi lexikon, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, Győr, 2003. GYÁNI Gábor, Iparosodás és urbanizáció Magyarországon, NÉMETH Zsófia, SASFI Csaba szerk., Kőfallal sárpalánkkal, Rendi társadalom – polgári társadalom 7, A Hajnal István Kör– Társadalomtörténeti Egyesület 1993. évi debreceni konferenciájának előadásai, Csokonai Kiadó, Debrecen, 1997, 15-24. http://hajnalkor.hu/files/rendi_es_polgari_007.pdf Letöltve: 2016.09.03. GYÁNI Gábor, KÖVÉR György, Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig, Osiris Kiadó, Bp., 2006. GYIMESI Sándor, Utunk Európába, A magyar és az európai gazdaság viszonya a honfoglalástól a 20. század elejéig, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Bp., 1999. HAJDÚ Zoltán, A peremterületi migrációs folyamatok a centrumtérségek felé a dualizmus időszakában a történelmi Magyarországon, KUPA László szerk., Vándorló kisebbségek, Etnikai

202

migrációs

folyamatok

Közép-Európában

történeti

és

jelenkori

metszetben,

Pécsi

Tudományegyetem, Bookmaster Kft., Pécs, 2010, 17-24. HAMMER Gyula, Győr városföldrajzi tanulmány, Győr Szab. Kir. Város kiadása, Győr, 1936. HEGEDŰS Gyula, Közlekedésgazdaság, közlekedéspolitika, az európai és a magyar közlekedésgazdaság és közlekedéspolitika a 19-20. században, Novadat, Győr, 1995. HELLER László, A százéves Rába a honvédelem szolgálatában, Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Rt., Győr, 1996. HONVÁRI János szerk., Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig, Aula Kiadó, Bp., 1996. HORVÁTH Csaba Sándor, A közlekedés és a tér, A GYSEV és a MÁV egyes helyiérdekű vasútjainak gazdasági és társadalmi hatásai az Északnyugat-Dunántúl térségében 1920-ig, ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola Atelier – Európai Historiográfia és Társadalomtudományok Doktori Program doktori disszertáció, Budapest, 2014. http://doktori.btk.elte.hu/hist/horvathcsabasandor/diss.pdf Letöltve: 2016.05.30. Ifj. GÁRDONYI Géza, KÖLKEDI István, KISS Rudolf, IRÓFFY Kázmér, A győri Wilhelm Pieck vagon- és gépgyár története 1896-1956, Győr-Sopronmegyei Nyomda Vállalat, Győr, 1956. KALOCSAI Péter, A városi közlekedés modernizációja Magyarországon (1867-1904), H. NÉMETH István, SZÍVÓS Erika, TÓTH Árpád szerk., A város és társadalma, Tanulmányok Bácskai Vera tiszteletére, Rendi társadalom – polgári társadalom 24, A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület 2010. évi Kőszegen megrendezett konferenciájának kötete, Hajnal István Kör – Társadalomtudományi Egyesület, Bp., 2011, 62-77. http://hajnalkor.hu/files/rendi_es_polgari_024.pdf Letöltve: 2016.09.03. KARDOS József, KELEMEN Elemér, SZÖGI István, A magyar felsőoktatás évszázadai, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2000. 203

KATUS László, A modern Magyarország születése, Magyarország története 1711-1914, Kronosz Kiadó, Pécs, 2012. KLEMENT Judit, Az őrlési forgalom jelentősége a fővárosi malomvállalatok nézőpontjából, HALMOS Károly, KISS Zsuzsanna, KLEMENT Judit szerk., Piacok a társadalomban és a történelemben, Rendi társadalom – polgári társadalom 26, A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület 2012. évi debreceni konferenciájának kötete, Hajnal István Kör – Társadalomtudományi Egyesület, Bp., 2014, 211-220. KÓSA László szerk., Magyar Művelődéstörténet, Osiris Kiadó, Bp., 2000. KOVÁCS GYÖRGY, Az európai pénzügyi rendszer válságai és a magyar pénztörténet, Dr. BOTOS Balázs főszerk., Polgári Szemle, 2. évfolyam, 5. szám, Polgári Szemle Alapítvány, Bp., 2006. május, 34-50. http://www.polgariszemle.hu/app/data/107.pdf Letöltve: 2016.04.09. KOVÁCS Lajos, A 110 éves Vagongyár, A Rába története 1896-tól napjainkig, BÍRÓ Szilvia, MOLNÁR Attila, NAGY Andrea szerk., A Vagongyár alatt – A Vagongyár előtt, Római temető és középkori település a győri Árkád területén, Kiállításvezető, Győr Moson Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága, Győr, 2007, 131-162. KOZÁRI Mónika, A dualizmus kora (1867-1914), ROMSICS Ignác főszerk., Magyarország története 16, Kossuth Kiadó, Bp., 2009. http://crnl.hu/tantargyioldalak/tortenelem/archivum/mo/11.pdf Letöltve: 2016. 08.31. KÖTE Sándor, Közoktatás és pedagógia az abszolutizmus és a dualizmus korában (1849-1918), Egyetemes Neveléstörténet 43-46. füzet, Tankönyvkiadó, Bp., 1975. KÖVÉR György, Iparosodás agrárországban, Magyarország gazdaságtörténete 1848-1914, Gondolat, Bp.,1982.

204

LÁNG Péter, Az agrárizmus és viszonya az iparfejlődéshez, véderőhöz, Gazdaság- és hadtörténeti adalékok a dualizmus korához, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Bp., 2000. MAJDÁN János, Modernizáció – vasút – társadalom, Tanulmányok a vasútépítések hatásáról a XIX.-XX. században, Agora, Pécs, 2001. MÉSZÁROS István,

A katolikus iskola ezeréves története Magyarországon, Szent István

Társulat, Bp., 2000. MÉSZÁROS István, Magyar iskola: 996-1996, Előadások, cikkek, beszédek, Eötvös József Könyvkiadó, Bp., 1997. MÉSZÁROS István, Magyar iskolatípusok 996-1990, KARDOS József, LÉCES Károly szerk., A magyar neveléstörténet forrásai VI., Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Bp., 1995. MÉSZÁROS ISTVÁN, NÉMETH András, PUKÁNSZKY Béla szerk., Neveléstörténet, Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe, Osiris Kiadó, Bp., 2005. NAGY Mariann, Adatok a magyar mezőgazdaság jövedelmi viszonyainak vizsgálatához a dualizmus korában, HUDI József szerk., A fogyasztás társadalomtörténete, Rendi társadalom – polgári társadalom 18, A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája, Pápa 2004. augusztus 27-28., Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, Pápai Református Gyűjtemények, Bp.-Pápa, 2007, 157-188. http://www.hajnalkor.hu/files/rendi_es_polgari_018.pdf Letöltve: 2016.09.03. NÉMETH Attila, Gondolta volna? Rába Magazin, LXVIII. évfolyam, 1. szám, Rába Járműipari Holding Nyrt., Lapcom Zrt., Győr, 2016. február, 14. http://www.raba.hu/www.raba.hu/doctar/sajtokozpont/magazin/2016/Raba_Magazin_2016_0 1.pdf Letöltve: 2016.08.11.

205

PERGER Gyula, Pozsonytól Pasadenáig, A Zechmeister család története, BANA József felelős szerk., Győri Tanulmányok, Tudományos Szemle 2010/30, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kiadványa, Palatia Nyomda & Kiadó Kft., Győr, 2010, 9-19. http://library.hungaricana.hu/hu/view/GYOV_GYt_30_2010/?pg=10&layout=s Letöltve: 2016.01.30. PÖLÖSKEI Ferenc, Városok jogállása a kiegyezés után, ANGI János, ifj. BARTA János szerk., Emlékkönyv Orosz István 70. születésnapjára, Multiplex Media – DUP, Debrecen, 2005, 209216. RÁCZ Lajos: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 2001. REMPORT Zoltán, Magyarország vasgyártása a dualizmus korában (1867-1918), Montan Press Kft., Bp., 2005. ROMSICS Ignác, Magyarország története a XX. században, Osiris Kiadó, Bp., 2002. SÁNDOR Vilmos, Nagyipari fejlődés Magyarországon 1867-1900, Szikra, Bp., 1954. SÁRY István, Győr és a vasútak…, Bana József felelős szerk., Győri Tanulmányok Füzetek, Tudományos Közlemények 2001/6, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának kiadványa, Palatia Nyomda & Kiadó Kft., Győr, 2001. http://library.hungaricana.hu/hu/view/GYOV_Gytftk_06_2001/?pg=6&layout=s Letöltve: 2016.01.30. SZABACZKY Edit, Győr város fejlődése Zechmeister Károly polgármestersége idején, Szakdolgozat, témavezető: Nagy Ildikó, PPKE BTK, Piliscsaba, 2007. SZAKÁL Gyula, A győri elit értékrendszere és magatartása az 1870 és 1945 közötti gazdasági és politikai válságok idején, RECHNITZER Tamás főszerk., Tér és Társadalom, 24.évfolyam, 2. szám, Palatia Nyomda & Kiadó Kft., Győr, 2010, 31-43. http://www.epa.oszk.hu/02200/02251/00039/pdf/EPA02251_Ter_es_tarsadalom2620.pdf Letöltve: 2016.01.30. 206

SZAKÁL Gyula, Győr a modellváltó város 1867-1918, BANA József felelős szerk., Győri Tanulmányok, Tudományos Szemle 2011/33, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Tudományos Szemléje, Palatia Nyomda & Kiadó Kft., Győr, 2011, 13-38. http://library.hungaricana.hu/hu/view/GYOV_GYt_33_2011/?pg=14&layout=s Letöltve: 2016.01.30. SZÖGI László szerk., Hat évszázad magyar egyetemei és főiskolái, Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Bp., 1994. TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1 (1896-1945), Magyar Vagonés Gépgyár, Győr, 1972. TABICZKY Zoltánné, A Magyar Vagon- és Gépgyár története 2 (1946-1972), Magyar Vagonés Gépgyár, Győr, 1977. TIMAFFY László, Szigetköz, Gondolat, Bp., 1980. TIMAFFY László, A Szigetköz vízrajza, Mosonvármegye Könyvnyomdája, Mosonmagyaróvár, 1939. VIG Albert, Magyarország iparoktatásának története az utolsó száz évben különösen 1867 óta, Pátria Nyomda, Bp., 1932. VÖLGYI Ferenc, Győr gazdasági élete 1867-től napjainkig, Széchenyi Nyomda, Győr, 1940. VÖRÖS Katalin, A Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskola, avagy Győr első szakiskolája, SZAPPANYOS Melinda szerk., 9. Országos Interdiszciplináris Grastyán Konferencia előadásai, Pécsi Tudományegyetem Grastyán Endre Szakkollégium, Pécs, 2011, 536-549. VÖRÖS Károly: Gazdaság és társadalom a dualizmus korában, DÁVID Lajos, LENGYEL Alfréd, Z. SZABÓ László szerk., Győr várostörténeti tanulmányok, Győr Megyei Város Tanácsa, Győr, 1971, 323-404.

207

WINKLER Gábor, KURCSIS László, Győr 1539-1939, Dürer Nyomda Kft., Gyula, 1998. WINKLER Gábor, Győr városépítészete a dualizmus korában, Tóth G. Péter szerk., Struktúra és városkép, A polgári társadalom a dualizmus korában, az MTA Történettudományi Intézete, az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága, az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága és a Laczkó Dezső Múzeum veszprémi konferenciája 1997. október 16-17., Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém, 2002, 381-392. ZSUGYEL JÁNOS, Wekerle Sándor életművéről, Dr. BOTOS Balázs főszerk., Polgári Szemle, 5. évfolyam, 4. szám, Polgári Szemle Alapítvány, Bp., 2009. augusztus, 64-74. http://www.polgariszemle.hu/?view=v_article&ID=344 Letöltve: 2016.04.09. 120 év tapasztalat (1896-2016), Rába Járműipari Holding Nyrt., Győr, 2016. http://www.raba.hu/120_ev_tapasztalat.html Letöltve: 2016.08.01.

208

13. Magyar nyelvű összefoglaló Az 1896-ban alapított Győri Vagongyár alapító részvényesei már a kezdetekkor jelezték, hogy működésük biztosításához képzési támogatásra lesz szükségük Győr városától. 1901-ben indult meg ez a képzés a város új, Fa- és Fémipari Szakiskolájában, elsőként a négy éves fa- és fémipari alapszakokon, majd ezt követte 1903-tól a rövidebb szaktanfolyamok sora. Noha mind a Vagongyár, mind a Szakiskola jelenleg is Győr városában működik, a két intézmény XX. század eleji kapcsolatának vizsgálatára tudományos körökben eddig nem került sor. A különböző típusú források – nyomtatott iskolai értesítők és levéltári beiratkozási naplók – vizsgálata alapján kimutathatóvá vált a Vagongyár és a Szakiskola erős kapcsolata, mivel az iskolában végzett tanulók többsége számára a Vagongyár biztosított munkalehetőséget a képzés ideje alatt és után. A tanulók születési adatainak elemzése alapján megfogalmazott új kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy a tanulók, vagongyári dolgozók esetében detektált migráció három jelentős területet érintett Magyarországon: 1. Győri és Győr környéki települések jelentős mértékben váltak érintetté, köszönhetően a földrajzi közelségnek és az addigra kialakult vasúti közlekedés jótékony hatásának. 2. Modernizációs szempontból elmaradottabb területekről (Zala és Somogy megye, illetve Erdély) is érkeztek tanulók, a gyár által biztosított tetemes munkalehetőség következtében. 3. Magas fejlettségű, szórványos területek, melyeknek közös jellemzője volt a magas vasúti személyforgalom. A korabeli győri gazdasági élet áttekintése alapján az is bizonyítottá vált, hogy a Vagongyár szakképzési igénye és tanulói migrációra gyakorolt hatása azért volt egyedi, mert hatalmas méretéből fakadóan sokkal erőteljesebb hatást tudott kifejteni a város kis és közepes méretű ipari vállalkozásaihoz képest, ezáltal meghatározó módon befolyásolta a városi népesség növekedését, szerkezetét és összetételét is.

14. Abstract

209

Following its foundation in 1896, the shareholders of the Wagon Factory of Győr emphasized the educational demands vital for its operation, which they hoped to resolve with the support of the city. Education at the new Technical School of Wood and Metal Industry began in 1901, initially with full four-year trainings, and with shorter, more specialized courses after 1903. Although both the Wagon Factory and the Technical School operate in the city of Győr to this day, no scholarly research has been done on their relationship at the beginning of the 20th century. During the analyses of data gained from the various sources – printed school reports and archival registry records – evidence was found as to the strong relationship between the Wagon Factory and the Technical School, since the industrial unit provided employment opportunities before, during or after the trainings. Research done on the birth data of the applicants shows that three major regions of Hungary were affected in terms of labour force migration: 1. Areas in and around Győr were strongly affected due to their geographical proximity and to the mobility encouraged by the recently developed railway infrastructure.

2. Due to the many employment opportunities at the factory, applicants were attracted from even economically less developed or more distant regions (Zala and Somogy counties, or even Transylvania)

3. Various highly developed regions, sharing the common characteristic of great volumes railway traffic. Based on the study of the contemporary economic atmosphere of Győr it can also be inferred that the educational demands of the Wagon Factory and its effect on migration was unique due to its enormous size, which was naturally more attractive than that of small or medium-sized businesses. Consequently, it had a significant effect on the growth, the structure, and the composure of the city’s population.

15. Mellékletek

210

1. számú melléklet: Jegyzőkönyv362 Felvétetett Győrött 1896. évi deczember hó 28-án a „Magyar waggon- és gépgyár részvénytársaság” Jelenlevők a következő részvényaláírók és/illetve részvényesek: Név

Aláírt részvénydarab

Név

Aláírt részvénydarab

1. Feldbacher Rudolf

50

Áthozva: db

2. Dr. Fischer Sándor

50

6. Dr. Rapoch Frigyes

50

7. Szávay Gyula

50

3. Lederer Emil 4. Lederer Richard képviselve Lederer Emil által 5. Kaczander Vilmos Oldal: darab

2600

4550

8. Wottitz Gusztáv 1800

képviselve Wottitz

300

Károly által 50 4550

9. Wottitz Károly Összesen: db

50 5000

1. Lederer Emil mint alapító az alakuló közgyülést a Győrvárosi es megyei takarékpénztár helyiségében d. e. 10 órakor megnyitván, előterjeszti, hogy a részvényaláirók mindannyian ezen alakuló közgyülésre meghivottak és hogy mindannyian részint személyesen, részint képviselve megjelentek, ennélfogva tehát tekintettel arra, hogy az aláirók a tervezethez képest idejekorán az alakuló közgyülésre meghíva lettek, tekintettel továbbá arra, hogy a 9 részvényaláiró részint személyesen részint pedig képviselve van jelen, kik az egész alaptőkét képviselik ezen alakuló közgyülés a kereskedelmi törvény 154 es 155. §-a értelmében határozatképesnek tekintendő és felhivja ugyanazért a megjelent részvényaláirókat, hogy ezen alakuló közgyülésnek vezetésére elnököt, továbbá közgyülési jegyzőt és két jegyzőkönyvhitelesitőt válaszszanak. 2. A tett előterjesztés észrevétel nélkül tudomásul vétetvén, elnökül Wottitz Károly jegyzőül Dr. Rapoch Frigyes és hitelesítőkül Dr. Fischer Sándor es Szávay Gyula felkiáltás utján egyhangulag megválasztattak. 362

A dokumentum nyomtatott forrás formájában elérhető: BANA József felelős szerk., Győri Tanulmányok, Tudományos Szemle 2011/33, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Tudományos Szemléje, Palatia Nyomda & Kiadó Kft, Győr, 2011, 219-222.

211

Közgyülési elnök bemutatja az alapítók által kibocsátott és aláirt társasági tervezetet, mely szerint az alaptőke egyenként 100 frtról és bemutatóra szóló, azonban egyelőre csak 30%-kal befizetett 5000 darab részvényre felosztott 500 000 frtból áll és bemutatja a társasági tervezet kapcsán az eredeti részvényaláirási ivet, mely szerint a tervezet szerinti alaptőke az összes 5000 darab részvénynek kellő aláirása és 30%-nyi befizetése által biztosítatott. Ezen előterjesztés kapcsán Lederer Emil alapító természetben és tényleg beszolgáltat bank-pénztári jegyekben 150000 frt összeget, mint az egyenként 100 frtról és bemutatóra szóló 5000 darab részvény után 30%-kal történt és nála befolyt alaptőke befizetést. 3. Vonatkozással a kereskedelmi törvény 154. §-ának 1. pontjára és ellenvetés nélkül egyhangulag hozott határozatkép kimondatott, hogy ezen alakuló közgyülés meggyőződést szerzett magának arról, hogy az alaptőke kellő aláirás és befizetés által biztosítva van. A mi pedig a részvényekre tett 30%-nyi befizetéskép beszolgáltatott 150000 frt azaz százötvenezer frt o. é. összeget illeti, ugyanez Lederer Emil részvényesnek mint ezennel megbizott pénztárkezelőnek kiadatik azzal, hogy ezen befizetett 150000 frt alaptőke felett a törvény értelmében további rendelkezés a megválasztandó igazgatóságot megilleti. 4. Közgyülési elnök előterjeszti az alapszabályoknak az alapítók által előkészített tervezetét. 5. Közgyülési elnök felhivja a közgyűlést, hogy a társaságnak megalakulása iránt a kereskedelmi törvény 154. §-ának 3-ik pontja értelmében határozzon. Az aláirók mindannyian a társaság megalakulása mellett nyilatkozván, ellenvetés nélkül egyhangulag hozott határozatkép az elnök kimondotta azt, hogy a Magyar waggon- es gépgyár részvénytársaság az elfogadott alapszabályok alapján megalakult. 6. közgyülési elnök felhivja ezután a közgyülést, hogy az igazgatóságot és felügyelő bizottságot valaszsza meg és javasolja, hogy egyelőre 5 igazgatósági tag három évre és továbbá 4 felügyelő bizottsági tag egy évre választassék, a választás módját illetőleg pedig javasolja, hogy a titkos szavazás mellőzésével felkiáltás utjáni választás történjék. A felkiáltás utjáni választás ellen senki fel nem szólalván és továbbá a megválasztandó igazgatósági és felügyelő bizottsági tagoknak száma iránt tett elnöki javaslat ellenvetés nelkül elfogadtatván Lederer Emil részvényes ajánlata folytán felkiáltás utján egyhangulag megválasztattak:

212

I. három évi müködési időtartamra igazgatósági tagokul: 1. Dr. Fischer Sándor országgyűlési képviselő győri lakos 2. Lederer Emil gyáros, bécsi lakos 3. Lederer Richard gyáros prágai lakos 4. Wottitz Gusztáv gyárigazgató bécsi lakos 5. Wottitz Károly ügyvéd győri lakos II. egy évi müködési időtartamra felügyelő bizottsági tagokul: 1. Dr. Deáky Zsigmond 2. Kaczander Zsigmond 3. Dr. Rapoch Frigyes. 4. Szávay Gyula. 7. Elnök felhivja ezután a közgyülést, hogy a kereskedelmi törvény 154 §-ának 5-ik pontja értelmében az alapítóknak a 152. §-ban megállapított felelőssége iránt intézkedjék. Ellenvetés nélkül egyhangulag hozott határozatkép közgyülési elnök kimondotta azt, hogy Lederer Emil és Lederer Richard mint alapitok a részvényekre befizetett penzekerti további felelősség alól felmentetnek, mégis azonban Lederer Emil urnak mint megbizott pénztárkezelőnek ezen minőségbeni felelőssége épségben fentartatik. 8. Lederer Emil részvényes indítványozza, hogy a legközelebbi rendes közgyülésig terjedő működés fejében az igazgatóság évi dija - az egyénenkénti felosztás az igazgatóságnak fentartatván 2500 frtban, a felügyelő bizottság évi dija pedig összesen 600 frtban megállapítassék, és pedig az igazgatóság dijazása azzal, hogyha az évi tiszta nyereség 5%-a a megállapított 2500 frtot túlhaladná, ezen többlet is az igazgatóság dijának kiegészítésére szolgál. A tett inditvány ellenvetés nélkül egy hangulag elfogadtatván évi dijazás fejében megállapíttatott. a) az igazgatóság részére az egyévenkénti felosztás ugyan ennek fentartatván 2500 frt azzal, hogy abban az esetben, ha a tiszta nyereség 5 %-a a megállapított 2500 frt összeget tulhaladja, a mutatkozó többlet is az igazgatoságg dijának kiegészítésére fordítandó,- és b) a felügyelő bizottság részére összesen 600 frt. 213

Ezzel a közgyülésnek tárgysorozata kimerítve lévén és szólásra senki sem jelentkezvén, a közgyülés az elnök által berekesztetett.

Wottitz Karoly

Dr. Rapoch Frigyes

közgyülési elnök

közgyülési jegyző

Hitelesítjük: Szávay Gyula Dr. Fischer Sándor

2. számú melléklet: Mérlegkimutatások, nyereség és veszteség számlák363

MÉRLEGSZÁMLA - 1897-98

GY.M.S.M.GY.L., A Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr) iratai, XI.15/475-477. Az első két üzletév értékei forintban, a további évek értékei koronában kifejezve. 363

214

VAGYON Építmények

131 472, 62

TEHER Részvényesek befizetése

300 000, 00

Építmények átalakítása

48 779, 63

Elfogadványok

344 290, 03

Építmények törlesztése

1 246, 60

Intézvények

290 625, 00

Ingatlanok

7 500, 00

Jótékonysági alap

579, 23

Gyárberendezések

129 938, 52

Hitelezők

702 313, 75

Szerszámok

33 234, 98

Értékcsökkenési alap

5 202, 46

Vasúti vágányzat

24 635, 28

Átmeneti számla

3 430, 36

Villamossági berendezés

47 737, 65

Tiszta nyereség

8 534, 90

Vízvezetéki berendezés

3 926, 25

Gőzfűtési berendezés

7 436, 59

Minták

1 935, 04

Tűzoltói felszerelés

60, 54

Ingóságok

17 713, 27

Pénztár

1 288, 20

Értékpapírok

467 500, 00

Fa

150 793, 44

Vas és bádog

72 002, 49

Szegecsek és csavarok

17 451, 42

Aczél

2 228, 76

Kocsi-alkatrészek

93 653, 33

Olaj és zsiradék

1 767, 34

Festék és fénymáz

1 668, 35

Anyagszerek

2 125, 61

Szén

6 465, 85

Elkészítésben lévő megrendelések

146 244, 21

Bérelőlegek

1 268, 37

Adósok

234 901, 39 1 654 975, 73

NYERESÉG ÉS VESZTESÉGSZÁMLA - 1897-98 TARTOZIK Általános költségek 80 527, 47 Könyvek és nyomtatványok 2 618, 45 Lakbérek 4 625, 00 Tűzbiztosító díjak 4 871, 19 Betegpénztári és baleset elleni 1 248, 79 biztosítási díjak Kamatok 3 044, 78 Berendezés és felszerelés elhasználása folytáni értékcsökkenés 5 202, 46 tartalékalapja Igazgatósági díj 5 000, 00 Felügyelő-bizottsági díj

600, 00

Tiszta nyereség

8 534, 90

1 654 975, 73

KÖVETEL Össznyereség

116 273, 04

215

116 273, 04

MÉRLEGSZÁMLA - 1898-99 VAGYON Építmények Építmények átalakítása

116 273, 04

288 827, 67


1 000 000, 00

48 779, 63


40 058, 42


3 261, 16

Tartalékalap

426, 75

Ingatlanok

8 146, 35


2 896, 78

Gyárberendezések

288 524, 69

Elfogadványok

1 131 695, 87

Szerszámok

54 819, 89

Intézvények

564 375, 00

Vasúti vágányzat

57 902, 27

Hitelezők

975 103, 56


97 116, 47

Átmeneti számla

4 466, 24


4 069, 81

Nyereségáthozatal (1898. 06. 01.)

8 108, 15


14 717, 80

Tiszta nyereség

40 203, 79

Minták

9 219, 94


1 916, 48

Ingóságok

33 788, 92

Pénztár

3 716, 54

Értékpapírok

703 250, 00

Váltók

2 000, 00

Fa

311 013, 95

Vas és bádog

147 633, 93

Szegecsek és csavarok

53 417, 37

Aczél

1 863, 92

Olaj és zsiradék Festék és fénymáz Anyagszerek Szén Kocsialkatrészek és elkészítésben lévő megrendelések Bérelőlegek Adósok

1 948, 17 9 374, 14 3 208, 08 1 320, 40 310 205, 68 834, 25 1 306 457, 05 3 767 334, 56

NYERESÉG ÉS VESZTESÉGSZÁMLA - 1898-99 TARTOZIK Általános költségek

305 682, 79

Könyvek és nyomtatványok Lakbérek Betegpénztári és baleset elleni biztosítási díjak Jutalékok

3 615, 47 3 500, 00

Igazgatósági díj

5 000, 00

Felügyelő-bizottsági díj

750, 00

3 767 334, 56

KÖVETEL Nyereségáthozatal 1898. június 1éről Össznyereség

8 108, 15 403 502, 74

6 699, 17 3 195, 56

216

Értékcsökenési tartalékalap Nyereségáthozatal 1898. június 1éről Tiszta nyereség

34 855, 96 8 108, 15 40 203, 79 411 610, 89

411 610, 89

MÉRLEGSZÁMLA - 1899-1900 VAGYON Építmények

666 148, 24


2 000 000, 00

Építmények átalakítása

97 559, 26


157 033, 51


9 455, 91

Tartalékalap

4 873, 88

Ingatlanok

16 430, 18

Külön tartalékalap

20 000, 00

Gyárberendezések

644 674, 06

Adó tartalékalap

10 000, 00

Szerszámok

179 098, 08


8 297, 72

Vasúti vágányzat

156 911, 57

Elfogadványok

2 086 055, 99


221 588, 92

Intézvények

2 246 250, 00


10 369, 31

Hitelezők

3 059 436, 53

Gőzfűtési berendezés Minták Tűzoltói felszerelés Ingóságok Pénztár Értékpapírok

49 382, 36 30 853, 24 5 068, 68 87 645, 53 11 946, 38 1 895 357, 08

Nyereségáthozatal (1899.06,01.) Tiszta nyereség

2 603, 50 133 395, 03

Váltók

8 000, 00

Fa Vas és bádog Szegecsek és csavarok

1 174 324, 93 486 691, 92 126 162, 56

Aczél Olaj és zsiradék Festék és fénymáz

9 594, 37 5 935, 87 32 075, 46

Anyagszerek

7 672, 13

Szén Kocsialkatrészek és elkészítésben lévő megrendelések Bérelőlegek

6 863, 00

Szabadalmak

18 365, 74

Accumulátorgyár berendezése

101 242, 21

Accumulátorgyári anyagkészlet Átmeneti számla Adósok

102 642, 84 70 077, 24 1 124 294, 13

2 370 004, 98 1 509, 98

9 727 946, 16

9 727 946, 16

NYERESÉG ÉS VESZTESÉGSZÁMLA - 1899-1900 TARTOZIK KÖVETEL

217

Általános költségek

572 473, 75

Könyvek és nyomtatványok Lakbérek Betegpénztári és baleset elleni biztosítási díjak Jutalékok

7 701, 10 7 000, 00

Igazgatósági díj

10 000, 00

Felügyelő-bizottsági díj Az accumulátor-osztály általános költségei Értékcsökkenési tartalékalap Nyereségáthozatal 1899. június 1éről Tiszta nyereség

1 500, 00

Nyereségáthozatal 1899. június 1éről Össznyereség

2 603, 50 848 273, 12

12 326, 74 14 124, 92

12 834, 91 76 916, 67 2 603, 50 133 395, 03 850 876, 62

850 876, 62

MÉRLEGSZÁMLA - 1900-01 VAGYON Építmények és ingatlanok

1 077 472, 79

TEHER Részvénytőke

4 000 000, 00


12 336, 73

Értékcsökkenési tartalékalap

272 033, 51

Gyárberendezések és villamos telep 1 446 400, 29 Ingóságok, szerszámok és minták 521 728, 08 Vasúti vágányzat 177 896, 19

Tartalékalap Külön tartalékalap Adó tartalékalap

11 543, 63 20 000, 00 10 000, 00

Vízvezetéki berendezés Gőzfűtési berendezés Tűzoltói felszerelés

14 244, 07 51 998, 22 5 841, 00

Jótékonysági alap Elfogadványok Intézvények

11 177, 23 3 053 174, 73 2 126 250, 00

Pénztár készlet

19 209, 20

3 859 310, 89

Értékpapírok

1 927 262, 32

Váltók

8 000, 00

Hitelezők Nyereségáthozatal 1900. június 1éről Tiszta nyereség

Anyagkészletek Kocsialkatrészek és elkészítésben lévő megrendelések Bérelőlegek

2 213 956, 83

Szabadalmak

19 418, 87

Átmeneti számla

102 626, 30

Adósok

2 275 606, 31

113 458, 46

3 608 768, 58 3 511, 45

13 486 277, 23 NYERESÉG ÉS VESZTESÉGSZÁMLA - 1900-01 TARTOZIK Általános költségek

9 328, 78

1 027 528,23

Az igazgatóság és felügyelőbizottság tiszteletdíja az 1900/1901. 10 205,00 üzletévre

13 486 277, 23

KÖVETEL Nyereségáthozatal 1900. június 1éről A teljesített rendelések egyenlege

9 328,78 1 389 106,68

218

Időleges kamatok a nagyobbított részvénytőke után Adó Bélyegilleték az újonnan kibocsátott részvények után Tűzbiztosítási díjak Betegpénztári és baleset biztosítási díjak Lakbérek Értékcsökkenési tartalékalap hozzájárulás az 1900/1901. évre Nyereségáthozatal 1900. június 1éről Tiszta nyereség

11 250,00 22 909,98 6 300,00 54 169,98 20 765,03 7 520,00 115 000,00 9 328,78 113 458,46 1 398 435,46

MÉRLEGSZÁMLA - 1901-02 VAGYON Építmények és ingatlanok Építmények törlesztése Gyárberendezések és villamos telep Vasúti vágányzat

1 398 435,46

1 257 047, 75 14 069, 85 2 117 080, 53 192 384, 84

TEHER Részvénytőke Értékcsökkenési tartalékalap Tartalékalap Külön tartalékalap

4 000 000, 00 450 000, 00 17 216, 55 20 000, 00


15 509, 49

Adó tartalékalap

10 000, 00


72 084, 82


13 402, 08


11 395, 40

Elfogadványok

2 077 004, 43

Pénztár készlet

33 977, 22

Intézvények

2 126 250, 00

Értékpapírok

1 908 650, 00

3 592 773, 58

Anyagkészletek

1 328 306, 03

Szerszámok és ingóságok

538 775, 46

Hitelezők Nyereségáthozatal 1901. június 1éről Tiszta nyereség

Minták Kocsialkatrészek és készülőfélben lévő megrendelések Könyvtár, fényképek és tervrajzok

44 122, 40

Istálló

2 972, 52

Szabadalmak

24 800, 13

Átmeneti tételek

22 059, 52

Adósok

2 465 941, 51

17 114, 32 4 566, 36

2 249 349, 57 29 800, 28

12 328 327, 32


1 491 105, 35

Az igazgatóság és felügyelőbizottság tiszteletdíja az 1901/1902. üzletévre

12 000, 00

12 328 327, 32


17 114, 32 1 809 313, 41

219

Adó

30 750, 96

Tűzbiztosítási díjak Betegpénztári és baleset biztosítási díjak Értékcsökkenési tartalékalap hozzájárulás az 1901/1902. évre Nyereségáthozatal 1901. június 1éről Tiszta nyereség

39 217, 31 53 706, 94 177 966, 49 17 114, 32 4 566, 36 1 826 427, 73


1 826 427, 73

1 381 869, 14


4 000 000, 00

Építmények törlesztése Gyárberendezések és villamos telep Vasúti vágányzat

14 457, 77 2 239 127, 49 228 915, 28

Értékcsökkenési tartalékalap Tartalékalap Külön tartalékalap

630 000, 00 17 444, 87 20 000, 00


28 492, 05

Adó tartalékalap

10 000, 00


67 296, 06


13 781, 80


1 922, 75

Elfogadványok

2 337 946, 49

Pénztár készlet

27 749, 31

Intézvények

2 126 250, 00

Értékpapírok

1 928 650, 00

Hitelezők

6 306 576, 52

Anyagkészletek

2 370 892, 96

45 180, 04

Szerszámok, minták és ingóságok

518 940, 70

Áruk és szabadalmak

4 889 074, 53

Átmeneti tételek Nyereségáthozatal 1902. június 1éről Tiszta nyereség

Könyvtár, fényképek és tervrajzok

49 339, 68

Istálló

3 134, 50

Adósok

1 791 442, 38 15 541 304, 60

NYERESÉG ÉS VESZTESÉGSZÁMLA - 1902-03 TARTOZIK Általános költségek Az igazgatóság és felügyelőbizottság tiszteletdíja az 1902/1903. üzletévre Adó Tűzbiztosítási díjak Betegpénztári és baleset biztosítási díjak Értékcsökkenési tartalékalap hozzájárulás az 1902/1903. évre Nyereségáthozatal 1902. június 1éről Tiszta nyereség

1 317 212, 19 13 795, 00

21 452, 36 12 672, 52

15 541 304, 60


21 452, 36 1 641 172, 02

28 186, 22 42 267, 66 47 038, 43 180 000, 00 21 456, 36 12 672, 52

220

1 662 628, 38


1 662 624, 38

1 592 886, 60


4 000 000, 00


17 338, 89


830 000, 00

Gyárberendezések és villamos telep

2 569 012, 42

Tartalékalap

18 078, 49

Vasúti vágányzat

218 653, 74


20 000, 00


28 817, 45

Adó tartalékalap

10 000, 00

Gőzfűtési berendezés Tűzoltói felszerelés Pénztár készlet

66 385, 06 2 211, 20 41 758, 85

Jótékonysági alap Elfogadványok Intézvények

13 962, 18 2 234 957, 85 2 126 250, 00

Értékpapírok

1 943 127, 96

Hitelezők

7 082 584, 52

Küldevények

10 500, 00

62 990, 61

Anyagkészletek

1 728 820, 06

Szerszámok, minták és ingóságok

508 453, 98



6 112 161, 32

Könyvtár, fényképek és tervrajzok

75 261, 88

Istálló

4 454, 30

Adósok

1 513 068, 46 16 432 912,17

NYERESÉG ÉS VESZTESÉGSZÁMLA - 1903-04 TARTOZIK Általános költségek Az igazgatóság és felügyelőbizottság tiszteletdíja az 1903/1904. üzletévre Adó

1 423 799, 02

597, 26

16 432 912,17

KÖVETEL Nyereségáthozatal 1903. június 1éről

33 491, 26

12 500, 00

Értékpapírkamatok

135 316, 95

16 726, 05

A teljesített rendelések egyenlege

1 597 912, 97

Tűzbiztosítási díjak

44 628, 70

Jóléti díjak Értékcsökkenési tartalékalap hozzájárulás az 1903/1904. évre Nyereségáthozatal 1903. június 1éről Tiszta nyereség

34 978, 89 200 000, 00 33 491, 26 597, 26 1 766 721, 18

MÉRLEGSZÁMLA - 1904-05 VAGYON Telkek és építmények Építmények törlesztése Gyárberendezések és villamos telep

33 491, 26

1 756 142, 59 20 220, 01 2 801 273, 18

1 766 721, 18

TEHER Részvénytőke Értékcsökkenési tartalékalap Tartalékalap

4 000 000, 00 1 030 000, 00 18 108, 35

221

Vasúti vágányzat Vízvezetéki berendezés Gőzfűtési berendezés Tűzoltói felszerelés Pénztár készlet

221 219, 37 30 138, 69 68 511, 31 10 240, 74 33 866, 81

Külön tartalékalap Adó tartalékalap Jótékonysági alap Elfogadványok Intézvények

Értékpapírok

2 091 096, 55

Hitelezők

Küldevények

2 628, 00

Anyagkészletek

2 446 314, 79

Szerszámok, minták és ingóságok Áruk és szabadalmak Könyvtár, fényképek és tervrajzok Istálló Adósok

716 249, 51 7 673 193, 49 72 065, 32 5 925, 21 2 260 264, 62


20 209 350,19

NYERESÉG ÉS VESZTESÉGSZÁMLA - 1904-05 TARTOZIK

20 000, 00 10 000, 00 11 584, 31 1 641 100, 29 2 126 250, 00 11 266 441, 76 46 640, 38 34 058, 66 5 166, 44

20 209 350, 19


1 437 582, 55

Adó

18 867, 96

KÖVETEL Nyereségáthozatal 1904. június 1éről Értékpapírkamatok


35 873, 90


Jóléti díjak Értékcsökkenési tartalékalap hozzájárulás az 1905/1906. évre Nyereségáthozatal 1905. június 1éről Tiszta nyereség

38 987, 07

34 058, 66

1 613 906, 04

122 571, 88

200 000, 00 34 058, 66 5 166, 44 1 770 536,58

1 770 536,58

MÉRLEGSZÁMLA - 1905-06 VAGYON Telkek és építmények

2 116 105, 93


4 000 000, 00

Gyárberendezések és villamos telep

3 070 546, 55


1 230 000, 00

Vasúti vágányzat

306 247, 85

Tartalékalap

18 366, 67


32 193, 26


20 000, 00


70 587, 81

Adó tartalékalap

10 000, 00


12 767, 33


13 108, 62

Pénztár készlet Értékpapírok Anyagkészletek Szerszámok, minták és ingóságok

47 650, 59 200 948, 05 1 941 308, 34 1 032 728, 32

2 079 699, 30 2 126 250, 00 8 283 153, 57 28 417, 73


2 788 938, 04

Adósok

6 229 721, 24

Elfogadványok Intézvények Hitelezők Átmeneti tételek Nyereségáthozatal 1905. június 1éről Tiszta nyereség

38 966, 78 1 780, 64

222

17 849 743, 31

NYERESÉG ÉS VESZTESÉGSZÁMLA - 1905-06 TARTOZIK

17 849 743, 31


1 754 824, 09

Adó

8 599, 70

KÖVETEL Nyereségáthozatal 1904. június 1éről Értékpapírkamatok


41 241, 01


Jóléti díjak Értékcsökenési tartalékalap hozzájárulás az 1905/1906. évre Nyereségáthozatal 1905. június 1éről Tiszta nyereség

56 880, 07

2 035 435, 00

27 890, 51

200 000, 00 38 966, 78 1 780, 64 2 102 292, 29

MÉRLEGSZÁMLA - 1906-07 VAGYON Gyártelep (Telek, épületek, gépek, berendezések és telepek) Szerszámok és eszközök Szabadalmak Pénztár készlet Értékpapírok Küldevények Anyagkészletek Félgyártmányok és áruk Adósok Átmeneti tételek

38 966, 78

2 102 292, 29

TEHER 4 923 884, 22

Részvénytőke

4 000 000, 00

412 191, 68 20 000, 00 30 643, 76 76 500, 00 11 655, 66 2 647 036, 27 1 684 435, 27 5 066 086, 14 69 738, 12

Értékcsökkenési tartalékalap Tartalékalap Jótékonysági alap Elfogadványok Intézvények Hitelezők Tiszta nyereség

1 560 000, 00 59 114, 09 16 459, 77 823 731, 15 2 126 250, 00 6 340 769, 88 15 846, 23

14 942 171, 12

14 942 171, 12

NYERESÉG ÉS VESZTESÉGSZÁMLA - 1906-07 TARTOZIK Általános költségek 1 787 837, 05

KÖVETEL Értékpapírkamatok

10 217, 49

Adó

17 277, 83


2 748 364, 75

Értékleírás

300 000, 00

Kamatok

637 621, 13

Tiszta nyereség

15 846, 23 2 758 582, 24

MÉRLEGSZÁMLA - 1907-08 VAGYON Gyártelep (Telek, épületek, gépek, berendezések és telepek)

2 758 582, 24

TEHER 5 034 035, 47

Részvénytőke

4 000 000, 00

223

Szerszámok és eszközök Szabadalmak Pénztár készlet Értékpapírok Küldevények Anyagkészletek Félgyártmányok és áruk Adósok Veszteség

396 139, 40 20 000, 00 42 570, 84 76 500, 00 1 270, 67 4 002 160, 33 2 610 098, 43 4 263 054, 08 574 090, 81

Értékcsökkenési tartalékalap Tartalékalap Jótékonysági alap Elfogadványok Intézvények Hitelezők Átmeneti tételek

1 860 000, 00 74 960, 32 20 037, 73 1 338 116, 58 2 125 750, 00 7 456 016, 86 145 038, 54

17 019 920, 03


2 031 031, 64

Adó

21 925, 08

Értékleírás

300 000, 00

Kamatok

511 928, 85

Veszteség követeléseken

196 050, 39

17 019 920, 03

KÖVETEL A teljesített rendelések nyers jövedelme Veszteség

2 486 845, 15 574 090, 81

3 060 935, 96

MÉRLEGSZÁMLA - 1908-09 VAGYON Gyártelep (Telek, épületek, gépek, berendezések és telepek) Szerszámok és eszközök Szabadalmak Pénztár készlet Értékpapírok Anyagkészletek Félgyártmányok és áruk Adósok

3 060 935, 96

TEHER 5 268 020, 51

Részvénytőke

4 000 000, 00

341 510, 99 1, 00 31 627, 73 76 500, 00 2 784 952, 99 2 085 319, 50 4 405 680, 29

Értékcsökkenési tartalékalap Tartalékalap Jótékonysági alap Elfogadványok Intézvények Hitelezők Átmeneti tételek Tiszta nyereség (az 574 090, 81 korona veszteség áthozatal törlesztése után)

2 160 000, 00 74 960, 32 24 157, 69 732 219, 15 2 126 250, 00 5 632 448, 00 165 783, 62

14 993 613, 01


2 175 149, 86

Adók Kamatok

32 279, 59 444 605, 62

77 794, 23

14 993 613, 01

KÖVETEL A teljesített jövedelme

rendelések

nyers

3 623 919, 11

224

Értékleírás

300 000, 00

Leírás a szabadalmak értékéből

19 999, 00

Veszteség előhozatal

574 090, 81

Nyereségmaradvány

77 794, 23 3 623 919, 11

MÉRLEGSZÁMLA - 1909-10 VAGYON Gyártelep (Telek, épületek, gépek, berendezések és telepek) Szerszámok és eszközök Szabadalmak Pénztár készlet Értékpapírok Anyagkészletek Félgyártmányok és áruk Adósok

3 623 919, 11

TEHER 5 345 459, 36

Részvénytőke

4 000 000, 00

307 853, 25 1, 00 36 442, 27 76 500, 00 1 440 327, 95 1 031 289, 46

Értékcsökkenési tartalékalap Tartalékalap Jótékonysági alap Intézvények Hitelezők Átmeneti tételek Nyereség áthozatal 1909. június 1.éről Tiszta nyereség

2 460 000, 00 107 554, 57 22 125, 92 2 126 250, 00 2 068 676, 21 151 290, 01

2 957 119, 74

11 194 993, 03


1 473 732, 80

Adó

14 790, 54

Kamatok

206 827, 42

Értékleírás Nyereség áthozat 1909. június 1.éről Tiszta nyereség

300 000, 00

213 896, 34 11 194 993, 03

KÖVETEL Nyereség áthozat 1909. június 1.éről A teljesített rendelések nyers jövedelme

45 199, 98 2 209 247, 10

45 199, 98 213 896, 34 2 254 447, 08

MÉRLEGSZÁMLA - 1910-11 VAGYON Gyártelep (Telek, épületek, gépek, berendezések és telepek) Szerszámok és eszközök Szabadalmak Pénztár készlet Értékpapírok Anyagkészletek Félgyártmányok és áruk

45 199, 98

2 254 447, 08

TEHER 5 270 404, 72

Részvénytőke

4 000 000, 00

288 232, 17 1, 00 41 617, 19 76 500, 00 1 419 739, 61 814 655, 17

Értékcsökkenési tartalékalap Tartalékalap Jótékonysági alap Intézvények Hitelezők Átmeneti tételek

2 760 000, 00 118 249, 39 21 505, 90 2 126 250, 00 794 190, 80 148 788, 28

225

Adósok

2 309 849, 50

Nyereség áthozatal 1910. június 1.éről Tiszta nyereség

10 220 999, 36

NYERESÉG ÉS VESZTESÉGSZÁMLA - 1910-11 TARTOZIK KÖVETEL Általános költségek 1 695 797, 30 Nyereség áthozat 1910. június 1.-éről A teljesített rendelések nyers Adó 22 873, 95 jövedelme Kamatok 78 236, 11

48 401, 50 203 613, 49 10 220 999, 36

48 408, 50 2 300 520, 85

Értékleírás 300 000, 00 Nyereség áthozat 1910. június 1.48 401, 50 éről Tiszta nyereség 203 613, 49 2 348 922, 35

2 348 929, 35

226

3. számú melléklet: A fa- és fémipari szakok tanulóinak névsora364

1901/1902 ÉVF. SZAK

NÉV

I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I.

Kiss László Papp Gábor Szabó Ernő Tóth Lajos id. Valentin Ferenc Brischa Béla Dávid Béla Fodor Ferenc Goldmann Géza Hegedüs Zoltán Hollós László Herák Béla Horváth Béla Káplán Lajos Knausz Mihály Mándl József Ratkovszky Sándor Rehberger Sándor Rosenfeld Alfréd Sárközy Zoltán Schneider Pál Schön Miksa Singer Rezső Tóth Lajos ifj.

364

Faipari szak Faipari szak Faipari szak Faipari szak Faipari szak Fémipari szak Fémipari szak Fémipari szak Fémipari szak Fémipari szak Fémipari szak Fémipari szak Fémipari szak Fémipari szak Fémipari szak Fémipari szak Fémipari szak Fémipari szak Fémipari szak Fémipari szak Fémipari szak Fémipari szak Fémipari szak Fémipari szak

A szakiskolai értesítők összesítése alapján.

SZÜL. IDŐ 1884 1886 1887 1886 1883 1886 1884 1885 1885 1887 1886 1887 1884 1888 1886 1888 1888 1884 1886 1889 1886 1886 1884 1889

SZÜL. HELY

KOR

VALLÁS

Komárom Komárom Csilizradvány Bőny Komárom Debrecen Csáva Kővágóörs Szepesbéla Szolnok Győr Győr Győr Nemesdéd Győr Arad Eszék Egyed Győr Óbuda Győr Győrsziget Kisbarátfalva Nezsider

18 16 15 16 19 16 18 17 17 15 16 15 18 14 16 14 14 18 16 13 16 16 18 13

római katolikus református római katolikus református római katolikus római katolikus evangélikus evangélikus izraelita római katolikus izraelita római katolikus római katolikus izraelita római katolikus izraelita római katolikus izraelita izraelita református evangélikus izraelita izraelita református

SZÜLŐK SZORFOGLALKOZÁSA GALOM asztalos 1 asztalos 1 magánzó kis földbirtokos 4 posta és távirdai tisztv. 3 üzletvezető 1 végrehajtó 2 rendőrbiztos 2 vendéglős 2 irodatiszt 2 pék 2 özvegyasszony előnyomdász 3 kántor 2 kereskedő 3 borkereskedő 3 földbirtokos 2 mészáros 2 ügynök gépész 2 szabó 2 tanító 3 mészáros 1 fogházőr 3 Átlag: 2,19

ELŐMENETEL 1 1 4 4 1 2 2 2 2 2 4 2 4 4 2 2 4 3 3 2 4 Átlag: 2,62

MEGJEGYZÉS

kimaradt osztályt ismétel pótvizsgára mehet

kimaradt pótvizsgára mehet osztályt ismétel osztályt ismétel

kimaradt osztályt ismétel

osztályt ismétel

1902/1903 ÉVF. I.

SZAK Faipari

NÉV Füredi István

ELMÉLET elégtelen

4

I. I.

Faipari Faipari

Kis Jenő Kis Károly

jó jó

2 2

I. I.

Faipari Faipari

Pap János Pavelcze Mihály

jó -

2

I.

Faipari

Schönauer Gyula

elégséges

3

I. I.

Faipari Faipari

Szabó László Szabó Pál

elégséges elégséges

3 3

I. II.

Faipari Faipari

Winkle Gyula Kiss László

elégtelen jeles

4 1

II. II.

Faipari Faipari

Papp Gábor Valentin Ferenc

jó elégtelen

2 4

I.

Fémipari

Bauer Mihály

elégtelen

4

I. I.

Fémipari Fémipari

Czeiner Antal Eördögh Imre

elégséges elégtelen

3 4

I. I.

Fémipari Fémipari

Gerstl Lipót Hirschl Péter

elégtelen elégséges

4 3

I.

Fémipari

Kálnai Béla

elégséges

3

I. I.

Fémipari Fémipari

Kálnai Jenő Klein Henrik

jó

2

I. I.

Fémipari Fémipari

Kubicsek Béla Krudy Ödön

elégséges jó

3 2

I. I.

Fémipari Fémipari

Meerheim József Plander Lajos

elégtelen -

4

I.

Fémipari

Reichenfeld Miksa

elégtelen

4

I. I.

Fémipari Fémipari

Reif Zoltán Salamon Jenő

elégséges elégséges

3 3

I. I.

Fémipari Fémipari

Sárközy Zoltán Tóbl istván

jó elégséges

2 3

I.

Fémipari

Tóth Mihály

-

I. I.

Fémipari Fémipari

Tóth Lajos Vadász Jenő

elégséges -

I. II.

Fémipari Fémipari

Vörös Béla Brischa Béla

jó

2

II. II.

Fémipari Fémipari

Dávid Béla Fodor Ferenc

elégtelen jó

4 2

II.

Fémipari

Goldmann Géza

elégséges

3

II. II.

Fémipari Fémipari

Hegedüs Zoltán Hollós László

jeles jeles

1 1

II. II.

Fémipari Fémipari

Káplán Lajos Ratkovszky Sándor

elégséges elégtelen

3 4

II.

Fémipari

Rehberger Sándor

jó

2

II. II.

Fémipari Fémipari

Schneider Pál Schön Miksa

elégséges

3

3

MŰHELYGYAK. MEGJEGYZÉS 3 osztályt ismétel elégséges

jeles jeles jó elégséges jó jeles elégséges jeles jó elégséges jeles jó jó elégséges jó jó jó elégséges jeles elégséges jó elégséges jeles jó elégséges jó jó jó jó jó jeles jeles elégséges elégséges elégséges elégséges

1 1 2 kilépett 3 2 1 3 pótvizsgára mehet 1 2 3 pótvizsgára mehet 1 pótvizsgára mehet 2 2 osztályt ismétel 3 pótvizsgára mehet 2 2 kilépett 2 3 1 3 osztályt ismétel kilépett 2 pótvizsgára mehet 3 1 2 3 kilépett 2 kilépett kilépett 2 2 pótvizsgára mehet 2 2 1 1 3 3 pótvizsgára mehet 3 kilépett 3

228

1902/1903 ÉVF. II.

SZAK Fémipari

NÉV Singer Dezső

ELMÉLET jó

2

Átlag: 2,82

ÉVF. I. I. I. I. I. I. I. I. I. II. II. II. II. II. II. II. III. III. III. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I.

SZAK Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari

NÉV Bándy Antal Bándy Jenő Fiala József Füredi István Gombos Gyula Hollós Kornél Kelemen Lajos Rajts Jenő Steixner József Kis Jenő Kis Károly Pap János Schönauer Gyula Szabó László Szabó Pál Winkle Gyula Kiss László Papp Gábor Valentin Ferenc Altenthaler József Bauer Mihály Bódizs András Dolezsai Béla Eördögh Imre Erdős Andor Földváry János Hujber Jenő Jófejű Ferenc Kálóczy Sándor Kiss Henrik Kováts Béla Kozma Dezső Kuster Ödön Meerheim József Morva József Nits Ferenc Plander Lajos Róna Adolf

1903/1904 ELMÉLET elégtelen jó elégséges jeles jeles jó elégtelen jó jó jó elégséges elégséges elégséges jeles jó elégtelen jó elégséges jó jó elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges elégtelen elégtelen elégséges elégtelen elégtelen jó jó

MŰHELYGYAK. MEGJEGYZÉS 1 jeles Átlag: 2,08

4 2 3 1 1 2 4 2 2 2 3 3 3 1 2 4 2 3 2 2 3 3 3 3 3 4 4 3 4 4 2 2

MŰHELYGYAK. elégtelen 4 jó 2 elégséges 3 jeles 1 jeles 1 jó 2 elégséges 3 jeles 1 jeles 1 jó 2 elégtelen 4 jó 2 jeles 1 jeles 1 jó 2 jeles 1 jeles 1 elégséges 3 elégséges 3 jeles 1 elégséges 3 jeles 1 jeles 1 elégséges 3 elégséges 3 jó 2 elégtelen 4 jó 2 jó 2 elégtelen 4 jó 2 jó 2

MEGJEGYZÉS osztályt ismétel

kimaradt

kimaradt pótvizsgára mehet

osztályt ismétel

kimaradt

kimaradt pótvizsgára mehet

pótvizsgára mehet kimaradt osztályt ismétel kimaradt pótvizsgára mehet

229

ÉVF. I. I. I. I. I. I. I. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III.

ÉVF. I. I. I. I. II. II. II. II. II. II.

SZAK Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari

SZAK Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari

NÉV Röck Gyula Schnepp Manó Schödlbauer Willibald Tachauer Sándor Tóth Sándor Valentin Gyula Váradi Pál Czeiner Antal Gerstl Lipót Hirschl Péter Klein Henrik Krudy Ödön Kubicsek Béla Reichenfeld Miksa Salamon Jenő Sárközy Zoltán Tóth Lajos Vörös Béla Brischa Béla Dávid Béla Fodor Ferenc Goldmann Géza Hegedüs Zoltán Hollós László Káplán Lajos Ratkovszky Sándor Rehberger Sándor Schön Miksa Singer Rezső

NÉV Bándy Antal Fejér János Mendel János Nyári Gábor Bándy Jenő Fiala József Gombos Gyula Hollós Kornél Rajts Jenő Steixner József

1903/1904 ELMÉLET elégtelen jeles elégséges elégtelen elégtelen elégtelen elégtelen elégséges jó elégséges elégtelen jó elégséges jó elégséges elégséges jeles jó jó jó jeles jeles jó jó jó jó jó Átlag: 2,61

1904/1905 ELMÉLET elégséges elégséges jó elégtelen jó elégtelen jeles jeles elégséges elégtelen

4 1 3 4 4 4 4 3 2 3 4 2 3 2 3 3 1 2 2 2 1 1 2 2 2 2 2

3 3 2 4 2 4 1 1 3 4

MŰHELYGYAK. elégséges 3 jeles 1 elégséges 3 elégséges 3 jó 2 elégtelen 4 elégséges 3 elégséges 3 jeles 1 jó 2 elégséges 3 jó 2 jó 2 jó 2 jó 2 elégséges 3 jó 2 jó 2 jeles 1 elégséges 3 jeles 1 jó 2 jó 2 jó 2 elégséges 3 elégséges 3 jó 2 Átlag: 2,2

MEGJEGYZÉS kimaradt pótvizsgára mehet

MŰHELYGYAK. jó 2 jó 2 jó 2 jó 2 jeles 1 elégtelen 4 jó 2 jeles 1 jeles 1 elégséges 3

MEGJEGYZÉS

osztályt ismétel meghalt osztályt ismétel kimaradt pótvizsgára mehet

pótvizsgára mehet

pótvizsgára mehet osztályt ismétel

pótvizsgára mehet

230

ÉVF. III. III. III.

SZAK Faipari Faipari Faipari

NÉV Pap János Szabó László Szabó Pál

IV.

Faipari

Kiss László

IV. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II.

Faipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari

Papp Gábor Babos Gábor Baternai Gyula Bauer Jenő Bedy József Bőhm Jenő Czigány Károly Derzsi József Erdély Lajos Hemestreich László Hujber István Kell Gyula Kocsis József Kohn Izidor Kohn László Kozma Dezső Leitner Gyula Lipovitz Lajos Messinger Emil Nagy Andor Reichenfeld Lajos Standt János Standt Sándor Szemeliker András Till Ede Tóth Sándor Valtmann József Váradi Pál Altenthaler József Bauer Mihály Bódizs András Dolezsai Béla Eördögh Imre Erdős Andor Földvári János Hujber Jenő Jófejű Ferenc Kálócy Sándor Kiss Henrik Kuster Ödön Morva József

1904/1905 ELMÉLET MŰHELYGYAK. MEGJEGYZÉS kimaradt elégséges 3 jó 2 jó 2 jeles 1 Faipari szövetk., jeles 1 jeles 1 Komárom jeles 1 jó 2 Apjánál, Komárom jó 2 jeles 1 elégséges 3 elégséges 3 elégséges 3 elégséges 3 kimaradt elégséges 3 elégséges 3 elégséges 3 elégséges 3 kimaradt elégtelen 4 jó 2 osztályt ismétel elégséges 3 elégséges 3 kimaradt elégséges 3 elégséges 3 elégtelen 4 jó 2 pótvizsgára mehet elégtelen 4 elégtelen 4 osztályt ismétel elégtelen 4 elégséges 3 pótvizsgára mehet elégséges 3 elégséges 3 elégséges 3 elégséges 3 elégséges 3 elégséges 3 kimaradt kimaradt elégtelen 4 elégtelen 4 osztályt ismétel elégtelen 4 jó 2 pótvizsgára mehet jó 2 jeles 1 jó 2 jó 2 elégtelen 4 elégséges 3 pótvizsgára mehet jó 2 jó 2 elégséges 3 elégséges 3 jó 2 jó 2 elégtelen 4 jó 2 osztályt ismétel elégséges 3 jó 2 elégséges 3 elégséges 3 elégséges 3 jeles 1 elégséges 3 elégséges 3 elégtelen 4 elégséges 3 osztályt ismétel elégséges 3 jó 2 elégséges 3 jó 2 elégtelen 4 elégséges 3 osztályt ismétel elégséges 3 elégséges 3 elégtelen 4 elégséges 3 pótvizsgára mehet elégséges 3 jó 2 kimaradt

231

ÉVF. II. II. II. II. II. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. IV. IV.

SZAK Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari

1904/1905 NÉV ELMÉLET Plander Lajos elégséges Róna Adolf elégtelen Schnepp Manó elégséges Schödlbauer Willibald jó Tachauer Sándor elégséges Gerstl Lipót elégséges Hirschl Péter jó Klein Henrik jó Kubicsek Béla elégséges Krudy Ödön Reichenfeld Miksa jeles Salamon Jenő elégséges Sárközi Zoltán jó Tóth Lajos elégséges Vörös Béla jó Brischa Béla jó Dávid Ferenc jó

IV.

Fémipari

Fodor Ferenc

jó

2 jeles

1

IV.

Fémipari

Goldman Géza

elégséges

3 elégséges

3

IV.

Fémipari

Hegedüs Zoltán

jeles

1 jeles

1

IV.

Fémipari

Hollós László

jeles

1 jó

2

IV.

Fémipari

Káplán Lajos

jó

2 jó

2

IV.

Fémipari

Ratkovszky Sándor

jó

2 jó

2

IV.

Fémipari

Rehberger Sándor

elégséges

3 elégséges

3

IV.

Fémipari

Schön Miksa

jó

2 jó

2

IV.

Fémipari

Singer Rezső

jó

2 jó

2

Átlag: 2,74

ÉVF. I. I. I. I. II. II. II. II. III. III.

SZAK Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari

NÉV Józsa László Luksa József Szabó Lajos Takáts Sándor Bándy Antal Fejér János Mendel János Nyári Gábor Bándy Jenő Gombos Gyula

1905/1906 ELMÉLET elégtelen elégtelen elégtelen elégtelen elégtelen jeles elégtelen elégséges jó

3 4 3 2 3 3 2 2 3 1 3 2 3 2 2 2

MŰHELYGYAK. jó 2 elégséges 3 elégséges 3 jó 2 elégséges 3 elégséges 3 elégséges 3 jeles 1 elégséges 3 jó 2 jó 2 jó 2 jó 2 elégséges 3 jó 2 jó 2

MEGJEGYZÉS

kimaradt

Kisiparosnál, Debrecen Vagongyár, Győr Sangerhauseni gépgyár, Bp. továbbtanul Szivattyú- és gépgyár, Bp. Vagongyár, Győr Sangerhauseni gépgyár, Bp. Vagongyár, Győr Podvinetz és H. gépgyár, Bp. Vagongyár, Győr Szivattyú- és gépgyár, Bp.

Átlag: 2,32

MŰHELYGYAK. 4 elégséges 3 4 elégséges 3 4 elégséges 3 4 jó 2 4 jó 2 1 elégséges 3 4 jó 2 3 jó 2 2 jó 2

MEGJEGYZÉS pótvizsgára mehet pótvizsgára mehet osztályt ismétel kimaradt pótvizsgára mehet pótvizsgára mehet pótvizsgára mehet

232

ÉVF. III.

SZAK Faipari

NÉV Hollós Kornél

1905/1906 ELMÉLET jeles

III.

Faipari

Rajts Jenő

-

III. IV. IV. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. II. II. II. II. II. II.

Faipari Faipari Faipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari

Steixner József Szabó László Szabó Pál Benedek Lajos Bereczk Ágoston Borsody Gyula Breuer Endre Erdély Lajos Galgóczy Lajos Horváth István Jankó Ignác Kiss Sándor Kohn Izidor Őry Ferenc Reichenfeld Lajos Sass Lajos Schleich János Schiller Ödön Schönfeld Mihály Somogyi Béla Tolnay Béla Vagenhoffer István Vogl Vilmos Weisz Vilmos Babos Gábor Baternai Gyula Bauer Jenő Bőhm Jenő Czigány Károly Erdős Andor

elégtelen jó jó elégtelen elégtelen elégséges elégséges elégtelen jó elégséges elégséges jó elégséges elégséges jó jeles elégtelen jó jó elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges elégtelen elégséges

II.

Fémipari

Hemenstreich László

-

II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II.

Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari

Kell Gyula Kocsis József Kohn László Kozma Dezső Leitner Gyula Lipovits Lajos Staudt János Staudt Sándor Szemeliker András Till Ede Tóth Sándor

elégtelen elégséges elégtelen elégtelen elégséges elégtelen elégtelen elégtelen jó elégséges elégséges

MŰHELYGYAK. MEGJEGYZÉS 1 jó 2 Betegség: 1 évre kimaradt 4 elégséges 3 2 jó 2 Grünwald István, Győr 2 jeles 1 Simai műasztalos, Bp. 4 jeles 1 pótvizsgára mehet 4 elégséges 3 osztályt ismétel 3 elégséges 3 3 elégséges 3 4 jó 2 pótvizsgára mehet 2 jeles 1 3 elégtelen 4 osztályt ismétel 3 elégséges 3 2 jó 2 3 elégséges 3 kimaradt 3 elégséges 3 2 jó 2 kimaradt kimaradt 1 jó 2 4 elégtelen 4 osztályt ismétel 2 jó 2 2 elégséges 3 3 elégséges 3 3 elégtelen 4 osztályt ismétel 3 jeles 1 kimaradt 3 jeles 1 3 jó 2 4 jó 2 pótvizsgára mehet 3 elégséges 3 szembaj: 1. évre kimaradt 4 jó 2 osztályt ismétel 3 jó 2 4 elégséges 3 pótvizsgára mehet 4 elégtelen 4 osztályt ismétel 3 elégséges 3 4 elégséges 3 pótvizsgára mehet 4 elégséges 3 osztályt ismétel 4 jeles 1 pótvizsgára mehet 2 elégséges 3 3 elégséges 3 3 elégséges 3

233

ÉVF. II. II. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. IV.

SZAK Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari

NÉV Valtmann József Váradi Pál Bauer Mihály Dolezsai Béla Eördögh Imre Földváry János Hujber Jenő Kálóczy Sándor Kiss Henrik Kuster Ödön Plander Lajos Róna Adolf Schnepp Manó Schődlbauer Vilmos Tachauer Sándor Gerstl Lipót

1905/1906 ELMÉLET elégséges elégséges jó elégséges jó elégséges elégséges elégtelen elégtelen elégséges elégtelen jó elégtelen elégséges jó

IV.

Fémipari

Hirschl Péter

jó

2 jó

2

IV. IV. IV. IV. IV. IV.

Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari

Klein Henrik Kubicsek Béla Reichenfeld Miksa Salamon Jenő Sárközy Zoltán Tóth Lajos

jó elégséges jeles elégséges jeles jó

2 3 1 3 1 2

1 3 2 1 1 2

IV.

Fémipari

Vörös Béla

jó

2 jó

MŰHELYGYAK. elégséges 3 jó 2 jeles 1 jó 2 jeles 1 jeles 1 jó 2 elégséges 3 elégséges 3 jó 2 elégséges 3 elégséges 3 elégséges 3 3 jó 2 2 jó 2 3 3 2 3 2 3 3 4 4 3 4 2 4

jeles elégséges jó jeles jeles jó

Átlag: 2,93

ÉVF. I. I. I. I. I. I. I. II.

SZAK Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari

NÉV Offner Ferenc Schadi János Spindlhuber Lajos Szabó Jenő Takó György Wendler Jenő Wittmann Dezső Józsa László

1906/1907 ELMÉLET jó elégséges elégtelen jó elégtelen jó elégtelen

III.

Faipari

Bándy Antal

-

III. III. III. III.

Faipari Faipari Faipari Faipari

Fejér János Mendel János Nyári Gábor Rajts Jenő

elégséges jeles elégtelen jó

2

MEGJEGYZÉS

pótvizsgára mehet pótvizsgára mehet pótvizsgára mehet pótvizsgára mehet kimaradt Vagongyár, Győr Kühn Ede gépgyár, Moson Vagongyár, Győr Beteg Vagongyár, Győr Vagongyár, Győr Vagongyár, Győr Vagongyár, Győr Kühn Ede gépgyár, Moson

Átlag: 2,34

MŰHELYGYAK. 2 elégséges 3 3 elégséges 3 4 elégtelen 4 2 jó 2 4 elégtelen 4 2 elégséges 3 4 elégtelen 4 3 1 4 2

jó elégséges jó jó

MEGJEGYZÉS

vizsga után kimaradt kimaradt osztályt ismétel vizsga után kimaradt betegség miatt nem vizsgázott, pótvizsgára mehet

2 3 2 pótvizsgára mehet 2

234

ÉVF. IV. IV. IV. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II.

SZAK Faipari Faipari Faipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari

NÉV Bándy Jenő Gombos Gyula Hollós Kornél Almássy Pál Bereczk Ágoston Blaschek István Csaba Ferenc Dittrich János Fekete József Felker István Glücksmann Pál Hermann János Horváth György Horváth József Huber János Jánossy István Kiss Lajos Matusz János Kurdi András Mendel Zoltán Müller Béla Nagy Ferenc Nagy György Péter Gyula Piller Ernő Répay István Rosenberg Kálmán Stehle Imre Storch József Szladek János Znay József Benedek Lajos Borsody Gyula Breuer Endre Földes Lajos Galgóczy Lajos Gyulay Antal Hementsreich László Jankó Ignác Kiss Sándor Sass Lajos Standt János Szendrői Mihály Tolnai Béla Vagenhoffer István

1906/1907 ELMÉLET jó jó jeles elégtelen elégtelen elégséges jeles elégséges elégséges elégtelen elégtelen jó elégtelen elégséges elégséges elégséges elégséges elégtelen elégtelen jó elégtelen elégtelen jó jó jó elégtelen elégtelen elégséges elégtelen elégtelen elégséges jó elégséges elégtelen elégtelen jó jó elégséges jó elégséges elégséges

2 2 1 4 4 3 1 3 3 4 4 2 4 3 3 3 3 4 4 2 4 4 2 2 2 4 4

3 4 4 3 2 3 4 4 2 2 3 2 3 3

MŰHELYGYAK. jó 2 jó 2 jeles 1 elégséges 3 jó 2 elégséges 3 jeles 1 elégséges 3 elégséges 3 elégséges 3 elégtelen 4 jeles 1 elégséges 3 elégséges 3 elégséges 3 elégséges 3 jó 2 elégtelen 4 jó 2 jó 2 elégséges 3 elégtelen 4 jeles 1 jó 2 jeles 1 elégtelen 4 jó 2 jó 2 elégtelen 4 elégtelen 4 elégtelen 4 jeles 1 jó 2 elégséges 3 jó 2 elégséges 3 jeles 1 elégséges 3 jó 2 jó 2 jó 2

MEGJEGYZÉS Bécsbe ment dolgozni Bécsbe ment dolgozni Bécsbe ment dolgozni osztályt ismétel pótvizsgára mehet

pótvizsgára mehet osztályt ismétel pótvizsgára mehet

kimaradt

osztályt ismétel pótvizsgára mehet pótvizsgára mehet osztályt ismétel

kimaradt osztályt ismétel pótvizsgára mehet kimaradt kimaradt osztályt ismétel osztályt ismétel osztályt ismétel

osztályt ismétel osztályt ismétel

235

ÉVF. II. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. IV.


NÉV Vogl Vilmos Babos Gábor Bauer Jenő Bőhm Jenő Czigány Károly Erdős Andor Kocsis József Kohn László Leitner Gyula Lipovits Lajos Staudt Sándor Szemeliker András Till Ede Tóth Sándor Valtmann József Váradi Pál Bauer Mihály

1906/1907 ELMÉLET elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges elégtelen elégséges elégséges jó elégséges elégséges elégséges elégséges jó

IV.

Fémipari

Dolezsai Béla

jeles

1 jeles

1

IV.

Fémipari

Eördögh Imre

jó

2 jeles

1

IV.

Fémipari

Földváry János

jó

2 jó

2

IV.

Fémipari

Hujber Jenő

elégséges

3 elégséges

3

IV.

Fémipari

Kálóczy Sándor

elégséges

3 elégséges

3

IV.

Fémipari

Kiss Henrik

elégséges

3 elégséges

3

IV.

Fémipari

Kuster Ödön

jó

2 jeles

1

IV. IV. IV. IV.

Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari

Plander Lajos Róna Adolf Schnepp Manó Tachauer Sándor

elégséges elégséges elégséges elégséges Átlag: 2,9

3 3 3 3

3 3 3 3 3 3 4 3 3 2 3 3 3 3 2

MŰHELYGYAK. jó 2 jó 2 jó 2 jó 2 elégséges 3 jeles 1 elégséges 3 elégséges 3 elégséges 3 jó 2 jó 2 elégséges 3 jó 2 jó 2 jeles 1

jó elégséges elégséges elégséges Átlag: 2,46

2 3 3 3

MEGJEGYZÉS kimaradt

pótvizsgára mehet kimaradt

Vagongyár, Győr Fegyver- és gépgyár, Bp. Vagongyár, Győr Lepter János műlakatos, Bp. Vulkán gépgyár, Bp. Javítóműhely, Tatabánya még nem dolgozik Fegyver- és gépgyár, Bp. Vagongyár, Győr Vagongyár, Győr Vagongyár, Győr Budapesten dolgozik

236

ÉVF. I. I. I. I. I. I. I. I. I. II. II. II. IV. IV. IV.

SZAK Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari

NÉV Almássy György Bakody Aladár Bangha Ferenc Borszok István Fodor Károly Fodor Sándor Fülöp József Stukovszky Lajos Vörös Jenő Ofner Ferenc Takó György Wittmann Dezső Bándi Antal Fejér János Mendel János

1907/1908 ELMÉLET elégtelen jó elégtelen elégséges elégséges jó elégséges elégtelen elégséges elégtelen jó elégséges jó jó

IV.

Faipari

Nyári Gábor

jó

2 jó

IV. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. II.

Faipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari

Rajts Jenő Almássy Pál Bakody Rezső Bándi Sándor Barna László Bödök Ferenc Csárics Rezső Csoma Péter Dávid Antal Deutsch Mihály Döbrentei Lajos Garai Bernát Glücksmann Pál Gundi Antal Janeba Gyula Kazári Lajos Kebely Nándor Kiss Károly Kiss László Kocsis László Koton Kálmán Lóránt Gyula Nagy György Öveges Emil György Paveszka Ferenc Supper Alfréd Takács Károly Tóth István Blaschek István

jó elégséges elégtelen jó elégséges elégséges elégtelen elégséges elégséges jó elégséges elégséges elégséges elégtelen jó elégtelen elégtelen jó elégséges elégtelen jó elégtelen jó elégséges jó elégtelen

2 jeles 3 elégséges 4 jó 2 jeles 3 elégséges 3 elégséges 4 elégséges 3 elégséges 3 elégséges 2 elégséges 3 elégséges 3 elégséges 3 elégséges 4 elégtelen 2 jeles 4 jó 4 jeles 2 jó 3 elégséges 4 elégtelen 2 jó 4 elégtelen 2 jó 3 jeles 2 jó 4 elégséges

4 2 4 3 3 2 3 4 3 4 2 3 2 2

MŰHELYGYAK. elégtelen 4 jó 2 elégséges 3 jó 2 jó 2 jeles 1 jó 2 jó 2 jó 2 elégséges 3 elégséges 3 elégséges 3 jó 2 elégséges 3

MEGJEGYZÉS kimaradt osztályt ismétel pótvizsgára mehet

pótvizsgára mehet pótvizsgára mehet

Vagongyár, Győr Budapesten dolgozik Vagongyár, Győr Apjánál, 2 Székesfehérvár 1 Budapesten dolgozik kimaradt 3 2 pótvizsgára mehet 1 3 3 kimaradt 3 pótvizsgára mehet 3 3 3 3 3 3 4 osztályt ismétel 1 2 pótvizsgára mehet 1 2 3 4 osztályt ismétel 2 4 osztályt ismétel 2 kimaradt 1 2 3 pótvizsgára mehet

237

ÉVF. II.

SZAK Fémipari

NÉV Borsody Gyula

1907/1908 ELMÉLET jó

II.

Fémipari

Csaba Ferenc

-

II. II. II. II. II. II.

Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari

Dittrich János Fekete József Felker István Herman János Horváth György Horváth József

elégtelen elégtelen elégséges jó elégtelen elégtelen

II.

Fémipari

Huber János

-

II. II. II. II. II. II. II. II. II. III. III. III. III. III. III. III. IV. IV.

Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari

Jankó Ignác Kiss Lajos Matusz János Mendel Zoltán Müller Béla Nagy Ferenc Péter Gyula Piller Ernő Storch József Benedek Lajos Kiss Sándor Lipovits Lajos Sass Lajos Staudt János Szendrői Mihály Vagenhoffer István Babos Gábor Bauer Jenő

elégtelen elégtelen elégtelen elégtelen elégséges elégséges jó jó elégséges jó elégséges jeles elégséges jeles jó elégséges

IV.

Fémipari

Bőhm Jenő

jó

IV.

Fémipari

Czigány Károly

jó

IV.

Fémipari

Erdős Andor

elégséges

IV. IV.

Fémipari Fémipari

Kocsis József Kohn László

jó elégséges

IV.

Fémipari

Leitner Gyula

elégséges

IV.

Fémipari

Staudt Sándor

jó

IV.

Fémipari

Szemeliker András

jó

IV.

Fémipari

Till Ede

jeles

IV. IV.

Fémipari Fémipari

Tóth Sándor Valtmann József

jó elégséges

IV.

Fémipari

Váradi Pál

jó Átlag: 2,83

MŰHELYGYAK. MEGJEGYZÉS 2 jó 2 városi ösztöndíjas betegség miatt kimaradt 4 elégséges 3 pótvizsgára mehet 4 elégséges 3 pótvizsgára mehet 3 jó 2 2 jó 2 4 jó 2 pótvizsgára mehet 4 elégséges 3 pótvizsgára mehet betegség miatt kimaradt 4 jeles 1 pótvizsgára mehet 4 elégséges 3 osztályt ismétel 4 jó 2 pótvizsgára mehet 4 elégséges 3 osztályt ismétel 3 jó 2 3 elégséges 3 2 jeles 1 2 elégséges 3 3 jó 2 2 jeles 1 kimaradt 3 elégséges 3 1 jó 2 3 elégséges 3 1 jó 2 kimaradt 2 jó 2 Vagongyár, Győr 3 jó 2 Vagongyár, Győr Fegyver- és gépgyár, 2 jó 2 Bp. O-M. Államvasutak, 2 jó 2 Resica Fegyver- és gépgyár, 3 elégséges 3 Bp. 2 jeles 1 Vagongyár, Győr 3 elégséges 3 Vagongyár, Győr Röck István gépgyár, 3 elégséges 3 Bp. 2 jó 2 Vulkán gépgyár, Bp. Langfelder V. 2 jó 2 gépgyára, Bp. Wörder és J. gépgyár, 1 jeles 1 Bp. 2 jó 2 Vagongyár, Győr 3 jó 2 Vagongyár, Győr Röck István gépgyár, 2 jó 2 Bp. Átlag: 2,34

238

ÉVF.

SZAK

NÉV

ÉVF. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. II. II. II. II. II. II. II. III. III. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I.

SZAK Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari

NÉV Csollány Ignác Érsek Ferenc Gaál István Görcs Károly Meller Ernő Németh József Takács Lajos Tallósi János Tóth István Tóth Gyula Weinhoffer Nándor Winter Miksa Döbrentei Tivadar Bangha Ferenc Borszok István Fodor Károly Fodor Sándor Fülöp József Stukovszky Lajos Vörös Jenő Takó György Vadász Dezső Dringler Miklós Farkas Lajos Futó Ferenc Gnasser Ödön Grotta Károly Henye Lukács Hufnagel Károly Kazári Lajos Krammer Imre Kretschmayer János Kuster Béla Kuti Béla Lővi Sándor Meller Imre Mentes Máté Milbauer Jenő Nagy István Pőcze Ferenc Raffai István Schall Samu Schellenberg Gyula

1907/1908 ELMÉLET 1908/1909 ELMÉLET elégtelen elégséges elégséges elégséges jeles jó elégséges elégtelen elégtelen elégséges jó elégtelen jó elégtelen elégséges elégséges jó jó jó elégséges jó elégtelen jó elégséges elégtelen elégséges jó jó elégséges jeles jó elégséges elégtelen elégtelen jó elégséges elégtelen jó elégséges elégséges elégséges

MŰHELYGYAK. MEGJEGYZÉS

4 3 3 3 1 2 3 4 4 3 2 4 2 4 3 3 2 2 2 3 2 4 2 3 4 3 2 2 3 1 2 3 4 4 2 3 4 2 3 3 3

MŰHELYGYAK. MEGJEGYZÉS jó 2 elégséges 3 jó 2 jó 2 jeles 1 jeles 1 jeles 1 elégséges 3 jeles 1 jó 2 jó 2 elégtelen 4 rendkívüli jeles 1 elégséges 3 jó 2 jó 2 jó 2 jó 2 jó 2 jó 2 elégséges 3 elégtelen 4 jó 2 elégséges 3 elégséges 3 elégséges 3 jó 2 jeles 1 jó 2 jeles 1 jó 2 elégséges 3 kimaradt elégtelen 4 elégséges 3 jó 2 elégséges 3 elégséges 3 jeles 1 jó 2 elégséges 3 elégséges 3

239

ÉVF. I. I. I. I. I. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II.


NÉV Székely István Szilágyi József Takács Sándor Wágner Ede Vajda Imre Bakody Rezső Bándy Sándor Bödök Ferenc Csárics Rezső Dávid Antal Deutsch Mihály Döbrentei Lajos Garai Bernát Glücksmann Pál Gundl Antal Huber János Janeba Gyula

1907/1908 ELMÉLET elégséges jó elégséges elégtelen elégséges jó elégtelen elégséges elégtelen elégséges elégséges jó jó elégtelen elégtelen jó

II.

Fémipari

Kebely Nándor

jeles

II. II. II. II. II. II. II. II. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. IV. IV. IV. IV. IV. IV.

Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari

Kiss Károly Kiss László Koton Kálmán Lóránt Gyula Nagy György Paveszka Ferenc Takács Károly Tóth István Borsodi Gyula Ditrich János Fekete József Felker István Hermann János Horváth György Jankó Ignác Matusz János Nagy Ferenc Péter Gyula Piller Ernő Storch József Benedek Lajos Lipkovics Lajos Sass Lajos Standt János Szendrői Mihály Tolnai Béla

jó jó elégtelen elégséges jó jeles elégséges jó jó elégtelen jó elégséges jó elégtelen elégséges jó jó elégtelen jeles jeles jeles elégséges elégséges jeles Átlag:2,71

MŰHELYGYAK. MEGJEGYZÉS jó 2 jeles 1 elégséges 3 elégtelen 4 elégséges 3 jó 2 jó 2 elégséges 3 jó 2 elégséges 3 elégséges 3 jó 2 jó 2 elégtelen 4 elégséges 3 kimaradt 2 elégséges 3 vagongyári 1 jeles 1 ösztöndíjas 2 jeles 1 2 jeles 1 4 elégséges 3 3 elégséges 3 2 jó 2 1 jeles 1 3 jeles 1 2 jó 2 2 elégséges 3 4 jó 2 2 jó 2 3 jeles 1 2 jó 2 4 elégséges 3 kimaradt 3 jeles 1 2 jeles 1 meghalt 2 jó 2 4 jó 2 1 jeles 1 1 jó 2 1 jeles 1 3 elégséges 3 3 elégséges 3 1 jeles 1 Átlag: 2,2 3 2 3 4 3 2 4 3 4 3 3 2 2 4 4

240

ÉVF. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. III. III. III. III. III. III. IV. IV. IV. I. I. I. I. I. I.

SZAK Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari

NÉV Baán Dezső Csáktornyai Nándor Csík István Csillag Rezső Csollány Ignác Döbrentey Tivadar Kuster Vilmos Lauscher Nándor Mölzer Imre Nagy Dénes Péchy Sándor Póczik Gyula Stadler Ottó Szabó Lajos Szodfridt Endre Tóth József Végh István Weinhoffer István Borszok István Érsek Ferenc Gaál István Görcs Károly Meller Ernő Németh József Takács Lajos Tallósi János Tóth Gyula Tóth István Weinhoffer Károly Bangha Ferenc Fodor Károly Fodor Sándor Fülöp József Stukovszki Lajos Vörös Jenő Ember Lajos Takó György Vadász Dezső Babics Béla Berecz Gyula Borossay János Csajághy Elemér Csiba Lajos Csikvári József

1909/1910 ELMÉLET jó elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges jó elégséges jeles elégtelen elégséges elégséges jeles jó elégséges elégséges jeles elégséges elégséges elégséges elégséges jó elégséges elégséges elégséges jeles elégséges jó elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges elégtelen jó jó

MŰHELYGYAK. 2 jó 2 3 elégséges 3 3 jó 2 3 elégséges 3 3 elégséges 3 3 elégséges 3 3 jó 2 2 jeles 1 3 jó 2 1 jeles 1 4 jó 2 3 jó 2 3 jó 2 1 jeles 1 2 jeles 1 3 jó 2 3 jó 2 1 jeles 1 3 jó 2 3 jeles 1 3 jó 2 3 jó 2 2 jó 2 3 jó 2 3 jó 2 3 jó 2 1 jeles 1 3 jó 2 2 jó 2 3 jó 2 3 jó 2 3 elégséges 3 3 elégséges 3 3 elégséges 3 4 elégséges 3 2 jó 2 2 jeles 1


kimaradt kimaradt


kimaradt

kimaradt

kimaradt

osztályt ismétel

241

ÉVF. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. III. III.

SZAK Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari

NÉV Deli Lajos Fischer József Fleischer Imre Fürst Miksa Gangl Ferenc Holler Sándor Horváth József ifj. Horváth József id. Kapuy Emil Kemény Dezső Kókay Frigyes Lórántfy Gusztáv Márton József Molnár Géza Novák Ferenc Nagy Árpád Ottinger Gyula Pálffy Gyula Petznyik Lajos Péntek Gyula Raffai Árpád Szabó Imre Tóth Ferenc Tóth Lajos Zalai Rezső Farkas Lajos Futó Ferenc Gnasser Ödön Henye Lukács Hufnagel Károly Kazári Lajos Krammer Imre Kretschmayer János Kuster Béla Mentes Máté Milbauer Jenő Pőcze Ferenc Raffai István Schall Samu Székely István Szilágyi József Takács Sándor Vajda Imre Bakody Rezső Bándy Sándor

1909/1910 ELMÉLET elégséges elégséges jó elégséges jó elégséges jeles elégséges elégtelen jó elégséges elégtelen jeles jeles jó elégséges jeles jó elégséges jó jó elégséges jó jó jó elégtelen jeles jó elégséges jeles elégtelen jó jó elégséges jó jó elégtelen elégtelen elégséges elégtelen elégtelen jó elégséges

MŰHELYGYAK. 3 jó 2 3 elégséges 3 2 jó 2 3 jó 2 2 jó 2 3 jó 2 1 jeles 1 3 elégséges 3 4 elégtelen 4 2 jó 2 3 jó 2 4 elégséges 3 1 jeles 1 1 jeles 1 2 jeles 1 3 jó 2 1 jeles 1 2 jó 2 3 jó 2 2 jeles 1 2 jó 2 3 jó 2 2 jó 2 2 jó 2 2 jó 2 4 elégséges 3 1 jeles 1 2 jó 2 3 elégséges 3 1 jeles 1 4 elégséges 3 2 jó 2 2 jó 2 3 elégséges 3 2 jó 2 2 jeles 1 4 elégséges 3 4 elégséges 3 3 jó 2 4 elégtelen 4 4 elégséges 3 2 jeles 1 3 jó 2



osztályt ismétel

pótvizsgára mehet

pótvizsgára mehet pótvizsgára mehet osztályt ismétel osztályt ismétel

242

ÉVF. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV.

ÉVF. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I.

SZAK Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari

SZAK Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari

NÉV Bödök Ferenc Csárics Rezső Dávid Antal Deutsch Mihály Döbrentey Lajos Garai Bernát Janeba Gyula Jankó Ignác Kebely Nándor Koton Kálmán Lóránt Gyula Nagy György Paveszka Ferenc Takács Károly Tóth István Zászlós Antal Borsody Gyula Dittrich János Fekete József Felker István Hermann János Horváth György Matusz János Nagy Ferenc Piller Ernő Storch József

NÉV Bencsát József Csendes József Csémi Lajos Dukász Ede Egelmeyer Ede Jászai István Kecskés János Kohn Rezső Kovács Antal Lugosi Endre Szodfridt Endre Tobak Béla Tóth Jenő

1909/1910 ELMÉLET elégséges elégséges elégséges elégséges jó jó jó jó jeles elégséges jó jeles jó jó elégséges jó jó jó jó jó elégséges jó jeles jeles elégséges Átlag: 2,49

1910/1911 ELMÉLET jó elégtelen elégséges jó jó jó elégtelen elégséges jó elégséges

3 3 3 3 2 2 2 2 1 3 2 1 2 2 3 2 2 2 2 2 3 2 1 1 3

2 4 3 2 2 2 4 3 2 3

MŰHELYGYAK. MEGJEGYZÉS elégséges 3 jó 2 jó 2 elégséges 3 jeles 1 jó 2 elégséges 3 jeles 1 jeles 1 vagongyári ösztöndíjas jó 2 kimaradt jó 2 jeles 1 jeles 1 jeles 1 elégséges 3 jó 2 jó 2 jeles 1 jeles 1 jó 2 jó 2 jeles 1 jeles 1 jeles 1 jó 2 Átlag: 1,97

MŰHELYGYAK. jó 2 jó 2 jó 2 jó 2 jeles 1 jeles 1 jó 2 jó 2 jó 2 jeles 1

MEGJEGYZÉS kimaradt pótvizsgára mehet kimaradt rendkívüli

pótvizsgára mehet

243

ÉVF. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. III. III. III. III. III. III. III. IV. IV. IV. IV. IV. IV. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I.

SZAK Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Faipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari

I.

Fémipari

I. I. I. I. I.

Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari

NÉV Baán Dezső Csik István Csillag Rezső Csollány Ignác Döbrentey Tivadar Kuster Vilmos Nagy Dénes Péchy Sándor Póczik Gyula Szabó Lajos Tóth Ignác Végh István Weinhoffer István Borszok István Érsek Ferenc Görcs Károly Németh József Takács Lajos Tóth István Weinhoffer Károly Bangha Ferenc Fodor Károly Fodor Sándor Fülöp Lajos Stukovszky Lajos Vörös Jenő Bauer Árpád Bereményi Gyula Bonyhard Lajos Farkas József Ferzsa János Goldstein József Hófer János Horváth Flórián Kiss József Kiss Ödön Kleizer Jenő Körös Andor Körös Dezső Lőrincy István Árpád Lundenburg Oszkár Melkovics Mihály Molnár Géza Nagy Lajos Németh Vilmos

1910/1911 ELMÉLET jó elégtelen elégtelen jó elégtelen jeles elégséges elégtelen jó jó jó jó jó jó elégséges jó jó elégséges jó jó elégséges jó elégséges elégtelen elégséges jó jó jó elégséges elégséges jó jó elégtelen elégtelen

2 4

4 2 4 1 3 4 2 2 2 2 2 2 3 2 2 3 2 2 3 2 3 4 3 2 2 2 3 3 2 2 4 4

MŰHELYGYAK. jeles 1 jó 2 jó 2 jeles 1 jó 2 jeles 1 jó 2 jó 2 jeles 1 jeles 1 jó 2 jó 2 jó 2 jeles 1 jó 2 jó 2 jeles 1 jó 2 jó 2 jeles 1 jó 2 jeles 1 elégséges 3 jó 2 elégséges 3 jó 2 jó 2 jó 2 jó 2 elégséges 3 jó 2 jó 2 elégséges 3 elégséges 3

jó

2

jeles

1

elégséges jó elégséges jó jó

3 2 3 2 2

elégséges jó elégséges jeles jeles

3 2 3 1 1

MEGJEGYZÉS kimaradt pótvizsgára mehet kimaradt kimaradt kimaradt pótvizsgára mehet pótvizsgára mehet

pótvizsgára mehet

pótvizsgára mehet

kimaradt


244

ÉVF. I. I. I. I. I. I. I. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III.

SZAK Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari

NÉV Németi Sándor Pelentai János Ratimovsztky István Ronge Imre Steiner Jenő Szávai Vilmos Zadravetz Sándor Babics Béla Berecz Gyula Borossay János Csiba Lajos Csikváry József Déli Lajos Fleischer Imre Fürst Miksa Gangl Ferenc Holler Sándor Horváth József ifj. Horváth József id. Kemény Dezső Lorántfy Gusztáv Marton József Nagy Árpád Novák Ferenc Paiss László Ottinger Gyula Pálfy Gyula Péntek Gyula Petznyik Lajos Raffai Árpád Szabó Imre Takács Sándor Tóth Ferenc Tóth Lajos Zalai Rezső Farkas Lajos Futó Ferenc Henye Lukács Hufnagel Károly Kazári Lajos Krammer Imre Kuster Béla Mentes Máté Milbauer Jenő Pőcze Ferenc

1910/1911 ELMÉLET jó jó jó jeles jeles jó elégséges elégtelen elégséges jó elégséges elégséges elégséges elégséges elégtelen jó jeles elégséges elégtelen jeles elégséges elégséges elégséges jó elégtelen jó elégséges jó elégtelen elégtelen jó jó jeles jeles elégséges jó jó jó elégséges jó

2 2 2 1 1 2 3 4 3 2 3 3 3 3 4 2 1 3 4 1 3 3 3 2 4 2 3 2 4 4 2 2 1 1 3 2 2 2 3 2

MŰHELYGYAK. jó 2 jó 2 jó 2 elégséges 3 jeles 1 jeles 1 elégséges 3 jó 2 jó 2 jó 2 jeles 1 jó 2 jó 2 elégséges 3 jó 2 jó 2 jeles 1 jó 2 jó 2 jeles 1 jeles 1 jeles 1 elégséges 3 jeles 1 jó 2 jeles 1 jó 2 jó 2 jó 2 jó 2 jó 2 jó 2 jeles 1 jeles 1 elégséges 3 jeles 1 jó 2 jó 2 elégséges 3 jó 2

MEGJEGYZÉS

kimaradt

pótvizsgára mehet

pótvizsgára mehet kimaradt kimaradt pótvizsgára mehet

rendkívüli kimaradt

pótvizsgára mehet


245

ÉVF. III. III. III. III. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV.

SZAK Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari Fémipari

NÉV Raffai István Schall Samu Székely István Szilágyi József Bakody Rezső Bándy Sándor Bödök Ferenc Csárics Rezső Dávid Antal Deutsch Mihály Döbrentey Lajos Garai Bernát Janeba Gyula Jankó Ignác Kebely Nándor Komlósi Kálmán Nagy György Palotai Sándor Paveszka Ferenc Takács Károly Tóth István Zászlós Antal

1910/1911 ELMÉLET jó elégséges elégséges elégséges jó elégséges elégséges jó elégséges jó jó jó jó jó jeles jó jó jó jeles elégséges jó jó Átlag: 2,48

2 3 3 3 2 3 3 2 3 2 2 2 2 2 1 2 2 2 1 3 2 2

MŰHELYGYAK. MEGJEGYZÉS jó 2 elégséges 3 jó 2 jó 2 jeles 1 jó 2 jó 2 jó 2 elégséges 3 jeles 1 jeles 1 jó 2 jó 2 jeles 1 jeles 1 vagongyári ösztöndíjas jó 2 jó 2 jeles 1 jeles 1 jeles 1 jó 2 jó 2 Átlag: 1,82

246

4. számú melléklet: A rendkívüli tanfolyamokra beiratkozottak névsora 365

Tanév Tanfolyam 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

1884

19

Körmend

1885

18

Letenye

1883

20

Pápa

1877

26

Pápa

1881

22

Asboth István Krakovány

nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

nincs adat

asztalos

kimaradt (értesítőben nem szerepel)

nincs adat

műlakatos

megfelelő

nincs adat

lakatos

nincs adat

asztalos

nincs adat

asztalos

megfelelő

nincs adat

asztalos


nincs adat

asztalos

megfelelő

nincs adat

asztalos

nincs adat

nyerges

nincs adat

asztalos

nincs adat

asztalos

nincs adat

asztalos

megfelelő

Általános továbbképző

1


2


3


4


5


6

Farkas Lajos

Nyék

1882

21


7

Fekete János

Ó-Szőny

1875

28


8

Fischer Sándor

Győrsziget

1887

16


9

Fodor Károly (Puszta)Sénye 1885

18


10

Frankl Jenő

Öttevény

1881

22


11

Frei Sándor

Győrrévfalu

1881

22


12

Gazsó Károly Krakovány

1882

21


13

Lébény

1877

26

r. kat.

nincs adat

asztalos

megfelelő


14

Győr

1883

20

nincs adat

nincs adat

asztalos


Bognár Miklós Császár József Csillag Károly Csurgay István

Gerebenits József Harnis György

szabadkézi rajzra nem járt - megfelelő kimaradt (értesítőben nem szerepel)

kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel)

A szakiskolai értesítők és a levéltári beiratkozások összesítése alapján. Magyarázat: A szürke hátterű cellák esetében azonos tanulók esetén egymástól eltérő – azaz pontosan nem azonosítható – adatok szerepelnek. 365

247

Tanév Tanfolyam 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Hebenstreit Nándor Hirmann Aladár Hofbauer József

Győrsziget

1873

30

Győrrévfalu

1882

21

Győrsziget

1878

25

Sorszám Név


15


16


17


18

Horváth Elek

Kolta

1871

32


19

Horváth Gyula

Rábaszentmihály

1858

45


20

Horváth Imre Kőszeg

1872

31


21

Lébény

1879

24


22

Pápa

1875

28


23

Jófejű István

Győr

1885

18


24

Kaszás Kálmán

Győrsziget

1879

24


25

Kiss János

Győr

1881

22


26

Kizl Árpád

Budapest

1877

26


27

Korn János

Szeged

1885

18


28

Kosich Károly

Kapca

1885

18


29

Kovács Géza

Rábacsanak

1883

20


30

Laudán József

(Duna)Kiliti

1871

32


31

Lőrincz Lajos Balatonszőlős 1884

19


32

Lukács Géza

27

Horváth József Horváth Károly

Pápa

1876

nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat r. kat. nincs adat nincs adat nincs adat ev.

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

nincs adat

géplakatos

nincs adat

asztalos

nincs adat

asztalos

kiváló

nincs adat

asztalos

kiváló

nincs adat

gépész

nincs adat

asztalos

nincs adat

asztalos

nincs adat

asztalos

nincs adat

asztalos

nincs adat

kőműves

esetleg látogatási

nincs adat

kőműves

megfelelő

nincs adat

asztalos

megfelelő

nincs adat

kárpitos

nincs adat

lakatos

nincs adat

asztalos

nincs adat

kovács

nincs adat

lakatos

Szakiskola (értesítő alapján)

asztalos

csak szabadkézi rajzra járt - kiváló kimaradt (értesítőben nem szerepel)

kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel)

kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kiváló

248

Tanév Tanfolyam 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás


33

Lukács Imre

Győr

1885

18

nincs adat

nincs adat

szabó


34

Lukácsi Károly

Bakonyjákó/ Iharkút

1875

28

r. kat.

nincs adat

géplakatos


35

Major Miklós Győr

1885

18

r. kat.

nincs adat

lakatos


36

Máté Izidor

Sárkány

1880

23

nincs adat

gépész


37

Mészáros József

Szeged

1882

21

nincs adat

lakatos


38

Millbrum A.

Nagyszentmiklós

1883

20

nincs adat

asztalos


39

Nagy Kálmán Battonya

1882

21

nincs adat

lakatos


40

Nagy Kálmán Dunaszeg

1877

26

nincs adat

szabó


41

Németh Jenő

Győrsziget

1875

28

nincs adat

asztalos


44

Páczius Ferenc

Etyek

1880

23

nincs adat

asztalos


42

Palotai István Dunaföldvár

1883

20

nincs adat

kőműves


43

Parázs József

Győr

1876

27

nincs adat

lakatos


45

Pirk Béla

Sárvár

1876

27

nincs adat

kőműves


47

Rácz Ferenc

Bakonybél

1882

21

nincs adat

asztalos


48

Ráday Károly Kisbajcs

1883

20

nincs adat

asztalos


46

Radó Gábor

1880

23

nincs adat

asztalos


49

Rosler Henrik Moson

1850

53

r. kat.

nincs adat

gépész


50

Sági Antal

1877

26

nincs adat

nincs adat

kocsigyártó

Hajdúnánás

Kisfalud

nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat

Megjegyzés kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) szabadkézi rajzra nem járt - kiváló kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) szabadkézi rajzra nem járt - megfelelő megfelelő kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel)

249

Tanév Tanfolyam 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1903/ 1904 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás


51

Sipos István

Kunsziget

nincs adat

-


52

Strugán Sándor

Arad

1885

18


53

Szabó Béla

nincs adat

nincs adat

-


54

Szabó József

Alsójára

1877

26


55

Szabó Károly Győr

1880

23


56

Szalai Ferenc nincs adat

nincs adat

-


57


58


nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat ref. nincs adat nincs adat nincs adat

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

nincs adat

asztalos

kiváló

nincs adat

lakatos

nincs adat

lakatos

nincs adat

asztalos

nincs adat

lakatos

nincs adat

asztalos

nincs adat

esztergályos

nincs adat

asztalos

Szokop Ferenc Szöllősi Károly

Temesvár

1855

48

Szeged

1876

27

59

Takács János

Csákvár

1884

19

r. kat.

nincs adat

lakatos


60

Tomozi József

Győr

1884

19

nincs adat

nincs adat

asztalos


61

Török Antal

Győrsziget

1883

20

r. kat.

nincs adat

asztalos


62

Valczer Antal Győrsziget

1876

27

nincs adat

asztalos


63

Vindelzer Antal

Etyek

1884

19

nincs adat

asztalos


64

Vörös István

Győrsziget

1881

22

nincs adat

asztalos


65

Zsinkó János

Budapest

1883

20

nincs adat

lakatos

1

Bánoki János

Győr

1885

18

nincs adat

kőműves

2

Bihámi István Pér

1885

18

nincs adat

lakatos

3

Bodanitz Gyula

1881

23

nincs adat

lakatos

Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő

Szombathely

nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat r. kat.

kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kiváló kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kiváló kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kiváló kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel)

250

Tanév Tanfolyam 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905

Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés kimaradt (értesítőben nem szerepel)

4

Boncz Rezső

Budapest

1880

24

nincs adat

nincs adat

vasesztergályos

5

Böjtös Jenő

Kapuvár

1880

24

ev.

nincs adat

kovács

6

Farkas István

Győr

1882

22

nincs adat

ács segéd

7

Futó Sándor

Győr

1877

27

nincs adat

lakatos

8

Gasshonzi Antal

Győrújváros

1886

18

nincs adat

asztalos

9

Hatos László

Sobor

1883

21

nincs adat

kovács

10

Horváth István

Moson

1887

17

nincs adat

asztalos

11

Hucha József

Újbánya

1879

25

nincs adat

asztalos

12

Ivanovszky Hugó

Szolnok

1877

27

nincs adat

vasesztergályos

13

Jakos István

Győr

nincs adat

-

nincs adat

ács

14

Kiss Máté

Kunsziget

1878

26

nincs adat

kőműves

Knausz Mihály Kovalter György Köstenbauer Mihály Langmár Imre Legimin István Limpek Ferenc

Győr

1886

18

nincs adat

lakatos

Győr

1882

22

nincs adat

mázoló

Lajtaszentmiklós

1885

19

nincs adat

lakatos

Győr

1879

25

nincs adat

bádogos

Budapest

1877

27

nincs adat

vasesztergályos

Rábapordány

1886

18

r. kat.

nincs adat

géplakatos

Lipót Pál

Győr

1879

25

nincs adat

nincs adat

vasesztergályos

15 16 17 18 19 20 21

nincs adat nincs adat nincs adat r. kat. nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat r. kat. nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat

kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel)

kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel)

251

Tanév Tanfolyam 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905

Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, szakrajz Általános továbbképző, szakrajz Általános továbbképző, szakrajz

22

Lukácsi Károly

Születési hely Bakonyjákó/ Iharkút

23

Maros Árpád

Győrsziget

24

Molnár István Győrújváros

1879

25

25

Molnár János Győrújfalu

1884

20

26

Nits Károly

Győr

1888

16

ev.

nincs adat

ács

27

Pfeiler Gusztáv

Szent-Elek

1887

17

ev.

nincs adat

lakatos

28

Sárváry Pál

Győr

1885

19

nincs adat

lakatos

Győr

1880

24

nincs adat

kőműves

Győrszabadhegy

1882

22

nincs adat

kőműves

Budapest

1880

24

nincs adat

géplakatos

nincs adat

géplakatos

nincs adat

géplakatos

nincs adat

lakatos

nincs adat

mázoló

nincs adat

kőműves

nincs adat

asztalos

Sorszám Név

29 30 31

Sebestyén Gyula Szentmihályi István Szikora Nándor

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

1875

29

nincs adat

lakatos

1886

18

nincs adat

ács

nincs adat

kőműves

nincs adat

kőműves

r. kat. nincs adat nincs adat nincs adat

nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat

32

Tolnai János

Győr

1886

18

33

Tóth Sándor

Ercsi

1884

20

34

Tremmel Gusztáv

Győr

nincs adat

-

35

Varga Ferenc Győr

1880

24

36

Vöcsey Ferenc

nincs adat

-

1

Gazsó Károly Krakovány

1882

22

Öttevény

1877

27

r. kat.

nincs adat

asztalos

Győrsziget

1873

31

nincs adat

nincs adat

főgépész helyettes

2 3

Gerebenits József Hebenstreit Nándor

Győr

Megjegyzés kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel)


kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel)


beteg lett/kimaradt


252

Tanév Tanfolyam 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1904/ 1905 1905/ 1906 1905/ 1906 1905/ 1906 1905/ 1906 1905/ 1906 1905/ 1906 1905/ 1906 1905/ 1906 1905/ 1906 1905/ 1906 1905/ 1906 1905/ 1906

Általános továbbképző, szakrajz Általános továbbképző, szakrajz Általános továbbképző, szakrajz Általános továbbképző, szakrajz Általános továbbképző, szakrajz Általános továbbképző, szakrajz Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

4

Hofbauer József

Győrsziget

1878

26

5

Kiss János

Győr

1881

23

6

Lukács Géza

Pápa

1876

28

7

Máté Izidor

Sárkány

1880

24

8

Németh Jenő

Győrsziget

1875

29

9


1876

28

nincs adat nincs adat ev. nincs adat nincs adat nincs adat

Munkaadó

Foglalkozás

nincs adat

asztalos

nincs adat

kőműves


asztalos

nincs adat

gépész

nincs adat

asztalos

nincs adat

asztalos

nincs adat

lakatos

nincs adat

kőműves

nincs adat

lakatos

nincs adat

kőműves

nincs adat

kőműves

nincs adat

kőműves

Megjegyzés

kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel)

Andorka András Albrecht Károly Birkmayer Ernő Chrásztészky Károly

Győr

1886

19

Vének

nincs adat

-

Győrsziget

nincs adat

-

Bős

nincs adat

-

5

Deési Lajos

Veszprém

nincs adat

-

6

Farkas György

Győr

nincs adat

-

7

Fittler József

Győr

1884

21

r. kat.

nincs adat

kőműves

Marcaltő

nincs adat

-

nincs adat

nincs adat

bognár

Győrsziget

1887

18

ev.

Katona Sándor asztalos

asztalos

Kimle

nincs adat

-

nincs adat

kőműves

kimaradt

Dénesfa

nincs adat

-

nincs adat

lakatos

kimaradt

Rábapordány

1886

19

nincs adat

lakatos

1 2 3 4

8 9 10 11 12

Horváth Rezső Katona Sándor Kiss Gyula Könczöl Miklós Limpek Ferenc

ev. nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat

nincs adat nincs adat r. kat.

kimaradt

kimaradt

kimaradt

kimaradt

253

Tanév Tanfolyam 1905/ 1906 1905/ 1906 1905/ 1906 1905/ 1906 1905/ 1906 1905/ 1906 1905/ 1906 1905/ 1906 1905/ 1906 1905/ 1906 1905/ 1906 1905/ 1906 1905/ 1906 1905/ 1906 1905/ 1906 1905/ 1906 1905/ 1906 1905/ 1906

Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, előkészítő Általános továbbképző, szakrajz Általános továbbképző, szakrajz Általános továbbképző, szakrajz Általános továbbképző, szakrajz Általános továbbképző, szakrajz Általános továbbképző, szakrajz Általános továbbképző, szakrajz Általános továbbképző, szakrajz Általános továbbképző, szakrajz Általános továbbképző, szakrajz

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Baja

nincs adat

-

Pécs

1889

16

Veszprém

nincs adat

-

Nits Pál

Győr

nincs adat

-

Schmikl János Sebestyén Lajos Stéczina József

Győr

nincs adat

-

Világos

nincs adat

-

Győrszentmárton

nincs adat

-

20

Zana István

Kecskemét

1880

25

1

Bodanitz Gyula

Szombathely

1881

2

Böjtös Jenő

Kapuvár

Gerebenits József Hofbauer József

5

Sorszám Név

Munkaadó

Foglalkozás

nincs adat

nincs adat

kőműves

r. kat.

nincs adat

lakatos

nincs adat

bádogos

nincs adat

lakatos

nincs adat

kőműves

nincs adat

kovács

kimaradt

nincs adat

kovács

kimaradt

ref.

nincs adat

kovács

kimaradt

24

r. kat.

nincs adat

lakatos

1880

25

ev.

nincs adat

lakatos

Öttevény

1877

28

r. kat.

nincs adat

asztalos

Győrsziget

1878

27

nincs adat

asztalos

Kiss János

Győr

1881

24

nincs adat

kőműves

6

Kiss Máté

Kunsziget

1878

27

nincs adat

kőműves

7

Knausz Mihály

Győr

1886

19

r. kat.

nincs adat

lakatos

8

Lukács Géza

Pápa

1876

29

ev.


asztalos

9

Molnár János Győrújfalu

1884

21

nincs adat

kőműves

kimaradt

10

Németh Jenő

1875

30

nincs adat

asztalos

kimaradt

13 14 15 16 17 18 19

3 4

Márits Mihály Mihácsek Géza Molnár Alajos

Győrsziget

nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat

nincs adat nincs adat nincs adat

nincs adat nincs adat

Megjegyzés

kimaradt

254

Tanév Tanfolyam 1905/ 1906 1905/ 1906 1905/ 1906 1905/ 1906 1905/ 1906 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907

Általános továbbképző, szakrajz Általános továbbképző, szakrajz Általános továbbképző, szakrajz Általános továbbképző, szakrajz Általános továbbképző, szakrajz

Sorszám Név 11 12 13 14

Pfeiler Gusztáv Szentmihályi István Szikora Nándor Vöcsey Ferenc

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

Szent-Elek

1887

18

nincs adat

lakatos

kimaradt

Győrszabadhegy

1882

23

nincs adat

kőműves

Budapest

1880

25

nincs adat

géplakatos

Győr

nincs adat

-

nincs adat

kőműves

kimaradt

nincs adat

asztalos

kimaradt bizonyítványt érdemel

ev. nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat

15


1876

29


1

Andorka András

Győr

1886

20

ev.

Lőrinczy Ferenc József

lakatos


2

Bánfi Péter

Endrőd

1885

21

r. kat.

Vagongyár

kovács


3

Benedek Jenő Rábacsanak

1886

20

izr.

Vagongyár

géplakatos


4

Bernát Antal

Baracs

1889

17

r. kat.

Vagongyár

lakatos


5

Szombathely

1881

25

r. kat.

Singer gépgyár

lakatos


6

Zalaegerszeg

1882

24

r. kat.

Vagongyár

asztalos


7

Bana

1885

21

ref.

Vagongyár

lakatos


8

Győrszentiván 1882

24

r. kat.

Vagongyár

géplakatos


9

Szeged

1870

36

r. kat.

Szakiskola

lakatos


10

Finta János

Kisegerszeg

1883

23

ev.

Straus Herman kocsigyártó

kocsigyártó


11

Fitos Dénes

Gyulafehérvár 1890

16

ref.

Vagongyár

géplakatos


12

Somorja

1885

21

r. kat.

Hatsek Ede

asztalos


13

Uraiújfalu

1885

21

r. kat.

Langmár Lajos kocsigyártó

kocsigyártó

Bodanitz Gyula Borsody Vince Csizmazia János Dobrovits István Eperjesi Ferenc

Földváry István Galavics József

bizonyítványt érdemel kimaradt (értesítőben nem szerepel) kimaradt (értesítőben nem szerepel)

bizonyítványt érdemel

255

Tanév Tanfolyam 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Gerebenits József Halagyik Lajos Hasenfrantz Mátyás Horváth István Horváth János

Öttevény

1877

29

r. kat.

Szokolya

1888

18

r. kat.

Tarján

1888

18

r. kat.

Vagongyár

lakatos

Kajár

nincs adat

-

r. kat.

Stoits Károly bognár

bognár

Csurgó

1881

25

r. kat.

Dampf György

kocsigyártó

Sorszám Név

Munkaadó Simonyi Károly asztalos mester Langmár Lajos kocsigyártó

Foglalkozás

Megjegyzés

asztalos



14


15


16


17


18


19

Horváth Jenő

Győr

1887

19

r. kat.

Vagongyár

lakatos


20

Hódi Sándor

Orosháza

1882

24

ref.

Stoits Károly kocsigyártó

kocsigyártó


21

Jeney István

Nyitra

1883

23

r. kat.

Vagongyár

vasesztergályos


22

Szombathely

1888

18

nincs adat

nincs adat

asztalos



23

Győrsziget

1887

19

ev.


asztalos



24

Győr

1886

20

r. kat.

Vagongyár

lakatos



25

Kohn Mór

Győrszentmárton

1890

16

izr.

Vagongyár

lakatos


26

Kotsy József

Közép-Iszkáz

1879

27

r. kat.

Vagongyár

asztalos


27

Kovács Gyula

Perbete

1885

21

ref.

Tolnay Imre lakatos

lakatos


28

Krausz Manó Győrsziget

1889

17

izr.

Vagongyár

mintaasztalos


29

Limpek Ferenc

Rábapordány

1886

20

r. kat.

Vagongyár

lakatos


30

Long Mihály

Győr

1889

17

r. kat.

Vagongyár

lakatos


31

Lukács Géza

Pápa

1876

30

ev.

Szakiskola

asztalos

Karvalits Ferenc Katona Sándor Knausz Mihály

kocsigyártó




256

Tanév Tanfolyam 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés


32

Mihálfi Antal Karakó

1883

23

r. kat.

Párna József bognár

bognár


33

Nagy Sándor

Nagykőrös

1880

26

ref.

Vagongyár

asztalos


34

Neuhauser Kálmán

Rábapatona

1886

20

izr.

Vagongyár

géplakatos


35

Papp Gusztáv

Nemeskeresztúr

1884

22

r. kat.

Szabó Samu lakatos mester

lakatos


36

Pauntz Alfréd Mozsga

1880

26

izr.

Vagongyár

lakatos


37

Győr

1881

25

ev.

Vagongyár

asztalos


38

Szent-Elek

1887

19

ev.

nincs adat

lakatos


39

Kőhídgyarmat 1885

21

r. kat.

Vagongyár

lakatos


40

Vác

1881

25

r. kat.

Vagongyár

bútorasztalos


41

Győr

1885

21

r. kat.

nem olvasható

lakatos


42

Pér

1881

25

r. kat.

Vagongyár

kovács


43

Szabó Gyula

Győr

1877

29

ev.

Nagy Géza orgona építő

asztalos


44

Szabó Pál

Győrsziget

1885

21

r. kat.

Pápai György asztalos

asztalos


45

Széll Ferenc

Tekenye

1884

22

r. kat.

Pelikán Ferenc kaptafa kaptafa készítő készítő


46

Szigeti Gábor Zámoly

1881

25

r. kat.

Vagongyár

kovács


47

Szombathely

1890

16

izr.

Vagongyár

lakatos



48

Győrújváros

1886

20

ev.


lakatos



49


23

r. kat.

Szűcs József asztalos

asztalos

Pápay György Pfeiler Gusztáv Poksa Béla Rákóczy István Reizinger József Szabó György

Spitzer Aladár Szudári Mihály Szűcs Gyula

bizonyítványt érdemel bizonyítványt érdemel megfelelő kimaradt (értesítőben nem szerepel)

bizonyítványt érdemel kimaradt (értesítőben nem szerepel)

257

Tanév Tanfolyam 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Vagongyár

lakatos


50

Takács István Csákvár

1887

19

r. kat.


51

Tímár Károly Batyán

1886

20

ref.


52

Végh Pál

Győr

1885

21

r. kat.


53

Zechmeister Pál

Győr

1885

21

ev.

Kazánfűtő

1

Bakos István

Bőny

1879

27

ref.

Vagongyár

lakatos

Kazánfűtő

2

Bangha Sándor

Somorja

1879

27

r. kat.

Vagongyár

lakatos

Kazánfűtő

3

Bauer Mihály Győrsziget

1888

18

r. kat.

Szakiskola

lakatos

Kazánfűtő

4

Bergl Hugó

Csép

1869

37

izr.


lakatos

Kazánfűtő

5

Biszterics Kálmán

Győr

1881

25

r. kat.

Vagongyár

lakatos

Kazánfűtő

6

Csányi Ede

Győr

1887

19

r. kat.

Vagongyár

reszelővágó

Kazánfűtő

7

Bana

1885

21

ref.

Vagongyár

lakatos

Kazánfűtő

8

Királyfiakarcsa

1873

33

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

Kazánfűtő

9

Szeged

1872

34

r. kat.

Vagongyár

lakatos

Kazánfűtő

10


24

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

Kazánfűtő

11

Dolezsai Béla Tata

1888

18

r. kat.

Szakiskola

lakatos

Kazánfűtő

12

Fabriczy Imre Hatvan

1879

27

r. kat.

Vagongyár

lakatos

Kazánfűtő

13

Somorja

1888

18

r. kat.

Szakiskola

lakatos

Kazánfűtő

14

Győr

1877

29

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

Csizmazia János Csomós Dániel Csupák József Dobrovits István

Földváry János Káspár Nándor

Szalai Géza kocsigyártó Schlichter Lajos építő vállalkozó Szabó Samu lakatos mester

Megjegyzés

kocsigyártó kőműves


lakatos kimaradt

kimaradt


258

Tanév Tanfolyam 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907

Sorszám Név Gerstl Lipót

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

Győrsziget

1890

16

izr.

Vagongyár

lakatos


Debrecen

1886

20

ref.

Vagongyár

lakatos

Torna

1888

18

izr.

Vagongyár

lakatos

Kazánfűtő

15

Kazánfűtő

16

Kazánfűtő

17

Kazánfűtő

18

Hujber Jenő

Csécsény

1887

19

r. kat.

Szakiskola

lakatos

Kazánfűtő

19

Izsák Márton

GyergyóVárhegy

1884

22

izr.

Vagongyár

lakatos

kimaradt

Kazánfűtő

20

Komárom

1882

24

r. kat.

Vagongyár

lakatos

kimaradt

Kazánfűtő

21

Komárom

1888

18

ref.

Szakiskola

lakatos

Kazánfűtő

22

Kalmár János Győr

1877

29

ref.

Vagongyár

lakatos

kimaradt

Kazánfűtő

23

Klein Henrik

1889

17

izr.

Vagongyár

lakatos


Kazánfűtő

24

Kozma Gyula Páli

1874

32

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

Kazánfűtő

25

Kubicsek Béla

Győrsziget

1889

17

izr.

Tillinger Károly

lakatos

Kazánfűtő

26

Kuster Ödön

Győr

1889

17

r. kat.

Szakiskola

lakatos

Kazánfűtő

27

László József Győr

1879

27

r. kat.

Vagongyár

vasesztergályos

Kazánfűtő

28

Lőwinger Salamon

Győrsziget

1886

20

izr.

Vagongyár

lakatos

Kazánfűtő

29

Piller István

Székesfehérvár

1877

29

r. kat.

Vagongyár

lakatos

Kazánfűtő

30

Plander Lajos Újpest

1888

18

r. kat.

Szakiskola

fémiparos

Kazánfűtő

31

Reichenfeld Miksa

Győrsziget

1887

19

izr.

Vagongyár

lakatos

Kazánfűtő

32

Róna Adolf

Győrsziget

1888

18

izr.

Szakiskola

lakatos

Herczeg Sámuel Hoffmann Arnold

Jánossy Gyula Kalóczy Sándor

Győrsziget

kimaradt

259

Tanév Tanfolyam 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Kazánfűtő

33

Salamon Jenő Győrrévfalu

1888

18

r. kat.

Vagongyár

lakatos

Kazánfűtő

34

Schön Miksa

1886

20

izr.

Vagongyár

lakatos

Kazánfűtő

35


1880

26

ref.


lakatos

Kazánfűtő

36

Csap

1874

32

ev.

Vagongyár

lakatos

Kazánfűtő

37

Abda

1888

18

r. kat.

Vagongyár

lakatos

Kazánfűtő

38

Spitzer Béla

Ó-Kécske

1870

36

izr.

Vagongyár

géplakatos

Kazánfűtő

39

Szűcs Gyula


23

r. kat.


asztalos

Kazánfűtő

40

Tachauer Sándor

Ó-Szőny

1888

18

izr.

Szakiskola

fémiparos

Kazánfűtő

41

Varga István

Mihályi

1870

36

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

Kazánfűtő

42

Zana István

Kecskemét

1880

26

ref.

Vagongyár

kovács

Andorka András Bangha Sándor

Győr

1886

20

ev.


lakatos

Somorja

1879

27

r. kat.

Vagongyár

lakatos

Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői

1 2

Szannai Mihály Somogyi Imre

Győrsziget

3


1888

18

r. kat.

Szakiskola

géplakatos

4

Bergl Hugó

Csép

1869

37

izr.


lakatos

5

Bodanitz Gyula

Szombathely

1881

25

r. kat.

Singer gépgyár

géplakatos

6

Csányi Ede

Győr

1887

19

r. kat.

Vagongyár

lakatos

Bana

1885

21

ref.

Vagongyár

géplakatos

Szeged

1872

34

r. kat.

Vagongyár

lakatos

7 8

Csizmazia János Csupák József

Megjegyzés

kimaradt


260

Tanév Tanfolyam 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907

Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

24

r. kat.

Vagongyár

lakatos

9

Dobrovits István

10

Dolezsai Béla Tata

1888

18

r. kat.

Szakiskola

géplakatos

11

Fabriczy Imre Hatvan

1879

27

r. kat.

Vagongyár

lakatos

Somorja

1888

18

r. kat.

Szakiskola

géplakatos

Debrecen

1886

20

ref.

Vagongyár

lakatos

Csécsény

1887

19

r. kat.

Szakiskola

géplakatos

Győr

1877

29

r. kat.

Vagongyár

lakatos

Nagykanizsa

1886

20

r. kat.

nincs adat

géplakatos

12 13 14 15 16

Földváry János Herczeg Sámuel Hujber Jenő Káspár Nándor Kertész Károly


17

Kozma Gyula Páli

1874

32

r. kat.

Stádel gépgyár

lakatos

18

Kubicsek Béla

Győrsziget

1889

17

izr.

Tillinger Károly

géplakatos

19

Kuster Ödön

Győr

1889

17

r. kat.

Szakiskola

géplakatos

20


1879

27

r. kat.

Vagongyár

vasesztergályos

21

Maloviczky Károly

Érsekújvár

1883

23

r. kat.

nincs adat

kovács

22

Piller István

Székesfehérvár

1877

29

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

23

Reichenfeld Miksa

Győrsziget

1887

19

izr.

Vagongyár

lakatos

24

Róna Adolf

Győrsziget

1888

18

izr.

Szakiskola

géplakatos

25


1888

18

r. kat.

Vagongyár

lakatos

26

Schön Miksa

1886

20

izr.

Vagongyár

lakatos

Győrsziget

Megjegyzés

kimaradt

kimaradt

261

Tanév Tanfolyam 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1906/ 1907 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908

Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

27

Somogyi Imre

Abda

1888

18

r. kat.

Vagongyár

lakatos

28

Spitzer Béla

Ó-Kécske

1870

36

izr.

Vagongyár

lakatos

29


1880

26

ref.


lakatos

Megjegyzés

Szemethy Kornél Szimovits Száva Szudári Mihály

Győr

1882

24

r. kat.

nincs adat

vasesztergályos

Hercegovina

1882

24

r. kat.

nincs adat

lakatos

Győrújváros

1886

20

ev.


géplakatos

33

Szűcs Gyula


23

r. kat.


asztalos

34

Turcsek Béla

Ásvány

1888

18

r. kat.

nincs adat

géplakatos

35

Zana István

Kecskemét

1880

26

ref.

Vagongyár

kovács

kimaradt


1

Bognár Imre

Csorna

1886

21

r. kat.


kocsigyártó

kimaradt


2

Darvas Gyula Söjtör

1883

24

r. kat.

Vagongyár

bognár

bizonyítványt érdemel kiváló


3

Furger Ferenc Sümeg

1890

17

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

kimaradt


4

Glück Konrád

Győr

1878

29

r. kat.

Dampf György

kocsigyártó

kimaradt


5

Hittner József Győr

1888

19

r. kat.

Vagongyár

asztalos

kimaradt


6

1879

28

ref.

Vagongyár

lakatos

kimaradt


7

Bánffyhunyad 1890

17

ref.

Vagongyár

géplakatos


8

Kolozsvár

1882

25

r. kat.

Sichuber Károly

kovács


9

Léva

1881

26

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

30 31 32

id. Kovács Ferenc ifj. Kovács Ferenc Jokesz Károly Kálecky József

Nagyszalonta

bizonyítványt érdemel kiváló bizonyítványt érdemel megfelelő bizonyítványt érdemel megfelelő

262

Tanév Tanfolyam 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés kimaradt


10

Molnár Ignác Győr

1885

22

r. kat.

Tolnai Lajos bádogos

bádogos


11

Nagy Gábor

Gúta

1882

25

r. kat.

Vagongyár

asztalos


12

Dunamocs

1880

27

ref.

Győri ármentesítő hivatal

kőműves


13

Dicsőszentmárton

1890

17

ref.

Vagongyár

vasesztergályos


14

Püski

1886

21

r. kat.

Párna József kocsigyártó

kocsigyártó


15

Péter Mihály

Nagyatád

1883

24

r. kat.

Vagongyár

lakatos


16

Győr

1880

27

r. kat.

Csepüs Mihály asztalos mester

kőműves


17

Rikker Ferenc Schiller Károly

Budapest

1890

17

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

kimaradt


18

Stein Elemér

Korond

1890

17

izr.

Vagongyár

géplakatos

kimaradt


19

Stern Fülöp

Alistál

1879

28

izr.

Vagongyár

asztalos

kimaradt


20

Takács József Kislitka

1889

18

r. kat.

Kiss József

kocsigyártó

kimaradt

1907/ Általános továbbképző 1908

21

Tárkány

1888

19

ref.


kocsigyártó

kimaradt

Puszta-Kalán

1889

18

ev.

Vagongyár

mintaasztalos

kimaradt

Tóth Antal

Bécsújhely

1881

26

r. kat.

Kelemen Márton szobrász

szobrász

bizonyítványt érdemel megfelelő

Weingart Kálmán Eperjesi Ferenc

Győr

1881

26

r. kat.

Koestlin gyár

rézműves

kimaradt

1870

37

r. kat.

Szakiskola

lakatos segédművezető

kimaradt

1890

17

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

kimaradt

1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908


22


23


24

Fémipari szakrajz

1

Fémipari szakrajz

2

Nehéz Mihály Nemes Sándor Ócskay Gyula

Takács (Táncos) Bálint Tomázi Károly

Szeged

Furger Ferenc Sümeg

bizonyítványt érdemel megfelelő bizonyítványt érdemel kiváló bizonyítványt érdemel kiváló kimaradt bizonyítványt érdemel. látogatási biz. bizonyítványt érdemel megfelelő

263

Tanév Tanfolyam 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908

Sorszám Név Kálecky József Kernya Miklós id. Kovács Ferenc ifj. Kovács Ferenc

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

Léva

1881

26

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

bizonyítványt érdemel kiváló

Koroncó

1881

26

r. kat.

Vagongyár

lakatos

kimaradt

Nagyszalonta

1879

28

ref.

Vagongyár

lakatos

kimaradt

Bánffyhunyad 1890

17

ref.

Vagongyár

géplakatos

1889

18

izr.

Vagongyár

mintaasztalos

Fémipari szakrajz

3

Fémipari szakrajz

4

Fémipari szakrajz

5

Fémipari szakrajz

6

Fémipari szakrajz

7


Fémipari szakrajz

8

Nemes Sándor

Dicsőszentmárton

1890

17

ref.

Vagongyár

vasesztergályos

Fémipari szakrajz

9

Péter Mihály

Nagyatád

1883

24

r. kat.

Vagongyár

lakatos

Fémipari szakrajz

10

Szombathely

1890

17

izr.

Vagongyár

lakatos

Fémipari szakrajz

11

Győr

1881

26

r. kat.

Koestlin gyár

rézműves

Faipari szakrajz

1

Győr

1888

19

ev.

nincs adat

asztalos segéd


Faipari szakrajz

2

Aranyos

1880

27

izr.

Önálló

asztalos mester

kimaradt

Faipari szakrajz

3


1888

19

r. kat.

Vagongyár

asztalos segéd

kimaradt

Faipari szakrajz

4

Katona Sándor

Győrsziget

1887

20

ev.


asztalos segéd


Faipari szakrajz

5

Nagy Gábor

Gúta

1882

25

r. kat.

Vagongyár

asztalos segéd


Faipari szakrajz

6

Nagy Péter

Győrrévfalu

1886

21

r. kat.

Bangha Ferenc asztalos

asztalos segéd


Faipari szakrajz

7

Nagy Sándor

Kisbarát

1886

21

nincs adat

Vagongyár

asztalos segéd


Faipari szakrajz

8

Puxbaum Mátyás

Kunsziget

1876

31

r. kat.

Önálló

asztalos mester


Faipari szakrajz

9

Stern Fülöp

Alistál

1879

28

izr.

Vagongyár

asztalos segéd


Spitzer Aladár Weingart Kálmán Bisztrák Ferenc Grünbaum Mór

bizonyítványt érdemel kiváló bizonyítványt érdemel megfelelő bizonyítványt érdemel kiváló bizonyítványt érdemel. látogatási biz. bizonyítványt érdemel megfelelő bizonyítványt érdemel megfelelő

264

Tanév Tanfolyam 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

Faipari szakrajz

10

Takács Sándor

Győr

1883

24

r. kat.

Pápay Béla asztalos

asztalos segéd


Faipari szakrajz

11

Tóth Antal

Bécsújhely

1881

26

r. kat.


szobrász


Dinamógép kezelői

1

Aradmácsa

1875

32

r. kat.

Vagongyár

villanyszerelő


2

Albrecht Lajos Andorka András

Győr

1886

21

ev.

Prettenhoffer Imre lakatos

lakatos


3

Bak Jenő

Zimony

1877

30

r. kat.

Győr villamosmű

villanyszerelő


4


1887

20

r. kat.

Vagongyár

lakatos


5

Bergl Hugó

Csép

1869

38

izr.

Önálló

lakatos


6

Szombathely

1881

26

r. kat.

Singer gépgyár

géplakatos


7

nincs adat

1889

18

r. kat.

Szakiskola

szakiskolai tanuló


8

Csányi Ede

Győr

1887

20

r. kat.

Vagongyár

reszelővágó


9


25

nincs adat

Vagongyár

géplakatos


10

Győr

1887

20

ev.

Váradi Ármin

géplakatos


11

Dobrovits István Döbrentei Ferenc Fenyves Aladár

Győr

1881

26

izr.

nincs adat

tisztviselő


12

Frank Márk

Tótmegyer

1884

23

izr.

Országos Raktárházak hivatalnok Rt.


13

Futó Kálmán

Győr

1889

18

r. kat.

Vagongyár

géplakatos


14

Glück Konrád

Kishajmás

1878

29

r. kat.

Dampf György

kocsigyártó


15

Hatos László

Sobor

1883

24

r. kat.

Koestlin gyár

gépész


16

Hujber Jenő

Csécsény

1887

20

r. kat.

Vagongyár

lakatos

Bodanitz Gyula Czigány József

nem fizetett, értesítőben nem szerepel nem fizetett, értesítőben nem szerepel nem fizetett, értesítőben nem szerepel nem fizetett, értesítőben nem szerepel nem fizetett, értesítőben nem szerepel nem fizetett, értesítőben nem szerepel nem fizetett, értesítőben nem szerepel nem fizetett, értesítőben nem szerepel nem fizetett, értesítőben nem szerepel

nem fizetett, értesítőben nem szerepel nem fizetett, értesítőben nem szerepel

nem fizetett, értesítőben nem szerepel

265

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás


17

Klauser Imre

Sopron

1868

39

r. kat.

Kohn Adolf és társa olajgyár

lakatos


18

Lakócsa

1879

28

nincs adat

Győr villamosmű

villanyszerelő


19

Győr

1886

21

r. kat.

Vagongyár

lakatos


20

Klausz Ferenc Knausz Mihály Korpáczy Rezső

Bécs

1876

31

r. kat.

Közkórház

gépész


21

Lang Mihály

Győr

1889

18

r. kat.

Vagongyár

lakatos


22

Lautner Ernő

Győr

1888

19

nincs adat

Győr villamosmű

villanyszerelő


23

Lukácsi Károly


1875

32

r. kat.

Singer gépgyár

géplakatos


24

Major Miklós Győr

1885

22

r. kat.

Győr villamosmű

géplakatos


25

Tét

1883

24

nincs adat

Vagongyár

lakatos


26

Budapest

1888

19

r. kat.

Győr villamosmű

lakatos


27

Németh Lajos (Buda)Kalász

1888

19

r. kat.

Vagongyár

lakatos


28

Németh Mihály

Nyúl

1881

26

r. kat.

Tolnay Imre lakatos

lakatos


29

Papp Gusztáv

Nemeskeresztúr

1884

23

r. kat.

Bergl Hugó lakatos mester

lakatos


30

Petykó Rezső Zólyom

1872

35

r. kat.

Vagongyár

lakatos


31

Pénzes Kálmán

Győr

1870

37

ev.

Koestlin gyár

gépész

kimaradt


32

Piller István

Székesfehérvár

1877

30

r. kat.

Vagongyár

géplakatos



33

1887

20

r. kat.

Stádel gépgyár

lakatos


34

nincs adat

-

nincs adat

Vagongyár

lakatos

Tanév Tanfolyam 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908

Mendel István Németh István

Regensburger Gönyű Károly Regenye Győr János

Megjegyzés







266

Sorszám Név

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás


35

Születési hely VindornyaRényi Sándor szőllős

1877

30

izr.

Szeszgyár

hivatalnok


36

Róna Adolf

1888

19

izr.

Vagongyár

géplakatos


37

Rötler Károly Üllő

1869

38

r. kat.

Otl Ernő favágótelep

géplakatos


38

Skach József

Győrszemere

1886

21

r. kat.

Vagongyár

géplakatos


39

Somogyi Imre

Abda

1888

19

r. kat.

Vagongyár

lakatos


40


1880

27

ref.


lakatos


41

Szemere

1871

36

ev.

Árpás cukorgyár

gépész


42

Tolna

1874

33

r. kat.

Vagongyár

lakatos


43

Szente József Nagymegyer

1878

29

ref.

Vagongyár

szerelő


44

Szentgáli József

Győrsziget

1876

31

r. kat.

Vagongyár

lakatos


45

Szűcs Gyula


24

r. kat.


asztalos


46

Komárom

nincs adat

-

izr.

Önálló üzlete van

bádogos és villanyszerelő


47

Tauszig Samu Tentenberg Elemér

Győr

1879

28

r. kat.

Vagongyár

géplakatos


48

Varga István

Mihályi

1870

37

r. kat.

Vagongyár

géplakatos


49

Pozsony

1886

21

r. kat.

Győr villamosmű

villanyszerelő


50

Győr

nincs adat

-

nincs adat

Országos Raktárházak kereskedelmi Rt. hivatalnok

Kazánfűtő

1

Lelesz

1882

25

g. kat.

Vagongyár

lakatos

Kazánfűtő

2

Győr

1873

34

r. kat.

Vagongyár

lakatos

Tanév Tanfolyam 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908

Szabó Zsigmond Szauter Mihály

Wechsler József Willner Simon Antalóczy Endre Baán Mihály

Győrsziget

Megjegyzés



kimaradt



267

Tanév Tanfolyam 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Kazánfűtő

3

Bartalos Sándor

Pápa

1889

18

ref.


lakatos

Kazánfűtő

4

Bőhm Jenő

Pápa

1889

18

izr.

Szakiskola

lakatos

Kazánfűtő

5

Budapest

1889

18

r. kat.

Szakiskola

géplakatos

Kazánfűtő

6

Szap

1880

27

r. kat.

Singer gépgyár

géplakatos

Kazánfűtő

7

Tolna

1880

27

r. kat.

Vagongyár

lakatos

Kazánfűtő

8

Erdős Andor

Lengyeltóti

1889

18

izr.

Szakiskola

kovács

Kazánfűtő

9

Futó Kálmán

Győr

1889

18

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

Kazánfűtő

10

Hara István

Soroksár

1869

38

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

Kazánfűtő

11

Morgánypuszta

1884

23

r. kat.

Vagongyár

lakatos

Kazánfűtő

12

Kiszelák Kálmán Knausz Mihály

Győr

1886

21

r. kat.

Vagongyár

lakatos

Kazánfűtő

13

Kohn László

Ács

1888

19

nincs adat

Szakiskola

géplakatos

Kazánfűtő

14

Mihácsek Géza

Pécs

1889

18

r. kat.

Tolnay Imre lakatos

lakatos

Kazánfűtő

15

Németh Lajos (Buda)Kalász

1888

19

r. kat.

Vagongyár

lakatos

Kazánfűtő

16

Rubinstein Albert

Pankota

1885

22

r. kat.

Vagongyár

lakatos

Kazánfűtő

17

Skach József

Győrszemere

1886

21

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

Kazánfűtő

18

Staudt Sándor Nagyláng

1888

19

r. kat.

Szakiskola

géplakatos

Kazánfűtő

19

Szalay János

Pápa

1876

31

ref.

Vagongyár

lakatos

Kazánfűtő

20

Tóth Sándor

Galgóc

1890

17

r. kat.

Szakiskola

lakatos

Cigány Károly Diószegi Kálmán Domsits Lajos

Megjegyzés

kimaradt



268

Tanév Tanfolyam 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Kazánfűtő

21

Váradi Pál

Pápa

1889

18

izr.

Szakiskola

lakatos

Stabilgőzgép kezelői

1

Andorka András

Győr

1886

21

ev.


lakatos


2


1888

19

r. kat.

Vagongyár

lakatos


3


1886

21

izr.

Vagongyár

géplakatos


4

Bergl Hugó

Csép

1869

38

izr.

Önálló

lakatos


5

Bodanitz Gyula

Szombathely

1881

26

r. kat.

Singer gépgyár

géplakatos


6

Csányi Ede

Győr

1887

20

r. kat.

Vagongyár

reszelővágó


7

Szeged

1872

35

r. kat.

Vagongyár

lakatos


8


25

r. kat.

Vagongyár

géplakatos


9

Fazekas Pál

Nagydobsza

1882

25

ref.

Vagongyár

kovács


10

Gubán Lajos

Perbete

1878

29

nincs adat

Vagongyár

lakatos


11

Hujber Jenő

Csécsény

1887

20

r. kat.

Vagongyár

géplakatos


12

Káspár Nándor

Győr

1877

30

r. kat.

Vagongyár

lakatos


13

Kozma Gyula Páli

1874

33

r. kat.

Stádel gépgyár

géplakatos


14

Piller István

Székesfehérvár

1877

30

r. kat.

Vagongyár

géplakatos


15

Róna Adolf

Győrsziget

1888

19

izr.

Vagongyár

géplakatos


16

Ruczek János Becsehely

1881

26

r. kat.

Vagongyár

lakatos


17


1888

19

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

Csupák József Dobrovits István

Megjegyzés


kimaradt

269

Tanév Tanfolyam 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

1878

29

ref.

Vagongyár

géplakatos

Megjegyzés


18

Szente József Nagymegyer


19

Szűcs Gyula


24

r. kat.


asztalos


20

Turcsek Béla

Ásvány

1888

19

r. kat.

Vagongyár

lakatos

1

Baán Mihály

Győr

1873

34

r. kat.

2

Bartalos Sándor

Pápa

1889

18

ref.

3

Bőhm Jenő

Pápa

1889

18

izr.

Szakiskola

géplakatos

4

Cigány Károly

Budapest

1889

18

r. kat.

Szakiskola

géplakatos

5

Dákai József

Bakonyszombathey

1886

21

ev.

Vagongyár

kovács

6

Dénes Ferenc Fehértó

1884

23

r. kat.

Vagongyár

kovács

7

Endrédi István

Románd

1883

24

r. kat.

Vagongyár

kovács

8

Erdélyi Ernő

Győr

1881

26

izr.

Város

számtiszt

9

Erdős Andor

Lengyeltóti

1889

18

izr.

Szakiskola

géplakatos

10

Fábián István Dévaványa

1888

19

nincs adat

Tolnay Imre lakatos

lakatos

11

Futó Kálmán

Győr

1889

18

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

12

Hara István

Soroksár

1869

38

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

13

Kajári József

1880

27

r. kat.

Vagongyár

kovács


1884

23

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jó

1886

21

r. kat.

Vagongyár

lakatos

Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői

14 15

Kiszelák Kálmán Knausz Mihály

Tüskeszentpéter Morgánypuszta Győr

Szabó Samu lakatos mester Szabó Samu lakatos mester

lakatos lakatos

kimaradt

270

Tanév Tanfolyam 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908

Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek)

Sorszám Név 16 17 18 19 20 21 22

Kosich Károly Kovács Ferenc Kovács Gyula Kovács József Lőrincz Gyula Mihácsek Géza Orsulitz István

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Kapca

1885

22

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

Zalaegerszeg

1878

29

r. kat.

Vagongyár

kovács

Perbete

1885

22

ref.


lakatos

Keszthely

1882

25

r. kat.

Vagongyár

lakatos

PusztaSomorja

1890

17

r. kat.

Singer gépgyár

géplakatos

Pécs

1889

18

r. kat.

Tolnay Imre lakatos

lakatos

Budapest

1881

26

r. kat.

Vagongyár

lakatos

Megjegyzés


23

Skach József

Győrszemere

1886

21

r. kat.

Vagongyár

lakatos

24

Somogyi Imre

Abda

1888

19

r. kat.

Vagongyár

lakatos

25

Szalay János

Pápa

1876

31

ref.

Vagongyár

géplakatos

26

Takács János

Csákvár

1884

23

r. kat.

Vagongyár

kovács

27

Tóth Sándor

Galgóc

1890

17

r. kat.

Szakiskola

lakatos

28

Váradi Pál

Pápa

1889

18

izr.

Szakiskola

géplakatos

29

Vida Antal

Győr

1867

40

r. kat.

Városi Tűzoltóság

tűzoltó őrsvezető

30

Zgonya Mihály

Kádár

1885

22

g. keleti

Vagongyár

asztalos

1

Baján János

Vác

1887

20

r. kat.

Vagongyár

asztalos segéd

kimaradt

Bakos Kálmán Bisztrák Ferenc

Makó

1874

33

ref.

Vagongyár

asztalos segéd

3 hónapig

Győr

1888

19

ev.

nincs adat

asztalos segéd

7 hónapig

2 3


271

Tanév Tanfolyam 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908

Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek)

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

Nagyabony

1885

22

ref.

Vagongyár

asztalos segéd

kimaradt

Öttevény

1877

30

r. kat.

Vagongyár

asztalos segéd

7 hónapig

Aranyos

1880

27

izr.

Önálló

asztalos mester

7 hónapig

1888

19

r. kat.

Vagongyár

asztalos segéd

7 hónapig

Budapest

1872

35

r. kat.

nincs adat

asztalos segéd

3 hónapig

Nagyugróc

1878

29

r. kat.

Vagongyár

asztalos segéd

kimaradt

Kaszt Sándor

Győr

1879

28

r. kat.

nincs adat

asztalos segéd

kimaradt

Katona Sándor Kovács Ferenc

Győrsziget

1887

20

ev.

asztalos segéd

7 hónapig

Hajmáskér

1888

19

r. kat.

asztalos segéd

kimaradt

13

Nagy Ferenc

Zalatárnok

1887

20

r. kat.

nincs adat

asztalos segéd

3 hónapig

14

Nagy Gábor

Gúta

1882

25

r. kat.

Vagongyár

asztalos


15

Nagy János

Dunaföldvár

1878

29

r. kat.

Vagongyár

asztalos segéd

3 hónapig

16

Nagy Péter

Győrrévfalu

1886

21

r. kat.


asztalos segéd

3 hónapig

17

Nagy Sándor

Nagykőrös

1880

27

ref.

Vagongyár

asztalos segéd

3 hónapig

18

Nemes István

Nagyszentjános

1889

18

r. kat.


asztalos segéd

kimaradt

Győr

1881

26

ev.

Vagongyár

asztalos segéd

7 hónapig

Kunsziget

1876

31

r. kat.

Önálló

asztalos mester

7 hónapig

Alistál

1879

28

izr.

Vagongyár

asztalos segéd

7 hónapig

Sorszám Név 4 5 6 7 8 9 10 11 12

19 20 21

Dugár Kálmán Gerebenits József Grünbaum Mór

Hittner József Győr Horváth András Jakubek József

Pápay György Puxbaum Mátyás Stern Fülöp

Katona Sándor asztalos Bangha Ferenc asztalos

272

Tanév Tanfolyam 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés


asztalos segéd

7 hónapig

szobrász


lakatos

kiváló

lakatos

megfelelő

lakatos

megfelelő

lakatos

kimaradt

lakatos

megfelelő

lakatos

megfelelő

lakatos

kiváló

lakatos művezető

kiváló

lakatos

megfelelő

22

Takács Sándor

Győr

1883

24

r. kat.

23

Tóth Antal

Bécsújhely

1881

26

r. kat.

Gyakorlati: műlakatos I.

1

Arany Sándor Aba

1876

31

ref.


2

Artay jenő

Tiszavid

1888

19

ref.


3

Böjtös Jenő

Kapuvár

1880

27

ev.


4

Budapest

1876

31

r. kat.


5

Győr

1885

22

r. kat.


6

Perbete

1885

22

ref.


7

Markó János

Győr

1884

23

r. kat.


8

Oross Ignác

Győrrévfalu

1872

35

r. kat.


9

Sebők Sándor

1890

17

r. kat.


10

1883

24

r. kat.

Vagongyár

lakatos


Bana

1885

22

ref.

Vagongyár

lakatos

kiváló

Adásztevel

1888

19

izr.

Vagongyár

lakatos

kimaradt

Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek)

Gyakorlati: műlakatos II. 11 Gyakorlati: műlakatos II. 12

Harangozó Károly ifj. Mayer Károly Kovács Gyula

Sztarek Ferenc Csizmazia János Fleischmann Sándor

Tápiószentmárton Baranyaszentmárton

Kelemen Márton szobrász Prettenhoffer Imre lakatos Prettenhoffer Imre lakatos Tolnay Imre lakatos Prettenhoffer Imre lakatos Prettenhoffer Imre lakatos Szabó Samu lakatos mester Prettenhoffer Imre lakatos Prettenhoffer Imre lakatos Prettenhoffer Imre lakatos

Gyakorlati: műlakatos II. 13

Glaser Lajos

Kisújszállás

1889

18

nincs adat

Vagongyár

lakatos

kiváló


Horváth Jenő

Győr

1887

20

r. kat.

Vagongyár

lakatos

kimaradt


Kernya István Győr

1892

15

r. kat.


lakatos

megfelelő


Kondor János Dombóvár

1889

18

r. kat.

Vagongyár

lakatos

kimaradt

273

Tanév Tanfolyam 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908

Sorszám Név

Gyakorlati: műlakatos II. 17 Gyakorlati: műlakatos II. 18 Gyakorlati: műlakatos II. 19 Gyakorlati: műlakatos II. 20 Gyakorlati: műlakatos III. Gyakorlati: műlakatos III. Gyakorlati: műlakatos III. Gyakorlati: műlakatos III.

21

Kovács Gyula Kócs Domonkos Molnár József Vollmann Ármin Csizmazia János

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

Perbete

1885

22

ref.


lakatos


Székelymuzsna

1890

17

ref.

Vagongyár

lakatos

kimaradt

Győr

1888

19

r. kat.

Fillinger Károly lakatosmester

lakatos


Bőny

1886

21

izr.

Vagongyár

lakatos

kiváló

Bana

1885

22

ref.

Vagongyár

lakatos

kiváló

Kisújszállás

1889

18

nincs adat

Vagongyár

lakatos

kiváló

22

Glaser Lajos

23

Kernya István Győr

1892

15

r. kat.


lakatos

megfelelő

24

Vollmann Ármin

1886

21

izr.

Vagongyár

lakatos

kiváló

Gyakorlati: műkovács I.

1

Arany Sándor Aba

1876

31

ref.

lakatos

kiváló


2

Artay jenő

Tiszavid

1888

19

ref.

lakatos

megfelelő


3

Böjtös Jenő

Kapuvár

1880

27

ev.

lakatos

megfelelő


4

Budapest

1876

31

r. kat.

lakatos

kimaradt


5

Győr

1885

22

r. kat.

lakatos

megfelelő


6

Kiss Sándor

Komárom

1870

37

r. kat.

kovács



7

Kovács Gyula

Perbete

1885

22

ref.

lakatos

megfelelő


8

Markó János

Győr

1884

23

r. kat.

lakatos

kiváló


9

Oross Ignác

Győrrévfalu

1872

35

r. kat.

lakatos művezető

kiváló


10

Sebők Sándor

Tápiószentmárton

1890

17

r. kat.

lakatos

megfelelő

Harangozó Károly ifj. Mayer Károly

Bőny

Prettenhoffer Imre lakatos Prettenhoffer Imre lakatos Tolnay Imre lakatos Prettenhoffer Imre lakatos Prettenhoffer Imre lakatos Vagongyár Szabó Samu lakatos mester Prettenhoffer Imre lakatos Prettenhoffer Imre lakatos Prettenhoffer Imre lakatos

274

Tanév Tanfolyam 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

Gyakorlati: műkovács II. 11

Bergl Hugó

Csép

1869

38

izr.

Önálló

lakatos

megfelelő


Böjtös Jenő

Kapuvár

1880

27

ev.

Tolnay Imre lakatos

lakatos

megfelelő


Freund Béla

Győr

1884

23

izr.

Vagongyár

lakatos

kimaradt


ifj. Mayer Károly Molnár József Németh Mihály

Győr

1885

22

r. kat.


lakatos

kiváló

Pusztakovácsi 1885

22

r. kat.

Vagongyár

lakatos

kimaradt

Nyúl

1881

26

r. kat.

Tolnay Imre lakatos

lakatos

kiváló

Oross Ignác

Győrrévfalu

1872

35

r. kat.


lakatos művezető

kiváló

18

Bergl Hugó

Csép

1869

38

izr.

Önálló

lakatos

megfelelő

19

Böjtös Jenő

Kapuvár

1880

27

ev.

Tolnay Imre lakatos

lakatos

kimaradt

20

Derzsi József

Győrújfalu

1891

16

r. kat.

Tolnay Imre lakatos

lakatos

megfelelő

ifj. Mayer Károly Németh Mihály

Győr

1885

22

r. kat.


lakatos

kiváló

Nyúl

1881

26

r. kat.

Tolnay Imre lakatos

lakatos

kiváló

23

Oross Ignác

Győrrévfalu

1872

35

r. kat.


lakatos művezető

kiváló

1

Aller István

Kóny

1865

42

r. kat.

Vagongyár

szerszámlakatos

kimaradt

2

Bedő Ferenc

Darnó

1887

20

r. kat.

Vagongyár

kovács

kimaradt

3

Bors Mihály

Győr

1883

24

ev.


géplakatos művezető

kiváló

4

Fekete Gyula

Komárom

1888

19

r. kat.

Vagongyár

lakatos

megfelelő

5

Gold Ferenc

Lovászpatona

1884

23

izr.

Winter Zsigmond villanyszerelő

lakatos/villanysz kiváló erelő

Gyakorlati: műkovács II. 15 Gyakorlati: műkovács II. 16 Gyakorlati: műkovács II. 17 Gyakorlati: műkovács III. Gyakorlati: műkovács III. Gyakorlati: műkovács III. Gyakorlati: műkovács III. Gyakorlati: műkovács III. Gyakorlati: műkovács III. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos I. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos I. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos I. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos I. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos I.

21 22

275

Tanév Tanfolyam 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908

Gyakorlati: gép és szerszámlakatos I. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos I. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos I. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos I. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos I. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos I. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos I. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos I. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos I. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos II. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos II. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos II. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos II. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos II. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos II. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos II. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos II. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos II.

Sorszám Név 6 7 8 9 10 11 12

Harsányi József Horváth József Kostyál József Molnár József Nagy István Oszvald Gyula Weingart Kálmán

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

Csákberény

1883

24

r. kat.

Vagongyár

kovács

kimaradt

Kóny

1887

20

r. kat.

Vagongyár

lakatos

kimaradt

Érsekújvár

1880

27

r. kat.

Vagongyár

szerszámlakatos

kimaradt

Pusztakovácsi 1885

22

r. kat.

Vagongyár

kovács

kimaradt

Bőny

1891

16

r. kat.

Vagongyár

kovács

kimaradt

Budapest

1885

22

ref.


lakatos

kimaradt

Győr

1881

26

r. kat.

Koestlin gyár

rézműves

megfelelő

13

Weisz Dezső

Veszprém

1890

17

izr.

Tauszig Samu villanyszerelő

lakatos

kimaradt

14

Winkler József

Győrrévfalu

1890

17

r. kat.

Vagongyár

lakatos

kimaradt

15

Bangó István

Marosvásárhely

1889

18

ref.

Vagongyár

lakatos

kimaradt

16

Bors Mihály

Győr

1883

24

ev.


géplakatos művezető

kiváló

17

Deutsch Manó

Nagydém

1889

18

izr.

Vagongyár

lakatos

kimaradt

18

Fekete Gyula

Komárom

1888

19

r. kat.

Vagongyár

lakatos


19

Fleischmann Sándor

Adásztevel

1888

19

izr.

Vagongyár

lakatos

kimaradt

20

Gold Ferenc

Lovászpatona

1884

23

izr.


lakatos/ villanyszerelő

kiváló

21

Hatos László

Sobor

1883

24

r. kat.

Koestlin gyár

lakatos

kimaradt

22

Kohn Ernő

Munár

1885

22

izr.

Biringer kávés

műszerész

kimaradt

23

Langer Herman

Barót

1888

19

r. kat.

Vagongyár

lakatos

kimaradt

276

Tanév Tanfolyam 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908

Gyakorlati: gép és szerszámlakatos II. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos II. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos II. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos II. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos II. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos III. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos III. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos III. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos III. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos III. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos III. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos III. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos III. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos III. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos III. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos III. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos III. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos III.

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

Budapest

1890

17

r. kat.

Vagongyár

lakatos

kimaradt

Ugod

1893

14

izr.

Vagongyár

lakatos

kimaradt

26


1880

27

ref.


lakatos

megfelelő

27

Valter Ferenc Győrsziget

1885

22

r. kat.

Vagongyár

lakatos

megfelelő

28

Vollmann Ármin

1886

21

izr.

Vagongyár

lakatos

kimaradt

29


1886

21

izr.

Vagongyár

lakatos

kimaradt

30

Bosnyák Antal

Hernádnémeti 1889

18

r. kat.

Vagongyár

lakatos

kimaradt

31

Derzsi József

Győrújfalu

1891

16

r. kat.

Tolnay Imre lakatos

lakatos


Dudar

1890

17

izr.

Vagongyár

lakatos

kimaradt

Budapest

1891

16

r. kat.

Vagongyár

lakatos

megfelelő

Sorszám Név 24 25

32 33

Schiller Károly Schwartz Sándor

Deutsch Dezső Domsits Károly

Bőny

34

Fölts Károly

Győr

1886

21

r. kat.

Vagongyár

lakatos

kimaradt

35

Frankel Lajos

Máramarossziget

1890

17

nincs adat

Vagongyár

lakatos


36

Jaksi Gyula

Tallós

1889

18

r. kat.

Vagongyár

lakatos/vaseszter kimaradt gályos

37

Jaluska József

Kiskőrös

1892

15

r. kat.


lakatos

kiváló

38

Molnár János Mike

1880

27

r. kat.

Vagongyár

lakatos

megfelelő

39

Nagy István

Szentgerice

1887

20

unit.

Vagongyár

vasesztergályos

kimaradt

40

Szép Ferenc

Győr

1889

18

r. kat.

Vagongyár

lakatos

kimaradt

41

Szűcs Gyula


24

r. kat.

Önálló

lakatos

kiváló

277

Tanév Tanfolyam 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1907/ 1908 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909

Gyakorlati: gép és szerszámlakatos III. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos III. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos III. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos IV. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos IV. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos IV. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos IV. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos IV. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos IV. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos IV. Gyakorlati: gép és szerszámlakatos IV.

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

42

Tölts Károly

Győr

1886

21

r. kat.

Vagongyár

vasesztergályos


43

Tusa Sándor

Tamásfalu

1891

16

ref.

Vagongyár

lakatos

megfelelő

44


1885

22

r. kat.

Vagongyár

lakatos

kimaradt

Bencze Ferenc Domsits Károly

Makó

1888

19

ref.

Vagongyár

kovács

kimaradt

Budapest

1891

16

r. kat.

Vagongyár

lakatos

megfelelő

Huber Lajos

Győr

1890

17

r. kat.

Vagongyár

lakatos

kimaradt

Jaluska József Jonácsek Gyula

Kiskőrös

1892

15

r. kat.


lakatos

kiváló

Budapest

1890

17

r. kat.

Vagongyár

lakatos

megfelelő

50

Joó István

Makó

1890

17

ref.

Vagongyár

kovács

kimaradt

51

Molnár János Mike

1880

27

r. kat.

Vagongyár

lakatos

kiváló

52

Tusa Sándor

Tamásfalu

1891

16

ref.

Vagongyár

lakatos

megfelelő


1

Bakos József

Maroshévíz

1891

17

nincs adat

Vagongyár

épületlakatos


2

Bielits József

Kácsfalu

1883

25

r. kat.

Vagongyár

géplakatos segéd


3

Szombathely

1885

23

r. kat.

Makovsky Ferenc műépítő

kőműves


4

Győrújváros

1888

20

ref.

Vagongyár

asztalos


5

Budapest

1891

17

r. kat.

Vagongyár

lakatos tanonc


6

Ér Gyula

Győrrévfalu

1891

17


7

Ferenci Péter

Győrszemere

1879

29


Bangha Ferenc asztalos Simonyi Károly asztalos mester

45 46 47 48 49

Braksza János Csaplár István Domsits Károly

fogalmazási jó

asztalos tanonc asztalos

278

Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

r. kat.

Fuchs Béla mérnök

kőműves


Frei Sándor asztalos

asztalos

Varga Károly lakatos

lakatos tanonc

ref.

Stádel gépgyár

épületlakatos

nincs adat

asztalos


8

Fittler József

Győr

1884

24


9

Frei József

Győrsziget

1890

18


10

Frey János

Győr

1891

17


11

Füssy Dezső

Patas

1871

37


12

Gábor Miklós nincs adat

nincs adat

-


13

Győri László

Budapest

1883

25


14

Grébner Béla

Gúta

1887

21


15

Győr

1888

20


16

1891

17


17

1891

17


18

Hofbauer József Hortolányi Gyula Horváth József Jaluska József

Kiskőrös

1892

16


19

László János

Budapest

1889

19


20

Lóránt Samu

Vönöck

1864

44


21

Löbl Adolf

Alsóméra

1877

31


22

18

23

Szászfenes (Kolozs) Ostffyasszonyfa

1890


1875

33


24

Érkörtvélyes

1882

26


25

Lőrincz András Kelemen Lajos Koppányi János Kosich Károly

Kapca

1885

23

Székesfehérvár Győrszabadhegy


fogalmazási jó

Kerzler József asztalos asztalos Vagongyár

asztalos segéd

r. kat.


kőműves


Vagongyár

lakatos

Vagongyár

géplakatos tanonc


lakatos segéd

r. kat.

Megjegyzés

nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat

Valentin János lakatos kovács

r. kat.

Önálló

csizmadia

Vagongyár

vasesztergályos segéd

Tolnay Imre lakatos

lakatos

Önálló

cipész

Vagongyár

kocsikárpitos

Vagongyár

lakatos

fogalmazási jó

fogalmazási jó

279

Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909

Sorszám Név Kovács Gyula Krajczár György Machka Ferenc

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Győrújváros

1890

18

Tápszentmiklós

1879

29

Mehala

1869

39


26


27


28


29

Makkó Jenő

Győr

1882

26


30

Matika Ignác

Pinnyéd

1884

24


31

Milanesch Traján

Pataháza

1886

22


32

Nagy György Kisbabot

1873

35


33

Nagy Lajos

1886

22


34

Osváth József Komárom

1891

17


35

Pataki Lajos

Nagymálos (Bars)

1883

25


36

Petrus János

Ókercsed

1887

21


37

Péter Mihály

Nagyatád

1893

15


38

Pruska József Gyulakeszi

1890

18


39

Rákóczi József

Budapest

1883

25


40

Rengei Ernő

Pozsony

1890

18


41

Győr

1880

28


42

Budapest

1886


43

Rikker Ferenc Schiller Ferenc Schiller Károly

Budapest

1890

Tét

nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat r. kat.

Munkaadó

Foglalkozás

Valentin Vince kovács kovács Vagongyár

kovács

Vagongyár

kovács

Makkó Jenő szobafestő Matika János ácsmester

Megjegyzés fogalmazási jó

szobafestő segéd ács segéd


Vagongyár

fémesztergályos tanonc

Simonyi Károly asztalos mester

asztalos

Vagongyár

asztalos segéd

Győrik István lakatos

lakatos segéd

Vagongyár

lakatos

Vagongyár

kovács

r. kat.

Vagongyár

lakatos gyakornok


Vagongyár

lakatos tanonc

Back malom

kovács

Pallós Imre bádogos

bádogos

r. kat.

Csepüs Mihály asztalos mester

kőműves

22

nincs adat

Meller olajgyár


18

r. kat.

Vagongyár

géplakatos segéd

280

Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909

Sorszám Név

Születési hely Győrasszonyfa Balkány (Szabolcs) Füzes (Komárom)

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

1886

22

r. kat.


asztalos

1890

18

r. kat.

Vagongyár

lakatos tanonc

1874

34

nincs adat

Vagongyár

lakatos

Megjegyzés


44

Sepcsik József


45

Seres Gyula


46

Simon József


47

Springmann Artúr

Szombathely

1891

17

r. kat.

Vagongyár

fémesztergályos


48

Stefkó Péter

Bokod

1886

22

nincs adat

Vagongyár

lakatos


49

Stern Fülöp

Alistál

1879

29

izr.

Vagongyár

asztalos


50

Stipsits Vince Nagybarát

1886

22

r. kat.

Stola Antal asztalos

asztalos segéd


51

Strubli József Belovár

1892

16


lakatos tanonc


52

Sztolarik Géza

Pozsony

1882

26

Vagongyár

lakatos


53

Szűcs János

Isaszeg

1889

19


Vagongyár

lakatos


54

Takács Sándor

Győr

1883

25

r. kat.


asztalos


55

Tóth Antal

Bécsújhely

1881

27

r. kat.


szobrász


56

Tóth Móric

Barabás (Zala, 1886 Pakod))

22

Vagongyár

kovács


57

Tóth Pál

Tiszavárkony

1889

19

Vagongyár

kovács


58

Valenta József

TorontálErzsébetlak

1889

19

Vagongyár

kovács


59

Wölfel Lajos

Győr

1875

33

Hetsch testvérek fakereskedés

ács

fogalmazási jeles


60

Győrszabadhegy

1888

20

Vagongyár

lakatos

fogalmazási jó


61

Zugmann József Zungel Ferenc

Győr

1892

16


műlakatos

nincs adat nincs adat nincs adat r. kat. nincs adat nincs adat

fogalmazási jó

fogalmazási jó

281

Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909

Sorszám Név Apatocki György Braksza János

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

Bana

1868

40

r. kat.

Önálló

kőműves

kimaradt

Egyházasfalu

1885

23

r. kat.

Makovsky Ferenc műépítő

kőműves segéd

megfelelő

1880

28

r. kat.

Önálló

kőműves segéd

megfelelő

1880

28

r. kat.

Önálló

kőműves

kimaradt

Építőipari

1

Építőipari

2

Építőipari

3

Farkas János

Építőipari

4

Farkas János

Építőipari

5

Fittler József

Győr

1884

24

r. kat.


kőműves segéd

kiváló

Építőipari

6

Handl József

Győr

1886

22

r. kat.

Morvai Ignác építőmester

kőműves segéd

megfelelő

Építőipari

7

Győr

1888

20

r. kat.


kőműves segéd

kiváló

Építőipari

8

Győr

1883

25

r. kat.

kőműves segéd

kimaradt

Építőipari

9

Hofbauer József Kerpics István Lehner György

Győr

1892

16

ev.

ács segéd

megfelelő

Építőipari

10

Matika Ignác

Pinnyéd

1884

24

r. kat.

ács segéd

kimaradt

Építőipari

11

Nits János

Szilágysomlyó

1890

18

ev.


kőműves segéd

kiváló

Építőipari

12

Nits Károly

Győr

1888

20

ev.

Nits Pál ácsmester

ács segéd

megfelelő

Építőipari

13

Nits Pál

Győr

1886

22

ev.


ács segéd

megfelelő

Építőipari

14

Pál Gábor

Újpest

1892

16

ref.

Pál Gábor kőműves mester

kőműves segéd

megfelelő

Építőipari

15

Pécsi Endre

Győr

1887

21

ev.


ács segéd

megfelelő

Építőipari

16

Sárvári Ferenc

Győr

1891

17

ev.

Kovács József kőműves mester

kőműves tanonc

megfelelő

Építőipari

17

Szabó Mihály Győr

1867

41

r. kat.

Önálló

kőműves

kimaradt

Építőipari

18

Vágovics Kálmán

1880

28

r. kat.

nincs adat

kőműves segéd

kimaradt

Nyáradierdőlak Nyáradierdőlak

Győr

Dunaszabályozási táraság Lehner György ácsmester Matika János ácsmester

282

Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

Építőipari

19

Vég Gyula

Győr

1869

39

r. kat.

Önálló

ács

kimaradt

Építőipari

20

Wölfel Lajos

Győr

1875

33

r. kat.

Wölfel Ferenc ácsmester

ács segéd

kiváló

Szobafestő

1

Balla József

Győr

1874

34

ev.

Önálló

szobafestő

látogatási

Szobafestő

2

Győr

1886

22

Barabás Lajos mázoló

szobafestő segéd megfelelő

Szobafestő

3

Győr

1891

17

Szobafestő

4

Győr

1889

19

Szobafestő

5

Károlyi Pál

Győr

1883

25

Szobafestő

6

Makkó Ernő

Győr

1886

22

Szobafestő

7

Makkó Jenő

Győr

1882

26

Szobafestő

8

Makkó Lajos

Győr

1891

17

Szobafestő

9

Netnail Antal Győr

1891

17

nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat

Szobafestő

10

Szalai Lajos

Győr

1891

17

r. kat.

nincs adat

mázoló segéd

Faipari szakrajz

1

Győrújváros

1888

20

ref.

Vagongyár

asztalos

kimaradt

Faipari szakrajz

2

Csajta

1887

21

Szabó Pál asztalos

asztalos

látogatási

Faipari szakrajz

3

Ér Gyula

Győrrévfalu

1891

17

asztalos tanonc

megfelelő

Faipari szakrajz

4

Ferenci Péter

Győrszemere

1879

29

asztalos

látogatási

Faipari szakrajz

5

Frei József

Győrsziget

1890

18


asztalos

látogatási

Faipari szakrajz

6

Grébner Béla

Gúta

1887

21


Vagongyár

asztalos

látogatási

Barabás Ferenc Barabás János Barabás Lajos

Csaplár István Csörcz Arnold

Huber Jenő szobafestő szobafestő segéd megfelelő Horváth Péter szobafestő Makkó Jenő szobafestő Makkó Jenő szobafestő Makkó Jenő szobafestő Makkó Jenő szobafestő Makkó Jenő szobafestő

Bangha Ferenc asztalos Simonyi Károly asztalos mester

szobafestő segéd megfelelő szobafestő

megfelelő

szobafestő segéd kiváló szobafestő segéd kiváló szobafestő segéd kiváló szobafestő segéd

283

Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909

Sorszám Név Hujber Kálmán Katona Sándor Lengyel János

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Pinnyéd

1886

22

Győrsziget

1887

21


18

Faipari szakrajz

7

Faipari szakrajz

8

Faipari szakrajz

9

Faipari szakrajz

10


Faipari szakrajz

11

Nagy Lajos

Faipari szakrajz

12

Faipari szakrajz

13

Faipari szakrajz

14

Faipari szakrajz

15

Faipari szakrajz

16

Faipari szakrajz

17

Faipari szakrajz

18

Faipari szakrajz

19

Faipari szakrajz

20

Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek)

1 2 3 4

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

nincs adat


asztalos

kimaradt

ev.


asztalos segéd

látogatási


Munkanélküli

nincs adat

megfelelő


asztalos

látogatási

Vagongyár

asztalos segéd

kiváló

ev.


asztalos

látogatási



asztalos

kimaradt

Vagongyár

asztalos

kimaradt

asztalos segéd

kimaradt

asztalos

kimaradt

1873

35

Tét

1886

22

Pápay György

Győr

1881

27

Raj Ferenc

Komárom

1888

20

Rozmann József Sepcsik József Skach Kálmán

Újpest

1888

20

Győrasszonyfa

1886

22

r. kat.

Győrszemere

1890

18

nincs adat

Bangha Ferenc asztalos Bangha Ferenc asztalos


1886

22

r. kat.


asztalos segéd

kiváló

Szabó Antal

Baja

1890

18

r. kat.


asztalos

kiváló

Győrrévfalu

1883

25

r. kat.


asztalos segéd

kiváló

Győrszabadhegy

1888

20

nincs adat

Vagongyár

lakatos

Győr

1888

20

ev.

Grünbaum Mór asztalos

asztalos

látogatási

Győrújváros

1888

20

ref.

Vagongyár

asztalos

kimaradt

Csajta

1887

21


asztalos

kimaradt

Győrrévfalu

1891

17



asztalos tanonc

megfelelő

Takács Sándor Zugmann József Bisztrák Ferenc Csaplár István Csörcz Arnold Ér Gyula

284

Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909


Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés



asztalos

kimaradt


asztalos

kimaradt

Back malom

gépész

kimaradt

Vagongyár

asztalos

kimaradt

Kerzler József asztalos asztalos

kiváló

5

Ferenci Péter

Győrszemere

1879

29

6

Frei József

Győrsziget

1890

18

7

Franczik Andor

Tura

1878

30

8

Grébner Béla

Gúta

1887

21

9

Győri László

Budapest

1883

25

10


1888

20

r. kat.

MÁV műhely

asztalos

látogatási

Győrsziget

1887

21

ev.


asztalos segéd

látogatási

Győrrévfalu

1891

17

ev.


asztalos

látogatási

Szeged

1883

25

Vagongyár

asztalos

kiváló

1873

35



asztalos

kimaradt

Vagongyár

asztalos segéd

kiváló

ev.


asztalos

kiváló



asztalos

kimaradt

Vagongyár

asztalos

kimaradt

asztalos

kiváló

asztalos

kimaradt

11 12 13

Katona Sándor Losonci Ferenc Márton András

14


15

Nagy Lajos

Tét

1886

22

16

Pápay György

Győr

1881

27

17

Raj Ferenc

Komárom

1888

20

Rozmann József Sepcsik József Skach Kálmán

Újpest

1888

20

Győrasszonyfa

1886

22

r. kat.

Győrszemere

1890

18

nincs adat

Bangha Ferenc asztalos Bangha Ferenc asztalos

18 19 20 21


1886

22

r. kat.


asztalos segéd

kiváló

22

Szabó Antal

1890

18

r. kat.


asztalos

kiváló

Baja

285

Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909


Sorszám Név 23 24

Szűcs István Takács Sándor Bukovits József Dukasz József

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

Győr

1891

17

ref.

Vagongyár

asztalos

kimaradt

Győrrévfalu

1883

25

r. kat.


asztalos

kiváló

Veszprém

1887

21

r. kat.

segéd apjánál

asztalos

kiváló

Tata

1867

41

izr.

Tatán mester

asztalos mester

nem jelent meg

Moson

1883

25

r. kat.

segéd apjánál

asztalos

kiváló

Asztalos mester I.

1

Asztalos mester I.

2

Asztalos mester I.

3

Erdős Ferenc

Asztalos mester I.

4

Gallai András Kürt

1874

34

r. kat.

Tatán mester

asztalos mester

kimaradt

Asztalos mester I.

5

Jenike Géza

Esztergom

1884

24

ref.

segéd apjánál

asztalos segéd

jó

Asztalos mester I.

6

Győrsziget

1887

21

ev.


asztalos segéd

jó

Asztalos mester I.

7

Kisbér

1875

33

r. kat.

Tatán mester

asztalos mester

kimaradt

Asztalos mester I.

8

Katona Sándor Koruka Kálmán László Nándor

Veszprém

1879

29

r. kat.

segéd László Józsefnél asztalos

kiváló

Asztalos mester I.

9

Rieger Béla

Marcali

1875

33

r. kat.

Tatán mester

asztalos mester

kiváló

Asztalos mester I.

10

Rosenberg Vilmos

Pápa

1865

43

izr.

Pápán mester

asztalos

nem jelent meg

Asztalos mester I.

11

Róka János

Veszprém

1884

24

r. kat.

segéd apjánál

asztalos

jó

Asztalos mester I.

12

Simits Károly nem olvasható 1890

18

r. kat.

Vitális Ferenc

asztalos mester

jó

Asztalos mester I.

13


1886

22

r. kat.


asztalos segéd

kiváló

Asztalos mester I.

14

Szabó Antal

Baja

1890

18

r. kat.

Hatsek Ede

asztalos segéd

jó

Asztalos mester I.

15

Szabó József

Csikvánd

1889

19

ev.

Hatsek Ede

asztalos segéd

jó

Asztalos mester I.

16

Valóczi József

Garamszentbenedek

1873

35

r. kat.

Esztergomban mester

asztalos mester

kiváló

286

Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

Asztalos mester II.

17

Bodai Sándor Gulács

1869

39

r. kat.

Tapolcán mester

asztalos

kimaradt

Asztalos mester II.

18

Desits József

Zanat

1884

24

r. kat.

Schmird Márton

asztalos segéd

kiváló

Asztalos mester II.

19

Klaffl Ferenc

Sümeg

1892

16

r. kat.

Klaffl Lajos

asztalos

kiváló

Asztalos mester II.

20

Haller István

Zalaapáti

1885

23

r. kat.

Kenyeres József

asztalos segéd

kiváló

Asztalos mester II.

21

Kiss János

nem olvasható 1881

27

r. kat.

nem olvasható

asztalos

kiváló

Asztalos mester II.

22

Kiss József

Szentkirály

1884

24

r. kat.

Hartvagen József

asztalos segéd

kiváló

Asztalos mester II.

23

Nagyajta

1877

31

unit.

Tapolcán mester

asztalos

kimaradt

Asztalos mester II.

24

Balatonfüred

1865

43

ref.

Balatonfüreden mester asztalos

kiváló

Asztalos mester II.

25

1882

26

r. kat.

Kenyeres József

asztalos

kiváló

Asztalos mester II.

26

Szombathely

1891

17

r. kat.

Schmall Antal

asztalos

kiváló

Asztalos mester II.

27

Muraszombat

1889

19

r. kat.

Strvancesz Nándor

asztalos

kiváló

Asztalos mester II.

28

Vámoscsalád

1880

28

r. kat.

Tapolcán mester

asztalos

kimaradt

Asztalos mester II.

29

Szombathely

1890

18

r. kat.

Mihályi József

asztalos

kiváló

Győr

1886

22

ev.

Vagongyár

lakatos segéd

Pápa

1892

16

Brenner Elek csőgyár

lakatos

Győr

1891

17


Stádel gépgyár

géplakatos inas

Pápa

1887

21

ref.


lakatos

Győr

1891

17

nincs adat

Pénzes Domokos lakatos

épületlakatos tanonc

Fémipari (és gépipari) szakrajz Fémipari (és gépipari) szakrajz Fémipari (és gépipari) szakrajz Fémipari (és gépipari) szakrajz Fémipari (és gépipari) szakrajz

1 2 3 4 5

Mohos Sándor Pamotyai Gábor

Pintér Sándor Keszthely Schmall Lajos Strvancesz János Tóth Imre Turkovics József Andorka András Czajtai Károly Csöngey Lajos Csurgay Sándor Dávid Lajos

287

Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909

Fémipari (és gépipari) szakrajz Fémipari (és gépipari) szakrajz Fémipari (és gépipari) szakrajz Fémipari (és gépipari) szakrajz Fémipari (és gépipari) szakrajz Fémipari (és gépipari) szakrajz Fémipari (és gépipari) szakrajz Fémipari (és gépipari) szakrajz Fémipari (és gépipari) szakrajz Fémipari (és gépipari) szakrajz Fémipari (és gépipari) szakrajz Fémipari (és gépipari) szakrajz Fémipari (és gépipari) szakrajz Fémipari (és gépipari) szakrajz Fémipari (és gépipari) szakrajz Fémipari (és gépipari) szakrajz Fémipari (és gépipari) szakrajz Fémipari (és gépipari) szakrajz

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Delbó István

Győr

1890

18

Dékány Sándor Domsits Károly

Hódmezővásárhely

1890

18

Budapest

1891

17


Dörner Rezső Győr

1891

17

10

Dubi János

Győr

1892

16

11

Franczik Andor

Tura

1878

30

12

Frey János

Győr

1891

17

13

Fritz Antal

Győr

1890

18

Budapest

1892

16

Budapest

1890

18

Pázmándhegy 1889

19

Csorna

1889

19

Felsőireg

1889

19

Székesfehérvár

1891

17

Öttevény

1891

17

Győrszabadhegy

1891

17

Nagyiklód

1887

21

Győr

1885

23

14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

Grünwald József Grünwald Sándor Hemestreich László Herman József Hofecker József Hortolányi Gyula Horváth István Horváth József Hurdulás László ifj. Mayer Károly

Munkaadó

Foglalkozás



lakatos segéd

Vagongyár

lakatos

r. kat.

Vagongyár

géplakatos inas

nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat

Vagongyár

lakatos

Vagongyár

géplakatos segéd

Back malom

gépész


lakatos inas

Vagongyár

lakatos segéd

Vagongyár

lakatos és gépész

Vagongyár

lakatos segéd

r. kat.

nincs adat

géplakatos


Vagongyár

lakatos

Vagongyár

géplakatos

Vagongyár

lakatos

r. kat.


lakatos segéd


Vagongyár

géplakatos inas

Vagongyár

kovács


lakatos és gépész

r. kat.

Megjegyzés

288

Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909


Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

24

Jaluska József

Kiskőrös

1892

16

r. kat.


lakatos segéd

25

Kemény Jenő Budapest

1892

16

r. kat.


lakatos tanonc

26

Kéczi László

nem olvasható 1892

16

nincs adat

Vagongyár

fémesztergályos inas

27

Kohn Mór

Győrszentmárton

1890

18

izr.

Vagongyár

műlakatos

28

Kormos József

Budapest

1892

16

Vagongyár

vasesztergályos tanonc

29

Kosich János

Kapca

1890

18

Vagongyár

lakatos

Győrújváros

1890

18

Kolozsvár

1885

23


30 31

Kovács Gyula Kovács Miklós

32

Köpe Mihály

Hosszúfalu

1890

18

33

Kránitz Sándor

Budapest

1886

22

34

László János

Budapest

1889

19

35

Löbl Adolf

Alsóméra

1877

31

36

Máté Lajos

Brassó

1891

17

Mendel György Milanesch Traján

Győr

1891

17

Pataháza

1886

22

37 38

Megjegyzés

Valentin Vince kovács lakatos segéd Tolnay Imre lakatos

lakatos

Vagongyár

géplakatos inas

Vagongyár

lakatos segéd

Valentin János lakatos kovács Vagongyár


Vagongyár

géplakatos

Vagongyár

lakatos segéd

Vagongyár


Vagongyár

géplakatos

39

Nagy Antal

Nyárádleányfalva

1892

16

40

Németh László

Fácánkert

1892

16

r. kat.

Vagongyár


41


1891

17

nincs adat


lakatos

289

Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909


Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás


Vagongyár

lakatos segéd

Vagongyár

kovács

r. kat.

Vagongyár

lakatos gyakornok


Vagongyár

kovács

Vagongyár

lakatos inas

r. kat.


lakatos


Pallós Imre bádogos

bádogos segéd

Vagongyár

lakatos

Olajgyár


42

Pálinkás Géza

Törökkoppány 1884

24

43

Petrus János

Ókercsed

1887

21

44

Péter Mihály

Nagyatád

1893

15

45

Pocek Lajos

Körmend

1889

19

46


1890

18

47

Reizinger József

Győr

1885

23

48

Rengei Ernő

Pozsony

1890

18

49

Sánta Gyula

Petőháza

1890

18

Budapest

1886

22

Budapest

1890

18

r. kat.

Vagongyár

géplakatos segéd

1890

18

r. kat.

Vagongyár

lakatos inas

1874

34


Vagongyár

lakatos

Vagongyár

géplakatos

50 51

Schiller Ferenc Schiller Károly

Balkány (Szabolcs) Füzes (Komárom)

52

Seres Gyula

53

Simon József

54

Solti Béla

Siklós

1893

15

Somogyi Gyula Springmann Artúr

Pápa

1890

18

ev.


Szombathely

1891

17

r. kat.

Vagongyár

57

Stefkó Péter

Bokod

1886

22

Vagongyár

58


1892

16


59

Szórádi Ferenc

1891

17

55 56

Győr

r. kat.

Szabó Samu lakatos mester Szórádi Vendel bronzműves

Megjegyzés

mű és épületlakatos fémesztergályos inas lakatos lakatos tanonc bronzműves

290

Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909

Fémipari (és gépipari) szakrajz Fémipari (és gépipari) szakrajz Fémipari (és gépipari) szakrajz Fémipari (és gépipari) szakrajz Fémipari (és gépipari) szakrajz Fémipari (és gépipari) szakrajz Fémipari (és gépipari) szakrajz Fémipari (és gépipari) szakrajz Fémipari (és gépipari) szakrajz Fémipari (és gépipari) szakrajz Fémipari (és gépipari) szakrajz

Sorszám Név

Születési hely Győrszentmárton

Születési idő

Kor Vallás

1892

16

60

Szőts Lajos

61

Sztolarik Géza

Pozsony

1882

26

62

Tóth János

Csáth

1881

27

63

Tóth Lajos

Vezseny

1889

19

64

Tóth Móric

Barabás (Zala, 1886 Pakod))

22

65

Török János

Hosszúfalu

1890

18

66

Valenta József

1889

19

1888

20

1886

22

1888

20

1890

18

1886

22

1892

16

1891

17

1887

21

67 68 69 70

TorontálErzsébetlak GyőrVinkle Gyula szabadhegy Vollmann Bőny Ármin Zugmann GyőrJózsef szabadhegy Zungel Győr Ferenc Andorka Győr András Czajtai Pápa Károly Csöngey Győr Lajos Csurgay Pápa Sándor

Gyakorlati: műlakatos

1


2


3


4


5

Dávid Lajos

Győr

1891

17


6

Delbó István

Győr

1890

18


7

Dékány Sándor


1890

18

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés


Vagongyár

géplakatos

kimaradt

Vagongyár

lakatos

Singer gépgyár

géplakatos

ref.

Vagongyár

kovács segéd

nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat

Vagongyár

kovács

Vagongyár

géplakatos

Vagongyár

kovács

izr.

Gyufagyár


Vagongyár

lakatos


műlakatos

ev.

Vagongyár

lakatos segéd



lakatos

Stádel gépgyár

géplakatos tanonc

ref.


lakatos


Pénzes Domokos lakatos Prettenhoffer Imre lakatos


Vagongyár

lakatos

Vagongyár

vasesztergályos tanonc lakatos és gépész

kiváló

kiváló

lakatos segéd

291

Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909

Sorszám Név Domsits Károly Dömötör József

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

Budapest

1891

17

r. kat.

Vagongyár

lakatos tanonc

megfelelő

Kóny

1885

23



szobrász

Vagongyár

lakatos

Vagongyár

géplakatos segéd


8


9


10


1891

17


11

Dubi János

Győr

1892

16


12

Pöstyénfürdő

1888

20

r. kat.

Vagongyár

kovács


13

Ferkovics Alajos Földváry János

Somorja

1888

20

r. kat.

Vagongyár

lakatos


14

Fritz Antal

Győr

1890

18

Vagongyár

vasesztergályos


15

Budapest

1892

16

Vagongyár

lakatos segéd


16

Csorna

1889

19


Vagongyár

lakatos


17

Öttevény

1891

17

r. kat.


lakatos segéd


18

Nagyiklód

1887

21

nincs adat

Vagongyár

kovács


19

Kiskőrös

1892

16

r. kat.


lakatos segéd


20


1892

16

r. kat.


lakatos


21

Kocsis József Győr

1890

18

nincs adat

Tolnay Imre lakatos

lakatos segéd


22

Kohn Mór

Győrszentmárton

1890

18

izr.

Vagongyár

műlakatos


23

Budapest

1892

16

Vagongyár



24

Győrújváros

1890

18


25

Kolozsvár

1885

23


Grünwald József Herman József Horváth István Hurdulás László Jaluska József

Kormos József Kovács Gyula Kovács Miklós

kimaradt

Valentin Vince kovács kovács segéd Tolnay Imre lakatos

lakatos

292

Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909

Sorszám Név Krajczár György Kránitz Sándor Lőrincz András Machka Ferenc Mendel György Milkovics Béla Németh Mihály

Születési hely Tápszentmiklós

Születési idő

Kor Vallás

1879

29

Budapest

1886

22

Szászfenes (Kolozs)

1890

18

Mehala

1869

39

Győr

1891

17

Győr

1892

16

Nyúl

1881

27

Munkaadó

Foglalkozás


Vagongyár

kovács

Vagongyár

lakatos segéd

Tolnay Imre lakatos

lakatos

Vagongyár

kovács

Vagongyár

lakatos segéd


szobrász

r. kat.

Tolnay Imre lakatos

lakatos



lakatos segéd

Vagongyár

kovács


26


27


28


29


30


31


32


33


1891

17


34

Petrus János

Ókercsed

1887

21


35

Péter Mihály

Nagyatád

1893

15

r. kat.

Vagongyár

lakatos tanonc


36

Pfeiler Gusztáv

Szent-Elek

1887

21

ev.

Győri villamos telep

géplakatos


37


1890

18

nincs adat

Vagongyár

lakatos tanonc


38

r. kat.


lakatos


39

Ruschka Gusztáv mechanikus

lakatos segéd


40

Vagongyár

lakatos


41


Olajgyár



42


43

Reizinger József Ruschka Gusztáv

Győr

1885

23

Győr

1891

17

Sánta Gyula

Petőháza

1890

18

Budapest

1886

22

Budapest

1890

18

r. kat.

Vagongyár

géplakatos segéd

Füzes (Komárom)

1874

34

nincs adat

Vagongyár

lakatos

Schiller Ferenc Schiller Károly Simon József

Megjegyzés

megfelelő

megfelelő

293

Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

ev.




Vagongyár

lakatos

Vagongyár

géplakatos


lakatos tanonc

Vagongyár

lakatos

Vagongyár

géplakatos

Megjegyzés


44

Somogyi Gyula

Pápa

1890

18


45

Stefkó Péter

Bokod

1886

22


46

Sterk Henrik

Krajna

1883

25


47


1892

16


48

Horgos

1884

24


49

Szeged

1892

16


50

Tóth Lajos

Vezseny

1889

19

ref.

Vagongyár

kovács segéd


51

Varga István

1891

17

r. kat.

Singer gépgyár

lakatos


52

1888

20

nincs adat

Vagongyár



53

1886

22

izr.

Gyufagyár

lakatos segéd


54

Zana István

Kecskemét

1880

28

ref.

MÁV fűtőház

kovács

Kazánfűtő I.

1

Apfel Rudolf

Paks

1881

27

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

jó

Kazánfűtő I.

2

Bangó Sándor

Kalocsa

1886

22

nincs adat

Vagongyár

géplakatos

jó

Kazánfűtő I.

3

Baráth János

Komárom

1885

23

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jó

Kazánfűtő I.

4

Bielits József

Kácsfalu

1883

25

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

jeles

Kazánfűtő I.

5

Brezina János Nyíregyháza

1889

19

ev.

Vagongyár

lakatos

jeles

Kazánfűtő I.

6

Csém (Komárom)

1884

24

nincs adat

Vagongyár

lakatos

jó

Kazánfűtő I.

7

Pusztaberki

1890

18

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

jó

Szabó György Szendrei Sándor

Székesfehérvár GyőrVinkle Gyula szabadhegy Vollmann Bőny Ármin

Buchner János Czapják László

294

Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Cseke József

Nagykanizsa

1889

19

Csurgay Sándor Diószegi Kálmán Geiszler Károly

Pápa

1887

Szap

Sorszám Név

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

nincs adat

Vagongyár

géplakatos

elégséges

21

ref.


géplakatos

jó

1880

28

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jó

Pozsony

1889

19

r. kat.

Vagongyár

reszelővágó

kimaradt

Kazánfűtő I.

8

Kazánfűtő I.

9

Kazánfűtő I.

10

Kazánfűtő I.

11

Kazánfűtő I.

12

Glaser Lajos

Kisújszállás

1889

19

nincs adat

Vagongyár

lakatos

elégséges

Kazánfűtő I.

13

Gold Ferenc

Lovászpatona

1884

24

izr.

Légszeszgyár


jó

Kazánfűtő I.

14

Hajdár József Győrrévfalu

1887

21

Vagongyár

kovács

jeles

Kazánfűtő I.

15

Heffner Adolf

1882

26


Vagongyár

kovács

jó

Kazánfűtő I.

16

Heiter Károly Gönyű

1891

17

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jó

Kazánfűtő I.

17

Hofecker József

Felsőireg

1889

19

Vagongyár

géplakatos

jeles

Kazánfűtő I.

18

Hujber István Csécsény

1890

18


Vagongyár

géplakatos

elégséges

Kazánfűtő I.

19

Jerzsik Gyula

Mosdós (Somogy)

1878

30

r. kat.

Singer gépgyár

kovács

jó

Kazánfűtő I.

20

Józsa Imre

Győrrévfalu

1890

18

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

elégséges

Kazánfűtő I.

21

Kertész Imre

Nagykapornak 1882

26

nincs adat

nincs adat

kovács

jeles

Kazánfűtő I.

22

Perbete

1885

23

ref.


lakatos

jeles

Kazánfűtő I.

23

Keszthely

1882

26

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jeles

Kazánfűtő I.

24

Kulacs Gábor Medve

1880

28

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jeles

Kazánfűtő I.

25

László János

1889

19

nincs adat


jeles

Kovács Gyula Kovács József

Ponyvád (puszta)

Budapest

295

Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

Kazánfűtő I.

26

Lipovits József

Szilsárkány

1884

24

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jó

Kazánfűtő I.

27

Morva József Győrrévfalu

1889

19

nincs adat

Vagongyár

lakatos

jó

Kazánfűtő I.

28

Orsulitz István

Budapest

1881

27

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jeles

Kazánfűtő I.

29

Paár József

Győr

1886

22

Vagongyár

lakatos

jeles

Kazánfűtő I.

30


24


Vagongyár

lakatos

jeles

Kazánfűtő I.

31

Gönyű

1887

21

r. kat.

Singer gépgyár

géplakatos

jó

Kazánfűtő I.

32

Kapca

1885

23

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

jeles

Kazánfűtő I.

33

Szombathely

1890

18

izr.

Vagongyár

lakatos

elégséges

Kazánfűtő I.

34

Rácalmás

1881

27

izr.

Vagongyár

géplakatos

jó

Kazánfűtő I.

35

Gönyű

1886

22

r. kat.

Valentin János lakatos lakatos

jó

Kazánfűtő I.

36

1888

20

nincs adat

Vagongyár

lakatos

jó

Kazánfűtő I.

37

1890

18

izr.

Szakiskola

lakatos

jeles

Kazánfűtő I.

38

Tolnai János

Győr

1886

22

Vagongyár

lakatos

kimaradt

Kazánfűtő I.

39

Tompa András

Galac

1890

18

Vagongyár

géplakatos

jó

Kazánfűtő I.

40

Tóth Ferenc

Tárkány

1889

19


Langmár Lajos kovács kovács

jó

Kazánfűtő I.

41


1885

23

r. kat.

Vagongyár

jó

Kazánfűtő I.

42

Veisz Vince

Gyirmót

1882

26

nincs adat


jó

Kazánfűtő II.

43

Babos Gábor

Körmend

1889

19

ev.

Vagongyár

jeles

Pálinkás Géza Regensburger Károly Kosich Károly Spitzer Aladár Steinwurtz Aladár Szakács János Szendi Márton Szendrői Mihály

Győrszentmárton Czany (Tömörkény)

géplakatos

géplakatos

296

Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909

Sorszám Név Benedek Lajos Bogdán György

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Komárom

1890

18

Barót

1889

Székesfehérvár

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

nincs adat

Szakiskola

lakatos

jó

19

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jeles

1890

18

r. kat.

Vagongyár

lakatos

kimaradt


Vagongyár

géplakatos

jeles

Vagongyár

géplakatos

elégséges

Kazánfűtő II.

44

Kazánfűtő II.

45

Kazánfűtő II.

46

Csikász Lajos

Kazánfűtő II.

47

Eördögh Imre Győr

1890

18

Kazánfűtő II.

48

Fauld Ferenc

Farád

1889

19

Kazánfűtő II.

49

Füssy Dezső

Patas

1871

37

ref.

Stádel gépgyár

épületlakatos

kimaradt

Kazánfűtő II.

50

Gangel István Kiskőrös

1884

24

ev.


lakatos

jeles

Kazánfűtő II.

51

Gerstl Lipót

Győr

1890

18

izr.

Vagongyár

lakatos

jó

Kazánfűtő II.

52

25

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jeles

53

Búcsúszentlászló Székesfehérvár

1883

Kazánfűtő II.

Hadnagy Géza Hammermüll er Nándor

1888

20

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jeles

Kazánfűtő II.

54

Hegyi Lajos

Tapolca

1884

24

nincs adat

Vagongyár

lakatos

kimaradt

Kazánfűtő II.

55

Henics János

Olad

1881

27

r. kat.

Vagongyár

lakatos

elégséges

Kazánfűtő II.

56

Nagybajcs

1888

20

izr.

Vagongyár

lakatos

kimaradt

Kazánfűtő II.

57

Győr

1885

23

r. kat.


műlakatos

jó

Kazánfűtő II.

58

Király József

Bő

1890

18

nincs adat

Vagongyár

lakatos

elégséges

Kazánfűtő II.

59

Klein Sámuel


1890

18

izr.

Vagongyár

géplakatos

jó

Kazánfűtő II.

60

Kohn László

Ács

1888

20

Vagongyár

géplakatos

elégséges

Kazánfűtő II.

61

Kovács Ferenc

Bánffyhunyad 1890

18


Vagongyár

lakatos

jó

Hexner Ábrahám ifj. Mayer Károly

297

Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

Lipovits Lajos Magyaróssy Mihály

Szilsárkány

1889

19

r. kat.

Szakiskola

lakatos

jó

Zalaszentmihály

1889

19

Vagongyár

lakatos

jeles

Monos Lajos

Tök

1886

22

Vagongyár

géplakatos

jeles

Sárszentlőrinc 1888

20


Vagongyár

lakatos

jó

Magyarszentmárton

1882

26

r. kat.

Vagongyár

lakatos

kimaradt

Sorszám Név

Kazánfűtő II.

62

Kazánfűtő II.

63

Kazánfűtő II.

64

Kazánfűtő II.

65

Kazánfűtő II.

66

Kazánfűtő II.

67

Pápai Sándor

Gyüd

1869

39

ref.

Vagongyár

lakatos

elégséges

Kazánfűtő II.

68

Rácz Ferenc

Mihályi (Szabolcs)

1888

20

r. kat.

Vagongyár

lakatos

kimaradt

Kazánfűtő II.

69

Pápa

1890

18

izr.

Vagongyár

lakatos

jó

Kazánfűtő II.

70

Rosenberg Hugó Rozmann Kálmán

nem olvasható 1886

22

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jó

Kazánfűtő II.

71

Rózsa József

Kunhegyes

1889

19

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jó

Kazánfűtő II.

72

Röck Gusztáv Senkőc

1889

19

nincs adat


lakatos

jó

Kazánfűtő II.

73

Budapest

1889

19

ref.

Vagongyár

lakatos

jó

Kazánfűtő II.

74

Szedres

1886

22

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jeles

Kazánfűtő II.

75

Pápa

1889

19

izr.

Vagongyár

lakatos

elégséges

Kazánfűtő II.

76

Staudt Sándor Nagyláng

1888

20

r. kat.

Szakiskola

géplakatos

jó

Kazánfűtő II.

77

Szecsődi Ferenc

Pápa

1889

19

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jó

Kazánfűtő II.

78

Till Ede

Győr

1890

18

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

jeles

Kazánfűtő II.

79

Török Sándor Rábatamási

1883

25

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jó

Németh István Oszlánci János

Sárközi Zoltán Simonovits István Spiegel József

298

Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

Kazánfűtő II.

80

Valtmann József

Szombathely

1890

18

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jeles

Kazánfűtő II.

81

Varga Elek

Bakonybél

1890

18

r. kat.

Vagongyár

lakatos

elégséges

Kazánfűtő II.

82

Vörös Béla

Győr

1890

18

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jeles

Kazánfűtő II.

83

Weinberger Dezső

Siófok

1885

23

izr.

Vagongyár

lakatos

elégséges

1

Apfel Rudolf

Paks

1881

27

r. kat.

Városi villamos művek

géplakatos

jó

2

Babos Gábor

Körmend

1889

19

ev.

Vagongyár

géplakatos

elégséges

3

Bagó Sándor

Kalocsa

1886

22

nincs adat

nincs adat

jó

4

Bakó István

Töltéstava

1871

37

Selyemfonógyár

kovács

nem fizetett

Benedek Lajos Bertalan Lajos Bogdán György

Komárom

1890

18

Szakiskola

lakatos

jó

Kővágóörs

1887

21

Vagongyár

kovács

nem olvasható

Barót

1889

19

r. kat.

Vagongyár

lakatos

elégséges

1889

19

ev.

Vagongyár

lakatos

jeles

Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői

5 6 7 8

Brezina János Nyíregyháza


Buchner János Czapják László

Csém (Komárom)

1884

24

nincs adat

Vagongyár

lakatos

jó

Pusztaberki

1890

18

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jeles

11

Cseke József

Nagykanizsa

1889

19

Vagongyár

géplakatos

elégséges

12

Csúcz István

Csépa

1883

25


Vagongyár

géplakatos

jó

13

Diószegi Kálmán

Szap

1880

28

r. kat.

Vagongyár

lakatos

elégséges

14

Dózsa József

Hidaskolozs (Vas)

1887

21

nincs adat

Vagongyár

kovács segéd

nem olvasható

9 10

299

Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909


Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás nincs adat nincs adat

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

Vagongyár

géplakatos

elégséges

Vagongyár

kovács

elégséges

15


1890

18

16

Farkas József Alsógellér

1875

33

17


1884

24

ev.


lakatos

jó

18

Gerstl Lipót

Győr

1890

18

izr.

Vagongyár

lakatos

jó

19

Gold Ferenc

Lovászpatona

1884

24

izr.

Gázgyár


jó

20

Hadnagy Géza

Búcsúszentlászló

1883

25

r. kat.

Vagongyár

lakatos

elégséges

21


1887

21

nincs adat

Vagongyár

kovács

jó

1888

20

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jeles

1882

26

nincs adat

Vagongyár

kovács

jó

r. kat.

Vagongyár

lakatos

elégséges


Vagongyár

géplakatos

jó


tűzoltó

elégséges

22 23

Hammermüll er Nándor Heffner Adolf

Székesfehérvár Ponyvád (puszta)

24


1891

17

25

Hujber István Csécsény

1890

18

Hungler Mihály ifj. Mayer Károly

Győr

1877

31

Győr

1885

23

r. kat.


lakatos

elégséges

28

Józsa Imre

Győrrévfalu

1890

18

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

elégséges

29

Kajári József

Tüskeszentpéter

1880

28

r. kat.

Vagongyár

kovács segéd

nem olvasható

30

Kelemen András

Felpéc

1890

18

Vagongyár

kovács segéd

jó

31

Kertész Imre

Nagykapornak 1882

26

nincs adat

kovács

elégséges

32

Király József

Bő

18


Vagongyár

lakatos

elégséges

26 27

1890

300

Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909


Sorszám Név

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

33

Születési hely HódmezőKlein Sámuel vásárhely

1890

18

izr.

Vagongyár

géplakatos

jó

34

Kohn László

Ács

1888

20

Vagongyár

géplakatos

elégséges

35

László János

Budapest

1889

19



jó

Lipovits József Lőwinger Salamon Magyaróssy Mihály

Szilsárkány

1890

18

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jó

Győrsziget

1886

22

izr.

Vagongyár

lakatos

jó

Zalaszentmihály

1889

19

nincs adat

Vagongyár

lakatos

jó

ev.

Vagongyár

lakatos

elégséges


Vagongyár

kovács

elégséges

Vagongyár

lakatos

elégséges

Vagongyár

lakatos

jó

Vagongyár

kovács

jó

Vagongyár

lakatos

elégséges

Vagongyár

lakatos segéd

jó

36 37 38 39

Mendel Samu Győr

1882

26

40

Mester Gábor Litér

1886

22

41

Morva József Győrrévfalu

1889

19

42

Németh István

Sárszentlőrinc 1888

20

43

Németh János Bogyoszló

1887

21

44

Paár József

Győr

1886

22

45

Pálinkás Géza


24

46

Pápai Sándor

Gyüd

1869

39

ref.

Vagongyár

lakatos

jó

Versec

1892

16

nincs adat

nincs adat

lakatos segéd

jó

Pápa

1890

18

izr.

Vagongyár

lakatos

elégséges

47 48

Polyák György Rosenberg Hugó

49

Röck Gusztáv Senkőc

1883

25

nincs adat


lakatos

jó

50

Rubinstein Albert

1885

23

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jeles

Pankota

301

Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909


Sorszám Név 51 52 53 54 55 56 57 58

Sárközi Zoltán Simonovits István Spiegel József Steinwurtz Aladár Szabó Antal Szecsődi Ferenc Szendi Márton Szendrői Mihály

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

Budapest

1889

19

ref.

Vagongyár

lakatos

jó

Szedres

1886

22

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jeles

Pápa

1889

19

izr.

Vagongyár

lakatos

jeles

Rácalmás

1881

27

izr.

Vagongyár

lakatos

jó

Töttős

1884

24

nincs adat

Vagongyár

kovács

elégséges

Pápa

1889

19

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jeles

1888

20

nincs adat

Vagongyár

lakatos

jeles

1890

18

izr.

Szakiskola

lakatos

jó

r. kat.

Vagongyár

rajzoló

jeles


Vagongyár

géplakatos

elégséges


jó

Győrszentmárton Czany (Tömörkény)

59

Till Ede

Győr

1890

18

60

Tompa András

Galac

1890

18

61

Tóth Ferenc

Tárkány

1889

19

62


1883

25

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jó

63


1885

23

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

jó

64

Valtmann József

Szombathely

1890

18

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jeles

65

Varga Elek

Bakonybél

1890

18

r. kat.

Vagongyár

lakatos

elégséges

66

Varga Péter

Nagybarát

1873

35


tűzoltó

jó

67

Veisz Vince

Gyirmót

1882

26



jó

68

Vida Antal

Győr

1867

41

r. kat.


tűzoltó őrsvezető

nem fizetett

302

Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909

Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

69

Vörös Béla

Győr

1890

18

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jeles

70

Weinberger Dezső

Siófok

1885

23

izr.

Vagongyár

lakatos

nem tett vizsgát


1

Apfel Rudolf

Paks

1881

27

r. kat.


géplakatos


2

Baán Mihály

Győr

1873

35

r. kat.

Vagongyár

lakatos


3

Babos Gábor

Körmend

1889

19

ev.

Vagongyár

géplakatos


4

Bartha József

Bácsszenttamás

1881

27

Vagongyár

géplakatos


5

Kővágóörs

1887

21

Vagongyár

kovács


6

Becsehely

1883

25

Vagongyár

géplakatos


7

Bertalan Lajos Császár József Csizmazia János


Bana

1885

23

ref.

Vagongyár

lakatos


8

Csúcz István

Csépa

1883

25

nincs adat

Vagongyár

géplakatos


9

Diószegi Kálmán

Szap

1880

28

r. kat.

Vagongyár

géplakatos


10


1890

18

nincs adat

Vagongyár

géplakatos


11

Földváry János

Somorja

1888

20

r. kat.

Vagongyár

lakatos


12

Futó Kálmán

Győr

1889

19

r. kat.

Vagongyár

géplakatos


13


1884

24

ev.


lakatos


14

Gold Ferenc

Lovászpatona

1884

24

izr.

Gázgyár

lakatos/villanysz erelő


15

Hadnagy Géza


1883

25

r. kat.

Vagongyár

géplakatos


16


1887

21

nincs adat

Vagongyár

kovács

303

Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909

Sorszám Név Hammermüll er Nándor Heffner Adolf

Születési hely Székesfehérvár Ponyvád (puszta)

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

1888

20

r. kat.

Vagongyár

lakatos

1882

26

nincs adat

Vagongyár

kovács


17


18


19


1891

17

r. kat.

Vagongyár

lakatos


20

ifj. Mayer Károly

Győr

1885

23

r. kat.


lakatos


21

Jerzey Gyula

Girincs

1873

35

r. kat.

nincs adat

kovács


22

Morgánypuszta

1884

24

r. kat.

Vagongyár

lakatos


23

Kapca

1885

23

r. kat.

Vagongyár

géplakatos


24

Kiszelák Kálmán Kosich Károly Kovács József

Keszthely

1882

26

r. kat.

Vagongyár

lakatos


25

1880

28

r. kat.

Vagongyár

lakatos


26


27


Kulacs Gábor Medve Lipovits József Lőwinger Salamon

Szilsárkány

1884

24

r. kat.

Vagongyár

lakatos

Győrsziget

1886

22

izr.

Vagongyár

lakatos

28

Paár József

Győr

1886

22

Vagongyár

lakatos


29

Pálinkás Géza


24


Vagongyár

lakatos segéd


30

Pápai Sándor

Gyüd

1869

39

ref.

Vagongyár

lakatos


31

1892

16

nincs adat

nincs adat

lakatos segéd


32

1887

21

r. kat.

Singer gépgyár

géplakatos


33

1890

18

izr.

Vagongyár

lakatos


34

1883

25

nincs adat


lakatos

Polyák Versec György Regensburger Gönyű Károly Rosenberg Pápa Hugó Röck Gusztáv Senkőc

Megjegyzés

304

Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés


35

Rubinstein Albert

Pankota

1885

23

r. kat.

Vagongyár

lakatos


36

Skach József

Győrszemere

1886

22

r. kat.

Vagongyár

lakatos


37

Somogyi Imre

Abda

1888

20

r. kat.

Vagongyár

lakatos


38

Spitzer Béla

Ó-Kécske

1870

38

izr.

Vagongyár

lakatos


39

Rácalmás

1881

27

izr.

Vagongyár

lakatos


40

Steinwurtz Aladár Szecsődi Ferenc

Pápa

1889

19

r. kat.

Vagongyár

lakatos


41

Szente József Pápa

1889

19

izr.

Vagongyár

lakatos


42

Till Ede

Győr

1890

18

r. kat.

Vagongyár

rajzoló


43

Tóth Ferenc

Tárkány

1889

19

nincs adat



44

Tóth Sándor

Galgóc

1890

18

r. kat.

Vagongyár

lakatos


45


1883

25

r. kat.

Vagongyár

lakatos


46


1885

23

r. kat.

Vagongyár

géplakatos


47

Valtmann József

Szombathely

1890

18

r. kat.

Vagongyár

lakatos segéd


48

Váradi Pál

Pápa

1889

19

izr.

Vagongyár

géplakatos


49

Vörös Béla

Győr

1890

18

r. kat.

Vagongyár

lakatos


1

Angelm Ernő Győr

1890

18

nincs adat

Angelm Jenő kereskedő

villanyszerelő

jeles


2

Baán Mihály

Győr

1873

35

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

elégséges


3

Baráth János

Komárom

1885

23

r. kat.

Vagongyár

lakatos

elégséges

305

Sorszám Név

Születési idő

Kor Vallás


4

Születési hely BácsBartha József szenttamás

1881

27


5


1887


6

Bielits József

Kácsfalu


7

Bodanitz Gyula


8

Csányi Ede


9


10


11


Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

nincs adat

Vagongyár

géplakatos

jó

21

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

jeles

1883

25

r. kat.

Vagongyár

géplakatos segéd elégséges

Szombathely

1881

27

r. kat.

Singer gépgyár

géplakatos

elégséges

Győr

1887

21

r. kat.

Vagongyár

szerelő

jeles

Becsehely

1883

25

Vagongyár

géplakatos

jeles

Nyúl

1874

34

Vagongyár

lakatos

elégséges

Eigner János

Komárom

1883

25


Vagongyár

lakatos

jó

12

Erdélyi Ernő

Győr

1881

27

izr.


tűzoltó parancsnok

jó


13

Földváry János

Somorja

1888

20

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jó


14

Futó Kálmán

Győr

1889

19

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

jeles


15

Felsőireg

1889

19

géplakatos

kimaradt

16

Győr

1889

19


Vagongyár


Hofecker József Hoffmann István


lakatos

kielégítő


17

Horváth Ernő Nagykapornak 1887

21

r. kat.

Szondi János kovács

kovács segéd

jó


18

Horváth Gyula

Rábaszentmihály

1858

50

nincs adat

Hatsek telepgépész

gépész

jó


19

Hujber Jenő

Csécsény

1887

21

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

jeles


20

Kiszelák Kálmán

Morgánypuszta

1884

24

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jeles


21

Kohn Ernő

Munár

1885

23

izr.

Biringer mozgófényképész

műszerész

Császár József Csendes Kálmán

306

Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909

Sorszám Név Kovács István Kovács József

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Pér

1878

30

Keszthely

1882

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

nincs adat


tűzoltó

elégséges

26

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jó


22


23


24

Kozma József Pécs

1877

31

nincs adat

Vagongyár

géplakatos

jeles


25

Kulacs Gábor Medve

1880

28

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jó


26


27


Limpek Ferenc Lukácsi Károly

Rábapordány

1886

22

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

jó


1875

33

r. kat.

Weingart Kálmán géplakatos

géplakatos

jó

28

Papp Flóris

Bősárkány

1877

31

nincs adat


tűzoltó

elégséges


29

Pénzes Kálmán

Győr

1870

38

ev.

Koestlin gyár

lakatos

jó


30

Polán István

Iklanberény

1887

21

nincs adat

Back malom

géplakatos

elégséges


31

Róna Adolf

Győrsziget

1888

20

izr.

Vagongyár

géplakatos

jó


32

Sárközi Károly

Szap

1869

39

Vagongyár

főgépész

jó


33

Schaub Rezső Győr

1888

20


Győri vízművek

szerelő

jeles


34

Schön Miksa

Győrsziget

1886

22

izr.

Vagongyár

lakatos

jó


35

Skach József

Győrszemere

1886

22

r. kat.

Vagongyár

lakatos

elégséges


36

Spitzer Béla

Ó-Kécske

1870

38

izr.

Vagongyár

géplakatos

jó


37

Tóth Sándor

Galgóc

1892

16

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jó


38

Váradi Pál

Pápa

1889

19

izr.

Vagongyár

géplakatos

jeles


39

Weingart Kálmán

Győr

1881

27

r. kat.

Önálló

géplakatos

jó

307

Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás


40

Zalauf Vilmos

Budapest

1865

43

Szabóipari

1

Blau Lipót

nincs adat

nincs adat

-

Szabóipari

2

Bognár Sándor

Kóny

1890

18

Szabóipari

3

Csete Sándor

nincs adat

nincs adat

-

Szabóipari

4

Engel Gyula

nincs adat

nincs adat

-

Szabóipari

5

Fandt József

nincs adat

nincs adat

-

Szabóipari

6

Farkas Ferenc Kismórichida

1880

28

Szabóipari

7

Feldmár Simon

nincs adat

nincs adat

-

Szabóipari

8

Gold Sámuel

Nagydém

1881

27

Szabóipari

9

Komárom

1875

33

Szabóipari

10

nincs adat

nincs adat

-

Szabóipari

11

nincs adat

nincs adat

-

Szabóipari

12

Gotlieb Salamon Györki Márton Imrányi József Kalinger Vendel

nincs adat

nincs adat

-

Szabóipari

13

Karsai Lajos

Nagybarát

1882

26

Szabóipari

14

Kosich Ferenc

Kapca

1888

20

Szabóipari

15

Lövi Izidor

nincs adat

nincs adat

-

Szabóipari

16

Lőwinger Adolf

nincs adat

nincs adat

-

Szabóipari

17

Nagy István

Bodonhely

1882

26

nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

Meller olajgyár

gépész

elégséges

Önálló

szabó

kimaradt

nincs adat

szabó

megfelelő

Önálló

szabó

kimaradt

Önálló

szabó

kimaradt

nincs adat

szabó

kimaradt

Önálló

szabó

kiváló

Önálló

szabó

kimaradt

Önálló

szabó

megfelelő

Önálló

szabó

kiváló

Önálló

szabó

kimaradt

Önálló

szabó

kimaradt

Önálló

szabó

kimaradt

nincs adat

szabó

megfelelő

nincs adat

szabó

megfelelő

Önálló

szabó

kimaradt

Önálló

szabó

kimaradt

Önálló

szabó

megfelelő

308

Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Nivilinszki József Pohárnik Dezső Scharman István Szomeran Antal Wachtler Mihály

Mezőhegyes

1889

19

Győr

1890

18

Győrsziget

1883

25

Városlőd

1869

39

Dunaszerdahely

1886

22

Sorszám Név


Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

nincs adat

szabó

megfelelő

Önálló

szabó

megfelelő

Önálló

szabó

kimaradt

Önálló

szabó

megfelelő

Önálló

szabó

megfelelő

Önálló

szabó

megfelelő

nincs adat

cipész

kimaradt

cipész

megfelelő

cipész

megfelelő

Szabóipari

18

Szabóipari

19

Szabóipari

20

Szabóipari

21

Szabóipari

22

Szabóipari

23

Weisz Lipót

Verpelét

1875

33

Cipészipari

1

Adorján László

nincs adat

nincs adat

-

Cipészipari

2

Ádám Károly nem olvasható 1880

28

r. kat.

Cipészipari

3

Bittmann József

1883

25

r. kat.

Cipészipari

4

Czeiner Antal Diszely

1888

20

r. kat.

Czeiner István cipész

cipész

kiváló

Cipészipari

5

Czuczai József

Egyházashetye

1879

29

r. kat.

Nagy Gyula cipész

cipész

megfelelő

Cipészipari

6

Danka István

nincs adat

nincs adat

-

nincs adat

nincs adat

cipész

kimaradt

Cipészipari

7

Farkas József

Felsőnemesapáti

1884

24

r. kat.


cipész

kiváló

Cipészipari

8

Egeralja

1885

23

ref.

Schulczbach Mihály felsőrész készítő

cipész

kiváló

Cipészipari

9

Bács

1882

26

izr.

nincs adat

cipész

megfelelő

Cipészipari

10

Kecskemét

1885

23

r. kat.

Nagy Gyula cipész

cipész

kiváló

Cipészipari

11

Csikvánd

1884

24

ev.

Nagy Gyula cipész

cipész

megfelelő

Cipészipari

12

Eszterháza

1885

23

r. kat.

Steiner Jenő cipész

cipész

megfelelő

Ferenczy Lajos Gránitz Vilmos Gyenes József Horváth Gyula Horváth Károly

Csesznek

Belső Pál felsőrész készítő Berchovszki József cipész

309

Cipészipari

13

Kelemen Lajos

Születési hely Ostffyasszonyfa

Cipészipari

14

Kiss Mihály

Ács

1884

24

r. kat.

nincs adat

cipész

kiváló

Cipészipari

15

Győr

1893

15

ev.

Kovács Dániel cipész mester

cipész

kiváló

Cipészipari

16

nincs adat

nincs adat

-

nincs adat

nincs adat

cipész

kimaradt

Cipészipari

17

Mayk Mihály Győr

1886

22

r. kat.


cipész

kiváló

Cipészipari

18

Mocza Benjamin

nem olvasható 1883

25

ref.

Szávay Antal cipész

cipész

megfelelő

Cipészipari

19

Nagy Antal

nincs adat

nincs adat

-

nincs adat

cipész

kimaradt

Cipészipari

20

Nagy Gyula

nincs adat

nincs adat

-

nincs adat

cipész

kimaradt

Cipészipari

21

Németh Kálmán

Bőnyrétalap

1881

27

ev.


cipész

megfelelő

Cipészipari

22

Pfeifer József nincs adat

nincs adat

-

nincs adat

nincs adat

cipész

kimaradt

Cipészipari

23

Schlezinger Herik

1870

38

izr.

nincs adat

cipész

gyakorlati órákra jött

Cipészipari

24

Steiner József nincs adat

nincs adat

-

nincs adat

cipész

kimaradt

Cipészipari

25

nincs adat

nincs adat

-

nincs adat

cipész

kimaradt

Cipészipari

26

nincs adat

nincs adat

-

nincs adat

cipész

kimaradt

Faipari szakrajz

1

Almási István Makó

1886

23

Vagongyár

asztalos

Faipari szakrajz

2

Bakos Kálmán

Makó

1874

35

ref.

Vagongyár

asztalos

Faipari szakrajz

3

Balta Dezső

Csanádapáca

1886

23

nincs adat

Vagongyár

asztalos segéd

Faipari szakrajz

4

Csénaki István

Bicske

1881

28

ref.

Vagongyár

asztalos segéd

Tanév Tanfolyam 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1908/ 1909 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910

Sorszám Név

Kovács Ferenc Légmann Ignác

Szelesztey Lajos Szovlovszky Antal

Belovár

Születési idő

Kor Vallás

1875

33

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

nincs adat

Önálló

cipész

kiváló



310

Tanév Tanfolyam 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Guttmann Adolf Hofbauer József Hoffmann Izidor Katona Sándor Kormos Károly

Nyírmada

1890

19

Győrsziget

1878

31

Újhartyán

1891

18

Győrsziget

1887

22

Törökszentmiklós

1884

25

Gyirmót

1884

25

1890

19

1884

Budapest

Sorszám Név

Munkaadó

Foglalkozás

Vagongyár

asztalos segéd

Vagongyár

asztalos

Vagongyár

asztalos


asztalos segéd


Vagongyár

asztalos

Vagongyár

asztalos segéd

Vagongyár

asztalos

25

izr.

Vagongyár

asztalos segéd

1887

22

r. kat.

Vagongyár

asztalos segéd

Győrrévfalu

1891

18

ev.


asztalos segéd


Faipari szakrajz

5

Faipari szakrajz

6

Faipari szakrajz

7

Faipari szakrajz

8

Faipari szakrajz

9

Faipari szakrajz

10

Kókai István

Faipari szakrajz

11

Kövér Ferenc

Faipari szakrajz

12

Faipari szakrajz

13

Faipari szakrajz

14

Faipari szakrajz

15

Nagy Gábor

Gúta

1882

27

r. kat.

Vagongyár

asztalos

Faipari szakrajz

16

Nagy Lajos

Tét

1886

23

nincs adat

Vagongyár

asztalos segéd

Faipari szakrajz

17

Nemes István

1889

20

r. kat.


asztalos segéd

Faipari szakrajz

18

Paray Sándor

Nagyszentjános Máramarossziget

1876

33

nincs adat

Vagongyár

asztalos

Faipari szakrajz

19

Győr

1881

28

ev.


asztalos segéd

Faipari szakrajz

20

Újpest

1886

23

Vagongyár

asztalos

Faipari szakrajz

21

Szolnok

1891

18


Vagongyár

asztalos segéd

Faipari szakrajz

22

Győrasszonyfa

1886

23


asztalos segéd

Kronstein Gáspár Kubarn József Losonci Ferenc

Pápay György Rozmann Antal Schlachter Dezső Sepcsik József

Székesfehérvár Törökszentmiklós

ev.

r. kat.

Megjegyzés

311

Tanév Tanfolyam 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910

Sorszám Név Szatmári Gyula Takács Sándor

Születési hely Marosvásárhely

Születési idő

Kor Vallás

1886

23

Győr

1883

26

Munkaadó

Foglalkozás

nincs adat

Vagongyár

asztalos segéd

r. kat.

Vagongyár

asztalos segéd

nincs adat

asztalos segéd

Vagongyár

asztalos segéd lakatos segéd

Faipari szakrajz

23

Faipari szakrajz

24

Faipari szakrajz

25

Tóth Gyula

Győrrévfalu

1886

23

Faipari szakrajz

26

Zavodni Illés

Kunszentmárton

1880

29

Fémipari szakrajz

1

Andorka András

Győr

1886

23

ev.


Fémipari szakrajz

2

Bauer János

Győr

1893

16

r. kat.

Reiner Miksa bádogos bádogos

Fémipari szakrajz

3

Bécsi László

Mosonlipót

1893

16

r. kat.

Vagongyár

lakatos segéd

Fémipari szakrajz

4

Boldizsár Márton

1892

17

r. kat.

Anzenberger Henrik lakatos

lakatos tanuló

Fémipari szakrajz

5

1879

30

Vagongyár

lakatos

Fémipari szakrajz

6

1890

19


Vagongyár

lakatos

Fémipari szakrajz

7

1885

24

ref.

Vagongyár

lakatos segéd

Fémipari szakrajz

8

Győr

1891

18



Fémipari szakrajz

9

Budapest

1884

25


Vagongyár

lakatos

Fémipari szakrajz

10


27

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

Fémipari szakrajz

11

Freund Béla

Győr

1885

24

izr.

Vagongyár

lakatos

Fémipari szakrajz

12

Hercogh Jenő Budapest

1889

20

Vagongyár

lakatos

Fémipari szakrajz

13

nincs adat

nincs adat

-


nincs adat

nincs adat

Fémipari szakrajz

14

Kiskőrös

1892

17

r. kat.

Tolna Gyula lakatos

lakatos segéd

Bakonyszentlászló GyőrBörzsey Géza szentmárton Brunekker Budapest Rezső Csizmazia Bana János Dávid Lajos Delingh Henrik Dobrovits István

Horváth József Jaluska József


Megjegyzés

312

Tanév Tanfolyam 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

r. kat.


lakatos segéd


Vagongyár


Vagongyár

lakatos

Fémipari szakrajz

15


1892

17

Fémipari szakrajz

16

Kormos József

Budapest

1892

17

Fémipari szakrajz

17

Köpe Mihály

Hosszúfalu

1890

19

Fémipari szakrajz

18

Krausz Lajos

Győrasszonyfa

1884

25

izr.


bádogos

Fémipari szakrajz

19


1890

19

izr.

Vagongyár

mintaasztalos

Fémipari szakrajz

20

Rábapordány

1886

23

r. kat.

Vagongyár

lakatos segéd

Fémipari szakrajz

21

Székás

1881

28

g. kat.

Vagongyár

géplakatos

Fémipari szakrajz

22

Mendel Samu Győr

1882

27

ev.

Vagongyár

lakatos segéd

Fémipari szakrajz

23

Nagy Antal

nincs adat

nincs adat

-

nincs adat

nincs adat

Fémipari szakrajz

24

Németh László

nincs adat

nincs adat

-

nincs adat

nincs adat

Fémipari szakrajz

25

Paár István

Tét

1889

20

ev.

Vagongyár

lakatos

Fémipari szakrajz

26

Péter Mihály

Nagyatád

1893

16

r. kat.

Vagongyár

lakatos tanonc

Fémipari szakrajz

27


1890

19

Vagongyár

lakatos tanonc

Fémipari szakrajz

28

nem olvasható 1882

27

Stádel gépgyár

nincs adat

Fémipari szakrajz

29

Sarkadi Kálmán Schütz Károly


Szombathely

1890

19

r. kat.


bádogos

Fémipari szakrajz

30

Skach László

nincs adat

nincs adat

-

nincs adat

nincs adat

Fémipari szakrajz

31

Solti Béla

Siklós

1893

16

Vagongyár

lakatos inas

Fémipari szakrajz

32

Steinwurtz Aladár

Rácalmás

1881

28

Önálló

lakatos

Limpek Ferenc Manda Miklós


nincs adat nincs adat izr.

Megjegyzés

313

Tanév Tanfolyam 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Fémipari szakrajz

33

Sulyok Ferenc

Győr

1892

17

nincs adat

Nits Pál lakatosmester

lakatos tanonc

Fémipari szakrajz

34

Szabó Gyula

Győr

1886

23

r. kat.

Vagongyár

lakatos

Fémipari szakrajz

35

nincs adat

nincs adat

-

nincs adat

nincs adat

Fémipari szakrajz

36

Győrszentmárton

1888

21

Vagongyár

lakatos

Fémipari szakrajz

37

Till Rezső

Hatvan

1892

17

r. kat.

Vagongyár

esztergályos

Fémipari szakrajz

38

Tóth István

nincs adat

nincs adat

-

nincs adat

nincs adat

nincs adat

Fémipari szakrajz

39

Tóth Zsigmond

Gyúró

1879

30

ref.

Vagongyár

kovács segéd

Fémipari szakrajz

40


1883

26

r. kat.

Vagongyár

lakatos

Fémipari szakrajz

41

Mérlegjavító I.

1

Mérlegjavító I.

Szabó Kálmán Szendi Márton


Vollmann Arnold Anzenberger Henrik

Bőny

1886

23

nincs adat

Önálló

lakatos

Győr

1869

40

r. kat.

Önálló

épületlakatos

2

Bergl Hugó

Csép

1869

40

izr.

Önálló

épület és géplakatos

Mérlegjavító I.

3

Bittner János

Stósz

1876

33

ev.

Vagongyár

géplakatos

Mérlegjavító I.

4

Dobrovits István


27

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

Mérlegjavító I.

5

Fejér Samu

Csögle

1872

37

izr.

Önálló

lakatos/villanysz erelő

Mérlegjavító I.

6

Fillinger Károly

Bakonyszentlászló

1879

30

r. kat.

Önálló

épületlakatos

Mérlegjavító I.

7

Györik István Kapca

1870

39

ev.

Önálló

épület és műlakatos

Mérlegjavító I.

8

Győr

1875

34

r. kat.

Szeszgyár

géplakatos

Mérlegjavító I.

9

Győr

1891

18

r. kat.

Hruza János varrógép készítő

géplakatos

Hebenstreit Rezső Hruza Gusztáv

Megjegyzés

314

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Mérlegjavító I.

10

Tar Ferenc

Győr

1863

46

ref.

Önálló

épületlakatos

Mérlegjavító I.

11

Valló Gyula

Zólyom

1872

37

r. kat.

Önálló

géplakatos

Mérlegjavító I.

12

Varga László

Lébényszentmiklós

1857

52

r. kat.

Önálló

géplakatos

Mérlegjavító II.

13

Barcza József Ősi

1885

24

Springer Mór lakatos

lakatos segéd

kiváló

Mérlegjavító II.

14

Bereczky Lajos

Nagymegyer

1880

29


Önálló

lakatos

kiváló

Mérlegjavító II.

15

Bors Mihály

Győr

1883

26

ev.

Önálló

lakatos

Mérlegjavító II.

16

Dáning Emil

Csáktornya

1854

55

Önálló

lakatos

kiváló

Mérlegjavító II.

17

Driéthoma

1879

30

Önálló

lakatos

kiváló

Mérlegjavító II.

18

nincs adat

nincs adat

-

Önálló

lakatos

Mérlegjavító II.

19

Rutzendorf

1859

50

Önálló

lakatos

kiváló

Mérlegjavító II.

20

Keszthely

1885

24

Önálló

lakatos

kiváló

Mérlegjavító II.

21

Eckmann Dávid Folmand Armand Herczig Ferenc Hermán István Holzinger Károly

Moson

1878

31

Önálló

gépjavító

kiváló

Mérlegjavító II.

22

Király József

Szombathely

1885

24

Önálló

kovács

kiváló

Mérlegjavító II.

23

Krajczár Imre Sümeg

1871

38

Önálló

lakatos

kiváló

Mérlegjavító II.

24

Maróczi Vendel

Ivánegerszeg

1868

41

Önálló

lakatos

kiváló

Mérlegjavító II.

25

Payr Lajos

Kapuvár

1875

34

Önálló

bádogos

Mérlegjavító II.

26

Rácz Gyula

Keszthely

1872

37

Önálló

lakatos

kiváló

Mérlegjavító II.

27

Szollár Gáspár

Tapolca

1876

33


Önálló

lakatos

kiváló

Tanév Tanfolyam 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910

Megjegyzés

315

Tanév Tanfolyam 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910


Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás


Vagongyár

asztalos

Nitsmann József papírkereskedő

könyvkötő segéd

1

Almási István Makó

1886

23

2

Bajcsi István

Győr

1869

40

3

Bakos Kálmán

Makó

1874

35

ref.

Vagongyár

asztalos

4

Benő Imre

Csíkdelne

1888

21

r. kat.

Vagongyár

asztalos segéd

nem olvasható 1869

40

nincs adat

Vagongyár

asztalos

Bicske

1881

28

ref.

Vagongyár

asztalos segéd

1880

29

r. kat.

Vagongyár

lakatos segéd


Vagongyár

asztalos

Vagongyár

asztalos

Vagongyár

asztalos segéd

5 6 7

Bernyák János Csénaki István

Gerber Zoltán Nagyhárságy Hofbauer József Hoffmann Izidor

Győrsziget

1878

31

Újhartyán

1891

18

Jerzey Pál

Girincs

1883

26

r. kat.

Katona Sándor Kemény Ferenc Kormos Károly

Győrsziget

1887

22

ev.

Budapest

1889

20

r. kat.

Törökszentmiklós

1884

25

14

Kókai István

Gyirmót

1884

25

15

Kövér Ferenc

1890

19

1884

Budapest Győrrévfalu

8 9 10 11 12 13

16 17 18

Kronstein Gáspár Kubarn József Losonci Ferenc

Székesfehérvár Törökszentmiklós

Katona Sándor asztalos Mastalin Flórián asztalos

Megjegyzés

asztalos segéd asztalos


Vagongyár

asztalos


asztalos segéd

Vagongyár

asztalos

25

izr.

Vagongyár

asztalos segéd

1887

22

r. kat.

Vagongyár

asztalos segéd

1891

18

ev.


asztalos segéd

316

Tanév Tanfolyam 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

19

Mastalin Győző

Győr

1893

16

nincs adat

Mastalin Flórián asztalos

asztalos

20

Nagy Gábor

Gúta

1882

27

r. kat.

Vagongyár

asztalos

21

Nagy Lajos

Tét

1886

23

nincs adat

Vagongyár

asztalos

22

Nemes István

1889

20

r. kat.


asztalos segéd

23

Paray Sándor

Nagyszentjános Máramarossziget

1876

33

nincs adat

Vagongyár

asztalos

Győr

1881

28

ev.


asztalos

Szolnok

1891

18

nincs adat

Vagongyár

asztalos segéd

Győrasszonyfa

1886

23

r. kat.


asztalos segéd

Serbán Imre

Békés

1859

50

nyugdíjas

nyugdíjas

Szatmári Gyula Takács Sándor

Marosvásárhely

1886

23

Vagongyár

asztalos segéd

nincs adat

nincs adat

-

nincs adat

nincs adat

30

Tóth Gyula

Győrrévfalu

1886

23

nincs adat

asztalos segéd

Gyakorlati: fémipari

1

Andorka András

Győr

1886

23

ev.


lakatos segéd


2

Dauer János

nincs adat

nincs adat

-

nincs adat

nincs adat

nincs adat


3

Boldizsár Márton

Bakonyszentlászló

1892

17

r. kat.

Anzenberger Henrik lakatos

lakatos tanuló


4

Bors István

Nagykanizsa

1890

19

r. kat.

Vagongyár

lakatos


5

Budapest

1890

19

nincs adat

Vagongyár

lakatos


6

Mezőkaszony

1875

34

r. kat.


kovács segéd

Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek)

24 25 26 27 28 29

Pápay György Schlachter Dezső Sepcsik József

Brunekker Rezső Bruzák György


Megjegyzés

317

Tanév Tanfolyam 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Bujtás János

Agyagos

1889

20

r. kat.


lakatos segéd

Czéman Antal Csizmazia János Delingh Henrik

Zalaszentlászló

1890

19

r. kat.

Tolnay Imre lakatos

lakatos segéd

Bana

1885

24

ref.

Vagongyár

lakatos segéd

Budapest

1884

25


Vagongyár

lakatos

Vagongyár

munkás

Sorszám Név


7


8


9


10


11

Dér János

Pér

1879

30


12

Dobrovits István


27

r. kat.

Vagongyár

lakatos segéd


13

Éring Géza

Kiskálna

1884

25

nincs adat

Vagongyár

kovács


14

Freund Béla

Győr

1885

24

izr.

Vagongyár

lakatos


15


1889

20

nincs adat

Vagongyár

lakatos


16

Öttevény

1891

18

r. kat.

Oros Ignác lakatos mester

lakatos


17

Kiskőrös

1892

17

r. kat.

Tolna Gyula lakatos

lakatos segéd


18

Pusztahencse

1881

28

r. kat.

Vagongyár

kovács


19


1892

17

r. kat.


lakatos segéd


20

Keserű Gyula Győr

1872

37

r. kat.

nincs adat

lakatos


21

Kocsis József Győr

1890

19

Szabó Károly

lakatos


22

Koller József

Arad

1893

16

Vagongyár

lakatos


23

Kovalter Imre Győr

1893

16


lakatos segéd


24

Kovalter Gyula

1894

15


Vagongyár

lakatos tanuló

Horváth István Jaluska József Kalapács Lajos

Győr

Megjegyzés

318

Tanév Tanfolyam 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás


25

Kovács Rezső

Nagymegyer

1892

17

nincs adat

nincs adat

nincs adat


26

Krausz Lajos

Győrasszonyfa

1884

25

izr.


bádogos


27

Limpek Ferenc

Rábapordány

1886

23

r. kat.

Vagongyár

lakatos segéd


28

Mendel Samu Győr

1882

27

ev.

Vagongyár

lakatos segéd


29

Nagy József

nincs adat

-

nincs adat

nincs adat


30

Németh Antal Kéttornyúlak

1881

28

nincs adat

nincs adat


31

Lovászpuszta

1892

17

ev.

nincs adat

kovács


32

Nyúl

1881

28

r. kat.

Tolnay Imre lakatos

lakatos segéd


33

Orbán József

Zalaszántó

1893

16


34


1891

18


Szabó Samu lakatos mester Oros Ignác lakatos mester


35

Paár István

Tét

1889

20

ev.

Vagongyár

lakatos


36

Pavek János

Neszmély

1891

18

r. kat.

Vagongyár

kovács


37

Győr

1885

24

r. kat.


lakatos


38

Szombathely

1890

19

r. kat.


bádogos


39

Rácalmás

1881

28

izr.

Önálló

lakatos


40

Reizinger József Schütz Károly Steinwurtz Aladár Sulyok Ferenc

Győr

1892

17

nincs adat


lakatos tanonc


41

Szabó Gyula

Győr

1886

23

r. kat.

Vagongyár

lakatos


42

Szabó Kálmán

Szarvaskend

1881

28

ev.

Vagongyár

kovács

Németh József Németh Mihály

nincs adat


Megjegyzés

lakatos lakatos segéd

319


43

Szendi Márton

Születési hely Győrszentmárton


44

Szóka István

Győr

1891

18


45

Szórádi Ferenc

Győr

1891

18

r. kat.


46

Tolnai Béla

Budapest

1892

17

r. kat.


47

Tóth István

Kalász (Nyitra)

1884

25

nincs adat

Vagongyár

kovács


48

Tóth Márton

Füzesgyarmat

1893

16

ref.

nincs adat

kovács


49

Gyúró

1879

30

ref.

Vagongyár

kovács segéd


50

Bőny

1886

23

nincs adat

Önálló

lakatos

Tanév Tanfolyam 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910

Asztalos mestertanfolyam I. Asztalos mestertanfolyam I. Asztalos mestertanfolyam I. Asztalos mestertanfolyam I. Asztalos mestertanfolyam I. Asztalos mestertanfolyam I. Asztalos mestertanfolyam I. Asztalos mestertanfolyam I. Asztalos mestertanfolyam I. Asztalos mestertanfolyam I.

Sorszám Név

Tóth Zsigmond Vollmann Arnold

Születési idő

Kor Vallás

1888

21


Munkaadó

Foglalkozás

Vagongyár

lakatos

Szabó Samu lakatos mester Szórádi Vendel bronzműves Szabó Samu lakatos mester

Megjegyzés

lakatos bronzműves segéd lakatos segéd

1

Ábelt Imre

Jánosháza

1887

22

r. kat.

Ábelt István

asztalos

kilépett

2

Csenge József

Keszthely

1892

17

r. kat.

Hatsek Jenő asztalos

asztalos

kielégítő

3

Dávid József

Püspöki

1892

17

r. kat.

Fischer Ernő

asztalos

kiváló

1884

25

nincs adat

nincs adat

asztalos segéd

megfelelő

1892

17

r. kat.

Hühne Károly

asztalos

megfelelő

1887

22

r. kat.

Bernhardt Nándor

asztalos

kiváló

4 5 6 7 8 9 10

Gumilár Gyanafa Ádám Horváth Moson József Ifj. Bernhardt Győr Nándor Ihász Jenő

Sopron

1890

19

ev.

Oner Ferenc

asztalos

megfelelő

Kinitzky József Mikula Ferenc Petőcz Károly

nem olvasható 1880

29

r. kat.

Kinitszky Antal

asztalos

kiváló

Halmosfő

1883

26

ev.

Takács Ferenc

asztalos

megfelelő

Komárom

1879

30

r. kat.

Petőcz János

asztalos

kiváló

320

Tanév Tanfolyam 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910

Asztalos mestertanfolyam I. Asztalos mestertanfolyam II. Asztalos mestertanfolyam II. Asztalos mestertanfolyam II. Asztalos mestertanfolyam II. Asztalos mestertanfolyam II. Asztalos mestertanfolyam II. Asztalos mestertanfolyam II. Asztalos mestertanfolyam II. Asztalos mestertanfolyam II. Asztalos mestertanfolyam II. Asztalos mestertanfolyam II.

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

11

Varga Pál

Nemesbőd

1887

22

r. kat.

Rosta Sándor

asztalos

kiváló

12

Csanaki István

Bicske

1881

28

ref.

Vagongyár

asztalos segéd

kiváló

13

Erdélyi Gyula Keszegfalva

1882

27

r. kat.

Önálló

asztalos mester

kiváló

14

Filó István

1884

25

ev.

Horák Ödön

asztalos segéd

megfelelő

15

Gerber Zoltán Nagyhárságy

1880

29

r. kat.

Vagongyár

lakatos segéd

kiváló

16

Gruber Adolf Kőszeg

1882

27

r. kat.

Scheller Jenő

asztalos segéd

kiváló

17

Jerzey Pál

Girincs

1883

26

r. kat.

Vagongyár

asztalos segéd

kiváló

18

Laszkovics Gyula

Győr

1886

23

r. kat.

Vagongyár

asztalos segéd

megfelelő

19

Leitl Sándor

Győr

1886

23

r. kat.


asztalos segéd

megfelelő

20

Léhárt József

Zalaszentgrót

1874

35

r. kat.

Önálló

lakatos mester

kimaradt

21

Nagy Sándor

Nagykőrös

1880

29

ref.

Vagongyár

asztalos segéd

kiváló

22

Sepcsik József

Győrasszonyfa

1886

23

r. kat.


asztalos segéd

kiváló


1

Benő Imre

Csíkdelne

1888

21

r. kat.

Vagongyár

asztalos segéd


2

Brunekker Rezső

Budapest

1890

19

nincs adat

Vagongyár

lakatos


3

Bujtás János

Agyagos

1889

20

r. kat.


lakatos segéd


4

Zalaszentlászló

1890

19

r. kat.

Tolnay Imre lakatos

lakatos segéd


5

Czéman Antal Delingh Henrik

Budapest

1884

25

Vagongyár

lakatos


6

Dér János

Pér

1879

30


Vagongyár

munkás

Úrdomb

321

Tanév Tanfolyam 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás


Vagongyár

kovács

Vagongyár

lakatos

Schlichter Lajos építő vállalkozó

kőműves segéd


7

Éring Géza

Kiskálna

1884

25


8


1889

20


9

Huszkó János Győrsziget

1873

36


10

Jerzey Pál

Girincs

1883

26

r. kat.

Vagongyár

asztalos segéd


11

Kalapács Lajos

Pusztahencse

1881

28

r. kat.

Vagongyár

kovács


12

Kálmán Lajos Győrszentiván 1888

21

r. kat.


cipész segéd


13

Kemény Ferenc

1889

20

r. kat.

Stökel Károly lakatos

asztalos


14

Keserű Gyula Győr

1872

37

r. kat.

nincs adat

lakatos segéd


15

Kókai István

Gyirmót

1884

25

nincs adat


16

Győr

1893

16

ev.

Simonyi Károly asztalos mester Kovács Dániel cipész mester


17

Budapest

1887

22

r. kat.

Vagongyár

asztalos segéd


18

Győr

1880

29

nincs adat

Réthy Gyula kőfaragó mester

kőfaragó


19

Nagy József

Csepreg

1889

20

r. kat.

Vagongyár

lakatos segéd


20

Németh József

Lovászpuszta

1892

17

ev.

nincs adat

kovács


21

Pavek János

Neszmély

1891

18

r. kat.

Vagongyár

kovács


22

Simon Ferenc Rábacsécsény 1893

16

nincs adat


cipő alsórész készítő


23

Szabó Gyula

Győr

1886

23

r. kat.

Vagongyár

géplakatos


24

Szórádi Ferenc

Győr

1891

18

r. kat.

Szórádi Vendel bronzműves

bronzműves segéd

Kovács Ferenc Kubarn József Molnár Gábor

Budapest

Megjegyzés

asztalos segéd cipő felsőrész készítő

322

Tanév Tanfolyam 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás nincs adat


25

Tóth István

nincs adat

nincs adat

-

nincs adat

nincs adat


26

Tóth Lajos

Vezseny

1889

20

ref.

Országos Raktárházak kovács segéd Rt.


27

Tóth Márton

Füzesgyarmat

1893

16

ref.

nincs adat

kovács segéd


28

Wassek Gyula

Boba

1893

16

nincs adat

Rohner Mihály gombkötő

gombkötő és paszományos

Nem azonosítható

1

Bánts Albert

Székelyudvarhely

1892

17

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

Nem azonosítható

2

Brézl Árpád

Szepesbéla

1882

27

nincs adat

Vagongyár

lakatos

Nem azonosítható

3

Dobó Andor

Veszprém

1895

14

izr.

Vagongyár

géplakatos

Nem azonosítható

4

Domsits Mihály

Budapest

1893

16

r. kat.

Vagongyár

esztergályos

Nem azonosítható

5

Havasi Ernő

Budapest

1892

17

ref.

Vagongyár

géplakatos

Nem azonosítható

6

Kaáli Nagy József

Szentgerice

1890

19

unit.

Vagongyár

esztergályos

Nem azonosítható

7

Klein Aladár

Győr

1892

17

izr.

Vagongyár

esztergályos

Nem azonosítható

8

Koller Ottó

Arad

1894

15

ref.

Vagongyár

asztalos

Nem azonosítható

9

Kronstein Gáspár

25

izr.

Vagongyár

asztalos segéd

Nem azonosítható

10

16

r. kat.

Vagongyár

esztergályos

Nem azonosítható

11

17

ev.

Vagongyár

lakatos

Nem azonosítható

12

16

r. kat.

Vagongyár

műlakatos

Nem azonosítható

13

Reich Árpád

Győr

1893

16

izr.

Reich Sándor bádogos bádogos

Nem azonosítható

14

Springmann Artúr

Szombathely

1890

19

r. kat.

Vagongyár

Török1884 szentmiklós Neudorf Lencz Ferenc 1893 Karlsbad (CZ) Nemes Győr 1892 Ferenc Nuridsány Maros1893 János vásárhely

Megjegyzés

esztergályos

323

Tanév Tanfolyam 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

Nem azonosítható

15

Szórádi Ferenc

Győr

1891

18

r. kat.

Szórádi Vendel bronzműves

bronzműves segéd

Nem azonosítható

16

Till Rezső

Hatvan

1892

17

r. kat.

Vagongyár

esztergályos

Nem azonosítható

17

Tóth Imre

Bőnyrétalap

1893

16

ref.

Vagongyár

lakatos

Nem azonosítható

18

Vachtler Sámson Altmüller Boldizsár Ambrusch Lajos

Győr

1891

18

Vachtler Salamon üveges

üveges

Cikó

1889

20

Vagongyár

lakatos

megfelelő

Mohács

1861

48


Önálló

kocsigyártó

megfelelő

3

Bécsi László

Mosonlipót

1892

17

r. kat.

Vagongyár

lakatos segéd

megfelelő

4

Bors Mihály

Győr

1883

26

ev.

Önálló

lakatos

5

Brézl Árpád

Szepesbéla

1882

27

Vagongyár

művezető

megfelelő

6

Czéh Lajos

Győr

1879

30

Önálló

kőműves

kiváló

7

Czéh Sándor

Győr

1877

32

Önálló

ács mester

kiváló

Szil

1875

34


Önálló

szabó

kiváló

Páli

1880

29

r. kat.

Vagongyár

asztalos segéd

kiváló


27

r. kat.

Vagongyár

lakatos segéd

kiváló

Kisbarát

1884

25

nincs adat

Tiszti Kaszinó

szakács

kiváló

Marcelháza

1880

29

izr.

Önálló

asztalos

megfelelő

Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés)

1 2

8 9 10 11 12

Czigány Gyula Dobos Mihály Dobrovits István Domján Ádám Grünbaum Mór

13

Györik István Kapca

1870

39

ev.

Önálló

lakatos

kiváló

14

Havasi Ernő

1892

17

ref.

Vagongyár

géplakatos

megfelelő

Budapest

324

Tanév Tanfolyam 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910

Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés)

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

15

Horváth István

Győr

1892

17

16

Kapuy Ernő

Pinnye

1883

26

Budapest

1880

29

Győr

1893

16

Győr

1892

17

20


1882

27

21

Limpek Ferenc

Rábapordány

1886

23

22

Lóránt Gyula

Győr

1893

16

23

Lóránt Samu

Vönöck

1864

45

24

Macher Lajos Győrrévfalu

1879

30

25

Makk Gyula

Győrszentmárton

1880

29

26

Nagy Gyula

Győrsziget

1864

45

27

Nagy József

Csepreg

1885

24

28

Nagy József

1884

29

Simon Kálmán

30

Skach Sándor Vanyola

17 18 19

31 32

Klimesch Ferenc Kovács Ferenc Kövecses Endre

Egyházaskesző Rábaszentmihály

Szemeti Egyed János Szoblokovszk Oszlány y Antal

nincs adat nincs adat nincs adat ev. nincs adat nincs adat

Munkaadó Horváth István kefekötő Pannónia Könyvnyomda Vagongyár Kovács Dániel cipész mester özv. Kovecses Pálné fűszeres

Foglalkozás

Megjegyzés

kefekötő segéd könyvkötő

megfelelő

géplakatos

kiváló

cipész segéd

kiváló

fűszerkereskedő segéd

kiváló

Önálló

vendéglős

Vagongyár

lakatos segéd

megfelelő

nincs adat

nincs adat

kiváló

Önálló

csizmadia

kiváló

Vagongyár

lakatos segéd

kiváló

Vagongyár

asztalos segéd

kiváló

Önálló

cipész

kiváló

r. kat.

Vagongyár

lakatos segéd

megfelelő

25

r. kat.

Vagongyár

asztalos segéd

1875

34

r. kat.

Önálló

cipész

1892

17

Vollman Ármin lakatos mester

lakatos segéd

megfelelő

1876

33

Önálló

csizmadia

megfelelő

1876

33


Önálló

cipész

kimaradt

r. kat. nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat

325

Tanév Tanfolyam 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910

Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Könyvvitetan (ipari könyvvezetés) Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

33

Tavenka György

Szák

1860

49

nincs adat

Önálló

csizmadia

34

Till Rezső

Hatvan

1892

17

r. kat.

Vagongyár

lakatos segéd

35

Tóth János

Csorna

1882

27

Vagongyár

géplakatos segéd kiváló

1

Altmüller Boldizsár

Cikó

1889

20

Vagongyár

lakatos

2

Bartal Mór

Nagymegyer

1890

19


Pannonhalmi bencés apátság

kovács

Gárdony

1881

28

ref.

Vagongyár

géplakatos

Őrimagyarósd 1890

19

nincs adat

Szakiskola

lakatos

Várkony

1884

25

ref.

Szeszgyár

lakatos


Vagongyár

lakatos

Stádel gépgyár

géplakatos

3 4 5

Borbély Sándor Borsodi Gyula Csomor Rezső

6

Erni Vilmos

Cikó

1886

23

7

Festetics Ernő


21

8

Filina György Bana

1878

31

r. kat.

Vagongyár

kovács

Fischer Sándor Friedrich János

Cikó

1888

21

nincs adat

Vagongyár

lakatos

Győr

1884

25

r. kat.

Vagongyár

lakatos

11

Havlin Ödön

Budapest

1875

34

r. kat.

Szeszgyár

géplakatos

12

Helyes János

Győrszabadhegy

1885

24

nincs adat

Reiner Miksa bádogos

vízvezeték szerelő

13

Hemestreich László

Pázmándhegy 1889

20

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

14

Henics János

Olad

1881

28

r. kat.

Vagongyár

lakatos

15

Horváth József

Nagykapornak 1889

20

r. kat.

Ambrusch Lajos kocsigyártó

kovács

9 10

kimaradt

326

Tanév Tanfolyam 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910


Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás


Katona élelmezési raktár



tűzoltó

Megjegyzés

Katona Mihály Kovács István Kovács Mihály Langer Herman Manda Miklós Mendel István Zoltán Németh György

nem olvasható 1887

22

Pér

1878

31

Győr

1887

22

r. kat.

Vagongyár

lakatos

Barót

1888

21

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

Székás

1881

28

g. kat.

Vagongyár

géplakatos

Győr

1890

19

r. kat.

Vagongyár

lakatos

visszalépett

Olaszfa

1889

20

nincs adat

Orubent Lajos kovács

kovács

kimaradt

23

Paár István

Tét

1889

20

ev.

Vagongyár

lakatos

kimaradt

24

Papp Flóris

Bősárkány

1877

32

nincs adat


tűzoltó

Somogyi Gyula Strommer Rezső

Pápa

1890

19

ev.


lakatos

Budapest

1881

28

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

Szabó Gyula

Győr

1886

23

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

Gönyű

1886

23

r. kat.

Önálló

kovács

Győrrévfalu

1886

23

Stádel gépgyár

lakatos

nem olvasható 1881

28


nem olvasható

nem olvasható

Vezseny

1889

20

ref.

Országos Raktárházak kovács Rt.

Gyúró

1879

30

ref.

Vagongyár

kovács

Rudabányácska

1883

26

g. kat.


lakatos

16 17 18 19 20 21 22

25 26 27 28 29 30 31 32 33

Szakács János Szalay Károly Szemeliker András Tóth Lajos Tóth Zsigmond Újhelyi Gyula

327

Tanév Tanfolyam 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910

Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jó


Vagongyár

lakatos

elégséges

Vagongyár

géplakatos

jó

1

Aller István

Kóny

1865

44

2

Börzsey Géza

Győrszentmárton

1879

30

Letenye

1883

26


27

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jó

Győr

1881

28

izr.


tűzoltó főparancsnok

jeles


Vagongyár

lakatos

jó

Önálló

géplakatos

jeles

Vagongyár

esztergályos

elégséges

3 4

Császár József Dobrovits István

5

Erdélyi Ernő

6

Farkas Ferenc Barbacs

1873

36

7

Horák Adolf

Tarnóc

1866

43

8

Ivanics Károly

Kapuvár

1881

28

9

Jerzey Gyula

Girincs

1873

36

r. kat.

Gráb gyár

géplakatos

jó

10

Macher Lajos Győrrévfalu

1879

30

nincs adat

Vagongyár

lakatos

jó

11

Molnár János Mike

1880

29

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

jó

12

Prenak István Bajcs

1889

20

Takács Miklós műszerész

műszerész

jó

13

Szabó Lőrinc

Öttevény

1866

43


tűzoltó

jó

14

Szeneti Géza

Győrrévfalu

1885

24

Önálló

géplakatos

jó

15

Szudári Géza

Győr

1885

24



lakatos

jó

16

Till Ede

Győr

1890

19

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

jeles

17

Tóth János

Csorna

1882

27

Vagongyár

lakatos

jeles

18

Varga László

Lébényszentmiklós

1857

52


Önálló

géplakatos

elégséges

328

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés


1

Apfel Rudolf

Paks

1881

28

r. kat.


géplakatos

jó


2

Dömsöd

1887

22

ref.

nem olvasható

mozgófénykép kezelő

jeles


3


27

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jeles


4

Csonka József Dobrovits István Döbrentei László

Győr

1862

47

ev.

Richard gyár

géplakatos

elégséges


5

Erős József

(Nagy)Ölbő

1880

29

r. kat.

Kacsák Mihály kovács kovács


6

Gold Ferenc

Lovászpatona

1884

25

izr.


lakatos/villanysz jeles erelő


7


1883

26

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

jeles


8

Hadnagy Géza Haiesinger Ferenc

Nyárád

1869

40

r. kat.

Városi vízmű

géplakatos

kimaradt


9


1891

18

r. kat.

Városi vízmű

géplakatos

elégséges


10

Horváth Béla

Csurgó

1878

31

r. kat.


gépész

jeles


11

Jerzey Gyula

Girincs

1873

36

r. kat.

Gráb gyár

kovács

jó


12

Kasper Lipót

Pozsony

1864

45

r. kat.

Országos Raktárházak géplakatos Rt.


13

Szilsárkány

1884

25

r. kat.

Back malom

géplakatos

jó


14

Lipovits József Lipovits Lajos

Szilsárkány

1889

20

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

jeles


15

Rácz Géza

Kóny

1877

32

r. kat.

Jankovits malom

géplakatos

jeles


16

Reiter Károly Gönyű

1891

18

r. kat.

Városi vízmű

géplakatos

elégséges


17

Rosler Henrik Moson

1850

59

r. kat.

Jankovits malom

géplakatos

jó


18

Rubinstein Albert

1885

24

r. kat.


lakatos

jó

Tanév Tanfolyam 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910

Pankota

jó

jeles

329

Tanév Tanfolyam 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés


19

Stefán József

Győrsziget

1887

22

r. kat.

Schmikl gyár

géplakatos

jeles


20

Till Ede

Győr

1890

19

r. kat.

Vagongyár

rajzoló

jeles


21

Tóth Lajos

Vezseny

1889

20

ref.


22


1883

26

r. kat.


23

Weisz Béla

Győr

1889

20

izr.

Kazánfűtő

1

Altmüller Boldizsár

Cikó

1889

20

nincs adat

Vagongyár

lakatos

Kazánfűtő

2

Baán Ferenc

Tomaj

1891

18

r. kat.

Jokesz Károly kovács

kovács

Kazánfűtő

3

Gárdony

1881

28

ref.

Vagongyár

géplakatos

Kazánfűtő

4

Őrimagyarósd 1890

19

nincs adat

Szakiskola

szakiskolai tanuló

Kazánfűtő

5

Várkony

1884

25

ref.

Szeszgyár

géplakatos

Kazánfűtő

6

Erni Vilmos

Cikó

1886

23

nincs adat

Vagongyár

lakatos

Kazánfűtő

7

Ferkovics Alajos

Pöstyénfürdő

1888

21

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

Kazánfűtő

8

Filina György Bana

1878

31

r. kat.

Vagongyár

kovács

Kazánfűtő

9

Fischer János Cikó

1888

21

r. kat.

Vagongyár

lakatos

Kazánfűtő

10

Fugi József

Győrrévfalu

1892

17

r. kat.

Jankovits malom

kazánfűtő

Kazánfűtő

11

Havlin Ödön

Budapest

1875

34

r. kat.

Szeszgyár

lakatos

Kazánfűtő

12

Pázmándhegy 1889

20

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

Kazánfűtő

13

Hemestreich László Herman János

Csorna

18

nincs adat

Szakiskola

szakiskolai tanuló

Borbély Sándor Borsodi Gyula Csomor Rezső

1891

Országos Raktárházak kovács segéd Rt. Országos Raktárházak lakatos Rt. Városi villamos szerelő tanonc művek

jeles jeles elégséges

330

Tanév Tanfolyam 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Edve

géplakatos

Kazánfűtő

14

Horváth Endre

1884

25

r. kat.

Schmikl gyár

Kazánfűtő

15

Horváth Ernő Nagykapornak 1887

22

r. kat.


Kazánfűtő

16

Nagykapornak 1889

20

r. kat.

Ambrusch Lajos kocsigyártó

kovács

Kazánfűtő

17

Hegykő

1890

19

r. kat.

Légszeszgyár

géplakatos

Kazánfűtő

18

Győr

1887

22

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

Kazánfűtő

19

Barót

1888

21

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

Kazánfűtő

20

Székás

1881

28

g. kat.

Vagongyár

géplakatos

Kazánfűtő

21

Győr

1890

19

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

Kazánfűtő

22

Mendel János Győr

1887

22

r. kat.

Vagongyár

asztalos segéd

Kazánfűtő

23

Paár István

Tét

1889

20

ev.

Vagongyár

géplakatos

Kazánfűtő

24

Tapolca

1890

19

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

Kazánfűtő

25

Pápa

1890

19

ev.


lakatos

Kazánfűtő

26

Budapest

1881

28

r. kat.

Vagongyár

lakatos

Kazánfűtő

27

Győr

1886

23

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

Kazánfűtő

28

Szarvaskend

1881

28

ev.

Vagongyár

kovács

Kazánfűtő

29

Gyúró

1879

30

ref.

Vagongyár

kovács

Kazánfűtő

30

Rudabányácska

1883

26

g. kat.


lakatos

Kazánfűtő

31

Komárom

1891

18

r. kat.

nincs adat

nincs adat

Horváth József Iváncsics Kálmán Kovács Mihály Langer Herman Manda Miklós Mendel István Zoltán

Schnapp Manó Somogyi Gyula Strommer Rezső Szabó Gyula Szabó Kálmán Tóth Zsigmond Újhelyi Gyula Varga Győző

Megjegyzés

kimaradt

kimaradt

331

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Építőipari (szakrajz)

1

Fias Lajos

Győr

1887

22


2

Fürstal Gyula Pinnyéd

1887

22


3

Grábits Jenő

Koroncó

1888

21


4

Győr

1882

27


5

Győr

1887

22


6

1873

36


7

Győr

1892

17


8

Győr

1880

29


9

Nagy Kálmán Győr

1893

16


10

Németh József


11

Nits János


12

Pál Gábor

Újpest

1892

17


13

Pál Gyula

Újpest

1894

15


14

Győrújváros

1894

15


15

Győrújváros

1884

25


16

Győrsziget

1886

23

r. kat.


17

Győr

1880

29

r. kat.


18

Győr

1875

34

r. kat.

Tanév Tanfolyam 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910

Horváth János Horváth János

Huszkó János Győrsziget Lechner György Molnár Gábor

Sárvári Ferenc Schneider Sándor Szarvas Árpád Vágovics Kálmán Wölfel Lajos

Csilizradvány1889 puszta Szilágy1890 somlyó

20 19

nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat ev. nincs adat nincs adat ref. nincs adat nincs adat nincs adat

Munkaadó Schlichter Lajos építő vállalkozó Schlichter Lajos építő vállalkozó nincs adat Kovács József építő mester Schlichter Lajos építő vállalkozó Schlichter Lajos építő vállalkozó nem olvasható Réthy Gyula kőfaragó mester Schlichter Lajos építő vállalkozó Czinczinger György ácsmester nincs adat Pál Gábor kőműves mester Pál Gábor kőműves mester Varga Géza kőműves mester Horváth Antal kőműves mester Czinczinger György ácsmester Kovács József építő mester Hetsch testvérek fakereskedés

Foglalkozás

Megjegyzés

kőműves segéd

kimaradt

kőműves segéd

kimaradt

kőműves segéd

kiváló

kőműves segéd

kimaradt

kőműves segéd

kimaradt

kőműves segéd

kimaradt

ács segéd

megfelelő

kőfaragó segéd

kimaradt

kőműves tanonc

megfelelő

ács segéd

megfelelő

kőműves segéd

kiváló

kőműves segéd

kiváló

kőműves segéd

megfelelő

kőműves segéd

megfelelő

kőműves segéd

kimaradt

ács segéd

kiváló

kőműves segéd

kimaradt

ács segéd

kimaradt

332

Tanév Tanfolyam 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

Cipészipari

1

Bakó Rezső

Eperjes

1886

23

r. kat.

Boskovitz cipőgyár

cipő felsőrész készítő

kiváló

Cipészipari

2

Dóka István

Sopron

1889

20

r. kat.


cipész segéd

megfelelő

Cipészipari

3

Dömötör Ferenc

Kóny

1888

21

r. kat.


cipész segéd

Cipészipari

4

Felber János

Győr

1885

24

r. kat.

Felber Gyula cipész

cipész segéd

kiváló

Cipészipari

5

Fleischer Géza

1890

19

izr.

Nemsits Lajos


megfelelő

Cipészipari

6

Füzi Imre

Megyer (Győr) Táp-szentmiklós

1882

27

r. kat.

Gáspár Antal cipész

cipész segéd

megfelelő

Cipészipari

7

Gere Márton

nem olvasható 1889

20

ev.


cipész segéd

megfelelő

Cipészipari

8

Győr

1884

25

izr.

Brandstein cipőkereskedő


Cipészipari

9

Győr

1883

26

r. kat.

nincs adat

cipész mester

Cipészipari

10

Hermann Jenő Horváth Antal Ifj. Szaif Géza

Győr

1880

29

r. kat.

nincs adat

cipész mester

Cipészipari

11


21

r. kat.

Kelemen Lajos

cipész segéd

Cipészipari

12

Keller Kristóf Nagybajcs

1869

40

r. kat.

nincs adat

cipész mester

Cipészipari

13

Kézy Lajos

Tárkány

1889

20

nincs adat

Horváth cipész

cipész segéd

Cipészipari

14

Kiss János

Döbörhegy

1883

26

r. kat.

nincs adat

cipész mester

Cipészipari

15

Nagykanizsa

1884

25

izr.

nincs adat

cipész mester

Cipészipari

16

Győr

1893

16

ev.



Cipészipari

17

Kapuvár

1871

38

r. kat.

Önálló

cipész mester

Cipészipari

18

-

nincs adat

Szablohovszky Antal

cipész segéd

Knausz Zsigmond Kovács Ferenc Krakker József Kreczián Ferenc

nem olvasható nincs adat

kiváló

kiváló

kiváló

kiváló

333

Tanév Tanfolyam 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

Cipészipari

19

Péter Lajos

Győr

1880

29

ev.

nincs adat

cipész mester

Cipészipari

20

Simon Károly

Rábaszentmihály

1871

38

r. kat.

nincs adat

cipész mester

kiváló

Cipészipari

21

Stölecz Károly

Bőny

1883

26

izr.

nincs adat

cipész mester

kiváló

Cipészipari

22

Weisz Mór

Győr

1888

21

izr.

Bíró Hermann


megfelelő

Szabóipari

1

Baán Ferenc

Kisbarát

1883

26

nincs adat

szabó segéd

beteg

Szabóipari

2

Kóny

1890

19

Neumann Samu szabó

szabó segéd

kiváló

Szabóipari

3

Iklanberény

1873

36

Önálló

szabó mester

kiváló

Szabóipari

4

Écs

1876

33

Önálló

szabó mester

kiváló

Szabóipari

5

Czech Pál

Győr

1883

26

Ekviny Péter szabó

szabó segéd

megfelelő

Szabóipari

6

Doktor Károly

Győr

1883

26

nincs adat

szabó segéd

megfelelő

Szabóipari

7

Farkas Ferenc Kismórichida

1880

29

Önálló

szabó

Szabóipari

8

Gold Sámuel

Nagydém

1881

28

Önálló

szabó

Szabóipari

9

Nyúl

1880

29

Önálló

szabó

Szabóipari

10

Kapca

1888

21

Szommer Antal szabómester

szabó segéd

Szabóipari

11

Győr

1880

29

Wein szabó

szabó segéd

Szabóipari

12

Krausz Ignác

Győrasszonyfa

1867

42

Önálló

szabó mester

Szabóipari

13

Krausz Mór

Győrsziget

1889

20

Önálló

szabó

Szabóipari

14

Nagy Ernő

Egervölgy

1890

19

Borbély Albert szabó

szabó segéd

Bajnár Sándor Baráth Sándor Borbély Albert

Györgyi Márton Kosich Ferenc Kóciány Mihály

nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat

beteg

kiváló

megfelelő

kiváló

334

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Szabóipari

15

Nagy Imre

Sümeg

1890

19

Szabóipari

16

Mezőhegyes

1889

20

Szabóipari

17

Nivilinszki József Scharman István

Győrsziget

1883

26

Szabóipari

18

Stör Ferenc

Győr

1886

23

Szabóipari

19

Szalai Béla

Győr

1876

33

Szabóipari

20

Szikra Ferenc Győrsziget

1880

29

Szabóipari

21

Szűcs Mihály Bágyog

1879

30

Szabóipari

22

Wachtler Mihály

Dunaszerdahely

1886

23


1

Bakó István

Töltéstava

1871

36


2

Gárdony

1881

29


3

Őrimagyarósd 1890

20


4

Rábaszentmiklós

1886

24


5

Pusztaberki

1890


6

Várkony


7


8


9


10

Tanév Tanfolyam 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1909/ 1910 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911

Borbély Sándor Borsodi Gyula Búza János Czapják László Csomor Rezső Festetics Ernő Fischer Ferenc Friedrich János Győri István

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat

Kellner Jakab szabó

szabó segéd

kiváló

nincs adat

szabó segéd

kiváló

Önálló

szabó mester

kiváló


szabó segéd

kiváló

Önálló

szabó

Önálló

szabó mester

Önálló

szabó mester

kiváló

Önálló

szabó segéd

megfelelő

Selyemfonógyár

kovács

elégséges

ref.

Vagongyár

lakatos segéd

jó


Vagongyár

géplakatos

jó

Meller olajgyár

kovács

elégséges

20

r. kat.

Vagongyár

lakatos

elégséges

1884

26

ref.

Vagongyár

géplakatos

elégséges


22

Stádel gépgyár

lakatos

jeles

Iharos

1891

19


Vagongyár

géplakatos

elégséges

Győr

1884

26

r. kat.

Vagongyár

lakatos segéd

jó

Medina

1888

22

nincs adat

Vagongyár

kovács

elégséges

335

Tanév Tanfolyam 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés


11

Hajanczik Géza

Dunaszentpál

1861

49

r. kat.

Vagongyár

kovács

jó


12

Havlin Ödön

Budapest

1875

35

r. kat.

Szeszgyár

géplakatos

elégséges


13

Győr

1885

25

nincs adat

Kirchhoffer szerelő

szerelő

jó


14

Pázmándhegy 1889

21

r. kat.

Back malom

lakatos

jó


15

Helyes Sándor Hemestreich László Horváth Endre

Edve

1884

26

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

jó


16

Keserű Gyula Győr

1872

38

r. kat.

nincs adat

géplakatos

elégséges


17

Kéri Ferenc

Győrszentmárton

1889

21

nincs adat


lakatos


18

Barót

1888

22

r. kat.

Vagongyár

lakatos

elégséges


19

Langer Herman Lőrincz Gyula

PusztaSomorja

1890

20

r. kat.

Vagongyár

lakatos

elégséges


20

Mellis József

Gönyű

1868

42

r. kat.

Önálló

kovács

elégséges


21

Molnár János Mike

1880

30

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

jeles


22

Strommer Rezső

Budapest

1881

29

r. kat.

Vagongyár

lakatos

elégséges


23

Szabó Gyula

Győr

1886

24

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

elégséges


24

Szelle Gyula

Nagyabony

1880

30

nincs adat

Munkanélküli

géplakatos

elégséges


25

Szent-Elek

1887

23

ev.


elektrotechnikus jeles


26

Rudabányácska

1883

27

g. kat.

Vagongyár

lakatos


1

Győr

1891

19

Vagongyár

géplakatos


2

Győr

1880

30


Győrszigeti olajgyár

géplakatos

Pfeiler Gusztáv Újhelyi Gyula Baumgartner Artúr Boros János

jó

336

Tanév Tanfolyam 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911

Sorszám Név Diószegi Ignác Diószegi Kálmán Döbrentei Ferenc

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Győrrévfalu

1879

31

r. kat.

Önálló

akkumulátor szerelő

Szap

1880

30

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

Győr

1887

23

ev.

Váradi Ármin

gépész



tűzoltó

Győr város

szerelő

r. kat.

Fejér Samu

lakatos

nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat


tanuló

Vagongyár

kovács

Vagongyár

gépész

Vagongyár

kovács

Váradi Ármin mozgófénykép

villamos szerelő

r. kat.


3


4


5


6

Fehér Gyula

Győr

1871

39


7

Feigl János

Győr

1885

25


8

ifj. Mayer Károly

Győr

1885

25


9

Jenovai Jenő

Fehértemplom 1893

17


10

Józsa József

Győr

1886

24


11

Rausznburger Pápa Hugó

1890

20


12

Pintér Ferenc

Kunsziget

1892

18


13

Győr

1889

21


14

Mór

1876

34


15

Felpéc

1882

28


16

Bábolna

1891

19


17

Rientaller Jenő Steiner László Szabó Zsigmond Szemánovics István Szűcs Kálmán

Zalaszentgrót

1892

18


18

Tóth Antal

Győrszentmárton

1893

17


19

Vajda Lajos

Csepreg

1864

46


20

Valtmann József

Szombathely

1890

20

Megjegyzés

Városi mérnöki hivatal mérnök Vagongyár

kovács

Singer gépgyár

gépész

Vagongyár

géplakatos

Közös gépműhely

géplakatos

Vagongyár

lakatos

Vagongyár

lakatos segéd

337

Tanév Tanfolyam 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911

Sorszám Név

Születési hely Lébényszentmiklós

Születési idő

Kor Vallás

1857

53

nincs adat

-

Munkaadó

Foglalkozás


Pfeifer malom (Nyékvárkony)

gépész


tűzoltó

Megjegyzés


21

Varga László


22

Zsupán István Ménfő


1

Bánts Albert

Székelyudvarhely

1891

19

r. kat.

Vagongyár

lakatos


2

Bizeli János

Győr

1892

18

r. kat.


asztalos


3

Bocskor Elek Csíkdelne

1893

17

Vagongyár

lakatos

szabadkézi rajz


4

Bötykös Imre Perbenyik

1894

16

Vagongyár

nincs adat

szabadkézi rajz


5

Győrújváros

1888

22

ref.


asztalos segéd


6

Hidegség

1890

20

nincs adat

Vagongyár

lakatos


7

Ihász

1892

18

r. kat.

Stoits Károly bognár

bognár


8

Karsai István

Nagybarát

1892

18

r. kat.

Közös gépműhely

asztalos segéd


9

Kemény Ferenc

Budapest

1889

21

r. kat.


asztalos


10


1892

18

r. kat.

Vagongyár

lakatos

szabadkézi rajz


11

Kocsis József Magyaró

1894

16

nincs adat

Vagongyár

lakatos tanonc

szabadkézi rajz


12

Koller Ottó

Arad

1894

16

ev.

Vagongyár

asztalos


13

Kopacsek Béla

Vasvár (Borsod)

1895

15

Vagongyár

esztergályos

szabadkézi rajz


14

Köpe Mihály

Hosszúfalu

1890

20

Vagongyár

lakatos

szabadkézi rajz


15

Kreics János

Győr

1893

17


Vagongyár

géplakatos

mértani rajz, magyar


16

Lencz Ferenc

Neudorf 1893 Karlsbad (CZ)

17

r. kat.

Vagongyár

esztergályos

szabadkézi rajz

Csaplár István Csernics János Horváth Ferenc


szabadkézi rajz

338

Tanév Tanfolyam 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés


17

Machka Ferenc

Mehala

1869

41

nincs adat

Vagongyár

kovács

magyar ny., számtan


18

Nagy József

Csepreg

1889

-

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

mértani rajz


19

Nagy József

Egyházaskesz ő

1884

26

r. kat.

Vagongyár

asztalos


20

Pázmándy Jenő

Győr

1892

18

nincs adat


lakatos


21

Rauch Lajos

Jánosháza

1894

16

r. kat.

Bejci Ferenc asztalos

asztalos segéd


22

Rigler Antal

Sövényháza

1892

18

r. kat.


asztalos segéd


23


1886

24

r. kat.


asztalos


24

Szabó Zoltán

Csánig

1895

15

nincs adat


lakatos segéd


25

Török Antal

Győr

1883

27

r. kat.

Vagongyár

asztalos


26

Trautmann Mihály

Csukás

1889

21

nincs adat

Koestlin gyár

bádogos


27

Víg István

Tényő

1890

20

r. kat.

Pozna József bognár

bognár

Faipari szaktanfolyam

1

Andorka Sándor

Debrecen

1875

35

nincs adat


2

Bizeli János

Győr

1892

18

r. kat.


3

Győrújváros

1888

22

ref.

Munkásbiztosító pénztár Simonyi Károly asztalos mester Bangha Ferenc asztalos


4

Páli

1880

30

r. kat.

Vagongyár

asztalos


5

Győr

1889

21

r. kat.


asztalos segéd


6

Budapest

1889

21


asztalos


7

Sopronkövesd 1883

27



asztalos segéd

Csaplár István Dobos Mihály Hock Gyula Honváry Ferenc Hoschek János

szabadkézi rajz

szabadkézi rajz

számtan, magyar ny., szabadkézi r.

fogalmazó asztalos asztalos segéd

339

Tanév Tanfolyam 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911

Sorszám Név Kecskés János Kovács Albert

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Nagygyimót

1893

17

Budapest

1890

Munkaadó

Foglalkozás

nincs adat

Szakiskola

asztalos segéd

20

ref.


asztalos segéd

Simonyi Károly asztalos mester Bangha Ferenc asztalos


8


9


10

Kókai István

Gyirmót

1884

26

nincs adat


11

Losonci Ferenc

Győrrévfalu

1891

19

ev.


12

Makk Gyula

1880

30

nincs adat

Vagongyár

asztalos


13

Nagy József

1884

26

r. kat.

Vagongyár

asztalos


14

Nagy Péter

Győr

1886

24

r. kat.


asztalos segéd


15

Nemes István

Nagyszentjános

1889

21

r. kat.

Grünwald István asztalos

asztalos segéd


16

Rauch Lajos

Jánosháza

1894

16

r. kat.


asztalos segéd


17

Sepcsik József

Győrasszonyfa

1886

24

r. kat.


asztalos segéd


18

Steiner Dezső Bana

1889

21

nincs adat


asztalos


19


1886

24

r. kat.


asztalos


20

Szabó József

Csikvánd

1889

21

ev.


asztalos


21

Szűcs István

Győr

1891

19

ref.


asztalos segéd


22

Takács Sándor

Győr

1883

27

r. kat.


asztalos segéd


23

Tóth János

Makó

1890

20

r. kat.

Vagongyár

asztalos segéd

1

Andorka Sándor

Debrecen

1875

35

2

Bajcsi István

Győr

1869

41


Munkásbiztosító pénztár Nitsmann József papírkereskedő


Győrszentmárton Egyházaskesző

Megjegyzés

asztalos segéd asztalos segéd

fogalmazó könyvkötő

340

Tanév Tanfolyam 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911


Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Győr

1892

18

r. kat.

Győrújváros

1888

22

ref.

Nagybajcs

1888

22

Hollósi István nem olvasható 1889

21


Bizeli János Csaplár István Hexner Aladár


Munkaadó Simonyi Károly asztalos mester Bangha Ferenc asztalos

Meller olajgyár

raktáros


asztalos segéd


asztalos

nincs adat

asztalos


asztalos segéd

nincs adat

nincs adat asztalos segéd

1883

27

Budapest

1889

21

9

Kis Mihály

nem olvasható 1892

18

10

Kókai István

Gyirmót

1884

26

11

Kutsik István

nincs adat

nincs adat

-

Losonci Ferenc Mastalin Győző

Győrrévfalu

1891

19

ev.

Győr

1893

17

nincs adat

Bangha Ferenc asztalos Mastalin Flórián asztalos

8

12 13

r. kat. nincs adat nincs adat nincs adat

asztalos segéd géplakatos

Győr

Megjegyzés

asztalos

Bőrmű árugyár

Hoschek János Kemény Ferenc

7

Foglalkozás

asztalos

14

Nagy József

Egyházaskesző

1884

26

r. kat.

Vagongyár

asztalos

15

Nagy Péter

Győr

1886

24

r. kat.


asztalos segéd

16

Nemes István

Nagyszentjános

1889

21

r. kat.


asztalos segéd

17

Rauch Lajos

Jánosháza

1894

16

r. kat.


asztalos segéd

18

Sepcsik József

Győrasszonyfa

1886

24

r. kat.


asztalos segéd

19

Steiner Dezső Bana

1889

21

nincs adat


asztalos

20


1886

24

r. kat.


asztalos

341

Tanév Tanfolyam 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911

Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek) Gyakorlati: faipari (asztalos segédek)

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

21

Szabó József

Csikvánd

1889

21

ev.


asztalos

22

Takács Sándor

Győr

1883

27

r. kat.


asztalos segéd

23

Tóth János

Makó

1890

20

r. kat.

Közös Gépműhely

asztalos segéd

24

Víg István

Tényő

1890

20

r. kat.

Pozna József bognár

bognár


1

Albai Albert

Páké

1892

18

Vagongyár


2

Bauer Lajos

Budapest

1894

16



3

Tömörpuszta

1894

16

r. kat.

Stádel gépgyár

lakatos tanonc


4

Baralovics Ferenc Baranyai Antal

Győr

1896

14

r. kat.

Németh és Kovács lakatos mester

lakatos tanonc


5

Bauer József

Győr

1895

15

r. kat.

Stádel gépgyár

lakatos segéd


6

Báder József

Homonna

1896

14

r. kat.

Vagongyár

lakatos


7

Bán János

Győr

1894

16

nincs adat

Vagongyár

lakatos tanonc


8

Bánts Albert

Székelyudvarhely

1892

18

r. kat.

Vagongyár

lakatos tanonc


9

Bécsi László

Mosonlipót

1892

18

r. kat.

Vagongyár

lakatos tanonc


10

Bíró Ferenc

Alsósófalva

1894

16

ref.

Vagongyár

lakatos


11

Borbély István

Pénzeskút

1893

17

r. kat.

Vagongyár

lakatos tanonc


12

Bujtás János

Agyagos

1889

21

r. kat.

Vagongyár

lakatos


13

Nemeskeresztúr

1891

19

r. kat.

Vagongyár



14

Császár István Cserhát József

Vágújhely

1894

16

nincs adat

Vagongyár

lakatos tanonc

Vagongyár

esztergályos tanonc vasesztergályos tanonc

Megjegyzés

jó jó

jó

342

Tanév Tanfolyam 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás


15

Cservenka Lajos

Győrrévfalu

1891

19

r. kat.

Stádel gépgyár

esztergályos segéd


16

Csiloy József

Tét

1897

13

r. kat.

Tarnai János

lakatos


17

Csizik Imre

Győr

1891

19

r. kat.

Vagongyár


18

Dongó József Győr

1894

16

r. kat.

Vagongyár


19

Dubi János

Győr

1892

18

Vagongyár

lakatos segéd


20

Farnady Ferenc

Győr

1884

26


Vagongyár

lakatos


21

Fábián János

Parajd

1895

15

ref.

Vagongyár

lakatos segéd


22

Fekete József Lengyeltóti

1893

17


lakatos segéd


23

Győr

1894

16




24

nincs adat

nincs adat

-



lakatos inas


25

Budapest

1895

15

izr.

Vagongyár

lakatos tanonc


26


1891

19

r. kat.

Városi kórház

lakatos


27

Jaluska József

Kiskőrös

1892

18

r. kat.

Vagongyár

lakatos tanonc


28

Karsai Lajos

Győr

1893

17

nincs adat

Vagongyár

lakatos inas


29


1892

18

r. kat.

Vagongyár

lakatos segéd


30

Kocsis József Magyaró

1894

16

Vagongyár

lakatos tanonc


31

Győr

1893

17

Vagongyár

lakatos segéd


32

Vasvár (Borsod)

1895

15


Vagongyár

vasesztergályos

Frausz Nándor Glücksmann Pál Halbrór Nándor

Konkoly Lajos Kopacsek Béla

esztergályos segéd esztergályos segéd

Megjegyzés

jó

jó

343

Tanév Tanfolyam 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés


33

Kopcsinovics Újvidék Gyula

1880

30

r. kat.

Vagongyár

lakatos segéd


34

Kovács János Győr

1893

17

nincs adat

Vagongyár

géplakatos


35

Kováts Sámuel

Alsósófalva

1894

16

ref.

Vagongyár

lakatos


36

Kozma Pál

Magyarbikal

1895

15

ref.

Vagongyár

lakatos segéd


37

Laki Imre

Győrrévfalu

1893

17

r. kat.


lakatos tanonc


38

László Sándor

1894

16

ref.

Vagongyár

lakatos segéd


39

1893

17

r. kat.


lakatos tanonc


40

Lévay József

Nyergesújfalu 1893

17

nincs adat

Vagongyár

lakatos inas


41

Limpek Ferenc

Rábapordány

1886

24

r. kat.

Vagongyár

lakatos segéd


42

Lősch Miklós Szeghegy

1894

16

nincs adat

Vagongyár

lakatos

jó


43

Majer Ferenc

Győr

1895

15

r. kat.

Vagongyár

esztergályos

jó


44

Major Antal

Győr

1893

17

r. kat.

Stádel gépgyár


jó


45

Marosi Mihály

Győr

1894

16

nincs adat

Tvarosek József lakatos

lakatos inas


46

Müller Lajos

Győrrévfalu

1894

16

r. kat.

Stádel gépgyár



47

Nagy Ferenc

Győr

1894

16

nincs adat


lakatos segéd


48

nem olvasható 1893

17

r. kat.

Vagongyár

lakatos


49

Fácánkert

1892

18

r. kat.

Vagongyár



50

Győr

1894

16

nincs adat

Vagongyár

lakatos inas

Székelykocsárd DévényLeitner István szentmiklós

Németh István Németh László Pataki Gusztáv

344

Tanév Tanfolyam 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911

Sorszám Név Pázmándy Jenő Preisinger Lajos

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Győr

1892

18

Győr

1894

16

Munkaadó

Foglalkozás

nincs adat



r. kat.


lakatos


Vagongyár

lakatos segéd

Vagongyár

gyakornok

Vagongyár

lakatos inas

Megjegyzés


51


52


53

Remény Jenő Budapest

1892

18


54

Révész József Devecser

1893

17


55

Rikler József

1895

15


56

Sebek Károly Győr

1888

22

r. kat.

Vagongyár

lakatos


57

Szécsi Géza

Jászberény

1896

14

izr.

Vagongyár

lakatos


58

Solti Béla

Siklós

1893

17

Vagongyár

lakatos inas


59

Sonnenfeld Ferenc

Nyúl

1882

28

Önálló

kovács


60

Soós Kálmán

Győr

1894

16

Vagongyár

lakatos tanonc


61

Szabó Zoltán

Csánig

1895

15



lakatos segéd


62

Szecsady Imre

nincs adat

1895

15

r. kat.

Vagongyár



63

Szokob Béla

Győr

1895

15

Szeszgyár

lakatos


64

Tóth János

Kapuvár

1890

20

Tvarosek József lakatos

lakatos segéd


65

Varga József

Budapest

1891

19


Vagongyár

lakatos


66

Zalka Mihály Győr

1895

15

r. kat.

Dr. Földes József

fogtechnikus

Kazánfűtő

1

Apler Ödön

Budapest

1885

25

Vagongyár

géplakatos

jó

Kazánfűtő

2

Asztalos Károly

Főherceglak

1892

18


Vagongyár

lakatos

jó

Budapest

jó

345

Tanév Tanfolyam 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911

Sorszám Név

Születési hely Győrszabadhegy

Születési idő

Kor Vallás

1883

27

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés


Vagongyár

gépápoló

jeles

Vagongyár

géplakatos

jó

Kazánfűtő

3

Ács József

Kazánfűtő

4

Bauer Jenő

Győr

1891

19

Kazánfűtő

5

Bognár Mihály

Császár

1888

22

r. kat.

Légszeszgyár

lakatos segéd

jeles

Kazánfűtő

6

Bugár Vince

Komárom

1891

19

r. kat.

Back malom

vasesztergályos

jó

Kazánfűtő

7

Csanaki Lajos

Nagyszentján os

1891

19

r. kat.

nem olvasható

lakatos segéd

elégséges

Kazánfűtő

8

Deák Antal

Gic

1890

20

Vagongyár

lakatos

jó

Kazánfűtő

9

Bakonycsernye

1892

18

Szakiskola

lakatos

jó

Kazánfűtő

10

Budapest

1891

19

r. kat.

Vagongyár

lakatos

elégséges

Kazánfűtő

11

Győr

1878

32

Kramer Henrik

géplakatos

jó

Kazánfűtő

12

Győr

1884

26

Városi jégüzem

lakatos

jó

Kazánfűtő

13

Deutsch Mihály Domsits Károly Döbrentei Imre Döbrentei József Egentovicz Emil


Pöstyén

1891

19

Tolnay Imre lakatos

géplakatos

jó

Kazánfűtő

14

Egyed Antal

Pécsbudafa

1885

25


lakatos

jó

Kazánfűtő

15

Felsőhahót

1891

19

Vagongyár

lakatos

jeles

Kazánfűtő

16

Komárom

1892

18

Szakiskola

lakatos

jó

Kazánfűtő

17

Szárföld

1891

19

Szakiskola

fémiparos

jó

Kazánfűtő

18

Öttevény

1891

19

r. kat.


lakatos

kimaradt

Kazánfűtő

19

Főherceglak

1893

17

nincs adat

Vagongyár

lakatos

kimaradt

Kazánfűtő

20

Győr

1891

19

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

jó

Grünfeld Lajos Hatos Kálmán Henye Lukács Horváth István Horváth Zoltán Huber Lajos


346

Tanév Tanfolyam 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Kazánfűtő

21

Hucher Ferenc

nem olvasható 1891

19

Kazánfűtő

22

Illés Sándor

Győr

1886

24

Kazánfűtő

23

Jánk Mihály

Nagykolcs

1890

20

Kazánfűtő

24

Kazó Béla

Dég

1869

41

Kazánfűtő

25

Kiszel Ferenc Csaplár

1887

23

Kazánfűtő

26

Lenti

1881

29

Kazánfűtő

27

Győr

1890

20

Kazánfűtő

28

Leitl László

Győrszentmárton

1870

40

Kazánfűtő

29

Luka József

Pásztori

1890

20

Kazánfűtő

30

Matus Ferenc

(Nemes) Hódos

1891

19

Kazánfűtő

31

Mendel György

Győr

1891

19

Kazánfűtő

32

Nagy Antal

Nyárádgálfalva

1892

18

Kazánfűtő

33

Nagy Sándor

Háromfa

1891

19

Kazánfűtő

34

Németh János Szany

1886

Kazánfűtő

35

Perusits Antal Sopron

Kazánfűtő

36

Pénzes Imre

Kazánfűtő

37

Kazánfűtő

38

Savanyu Géza Somogyi Géza

Korinbár István Kőszegi János

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés


Vagongyár

géplakatos

jó

Vagongyár

géplakatos

jó

g. kat.

Vagongyár

lakatos segéd

jó


Nyúl község kovácsműhely

kovács

elégséges


jó

Vagongyár

kovács

elégséges

Vagongyár

lakatos

kimaradt

r. kat.

Vagongyár

lakatos segéd

jeles


Vagongyár

kovács

kimaradt

Langmár Lajos kocsigyártó

kovács

jó

Vagongyár

lakatos

jeles

Vagongyár

lakatos

jó

Singer gépgyár

géplakatos

jó

24

r. kat.

Valentin János lakatos kovács segéd

jó

1892

18

nincs adat

Vagongyár

lakatos

jeles

Szilsárkány

1892

18

ev.

Vagongyár

lakatos

jeles

Győrasszonyfa

1891

19

nincs adat

Singer gépgyár

géplakatos

jó

Vámos

1881

29

r. kat.

nincs adat

kovács segéd

jó

347

Tanév Tanfolyam 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés


Vagongyár

géplakatos

jó

Vagongyár

vasesztergályos

elégséges

Vagongyár

lakatos

jeles

Eckmann Dávid lakatos

géplakatos

kimaradt

Vagongyár

kovács

jó


jó

Gnaner Dezső rézöntő

lakatos

elégséges

lakatos

jeles

Kazánfűtő

39

Szabó Antal

Gönyű

1892

18

Kazánfűtő

40

Szehr István

Budapest

1878

32

Kazánfűtő

41

Szendrei Sándor

Szeged

1892

18

Kazánfűtő

42

Szóka István

Győr

1891

19

Kazánfűtő

43

Tóbiás Béla

Dunamocs

1880

30

Kazánfűtő

44

Tóth Attila

Győr

1888

22

Kazánfűtő

45

Tóth Gábor

Ercsi

1883

27

Kazánfűtő

46

Tóth Lajos

Nezsider

1889

21

ref.

Vagongyár

Kazánfűtő

47

Török Alajos

Jóka

1892

18

r. kat.

Valentin János lakatos kovács segéd

elégséges

Kazánfűtő

48

Zechmeister Pál

Győr

1885

25

ev.

Tolnay Imre lakatos

lakatos

kimaradt

Kazánfűtő

49

Zeke Jenő

Kőszeg

1891

19

Braun Elek

lakatos

kimaradt

1

Asztalos Károly

Főherceglak

1892

18

Vagongyár

lakatos

elégséges

2

Ács József

Győrszabadhegy

1883

27

Back malom

gépápoló

jeles

3

Balázs István

Csallóközkürt 1883

27


géplakatos

jeles

4

Bauer Jenő

Győr

1891

19

Vagongyár

géplakatos

jeles

5

Bognár Mihály

Császár

1888

22

r. kat.

Légszeszgyár

szerelő

jeles

6

Boros István

Krasznarécse

1881

29

Vagongyár

kovács

elégséges

7

Börzsey Géza

Győrszentmárton

1879

31


Vagongyár

lakatos

jó

Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői


348

Tanév Tanfolyam 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911


Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

Bugár Vince

Komárom

1891

19

r. kat.

Back malom

vasesztergályos

jeles

Deutsch Mihály Domsits Károly Döbrentei Imre Döbrentei József

Bakonycsernye

1892

18

nincs adat

Szakiskola

géplakatos

jó

Budapest

1891

19

r. kat.

Vagongyár

lakatos

Győr

1878

32

Vagongyár

géplakatos

jó

Győr

1884

26

Városi vágóhíd

géplakatos

jó


1891

19

Vagongyár

lakatos

jó

Lenti

nincs adat

-

Vagongyár

lakatos

jó

Felsőhahót

1891

19

Vagongyár

géplakatos

jó

Szárföld

1891

19


Szakiskola

gép és műlakatos

jó

Sorszám Név 8 9 10 11 12 13 14 15 16

Goricsán István Grünfeld Lajos Henye Lukács

17

Huber Lajos

Győr

1891

19

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jeles

18

Jánk Mihály

Nagykolcs

1890

20

g. kat.

Vagongyár

géplakatos

jeles

19

Kazó Béla

Dég

1869

41

Nyúl község kovácsműhely

kovács

jeles

20

Komlósi Kálmán

Komárom

1892

18


Szakiskola

lakatos

jó

21

Leitl László

Győrszentmárton

1870

40

r. kat.

Vagongyár

géplakatos

jeles

22

Mendel György

Győr

1891

19

Vagongyár

lakatos

jó

23

Nagy Antal

Nyárádgálfalva

1892

18

Vagongyár

géplakatos

elégséges

24

Nagy Sándor

Háromfa

1891

19


Singer gépgyár

lakatos

jó

25

Németh János Szany

1886

24

r. kat.


jeles

349

Tanév Tanfolyam 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911

Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői Lokomobil és cséplőgép kezelői

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

26

Perusits Antal Sopron

1892

18

nincs adat

Vagongyár

lakatos

kimaradt

27

Pénzes Imre

Szilsárkány

1892

18

ev.

Vagongyár

géplakatos

jó

Savanyu Géza Schwartz János

Győrasszonyfa

1891

19

Singer gépgyár

lakatos

elégséges

Körmend

1875

35

Vagongyár

lakatos

elégséges

30

Szabó Antal

Gönyű

1892

18


Vagongyár

géplakatos

elégséges

31

Szabó Kálmán

Szarvaskend

1881

29

ev.

Arnbant Lajos kovács

kovács

jeles

32

Tóbiás Béla

Dunamocs

1880

30

nincs adat

Vagongyár

kovács

jó

33

Tóth Márton

Füzesgyarmat

1893

17

ref.

Győri villamos telep

kovács

jeles

34

Vajda Lajos

Csepreg

1864

46

nincs adat

Vagongyár

lakatos

jeles

Dobos György Dobos Mihály Kerper Károly Molnár Kálmán

Győrasszonyfa

1886

24

r. kat.

nincs adat

asztalos

megfelelő

Páli

1880

30

r. kat.

Vagongyár

asztalos

kiváló

Grébicspuszta 1888

22

r. kat.

Raninger Vilmos asztalos (Pápa)

asztalos

kiváló

Győr

1884

26

r. kat.

Vagongyár

asztalos

kiváló

1884

26

r. kat.

Vagongyár

asztalos

kiváló

1889

21

r. kat.

asztalos

kiváló

1892

18

r. kat.

asztalos

megfelelő

28 29

Asztalos mester

1

Asztalos mester

2

Asztalos mester

3

Asztalos mester

4

Asztalos mester

5

Asztalos mester

6

Asztalos mester

7

Reiner József Csicsó

Asztalos mester

8

Sepcsik József

Győrasszonyfa

1886

24

r. kat.


asztalos

kiváló

Asztalos mester

9

Szigeti Lajos

Győr

1880

30

ev.

nincs adat

asztalos

kiváló

Egyházaskesző NagyNemes István szentjános Nagy József

Grünwald István asztalos Reiner József asztalos (Nagymegyer)

350

Tanév Tanfolyam 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

asztalos

kiváló

Asztalos mester

10

Török Antal

Győr

1883

27

r. kat.

Vagongyár

Asztalos mester

11

Valter Sándor Pápa

1885

25

r. kat.

Valter Sándor asztalos asztalos

megfelelő

Asztalos mester

12

Varró Sándor

Győrszentmárton

1892

18

r. kat.

nincs adat

asztalos

kiváló


1

Benkő István

Győr

1869

41

r. kat.

Tasner Gottlieb vállalkozó, Budapest

kőműves segéd

kimaradt


2

Gránitz Antal Győr

1888

22

r. kat.

Troslev

ács segéd

jó


3

Hammer Gyula

1883

27

r. kat.

kőfaragó segéd

jó


4

Káloly István Győr

1892

18

ev.

kőműves segéd

kimaradt


5

Kátó István

Győr

1880

30

r. kat.

kőműves segéd

jó


6

Kovács György

Győr

1876

34

ref.

kőműves segéd

kimaradt


7

Kutasi Géza

Győr

1890

20

r. kat.

ács segéd

jó


8

Magyar Lajos Győr

1878

32

r. kat.

kőműves segéd

kimaradt


9

Nagy Kálmán Győr

1893

17

ev.

kőműves segéd

jeles


10

Pál Gábor

Újpest

1892

18

ref.

kőműves segéd

jeles


11

Rácz Pál

Győr

1871

39

r. kat.

Önálló

kőműves

jó


12

Győr

1891

19

ev.

nincs adat

kőműves segéd

jó


13

Győr

1880

30

r. kat.

kőműves segéd

kimaradt


14

Győr

1880

30

r. kat.

kőfaragó segéd

kimaradt


15

Szabó Mihály Győr

1867

43

r. kat.

kőműves segéd

kimaradt

Sárvári Ferenc Schaub Ferenc Schlichter István

Győrsziget

Réthy Gyula kőfaragó mester Káloly Mihály kőműves mester Káloly Mihály kőműves mester Barcza Dániel építőmester nem olvasható Káloly Mihály kőműves mester Schlichter Lajos építő vállalkozó Kovács József vállalkozó

Barcza Dániel építőmester Birkmayer János kőfaragó mester Önálló

351

Tanév Tanfolyam 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés


16

Szarvas Árpád

Győrsziget

1880

30

r. kat.

Czinczinger György ácsmester

ács segéd

kimaradt


17

Zsidi István

Győr

1892

18

r. kat.

Magl János ácsmester

ács segéd

jeles

Cipészipari

1

Bakó Rezső

Eperjes

1887

23

r. kat.


Cipészipari

2

Berl Mihály

Győr

1878

32


Cipészipari

3

Borbély Kálmán

Iszkaszentgyörgy

1878

32

Cipészipari

4

Cserer Pál

Felsőcsatár

1885

25

Cipészipari

5

Csúti Sándor

Győr

1880

30

Cipészipari

6

Hatz Elek

Győr

1878

32


Cipészipari

7


23

Cipészipari

8

Cipészipari

9

Cipészipari

10

Cipészipari

11

Cipészipari

Kecskés Károly Kovács Ferenc Krakker József

cipő felsőrész készítő cipő felsőrész készítő

jeles jeles

Önálló

cipész

jeles

Önálló

cipész

elégséges

Önálló

cipész

kimaradt

Önálló

cipész

jó

r. kat.

id. Kovács Dániel

cipész

kimaradt

Veszprém

1892

18

nincs adat

ifj. Kovács Dániel

cipész

kimaradt

Győr

1893

17

ev.

id. Kovács Dániel


jeles

Kapuvár

1871

39

r. kat.

Önálló

cipész

jó

Lőke Mihály

Győr

1889

21


12

Neufeld Sándor

Rábatamási

1893

17

Cipészipari

13

Pádár István

nincs adat

1889

21

Cipészipari

14

Sághy Pál

Pápa

1881

29

Cipészipari

15

Takács Antal

Csorna

1868

42

Cipészipari

16

Tamás József Szentpéterföld 1889

21



cipő felsőrész készítő cipő felsőrész készítő

Weigl cipőgyár

cipész

elégséges

Cziner István

cipész segéd

jó

Önálló

cipész

jeles

Bíró Hermann

cipész

jó

elégséges jó

352

Tanév Tanfolyam 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Cipészipari

17

Tarna György Bécs

1891

19

Cipészipari

18

Varga János Károly

Győr

1891

19

Cipészipari

19

Varga József

Győr

1892

18

Cipészipari

20

Weisz Mór

Győr

1888

22

Szabóipari

1

Fertőszentmiklós

1892

18

Szabóipari

2

Écs

1875

35

Szabóipari

3

Koroncó

1891

19

Szabóipari

4

Ábrahám Ferenc Borbély Albert Grábits Frigyes Györgyi Márton

Nyúl

1880

30

Szabóipari

5

Heintz Antal

Magyaróvár

1890

20

Szabóipari

6


1883

27

Szabóipari

7

ifj. Pohaznik István

Győr

1889

21

Szabóipari

8

Kurcsis Géza

Bősárkány

1882

28

Szabóipari

9

László János

Zsebeháza

1891

19

Szabóipari

10

Nagy Ernő

Egervölgy

1890

20

Szabóipari

11

Nagy Imre

Sümeg

1890

20

Szabóipari

12

Nagy János

Kecel

1882

28

Szabóipari

13

Gyirmót

1888

22

Szabóipari

14

Neuperger Rudolf Németh József

Győrcsanak

1878

32

Munkaadó

Foglalkozás cipő felsőrész készítő cipő felsőrész készítő cipő felsőrész készítő cipő felsőrész készítő

Megjegyzés



izr.

Bíró Hermann

nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat


szabó segéd

jeles

Önálló

szabó mester

kimaradt

Czigány Gyula

szabó segéd

kimaradt

Önálló

szabó mester

jeles

Klabovszky Károly

szabó

jó


szabó segéd

jeles

Pohaznik István

szabó segéd

jeles

Önálló

szabó mester

kimaradt

Vogl Jakab

szabó segéd

jó


szabó segéd

kimaradt

Munkanélküli

szabó segéd

jeles

Önálló

szabó mester

kimaradt

Munkanélküli

szabó segéd

jó

Önálló

szabó mester

jeles

Tujfli Endre felsőrész készítő Boskovitz cipőgyár

jeles elégséges elégséges kimaradt

353

Tanév Tanfolyam 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

Szabóipari

15

Polgár Ferenc Bük

1875

35

Szabóipari

16

Scharman István

Győrsziget

1883

27

Szabóipari

17

Vogl Jakab

Győr

1873

37

Ókígyós

1891

19

Kővágóörs

1887

23

Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői

1 2

Behán András Bertalan Lajos

3

Brézl Árpád

Szepesbéla

1882

28

4

Diószegi Ignác

Győrrévfalu

1879

31

5

Farkas Lajos

Nagyunyom

1892

18

6

Gazsi József

Aranyosmarót 1883

27

Győr

1885

25

Edve

1884

26

7 8

Héberling Lajos Horváth Endre

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés


Pohaznik István

szabó segéd

kimaradt

Önálló

szabó mester

jeles

Önálló

szabó mester

jeles

Uradalmi munkás

lakatos segéd

jó

Meller olajgyár

lakatos

jó

r. kat.

Önálló


Vagongyár

Szakiskola

géplakatos művezető villamossági szerelő szakiskolai tanuló

jeles kimaradt jeles

Vagongyár

géplakatos

jó

Uradalmi intéző

gazdatiszt

jeles

r. kat.

Schmikl gyár

géplakatos

jó


Vagongyár

vasesztergályos

jeles

Szakiskola

szakiskolai tanuló

jeles

Munkanélküli

kovács

jó

nincs adat

földműves

jó

Önálló (malomtulajdonos)

nincs adat

kimaradt

9

Huttecz János Nyitraivánka

1879

31

10

Janeba Gyula Győr

1892

18

11

Kapor István

Répcelak

1882

28

12

Kiss József

Izsap

1890

20

13

Kneif János

Győr

1890

20

14

Kozma Gyula Páli

1874

36

r. kat.

Dr. Németh Károly

géplakatos sofőr kimaradt

15

Krausz Siegfried

1872

38

nincs adat

Olajgyár

tisztviselő

Ostrava

kimaradt

354

Tanév Tanfolyam 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911 1910/ 1911

Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői Benzin-, gáz- és nyersolaj motor kezelői

Sorszám Név

Születési hely

Születési idő

Kor Vallás

16

Kun Alajos

Sopron

1881

29

Lukácsi Károly Modorovits Károly Pénzes Kálmán Schwarz Adolf Stiaszni Sándor Strommer Rezső


1875

Lébény Győr

Száraz Géza

17 18 19 20 21 22 23 24 25 26

Szemánovics István Szoboszlai László Takács Károly

Munkaadó

Foglalkozás

Megjegyzés

nincs adat


lakatos

kimaradt

35

r. kat.

Singer gépgyár

géplakatos

jeles

1882

28

nincs adat

Önálló

fölbirtokos

jeles

1870

40

ev.

Koestlin gyár

nem olvasható 1868

42

Pusztacsalád

1882

28

Budapest

1881

29

Bős

1874

36

Bábolna

1891

19

Komárom

1883

27

Budapest

1892

18

27

Tóth Gábor

Ercsi

1883

27

28

Valtmann József

Szombathely

1890

20

29

Vörös István

Győr

1883

27

30

Zászlós Antal Győr

1893

17


Back malom

géplakatos főgépész géplakatos főgépész

jeles kimaradt

Vagongyár

géplakatos

jó

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jó


Kneif János malomtulajdonos

géplakatos

kimaradt

Singer gépgyár

műszerész

jó


tűzoltó

jeles

Szakiskola

szakiskolai tanuló

jeles

Zeisz gyár

vasesztergályos

jó

r. kat.

Vagongyár

lakatos

jeles



tűzoltó

jeles

Szakiskola

lakatos

jó

355

Godena Albert: A Győri Magyar Vagon- és Gépgyár oktatási vonzáskörzete és szerkezetváltásai ( ) Doktori (PhD) értekezés 2017

Recommend Documents