Gönczi, Ferencz A zalamegyei vendek

Gönczi, Ferencz A zalamegyei vendek

A ZALAMEGYEI VENDEK. KÖZÉ NYOMOTT ÁBRÁVAL.

18, SZÖVEG

IRTA

GÖNCZI FERENCZ.

MINDEN JOG FENTARTVA.

ÁRA

2

KORONA

40 FILLÉR.

NYOMATOTT SZABÓ LIPÓT KÖNYVNYOMDÁJÁBAN, KAPOSVÁR.

A

ZALAMEG\EI VENDEK 18

SZÖVEG KÖZÉ NYOMOTT ÁBRÁVAL

IRTA

GÖNCZI FERENCZ

MINDEN JOG FENTARTVA

-

KAPOSVÁR,

1914

=

NYOMATOTT SZABÓ LIPÓT KÖNYVNYOMDÁJÁBAN

Vb Vl<

ELSZÓ. A zalamegyei vendekrl szóló ismertetést 1887-ben, tehát ezeltt 27 évvel, mint egészen tapasztalatlan fiatal ember irtani s tettem közzé a „Muraköz" czimü lapban. Oly idben, a mikor nálunk a „Magyar Néprajzi Társaság" még meg sem alakult s a szó szoros értelmében vett néprajzol Magyarországon alig velte valaki. A kik ezzel foglalkoztak, azok jórésze inkább a magyar

m-

nép

egyes nemzetiségek eredetét kutatták.

s

leírásával alig

Ilyen

A népnek

körülmények között az én ismertetésem

tökéletlen lehet. Az!

De hiányossága hordott anyag

részletes

tördött valaki.

s

Hogy ez sem

mellett

így van, én érzem,

csak hézagos,

tudom

értéktelen. Értékes

ez megérdemli,

is

maga

hogy önálló füzetben

is

legjobban.

az össze-

nyilvános-

ságra jusson.

Ha

ezeltt 8

— 10

évvel fogtam volna e leíráshoz, bizonyára

többoldalút, részletesebbet, szakszerbbet nyújthattam volna.

Az egész Vendség alapos tanulmányozása, ismertetése igen háládatos

munka

körülményeim kedvet

nék

s

Szívesen vállalkoznám rá, de mostani

volna.

azt egyáltalán

alapot nyújthat

nem

másnak

engedik meg. Talán e kis füzet

e szép feladat teljesítésére. Örül-

rajta.

Ismertetésemben

nem

tértem ki a zalamegyei Vendség föld-

rajzi, történelmi viszonyaira, egyes községeinek nevezetességeire; is csak épen részben Most hogy érintettem. Mindezekre akkor nem gondoltam.

a tárgyi néprajz hiányos; a gazdasági viszonyokat

pótolom.

A vendekrl

szóló régi ismertetésemhez a szokások leírását

bvítettem. Az adatokat Terenta János áll. iskolai igazgató-tanító úr volt szíves részemre gyjteni, a miért neki e helyen szinte

köszönetemet fejezem

ki.

Kaposvár, 1914 márczius

1.

Szerz.

Digitized by the Internet Archive in

2010 with funding from University of Toronto

http://www.archive.org/details/zalamegyeivendekOOgn

BEVEZETÉS.

1

vagy látott az ember .... emberek, olyanok, kik Magvarországot leírták már beutazták keresztül-kasul, minden irányban. De mi az, mit egyes „Leirni csak azt lehet, amit

lát,

többen, jeles

láthat, még ha egész életét is annak szentelné? Igaz, hogy a a legfontosabb anyagot gyjti össze munkájához, mindig tudós az legfeljebb egy de azt bármilyen bölcsen dolgozza is fel,

ember

-

meg

a váz csontjaiba a velt.

kitiinö váz lesz. Néptanítók! adjátok adjatok rá húst, idegeket, ereket és beléjök a vért! Az élettelen képe. vázba életet adjatok s elttetek áll szép hazátok eleven,

h

Ha mindenki egy cseppecskével Ezt irta Dr. Simonyi

járul a

munkához

— sikerül!"

lelkes felhívásában a „Néptanítók

számában. volt felhívásának, de engemet eredménye Nem tudom, mily felhívás buzdított arra, hogy a vend nép viselete, szokásai, családi,

Lapja" 1883-ik

e

Jen

is

évi egyik

társadalmi élete slb.-rl érdekesnek kínálkozó anyagot összegyjt-

sem

leírjam.

s

Egy népet a

leíró

köztük

jól leirni él,

nem könny

feladat

még akkor sem. ha

annál kevésbbé oly esetben,

midn

az illet

azok között kevés ideig tartózkodik, avagy a leírandó nép közt csak keresztül utazik.

Ez utóbbi esetekben a leírók rendesen valamely eredeti leírást vesznek alapul, melyhez hozzáfzvén a maguk felületes tapasztán talatait s történt kalandjaikat, valamint a népet jellemz vagy nösségeket

olvasók 1)

—

s

—

—

különéha már csak a múltban létezett jámbor a is, de ha a szerzk nem leirottnak vélnek

jellemezni akaró

—

egy népet.

Szószerint közlöm ismertetésemnek ezen akkori

bevezet

részét.

Hogy ez így van, mi magyarok, sajnos, még mindig tapaszmagunkon. A rólunk író külföldi útleirók a betyárt, a

taljuk

—

s czigányt ki nem hagynák leírásukból; pedig némelyek tán egyet sem látnak ittjártukban, az emiitettek közül, nem tudják, hogy a kanász már nálunk sem különb legény a csordásnál, a betyárok is elvesztették népszerségüket s már körülbelül nálunk is csak annyiban léteznek, mint más nyugoti országokban. Czigányokat sem igen láthatnak, legalább olyan költieseket nem, müveket az képzeletük otthon megteremtett; találnak s látnak Budapesten a vendéglkben jeles zenészek alakjában.

kanászt, a csikóst

—

A gulyás, paprikás s más specziális magyar ételekrl is Ítémondanak, ha nem is ettek. Szóval, összeírnak olyan badarságokat, melyek nemzetünket érdekessé igen, de vonzóvá nem

letet

lehetnek hivatva tenni.

A nép

szokása, jelleme, elhaladása stb.-be a leirók mélyen

nem

igen hatolnak, mert behatolni a legtöbbnek alkalma sincs. Pedig

mi domborit ki jobban egy nemzetet, mint annak a népben gyökerez s abban megrzött szokásai, melyek jellemébe is si

—

engednek

—

mely a nemzet összesége értékének kifejezje, elhaladása, mely életre termettségét van

bepillantást

vetni;

erkölcse,

hivatva bizonyítani?

Az

intelligenczia,

társadalmi

mely szokásaiban, erkölcsében, családi

életében a nemzetközi

mely mveltségében

—

divatos

termesztésen

egészen a nemzetit sem) követi, a

—

maga

törvényeknek

nem

s

hódol,

a sajátlagost (tehát

világpolgárias csiszoltsá-

gában nem lehet oly kifejezje a nemzetnek, mint maga a nép. Tehát ne kicsinyeljük a népet megismerni, mert mint fentebb emiitk benne tükrére találunk a nemzetnek. A nép

—

—

egyik-másik sajátsága mégis,

nem

semmitmondónak tnik fel, mondjuk hozzá értékesebbek

bár csekély

egyszer, érdekesebb

s

s

—

tudományra nézve, mint azt gondolnók. Nálunk, e soknemzetiség államban, kiválóan szükséges úgy a magunkbeli magyar népet, mint egyes nemzetiségeink népét is megnyerni. Hazánkban a nemzetiségek felét képezik a lakosság számának s így magatartásuktól sok függ az állam békés fejldését illetleg. Ha ismerjük ket, gondolkodásmódjukat stb., könnyebben alkalmazkodunk hozzájuk, vagy alkalmaztatjuk ket maa

gunkhoz.

Hogy

idkben még legmagasabb nép megismerésére iijul nagy súlyt fektéinek, elég felhoznom Rudolf ö cs. kir. Fensége kezdeményezésébl s közremködésével Létesitetl „Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és képben"
a

»1

egyes vidékek lakóinak; utazásait

élénken

tott,

;t

>

is

leírásával

is

s

vadászatait megörökíteni hiva-

könyveiben rendesen

irt

a

nép jellemzésének

fbb

találkozunk.

Ki tagadhatná, hogy valamint sok más, ugy ezen a téren a tanítók sokat lehetnének.

népeinek

viseletéi,

Ha mindegyik

szokásait, erkölcseit

váz csontjaiba csakugyan megadhatnák idegekel

s

is,

leírná községe, vidéke

slb.,

a tudósok állal

leirt

a velt, rájuk a húst, az

ereket, beléjük pedig a vért.

llük inkább az anyag összegyjtése s egyszer lemint annak szakszer, Ián tudományos elrendezése kívánez utóbbi sokszor a csakis azzal foglalkozóknak sem sikerül

S ebez írása, tatik;

mindig, annál kevésbbé kövelelhet azoktól, kik foglalkozásuknál fogva egyik

tudományágnak sem lehelnek

encyclopedisták, kiknek belül

—

specziálistái,

hanem

hivatásuk természete szerint -- körül

minden tudományághoz egyformán van közük. Csekélységem

is

összegyjtve

a

zalai

vend nemzetiség

ismerteléséhez megkívánt anyagot, jóakarattal, de

magam

fbb

által is

eléggé érzett szakértelem nélkül, leirtani viseletüket, foglakozásukat

a zalai

nem

jeleni

*)

meg. 1

s

szokásaikat, mert

—

)

Ezt 1887-ben irtam. Azóta a vendekrl általában Bellososits Bálint

elég hosszú s ez.

—

tudtommal vendekrl ismertet közlemény vagy könyv mindezideig

esaládi, társadalmi életüket

mben.

b

irt

ismertetést az „Osztrák-Magyar monarchia Írásban és képben"

A ZALAMEGYEI Zala

megye

szláv testvérek

vendjei,

VENDEKRL kiket a

ÁLTALÁBAN.

magyarok

„bömhéczeknek",

„bochneczeknek" is neveznek, a Mura folyó, és Vas megye balárai által alkotott sarok-

továbbá a Stájerország

ban (alsólendvai

járás),

számukboz képest

kis területen laknak.

ZALAMECYEI

VENDSÉC A zalamegyei Vendségben 27 község s 2 említésre méltó major van. A községek a következk: Adorjánfalva, Alsóbesztercze, Bagonya, Bántornya, Belatincz, Cserföld, Felsbesztercze, Filócz, Hársliget, Kislippa, Kispalina, Középbeszlercze, Lendvaerd, Lendvanyires, Lendvarózsavölgy, Lendvaszentjózsef, Murabaráti,

Murahely, Muramelencze,

Murarév,

Murasziget,

Nagy-

palina, rszentiván, Tüskeszer, Zalaiváhd, Zorkóháza, Zsizsekszer.

száma 22.364. Ebbl magyar: 2107, vend: 20.257. Vallásra nézve túlnyomóan róm.

E

27 község

s

2

major lakosainak

katbolikusok. Kevés köztük az

a

ág," b. ev. és izraelita.

(A mellékelt

térképen tévesen van Kót és Kapcza a vendeklakta községek közé véve.)

9

A zalamegyei Vendség teljesen lapály, mely Nagy- és Kis palina, Zorkóháza kínul több helyütt mocsaras, süppedékes. Az ilyen helyeken csak nagy szárazság idején lehet járni. Kora tavaszszal és szszel, nagyobb eszésekkor az útjai is nehezen járhatók.

A zalamegyei Vendség Emelkedettebb része

kitn

e

részkies térképe.

vidékeknek Belatincz

búza terem, holott a Vendség

más

s

környéke,

a hol

már

részein csak a kliko-

ricza termelés hálás.

Számbavehet erdsége a Zichy Ágost-féle belatinczi uradalomnak van. Ezen erdség fleg berekfákból áll, melyek itt a legjobban diszlenek. Más fát a fz- és nyárfán kivid, alig látni. Ezek szegélyezik a réteket, szántóföldeket, a patakok s mocsarak mentét,

itt-ott

kis

A községek

ligetté

csoportosulva.

Gyümölcsfa kevés van.

házai nagy területen szóródnak

szél.

(iazdasági

viszonyai a vidéknek javultak. Mióta a lakosság Amerikába jár

ki.

10 azóta

;i

föld ára

megnégyszerezdött. Ezeltt 27 évvel volt, ina 2400 korona.

a

legdrágább

föld holdja 600 korona

A zalamegyei Vendség legjelentékenyebb községe Belatincz.

Mez

a

Verdséeben szszel.

Városias külsej, Zichy Ágosl gróf szép kastélyával. Azután lián-

A XIY-ik számelyben Szent

tornya, (Turniscsa,) melyei a nép „városnak" nevez.

zadban épült románstylü temploma leszi híressé, László életének nevezetesebb mozzanatai vannak, falfestményekben, megörökítve. Cser föld szép templomáról nevezetes.

A vendek egynemzetiségüek az avarok kíséretében telepedtek

Midn

a

le s

stájeri

szlovénekkel.

fenhatóságnk

az

Eldeik

alatt éltek.

Nagy Károly megtörte, a frankok szlovén fejdelemség alakult, melynek fhelye Blatno,

az avarok hatalmát

uralma alatt (Urbs palodorum,) a mostani Zalavár helyén feküdt. E szlovén tartomány utolsó fejedelmét, Bratiszlávot a magyarok 896 táján legyzvén, a pannóniai szlovén fejdelemség összeomlott s a szlovén nép nyugot felé húzódoll. E nép maradványai a zalai s vasmegyei vendek.

A községek egymáshoz nagyon

közel lekúsznék; a népesség

sr.

Elmondhatjuk, hogy a Vendség nemcsak Zala megyének, hanem Magyarországnak is egyik legsrbben lakott területe.

A vendek németek, horvátok

s

magyarok közé lévén

nagyon természetes, hogy viseletükben

s

ékelve,

szokásaikban, valamint

)

11

családi szédbeli

s

társadalmi ('létükben sok közös vonás található

másajku

s

;»

szóm-

nemzetiség lakosokéival.

Magánosan

álló

ház ligetszerü környezetben.

Minél kisebb tömegben lakik bizonyos területen valamely nemzetiség, annál többet vészit eredetiségébl; annál kevertebb a viselete, szokása s nyelve. Az erdélyi szászok, kik nagyobb tömegben laknak, nagyrészt megrizték s tán jobban megrizték si szokásaikat s germán beszédmodoruk eredetiségét, mint maguk a németországi németek; holott a szétszórtabban lakó szepesi, baranyai s bánsági németek már sokat veszitettek azokból. A kisebb térre szorult németek, mint Zalában, Somogyban s több helyütt egészen beleolvadtak a magyarságba, illetve az ket körül-

vev

nemzetiségekbe.

Hazánk

szlávjai közt

is

melyek részben a vendeknél

elég példát találunk az áhítottakra, is

konstatálhatok.

Az egyes vend férfiak viselete például egészen magyaros, st magyarosabb (különösen ünnepi ruhájuk,) a szomszédbeli magyarokénál, másrészéé pedig inkább stájeros, tehát németes; némelyek ruházata fele magyar, fele német stb. (Pantalló s magyar dolmány v.

megfordítva.

12

Nyelvükben sok magyar és német szóra akadni s csaknem minden második községben eltéren beszélnek, vagy legalább eltérleg ejtik ki a szókat, a szerint

ket körülvev nemzetiségekhez

s

oly módosulással, a mint az

közeiebi),

vagy távolabb esnek.

Régi szokásaikat nagyobbrészt megtartották, a mire azon kö-

rülmény enged következtetni, hogy azok alapjukban véve eltérk más nemzetiségiekétl. Ott azonban, hol a magya-

a környékbeli

rokkal vegyest laknak, szokásaik

is

átváltoztak

vagy legalább

módosultak.

Öres vend

férfi.

Németekkel v. horvátokkal vegyes község a Vendségben nincs. Magyarokkal vegyes község csak 3 van, u. m. Dobronak, Kapcza

13

melyeknek teljes elmagyarosodása már a közeljövben várelssorban a népiskolák segítenek el nagyban. A vendek családi élete patriarchális, saját (vend) intelligencziájuk nincs. Foglalkozásukban nagy szorgalmat s ügyességei tanúsítanak, a mveldés iránt is nagy fogékonysággal bírnak. és Kót,

haló, mit

Természetiikre nézve jámborak

s

e mellett félénkek, beszéde-

s barátságosak. Jellemükre nézve azonban ingadozók s otthonjukban való viselkedésükben alázatosak; felsbbjeik irányában külsleg nagy tiszteletet tanúsítanak, de hiányzik náluk a nyílt-

sek

ság

s

szinteség.

*

-

;

•

TT

i

JE

w

1

•

T*m-

rí *^3i

Mt

.7*

'*2 1

i

1

%

i '

;

1

|

'

Üreg vend

A vend nép

i

1

f

n.

testalkatában középtermetnek vehet, de igen

sok szálas egyénre véznák, kövérségre

is

találni közöttük.

nem

A

férfiak, általában véve,

hajlandók. Fejük nagyobbrészt hosszn-

14

barna is. Feltn sajátosságként említhet náluk a pisze orr, különösen a nknél. A vend férfinak szakála s bajusza ritka, rendesen 19 20 éves korukban kezd serkedzeni. Az öregebb férfiak sem a bajuszt, kás, arczszinük világos sárgás, de

—

sem

a szakált általában

nem

kedvelik, azért azokat leborotvál-

—

—

szivesen nemzedék azonban úgy látszik sem nagy barátja. hord bajuszt, de a szakálnak Hajukat rövidre nyírják nemcsak a férfiak, de az asszonyok is. A leányok hajukat konty alakjában hordják, férjhez menetelükkor azonban búcsút mondanak nem egyszer szép hajuknak s mint

ják.

A

fiatalabb

asszonyoknak a kegyetlen szokás daniuk.

nk

által elirt rövid hajat kell hor-

—

—

szépek. de különösen a leányok férjhez hamar mert tartós, nem náluk azonban A szépség üdesége finomarczbrük mennek. Szépségüket arczuk szabályossága, sága s annak fehérségén ül mérsékelt pir teszi feltnvé.

A vend

általában

Táplálékuk.

A vendek ftápláléka tejbl

áll.

kukoricza, köles, hajdina, krumpli

Táplálkozásuk nagyon

s

silány.

Kenyerüket téltl egész aratásig rendesen kukoriczából, aratástól szig rozs és árpa keverékbl sütik. Kenyérbe a kukoricza tusáját is (koczenya) felhasználják, mit az úgynevezett „sztopába" apróra összetörnek s megrlik, azután a kenyérliszttel összekeverik. És az ily kenyeret a vend Ízletesnek találja; még a leggazdagabb házaknál

is

található kukoriczatusával kevert kenyér.

Levesül az

továbbá a

tej

u. n. metélt, borsó,

krumpli, káposzta, répa

stb.,

szolgál.

A vend asszonyok a rántást nem ismerik, ök tehát a levesbe habarás nem rántanak, hanem habarnak, némelyek pedig Fzelevesbe. beleöntik a egyenesen (forróan) zsirt a helyett ételük léket nem fznek. A paradicsomot sem ismerik. Sajátságos

—

—

a gibanicza

s

krapczi.

A gibaniczát búzalisztbl készítik, úgy, hogy a tésztát vékonyra nyújtva, arra diót, mákot, túrót s czukrot tesznek s réte6 réteg is esik egymás fölé a nagyobb gezik olyformán, hogy 4

—

15 tepszikbeii. Megsülve a kemenczében, beviszik az asztalra alkalmával szeletekre szétmetélik.

A krápczi tejbe fzött is

tesznek

néha búza, néha

tésztáját

A

rozslisztbl készítik.

túróval kevert köleskásái

s

s tejfellel

meg búzával

kissé vastagra

tésztái

s

hagyják

s

gyakran apróra

s

evés

kevert rá édes

töri diói

leöntik.

A vendek napjában háromszor étkeznek. Reggel az ebédrevalót

is

rendesen

Reggelire

elkészítik.

ebédre inkább káposzta- vagy

tejeskását,

répalevest

borsólevest,

mindig egyfélét

(de

I

fznek. Reggelinél a pálinka sem hiányzik. Vacsorára külön fznek vagy sülnek. Nyáron künn a mezn vagy hegyen dolgozásuk alkalmával ebédre nem esznek ftt ételt, hanem kenyeret s nagy, kerekalakn,

tejjel

vastag kukoriczapogácsát

dagasztott,

s

hozzá

Vasárnap úgy élnek, mint hétköznap. Nagyol)!) ünnepek alkalmával sütnek húst s különféle nagyon is primitíven készített -

bort.

—

tésztákat.

A vend asszonyok fzési ügyességérl semmi dicséretest sem mondhatunk. A tésztafélék készítése, illetve sütésében nagyon ügyetlenek,

majorságot

a

kezdetlegesebb

—

sem igen veszik szeren leveszi a

mint

is

sütni.

inkább

Az

szeretik

— mert

fzni,

eledel készítésénél a

ez

tisztaságot

A kenyér dagasztásánál pl. sok egylév kendt s a kenyértésztát beledagasztja.

figyelembe. fején

A milyen szorgalmasak

és

ügyesek a termények termesztésénél

s

betakarításánál, oly ügyetlenek azoknak feldolgozásában.

A vendek, mint

általában a szlávok, nagyon szeretik a pálin-

fogva nem termelhetnek, sörhöz ritkábban jutnak, azért a pálinkával sokkal közelebbi ismeretségben állnak. kát.

Bort

a

talajviszonyoknál

is

Gyümölcsöt keveset fogyasztanak, meri s annak kezeléséhez nem is értenek.

gyümölcsfájuk

kevés van

Egészségi állapot.

Az egészségi állapot

a vendek közt

csenek különös betegségeik

—

s

különösen az idegennek

nem kedvez.

a betegedések aránya

—

már els

Igaz, nin-

sem nagy, de

tekintetre

vézna, sovány, sárgás szinü, egészségtelen alakjuk,

feltünhetik

mi a vidék

16

mocsarasságának, lehat egészségtelenségének tudható be. oly egészségtl duzzadt arczu, mint a közellakó, murántúli horvátok v. a szomszédos magyarok. Eletük is rövidszaku.

talaja

A vend nem

A Mura

melletti

Muramelencze, Mura-

községekben, mint:

Beszterczén a lakosok egyrésze golyvás, mi a viz

sziget

s

gében

lelheti

minsé-

magyarázatát.

Ruházatuk. Viseletük, ruházatuk jellemzi,

feltnt nem mutál, noha

a

szomszédos nemzetiségekétl több tekintetben eltér; vegyüléke - különösen a nké -- a magyar és német viseletnek. A férfiak viselete általában inkább magyaros. Náluk a ruházatnál állandóbb

nem

megállapodás

tapasztalható.

Átveszik,

st mond

keresik,

haljuk: hajhásszák a divatot, melyet a saját Ízlésük szerint

sítanak

Mind a nk, mind a

át.

viselete az

férfiak

,,

módo-

úrias" felé

hajlik.

A

férfinem a nyári hétköznapokon asszonyaik által font

varrott len-

v.

kendervászónból

gatyában, ugyanoly szövet ingben (rövid mellénynyel)

idben vékonyka,

s

készített, szkesszélii, rojtnélküli

barnás-fekete kabátban

jár.

s

hvösebb

Télen pedig magyar

nadrágot, hosszú, felöllalaku kabátot, gyér zsinorozással

s

rövid-

szárú csizmát hordanak.

ünnepnapokon fekete posztóból varrt, csinos szabású német nadrágot (pantalló) s ugyanoly szinü v. halvány-

Vasár-

magyar

v.

s

vörösen tarkázott rövid kabátot

s

hosszúszárú, szabályos, apró rán-

czozatu csizmát viselnek, melynek szárán, némelyeknél különféle szinü, czérnákkal kivarrott czifrázatok vannak. férfiak úrias

szabású

téli

fels kabátot

is

A

ns

s

megletlebb

hordanak.

k

is csizmát hordaA nk ruházata igen csinos. Lábbeliül nak. Hétköznapi viseletük sokkal egyszerbb az ünnep- s vasárnapinál. Mind az asszonyoknak, mind a leányoknak hosszú, egyszeren tarkázott, felül ránczba szedett s ugyancsak felül 12 15 cm. széles „kollárban" (gallér) végzd szoknyájuk van, melyet dolgozónapon - - kímélés tekintetébl, hogy szinét jobban meg-

—

tartsa

—

ki

is

szokták fordítani, illetleg színe ellenkezjérl hor-

17 dani. A galléri 7 helyen félkör alakban bemetélik s ugyanannyi halcsontol raknak közéje, hogy alakját megtartsa s szilárdul álljon.

\

Vend gazda. Ünnepnapi szoknyájuk tarka vagy fekete, alul egy pár fodorral Köznapon viselt ingük fehér vászonból vagy tarka vett kelmébl, a vasárnapi fehér gyolcsból van testhez illen

ellátva.

—

—

készítve; ez utóbbit felül apró fodor

varrva. Ingük felett

méjü

rövid,

hátul

-

-

télen

—

„másli"-val

is

ékesíti;

ell czifrán

ki

van

fekete szövet vagy bársonykelellátott,

csinos

kabátot

hor2

18 danák. Fejkendjüket

vasárnapokon

is

—

hétköznapon az öregebbek ünnep- s meg. A módosabbaknál, st a szegényebbeknél sem ritka a se-

— hátul kötik

lyemkend

selyemszoknya.

és

Az asszonyok, kendjük

— sonló —

a török

piros

lik,

alatt,

ha-

fezhez

u. n. ,,poczin"-t vise-

mely

lenyirt, rövid

hajuk

elfödésére szolgál.

lete

A vendek ünnepnapi visenem egyeztethet össze

hétköznapi,

szer

nagyon

viseletükkel

s

is

egy-

nem

külö-

nösen a tisztaság iránt tanúsított közönyükkel. Szobájuk, lakásuk

s

annak környéke, de

maguk a lakó^ sem felelnek meg a rend s tisztaság igényelte

enyhébb követeléseknek

sem, mire alább elég bizonyítékot fogunk látni.

Tehát az

vasár-

s

ün-

nepnapi, csinos, külsleg tiszta viseletük

nem

a

tisztaság

s

rendesség iránt való érzékük,

hanem

a fentebb

is

emiitett

kóros divatkeresésüknek folyo-

Vend menyecske.

mánya.

Ház, lakás.

A

lakás

—

több

tekintetben

—

jellemzje a lakónak

Tisztaságszeret, rendes egyén körülményei

s

is.

viszonyai korlátai

nemcsak önmagára ad sokat, de lakására s annak környéÉs ez nagyon természetes. Lakásában töltvén az ember élete legnagyobb részét, Ízlé-

között

kére

is.

sének, rendszeretetének, szóval egyéniségének bélyegét arra

is

rá-

3

19

nyomja. És ez áll mind egyesek, mind egyes népfajok, st egész nemzeteknél is, habár ez utóbbiaknál a népet értve rendesen

—

—

a hagyományos megszokottság alaki korlátai között nyilvánulhat csak egyesek Ízlése. Az erkölcsi s anyagi állapotokra is következtet a lakás.

az

Úgy hiszem,

a vend népet

is

eléggé fogja jellemezni

lakása.

A vendek rendesen fából.

házaikat legnagyobbrészt derékszögalakban építik,

A házak

egymáshoz nagyon rendetlen, mindig nem építhetk. Különben náluk eme házak építését illet, nem épen dicsérhet, kényszer szokás ott is észlelhet, hol a talaj milyenmivel a talaj vizenys

sége

s

helyzete

így tetszésük szerinti helyre

már nem vehet menl

okul.

—

A lakás áll szegényebbeknél egy, vagyonosobbaknál 2 A szoba mellett van a konyha, e mellett a kamra, melyekhez zárt folyosón juthatni. A ház derékszög alatti elhajlászobából.

sánál van az u. n. „pojáta" melyben a „sztopa" (köles, hajdina,

kukoriczatusatör) van elhelyezve; e mellett az vagyoni s

állás szerint

tovább a pajtafia.

—

kett

is;

istálló,

néhol

—a

zsomszédságában ismét kamara

20

A sztopa áll egy, a középen kivájt törzsökbl, melybe a megtörend kásaféléket teszik. E felett van a falba helyezett, faszegen forgó nyújtó (svóra), melynek törzsök felli végén egy kerekalaku rövid fa (makateri van illesztve, úgy, hogy a törzsök kivájt üre-

gébe épen

beleillik.

megfogódzkodva

a

A

sztopa

feletti

fogantyúban,

Hajdina-

s

falban fogantyú van.

A tör,

nyújtó

végére.

feláll

a

hátsó

kölestör törzsök (sztopa).

egyik lábát a nyújtó szegére, másikat a nyújtóra illesztve. Lábaival a nyújtót azt,

a

bal,

ler

magasan

felemeli

s

egyikkel ránehezedvén, lecsapja

mialatt a másodikat hirtelen a szegre helyezi. hol

a

jobb lábbal

történik.

lecsapás, hol

A csapásokat végz maka-

belevágódik a törzsök üregébe, melyben a kása

van léve s így aprítja, löri azt. Az sához hosszabb gyakorlat kell. meri

ilyféle

v.

más egyéb

kásatörés megtanulá-

a tör lábainak ugyancsak hogy el ne tévessze kell járnia, tánczolnia, megszokva s fels végére kötelábrakást. Néha kötféket is kap a sztopa,

ügyesen a

A

I.

i.

21

let

kötnek

s

annak rántásával iparkodnak

a

nyújtó lecsapódásai

fokozni.

derékszög alakú ház két szárának hoszAz udvar nagyságát szusága szabja meg, melyen tul a belsségben itt-ott rét vagy gyü;i

mölcsös van. ablakokA szobák, mint maguk a házak, alacsonyak. Kicsi egyet csak rendesen kal lévén ellátva, sötétek is. Az ablakokat bútorzata az udvar s elvétve az utcza fell vágják. A szobák egyszer s kényelmetlen. Van bennük egy vagy több

nagyon gyenge szerkezetnek ágy,

látszó, festetlen

szoha egyik elsarkában

a

az

vagy kitulipártozott fenyfa X-lábu asztal, melynek fal

Régies ház, udvar fell. mellett

lev

alkotják az két oldalához, a falak mellé illesztett lóczák

ülhelyeket, egy pár egyszer szék fekete alapszinü

s

Ágyiruhájuk miatt,

ritka

is

helyen tartanak, így dunnájuk

sovány párnák

lepöd

láda

szolgál.

vagy

ládanagyságu

oly egyszer, mint ágyuk. Ludat, legelhiány

kényelmesek. A szinig felül

s

keresztül-kasul czifrázott szekrény.

s

s

vánkosaik

nem

tömött szalmazsákon kemény vászonlepöd,

vánkosok. Ágyteritül kékre

festett

vászon-

22

A falakon festett

ízléstelen

vásárokon árulni

apró, különféle szinü,

képek, müveket

kivágott papírok,

még mindig

üvegre

látunk búcsúkon,

és különféle csecse-becse tárgyak függnek.

re'

r-

N

o 3 N C3

A szobának körülbelül j 8 -aá részét a kályha foglalja el, mely alacsony, négyszöglet s többnyire sötétzöld, pirosas vagy szürke szinü. A kályhát a vendek belül bolthajtásosra készítik, hogy era kályhát nemcsak sebben álljon s több terhet elbírjon. Mert ftésre, hanem sok egyébre is használják. Náluk a kályha a l

k

'

f^aEgagq&aggaa

23

ebben sütnek télen-nyáron kenyeret, pogátökmagot, kukoriczát s más csát stb., ezen kivül szárogatnak rajta álló család egyik-másik tagból terményeket. Sok helyütt a számos nappali heverésí némelyek tagjának éjjeli fekvhelyül szolgál; st melyeken a vágyukat is itt elégítik ki. Körülötte lóczák húzódnak, vagy felszívesen idz a család örege, apraja, felülve,

kemenczét

téli

is

pótolja;

estéken

szobát találunk. kuporodva azokra. A vendeknél számos padlós

Régies ház udvara.

A konyha szk,

sötét.

Rendesen egy, palatábla nagyságú

kis

A ablak van rajta, mely bizony gyéren osztja a két asszony konyha beosztása sem czélszerü s oly kicsiny, hogy zavarja. ne egymást hogy nem igen foglalkozhatik benne, világosságot.

stb.

A kamrában vannak élelmiszereik: gabonájuk, lisztjük hombárokat A pajtában különféle gazdasági eszközöket,

s

más egyebeket tartanak. s tisztán A falakat kivülnl is, belülrl is fehérre meszelik szélességnyire dm. mintegy 3 tartják. A fal küls részének alját, sárgára festik a földtl, köröskörül feketére, kékre vagy

s

fels széle

24 fölött

apró virágocskákat vagy semmitmondó czifraságokat mázol-

nak. Házaikat

(a

faházakat)

maguk

épitik.

Az udvart általában sövénynyel kerítik be, melyen kaput s (ajtó helyett) hágcsót használnak. Az udvar rendesen füvei van benve, mit néhol kaszálnak is, de többnyire sertések legeljéül szolgál.

Ujabbfajta ház.

Lakásuk környékének

nem

tisztántartásain

keveset

adnak.

A

mert házaik többnyire vizenys talajon vannak, szükségessége tehát még jobban hangsúlyozható volna, mint a kedvezbb talajviszonyu lakásoknál. Külakást

szellztetik, pedig elkelne,

lönben a szellztetéssel sem sokat nyernének, miután az oldalról (utcza fell), honnan jobb leveg jöhetne, nincs ablak. Az udvar felli részen meg ott van mindjárt a trágya s szemétdomb, a honnan üdit levegt nem kaphat. Mert a vendeknél az udvar legszembeötlbb ékessége a trágyadomb, melyet a legtöbb háznál közvetlen a szobaajtó eltt halmoznak fel s így a le nem vezethet s egész nyáron át tisztátalan, bzhödt mocsarak által fertztetett leveg romlottságát még maguk is tetézik. A vendeknél majdnem minden háznál van egy kis kút, nem kerülvén sem nagy fáradságba, sem sok költségbe annak ásása; de azokban sem ta-

25 \iz. Nagyrészi tehát nem Lehel csudálni, hogy lakosok egészségi állapota nem kedvez.

álható üde, tiszta i

Nagyobb kház.

A vendek lakásánál ellentétet találunk. sejét a

a rendet

s

tisztaságot tekintve, több kirívó

Mig a ház falának

lehet legtisztábban

tartják,

belsejét,

de különösen kül-

addig a szoba bútorzata, ágy-

» 1 l <*

|fj*i^^^?^^^^^i

^!É&

*%4Ebkf*Sl

$,< r^^^*«.

trj Kház.

m^

26

nemje

nemkülönben a tisztogatást s a maguk fehérnemje, igényl eszközöknél s tárgyaknál annak ellenkezje tapasztalható. Tüzelfáját majdnem a tárgyhoz arányított mvészies rendben tartja; más szükségletei s produkezióira meg nem fordit

—

—

sem

elhelyezését,

sem megbecsülését

illetleg

kell gondot.

FOGLALKOZÁSUK.

A vend nép ffoglalkozása

a földmivelés,

mezei gazdálkodás,

melylyel kapcsolatban az állattenyésztés a megfelel mérték. A Mura mellékén egyesek halászatot is znek, de az inkább mellékfoglakozás, mivel egymagában nem nyújt alkalmat a megélhetésre.

Ftermékük

a kukoricza,

Besztercze környékén, a talajt

s

—

—

búza, különösen Belatincz vidékén Ezen kivl fekv, közelebb folyásához Mura a utóbbiak árpa is. Ez

hajdina. rozs

mely egyes helyeken, mint a három kiválóan kedveli; továbbá köles és

süppedékes, vizállásos helyeken nem túlnyomókig kukoriczát termelnek.

A s

földet igen

termelési

diszlenek.

E

helyett

erre

szorgalmasan s jól munkálják meg. Munkaa környékbeli lakókéval. A földet

módjuk azonos

— különösen a kukoricza alá — keskeny közökben szántják, hogy a viz a földrl jobban lefolyhasson és hogy a viz állását a barázdákba szorítsák, nehogy a bevetett közök kárt szenvedjenek.

Allatok közül nagyobb mértékben lovakat, teheneket, disznókat, továbbá házi szárnyasokat ía lud, pulyka kivételével) tenyésztenek. Különösen a lótenyésztésre adnak sokat; ebben ritkítják párjukat. Magyarország kevés vidékén látni annyi szép s oly jól gondozott lovakat, mint náluk. A vend maga a kukoriczát tusá-

san is

eszi,

de lovának tiszta kukoriczát ad. Aránylagos kényelme a lovának, mint magának. Hétköznapokon eldolgozgat

nagyobb

velük, de a

dik napot lovával

sárban esben fogni;

még

A nyugalomra szánt heteazonban jár ide-oda, maga pontosan kivül nem szereti begyalog. Lovát dologidn kényelmére is sajnálja. A szomszéd stájerországi

munkánál nagyon

—

a saját

is

kíméli.

betartatja,

28 farán kivül lakó nénietek

vendek meg is

-

még

misére

úgy kocsikáznak

is

tekintet nélkül az útra

idre

s

—

az

be, a

esküvi

utat

rendesen gyalog teszik meg. Fuvarozásokra, a lovak iránt való

épen

túlhajtott kiméletességüknél fogva, jaikat

is

kímélik, a mi egyrészt

nem

valók.

Más

háziállat-

jószívségük tanúsága, de

nem

oly mellékben, mini a lovakat.

Mint munkaszeret, iparkodó

kodás köti

mellett,

le,

élelmes nép, a mezei gazdál-

s

bizonyos idszakokban,

vagy csak részben foglalja

midn

el,

a mezei

munka nem

haszonért sok mindenre

ráadja lejét. Nyáron a szegényebbek elmennek Zala megye magyar néplakta vidékeire, Somogy megyébe aratni, csépelni, meri náluk a munka mennyisége nincs arányban a munkakereskével. Némelyek a közeli uradalmakban vagy egyesektl rétet, földet vesznek fel felébe, harmadába, melyekre még napszámot is szolgálnak.

ban

is,

Feles

felvesznek

nem

földeket, s

kétórányi

egyszer

távolság-

ugyanoly távolságra járnak a napszámot

leszolgálni.

Az ipar- s kereskedésre csaknem mindegyiknek van

—

mestersége.

Egyik csizmadia,

továbbá szabó, kovács, bagnár

mára van szüksége, adja

a

nagy

a

mellékfoglalkozásként

másik stb.,

ritkán vesz a vásáron,

szomszédjának vagy komájának,

barátságból vagy viszontszolgálat fejében

Ha

valami köteles,

valamelyiknek

hanem

vesz

olcsóért,

ki is

—

harmadik

takács, stb.

Köztük

hajlandóságuk.

elkészíti.

got vagy kabátot akar csináltatni: vesz kelmét

s

brt

s

csiz-

oda-

néha tán

Ha

nadrá-

a falubeli köze-

lebbi ismersének átadja, ki aztán becsületesen megvarrja. így van ez más szükségletnél is. Náluk az egyszerbb, könnyebb iparágak mind képviselve vannak s igen olcsón dolgoznak; megelégesznek, ha mesteségükben annyit kapnak naponta, mint kaszálás vagy kapálásért szolgálnak. Azért köztük iparos (kivéve Belatinczot, mely inkább városias jelleg s a hol szépszámú intelligenczia lakik,) ritkán telepedik meg, miután a parasztmesteremberrel olcsóság tekintetében a versenyt nem állhatja ki. A vendek az ipart téli mellékfoglalkozásul tekintik; kik azonban nevesebb iparosokká növik ki magukat, a nyári évszakokban is dolgoznak, könnyebbnek tekintvén a t, olló s kalapács kezelését a kasza, kapa s ásó forgatásánál.

29

Az adás-vevést,

csere-berét kedvelik

ha tehetik,

s

e

szenve-

délyüknek is szívesen áldoznak. Némelyek kupeczeskednek, teheneken, lovakon stb. nyerekednek. E végbl a vásárokat messze vidékeken is felkeresik. Elmennek Stájerba, st Zagoriába is, mely útjukra, kivált az utóbbira, néha egy hetet is rászánnak. Az asszonyok

s

leányok

kanalat, hogy mellékesen

is

fz-

faképnél hagyják néha a

valamit hajtsanak a konyhára.

Ezek,

nemkülönben egyes suhanczok, beállnak tynkász-szenzálnak. E vidékrl a házi szárnyasokat

s

Bécsbe

tojást

.szállítják,

a szállítás

s gyorsasága végett megbíznak egyesekel vásárlással, mely után az illetk bizonyos %-ot kapnak. E kereskedés is megtalálja bennük egyéneit: némelyek önállóan zik, noha szerény mértékben.

könnyítése

A megbízott vicze-tyukászok

a tojást hosszú, kerek,

vagy sziács hátikosarakban szedik

(a

nk

vessz

csakis tojást vásárol-

nak s azt fejen vihet kosárban hordozzák I: a szárnyasok részére ugyanolyan alakú, de vászonnal bevonottat használnak. Nem egyszer láthatni a falu végén, hogy az ily tojásgyjtk, az út mellett ülve,

fontos

számlálgatják

arczczal

áruikat

cserélnek

s

eszmét

spekuláeziójuk eshetségeirl.

A férfiak mellékfoglakozása még melyrl késbb lesz szó. A nkre

a zenei

mvészet egyik

ága,

munkában ugyanazon teendk haramiának, (kivéve a szántást s kaszálást,) mint a férfiakra. A vend aszszony s leány csépel, arat, résztvesz a legnehezebb mezei munkákban, mert a férje v. apja a lovaknál gyakorolt szokásos humanizmusban nem igen hajlandó (bár nem roszszivüségbl) dédelgetni. A nk szintén nagyon szorgalmasak. Kendervágás alkala

mezei

—

— 3 órakor,

óráig s mihelyt vágnak reggeli 4 világos van, mennek mezei munkára. Az Alsólendvához közelebb

mával felkelnek

2

lakók, eladásra szánt tejféléikkel hajnali 2

hazulról

Lendvára

s

még

tatnak az ablakon, hogy vesznek-e

A kender,

—3

órakor elindulnak

sötétben bekiabálnak

len feldolgozása,

tejet,

illetve

vagy bekopog-

túrót, vajat sth.

szárításához a Yendség-

ben külön kemenczéket használnak, melyeket a falu szélén, árnyas, védett hel vekre készítenek. Ilven kemenczékkel a vend közs-

30 gek körül vannak véve, melyekhez a kendervágás évadjában a szomszédbeliek, kiknek közös tulajdona, kiviszik vágójukat s

mig kenderük, lenük vágását el nem végzik, állandóan ott tartják. A kemencze elején egy kis, ajtó alakú üres tért hagynak, melyen keresztül a kemenczét ftik, felül póznák vannak vízszintesen helyezve, ezekre rakják a vágandó kendert, melyet a belül rakott tüz melege szárit.

CSALÁDI ÉLET. A vendek

mindenesetre a régi

az,

nsülnek. Az

melynél divatos

a leány birtokát

s

k

idk maradványa)

rint a legfontosabb lépések egyike, a

szerint

nem mutatnak.

a családi élethez különös érzéket

Régi, százados szokások, (mert amit

ily

e tekintetben

gyakorolnak,

melyek szeök vagyon még ha köznép is

a mértékadók,

nsülés

nsülés hátrányait

is

történik,

—

— nem szükséges — viszont; k egymásnak

fejtegetni.

A

legény elveszi

inkább ráadások

—

a vagyonra.

Gazdag legény nem vesz

el

szegény leányt,

nösen kiváló tulajdonokkal bir is; szegény legény gazdag legényre, ha még oly ,, derék" is. az

— lehet

k

—

még ha különem számithat egyén

becsét

mondani majdnem kizárólag a vagyoni állás szerint mérlegelik. Az erkölcsi érték a nknél sem igen jön tekintetbe.

A házasság megkötésénél nem

a kölcsönös vonzalom, a szeretet

sem oly mézesek vagyis akkor lehetnének, ha a férj s neje közt bensbb viszonyról lehetne szó. Náluk nem alkalmazható e szó „feleség", mert bizony az asszony a jogban kivált akkor, midn hozokorántmányát még nem kapta ki s nem vitte a házhoz sem feles, még nem is harmados; hanem néhol csak tizedrészét szolgálván alapul, családi életük els hetei

édesek,

mint

—

élvezheti annak,

—

mit egészséges családi életben, a magyar köz-

népnél tapasztalhatunk.

A szülk vagy

közeli

felel vagyonú leányt

s

rokonok kiszemelnek fiuknak egy meg-

aztán a szülktl, ha árva, a rokonoktól,

megkérik a kezét; arra a szülk nem igen számítanak, hogy a személyek összeillenek-e vagy nem, a boldogulást biztosítottnak látgondolják majd összetördnek! ják a vagyonban: a többiben után való birtokigény A haszonvágy, mely a férj részérl a

—

—

n

Kielégítésében nyilvánul,

másodrendvé

teszi

a

nt

a családi élet-

32 ben.

több évig kell várnia a neje hozománya után,

Ha

szer szemrehányással delt;

él.

A

n

egy-

szerepe a férjével szemben aláren-

parancsai szerint cselekszik

az

nem

melyek megszokott, kizárólagos

ni

s

s

azon teendket,

végzi

anyai foglalkozásának körén

kívül esnek.

Azt sem állithatjuk, hogy náluk a férj és neje között lev kapcsot gyermekeik szorosabbá fznék. Mert a vend gyermekeit Hogy is? hisz akkor a birtok köznem tartja Isten áldásának.

—

tük apróra szétdarabolódik

s

sem

élhet

gond nélkül, nem

rezhet vagyonához, ép a gyermekek számos volta miatt.

sze-

Nem

úgy somogyi sváb, ki ilyformán okoskodik: „ha több gyermekem lesz, több dohányt termelhetek". A somogyi a lakosság svábnak van min szorgalmatoskodni, de a vendnek kevés, soknak semmi. srsége folytán

gondolkodik

,

mint

a

—

—

Házasodásnál vagy a leány, vagy a legény szüleihez,

illetve

tartózkodási helyére költözködik a házaspár; oly eset ritkább

azoknál forog fenn, kiknek szülei

csakis

nem

élnek,

—

—

s

hogy

külön lakásba mennek, külön háztartást vezetnek.

Ez gazdagoknál s szegényeknél egyaránt Szokás. így aztán hogy egy szobában két, három, st négy házaspár is lakik, egy családot alkotva a szülkkel vagy sógorokkal. Az ily egyesült családok a vagyont közösen munkálják, munkáltatják, de jogban, a jövedelem élvezésében is közösek. A családf van

eset rá,

ez esetben az

apa vagy anya,

illetve ipa.

Az ipnak menye vagy veje is gyakrabban hozománynyal jön a házhoz s ezt maga kezeli és élvezi. egyrészrl néha a család közti nem él, akkor az asszonyok f, a „mamicza", napamasszony, ha közt a legidsebb. Ez süt, fz, varr, mig a többiek inkább a küls Ilyen házaknál az asszonyok

s

dologra vannak utalva. Közöttük a legfiatalabb asszonynak nincs szegény egészen cselédszámba megy, valami irigylend helyzete,

kinek az idsebb asszonyok csak parancsolnak.

Ha együtt

a házaspárok szülei, illetleg ip, vagy

élt

sógorok szétválnak, egyik

kifizeti

napúk meghal, az

a ház értékét vagy

birtokrészébe számítja, a többiek máshol néznek lakás után, leg-

gyakrabban házat építenek vagy vesznek. De nem egyszer nek is a házon vagy továbbra is együtt maradnak.

felez-

33

\/ ip és

v,

illetleg

jó viszonyhan szoktak

paté

s

szülk

élni;

és

házas gyermekeik egymással

a többiek közt inkább asszonyi csete-

terefere csinálja a galibát.

Náluk több ok rájuk a

is

lehet

küls mezei munkán

a

nyelvcsatára,

kiviil is oly

mint férjeiknél; ö

soknemü aprólékos dolog

vár, melyek köztük a nemtetszést vagy könnyen kiváltja egymás ellen. Ott vannak

véleménykülönbséget a

gyermekek

Ahol

is.

— 3 család van, az Isten áldása vagy csapása tekintélyes számra vagy nem mindegyiknek van egypár egykincse — gyermeke képéhen: ezek czivakodnak, mást, köztük — legalább néha-néha — egy kis rendet

2

ott

szaporodik

féllett

féltett

lel:

iitik-verik

kell

nálni. s

üti

Bemegy

csi-

az egyik asszony, védelmébe veszi saját magzatát

a másikét, a másik

meg

— más

alkalommal

—

Ez mehet sorban, mely miatt kölcsönös neheztelés

az övét stb. s

harag kö-

vetkezik.

Játszit

vend gyermekek.

Bemenve egy ily család s még több családtagból álló házba, elmegy kedvünk barátja lenni az efajta családi életnek. Hát ha 3

te

még hozzágondoljuk, hogy ágy ágy

alatt,

apró nemzedék

ez

kályhán, asztalon

mindenütt! Mert

s

mászkál ágyon, vendeknél az ;i

nem csak éjjeli fekvésre, hanem nappali heverésre is használtatik. Ha a családtagok egyike-másika fáradtan hazatér, az ágyra dobja le magát kipihenés végett; vasár- és ünnepnapokon is nem egyszer itt élvezi át édes semmittevésben a nap jellegében értetd A gyermekek is akkor mászkálnak az ágyra, mikor tetszésükre van. Ez egyik oka azon tisztátalanságnak, mit a vendeknél tapasztalhatni.

„tabula rasa" programmpontjait.

Gyermekeiket nagyon egyoldálulag nevelik s nevelési irányuk külsségekre szorítkozik; szoklatási módszerük hiányos s egyoldalú, példájuk hatása pedig kétes érték. Az apákat teendik jobbefobadán távoltartják kisebb gyermekeiktl még télen is s az lyásuk különben sem lenne valami üdvös a gyermek lelki fejlaz a termédésére, hiányozván -- mveltségi fokuknál fogva szetes gyöngédség, melyben az igazi anyák oly páratlanok.

—

Az anyának sincs elég

ideje ahhoz,

hogy gyermekeivel a meg-

kívánt mértékben foglalkozhatnék. Mig kicsinyek, ruhadarabokba

burkolva az ágyon vagy teknben a földön, a vagyonosabbak böltartják; a nyári munkaidben pedig, kivivé magukkal a mezre, árnyas helyekre helyezik el kel, hol szabadon sirhalnak versenyt, az anyák el lévén foglalva mezei munkával, ha nagyob-

cskben

nem meg ket

bacska gyermeket

rendelhetnek melléjük, az anyai szeretet

sem mentheti

attól.

Késbb, elérvén az iskolai évet, de azután is, korukhoz képest több gondban részesülnek, legalább a küls ruházat arra enged következtetni.

A

hol több család lakik együtt, ott a gyermekekben a

iránti tisztelet

nem

szülk

lehet oly kizárólagos, mint az a szüli tekin-

apa és anya a családi s rokoni hogy úgy mondjam nyge alatt gyermekei eltti megrovásoknak van kitéve. A családok feje rászól az apára, anyára; az apa gyermekei eltt néha leszidja, eldöngeti az anyát; a családtagok közt apróbb szóviták vagy pörlekedések, ha egyszer nem, másszor elfordulnak; ezek mind hátrányosan hatnak mind a nevelésre, mind a szülk iránt tartozó tisztély

jogosan megkívánhatná;

együttlét fegyelmezettségének

telet

becsület fokozására.

ott az -

-

—

35 Egészen kedvez állapotot találunk azon családoknál, hol a szülk maguk laknak egy házban. Otl a gyermekek tisztességtudóbbak, gondozottabbak, a nevelési irány is észszerbb..

Gyermekeikkel szemben a szülk nagyobb szigort nem követnek; gyermekeik már suhancz korukban egyen jogosítottaknak érzik magukul szüleikkel. A vend termeszeié nem olyan, hogy felsbbség gyakorlásában különös kedvet találna. Ritkán adja magát el oly eset, hogy a fin szülei iránt durván viselné magái, a mit nagyrészben a családi élet patriarchális volta is

kizár.

k

—

már 15 16 Leánygyermekeikrl ugyanazt mondhatjuk. A leányok foglalkoznak. esélyeivel férjhezmenés korukban éves Tudok mennek. férjhez már iskolából, alig lépnek ki az ismétl közül leányok rá eseteket, hogy az ismétl iskolába kötelezett mentek

férjhez egyesek,

l.

i.

a gazdagabbak, mert náluk a gazdag

Szép a vagyon! St nem egyszer hogy 14 éves korukban kérkedni, azzal asszonyokat hallottam élethez! De melyikomoly ugrás az a mentek férjhez. Bizony nagy kük adná rá a fejét, hogy gondolkoznék azon: helyes-e a szoká leány kapós, ha

nem

is

szép.

suk? Egyikük sem! De különösen a boldog éretlenségéban

meg

fel

sem

birja fogni,

(!)

leány nem, ki

hogy mi a házas

élet.

A szülk

a helytelen szokás káros volta fölött való gondolkodást szí-

vesen hagyják az utódoknak. A testvérek egymás közt való viszonya nélkülözi a meleg-

de

séget,

nem

viszálykodnak.

Családi életükben való szokásaik egyszerek, keresetlenek.

szülk egy

tálból

esznek gyermekeikkel

a teritvel bevont asztalra felteszi a

család apraja, nagyja

lzik, ha

—

s

cselédeikkel.

A

Az anya

nagy cseréptálat, melybl a

közvetlen eszik.

A

tányért szivesen mel-

maguk vannak.

kályha melege vonza a család mig a „Zdrava elbeszélgetnek, estelenkint hol magához, tagjait nem meggyújtására gyertya vagy mécses Mária" elharangozása a aszaz munkát: házi készteti ket. Este elvesznek valamiféle kukoszonyok fonnak, gombolyitanak, foltoznak stb., a férfiak Téli estéken, a nagykerületü

riczát

morzsolnak, mesterségükben szorgalmatoskodnak stb. Este hozzá lévén szokva a korai fel-

szeretnek korábban lefeküdni, keléshez.

TÁRSADALMI ÉLETÜK. minden rétegének

A társadalom

nemének

s

meg vannak

különleges sajátságai, melyekre a nemzet iség, vallás, kor,

mértékeinek

befolyásoló

stb.

nagyságai

adják

meg

a

rang

jellem-

z ségét. Ki mily körben nevelkedik, forog olylyá lesz, azt

s él,

látja s találja lelkivilága

szokásaiban

is

ugyan-

legtöbbször anyagi körül-

legmegfelelbbnek s azt is követi. Ha áll ez általánosságban, még jobban áll a népre vonatkoztatva, mely conservativ természeténél fogva még többnyire idegenkedik mindazon befolyásoktól, melyek reá társadalmi életében s szokásaiban álala-

ményeinek

is

kitólag fialnának.

Hazánk különböz nemzetiségeinek köznépe, beleértve magyar köznépünket is, a középkortól a legnjabb idkig keveset változott. Nemzetiségeink si hagyományai jelentékeny módosulást nem szenvedtek, erkölcseik, tsgyökeres gondolkodásmódjuk -

régi.

:i

állapotban.

A

A népnél megtaláljuk magái a nemzetet, gyalulatlan Kivételt e tekintetben a vendek sem képeznek.

zalai

vendek társadalmi

élete s szokásai

több tekintetben

figyelmet kellk, melyek az érdekesség több oldaluságával kínál-

koznak külön figyelemre. Családi életük egyszerségében s elvonultságában nyilatkozó sajátosságok ugyanoly irányban s viszonylagos körben nyernek folytatást társadalmi életüknél

A tésben által

is.

vend, békés hajlamánál fogva, szomszédjaival jó egyetérél.

Házaikat,

különítik

el

s

belsségeikéi

egymásétól

ezzel a viszálykodás

rejl aprólékos jogi igények felesigázásának

meg

a

kerítés

(sövény)

magvát sokszor magában is

álját vágják.

No,

szomszédok háziállatainak sokféle alakban eljönni szokott

37

sem pedig mii sem

ingerelhetik

kártevései

kel egymás

veszélyeztetik

náluk

a

ellen.

A fülemile

füttyöli

békés viszonyt.

A szomszédok érdekközösségüknél fogva segítik egymás! a vagyonosabbhoz munkában. A szegényebb szomszéd elmegy napszámba, ez meg viszonl szolgálatul felszántja földjét, haza ;i

hordja szénájál

Ha

slb.

a

házal

kell

hínak segítségül És

e

s ki

sajál jól

zsuppolni, kérlel

a

kölcsönös kisegítések barátságukat

Ha

igazítani

szomszéd az, kii els sorban felfogott érdekében szívesen is megy.

vagy künn mezei munkál végezni,

templomba mennek,

;i

is

bensbbé

teszik.

szomszédok egymást heti dolgaikat, a

rendesen

termési kilátá-

megvárják, hogy elbeszélhessék sokai slb.: meri hétköznapon, ha együtt nem dolgoznak, az egymássa] érintkezéshez s huzamosabb eszmecseréhez nincs idejük.

ünnepnapok azok, melyek jobban összehozzák kel nemcsak a templomban, (hová nagyon szeretnek járni,) hanem a különböz nem s e napokon tartatni szokott ünneA vasár-

s

pélyeik, mulatságaik

A vendeknél

eseményeiknél

s

nem

társas összejöveteleket,

is.

találjuk azokat az apró, kedélyes lefolyású társas pl. Ionokat, disznótorokat, különböz

magyar helyeken, még ha nem is mindenüti, nemének egymásfellelhetni, minek következtében a fiatalság két van zárva. A közel mintegy úl az sal való nemes érintkezése ell

játékokat, a miket

hogy a leányok maguk közt vagy legényekkel együtt a nagyobb leieken vidító játékokban keresnének idszórakozást, ilylele ártatlan s a fiatalságra jótékonyan ható hajlandósá hogy mondhatnók, nem Pedig ismernek. nem töltési szabad guk nem volna rá; van, meri a szórakozásnak a kedélyes, oszvaló örömeiben élet idejében gondtalan kedv vend, noha az

nem

ségekben

láthatni,

k

tályrész

kivételében,

túllakarékoskodó voltánál fogva, igen sze-

alkalom kinálkozik, tán még költséget sem hangulatnak igényel, örömest átadja magát mulatságaiban a közös

rény,

hol

teheti

kedély ességbe

s

men

emeléséhez.

s a magaviseletben mindenesetre sokkal ritkábban fordulmulatságok szabó tisztesebb korlátokat is mulatozási vágyukorosabbak a nak el, semhogy a fiatalság, st

A nem

nyilvános jelleg

tekintetben kárkat ezzel kielégíthetnék. A korcsma az, mely e szinterét, egyedüli pótlást nyújt; ez képezi nyilvános mulatságaik

38 hol mindegyik kitombolhatja, kimulathatja magát esze, Ízlése és

kedve

szerint.

Ha

nem kell sokáig hangja hamar összehozza a

zene van egyik vagy másik korcsmában,

várni a közönségre; a zene hívogató íiatalságot.

Megjelennek elször

is

a közelbeli gyermekek, azután a legé-

nyek, a leányok; estefelé az öregebbek

is

elballagnak egy pohár

borra vagy csak egyszeren számát szaporitani a mindig bviben

lev jámbor szemlélknek. Mert

a Vendségben a korcsmai mulat-

ságnak, ha zene van, rendesen több a nézje, kiket a zene, táncz

vagy talán egy kis reményeit „potya" hoz össze, mint a voltaképi, korcsmárosok részérl vendégszámba jöv közönség.

a

De azért a korcsmázásnak demoralizáló hatása általánosnak vehet, mely társadalmi életükbe is mélyen belenyúl: bár méltatható oldaláról találhatók benne oly vonások is, melyek egyrészt a kárhoztató

Ítéletet

enyhitleg ellensúlyozzák.

Elvitázhatatlan, hogy a fiatalságra s különösen a serdültebb hajadonokra erkölcsi tekintetben a korcsmai mulatozások igen zajosabb káros következményüek, már annálfogva is, mivel ki. kedvtöltési s tánczvágyukat egyedül itt tölthetik

k

A vendeknél

—

ki tudja

mi okból

— a leányoknak 13 — 14

éves koruktól kezdve lakodalmi mulatságokon

nem

szokás részt-

venniök. Pedig ott a fiatalság érintkezési módja sokkal szebben,

nemesebben nyerhetne bevett szokás, melyen,

kifejezést,

mint a korcsmában. De hát az miután is fel,

— bármily ferdének tnik

—

gyökeret vert, nehéz változtatni.

A

nem

együttes korcsmázása lerontja mindazon tiszjelz válaszfalakat, melyeket a nemi különbség a köznépnél is megkíván. A leányok egy részénél az oly kedvesen ható szemérem ledérségbe csap éppen a korcsmázás folytán át, mely a niességet az érzékiség sodró vágyai alá terelvén, nem fiatal

tesség határát

—

—

ritkán

könnyelmségük

S hogy

nemcsak a

áldozatai lesznek. fiatalságra,

de

—

mint mindenütt

—

a

meglettekre sincs jó hatással a korcsmai dinom-dánom, az oly általánosan tudott tény, mit fölösleges bizonyítgatni.

A Vendségben egyes korcsmák majdnem minden második, harmadik vasár- vagy ünnepnapokon zenét tartanak, hogy több

39

meg igazán elma búcsúk aligha lennének oly ked-

vendégel édesgessenek össze. Búcsúk alkalmával radhatatlan

zene; e nélkül

;i

;i

veltek a fiatalság elüti, mini tényleg tapasztalható.

A búcsúnap bezárója náluk is a korcsmai mulatság, melyen bortól megzavart fej férfinem szilaj csapongássá fajull jókedvének mini másutl is a hsies verekedés szokta megadni

;i

—

a csattanós befejezést.

De

a zene csalogató hangja

össze a korcsmába, leié az

hanem

öreg nagyapa-

s

nemcsak

a

nagyobbakat hozza is, kiktl fel-

a reménybeli apróságokat

nagyanyáig, ha máskor

némelyek családostól egy

nem

is.

elballagnak

nézegeldés, beszélgetés

kis

s

csendes

szörpölgetésre.

k

hát a hosszéi X-lábn Az öregebbek nem tánezra valók, nyugodt szemlélknek a feleség, kicsinyük, esetleg unokájuk társaságában. Melléjük csatlakozik valamelyik bizalmas szomszéd, ismers, sógor, koma vagy más rokon, (kiket megpillantásuk alkalmával els kötelességüknek tartanak borral megkínálni,) mely után egy kis társaságot alkotva, vig poharazás közben megered a beszéd, az ártatlan dévajkodás; megjön a jókedv, melyet a vig zene még fokoz; s ha már elég magasra asztal mellé telepednek le

n a hangulat, az ének, dal sem hiányzik, mi nem egyszer az égés/ vendégsereget magával ragadja.

A mulatózok legzsibongóbb, legvígabb része,

természetesen, a

A leányok

s

legligyelemre méltóbb

Fiatalság.

csinos, ilyenkor valóban választékos öltözete, örö-

met eláruló vidor arcza elég bizonyságok, hogy kedves napjuk Búcsú alkalmával mindegyik leány bátran megy mulatni, nem fél a megítéléstl, hogy korcsmás. mire más alkalommal el lehet készülve. De ezen tudat sem teszi elég bátorrá ahoz, hogy van.

a „tánezterem" része

valódi,

v.

más

tánezhelyiségben foglaljon helyet: része ál-)

szemérembl

szélrül,

valamelyik

(egy

a tánczhelyi-

hogy a zene megtán éppen az, kit óhajt

séget körül fogva álldogál, várva és remélve,

szólalásával

hanem

legény

—

tánezra hívja, mit szokásos vonakodással, de legtöbbször titkolt

örömmel el is fogad. A nagyobb leányok mögött lenebb 13-14 éves leánykák

hogy

t

is

is,

—

köröskörül

—

állnak az éret-

egyik-másik már azon reményben,

érheti valamelyik legény figyelme.

40 Az ácsorgó gyermekek örökké berzenked hiányzik, kik közt a siheder a

kordonon kivül mulatnak,

számba ill

menk

tánczolnak,

félig

sem Ezek

csoportja

uralják a

tért.

komolyan,

félig

pajkosságból, utánozva a nagyokat.

A legények magatartása adja meg többnyire a mulatság jellegéi. Ok nemcsak a táncz, de a köteked magaviseletben is szerelnek legénykedni. A vend természetében nincs meg a verekedési vágy, ilyenkor mégis abban iparkodnak egymást tulliczitálni. És egyeseknél egész ezen nincs mii csodálkoznunk. A fiatalságnak

—

bántó hetykeségig meni

tnni

s

els

lenni oll

önteltsége kedvteléseiben

is,

is

szerel

ki-

hol ebbeli vágyát legalább az eszélyes-

ségnek kellene korlátoznia. Az alkalmai mveltségi fokához képesl léhát oly alakban használja fel, a mint azzal, a vele egy gon-

dolkodásiaknál respektáló halasi

vél tenni.

Nsieskedésük legkedvenczebb

tárgyai a

más

falubeli

légé

nyék, kikkel szemben különösen szerelik megmutatni, hogy legény a csárdában. Egyik búcsún az

pángolják

az V falubelieket, ezek

el

magukon száradni: más alkalommal torolják vissza. kor nem tudnak egymáshoz simulni. Valamelyik résznek domináló szerepel vinni. A kisebb korcsmai zenés mulatságok lefolyása búcsunapéihoz, csakhogy ott minden kisebb kiadású. Mulatozási

kedvükei

ki

a

X falubeliek gyzik le s násmeg a szégyent nem akarva

természetesen

a

tánezban

rendkívül szereti a tánezot

Ilyenkell

a

hasonló a

elégilik

ki

hévvel,

leginkább. A

liatalság

ügyességgel

sok kecsességgel járja. Tánczuk a polka. Van egy

s

s

azt

melyet a polkából faragtak s lényegileg polka is. E táncznál a zene szerint négyet (magukat gyengén helyben tipegnek, azután polkával jobbra-balra hajtogatva,) sajátságos

tánczuk

is,

ugyanannyit tovább lejtenek s ismét megállanak, ismételve a tipe„nemzeti" tánczuk, azután a polkarészt. E két részbl áll az melyet azonban inkább curiosumból, semmint szenvedélybl járismerve tánczkedvünak. A csárdást csak hirbl ismerik, ami

gést,

—

azon körülményt, hogy keleti szomszédságukban magyarok szinte csudálatosnak tnik fel, már azért is, mert a laknak nagyobb terület Muraköz jó nagy részében a csárdás a ftáncz. Táncz közben a legények sajátságos kurjantásokat tesznek. A tánezosnt, mig a zene egyfolytában tart, nem teszik le s letenni ket

s

—

41

mely nem egyéb, mint

illetlenségnek tartják,

a

leány megszégye

nitése.

Ha tánczközben mégis idöl

\

i

í_í

kívánják hagyni, az esetben

olt

más

keresnek tánczosnojük számára. A tánczok közti szün-

tánczosl

poharazással

Téli

töltik.

idben gyéren

látogatják a korcsmái: csak akkor

mennek

- - kivált n

oda tömegesebben, ha „muzsika'" van, de ilyenkor is inkább a táncz kedvéért. Bori keveset fogyasztanak, fiatalok a korcsmárosok nem kis boszusá st bizonyos alkalmakkor gára -- egyesek még ennivalót is visznek magukkal, (húst, pogá-

—

hogy azért ne kelljen külön költekezniük; a maguk sütötte ételekbe bátrabban is haraphatnak s így a bor jobban csúszik. A vendek közt korcsmázás által kevés ember megy vagyonilag

csát,)

tönkre.

Ha otthonukban

keressük

tel

tulajdonképpeni társadami életüket,

tnek nem

ket

—

s

kutatjuk egymásközti

azt

különös figyelmet kel-

találjuk.

Hétköznapokon, még télen is, dologgal vannak elfoglalva, nincs elég szabad idejük a kölcsönös érintkezésre: legfölebb estelenkint. Ilyenkor a szomszédok egyes családtagjai átrándulnak meglehet - - pletykára, a fiata egymáshoz: az öregasszonyok lok dévajkodásra, vagy Ián egy kis nyilvános légyottra, melyen

—

csak a szemeknek

—

s

sziveknek szabad titkosan beszélniök. is rövidebb-hosz-

ünnepnapok délutánjain, a mikor

Vasár- s szabb ideig a család mindenegyes tagjának van szabad ideje: a ház eltti kapu, ajtó, hágcsó körül leiepednek le: vagy a rendesen gyepes, pázsitos udvarra heverésznek, a hová néha-néha a szomszédbei iek is átszállingóznak s morzsolják az idi, legtöbbször

élénk beszélgetés, tréfálkodás

A

zalai

vendeknél

s

nevetgélés között.

osztálykülönbség

nincs.

Vend inlelli jegyz s gazda-

genczia nincs; a müveit osztály (mely pap, tanító, lisztekbl áll,) magyar. A vendeknél csak annyiban

található

különbség, hogy egyik gazdagabb, a másik szegényebb. Különben

mind köznépszámba megy.

VALLÁSI ÉLET. Az alsóbb osztályoknál, kivállkép s

erkölcsi viszonyokon kívül a vallás

a köznépnél, a nemzetiségi is

jelents tényezként sze-

st mondhatjuk, hogy vallási külsségek érvényesülnek társadalmi életük majdnem minden mozzanatainál. Ha maguktartása, beszédmodoruk, érintkezési s társulási viszonyuk külsségeit teljesen elfogadhatnék a lelki élet tükrének: repel a társadalmi élet szokások jellemzéséhez;

ha

tetteik

is

igen sokszor

egészen

ellenkezjét

nem

mutatnák

annak, a mit a külsség máza vonzó alakban mutat: értheten tárulna elénk erkölcsük, tisztában lehetnénk jellemükkel.

Ámde

külsségek a legtöbb esetben nem nyújtanak kell támasztó pontot, azok tévedésbe ejtk. a

A

kultusz minduntalan való kifejezésre juttatása a

vallási

köznépnél többször

—

nem

sok helyen a

bens

—

csak puszta alakiság,

vallásos érzet sugal,

hanem

melyet

leg-

a megszokott-

mintegy ösztönszerleg. A vallásos külsségeknek való hódolás a köznépnél majdnem általános, mely nemzedékrlsajnos! a vallás nemzedékre száll még azoknál is, kikre nézve már nem tekintetik oly kincsnek, mint óhajtandó volna. De a nép vallásos nézete, vallásos kedélye, bármint van is

ság

tetet,

—

—

gyakran ellentétben a tényleges valóval, még a legtöbb helyen, mint kiemelked vonás szerepel erkölcsi életük s jellemük elbírálásához.

E szempontból

kisértem

meg én

sosságának küls nyilvánulásail

is

a zalai vendek vallás-

leírni.

A vendek a római kath. vallás hivei. Külsleg nagyon vallásosaknak látszanak, amit lépten-nyomon tapasztalhatni, akár családi, társadalmi életükben: akár mulatságaik s ünnepélyeik között.

A szokásos imádságok kis

iránt kiváló figyelmet tanúsítanak. Mihelyt

gyermekeik beszélni kezdenek, imádkozni tanítják ket. Még

43 mieltt

iskolába adják,

sajátíttatják velük a

—

tehetségükhöz miérten

felfogó

közimádságok

el

legtöbbjeit.

Reggeli felkelésnél az egész háznépnél az imádság az els;

imádkoznak (ha a férfiak (mint

törülközés

hallják) hajnali, továbbá déli

illik)

levett kalappal.

Imádkoznak

evés eltt (asztali áldás)

alatt,

s esti

s

harangszóra;

reggeli

evés után.

Ha

mosdás,

este gyer-

vagy lámpát gyújtanak, szintén hosszabb imát mondanak.

tyát

Tehát napjában eleget imádkoznak. ivó, mieltt borral telt poharát szájához vinné, el nem mumondani: Dicsértessék a Jézus Krisztus!" s ha ivott, a jelenlevk rámondják; „Adja Isten egészségére!" Ha valamelyik tüsszent: „Jézus segits"-et mond; mások pedig kívánják, hogy

Az

lasztja

,,

,,Adja Isten egészségére!" vagy

Ha egymás „Adjon

—

Isten segitse!"

lakásába mennek,

—

a nap szaka szerint

Isten jó reggelt, jó napot vagy jó estét!"

sék a Jézus Krisztus!" vele!"

,,

„Adjon Isten

jó

-

avagy Dicsértes-

köszönnek; eltávozáskor meg: „Isten szokás mondani. Az úton is köszöntik egymást. A alakban oly

éjszakát!"

egymással találkozásnál

fiatalabbak

—

—

korosabbaknak: „Dicsértessék a Jézus Krisztus!"

a

melyre, feleletül „Mindörökké, amen!"-t kapnak; a korosabbak, a

nap szaka

szerint „Jó reggelt, jó napot, jó estét! "-tel üdvözlik

egymást, az Isten nevét mindig beleszve.

Beszédjük

is

említésével van

nevével kivan

az Isten, Jézus, Mária

tele.

s

egyes szentek neveinek

Isten nevével óhajt, örül, búslakodik;

másnak

Korcsmában a legzajongóbb mulatozás közepett sem

meg annyira magáról, hogy midn harangoznak,

kezik

sos illendséggel

még

—

—

felejt-

szoká-

ne imádkozzék. Ilyenkor a zene elhallgat

a legkirugóbb mulató

tos arezot

Isten

rosszat és Isten nevével átkoz, kesereg stb.

is

magába

száll

egy pár perezre

s

s ájta-

csapva elimádkozza a magáét.

dalokban szegények, a korcsmában is éneknem egyszer egész odaadó szenteskedéssel, hogy elvégezve, ékes „világi" kurjantásokkal adják meg rá cseng poharazással egyetemben a kell nyomatékot. Miután a

lik

az egyházi

világi

énekeket,

—

—

Mezn, munkaközben keket.

is

kiválóan kedvelik az egyházi éne-

Kender-, lentörésnél a falu végére vagyis szélére épített

kenderszárogató kemenczék körül rendesen korán reggel

s

kés

.

44 este összejött

asszonyoknak

s

leányoknak

is

az egyházi énekek

munkájuk élénkítésére. Az egyházi ének iránti elszeretetüket nemcsak a világi da Lókban való szegénységük, hanem érzékenyked'ésre hajlandósá-

a

legszórakoztatóbb eszközük egyhangú

guk, kedélyük lágysága

is

fokozza.

megható alakban nyilvánulnak. korosabb cinberek,

midn

Pl.

vásárról,

E szembetn vonások néha nem egyszer láthatni, hogy

mezrl

haza hajlanak,

levett

kalappal énekelve ballagnak barmaik utSn. Egész vezeklés!

A búcsukal is szerelik látogatni. Távolabbi';! es híresebb búcsúkra tömegesen mennek (rendesen keresztiéi) valamelyik falubeli, jó hirben álló énekes vezérlete s eléneklése melleit. El-

mennek

a hires horvátországi Bisztriczére; a

számolt öregasszonyok némelyike (Stájerország)

leizarándokol

még

,,

földi életlel

már

Öreg-Mária- Czellbe"

leis

JELLEME

A NÉP

A vendek jellemzéséhez a következ vonásokat vélem kiemelendknek: A káromkodást lehetleg kerülik. Leggyakoribb káromkodásuk (ha az ugyan annak vehet) az „ördög" („vrag") említése, Istennel,

használják.

inkább mérges kifakadásaiknál Máriával sth. nagyon elvétve, rendkívüli

de ezt

is

alkalmakkor

szidal-

maznak. Gyilkosság, öngyilkosság igen ritkán

s

számbavehet

vere-

csak nagyobb mulatságok alkalmával lordul el közlük. Verekedési s kötekedési hajlam nincs a vend természetében; a hol

kedés

is

leheli, kerüli

Nem

is.

bosszúálló,

dolkodásánál

szent

ériekéhez

szívesség varral,

egy

ajánlatos;

nem

legyen

vagy

beszéd

arányitott is

lehel.

pár

szívesség

kis

békesség.

a

vele

pohár borral

szép

szó.

ahoz,

elég

Lekötelezni

egy

ideig

De mélyebb

a

pár

szi-

bizalomra

ingadozó, szava megtartásához sínes elég ereje

s

nem meg

tartása eltte közönséges valami.

Engedékeny, sai

Egy

engesztelhet.

is

meggyz

bizalmas,

hogy

fogva

könnyen

s

felejti

nem gylölköd avagy irigy. Könnyed gonmegbán tást, méltatlanságokat könnyen a

félénk;

könnyen kapaczitálható, gondolkodá-

meggyzdéséi sem nehéz

irányítani.

Lelkesedéshez, hevülés-

hez híg vére van.

Hiányzik nála a férfias becsérzet, önéivel, a férfias magatartás visszataszító dölyl'ü söl még a kell önállóság is. Büszke, pöffeszked, sem sajátja, nyillság A egyén a vendek közi es;ik elvélve található. inkább annak ellenkezje. Ellenségével is iparkodik látszólag jó

Az emberekhez, viszonyokhoz idomul, simul, A alkalmazkodik, különösen olt, hol némi haszon is kínálkozik. viszony!

folytatni.

világ folyása ellen kevés kifogása van;

nem

elégedetlenked.

46

A vend haszonvágyó, st kapzsi nép;

srn

igazolja vidékük

e kapzsiságát

némileg

lakottsága, hol a megélhetés, a „létért való

küzdés" mindinkább nehezebbé válik. Munkásság, takarékoskodás kell ahoz, hogy trheten élhessen; és a vendben ez nem hiányzik.

Épen

lakaiékosság túlzása

a

hogy az

A

,,

enyém

és

tied"

az,

mely oly irányt

közötti

vesz, illetve vett,

különbségre nincs

tekintettel.

túlságos haszonvágy e különben jóravaló és sok szép

donnal megáldott népnek gondolkodásmódját nyítja s

nagyon

tulaj-

lealacso-

megrontja. Megrontja önérzetét, becsületességét,

szóval

jellemét.

A vend nélkül,) még s

a lopást jó

sem

veti

ismerseitl

alkalmilag; rendszeresen

is

meg; szép

szerével, (de

engedelem

elvisz egyetmást, de csak kicsiben

nem zi. Nem

rabol; gyenge természete

van ahoz. Kérni, kunyerálni

nem

restéi.

Ha

fuvarba vagy napszámba

megy valamely úrhoz, idegenhez, könnyebb a lelkének, ha járandóságán felül még egy pár fülért kicsikarhat „dohány, szivar vagy gyufára való" czimen.

—

—

kedélyes, mint már itt-ott elzleg érintettem Különben másokkal szemben nyájas, beszédes és barátságos; s e természete bárkivel szemben nyilvánul, st nem egyszer majdnem tolakodássá fajul. Elzékeny; papja, tanítója s más uri emberek eltt - - tisztességtudóan - - már messzirl leemeli kalapját s köszönti ket; irántuk kiváló tiszteletet tanusit, velük, - - mint felsbbjeivel szemben általán -- illedelmes, st alázatos. Járandóságát, ha nem pénzbeli, meglehets pontossággal rójja le. víg lelkület;

Egymásnak máiegymásnemcsak messzirl nyújtják kezüket a kézszoritáshoz; de Sajátságos szokásuk

a

gyakori kézfogás.

intelligens embernek, st a szolgabirájuknak ha meg nem ugyancsak nagy úr elttük!) s ez ell akarják ket sérteni --a velük érintkez asszonyságok sem igen

hanem más

nak, is

—

(pedig

térhetnek

ki.

Tudni óhajt mindent s a pletykát kedveli. Egymással találmezn, akár a faluban el nem mulasztja megkér-

kozva, akár a dezni:

„Hová megy?" „Mit

A vend st

a szomszédos

idegenkedik tle; a mi

csinál?" stb.

magyar köznéppel nem rokonszenvez,

nem

csodálható, ha ismerjük a jellem-

47

béli

A magyarnak nyerseségsg naen nem imponálhat. A magyarl „rossznak"

különbséget.

nyíltsága neki

mondja unnak, bántó

kii

sértést vélt

rosszul akar jellemezni:

szintesége, tartja; azérl

„Te magyar!"

ezzel

s

mondani.

Eltekintve azon tulajdonoktói, melyek a zalamegyei vendekei

árnyoldalukról jellemzik, a köztük élkkel

megtudják magukat

szerettetni.

Küls

s

velük érintkezkkel

megjelenésük, magatartásuk

hátrányos tulajdonaikat, melyek különben sem oly szembeötlk, hogy elnyeikkel bizonyos mértékig ellensnlyozható nem volna. Alapjában jólelk, csendes, jámbor, munkás nép, melv rokonszenvei érdemel. elfeledtetik

Születés, keres: lel és körül való szokások.

Esküv

menyasszony a házba lép, anyja, egy gombolyag háziczérnát vesz kezébe. A pitvarnál a czérnát a menyasszony elé gördíti, a tojást meg a földre teszi. A menyasszony jobb lábával a tojásra lép s eltöri, hogy a mily könnyen s gyorsan eltörte azt, oly könnyen

esetleg

után, elbb, mint a

más asszony egy

tojást s

szüljön.

Mikor az asszony vajúdik, egy tesznek az asztalra. Az asztalnak

kis darai)

nem szabad

kenyerei és bort üresen állnia, ne-

hogy a születend gyermekhez a rosszaság hozzáférhessen. Vannak oly bábaasszonyok, kik e foglalkozásukban kuruzsláshoz fordulnak.

Pl.:

nagyfejszét

visznek

szegény lebetegült asszonynyal

ben

—

—

a

konyha

közepére

s

azt

bizonyos mondások kíséreté-

háromszor körüljáratják, hogy hamarabb szüljön.

Némely gyermeket,

midn

megszületik, vánkosba burkolva

azonnal az asztal alá tesznek, hogy kövér legyen. A gyermek keresztelése körül gyakorolt babonákról adataim nincsenek.

A

keresztelésre vivés a szokásos

módon

történik.

A

bába és a komaasszony, ha másfalubeliek, a korcsmába térnek a csecsemvel együtt. Ott esznek, isznak s néha bizony pityókásan térnek haza. A gyermekágyas aszszonynak a komaasszonya küld enni 8 10 napon át. Régebben paszitát rendesen tartottak. Ez már mindinkább keresztelés megtörténte után a

—

ritkul.

A

paszitán esznek, isznak, beszélgetnek.

3

48 Házassági

s

esküvi szokások.

—

—

kevés kivétellel a mint már emlitve volt szülk vagy rokonok óhaja, akarata szerint történik. E végboY néznek a legényhez vagyoni állás szerint ill nt s azt megkéretik. Az sem ritka, hogy a n, illetve leány adja valamelyik legénynek tudtára, miszerint férjül óhajtaná; de e szándékának közlését

A házasság

mellékuton

A

s

óvatosan

teszi.

leend násznagyok kérik meg, rendesen a legény Ha a leány szüleitl kedvez vagy határozott igenl

leányt a

kíséretében.

nyernek, mindjárt megbeszélik, mikor

választ

vagyis mikor

mennek

tér jegyesek

s

községbei iek, veszik a

a

paphoz

,,

kíséretük, (násznagy, nyoszolyóasszony,) ha

útközben valamelyik korcsmába

magukkal

esznek,

kalácsot,

vitt

A lakodalom megtartásának

ideig.

kézfogó,

a

lesz

szemre". A szemrl délfelé haza-

idejét

vigadnak egy

isznak, a

filiális

benéznek; el-

is

hirdetési

idtartam

—

határozzák meg. A harmadszori kihirdetés után néha 2 hétig késnek a lakodalommal, hogy ahoz kellleg elkészülhessenek. A vendégeket a vendéghívó (pozvacin) hívja össze. Ez kivá-

alatt

lóan érdekes alakja a vendségi lakodalmaknak, melylyel külön

is

érdemes foglalkozni.

vetdve

ismeretlen egyén

Ila

a

Vendségbe, találkoznék

ily

vendéghívóval, hamarjában aligha bírna mást gondolni, mint hogy az valami élelmes

yanke Európába áthozott menázseriá jából vagy

múzeumból megszökött

valamely ethnographiai ha a fehér arcz

e

pillanatnyi, kissé erltetett

szólna: aligha bátorsága

is

fel

nem mondana

sioux-indián;

fellevés ellen

s

nem

különös alakkal

e

szemben. Fantasztikus öltözetébl

s

furcsa magaviseletébl az ismeret-

a lakodalmaknak mintnemcsak a kijelölt vendéegy udvari bolondja; kinek „tisztéhez" len

nem

is

sejthetné,

gek meghívása,

hogy ez vendéghívó,

hanem

a

vallási

szertartások állal

majdnem

túl-

lakodalmi ünnepély bizonyos részleteiben egészen komorrá hangulat derültebbé tétele is tartozik. És ezt magaviseletével,

terhelt váll

pajkos humora

s

czélzalos élezei állal rendesen

el

is

éri.

Ez

által

a lakodalom két oly tipikus vonás ers kifejezésének enged tért, melyek ellentétük szembeötl voltánál fogva a vendégsereg hangu-

latai

is

az átmenet nélküli szélsségekbe sodorják.

A komoly

szer-

49 tartásossággal, vagyis a magasztossal szembon, jobban

vetlen melletti'

áll

:i

mondva: köz-

nevetséges; melyekel -- mint tudjuk

egyszer úgyis csak egy lépés választ

el

—

nem

egymástól.

III azonban a nevetségesség nem folyománya a magasztosnak s nem is paródiája, hanem egy oly exczentrikus hajlamú társa, mozgásaiban teljesen érintetlenül hagyja; s tápmely amazt lálkozási anyagát is „illetékes" helyekrl kapkodja, minden oly vonatkozás nélkül, mely amannak értékét közvetlen leszállítaná.

—

—

Vendéghívónak rendesen ügyes, tréfás, ns egyént szemelnek ki, lehetleg a helybeli rokonok közül, kinek hivatalos teendje a vendégeket kétszer meghívni s leleményes hóbortjaival, bohóczkodásával mulattatni. Eredeti viselete a következkbl áll: Fején van egy elhasznált, kopott kalapból átidomított czifra csákó, mely kividrl kivagdalt, színes papírossal van behúzva; erre különféle szinü, keskeny, egész a vállig lelóggó papír-pántlikát öltenek;

csomó

kakastollat illesztenek.

Mellét

— a deréktól egész

vállig

—

leiül

pedig egy

ezifra, alul rojtos,

kend

aggatják a lakodalmattartó által a násznép egyes fbb tagjai részére összevett, néha 10 15 darabszámot kitev piros fedi; erre

—

kendket, melyek miatt az

alsó

csak egyik sarkuknál fogva tzi illetve felfzéssel,

kend nem fel,

is

látható.

A kendket

nehogy gondos elrendezéssel,

költies lelógásukat veszélyeztesse.

Benne annyi darab kenyér, a hány E kenyérdarabkák számábizonyítgatnia, hogy csakugyan feljogosított vendéghívó.

Vállain tarisznya lógg.

házhoz val kell

kell

mennie, vendéghívás végett.

Hónaalja alatt vagy kezében hosszúnyelü fafejszét hord, botja, fegyvere. melynek fokára .sündisznóbrt szegez; ez az Közvetlen csizmái fölé, mindkét lábszárára (némelyik kezére is)

csengetyüket köt.

Szájában sípot

tart.

Sípja rövid borjuszarvból

áll,

mely a

belsejébe illesztett nád segítségével szól.

Ezzel a felszereléssel indul és

el

lárma, kurjongatás, ugrálás, síp

csengetyüszó mellett vendégeket hivni.

Nézje

meg

st

persze mindig akad, kivált a gyermekek körébl;

a falubeli ebek figyelmét

sem

kerüli ki; ezekkel mindjárt a baja

szokott gylni. Azért elveszi

ellenük, berzenkedik velük; kergeti

is

sünbrös fejszéjét s védekezik megtámadod vagy magát ker4

50

Vendéghívó (pöivaosin).

51

Másutt meg egy csoport gyermekei lényeget meg s kerget Néhol meg-megáll, egy nagyol kurjant, majd sípját fújva, hirtelen nekibogarasodik, eszeveszetten fut ...

getleli.

szét.

mindenkibe

s ha esak leheti, megtréfálja. Egyes helyeken, hol több nézje van, holmi alkalomszülte hóbortos dolgokat miivel. Pl. nekimegy a fáknak, némelyiket meg le akarja

Beleköt

vágni fejszéjével, mivégböl s

kezdi

vagdalni.

tetetett

komolysággal nekikészüldik

Egyideig vagdalja, azután

fel-felnéz

dl-e már? megint vagdalja, majd botjával mozgatja

—

esak

mint ha a

s

hogy

egyszer

dlne sebesen elfut meg a kapu felnyitásával veszdik, hogy

fa

Némely háznál

—

rá,

.

.

.

az

udvarba juthasson; midn pedig felnyitja, a kerítésen mászik keresztül. Sok helyen ijedezéseket mutat, ilyenkor aztán eszeveszetten fút, félénken hátratekintgetve.

Ha valakivel találkozik, kezet nyújt neki s ha az illet szintén nyújtja feléje az övét, kézszorítás helyett hirtelen a fafejsze tüskés nyomja kezébe. Borral is megkínálja s azután udvariasan búcsút vesz tle olyformán, hogy elfordul tle s úgy hajtogatja magát. részét

Az els ízben való vendéghivást (két ízben hiv) különös alakban végzi. Midn a házba, illetve szobába lép, tréfásan kérdezi, jól jött-e? Erre a háziaktól rendesen azt a feleletet nyeri, hogy aligha jött jól. Mire könyvébe néz, számlálgatni kezd; körülnéz, szemléli az egyes bútorok helyét s hol melyik bútor áll, rámondja, hogy az ö könyve is úgy mutatja; az ö könyve is azt „mondja", hogy a negyedik sarokban van a kályha, itt meg itt az asztal, lóeza

minden úgy van, az

könyvében is, tehát mégis ez azon ház, szándékozott jönni. Végül a gazda nevét is megmondja, mire már a házbeliek kénytelenek rámondani, hogy; „No, akkor stb.;

a hová

mégis

jól jött!"

Egy elhasznál adókönyvet vagy kalendáriumot visz magáelzmények után elvéve, megjegyzi, hogy ez az ö útlevele; s abból noha olynemü semmi sincs beleírva elmondja, hogy ki s mondókáját a következkben darálja le: l

val s a fentebbi

—

—

„N. N.-tl vagyok küldve, hogy magát és családját a jöv vasárnap délutánján tartandó lakodalomra meghívjam. Ne szabadkozzék! ... Lesz elég élelmünk. Már kilencz napja, hogy kilencz vénasszony egy czinegét kopaszt; a húsát megkapjátok. .

4*

52

hogy ha talán valaki berúgna és elmagát meg ne üsse. Kiment 20 vadász va-

Tollát a ház körül elszórják,

esnék, puhára essék, dászni.

rókát; a róka farkasra, a farkas szarvasra, a szarvas

Lttek

bárányra, a bárány pedig a tálba esett. Még három vadászt küldöltünk vadászni. Az egyik vak, a másik sánta, a harmadik semmit

sem lát. A vak az majd hordja Ezután

sánta meglógja, a ki pedig semmit sem

lövi, a

a

a vadat.

A Rába

meghívott

lát,

folyó elégeti, sült halunk tehát lesz.

házakai

sorban

elszámlálja

és

vég]

magával hordott tollal a család kerésztvonást kér; mivégbl mindegyik kötelezve tagjával megfogatja, hogy mindenegyes még pedig végrehajtás terhe melleit - - a venérezze magát dégségre való megjelenésre. A keresztvonás megadása után könyvét, a lúdtollal együtt egy székre leszi le s hitelesítés és megpecséa

lelés végett

háromszor

leül rá.

A

tollat

meg egy

kriminális helyre

dugja.

Végre elveszi csutoráját; kenyérdarabjait az asztalra rakja. Csákóját, sípját, fejszéjét leleszi. Borral a ház valamennyi tagját

mennyit kiisznak, annyit visszalöltenek s így a csutora mindig lelve marad. A gyermekek közt kenyeret oszt szét. megkínálja, kik

a

A házigazda

is

megkínálja a vendéghívót

hússal,

borral

s

más egyébbel. Evés után távozik, leikökre kötve az illetknek, hogy bizonyosan elmenjenek ám a lakodalomba, nehogy még többször is

kelljen ezt az utat megtennie!

A lakodalmi napon még egyszer meghívja ket. Ilyen hókusz-pókuszokat minden háznál ismétel, mi mészetesen

—

—

ter-

sok idbe kerül, különösen, ha számos házat

kell

meghívnia.

apró-csepr dolgok elvégzésére is vállalkozik; pl. feludvarol, mint kisegít a vendégeknek; az ajtó körül ácsorgó gyermekeknek ételmaradékot vet stb. Ez utóbbinál a gyermekekkel tréfás beszédbe elegyedik; megkérdi ket, honnan valók, kiknek a gyermekei. Rendesen azt felelik, aztán hogy a vendéghivóé. Ebbl s ilyféle apró feleletekbl farag

A vendégségben

vicczeket,

a mulatságon kívül

gyakran igen

találókat.

Általában a kínálkozó alkalmak jelölik ki a

kísérve,

mindig

biztosítja

tréfáit,

ötleteit,

kelt hányi-vetiséggel csakhogy számukra a kívánt hatást, ö

melyeket élénk gesztikuláczió és mosolyt

—

53

—

mulattassa közönségét

árnyalatát; noha ízetlen, bamba, pajkoskodó, télyt

arrogáló;

de különféle alakban nyilvánított magatartásából

ritkán hiányzik a

A

komikum minden máskor isméi tekin-

képviselni igyekszik b

humor.

jóizü

hol a körülmények úgy hozzák magukkal, az

színezéstl sem

ers fsze-

Néha-néha bizony a trágárságba csap ál, min azonban a lisztes vendégkoszom mii sem ütközik meg, azt tartván e drasztikus magyar közmondással: Úrtól, bolondtól mindent fel kell venni!" rezés-,

irtózik.

.,

Az esküvt leginkább vasárnapi napon tartják. Mieltt elina násznép fbbjeibl többen (a vlegényen kívül 2 násznagy, egy nyoszolyóasszony, nyoszolyóleány és egy vfély) a menyasszonyi házhoz mennek, ott megreggeliznek, azután feldulnának,

es kibokrétázva

néhol gyalog indulnak a templomba. A bántor-

nyai fárabeliek akármilyen rossz

id

s

út

van

is,

gyalog mennek:

úgy hozza azt magával a szokás. A más fárabeliek azonban, ha lehetsebbek, kocsin utaznak esküvre. A zenekíséret sohasem marad el. A menyasszony fehér vagy tarka ruhában, a két koszorusleány azonban mindig fehér ruhába öltözik. A koszorusleányok

12—13

évesek.

Esküv

után a vidékbei iek a korcsmába térnek, a hol esz-

nek, isznak, tánezolnak.

Néhol csak a faluvégéig kisérik a menetet, hazajövet

is

ott

várják ket.

A zenészek rázendítve valami indulófélét, a násznép eddigi komoly hangulata egyszerre vígabbnak ad helyet. Élénk kurjanugrándozások közt vonulnak a menyasszonyi már várják ket. Ugyanezen id alatt a vlegény részérl meghívóit vendégek meg a vlegény szüleinek házához mennek össze. tások, kiabálások,

házhoz, hol az összegylt vendégek

Lakodalmi szokások.

Esküvrl után 3

—4

való hazatérés után, mely a vidékbelieknél dél-

körül történik,

kezddik a lakodalom. A násznép letelemeg van a bevezetés. Ezután kis

pedik, a zenészek ráhúzzák s

—

54 vártalva ebédhez látnak. Egyes fogások között a vlegény nász nagya mond felköszöntöt, a mi rendesen rövid figyelmeztet, vallásos beszéd. Pl.:

„Ha kevesen vagyunk

is,

legyünk Isten eltt ked-

vesek." A belatinezi farában az ebéd ételei között

Ezt kettévágják

boazmán

is

sze-

a vendé-

Búzalisztbl gek között elosztják. Ugyanekkor tálban vizet hoznak be. Erre a vlegény násznagya ezt mondja: ,,Ez Jordánnak tiszta vize, melykészített torta.

repel.

s

felét

ben Szent János Krisztust megkeresztelte. Ha közületek valaki ma még nem mosdott, mosdózzék most!" s befecskendezi a vendégeket. Az ebéd elvégeztével lánezra kerekednek s az egész délutáni

idt

azzal töltik.

Lakodalmaikban egészen

vallási szertartások

A fbb

melyeket szigorúan megtartanak,

honosodtak meg,

szertartások ünnepélyes

násznagyok tisztéhez tartozik; ezek közül egyiket küls-, a másikat bels-násznagynak nevezik. Mintegy két órával a vacsora eltt a szobában lev (bels-)

keresztülvitele a

násznagy a vendégeket csendre inti; mig a másik, kivül lev (küls-) násznagy, értve a csendreintés jelentését, mint a házaspár képviselje, koezogtatással az ajtón a következ szavakkal lép a szobába:

„Dicsértessék a Jézus Krisztus! Békesség legyen köztetek!"

Bels-násznagy: „Micsoda békességet hoztatok?" Küls-násznagy: „Mi olyan békességet hoztunk, mint Krisztus az apostolainak.

Erre a bels-násznagy szólt

Jézus tanítványaihoz,

felszólítja

midn

A küls násznagy azután mondja

el

Midn

könyv

a

t, hogy mondja

el,

mit

békességet hozott?

fehérvasárnapi

evangéliumot

nélkül, szórói-szóra.

az evangéliumot

beszél oly megjegyzéssel,

elmondta, utána a bels-násznagy

hogy „igen szép szavakat hozott";

az-

után tovább kérdi t:

„Micsoda vallásúak vagytok?" Külsnásznagy: „Római katholikusok." Bels-násznagy: „Mi is róm. katholikusok vagyunk; de hál mondja meg, mirl is ismerjük meg a róm. kath. hitet?" Küls-násznagy: „A szent-keresztrl" i keresztet vet magára. a

A bels-násznagy még különféle apró, fogós kérdéseket intéz küls-násznagyhoz, melyekel mind hosszú lenne reprodukálni

,

35

kérdeié*

(a

*

különfélék

Jártassági

valók

mim azl

befejezései

sorozatának

„Hányan vannak?"

líz

„Ai asszonyok

feleli:

számlálunk)

Is

szellemessége iseiint)

azon

kérdések

ti,

Kérdése] '•

i

utóbbin i gyermekeken

klvtil

(kikel

nem

ötezerén,"

férfiak

mi,

él

„Msly országból küls-násznagy tréfa

síiki

Bels-násznagy: „HJal nekünk annyi hslyünk nincsen, hegy ötezerén

hanem hi

elférnének,

korcsmába,

talán

nünk agy

i

mégis

ai

jnl

asztalra,

alatt

Is

elvezettetjük

magukat

i

van elég helyi"

éti

Küls=násznagy: =

tetszik

hely?"

pénzünk nincsen; tréfásan folytatja:) mi »ajd rrtfek

messzirl Jövünk,

„Ml

(s

síékrt, Agyra;

maguk meg

ai

asztal,

szék

s

elférnek,"

t§ls=násznagy: „Jói van! látjuk, hegy ersen ragaszkodott van nak henénk, tehál mi magukal nem küldjük §1, hanem (Ikkor szomjasak." hogy Intjük, mert B **ék, üljenek lel igyanak, == leül.) mindegyik közelebb vonulva az asztalhoz \ bels násznagy tovább kérdezi „Voltaké mi széni misén?"

Küls-násznagy: „Igenis, voltunk!" §§l§=násznagy: „Iltudnák=e mondani, mleseda széni evanazon vasárnap, melyen vagy mely körül [T, gélium tartatot! mi '

n

lakodalom

niffl s

I.

tartatik.)

Küls-násznagy: „lgy=két szól elmondhatunk, de a többit kezdi tudom!" (írre az Uleta i vasárnapi evangéliuméi

rendesen

szrl-szra

el is

,

,

el

mondja,)

történétbl Intéz löbb kér von vége-hossza dést M küls=násfnagyhoz, melynek gyakran alig kérdeisködésnek vége van, a nász- % s a== a éráig is eltart, Mikor i s leülnek: egymással nagyok kezel szorítanak köszönt tfgmsokára aztán az egyik vfély egy gyermekkel i vlegényre ezéi szobába, kinek a fején üres kosár van s a bels-násznagy

még

a

bibliai

—

lezvi = kérdb

„Ez az

igazi,

a kit várnak?"

„Ez nem az igazi; ez az. ennek adjatok a ki kosarai hozott", (tehál nem az, kit ök várnak); menjen!" bort; „hadd pohár egy darab kenyeret s egy

A bels=násznagy

tréfásan ráfeleli!

56

Azután a vfély a nyoszolyóleányt kérdést ismétli; mire a násznagy

„Nem

hanem

ez az igazi,

be és az elbbi

vezeti

feleli:

maradjon

azért ez csak

itt;

ezután

még

másokat várunk!"

Harmadszor a vfély az

ket

a szobába, ezúttal

is

új

házaspárért

az elbbi

megy

alkalmakkor

s

bevezetve

tett

kérdést

leszi fel.

A násznagyok most azt felelik: „Ezek azok! ezeket vártuk már 20 nap óta (itt annyi napot emlit, a hány nap eltelik a kézfogás és lakodalom között) eddig mindig ezekért fáradtunk!"

Erre a küls-násznagy megfogja a vlegény kezét, a vlegény s a fasztal

a menyasszonyét, a menyasszony a nyoszolyóleányét

köré vezeti ket, kik jeladásra egyszerre leülnek.

A

többi vendégek szintén helyet foglalnak, mert ezután

a vacsora feltálalása következik.

A lakodalomnak

—

már

—

kétségkülönösen az idegen eltt kívül a szertartásai legérdekesebbek, melyekbe, a hol lehet, az illet szereplk szívesen becsempésznek valami ártatlan vicczet.

Náluk

násznagyoknak pontról-pontra kell tudmegbotránkoznak; násznagyul csak oly egyéneket hínak, kik mindezekben tele szertartásokat a

niok, ellenkez esetben a jelenlev vendégek azért

jesen jártasak.

A

szobából, hol a lakodalom tartatik, ilyenkor a bútorokat

körül hosszú asztalokat tesznek vagy szegeznek

kihordják; a

fal

melléjük

két oldalt

tenek.

—

A szoba

falaira

-

meg

ugyanoly hosszúságú lóczákat

illesz-

különféle szinü papírból czifrára ki-

vagdalt képeket aggatnak. Különben a szobát

nem

díszítik.

Az asztalnál az els helyet a küls-násznagy foglalja el; mellette jobbról-balról a násznép, azután a vendégek hosszú sora s legvégén a zenészek. A bels-násznagy belül ül.

Az

asztalt vászonteritvel

vonják

be,

úgy rakják fel rá a szük(már eleve) a megfelel

s a boros üvegeket mennyiségben. A bor vacsora eltt is

izlik.

A lakodalmi ünnep fénypontja

este,

séges eszközöket

is

vacsora közben

van,

azért ez alkalomra szokás hagyni az étel legjavát. Vacsorára sokféle ételt készítenek.

tással),

Levest 4

—5

félét;

van azonkívül hús (márs gibanicza. Legvégül

sültkáposzta (sonkával), pecsenye

57 adják

fel

tésztanemüeket, süteményeket: A kalácsokat az asztal

a

közepére halmozzák

s

ki-ki

vág bellük tetszés szerint.

Vacsora után tánczolnak, mulatnak, néha egész hajnalig is. Vacsora után a menyasszony a vendégeket sorra csókolja s ennek tejében minden vendégtl egy-két hatost kap.

A lakodalomban fel,

ha

a csendre és rendre a násznagyok ügyelnek

erélyes felszólalások

kell,

s

figyelmeztetések alakjában.

Az ételeket a vfélyek hordják fel, rendesen rövid köszöntk kíséretében. A vendégek mnlattatásáról a zenészeken kivül a vendéghívó (pozvacsin) gondoskodik hóbortos magaviseletével. A mulatság további részei s alakja és lefolyása nem sokban különbözik a korcsmai mulatságokétól, csakhogy sokkal tisztesebi) jelleggel. Lakodalom alkalmával vagy multával a menyasszony haját rövidre vágják s mint asszonynak úgy szokás hordani.

A násznagyok egyikének tisztéhez tartozik még: az új házaspárnak tanácsot adni; és ezt gyakran igen szép, betanult beszéd kíséretében adják el, egész szónoki hévvel, úgy, hogy a házaspárokon kivül, (kiknek a tanács szól,) még a vendégeket is megmegríkatja. Beszédjének vége felé az új házaspár nevében az öröm-

szülknek megköszöni vedésüket

stb.,

felnevelésüket, jótetteiket, értük való szen-

a rokonoknak, keresztszülknek

s

szomszédoknak

is megható búcsút vesz. Mindezeket egyszeren, de oly szivrehatóan tudja elmondani, hogy még a keményebb szivüek is elérzékenyülnek.

a megjelenését. Barátaitól

A rokonokból

a meghaltakat szintén felemlíti, hogy az új mieltt lefeküdnék imádkozzék a meghaltak üda maguk jólétéért. Inti ket, hogy úgy viseljék magukat,

házaspár véért

s

—

—

—

mint Ábrahám Sárával. Aludni éjfél után 2 3 óra felé mennek. Reggel az új házaspár, továbbá egy nyoszolyóasszony s egy vfély (négyen) misére mennek; ha fiókközségbeliek, csak délfelé mennek haza, a mikor is az elz napi vendégek már együtt vannak. Ez alkalommal (második) a vendégek, ház szerint hoznak:

—

4 kalácsot

(a

—

háziasszony-, szakácsné-, vendéghívó- és zenészek-

nek egyet-egyet)

s

túrót,

is

tojást stb.

egy eleven tyúkot; némelyek pálinkát, visznek

—

tejfelt,

segítségül.

Harmadik nap is összejönnek még s néha egész másnapig mulatnak. Mind a vlegény, mind a menyasszony részérl meghitt vendégek külön-külön mulatnak az illetk szüleinek házánál.

51 Tcmetc*, halotti hír

A temetési szokások közül a babonás rés/eket jegyeztem másvidéki temetési szokásoktól,

fel,

a többi alig különbözik h

gazda vagy gazdaasszony meghal, midn a szobából kiviszik, a házbeliek közül egy kiszalad s az istállóból a marháterményt megkeveri, kat kiereszti, a kamrában a magnak \

Ha

a

;i

1

«

hogy a marhák egészségesek maradjanak, hasznos legyen.

A

más község halárán

halottnak

>

a

termés

meg bö

s

való átszállítása, az illet

annyira hiszik, hogy más községben jégverést néha csak csendrök segítségével lehet a halottat átszállítani, Temetéskor a szül ne nézzen a sirba, meri elhalt gyermekét az els gyermeke is követi, A ki temetés után a halottas kocsira vagy szekérre ül, az a fog

kiséret

okozni.

Kzl

közül legelször hal meg,

Midn

emberek visszatérnek ahoz a házhoz, hol a halóit volt, az otthon maradt házbeliek ki= lássák elször, nehogy ennek eb síelnek, hogy a hazajövökel mulasztásával majd a halottól (éljenek: Egy edényben vizet is hoznak ki, fehér lörülöruhával, hogy abban, illetve azzal a négy a halottat

már

eltemették

i

az

k

halottviv és sírásó kezeiket megmoshassák, megtörölhessék, Ke= zeík megtörlése után a ruhát a slráse a ház tetejére dobja,

A

kocsit,

melyen az elhunytat

ház udvarába húzzák Vissza

napig otthagyják

s

s

ott

haza — lopva =

a

temetbe

viszik, a halottas^

egyik kerekét levéve, éjjel viszik,

három

Bizonyosan

azért.

hogy a halott haza ne járjon

Ha

temetés alkalmával

sss id

van, hiedelmük szerint, a

halottnak a lelke üdvözül,

jönnek össze, A halottas szobába belép letérdel és imádkozik, imája elvégzése után rendesen megnézi a ravatalon fekv halottat, Azután p^dig a öbbíekhez szegdve, szó-

A

halotti torra este

rakozás után néz,

A

halotti torba

menk nem

annyira a halott iránt való kegye

leibl, mint inkább a mulatozás, ivás kedvéért jönnek össze. Néhol ugyancsak kijut az ivásból, egész a becsípésig, A gaz=

dagabb házaknál

még

pálinkát

is

Ily

alkalmakkor

2=3

akó bor

elfogy, Éjfél után

kapnak egy=egy kukoriezapogáesával.

59

Az összegyltek, midim mar számosan vannak, hogy az

könnyebben múljék, csoportokra oszolva,

Id

a férfiak pipás//) mellett,

kártyáznak, koczkást játszanak, a fiatalabb

nem még

a vinyározásl,

hangos nevetgélést is megengedi magának, Szórakozásukat éjfélig a— 4-szer megszakítják, hogy imádkozzanak. Imára a legtekinté* lyesebb egyén szólítja is

fel

ket

i

a

meddig o imádkozik,

halkan Imádkoznak, Mveltebb embert megdöbbenteni

is elkeserítene

többlek

a

azon maga-

viseletnek látása, mit az Ilyen halotti toros népek még a Legtlszte* sebb háznál s legtiszteletreméltóbb emlék halottnál is tumisilanak,

Szomorú arezok

helyett

kajánul

vigyorgó,

tisztes

viselet

helyet

néha egész utezai magatartást tapasztalni, Hogy mindezeket még fokozza, azt szükségtelen mondani,

a bor

Jóérzés, intelligens egyén mindebben a halott iránt való keazon gyelet s tisztelet megsértését látja; tényleg az is, de menthet

körülménynél fogva, hogy

e

szokás

= fájdalom! =

igen sok

úgy van, legalább lényegileg. Rendesen éjfélig vannak együtt; a rokonok egész

helyen

is

:i— 4 óra ház,

más

mig

felé

már

ismét szállingóznak egyesek vissza,

a halottat

el

nem

temetik, soha sincs

néz

éjjel.

A

Heggel

halottas*

nélkül,

NÉPIES HIEDELMEIK ALAKJAI.

tásért

A lidérczfények bolygó mérnökök lelkei, kik hamis földoszörökös vándorlásra vannak kárhoztatva. Az ádventi lidérczfényt „Brezglavczi" (fejnélküli) néven isme-

Ebben

rik.

remeg

a keresztség nélkül elhalt és holtan született kisdedek

lelkeit vélik látni.

A dögvészt vénasszony képében

testesitik

meg, a

ki

nd varrói-

udvarra járván, az állatokat megöli. Ez a Kuija.

A kísértetekben és hazajárófelkekben hisznek. Ezirányu hiedelmeik a szomszéd göcseji s muraközi népével teljesen egyeznek. Hiedelmüknek legérdekesebb alakjai a divjedekle, magyarul: imdleányok. Mondhatni, hogy már csak voltak. Ezek a csábítóan szép leányok különösen

fiatal

szántó legényekre vadásztak.

Midn

a szántó munkáját elvégezte a vadleányok jó ebéddel, vagy uzsonnával várták. Noha senkit sem látott maga körül, mégis, mikor

étkezéshez fogott, a vadleányok egyszerre körülfogták és addig ölelgették, csiklandozták, mig csak élet volt benne. A vadleányok ellen ostort használtak védelmi eszközül, régi

idben

ismeretlen

volt.

mely vélekedésük

szerint

Mióta az ostor használatban van, azóta

a vadleányok eltntek.

Babonás szokások. A elzárt is

zalai terület

fentartotta

Vendség, fekvési s

így

helyzeténél

babonás hiedelmük

magát, kivált azon

s

fogva,

naiv

meglehetsen

hiszékenységük

községekben, melyek félrees

fekvésüek.

Babonás szokásaik, természetesen, régikeletüek; némelyiknek már czéljával sincsenek tisztában. A legtöbbnek czélja: betegségeket gyógyítani, veszedelemtl megóvni, szerencsét hozni vagy

61

biztosítani, az

leikok) távoltartani, a halottak

ördögökéi (gonosz

(lelkek) hazajárását meggátolni.

Az ördögöktl

különösen tartanak. E szokások gyakorlását,

természetesen,

értik legjobban;

már

el,

az

öregasszonyok

némelyek bátran kuruzsló számba jöhetnek, kik

babona magasabb nemeit

;i

árulják

hazajáró lelkektl

s

is

értik;

nem

de ebeli titkaikat

mert keresetforrásukat képezik.

Babonás szokásokból a többeket felsoroljuk. Elször idrendben, az év egyes napjaihoz kötött szokásokat soroljuk lel, kezdve a karácsonyi ünnepkörhöz fzdknél. Luczanap eltt egy jelképezett Lncza jár kísérjével. Az illet s kísérje ni személy. Mind a kelten fehér lepödbe burkolod znak,, fejüket elkendzik s rá tollcsomóból készített szarvakat helyeznek. Azután a Lucza kezébe tányért vesz, melyre villát s disznószemeket rak és útnak indul kísérjével.

egyes

Befordul

házakhoz s a szobákba ezen szavakkal toppan be: „Boga moli! Boga moli!" (Imádkozzál!) Erre a szobában lev gyermekek letérdelve hangosan imádkoznak. A daczoskodó gyermeket a Lucza azzal ijesztgeti, hogy ollóval kiszúrja a szemeit. Luczanapján, napfelkelte eltt, kenyérlisztbl nagyobb pogácsákat sütnek, azokat aznap a háziállatokkal etetik meg. Némely helyen az asztalfiókba is tesznek el ilyen luezanapi pogácsát, azon

hogy alkalomadtán porrá zúzva, valamelyik megbetegedett háziállatnak adják. Különösen akkor használják, ha az állatnak a szájából hab j, vagyis azt hiszik, hogy az az állat veszett. Luczanapján nem szabad varrni, kenyeret sütni, fonni és mosni. Az asszonyoknak a szomszédba tilos járni. Különösen a vénasszonyoknak tilos. Gyakran megesik egy-egy anyókával, hogy bottal kergetik ki az udvarból. Különben azzal ijesztik, hogy fejét czélból,

a sajtár alá teszik. Férfi és

nem

nak

s

is

csak azon esetben mehet

sipka van.

Ha

e tilalmakat

más házához, ha

fején kalap

megszegik, a tyúkok

nem

toj-

a disznók rosszul esznek.

Luczanapján sarlót tesznek az istálló és disznóólak azért, hogy a boszorkányok az ólba ne mehessenek be s hák, disznók étvágyát

A

ki

el

ajtaiba,

a

mar-

ne vigyék.

luczanapjától karácsonybjt napjának déli 12 órájáig

terjed idközben magának fatalpakat

készített,

azután ugyan-

62 ezen idközben egy korbácson mindennap keveset dolgozott s a talpakat karácsony éjjelén az éjféli misére csizmájára felköti, a korbácsot pedig zsebébe

teszi, a

falubeli

boszorkányokat az

éjféli

misén mind megismeri, mert azok háttal az oltárnak s arczczal visszafelé vannak fordítva. A boszorkányok az ilyen fatalpas egyént megismerik;

meg

is

támadnák, de félnek a korbácstól. az asszonyoknak a szomszédba járni.

Krtrrtcsonybfijtjén tilos

az asztal alá ekevasat, tököt és zabszalmát helyeznek, melyek vízkeresztig ott maradnak. Másntt e napon ebéd eltt a

E napon

szobába hordanak, részint az asztalra, részint az asztal alá lószerszámot, ostort, egy csomó szénát; ekét, fejszét s több apróbb gazdasági eszközt; továbbá egy fazékba összeraknak mindenféle (általuk termelt) terményszemeket s azokat kaszak- s pénzzel együtt a teritövei fedett asztalra helyezik

el.

A mik

az asztalra

hordatnak össze, azokat másnap eltávolítják; az asztal alatt lev tárgyakat azonban egész háromkirályoknapjáig hagyják a szobában. Ily eljárás ntán ersen hiszik, hogy „jobb" termésük lesz s

mások rosszakarata sem

árthat nekik.

Karácsonybjtjén a túrós és répás lepényfélékbl az összes háziállatok is kapnak. A házigazda, midn ebédelnek, vánkoson ül, hogy marhái jobban hízzanak. Arra nagyon ügyelnek, hogy ebéd közben = e napon -- senki se érje ket evésnél, mert ez szerencsétlenséget jelent.

Az

asztal

mellett

hzdó

padra eserépfazékat helyeznek

s

abba korpát szórnak. Egész vizkeresztnapjáig az asztalnál elköltött minden ételbl az els kanál a fazékba megy. Vízkereszt eltti napon aztán, mihelyt a szenteltvizet meghozzák, abból egy keveset a fazékba öntenek, még lisztet szórnak hozzá s ezt összegyúrva, belle pogácsái sütnek. E pogácsából vízkereszt napján az összes állatok kapnak.

Karácsony nap eltti este sok helyütt szalmát szórnak el a szobában, hogy a gyermekek azon feküdjenek, emlékezetéül annak, hogy a kis Jézuska is szalmán feküdt. A felntt fiatalok a karácsonybjti ebéd ntán kifutnak az udvarba, egy csomó vágott fát felnyalábolnak s azt a konyhába viszik. Ha páros számmal találta el, a következ évben férjhez megy vagy megnsül az illet. E napon a méheket megzavarják azzal,

hogy bizonyos mennyiség mézet kivesznek a kasból,

63

Karácsonybjtjén

a háziasszony lopva Igyekezik n

szomszéd

j

udvaráról forgácsot hozni, azt a tyúkólra szórja, hogy tyúkjai eaente, tojók legyenek, Persze, a szomszédéi, honnan a forgácsot rossz tojók

maradnak

t»

következ évben.

A falon függ képek mellé és as asztal mellett lév sarkok kiczl falaira fenyágakat szegeznek s azokat izlnes papírral stb, ezomázzák, Ez a betlehemi kisded emlékének szól. Varsóra után sgy vöröshagymái kettévágnak azt vigyázva szétszedik, A 12 hónapnak megfelel 12 hagymaszeletet sorba rakják s a/okra sót hintenek, A melyik szeleten a só „vizes" lösz. néhol as annak megfelel hónap ess, havas Lesz, Ezután kezddik mely a szentiváníi/ általános mosakodás és pétiig olyan vizben, tznél pörkölt és a nagyasszonynapján templomba vitt kifzve. különböz virágokban van - § napon visznek maglikkal, hahót Az éjféli misére sokan tökmagot és hogy ezekhöl jó termésük legyen. Éjféli misérl hazafelé futva napi

éjjeli

járnak.

A

—

kezö nyáron

Az

falujába vagy otthonába legelször

ki a

a

elöl fog

általános,

hit

megszólalnak

járni

hogy karácsony

egymással heszélgetnek.

s

ér,

az a kövei

az aratásban, éjjelén

a

háziállatok

Fleg panaszaikkal

alt-

nak ilyenkor el. Ests az istállókat becsukják, elébük fogaikkal horonákal támasztanak, hogy a hoszorkányok az

kiíelé fordított

állatokhoz ne férkzhessenek. A mely utczábán éjfél után a kutyák ugatnak, abból az nt-

következ évre menyasszony kerül ki. SMntistvúfmap reggel a mosdótál visébe piros almái lesznek arezukat dörzsölik, hogy s ágy mosdanak abból. Az almákkal fával a arezuk piros szint nyerjen. A gyermekek néhány darab

CZáhÓl

a

szomszédba futnak,

olt a fái a

szoba földjére

teszik, reá térdelnek

nam daj telko és kalapjukat lengetve gyorsan mondogatják: „Bog mojoj glavi! na laszi pisesanezov, (jecsekov, puiezekov stb.) kelko hajszál (Adjon Isten annyi csirkét, (borjút, malaezot stb.) a hány És még több ily kívánságot hadarnak el gyorsan, kapnak. A fát a szo= a minek fejéhen pogársát, gyümölcsöt stb, ismét megrakódnak udvarban háhan hagyják, elfutnak s kint az házaknál. s azzal folytatják köszöntésüket a többi

van a fejemen!

I

Ssmtjánosnapjún a gyermekek fzfavesszbl font Jtorbácsesat

járnak korbácsolni.

(Aprószenteknapja

helyett.)

A

iegöre-

64 gebbik egyénen kezdik, a következ mondókával: „Friss legyen,

ne pereljen!" A fiataloknál:

„Friss

légy,

egészséges

légy,

szót

gyümölcsfákat s méhkasokat is megkorbácsoltatják, hogy jó termést hozzanak, szaporodjanak. A korbácsolásért pénzt, tésztát vagy gyümölcsöt kapnak. fogadj!"

Még

a

Szilveszternapján este végigjárja

Felnttek

s

jobbmódu házakat

a

rezesbanda újévet.

gyermekeik, vegyest éjfélig csoportosan járnak a házak

ablakai eltt

s

egyházi énekekkel üdvözlik a háznépet, melynek

fejében knkoricza-

—

a

néhány hatosért zeneszóban kivannak boldog

s

s

hajdinamáiét kapnak.

Vízkereszt nap elestéjén ismét járnak az

éjjeli

énekesek, de

háromkirályokról énekelnek.

Újévtl kezdve gyertyaszentelig párosával (némelyek harmonika, szó mellett) falnról-falnra járnak énekelni. Ezek máilegények vagy nagyobb fink. Fclbokrétázva, kosárral kezükben vándorolnak. Mária-énekekkel állnak el. Húst, szalonnát, tojást

kapnak.

Farsang utolsó három napján erre is víg élet van. Különféle jelmezben járnak az összeverdött csapatok. Némelyik csoportban látni 5—6 eke elé fogott álarczost, mellettük az ostoros béressel, hátuk mögött a szánlóval, ki az ekeszarvát tartja. Mindegyik (férfiak) fehér szoknyába és kifelé forditott bundába öltöznek. Fejükön kenderbl hosszú hajjal s papirsüveggel. Havat szántanak.

Húshagyókedden farsangi zsirt készitenek. Ez abból áll, hogy az aznap fzött húsnak zsiradékába jegenyefarügyeket tesznek s ezeket kisütik. A zsirt leszrik és fleg a háziállatok emlin mutatkozó daganatok ellen használják gyógyszerül. E zsirral kenik be az eketaliga tengelyét akkor, tani

mennek. Ez után a szántást

midn

tavaszszal legelször szán-

b termés

kiséri.

Húshagyókedden szokás a lovakat, különösen a vemhes kanczákat jártatni. Elmennek a szomszédos falvakba is. Ezt a szokást azért gyakorolják, hogy a kanczák vemhesek legyenek. Zöldfarsangnapján, csütörtökön szokásos a csontolás. Ez áll, hogy a rnegmaradt csontokat ebéd után (minden házasulandóra egyet számítva) a padlón körbe rakják, azután behívják

abból

a kutyái és a kinek a csontját elször bekapja, az férjhez a

következ évben.

nsül vagy megy

65 Gergely napján

parasztméhészek

a

kirepülésre késztetik

;i

méheikel

tisztogatják

s

méheket.

Virágvasárnapján a templomban megszenteli cziczamacza-, boróka- és virágzó somvesszkel csomókba k<">t k s templomból i

;i

háztetre dobják. Késbb egyrészél méhesbe helyezik, hogy azok minél jobban szaporodjanak, más része pedig a háztetn marad s nagy égiháboruk, zivatarok alkalmával, néhány szálai levéve, azokkal a szobái füstölik, hogy hazaérkezésükkor

való

;i

:i

:i

házal villámcsapástól megóvják.

Nagyszombaton

és

szentivánnapján

éjjel

tüzeket raknak. Sze

rintük Szcnl Iván csontjai elégetésének emlékére szól

hogy

ez tévedés.

általánosan

tudott

tüzeknél (mint féle

már

dolgokkal

itt

ez.

Tudjuk,

nincs terünk szólni, mert hisz

kellene

foglalkoznunk.

Ezen

éjjeli

a karácsonyi szokásoknál emiitettük,) külön-

még vadkomlóból kötederekukra kölik, hogy a deréks megpörkölve egész éven ál mentek legyenek.

virágokat pörkölnek. Szentivánnapján

fonnak

let

Errl azonban

fájástól

azt

Szentdyönjyndjíjún zöld fagalyakat tzdelnek az ablakokba és

kapukba, lenföldre a rosszak távoltartása czéljából. A búza-

földre cziczamaczát visznek.

Tavaszszal, mieltt az

els szekér trágyát kivinnék

elbb tarisznyában visznek oda egész trágyázásnak semmi hasznát sem

földre,

trágyát,

az

látni.

ják,

mert

a szántó-

különben

Andrásnapján éjjel a férjhezmenni vágyó leányok megálmodnapig böjbogy ki lesz a férjük, ha e napol megelzleg :\

tölnek és

mindennap egy biizaszemel

lenyelnek.

Pünkösd szombatján éjjel a pásztorok nem alusznak, hanem legeln a tz melleit virasztanak. Hajnalfelé hazasietnek és barmaikat nagyon korán a legelre hajtják. Azl, a ki pünkösnapján a

legkésbben

hajtott

ki,

egész éven át

„szopi-lopinak" csúfolják.

X(i(/yasszonynap reggel, napfelkelte

hány

eltt

fejes

knkoriczát

van a családnak, annyi részre osztják szél. hogy hideglelés ne érje ket. A bánlornyai fára némely községében (fleg Kis- és Nagypalinán) kendert, lent nagyasszonynap eltt nem bnek, hogy Mária a szerencsétlen tüzesetektl óvja meg ket. Ha ezen nap elölt

sütnek

s

a

tagja

törnének, lenük elégne. 5

66 Kiválóbb szentek neveit visel napokon szek s

;«

lent,

(melyeket

a

lelké-

templomban figyelmükbe ajánlanak) sem törnek kendert mást azonban dolgoznak. elöli való napon a vend gyermek is várja a MiEgy legény Széni Miklósnak öltözik. Kél fehér alsószöknyál

Szentmiklósnap kulási.

magára. Az egyiket

karingként

leslének

a derekán köli meg, a másikai meg papi fels részére húzza. Fejére pedig kemény

papirosból

készitett

püspöksüveget

öl!

lesz.

Haja, szakála,

bajusza

kenderbl van. Kezébe kukoriczaszárból készitett keresztel vesz. Ila kísérje van, azok is ilyen ruhába öltöznek, püspöksüveg nélkül. E helyett azonban a „poczin" nevezet fejkött húzzák fejükre s lánczot, botol vesznek kezükbe. Esle aztán megkezdik krútjukat a faluban. A Mikulás esak egy kísérvel lép a szobába, a többiek künn lánczot zörgetnek. A Mikulás a szobában a gyermekekhez fordul s ezt mondja nekik: „Imádkozzál, imádkozzál!" A gyerekek térdre esve imádkoznak. Iía valamelyik gyerek ezt nem leszi, lánezezal való megkötéssel és elkíséréssel ijeszlik. Az imádkozó gyermekek megjutalmazására aszalt gyümölcsöt, diót, fehér répakoczkákat oszt

szét.

Emberi betegségek

Ha valaki orvosságot nem lesz hatása.

mert

A

megigézést a

kap,

vendek

gyógyításai.

nzl

megköszönni nem

szabad,

mosdóvízzel gyógyítják. Mihelyt

is

gyermekeiknél, de különösen csecsemiknél baj mutatkozik: azonnal

mosdóvizet csináló asszonyhoz futnak.

a

háziállataiknál

is

ez a rögtöni

s

Hiedelmük

szerint

gyökeres gyógyítás legbiztosabb

módja.

A ráolvasás is megvan. Gyomormódhoz.

s

idegbajoknál fordulnak e

gyógyitási

A

rá.

kinek a lába kificzamodik, czérnát vagy madzagot köt A ezérnán vagy madzagon kilenez gombnak kell lenni. (A

gombokat „hozzáért" embernek kell kötnie.) Csak kevesen tudnak olyan gombokat kötni. Azt hiszik, hogy így elbb helyre gyógyul. Az állatoknál szintén gyakorolják.

67

Apróbb babonák. Virághéten ál

penészesedik

telt

nem szabad kenyerei íi

meri akkor egész éven

sülni,

kenyér. A jégfelhk ellen harangoznak és szen-

puskaporral lövöldöznek. Ha nagy

szél lü.

akkor valaki

bizo-

nyosan felakasztotta magát.

Az állatokhoz

fzd

babonás szokások.

A háziállatok betegségeinél babonához, kuruzsláshoz fordulnak. A boszorkányos asszonyok rontják meg az állatokat, tehál ezek ellen kell elször védekezni s ha a haj megtörtént, ezeket húshagyó kell ártalmatlanná lenni. A boszorkányos asszonyok

pünkösd elölt való péntek éjjelén a fbb utak keresztezésénél gylésre jönnek össze. Ha valaki lovat s szarvasmarhát vesz, mieltt udvarába hajvaló pénteken,

elöli

keresztel csinál

le

kérésziül

es

mint

séges,

hajtja

vasfejsze

azután a földön az állatot;

rajtuk s

fekv vánkos

mellé

teszi

hogy legyen oly egész-

oly kövér, mint a vánkos.

való disznói vesz, azon a napon, melyen veszi, ad neki szemes ételi, meri ha azt adna neki, elvinné az elbbi

A

nem

a

s

és

és fejszét visz ki. Fejszével az állat

kapu közelébe vánkost

taná, a lején

nagypéntek

továbbá

ki

magnak

gazdájától a faját.

Egvéb állalokhoz

fzd

hahónak: A

ki

a

kakukol éhgyo-

mórral hallja elször, az abban az. évben titokban mit sem lehel, hogy meg ne tudják. Tehát nem is lophat. A ki a hnhosbankál éhgyomorral hallja elször, azl abban az évben többször

hasmenés

lepi

meg.

magái a fecskét elbb látja, mini arra abban az évben sokat hazudnak.

A

ki

a

hangjai hallaná,

MVELTSÉGI ÁLLAPOTOK. Szerény ismertetésem folyamán tán sikerüli töredékesen

vetleg, is

azért

feltüntetni;

inkább csak azon hez

még

tel

nem

a e

zalamegyei helyen

közbe-

itt-ott,

vendek mveltségi állapotai

összevont,

általánosságban

rövid

érintett részek ismétlésére szorítkozom,

melyek-

emiitett lényegesebb megjelölések, illetve tovább

tzések kapcsolhatók.

Hogy

a kortól elmaradtak,

—

Elmaradt inkább olyan sincs;

a

legújabb idkig

kis nemzetiség,

nyelvét senki

azon nincs mit csudálkoznnnk.

— magyar

nemzetünk

is;

annál

mint a vend, melynek intelligencziája

sem mveli,

összes irodalma tankönyvek

s

imádságos könyvekre szorítkozik. Ez utóbbiak nagy részéi sem mert azokat Zágrábban és Marburgban adják ki s nyomtatják. Nyelve fejletlen, szószegény s az is fog maradni.

érti jól,

Közlekedési utai rosszak. Csak egy országút, mely Alsólendvától Regedén

jó

utvonala van: az az

(Radkersburg)

keresztül

Stájerbe vezet.

Mveldési

viszonyai azonban az ujabb

idben

fordulatot vettek, mit elssorban a népiskoláknak

s

igen

kedvez

tanítóknak lehel

Tanügye fokozatosan halad elre. Iskolái aránylag s ezélszerü épületek. Egyes helyeken még emeletes vannak. (Belatincz, Bántornya,) ellátva jó tanerkkel,

tulajdonítani. elég csinosak iskolái

is

kiknek legtöbbje íiatal, magyar szellem, ügybuzgó tanító. A magyarosodás az iskolák utján nagy lendületei vett, különösen ott, hol

lák

megfelel szánni tanerk vannak. Nagyobb szánni állami iskofelállításával a rendes iskolázás még jobban elsegítené a

szépen indult magyarosodást.

A vend tanulékony, fogékony nép. Az iskolát szereti s általában szigor nélkül is szívesen küldi gyermekéi iskolába, ha a mezei

munkák

engedik.

69 tánczot, éneket, zenéi rendkívül kedveli.

.1

van, akár csak a csehnek. Csak

.Fó

kedvez körülmény

zeneképessége s

alkalom

kel

Nemrégiben egy, a jeles kántor-tanító egész raj muzsikus bandavendségben mködöt! anyagot képezett ki s azóta több banda van (egyszer parasztemberekbl álló), mely kottából játszik még az egyszer korcsmai mulatságokon is: s számuk folyton n, mert ezek mindegyike ismét másokat lanit be kotláról. Hegedn, trombitán egyenl mértékben jól lene ahoz,

hogy nagyrésze muzsikussá

váljék.

játszanak: a ki tudja egyiket, megtanulja a másikat

gokon mind

Mulatsá-

is.

a kéltéle hangszert használják, felváltva.

mi ket közvetlen vagy közvetve nem tördnek. Adójukat lefizetik s nyugodtan látnak munkájuk után. A politika mit sem érdekli ket: polgári jogaikra sem büszkék. Képviselvásztáskor arra szavaznak, akitl többet várnak, a ki jobban megfizeti ket. Nem csuda! nem tudják mire való az a czifraság(!) tehát azon oldaláról veszik, (különben is haszon vágyók,) a melyikrl közvetlen hasznot vélnek búzni. Nemzeti érzület tekintetében a vend se nem meleg, se nem hideg. Nem jutott még azon magaslatra, hogy ily dolgokban önvilág

.4

érinti,

maga

folyásával,

keveset

belátása szerint birjon állást foglalni.

nem

eszmét

náluk

szó.

Adja

Isten!

ismerik,

A pánszláv

és

illyr

de hazafias magyar érzelemrl sem lehel

A jöv nemzedék bizonyára magyar szellem

leend.

*

Ezzel befejeztem a

zalai

vendekrl

szóló

szerény ismerte-

tésemet. 1 )

Lehet, hogy itt-ott tévesen Ítéltem, helytelenül ismertettem: mindez azonban nem jóakaratomon múlt. A jóakaraton kivül más egyébnek is kell lenni ahoz, hogy egy ismertetés teljesen h, tökéletes lehessen: nagy élettapasztalat, emberismeret, finom észlel-, leiróképességen kivül megkívántatik, hogy a leiró számos évig vagy hosszal)!) idközönkinf köztük is éljen, hogy teljesen ismerje gondolkodásmódjukat stb. mert esak így tudhatja behatóbban megismertetni, jellemezni ket, kibuvárkodni szokásaik s erkölcsük okait.

Én

e szerencsés

körülmények között kell

a fentebbi tulajdonokkal pedig távolról 1

1887-ben irtam. Gönczi.

ideig

nem

lehettem,

sem dicsekedhetem

s

így

70

— beismerve s

a valói

hiányosnak tnik

Véleményem irtani,

ismertettem

— ismertetésem

magam

elöli

igen futólagos

is

fel.

szerint;

az anyag elég érdekes volt hozzá:

elszeretettel,

tlem

szándékkal,

jó

le-

telhet

részrehajla Hansággal.

Óhajtandó volna, hogy minél számosabban írnák le közséazok a régi geik- vagy vidékeikbeli népszokásokai addig, alakban, régimóddal nyilatkoznak. A mveldés nagy arányokban fejldik, halad, a népmvelt1

ség ki

is

fokozatosan emelkedik;

már

pedig ez

lógja eredetiségükbl vetkztetni; sót

a

a

1 1 i

l»

népszokásokai

is

népéleti érdekességek

nagy részéi elsodorja, mégsem misili.

A

czivilizáczió állal

elbb-utóbb

a

nép családi

s

társadalmi

nagy változásokon fog átmenni; egyöntetbb, kozmopolitább jellegel veend fel, oly alakban, mini azl jelenleg a nemzetek mvelt

élete

osztályainál tapasztaljuk.

Azért

az

eredeti

s

érdekesebb szokások, erkölcsök

népismeret szempontjából kiváló becsüek.

leírása,

TARTALOM.

— — —

Elszó

—

—*

— — — — —

>

Bevezetés

•>

A zalamegyei vendekrl általában Táplálékuk

14

Egészségi állapol

L>

Ruházatuk

"'•

8

Ház, lakás

18

Foglakozásuk

27

Családi

: '

élei

1

Társadalmi életük

36

Vallási élei

+-

45

A nép jelleme Szülelés.

Házassági

keresztelés s

körül való szokások

esküvi szokások

47

48

Lakodalmi szokások

•>•>

Népies hiedelmek alakjai

,,,()

Babonás szokások Emberi betegségek gyógyításai Mveltségi állapotok

60 67

68

Gönczi, Ferencz A zalamegyei vendek

DB 926 •

5

1M.G6

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE

SLIPS

UNIVERSITY

FROM

THIS

OF TORONTO

POCKET

LIBRARY

z= £= o= Q™—~ —=

U. i

C/>

t-

>-

KSC S

co

^UJ ==-^ o H= 3= =< o _i

.

==QC Q

-r-

o> co