Kiáltvány Globális gazdasági ethosz – A globális gazdaságra vonatkozó következmények
Előszó
A globalizáció abban az esetben vezet általános és tartós fellendüléshez, ha minden érdekelt és érintett elkötelezetten kiáll az értékorientált kereskedelmi tevékenységek és az együttműködés mellett. Ez az áru- és pénzpiacokat érintő globális válság egyik alapvető tanulsága. Ezen túlmenően az érdekeltek és az érintettek tisztességes gazdasági együttműködése csak akkor lesz sikeres, ha a társadalmi jólét javítását, a legitim egyéni érdekek és a társadalmi hasznok érvényesítését célzó törekvések olyan globális etikai keretfeltételek mellett valósulnak meg, melyek fő vezérelve az igazságosság és a méltányosság. A gazdasági ethosznak, azaz a gazdasági tevékenységeket, döntéseket meghatározó, globálisan elfogadott normáknak „az üzleti tevékenység etikájának” ma még csak kezdetleges formában létezik bármiféle általánosan elfogadott értelmezése. A globális gazdasági ethosz, azaz a jogokra, igazságosságra és méltányosságra épülő alapvető és közös elképzelések összessége olyan morális elveken és értékeken alapul, amelyek minden kultúrában ősidők óta léteznek, és a közös gyakorlati tapasztalatok is támogatják őket. Nekünk, vállalkozóknak, befektetőknek, hitelezőknek, alkalmazottaknak, fogyasztóknak, illetve a világ bármely országában található érdekképviseleteinknek, a politikai, állami szervezetekkel és nemzetközi intézményekkel karöltve közös felelősségünk, hogy a fentiek szellemében kialakítsuk és a való életbe ültessük át a globális gazdasági ethoszt. Mindezek miatt aláíróként támogatjuk az alábbi, globális gazdasági ethoszról szóló kiáltványt. A kiáltvány a globális gazdaságot meghatározó alapvető elveket és értékeket deklarálja. Alapjául a Világvallások Parlamentjének Világethoszra vonatkozó Nyilatkozata szolgál (Chicago, 1993). A kiáltványban kifejtett elveket minden magát etikusnak tartó ember, vallási helyzetétől függetlenül magáénak vallhatja. Az aláírók kötelezettséget vállalnak arra, hogy gazdasági döntéseiket, tevékenységüket és magatartásukat a kiáltványban foglalt elvek és annak szellemisége vezérlik a mindennapokban. A globális gazdasági ethosz kiáltványa hangsúlyozza a piac és a verseny törvényességét, azt azonban - mindnyájunk érdekében - etikai alapra kívánja helyezni. A gazdasági válság tapasztalatai is alátámasztják, hogy szükség van olyan, nemzetközileg elfogadott etikai elvekre és morális sztenderdekre, melyeket alkalmazni lehet és kell az üzleti életben.
1/6
I. A humanitás elve Etikai vonatkozások: A kulturális hagyományokban rejlő különbségek nem akadályozhatják meg, hogy közösen kiálljunk az emberi jogok védelméért, tiszteletéért és betartásáért. Minden ember elidegeníthetetlen és sérthetetlen méltósággal rendelkezik – függetlenül életkortól, nemtől, fajtól, bőrszíntől, testi vagy szellemi képességektől, nyelvtől, vallástól, politikai nézettől, nemzeti vagy szociális hovatartozástól. Mindenki - magánszemély és állam egyaránt - köteles ezt a méltóságot tiszteletben tartani és védelmét hatásosan biztosítani. Mind a gazdaságnak, a politikának, a médiának, mind a kutatóintézeteknek és az ipari vállalatoknak jogalanyként és célként kell tekinteniük az emberre; soha nem kezelhetik pusztán eszközként, vagy az elüzletiesedés és az iparosodás tárgyaként. A gazdasági ethosz legfőbb alapelve az emberiesség: ez a mércéje minden gazdasági tevékenység etikusságának. Az emberiesség a következőképpen nyilvánul meg egy mindnyájunk érdekét szolgáló, értéket teremtő és értékorientált gazdasági működés létrehozása során. Első cikkely Egy fenntartható gazdaság etikai célja és egyben társadalmi feltétele, hogy megteremtse a keretfeltételeket az alapszükségletek tartós biztosításához és a méltóságteljes élethez. Emiatt minden gazdasági döntés meghozatala során - a humanitás elvének legfőbb parancsa szerint - arra kell ügyelni, hogy a döntés az egyéni fejlődéshez és a sikeres együttéléshez szükséges erőforrások és kompetenciák megteremtését és fejlesztését támogassa. Második cikkely Az emberiesség mint érték csak olyan kultúrában tud érvényesülni, ahol tisztelik az egyént. Az emberek méltósága és önbecsülése sérthetetlen - legyen szó vezetőről, beosztottról, üzleti partnerről, ügyfélről vagy más érintettről. Sem egyéni viselkedésünkkel, sem méltatlan üzleti vagy munkakörülmények révén nem részesíthetjük embertársainkat méltatlan bánásmódban. A függőségek kihasználása, a kizsákmányolás és az önkényes diszkrimináció összeférhetetlen az emberiesség alapelvével. Harmadik cikkely Minden ember kötelessége a jó elősegítése és a rossz elkerülése. Az etikusság mércéjeként e szándéknak kell érvényesülnie a érvényesülnie a gazdasági döntések meghozatala és a gazdasági tevékenység során is. Az önérdek követése ugyan nem törvényellenes, de ha az a másik félnek tudatosan kárt okoz – vagyis nem etikus eszközökkel történik -, összeegyeztethetetlen a kölcsönös előnyökön alapuló, fenntartható gazdaság fogalmával. Negyedik cikkely „Amit nem kívánsz magadnak, ne tedd másnak.” Ez a kölcsönösségre vonatkozó, a vallási és humanista hagyományokban már évezredek óta létező aranyszabály kölcsönös felelősségvállalásra, szolidaritásra, tisztességra, toleranciára és egymás iránti figyelemre int minden szereplőt. Ezek a magatartási formák és eré-
2/6
nyek a globális gazdasági ethosz alappillérei. A fenntartható világgazdaságot csak a tisztességes verseny és a mindkét fél számára előnyös együttműködések alapozhatják meg. II. A globális gazdaság alapértékei A globális gazdaság alapértékei a humanitás alapelvére épülve konkrét javaslatokat fogalmaznak meg az üzleti gyakorlat számára a fenti értékeket szem előtt tartó döntéshozatalhoz, tevékenységekhez és magatartáshoz.
Alapértékek: Erőszakmentesség és az élet tisztelete Etikai vonatkozások: Ahhoz, hogy a vallási és etikai tradíciók szellemisége értelmében hiteles, igaz emberek legyünk, segítőkésznek és figyelmesnek kell lennünk - mind a magán-, mind a közéletben. Minden embernek, nemzetnek, rassznak és vallásnak toleranciával, tisztelettel, sőt nagyrabecsüléssel kell lennie mások iránt. A faji, vallási vagy etnikai szempontból kisebbségnek számító embereket a többségnek védenie és támogatnia kell. Ötödik cikkely Minden embernek kötelessége, hogy elismerje mások jogát az élethez és annak kibontakoztatásához. Az emberi élettel szembeni alázatosság különösen nagy erény. Az erőszak bármely gazdasági célt szolgáló formája elítélendő. A rabszolgamunkát, a kényszermunkát, a gyermekmunkát, a testi fenyítést és a nemzetközileg elismert munkajogi normák megszegésének bármely egyéb formáját vissza kell szorítani és meg kell szüntetni. A gazdasági szereplőknek először saját szervezeteikben kell biztosítaniuk az emberi jogok védelmét. Ezután pedig minden erőfeszítést meg kell tenniük annak megakadályozására, hogy az érdekszférájukba tartozó üzleti partnereik bármilyen módon hozzájáruljanak az emberi jogok megsértéséhez és el kell kerülniük, hogy embertársaik sérelméből profitáljanak. A rossz munkakörülmények okozta sérelmeknek is véget kell vetni. A technikai szintnek megfelelő munkahelyi biztonság, a termékbiztonság és a termékek egészségre való ártalmatlansága alapvető követelmények az embert tisztelő, erőszakmentes kultúrában. Hatodik cikkely A gazdasági tevékenység során a gazdasági élet minden szereplője által követendő, alapvető norma, hogy a minket körülvevő természeti környezetre tekintettel legyünk. A természeti erőforrások pazarlását és a környezetszennyezés mértékét a lehető legalacsonyabb szintre kell mérsékelni alacsonyabb erőforrásigényű eljárások alkalmazása és környezetbarát technológiák használata révén. A jövőorientált, megújuló energia, a tiszta víz és a levegő az élet alapvető feltételei, amelyekhez bolygónk minden emberének hozzá kell férnie.
3/6
Alapértékek: Igazságosság és szolidaritás Etikai vonatkozások: Ahhoz, hogy hiteles, igaz emberek legyünk a vallási és etikai tradíciók szellemisége értelmében, tilos visszaélnünk a gazdasági és politikai hatalommal. A gazdasági és politikai befolyást kizárólag az emberek szolgálata érdekében lehet felhasználni. Az önérdek és a verseny csak akkor elfogadható, ha a teljesítőképesség fejlődését és az általános jólét növelését szolgálja. Ehhez nélkülözhetetlen egymás kölcsönös tisztelete, az érdekek józan kiegyensúlyozása és az egymás iránti elkötelezett figyelem. Hetedik cikkely A jog és az igazságosság egymás előfeltételei. A felelősség, a becsületesség, a transzparencia és a méltányosság alapvető értékként jellemzik a törvénytisztelet és az integritás jegyében működő gazdasági életet. Minden gazdasági szereplő köteles a nemzetileg és nemzetközileg érvényes jogszabályokat betartani. Ott, ahol a jogi normák minősége nem megfelelő vagy a jogok betartását ki kell kényszeríteni, önkéntes kötelezettségvállalás és önkontroll révén kell ezeket a hiányosságokat kiegyensúlyozni; és semmilyen módon nem szabad ezt a tényt nyereségszerzés céljából kihasználni. Nyolcadik cikkely A nyereségorientáltság az előfeltétele a versenyképességnek, illetve a vállalatok hosszú távú fennmaradásának és ezáltal szociális és kulturális elköteleződésüknek. A korrupció ártalmas a közjóra, a gazdaságra és az emberekre nézve, mert az erőforrások hamis alapokon nyugvó elosztásához és pazarlásához vezet. A tisztességtelen és korrupt gyakorlat - mint például a megvesztegetés, a kartell-megállapodások, a szabadalomsértés és az ipari kémkedés - visszaszorítása és megszüntetése elkötelezett preventív hozzáállást igényel valamennyi gazdasági szereplőtől. Kilencedik cikkely Az éhezés és tudatlanság, a szegénység és az esélyegyenlőtlenségek leküzdése minden egyenlőségre, igazságos elosztásra és szolidaritásra törekvő társadalmi-gazdasági rendszer legfőbb céljai közé tartozik. Az önsegítés és a külső segítésnyújtás, a szubszidiaritás és a szolidaritás, az egyéni és a közösségi tevékenységek mind ugyanannak az éremnek a különböző oldalait jelentik. Elsősorban a privát és állami beruházásokban, továbbá olyan intézmények létrehozását célzó magán- és közösségi kezdeményezésekben nyilvánulnak meg, melyek a különböző népességcsoportok képzését segítik, illetve hozzájárulnak a szociális biztonság rendszerének kiépítéséhez. E törekvések alapvető célja a humán fejlődés, melynek célja mindazon alapvető kompetenciák és erőforrások támogatása, melyek hozzásegítik az embereket, hogy saját elhatározásaik szerint, teljes emberi méltósággal élhessék mindennapjaikat.
4/6
Alapértékek: Szavahihetőség és tolerancia Etikai vonatkozások: Ahhoz, hogy hiteles, igaz emberek legyünk a vallási és etikai tradíciók szellemisége értelmében, nem téveszthetjük össze a szabadságot az önkénnyel, sem a pluralizmust az igazság iránti közömbösséggel. Ahelyett, hogy tisztességtelenül, álarc mögött és opportunista módon élnénk, mindennapi emberi kapcsolatainkat az integritás és a szavahihetőség jegyében kell kialakítanunk. Tizedik cikkely Szavahihetőség, őszinteség és megbízhatóság nélkül képtelenség fenntartható és jólétet célzó gazdasági kapcsolatokat ápolni. Ezek az értékek szolgálnak alapul a bizalom kiépítéséhez mind az emberi kapcsolatokban, mind a gazdasági versenyben. Ezeken túl a magánszférához, valamint a bizalmas szakmai és személyes kapcsolatokhoz való jogot is védelmeznünk kell. Tizenegyedik cikkely A politikai és kulturális meggyőződések, az egyéni adottságok, valamint a szervezetekben rejlő kompetenciák sokszínűsége a globális jólét lehetséges forrásai. Ezek kiaknázása révén csak úgy tehetünk szert kölcsönös előnyökre, ha elfogadjuk a közös normákat és értékeket, képesek vagyunk közös tanulásra és elfogadjuk a másságot. A nemi, faji, nemzetiségo vagy vallási meggyőződés szerinti diszkrimináció összeegyeztethetetlen a globális gazdasági ethosz fogalmával. Elfogadhatatlan minden olyan cselekedet, amely nem fordít kellő figyelmet vagy megsérti az emberi jogokat.
Alapértékek: Kölcsönös tisztelet és partnerség Etikai vonatkozások: Ahhoz, hogy hiteles, igaz emberek legyünk a vallási és etikai tradíciók szellemisége értelmében, a patriarchális atyáskodás és megalázó bánásmód helyett - melyek az erőszak megnyilvánulásai és emiatt gyakran erőszakos válaszreakciót váltanak ki - kölcsönös figyelmet, megértést, partnerséget kell tanúsítani a másik iránt. Amellett, hogy az egyénnek sérthetetlen méltósága és elidegeníthetetlen jogai vannak, minden ember elháríthatatlan felelősséggel rendelkezik azért, amit tesz és amit nem tesz. Tizenkettedik cikkely A gazdasági együttműködések előfeltétele és egyben eredménye is a felek egymás iránti kölcsönös tisztelete és partnersége – beleértve a férfiak és nők közötti viszonyt is. Minden együttműködésnek a partner iránti tiszteleten, korrekt és nyílt hozzáálláson kell alapulnia, legyen szó akár vezetőről, alkalmazottról, ügyfélről vagy más érintettről. A tisztelet és partnerség nélkülözhetetlen ahhoz is, hogy a gazdasági interakciók egyes, nem tervezett negatív következményeit a résztvevők elfogadhassák és közös problémaként kezelve közösen jussanak el a megoldáshoz.
5/6
Tizenharmadik cikkely A partnerség abban is kifejezésre jut, hogy az egyén milyen mértékben vehet részt a gazdasági életben és a gazdasági döntésekben, illetve milyen mértékben részesülhet a gazdasági hasznokból. Ezt meghatározzák az adott gazdaságban érvényben levő kulturális előfeltételek és a szabályozási keretrendszer, mindazonáltal a szabad egyesülési jogot és az érdekek felelősségteljes, kollektív érvényesítésének jogát mindenütt el kell ismerni.
Zárszó Minden gazdasági szereplőnek kötelessége, hogy tiszteletben tartsa és megvédje az üzleti élet nemzetközileg elfogadott viselkedési normáit és támogassa azok érvényesülését saját befolyásolási területén. Alapszabályként az Egyesült Nemzetek által 1948-ban proklamált és globálisan elismert emberi jogok és kötelezettségek szolgálnak. További globális vezérvonalat jelentenek az elismert transznacionális intézmények, mint például az Egyesült Nemzetek „Global Compact” alapelvei, az ILO nyilatkozata a munkahelyi jogokról és alapelvekről, a Riói Környezetvédelmi Nyilatkozat és az Egyesült Nemzetek korrupcióellenes szabályai – csak hogy néhány példát említsünk –, melyek összhangban állnak a globális gazdasági ethosz létrehozását célzó kiáltványunkban foglaltakkal.
6/6
