GERONTOLÓGIA MAGYARORSZÁGON. A MAGYAR GERONTOLÓGIA TÖRTÉNETI VÁZLATA BEREGI EDIT
A gerontológia, - az öregedéssel foglalkozó fiatal tudomány-, magába foglalja az öregedés során fellépő biológiai elváltozások, klinikai és szociális problémák vizsgálatát (Verzár). Fejlődése hozzávetőleg az utolsó 60 évben indult el. A geriátria elnevezése Ignatius Nascher\ö\ származik, aki ezt az elnevezést használta 1914-ben azon orvosok részére, akik idősekkel foglalkoztak. Marjory Warren chronicus idősbetegekkel foglalkozó orvosi speci alitáskéntjavasolta a geriátriát, a pediátriához hasonlóan. Az időskorúakkal való intenzívebb foglalkozás összefüggésben van a születéskor vár ható átlagos élettartam növekedésével és az időskorúak számának jelentős emelkedésével. Magyarországon a születéskor várható élettartam 1900-ban, férfiaknál még csak 36.6, nők ben 38.2 volt. 1950-ben férfiaknál 59.3, nőknél 63.4, míg 2000-ben már férfiaknál 67.0, nőknél 76.1 (Kinsella és mt.). Az időskorúak számának emelkedése felszínre hozta azt a sokrétű problémát, amely az idősödéssel összefügg, így számos országban megindultak a gerontológiai kutatások. A Nemzetközi Gerontológiai Társaság, mely ezeknek a problémáknak nemzetközi megvitatá sára és összefogására elsőként vállalkozott, 1950-ben, Belgiumban, Liège-ben alakult meg. Rövid
visszatekintés
Magyarországon már a 17. században megjelent egy-egy munka, mely az időskorúakkal foglalkozott. Köleséri Sámuel 1699-ben arról írt, hogy az öregedést egészségi szabályozás sal befolyásolni lehet. Rózsay József- az aggok otthonának, az Elizabethinumnak 18301863-ig a vezetője - beszámol az idősek élettani és kórtani változásáról. Akadémiai szék foglalóján pedig az időskori keringési és légzési változásokról tart előadást. A gerontológia biológiai területén jelentős eredményeket ért el Haranghy László Verzár Frigyes irányításával Tihanyban, majd Nápolyban a kagylók korfüggő víztisztító hatásának vizsgálatával (1938 ). Verzár Frigyes - a Debreceni Tudományegyetem Kórtani, majd Élettani Intézetének ve zetője, a Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutató Intézetének megtervezője és megszervezője - Baselben a kísérleti gerontológiai kutatások elindítója és megala pítója lett. A magyar gerontológiai kutatásokban Korányi Sándor munkája alapvető volt. Ma is ér vényes az a megállapítása, hogy az adaptáció csökkenése az öregedés első jele. Kiemelte, hogy az öregkorban gyakori megbetegedések korai felismerése és kezelése döntő jelentősé-
gü a betegek gyógyulása szempontjából. Korányi javaslatára szervezték meg 1937-ben az első gerontológiai kongresszust Budapesten. 1952-ben Haranghy László Schill Imrével egy Gerontológiai Kutató Intézet létrehozását tervezte a Rókus kórházban, azonban Schill Imre korai halála miatt ez nem valósulhatott meg (Haranghy 1974). A gerontológia szervezeti formájának
kialakulása
1954-ben megalakult a Magyar Tudományos Akadémia Gerontológiai Bizottsága, mely nek elnöke Haranghy László volt. A Bizottság 1958-ig, megszűnéséig tudományos üléseket és gerontológiai továbbképző tanfolyamokat szervezett. 1958-ban megalakult a Magyar Biológiai Társaság Gerontológiai Szekciója, amely rend szeresen szervezett tudományos üléseket, konferenciákat, továbbképző tanfolyamokat. A Gerontológiai Szekció elnöke Haranghy László, főtitkára Beregi Edit. Haranghy nagy súlyt fektetett a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére - ezt a nézetét mi magunk is továbbvittük ezért, amint a gerontológia szervezeti formája hazánkban kialakult, 1956-ban Magyaror szág belépett a Nemzetközi Gerontológiai Társaság tagjai közé. Ettől kezdve magyar ge rontológusok részt vettek és előadásokat tartottak a nemzetközi gerontológiai kongresszu sokon. Az öregségkutatások mind szélesebb elterjedése szükségessé tette egy Gerontológiai In tézet létrehozását, melyet mind az M T A Gerontológiai Bizottsága, mind pedig a Magyar Biológiai Társaság Gerontológiai Szekciója szorgalmazott. Ez 1965-ben megvalósult, ami kor az első Gerontológiai Kutató Csoport Budapesten létrejött. A Magyar Gerontológiai Társaság (MGT) 1966 december 4-én tartotta Alakuló Köz gyűlését. A Közgyűlés tiszteletbeli taggá választotta Chebotarev, D.F. akadémikust ( K i jev), Rochlin, D.G. akadémikust (Leningrád) és Verzár Frigyes akadémikust (Basel). Az első megválasztott vezetőségi tagok a következők voltak: Banga Ilona, Beregi Edit, Gerő Sándor, Haranghy László, Kerényi Tibor, Pataky Zsigmond, Sikó Zsuzsanna, Toók Árpád és Tóth Sándor. A Vezetőség megválasztotta az elnököt: Haranghy Lászlót és a főtitkárt Kerényi Tibort. A Magyar Gerontológiai Társaság működését 1967-ben engedélyezték. A Magyar Biológiai Társaság Biológiai Szekciója ugyanakkor megszűnt, miután a MGT átvette feladatát. 1970-ben Tisztújító Közgyűlés volt, amely Haranghy Lászlót elnöknek, Beregi Editet főtitkárnak választja. 1975 december 8-án Haranghy László meghalt. 1976-ban a Tisztújító Közgyűlés Beregi Editet elnöknek, Hun Nándort főtitkárnak, Vér tes Lászlót mb. főtitkárnak, majd Hun Nándor halála után főtitkárnak választja. 1982-ben a Tisztújító Közgyűlésen Beregi Editet megválasztották elnöknek, Gergely Ist vánt alelnöknek és Vértes Lászlót főtitkárnak. Gergely 1999-ig, Vértes a mai napig betöl tötte, illetve betölti ezt a tisztséget. 1985-ben Pénzes Lászlót választotta a Tisztújító Közgyűlés elnöknek. 1989-1993-ig ismét Beregi Edit a MGT elnöke. 1993- 1999-ig Iván László, 1999-től Császár Albert a MGT elnöke, Boga Bálint alelnök és Vértes László főtitkár.
A MGT a gerontológiai kutatások egészét fogja össze, így havonta rendszeresen tartott tudományos ülésein, valamint kongresszusain foglalkozott az öregedés biológiai változá saival, klinikai, orvosi és szociális problémáival. Az öregedést érintő számos témakörben vitafórumokat tartott más szakterületen dolgozó kutatókkal, orvosokkal és társaságokkal. Szoros kapcsolatot alakított ki a Nemzetközi Gerontológiai Társasággal (IAG,Kanada), a Nemzetközi Psychogeriátriai Társasággal (IPA, USA) és az Idősek Társasága Nemzetközi Szövetségével (FIAPA,Paris). A MGT és a magyar gerontológusok kutatásának elismerését és megbecsülését jelentet te, hogy több nemzetközi konferencia rendezésére kérték fel a MGT-t. Emellett számos nemzetközi szervezetben magyar gerontológust választottak meg tisztségviselőnek és több nemzetközi kitüntetést is kaptak magyar gerontológusok. 1988-ban kezdte meg működését a Gerontológiai Kollégium, amely idősügyi kérdések ben tanácsadóként szerepelt. A Gerontológiai Kollégium elnöke először Beregi Edit volt, majd őt követte Hazafi Klára, Iván László és Császár Albert. 1996 óta működik az Idősügyi Tanács miniszteri, majd miniszterelnöki irányítással. Nemzetközi gerontológiai
rendezvények
Magyarországon
1968. november 11-13. A Magyar Gerontológiai Társaság Kongresszusa nemzetközi részvétellel, a Semmelweis Ünnepi Hét keretében, Budapesten. 1972. június 29-30. A Nemzetközi Gerontológiai Társaság felkérésére Satellita Szimpó zium Budapesten a Kijevben megrendezésre került IX. Gerontológiai Világkongresszus előtt. 1976. október 6-8. A MGT és az M T A közös rendezésében nemzetközi jellegű kong resszus Budapesten. 1983. szeptember 1-3. A 7. Európai Gerontológiai Alapkutatási Szimpózium és a 10.Európai Klinikai Gerontológiai Kongresszus Budapesten. 1988. augusztus 25-27. A Nemzetközi Psychogeriátriai Társaság (IPA) munkaértekez lete Budapesten. 1993. július 4-9. A XV. Nemzetközi Gerontológiai Világkongresszus Budapesten. Magyar tisztségviselők nemzetközi gerontológiai szervezetekben A magyar gerontológusok nemzetközi elismerését jelzi, hogy több nemzetközi társaság ban tisztségeket töltöttek illetve töltenek be. 1972-1975 magyar gerontológust választottak a Nemzetközi Gerontológiai Társaság Európai Klinikai Szekciójának Végrehajtó Bizottsá gába, 1975-1981-ig ugyanezen Társaság tiszteletbeli főtitkárnak, 1981-1985-ig elnöknek (Beregi Edit). 1989-ben Magyarország elnyeri a Gerontológiai Világkongresszus rendezési jogát és ekkor megválasztják Beregi Editet president Elecf-ntk, majd 1993-1997-ig a Nemzetközi Gerontológiai Társaság Elnökének.
Magyar gerontológusok
nemzetközi
kitüntetése
A gerontológiai kutatások külföldi elismerését jelentette, hogy magyar kutatók munkáját nemzetközi szervezetek kitüntették. 1957-ben Haranghy László: A lép és csontvelő senilis elváltozása című munkája elnyerte a Ciba Alapítvány díját. 1969-ben Beregi Edit: Összeha sonlító morphologiai tanulmányok fiatal és öreg állatok allergiás reakciójában című mun kája elnyerte Alex Comforttal (Anglia) megosztva a Karger Alapítvány gerontológiai alap kutatásokra meghirdetett díját. 1989-ben Beregi Edit megkapta a Third Age Award kitünte tést gerontológiai munkásságának elismeréséért (Mexico,Acapulco). 1997-ben Beregi Edit a Brit Geriátriai Társaság érdemérmét vehette át Londonban Az idősek szolgálatában vég zett kutatásaiért és orvos-geriátriai munkásságáért. 2001-ben Beregi Edit megkapta a Nemzetközi Gerontológiai Társaság Elnöki Emlékérmét a Nemzetközi Gerontológiai Tár saságban végzett munkásságáért. Gerontológiai kutatások
Magyarországon
A magyarországi gerontológiai kutatásokat szervezett formában Haranghy László indí totta el. 1960-ban indult el az első team munka a Magyarországon élő 100 évesek vizsgá latával. Egy orvos-kutatócsoport világviszonylatban elsőként vizsgálta a legidősebbeket Haranghy irányítása mellett Beregi által szervezett és vezetett csoporttal a Központi Sta tisztikai Hivatallal együttműködve. Az akkor 34 élő 100 éves közül 24 került vizsgálatra az ország különböző részén, és az eredmények 1965-ben Haranghy László szerkesztésében az Akadémiai Kiadó kiadásában Gerontological Studies on Hungarian Centenarians címmel jelent meg. Gerontológiai kutatások fő profilként két intézetben folytak: a Gerontológiai Kutató Csoportban Budapesten és a Verzár Nemzetközi Kísérleti Gerontológiai Laboratóri umban (VILEG) Debrecenben. 1965-ben alakult meg a Gerontológiai Kutató Csoport, mely 1967-ig az ORFI majd 1967-től a SOTE keretében működött. A Kutató Csoport tudományos igazgatója Haranghy László, igazgatója Beregi Edit. 1978-ban a Gerontológiai Kutató Csoport a SOTE Geron tológiai Központja lett és az intézet igazgatója Beregi Edit egyetemi tanár 1993-ig. 1989-től a SOTE Gerontológiai Központ a WHO Kollaborációs Központja volt Egészséges Örege dés kérdésében. 1993-ban a Gerontológiai Központ igazgatója Iván László lesz és 1996-ban a Gerontológiai Központ eredeti helyéről (Budapest VIII., Rökk Szilárd u.33.) a Kútvölgyi Klinikai Tömbbe kerül. 1998-ban Császár Albert a Központ igazgatója, majd 1999-ben a SOTE Gerontológiai Központ megszűnik. Megalakul a Semmelweis Egyetem Egészségtu dományi Karának Belgyógyászati és Geriátriai Klinikája, igazgató Császár Albert egyetemi tanár, majd 2002-ben megszűnik a Geriátriai Klinika is. 2003 szeptemberében szervezésre kerül a Szt. Rókus Kórházban egy Geriátriai Osztály, vezetője Gabányi József. A SOTE Gerontológiai Központban a kutatások fő célja a biológiai korral járó elváltozá sok tanulmányozása és azok elkülönítése a patológiás elváltozásoktól. Figyelmet fordítottak a rizikó-tényezők és környezeti hatások vizsgálatára, a fizikai erőnlét és szellemi képesség megőrzésére. Mindig szem előtt tartották, hogy a tudományos megfigyeléseket összhangba hozzák a gyakorlattal. Ezért a humán vizsgálatokkal párhuzamosan - amelyek a 15 ágyas klinikai részlegen folytak - kísérleti állatokon végzett kutatások is folytak az intézetben
működő biológiai, biokémiai, immunológiai, hisztokémiai és elektronmikroszkópos labo ratóriumban. A klinikai részlegen több mint 20 éven keresztül követéses - két-három éven ként megismételt - vizsgálatok voltak, amelynek során megállapították a kor előrehaladásá val jelentkező biológiai változásokat és leggyakoribb megbetegedéseket (Lengyel). E mel lett vizsgálták az osteoporosis kialakulását (Gergely és mt.) valamint a személyiség és a pszichoszomatikus változások összefüggését (Iván). A kutató laboratóriumokban ember ben és kísérleti állatokban vizsgálták a korral járó morphológiai változásokat a lymphocytákban és elsősorban azok mitochondriumában találtak korfüggő változásokat (Beregi, 1972). Miután a lymphocyták funkciójában és morphológiájában a kor előrehala dásával változás jelentkezik, a lymphocytákat javasolták az öregedés biológiai modelljének (Beregi és mt. 1980). Összefüggést találtak a lymphocyták mitochondriumában fellépő elváltozások és a serum Cholesterin szint változása között (Regius és mt.). Analizálták az immunológiai változásokat (Rajczi és mt.), a serum dehydroepiandrosteron (DHA és DHAszulfát színjét (Boross és mt.), valamint az öregedés folyamatának és a betegségek lefolyá sának befolyásolását antioxidánsokkal (Pénzes). A magyar gerontológiai kutatások, valamint a Gerontológiai Központ tudományos mun kájának elismerését jelenti, hogy az Aktuelle Gerontologie (a Német, Osztrák és Svájci Gerontológiai illetve Geriátriai Társaság folyóirata) felkérte a Központot 1975-ben és 1978ban, hogy a folyóirat teljes számában ismertesse a kutatásokat. 1987-ben megismételték, a Központi Statisztikai Hivatallal együttműködve, a Magyaror szágon élő 99 év feletti lakosság vizsgálatát. Ekkor már 218 ilyen magas korú egyén élt hazánkban és közülük 123 egyén került vizsgálatra. Az eredményeket 1990-ben publikálták Centenarians in Hungary. A sociomedical and demographic study címen Beregi Edit szer kesztésében a Karger kiadó kiadásában. A tudományos munka mellett a Gerontológiai Központ tanácsadó feladatot is ellátott minden az öregedéssel összefüggő kérdésben, orvostovábbképző tanfolyamokat szervezett és speciális kollégiumot tartott az orvostanhallgatók részére. Az idősek részére rendszeres tanácsadás volt a Gerontológiai Központban és kezdeményezték két gyárban a nyugdíjas életre és az öregedésre való előkészítést. A TIT keretében megkezdődött a Nyugdíjasok Egyetemének szervezése Lengyel Éva közreműködésével. Az intézet munkásságát külön füzetben foglaltuk össze fennállásának 10. 25. évforduló ján, valamint a Gerontológiai Világkongresszus alkalmából. 1998 óta a gerontológia (geriátria) kötelező tárgyként szerepel az orvostanhallgatók ok tatásában. 2000-ben bevezetésre került a geriátriai szakképesítés. 1997-ben indult az Idősek Akadémiája (Batthyány-Strattman) Iván László szervezésé ben. A Verzár Kísérleti Gerontológiai Nemzetközi Laboratorium (VILEG) 1979-ben kezdte meg munkáját Debrecenben Zs.Nagy Imre vezetésével. 1997-ben a Laboratorium helyén megszervezésre került a Gerontológiai Tanszék, igazgatója Zs.Nagy Imre egyetemi tanár volt, majd őt követte Imre Sándor. A Verzár Kísérleti Gerontológiai Nemzetközi Laboratórium alapkutatásokat végzett. Kutatásaik középpontjában az öregedés membrán elmélete állt. Eszerint az elmélet szerint a plasma membrán változása a kor előrehaladásával elkerülhetetlen (Zs.Nagy). Kimutatták, hogy a plasma membrán proteinek és lipidek jelentős biomarkerek a sejtöregedésben
(Kitani és mt.). Új módszert fejlesztettek ki patkány agy cortikális sejt membrán kompo nenseinek mérésére (Zs.Nagy és mt.). E két intézet mellett, amelyeknek fő profilja a gerontológiai kutatás volt, egyéb kutatá sok mellett, időskorúakkal kapcsolatos kutatások folytak még a következő intézetekben azokban az években, amikor a MGT-ban az elnöki tisztet betöltöttem: SOTE I I . Kórbonctan Intézet, SOTE I . Belgyógyászati klinika, a DOTE I . Belgyógyászati klinika és Kórélettani Intézet, az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet Neuropathológiai Laboratóriuma, a Köz ponti Statisztikai Hivatal Népességkutató Intézete, az M T A Szociológiai Intézete, az Arteriosclerosis Kutató Csoport, a visegrádi Kórház, a Heves megyei Geriátriai Gondozó és még több klinika és kórház publikált egy-egy gerontológiai (geriátriai) cikket. Javaslat a hazai gerontológiai geriátriai kutatások jövőbeni
fejlesztésére
A jövő szempontjából fontosnak tartom a) az orvosegyetemeken geriátriai tanszékek lét rehozását, amelyek az orvostanhallgatók geriátriai oktatásának és az orvosok geriátriai továbbképzésének a központjai lennének, b) geriátriai osztályok és szakrendelők létrehozá sát, c) a gerontológia multidiszciplináris jellegének megőrzését mind az oktatásban, mind pedig a kutatásban, d) az alapkutatások továbbfejlesztését az öregedés okának, valamint a biológiai öregedés és az öregkorban gyakori megbetegedések összefüggésének megismeré se céljából, e) olyan gyakorlati módszerek kidolgozását, melyek elősegítik az idősek egész ségének, fizikai erőnlétének és szellemi tevékenységének megőrzését, f) az egészségnevelé sen keresztül az egészséges, aktív öregség elérését, g) a szociális ellátás széles skálájának kialakítását, h) a nemzetközi kapcsolatok továbbfejlesztését. EDIT BEREGI, MD, DSc. Gerontologist H-1124 Budapest Németvölgyi út 69/B HUNGARY
IRODALOM Beregi, E.: Mech.Age.Dev. 1972,1,233-238. Beregi, E., Biró, J . , Regius, O.: Mec/z.Age.Dev.1980,14,173-180. Beregi, E. (ed.): Centenarians in Hungary. A socio-medical and demo graphical study. Basel, Karger, 1990. Boross, M. és mt.Tnfluence of chronic dehydroepiandrosterone (DEA) treatment on biomarkers of aging process in mice. In: Modification of the Rate of Aging. Eds.: RuizTorres^., Hofecker,G., Vienna Aging Series. Wien, Facultas Wien. 1992, 53-60. Gergely, I. és mt.: Akt.Geront. 1978,8,109-114. Haranghy, L.: Publicationi della Stazione Zoologica di Napoli 1938,17, 58-91.
Haranghy, L . (ed.): Gerontological Studies on Hungarian Centenarians. Bp., Academ.Publ., 1965. Haranghy, L . : Acta Congr.Intemat.XXIV. Históriáé Artis Medicináé, Bp., 1974. 60. Iván, L.: A személyiség és öregedés összefüggésének vizsgálata. In: Válogatott fejezetek a gerontopsychiátriában. Szerk. Simkó,A. Bp., Magyar Psychiatriai Társaság 1992. 35-41. Kinsella, K.és mt.: Aging Clin.Exp.Res. 2002,14,322-332. Kitani, K.és mt.: HepatolRes. 1998,12,131-139. Koleseri, S.: Tractus b revis de mediis quibus vita ac sanitas conservaretur et prolongeretur. Solnae, 1693. Korányi, S.: Orvosképzés 1937,27, 356-366. Lengyel, É.: Zschr.Geront.1993,26,115-128. Nascher,L: Geriatrics: The diseases of old age and their treatment. Philadelphia, Blankiston's Son and Co., 1914. Pénzes, L . : Exp.Clin.Med. 1992,17,251-258. Rajczy, K. és mt.: Zsc/ir.Cero/ii.1986,19,158-164 Regius, O. és mt.: Relationships between cholesterol level and morphological alterations of lymphocytes in old age. In: Aspects of Aging and Diseases. Eds.: Knook,D.L., Hofecker,G. Wien, Vienna Aging Series, Facultas Wien, 1993. Rózsay, J.: 35-42. Észleletek az aggkor élettani és kórtani változásai köréből a pestvárosi agg-gyámoldának (Elisabethinum) 34 évéről 1830-tól 1863-ig szóló statisztikája. Pest, Emich, 1865. 55. Verzár, F . : Lecture of experimental gerontology. Springfield/Ill. Charles Thomas Publ., 1963. Warren, M.W.: Br.Med.J. 1943,11,822-823. Zs-Nagy, I.: J.Mol.Med. 1997,75,703-719. Zs-Nagy, I. és mt.: Exp.Brain.Res. 1999,124,233-240.
SUMMARY Hungarian gerontological research has deep roots. Since the publication of the first Hungarian treaty on geriatrics in 1692 several works have been published by Hungarian scientists. Organised research in the field of gerontology started in 1954 by the foundation of the Gerontological Committee of the Hungarian Academy of Sciences. The author summarizes the following landmarks in gerontology: - The set up of organizations in the field of gerontology. - The foundation of research institutions and their scientific and educational work. - International relationships by organizing international congresses in Hungary, offices and honours of Hungarian scientists in international organizations. - And finally proposals for future development.
