GERINCES ÁLLATOK ANATÓMIÁJA ÉS ÉLETTANA SEJTTAN, SZÖVETTAN
AZ ÁLLATI SEJT FELÉPÍTÉSE 1./ sejtmagplazma (karioplazma v. nukleoplazma); 2./ magvacska (nukleólusz); 3./ maghártya; 4./ maghártya pórusok; 5./ szemcsés felszínű (granuláris) endoplazmatikus hálózat (szER) 6./ a DER membrán-kötött riboszómái; 7./ mitokondriumok; 8./ a Golgi-készülék (Golgi-komplexum) egy ciszternája; 9./ Golgi-vezikula; 10./ Golgi- (vagy kondenzáló) vakuóla; 11./ váladékgranulumok; 12./ és 13./ az exocitózis különböző fázisai: váladékszemcse kiürülése; 14./ lizoszóma; 15./ az egyik centriólum; 16./ mikrotubulus; 17./ a plazmamembrán (sejthártya); 18./ mikroboholy; 19./ szoros sejtkapcsolat (zonula occludens); 20./ pinocitotikus vezikulák – némelyiket keletkezése közben látjuk; 21./ dezmoszómák; 22./ alaplemez (lamina basalis); 23./ réskapcsolat.
AZ ÁLLATI SEJT FELÉPÍTÉSE
AZ ÁLLATI SEJT FELÉPÍTÉSE
sejtmag (N) endoplazmatikus retikulum (ER) mitokondriumok (M) Golgi-készülék (G) egy részlete
Embrionális patkány, májsejt
AZ ÁLLATI SEJT FELÉPÍTÉSE – PLASMAMEMBRÁN 1./ a membrán lipid-kettősrétege, 2./ a lipid molekulák hidrofób oldalláncai; 3./ a lipid molekula hidrofil pólusa; 4./ integráns membránfehérjék; 5./ periferiális membránfehérjék; + transz membránfehérjék
AZ ÁLLATI SEJT FELÉPÍTÉSE – CYTOSOL
AZ ÁLLATI SEJT FELÉPÍTÉSE – MITOKONDRIUM
AZ ÁLLATI SEJT FELÉPÍTÉSE – MITOKONDRIUM
AZ ÁLLATI SEJT FELÉPÍTÉSE – RIBOSZÓMA
AZ ÁLLATI SEJT FELÉPÍTÉSE – RIBOSZÓMA
AZ ÁLLATI SEJT FELÉPÍTÉSE – ENDOPLAZMATIKUS RETIKULUM
szER (rER) sER (sER)
AZ ÁLLATI SEJT FELÉPÍTÉSE – GOLGI-APPARÁTUS / LYSOSOMA
AZ ÁLLATI SEJT FELÉPÍTÉSE – CENTRIOLUM
AZ ÁLLATI SEJT FELÉPÍTÉSE – SEJTMAG (NUCLEUS)
A SEJTCIKLUS SZAKASZAI
• A G0 fázisban a sejtek változatlan állapotba kerülnek, várva a sejtciklusba vezető jelre. • A G1 fázis az első növekedési szakasz. • Az S fázis a DNS replikáció helye. • A G2 fázis a második növekedési szakasz, a sejt felkészítése az osztódásra. • Az M fázis vagy mitózis és citokinézis, a sejt kettéválása két utódsejtre.
II. SZÖVETTAN
Az állati szervezetben előforduló 4 alapszövet: • hámszövet • kötő- és támasztó szövet • izomszövet • idegszövet
SZÖVETTAN – HÁMSZÖVET (tela epithelialis)
A hámszövetek típusai: a sejtrétegek száma szerint • egyrétegű hám • többrétegű hám a szövetet felépítő sejtek alakja szerint • laphám • köbhám • hengerhám
SZÖVETTAN – HÁMSZÖVET (tela epithelialis) Egyrétegű laphám
• Bowman tok • alveolusok • vérerek
SZÖVETTAN – HÁMSZÖVET (tela epithelialis) Egyrétegű köbhám
• vese tubulusok • légutak
SZÖVETTAN – HÁMSZÖVET (tela epithelialis) Egyrétegű hengerhám
SZÖVETTAN – HÁMSZÖVET (tela epithelialis) Egyrétegű hengerhám – csillós hengerhám – többmagsoros hámok
• légutak • emésztőkészülék • petevezető, méh • urothelium
SZÖVETTAN – HÁMSZÖVET (tela epithelialis) Többrétegű hámok • többrétegű laphám • többrétegű el nem szarusodó • többrétegű elszarusodó
SZÖVETTAN – HÁMSZÖVET (tela epithelialis) Többrétegű el nem szarusodó laphám rétegei
előfordulás
• stratum basale • stratum spinosum
• szájüreg
• stratum planocellulare
• hüvely
• gége
SZÖVETTAN – HÁMSZÖVET (tela epithelialis) Többrétegű elszarusodó laphám rétegei • stratum basale • stratum spinosum • stratum granulosum • stratum lucidum • stratum corneum
előfordulás • testfelület • kérődzők előgyomra
SZÖVETTAN – HÁMSZÖVET (tela epithelialis)
Többrétegű köbhám
Előfordulás: vaddisznó
Többrétegű hegerhám Előfordulás: nyálmirigyek könnycsatorna
SZÖVETTAN – HÁMSZÖVET (tela epithelialis) Mirigyhám
váladékképzés • melocrin
• apocrin
• holocrin
Teljes elhalt sejtek leválása
• nyálmirigyek
• tejmirigy
• faggyúmirigy
SZÖVETTAN – HÁMSZÖVET (tela epithelialis) Pigmenthám
SZÖVETTAN – KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVET (tela connectiva)
A kötőszövet felépítése • kötőszöveti sejtek • alapállomány Kötőszöveti sejtek • mesenchymasejt • adventitiasejt • retikulumsejtek • fibroblast sejtek
SZÖVETTAN – KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVET (tela connectiva) A kötőszövet intercelluláris alapállománya • Amorf alapállomány • Kötőszöveti rostok • collagén rost: nagy szakítási szilárdságú, nem nyújtható, változó vastagságú rostok, a legelterjedtebb rostféleség a kötőszövetben • retikuláris rost: finom fonalakból álló hálózatot képez • elasztikus rost: rugalmasan nyújtható, vékony, elágazodó rostok, jelentős alakváltozásnak kitett szervekben jellemző
SZÖVETTAN – KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVET (tela connectiva)
A kötőszövet formái • embrionális kötőszövet • postembrionális kötőszövet
Embrionális kötőszövet • Mesenchyma • Kocsonyás kötőszövet Postembrionális kötőszövet • Lazarostos kötőszövet • Tömöttrostos kötőszövet • Reticuláris kötőszövet • Zsírszövet
SZÖVETTAN – KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVET (tela connectiva) Mesenchyma • Csillag vagy orsó alakú mezenchyma sejtek, nyúlványaikkal egymáshoz kapcsolódnak (gap junction) • Híg alapállomány
SZÖVETTAN – KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVET (tela connectiva) Kocsonyás kötőszövet
• Mezenhimából alakul ki, nyúlványos sejtjei enyhén bazofilek
• Sejtközötti állomány: zselészerű, kevés, vékony kollagénrost
Wharton-féle kocsonya
SZÖVETTAN – KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVET (tela connectiva) Lazarostos kötőszövet kötőszövet
• Az állati szervezetben megtalálható leggyakoribb kötőszövet • Viszonylag kevés és vékony kötőszöveti rostot tartalmaz • Nagy mennyiségű kötőszöveti alapállomány • A rostok (főleg collagén) laza, hálózatos lefutásúak
SZÖVETTAN – KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVET (tela connectiva) Tömöttrostos kötőszövet kötőszövet • Sejtekben szegény kötőszövet típus Két típusa:
1. Rendezetlen tömöttrostos kötőszövet
2. Rendezett tömöttrostos kötőszövet • inak, szalagok
SZÖVETTAN – KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVET (tela connectiva) Reticularis kötőszövet
Csontvelő, lép, nyirokcsomók (citogén szervek) sejtdús kötőszövete
SZÖVETTAN – KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVET (tela connectiva) Zsírszövet Funkció: • energiatárolás • mechanikai védelem • helykitöltés • hőszigetelés
Két típusa: • fehér zsírszövet • barna zsírszövet
adipocyták
SZÖVETTAN – KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVET (tela connectiva) Zsírszövet Barna zsírszövet előfordulás • rágcsálók, téli álmot alvók • újszülött állatok
SZÖVETTAN – KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVET (tela connectiva) Zsírszövet
Fehér zsírszövet előfordulás • bőr alatti kötőszövet • vese körüli zsírszövet • csontvelő
SZÖVETTAN – KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVET (tela connectiva) Porcszövet 3. chondroclast
A porcszövet típusai • hyalin porcszövet
4. mátrix • amorf alapállomány • rostok
• collagénrostos porcszövet • elasztikus-rostos porcszövet
40 µm 1. chondroblast
2. chondrocyta
SZÖVETTAN – KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVET (tela connectiva) Porcszövet Hyalin porcszövet
Előfordulás - bordaporc - ízületi porc - orrsövényporc
SZÖVETTAN – KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVET (tela connectiva) Porcszövet Hyalin porcszövet
SZÖVETTAN – KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVET (tela connectiva) Porcszövet Elasztikus rostos porcszövet Előfordulás - fülkagyló - légutak porcos részei
SZÖVETTAN – KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVET (tela connectiva) Porcszövet Collagénrostos porcszövet
Előfordulás porckorongokban, egyes ízületek, csigolyák között
SZÖVETTAN – KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVET (tela connectiva) Csontszövet Csontszövet • sejtes és sejtközötti állományból épül fel (utóbbi adja a szilárdságot, sok kollagénrost és szervetlen sók, amelyek leginkább hidroxiapatit kristályok [Ca10(PO4)6(OH)3])
SZÖVETTAN – KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVET (tela connectiva) Csontszövet általános jellemzése
Az érett, vagy másodlagos csontszövet lemezes szerkezetű Kötőszövetes csonthártyák határolják, Stratum spongiosum (szivacsos állomány) Stratum compactum (tömör állomány) • Lemezrendszerek • Havers-féle lemezrendszerek (laminae speciales) a tömör állomány alapegységeit, az osteonokat hozzák létre • laminae intercalares az osteonok közötti területeket tölik ki • laminae generales externae et internae a csonthártyák felöl határolják az osteonokat
• A csatorna rendszerekben a csonthártyából kiindulva kapilláris erek, és idegek futnak • Havers-csatornák (a Havers-féle lemezredszerek közepén, hosszanti lefutás) • Volkmann-csatornák (a Havers-féle csatornákat kötik össze)
SZÖVETTAN – KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVET (tela connectiva) Csontszövet általános jellemzése
SZÖVETTAN – KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVET (tela connectiva) Csontszövet – tömör állomány
A Havers csatorna B Havers lemezek
A Havers csatorna C osteocyta D canaliculi ossei
SZÖVETTAN – KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVET (tela connectiva) Csontszövet - tömör állomány
SZÖVETTAN – KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVET (tela connectiva) Csontszövet A csontszövetet alkotó sejtek
1. Osteoblast sejtek (20 µm)
2. Osteocyta
SZÖVETTAN – KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVET (tela connectiva) Csontszövet A csontszövetet alkotó sejtek
3. Osteoclast
SZÖVETTAN – KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVET (tela connectiva) Csontszövet Csontsejtek kapcsolódása
A csontsejtek a csontcsatornácskákon keresztül érintkeznek egymással
A csontsejtek nyúlványai között tight junction vagy gap junction alakul ki
SZÖVETTAN – KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVET (tela connectiva) Csontszövet Csontsejtek kapcsolódása
SZÖVETTAN – KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVET (tela connectiva) Csontszövet
Csontosodási típusok elsődleges csontosodás: mesenchymális sejtek átalakulnak osteoblastokká, majd csontsejtekké másodlagos csontosodás – dezmális csontosodás (kiindulási szövet a kötőszövet) – chondrális csontosodás (kiindulási szövet a porcszövet)
SZÖVETTAN – VÉR (sanguis) Felépítés: - vérplazma - sejtes elemek A vér funkciói: - gázok (oxigén és széndioxid) szállítása - tápanyagok szállítása - salakanyagok szállítása - hormonok továbbítása - fertőzések, idegen sejtek és fehérjék, transzformált sejtek elleni védelem
SZÖVETTAN – VÉR (sanguis) Vértérfogat
Állatfaj
Vaddisznó
Muflon
Nyúl-alakúak
Vadmacska
Kutya
Vértérfogat (ml/ttkg)
57
58
56
60
92
SZÖVETTAN – VÉR (sanguis) A vér alkotóelemei Vérplazma (vér kb. 55%-a) • 90%-a víz • Plazmaproteinek (fibronogén, globulinok, albumin) • Elektrolitok (Na, K, Mg, Cl, HCO3, PO4,SO4) • Anyagcseretermékek • Gázok • Tápanyagok (glükóz, lipidek, aminosavak) • Hormonok, enzimek
SZÖVETTAN – VÉR (sanguis) A vér alkotóelemei Vérsejtek • Vörösvérsejt/test (erythrocyta) • Fehérvérsejtek (leukocyta) • Vérlemezke (trombocyta)
SZÖVETTAN – VÉR (sanguis) A vér alkotóelemei • Vörösvérsejt/test (erythrocyta) • az alakos elemek 99%-a • az emlősökben sejtmag nélküliek • a kétéltűek, hüllők, madarak: sejtmag • aktív mozgásra képtelen sejtek • funkciójuk az O2 szállítása (a hemoglobin molekulák segítségével) • élettartam 65-120 nap
SZÖVETTAN – VÉR (sanguis) A vér alkotóelemei - Vörösvérsejt/test (erythrocyta)
SZÖVETTAN – VÉR (sanguis) A vér alkotóelemei - Vörösvérsejt/test (erythrocyta)
Állatfaj
Erythrocyta szám (1012/l)
Gímszarvas
8-9
Vaddisznó
6-7
Muflon
6,1-7,5
Őz
10-12
Görény
6,8-12,2
Nyúl-alakúak
4-6
Kutya
5,5-8
SZÖVETTAN – VÉR (sanguis) A vér alkotóelemei - Vörösvérsejt/test (erythrocyta)
A vörösvérsejtek képződésének helye: Vörös csontvelő
SZÖVETTAN – VÉR (sanguis) A vér alkotóelemei • vérlemezkék (thrombocyta) • a legkisebb alakos elemek • orsó alakú sejtek, számuk 2-5 x 1011/l • az emlősökben sejtmag nélküliek • a kétéltűek, hüllők, madarak: sejtmag • élettartam 5-10 nap • szerepük: véralvadási folyamatok
SZÖVETTAN – VÉR (sanguis) A vér alkotóelemei - vérlemezkék (thrombocyta)
SZÖVETTAN – VÉR (sanguis) A vér alkotóelemei • Fehérvérsejtek (leukocyta) • granulocyták • agranulocyták
SZÖVETTAN – VÉR (sanguis) A vér alkotóelemei - Fehérvérsejtek (leukocyta) • Granulocyták • neutrophil granulocyták • eosinophil granulocyták • basofil granulocyták
SZÖVETTAN – VÉR (sanguis) A vér alkotóelemei - Fehérvérsejtek (leukocyta) / Granulocyták
Állatfaj
Granulocyta szám (összes leukocyta %-a)
Összes granulocyta (109/l)
Neutrophil
Eosinophil
Basophil
Gímszarvas
27
5,2
2,6
5,5-6
Muflon
42-54
1
1
5,2-5,9
Vaddisznó
24-25
2
0,2
14,2
Őz
43
10
1-1,5
0,8-1
Görény
43
13
1,5
0,8-1
SZÖVETTAN – VÉR (sanguis) A vér alkotóelemei - Fehérvérsejtek (leukocyta) / Granulocyták
• neutrophil granulocyták (gennysejtek) • az összes fehérvérsejt 65-70%-a, számuk 3-6000/mm3 • a cytoplazma kékes-vörös granulumokkal megrakott • aktív mozgásra képes sejtalakok • antibakteriális védekezésben fontosak, vérben és más szövetekben is képes fagocitózisra • élettartamuk 1 nap
SZÖVETTAN – VÉR (sanguis) A vér alkotóelemei - Fehérvérsejtek (leukocyta) / Granulocyták
• eosinophil granulocyták • az összes fehérvérsejt 2-4%-a, számuk 1-400/mm3 • sejtmagja 2 lebenyből áll • a cytoplazmában piros színű granulumok • aktív mozgásra képes sejtalakok • szerepük parazita-fertőzések elleni védelem • élettartamuk 3-8 óra
SZÖVETTAN – VÉR (sanguis) A vér alkotóelemei - Fehérvérsejtek (leukocyta) / Granulocyták
• basophil granulocyták • Az összes fehérvérsejt 0.5%-a, számuk 10-100/mm3 • sejtmagja alig szegmentált • a cytoplazmában kék színű granulumok • allergiás reakciókban vesznek részt
SZÖVETTAN – VÉR (sanguis) A vér alkotóelemei - Fehérvérsejtek (leukocyta) / Granulocyták
A granulocyták képződésének helye: Vörös csontvelő
SZÖVETTAN – VÉR (sanguis) A vér alkotóelemei - Fehérvérsejtek (leukocyta) / Agranulocyták • Lymphocyták (nyiroksejtek) • kis lymphocyta (7-8 µm) • közepes lymphocyta (10-12 µm) • nagy lymphocyta (15-20 µm) • Az összes fehérvérsejt 25-30%-a, számuk 1500-3500/mm3 • sejtmag nagy, centrális • amoeboid mozgásra képesek • szerepük: immunvédelem • Funkcionálisan T (celluláris immunitás) és B (antitest termelés) lymphocitákra oszthatók
SZÖVETTAN – VÉR (sanguis) A vér alkotóelemei - Fehérvérsejtek (leukocyta) Monocyták • Az összes fehérvérsejt 4%-a, számuk 2-800/mm3 • Sejtmagjuk excentrikus elhelyezkedésű, bab alakú • Azurofil granulumokat (lizoszómák) tartalmaz • Amoeboid mozgásra és aktív fagocitózisra képesek
