Génmódosított élelmiszerek egészségügyi hatásai: előnyök és kockázatok Dr. Bódizs György Rehabilitációs kórház, Kv. Orvos-igazgató
Károly herceg, a brit trónörökös (Rhédey Klaudia grófnő szépunokája)
A genetikailag módosított növények termesztése minden idők legnagyobb környezeti katasztrófáját fogja okozni - jelentette ki Károly herceg, a brit trónörökös a Daily Telegraphnak adott interjújában. A multinacionális élelmiszercégek "gigantikus kísérletet folytatnak a természettel és az egész emberiséggel, és ez már nagyon rosszra fordult". Amennyiben az élelmiszer tömegtermelése a nagy cégek kezébe kerül, az ártani fog a kistermelőknek és a környezetnek. A mezőgazdasági termelés modern formáinak túlzott alkalmazása már veszélybe sodorta az indiai Pandzsáb állam és Nyugat-Ausztrália vízellátását. Az élelmiszerbiztonság még az élelmiszertermelésnél is fontosabb.
GMO - Alapfogalmak
• GM, GMO: Genetically Modified /Organism/ elterjedten használt angol betűszó, jelentése Génmódosított vagy Génkezelt /Élőlény/. Alkalmazás : GM vagy GMO élelmiszer. • DNS=dezoxiribonukleinsav, (biológiai) információ átadását teszi lehetővé az élőlények generációi között; örökítőanyag, a sejtmag nélküli és sejtmaggal rendelkező élőlényekben. • Gén: egyfajta programcsomag, a DNS információtároló egysége (helyesebben szakasza, mert „olvasása" lineáris), mely egy vagy több fehérje, RNS kódját, és a kifejeződésükhöz szükséges, sorba kapcsolt szabályzó részeket tartalmazza • Genom: az élő szervezet teljes információmennyisége DNS-ben (egyes vírusoknál RNS-ben) kódolva.
Génmódosítás
• Génmódosítás: géntechnológiai módszerekkel megváltoztathatják az örökítőanyag (DNS) összetételét, gén(eke)t ültethetnek be, vagy távolíthatnak/némíthatnak el/halkíthatnak le. A szükséges tulajdonsággal illetve tulajdonságokkal rendelkező élőlény létrehozását alapvetően a különböző fajok genetikai kódjainak összeférhetősége teszi lehetővé. A génsebészet technológiai hátterét az enzimes eljárások és a génsokszorozás, valamint a különféle bejuttatási módszerek (vírusokkal, pl.: lentivírusok - állatoknál; nanotűvel; ún. génágyúval; baktériumokkal, pl.: Agrobacterium - növényeknél) biztosítják.
GMO
• Ciszgenikus: a célzottan bejuttatott gén(ek) a faj valamelyik vad ősétől vagy rokonától származnak. Kizárólagossága miatt gyorsabb és biztosabb eredményre vezet a kívánt tulajdonság elérése érdekében, mint a hagyományos keresztezés/nemesítés. • Transzgenikus: a fogalom/kifejezés arra utal, hogy az élőlénybe bejuttatott genetikai információ más, nem rokon fajból származik. A természetben pl. a vírusok működnek így.
GM növény vázlata
Nemesítés
A növények hagyományosan alkalmazott nemesítése során is a géneket manipulálják, hiszen cél, hogy a kedvező tulajdonságot egyik növényből a másikba átvigyék. Ezt csak több lépésben, többszöri próbálkozással lehet megvalósítani mivel több tízezer gén kombinálódik szabadon. Géntechnológiával több lépcsőfok átugorható, célzottan lehet a kívánt tulajdonságú gént a befogadó növénybe juttatni. Ahhoz, hogy a kívánt gén beépülését ki tudják mutatni, gyakran baktériumokat, vagy vírusokat tartalmazó jelzőgéneket is beépítenek a növényekbe.
GMO generációk
Első generáció Az első generációs, mezőgazdaságba illetve állattenyésztésbe bevezetett génmódosított élőlények közvetlenül a termelőnek kedveznek, nincs közvetlen táplálkozási-élettani előnyük. Az elképzelt cél a gyomirtóknak (herbicideknek), kártevőknek, vírusoknak ellenálló, a szélsőséges környezeti körülményeket jól tűrő, magasabb hozamú, hosszabb eltarthatósági idővel bíró, (pl. az élelmiszer)ipar számára kedvező tulajdonságokkal felruházott növényfajták, valamint a gyorsabban fejlődő, nagyobbra növő, nagyobb (pl. tej) hozamot produkáló állatok létrehozása. Második generáció A második generációs transzgenikus fajták előnyös táplálkozásélettani tulajdonságaiknál fogva közvetlenül a fogyasztónak kedveznek (majd). Egyelőre úgy tűnik nincsenek jelen a világpiacon (vagy kivonták őket, vagy termesztésük, tenyésztésük kísérleti jellegű), DE bevezetésük várható.
Gmo élelmiszerek (I)
Szója: A legnagyobb területen termelt, totális gyomirtószereknek ellenálló növényfajták. • Jelenleg 2. generációs, omega-3 zsírsavakat termelő fajtákkal folynak kísérletek. Kukorica: Herbicidtoleráns és/vagy rovarrezisztens fajták. (pl. az úgynevezett Bt kukoricába a Bacillus thuringiensis endotoxin génjét ültették be, illetve módosították a célnak megfelelően, azaz a növény maga termeli a lepkékre és molyokra – kukoricamolyra, valamint a kukoricabogárra ható mérget). Gyapot: A sütőzsiradékként felhasznált gyapotmagolaj (elsősorban USA és India) alapanyaga, herbicidtoleráns és/vagy rovarrezisztens fajták. Repce: Sorrendben az előzőek után, azaz a 4. legnagyobb területen kultivált, herbicidtoleráns és/vagy laurinsavat (egy telített zsírsav, többek között étrendkiegészítőkben és kozmetikai termékekben kerül felhasználásra) nagy mennyiségben termelő fajták.
GMO élelmiszerek (II)
Lucerna (Medicago sativa), fontos takarmánynövény: herbicidtoleráns fajták. Burgonya: az ’Amflora’ változat majdnem tiszta amilopektint termel, a keményítőgyártás számára kedvező alapanyag. Csak az előállító biotechnológiai céggel szerződött partnerek számára elérhető, nincs közpiacon, az EU-ban ipari felhasználásra termesztik. A burgonya génállományába a hóvirág egy génjét beépítve Kolorádó bogár (krumpli bogár) rezisztencia alakítható ki Paradicsom: a puhulás nélkül érő Flavr Savr az első kereskedelmi célra termesztett génmódosított élelmiszer volt, forgalmazása nem termelt nyereséget, kivonták a piacról (1997). Azóta több zöldség és gyümölcsféle késleltetett érésű/ puhulás nélkül érő változatát is előállították, jelentőségüket a meghosszabbodott eltarthatósági idő adja. Rizs: a β-karotint (és a további fejlesztésekben megcélzott E-vitamint, vasat, cinket, kedvezőbb fehérje-összetételt szolgáltató) kellő mennyiségben termelő „Aranyrizs" előállításának célja azon fejlődő országok népességének vitamin (és a későbbiekben egyéb tápanyag) ellátottság- javítása, ahol a rizs a fő táplálék.
A szójabab (Glycine max)
egy Kelet-Ázsiában honos hüvelyes zöldségnövény. A szójabab tömegének kb. 40%-át fehérjék alkotják, 20% olaj 30%-ban tart. szénhidrátot 5% szervetlen anyagot (K, Na, Ca, Mg, S, P) A szójafehérjék nagyobb része hőálló fehérje, ezért magas hőmérsékleten kell főzni.
Szója
Olaj: egészséges olaj Összetétele:50% linolénsav (többszörösen telitettlen zsírsav, esszenciális tápanyag) 8%-a alfa-linolénsav – Omega-3-zsírsav, ami a halolaj jellegzetes zsírsavja, a szívinfarktus kockázatát csökkenti New England Journal of Medicine. Dr. Anderson’s study found that soy protein intake was associated with a 9.3 percent reduction in serum cholesterol, a 12.9 percent reduction in LDL cholesterol, and a 10.5 percent reduction in serum triglycerides.
Egyéb egészségügyi hatásai: osteoporosis ellenes hatás (Ca jól felszívódik) rákellenes hatás (phyto-ösztrogének) malnutrició ellenes szuper-táplálék (5-15x)
Szója allergia
Élelmiszer – allergia gyakori formája A szójafehérje ellenes antitestek váltják ki A lakosság jelentős részét érintheti (9. leggyakoribb) Súlyos anaphilaxiás reakciót is kiválthat Kis mennyiséget általában tolerálnak (400 mg) – dózisfüggő Hamburger, csoki, sajtok, olajban sültek..
Szója
Szakértők szerint a termesztett szója 60%-a, de jó esetben is a fele módosított. Bár ezt termeszteni az Unióban nem lehet, behozni igen, így természetesen a szójával etetett állatok nagy mennyiségben fogyasztanak GMO-t. Európába leginkább Argentínából és Brazíliából érkezik a szója: az argentin szója GMO-tartalma gyakorlatilag 100%os, a brazil szójáé 30, így az összes piacra kerülő szója 75%-a genetikailag módosított. A behozott szója 10%-a kerül az élelmiszer-feldolgozó iparba, 90%-át pedig takarmányozási célra használják.
Szója termelők, 2008 Top Soybean Producers in 2008 (million metric tons) United States
80.5
Brazil
59.9
Argentina
46.2
China
15.5
India
9.0
Paraguay
6.8
Canada
3.3
Bolivia
1.6
European Union
0.6
World Total
230.
Táplálkozási jelentőségű transzgenikus állatok
• „Enviropig =Környezetdisznó": jobban hasznosítja a növényi foszfort, kisebb a trágya környezetszennyező hatása. • „Ómega-3 disznó": ω-3 zsírsavakat termel (nematóda gén beültetés 2006). • Transzgenikus kecske: tejének fehérjeszerkezetét és tápanyagösszetételét módosították. • Transzgenikus szarvasmarha: emberi laktoferrin termelést kódoló gén beültetése (Herman a bika – az etikai problémák miatt „nyugdíjazták", a beültetett tulajdonságot öröklő utódait elpusztították ). • Halakban (lazacban, pontyban és afrikai tilapia fajokban) értek el növekedési hormon túltermelést, gyorsabban és nagyobbra nőnek nemgénmódosított társaiknál.
Élelmiszerbiztonság
Az érvényben lévő EU szabályozás szerint GMO termék az, amely 0,9%-nál több génmódosított összetevőt tartalmaz. A GMO élelmiszerekben a kockázatot a beültetett gének és az általuk termeltetett fehérjék, fehérjetermékek jelentik. Csak olyan GMO élelmiszer engedélyezhető, amely nem toxikus. Lehetséges kombinációk: a) transzgént és fehérjetermékét tartalmazó; b) csak az inaktív transzgént tartalmazó; c) csak a fehérjeterméket tartalmazó sejtmentes kivonatok; d) (elvileg) sem a transzgén sem a fehérjetermékét nem
Mikor kell jelölni?
A Greenpeace szerint a 0,9%-os „lélektani határ" egy félreértés eredménye, a jogszabály ugyanis úgy szól, hogy a GMO-tartalmat minden esetben jelölni kell, kivéve, ha ez az érték 0,9% alatti, és a GMO jelenléte véletlen, a gyártó nem tud róla. Ez tehát a gyártót védi valamilyen szinten, hiszen mint fentebb láttuk, a gyakorlatban igen nehéz GMO-mentes, valóban tiszta alapanyaghoz jutni. Ha azonban a gyártó tudja, hogy alapanyaga, ha minimálisan is, de tartalmaz módosított szervezetet, kötelessége jelölni azt. Németországban már több ízben vontak felelősségre gyártókat, akik nem jelölték termékükön a 0,3%-os GMO-tartalmat, holott tudomásuk volt róla.
Mikor kell jelölni?
A GMO-t azonban csak akkor kell jelölni, ha az közvetlenül az élelmiszerbe kerül, ha GMO-val takarmányozott állat húsát használják fel valamihez, azt már nem. A Greenpeace szerint azonban ezt is jelölni kellene, hiszen így a fogyasztónak nincsen lehetősége a választásra. Erre vonatkozó javaslatukat, melyhez Európában egymillió aláírást gyűjtöttek az elmúlt években, 2007 februárjában adták át az Európai Uniónak. Magyarországon 25 ezer ember írta alá a petíciót. A megszólítottak között nem volt olyan ember, aki elutasította volna az aláírást, ami arra utal, hogy a magyarok ellenzik a génmódosított növények termesztését és a GMO-t tartalmazó élelmiszerek gyártását.
Ki áll mellette és ki ellene?
Termelők: USA, Argentína, Brazília, Kanada, India és Kína. Európa megosztott a GM élelmiszerek megítélésében Finnország, Hollandia, Portugália és Spanyolország pozitívan áll engedélyezésükhöz. Ingadozók: Albánia, Románia, Grúzia és Ukrajna hallgatólagosan vagy nyilvánosan megengedte a géntechnológiai kutatásokat. Az ellentábort Ausztria, Németország, Dánia, Görögország, Norvégia, Luxemburg, Csehország és Magyarország képviseli. Magyarországon egyelőre egyetlen fajta termesztését sem engedélyezik. „Minél tovább őrizzük meg a gm mentességet, annál kedvezőbb lehetőségünk van a magyar kukorica és vetőmag eladhatóságára.” GREENPEACE + ONG!
Az Európai Unió viszonyulása a GM növények termesztéséhez
Az Európai Unió 2004 májusában oldotta fel a genetikailag módosított terményekre vonatkozó hat éves tilalmat, s egyben megszabta azok szigorú engedélyezési és címkézési szabályait. Ennek ellenére több uniós tagország egészségügyi és környezetvédelmi megfontolásokból nem járul hozzá a genetikailag módosított élelmiszerek behozatalához és forgalmazásához, akaratukat azonban EU szinten nem tudták érvényesíteni. Az Európai Bizottság már több genetikailag módosított kukoricafajta importját és forgalmazását engedélyezte, termesztésükhöz azonban nem járult hozzá.
Magyarország, 2006
Az OÉTI által 2004 és 2006 között végzett hatósági GMO-vizsgálat eredményei szerint számos termékben fordul elő génmódosított összetevő, néhányban jóval 5%-on felül, a csomagoláson azonban ezt nem mindig jelölték. Az összesen vizsgált kb. 60 termék 39,5%-ában találtak GMO-maradványt - ez az arány egyébként nagyobb, mint az Európai Unió 19,5%-os átlaga. A Greenpeace magyarországi munkatársai olyan hatósági mérésekről is tudnak, amelyeknél a hústermékek 59%-a tartalmazott génmódosított szóját.
Magyarország, 2006
A szóját igen sok élelmiszer gyártása során használják, például pékáruk, szószok, édességek esetében, de a génmódosítást már nagyon nehéz kimutatni - biztosan csak a hústermékek gyártása során is gyakran használt szójafehérjében lehet. A vizsgálatok szerint olcsóbb hústermékekben, felvágottakban, virslikben szinte kivétel nélkül volt génmódosított szójaszármazék, szójamentesek csak a jobb minőségű, drágább húsok voltak. 1999 – moratórium GMO növények termesztésére (csak kísérletes céllal engedélyezett kis területen)
Románia
Már rég nem tiszta terület Szója: 1998 –tól 2006-ig (137.000 Ha - 2006) Kukorica MON810 (Bt) :2007-től
-
2007 2008 2009 2010
-
332,5 ha. 6130,44 ha. 3243,52 ha. 822,6 ha
Krumpli…
Kimutatás – labor: 2007 Laboratorul Unitatii de Biologie Moleculara şi OMG GMO mentes régiók, helyiségek, vendéglők
Közvetlen kockázatok
a) Átkereszteződés a természetes flórával illetve faunával (génszökés b) Átkereszteződés a kultúrflórával illetve faunával c) Géntranszfer lehetősége a (baktérium)génnel ellátott terményt, állatot illetve mikrobális készítményt (nyersen) fogyasztó élőlények bélflórájába (esetleg valamely szövetébe): Elméletileg a transzgén(ek)et tartalmazó DNS a „hagyományos" élelmiszerekéhez hasonlóan az emésztés során tökéletesen lebomlik, nincs hatása az azt elfogyasztó élőlényre; d) Új vírustörzsek: amennyiben az élőlénybe beültetett transzgén vírusgén, megvan a lehetősége, hogy rekombinálódjon (átadjon és átvegyen tulajdonságokat) az élőlényt fertőző más vírusokkal. e) Antibiotikum-rezisztancia kialakulása: jelölőgénként (a GMO azonosításához) antibiotikum-rezisztancia géneket (is) használtak és használnak (pl. az ’Amflora’ burgonya EU engedélyezése).
Környezeti kockázatok
a) A GM növények által termelt toxinokra vagy a termesztésüknél alkalmazott növényvédő szerekre egyre rezisztensebb fajok megjelenése. b) A beültetett gén által termeltetett vegyületek nem célirányos hatása. c) Tartós környezeti hatás – ismeretlen!
Gazdasági kockázatok és ellentmondásos jelenségek
A genetikai gyarmatosítás veszélyének elemei: - (gén)technológiai, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés lehetősége, - ha egy adott ország kizárásával hasznosítja valaki annak génkészletét. Indirekt gazdasági hatással járhat ugyanazon faj GM és nem-GM változatának párhuzamos előállítása. Multinacionális cégek érdekeinek ütközése a helyi érdekekkel (globalizációs hatás). -A legelterjedtebb transzgenikus növényfajtákat ugyanazok az óriáscégek állítják elő, fejlesztik és forgalmazzák, mint a gyomirtáshoz szükséges totális herbicideket, melyeknek saját fajtáik ellenállnak!
GMO-trükkök
-A „terminátor" és „traitor = áruló" fajtákat a gyártók, kinyilvánított szándékuk szerint, a környezet megóvásáért hozták létre; bírálóik –bevezetésük ellenzői- maguk a termelők és egyes civil szervezetek szerint viszont használatukkal a gazdák kiszolgáltatottabbakká válnának a gyártó cégeknek. A „terminátor„ GMO csak steril utódokat hozna létre; a „traitor" beültetett tulajdonságát pedig csak speciális vegyszerrel lehetne aktiválni. A transzgenikus élőlényeket egyébként is világszabadalmak védik és az előállító cég (Monsanto, Syngenta, Bayer, Dow, BASF, DuPont) szellemi tulajdonát képezik!
Biztonságossági vizsgálatok
Lényeges/alapvető egyezőség/megfelelőség a nem GMO termékkel: - a gyártó teszteli tápanyagokra, toxinokra, allergénekre (ezeknek is meg kell egyezniük!), majd az eredményeket továbbítja az illetékes hatóságnak; - probléma a vizsgálat értelmezésének kérdése, lehetnek rejtett veszélyek, amelyek átjutnak, mivel a módosítatlan élelmiszerekről sem teljes körűek az adatok az összehasonlításhoz; - ha a terméknek nincs természetes megfelelője, vagy jelentősen eltér a módosítatlan élelmiszertől, további toxikológiai és allergológiai vizsgálatok következnek:
Biztonságossági vizsgálatok (2)
1. Az új DNS és/vagy az általa előállított fehérjék ill. metabolitok vizsgálata. 2. Az érintett növényi részek vizsgálata, tápanyagtartalom és antinutriens mérés: a természetes toxinok és az ismert allergének vizsgálata. 3. Az emberi emésztőrendszer mikroflórájába történő géntranszfer kockázatának kiértékelése. 4. Az élelmiszer új összetevőinek allergenitás vizsgálata. 5. Annak megbecslése, hogy a normál táplálkozás során mennyi fogyasztható ebből az élelmiszerből. 6. Az előző lépésben kapott adatok alapján a lehetséges tápértékbeli és toxikológiai problémák értékelése. 7. Állat-toxicitási ill. allergenítási vizsgálat takarmányozási kísérletben.
Biztonságossági vizsgálatok (3)
Annál több szűrésre és vizsgálatra van szükség, minél nagyobb mértékű a genetikai módosítás (minél több gént ültetnek be, ill. távolítanak/némítanak el). Átfogó vizsgálatokra van szükség, az egyes esetekből nem lehet általánosítani! Minden egyes élőlényben, minden génmódosítást (és fehérjeterméket) egyenként kell megvizsgálni, nem elég kijelenteni a DNS-ről vagy fehérjéről, hogy önmagában ártalmatlan, ugyanis eltérő szervezetekben eltérő módon viselkedhet (pl. más fajban termelődő fehérje expresszálódó allergenitása). Sőt, minden GM élőlényt külön-külön kellene megvizsgálni az összes kockázat szempontjából, mivel azonban az összes változót lehetetlen figyelembe venni kockázatbecslésről/ elemzésről/ értékelésről és valószínűségről beszélhetünk.
Biztonságossági vizsgálatok (4)
Jelenlegi tudásunk szerint az első generációs GM élelmiszerek (és takarmányok) biztonságosak, a hozzáférhető adatok szerint nincs káros, adverz egészségügyi hatásuk a fogyasztókra, a legtöbb tanulmány nem számol be kimutatható toxikus hatásról (sejtes és szöveti elváltozások azonban előfordultak). Az elsődleges biztonsági tesztek után, allergenitás miatt, a piacra kerülést megelőzően, vontak már vissza termékeket, ami azt látszik igazolni, hogy a GM okozhat ugyan problémákat, de a jelenlegi tesztek egyelőre elegendőek a közvetlen veszélyek felmérésére. A jövőben a 2. generációs, közvetlen fogyasztói előnyökkel bíró termékeknél még további vizsgálatokra (állatkísérletekre) is szükség lesz.
GMO kimutatása
PCR – Polimerase Chain Reaction Molekuláris biológiai eljárás
Vizsgálat menete
Élelmiszerek összetételének kimutatása
Jövő: chip tehnológia
Kockázatok
Nincs rájuk szükség, mert: Nem segítenek az emberiség élelmezési problémáinak megoldásában Kifejlesztésük nagyon költséges 1 GMO növény = 100 millió dollár Mérgeket termelnek (pl. rovarírtó szert)
Kockázatok
A kártevők idővel ellenállóvá vállnak = szuperkártevők – új GMO („22”) A kormányok gyakorlatilag tehetetlenek a multik ellen, a törvények túl lazák Csökken a biodiverzitás (rémálom: 100000 ha monokultúra+vegyszer t)
Kockázatok
A nagy gazdaságokat segíti a családi gazdaságokkal és biogazdaságokkal szemben Óriáscégek monopóliuma lenne a vetőmag előállítása Génszennyezés Antibiotikum rezisztencia (Amflora) 2012 Séralini prof 2 éves tanulmánya (GMO kukorica ás RoundUp gyomírtó – tu, máj vese)
Gyógyászati felhasználás
A GM baktériumok egyik legfontosabb szerepe a gyógyászati hasznú emberi fehérjék tömegtermelése. Emberi gént hordozó GM baktériumok állítják elő például azt az inzulint, amivel a cukorbetegség tüneteit kezelik. Szintén GM baktériumokkal termeltetnek olyan véralvadási faktort, amellyel a vérzékenység tüneteit, illetve olyan növekedési hormont, amellyel a növekedési zavarokat kezelik. A baktériumok által termeltetett emberi fehérjék lényegesen biztonságosabbak, mint a korábbi készítmények, amelyek holttestekből kivont fehérjék voltak, és ezért AIDS, hepatitisz C és Creutzfeldt-Jakob kór fertőzés kockázatával jártak.
Károly herceg, a brit trónörökös (Rhédey Klaudia grófnő szépunokája)
A genetikailag módosított növények termesztése minden idők legnagyobb környezeti katasztrófáját fogja okozni jelentette ki Károly herceg, a brit trónörökös a Daily Telegraphnak adott interjújában. A multinacionális élelmiszercégek "gigantikus kísérletet folytatnak a természettel és az egész emberiséggel, és ez már nagyon rosszra fordult". Amennyiben az élelmiszer tömegtermelése a nagy cégek kezébe kerül, az ártani fog a kistermelőknek és a környezetnek. A mezőgazdasági termelés modern formáinak túlzott alkalmazása már veszélybe sodorta az indiai Pandzsáb állam és Nyugat-Ausztrália vízellátását Az élelmiszerbiztonság még az élelmiszertermelésnél is fontosabb.
Köszönöm a figyelmet!
Socotra
