GEMMA Fejlesztő Nevelés – oktatást Végző Iskola
Szervezeti- és Működési Szabályzat Szeged 2014
Jóváhagyta: Péntek Imréné igazgató
Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése 2. Az intézmény alapító okirata, feladatai 2.1 Az intézmény neve, alapító okirata 2.2 Az intézmény köznevelési és egyéb alapfeladata 3. Az intézmény működésének jellemzői 4. Az intézmény szervezeti felépítése, dolgozói létszám 4.1 Az intézmény vezetője 4.1.1 Feladata, hatásköre 4.1.2 Az intézményvezető és helyettese akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend 4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársának feladat és hatásköre 4.3 Az intézmény szervezeti felépítése 4.4 A pedagógiai munka ellenőrzése 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumok 5.1.1 Alapító okirat 5.1.2 Az intézmény pedagógiai programja 5.1.3 A szervezeti és működési szabályzat 5.1.4 Az éves munkaterv 5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje 5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelése 5.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelése 5.3.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje 5.4 Teendők rendkívüli esemény és bombariadó esetére 6. Az intézmény munkarendje 6.1 Az intézmény épületeinek nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje 6.2 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása 6.3 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása 6.3.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése, munkaidő nyilvántartás rendje 6.3.1.1 A kötött munkaidő neveléssel-oktatással kötött részében ellátott feladatok 6.3.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok 6.4 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 6.5 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje 6.6 Munkakörökhöz tartozó elvárások 6.6.1 Gyógypedagógusi munkakörhöz tartozó feladat- és hatáskörök 6.6.2 Osztályfőnök munkakörhöz tartozó feladat- és hatáskörök 6.6.3.Általános adminisztrátor (ügyviteli dolgozó) munkakörhöz tartozó feladat- és hatáskörök 6.7 A dohányzással kapcsolatos előírások 6.8 A tanulók munkarendje 6.9 A tanítási foglalkozások rendje 6.10 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 6.11 Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 6.12 Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezése 2
6.13 Egyéb foglalkozások 6.14 Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 7. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközössége 7.1. Az intézmény nevelőtestülete 7.2. A nevelőtestület értekezletei 7.3. A nevelőtestület szakmai munkaközössége 7.3.1 A szakmai munkaközösség tevékenysége 7.3.2 A szakmai munkaközösség vezető (szakmai vezető) jogai és feladatai: 8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 8.1 Az iskolaközösség 8.2 A szülői szervezet (közösség) 8.3 Az osztályközösségek (csoportok) 8.4 A szülők, érdeklődők tájékoztatásának formái 8.4.1 Szülői értekezletek 8.4.2 Tanári fogadóórák 8.4.3 A szülők írásbeli tájékoztatása 7.4.4 Az iskola külső kapcsolatrendszere 9. A tanulók felvétele 9.1. A tankötelezettség végrehajtása 10. Az intézmény működésének egyéb kérdései 10.1. A munkavállalók besorolásának szabályai 10.2. Belső etikai, jogi és munkaügyi előírások 10.3. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése 10.4. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére 10.5. Egyéb szabályok 10.5.1. Saját gépkocsi használata 10.5.2. Vagyonvédelem 10.5.3. Kártérítési kötelezettség 10.5.4. Anyagi felelősség 10.5.5. Az intézmény ügyfélfogadása 11. Záradék 12. Mellékletek 1. Munkaköri leírás-minták 2. Ügyviteli, és Iratkezelési Szabályzat 3. Adatkezelési Szabályzat 4. Kulcskezelési szabályzat
3
1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A GEMMA Fejlesztő Nevelés-oktatást Végző Iskola 6771 Szeged, Szerb u 171. (a továbbiakban: Intézmény) működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4)-ben foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Jelen szervezeti és működési szabályzat a nevelőtestület véleményezési jogával és a fenntartó jóváhagyásával lép érvénybe. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 4/2010. (I.19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2012. évi LXXI. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításáról Gyvt. 1997. évi XXXI. Tv 15/1998.
(IV.
30.)
NM
rendelet
a
személyes
gondoskodást
nyújtó
gyermekjóléti,
gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 223/1998. (XII. 30.) Korm. Rendelet a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról 149/1997. (IX. 10.) Korm. Rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2011. évi XXXVII. törvény módosításáról 4
16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2012. évi XXVI. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 277/1997.
(XII.
22.)
Korm.
rendelet
a
pedagógus-továbbképzésről,
a
pedagógus-
szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelete a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról A szervezeti és működési szabályzat a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az intézmény más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz. 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot az intézmény tanulói illetve a tanulók törvényes képviselője a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az intézményvezetői irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2014. szeptember 01-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladataink megvalósításában, illetve igénybe veszik, használják az intézmény helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvények ideje alatt is. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén: - az alkalmazottakkal szemben az intézményvezetői jogkörben eljárva az intézményvezető hozhat intézkedést
5
- a szülőt vagy más személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását. Ha ez nem vezet eredményre, az intézményvezetőt kell értesíteni. - a szervezeti és működési szabályzat határozatlan időre szól. 2. Az intézmény alapító okirata, feladatai 2.1 Az intézmény neve, alapító okirata GEMMA Fejlesztő Nevelés –oktatást Végző Iskola Rövid neve: GEMMA Fejlesztő Iskola Típusa: Gyógypedagógiai intézmény 6771 Szeged, Szerb u 171. OM azonosító: 201426 Működésének kezdete: 2014.09.01. Alapító szerv: Szivárvány Autizmus Egyesület Alapító jogkör gyakorlója: Szivárvány Autizmus Egyesület Alapító székhelye: 6724 Szeged, Csongrádi sgt.114. Fenntartó neve: Szivárvány Autizmus Egyesület Fenntartó székhelye: 6724 Szeged, Csongrádi sgt.114. 2.2 Az intézmény köznevelési és egyéb alapfeladata - fejlesztő nevelés-oktatás - egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátás - megállapodás alapján gyakorlati képzőhelyként fogadhatja a szakterületi képzést nyújtó felsőoktatási intézmények hallgatóit, a felnőttképzésben résztvevőket Sajátos nevelési igény: beszédfogyatékos, mozgásszervi fogyatékos, hallássérült, értelmi fogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, pszichés fejlődés zavarral küzdők. 3. A intézmény működésének jellemzői Az intézmény jogállása szempontjából önálló jogi személy, gazdálkodásilag részben önálló. A működés vagyoni feltételeit a fenntartó biztosítja saját vagyona, támogatások, adományok és jogszabályok által biztosított finanszírozási források felhasználásával. A vagyon felett a fenntartó rendelkezik. Az intézmény gazdálkodásával, működésével összefüggő döntéseket a fenntartó elnöke és az intézmény képviselője (távollétében a helyettes) együttesen gyakorolja. Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a Pénzkezelés, Kötelezettségvállalás, Pénzügyi Ellenjegyzés, Érvényesítés Rendjéről szóló szabályzata tartalmazza.
6
4. Az intézmény szervezeti felépítése 4.1 Az intézmény vezetője Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Kinevezése, megbízása a fenntartó joga. A megbízás határozatlan időre szól. 4.1.1 Feladata, hatásköre Az igazgató kizárólagos jogkörébe tartozik a munkatársak feletti teljes munkáltatói jogkör. Felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásáért. Az igazgató köteles biztosítani, hogy az általa vezetett intézmény a Magyarország Alaptörvénye és jogszabályai, valamint az ágazati jogszabályok szerint működjön. A Nemzeti köznevelési törvény előírásai szerint az intézményvezető felelős: az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá: a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a szülői szervezettel való megfelelő együttműködésért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. 7
A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi. Az intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként helyettesére átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató minden ügyben, a helyettes szakmai ügyekben. A bélyegzők szabályzata részletesen leírja a használatra való jogosultságot. 4.1.2 Az intézményvezető és helyettese akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az igazgató távolléte esetén: szakmai vezető (helyettes) Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó, általánosan nem helyettesíthető feladatok: a munkáltatói jogkör gyakorlása A helyettes távolléte esetén: csoportvezetők (osztályfőnökök) –szakmai kérdésekben fenntartó elnöke – gazdálkodást érintő kérdésekben 4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársának (szakmai vezető/helyettes) feladat –és hatásköre Az igazgató az intézmény szakmai munkájának irányítását a szakmai vezető (helyettes) segítségével látja el. A szakmai vezető (helyettes) pontos feladatait, hatáskörét a munkaköri leírása tartalmazza.
8
4.3 Az intézmény szervezeti felépítése
- Csoportvezetők Gyógypedagógusok Szakmai vezető (helyettes) INTÉZMÉNYVEZETŐ
Nevelő-oktató munkát segítők: -gyógytornászok
- Gazdasági ügyintéző
- gyógypedagógiai
asszisztensek
- Technikai dolgozók
A dolgozói létszám alakulása: Pedagógus álláshelyek:
8 fő
Nevelő – oktató munkát közvetlenül segítők: 5 fő Gazdasági ügyintéző: Mind összesen:
1 fő 14 fő
4.4 A pedagógiai munka ellenőrzése Igazgató egy személyben felelős mindazért, ami az iskolában történik, de a feladatot megosztja a szakmai vezetővel (helyettessel). A pedagógusok látogathatják egymás óráit: szakmai tapasztalatcsere céljából osztályfőnökként a tanulócsoportjának tanulási szokásainak, eredményességeiknek vizsgálata céljából 9
Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményvezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés az intézményvezető kötelessége és felelőssége, de felelős érte a maga területén a szakmai vezető is. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett a vezetők munkaköri leírása teremti meg. Igazgató Ellenőrzési feladatai kiterjednek az intézmény egészére. Előzetes terv szerint ellenőrzi az alapdokumentumok alkalmazását, az oktatási törvényelőírásainak érvényesülését, a nevelőtestületi határozatok végrehajtását. Elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát. Összeállítja tanévenként – az iskolai munkaterhez igazodva – az éves ellenőrzési tervet. Látogatja a foglalkozásokat, ezekről feljegyzést vezet, tapasztalatait megbeszéli az érdekelt pedagógusokkal. Ellenőrzi: Az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási, ügyviteli és technikai munkáját, szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét. Az intézményben használt tanmeneteket, nevelési terveket. Az oktatási dokumentumokban, határozatokban, jogi szabályozásban foglalt feladatok végrehajtását. Felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. A szakmai, pedagógiai tevékenységgel összefüggő ellenőrzési feladatok: az oktatási dokumentumokban, a határozatokban, a jogi szabályozásban foglaltak betartása és betartatása, a pedagógiai program nevelési és oktatási feladatainak végrehajtása, a tanév munkatervi feladatainak megvalósítása, a pedagógusok ezzel kapcsolatos tevékenységének megvizsgálása, a munka elvégzésére előírt határidők betartása, a nevelői és oktatói munka tartalmának és színvonalának viszonyítása a követelményekhez; ezzel kapcsolatban a pedagógusok szakmai és módszertani felkészültségének vizsgálata, a tanulók balesetvédelmi, tűzrendészeti felkészítése (figyelembe véve a tanulók képességeit) az oktatási-nevelési intézményi nyilvántartások, statisztikák, összegzések, értékelések, az adminisztráció pontos vezetése, 10
a törzskönyvek, haladási naplók folyamatos, szabályszerű vezetése, Ellenőrzés formái: Óralátogatás Beszámoltatás Dokumentumok ellenőrzése Óramegbeszélés Szakmai vezető ellenőrzési feladatai kiterjednek minden szakmai feladatra, területre az igazgató megbízása alapján (munkaköri leírásban) Az ellenőrzés részletes rendjét az Éves munkaterv mellékletét képező Ellenőrzési terv tartalmazza. 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumok Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve, egyéb belső szabályzatok (pl. továbbképzési terv) 5.1.1 Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. Az intézmény jogállása szempontjából önálló jogi személy, gazdálkodásilag részben önálló. A működés vagyoni feltételeit a fenntartó biztosítja saját vagyona, támogatások, adományok és jogszabályok által biztosított finanszírozási források felhasználásával. A vagyon felett a fenntartó rendelkezik.
11
Az intézmény gazdálkodásával, működésével összefüggő döntéseket a fenntartó elnöke és az intézmény képviselője (távollétében a helyettes) együttesen gyakorolja. 5.1.2 Az intézmény pedagógiai programja A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. A pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé, amennyiben többletköltséget igénylő tevékenységek szerepelnek benne. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetője munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgál a pedagógiai programmal kapcsolatban. 5.1.3 A szervezeti és működési szabályzat Az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Itt kerül meghatározásra a munkaszerződések megkötésének törvényi előírásai és rendje is. A mellékletek tartalmazzák munkaköri leírás mintáit, az Ügyviteli, és Iratkezelési szabályzatot és az Adatkezelési szabályzatot. Az iskola SZMSZ-ét a nevelőtestület fogadja el. A fenntartó egyetértése csak abban az esetben szükséges, amennyiben a fenntartóra többletkötelezettség hárul. A dokumentumot az igazgató hagyja jóvá, mely nyilvános. 5.1.4 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységeket, munkafolyamatokat, illetve a felelősöket és határidőket. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el igazgatói iránymutatással, éves feladatok kitűzésével, elfogadására a munkaterv elfogadó értekezleten kerül sor. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a nevelőtestület rendelkezésére áll.
12
5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2012.évi CXXV. törvény 5.§ (4) A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet Intézményünkben tanulóink a fejlesztő nevelés-oktatásban tankönyvet nem használnak. Részükre a törvényben engedélyezett és tankönyvvé nyilvánított eszközöket, füzeteket stb. biztosítjuk szükség esetén, de többnyire egyéb fejlesztő eszközöket használunk. 5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelése 5.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelése Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető férhet hozzá. 5.3.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Iskolánk még nem használ elektronikus naplót, így elektronikusan előállított, papíralapú nyomtatványokat nem kell hitelesítenünk.
13
Az év végi szöveges értékelés elektronikus úton, de sorszámozott bizonyítványlapra és törzskönyvre kerül kinyomtatásra. Az osztályfőnök és az igazgató aláírásával és körpecséttel ellátva. 5.4 Teendők rendkívüli esemény és bombariadó esetén Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely az iskolai foglalkozásokon és az iskola által szervezett iskolán kívüli foglalkozásokon a nevelő-oktató munka és egyéb foglalkozások szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és alkalmazottainak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:
baleset,
természeti katasztrófa,
tűz,
közveszéllyel fenyegetés.
Amennyiben az intézmény bármely alkalmazottjának az iskola épületét, az ott tartózkodó személyek, biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, úgy köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamelyik pedagógussal. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:
igazgató,
helyettese (szakmai vezető)
A rendkívüli eseményt követően az intézkedésre jogosultak haladéktalanul megteszik a szükséges intézkedéseket. Ennek során az esemény jellegének és súlyának megfelelően értesítik: a fenntartót, a tűzoltóságot, közveszéllyel fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, a megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell. A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell.
14
A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia. Az épületek kiürítését a kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. Teendők bombariadó esetén A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni.
A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik.
Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni.
A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos!
Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor a munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban.
A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.
6. Az intézmény munkarendje 6.1 Az intézmény épületeinek nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az iskola tanítási időben reggel 7.30 órától 16.30 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben zárva tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények 15
hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt. 6.2 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettese közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia a fejlesztő nevelés-oktatás időszakában. Ezért az igazgató vagy helyettese közül legalább egyikük hétfőtől péntekig 9.00 és 13.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. 6.3 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. 6.3.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése, munkaidő nyilvántartás rendje A pedagógusok munkaidő beosztását A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62§ (5)–(14) szabályozza: - A nevelési-oktatási intézményben pedagógus munkakörben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének 80%-át (kötött munkaidő) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A neveléssel-oktatással kötött munkaidő terhére elrendelt foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok, illetve az egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. A pedagógus a kötött munkaidejében elvégzett feladatokról munkaidő nyilvántartást vezet napi rendszerességgel. A munkaidő nyilvántartást a hónap végén a vezető ellenőrzi, és aláírásával igazolja. - Gyakornok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a teljes munkaideje 50%-a. - A gyógypedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a teljes munkaidő 50%-a. 6.3.1.1 A kötött munkaidő neveléssel-oktatással kötött részében ellátott feladatok a foglalkozások megtartása 6.3.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok a foglalkozásokra való felkészülés, a megtartott foglalkozások dokumentálása, a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki ellátása) 16
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, a csoporttermek rendben tartása, dekorációjának elkészítése 6.4 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, az igazgató állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében.
A
konkrét
napi
munkabeosztások
összeállításánál
az
intézmény
feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. A pedagógus köteles 10 perccel a foglalkozások előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy helyettesítéséről intézkedhessen. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az iskolatitkárnak. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább két nappal a távolmaradásra. 6.5 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. A foglalkozások előtt 10 perccel kötelesek a munkahelyen megjelenni. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása a pedagógiai munkát közvetlenül segítő munkatársak esetében az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. 6.6 Munkakörökhöz tartozó elvárások Pedagógus beosztásból adódó általános elvárások: a) A pedagógus felelősséggel és önállóan a tanulók érdekében végzi munkáját. b) Közreműködik az iskolai közösség kialakításában és fejlesztésében. Pedagógusok
17
Az iskolai nevelő és oktató munka, a tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás pedagógus-munkakörben, munkaviszonyban látható el (a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. (a továbbiakban: Nkt.)3. sz. mellékletében felsorolt pedagógus munkakörhöz kapcsolódó szakképzettségek) szerint. Az alkalmazás feltétele a szakirányú végzettség. Megszüntethető annak a pedagógusnak a munkaviszonya, aki önhibájából hét évenként legalább egy alkalommal 120 órás továbbképzésben nem vett részt, illetve tanulmányait nem fejezte be sikeresen.
Munkakörökhöz tartozó feladat- és hatáskörök Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. 6.6.1 Gyógypedagógusi munkakörhöz tartozó feladat- és hatáskörök Feladatai: tanmenet készítése 12 hét megfigyelés után elkészíti a gyógypedagógiai véleményt 12 hét megfigyelés után elkészíti az egyéni fejlesztési tervet a foglalkozásokra való lelkiismeretes felkészülés a házirend betartása és betartatása jelenlét minden értekezleten, fogadóórán, nevelőtestületi értekezleten rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel fejlesztő eszközök gondozása, karbantartása munkáját leginkább hatékonnyá és eredményessé tevő módszerek kiválasztása a megtartott foglalkozásairól dokumentáció vezetése segítség az iskolán kívüli programok, kirándulások lebonyolításában Kötelességei: részvétel az intézmény ünnepein a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzése tanulóbaleset, vagy ennek veszélye észlelésekor a szükséges intézkedések megtétele 18
a gyermekek, tanulók, emberi méltóságának és jogainak tiszteletben tartása a szülők rendszeres tájékoztatása az őket érintő kérdésekről, a szülő figyelmeztetése, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek érdemi válaszadás a szülők javaslataira, kérdéseire a hivatali titkok megőrzése akadályoztatásának időben történő jelzése. Jogai, jogköre: gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat részt vehet az intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében a pedagógiai program alapján a nevelés és oktatás módszereit, az ismereteket, a tananyagot megválaszthatja hozzájuthat a munkájához szükséges ismeretekhez a munkaközösség véleményének kikérésével az alkalmazott fejlesztő eszközöket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket megválaszthatja a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy megkapja a munkájához szükséges informatikai eszközöket, asztali számítógépet és monitort. jogosult a tanulók munkájának irányítására és értékelésére, a tanulók teljesítményének minősítésére részt vehet szervezett továbbképzésen, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutató munkában szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vehet helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában joga, hogy személyét, mint pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék véleményt nyilvánítson, javaslatot tegyen az iskola működésére vonatkozóan. 6.6.2 Osztályfőnök munkakörhöz tartozó feladat- és hatáskörök Az osztályfőnököt az intézményvezető bízza meg a feladattal. Feladatai: a tanmenet kidolgozása
19
kapcsolattartás az osztályban tanító gyógypedagógusokkal, pedagógiai munkát segítőkkel, és minden munkavállalóval, aki a csoportban foglalkozást tart az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendők elvégzése vezeti az osztálynaplót, törzslapot kiállítja a bizonyítványt ellenőrzi a tanulók hiányzásait és végzi a mulasztott órák igazolását a szülői értekezlet vezetése, a családokat szükség esetén látogatja tanítványai családi hátterének megismerése a tanulók jellemének alapos ismerete, erre építve önismeretük fejlesztése a csoport kirándulásainak, szabadidős programjainak szervezése és vezetése gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat Jogköre: szülő előzetes írásbeli kérésére 3 napig terjedő távolmaradásra engedélyt adhat jogosult – az igazgató tudtával- az osztályban tanító pedagógusok mikro értekezletének összehívására. 6.6.3 Általános adminisztrátor (ügyviteli dolgozó) munkakörhöz tartozó feladat- és hatáskörök Feladatok, főbb tevékenységek: Iratkezelés:
Az irat átvételét igazolja, amennyiben a személyesen postázott iratok átvételekor az átadó ezt külön kéri. A névre szóló levelet nem bonthatja fel más, csak a címzett, vagy az általa megbízott munkatárs.
Az átvett iratokat az iratkezelési rendszernek megfelelően szortírozza, aszerint, hogy a dokumentum bontható, nem bontható, iktatandó, vagy nem kell iktatni. Amennyiben az irat faxon, illetve e-mailen érkezik, (naponta többször figyeli)- gondoskodik arról, hogy készüljön másolat a papíralapú tartós tárolás érdekében.
Az iktatást a beérkezés napján, de legkésőbb a következő munkanapon iktatni kell. A javítás áthúzással lehet, úgy, hogy az eredeti szöveg olvasható legyen. A javítást dátummal és kézjeggyel kell igazolni.
Az intézményi dokumentumok (szabályzatok, munkatervek, pedagógiai szakvélemények,) levelezések gépelése. 20
Az iskola értekezletein a vezető kérésére jegyzőkönyvet készít.
Nyilvántartásokkal kapcsolatos feladatok:
tanügy-igazgatási feladatok és nyilvántartások:
felmérést, kimutatást készít az intézmény munkájával kapcsolatosan.
az iskolába felvett gyerekek adatainak rögzítése.
Létszámadatok változásának nyilvántartása, folyamatos értesítés a változásokról
Az éves statisztikák elkészítéséhez adatok kigyűjtése, különböző szempontok szerinti rendszerezése.
A beiskolázással kapcsolatos adminisztráció.
Rendben tartja az iskolai irattárat.
A gyerekek étkeztetésének lemondása, egyeztetése, nyilvántartása.
Az iskola működéséhez szükséges kisebb eszközök vásárlása, megrendelése, a megvásárolt eszközök bevételezése.
a munkatársak személyi és munkaügyi nyilvántartását naprakészen vezeti
a pénztár és bank bizonylatok havi továbbítása a könyvelő cég felé
a leltározási és selejtezési feladatokat előkészítése
kapcsolatot tart a külső szolgáltatókkal
az intézmény pályázatokkal kapcsolatos pénzügyi, munkaügyi tevékenységeit koordinálja
6.7 A dohányzással kapcsolatos előírások
Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárattól 5 méteren belül – a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak.
A
2012.
évi
XXVI.
törvény
a
nemdohányzók
védelméről,
és
a
dohánytermékek
fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról 4. §-ban meghatározottak végrehajtásáért felelős személy az intézményvezető. 6.8 A tanulók munkarendje
Az iskolai foglalkozások délelőtt 9.00 órakor kezdődik és délután 13.00 órakor ér véget. Tanulóink többsége
betegszállítóval érkezik-távozik,
a
tanulókat
a
gyógypedagógiai
asszisztensek veszik –adják át. A szülők az előtérben adják át a gyógypedagógiai asszisztenseknek a gyermekeket, a foglalkozásokat nem zavarhatják.
Az intézmény kapuját zárva kell tartani.
21
A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a Házirend és a tanév rendje szabályozza. Betartása minden tanuló számára képességeik függvényében kötelező. A házirendet az intézmény vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el.
6.9 A tanítási foglalkozások rendje ● A tanév rendje megfelel a jogszabály által előírtaknak. ● A tanítás nélküli munkanapok idejét az igazgató határozza meg, figyelembe véve, hogy ezeken a napokon szervezett programok minden esetben az oktató - nevelő munka hatékonyságát segítsék elő. ● a fejlesztő nevelő - oktató egyéni és csoportos foglalkozások 9:00 és 13:00 között valósulnak meg, 13:00-tól három erre kijelölt helyiségben történik a gyermekek délutáni felügyelete. A reggeli és délutáni ügyeletet, a fejlesztő - nevelő - oktató munkát segítő munkatársak látják el. ● A tanulóknak legkésőbb 8:45-re a csoportszobákban kell lenniük, a fejlesztő iskolai foglalkozások kezdetének idejére. ● A fejlesztő nevelés - oktatás órarendje a nevelőtestülettel egyeztetve és elfogadva: 1. foglalkozás
9:00 -
9:45
2. foglalkozás
10:00 -
10:45
3. foglalkozás
11:00 -
11:45
4. foglalkozás
12:00 -
12:45
● Az órarendben meghatározott foglalkozások keretet adnak egy-egy tanítási napnak, de tekintve, hogy a tanulók súlyos halmozott fogyatékkal élnek és ellátásuk az egész napot átíveli, így a fenti foglalkozások csak irányadóak, amitől el lehet térni a gyermek igényeinek megfelelően. ● Az óraközi szünetekben a tanulók a csoportszobában maradnak, az udvaron való tartózkodást, játékot külön foglalkozás keretében valósítja meg az intézmény.
Az oktatás és a nevelés a Pedagógiai program valamint a heti órarend alapján történik a gyógypedagógusok vezetésével, a kijelölt termekben.
6.10 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje
Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót.
Az iskola minden munkavállalója felelős:
- a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, - a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, 22
- az energiafelhasználással való takarékoskodásért.
A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak felügyelettel használhatják.
Az intézmény helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és iskolához tartozó területek használatának rendjét (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, 5§ (2) f) pontja) illetve a Házirend tartalmazza, amelyek betartása mindenkinek kötelező.
Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az intézményből elvinni csak az intézményvezető engedélyével lehet.
6.11 Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM rendelet szerint végzi, megbízási szerződés keretében. 6.12. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezése Kiemelt figyelemmel kísérjük a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézményünk összes dolgozójának alapvető feladata. Kiemelten fontos feladatok hárulnak az osztályfőnökökre. A gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat a intézményvezető felügyeli, koordinálja. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítja a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő-óvó intézkedést tegyen a rászorulók érdekében, őrködjön a veszélyeztetett helyzetű gyermekek elviselhető életlehetőségei felett. Intézményünk speciális helyzetéből adódóan ebben a feladatban a védőnőnek kiemelt szerepe van. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok: - a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, az általános prevenciót szolgáló szervezési és tájékoztatási feladatok, - a gyermekek hátrányos helyzetének, veszélyeztetettségének felismerése, információcsere megszervezése, - segítségnyújtás a veszélyeztetettség megszüntetésében való részvétel, (családlátogatás) - együttműködési és jelzési kötelezettség a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer felé, - dokumentációs feladatok. Általános prevenciós feladatok ellátása az iskolában: Teendők a tanári közösségen belül: - szemléletformálás, - ismertető, tájékoztató anyagok közreadása, szakirodalom ajánlása, 23
-részvétel
az
iskola
Pedagógiai
programjának
kialakításában:
a
gyermekek
jogaival,
gyermekvédelemmel kapcsolatos ismeretek, programok beépítése érdekében, - vezető és az osztályfőnökök folyamatos együttműködése A veszélyeztetettség felismerése utáni teendők: - saját hatáskörben további tájékozódás, beszélgetés a tanulóval, osztályfőnökökkel családlátogatás, - a szükséges segítséghez való hozzájutás megszervezése. Jelzés a gyermekjóléti szolgálatnak: - ha a gyermek helyzete, körülményei, veszélyeztetettségének mértéke nem mérhető fel, nem ítélhető meg a kellő alapossággal, akkor jelzéssel kell élni az illetékes gyermekjóléti szolgálat felé. Jelzés a jegyzőnek vagy a gyámhivatalnak: - ha a gyermeket olyan sérelem érte, ami szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősül, esetleg felmerül a gyermek családból való azonnali kiemelésének szükségessége, akkor jelezni kell a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőnek vagy gyámhivatalnak, ezzel párhuzamosan az illetékes gyermekjóléti szolgálatot is tájékoztatni kell. Adatkezelés, adatszolgáltatás: - információ szolgáltatási kötelezettséggel tartozunk a gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság felé, - minden olyan információt a gyermekjóléti szolgálat rendelkezésére kell bocsátani, amire a gyermek érdekében szükség van és rendelkezésre áll. 6.13 Egyéb foglalkozások Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint egyéb foglalkozásokat, terápiákat is szervez. Az egyéb foglalkozások feladatait az adott iskolai év munkaterve tartalmazza. A foglalkozások működésének feltételeit elsődlegesen az iskola költségvetése biztosítja. A munka támogatására a kiírt pályázatokon igyekszünk egyéb forrásokat szerezni. Iskolánkban általában a következő terápiák működnek: Zeneterápia, kutya asszisztált terápia, hit-és fény foglalkozás, gyógymasszázs 6.14 Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A köznevelési előírásoknak megfelelő iskolai rendezvények közül az intézmény sajátos profiljával összeegyeztethető rendezvények adaptált módon történő megszervezése. Az iskola épületét és az osztálytermeket az ünnepnapokhoz méltóan kell dekorálni. Az előkészületben és az iskolai műsorban működjenek közre az iskola tanulói. A megtartott iskolai ünnepélyeket és megemlékezéseket az osztálynaplóba be kell jegyezni. Iskolai szintű rendezvények szervezése: Tanévnyitó 24
Mikulás Karácsony Farsang Anyák napja Nemzeti ünnepek: március 15, október 23. Sportversenyek Kirándulások Tanévzáró
7. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközössége 7.1. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű gyógypedagógiai asszisztenseinek közössége, valamint az oktatónevelő munkát
közvetlenül segítő
felsőfokú végzettségű
utógondozók,
pszichológus, nevelőszülői
tanácsadó. A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény szakmai munkáját. Jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. A kapcsolattartás formái az értekezletek, megbeszélések, fórumok, intézményi gyűlések. Az intézményi
kapcsolattartás
rendszeres
és
konkrét
időpontjai
a
munkatervben
kerülnek
meghatározásra, melyet a hivatalos közlések helyén kell közzétenni. Az értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal.
25
A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program elkészítése és egységes megvalósítása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestületre illetve annak tagjaira vonatkozó egyéb rendelkezések a Köznevelési törvény szerint: ● A nevelőtestület tagjai a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénye alapján járnak el pedagógiai munkájuk során. ● 67. § szerint: “Az intézményvezető kiválasztása - ha e törvény másképp nem rendelkezik nyilvános pályázat útján történik. A pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért. Egyetértés hiányában, továbbá az intézményvezető harmadik és további megbízási ciklusát megelőzően a pályázat kiírása kötelező.” A nevelőtestület döntési jogköre: a pedagógiai program elfogadása az SZMSZ és a házirend elfogadása a tanév munkatervének jóváhagyása átfogó értékelések és beszámolók elfogadása továbbképzési program elfogadása a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása A nevelőtestület döntései: A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület minősített többségi szavazással dönt az alábbi kérdésekben: jutalmazási és fegyelmi döntések A nevelőtestület titkos szavazással dönt az alábbi kérdésekben: személyi kérdések esetében Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 7.2 A nevelőtestület értekezletei 26
A tanév tervezett értekezletei az alábbiak: tanévnyitó értekezlet munkaterv elfogadó értekezlet félévi értékelő értekezlet év végi, tanévzáró értekezlet rendkívüli értekezletek (szükség szerint). Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint az intézmény intézményvezetője szükségesnek látja. Ha az iskolai szülői szervezet kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – értékelő értekezletet tart a nevelőtestület. Az értekezleteket az intézményvezető vezeti. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az intézményvezető adhat felmentést. 7.3 A nevelőtestület szakmai munkaközössége Intézményünk kizárólag fejlesztő nevelés-oktatási alapfeladatot lát. Ebből következik, hogy nincsenek elkülönült szervezeti egységek. A csoportokat csoportvezetők (osztályfőnökök) vezetik. A szakmai irányítást az intézményvezető és a szakmai vezető végzik. Iskolánkban az alábbi munkaközösség működik:
Fejlesztő nevelés-oktatás szakmai munkaközössége
A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. Intézményünk speciális működésének következtében a szakmai munka irányítása, szervezése is speciális módon történik. A szakmai munkáért a szakmai vezető felel és ő vezeti a munkaközösséget. A munkaközösség segítséget ad az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok 27
között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. A munkaközösség-vezetőt az igazgató bízza meg a nevelőtestület véleményének kikérésével. 7.3.1 A szakmai munkaközösség tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a Pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösség feladatai az alábbiak: Javítja, koordinálja az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. A munkaközösség vezető rendszeresen konzultál az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség vezetőt legalább félévi gyakorisággal beszámoltatja. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejleszti a speciális oktatás tartalmát, tökéletesíti a módszertani eljárásokat. Támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejleszti a munkatársi közösséget; javaslatot tesz az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és a felsőfokú OKJ-s képzésben résztvevő hallgatók szakirányításának ellátására. 7.3.2 A szakmai munkaközösség vezető (szakmai vezető/helyettes) jogai és feladatai: Összeállítja az intézmény Pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. Az intézményvezető által kijelölt időpontban a munkaközösség vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. Módszertani
megbeszéléseket
tart,
segíti
a
szakirodalom
használatát.
Tájékozódik
a
munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez a vezetőnél. Az intézményvezető megbízására szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetőjének. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít. Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. Ha a munkaközösség véleményét kéri az intézményvezető, akkor a munkaközösség vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről. 8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 8.1 Az iskolaközösség 28
Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. Az intézményvezető az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot. Az iskola közössége:
tanulók
nevelőtestület
szakmai munkaközösség
szülői munkaközösségek
nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatársak
8.2 A szülői szervezet (közösség) A Köznevelési törvény alapján a szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. A szülői közösség kapcsolattartása: Egy csoport tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. Minden csoport szülői szervezetének egy képviselője van, aki a szülői szervezet intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait az osztályfőnökhöz eljuttatja, aki továbbítja az igazgatónak. A 4 iskolai csoport egy közös szülői képviselő (elnök) útján gyakorolja jogait. A szülői szervezeteket az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer összehívja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A Szülői szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösségek tevékenységéről. A nevelési év rendjének munkatervi meghatározásához ki kell kérni a szülői szervezetek (közösség) véleményét is. A Szülők Szervezetének döntési jogköre van: saját működési rendjéről munkatervének elfogadásáról tisztségviselőinek megválasztásáról A Szülői Szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet, véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Az osztályok szülői közösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. A Szülői szervezetet az intézmény felkérheti az iskolai rendezvények segítésére. 29
A Szülői Szervezet részére biztosított jogok: véleményezési jogkört gyakorol az alábbi esetekben: az SZMSZ szülőket is érintő rendelkezéseiben a házirend elfogadásakor a szülőket anyagilag is érintő ügyekben a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában 8.3 Az osztályközösségek (csoportok) A közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget (csoportot) alkotnak. A csoportot az igazgató által megbízott pedagógus – osztályfőnök – irányítja. Az osztályfőnök felelősen vezeti a rábízott tanulócsoportot, szervezi és irányítja a közösségi életet, jelentős nevelő hatást fejt ki és érdemben foglalkozik a rábízott fiatalok egyéni gondjaival. A hatékony nevelő munka elősegítése érdekében az osztályfőnök feladata a diákok családjával való rendszeres kapcsolattartás, hiszen tanulók személyiségének és családi hátterének alapos megismerése nélkül nem lehet sikeres a pedagógiai munkánk. Intézményünkben osztályfőnöki feladatot gyakornoki státuszban lévő gyógypedagógus is elláthat a szakmai vezető irányítása mellett. A gyakornok osztályfőnöki megbízását az igazgató rendeli el. 8.4 A szülők, érdeklődők tájékoztatásának formái 8.4.1 Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. 8.4.2 Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa folyamatosan konzultál a szülőkkel a gyermekek speciális szükséglete miatt, ezért külön fogadóórára nincs szükség. 8.4.3 A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetője és az osztályfőnökök a tájékoztató füzetek (üzenő füzet) és a napló vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy a tanulói tájékoztató füzetébe való bejegyzéssel történhet. A fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt szükséges a szülőket tájékoztatni. 30
8.4.4 Az iskola külső kapcsolatrendszere Az iskola szükség esetén munkakapcsolatot tart fenn a tanulók nevelését, oktatását elősegítő, egészségügyi ellátását biztosító szervekkel. A megfelelő szintű irányítás érdekében az iskola igazgatója rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel:
Szivárvány Autizmus Egyesület (fenntartó)
Megyei Oktatási Hivatal
MÁK
EMMI
helyi civil szervezetekkel, egyesületekkel, alapítványokkal
Területileg illetékes Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság
szükség esetén gyermekjóléti szolgálat, gyámhivatal
9. A tanulók felvétele Tanulóink a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság szakértői véleménye, valamint az Országos Rehabilitációs Szakértői Bizottságok (Hallásvizsgáló ORHB, Mozgásvizsgáló ORHB, Látásvizsgáló ORHB) szakértői véleménye alapján kerülnek intézményünkbe. Beiskolázási körzetünk Csongrád megye. 9.1 A tankötelezettség végrehajtása A tankötelezettséget a Köznevelési törvény 45 § szabályozza. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az intézményvezető dönt. A tankötelezettség teljesítéséért a szülő a felelős. A tanköteles tanulókról az intézményben nyilvántartást kell vezetni. 10. Az intézmény működésének egyéb kérdései 10.1 Belső etikai, jogi és munkaügyi előírások Az intézmény valamennyi dolgozójának mind az intézményben, mind azon kívül példamutatóan kell viselkednie és tevékenykednie, munkájával és magatartásával segítenie kell az intézmény oktatónevelő feladatainak megoldását. A tanulók fejlődéséről csak az intézményvezető, és az illetékes pedagógusok
adhatnak
felvilágosítást
a
szülőknek.
A
nevelőmunkát
közvetlenül
segítő
munkakörökben dolgozók ilyen irányú tájékoztatásra nem jogosultak! A tanulókkal kapcsolatban tudomásunkra jutott családi, orvosi és egyéb adatok, információk hivatali titoktartás tárgyát képezik. A pedagógus büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. Személyüket a Büntető Törvénykönyv fokozott büntetőjogi védelemben részesíti. Az intézményvezető az intézmény
31
dolgozóival az őket érintő fontosabb munkaügyi jogszabályokat rendszeresen munkaértekezleteken ismerteti. 10.2. A munkavállalók besorolásának szabályai Intézményünkben a pedagógusok besorolása a köznevelési törvényben meghatározottak szerint történik. A többi
dolgozó besorolása a közalkalmazotti bértábla alapján történik. Besorolásnál a
közalkalmazotti és/vagy a szakmai munkaviszonyban eltöltött éveket vesszük figyelembe. A munkavállalók a törvényi előírásnak megfelelően, három évente eggyel magasabb fizetési kategóriába kerülnek besorolásra. 10.3. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése A munkavégzés teljesítését az intézményvezető igazolja. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására,
és
amelynek
közlése
a
munkáltatóra,
vagy
más
személyre
hátrányos
következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben adott esetben jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők: - A dolgozók személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok, - Az ellátottak, dolgozók személyiségi jogaihoz fűződő adatok, - Az ellátottak, dolgozók egészségi állapotára vonatkozó adatok. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. 10.4. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető jogosult. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali 32
titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna. 10.5. Egyéb szabályok 10.5.1.Saját gépkocsi használata A saját tulajdonú gépjárművek használatának térítési díja és elszámolási rendszere a mindenkor érvényes központi előírások rendelkezései, illetve az adójogszabályok szerint történik. Saját gépkocsit hivatali célra az intézményvezetővel egyeztetve és engedélyével lehet igénybe venni. (További részleket a gépkocsi és kiküldetési szabályzatban!) 10.5.2. Vagyonvédelem Az intézményegységek teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: - a közösségi tulajdont védeni, - a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, - az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, - az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, - a tűz– és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, - a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. Vagyonvédelmi okok miatt az intézmény területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat. 10.5.3.Kártérítési kötelezettség Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénzkezelőket e nélkül is terheli felelősség az általa kezelt pénz vagy árukészlet tekintetében. (felelősség vállalási nyilatkozat tétele kötelező!) Leltárhiánynak minősül a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban ismeretlen okból keletkezett, természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges
33
kötelezésnek van helye. A kár összegének meghatározása a Kjt, és Mt rendelkezései alapján történik. 10.5.4. Anyagi felelősség A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak az intézményvető engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan. (Pl. számítógép, stb.) Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek stb. megóvásáért! Idegen, nem az intézmény tulajdonát képező (nyilvántartásában nem szereplő) eszközökért felelősséget nem vállalunk! 10.5.5.Az intézmény ügyfélfogadása Az intézmény vezetője /előre egyeztetett időpontban/ és az intézmény kijelölt dolgozói ügyfélfogadást tartanak tanítási napokon 9.00–13.00-ig, a nyári szünetben telefonon történő előzetes megbeszélés alapján. Az ügyfélfogadást tartó dolgozók kijelölése a fogadás rendjének (ideje, helye, elhangzottak értékelése stb.) szabályozása az intézmény vezetőjének feladata, amely mindenkori tanév rendjéhez igazodik. Az intézmény ügyfélfogadásának szabályai nyilvánosak. 10. Záró rendelkezések Az SZMSZ tervezett felülvizsgálata, módosítása kötelező jelleggel a köznevelési tv. módosítása esetén, vagy egyéb magasabb jogszabály SZMSZ-re vonatkozó előírásai szerint történik. A módosítást kezdeményezheti: - a fenntartó, - a nevelőtestület, - az intézményvezető, - a szülői közösség képviselője.
34
11. Záradék
A GEMMA Fejlesztő Nevelés – oktatást Végző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát a Nevelőtestület elfogadta, és jóváhagyásra javasolta 2014.09.01-én. Jegyzőkönyv száma: 1/2014. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői hitelesítő aláírásukkal tanúsították: Hitelesítők: Burkus-Berta Éva
Lehoczki Zsanett
Szeged, 2014.09.01.
Péntek Imréné nevelőtestület vezetője
A GEMMA Fejlesztő Nevelés – oktatást Végző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát a Fenntartó jóváhagyta. Szeged, 2014.09.01.
Harter Árpádné elnök
35
12. Mellékletek
1. számú Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Minden esetben követi a munkaköri leírás a munkaköri feladatok változását. A munkába visszatérő dolgozók is aktualizált, új munkaköri leírást kapnak. A munkakör megnevezése: gyógypedagógus Munkavállaló: Munkáltató: A munkavégzés helye: Közvetlen felettese: Heti teljes munkaideje: A heti teljes munkaidő 80% százalékát az intézményvezető által – a Nkt. keretei között – meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni. A kötött munkaidő neveléssel-oktatással lekötött részében (326/2013. (VIII.30.)Korm. r.17. § (2) tanórai foglalkozásokat tart: 20 óra. A kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részében (326/2013. (VIII.30.) Korm. r. 17. §(1)) a nevelés-oktatás előkészítését, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat végez, tanulói felügyeletet lát el: 12 óra. A pedagógusok napi munkaidejét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető állapítja meg az iskola órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Legfontosabb feladata, felelőssége: Kötelessége, hogy a fejlesztő tevékenység keretében gondoskodjon a tanulók testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségük fejlődéséről, továbbá az ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítéséről. 1. A pedagógus az iskolai szervezetben
A pedagógus felelős tanítványainak az egyéni fejlesztési tervek alapján történő fejlesztéséért.
Munkája megkívánja a folyamatos felkészülést, hosszabb és rövidebb távú oktatási-nevelési tervek készítését. 36
A szülőket és tanulókat a pedagógiai programban megfogalmazottak szerint rendszeresen tájékoztatja, kérdéseikre érdemi választ ad.
Munkája során tegyen meg mindent a gyermek és tanulóbalesetek megelőzésére, szükség esetén tegyen eleget intézkedési és bejelentési kötelességének.
A pedagógus használja a különféle fejlesztő eszközöket és javaslatot tehet az eszközkészlet bővítésére.
Aktívan vegyen részt a pályázati tevékenységekben, szponzorok, támogatók keresésében.
A pedagógus anyagilag felelős a számára kiadott eszközökért, amelyet rendeltetésszerűen kell használnia.
A pedagógus részt vesz a jogszabályokban meghatározott továbbképzéseken.
A pedagógus működjön együtt a nevelőtestület munkaközösségével, eseti szerveződésekkel és a nevelőmunkát közvetlenül segítő munkatársaival.
A pedagógus közvetlen vezetői az iskola szervezeti struktúrájában megjelölt vezetők.
Jelentős probléma esetén tájékoztassa a közvetlen munkahelyi vezetőjét.
2. A nevelők részvétele a pedagógiai folyamatban Neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben:
A pedagógus köteles az órarendben meghatározott időben a kijelölt helyen a foglalkozásokat megtartani.
A pedagógus a felelős tanítási órákon történtekért.
A pedagógus a munkáját korszerű szaktárgyi és pedagógiai felkészültséggel végezze, összhangban iskolánk pedagógiai programjával.
A gyermekekkel való egyéni törődés ellátása a sajátos nevelési igénynek megfelelően.
A tanári szabadság érvényesül a tanítási módszerek megválasztásában, a leghatékonyabb pedagógiai eljárások alkalmazásában.
A
pedagógus
törekedjék
tanulói
személyiségének
mind
mélyebb
megismerésére,
fejlesztésére
A pedagógus joga és kötelessége a tanulók munkájának folyamatos, rendszeres és tárgyilagosságra törekvő ellenőrzése és értékelése.
A tanórákon használja ki a személyiségfejlesztési lehetőségeket.
Neveléssel oktatással le nem kötött munkaidőben:
Vegyen részt értekezleteken, megbeszéléseken, belső és külső továbbképzéseken.
Kötelessége a jogszabályban előírt és a pedagógiai programban körvonalazott szakszerű és pontos adminisztráció. 37
Megjelenés, aktív részvétel ünnepeken, iskolai megbeszéléseken, a munkatervben rögzített rendezvényeken, eseményeken.
Szülői értekezletek, fogadóórák, szükség szerinti családlátogatások megtartása.
Tanítás nélküli munkanapokon beosztható egyéb, végzettségének megfelelő feladatok ellátására.
Az általa használt eszközök leltározása.
A pedagógus, hiányzását köteles előzetesen jelenteni, s a tanításhoz szükséges és elengedhetetlen eszközöket, tanmenet, stb., a kijelölt vezetőnek átadni.
Szakmai konzultáció, hospitálás gyakorlott, szakmai tapasztalattal rendelkező kollegáknál.
Megbízás alapján ellátandó feladata: dátum
átadta
átvette
A munkakör megnevezése: gyógypedagógiai asszisztens Munkavállaló: A munkavégzés helye: Közvetlen felettese: Heti munkaideje: Iskolai végzettsége: A munkakör célja:
a tanulócsoportot vezető gyógypedagógus mellett a nevelő-oktató munka segítése
a nevelő-oktató munkában használatos eszközök készítése, előkészítése, a pedagógus munkájának segítése
a rábízott gyermekcsoport felügyelete, az egészséges életmódnak megfelelő szokásrendszer kialakítása, a szabadidő szervezése
Munkakörülmények/munkaidő beosztása Kötelességei
az SZMSZ betartása
a Házirend betartása és betartatása
a munkakörével kapcsolatos adminisztrációs munka pontos elvégzése
10 perccel munkakezdés előtt a munkahelyén megjelenni 38
a minőségi munkavégzés értékelésének szempontjai szerinti munkavégzés
Feladatai
fő feladata a tanulók felügyelete, kísérése, gondozása-ápolása, szabadidős foglalkoztatása
a tanórák alatt a pedagógus útmutatásai alapján egyéni segítségnyújtással segíti a tanulásfejlesztés eredményességét, a nevelővel kialakított munkamegosztás szerint foglalkozik a gyerekekkel.
segít az önkiszolgálással, gondozással kapcsolatos teendők ellátásában, gyakoroltatásában , a helyes szokások kialakításában
ügyel a környezeti és személyi higiénés szabályok betartására, helyes szokások kialakítására
önállóan végzett felügyelettel megbízható
segítséget nyújt a szemléltető eszközök és feladatlapok elkészítésében a pedagógus útmutatásai alapján
aktívan közreműködik az intézmény rendezvényeinek előkészítésében és lebonyolításában
a csoportja által használt helyiségek rendjének, tisztaságának fenntartása, ellenőrzése, visszaállítása
tájékozódik az intézmény belső pedagógiai dokumentumaiban
a munkaidején belül esetenként elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel az intézmény igazgatója megbízza
Felelős
a csoportban folyó munka zavartalanságáért (külső személyek a gyermekcsoportot csak az intézményvezető engedélyével látogathatják)
szeretetteljes, toleráns légkör kialakításáért
a nevelőmunkát segítő munkatárs testi fenyítést nem alkalmazhat!
a rábízott gyermekek testi épségéért
baleset, veszélyhelyzet esetén a gyermekek azonnali biztonságba helyezéséért, segítségnyújtásról, mentésről való intézkedésért
rendkívüli esemény haladéktalan jelentéséért az illetékes vezetők felé
a rábízott gyermekek szakszerű étkezéséért
az egyéni diétára javasolt gyermekek diétájának betartásáért
az intézmény felszereléseinek vagyonvédelméért
a gyermekekről, családjukról kapott személyes információk bizalmas kezeléséért
Kapcsolatok: 39
Rendszeres kapcsolatot tart a beosztása szerinti iskolai csoportvezető gyógypedagógussal és más pedagógusokkal, gyógytornásszal, konduktorral esetleg más óraadó pedagógusokkal. Járandósága: dátum
átadta
átvette
40
2. sz. melléklet
GEMMA FEJLESZTŐ NEVELÉS-OKTATÁST VÉGZŐ Iskola OM:201429 6771 Szeged, Szerb u. 171. Tel.: +36-20-253-6102; 62/323-283 web: www.gemmakozpont . 5mp . eu e-mail: gemmafejlesztoiskola@gmail .com
Ügyviteli, és Iratkezelési Szabályzat
Készítette: Péntek Imréné igazgató Érvényes: 2014. szeptember 1. napjától 41
Általános rendelkezések Az iskola iratkezelési szabályzata a köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LCVI tv. 10§ -ának (1). bekezdése, a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005 (XII. 29.) Korm. rendelet és a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 82-116§ és a 1.sz. Melléklet alapján készült. 2011.évi CXC.törvény a nemzeti köznevelésról Az iratkezelési szabályzat hatálya. Az iratkezelési szabályzat hatálya kiterjed az intézményben keletkező, az oda érkező, illetve az onnan továbbított valamennyi iratra. Az iratkezelés szabályozása Az iratkezelési szabályzat az iratok kezelésének biztonságos módját, rendszerezését, nyilvántartását, selejtezését szabályozza.
A fogalmak meghatározása: Adat: Az 2011.évi CXC. törvényben felsorolt „a közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok”. Irat „Minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat – a megjelentetés szándékával készült könyv jellegű kézirat kivételével-amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagban, és bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett.” (1995. évi LXVI. törvény ) Elektronikus irat: számítástechnikai program felhasználásával - elektronikus formában rögzített - elektronikus úton érkezett, illetve továbbított irat, amelyet számítástechnikai adathordozón tárolnak. Iktatás: az iratkezelésnek az érkeztetés és az ezt követő postabontás utáni fázisa, az iratnyilvántartás alapvető része, amelynek során a beadványt, illetve a helyben keletkezett iratot iktatószámmal látják el, kitöltik az iktatókönvet, illetve az iktatóbélyegző lenyomat rovatait; elektronikus irat esetében az iktató képernyő rovatait töltik Iktatókönyv: a szervezet rendeltetésszerű működése során keletkezett (nála keletkezett, hozzá intézett és megőrzött) ügyviteli iratok (beadványok, kiadmányok, belső ügyviteli iratok) nyilvántartására szolgáló, folyamatos sorszámú oldalakkal ellátott, évenként hitelesítetten megnyitott és lezárt iratnyilvántartó könyv, amely készülhet elektronikus adathordozón is. Számítástechnikai adathordozó: 42
számítástechnikai eljárással adatokat rögzítő, tároló adathordozó (mágnesszalag, hajlékony és merevlemez, CD stb.), amely az adatok nyilvántartását, azonosítását, kezelését és visszakeresését biztosítja. Az iratkezelés az iskolába érkező beadványok és egyéb küldemények, vagy az itt keletkező iratok átvétele, illetékesség szerinti elosztása, iktatása, nyilvántartása a kiadmányok és egyéb iratok tisztázása, (leírása, sokszorosítása), továbbítása, postára adása, kézbesítése; az irattárazás, irattári kezelés, megőrzés; a selejtezés és a levéltárnak való átadás. Elektronikus iratkezelés, az elektronikus irattovábbítás esetén az iratkezelési szabályzat a számítógépes programba építve tartalmazza a hozzáférési jogosultságokat, valamint a hitelesítés rendjét és az ezzel kapcsolatos feladatokat. Az iratkezelési szabályzat Az iratok biztonságos átvételét, feldolgozását, kiadmányozását, rendszerezését, nyilvántartását, irattárazását, selejtezését és levéltárba történő átadását szabályozza. Irattári terv Rendszerbe foglalja az intézmény által ellátott ügyköröket, és az azokhoz kapcsolódó iratokat. Az irattári terv az iratok rendszerezésének alapja. Irattári anyag Az iskola és jogelődei működése során keletkezett, az iskola irattárába tartozó iratok és az azokhoz kapcsolódó mellékletek. Levéltári anyag Minden olyan gazdasági, társadalmi, politikai, jogi tudományos, műszaki, kulturális, oktatási, nevelési, vagy egyéb irat, melyre az ügyvitelnek már nincs szüksége.
43
Az intézmény ügyvitelének rendje Az ügyvitellel kapcsolatos fogalmak a.) Ügykör azon ügyek összessége, csoportja, mely az iskola életéhez, tevékenységéhez, illetve az iskolai tevékenységben közreműködő személyekhez kapcsolódik. Az ügykörbe tartozó ügyek megoldásáról az intézmény vezetője által kijelölt illetékes iskolai dolgozónak kell gondoskodni. Az iskola főbb ügykörei:
vezetési ügykör igazgatási ügykör nevelési, oktatási ügykör gazdasági ügykör személyi, dolgozói ügykör tanulói ügykör egyéb:
b.) Az ügyvitel az iskola hivatalos ügyeinek intézésében kifejtett tevékenység. 1. Az ügyvitel és az ügyiratkezelés irányítása felügyelete Az iskolai feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezését, intézését, az ügyeket kísérő iratkezelést, valamint ezek ellenőrzését az intézmény igazgatója irányítja az alábbiak szerint:
elkészíti és kiadja az iskola ügyviteli és iratkezelési szabályzatát; jogosult az iskolába érkező küldemények felbontására; jogosult kiadmányozni; kijelöli az iratok ügyintézőit; meghatározza az iratok selejtezésének és levéltárba küldésének évét.
Az ügyvitel és az ügyiratkezelés személyi feltételei Az iskolai feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezése, intézése, az ügyeket kísérő iratkezelés, az igazgató által megbízott ügyintéző feladatai:
köteles munkáját az iratkezelésre vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírásai alapján végezni;
köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; felelős a rábízott küldemények megőrzéséért, iskolán belüli és külső továbbításáért; munkáját az igazgató és fenntartó Szivárvány Autizmus Egyesült elnökének útmutatása és irányítása alatt végzi;
feladatai:
a küldemények átvétele; az iktatás; 44
az esetleges elő-iratok csatolása az iratok mutatózása; az iratok belső továbbítása az ügyintézőkhöz, az ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése; a kiadványok tisztázása, sokszorosítása, a kiadványok továbbítása, postai feladása,; a határidős iratok kezelése és nyilvántartása; az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése; az irattár kezelése, rendezése; az irattári jegyzékek készítése; közreműködés az irattári anyag selejtezésénél és levéltári átadásánál. az elektronikus úton érkező hivatalos leveleket köteles nyomtatott formában iskola igazgatónak átadni a megérkezés napján, és azt a továbbiakban beérkező levélként kell kezelni.
2. Az iratokkal, ügyekkel kapcsolatos feladatok a.) b.)
c.) d.) e.)
f.)
Az igazgató a küldeménnyel kapcsolatos ügyek elintézésére az iskola dolgozói közül ügyintézőt jelöl ki, és ezt az iraton jelzi (szignálja). Az ügyintéző kijelölésével egy időben az igazgató: meghatározza az elintézés határidejét esetlegesen utasításokat ad az elintézés módjára (pl.: lássa megbeszélni .stb.- vel). Az igazgató által szignált iratokat az ügyintéző köteles haladéktalanul bevezetni az iktatókönyvbe (nyilvántartókönyvbe) és eljuttatni azokat a kijelölt ügyintézőhöz. Az ügyintéző az ügyeket haladéktalanul, érkezési sorrendben, illetve határidejük figyelembe vételével köteles elintézni. Az ügyintézés határideje: a tanulókkal kapcsolatos ügyekben legkésőbb az iktatás napjától számított 30 nap az iskola működésével kapcsolatos ügyekben az iskola igazgatója dönt a határidőről. Amennyiben az igazgató másképp nem rendelkezik, az elintézés határideje legkésőbb az iktatás napjától számított 30 nap. Az ügy elintézése történhet személyesen vagy telefon útján is, ez esetben a beszélgetés, elintézés időpontját, a beszélgető partner nevét, beosztását az ügyintézés eredményét az iratra rá kell írni, és azt az ügyintézőnek alá kell írnia.
Felvilágosítás hivatalos ügyekben, adatszolgáltatás a.) b.) c.)
d.) e.)
Az iskola ügyeivel kapcsolatos bármilyen érdemi felvilágosítást csak az intézmény vezetője, vagy az általa kijelölt dolgozó adhat. Hivatalos szervek részére információkat, adatokat csak írásos megkeresés alapján lehet kiadni, rendelkezésre bocsátani. (a vonatkozó jogszabályok alapján) A személyesen benyújtott iratok átvételét - kérelemre- igazolni kell, az igazolásul felhasznált másolat lebélyegzésével, aláírásával. Az irat és annak másolatának egyezőségéről az igazolás előtt gondosan meg kell győződni. Ha az ügyet telefonon, vagy személyes tájékoztatással lehet intézni, akkor annak lényegét, az elintézés határidejét az ügyiratra rá kell vezetni. Az iskolai ügyek intézésekor, illetve azokról való felvilágosítás során ügyelni kell arra, hogy a személyiségi jogok, valamint az adatvédelmi törvény rendelkezései ne sérüljenek.
Az iskolai bélyegzők
45
Az iskola hivatalos bélyegzőinek készítésére, használatára az igazgató adhat engedélyt. A tönkrement, elavult bélyegzőt az igazgató vagy helyettes ellenőrzése mellett, meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni. c.) A hivatalos bélyegző elvesztése esetén jegyzőkönyvet kell készíteni, és az elvesztést az igazgatónak közleményben közzé kell tennie. d.) Az iskola bélyegzőiről nyilvántartást kell vezetni. A bélyegzők nyilvántartásának a következőket kell tartalmaznia: a bélyegző sorszámát a bélyegző lenyomatát a bélyegző használatára jogosult személy nevét, beosztását a bélyegző őrzéséért felelős személy nevét a bélyegző átvételének keltét és az átvételt igazoló aláírást a “Megjegyzés” rovatot a változások (visszaadás, elvesztés, megsemmisítés) feltüntetésére. e.) A bélyegzők nyilvántartásáért az iskola igazgatója által kijelölt dolgozó a felelős. (Bélyegző használatával kapcsolatos szabályokat a Bélyegző használati szabályzat tartalmazza.) a.) b.)
3. A küldemények átvétele és felbontása Az iskolába érkező küldemények postai átvételére, az alábbi dolgozók jogosultak:
igazgató; az igazgató által megbízott ügyintéző
Az iskolának személyesen benyújtott iratok átvételére az iskola igazgatója, az általa megbízott ügyintéző jogosult. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell. Amennyiben a küldemény címzéséből megállapítható, hogy az nem az iskolát illeti, felbontás nélkül kell a címzetthez eljuttatni, vagy a postára visszaküldeni. Ha az irat burkolata sérülten vagy felbontottan érkezett, a küldeményt átvevőnek rá kell írnia a “Sérülten érkezett”, illetőleg “Felbontva érkezett” megjegyzést, a dátumot, és alá kell írnia. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratoka, leveleket. A névre szóló iratot, amennyiben az nem magánjellegű és hivatalos elintézést igényel, a címzetteknek haladéktalanul vissza kell juttatnia az igazgató által kijelölt ügyintézőnek. . A névre szóló küldeményt a címzett távolléte esetén az igazgató felbonthatja, ha a küldemény külseje alapján megállapítható, hogy hivatalos iratot tartalmaz. A küldeményt felbontó dolgozónak egyeztetnie kell a borítékon és a benne levő iratokon lévő iktatószámokat, továbbá az iraton feltüntetett és a ténylegesen beérkezett mellékletek számát. Az eltéréseket az iratra rá kell vezetni, és erről a küldemény feladóját haladéktalanul értesíteni kell. A küldemény téves felbontása esetén a borítékot ismét le kell ragasztani. A küldeményt felbontó dolgozónak a borítékra rá kell vezetnie a téves felbontás tényét, s azt dátummal és aláírással kell ellátnia. A tévesen felbontott küldeményt haladéktalanul továbbítani kell a címzetthez. Ha a feladó neve és címe csak a borítékról állapítható meg, továbbá ha a küldemény névtelen levél, illetve ha a feladás időpontjához jogkövetkezmény fűződik (fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat, felül bírálati kérelem, törvényességi kérelem, stb.) a borítékot az irathoz kell csatolni, és ezt az iraton a mellékletek feltüntetése mellett jelezni kell. 46
Sürgősség kezelése
A gyors elintézést igénylő („azonnal”, „sürgős” jelzésű) küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges, a szignálásra jogosultnak kell soron kívül bemutatni, illetve átadni. Az iktatást végző szervezeti egység feladata az átirányított iratokról jegyzéket vezetni. 4. Az iktatás
Az iratkezelő az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon iktatja be. Soron kívül kell iktatni és továbbítani a határidős iratokat, táviratokat, expressz küldeményeket, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó „sürgős” jelzésű iratokat. 4.1. Az iskola iktatási rendszere évente újrakezdődő sorszámos rendszer, melyet az iskola igazgatója által hitelesített iktatókönyvbe kell rögzíteni. 4.2. Az iktatás az iratok beérkezésének, sorrendjében történik a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon. 4.3. A küldeményeket felbontó vezető, illetve a névre szóló hivatalos küldemény címzettje köteles a hivatalos ügyiratot az igazgató által megbízott ügyintézőnek iktatás céljából bemutatni. 4.4. Iktatni kell: az iskolába érkezett és azon belül keletkezett iratokat. 4.5. Nem kell iktatni: meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket, reklámcélú kiadványokat, valamint az olyan iratokat, amelyekről a vonatkozó rendelkezések értelmében külön nyilvántartást kell vezetni (pl. könyvelési bizonylatok). 4.6. Iktatáskor az iratot a jobb felső sarokban el kell látni iktatóbélyegző lenyomatával és kis kell tölteni annak egyes rovatait: iskola neve az iktatás dátuma az iktatókönyv sorszámát, iktatószámát, mellékletek számát az ügyintéző neve irattári tételszám ( Ha nincs iktatási bélyegző, ezeket rá kell írni) Ezzel egy időben, a fenti adatokkal megegyezően az iktatókönyvbe is be kell jegyezni. a sorszámot az iktatás idejét iktatószámot beküldő nevét és ügyiratszámát, az ügy tárgyát, a mellékletek számát, az ügyintéző nevét, az elintézés módját, az irattári tételszámot, 4.7.
Az iktatókönyv több éven keresztül használható. Az iktatás sorszáma azonban naptári évenként újra kezdődik. Az év utolsó munkanapján az iktatókönyvet a felhasznált utolsó sorszámot követően 47
aláhúzással, az utolsó iktatás sorszámával feltüntetésével, a körbélyegző lenyomatával és az igazgató aláírásával le kell zárni. 4.8.
Az iktatókönyvben oldalt, iktatószámot üresen hagyni nem szabad.
4.9. Téves iktatás (vagy üresen hagyott iktatószám esetén) a téves bejegyzést érvényteleníteni kell. Érvénytelenített iktatószámot újból kiadni nem szabad. 4.10. Az iktatókönyvben a téves bejegyzéseket át kell húzni, hogy az eredeti szöveg is olvasható maradjon, és fölé kell írni a helyes adatot. 4.11. Az iktatókönyv egy - egy sorszámára csak egy ügyet szabad iktatni. 4.12. Ha az ügyben az iskola iktatott már iratot, azt az iktatónak csatolni kell az utóbb beérkezett irathoz, és ezeket együtt az alapszámon (az első iktatási számon) kell kezelni. 4.13. Ha egy ügyben több éven át keletkeznek iratok, az újévben mindig új sorszámon kell kezdeni az iratok nyilvántartását, az előző években iktatott anyagot pedig csatolni kell az új iktatószámhoz. 4.14. Az igazgató engedélye alapján, gyűjtőszámon lehet iktatni az azonos tárgykörű, az év folyamán többször előforduló ügyeket. 4.15. Ha az iratok száma egy naptári évben meghaladja a százat, évenként név- és tárgymutatót kell vezetni. A név- és tárgymutatóban az ügyeket a lényegüket kifejező egy, vagy több címszó - név, tárgy, hely, intézmény - alapján kell nyilvántartani.
5. Kiadmányozás 5.1. A kiadmány az iskolai ügyintézés során belső vagy külső ügyfél, szervezet, intézmény stb. számára készült hivatalos irat. 5.2. Az ügyintézőnek az ügyintézés során el kell készítenie a kiadmány tervezetét. A kiadmány tervezetének tartalmi szempontból meg kell egyeznie az elkészítendő kiadvánnyal. 5.3. Az elkészült tervezetet az ügyintézőnek be kell mutatnia valamelyik kiadmányozási joggal rendelkező vezető dolgozónak. Hivatalos irat az iskolában csak kiadmányozási joggal rendelkező vezető dolgozó engedélyével készülhet. 5.4. Intézményünkben kiadmányozási (és egyben aláírási) joggal az alábbi vezető beosztású dolgozók rendelkeznek:
igazgató: minden irat esetében szakmai vezető/helyettes: a tanulókkal és az iskola működésével kapcsolatos iratok esetében
ügyviteli dolgozó : az iskola ügyviteli kapcsolatos iratok esetében. 5.5. Az ügyintéző által benyújtott tervezetet a kiadmányozási joggal rendelkező dolgozó, a kiadmányozás engedélyezése esetén dátummal és aláírásával látja el, valamint rendelkezik a tisztázás módjáról (gépelés, sokszorosítás stb.) 48
5.6. A kiadmányozásra engedélyezett tervezetet az ügyviteli dolgozó tisztázza. 5.7.A tisztázással kapcsolatos előírások:
tisztázni csak engedélyezett, dátummal és aláírással ellátott tervezetet szabad (ettől eltekinteni csak az igazgató külön utasítására lehet) a tisztázatnak szó szerint meg kell egyeznie a tervezet szövegével a tisztázatnak tartalmilag és formailag meg kell felelnie az iratkezelési szabályzat megfogalmazott követelményeknek leírás után a tisztázatot összeolvasás útján egyeztetni kell a tervezettel. 5.8.Tisztázás után a kiadmányozó eredeti aláírásával kell ellátni az iratokat. 5.9. A kiadmányozó külön engedélye alapján a kiadmányozó aláírása nélkül is készülhet irat. Ilyen esetben az iraton a kiadmányozó neve után “s. k.” jelzést kell tenni, és az iratra “A kiadmány hiteles” záradékot rá kell írni, majd az ügyviteli dolgozónak (gépírónak) vagy az ügyintézőnek ezt aláírásával hitelesítenie kell. 5.10. Az iratok eredeti példányát az aláírás mellett el kell látni az iskola körbélyegzőjének lenyomatával is.
5.11 Az intézmény hivatalos iratainak (kiadmányainak) tartalmi és formai követelményei a.)
A kiadmány bal felső részén:
az iskola megnevezése, címe, telefonszáma az ügy iktatószáma az ügyintéző neve. b.)
A kiadmány jobb felső részén:
az ügy tárgya a hivatkozási szám vagy jelzés a mellékletek darabszáma. c)
A kiadmány címzettje
d.)
A kiadmány szövegrésze (határozat esetében a rendelkező rész és az indoklás is).
e.)
Aláírás
f.)
Az aláíró neve, hivatali beosztása
g.)
Eredeti ügyiraton az iskola körbélyegzőjének lenyomata
h.)
Keltezés
i.)
Az “sk.” jelzés esetén a hitelesítés. 49
5.12.
A kiadmányok továbbítása
a kiadmányokhoz a borítékokat az igazgató által megbízott ügyintéző készíti el. A
borítékon a postai előírásoknak megfelelő címzéssel együtt fel kell tüntetni a kiadmány iktatószámát is. a kiadmányok elküldésének módjára, ha az nem közönséges levélként történik az ügyintézőnek kell utasítást adnia. a küldemény továbbítása történhet postai úton, vagy elektronikus úton
6.Az irattárózás rendje 6.1.
Az elintézett iratokat az ügyintézőnek haladéktalanul el kell helyeznie az irattárban.
6.2.
Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítni.
6.3.
Az irattárba csak olyan iratot szabad elhelyezni, amelynek kiadmányai továbbításra kerültek a címzetthez, és határidős kezelést már nem igényelnek. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet.
6.4.
Az irattárba helyezést az iktatókönyv megfelelő rovatában fel kell tüntetni.
6.5.
Az iskola három évnél nem régebbi iratait a kézi irattárban kell kezelni. A kézi irattárban az iratokat évek, ezeken belül pedig az iktatószámok sorrendjében kell őrizni. A kézi irattár helye az iskola titkárság. helyisége.
6.6.
Három év elteltével az ügyiratokat az irattárban az irattári terv tételszámai szerint történő csoportosításban, ezen belül a sorszámok, illetve az alapszámok növekvő sorrendjében kell elhelyezni.
6.7.
Az irattárban elhelyezett iratokat hivatalos használatra az ügyintézőnek legfeljebb 30 napra, az irattári kölcsönözési füzetbe bejegyezve, és elismervény ellenében lehet átadni. Az elismervényt az irattárban az irat helyére kell tenni.
6.8.
Az irattárban kezelt iratról másolat kiadását csak az iskola kiadmányozási joggal felruházott vezető beosztású dolgozója engedélyezheti.
I melléklet a 20/2012. (VIII.31.). EMMI rendelethez
1. A nevelési- oktatási intézmény irattári terve Irattári tételszám
Ügykör megnevezése
Őrzési idő (év)
50
Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 1 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Intézménylétesítés, - átszervezés,- fejlesztés Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek Személyzeti, bér – és munkaügy Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem Fenntartói irányítás Szakmai ellenőrzés Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek Belső szabályzatok Polgári védelem Munkatervek, jelentések, statisztikát Panaszügyek
nem selejtezhető nem selejtezhető 50 10 10 10 10 10 10. 5 5
Nevelési – oktatási ügyek 12. 13.
Nevelési – oktatási kísérletek, újítások Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók
14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.
Felvétel, átvétel Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek Naplók Diákönkormányzat szervezése, működése Pedagógiai szakszolgálat Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése Szaktanácsadói szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások Gyakorlati képzés szervezése Vizsgajegyzőkönyvek Tantárgyfelosztás Gyermek- és ifjúságvédelem Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai Az érettségi vizsga, szakmai vizsga Közösségi szolgálati teljesítéséről szóló dokumentum
10 nem selejtezhető 20 5 5 5 5 5 5 5 5 5 3 1 1 5
Gazdasági ügyek 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.
Ingatlan- nyilvántartás,- kezelés,- fenntartás,- épülettervrajzok, használatbavételi engedélyek Társadalombiztosítás Leltár, állóeszköz- nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok A tanműhely üzemeltetése A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak Szakértői bizottság szakértői véleménye
7. Az iratok selejtezése, levéltári átadása 51
határidő nélküli 50 10 5 5 5 20
7.1.Az irattár anyagát ötévenként egyszer a selejtezés szempontjából felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat az irattári tételeket, amelyeknek őrzési ideje az irattári terv szerint lejárt. 7.2. Az iratselejtezés időpontját a selejtezés megkezdése előtt 30 nappal az illetékes levéltárnak írásban be kell jelenteni. A selejtezés az illetékes levéltár hozzájárulása, illetőleg a bejelentéstől számított 30 nap letelte után kezdhető meg. 7.3. Az iratselejtezés alkalmával 3 példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az alábbiakat: hol és mikor készült a jegyzőkönyv mely évfolyam anyagát érinti a selejtezés mely tételek kerültek selejtezésre, illetőleg a tételekből mely iratok lettek visszatartva milyen mennyiségű (kg.) irat került kiselejtezésre kik végezték és kik ellenőrizték a selejtezést. 7.4. A selejtezési jegyzőkönyv két példányát meg kell küldeni a levéltárnak. A kiselejtezett iratok megsemmisítésére, értékesítésére csak levéltárnak a visszaküldött jegyzőkönyvre vezetett hozzájárulása után kerülhet sor. 7.5. A ki nem selejtezhető iratokat ötven év után az illetékes levéltárnak kell átadni. 8. A tanügyi nyilvántartások 8.1.
A tanügyi nyilvántartások formái
a.) A beírási napló, a felvételi és mulasztási napló
Az iskolába felvett tanulók nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. A beírási napló a tanköteles tanulók iskolai nyilvántartására is szolgál. A beírási napló az iskola vezetője által kijelölt – nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott – alkalmazott vezeti. A gyermekeket, a tanulót akkor lehet felvételi és mulasztási naplóból, illetve a beírási naplóból törölni, ha a tanulói jogviszony megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani. Ha az iskola testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos gyermek, tanuló oktatását is ellátja a felvételi naplóban illetve a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját b.) A foglalkozási napló A tanórai, a tanórán kívüli foglalkozásokról a nevelő munkát végző, illetve a 52
foglalkozást tartó pedagógus foglalkozási naplót (csoportnaplót, osztálynaplót, sportnaplót, stb.) vezet. A foglalkozási naplót az iskolai nevelés és oktatás nyelvén kell vezetni. c.) A törzslap Az iskola a tanulókról – a felvételt követő harminc napon belül – nyilvántartási lapot (a továbbiakban: törzslap) állít ki. A törzslap csak a közoktatási törvény 2. számú mellékletében meghatározott adatokat tartalmazhatja. Az iskolában a törzslapon fel kell tüntetni – a teljes tanulmányi időre kiterjedően – a tanuló év végi osztályzatait, továbbá a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat. A törzslapon fel kell tüntetni az iskola nevét, címét és az OM azonosítót, a tanuló oktatási azonosító számát. Ha az iskolai nevelés és oktatás nyelve a nemzeti és etnikai kisebbség nyelve vagy más idegen nyelv, a törzslapot magyar nyelven és az oktatás nyelvén is vezetni kell. Ha a két szöveg között eltérés van, és nem állapítható meg, hogy melyik a helyes szöveg, a magyar nyelvi bejegyzést kell elfogadni. Ha az iskola testi, érzékszervi, értelmi vagy más fogyatékos tanuló nevelésétoktatását is ellátja, a törzslapon fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett póttörzslapot kell kiállítani. d.) A bizonyítvány
A közoktatásban a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítványkönyvbe (a továbbiakban bizonyítvány) kell bevezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. A tanuló által elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni az OM azonosítót és a tanuló oktatási azonosító számát is. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap (póttörzslap) alapján másodlat állítható ki. A másodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni. Törzslap (póttörzslap) hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján – kérelemre – pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot mikor végezte el. Ha az iskolában minden nyilvántartás megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy az iskola tanulója volt. Ilyen tartalmú pótbizonyítvány akkor állítható ki, ha a volt tanuló írásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt tanévben az iskola mely évfolyamán tanult, és nyilatkozatához csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását. A tanár nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett időszakban az iskolában tanított. A volt évfolyamtársaknak be kell mutatniuk bizonyítványukat. 53
e.) A tantárgyfelosztás és órarend
f.)
Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának (foglalkozási idejének), a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához tantárgyfelosztást kell készíteni. A tantárgyfelosztást az iskola igazgatója - a nevelőtestület véleményének kikérésével – hagyja jóvá. A tantárgyfelosztás alapján készített órabeosztási lap a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét.
Jegyzőkönyv Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a jogszabály előírja, ha nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), illetőleg, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, s elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá
8.2.
A tanügyi nyilvántartások vezetése A pedagógus csak a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni. Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, és kiállítja a bizonyítványt, vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást. A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az iskola igazgatója által kijelölt két összeolvasó pedagógus, illetve a pedagógus és iskolatitkár a felelős. A törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell feltüntetni. Az iskola által vezetett törzslap közokirat. A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, oly módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni. Névváltoztatás esetén – a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján – a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, az iskolai bizonyítványt, 54
beleértve az alapvizsgáról, az érettségi vizsgáról és a szakmai vizsgáról kiállított bizonyítványt ki kell cserélni. A bejegyzést és a cserét a bizonyítványt kiállító iskola, illetve jogutódja, jogutód nélkül megszűnt iskola esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték. Ha a bizonyítvány kiadását követően derül ki, hogy az iskola hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a hibás bizonyítványt ki kell cserélni. A cseréért díjat nem kell fizetni. 8.3. A bizonyítvány- nyomtatvány kezelése Az iskola az üres bizonyítvány nyomtatványokat köteles zárt helyen elhelyezni oly módon, hogy ahhoz csak az igazgató vagy az általa megbízott személy férjen hozzá. Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, illetve a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti. Az iskola nyilvántartást vezet: az üres bizonyítvány-nyomtatványokról a kiállított és kiadott bizonyítvány-nyomtatványokról az elrontott és megsemmisült bizonyítványokról 9.
Az iskola által alkalmazandó záradékok Felvéve, átvéve a(z) ……………….. számú határozattal áthelyezve a(z) (iskola címe) ………………. iskolába. A …………………...…… számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betűvel) …………… évfolyamon folytathatja. Felvette a(z) (iskola címe)………………………………………….…. iskola. Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, illetve osztályozó vizsga letételével folytathatja. ………..…….. tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi. Mentesítve …………….………. tantárgyból az értékelés és a minősítés alól. ………….. tantárgy …..évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint:………………………. Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól a felmentve……………………………………………….. miatt.
20…/20…tanévben
Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) magántanulóként folytatja. Mentesítve a(z) (a tantárgyak nevei)……………………………… tantárgy tanulása alól. Megjegyzés: a törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát. 55
Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a (z) ……………évfolyamom …………………tantárgyból osztályozó vizsgát köteles tenni. Az évfolyamra megállapított megrövidítésével teljesítette.
tantervi
követelményeket
A(z)…………tantárgy óráinak látogatása alól (Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni.)
a
felmentve……-
tanulmányi tól……
idő -
ig.
Mulasztása miatt nem osztályozható a nevelőtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet. A nevelőtestület határozata: a (betűvel)………………. évfolyamba léphet vagy A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait ………………. évfolyamon folytathatja. A tanuló az ………………… évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, ………………. hónap alatt teljesítette. ………………….. tantárgyból javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgán ………………… tantárgyból …………… osztályzatot kapott ………….. évfolyamra léphet. A …………. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot megismételheti. A javítóvizsgán …………………. Évfolyamot ismételni köteles.
tantárgyból
elégtelen
osztályzatot
kapott.
…………...tantárgyból ………-án osztályozó vizsgát tett.
…………….. tantárgy alól ……………….. okból felmentve.
……………... tanóra alól …………………. okból felmentve.
Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-)vizsga letételére ………………-ig halasztást kapott. Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) ………………………….. iskolában független vizsgabizottság előtt tette le.
……………………. szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait.
Tanulmányait ………………………… jogviszonya………..-ig szünetel.
okból
megszakította,
A tanulói jogviszonya: kimaradással, …………… óra igazolatlan mulasztása miatt, egészségügyi alkalmatlanság miatt, térítési díj, tandíjfizetési hátralék miatt, …………………. iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve.
………………………….. fegyelmező intézkedésben részesült.
………………………….. fegyelmi büntetésben részesült. 56
tanulói
A büntetés végrehajtása . ………..- ig felfüggesztve.
Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén: A tanuló ………… óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam. A tanuló ismételt…………… óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem.
Tankötelezettség megszűnt. A …………………. szót (szavakat) osztályzato(ka)t helyesbítettem. A bizonyítvány …………………… lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem. Ezt a póttörzslapot a(z) …………………….. következtében elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett …………. adatai (adatok) alapján állítottam ki. Ezt a bizonyítványmásolatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett …………. adatai (adatok) alapján állítottam ki. A bizonyítványt ………………. kérelmére a ………… számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki. Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név ……………………….., anyja neve ……………….……, a(z) …………………………………iskola …………………….. szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelvű osztály, tagozat) …………………. évfolyamát a(z) …………………….. tanévben eredményesen elvégezte. Az iskola tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez ………………… vizsga eredményének bejegyzéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, illetve megfelelően záradékot alakíthat ki. Érettségi vizsgát tehet. Gyakorlati képzésről mulasztását …- tól ……- ig pótolhatja. Ezt a haladási naplót …………………….. tanítási nappal (órával) lezártam. Ezt az osztályozó tanulóval lezártam.
naplót
…………..azaz……………….(betűvel)
10. Az iskolában kötelezően használt nyomtatványok jegyzéke
Beírási napló Segédtábla Bizonyítvány, pótlap Törzslapgyűjő, törzslap külív, belív Csoportnapló Egyéni fejlődési lap ( külív,belív) 57
osztályozott
Jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről Nyilvántartás a tanuló –és gyermekbalesetekről 11.
Záró rendelkezések 11.1. Az adatok kezelésének és továbbításának rendje Az adatok biztonságos kezelésének és továbbításának rendjét és szabályait az intézményi SZMSZ 3. számú mellékletét képező „Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat rögzíti. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. 11.2. A szabályzat időbeli és személyi hatálya A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára. Jelen szabályzat és annak melléklete az SzMSz-el lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény iratkezelésére vonatkozó minden más belső utasítás. 11.3. A szabályzat hozzáférhetősége és módosítása A szabályzat tartalmát az intézmény vezetői kötelesek ismertetni a beosztott munkatársakkal. A szabályzat egy példányát hozzáférhetővé kell tenni az intézmény valamennyi alkalmazottja számára a tanári szobában és a titkárságon.
Az igazgató által kijelölt felelős munkatársnak (igazgatóhelyettes) gondoskodni kell jelen szabályzat olyan módosításáról, amely az új törvények és rendeletek hatálybalépése miatt szükséges.
Péntek Imréné igazgató
58
3.. sz. melléklet
GEMMA FEJLESZTŐ NEVELÉS-OKTATÁST VÉGZŐ Iskola OM:201429 6771 Szeged, Szerb u. 171. Tel.: +36-20-253-6102; 62/323-283 web: www.gemmakozpont . 5mp . eu e-mail: gemmafejlesztoiskola@gmail .com
Adatkezelési Szabályzat
Készítette: Péntek Imréné igazgató Érvényes: 2014. szeptember 1. napjától
59
Tartalom 1.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ...................................................................................... 61
1.1
Adatkezelési szabályzat jogszabályi alapja és célja .................................................. 61 Az adatkezelési szabályzat legfontosabb célja: ..................................................... 61
1.1.1. 1.2.
Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása , megtekintése ....................... 61
1.3
Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya ............................................ 61
2.
AZ ISKOLÁBAN NYILVÁNTARTOTT ADATOK KÖRE................................................................ 61
2.1
Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai ........................................................ 61
2.2
A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai .................................................................... 62
3.
AZ ADATOK TOVÁBBÍTÁSÁNAK RENDJE.......................................................................... 62
3.1
A pedagógusok adatinak továbbítása ....................................................................... 62
3.2
A gyermekek, tanulók adatainak továbbítása ............................................................ 62
4.
AZ ADATKEZELÉSSEL FOGLALKOZÓ ALKALMAZOTTAK KÖRÉNEK MEGHATÁROZÁSA. ............. 63
5.
AZ ADATKEZELÉS TECHNIKAI LEBONYOLÍTÁSA .................................................................. 64
5.2.1.
Személyi iratok ...................................................................................................... 64
5.2.2.
A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja . 64
5.2.3.
A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak ................. 64
5.2.4.
A személyi iratok védelme .................................................................................... 64
5.2.5.
A személyi anyag vezetése és tárolása ................................................................. 65 A tanulók személyi adatainak vezetése ..................................................................... 65
5.3. 5.3.1.
A tanulók személyi adatainak védelme ................................................................. 65
5.3.2
A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása ............................................... 65
5.3.1.1.
Az összesített tanulói nyilvántartás .................................................................... 65
5.4. Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje (adatvédelmi törvény 11-12.§) ............................................................................................. 66 5.4.1.
Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására ............... 66
5.4.2.
Az érintett személyek tiltakozási joga ................................................................... 66
5.4.3.
A bírósági jogérvényesítés lehetősége .................................................................. 67
6.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ........................................................................................... 67
60
1.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A Magyar Köztársaság Országgyűlése Magyarország európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítése érdekében megalkotta a 2003. évi XLVIII. törvényt személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról.
1.1
Adatkezelési szabályzat jogszabályi alapja és célja
Az iskolában folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg. Adatkezelési szabályzat az alábbi jogszabályok alapján készült: A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXIII törvény ( a továbbiakban „adatvédelmi törvény”); A 2003. évi XLVIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról; A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény.
1.1.1. Az adatkezelési szabályzat legfontosabb célja:
a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992.- évi LXIII. törvény végrehajtásának biztosítása; az iskolai adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése; azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az iskolával jogviszonyban állókkal, amelyek az iskola tanulóról, közalkalmazottairól az iskola nyilvántart; az adattovábbítási szabályok rögzítése; a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása; az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és e jogok érvényesítési rendjének közlése. Összefoglalva tehát a szabályzat célja az adatkezelésben érintett személyek egyértelmű és részletes tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljától, ill. arról, hogy kik ismerhetik meg az adataikat.
1.2.
Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása , megtekintése
Jelen Adatkezelési szabályzat az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának 3. sz. mellékletét képezi, azzal egyidőben lép hatályba. Jelen szabályzatot- a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően- a nevelőtestület fogadja el, valamint a fenntartó hagyja jóvá. Jelen szabályzatot az iskola alkalmazottai , a gyermekek, tanulók szülei megtekinthetik az iskola titkárságán.
1.3
2.
Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya Az adatkezelési szabályzat betartása az iskola igazgatójára, valamennyi dolgozójára és tanulójára nézve kötelező érvényű. Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól.
AZ ISKOLÁBAN NYILVÁNTARTOTT ADATOK KÖRE
A nyilvántartott adatok körét a 2011. évi CXC törvény „ A közoktatási intézmények nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete rögzíti (26). Ezek az adatok kötelezően nyilvántartandóak az alábbiak szerint 2.1 Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai A nemzeti köznevelési törvény alapján nyilvántartott alkalmazotti adatok: 61
a.) név, születési hely és idő, állampolgárság; b.) állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám, azonosítószám; c.) munkaviszonyra, jogviszonyra vonatkozó adatok: iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, szabadság, kiadott szabadság, az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, a többi adat az érintett hozzájárulásával.
2.2
A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai
A nemzeti köznevelési törvény alapján nyilvántartott tanulói adtok: a.) a tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, b.) szülő neve, állandó lakásának a tartózkodási helyének címe, telefonszáma c.) a tanuló jogviszonnyal kapcsolatos adatok: felvételivel kapcsolatos adatok; a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, a tanuló fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatai, a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, a gyermek halmozottan hátrányos helyzetére vonatkozó adatok, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, a tanuló azonosító száma (a diákigazolványon szerepel – nemzeti köznevelési törvény 362/2011. (XII.30.) Korm.rend. az Oktatási igazolványokról) a tankönyv ellátással kapcsolatos adatok; d.) a tanuló – és gyermekbalesetre vonatkozó adatok; e.) a tanuló diákigazolványának sorszáma; f.) a többi adat az érintett hozzájárulásával.
3.
AZ ADATOK TOVÁBBÍTÁSÁNAK RENDJE
3.1
A pedagógusok adatainak továbbítása
Az iskola pedagógusainak a 2.1 fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésre jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.
3.2
A gyermekek, tanulók adatainak továbbítása
Az iskola csak azokat a gyermeki és tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a nemzeti köznevelési törvény „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete (26. fejezet 41§) rögzíti. Ennek legfontosabb és iskolánkban leggyakoribb eseteit közöljük az alábbiakban: A gyermekek, tanulók adati továbbíthatók: a) fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat; b) sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségekre, halmozottan hátrányos helyzetre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek; 62
c) d) e) f) g) h)
a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott- kezelője részre a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat; a tanuló felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához; az egészségügyi, ill. iskola-egészségügyi feladatott ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából; a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek a gyermek, tanuló veszélyeztetettség feltárása, megszüntetése céljából; a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából; az iskola nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultságot (pl: 50%-os ill. 100%-os étkezési kedvezménye) elbíráláshoz és igazolásához szükségesek. E célból azokat az adatok kezelhetők, a melyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.
4. AZ
ADATKEZELÉSSEL
FOGLALKOZÓ
ALKALMAZOTTAK
KÖRÉNEK
MEGHATÁROZÁSA. Az iskola adatkezelési tevékenységéért jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az iskola igazgatója az egyszemélyi felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében szakmai vezető/helyettes pozíciót betöltő pedagógust és az ügyviteli dolgozót határozza meg. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az iskola igazgatója személyesen van – utasítási jogkörét alkalmazva- saját felelősségére látja el. Az iskolaigazgató személye feladatai: a 2.2 fejezet a) és b) szakaszában meghatározott adatok továbbítása, a 3.2. fejezet a) és b) szakaszában meghatározott adatok továbbítása, a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése, a 3.1 és 3.2 fejezetben meghatározott adattovábbítás rendszeres ellenőrzése, a 2.2 fejezet f) szakaszában meghatározott egyéb adatok kezelésének elrendelésére, az érintettek hozzájárulásának beszerzésére. Az iskolában folyó adatkezelés tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi alkalmazottak, a beosztás után részletezett tevékenységi körben. szakmai vezető/helyettes feladatai: munkaköri leírásban meghatározott felosztás szerint felelős a 2.2 fejezet c) szakaszban meghatározott adatok kezeléséért, a 3.2 fejezet e),f),h) szakaszában szereplő adattovábbítás, ügyviteli dolgozó: a tanulók adatainak kezelése a 2,2 a), b) c) szakaszai szerint, a pedagógusok és alkalmazottak adatainak kezelése 2.1 a),b) szakaszai szerint, adatok továbbítása a 3.2 d) szakaszában meghatározottak esetében, adatkezelői feladatkörért személyes felelősséggel tartozik az alábbi körben: - a 2.1 fejezet c) szakasza szerint munkaviszonyra, jogviszonyra vonatkozó összes adat kezelése - 2.1 fejezetben részletezett adatok továbbítása a 3.1 fejezetben meghatározott esetekben , a pedagógusok és alkalmazottak személyi anyagának kezelése, a pedagógusok erkölcsi bizonyítványának nyilvántartása kezeli a dolgozok bankszámlájának számát. osztályfőnökök: 63
a 2.2 fejezet d) szakaszában meghatározott tanulói baleseteket a tudomásszerzés napján köteles továbbítani a szülő és az iskola igazgatója felé. Az iskola honlap szerkesztésével megbízott pedagógus beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól, gyermekektől, diákoktól és szülőktől, akikről a weblapon személyes adatokat tartalmazó információk jelennek meg, beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól, gyermekektől és diákoktól, akikről kiemelten a személyüket ábrázoló fénykép jelenik meg a honlapon (a csoportképe szereplő személyektől hozzájárulást nem szükséges kérni), a fentiekben említett hozzájárulás szóbeli, kritikus esetekben írásos.
5. AZ ADATKEZELÉS TECHNIKAI LEBONYOLÍTÁSA 5.2.1. Személyi iratok Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a munkavállalói jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, ill. azt követően keletkezik, és a munkavállaló személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok köre az alábbi: a munkavállaló személyi anyaga az alkalmazott tájékoztatásáról szóló irat (lásd a munka törvénykönyve 76.§(6)-(7) bekezdése, valamint a 76/B§ szakaszait), a jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (pl. illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok stb.), az alkalmazott bankszámlájának száma, az alkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok.
5.2.2. A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja a közokirat vagy az alkalmazott írásbeli nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés.
5.2.3.
A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak
az intézmény vezetője és szakmai vezető/helyettes az, ügyviteli dolgozó, mint az adatkezelés végrehajtója, a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (pl. adóellenőr, tb-ellenőr, revizor stb.), saját kérésére az érintett közalkalmazott.
5.2.4.
A személyi iratok védelme
A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek: az intézmény vezetője, az intézmény szakmai vezetője/helyettes az adatok kezelését végző ügyviteli dolgozó A személyi iratok és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie.
64
5.2.5. A személyi anyag vezetése és tárolása Az alkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a munkavállaló személy anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 5.2.1 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az erre a célra személyenként kialakított gyűjtőben kell őrizni. A személyi anyag része az alapnyilvántartás, amely az első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben: az alkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítéskor, a munkavállaló áthelyezésekor, az alkalmazotti jogviszony megszűnésekor, ha a munkavállaló adatai lényeges mértékben megváltoztak. A munkavállaló az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Utasításai és az alkalmazottak munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását az ügyviteli dolgozó végzi.
5.3. A tanulók személyi adatainak vezetése 5.3.1. A tanulók személyi adatainak védelme A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek: az intézmény vezetője, az intézmény szakmai vezetője/helyettes ügyviteli dolgozó Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie.
A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása
5.3.2
A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. Az diákok személyi adatai között a 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni:
összesített tanulói nyilvántartás, törzskönyvek, bizonyítványok, csoportnaplók a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma.
5.3.1.1.
Az összesített tanulói nyilvántartás
Célja az iskolában tanuló gyermekek, diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása, a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. 65
Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: a tanuló neve, osztálya, születési helye és ideje, anyja neve, állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma, A nyilvántartást az intézményvezető utasításait követve az ügyviteli dolgozó vezeti. A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 1-jéig első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel vezethető. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az ügyviteli dolgozó a felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányában történő tárolását biztosítani kell. A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.
5.4. Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje (adatvédelmi törvény 11-12.§) 5.4.1. Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő szabályt is. A munkavállaló, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését, ill. kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A munkavállaló, a tanuló, ill. gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították. A munkavállaló a közokirat, ill. a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, ill. a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett munkavállaló, tanuló, ill. gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjairól, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről, és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény vezetője a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást.
5.4.2.
Az érintett személyek tiltakozási joga
Az érintett tiltakozhat (lásd adatvédelmi tv. 16.§(1) bekezdését) személyes adatainak kezelése ellen, ha: a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el; b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. Az intézmény vezetője – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést – beleértve a további adatok felvételt és adattovábbítást is – megszüntetni, és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján 66
tett intézkedésről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az adatvédelmi törvény szerint bírósághoz fordulhat.
5.4.3. A bírósági jogérvényesítés lehetősége Ha az intézmény adatkezelési tevékenység során az érintett jogait megsérti, az érintett munkavállaló, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat (lásd az adatvédelmi tv. 17.§-át). A bíróság az ügyben soron kívül jár el.
6.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Jelen Adatkezelési szabályzat az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának 3. sz. melléklete. Az Adatkezelési szabályzatot a nevelőtestület módosíthatja a jogszabályokban meghatározott és e szabályzatban jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával.
Péntek Imréné igazgató
67
4.melléklet
Kulcshasználati szabályzat
Készítette: Péntek Imréné igazgató Jóváhagyta: Harter Árpádné elnök Hatályos: 2014. szeptember 1.
AZ ISKOLA HELYISÉGEINEK KULCSHASZNÁLATI SZABÁLYZATA Az iskola székhelye a 6771 Szeged Szerb u 171.számú épület, melyet a fenntartó Szivárvány Autizmus Egyesület a helyi Önkormányzattól bérel. Fenntartói utasításra az iskola a következő kulcsokat használhatja: utcai bejárat kapu iskolaépület bejárati ajtó Irodai irattároló szekrény pénztár A kulcsokból 1-1 példány a fenntartónál található. Az intézmény nyitása, zárása a kijelölt személy feladata. Kulcs elvesztésének tényét jelezni kell az irodában. A kulcs pótlási költségét a kulcsot elhagyó személy köteles megtéríteni.
HELYISÉG Utcai bejárati kapu
Iskolaépület bejárati ajtó
KINEK LEHET HOZZÁ SAJÁT KULCSA? igazgató nyitás-zárásért felelős személyek ügyviteli dolgozó igazgató nyitás-zárásért felelős személyek ügyviteli dolgozó 68
Irodai irattároló szekrény
ügyviteli dolgozó
Pénzkazetta
igazgató ügyviteli dolgozó
Szeged, 2014.09.01. Péntek Imréné igazgató
69
