GECSE ÁRPÁD. ferseghy Ferenc Megyei Könyvtár bibliográfiái

GECSE ÁRPÁD ferseghy Ferenc Megyei Könyvtár bibliográfiái

GECSE ÁRPÁD FESTŐMŰVÉSZ BIBLIOGRÁFIÁJA

VERSEGHY FERENC MEGYEI KÖNYVTÁR BIBLIOGRÁFIÁI KÉPZŐMŰVÉSZETI SOROZAT VII. SZOLNOK,1986

Gyűjtötte és szerkesztette: BÁLINTNÉ HEGYESI JÚLIA HADARÁSZNÉ GECSE ÁGNES

Lektorálta: KAPOSVÁRI GYULA Előszó:

KUKRI BÉLA

Gecse Árpád festómivész bibliográfiája a Szolnoki Galéria Baráti Köre támogatásával jelent meg. A kiadó köszönetét fejezi ki Madarászná Gecse Ágnesnak, Kaposvári Gyulának és Kukri Bélának, akik valamennyien társadalmi munkában működtek közre a mü megjelenésében.

Az anyaggyűjtést 1985. decentier 31-én zártuk le. A címlapon Gecse írpád: "Hjnka közben" (önarckép részlet)

Készült a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár sokszorositó mühelyében, A/5-ös nagyságban, 500 példányban. A Kiadói Főigazgatóság eng. száoa 48405/1986. FelelBs kiadó: Dr. Horváth Károly igazgató ISBN 963 7612 78 5 ISSN 023-5569

.

'--•-, 'íj J :•] j

•l

BEVEZETŐ Gecse Árpád festőművész életművét kívánjuk bemutatni a. bibliográfia formanyelvén. A lehetetlenre vállalkoztunk. Azt a ssínss világot, anít a festő az ecsetjével varázsol elénk, a szó erőjével képtelenség láttatni. Ezért elsősorban csak arra tehettünk kísérletet, hogy számbavegyük munkásságának tényeit, állomásait. Ezek gazdag életűtról, termékeny alkotói munkáról adnak számot. A márész ercéle csak villanásnyira tűnik elő egy egy idézett értékelő írásban, illetőleg az adatszerű felsorolásokhoz kapcsolódó vagy a sorok között megbúvó jegyzetekben. Az enber csodálatos teremtménye.a természetnek. Gecse Árpád festőművész különösképpen az. Őt jókedvében alkotta a teremtő. 6 Srtber és Művész a szó romlatlan, hiteles és valóságos értelmében. Enber, aki szeret bennünket embereket és a minket körülvevő világot. Annyira szeret, hogy világunkat neniscak művészi alkotásokban jeleníti meg. A szó varázsával, nesélő kedvével - ahol Gecse Árpád jelen van - csodavilágot teremt. Kifogyhatatlan a téinagazdagsága. Ha vele beszélgetünk, ha Őt hallgatjuk, arra gondolunk, hogy mindaz-tj amit elmond, kár, hogy nem rögzíti írásban, illetve csak töredékesen van meg. Ez a gondolat fogalmazódott meg bennünk, művészbarátokban, a művészet pártolóiban, amikor felkértük - baráti találkozón - beszéljen magáról, művészetéről. Emberi kvalitásai, művészi oeuvre-je nyilvánul meg azokban a beszélgetésakben, Emikor népmeséi ihletettaéggel, táblabírónodortan ssól hosszú életpályájának eseményeiről, raozzanataiI.

ról, átszőve a művészetről alkotott hitvallásával. Vallomással tartozom. Nemcsak képeinek társaságában érzem jól magam, hanen ama ritka alkalmakkor is, amikor vele lehetek, Őt hallgathatom. Ő visszaadja, megerősíti a hitet az emberben és a művészetben. Ilyen ember, ilyen művész Gecse Árpád, aki azok közé a művészek közé tartozik, akiket megfogott a magyar tájnak, közelebbről a Jászságnak, szülőföldjének a varázsa. Ez nem eresztette, végigkísérte gazdag életútján. Nem engedte bűvköréből akkor sem, ha művészete gazdagítására más tájakra,, más környezetbe, más művészi közegbe került. A költővel együtt vallja Ő is: csodálta, ámde nem szerette igazán azokat a nás tájakat, környezetet és közeget. Itt és ebben a tájban, ebben a körben volt Ő mindig itthon, ez az Ő igazi világa. Ezt kívánja velünk is megszerettetni az alkotásai révén. Fogadjuk el és szeressük műveit és az általa ábrázolt, elénk tárt világot, az Ő világát. Szeressük a Művészt és az Embert, ami benne elválaszthatatlan. így válunk mi is gazdagabbá, teljesebbé általa.

Kukri Béla a Szolnoki Galéria Baráti Körének elnöke

II.

GECSE ÁRPÁD FESTŐMŰVÉSZ GYŰJTEMÉNYES '. KIÁLLÍTÁSA. ELŐTT Gecse Árpád festőművész gyűjteménye kiállítása csaknem negyven év művészi terméséből ad keresztmetszetet, s így a kiállítás alkalmat nyújt arra is, hogy a művész egész életpályáját végigkísérhessük. Gecse Árpád 1900-ban született Alattyánban. Iskolai tanulmányai után a Képzőművészeti Főiskolára került, ahol mesterei Balló Ede és Rudnay Gyula voltak. Főiskolás korában, 1921-ben készült Tavaszi nap című, aluttyáni részletet ábrázoló képe is látható a tárlaton. A főiskolai évek után Olaszországba, a művészetek hazájába indul tanulmányútra, és ott Velencében Stefaninál, é kiváló olasz mesternél tanult. Hazatérése után a Szolnoki Művésztelepre kerül meghívás folytán. 1927-ben a Művésztelep 25 éves jubileumi kiállításán Szolnokon tizenkilenc olajképpel - köztük az Öregasszony, Feleségem arcképe, Kendertörők, Tatárjárás, Zagyva-részlet, Téli taj - és hat rézkarccal - köztük a Nyomor és a Vásár szerepel. s még ugyanabban az évben az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1927/28. évi Téli Tárlatán.a Szolnoki Művésztelep Budapesten rendezett jubileumi kiállításán is bemutatásra került négy olajképe. (Öregasszony^ Puszta, Önarckép és Őszi verőfény.) A Puszta című képet a főváros megvásárolta gyűjteménye részére. A húszas évek végén készült képei, portréi és önarcképei biztos kezű művészre vallanak. Jelentős alkotása a katalógusban is közölt Öregasszony című festménye, amelyen a sötét háttérből kivilágló arcot nem igyekszik aprólékosan megoldani, hanem a lényeges részletek hangsúlyozásával oldja meg a feladatát. Önarcképei közül egyik-másik friss plein-air színasgoldásával vonja magára a figyelmet. A Szolnoki Művésztelepen töltött néhány éve után véglegesen szülőfalujába, Alattyánba költözik. Itt a jászsági falu friss színvilága a plein-air felé vonzza. Kéhány szép tájképe, önarcképe, csendélete tanúi ezeknek az éveknek. A plein-air világába tett rövid kirándulása után ismét korábbi stílusához tér vissza. De művészetében a háborús évek hatására bizonyos megtorpanás észlelhető. Szerepel hazai kiállításokon Budapesten, Jászberényben, Szolnokon, az utóbbi helyen a negyvenes évek elején egy sikeres gyűjteményes kiállítással is, de újból csak az ötvenes évek vége felé talál

III.

teljesen magára. A kiállításon bemutatott festményeinek zöne 1959. és 1962. között készült. Ebben az időben már rendszeresebben dolgozik és szerepel is a szolnoki és jászberényi kiállításokon. Képei a falu mindennapi életét tükrözik. A.hófedte, vagy a porral borított festői utcarészletek. Zagyva-menti, tájak mellett a dolgozó ember is e festővásznára kerül. A •Borsócséplés, vagy a Szb'llőmunkás című festménye jó példa erre. * Témakörének skálája- állandóan szélesedik. Önarckép virággal című, finom, kis alkotása a legutóbbi Téli Tárlatról került E szolnoki múzeum gyűjteményébe. Ez é3 a legutóbbi években készült festmények jó része színes, derűs hangvételű, Széles ecsetkezelésük, friss megoldásuk azt a reményt kelthetik, hogy Gecse Árpád festőművésztől még sok szép alkotást várhatunk nemcsak a tájképekben, hanem az emberábrázolásban is. Kaposvári Gyula /Szolnok megyei Néplap, 1963.VI.16./

IV.

Fél évszázados jubileum.... GECSE ÁRPÁD KÖSZÖHTÉSE A Jászberényben megjelenő Jász Hírlap 1923.' szeptember 23-i száma Képkiállítás címmel tudósítást közölt Gecse Árpád alattyáni festőművész első önálló kiállításáról. Ennek" ötven esztendeje. A jubiláló művész életútja nem rejt látványos fordulatokat, a vállalt feladatok következetes végrehajtásával s az e munkához szükséges - elégültséget sohasem sugalló - boldog, harmonikus élet megszervezéséről nyújt tanulságot. A képzőművészeti Főiskolán Balló Ede és Rudnay Gyula voltak a mesterei, de sokat tanult a nyári hónapokban Jászapatin szerveződött kis művésztelepen is, ahol Bosznay István és az idős Vágó Pál korrigálta munkáit. A főiskola elvégzése után Olaszországba indult tanulmányútra, majd hazatérésekor a Szolnoki üűvésztelep tagja lett. A művésztelepen együtt dolgozik Fényes Adolffal, Zádor Istvánnal, a Pólya-testvérekkel, akik feledhetetlen társaságot jelentettek a fiatal művésznek. Gecse Árpád műtermében őrzött vaskos vendégkönyvek egyikében ma is olvashatjuk a következő tréfás sorokat, amelyeket Pólya Tibor jegyzett be egy kellemesen' eltöltött ebéd után. Tiborotok meg Iván ti borotok megiván, sok jó szivart elszíván, jó egészséget kíván. Minden jóval jól laktunk, nagyon jót elmulattunk. Hívjatok meg másszor is, eljövünk mi százszor is. Tibor és Iván A szolnoki évek jelentős sikereket hoznak Gecse Árpádnak. Képeit évente több alkalommal is kiállítja a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok, Puszta című festményét a főváros vásárolja meg gyűjteménye számára. A művész mégis visszaköltözik szeretett szülőfalujába Alattyánba, megkockáztatva a vidéki elzártsággal járó kisebb publicitás veszélyeit is. Itthon a jászsági falvak színpompás világa azonban új színeket kölcsönöz művészetének. Képein már alig kísért a hagyományos történelmi kompozíciók, életképek megfogalmazása, ehelyett a perspektíva szabályait bátran kombináló, a pillanat szín- és V.

fényjátékait megörökítő képeket alkot. Tájképei és számos fővárosi kiállításon bemutatott művei alapján a kritika már mint a "Jászság festő"-jét tartja számon. Ő szívesen vállalja e jelzőt és a rendszeres alkotómunka mellett egyéb módon is próbál szűkebb hazája kulturális életébe kapcsolódni. A 30-es évek végén kezdi el helytörténeti gyűjtőmunkáját, közreműködik Fettich Nándor alattyáni ásatásainál, tanulmányokat jelentet meg a kihaló jászsági népszokásokról, feldolgozza a jászsági házoromdíszek motívum-világát. A felszabadulást követő évek újabb sikereket hoznak Gecse Árpád életében. Elkészíti a szolnoki felszabadulási emlékművét, 1973-ig összesen 46 alkalommal állítja ki műveit. A változott körülmények nagyobb lehetőséget biztosítanak a közéleti szereplésnek is. Kint a Hazafias Népfront községi bizott3ágánek elnöke aktívan szerepel a megyei és országos kongresszusokon, kormánykitüntetést kap. Az idős mester nemes buzgalommal fordul szülőföldje történelmi hagyományai felé is. Gecse Árpád változatlan szorgalommal most is kicsiny vonalas füzetekbe gyűjti és rendszerezi a környéken hallott népi szólásmondásokat. Vaskos füzetek őrzik Művészhistóriák címmel összegyűjtött anekdotáit, amelyekből egy csokorravalót a jászberényi városi könyvtár évkönyve közölt. Munkásságának félévszázados jubileumáról sajátos módon emlékezett meg. A hosszú évek sorban összegyűjtött gazdag régészeti, néprajzi gyűjteményeiből lakásának egyik külön helyiségében állandó kiállítást rendezett, mintegy viszszaadva annak a közösségnek a tárgyi és szellemi értékeit, amely azt az évszázadok során létrehozta. A helytörténeti múzeum alapját jelentő rendszerezett gyűjtemény mellett újabb örömet is szerzett szülőfaluja lakosságának. A nemrég felavatott alattyáni művelődési ház nagyterme részére hatalmas táblaképet festett, amelynek egyes részletei Alattyán község történetének jelentős mozzanatait elevenítik fel. E közösségteremtő, sokfelé tekintő életmű még nem zárult le, Gecse Árpád változatlan szellemi és testi frissessége a garancia, hogy még számos, sok örömöt okozó alkotást várunk tőle. Arató Antal /Szolnok megyei Néplap, 1973. X.30./

VI.

A SZŰKEBB HAZA ŐSZINTE SZAVÚ KRÓNIKÁSA Gecse Árpád gyűjteményes kiállítása

Nem lehet eléggé méltányolni a szolnoki Damjanich János Múzeum immár hagyományos munkaprogramját, amely lehetőséget ad a város és a megye művészeinek, hogy életművüket valamilyen alkalomból bemutassák a szakmabeliek és a közönség hasznára. Továbbfejlődés előtt álló fiatalok, az érett középnemzedék, valamint a tartalmas életútjukra visszatekintő idős mesterek gyűjteményes anyagát láthattuk az elmúlt években, mini az anyaintézmény, mind pedig a Szolnoki Galéria falai között. Az utóbbi - és a legbölcsebb - generációt képviselő néhányak közül tavaly a művésztelep korelnöke, az alföldi festészetet ma is reprezentáló Chiovini Ferenc bizonyította be, hogy érdemdús nyolcvan esztendő áll mögötte; s íme, újabb év elteltével ismét kitárulkozik előttünk egy másik nyolcvanas: Gecse Árpád, a jászsági Alattyán szülötte, szülőföldjének joggal megbecsült fia. Kaposvári Gyula személyében rutinos múzeumi szakember kezébe került a kollekció rendezése. A rendezői felfogás nemcsak a méretben, színben és tónusban egymást kiemelő képek elhelyezésére ügyelt, hanem - a lehetséges hat.irig - az időbeli sorrendet is figyelembe vette. Ez a tudományos igényű "tálalás" érzékelhetővé tette a művész fejlődésének menetét, az egy.-ástól elhatárolható korszakokat. Gecse Árpád korai munkái - 1920-25 között - elsőként azt láttatják, hogy pályakezdésekor a festés mesterségbeli alapjainak elsajátítására és a minél tökéletesebb rajzolásra koncentrált. Az ő nemzedéke még tudta s vallotta, hogy a rajz az ábrázoló művészetek lényege, hogy e nélkül az ecsetet vagy a mintázófát kézbe venni hasztalan. Hiábavaló tehát még a legeredetibb művészi fantázia és komponálókészség is, ha alakraj zilag nincs valami a helyén, s ha botladozó az ecsetkezelés. A kiállításon az asztali tárlókra helyezett ceruza- és tusrajzok jelentős hányada a főiskolai évek stúdiumait tárja elénk az imént hangsúlyozott követelményeknek megfelelően. Akttanulmányai még r.ani művészi célzatúak ugyan, de tehetségéről árulkodók, míg a Művésztársaim című rajzsorozat már a karakterérzék és a művi komponálás irányába mutat. Egyúttal érdekes dokumentumok is e rajzok, mivel - töb-^ bek között - olyan jelentős egyéniségeket mutatnak be még mű-

VII.

vészjelölt korukból, mint Chiovini Ferenc, Erdey Dezső /1922/ és Barcsay Jenő /1924/. Majd látunk itt haladó tartalommal telített autonóm műveket is, méghozzá olyanokat, amelyekkel aktívan politizál. 1919-ből való vázlatfüzetében egy tusrajz örökíti meg a T/69 t.ü. tartalékból a frontra induló vöröskatonákat, míg néhány évvel később a sokszorosító grafikában hoz szinte meglepő eredményeket. A Nyomor című expresszív-realista rézkarcon /1924/ határozott kritikai éllel tárja fel a kor kilátástalan szociális helyzetét, égető problémáit. Amíg e lapján Edvard Munch hatása érezhető, addig a Tatárjárás /1926/ már jóval egyénibb formajegyeket mutat. Tragikus történelmi dráma játszódik le a képmezőben, s talán nem esünk a belemagyarázás bűnébe, ha azt feltételezzük, hogy a fiatal művész a régi szüzsé ürügyén a Tanácsköztársaság leverését követő fehérterror kegyetlenségeire utal. E művek - véleményünk szerint - a Uemzeti Galéria gyűjteményébe kívánkoznak. Miként a rajzművészet és a sokszorosító gráfika^vonatkozásában, úgy a festészet területén is az útkeresés évei voltak ezek. Természetesen nem is alakulhatott ki egycsapásra egyéni stílusa, önálló festői arculata. Érdekes, hogy bizonyos vonatkozásban visszalépés is megfigyelhető nála, de ezzel - más tekintetben - éppen szakmai felkészültségét iga-> zolta. Ilyen ellentmondás elsősorban a portréknál jelentkezett nála. Érdemes összehasonlítani az 1920-ban festett Első önarckép-ének - a "római iskola", ezen belül pedig Patkó Károly dekorativitásba hajló - szín- és fonaakultúráját az évtized közepén alkotott arcmásokkal. A z 1923-as keltezésű és meglehetősen munkácsys Parasztasszony tónusai az előbbinél kevésbé világosak, de az Öregemberen /1924/ a Kesztyűs nőn /1925/ és az Öregasszonyon /1927/ a testrészek - a fej és a kezek - már teljesen sötét háttérből villának k i . A XIX. század romantikus realizmusának az öröksége ez. Az 1927-es Önarcképével láthatóan visszatér a saját korába: igaz," változatlanul keresve önmagát, hiszen festményéről most az mondható el, hogy még Vaszarynak sem kellene szégyellnie úgy látszik, ez az elcleticizmus szükséges volt Gecse Árpád pályakezdésében ahhoz, hogy a múltbeli és a kortársak törekvéseinek eredményeiből kilúgozza a számára hassnosíthatókat, és ezek szintetizálásával megalapozza saját festői arculatát.

A kiállításon szerepel egy másik, 1927-ben készült Önarckép is, amelyen viszont a plein air festésmód lehetőségeit fedezi fel. Hem véletlenül érkezett ide sem, hiszen művészetének kibontakozása egy másik szálon is futott. Ez, a szűkszavú és lényegretörő Este a falu szélénnel /1921/ indulva

VIII.

nyílegyenesen vezetett az Utca alkonyatkor /193O/ természetlátásához, amelyen a "nagybányai iskola" szín-fény-árnyék problematikáját vetette fel. De érlelő hatással volt rá a főiskola" elvégzése utáni itáliai tanulmány út is: a Velencei teEplcm, a Nápolyi öböl éz a "Vi tori ásna jók /192b/ megfestéskor ecsetkezelése érezhetően fellazult, a Hálójavítc halászokkal /1925/ pedig a pcsztinpresszicnista törekvésekből a mély koloritú és dekoratív foithatásckre épített előadásmódhoz köztledett. Átlós szerkezete:, bravúros felülnézete és elmélyült tartalma révén különleges helyet foglal el életművében a korszakzárónak tekinthető Templomban /193O./ A harmincas évektől egy teljesen letisztult periódusba érkezett el Gecse Árpád művészete. Egységessé vált kifejező eszközeiben a nagybányai és az alföldi festészet lényeges elemei ötvöződtek, és váltak uralkodóvá. Tematikai érdeklődésének fókuszában továbbra is az ember ábrázolás és a táj E&radt, azzal a változással, hogy érdeklődése egyre fokozottabban fordult közvetlen környezete felé. Nem egy müvén igazi festői leleménnyel egyesítette az ember és a természet egyegy megkapó részletét, izgalmas motívumát. Ezek sorából messze kiemelkedik az eleven és friss hatású Napsütésben /1932/ temperaképe, mely ma is egyik legszebb plein air portréja a magyar piktorának. Más beállításban és környezetben ugyan, de hasonló festői probléma izgathatta a Munka közben /Önarcképe, 1936/ alkotásakor, bár itt visszafogottabbak a színek és a fények. A kitűnően megkomponált olcjkép erényei mellett csak azt kifogásoljuk, hogy a mester egy kissé merev pózban ülve ábrázolta magát. A Szövőszéknél című 1950-ben készült, nrunkaábrázolással indul a felszabadulás utáni évek gyűjteménye. De megtartja további témakörét, az önarcképeket, portrékat, zsánerjeleneteket, tájakat is. Festésmódja alapjaiban a régi, bár érezhető már ama stiláris megújhodásnak a csírája, mely a hatvanas évektől bontakozott ki nála. Fő ismérve lett az e korszakban készült műveknek: a hangsúlyosabb szerkezeti eleir.ek, főképp pedig az a törekvés, hogy a fény-árnyék, ellenpontozást a végső nttárig vigye. A sötét hangolású színek között többnyire vakító sárgák vibrálnak, s ez tartalmilag egyfajta elfojtott fájdalmat, drámai érzésvilágot közvetít. Emberalakjai súlyosabbá, cseIckvőbbekké váltak, és ecsetkezelése is izgatottabb lett. Szemléletes példája ennek a Permetező /1562/, míg a régi falu rcsLanlikáját felelevenítő, nosztalgiás hangvételű tájke-.i--.201 egy egész coroz&tot lehet kiemelni. Számunkra a ?alántázók /1962/, a Vihar után /1974/, a Sárga ház /1977/ és

IX.

és a Paluci utca /I930/ elvész! megoldásai nyújtottak emlékezetes és elmélyülésre késztető élményeket. GECSE ÁRPÁD nun.kásságának a j&va szerves részét képezi az alföldi, ezen belül a szolnoki festészetnek. Kat évtizedet átfogó tárlatának anyagát gondos válogatás előzte meg. Ennek köszönhető az anyag lényegében egyenletes színvonala, valamint a hossz- és keresztmetszetű áttekintés lehetővé tétele. A látottak alapján olyan nester állt a nyilvánosság elé, aki - művészetének cinden periódusában - úti élményeinek és szűkebb hazájának őszin'e krónikába tudott lenni, aki mindvégig példar.ut£.tó emberi-ráveszi oíikával cidctta ir.eg a m^ga elé tűzött feladatokat, és akitől egész életében távol állt az erőszakos nagyot akt.rás, a hajr.is babérok hajszolása, a kétes értékű népszerűség kergetése. ilanaprág ritka kincs a reá jeller.ző művéssi alázat, ebben csak elvétve talál követőkre. Kívánjuk, hogy gyűjteményes számadásával életműve ne záruljon le, s ha a sors egészséges és életerős éveket ad neki, akkor nemes ihletésű Képek sorával tovább gazdagíthatja képzőművészetünknek a nemzeti jellegre törekvő irányvonalát.

Ecsery Elemér /Szolnok megyei néplap, 1980.XII.2./

X.

ÉLETRAJZ Gecss Árpád festő- és szobrászművész 1900-ban született Alatytyánban. A Képzőnűvészati Főiskolán 1924-ben végzett, ahol többek között Rudnay Gyula is mestere volt. 1923-ban a főiskola r.yári művésztelepén, Jászapátiban rendezett kiállításon "Tatárjárás" c. történelmi tárgyú olajfestményével I. díjat nyert. 1925-ben külföldön volt tanulmányúton. Előbb Bécsben, majd Velencében képezte tovább magát. Hazatérése után a Szolnoki Uűvésztelepre nyert pályázat útján felvételt, s ott dolgozott több éven át. 1927-ben, a Művésztelsp fennállásának 25. évfordulójára rendezett művésztelepi kiállításon már 21 olajképpel szerepelt. Ez az anyag a Budapesti Műcsarnokban is kiállításra került 1927 decemberében. Ekkor vette meg a Székesfőváros, gyűj ter.ínye részére a "Puszta" c. olajfestményt. Ugyancsak résztvett a Kűvésztelep 50. és 75. évfordulójakor rendezett kiállításokon is. 1930-ban műtermet építtetett alattyáni szülőháza delié, és hazaköltözött .Szolnokról. Azóta itt él, alkot rendszeresen. Témaköre szülőföldjének a Jászságnak festői tája és ez ott élő emberek életének, munkájának ábrázolása. 1926 óta állít ki budapesti kiállításokon, és az ország más városaiban, helységeiben. Számos önálló gyűjteményes kiállítása volt. 1944-ben sikeresen szerepelt t Műcsarnokban rendezett VII. Nemzeti kiállításon, "Nő kesztyűvel" c. képével, és "Templcn.te.r." c. alkotásával, 1957-ben a II. Magyar Képzőművészeti Kiállításon pedig "Proletáranya" c. olajképével. A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának tagja. Számos ercképet festett közéleti személyiségekről, készített oltárképet, és számos emlékszobra van a Jászságban. Művei múzeumokban és közintézményekben egyai-ánt megtalálhatók. "Kalapos önarcképét" 1966-ban vet.e meg a Nemzeti Galéria. Több képe van. a Damjanich Múzeumban, a Jász Múzeumban, a várpalotai városi gyűjteményben és a "Lehel vezér" o. képe*a jászberényi gimnáziumban. Kitüntetései: a Munka Érdemrend ezüst fokozata, a Szolnok Kegyei Tanács V.B. Művészeti díja, SZMT Művészeti díja, Jászberény és Csepel "Pro Űrbe" kitüntetése. Tevékenyen részt vesz a társadalmi életben. Évtizedeken át a HNP helyi szervezetének elnöke, és 25 éve tanácstag.

XI.

Élete folyamán összegyűjtötte szülőfalujának régészeti és néprajzi tárgyait, 2 ezektől gyűjteményt alapított. Foglalkozott Aiattyán kultúrtörténetének kutatásaival i£. Ezer. írása rövidesen kiadásra kerül.

Külföldi tanulmányút: &i 1923., 1924. Bécs; I32S., 1527. Ciaszsrczág; 1961 Csehszlovákia, Lengyelország; l-jt-í-. NDK, 1963- Ausztria, 1572. AuGzt ria, Olaszország.

XII.

Bibliográfia

RÖVIDÍTÉSEK, JELEK bev = bevezető, bevezette Bp. = Budapest bibliogr. = bibliográfia C. = cím D.M. = Damjanich. Múzeum HMO = Helyőrségi Művelődési Otthon ill. = Illusztrált. ism. = ismertetés, isiaertette kat. = katalógus kiad. = kiadó, kiadta Klny. = különlenyomat HNG. = Magyar Kemzexi Galéria NKFV = Nagyalföldi Kőolaj fúrási Vállalat ny. = nyomda összeáll.: = összeállító, összeállította p. = pagina rend.= rendezte repr.= reprodukció soksz. = sokszorosította sz. = szám t. = tábla x = lapkivágat a Múzeum adattárában

I . GECSE ÁRPÁD KÉZIKÖNYVEKBEN, LEXIKONOKBAN 1. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye n ú l t j a S c h e f t s i k György. Pécs, 1935,

és j e l e n e .

Szerk.

Becse: Adattár: 13. p» Életrajza és munkássága. 2. Művészeti lexikon. Építészet, szobrászat, festészet,iparművészet. Szerk. Éber László. 2. bőv. átd. kiad. Bp. 1935. Győző Andcr kiad. 1. köt. A-k. 608 p. 27 t. Gecse: 369. p» "... 1927 óta állít ki a Műcsarnokban. Puszta c. olajfestménye a székesfőváros tulajdona. Gecse festette a Jézus szíve oltárképet. Mint szobrász számos plakettet, portrét, hősi emléket készített, az alattyáni templom részére pedig egy Madonnát..." 3.

Új Idők Lexikona. 3p. 1938, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. kiad. 14. köt. 2694. p. Gecse: "... budapesti tanulmányok után többnyire alakos képeket állított ki. /Öreg csősz, Litánián/. A Puszta c. képét a főváros szerezte meg..."

4.

Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. Bp. Akad. kiad. 2. köt. ?-K. 1966, 742 p. Gecse: 189. p. ' "...festő és szobrász, Balló Edénél tanult a Képzőművészeti Főiskolán. 1927 óta kiállító művész. Tagja volt a szolnoki lúűvésztelepnek... 1943-ban gyűjteményes kiállítása volt Szolnokon, s ugyanott 1954-ben leplezték le felszabadulási emlékművét.

5. EGRI Mária: A szolnoki művésztelep. Bp. 1977, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 227 p. illusztr. Gecse: 53, 106, 107. Munka közben repr. 185. p.

6.

EGRI Mária: Geose Árpád a Jászság festője. Művészi pályakezdésének 50. évfordulója tiszteletére. Szerk. Tóth János. Bibliogr. Arató Antal. Jászberény, 1974, Hűtőgépgyár ny_. 40 p. /Jászsági füzetek 11./ >

7.

KOVÁCS Gergelyns: Alföld. Pan-oráma "mini" útikönyvek. Bp. 1983, Franklin ny. 320 p, Gecse: 120. p. "... Alattyánban született /1900/ és alkot Gecse Árpád festőművész, aki a község múltjához kapcsolódó régészeti, történelmi és néprajzi gyűjteményt alapított..."

8.

Magyarország megyéi. Szerk. Gyenes László. Bp. Kossuth Kiadó. 4. köt. Szolnok. Összeáll. Zádor Béla. 1983, 164 p. illusztr. Gecse: 121. p. "...Alattyánban alkot a megye nagy öregje..."

II. ÖNÁLLÓ ÉS CSOPORT KIÁLLÍTÁSOK MEGHÍVÓI, KATALÓGUSAI, TANULMÁNYOK, CIKKEK, KRITIKÁK

9.

A Képzőművészeti Főiskola jászapáti nyári művésztelepének kiállítása 1923-ban.

10.

"A jászapáti aratás"' c. cikkben Marjay Nándor írja: "... a kiállító ifjú művészek közül különösen kiemelkednek... Gecse Árpád friss, intim hatású tanulmányaival..." = Magyarország, 1923. július 7. (A bemutatott 6 olajfestménye közül a Tatárjárás c. 60x 100 cm-es történelmi kompozíciója I. díjat nyert.)

11.

Képkiállítás. = Jász Hírlap, 1923. szept. 23. 3. p. Gec3e: A kiállítók között.

12.

Gecse Árpád festőművész önálló kiállítása 1923-ban, Jászberényben. (28 olajfestmény és 10 rajz.)

13.

A Paluszövetség jászapáti kiállításán. =-Vasárnap, 1924. szept. 21. 7- p. /Fénykép Gecse Árpádról és Vágó Pálról./

14.

Velence: az Accademia di belle Arti évvégi kiállításán Gecse Árpád 5 olajképpel és 2 rajzzal szerepel.

15.

Nagyszerűen sikerült a Faluszövetség jászberényi kiállítása. = Já sz Hírlap, 1925. okt. 11. 1-3. p.

16.

Pethes Imre emlékezete a kaszinóban. A nagy művész arcképének leleplezése. = Jász Hírlap, 1927. márc. 6. 2. p. Az arckép Gecse Árpád alkotása.

i

17.

A Szinyei-Társaság Tavaszi szs.lÍDnja. = Újság, 1927. márc. 25. 16. p.

18. KÁLLA.Y Miklós: Tavaszi Szalon a Nemzeti Szalonban. = Kemzeti Újság, 1927. márc. 21. 10. p. Gecse: Önarckép, Parkban, Nyomor c. alkotásaival szerepelt. 19.

A Műcsarnok 1927. évi tavaszi kiállítása. Kat. Gecse: Öregember, és Mari néni c. műveivel szerepelt.

20.

Kiállítási kritika. = Magyar Úriasszonyok Lapja, 1927. 13. sz. 6. p. "i..A második meglepetést a Műcsarnok tavaszi tárlata és a Tavaszi Szalon kiállítása nyújtotta. Itt mutatkozott be az új magyar festőművész gárda legizmosabb tehetsége Gecse Árpád, akinek festői felfogása, ecsetkezelése anynyira egyéni, hogy a hozzáértők legteljesebb elismerését vívta ki..."

21. K.M.: Az I. Ferenc József koronázási díj pályaműveinek kiállítása, = Nemzeti Újság, 1927. jún. 10. 11. p.' Gecse: Öregasszony c. művével szerepelt. • 22*.

Hírek.

V

7>

~" ;""

-

' "^

'' • — • • - -

•=-•''-

= Magyarság, 1927. IV. 10. Gecse: Mari néni c. műve szerepelt a Ferenc József festői díj pályázati kiállításán a Nemzeti Szalonban. 23.

Szolnok apotheozisa lesz a művésztelep 25 éves jubileuma. = Szolnoki Újság, 1927. szept. 4. 1-2. p. : Gecse művészetéről is ír. : '"

24. KISS Gábor: Látogatás a művésztelepen. = Szolnok és vidéke, 1927. szept. 15. 1-2. p. Gecse Árpád "izmos tehetségéről a fővárosi lapok hivatott műkritikusai már igen sokszor tanúságot tettek. Szerény,

de nagy művészi akarásgkat sugárzó szemű fiatalember fogad bennünket - Gecse Árpád. Egyéniségének impressáói igazolják a művészetéről hallott és olvasott kritikákat. De igazolják a kiállításra kerülő képei is. Ezek közül először a Tatárjárás című nagy történelmi kompozíciója gyökerezteti le lábainkat..." 25. GERŐ Ödön: "Gecse Árpád elmélyülten fest, olykor mintha valami szorongatná. Formái egymásba olvadnak, mintha azok egy "lágyan rajzoló objektívvel" lennének felvéve. Mindenképpen érdekes festő." = Pester Lloyd, 1927. szept. 19. 26. SZ.GYENES Lajos: A szolnoki művésztelep jubiláris kiállítása. = Pesti Hírlap, Vasárnapja, 1927- szept. 18. 41-42. p. 1 27.

Huszonöt éves a szolnoki művésztelep. = 8 órai Újság, 1927. szept. 18. "Gecse Árpád a fiatalok között egyik legkomolyabb ígéret. Kiállítja az aranyérmet nyert "Tatárjárás" című képét, amelyen a fához kötött asszony lenyílazásában a pusztítás legvégső stádiumát érzékelteti meggyőzően a művész. Mari néni, Modern Vénus a tükör előtt, Cigánylány és még több képe teszik teljessé a gyűjteményét."

28.

"...A legfiatalabbak közül pedig Gecse Árpád, Szolnoki Czinóber, Révész Pál és Chiovini Ferenc adnak bizonyságot róla, hogy a szolnoki telep nagy jelentőségéhez méltán folyik tovább a Tisza és a Zagyva szögelletében az Alföld művészetének értékes munkája." = Magyar Hírlap, 1927. szept. 20.

29.

A szolnoki Művésztelep jubiláris kiállítása katalógusa. A 8. sz. műteremben Gecse Árpád 21 olajfestménye és fa rézkarca.

30. HYBA: Fényes ünnepség keretében nyílt meg a szolnoki Hűvésztelep jubiláris kiállítása. = Nemzeti Újság, 1927. szept. 20. 6. p. Gecse a művésztelep lakóinak egyike.

31.

Hírek. = Nemzeti Újság, 1927. szept. 20. = Az Est, 1927. szept. 20. = Esti Kurir, 1927. szept. 20.. "... A szolnoki művésztelep 25 éves jubiláris kiállításán Gecse műve is szerepelt..."

32.

Képek a Szolnoki Művésztelep 25 éves jubileumáról. = Budapesti Újság, 1927. okt. 2. 16. p. Gecse Árpád és felesége fényképével.

33.

^Szolnoki Művésztelep jubiláris kiállításaink megnyitásán. = Színházi Élet, 1927. okt. 2-8. 58. p... A fényképen Gecse Árpád és felesége.

34. = Een^eti-Újság,-1S27••-okt»-9..-száaában reproduk. : •. a Gecse Árpád: Feleségem c. festménye. 35.

A szolnoki Művészegyesület kiállítása.

36. Toborzó /Réz Kálmán./ = Jász Hírlap, 1927. szept. 25. 2-3. p. Gecsét említi. 37.

A szolnoki Művésztelep 25 éves jubiláris kiállításé a Mű c sarnokban. A Képzőművészeti Társaság 1927-1928. évi téli kiállításán, külön termekben. Katalógusa. 15 p. Gecse: Mari néni, önarckép, Puszta, Őszi .• ^rőfény és Kendertörők c. alkotásaival szerepelt.

38. PIPICS Zoltán: Téli tárlat a Műcsarnokban. A szolnoki művésztelep jubiláris kiállítása. - Magyarság, 1927. dec. 22. 12. p. "Gecse Árpád komoly jjortretista tehetség, nagyvonalú plexii air Önarcképe szép ígéret." Gecse Árpád: Puszta című képét a Fővárosi Képtár részére megvásárolták.

39.

Hírek. = Pesti Napló, 1927. dec. 18. = Nemzeti Újság, 1927. dec. 18. Geose a kiállítók között.

40.

A szolnoki Művésztelep. = Pesti Hírlap, 1928. évi. Hagy Naptára. Bp. 1928, Légrády ny. 73-82. p. Gecsét említi.

41.

Ferenc József koronázási jubileumi díj. = Képzőművészet, 1928. 12. sz. 172. p. Gecse Árpád a díj birtokosa.

42.

Országos Magyar Tárlat az új művészházban. = Nemzeti Újság, 1929- IX. 8.

43.

Hírek. = Színházi Élet, 1929. 91. p. . A szolnoki művésztelep tagjai Whippet" kocsin jártak a környékre festeni. Pólya Tibor, Chiovini Ferencné, Pólya Tibomé, Gecse Arpádné, Chiovini Fersne, Gecse Árpád, Pólya Iván és Pólya Gogo a fényképen.

44.

Műcsarnok Tavaszi Kiállítása. 193°. Katalógus. Gecse: Litánián, Öreg csősz c. festményeit mutatta be.

45.

Hírek. = Magyarság, 1930. III. 15. = Pesti Hírlap, III. 19. Gecse sikeres szerepléséről.

46.

A jászberényi Polgári Kaszinó jubileuma. = Pesti "írlap, 1930. szept. 23. 11. p. Gecse Árpádnak Koncaik István ny. polgármesterről készített festményének leleplezése.

47. Gy.T.: Független művészek kiállítása. = 8 Órai Újság, 1931. nov. 15. 9. p. 48.

Gyűjteményes kiállítás Jászberényben. (60 db olajfestmény és 20 db rajz, ill. rézkarc.) = Pesti Hírlap, 1931. XII. 23. = Nemzeti Újság, 1931. 211. 23. Gecse Művészetéről is.

49.

Művészcsoportok kiállítása a Műcsarnokban. 1931. Katalógus. Gecse: Nagyapó a kis durcással, Napos téli utca. Hóolvadás c. műveivel szerepeit.

50. DÉKÁNY András: A Nemzeti Szalon szezonzáró kiállítása. = Magyarság, 1932. VI. 19. *...Gecse Árpád festőművész petúniái kiemelkedőek..." 51.

Tavaszi Tárlat a Nemzeti Szalonban. = Nemzeti Újság, 1932. VI. 19. .Sfriss, tehetséges piktor Gecse..."

52.

Gecse Árpád képei a Nemzeti Szalon kiállításán. = Jász Hírlap, 1932. 26. sz. 3. p.

53. FOLKMAN /FELKAI/ Ferenc: A Jászság festőjénél. = Művész Élet, 1932. szept. 3-4. p. "* Gecse: Önarckép, Cigánylány, Jász menyecske,c. képek repr. "... kitűnő pszichológus és karakter kereső Gecse. Ragyogó színpompa, kitűnő meglátások jellemzik..." 54.

A Nemzeti Szalon Őszi Tárlata, 1932. Katalógus. Gecse: Falusi szobasarok, Nyári reggel c. képeit nrutatta be.

55. TAMÁS Ernő: A Nemzeti Szalon őszi tárlata. = Pesti Hírlap, 1932. szept. 4. 3. p. Gecse a kiállítók között. 10

56.

Országos retrospektív kiállítás a Műcsarnokban. Gecse Árpád a lurbános férfi c. olajfestményével szerepel.

57 •

Gecse Árpád gyűjteményes kiállítása Jászapátin a VágóPál-féle műteremben. 50 db. festmény és 10 jdb grafika került bemutatásra.

58.

Gecse Árpád képkiállítása. = Jászsági Krónika, 1932. dec. 8. 4. p.

59. /e.i./ Gecse Árpád Jászberényben. = Jász Hírlap, 1932. 52. sz. 2. p. 60.

Gecse Árpád. = M űvész Elet, 1932/1933/ dec.jan. 22. p.

61.

Gecse Árpád képei: Friedvalszky Ferenc polgármester és Réz Kálmán múzeum igazgató arcképei. Egy négy3sállási tanya téli képe. : __ = Blénessy János Jászberény történelmi emlékei. Jászberény, 1933. 4° p.

62.

Gecse Árpád. = Jász Hírlap, 1933. jan. 1. 2. p. A karácsonyi kiállításról.

63.

Fiatal művészek kiállítása. Műcsarnok. 1933. Katalógus. Gecse: Önarckép, Nyári reggel c. alkotásaival szerepelt.

64.

Fiatalok a Műcsarnokban. * Művész Élet, 1933. 14. 15. sz. 7. p. Gecsét említi.

65.

Leleplezték Darányi Ignác arcképét. = Pesti Hírlap, 1933. jún. 20.-12. p. Gecse alkotása.

11

66.

Hősi szobor leleplezése Alattyánon. = Jász-Nagykun-Szolnok megyei Lapok, 1933• júl. 2. 2. p. 1933. június 26-án leplezték le a Gecse Árpád által készített emlékművet.

67. BOROS.S Kihály: Fiatal művészek kiállítása a Ilűcsarnokban. = Képzőművészet, 1333. 10. sz. 202-205. p. Becse a kiállítók között. 68. KÉZDI-KOVÁCS László: Fiatalok a Műcsarnokban. = Pesti Hírlap, 1933- szept. 10. 6. p. "Gecse Árpádtól a Napsütésben címnél sikerült plein airt látnunk." 69. PIPICS Zoltán: Fiatal művészek kiállítása a Műcsarnokban. = Magyarság, 1933. szept. 10. 20. p. 70.

Gecse Árpád képei a Műcsarnokban. = Jász Hírlap, 1933. szept. 16. 3. p.

71.

Kiállítás Jászberényben. = Eemzeti Újság, 1934. IV. 17. "... Gecse Árpád ,iól összeválogatott anyagú képkiállítást rendezett, amely a fővárosi tárlatokon is szerepelt... A kiállítás sikerét bizonyítja, hogy már az első napokban több képa el is kelt..." •i

72.

Gecse Árüád. = Alföldi Seték, 1934. máj. 3°. 13. p. P.övid életraja. Gecse Árpád fest c. kép repr.

73.

A Nemzeti Szalon Tavaszi tárlata. = Képzőművészet, 1934. 6. sz. 143. p. Gecse a kiállító művészek között. Padlásszoba c. művével szerepelt.

12

74.

A Nemzeti Szalon Tavaszi Tárlata. • = Alföldi Esték, 1934. júl. 6. 24. p. Gecse a kiállítók között.

75. RÉZ Kálmán: Múzeumi képekről. = Jász Hírlap, 1934. 29. sz. 2. p. Gecsét említi. 76.

Szoborszentelés a Jászságban. = Nemzeti Újság, 1934. dec. 25. 19-20. p. "... Gecse Árpád nemcsak tehetséges festő, hanem igen tehetséges szobrászművész is. Béres Árpád szentelte fel a művész Mária szobrát az alattyáni templomban.

77.

Szoborszentelés az alattyáni templomban, = Jász Hírlap, 1935. jan. 5. 3« P«

78.

Az 1935. évi Téli Kiállítás és a Székely Bertalan emlékkiállítás tárgymutatója. 1935. nov. 17. - dec. 27. Bp. 1935. 31 p. Gecse: Parkban c. alkotását mutatta be.

79. RÓNAY Kázmér: Jubileumi kiállítás a Műcsarnokban. = Képes Krónika, 1936. 21-22. sz. 6-7. p. Gecse a kiállítók között. 80;

Gecse Árpád kiállítása Jászberényben a Városháza, nagytermében, 60 db festmény.

81. ERDŐS István: Gec3e Árpád jubiláris kiállítása. = Jász Újság, 1936. márc. 19. 2. p. Gecse: A képes mellékletben a Jászkun huszár előőrsön c. olajfestménye reprodukálva. 82.

Az Orázágos Magyar Képzőmáyészeti Társulat 75 éves fennállásának emlékére rendezett jubileumi kiállítás képes tárgymutatója.

13

1936. máj. jún. Bp. 1936. 39 p. Geose: öregasszony c. olajfestményével szerepelt. 83.

Az 1937. évi Téli Kiállítás képes tárgymutatója. 1937. jan. 23. - márc. 7. Bp. 1937, Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 21 p. Gecse: Munka közben c. festményével szerepelt. = A Művészet II. évf. 6. szénában a Munka közben c. plein air önarckép reprodukálva.

84.

Gecse Árpád a Műcsarnokban. = Jász Hírlap, 1937. jan. 30. 4. p.

85. PIPICS Zoltán: Téli tárlat a Műcsarnokban. = Új Magyarság, 1937. jan. 24. 21. p. Gecse: Arckép c. művét állította ki. 86.

Tarnay Lajos emléktábla Jászberényben. = Pesti Napló, 1937. szept. 29. Gecae alkotása.

87.

A Jászberényi Jász Múzeum Évkönyve. 1937. 8. p. Petb.es Imre színművész arcképe - Gecse Árpád alkotása.

88.

Húszéves érettségi találkozó Jászberényben". = Jász Hírlap, 1938. júl. 2. 5. p. A résztvevők között Gecse Árpád.

«

89. KOMÁROMY József: Adatok Jászberény múltjából. Jászberény, 1939. 46-47. p. Gecse restaurálta a jászberényi rk. főtemplom két mellékoltárát; Nepomnki Sz-t.János és Szt.István oltárokat. 90.

14

Átrendezik a Jász Múzeumot. = Jász-Hírlap, 1939. szept. 9. 3. p. Gecse több képet restaurált.

91.

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1939. évi Téli Tárlatának tárgymutatója, B'p. 1939. 28 p. Gecse: Arckép c. olajfestményével szerepelt.

92.

A Jász Múzeumból. = Jász Hírlap, 1939. dec. 2. 2. p. Gecse a múzeum képeinek nagyrészét restaurálta.

93.

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1939-1940. évi kiállítás képes tárgymutatója. 11 p. Gecse Feleségem c. alkotását mutatta be.

94.

A Magyar Képzőművészek Egyesülete által a debreceni Déri Múzeumban rendezett kiállítás tárgymutatója. Bp. 1940, Magyar Képzőművészeti Egyesület. 5 p. Gecse Önarckép c. olajfestményével szerepelt.

95.

Műcsarnok 1940. Tavaszi Tárlat. Katalógus. Gecse: Szentistványi leányka c. művével szerepelt.

96.

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Arcképkiállításának képes tárgymutatója. Bp. 1941. nov. 4. p. Gecse: Munka közben c. alkotásával szerepelt.

97.

Műcsarnok 1941. Arcképkiállítás. Katalógus. Gecse Önarckép c. alkotását mutatta be.

98. ' Gecse Árpád festménye a Műcsarnokban. = Jász Hírlap, 1941. nov. 15. 2. p. 99-

Műcsarnok 1942. A Magyar Művészetért c. kiállítás. Katalógus. 21 p. Gecse: Téli Zagyva c. művét mutatta be.

15

100.

A jászsági képzőművészek tavaszi kiállítása. = Ugar, 1942. ápr. 10. 2. p. Gecse a kiállítók között.

101.

A jászsági képzőművészek VII. kiállításának katalógusa. Jászberény, 1942. ápr. Jászberény, 1942, Pesti r.y. 8. p. Gecse 42 alkotásával szerepelt a tárlaton.

102.

A jászsági képzőművészek kiállítása. = Esti Hírlap, 1942. ápr. 11. 7. p.

103.

Jászsági művészek kiállítása Jászberényben. = Függetlenség, 1942. ápr. 19. = Esti Újság, 1942. ápr. 17. = Új Magyarság, 1942. ápr. 16.

104.

Gecse Árpád, a Jászság festője. = Jász Hírlap, 1942. szept. 12. 2. p.

105. BUDAY Bálint: Gecse Árpád, a Jászság festője. = Művészet, 1942. 8. sz. 68. p. "Gecse Árpád, akit általában a Jászság festőjeként szokott elkönyvelni a szakirodalom, a művészek magába vonuló, befelé néző csoportjába tartozik... Egy nagyon tehetséges művész él Alattyánban, ebben a jász faluban és ennek a csendjében szinte a trecento áhítatával festi a jász népélet' minden megnyilvánulását..." A méltatást öt kép illusztrálja (Mari néni, Jászparaszt, Napsütésben, Önarckép és Czettler Jenő portréja.) 106.

16

Gecse A r pád gyűjteményes kiállítása Szolnokon (SO db olajfestmény). = Esti Magyarország, 1943. ápr. 22. "... a művész derűs életszemléletű képein az Alföld szépsége bonatkozik ki világos, napsugaras színekben. A rendkívül látogatott kiállításon különösen nagy sikert aratott a "Napraforgók", a '"Tükrös jászsági menyecske", valamint tetszettek a művész áliatképei és a jászsági népviseletet megörökítő portréi..."

107.

Gecse Árpád jászsági festőművész nagysikerű képkiállítása. = Szolnok és Vidéke, 1943. ápr. 24. 3. p.

108.

Gecse Árpád szolnoki kiállításának sikere. = Jász Hírlap, 1943. máj. 1. 3. p.

109.

Gecse Árpád jászsági festőművész nagy sikere. = Szolnok és Vidéke, 1943. máj. .1. 4. p.

110. RUSZKAI Sándor: Gecse A rpád festőművész szolnoki képkiállítása. = Ugar, 1943. máj. 15. 5. p. 111.

Gecse Árpád kiállítása Szolnokon. . = Jászvidék, 1943. máj. 15. 3- p.

112. RIBA János: Jászsági festők kiállításai. = Ugar, 1943. máj. 15. 10. p. Gecsét említi. 113.

Műcsarnok 1943- Téli kiállítás. Katalógus. Gecse: Pipázó jászparaszt c. alkotásával.szerepelt.

114.

Hírek = Pest, 1944. jan. 24. Díszközgyűlésen leplezik le a kormányzó arcképét Jászapátiban 1944. febr. 6-án. Gecse alkotása.

115-

A Tavaszi Tárlat képes tárgymutatója. Bp. 1944. Kiad. ! az Országos Magyar Képzőművészeti 'Társulat. Gecse "Templomban" c. festménye reprodukálva a katalógusban.

116. PIPICS Zoltán: Tavaszi Tárlat a Műcsarnokban. = Új Magyarság, 1944.raárc.19. 13. p. Gecsét említi.

17

117. IJJAS Antal: Tavaszi Tárlat. = Nemzeti Újság, 1544. nárc. 22. 9. p. "Az első terem képei közt egyike a legjobbaknak Gecse Árpádé, a "Templomban"; egy falusi templom meszelt falait "és barna padjait Eutatja, felülről a kórusról." 118.

Gecse Árpád a Műcsarnok tavaszi kiállításán. = Jász Hírlap, 1544. márc. 25. 2. p.

119. /MARJAI'/ /Ödön/: Tavaszi Tárlat a Műcsarnokban. = Ssépaűveszet, 1944. máj. 1Ó4-166. p. Gecse: Templomban c. festmény repr. is. 120.

A VII. Beazeti Képzőművészeti Kiállítás. Katalógus. 1944. június 1-18. Gecse: Kő kesztyűvel c. alkotásával szerepelt.

121.

A Magyar Képzőművészeti Egyesület Debrecenben. = Művészet, 1946. 32. sz. 3°-37. p. Gecse a kiállítók között.

122.

A II. Magyar Képzőművészeti Kiállítás a Műcsarnokban. 1351. nov. 4. - dec. 2. Bp. 1551, Műcsarnok. 3. p. Gecse a kiállítók között.

123.

Fénykép Gecse Árpádról -az MS2T pályázati kiállításon. = Szovjet Kultúra, 1552. 4. sz. 26. p.

124.

Jászsági festők munkaközösségének képkiállítása. = Szabad Művészet, 1952. 6. sz. 256-257. p. Gecse Jászfckötős menyecske, Olvasó öregasszony, Vásár, Zuzmarás Zagyva, Gyári munkás, Levelet olvasó csipkekendő s nő c. festményeivel szerepelt.

125.

50 éves a szolnoki művésztelep. Kiállítás a Damjanich Múzeumban. = Szabad Művészet, 1952. jan. febr. 36-37. p. Gecse .a kiállító művészek kötött "Öregasszony" c. festményével.

18

126.

Tavaszi kiállítás, Jász Múzeum, 1952. május hó. Gecse Árpád Téli utca, Eltanuló, ^ejő asszony c. festményeit mutatta be.

127. /KAPOSVÁRI Gyula/ K.Gy. ! A megye képzőművészeinek kiállítása. = Szolnok megyei Néplap, 1953. szept. 22. 3. p« Gecse a kiállító művészek között, Ebédet vivő leányka, Mézeskalács, Teknővájó cigányok és az Őszi táj c. festményeivel. 128.

Szóvátettük - válaszoltak - intézkedtünk. = Szolnok megyei Béplap, 1953. okt. 26. 8. p. "... lehetővé vált a helyi művészek megbízása különböző pályázatokon. A felszabadulás 10 éves évfordulójának tiszteletére készítendő dombormű megtervezésére, elkészítésére Gecse Árpádot kérték fel..."

129.

Jászsági festők téli kiállítása. Jász Múzeum, 1953. dec. Gecse Árpád a Parasztember, Cséplés az Új Élet Tsz-ben és Teknővájó cigányok c. képeit mutatta be.

130.

Meghívó a szolnoki Damjanich János Múzeum új kiállítási helyiségeiben rendezendő Képzőművészek - népművészek c. kiállítására, 1954. aug. 20. de. 10 órára. A Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Szolnok megyei Munkacsoportja tagjai közt Gecse Árpád is szerepel festményeivel. A tárlatot rendezte Kaposvári Gyula.

131i

Szolnok felszabadítása c. dombonnűvet avatnak fel 1954. nov. 4-én. = Jászkunság, 1954. okt. 1. p. A dombormű Gecse Árpád alkotása, repró is.

132.

Szolnok népe üdvözli a Tiszán átkelő csapatokat. Gecse Árpád reliefje. = Új Világ, 1954. 44. sz. nov. 4.

19

133•

A Hazafias Népfront és a Szolnoki Városi Tanács rendezésében Ünnepi hét 1954. nov. 1-7. A műsorfüzet címlapján Gecse Árpád felszabadulási domborművének reprodukciója.

134.

Képzőművészek Országos Szövetsége Szolnok megyei Csoportja és a Damjanich János Múzeum - Képzőművészeti Kiállítás megnyitása a Városi Tanács nagytermében. Rendezte Kaposvári Gyula. Megnyitó Elek Lajos. 1954. nov. 4. A kiállításon szerepel: P. Bak János, ,Botos Sándor, Chiovini Ferenc, Patay Mihály, Gecse Árpád Alattyánból, Makay József, Sáros András, Vuics István Jászberényből; Csabai Wagner József Mezőtúrról.

135.

A felszabadulás emlékére állított dombormű leleplezése a Marx parkban, 1954. nov. 4-én.

136.

Felszabadulási emlékművet lepleztek le Szolnokon. = Magyar Nemzet, 1954. nov. 5. Az emlékmű alkotója Gecse Árpád.

137.

Szolnok megyei Tárlat a Damjanich Múzeumban. Rendezte: Kaposvári Gyula. 1955. . Gecse Árpád Havas téli táj c. festményét a Megyei Tanács megvásárolta.

138.

A megye képzőművészeinek kiállítása előtt. = Szolnok megyei Néplap, 1956. máj. 25. ",.. Az alattyáni Gecse Árpád három munkájával szerepel, köztük egy leányportréval és egy rajzzal..."

139-

Damjanich Múzeum: Szolnok megyei ÍJ-árlat, 1956. május. Rendezte: Kaposvári Gyula. Gecse Árpád Vöröshajú lány, Márciusi alkony c. képével (megvásárolta a Megyei Tanács) és szénrajzokkal szerepelt.

20

140.

Jász Múzeum: Jászsági festők kiállítása, 1956. május. Gecse 'bemutatott festményei: Önarckép, Tavaszi alkonyat. Tehénistálló a Vörös Csillag Tsz-ben és a Boci.

141.

Jászsági festők kiállítása, Jász Múzeum, 1957. Gecse Árpád 6,db .festménnyel szerepelt, közte a Cséplés az alattyáni Új Élet Tsz-ben c. képpel.

142.

Szolnok megyei tárlat a Damjanich Múzeumban, 1958. Rendezte: Kaposvári Gyula. Gecse Árpád Szőlőmunkás c. képét a Megyei Tanács, a Bánhegyi, út.c. festményt a Képzőművészeti Alap vásárolta meg.

143. BORZÁK Lajos: Művészi alkotásokat a lakásba c. kiállítás a Damjanich Múzeumban, 1958. Egy látogató gondolataiból. = Szolnok megyei Néplap, 1958. szept. 30. 6. p. Gecsét említi. 144.

Jászsági festők kiállítása. Jászberény, 1958. dec. Gecse Árpád Krumplihámozó asszony. Önarckép, Bánhegyi táj. Zagyvarészlet, Szobarészlet (interieur). c. festményein kívül grafikákat is mutatott be.

145.

A Szolnok Megyei Képző- és Népművészek Tavaszi Tárlata, 1959. máj. 30-jún. 21. Katalógus. Szerk. Kaposvári Gyula. Szolnok, 1959- Damjanich Múzeum 2. p. Gecse: Az udvaron, Borjak c. alkotásait mutatta be.

146.

Szolnok megyei képzőművészek téli tárlata. Katalógus. Szolnok, 1959. Damjanich Múzeum. Rend. Kaposvári Gyula. Gecse: Hálójavító halászok c. művével szerepelt.

147.

Jászsági festők kiállítása. Jászberény, 1959. dec. Gecse Árpád Téli Zagyva, Erdőszéle, Görbe köz és Őszirózsák c. képeit mutatta be. 21

148.

Kiállítás a Vágó Pál műtermében. Jászapáti, 1959. márc. Gecse Árpád Sapkás önarckép, Traktoros, Ló istállóban, Téli utca napsütésben, Olvasó lányka c. festményeivel szerepelt.

149.

Szolnok megyei képzőművészek téli tárlata. Katalógus. Szerk. és rend. Kaposvári Gyula. Szolnok, 1960. Damjanich MÚ2eum. Gecse Árpád Eső után (megvásárolta a Megyei Tanács) és Leány korsóval c. festményeivel szerepelt.

150.

Jászsági festők kiállítása. Jászberény, 1960. dec. Lehel vezér Gimnázium. Gecse Árpád 6 bemutatott ké^ie közül a Szerfás építkezés c. képet megvexte a Jászberényi Járási Tanács, a Berki út. télen c. festményt pedig a Hűtőgépgyár.

151.

"Hunka dicsérete" c. kiállítás a Damjanich Múzeumban. Rend. Kaposvári Gyula. Szolnok, 1961.

152.

Szolnok megyei képző- és népművészek téli tárlata. Szolnok, 1961. nov. Katalógus. Szerk. ,és rend. Kaposvári Gyula. Gecse: Csendélet és Borozó férfi, Hosszeszterga c. műveivel szerepelt, az utóbbit megvásárolta az MSZMP MB. Szolnok.

153. ECSERY Elemér: Gondolatok a szolnoki téli tárlat után. = Jászkunság, 1961. 1. sz. 16-25. p. Gecsét említi. 154. TÖRÖK József: Az alattyáni gyerekek egy festőművész otthonában. = Szolnok megyei Néplap, 1961. jún. 6. 3. p. jecse Árpádról.

22

155.

A Szolnoki Művésztelep 60 éyea jubileumi kiállítása. 1962. május hó. Bev. Koczogh Ákos. Szolnok, 1962. MTVB. kiad. Katalógus. Gecse: Munka közben, Öregasszony, Kucsmás önarckép c. alkotásaival szerepelt.

156.

A Szolnok megyei Képzőművészeti Munkacsoport Nyári Tárlata. Szolnok, 1962. júl. 8-28. Katalógus. Szolnok, 1962. Rend. Kaposvári Gyula. Damjanich János Múzeum. 2 lev. Gecse: Háború c. rézkarcával szerepelt.

157.

A Magyar Képzőművészek Szövetsége Szolnok megyei Munkacsoportja és a Szolnoki Múzeum "éli Tárlata. 1962. dec-1963. jan. Katalógus. Szolnok. Rendezte. Kaposvári Gyula. 1962. Damjanich Múzeum. 2 p. • Gecse: TSZ. palántázók, Permetezők, Önarckép virággal c. műveivel szerepelt.

158.

"Fegyver ne oltson ki életet"! Békegyűlés Szolnokon. = Szolnok megyei Néplap, 1963. ápr. 18. 1. p. Gecse Árpád felszólalt a gyűlésen.

159. KAPOSVÁRI Gyula: Gecse Árpád gyűjteményes kiállítása előtt. = Szolnok megyei Néplap, 1963. jún. 16. 160.

Gecse Árpád festőművész gyűjteményes kiállítása. Katalógus. Bev. Kaposvári Gyula. Kiad. a Damjanich János Múzeum. Szolnok, 1963. A bemutatott 68 db olajfestmény és 2 rézkarc közül a Kucsmás önarckép és az Önarckép virággal c. festményeket megvásárolta a Damjanich Múzeum.

161.

Hírek. = Magyar Nemzet, 1963• júl. 3. ".".. Gecse Árpád több mint 4 évtizedes munkásságának 62 alkotását állították ki..."

23

162. TOMPA László: Gecse Árpád gyűjteményes kiállítása. = Szolnok megyei Néplap, 1963. júl. 24. "...az arcképfestészet tehetségének erősebbik oldalát képezte..." "... Kezdettől olyan kiváló mesterek hatásai villannak fel Gecse képein, mint Breughel, Pál László, Van Gogh, Hollósy Simon." 163. OELMACHER Anna: A Szolnok megyei képzőművészet nyári tárlata. = Szolnok megyei Képlap, 1963. júl. 30. Gecse művészetét is méltatja. 164.

Gyűjteményes kiállítás a Vágó Pál Múzeumban, Jászapátin, 1963. Gecse Árpád 58 olajfestménye és 2 rézkarca került bemutatásra a szolnoki kiállítás anyagából.

165.

Kiállítások vidéken. = Szolnok megyei Képlap, 1963. aug. 14. "...Gecse Árpád képeit Jászapátin és Jászberényben láthatják az érdeklődők..."

166. KAPOSVÁRI Gyula: A szolnoki téli tárlat megnyitása elé. = Szolnok megyei Néplap, 1963. dec. 15. • Gecse a kiállító művészek között. 167. KAPOSVÁRI Gyula: A szolnoki téli tárlat. = Jászkunság, 1964. jan. 32-38. p. Gecse: Faluvége c. művét mutatta be.

-t

168.

Az öreg alattyáni festő. = Szolnok megyei Néplap, 1964. jan. 26. 8. p. Gecse Árpád Parkban c. tusrajza repr.

169.

Vita a beszámolóról. = Népszabadság, 1964. márc. 20. "...Gecse Árpád, Alattyán község Hazafias Népfront elnöke a küldöttek között a HNP III. kongresszusán.

24

170. V.J. /Varga József/: Jegyzetek a kongresszusról. = Szolnok megyei Néplap, 1964. márc. 21. 2. p. Beszámoló Gecse Árpád beszélgetéséről Kádár Jár.;ssal és Kállai Gyulával. 171.

Gecse Árpád Kállai Gyulával a küldöttek társaságában. /Fénykép./ = Népszabadság, 1964. márc. 21. 4. p.

172.

Megnyílt a megye képzőművészeinek kiállítása Szolnokon a Városi Tanács nagytermében. = Szolnok megyei Néplap, 1964. nov. 6. 3. p» Gecse a kiállító művészek között.

173.

Szolnok megyei Képzőművészek Téli Tárlata. 1964. dec. Katalógus. Szolnok, 1964. Damjanich Múzeum 2 lev. Gecse: Eső után, íriszek c. műveivel szarepeit.

174. KAPOSVÁRI Gyula: A szolnoki tárlat. = Művészet, 1965. 6. sz. 39-40. p. " "...Gecse: Eső után c. műve a mai falu képét adja..." 175. RIDEG Gábor: A jászsági festőművészek kiállítása. = Szolnok megyei Néplap, 1965. ápr. 18. 7. p. Gecse a kiállítók között 7 festményével. 176.

Gecse Árpád gyűjteményes kiállítása a Pinta Múzeumban. Túrkeve, 1965. május. - Gecse Árpád, a szolnoki tárlat 55 festményét és 2 rézkarcát mutatta be.

177- RIDEG Gábor: Gecse Árpád gyűjteményes kiállítása Túrkevén. = Szolnok megyei Néplap, 1965. jún. 9. 6. p. 178.

Gecse Árpád gyűjteményes kiállítása. Jászjákóhalma, 1965. Művelődési Ház. Gecse Árpád 30 olajfestményét és grafikáit mutatta be. 25

179.

Hírek /tudósító: Fodor István/ = Képes Újság, 1966. szept. 10. "...Gecse Árpád jászsági festőművész kiállítása felejthetetlen élményt nyújtott..."

180.

A Közép-magyarországi Képzőművészek kiállítása. 1966. ápr. Katelógus. Bev. D. Fehér Zsuzsa. Szolnok, 1966. Damjanich Múzeum. 4 p. A tárlat anyaga Kecskeméten a Katona József Múzeumban és Baján a Türr István Múzeumban is bemutatásra került. Gecse: Ásó fiú c. művével szerepelt.

181.

Ünnepelt megyénk népe is. = Szolnok megyei Néplap, 1966. ápr. 8. 3. p. "... Gecse Árpád gyűjteményes kiállításának megnyitása Alattyánon..."

182.

A Közép-magyarországi Képzőművészek Tavaszi Tárlata. Szolnok, 1967. ápr. Eev. N. Pénzes Eva. Kiad. a Damjanich János Múzeum, Szolnok, 1967. Gyulai ny. 16 p. A tárlat anyagát Kecskeméten és Baján is bemutatták a múzeumban. Gecse: Alkony c. alkotásának repr.

183. KOVÁCS Gyula: Közép-magyarországi képzőművészek. = Művészet, 1967. szept. 46. p. Gecse művészetét is méltatja. '

<

184.

A jászberényi Lehel vezér Gimnázium festőművész volt növendékeinek kiállítása. Jászberény, 1967. Gecse Árpád 6 olajfestményét mutatta be, köztük az Ön• arcképét is.

185.

26

Bács-Kiskun megyei képzőművészek tárlata. Katalógus. 1967. Kecskemét, Katona József Múzeum. Gecse: Önarckép pipával c. alkotásával szerepelt.

186.

A Magyar Képzőművészek Szövetsége Közép-magyarországi Területi Szervezete Tavaszi Tárlata. Szolnok, 1968. április. Katalógus. Szerk. Kaposvári Gyula. Bev. Morvay Aliz. Rend. a Szolnok megyei Múzeumok Igazgatósága. Szolnok, 1968. Damjanich. Múzeum, Szolnoki ny. 35 p. Gecee a kiállítók között, Tavasz c. alkotásának repr.

137. JUHÁSZ Róbert: Az alattyáni nótárius dédunokája. /Gecse Árpád/ Fényképekkel. = Képes Újság, 1968. febr. 17. "... Régi, megsárgult, megszürkült papírokat forgatunk. Kiderül belőlük, milyen messzire és mélyre nyúlnak a köz szolgálatának gyökerei. Az egyikben ez áll: "Stephanus Gecse, nótárius locis...",A dédapa neve ez, Gecse István, a helység nótáriusa. És egy kicsit nótárius a szülőfaluban a dédunoka is. Amikor kis múzeumnak is beillő szobájában rátörtünk, az írásában zavartuk meg, egész paksejcétát kellett félretolnia. A falugyűlésre készítette a Népfront beszámolóját, meg leveleket fordít németre, olaszra... mert ügyes-bajos dolgukkal sokan felkeresik a választókörzetében lakók mint tanácstagot, a többiek meg, mint a Népfront emberét..." 188. SZALÓKI László: Gecse Árpád jászberényi gyűjteményes kiállításának megnyitóján. /Elhangzott 196?. okt. 18-án/. Klny. a Jászberényi Járási-Városi Könyvtár Értesítőjéből. 1966-1970. 251-256. p. 189.

Gecse Árpád gyűjteményes kiállítása Jászberényben a Hazafias Népfront klubtermében, 1969. okt.-nov. A tárlaton Gecse Árpád 42 olajfestménye szerepelt.

190. EGRI Mária: Gecee Árpád gyűjteményes kiállításán. = Szolnok megyei Néplap, 1969. nov. 4. 3. p. "...Az eltelt évek munkái hűen tükrözik a művész örökifjú optimizmusát. Témái a körülötte zajló életről tanúskodnak, meleg szeretettel ragadja meg egy pirospozsgás menyecske kézimunkázó kezének fürge mozdulatait, a permetező munkás napi munkájának egy pillanatát, egy fésülködő nő karcsú hajlatait. De ugyanilyen gondos figyelemmel időz el két foltos borjúnál vagy egy jászolhoz kötött ló puha, - barna fényes színeinél, az alattyáni táj egy-egy részleténél, jólismert utcáinál..."

.

'

•

•

:

•

•

•

•

•

•

'

'

•

•

:

:

.

• , - • • • ' •

v

• ; : ' • " ; •

^

>

:

:

.

•

2

7

191•

Meghívó a Közép-magyarországi Képzőművészek tavaszi tárlatára. I969. jún. 15- Kiskunhalas. Megnyitó: Gila János. Gecse: Á Ruhateregető c. alkotását mutatta be.

192. OELMACHER Anna: Közép-magyarországi képzőművészek tárla- . ta. = Művészet, 1969. nov. 43. p. Gecse 1919-es kompozíciójával szerepelt. 193«

Gecse Árpád szobrász és festőművész gyűjteményes kiállítása a jászszentandrási Művelődési Otthonban. = Szolnok megyei Néplap, 1970. máj. 10. 12. p.

194.

Meghívó a Magyar Képzőművészek Szövetsége Közép-magyarországi Területi Szervezete tárlatára. Kecskemét, Katona József Múzeumba. 1970. dec. 6. Megnyitó: Bodor Jenő. Gecse a kiállítók között.

195.

A Magyar Képzőművészek Szövetsége Közép-magyarországi Területi Szervezete Szolnok megyei Téli Tárlata. Szolnok, 1970. Előszó: Horváth Ferenc. Rend. a Damjanich János Múzeum. Szolnok, 1970. Szolnoki ny. $2 p. Gecse: Alkony a Zagyván c. alkotását mutatta be.

196.

Gecse Árpád festőművész gyűjteményes kiállítása Jászkiséren. = Szolnok megyei Néplap, 1970. okt. 20. 1. p.

197. "Meghívó Gecse Árpád szobrász- és festőművész gyűjteményes kiállítására. Jászberény, 1970. Járási Könyvtár. 4 p. 198. TELEPY Katalin: Gecse Árpád kiállítása Jászberényben. = Művészet, 1970. dec. 41. p. "... Egész életében kedvvel és örömmel festett. Ez a mindenkori művészet iránti rajongás, tisztelet eredményezte, hogy alkotásai friss, eleven erővel hatnak..." 28

199.

Hírek. = Szolnok megyei Néplap, 1971. okt. 29. = Magyar Hírlap, 1971. nov. 1. "...Gecse Árpád alattyáni festőművész gyűjteményes kiállításé vasárnap nyílt meg a tiszafüredi művelődési házban. Ez alkalomból a művész 80 alkotását (olajfestményét akvarelljét) mutatták be. A megnyitást követően a művész előadást tartott és bemutatta munkáit az ifjúságnak..." \

200.

Meghívó a Magyar Képzőművészek Szövetsége Középmagyarországi Területi Szervezete és a Damjanich János Múzeum Téli Tárlatára. Szolnok, 1971. dec. 12. Megnyitó: Tóth Tibor. Gecse: Virágok ablakban c. művével szerepelt.

201.

Gecse Árpád. • ; = Népfront, 1972. április 20-21. p. : "... Kevés község vagy falu dicsekedhet azzal, hogy népfrontelnöke hosszú esztendők óta művészember, aki országos hírű festőnek éppen olyan nevezetes, mint szűkebb hazájában a mozgalom*e^ső emberének...." - "... A tekintélynek örvendő Gecse Árpád azért is szereti tisztét, mivel a falu osztatlan bizalma veszi.körül..."

202. FUTA1A Tibor: Könyvtár és művelődés a jászberényi Járási és Városi Könyvtár Értesítője 1. 1966-1970. = Könyvtáros, 1972. 5. sz. 308. p. Az ismertetés kiemeli Gecse Árpád gyűjteményes kiállítását; valamint Arató Antal munkásságát és bibliográfiáit, közte a Gecse Árpád festőművészről összeállított bibliográfiát is. 203. ELEK Lajos: Könyvtár és művelődés. = Jászkunság, 1972. jún. 84-85. p. "Gecse Árpád a közéletiségben is cselekvő festőművész kiállításán elhangzott beszédről, valamint a művészről közölt bibliográfiáról ír, amelyet Arató A ntal adott közre.

29

204.

A Középmagyarországi Területi Szervezet Szolnok megyei Téli Tárlata, Szolnok, 1972-1973. Előszó: Ecsery Elemér. Szerk. Mihály Kálmán. Katalógus. Szolnok, 1972. Szolnoki ny. 38 p. Gecse: Szent Márk tér repr., Szobarészlet 'c. alkotását mutatta b e .

205.

A Magyar Képzőművészek Szövetsége Közép-magyarországi Területi Szervezete és a szolnoki Damjanich Múzeum téli tárlata. 1973. dec. 2. Katalógus. Bev. Ecsery Elemér. Szolnok, 1973. NKFV. ny. 22 p. Gecse: Erdő széle, Nápoly, Teregető nő repr. c. alkotásaival szerepelt.

206.

Meghívó a Magyar Képzőművészek Szövetsége és a Szolnok Megyei Damjanich Múzeum Téli tárlttára. 1973. dec. 2. Megnyitó 1 Boros Ottóné. ..-,-•••„•. . ... , ; Gecse a kiállítók között. • - - - . - • • . • . .-•.

207. ARATÓ Antal: Félévszázados jubileum. Gecse Árpád köszöntése. .

= Szolnok megyei Néplap, 1973. október 30. 5. p.

208.

Meghívó Gecse Árpád festőművész gyűjteményes kiállításara Alattyán 1974. nov. 10-24. Községi Művelődési Eáz. Gecse Árpád művészi pályakezdésének 50. évfordulója tiszteletére. Megnyitó: Szentesi László. Jászberény. Hűtőgépgyári ny. A művész 42 alkotását mutatta be.

209. SIMON Béla: Gecse Árpád trambulinja. Jubileumi kiállífás Alattyánban. = Szolnok megyei Néplap, 1974. nov. 12. -._ 210.

A várpalotai helytörténeti múzeum képzőművészeti gyűjteménye. Kiad. a várpalotai tanács VB. Műv.Osztálya. Fel. kiad.: Horváth Tivadar. Előszó: Kátai Imre. Szerk. Koncz József. Bev. Kisdéginé Kirimi Irén. Debrecen, 1975. Alföldi ny. 157 p. Gecse: Jászberényi Aprítógépgyár of. c. alkotását mutatta be. repr. is.

30

I

211.

HARIS Lászlóné: Jászság. = Nagyító, 1975. 3. 18. p. Gecsét említi.

. • / -:•:.; .v •-;v-v, . • . ; ;

212.

A Magyar Képzőművészek Szövetsége Közép-magyarországi Területi Szervezete. Nyári tárlat, 1975. Katalógus. Mezőtúr - Kiállítócsarnok, Kecskemét, Katona József Múzeum. Szerk. Kaposvári Gyula. Szolnok, 1975. NKFV. ny. 36 p. Gecse: Nyugdíjas TSz-tag, Wavel (repr.) c. alkotásaival szerepelt.

213.

Meghívó a Magyar Képzőművészek Szövetsége Közép-magyarországi Területi Szervezete és a Szolnok megyei Múzeumok Igazgatósága nyári tárlatára. 1975. június 7. Megnyitó: Pogány Ö. Gábor. Szolnok, NKPV. ny. , Gecse a kiállítók között.

'-

. "' ' ': ,

•>•'.-••>••}•-'•

214.

FODOR István: Útikalauz a Jászságról. • = Turista, 1975. 6. sz. "Alattyánban érdemes felkeresni Gecse Árpádot a Jászság festőjét..."

215.

KULIN Imre: Múzeum a műteremben. = Képes Újság, 1975. aug. 9. 32. p. Gecse Árpádról. "... Az ünnepelt művész 20 év óta szülőfaluja, Alattyán népfrontbizottságának elnöke. Otthona hű tükre, árulkodó bizonyítéka életműve kettősségének,- a művész és a patrióta lelkület harmonikus ötvöződésének. Az iskola felső tagozatos diákjai minden évben rendszeresen ellátogatnak a műterembe helytörténeti foglalkozásra. - Az elmúlt évben felavatott új alattyáni kultúrház falára Gecse Árpád 15 részben megfestette a falu történetét a legrégibb időktől szinte napjainkig..."

216.

Jászsági műsor 1977. február. Szerk. fel. kiad. Papp Imre. Jászberény, Hűtőgépgyár ny. 48 p. így élünk... "...Gecse Árpád festőmávésznek jelentős szerepe van abban, hogy a Jászságban ma sokak számára jelentősége van a festőművészetnek, a képzőművészeti

31

" "•

alkotások tiszteletének. "... Úgy érzem, itt találom meg a táj és a nép arcán legtöbb szépséget"... vallja a művész. Előszeretettel ábrázolja a paraszti munkát, a jász tájat..."

217.

Közép-magyarországi képzőművészek nyári tárleta. Szolnok, 1977. Foto: Tóth László. Rend. a Szolnok megyei Múzeumok Igazgatósága. Előszó: Kukri Béla, Fel.kiad. Kaposvári Gyula. Szolnok, 1977. Szolnoki ny. 44 p. Gecse: Palántázók, Szobasarok, Lengyelországi vázlat, c. művét mutatta be. ' . . ...

218.

líűvésztalálkozó Szolnokon. = Szolnok megyei Héplap, 1977. szept. 24. Gecse a résztvevők között.

219-

Meghívó Gecse Árpád kiállítására. Jászjákóhalma, 1977. okt. 9-20. Megnyitó: Bálint Imre. A kiállítás helye a Művelődési Ház. Jászberény, 1977. Hűtőgépgyár ny. leporelló.

220.

Jászjákóhalmán Gecse Árpád tárlata.. = Szolnok megyei Néplap, 1977. okt. 9.

«

221.

A szolnoki művésztelep jubiláris kiállítása. 19021977- Szolnoki Galéria - Damjanich Múzeum - Magyar Kemzeti Galéria. Szolnok-Budapest. 1978. Katalógus. Szerk. Kaposvári Gyula, összeáll. Egri Mária. Rend. Pogány Ö. Gábor, Bodnár Éva, Kaposvári Gyula. Kiad.a Damjanich Múzeum. Szolnok, 1977. Szolnoki ny. XXV. 30, 80 p. A tárlat a Magyar Nemzeti Galériában is bemutatásra került. Gecse: Életrajzi adatok. 14, 35. p. Önarckép c. alkotásának repr.

222.

Téli tárlat a Damjanich Múzeumban. = Szolnok megyei Héplap, 1978. jan. 14. Gecae: Itatás c. művével szerepelt.

32

223. /TISZAI Lajos/ - ti-: És most min dolgozik? Műteremlátogatóban Gecse Árpádnál. = Szolnok megyei Néplap, 1978. júl. 22. 5. p. 224.

A Magyar Képzőművészek Szövetsége Közép-magyarországi Területi Szervezetének Szolnok megyei Téli Tárlata. 1978. Rend. a Szolnok megyei Múzeumok Igazgatósága. Bev. Ecsery Elemér. Szolnok, 1978. Szolnoki ny. 36 p. Gecse: Itatás alkonyatkor, Sárga ház októberi napsütésben c. műveivel vett részt.

225. BRAUN Ágoston: 12 hónap, 12 kisközség. A jásztelkiek nyara. = Szolnok megyei Néplap, 1979. júl. Gecse Árpád művészetéről is ír. 226.

A Magyar Képzőművészek Szövetsége Közép-magyarországi Területi Szervezete Szolnok megyei Téli tárlat 1979. Rend. Damjanich János Múzeum. Rend. Kaposvári Gyula. Szerk. Előszó: Selmeczi László. Potó: Tóth István. Szolnok, 1979- Szolnoki ny. 30 p. Gecse: Palu vége ősszel of., Homokgödörnél of. /repr./

227.

Meghívó Gecse Árpád kiállításának megnyitójára. 1979. dec. 11. Budapest Rideg Sándor Művelődési Ifjúsági HázKalamár út 230. Megnyitó: Zsoldos Sándor. Rendezi: A Szolnok megyei Tanács VB. jászberényi Járási Hivatal Művelődésügyi Osztálya és a Bp. XXZ. kerületi tanács Művelődési Központja.

228.

Gecse Árpád kiállítása. = Szolnok megyei Néplap, 1979. dec. 11.

229. ECSERY Elemér: Gecse Árpád képei a fővárosban. » Szolnok megyei Néplap, 1980. jan. 4. 5. p. "... Gecse Árpád tehetsége a negyvenes évektől bontakozott ki. Érdeklődését, festői látásmódját mindvégig az alföldi táj szeretete, - a falu romantikus - valóságos atmoszférája és a hozzájuk kötődő emberek mindennapos foglalatossága határozta meg..."

33

"... aztán belegyúrja még önmagát, azt a szubjektív töltetet, amely műveit megkülönbözteti a másokétól, a jeles iskolák és alkotók biztos alapot nyújtó hatásától. Festményeinek alapvető ismertetőjegyei: egyfelől a különös éles kontrasztokra épített színvilág, másfelől a finoman rejtett és egyben határozott szerkezettség. Kiváltképp tájképei és falurészletei jeleskednek abban, Rmlkor is a mellbevágó sárgákkal hol drámai, hol pedig lírai hatást tud egy-egy témába- varázsolni (Alkony, Sárga ház ősszel.•.)" 230.

Jászsági műsor. 1930. július. Szerk. Sass István. Jászberény, Hűtőgépgyári ny. 24 p. Fodor István: Gecse Árpád 80 éves 1-2. p. "... Közéleti ember, aki nemcsak névszerint, hanem szívós munkával látja el pozícióit, hosszúidő óta aktív tanácstag, a HNF községi elnöke.

231.

TISZA.! Lajos: Min dolgozik a 80 éves mester? Születésnapi beszélgetés Gecse Árpád festőművésszel. Foto: Kőhidi Imre. = Szolnok megyei Héplap. 1980. júl. 13• "... A művész így vall szülőföldjéről: "aki meg tudja építeni a világ végtelen fenségét az többet lát itt, mint a távlatokat megszűkítő hegyek között. A bárányfelhős ég sehol sem olyan szép, mint a Jászaágban. A jászkiséri legelőn látja az ember a legszebb 'délibábot..."

232.

HALÁSZ Ferenc: Ezt láttuk, ezt látjuk. = Petőfi Képe, 1980. aug. 17. Gecse művészetéről

i sí r .

'• :-

•'•••

.

'

«' ."". "••'"-

233.

.. Meghívó Gecse Árpád festőművész kiállítására. 1980. aug. 16. Megnyitó: Egri Mária. Helye: Jászapáti Vágó Pál helytörténeti Múzeum. Jászberény, 1980. Hűtőgépgyári ny. leporelló.

234.

A Magyar Képzőművészek Szövetsége Közép-magyarországi Területi Szervezete téli tárlata. 1980. Előszó: Egri Mária; Szerk. Kaposvári Gyula. Szolnok, 1980. Szolnoki ny. 36 p. -....'.. ..-. Gecse: Esti tereiére repr., Utolsó sugarak. -

3 4

~

'

:

•

•

•

•

•

•

•

•

•

.

'

•

'

235.

Heghívó Gecse Árpád festőművész gyűjteményes kiállítására. Szolnok, Damjanich Múzeum kiállító terme. 1980. okt. 31. Megnyitó: Kaposvári Gyula.

236.

Gecse Árpád festőművész gyűjteményes kiállítása. Katalógus. Szolnok, 1980. Damjanich János Múzeum. Rend. Szerk. Előszó: Kaposvári Gyula. Foto: Kozma Károly. Szolnok, 1980. Szolnoki ny. 40 p. Bibliogr. 12. p. A művész 138 alkotását mutatta be, 35 mű reprodukálásával.

237.

Az alattyáni boldog ember. Új művészeti díjasok. A Megyei Tanács művészeti díjával tüntették ki Gecse Árpád festőművészt és Nagy István szobrászművészt. = Szolnok megyei Néplap, 1980. nov. 7. 9. p. "...Gecse Árpád nem a látványos talmi csillogású sikerek festője, hanem e hűségé. Boldog ember, mert festészetét szülőfalujából indulva messzi földön értik és becsülik.

238. ECSERY .Elemér: A szűkebb haza őszinte szavú krónikása. Gecse Árpád gyűjteményes kiállítása. = Szolnok megyei Héplap, 1980. dec. 2. "...Gecse Árpád munkásságának a java szerves részét képezi az alföldi, ezen belül a szolnoki festészetnek. Manapság ritka kincs a reá jellemző művészi alázat, ebben csak elvétve talál követőkre..." 239.

Gecse Árpád köszöntése. = Jászkunság, 1981. márc. 1. sz. 45. p. A művész a magyar valóság festője. 14 alkotásának reprodukcióját közli a folyóirat.

240. KAPOSVÁRI Gyula: A Jászság festője: Gecse Árpád. = Szövetség, 1981. március 7. Önarckép (1936), Jász paraszt (1974). Az 1919-es vázlatkönyvéből. Szép József komisszár emlékezete 1919-

35

241.

A Magyar Képzőművészek Szövetsége Közép-nagyarorezági Területi Szervezete Syári Tárlata. 1981. Helyőrségi Művelődési Otthon, 1981. júl. 12-aug. 1. Damjanich Múzeum. Mezőtúri kiállítócsarnok 1981. szept. Előszó: Egri Mária. Foto. Tóth István. Szerk. Kaposvári Gyula., Szolnok,1981. Szolnoki ny. Geose: Erdő széle repr., Tehéncsorda,Első hó c. műveivel szerepelt.

242.

Gecse Árpád műtermében (Poto'.) = Szolnok megyei Néplap, 1982. VIII. 29.

243.

Gecse Árpád otthonában. /Fotó is./ = Szolnok megyei Néplap, 1981. szept. 6. 12. p. "... A 81 esztendős mester rousseaui rezidenciáján, karnyújtásnyira a természettől korát meghazudtolva él, dolgozik, kaszál, gondozza gyümölcsösét, de ritkán szárad ki az ecset, a paletta, s rendre másra formálódnak a szobrok, de szaporodik a régiséggyűjtemény is. Otthona egy darabka oázis, amelyben egymásra talált a művészet, az ember, és a természet, s ahova jó szóra, kedves régi történetekre, egy pohárkára az új termésből be-be térhetnek, a felüdülést, nyugalmat kereső barátok, ismerőeöTc, érdeklődők..."

244. ECSERY Elemér: Nyári Tárlat 1982. Szolnok*-Kecskemét. = Szolnok megyei Néplap, 1982. aug. 28. "... Gecse Árpád újkeletű, a fény-árnyék hatást felhasználó önarcképpel lepte meg tisztelőit... 245.

"Művészet a társadalomért". Képzőművészeti Világhét Szolnok megyében 1982. szept. 27. - okt. 3. Szerk. Menyhért László. Szolnok. HMO. 1982. Szolnoki ny. 24 p. Gecse: Parasztfej, Önarckép (repr.) c. műveivel szerepelt.

246.

Meghívó Gecse Árpád alattyáni festőművész kiállításárf—a jászberényi Déryné Művelődési Központba. 1982. szept. 9. Megnyitó: Kaposvári Gyula. Jászberény, 1982. Leporelló. Kaposvári Gyula: Gecse Árpád a Jászság festője c. tanulmányával és 4 alkotásával repr. A művész 44 alkotását mutatta be.

36

247.

Hírek. = Szolnok megyei Néplap, 1982. szept. 14. 8. p. Gecse Árpád festőművész jászberényi kiállításáról.

248.

Meghívó Gecse Árpád festőművész kiállításának megnyitójára a Helyőrségi Művelődési Otthonba. Megnyitó: Ruhl Nándor. Tiszai Lajos katalógus előszavával, 9 alkotásának repr.-val.

249.

Hírek. = Szolnok megyei Néplap, 1982. okt. 2. 7. p. "... nagyszámú érdeklődő jelenlétében Szolnokon megnyitották Gecse Árpád festőművész kiállítását, amely keresztmetszetet ad az Alattyánban élő művész több évtizedes munkásságáról. (A művész önarcképének fotója- is.)

1

250.

Gecse Árpád festőművész alkotásaiból kiállítást nyitottak. = Népszabadság, 1982. okt. 2.

251.

A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Közép-magyarországi Területi Szervezetének kiállítása. Katalógus. 1982. Előszó: Egri Mária, szerk. 1.Menyhért László. 1982. Szolnoki ny. 40 p. Gecse: Itatás alkonyatkor (repr.) c. művével szerepelt.

252.

A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Közép-magyarországi Területi Szervezete Téli Tárlata 1983. Katalógus. Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. Előszó: Kovács Gyula. Sserk. L.Menyhért László. Szolnok, 1983. Szolnoki ny. 28 p. Gecse: Tél, (repr.), Ekekapáló c. alkotásait mutatta be.

253.

Szolnokon megnyílt a téli tárlat. = Szolnok megyei Néplap, 1983. dec. 18. 5. p. Gecse művészetét méltatja.

•

37

254.

Hírek. = Szolnok megyei Képlap, 1984. III. 12. "... a szolnoki Galéria baráti kör tagjai Gecse Árpád festőművészről készült portréfilmet nézték meg; így a tagok közvetlenül is megismerkedhettek a Jászság festőjének életútjával és munkásságával..."

255. /TÖRÖK Erzsébet/ te.: Kiállítások a Tisza partján. Eövekssik a szolnoki művészpártolók tábora. = Szolnok megyei Néplap, 1984. ápr. 28. 5- p. Gecse Árpádra emlékezik, aki a közeljövőben mutatkozik be műveivel. 256.

Meghívó Gecse Árpád festőművész kamarakiállításának megnyitására. 1984. júl. 13- Szolnok művésztelep kollektív műterem. Megnyitó, előszó: Kaposvári Gyula. Rend. a Damjanich Múzeum. "... Ismerik, becsülik őt a művészt, az embert szülőfalujában Alattyánban, de magáénak vallja az egész Jászság és ősi központja Jászberény városa is...".

257.

Gecse Árpád festőművész tárlata nyílt meg Szolnokon. = Képszabadság, 1984. VII. 14. . "... A dolgozó embert, a természetet ábrázoló olajfestményeket tekinthetik meg az érdeklődők...'"

258.

A művésztelepen Gecse Árpád festőművész tárlata. = Szolnok megyei néplap, 1984. júl. 17. 8. p. + "... festményei az embert és a természetet ábrázolják. Most látható képeinek java része a szolnoki művésztelepen, illetve Vágó Pál festőművész jászapáti nyári művészotthonában készült..."

259. /TISZAI Lajos/ - ti-: Századunk színekben. Gecse Árpád képei előtt. = Szolnok megyei Néplap, 1984. július 21. 7. p. A művész két arcképének fotójával (1930, 1980-as évekből.) "... 1960-tól a szolnoki művésztelep tagja, azon kevesek egyike, aki résztvett a művésztelep 25, 50, és 75 éves jubileumán. Mindennapjai olyanok, mint palettája 38

színei, utánozhatatlanok... - csupa élet, erő, bizakodás, harmónia - túl a nyolcadik X-en. De ezt csak úgy mellesleg jegyezzük meg, hiszen aki kaszál attól nem a kora felől érdeklődünk..." 260.

Képzőművészeti Világhét. = Jászsági Kűsor különkiad. 1984. 9. sz. Gecse Árpád életrajzával. "... Nagyon tehetséges művész él Alattyánban... - nem távol a közügyektől, mindig közelebb az emberhez, az emberibb élet megteremtéséért. Tisztelet, szeretet és megbecsülés övezi művészi munkásságáért, mindennapi tevékenységéért..."

261. /TISZAI Lajos/ -ti-: A képzőművészeti világhét eseményei. Gecse Árpád kiállítása Jászfényszarun. = Szolnok megyei Néplap, 1984. szept. 23. 5. p. Gecse: Önarckép (1980., Templomban (193°) repr. "...Az értő válogatás Gecse Árjsád művészetének egészéről ad képet, így a tárlat mindenképpen a képzőművészeti világhét megyei rendezvényeinek egyik reprezentatív kiállítása..." 262. BÍRÓNÉ FÜLÖP Rozália: Látogatás a Jászság festőjénél. = Szövetség, 1984. november 7. p. "... A művész mindig tudatosan vállalta szülőföldjéhez, a Jászsághoz való kötődését. Az itt élő, dolgozó emberek életét munkáján keresztül az egész ország megismerhette... - Büszkék vagyunk értékes művészetére, de nemcsak mi, hanem az egész Jászság..." 263. NAGY Zsolt: Gecse Ár^ád festőművész aűtermében. A művész 2 önarcképének fotójával. = Űj Tükör, 1985. január 1. sz. 26. p. 264. MENYHÉRT László: A szolnoki művésztelep újjászületése. = Jászkunság, 1985. márc. 86. p. "... ereje teljében vidéki tuszkulánumában, Alattyánban alkot Gecse Árpád, aki szintén a szolnoki művésztelepről indult..."

39

265.

Átadták az SZMT-Művészeti díjait. = Szolnok megyei Néplap, 1985. ápr. 27. 3. p. "... Több évtizedes alkotómunkája, közéleti tevékenysége elismeréseként a "Jászság festője, Gecse Árpád festőművész vehette át a díjat..."

266.

Meghívó Gecse Árpád alattyáni festőművész kiállítására 1985. június 6.-21. Budapest Mezőgazdasági Szövetkezetek Háza. (Normafa út 54.) Rend. a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa. Megnyitó' Vándor Péter.

267.

Szolnok megye képzőművészetének négy évtizede. Összeáll, előszó, a kiállítást rend. Egri Mária. Fotó: Kozma Károly. Kiad. Tálas László. Szolnok, 1985. Szolnoki ny. 36 p. Gecse: Kancsós lány (repr.) Delelő tehenek, Szánkó, Lakodalmas menet c. alkotásaival szerepelt.

268.

Meghívó az SZMT Művészeti díjban részesültek kiállítására, hangversenyére. Szolnok SZMT Színházterme, 1985. aug. 28. Gecse Árpád, Hagy István és a szolnoki Kodály Kórus. Leporelló. Megnyitó: Tóth László. Gecse életrajzával, önarcképével.

269.

Művészeti díjasok. Kiállítás és hangverseny Szolnokon. = Szolnok megyei Néplap, 1985. aug. 27. "... A Szakszervezetek Megyei Tanácsának Művészeti díjait ebben az évsen Gecse Árpád festőművész, Nagy István szobrászművész és a Szolnoki Kodály-kórus kapta meg..."

270. Művészeti díjasok kiállítása és hangversenye Szolnokon. "= Szolnok megyei Néplap, 1985. aug. 29. 8. p. Gecse Árpád, Nagy István, Kodály kórus. "... A festőművész mostani kiállítása pályakezdésétől napjainkig nyújt válogatást műveiből..." 271.

40

Hírek. = Népszabadság, 1985. aug. 29. 8. p. Gecse Árpád alattyáni festő ée Nagy István szolnoki szobrász .munkáit tekinthetik meg az érdeklődők.

272. TISZAI Lajos: Szarvasok és kardvirágok. Gecse Árpád és Hagy István kiállítása. = Szolnok megyei Héplap, 1985. szept. 6. 4. p. "... A szolnoki Ságvári Endre Művelődési Ház nagytermében a művészek alkotásaiból állított ki értő válogatást Kaposvári Gyula, a méreteiben is impozáns tárlat rendezője. - a tárlat egésze önmagáért beszél, dicséri a rendezőelvet, amely a két művész közös tárlatát eredményezte. Gecse: Kardvirágok c. művének repr. 273« /TISZAI Lajos/ -ti-: Rokonkeresőben a jászságban. = Szolnok megyei Néplap, 1985. szept. 20. 4- p. V.A. Kuznyecov őszét tudós Alattyánban Gecse Árpád társaságában, foto.

41

Chiovini Ferenc a Képzőművészeti Főiskolán

III. ALKOTÁSAINAK REPRODUKCIÓIBÓL /könyveken és katalógusokon kívül/

"Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cseleke'dtek!" /Tusrajz/ Zászlónk, 1918. dec. 1919. jan. sz. címlapon Mari néni, of. A mű, 1927. 2. sz. 6. p. Öregember, Mari néni, ofl. Az 1927. évi Tavaszi Kiállítás tárgymutatója. 1927. ápr. Kiad. az Orsz. Magyar Képzőművészeti Társaság 24. p» Római virágárusok Újság, 1927. febr. 27. Római virágárusok, tusrajz Újság, 1927. febr. 22. 12. p. Korzón, tusrajz Újság, 1927. máj. 8. 33. p. Feleségea c. műve a Szolnoki Művésztelep jubiláris kiállításán Nemzeti Újság, 1927. okt. 9. 18. p. Rajz a művész vázlatkönyvéből Színházi Élet, 1928. szept. 30. - okt. 6. id. Wollfner József arcképe = Új Idők, 1929. jan. 2. 715. p. Öreg csősz, Litánián, of . Az 1930. évi Tavaszi kiállítás képes tárgymutatója. 1930. márc. 16-től ápr. 13. Kiad. az Orsz.Magyar Képzőművészeti

43

Társulat, Bp. 1930. 17-18. p. Hő kesztyűvel, Önarckép, of. • A Független Művészek Társaság IV. kiállításának katalógusa. Budapest, 1931. nov., Nemzeti Szalon, 6. Puszta of. Budapest székesfőváros közönségének képzőművészeti gyűjteményéből rendezett kiállítás tárgymutatója. Az 1924-1931. évek szerzeményei. 1932. jún. júl. Budapest, 1932. Országos Magyar Képzőművészeti Társaság. 16. p. Petúniák, Önarckép, of.. Nemzeti Szalon Tavaszi Tárlatának katalógusa. Budapest, 1932. jún. Vészi nyomda. Nyári reggel, of. Tolnai Világlapja, 1932. szept. 21. 41. p. Padlásszoba, pasztell A IX. Tavaszi Szalon tárgymutatója. 1934. márc. Budapest, 1934. Országos Magyar Képzőművészeti Társulat. 10. p. , Festő és modellje, Falusi szobasarok, of. Tavaszi tárlat, Nemzeti Szalon, 1934. jún. 4. p. •<

Lourdesi Mária, szobor. Nemzeti Magazin, 1934. dec. 30. Kiss Ernő altábornagy mellképe, of.Képes Pesti Hírlap, 1935. aug. 2. 4. p. Munka közben, of. Művészet, 1937. 6. sz. 37. p. Munka közben, Mari néni, of. Művészet, 1937. b. sz. 37. p.

Női arckép, of. Művészet, 1939. 29. p. Feleségem, of. = Művészet, 1940. 3. az. 10. p. Munka közben, of. - Ugar, 1941. dec. 1. 2. p. Hunor és Magor, of. * Ugar, 1942. jun. 15. Belső borítón. Betlehemesek, tusrajz. Ugar, 1942. jan. 1. Címlapon. Jász főkötő = Ugar, 1942. febr. 1. Magyar sors 1942-ben, tusrajz. = Ugar, 1942. okt. 15. Címlapon. Hunor és Magor, of. " = Művészet, 1942. 44. sz. 36. p. Dr. Czettler Jenő arcképe = Ugar, 1943. jan. 15. 17". p. Húsvét 1943. = Ugar, 1943. ápr. 15. Borítón. Jász vásár, rézkarc. = Ugar, 1943. szept. 15. Címlapon. Napsütésben, of. Ugar, 1943. márc. 15.

Templomban, of. Szépművészet, 1944. 167. p. Szolnok felszabadulásának 10 éves évfordulója alkalmával 1954. nov. 1-7. Ünnepi hét. /Programfüzet/ Szolnok, 1954. 6. p. /Címlapon a művész felszabadulási emlékművének reprodukciója./ Önarckép Jászkunság, 1963. dec. Önarckép, Szőlőmunkás Jászkunság, 1964. dec. 183. p. Reggel a tengeren, tusrajz. Szolnok megyei Héplap, 1974. szept. 22. 6. p. Janó /rézkarc/ Szolnok megyei Néplap, 1974- o k t . 6. 6. p . Angyalvár, Róma 1925, t u s r a j z . Szolnok megyei Néplap, 1974. nov. 3« 7. p . Forum Romsjrum Szolnok megyei Néplap, 1974. d e c . 1 . >t

Csendélet mézeskaláccsal Szolnok megyei Néplap, 1977. máj. 21. Jubileumi tárlatunk. Kosaras fiú, rajz. Jászkunság, 1981. márc.

Borítón.

Leány korsóval Szolnok megyei Néplap, 1985. ápr. 13. 9. p.

46

IV. SZOBRÁSZATI ALKOTÁSAI S z o b r o k - l s e világháborús emlékmű. Készült, 1933. A l a t t y á n . /műkő/ F e l s z a b a d u l á s i emlékművek /Alattyán,

Jánoshida, Jászboldogháza, J á s z t e l e k , /műkő/

Jézus szobor, J á s z t e l e k /műkő/ jüadonna szobor, Alattyán, tenplom. Portrék: /feleségéről, leányáról, f i á r ó l , sokról/ ünarcmás /gipsz/

B o m b o r m ű v e k

unokájáról és má-

- "

Tarnay Alajos zongoraművész, a Zeneművészeti Főiskola tanárának demberműve, a j á s z b e r é n y i l e h e l Vezér Gimnázium f a l á n , /bronz, 60 cm/ Szolnok város f e l s z a b a d u l á s i Lehel vezér /műkő/

domborműve /műkő/

•- '

47

*••."" -j?-

Permetező

V. MÚZEUMOKBAN, INTÉZMÉNYEKBEN, KÖZÜLETEKNÉL ÉS KÜLFÖLDÖN LÉVŐ ALKOTÁSAI Alruásy László arcképe Pethes Imre arcképe Wollfner József arcképe Dr. Czettler Jenő " Kaimi ifjú

1924 1926 1927 1929 1928

Zagyvaparti tanya 1930 Jász tanya húfúvásban 193í József nádor arcképe 1932 Darányi Ignác arcképe 1933 Jézus szíve oltárkép 1933 Mária születése 1933 Kiss Ernő altbnagy arck. 1934 Lourdesi Mária Madonna-szobor Szent Erzsébet 1934 Szent Teréz 1934

olaj n

" " " " " " " " " " 1934

Képviselőház elnöki fogadó Jászberény ' Budape st Budapest Jászberény, Jász Múzeum Jászjákóhalma, Gazdakör Jászberény, Jász Múzeum Jászberény, Gimnázium Budapest, Közg.Egyetem Jászberény, Szentkúti templ. Jászladány, Temető-kápolna Jászberény Alattyán, templom Jászladány, temetői kápolna Jászladány, temetői kápolna Jászberény, Gimnázium Jászberény, Jász Múzeum Jászapáti, Gazdasági Kör

Tarnay Alajos bronz doubormű 1937 Taxnay Alajos gipsz dombormű 1937 Lovak 193S olaj Gulyaitatás 1938 Búzakeresztek 1938 " Jászapáti Csintó István arcképe 1939 11 Jászberény Tarnay Sándor arcképe 1941 Besenyszög, templom Szűz Mária születése 1941 Betlehemi pásztorok, oltárkép 1942 olaj J.sztgyörgy, templom Lehel vezér 1943 olaj Jászberény, Lehel v.GLmn. " Jászapáti, Ipartestület Csintó István arcképe 1947 " Jászberény, MKP. J.V. Sztálin arcképe 1947 " Jánoshida Jánoshidai főutca 1952 " Szolnok Megyei VendégláZagyvaparti házak 1952 tóipari Vállalet

49

Jász paraszt

1952

olaj

Szolnok Kegyei Vendéglátóipari Vállalat

Kézeskalácsok és cineák

1953

"

Szolnok, D.J. Múzeum

Őszirózsak

1954

"

Szolnok Megyei l'anács

Alattyáni havas utca

1954

"

Virágot szedő lány

1954

"

Téli kert hóval

1955

"

Márciusi alkony

1956

"

Sárga liliomok

1957

"

Zagyva-kanyar

1957

"

Vöröshajú lány

1957

"

Permexező

1957

"

Utca eső után

1960

"

Havas út

1961

"

Jászberény, Féisnyomó és Lemezgyár

Szerfás építés a tsz-ben 1961

'

Aprítógépgyári hosszeszterga 1961' Liliomok Sárga tulipánok

•

1962

'

1962

'

Falusi udvar

1963

'

V.awel /Krakkó/

1963

'

Első villany a faluban

1963

'

Alkony a Bánhegyen

1963

'

Falusi utca

1963

'

Éljuhász képe

1963

Alkony a Zagyván

1963

'

Traktorosok

13c_j

'

Szabadság tér Szolnok

1965

'

Kucsmás önarckép

1962

'

Cséplés a tsz-ben

1965

'

Borsótricrözés

1965

'

Leány a kertben

1965

'

Berek ősszel

1966

'

50

Jászberény, Városi Tanács Szolnok MSZ2CP Alattyán, Községi Tanács ^

ti

M

Szolnok' ü,egyei Tanács Szolnok VéTrcsi lanács ti

n

Jászberény, J á r á s i Tanács J á s z a p á t i , Községi Tanács Alattyán, Vörös Cs.Tsz. Szolnok Megyei Ügytssi:-'^ Alattyán, Vörös Cs. Tsz. OTP Szolnok . Szolnok, D.J. Múzeum Alattyán, Új Élet Tsz. tt

tt

Alattyán, Községi Tanács Jászberény, Földműves Szövetkezet

Tiszai strand 1966 Teknővájó cigány 1966 Halászok 1966 Főoltárkép /Szent Anna/1967 íriszek 1967 Csendélet -19Ó7 Falusi utca hóval 1968 Az I/69-es tüzérüteg a tiszai frontra indul 19Ó3 Legelő tehenek 1969 Utolsó sugarak 1969 Berek ősszel 196° Jász menyecske 1969 Téli utca napsütésben 1969 Alattyáni utca télen 1969 Présházak a Bánhegyen 1969 Márciusi alkony 1969 Kapnyugta tehenekkel 1969 Zagyva tSlen 1969 Jászberényi régi vízimalom 1969 Alkony a Zagyván 1969 Orgonák Tavaszi délután Táj bárányokkal Kalapos önarckép Zagyva ősszel Tükör előtt Falu vége Falusi lakodalom Havas utca Hegyi táj Őszi Zagyva

olaj 11

" " "

Szolnok Megyei Tanács n

Jászjákóhalaa, Községi T. Tarnaőrsi templom Jásztelki Községi Tanács

u n 11

n

ti

Szolnok Megyei Tanács Jászberény, Járási Tanács

"

Jászberény, Aprítógépgyár Jászberény, Hűtőgépgyár

" " 11

" n

" " 11

" " " " " "

Pasztamonostor, Bűzakalász Tsz. Jászberény, Városi Tanács J.felsősztgyörgy, Községi T. J.árokszállási Községi T. ti

«

Jásztelki Tolbuchin Tsz. Magyar Nemzeti Galéria J.sztandrási Haladás Tsz. J.sztandrási Községi Tanács Jászkioéri Kossuth Tsz. Jászkiséri Községi Tanács Jászkisér, ÁFÉSZ Szolnok Megyei Tanács Tiszaderzsi Községi Tanács

51

Alattyán története Jászberényi Aprítógépgyár Munka közben /önarckép/ Tatárj áras Abrakoló ló Zagyva a Bereknél Kőhíd Jászberényben Régi vízimalom Fiú hegedűvel Főutca télen Zagyva Jászberényben Szerfás istálló Új istálló Falu vége télen Cinka Panna Tavaszi reggel Idős paraszt Alkonyat Zagyva-sziget Zagyva-kanyar Virágok Zagyva ősszel Uezei virágok Pipacsos csendélet önarckép ecsettel Bánhegyi táj Lakodalmasok szánon Havas táj Ősz a kiskertben Piros tetős ház Őszi Zagyva-part Palu vége 52

olaj " " " 1974

1974 1974 1974 1974 1974 1974 1974 1974 1974 1974 1974 .1975 1977 1977 1977 1977 1977 1977 1980 1981 1981 1981 1981 1981 1981 1981 1981 1981

Alattyán, Művelődési Ház Várpalota, Városi Tanács Szolnok, D.J. Múzeum Jászberény, Járási Hivatal

Jászberény, Városi Tanács

Alattyán, Új Élet Tsz ii

n

Jászkisér,Községi Tanács J.árokszállás, Közs.T. Jászberény, Járási Hiv. tt

,

ti

Jászkisér. Községi Tanács J.sztandr53, Községi T. Jásztelki Tolbuchin Tsz. J.boldogháza, Közs.T. Szolnok, Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat Jászberény, Járási Hiv. n

11

n

n

Szolnok Megyei Tanács ' n

ti

B

«

Szolnoki Galéria Kör

Első hó

1981

Hóolvadás Falusi utca Szántás ökrökkel

1981 1981 1982

Lakodalmas menet télen 1982 Interieur 1983 Erdőszéli fák 1983 m i i á n György arcképe 1983 Falusi utca télen Legelő birkák a nyarfásban

1984 1984

olaj

Szolnok, Gyermekgondozó Intézet " " " " " " " Szolnok, Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat tempera Szolnok Hegyei Tanács /TIT olaj Jászberény, Járási Hivatal » « « " Killián Gy. Repülőműszaki Főiskola " Jászfényszaru, Községi T. "

Jászfényszarui Béke Tsz.

Művei találhatók még: Ausztriában, Ausztráliában, Braziliában, Csehszlovákiában, Hollandiában, Kanadában, Lengyelországban, az üDK-ban, az BSZK-ban, Olaszországban, Svájcban, Szovjetunióban, USA-ban, magángyűjteményekben.

53

Kucsmás önarckép

VI. MŰVÉSZETI DÍJAI, TÁRSADALMI ELISMERÉSEI 1972. Munka Érdemrend ezüst fokozat 1973.

Társadalmi munkáért arany fokozat (Megyei Tanács)

1974. "Pro űrbe" - Jászberény 1975.

Felszabadulási emléklap (Szolnok megye)

1975.

Felszabadulási eailékplakett (Csepel)

1976.

Elismerő oklevél (HNF Megyei Bizottsága)

1977.

"Érdemes Társadalmi Munkás" (HNF Alattyán)

1978.

"Kiváló Társadalad Munkás" (HNF Szolnok Megyei Bizottság)

1980.

"Szolnok Megyei Tanács Művészeti Díja" (Szolnok)

1982.

Oklevél (ÜIT Szolnok megyei elnöksége)

19851985.

Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsa Művészeti Díja Magyar Békemozgalom arany jelvénye (Országos Béketanács)

55

V I I . KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉGE," TÁRSADALMI MEGBÍZÁSAI

1935-1944-ig Alattyán község képviselő t e s t ü l e t é n e k

tagja.

1945 tavaszán Alattyán község Nemzeti Bizottságának elnöke. 195*-től 1977-ig Alattyár. község Hazafias Népfront Bizottságának elnöke 1577 óta Alattyán község Hazafias Népfront Bizottságának elnökhelyettese. 1963-lS85-ig Alattyán község tanácsának t a g j a .

56

VIII. KÖZSÉGTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉHYE, HONISMERETI TEVÉKENYSÉGE, TV ÉS RÁDIÓS SZEREPLÉSEI

Ebben a gyűjteményben a késői kőkorszaktói kezdve ssámos • értékes leletet gyűjtött össze a község területéről és határából. Ezek megbízható adatokat szolgáltattak, "Adalékok Alatytyán község története" című kézirata összeállításához, amely rövidesen kiadásra kerül. Szerepel gyűjteményében - a saját udvarában általa talált, s hajdan vályogba belevert - római eziistpénz: "As". Egy honfoglalás kori lándzsavég, ugyancsak agy török rézpénz. XVII. századból származó könyvek. Egy egész teremre való gyűjteménnyel rendelkezik, melyek közül csak érdekességként említettünk néhányat. • Ezen gyűjteményben szerepelnek gazdasági szerszámok, használati eszközök, berendezési tárgyak - közte számos régi ' •• könyv - az 1700-as évektől kezdve.

1978.

A Magyar Rádió Szolnoki Stúdiójában /Riport a művésszel/

1980.

április 26-án a Petőfi Rádióban: "Helyszíni közvetítés Gecse Árpád festőművész házából és műterméből"" címmel kétórás riportműsor.

1980.

május 22.: Riport a művésszel a berlini TV részére német nyelven.

1981.

május 7.: Gecse Árpád a Jászság festője c. filmet készítette Rónyai Balázs.

57

1984.

a Kossuth Rádióban riport a művésszel.

1984.

június 6-án 18.50-kor a TV 2-es műsorában bemutatta "Barangolás a Jászságban" c. műsorban, Gecse Árpád művésztermét és festményeit.

H . GECSE ÁRPÁD TANULMÁNYAI, CIKKEI, VERSEI

A jászapáti művésztelep története. írták: (ehiovini Ferenc, Geose Árpád. = Szózat, 1924. nov. 11. 11. p. Olaszországi levelek. I. Séta Fiúméban. = Jász Hírlap, 1925. máj. 17. 1-2. p. Olaszországi levelek. II. Velence. = Jász Hírlap, 1925. jún. 7. 1-2. p. Olaszországi levelek. III. Firenze I. = Jász Hírlap, 1925. júl. 17. 3-4. POlaszországi levelek. IV. Fierenze. II. » Jász Hírlap, 1925. júl. 17- 1-2. p. Olassországi levelek. V. A "Caro amico" I. = Jász Hírlap, 1925. júl. 19. 1-2. p. Olaszországi levelek. VI. A "Caro ajnico" II. = Jász Hírlap, 1925. júl. 26. 1-2. p. Olaszországi levelek. VII. Capri I. * Jász Hírlap, 1925. aug. 2. 1-2. p.

- -

" Olaszországi levelek. VIII. Capri II. = Jász Hírlap, 1925. aug. 12. 2-3. p. A tenger. = Jász Hírlap, 1926. ápr. 25. 2-3. p« Emberi lélek a művészetben I. Őskortól a kereszténységig. = Jász Hírlap, 1926. okt. 3. 1-2. p. Emberi lélek a művészetben. II. A kereszténység kezdetétől a barokk művészetig. 1. r. = Jász Hírlap, 1926. okt. 17. 1-2. p. Emberi lélek a művészetben. III. A kereszténység kezdetétől a bárok művészetig. 2. r. = Jász Hírlap, 1926. nov. 7. 1-2. p.

59

Emberi lélek a művészetben IV. A barokk kortól a XIX. szádadig. = Jász Hírlap, 1926. dec. 19. 1-2. p. Emberi lélek a művészetben V. A XIX. század művészete. = Jász Hírlap, 1927. jan. 30. 5. p. Emberi lélek a művészetben. VI. A mai kor művészete. I. r. = Jász Hírlap, 1927. febr. 6. 3- p. Emberi lélek a művészetben. VII. A mai kor művészete 2. r. = Jász Hírlap, 1927. febr. 13. 7. p. Pictor Ignotus /Gecse Árpád/: Művész históriák. A ladányi jász-bálról. Csapd meg Vágó Pál fokosa. = Jász Hírlap, 1929. márc. 10. 1-2. p. Művészhistóriák. A siker titka a művészbosszú. A laikus bika. = Jász Hírlap, 1929. dec. 22. 4. p. Pictor Ignotus: Avarkori temetőfeltárások a jánoshidai határban. Beszélgetés Pettioh Nándorral a világhírű ásatások vezetőjével. = Jász Hírlap, 1934. szept. 29. 1-6. p. Pictor Ignotus: Megszólal a másfélezer éves fuwola. = Jász Hírlap, 1934. okt. 6. 5. P« Pictor Ignotus: Tavasszal folytatják az avarsírok feltárását. = Jász Hírlap, 1934. okt. 13. 5. p. Művészhistóriák. Bikakaland. = Jász Újság, Jászapáti, 1935. márc. 7. 2. p. Újabb sá(feltárások az alattyáni határban.lévő avarkori temetkezőhelyen. Balkezes kettősfuvola egy avar sírban. = Jász Hírlap, 1936. okt. 24. 6. p. Miért van kiveaőben a jász népviselet? = Ugar, 1942. márc. 1. 5. p. Vágó Pál. = Ugar, 1942. nov. 15. 7. p. A magyar katona és a magyar dal. = Ugar, 1943- febr. 15. 10-11. p.

60

. •

\ "'

Művéazhistóriák. /Beleznay Antal, Pólya Tibor, Tarnay Alajos./ = Ugar, 1943. ápr. 15. 7. p. Jászaági házoromdíszek. ~=Ugar, 1943. okt. 15. 5-6. p. Anonymus: Tavaszkisasszony. /Vers./ = Ugar, 1944. márc. 15. 2. p. A magyar művészet hármas centenáriuma = Ugar, 1944. máj. 15. 7-8. p. Ez Drezda. Levél az NDK-ból. = Szolnok megyei Néplap, 1964. júl. 29. 5. p. Októberi üdvözlet - orgonavirággal. = Szolnok megyei Néplap. 1966. okt. 12. 5. p. Moszkvai taxisofőr magyar rokonainál. = Szolnok megyei Néplap, 1965. jún. 13. 5. p. Ősz a Bánhegyen. /Vers./ = Szolnok megyei Néplap, 1970. nov. 4. 7. p. Megállt az ingaóra. = Szolnok megyei Néplap, 1977. márc. 16. Az 1977. márc. 4. földmozgással kapcsolatos írás. Művészanekdoták. ELtorlaszolt műtermek. = Szolnok megyei Néplap, 1978. jan. 15.

61

Gecse Árpád: Gyemekkori emlék A téli alkony ablakom elé opálszínű ködöt tereget. Hópelyhek táncolnak mindenfelé, S ódon kémény füstöt ereget.

>.

A falu felett a lapos lankákon vén varjak károgva repülnek. Víg gyerekek suhannak szánkókon, a zúzos fákon verebek ülnek. A kerítésnél egy kutya ugat csaholva a most kelő holdat, vagy a ház előtti gyalogutat, hol egy asszony a fonóba baktat. Mécslámpa a kezében, s a fénye reszketve kúszik szobám falán. Mellette megy bundában a férje a Körbe, vagy kártyázni talán? A telihold sápadt, kerek képe rám bámul már a kémény mellett, s ezüstösen csillog sárgás fénye a behavazott tetők felett. Milyen szép az est! Micsoda varázs: a kinn kergetőző hópihék, itt benn a kályhában izzó parázs 8 az ég, mely opálba hajlik épp!

63

Ajtó nyílik. Anyám lámpát gyújtja lám, fáradtan bóbiskol apám, s gőzölgő tálban nekem nyújtja a legjobb falatot jó anyám? 1971. H l . 3.

Alattyáni utca

Gecse Árpád: Ősz a Bánhegyen Hűvösödő éjek ködkölyköket szülnek s ezek a vízparton dideregve ülnek. De jön az égi csősz szétriasztja őket, rózsaszínre festi az álmos felhőket. \ s tovafut érlelni a hamvas szőlőket. Bíborban a levél, sárgulnak a lombok, bágyadtán nyújtóznak a szőlei dombok. A fák ágai közt átbújó napsugár fényében táncot lejt ezernyi kis bogár. Almát szed egy leány, dereka mily sudár. A dombon dörrenés. Vadat ejt a vadász. A zöld Zagyv&parton horgászik egy halász. Dalt dajkál a szellő, fenn fénylik a felhő, vajh'mikor lesz szüret? Az is majd csak eljő. Rigó füttyel jelzi, előbb szüretel ő. Lesz itt zsongás-bongás: folyik a hegy leve. Tűnődik a gazda, hány hordó lesz tele. Juhtest fő ebédre mellé finom óbor, az se ilyen-olyan, hanem a legjóbból. Bár soh'se fogyna ki az akós hordóból. Állok a Bánhegyen azúrkék ég alatt, amely úgy ragyog fenn, mint ékszer foglalat. Csendben érlel az ősz, csend van körülöttem, elnyúlt árnyékom is csak hallgat mögöttem. Mézgyűjtő méhecske döngicsél fölöttem. Elpihenni vágynak a szőlei lankák, levél mögé bújnak a rózsaszín szlankák. A távolban füst száll fel a kéklő égig, seregélysereg húz a hős erdőszélig. Jó lenne itt élni egy életet végig! Mert itt szép az élet! Simogass csak szellő, kóborolj az égen rózsaszínű felhő! Őrködjél te ven nap, ma is úgy, mint régen, öreg csőszként jársz te, úgyis fenn az egén, érleljed a szőlőt, ne törődj most vélem! 1970. Z. 2.

65

Gecse Árpád: Dübörög a gép Dübörög a gép, s láncain leúszva zihálva húzza a nehéz ekét. Fénye pásztázik a sötét éjben, a száguldó szélben 2áportól ázik. . . Dohogva marja, vájja a földet. Jfem bír már többet a gép motorja. Benne az ember, ki bizton vezet' És a gépezet remeg, mint tenger. És a televény, a magot várja, s ménét kitárja, mint egy ősi lény. Villámlik az ég, s a sötét éjben esőben, szélben dübörög a gép. 1970. X. 1.

66

Gecse Árpád: Szép József komisszár emlékezete 1919. "Fegyverbe, fegyverbe! Tódult, mint folyóár sok lelkes proletár a Vörös Seregbe. Fegyverbe, fegyverbe! Diákok élén járt Szép József komisszár lobogót lengetve. Száz halált megvetve ment a Tisza-frontra, ellenségre rontva csapatát vezetve. Es ott a csatában piros vére csordult, lováról lefordult a zajló Tiszába. Fegyverbe, fegyverbe! Halálod lett az ár. Szép József komisszár, Ezer lép helyedbe! Fegyverbe, fegyverbe! való lett, mit hittél. Hős emléked itt él S zívunkb e örökre!" "Szép József komisszár halálának 50. évfordulójára irta Gecse Árpád, 1969-ben."

K-

Gecse Árpád: Művészanekdoták Az alább következő művészhistóriák egy részének születési helye a Szolnoki Művésztelep. Szereplői az 1900-as évek első negyedében ott élt művészek. A fő tréfamester Pólya Tibor volt, de sokszor visszatréfálták őt is a többiek. Műteremszomszédok lévén gyakori alkalom nyílott az elbeszélgetésekre, egyrészt a műteremben feketekávé mellett, másrészt a műteremház mögötti dombocskán lévő padon, ahol a meleg nyári estéken elüldögéltünk Tiborral és több fiatal kollégával. Ezt a dombot Pólya Tibor "dumadombnak" nevezte el, joggal, mert igen nagyon szeretett "dumálni". Mindig ő mesélt és nindig mi hallgattuk, a fiatalok. Eltorlaszolt műtermek Az első világháború előtt nyugodt békeidőben sok tréfa született a Művésztelepen dolgozó fiatalok között, akik a munka mellett ráértek a tréfára is, amit rendesen egymás rovására követtek el, mint látni fogjuk. Kléh János festőművésznek hirtelen Budapestre kellett utaznia, s egy egész napot töltött ott. Kora reggel indult a vonatja, s miután későn ébredt föl, majdnem lekéste. A nagy sietségben még a műtermi ajtaját is elfelejtette besárni kulcscsal, de ez csak a vonaton jutott az eszébe. Nagyon ideges lett, ám csakhamar megnyugtatta magát azzal, hogy két jóbarát kollégája - Tibor és Iván - majd észreveszik a nyitott műtermet, s vigyáznak, hogy valami baj ne történhessen. A délelőtti órákban fedezte fel Iván a nyitvahagyott ajtót és azonnal szólt Tibornak, Azt tudták, hogy itléh Pestre utazott, s valamit kellene tenni, hogy idegen be ne mehessen. Iván azt javasolta, hogy a gondnokot kellene valahonnan előkeríteni, vele becsukatni. Tibor azonban közbevágott: - Hogy képzeli maga /mindig magázták egymást/, hogy majd össze lótjuk-futjuk a várost a gondnokért. Sokkal egyszerűbben is meg lehet oldani a kérdést. 68

- Nos, hogyan? - kérdezte kíváncsian Iván. - Hát úgy, hogy most rögtön nekifogunk és telepakoljuk székekkel meg padokkal a műterein ajtót belül, ezekből van elég a telepen, ekkor aztán az ajtón lélek se be, se ki! A gondolatot azonnal ajtett követte, s dél felé úgy el volt torlaszolva a műterem az ajtón belül, hogy csak légy szállhatott volna be. A műteremajtót behúzták, s most már nyugodtan hazamentek. A sok elintéznivaló miatt csak az esti vonattal érkezett meg Kléh. Szívszorongva fogta meg a műteremajtó kilincsét és csendesen kinyitotta. Amint belépett, mindjárt a pad- és széktorlaszokba ütközött, s ijedten hátrált ki az ajtón. Nem tudta elképzelni a sötétben, hogy mi a helyzet. Gyufát gyújtott s úgy leselkedett be az ajtónyíláson. A látványtól majd sóbálvánnyá meredt. Nem tehetett mást, niint nekiállni, hogy kirakja az akadályt, így is majdnem éjfél körül került az ágyba, s amíg csak el nem aludt, átkozta, szidta Pólya Tibort, mert azzal rögtön tisztában volt, hogy az ő műve a lakás eltorlaszolása.

Még ugyanezen a nyáron Pólya Tibornak kellett Pestre utazni, hogy némi pénzelőleget csikarjon ki a műkereskedőjétől," mert igen csehül állt pénz dolgában. Indulása előtt gondosan bezárta műtermének az ajtaját, mert biztosra vette, hogy Kléh Jancsi visszaadja majd a kölcsönt. Valóban ez történt. Kléh sörözési ígérettel rávette Ivánt, hogy Tibor műtermének ajtaját kinyissa. Még arra is sikerült Ivánt megnyerni, hogy segítsen a székeket, padokat berakni "Tibor műtermébe. Pontosan úgy, mint az ő műtermében csinálták. Utána boldogan mentek a Nemzetibe sörözni, s csak délután kerültek haza. Iván ajtaján egy távirat feküdt a kilincsre

69

akasztva a következő szöveggel: "Baleset ért, késő délutáni vonatnál orvossal, kocsival várj! Tibor!" Ivánnak a lélegzete is majdnem megállt, úgy megrémült. Szeme az első szón akadt meg - baleset ért - s rémes gondolatok kergették egymást benne. Vajon mi történhetett? Autó, villamos ütötte el talán szegény Tibort? Azonnal orvost, kocsit kell szereznem, suhant át agyán, de ezzel egyidejűleg egy nyilallást érzett a szíve körül. Ekkor jutott eszébe a székekkel, padokkal eltorlaszolt műterem. Érezte, nincs vesztegetni való idő. Azonnal átrohant Kléhhez, egy árva szó nélkül átnyújtotta a táviratot. Kléh Jancsi megdöbbenve olvasta a szomorú'hírt, Ivánra nézett, s anélkül, hogy egy szót is szóltak volna egymáshoz, nekiláttak a székeket, padokat kihordani. Végre ez is meglett, de Iván kétségbeesve nézett órájára, bizony lekéste a pesti vonat érkezését. Lelki szemei előtt megjelent libor sápadt, beteg arca, aki talán gipszkötésekkel bepólyálva várja őt, a kocsit.s az orvost az állomáson. Éppen rohanni akart az állomáshoz, mikor egy közeli vidám füttyszó állította meg, mely az utcáról a műterembe vezető ösvényről hallatszott. A jövevény, egy divatos Zerkovitz-slágert fütyült. Nem sokáig kellett várni, mert az illető akkor már kilátszott a bokrok mögül. Iván nem hitt a szemének, Tibor volt a füttyös, s miközben frissen lépdelt feléjük, már távolról kiabálta nekik: - Halló fiúk! Remélem idejében megkaptátok a táviratomat, s volt időtök kipakolni a műteremből a sok cuccot! A két tettes felelni sem tudott a nagy meglepetéstől, csak Kléh Jancsinak csikordult egyet a gyomra a méregtől. Már hogyne lett volna mérges, mikor Tibor túljárt az eszén, és meghiúsította az.ő visszavágását. .

70

Iván bűnbánó képpel borult Tibor nyakába. Kléh Jancsi mérge sem tarthatott sokáig, inert egy félóra múlva már a Nemzeti étteremben pörköltöztsk, söröztek békés egyetértésben Tibor meghívása folytán. - Odase fiúk, ne búsulJátok, van pénz! - szónokolt Tibor a harmadik krigli után. - A képkereskedőmtől, a vén hiénától sikerült egy tíz darabból álló sorozatra pénzt kicsikarni előlegként. Egészségetekre! - s felemelve a negyedik kriglit, így folytatta, hiszen úgyis nagyon megszomjázhat-tatok, mikor azt a sok azékct, padot be- és kihurcolgattátok s Ivánra kacsintva kedélyesen hátbavágta Kléh Jancsit• Vágó Pál és a vágóhíd

•

A következő történetet Vágó mesélte el nekem: - Ez már Budapesten történt a múlt század vége felé.. Az egyik művészteremben poharazgató festők csendes melankóliával ülték körül az asztalt és azt panaszolták, hogy egyre gyérül a mecénások tábora, sőt maga a kormányhatalom sem törődik a .művésztársadalom sanyarú helyzetével. Vágó Pál, aki eddig szó nélkül hallgatta társait, egyszerre csak megszólalt. . - Nincs teljesen igazatok! Engem éppen a közelmúltban ért egy kitüntetés, amiről ti bizonyára nem is tudtok! - Micsoda? - ámult el a társaság. - Milyen kitüntetés? - kérdezték kórusban és kíváncsian várták Vágó válaszát. Egy új hidat nevezett el rólam a főváros! - diadalmasan nézett körül a társain. A. meglepődött művészek közül végre egynek eszébe Jutott, hogy megkérdezze:

71

- Milyen új híd lett rólad elnevezve? - A Vágó-híd - vágta rá Vágó - Budapest újonnan épült közvágóhídját valóban akkoriban avatták fel. Magukban mérgelődtek a kollegák, hogy beugrottak Vágó tréfájának, de egyszer csak megszólalt az egyik szobrász. - Valóban igazat mond Pali, s méghozzá róla elnevezett "Vágó-híd" elé felállították a Pali szobor képmását és nem is egy, hanem két példányban. Igaz ugye Palikám? Most Vágónak akadt fel a szeme, miközben a társaság az asztalt nézve hahotázott rajta. Már hogyne hahotáztak volna, hiszen mindannyian emlékeztek reá, hogy az új közvágóhíd bejárata előtt jobbról és balról egy-egy hatalmas ökör szobra állt.

72

FÖLDRAJZI MUTATÓ* /A S2ámok a t é t e l r e

utalnak/

A l a t t y á n 56, 76, 105, 154, 16 , 1 8 1 , 187, 208., 209, 215, 249, 260, 264, 271, 273 Budapest 2 1 , 78, 82, 8 3 , 9 1 , 9 3 , 96, 115, 120, 229, 266

214,

221, 227,

Bp. Műcsarnok 19, 30, 37, 49, 63, 64, 67, 69, 70, 79, 84, 65, 95, 97, 98, 99, 113, 116, 118, 122 Bp. Nemzeti Szalon Debrecen

94, 121

Kecskemét

185, 194, 212,

Kiskunhalas Jászapáti

17, 18, 50, 5 1 , 52, 54, 55, 7 3 , 74

244

191 9, 57, 114, 148, 164, 165,

233

Jászberény 12, 15, 46, 48, 59, 6 1 , 7 1 , 80, 86, 87, 88, 89, 90, 92, 101, 102, 103, 126, 129, 140, 1 4 1 , 144, 147, 150, 165, 184, 188, 189, 197, 198, 216, 230, 246, 247 Jászfényszaru

261

Jászjakohalma

178,

Jászkisér

196, 231

Jászszentandrás Jásztelek

220

225

Mezőtúr

212

Szolnok 106, 136, 155, 180, 221, 249, 270,

23, 108, 137, 156, 182, 222, 251, 272

193 .

26, 110, 139, 157, 186, 224, 254,

.

27, 28, 29, 30, 1 1 1 , 125, 130, 142, 144, 145, 15S, 160, 163, 195, 200, 204, 226, 234, 235, 255, 256, 257,

3 1 , 32, 3 3 , 40, 43, 1 3 1 , 132, 133, 134, 146, 149, 1 5 1 , 152, 166, 167, 172, 173, 205, 206, 212, 217, 236, 241, 244, 245, 258, 264, 267, 268,

'

44, 135, 153, 174, 218, 248, 269

Tiszafüred Túrkeve

176, 177

Várpalota Velence

199 210

14

Alattyáni utca télen.

74

HÉVHU1ATÓ /A szerzői nevektől aláhúzással ktaönítettük el azokat a tételeket, amelyek az adott személyekről szólnak/

Arató Antal

6, 202, 303, 207

B ' Bak János, P Bálint Imre Balló Ede ± Béres Árpád 76 Bíróné Fülöp Rozália Blénessy János 61 Bodnár Iva 221 Bodor Jenő 194 Boros ottóné 206 Boross Mihály 67 Borzák Lajos 143 Botos Sándor Braun Ágoston ""Z2"5 Buday Balint 105

262

•Chiovini Ferenc ^26, _£3_, 134 Chiovini Ferencné~"~43 Csabai Wagner József 134 Czinóber iliklós 28 Darányi Ignác Cékány András

-

S Éber László 2 Ecsery Elemér 153, 205, 224, 229, 238, 244 Egri Mária 5, 6, 190, 221, 233, 234, 241, 251 Elek Lajos 134 Erdős István 81

Fehér Zsuzsa,D» 180 Fodor István 179, 214, 230 Folkman Felkai Ferenc 53 Friedvalszky Ferenc £d Futala Tibor 202

Gecse Árpádné £3. Genthpn István 4 Gerő Ödön 25 Gila János 191 Gyenes Lajos 26 Gyenes László 8 B Halász.Ferenc 232 Haris Lászlóné 211 Horváth Ferenc 195 Horváth Tivadar 210 Hyba 30 Ijjas Antal

117

Juhász Róbert 187 Kádár János 170 Kállai Gyula ~l7o, 171 Kállay Miklós 13" Kaposvári Gyula 127, 130, 134, 137, 139, 142, 145, 149, 151, 152, 157, 159, 160, 166, 167, 174, 186, 212, 217, 221, 226, 234, 235, 236, 240, 241, 246, 256, 272

75

Kisdéginé Kirimi Irén 210 Kiss Gábor 24 Koczogh Ákos 155 Komáromy József 89 Konc sík István 4_6 Koncz József 210 Kovács Gergelyné 7 Kovács Gyula 183, 252 Kozma Károly . 267 Kőhidi Imre 231 Kukri Béla 217 Kulin Imre 215

Sáros András 134 Sass István 230 Scheftsik György 1 Selmeczi László 226 Simon Béla 209 Szalóki László 188 Szentesi László 208

Tálas László 267 Tamás Ernő 55 Tarnay Lajos 86 Telepy Katalin 198 Makay József 134 Tiszai Lajos 223, 231,248, Marjai Nándor 10 259, 261, 272, 273 Marjay Ödön 119 Tompa László 162 Menyhért László, L, 245, 251, Tóth István 226, 241 252, 264 Tóth János 6 Morvay Aliz 186 Tóth László 268 Nagy István 237, 268, 269. Tóth Tibor 200 270. 271, 272 Török Erzsébet 255 Török József 154 Oelaacher Anna

163, 192

Papp Imre 216 Patay Mihály 134 Pénzes Éva, N. 182 Pethes Imre VS, ^7_ Pipics Zoltán 35, 69, 85, 116 Pogány Ö. Gábor 213, 221 Pólya Gogó 43. Pólya Tibor' .43. Pólya .Tiborné 4_3_ Révész Pál 28 Réz Kálmán ]JT, 75 Riba János 112 Rideg Gábor 175, 177 Rónay Kázmér 79 RuKl Nándor 248 Ruszkai Sándor 110

76

Vágó Pál 12 Vándor Péter Varga József Vuics István

' 266 .170 134

Zádor Anna 4 Zádor Béla 8 Zsoldos Sándor 227