Gazdaságpolitikai unortodoxia: Tünetek és mellékhatások
Külső környezet: gyenge reálgazdaság, fenntarthatatlan adósságpálya, óriási pénzbőség
Magyarország A rendszerváltás utáni örökség: tőkeszegény gazdaság, félkész struktúrák, magas külső eladósodottság 2010 óta: zavaros célok, kiszámíthatatlan, improvizatív, politikai menekülőutakat kereső gazdaságpolitika Mi várható? Az egyensúly átmenetileg és nagy áldozatok árán állt helyre, ezzel az extrém forgatókönyvek lekerülnek az asztalról, de a növekedési és jövedelemtermelő képesség tartós károkat szenvedett, így a felzárkózási esélyek eltávolodtak
1
A 2007-2008-as válságra nagy költségvetési lazítással válaszolt a világ fejlett része. Azóta már erősen eltér a recept Államháztartási hiány* (a GDP %-ában)
Állam adósság * (a GDP %-ában)
Eurózóna: gyors és erős kiigazítás UK: később induló kiigazítás, USA: 2013-as start Japán: úton a semmibe, további lazítás Forrás: OECD, OTP Elemzés *A mutatók lényegében az államháztartási hiánynak és a bruttó államadósságnak felelnek meg, az OECD azért használja ezeket a mutatókat, mert így válik összehasonlíthatóvá a különböző országok fiskális helyzete
Az új recept: majd a jegybankok. Zéró kamat és szinte korlátlan pénzteremtés Alapkamat (%-ban)
A jegybank mérlegfőösszege (a GDP %-ában)
Addig nincs gond, amíg hiteles, hogy ezt nem az inflációért, hanem a defláció elkerülésért teszik.
USA: a konjunktúra jó állapotban van, kérdés, hogy mekkora fiskális megszorítás jön és ennek milyen következményei lesznek… A GDP növekedés és komponensei (%-ban)
Legfőbb konjunktúra mutatók (SA, 1995 Jan = 100)
A munkaerőpiac alakulása • Normális növekedés • Erős munkapiac és ingatlanpiac • Kockázat: központi adósság fenntarthatósága
Forrás: DataStream, OTP Elemzés
Eurózóna: nagy belső egyensúlytalanságok, divergáló gazdaságok, lassú szerkezeti és fiskális reformok délen, belső vitákkal terhelt jegybank
A GDP növekedés (%-ban)
A munkaerőpiac alakulása
Költségvetési egyenlegek (egyszeri tételektől tisztított, GDP%)
Kettészakadt Európa: •Dél: rossz gazdaságszerkezet → alacsony potenciális növekedés, költségvetési kiigazítás csak ha ég a ház. Az eddigi recept, a leértékelés nem lehetséges •A bankok rossz hiteleznek
állapotban vannak, nem
•Kockázat: elégtelen reformok, tehetetlen politikák, növekvő társadalmi elégedetlenség, divergáló gazdaságok Forrás: DataStream, OTP Elemzés
Külső környezet: gyenge reálgazdaság, fenntarthatatlan adósságpálya, óriási pénzbőség
Magyarország
A rendszerváltás utáni örökség: tőkeszegény gazdaság, félkész struktúrák, magas külső eladósodottság 2010 óta: zavaros célok, kiszámíthatatlan, improvizatív, politikai menekülőutakat kereső gazdaságpolitika Mi várható? Az egyensúly átmenetileg és nagy áldozatok árán állt helyre, ezzel az extrém forgatókönyvek lekerülnek az asztalról, de a növekedési és jövedelemtermelő képesség tartós károkat szenvedett, így a felzárkózási esélyek eltávolodtak
6
0,53 0,53 0,54 0,56 0,57 0,58 0,58 0,62 0,64 0,65 0,66 0,66
Izland Spanyolország Észtország Hollandia Ausztria Finnország Svédország Portugália Olaszország Németország Belgium Szlovénia
0,73
0,52
Ciprus
Franciaország
0,51
Csehország
0,73
0,49
Lengyelország
Dánia
0,45
Görögország
0,7
0,44
Lettország
Egyesült Királyság
0,43
Magyarország
2008
0,7
0,42
Szlovákia
2000
Norvégia
0,23
2011-es érték Írország
Versenyképes, Európa legjobbjai közé tartozó, integrált, magas hozzáadott értéket termelő exportszektor
Egy euro hozzáadott érték bérköltsége a feldolgozóiparban (EUR) 2012
0,75
0,70
0,65
0,60 0,55
0,50
0,45
0,40
0,35
0,30
0,25
0,20 0,15
0,10
0,05
0,00
Forrás: Eurostat
7
Egyértelmű növekedési probléma A bruttó hazai termék szintje (változatlan ár, 1995=100) 250
250
225
225 CEE max (w/o HU)
200
200
175
175 CEE w/o HU
150
125
125
HU
2011
2010
2009
2008
100
2007
2006
2005
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
2004
CEE min (w/o HU)
100
75
150
34%p
75
Forrás: Eurostat
8
Svéd jóléti rendszer, svéd adórendszer, svéd módon adózó munkavállalók és svéd hatékonyságú közszféra és hatékony belső vállalati szektor nélkül A költségvetési kiadások a GDP százalékában (2011Q3 és 2011, ESA-95, %)
65
51,8%
48,7% 6,1%
ártámogatás
2,9% 2,5%
5,1%
kamat
4,2%
3,1%
3,4%
Szlovákia
65
Svédo. 55
3,6% 1,3%
60
50
5,3% 2,1%
szociális kiadások
Lengyelo.
60
5,5% 44,4%
beruházás
70
Magyaro. Cseh Közt.
+4%p
egyéb
Foglalkoztatottság** (a munkaképes korúak %-ban)
Az átlagjövedelmet terhelő átlagos adóék* (%, 2000-2010becslés)
14,6%
7,8%p 45
15,3%
8,8%p
55
14,9% 14,2% 10,1%
50 8,8% 9,2% 5,1%
Adatforrás: Eurostat, OECD, * Az átlagos bevételt terhelő átlagos adóék: A munkavállaló és a munkaadó által az átlagos jövedelem után fizetett összes adó és járulék, az összes munkaerőköltség százalékában (bruttó bér + a munkaadó által fizetett járulékok összege); ** Foglalkoztatottság: A munkaképes korúak (15-74 év) százalékában, LFS-módszertan alapján
2011Q1
2010Q1
2009Q1
2008Q1
2007Q1
2006Q1
2005Q1
2004Q1
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
Svédo. 2011Q3
2002
CZ, PL, SLK átlag 2011Q3
2001
Magyarország 2011
45
2000
30
2003Q1
7,5%
35
2002Q1
dologi kiadások
+4,7%p
2001Q1
bértömeg
40
9
Már jelentős részben kiigazított költségvetési hiány, de régiós összevetésben magas államadósság Költségvetési hiány a GDP százalékában (ESA-95, %)
2,5
CEE max (w/o HU)
Államadósság a GDP százalékában (ESA-95, %)
90
CEE max (w/o HU)
80
0,0 CEE (w/o HU)
-2,5
70 HU
60 50
-5,0
40 CEE (w/o HU)
30
-7,5 HU
-10,0 CEE min (w/o HU)
20 10
CEE minmin CEE (w/o HU)
(w/o HU)
2011
2009
2007
2005
2003
2001
1999
1997
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Eurostat, 2011: egyszeri intézkedések nélkül CEE : Visegrádi országok és Románia illetve Bulgária
1995
0
-12,5
10
Magas külső adósság, a zöme deviza. Emiatt a gyengülő árfolyam recessziós hatású Külső adósságmutatók (a GDP %-ában)
Forrás: MNB, BIS, OTP Elemzés; *: tévedések és kihagyások egyenlegével együtt
11
Külső környezet: gyenge reálgazdaság, fenntarthatatlan adósságpálya, óriási pénzbőség
Magyarország
A rendszerváltás utáni örökség: tőkeszegény gazdaság, félkész struktúrák, magas külső eladósodottság 2010 óta: zavaros célok, kiszámíthatatlan, improvizatív, politikai menekülőutakat kereső gazdaságpolitika Mi várható? Az egyensúly átmenetileg és nagy áldozatok árán állt helyre, ezzel az extrém forgatókönyvek lekerülnek az asztalról, de a növekedési és jövedelemtermelő képesség tartós károkat szenvedett, így a felzárkózási esélyek eltávolodtak
12
A kormány gazdaságpolitikai céljai és eszközei ellentmondásosak, az alkalmazott intézkedések hatásai kioltják egymást, összességében strukturális károkat okoznak Stratégia célok
Bevetett eszközök
Egyenleghatás
Ortodox-e
• Kis, hatékony állam kialakítása
• Széll Kálmán és Konvergencia Program
• Adócsökkentés
• Flat tax, adókedvezmény
• Alacsony hiány és csökkenő adósság
• KKV Tánya • Szektor adók
1,3%
• Foglalkoztatás és versenyképesség javítása
• Nyugdíjpénztárak*
1,4%
• Devizahitelesek problémáinak megoldása
1,7%
-2,7%
-0,4%
• Adójóváírás kivezetése
1,8%
• Áfa-emelés
1,5%
• Tranzakciós adó
0,7%
• Végtörlesztés -0,2%
• Árfolyamgát
*: Az egykori kötelező magánnyugdíj-pénztárakba fizetett járulékok tartós egyenlegjavító hatása Forrás: NGM, OTP Bank,
13
Tünetek 1: Emiatt 15 év elteltével ismét bóvli kategóriába került Magyarország Az egyes régiós országok hitelminősítése (Fitch ratings)
AA+ 8
8 AA+ Szlovénia
AA- 6
6AA-
A
4A
4
Csehország
Szlovákia
BBB+2
2 BBB+
BBB-0
BBB0
Lengyelország
Bulgária
BB
-2
-2 BB
B+
-4
-4 B+
B-
-6
-6 B-
Románia
Magyarország
Forrás: Fitch Ratings *1995 Magyarország S&P alapján
-8 2012
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
-8
2011
Befektetésre nem ajánlott
*
14
Tünetek 2: kockázati felárban a horvátokkal versenyzünk az elsőségért CDS felárak (bázispont)
1000 Magyarország 282
900 800
Szlovákia 86
700 Lengyelország 72
600 500
Csehország 52
400 Oroszország 125
300 200
Horvátország 295
100 Bulgária 94
Forrás: Nemzeti Bankok, OTP Bank CEE : Visegrádi országok és Románia illetve Bulgária
2013.04.
2013.01.
2012.10.
2012.07.
2012.04.
2012.01.
2011.10.
2011.07.
2011.04.
2011.01.
2010.10.
2010.07.
2010.04.
2010.01.
0
Románia 188
15
Tünetek 3: Régiós összevetésben itt a leggyengébb a hitelezési aktivitás, ami visszahúzza a növekedést A bankszektor nettó hitelkihelyezése a magánszektor felé (SA, a GDP arányában, %)
CEE max (w/o HU)
CEE min (w/o HU)
ÁTLAG KÖRÜLI
ÁTLAG ALATTI
CEE w/o HU
HU
Forrás: Nemzeti Bankok, OTP Bank CEE : Visegrádi országok és Románia illetve Bulgária
16
Tünetek 4: A beruházási ráta Magyarországon legalacsonyabb, ami alig fedezi az elavuló tőkeállományt A beruházások a GDP arányában (%)
ÁTLAG KÖRÜLI
ÁTLAG ALATTI
CEE max (w/o HU)
HU
CEE min (w/o HU)
Forrás: Eurostat CEE : Visegrádi országok és Románia illetve Bulgária
17
Az ok: a tőkevonzó képesség drasztikus romlása, amit jól tükröz a NémetMagyar Iparkamara éves jelentése Országok tőkevonzó képessége (helyezés)
Német nyelvű országok részesedése az FDI-ból 2011-ben
2006
Németország 24,7%
egyéb
11,8%
63,5%
Ausztria
A gazdaságpolitika kiszámíthatósága: soha nem látott elégedetlenség, • 1. számú megoldandó probléma ismét semleges vagy elégedett
100% 80%
87%
Lengyelország
Csehország
Csehország
3.
Magyarország
Szlovákia
4.
Szlovénia
Szlovénia
5.
Észtország
Románia
6.
Lengyelország
Észtország
7.
Lettország
Horvátország
8.
Litvánia
Lettország
9.
Horvátország
Litvánia
10.
Románia
Magyarország
11.
Bulgária
Oroszország
12.
Oroszország
Szerbia
13.
Ukrajna
Bulgária
14.
Szerbia
Makedónia
15.
-
Montenegró
16.
-
Ukrajna
Jogbiztonság: • soha nem látott elégedetlenség, • 2. számú megoldandó probléma • 2010 előtt nem volt az első 10-ben 100%
semleges vagy elégedett
elégedetlen*
60%
20%
2006
60%
40%
45%
20% 0%
Szlovákia
2.
80%
60% 40%
2012
1.
2012
Forrás: Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, MNB *nagyon elégedetlen és elégedetlen összevonva
0%
elégedetlen*
26%
2006
2012 18
Külső környezet: gyenge reálgazdaság, fenntarthatatlan adósságpálya, óriási pénzbőség
Magyarország
A rendszerváltás utáni örökség: tőkeszegény gazdaság, félkész struktúrák, magas külső eladósodottság 2010 óta: zavaros célok, kiszámíthatatlan, improvizatív, politikai menekülőutakat kereső gazdaságpolitika Mi várható? Az egyensúly átmenetileg és nagy áldozatok árán állt helyre, ezzel az extrém forgatókönyvek lekerülnek az asztalról, de a növekedési és jövedelemtermelő képesség tartós károkat szenvedett, így a felzárkózási esélyek eltávolodtak
19
2013 Egyensúlyi mutatók II: Az államadósság csökkent, de csak az erősebb forint miatt. Előretekintve stagnálás, később újra növekedés várható Az államháztartás adóssága (tény és előrejelzések, a GDP %-ban)
82,0
81,8
80,0
81,4 79,2
79,8
78,0
78,2 78,1
76,0
78,8 77,2
74,0 72,0
73,0 OTP előrejelzés
70,0
Kormányzati irányszámok (2013 áprilisi előrejelzés)
68,0
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
66,0
Forrás: MNB, NGM, OTP Elemzés
20
2013 Külső egyensúly I: Újból emelkedik a külső egyensúly többlete, ami folytatódhat 2013-ban is Külső egyensúly (a GDP %-ban)
8 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10 -12
5,6
+10%-pont
2012/Q4
2012/Q2
2011/Q4
2011/Q2
2010/Q4
2010/Q2
2009/Q4
2009/Q2
2008/Q4
2008/Q2
2007/Q4
2007/Q2
2006/Q4
2006/Q2
2005/Q4
2005/Q2
2004/Q4
2004/Q2
-8,2
Forrás: MNB,
21
Külső egyensúly II: csökken gyorsan végre a külső adósság és a sebezhetőség Bruttó és nettó külső adósság (a GDP %-ban)
Forrás: MNB,
22
Monetáris politika: a cél alá süllyedő infláció lehetővé teszi az alapkamat csökkentését Infláció és alapkamat (a GDP %-ban)
Forrás: MNB,
23
Monetáris politika: ami miatt a hosszú hozamok korábban nem látott mélységbe süllyedtek
Forrás: MNB,
24
2013: Növekedés: a növekedési esélyeket az első negyedéves adatok nem javították, inkább rontották GDP (Éves és évesített negyedéves változás, %)
Forrás: KSH
25
Munkaerőpiac: a foglalkoztatottság bővülésében jelentős a közmunkák szerepe. Piaci alapú munkahelyteremtés nemigen, sőt, tartósan romlás várható Foglalkoztatás (LFS, szezonálisan igazított negyedéves adatok, ezer fő) +127
3885 3758 3651
Eredeti
3733 +82
Közmunkások nélkül
Forrás: MNB, NGM, OTP Elemzés
26
A középtávú növekedés is kiábrándító képet fest a régió többi országához képest GDP (Reál, éves változás, %)
GDP (Reál, 2004= 100%)
-2
-2
-4
-4
2017
2016
2015
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
-8
2007
-8
2006
-6
2005
-6
Előrejelzés
140
150 140
129,8 130
130
120
120 111,4
110
110
102,9
100
100
2017
0
148,8
2016
0
160
2015
2
2014
2
2009
4
2008
4
2007
6
2006
6
Magyarország
150
2005
Magyarország
8
2004
8
CEE AVG (ex HUn)
160
2013
10
2012
CEE AVG (ex HUn)
170
CEE Min-Max (Mo nélkül)
2011
10
170
2010
CEE Min-Max (Mo nélkül)
12
Előrejelzés
12
Az előrejelzési horizonton nemcsak a régiós átlagtól, hanem még a minimumtól is elmarad a hazai növekedés. Az okok: 2005-2008: A régió száguld. Magyarországon kezdetben az egyensúlytalanság miatti aggodalom – a beruházások kezdik elkerülni az országot – majd a költségvetési kiigazítás okoz lemaradást. 2009: az egyik legmélyebb recesszió. Okok: strukturális hátrányok, leálló hitelezés, kamatemelés. 2010-2017: azOTPátmenetileg Forrás: KSH, Eurostat, Elemzés
javuló egyensúly ellenére a tőkeellenes intézkedések és a jogszabályi környezet kiszámíthatatlansága miatt visszaesik a tőkevonzó képesség, a beruházási aktivitás, ezáltal a növekedés képesség.
Kereskedelmi Banki Igazgatóság
27
Kockázatok és tartós strukturális hatások Legfontosabb kérdések, kockázatok:
Strukturális károk
•
Költségvetés, túlzott deficit eljárás? Eddig minden magyar kormány érdemben (a GDP 1-2,5%-t elérő mértékben) lazított a költségvetésen a választást megelőző 12 hónapban. Kikerülünk-e a túlzott deficit eljárás alól?
•
Hogyan változik meg a monetáris politika? Beveti-e az új jegybanki vezetés a legfejlettebb országok jegybankjainak nemkonvencionális eszközeit (likviditás-növelés, értékpapírés állampapír-vásárlások)?
•
•
A feltételeik nem állnak fenn, a feltörekvő országok múltbeli tapasztalatai rendkívül kedvezőtlenek. A friss jegybanki növekedés-ösztönző program: 1. Alacsony kockázat (célzott, szűk kör alacsony mennyiségű többletlikviditáshoz juttatása), 2. Mérsékelten pozitív hatás a növekedésre és a hitelezésre
•
• • •
•
Foglalkoztatási költségek abban a jövedelemsávban emelkedtek drasztikusan, ahol strukturális problémák mutatkoznak Vállalkozások versenyképességét a különadók által megrongált vállalkozói infrastruktúra is rontja, Hitelezési képesség a bankszektort sújtó boszorkányüldözéstől tartós károkat szenvedett Tőkevonzó képesség tartósan leromlott Potenciális növekedés mindezek következtében romokban hever Általános értékszemléletből, jogbiztonság hiányából, kiszámíthatatlanságból fakadó kockázatok a kurzushoz kapcsolódóan sokszorosára emelkedtek Tartós felzárkózást meghatározó kulturális tényezők, vállalkozói kedv és képesség, öngondoskodás, államtól való függőség és kiszolgáltatottság, mint kevéssé számszerűsíthető, de a jelenlegi politikai kultúrában leginkább kritikus növekedési kockázatok 28
Köszönöm a figyelmet!
29
